Dél-Dunántúli Gazdaság XVII. évfolyam 8. szám

XVII. évf. 8. szám, 2015. október 9.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

A legfôbb kihívás: maga az ember!

Virtuális jövô w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

EGÉSZSÉGIPAR

Sok minden rajtunk múlik Az egészséget, illetve annak az esélyét is meg lehet venni, nem feltétlenül csak pénzen, hanem fáradsággal, magunkra való odafigyeléssel. A betegségek megelôzésében jelentôs szerepet játszik az egészséges életmód és étrend, valamint a szûrôvizsgálatokon való részvétel.

Az uniós tagállamokhoz viszonyítva Magyarországon közel kétszeres a rosszindulatú daganatok által okozott halálesetek száma, háromszoros ez a szorzó a szívkoszorúér betegségek és négyszeres az agyér betegségek esetén. Évente egy közepes méretû városnyi lakossággal, csaknem ötvenezerrel többen halnak meg nálunk, mint Nyugat-Európa országaiban. Ennek fô oka a szûrések elhanyagolása és az önpusztító életmód. Mindezek a szûrôvizsgálatokon való részvétellel megelôzhetôk lennének.

Október már hosszú évtizedek óta a Látás hónapja, amikor is az országos akcióban résztvevô látszerészeknél ingyenes látásellenôrzésen, szaktanácsadáson vehetnek részt az érdeklôdôk. Az ilyenkor elvégzett teljes körû vizsgálat nemcsak a látásélesség megállapítására terjed ki, hanem a szembetegségekre is, s amennyiben az optometrista, vagy szemorvos ezek bármelyikére utaló jelet fedez fel, további szemvizsgálat szakorvosi rendelôben történô elvégzésére tesz javaslatot.

Világszintû felmérések alapján az emberek több mint 50 százalékának lenne szüksége valamilyen látás korrekcióra, Magyarországon közel 1,5 millióan még sosem vettek részt szemvizsgálaton. Az akció célja éppen ezért, hogy ôket is megszólítsák, felhívják a figyelmüket a látásvizsgálat fontosságára, ugyanis általa nemcsak egy esetleg késôbb súlyossá váló szembetegség, hanem a cukorbetegség, vagy akár a magas vérnyomásra, vagy a pajzsmirigy rendellenes mûködésére utaló jelek is felfedezhetôk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás. www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos, kardiológus, belgyógyász szakorvos

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

10–11. oldal TA R TA L O M Címlapsztori 4–8 Kamarai hírek 9 Mesteravató 10–11 Társasági élet 12 Kamarai hírek 13 A hónap üzletembere: Cserkúthy András 14 Baranyai gazdaság Coach=tanácsadó?

15 Kesztyûs múzeum 16 Magyar Kézmûves Remek 17–18 Munkahelyeket teremtettek...

18–19 Szakképzés Elsô két szakma állami támogatással 20 A tanulószerzôdéses havi normatívák...21 Lakberendezés 23 Mesterképzés 24 Tanulószerzôdés 25 Gasztronómia 26 Sport és gazdaság 27 Vállalkozói sarok 27 Autóteszt 28–29 Ötletbörze 30 Enterprise Europe Network 31 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Mesterek lettek – Közel száz mestert avattak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában

12. oldal Üzletemberek a teniszpályán

14. oldal A hónap üzletembere: Cserkúthy András GLT Scan&Plan Kft.

Munkahelyeket teremtettek, üzemcsarnokot építettek 18–19. oldal

Autóteszt: Schnell Szimonetta – Peugeot 308 1.2 PureTech Style 28–29. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Virtuális jövô -

Ma már ki sem kell lépnünk otthonról ahhoz, hogy ügyeinket intézzük: kanapénkon ülve dolgozhatunk, interneten rendelhetünk ételt, könyvet, ruhát, fizethetjük számláinkat az internet bankingon keresztül, otthonunkba jönnek a hírek, mobiltelefonunk jelez, ha valami elintéznivalónk van, de ez a szerkezet ébreszt reggel is a hagyományos vekker helyett, és ha ki akarunk kapcsolni, elmerülünk egy számítógépes játékban... Folytathatnánk a sort, ami 10-20 éve még csak a fejekben létezett, az mára valósággá vált. És miként éljük az életünket 5-10 év múlva, hová fejlôdhet még a digitális világ? A pécsi, baranyai cégek miként vesznek részt a virtuális jövô megírásában?

Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az IT-szektorban mûködô vállalkozások vezetôinek segítségével. ■

A pécsi DEXTER Kft. 24 éve a széles A legnagyobb kihívás és egyúttal leértelemben vett oktatás informatikai tá- hetôség is számunkra a folyamatos válmogatásának fejlesztésében dolgozik, tozás, ami az oktatási intézményrendaz adminisztrációtól az elektronikus szert és a tanulás lehetôségeit jellemzi. ügyintézésen át az A technológia fejlôdéoktatás tartalmi táse megállíthatatlan, mogatásáig (pl. gondoljunk a mobilblendad learning, eeszközök (okostelelearning, MOOC), a fonok és tabletek) térK+F tevékenységek hódítására. Célunk, adminisztratív és hogy közvetlenül a tacsoportmunka támonulást, de kicsit tágabgatásáig számos teban az oktatási folyarülettel foglalkozmat szervezésének hanak. Mint RÓS tékonyságát is segítLászló ügyvezetôtôl sük. Olyan rugalmas megtudtuk, pécsi eszközrendszert alakívállalkozásként jetottunk ki, ami az Rós László lentôs és sikeres inegyetemi adminisztránovációs tevékenységet folytatnak, va- ciótól a szakképzés szervezésén kereszgyis a közeljövô számukra már a jelen. tül az egyéni tanulásig nyújt támogatást.

— A fejlesztésekben az igények Kevesen tudják, de az ország legnaelôtt kell járnunk, hogy a piacon to- gyobb, számos oktatási intézményében vábbra is mi lehessünk azok, akiktôl sikeresen használt oktatástámogató másoknak érdemes ötleteket meríteni. rendszert, a CooSpace-t pécsi cégként Az információs társadalom részeként az mi fejlesztjük. És hogy mit teszünk a jöoktatás egyike azoknak a területeknek, vô érdekében? Számos kísérleti fejleszahol a legdinamikusabban jelennek meg tésen dolgozunk, ami az elkövetkezô az új igények. Ez gyakran szétfeszíti a években kerül bevezetésre és reményehagyományos szervezeti struktúrákat, ink szerint hozzájárulunk az oktatási, gyakorlatokat, ezzel is ösztönözve az képzési tevékenység hatékonyságának oktatás szereplôit új innovatív megoldá- és eredményességének emeléséhez. sok alkalmazására.

— Milyen gyorsan kell reagálni a cégnek az informatikai fejlesztésekre amiatt, hogy ne szenvedjenek hátrányt a piacon?

— A gyorsaság ebben a szektorban nem jelenthet kapkodást, a gondolkodás rugalmasságában és az innovációban kell a többiek elôtt járni. Ezzel teremthetünk lehetôséget arra, hogy egy jól kiválasztott távlati stratégia mentén folyamatosan jelenjenek meg az új megoldások.

— Miként látja, hogy hogyan alakul a virtuális jövô, azaz hova fejlôdhet az IT-szektor a közeljövôben?

— A technológia fejlôdése nem gondot jelent, hanem számos esetben éppen a lehetôséget arra, hogy könnyebben, olcsóbban, kisebb fejlesztôi erôfeszítéssel érhessünk el jobb eredményeket. A DEXTER Kft. szerencsés abból a szempontból, hogy kiváló munkatársaink ambiciózusak és önállóságuknak köszönhetôen felelôsen képviselik fejlesztéseink során a legkorszerûbb megoldások alkalmazását. Jó ilyen csapatban dolgozni. Nagyon reméljük, hogy ahogyan eddig, ezután is nem csak részt veszünk, de alakítjuk is a jövôt. A munkapadon lévô termékek tekintetében ma nálunk már holnap van.

A pécsi RG Networks Kft-nek vanNet mûholdas internet szolgáltatásával és nagykapacitású, licenszelt mikrohullámú üzleti és béreltvonali internet szolgáltatásaival az IT-szektoron belül a távközlésben pozícionálható a helye.

Magyarországon, valamint Európa néhány országában alternatív és egyben innovatív szolgáltatóként fôként olyan területeken van jelen megoldásaival, ahol a nagy telekommunikációs vállalkozások nem építenek hálózatokat. Tehát az informatika elválaszthatatlan a cég mûködésétôl. Hogy milyen kihívásoknak kell megfelelniük az informatikai vonatkozást illetôen, LENGVÁRSZKY Szabolcs ügyvezetôtôl kértünk választ.

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

5

még hová fejlôdhetünk?

— Magyarország digitális megújulási törekvéseiben, mint pl. a most induló szélessáv-fejlesztési program, folyamatosan jelen kell lenni a nagy távközlési vállalkozások mellett. Kihívás számunkra, hogy követni tudjuk a multik jelentôs tôkébôl történô fejlesztéseit és díjcsökkentéseit, legalább arányaiban.

Ma, magyarországi kkv-ként nehéz erre reagálni, fôként úgy, hogy folyamatosan fejlesztjük mind a mûholdas, mind pedig a mikrohullámú szolgáltatásainkat.

Elôbbit fôként kapacitásban (sávszélesség, forgalmi korlátlanság irányában), míg utóbbit fôleg területi lefedettségben. Természetesen a fejlesztéseknél figyelni kell, hogy a piaci rés igényein belül maradjunk, ezért ez folyamatos energiát köt le a napi távközlési aktualitásokat tekintve. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a szélessáv-fejlesztési program, azaz a „minden háztartásba 30Mbit/s-os internetet” célkitûzésben részt tudjunk venni, megfeleljünk a fôként nagyobb távközlési szolgáltatók bevonásával meghatározott mûszaki kiírásoknak.

A virtuális jövô nélkülözhetetlen alappillére az online jelenlét, mi az adatátviteli technológiát biztosítjuk ehhez, ráadásul olyan területeken is, ahol eddig nem hogy a virtualitáshoz, a világhálóhoz sem fértek hozzá. Azt, hogy a virtuális jövô hova fejlôdik, szerintem még „maga” az internet sem tudja megmondani, az biztos, hogy fantasztikus, de ijesztô bugyrai is vannak!

Lengvárszky Szabolcs

— A Moore-törvény néven közismert titok, hogy a szállítmányozás hamaromegfigyelés – mely szerint az egység- san alapvetô változásokon fog átesni: nyi területre sûrített tranzisztorok száma nem csupán az önjáró kamionok, de a 18-24 havonta duplázódik, az ár pedig drónok is rendkívüli mértékben változváltozatlan – 1975 óta nagyjából folya- tatják meg azt, hogy a termékek hogyan matosan érvényes. Ennek eredménye- jutnak el hozzánk. képp ma már autónkban, mosógépünkA legnagyobb kihívássá így maga az ben is bonyolult mikroprocesszorokat ember vált: tudunk-e elég gyorsan fejtalálhatunk – osztotta meg gondolatait a lôdni a technológiával, tudunk-e elég virtuális jövôrôl a Dél-Dunántúli Gaz- informatikust, adatelemzési szakembert dasággal BRACHMANN Ferenc, az képezni ahhoz, hogy a jövô kényelmes Információmenedzsment világát megteremtInnovációs Klaszter sük magunknak? klasztermenedzsere. — Ezen a kihíváson A fejlôdés íve egyérteldolgozik klaszmû: hamarosan nem csuterünk, az Informapán konyhai robotgétikai Vállalkozók pünk lesz „okos”, hanem Szövetségével ruhadarabjaink, kevésbé (IVSZ) szorosan vagy nem tartós foegyüttmûködve. gyasztási cikkeink is.

Szeretnénk elérni, Mindezek mellett meghogy egy nagyságlévô eszközeink, elsôrenddel növekedsorban mobiltelefonjajen a következô ink és táblagépeink egyévekben az inforBrachmann Ferenc re nagyobb kapacitással matikával megferrendelkeznek, egyre több szenzor egyre tôzött fiatalok száma, nem csupán a szopontosabb adatát rögzítik, így a nyújtott ros értelemben vett szakterületen belül, szolgáltatások egyre kényelmesebbé te- de minden más területen is: rengeteg szik életünket. szegmensbe türemkedett már be az inAz adat tárolásának költsége már je- formatika, egy logisztikai szakember lenleg is olyan igen alacsony, hogy gya- például már csak számítógépen képes korlatilag semmit nem ér meg kidobni, dolgozni. Hamarosan egyre több terüleletörölni. Sokkal inkább érdemes az ten, egyre mélyebbre ható változásokat adatot hatékonyság növelésre, vagy fog elôidézni az informatika, melyre fel költségcsökkentésre kell készíteni szinte felhasználni, legyen az összes iparágat. az bármilyen kis mértékû vagy jelentôségû adat. Olyan világban A kezdetektôl, azaz élünk, ahol század-, 10 év óta IT-fejezredmásodpercek is lesztésekkel foglalkodollármilliárdos hálózik a pécsi székhelyû zatfejlesztési beruháRG Net Kft. Mint zásokat tesznek nyeHERBÁLY István reségessé. ügyvezetô mondja, az Mindezen váltoinformatika mint tápzások alapjában véve talaj van jelen a minfogják átalakítani a dennapjaikban, hilegtöbb iparágat: nyílt szen ennek segítségéHerbály István

6

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

vel fejlôdnek ki ötleteik megvalósult vállalat folyamatosan fejleszti telephe- gek (pékség, kisbolt) számára készít saprojektekké, piaci termékekké, innova- lyeit, így a pécsit is, ahol ma már 400- ját fejlesztésû kereskedelmi szoftveretív szolgáltatásokká. an dolgoznak. Az informatika minden ket a pécsi XOFT Kft. Rendszereik a — Köszönhetôen annak, hogy egy szegmensében nyújtanak szolgáltatást, kereskedelem minden folyamatát, így IT-cégcsoport tagjai vagyunk, a szektor szerte Európában, elsôsorban multinaci- az értékesítést, készletkezelést, pénzkeszinte minden területét le tudjuk fedni, onális nagyvállalatoknak. zelést, leltározást, standolást, kedvezez egyedülálló a régióban. ménykezelést segítik. Mint PELLE — Milyen kihívásokat jelent az in— A legnagyobb kihívás a szakem- Gábor értékesítési vezetô, társtulajdoformatika robbanásszerû fejlôdése? berképzés és toborzás – mondja nos mondja, elsôsorban a piaci igénye— Folyamatosan fejlôdni és tájéko- ZALAY Buda, az ITSH pécsi telep- ket, trendeket kell követni. zódni kell. Ami ma helyének vezetôje.

— Általában a fejlesztések megvamég kutatás, az holnap — Óriási hiány van lósításánál ezeket tartjuk szem elôtt, ilmár termék, jövô héten ugyanis a nyelveket letve az olyan fejlesztéseket preferáljuk, már tömegtermék, jöbeszélô informatikus melyektôl a szoftvereink piacképesebbé vô hónapra pedig elterületen. A képzô- válnak. Másodsorban a törvényi elôíráavul. Aki itt nem tartja helyek (egyetemek, soknak kell megfelelni, ezért szükséges a lépést, az hamar verszakközépiskolák, idônként a szoftvereinket átírni, módosenyhátrányba kerülOKJ-képzések) nem sítani. Ezek a módosítások általában köhet. Ez igaz az eszkötudnak annyi szak- telezô érvényûek a szoftvert használókzökre és az alkalmaembert kibocsájtani, ra, ezért ezekre nekünk is reagálnunk zott technológiákra is. amennyire szükség kell.

Ezért folyamatosan filenne. Arra a kérdés— Milyen kihívásokkal szembegyeljük az új megoldáre, hogy milyen sülnek az IT-területen nap mint nap? sokat, a nemzetközi gyorsan kell reagálni — Ebben a szektorban, sajnos, még Zalay Buda trendeket, az elérhetô a cégnek az informa- magas a digitális írástudatlanság, de a technológiákat a szaksajtóban és a tikai fejlesztésekre amiatt, hogy ne jövôben ez robbanásszerûen változni nemzetközi kiállításokon, konferenciá- szenvedjen hátrányt a piacon, azt a vá- fog. Egyre gyorsabbak és olcsóbbak a kon is. laszt adhatom, hogy anyavállalatunk, a használható eszközök, ezek már nem — Az ön cége miként vesz részt a T-Systems egyelôre követni, formálni csak a munkánknak, hanem a magánélevirtuális jövô alakításában? tudja a technológiai fejlôdést. A legmo- tünknek is részesei. Mai felgyorsult vi— Az alakításhoz mi nagyon kis dernebb eszközökkel dolgozhatunk, a lágunkban nincs idô a több hónapos terpont vagyunk, maximum ki tudjuk legmodernebb technológiát állítjuk a vezésre, kivitelezésre, mindenre „azonhasználni a fejlôdésben lévô lehetôsége- szolgáltatásaink középpontjába. nal” kell reagálni, lehetôleg a versenyket. Nem bocsátkoznék jóslatokba, hi— Szédületes a technikai fejlôdés társaknál jobb megoldássokkal kell elôszen bizonyos területek a vártnál sokkal az utóbbi években. Miként látja, hogy állni. gyorsabban fejlôdnek, míg mások sok- hogyan alakul a virtuális jövô, azaz — Miként alakul a virtuális jövô, kal lassabban. Elég, ha megnézzük az 5 hova fejlôdhet az IT-szektor a közel- azaz hova fejlôdhet az IT-szektor? évvel ezelôtti szervereket és a mai jövôben?

— A jövô mindenokostelefonokat. Láthatjuk, hogy körül— Egy dolog jóképp a platformbelül ugyanakkora számítási kapacitá- solható meg ez ügyfüggetlen megoldásosuk és memóriájuk van. Míg ha meg- ben: az informatika ké és a felhôalapon nézzük a nagyon izgalmas mesterséges- életünk minden terümûködô rendszereké. intelligencia-kutatást, azt láthatjuk, letére beszivárog. Új fizetési rendszerehogy nem sikerül átütô sikert elérni. Aki Közlekedés, városket kell alkalmazni, használt már Google fordítót, az nem fél üzemeltetés, a munamiben bankkártya és a gépek uralmától. kahelyünk, pénzintébankszámla nélkül lezetek, egészségügy, a het ingyenesen vásálakásunk – mindenhol rolni étteremben, üzMagyarország legnagyobb infokommu- lesz technológia. A letben, webshopban. nikációs-technológiai (ICT) munkaadó- kérdés sokkal inkább Ki kell használni, ja, az IT Services Hungary az informati- ennek kontrollja lesz, hogy mobiltelefonunk kai és telekommunikációs tanácsadási semmint a létezése. mindig a zsebünkben Pelle Gábor szolgáltatások széles körébôl az inforlapul. Cégünk most matikai megoldások menedzsmentjére vezet be a piacra egy böngészôbôl haszés kiszervezésére, valamint fejlesztésre Vendéglátó vállalkozások, nemzeti do- nálható online pénztárgépet kezelô és rendszerintegrációra összpontosít. A hányboltok és kiskereskedelmi egysé- rendszert, amely óriási szabadságot ad-

Dél-Dunántúli Gazdaság hat a kereskedelem minden szereplôjének, a gyártótól a nagykereskedôkön keresztül az üzleteknek és azok vásárlóinak is.

CÍMLAPSZTORI lenegy laptoppal. Egy animációs videón bemutatva prezentálták, hogy mi minden került be az IT-szektorba (virtuális világba) az íróasztalról. Értem ez alatt a különbözô dokumentumok tárolását, a naptárprogramokat, a teendôlistát, a kommunikációt és még sorolhatnám.

Csak szemlélôi vagyunk annak, ahogy szédületes tempóban változik a virtuális világ.

7

— Cégünk mûködése és a szolgáltatásaink olyan gyakorlatias és szolgáltatás-orientált szemléletre épülnek, amelyek a funkcionalitást, a rugalmasságot és a fenntarthatóságot szem elôtt tartva — Cégünk fô profilja a 3Dszolgálják ügyfeleink minôséggel és nyomtatás, ezen belül a bérnyomtatás, költséghatékonysággal kapcsolatos elnyomtatók karbantartása beüzemelése, várásait, valamint a gyors piaci alkalprototípus-fejlesztés és -gyártás – mumazkodás lehetôségét. tatja be a pécsi Pickform Bt. fô tevéSzakmánkból adódik, hogy naponta kenységi körét BAZSALI Gábor, a cég jelennek meg új és újabb megoldások, vezetô mérnöke. — A technológiák, amelyekhez 3D-nyomtatás az ITígy vagy úgy, de alkalmazszektorral a nyomtakodnunk kell. Ugyanakkor tók vezérlôegységeigazdaságilag nem feltétlenél köthetô össze. A nül éri meg folyamatosan 3D-nyomtatók vezérátalakítani az infrastruktúlése egyedileg prograránkat, kidobni a megszomozott ARDUINO kott, bevált folyamatokat vezérléssel történik, és mindig újat tanulni. Ezt melynek programozáa kényes egyensúlyt igyeksát házon belül oldjuk szünk fenntartani: változni meg. A 3D-nyomtató és állandóságot teremteni. egy számítógép által — Szédületes a techvezérelt printer, nikai fejlôdés az utóbbi Bazsali Gábor Bertók Attila amely különbözô foévekben. Hová fejlôdhet lyamatok alkalmazásával kézzel fogha- A pécsi Webstar Csoport szoftverfej- az IT-szektor a közeljövôben? tóvá teszi a számítógépen található digi- lesztô cég munkáinak döntô többsége a — Véleményem szerint a legérdeketális modellt. Az IT-szektor nagyon kis vállalati környezetbe integrálható sebb folyamat ma az Internet of Things mértékben van jelen a cégünk profiljá- webes nyilvántartórendszerek fejleszté- (A dolgok internete), azaz hogy hétközban, de ahol jelen van, ott kardinális se. Mint BERTÓK Attila ügyvezetôtôl napi tárgyainkba miniatûr számítógépet fontossággal bír. megtudtuk, a vállalkozás célja, hogy a építünk és rákötjük azokat a világháló— Mégis, milyen kihívásoknak mai felgyorsult és innovatív piaci kör- ra. Ez önmagában öncélúnak tûnik, de kell megfelelni az informatikai fej- nyezetben olyan szoftver-rendszereket rengeteg innovatív, kreatív ötletet szül lesztéseket illetôen? hozzanak létre, melyek ergonómiai ez a lehetôség, és hiszem, hogy általuk — Egyedül a különbözô gépek szempontból könnyen használhatók, le- meg fognak változni a mindennapjaink.

■ szoftvereinek értelmezése és a hibák ki- tisztultak és hatékony munkavégzést szûrése tartogat magában némi kihívást, tesznek lehetôvé. melyet eddig minden esetben sikerült megoldani. Alapvetôen a technológia fejlôdése az, amivel nehéz lépést tartani. A különbözô eljárások különféle alkalmazási területek. Világszinten a 3Dnyomtatás olyan rohamos mértékben halad elôre, hogy szinte követni sem lehet. Napról napra jönnek ki újabb és újabb megoldások.

— Miként látja, hogyan alakul a virtuális jövô?

— A virtualitás, a felgyorsult világ mind érezhetô napjainkban. Egy rendezvényen szembesültem egy mintegy 20 évvel ezelôtti íróasztallal és a mai irodák íróasztalával. A különbség drámai és kicsit meghökkentô. Egy zsúfolásig megtelt íróasztal szemben egyet-

8

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A számítógép ne hátráltassa, segítse használóját Egyre fontosabb szerepet kap az informatikai biztonság, miután a virtuális és a valós világ mind inkább összemosódik.

Az internet használatával ma már az emberek jelentôs része, akivel csak lehet online tartja a kapcsolatot, s amit lehet a virtuális térben intéz.

Pécsett mûködik egy informatikával foglalkozó vállalkozás, amelynek tulajdonosai mindezeket felismerve és alkalmazva fontosnak tartják, hogy a partnereikkel személyesen is tartsák a kapcsolatot.

— Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert mire útjára indítottam a vállalkozásomat, tapasztalatot szereztem az informatika több területén is – mondja Déri Zoltán a DZstudio Informatikai Kft. ügyvezetô igazgatója és tulajdonosa. — 1998-ban egyéni vállalkozóként kezdtem, s folyamatosan nôtte ki magát a cégünk, ami kft. formában 2011 óta mûködik.

Egy évtizede annak, hogy komplex informatikai rendszereket, számítógép-hálózatokat, ma már pedig high-tech optikai rendszereket építenek ki a legkorszerûbb technológiával, ezek hardvereit és szoftvereit folyamatosan karbantart-

ják, frissítik. E mellett web felületeket menedzselnek, vállalatirányítási szoftvereket készítenek.

— Nagy hangsúlyt helyezünk az ügyfeleinkkel való kapcsolattartásra – folytatja tovább. — A szoftverek fejlesztése velük együtt, az igényeik szerint történik. Igyekszünk minden kérésnek eleget tenni. Törekszünk arra, hogy az általunk készített alkalmazások jól használhatók legyenek, mentesek minden felesleges programelemtôl. Mindez annak érdekében, hogy a számítógép ne hátráltassa, hanem segítse használóját, egy eszköz legyen, amivel egyszerûbben és hatékonyabban elvégezheti a munkáját.

Szólt arról is, a tevékenységük nemcsak Baranyára, de az ország számos pontjára is kiterjed. A kultúra és a kulturális intézmények pedig különleges helyet foglalnak el az általuk nyújtott szolgáltatások között, amelyeket kedvezô áron nyújtanak részükre, ezzel támogatva a tevékenységüket.

Fontosnak tartják, hogy kövessék az informatika folyamatos változásait, naprakészek legyenek, hogy minél magasabb szinten tudjanak eleget tenni a megrendelôik által támasztott újabb és újabb elvárásoknak.

7627 Pécs, Bokor u. 8/1. ● Tel.: +3630 298 8023 ● web: http://www.dzstudio.hu ● e.mail: info@dzstudio.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK Dániából, Németh István és Erwan le Guen Brüsszelbôl csatlakozott a szakmai programhoz. Helyt kapott továbbá az innováció jövôjével, start-up vállalkozásokkal és közösségi finanszírozással kapcsolatos elôadás is mindamellett, hogy Pécs vonzerejébe is belekóstolhattak a résztvevôk.

Közös tanulás és tudásmegosztás Pécsett Az Enterprise Europe Network pécsi irodája adott otthont idén a hálózat éves szakmai találkozójának szeptember 3-4én a kamarában. A hazai konzorcium 9 partnerének több mint 90 munkatársa vett részt ezen a nagyon intenzív rendezvényen, mely egyszerre szolgálta a kollégák megismerését, a szolgáltatások javítását célzó szakmai tréningeket, és a hálózatos mûködés elônyeinek minél jobb kihasználását.

„Igyekeztünk kihasználni a lehetôséget, hogy tanuljunk egymástól, megismerjük az új kollégákat, illetve mi is megismertessük magunkat még jobban” – összegezte a két napot az egyik résztvevô.

A világban feltûnô legújabb trendekrôl is részletes tájékoztatást kaptunk meghívott elôadóinktól – Simon Poulsen

9 A hálózat „nagykövetei” – az Enterprise Europe Network segítségével komoly nemzetközi üzleti sikereket elért vállalkozók – egynapos kommunikációs tréning keretében tettek szert olyan készségekre, melyek segítségével népszerûsíteni tudják majd szolgáltatásainkat olyan vállalkozások körében, akik még nem vették ezeket igénybe. Egy-egy ilyen belsô hálózatépítés új lendületet ad a vállalkozásfejlesztés területén végzett mindennapi munkának, és gördülékenyebbé teszi a napi kommunikációt és munkát a partnerek között.

Schmidt Enikô

10

MESTERAVATÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mesterek lettek Közel száz mestert avattak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában

Ipari gépészek, gépi forgácsolók, hegesztôk, autószerelôk, autóelektronikai mûszerészek, karosszérialakatosok, gázfogyasztóberendezés- és csôhálózat-szerelôk vették át ünnepélyes keretek között mesterlevelüket.

A mesteravatón dr. Kéri István, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntôjében egyebek mellett arról szólt, még soha ekkora érdeklôdés nem övezte a mesterképzést, több mint háromszázan jelentkeztek a meghirdetett tanfolyamokra, s jelentôs számban szereztek mesterlevelet a hiányszakmák mûvelôi. Ebben szerepet játszott a tanulók képzésében bekövetkezett változás, hogy csak mesterek foglalkozhatnak velük, valamint az is, hogy támogatás igénybevételével tehették le a mestervizsgát, ami nem kis kihívás elé állította ôket, ugyanis a mestervizsga-bizottságok magasra tették a mércét, ezzel is jelezve, a szakképzés színvonalának emelése fontos eleme a megye gazdasága fellendítésének.

Mindehhez Girán János alpolgármester a következôket tette hozzá: azok, akik arra vállalkoztak, hogy megszerzik a mestercímet, az eltelt években is folyamatosan képezték magukat, a mostani egy újabb vállalás volt részükrôl, amit a munkájuk mellett teljesítettek.

Az elmúlt hónapokban nemcsak az elméleti és gyakorlati tudásukat frissítették fel, de a vizsga részeként mesterda-

rabot is készítettek. Azok pedig külön elismerést érdemelnek, akik hiányszakmákban vállalkoztak arra, hogy megszerezzék a mestercímet annak érdekében, hogy tanulókkal foglalkozhassanak, tovább tudják adni a tudásukat.

Hangsúlyozta, olyan ütemben fejlôdnek az egyes szakmákban alkalmazott technológiák, technikák, hogy aki ezt a folyamatot nem követi és lemarad, annak akár a munkája, a cége, a megélhetése is veszélybe kerülhet, mert nem tud olyan szinten teljesíteni, mint azok, akik folyamatosan képezték magukat, s rendelkeznek ezzel a tudással.

— A most felavatott mesterek egyik fontos feladata, hogy az évek alatt felhalmozott tudásukat átadják az utódoknak, a jövô szakmunkásainak – emelte ki beszédében Várszegi Gyula, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési alelnöke. — Mindannyian a szakmájuk legmagasabb fokára jutottak, ezentúl mindig a legmagasabb színvonalon kell teljesíteniük. E mellett fontos, hogy a mesterek összetartsanak, mert csak akkor érhetnek el változásokat, vívhatják ki az általuk mûvelt szakma megbecsülését. Azzal, hogy ilyen sokan vállalkoztak a mestercím megszerzésére, egy már régóta megfogalmazott cél is teljesült, hogy minden gyakorlati helyen mester foglalkozhat most már a tanulókkal. Sok cég élt a lehetôséggel és támogatta azon munkatársainak a részvételét, akik már eddig is a

J

tanulók gyakorlati képzésével foglalkoztak, de több vállalkozó is élt a lehetôséggel. Közülük többen már korábban is játszottak a gondolattal, hogy megszerzik a szakma csúcsát jelentô mesterlevelet. A mesterképzés sikere annak is köszönhetô, hogy az egyéni érdekek ta-

lálkoztak a közérdekkel. Azonban ennek ellenére vannak még olyan szakmák, területek, ahol továbbra is gondot jelent, hogy nincs olyan szakember, aki a tanulókkal foglalkozzon, mert a hozzá szükséges mesterlevéllel nem rendelkezik, éppen ezért már folynak a tárgyalások arról, hogy folytatódjon a most elindult folyamat, s támogatás felhasználásával legyen letehetô a mestervizsga.

— Sikerült megvalósítani mindazt a célt, amit magunk elé kitûztünk – mondja Barta Sándor az ipari gépész, gépi forgácsoló és hegesztô mestervizsga-bizottság elnöke. — Magas színvonalon folyt nemcsak az elméleti, de a gyakorlati képzés is az oktatóknak kö-

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

MESTERAVATÓ

J

szönhetôen. A résztvevôk körében a high-tech technológiákat ismertetô elôadásoknak és a szakmai utaknak volt nagy sikerük.

Kitért arra is, hogy nagyon jó volt az a gyakorlat, hogy folyamatosan nyomon követhette a képzés folyamatát, mert már menet közben látható volt, hogy a mesterjelöltek közül kit mi érdekel, valamint, hogy mely szakterületekre kell nagyobb hangsúlyt helyezni. Ilyen volt például a pedagógia, amire a résztvevôk véleménye szerint több órát kellene fordítani, mert egyre több a nehezen kezelhetô tanuló.

Szólt arról is, többen a csoportból felvetették, a jövôben is találkozzanak,

A karosszérialakatos mestervizsgabizottság elnöke, Heinemann Gusztáv pedig annak a véleményének adott hangot, hogy végre valóra vált, amit már hosszú évek óta szorgalmaztak, ettôl a tanévtôl a tanulókkal mesterek foglalkoznak.

— Korábban nem egy esetben a frissen végzett, megfelelô tapasztalatokkal, gyakorlati tudással nem rendelkezô szakmunkás mellé tettek tanulót, akinek magának is még volt mit a szakmáról tanulnia – mondja. — Ennek várhatóan mostantól vége szakad, mert a szakmájukat magas színvonalon mûvelô szakemberekre bízzák a jövô szakmunkásait. Erre biztosítékot jelent, hogy a mes-

s évente néhány alkalommal jöjjenek össze. Javaslatként elhangzott az is, hogy ezekre a találkozókra akár egymás cégeinél is sor kerülhetne, ami lehetôséget teremtene egymás tevékenységének jobb megismerésére, a tapasztalatok kicserélésére, az új információk begyûjtése mellett.

terjelöltek felkészítésére sikerült egy olyan oktatót megnyernünk, aki nemcsak nagyon lelkiismeretes volt, de az elôírt óraszámnál több idôt fordított az oktatásukra. Ennek is, meg annak, hogy mindenki rendszeresen részt vett az órákon, sikeres vizsgát tettek mindannyian.

— A szakmán belül, de a megrendelôk körében is rangot jelent a mestercím

– hangsúlyozza Szreda Péter, a Nyitrai Cégcsoporthoz tartozó FX Autóház Kft. frissen avatott autószerelô-mestere. — Tizenhét éve végeztem, a jelenlegi munkahelyemen 2006 óta dolgozom, s a tanulók is hozzám tartoznak.

Mint mondja, már korábban is foglalkozott a gondolattal, hogy mestervizsgát tesz, most adódott rá a lehetôség, élt vele.

— A mestervizsgára felkészítô tanfolyam szakmailag is sokat adott – folytatja tovább a megkezdett gondolatot.— A tanulókkal való foglalkozáshoz pedig a pedagógiai ismeretek jelentenek segítséget. Csoporton belül is számos tapasztalatot osztottunk meg egymással, s adtunk ötleteket egyes nevelési helyzetek megoldására is.

— A tanulóképzés miatt döntöttem úgy, hogy leteszem a mestervizsgát. E mellett jó alkalom volt arra is, hogy felfrissítsem a tudásomat, egyben rendszerezzem azt, valamint számos új ismeretre – mint például olyanra, hogy miként bánjak a tanulókkal –, tegyek szert – hangsúlyozza az ipari gépész mesterré avatott Puska József, a Dual Elektro Kft. ügyvezetôje, aki a gépészmérnök diplomája mellé szerezte meg a mesterlevelet.

A mesterképzésben részt vevôk nevében köszönetet mondott Strausz János, a Strauss Metál Kft. ügyvezetôje nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy két szakmában – ipari gépész és hegesztô – mestervizsgát tett. Többek között arra hívta fel mestertársai figyelmét, hogy elsôdleges feladatuk a megszerzett tudásuk továbbadása, s ehhez folyamatosan képezniük kell magukat.

12

Még a szombati esô sem riasztotta el a 17. Kamara Kupa teniszverseny résztvevôit. A küzdelmek vasárnap zajlottak, közel 60 sportbarát részvételével a Dédász pályán.

TÁRSASÁGI ÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Üzletemberek Üzletemberek aa teniszpályán teniszpályán

Eredmények Férfi páros – profi 1. Theisz József – Petrovits Szilárd 2. Magyar Attila – Sütô János 3. Gelb Gábor – Oláh András Oláh Csaba – Pálmai Péter Férfi páros – amatôr 1. Kaszás Endre – Kulcsár László 2. Ágoston György – Gyarmati György 3. Arató Zoltán – Katics András Nôi páros 1. Tancsik Beáta – Trinn Ágota 2. Nemes Fanni – Sütô Fanni 3. Iván Krisztina – Zsombók Erzsébet Dolgos Katalin – Simon Éva Vegyes páros 1. Iván Krisztina – Magyar Attila 2. Katona Petra – Varga Tamás 3. Marczi Ágnes – Gyenis Szilárd Sütô Fanni – Gyéresi Gyula Gratulálunk!

A rendezvény támogatói: Hétfô Kft., Mischler Cakes, Norbi Update Pécs, Pannon Filhamónikusok. Köszönjük!

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KAMARAI HÍREK

Szakértôket képeztek A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részvételével futó Enterprise+ program a fiatalkori munkanélküliségre keresi az újgenerációs megoldásokat. Mindezt úgy, hogy két német módszer – az Indító (http://www.joachim-herzstiftung.de/was-wir-tun/wirtschaft-verstehengestalten/teach-economy/losleger/) és a Német Alapító Díj (http://www.deutscher-gruenderpreis.de/) – adaptálásával felmérjük és felismerjük a fiatalok vállalkozói kompetenciáit és támogassuk a vállalkozói kezdeményezéseket. Az Indító a HR-szakemberek körében ismert assessment center módszertanára épít, és játékos formában méri fel a fiatalok készségeit és ismereteit, majd a tehetségkutatók visszacsatolását követôen lehetôséget teremt az erôsségek továbbfejlesztésére és a gyengeségek kiküszöbölésére. A Német Alapító Díj egy egész Németországra kiterjedô verseny fiatalok számára, amelynek keretében mentor támogatásával saját üzleti tervet készítenek, majd egy verseny keretében megmérettetnek. A két módszert a projekt keretében két középiskolában próbáljuk ki.

A szeptember 14-17. között zajló képzésen a tehetségkutatók és mentorok képzésére került sor. A tehetségkutatók szerepe, hogy felismerjék a vállalkozói kompetenciákat. Ôk lesznek azok, akik megfigyelik a gyerekeket és felmérik a vállalkozási képességeket. A gyerekek értékelést kapnak, mely alapján fókuszáltan fejleszthetik erôsségeiket és gyengeségeiket. A mentorok szerepe pedig, hogy tanácsokkal támogassák a diákcsoportokat üzleti tervük kidolgozásában. A mentorok gyakorlattal rendelkezô vállalkozók vagy vállalkozási ismeretekkel rendelkezô szakértôk, akik a gyakori hibákra és buktatókra hívják fel a figyelmet, míg tapasztalataikat megosztják a fiatalokkal.

A program célja, hogy létrehozzuk egy nemzetközi, közös és mûködô gyakorlatot a vállalko-

Hogyan védekezzünk a munkahelyi zaj ellen?

Munkavédelmi nyílt napot szervezett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Baranya Megyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási Fôosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenôrzési Osztálya.

A nyílt nap célja a figyelem felhívása a munkavédelmi szemléletû gondolkodás és a konstruktív munkahelyi együttmûködés szerepére a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések közös megelôzésében – emelte ki Hendinger Anita az Enterprise Europe Network regionális vezetôje, az EU Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) magyarországi nagykövete.

A rendezvény több témát ölelt fel, dr. Tamás Edit, foglalkoztatás-egészségügyi szakorvos, a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Dél-Dunántúli Szekciójának vezetôje a rákkeltô anyaggal végzett tevékenységre való felkészülés gyakorlati feladatairól tartott elôadást. A munkáltató feladatai közül kiemelte a munkavállalókat érô expozíciók csökkentésének lehetôségeit, a rákkeltô anyagok pontos nyilvántartását, mik a munkavédelmi szakemberek és a foglalkozás-egészségügyi szakemberek feladatai.

Puszti Tibor, a Baranya megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv munkavédelmi szakreferense a munkahelyi zaj elleni védelem gyakorlati megoldásairól beszélt, kiemelve a zaj okozta expozíciók hatásait, megelôzési lehetôségeit, a munkáltatók, munkavédelmi szakemberek és a szakorvosok feladatait.

Felföldi Krisztina, a Nemzetgazdasági Minisztérium, Munkafelügyeleti Fôosztályának munkafelügyeleti szakreferense az emelôgép szabványokról, az emelôgép kezelés elôírásairól, a személyemelés biztonsági szabályairól, elôírásairól, személyi és tárgyi feltételeirôl tartott elôadást.

Az elôadásokat követô kötetlen beszélgetés során került sor a résztvevôk által feltett szakmai kérdések megválaszolására. Gelencsér Lajosné

zói kompetenciák fejlesztésére, mely alkalmazható lesz valamennyi országban az önálló vállalkozás alapítás területén, valamint hogy a módszertant minél több iskolával megismertessük.

Jelen közlemény tartalmáért kizárólag a szerzô tartozik felelôsséggel, a bizottság nem áll jót a benne foglaltak felhasználásáért. Az Indító – a vállalkozói tehetség profilvizsgálata projekt a hamburgi Joachim Herz alapítvány anyagi támogatásával valósult meg.

Nagy Eszter, Rozs Eszter

Export Klub Sikeresen Svájcban Az Enterprise Europe Network meghívására az Export Klub szeptemberi találkozóján a HSU Zürich képviselôi a svájci üzleti környezetet mutatták be az érdeklôdô vállalkozásoknak. A lehetséges együttmûködési területek kapcsán a beszállítói lehetôségekre érdemes fókuszálni, gyakorlatilag minden szektorban. A „svájci frank sokk” (a frank árfolyam hirtelen növekedése az euróhoz képest) új helyzetet teremtett, hiszen a magas árfolyam miatt a termékek ára drasztikusan megnövekedett. Egyre több svájci KKV gondolkodik abban, hogy a versenyképesség megtartása érdekében beszállítói kapacitásokat vegyen igénybe. Érintett a fémmegmunkálás, az élelmiszeripar, az IT szektor, a finommechanika.

Svájc – annak ellenére, hogy nem tagja az Európai Uniónak – kétoldalú szerzôdéseinek köszönhetôen lehetôvé tette az áruk, személyek és részben a szolgáltatások szabad áramlását, nyitott új termékek behozatalára is. A HSU Zürich képviselôi egyetértettek azonban abban, hogy Svájc több ország számára is vonzó célpont, ezért ott a „jó bornak is kell a cégér”. Elengedhetetlen a minôség, a megbízhatóság, a bizalom, a nyelvismeret (pl. a német), de igazi áttörés helyi kapcsolatok segítségével érhetô el a legkönnyebben. Ebben továbbra is partner az Enterprise Europe Network Pécs és a HSU Zürich.

Hendinger Anita

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Cserkúthy András,

Dél-Dunántúli Gazdaság

GLT Scan&Plan Kft.

„Csak olyan munkát akarunk végezni, aminek haszna van” Mondhatnánk, könnyû beülni a családi vállalkozásba és a már meglévô anyagi, tudás- valamint eszközháttérrel tovább mûködtetni a céget. Nos, Cserkúthy András nem ezt az utat választotta, bár vitathatatlan az a támogatás, amit vállalkozásvezetô édesapjától kapott. Az egyetemista fiatalember kitartó felkészüléssel, több éves munkával mára olyan elismert és keresett szakemberré vált a lézerszkenneres felmérés területén, hogy Pakisztánban, Svédországban is szívesen foglalkoztatnák. Ô azonban önálló céget alapított és egyelôre itthon képzeli el a jövôjét.

— A sokak által ismert pécsi GLT Delta Kft. családunk vállalkozása, édesapámék néhány éve elkezdtek azon gondolkodni, hogy miként lehetne az épületgépészeti kivitelezéshez szükséges felméréseket korszerûsíteni. Így jutottak el a lézerszkennerig – kezdi a történetet Cserkúthy András. — Magam is épületgépészetet tanulok Budapesten, az egyetemen, azért, hogy segítsem az ötlet megvalósulását, elkezdtem utánajárni annak, hogyan lehet kompatibilissé tenni a lézerszkennereket az épületgépészet területén használt különbözô számítógépes programokkal. Felkerestem a gyártó és forgalmazó cégeket, és végül úgy találtuk, hogy megérné, ha vennénk egy szkennert.

— Milyen jellegû felméréseknél használható egy ilyen berendezés?

— Szinte minden területen, legyenek azok csövek vagy épületek falai. A berendezés lényege, hogy milliméter pontossággal képes leképezni a teret. A szkennert egyszerûen beállítjuk egy helyiségbe és a lézersugár 10 perc alatt letapogatja a teret, amibôl egy 3D-s felhô modellt kapunk. Ezt be lehet vinni a tervezôprogramba. Korábban úgy történt a tervezés, hogy a helyszínen papírra skiccelték, hogy nagyjából mi található

az adott térben, de ez elég pontatlan volt. A lézerszkenner azt tudja felmérni, ami a szemnek látható.

Elkezdtem foglalkozni ezzel a technológiával és kiderült, hogy több területen is mutatkozik rá igény. Édesapámék támogattak ebben, segítettek feltárni a lehetôségeket, és eldöntöttük, hogy érdemes létrehoznunk erre egy külön céget az én vezetésemmel.

— Sokan gondolhatnák, hogy családi céggel a háttérben könnyû volt elindítani a vállalkozást. Így volt ez vagy nehéz egy másfajta irányt venni és a saját elképzeléseit megvalósítani?

— Elôször bennem is volt kétkedés, hogy jó lesz-e vagy sem, de végül is nagyon nagy elôny volt a háttértámogatás.

Mindenben szabad kezet kaptam, a saját döntéseimért én felelek. Olyan kollégákkal dolgozhatom a cégben, akiket tudásuk alapján én választottam. Egyelôre hárman vagyunk, csapatunkra pedig a partnerség és a megbecsülés jellemzô.

Azt szeretném, hogy kollégáim is legyenek érdekeltek a cég mûködésében, például abban az esetben, ha ôk szerzik a munkát, kapjanak külön díjazást.

GLT

A GLT Scan&Plan Kft. elôször a 3D-s lézerszkenneléssel foglalkozott, majd új technológiaként jött a drónos felmérés.

Ugyan a drón nem annyira pontos, mint a lézer, ám az építészeti felmérések esetében ez nem hátrány, és sokkal gyorsabb. A drónos felmérésekkel kapcsolatos sikereket egy olasz cég megkeresése koronázta meg, amely azt szeretné, ha a pécsi vállalkozás viszonteladói partnerük lenne egy új technológia, a hôkamerás drón értékesítésében. Mint a fiatal cégvezetô mondja, a hôkamerás felvételek nagyon hasznosak az épületenergetikai felméréseknél, de nem elég ismerni az eszközt, azt tudni kell megfelelôen használni is.

— Ma csak akkor lehet érvényesülni, ha valamit nagyon jól, professzionális szinten csinálunk. Mi még nagyon fiatalok vagyunk, és ahhoz, hogy komolyan vegyenek bennünket, kiválóan kell teljesítenünk. Volt egy munkánk az egyik hazai gyógyszergyárban, ahol elôször kétkedve fogadtak minket, most pedig sorra jönnek a megrendelések, mert annyira meg voltak elégedve a munkánkkal.

— A fiatal kor gyakran akadályt is jelenthet az üzleti életben. Mégis, mivel lehet meggyôzni a partnereket, hogy önöket válasszák?

— Jó marketinggel! Az egyik a személyes benyomás, a másik a jó üzletpolitika. A miénk az, hogy csak olyan munkát végezzünk, aminek tényleges haszna van, amibôl a megrendelô is profitál, pénzt és idôt spórol vagy az idôvel pénzt. Az általunk mûködtetett berendezések olyan technológiát képviselnek, ami nagyon-nagyon új és nem ismerik az emberek, ezért kétkedve fogadják.

Ezt elég nehéz áttörni.

— Hogyan rajzolható meg a vállalkozás jövôje?

— Jelenleg hárman dolgozunk a cégben, szerencsére rengeteg a munka

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

BARANYAI GAZDASÁG

Coach = tanácsadó?

— Mivel foglalkozik a cég?

— Nagyon röviden, címszavakban: elakadás-elhárítással foglalkozunk, akár magánéleti, akár üzleti vonalon. Tevékenységünk életviteli, üzleti coaching és mentorálás, üzletviteli és üzletfejlesztési tanácsadás. Emellett önismereti, inspiráló, kommunikációs és életminôség javítását szolgáló tréningeket tartunk a Points Of You(tm) önismereti kártyajátékokkal. Csoportos foglalkozásaink vállalati csapatoknak, magánszemélyek ad-hoc vagy szervezett csoportjainak is elérhetôk. Célunk, hogy inspirációt adjunk az üzleti és magánélethez akár az egyéneknek, akár csoportoknak.

— A coaching manapság nagyon divatos, sokan a tanácsadás szinonimájaként használják a fogalmat – helyesen?

— Nem, és sajnos nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is.

Még uniós pályázatokban is coachingnak hívnak mentorálási, tanácsadási tevékenységet is. Az ICF definíció szerint: „A coaching az ügyféllel való partneri együttmûködés, olyan gondolatébresztô és kreatív folyamat, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet hozza ki önmagából személyes és szakmai szempontból is.”

Mi abból indulunk ki, hogy az ügyfelünkben minden megvan, ami a továbblépéshez szükséges, és ennek a felismerésében nyújtunk segítséget. A megoldás mindig az ügyfélé, nem a miénk.

— A közelmúltban sikeres vizsgát tett egy nemzetközi szervezetben, mennyivel lett több, mire képes most, mi ez a szervezet?

— Igazából több vizsga követte szorosan egymást. A kanadai Rayner Institute nemzetközi coach iskolában szereztem meg az ICF (a legnagyobb és legpatinásabb nemzetközi coach szövetség) által akkreditált coach minôsítésemet. Ez – és természetesen pécsi oktató mentoromtól kapott alaptudásom – tette lehetôvé a nemzetközi szintû továbblépést, vagyis a sikeres vizsga feljogosított arra, hogy az ICF tagja lehessek.

— Ez volt a végállomás?

— Természetesen nem. Miután ezzel a képzéssel teljesítettem az utolsó kvalifikációs feltételt is, nekifuthattam az ICF nemzetközi coach minôsítô vizsgájának, amit szeptember elején sikeresen teljesítettem. Most már az ICF tagjaként ACC (Associate Certified Coach) nemzetközi akkreditációval rendelkezem. Ez rendkívül fontos lépcsô ebben a szakmában. Az ICF magyar tagozatának honlapján jelenleg mintegy 50-60-an lehetünk felsorolva ACC, vagy PCC akkreditációval, magyarként, az ICF központi adatbankjában.

— Nyilvánvalóan ebbôl a tevékenységbôl él, de tudását nem csak profitszerzésre használja. Így van ez valóban?

— Igen: Legutóbb a kamarai Humán Klub tagjai számára ajánlottam fel, hogy a Points Of You(tm) módszerrel segítem a csapatot. Nekem ez a munka önmagában is élmény, és ha idôben megtehetem, szívesen támogatok vele egy csapatot vagy személyt jószolgálati tevékenységként. A Humán Klub célkitûzése pedig mindenképpen ebbe a nagyon fontos körbe tartozik.

— Mit takar a Points Of You(tm) márkanév?

— A létrehozott játékok a személyes fejlôdést meglepô, inspiráló és kreatív tapasztalattá változtatják. Hatásos és igen erôs eszközök, melyet magánemberek és a profi szakemberek is szeretnek: HR menedzserek, szociális munkások, terapeuták, life coachok, tanárok és szülôk használják magánéletükben és professzionális munkájuk során ahhoz, hogy szociális hálózatuk különbözô korú tagjaival minôségi kommunikációt folytathassanak. A Points Of You(tm) játékok használhatók 1-1 személy viszonylatában, de csoporttal is, közösségekben vagy szervezetekben. Aktív eszköz, mely túlmutat a beszéden, és lehetôvé teszi, hogy fontos kérdéseket vizsgáljunk meg hatásos és konfrontációmentes módon.

Császár Gergely

és a megkeresés. Tervezzük, hogy a közeljövôben bôvítjük a létszámot. A jövôben három irányban látom a tevékenységünket: a lézerszkennelés, a drónos felmérés alapján 3D-s modellkészítés, valamint a szoftver-eladás és támogatás. Ez utóbbi terület nagyon sok irányba ágazik el. A drónok sokféleképpen, rengeteg speciális szegmensben (területen/iparágban) használhatók a lé-

zerszkennerhez hasonlóan. Az épületgépészettôl kezdve az építészetben, mezôgazdaságban, városfejlesztésben, a mûemlékvédelemben, de pincerendszerek, bányák felmérésében stb. is. Mi két fô területre fókuszálunk: az épületgépészetre és az ehhez szorosan kapcsolódó ipari üzemeltetésre, valamint az építészetre. E két területhez képzett szakemberek állnak rendelkezésre. Maga a

technika nagyon új hazánkban, azzal tudunk kitûnni a most alakuló versenytársak közül, hogy az elmúlt három évben magas szintû tudásra tettünk szert a technológia használhatóságát illetôen.

De nem dôlhetünk hátra, mert aki érvényesülni akar, annak folyamatosan tanulnia kell. Ezt tettük az elmúlt években és ezt tesszük a jövôben is.

N.T.

Az önkéntes kamarai tag D-LAB Consulting Kft. ügyvezetôje, DOBAY Balázs nemrégen fontos lépést tett a nemzetközi coach minôsítések útján.

Hogy mit is takar a divatos, ám sokak által rosszul használt fogalom – errôl, és még sok másról kérdeztük a szakembert.

16

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kesztyûs múzeum nyílt a pécsi belvárosban

Lash-, stepp- és díszítô varrógépeket, szabászeszközöket, bôröket, kesztyûmodelleket, kész kesztyûket, táskákat és bôrruhákat is kiállítottak a pécsi kesztyûgyártás történetét bemutató kiállításon, amely júliusban nyílt a megyeszékhely belvárosában található Zsolnay-kút szomszédságában.

A múzeum a valamikori Hunor kesztyûgyár régi vezetôinek összefogásával,

magánkezdeményezésre jött létre és a 19. század második felében a pécsi kesztyûgyártás megteremtôje, Hamerli János munkásságától kezdve napjainkig mu-

Termékfejlesztés – nem kell félni tôle Bûvös szóként hangozhat a kis- és közepes vállalkozások körében a termékfejlesztés, a kutatás, ezért sokan nem is mernek belevágni, egyáltalán gondolkodni róla, pedig egy külsô tanácsadó céggel, egy jó pályázattal komoly eredményeket, pénzben mérhetô megtakarításokat lehet elérni. A pécsi székhelyû RPT Innoteq Kft. kereskedelmi vezetôjével, OROSZ Norberttel arról beszélgettünk, hogy mire figyeljenek, milyen szempontokat vegyenek figyelembe a vállalkozások termékfejlesztés esetén.

— Ha termékfejlesztésrôl beszélünk, akkor véleményem szerint a legnagyobb költség mindig az, ha a termék nem kerül idôben a piacra és a konkurencia beelôz. A pénz, amit a vállalkozás a termékébe fektet, lehet, hogy kidobott pénz lesz, mert mire az

adott termék piacra kerül, már elavul.

Tapasztalatom szerint a régióban mûködô vállalkozások egy részénél mûködik fejlesztési osztály, de a kisebb vállalkozásoknál nincs külön ember, akit rá lehetne állítani a fejlesztésre. Ilyenkor érdemes igénybe venni egy külsô tanácsadó céget, amely átvállalja ezeket a feladatokat.

— Mit értünk fejlesztés alatt?

— Lehet egy új termék, egy meglévônek az átalakítása vagy bármi, amivel a cég erôsíteni tudja a piaci pozícióját. Például a tusfürdôk doboza is lecserélôdik 1-2 évente egy adott márkán belül, ennek több oka van: spórol-

tatja be a minôségi kesztyûkészítés történetét fotók és tárgyak segítségével.

Még Hamerli idejébôl is találunk ma is mûködô gépet a kiállításon, a tervek szerint a látogatók késôbb a helyszínen tekinthetik meg a kesztyûszabás és -varrás mûveleteit, sôt egyes munkafázisokat ki is próbálhatnak. De számítanak a fiatalok új modell ötleteire, amelyek megrajzolására is lehetôség nyílik a múzeumban. Az érdeklôdôket szakszemélyzet kalauzolja a kiállítási tárgyak között, ôk a régi és a jelenlegi kesztyûkészítés technikájáról, az anyagokról, e kézmûves szakma szépségeirôl mesélnek. A kiállított tárgyak: eszközök, fényképek, újságkivágások, elismerések, tablók egy részét a volt kesztyûgyári dolgozóktól kapták, de a jövôben szívesen helyet adnak további emlékeknek is.

Marczi Mihály, az egyik jelenleg is mûködô kesztyûs manufaktúra, a Gant Pécsi Kesztyû Kft. alapítója, az egykori kesztyûgyár egyik vezetôje, a múzeum nak az alapanyaggal, de szempont lehet, hogy ne tudják lemásolni, hamisítani stb. Mi jónéhány olyan feladatot el tudunk végezni egy termékfejlesztéssel nem foglalkozó cég számára, amiket ôk valószínûleg nem tudnak hatékonyan megoldani. Például nem köti le a vállalkozás erôforrásait a termékfejlesztés, mert ha a mérnök a mûködô gépek üzemeltetésével, karbantartásával van elfoglalva és a fônöke a nyakába varr egy termékfejlesztési projektet is, akkor egyrészt valószínûleg nem fog neki örülni, másrészt pedig olyan lehet a folyamat és a végtermék is, ami nem felel meg az elvárásnak. Az idô pénz – ha kiszámoljuk, hogy mennyibe kerül saját megoldással vagy egy erre szakosodott céggel a folyamat, akkor rögtön látható a különbség. Ha pedig rövidebb idô alatt kerül a piacra az új termék, akkor hamarabb térül meg egy szervezett struktúrában végrehajtott kutatás és fejlesztés.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

BARANYAI GAZDASÁG

egyik létrehozója elmondta: a valaha 4500 fôt foglalkoztató Hunor megszûnése után 9-10, fôként családi vállalkozásként mûködô kisvállalat viszi tovább ezt a kézmûves hagyományt Pécsett.

Mindannyian a minôségi, manufakturális kesztyûgyártás mellett tették le a voksukat, és egyik céljuk az, hogy tovább erôsítsék a pécsi kesztyû jó hírnevét. A kiállítótérben egyébként meg is lehet vásárolni termékeiket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, dr. Síkfôi Tamás a megnyitón elmondta, hogy friss diplomásként elsô munkahelyén, a pécsi kesztyûgyárban olyan munkakultúrát és szemléletet sajátíthatott el, amely egyedi volt a maga nemében és ami a mai napig meghatározó számára. Elmondta: tisztelni kell a város iparát, annak történelmét, és meg kell állítani azt a folyamatot, amely a pécsi könnyûipar eltûnése felé tart. A kamara gesztorálásával 2011-ben létrejött a Pécsi Kesztyû Klaszter, amely összefogja a termékeik jelentôs részét exportra szállító kis- és közepes vállalkozásokat.

A kesztyûs múzeum hétköznapokon 10 és 17 óra között várja a látogatókat a pécsi belvárosban.

Magyar Kézmûves Remek

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a rendezvény fôvédnöke a díjátadó ünnepségen kiemelte: a valódi kreativitást díjazták, azt a munkát, amelyben együtt él a hagyományôrzés az új alkotással. A kézmûvesek a hagyományokat úgy örökítik át, hogy közben hozzájárulnak a gazdasági fejlôdéshez is. Képesek újat alkotni, anyagba foglalva a tradíciókat úgy, hogy közben használható, piacképes terméket állítanak elô – tette hozzá.

A miniszter utalt arra, hogy a díjjal – amelynek célját a kormány elismeri és támogatja – nemcsak a magyar termékek jó hírnevét öregbítik, hanem a hazai termékek piacra kerülését is támogatják.

A pályázat egyben a magyar vállalkozói

kultúra, és a kézmûipari szakma rangjának elismerését is szolgálja: ennek legfontosabb eszköze a címmel járó marketingtámogatás, bemutatkozási lehetôség – tette hozzá. Kijelentette: a kézmûvesség ágazatai az elmúlt években jelentôsen hozzájárultak a magyar gazda-

— Az idô, ahogy ön is említette, fontos tényezô, hiszen egy termék kifejlesztése nem két nap alatt zajlik és nem mellékes a fejlesztéshez szükséges pénz elôteremtése sem. A vállalkozások látják-e, hogy egy termék fejlesztése vagy egy meglévô korszerûsítése elôrébb vinné a céget?

— Vannak olyan vállalkozások a régióban, amelyek nagyon professzionálisan végzik ezt a tevékenységet, itt elsôsorban a nagyobbakra gondolok, a kisebb és közepes vállalkozásokkal nincs is kapcsolatunk. Azt gondolom, hogy sok cég nem is mer arra gondolni, hogy külsô erôforrást vegyen igénybe a termékfejlesztéshez.

— Milyen szempontokat vegyen figyelembe egy vállalkozás, ha fejlesztésen gondolkodik, netán milyen buktatói vannak ennek a tevékenységnek?

— Lehet, hogy elsôre ijesztô lesz, amit mondok, de annak az idônek, amit

a fejlesztésre szánnának, a másfélszeresével kell kalkulálni – ezt 9 éves tapasztalattal a hátunk mögött állíthatom. Az idô mellett természetesen pénzt is kell áldozni a feladatra, ebben a pályázatok segíthetnek. Számos esetben egyébként akkor keresnek fel bennünket, amikor elindult egy fejlesztési folyamat és az elhúzódik, vagy nem az az eredmény jött, amire számítottak és ekkor váltani kényszerülnek. Elmondhatom, hogy eddig minden projektet sikeresen végigvittünk.

— Hogyan látja, a kényszer vagy az innovációs hajlam viszi rá a vállalkozásokat a termékek fejlesztésre?

— Két részre bontanám a dolgot. A professzionális gyártók, például az autóipari beszállító cégek, ha megnyernek egy projektet, de nagyon kicsi rajta az árrés, akkor rákényszerülnek a folyamatos fejlesztésekre – ôk nyilván a saját érdekükbôl fektetnek be a jövôbeli nyereség érdekében. A másik vállalkozói ré-

teg nem fejleszt, hogy ôket hogyan lehetne meggyôzni, nem tudom. Szerintem egy vállalkozónak a jól felfogott érdeke az, hogy korszerûsítse a termékét vagy termékeit, hozzáigazítsa a mindenkori piaci igényekhez. Volt olyan PETpalackokat gyártó vállalkozó, akivel kapcsolatban álltunk, számára rengeteget jelentett, hogy átalakítottuk a palackjait. Ugyan palackonként csak grammokat spórolt, de ha ezt átszámítjuk 1 millió palackra, az már tonnákat jelentett.

Ugyanígy pénzben mérhetô, ha egy más szerszámozással le nem gyártható terméket 3D-s nyomtatóval állítunk elô.

Vállalkozásunk rendelkezik ilyen berendezéssel és a tapasztalataink is azt mutatják, hogy egy kisszériás termék legyártása sokkal olcsóbban kivitelezhetô ezzel a technológiával, mint a hagyományossal. Tehát mindig érdemes keresni a megoldást egy-egy problémára, nem szabad feladni már az elején, hogy nekem biztosan nem sikerül.

N.T.

– két kamarai tag is a díjazottak között A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatára beadott több mint 110 pályamûbôl 43 kapta meg a díjat, közülük hetet magas színvonala alapján külön is méltattak, így a kamarai tag, Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.-t a restei római katolikus templom új orgonájáért. Díjat kapott a szintén kamarai tag, Csoko-Láda Kft. „Kulturális értékeink csokoládéba mártva – Kézzel készült csokoládémozaikok díszdobozban” termékeiért.

Mosonyi Csabáné – Csoko-Láda Kft.

18 ság válságból való kilábalásához, és a növekedés megteremtéséhez. Szavai szerint a világ egyre inkább arra halad, hogy nem a tömegtermelés által kínált termékek piacra jutását segítik elô, hanem specializálódik – ahogy a díjazottak is a maguk szakterületén. Fel kell fedezni a hagyományok ápolásában rejlô értékeket, és támogatni kell az alkotóikat – mondta.

Budavári Attila – Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.

Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: a kamara 13. alkalommal rendezi meg a hagyományôrzô vállalkozói kultúra, a kézmûves szakma elismerését szolgáló ünnepséget. Egyre növekszik a kereslet a minôségi, speciálisan magyar és mûvészi termékek iránt, és azok színvonala is emelkedik – tette hozzá. Kitért arra, hogy a kézmûvesség képviseli azokat az értékeket, amelyek az elmúlt ezer évrôl szólnak. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kézmûves társadalom a hagyományôrzés feladatát a jövôben is el tudja látni, a mûvekbôl rendezett kiállítás mindennek a tanúbizonysága. Egy-egy alkotás létrehozása több mint munka, rengeteg szeretet, és a szakma iránti hódolat – mondta, megköszönve a díjazottak munkáját.

Az MKIK 2002-ben indította útjára a Magyar Kézmûves Remek pályázatot.

A kézmûves szakma teljes körét átfogó pályázati lehetôség értékét a szakmai elismeréssel való díjazás adja meg, marketing-, illetve megjelenési lehetôséget nyújtva. A díjak száma nem korlátozott, a pályázók teljesítménye számít, eszerint szinte egyedülálló elismerésrôl van szó. A cím elnyeréséhez követelmény a termékek eredetisége, nemzeti kultúrát ôrzô, egyedi értéket képviselô hagyományhûsége, a kivitelezés kiváló minôsége és turisztikai hasznosíthatósága.

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Munkahelyeket teremtettek, Szinte nincs Mohácson olyan család, akinek a fülében ne csengene ismerôsen a Gráf Trans Bt. neve. A családi vállalkozást annak idején a nagypapa indította útjára, aki mezôgazdasági munkákkal és fuvarozással foglalkozott, méghozzá lovakkal. Aztán ahogy egyre nagyobb teret hódítottak ezen a területen is a gépjármûvek, úgy adta át folyamatosan a céget a fiainak.

— Az édesapám, aki közlekedési mérnök és a nagybátyám, aki mezôgazdaságban jártas, együtt vitte tovább a vállalkozást, majd amikor családot alapítottak, külön váltak, s megosztották egymás között a területeket, új cégeket hoztak létre, de a mai napig segítik egymást – vezet be a kezdetekbe ifj. Gráf Antal, aki már a következô generációt képviseli. — Az édesapám vezette cég, mint G-Trans kezdte meg mûködését és néhány éven át kültagként egy német család is tagja volt, akiknek a közremûködésével teherautókat és munkagépeket hoztak be és így fejlesztették a cég gépparkját.

Mint mondja, igyekeztek több lábon állni, folyamatosan bôvítették a szolgáltatásaik körét. Földmunkával kezdtek foglalkozni, s évek óta, hogy folyamatosan munkát tudjanak adni a dolgozóiknak télen a város utcáit, nagyobb parkolóit, kereskedelmi és ipari létesítményeinek környékét ôk tartják rendben, végzik a hóeltakarítást.

— A családi vállalkozásunkat az édesapám vezeti, a húgom a kereskedelmi részt viszi, s jelenleg tizennyolc embert foglalkoztatunk, s miután annyi lett a feladat, hogy magam a kisebb gépek kölcsönzését, mint önálló vállalkozásként történô mûködtetését vállaltam fel – mondja. — A fuvarozási tevékenységünk ugyan az utóbbi idôben egy kicsit háttérbe szorult, azonban az építôipari egyre inkább elôtérbe kerül. A két cég – az enyém és a Gráf Trans Bt. – együttesen tesz eleget a megnövekedett igényeknek a szállítástól az építôipari kereskedelmen, gépkölcsönzésen át.

Ennek jegyében fejlesztették tovább a mohácsi ipari parkban található telephelyüket. A beruházás az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési elôirányzatból elnyert viszsza nem térítendô támogatással valósult meg, amelynek felhasználásával új fémmegmunkáló üzemcsarnokot létesítettek és új szárnnyal bôvítették a bemutatótermüket.

A csaknem ezer négyzetméter alapterületû fémmegmunkáló üzemben hajlított betonvas-háló elemek elôállítása és megmunkálása történik.

A csarnok, valamint a telephely áramellátását az épület tetején, 320 négyzetméternyi felületen elhelyezett napelemekkel, környezetkímélô módon oldották meg. A fejlesztések eredményeként újabb négy munkahelyet hoz-

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

másom szerint jelenleg hasonló tevékenységgel is foglalkozó cég csak egy található az országban – folytatja tovább beszélgetésünket. — A pályázati úton elnyert 60 millió forint felhasználásával valósult meg a beruházás, amelynek segítségével az építkezések-

hez különbözô méretekben, magas minôségben tudunk vashálókat méretre vágni és különbözô formákat hajlítani, ami felváltja a hagyományos vasszerelést. E mellett annak érdekében, hogy minél jobban meg tudjunk felelni a vásárlóink igényeinek, új dolgozókat is felvettünk, akik elsôsorban az új termékeink elôállításában, raktárból történô kiszállításában vesznek részt.

A jövôben az építôipar igényeinek megfelelôen tovább szeretnék bôvíteni az általuk forgalmazott termékek, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások körét. Egyebek mellett az építésekhez szükséges faanyag helyben történô méretre vágásával, gyalulásával, impregnálásával, hogy mindent egy „kézbôl” – fuvart, a gépbérlést, az építô, a szerelt és szereletlen vas- és faanyagbeszerzést – tudjanak elintézni az építôipari vállalkozások, az építkezôk. Bíznak benne, hogy ennek köszönhetôen tovább szélesedik a vásárlói körük. Jelenleg is már egyaránt megtalálhatók közöttük a nagy építôipari cégek, ugyanúgy mint a nyugdíjasok.

Sz.K.

zeteket, továbbá közúti és vasúti hidakat, hullámvasút pályákat és tartószerkezeteket, erômûvi alkatrészeket, nehézipari gépalkatrészeket, üveg-acél homlokzati tartószerkezeteket – egészen unikális kialakításban és felhasználásra is.

A cég 2014-es árbevétele mintegy 4 milliárd Ft volt, üzemterületük folyamatosan bôvül, jelenleg gyártó bázisunk összterülete 66.000 m2, melybôl 23.000 m2 daruzott gyártócsarnok.

Az üzemlátogatást követôen – mint vendégelôadó – a munkaerô-toborzó és

kölcsönzô vállalkozás, a HR-Rent Kft. mutatkozott be röviden, a cég gépipari fókuszú tevékenysége okán már több DDGK klasztertaggal is kapcsolatban áll.

A rendezvény befejezô részében a DDGK belsô ügyeinek, projektjeinek tárgyalása következett, úgymint közös beszerzés, szakképzésfejlesztés, közös megjelenések és kommunikáció, elkövetkezendô gépipari kapcsolódású rendezvények.

Szabó Berta

üzemcsarnokot építettek

tak létre, és a tervek között szerepel újabb három létesítése is.

— Az üzemcsarnok egyben bemutatóteremként is mûködik, ugyanis sokan nem ismerik – még a statikusok közül is kevesen használják – ezt az építkezést felgyorsító technológiát. Tudo-

19

Benchmarking Klubülés a Rutin Kft.-nél A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben (menedzsment szerv: PBKIK) a kéthónapos nyári szünet után ismét elindult a Benchmarking klubülés rendezvénysorozat. A gépipari vállalatok és szakemberek találkozóján ezúttal a dombóvári Rutin Kft.-t látogatták meg a klasztertagok. A nagy múltú vállalat 2014-ben csatlakozott a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterhez, egyedi profiljával – nagy méretû acélszerkezetek gyártása – tovább szélesíti a klaszter egyébként is rendkívül színes termék- és szolgáltatás palettáját.

A Rutin Kft. termelési kapacitásait tekintve, Magyarország egyik legnagyobb acélszerkezet gyártója. Fô profilja az egyedi tervezésû épület- és technolgóia szerkezetek tervezése, elôállítása és kivitelezése. Az 1990-ben alakult cég szinte a világ minden kontinensére gyártott már acélszerkezeteket, épületszerke-

20

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elsô két szakma állami támogatással A felnôttoktatásban is köthetô tanulószerzôdés Korhatártól függetlenül ingyenes az elsô és második állam által elismert szakképesítés megszerzése az iskolai rendszerû szakképzés keretein belül.

A második szakma azonban csak felnôttoktatásban tanulható. Errôl a szakképzési törvény júniusban életbe lépett módosítása rendelkezik.

A képzettségi szint növelése megkönnyítheti a belépést a munkaerôpiacra, javíthatja a foglakoztatási kilátásokat és a strukturális munkaerôhiányt.

A módosított jogszabály értelmében az iskolai rendszerû esti vagy levelezô munkarendû felnôttoktatásban is köthetô tanulószerzôdés. Ez elôsegíti a megfelelô és ellenôrzött körülmények között megszerzett szakmai gyakorlatot. Tanulószerzôdés köthetô a szakmai gyakorlatra olyan tanulóval is, aki a gyakorlatot biztosító cégnél van fôállásban.

A tanulószerzôdést a cég és a tanuló köti a teljes képzési idôre. A tanuló a jogszabályok szerint juttatásokra jogosult, miközben munkahelyi körülmények között sajátíthatja el a kerettantervben meghatározott szakmai gyakorlati fogásokat.

Azok, akik még nem rendelkeznek államilag támogatott szakképesítéssel, azok a nappali oktatás munkarendje

szerint is megszerezhetik elsô szakképesítésüket a felnôttoktatás keretében. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az elsô szakképesítés megszerzését követôen kezdhetô meg.

A tanuló attól az évtôl kezdôdôen, amelyben iskolai rendszerû szakképzésben az elsô szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére kizárólag felnôttoktatásban, s csak esti vagy levelezô munkarend szerint kezdhet. A módosítás értelmében a felnôttoktatás keretében megszervezett szakképzésben is köthetô tanulószerezôdés az esti és levelezô szerinti munkarendben.

A felnôttoktatásban részt vevô tanuló számára tanulószerzôdés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az esti és levelezô képzésben a nappali képzéshez viszonyított óraszámok arányában változik: a. 100%-a a nappali, b. 60%-a az esti, c. 20%-a a levelezô Tehát a tanulói nappali juttatás 60%a az esti, 20%-a a levelezô képzés esetén. A képzést vállaló cégek ugyanilyen arányban részesülnek a szakképzési támogatásból is: tehát a nappali normatíva 60%-át hívhatja le az esti munka-

rendben tanulóval, és 20%-át a levelezô képzésben résztvevô tanulóval kötött tanulószerzôdés után.

A másodszakmát felnôttoktatásban tanulóval együttmûködési megállapodás is köthetô teljes gyakorlati képzésre, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel, aki egyébként megfelel a tanulószerzôdés kötés feltételeinek.

Együttmûködési megállapodás esetében csak az összefüggô szakmai gyakorlat idejére kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni. A juttatás mértéke megegyezik a nappali rendszerû oktatásban fizetendô tanulói pénzbeli juttatás összegével.

A hiányszakmát tanuló, de másodszakmás képzésben részt vevônek nem jár szakiskolai tanulmányi ösztöndíj.

Az elsô két OKJ-s szakma megszerzése akkor is ingyenes, ha már van diplomája a tanulónak.

Az OKJ-s képzések nem számítanak bele a felsôoktatásban elszámolható 12 állami ösztöndíjas félévbe. Pályaválasztásnál fontos, hogy amennyiben van OKJ-s végzettsége a jelentkezônek, kaphat érte pluszpontot az egyetemi felvételinél, amennyiben az adott szakirányban tanul tovább, és az adott területen oktató egyetemek és fôiskolák úgy döntenek.

Cséfalvay Ágnes

További információ: www.pecsikamara.hu/szakképzés/ingyenes szakmai képzés és a www.palyavalasztasbaranya.hu/felnôttoktatás

Egyeztettek a kamara és a szakképzési centrum szakemberei A szakképzési törvény változása és a tanévkezdés aktuális feladatainak egyeztetése volt a fô téma a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési szakemberei és tanácsadói, valamint a Pécsi Szakképzési Centrum vezetése és a tagintézmények gyakorlati oktatásvezetôi részére szervezett szakmai fórumon.

Janovics László osztályvezetô vázolta a két szervezet között készülô együttmûködési megállapodás terveze-

tét. Ennek fôbb területei a kölcsönös adatszolgáltatás, a rendszeres kapcsolattartás, a gyakorlati képzôhelyekre történô egységes szemléletû kihelyezés rendszerének felállítása, s a pályaorientáció.

Ezt különösen aktuálissá teszi a kormányzat célja a duális képzés erôsítésére. Ennek keretében a kamarai garanciavállalás erôsítése annak érdekében, hogy a tanulók munkakörülmények között tanulják szakmájukat, s már 10.

osztálytól kikerüljenek az iskolai tanmûhelyekbôl cégekhez. Ezáltal a gazdasági környezethez jobban illeszkedô szakmai gyakorlati képzés arányának emelése azért, hogy a pályakezdôk könnyebben tudjanak beilleszkedni a termelési folyamatokba.

A továbbiakban az együttmûködést is érintô aktuális jogszabályi változásokat és az ebbôl adódó feladatokat tekintették át közösen. Kiemelt téma volt a kölcsönös adatszolgáltatás, a kapcsolattartás formája a cégekkel, közös részvétel a kamarai ellenôrzésben, a pályaorientációs munka szervezése.

Cséfalvay Ágnes

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elkészültek az új tanulószerzôdés módosító nyomtatványok is A 2015. június 12-én életbelépô szakképzési törvény változással szükségessé vált nemcsak a tanulószerzôdés, de a tanulószerzôdés módosító nyomtatványok átdolgozása is. A módosító sablon kiválasztásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az eredeti, módosításra szoruló tanulószerzôdés mikor került megkötésre, aláírásra.

Azok a tanulószerzôdések, amelyek a jogszabályváltozás elôtt születtek, az abban szereplô jogszabályi tartalommal fognak megszûnni, a jogszabályváltozás miatt semmilyen intézkedésre nincs szükség.

Abban az esetben viszont, ha a tanulószerzôdés valamelyik pontja módosításra szorul (pl. gyakorlati képzés várható befejezése), úgy az új jogszabályi környezethez is hozzá kell igazítani a szerzôdést. Erre az esetre készítettük el azokat a módosító nyomtatványokat, amelyek weboldalunkon a 2015. június 12. elôtt kötött tanulószerzôdések esetén alkalmazandó menüpont alatt találhatók.

Amennyiben a tanulószerzôdés már a jogszabályváltozás után keletkezett, úgy az eddig is szokásos módon kell a tanulószerzôdést módosítani. Ezek a módosítósablonok a 2015. június 12-én vagy azt követôen kötött tanulószerzôdések esetén alkalmazandó menüpont alatt találhatók.

Az alkalmazandó módosító sablon kiválasztásában a kamara tanácsadó munkatársai is készséggel állnak rendelkezésre.

Bakó Eszter 72/507-121 Bánné Lukácsovics Aranka 72/507-124 Bonyár Marietta 72/507-110 Mintál Erika 69/300-013 Szemere Adrienn 72/507-137 Sarkadiné Schmidt Alexandra 72/507-112 Piacsek László 72/507-127 Rudics Judit 73/310-105

SZAKKÉPZÉS

21

A tanulószerzôdéses havi normatívák változásáról A tanulószerzôdéses tanulók után érvényesíthetô havi normatívát a vonatkozó jogszabályok alapján kell kiszámítaniuk a képzôknek. A havi normatíva pontos meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulószerzôdésen szereplô szakma pontos megnevezését, az OKJ számát és a tanuló munkarendjét is, mely lehet nappali, esti, vagy levelezô.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a költségvetési törvény a 2014-es évtôl kezdôdôen a tanulószerzôdéses tanulók után járó éves alapnormatívát 453.000 forintban állapítja meg.

A törvény végrehajtási rendelete két mellékletben szakmánként határozza meg azokat a súlyszorzókat, melyekkel az alapnormatívát beszorozva, majd a kapott eredményt 12-vel elosztva, kikalkulálható a nappali munkarendben tanuló, tanulónként felhasználható havi normatíva.

A 2015/16-os tanévtôl kezdôdôen a 25. életévüket betöltött elsô, illetve a második szakképesítésüket megszerzô államilag támogatott felnôttoktatásban esti, vagy levelezô munkarendben tanuló tanulószerzôdéses tanulók után is érvényesíthetnek a gazdálkodók havi normatívát.

A felhasználható normatíva éves mértéke – ha a tanulószerzôdés hatálya a tárgyév teljes idôtartamára fennáll – az alábbiak szerint kalkulálható: ■ az esti oktatás munkarendje szerint folyó felnôttoktatás esetében a vonatkozó kormányrendelet II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a, ■ a levelezô oktatás munkarendje szerint folyó felnôttoktatás esetében a II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

A gazdálkodóknak és könyvelôjüknek figyelniük kell arra, hogy a 280/2011-es kormányrendelet I. és II. melléklete különbözô szakképesítéseket és súlyszorzókat tartalmaz.

Az I. számú melléklet a korábbi 15 jegyû OKJ számokkal rendelkezô szakképesítések súlyszorzóit, a II. számú melléklet az új, 7 jegyû OKJ számokkal rendelkezô szakképesítések súlyszorzóit tartalmazza.

Jelen tanévben utoljára még párhuzamosan mind a két mellékletet figyelniük kell a gazdálkodóknak és könyvelôiknek.

Megvizsgálva a két táblázatot, vannak olyan szakképesítések ahol: ■ csak az OKJ számok különböznek, de a súlyszorzók megegyeznek (pl. gépi forgácsoló), ■ vannak, ahol az OKJ számok változásán túl, a súlyszorzók is különböznek (pl. központifûtés- és gázhálózat-rendszerszerelô), ■ továbbá olyanok is vannak, ahol az OKJ számokon túlmenôen az elnevezések is és a súlyszorzók is különböznek (pl. fogtechnikus és fogtechnikus gyakornok).

A NAV a szakképzési hozzájárulás felhasználásánál ellenôrzi a normatíva pontos kiszámítását, felhasználását és az adott periódusban a kamarai ISZIIR rendszerben rögzített tanulószerzôdések számát is!

Csak abban az esetben van lehetôsége a gazdálkodónak a normatíva elszámolására, ha ■ az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal rendelkezik, valamint ■ a tanulószerzôdést a kamara nyilvántartásba vette és ellenjegyezte.

A gazdálkodóknak továbbá figyelembe kell venniük, hogy az év során a tanuló-

22 szerzôdés hónap közben történt megszûnésekor a normatívát arányosítaniuk kell.

Az éves tanulószerzôdéses normatíva elszámolásának felülvizsgálata során, azon cégek esetében, amelyeknél szakközépiskolai, vagy szakiskolai tanulók a nyári gyakorlatukat együttmûködési megállapodás alapján töltötték, figyelembe kell venni az ilyen tanulók ledolgozott munkanapjai után érvényesíthetô csökkentô tétel felhasználását is, a vonatkozó törvényben meghatározott módon és mértékben.

Vonatkozó jogszabályok: ■ 2011. évi CLV törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

SZAKKÉPZÉS ■ ■

■

Dél-Dunántúli Gazdaság

280/2011. Kormányrendelet a gyakorlati képzési normatívák mértékérôl 24/2012. NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészbôl nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól 257/2015. Kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történô elszámolásánál figyelembe vehetô gyakorlati képzési normatívák mértékérôl és a csökkentô tétel számításáról szóló 280/2011. Korm. rendelet és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. Korm. rendelet módosításáról Piacsek László

Konferenciaterem

K! IGÉNYESEKNE

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözô rendezvényszervezési igényeket. A konferenciaterem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferenciaterem mellett étterem áll a résztvevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyományos éttermi kiszolgálással, és fogadással is várják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé, kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

LAKBERENDEZÉS

Az iroda a cég arculatának lenyomata High-tech vagy klasszikus legyen az irodabelsô? Minimál, klasszikus, esetleg konzervatív legyen a design? Kérdések melyeket nem is gondoljuk milyen egyszerû megválaszolni, mégpedig akkor, ha ismerjük az épület stílusát, a munkatársak átlagéletkorát, életritmusát, a cég tevékenységét, üzleti filozófiáját.

Egy iroda berendezésénél sok szempontot kell egyszerre figyelembe venni. Fontos, hogy az irodabútorok ne csak praktikusak, hanem szépek, ízlésesek is legyenek, stílusukban, ízlésvilágukban tükrözzék a 21. század divatját, de az idô múlásával se váljanak kopottá, elavulttá. S akkor érzik benne jól magukat a dolgozók, ha kényelmes a székük, ha nem zavaróak a fények, vagy a félhomály, ha megfelelô a hômérséklet, ha elegendô helyük van a munkájukhoz szükséges tárgyaik elhelyezéséhez, ha azok kézre esnek.

Egy olyan helyiség berendezésénél pedig, ahol egy vagy több ember, napi nyolc órát, vagy ennél több idôt tölt el, fontos tárgyalásokat bonyolít le, elengedhetetlen, hogy a berendezés ne vonja el a munkáról a figyelmet, ugyanakkor maximálisan kiszolgálja az ott dolgozókat. Fontos, hogy a munkaasztalon elhelyezett tárgyak – vázák, ceruzatartók, lámpák – formában és színben egységesek legyenek. A falakon elhelyezett tapéta mindezzel összhangban legyen, ugyanúgy, ahogy a tolóajtós irattárolók sora, a monitorok, a plazma tv, a projektor, valamint a prezentációs kellékek.

A cégvezetô irodájának, amely egyben tárgyaló szerepet is betölt, tekintélyt kell sugároznia, amelyre a sötétebb tónusú dió, cseresznye vagy mahagóni színû bútor a legalkalmasabb.

A stílus és minôség összhangja – amelyet befolyásolnak az aktuális divatok, trendek – egyben lenyomata a cég arculatának, az általa folytatott üzleti tevékenységnek. A falak és világítótestek, a dolgozók ruháinak színvilága nemcsak a munkatársak által végzett tevékenységre, de az ügyfelekre is hat.

A rosszul megválasztott színek nem csak az üzleti sikert veszélyeztethetik, hanem stressz és feszült légkör kialakulásához is vezethetnek.

Lakossági és egyedi bútorok készítése méretre, egyéni igény szerint, helyszíni felméréssel! irodabútorok ● konyhabútorok ● szoba- és nappali bútorok ● szállodai bútorok ● beépített szekrények ● polcrendszerek

Szabó Bútor Kft. 7800 Siklós, Bartha u. 29. Tel.:/fax: 72/497-401 e-mail: szabobutor@szabobutor.hu www.szabobutor.hu

24

MESTERKÉPZÉS

A mesterlevelet is

együtt szerezték meg A Németh testvérpár mûhelyét nem nehéz megtalálni Pécsett a Huba utcában, egymás mellett sorakoznak elôtte az autók. Bent is nagy a nyüzsgés, egy úr éppen a már elkészült gépkocsiját veszi át, míg egy hölgy arról érdeklôdik, hogy az övé mikor készül el. Lassan elcsendesedik a mûhely, Németh Zoltánnal és Gáborral az irodaként is szolgáló üzlethelyiségben ülünk le.

— Az édesapánk alapította a családi vállalkozásunkat, amit mi viszünk tovább, mert ô már nyugdíjas – kezdi beszélgetésünket Németh Zoltán, a MemoCar Kft. ügyvezetôje. — Ô autószerelô mester volt, a mesterlevele a mai napig kint van a mûhelyben, amelyik mellé mostantól a miénk is kikerülhet, hogy büszke lehessen ránk.

Amikor a pályaválasztásra került sor, a két testvér közül igazán egyiknél sem volt kérdés, hogy az autók jelentôs szerepet játszanak majd az életükben. Hisz kicsi gyerek korunk óta vitte ôket az édesapjuk az autóversenyekre és sokszor fordultak meg vele különbözô mûhelyekben. Hamar beléjük ívódott az autók iránti szeretet és csodálat. Az idôsebb testvér, Zoltán eleinte a kertészkedéssel is kacérkodott, mert olyan szakmát szeretett volna kitanulni, amelyben fontos szerepet kap az alkotás, a kreativitás. Végül azért döntött a karosszérialakatosság mellett, mert abban a külsô tényezôk kevésbé kapnak szerepet, rajta múlik, hogy a keze nyomán miként újul meg egy összetört autó.

A szakma megszerzését követôen olyan vállalkozónál helyezkedett el, aki Amerikából behozott, néhány éves sérült gépkocsikat javított. Két évig volt nála, ami jó alapokat teremtett ahhoz, hogy késôbb maga is önálló legyen, hiszen az autószakma minden egyes ágát gyakorolhatta ott az autószereléstôl, az autóvillamosságon át, egészen a tanult szakmájáig. Ezzel párhuzamosan egy másik cégnél szélvédôcserével is foglalkozott.

— Aztán amikor az édesapánk 1993ban létrehozta a Nem-Car Bt.-ét, neki is

besegítettem, majd egyre inkább csak nála dolgoztam, a végén már, mint alkalmazott – folytatja tovább. — Nagy önállóságot kaptam. A saját munkáimat az ügyfelekkel való tárgyalásoktól, a javítások elvégzésén át, egészen a kész autó átadásáig magam intéztem.

— Az édesapánk azt szerette volna, ha én nem az autósszakmák közül választok magamnak élethivatást – veszi át a szót testvére, Gábor. — Ezért a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolába jelentkeztem informatikus szakra, ahova ugyan nem vettek fel, de gépésznek igen, amit már nem bánok.

Az itteni tanáraim szerettették meg velem a mostani szakmámat. Az érettségi után a technikusi vizsgát is letettem, azonban a gyakorlati idômet mindig a mûhelyünkben töltöttem. Nagyon szép évek voltak ezek. Hisz ekkor tanultam a legtöbbet testvéremtôl, meg azt miként lehet egy ilyen nehéz és bonyolult szakmában boldogulni. Néhány év után magam is a családi vállalkozásba kezdtem.

A bátyámmal jó csapatot alkotunk, a mûhelyt is közösen vezetjük, megosztva a feladatokat, a mestervizsgát is egyszerre tettük le.

Annak idején a vállalkozásukat az édesapjuk egy kétbeállós mûhelyben in-

Dél-Dunántúli Gazdaság dította útjára. Aztán az évek során, ahogy egyre több munkájuk lett kinôtték, s újat építettek. A jelenlegi helyükön négy autót tudnak javítani egyszerre, de már ez is kicsinek bizonyul. Mind többen keresik ôket, hozzák hozzájuk a karambolos, vagy más módon megsérült autóikat. A hírük leginkább szájhagyomány útján terjed, a mûhelyükben megfordult autótulajdonosok ajánlják ôket barátaiknak, ismerôseiknek.

Vallják, nincs annál jobb érzés, mint amikor az összetört autót újjávarázsolják, s a tulajdonos arcára mosolyt csalnak vele. Annak érdekében, hogy haladjanak az új technológiákkal Gábor minôsített hegesztô vizsgát tett, amelynek részeként kitanulta az alumínium-hegesztést is. E mellett mind a ketten kamionvezetôi jogosítványt is szereztek, mert csak ezen a módon tudják a mûhelybe a nagyobb balesetet szenvedett jármûveket beszállítani.

Abban is mind a ketten egyet értenek, hogy nemcsak a mûhely fejlesztésére kell nagy hangsúlyt helyezni, de elengedhetetlen a szakma magas szintû ismerete, a technológiai fejlôdés nyomon követése, a karosszériához felhasznált egyre másra megjelenô újabb anyagok tulajdonságainak megismerése. Ezért is döntöttek úgy, hogy mind a ketten megszerzik a szakma csúcsát jelentô mesterlevelet, meg azért is, mert továbbra is szeretnének tanulókkal foglalkozni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

TANULÓSZERZÔDÉS

A siklósi In-go Kft. a város ipari parkjában a telephelyükön tanmûhely létrehozását tervezi, ahol hiányszakmákban folyna a tanulók gyakorlati képzése.

A villanyszerelônek komplex tudással kell rendelkeznie — A cégnek 1993-ban, mint In-go Bt. lettünk a tulajdonosai, ami 2008 óta kft. formában mûködik, én 17 éves korom óta vagyok a tagja, ugyanis megörököltem az édesanyám helyét, aki sajnos nagyon korán meghalt – kezdi beszélgetésünket SIPOS Tamás. — A tevékenységünk ugyan sokrétû, de elsôsorban a lejárt villanyórák cseréjével foglalkozunk, e mellett dolgozunk magánszemélyeknek, önkormányzatoknak, de csarnokok villanyszerelési munkálatainak elvégzésére is felkértek már bennünket. Jelenleg Máriagyûdön a Bethánia Rehabilitációs Otthon villamoshálózatának felújítását végezzük, mint alvállalkozók.

Mint mondja, mindig is tetszett neki a villanyszerelô szakma, amikor csak lehetett az édesapjával tartott, igyekezett ellesni tôle a szakma alapjait. Azonban az édesanyjának arra tett ígéretet, hogy más pályát választ, amit be is tartott, azonban a sors úgy hozta, végül mégis villanyszerelô lett.

— Az érettségit követôen tanultam ki a villanyszerelô szakmát, azóta a családi vállalkozásunkban dolgozom, s igyekszem az édesapámtól látottaknak szellemében továbbvinni azt, aki a háttérbôl irányítja jelenleg a céget – folytatja tovább. — Számos a villanyszereléssel kapcsolatos tevékenység elvégzéséhez megszereztem az eltelt években a szükséges engedélyeket, egyebek mellett jómagam regisztrált szerelô is vagyok. Nagyon szeretem a szakmámat, mert szerintem annál jobb érzés nincs is, mint amikor elkészülünk a villamoshálózat cseré-

jével, vagy megtaláljuk a zárlatot kiváltó vezetékszakaszt, vagy azt kiváltó okot, s újra felgyulladnak a fények, vagy elindulnak a villamos-energiával mûködô berendezések.

Az utóbbi idôben tanulók képzésével is elkezdtek foglalkozni, s a terveik között szerepel, hogy az ipari parkban található ötszáz négyzetméter alapterületû épületük mellé egy alapítványi tanmûhelyt hoznak létre, ahol nemcsak a hiányszakmának számító villanyszerelô, de a már szintén ebbe a körbe tartozó pék és cukrász tanulók képzése is folyna.

— Már megkezdtük errôl az egyeztetéseket az egyik siklósi pékséggel – ad hangot annak, hogy komolyan gondolják a tervüket. — Jelenleg egy tanulónk van, akinek a gyakorlati képzése nálunk folyik. Ismerôsök kerestek meg bennünket azzal, hogy vállalnánk-e. Az édesapám foglalkozik vele, aki villanyszerelô mester.

Mint mondja, ugyan arra nincs lehetôség, hogy a tanulót mielôtt felvennék megismerjék, megnézzék alkalmas-e a pályára, de szinte az elsô pillanatban kiderül, amikor fél felmenni a létrára, vagy nagyon szétszórt, fegyelmezetlen, hogy más szakmát kell választania.

— Amit csak lehet, mindenre megtanítjuk a tanulóinkat, az építôipari szakmák komplex tudást igényelnek – hangsúlyozza. — A villanyszerelônek nemcsak azt kell tudnia, hogy miként megy a drót a falban, hogyan kell a kapcsolókat elhelyezni, hanem azt is, szükség esetén hol kell a falból a téglát kiütni úgy, hogy

az ne dôljön le. E mellett falat vésni, s arra, hogy miként kell az elosztó dobozt a fal síkjával megegyezôen elhelyezni, s addig csináltatjuk, amíg az nem lesz tökéletes. Az áram veszélyes dolog, félig kész állapotban nem lehet otthagyni, a hálózatcserét be kell fejezni, a kapcsolókat fel kell szerelni. Maga a villanyszerelés szerteágazó szakma, nemcsak azokat a fémeket kell megismerni, amibôl a villámhárítók készülnek, de alapfokon hegeszteni is tudni kell. S természetesen arra is nagy gondot fordítunk, hogy biztonsággal tanuljanak meg szerelni, akár feszültség alatt is. Az ipari parkban található telephelyünkön gyakorolják ezt elsôsorban, ahol ehhez egy speciális áramkört állítottunk össze, ami nem veszélyezteti az életüket, de rádöbbenti ôket arra, az elektromosság nem játék. Egy rossz mozdulat elegendô ahhoz, hogy áramütést szenvedjenek, s egy kis hiba is zárlatot okozhat, ami súlyos következményekkel is járhat, akár leéghet miatta egy ház is.

Sz.K.

— A tanulóinknak is igyekszünk átadni ezt a szemléletet – veszi vissza a szót Németh Zoltán. — Minden olyanra igyekszünk megtanítani ôket, amit mi fontosnak tartunk e szakma magas színvonalon történô mûveléséhez. A magam részérôl pedig szeretem továbbadni azt amit a szakmáról tudok. Egy karosszéria lakatosnak kicsit autószerelônek is len-

nie kell, nem mindig szaladhat el egy másik mûhelybe például azért, hogy segítsenek kiszedni a sérült autóból a motort, de az autóvillamossághoz is valamilyen szinten értenie kell. Nálunk a tanulók a szélvédô ki- és behelyezést is megtanulják. Igyekszünk felkészíteni ôket a szakmára és mellette az életre is.

A tanulóinktól mi magunk is tanulunk,

az informatikában nem egyszer ôk a jártasabbak nálunk. A képzésük a tudás kölcsönös átadását is jelenti egyben. Két évvel ezelôtt az egyik tanulónk például az országos versenyen a 9. helyen végzett, amire nagyon büszkék vagyunk. S voltak olyanok is, akik a végzést követôen hosszabb, rövidebb ideig nálunk maradtak, együtt dolgoztak velünk. Sz.K.

26

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis pécsi gasztrokörkép

II.

Nem csak az ételeknél, de például a boroknál sem elhanyagolható szempont a lokalitás és szezonalitás, azonban még ezeknél is fontosabb a megbízható minôség. Szerencsére ezen a téren is történetek elôrelépések az utóbbi években Pécsett. A második részben italozunk.

A gasztroforradalom nemcsak minôségbeli változást hozott, ami még fontosabb: az általános gasztronómiai szemlélet is változóban van. Korábban kôbe vésettnek tûnô dogmák a szemünk láttára dôlnek meg, mint például az étel-italpárosítási hagyományok. Az ökölszabályok sokszor érvényesek tudnak maradni, de az is kiderült, hogy a sokáig tanított egyszerûen bebiflázható kombinációk a valóságban nem mindig tarthatóak.

Teljesen logikus, hogy az ételek minôségének javulását az italok minôségének javulása kövesse. Vagy elôzze meg. Nem csak nagyban, kicsiben is, és mindkettôre találunk példát Pécsett. Azaz van olyan hely, ahol elôször az étlapot, majd az italkínálatot reformálták, és van ahol éppen fordítva jött össze a megújulás. Persze az a legjobb, ha mindkét téren az új minôség egyszerre jelenik meg, ahogy ez a legtöbb helynél tapasztalható, de az egymást követô, egymásra épülô fejlôdéssel sincs semmi baj.

A bor A pécsi borvidék száz éve tartó zsugorodása ma sem ért véget, üresek a város alatti borospincék is, de ettôl még – már csak a város méreténél fogva is – a legkoncentráltabb piaca lehetne a Pannon Borrégiónak. Tudjuk, nem így, máshogy mûködik a világ, de nem is baj, hogy nem csak pécsi, villányi, tolnai és szekszárdi borok a kizárólagos urlakodók itt.

(Azt se felejtsük el, hogy a multik egyre javuló kínálata is sokszor a fogyasztónak kedvez. A helyi gazdaságnak nem feltétlenül, de az ezt kivédô zárt piacoknak – már csak történelmi ismereteink alapján is – még mindig több hátránya van mint elônye...)

Villány közelsége természetesen ma sem elhanyagolható: mindvégig nagyban befolyásolta a helyi borlapokat, hogy a rendszerváltás után több szempontból is elsôként eszmélô borvidék alig fél órányira található. Persze sokáig országszerte uralták nagy vöröseikkel az ismert nevek az itallapokat. Természetesen most is megvan a szerepük egy-egy hely kínálatában. Azonban szerencsére leáldozóban

van az a gyakorlat, hogy a széles körben ismert pincészetek borai adják egy-egy jobb étterem teljes kínálatát. (A rosszakról most talán ne is beszéljünk.) Valamelyest érthetô, hogy az éttermek sokáig kockázatvállalás nélkül (még inkább talán lustaságból) a befutott borászatokhoz ragaszkodtak, de egyre több helyen más szempontok mentén alakul a kínálat. Például a jó ár-érték arány egy ilyen mozgatórugó. Pár éve szinte elképzelhetetlen volt, hogy a legjobb borlap címért többen is versengjenek, ma már erôs a mezôny. Úgy tûnik a boriskolák, rendszeres borkóstolók, proaktív borkereskedések, és az új dolgokra nyitott vendéglátóhelyek, no meg az autodidakták munkája lassan beérik.

A sör Szeretjük azt hinni, hogy boros nemzet a magyar pedig nem. Nagyon nem. Borból a 15 év feletti magyar lakosság 5,3 dl-t fogyaszt hetente átlagosan. Sörbôl pedig háromszor annyit, nagyjából 1,6 litert. Szóval tényleg inkább sörösök vagyunk, látszik ez a hasakon is.

De aki, nem is annyira sörös, annak is nyilvánvaló kell, hogy legyen sörfronton sok minden történt az utóbbi években. A sörforradalom sokkal termékennyebb talajra hullt, mint a gasztroforradalom, ráadásul mindössze 1-2 év alatt több minden történt, mint az ételek terén akár egy évtized alatt.

Egyre több vendéglátóhelyen bukkantak fel különbözô ízesítésû sörök és mikrosörfôzdék különlegességei, egyedi ízvilágai. Persze van, aki szerint ez sokszor megbízhatatlan, és ingadozó minôséget is jelent, de az elmúlt pár év arra is elegendô volt, hogy legyenek a fogyasztóknak elvárásai és szûrjék a piacot.

Meg is jelentek Pécsett is a kifejezetten a kézmûves sörökre épülô vendéglátóhelyek. Elsöprô sikerrel. Kiderült, hogy nem csak a belvárosban lehet telt házat produkálni, sôt van olyan hely aminek ez hétfô este is rendre sikerült.

Közben a kézmûves sörök a házi fôzéshez is meghozták sokak kedvét. Ehhez annak is meg kellett történnie, hogy könnyen és gyorsan rendelhessük meg a nekünk tetszô alapanyagot és technológiákat. Az erre szakosodott

internetes boltokból a világ különbözô részeirôl származó gabonákat, élesztôket, ízesítôket és természetesen eszközöket bárki rendelhet, így már tényleg csak karnyújtásnyira van a sajátmárkás szûretlen világosunk. (Azért a házi sörfôzôknek ne legyenek illúzióik. Szép hobbi ez, de nem állítható párhuzamba a borkészítés mûvészetével. Legfeljebb, ha maguk termelik a búzát, árpát, komlót, nem használnak mesterséges színezéket, és persze sikeresen alkalmazkodnak az évjáratok kihívásaihoz.)

Különösen érdekes, hogy az ipari sörfôzés egykori fellegvárában, Pécsett mikor lesznek hatással ezek a trendek az 1848-ban alapított sörgyár termékeire...

A kávé Ha az alcímek látszólagos logikáját követnénk, akkor itt most a pálinkát kellene tárgyalni. Kétségtelen, hogy lenne helye és relevanciája a gyümölcspárlatokon is elmerengeni egy kicsit, mégis a kávé tekintetében – mármint minôségben és hozzáférhetôségben – ugrott nagyot a város az elmúlt években. És most nem csak a nemrégiben megjelent újvonalas kávézók sorára kell gondolni, ami önmagában is nagyon dicséretes, hanem az elfogadható, vagy éppen kitûnô minôségû kávét kínáló éttermek, kocsmák(!) száma az, ami megdöbbentô. Egyre többeknek sikerült felismerni, hogy a jó eszpresszó nem ördöngösség, ugyanakkor a hozzáértés és a technológia elengedhetetlen. Ha összeszámolnánk, ugyan még mindig több helyen szolgálnak fel botrányosan rossz kávékat, de a javuló tendencia szembetûnô. Ráadásul a kínálat más tekintetben is változóban van.

Az alapanyagok sokfélesége, és az alkalmazott technológiák sokásága tényleg örvendetes. Elsôsorban a már említett újvonalas helyeken, ahol a kávézó alatt kávézót kell érteni és nem csak a kocsma szofisztikált megfogalmazásáról van szó. De, ami a legjobb, hogy ezeken a helyeken a filteres, csöpögtetôs, vákuumos technológiák mellett az alapok is rendben vannak.

Gûth Ervin

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sport és gazdaság — Gyerekkorom óta futballozom, ez ma már az életem részét képezi.

Többféle társasággal rúgom együtt a labdát, egyrészt a DDGÁZ öregfiúk nagypályás csapatával, de az 50+-os városi kispályás bajnokságban is indulok, ezen kívül több, egymástól függetlenül szervezôdô baráti társasággal is összejárunk. Elviekben egy héten hat napon is lehetôségem van a futballt választani, nyilván ennyiszer nem érek rá, de a heti három alkalom a minimális belsô igényem a sportra.

A foci olyannyira része az életemnek, hogy a kollégáimnak is folyton focis példákkal magyarázok meg dolgokat. Mivel a labdarúgás csapatsport, ebbôl fakadóan az élet számos területére van pozitív kihatása. A legfontosabb a közösségépítés, emellett tolerancia- és kompromisszumkészség-fokozó szerepe is van, akár a csapattársakkal, akár az ellenféllel szemben. Azt tapasztalom, hogy akik rendszeresen ûzik ezt a spor-

27

SPORT ÉS GAZDASÁG

Most útjára indított rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás. Elsôként Liszácz Mihályt, a pécsi AutóCity Kft. ügyvezetôjét kérdeztük.

tot, jó csapatjátékosokká válnak az egyéb közösségi formákban is. A sportnak óriási szerepe van az egészség megôrzésében, említhetem az elhízás megelôzését – ami ugye, számos betegség okozója lehet –, de a szívre, tüdôre és más szervek mûködésére kifejtett jó hatását is. A labdarúgás egy játékos sport, a monotontûrô képességet igénylô sportokkal ellentétben – ahol közben az agy nem kapcsol ki, a mozgásforma nem igényel koncentrációt és nem vonja el a figyelmet – a játékos sport esetében, amikor gurul felém a labda, nincs idô azzal foglalkozni, hogy milyen munkahelyi problémáim vannak, az agy kénytelen az akut dologra fókuszálni. Ebbôl

fakadóan ideális módon kikapcsolja az idegileg megterhelô szellemi munkát végzôket, nem beszélve arról, hogy a felnôtt ember is szereti a játékot. A pozitív élményen felül megadja a siker érzését, fôleg, ha megnyerünk egy mérkôzést, vagy jó passzt adok a játékostársamnak.

Ezért véleményem szerint nélkülözhetetlen a rendszeres sport az ember életében, számomra a futballozás az egyedüli kikapcsolódást nyújtó tevékenység. Friss levegôn vagyunk, a DDGÁZ öregfiúk csapatával télen-nyáron hetente kétszer a szabadban futballozunk: természetes környezetben, jó talajon. Ez teljesen felfrissít, feltölt, ettôl a munka is sokkal jobban megy.

N.T.

Vállalkozói Hibák, amiket a magyar vállalkozók sarok többsége elkövet

!

Érdekes felmérés eredménye került a kezembe a közelmúltban, amelyet az Együttmûködô Vállalkozók Szervezete végzett, magyar cégek körében. A felmérés szerint a hazai vállalkozások többsége új célpiacra, az ismertsége növelésére, új vevôkre vágyik. Ebben önmagában semmi meglepô nincs.

Ami viszont elgondolkodtató, a megkérdezett vállalkozások alig 19%-a tartja fontosnak terméke vagy szolgáltatása fejlesztését. A marketing és értékesítési ismeretek bôvítését, a kapcsolatok építését is mindössze a megkérdezettek 9%-a tartotta fontosnak.

Mit is jelentenek ezek a számok?

A többség tehát valamilyen módon növekedni szeretne. Új piacokat csak a vásárlói igények ismeretével, annak megfelelô folyamatos fejlesztésekkel lehet meghódítani. Sôt, manapság a piac megtartásához is szükség van a folyamatos fejlôdésre. Ennek ellenére a fejlesztéseket a megkérdezettek alig ötöde tartotta fontosnak.

Ha egy vállalkozás szeretne új piacokat, vásárlókat, ezt az értékesítésen, a marketingen vagy a kapcsolatépítésen keresztül szerezheti meg. Ezért is érdekes az, hogy ezeken a területeken az ismeretek bôvítését, tehát a tanulást kevesebb, mint minden tizedik vállalkozás tartotta fontosnak.

A felmérés eredményének olvasásakor nem is az lepett meg, hogy vannak vállalkozások, amelyek fejlesztések és értékesítési ismeretek bôvítése nélkül szeretnének növekedni. Számomra az igazán meglepô az arány volt. Még egyszer, hogy biztosan tudatosodjon: az értékesítést, marketinget, kapcsolatépítést a megkérdezettek kevesebb, mint tizede tartotta fontosnak.

Lehetséges, hogy a magyar vállalkozások közül valóban ennyien várnának a csodára?

Ugye Ön nem közéjük tartozik?

Harman Tibor

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Schnell Szimonetta – Peugeot 308 A nyílászárók gyártásával foglalkozó bólyi REISO-HUNGÁRIA KFT. gazdasági vezetôje a 2014-es Év Autóját, az Autósziget Kft. Peugeot 308-át próbálta ki, annak is a legizgalmasabb motorral szerelt változatát.

— Régen az a mondás járta, hogy a három nagy francia autógyártó közül a Peugeot gyártja a jó minôségû, elegáns autókat. A 308 elsô pillantásra beleillik ebbe a képbe?

— Az elegancia mindenképpen igaz rá. Elsô pillantásra nem hivalkodó, egyszerû, elegáns forma. Aztán amikor jobban megnéztem, sorra fedeztem fel azokat a finom részleteket, amiben annyira jók a francia formatervezôk. Egy pici ív a ködlámpáknál, egy domborítás hátul a lámpától az elsô ajtóig, egy izgalmasan elôrekanyarított hátsó lámpa, és máris olyan autót kaptunk, amire szerintem még sok év múlva is megjegyezzük majd, hogy milyen szép.

A fekete szín jól áll a kocsinak, fôleg ezekkel a sötétített hátsó ablakokkal, és a finom krómkeretekkel az üvegfelületek körül.

A minôségi hatás hibátlan, a jól összerakottság érzését sugározza a kocsi, mintha egy tömbbôl lenne kifaragva. Gondolom az Év Autója zsûri is így látta, ezért is kapta meg a címet.

— Belül is folytatódik az egyszerû dizájn?

— Tökéletesen harmonizál a belsô tér a külsô formával. Végtelenül egyszerû, alig vannak gombok a mûszerfalon, viszont egy-két nagyon ízléses krómdíszítéssel sikerült hangulatossá tenni az utasteret. Nagyon tetszik például a középsô érintôképernyô melletti levegôbeömlôk betétje. Azt hiszem ez az egyszerûség megnyugtató azok számára is, akiket riaszt, ha egy autóban gombrengeteget látnak, és félnek, hogy nehéz lesz kiigazodni rajta.

— Ez azt jelenti, hogy a 308 iCockpinak nevezett mûszerfalát hamar meg lehetett szokni?

— Én az autót használati tárgyként kezelem, nem hoznak lázba a legújabb kütyük, így kifejezetten tetszett ez az egyszerûség. De ha azt nézzük, hogy például az Apple is ezzel a minimalista célszerûséggel hódít, látjuk, hogy a Peugeot jó irányba indult. Hamar hozzászoktam az érintôképernyôhöz, könnyû volt átlátni a menürendszer logikáját.

Az is tetszett, hogy a kijelzôt picit megdöntötték a vezetô felé. A szokatlanul kicsi kormánykerék és a felette levô mûszerek sem okoztak gondot, egészen sportosan vezethetô így a kocsi. A mûszerek ilyenfajta elhelyezésében is van logika, tényleg azt vettem észre, hogy nem kell annyiszor lepillantani a sebességmérôre, mert ott van a látótér peremén.

— Francia autónál mindig fontos a kényelem, a 308 mennyire komfortos?

— Az elsô kilométereken feltûnt, hogy olyan csendes az autó, mintha két kategóriával drágább kocsiban ülnénk.

Nekem ez azért üdítô, mert egy dízel kisautóval járok, és az bizony jóval zajosabb. A Bóly környéki mellékutakon a rugózás finomságát is könnyû megállapítani, és a 308 ezen a téren is nagyon

Peugeot-Autósziget Kft. ● 7636 Pécs, Siklósi út 70. ● Tel.: 72/550-550 ● www.peugeot-autosziget.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

AUTÓTESZT

1.2 PureTech Style tetszett. Olyan huplikon is szépen átsiklott, amilyennel Franciaországban biztosan nem találkozhatott, amikor tesztelték. Kényelmesek az ülések, jó fogású a kormány, finomak az anyagok. A gyártási minôség is nagyon meggyôzô.

A nyílászárógyártás során sokszor szembesülünk vele, mennyire fontos, hogy a futószalagról lekerülô minden darab tökéletes minôségû legyen. Az autógyártásban ez sokszorosan igaz, hiszen itt sok százezres darabszámokról van szó. A 308-ban még az eldugott részeken is meggyôzô a kidolgozás.

— Olyannyira nem, hogy el sem akartam hinni, hogy csak 1200 köbcentis. Az én autómhoz képest egy sportkocsi vele a 308. Ugyanolyan finom darab, mint az autó többi része, mintha egy svájci óra dolgozna a motorháztetô alatt.

Alig van hangja, nagyon erôs, és bármelyik pillanatban ugrásra kész. Én általában rövid utakra használom a kocsimat, erre a célra jobb is lenne, mint a mostani dízel. A sebességhatárokat is szigorúan betartom, így nekem megfelelne ennek a motornak a gyengébb változata is.

A testvérem viszont szeret kifejezetten

Ha a kényelem kategóriába beletartozik a térkínálat is, akkor az egyetlen hiányérzetem itt van. Nekem bôségesen elég a hely elöl is és hátul is, de ha elöl egy magas vezetô ül, akkor mögötte már csak alacsonyabbak férnek el igazán kényelmesen. Talán egy picit nagyobb hátsó lábtér jobb lett volna, bár akinek nagy tér kell, úgyis a kombit választja majd.

— A csomagtér viszont igazán tágas.

— Meg is lepôdtem rajta, sokkal kisebbre számította. A katalógus 420 litert ír, ha jól tudom ezekben a kocsikban 350 liter körüli az átlagos méret. Ráadásul itt is igényes a borítás, vannak kis csomagrögzítô gyûrûk is, szóval ez megint csak egy jól sikerült része a kocsinak.

— Azt hiszem a motor sem okozott csalódást.

sportosan vezetni, úgy gondolom, ebben a motorban ô sem csalódna.

Nagyon tetszik még a fogyasztása, a teljesítményéhez képest elképesztôen takarékos.

— A próbaút elôtt elmondta, hogy a Reiso Hungáriánál nagyon fontos az ügyfelek elégedettsége, ezért kiemelt fontossággal kezelik a garanciális kérdéseket. A Peugeot most 5 évre kiterjesztett garanciával adja a 308-at, ez mennyire fontos autóvásárláskor?

— Szerintem nagyon fontos. Egyrészt mutatja, hogy maga a termék olyan minôségû, hogy bátran vállalhatja a gyártó ezt a hosszú garanciaidôt. Másrészt jelzi azt is, hogy fontos az ügyfelek hosszú távú elégedettsége.

— Nem beszéltünk még az árról és a felszereltségrôl. A tesztautó Style

felszereltsége mennyire jó kompromisszum?

— Nekem nem volt benne hiányérzetem. A biztonsági felszerelések megvannak, a fontos kényelmi berendezések is benne vannak, van tempomat, ott van egy két nem létfontosságú, de hasznos felszerelés, mint például a tolatóra-

dar, vagy a rendszer, ami a dombon elindulásnál megtartja az autót. Az extrák árai sem tûnnek eget rengetônek, így könnyen összeállítható egy igazán személyre szabott autó. Az akciós vételár nem túlzó, az pedig szimpatikus, hogy ez a remek kis motor még mindig jóval olcsóbb, mint a dízel.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1199 cm3 Maximális teljesítmény: 130 LE 5500/min Maximális nyomaték: 230 Nm 1750/min Saját tömeg: 1150 kg Csomagtartó térfogat: 420 l Maximális sebesség: 207 km/h Gyorsulás (0-100 km/h): 9.6 s Átlagfogyasztás (gyári adat): 4,7 l Akciós ár (Style 130 Le): 5 385 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések (Style): ABS, ESP, vezetô- utasoldali és oldallégzsákok, függönylégzsákok, állítható magasságú elsô ülések, klímaberendezés, fedélzeti számítógép, tempomat és sebességhatároló, érintôképernyôs MP3-rádió-cd, sebességfüggô szervokormány, ködfényszórók, tolatóradar, automatikus ablaktörlôk, elektrokróm belsô tükör, könnyûfém keréktárcsák

30

ÖTLETBÖRZE

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gazdaság e rovatában olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáért tenni akaró vállalkozók fogalmaztak meg. A múlt hónapban Répás Balázs, az O és R Kft. mûszaki vezetôje arról osztotta meg tapasztalatait, hogy egy olyan gazdaságilag depressziós környezetben, mint az Ormánság, miként tud sikeresen mûködni egy vállalkozás. Répás Balázs Bocz Gábornak, a pécsi székhelyû Presting Optimum Mérnöki Zrt. vezérigazgatójának gurította tovább a labdát, aki többek között a vállalkozói léttel kapcsolatos tapasztalatairól, a saját felelôsséggel kapcsolatos gondolatairól beszél lapunk olvasóinak.

„Minden vállalkozó merje elhinni, hogy képes megvalósítani az álmát” Bocz Gábor, a Presting Optimum Mérnöki Zrt. vezérigazgatója

— Meglátásom szerint a vállalkozók egyik legnagyobb problémája jelenleg a feketegazdaság és az ôket sújtó rendkívüli adóteher – mondja az építôipari mérnöki szolgáltatással és ingatlanforgalmi értékbecsléssel, társasházkezeléssel foglalkozó cég elsô embere. — A NAV vezetôi részérôl is megfogalmazódott már, hogy a feketegazdaságot csak úgy lehet kifehéríteni, ha csökkentik a vállalkozók terheit, vagyis az adó- és járulékterheket. Ezzel teljes mértékben egyetértek, ha kisebbek lennének ezek a költségek, akkor biztos vagyok benne, hogy sok vállalkozó sem kockáztatna. Ez a változás szemléletváltással is járna, a legális keresetek pedig csak erôsítenék a gazdasági helyzetünket. Azt gondolom, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára óriási elônyt jelentene az, ha megszabadulnának adó- és járulékterheik egy részétôl.

Emellett fontos lenne erôsíteni a vállalkozói ismeretek meglétét. Ugyan én közgazdasági egyetemet végeztem, de – erôs túlzással – közgazdasági ismereteimet javarészt nem az iskolában szereztem. Azt

tapasztalom, hogy a mikro- és kisvállalkozások többsége picit mintha rózsaszín ködben élne. Azt gondolják, ha van egy ügyvédük, egy könyvelôjük és egy bankszámlájuk, akkor minden rendben van. Ez sajnos nem elég, tisztában kell lenni például azzal, hogy a bevétel nem egyenlô a fizetéssel, mert nagyon könnyen átcsúszhat veszteséges kategóriába a cég. Én egyébként is mindig igyekszem odafigyelni arra, hogy veszteséges céggel dolgozom-e együtt vagy sem, véleményem szerint nagyon fontos tudnunk azt, hogy kivel szerzôdünk.

Ennek utána lehet nézni, akár az interneten is. A bizalomnak különös szerepe van egy üzleti kapcsolatnál, a jó üzlet nyilván pénzrôl szól, és ahol pénz van, ott nem szabad összekeverni a barátságot az üzlettel.

— Ha jól értem, a „vállalkozói tudatosság”-ra céloz.

— Pontosan. Én vállalkozóként sok pofont kaptam az élettôl, ami valószínûleg jogos volt, mert ezekbôl tanultam. A vállalkozói lét arról szól, hogy termelünk, alkotunk, alkalmazottakat és azok családtagjait tartjuk el és nyilván profitra törekszünk.

Ehhez a szellemiséghez még hozzátartozik, amit én is megfigyeltem, hogy sokszor a vállalkozó önmaga legnagyobb ellensége. Mert egyszerûen nem merünk lépni, nem merjük kiadni a kezünkbôl a feladatokat, amiket nem tudunk megfelelôen delegálni. Emellett sok vállalkozó nem készít magának üzleti modellt, üzleti tervet, mondják, hogy a fejükben van. Én azt gondolom, hogy le kell ülni és ki kell számolni a havi költségeket, hiszen ezek éves szinten több százezer forintos tételek.

Azt is tapasztalom, hogy a vállalkozók jelentôs része nem tudja eladni magát, nem foglalkozik eleget a marketinggel. Keveset törôdnek a külcsínnel – nyilván nem ez

fogja meghatározni a munka minôségét –, pedig a potenciális vevô az elsô pillanatban a külvilág felé közvetített kép alapján ítél.

Megnézi, hogy milyen a cég profilja, a weboldala, egyáltalán van-e weboldala, mert sok cégnek egyáltalán nincs, vagy rossz a webes megjelenése. Az, hogy egy mûködô vállalkozásnak nincs webes arculata, ma már szinte elképzelhetetlen. Az utánunk jövô nemzedék szinte csak online kommunikál, dolgozik, ez a jövô, ehhez kell alkalmazkodnunk és ebbe az irányba kell elindulniuk a vállalkozóknak fejlesztéseiket tekintve.

— Az elmondottak alapján roppant szerteágazó egy mai vállalkozásvezetô tevékenysége. Mégis, mivel tudja megkönnyíteni a helyzetét?

— Egyszer tartottam a közgazdasági egyetemen egy elôadást a hallgatótársaimnak és két dolgot emeltem ki a vállalkozói léttel kapcsolatban: alapvetô a hit és szorgalom. Elég furcsán néztek rám, de én ezt a két tényezôt roppant fontosnak tartom.

Ha nem hiszünk magunkban és nincs meg a szorgalmunk, akkor nem lehetünk sikeresek. Csak akkor érhetünk el eredményeket, ha teljes erôbedobással dolgozunk, akár este, akár hétvégén. Nagyon fontos, hogy minden vállalkozó merje elhinni, hogy képes megvalósítani az álmát. Anélkül biztos nem fog menni. Hozzáteszem, sokan csak azért vállalkoznak, mert látják, hogy a szomszédnak milyen jó. Ez nyilván egyfajta irigységbôl is fakad. Érdekes, hogy mi, magyarok nem szeretjük egymást támogatni, amiben óriási hátrányt érzek. Mert ha a vállalkozók összefognának és nem az a mentalitás érvényesülne, hogy hogyan szúrjam hátba a másikat, hanem normális árakon, tisztelve egymást dolgoznánk, sokkal elôrébb tarthatnánk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

A luxemburgi EU soros elnökség prioritásai 2015 júliusától, immár 12. alkalommal, az Európai Unió egyik legrégebbi és legkisebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól.

Luxemburg az elôzô két elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal és Lettországgal alkotja az Európai Unió elnökségi trióját.

Luxemburg a nyári szünettel valamelyest megrövidített félévben elnököl, feladatból és kihívásból azonban hosszú a sor. A luxemburgi elnökség prioritásai között szerepel többek között a munkahelyteremtés elômozdítása, felkészülés a klímaváltozásra, valamint az európai menekültpolitika összehangolása. A féléves elnökség szlogenje „Egy unió a polgárokért” (A Union for the citizens), amivel Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szerint az a szándék fejezôdik ki, hogy a polgárok és vállalkozások várakozásait állítsuk az uniós kérdések középpontjába.

A Tanács elnökségének tisztségét félévente más-más tagállam tölti be, és ez alatt az idôszak alatt a soros elnökség feladata a különbözô szintû ülések levezetése is. A soros elnökséget a tagországok hármas csoportokban teljesítik, amelyben szorosan együttmûködnek egymással, így biztosítva a folytonosságot és a töretlen munkavégzést a Tanácsban. A trió három tagja közösen alkotja meg a Tanács hosszú távú programját, amelyen belül meghatározzák azokat a területeket és lényeges kérdéseket is, amelyekre a 18 hónapos idôszak során fókuszálni szeretnének. Az elnöklô országok ezt követôen egyenként készítik el részletes féléves programjukat, amelyek a trió által lefektetett prioritások mentén kerülnek kialakításra.

A luxemburgi elnökség munkaprogramja hét témakör köré szervezôdik: ● a beruházások ösztönzése a növekedés és foglalkoztatás elôsegítése érdekében; ● az EU szociális dimenziójának elmélyítése; ● a migráció szabályozása, ideértve a szabadság, a jogérvényesülés és a biztonság kérdéseit; ● az egységes piac fellendítése a digitális dimenzió középpontba helyezésével; ● az EU versenyképességének globális és átlátható keretbe foglalása; ● a fenntartható fejlôdés elômozdítása, ● valamint az Unió szerepvállalásának fokozása a nemzetközi porondon.

A soros elnökségi feladatok legnagyobb hányadát mindig az EU aktuális napirendje határozza meg, amelynek egy része kiszámítható, egy része pedig spontán, az aktuális események függvényében alakul ki. Lettország esetében a Charlie Hebdo merényletek következtében reflektorfénybe került a terrorizmus elleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabadsága és a bevándorlás politika is.

A luxemburgi elnökségnek az elôre eltervezett elemeken túl olyan helyzetekkel is meg kell birkóznia, mint a görög adósságválság és ezzel együtt az euró és az eurózóna stabilitásának megôrzése, a menekültkérdés és az egész Unióra nehezedô migrációs nyomás, valamint az Unió egységének megôrzése, vagyis a brit kilépés megelôzése a brit tagság feltételeinek újratárgyalása által. Számtalan korábbi, mai napig meglévô konfliktust is örökölt a kis ország elnöksége, így például az ukrán válságot és ezzel együtt az Oroszországgal fennálló ellenséges viszonyt, amely kihat a mezôgazdasági termékek exportjára és az energiabiztonságra is, vagy épp a terrorizmus egyre növekvô veszélye Európában.

Az elnökség ennek megfelelôen a félév során az agrárpolitika területén kiemelt figyelmet szentel majd a piaci helyzetnek és a kereskedelemnek, így különösen az orosz embargó, valamint a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások aktualitásai lesznek napirenden. Az üléseken tárgyalják majd az iskolaprogramok (iskolatej és iskolagyümölcs) jövôjét is, valamint folytatják az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó javaslat kidolgozását és a KAP egyszerûsítését is.

Ami a kis- és középvállalkozásokat illeti, a luxemburgi elnökség kiemelt figyelmet fordít ar-

ra, hogy a „gondolkozz elôbb kicsiben elv” szisztematikusan alkalmazásra kerüljön az európai uniós jogalkotásban. Ezzel összhangban a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act/SBA) felülvizsgálata is prioritást élvez.

Az európai tôkepiacoknak sokkal hangsúlyosabb szerepet kellene betölteniük a gazdaság finanszírozásában ahhoz, hogy Európa ösztönözni tudja a fenntartható növekedést és új munkahelyek megteremtését. A pénzügyi források bôvítéséhez elengedhetetlen a határon átnyúló befektetések elôtt álló akadályok felszámolása. A jelenlegi környezet nem túl kedvezô a vállalkozások számára, amelyek továbbra is erôteljesen függnek a bankoktól és viszonylag kisebb mértékben támaszkodnak a tôkepiacokra. A világ más részein ennek éppen az ellenkezôje figyelhetô meg. A teljes egészében mûködô egységes tôkepiac kínálta lehetôségeket jól példázza az Egyesült Államok kockázati tôkepiaca: hasonló mértékû integráltság esetén 2008 és 2013 között akár 90 milliárd euróval több forrás állt volna a vállalkozások rendelkezésére az EU-ban. A tôkepiaci unió segítségével a Bizottság meg akarja szüntetni a finanszírozást igénylôk és a befektetôk közötti akadályokat, és a lehetô leghatékonyabbá kívánja tenni a rendelkezésre álló források megfelelô helyre való eljuttatásának rendszerét, a befektetési láncot.

A luxemburgi elnökség ezen felül kiemelt figyelmet fordít az uniós KKV-támogatások népszerûsítésére, különös tekintettel a KKV-k versenyképességét ösztönzô COSME programra, valamint a kutatást és innovációt támogató Horizont 2020-ra.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu