A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 9. szám, 2015. november 13. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Hévízi melléklet
Fotó: Svastits Krisztián
DesignPécs Életre kelt gondolatok
w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a
•
w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
2
HIRDETÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
Dél-Dunántúli Gazdaság
AJÁNLÓ
3
A címlapon: Vasveréb Pütti kovácsmester ütötte a vasat a Csinos presszóban, a DesignPécs alatt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu
17. oldal Humán klub – minôségi kommunikáció A hónap üzletembere: Mosonyi Éva 15. oldal
32–33. oldal Autóteszt: Áman Mihály – Mercedes-Benz GLE 350 d 4MATIC
20–23. oldal Tudás-Park projekt
AVUS Jármûjavító és Szolgáltató Betéti Társaság
Sajtóközlemény gyakornok foglalkoztatása az AVUS Bt.-nél Európai Uniós támogatásnak köszönhetôen gyakornok foglalkoztatása és eszközbeszerzés valósult meg Pécsett. Az AVUS Bt. az új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretein belül kiírt „Gyakornoki program a tanulószerzôdés keretében tanult pályakezdôk támogatására a konvergencia régiókban” címû, TÁMOP2.3.4.A-13/1-2013-0256 azonosítójú, a projekt keretében 1,99 millió Ft vissza nem térítendô támogatást nyert. A pályázatnak köszönhetôen az elnyert összegbôl megtörténhetett a gyakornok bérének és a mentor díjának a kifizetése, valamint eszközbeszerzés is megvalósult. Az AVUS Bt. a cég meglapítás óta folyamatosan tevékenykedik Pécsett és igyekszik minél magasabb színvonalon kiszolgálni az ügyfeleik igényeit. A vállalat mindig is szem elôtt tartotta, hogy a hozzá fordulók problémáit megoldják, valamint a jelentkezô igényeket kielégítsék. A hosszú évek alatt sikerült bizalmat és elégedettséget kivívniuk a piacon, köszönhetôen a minôségi munkának, az ügyfelekkel való bánásmódnak és törôdésnek. A cégnél nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatos és rendszeres tudásfrissítésre, hiszen ennek köszönhetôen a legbonyolultabb jármûrendszerek javítása, szerelése sem okoz gondot a munkatársaknak, ennek köszönhetôen elmondható, hogy az évek alatt sikerült kialakítani egy széles ügyfélbázist, akik rendszeresen felkeresik céget, ha a jármûveikkel valamilyen probléma adódik. Az elnyert pályázatnak köszönhetôen kilenc hónapon keresztül lehetôség nyílt gyakornok foglalkoztatására, aki ezáltal elsajátíthatta a megfelelô szakmai tudást, a már megszerzett elméleti tudás mellett a megfelelô mentorálás mellett, mely feladatkört a cég vezetôje Lábady Csaba látta el. Emellett lehetôség nyílt új eszközök beszerzésére, melynek köszönhetôen a mindennapok munkáját sikerült még inkább zökkenômentesebbé tenni. Az elnyert pályázat számos pozitív hozzáadott értéket generált a vállalkozás számára, ezért a jövôben ha ismételten alkalom adódik hasonló jellegû projekt megvalósítására, minden bizonnyal élni fognak a kínálkozó lehetôséggel.
4
CÍMLAPSZTORI
Desi
g
nPécs 2015
A pécsi design-potenciál megmutatása
A PickForm Minime projektje – 3D szkennelés és nyomtatás
10 nap alatt 13 helyszínen 21 programmal, 25 résztvevô programgazda közremûködésével a Budapest Design Héttel párhuzamosan zajlott az idei, immár második DesignPécs rendezvénysorozat szept. 25-e és október 4-e között Pécsett. A központi téma a budapestihez igazodott: HOME, SWEET HOME, de a pécsi szervezô, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara kicsit elvonatkoztatva a központi témától eltolta a fókuszt az ipari és gazdasági használhatóság, az ipari fellendülés és technológia irányába. Ez utóbbi témakörhöz csatlakozott a Pécsi Tudományegyetem programja is.
Dél-Dunántúli Gazdaság
A kamarában 2014 tavaszán megrendezett, az elsô Formatervezési Klubon nagy számban megjelentek a PTE mûvészeti és mûszaki karának képviselôi, ez a tény is azt támasztotta alá, hogy szüksége van a városnak valamiféle összefogásra a benne rejlô design potenciál megmutatására. Így szervezôdött meg tavaly, majd annak sikerén felbuzdulva az idei DesignPécs a kamara, Pécs Városa, a PTE Mûvészeti és Mûszaki és Informatikai Kara, valamint a Kreatív Ipari Klaszter közös szervezésében. A programokat olyan vállalkozások, szervezôdések és a PTE biztosították, amelyek a formatervezés, a design,
a Nádor Galériában workshopokkal csatlakozott a programokhoz. — A pesti projektiroda és a pécsi csapat a kommunikációban, kiadványokban, valamint webes felületeken együttmûködött idén is – mondta Rozs Eszter szervezô a kamara részérôl. — A kamara volt Pécsett a koordináló szervezet és felelôs a kommunikációért, a webes platformokért, valamint a partneri programok megvalósításának támogatásáért. Gyakorlatilag mi láttuk el a rendezvénysorozathoz kapcsolódó menedzsment feladatokat. Az együttmûködés Facebook-eredményei jól példázzák, hogy indokolt a design felkarolása megyénkben: 880 kedvelés, több mint 4500 fôs látogatottság, átlagosan 500 fôs követés/bejegyzés-elérés, több mint
A Beton arcai 2.0, a Nickart&Design Galériában A Rovitex HomeDeco Group „Nyomás ide” interaktív lakástextil bemutatója
a 3D témakörét érintették. A pécsi központi kiállítások témájukban kapcsolódtak a pesti témához: a VeraIkon és Vátyi Erika enteriörtervezés, Svastits Krisztián fotográfiái, a Rovitex és Markó Viktória tervezôstúdiója képviselték a vállalkozásokat a pécsi Nappaliban megrendezett kkv-kiállításon. A PTE pedig
70 bejegyzés 10 nap alatt – ez a kommunikációs mérleg. Az eseményeket a közönség a designpecs.hu weboldalon, valamint a DesignPécs Facebookoldalán követhette nyomon. A rendezvénysorozatra ellátogató közönség fôként az egyetemi hallgatókból és a városlakókból, kis részben az idelátoga-
Dél-Dunántúli Gazdaság
5
CÍMLAPSZTORI
Smart Egg bajnokság a Nappaliban. Sipos Tibor fejlesztômérnök bemutatja a 3D Labirintus mûködését
tókból tevôdött össze. A program sikeresen zajlott, egyelôre gyûjtjük az építô jellegû visszajelzéseket, melyek segítségével már idén elkezdjük a jövô évre való felkészülést!
— A tavalyi Design Hét eseményeihez hasonlóan a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kara és a Mûszaki és Informatikai Kara csatlakozott a 2015-ös DesignPécs rendezvényeihez a designhoz kapcsolódó képzések és kutatások bemutatásával – válaszol prof. dr. Bachmann Bálint, a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karának dékánja arra a kérdésre, hogy milyen szerepet vállalt az egyetem az idei DesignPécs programban. — A korábbiakhoz képest eltérés, hogy nemcsak a kész design termékeket bemutató kiállítást rendeztünk a Nádor Galériában, hanem megpróbáltuk az érdeklôdôkkel megismertetni a munkánk lényegét, mûhely/workshop formájában bevontuk ôket az alkotási folyamatba. Bemutattuk többek között a 3D-s nyomtatás lehetôségeit a formatervezésben, errôl nemzetközi elôadókat hallgathattak a látogatók, de megismerhették a PTE kutatásait is ezen a területen. — Miért fontos az önök számára, hogy ebben a programban megjelenjenek? — Azon túl, hogy minden városi szintû együttmûködés és megjelenés erôsíti a PTE-t, mint Pécs elsô számú innovációs szervezetét, a DesignPécs fontos kapcsolatteremtési lehetôség volt az idén is a régió szakmai szervezeteivel, vállalkozásaival és az újító szellemiségre nyitott jövôbeli partnerekkel. — A rendezvény milyen képzési terepet biztosít a hallgatóiknak? — A mûvészeti képzésekben részt vevô hallgatóknak minden bemutatkozási lehetôség fontos, hiszen szakmájuk gyakorlásakor szükségük lesz a marketing- és prezentációs ismeretekre, melyek elsajátítására a DesignPécs kiállításai, nyitott mûhelyei és elôadásai kiváló alkalmat kínáltak. Arra is jók a városi szintû események, hogy a hasonló területen dolgozó szakemberek a mindenna-
A címlapsztori fotóit Svastits Krisztián készítette
PTE – mûhelymunka, workshop nem csak egyetemistáknak
pi rohanásban egy kis idôre megálljanak, megismerjék egymást és azt, hogy ki mivel foglalkozik, milyen eredményei vannak. Meggyôzôdésem, hogy Pécs és a régió fejlôdésének is az az egyik kulcsa, ha az újításra, innovációra képes szereplôk összefognak, közös vállalásokat tesznek és azok megvalósításán együtt dolgoznak. — Milyen új ismereteket, kapcsolatokat hoz/hozhat ez a program az egyetemi képzés, a hallgatók számára? — A DesignPécs hetében több cég képviselôjével tárgyaltunk az aktuális GINOP pályázatokon való közös indulásról, azaz európai uniós források közös felhasználásáról a kutatás, fejlesztés és innováció terén. A hallgatóknak is elônyükre válik, ha megismerik a kreatív ipar szereplôit és lehetôségeiket. A design nem vonatkoztatható el a felhasználók igényeitôl, egy tárgy vagy eszköz akkor igazán sikeres, ha sokan választják és használják. Ha a DesignPécs ennek megértésében akárcsak egy hallgatónak segít, már megérte.
Okostojás – egy magyar logikai játék Egy magyar találmányt, az Okostojás (Smart Egg) készségfejlesztô játékot is kipróbálhatták az érdeklôdôk a DesignPécs-en. A játék lényege, hogy
egy tojásformájú, háromdimenziós labirintuson kell egy pálcát végigvezetni, a pálca csak akkor válik el a tojástól, ha sikerült a feladatot megoldani. Az Amerikában, Hollandiában és a Távol-Keleten már népszerû 3D-labirintus egy magyar építész találmánya, amit egy pécsi terméktervezô fejlesztett tovább. Sipos Tibort, az RPT InnoteQ Kft. mûszaki vezetôjét arról kérdeztük, hogy miért a DesignPécs-en mutatták be az Okostojást? — Az Okostojás játékot a televízióban és az internetes médiában már sokan megismerhették, de ez még csak virtuális ismerkedés lehetett. A kétrétegû tojásokat és az új, 6 db egyrétegû tojást tekintve mindenképpen. Ennek megfelelôen szerettük volna az új – az USA-ban és Hollandiában már piacon levô –, általunk tervezett játékokat kézzel fogható módon megismertetni a közvetlen környezetünkkel. Továbbá szerettünk volna primer visszajelzéseket kapni a játékkal kapcsolatban, hiszen eddig egy folyamatos fejlôdésen ment keresztül és fontosnak tartottuk a valós igényeket és ötleteket, melyekkel tovább csiszolhatjuk játékunkat. A DesignPécs kereteibe azért ezt választottuk, hogy egy olyan termékkel ismertessük meg az odalátogatókat, melyet itt helyben terveztünk és akár a belsôépítészetben, – mint esztétikai elem is funkcionálhat – gondolok itt elsôsorban
6 a kétrétegû fa tojásokra, vagy a Rubik kocka 40 éves évfordulójára tervezett ún. „Cube-Egg”-re, „Kocka-Tojás”-ra. — Kiket vonzott az önök bemutatkozása? — Elsôsorban játékunk célközönségével, az általános és középiskolás diákokkal találkoztunk, de voltak külföldi felnôtt érdeklôdôk is. — Milyen volt a termék fogadtatása? — Aki látta, annak tetszett. A gyermekek rajongtak értük. — Hol jelenik meg a termékben a design-oldal? — Nekem, aki a három dimenziós labirintusokat elôször fejben tervezem meg, a termék belsejében. Azt pedig, aki elôször veszi a kezébe, természetesen a külseje kell, hogy megragadja.
CÍMLAPSZTORI — Milyen kereslet mutatkozik Pécsett a designtermékek iránt? — Nagyon sok dolog függvényében változnak a vásárlói igények, az aktuális évszaktól kezdve a különbözô irányzatok megjelenéséig. A bolthelyiség fenntartása a termékek állandó elérhetôségének lehetôségét biztosítja a vevôk számára. Tapasztalataink szerint örülnek, hogy nem csak képernyôn keresztül, egy webshop-ból vagy Facebook-oldalról láthatják a kínálatot, és lehetôségük van felpróbálni, kipróbálni a választott terméket. Rengeteg pozitív visszajelzést
Dél-Dunántúli Gazdaság
Kreatívipari pályázati kínálat A közeljövôben számos pályázat kerül kiírásra a kreatív-, és kulturális ipar területén a HORIZON 2020, Creative Europe, EURIMAGES, Europe for Citizens és Interreg Danube Program keretében. Ehhez tartozó táblázatunkat lásd a 10–11.- oldalakon! Monokrom Design Store – a Dél-dunántúli Régió elsô design boltja a pécsi Király utcában
Monokrom Design Store – ruha- és ékszerkollekciók a design jegyében — Annak ellenére, hogy csak pár nappal a Design Hét kezdete elôtt (szeptember 22-én) nyitotta meg kapuit a Monokrom Design Store, mindenképpen részei szerettünk volna lenni a programsorozatnak, mint a dél-dunántúli régió elsô design- és galériaboltja – tudtuk meg Füller Esztertôl, a Monokrom egyik alapító tagjától, az Afroholic ékszermárka tervezôjétôl. — A négy alapító márkánk mellett (Afroholic, Chic Street Design, Great Minds és Licorice) egy vendég designerrel (Arteria Industrial) és Stavniczki Emese festômûvész alkotásaival bôvítve kínálatunkat léptünk elôször a nyilvánosság elé. A Design Hét keretein belül szerveztük meg elsô közös divatbemutatónkat, amelynek üzletünk adott helyet, így a közönség számára lehetôség nyílt arra is, hogy a felvonultatott kollekciók mellett személyesen is találkozhassanak tervezôinkkel és kiállítóinkkal. A bemutatón a legfrissebb Chic Street Design ruhakollekció mellett Licorice és Afroholic ékszerekben jelentek meg modelljeink, és a 60-as éveket idézô Buba Corp ruhák is megmutatkoztak. Az érdeklôdésre való tekintettel a jövôben is tervezünk hasonló megjelenést.
és biztatást kapunk, ez úton is köszönjük mindenkinek. Mivel hiánypótló kezdeményezésként jelentünk meg a régióban, a termékek iránti igényt valószínûleg a számunkra elérhetô sajtómegjelenési felületek és a marketingtevékenység fogják alakítani, ezért is örülünk a kamara megkeresésének. Kínálatunk folyamatosan változik, az utóbbi hetekben Liidia táskákkal, Bánkuti HND MADE JEWLS bôrbôl készült ékszereivel és Vju and Aark kerámia ékszereivel bôvült. Az elsô nyitva tartási hónapot egy október 22-étôl kezdôdô kampánnyal ünnepeljük. Ha a vásárlónk bejelentkezik Facebook oldalára a Monokrom üzletbôl, kedvezménnyel jutalmazzuk. Havonta egyszer tervezünk különbözô workshop-okat tartani. Egy kreatív újra-
hasznosító, ékszerkészítô foglalkozásra jelentkezhetnek az érdeklôdôk.
Markó Viktória – lakberendezés és tervezô stúdió — Lakberendezéssel foglalkozom, ezért találtunk ki egy „Tervezzük együtt” projectet a DesignPécs idejére. Érdeklôdôk kérdéseit, feladatait tervezhettük volna közösen. Ezt megjelenítettük volna 3D-s látványterven is. Mindez kiegészült volna – cég esetén – arculattervezéssel is. Szombatokra „Nyitott suli” programot szerveztünk, ugyanis lakberendezés oktatással is foglalkozunk. Sajnos azonban nem kísérte érdeklôdés az általunk kínált lehetôségeket.
Dél-Dunántúli Gazdaság — Ön szerint miért volt gyér az érdeklôdés a program iránt? — Azt gondolom, a szervezésen csúszott meg a dolog. Ha még inkább bevonják a szervezésbe a résztvevôket, talán jobban ki lehetett volna aknázni a tenni akarásukban rejlô erôket. Például egy gerilla akcióval ráerôsíthettünk volna a programra. — A design miként jelenik meg az önök vállalkozásának mindennapjaiban? — Mivel tervezôirodát mûködtetünk, ezért a design napi szinten jelenik meg nálunk. Modern stílusú lakás, iroda berendezése esetén ilyen bútorokban gondolkodunk. Bútortörténet órákon a legnevesebb designerek alkotásait ismertetjük meg lakberendezô hallgatóinkkal. Nagyon jó lenne, ha a friss gondolatok helyileg is megjelennének, illetve tárgyiasulnának. Szívesen dolgoznánk együtt friss szellemû tervezôkkel, mert munkánk során sokan keresik az egyedi bútorokat, kiegészítôket. Sikeres lenne azon termékek értékesítése (lakberendezôi munkánk segítségével), melyek a legújabb trendekbe simulnak bele, és nem évtizedek lemaradását mutatják. — Mit tapasztalnak, hogy melyik korosztály fogékony a designra? — Szerintem a fogékonyság kérdése látásmód és ízlés függvénye, nem pedig a koré. A formatervezés során kiemelik a használat lényegét, és ezt szolgálva iparkodnak funkcionális, ámde szemnek tetszetôs tárgyat kialakítani. A letisztultságot talán a felnôttek jobban értékelik. Az egyszerûséget, a jól használhatóságot azonban a gyerekek is.
CÍMLAPSZTORI
7 Kígyós Borbála ékszerei – megnyitó az Ezüstlázban
Ezüstláz Ékszergaléria – Kígyós Borbála ékszerei, festményei, textiljei Örök játék – ezzel a címmel volt látható a DesignPécs ideje alatt a Kígyós Borbála alkotásaiból rendezett kiállítás a pécsi Ezüstláz Ékszergalériában. A pécsi származású festô- és textiltervezô mûvész munkáit reprezentáló borabodesign márka kiforrott, egységes mûvészi világról tanúskodik, dacára annak, hogy Kígyós Borbála a képzô- és iparmûvészet számos ágazatában alkot: fest, bútorokat tervez saját készítésû kárpittal, készít kézzel festett hernyóselyem textíliákat és ruhákat, egyedileg festett ékszereket és porcelánt is. Örök játék címû kiállításán egyedileg készült ékszerei kerültek középpontba, melyekre néhány festmény és ruhadarab reflektált.
Ékszerkollekciója mûvészi pályájának szerves része, amiben nagy hangsúlyt kap a természettel való mélyebb kapcsolat. A szépség varázsa, a megújulás szenvedélye, a részletek finomsága, a minôség tisztasága a nôiesség lényegét fejezi ki – egyszerre idôtlen és divatos. Olyan karakteres darabok, melyek sajátos festészeti eljárással és kézzel készülnek kis szériás, számozott példányban. Mindegyik más, nincs két egyforma darab. Anyaguk ékszerpolymer – egy új médium a kortárs ékszerkészítésben –, a festményeken kifejlesztett és alkalmazott technikákkal ötvözve. Évszázadok gyakorlata egészül ki modern, nemes anyagokkal (fémporok, fémlemezek, Miyuki gyöngyök), s összekötô elemként megjelenik a hematit, mely a nôiség egyik legfontosabb támogatója. Kígyós Borbála dolgozott többek között a
To Design 2015 A Torinói Kereskedelmi Kamara és az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat szervezésében kerül sor a dizájnerek és gyártók nemzetközi találkozójára Torinóban, melynek célja, hogy a kreatív ipar szereplôi egymásra találjanak és üzleti kapcsolatokat építsenek. Az Operæ fesztivál keretében rendezett eseményen kiemelt szerepet kap a független design, az értékesítési-kiállítás, viták és mûhelyek sokaságában. Az Operæ lehetôséget ad olasz és nemzetközi tervezôk és cégek, forgalmazók és gyártók találkozására. A 2015-ös prioritás az új termékek és eljárások megismertetése, valamint gyártási és a tervezô világ közti szorosabb kapcsolat megteremtése. Az itt kialakuló partnerségek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy új, innovatív termékek / eljárások révén új piacokat találjanak tervezôk és gyártók világszerte. A rendezvényre regisztrálni a kamara honlapján lehet: www.pbkik.hu
8 Kanebo Dior Fashion Research, Selcon (Japán), Carolina Herrera, Fab Industry és a Sunbury Textil (USA) márkákkal, és tervezett porcelánkollekciókat a Hollóházi Porcelán Rt. számára. — Galériánk a magyar iparmûvészek által tervezett egyedi, és design ékszerek megismertetésére vállalkozott – mutatja be az Ezüstláz Ékszergalériát Bauer Gábor tulajdonos. — Megalapítását fôként az szándék motiválta, hogy másokkal – elsôsorban lakókörnyezetünkkel, másodsorban a városba látogató turistákkal megosszuk azt a szemetszívet gyönyörködtetô élményt, amit ékszereink nyújtanak. Mivel üzletünk alaptevékenysége szorosan kapcsolódik a kortárs mûvészethez, úgy éreztem, hogy Kígyós Borbála limitált példányszámú designékszereinek, festményeinek bemutatásával, érdemben hozzá tudok tenni a DesignPécs programsorozatának színesítéséhez. A kiállítás megnyitóján nagy volt az érdeklôdés, ez részben a rendezvénysorozat hatásának, részben Kígyós Bori pécsi származásának tudható be. A további 10 napban a kirakatban lévô textilek, képek, ékszerek bevonzottak több járókelôt, jelentôs számban tértek be külföldiek is.
Marketing Soul Kft. – reDesign Business konzultációs szolgáltatás — Marketinges cégként nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy egy vállalkozás milyen arcát mutatja a külvilág felé, hiszen egy potenciális vásárló azonnal véleményt formál, sôt nagyon sok esetben egy-egy üzlet múlik az adott vállalkozás megjelenésén, szakmai hitelességén. A design mint marketingkommunikációs eszköz képes arra, hogy egy céget újrapozícionáljon, láthatóvá tegyen és más marketingeszközökkel ötvözve javítsa a vállalkozás konverzióit, profit oldalát. Az volt a fô szempont a DesingPécs-hez való csatlakozás kapcsán, hogy felhívjuk erre a vállalkozók figyelmét és megmutassuk, hogy a design önmagában lényegesen több, mint egy kellemes hangulatú otthon, egy megfelelôen kiválasztott kiegészítô, vagy egy esztétikai döntés – foglalta össze Török Gergô
CÍMLAPSZTORI
Dél-Dunántúli Gazdaság
reDesign Business ingyenes konzultáció a Marketing Soul Kft.-nél
Zoltán, a pécsi Marketing Soul Kft. ügyvezetôje, marketing vezetôje, hogy miért vettek részt a DesignPécs rendezvényen. — Kiknek és milyen problémák megoldásában tudtak segíteni? — A DesignPécs ideje alatt díjmentessé tettük reDesign Business konzultációs szolgáltatásunkat, ami nagyban elhatárolódik a tanácsadástól. Célja, hogy interaktív keretek között olyan egyedi, használható és sikeres marketingeszközöket válogassunk és alkossunk meg a résztvevôkkel, amelyek a saját vállalkozásukat építik. A jelentkezôk munkáját a konzultációt követôen egy egyedi anyaggal segítettük, amiben pontosan megfogalmaztuk az általunk javasolt irányokat, valamint a tartalmi, minôségi javaslatokat az imént megfogalmazott cél mentén. Számunkra nagyon érdekes volt az emberek nyitottsága és a tenni akarás. Nagyon sok vállalkozás keresett meg minket, hogy igénybe kívánja venni a konzultációt, volt köztük olyan is, amely maga is részt vett a DesignPécs rendezvénysorozatban. Általánosságban elmondható, hogy szolgáltató cégek tették le a voksukat mellettünk, jellemzôen a kkv-szektorból. Olyan vállalkozások, amelyek a jelenlegi állóvizet egy picit fel kívánják kavarni, és többet szeretnének magukból kommunikálni, transzparenssé tenni piaci jelenlétüket és az általuk nyújtott szolgáltatásban rejlô lehetôségeket. Vé-
leményünk szerint kiemelten fontos, hogy az emberek, a vásárlók számára tartalmakat szolgáltassunk és ne az általános értelemben vett „termék, ennyibe kerül és milyen jó, hogy olcsó” elvet kövessük. A marketing ennél jóval több, és elszomorító, hogy a kkv-k döntô többsége még mindig így csinálja. Maguk alatt vágják a fát. — A designtermékek marketingje miben tér el más termékekétôl? — A designer termékek marketingje egy nagyon érdekes terület. Használhatóság, esztétikai megjelenés és funkció. Nehéz megfelelô designer terméket tervezni, ami maradandó és értéket közvetít. Marketingjükben talán a legnehezebb azokat a tényleges elônyöket átadni, amiket „csúnya” társaik nem tudnak. Attól, hogy valami egy picit szebb, vagy ahogy a közvélemény mondja designosabb, még önmagában kevés. Élményrôl kell beszélnünk. A designer termék a hozzáadott értékektôl és az élménytôl válik többé szürke, kopogós mûanyag társaival szemben. Ezzel szemben megállapítható, hogy semmivel sem egyszerûbb vagy nehezebb eladni, hiszen ha megfelelô marketingtervezés következtében újszerû és tartalomorientált a marketingkoncepció, akkor lényegtelen, hogy designer termékrôl beszélünk-e. Ami talán a legfontosabb, hogy csak olyan terméket szabad marketingelni, ami minôségi és valakinek készül, továbbá mindezek mellett értéke és nem ára van.
Dél-Dunántúli Gazdaság Kreatív ipari keres-kínál Magyar partnert keres A több mint 60 országot lefedô Enterprise Europe Network ingyenes nemzetközi partnerközvetítô adatbázisában naponta jelennek meg új együttmûködést keresô ajánlatok, melyben magyar partnert keresnek. Az alábbiakban olyan kreatívipari együttmûködési igényeket gyûjtöttünk össze, melyeket külföldi vállalkozások jelentettek meg http://pod.pbkik.hu weboldalon ebbôl a célból. A Pécsi Kesztyûmúzeum
Az érvényes kamarai regisztrációval rendelkezô magyar vállalkozások – munkatársaink segítségével – szintén megjelentethetik nemzetközi partnerkereséseiket. Kerékpáros kiegészítôkre szakosodott angol cég keres biciklis ruha gyártókat. POD azonosító: BRUK20150116001 A cég biciklis ruházatot és kiegészítôket forgalmaz az Egyesült Királyságban. Gyártókat keresnek Európából, akik segítenek új ruhákat fejleszteni. Elvárás, hogy magas minôségû biciklisruha gyártásban komoly referenciákkal és múlttal rendelkezzenek. Brit nyomtatási brókercég keres
CÍMLAPSZTORI nyomdát a következô területekrôl, alvállalkozói együttmûködésre: magasnyomás, festett szélû névjegykártyák, négyzetes névjegykártyák. POD azonosító: BRUK20150610001 Egy brit online nyomtatási ellátó keres nemzetközi kereskedelméhez nyomtatási beszállítót, az alábbiakra: magasnyomás (fôként névjegykártyák, képeslapok, A5 és A6-os méretû kártyák), festett szélû névjegykártyák, négyzetes névjegykártyák és prezentációs mappák. Fejlesztô játékokra specializálódott francia online bolt keres új termékeket forgalmazásra. POD azonosító: BRFR20141127001 Francia e-shop keres új termékeket egyedi, fejlesztô és kreatív játékokat katalógusába. A cég széles választékát kínálja a szabadidôs játékoknak csakúgy, mint az oktatásban hasznosíthatóknak. A cég ilyesfajta termékek disztribútora. Bôr részelemek gyártására szakosodott cégeket keresünk bôrpapucsok készítéséhez. POD azonosító: BRBE20151015001 Belga gyermek, nôi és férfi bôrpapucs tervezô és forgalmazó kkv keres papucs vagy bôr részelemeket gyártó cégeket hajlékony talpú bôrpapucsok gyártásához. Körülbelül 2000 elem az elvárt gyártási kapacitás havonta. Norvég designcég keres beszállítókat innovatív eldobható étkészletekre. POD azonosító: BRNO20140925001 Innovatív éttermek számára személyre szabott megoldásokat kifejlesztô norvég designcég keres beszállítókat az innovatív eldobható étkészletek gyártására. Az étkészleteknek az eredeti funkciójukat el kell látniuk és valamilyen érdekességgel is rendelkezniük kell. Ez lehet például nem szokványos anyag vagy multifunkcionalitás. Kifinomult zene és médiaszolgáltatásokat nyújtó cég keres forgalmazókat különbözô országokban abból a célból, hogy zene és video szolgáltatásokat ajánljon az üzleti szektornak. POD azonosító: BRUK20150429001 Partnereket keresnek különbözô országokból az alábbi területekrôl: zenei tanácsadó cégek, audiohirdetéssel foglalkozó cégek, hangzó márkázási, kreatív kommunikációs cégek.
9 Bolgár építôanyag nagykereskedô keres beszállítókat. POD azonosító: BRBG20150423002 Bolgár, építô- és bútoranyag nagykereskedô cég keres innovatív partnereket hosszú távú együttmûködésre. A cég Bulgáriában forgalmazó is egyben. Cseh cég keres innovatív, modern termékeket: otthon, kert vagy szabadtéri dekorációs termékek. POD azonosító: BRCZ20140819001 Egy saját raktárhelyiséggel rendelkezô kis cseh kereskedelmi cég lakásberendezési dekorációs termékeket forgalmaz. A cég innovatív designtermékeket gyártó cégeket keres mind kültéri, mind beltéri kiegészítôk és bútorok tekintetében. Kereskedelmi közvetítôi szolgáltatásokat kínál, valamint kizárólagos forgalmazóvá szeretne válni Csehországon belül. Francia cég keres kisállatok számára kültéri faházakat gyártó cégeket. POD azonosító: BRFR20150323001 Kisállatok tartásával kapcsolatos kiegészítôkkel foglalkozó francia cég keres újvonalas termékeket helyi értékesítésre. A kkv kisállatok részére készített faházakat, -ólakat, -ketreceket gyártó céget keres partnerkapcsolat kialakítása céljából. Svéd cég keres szilikongyártót Európában arcmaszk prototípusának gyártásához. POD azonosító: BRSE20150827001 Svéd cég szilikon alapanyagból gyártót keres Európában arcmaszkok prototípusának gyártásához.
A Magyar Kézmûves Remek-díjat elnyert Csoko-Láda is csatlakozott a DesignPécs rendezvénysorozathoz
10
CÍMLAPSZTORI
Dél-Dunántúli Gazdaság
Program neve
Pályázati felhívás/ajánlat/EOI
Horizon 2020 – IKT – LEIT munkaprogram 2016-17 IKT technológia orientáció
ICT-19-2017: Média és a tartalmi konvergencia ICT-20-2017: Eszközök az intelligens digitális tartalomért a kreatív iparágakban ICT-21-2016: Technológiai transzfer támogatás a kreatív iparágak számára ICT-22-2016: Oktatási és készségfejlesztési technológiák ICT-23-2017: Interfészek az elérhetôségért (design orientált javaslat) ICT-24-2016: Gaming és gamification
Horizon 2020 – Társadalomtudományok (fókuszban a humántudományok) 2016-17 Közös alkotás a növekedésért
01-2017: Oktatás és készségek: európai fiatal innovátorok készségfejlesztése 02-2016: Fogyasztó által vezérelt innováció: értékteremtés a design-innováció által 04-2017: Alkalmazott co-creation (közös alkotás) közszolgáltatások nyújtása területén
Egyenlôtlenségek visszafordítása
Egyenlôtlenségek visszafordítása 10-2016 Többoldalú párbeszéd-platform az ifjúsági digitális lehetôségek fellendítésére
Az európai közéleti és kulturális terek promotálása
Az európai közéleti és kulturális terek promotálása 03-2017: Kulturális mûveltség az európai fiatalok körében 04-2017: Európa mûvészet és kreatív gyakorlatainak kortárs történetei 06-2017: Részvételen alapuló megközelítés és társadalmi innováció a kultúrában 07-2017: Az európai partmenti és tengeri régiók kulturális öröksége 08-2016: Virtuális múzeumok és szociális színterek az európai digitális örökség, emlékezet, identitás és kulturális interakciók tükrében 09-2017: Európai kulturális örökség, hozzáférhetôség és elemzés a múlt gazdagabb értelmezéséhez 10-2017: Kultúra, integráció és az európai közösségi tér
Creative Europe – kulturális együttmûködési projektek http://www.creativeeuropeuk.eu/fundingopportunities/cooperation-projects
Ez a finanszírozási lehetôség támogatja a kulturális és kreatív, nemzetek közötti együttmûködési projekteket minden mûvészeti ágban, maximum 4 évre. A finanszírozás azon kreatív, kulturális és örökségi szervezetek számára elérhetô, amelyek a következô területeken mûködnek: vizuális mûvészetek, tánc, színház, irodalom, elôadómûvészet, zene, örökség, építészet, design, cirkusz, fesztiválok, kézmûvesség és divat. Felsôoktatási intézmények, helyi hatóságok, szociális vállalkozások, jótékonysági szerveztek, kulturális és kreatív ágazatokban mûködô vállalatok részére.
Creative Europe – kultúra, irodalom
Kultúra - Irodalom Ez a finanszírozási lehetôség a kiadókat támogatja, lehetôvé teszi a fordítást, mûfordítást, hogy ösztönözzék az új közönséget és a kulturális cserét. Az elszámolható költségek közé tartozik a fordítás, elôállítás, promóció, regények, költészet és színmûvek. Két kategóriája van a mûfordítás finanszírozásának: 2 éves projektek és annál hosszabb távúak.
Creative Europe – európai színterek
Ez a finanszírozási lehetôség támogatást kínál az európai platformok számára, amelyek elôsegítik az új és feltörekvô tehetségek közös fejlesztését, együttmûködését, programjaikat. Például fesztiválok, könyvtárak, színházak stb. részére. A mobilitást és a közös kötelezettségvállalást segíti. Legalább 10 tagot 10 különbözô országból be kell vonni (ebbôl 5 EU-s tagállam legyen).
Creative Europe – európai hálózatok
Finanszírozási lehetôséget nyújt európai kreatív és kulturális hálózatok támogatására. Célja a tagok kapacitásbôvítése és a változásokhoz történô alkalmazkodás növelése Európa-szerte. Nyelvi és kulturális sokszínûség, versenyképesség elôsegítése, szakértelem és bevált gyakorlatok bemutatása. A hálózatnak minimum 15 tagot kell magában foglalni 10 országból (ebbôl 5 EU-s tagállam).
http://www.creativeeuropeuk.eu/fundingopportunities/european-networks Eurimages Európai filmtámogatási alap http://www.coe.int/t/dg4/eurimages/default_en.asp
4 felhívás évente 1. Filmalkotások koprodukciója 2. Európai filmek terjesztése 3. Bemutatók (filmszínházak, mozik támogatása) Éves keret 25 millió euró.
Europe for Citizens
testvérvárosi kapcsolatok, városok hálózata, civil társadalmi projektek
https://eacea.ec.europa.eu/europe-for-citizens/funding_en Interreg – Dunabe Program
Indítva 2015. szeptember 23-án. http://www.southeast-europe.net/en/about_see/danubeprogramme/ Támogatható országok: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Moldávia, Montenegró, Szerbia, Ukrajna.
Dél-Dunántúli Gazdaság
11
CÍMLAPSZTORI
Téma, szektor
Határidô és költségvetés
IKT, szociális média, audiovizuális, új technológiák, cross-média
2015. októberi elfogadáshoz tervezet. A dátumok minden évben megjelölésre kerülnek, a várható határidô az azt követô év április-májusa
e-készségek, oktatás, tanítás tervezési folyamat videojátékok
oktatás, készségek tervezési folyamat digitalitás és kultúra társadalmi innováció
Néhány felhívás 2015 októberében kerül meghirdetésre 2016. februári határidôvel, néhány pedig 2016. májusival
fiatalok oktatása társadalmi integráció
2015 októberétôl nyitva, határidô 2016. február 4.
kulturális tevékenység, kultúrpolitika kulturális és kreatív ipar digitális kultúra kulturális örökségek
2016-os felhívások: nyitva 2015. október 27-tôl, 2016. február 4-i határidôvel 2017-es felhívások: nyitva 2016. október 4-tôl, határidô: 2017 február 5.
határidôk: 2015. október 7. 11.00; 2016. október 5. 11.00; 2017. október 4. 11.00
kultúra http://www.creativeeuropeuk.eu/funding-opportunities/literary-translation-0
kultúra
határidô: 2016. október 5. 11.00
kultúra
határidô: 2016. október 5. 11.00
kedvezményes kamatozású kölcsönök nyújtása film koprodukciók, filmszínházi forgalmazások, bemutatók megvalósítására
Következô határidôk: 2015. október 20; 2016. január 15; 2016. április 15.; 2016. augusztus 25.; 2016. október 25.
kulturális munkások, kreatívok részvétele programokon Klaszter-együttmûködések, közös intelligens szakosodás megközelítések fejlesztése a technológiai és nem technológiai területeken, nemzetköziesedés, belépés új piacokra. Elôtérben a kreatív iparágak és a zöldgazdaság.
Következô határidô: 2016. március 1. 1. lépés: 1 hónappal a meghirdetés után 2. lépés: 1 hónappal a meghirdetés után
12
KAMARAI HÍREK
Dél-Dunántúli Gazdaság
A kezdeti cél a mestercím megszerzése volt, azonban az oda vezetô út többet adott: partnerséget és összefogást! 2015-ben több, mint 240 fô tett sikeres mestervizsgát 18 szakmában és további 60 fô áll a végsô mestervizsga megmérettetése elôtt, melyek november elsô hetében befejezôdnek. 2015. szeptember 1-tôl csak azok az oktatók vehetnek részt gyakorlati képzésben, akik mestervizsgával rendelkeznek. A tanulóképzésben résztvevô gazdálkodó szervezetek, hiányszakmák, tanulók számának nagyságának alapján a kamara, az országban egyedülálló módon 23 szakmában indította el a támogatott mesterképzéseit. Tavasszal avattak pincér-és szakácsmestereket, szeptemberben pedig az autóipar (autószerelô, autóelektronikai mûszerész, karosszérialakatos) és a gépipar (ipari gépész, gépi forgácsoló, hegesztô) épületgépészet (gázfogyasztóberendezés-és csôhálózat-szerelô) képviselôi vehették át a mesterleveleiket ünnepélyes keretek között. A nagyszámú érdeklôdés miatt ismét indult pincér és szakács mesterképzés, a látványos szakmai vizsgáik zajla-
nak, a kamara honlapján megtalálható képanyagokon az érdeklôdôk nyomon követhetik a baranyai gasztronómia megújulását. Kômûvesek, bútorasztalosok, ácsok és az építôipar többi szakemberei októberben adnak számot tudásukról a vizsgabizottság elôtt. Az édesség szerelmesei sem szomorkodhatnak, hiszen 10 cukrász mesterjelölt vágott bele a mestervizsga nagy tortájába, hamarosan cukrász mesterek munkáit ehetjük a mediterrán hangulatú pécsi cukrászdákban. A megyében évtizedek óta nem volt fogtechnikus mestervizsga, porcelánkészítô és a bôrdíszmûves vizsgát pedig az országban egyedül a helyi kamara szervezett, hiszen a helyi „kincsek” a porcelánfestésnek és a „pécsi kesz-
tyû”-nek tradíciója van. Az alacsony létszámú és hiányszakmáknak számító képzéseket azért vállalta fel a kamara, hogy az utánpótlás tanításban ne legyen akadály a jó mester, a jó oktató személye. A szervezés során példátlan összefogásról tanúskodtak az adott szakma korábbi mesterei, szakemberei, iskolák, szervezetek, gazdasági társaságok. A mestervizsga egyik nagyszerû elônye, hogy rendkívül látványos. A mesterremek a jelölt munkásságának csúcsát tükrözi vissza, a gyakorlati vizsgák éppen ezért egytôl egyig izgalmasak, hiszen egyszerre nagyon ritkán van együtt ennyi profi szakember az adott szakmában. A mesterképzés és vizsga 20142015-ös szakasza november 30-án zárul. Kezdetben a cél a mester cím megszerzése volt, azonban az oda vezetô út és a folytatás ennél jóval törékenyebb célra tanította meg az összes résztvevôt: összefogásra és partnerségre. Sok sikert a mestereknek! Purger Valéria
Dél-Dunántúli Gazdaság
KAMARAI HÍREK
13
A gazdaság igényeihez igazodó munkaerô kínálat biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kap a pályaválasztás. A pályakezdô munkanélküliek száma is jelzi, hogy fontos a pályaválasztás elôtt állóknak megfelelô segítséget nyújtani. A valódi munkaerô-piaci igények, a fejlôdô gazdasági ágazatok, a szakmák alaposabb ismerete segítheti a hatékonyabb döntést. A sikeres pályaválasztási munka elôsegítheti térségünk fejlôdését. Megyénk csak akkor válhat jelentôs fejlesztések, befektetések célterületévé – mely munkahelyeket teremt –, ha elegendô számú és megfelelô tudású, képességû szakembere van. A jó pályaválasztás feltétele a kellô önismeret, a hozzánk illô szakmai terület megtalálása, melyhez már csak egy jó iskolát kell találni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fontosnak tartja, hogy a gazdaság igényeinek megfelelô utánpótlás kerüljön ki az iskolákból. Ehhez azonban elengedhetetlen az aktív pályaválasztási munka, melyet évek óta folytat a társintézményekkel és a cégekkel karöltve. A folyamatosan szervezôdô céglátogatások mellett a szakmabemutatók és a szakmaismereti versenyek is lehetôséget adnak arra, hogy az érdeklôdô iskolai csoportok, családok megismerkedhessenek a hiányszakmákkal, a fejlôdô gazdasági ágazatokkal, a szakma tanulás ösztöndíj rendszerével. A kamara együttmûködik többek között a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterrel, valamint több területen is a szakmájukban mértékadó cégekkel a pályaválasztásban annak érdekében, hogy jobb képességû tanulókkal is megismertessük és vonzóbbá tegyük az egyes szakmákat. Ezen cégek amellett, hogy bemutatkoznak, a késôbbiekben gyakorlati képzésre is várják a leendô középiskolás tanulókat.
Összefogással a munkaerôutánpótlásért Az ôszi programban több szakmabemutató rendezvény is helyet kapott. Az „Építs biztos jövôt!” elnevezésû szakmacsoportos bemutatót két pécsi helyszínen összesen százötvenen látogatták meg. Az általános iskolás diákok az asztalos, ács, bádogos, festô, kômûves, szárazépítô és az épületgépész szakmák, mint például vízvezeték szerelô eszközeivel szerelhettek és ismerkedhettek meg. A baranyai cégek közül Ilijin Petar ácsmester, a Knauf Építôipari Kft., a Murányi Épületgépészet Kft., az O és R
Építôipari Kft., a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft., valamint a Tettye Forrásház Zrt. támogatták a rendezvényt, akik gyakorlati oktatásra és munkaerôként is várják a leendô szakembereket. A „Te melyik hivatást választanád?” elnevezésû rendezvény helyszíne Mohács volt, de a megye különbözô pontjairól érkeztek pályaválasztás elôtt álló diákok, hogy megismerjék a szociális és az egészségügyi területet, valamint a rendészeti pálya lehetôségeit. A több mint száz érdeklôdô a szociális gondozó központok, egészségügyi intézmények dolgozóitól, mentôsöktôl, rendôröktôl és tûzoltóktól kérdezhettek hivatásukról, napi feladataikról. A kamara munkatársai mellett az érintett szakképzô iskolák pedig a képzéssel kapcsolatban adtak tájékoztatást. Folytatásként hasonló rendezvények lesznek az könnyûipar, illetve az informatika-elektronika területén is. A kamara szakképzési osztályának munkatársai minden segítséget és támogatást megadnak a pályaorientációban érintett diákoknak és szülôknek, hogy a számukra fontos gazdasági és munkaerô-piaci információkat megkapják. www.palyavalasztasbaranya.hu www.facebook.com/palyavalasztasbaranya Somogyi-Antalfy Krisztina
14 A Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola folyamatosan keresi a gyakorlati képzés vállalati - céges oktatóit, a cégek képviselôit. Erre azért van szükség, hogy a hallgatók, a nappali tagozatos és a felsôoktatásban résztvevô tanulók elsô kézbôl, a piaci ismeretekkel rendelkezô szakemberektôl tanuljanak, kapjanak ismereteket.
KAMARAI HÍREK
Elsô kézbôl...
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az iskola megkeresésére 3 órás képzést szervezett és tartott pályázati és projektmenedzsment/üzleti terv témában a felnôttoktatásban résztvevô hallgatók számára. Zsebeházi Edit gyakor-
lati oktatásvezetô szervezésében a közgazdasági ágazathoz tartozó pénzügyszámviteli ügyintézôk és a vállalkozás és bérügyintézôk vettek részt a képzésen, összesen 28 fô. Rabb Szabolcs a kamara innovációs osztályvezetô évtize-
Informatikai duális képzés
— a duális képzésben részt vállaló cégek felelôsséggel és aktív hozzáállással végzik a feladatukat, a tehetségeket oktatva és tudásukat bôvítve. — nagy szükség lenne egy egykapus
A mérvadó pécsi informatikai cégek ültek egy asztalhoz a kamara szervezésében októberben a PBGSZ Nkft. Duális képzésfejlesztési projektjének keretében. A projektben informatikai és gépipari cégek véleményét elemezve készülnek olyan szakértôi fejlesztési javaslatok, amelyek az egyetem Mûszaki és Informatikai Karának duális felsôfokú képzéssel kapcsolatos tevékenységét segítik. Az informatikai fókuszcsoport vezetôje Zalay Buda az IT Services vezetôje. Az ülésen a következô megállapítások születtek: — a duális képzés közép-, hosszú távon lehetôség lehet a vállalkozásoknak. A fejlesztésekhez viszont humánerôforrás utánpótlásra van szükség. Ez most egy lehetôség, amit érdemes megpróbálni.
Dél-Dunántúli Gazdaság
des pályázati és üzleti tervezéssel kapcsolatos szakmai ismereteit adta át színes, gyakorlati példákkal, konkrét üzleti tervvel és pályázattal kiegészítve. Az együttmûködés folytatódik, hiszen az iskolai elméleti és gyakorlati képzést nagyon jól kiegészíti, a meglévô tudást megerôsíti a gyakorlati, a vállalkozások vezetôi által bemutatott naprakész ismeretanyag. Rabb Szabolcs információs csatornára az EMMI és az Egyetem részérôl — ITSH nyílt napokat tart középiskolásoknak, pont azért, hogy a pályaorientációban elôrelépjenek és minél több fiatal számára bemutassák az informatikai szakma szépségeit és lehetôségeit — nagyon fontos a kiegészítô kompetenciák fejlesztése, amelyek az egyetemen még nem elég hangsúlyosak, mint pl.: time menedzsment, tárgyalás technikák stb. A projekt folytatódik, a projekt lezárását követôen is a bizottságok, a képzési bizottság és fókuszcsoportok is tovább folytatják a fejlesztô munkát.
Új gyakornoki program GINOP-5.2.4 2015. október 6-án megjelent a Magyar Közlönyben a vállalkozók részére kiírt Gyakornoki program pályázat megjelenésének várható ideje. A közlönyben megjelent információk szerint a GINOP-5.2.4-Gyakornoki program pályakezdôk támogatására címû pályázati kiírás megjelenése 2015. november. A támogatási keret 10 Mrd Ft-ról 15 Mrd Ft-ra emelkedett. További szakképzéssel kapcsolatos hírekért kattintson ide: www.pbkik.hu/hu/szakkepzes-mesterkepzes
Dél-Dunántúli Gazdaság
15
A HÓNAP ÜZLETEMBERE
Mosonyi Éva „A csokoládé olyan, mint egy királynô” Talán nincs is olyan ember a földkerekségen, aki megálljt tud parancsolni magának egy csokoládéboltban. A színes cukorkákkal, szárított gyümölcsökkel, pörkölt magokkal csinosított kézmûves csokitáblák, a misztikus töltelékekkel megbolondított bonbonok, az emlékeinkbe mélyen beivódott nosztalgiaszeletek, a világ más tájékáról származó, különös ízvilágot felvonultató kreációk mind kóstolásra csábítanak a pécsi CsokoLáda boltjaiban. Igen, boltjaiban, mert néhány hete immár a Zsolnay Negyed mellett a pécsi belvárosban is nyílt egy ízes-illatos csokivilág, és aki ismeri a hely létrehozóit, tudhatja, hogy ugyanabban a kedves-figyelmes vendéglátásban lesz része, mint a békebeli hangulatot árasztó elsô Csoko-Ládában. A Csoko-Ládát a szenvedélyes hímestojás-festésrôl ismert Mosonyi Éva és férje, Mosonyi Csaba hozta létre néhány évvel ezelôtt Pécsett. Az ötlet elég hirtelen fogalmazódott meg. — A hímestojás-festés mellett mindig is volt egy fôállásom. Állami nagyvállalatnál dolgoztam, amikor a Zsolnay Negyed meghirdette a Boltok utcájában a kiadó üzlethelyiségeket, pályáztunk – kezdi a vállalkozás történetét a fáradhatatlan és mindig mosolygós Mosonyi Éva. — Mivel olyan igazi, veretes csokibolt nem volt Pécsett, azt gondoltuk, hogy itt a turisták által látogatott helyen megpróbáljuk. Elôször csak értékesítettük a csokoládét – korábban a férjemmel már dolgoztunk területi képviselôként, tehát volt kereskedelmi tapasztalatunk –, összegyûjtöttünk a világ minden részérôl finom csokoládékat és azt lehetett megvásárolni. A kínálat tetszett az embereknek, de a dicséret végén mindig megkérdezték: és mi az, amit maguk csinálnak? Itt kezdôdött, tulajdonképpen a vásárlói igények alapján, hogy mi is készítsünk csokoládét. Így beiratkoztam egy csokoládé akadémiára és megtanultam a csoki nyelvét, ami egyébként nem könnyû. A csokoládé olyan, mint egy királynô: gyönyörû, mindenki csodálja, szereti, de nagyon kényes. Jól kell vele bánni és csak akkor lesz roppanós és fényes, ha a nagykönyvben megírt szabályokat betartja az ember. Tehát a vendégeimnek köszönhetem, hogy megtanultam csokizni és most már jó másfél éve gyártunk saját csokoládét. — Az, hogy az ember szereti a csokoládét, még nem jelenti azt, hogy tudja, mit is keresnek a vásárlók. Ehhez már üzleti szempontból kell közelíteni. — Nagyon széles a vásárlói spektrumunk, hiszen gyakran betérnek hozzánk a környékbeliek egy kis délutáni nassolásra, de gondolnunk kell a külföldi turistákra is, akik Magyarországon a magyar csokit keresik. A bolt nyitásakor reméltük, hogy a pécsiek is vásárlóink lesznek, nekik pedig nem lehet mindig ugyanazt kínálni. A világ díjnyertes csokoládéi itt vannak a polcon, de a hangsúly kezd eltolódni a saját készítésû csokoládéink felé, és erre nagyon büszkék vagyunk. — Aki ismeri az ön által készített hímes tojásokat, gondolhatja, hogy a csokoládét is
olyan igényességgel és szenvedéllyel készíti. Mik a sajátosságai a csoko-ládás csokiknak? — Kész csokoládé alapanyagból dolgozunk, a mi kreativitásunk abban mutatkozik meg, hogy ezt milyen táblában és csomagolásban kínáljuk. Azt a célt tûztük ki, hogy pécsi és tüke lévén a csomagolás tükrözze a mi kulturális értékeinket. Ezért együttmûködtünk a város különbözô intézményeivel, így lett Zsolnaycsempés csokoládénk, a másik papírján Vasarely alkotásai jelennek meg, de van olyan csokoládénk is, amelynek a csomagolásán Pécs fôtere látható egy kortárs akvarellen. Ez egyébként egy kilenc részre osztott kép, ami ráadásul egy puzzle is. Tehát az egyik vonal Pécs, a másik pedig a mûvészet, a halasi csipke ehetô változata ott van a csokoládénkon és természetesen a hímes tojás minták is a papíron. — A Csoko-Láda nemcsak bolt, hiszen az elmúlt két évben önök rendezték a pécsi csokoládé karnevált, emellett kézmûves foglalkozáson bárki elkészítheti önöknél a kedvenc csokoládéját. Ott vannak a Csokoládé csütörtökök, ahol mély ismereteket szerezhetnek a résztvevôk a csokoládé történetérôl, arról, hogy miként fogyasszuk ezt az édességet. Ön egyfajta csokoládé nagykövet lett Pécsett. — Merem remélni, hogy ez így van, mert ez munkál minden termékkészítés mögött. Nagyon irigylem a borászokat, akik megtanították, hogy miként kell tisztelni, hogyan kell fogyasztani a jó bort, ezt az utat a csokoládéval is be kell járni. Az én eredeti szakmám pedagógus és talán ez a kettô játszott közre a Csokoládé csütörtökök elindításában. A csokikarnevál azért érdekes, mert a nagy rendezvényekre odafigyelnek az emberek, tulajdonképpen ez lett a csokoládé ünnepe Pécsett.
— Friss hír, hogy megkapták a Magyar Kézmûves Remek elismerést. — Ezt a saját készítésû „Kulturális értékeink csokoládén” sorozatért vehettük át. A kézzel készített étcsokoládék minden egyes kis mozaikja kézi öntésû, csomagolású, a csomagoláson a már említett Zsolnaycsempék, Vasarely alkotások, vagy a mediterrán hangulatú fôtér látható. — Néhány hete a pécsi Király utcában új boltot nyitottak, ahol a csokoládék mellett pécsi pezsgôt és bort, valamint többféle kávét is kínálnak. — Emellett pedig hamarosan kitárul egy látványmûhely ajtaja, ahol az arra járó turisták és természetesen a pécsiek meg tudják nézni, hogy miként készítjük, öntjük az egyedi csokitáblákat és szeretnénk folytatni a „Készítsd el a saját csokoládédat!” vonalat is, akár kisgyerekek számára is. — A csokoládét szinte mindenki szereti, azt gondolhatnánk, hogy könnyû annak, aki csokiboltot nyit. Mégis, milyen „szabályokat” tart be a siker érdekében? — Valamit vagy szívvel-lélekkel csinál az ember, vagy nem nagyon van értelme egy olyan dologba belekezdeni, amit csak ímmel-ámmal végez. A csokoládé egy nagyon hálás termék, sokan szeretik, mégis nagyon keveset tudnak róla. Van egyfajta igény a megismerésére. Emellett szeretnénk olyan csokoládékat adni a vásárlóinknak, amiket sehol máshol nem látnak, küllemében vagy ízében eltérnek más városok csokijaitól. Elkötelezettek vagyunk a csokoládé népszerûsítésében, hogy tudatosan és élményszerûen fogyasszák az emberek. És nemcsak csokoládét szeretnénk eladni, hanem az azzal járó boldogságot. N.T.
16 2013-ban fogadta el a szakképzés-fejlesztési stratégiát a Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB), amely – szándékai szerint – a szakképzés minden érintettje számára meghatározta a követendô alapértékeket, a stratégiai célokat és a megvalósítás akció-programjait. 2014-ben és most, 2015-ben is elkészült ennek a szakképzés-fejlesztési stratégiának az aktualizálása, amelyet legutóbbi ülésén megtárgyalt és a hozzászólásokban megfogalmazott kiegészítésekkel el is fogadott a PBKIK Szakképzési Bizottsága. — A szakképzés-fejlesztési stratégia mostani aktualizálása értelemszerûen az idôközben bekövetkezett változásokra reagált, de a korábbiakhoz képest jelentôsen ki is bôvült – mondja dr. László Gyula, a PTE Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, a stratégia kidolgozója. — Kamarai kezdeményezésre ugyanis az EcoCortex Tanácsadó Iroda tartalmas adatfeltáró és helyzetelemzô tanulmányokat készített a szakképzés megyei helyzetérôl, amelyet érdemes volt beépíteni a stratégiába. Látható, hogy az elmúlt években jelentôsen változtak – sajnos nem minden esetben pozitív irányban – a szakképzés környezeti feltételei. Baranya gazdasága köztudottan inkább lemaradó helyzetben van, ami a szakképzés vállalati hátterét és a jövôbeli foglalkoztatási lehetôségeket is hátrányosan érinti. Bizonytalan gazdasági környezetben a vállalkozások nem tudnak olyan idôtávra elôre látni, mint amilyen távon a szakképzés igazodni tud a változó igényekhez. Ezt a két idôtávot mindenképpen szinkronba kellene hozni és ennek keretében erôsíteni a vállalkozások felelôsségét, valamint aktivitását a szakképzés jövôbeli struktúrájának alakításában. Kedvezô változás, hogy a megye foglalkoztatási helyzete javult, csökkent a munkanélküliség, különösen az alacsonyabb képzettségûek körében. A
SZAKKÉPZÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
Új elemek a Baranya megyei szakképzési stratégiában gazdaság helyzete és igényei alapján a szakképzésnek a közeljövôben egyszerre kell kiszolgálnia az alacsonyabb szakmai képzettségbeli igényeket és a korszerû, magasabb szintû, egyre inkább már érettségire épülô szakmai igényeket. Elmondható, hogy az elmúlt évek igen jelentôs eredménye volt a kamara számára a kormánnyal kötött megállapodás, a szakképzés irányításában és megvalósításában való erôteljesebb részvétel. Maga az MFKB is komoly lehetôséget kínál a szakképzés helyi irányításában, a képzési struktúra helyi adottságokhoz és igényekhez igazításában. — Miként jellemezhetôk a baranyai képzô intézmények, milyen az oktatás színvonala a szakképzô iskolákban? — Baranya jól ellátott szakképzô intézményekkel, széleskörû programkínálattal rendelkezik, bár országos részarányát tekintve csökkent a szakiskolai és gimnáziumi intézmények súlya, nôtt viszont a szakközépiskolai, a tanulólétszám azonban mindenütt csökkent. 40 szakképzô intézmény 57 feladatellátási helyen nyújt képzést a megyében, 6-6 tankerületben mûködik speciális szakiskola és Köznevelési Híd-program, 28 helyen zajlik felnôttképzés. 505 gyakorlati képzôhelyet regisztráltak, 2354 tanulószerzôdés van érvényben. Az iskolarendszerû képzés 21 szakmacsoportban 280 OKJ-s képzést és további 70 szakközépiskolai képzést kínál. Az új stratégia fontos újítása az, hogy a mellékletekben részletes munkaerô-piaci és oktatási térképeket mutat be, alaposan ismerteti az egyes kistérsé-
gek, illetve tankerületek jellemzôit, ami fontos információkat nyújt a meglévô és a betelepülni szándékozó vállalkozások gazdasági, beruházási döntéseihez. — Milyen új célokat fogalmaz meg a szakképzési stratégia? — A szakképzési stratégia alapvetô céljai változatlanok. Célunk a szakképzés fejlesztésének olyan iránya, alakítása, amelynek eredményeként a szakképzésben végzettek képesek tartósan megfelelni a munkaerô-piaci igényeknek. Az egyik cél a képzés, szakképzés szerkezetének, szakmastruktúrájának rugalmas igazítása és igazodása a munkaerôpiaci igényekhez, az ezzel párhuzamos másik a képzés tartalmának munkaerôpiaci és kompetencia-alapú fejlesztése, a tartós foglalkoztathatóság biztosítása, a harmadik cél a szakképzés vonzóvá tétele, a szakmunka növekvô presztizsének elôsegítése. Ezeket támasztja alá az intézményes, hatékony együttmûködés a szakképzés érintettjei között, mindezt úgy, hogy a szakképzésben érvényesüljenek a társadalmi funkciók és szociális szempontok. Megfogalmazódtak ugyanakkor új, az eddigieket kiegészítô célok, szempontok is. Fontos látni, hogy az intelligens társadalom magasabb végzettségû munkaerôt igényel, ezért együtt fontos a képzés magas minôsége, az érettségi és a szakképzettség összekapcsolása, bár a gazdaság igényli az alacsony képzettségûeket is. A jelenleg eléggé szétforgácsolt szakmaszerkezet és intézményrendszer felôl egy integráltabb, konvertálható képzés felé szükséges elmozdulni. A gazdaság szereplôi részérôl nagyobb aktivitás és elkötelezettség szükséges a rövidebb és hosszabb távú igények, szakmai trendek megfogalmazásában. Emellett elmondható, hogy egyszerre kell mérlegelni a koncentrációs szempontokat (gazdaságosság, minôség) és a lokális szempontokat.
Dél-Dunántúli Gazdaság
KLUBÉLET
17
Munkavédelmi klub A szeptemberi Munkavédelmi nyílt nap kiemelt témája a zaj elleni védelem, a rákkeltô anyagokkal történô munkavégzés biztonságossá tétele, valamint a az emelôgép szabványokról, az emelôgép kezelés elôírásairól, a személyemelés biztonsági szabályairól, elôírásairól, személyi és tárgyi feltételeirôl volt szó. Októberben a klub tagjai Bátaapátiba látogattak el, ahol megtekintették a Radioaktív Hulladékokat Kezelô Központ, augusztusban átadott új, futurisztikus látogató központját. A látogatás során a klub tagjai átfogó ismereteket szereztek a hazai radioaktív-hulladék kezelés helyzetérôl, feladatairól és az érintett létesítmények mûködésérôl. Az RHK kommunikációs csoportjának munkatársa részletesen beszámolt a kis- és közepes aktivitású radioaktív anyagok tárolási követelményeirôl, bemutatta radioaktívhulladék-tároló bôvítési lehetôségeit, illetve beszélt a fejlesztésekrôl. A látogatótérben vetített kisfilmen
láthattuk a radioaktívhulladék-kezelés összetett folyamatát a hulladékok keletkezésétôl a végsô elhelyezésükig. Végül megtekintettük a megújult, felszín alatti termet, mely szemléletesen ismerteti a tároló terek kialakítását és a biztonsági intézkedéseket a szállítás menetétôl a kazetták végsô elhelyezéséig. Novemberben a Munkavédelmi klub támogatásával Építôipari szakmai nyílt nap került megrendezésre. A széleskörû programon belül szó volt az E-építési napló tapasztalatairól, a minden-
Humán klub – minôségi kommunikáció Fegyelmezett kezdés keresztbe tett lábakkal, oldott és jóbaráti hangulatú befejezés csatatér-szerû látképpel. Így lehetne keretbe foglalni az október 13-i kamarai Humán klub összejövetelt. Ami közte történt, az a szakma és szórakozás egyvelege volt beszámolóval, jövôbeli tervekkel, teendôkkel, és a Points Of YouTM-val. Ódorné Kovács Ildikó, a klub elnöke tájékoztatta a tagokat az utolsó ülés óta történtekrôl. Az aktivitásáról ismert klub nem tétlenkedik két találkozó között sem: a tagok már a májusi, elsô összejövetelükön kiötölték, hogy egy nagy, közös, humán erôforráshoz kötôdô rendezvényt szerveznek 2016-ra. Ennek szervezése folyamatos, jól halad, és az alábbi, minden céget érintô kérdéseket fogja tárgyalni: — Milyen kihívásokkal néz szembe egy vállalkozás a dél-dunántúli régióban?
— Hogyan talál rá a motivált és szakképzett munkatársra? — Hogyan tartja meg és fejleszti munkatársait? — Hogyan tartja meg, fejleszti a cégét? — Hogyan lesznek képesek a változásokat kezelni? A klubülés második része gyökeresen eltért az elôadásokra általában jellemzô egyirányú kommunikációtól. Dobay Balázs „Points Of YouTM– tapasztalati találkozás” címû programpontja tovább gazdagította a tudásmegosztást egyébként is aktívan gyakorló tagokat. Points Of YouTM tapasztalati találkozás A „The Coaching Game” a személyes fejlôdést meglepô, inspiráló és kreatív tapasztalattá változtatja. Hatásos és igen erôs eszköz, melyet magánemberek és a profi szakemberek is szeretnek: HR menedzserek, szociális munkások, tera-
Tudomásul kell venni: a szakképzés tanulói a leggyengébbek. Ezért különösen fontos a felzárkóztatás, a mentorálás, a méltányos köznevelés elvének megvalósítása és az egyenlôtlen családi háttér kompenzálása. Ugyanígy a mobilitás, átjárhatóság lehetôségének megteremtése, a kompetencia-központok és központi („üzemek feletti”) gyakorlati képzôhely(ek) kialakítása. Kevés a komplex, nagyvállalati képzôhely, ezért feltétlenül szükséges a képzôhelyek
együttmûködése. A szakképzés vonzóvá tétele fontos szempontok mérlegelését igényli: olyan pályaorientációs rendszer mûködtetése szükséges, amely egyszerre „szakmaközeli” és „generáció-specifikus”. Elôször is a gazdaság szereplôiben kell tudatosítani, hogy a szakma iránt elkötelezett szakmunkásokat csak magas presztizsû szakképzés tud kibocsátani. A szakképzés presztizse nem teremthetô meg az adott szakmák presztizse nélkül, az adott szakma presztizse
hol elérhetô internetrôl, a kamarai Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv munkájáról, valamint a magasban végzett biztonságos munkáról, a zuhanásbiztonságról. November 25-én ismét lesz Munkavédelmi nyílt nap, mely ismét a Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenôrzési Osztályával közösen kerül megszervezésre. Gelencsér Lajosné peuták, life coachok, tanárok és szülôk használják személyes és professzionális életükben ahhoz, hogy szociális hálózatuk bármely korú tagjával minôségi kommunikációt folytathassanak. Használható 1-1 személy viszonylatában, de csoporttal is, közösségekben vagy szervezetekben. Aktív eszköz, mely túlmutat a beszéden és lehetôvé teszi, hogy fontos kérdéseket vizsgáljunk meg hatásos és konfrontációmentes módon. A 2 órás közös játék során lehetôség adódott arra, hogy egy adott téma kapcsán körbejárhassuk saját gondolatainkat – megmozgatva mindkét agyféltekénket, felszabadítva inspirációnk és kreativitásunk a logikánk terelgetése alól. (Dobay Balázs) Energizáló... kommunikációt segítô... (és egyben) befelé figyelést erôsítô... és további, ezekhez hasonló szavakkal jellemezték a tagok a játékot, mely a csoport csapattá kovácsolásában nagy szerepet játszott! Császár Gergely
pedig csak az adott vállalati közegben alakulhat ki, ami a gazdaság viszonyaitól, a gazdaság szereplôitôl (és a gazdaság környezeti feltétel-rendszerétôl) függôen jön létre. — Mindez egyértelmûen csakis akkor valósulhat meg, ha erôsebbé válik a képzési rendszer összes szereplôje között (a családtól az iskolán és a gyakorlati képzôhelyeken át a vállalkozásokig) a közös célokat követô együttmûködés – fogalmazta meg dr. László Gyula. N.T.
18
HÉVÍZI MELLÉKLET
Dél-Dunántúli Gazdaság
Hévíz mindenkit vár A Balaton északnyugati csücskénél elhelyezkedô Hévíz legfôbb vonzerejét a termálvíz, illetve a magas színvonalú spa-, wellness és gyógyszolgáltatások jelentik, s döntôen ezeknek köszönhetô, hogy vendégeinek több mint a fele külföldi, akik az átlagosnál hosszabb idôt töltenek el itt. A településen található a világ legnagyobb melegvízû, biológiailag is aktív, természetes forrástava. A környezet és a tó egyaránt nyugtató hatással van az idegrendszerre, kellemes és nyugodt közérzetet nyújt az idelátogatóknak. Télen a kicsapódó gôzbôl párasapka alakul ki, ami 4,5 hektáros területen feledhetetlen látványt nyújt, és egyben megakadályozza a víz lehûlését is, ugyanakkor természetes inhalátorként is mûködik. A tó természetvédelmi területen fekszik, a tavat körülvevô lápok, forrásbarlang és a tó is védett természeti kincsnek számít. A hévízi gyógyvíz nemcsak monoterápia, hanem egy összetett terápiát is biztosít. A hidrosztatikus nyomás, a minden irányú mozgás ideális a vérkeringésnek, az indifferens hôfok pedig hosszú idejû fürdôzést tesz lehetôvé. A radon mellékvesékre ható hormont termeltet a szervezettel, így a saját anyagai által csökkenti a gyulladást és a fájdalmat. A víz jótékonyan hat a reumás betegségek mellett a krónikus nô-
gyógyászati problémákra is. A tó vizén kívül a benne található iszap is páratlannak számít. Az elmúlt években annak érdekében, hogy a korosztályok minél szélesebb körét érjék el számos fejlesztést hajtottak és hajtanak végre, 2009-ben nyitotta meg kapuit az új Wellness és Terápiás Centrum, a Festetics Fürdôház. Az új fürdôkomplexum a fiatalabb generációk számára is vonzó. Az új épületrész 4 csillagos szállodai szintnek megfelelô szolgáltatásokat nyújt, a wellness részlegen található szauna, gôzfürdô, aromakabin, jégfürdô, sóbarlang, és különbözô medencék – merülômedence, jakuzzi, élménymedence – továbbá helyet kaptak még modern vendéglátóterek és terápiás részlegek, ahol hidroterápia, masszázs, szépségszalon, iszapkezelôk, mozgásterápia vehetô igénybe. Közel 100 millió forintos összköltségvetéssel valósult meg az egészségturisztikai szereplôket összefogó projekt a Hévíz-Balaton Thermal Airport Fejlesztési Klaszter pályázatának keretében. Az elmúlt év nyarán zárult projekt célja a térség vendégforgalmának növelése, új célcso-
portok megszólítása,az egészségturizmus minôségi színvonalának fejlesztése volt. Idén augusztusban vette kezdetét és 2016. szeptemberéig tart az a nemzetközi projekt, amelynek keretében csaknem 279.000 eurós uniós támogatás felhasználásával kerül sor egészségturisztikai fejlesztésekre, ami négy ország hét partnerének együttmûködésében valósul meg. Magyarországot a Pannon Egyetem (a projekt koordinátora), a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. és a Zala Megyei Önkormányzat képviseli, a konzorcium további tagjai: AGE Platform Europe AISBL, Consiliul Judetean Covasna, Asociatia Pentru Dezvoltarea Turismului in Judetul Covasna és Travel Specialist Group Sweden AB. A projekt feladata olyan közép-európai transznacionális balneológiai turisztikai termék létrehozása az idôsebb korosztály (senior) számára, ami a gyógyés termálturizmus piacát kiterjeszti azon küldôterületekre, ahol a természetes vizekhez kapcsolódó gyógyászati és wellness turizmus iránti kereslet növelhetô.
Dél-Dunántúli Gazdaság
HÉVÍZI MELLÉKLET
19
20
TUDÁS-PARK
Dél-Dunántúli Gazdaság
A régió innovációjáért:
Tudás-Park projekt A régió innovációs szereplôinek együttmûködésén alapuló Tudás-Park projektet indított a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), valamint a Pécsi Városfejlesztési Zrt. (PVF Zrt.). A projekt lehetôséget teremt az egyetemi – versenyszféra – állami szféra – civil társadalom közötti együttmûködés erôsítésére annak érdekében, hogy a tudományos kutatások választ adhassanak a valós társadalmi-gazdasági problémákra, kihívásokra. A PTE megnevezett 3 olyan kiemelt kutatási irányt, amelyek mentén tudományos és kutatási aktivitásait szervezi. Ezek: a 3D és kapcsolódó technológiák, amelyek az orvosi eszközöktôl a gépiparig szinte minden fontos ágazatot lefednek, illetve érintenek. A másik az ageing, amely nemcsak biotechnológiai és orvosi, de társadalomtudományi, ellátási, valamint fenntartási kérdések okán gazdasági elemzési területeket is érint. A harmadik pedig a Smart gazdaság, amely a környezetipar és a fenntartható, jól mûködô városok témákat foglalja magába. A kamara felkért szakértôi a 3 kutatási terület gazdasági trendjeit és az azokhoz kapcsolódó fejlesztési irányokat elemzik és teszik majd elérhetôvé a projekt keretében.
Irányít, segít a kamara A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara évek óta együttmûködik a Pécsi Tudományegyetem legkülönfélébb karaival, intézeteivel, osztályaival. Az együttmûködés nemcsak elméleti szinten megvalósított elemzésekre vagy értékelésekre terjed ki, de a Simonyi Programban a helyi vállalkozások export fittségének növelésére, a DesignPécs programban a helyi formatervezéssel és design-nal foglalkozó kutatók, kkv-k összefogására is – mondja Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs osztályának vezetôje. — A kapcsolat kiterjed a technológia transzfer folyamatos menedzselése során a helyi vállalkozások és az egyetemi kutatók összekötésére, de az Enterprise Europe Network rendszerben készülnek a PTE kutatási profiljai is. A közös célokra és feladatokra való optimalizálás a helyi környezetben hatékony és gyors együttmûködési rendszerben valósul meg. Aktivitásaink legfôbb célja a helyi vállalkozások hatékonyságának, nem-
tagvállalatok közös képzési, fejlesztési és beszerzési folyamatokat is megvalósítanak. Munkánk során folyamatosan figyelembe vesszük a helyi vállalkozói igények felméréseinek eredményét, így katalizátorként segíthetjük a helyi gazdaság és tudásszféra együttmûködését is.
Forradalmian új technológia A 3D nyomtatási technológia elterjedése a kezdeti nehézségekhez képest rohamosnak mondható az utóbbi években. — Napjainkban a legelterjedtebb háromdimenziós alkalmazás maga a terRabb Szabolcs
zetközi láthatóságának elôsegítése, a helyi és exportpiacok felkutatása, közös projektek generálása. A klaszterek fejlesztése, segítése is az összefogást és az együttmûködést célozza, így a klaszter
Dél-Dunántúli Gazdaság
TUDÁS-PARK
21
„Tudás-Park” fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem bázisán • Azonosítási szám: TÁMOP-4.2.1.C-14/1Konv-2015-0010
Dr. Göndöcs István
vezés – tudtuk meg Dr. Göndöcs Istvántól, az Eco-Cortex Kft. ügyvezetôjétôl. — A tervezés megtermékenyítette a gyártást is, a prototípusok elôállításához ma már széles körben alkalmazzák a 3D nyomtatási technikát, de a végterméket többnyire még a korábban kialakult sorozatgyártási technológiákkal hozzák létre. A 3D alkalmazása a gyártás mellett minden modellezésben, a gyógyászat, a mûvészet és a szórakoztatás, de még a nevelés és a játékok terén is forradalmat jelenthet. A használható anyagok köre lényegesen kibôvült, ma már fémeket, kerámiatermékeket, sôt emberi szöveteket is lehet nyomtatni. Az üz-
letág évi 50%-kal nô, nem ok nélkül nevezik ezt egy új, immár a 4. fázisú ipari forradalomnak. Meggyôzôdésem, hogy az egyetem jól teszi, hogy „felszáll erre a repülôgépre”. A Tudás-Park projekt keretében készülô tanulmányok csak bepillantást jelentenek egy-egy fejlôdési
22
TUDÁS-PARK
Dél-Dunántúli Gazdaság
„Tudás-Park” fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem bázisán • Azonosítási szám: TÁMOP-4.2.1.C-14/1Konv-2015-0010
terület alakulásába, ezért további elemzésekre van szükség a leghatékonyabb „beszállási” pontok megtalálásához. Pécsett és Baranyában elsôsorban az implantátumok, gyógyászati segédeszközök, emberi szövetpótlások és a gépipar széles spektrumában látok közvetlen lehetôségeket, de a tervezés, modellezés és prototípus-tervezés, valamint a dizájn terén is vannak olyan cégek, amelyek a befogadásra képesek lehetnek.
A környezetbarát megoldásokért Az éghajlat szélsôséges viselkedése már számunkra is érezhetô, például az átlag-
tatócsoport, megalakult a Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztô Klaszter, és a jövendô városfejlesztési céloknál is markánsan megjelenik a Zöld Város, illetve a Smart City koncepció. Mindezek alapján városunk vezetése úgy döntött, hogy Pécs megpályázza az Európa Zöld Fôvárosa címet, hogy a megtett és megteendô lépéseket egy egységes keretbe foglalja, és ezzel is kifejezze elkötelezettségét az egyre fontosabbá váló környezeti ügyek iránt, valamint kézzelfogható változásokat indítson el a város jövôje és a jövendô generációk megfelelô életesélyeinek biztosítása érdekében. A cím elnyerése a város minden lakója számára érzékelhetô, hiszen az életminôség, az egészséges környezet egyre inkább felértékelôdik, Pécsett ez a munkahelyteremtésnek, az oktatásnak, a kutatásfejlesztésnek, egy új iparág kiépítésének is nagyon komoly impulzust adhat – foglalja össze Dr. Kiss Tibor, a BIOKOM Nkft. ügyvezetô igazgatója.
Jó lehetôség az egészségipar
Dr. Kiss Tibor
hômérséklet emelkedése a Pécsett élôk mindennapjait is érinti. Így a jövôben nagyon komoly településmûszaki, technológiai kérdéseket kell majd megoldani. Teljesen új eljárások, új modellek kidolgozása lesz szükséges, fôleg a környezetterhelés csökkentése, az ellátásbiztonság megôrzése, valamint az erôforrásokkal való racionális gazdálkodás érdekében. Ezért Pécsett megkezdôdött a környezettechnológiai iparágak kiépítése, a PTE-n létrejött a Smart City ku-
A pécsi Hisztopatológia Kft. kutatással, valamint fejlesztési eredmények innovatív hasznosításával foglalkozik, diagnosztikus orvostechnikai eszközöket és laboratóriumi mûszereket fejleszt, gyárt és forgalmaz. Mint Dr. Szekeres György, a Hisztopatológia Kft. ügyvezetôje mondja, pécsi vállalkozásként már közvetlenül is együttmûködtek a Tudás-Park projekt minden szereplôjével. — Hogy kisvállalkozásunk hogyan járulhat hozzá a projekt sikeréhez, az attól függ, hogy a projekt mennyiben lesz hasznos számunkra, tehát ezt csak a kölcsönös elônyök alapján lehet elképzelni. Ha az eddigi esetleges kapcsolatok helyett egy szerve-
Dr. Szekeres György
zett és rendszeres platform jön létre, akkor véleményem szerint sikeres lehet a projekt. — A PTE – Pécs város – PBKIK együttmûködésén alapuló projekt milyen elônyökkel szolgálhat a biotechnológiai kutatások és ipar tekintetében? — Ha a szereplôk a projekt keretébe hasznos tartalmat tesznek, akkor valamennyi ágazat számára igen elônyös lesz. Nem emelném ki egyiket, így a biotechnológiát sem, manapság minden erôsen interdiszciplináris. A projekt megvalósítása érdekében jelenleg a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter pécsi tagjaként egy szélesebb körû, tôkeerôs
Dél-Dunántúli Gazdaság
TUDÁS-PARK
23
„Tudás-Park” fejlesztése a Pécsi Tudományegyetem bázisán • Azonosítási szám: TÁMOP-4.2.1.C-14/1Konv-2015-0010
egészségipari vállalkozás-csoport és a projekt egyes szereplôinek együttmûködését építjük ki.
Piacképes közös fejlesztések A pécsi Soft Flow Hungary Kft. a Tudás-Park projekt indítását megelôzôen is több eredményes együttmûködést valósított meg az egyetemen mûködô kutatócsoportokkal – fogalmaz Dr. Lustyik György cégvezetô. — Több
Dr. Lustyik György
tízmillió forint értékben egyetemi szolgáltatásokat is igénybe veszünk, a leglényegesebb, jelenleg is futó projektjeink célja azonban termékfejlesztés. Olyan analitikai eljárások és kitek kifejlesztése, amelyek alapját egyetemi kutatások eredményei képezik. Az Orvostudományi Kar elméleti intézeteinek többségével volt kapcsolatunk az elmúlt egy-két évben. Az együttmûködést segíti az is, hogy az úgynevezett HCS mikroszkópiával mi is tudunk olyan szolgáltatásokat nyújtani az egyetemi kutatásokhoz, amelyekkel a Dunántúlon csak mi rendelkezünk. A Tudás-Park legfontosabb hozadéka az lehet, hogy hatására az
egyetemi kutatócsoportok terveiben és értékrendjében prioritást kap az eredmények hasznosítása és a gazdasági szereplôkkel való együttmûködés. Egy élelmiszerbiztonsági ellenôrzéseket szolgáló reagenscsomag fejlesztésének utolsó fázisában járunk, ennek gyártását egy multinacionális cég számára Pécsett tervezzük. A további termékfejlesztés és a gyártással összefüggô kémiai,
biokémiai teendôk megoldásában is számítunk az egyetemre. N.T.
24
GÉPIPARI KLASZTER
Dél-Dunántúli Gazdaság
DDGK: Fókuszban a festéstechnológiai rendszerek A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) tagja, a festéstechnológiai berendezések, tervezésével, gyártásával, telepítésével foglalkozó Knipl Kft. a 2015. október 15-ei 24. Benchmarking ülésen a Philips IPSC Tamási Kft. gyárában mutatta be a klasztertagoknak a telepített technológiáit, termékeit.
rendezéseik eljutottak a tengerentúlra is (Japán, Mexikó), így nem meglepô, hogy árbevételük 70-80%-a exportból származik. A mintegy 4 milliárd Ft árbevételt elérô Knipl Kft. termékköre felöleli a felületkezelés teljes vertikumát, az elôkezelô berendezésektôl a korszerû bevonási technológiákig, s az ezt kiegészítô anyagmozgató rendszerekig, korszerû zárt és elfolyó rendszerû szennyvízkezelô technológiákig. A klasztertagok értékes és hasznos információkat hallhattak a DDGK Benchmarking ülése alatt, olyan kérdésekre kaphattak válaszokat, mint például: — Hogyan lesz egy néhány fôs kisvállalkozásból a világ minden tájára szállító elismert középvállalat? — Miért éppen festéstechnológiai rendszerek gyártásával foglalkoznak? — Milyen szakembergárdával rendelkeznek?
A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter rendezvényére ezúttal is számos gépipari cégvezetô volt kíváncsi – joggal –, hiszen egy rendezvény keretén belül két gyár mûködésébe is bepillantást nyerhettek. Hogyan mûködik egy világítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó multi, és hogyan mûködik egy multi megrendeléseket kiszolgáló magyar tulajdonú, 140 fôs festéstechnológiai rendszereket megvalósító vállalkozás. Ezen kérdések indításával kezdôdött meg a DDGK ülése a Philips-nél, majd folytatódott a bonyhádi telephelyû Knipl Kft.-nél. A Knipl Kft. hazánkban az elsôk között jelent meg nyugati színvonalú, korszerû, környezetbarát festéstechnológiai rendszerekkel, melynek köszönhetôen ma már nem csak a hazai piacon, hanem több nyugati (Németország, Ausztria, Franciaország) és keleti (Románia, Szerbia, Oroszország, Szlovákia, Csehország) országban is mûködnek általuk tervezett, kivitelezett, és telepített saját termékként gyártott festôsorok. De be-
— Milyen a családi tulajdonú cég szervezeti felépítése? — Ki a cég célpiaca, milyen aktuális projektjeik vannak? — Mi a cég versenyelônye, mi különbözteti meg a Knipl Kft.-t a hasonló profilú cégektôl? — Hogyan küzdöttek meg a vállalati növekedés során fellépô nehézségekkel? Számos kérdést, számos témakörben (pl. projektmenedzsment, együttmûködések, vállalati kultúra, árbevétel vs. profit) lehetne még megemlíteni a közel 5 órán át tartó rendezvényrôl, melyre adott válaszok egyértelmûen a résztvevôk tudását gyarapította. A klasztertagok közötti kialakult belsô kohézió és tudásmegosztásra való készség csupán az egyik érv miért is jó klasztertagnak lenni a több mint 4 éve mûködô DDGK-ban. Szabó Berta
Sikeres a DDGK közös beszerzési projektje A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) közös beszerzési projektje a kezdeti közös villamos energia és a földgáz beszerzése után az üzemanyag és papír-írószer közös beszerzésével mind a projektben résztvevôk aránya, mind az általa elért profit alapján terveken felüli, kimagasló eredményeket hozott. A közös üzemanyag beszerzése során a 25 tagvállalatot számláló klaszter szinte minden tagvállalata kötött szerzôdést a klaszter elvárásait a legjobban teljesítô üzemanyag szolgáltatóval. A jelentôs költségcsökkentés mellett a klaszter tagjai számára megfelelô lokalizáció és kedvezô fizetési feltételek is teljesültek. A részletes és alapos, a tagok egyedi elvárásai is figyelembe vevô elôkészítô munkát követôen a papír-írószer termékcsoportra vonatkozó közös beszerzés október elsejével startolt 12 klasztertag részvételével – a klaszter összesített igényei alapján, a méretgazdaságossági elônyök legjobb érvényesítése érdekében egy kiválasztott vállalaton keresztül történt meg versenyeztetést követôen a szerzôdéskötés. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter alapításakor a tagok az egyik fô feladatként határozták meg, hogy együttmûködésük eredménye javítsa versenyképességüket – a közös beszerzés projekt a realizált területeken évi több millió forint megtakarítást jelent a tagok számára. A közös beszerzési projekt termék- és szolgáltatás csoportjait a klaszter folyamatosan bôvíteni kívánja, melyek elôkészületi munkái folyamatban vannak.
Dél-Dunántúli Gazdaság
GÉPIPARI KLASZTER / ÚJ TAGJAINK
25
DDGK-KIKK Klasztertalálkozó A gépipar és a kreatív ipar együttmûködik A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) és a Kreatív Ipari Klaszter (KIKK) közös találkozót szervezett 2015. szeptemberében, melynek keretében együttmûködési és közös termékfejlesztési lehetôségeiket térképezték fel. A klasztertalálkozó a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. üzemlátogatásával
kezdôdött, elsôként a központi mûhely asztalos üzemét, az orgonaépítô és a fasíp készítô mûhelyét tekintették meg a klasztertagok, melyet követett a fémsíp készítô mûhely és a fémsíp behangoló terem. A résztve-
vôk lépésrôl-lépésre láthatták hogyan készül el az orgonasíptól kezdôdôen a teljes hangszer. A rendkívül izgalmas látogatást követôen a Zsolnay-negyedben folytatódott az értékes eszmecsere, a két iparág klasztertagjainak egyenkénti bemutatkozása után világossá váltak több területen is az együttmûködési területek. A találkozót konkrét feladatokban történô megkeresések követték, ami perspektívát jelent és megteremti a hosszú távú együttmûködés alapjait is.
Új kamarai tag: Fonavita Nonprofit Kft. Vissza a munkaerô-piacra a Fonavitával A megváltozott munkaképességû személyek munkaerô-piacon való elhelyezkedését segíti a pécsi Fonavita Nonprofit Kft., amely a munkáltatók foglalkoztatási és finanszírozási problémáira is képes megoldást találni. Emellett naprakész információkat és széles körû szolgáltatásokat kínál munkáltatók számára térítésmentesen, a saját igényeikhez igazodva. — Kiemelten fontos, hogy felismerjük az ügyfelekben rejlô képességeket, készségeket és erre alapozva találjuk meg a számukra a legjobb munkalehetôségeket – mondja Ásványi Szabolcs ügyvezetô. — Éppen ezért az elmúlt években a régió legnagyobb foglalkoztatóival építettünk ki szakmai kapcsolatot. Legfôbb értékünkként a megbízhatóságot, az eredményességet és a hite-
lességet említhetem. Munkánkat az empátia, a rugalmasság és a magas szakmai színvonalra való törekvés szellemében végezzük, amit belsô képzésekkel, speciálisan képzett tanácsadókkal való-
sítunk meg. Fontos kiemelni, hogy személyre szabottan igazodunk ügyfeleink speciális igényeihez, amelyet helybe vitt ingyenes segítségnyújtással érünk el. Komplex szolgáltatásunkat a sokrétû és hatékony partnerkapcsolat révén tesszük teljessé. A munkáltatók számára naprakész információkat és széles körû szolgáltatásokat kínálunk az igényeikhez igazodva és rugalmasan, mindezt térítésmentesen. És nem mellékesen meg kell jegyezni: a Fonavita munkaközösségének különleges értéke a csapatmunka és a humor. — Miért csatlakoztak önkéntes tagként a kamarához? — Társaságunk számára számos lehetôséget kínál a kamarai tagság. Említhetem például a profilunkba vágó rendezvényeket, vagy azt, hogy a kamara által számos sajtómegjelenéshez is juthatunk. Számítunk a kamara által szervezett rendezvényeken való részvételi lehetôségre, ezek számos kapcsolatot jelenthetnek számunkra. N.T.
26 Ez év szeptemberétôl már csak mesterek foglalkozhatnak a gyakorlati képzôhelyeken a tanulókkal. A pécsi Klíma Trió cégcsoporton belül a kivitelezéssel foglalkozó KlímatrióPlusz Kft. ügyvezetôje, Orosz Olivér vállalkozott arra, hogy hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô mestervizsgát tesz. Szinte az elsô pillanattól kezdve foglalkozom tanulókkal – kezdi beszélgetésünket Orosz Olivér, aki a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán végzett épületgépész szakon, majd ezt követôen a PTE PMMFK-n szakmérnöki másoddiplomát szerzett. — Ettôl a tanévtôl azonban, ahhoz, hogy ezt továbbra is megtehessem feltétel lett, hogy mestervizsgát tegyek. Mint mondja, az eltelt években minden – tervezô, szakértô, mûszaki ellenôr, felelôs mûszaki ellenôr, épület-energetikai szakértô – a szakmájához szükséges jogosultságot megszerzett. Fôiskolai diplomamunkájának a témája is a szellôzés és a klímatechnológia volt. — Folyamatosan fejlôdô szakma a miénk, itt valóban, aki leáll a tanulással, az könnyen lemaradhat – hangsúlyozza. — Magam is fontosnak tartom, hogy folyamatosan képezzem magam, ezért is vállaltam, hogy megszerzem a mesterlevelet, meg kicsit ezzel példát is kívántam mutatni a tanulóinknak, mérnökként is ha kell, ismét beülök az iskolapadba. Annak a véleményének is hangot adott, hogy szükség van a szakmájukat magas színvonalon mûvelô, hosszú évek tapasztalatait felhalmozó, s azt a mindennapi munkájában alkalmazó mesterekre. Olyanokra, akik fontosnak tartják, hogy napra készen tartsák a tudásukat, s ezt átadják a következô generációnak, kineveljék a jövô szakmunkásait. — A mesterré válás hosszú folyamat – mondja. — A klímaszerelô szakmában az ehhez vezetô úton a legfontosabb a gyakorlatban megszerzett tudás, amelyre az évek során a sokfajta rendszerek kiépítése, szervizelése, valamint a számos gyártó által piacra dobott berendezések javítása során lehet szert tenni.
MESTERKÉPZÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
A mesterré válás h o s s z ú folyamat Ugyanis ezek szakszerû elvégzéséhez számos ismerettel kell rendelkezni a környezetvédelmi elôírásoktól kezdve a különbözô gázok tulajdonságain át egészen addig, hogy miként kell a berendezést telepíteni, beüzemelni folytatja tovább beszélgetésünket. — Az épületgépészeti rendszerek jelentôs energia-felhasználók, éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen berendezésekkel építik ki azokat. A tanulóinkat is arra készítjük fel, hogy olyan környezetbarát, energiatakarékos rendszereket építsenek ki,
séges gyakorlat megszerzését követôen. Pedig nagyon jó lenne, ha a mai fiatalok elfogadnák, megértenék, itthon is nagy szükség van a jó szakmunkásra. Orosz Olivér családjában többen is a mérnöki pályát választották, az egyik nagybátyja volt, aki ôt az épületgépészet felé terelgette, az ô hatására jelentkezett az épületgépész mérnök szakra. — Nem bántam meg, hogy hallgattam rá, már az elsô pillanatban megfo-
amelyek magas hatásfokkal, gazdaságosan mûködtethetôk. Egyben arra is, hogy rendszeresen képezzék magukat, mert az iskolában szerzett tudásuk néhány év alatt elavul, azt folyamatosan frissíteniük kell. E mellett igyekszünk ôket arról is meggyôzni, hogy a jó szakember keresett, s ha igazán magas színvonalon mûvelik a szakmájukat, akár egy frissen végzett mérnöknél is többet kereshetnek. Nem könnyû feladat! Sajnos jelenleg a kétkezi munkának nincs becsülete, s ezért, aki hisz is nekünk, inkább külföldön folytatja az ehhez szük-
gott benne – ami az egész építôiparra jellemzô – hogy maradandót alkothatok közösen a megrendelôvel és egy csapattal, amelynek egyaránt tagja mérnök és a kivitelezésben döntô szerepet a szakmáját magas szinten mûvelô szakember. E mellett nagyon széles a paletta, hiszen az új hûtôrendszerek kiépítésétôl, a felújításon át egészen a berendezések javításáig terjed – zárja beszélgetésünket, mennie kell, várják egy külsô munkahelyen. Sz.K.
Orosz Olivér: — Sajnos jelenleg a kétkezi munkának nincs becsülete...
Dél-Dunántúli Gazdaság
TANULÓSZERZÔDÉS
27
Egyre nagyobb figyelem irányul a tanulóképzésre, mind többen vállalkoznak arra, hogy a szakember utánpótlásukat maguk neveljék ki. Kecskés Károly, hegesztô-mester, a Kecskés Fémipari Kft. fiatal ügyvezetôje is hasonló módon gondolkodik.
Az elsô szép munkadarab után kezdenek kérdezni A tanulóképzésnek a cégünknél nagy hagyományai vannak – kezdi beszélgetésünket. — Az édesapám, aki annak idején létrehozta a vállalkozásunkat, a kezdetektôl foglalkozott tanulókkal. A céggel együtt a tanulóképzést is megörököltem, s a duális képzés bevezetése volt az, ami miatt úgy döntöttem, tovább folytatom, mert ez jelentett garanciát számomra arra, lesz elegendô idô a szakmai alapok elsajátíttatására. S, amiatt is, mert szeretem végigkísérni azt a változást, amin végigmennek a tanulóink attól kezdve, hogy belépnek elôször a mûhely ajtaján, egészen addig, amíg leteszik a szakmunkás˙vizsgát, s válnak jó szakemberekké. Nagyon nehéz megértetni velük, hogy fontos, hogy megtanulják a szakma alapjait, mert késôbb ebbôl kell megélniük, ezt a tudást kell aprópénzre váltaniuk, s az újabb ismereteket ráépíteniük. Jelenleg hét tanulójuk van, hegesztô, épület- és szerkezetlakatos, valamint ipari gépésztanulók gyakorlati képzése folyik náluk. A diákok jelentôs része komlói, az ottani szakképzô intézetbe jár, de az egyik ipari˙gépész tanulójuk Pécsrôl, az 500-as Angster József Szakképzô Iskolából érkezett. — Az utóbbi idôben olyan mértékûvé kezd válni a jó szakember hiánya, hogy nem kell sokáig arra várni, hogy
ölre menjenek értük a cégek. Éppen ezért nagy szükség van arra, hogy jól képzett szakmunkások kerüljenek ki a szakképzô iskolákból – ad hangot véleményének. Mint mondja, az utóbbi idôben egyre inkább azt tapasztalják, hogy jelentôs hiányosságokkal érkeznek a tanulók, elsôsorban az alapkészségeikkel, a neveltetésükkel és a szociális ismereteikkel van gond. Sokszor nincsenek tisztában a társas viselkedés alapjaival, amelyek nélkül nem válnak igazán jó szakemberekké. Az elsô hetekben, hónapokban ezeket a hiányosságokat igyekeznek pótolni, valamint felhívják a tanulóik figyelmét arra, hogy ez munkahely, ahol csak orvosi igazolás ellenében lehet hiányozni. — Sajnos, amíg az orvosok partnerek abban, hogy a legkisebb megfázás esetén is néhány napra kiírják a diákokat, addig a munkahelyi fegyelemre, arra, hogy reggel idôben meg kell jelenni, a munkaidôt végig kell dolgozni, nehéz ránevelni ôket. A mostaniak között is
volt egy, akit szeptember óta nem láttunk, tôle megváltunk, helyette újat vettünk fel – emeli ki. Kitért arra is, hogy a tanulóik elsôsorban a szakiskolák közvetítésével érkeznek hozzájuk, de már elôfordult az is, hogy a volt tanulóik, vagy a jelenlegiek ajánlották ôket. A vasas szakmákra ugyan mindig kevesen jelentkeznek, de még nem volt olyan év, hogy náluk ne lett volna Kecskés Károly legalább egy. — A tanulóinkat teljes mértékben bevonjuk a napi munkába, emellett természetesen elvégezzük azokat a gyakorló feladatokat is, amelyeket a kerettanterv elôír – folytatja tovább. — Nagyon motiváló hatással van rájuk, amikor kikerül a kezükbôl egy jól sikerült termék – ajtó, rozsdamentes korlát –, azt követôen kezdenek el kérdezni, érdeklôdni a szakma iránt. Volt három olyan év, amikor mindegyik évfolyamból egy-egy tanulójuk náluk maradt, mostanában ez egyre ritkábban fordul elô. A legtöbben, ahogy megszerezték a szakmunkás-bizonyítványukat, külföldre mennek. Egy volt lakatos tanulónk például egy belga cégnél jelenleg csoportvezetôként dolgozik. Sz.K.
28
KÉPZÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
Sikeresen zárul a „Dolgozva tanulj” projekt A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Európai Unió Európai Szociális Alap 1,191 milliárd forintos támogatási összegébôl 23 hónap alatt 700 fô részére szervezett 60 órás továbbképzést, 3000 fô mesterképzését és vizsgáztatását biztosította, 10 000 fôvel vette fel a kapcsolatot és tájékoztatott a gyakornoki programról és 500 fô mentor munkáját segítette. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 23 konzorciumi partnerével, így a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen valósította meg a TÁMOP 2.3.4.B/13-1-2013-0001 azonosító számú kiemelt projektet. Az országos hatókörû kiemelt projekt célja, hogy biztosítsa a szakképzés gyakorlati képzéséhez szükséges minôségi oktatói feltételeket és ezáltal növelje a gyakorlati képzés színvonalát, elôsegítse a végzett tanulók elhelyezkedését, pályán maradását. Az európai uniós támogatás segítségével a projekt három területen ért el sikereket, amelyek eredményeképpen javultak a duális képzés gyakorlati képzési feltételei. Az „A” alprojekt keretén belül mintegy 700 fô részére került sor pedagógiai, pszichológiai, jogi-szakmódszertani és tanügyigazgatási ismeretek átadásá-
ra. A 60 órás Módszertani képzésre, az iskolai rendszerû szakképzésben együttmûködési megállapodás és/vagy tanulószerzôdés keretében gyakorlati képzés szervezôjeként, illetve folytatójaként résztvevô gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatói vehettek részt. Baranyában 35 fô vett részt a képzésen. A „B” alprojekt célja 3000 gyakorlati oktató támogatása a mestercím megszerzéséhez, elôsegítve, hogy a külsô képzôhelyeken szakoktatói feladatokat ellátó szakemberek rendelkezzenek mestervizsgával. A projekt keretében országos szinten 29 szakma képviselôi
összesen közel 3000-en szereztek mesterlevelet. A szakmájukat magas színvonalon gyakorló szakemberek segítségével a szakképzésben résztvevô tanulók a kor szakmai elvárásainak, technikai fejlôdésének megfelelô gyakorlati tudáshoz juthatnak hozzá a gyakorlati képzôhelyükön. Baranyában 145 mester képzésre került sor. A „C” alprojekt keretében a TÁMOP-2.3.4.A „Gyakornoki program a tanulószerzôdés keretében tanult pályakezdôk támogatására a konvergencia régiókban” programban résztvevô, gyakornokokat fogadó mentorok részére nyújtottak szakmai szolgáltatást és módszertani segítséget munkatársaink. A program a pályakezdô szakemberek szakmai ismereteinek elmélyítését és az önálló, kreatív munkavégzés elsajátítását segítette elô a területi kamaráknál kialakított tanácsadói hálózat keretében. Baranyában 28 mentor kapott képzést és 480 tájékoztatásra került sor. A 2015. november 30-án záruló projekt eredményeként a résztvevô vállalkozások, szakemberek, a tanulófoglalkoztatással kapcsolatos törvényi kötelezettségeiknek eleget tehettek, alkalmassá váltak az új jogszabályok szerinti tanuló foglalkoztatásra. A gyakornoki program hosszabb távon pozitív hatással van a pályán maradók számának emelkedésére.
Dél-Dunántúli Gazdaság
ÖTLETBÖRZE
29
A Dél-Dunántúli Gazdaság e rovatában olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javaslatokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáért tenni akaró vállalkozók fogalmaztak meg. A múlt hónapban Bocz Gábor, a pécsi székhelyû Presting Optimum Mérnöki Zrt. vezérigazgatója osztotta meg gondolatait a vállalkozói léttel összefüggô tapasztalatairól, a saját felelôsségrôl. A labdát a szederkényi Szedibau Építôipari Kft. ügyvezetôjének, Baksa Zsoltnak gurította tovább, a fiatal vállalkozó a saját cége felépítésében szerzett tanulságokat foglalta össze nem titkoltan azzal a szándékkal, hátha más is profitál belôlük.
A személyes emberi kapcsolatokon rengeteg múlik Baksa Zsolt, Szedibau Építôipari Kft. — 2011 év ôszén alapítottam a cégemet, fô profilként a közmûépítési piacot céloztuk meg, mivel 15 évig dolgoztam egy országosan is elismert közmûépítô cégnél – mondja Baksa Zsolt. — Itt rengeteget tanulhattam, sok embert megismertem, ám az önálló vállalkozás irányítása teljesen más jellegû feladatokat is hozott. Már a mûködésünk kezdetén jelentkeztek az elsô problémák - holott a mai napig azt lehet hallani, hogy a kezdô vállalkozásokat támogatni kell. Nem találtunk olyan pénzintézetet, amely mellénk állt volna és segítséget nyújtott volna finanszírozási kérdésekben. Mivel a Szedibau Kft. 90%-ban közbeszerzési eljárások keretében szerzi megrendeléseit, ezért különféle biztosítékokkal kell rendelkezni az ajánlatadástól kezdve a garanciális idô lejártáig. Ez az összeg sok esetben a munka értékének az 5%-át is eléri. Biztosítékként kizárólag a készpénzátutalás maradt, mivel a közbeszerzési törvényben meghatározott másik két biztosíték-formát banki támogatás nélkül nem tudtuk teljesíteni, hiszen nem volt két lezárt pénzügyi évünk! Azt gondolom, hogy a bankszektornak és a vállalkozásokat segítô egyéb szervezeteknek mindenképpen ki kellene találniuk erre egy terméket, mert rengeteg hasonló helyzetben lévô cég küzd ilyen problémával. Cégem életében ez a helyzet 2 évig tartott és eléggé korlátozta növekedési lehetôségeinket, hiszen mindent önerôbôl kellett finanszírozni. Mára ez a probléma a múlté, a bankunk személyé-
ben megtaláltam azt a partnert, aki konstruktívan áll hozzá a pénzügyi kérdésekhez, felkészült szakmai stábjával szinte minden helyzetre ki tudunk találni jó megoldásokat. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a mai elektronikus, sok esetben arctalan világban rendkívüli jelentôsége van a személyes kapcsolattartásnak, és állítom, hogy megtérül az a befektetés, amelyet az ember a személyes kommunikációra fordít. Mûködésünk kezdete óta figyelem a megrendelôi igényeket és keresem a „piaci réseket”, hogy minél jobban tudjak illeszkedni a térség gazdasági életébe. Cégem személyzetét is ennek megfelelôen állítottam össze. Alapelvem: mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért, és amit csinál, azért vállalja a felelôsséget! Véleményem szerint minden feladat közül a legnehezebb az, hogy megfelelô munkatársakkal vegye körbe magát az ember. Sajnos, a piacon egyre kevesebb az igazán jó szakember, aki pedig az, sok esetben megfizethetetlen. Ezért igazán nagy jelentôsége van a cégen belüli szakmai, mentális képzéseknek, hiszen mindenkiben meg kell találnunk az értéket és fel kell építeni a kollégákat! Sok helyrôl hallom, hogy csak pénzzel lehet motiválni a dolgozókat, de cégvezetôként azt gondolom, hogy nyilván szükséges egy megfelelô életszínvonalat biztosító fizetés, de ettôl még nem fog mûködni a dolog. A jó munkavégzéshez jó kollégákra és jó csapatra van szükség. Az egyéni érdek a csapatérdek mögött kell, hogy álljon. Úgy érzem, hogy a Szedibau Kft.-ben rendkívül jó kollektí-
va dolgozik, tudunk egymásért küzdeni, de természetesen a napi problémákkal mi is megharcolunk. Az elmúlt év legnagyobb tanulsága számomra az volt, hogy rendszeres idôközönként le kell ültetni az összes kollégát egy kötetlen beszélgetésre, ahol el tudják mondani a napi problémákat, észrevételeket. Ebbôl én mint cégvezetô rendkívül sok hasznos dolgot tudtam leszûrni. Nem szabad ragaszkodni berögzött elméletekhez, szabályokhoz, a céget mindig a piaci igényekhez kell igazítani és a szabályokat újra lehet fogalmazni. De kell, hogy legyenek szabályok és mindenki, aki a közösség része akar lenni, magára nézve kötelezô érvényûnek ismerje el azokat. Idôben fel kell ismerni a csapattagokat, és aki nem hajlandó elfogadni a szabályainkat, annak nincs helye köztünk.
30
SPORT ÉS GAZDASÁG
Dél-Dunántúli Gazdaság
— 33 év „nulla” testmozgás után – ezt teljesen szó szerint kell érteni – tavalyelôtt kezdtem sportolni – mondja a fiatal üzletember. — Ez annyit jelentett, hogy gyerekülésekkel felszerelve egy leselejtezett régi mountain bike-kal hetente 1-2 alkalommal mintegy 2-3 km-t tekertem, amitôl teljesen ki is készültem, hiszen nem sok helyen van sík szakasz lakóhelyem, Hosszúhetény környékén. Mikor az erdôbe is bemerészkedtem, nagyon megtetszett a dolog, és a helyi kerékpáros társasághoz csatlakozva gyors fejlôdésnek indultam. Mivel mindenki jobb volt nálam, húztak magukkal (néha szó szerint). Ez odáig fajult, hogy abban az évben már MTBmaratonokon is indultam, és belekóstoltam a FÜGE (Fiatal Üzletemberek Gazdasági Egyesülete) váltójával egy középtávú ironman versenybe is. Na, ez teljesen magába szippantott. Tavaly óta
számomra a hosszú távú triatlonozás a fô sporttevékenység, ami viszont komoly edzésmunkát, lehetôség szerint legalább heti 10 óra felkészülést igényel. Nagyon fontos, hogy azért sportolok ennyit, mert élvezem. Ez mind az edzésekre, mind a versenyekre igaz. — Milyen többletet ad ez a szabadidôs tevékenység? — A sportolás során nagyon jól le tudom vezetni a napközben felgyülemlett feszültséget, kikapcsolok, és a munkától teljesen független dologgal foglalkozhatok. A versenyekre készülés ráadásul nem csak fizikai edzéseket igényel, fejben is össze kell rakni a napot, miként követik egymást a tevékenységek, hogyan váltok pl. az úszásról a bringázásra, mik jöhetnek közbe, milyen módon pótolom az elvesztett energiát, mennyi folyadékot vigyek magammal, stb. A triatlon mindhárom sportja ûzhetô kültéren is, a legszívesebben a falunk melletti erdôkben futok, kerékpározok, friss levegôt szívok és közel vagyok a természethez. A kora reggeli erdônél kevés szebb dolog létezik. Ezek a dolgok nagyon jól feltöltik az embert egy nehéz hét után, egy még nehezebbre készülve.
— Milyen hatása van a rendszeres sportnak a mindennapokra, a munkavégzésre, a teljesítményre? — Sokat gondolkodtam már rajta, miért pont ez a sport tetszik nekem a legjobban. Azt hiszem azért, mert a munkámmal ellentétben, ahol egy csapatot vezetek, itt csak magam vagyok. Minden kudarcot és minden sikert csak magamnak köszönhetek. Itt minden problémára magamnak kell megoldást találni. Itt nincs segítség, nincs visszaút. Hiába fárad el az ember az edzés felénél, 15 km futás után, az erdôbôl haza kell menni. Senki nem tud odajönni, végig kell csinálni; ha esik, ha fúj, ha fáradt vagy, netán begörcsöltél, mert nem készültél fel rendesen. Az olyan néha kiábrándítóan és hihetetlenül reménytelen helyzetek megoldása (mint például fáradtan, átázva, átfázva, szélviharban állni a Zengô tetején, vagy amikor sós víz csorog úszáskor a szádba és úgy érzed, megfulladsz) nagyon megerôsítik az embert, nem csak fizikálisan, de mentálisan is. Annak a felismerése, hogy mindig tovább lehet menni, nincs vesztett helyzet, az ember mindig képes felállni, kihat a mindennapokra, a munkára, és kellô magabiztosságot ad. Eddig még csak középtávú ironman versenyt teljesítettem (1,9 km úszás, 90 km kerékpározás, 21 km futás), de szeretnék jövôre teljes távú megmérettetésen is bizonyítani (3,8 km úszás, 180 km kerékpározás, 42 km futás). Ez olyan személyes célt ad, ami elérhetô, de nagyon sok befektetett munka árán. Fontos, hogy az embernek legyenek ilyen céljai, ne csak a munkájának, vagy csak a családjának éljen, legyen olyan, amit magáért akar megtenni, elérni.
Amire még szintén fontos figyelemmel lenni ahhoz, hogy egy cég megítélése jó legyen, az a folyamatosan változó megrendelôi igényeknek való megfelelés. Nem szabad sajnálni a megnövekedett adminisztrációs munkák miatt a többletlétszám alkalmazását, mert saját bôrünkön tapasztaljuk, hogy sok
esetben ugyan elkészítettük a szerzôdésben vállalt munkát határidôre, megfelelô minôségben, de az adminisztrációs feladatokkal megcsúszunk, és ez nagyfokú bizalomvesztést eredményez a megrendelôi oldal felé. Minden vállalkozásnak fel kell készülnie a megnövekedett – folyamatosan növekvô – adminisztrációs feladatok elvégzésére.
Ami számomra nagyon fontos és jó lenne, ha más vállalkozásvezetôk is szem elôtt tartanák, hogy a mai rohanó világban találjunk elegendô idôt a személyes kapcsolattartásra! Egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszközünk a kommunikáció, amit legjobb személyesen megvalósítani. N.T.
Sport és gazdaság Herbály István, az RG Net Kft. ügyvezetôje „A reménytelen helyzetek megoldása megerôsíti az embert” Egész nap az irodában ül, tárgyal, gondolkodik, embereket irányít, több millió forintokról dönt. Szabad idejében felveszi a futócipôt, felül a kerékpárra vagy beugrik a medencébe és hosszú kilométereken át csak ô maga van és a küzdés. Herbály István, a pécsi RG Net Kft. ügyvezetôje a triatlontól magabiztossá vált, hiszen a leglehetetlenebb helyzetekben tanulta meg: nincs vesztett helyzet, az ember mindig képes felállni.
Dél-Dunántúli Gazdaság
Lassan, de
31
AUTÓIPAR
növekszik az újautó-eladások száma
A gazdasági válság elôtti idôszakban sem tapasztalt árbevételt várnak idén a pécsi AutóCity Kft-nél, mondhatni, ezzel ünnepelhetik a vállalkozás elindulásának 20. évfordulóját. Az autószalon és -szerviz új Volkswagen és Audi személygépkocsik, kishaszon-jármûvek, valamint a használt gépkocsik értékesítésével és szervizelésével foglalkozik két telephelyen, Pécsett és Szekszárdon. A Volkswagen kedvelt márka Baranyában, az autószalon ügyfelei a gazdasági válságot követô években is kitartottak a megbízható vállalkozás mellett. De mint LISZÁCZ MIHÁLY ügyvezetôtôl megtudtuk, az idei jó teljesítményt nem adták ingyen.
— Hirtelen és váratlanul ütött be 2008 novemberében a gazdasági válság, az októberihez képest egyharmadára esett vissza az új autó értékesítése – emlékszik a drámai fordulatra Liszácz Mihály. — A piaci csökkenés azonban már 2006-tól érzékelhetô volt. Míg Magyarországon a válság bekövetkezte utáni újautó-értékesítés a töredéke volt a korábbinak, addig Nyugat-Európában mindössze 3-5%-os visszaesést eredményezett. Azt lehet mondani, hogy ezek az országok másfél év alatt komolyabb zökkenô nélkül kilábaltak a válságból. Nálunk 2010-ben már egyértelmûen látszott, hogy a válság tartósnak ígérkezô visszaesést produkál. Most tartunk a 7. évnél és talán most látszik egy egészen kicsi pozitív változás. A válság elsôsorban a magánügyfeleket érintette, fôként ez a vásárlói kör maradt el. A céges vásárlásoknál egyértelmûen kitolódott a jármûcserék ideje, a nagyobb cégek is elhalasztották vásárlásaikat. Nyilván ez nem tolható ki a végtelenségig, mindenki azt prognosztizálta, hogy majd tele lesznek a javítómûhelyek munkával, hiszen a többet futott, idôsebb jármûveket javítani kell. A döntések mögött egyértelmûen gazdasági okok húzódtak meg. Márpedig, ha pénzügyi korlát van, akkor azt is meg kell gondolni, hogy mennyit fordítanak a gépjármûvek szervizelésére. Arról nem beszélve, hogy abban az autóban,
amit nem értékesítünk, nem kell fékbetétet cserélni, azaz ez egy öngerjesztô folyamat. Mára megfordult a tendencia, elindult egy pozitív változás, évente mintegy 10-15%-ot javult egy rendkívül alacsony bázishoz képest az autóértékesítés volumene. Ha minden prognosztizálás valós lesz ebben az évben, akkor várhatóan a válság elôtti idôszak 50%-át fogja elérni az idei értékesítési szám. De ez még mindig messze alatta marad annak a kívánatos mennyiségnek, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a jármûátlagéletkor fiatalodjon. — Mikortól érezhetô kedvezô változás az eladások számában? — Az elmúlt 2-3 évben egyértelmûen javult a piac, ez igaz Magyarországra, de a régiónkra és Baranyára is. Remélhetôleg túl vagyunk a mélyponton, felfelé indult ez a piac. Hozzá kell tenni, hogy az az idôszak, ami a válság elôtt volt és egy felfújt luftballonhoz hasonlított, ami egy nem valós piaci igényeket reprezentáló volumen volt, az valószínûleg már nem fog visszatérni. A válság alatt és után lecsökkent az ügyfelek részérôl a hitelfelvételi hajlandóság, de ugyanez jellemzi a hitelnyújtási lehetôségeket is. Most ebben is érzek egyfajta pozitív változást, mindez a jegybanki alapkamatok csökkenésének köszönhetô. Látható, hogy országszerte az értékesítésben nagyobb arányt képviselnek a céges autós vásárlások a magánszemélyes vásárlókkal szemben, az AutóCityben még most is több mint 50% a magánszemély által vásárolt új autók aránya.
— Az AutóCity mit tett a mostani jó eredmény érdekében? — Az AutóCityre mindig is jellemzô volt a vevôközpontú szolgáltatás. A márkához hasonlóan konzervatív üzletpolitikát folytatunk és ez nyilván az ügyfélkörünk kialakításában is szerepet játszott. Márkánk és ügyfélkörünk a válság által kevésbé volt érintett, mint sok más autómárka. Ezzel az elônnyel természetesen éltünk. A megváltozott helyzethez a költségek jelentôs csökkentésével alkalmazkodtunk, amit félévente felülvizsgáltunk. Elsôsorban az ügyfélkiszolgálást nem érintô és arra közvetlen hatással nem lévô költségek megtakarításában gondolkodtunk. Aztán sajnos ott is kellett ilyen jellegû intézkedéseket hozni, például létszámot kellett csökkenteni. Szerencsére ma már felfelé ívelô a tendencia és tudatosan törekszünk a meglévô, márkahû ügyfélkör megtartására. — Óhatatlanul adódik a kérdés a Volkswagen márkával kapcsolatban a közelmúltban felröppenô sajtóhírekkel összefüggésben: milyen hatással voltak a vásárlók bizalmára nézve a károsanyag-kibocsátási manipulációról szóló tudósítások? — Azt reméljük, hogy rövid idôn belül megoldódik és sínre kerül ez a dolog. Erre természetesen nincsen közvetlen ráhatásunk. Azt azonban érdemes megjegyezni: a magyarországi vásárlók körében a környezettudatos vásárlás, konkrétan a nitrogén-oxid kibocsájtás mint vásárlási döntési szempont nem volt benne az elsô 30-ban az elmúlt idôszakban. Azt reméljük, hogy ez az ügy mindenki számára megnyugtatóan rendezôdik. N.T.
32
AUTÓTESZT
Dél-Dunántúli Gazdaság
Autóteszt: Áman Mihály – Mercedes-Benz A tervezéstôl a kivitelezésig, betakarítástól a feldolgozásig terjedô mezôgazdasági technológiákkal foglalkozó komlói TeGaVill Kft. ügyvezetô igazgatója a Pappas Autó egyik újdonságát, a Mercedes-Benz GLE modellt próbálta ki. — Már a szalonban is megnéztem, mikor legutóbb szervizben voltam. Szerintem az elmúlt évek egyik legszebbje. A legkészebb mai autónak gondolom. Sokszor, mikor körbejárunk egy kocsit, nem értünk egy-két dizájnelemet, miért lett olyan. A GLE-n elôlröl, hátulról, oldalról is minden részlet tökéletes, nekem nagyon tetszik. — Mintha kisebb autónak mutatná magát, mint amekkora valójában. — Ez egy nagy autó, hatalmas méretekkel, ennek megfelelôen roppant tágas utastérrel, és nagyon nagy raktérrel. A lekerekített élek, a márka új dizájnstílusával viszont tompítja ezt a hatást. A GLE-ben megvan az a fajta határozottság, amit várok a Mercedestôl, de nincsen benne semmiféle agresszió és brutalitás. Megjelenésében egyértelmûen mutatja, hogy ami jelenleg az autóiparban megkapható, az megkapható ebben a kocsiban, abszolút csúcstechnika. — Ön is Mercedes tulajdonos, de nem SUV-t választott. Miért döntött így? — Mindig limuzinokkal jártam. Igaz, az elôzô autóváltásnál elgondolkodtam ezen a kategórián, a kényelmesebb beszállás, és a magas üléspozícióból adódó jobb kilátás miatt. Végül ismét a limuzin mellett döntöttem, mert a hosszú távú utazások, azzal kényelmesebbek. Persze a következô autócserénél ismét el fogok gondolkodni egy hasonló modellen, hiszen ezek az autók is egyre kényelmesebbek. — Rengeteg biztonsági és egyben kényelmi asszisztens van a tesztautóban, ezek valójában mennyire hasznosak? Megérik az értük kiadott pénzt, vagy olyan extrák, amit megvásárol az ember és utána nem használja, vagy kikapcsolja, mert felesleges a mindennapokban?
— Egyetlenegy olyan van köztük, amivel még nem találkoztam, a fáradságfigyelô, de van olyan kollégám, akinek már az is jelzett egy nagyon hosszú út végén. A gyakorlati tapasztalatom az, hogy ezek az asszisztensek jól mûködnek és valóban nagyban növelik a biztonság szintjét. A sávelhagyás figyelô például mindig aktív a kocsimban, frontális ütközést elôzhet meg, így életmentô lehet, ha sávelhagyáskor vibrál a kormány és észbe kapunk. Az új GLE-ben adaptív ez a rendszer, tehát valóban csak akkor figyelmeztet, ha szükség van rá. Ha csak lehet, használom az adaptív tempomatot is, talán nem is kell ecsetelnem annak elônyeit, amikor az autónk magától fékez, ha utolérünk valakit, majd ha szabad az út ismét felgyorsít. — Örök kérdés az autózásban, dízel vagy benzines? Ön melyikre szavaz? — Egy E-osztályú Mercedesem volt V8-as dízelmotorral, elégedett voltam vele, így ismét egy Mercedes követte. Egy S 350-es dízelre esett a választás, a biztonsági berendezéseinek színvonala, és a kényelmi szolgáltatásai miatt. Nem bántam meg. Gondolkodtam hibriden is, de arra jutottam, hogy mivel sokat utazok hosszú távon, erre a célra jobb egy dízel. — Ritkán váltanak kisebb motorra az autósok, nem volt furcsa a nyolc henger után a hat? — Belföldön a túlmotorizált autó elônyeit csak egy-két elôzéskor érez-
tem. Az én autómban is ugyanez az erôforrás dolgozik, mint ebben a GLE 350ben, és a 258 lóerô, a több mint 600 Nm nyomatékkal párosulva bôségesen elegendô. Ha rálépek a GLE gázpedáljára, minden sebességrôl nagyon impozáns gyorsításokra képes. Az a kevés motorhang, ami beszûrôdik az utastérbe remekül eltalált tónusú, így egyáltalán nem érzem, hogy szükség lenne egy nagyobb motorra. Sôt a prospektusban látott kisebb dízelek teljesítménye is hozza a márkától elvárt dinamizmust. Ezen a szinten már sokadlagos kérdés a fogyasztás, mégis jó érzés, hogy a tömegéhez és a karosszéria méretéhez képes ez a kocsi is kifejezetten takarékos, így kevésbé terheli a környezetet. — A mai autózásban nagyon hangsúlyos szerepet kap a minél kisebb emisszió elérése. Ez is a szempontok közé tartozik, amikor autót választ? Azért is kérdezem, mert a TeGaVill telephely bejáratánál egy hatalmas, forgatható napelem rendszer fogadott.
Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu
Dél-Dunántúli Gazdaság
GLE 350 d 4MATIC — Legfontosabb a biztonság és a kényelem. Ha ezek magas szinten állnak, akkor az esetek többségében a többi tulajdonság, beleértve a lehetô legalacsonyabb károsanyag-kibocsátást is, adott a kocsiban. Ez is egy nagyon magas biztonsági színvonalon álló, kényelmes prémiumautó. Az átlagfogyasztása könnyedén 10 liter környékén tartható, ami jelenleg a technológia csúcsa. Az Euro6-os normát SCR katalizátorral teljesíti, úgy tudom ma ez a legfejlettebb rendszer. A megújuló energiaforrások használata a cégünknél is nagyon fontos irány, a nálunk látható napelemes rendszer
napsugárzást követô tartószerkezetét mi fejlesztettük ki, és nagyon büszkék vagyunk rá, mert hatékonyan mûködik. De nem csak ezzel, hanem a LED-es rendszerekkel is foglalkozunk, és ott is nagyon kedvezôek a tapasztalataink. — Adaptív LED fényszóró van ebben a kocsiban is, az autóiparban is a LED a jövô? — Talán az utóbbi idôk egyik legjobb autóipari fejlesztése a Mercedes világítási rendszere. Hihetetlen, hogy mennyire intelligensen változtatja a fénycsóvát. A vezetô csak azt veszi észre, hogy mindig a lehetô legnagyobb területet világítja be. Az én autómban van még egy nagyon hasznos extra. Infravörös kamerával figyeli az utat és ezt megjeleníti a
33
AUTÓTESZT
mûszerfalon. A segítségével sokkal hamarabb észrevehetôek a gyalogosok, kerékpárosok, vagy akár az úton átfutó vadak. — Mennyire nehéz ezt a rengeteg funkciót átlátni és kezelni? — Ha megnézzük a GLE mûszerfalát, egy prémiumminôségû, nagyon jól átlátható belsô teret látunk. Eleinte én is tartottam az egygombos menürendszertôl, de pillanatok alatt hozzászoktam. A Mercedes elég régóta csiszolja ezt a koncepciót, már szinte tökéletes lett. Minden hosszú út elôtt ellenôrzöm például a gumiabroncsok nyomását, és ezt is pár pillanat alatt meg lehet tenni. A
nem jön zavarba komolyabb terepen sem, de én nem használnám ilyen körülmények között. Az összkerékhajtás viszont tapasztalataim szerint nem csak ilyenkor jó, sôt meglepô módon nem is télen a leghasznosabb. Tavasszal és ôsszel, csúszós utakon is hihetetlenül megnöveli a biztonságot. Most is, amikor kijöttünk Komlóról, volt egy hosszú olajfolyás végig a kanyarokon, és az esôs úton ez nem látszott. Az autó viszont rögtön stabilizálta magát, és csak a kormányon éreztem, illetve a kijelzôn láttam, hogy a biztonsági berendezések és a négyke-rékhajtás nélkül akár bajba is kerülhettünk volna. A terepjárós karakternek mindössze egy apró hátrányát éreztem, a csomagtérroló kialakítása, és a hátsó ülések mozgatókarjának megoldása picit kirí az autó egészének prémium színvonalából. — Mindez persze nincs ingyen, hogyan kell vizsgálnunk a GLE árát? — Ha ezt a színvonalat keressük, biztonság, minôség, szolgáltatások és kényelem tekintetében, és ilyen karosszériaformára vágyunk, akkor néhány autóra korlátozódik a kínálat. Ebben a szegmensben pedig ez az árszint jellemzô. Itt már inkább olyanok döntenek, mint például az Integrált Szervizcsomag, vagy ami számomra is döntô volt a választásnál, hogy a kereskedés és a márkaszerviz szolgáltatásaival és a szerviz ügyfélkapcsolati kollégáinak szakszerûségével, ügyfélbarát hozzáállásával, maximálisan elégedett vagyok. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI:
GLE-ben újdonság számomra az autó viselkedését és beállításait kiválasztó kapcsoló, de ezt is jó helyre tették, és egyértelmû a kezelése. — Van egy terepre való üzemmód is, ezt milyen gyakran használná? — Láttam a kapcsolót, ki is próbáltam, és amikor éreztem, hogy megemeli a karosszériát, mellé pedig kiírta, hogy 100 km/h-nál gyorsabban ne közlekedjek ebben az állásban, láttam, hogy ez nem afféle ál-terepjáró képesség. A kocsi felépítésén is látszik, hogy
Lökettérfogat: 2987 cm3 Maximális teljesítmény: 258 LE 3400/min Maximális nyomaték: 620 Nm 1600/min Saját tömeg: 2175 kg Csomagtartóméret: 690 l Maximális sebesség: 225 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7.1 s Átlagfogyasztás: 6.6 l Alapár (350 d): 17.606.850 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térdés oldallégzsákok, automata klímaberendezés, ESP, összkerékhajtás, elektromos ablakemelôk, elektromos és fûthetô tükrök, tempomat, elektromosan állítható ülések, könnyûfém kerék, adaptív féklámpa, 9G TRONIC kilencfokozatú automataváltó, éberségfigyelô rendszer, PRE SAFE rendszer, tolatókamera, aktív motorháztetô, guminyomás figyelô, ECO startstop, ütközésveszélyre figyelmeztetô rendszer, oldalszél asszisztens, Integrált szerviz csomag 4 év vagy 120.000 kilométer garanciával és karbantartással
34
Dél-Dunántúli Gazdaság
ENTERPRISE EUROPE NETWORK
Vállalkozói vélemény:
Mi nehezíti a vállalkozások mûködését az EU belsô piacán? A belsô piac kezdete, vagyis 1993 óta, az Európai Unión belül az egyes tagországok közötti határokon átívelô kereskedelem jelentôsen fellendült: 1992-ben az árucsere értéke 800 milliárd eurót tett ki, 2014-re pedig már több mint 2800 milliárd euróra rúgott. Az unión belüli kereskedelem napjainkra már a világkereskedelem 17 százalékát teszi ki az áruk, 28 százalékát a szolgáltatások területén, azaz a belsô piac szerepe a világgazdaság és a kereskedelem egészét tekintve is számottevô. A belsô piacnak köszönhetôen ma már könnyebben indíthatunk vállalkozást az EU más tagállamaiban, vállalkozóként könnyebben nyújthatunk szolgáltatásokat a szomszédos országokban vagy más tagállamokban, és a nemzeti hatóságok közötti adminisztratív együttmûködésnek köszönhetôen kevesebbet kell várnunk az otthon megszerzett engedélyeink és más hatósági dokumentumok elismerésére. Az EU területén tevékenykedô európai vállalkozások közel 500 millió fogyasztónak kínálhatják szabadon áruikat és szolgáltatásaikat. Legalábbis az elképzelések szerint. A vállalkozók határozott véleménye ugyanis azt tükrözi, hogy egyértelmû és aggasztóan nagy szakadék áll fenn a belsô piaci jogszabályok nyújtotta lehetôségek és a vállalkozók számára valóban elônyt és lehetôséget jelentô gyakorlat között. Gazdasági értelemben tehát elmondható, hogy az EU-n belüli kereskedelmet tartósan akadályozó tényezôk negatív hatásai továbbra is fennállnak és igen jelentôsek. Mivel az Európai Bizottság éppen most készíti elô az Európai Unió új belsô piaci stratégiáját – hogy a jogi elképzelések végre találkozzanak a piaci valósággal –, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) a kamarai hálózat véleményén keresztül szeretné felhívni az uniós szakértôk és szakpolitikusok figyelmét azokra a konkrét akadályokra, amelyek megnehezítik a kisés középvállalkozások mindennapi mûködését az Európai Unió belsô piacán. A felmérésben közel 600 uniós vállalkozó vett részt, és nem csak az akadályokat nevesítették meg, de életképes megoldásokra is javaslatokat tettek. A felmérésben résztvevô vállalkozók kétharmada a szolgáltatói szektort képviseli, 90%-a mikro-, kis- vagy középvállalkozás és 93%-a érdekelt a határon átnyúló tevékenységekben (71% jelenleg is kereskedik az EU belsô piacán).
Az Eurochambres legújabb üzleti felmérésének eredményei szerint az Európa Unió belsô piacán a vállalkozások mûködését legfôbbképpen az eltérô nemzeti termék- és szolgáltatásszabályozások, az ezekhez társuló bonyolult követelményrendszer és az átláthatatlan (és elérhetetlen) információk jelentik. Még 23 évvel az Egységes Európai Okmány (Single European Act/SEA) megjelenése után is rengeteg nemzeti termék- és szolgáltatási szabályozás áll fenn az Európai Unióban, bonyolult megfelelési kötelezettségeket és adatszolgáltatási követelményeket elôírva a vállalkozások számára. „Az Európai Bizottság rendíthetetlenül azt állítja, hogy minden egyes belsô piaci jogszabály 28-adjára csökkenti az adminisztratív terheket, de a felmérés teljesen más valóságot mutat. Az EU-n belüli kereskedelem továbbra is nagyon bonyolult, míg az ezt csökkenteni hivatott intézkedések a legtöbb esetben nem kielégítôek” – mondta Arnaldo Abruzzini, az Eurochambres fôtitkára. AKADÁLYOK ● Bonyolult adminisztratív eljárások – 83% ● A szabályokra és követelményekre vonatkozó információk hozzáférhetetlensége – 81% ● Eltérô nemzeti szabályozások a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan – 81% ● Eltérô jogi gyakorlatok – 76% ● Fizetési fedezeti aggodalmak – 75% ● Elégtelen jogi/pénzügyi információ a potenciális üzleti partnerekrôl más országokban –74% ● Kereskedelmi jogviták rendezése – 74% ● Nem-HÉA jellegû adók – 66% ● Eltérô HÉA-szabályozás – 64% ● Szakmai képesítések elismerése – 55% ● Munkavállalók átmeneti kiküldetése egy másik országba – 52% ● Nyelvi akadályok – 45%
A vállalkozásokat arról is megkérdezték, hogy milyen lehetséges uniós intézkedések nyújthatnak megoldást a fenti problémákra. Egyöntetû igény van a már létezô belsô piaci szabályok és intézkedések hatékony végrehajtására új uniós szabályok bevezetése helyett.
A válaszadók többsége fôként az online üzleti szolgáltatások fejlesztését emelte ki, mind az információhoz való hozzáférést, mind a szükséges eljárásoknak való megfelelést illetôen. Jelenleg rengeteg, egymástól függetlenül mûködô és eltérô minôségû információs portál mûködik. A cégek vagy nem ismerik a más tagállamban alkalmazandó szabályokat vagy csak nehezen találják meg és értelmezik a szektorspecifikus elôírásokat, vagy a mûködéshez szükséges engedélyeket. A Szolgáltatási irányelv 2009-es hatályba lépése után is több mint 34.000 nemzeti elôírás áll fenn. Az Európai Bizottságnak biztosítania kellene, hogy a Szolgáltatási Irányelvet minden tagállamban helyesen hajtsák végre, fôként, ami az Egyablakos Ügyintézést (Point of Single Contact) illeti. Ez utóbbi ugyanis csak nagyon döcögve mûködik a nyelvi és elektronikai technikai összeférhetetlenségek miatt. MEGOLDÁSOK ● „Egy „központi“ online portál, amelyen keresztül a vállalkozások – egyszerûen hozzáférnek minden adminisztratív eljárást és követelményt elôíró információhoz, amely elengedhetetlen bármely EU tagállamban való mûködéshez – 93% – teljesíthetik az elôírt követelményeket – 92% – igazolhatják a termék EU jogszabályoknak való megfelelôséget – 88% ● Nemzeti nyelvû, EU-szerte alkalmazható szabványosított HÉA-bevallás – 87% ● Egy „szolgáltatási útlevél”, amely bizonyítja, hogy a cég jogosult adott szolgáltatás nyújtására saját országában – 85% ● Egy központi adattár létrehozása, ahol minden céginformáció és cégdokumentáció elérthetô – 84% ● Egy 3 éves „sturt-up vízum” – 78% ● Egyszerûbb hozzáférés a liberális szakmákhoz az EU-n belül – 72%
Az Eurochambres véleménye szerint az Európai Bizottság hatékony koordinációja és a tagállamok határozottabb elkötelezettsége elengedhetetlen a digitális szolgáltatások magas szintû, minôségi mûködéséhez.
A felmérés eredményeirôl készült angol nyelvû jelentés itt olvasható: http://www.eurochambres.eu/
www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
Telefon (72) 507-126
Fax (72) 507-152
www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu
Dél-Dunántúli Gazdaság
GASZTRONÓMIA
35
A gasztromarketingesek minden vágyálmának megtestesítôje a Márton-nap. Ételrôl is szól, italról is, hagyományokra épít, a végtelenségig variálható, ezért megújítható, és nem utolsó sorban – könnyedén pozícionálható. Erre aztán tényleg nem nehéz vonzó rendezvényt, akciót, sôt egyenesen happeninget szervezni.
A kötelezô körben el kell mondani, hogy a Márton-nap ôsi magyar szokás, ami Franciaországból terjedt el, egy kis német közvetítésnek köszönhetôen. Azaz majdhogynem hungarikumról beszélünk. Persze még ennél is szorosabb a kapcsolat a Kárpát-medence és az ünnep névadója Tours-i Szent Márton között: az egykori római provinciában Pannoniában, egészen pontosan Savariában született a 4. század elején. Innen vándorolt ki elôször Itáliába, ahol 12 évesen felvette a kereszténységet, majd katonai szolgálat után visszatért. Végül Galliában, a mai Franciaország területén végzett térítô tevékenysége miatt választották püspöknek. Ehhez nem nagyon volt kedve, ezért egy libaólban próbált a feladat elôl elbújni, de a madarak gágogása lebuktatta. Szóval, tekinthetjük évszázados, morbid bosszúnak a Márton-napi libaevést, de talán érdemes arra is gondolni, hogy az ünnep – mint a keresztény rituálék közül sok másik – a korábbi pogány tradíciót építi magába. Vagyis a szüret és az aratás utáni hálaadásként lett a hagyomány része. Az meg már a libák pechje, hogy pont ilyenkor kerülnek vágósúlyba. A Magyarországra települô németek a hagyományok mellett hoztak magukkal mást is. Villányba például a a legenda szerint a portugiesert, ami sokaknak már mindig oportó marad. Bár ez az eredetmítosz nem teljesen bizonyított, az biztosan állítható, hogy meghatározó fajta lett a borvidéken. És mivel a legkorábban érô vörösbort adó szôlôrôl van szó, nem csoda, hogy újborként összefonódott a neve a Márton-nappal. Mivel csodák azért nincsenek, és a bornak ma is kell az idô, ezért az évjárat legjobb portugiuesereit nem feltétlenül
Márton-nap ilyenkor kell keresni, hanem mondjuk fél év múlva. Persze a modern technológiáknak köszönhetôen olyan nagyon félni sem kell a novemberben kínált újboroktól, ráadásul a portugieser hagyományosan könnyed karaktere jól áll az ünnepeknek, ételeknek. Ezt az áldásos együttállást a kilencvenes évek végén a villányi borászatok nagyon jól észrevették és egyre tudatosabban kezdtek építeni rá. Egy ideje már országos vonzerôvel rendelkeznek a novemberi rendezvényeik. És a libával tényleg minden szegmenst meg lehet célozni. A know-how egyáltalán nem bonyolult, hiszen az újbor adott, tehát már csak a különbözô libarészeket kell beárazni és az egészet csomagban értékesíteni. Belépô szinten az igazi kis költségvetésû, de nem alacsony kalóriatartalmú zsíroskenyér van. Mivel nemrég kiderült, hogy a hatodik íz a zsíré (merthogy íznek az nevezehetô, amire receptorok specializálódtak a nyelven) így nem csoda, hogy az élmény már rögtön az elején garantált és borkorcsolyának egyszerûen tökéletes. (És akkor a libatöpörtyûrôl nem is beszéltünk.) Ezután feljebb lépve már a különbözô húsok jönnek: ki ne cuppana rá szíves-örömest a kemencében sült libacombra. Vagy akár az egészben sült libára. Igazi klasszikus, házias ízek, amit hasonlóan klasszikus sült burgonyával és párolt lilakáposztával érdemes köríteni. Ami mûködik az mûködik, nem nagyon kell túlgondolni.
A felsô-középsô kategóriába leginkább a libamell sorolható, legyen az szuvidálva vagy serpenyôben rozéra készítve. A kacsamellel egy ligában játszik, de nem lennék meglepve, ha sokaknál nem a gácsér állna nyerésre. A legfelsô szegmensben pedig nyilván a májat találjuk. Legyen szó a szeletekben serpenyôben, hirtelen sütött, vagy éppen a gondos és aprólékos elôkészítést, még több odafigyelést követelô libamájterrine-rôl: a világ egyik legdekadensebben jólesô ízélményérôl beszélhetünk. Érdemes azt is megemlíteni, hogy ha már szárnyas, akkor azért is jobb választás a liba, mert jóval kevésbé jellemzô az ipari tartásuk. Persze lehetséges az intenzív tenyésztés, de a természetszerû tartás jóval gyakoribb. Ráadásul a hízott libamájhoz szükséges, sokat kritizált, egyes országokban betiltott tömést csak teljesen egészséges állatoknál lehet elkezdeni. Mindenesetre, ha valaki tôlem megkérdezné, hogy egy következô reinkarnáció során az elkövetett bûneim okán inkább viszonylag kiegyensúlyozott életet élô, majd azért jól megtömött liba vagy iparilag, futószalagon gyártott, védôgázas csomagolásban a hûtôpultokba kerülô csibe szeretnék lenni, akkor bizony az elôbbit választanám. Gûth Ervin