Dél-Dunántúli Gazdaság XVII. évfolyam 10. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 10. szám, 2015. december 11. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Aktív pihenés melléklet

Start!

Konjunktúra felmérés Baranyában w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Dél-Dunántúli Gazdaság

Boldog, békés karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendôt kívánunk minden kedves partnerünknek!

Dr. Varsányi Ágnes és az Egészségcentrum Szûrôközpont dolgozói

Karácsonyi kedvezményekkel várjuk kedves vásárlóinkat.

Karácsonyra vásárlási utalvány kapható!

Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./fax: 72/510-785, 510-786

Pécs, Irgalmasok u. 22.

Tel./fax: 72/214-767

Pécs, Király u. 81.

Tel.: 72/213-462, 30/743-8700 www.szurokozpontpecs.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

TA R TA L O M Címlapsztori 4–8 Egy helyben toporog Baranya gazdasága Szakképzés 9 November a pályaválasztás hónapja Kamarai hírek 10 Szakképzés 11 Hamarosan indul a szakmai verseny Gyakorlati képzôhelyek felügyelete Mesterek 12–13 A mester példakép a munkában...

A hónap üzletembere: 14 Budavári Attila Baranyai gazdaság 15 Marketing klub, Humán klub Tudás–Park 16–18 Az innováció kitörési pont lehet Mi újság?

19 Kresz Erika Mesterségünk címere: Balogh Péter 20 Amint lehet, a fia is mestervizsgát tesz Tanulószerzôdés 21 Manifaktor Kft. – Papp Judit Sport és gazdaság 22 Rétházi Csilla Gépipari klaszter ZIEHL-ABEGG 23 Autóteszt 24–25 Dallos László – Audi A4 Sport Aktív pihenés melléklet 26 Gasztronómia 27 Disznóesszencia Enterprise Europe Network 28–29 NAV 30–32 A tagi külcsön nyújtásának és elengedésének számviteli és adózási szabályai Vállalkozói sarok 33 A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

3

AJÁNLÓ

9. oldal November a pályaválasztás hónapja

12–13. oldal A mester példakép a munkában, s az élet minden területén

Az innováció kitörési pont lehet 16–18. oldal

14. oldal A hónap üzletembere: Budavári Attila, a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. tulajdonos-ügyvezetôje

Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja

Autóteszt: Dallos László – Audi A4 Sport 2.0 TDI S tronic 24–25. oldal

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Egy helyben

toporog

Alig javult a Baranya megyei vállalkozók helyzete az elmúlt félévben, a következô félévben viszont pozíciójuk romlásával számolnak. Ez derül ki az október hónapban végzett konjunktúra felmérés eredményeibôl. A beérkezett 240 értékelhetô adatlap alapján számított Baranya megyei összetett konjunktúramutató értéke +13,24 pont. Ez a tavaszi felmérés eredményéhez képest 3 pontos visszaesést jelent. Ezzel szemben az országos mutató +2,5 pontos javulást követôen az elmúlt 15 év legjobb eredményét érte el (+44,51 pont). A baranyai mutatóhoz hasonlóan romlott a Dél-Dunántúl adata is. A 42,46 pontos értéke azonban még mindig kimagasló. A konjunktúramutatók szerint a 2009-es válság Baranya megye gazdasági szereplôit az országos és a regionális átlagnál jobban sújtotta. Megyénkben a recesszió utáni kilábalás is lassúbb volt, a 2011–2012-es válság pedig sokkal mélyebb volt, mint más térségekben. Az újabb kilábalás is nehezebb, ezt jelzi a mutató javulásának tavaly ôszi és a mostani megtörése is.

Az összesített Baranya megyei mutató +10 pont feletti tavaszi és ôszi értéke ellenére sem beszélhetünk arról, hogy a válság állapotából sikerült talpra állni.

Ezt jól szemlélteti a vállalkozások üzleti helyzete alapján készített ábra is. A vállalkozások tényleges helyzete mindkét idei felméréskor megközelítette a pozitív tartományt, a várható üzleti helyzet mutatója azonban újra romlott.

Ezzel a recessziónál egy fokkal jobb „romló üzleti klíma” közelébe kerültünk, és távolodtunk a „javuló üzleti klíma” és a „fellendülés” tartományától.

Javuló üzleti klíma az elmúlt tíz évben kétszer – 2006 és 2010 tavaszán –, fellendülés pedig egyszer – 2007 tavaszán – jellemezte a megye gazdaságát.

(1. ábra) A vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének 2015. évi adatai (-1,79 és -3,11, illetve -2,13 és -9,48) lényegesen jobbak a 2011. október és 2013. április közötti idôszak adatainál.

1

Ez akár optimizmusra is okot adhatna.

Ha azonban összehasonlítjuk Baranya megye és néhány hasonló helyzetben lévô megye negatív eredményei által lerontott adatokat az országos átlaggal, optimizmusra semmi okunk. A tavaszi +31,85 és 25,88 pontos, illetve az ôszi +34,15 és +27,70 pontos országos érték jól mutatja, hogy mekkora a szakadék a legjobb helyzetben lévô megyék és Baranya megye között, de még az átlagos helyzetû megyék és Baranya között is.

A felzárkózáshoz pedig kevés esély adódik. Errôl gyôzôdhetünk meg az összesített megyei konjunktúramutató összetevôinek értékelése, valamint a vállalkozások egyes szegmenseinek helyzetével foglalkozó elemzés eredményei alapján.

(2. ábra) A megyei konjunktúramutató összetevôi közül az elmúlt tíz évben az összes megrendelések várható alakulásának adata volt a legmagasabb, értéke min-

den felméréskor – még a 2009-es és a 2012-es recesszió idôszakában is – pozitív volt. Az idei 64,32 és 57,84 pontos értékek a legmagasabbak közé tartoznak. De meg kell jegyezni, hogy ennek ellenére az országos átlagtól tavasszal 12, ôsszel, 20 ponttal maradtunk el. Fejlôdésre még van lehetôség.

Sokkal rosszabb a helyzet a fô mutatót befolyásoló többi összetevô esetében. Ezek értékei – néhány kivételtôl eltekintve – általában negatívak voltak.

Az üzleti helyzet várható alakulásának értéke a 2008–2009-es válság elôtti évek tavaszi felmérései során, valamint a 2010. áprilisi vizsgálatkor volt pozitív.

Idén tavasszal csak megközelítette a pozitív tartományt (-3,11 pont), ôsszel viszont már újra romlottak a várakozások (-9,48 pont). Az üzleti helyzethez hasonlóan alakult a gépberuházások várható változásának mutatója is, azzal az eltéréssel, hogy a 2008. októberi felméréskor még egyszer pozitív értékû lett.

Utána viszont folyamatosan a negatív tartományban került, ami a jövôbeli versenyképesség romlását is jelentette. Az idei tavasz hozott átmeneti változást, az áprilisi +3,05 pontos értéket azonban októberben újra negatív, -3,98 pontos adat követte. Ezekkel a mutatókkal leszakadásunk az országos átlagtól 32 pontról 46 pontra változott.

(3. ábra) Még rosszabbak az építési beruházásokkal kapcsolatos várakozások. A tavasszal mért -24,61 pontos adat ugyan az elmúlt tíz év legjobb mutatója volt, a több mint 10 ponttal alacsonyabb októberi érték már újra a válság irányába mutat. Ez alapján nem meglepô, hogy

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya gazdasága

az országos átlagtól is közel 12 ponttal távolabb került Baranya megye.

Az összesített mutató alakulásánál figyelembe vett összetevôk mellett érdemes megvizsgálni további tényezôk alakulását is. A válaszadók szerint 2012 októbere óta javultak a vállalkozások

5

CÍMLAPSZTORI

értékesítési adatai. Az összes értékesítés volumenének alakulását szemléltetô mutató nyolc év után újra pozitív, azaz többen tudták növelni értékesítésük volumenét, mint ahány vállalkozás esetében csökkent. A pozitív változást a hazai piacok kedvezô alakulása okozta. Itt

2

a baranyaiak mindig több sikerrel szerepeltek, szemben az exportértékesítés területével. A legtöbb vállalkozás nem rendelkezik exportárbevétellel. Akik mégis exportálnak, a volumen csökkenésérôl adtak számot. Hasonló irányú változás figyelhetô meg országosan is,

6 ennek ellenére a megye gazdaságának leszakadása 25 pontról 35 pontra növekedett.

(4. ábra) Továbbra is kedvezôtlenül alakultak a vállalkozások jövedelmezôségével kapcsolatos adatok. A 2012-es válság óta a jelenlegi jövedelmezôség mutatója folyamatosan javult. A -18 pont alatti értéke azonban még mindig azt jelzi, hogy a vállalkozások többségének romlik a helyzete, a megtermelt jövedelmek legfeljebb a termelési költségekre nyújtanak fedezetet. Fejlesztésre, beruházásokra legfeljebb hitelbôl kerülhetne sor, az ezekhez való hozzájutás azonban még mindig nehéz.

(5. ábra) A tényleges helyzetnél szinte mindig jobb eredményt mutattak a jövedelmezôség alakulásával kapcsolatos várakozások. Ennek a mutatónak legnagyobb az ingadozása, a tavasszal jobb várakozások ôszre romlanak, ami a bizalmatlanság jele. Az októberi felmérés idôszakában a a következô évre vonatkozó szabályzó rendszer rosszabbodásával számolnak. Ez következett be az idén is. A tavaszi +9,38 pontos érték ôszre -7,50 pontra változott. Ennek eredményeként Baranya megye az országos átlagtól is nagyobb távolságra került. A lemaradás az áprilisi 3,1 pontról októberre 17,5 pontra emelkedett.

(6. ábra) A kapacitáskihasználtság az elmúlt két évben alig változott. Baranya megyében 66%, országosan 80% körüli értéket jeleztek a konjunktúra felmérések.

A magasabb kihasználtság ellenére országosan többen számolnak e paraméter értékének növekedésével, mint Baranyában. A megyei adatok szerint áprilisban még 16 pont értékû pozitív várakozás októberre 1 pontra zsugorodott.

Ugyanekkor a változással kapcsolatos országos várakozás alig változott.

A foglalkoztatottak számának pozitív változását tervezték a vállalkozások az elmúlt négy felméréskor. A +5 pont körüli megyei érték azt jelenti, hogy a vállalkozások 5%-kal többen terveznek létszámbôvítést, mint leépítést. A beérkezett adatlapok szerint a vállalkozások 75%-a várhatóan változatlan létszámmal folytatja tevékenységét, 15%-a bô-

CÍMLAPSZTORI

3

4

5

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

6

víti és 10%-a csökkenti létszámát a következô hat hónapban.

A megye gazdaságának egészére vonatkozó vizsgálat mellett az egyes vállalkozói szegmensek helyzetének elemzése is megtörtént. A vállalkozásokat három szempont – az értékesítésbôl az export aránya, a foglalkoztatott létszám és az ágazati besorolás – szerint csoportosítottuk. Az export részaránya alapján három, a nem exportálók, az exportértékesítés aránya 50% alatti, illetve feletti részarányú csoportot alakítottunk ki. A foglalkoztatottak száma alapján mikro vállalkozások (0-9 fô), kisvállalkozások (10-49 fô), közepes vállalkozások (50249 fô) és nagyvállalatok (250 fônél többet foglalkoztatók) adatait értékel-

7

CÍMLAPSZTORI

tük. Az ágazati besorolás szerinti csoportok az ipar, az építôipar, a kereskedelem és a szolgáltatás. Az utóbbi „gyûjtô” csoport, ebben valamennyi, az elsô három ágazathoz nem tartozó vállalkozás került. Az összevonást az egyes ágazatba besorolt vállalkozások, illetve a felmérésben résztvevôk alacsony száma indokolta.

(7. ábra) Az exportarány alapján készített elemzés eredményei szerint az exporttal nem rendelkezôk összesített konjunktúra mutatója az elmúlt öt évben mindig a megyei mutató alatt volt, a változásának iránya azzal megegyezett. Mivel a felmérésben résztvevôk és a megye gazdasági szereplôinek nagy többsége nem

7 exportál, ez az eredmény természetes.

Az exporttal rendelkezôk mindkét csoportjának mutatói jobbak voltak. Az exporttal rendelkezôk többségének külföldi tulajdonosa is van, ezért fôleg válsághelyzetekben nemcsak a piacaik megtartásáért kell „küzdeniük”, hanem a tulajdonosokkal is. A tapasztalatok szerint a válság idôszakában a külföldi tulajdonosok az „anyavállalatnak” kedveztek.

Egyes termelési folyamatokat (ezzel együtt a megrendeléseket) átcsoportosítottak, költségeket „leosztottak” és a létszámot is inkább a leányvállalatoknál csökkentettek. Jelentôs mértékû visszaesést általában ôsszel tapasztaltunk. Az októberi felméréskor a leányvállalatok még nem ismerték a következô idôszakra vonatkozó feltételeket. Ezek kialakítására csak az anyavállalatok szerepének kialakítása után került sor. Ezt különösen a megrendelések várható alakulása szemlélteti.

Baranya megyében az exporttal rendelkezôk esetében a megrendelések várható alakulására vonatkozó mutató értéke tavasszal (pl. 2011-ben, 2012-ben, 2014-ben) megközelítette a +80 pontot.

Ezzel szemben ôsszel +20 és +30 pont köré esett vissza. Ettôl a „trendtôl” a 2013. és a 2015. évi felmérések adatai tértek el. Ezt okozhatta egyrészt az, hogy a válság – ha Baranya megyében még nem is szûnt meg teljesen, más hazai térségekben és külföldön – már nem jellemzô. Másrészt okozta az is, hogy a válság után a gazdálkodó szervezetek stabilizálni kívánják helyzetüket, egyre több fejlesztést hajtanak végre. Ez alatt a megrendeléseket a cégcsoporton belül átcsoportosítják.

A gépberuházások várható alakulása mutatójának értéke mindkét csoportnál az elmúlt öt felmérés során – a 2004. október kivételével – mindig +33 és +53 pont között volt. Akkor, amikor a megyei mutató a negatív tartományban volt.

(8. ábra) A foglalkoztatottak száma szerinti csoportok vizsgálatánál mind az összesített mutató, mind az összetevôk tekintetében is az export részaránya szerinti értékeléshez hasonló helyzet tapasztalható. A mikro vállalkozások aránya hasonlóan magas, mint az exporttal nem rendelkezôké. Ennek megfelelôen

8

8

ennek a szegmensnek a mutatója hasonlít a legjobban az összesített megyei mutatóhoz, értéke azonban annál alacsonyabb. Az elmúlt öt évben mindig ez a csoport volt a legrosszabb helyzetben.

A 10-49 fôt foglalkoztató vállalkozások helyzete az elmúlt öt évben viszont mindig az átlag felett volt, 2014. áprilisi legmagasabb maximum értékkel. A csoport tagjainak helyzete az idén romlott, a tavaszi +32,79 pontos és az ôszi +21,85 pontos eredmény azonban még mindig a legmagasabbak közé tartozik.

Olyannyira, hogy az április eredmény még az 50-250 fôt foglalkoztató közepes vállalkozások eredményénél is jobb volt. A középvállalkozások helyzete annak ellenére volt a legjobb, hogy a 2012-es válság ôket sújtotta a legjob-

9

CÍMLAPSZTORI

ban. A 2011. áprilisi +55,44 pontos mutatójuk 2012 októberéig közel 60 ponttal esett vissza, 2014 októberében azonban már újra +50 pont közelében járt. A nagyvállalatok mutatója ingadozott 2011 óta a legnagyobb mértékben, értéke a -20 és a +80 pont között változott.

A vállalkozások helyzetének változása gyakran a közepes vállalkozások értékével ellentétes volt. A nagyvállalatok szerepe és helyzete az alacsony számuk miatt azonban nem mindig értékelhetô objektíven. Az ágazatonkénti vizsgálat szerint az elmúlt öt évben – az esetenkénti negatív eredmények ellenére – általában az ipar összesített teljesítménye emelkedett ki. Az idôszak végén azonban a kereskedelem már megelôzte. A szolgáltatás fô mutatójának az értéke ál-

Dél-Dunántúli Gazdaság talában a megyei összesített mutató körül alakult, az idei felmérésekkor kissé elmaradt attól. A legrosszabb helyzetû építôipar adatai a 2013 tavasza és 2014 tavasza közötti átmeneti javulást követôen ismét romlottak, az ágazat októberi mutatója már újra a negatív.

Az ágazati összevetés szerint a „húzóerôt” a kereskedelmi és ipari vállalkozások jelentik. Azok a kereskedelmi vállalkozások, amelyek a multinacionális cégekkel vívott versenyben még mindig alulmaradnak, és annak az ágazatnak a képviselôi, amelyik a hazai összevetésben (egy fôre jutó ipari termelés) az utolsó helyen áll, és teljesítménye 2014-ben alig haladta meg az országos átlag 1/3-át.

(9. ábra) A 2015. áprilisi és októberi konjunktúra felmérés adataiból megállapítható, hogy a megye gazdasági szereplôinek helyzete és várakozásai az elôzô évhez képest kismértékben javultak. Az éven belüli adatok közül ezúttal is az ôszi eredmények az alacsonyabbak, ezért továbbra sem szólhatunk a megye gazdasági helyzetének stabilizálódásáról. A Baranya megyei adatok továbbra is elmaradnak az országos és a regionális értékektôl. A mutatók jelentôs része a negatív tartományban található, ami azt jelenti, hogy nemcsak a vállalkozások helyzete rossz, hanem a következô hat hónapra vonatkozó várakozásaik is bizonytalanok. A vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezôk száma és aránya továbbra is magas, a felmérésben résztvevôk 55,6%-a a fizetôképes kereslet hiányát, 24,8%-a a megfelelô szakképzett munkaerô hiányát jelölte a fejlôdés gátjának. A tôke- és pénzhiányt a vállalkozások 33,6%-a jelölte meg, ami jelzi, hogy még mindig nehezen lehet forrásokhoz – hitelekhez és támogatásokhoz – jutni. Amennyiben e téren nem történik rövid idôn belül gyökeres változás, a megye gazdaságának teljes leszakadásával kell számolni.

Ezt a megállapítást támasztja alá sajnos az is, hogy a megye gazdaságának „motorját” azok a szegmensek jelentik, amelyek hazai viszonylatban is a leggyengébbek közé tartoznak.

Weller János címzetes kamarai tanácsos

Dél-Dunántúli Gazdaság

November a

9

SZAKKÉPZÉS

pályaválasztás hónapja

A szakképzett munkaerô hiánya egyre nagyobb probléma, ennek kapcsán sok vállalkozás ismeri fel, hogy az utánpótlás biztosítása saját feladata is. A kamara minden lehetséges módon segítséget nyújt abban, hogy a munkaerôpiac szereplôi megôrizzék versenyképességüket és megfelelô szakembereket tudjanak foglalkoztatni.

A szakképzésben résztvevô tanulók gyakorlati oktatása, ezzel pedig a saját munkaerô kinevelése hozzásegítheti a cégeket a szakember utánpótláshoz, ebben állami segítséget is kapnak a gyakorlati képzés normatív támogatásával. A szakképzésbe azonban egyre kevesebb és egyre kevésbé motivált fiatal lép be, ezért fontos feladat a pályaorientáció.

A kamara az üzemlátogatások folyamatos szervezésén kívül a szakmabemutató rendezvényeken is lehetôséget biztosít a vállalkozásoknak, valamint a szakképzô iskoláknak, hogy találkozzanak azokkal a tanulókkal, akik a szakképzés után érdeklôdnek. A tizenéves diákokat gyakorlati tevékenységeken, játékokon keresztül lehet megnyerni, de az is fontos, hogy egy-egy rendezvényen a kiállítók megmutassák a 21. századi technológiát, az új lehetôségeket és azt, hogy hova fejlôdnek a szakmák.

A szakmacsoportos rendezvénysorozat egyik novemberi állomásán az informatikai és elektronikai szakmák képviselôi mutatkozhattak be az érdeklôdô szülôknek, tanulóknak. A pályaválasztás elôtt álló általános iskolások megismerkedhettek többek között a szoftverfejlesztô, elektronikai mûszerész, villanyszerelô szakmával, illetve azzal, hogy az informatika, elektronika hogyan jelenik meg az életünk minden területén, a gépgyártástól az autók mûködtetéséig. A rendezvényen közel 70 diák vett részt, akik közül néhányan a következô napokban üzemlátogatásokra is ellátogattak. október november

Üzemlátogatás 5 18

Rendezvény 4 2

A vendéglátás szakmacsoport közkedvelt a diákok körében, azonban nem mindenki rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyeket a szakma modern mûvelôitôl megkívánnak. Állóképes-

ség, nyelvismeret, kreativitás mind szükségesek ahhoz, hogy az új gasztronómiai elvárásokat teljesítsék. A játékos szakmabemutató rendezvények a szakmák megismertetésén túl azt a célt is szolgálják, hogy a pályaválasztás elôtt álló diákok felmérjék képességeiket és

Osztályfônöki 13 19

Szülôi 6 4

egyéni lehetôségeiket az adott pályán. A Terítéken a vendéglátás címû rendezvényen a mesterek is bemutatták munkájukat, ezzel követendô példát mutatva a szakma iránt érdeklôdô közel kétszáz tanulónak. Somogyi-Antalfy Krisztina A rendezvényekrôl további részletek, valamint képes beszámoló: www.facebook.hu/palyavalasztasbaranya www.palyavalasztasbaranya.hu

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fiatal Vállalkozók Hete Pécsett

Vállalkozói tehetség- és kompetenciavizsgálat pécsi diákoknál

A Fiatal Vállalkozók Hete programsorozatra a vállalkozás indításán gondolkodó fiatalokat, kezdô és tapasztalt vállalkozókat várta a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, az esemény szervezôje és a társszervezôk a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network pécsi irodája és a Szálkai Könyvelô és Adótanácsadó Iroda.

2015. december 2. és 4. között 30 középiskolás diák vett részt a kamara szervezésében vállalkozói tehetség- és kompetenciavizsgálaton, az Enterprise+ projekt keretében. A résztvevô fiatalok a PSzC Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola és a Szent Mór Gimnázium diákjai.

A kamara részvételével zajló projekt célja, hogy fiatal, 15 és 25 közötti fiatalokat készítsen fel a vállalkozói létre, a gazdasági, pénzügyi, szervezeti kérdéseket fókuszba hozva, a vállalkozói lét buktatóit bemutatva. Az iskolák, képzô intézmények olyan eszközt kapnak a projekt keretében a kezükbe, amellyel diákjaikat, hallgatóikat segíthetik a sikeres foglalkoztatás, vagy vállalkozói lét felé vezetô úton.

A december 2. és 4. között alkalmazott módszertant német szakemberek dolgozták ki és a „Losleger” – magyarul „Induló” – névre hallgat. A több napos program során a fiatalok 6 fôs csoportokban dolgozva járták végig az üzleti ötlet kitalálásától az elevator pitch-ig vezetô utat. A feladatok megoldása során ún. tehetségkutatók figyelték ôket, és értékelték viselkedésüket és tudásukat, szigorú, standardizált szempontok alap-

Petô Ákos, a FIVOSZ baranyai elnöke bemutatta a szövetségük mûködését, feladatait. A vállalkozóknak nyújtott sokféle szolgáltatás közül a kapcsolatépítô programokat emelte ki, mint az egyik leghasznosabb segítség a kezdô, kapcsolatokkal még nem rendelkezô vállalkozásoknak.

Szintén a FIVOSZ képviseletében Rutai Gábor ismertette a GINOP-5.2.2 – Fiatalok Vállalkozóvá Válásának Támogatása projektet.

Hendinger Anita, az Enterprise Europe Network pécsi irodavezetôje a hálózat nyújtotta lehetôségeket vázolta, mely a vállalkozások külpiacra jutását segíti világszerte. Az érdeklôdôk mélyebben is megismerhetik a hálózat mûködését egy decemberi rendezvényen.

Koszorús Zsolt, az AXA bank régióvezetôje a vállalkozások számára ajánlott kedvezô és népszerû banki konstrukciókat.

Rabb Szabolcs, a kamara Innovációs osztályvezetôje olyan vállalkozásokról tartott elôadást, melyek piacukon világelsôk, mégsem ismerjük ôket, azaz a rejtett bajnokokról.

A hallgatóságnak lehetôsége volt megismerni két sikeres vállalkozót is, akik saját történetüket, sikereiket, kudarcaikat is megosztották.

Mindkét vendég kiemelte, hogy kitartással és elhivatottsággal lehet csak igazi sikereket elérni.

Vendler Balázs, a MarkCon Csoport ügyvezetôje szerint nagyon fontos a célok pontos megfogalmazása és a megfelelô, a cég értékeit és érdekeit magukénak érzô kollégák kiválasztása. Nagy Norbert, a WBS Rendszerház ügyvezetôje kihangsúlyozta, hogy a sikert nemcsak a bankszámláján lévô összege méri, hanem a harmonikus magánélet is. Ennek tudatában a döntései során a szakmai érveket megfontolva, a józanészre hallgat.

ján. A program végén minden fiatal személyes visszajelzést kapott eredményeirôl. A módszer a fiatalok erôsségeire koncentrál.

A visszajelzéseket, fejlesztési javaslatokat a fiatalok többsége örömmel fogadta. A három napos program végén a diákok gyakorló vállalkozókkal is beszélgettek, majd ellátogattak a szakközépiskola által szervezett szakmai vásárra.

A projekt sikerének kulcsa egyértelmûen a vállalkozói szféra bevonása, hiszen az elmélet mellett a gyakorlatnak is fontos szerepe van egy sikeres vállalkozás mûködésében. Ezért a kamara rendhagyó szerepet szán az iskolai oktatók mellett a megyei vállalkozóknak is, akiknek gyakorlati tudása és tapasztalatai segíthetik a jövô vállalkozói generációjának kiépülését.

Nagy Eszter

Job developer – eszköz a fiatalok munkanélkülisége elleni harcban A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara új projektjének célja a fiatal munkanélküliek képességeinek feltárása, és ezzel új munkalehetôségek felderítése – akár önálló lábakon, akár munkahelyen.

Munkaerôpiaci elemzés és képességvizsgálat A projekt célja ún. „job developer”-ek (munka fejlesztôk) képzése, akik ezt követôen segítik a fiatalokat a helyi munkaerôpiaci szükségletek feltárásában. A fiatalok megnézik például, hogy környezetükben milyen szolgáltatásokra van igény, és milyen kínálattal igazodhatnak a lehetséges munkaadók igényeihez. A job develpoer-ek emellett segítenek a fiataloknak saját képességeik, tehetségük és érdeklôdési körük feltárásában, ezzel is támogatva azt, hogy a lehetô legmegfelelôbb munkát találják meg.

Az ehhez szükséges módszer több tesztet is magába foglal, amelyeknél a résztvevôk szakmai alkalmassága mellett például a kreativitásukat is vizsgálják.

Európai szintû együttmûködés A projekt neve „Job Developer: from job creation to competence development” és az Erasmus+ program támogatásával valósul meg, a kamara mellett német, görög, spanyol, litván és bolgár partnerekkel.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

SZAKKÉPZÉS

Egy jó szakma felér egy diplomával A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen a 2015/2016-os tanévben is meghirdette a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt a nappali tagozaton végzôs diákok számára. A kiemelkedô eredményt elérô versenyzôket az MKIK meghívja a WorldSkills és EuroSkills nemzetközi versenyek hazai válogató versenyeire, melynek gyôzteseibôl kerülnek ki azok a fiatal szakemberek, akik képviselhetik Magyarországot a nemzetközi szakmai versenyeken.

A versenyek fô célkitûzései: A magyar szakképzés színvonalának további emelése, a szakképzés eredményeinek széles körû bemutatása. A szakképzés megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak. A „fizikai szakmák” társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerûsítése révén, a pályaválasztás és a pályaorientáció erôsítése által.

Gyakorlati képzôhelyek felügyelete és ellenôrzése A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenôrzését és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának szakmai, hatósági ellenôrzését a területi kamarák az érintett szakképzô iskola közremûködésével látják el.

Az országosan egységes eljárásrend és dokumentumok szerinti ellenôrzésben kizárólag a kamarai szakképzési névjegyzéken szereplô és ellenôri vizsgán tanúsítványt szerzett szakértôk mûködhetnek közre.

Az ellenôrzés kiterjed arra, hogy a gyakorlati képzést szervezô, vagy foly-

A Baranya megyei iskolák 28 szakmában 278 tanuló részvételi szándékát jelezték elôre. Az online jelentkezésre 2015. november 2-án nyílt meg a lehetôség a www.szakmasztar.hu honlapon.

A szükséges adatok rögzítését követôen a kinyomtatott jelentkezési lapot az iskola igazgatójának egyetértô, támogató nyilatkozatával együtt kell a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához eljuttatni.

Jelentkezés és a jelentkezési lapok beérkezési határideje: 2015. dec. 16.

A szakmai verseny központi elôdöntôbôl, válogatóból és döntôbôl áll.

A baranyai írásbeli elôdöntôk 40

szakmában 2016. január 5. és 2016. január 21. között zajlanak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A versenyek országos döntôjét, hasonlóan a korábbi évekhez, az MKIK a Szakma Sztár Fesztivál keretében szervezi meg 2016. április 18-20-án A versenyek közös eredményhirdetésére 2016. április 20-án kerül sor szakképesítésenként, ünnepélyes keretek között.

A versenyfelhívások, versenyszabályzat és az írásbelikkel kapcsolatos általános tájékoztatók a versenyek hivatalos honlapján, a www.szakmasztar.hu oldalon megtalálhatók.

Bonyár Marietta

tató szervezet rendelkezik-e a személyi és tárgyi feltételekkel és a tanulószerzôdésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz-e. Vizsgáljuk továbbá a szakoktató alkalmazási feltételeit, a maximális tanulólétszámot, a tanulói terhelést, a tanulói juttatások biztosítását, munkakörülményeket, munkaés balesetvédelmi elôírások megtartását, a foglalkozási napló vezetését, a tanulók kerettantervi oktatásának biztosítását.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2015. évben 610 képzôhely ellenôrzést végzett, melybôl 129 esetben nyilvántartásba vétel céljából bevezetô ellenôrzésre, 481 esetben pedig köztes ellenôrzésre került sor tanulószerzôdéssel képzô szervezetek körében. Célként tûztük ki, hogy minden képzôhelyet évente ellenôrizzünk, kiemelten figyelve az új képzôhelyekre és a sok tanulóval foglalkozó gazdálkodó szervezetekre.

A bevezetô ellenôrzések során a nyilvántartásba vételt 3 képzôhely ese-

tében megtagadtuk, itt két esetben a tárgyi felszereltség, egy esetben pedig a személyi feltétel nem volt adott az oktatni kívánt szakmában.

A köztes ellenôrzések 1/4-e valamilyen változás felvételére, nyomon követésére irányult, körülbelül ugyanennyi ellenôrzést rendeltünk el hivatalból, ezek iskolai és tanulói/szülôi bejelentés alapján történtek.

A köztes ellenôrzések során 36 esetben hiánypótlást rendeltünk el, 3 képzôhely esetében hiánypótlást követô ismételt ellenôrzést, mert az elsô határidôre nem pótolták maradéktalanul a megjelölt hiányokat. Hiányosságok fôként a tanulói juttatások meglétében, illetve dokumentáltságában voltak, de számos esetben a képzési dokumentumok, elsôsorban a foglalkozási napló részbeni vagy felületes vezetése volt a hiánypótlás tárgya. Több képzôhelyen az oktató végzettségét igazoló dokumentumok hiányát kifogásoltuk. Kivétel nélkül pótlásra kerültek a hiányosságok, így

12 egyetlen esetben sem kellett eltiltó határozatot kiállítanunk. Az eljárásokban 37 kamarai és 29 iskolai szakértô mûködött közre. Az ellenôrzések a gépipari, gépészeti, autós, építôipari, szépészeti, kereskedelmi, egészségügyi, szociális, ügyviteli, könnyûipari, vendéglátás, elektronika és informatika szakmacsoportok szakmáit érintették.

Idén is megszerveztük a gyakorlati képzôhelyek ellenôrzését végzô szakértôk 35 órás módszertani felkészítését. A képzést követôen 13 fô tett sikeres vizsgát jogi, eljárásrendi, pedagógiai és pszichológiai ismeretekbôl és vehette át a tanúsítványát.

Az ellenôrzési munka zárásaként szakértôi fórumot tartottunk, melyen kamarai és iskolai szakértôk vettek részt. A Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeit a gyakorlati oktatásvezetôk képviselték, akik a jövôben az ellenôrzéseknél iskolai szakértôként és a gyakorlati képzés szakmai megvalósítását segítô iskolai kapcsolattartóként segítik a közös munkát. A konferencia résztvevôi a gyakorlati képzôhely ellenôrzés, valamint a szakértôi felkészítés tapasztalatairól hallhattak beszámolót, a Pécsi SZC képviseletében Rittlinger Zoltán szakmai igazgatóhelyettes mutatta be a Szakképzési Centrum feladatait, tájékoztatott a beiskolázásról, valamint a felnôttoktatásról. A konstruktív megbeszélés részeként a jövô évi közös feladatokról, irányokról is szó esett.

A duális szakképzési rendszerben a tanulók vállalati környezetben, munkafolyamatokba ágyazva sajátítják el a választott szakma gyakorlati ismereteit. A gyakorlati képzôhelyek készítik fel ôket a szakmai vizsgára, így a szakmai utánpótlás nevelésében betöltött szerepük, képzési felelôsségük jelentôsen megnôtt. A szakképzô iskolákkal való szoros együttmûködés elengedhetetlen. Kamaránk kiemelt feladata a gazdálkodó szervezetek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, törvényi elôírások ismertetése, ezzel kapcsolatos változások ismertetése is. A naprakész szakmai tájékoztatás és jogkövetô magatartás közös munkánk alapja.

Sarkadiné Schmidt Alexandra

MESTEREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A mester példakép Ismét mesterek népesítették be a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsolnay termét. Cukrász, pincér, szakács, kereskedô, fogtechnikus, ács, állványozó, kômûves, bútorasztalos, vízvezeték- és vízkészülék-szerelô, bôrdíszmûves, cipôkészítô, fényképész és fotótermék kereskedô, hûtô-, klíma és hôszivattyúberendezés-szerelô, villanyszerelô, autóelektronikai mûszerész, autószerelô, jármûfényezô vette át ünnepélyes keretek között mesterlevelét. Ez év szeptemberétôl ugyanis csak azok az oktatók vehetnek részt gyakorlati képzésben, azon szakképesítéseknél, amelyekben a szakképesítésért felelôs miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, akik mestervizsgával rendelkeznek. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a TÁMOP projekt keretén belül 255 szakember részére 23 szakmában tette lehetôvé támogatás felhasználásával, hogy mesterlevelet szerezzen. A mestervizsgára felkészítô tanfolyamok oktatóinak pedig országosan elismert mérnököket, szaktekintélyeket kért fel a kamara, valamint a képzés alatt a legmodernebb technológiákat felsorakoztató üzemeket.

— Baranyában ebben az esztendôbe 327-en tettek mestervizsgát 27 szakmában, soha ennyien nem szereztek még mesterlevelet – emelte ki köszöntôjében Janovics László, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályvezetôje. — S, hogy miért is vállalkoztak ennyien rá? Ennek egyik oka a szakképzési rendszerben bekövetkezett változás, a másik, hogy ennyi jó, a tevékenységét magas színvonalon végzô szakember van megyében.

Kitért arra is, a mester példakép, s ennek a szerepnek kell megfelelnie nemcsak a munkájában, de azon kívül is, hiszen a jövô szakembereinek nem-

csak a szakmát, annak szépségeit kell megtanítaniuk, hanem rá kell vezetniük ôket arra, hogy mi a jó és mi a rossz, e mellett arra is, miként kell egy-egy munkahelyen együttmûködni, egy vevôt kiszolgálni, tiszteletet adni, s azt megkövetelni.

— A jogszabályi változások következtében a kamara szerepvállalása jelentôsen megnôtt a szakképzésben, ami együtt jár egyfajta garancia-vállalással közösen a cégekkel, vállalkozásokkal arra, hogy nemcsak a szakmára tanítják meg a fiatalokat, hanem jó munkaerôt faragnak belôlük, akik tudnak és akarnak dolgozni, s rendelkeznek egyfajta szakmai alázattal – hangsúlyozta Janovics László. — E mellett a kamara fontos feladata, hogy a csökkenô népesség ellenére is biztosított legyen a szakember-utánpótlás, ehhez azonban szükség van arra, hogy a cégek, vállalkozások e mögött álljanak.

Ezen gondolatokat folytatva, Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési alelnöke arra hívta fel a megjelentek figyelmét, hogy a mestercím egy úticsomag, amelyet már nem lehet letenni, újra és újra meg kell tölteni és adni is kell belôle.

— A mestereskü letételét követôen mindannyian bekerültek egy olyan csapatba, amelyik a szakma krémjét foglalja magában – hangsúlyozta Várszegi Gyula. — A mestercím rangot jelent, ami ha kimondják, felfigyelnek rá az emberek, a vendégek, megrendelôk elismernek. E mellett kötelezettséget is jelent a tudás átadására, a jövô nemzedéke, a szakember-utánpótlás nevelésére.

A mestervizsga letétele mögött sok éves szakmai munka van, erre tette fel a koronát a mesterlevél, aminek külön jelentôséget ad, hogy ezt a szakma adja.

Azonban ez a folyamat itt nem fejezôdik be, a szakmák folyamatosan fejlôdnek, új alapanyagok, technológiák, technikák, trendek jelennek meg, ezeket ismerni és alkalmazni kell.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

MESTEREK

a munkában, s az élet minden területén

— Már korábban is foglalkoztam tanulókkal, akik mindig megtaláltak, mert érezték, hogy szeretem csinálni – mondja Szabó-Kakas Szilvia frissen avatott kereskedô-mester.

— Amióta eldöntöttem, hogy kereskedô leszek, folyamatosan képeztem magam, s most adódott a lehetôség arra, hogy a mestervizsgát is letegyem az elsôk között, ugyanis ebben a szakmában korábban ez a cím nem létezett.

Eleinte egy kicsit nehéz volt újra beülni az iskolapadba, azonban ezen a kezdeti nehézségen gyorsan átsegített a két szakmai oktatónk Tarrné Rácz Judit és Budavári Ágnes lelkesedése, akik elhivatott szakemberei a szakmájuknak. A mestervizsgára történô felkészítés során pedig megerôsítést kaptam arra, hogy jó úton haladok, s ezt bizonyítja az is, hogy a cég, ahol dolgozom támogatást nyújtott a mesterlevél megszerzéséhez.

— Nagyon fontos, hogy a kereskedôk képzése is magas színvonalon folyjon, ezt a célt szolgálja, hogy ebben a szakmában is lehetôség nyílt a mestercím megszerzésére – veszi át a szót Tarrné Rácz Judit, a Mecsek Füszért vezetô értékesítési menedzsere, a kereske-

dô mesterek oktatója. — Nagyon jó volt, hogy akik vállalkoztak a mestervizsga letételére önként tették, s nem csak azért, mert törvény írta elô részükre, mindannyiuk számára fontos volt, hogy fejlesszék a tudásukat. Kivétel nélkül kiváló szakemberek, akik már hosszú ideje a szakmájukban dolgoznak, s szakoktatóként tevékenykednek.

S az különösen jó volt, hogy maguk a cégek – Tesco, Mecsek Füszért, KIK – is fontosnak érezték, hogy a munkatársaik megszerezzék a mesterlevelet, mindenhol nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatták a munkatársaikat. Ebben a szakmában ez volt az elsô csoport, amelyik mestervizsgát tett, s nagyon magasra tették a mércét az ôket követô mester jelölteknek.

Voltak olyanok is, akik élve a lehetôséggel két szakmában is megszerezték a mesterlevelet, közéjük tartozik Ott Dániel is, aki karosszéria-lakatos és jármûfényezô mestervizsgát is tett.

— Már korábban is foglalkoztam a gondolattal, hogy megszerzem a mesterlevelet – mondja.

— Most, hogy lehetôség nyílt rá éltem is vele, ugyanis a szakmailag is fontosnak tartom, meg bízom benne, hogy újabb ügyfeleket is jelent majd. Tanulókkal már korábban is foglalkoztam Pécsett, az 500-as Angster József Szakképzô Intézetben voltam szakoktató, je-

lenleg pedig a saját vállalkozásomban van hat tanulóm. Szeptembertôl pedig már jogszabály írja elô, hogy tanulóképzéssel csak mester foglalkozhat. S, miután a két szakma szorosan összekapcsolódik, ezért döntöttem úgy, hogy akkor mind a kettôbôl mestervizsgát teszek.

Nem bántam meg, ugyan nem volt egyszerû a tanulást és a munkát összehangolni, de megérte mert nemcsak felfrissítettem a már meglévô tudásomat, de a felkészítés során a többiektôl is sokat tanultam. Az autókarosszéria-lakatos és a jármûfényezô szakma a többihez hasonlóan folyamatosan fejlôdik, számos új eljárás, alapanyag jelenik meg ezekkel is megismertettek bennünket.

A szakmák között volt olyan is, amelyben utoljára tizenöt évvel ezelôtt tettek mestervizsgát a jelöltek, ilyen volt a vízvezeték és vízszerelvény-szerelô, most heten vállalkoztak rá.

— Annak idején a mestervizsga feladatait én állítottam össze, a mostaniakat a pécsi 508-as Simonyi Károly Szakképzô és Szakközépiskola szakoktatói – mondja Ligeti László, a vízvezeték- és vízszerelvény-szerelô mestervizsga-bizottság elnöke. — A 2000es évek elején, amikor a mestervizsga egyfajta megújuláson ment át részt vettem a mestervizsgára felkészítô tanfolyam elméleti részének kidolgozásában, ami a vízvezeték-szerelés alapjaitól egészen a napkollektor beszereléséig és beszabályozásáig minden ismeretet felölelt. Nekem a hobbim a szakmám, s nagyon elszomorít, hogy egyre nagyobb gondot jelent a szakember-utánpótlás, ezt mutatja az is, hogy vannak évek amikor nem indul jelentkezôk hiányában vízvezeték-szerelô osztály. Akik ebben az évben technikus vizsgát tettek itthon el tudtak helyezkedni, szeptembertôl azonban nem indult osztály a kevés jelentkezô miatt.

Sz.K.

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Budavári Attila, a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. tulajdonos-ügyvezetôje Akár egy magyar népmesébe illô történet is lehetne a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. többségi tulajdonosáé, Budavári Attiláé, akinek dédapja, de már ükapja is orgonaépítéssel foglalkozott Angster József híres pécsi mûhelyében. A kis Attila 12 évesen határozta el, hogy márpedig ô orgonaépítô lesz. 25 évvel ezelôtt aztán tarisznyát vett a vállára, nekiindult Ausztriának, hogy az itthon megszerzett szakmai tudást gyakorlattal bôvítse. Hazatérve megalapították a késôbbi Pécsi Orgonaépítô Manufaktúrát Végh Antallal és Attila testvérével, Csabával. Az induláshoz minden értékesíthetô dolgukat pénzzé tették, hitük, kitartásuk és szorgalmuk mára egy több mint 30 fôs vállalkozást eredményezett. Mára Európa számos országába dolgoztak már. Arról, hogy a cég alapításától eltelt 23 évben miként lett azzá a vállalkozás, ami, és hogy egy ilyen – külsô szemlélôként érzékelt – szûk piacon milyen elvek, lehetôségek által lehet érvényesülni – errôl Budavári Attilát kérdeztük.

— Az olaszoknak olaszul fôzünk, a németeknek német ételt készítünk, a hollandoknak pedig hollandot – mondja Attila. — Igyekszünk az összes „konyha” követelményeit messzemenôkig figyelembe venni és igazodni az elvárásokhoz.

Megrendelôink sokra megtanítottak minket: alkalmazkodtunk egyediségükhöz, meghallgattuk kéréseiket, sosem ragaszkodtunk egy adott stílushoz vagy módszerhez.

— Aki már járt önöknél, tudja, hogy munkatársai szigorú rend és fegyelem alapján dolgoznak, de azt is látja, hogy szinte családtagokként. Milyen szabályokat, elveket fogalmazott meg önmaga számára cégvezetôként a sikeres mûködtetés érdekében?

— Az évek során mindig és folyamatosan elvártam magamtól, hogy egyformán kezeljem munkatársaimat. Fontosnak tartom, hogy feltétlenül helyet kapjon dicséret és kritika is egy cég életében, a pozitív és a negatív visszajelzés egyformán hasznos és motiváló hatású lehet, ha megfelelô módon fogalmazzák meg. Magamtól is szigorúan elvárom a határidôk pontos betartását, ezzel is példát mutatva kollégáimnak.

Egy egyedi hangszereket készítô manufaktúrában különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az alkotásvágyra és annak kiemelt támogatására.

Mi nem tömegcikket termelünk. Ahhoz, hogy minél jobban megértsem a piacot és a külföldi kollégák elvárásait valamint igényeit, naprakésznek kell lennem az új technológiák szempontjából is.

Ezért cégünk rendszeresen részt vesz a stuttgarti Fraunhofer Intézet akusztikai kutatásaiban dr.

Angster Judit vezetésével és irányítása alatt. És azt is el kell mondanom, hogy 23 évvel ezelôtt elôfordult olyan, hogy mindenkinek jutott fizetés, csak nekem nem. Ebbôl a szempontból most már én is egyenlô vagyok a többiekkel.

— Egy ilyen különleges szakma felé, mint az orgonaépítôké, milyen elvárásokkal fordul a piac?

— A napjainkban tapasztalható rohanó világgal együtt a mi elvárt határidôink is jelentôsen megrövidültek. A történelmi egyházak piaca szûkül, az új piacok olyan nehezen elérhetô helyeken nyílnak, mint pl. Ázsia. Európa jelenlegi elvárása a trendben a historizáló hangszerek irányába mutat, egyfajta nosztalgikus formában. Ahogy a szállóige is mondja: a jelenlegi piacon olcsónak, gyorsnak és kiváló minôségûnek kell lenni.

nunk sem kell, hogy orgonaépítô tanulót is mindig különösen nagy örömmel látunk! A legkiválóbb, frissen végzett tanulók számára igyekszünk lehetôséget biztosítani arra, hogy a mi vállalkozásunk legyen az elsô igazi munkahelyük. Annak ellenére, hogy egy évezredes, nagy tradícióval büszkélkedô hivatást képviselünk – és jómagam is több mint negyed évszázada vagyok a szakmában – magunknak is folyamatosan tanulnunk kell a jelenleg is több mint 270, de egyre növekvô számú megrendelônktôl tudásban és innovációban egyaránt. Ha ezt nem tennénk, nem maradhatnánk a folyamatosan formálódó piacon.

— Több elismerést is kapott az elmúlt években, legutóbb Pro Civitate díjban részesült a pécsi városvezetés részérôl. Mi az üzenete az ön számára egy-egy, a külvilág elôtt delegált elismerésnek?

— A díjak, még ha a nevemre is szólnak, valójában nem az enyémek. Ahogy mondani szokták: minden sikeres ember mögött egy önfeláldozó feleség áll. Ez az én esetemben is teljes mértékben igaz! Az, hogy idáig eljutottunk, és olyan díjakat kapunk, mint a Pro Civitate vagy a Magyar Kézmûves Remek, leginkább feleségemnek, családomnak és rendkívüli teljesítményt nyújtó kollégáimnak köszönhetô. Úgy érzem, semmire sem jogosítanak fel ezek a díjak, viszont egyértelmûen köteleznek ar-

„Munkánkat hosszú idôre, generációkra tervezzük”

Törekszünk arra, hogy ügyfeleink és megrendelôink ebbôl ne csupán kettôt választhassanak.

— Miként lehet továbbfejlôdni ebben a szakmában? Úgy tudom, az utánpótlás képzésére a vállalkozáson belül sok energiát fordítanak.

— Cégünk a kezdetektôl elkötelezett nem csak kollégáink, de a jövô szakembereinek képzésében is. A belsô tudásátadás mellett évek óta több mint egy tucat asztalos tanuló egyidejû gyakorlati képzésére rendelkezünk kapacitással, külön tanmûhellyel, kizárólag a képzésre fókuszáló, kiváló oktatóval – és természetesen lehetôséggel a hangszergyártásban megszokott, legfinomabb faipari munkába való betekintésre. Fôállású, nagy szakmai tapasztalatú asztalosmester irányítása alatt vezetjük be tanulóinkat az asztalos szakma csodálatos világába. Azt pedig monda-

]

ra, hogy még többet tegyünk és fáradhatatlanuk kutassuk, hogy mi módon lehetne még jobbá és hatékonyabbá tenni mûködésünket.

— Miként rajzolható fel a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. jövôje? Hol látná szívesen 5-10 év múlva a vállalkozást?

— Természetesen szeretnénk folyamatosan új, egyedi, ikonikus hangszereket építeni. Ennek ellenére célunk, hogy Európa egyik vezetô orgonaalkatrész-ellátójává válhassunk a nemzetközi piacon, kisegítve idô- vagy kapacitáshiánnyal küzdô külföldi kollégáinkat, ily módon is részt vállalva munkájukban. Ha azt nézzük, hogy a hangszereinkre adott garancia sem kevesebb, mint tíz év, már abból is látható, hogy munkánkat hosszú idôre, generációkra tervezzük. Szeretnénk azt hinni, hogy már számos helyen otthagytuk nyomunkat az Univerzumban, és ezek a nyomok akár évszázadokra is fennmaradnak.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

Marketing Klub: ízélmények a Csoko-Ládában Az újonnan nyitott pécsi, Király utcai Csoko-Láda boltba invitálta a kamara Marketing Klubjának tagjait Mosonyi Éva és Csaba.

A pécsi Zsolnay Negyedben található csokibolt után új, barátságos hangulatú üzletet nyitott néhány hete a város fôutcáján a Mosonyi házaspár. Válogatott édességek, helyi pezsgôk, a minôségérôl ismert Semiramis kávé, valamint a csokoládékészítô látványmanufaktúra jelenti a minden gonddal megtervezett üzlet kínálatát, ahol neves hazai és külföldi csokoládék mellett a helyben készült táblák és a csokoládé számos formája is megvásárolható. A klub tagjai íz- és idôutazáson is részt vehettek: a kakaóbabtól kezdve a fehér-, a narancs, majd a tejcsokoládén keresztül az egészen sötét színû étcsokoládéig az édesség számos fajtáját megkóstolhatták, közben pedig megismerhették a csokoládé keletkezésének és készítésének történetét. Szó volt például a babtáncról, amelyet azért járnak a kakaóbabot taposva a férfiak, hogy lábukkal megmozgassák a száradó szemeket. De megtudhatták azt is, hogy valaha fizetôeszközként használták a kakaóbabot, például 10 szem kakaóbabért egy nyulat lehetett kapni. Majd az ínyenc borkóstoláshoz hasonló csokoládékóstolás következett: a minôségi csokoládéból készült pasztillát elôször szemmel, majd tapintással, szaglással és végül ízleléssel kell érzékelni. Miután elolvadt a szájban az édesség, még sokáig megmarad kissé kesernyés, telt aromája az ízlelôbimbókon. Végül a vendégek megtekinthették a csokoládékészítô látványmanufaktúra mûködését, hogy miként is készülnek a temperálás után a formázott csokicsodák.

A Csoko-Láda látványos fejlôdésen ment keresztül néhány évvel ezelôtti nyitása óta – ezt már Mosonyi Éva tulajdonostól tudtuk meg. Elôször ugyanis csak árulták a világ minden tájáról beszerzett csokoládékat, de a vevôk egyre-

másra kérdezték: és mi az, amit maguk csinálnak? Ez adta a lendületet a hímestojás-festôként ismert Évának, hogy megtanulja a csokoládékészítést. Azóta egyedi ízvilágú táblák kerülnek ki a keze alól: a Pécsre oly jellemzô füge és mandula párosítása vagy a medvehagymás-sós csokoládé. A közelmúltban megkapták a Magyar Kézmûves Remek elismerést is. Mosonyiék számos programon, rendezvényen népszerûsítik a minôségi csokoládét, kedveltek a Csokoládé-Csütörtökök, amikor történeteket mesélnek csokoládé-kóstoltatás közben. A közgazdász házaspár üzletpolitikájához hozzátartozik, hogy számos információt megosszanak a csokiról, hogy vevôik tudják és értsék a minôségi csokoládéfogyasztás lényegét. Arra a kérdésre, hogy milyen a mai csokoládéfogyasztási kultúra, Éva visszafogottan válaszolt: sok esetben az ártényezô a döntô, de egyre többen igénylik a telt aromájú, egészséges, válogatott alapanyagokból készült minôségi terméket.

Ezek megízlelésére már két CsokoLáda bolt is lehetôséget kínál Pécsett.

N.T.

Humán Klub: terítéken a HR konferencia és a vezetésfejlesztés A Humán Klub idei utolsó ülésén ismertette meg a szervezôbizottság a klubtagokkal a 2016 áprilisára tervezett, humán erôforrással (HR) foglalkozó konferencia koncepcióját. A vállalati oldalt képviselô szakemberek építô jellegû javaslatait is meghallgatva kijelölték az egyes szekciók témagazdáit. Új résztvevôket is üdvözölhettünk: a Hu-

15 mán Klub már fogadja az új tagok jelentkezését is.

Az Ódorné Kovács Ildikó elnök által vezetett ötödik találkozó – mind a konferenciát, mind a vezetésfejlesztést illetôen – sok gondolatot ébresztett, ötletet generált, melyek megbeszélésére szánt idô szûknek bizonyult, köszönhetôen a tagság aktivitásának és motivációjának.

A konferencia szakmai koncepcióját a tagság véglegesítette, így decemberben már megkezdôdhet az érdemi szervezési munka, melyet a kamara marketing szakembere is támogat.

A részletes programról és a meghívandó elôadókról – szûkebb körben – a véleményeket is kikérik majd a szervezôk, hogy a rendezvény minél nagyobb hozzáadott értéket tudjon adni a tudatos vállalkozók számára.

Emellett egy új, szintén minden érdeklôdô számára nyitott, kisebb horderejû, törvényváltozással kapcsolatos tájékoztató rendezvény terve is körvonalazódott.

A találkozó második részében dr.

Lakner Szilvia tartott elôadást a SIZE Prozess(r) vezetésfejlesztési módszertanáról. A nagy tapasztalattal rendelkezô minôsített tanácsadó-tréner az évek során mintegy 1000 közép- és felsôvezetô számára készítette el vezetôi profilját, és számos céges és egyéni vezetôi referenciával rendelkezik.

A SIZE Prozess(r) egy osztrák személyiség- és kommunikációs modell, melynek központi eleme egy kérdôív, mely feltérképezi az egyén erôsségeit, képességeit, egyúttal fejlôdési lehetôségeket tár fel, ezzel megkönnyíti az eligazodást az emberi kapcsolatok útvesztôiben. Segíti az egyént a szervezetbe való beilleszkedésében, a szervezetnek a megfelelô munkatársak megtalálásában. Bár kiválóan alkalmas a menedzsment fejlesztésére, nem csak számukra hasznos.

A szakembert és munkáját a közeljövôben részletesen bemutatjuk.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubjával kapcsolatos kérdéseket a következô e-mail címre várjuk: INNO@PBKIK.HU. CsG

16 Az egyetemi kutatások gazdasági hasznosítása, az innovációs tevékenység ösztönzése, a kutatók és helyi vállalkozók egymáshoz közelítése, közös innovációs ügynökség létrehozása – többek között ezekrôl szól a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) és Pécs Megyei Jogú Város együttmûködésével zajló TudásPark projekt, amely lassan befejezéséhez közeledik.

A Pécsi Tudományegyetem a térség legnagyobb foglalkoztatójaként jelentôs hatást gyakorol Baranya megye és a Dél-Dunántúl gazdaságára.

JENEI Zoltán, az intézmény kancellárja azt mondja, hogy a térség innovációs tevékenységének elôsegítésében fontos szerepet tölt be az egyetem.

— Erôs elégedetlenség érzôdik a vállalkozások részérôl a jelenlegi gazdasági helyzettel szemben. Jelentôs romlás látszik a gazdasághoz kapcsolódó statisztikákban mind a foglalkoztatásban, az elvándorlásban, mind a munkahelyek megôrzô képességében. Errôl mindenki tud, mégis úgy tûnik, hogy az elmúlt években nem sikerült kitalálni annak a módszertanát, szervezeti környezetét, együttmûködési szintjét, amely végre kimozdítaná ebbôl az állapotból ezt a térséget. Ebben az óriási kihívásban nem kerülhetô meg az egyetem szerepe, és ezzel kapcsolatban teljes az összhang a PTE akadémiai vonala és a kancelláriai terület között. Az egyetem regionális szereplô a maga több mint 6300 alkalmazottjával, nagyon sok szálon kapcsolódik a gazdasági szférához a benne lévô tudással, egyfajta megrendelôi pozícióval, innovációs képességgel, azokkal a pályázati lehetôségekkel, amelyeket elsôsorban az egyetemek számára írnak ki. Ahhoz viszont, hogy az intézmény eredményes legyen és erôsebb bizalmat ébresszen a felek között, sokkal szorosabb kommunikáció, napi együttmûködés kell.

TUDÁS-PARK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az innováció kitörési pont lehet Új innovációs ügynökség a Tudás-Park projekt keretében — Melyek azok a területek és kik a szereplôk, amelyekben és akik által az együttmûködés megvalósulhat?

— A szereplôk jól meghatározhatók: az állami önkormányzati szféra valamennyi területi egysége, a Dél-Dunántúl

három megyei közgyûlése, Pécs Város Önkormányzata, a szakmai érdekképviseleti szervek, a kamarák, a különféle ipari klaszterek vezetôi és persze maga az egyetem. És nem hagynám ki a sorból a civil szférát, amely véleményformálása az elvárások közvetítésével nagyon fontos szerepet kaphat. Ha a meghatározó szereplôk ugyanazt akarják és valóban eltökéltek abban, hogy együttmûködve változtassanak, akkor nem maradhat el a siker. Nagyon lényeges, hogy tegyék félre korábbi sérelmeiket és koncentráljanak arra: hogyan lehetne ebbôl a helyzetbôl közösen elmozdulni. Számomra lényeges az is, hogy mindenki egyenjogú partnerként vegyen részt az együttmûködésben.

— A PTE és a helyi gazdasági szereplôk kutatásokban, innovációban való együttmûködése sokszor azért nehézkes, mert „nem beszélik egymás nyelvét”. Miként tudja segíteni az egyetem ennek a helyzetnek a megváltoztatását?

— Elôször meg kell érteni a másikat és a gazdasági szféra ebbôl a szempontból meghatározó. Ha meg tudja fogalmazni azt, hogy a következô években mire lesz szüksége, milyen képzettségû mérnököt szeretne, körülbelül mekkora létszámmal, milyen arányban van szüksége informatikusra, közgazdászra, jogászra, hogy milyen területen akar terméket fejleszteni és megvan a képessége, a szándéka, a bátorsága arra, hogy részt vegyen uniós pályázatokban, akkor az egyetemnek egyfajta szolgáltató szerepben kell megjelennie.

Ne mi akarjuk megmondani, hogy merre menjen a pécsi gazdaság, szerintem a vállalkozások tulajdonosai tudják, hogy mi a dolguk: létezni akarnak, minden évben egy kicsit nagyobb nyereséget termelni, fejleszteni és minél több embert foglalkoztatni. Ez egy teljesen egyértelmû elvárási rendszer, amihez az egyetemnek sokkal nagyobb rugalmassággal kell hozzáállnia, fontos, hogy értse meg ezeket az elvárásokat és a saját képzési portfólióját, akár a duális képzésben lévô feltételrendszereket, akár a pályázati lehetôségeket igazítsa hozzá. Ne önmagunknak, ne az íróasztalnak fejlesszünk terméket, mert annak nem lesz tartós gazdaságélénkítô hatása és nem nô a foglalkoztatás. A Tudás-Park projekt éppen ebbôl a felismerésbôl táplálkozik.

— Miként értékeli akár Baranyában, akár a Dél-Dunántúlon az innovációs aktivitást és hol fogalmazható meg ebben a szegmensben a PTE szerepe? Éppen egy éve szûnt meg a Regionális Innovációs Ügynökség, amely ezt a tevékenységet összefogta.

— Számomra teljesen természetes, hogy ebben a szerepben kell megjelennie az egyetemnek és ezt erôsítenie, ahol csak tudja. Egyik oldalról szerintem a feladatunk az, hogy a világban zajló változásokat, lehetôségeket, pályázati körülményeket közvetítsük a környezetünk felé. Számos helyi gazdasági társaság vezetôjével találkoztam, és azt látom, hogy se lehetôségük, se pénzük, se idejük nincs arra, hogy eligazodjanak ebben a bonyolult vi-

Dél-Dunántúli Gazdaság lágban, ezért segítséget kell adni számukra. Ezt pedig ki más tehetné meg, mint a Pécsi Tudományegyetem. Meg kell nyitni ezeket a csatornákat, akár azzal, hogy rendszeres találkozókat, különféle összejöveteleket, rendezvényeket szervezünk, az egyetem honlapján elérhetô információkat teszünk közzé, olyan internetes felületekre irányítjuk a gazdasági szereplôket, ahol megtalálják a szükséges tartalmakat.

De ez nem elég, mert érteni kell a szakmai nyelvezetet, értelmezni a lehetôségeket, ebben is óriási szerepe lehet az egyetemnek. Ha egy ötlet megfogalmazódik egy gazdasági szereplô részérôl, akkor tudjunk beszélni arról, hogy annak van-e realitása vagy nincs. Találjuk meg azokat a pályázati csatornákat, amelyek által tovább lehet vinni az elgondolást. És még egy nagyon fontos szerepét említhetem az egyetemnek: ugyan Pécs környékén nincsenek sok ezer embert foglalkoztató vállalkozások, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mozgás. Mindig vannak olyan gazdasági társaságok a világban vagy Magyarországon, amelyek partnereket keresnek.

Azt gondolom, hogy akárcsak az innováció, a gazdaságélénkítés vagy a munkahely-teremtés területén, abban is van feladata, lehetôsége intézményünknek, hogy összekapcsolja a feleket. Ha jön egy érdeklôdô, a kamarával, az önkormányzattal együtt tudjuk megmondani, hogy számára mire kínálkozik lehetôség, mert van nyilvántartásunk, információnk. Hiányzik ez a fajta közvetítô szerep, és én ebben is látom az egyetem szerepét.

Innováció=jövô A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara akkor lesz elégedett a Tudás-Park projekttel, ha az lezárulta után is folytatódik, fenntartható rendszerben és módon – mondja dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, aki szerint a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet az innováció.

— Magyarország gazdasági növekedésének, versenyképességének és az életminôség javításának egyik legfontosabb tényezôje az innováció, amely átfogó gazdaság- és társadalompolitikai programot feltételez. Világszerte ismert a magyar alkotó elme eddigi és reméljük, a jövôben is megnyilvánuló kreativitása. Szellemi képességeink hazai és nemzetközi hasznosítása, a különleges, újdonságot hordozó termékek fejlesztésére irányuló innováci-

17

TUDÁS-PARK

Dr. Síkfôi Tamás ós tevékenység koncentrált megvalósítása olyan kitörési lehetôséget biztosíthat a magyar gazdaság számára, amely versenyképes termékek és eljárások kifejlesztésén és hazai gyártásán túl igen komoly szellemi export generálását is jelenti. Ez indokolja, hogy a gazdaság vállalkozóit tömörítô Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a PBKIK is elkötelezett támogatója az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésének – különös tekintettel a kkv-szektorra –, amelyek jelentôs mértékben járulnak hozzá a GDP növekedéséhez. Támogatjuk az egyetemekkel, a PTE-vel megkezdett közös munka továbbfejlesztését, gyorsítását, volumenének növelését. Nemcsak megyei, de a területi kamarák összességét érintô nemzeti kamarai innovációs rendszer egyik fejlesztôjeként, az Enterprise Europe Network nemzetközi üzleti és innovációs hálózat tagjaként a hazai és nemzetközi innovációs folyamatok aktív szereplôje a pécsi kamara.

— A kamara milyen eszközökkel tudja vállalkozásai innovációs potenciálját serkenteni?

— Folyamatosan mérjük és vizsgáljuk az igényeket. Az egyik legfontosabb feladatunk az innovációval kapcsolatos vállalati kultúra építése és fejlesztése. Emellett a technológiai fejlesztési folyamatok hasznosítási lehetôségeinek segítése, nemzetközi láthatóság teremtése. Iparjogvédelmi központunk évente 150 ügyfélnek végez szolgáltatási tevékenységet.

Fejlesztési fórumot mûködtetünk, ahol a kkv-k nemcsak igényeiket fogalmazzák meg, de együttmûködési lehetôségeiket is bemutatják. Három különbözô nemzetközi innovációs audit rendszert üzemeltetünk, amelyek feltérképezve az adottságokat és lehetôségeket segítik a fejlesztési folyamatok dinamizálását. Technológia transzfer folyamatokban a helyi vállalkozások kapacitásait és igényeit is a PTE felé irányítjuk, helyben tartva a fejlesztési potenciált. Kkv-fejlesztési terveket elemzünk és azokat a Pólus Program ágazati irányainak megfelelôen szervezzük, forráslehetôségeket is koordinálva. A klaszterekben ösztönözzük a kkv-együttmûködéseket és nagy fejlesztési projektek meghatározását.

A kamara és az egyetem közös innovációs ügynöksége Szakértôként vesz részt a Tudás-Park projektben Opauszki László, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kisvállalkozási Bizottságának tagja, aki közre-

18 mûködött a közös PTE-PBKIK innovációs ügynökség feladatainak meghatározását célzó feladatok elôkészítésében.

— A projektben szereplô konzorciumi tagok már eddig is együttmûködtek különbözô szervezeti alegységeik közös projektjei, rendezvényei révén a térségi K+F+I tevékenységek fejlesztésének érdekében. Mindkét szervezet rendelkezik e terület fejlesztésért felelôs osztállyal, szervezeti egységgel. Az önálló mûködésbôl adódóan több a párhuzamosság, kisebb a hatékonyság. A Tudás-Park projekt célja, hogy ezt az együttmûködést egy szervezeti egységbe gyúrva közösen lássák el a feladatot. Nagyon leegyszerûsítve: fel kell mérni az egyetemi kapacitásokat, a versenyszféra és a társadalom igényeit, ezeket összefésülve fejlesztési projekteket kell generálni, melyek gazdaságitársadalmi hasznot termelnek a konzorciumi partnerek, rajtuk keresztül pedig a társadalom számára.

— A projekt kapcsán megfogalmazódott az egyetem és a kamara kezdeményezésére egy közös innovációs ügynökség létrehozása. Milyen esélyei, létjogosultsága van ennek az ügynökségnek?

— Nem kérdés, hogy létre kell hozni az ügynökséget. De ez a gyakorlatban nem feltétlenül egy újabb szervezet kell legyen, hiszen nem ettôl lesz hatékony.

Sokkal inkább az eddigi együttmûködés szervezését és elmélyítését jelenti. A PTE technológia transzfer osztályának, a kamara innovációs osztályának és Pécs városa városfejlesztési cégének, a K+F+I fejlesztési területen folytatott munkáját kell egy szervezeti egységbe olvasztva folytatni. Kell egy szigorú együttmûködési szabályzat feladat- meghatározással, jogkörökkel és felelôsségi szintekkel. Ezt utána rendszeresen ellenôrizni és mérni kell.

Változtatni kell Hogy a Tudás-Park projekt milyen új lehetôségeket kínál a kamara számára az innovációs tevékenység elôsegítésére, azt Rabb Szabolcs, a PBKIK innovációs osztályvezetôje fogalmazza meg: — Hazai célkitûzés az innováció alapú versenyképesség növelése, fejlesztése.

Az innováció, a fejlesztés, a kreatív energiák új versenyképes termékekben és szolgáltatásokban történô manifesztálódása „nehéz“ pálya. Óriási az EU-s és globá-

TUDÁS-PARK

Opauszki László Rabb Szabolcs

Dél-Dunántúli Gazdaság lis verseny, ezen a területen természetszerû az ipari szereplôk és tudásközpontok összefogása, koordinációja azonban sokszor nehézkes.

Változtatásra van szükség, mind az ipari szereplôk, mind az egyetemi-kutató szereplôk részérôl is.

Az ipari szektor igényei és elvárásai az egyetemek irányába évtizedes, részben dinamikusan változó, de alapjaiban ugyanazon tényezôkön nyugvó elvárásrendszer. Az egyetemi tudásközpontok ipari szereplôkkel folytatott együttmûködése szinte állandóan változó és rendszertelen. Az együttmûködés irányába ható tényezôk folyamatosan növekednek az elmúlt 3-5 évben. A PTE mint kutató egyetem a régió nagy hatású intézménye, amelynek a gazdasági életben is szerepet kell vállalnia, párhuzamosan a felsôoktatásban zajló átalakulásokkal, intézményi szintû változásokkal. Az ipari igényeket és az egyetemi tudást össze kell kötni, koordinált és bürokrácia-csökkentett rendszerbe kell foglalni.

Szükség van a koncentrált és operatív szinten megszervezett közös K+F+I menedzsmentre, közös technológiatranszfer folyamatokra. Ez egy nagy munka, amely már az elsô idôszakban látványos eredményeket, fenntartható rendszereket képes generálni. Ez a Tudás-Park projekt elmúlt 6 hónapjának eredményeiben is érzékelhetô. Nem ipari és egyetemi közeledés zajlik, hanem végre tevékeny és konkrét (mérhetô) együttmûködés. Ez a cél.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

MI ÚJSÁG?

Kresz Erika, a Kresz & Fiedler Kft. tulajdonos-ügyvezetôje Mi újság? – ezt a kérdést tesszük fel most induló rovatunk szereplôinek.

Minden hónapban ellátogatunk egy olyan vállalkozáshoz, amelynek mûködésérôl már régen adtunk hírt.

Megérdeklôdjük, hogy milyen változások következtek be a cég életében, miben léptek elôre, hogyan értek el sikereket. Sorozatunkat a valamikori kétszemélyes családi vállalkozásból indult, mára több mint 80 fôt foglalkoztató, fröccsöntéssel és szerszámkészítéssel foglalkozó pécsváradi Kresz & Fiedler Kft.-vel indítjuk. A cég ma az iparág egyik legmeghatározóbb gazdasági szereplôje a megyében, ezt a teljesítményt igazolják a tulajdonos-cégvezetô, Kresz Erika szavai is.

— Igen eredményes, mozgalmas idôszakon vagyunk túl 2015-ben és elmondhatjuk, hogy az elmúlt 25 év egyik kiemelkedô évének tekintjük az ideit.

Nagyon sok a megrendelésünk, keményen dolgoztunk azért, hogy be tudjunk törni új piacokra – most már látszik, hogy sikerrel. Elértük a 2015-re kitûzött célunkat az árbevételt tekintve, sôt meg is haladjuk azt.

Eredményünk talán annak köszönhetô, hogy igyekszünk folyamatosan fejleszteni cégünket mind a gyártási folyamat, mind a technológia területén – ez az év sem volt kivétel ez alól. Az év elején új fröccsöntô gépeket vásároltunk, gyártási folyamatokat automatizáltunk, sikeres volt a megújító minôségbiztosítási auditunk. Több új projektünk vevôi jóváhagyása és széria indítása történt, mely sok vevôi audittal járt és folyamatos kihívást jelentett a munkatársaink számára. Nagyon örülünk, hogy megrendelôink elégedettek voltak

és elismerôen nyilatkoztak a munkánkról, dicsérték elkötelezettségünket, a lelkes munkatársakat. A tavaly bevezetett új, ösztönzô rendszerünk is jó döntésnek bizonyult, vállalkozásunknál nôtt a belsô motiváltság és a teljesítmény. A kitûzött célok elérésének érdekében növelni kellett a dolgozói létszámot 10 fôvel, így 2015-ben már 80 fôvel dolgozunk, és munkánkba besegített 15 diák a Meló-Diák Dél Iskolaszövetkezettôl. A folyamatosan emelkedô minôségi követelmények és elvárások miatt fejlesztenünk kell a minôségbiztosítás területét is, ezért mérnökök és technikusok felvétele van folyamatban. Összességében

nagyon leterhelt, megerôltetô évünk volt, de örömmel tölt el bennünket, hogy sikerült megvalósítanunk a sokrétû vevôi elvárást, kitûzött céljainkat.

— Hogyan találtak új piacot?

— Partnerkörünk nemigen változik, a régi ügyfelek hozzák magukkal az újabbakat. 2008-ban a gazdasági válság idején adtuk át az új termelôcsarnokunkat, 2012/2013-ban jött a következô fejlesztésünk, amikor infrastrukturálisan léptünk elôre, új irodaházzal, üzemcsarnokkal, raktárral, új parkolóval bôvültünk. Ezáltal jóval szebb lett cégünk megjelenése, ami sokat számít annak a szép számmal érkezô külföldi vendégnek, aki megfordul nálunk. Keményen küzdünk a piacért például az indiai versenytársakkal, de az általunk nyújtott komplex szolgáltatással, az odafigyeléssel, a szakmai támogatással, hogy részt veszünk a fejlesztésekben, összességében úgy ítélték meg új partnereink, hogy minket választanak. A szlogenünk is az: mindig egy lépéssel a versenytársak elôtt.

— Milyen tervekkel kezdik a 2016-os évet?

— Több új projektünk van elôkészítés alatt, ezek újabb kihívást és technológiai fejlesztést kívánnak részünkrôl.

Ezért éltünk egy pályázati lehetôséggel, amelynek eredményére egyelôre várunk. Ettôl függetlenül elindultak a gépbeszerzéseink, folyamatfejlesztéseink, hiszen vállalatunk életében fontos a technológiai innováció. Igyekszünk a legmodernebb, leghatékonyabb technológiai eszközöket beszerezni, hogy magas minôségû termékeket tudjunk elôállítani és a piaci versenyben is helyt tudjunk állni.

N.T.

20

MESTERSÉGÜNK CÍMERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Amint lehet, a fia is mestervizsgát tesz Ez év szeptemberétôl a tanulók képzésével csak mesterek foglalkozhatnak, BALOGH PÉTER, a Völgység Szakmunkásképzô Ipari Szolgáltató Kft. ügyvezetôje élve a lehetôséggel, mestervizsgát tett.

Nem szokványos módon választott szakmát annak idején. Hetedikes volt, amikor a szülei építkezni kezdtek, sok szakemberrel találkozott akkoriban, közelrôl láthatta az egyes szakmák szépségeit, nehézségeit. Az asztalosé tetszett meg neki, mert azt látványosnak találta, s megfogta a fa illata, meg az a folyamat amelynek során a fából elkészül egy termék. Tanulóéveit Szekszárdon, a TÁÉV-nél töltötte, ahol a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen tíz éven át dolgozott mint épületasztalos, majd egy teljesen más területen, de mégis a szakmájában maradva, tanulókkal kezdett foglalkozni.

— Bonyhádi vagyok, s egy lehetôséggel élve lettem az ottani 504. számú Szakképzô Intézetben gyakorlati oktató – mondja Balogh Péter. — Az anyósom ott dolgozott, mint pedagógus, s ô hívta fel a figyelmemet rá, hogy asztalos oktatót keresnek. Egy kollégával ketten foglalkoztunk az épületasztalos tanulókkal, három évfolyamon 32 tanuló volt a kezem alatt.

Az évek során leérettségizett, s az is a tervei között szerepelt, hogy Dunaújvárosban a szakmájában szakoktatói végzettséget szerez, azonban a sors közbeszólt.

— Egyre több vállalkozó jelentkezett tanulókért, folyamatosan kiürültek a tanmûhelyek, s az iskola vezetése úgy döntött bezárja azokat – mondja. — Azonban továbbra is szerettünk volna tanulókkal foglalkozni, ezért létrehoztuk a jelenlegi vállalkozásunkat. Telephelyet keresve találtunk rá a Hidas határában, az ottani ipari parkban arra az épületre, amelyben kialakítottuk a mûhelyeinket, ahol több szakmában – szerkezetlakatos, ipari gépész, hegesztô, gépi forgácsoló, valamint épület- és bútorasztalos – folyik a gyakorlati képzés, e mellett ipari szolgáltató tevékenységet is végzünk. Ennek köszönhetôen a tanulóink valódi munkakörülmények között sajátítják el a szakma alapjait, az általuk készített munkadarabok értékesítésre kerülnek.

Azzal, hogy a tanuló a termelésben vesznek részt – ajtókat, ablakokat, lépcsôket, konyhabútorokat készítenek eladásra –, nemcsak megízlelhetik a jól végzett munka örömét, hanem széleskörû ismeretet szerezhetnek az általuk választott szakmában. Az elsô évben az alapképzésük folyik, majd ezt követôen szakmától függôen egy, vagy két esztendôn át a szakoktatók felügyelete

mellett dolgoznak NC és CNC vezérlésû gépeken, korszerû berendezéseken, sajátíthatják el azok üzemeltetését, biztonságos mûködtetését, így szerezve magas szakmai tapasztalatot. Ennek köszönhetôen a végzést követôen szinte azonnal el tudnak helyezkedni.

Balogh Péter ugyan a törvényi elôírások miatt vállalta, hogy mestervizsgát tesz, de már korábban is foglalkoztatta a gondolat, hogy saját vállalkozásba kezd, s ahhoz megszerzi a mesterlevelet. Most élt a lehetôséggel, hogy mindezt kedvezô feltételekkel megteheti, ugyanis a cég nemcsak munkaidô kedvezménnyel segítette, de anyagilag is támogatta ebben.

Mint mondja, jó volt újra visszaülni az iskolapadba, sok új ismerettel lett gazdagabb, mint például a szoftveres bútortervezés, vagy a logisztikán belül a raktározási rendszerek. Számos érdekes újdonsággal is találkozott, nem csak a vállalkozással kapcsolatosan, de a gyerekekkel való foglalkozás területén is.

Például, milyen módszerek alkalmazásával szerettethetô meg egy szakma, vitás helyzeteket miként lehet megoldani.

A mesterdarab elkészítése – a középpontjában átfordítva létrává alakítható szék – pedig kimondottan nagy örömöt okozott neki. — Nagy örömömre a fiam is ezt a szakmát választotta, mellettem dolgozik, s részt vesz a tanulók gyakorlati képzésében is. A tervei között szerepel, hogy, amint meglesz a szükséges gyakorlati ideje ô is mestervizsgát tesz – zárja beszélgetésünket, mert mennie kell, megrendelô érkezett.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

TANULÓSZERZÔDÉS

Büszkék a tanulóknak továbbadott tudásukra Öt évvel ezelôtt fogadta az elsô cipôkészítô tanulókat a szigetvári Manifaktor Kft., azóta már a végzettek közül többen a munkatársaik lettek. Ma már az sem számít egyedi esetnek, hogy egész család dolgozik a cipôgyárban, férj, feleség, szülôk és gyerekek. Az utánpótlás nevelésében elért eredményeiket a kamara Szigetvári Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Jó érzés volt, hogy észrevettek bennünket – mondja Papp Judit, a Manifaktor Kft. ügyvezetôje. — A Szigetvári Szakképzésért Díjjal a cipôipari szakember-utánpótlás nevelésében elért eredményeinket ismerték el, a dolgozóink is nagyon büszkék erre a címre, hiszen van, akinek a gyereke is ezt a szakmát választotta, de olyan is, akik közül több generáció is a gyárban dolgozik.

Jelenlegi tanulóink közül idén ketten végeznek, bízom benne, hogy ôk maradnak is.

Mint mondja, hosszú évek után, 2010-ben a kezdeményezésükre indult újra a cipész, cipôkészítô és cipôjavító tanulók képzése Szigetváron, miután egyre nagyobb gondot jelentett a szakember-utánpótlás. Folyamatosan elöregszik a szakma, s miután a könnyûiparban jelentôs számban dolgoznak nôk, így náluk is sokan éltek a lehetôséggel, hogy negyven éves munkaviszony után nyugdíjba mentek, az ô utánpótlásukat is meg kellett oldani. Az elsô idôben a hiányukat szinte az utcáról felvett fiatalokkal pótolták, akiket betanítottak. Szembe kellett azonban azzal nézniük, ez nem járható út, ezért a helyi szakközépiskolával együttmûködési megállapodást kötöttek, s belevágtak a tanulóképzésbe.

— Egy teljesen új terület volt ez a kft. életében, korábban nem folyt nálunk tanulóképzés – folytatja tovább Papp Judit. — Mindenki számára új volt, a dolgozóknak, s nekem magamnak is. Azonban rövid idô alatt fontos részévé vált a gyár életének, a tanulók jó hatással vannak mindenkire, egyfajta

szemléletváltásra is sor került általuk, közösségépítô hatása lett. A dolgozók egyre nagyobb örömmel segítettek nekik, büszkék lettek a tudásukra, egyre szívesebben adták át a szakmai tapasztalataikat. A tanulók pedig örömmel vették, hogy foglalkoznak velük, a cipôgyár szinte a második családjuk lett, a vizsgák után közös programot szervezünk nekik. Kis közösség a miénk, az egymásra figyelés pedig segített nekik a felnôtté válásban.

A tanulóik a tényleges munkában vesznek részt, s a gyakorlati idô alatt a cipôkészítés teljes folyamatával megismerkednek, e mellett elsajátítják a cég által elvárt munkakultúrát is. A tanulmányi eredményeik alapján differenciált ösztöndíjat kapnak. A végzést követôen pedig a legjobbakat továbbfoglalkoztatják. Az eltelt öt esztendôben harmincegyen végeztek, akik közül jelenleg heten dolgoznak a mai napig a cégnél. Az elvándorlással nekik is szembe kell néz-

niük, voltak, akik külföldre mentek, de olyanok is akik családi okok miatt voltak kénytelenek váltani.

Igyekeznek minél több lehetôséget megragadni arra, hogy megismertessék a cipôipari szakmákat. Rendszeresen tartanak nyílt napokat, sok iskola él a lehetôséggel. Oktatási központot hoznak létre, ami a cipôipar kirakata is lesz egyben, hogy aki oda betér lássa, mirôl szól ez a szakma.

— Annak érdekében, hogy minél többen megismerjék a cipôkészítés milyen részmûveleteket is takar, saját oktatóbázist hozunk létre – vázolja fel a jövô terveit az ügyvezetô. — Megvásároltuk a cipôgyár melletti lakóépületet, ebben kap majd helyet, s itt lesz a tanmûhelyünk is. Ott folyik majd a terveink szerint a következô tanévtôl az iskolarendszerû oktatásban résztvevô tanulók képzése, de ha találunk hozzá partnert, akkor a felnôttképzés keretében is megkezdjük a cipôipari szakember utánpótlás kinevelését. Ehhez most már minden feltétel adott, ugyanis a tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó munkatársunk, Hallgató Zoltán – aki Martfûn végzett az utolsó cipôipari technikusi évfolyamon – sikeres mestervizsgát tett, amelyhez a lehetôségeinkhez mérten minden támogatást megadtunk, szakmailag és anyagilag egyaránt. A felkészülését a legjobb szakemberek segítették.

A Manifaktor Kft. teljes egészében német tulajdonban van. Jelenleg százhatvanan dolgoznak a szigetvári üzemben, ahol elsôsorban nôi divatcipôket gyártanak exportra.

SzK

22

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Rétházi Csilla, a bólyi Agro-Boy Kft. tulajdonosa Igazán férfias sport, a CrossFit találta az életemben, hogy ezeket megtanuljam meg Rétházi Csillát, aki nem csupán és folyamatosan fejlôdjek benne. Azt kedvtelésbôl ûzi ezt a könnyûnek nem gondolom, hogy ez a sport nagyon illik nevezhetô testmozgást, de aktívan ver- a személyiségemhez, rengeteg dolgot senyez is. A CrossFit egy Amerikából kell tanulni folyamatosan, és nyomon származó fitness rendszer, amelyet követhetô a fejlôdésem is. Ez egy egyé2000-ben hoztak létre. Olimpiai ni sport, bár csapatban is szoksúlyemelésbôl, poilometritam versenyezni. Tetszik kus-, erôemelô- és gimbenne, hogy végig önnasztikai gyakorlatokmagamért küzdök. ból áll, így a legLátom az elvégzett komplexebb és legmunkám eredmémegterhelôbb moznyét és az életem gásformák csoportmás területein is jába sorolható. Mûtudom kavelôi inkább filozómafiának nevezik, mint egy sportágnak, ugyanis végzése közben nem csak az emberi test, de a lélek is komoly változásokon megy keresztül. A CrossFit célja egyfajta funkcionális erô kialakítása, amit a való életben is kamatoztathatnak mûvelôi.

Csilla egy véletlen folytán találkozott ezzel a sporttal.

— Egyik ismerôsöm mesélte, hogy toztatvolt egy próbaedzésen ni a tudásomat. a Pécsi Testakadémián, „A sport fegyelemre, elmondta, hogy mirôl — Említette, alkalmazkodásra, alázatra szól ez a mozgásforma, hogy az egészséés kitartásra tanított” majd elmentem kipróbálni. ges táplálkozás és Lassan már három éve, hogy életmód fontos szereott ragadtam. pet játszik az életében. Miért fordít ezekre kiemelt figyel— Mit nyújt ez a sport, miért kedveli?

— Régóta nagyon fontos számomra met? a táplálkozás és a sport, mindig is vé— Ez nálam összetett dolog: voltak geztem valamilyen testmozgást, mivel a kisebb-nagyobb egészségügyi problémozgás a mindennapjaim része. A ver- máim, ebbôl adódóan kezdtem el többet senyzés pedig valami olyan plusz, ami foglalkozni az egészséges táplálkozásszükséges az életemhez. A CrossFit há- sal. Másrészt nekem ez a sport, a verrom alapelembôl áll. Kihívást jelentett senyzéssel együtt, súlyban, kondíció-

ban, fizikai állapotban nagyon sokat segít. Biztos vagyok benne, hogy önmagában a testmozgás a megfelelô és egészséges táplálkozás nélkül nem mûködik megfelelôen.

— Miként hat a sport, ez a fajta életmód a mindennapjaira, a munkára, a magánéletére?

— Mindig szükségem volt arra, hogy a munkám után valahogy levezessem a feszültséget. Vállalkozóként elég sok stressz éri az embert a munkahelyén, így kell valami, amivel el tudom vezetni a felesleges energiákat. Nyilvánvalóan a sport sok idômet veszi el az életbôl és kevesebb idôm marad a magánéletre, pedig többet szeretnék. Viszont azt gondolom, hogy enélkül sokkal rosszabb lenne az élethelyzetem, mert úgy érzem, hogy szükségem van rá. Nekem így teljes az életem. Általában hetente 4-5 napot edzek, van, hogy hatot, ez függ attól, hogy éppen versenyre készülök-e vagy sem.

Alkalmanként minimum 2-3 órát töltök a teremben, ami lehet, hogy soknak tûnik, de vállalkozóként mindig úgy alakítom az idôbeosztásomat, hogy beleférjen az edzés.

— Hogyan hat a környezetére a sport szeretete?

— Azt gondolom, hogy pozitív hatással vagyok a körülöttem élôkre, egyre több ismerôsömmel találkozom az edzôteremben. Sokan megkeresnek, hogy mit sportolok és hogyan csinálom, mert nekik is lenne kedvük hozzá.

Kezdtek már el sportolni olyanok is, akikrôl sosem gondoltam volna. És jónéhányan, akik eddig hobbi szinten ûzték ezt a tevékenységet, komolyabban csinálják. A sport engem fegyelemre, alkalmazkodásra, alázatra és kitartásra tanított, remélem, ezt mások is megtapasztalják.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

GÉPIPARI KLASZTER

Fókuszban a ZIEHL-ABEGG Motor- és Ventillátorgyártó Kft.

A ZIEHL-ABEGG Kft. telephelye

2015. november 12-én tartotta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) a 25. Benchmarking Klubülését Marcaliban klasztertagjánál, a ZIEHL-ABEGG Motor- és Ventillátorgyártó Kft.-nél.

A több mint 700 fôt foglalkoztató, 13 milliárd Ft éves árbevételt elérô térségi meghatározó munkaadó fôként a német anyavállalat rendelései igényeinek megfelelôen gyárt motor és ventillátor alkatrészeket, légtechnikai berendezéseket, speciális elektromotorokat, axiális és radiális ventillátorokat a mintegy 54 000 négyzetméter telephelyen. Termékeit a mezôgazdaságban, a gépgyártásban, a légkondicionálás és a hûtôipar területén használják.

A cég 26 kereskedelmi képviselete a világ szinte minden táján megtalálható, a németországi központ mellett három fô termelô egysége van, melybôl az elsô külföldi termelôüzemet 1994-ben hozták létre Magyarországon, Marcaliban.

Ma ez a legnagyobb gyártóegysége.

A folyamatosan bôvülô telephely és gyártóterület fejlôdésével ma a gyártási tevékenységük három gyártócsarnokban, a rácsüzemben, tekercselôüzemben és az alumínium öntödében történik a legmodernebb technológiák felhasználásával, melyekkel villanymotor állórészeket tekercselnek, ventillátor védôrácsokat gyártanak és alumínium ventillátor lapátokat, forgóalkatrészeket és egyéb kiegészítô alkatrészeket öntenek.

A védôrácsot gyártó rácsüzemben átlagosan évente 1000 tonna acélhuzal

kerül feldolgozásra, mellyel mintegy 520 000 db védôrács készül el.

A tekercselô üzemen belül két nagy részleg különül el, a hajtástechnika és légtechnika. A légtechnika üzemrészben kisebb teljesítményû villanymotorok tekercselése történik, ahol évente átlagosan 780 000 db villanymotor készül. A hajtástechnika részlegben három alaptípusú villanymotort készítenek, a felvonó motoroktól a komputertomográf motorokig bezárólag. 1 héten átlagban 150 darab villanymotort készítenek, amihez közel fél tonna rézhuzal kerül felhasználásra.

Az öntödében hidegkamrás nagynyomásos alumíniumöntéssel, és az ezt követô mechanikai megmunkálással foglalkoznak.

A vállalat nagy hangsúlyt fektet dolgozóinak képzésére és a munkaerô utánpótlásának biztosítására, 2013-ban tanmûhelyeket hoztak létre, jelenleg 60 fô ipari tanulónak és hallgatónak biztosítanak gyakorlati képzôhelyet. Ösztöndíj programjuk keretén belül a hazai mérnök utánpótlást is szorgalmazzák.

Szabó Berta Automatizált ponthegesztés Olvasztókemence

Benchmarking ülés a ZIEHL-ABEGG Kft.-nél

Szijártó Ferenc ügyvezetô igazgató

24

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Dallos László – Audi A4 Sport 2.0 Az elsôsorban elektronikai bérgyártással és elektronikai fejlesztéssel foglalkozó Z Elektronika Kft. ügyvezetôje az AutóCity Kft. új Audi A4 modelljét próbálta ki.

— Mindig rácsodálkozom az Audira, ahogy a márkára jellemzô formavilágot tökéletessé fejlesztik. Aztán a következô modellváltáskor ismét elôhúznak valamit a formatervezôi varázscilinderükbôl, amivel egy magasabb minôségi szintre lépnek. Ez történt az új A4-es esetében is. Olyan az autó megjelenése, mintha egy gyémántokkal ékesített szobor lenne, masszív, hûvös, elegáns és végtelen profizmust sugároz.

Hajszálpontosan illesztett elemek, ékszerszerû elsô és hátsó lámpák, tökéletesen kimunkált domborítások, izgalmas, tekintélyes, de nem agresszív hûtômaszk, szerintem nagyon jó munkát végeztek a dizájnerek. Érdekes, hogy mára a lámpák meghatározó elemei a formanyelvnek. Az A4-es LED lámpái különösen ízlésesek.

A hátsó index megoldása tetszik a legjobban, erre már a külföldi útjaim során többször rácsodálkoztam, ott már sokan megvették az új modellt.

— Üzletemberként bizonyára sokat autózik, de milyen autóval teszi mindezt?

— Régebben francia autóval jártam, de aztán jött egy remek lehetôség, és nem tudtam ellenállni a Volkswagen Jetta csábításának. Azt, hogy jó döntés volt, bizonyítja, hogy már 400.000 kilométernél járok az autóval. Számomra ez nem meglepetés, úgy gondolom, a német autók még mindig kiemelkedôek a megbízhatóság terén.

— Milyen távokon jött össze ez a tekintélyes futásteljesítmény?

— A Pécs környéki szakaszok mellett elsôsorban az üzletfelek látogatása

során gyûlnek a kilométerek. Sok a német partnerünk, németországi kiállításokon is részt veszünk, ezért rendszeresen utazom hosszú távon is.

— A Z Elektronika honlapján olvastam, hogy autóipar kapcsolataik is vannak, ez mit takar?

— Vonóhorog elektronikát fejlesztettünk egy pécsi cégnek. A mai autók elektromos rendszeréhez már nem könynyû egy kiegészítô berendezést csatlakoztatni. Egy olyan interfészt fejlesztettünk, ami vizsgálja, hogy milyen jelek érkeznek a hátsó lámpákra, azt feldolgozza, és ez alapján vezérli a vontatmány jelzôberendezéseit.

Ezen kívül beszállítói vagyunk a Boschnak is, így áttételesen is kapcsolódunk az autóiparhoz. Ez a terület egyébként is közel áll hozzám, pályafutásom elején az autóelektronikákkal szerettem volna foglalkozni, de aztán más irányt vett a karrierem.

— Elektronika ebben az Audiban is bôségesen van, ez mennyit tesz hozzá az élményhez?

— Egy prémiumautóban különösen sokat jelent, hogy a legfrissebb elektronikai fejlesztések kerülnek a kocsiba.

Nagyon tetszik például az óracsoport panelje, ami tulajdonképpen egy hatalmas kijelzô. Mikor a megszokott sebes-

AutóCity – Audi Szalon ● 7630 Pécs, Pécsváradi út 8. ● Tel.: 72/517-555 ● web www.autocitypecs.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

TDI S tronic

25

AUTÓTESZT

ségmérô és fordulatszámmérô kettôs gombnyomásra kihúzódik a két sarokba, és megjelenik a hatalmas navigációs felület, az még sokadik alkalommal is megdöbbentô. Ráadásul a térkép színvonala, a kijelzô minôsége, a személyre szabhatóság is elsô osztályú. Az pedig, hogy a navigációs adatokat, a sebességet és más fontos információkat a szélvédôre is ki lehet vetíteni, nemcsak látványos, hanem nagyon biztonságos is.

— Az A4-es középkonzoljának kialakítása sem mindennapi, itt is új megoldásokkal találkozhatunk.

az autós belsôépítészet csúcsán. Én ugyan elsôsorban felhasználóként tekintek egy autóra, és számomra kevésbé fontosak ezek a részletek, de ennek ellenére, ha körbepillantok az utastérben, készséggel elhiszem az állítást.

A kényelemre sem lehet panasz, a sportülések pazar kialakításúak, szinte minden irányban állíthatóak. Térbôl is van elegendô, a hátsó sorban is kényelmesen elférnek az utasok. Hiányérzetem talán csak a tárolórekeszek terén van, egy nagyobb üveget, vagy egy A4es méretû mappát már nehézkes elhelyezni a vezetôülés környékén. Egy hajszálnyival nagyobb kesztyûtartó már megoldás lett volna erre a problémára.

ményt nyújt. Nem tudok semmilyen negatívumot mondani, így tökéletes, ahogy van.

Jól sikerült a futómû is, éppen úgy viselkedik, ahogy egy Auditól várja az ember. Egy hajszálnyival a sportosság felé mutat, de még a Mohácsi út vasúti átkelôin áthaladva sem éreztem azt, hogy kényelmetlenül rázna.

— A masszív karosszéria, a rengeteg elektronikus segédeszköz és a látványos utastér, kiegészülve a kétliteres dízellel, milyen autóvá áll össze?

— Úgy gondolom az új A4-es egy nagyon harmonikus autó, ideális kompromisszum az üzleti életben. Nem túlságosan nagy, de nem is szûk, kellôen

— A klasszikus elrendezést szoktam meg, így kellett néhány kilométer mire magabiztosan tudtam használni minden kezelôszervet. Jó, hogy a fûtéskonzol megmaradt a megszokott helyén, a hômérséklet szabályozó közepébe tett kijelzô pedig nagyszerû ötlet. Az exkluzív váltókar és az elôtte elhelyezett MMI kezelôszerv egészen különleges hangulatot áraszt.

— Nem beszéltünk még a kényelemrôl és az anyagok minôségérôl.

— Azt hiszem, ezen a szinten az anyagminôség már nem lehet kérdés.

Valahol olvastam, hogy az Audi áll most

— A motortérben a jól ismert kétliteres TDI dolgozik, de már 190 lóerôvel, elegendô ez a teljesítmény vagy ez már kiemelkedô menettulajdonságokat ad a kocsinak?

— Az én autóm is TDI motoros, és nagyon szeretem. Barátságos a karaktere, elképesztôen keveset fogyaszt és nagyon jól autózható. Szeretek lendületesen vezetni, és abban is jó partner. Ez a kétliteres TDI tudja ugyanezeket az erényeket, de a remek S tronic váltóval együttmûködve már már sportos él-

erôs, de emellett roppant takarékos, és elég tágas ahhoz, hogy négy felnôtt is kényelmesen tehessen meg benne hosszabb külföldi utakat is. Prémium minôséget nyújt, természetesen a kategóriához illô áron.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1968 cm3 Maximális teljesítmény: 190 LE 3800-4200/min Maximális nyomaték: 400 Nm 1750-3000/min Saját tömeg: 1555 kg Csomagtér: 505 l Maximális sebesség: 237 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7.7 s Átlagfogyasztás: 4.3 l Alapár (2.0 TDI Sport 190LE): 10.630.280 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és függönylégzsákok, automata klímaberendezés, ESP, Audi pre sense city, energiavisszanyerés, fény- és esôszenzor, MMI rádió plusz, sportülések, xenon plus fényszóró, start/stop automatika

26

AKTÍV PIHENÉS MELLÉKLET

A wellness piac hazánkban is fénykorát éli, legyen szó lekvárról, zokniról, teáról, szállodáról, vagy egy arcpakolásról. A lényeg, úgy javítsunk a közérzetünkön, erônlétünkön, hogy közben jól is érezzük magunkat.

A wellness oly sokrétû használata miatt ma már a SPA megnevezés is igen elterjedt, de jelentése és lényege szinte ugyanaz. Manapság számtalan termék és szolgáltatás mellett láthatjuk a wellness jelzôt, amely a jobb minôséget és az egészséges életmódot jelenti. Legyen szó akár egy kellemes masszázsról, egy aromaterápiás fürdôrôl, netán egy 100 százalékban gyümölcsbôl készült koktélról, máris a wellness szó jut róla az eszünkbe.

Manapság mind gyakrabban találkozhatunk a wellness kifejezéssel olyan összefüggésben, mint wellness hétvége, wellness szálloda. Sokan ilyenkor könnyed szórakozásra, vagy csupán egy kellemesen eltöltött, ké-

Dél-Dunántúli Gazdaság

nyeztetô hétvégére gondolnak, ám ez ennél sokkal sokrétûbb. Egy-egy ilyen hétvége központjában a test és a lélek harmóniája, a kiegyensúlyozottság, a magabiztosság, és a pozitív közérzet áll, amelyet a különbözô technikák és relaxációs gyakorlatok tesznek lehetôvé. Mindezekre pedig akár vidéken, távol a városok forgatagától is lehetôség nyílik, ahol nyugalomban lehet feltöltôdni, elfeledve az egyébként stresszes mindennapokat. Minderre kiválóan alkalmas a jóga, a tai chi, vagy akár a lovagolás, egy, teniszparti, az úszás. E mellett ma már kifejezetten erre a célra kialakított úgynevezett „wellness menüvel” is várják vendégeiket a nagyvárosi és a vidéki szállodák.

Szinte az egész országban elérhetôek a „spa-k”, azaz a gyógy-, illetve termálfürdôk nyújtotta kényeztetô és ápoló lehetôségek, valamint a különféle masszázsok, amelyek közben különbözô illat-, ásványi és egyéb a bôr számára elengedhetetlen hatóanyagokat juttatnak be.

Ép testben, ép lélek

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

GASZTRONÓMIA

Kis pécsi gasztrokörkép III.

Disznóesszencia A kocsonya bizalmi kérdés. Ráadásul a vásárlásával kapcsolatos félelmeink, gyanakvásunk egyáltalán nem alaptalan. Ugyanaz a helyzet, mint például a belsôségekkel, mert bizony vannak ételek, amiknél tényleg jobb, ha szinte az elsô pillanattól az elfogyasztásig mi magunk követjük végig az útjukat.

Míg vannak, akik már-már fanatikusan imádják a kocsonyát és hihetetlen mennyiségeket képesek lefôzni, majd önnön receptjük tökéletességétôl egy kicsit meg is részegedve azt jóízûen és szertartásszerûen elfogyasztani, addig mások undorodnak az ételtôl. Közömbösekkel én még nem nagyon találkoztam. A keménymag – talán nem meglepô módon – leginkább a szalontüdô, véreshurka, abált szalonna rajongótáborával alkot közös halmazt, és mi tagadás, ezeknek a finom ételeknek mégiscsak a világ bizarr kajáit felvonultató dicsôségfalon van a jól megérdemelt helyük. Ez is dicsôség! De, ha még ez sem gyôzött volna meg valakit a kultstátuszról, akkor minden kétely elsöprése érdekében emlékeztetnék a miskolci kocsonyafesztiválra, ahol még a kulturális államtitkár is egy két méter átmérôjû gigakocsonyába fagyasztott süldôvel pózolt. Minden a helyén van, a készült kép maga is mûalkotás, szóval mi ez, ha nem az értékpiramosok csúcsa, a világörökség része?

Ami ugyancsak biztosan állítható, hogy csak a tartósan hideg idôvel egyszerre érkezik meg a kocsonya szezonja is. Mindez annak dacára, hogy még a multik is – a hûtôpultjaikban kapható kis egységcsomagjaikkal – mindent megtesznek a jó ügy érdekében. És annak ellenére is, hogy azért akadnak a már említett igaz fanatikusok között még fanatikusabbak, akik a házi kocsonyát szezonon kívül is bevállalják. Azonban mégiscsak jó oka van, hogy ez a szezon manapság sem tolódott ki igazán. A kocsonyát, ahogy olyan sok klasszikust, valójában csak nagy mennyiségben érdemes csinálni, úgy a legjobb, és lássuk be, otthon nagyon keveseknek áll rendelkezésre akkora mesterséges hûtôkapacitás, ami 10-15 tálat is a szükséges hômérsékleten tud tartani. És még marad hely a tejnek is. Így marad a kinti tárolás, garázsozás, fészerezés, amik – megfelelô óvintézkedéseket követôen – egyáltalán nem rossz megoldások.

Viszont, aki kényelmesebb, csak egy-egy adagot néha-néha megkívánna, nem tud vagy akar maga fôzni, esetleg egyéb gátló tényezôk (például a kocsonyától undorodó házastárs) miatt az otthoni elkészítés szóba se jöhet, annak bizony más megoldás után kell néznie. Így, ha kocsonyafôzô ismerôsök, rokonok sincsenek, akkor fel kell deríteni a terepet. Évtizedekkel ezelôtt – állítólag – sokszor kocsmákban, borozókban lehetett a legjobb ko-

csonyát kapni, és ma is van Pécsen olyen hely, ahol viszonylag elfogadható minôségûhöz lehet hozzájutni. Legalábbis, nem hatalmas a kompromisszum. Azonban az összkép lehangoló. Sajnos a legtöbb pécsi vendéglátóhely siralmasan teljesített egy, még elôzô szezonban végigvitt, igen alaposra sikeredett teszten. Barátok, ismerôsök ajánlása (és intelme!) alapján sikerült tíz, kereskedelmi forgalomban kapható kocsonyát felkutatni a városban és az eredmény összességében több mint katasztrofális volt. Ennyi hibát, problémát ritkán sikerül egy asztalra összegyûjteni. Olyan is akadt, amelyikben zavaros volt a megdermedt lé, azaz jó eséllyel a lehabozás, a lebegô részecskéktôl való tisztítás meg sem történt. Találkoztunk zselatinnal rögzített, menzákat idézô csirkehúslevessel, amit valószínûleg elôtte már számtalanszor forraltak és fôztek újra. Alaposan elfáradt mire kocsonya lett belôle. Volt olyan csomag, amiben zöldborsóval, sárgarépával találkoztunk és még a hidegben sem volt megdermedve, csak zselészerûre sikeredett. A legborzasztóbbak azonban mégis azok voltak, amelyek legalább egyszer kiolvadtak és aztán visszadermedtek. Ilyenbôl sajnos többet találtunk. A legrosszabb, de talán még fogyasztható kocsonyáknál a túlsózás volt a közös pont, valószínûleg ezzel próbáltak minden mást elfedni. És volt olyan is, amirôl már vásárláskor egyértelmûen látszott, hogy azt bizony nem szabadott volna eladni sem, hiszen emberi fogyasztásra réges-régen alkalmatlan volt. (Jó pedig sosem lehetett.) Rossz példa tehát akad bôven és a teszt is csak azt tudta megállapítani, hogy jó kocsonyát inkább otthon csinál az ember.

Tehát az otthon elkészített kocsonya még mindig a lehetô legjobb opció, még akkor is, ha nem a világ legboldogabb, szabadtartású serté-

sébôl készítjük. Innen pedig már tényleg a filozófikus, ars poeticákat összegyûjtô és ütköztetô gondolatmenetnek kellene jönnie.

Mert hát milyen is a jó kocsonya? Mindenkinek egy kicsit más. Elég csak körülnézni az internetes fórumokon, hogy milyen vérre menô viták övezik a témát. De, ha sok minden másban nincs, akkor miért pont a kocsonya helyes (!) elkészítési módjában találnánk meg a nemzeti minimumot? Míg a vallásos minimalisták a disznó, víz, hagyma és fûszerek kombinációban hisznek, a másik végleten a mindent bele alapon ügyködôk és a zöldségezés (sárgarépa, borsó?!?) híveit találjuk. Kell-e bele füstölt hús vagy sem? Az 5 kiló disznósághoz 5 fej fokhagyma, vagy csak három dukál és annak is a fele csak a végén a tál aljába aprítva, de sose fokhagymanyomózva? És különben is, szabadtartású, boldog mangalicáknak tényleg csak a jobb elsô, forrázott és pörkölt lábát vegyük, mert abból az igazi?

Láthatjuk, hogy akár más, népszerû ételeknél általában, a területi és családi változatok jelentôs eltérést mutatnak. Mindemellett azonban vannak mégiscsak minôségi jellemzôk, amelyek nélkül nincsen jó kocsonya. Tiszta lé, kellô kocsonyásság, határozott, fûszeres ízvilág (+fokhagyma!), a hús és egyebek egészséges aránya. Ezeknek kellene az irányadóknak lennie és innen már tényleg csak ízlés, fûszerezés, kedv kérdése volna az egész. Azonban sajnos pont ezek az alapvetô jellemzôk, amiken a kereskedelmi forgalomban kapható kocsonyák többsége rögtön elbukott, és az ízlésen való vitatkozásig már el sem juthattunk. Reménykedjünk benne, hogy az idei szezon jobb lesz, vagy tényleg keressük meg a kedvenc receptünket, és fôzzünk ízlésünk szerint otthon.

Gûth Ervin

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

Akadálymentes belsô piac – az Európai Bizottság új stratégiája Az Európai Bizottság 2015. október 28-án közzétette az egységes belsô piac hatékony mûködését célzó új stratégiát, remélve, hogy a jelenleg csak döcögve és hiányosan mûködô belsô piac új lendületre kap.

Az egységes piac célja az áruk, a szolgáltatások, a tôke és a személyek szabad áramlásának biztosítása. A vállalatok számára kiaknázható lehetôségeket, a fogyasztók számára nagyobb választékot és alacsonyabb árakat jelent.

Az ütemterv a mobilitás és a szolgáltatások útjában álló akadályok lebontását, a kis- és középvállalkozások szabályozói környezetének további egyszerûsítését és az innovatív szolgáltatások felkarolását célozza, figyelembe véve a 21. század digitális forradalmát és annak innovatív szolgáltatásait.

A szolgáltatások határokon át történô nyújtásának útjában álló akadályok lebontása a stratégia egyik fô prioritása. Az Európai Bizottság becslései szerint a szolgáltatási irányelv ambiciózusabb végrehajtása 1,8 százalékkal növelné az Európai Unió GDP-jét. „Az egységes piac nyújtotta lehetôségek nem mindig valósulnak meg, mert a belsô piac szabályai nem köztudottak, nem érvényesülnek, vagy egyéb indokolatlan akadályok állnak az útjukban. Az egységes piacnak éppen ezért alkalmazkodnia kell a realitásokhoz, az innovatív gondolatoknak és az új üzleti modelleknek is meg kell találniuk a helyüket” fogalmazta meg az Európai Bizottság közleményében.

Egy friss tanulmány szerint az öt legfontosabb közösségi gazdasági szektorban (közösségi finanszírozás, internetes foglalkoztatás, közösségi szállás és vendégfogadás; autómegosztás és zenei videó lejátszás) a bevételek globálisan az idei 13 milliárd euróról 2025 re 300 milliárd euróra nôhetnek.

Elzbieta Bienkowska, a belsô piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás-és a kkv-politikáért felelôs biztos szerint az egységes piac az európai integráció központi eleme, és ha új munkahelyeket és versenyképes gazdaságot akarunk teremteni, akkor ki kell aknáznunk az egységes piacban rejlô lehetôséget.

Az új stratégiának négy fô célcsoportja van: a fogyasztók, a kis- és középvállalkozások (illetve induló vállalkozások), az innovatív vállalkozások és a szakemberek.

FOGYASZTÓK

INNOVATÍV SZOLGÁLTATÁSOK

Cél, hogy egy másik tagállamban – interneten vagy személyesen – árut vagy szolgáltatást vásárló fogyasztó ne szembesüljön különbözô árakkal, változó eladási feltételekkel és eltérô kiszállítási módokkal (hacsak ezt nem lehet objektív és ellenôrizhetô érvekkel alátámasztani).

Az Európai Bizottsághoz és az Európai Fogyasztói Központhoz gyakran érkeznek olyan panaszok, amelyek szerint a vásárlók állampolgárság vagy lakóhely alapján jogtalanul részesültek eltérô bánásmódban.

Az Európai Bizottság ki fogja dolgozni a közösségi gazdaság európai menetrendjét. Az új üzleti modellek a polgárok és a vállalatok számára is hasznosak, emellett elôsegítik a létezô erôforrások hatékonyabb felhasználását.

Kétségek merülnek fel viszont azzal kapcsolatban, hogy a meglévô jogszabályok még mindig megfelelôek-e, vagy pedig új szabályokra lenne szükség. Ugyanakkor garantálni kell azt is, hogy ne sérüljenek olyan közpolitikai célkitûzések, mint a fogyasztóvédelem, illetve hogy betartsák az adó- és a munkajog szabályait.

KKV-k ÉS INDULÓ VÁLLALKOZÁSOK

SZAKEMBEREK

Miközben az induló vállalkozások nagyban hozzájárulhatnak a gazdasághoz, számos vállalkozó azért hagyja el Európát, mert innovatív elképzelése nem jut el a piacig. A KKV-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítését célzó intézkedések már folyamatban vannak, erre szolgál a befektetési terv és a tôkepiaci unió.

Ezt kiegészítve az Európai Bizottság tervezi a héa-szabályozás egyszerûsítését, a cégbejegyzéssel kapcsolatos költségek csökkentését, és egy, a vállalatok fizetésképtelenségérôl szóló javaslat elôterjesztését, valamint a szabályozási követelményeket érintô információkhoz való hozzáférés egyszerûbbé tételét. A Bizottság arra is törekszik, hogy világos, KKVbarát szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos szabályozást hozzon létre, valamint hogy megfizethetôvé és vonzóvá tegye az egységes hatályú európai szabadalmat az európai vállalkozások számára.

A KKV-k részérôl felmerülô leggyakoribb panaszok a bonyolult áfa-fizetési szabályok; a társasági adót övezô bizonytalanságok; a szabályozói elôírások megértése és az azoknak való megfelelés; a hitelforrásokhoz való hozzáférés hiánya; a csôdtörvényektôl való félelem és az innováció útjában álló akadályok.

Az Európai Bizottság javítani kívánja a vállalkozások és szakemberek mobilitási feltételeit. Ösztönözni fogja a szakmai képesítések kölcsönös elismerését és meg fogja könnyíteni az üzleti szolgáltatások, az építôipar és más, növekedést serkentô ágazatok határokon átnyúló munkáját.

Ezek a lépések lehetôvé tehetik, hogy a vállalkozások és a szakemberek új piacokhoz jussanak és európai szintû szereplôkké váljanak.

Európában jelenleg több mint 5 ezer szabályozott szakma van, ami 50 millió embernek ad munkát.

Ezeknek a gyakran mesterségesen védett szakmáknak (ügyvédek, építészek, közjegyzôk, taxisok stb.) nagyobb fokú megnyitása az érintett országokban munkahelyteremtést és a fogyasztók számára kedvezôbb árakat eredményez. A hasonló szakmák szabályozása országról-országra nagyon eltérô képet mutat.

További tervezett intézkedések A határokon átnyúló szolgáltatások, mindenekelôtt az építôipari és az üzleti szolgáltatási szektor mûködésének megkönnyítése.

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Harmonizált nyomtatványok teszik majd lehetôvé a szolgáltatóknak, hogy hivatalosan bejelentsék tevékenységüket a fogadó ország hatóságainak, egy füst alatt elintézve minden formaságot.

A kiskereskedelmi egységek mûködésének támogatása. A piacra lépést megnehezítô tagállami szabályok miatt a kiskereskedelmi szektor legtöbb szegmensében csökkent az új boltok és értékesítô helyek száma, ami a verseny visszaeséséhez és a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetett.

A jelenleginél átláthatóbb, hatékonyabb és számonkérhetôbb közbeszerzés.

Az európai közbeszerzési piac az Unió GDP-jének 19 százaléka, a tagállami hatóságok évente több mint 2,3 milliárd eurót fordítanak áruk és szolgáltatások közbeszereztetésére.

Az európai szabványok rendszerének korszerûsítése, és a szerzôi jogokra vonatkozó európai szabályok konszolidálása.

Az Európai Bizottság szoros együttmûködésben fog dolgozni a tagállamokkal és a piaci szereplôkkel, hogy létrehozzák az egységes piaci szabályoknak való megfelelés kultúráját.

Különös figyelmet kap a szolgáltató szektor és a közbeszerzés, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az adóból befolyt összeget hatékonyan költsék el.

Az új belsô piaci stratégia emellett szigorítani fogja az áruk piacfelügyeletét, hogy a szabályoknak nem megfelelô termékek ne juthassanak be az uniós piacra, és javasolni fogja egy piaci információs eszköz bevezetését is.

Belsô piaci stratégia: http://ec.europa.eu/DocsRoom/docu ments/13444?locale=en További információk: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-155909_hu.htm http://www.bruxinfo.hu/cikk/20151028-igyakadalymentesitene-brusszel-a-belso-piacot.html

29

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Kreatívipari szektorcsoport ülés Portóban A Kreatív Iparágak Szektorcsoportja egyike annak az Enterprise Europe Network hálózaton belül mûködô 17 tematikus szakmai testületnek, akik az adott téma vállalkozóit látják el speciálisan nekik szóló információkkal, üzleti-, és pályázati lehetôségekkel. A csoport 16 ország 37 munkatársát tömöríti.

A találkozó apropóját a Portóban megrendezett „CONCRETA – fenntartható építôipar” kiállítás és nemzetközi üzletember találkozó adta, melyre 7 országból 126 tárgyalópartner regisztrált. Ennek szervezésében, a vállalkozók akvirálásában is nagy segítség egy ilyen nemzetközi hálózattal való együttmûködés. A 3 napos rendezvény során betekintést kaptak Észak-Portugália jelentôsebb iparágaiba – cipô-, parafa-, és bútoripar – a kreatív vállalkozásokat támogató intézményrendszerrel. Ennek érdekessége, hogy a helyi vállalkozói központ, a kamara és az egyetem összefogásával közösen hoztak egy létre egy, a vállalkozások igényeire épülô szakképzô központot, akik a szakember utánpótlást biztosítják a régió vállalkozói részére folyamatosan.

A nemzetközi üzleti partnerség kialakítása és együttmûködési profilok csoport vezetôjének Schmidt Enikôt, a pécsi iroda munkatársát választották. Jövôbeli feladata a 63 ország 600 partnerirodája által töltött angol nyelvû üzleti profilok koordinációja és terjesztése annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudják a vállalkozók a rendszert használni, minél többet profitáljanak belôle. Az adatbázis többrétû használata kiváló lehetôség a kreatívipari vállalkozások számára, hiszen ingyenes piackutatásra és partnerek felkutatására is alkalmas a mûködtetô 63 ország területén.

A résztvevôk bemutatták saját szervezésû 2016-os, mások által képviselt vállalkozások számára is érdekfeszítô rendezvényeiket, melyen megjelenési és tárgyalási lehetôséget biztosítanak egymás ügyfelei részére.

Regisztráció: www.B2Match.eu/fashionmatch-5thedition

Magyar kiállítók Szófiában November 14-én zárult Szófiában Bulgária és Dél-kelet Európa legnagyobb élelmiszeripari vására, melynek részei az Interfood and Drink (élelmiszer és ital), Meatmania (húsipar), Bulpek (pék- és cukrásztermékek), Salon de Vin (borászat) és SIHRE (hotel, étterem, kávézó) illetve a hozzájuk kapcsolódó technológiai és beszállítói ágazatok kiállítása.

A vendéglátó Bulgária mellett még 25 ország vállalkozói mutatkoztak be Argentínától Kínáig.

Az elmúlt négy évben Magyarország is jelen volt kiállítóként, ennek elismeréséül idén „partnerország” minôségben vett részt. A magyar standon 14 vállalkozás és termékei, valamint a Magyar-Bolgár Kereskedelmi Kamara mutatkozott be. Régiónkat Gere Tamás és Zsolt Pincészete, a Trust Hungary Zrt, a Gant Pécsi Kesztyû és a Bock Pincészet képviselte.

A kamarai Enterprise Europe Network pécsi és szófiai irodája a jelenlévô magyar és az érdeklôdô bolgár vállalkozások részére üzletember-találkozókat szervezett a kiállítás ideje alatt, melynek célja a kétoldalú üzleti együttmûködések és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése volt. Negyven tárgyalás zajlott közel harminc cég közremûködésével, melyek közül több is ígéretesen zárult. www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

30

NAV

Dél-Dunántúli Gazdaság

A tagi kölcsön nyújtásának és elengedésének számviteli és adózási szabályai I. Bevezetés A társaságok esetében gyakran elôfordul, hogy a mûködéshez szükséges likvid pénzeszközöket a tagok hitel, kölcsön formájában biztosítják a vállalkozás számára – elkerülve ezzel például egy bankhitel kamatait, vagy annak egyéb költségeit –, majd azt késôbb elengedik. Jelen cikkben célom egy magánszemély tag által nyújtott kölcsön felvételének és elengedésének (ideértve a követelés-apportként történô megszûnését) adózási és számviteli következményeinek bemutatása.

A téma idôszerûségét jelzi, hogy az elmúlt idôszakban a telefonos megkeresések során megszaporodtak az ezzel kapcsolatos adózói kérdések. Vélhetôen az elkövetkezendô idôszakban növekedni fog azok száma, akik a tagi kölcsön elengedésének és a törzstôke tagi kölcsönbôl történô megemelésének adójogi és számviteli konzekvenciáival kapcsolatban szeretnének tájékozódni, tekintettel a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) törzstôke követelményeire vonatkozó változására. A Ptk. és a Ptk. hatálybalépésével összefüggô átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrôl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 12. § elôírásai alapján ugyanis például a korlátolt felelôsségû, a cégjegyzékben már a Ptk. hatályba lépése napján szereplô gazdasági társaságoknak legkésôbb 2016. március 15-ig meg kell emelniük a törzstôkéjüket 3 millió forintra (feltéve hogy az 2016. március 15-e elôtt nem válik esedékessé), amennyiben nem kívánnak jogutód nélkül megszûnni, vagy más a jegyzett tôkéjükhöz igazodó társasági formát felvenni.

Összeállításomban kitérek arra is, hogy egy tag egy társaságnak nyújthat-e kamat felszámítása nélkül tagi kölcsönt és ha megteheti azt, akkor utána a társaságnak módosítania kell-e a társasági adó alapját és a magánszemély tagnak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét érinti-e a kamatmentes kölcsönnyújtás.

A cikk zárásaként igyekszem bemutatni, hogy miben ragadható meg alapvetôen a tagi kölcsön és a pótbefizetés intézménye közötti különbség.

II. A tagi kölcsön fogalma és célja Tagi kölcsönnek, illetve tagi hitelnek nevezzük az olyan speciális kölcsönügyletet, amelynek során egy társaság egy vagy több tulajdonosa (összeállításomban kizárólag magánszemélyek), tagja jellemzôen magánvagyonának egy részérôl lemondva hosszabb (egy évnél hosszabb határidôre) vagy rövid idôre (egy évnél rövidebb lejáratra) kölcsönt nyújt saját vállalkozásának. A tagi kölcsön jellemzôje, hogy azt alapesetben az adósnak (a társaságnak) vissza kell fizetnie.

A tagi kölcsön bármilyen céllal a társaság rendelkezésére bocsátható, azonban felvételének gondolata mögött általában két eset szokott meghúzódni.

Az egyik eset, amikor egy szükséges fejlesztéshez, vagy nagyobb volumenû beruházáshoz a társaság nem rendelkezik elegendô forrással, ellenben a tagoknak vagy valamely tagnak van olyan befektethetô pénze, amelyet ebbôl a célból meghatározott idôre rendelkezésre tud bocsátani. A másik és talán a gyakorlatban többször elôforduló eset, amikor a tagok a társaság által korábban felhal-

mozott veszteségek fedezetére nyújtanak kölcsönt a vállalkozás számára abban bízva, hogy a kölcsön segítségével a társaság képes lesz újra talpra állni, megerôsödni és a késôbbiekben nyereséget termelni.

III. A tagi kölcsön nyújtása A tagi kölcsön nyújtáshoz kapcsolódó szabályok ismertetése során a Ptk., a számvitelrôl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) rendelkezéseibôl célszerû kiindulni. Ezek együttes olvasatából következik, hogy a tagi kölcsön felvételéhez a társaság legfôbb döntéshozó szervének (például a taggyûlésnek) a határozatára van szükség, illetve az ilyen típusú gazdasági esemény könyvelési alapbizonylata a kölcsönszerzôdés, amit írásba kell foglalni.

A kölcsönszerzôdésben minden fontos körülményt ajánlott rögzíteni, többek között a kölcsönnyújtás idôpontját, a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit (például mire fordítható a kölcsön), ideértve azt is, hogy a társaságnak a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékû kamatot kell és mikor fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a kölcsön visszafizetésének módját.

Számviteli szempontból lényeges hogy a tagi, tulajdonosi kölcsön felvétel nem érinti a vállalkozás saját tôkéjét, nem minôsül tôkejuttatásnak, ideiglenesen áll csak a vállalkozás rendelkezésére, tehát külsô, idegen forrásként, kötelezettségként jelenik meg a vállalkozás könyveiben, természetesen mindamellett hogy pénzbevételnek minôsül, így az eszközoldalon a pénzeszközök állo-

Dél-Dunántúli Gazdaság mányának növekedését eredményezi.

Ez a kötelezettség lehet hátrasorolt kötelezettség, ha megfelel az Szt. 42. § (4) bekezdésében elôírt feltételeknek, illetve hosszú vagy rövid lejáratú kötelezettség. A tagi kölcsön befizethetô pénzintézeten keresztül átutalással, vagy készpénzben is a társaság pénztárába.

Ennek következtében eltérô bizonylat támasztja alá a befizetés megtörténtét.

Az elsô esetben a befizetés igazolására a bankkivonat, a második esetben pedig egy a pénzmozgást tanúsító irat (bevételi pénztárbizonylat vagy átvételi elismervény) szolgál.

Arra a kérdésre, hogy mekkora lehet a tagi kölcsön maximális összege egzakt válasz nem adható, jogszabály ugyanis értékhatárt nem állapít meg.

Azonban korlátként említhetô a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdésének j) pontjában található alultôkésítési szabály. Ennek értelmében egy társaságnak a társasági adó bevallásakor meg kell vizsgálnia, hogy a Tao. tv. 8. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségeinek adóévi napi átlagos állománya meghaladja-e a Tao. tv. 8. § (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tôke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát. Amennyiben egy társaság kötelezettségeinek adóévi napi átlagos állománya meghaladja a saját tôkéjének adóévi napi átlagos állományának háromszorosát, akkor az alultôkésítettség okán adóalap növelési kötelezettség merül fel a társaságnál. Az adóalap korrekció mértéke a kötelezettségre fizetett kamat (illetve – ha felmerül – a Tao. tv.

18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti csökkentô tétel és a kamat együttes összegének) arányos része. Kötelezettségnek minôsül a kapott kölcsön, például a tagi kölcsön is, abban az esetben is, ha kamat nem kapcsolódik hozzá. A jogalkotó e szabály révén vissza kívánja szorítani a saját tôkéhez viszonyított aránytalanul nagy idegen forrással történô vállalkozásfinanszírozást.

A társasági adózás során továbbá figyelemmel kell lenni a Tao. tv. 6.§ (9) bekezdés c) pontjára, amely 2013. január 1-jétôl hatályos. Ez alapján a jövede-

NAV lem- (nyereség-) minimum számításakor az összes bevételt növelni kell a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelôzô adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százalékával.

IV. A tagi kölcsön kamata Ahogyan az a korábbiakban foglaltakból is kitûnik a szerzôdô feleknek a kölcsönszerzôdésben a kamat mértékérôl is rendelkezniük kell, amely akár nulla százalék is lehet, hiszen sem a Ptk., sem a Hpt. nem teszik kötelezôvé a kölcsönhöz kapcsolódóan kamat kikötését. Fontos kiemelni, hogy a hatályos adózási jogszabályok – a személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) illetve a Tao tv. – sem tartalmaznak olyan elôírásokat, amelyek a kölcsönhöz kapcsolódóan kötelezôvé tennék a kamatfizetést, azonban a rendeltetésszerû joggyakorlás elvére figyelemmel kell lenni.

Amennyiben a tag a társaságnak a tagi kölcsönt kamat felszámítása nélkül nyújtja, úgy e kölcsön után a társaságnak nincs kamatfizetési kötelezettsége és a meg nem fizetett kamat a társasági adóalapot nem befolyásolja. Ebben az esetben a kölcsönt nyújtó, magánszemély tagot a kölcsönnyújtás után nem terheli személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, mivel csak adózott jövedelmébôl adhat kölcsönt.

Amennyiben a tag az általa nyújtott kölcsön után kamatot számít fel, akkor – tekintettel arra, hogy az Szja tv. 65. §a kifejezetten nem minôsíti kamatjövedelemnek, mivel pontosan meghatározza, hogy mely jövedelmeket lehet ka-

31 matjövedelemnek tekinteni, és a tagi kölcsön utáni kamat nincs a taxatív felsorolásban – a jövedelem a juttatás körülményeit is figyelembe véve a felek között fennálló jogviszony szerint minôsíthetô. Ez azt jelenti, hogy ha a természetes tag a társas vállalkozással semmilyen jogviszonyban nem áll, akkor az így megszerzett kamat az Szja tv.

28. § alapján a magánszemély egyéb jövedelmének minôsül, amely része az összevont adóalapnak. Az egyéb jövedelemnek minôsülô kamat utáni személyi jövedelemadót a társaságnak, mint kifizetônek kell megállapítania és levonnia az Szja tv. 46. § (6) bekezdése tükrében a kamatfizetés, mint a bevétel megszerzésének idôpontjában. Továbbá az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § szerint 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is van a kifizetônek. Abban az esetben, ha a társas vállalkozás magánszemély tagja személyes közremûködésre, vagy vezetô tisztségviselôi tevékenységére tekintettel kamat jogcímen szerez jövedelmet, úgy az nem önálló tevékenységbôl származó jövedelemnek minôsül. Amennyiben a társas vállalkozás és a magánszemély tagja között munkaviszony van, akkor a kamatként kifizetésre került összeg munkaviszonyból származó bérjövedelemként lesz adóköteles. Mindebbôl megállapítható, hogy a jogviszony meghatározása igen nagy jelentôséggel bír, ráadásul a különbözô jogviszonyokhoz – a személyi jövedelemadón túl – különbözô adó, járulék és hozzájárulás fizetési kötelezettség kapcsolódik.

V. A tagi kölcsönrôl való lemondás A kölcsönt nyújtó magánszemély tag a gyakorlatban két lehetôség közül választhat, amikor le kíván mondani arról, hogy visszakövetelje a társaság részére nyújtott kölcsönt. Ennek egyik útja, amikor a tag a társaság javára lemond a követelésérôl, elengedi azt. Arra azonban nincs mód, hogy a tagi kölcsön elengedésére vonatkozó döntést késôbb visszavonják, és így a már elengedett tagi kölcsön utóbb visszafizetésre kerül-

32 jön. Ilyenkor ezt az elengedett kötelezettséget a társaságnak az Szt. 86. § (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli bevételekként kell lekönyvelni. A rendkívüli bevételek közötti elszámolásból az következik, hogy az elengedett tagi kölcsön a mérleg szerinti eredményen keresztül a következô üzleti év elején az eredménytartalékba kerül, amelybôl a jogszabályokban foglalt feltételek figyelembe vételével tôkeemelést lehet végrehajtani akkor, ha a mérleg szerinti eredmény pozitív. A tagi kölcsön elengedésének társasági adó vonzata van, mivel a Tao. törvényben nincs már olyan adóalap módosító tétel, amely révén az elszámolt bevétellel csökkenteni lehetne az adózás elôtti eredményt. Az illetékrôl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szempontjából a követelés vagyoni értékû jognak minôsül, emiatt annak ingyenes átengedése, illetve az arról való lemondás folytán ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merül fel.

A másik módja a tagi kölcsön megszüntetésének, amikor a tag a kölcsönkövetelését apportálja. A Ptk. 3:10. §ának (1)-(2) bekezdései szerint az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzbôl és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékû jogot ruházhat át egy gazdasági társaságra. A Ptk. 3:99. § (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerôs bírósági határozaton alapul. Számviteli szempontból sincs akadálya annak, hogy egy tag a nyújtott kölcsönbôl származó követelését tôkeemelés keretében a társaság rendelkezésére bocsássa. Az átvételt köve-

NAV tôen a követelés és az eredeti kötelezettség egymással szemben kivezetendô. A tagi kölcsön apportálás révén történô tôkeemelés kapcsán tehát arról van szó, hogy a társaság oldalán a kölcsön kötelezettség, mint idegen forrás megszûnik, s ezzel párhuzamosan a tôkeemelés következtében a társaság saját tôkéje nô. Tekintettel arra, hogy a társaságnál ingyenes jövedelemszerzés nem történik, rendkívüli bevétel elszámolására nem kerül sor, az ügylet a társaság eredményét nem érinti, a követelés-apport nem keletkeztet a társaságnál társasági adó-, és illetékfizetési kötelezettséget.

VI. A pótbefizetés és a tagi kölcsön A két fogalom közötti különbség érzékeltetéséhez nélkülözhetetlen a pótbefizetés, mint polgári jogi – ezen belül gazdasági jogi – intézmény bemutatása, ami egy adott társaság veszteségének átmeneti fedezetére szolgál. A Ptk. rendelkezései alapján attól függôen, hogy az adott gazdálkodó milyen formában mûködik, akkor merülhet fel a pótbefizetés gondolata, ha saját tôkéje korlátolt felelôsségû társaságok esetében a törzstôke felére csökken, vagy részvénytársaságok esetében a saját tôkéje az alaptôke kétharmadára csökken. A saját tôke ilyen mértékû csökkenése általában az eredménytartalék negatív egyenlegére vezethetô vissza, amely az elôzô üzleti évek mérleg szerinti eredményét tartalmazza. Pótbefizetés befizetésére egy adott gazdasági társaság esetében a tagok csak akkor kötelezhetôk, ha azt a létesítô okirat feljogosítása alapján a legfôbb döntéshozó szerv elôírja számukra. A pótbefizetés bizonyos gazdasági társasági formák esetében már nem pénzbeli hozzájárulás formájában is tel-

Dél-Dunántúli Gazdaság jesíthetô. A nem pénzbeli szolgáltatás (például: követelés-apport) útján teljesített pótbefizetés számviteli elszámolása tekintetében a kapott eszközt az Szt. 38. § (4) bekezdése alapján a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni a pénzmozgással, eszközmozgással egyidejûleg, a pótbefizetés visszafizetéséig. Az elszámolás során célszerû az eszközt elôször kötelezettségként kimutatni, majd ezzel a „technikai kötelezettséggel” szemben kimutatni a lekötött tartalék növekedését. A tagi kölcsön követelés „átadásával” a tagi kölcsön követelés kötelezettje és jogosultja is a társaság lesz, erre figyelemmel a pótbefizetésként kapott követelés és a tagi kölcsön miatti kötelezettség megszûnik a Ptk. 6:3. § b) pontja alapján, így azok egymással szembeni összevezetésére is sor kerülhet a társaság könyveiben.

VII. Összegzés Összességében elmondható, hogy a tagi kölcsön felvétele esetén a feleknek célszerû körültekintôen eljárni, odafigyelni az eljárási rendre, bizonylati fegyelemre, szem elôtt tartva, hogy a tagi kölcsön felvétele a társaság részére számviteli és pénzügyi kötelezettséget jelent. Elengedhetetlen továbbá véleményem szerint annak mérlegelése, hogy mekkora egy esetleges tagi kölcsön nyújtást megelôzôen az adott társaság tagi kölcsön állománya, (hiszen például az állomány növekmény 50 százaléka a jövedelem(nyereség-) minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli) valamint az, hogy milyen a társaság gazdasági, pénzügyi és vagyoni helyzete (nem képvisel-e túl nagy arányt a saját tôkéhez képest az idegen tôke, veszélyeztetve ezzel a cég jövôbeni mûködését).

Papp Tamás

Dél-Dunántúli Gazdaság

VÁLLALKOZÓI SAROK

33

Vállalkozói sarok Hibák, amiket a magyar vállalkozók többsége elkövet

!

Kisvállalati versenyelôny A piaci versenyben sokszor a kisvállalkozásoknak is a nagyokkal, akár multinacionális cégekkel kell felvennie a versenyt.

Vajon tisztában van egy kisvállalkozás azzal, hogy milyen területeken van hátrányban és melyeken elônyben egy nagyvállalattal szemben?

A kisvállalkozások méretükbôl adódóan sok hátránnyal és néhány elônnyel indulnak a nagyokkal megvívott piaci küzdelemben.

Hol van nehéz és hol könnyebb helyzetben a kisvállalkozás, mint egy nagy cég? Hogyan tudja az elônyeit kihasználni?

Miért van helyzeti elônyben egy nagyvállalat?

Csak a legfontosabb területeket megemlítve: — Komoly tôkeerô. Fejlesztésre, munkaerôre, eszközökre, reklámra hatalmas erôket tud mozgósítani.

— Szellemi tôke. Saját szakemberek és külsô szakértôk segítik a munkát minden területen.

— Kiépített rendszerek. Ezt sokan nem is sorolják az elônyök közé, pedig nagyon komoly elônyt jelent az, hogy egy többszörösen átgondolt, kikísérletezett, folyamatosan fejlesztett rendszer szerint mûködnek, mindenkinek megvan a jól körülhatárolt feladata, amiben el tud mélyülni, amit tökéletesre tud csiszolni.

Mi az elônye egy kisvállalkozásnak? Úgy tûnhet, hogy egy kisvállalkozás mindezekkel nem veheti fel a versenyt. A kisvállalkozó sokszor úgy érezheti magát, mintha egy kisautónak kellene egy kamionnal versenyeznie.

Ez így is van, ha a nagyvállalatot a saját pályáján szeretnéd megelôzni. Ha például egy kereskedô cég megpróbálja a széles választékkal és olcsó árakkal megelôzni a nagyáruházat, természetesen legtöbbször ez nem sikerülhet neki.

Ha viszont olyan területet talál magának, amelyen ô tud jobbat, egyedi tud lenni, komoly esélye van a megmaradásra, sôt növekedésre.

Miben jobb egy kis cég, mint egy nagyvállalat, mire építheti a stratégiáját?

Rugalmasság Nagyon tág határok között kereshet új ötleteket, lehetôségeket, piaci réseket. Nem kötik vállalati stratégiák, sok idôt kívánó egyeztetések, vállalati leírások, eljárási rendek. Szabadabban kísérletezhet új ötletekkel, akár az értékesítés, akár a termékek területén. Ha akár több próbálkozás után valamely ötlet beválik, a kidolgozásnak csak a saját fantáziája és a józan kockázatvállalás szab határt.

Gyorsaság Egy piaci rést megtalálva nagyon gyorsan tud rá reagálni. Akár napok, órák alatt kidolgozhat egy stratégiát egy felfedezett lehetôség kihasználására. A reggel meglátott lehetôség alapján akár már délután futhat a reklámkampány egy új vevôkör vagy frissen megjelent termék, kidolgozott szolgáltatás számára. Nem kell végigjárnia vállalati döntési szinteket, megvárnia heti tanácskozások idôpontjait, felsôbb döntéseket. Amire egy nagy cég a szükséges döntéseket meghozza, egy gyors kisvállalkozás már az elsô gyakorlati tapasztalatokon is túl lehet, azokra építve dolgozhatja ki a további lépéseket.

Harman Tibor