Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 1. szám

XVIII. évf. 1. szám, 2016. február 5.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Páratlan fejlesztési idôszak következik!

Valami elindult! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

EGÉSZSÉG MOTIVÁTOR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Bizonyára sokan túlzásnak tartják azt, lent a munkavállalók számára. Viszont ha egy munkahely ilyen mértékben nem egyszer fordult elô, hogy csoporto„ajnározza” munkavállalóit, ám nem san álltak fel székükbôl jól keresô dolszabad elfelejteni, hogy napunk nagozók egy-egy cégnél, mert nem voltak gyobb részét a munkahelyen töltjük, számukra elfogadhatóak a körülméezért nem mindegy, hogy ott miként nyek. A cégvezetô pedig csodálkozott, érezzük magunkat. Mindnyájan tapaszhiszen jól megfizette munkatársait. taltuk, hogy ha mérgesek, frusztráltak, A Google-nél a csapatban dolgozó munkatársak masszázs- Több felmérésbôl azonban kiderül: elégedetlenek vagyunk, nehezebben és utalványokkal honorálhatják egymást, illetve a fônökök a be- csak azok a szervezetek tudnak hosszú lassabban megy a munkavégzés, így a osztottjaikat, ha elégedettek az eredményekkel. Az utalvá- távon fennmaradni, amelyek használteljesítmény is elmarad a korábbiaktól. nyokat egyórás masszázsra lehet beváltani a céges edzôte- ják a dolgozók kreativitását és tudását. „Ha egy vállalat odafigyel arra, hogy Ehhez viszont az szükséges, hogy a remben, ahol szakképzett kezek közé kerülnek a programo- munkavállalók a munkahelyükön is boldogabbak legyenek a dolgozói, az 65 százalékkal csökkentheti a fluktuáci- zásban megfáradt tagok. boldognak érezzék magukat. Mára már ót, 38 százalékkal a hiányzásokat, mibizonyított tény, hogy a lelkesebb munközben 10 százalékkal nô az ügyfelek elégedettsége és 21 százalékkal emelkavállalók nagyobb teljesítményre képesek, a támogató szervezeti kultúra pekedik a produktivitás. Mindent összevetve egy 100 fôs magyar cégnél ezzel a dig anyagi megtérülést is hoz a vállalatnak. mentalitással 15 millió forintot lehetne spórolni” – derül ki a Gallup egész viVisszatérve a cikk elején említett Google-példához: ingyenes fitnesz- és lágra kiterjedô felmérésébôl. A magyar munkavállalók jelentôs része – fôként konditermek állnak rendelkezésére azoknak a kollégáknak, akiknek gyúrás a gazdasági válság óta - azt, hogy dolgozni kell, kötelezettségként és szenvevagy az edzés utáni tusolás közben jönnek a legjobb ötletei. A tapasztalatok désként éli meg, úgy tekint a munkahelyére, mint egy szükséges rosszra. Nem szerint nagyban növeli a koncentrációt és a munka hatékonyságát, ha az emis próbálkoznak azzal, hogy valamilyen módon jobbá tegyék akár a munkaber bármikor megszakíthatja azt egy kis intenzív fizikai mozgás kedvéért. Ez helyi kapcsolataikat, akár a körülményeket, ellátják a rájuk bízott feladatokat, már nálunk sem számít különlegességnek, fôként a multicégeknél. De már az de semmi többet. Nincs igazi sikerélmény, így elégedettség-érzés és boldogis nagyban növelheti a dolgozók jóllét-érzését, mint amit egy pécsi vállalkoság sem. zás követ: azzal kedvez alkalmazottainak, hogy nincs szigorú, nyolctól négyig Mégis, mivel növelhetô munkahelyi jóllét? tartó idôbeosztás, a lényeg az, hogy a feladat el legyen végezve. Véleményük Ahhoz, hogy valaki komfortosnak érezze a munkahelyét, magas fokú telszerint ez jóval könnyebb akkor, ha az alkalmazott nem azon idegeskedik, jesítményre motiváljon a környezet, érdemes több tényezôre is figyelni. Meghogy otthon mi van. Éppen ezért, ha szükséges, a kollégák akár az irodába is határozó a munkahelyi környezet és az, hogy miként illeszkedik ehhez a dolbevihetik a gyerkôceiket. gozó. Fontos a vezetô szerepe, stílusa és hozzáállása, az, hogy képes legyen elfogadni, elismerni és pozitív visszajelzéseket adni. Növeli az elégedettséget Ne várjuk meg, míg elér az egérbaj, azaz ha zsibbad az egy szervezeten belül, ha a munkavállalók szakmailag hitelesnek tartják a vealkar és a csukló! Már óránként 10 perc felállással, a telzetôt, fel tudnak rá nézni, de fontos az érzelmi intelligencia, az ôszinteség, a jes testizomzat átmozgatásával, különösen az arc, a nyak, a váll és a hát izmaközvetlenség, a bizalom, a nyitottság és a türelem. Emellett ha nincs harmóniinak nyújtásával, lazításával, egy héten egyszer egy fél órás irodai masszázzsal ában a személyiség és a munka, az is elégedetlenséget kelt egy dolgozóban. sokat tehetünk egészségünkért.

A vezetôk jelentôs része azt vallja, hogy a pénz jelentôs motivációt jeNovreczky Zoltán masszôr, 30 9938 568

Az elégedett dolgozó jobban teljesít

+1 tipp

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

A hónap üzletembere: Arnold Antal, Arnold Pincepanzió

18. oldal

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Top 100: Az élmezônyben maradt a korábbi sorrend 10. oldal Autóteszt: Oltyán Zoltán – Mercedes-Benz GLC 250 d 4MATIC 28–29. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Meglódulni látszik a baranyai gazdaság – legalábbis ez hallatszik ki a megkérdezett megyei, megyeszékhelyi döntéshozók, vezetôk az idei évet érintô fejlesztési tervekrôl szóló nyilatkozataiból. A múlt évben megkezdett beruházások, elôkészítô munkák folytatása, számos pályázati lehetôség, a meglévô erôforrások összehangolása és ésszerûbb kihasználása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy kedvezô változás induljon a megye gazdaságában.

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara:

dr. Síkfôi Tamás titkár Végre a fejlesztéspolitika fókuszába került a gazdaság Elérkezett az utolsó óra ahhoz, hogy Baranya megye és Pécs aktivizálja magát a gazdasági felzárkózás érdekében. A kamarai fejlesztések négy fô irányba indulnak 2016ban Baranyában: a helyi kkv-k innovációs potenciáljának, versenyképességének növelésére, az exportfejlesztésre, a klaszterek, beszállítói rendszerek fejlesztésére, valamint a munkaerô-problémák enyhítésére, megoldására. Hogy milyen változásokra, folyamatokra van kilátás 2016-ban Baranya gazdaságát tekintve, errôl kérdeztük dr. Síkfôi Tamást, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárát.

— A rendszerváltás gazdaságromboló hatása máig elér, sem az ipari, sem az agrárteljesítményben nem értük utol önmagunkat. Nagyon sokáig, túl sokáig gondolta a pécsi közélet azt, hogy a város megélhet az állam újraelosztási rendszereibôl, majd regionális központként, intézményi és iskolavárosként fut be fényes jövôt – kezdi elemzését a kamara titkára. — A város jelentôs visszafejlôdése, a lakosság drasztikus csökkenése komoly tanulópénz volt, a globális verseny nem viccel. Ha nincs versenyképes gazdaság, semmi sincs, mert elôbb-utóbb az is elkopik, ami volt.

Az utóbbi években a város közélete kezd a gazdaság felé fordulni, megértve, hogy egy közel 200 ezres lakosságra optimalizált rendszer megfizethetet-

lenül drága lenne 100 ezer fôs lakossággal és nagyon gyenge reálgazdasággal, amelyet nem csak az emberek, de a gazdaság maradványa sem óhajtana megfizetni. A megkésett felismerés már némi aktivitáshoz is vezet, a gazdaság került hivatalosan a fejlesztéspolitika fókuszába (erôs kormányzati ösztönzésre is), és már vannak kezdeti eredmények. De ez még csak a kezdet kezdete lehet.

Messze még az a tudatos, programozott együttmûködés, amely a várost és a megyét végképp elmozdíthatja a sereghajtók közül, és felzárkózhatunk az átlagos gazdasági fejlettséghez, a személyi- valamint tôkejövedelmi szintekhez.

2016 egyik fô célja e változás erôsítése, gyorsítása: az önkormányzatok, az egyetem és a kamara, a helyi gazdaság és társadalom versenyképességét szolgáló hatékony együttmûködése, kiegészítve más szervezetek és a civilek munkájával. Elôbbre kell lépnünk az innováció terén, nincs más lehetôségünk, mint a tudásintenzív gazdaság. Erôteljesen fejleszteni kell az exportot, mert láthatóan az exportáló térségek fejlettsége, életszínvonala messze megelôzi a csak hazai piacra dolgozókét.

— Milyen háttér áll rendelkezésre ezekhez a folyamatokhoz?

— Mindehhez meglehetôsen rossz emberierôforrás-helyzetben kell hozzálátnunk közösen. Miközben Baranyában átlag feletti a munkanélküliség, aközben bizony az átlagnál rosszabb a munkaerô-hiány is. Vagyis az átlagnál jóval több a munkára szakmailag és sajnos mentálisan is alkalmatlan ember.

Mellettük az újraiparosítás másik legnagyobb akadálya a nagyarányú külföldi, fôvárosi munkavállalás. A nyugat által diktált világgazdasági rendet, az ál-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új év – ❄

taluk nemzetközileg belôtt bérszínvonalakat mi nem tudjuk megváltoztatni, de új, vonzóbb munkahelyek sokakat mégis hazavonzanának.

Nagyon nagy gond a romló demográfiai helyzet. A 14 éves korosztály fele az 55 évesnek... miközben az 1 évesek már csak negyedét képviselik e korosztálynak. Ebben a helyzetben minden ember nagy érték, tehát nem lehet rossz fejlesztési, képzési, pályaorientációs döntéseket hozni, munkanélkülieket képezni. A gyerekeket és felnôtteket a legnagyobb hozzáadott-értéket és személyi jövedelmeket biztosító ágazatok, szakmák felé kell ösztönözni. E területen már mûködik a koordináció az említett intézmények között, 2016-ban számos konkrét foglalkoztatási igényt kell segítenünk, és olyan pályára kell állítanunk a képzési rendszert, amely a versenyképességet, ezen keresztül az emberek növekvô jólétét szolgálja. A regionális operatív programok paktum projektjei közel 4,5 milliárd Ft finanszírozással jelentôs javulást hozhatnak e téren.

— A PBKIK elôtt milyen új feladatok, célok állnak 2016-ban? Milyen fejlesztéseket terveznek az idei évben, akár a tavalyi évrôl áthúzódóan is?

— A kamara egyre több állami (közés közigazgatási) feladatot lát el, olcsóbb és hatékonyabb, mint az államigazgatás e területeken. Épp az elôbb vázolt új, gazdasági fejlôdést célzó helyi, politikai irány miatt testületeink azzal számolnak, hogy mind anyagi forrásaink, mind az élômunka (benne a hivatali és választott testületi tagok munkájával) lehetôségeink terén fokozott igénybevétellel kell 2016-ban számolnunk. A megyei kamarai finanszírozás is polarizált, így átlagosnál messze nagyobb feladatokat kell Baranyában átlag alatti pénzügyi lehetôségekkel megoldanunk. Természetesen az igen jelen-

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

új fejlesztések ❄ tôs, átlag feletti pályázati és szolgáltatási bevételeinket ugyancsak e fejlesztési feladatok fedezetére csoportosítjuk, így biztosíthatóak lesznek a növekvô forrásigények. A kamarai fejlesztések fô irányai az elôbbiek alapján: a helyi kkvk innovációs potenciáljának, versenyképességének növelése, az exportfejlesztés, a klaszterek, beszállítói rendszerek fejlesztése valamint a munkaerô-problémák enyhítése, megoldása.

— Melyek azok a változások a kamarával kapcsolatban, amelyekrôl fontos értesülniük a megye vállalkozóinak?

— Eddig arról beszéltünk, hogy új helyzet van, végre látható, hogy az arra hivatottak elkezdték közösen a fejlesztési munkát. Látható a reálgazdaság fejlesztési igénye is, mobilizálja erôtartalékait a versenyképesség érdekében. Ez azt jelenti, hogy nekünk is még több erôforrásra van szükségünk. Ezért a küldöttgyûlés módosította a legtöbb kamarai szabályzatot, és olyan irányba állította a kamarát, hogy ki tudja szolgálni a fejlesztési szakasz fokozott forrásigényét. Csökkentették a tagdíjat, a legtöbb tagvállalkozás számára akár 15-25%kal levesebb lesz, eközben viszont új tagdíjrész került megfogalmazásra, a fejlesztési tagdíjrész, amelyet a tagvállalkozások a megszabott (csökkentett) tagdíjon felül, önkéntesen fizethetnek be a kamara megyei gazdaságfejlesztési alapjába.

Emellett – élve a törvény adta lehetôségekkel – az önkormányzatok és intézmények pártoló tagsága is új fejlemény, amely lehetôvé teszi a megyei gazdaságfejlesztési alapba befizetett tagdíjukkal a kamarára testált fejlesztési feladatok finanszírozását. Természetesen a befizetôk meghatározhatják e fejlesztési források felhasználási irányait is (pl. az eddigi befizetések többsége a munkaerô-problémák enyhítését célozza a többletforrásoktól). E rendszer elô-

segíti az interaktivitást és a projektszintû együttmûködést a tagcégek között a kamara koordinálásával. E források segítségével a meghatározott fejlesztési irányokba akár további 90%-os intenzitású pályázati forrásokat is bevonhatunk.

A kamara a döntések révén egyértelmûen a tagvállalatok prioritását vezette be, elônyt élveznek 2016-tól a kamarai köz- és rendes szolgáltatások díjtételeiben, árképzésében, ezek elérésének sorrendjében, és csak a tagok kapnak jogokat a kamara belsô szervezeti életében.

Mindez a törvényi keretekben egyértelmûsíti, aki munkájával, tagdíjával segíti a közös, mindenkit szolgáló megyei fejlesztéseket és kamarai munkát, annak bizony elôjogai vannak.

Pécsi Tudományegyetem:

Jenei Zoltán kancellár A fejlesztés irányai 2016-ban a PTE-n: ingatlan, mûszaki eszközök, informatika Több mint 20 milliárd forintot fordíthatott a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja a 2010-tôl napjainkig tartó idôszakban az egészségügyi ellátás fejlesztésére. A pénzbôl többek között felújították az egykori 400 ágyas klinikát, benne a Sürgôsségi Betegellátó Osztállyal, valamint számos nagy értékû diagnosztikai és terápiás eszközt szereztek be – ez csak egy azoknak a fejlesztéseknek a sorában, amelyek tavaly zárultak a pécsi egyetemen. Felsorolni sem könnyû az egyetemhez kapcsolódó beruházásokat, olyan

5 sok volt, Jenei Zoltán kancellár azonban nem elégedett maradéktalanul.

— Abban reménykedtünk, hogy még 2015 végén elfogadja a kormány a külföldi hallgatók fogadásához, a munkavégzés körülményeinek javításához szükséges fejlesztésekrôl készített határozati javaslatot és abban nevesíti azt a többletforrást, ami majd a rendelkezésünkre állhat. A tárcaközi egyeztetések miatt a döntés elhúzódott, de nagy örömünkre január végén megszületett a végleges intézkedés, amivel egy 20 milliárd forintot meghaladó beruházási program indulhat el a pécsi egyetemen – mondja az intézmény elsô számú gazdasági vezetôje. — Ez részben egy új campus lesz, részben a meglévô ingatlanok felújítását jelenti, ami nemcsak az Orvostudományi Kar ingatlanjait érinti, hanem minden kart, ahol külföldi hallgatókkal foglalkoznak. Olyan program elôtt állunk, ami az egész város életére kiemelkedô hatással lesz.

Ha visszaemlékszem a tavaly év eleji terveinkre, akkor jól látszik, hogy a fejlesztési elképzeléseinket sikeresen megvalósítottuk. Elkészült az új Janus Pannonius Klinikai Tömb, sok milliárd forintot fordítottunk orvosieszköz-beszerzésre, javult az ingatlanállomány, de még nem olyan mértékben, mint amennyire a benne dolgozók, vagy a hallgatók szeretnék.

A tavalyi év zárásaként sikerült stabilizálni az egyetem költségvetését. Éveken keresztül sok milliárd forint hiánnyal küszködött az intézmény, ami megfojtotta a gazdálkodás mozgásterét, nem tudtunk kellô határozottsággal, szabadsággal tárgyalni és rendkívül sok pénzt kellett korábban kifizetni késedelmi kamatokra. Mára ez szerencsére megszûnt, a tavalyi év végén 840 millió forint volt az egyetem lejárt tartozásállománya, ilyen korábban még soha nem fordult elô. Ez újabb lehetôséget nyit arra, hogy bátrabban gondolkodjunk a fejlesztésekben akár a saját költségvetés terhére.

— A tavalyi beruházások között vannak olyanok is,

6 amelyek áthúzódnak erre az évre?

Egyáltalán idén milyen fejlesztéseket tervez a Pécsi Tudományegyetem?

— A fejlesztések szerencsére nem ismerik a naptári évet, rengeteg tervünk van, és akkor kell pályáznunk, amikor arra adódik a lehetôség. Amint aláírunk egy támogatási szerzôdést, megindul a kivitelezés és könnyen lehet, hogy 2-3 éven keresztül is zajlik a közbeszerzési eljárás, a beruházás, az eszközök átvétele. Jó példa erre az ingatlan fejlesztés, amit tavaly sikerült befejezni, hiszen az is egy 8-10 éves folyamatnak a záró üteme. A különféle operatív programoknál pedig eleve több évben gondolkodik a pályázat kiíró. A GINOP-os projektek – amelyek a gazdasági szféra és az felsôoktatás együttmûködését feltételezik – lényege, hogy miként lehet sokkal szorosabb kapcsolatot kialakítani a vállalkozások, valamint az egyetemi kutatási területek között. Ebben a szegmensben tavaly év végéig 16,5 milliárd forint értékben nyújtottunk be pályázatot, de ez még csak az elsô kör volt, várjuk, hogy milyen lesz a fogadtatása. Ha 30 és 50% közötti sikert érünk el, azzal már elégedett leszek. Ez újra egy 5-8 milliárd forint értékû fejlesztési program lehet és leginkább az egészségügy területét érinti.

Arra ma még nehéz válaszolni, hogy az idei évben pontosan mit tudunk megvalósítani. Nem látom olyan területét az egyetemnek, ahol ne merülne fel számos jogos igény fejlesztésre. Sokat beszélünk az ingatlan-állományról, ami igen meghatározó, hiszen látványos és erôsen befolyásolja a hallgatói érzetet, a hallgató viszonyulását az oktatási területhez, de jelentôs hatása van az egészségügy esetében is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között fogadjuk a betegeket és hozzátartozóikat. Ugyanakkor fontos az is, hogy legalább akkora értéket fordítsunk az ingatlanjainkra, legyen az egy nagy értékû felújítás vagy egy új beruházás, mint amekkora a másik oldalon értékvesztésben, állagromlásban megjelenik.

A költségvetés Magyarországon nem ismeri az amortizáció alapján történô finanszírozást, ezért minden egyes programért meg kell küzdenünk. Legyen ez akár egy jó tartalommal kiírt uniós pá-

CÍMLAPSZTORI lyázati forrás – például az energia-megtakarítás területén – vagy egy kormányzati program, amelynek köszönhetôen nagy értékû beruházásokat lehet végrehajtani.

Az ingatlanok mellett folyamatos figyelmet igényel az egyetem mûszaki eszközparkjának állapota. E téren jelentôs különbségek vannak az egyes intézmények között. Szeretném elérni, hogy ne legyen olyan oktatási egység vagy klinika, ahol a gyenge mûszaki színvonal bármilyen formában akadályozza a feladatellátást. Rohamos tempóban változik a világ körülöttünk, nem tudunk évente minden eszközt lecserélni, de lépést kell tartanunk a fejlôdéssel.

Sajnos keveset beszélünk róla, de égetô gondokat okoz esetenként az informatikai környezet állapota. Tervezünk egy nagy értékû, és az egész egyetemre kiterjedô informatikai fejlesztést végigvinni, akár uniós pályázati pénzekbôl, akár az egyetem saját költségvetésébôl finanszírozva. Erôs az igény arra, hogy stabil infrastruktúra mellett különféle modern alkalmazásokkal csökkentsük az adminisztrációt, képesek legyünk javítani a szolgáltatás hatékonyságát – e nélkül nincs minôségi munkavégzés.

— Említette az EU-s pályázatokat, a kormányzati programokat és az intézmény saját költségvetését.

Ezeken kívül milyen forrásokra támaszkodhat még az egyetem a fejlesztésekkel kapcsolatban?

— Alapvetôen erre a három lényeges forrásra. Amikor megfogalmazódik az igény a fejlesztésekre, összeállítunk egy tervet, amit bemutatunk a vezetôi értekezleten és a szenátusnak. Rugalmasnak és kellôen bátornak kell lennünk abban, hogy ha van is egy mûszaki állapotra épülô sorrendiség, és mégis megjelenik a sor közepén álló célra egy pályázati felhívás, akkor azt elôre kell vennünk. Vagy ha adódik egy kiemelt kormányzati szándék és célzottan támogatnak valamilyen területet – energia megtakarításra, kiemelt mûszaki területre: pl. laborok fejlesztésére – akkor az várhatóan megelôz egy elôrébb sorolt igényt. De ez nem jelenti azt, hogy bármelyiket is elvetnénk, csak azt, hogy ahogy a finanszírozási lehetôség meg-

Dél-Dunántúli Gazdaság nyílik, nekünk ehhez kell gyakran igazodnunk. Emellett nem hiszem, hogy a következô években engedhetünk az uniós pályázati aktivitásból, a lehetô legnagyobb összeget kell megszerezni. De készülünk a jelenlegi uniós ciklust követô idôszakra is, amikor már Brüsszeltôl lehet közvetlenül forrást lehívni.

Dolgozunk azon, hogy a térség gazdasági szereplôivel hogyan tudunk szoros együttmûködéssel olyan lehetôségekhez jutni, amit aztán fejlesztésre, gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre fordíthatunk.

Rendszeres egyeztetést folytatunk az önkormányzatokkal, a kamarával, a gazdasági szféra képviselôivel és a térségben megjelenô egyéb érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai, gazdasági társaságokkal, valamint egyes állami intézményekkel is. Biztos vagyok abban, hogy ha eredményesek akarunk lenni, akkor az eddig szétaprózott fejlesztéseket sokkal jobban össze kell hangolni.

Ennek gyakorlati módszerét rövidesen ki fogjuk alakítani. Kicsi ez a térség, nem engedheti meg magának azt, hogy elszigetelt legyen, a gazdaság nagyon komoly gondokkal küszködik, ezért véleményem szerint mindenki érdekelt a kooperációban.

— Miként hat Baranya gazdaságára az a rengeteg fejlesztés, ami az egyetemen belül történik?

— Nehéz ezt forintosítani. A visszajelzések alapján nagyon sokan érzik a fejlesztések hatását. Elôször is az egyetem szolgáltatást nyújt az itt élô családoknak, a betegeknek, a gazdasági társaságoknak, és ha egy modern környezetben megfelelô minôséget látnak, akkor azt gondolom, hogy intézményként mi is eredményesebbek lehetünk. Ez növelheti az egyetem hallgatói vonzerejét, javíthatja az egészségügyi szolgáltatásba vetett bizalmat. Az sem elhanyagolható, hogy bár minden egyes területen sajnos a térség gazdasági szereplôi nem tudnak kínálatot adni és kénytelenek vagyunk budapesti székhelyû, vagy nemzetközi társaságoktól készülékeket vásárolni, de ettôl még egyre több olyan együttmûködés jön létre, amiben közvetlenül igénybe tudjuk venni a térség gazdasági szereplôit: egy-egy kutatásban, gépipari fejlesztésben.

Dél-Dunántúli Gazdaság Kiemelném azt is, hogy az egyetemünkön dolgozó több mint 6200 alkalmazott kötôdik a térséghez és fontos üzenete van annak, hogy milyen körülményeket tudunk biztosítani számukra.

A fejlesztéseknek mindig nagyon jó visszaható erejük van akár a gazdasági környezetre, akár az itt folyó munka színvonalára.

— Ön egy éve állt munkába, azóta változnak-e a fejlesztési irányok, látható-e valami új perspektíva?

— Sokat beszélgettünk az elmúlt 10 évben megfogalmazott fejlesztési tervekrôl és nem látom okát annak, hogy ebben bármilyen nagyarányú átrendezôdés legyen. Mindig is meghatározó cél volt, hogy magasabb egészségügyi szolgáltatási színvonalat kell biztosítanunk, erôsíteni kell az innovációs képességet, ha lehetôségünk van rá, akkor a szétszórt infrastruktúrát, a szétaprózott ingatlanparkot próbáljuk koncentrálni, minél kisebb alapterületen végezzük ugyanazt a szintû szolgáltatást, de ott a munkavégzés körülményei megfelelô minôségben álljanak rendelkezésre, vagy, hogy sokkal többet kell informatikai fejlesztésekre fordítani. Nem volna ésszerû ezeken változtatni az én belépésem miatt, a feladatom alapvetôen az, hogy a jogszabályi környezet mentén, a pénzügyi lehetôségeket minél jobban kihasználva ezeket a fejlesztési terveket a legnagyobb hatékonysággal tudjuk teljesíteni.

Baranya Megyei Önkormányzat:

Nagy Csaba elnök A megye legfontosabb feladata a területfejlesztés 2011 óta megváltozott a megyei önkormányzatok feladat-struktúrája, a megye legfontosabb feladata a területfejlesztés lett, az uniós támogatások igény szerinti, teljes mértékû felhasználásával. A 2014-2020 között érkezô uniós források fogadása, elosztása új szakembereket kívánt a Baranya Megyei Önkormányzattól, hiszen mintegy 17 felhívás 38 milliárd forint

CÍMLAPSZTORI forrás pályázat útján történô elosztásában kell közremûködni. Mindezt Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke mondja, aki hozzáteszi: az önkormányzatok a megyén keresztül még soha nem tudtak ilyen mélységben beleszólni a regionális fejlesztések menetébe.

— Már megjelent 5 pályázati kiírás, amelyek közül talán az egyik legfontosabb a foglalkoztatási paktum – mondja az elnök. — Ennek keretében olyan programokat szeretnénk megvalósítani, amelyekhez az alapötleteket a baranyai vállalkozásoktól kaptuk. A Baranya Paktum foglalkoztatási projekt keretében ingyenes képzési lehetôséget tudtunk biztosítani 140 fô részére új szakmához jutással. Átalakítottuk a közfoglalkoztatási programunkat – ennek az az érdekessége, hogy hazánkban egyedül Baranyában mûködtet a megyei önkormányzat ilyen programot –, ennek keretében 106 emberrel 16,5 hektárnyi területen gazdálkodunk, fûszernövényeket és különbözô magvakat termesztünk.

Vajszlón most állítunk üzembe két szárító- és aszalógépet, egy olajos magokat préselô berendezést valamint, egy lepárlót.

Emellett említhetem azt a projektet is, amelyben a „zöld gondolat” jegyében baranyai városok közterületeit rehabilitáljuk. Terveink között szerepel a megyei kerékpárút-hálózat összekapcsolása a pécsi bringás fejlesztésekkel.

A turizmus területén is hasonló közös programokra készülünk a várossal, de együtt tervezzük az új pécsi vásárcsarnok kialakítását, hogy minél több térségi beszállító kapcsolódhasson a megyeszékhely ellátásához. Egyébként ilyen közös uniós forrásfelhasználásra nem volt eddig példa az országban, így Brüsszellel is egyeztetni kell a kollektív munkát.

— Melyek lesznek a 2016-os év legfôbb feladatai, fejlesztései?

— A 2016-os évben 12 és fél milliárd forint értékben tudunk területfej-

7 lesztési forrásokat lehívni az önkormányzatokkal együtt, ez elsôsorban városközpontú önkormányzati fejlesztéseket jelent. Ki kell emelni, hogy ezekben nagyon fontos szerep jut a megyei és a helyi önkormányzatoknak a megyei, pécsi és helyi szintû foglalkoztatási paktumok vonatkozásában, amelyekre 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezekkel a programokkal a gazdasági szereplôk igényeire fókuszálunk: piac-orientált képzéseket, átképzéseket, munkahelyhez jutást elôsegítô programokat indítunk a munkaerô-piaci kereslethez igazodva.

Fontos megjegyezni, hogy Magyarország a 2014–2020-as idôszakban 12 ezer milliárd forint uniós forrást fordíthat fejlesztésekre, ez azt jelenti, hogy napi átlagban 3 milliárd forintot költhet el az ország. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program a 10 operatív program közül csak az egyik, a másik 9 (GINOP, VP, IKOP, KEHOP, EFOP, VEKOP, KÖFOP, RSZTOP, MAHOP) nyitott lesz a pályázók számára. A gazdaságfejlesztés elsôsorban iparterületek, barnamezôs és idegenforgalmi fejlesztést, illetve ipari csarnokok építését jelenti.

— Ez utóbbi lehetôségekkel miként tud élni Baranya megye?

— Valódi ipari parkot elôször Angliában láttam, ott 25 év alatt jutottak el az elsô döntéstôl odáig, hogy jelentôs állami, önkormányzati és kamarai segítséggel több tucat vállalkozás több száz embere elkezdhetett dolgozni a területen. A folyamat nálunk is hasonló, Pécsett például a kilencvenes évek elején kezdték el megvásárolni az elsô területeket. A földterületek tulajdonosaival történt megegyezéseket követôen a rendezési tervek elkészítése, a közmûvek és utak építése után – ami hatalmas munka – ténylegesen mostanra ért a fejlesztés a legnehezebb feladathoz: megkezdôdhet a befektetôk keresése.

Ezért olyan területfejlesztésekre van szükség, amelyek elôsegítik kisebb-nagyobb ipari kapacitások letelepítését.

Szeretnénk például nagy csarnokokat

8 építeni. Mintaként említhetem Bóly városát, ahol az ipari parkban már több százan dolgoznak, és több külföldi befektetô is jelentkezett, hogy szeretne ott csarnokot bérelni. A barnamezôs beruházásokat illetôen ugyancsak jó lenne elôrébb lépni.

— Baranya megye gazdasági kitörésének egyik lehetséges módját többen a turizmus megerôsítésében látják. Ehhez a szegmenshez kapcsolódóan milyen fejlesztéseket tervez a megyei önkormányzat?

— Tavaly létrehoztunk a fejlesztési feladatokra egy nonprofit kft-t, ennek mintájára tervezünk egy újabb nkft-t turisztikai vonalon is. Nagyban támaszkodhatunk a már elért eredményeinkre, például a Baranya Megyei Értéktárra, amely a megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemzô tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minôségével a magyarság csúcsteljesítményének számító baranyai nemzeti értékeket foglalja magában.

Legutóbb például a Zsolnay Kulturális Negyed és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra került be a hungarikumok közé. Baranya kivételes helyzetben van, és nem csak a természeti adottságai miatt, hanem mert igen sokrétû a nemzetiségi kultúrája, gasztronómiája, van két kiemelkedô borvidéke, itt van a Mecsek, a Dráva, a Duna és különleges szépségû tájai vannak. Ezekre úgy tudunk építeni, hogy például olyan kerékpárút-hálózat bôvítésben gondolkodunk, amely alternatívája lehet a Balaton körüli bringázásnak. Így három-négy napos túrán járhatja be a régiót két keréken a turista, olyan helyi látványosságokat érintve, amivel a Balaton-parton nem találkozhat. Ehhez hozzákapcsolhatók a gyógyfürdôk, a felújított várak Siklóstól Pécsváradon át Szászvárig vagy a szigetvári, pécsi török kulturális épített örökség.

— A fejlesztéseknek lesz-e olyan iránya, területe, amelyre eddig még nem volt példa a megyében?

— A területfejlesztési programtól függetlenül klíma-stratégiát készítünk a megye területére. Az uniós támogatás keretén belül pedig kvótaelôírásokat kapott a megye a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. Ez nem csupán a napele-

CÍMLAPSZTORI mek, a hôszigetelés, a megújuló energiák alkalmazásának támogatását jelenti, hanem a geotermikus energia hasznosítását is. További új elem, hogy új határátkelôket tervezünk, legalább egy új Dráva-híddal, mert a 140 kilométer hosszú határszakasznak van egy olyan 80 kilométeres része, ahol nem lehet átjutni Horvátországba, ez pedig minimálisra csökkenti a két ország közötti kulturális kapcsolatokat is. Ezek az elgondolások kitûnôen illeszkednek a kormány döntéseihez, hiszen az M6-os autópályát meghosszabbítják a határig, és az M60-as fejlesztése is elkezdôdik a közeljövôben.

— A jelenlegi EU-s programozási idôszakban 17 pályázati felhívás érintheti Baranya megyét. Lehet tudni, hogy milyen eloszlásban?

— A terv az, hogy idén mind a 17 pályázatot útnak indítják, a pénzösszegeket pedig az integrált területi programokon keresztül lehet majd lehívni. Az elsô tapasztalatok alapján születnek meg az újabb kiírások és pénzlehívási lehetôségek. Újdonság, hogy a megyei önkormányzat az új elvárások szerint az elôkészítésben, a tervezésben és a végrehajtásban is részt vesz. Emellett beindulnak a határokon átnyúló úgynevezett interreg-programok is, ez három magyar és négy horvát megyét érint 18,5 milliárd forintos keretösszeggel. Ebbôl zajlik a határ horvát részének aknamentesítése, reményeink szerint az új határátkelôk kialakítása, sôt, kísérleti jelleggel horvát-magyar közös vállalkozások létrehozásában is segítséget nyújtunk.

Pécs város polgármestere:

dr. Páva Zsolt Páratlan fejlesztési idôszak indul 2016-ban Pécsett 2016-tól egy olyan páratlan fejlesztési idôszak indul, amelyben az elmúlt 100 évben nem volt része Pécsnek – kezdi rögtön a jó hírrel a választ arra a kérdésre a baranyai megyeszékhely polgármestere, hogy Pécs milyen új fejlesztéseket tervez az idei évben.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Városunk számára a tavalyi esztendô a felkészülés éve volt, ami egy átfogó konzultációval indult. A pécsieket arra kértük, hogy mondják el véleményüket: milyen várost szeretnének, milyen fejlesztéseket támogatnak, miben várnak elôrelépést. Csak a közvetlenül felhasználható uniós forrásokból 31,4 milliárd forint érkezik Pécsre, de más pályázatokból és kormányzati forrásokból újabb több mint 20 milliárd forintot költhetünk beruházásokra. Az eddigi akadályokat – a városlakók segítségével – jól vettük, így felkészülten vághatunk bele közös terveink megvalósításába.

— Melyek a kitûzött célok az idei évre vagy hosszabb távon?

— Elmondhatjuk, hogy bô egy év alatt ezer új munkahely jött létre Pécsen, többek között olyan nagyvállalat is megjelent, amely luxusautók gyártóinak és koncerttermek számára készít hangtechnikai eszközöket. A város célja pedig – a pécsiek egyetértésével – nem más, minthogy minden fejlesztést a munkahelyteremtésnek rendeljünk alá ebben az esztendôben és 2020-ig folyamatosan. Pécs felkerült a nemzetközi befektetôk térképére, s ide is fognak találni ezek a cégek. Garantáljuk!

— A térség depressziós gazdasági helyzete sok vállalkozás létét nehezíti meg. A pécsi városvezetés mivel segíti ôket?

— Az új befektetôk érkezése azért is fontos a megyeszékhely számára, mert helyben adnak munkát és ez a pécsi vállalkozások számára is új piacot nyit meg, fokozza azok hatékonyságát. Legalább ilyen fontos ugyanakkor, hogy még inkább megbecsüljük a hosszú évek óta Pécsett mûködô, pécsi és pécsieket foglalkoztató vállalkozásokat. Éppen ezért az utóbbi években több alkalommal, több területen is csökkentettük a helyben foglalkoztató cégek számára az adót.

Többek között az ipari termelô vállalkozások, a

Dél-Dunántúli Gazdaság call centerek, a zöld mezôs beruházások adóznak ma már kisebb mértékkel, mint korábban. A jövôben igyekszünk több területen is segíteni az ô mûködésüket.

A fejlesztéseket illetôen fontos sarokpont Pécs életében, hogy terveink szerint már idén elkezdôdhet az új, modern, minden igényt kielégítô vásárcsarnok építése is a megyeszékhelyen, amely helyi vállalkozások, kistermelôk számára nyújt majd páratlan lehetôségeket.

Tárgyalásokat folytatunk arról, hogy ingatlanok bérbe adásával támogassuk a továbbiakban is dinamikusan bôvülô telekommunikációs iparág szereplôit. Az IT Services Hungary például évrôl évre százas nagyságrendben emeli a foglalkoztatottak létszámát, céljaik eléréséhez új telephelyekre van szükség, ennek megteremtésében pedig Pécs eddig is partner volt és ezután is segíteni fog.

— A város lakossága számára mit hozhatnak majd az említett intézkedések?

— A kormány és a város között létrejött Modern Városok Programmal kapcsolatos megállapodás esetében is zajlanak az elôkészítések. Folyik a multifunkciós sportcsarnok és élményfürdô elôkészítése, hamarosan indul a tervezés. Zajlanak az M6os és M60-as utak megépítését megelôzô hatásvizsgálatok, s folyamatosan egyre több külföldi hallgatót sikerül Pécsre csábítani.

Ez nemcsak az egyetem, de a város, az itt mûködô vállalkozások, szolgáltatók számára is gazdaságélénkítô hatással bír.

Fejlesztések tekintetében nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy tavaszra minden pécsi buszt lecserélünk, így a város polgárai biztonságos, korszerû, alacsony padlós jármûveken közlekedhetnek. Szintén tavasztól várhatóan komoly forgalmat bonyolít majd az új pécsi állatkert.

9

CÍMLAPSZTORI

Kamarai szakmai tervek Innováció Rabb Szabolcs osztályvezetô Az uniós és hazai szakmapolitikai és gazdaságfejlesztési törekvések az innováció, a K+F+I folyamatok köré koncentrálódnak. Óriási a kihívás az innovációs rendszer legfontosabb szereplôi, a kkv-k, tudásközpontok, innovációs mentor szervezetek számára.

A 2010-ben megkezdett innovációs munkát, az országos kamarai innovációs fejlesztéseket, a meglévô pécsi know-how alapján menedzselt fejlesztéseket, a stratégiai partnerségeket 2016-ban szervezetten, eredményesen és hatékonyan használjuk a helyi és régiós KKV-k érdekében.

Szakmai üzleti közösségeink munkáját továbbra is támogatjuk, az önkéntes tagok számára a nemzetközi technológia transzfer támogatásához egyfajta key-account menedzsment szolgáltatást nyújtunk. A Munkavédelmi klubban, a HR klubban és a Formatervezési klubban szervezôdött üzleti és szakmai közösségek számára releváns programokat, elôadásokat és oktatásokat szervezünk. Tovább folytatjuk a klaszterfejlesztési munkánkat, menedzseljük az akkreditált Dél-Dunántúli Gépipari Klasztert, segítjük az együttmûködô klaszterek munkáját. Az SZTNH hivatalos iparjogvédelmi központjaként iparjogvédelmi tanácsadást és képzést nyújtunk a vállalkozások számára. A minôsített pályázatíró cégekkel együttmûködve segítjük a helyi vállalkozások forrásszerzését.

Együttmûködünk a Pécsi Tudományegyetemmel és Pécs várossal a hatékony innovációt segítô környezet fejlesztésében. Uniós források segítségével fiatalok gyakorlati üzleti és gazdasági képzését támogatjuk a helyi iskolák és tanárok bevonásával. Az Önindító programot az Irányító Testület tagjaként segítjük, a keresztszülôk aktivitásait támogatjuk.

Kereskedelemfejlesztés Hendinger Anita osztályvezetô Kereskedelemfejlesztési Osztályunk fókuszában 2016-ban is azok az exportfejlesztéssel, exportösztönzéssel kapcsolatos aktivitások állnak, melyet az Enterprise Europe Network projekt keretében végzünk. Az Európai Unió és kamaránk társfinanszírozásában 2008 óta mûködô projektiroda elsôsorban a vállalkozásfejlesztés, az innováció és a K+F területén kínál lehetôségeket a kis- és középvállalkozásoknak. Az idei évben kifejezetten a proaktív vállalkozásokra kívánunk koncentrálni a következô szektorokban: gépipar, környezetipar, kreatívipar, egészségipar, ICT és az élelmiszeripar.

2016 februárjában tartjuk a Magyar-Horvát Tagozat tagozati ülését, ahol a vállalkozói igényeknek, elvárásoknak megfelelôen aktualizálásra kerül a szolgáltatási paletta. Szeretnénk egy komolyabb kamarák közötti megállapodást is aláírni, várhatóan a split-i kamarával.

Büszkélkedhetünk egy új nemzetközi pályázattal is, amely a szenior turizmus népszerûsítéséhez dolgoz ki egyedi módszertant. Külön szerencsés, hogy részben kapcsolható a már említett EEN-projekthez, a Magyar-Horvát Tagozat tevékenységéhez és a Baranyaland Turisztikai Klaszterhez, így teremtve meg a szinergiát. Újdonságként említeném a hamarosan induló, nôi vállalkozókat, vezetôket összefogó klubot, mely érdekes, szakmai témák mentén szervezi közösséggé az egyre nagyobb gazdasági súllyal bíró célcsoportot.

Nemzetközi kapcsolataink révén a megye befektetés-ösztönzési tevékenységében is részt veszünk.

Szakképzés Janovics László osztályvezetô — Egyes ágazatokban, szakmacsoportokban már most is kritikus a munkaerô helyzet.

A megfelelô munkaerô utánpótlás biztosítása alternatív megoldások keresését, kutatását feltételezi.

— A kamara által mûködtetett Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság feladatai közé tartozik a megyei szakképzési stratégia felülvizsgálata, a 2017-18 -as tanévre vonatkozó szakképzési beiskolázások irány-arányaira való javaslattétel, az ösztöndíjas szakmáknak a meghatározása is.

— A stratégiai partnerekkel való együttmûködésnek a TOP kiemelt programok keretében szervezôdô megyei és városi paktumok adnak keretet.

— Felsôoktatási duális képzésben való önkéntes kamarai szerepvállalás.

— A kamarai pályaorientációs tevékenység célcsoportja az általános iskolák 6-8. évfolyamos, valamint a gimnáziumok 10-12. évfolyamos tanulói, szülôk, tanárok. Nyitott kapuk üzemlátogatások szervezése, szülôi értekezleteken, tájékoztató fórumokon, iskolai tantestületi értekezleteken tájékoztatás, tájékoztató és önismereti osztályfônöki órák szervezése, megtartása.

— Baranya megyében a gyakorlati képzôhelyeket az elmúlt évben bevezetett – minôsítô eljárás alapján – kategóriákba soroljuk. Ezt követôen a tanulók kihelyezése ezen besorolásoknak megfelelôen történik.

— A gyakorlati képzés minôségének biztosítása, a képzésben kulcsszereplônek számító mesterek folyamatos segítése szakmai, pedagógiai, módszertani támogatással.

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A megye gazdasági teljesítményét, a legnagyobb vállalkozások szereplését elemzô kiadványban az idei évben sem volt átütô változás az élmezôny sorrendjében. Továbbra is az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózat Zrt. vezeti a listát a Hauni Hungária Kft. és a Mecsek Füszért Zrt. elôtt. A TOP 100 kiadványt decemberben mutatták be Baranya vállalkozói számára a Pécsi Kereskedelmi Központban.

Top 100:

A Top 100 rendezvényen köszöntötték Baranya legnagyobb adófizetôit

Az élmezônyben maradt a korábbi sorrend A TOP 100-at minden évben a NAV Déldunántúli Regionális Adó Fôigazgatósága, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével szerkeszti a Dunántúli Napló, és nemcsak az elmúlt évi gazdasági elemzéseket tartalmazza, hanem a meghatározó cégek terveibe is betekintést nyújt.

— Minden megyei gazdaságban kellenek a zászlóshajók, azok a cégek, amelyek teljesítménye meghatározó az adott térségben és amelyek megfelelô módon tudnak a kutatás-fejlesztésben, vagy éppen a szakképzésben részt vállalni, emellett a kis- és középvállalkozásoknak juttatnak megbízásokat. Szeretnénk ôket példaként állítani mások elé – a most bemutatott kiadvány is ezt a célt szolgálja – és az ilyen alkalmak, mint a mai, lehetôséget teremtenek arra, hogy ünnepeljük ôket – mondta köszöntôjében dr. SÍKFÔI Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára.

— A világ nagyon gyorsan változik, az ember pedig addig megy, amíg fel nem éli a természet erôforrásait. Fenntartható-e a növekedés az eddig alkalmazott módszerekkel? – tette fel a kérdést elôadásában dr.

PARRAGH László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki az elmúlt évek hazai politikai döntéseinek gazdaságra gyakorolt hatásait elemezte.

Mint mondta, a magyar gazdaságot jelentôs mértékben meghatározza a német gazdaság, ám míg a 2008-as gazdasági válságból a németek néhány év alatt kilábaltak,

addig a magyar gazdaságban 2012-ben újabb visszaesés volt tapasztalható. Viszont 2012 után a magyar gazdaság emelkedése meredekebb görbén indult el. A 2010-ben létrejött új magyar gazdaságpolitikai fordulat, amely többek között az egykulcsos adórendszert, a segélyezés átalakítását, a foglalkoztatás szabályai, valamint a nyugdíjrendszer megváltoztatását, a devizahitelezés leállítását, az önkormányzatok hitelfelvételeinek visszafogását, az EU-s pénzek új rendszerû felhasználását, a pénzügyi, biztosítási valamint az energiarendszer átalakítását foglalja magában, máris számos látható eredményt hozott. A kamara elnöke szerint nôtt a belsô fogyasztás az országban, csökkent az infláció, a jegybanki alapkamat, valamint a jövedelemtulajdonosok eladósodottsága, mérséklôdött a munkanélküliség, növekedett a beruházások mértéke, bôvült az export és az EU-s források lehívása. A sikerhez hozzájárult az is, hogy a kormány intézkedéseivel kiszélesítette a közteherviselést, kitágította a versenyszabályozást, erôsítette a gazdaságszervezést – amelynek következményeként

megszûntek a körbetartozások –, átszervezte a közigazgatást, módosította az MNB szerepvállalását, szanálta a településeket, leállította a devizahitelezést, bevezette az online pénztárgépeket, visszaszorította a feketegazdaságot és megszüntette az IMF, valamint az EU gyámságát az ország felett.

Az intézkedések eredményeként tartóssá vált a GDP növekedése.

— A gazdaságtörténet során láthattuk, hogy tartós gazdasági eredményt azok az országok érhettek el, amelyek összekötötték a tudást és a gazdaságot – mondta a kamara elnöke. — Kérdés, hogy erre képes lesz-e Magyarország. Az eredmények tartós fenntartásához három dologra van szükség: elôször is dolgozni kell, hiszen teljesítmény nélkül nincs eredmény.

Másodszor ki kell tartani a reformok mellett, harmadszor pedig a tudás és a gazdaság összekapcsolására van szükség. A tudás forrása pedig a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az oktatás. A kutatásfejlesztés területén a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara élen jár. A kutatások gazdasági hasznosulásának egyensúlyát azonban sok esetben meg kell találni – mondta dr. Parragh László, az MKIK elnöke.

A Baranya megyei TOP 100 lista elsô helyezettje az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. második helyezettje a Hauni Hungária Kft. harmadik helyezettje a Mecsek Füszért Zrt. Pécs Megyei Jogú Város legnagyobb adófizetôje a Hauni Hungária Kft. Bóly város legnagyobb magyar tulajdonú adófizetôje a Bóly Zrt. Komló város legnagyobb adófizetôje a KÔKA Kô- és Kavicsbányászati Kft. Mohács legnagyobb adófizetôje a Kronospan-MOFA Hungary Kft. Pécsvárad város legnagyobb adófizetôi a Zádé Kft., a Pannonpharma Kft. és a Pécsváradi Agrover Kft. Siklós város legnagyobb adófizetôje a DJ&K Sütôipari Bt. Sellye város legnagyobb adófizetôje az O és R Kft. Szigetvár város legnagyobb adófizetôje a Schenk és Társa Kft. A rendezvényen adták át a Dunántúli Napló Év embere választás gyôztesének az elismerést, amelyet 2015-ben Bánki Beni vehetett át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

11

Humán klub ülés: konferencia és trendek Csaknem napra pontosan három hónappal a HR Konferencia elôtt tartott ülést 2016. január 12-én a Humán klub (Human Resources = emberi erôforrások). A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által mûködtetett klub tagsága gôzerôvel dolgozik a szervezési feladatokon. A szervezés mellett a szakmai ismeretek bôvítése is folyamatosan terítéken van: Papp Zoltán Péter, az önkéntes kamarai tag Jobcapital Kft. ügyvezetôje a toborzás-kiválasztás aktuális trendjeit mutatta be.

Az év elsô ülésén sor került a 2016. elsô félévi programtervének megalkotására is. Ebben – a fôrendezvényként számon tartott 2016. április 13-i konferencia mellett – szerepet kap egy munkajogi kérdéseket, megoldásokat boncolgató februári fórum is, melyet a tervek szerint nyilvánosan is meghirdet a kamara. Március és április már a konfe-

rencia jegyében fog telni, míg májusban és júniusban a vállalati HR szakembereket érintô témák lesznek porondon.

A konferencia szervezésének részleteivel töltött órát követôen Papp Zoltán Péter (Jobcapital Kft.) adott ízelítôt a toborzás-kiválasztás trendjeirôl. A cégvezetô 12 pontban foglalta össze a fôleg a

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

Versengés és/vagy együttmûködés?

A magyar üzleti életben általános az a vélekedés, hogy a versengéshez jellemzôen negatív értékek kapcsolódnak, a verseny nem mindig tiszta, nincs bizalom a versenytársak iránt. Ezt erôsíti az a tapasztalat is, hogy nem csak az egyéni érdekek harcáról szól a verseny, hanem a legtöbb esetben az egész

szervezet verseng az erôforrásokért, ezért a verseny meghatározóan beépül a vállalati kultúrába. A versenynek azonban van pozitív energiája is, hisz mozgósít, célokat ad, erôforrásokat összpontosít, nagyobb teljesítményre ösztönöz, javítja a hatékonyságot, serkenti a kreativitást.

Együttmûködés esetén a szervezeteknél nagyobb szintû lehet a szervezettség és a termelékenység, és erôteljesebben nô a teljesítmény. Az együttmûködés nagyobb teret ad a kreativitásnak, elôsegíti az innovációt, ami által olyan új tudás jöhet létre a szerve-

magasan képzett munkaerô megtalálásával és megfelelô helyre illesztésével kapcsolatos lehetôségeket, nehézségeket. A valóban hasznos és érdekes elôadást 2016. április 13-án, a HR Konferencián lesz lehetôsége meghallgatni az érdeklôdôknek! http://www.pbkik.hu/hu/human-klub

zetben, ami versenyelônyt hozhat.

Együttmûködô térben a kölcsönös gondolatcsere, a szakmai vitafórumok, az erôfeszítések összehangolása révén megnô a szervezet kohéziós ereje, és elôsegítheti a felsôvezetôk, tulajdonosok által oly nagyon áhított dolgozói elkötelezettséget.

A versengés és az együttmûködés tehát nem egymást kizáró fogalmak, sôt, dinamikusan változó világunkban egymást erôsítô és kiegészítô elemek kell, hogy legyenek. Keresni kell azokat az utakat, amelyek nyitott pályát adnak mindkét területnek, hisz az együttmûködésre való igény egyre erôsebben jelentkezik, egyre több szervezet érzi szükségét a hálózatos mûködésnek, még akkor is, ha erôs a piaci verseny. A szervezetek akkor tudnak hatékonyan mûködni, ha mind szervezeten belül, mind iparági szinten közösségként vannak jelen, ha kielégítôek, tiszták és támogatóak az emberi kapcsolatok, ha van egy alapvetô bizalom, és keresik az együttmûködési lehetôségeket. Mert akkor az együttmûködés hidat képez, és erôsíti a szervezetek piaci pozícióját.

12

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) sikeresen zárta a 2015. évet, az elmúlt idôszakban célkitûzéseinek mentén dolgozott üzletfejlesztéshez, képzésfejlesztéshez és networkighez kapcsolódó projekteken, melyek eredményessége konkrét gazdasági elônyökben, társadalmi elismertségekben realizálódtak.

KAMARAI HÍREK Az üzletfejlesztéshez tartozó, klasztertagok közötti közös beszerzés éves szinten több millió Ft megtakarítást eredményezett. Többek között a Cseh Gépipari Klaszterrel, a gyôri Professio Klaszterrel, a Szerb Gépipari Klaszterrel és a Kreatív Ipari Klaszterrel történô idei együttmûködés megalapozta a jövô évi eredményes kooperáció feltételeit. A DDGK Kamarával közösen megvalósuló pályázati tevékenysége nyertes pályázatokhoz köthetô.

A közép- és a felsôfokú szakképzésfejlesztés területén a DDGK eredményeit talán legjobban a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarának Szakképzési Díj 2014. Kooperáció kategóriájában elnyert „Elsô helyezés”-e tükrözi. A

Dél-Dunántúli Gazdaság Klaszter a Képzésfejlesztési stratégiájának megvalósítása mentén dolgozott, 2015. évben kiemelendô mind a pályaorientációs tevékenységének kiterjesztése, mind az ipari igényeknek megfelelô duális gépészmérnökképzésben elért eredményei, beleértve azon lobbi tevékenységet is, melyet a kamarával karöltve a szakképzési hozzájárulás elszámolhatóságának területén ért el.

A 25 klasztertagot számláló DDGK 2015-ben 9 tapasztalatcserét, tudásmegosztást lehetôvé tevô Benchmarking ülést szervezett, mely egyben jelenti a kilenc különbözô helyszínû gyárlátogatást és kilenc különbözô, menedzsment fejlesztô fórum téma megvitatását is.

Sz.B.

Gyárlátogatáson a DDGK Gépipari szakkörök diákjai A 2015/2016 tanévben a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter kezdeményezésére és támogatásával gépipari jellegû szakkör indult három pécsi általános iskolában, a Bánki Donát Utcai Általános Iskolában, a Kovács Béla Általános Iskolában és az Illyés Gyula Általános Iskolában.

A gépipari szakkörök célja, hogy nyitottá tegye a diákokat a mûszaki szakmák és a kézmûves tevékenység iránt. Emellett segíti ôket a kézügyesség, szerszámhasználat fejlesztésében, betekintést ad a térség gépgyártó vállalkozásainak életébe, és szerethetô alternatívává teszi a gépipari szakmák választását, mint reális életesélyt, karrierutat. A kéthetente megvalósuló szakkörök célcsoportja az 5-8 osztályos diákok.

A gépipari szakkörökön különbözô érdekes használati tárgyakat készítenek, „gyártanak” a diákok, valamint kiemelt eseményként szerepelnek a szakkörök életében a tanév közbeni üzemlátogatások. 2015 decemberében ennek elsô helyszínét a régió egyik legnagyobb ipari foglalkoztatójaként a DDGK Klasztertagja, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. adta. Az érdeklôdô diákok az egyedi gépeket gyártó cég életébe nyertek bepillantást, amelynek során a gyártás folyamatát ismerhették meg, a

lakatos és a forgácsoló üzemeken és tanmûhelyeken keresztül.

Reméljük, egyre több diák fog részt venni a szakkörfoglalkozásokon, mely hozzásegíti ôket ezen Európa-szerte megbecsült szakmák megismeréséhez, és hosszú távon hozzájárul a gépipari szakmákban az egyre mélyülô szakemberhiány megoldásához.

Szabó Berta

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KAMARAI HÍREK

Évzáró Benchmarking ülés a DDGK-ban 2015. decemberében tartotta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter évzáró Benchmarking ülését Klasztertagjuknál, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.-nél.

Az európai színvonalú egyedi berendezés- és gépgyártással foglalkozó nagyvállalat a megye egyik meghatározó munkaadója, mely jelenleg mintegy 950 fôt foglalkoztat.

A DDGK Benchmarking ülése ezúttal nem a gyárlátogatással, a vállalat innovatív technológiájának megismerésével kezdôdött, hanem az aktuális választott fórumtéma megvitatásával, azaz a szinte minden klasztertagot érintô szak-

emberhiány probléma megoldásairól, felkészülési módjáról és lehetôségeirôl egyeztettek a cégvezetôk. Az ülésen számos új észrevétel, ötlet, megoldási mód fogalmazódott meg, melyet az ed-

digi erôfeszítések mellett konkrét újszerû megvalósítás fog követni.

Az eredményes megbeszélést követôen a klasztertagok az üzemek megtekintésével zárták a programot.

Sz.B.

„A jó szakma felér egy diplomával!”

– lezárultak az írásbeli elôdöntôk Ebben a tanévben kilencedik alkalommal szervezi meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, immár 40 szakképesítésben a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt a nappali tagozaton végzôs tanulók számára.

A versenyek fô célkitûzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerûsítése. A végzôs tanulók és iskoláik megfeleltetése a gazdaság igényeinek, és nem utolsó sorban a megmérettetés és a kiemelkedô eredmény elérésének lehetôsége a szakképzésben résztvevô tanulóknak.

A 2016. évi versenyekre országosan 40 szakmában több mint 5600 fô jelentkezett. Baranya megyében 28 szakmában, 15 iskolából 270 tanuló nevezett a versenyekre. Ez a szám ilyen magas még sosem volt, a verseny egyre népszerûbb a diákok körében. Ennek egyik oka talán az is, hogy aki a versenyen jól teljesít felmentést kaphat a szakmai vizsga egy része, vagy akár egésze alól.

A korábbi évekhez hasonlóan a vendéglátó ipari szakmákban indultak legtöbben a megmérettetésen, de a gépipari szakmákban és a kereskedelemben is magas a versenyzôi létszám.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett elôdöntôk január 5. és 21. között zajlottak, összesen 252 fô részvételével. Az elôdöntôn jól teljesítô tanulók egy további válogató versenyre kapnak meghívást, akik közül a legjobb eredményt elérôk jutnak tovább a verseny döntôjébe. A verseny során a pártatlanság és az esélyegyenlôség maximális érvényesülését garantálják a központilag egységes feladatok, az azonos idôben történô lebonyolítás, a dolgozatok egységes szempontrendszer alapján történô javítása és a nyilvánosság biztosítása. A verseny hangsúlyozottan gyakorlatorientált, az elméleti részeken is a versenyzôk gyakorlatban alkalmazható tudását, teljesítményét méri.

A kijavított dolgozatok megtekintésére idén is lesz lehetôségük a tanulóknak, várhatóan február 10-én a kamarában. A Versenyszabályzat szerint a megtekintésen csak a versenyzô vehet részt, folyamatos felügyelet alatt. Észrevételt kizárólag az értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérô javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehet.

A versenyek országos döntôje, hasonlóan a korábbi évekhez, a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül megrendezésre 2016. április 18-20-án.

A verseny közönsége a szakmai érdeklôdôkön és a széles közvéleményen túl, azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, akik az egyes szakmák utánpótlását jelentik.

Számukra jelentôs motiváció, hogy a helyszínen láthatják versenyzô társaikat, akiket majd követhetnek. A versenyzôk pedig több ezer látogató elôtt mutathatják meg tudásukat, szerezhetnek dicsôséget önmaguk, szüleik, tanáraik, szakmájuk és iskolájuk számára.

A kiemelkedô eredményt elérô versenyzôket az MKIK meghívja a WorldSkills és EuroSkills nemzetközi versenyek hazai válogató versenyeire, melynek gyôzteseibôl kerülnek ki azok a fiatal szakemberek, akik képviselhetik Magyarországot a nemzetközi szakmai versenyeken.

14

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécsi Egyházmegye turisztikai márkaneve:

Pécsi Püspökség Mintegy 4,4 milliárd forint pályázati támogatásból újult meg, épült újjá az elmúlt néhány évben a Pécsi Egyházmegye számos épülete, többek között új turisztikai látványosságok jöttek létre Pécs belvárosában, Püspökszentlászlón és Máriagyûdön. A Marketing klub tagjai december 1-jén a pécsi Püspöki Palotához kapcsolt fejlesztéseket ismerhették meg, valamint elôadást hallhattak a Pécsi Püspökségrôl, mint új turisztikai márkanévrôl.

Bozóky Anita, a Pécsi Egyházmegye turisztikai vezetôje elsôként az 1754ben épült, egykor terménytárolóként is használt Magtárat mutatta meg a klub tagjainak. A közelmúltban látogatóközponttá átépített épületben – amelynek meghagyták eredeti gerendáit és a pincében ma is látható egykori tégláit – egy 220 fôs konferenciaterem, vetítô- és szekciótermek kaptak helyet a 21. század technikájával felszerelve. A legalsó szinten, a föld alatt a püspöki pincészet borait tárolják, ahol különleges hangulatú borkóstolásra is lehetôség nyílik.

Az uniós támogatással megvalósult fejlesztések során megújult a Püspöki Palota kertje is, ahol koncerteket is rendeznek.

A nagyközönség számára látogathatóvá tették a palota egyik szárnyát, ahol olyan 18. századi falikárpitok is megtekinthetôk, amelyek a maguk nemében egyedülállóak: az egyetlen olyan fennmaradt sorozat, amelynek mind a 6 része épségben megvan. A kis- és nagy szalon berendezéseinek jó része a Palota korábbi tereibôl és raktáraiból kerül-

ó

Az épületek alatt húzódó pincerendszer az egykor Cserháti József püspök által „Texas bárként” emlegetett földalatti titkos tanácskozóhelyet rejti, itt beszélte meg ugyanis a püspök a bizalmas ügyeket, hiszen az egyházi vezetô szobáiban is lehallgató készülékeket helyeztek el a szocialista titkosszolgálat emberei. A ma Titkos átjáró – Földalatti egyház névre hallgató kiállításon emléket állítottak a kommunizmus idején a Pécsi Egyházmegyében meghurcolt több mint 40 papnak is.

tek elô, láthatók azok a míves mestermunkával, drága anyagokból készült bútorok és berendezések is, amelyeket eredetileg is a püspöki palotába szántak.

A fejlesztések során megépült egy 55 fôs zarándokszállás a Dóm-kôtár szomszédságában, az egykor Martyn Ferenc képzômûvész által használt épületben pedig a Püspöki KincsTár kapott helyet páratlan mûalkotásokkal, értékes mûtárgyakkal, festményekkel, ötvöstárgyakkal, éremgyûjteménnyel.

A Pécsi Egyházmegyéhez Baranya és Tolna megye 410 települése tartozik, 1700 ingatlant, köztük 500 templomot, 10 oktatási intézményt és három szociális otthont tartanak fenn – ezt már Dohóczki Péter, az egyházmegye gazdasági igaz-

gatója mondta elôadásában. 2011 és 2015 között 4,4 milliárd forint uniós támogatással, valamint 1,7 milliárd forint önrésszel újultak meg és jöttek létre az egyházmegye beruházásai, köztük a pécsi Székesegyház dél-keleti tornyában megépült kilátó, a máriagyûdi kegyhely-fejlesztés, vagy a püspökszentlászlói kastélyfelújítás és Mindszentyemlékhely. Az egyházmegye igazgatója beszélt arról, hogy a Pécsi Egyházmegye turisztikai gyûjtôneve, márkaneve Pécsi Püspökség lett, melynek célja az önálló arculat, kommunikáció és marketing megteremtése. Augusztus végén zárult a turisztikai projekt jelentôs része, s 2015-ben több mint hetvenezer látogatót regisztráltak az egyházmegyéhez tartozó látogatóhelyeken. 2016-ban célzott ajánlatokkal, csomagok összeállításával várják mind az egyházi, mind a kultúrtörténeti céllal érkezô turistákat.

Ehhez tervben van többek között az üzemeltetés optimalizálás, a szervezet fejlesztése, de a termék-, valamint további szolgáltatásfejlesztés is.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hatékonyabb duális képzést A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával Piacsek László szakképzési tanácsadó decemberben egy 5 napos szakmai tanulmányúton vett részt Bajorországban, München Régióban.

— Mi volt a tanulmányút célja?

— A tanulmányút célkitûzése az volt, hogy a programokon, megbeszéléseken, tapasztalatcseréken a bemutatott, mûködô, gyakorlati szakképzési módszereken keresztül a résztvevôk hiteles és átfogó képet kapjanak a németországi duális szakképzési rendszerrôl, megismerjék annak folyamatait, elônyeit és aktuális kihívásait. Cél volt továbbá minden résztvevô számára, hogy ezen tapasztalatok alapján hatékonyabban tudják majd kiépíteni és fejleszteni saját vállalatuknál vagy szervezetüknél a duális rendszerû képzést, illetve annak támogatását. Emellett a szakmai tanulmányút lehetôséget kínált kölcsönös tapasztalatcserére és hosszú távú együttmûködések kialakítására.

— Kik vettek részt a tanulmányúton?

— Elsôsorban termelô vállalatok, különösképpen a mûszaki szakmák (mint pl. a fém-, autó-, elektronika, elektrotechnika- és gépipar, szerszámgyártás) HR vezetôi és képzési személyzete, szakiskolák, szakközépiskolák vezetôi, valamint kamarák munkatársai.

— Milyen programokat biztosított a szakmai tanulmányút?

— Elsô nap a München és Felsô-Bajorországi Ipari és Kereskedelmi Kamaránál a német duális szakképzési rendszerrôl, a munkaerô-ellátásról, a szak-

15

SZAKKÉPZÉS

mák modernizálásáról, a kamarák szakképzési szerepérôl, feladatairól, a kamara által kézben tartott és mûködtetett német szakmai vizsgáztatási rendszerrôl hallgattunk elôadásokat. A második napot az Audi Akadémia Képzôközpontjában töltöttük Ingolstadtban, ahol az Audinál folyó szakképzési gyakorlatot ismerhettük meg elôször elméletben, majd a gyakorlatban. A képzôközpontban megismerhettük a munkatársak által kifejlesztett tanulóállomások rendszerét, felépítését és az ott folyó gyakorlatot a gyártástechnika, a forgácsolás, az összeszerelés, az automatizálás, és a robottechnika szakirányokban. A harmadik napon, két helyszínre látogattunk.

Délelôtt a Müncheni Pályaorientációs Központ mindennapi életébe tekinthettünk be, megismerhettük a régióban folyó pályaorientációs munkát, a központ szolgáltatásait, eszközparkját, informatikai rendszerét, kiadványait, majd délután a Müncheni Gyártástechnikai Szakiskolába látogattunk el, ahol betekintést kaptunk a német szakiskolák szerepébe, munkájába, elméleti és gyakorlati oktatásába, a gyakorlati képzôkkel kialakított és mûködtetett szoros együttmûködési rendszerükbe és az általuk végzett szakképzés-szervezési feladatokba. A negyedik napot a Müncheni Városüzemeltetési Kft. Képzô Központjában töltöttük. Megismertük a vállalatot, az általuk oktatott képzéseket, azt a rendszert melynek segítségével a

tanulók jelentkezhetnek hozzájuk és amely alapján kiválasztásra és felvételre kerülnek, a központ által végzett szakképzés-szervezési rendszert, valamint a képzési és vizsgafelkészítési gyakorlatát. A szakmai tanulmányutat a visszautazás napján egy közös tapasztalatcsere, az elhangzottak közös megvitatása és kiértékelése zárta.

— Mi volt a szakmai tanulmányút eredménye, illetve a megszerzett tapasztalatok felhasználhatóak-e a megyei szakképzés fejlesztésében?

— Nagyszerû volt a tanulmányútban, hogy gyakorlatilag a német duális szakképzési rendszer minden kulcsterületébe betekintést engedett, mind a kamarák, a gyakorlati képzôk, a pályaorientációs háttérintézmény és az iskolák munkájába, mûködésébe. Jó volt látni a magyarországi rendszerrel összevetve az egyezôségeket és a különbségeket is.

A tanulmányút során megismert magyarországi környezetre is adaptálható módszereket igyekszünk kollégáimmal a megyében meghonosítani. Hogy csak a legfontosabbakat, a gyakorlati oktatók módszertani, képzési továbbképzési rendszerének kidolgozását és megteremtését, a napi gyakorlati képzési munkával összefüggô dokumentációs rendszer fejlesztését, egyszerûsítését, a szorosabb kapcsolat és együttmûködés elôsegítését és támogatását az iskolák és a képzôk között, valamint a megye pályaorientációs rendszerének további szélesítését és erôsítését emeljem ki. A szakmai tanulmányútról összefoglalót készítettem, valamint a hazai szakképzési rendszer továbbfejlesztését elôsegítô javaslatokat fogalmaztunk meg a szervezô Német-Magyar Kamarán keresztül a Nemzetgazdasági Minisztérium felé.

— Lesz-e folytatása a szakmai útnak?

— Mintegy másodlagos, de szintén nagyon fontos célkitûzése a szakmai tanulmányútnak a kapcsolatépítés volt.

Az elsô és legfontosabb a megyei szakképzési kollégákat érintô folytatás egy Budapesten mûködô német multinacionális vállalat gyártó üzemében folyó német mintájú és szerkezetû duális gyakorlati szakképzô munka testközelbôl történô megismerése lesz a tavasz folyamán.

db

16

VÁLLALKOZÁSMENTOR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Csapatot építünk – de hol? Konferenciaterem Történt egyszer, hogy egy vállalat azonos ágazatban dolgozó munkatársai számára csapatépítô tréninget szervezett egyik vendégházában, ill. annak környékén. A tréning napjára bokáig érô hó esett, de a ház személyzete korán reggel letakarított udvarral és forró teával várta a trénereket és a vendégeket, így minden az elôre eltervezett menetrend szerint alakult.

Ez a példa is bizonyítja, hogy milyen sok múlik apróságokon. A vállalkozások jelentôs része ma már tudja: hosszú távú eredményessége érdekében figyelmet kell fordítania a dolgozók lojalitásának kialakítására, a megfelelô munkahelyi légkör fenntartására, a munkatársak között felmerülô kérdések tisztázására, ellenkezô esetben a megoldatlan belsô problémák zavart okoznak a vállalat mûködésében.

A tréningeket jobbára két helyszínen: kül- és beltéren tartják, attól függôen, hogy milyen az esemény jellege és mekkora a létszám. Hogy milyen helyszín mellett döntsünk, ahhoz nem árt megfontolni néhány alapvetô szempontot.

A vállalatok döntéshozatalában kiemelkedô jelentôséggel bír a szolgáltatások ár-érték aránya, a szolgáltatások színvonala és a rendezvény helyszínén rendelkezésre álló infrastruktúra. A cégek fontosnak tartják a vendéglátást, a biztonságot, a helyszín tisztaságát és megközelíthetôségét, valamint a környezet milyenségét és állapotát is. A helyszín optimális távolsága: nincs túl távol, de túl közel sem a mindennapi környezettôl, ám kellôen messze van ahhoz, hogy ne lehessen „csak úgy” hazaszaladni. Fontos kritérium a zavartalan, háborítatlan környezet, ahol semmi sem tereli el a résztvevôk figyelmét. Emellett szükség van jó megvilágítású teremre, alapvetô prezentációs eszközökre és használható bútorzatra. A tréningek, rendezvények zavartalanságához nagyban hozzájárul a kiegészítô szolgáltatások és az ellátás minôsége: a pontosan idôzített étkezések, valamint a szállás színvonala és a kiszolgáló személyzet felkészültsége. És még egy fontos szempont, amire kevesen gondolnak: az elegendô mennyiségû és minôségû parkolóhely, mert már a tréning kezdetekor „elcsúszhat” a hangulat.

K! IGÉNYESEKNE

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér ● szekciótermek ● FÓKUSZ étterem

7625Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

VÁLLALKOZÁSMENTOR

17

18

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Arnold Antal, Arnold Pince-panzió „A siker titka: jövôbeli célok és optimizmus” Bátor embernek tekinthetô Arnold Antal, aki a korábban Siklóson létrehozott borászat, pince-panzió, majd a pécsi belvárosban mûködô borszaküzlet után boréttermet és borbárt nyitott családjával Pécsett, a Búza téren. A korábban évtizedeken át a megye gazdaságát meghatározó Mecsek Füszért kereskedelmi igazgatójaként dolgozó üzletember nyugdíjba vonulása után a turizmus és a vendéglátás felé vette az irányt, hiszen családtagjai már ezeken a területeken építették vállalkozásukat. A december közepén megnyílt borétterem és borbár letisztult formáival a vidéki hangulatot csempészi a megyeszékhely belvárosába, ahol a vendéglátóhely megnyitása csak az elsô lépés volt a teljes kínálatból.

A bátorsággal indítjuk a beszélgetést Arnold Antallal is, aki éppen egy borszállítmánnyal érkezik a siklósi pincébôl.

— Bizonyára nagyobb kockázat a Búza téren éttermet nyitni, mint a Széchenyi tér környékén, ahol jelentôs az idegenforgalom és ahová a város a rendezvényeket szervezi. De a Búza tér egy szép tér, valamikor a kereskedelem központja volt és jó lenne, ha a Király utca és környéke ismét azzá válna. Ha most körülnézünk, a környéken csak egy kiadó üzletet látok, az elmúlt három hónapban, amíg építkeztünk, két üzlet nyílt meg. Ebbôl is az látszik, hogy a tér éledezik, a szombati ôstermelôi piac is és kezd olyanná válni, mint amilyennek egy piacnak lennie kell. Megvásároltuk ezt az üzlethelyiséget, bízunk benne, hogy a folyamatok kedvezôen alakulnak.

— Mik a sajátosságai a borbárnak és miben különbözik az étterem a többi helytôl?

— Már az arculattal is szeretnénk felhívni magunkra a figyelmet. Megtartottuk az Arnold Pincészetre jellemzô jegyeket, de egy visszafogottan elegáns, rendezett portállal, a barátságos belsôtér-kialakítással, a borkészítés és borfogyasztás kellékeivel kellemes hangulatot teremtünk a betérô vendégek számára. Teljesen felújítottuk az épületet kívülrôl és belülrôl is, az utcafronti részen rendeztük be a borbárt, amelyben saját termelésû boraink mellett a magunk készítette mustot és helyi termékeket kínálunk, valamint ahol kisebb étkezéseket és napi menüt is fogyaszthatnak a hozzánk betérôk. A pinceszinten, ahol korábban is vendéglátóegység mûködött, egy pince jellegû, 40 fôs éttermet alakítottunk ki, ahol akár borkóstolókat, borral összefüggô rendezvényeket, vállala-

ti összejöveteleket, családi ünnepeket is lehet tartani. Tavasszal szeretnénk kitelepülni a térre és tervezzük, hogy egyedi hangulatú belsô udvarunkon is berendezünk egy vendégfogadásra alkalmas teret. A hely jellegébôl adódik, hogy magyaros ételeket szolgálunk fel, elônyben részesítve a helyi alapanyagokat, és érdekesség, hogy magunk sütjük a kenyeret is.

— Az elmúlt években több beruházást is tetô alá hozott az Arnold család. Ezek tudatosan követték egymást?

— A lányomnak van egy üzlete a belvárosban, ahol a saját boraink kaphatók. Amit megtermelünk a 4 hektáros birtokon, azt a bormennyiséget saját magunk értékesítjük a vendéglátásban és a kereskedelemben. Ezért ez az általunk felépített pincészet-panzió-borszaküzlet-borbár és borétterem láncolat hozzásegíthet bennünket ahhoz, amit már az idei évben szeretnénk elérni, hogy ezeken a csatornákon értékesíthessük a pincészet bormennyiségét.

— Mondhatjuk azt, hogy ez egy optimista hozzáállás.

— Nagyon optimista, ismerve Pécs viszonyait, gazdaságát, a város turizmusát. A számok ugyan azt igazolják, hogy fejlôdik a város, a lakosság száma viszont csökken. Azonban azt reméljük, hogy a jövôben is jönnek a fiatalok az egyetemre, ami egy fogyasztó réteget jelent, és jönnek az ipari parkba a vállalkozások. Egy dologra nagy szüksége lenne Pécsnek, mégpedig a turizmus fellendítésére. Erre sokkal többet kellene költenie a városnak. Villányt említhetem jó példaként, ha csak egy részét meg tudnánk valósítani itt, Pécsett annak, amit ôk a turizmus területén fej-

lesztettek, akkor Pécs is sokkal elôrébb lenne gazdasági szempontból.

— Az ön nevét hosszú éveken keresztül a Mecsek Füszérttel lehetett összekapcsolni. Amikor nyugdíjas lett, akkor a kereskedelmet felváltotta a turizmus és a vendéglátás?

— Nem egészen, hiszen a bátyám vendéglátós, tehát van elôttem példa.

Azt gondolom, hogy a kereskedelem és a vendéglátás nincs messze egymástól, mindenhol fogyasztókat szolgálunk ki és alapvetô elvárás, hogy ezt kulturáltan tegyük meg.

— Nyugdíjas éveikben sokan megpihennek, nincsenek nagy ívû terveik. ön mégis ekkor kezdett el egy második karriert.

— Igen, mert szeretnék aktív maradni. A családnak van egy vállalkozása, amelyben a feleségem a fôvállalkozó, de közösen csinálunk mindent. A gyerekeinknek is egyfajta jövôt tudunk biztosítani ezáltal, hiszen például ezt az új egységet két családtagom, a lányom és a

Dél-Dunántúli Gazdaság vejem üzemelteti. A gyerekeim a vendéglátás irányába indultak el, ezért próbáltam én magam is ezt tovább fejleszteni. Ez egy családi vállalkozás, amelyben az a cél, hogy a saját munkánkból éljünk meg.

— Miként történik a munkamegosztás családon belül?

— Általában én találom ki a célokat, a feleségem nagyon sokat segít az adminisztrációban, a mindennapi ügyek intézésében. A lányomnak kreatív ötletei vannak, a vômnek pedig – aki villamosmérnök – a megvalósításban van nagy szerepe.

— Melyek azok a szabályok, elvek, amelyek alapján jól mûködik ez a családi vállalkozás?

— Abból induljunk ki, hogy mit lát a fogyasztó és mit kell mögötte tenni. A fogyasztó azt látja, amit számára nyújtunk, illetve nagyon fontos annak a személye, akivel kapcsolatba kerül. Az az elvünk, hogy vendégnek tekintsük a vendéget, akit udvariasan ki kell szolgálni, azaz az emberközeli vendéglátás hívei vagyunk.

— Melyek a siker összetevôi?

— A siker összetevôje: a vendég.

Ha beülök ide egy sarokba és látom, hogy elégedetten megy ki. Csak a vendég, senki más nem számít. Mert ha vendég van, akkor jövedelem is van.

Haszon csak akkor keletkezik, ha a vállalkozás úgy van felépítve, hogy nem máról holnapra szól. Nem lerabolni akarjuk a vevôt, hanem építeni akarunk rá. Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy a vállalkozó nem lehet pesszimista. Sok ilyen beállítottságú vállalkozóval találkozom mostanában, akik azt mondják: csak éljem túl. Így is lehet, de szükség van egy jövôbeni célra is. Én évek óta kerestem Pécsett azt a helyet, amit megvásárolhatok és lám, most itt ülünk. Ez sem jött volna létre, ha nincs tervem és pesszimistán állok hozzá.

— Mikor lesz elégedett?

— Akkor leszek elégedett, ha a hiteleket rendesen tudjuk fizetni, meg tudunk termelni egy átlagos jövedelmet és 2 év múlva le tudom cserélni az autómat. Ha tudjuk fejleszteni a vállalkozásunkat.

N.T.

SZAKKÉPZÉS

Mestervizsga-bizottság elnöki pályázat A duális szakképzésben, a mestervizsgával rendelkezô szakoktató magasabb minôségû oktatói munkavégzése hatást gyakorol az általa oktatott tanulók eredményességére, végsô soron a szakképzés minôségének javulására.

Amennyiben ön elhivatottságot érez szakmájában a jövô mestereinek képzéséhez, vizsgájuk magas színvonalon történô megvalósításához, várjuk a mestervizsga-bizottság elnöki pályázatát!

Pályázni a mellékelt felhívás alapján, az alábbi mesterszakmákban lehet: autóelektronikai mûszerész, autószerelô, bútorasztalos, cukrász, elektronikai mûszerész, festô, díszítô, mázoló és tapétázó, jármûfényezô, kézápoló és mûkörömépítô, lábápoló, pincér, szakács, villanyszerelô.

Mestervizsga-bizottság elnöke — elsôsorban az adott szakmában mester cím használatára jogosult, másodsorban, aki a szakmához kapcsolódó szakirányú felsôfokú végzettséggel rendelkezik és szakmájában elismert szakember, továbbá — az adott szakmát (több szakma esetében mesterszakmánként) legalább 10 éve és a pályázat benyújtása idején is magas színvonalon aktívan, tevôlegesen gyakorolja, — büntetlen elôéletû, — rendelkezik tanulóképzési vagy oktatási, vagy mestervizsgáztatási gyakorlattal — magára nézve kötelezôen vállalja, hogy legalább 5 évenként részt vesz az MKIK által szervezett továbbképzéseken, és — az általa képviselt vagy az ôt alkalmazó vállalkozás a kereskedelmi és iparkamara önkéntes tagja, vagy saját személyében pártoló tag, valamint eleget tesz a kamarával szembeni tagdíjfizetési kötelezettségének.

A pályázatot a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához (7625 Pécs, Majorossy Imre utca 36.) lehet benyújtani a központilag kiadott pályázati adatlapon, a feltételek megfelelését igazoló iratok másolatát is csatolva, 2016. február 10-ig. További információ: Purger Valéria 72/507-178 E-mail: vpurger@pbkik.hu Gyakorlati képzôhelyek figyelem!

Januári tanulószerzôdéses teendôk A tanulószerzôdéses tanulók minimális bérének 2016. január elsején életbe lépett növekedésével és a februári félévváltással kapcsolatban az alábbiakban nyújtunk tájékoztatást.

19 1. Minimálbér emelés 2016. január elsején életbe lépett minimálbér emelkedés a tanulószerzôdéses tanulók számára a minimális bruttó bér összegét is befolyásolja, meghatározza. Ezzel kapcsolatban az alábbi teendôk ellátása fontos: a gazdálkodók el kell, hogy végezzék a tanulóik bérének ellenôrzését.

Amennyiben a tanulók bére az elvégzett felülvizsgálat során: a. eléri, vagy meghaladja a 2016. január 1-jén meghatározott minimális bruttó bér összegét, úgy januárban teendô a bérek kapcsán nincs, b. nem éri el a 2016. január 1-jén meghatározott minimális bruttó bér összegét, úgy emelés szükséges, hogy minden tanuló bére a minimálisan meghatározott bér összegét elérje januárban.

A január 1-jén életbe lépett minimális tanulószerzôdéses bérek szakmánként honlapunkon megtalálhatók.

2. Tanulmányi félévváltás 2016. február 1-jétôl kezdôdik a második félév. A szakképzési törvény alapján a félévet sikeresen teljesítô tanulók bérét emelni kell, a gazdálkodó által meghatározott mértékben, melyet a tanulószerzôdésben rögzítettek.

Ezzel kapcsolatban az alábbi teendôk ellátása fontos: a. amennyiben a tanuló bizonyítványában minden tantárgyhoz hozzá rendelt érdemjegy elégséges (2), vagy azt meghaladja, úgy a februári bértôl, amelyet márciusban kell elôször bérszámfejteni, a tanulószerzôdésben meghatározott emelést érvényesíteni kell, b. amennyiben a tanuló tanulmányi eredményei között a bizonyítványban szerepel elégtelen (1), úgy azon tanuló bérét februártól nem kell emelni.

3. Teendôk a tanévet ismételt tanulók esetében A szakképzési törvény 63. § 4. bekezdése alapján amennyiben a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam elsô félévében az elôzô félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. Évet ismételt tanuló esetében, amennyiben a csökkentett pénzbeli juttatásának összege nem éri el 2016 januárjában az aktuális szakmához tartozó minimális díjazás összegének a felét, akkor azt korrigálni kell.

Amennyiben a tanuló az elsô félévet sikeresen teljesítette, úgy a második féléves emelés februártól neki is jár a tanulószerzôdésben szabályozott módon és mértékben.

Hogyha a tanuló a tanévet is sikeresen teljesíti és felsôbb osztályba léphet, úgy szeptembertôl már megkaphatja az adott szakmához tartozó minimálisan elôírt pénzbeli juttatást, melyet növelni kell a félévi emelés mértékével.

További információ: www.pbkik.hu

20

BÉKÉLTETÉS egyre nô a bizalom a testület iránt, mind többen próbálják meg ezen a módon rendezni a vitás ügyeiket. Ebben nagy szerepet játszik a most leköszönt elnök dr.

Bodnár József és az általa korábban vezetett testület, akik szakszerû munkájukkal megalapozták a testület munkáját, elismerést vívtak ki, mind a panaszosok, mind a vállalkozók körében. A most megválasztott testületben a régi tagok mellett számos a fiatal, a tagok többsége jogász, jelentôs része ügyvéd.

Mint mondja, a Békéltetô Testületben kvázi bírósági, jogalkalmazói munka folyik, ami komoly felkészültséget igényel, ugyanis a bírósági eljárást megelôzôen kerül sor a vitás ügyek rendezésére a fogyasztó és a vállalkozó

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô békéltetô testület egyre nagyobb népszerûségnek örvendô alternatív vitarendezési fórum, köszönhetôen a gyors, hatékony és olcsó ügyintézésének. A huszonnégy fôvel mûködô, független testület munkájában egyenlô arányban vesznek részt a kamarák, a fogyasztói érdekképviselet egyesületek képviselôi. A Baranya Megyei Békéltetô Testület ez év januárjában újjáalakult, elnöke dr. Bércesi Ferenc lett, aki már korábban is részt vett annak munkájában.

Adásvételi, vagy szolgáltatási szerzôdések megkötésével, teljesítésével, minôségi kifogások, áruk és szolgáltatások biztonságával, a termékfelelôsségi szabályok alkalmazásával kapcsolatos fogyasztói panaszok alternatív vitarendezési fóruma a békéltetô testület. Azonban nem zárja ki annak a lehetôségét, hogy panaszt tevô, amennyiben úgy gondolja, az eljárás alatt és utána is bírósághoz fordulhat.

— Fontos helyet tölt be a fogyasztók, megrendelôk és a vállalkozók közötti vitás ügyek rendezésében a békéltetô testület – hangsúlyozza dr. Bércesi Ferenc, a testület újonnan megválasztott elnöke, aki több évtizedet töltött el a közigazgatásban, s a Baranya Megyei Kormányhivatal fôigazgatójaként ment nyugdíjba. — A Baranyában mûködô békéltetô testület mind a huszonnégy tagja a magasan képzett szakemberek közé tartozik, elismert ügyvédek, köztisztviselôk, speciális szakismerettel rendelkeznek. Ennek is köszönhetô, hogy

Dél-Dunántúli Gazdaság zásnak és nem a fogyasztónak kell bizonyítani, hogy az adott termék a teljesítés idôpontjában hibátlan volt.

Szólt arról is, hogy egyre szélesebb alanyi körben vehetô igénybe a békéltetô testület, ugyanis 2012. óta már a civil, valamint az egyházak által fenntartott szervezetek, a kis- és közepes méretû vállalkozások, a társasházak és a lakásszövetkezetek is élhetnek a vitás ügyek rendezésének ezen módjával. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanis egyértelmûen kimondja, hogy e testület feladata a fogyasztói viták bíróságon kívüli rendezése, a peren kívüli egyezség elômozdítása, amennyiben ez nem történik meg, olyan döntés szülessen, amelyik egyszerûen, hatékonyan és költségkímélôen juttatja érvényre a fogyasztó jogait.

Az utolsó pillanatig ott a lehetôség a megegyezésre részérôl is jelentôs értékek és érdekek érvényesítése mentén. A 2014-ben hatályba lépett Polgári Törvénykönyvvel, és az azt követôen hatályba lépô, fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályokkal új típusú ügyek is megjelentek, többek között az internetes, telefonos vásárlásokkal, online történô repülôjegy, szállodai szoba foglalással és autóbérléssel, vagy akár a termékbemutatón kötött szerzôdéssel kapcsolatban. Ez mellett a hibás teljesítésbôl eredô kellékszavatossági igények érvényesítése növekvô számú feladatot jelent.

A békéltetés a legolcsóbb, szakszerû jogsegélyi lehetôség, komoly perszûrô szerepe van, a testület döntéseit pedig mindinkább a vállalkozások is elismerik – hangsúlyozza dr.

Bércesi Ferenc. — Az elmúlt évtôl a döntések meghozatalát nagyban elôsegíti, hogy az eljárási folyamatban a vállalkozóknak is részt kell venniük, személyesen meg kell jelenniük az üléseken, s amennyiben nem hajlandók a testülettel együttmûködni, fogyasztóvédelmi bírságra is számíthatnak. Ezzel maga az eljárási folyamat is felgyorsult, ugyanis azonnal, a meghallgatáson reagálni tud mind a két fél az indítványokra, a kifejtett álláspontokra. A tényleges vita során pedig sokkal több információ alapján születhetnek meg a határozatok, s nem utolsó sorban az utolsó pillanatig ott a lehetôség a megegyezésre a két fél között. A fogyasztók elônye, hogy a törvény szerint a szavatossági ügyekben a teljesítést követô hat hónapon belül felismert hiba esetén a vállalko-

Ezt bizonyítja a testülethez érkezô panaszok száma is. Tavaly a beérkezett 487 beadvány esetében 395-ben született döntés. A lezárt ügyek közül 273 termékvásárlással, 122 pedig az igénybe vett szolgáltatásokkal volt kapcsolatos. A legtöbb panasz a lábbelikre érkezett, de magas számot képviseltek a híradástechnikai és a számítástechnikai készülékekre, a háztartási készülékekre, egészségmegôrzô termékekre, valamint termékbemutatókkal és webáruházakkal kapcsolatosak is. A szolgáltatások közül a közüzemi szerzôdésekkel és a személyszállítással, parkolással kapcsolatban érkezett a legtöbb panasz, de sok volt az építôipari kivitelezéssel és a telefon elôfizetéssel kapcsolatos beadvány is.

A fogyasztóvédelmi törvény 2015. évi módosításának köszönhetôen – ami többek között kötelezôvé tette a vállalkozások részvételét az eljárásban – megnôtt az egyezséggel zárult ügyek száma, az elôzô évi harminchoz képest 48 esetben éltek a lehetôséggel. Elutasító határozat is született azon ügyekben, ahol a fogyasztói kérelem megalapozottsága nem volt bizonyítható, ezek száma némileg csökkent, az elmúlt évi 77 helyett 65 esetben történt ez meg. A testület 195 ügyben szüntette meg az eljárást, többek között olyan esetekben, amikor a fogyasztó visszavonta a kérelmét, az ügyében megállapodásra jutott a vállalkozással, vagy a hiánypótlási felhívást nem teljesítették, illetve a fogyasztói kérelem elbírálása nem tartozott a hatáskörébe.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ

A kreatív ipar több mint a kézmûvesség Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár harmadik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

— Országosan is egyedülálló a baranyai kreatív iparra és a turizmusra épülô munkaerô-piaci program, ami a regisztrált álláskeresôk terveinek megvalósításához kíván segítséget nyújtani – hangsúlyozza Müllerné dr. Juhos Bernadett a Baranya Megyei Kormányhivatal igazgatója. — A megye saját szellemi terméke a projekt, ami gazdaságon belül a kézmûves- és kreatív iparban fantáziát látóknak teremt lehetôséget arra, hogy elindítsák vállalkozásukat. A program egyediségét az adja, hogy célirányos a hozzátartozó képzés, ami azt szolgálja, hogyan lehet egy ötletbôl életképes vállalkozás. E mellett egy mentori rendszer is része, úgynevezett keresztszülôk segítik a résztvevôket mindezek megvalósításában. Azt tapasztaljuk, hogy mind népszerûbb ez a program, miután egyre több információval rendelkeznek a jelentkezôk. Az is megfigyelhetô, hogy míg az elsô idôkben inkább egyénileg pályáztak, a most benyújtottak között már szép számban akadnak olyanok is, amelyek esetében több terület

képviselôi egyeztették elképzeléseiket, mert a késôbbiekben szeretnének együttmûködni. E mellett az is megfigyelhetô, hogy egyre életképesebb projektekkel jelentkeznek.

Az immár harmadik alkalommal meghirdetett Önindító 2015 programra negyvennégy pályázat érkezett, amelyekbôl húszat választott ki a szakmai zsûri. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Decentralizált Alapjából elnyert 75 milliós támogatás felhasználásával megvalósuló, egy éven át tartó projekt részét képezô 500 órás tanfolyam költségeit teljes egészében a Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya állja, mint programgazda, amelynek ideje alatt a résztvevôk keresetpótló juttatásban is részesülnek. A vállalkozást indítók pedig hat hónapon keresztül a mindenkori minimálbérnek megfelelô bértámogatást vehetnek igénybe, e mellett a szükséges eszközök megvásárlására pályázat útján kétmillió forint vissza nem térítendô támogatást is elnyerhetnek.

Keresnyei János, a tanfolyamnak helyet adó KOHÓ-t mûködtetô Kreatív Ipari Klaszter elnöke, többek között annak a véleményének adott hangot, hogy mind inkább felismeri mind a város, mind a foglalkoztatással foglalkozó szervezetek a kreatív iparban rejlô munkahelyteremtô lehetôséget, amelynek egyik hozadéka, hogy egyre sikeresebb az együttmûködés a város vagyonkezelô cégével, a Pécs Holdinggal is, amelyik kedvezô feltételekkel adja bérbe az ingatlanjait a programban részt vevôknek.

— Az is megfigyelhetô, hogy egyre szélesedik a pályázók köre, már nem csak a fiatalok, de a már ötven év felettiek is jelentkeznek rá – mondja. — Vannak olyanok is, akik a második karrierjü-

21 ket építik fel a korábban hobbiként folytatott tevékenységükbôl, de a sikeresen pályázók között olyan is akad, aki az egyetem befejezését követôen kezd valami újba, hangszerkészítôként képzeli el a jövôjét.

Kitért arra is, az eddig lezárult két Önindító program keretében indult vállalkozások kétharmada mûködik, van közöttük kétgenerációs is, ahol anya és lánya fogott össze, s indított önálló vállalkozást. E mellett Pécsett a Király utcában Monokrom Desing Store néven a SosemArt Kulturális Egyesület által nyitott üzletben az önindítósok közül Szabó Timi ruhái, Szabó Ákosék újragondolt, egyedi bútorai is kaphatók.

Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztályának vezetôje, mindehhez a következôket tette hozzá, ahogy egyre többen megismerik a programot és annak pozitív eredményeit, avval egyenes arányban érkeznek egyre jobb, egyre szélesebb tevékenységi kört érintô, átgondoltabb pályázatok, amelyekhez jól felépített prezentációk, szóbeli bemutatkozások kapcsolódnak.

— Mind többen ismerik fel, hogy a kreatív ipar több mint a kézmûvesség, beletartozik a sportturizmustól a gyógynövénytermesztésig, az egészséges életvitelen át a klasszikus kézmûiparig minden – emeli ki Rabb Szabolcs. – A projekt egyik fontos eleme a vállalkozóvá válást segítô képzés, amelynek során olyan ismeretekre tehetnek szert a résztvevôk, ami segít eldönteni, elindítják-e a vállalkozásukat, vagy sem.

Az elmúlt két évben mindezen ismeretek birtokában közel harminc vállalkozás indult el, s van talpon a mai napig, amelyek adót fizetnek, s bennük a lehetôség, hogy néhány év múlva akár már maguk is foglalkoztatók legyenek. S az sem utolsó szempont, hogy a város korábban üresen álló ingatlanjaiban mûködnek, amelyet a Pécs Holding az elsô évben kedvezményes bérleti díj ellenében bocsát rendelkezésükre, azonban esztendôrôl esztendôre emeli, s meghatározott idô után már a piaci árat kell fizetniük érte.

Sz.K.

22

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

20 év után újra bôrdíszmûves mestert avattak Az elmúlt év végén több alkalommal is mestereket avattak a baranyai megyeszékhelyen.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsolnay-termében huszonhét szakmában több mint háromszázan vehették át mesterlevelüket. 2015-ben hazánkban egyedül avatták mesterré ULRICH Beatrix bôrdíszmûvest is.

— Ettôl a tanévtôl kezdve a gyakorlati képzôhelyeken már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal, ez is szerepet játszott abban, hogy mestervizsgát tettem – kezdi beszélgetésünket. — Azonban ez csak az egyik oka volt annak, hogy vállalkoztam rá. Az édesapám víz-, gáz- és fûtésszerelô mester volt, s ô volt mindig is a példaképem, ezért is foglalkoztatott a gondolat már régóta, hogy megszerzem magam is a mesterlevelet. Nem volt könnyû, mert ugyan harminc éve vagyok a szakmában, de mégis a gyakorlati rész volt számomra talán a legnehezebb, sok olyan mûveletet kellett felidéznem, ami már a napi munkámnak nem része. Az elméletet pedig az egykori iskolámban, az egykori oktatóim tanították, jó volt ismét találkozni velük. A mestervizsgát pedig Martfûn tehettem csak le, mert a bôrös szakmákban egyedül itt van rá lehetôség.

Mint mondja, szülésznô szeretett volna lenni, mert a családjában mindenki kisgyerekekkel foglalkozott, az egészségügyben dolgozott. Azonban akkoriban a pécsi Janus Gimnáziumba nehezen lehetett bekerülni, ezért az édesapja, aki akkor az 508. számú Szakmunkásképzô Intézetben volt oktató, javaslatára jelentkezett bôrdíszmûvesnek.

— Semmit nem tudtam errôl a szakmáról, gondoltam megpróbálom – mondja. — Az 1980-as években még mûködött a Bôrgyár, a Kesztyûgyár, a Kesztyû és Bôrdíszmû Ipari Szövetkezet, számos bôrös kft. volt a városban, ma már mindössze három foglalkozik kimondottan bôrdíszmûvességgel. Senki nem tudta a családon belül sem, hogy milyen a kézügyességem, zeneiskolába jártam. Valamire akkor az édesapám ráérzett, harminchárom éve vagyok a

szakmában, s már nem is szeretnék semmi mással foglalkozni.

Tanulónak a Munkácsy Mihály utcában mûködô Kesztyû és Bôrdíszmû Ipari Szövetkezethez került, majd a végzést követôen a Blazek és Anni bôrdíszmûves cégnél helyezkedett el, s ott volt egészen az elsô gyermeke megszületéséig.

Ulrich Beatrix

— A gyedet követôen önállóan kezdtem el dolgozni, az édesapám vállalkozásán belül – folytatja tovább beszélgetésünket. — Saját mûhelyem lett, s akkoriban nagyon sok munkám is volt egészen 2000-ig. Foltbôrökbôl varrtam táskákat, az ehhez szükséges bôrt bôrgyáraktól, vállalkozóktól vásároltam. A bôrdarabokat egy házaspár varrta össze, amibôl kézi- és válltáska, valamint hátizsák készült. Ebben az idôszakban tanulóim is voltak, mindig is szívesen adtam át a tudásomat. Aztán megjelentek a piacon az olcsó kínai táskák, amivel lehetetlenség volt versenyezni.

Ezt követôen jött egy hullámvölgyekkel teli tíz év, amiben sok szakmában kipróbálta magát, de egyben biztos volt, a bôrdíszmûvességet soha nem hagyja abba, eljön az idô, amikor ismét avval keresi meg a kenyerét. S igaza lett. Öt évvel ezelôtt, az egykori oktatója helyébe lépett a jelenlegi munkahelyén, a Knoch Bôrdíszmûves Kft.-nél.

— Kisgadóné Jutka néni volt az, aki annak idején elhitette velem, hogy meg tudom tanulni ezt a szakmát, menni fog, s igaza lett. Az ô örökébe léptem, tôle vettem át a stafétabotot, jelenleg tizennégy tanuló van a kezem alatt. Nem könnyû feladat, mert egyre kevesebb szülô szeretné, hogy szakmát tanuljon a gyereke, s ez a könnyûipariakra különösen igaz, mert azokban nagyon alacsonyak a bérek. Volt olyan év, amikor nem is volt tanulónk, abban az idôben csak a tényleges termelésben vettem részt, ami a mai napig a munkám része. Tervezek, elkészítem a mintadarabokat, s a hozzájuk tartozó technológiát – fejezi be beszélgetésünket, mert éppen betoppan az egyik tanulója.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

TANULÓSZERZÔDÉS

Szigorúnak és kompromisszum késznek kell lenni May András bólyi lakatosmester életében a véletlenek nagy szerepet játszottak, s ez így volt akkor is, amikor tanulókkal kezdett foglalkozni, több mint másfél évtizeddel ezelôtt.

— Annak idején a mohácsi Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolától kerestek meg, hogy nem vállalnék-e tanulókat – kezdi beszélgetésünket. — Igent mondtam a felkérésüknek, mert bíztam benne, hogy lesznek olyanok, akik nálam maradnak közülük. Abban az idôben Bólyban, a Kolping által mûködtetett Montenuovo Nándor Szakközép- és Szakiskolában is képeztek lakatosokat, onnan is fogadtunk tanulókat. Jelenleg is elsôsorban ezekben a hiányszakmákban – ipari gépész és alkalmanként hegesztô – folyik gyakorlati képzés nálunk. Most is van egy másodéves ipari gépész és egy harmadéves hegesztô tanulónk. Egyébként legfeljebb hármat vállalunk egyszerre, mert ennyivel tudunk egy idôben az általunk felállított elvárásoknak megfelelôen foglalkozni, ugyanis valljuk a szakma tiszteletére, becsületére kell nevelni ôket, mert ezek nélkül nem válnak soha jó szakemberré.

Az iskolai tanmûhelyben a szakma alapjait sajátítják el, nálunk már a tényleges munkában vesznek részt.

Mint mondja, az, hogy a 2000-es években volt néhány éves szünet, mert nem volt elég jelentkezô ezekre a szakmákra, most üt vissza, ugyanis nincs elég szakember, nincs, aki beálljon a nyugdíjba vonulók helyére, folyamatosan elöregszik a szakma. Szólt arról is, hogy mind inkább azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb a vasas szakmákra jelentkezôket találni, annak ellenére, hogy számos kedvezményt vehetnek igénybe a hiányszakmákat választók, s a végzettek közül is többen más irányban folytatják tovább. A volt tanulói közül voltak, akik nála dolgoztak több éven át.

— Nagyon jó, hogy ma már csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal, azonban jó lenne, ha a késôbbiekben to-

vábbképzéseken is részt vennének, az ismereteiket folyamatosan, meghatározott idôközönként megújítanák annak érdekében, hogy megismerjék a legújabb technológiákat, a bevezetésre kerülô új alapanyagokat – hangsúlyozza May András. — Jó dolog az is, hogy a mestervizsga részét képezik a pedagógiai ismeretek, ugyanis a tanulókkal való bánásmód a legnehezebb része a tanulóképzésnek. A diák és az oktató hangulata naponta változik, éppen ezért kompromisszum képesnek és egyben nagyon szigorúnak kell lennie annak, aki a leendô szakemberek oktatására vállalkozik.

May András a gépész üzemmérnök diploma megszerzését követôen egy évtizeden át állami vállalatoknál dolgozott. Részt vett a beremendi cementgyár építésében, mint a Gép- és Felvonószerelô Gyár munkatársa, innen a Mohácsi Va s ö n t ö d é b e vezetett az útja, de helyi mezôgazdasági nagyüzemben is dolgozott, az ott 1981-ben végrehajtott átszervezéseket követôen döntött úgy önállósítja magát.

Már korábban is foglalkoztatta a gondolat, hogy magánvállalkozásba fogjon. A kezdetektôl termékeket gyártott, a piac igényeihez igazodva. Az eltelt évek alatt a baranyai városka központjától alig néhány utcányira található mûhelyét folyamatosan üzemmé fejlesztette, amit annak idején egy esztergályos barátjától vásárolt meg. Porszóró üzemrészt is létrehozott benne, hogy késztermékekkel jelenhessen meg a piacon.

Kerti ruhaszárító gyártásával kezdte, késôbb ez kiegészült zuhanyfüggönytartó, valamint szerelvényekhez tömíté-

sek készítésével. Ezek most is megtalálhatók a cég gyártmányai között. Jelenleg egyebek mellett csatorna lefolyócsô bilincseket, a szintén bólyi tetôcserépgyártó cégnek a tetôkhöz szükséges fémkiegészítôk teljes skáláját, valamint biztonsági rácsokat gyárt, mert vallja a termelés kiszámíthatóbb, mint a kereskedelem, vagy a szolgáltatás.

— A nagyapám kovács volt, de csak nyáron lehettem mellette a mûhelyben, sok mindent láttam ott is, de én még gyerek voltam, amikor ô meghalt. Az édesapám szíjgyártóként dolgozott. A szakmai fogásokat innen-onnan ellestem. Egyedül kezdtem, a házunk alagsorában.

May András

A vállalkozásomat a nulláról indítottam, s fokozatosan jutottam el a mai szintre. Az egész országban ismerik a termékeimet, külföldre – Ausztria, Németország – is gyártok megrendelésre, de saját alapanyagból. Tíz alkalmazottam van, de mind a mai napig magam is részt veszek a tényleges munkában – zárja beszélgetésünket, mert mennie kell, várják a mûhelyben.

Sz.K.

24

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szabó Gábor, a TEGA-LED Kft. ügyvezetôje Az idei kihívás: intelligens világítási rendszerek fejlesztése A TEGA-LED Kft. tevékenységének középpontjában a magas minôségû, professzionális felhasználási igényeknek megfelelô ipari, intézményi és közvilágítási LEDvilágítótestek és fényforrások gyártása, forgalmazása és üzembe helyezése áll. A cég 2011 óta dolgozik azon, hogy a LEDtechnológiát széles körben elérhetôvé tegye a hazai vállalkozások, intézmények és önkormányzatok számára. A tavalyi év igen aktívan telt a pécsi vállalkozás számára: átvehették a Baranya Megyei Innovációs Díjat és számos fejlesztéssel, új termékpalettával jelentkeztek. Az idei év pedig az intelligens világítási rendszerek fejlesztésérôl szól. Többek között errôl beszélgettünk Szabó Gábor ügyvezetôvel, akitôl elôször természetesen azt kérdeztük: mi újság?

— A tavalyi évünket jelentôsen meghatározta a 2014-ben telepített, korszerû gyártósorunk, aminek a kapacitása jelenleg is kiszolgálja az igényeket. Tavaly – saját forrásból – számos termékfejlesztést hajtottunk végre, amely mára fontos tényezôvé vált vállalkozásunk életében... — A fejlesztések alapvetôen két területen zajlanak: egyrészt a nagy teljesítményû iparicsarnok-megvilágítókkal kapcsolatban, másrészt pedig a közvilágítást érintôen. Elôbbi azért fontos számunkra, mert a gyártósori LED-fénycsövek elôállítása egyik fô tevékenységünkké vált a forgalmazás, üzembe helyezés mellett.

Tavaly igen erôsen fejlôdött az ipari csarnokok professzionális megvilágítását szolgáló ipari felülvilágító üzletágunk. Ez azért érdekes terület számunkra, mert az ipari csarnokokban nagyon sok elôírásnak kell megfelelni, például szigorodtak azok a munkavédelmi elôírások, amelyek a fényerô növelését helyezik elôtérbe. Ezen túl az ipari környezetben jelentôs hô- és koszterhelés érheti a lámpatesteket, de számolnunk kell a csarnokok nagy belmagasságával is. Ôszre új termékpalettát dobtunk a piacra és nagyon jó ipari referenciákkal el is kezdtük a telepítését.

— Fejlesztéseink másik iránya a közvilágítás. Ebben a szegmensben 5. éve vagyunk je-

len a piacon. Tavaly a pályázatok ígérete lassította, illetve nagyon sok önkormányzatnál kivárásra ösztönözte a döntéshozókat. Ennek ellenére továbbfejlesztettük a saját termékpalettánkat és kiegészítettük egy egyedi finanszírozású, rövid megtérülési idejû, nagyon biztonságos, tartós bérleti konstrukcióval. A mi piacunk ez esetben a jól gazdálkodó kisebb településeket jelenti. Mivel nem várhatók a jövôben a közvilágítás korszerûsítését célzó pályázatok, ezért a döntéshozók számára immár világossá vált, érdemes élni az általunk kínált kedvezô lehetôséggel, így mára már több mint 60 település lett a partnerünk. A finanszírozást a cégek számára is kidolgoztuk, és míg az önkormányzatok esetében 4-5 éves átlag megtérülési idôrôl beszélünk, a cégek esetében ez 2-3 év. Tehát a mûszaki fejlesztés, az ipari csarnokok speciális, egyedi megvilágítása, valamint a közvilágítás az a három terület, amelyeken szép sikereket érünk el.

— A termékfejlesztés milyen meggondolásból történik: a piaci igényekhez igazodóan vagy pedig önök generálják?

— A fejlesztésekkel kapcsolatban két fô irányvonalat említhetek: folyamatosan követjük a LED-es technológia fejlôdését és a legújabb fejlesztéseket azonnal integráljuk a meglévô termékpalettánkhoz. Így a korábbinál még nagyobb fényhasznosítású és élettartamú, még megbízhatóbb termékeket hozunk létre. Szinte másfél évente van egy váltás a technológiában és mi erre azonnal reagálunk. A fejlesztések irányának meghatározásánál természetesen jelentôs szerepet kap a piac igénye is. Mivel egy ideje lámpatest- és LED-fényforrás gyártóként is jelen vagyunk a piacon, megkeresnek bennünket olyan gyártók, fejlesztôk, akik azt szeretnék, hogy LED-technológiával is mûködjön a meglévô, hagyományos fényforrásokkal üzemelô lámpatestük. Megbíznak bennünket a feladattal, hogy fejlesszük le a meglévô lámpatestjeikre ezt a technológiát és integráljuk. Itt figyelni kell az egyedi méretezésre és megoldásokra, a fényerô optimalizálására – ez komoly szakértelmet és tapasztalatot kíván.

— Az elmondottak alapján a TEGA-LED Kft. mûködése egy sikertörténet. Mégis, mik a siker összetevôi, miért mûködik ma ilyen színvonalon ez a vállalkozás?

— Amikor indult a „LED-ôrület”, volt egy ötletünk és mi bátran belevágtunk. Volt türelmünk kivárni azt, amikor a piac valóban nyitott lesz erre a termékre, és addigra felkészültünk mind a mûszaki, mind a szakmai tudást tekintve, hogy meg tudjunk felelni a kihívásoknak. Már több mint 60 önkormányzatnál vagyunk jelen és 100nál több ipari referenciánk van – a szám pedig folyamatosan nô. A szorgalmunk, kitartásunk mellett tudjuk mozgósítani a kapcsolatrendszerünket, ami szintén a siker összetevôje. Véleményünk szerint a LED-es üzletág még mintegy 4-5 éven keresztül nagyon aktív lesz, így is építettük fel a struktúrát, hogy most, amikor tényleg ott kell lenni a piacon, megfelelô kapacitással, innovációval, egyediséggel rendelkezzünk, legyünk megkülönböztethetôek a multinacionális fényforrás- és lámpatest-gyártó cégektôl. Sokkal személyközpontúbb a tevékenységünk, gyorsabban tudunk reagálni az egyedi igényekre, a kiszolgálás ideje is rövidebb, úgy látom, fôként ezért tisztelnek meg bennünket a megrendelôink.

— Az idei évre milyen terveket, célokat fogalmaztak meg?

— A 2015-ben kifejlesztett új termékcsaládok lehetô legnagyobb mennyiségû gyártását és értékesítését, illetve az intelligens világítási rendszerek fejlesztését. Termékeink minôségét tekintve elértük a jelenleg elérhetô maximumot, viszont a környezeti tényezôk, illetve az egyedi igények figyelembe vételével még lehet megtakarításokat elérni – ehhez pedig intelligens rendszerek alkalmazására van szükség. Intelligens rendszer alatt értem a különbözô vezérlôrendszerek összekötését. Pl. az okos alkalmazásokra épített rendszereket, amelyek wi-fin vagy bluetooth-on keresztül telefonnal szabályozhatók úgy, hogy nem szükséges hozzájuk helyi mérnöki tudás. Tehát fejlesztési kapacitásunk jelentôs részét idén az intelligens világítási rendszerek gyakorlati optimalizálására fordítjuk.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

„Oroszlánrész” a 2,6 millió kkv nemzetközi sikerében Mit is jelent ez? Nekünk, akik a vállalkozásokkal foglalkozunk, nagyon sokat, hiszen elkötelezetten végezzük sokszor a nehézségekkel, hullámvölgyekkel teli és adminisztrációs terhektôl egyáltalán nem mentes, de igenis szerethetô munkánkat. Örülünk a sikereknek, és ahogyan az alábbi összefoglaló munka mutatja, néha jó számokban is kifejezni, hogy miben rejlik erôsségünk, mibôl meríthetünk erôt a következô évre.

Az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési, szakértôi hálózat egyfajta „igazodási pont“ minden, növekedés orientált és nemzetközi ambíciókkal rendelkezô kkv számára.

Eredményei alapján szavahihetô, megbízható információs forrás – legyen szó információs, tanácsadási, vagy üzleti partnerközvetítô szolgáltatásairól – minden újítani és terjeszkedni kívánó vállalkozás számára.

Mûködésének elsô 7 évében (2008–2014), a Hálózat több mint 2,6 millió KKV-t támogatott.

Ez éves bontásban meghaladja a 380 ezret.

Hogyan segítettük a vállalkozásokat?

A hálózat a nemzetközi partnerségek tekintetében egyfajta „kapunak“ bizonyult. Több mint 1,7 millió kkv vett részt rendezvényeinken tanulási, kapcsolatépítési és üzletkötési céllal.

Tanácsadóink évente közel 90 ezer célzott céges találkozót tudnak maguk mögött. Ez több, mint havi 7 ezer olyan kkv-t jelent, aki azért lép kapcsolatba velünk, mert külföldi piacon, a határokat átlépve kíván üzletet kötni.

Munkatársaink havonta 10 ezer komplex kérdést válaszoltak meg, kitûnôen kombinálva helyi ismereteiket nemzetközi tapasztalataikkal.

Technológiai és üzleti auditokon keresztül 13 ezer cég üzleti, mûködési feltételei javultak.

Engineering, a Romanian SME that designs and builds wooden houses. vagyis „Olyan új partnert találtam, akinek új ötletei voltak arra vonatkozóan, hogyan növekedhetne tovább üzleti tevékenységem. Ezt az új lépést a Hálózat tanácsadóinak köszönhetem, akik tudták, hogyan hozzák össze megfelelô helyen és idôben a megfelelô embereket.” – mondja Eugeniu Lisnic of JirmaN Engineering, egy román, faházak tervezésével és építésével foglalkozó kkv nevében. „Finding a trustworthy international partner is never easy, but with the help of the Enterprise Europe Network, we immediately found the right personal and professional chemistry to proceed to a tangible cooperation,” says Arnoldas Vasiliauskas of Vacys ir Vacys, a Lithuanian technology company. vagyis „Megbízható nemzetközi partnert találni soha nem egyszerû, de az Enterprise Europe Network-ön keresztül azonnal megtaláltuk a

megfelelô személyzetet és vegyipari szakembert, ami valós, kézzelfogható együttmûködést eredményezett” – nyilatkozza Arnoldas Vasiliauskas of Vacys ir Vacys, egy litván technológiai vállalkozás nevében.

Háttér Az eredményeket bemutató anyag, az Európai Unióban és azon túl nyúló hálózat 600 partner irodája által küldött adatokból került összeállításra. Áttekintést nyújt a hálózat 7 éves – a Competitiveness and Innovation Framework Programme (CIP 2008 –2014) keretében megvalósított – teljesítményérôl.

2015 óta, az Enterprise Europe Network új program – EU programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Mediumsized Enterprises (COSME) keretében, változatlan elkötelezettséggel folytatja tevékenységét a kkv-k nemzetköziesítése érdekében.

Készült: http://een.ec.europa.eu/ központi anyag alapján, Hendinger Anita

Hogyan vélekednek a Hálózatról maguk a vállalkozások?

Felmérések alapján, az Enterprise Europe Network szolgáltatásait igénybe vett vállalkozások 85%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett vagy nagyon elégedett kapott minôséggel. „I have found a new partner with new ideas to help make my business grow. I owe this new step to my advisers from the Network who knew how to bring the right people to the right place at the right time,” says Eugeniu Lisnic of JirmaN

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

26

ÚJ TAGJAINK

Reiso – egy ajtó az ablakok világába Minôségi fa, valamint alu-fa nyílászárók gyártásával, helyszíni felméréssel, komplett beépítéssel foglalkozik a Reiso Hungária Kft., amely 1993 óta mûködik bólyi telephelyén. A 19 fôt foglalkoztató vállalkozás nyílászáró keretszerkezeteket is értékesít a kevésbé fejlett gépparkkal rendelkezô kisvállalkozások számára.

Mint SCHNELL István, a társaság ügyvezetôje mondja, eleinte kizárólag németországi exportra gyártották termékeiket.

— A német piacok által megkövetelt precizitásnak és nagy szakmai múltunknak köszönhetôen vállalkozásunk az évek során Dél-Dunántúl nyílászáró piacának egyik meghatározó szereplôjévé nôtte ki magát. Megalakulásunk óta nagy hangsúlyt helyezünk a folyamatos beruházásokra, telephelyünk bôvítésére, amelyek szintén hozzájárultak ahhoz, hogy termékeink és szolgáltatásaink ki-

emelkedô minôséget és megbízhatóságot képviselnek.

2008-ban a piaci és gazdasági körülmények hatására elérkezettnek láttuk az idôt technológiánk nagyobb léptékû fejlesztésére, ekkor CNC anyagmegmunkáló gépeket állítottunk be a termelésbe.

Ez jelentôsen megnövelte az általunk gyártott termékek mennyiségét, valamint minôségét, így a beruházással pár-

Innováció az ingatlanszektorban Az ingatlanokkal foglalkozó szakterületeket olyan egyedülálló módon egyesíteni, amely az ingatlanokról való új gondolkodás alapját hivatott megteremteni, mindezt a piaci szereplôk szemléletének megreformálásával – ezzel a küldetéssel alakult meg 2008-ban Pécsett a Go-Home Kft., amely mára már országos mûszaki franchise hálózatként mûködik. Innovációjuk alapja az általuk fejlesztett Ingatlantörzskönyv, illetve a Go-Home Analízis.

— Az Ingatlantörzskönyv nem csupán egy a számtalan szolgáltatás vagy termék közül a piacon és nem kíván

egyik eleme lenni ennek a rendszernek, mivel az Ingatlantörzskönyv maga a rendszer – mondja Duga Marcell, a GoHome Kft. ügyvezetôje. — Vállalkozásunkat egy cél vezérli: az ingatlanpiac minden eleméhez eljuttatni a minôségi szakmai tudást. Az Ingatlantörzskönyv például segít eligazodni az ingatlanokkal kapcsolatos kérdésekben, sôt, ezen keresztül intézhetjük az ingatlannal kapcsolatos jogi ügyeinket, kivitelezési munkálatainkat, de használója feladhatja ingatlanhirdetését is, illetve igénybe veheti partnereink ajánlatait. Célunk, hogy csökkenjenek a felhasználók in-

Dél-Dunántúli Gazdaság huzamosan nôtt a részesedésünk a hazai és külföldi ablakgyártók piacán.

— Mit tud a Reiso, amit más ablakgyártók nem?

— Egy ajtó vagy ablak kiválasztásánál nem csak az anyag és a színek játszanak fontos szerepet és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a méreteket, valamint a nyitási módokat sem. Mi minden esetben figyelünk a részletekre, jól összeszokott csapatunk magas szakmai felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezik, így képesek részt venni a tervek szerkezeti és technikai tökéletesítésének kidolgozásában is.

— Miért tartották fontosnak, hogy a kamarához csatlakozzanak?

— 2015-ben lettünk önkéntes tagja a kereskedelmi és iparkamarának, és ezzel egy idôben egy nemzetközi kezdeményezéshez, az Enterprise Europe Network üzletfejlesztési hálózathoz is csatlakoztunk. Mindezt annak reményében tettük, hogy a jövôben megbízható, jól mûködô nemzetközi partnerkapcsolatokat tudjunk kiépíteni.

N.T. gatlannal kapcsolatos költségei. Másik fejlesztésünk a Go-Home Analízis, az elsô olyan mérnöki szempontból megalapozott felmérési szisztéma, mely az ingatlanok mûszaki állapota alapján történô egységes kategóriába sorolását teszi lehetôvé. Módszerünkkel egy egységes szempontrendszer alapján vizsgált és minôsített ingatlanok adás-vételére, értékbecslésére, hitelezésére, biztosítására van lehetôség, amely véleményünk szerint a biztonságos minôségi szolgáltatás mellett válasz és megoldás az ingatlanpiaci szereplôk válságára. Jelenleg is folyik rendszerünk piaci bevezetése, partnereink (mérnök, ügyvéd, értékbecslô, kereskedô, ingatlanközvetítô illetve pénzintézet) folyamatosan csatlakoznak cégünkhöz.

— A Go-Home Kft. önkéntes tagja lett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának. Miért?

— Szeretnénk, ha a kamara elismerné fejlesztésünk egyediségét, segítene bennünket szellemi termékeink védelmében, szolgáltatásunk piacra juttatásában, ezzel is támogatva vállalkozásunk jelentôs innovációját.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Így adózunk 2016-ban A 2016-os adótörvények legfontosabb, magánszemélyeket érintô változásait az alábbiakban foglaljuk össze röviden: – A minimálbér összege 111 000 forintra, míg a garantált bérminimum összege 129 000 forintra emelkedik.

– A személyi jövedelemadó mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ennek megfelelôen változik a családi kedvezmény is.

– A családi kedvezményre jogosultak az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: egy eltartott esetén 66 670 forinttal, két eltartott esetén 83 330 forinttal, három és minden további eltartott esetén 220 000 forinttal csökkenthetik.

– Az elsô házasok kedvezménye jogosultsági hónaponként 33 335 forintra nô, melynek adóban kifejezett összege változatlanul 5 ezer forint.

– A 2016. január 1-jét követôen keletkezett kamatjövedelmek adója 15 százalékra csökken.

– A magánszemély az adóévet követô év január 31-éig bevallási nyilatkozatot tehet a munkáltatója felé, melyben felhatalmazza az adóhivatalt a bevallása elkészítésével. Ezen nyilatkozat akkor tehetô meg, ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedel-

27

NAV

–

–

–

–

–

–

met szerzett, a 10 százalékos költséghányadot kivéve nem számol el költségeket, nem érvényesít semmiféle kedvezményt, illetve adójáról – az 1 százalékos felajánlások kivételével – nem rendelkezik.

A magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásához kapcsolódó pótlékmentes részletfizetés összeghatára 200 ezer forintra emelkedik, és a személyi jövedelemadó mellett az egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazható.

Amennyiben az állami nyugdíjrendszerbe visszalépô magán-nyugdíjpénztári tag visszalépô tagi kifizetés címén kap összeget, az nem minôsül bevételnek. Ha a magánszemély ezen összeget önkéntes nyugdíjpénztárba utalja, úgy a kifizetés 20 százalékának megfelelô, de legfeljebb 300 ezer forint plusz adóvisszatérítésrôl rendelkezhet.

Az adóhatóság az 1 000 forint alatti adótartozásokat és adó-visszatérítéseket nem szerepelteti a nyilvántartásban (korábban ez 100 forint volt).

A nem biztosított magánszemélyek egészségügyi szolgáltatási járulékának havi összege 7 050 forintra, napi összege 235 forintra módosul.

Az eltulajdonított adókártya pótlása és az adóigazolás, mint hatósági bizonyítvány illetékmentes.

2016. július 1-jéig az adóhatóság hivatalból megképezi azon 25 év alatti állampolgárok adóazonosító jelét, akik még nem rendelkeznek azzal, és az adókártyát 2016. november 30-áig kipostázza részükre.

Új adatok bejelentése A munkáltatók és kifizetôk által bejelentendô adatok köre bôvül. Ezentúl be kell jelenteni a foglalkoztatott személy végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, és a végzettséget igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.

Az adatokat elôször a 2016. január 1jét követôen tett bejelentésekben kell szerepeltetni. A már bejelentett foglalkoztatottak képzettségre vonatkozó adatait pótlólag, változás-bejelentésként nem kell bejelenteni.

A munkáltató jogutódlása esetén, mivel itt új jogviszony keletkezik, a bejelentési kötelezettség valamennyi adatra, így a képzettségre vonatkozó adatokra is kiterjed. Az adatokat a NAV a pályakövetési rendszer mûködtetéséért felelôs szerv részére továbbítja.

2016. január 1-jétôl a munkáltatóknak szerepeltetni kell a havi adó- és járulékbevalláson – az eltartott adóazonosító jelét, ennek hiányában a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet.

– családi kedvezmény közös érvényesítésének tényét, az érvényesítés arányát, másik érvényesítô fél adóazonosító jelét.

– elsô házasok kedvezményét érvényesítôknél a házastárs nevét, adóazonosító jelét, a kedvezmény igénybevételének módját (egyedül, megosztással), és az adatokban bekövetkezett változásokat.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság Zadravecz Zsófia marketing és kommunikációs vezetô, LAFARGE Cement Magyarország Kft. „A sport fegyelemre tanít, ösztönöz és közösségi élményt ad” Nagyon jól használható tippet osztott meg velünk Zadravecz Zsófia, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. marketing és kommunikációs vezetôje, hogy miként is lehet beépíteni a sportolást a mindennapokba: egyszerûen be kell illeszteni a napirendbe. A fiatal hölgy jelenleg két sportot ûz: kerékpározik és speedfitnessre jár. A biciklizés két évvel ezelôtt került be aktívan az életébe, utóbbi edzésforma módszertanával pedig tavaly októberben egy véletlen folytán ismerkedett meg.

— A két keréken való gurulást két évvel ezelôtt még egy közel 20 éves biciklivel kezdtem el. Sajnos nem jutott idôm arra, hogy korábbi sportszenvedélyemnek, a kosárlabdának hódoljak.

Mielôtt rátaláltam az igen kézenfekvô sportágra, sok mindennel próbálkoztam, de valahogy egyik mozgásforma sem kötött le hosszú idôre. Tavaly odáig jutottam, hogy hetente többször felpattantam a biciklire, és fôleg országúton tekertem. A párommal már a nyaralásra is magunkkal vittük a bringákat és bár eleinte nagyon ódzkodtam tôle, de végül a horvátországi partmenti sziklákat is sikerült meghódítani. Azonban a rossz idô beálltával ennek az új szenvedélynek átmenetileg alternatívát kellett találni. Logikus lépés lett volna a szobabicikli vagy a spinning, de ezek nem kötnek le úgy, mint a suhanó táj. Így jött a speedfitness, mint új ôrület. Jelenleg heti egyszer járok edzésre, amelyet egy személyi edzô tart. Úgy gondolom, hogy ez a két mozgásforma igen jól kiegészíti egymást, hiszen a hagyományos erôsítô edzést kombinálja az aerob mozgással.

— Milyen szerepet játszik a sport az életében?

— A sport már kiskorom óta meghatározó az életemben.

Ez fôleg a szüleimnek köszönhetô. A családomban nagy hagyománya van a sportolás különbözô formáinak, édesapám sokáig aktív sportoló volt.

Az úszással kezdtem, a szüleim kétévesen bedobtak a Balatonba és onnantól kezdve a víz volt a mindenem.

De nem szerettem hajat szárítani, így más sportág után néztem. Végül az általános iskolában a kosárlabda mellett kötöttem ki és onnantól kezdve nem nagyon létezett más számomra.

— Miért fontos a sport, milyen többletet ad?

— Az eddigi sportpályafutásom igen sok pozitív és negatív élménnyel gazdagította a mindennapjaimat. Megtanultam, hogy milyen az, amikor meccsrôl meccsre a kispadon kell ülni és egy percet sem lehet a pályára lépni. Megtanultam, milyen érzés megküzdeni azért, hogy a dobogó egyes fokaira fel lehessen állni. És megtanultam azt is, hogy milyen az, amikor sérülés miatt a csapattársaim elmondásaiból kell összerakni a történteket. Úgy gondolom, több és más emberré tesz a sport.

— A sporttevékenység miként hat az élete különbözô területeire, így pl. a munkavégzésre?

Dél-Dunántúli Gazdaság — A sport fegyelemre tanít, ösztönöz és közösségi élményt ad. Hosszabb távon pedig a felszabadultság érzésével is gazdagít. A munkavégzésben segít megtartani a fókuszt és az éberséget. A kosárlabda által megtanultam a türelmet és a nem verbális kommunikáció hatását. A sport feszültséglevezetô is, hiszen egy nehéz és hosszú nap után nincs szebb, mint a kertvárosi elkerülôn végiggurulva megcsodálni a naplementét és a Pécsben rejlô távlatokat.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Nagyon nehezen.

De hiszek abban a közhelyben, hogy az embernek arra van ideje, amire szakít.

Az én életemben ez inkább szervezési és tervezési kérdés.

Volt olyan idôszak, amikor hosszabb ideig nem volt szerves része az életemnek a sport és ez visszatekintve annak volt köszönhetô, hogy nem illesztettem bele a napirendembe. A munka és a sport mellett nagyon fontos az is, hogy lehetôleg ne a privát életed kárára menjen a sportolás. Az én esetemben szerencsés helyzet áll fenn, hiszen a párom is szeret biciklizni és a „nehéz elindulásban” sokszor támogatjuk egymást, illetve erôsítjük egymásban az élményszerzési faktort is.

— Elôfordult-e már, hogy valakit megfertôzött a sportszeretettel?

— Ezen a téren van pozitív élményem és van negatív is. Az idei nyaralásnál sikerült elérnünk a párommal azt, hogy egy egész napra mások is biciklire pattanjanak és velünk tekerjenek a tûzô napon. Én ezt sikerként éltem meg, ôk pedig alig tudtak másnap lábra állni. Az idei évre is vannak hasonló tervek, amint kijön a jó idô és elindul a biciklis szezon.

N.T.

Fotó: Fabinyi Nóra

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

GASZTRONÓMIA

Kis pécsi gasztrokörkép IV. Szinte lehetetlen megtalálni azt az idôpontot, ami kijelölhetné, hogy mikor is kezdett javulni Pécs gasztronómiája. Az viszont vitathatatlan, hogy jobb, színesebb és érdekesebb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Délidôben Egyesek vérre menô vitákat tudnak folytatni arról, hogy mégis melyik a nap legfontosabb étkezése. Míg az élelmiszerlobbik által keresztfinanszírozott táplálkozástudósok ki nem alakítanak, egy végsô – néhány évvel késôbb felülírható – álláspontot a témában, addig a reggelit ezúttal kihagyva, foglalkozzunk rögtön egy kicsit az ebéddel. Mindennapi ebédünkkel. „Kossuth Rádió, Budapest, pontos idôjelzést adunk. Dél van.” Pittyegés, harangszó, majd kanál és tányércsörrenés. Húsleves, rántott hús. Évtizedeken át valahogy így zajlott az idilli forgatókönyv vasárnap délben, és nem csak faluhelyen, hanem belvárosi, egykor szebb napokat megélt, méltóságukat tovább ôrzô polgári lakásokban, de a panelházak kiskonyhás szûkében is.

Ma már nem csak ünnepnapokon kerül rántott hús az asztalra, de amellett, hogy egy nagyon finom ételrôl van szó, talán éppen ez a békebelinek tûnô, nosztalgiától csöpögô, kissé már el is mosódott álomkép tehet arról, hogy a rántott hús mindig garantált vendégszámot hoz a déli menüzést kínáló vendéglátóhelyek üzemeltetôi szerint. És déli menüt kínáló helybôl rengeteg van a városban. Sôt, a korábban ebben a formában alig-alig létezô mûfaj más étkezési formákat ebben az idôszakból szinte teljesen számûzött. Több étteremvezetô is boldogan, szinte érzelgôsen emlékszik vissza a kilencvenes évek és az ezredforduló környékére, amikor a munkaebéd még fogalom volt.

Cégvezetôk rendszeres (azaz majdnem napi szintû) a la carte fogyasztása mel-

lett, rengeteg betérô választott magának ebédet az étlapról. Persze minimum a legendássá vált alumínium ételhordókból tudhatjuk, hogy a kifôzdék, alacsonyabb kategóriájú vendéglátóhelyek, menzák, már ekkor is rendíthetetlenül tették a dolgukat, de néhány éve eljutottunk egészen odáig, hogy akad középkategóriás hely, aminek a teljes bevétele legalább 80%-ban déli menüztetésbôl származik.

Az újonnan – és sok tekintetben újító szándékkal – nyitó helyek sem nagyon próbálkoznak a mûfaj mellôzésével, inkább a bisztró ajánlat és a napi ajánlat vegyítésével szeretnének a rántott hús/zöldség/sajt szentháromság és a fôzelékre csepegtetett pörköltszaft uralmát megtörni. Az átütô siker egyelôre, úgy tûnik, elmarad.

Miközben egyértelmûen látszik az is, hogy ha nem üzemszerûen mûködik a menüztetés, akkor az leginkább csak a szükséges, kikerülhetetlen rossz, hogy délben ne kongjon üresen a vendégtér.

A konkurencia pedig városszerte hatalmas és Pécs belvárosában legfeljebb három perccel kell többet sétálni ahhoz, hogy ne mindig ugyanott együnk. És, aki még csak lábbal sem akar szavazni, annak gyakorlatilag ki sem kell mozdulnia munkahelyérôl, hiszen a kiszállításra specializálódott szolgáltatók is szép szeletet hasítanak a tortából.

Az így kialakult kínálatban a választék tényleg hatalmas: paleótól, vegánon és hamburgeren át a nemzetközi ízekig szinte mindent megtalálni, és talán érdemes is néha más országok ebédjébôl ihletet meríteni.

Mert az ebédidô nagyon máshogy fest a világ különbözô tájain és ehhez nem csak az éghajlat, hagyományok,

gazdaság mutatók járulnak hozzá, hanem a gasztrokultúra folyamatos változása. És az is, hogy a nyugati világban a konyha az elmúlt néhány évtizedben sokkal nemzetközibb lett.

Ennek ellenére az angolok például munkaidôben továbbra is a szendvicsezésre esküsznek. Ami hatalmas sztereotípiának tûnik, pláne ha még azt is hozzáképzeljük, hogy ráérôsen egy parkban történik mindez. Miközben természetesen kivételek is vannak (pl. iskolások) szép számmal, de az a helyzet, hogy ez a sztereotípia nem is téved nagyot. A szendvics a keleti ételek (elsôsorban curry, kofta, kebab) folyamatos térnyerésével sem veszítette el még a vezetô szerepét.

Egy másik talán meglepô adat, hogy az olaszoknak majdnem kétharmada fogyasztja el otthon az ebédjét. Ha jobban belegondolunk, persze ez sem hatalmas csoda egy olyan országban, ahol a nôk alig több mint felének van fizetett állása, és ahol a népesség nagy része falvakban, kis városokban él. A nagyobb és közepes méretû településeken pedig ott vannak a házias ízeket hibátlanul pótló trattoriák. És akkor még nem beszéltünk a minden téren kikerülhetetlen kínaiakról, akik több ezer éves étkezési hagyományaikat ôrzik a modern világban is. Persze teret nyertek a nyugati típusú étteremláncok is, de elég csak a töltött gombócok hegemóniáját említeni, amik zöldséggel vagy hússal töltve és megszámlálhatatlan szószvariációval kínálva minden munkanapra tudnak izgalmasat mutatni. És ebbôl az izgalmasságból mi is minél többet átvehetnénk.

Gûth Ervin

30

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Oltyán Zoltán – Mercedes-Benz A marketinggel, dizájnnal és webfejlesztéssel foglalkozó Marketing Soul Kft. munkatársa a Mercedes új sikermodelljét, a GLC-t próbálta ki. A Pappas Autó 250 d jelzésû modelljét 204 lóerôs, duplaturbós dízelmotor mozgatta, meglepô dinamikával.

Oltyán Zoltán elôször az autó sokszínûségére világított rá.

— Láttam már ezt a formavilágot az új C osztályon és a GLE kupén, de talán itt tetszik a legjobban. Harmonikus az orr, szép a sziluett, és azon ritka autók közé tartozik, amelyik hátulnézetbôl is nagyon látványos. A két kipufogó-imitációval, a szélesre húzott, dinamikus karosszériával, erôt sugároz. Ha kívülrôl nézzük az autót, akkor egy kisebb méretû SUV-ot látunk, ami nekem nagyon szimpatikus. Ez az a méretosztály, amivel bárhol meg lehet jelenni, nem kapcsolódnak hozzá negatív felhangok.

Még az AMG sportcsomag is olyan, mint egy fitnesz szerelés, szimpatikusan sportos lesz tôle a kocsi, nyoma sincs kivagyiságnak. Az különösen tetszik, hogy a csúcstechnika is csak egy két ponton villan meg, nem hirdeti harsányan a GLC, hogy ô a legjobb, egyszerûen csak világossá teszi, hogy bizony itt minden van, amit az autóipar ma ebben a kategóriában tud.

Ellenben ha beülünk, meglepôen tágas teret találunk, elöl és hátul van hely bôséggel, sôt a napfénytetô dacára is marad elegendô tér a fejeknek. 190 centiméteres magassággal ez más kocsikban már gondot okoz.

Az igazi meglepetés a csomagtartó, az 550 literes, duplapadlós raktérre végképp nem számítottam.

— Amikor elindult a kocsival, mekkorának érezte?

— Elôször hatalmasnak, fôleg a szélességét kellett megszoknom, de hát a saját Opel Astrám után ez természetes.

Aztán ahogy gyûltek a kilométerek egyre kezesebbé vált a GLC, a teszt végén már azon lepôdtem meg, hogy az 1,8 tonnás tömeget milyen tökéletesen rejti el az autó.

— Fôleg SPORT+ üzemmódban.

— Az egyik kedvencem a Dynamic Select kapcsoló. Fantasztikus, ahogy megváltozik az autó viselkedése, amikor különféle programokban használjuk. A SPORT+ módban olyan, mintha megfeszített izmokkal készülne ugrásra, és ugrik is, ha megmozdul a gázpedál, vagy fordul a kormány. A 20 collos kerekeknek itt van igazán értelmük, egészen sportosan is tud mozogni a kocsi.

Aztán ha visszakapcsolom komfortos üzemmódba, jön a Mercedestôl elvárható kifinomult siklás, ilyenkor igazi utazóautó a GLC. Itt valami varázslatra is gyanakszom, mert nem volt a tesztautóban légrugó, ennek ellenére nagyon komfortossá változott.

— És még ott a ma divatos ECO mód, ez valóban spórolós program?

— A mûszerfalon jelezte, hány kilométernyi üzemanyagot takarítunk meg,

ha ECO módban csordogálunk. Némi városi autózással egészen szép számokat láthatunk, úgyhogy nálam biztosan sokszor lenne ebben a helyzetben is a Dynamic Select kapcsoló. Jól kiegészíti a rendszert a start-stop funkció, villámgyorsan indítja újra a motort egy megállás után.

— Hamarosan érkezik a plug in hibrid GLC, ezt a dízelt, vagy azt a modellt választaná?

— Azt is szívesen kipróbálnám, láttam a paramétereit a katalógusban, és nagyon meggyôzônek tûnik. A városi ingázást Pécsen megoldhatnám elektromos üzemmódban, hosszú utakon pedig a 211 lóerôs benzinmotor, az elektromos rásegítéssel igazán dinamikus lehet. Persze azért ez a dízel is igazán remek darab, finoman jár és elképesztôen erôs. A fogyasztása is egészen visszafogott, a 8 liter körüli tesztátlag egy 200

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

GLC 250 d 4MATIC lóerôs automata SUV-tól pazar. Tetszett még az automata váltó is, mindig optimálisan gazdálkodik a 9 fokozattal, ráadásul annyira észrevétlen, hogy még a választókar is szerényen meglapul a kormány mögött. Azon csodálkozom, hogy a többi gyártó nem jött még rá, hogy az automata kapcsolókarjának ez a legjobb hely. Diszkréten a kormány mögött, hiszen csak elinduláskor és megálláskor használjuk.

— A tesztautó nagyon jól felszerelt, mi volt a leghasznosabb az extrái közül?

— Lenyûgözô az autó önvezetô képessége. Programozóként tudom, hogy mennyi munka van egy ilyen kifinomult rendszer mögött. A távolságtartós tempomat elképesztôen hasznos és kényelmes, a GLC vezetôi beavatkozás nélkül is képes követni az elôtte haladókat. Fékez, megáll, újraindul, sôt ha nem figyelünk és elhagynánk a sávot, nemcsak figyelmeztet, hanem még kormányoz is helyettünk.

Sajnos éjszaka nem próbáltam a kocsit, de a LED-es intelligens fényszórók biztosan szenzációsak. Olvastam, hogy mindig ideális fénycsóvát vetítenek az

31

AUTÓTESZT

útra, nagyon hasznos felszerelés. Rengeteg kényelmi és dekorációs elem került ebbe a kocsiba, így egészen impozáns lett a megjelenése. Olyan a belsô tér, mint egy luxusszálloda lakosztálya.

Fantasztikusak az ülések, hûthetô, fûthetô és még a hosszuk is motorosan állítható, mindenki megtalálhatja az optimális üléspozíciót.

A fantasztikus minôség és a csúcstechnika mellett talán ez a terület az, ahol ma egy prémiumautó többet nyújt az átlagnál. A mûszaki szolgáltatások mellett a kényelmi extrák és a dizájn terén is maximálisan személyre szabható ez a kocsi.

— Kinek lehet jó választás a GLC? — Inkább azon kellene gondolkodnom, hogy kinek nem. Azt hiszem, csak az a kör esik ki, akinek a méretei nem felelnek meg, vagyis, akinek túl nagy, vagy túl kicsi ez az autó. Bár utóbbiak job-

ban teszik ha kipróbálják, hiszen belül hatalmas teret kínál ez a Mercedes.

— 13 millió forint a 250 d alapára, ez mennyire jó ajánlat?

— Úgy vélem a kategóriatársakhoz képest értékarányos, hiszen erre odafigyelnek az importôrök. Ma egy ekkora, ennyire felszerelt, ilyen minôségû autó ára ebben a régióban mozog. A GLC palettát tekintve viszont a 250 d lehet a nyerô, hiszen alig kerül többe a gyengébbik kivitelnél.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: Maximális teljesítmény: Maximális nyomaték: Saját tömeg: Csomagtartóméret: Maximális sebesség: Gyorsulás 0-100 km/h: Átlagfogyasztás: Alapár (250 d):

2143 cm3 204 LE 3800/min 500 Nm 1600-1800/min 1845 kg 550 l 222 km/h 7.6 s 5.5 l 13.043.750 Ft

Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térd- és oldallégzsákok, automata klímaberendezés, ESP, elektromos ablakemelôk, elektromos és fûthetô tükrök, tempomat, elektromosan állítható ülések, könnyûfém kerék, 9G TRONIC kilencfokozatú automataváltó, éberségfigyelô rendszer, aktív motorháztetô, guminyomás figyelô, ECO start-stop, ütközésveszélyre figyelmeztetô rendszer, Integrált szerviz csomag 4 év vagy 120.000 kilométer garanciával és karbantartással