Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

XVIII. évf. 2. szám, 2016. március 4.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Megtartani!

Humánerôforrás-gazdálkodás w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Talisman – a Renault új ékköve A Renault új felsô középkategóriás autója nevének jelentése szerencsehozó tárgy. A Talisman két modellt vált, a Laguna és a Latitude után maradt ûrt tölti be a kocsi. A Nyitrai Autóház bemutató autója a csúcsmodell, Initiale Paris felszereltséggel, automataváltóval és 160 lóerôs dízelmotorral.

A parkoló Talisman mellett megálló gyalogosok, a rácsodálkozó autósok újra és újra bebizonyítják, hogy a francia formatervezôk mindig egy lépéssel a többiek elôtt járnak. Ezúttal a fényekkel játszottak, a nappali fény ledjei az új Renault arculatot rajzolják az autó orrára. Hátul a vízszintesen elhúzott lámpák teszik sportossá a klasszikus limuzin formát. Az elsô kerekek feletti domborulatok láttán pedig önkéntelenül is elgondolkodunk a mai présgépgyártó ipar fejlettségén, egyúttal sajnáljuk a jövô karosszérialakatosait, mert ezeket az íveket bizony nem lehet egy kalapáccsal reprodukálni.

Egy 4,8 méteres limuzin utasterében biztosan nem kell szûkölködni, a mögötte megbúvó 608 literes csomagtartó pedig bravúrosan tágas.

Az utastérben a helybôség mellett meghatározó, a felszereltségi szint nevéhez hûen párizsi hangulat. Kéttónusú bôrülések hívogatnak, ráadásul az elsô kettô motorosan állítható, hûthetô, fûthetô és a deréktámasz mozgatásával komplett masszázsprogramokat is nyújt.

A trükköknek az ülésekkel nincs vége. A Multi-Sense elnevezésû rendszer különféle beállítási profilokat jelent, sportos, komfortos és gazdaságos módban változik az autó viselkedése, a mûszerfal grafikája, a hangulatvilágítás színe és még számtalan egyéb beállítás. Az elôre beállított profilok módosíthatók, így saját Talismanja lehet mindenkinek.

A menürendszer a mai autók egyik rákfenéje, hiszen ahány ember annyi-

féle logika. A Renaultnál nem kompromisszumot kerestek, hanem egybegyúrtak mindent, így többféle logika mentén is eljuthatunk az áhított célig.

A Talismanban békésen megfér egymás mellett a márkától megszokott kormány alatti rádió kezelôszerv, a tekerôs-tologatós központi gomb, és a hatalmas érintôképernyô, ízlés szerint lehet választani.

A kategóriában kötelezô vezetéstámogató rendszerek terén is teljes a csúcsmodell felszereltsége, többek közt a táblafigyelô, adaptív tempomat, sávelhagyás figyelô, automata fényszóró, parkolássegítô rendszer mellé szélvédô elôtti plexire vetítô Head Up display is jár az autóhoz. A kormányfûtés pedig a hûvös reggeleken varázsol mosolyt a vezetô arcára.

A szépség és az elegancia mellett van egy titkos ütôkártyája a Talismannak. A Lagunából ismert 4control összkerékkormányzást csiszolgatták tovább a mérnökök. A kilencvenes évek japán álomautóiból ismert rendszer itt is brillírozik, a testes limuzin hihetetlen fürgeséggel cikázik át a kanyarokon. A hátsó kerekek néhány fokos elfordíthatóságának számszerûsíthetô elônye is van, az így irányított

Talisman fordulóköre 80 centivel kisebb a hagyományos változatokénál, így a városi parkolóhely vadászatban is képes meglepetéseket okozni a nagy Renault.

A motor teljesítményével kapcsolatban ezúttal a régi Rolls Royce mondás érvényes: éppen elegendô. Dinamikusan és takarékosan teszi a dolgát, meglepetést csak akkor okoz, mikor kiderül a lökettérfogata, a kis 1.6-os simán hozza a kétliteresek dinamikáját. A hozzákapcsolt duplakulungos váltó is feltûnésmentesen teszi a dolgát, pihentetô a Talisman vezetése.

A költségek tekintetében is valódi Renault a Talisman, azaz minél jobban felszerelt a kocsi, annál kedvezôbb az ára a konkurensekhez képest. A Talisman természetesen a Cliókból és Meganokból épített céges flotta ékkövének szerepében is tündökölhet, a flottakedvezmények erre a modellre is érvényesek, és használtautó beszámításnál is extra kedvezmények várják a korábbi Renault tulajdonosokat.

A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1598 cm3 Maximális teljesítmény: 160 LE 4000/min Maximális nyomaték: 380 Nm 1750/min Csomagtér: 608 l Maximális sebesség: 215 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.4 s Átlagfogyasztás: 4.5 l Alapár (Energy dCi 110 Life): 7 500 000 Ft

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

9–14. oldal

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Baranya Megyei Üzleti Estély – díjazták a megye gazdaságának legjobbjait

28–29. oldal

17. oldal A hónap üzletembere Jung Antal, Forsz Kft.

Autóteszt Keresnyei János Kia Sportage 1.6 GDi EX Limited

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elkötelezett munkavállalót!

De hogyan?

Nemzetközi felmérések szerint a munkavállalói elkötelezettség növelése akár 25%-os profitemelkedést eredményezhet a vállalatoknál. Igen ám, de mivel fokozható a munkavállalók céghez való lojalitása, miként találhatja és tarthatja meg egy cég a számára legjobb szakembereket, egyáltalán ki ért ehhez legjobban: talán a vállalkozás vezetôje? Többek között ezekre a kérdésekre is keresik a választ a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja által szervezett elsô dél-dunántúli regionális humánerôforrás konferencián 2016. április 13-án, Pécsett.

Az „Elkötelezett munkavállalót!

De hogyan?” címû szakmai napra a kis- és középvállalatok tulajdonosait és vezetôit, a humánerôforrás-menedzsereket és -szakértôket valamint a jövô vezetôit várják, akik most készülnek fel karrierjükre. Összeállításunk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a téma fontosságára.

Humán Klub: országos hírû szervezet- és vezetôfejlesztôk Baranyában Éppen egy éves lesz a kamara Humán Klubja az áprilisi konferencia idején, így ezzel a rendezvénnyel hívják fel magukra a figyelmet a megye munkaerôkiválasztással, -közvetítéssel és HR-rel foglalkozó szakemberei. Tavaly egy összevont kamarai bizottsági ülésen „véletlenül” találkoztak össze az e területen dolgozó kollégák, akik között rögtön szakmai eszmecsere alakult ki. Ez az együttgondolkodás folytatódik – im-

már szervezett keretek között – a Humán Klubban.

— Sajnos ahogy az én munkáim jelentôs része nem a régióban van, úgy mások is javarészt távolabbi helyekre dolgoznak – mondja a Humán Klub vezetôje, Ódorné Kovács Ildikó, aki saját vállalkozásában szervezetfejlesztéssel, projektmenedzsmenttel, vezetôképzéssel és vállalkozók mentorálásával is foglalkozik. — Abszurd dolognak tartom, hogy pl. egy budapesti projektcég tart két hónapos projektmenedzsment-oktatást a szigetvári kórházban, miközben én csupán néhány percnyire lakom az egészségügyi intézménytôl és ebben a témában több mint 20 éves gyakorlattal, valamint tapasztalattal rendelkezem, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség vezetôségében dolgozom aktívan. Már azon a tavalyi véletlen találkozáson is szembetûnô volt, hogy ebben a régióban is rendelkezésre áll az a tudás, az az ismeret, ami ahhoz kell, hogy a térség gazdaságát segíteni tudjuk a humánerôforrásgazdálkodás szegmensében. Ahogy világszerte elindult a mezôgazdaságban egy folyamat a helyi termelôk termékeinek elônyben részesítésére, úgy ennek mintájára miért ne lehetne megvalósítani a mi szakmánkban is ezt, hiszen itt is mûködnek cégek, folyik képzés, miért ne lehetne a helyieket preferálni? – tettük fel egymásnak a kérdést az egyik klub összejövetelen. Ahhoz, hogy a cégek, intézmények lássák, hogy helyben is megvan az a szükséges tudás, ismeret, ahhoz nekünk is láthatóaknak kell len-

nünk. A konferencia ötlete is ebbôl született, hogy hozzuk házhoz az információkat a cégek és a vezetôk számára, keltsük fel az érdeklôdést a humánerôforrás-gazdálkodás sokrétû tevékenysége és újszerûsége iránt. A Humán Klub is részben ezért jött létre, másrészt pedig egy szakmai mûhely, ahol összefogjuk azokat a szakembereket, akik ezen a területen akár vállalkozói, akár tanácsadói oldalon vagy vállalati HR-esként élnek és dolgoznak ebben a régióban.

A jó humánerôforrás-gazdálkodás a jövôbeni siker záloga — A konferencián szeretnénk a HRvezetôk, illetve cégvezetôk számára minél több impulzust adni, hogy megkönnyítsük vezetési feladataikat – folytatja Ódorné Kovács Ildikó. — Sajnos a mostani vállalkozásvezetôk között kevés olyan van, aki a humánerôforrás témát a helyén értékeli és kezeli. Azt gondolom, hogy a Humán Klub tagjainak egyfajta küldetéstudata van, mert azt szeretnénk elérni, hogy a cégvezetôk a jövôbeni sikeres mûködésük érdekében támaszkodjanak HR-szakemberekre, akiket kezeljenek stratégiai partnerként, ez legyen magától értetôdô, mint hogy az is, hogy pl. adózási kérdésekben a könyvelôjükhöz fordulnak.

— Miként vélekednek ma errôl a vállalatvezetôk, hol van a helye a HReseknek a vállalati rendszerben?

— Egy jó humánerôforrás-szakember támogatja és segíti a vezetôt, hogy meg tudja valósítani a céljait. Azt gon-

Dél-Dunántúli Gazdaság dolom, hogy ezt a fajta szemléletváltást kellene elérni a vezetôk fejében, ezért sok teendônk van még.

— Elsôsorban kiket várnak a konferenciára?

— Alapvetôen a régióban dolgozó kis- és közepes vállalkozások vezetôit, azokat, akik érzik, változásra van szükség, hiszen alkalmazkodni kell a felgyorsult a világhoz. Az elôadások és a kerekasztal-beszélgetések során szeretnénk megmutatni a döntéshozók és a vezetôk számára, hogy miként hozhatják ki azt az elkötelezettséget a munkavállalóikból, ami a céget hozzásegíti a sikerhez. Nyilván a nagyobb a vállalkozásokban külön HR-rel foglalkozó kolléga is dolgozik, ôket azért várjuk, mert olyan szakmai tudást, friss információkat szeretnénk velük megosztani, amelyeket napi munkájuk során használhatnak. Jó lenne elfelejteni azt a beállítódást, hogy a HR-esrôl a bér, a tb, az adminisztráció vagy a munkajogi kérdések, a beléptetés-kiléptetés jusson valakinek eszébe, mert ezek nem merítik ki ennek a szakmának a tartalmát.

— Ma, amikor rengeteg munkanélkülibôl válogathatnak a cégvezetôk, miért érdemes energiát fektetni a dolgozók megtartásába?

— Visszakérdezek: az az energia, amit arra fordítok, hogy elküldöm a kollégát és keresek helyette másikat, mennyire áll arányban azzal, hogy erôfeszítést teszek azért, hogy meglássam: érdemes-e fejleszteni? Mennyi idô, amíg egy új munkatárs helyismeretet szerez, belelát a cég életébe, az mennyi

5

CÍMLAPSZTORI energiát von el az ott dolgozóktól, menynyi kiesett munkaórát jelent – amit pedig pénzben lehet mérni. Szerencsére a világtrendek arra indultak el, hogy próbáljuk megôrizni azt, amink van, lassuljunk le, és ez ugyanígy kezd igazzá válni az emberi kapcsolatokra, a munkahelyi környezetre. Ha vezetôként idôt, energiát fektetek a munkatársba, ha megkérdezem, hogy mi a véleménye egyes dolgokról, akkor sokszor kiderülhet, hogy egy másképp gondolkodó kolléga mekkora hasznára lehet a vállalkozásnak.

Ez a konferencia talán arra is remek alkalom lesz, hogy rájöjjenek a résztvevôk: a vállalkozó is ember, a jog, az adó, a szakma és még mi minden elvárásának kell megfelelnie, de senki nem foglalkozik a vállalkozóval mint emberrel. Nem is gondoljuk, hogy szüksége lenne arra, hogy valaki ápolja a lelkét, megdicsérje, ha valamit jól csinál. Ha a vállalkozó tisztában van azzal, hogy mikor melyik énjét kell használnia a sikeres mûködés érdekében, hogy lelkileg milyen fázisokon megy keresztül egy-egy helyzetben, a nehézség miként jelenik meg a gondolataiban és a tetteiben, akkor sokkal könnyebben veszi az akadályokat, mert tudja, hogy nincs egyedül és ez egy ter-

mészetes dolog. Szeretnénk, hogy a vezetôk, vállalkozók lássák, hogy kinek milyen megküzdési módszere van a folyamatok kézben tartására.

„Droid” helyett partner Dr. Lakner Szilvia vezetô tréner-tanácsadó, business coach évek óta foglalkozik középvállalkozások illetve a multinacionális cégek, valamint azok vezetôinek fejlesztésével. Arról kérdeztük, hogy a vállalkozások vezetôi számára ma hol foglal helyet az értékek között a minôségi humánerôforrás?

— A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár nagyon sok vállalkozás elméletben elismeri a humánerôforrás stratégiai jelentôségét, a gyakorlatban az esetek zömében nincsenek igazán jó megoldások – válaszolja a szakember.

— A középvállalkozások vezetôi leginkább azt az elvet képviselik, hogy a siker kulcstényezôje elsôsorban a költséghatékonyság, a kapacitáskihasználás, valamint a kiváló pénzügyi mutatók. Ezt a piac, a gazdaság meg is erôsíti, hisz egy vállalat regionális vagy országos rangsorolása is ezen mutatók alapján történik. Ez azonban nem garancia a hatékony és igényes emberierôforrás-gazdálkodásra.

Szervezet- és vezetésfejlesztési tanácsadóként azt látom, hogy a hosszú távú és stratégiai szemléletû gondolkodás, az emberierôforrás-gazdálkodás és -fejlesztés stratégiai szintre emelése hiányzik a legtöbb kis- és középvállalat vezetôjének elvei közül. Az igazán érett, korszerû gondolkodású vezetôk körében azonban – akik vezetési stílusukban is a korszerû, fejlesztô vezetôi elveket tartják szem elôtt – jó példákat is találunk.

— Milyen eszközei, milyen szerepe lehet egy vállalkozás vezetôjének a minôségi humánerôforrás megteremtésében, megtartásában?

6 — A minôségi emberi erôforrás megteremtéséhez elôször is nagyon fontos átgondolt toborzási-kiválasztási munkát végezni. Pontosan látni, hogy a keresett pozíció milyen értéket képvisel majd a szervezetben, milyen készségek, képességek, kompetenciák birtokában tudja a munkavállaló a munkakörét megfelelô szinten betölteni. A következô lépés a munkavállaló beillesztése az adott vállalati kultúrába, majd az egyénre szabott motivációs faktorok megtalálása, a hatékony teljesítményértékelés, amely szoros összefüggésben van a fejlesztéssel és képzéssel. Ha a munkavállaló – legyen az a szervezeti hierarchia bármely fokán – tudja, hogy munkája milyen értéket képvisel a vállalati nagy egészben, tevékenysége hogyan járul hozzá a vállalati eredményességhez, kap néhány jó szót és nem „droidként” tekint rá a vezetô, akkor tartósan lehet rá számítani.

— Számos esetben elôfordul, hogy egy vállalkozásnál rengeteget költenek csúcsteljesítményû berendezésekre, ám az azt mûködtetô munkaerô képzésére nem, mert sokba kerül. Instant világban élünk, amikor sok vezetônek az a szemlélete, hogy kollégái bármikor kicserélhetôk egy munkanélkülivel, hiszen nagyon sokan vannak állás nélkül. Miként lehet ezt a vezetôi gondolkodást átkonvertálni és mi az eredménye, jutalma, ha egy cégnél megbecsülik az ott dolgozókat?

— Jelen világunk dinamikus környezetében a vállalkozások egyre gyakrabban szembesülnek a változások okozta kihívásokkal, amelyekre nem lehet elôre felkészülni, ezáltal elengedhetetlen szervezeti kompetencia lett a

CÍMLAPSZTORI gyors és rugalmas reakciókészség. A hazai kkv-szektor versenyképességét nagy mértékben befolyásolja a minôségi és elkötelezett munkavállaló, mivel a vállalat teljesítménycéljai jól képzett és egyben magasan motivált munkaerô nélkül nem valósulhatnak meg. A munkavállalók cseréjének költsége – 2015ös nemzetközi felmérések alapján – a munkabér akár 30-150%-a is lehet. Azt gondolom, hogy ez elég komoly érv amellett, hogy elsôsorban átgondolt, profi toborzás-kiválasztás után nagy hangsúlyt kell fektetni a fejlesztésre. A fejlesztési költségek megtérülése középés hosszú távon jelentkezik, de a „jutalom”: elkötelezett, lojális, megfelelôen képzett munkavállaló, akire hosszú távon lehet építeni.

— Elkötelezett munkavállalót nem csak a vezetô formál, ahhoz arra is szükség van, hogy a munkavállalók is tegyenek ezért. Miként lehet ösztönözni a változásra a munkavállalókat – akár a vezetôkön keresztül?

— Ugyan a vállalkozások vezetôi elsô körben nem mindig értenek egyet velem abban, hogy a munkavállalók egyre nagyobb mértékben igénylik az új ismeretek megszerzését, a folyamatos fejlôdés lehetôségét, a horizontális karrierutak esélyét (szakértôk kinevelése), mégis azok a vállalkozások, amelyek

Dél-Dunántúli Gazdaság vezetôi nyitottak a fejlesztésre, a fejlesztési folyamatok végén igazolják a fentieket. A legfontosabbnak azonban a vezetôi példamutatást tartom. Egy vezetô akkor tud másokat vezetni, akkor tud hiteles lenni, ha önmagát is fejleszti. A hosszú távú siker titka a vezetôi szakmai alázat, amikor a vezetô tükörbe tud nézni, és igénye van saját emberi, szakmai fejlesztésére is.

Izgalmas feladat, jó közösség Ennek a két feltételnek mindenképpen teljesülnie kell ahhoz, hogy egy fiatal (huszonéves) munkavállaló elkötelezettséget érezzen a munkahelye iránt – vélekedik Horváth Márton, a Meghívásguru partnere, aki maga is az ifjabb generációt képviseli a kamara Humán Klubjában. A vállalkozó, oktató, kutató és menedzser máris gazdag tapasztalatokkal teli éveket tudhat maga mögött, így jól látja azt, hogy ma a fiatalok számára mit jelenthet elkötelezett munkavállalónak lenni.

— Véleményem szerint fontos, hogy egy munkavállaló legalább szóban, fejben vagy a szívében kössön olyan szerzôdést a munkáltatójával, amely mintha csak egy házassági szerzôdés lenne: jóban-rosszban kitartanak egymás mellett.

Ha jó a helyzet, jó a vállalat állapota, akkor is együtt dolgozunk, ha pedig nehéz a helyzet, akkor még inkább együtt teszünk meg mindent azért, hogy közösen másszunk ki a gödörbôl. Az elkötelezôdést valahogy így tudom meghatározni. Ami nagyon érdekes – és a konferencia egyik fô témája ez lesz –, hogy miért alakul másképp ma a fiatal generációnál az elkötelezôdés. Hiszen attól, hogy valaki munkaviszonyban van és a vezetô elvárja tôle, hogy elkötelezett legyen, attól még nem lesz az. Ez nem feltétlenül baj, de nagyon fontos megérteni a fiatalokat, hogy mi áll ez a fajta magatartás mögött.

Dél-Dunántúli Gazdaság A saját tapasztalataimra támaszkodva azt mondhatom – hiszen én éppen két generáció határán vagyok –, hogy a fiatalok számára a munkahelyi elkötelezôdés egyik legfontosabb momentuma az, hogy egyszerûen ne csak egy munkát végezzen, amiért fizetést kap, hanem találja meg benne a saját küldetését, élvezze és akarja is csinálni, amit csinál.

Ennek persze nagyon sok összetevôje van: mi a tevékenység, mi a vállalat küldetése, mennyire izgalmas vagy innovatív számomra a vállalat mûködése, én milyen feladatot látok el a vállalaton belül, az passzol-e a személyiségemhez, és a közösség, beleértve a vezetôt és a munkatársakat is olyan-e, amelyben én jól érzem magam. Ha ez a hármas megvan, azt gondolom, hogy az elkötelezôdés meg fog érkezni lelki szinten. De ha valamelyik faktor hiányzik, akkor nagy a valószínûsége, hogy nem leszek elkötelezett.

— Mivel lehet felhívni a mai munkaadók figyelmét a munkavállalói elkötelezettség témájának fontosságára? Miként lehet megszólítani a cégvezetôket, HR-eseket, akiket szívesen látnak a konferencián?

— A legfontosabb felhívni a figyelmet magára a helyzetre: minden vállalat vizsgálja meg, hogy mi a legfontosabb és legnagyobb költségfaktor a mûködésében. Ki merem jelenteni, hogy néhány anyagigényes vállalkozást kivéve az összes cégnél vagy a teljes költségvetésébôl, vagy az árrésébôl a legnagyobb részt a humánerôforrás-gazdálkodás költségei teszik ki. Tehát a munkavállalók jelentik a legköltségesebb erôforrást minden cégnél. Ha a menedzsment ezzel nem gazdálkodik okosan, ha nem hozza ki belôle a maximumot, akkor jó eséllyel nem lesz versenyképes a cég és elôbb vagy utóbb el fog bukni a piaci versenyben. A másik nagyon fontos tényezô a versenyképesség megteremtésének a motorja az, hogy a munkavállalóim elég kreatívak-e, elég önállóak-e, és erre alapozva tud-e újítani a cégem.

Ha ez nincs meg, akkor megint csak elbukok a piaci versenyben, hiszen ha én nem újítok, akkor újít más. Amennyiben megértik a vállalkozások, hogy óriási szerepe van a humánerôforrás-gazdálkodásnak, akkor rájönnek arra, hogy

CÍMLAPSZTORI nem lehet úgy bánni a munkavállalókkal, mint 150 vagy 200 évvel ezelôtt.

Amikor azt mondták, hogy elmegy egy munkás, jön helyette három másik, és nem érdekes, hogy mit csinál a cégen belül.

— Egy egynapos konferencia miként tudja megváltoztatni a munkáltatók nézôpontját ezzel a témával kapcsolatban? Ha egy cégvezetô a hallottak hatására eldöntötte, hogy változtat az eddigi hozzáállásán, a rendezvény után milyen segítséget kaphat ehhez?

— Azt gondolom, hogy ha az ember elmegy egy tréningre, egy különleges konzultációra egy tanácsadóval vagy a tanácsadók egy csoportjával, önmagában a konzultáció nem fog semmit sem megváltoztatni, de kezdetét veheti a vállalkozáson belül a munkavállalókkal való kapcsolat átalakítása. Ez a konferencia erre nagyon jó alkalom. De azért is hasznos lehet, mert több mint tíz olyan szakértôvel találkozhat a cégvezetô, a HR-es, aki profi a HR területén és ott, a helyszínen lehetôség nyílik arra, hogy megbeszélje velük: a saját vállalkozásában mi lenne a megfelelô kezelési mód, szükség van-e további konzultációra vagy valamilyen beavatkozásra, hogy megoldják a problémákat.

Gondolkodjunk másképp a munkatársakról!

Amikor néhány évvel ezelôtt egy ismerôsömet munkatársnak ajánlottam Rajnai Attilának, a komlói Rati Kft. ügyvezetôje arra kért, hogy az önéletrajzot küldjem el HRes kollégájának, hiszen ô foglalkozik a munkatársak kiválasztásával. A fiatal cégvezetô ma már nagy mértékben szakemberre bízza ezeket a feladatokat.

— Mintegy 10 évvel ezelôtt átalakítottam a céget, új stratégiát fogalmaztunk. Az új tevékenységhez pedig új csapatot szerveztem. Akkor egy tanács-

7 adó javaslatára kerestem magam mellé egy HR-est – kezdi a történetet Rajnai Attila. — Rájöttem ugyanis, hogy jelentôs hozzáadott értéket tud adni egy hozzáértô, ha kellô nyitottsággal vágunk bele a reorganizációba. Elég hamar szembesültem azzal, hogy korábban már a kiválasztásnál mennyi hibát elkövettem. A szakember sok mindent egész másképp lát: tulajdonképpen már a kiválasztásnál nagyon jól be kell tudni határolni, hogy az a vállalati kultúra, amibe az új munkatársat behozom, olyan közeget jelent-e számára, ahol képes alkotni, értéket teremteni. Hiába van megfelelô képesítése, hiába végezte el az iskolákat, habár ezek nagyon fontos dolgok, nem ezeket tartom elsôdlegesnek, hanem azt, hogy milyen ember.

Hogy miként szocializálódott, hogy abban a vezetôi és vállalati kultúrában, amit mi képviselünk, jól érzi-e magát, képes-e kibontakozni, képes-e önmaga lenni és minôségi értéket teremteni. Ha ezek rendben vannak, akkor az új munkatárs nagyon jól motiválható lesz, be lehet építeni a csapatba és együtt fog mûködni. Ha már itt eltérések vannak kettônk között, akkor sok mindent tehetünk, de nagy valószínûséggel nem lesz igazán eredményes az együttmûködés.

Tehát tíz éve sorban megváltam azoktól a munkatársaimtól, akiknél úgy éreztem, hogy nem tudnak igazán mûködni ebben a közegben. Ôk nem rossz emberek, nem is rossz munkatársak, de valamiért nem illeszkednek a Rati szellemiségéhez vagy céljaihoz.

Ez talán a legnagyobb felismerés, amikor az ember vezetôként rájön, hogy szakemberrel, igazi HR-szemléletmóddal mennyivel jobban mûködô csapatot lehet felépíteni.

— Pénzben mérhetô-e egy HRes tevékenységének eredménye?

— Abszolút, bár pontosan elég nehéz lenne kiszámolni. Szerintem nagyon sokat tud hozzátenni. Például egy vezetô esetén az értékteremtés lehetôsé-

8 gét sokszorozza meg egy jó kiválasztás.

Egy jó motivációs rendszer, egy jó bérrendszer, hatékony belsô kommunikáció – hogy a vezetôk miként mûködjenek együtt egymással és a kollégákkal – a többszörösét hozza vissza annak, amennyibe egy jó HR-vezetô munkatárs alkalmazása kerül. Gyakorlatilag állandóan ott van a vezetôk mellett, támogatja ôket az egymás közötti, valamint a dolgozókkal való kapcsolatokban, esetleg konfliktusok kezelésében. A jó HRest a kollégák bizalmukba fogadják és ezáltal kialakul egy nagyon hasznos háttérkapocs a munkatársak és vezetôk között, ami segít idôben felszínre hozni és megoldani a problémákat.

— Jól gondolom, hogy egy humánerôforrás-menedzser alkalmazásával a fluktuációt is vissza lehet szorítani?

— Igen, az elmúlt 10 évben gyakorlatilag nulla volt a munkaerô-elvándorlás a Ratitól. Csak az távozott tôlünk, akitôl mi akartunk megválni. Önmagától nem ment el szinte senki, és azt gon-

CÍMLAPSZTORI

dolom, hogy ez elsôsorban ennek a szemléletmódnak köszönhetô.

— Miért szkeptikusok még ma is a vállalkozók a HR-eseket illetôen?

— Pontosan nem tudom megmondani. De talán azért, mert magától értetôdô, hogy legyen kereskedô, termelésvezetô, raktáros, de korántsem nyilvánvaló hogy szükség van HR-munkatársra. „Régen sem volt, akkor most minek.

Van bérszámfejtônk, nincs szükség még valakire, aki csak viszi a pénzt...”

Hiszen az ügyvezetô dönt arról, hogy kit választ munkatársnak, a bére-

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

Szervezeti tanulás az együttmûködés erejével A múlt havi rovatban az együttmûködés erejérôl esett szó. Nézzünk rá arra, hogy az együttmûködés erejével hogyan tanulhat egy szervezet.

Az emberi erôforrás hatékony felhasználása és menedzselése révén lehetôség nyílik arra, hogy a szervezetek mûködésüket egy adott „tudásalapra“ helyezzék. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az egyének képesek és nyitottak legyenek a tanulásra, és a tudásukat megosszák egymással egy együttmûködô, támogató szervezeti közegben.

Az új tudás minden idôben az elôrehaladás egyik feltétele volt; korunk globalizálódott, felgyorsult világában azonban egyre szélesebb kö-

rû tudással, egyre specifikusabb kompetenciákkal kell rendelkeznie a munkavállalóknak. Minden változik, sôt azt is mondhatnánk, hogy jelen korszakunk egyetlen stabil tényezôje a változás.

Ezekhez a változásokhoz az egyik legfontosabb kompetencia a rugalmas alkalmazkodás képessége, amely jelentôsen érinti a szervezetek tanulási folyamatait is. Emellett az egyik legfontosabb feladat a versenyképes tudással összefüggô értékítéletek megváltoztatása, az egyéni motivációk módosítása, továbbá a tanulási kompetenciák fejlesztése, a módszertani és szemléleti váltás, új megközelítések meghonosítása a tanulásban.

A szervezeti tanulás olyan folyamat, amely során a szervezet képes a felhalmozódott tapasztalatok alapján új tudást, új ismereteket és készségeket/kompetenciákat létrehozni, és azokat a szervezeten belül elterjeszteni úgy, hogy

Dél-Dunántúli Gazdaság ket szintén ô szabja meg, és úgy gondolja, hogy mindent tud arról, miként kell motiválni a munkatársait. Talán ezek azok a gondolatok, amelyek leginkább benne vannak egy cégvezetô fejében, amikor mérlegel a HR-es kapcsán.

— Cégvezetôként ön mit tesz azért, hogy elkötelezett munkavállalói legyenek?

— Az elkötelezettség szerintem alapvetôen két dolgon múlik: ôszinteség és bizalom. Az elsô, hogy ôszinte és tisztességes vagyok a munkatársaim felé. Legalább ilyen fontos a bizalom, hogy egymás között kialakítsunk egy olyan bizalmi szintet, amiben létre tud jönni az együttmûködés. Ha ez adott, akkor szükség van kihívásokra, ami mindegyikünket tûzben tart, és amiért szeretünk minden nap bemenni munkálkodni. Nem utolsósorban pedig megteremtem a feltételeket (célok, környezet, eszközök, csapatszellem, jövedelem), azt a hátteret, ami bizonyos értelemben hitelessé tesz engem mint vezetôt.

Kis Tünde azok elérhetôek és felhasználhatóak legyenek minden munkatárs számára.

A tanulást támogató szervezeti környezet biztosítása és az együttmûködô légkör nélkül nem lehetséges a tanulás útján elérhetô rugalmas alkalmazkodás. A szervezetet emberek alkotják, ôk a tanulás kulcsszereplôi. Mindazok a képességek, amelyeket a tanulás révén az egyénnek meg kell szerezni, speciális tanulási módszereket igényel.

Az emberi erôforrás szakembereknek e kihívások új feladatokat jelentenek. Munkájukban új szemlélettel kell dolgozniuk, melynek kulcsfogalma a tanulás, a fejlesztés. Ugyanezen kihívások a fejlesztô szakembereket is érintik, hisz munkájukban arra kell törekedniük, hogy az adott szervezeti elvárásoknak, igényeknek megfelelôen a leghatékonyabb fejlesztési módszerekkel dolgozzanak. Ezt erôsíti az a tendencia is, hogy a munkatársak számára egyre kiemeltebb helyen áll saját egyéni céljaik elérése, és ez jelentôsen befolyásolja teljesítményüket, lojalitásukat, hatékonyságukat.

A szervezeti tanulást támogató tanuló szervezet egyfajta szemléletmód, filozófia, amely közvetlenül befolyásolja az adott szervezet sikerességét. A tanuló szervezetek jelentik az alappillért, az elsô számú feltételét a tudásgazdaság keretei között tevékenykedô, tudásalapú szervezetek versenyképes mûködésének. A rovat következô részében megnézzük a tanuló szervezetek legfontosabb alapelemeit.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

DÍJAZOTTAK

Baranya Megyei Üzleti Estély – díjazták a megye gazdaságának legjobbjait 27 elismeréssel díjazta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a 2015-ben Baranya megyében kimagasló gazdasági tevékenységet végzô vállalkozókat, kézmûveseket, a szakképzés és idegenforgalom terén dolgozókat. A február 19-én elsô alkalommal megrendezett Baranya Megyei Üzleti Estélyen mintegy 250-en ünnepelték a gazdasági élet kiválóságait. A pécsi rendezvény – a korábbi évek kamarai báljához hasonlóan – egyben jótékonysági est is volt, az elárverezett gyermekrajzok árából befolyt összeget a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinikája kapta meg.

A megye gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményért járó legmagasabb elismerést, a Baranya Gazdaságáért Díjat dr. Hüse István, a régió legnagyobb gépipari összefogása, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke vehette át. Az Év Üzletembere dr.

Benyeda János lett, aki kitartó munkával és fejlesztésekkel világviszonylatban meghatározó és jelentôs vállalkozást hozott létre Mohácson. Az Angster József Díjat, amelyet a Pécs gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményért adja a kamara, 2015-ben Romeisz Norbert, a pécsi Rovitex Hungária Kft. ügyvezetôje érdemelte ki. Életmû Díjban részesült Lakics László, a Lakics Kft. alapítója, aki 30 éves munkájával egy ma európai szinten elismert, több száz család megélhetését biztosító vállalkozást épített fel és mûködtet. Az Év Fiatal Üzletembere Díj tulajdonosa Kiss-Bartos Réka, a környezetvédelem területén mûködô pécsi Ökotrade Kft. ügyvezetôje lett.

A Baranya Megyei Üzleti Estély védnöke dr. Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt.

Beszédében elmondta, hogy Baranyában és Pécsett is a kis- és közepes vállalkozások jelentik a gazdaság motorját, a foglalkoztatotti létszám több mint 70%-a ezekben a cégekben dolgozik. Ez egy olyan társadalmi erô és fontos szegmense az életünknek, amelyet meg kell becsülni és osztozni sikereikben.

— Baranyában és Pécsett is fontos, hogy perspektívát kapjanak ezek a gazdasági szereplôk és megismerjék azt a gazdasági környezetet, azokat az ösztönzôket, gazdasági és világgazdasági lehetôségeket, amelyek teret nyitnak számukra – fogalmazott az államtitkár.

— Látni kell, hogy rendkívül jó potenciállal rendelkeznek a baranyai vállalkozások, Pécs és a megye lakosságának összetétele, a város infrastruktúrája, az egyetem, az egyetemi kutatóbázisok jelenléte olyan lehetôséget adnak, amely lehetôvé teszi a 21. századi iparágak kihasználását. Ezekkel a lehetôségekkel élniük kell a kis- és középvállalkozásoknak, nyitniuk kell az új technológiák, a kutatás-fejlesztés és innovációs területek felé. Jó volt látni, hogy számos vállalkozás van a díjazottak között, amely exportra termel, köztük olyan középvállalkozást is elismert a kamara, amely Európa-szerte ismert termékeket gyárt és forgalmaz. A lehetôség, a potenciál megvan a városban, ehhez számos finanszírozási és fejlesztési lehetôség áll rendelkezésére a tehetséges és munkára képes ambiciózus kisés középvállalkozói rétegnek. Több mint 12 000 milliárd forintot szeretne a kormány a következô években kkv-k fejlesztésére felhasználni, ezzel a foglalkoztatás bôvülését, a modern technológiák minél szélesebb

A rendezvény támogatói: Nyitrai Autóház Kft. FX Autóház Kft.

körû használatát elérni. A támogatások nagy része a feldolgozóipart érintik ez azért fontos, mert itt, Pécsett is vannak olyan tradicionális iparágak, amelyek a jövô iparágainak számítanak, és amelyek ezzel a támogatással komoly jövôt kaphatnak.

— Van-e olyan kezdeményezés, program, amely kifejezetten a dél-dunántúli vállalkozásokat segíti?

— Több ilyen is van, egyrészt az európai fejlesztési források egyik speciális kerete 2 700 milliárd forint felhasználását teszi lehetôvé a gazdaságfejlesztési és innovációs program keretében – válaszolta dr. Rákossy Balázs. — Erre az összegre pályázni kell, és ezt is, mint ahogy az összes EU-s pénzt jövô év közepéig szeretné felhasználni a kormány.

Már tavaly megindultak a pályázati kiírások, a GINOP-ból eddig több mint 15 milliárd forintot nyertek el pécsi vállalkozások, míg Baranya-szerte további 7 milliárd forintos sikeres pályázatról lehet beszámolni. Természetesen további operatív programokból is állnak a város, illetve a megye rendelkezésére összegek. Van egy dedikált forrás, amely Pécs számára több mint 31 milliárd forintot tesz lehetôvé, Baranya részére pedig 38 milliárdot, ezek nagy részét gazdaságfejlesztésre, tehát kis- és középvállalkozások fejlesztésére, illetve foglalkoztatás-bôvítésre kell felhasználni – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Kis Tünde

10

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara 2015. évi kitüntetettjei A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara elnöksége – mérlegelve a javaslatokat –, november 27-én a következô döntéseket hozta:

Baranya Gazdaságáért Díj dr. Hüse István

Az Év Üzletembere Díj dr. Benyeda János

Angster József Díj Romeisz Norbert

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

DÍJAZOTTAK

Életmû Díj Lakics László

Az Év Fiatal Üzletembere Díj Kiss-Bartos Réka

Baranya Megyei Export Díj Z Elektronika Kft. A díjat Dallos László vette át.

Címzetes kamarai tanácsos Vida János

Dr. Kéri István, a kamara elnöke köszöntötte a vendégeket

A jó hangulatról a Jazzimpair együttes gondoskodott.

12

DÍJAZOTTAK Baranya Megyei Szakképzési Díj Tarrné Rácz Judit

Baranya Megyei Innovációs Díj XOFT Kft. A díjat Körtvélyesi Benedek vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj Hauni Hungária Kft. A díjat Orzsi Bálint vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj Rulek Mária Baranya Megyei Innovációs Díj Techniq 2000 Kft. A díjat Nagy László vette át.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj Horzsakô Kft. A díjat dr. Kaszás Ferenc vette át.

Baranya Megyei Innovációs Díj Vámos és Társai Bt. A díjat Vámos Csaba vette át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

DÍJAZOTTAK

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj Fishing on Orfû rendezvény A díjat Kálocz Tamás vette át.

Dr. Fáy Mihály Díj Szenner Mátyás

Kiváló Kamarai Munkáért Díj dr. Bodnár József Mohácsi Szakképzési Díj Kálóczy László

Az Év Kézmûvese Díj Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. A díjat Budavári Attila vette át.

Az Év Kereskedôje Díj Liszácz Mihály Mohácsi Idegenforgalmi Díj Englert Antal

14

DÍJAZOTTAK

Jánosi Engel Adolf Díj Schillinger Emil

Than Károly Díj Tornyos Pékség Kft. A díjat Maric Damir vette át.

Komlói Szakképzési Díj Elmontné Popán Ildikó

Siklósi Szakképzési Díj Gyenis Péter

Szigetvári Szakképzési Díj Szkrajcsics Antal

Siklósi Idegenforgalmi Díj Wodtke Szilvia

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Helyzetbe hozzuk” Baranyát Jól kiépített ipari parkok, autópálya, olcsó munkaerô, kitûnô idegen nyelv oktatás – csak néhány azok közül a szempontok közül, melyekkel megyénk rendelkezik és a befektetôk számára kiemelt jelentôséggel bírnak. Miért nincs áttörés? Miért nem került fel Baranya a befektetôk térképére?

A kamarák klasszikus feladataihoz, tevékenységéhez a befektetés-ösztönzés ugyan nem tartozik, 2013-ban mégis elkezdôdött egy intenzív folyamat, melynek célja, hogy segítse a befektetôi szándékkal rendelkezô hazai és külföldi kb. 50-

15

KAMARAI HÍREK

200 fô alkalmazására vállalkozó vállalatok feltérképezését, és naprakész információval történô ellátását.

Elsô lépésként elkészült a „Pécs gazdasága honlap”, ahol magyar és angol nyelven szerezhetnek ismereteket a befektetni szándékozók. Ehhez kapcsolódik egy nyomtatott és elektronikus verzióban is elérhetô kiadvány is.

2015-ben készült el Baranya megye erôforrástérképe, mely angol és német nyelven is elérhetô. Nagykövetségek munkatársai, gazdasági attasék, illetve külföldi delegációk dolgoznak vele. Népszerûségének köszönhetôen az idegen

nyelvû példányok 2016-ban újra nyomdába kerülnek.

A virtuális, audiovizuális világban a nyomtatott anyag egyfajta „mankó”, az igazi áttörést a két idegen nyelven elérhetô prezi hordozza.

Vajon ismerik-e ezeket a lehetôségeket Baranya megye önkormányzatai, ipari parkjai, valamint a Nemzeti Befektetési Ügynökség?

Február 4-én egy képzés keretében találkozott velük a kamara befektetés-ösztönzéssel foglalkozó csapata.

Az elkészült anyagokat a Nemzeti Befektetési Ügynökség tanácsadói szakmailag professzionálisnak minôsítették. Baranya megye városainak vezetôi (polgármesterek, alpolgármesterek), illetve városfejlesztési, mûszaki és pályázati koordinációjával megbízott szakemberei pedig olyan információkhoz és kapcsolatokhoz jutottak, melynek köszönhetôen egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy – mint lehetséges befektetési helyszín – ajánlásra, kiajánlásra kerüljenek.

Ehhez további munkára és koordinációra lesz szükség, pl. telephely adatbázis feltöltése, folyamatos kapcsolattartás.

A „mini projektben” résztvevô aktív városok számára a következô találkozóra március végén kerül sor.

Közös nevezô – látogatás a zenicai kamarában Zenica-Doboj kanton kamarájának meghívására a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara delegációja Bosznia-Hercegovinába látogatott. A kétoldalú tárgyalás eredményeként két területen kezdôdik együttmûködés: tapasztalatcsere a szakképzés és duális képzés, valamint exportélénkítés területén. Március második felében egy pécsi helyszínû üzletember találkozó lesz a kapcsolatok újabb mérföldköve.

Sefkija Botonjic, Zenica-Doboj kanton kamarájának elnöke Bosznia-Hercegovina legerôsebb kantonját és a térség gazdaságát bemutató ismertetôjében megjegyezte, hogy az ország ipari termelésének egyötöd része történik kantonjuk-

ban, az exportmutatókat tekintve pedig a legerôsebbek. Az EU tagállamokat tekintve Magyarország a hatodik az export „partnerországok” rangsorában. Kitûnô kapcsolatot ápolnak a Magyar Nagykövetséggel is.

A térség húzóágazataiként a bányászatot, a fémmegmunkálást, a textilipart és a fafeldolgozást emelte ki a kamara elnöke. Együttmûködési lehetôséget lát továbbá a két intézmény között nemzetközi projektekben történô közös részvételben is.

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kamara titkára válaszában kiemelte, hogy Baranya megye ipari export mutatói alapján – ellentétben a vendéglátókkal – az utolsó helyen áll. Ismertette azokat az ágazatokat, amelyekre fejlesztési akti-

Elôtérben a munkavédelem A kamarai Munkavédelmi klub idei elsô rendezvényén a gépkezelôi képzések és rendeletek közötti anomáliák bemutatására, a lehetséges kiút feltárására került sor.

Somfai Gábor klubvezetô a fórum összegzésekor nagyon hasznosnak minôsítette a fórumot. A résztvevôk kérésére a kamara írásos javaslatot juttat el az intézmény részére, hogy szakértôi háttérvéleményekkel megerôsítve legyen mód a szükséges jogszabályi módosítások elvégzésére. Várják ehhez a vállalkozások írásos támogató nyilatkozatait, melyeket csatolnak majd a javaslathoz.

A klub február végi rendezvényén a tûzvédelmi törvénnyel kapcsolatos változásokról volt szó.

A márciusi fórumon a képernyôs munkahelyek kockázatai, valamint a pszichoszociális kockázatkezelés szempontjai kerülnek terítékre – elôbbi a katasztrófavédelem, utóbbi a munkavédelmi hatóság szakembereinek bevonásával.

vitásaink során fókuszálunk: gépipar, egészségipar, környezetipar és kreatívipar.

A fejlôdô pályára állás egyik megoldását a tudásintenzív iparosításban látják, ahol nagy szerep jut az egyetemnek, a spin-off cégeknek, a klasztereknek és a helyi cégeknek.

A térség kezelendô problémája a munkaerôhiány, melynek köszönhetôen bizonyos szektorokban cégeink megrendeléseket mondanak vissza, vagy piacot vesztenek. Áthidaló megoldást jelenthet egyrészt a technológia fejlesztése, másrészt új beszállítói kapcsolatok feltérképezése. Itt lehet fontos szerepe az induló zenicai kapcsolatnak. A gépipart, fémmegmunkálást jelentô „találkozási pont” mellett, a zenicai kamara érdeklôdést mutatott a duális szakképzés, a kamarai osztály mûködtetése és az „Önindító” programjaink iránt.

Körvonalazódott a következô találkozó idôpontja és programja is. A zenicai kamarai és üzletember delegáció 2016 márciusának második felében látogat Pécsre, ahol nemzetközi üzletember találkozóra, klaszterek közötti jó gyakorlatok megosztására (Dél-Dunántúi Gépipari Klaszter, valamint Zenica fémipari klasztere) és duális képzés, szakképzés témában történô tudásmegosztásra kerül sor.

A kapcsolatfelvételt segítette, és az elsô találkozón aktívan részt vett Dr. Horváth Dominika külgazdasági attasé asszony.

16

Új év, új változások a szakképzésben is A szakképzést érintô legfontosabb aktualitásokról és változásokról kaphattak tájékoztatást azok a cégvezetôk, könyvelôk, iskolai képviselôk, akik részt vettek a kamara által szervezett fórumon.

A rendezvényen a szakképzési és a szakképzési hozzájárulási törvény változásai mellett a felnôttoktatásról, két szakma államilag garantált ingyenességérôl, az iskolai és a céges kötelezettségekrôl (oktatók, mesterek, felelôsök feladatai), valamint a területi kamarák feladatairól (kamarai garanciavállalás) is szó esett.

KAMARAI HÍREK Elhangzott, hogy a 2016. január elsején életbe lépett minimálbér emelkedés a tanulószerzôdéses tanulók számára a minimális bruttó bér összegét is befolyásolja, és hogy ennek következtében szükségessé válik a tanulók juttatásainak felülvizsgálata.

A februári félévváltás kapcsán szó esett a tanulók bérének kötelezô emelésérôl és annak szabályairól, valamint az esetleges képzôhelyváltás kapcsán felmerülô adminisztrációs és információs képzôhelyi feladatokról.

Az elôadók felhívták a figyelmet arra, hogy az együttmûködési megállapodás új szabályozása alapján új nyomtatvány, fizetési kötelezettség és normatív támogatás került bevezetésre.

Szó esett a pályaválasztásról, a gyakorlati képzôhely-ellenôrzésrôl, valamint a kamara képzôhely minôsítô eljárásáról is. A kamarai garanciavállalás részeként a baranyai képzôhelyek kategóriákba sorolása megtörtént, melynek célja az, hogy a szakiskolák tanulói a lehetô legjobb – tárgyi és személyi feltételeknek megfelelô – képzôhelyeken sajátíthassák el az egyes szakképesítések gyakorlati ismereteit.

A rendezvény végén a résztvevôknek lehetôségük nyílt feltenni kérdéseiket, elmondani problémáikat, megosztani javaslataikat.

Gáncs Katalin Piacsek László

Pályázati lehetôség gyakornokok foglalkoztatására Megjelent a „Gyakornoki program pályakezdôk támogatására” címû GINOP-5.2.4-16 kódszámú felhívás. A program elsôdleges célja a közvetlen munkahelyteremtés, a fiatalok munkahelyi tapasztalathoz segítése. A pályázat bér- és járuléktámogatást nyújt a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan a projektidôszak 9 hónapja alatt, az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakításához is hozzájárul, valamint lehetôséget teremt vállalati gyakornoki kapcsolattartó tevékenység ellátására. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15 milliárd forint. A támogatási kérelmek benyújtása 2016. augusztus 1-tôl 2018. július 31-ig folyamatosan lehetséges.

További információ: Pfiszter Melinda, 72/507-179

Gép-Ésszel Baranyában – folynak az üzemlátogatások A kamara idén 6. alkalommal rendezi meg az általános iskolások pályaválasztását segítô, gépipari szakmák népszerûsítését szolgáló vetélkedô-sorozatot.

A verseny elsô fordulója január végén lezárult, a februári második fordulóban a 43 baranyai általános iskolás csapat a kamara által szervezett üzemlátogatásokon vesz részt a megye jelentôs gépipari cégeinél.

Az üzemlátogatás során a résztvevôk tapasztalatot szerezhetnek a gépiparról és fontos információkhoz juthatnak a cégnél folytatott tevékenységrôl.

A döntôbe jutás feltétele, hogy a csapatok egy elôre kidolgozott szempontsor alapján üzemlátogatási naplót készítsenek. A naplók értékelése után dôl el, hogy melyik lesz az a 10 csapat, aki az április 8-i döntôbe bejuthat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mérnök hallgatókat minden céghez!

2015 szeptemberétôl a felsôoktatási intézményeknek lehetôségük nyílt az alap és mesterképzésekben a gyakorlatorientált, ipari cégek, vállalatok részvételével zajló, más néven duális képzés indítására.

A duális jellegû képzési forma bevezetésének elsôdleges célja a felsôoktatás és a munkaerôpiac igényeinek összehangolása. A kamara együttmûködésével a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Kara 2015-ben 28 partner-céggel szerzôdött, 49 hallgatójuk kezdte meg tanulmányait duális képzési formában építészmérnök, építômérnök, gépészmérnök, környezetmérnök, mérnökinformatikus és villamosmérnök alapszakjaikon. A hazai felsôoktatásban újszerû képzési lehetôség iránt mind az ipari szektor, mind a hallgatók részérôl jelentôs az érdeklôdés.

A kar 2016/2017-es tanévben is indít duális képzési formát az alábbi szakokon: Alapszakok: építészmérnök BSc, építômérnök BSc, gépészmérnök BSc, környezetmérnök Bsc, mérnök informatikus BSc, villamosmérnök BSc Mesterszakok: mérnökinformatikus MSc, szerkezet-építômérnöki MSc, szerkezettervezô építészmérnök Msc, tervezô építészmérnöki Msc. A 2016 szeptemberében kezdôdô ciklusra, ezidáig közel 50 céggel, 90 hallgatói helyre kötöttek együttmûködési megállapodást. A cégek duális képzésben való részvételi szándékára vonatkozóan az EMMI által meghosszabbított határidô 2016. március 18.

Felhívjuk a cégvezetô figyelmét, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fentebb felsorolt szakos hallgatókat érdemben tudja foglalkoztatni, az ön által vezetett cég/cégcsoport be kíván kapcsolódni a képzésbe, az egyetemmel együttmûködési szerzôdés köthetô!

A csatolt dokumentumban található részletesebb információ a képzéssel kapcsolatban, valamint pontosabb tájékoztatás kérhetô az alábbi elérhetôségek valamelyikén: +36 72 503 650/23668 dualiskepzes@mik.pte.hu További információ: www.dualisdiploma.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Jung Antal,

Forsz Kft.

„Nincs lehetetlen, csak gondolkodni kell” Igazi sikertörténet a gépiparban mûködô pécsi Forsz Kft. elmúlt 25 éve: a valamikori 3 fôs mikrovállalkozás mára 20 fôt foglalkoztató céggé vált, a szerszámkereskedés elôbb szerszámélezéssel, majd szerszámgyártással egészült ki, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen modern gépeken, kulturált munkakörnyezetben dolgoznak munkavállalóik.

Jung Antal ügyvezetô büszke a csapatára, mert mint mondja, együtt érték el a sikereket. Úgy véli, nincs lehetetlen, csak gondolkodni kell a megoldáson.

— Idén lesz 25 éve, hogy szerszámkereskedelemmel indítottuk el vállalkozásunkat – idézi fel a kezdeteket Jung Antal. — Eleinte 3 fô munkavállalónk dolgozott a Megyeri úti telephelyünkön, ahol az eltelt évek alatt folyamatosan fejlesztettünk. A kereskedéshez kiegészítô tevékenységként szerszámélezést, azaz forgácsoló szerszámok szervizelését kapcsoltunk, és amikor a kilencvenes évek végén megjelentek a multinacionális cégek Magyarországon – itt fôleg az autóipart és a gépipart emelem ki –, úgy láttuk, érdemes elindulni a szerszámgyártással, hiszen nem minden esetben jöttek a multik után azok a cégek, amelyek ezt a szolgáltatást nyújtották. A szakmai alapunk megvolt hozzá, de gépeket vásároltunk, szakembereket vettünk fel és elkezdtünk szerszámokat gyártani a multicégeknek, amivel nagy lehetôség nyílt meg elôttünk. Az eltelt években folyamatosan fejlesztettünk, a létszámunk is nôtt, jelen pillanatban mintegy 20 fôvel dogozunk. Fôként a magyar piacon tevékenykedünk, az autóipar és a gépipar számára készítünk speciális, egyedi tervezésû szerszámokat, amik kereskedelmi forgalomban nem kaphatók.

Nagy a verseny a piacon, keményen kell dolgozni, kockázatvállalás és folyamatos fejlesztés nélkül ez nem menne. Idén már egy új telephelyen folytatjuk a mûködésünket, ez óriási elôrelépés számunkra. A mostani konjunktúra nagy lehetôség, hiszen a gépipar kiválóan teljesít és már látjuk a holnapot.

— Mi lehet a sikerük titka, mi kellett ahhoz, hogy helyt tudjanak állni két és fél évtizeden keresztül?

— Azt gondolom, hogy a folyamatos tanulás, az állandó fejlesztés és a kemény, kitartó munka kellett ehhez. Emellett mindenképpen hinni kell abban, amit az ember csinál, és ha hisz benne, akkor az eredmények sem maradnak el.

— Biztosan voltak nehéz idôszakok az elmúlt 25 év alatt. Akkor mivel tudta saját magát illetve a munkatársait ösztönözni?

— Mint minden cégnél, így természetesen nálunk is voltak problémák. Fontos, hogy a munkatársaim lássanak egyfajta fejlôdést, hogy ha ez megvan, akkor van motiváció is. A motiváció nemcsak anyagiakban növelhetô, kell, hogy a dolgozók érezzék, van perspektíva, lehetôség, ami által hosszú távon megtalálják a számításukat a cégnél. Elmondhatom azt, hogy van olyan kollégánk, aki már 24 éve dolgozik velünk és több fiatal is itt talált állást magának, miután nálunk voltak szakmai gyakorlaton. Ez azért is fontos számunkra, mert mi nem szériamunkát végzünk, hanem egyedi szerszámokat tervezünk és gyártunk, így dolgozóinknak nagyon felkészültnek kell lenniük. Ezért nem engedhetjük meg magunknak a fluktuációt sem.

— Nagy a verseny a gépiparban, számos vállalkozás mûködik ezen a területen Pécsett és Baranyában. Önök miként találják meg a helyüket ezen a piacon?

— A helyzetünk speciális, mivel a klasszikus gépipari cégek – amelyek alkatrészgyártással foglalkoznak – részükre mi gyártjuk a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat, amivel dolgoznak, tehát ez egy teljesen más terület. De ahhoz, hogy megôrizzük a helyünket a piacon, a technológiai fejlesztéssel párhuzamosan a szakmai ismereteink növelésére is szükség van, ezért folytatunk tanulóképzést a forgácsoló szakmában. Ebben szorosan együttmûködünk a kamarával. Az új telephely-fejlesztéssel is óriásit léptünk elôre. Részben saját erôbôl, részben a Növeke-

dési Hitelbôl vásároltunk egy új telephelyet a Koksz utcában. A korábbi, Megyeri úti épület kereskedelmi egységként mûködik tovább, a gyártást és a precíziós szolgáltatást – újraélezést – költöztettük az új helyre.

— Azt éreztem ki a szavaiból, hogy fontosak önnek a munkatársai. Cégvezetôként miként tudott hozzánôni a feladathoz, hogy most már nem egy 3 fôs vállalkozást kell vezetnie?

— Azt gondolom, hogy a cégvezetônek amellett, hogy figyelnie kell a gazdaság rezdüléseit, személyes kontaktust kell ápolnia a kollégákkal. Meg kell találni azokat az irányokat, adott esetben szavakat, mondatokat, amelyekkel megfelelô módon tud hatni rájuk. Ez éppúgy fontos a szakmunkásoknál, mint a középvezetôknél. Ha ez a kapcsolat mind emberi, mind szakmai szempontból mûködik, akkor a motivációval együtt sikeres lehet a cég. Ahhoz, hogy azt a minôséget, amit a Forsz Kft. képvisel, elérjük, kellô technológiai fegyelemre is szükség van, ez szintén nagyon fontos összetevôje a sikernek.

Azt szoktam mondani: nem kell, hogy szeressenek a munkatársaim, csak tiszteljenek. A fegyelmet megkövetelem, úgy, ahogy a korábbi munkahelyemen is, egy nagy cégnél, ahol középvezetôként dolgoztam. Fontos a szakmai hitelesség is, hiszen ha nem értenék a szakmához, nem tudnám elismertetni magamat. Nincs lehetetlen, mindent meg lehet oldani, csak gondolkodni kell rajta. Nem is szeretem azt hallani, hogy nem lehet megcsinálni. Ha egy ember kell hozzá, akkor egy ember, ha tíz, akkor tíz; egy csapat mûködik együtt a sikerért és a csapatszellem a legfontosabb.

— Miként tudná megrajzolni a Forsz Kft. jövôjét?

— Mindenképpen stabilan kell tartanunk a helyzetünket a piacon, Az elsô dolgunk az , hogy át kell alakítanunk a marketingtevékenységünket.

A második fontos lépés a rendelkezésre álló technológia továbbfejlesztése, ami eszközfejlesztést is jelent. A harmadik dolog pedig az oktatás kérdése, hiszen a szakma, a technológiák, a gyártógépek folyamatosan fejlôdnek. Ahhoz, hogy az új kihívásoknak meg tudjunk felelni, tovább kell képeznünk magunkat. A továbbképzések lehetnek a gépgyártók oktatói bázisán, vagy oktatóik által telephelyünkön. Szakmai szempontból a kapcsolódó kutatás-fejlesztés nyomon követése a legfontosabb. A piacon óriási a verseny, ha megállunk a fejlôdéssel, akkor lemaradunk.

Kis Tünde

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGÉSZSÉGMOTIVÁTOR

Tavaszi méregtelenítés:

Kopogtat a tavasz, éled a természet, ahogy a napsütés hatására lassan kabátunktól is szabadulni kívánunk, úgy vágyunk arra, hogy a hosszú téli hónapokban lerakódott méregtôl is megváljunk.

Nagy divat a tavaszi méregtelenítô kúra, amit az esetek jó részében a testre fókuszálva végeznek az emberek, ám ez csak az egyik része a megkönnyebbülésnek.

A böjtöt évszázadok óta alkalmazzák a test megtisztítására, régen inkább a vallásokhoz tartozó gyakorlat volt és az önfegyelemrôl, a tudatosságról, valamint az önmagunk iránt vállalt felelôsségrôl tett tanúbizonyságot. Manapság úton-útfélen hirdetnek méregtelenítô programokat: wellness-szállodák 4-7 napos komplex kúrákat, orvosok, természetgyógyászok egyhetes, elvonulós léböjt-kúrákat, vagy orvosi felügyelettel, munka mellett végezhetô léböjtöt, esetleg méregtelenítô csodaszereket, amelyeket a megszokott életmód és táplálkozás megváltoztatása nélkül kell fogyasztani.

Döntsünk bármelyik mellett, néhány szempontot érdemes megfontolni.

A méregtelenítés nem önmegtagadás, hanem a szervezet megtisztítása az egészség érdekében, és nem is fogyókúra, még ha a testsúly csökkenése be is következik a program végére. Szervezetünk folyamatosan végez méregtelenítést, elsôsorban a máj, a vesék és a vastagbél, de a tüdô és a bôr is hatástalanít egyes anyagokat. (Sokszor látványos a bôr jelzése a szervezetben lévô méreganyagok fel-

tömkelege torlódásokat okoz, gátolja az energiák áramlását, ezért segíti a méregtelenítést, ha megszabadulunk a fölösleges holmiktól és rendet rakunk magunk körül. Általánosságban elmondható, hogy a méregtelenítés elsô két napja igazi kihívást jelent az emberek számára, ekkor kezdenek a lerakódott méreganyagok felszabadulni, ezért gyengeség, fejfájás, szédülés lehet a kísérôjelenség. A böjtölôk a következô napokban egyre erôsebbnek érzik magukat, az esetek többségében egy hétre tervezett kúrák végén pedig energikussá, fitté válnak. A méregtelenítés jó hatását hosszú idôre megôrizhetjük, ha hetente egy-egy gyümölcs- vagy méregtelenítô napot tartunk, figyelünk a táplálkozásra, a mozgásra, a lelkünkre, egyáltalán az egészségünkre.

testi-lelki tisztulás szaporodásáról.) Idônként szükség van a természetes méregtelenítésen kívüli tisztulásra, a tudatosan végzett salaktalanítással ugyanis kiküszöbölhetjük betegségeink egy részét és javíthatjuk az immunrendszerünk állapotát.

A tisztító folyamatok egyik alappillére a táplálkozás. Van, aki a húsmentes étkezésre esküszik, más léböjttel, zöldség-, gyümölcslé, valamint gyógyteák és víz fogyasztásával tisztul, vagy az egyes ételcsoportok elhagyásával kialakított diétát követi. Fontos ismernünk saját magunkat, a betegségeinket, lehetôségeinket és ehhez mérten kiválasztani a nekünk legmegfelelôbb méregtelenítô módszert. Vannak olyan programok, amelyeket csak orvosi felügyelettel ajánlott végezni, mivel az orvos folyamatosan figyelemmel kíséri a böjtölô reakcióit és probléma esetén beavatkozik. A táplálkozás mellett különbözô eljárásokkal a beleket, a májat is meg lehet tisztítani a lerakódásoktól.

Fontos figyelmet fordítani a lelki méregtelenítésre is. Ha lelkünket a harag, a félelem, az agresszió, a ragaszkodás, a stressz terheli, hiába szabadítjuk meg a szervezetet a lerakódásoktól, az egyensúly nem áll helyre. De érdemes körülnézni a közvetlen környezetünkben is: a rendetlenség, a felhalmozott tárgyak

+1 tipp: Hatékonyan támogatja a méregtelenítést a különbözô böjtök, kúrák mellett a nyirokmasszázs. Ez a „gyógyító simítás” amellett, hogy elôsegíti a nyirok gyorsabb kiürülését a szervezetbôl, jótékonyan hat az idegrendszerre, a reflexekre és az immunrendszerre, általa fokozódik a sejtanyagcsere és a salakanyagok felvétele a véráramba, így csökken a stressz, gyorsul az anyagcsere, csökken a cellulitis. A kezelés kiegészíthetô talpreflexzóna masszázzsal és akupresszúrával is.

Novreczky Zoltán masszôr 30 9938 568

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

EGÉSZSÉGMOTIVÁTOR

Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdô a család minden tagjának

Kellemesen fürdôzünk a meleg vizes medencében, miközben a langyos tavaszi napsütés simogatja arcunkat.

Késôbb részt veszünk a szaunaszeánszon, ezalatt a gyerekek húsvéti kézmûves foglalkozáson ügyeskednek és ajándékokat keresnek a fûben – biztosan sokan töltenék szívesen a húsvétot ilyen idilli, nyugodt környezetben.

A Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdô éppen ezekkel az élménnyel várja vendégeit – és nem csak húsvétkor.

Nem hagyható ki a felsorolásból a gyógyvíz ivókúraként való alkalmazása sem. Kiváló a csontritkulás kezelésére, de bél-, máj- és epebetegek gyógyítására is használható, mivel közismert hashajtó hatása.

Az ivókúra jól kiegészíti a gyógyfürdô-kezeléseket.

De nem csak gyógyulni jönnek a vendégek Kehidakustányba, hanem kikap-

babafürdetô káddal, napernyôvel, babakocsival biztosítják. A Csemete Kuckó a hét minden napján játékokkal, kézmûves foglalkozásokkal várja a kicsiket. A Kehida Termál Hotelben 42 szoba található, a változatos szobatípusok megfelelô elhelyezést biztosítanak pároknak, kisbabás családoknak, nagycsaládoknak, illetve a mozgássérült vendégeknek is.

13 gyógy- és élménymedence összesen 2400 m2 vízfelülettel, 94 méteres óriáscsúszda, változatos szobatípusokat kínáló szálláshelyek, helyi alapanyagokból készült egészséges ételek, családi és gyermekprogramok, felnôtt- és gyermek gyógykúrák, wellness – ez csak néhány a Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdô kínálatából. A zalai Kehidakustányban található, 3 hektáron elterülô fürdôkomplexum a család legkisebbjeitôl a legidôsebbekig mindenki számára nyújt gyógy- vagy élményprogramot egész évben.

A hazai gyógyfürdôk között kimagasló kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos minôsítésû gyógyvíz forráshômérséklete 49 °C, amely a medencékbe érkezve kellemes 34-36 °C-ra hûl le. Kiválóan alkalmas idegrendszeri, nôgyógyászati, bôrgyógyászati és mozgásszervi problémák megelôzésére és gyógyítására. A víz fontos szerepet játszhat a baleseti rehabilitációban is, mivel lényegesen felgyorsítja a sérülések, törések gyógyulási folyamatát, emellett gyulladáscsökkentô hatása miatt bôrproblémák kezelésére is javasolt.

A rendkívül jótékony kén fürdôzés, ivókúra és inhaláció során kerülhet az ember szervezetébe Kehidán. A fürdô szabadtéri részén található a minden évszakban mûködô gyógyvizes ülômedence és gyógyvizes úszómedence, a fedett fürdôben egy súlyfürdôs, nyakzuhanyos gyógymedence és egy 34-36 fokos kör ülômedence biztosítja a vendégek nyugodt kikapcsolódását. A fürdôkúrát szakorvosi ellenôrzés mellett fizikoterápiás kezelésekkel, gyógymasszázzsal, gyógytornával egészíthetik ki a gyógyulni vágyók.

A kehidai víz gyermekterápiára is alkalmas. Az elmúlt négy évben több mint 150 gyermek egészségmegôrzô, fejlesztô és mozgásszervi terápiáját végezték speciális étrenddel, konduktív- és gyógytornával, fizioterápiás kezelésekkel, ivókúrával és természetesen a kehidai gyógyvíz jótékony hatásával.

csolódni, feltöltôdni, új kalandokat átélni.

A gyógy- és élményfürdô medencéiben az egészen apró gyerekek is fürödhetnek, számukra a gyermekpancsoló és a bébi csúszda, a nagyobbaknak a 94 méteres óriáscsúszda, a kamikaze csúszdák, a pezsgôsziget, a sodrómedence és még számos élményelem nyújt felejthetetlen kikapcsolódást.

A gyógyító eljárások, terápiák mellett igénybe vehetünk a fizikai és lelki egyensúlyunk javítását, valamint a fittségünk megôrzését elôsegítô szolgáltatásokat is.

A wellness ugyanis egy olyan egészségtudatos életforma, amely fizikai, szellemi, lelki harmóniát varázsol mindennapjainkba. A Kehida Termálban többek között aromaolajos kádfürdôvel, vízi gimnasztikával, kozmetikai kezelésekkel, masszázsokkal, különbözô szaunákat, gôzfürdôt és zeneterápiás kabint is magába foglaló szaunaoázissal és számos testkezeléssel frissíthetjük fel testünket-lelkünket.

A fürdôkomplexum szerves része a négycsillagos Kehida Termál Hotel, így a vendégek akár fürdôköpenyben is átsétálhatnak a néhány lépésre lévô medencékhez. A bababarát szállodában a legkisebbek kényelmét etetôszékkel, babaággyal,

A magyar, cseh, német, osztrák és holland törzsvendégek fele a fürdô és a gyógyvíz miatt, másik fele pedig a magas színvonalú gasztronómiai élményért érkezik a gyógy- és élményfürdôbe. A magyarországi 4 csillagos szállodák között az elsô 10-ben tartják számon a Deák Ferenc nevét viselô étterem konyháját. A magyar reformkor, a wellness és a nemzetközi konyha ételeinek elkészítéséhez az alapanyagot elsôsorban a Zala-völgy erdôibôl, mezôirôl, tavaiból és folyóiból, valamint a tradicionális paraszti baromfiudvarokból válogatják.

Az év bármelyik szakában érdemes ellátogatni Kehidakustányba, hiszen mindig más és más élménnyel gazdagodhatunk.

A gyógy- és élményfürdô munkatársai a szezonokhoz vagy a jeles napokhoz kötôdôen kedvezményes csomagokat állítanak össze, az ebben elérhetô programok a család minden tagjához szólnak. Ám ha mindez mégsem lenne elég, a Kehidakustány melletti zalai lankákon számos gyalogos és kerékpáros túralehetôség várja a feltöltôdésre vágyókat.

További információ: www.kehidatermal.hu

20

BARANYA GAZDASÁGA

Pályázna és kérdése van?

Segítünk!

A vállalati fejlesztésekre irányuló GINOP KFI pályázatokon innovatív – tudás-intenzív – vállalkozások prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatás fejlesztésének támogatására nyerhetô forrás, mely támogatja a fejlesztési munkát, prototípus gyártását, illetve a teljes folyamatot akár a piacra lépésig.

A fejlesztési célok értelmezésekor a pályázó azonnal szembesül a kiírás nehézségeivel, mely nem más, mint a kutatás-fejlesztési innovációs tartalom megfogalmazása a támogató szervezet elôírásainak megfelelôen.

Az ideális pályázatíró ilyenkor kutat, valószínûleg az interneten. Ha beírja a keresôbe, hogy innováció, Pécs,

Dél-Dunántúli Gazdaság ipar, fejlesztés, már a harmadik találat a kamarához vezetheti.

A kamara szakértô munkatársai több éves tapasztalattal a hátuk mögött segítik a pályázatírók munkáját. Felteszik a kiíróknak a felmerülô kérdéseket, segítenek definiálni a tenderek tartalmát.

Mivel a kamara fontosnak tartja, hogy a vállalkozások színvonalas szolgáltatásokhoz jussanak, 2013 év ôszétôl fogva saját adatbázist hozott létre, melyben, olyan önkéntes tag pályázatíró vállalkozások jelentkezhetnek, amelyek megfelelô referenciahátteret tudnak felmutatni. Így a kamara ôket ajánlja ki és egyben szavatolja is megbízhatóságukat.

A kamara pályázatíró cégei között szerepelô EU-Winner Kft. ügyvezetôjével, Karsai Dániellel készítettünk riportot, aki novemberben kereste fel a kamarát két projekt kapcsán.

— Az EU-Winner Kft. szigetvári telephelyû, de pécsi irodával is rendelkezô cég 2006 óta foglalkozik – többek között – pályázati tanácsadással és projektmenedzsmenttel a Dél-Dunántúli régióban. A cég elmúlt években bonyolított projektjeinek mérete összességében meghaladja a 20-30 milliárd forintot. Minek köszönhetô ez a siker?

— Több száz hazai, illetve európai uniós forrásokból finanszírozott pályázattal foglalkoztunk eddig. A siker kulcsa többek között a tájékozottság, a szakmai háttér, kapcsolatrendszer, a „naprakész” információ. Fontos a pályázati pontokat megfelelôen feltárni, és tudni azt, hogy kihez lehet fordulni, ha kérdés merül fel. Tisztában kell lenni azzal, hogy ki az, aki össze tud kötni a pályázatokat kiíró intézményekkel.

— Miért ítélték meg úgy, hogy a kamara az ideális partner ebben?

— A vállalati fejlesztésekre irányuló GINOP K+F+I pályázatokkal kapcsolatos kérdéseinkkel azért önöket kerestük meg, mert a társaságunk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által ajánlott pályázatíró cégek között szerepel és egyértelmû volt a jó szakmai kapcsolatra való alapozás.

— Ez egy jó döntés volt, hiszen elindult a közös szakmai munka az egyeztetések után...

— Igen, nem véletlenül ajánlották Önöket más cégek is!

— Beszéljünk kicsit az eredményrôl! Hogy állnak a pályázatíró cég – kamara – pályázó együttmûködésében beadott GINOP K+F+I pályázatok, melyek kapcsán megkereste a kamarát?

— A végeredmény rendkívül imponáló, több kérdéskörben is elindultak az együttmûködések.

— Ezeket az információkat a szakmájából adódóan nyilván bizalmasan kell kezelni, de zárásként még megosztaná velünk azokat a témaköröket, melyekben a kooperáció elkezdôdött?

— Nagyon értékes és gazdaságfejlesztésileg biztató témákról van szó: reméljük az élelmiszeri fejlesztés, és a kozmetikum komplex fejlesztése körökben érhetünk el közös sikereket a jövôben.

Rozs Eszter

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ

21

Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár harmadik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

Szinte észre sem vették, amikor beléptem a terembe, egy probléma megoldásába merültek el. Három különbözô szakma képviselôi, egy bennük a közös: saját vállalkozást szeretnének alapítani.

— Egy ismerôsömtôl hallottam a lehetôségrôl – kezdi a sort dr. Borbás Zoltánné, Betti. — Fodrászként dolgoztam tizenhárom éven át, ez idô alatt megtanultam, miként lássam meg a szépet az emberekben. Megszülettek a gyerekeim, s úgy gondoltam, valami másba kezdek. Fotózni mindig is szerettem, a hobbim volt, gondoltam megpróbálok ebbôl megélni.

Az elsô idôben mindent elvállalt a riport fotózástól egészen az esküvôi fotókig. Közben letette az OKJ-s vizsgát, alkalmazott fotográfus lett, azóta elsôsorban esküvô, család és modell fotózással foglalkozik, de már megpróbálkozott a reklámfotózással is a szakiskolában ez volt az egyik vizsgafeladat.

— Fotósnak születni kell, az ehhez szükséges látásmódot nem lehet megtanulni – vallja. — Az eltelt években több workshopon vettem részt, sok fotóssal találkoztam, folyamatosan fejlesztettem a tudásomat. A természetes fény az, amit leginkább szeretek, ami egyben egyedi jelleget kölcsönöz a felvételeimnek.

Mint mondja az Önindítóra azért jelentkezett, mert ahhoz, hogy sikeres legyen a vállalkozása még több ismeretre van szüksége, mint amit az évek alatt már megszerzett.

— Nagyon jó kis csapat jött össze, ami nemcsak újabb kapcsolatokat jelent, hanem a látásmódomat is kibôvítette.

Induláshoz szükséges tudás, tôke, kapcsolati rendszer — Így igaz – veszi át a szót az építészmérnök végzettségû Ádám Ivett, aki 14 éves kora óta erre a pályára készült. — Pécsett szerettem volna maradni, ezért egy cégnél helyezkedtem el a diploma után, ahol 3D-s modelleket készítettünk, elsôsorban külföldi megrendelôk részére.

A párom is építész, egyéni vállalkozóként dolgozik. Már régóta foglalkoztunk a gondolattal, hogy közös vállalkozást indítunk.

Annak a véleményének is hangot adott, az Önindító program, amelyre a facebookon talált rá, kapóra jött.

S amikor elolvasta a felhívást, úgy érezte ezt rá szabták, neki írták ki, hiszen általa megkapja az önálló vállalkozás elindításához szükséges tudást, valamint a felhasználható támogatás lehetôséget teremt a szükséges eszközök beszerzésére is. Döntött, beadja a pályázatát.

— Nemcsak klasszikus építészettel, hanem 3D-s látványtervezéssel és térgrafikával is szeretnénk foglalkozni – avat be a vállalkozásuk terveibe. — Miután a téli hónapokban rendszerint az építôiparban kevés a megrendelés, ezért a számítógépes játékok készítése is beletartozik majd a tevékenységkörünkbe. Mindennek megvalósításához jó hátteret ad a már október óta zajló vállalkozói tanfolyam, amelyen már eddig is sok olyan dolog került elô, ami tôlem eddig távol állt, mint a könyvelés, a tárgyalástechnika, vagy akár az üzleti terv. S, hát arról nem is beszélve, hogy a résztvevôk között számos rokonszakma képviselôje is jelen van, akikkel a késôbbiekben, akár közösen is megvalósíthatunk projekteket.

Éppen végszóra érkezik Horváth Tünde, aki néhány hónapja még a harkányi gyógykórházban dolgozott, de úgy érezte megpróbálja a maga útját járni.

— A Mecsek Maraton Team tagja vagyok, ahol az egyik csapattársam hívta fel a figyelmemet az Önindító programra, meg arra, hogy a szabadidôipar is része lett – mondja. — A munkám mellett kialakult a saját kuncsaftköröm is, akik rendszeresen járnak hozzám, de már külföldrôl is jelezték zenészek, hogy igénybe vennék a szolgáltatásaimat, amikor két, háromhetes gyógy-kúrán vesznek részt Harkányban.

Aztán eljött a pillanat, amikor úgy döntött belevág, beadta a pályázatát, sikerrel vette az akadályokat, most az ötletei megvalósításán dolgozik. A tervei között szerepel, egy komplex szolgáltatás létrehozása. A gyógytorna mellett része lenne a kinezológia, amelynek segítségével feltérképezhetôk a lelki eredetû betegségek, valamint a holisztikus szemlélet, ami a szervezet belsô gyógyító erejét hivatott növelni.

— Ezen rendszerek összekapcsolásával eddig még hazánkban senki nem élt – ad hangot véleményének. — E mellett pedig nyaranta táborokat szerveznék gerincferdüléses gyerekeknek.

A Mecsek Maraton Team tagjaként pedig a sport örömének népszerûsítésére helyezném a hangsúlyt, a magyar és külföldi hallgatók körében egyaránt. Jelenleg azonban számomra a legnagyobb gondot az alkalmazotti lét vállalkozóivá történô átalakítása jelenti. Ahogy bôvülnek az ismereteim, úgy íródnak át a fejemben a már megszületett tervek. Most éppen egy franchise rendszerben mûködô vállalkozásban gondolkodom, amelybe a tanfolyam több résztvevôjét is szívesen bevonnám.

Sz.K.

22 A Búza tértôl alig néhány lépésnyire található HARMAT Gábor fogtechnikus mester által alapította Opti-Dental fogtechnikai labor Pécsett. A falak mellett végighúzódó munkaasztaloknál szorgos munka folyik. Az egyiknél éppen egy próbára váró fogsoron végzik az utolsó simításokat, míg a másiknál egy pótlás polírozása folyik. A nyugalmat árasztó, barátságos laboratórium kellemes helyszínéül szolgál a beteg, fogorvos és technikus közös munkájához is.

— Annak idején nem erre a pályára készültem – avat be a kezdetekbe Harmat Gábor fogtechnikus-mester. — Pécsett a kis-Pollackon végeztem, építésznek készültem. Azonban, mire leérettségiztem, az építôipar válságba került, váltanom kellett. A szüleim az egészségügyben dolgoztak, így rálátásom nyílt a fogtechnikára.

MESTERKÉPZÉS retlenek voltak itthon, kevesen éltek vele, magas áruk miatt.

Mint mondja, már az esô pillanattól tetszett neki fogtechnikusság, a benne rejlô kreativitás, az alkotás lehetôsége.

Az ismerôseinek tanulóként is készített fogakat. E mellett a fogorvos barátai is mind több alkalommal ôt kérték fel a betegeik fogpótlásainak elkészítésére.

— Sikerélményt adott, hogy elégedettek voltak a munkámmal – emeli ki.

— E mellett az is megfogott, hogy ez a szakma is állandóan változik, újabb és újabb anyagok, technológiák jelennek meg. A számítástechnika is mind na-

Dél-Dunántúli Gazdaság — A munkatársaim kivétel nélkül a tanulóim voltak – folytatja tovább beszélgetésünket. — Többször is megpróbáltam munkatársakat keresni, de soha nem találtam olyant, aki megfelelt volna az elvárásomnak, ezért döntöttem úgy magam képzem ki az utánpótlásomat.

Hat tanulóm volt eddig, s arra nagyon büszke vagyok, hogy mindannyian a szakmában maradtak. Jelenleg is ketten vannak, akik felváltva töltenek az iskolában és nálam egy hetet.

Jelenlegi fogtechnikai laboratóriumát nyolc évvel ezelôtt nyitotta meg, ami szinte már praxis laborként mûkö-

Egyfajta kihívás, szakmai mérce Utánanézett hol folyik e szakmában képzés, gyakorlati helyet keresett, ahol elsajátíthatja a szakma alapjait.

— Szabó Kázmér fogtechnikusnál voltam tanuló, akitôl nagyon sokat tanultam – folytatja tovább beszélgetésünket. — Jól felszerelt laboratóriumban, családias körülmények között folyt a munka. Nagy elônyt jelentett az is, hogy a fogtechnikusi mesterség minden egyes fázisát megtanulhattam a mintázástól, a korona és híd készítésén át, a fogsorokig, kombinált munkákig.

A végzést követôen lehetôsége nyílt arra, hogy szakmai fejlôdése érdekében külföldön dolgozzon. Két évig Horvátországban egy fogtechnikai labor alkalmazta, s ahol alkalma nyílt arra, hogy a legmodernebb technológiát, annak minden területét megismerje, elsajátítsa azokat.

— Ez egy nagy labor volt, ahol bedobtak a mélyvízbe – idézi fel az akkori éveket Harmat Gábor. — Komoly szakmai kihívást jelentett, hiszen már akkoriban olyan fogtechnikai eljárásokat alkalmaztak, amelyek szinte isme-

gyobb teret nyer, lassan itt is eljutunk majd odáig, hogy a pótlásokat számítógéppel készítjük el és 3D-ben nyomtatjuk majd ki.

Szólt arról is, amióta befejezte az iskolát szinte folyamatosan részt vesz az alapanyaggyártók által meghirdetett továbbképzéseken. Ezek jelentôs része Németországban zajlik, az elméleti oktatás mellett része egy gyárlátogatás. A gyakorlati rész a tanlaboratóriumban zajlik, ahol egy demonstrátor bemutatja az egyes mûveleteket, amelyeket minden résztvevô a kapott alapanyagok felhasználásával maga is elvégezhet.

Vállalkozásának alapjait a külföldön töltött évek után tette le. Az elsô idôben egy hajdani kollégájával közösen bérelt ingatlanban alakította ki fogtechnikai laboratóriumát, ahol egymástól függetlenül dolgoztak, majd tovább lépett és elkezdett tanulókkal foglalkozni.

dik, ugyanis az egyik fogorvosnak tizenhat éve dolgozik. A laboratórium belsô tereinek elosztása pedig lehetôséget terem a közös konzultációkra, amelyre fogorvos és betege együtt érkezik, a rendelôbe ennek eredményeként már egy szinte azonnal felhelyezhetô fogpótlás érkezik.

— Már többször is foglalkoztatott a gondolat, hogy mestervizsgát tegyek, de nagyon körülményes volt, helyben nem is volt rá lehetôség csak Budapesten. Örültem, amikor tudomásomra jutott, hogy támogatás felhasználásával Pécsett szerezzem meg a mesterlevelet. Jó csapat jött össze, egymástól is sokat tanultunk. Számomra a mestercím megszerzése egyfajta kihívást is jelentett, meg lehetôséget arra, hogy megmérettessem magam – emeli ki.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

TANULÓSZERZÔDÉS

Az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyben a jól képzett szakemberek hiánya. Ennek okai nemcsak abban keresendôk, hogy mind többen mennek külföldre, s ott próbálnak szerencsét, hanem egyre kevesebben vállalják a fizikailag és szellemileg is megterhelô három mûszakos ágy melletti munkát. Mára a hiányszakmák sorába lépett az ápolónô és a mûtôkben dolgozó szakasszisztens. Pécsett az Egyetem Klinikai Központja a gondok orvoslására saját utánpótlása kinevelésére – a tanulószerzôdés elônyeit kihasználva – gyakorlati bázist biztosít a jövô egészségügyi szakdolgozói utánpótlásának.

Egy jó ápoló nagy kincs — Még mindig uralkodik hazánkban az a téves nézet, hogy az ápoló az orvos utasításainak végrehajtója – kezdi beszélgetésünket VARGÁNÉ APAGYI Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának ápolási igazgatója. — Az ágy mellett dolgozó ápolók a nap 24 órájában ott vannak a betegek mellett, a legkisebb változásra is felfigyelnek, sokszor életet mentenek azzal, hogy idôben észreveszik az állapotában bekövetkezett negatív változásokat. Ehhez azonban magas szintû szaktudás és a betegek együttmûködését elérô kölcsönös bizalom megteremtése szükséges. Sajnos mindezek ellenére az ápolók sem erkölcsileg, sem anyagilag nem kapnak megfelelô elismerést, miközben Nyugat-Európában nagy a presztízsük. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy elôször magunknak is kellene tennünk azért, hogy elismerjék ezt a szakmát, amelyben egyszerre sokféle feltételnek – magas szintû szaktudás, empátia, jó kommunikációs készség – kell megfelelni mind a betegek, mind az orvosok, mind a társadalom felé. Pécsett az egyetemen erre az elsô lépéseket már megtettük az új klinikai vezetôi struktúra kialakításával, ahol a klinikavezetô fônôvér megnevezés helyére az ápolásszakmai-igazgatóhelyettes lépett, aki az adott klinika ezen területének elsô számú irányítója lett, a tevékenységéhez szükséges, kibôvített vezetôi jogosultsággal, hatáskörrel a döntések meghozatalához, végrehajtásához. A következô pedig az volt, hogy a kamara által akkreditált gyakorlati képzôhelyként mûködik ma már a Klinikai Központ, tanulószerzôdéssel foglalkoztatjuk a leendô ápolókat. Jelenleg tizenketten vannak, akik ebben a tanévben végeznek. Bízunk benne, hogy mindannyian nálunk maradnak a végzést követôen is.

Mint mondja, amikor a Klinikai Központ ápolási igazgatója lett, azzal szembesült, ha nem lépnek idôben, nem lesz, aki a magasan képzett szakemberek helyére álljon.

— Már a Honvéd Kórházban, mint ápolási igazgató részt vettem a szakképzésben – folytatja tovább beszélgetésünket. — Akkoriban alakult át a szakképzési rendszer, megszûntek az egészségügyi szakközépiskolák, általános ápoló két év alatt lehetett valaki, s erre épültek rá a speciális végzettséget adó OKJ-s képzések.

Szólt arról is, a Honvéd Kórházban is foglalkoztak gyakorlati képzésekkel, elsôsorban az Egészségügyi Szakiskola tanulóinak biztosítottak

gyakorlati hátteret, mindemellett saját dolgozóik speciális továbbképzéseit is szervezték.

Kitért arra is, a három éves, érettségire épülô, 4600 órás OKJ-s képzés bevezetése is törést jelentett az ápolóképzésben, akik vállalkoztak rá, egy úgynevezett áthidaló képzés keretében szerezhették meg ezt a végzettséget. Sokan inkább a fôiskola elvégzése mellett döntöttek, mert az belépôt jelenthetett egyes egyetemi karok graduális, vagy posztgraduális képzéseire. Ennek következtében jelentôen lecsökkent az egészségügyi szakmákra jelentkezôk száma.

— A három mûszak, a mind fizikailag, mind szellemileg megterhelô osztályos ápolói munka, az alacsony fizetés egyre kevésbé vonzza a fiatalokat erre a pályára – ad hangot véleményének.

— Ezért is született meg a döntés, két évvel ezelôtt a Klinikai Központban, hogy vegyük át a gyakorlati képzés teljes lebonyolítását a Szociális és Egészségügyi Szakképzô Iskolától, a fiatalok lássák, van jövô ebben a szakmában. Ezt a célt szolgálja a minden tanév elején megtartásra kerülô érzékenyítô hét, amelynek során bemutatjuk a leendô tanulóknak a klinikákon folyó munkát.

— Jelenleg tanulószerzôdéssel háromszáznyolcan sajátítják el a szakma alapjait nappali és

esti tagozaton a Klinikai Központban, s lesznek felnôtt és gyermekápolónôk, fogászati, laboratóriumi asszisztensek, képi-diagnosztikai és sugárterápiai asszisztensek, gyógy- és sportmasszôrök, mentôápolók.

A szerzôdéseket is személyre szabottan kötik, s azokat pedig – 74-en vannak – akik nem fértek be a tanulószerzôdés hatálya alá, együttmûködési megállapodás alapján foglalkoztatják. A tanulók száma velük együtt meghaladja a háromszáznyolcvanat, akikkel százhatvan, speciálisan képzett egészségügyi végzettséggel rendelkezô gyakorlatvezetô foglalkozik. Saját gyakorlóbázist hoztak létre, úgynevezett demonstrációs termeket alakítottak ki, ahol próbababákon gyakorolhatják be a tanulók az egyes fogásokat és egyéb munkafolyamatokat. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a Klinikai Központban töltik gyakorlatukat az egyetem egészségtudományi és orvosi karának hallgatói is. E jelentôs számú diák ügyeit, a gyakorlatok koordinálását és szervezését az egyik helyettese intézi.

Vargáné Apagyi Erzsébet maga is végigjárta a ranglétra minden fokát. Pécsett a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola egészségügyi tagozatán érettségizett. Elsô munkahelye az I. számú Sebészeti Klinika volt, ahol három mûszakban dolgozott. Innen az útja az Ideg- és Elmeklinikára vezetett, ahova osztályvezetô ápolónak hívták. A Tüdôgyógyintézetben, mint vezetôasszisztens dolgozott a mobil tüdôszûrô állomások szakmai irányítása tartozott hozzá, majd annak megszûnését követôen ismét osztályvezetô ápolóként tevékenykedett. Élete egy újabb szakasza, amikor a betegekkel való közvetlen kapcsolat helyébe az irányítás lépett, a Honvéd Kórházhoz kapcsolódik, ahol az elôdje nyugdíjazását követôen ápolási igazgatónak nevezték ki. A fekvôbeteg ellátás integrációját követôen is az Akác utca maradt a székhelye, s aztán amikor a Klinikai Központ ápolási igazgatója nyugállományba vonult, s az állást meghirdették, megpályázta, három éve tölti be ezt a posztot.

Mindeközben folyamatosan fejlesztette a tudását. Budapesten, az Egészségügyi Fôiskolán intézményvezetôi szakképesítést szerzett, a Pécsi Egyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a szociálpolitika szakot, a Közgazdaság-tudományi Karon pedig mindezt egészségügyi menedzser végzettséggel fejelte meg.

Sz.K.

24

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Nosiboo Európa után Amerika meghódítására törekszik

Mátrabérci Zsolt, ATTRACT Kft. Mátrabérci Zsolt nevét az Európa Kulturális Fôvárosa évvel kapcsolatban jegyeztük meg, amikor a pécsi négycsillagos Corso Hotel belsôépítészeti munkáit végezte cégével, az ATTRACT Kft.-vel. A kialakítás során igyekeztek megjeleníteni a belsô terekben a pécsi szellemiséget. A városhoz hû fiatal tervezôrôl legközelebb a Nosiboo termékkel kapcsolatban hallottunk, nem is akármilyen összefüggésben: a termék 2014-ben orvosi eszköz kategóriában elnyerte a világ egyik legrangosabb nemzetközi termékdíját, a Red Dot Design díjat. Hogy mi a kapcsolat a szállodabelsô és egy gyerek orrszívó között, ez is kiderül a pécsi dizájnerrel készült beszélgetésbôl.

— Az ATTRACT Kft. 1998-ban alakult belsôépítészeti profillal – eleveníti fel a kezdeteket Mátrabérci Zsolt. — Belsô terek tervezésével és komplett kivitelezésével foglalkoztunk barátommal és üzlettársammal, Streitmann Walterrel, azonban az építôipari és az általános gazdasági helyzet egyre kevésbé kedvezett ennek a tevékenységnek. Budapestre kellett volna költöznünk ahhoz, hogy a meglévô szakmai színvonalon folytassuk, ezt viszont nem akartuk, így 2011-ben tudatosan döntöttünk a profilváltás, a termékfejlesztés mellett.

— Miért nem mentek el Budapestre, ha ott több lehetôség nyílt volna az önök számára?

— Egyszerû: nagyon szeretünk itt élni. Hogy ne kelljen elköltözni, inkább valami újba kezdtünk.

Tudatosan kerestünk egy ötletet, amibôl saját terméket tudunk csinálni, természetesen a dizájn vonalat nem elhanyagolva. Mindenképpen prémium minôségû termékben gondolkodtunk, és azt is tudtuk, hogy nem kizárólag a magyar, hanem a nemzetközi piacra szeretnénk értékesíteni.

A tervezôpáros elsô és sikeres terméke a Nosiboo gyermekbarát orrszívó lett. Az ötletet a való élet hozta, a fiatalemberek szülôkké váltak és nem találtak olyan orrszívót a piacon, amivel meg lettek volna elégedve.

— 2011-ben indult az elsô termékfejlesztés és 2 évig tartott, míg piacra tudtuk vinni – folytatja a történetet Mátrabérci Zsolt. — 2013-ban mutattuk be a legnagyobb európai szakmai fórumon, a kölni Kind und Jugend Trade Show-n. Ez a termék egy orvostechnikai eszköz, így viszonylag bonyolult engedélyeztetési folyamat után kapta meg az összes engedélyt.

— Miként fogadta a piac az új terméket?

— Nagyon nehéz dolga van egy olyan ismeretlen magyar cégnek, amelynek egy darab terméke van, ráadásul az egy orvostechnikai eszköz. Bizalmat kellett építenünk a felhasználók és a forgalmazók felé is, végül is gyermekünk egészségérôl van szó. Ez a harmadik szezon, hogy piacon van az elsô termékünk, és most kezdjük elérni azt a forgalmat, amit a kezdetekben reméltünk. Európában szépen épül a Nosiboo brand, azóta megjelent egy termékkiegészítônk, egy új termékünk és jelenleg is több termék kifejlesztésén dolgozunk.

Nosiboo babaorrszívók jelenleg 15 európai országban kaphatók, ez is azt mutatja, hogy nem véletlenül dolgoztunk vele olyan sokat.

A Nosiboo 2014-ben orvosi eszköz kategóriában elnyerte a legrangosabbnak tartott nemzetközi termékdíjat, a Red Dot Design díjat, majd 2016ban egyedi és kimagasló formatervezése miatt kivívta a Német Dizájntanács elismerését és German Design Award díjat kapott. Ezek a díjak nagyon fontosak számunkra, hiszen hiteles bizonyítékot nyújtanak a termék minôségérôl és egyben nagyon fontos marketingeszközök is. Éppen abban segít, amiben új brandként gyengék vagyunk: a forgalmazói-vásárlói bizalom kialakításában. A 2015-ös év olyan fordulópont volt, amikor már a forgalmazási adatokból is kitûnt, hogy érdemes növekednünk és folyamatosan fejlesztenünk.

Nem egy konkrét termékre gondolunk, hanem egy nemzetközileg ismert brand-et szeretnénk építeni gyermek felsô-légúti eszközök fejlesztésére, gyártására, forgalmazására. Az európai piac után nagy tervünk termékeink amerikai engedélyeztetése és piacra vitele. A feladat nem egyszerû, hiszen teljesen új termékengedélyeztetést, marketinget, sales stratégiát igényel, egyelôre nyakig benne vagyunk a projektben.

— Az eddig elmondottakból egy sikertörténet rajzolódik ki, de érzôdik, hogy voltak olyan idôszakok, amikor másként is alakulhatott volna a történet.

— Szerintem a mi történetünkben sok a tanulság, hogy a rengeteg hazai ötlet miért marad meg az ötlet szintjén. Sajnos Magyarországon kevés az önálló termékfejlesztési és nemzetközi termék bevezetési tapasztalat. Inkább bérgyártást végeznek a vállalkozások, emiatt gyenge a hazai fejlesztôi környezet is, és hiányzik az a tapasztalat, hogy az újdonságokat miként vigyük ki a nemzetközi pi-

acra. Ebben mindenkinek a saját útját kell járnia, nincs elôttünk példa, amelyre támaszkodhatunk.

Számunkra is ez volt a legnehezebb. Azt gondolom, hogy azért sikerült mégis áttörni a falat, mert sok startup céggel ellentétben nem voltunk alulfinanszírozottak, voltak megelôzô mérnöki és vállaltvezetési tapasztalataink, és nagyon kitartóak vagyunk.

De említhetem az iparjog-védelmet, amely egy ilyen terméknél nagyon fontos, és sokan nem fordítanak rá kellô figyelmet vagy pénzt. A mi termékeink nemzetközi PCT szabadalom, ipari formatervezési védelem alatt állnak, a Nosiboo bejegyzett brand Európában és Amerikában.

— Mennyiben segítette vagy hátráltatta önöket a megvalósításban, hogy Pécsett maradtak?

— Ilyen jellegû terméknél nem annyira meghatározó, hogy a terméket az országon belül hol fejlesztetjük, vagy hol gyártjuk. Ha Kecskeméten lehet Mercedest gyártani, akkor Pécsett is lehet Nosiboo-t... Tényleg Pécsett készül a termék, bár a mi gyártási konstrukciónk eltér a klasszikustól: a régióban alkatrészeket, részegységeket gyártatunk, vásárolunk és ezeket egy pécsi üzemben szerelik össze. Az ittlét hátránya, hogy sokat kell utazni, mert partnereink többsége külföldön vagy Budapesten található. A belsôépítészetnél a megbízások megszerzésénél a budapesti jelenlét és kapcsolatok nagyon fontosak, és természetesen a kivitelezés is egyszerûbb helyben. Itt más számít, és igen, mondhatom, hogy lehet Pécsrôl világszínvonalat gyártani. Pécsnek olyan szellemi és ipari múltja van, ami számunkra kedvezô, sok mindent alacsonyabb költséggel tudunk megoldani, mintha egy fejlettebb régióban mûködnénk.

Kis Tünde

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

SPORT

Sport és gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Kleisz Zoltán, a Matro Kft. ügyvezetôje A mindennapokból való kiszakadás és feltöltôdés valamint az állóképesség megtartása miatt sportol rendszeresen a gépipari tevékenységet folytató pécsi vállalkozás, a Matro Kft. ügyvezetôje, Kleisz Zoltán. Az elfoglalt üzletember sokat utazik, mégis, ha csak teheti, nem hagyja ki a barátokkal szervezett teniszpartikat vagy a biciklis „edzéseket”.

— A fehér sport, a tenisz mintegy 8 éve lépett az életembe, egész évben heti 1-2 alkalommal ûzöm ezt a sportágat a barátaimmal – válaszol arra a kérdésre Kleisz Zoltán, hogy mióta és milyen rendszerességgel sportol. — A legtöbbször párosban játszunk, alkalmanként kb. 2 óra hosszat. Emellett — ahogy az idô engedi –, tavasztól ôszig országúti kerékpározom, de azt jobbára egyedül teszem.

— Miért ezeket a sportokat találta meg?

— Régebben fociztam, de az életkorom elôrehaladtával egyre többször sérültem meg. Ezért valami szolidabb mozgásformát kellett keresnem, így találtunk rá a baráti társasággal a teniszre. A kerékpározás pedig onnan jött, hogy az egyik barátomnak van egy bicikliboltja, így sokszor tekertünk együtt és ez a mozgásforma lassan része lett az életemnek. Biciklizni egyébként szigorúan egyedül szoktam, mert ez a teljes kikapcsolódást jelenti számomra. Csak megyek-megyek az országúton, senkihez sem kell szólnom, alkalmanként mintegy 40 km-t is letekerek és ez teljesen feltölt.

— Miért tartja fontosnak a rendszeres sportot?

— Alapvetôen szeretem a mozgást, a tenisz emellett társasági összejövetel is, hiszen számomra fontos emberekkel találkozom és ezekben az órákban teljesen ki tudok kapcsolni.

Egyébként eredményorientált vagyok, szeretek nyerni, így versenyzünk egymással. A másik fontos érv a sport mellett az, hogy vigyáznom kell magamra, mert hajlamos vagyok a hízásra és nem elég, hogy odafigyelek az étkezésre, mellette mozognom is kell. Tavaly egyébként már eljött velem biciklizni az akkor 12 éves gyermekem, rájöttünk, hogy ez jó alkalom arra, hogy együtt legyünk, megbeszéljünk olyan dolgokat, amelyekre máskor esetleg nincs lehetôség.

— Ön elfoglalt üzletember, rengeteget dolgozik, utazik, mégis miként tud idôt szakítani a sportra?

— A tenisznél – ahogy korábban a focinál – szempont, hogy nincs egyedül az ember, így felelôsséggel tartozom a többiekért. Ha az utolsó pillanatokban mondom le a partit, akkor kiszúrok

A sport a teljes kikapcsolódást jelenti azokkal – ha párost játszunk, 3 emberrel –, akik készültek a megbeszélt idôpontra. Tehát olyan nyomás van rajtam, hogy nem mondhatom azt: most mégsincs kedvem menni. Ebbôl a szempontból szerencsés, ha az ember társakkal sportol, mert akkor van egy ilyen jellegû presszió, míg ha egyedül vagyok, akkor csak a saját fegyelmezettségemen múlik, hogy elmegyek-e vagy éppen lebeszélem magam a fáradtság miatt. A teniszparti idôpontja fix, amely be van égetve a naptáramba, ez egy idô után sztenderddé válik, így minden más úgy szervezôdik, hogy ez az idôpont lehetôleg ne sérüljön.

— Azon kívül, hogy a sport karbantartja a fizikumot, mit köszönhet még a mozgásnak?

— Elôször a kitartás jut eszembe, a sportolás alatti küzdés megtanít a kitartásra és ez nyilván hat a munkavégzésre is. Emellett még említhetem a becsvágyat, azt a lelki, erkölcsi erôt, ami a cél és a siker elérésére van az emberben. Természetesen nem hanyagolható el az a momentum sem, hogy együtt lehetek a barátaimmal, akikkel beszélgetünk, jókat nevetünk. Az ô jelenlétük teljesen kikapcsol a mindennapokból és a megszokottól eltérô, másfajta odafigyelést igényel tôlem.

— Milyen mértékben fontos a teljesítmény a sporttevékenység során? Figyeli-e például, hogy mennyi idô alatt teljesíti a biciklizések alkalmával a távot?

— Ez a tevékenység számomra elsôsorban a fitten tartást jelenti és nem a teljesítményem fokozását. Ahhoz szerintem ez a fajta rendszeresség nem elég, hogy mérhetô legyen a teljesítményem. Amikor tavasszal elkezdem a biciklizést, azért megpróbálok minden alkalommal valamennyit javítani a saját idômön, de ez korántsem akkora teljesítmény, hogy utána vállalkoznék mondjuk egy 200 km-es táv megtételére. A te-

niszben természetesen jegyezzük a teljesítményt, összesítjük az eredményeket, hogy egy szezonban ki hányszor nyert. De egyik sporttevékenység sem az eredmény hajszolásáról szól, inkább a fittség megtartásáról.

— Elôfordult már, hogy valakit mozgásra ösztönzött az ön sporttevékenysége?

— Igen, vannak kereszthatások, az egyik barátomat, aki elkezdett teniszezni, az én sportolásom is motiválta. Nem gondolom, hogy ez csak az én hatásomra történt így, mindenesetre örülök, hogy aktívan tesz valamit az egészségéért.

Meg kell említenem a Matronál a férfi kollégák számára szervezett focit is. Korábban én is rendszeresen részt vettem a csapat összetartását is segítô közös „edzéseken”, de amióta nem futballozom, azóta csak a dolgozók rúgják a bôrt.

Viszont a cégvezetés támogatja ezeket a közös alkalmakat, hiszen a kollégák más minôségben is megismerhetik egymást, nem beszélve a fizikai erônlétük javításáról.

Kis Tünde

26

ÚJ TAGJAINK

Elsô Magyar Családfakutató Kft. A családfakutatás a szenvedélyük Kik voltak a déd- és ükszüleink, mivel foglalkoztak, hol éltek, tényleg volt nemesi felmenônk, ahogy a családi legendárium tartja? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ egy pécsi cég, az Elsô Magyar Családfakutató Kft. elszánt munkatársai. A tavaly létrehozott vállalkozás a családfa mellett rokon-, valamint dokumentum- és örökségkutatással is foglalkozik. Mint MESTER JÁNOS cégvezetô mondja, magasasan képzett szakértôik a klasszikus kutatási módszereket ötvözik a legmodernebb számítógépes technológiával.

— Kutatunk levéltárakban, online felületeken, egyházi levéltárakban, mindenhol, ahonnan adatokat tudunk nyerni

egy családfa megrajzolásához. Szolgáltatásaink kiterjednek a dokumentumkutatásra, a családi címerek fellelésére is, és igény szerint egy festôi kivitelû, vakrámára feszített családfa képet is el tudunk készíteni. De együtt dolgozunk kortárs- és iparmûvészekkel, akik magas hozzáadott értéket visznek egy-egy elkészült alkotásba, legyen az heraldikai (címertan) munka, varrás, hímzés, keramika, kisplasztika, olajfestmény.

— Nem lehet könnyû dolguk Baranyában és Pécsett, hiszen ez egy soknemzetiségû térség.

— Valóban, Baranya egy olvasztótégely, azt látjuk, hogy az elszármazott családok nem állnak meg a

Új belépô: Peripatosz Kft. Pályázatírástól a könyvelésig Partnerei teljes körû kiszolgálására, valamint egymással való összekötésére törekszik a pécsi Peripatosz Kft., amely 2011-ben alakult pályázatíró és projektmenedzsment fô tevékenységgel. A szolgáltatások köre tavaly kiegészült a könyveléssel, így a pályázat írásától a könyvelésig szinte minden igényét ki tudják elégíteni a vállalkozásoknak. Mint CSIZMADIA ZOLTÁN ügyvezetô mondja, elsôsorban a kis- és közepes vállalkozások jelentik a célcsoportjukat, de pályázatírás tekintetében több esetben volt már partnerük nagyvállalat vagy intézmény.

— Én magam 2006 óta foglalkozom pályázatírással, pályázatok és projektek menedzselésével, így olyan tudás- és partnerbázist, kapcsolati rendszert épí-

tettem ki, amelyet nagyon jól tudok mûködtetni a vállalkozásban – mondja Csizmadia Zoltán. — Ezért munkatársaimmal komplett szolgáltatást tudunk nyújtani a hozzánk fordulók számára, akár pályázatírásról, könyvelésrôl vagy a projektek végigfuttatásáról van szó.

— Milyen elônyös tulajdonságait emelné ki a Peripatosz Kft.-nek?

— Az egyik legfontosabb jellemzônk a komplexitás. Azt tapasztalom, hogy a cégvezetôknek nincs idejük, energiájuk, ismeretük ahhoz, hogy megtalálják a számukra legmegfelelôbb pályázatot, sem ahhoz, hogy azokat megírják. Ha ez mégis sikerül, akkor a legtöbben azt gondolják, a nyertes pályázattal már nincs sok dolguk, holott akkor kezdôdik a munka dandárja. Mi ebben a folyamatban támogatjuk a vállal-

Dél-Dunántúli Gazdaság megyehatárnál. Ezért a kutatásokat elsôsorban a történelmi Magyarország területén, valamint Csehországban, Kanadában, Németországban, az USA-ban és Ausztráliában végezzük, de igény és lehetôség szerint más országokra is kiterjesztjük.

— Nemrégiben csatlakoztak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához. Miért?

— A networking egyre inkább elôtérbe kerül az üzleti életben, ennek lehetôségét látjuk a kamarai tagságban. Azt valljuk, hogy csak közösen tudunk célokat elérni, ehhez pedig kiváló közvetítô közeg a kamara. Még a csatlakozásunk elôtt felvettük a kapcsolatot az Enterprise Europe Network irodával, együttmûködtünk a Radnóti Miklós Szakközépiskolával, ahonnan diákokat fogadtunk nyári munkára, és hasonló partnerséget alakítottunk ki a PTE-vel is. A kamarától azt várjuk, hogy az az információ, tudás és kapcsolatrendszer, amellyel rendelkezik, a Családfakutatóknak is, mint tagnak, rendelkezésére álljon, és ha ezt jól tudjuk használni, az mindkét fél elônyére válik.

kozásokat, az elejétôl a végéig végig tudunk vinni egy-egy projektet. A komplexitáshoz hozzátartozik, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerünk lehetôvé teszi több probléma megoldását, például összekötjük egymással partnercégeinket és szolgáltatásaikat közvetítjük.

— Miért csatlakoztak a kamarához?

— A kamarával évek óta több területen is jó kapcsolatot ápolok, például részt vettem már üzletember-találkozón és a Zöld Energia Klaszter elnöke is vagyok. Legutóbb az exportpiaci lehetôségek után érdeklôdtem a kamarában, mivel az export új hangsúlyt kap a gazdasági életben és több partnercégemet is érdekli. Azért is csatlakoztunk, hogy ezen a terülten naprakész és releváns információkhoz juthassak. Emellett fontos számomra, hogy pályázatíró cégként is a kamara partnere legyek, tehát szolgáltatásaink jussanak el a kamarai tagokhoz, hiszen ez a fajta partnerközvetítés, partnerkapcsolat szerintem minden kamarai vállalkozásnak elônyére válhat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

GASZTRONÓMIA

Kis pécsi gasztrokörkép IV.

...’reggelt!

A közhiedelem a legfontosabb étkezésként tartja számon, és valóban sok haszna, jótékony hatása van egy kiadós napindító táplálkozásnak. Például az (szinte) biztos, hogy csak késôbb leszünk éhesek, mintha nem ennénk. A többin pedig még vitatkoznak a tudósok. Reggelizzünk.

Vallomással kell kezdenem: az összes étkezés közül a reggelivel van a legtöbb bajom. Fejben még nem is állt fel a rendszer, a bootolást elôsegítô koffeinadaghoz sem sikerült még hozzájutni, de az emberré válás folyamatában gondolkodjunk el még valami ehetô elkészítésén is. Kösz, nem. Nem ez az az idôpont, amikor kulináris igényeimet, szükségleteimet ki tudnám, vagy ki akarnám elégíteni. És az sem segít semmit, hogy folyton próbálkozom: már egész komoly receptgyûjteményem van reggelikbôl. Minden variációra, azaz sóstól az édesig, hidegtôl a melegig, szilárdtól a cseppfolyósig, ázsiaitôl a svédig számtalan tippet összegyûjtöttem, de valahogy mégis csak nagyon ritkán lesz ezekbôl bármi elkészítve. Nagyjából 15-20 reggeli variáció honosodott meg, de ebbôl is inkább csak 8-10, ami valóban gyakran elôfordul. A többi csak kísérletezgetés, és legyen bármilyen finom az eredmény, az idôhiány, macera és hasonlók miatt, legfeljebb évente egyszer-kétszer kerülnek az asztalra.

Egyszerûen nem tudok mit kezdeni ezzel az étkezéssel.

De vannak egyéb kétségeim is a mûfajjal kapcsolatban.

A világ különbözô tájain gyakran fogyasztott reggeliket áttekintve rögtön az egésznek a filozófiája és eredettörténete kérdôjelezôdik meg. Olyan sokféleséggel találkozni, hogy szinte hihetetlen, hogy ugyanazok a tényezôk, elvárások alakították volna ki ôket. Nyilván túlzok és nem ennyire bonyolult ez az egész, de mégis érdekes, hogy ennyire ne legyen konszenzus arról, hogy hogyan is nézzen ki, milyen kategóriájú ételek alkossák a reggelik halmazát.

Míg azért egy ebédre ránézve, nagy valószínûséggel meg tudjuk mondani, hogy azt bizony ebédnek szánták.

A gyanakvás egyáltalán nem alaptalan, nehéz azokat a bizonyos közös pontokat megtalálni, hiszen nagyon más, szinte országonként eltérô elvárásokat fogalmaznak meg az emberek a reggelivel kapcsolatban. (És akkor az éghajlatról, helyi alapanyagokról, egyéni preferenciákról szó sem volt, amik aztán végképp módosítják az ideális reggelirôl szóló elképzeléseket.)

Egyes kultúrákban azért annyira kiadós a reggeli, mert aztán estig valószínûleg már semmi komoly táplálékot nem fogyasztanak. Máshol tényleg csak egy falatot vesznek magukhoz reggelire, hiszen nemsokára jön a tízórai. Ázsia legkülönbözôbb részein fel-felbukkan a forró leves, a töltött fôtt gombóc, és valami csípôs sem elképzelhetetlen, ahogy párolt zöldségek is gyakoriak a reggelizôasztalon. A rizsrôl pedig még nem is beszéltünk. Amerikáról mindenkinek a gabonapehely és tej kombináció jut eszébe, esetleg pancake szalonnával, juharsziruppal. Európában a pékáruk, felvágottak, szendvicsek, sajtok és a tojás hódít. De a reggelik kapcsán meg kell említeni a „full English breakfast”-et is, ami tényleg mindent visz. Nem tudom, hogy van-e táplálóbb a bab, tojás, véreshurka, kolbász, szalonna, paradicsom, gomba, kenyér együttesénél, de ez bármilyen mércével

számolva több is mint egy fôétkezés.

(Ráadásul, a villásreggeli kulináris szempontból is könnyebben értékelhetô és értelmezhetô – egyszerûen releváns.)

Azt sem tudom, hogy van-e klasszikus, magyaros reggeli. És nem csak amit mi annak látunk, hanem, olyan jól beazonosítható a világban annyira a magyarokkal összekapcsolt, mint a briteknél (mert a skótok és írek is fogyasztják a saját változatukban) az angol reggeli.

Szerintem nincs, mert amik otthon elkészített, kényeztetô, magyaros reggeliként jutnak elsôként eszünkbe azok általában máshonnan átvett ételek (lásd bundás kenyér). Viszont, ha szavazni kellene a legjobbra, akkor a piacozós, vásározós reggelikre tenném a voksomat, azaz sült kolbász, de még inkább a lángos. A zsiradékban sült tészta – minden mögöttes tartalmával, a magyar néplélekrôl közvetített üzenetével, egészségre nem éppen áldásos hatásaival – annyira találó, hogy még ha máshol is csinálják, én akkor is hungarikumreggelinek tartom. De ennyi.

Lehet, hogy ezért is állok a reggeli mûfajával hadilábon? A reggeli egyszerûen nem a magyarok étkezése? Lassan bele kell törôdnöm, hogy nem ez lesz a kitörési pontom a konyhában. És ezzel nekem semmi bajom sincsen.

Gûth Ervin

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Keresnyei János – Kia Sportage 1.6 A Kreatív Ipari Klaszter elnöke városban kisautóval vagy kerékpárral jár, hosszú utakon kényelmes limuzint választ, de mindig is kedvelte a SUV kategóriát. A Pappas Auto pécsi szalonjától kapott új Sportage így jó esélyekkel indult a teszten.

— Kezdjük az autó orrával, ami az elôd egyértelmû sikere után kisebb felhördülést keltett. Önnek tetszik?

— Nekem nagyon tetszik. A karakteres hûtômaszk kiemeli a tömegbôl, szépek a lámpatestek, izgalmasak a motorháztetô domborításai. Talán csak a ködlámpák vannak egy picit magasan, de gondolom a fénycsóvát úgy irányították, hogy maradéktalanul ellássa a funkcióját.

Nemcsak az orra, a Sportage többi része is jól sikerült. A hátsó lámpák nagyon izgalmasak, de a kedvencem mégis a tetôsín. A hibátlan funkcionalitás mellett gyönyörû lett, sugárzik róla, hogy minôségi termékrôl van szó. Ez egyébként igaz a kocsi minden porcikájára, a részletek kidolgozottsága mindenütt átlagon felüli minôséget sugall. Külön öröm, hogy magyar ötletek is megvalósultak a Sportage-en, hiszen a Kia egyik neves formatervezôje a magyar Kovács Miklós.

— A Sportage hajszálnyival rövidebb, mint a Cee’d kombi, mégis nagyobbnak tûnik, belül is elég a tér?—

— Elöl meglepôen tágas, fontos, hogy a vállaknak is jut elég hely. Volt már olyan autó, amit azért nem vettem meg, mert a 190 centi feletti magasságommal, egész egyszerûen nem fértem el benne. Itt nincs ilyen probléma, bôséges a fejtér, kényelmesek az ülések, tökéletesen el tudtam helyezkedni. Hátul már korlátozottabb a tér, de magam mögött elférek, tehát négy 190 centis utasnak is kényelmes a Sportage. Tetszett, hogy hátulra is jutott légbeömlô, sôt még a hátsó támlák dôlésszöge is állítható. A mai kommunikációs kihívásokra is felkészült az autó, kezdve azzal,

hogy elöl, hátul találunk USB és 12 voltos aljzatokat, a csúcsmodell vezeték nélkül tölti a telefonunkat, a navigációs rendszer pedig nemcsak navigál, hanem internet alapú tájékoztatásra is képes.

Még idôjárás elôrejelzô ikont is láttam az érintôképernyôn. A csomagtér tágas, és ide is jutott egy-két ötlet. Állítható a raktér padlószintje, megvannak a kötelezô rekeszek és rögzítési pontok, tehát ez is rendben van.

— Az EX Limited fantázianevû tesztautó az átlagosnál jobban felszerelt, sok vezetéstámogató rendszer is bekerült a Sportageba. Ezek valóban növelik a biztonságot?

— Aki nem próbált még hasonlót, annak sokkoló lehet, hogy az autó irányjelzés nélküli sávelhagyáskor nemcsak jelez, hanem vissza is kormányozza az autót a sávba. Az autóipar még mindig rohamtempóban fejlôdik, ez az extra nemrég még a luxusautók sajátja volt, ma pedig a Sportageban is elérhetô. A rendszer célja nem az, hogy önmagát vezesse a jármû, hanem hasznos biztonsági felszerelés. Nemcsak figyelmeztet sávelhagyáskor, hanem aktívan közbeavatkozik, ezzel épp a legveszélyesebb frontális ütközéseket kerüli el.

Persze igazi terepe az autópálya, országúton néha birkózni kell vele.

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

AUTÓTESZT

GDi EX Limited Tetszett a táblafelismerô rendszer is, megbízhatóan mûködik, és mindig informál az aktuális korlátozásról.

Parkoláskor nagy segítség a segédvonalakat is mutató kamera, centiméteres pontossággal be lehet vele állni a szûk helyekre. A kocsi orráról viszont hiányoltam a radart, hasznos lenne, igaz, az automata parkolórendszerrel minden parkolási gondot meg tud oldani a Sportage. Egyedi extra a kormányfûtés, az ülésfûtéssel együtt könnyebbé teszik a téli reggeleket.

— Tágas, jól felszerelt autó a Sportage, de mennyire kényelmes?

— Az ülések kényelmesek, oldaltartásuk is van, éppen jók. A beállítással sem volt gondom, pillanatok alatt megtaláltam a megfelelô pozíciót. Az anyagminôség alapvetôen jó, a szellô-

zôk körüli matt fémes burkolatok és a klímapanel körüli selyemfényû anyagok nagyon szépek. Bekerült viszont egy két olcsó mûanyag is az utastérbe, a legfájóbb pont a mûszerfal tetejének imitált varrása. Talán ez az egyetlen terület a Sportegeben, ahol kivillan az európai és a távol keleti ízlésvilág közötti különbség.

— A kényelemhez tartozik a menetkomfort is, ezen a területen mit tud a Kia? — A rugózás egészen jó, egy-egy kátyút nagyon puhán lép át az autó, de amikor hepehupás úton kell haladni akkor néha zavarba jön a futómû, és egy picit dobál. A zajkomfort terén csillagos ötöst érdemel a Sportage benzinese. A motort alacsony fordulaton nem hallani, és nagy tempónál is annyira csendes,

hogy a gumik surrogása és a menetszél dominál. Ráadásul mindezt nem úgy érték el, hogy megpakolták az autót zajcsillapító anyagokkal, hanem az 1.6-os benzines is csak suttog, és szinte rezgésmentesen jár. Szürreális élmény volt, amikor nyitott motorháztetônél szemlélve a motort, egyszer csak észrevettem, hogy jár, elképesztôen halk.

— Elég az 1.6-os ebbe a kocsiba?

Igaz 132 lóerôs, de mégis csak egy SUV-ról van szó.

— A mindennapi igényekhez elég.

Nyilván nem lesz tôle az autópályák réme a Sportage, de ezzel a motorral nem is oda való. Hosszú utakhoz a dízelek közül választanék. Városba viszont szerintem nem való a dízel, így a rövid városi utakhoz ideális ez a motor. Csendes, kifinomult és meglepôen keveset fogyaszt. Sportosabbaknak pedig ott a turbós változat, 177 lóerôvel.

— 5.6 millió forint az alapár, a tesztautó picivel több mint 7 millió.

Jó ajánlat ennyiért a Sportage, vagy érdemes picit feljebb lépni és a még jobban felszerelt változatok közül választani?

— Értékarányosnak mondanám ezt a modellt. A minôség és a felszereltség tekintetében nem hangzik soknak, de persze nem ismerem a konkurensek árait. Azt viszont tudom, hogy a Kiánál nagyon hosszú a garanciaidô, ezért az au-

tóik keresettek, és az átlagosnál jobban tartják értéküket a használtpiacon. Az is jó, hogy a tesztautó szintjénél feljebb is lehet lépni, például az önmûködô vészfékrendszert biztosan sokan megrendelik majd, mert tovább növeli a kocsi biztonsági szintjét. A GT Line kivitelek is tetszenek, 177 vagy 185 lóerôvel egészen más autó lehet a Sportage.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1591 cm3 Maximális teljesítmény: 132 LE 6300/min Maximális nyomaték: 161 Nm 4850/min Saját tömeg: 1379kg Csomagtartóméret: 491 l Maximális sebesség: 182 km/h Átlagfogyasztás: 6,3 l Alapár (bevezetô ár): 5.599.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (LX alapkivitel): elsôfüggöny- és oldallégzsákok, ESP, ABS + EBD, visszagurulásgátló, lejtmenetvezérlô, elektromos ablakemelôk elôl-hátul, rádió CD/MP3 lejátszóval USB csatlakozóval, légkondicionáló, könnyûfém keréktárcsa, fedélzeti számítógép, 7év vagy 150 000 kilométer garancia

30

NAV

Dél-Dunántúli Gazdaság

Aktualitások az adózásban Ismét nagy érdeklôdés kísérte a NAV szakembereinek tájékoztatóit SZJA, ART és a Szakképzési hozzájárulás témákban a kamara által szervezett elôadásokon.

Az egyes területeket érintô változások kivonatolt anyagát az alábbiakban ismerhetik meg: Az elhangzott elôadások kiemelt témái a 2016-os változások voltak, amelyek közül a legfontosabbakat foglaljuk össze.

ART: Megbízható adózó az a cégjegyzékbe bejegyzett vagy áfa-regisztrált adóalany, amely legalább 3 éve folyamatosan mûködik, vagy legalább 3 éve áfaregisztrált adóalanynak minôsül, és a tárgyévben és az azt megelôzô öt évben ☛ nem állapítottak meg a terhére adóteljesítményének 3%-át meghaladó adókülönbözetet, ☛ nem indítottak ellene végrehajtási eljárást, (kivéve!) ☛ nem állt és nem áll csôd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, ☛ nem állt és nem áll az Art. 24/A. § (1) bekezdés c.)pontja szerinti adószám felfüggesztés hatálya alatt ☛ nem állt és nem áll adószám törlés hatálya alatt, ☛ fokozott adóhatósági felügyelet alatt, ☛ nem rendelkezik 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással, ☛ a terhére az adó-és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelôzô két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át.

A megbízható státusz elônyei: ☛ az adóhatóság által végzett ellenôrzés idôtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen idôtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minôsül, ☛ bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

vagy hibás teljesítése esetén mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidô tûzésével fel kell hívni a teljesítésre, (kivétel) ☛ a mulasztási bírság felsô határa az általános szabályok szerinti mérték felsô határának 50 százaléka, ha ☛ az adóbírság felsô határa az általános szabályok szerinti mérték felsô határának 50 százaléka, ha ☛ a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalásának határideje 2017. január 1-jétôl 45 napra, 2018. január 1-jétôl 30 napra változik.

Szigorodott az adóregisztrációs eljárás: ☛ Az adóregisztrációs eljárással összefüggô – adótartozásra vonatkozó – összeghatárok a korábbi 15, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek. ☛ Az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi kör kibôvül a cégvezetôkkel, vizsgálandó az 50%-ot elérô szavazati joggal, vagy minôsített többségû befolyással rendelkezô tag, ennek hiányában valamennyi tag. ☛ Az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelôzô 180. nap helyett 360. napot és az azt követô idôszakot kell vizsgálni.

Vizsgálandó, hogy az érintett személy az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtása napján nincs-e jogerôsen eltiltva a megjelölt vezetô tisztségviselôi pozíciótól, illetve az adott foglalkozástól.

Az egységes folyószámlarendszer kialakítását követôen több egyszerûsítés is történt az adó- és vámfolyószámlák kezelését illetôen: ☛ A folyószámlán fennálló túlfizetések (adó, illetve vám) kérelemre történô kiutalására, illetve átvezetésére 2016. január 1-jétôl egységes nyomtatvány lehet használni, amely a vámszakterületen az eddigi kötetlen formában benyújtott kérelmeket is kiváltja. ☛ A 2015. december 31-ig benyújtott

átvezetési és kiutalási kérelmek feldolgozásának, illetve lekérdezhetôségének biztosítása érdekében a nyomtatvány 2016. január 1-tôl évszám megjelöléssel kerül bevezetésre. ☛ Amennyiben a nyomtatványt benyújtó adózó rendelkezik VPID/ EORI számmal, akkor azt a nyomtatványon az erre a célra rendszeresített kódkockában jelölni kell. ☛ Adóhatósághoz bejelentett vámjogi képviselô jelölésére új kódkocka került kialakításra. ☛ A sima 17-es nyomtatvány 02-es lapja törlésre került, valamennyi adószakmai és vámszakmai adónemen fennálló túlfizetés kiutalása/átvezetése a 1617-01-es lapon kezdeményezhetô. ☛ A terhelendô adónem oldalán kizárólag a tételes számláról kezdeményezett utalás esetén kötelezô a teljesítési dátum kitöltése. Teljesítési dátum az a dátum, amely idôpontban az adózó a határozatszámhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét teljesítette. ☛ A terhelendô adónem oldalán tételes számláról kezdeményezett átvezetés/kiutalás esetén azt a határozatszámot kötelezô megjelölni, amelyhez kapcsolódóan az adózónak túlfizetése keletkezett.

Az adó-és vámfolyószámlák összevonására tekintettel az együttes adóigazolás kiállításának létjogosultsága megszûnik. Az adóigazolások tartalma kiegészül a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozások adataival. ☛ 2016. január 1-jétôl csak az új IGAZOL nyomtatvány használható, ☛ illetékmentes lesz az adóigazolás, ☛ jogcímmel és anélkül is kérhetô az igazolás.

SZJA: ☛ A minimálbér összege 111.000 forintra, míg a garantált bérminimum összege 129 000 forintra emelkedik.

Dél-Dunántúli Gazdaság ☛ A személyi jövedelemadó mértéke 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ennek megfelelôen változik a családi kedvezmény is. ☛ A családi kedvezményre jogosultak az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: egy eltartott esetén 66.670 forinttal, két eltartott esetén 83.330 forinttal, három és minden további eltartott esetén 220.000 forinttal csökkenthetik. ☛ Az elsô házasok kedvezménye jogosultsági hónaponként 33.335 forintra nô, melynek adóban kifejezett összege változatlanul 5 ezer forint. ☛ A 2016. január 1-jét követôen keletkezett kamatjövedelmekre az adómérték 15 százalékra csökken. ☛ A magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásához kapcsolódó pótlékmentes részletfizetés összeghatára 200 ezer forintra emelkedik, és a személyi jövedelemadó mellett az egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazható. ☛ Amennyiben az állami nyugdíjrendszerbe visszalépô magán-nyugdíjpénztári tag visszalépô tagi kifizetés címén kap összeget, az nem minôsül bevételnek. Ha a magánszemély ezen összeget önkéntes nyugdíjpénztárba utalja, úgy a kifizetés 20 százalékának megfelelô, de legfeljebb 300 ezer forint plusz adóvisszatérítésrôl rendelkezhet.

Szakképzési hozzájárulás: ☛ A kötelezettek köre kibôvült az egyéb szervezetekkel, amelyek lehetnek nem köznevelési intézménynek minôsülô intézmények és köznevelési intézmények. ☛ A kötelezett a gyakorlati képzés szervezésére tekintettel január 1-jétôl két típusú csökkentô tételt tud elszámolni, egyrészt alapcsökkentô tételt (tanulószerzôdésre, együttmûködési megállapodásra, hallgatók gyakorlati képzésére tekintettel elszámolható alapcsökkentô tételt), másrészt kiegészítô csökkentô tételt (beruházási, oktatói, tanmûhelyfenntartási kiegészítô csökkentô tételt).

31

NAV ☛ Az alapnormatíva éves összege nem változott, 453.000 forint maradt.

feltétel

☛ Visszaigénylések feltételei:

2015

2016

van tanulószerzôdéses gyakorlati képzés

van tanulószerzôdéses és/vagy duális képzéses tanuló, hallgató 1. kis vagy középvállalkozásnak minôsülô

együttmûködési megállapodásos csak a bruttó kötelezettség csökkentô tétel több, vagy egyenlô feletti tanulószerzôdéses a bruttó kötelezettséggel igényelhetô vissza BK=1000 EM=1200 TSZ=300 VISSZA=300

a bruttó kötelezettség feletti teljes összeg visszaigényelhetô BK=1000 EM=1200 TSZ=300 VISSZA=500

együttmûködési megállapodásos cst kevesebb, mint a bruttó köt, és EM több mint a tanulószerzôdéses csökkentô tétel

nincs visszaigénylés

BK=1000 EM=800 TSZ=500 VISSZA=0

a bruttó kötelezettség feletti teljes összeg vissza BK=1000 EM=800 TSZ=500 VISSZA=300

együttmûködési megállapodásos csökkentô tétel kevesebb, mint a bruttó köt, de a tanulószerzôdéses több mint az együttmûködési megállapodásos csökkentô tétel

BK feletti teljes összeg visszajár BK=1000 EM=500 TSZ=800 VISSZA=300

BK feletti teljes összeg visszajár BK=1000 EM=500 TSZ=800 VISSZA=300

A bruttó kötelezettség nulla, de van EM és TSZ kötelezettség csökkentô tétel is

csak a Tanulószerzôdéses igényelhetô vissza BK=0 EM=1000 TSZ=500 VISSZA=500

mindkettô visszaigényelhetô BK=0 EM=1000 TSZ=500 VISSZA=1500

a bruttó kötelezettség nulla, de csak együttmûködési megállapodással valósul meg gyakorlati képzés (nincs tanulószerzôdés)

nincs visszaigénylés BK=0 EM=1000 TSZ=0 VISSZA=0

nincs visszaigénylés BK=0 EM=1000 TSZ=0 VISSZA=0

BK= bruttó kötelezettség EM= együttmûködési megállapodás TSZ= tanulószerzôdés

VISSZA= visszaigényelhetô összeg

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

„Digitális szerzôdések” Európának?

A jogi többletköltségek megszüntetésével és szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokkal élénkítené a tagállamok közti internetes kereskedelmet az Európai Bizottság. A két jogszabály javaslat 2015 decemberében került a nyilvánosság elé: az egyik a digitális tartalom, a másik az árucikkek vonatkozásában. A Bizottság szándéka az, hogy a vállalkozások Unió-szerte ugyanazon szerzôdéses szabályok alapján szolgáltathassanak digitális tartalmat és értékesíthessenek árucikkeket az interneten a fogyasztók számára.

A javaslatcsomag szerint egységessé tennék a szerzôdési jogi szabályokat, amivel akár negyedmillió eurós jogi költséget is megspórolhatnak a vállalkozások. A fogyasztói bizalom növelése érdekében a vásárlóknak egyszerûbb lenne visszaküldeni a hibás árukat, és kérni a pénzvisszafizetést. A Bizottság szándéka az, hogy a vállalkozások Unió-szerte ugyanazon szerzôdéses szabályok alapján szolgáltathassanak digitális tartalmat, és értékesíthessenek árucikkeket az interneten a fogyasztók számára.

Bár a jogszabály-javaslatok jelentôs elôrelépést jelenthetnek az elektronikus kereskedelem akadályainak kezelésére, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozások számára nem feltétlenül jelentene egyszerûsítést az, ha az árucikkek online és bolti eladására vonatkozóan eltérô szerzôdési jogot kellene alkalmazni.

Melyek a kiaknázatlan lehetôségek?

Az elektronikus kereskedelem gyors bôvülése ellenére a legtöbb európai vállalkozás még nem tudja kihasználni a digitális egységes piac nyújtotta elônyöket. Az uniós kereskedôk mindössze 12%-a árusítja termékeit az interneten keresztül más uniós országokba, miközben több mint háromszor annyian, a kereskedôk 37%-a foglalkozik online értékesítéssel a saját országában. A nemzeti szerzôdési jogok közötti különbségek a jelenleg online értékesítéssel foglalkozó uniós kereskedôk 39%-nak komoly akadályt jelentenek a határokon átnyúló kereskedelemben.

A vállalkozásoknak sok idôt és pénzt kell fordítaniuk arra, hogy alkalmazkodni tudjanak azon tagállamok szerzôdési jogi szabályaihoz, amelyekben értékesíteni kívánnak. A vállalkozásoknak megközelítôleg 9000 eurós egyszeri többletköltséggel kell számolniuk azért, mert minden egyes új értékesítési tagállam nemzeti szerzôdési jogához igazodniuk kell. Ha egy vállalkozás mind a 27 másik uniós tagállamban értékesíteni kíván, az egész Unióra kiterjedô új szabályoknak köszönhetôen akár 243 000 eurót is megtakaríthat. A javasolt szabályok értelmében ugyanis valamennyi tagállamban ugyanazon alapvetô szerzôdési jogi szabályoknak megfelelôen szolgáltathatnának digitális tartalmat és értékesíthetnének árucikkeket a fogyasztók számára.

Az internetes vásárlás nemzetközi térnyerésének akadályai a fogyasztói szokásokban is tükrözôdnek. Az uniós fogyasztók mindössze 15%-a vásárol az interneten keresztül más uniós országokból, miközben csaknem háromszor annyian, 44%-uk vásárol termékeket online a saját országában. Az alacsony vásárlói bizalom kulcsfontosságú szerepet játszik: mindössze az uniós fogyasztók 38%-a bízik a többi uniós országból történô internetes vásárlásban. Ennek következménye, hogy az európai fo-

gyasztók jelenleg nem férnek hozzá a termékek széles választékához.

Hogyan javítanák az irányelvek az uniós vállalkozások helyzetét?

Digitális tartalomra vonatkozó javaslatok

A vállalkozások Unió-szerte egységes szerzôdésjogi szabályok alapján tudják majd szolgáltatni a digitális tartalmakat és értékesíteni a javakat a fogyasztóknak. Ezáltal fokozódik a jogbiztonság, és vállalkozásbarát környezet jön létre. Az Unió-szerte egységes szabályozás a szerzôdési joghoz kapcsolódó fogyasztói aggályokat is csökkenteni fogja, és ez által több fogyasztó vásárol majd az interneten keresztül más uniós országokból. Az új piacok megnyitása különösen a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) teremthet kecsegtetô lehetôségeket.

A fogyasztók pedig több uniós kereskedô ajánlatához férhetnek majd hozzá, és ennél fogva a termékek szélesebb választékából választhatnak, versenyképesebb áron. A fogyasztók nagyfokú védelem mellett gyakorolhatják a jogaikat a digitális tartalmak internetes elérésekor és az árucikkek online vásárlásakor. Digitális tartalmak esetében a szabályok attól függetlenül érvényesek maradnak, hogy a fogyasztók pénzzel fizetnek, vagy személyes adataikat adják át a tartalmak elérése érdekében (például online szolgáltatásra vagy közösségi hálózatra regisztrálva). Ez az uniós fogyasztók jelentôs hányadának fontos lesz: az elmúlt 12 hónapban az unió internethasználói között sporteseményeknél 82%, audiovizuális tartalmaknál (filmek, sorozatok, videoklipek) 80%, zenénél 77%, játékoknál 76%, e-könyveknél pedig 64% volt azok aránya, akik pénzfizetés nélkül töltöttek le digitális tartalmakat, vagy fértek hozzá azokhoz.

A szolgáltató felelôssége a meghibásodásokért: ha a digitális tartalom hibás, a fogyasztónak jogában áll javítást kérni. Ilyen meghibásodások esetén a szolgáltató felelôsségének nem lesz idôbeli korlátja, mivel a javakkal ellentétben a digitális tartalmak nincsenek kitéve kopásnak és elhasználódásnak.

A bizonyítás terhének megfordítása: hibás digitális tartalmak esetén a jövôben nem a fogyasztó feladata lesz bebizonyítani, hogy a meghibásodás fennállt a szolgáltatás idôpontjában, hanem a szolgáltató felelôssége lesz ezt megcáfolni. Ez különösen fontos fejlemény, mivel a digitális tartalmak mûszaki természete miatt a fogyasztók nehezen tudják felderíteni a problémák okát.

A szerzôdéstôl való elállás joga: A jövôben a fogyasztóknak jogában áll majd megszüntetni azon hosszú távú szerzôdéseket, amelyekben a szolgáltató lényeges módosításokat hajt végre.

Adatokért cserébe létrejövô szerzôdés: Ha egy fogyasztó digitális tartalmakat vagy szolgáltatást kapott cserébe személyes adataiért, az új szabályok egyértelmûvé teszik, hogy a szerzôdés végével a szolgáltató fel kell, hogy hagyjon a személyes adatok használatával. Árucikkekre vonatkozó javaslatok A bizonyítás terhének megfordítása kétéves határidôvel: az EU-ban már életbe lépett az a törvény, amely szerint a hibás termékek miatt jogorvoslást igénylô fogyasztók egy meghatározott idôn belül nem kötelesek bebizonyítani, hogy a meghibásodás már a kézbesítéskor fennállt.

Ellenkezôleg, ennek cáfolata az értékesítô feladata. Jelenleg ez az idôszak, amely alatt a bizonyítás terhe az értékesítôre hárul, tagállamonként változik. A tervezett szabályozás értelmében ezt az idôszakot Unió-szerte két évben rögzítik.

Nincs értesítési kötelezettség: a fogyasztók nem veszítik el a jogaikat, ha nem értesítik az értékesítôt a meghibásodásról egy adott idôn belül, ahogy ez egyes tagállamokban jelenleg fennáll.

Kisebb meghibásodások: ha az értékesítô nem képes vagy nem hajlandó kijavítani vagy kicserélni a meghibásodott terméket, a jövôben a fogyasztóknak jogukban áll majd elállni a szerzôdéstôl, és kártérítést igényelni kisebb meghibásodások esetén is.

Használt árucikkek: az interneten vásárolt használt árucikkek esetében a jövôben a fogyasztók egy kétéves idôszakon belül élhetnek a jogaikkal, ugyanúgy, mint az új árucikkek esetében, a jelenleg egyes tagállamokban érvényben lévô egyéves idôszakkal szemben.

Hogyan fognak ezek az irányelvek hozzájárulni a gazdasági növekedéshez?

A szerzôdési jog eltéréseibôl eredô akadályok felszámolásának köszönhetôen a Bizottság becslései szerint várhatóan több mint 122 000 uniós vállalkozás kezdi majd meg az értékesítést a más tagállamokban élô fogyasztók számára; a más uniós országokból az interneten keresztül vásárló fogyasztók teljes száma pedig elérheti a 70 milliót. Ez új piacokat nyithat meg, különösen a kis- és középvállalkozások számára, javíthatja a versenyképességet és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Az elôrejelzések szerint az alacsonyabb fogyasztói áraknak köszönhetôen 18 milliárd euróval növekedhet az uniós háztartások fogyasztása az Európai Unióban, és az uniós GDP a jelenlegi szinthez képest várhatóan 4 milliárd euróval növekedhet.

Az Európai Bizottság adatai alapján a magyarországi kereskedôk mindössze 4%-a árusítja termékeit az interneten keresztül más uniós országokba, miközben több mint ötször annyian, a kereskedôk 21%-a, foglalkozik online értékesítéssel Magyarországon.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu