Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 3. szám

XVIII. évf. 3. szám, 2016. április 1.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Építôipari melléklet

Mi bele? fér A magyar áru külföldön w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

EGÉSZSÉGMOTIVÁTOR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tavasz van! Mozgás!

Tele vannak a közösségi oldalak kirándulós meg szabadban futós képekkel: ennyi és ennyi km-t gyôztem le egy napsütéses napon. Arról azonban már nem írnak másnap posztot az ismerôsök, hogy alig bírtak felkelni, mert izomlázuk lett, vagy annyira meghúzódott valamelyik izmuk, ízületük, hogy még a konyhába is csak nagy nehezen tudták kivonszolni magukat. Okos felkészüléssel mindez megelôzhetô.

A tavaszi nap sugarai sokakat csábítanak ki a szabadba. A fény, a langymeleg, az ébredô természet, a földbôl elôbújó színes virágok, a jó levegô már nem késztet otthon maradásra, ilyenkor felhúzzuk a túra- vagy futócipôt és irány az erdô, a park. Még emlékszünk arra, hogy ôsz végén – tél elején milyen hosszú távokat voltunk képesek gyalogolni, futni, így simán betervezünk most is ugyanakkora utakat. Indulás elôtt azonban érdemes végiggondolni: mennyit mozogtam télen, vállalom-e az esetleges sárral nehezített terepet, ha elfáradnék, miként tudok hazajutni? És még egy fontos dolog: ha nem sikerül az elôre eltervezett penzum, miként élem meg, esetleg kudarcként?

Jó felkészülést követôen élménnyel és energiával tölthet fel a tavaszi szabadtéri mozgás. Érdemes idôt

szánni bemelegítésre a mozgás elején és nyújtásra a végén. Szakemberek szerint a bemelegítésnek kb. 10, míg a nyújtásnak legalább 15 percesnek kellene lennie, így elkerülhetôk a késôbbi fájdalmak, a végtaggyengeségek, az ízületi kopások. Ha jó, tiszta levegôn vagyunk, végezhetünk légzôgyakorlatokat, amely segíti az izmok, egyáltalán az egész test megfelelô oxigénellátását. Kipróbálhatunk új eszközöket, mozgásformákat, pl. a nordic walkingot, a görkorcsolyát, vagy az újra divatos hulahopp karikát.

A jó idô bejöttével sokan kezdik újra a futást vagy a kerékpározást. E mozgásformáknál is fontos a fokozatosság és a tervezés. Tûzzünk ki valami célt: pl. egy 12 hetes edzésprogram végére 7-10 km lefutása, 30-40 km lekerekezése. Ha nincs edzônk, az interneten keressünk edzésprogramot, de okostelefonokra is kifejlesztettek már letölthetô appokat. Vezethetünk edzésnaplót is (elég naponta lejegyezni, hogy hány kilométert mennyi idô alatt teljesítettünk), késôbb visszanézve jó motivációt adhat a további teljesítményhez.

A legfontosabb az elhatározás és a motiváció, hogy tudjuk, miért hajtunk: a mozgás öröméért, az egészségünkért.

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700 Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás. www.szurokozpontpecs.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos, kardiológus, belgyógyász szakorvos

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

A hónap üzletembere: Rétházi Csaba, Agro-Boy Kft.

19. oldal

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Pályázati fórum – sok a bizonytalanság 9. oldal Autóteszt: Mosonyi Éva – Mercedes-Benz A160 34–35. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Exportra fel!

A feldolgozóipar, kiemelten a gépgyártás és a jármûipar exporttevékenysége szép eredményeket könyvelhet el a baranyai cégek vonatkozásában. A partnerek zöme nyugat-európai, jellemzôen német nyelvterületen mûködnek. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara üzletember-találkozók, üzleti delegációk szervezésével, kiállításokra való közvetítéssel, különféle rendezvényekkel, valamint az Enterprise Europe Network (EEN) partnereként üzleti tanácsadással és közvetítéssel segíti a megye vállalkozásainak külföldi piacra jutását.

— 2014-ben a feldolgozóipar 71,3%-os arányt képviselt a Baranya megyei export-értékesítésbôl, de ha a teljes ipari termelésre vonatkoztatjuk az értéket, akkor az ipari export aránya kb.

30%, amivel a hazai megyék rangsorában az utolsók vagyunk – ismerteti a megye külpiaci statisztikájának egy szeletét HENDINGER Anita, a kamara Kereskedelemfejlesztési osztályvezetôje. — A rendelkezésünkre álló kevés adat az iparra vonatkozik, a mezôgazdaság vagy az élelmiszeripar teljesítménye árnyalhatja a képet. Érdemes kiemelni a gépgyártást, a jármûipari beszállítókat, hiszen Baranyában ez stratégiai ágazatnak számít. Számos vállalkozás mûködik ezen a területen vagy önállóan, vagy külföldi anyacég leányvállalataként. Ezeknél a cégeknél viszonylag magas az export aránya, amely jellemzôen Németország, vagy német nyelvterület felé irányul. Elmondható, hogy az esetek java részében hosszabb ideje tartó kapcsolatokról van szó, legtöbbjük a rendszerváltás után indult, és alapítóik jól beszélték a német nyelvet. Azok a –

Szeretik a magyar munkát, magyar árut külföldön kisebb – vállalkozások, amelyek most szeretnének külföldi piacra lépni, a szállítási költségek miatt elsôsorban a szomszédos országokban gondolkodnak.

— Milyen segítségre számítanak a kamarától az exporttevékenységgel kapcsolatban a vállalkozások?

—Van egy réteg, amely szívesen vesz részt üzletember-találkozón, vagy egy komolyabb kiutazó delegáció tagja-

Dél-Dunántúli Gazdaság ként akár távolabbi országba, pl. Törökországba vagy Kínába is elmegy.

Ezeknél a cégeknél jellemzôen komoly csapat foglalkozik a külpiaci kapcsolatokkal, vannak külkereskedôik, értékesítôik, sokat fordítanak a személyes kapcsolatra és proaktívak. A 10 fô alatti vállalkozások más kérdésekkel és problémákkal keresnek meg bennünket. Egy személyes találkozón a beszélgetés mellett egy ún. export-fittséget és exportkészséget felmérô kérdôívet is kitöltünk, megkérdezzük a motivációt, felmérjük a nyelvi készségeket, tehát szeretnénk minél szélesebb körû képet kapni az adott vállalkozásról. Ez a jelentkezô számára is hasznos, hiszen sokszor általunk szembesül az esélyeivel, a lehetôségeivel és tudatosul benne, hogy a külföldi piacra jutás komoly felkészültséget és tervezést igényel.

A kamara ezekhez az igényekhez alkalmazkodva állítja össze fejlesztô szolgáltatásait, így például a kiscsoportos tréninget, amelyen a kapott információk alapján a vállalkozások megláthatják, hogy érettek-e az exportra és ha igen, mely területeken van szükség beavatkozásra. A tavalyi Ready for Export sorozat keretében a résztvevôk nem csak elméleti oktatást kaptak egyetemi oktatók vagy külsô szakértôk segítségével, ha-

5

CÍMLAPSZTORI nem meghallgathatták sikeres cégek tapasztalatait: honnan indultak, milyen buktatókkal, nehézségekkel találták szembe magukat a nemzetközi piacra lépés során.

— Nyolc éve mûködik a kamarában az üzleti partnereket közvetítô Enterprise Europe Network hálózat pécsi irodája. Miként változtak a szolgáltatások az elmúlt években?

— Érdekes látni, hogy egyre nô azoknak a száma, akik komplex személyes tanácsadást kérnek. Ez egy felméréssel kezdôdik a kamarában, majd a cégnél való találkozással folytatódik, kollégáink a vállalkozás megismerése után tanácsadással segítenek, amelyrôl egy írásos összefoglalót is adnak. Ez egyébként feltétele annak, hogy valaki bekerüljön az adatbázisba. A rendszer lehetôséget teremt a más országok vállalkozásaival való kapcsolatfelvételre, ehhez azonban tudnunk kell, hogy adott vállalkozás még mire képes. Sokszor nem is gondolják, hogy a kapacitássukkal akár más terméket is elôállíthatnának, mint amire szakosodtak. Ezeket feltérképezzük és utána kezdünk el célzott ajánlatokat küldeni a külföldi partnerek felé.

— Említette az üzletember-találkozókat. Ma, amikor szinte az egész életünk az interneten keresztül szervezôdik, van még igény a személyes kontaktusra?

— Azt kell mondanom, hogy igen.

Bár kamaránk az utóbbi idôszakban jellemzôen társszervezôként tudott részt venni ilyen alkalmakon, számunkra az is eredmény, ha a régióból néhány céget el tudunk juttatni egy ilyen találkozóra.

Korábban egy kedvezô pályázati lehetôségnek köszönhetôen többször utaztathattunk delegációkat vásárok mellett szervezett üzletember-találkozókra, nagy volt a mozgás Horvátország irányába, de vállalkozásaink eljutottak Törökországba, Kínába, Olaszországba valamint Ausztriába és Németországba is. Új formája az üzletember-találkozóknak a skype-on szervezett alkalom, ez egy egészen újfajta megközelítés, még nincsenek számottevô tapasztalataink vele kapcsolatban.

A kamara is szervez nemzetközi üzletember-találkozót, idén szeptemberre

tervezünk egy jelentôsebbet Pécsett, több szektor számára. A gépipar mellett elsôsorban a környezetiparban, élelmiszeriparban és a kapcsoló IT-megoldásokban gondolkodunk. Ausztria, Németország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Szlovénia, Horvátország üzletembereire számítunk, de szeretnénk kapcsolódási pontot találni Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ukrajnában és Romániában is. Törökországot mindenképpen kiemelem, hiszen a szeptember 8-ai idôpontot úgy választottuk ki, hogy igazodjunk a török Köztársasági Elnök és az ôt kísérô üzletember delegáció szigetvári látogatásához.

— Milyen a külföldi partnerek fogadóképessége a baranyai vállalkozásokat tekintve?

— Tapasztalataink szerint sokat számít, hogy miként fogalmazzuk meg a kooperációs ajánlatot, amivel meg lehet találni a közös nevezôt. A magyarországi vállalkozásoknak nincs szégyellnivalójuk a minôséget tekintve, szeretnek velük dolgozni, ha ár-érték arányban is jó az ajánlat, akkor van fogadókészség.

Monitoringozzuk, hogy akiknek a kamarán keresztül sikerült üzleti kapcsolatot kiépíteniük, milyen eredményeket értek el, így volt olyan vállalkozás, amely 10%-os exportnövekedést könyvelhetett el és 5 emberrel többet foglalkoztat, mint korábban. Azt gondolom, hogy a sikert az hozza meg számukra, hogy átgondoltan és egy stratégia mentén mennek elôre.

A kisebb vállalkozásoknál sokszor nincs kapacitás és ember arra, hogy egy sikeres üzlet után a folyamatos kapcsolattartással újabb megrendeléseket szerezzenek, továbbra is gondot okoz a nyelvtudás hiánya, sok cégnek például egyáltalán nincs idegen nyelvû honlapja, enélkül pedig nem tudnak velük kommunikálni.

Az EEN pécsi irodájában tavaly kiemelkedôen jó évet zártunk, míg pl.

2008-ban 5-8 komolyabb mûködés jött létre közvetítéseink által, addig tavaly már 21. Ezek a kapcsolatok különbözô tartalmúak voltak, pl. kereskedelmi együttmûködés, technológia, és van, amikor pályázatokban hozzuk össze a feleket. Ilyen pályázatban nyert a Kreatív Ipari Klaszter.

export

6

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranyaiak nyertes pavilonja Európa 10 országában „Hivatalból” is feladata KERESNYEI Jánosnak, a Kreatív Ipari Klaszter elnökének, hogy – saját vállalkozásával hitelesítve – reklámozza a vállalkozók között az Enterprise Europe Network-öt, hiszen a Dél-Dunántúlon másodmagával az EEN brand nagykövete. Mivel is lehetne meggyôzôbb, mint egy friss sikertörténettel, amely eredményeként Európa 10 országában ismerhetik meg a baranyaiak kreativitását.

— Saját vállalkozásunkkal, a Kerkomédia Kft.-vel rendszeresen igénybe vesszük az EEN szolgáltatásait, így találtunk rá a közelmúltban az egyik felületen egy pályázati felhívásra, amelyet egy pavilon létrehozására írtak ki – mondja Keresnyei János. — Az Önindító programra jelentkezett egy fiatalember, Reiner György, aki egy könnyû, mobil jurtát tervezett, mi pedig a Kreatív Ipari Klaszter tagjaként az Erla Grouppal együttmûködve elkészítettük egy Európa 10 országában bemutatandó tudományos ismeretterjesztô pavilon tervét és ezzel megnyertük a pályázatot.

A szerzôdést is sikerült megkötni, így elkezdôdhetett a pavilon tényleges gyártása. A konstrukciót az Európai Bizottság tudományos kutatásokat és eredményeket népszerûsítô szervezete, az ERC rendelte meg, hogy különbözô digitális és analóg információkat, filmeket, interaktív tartalmakat mutassanak be vele, melyek az Európai Unió tudományos kutatásainak a népszerûsítésére szolgálnak.

— Egészen különleges feltételeknek kellett megfelelni – folytatja a klaszter elnöke. — Például, hogy szabadtéren, bírjon egy kis szelet és gyenge esôt, offline is mûködjön, alig használjon áramot, de beltéren is felállítható legyen, ezen kívül ne legyen se nagy, se kicsi. A tömege ne haladja meg a 40 kgot, könnyen lehessen szállítani, kinyitva legalább 3 méter legyen az átmérôje és a magassága haladja meg a 2 métert. Mi egy 2,8 méter magas és 4 méter átmérôjû szerkezetet hoztunk létre, és sikerült beleférnünk a 40 kilogrammos határba a dobozával együtt. Találhatók benne számítástechnikai elemek, tabletek, összességében elmondható róla, hogy a hightechet képviseli.

— Ez egy igazi sikertörténet, de mit gondol, miért nincs több ilyen a megyében?

— Azt nem mondanám, hogy nincs több ilyen, de alapvetôen két dolog akadályozza meg a pécsi kreatív cégeket az internacionalizációban: az egyik a nyelvi probléma, amit elég nehéz kiküszöbölni, de olyan munkatársak alkalmazásával, akik tudnak idegen nyelveket, azért ez megoldható. A másik nehézség viszont sokkal kevésbé hidalható át, mégpedig a kapcsolatrendszer hiánya és az ebbôl származó önértékelési problémák. Nem személyek, hanem a cégek önértékelési problémájáról van szó, arról, hogy a vállalkozás nem hiszi el magáról – fôleg a kreatív iparban –, hogy képes világszínvonalú vagy legalábbis európai piacra alkalmas terméket produkálni. E két probléma közül a második megoldására jó lehetôség az EEN. Az EEN a világ legnagyobb üzletfejlesztési hálózata, több tízezer ajánlat közül lehet válogatni. Egyrészt nemzetközi láthatóságot biztosít a hálózaton belül azzal, hogy a cégek profilja és ajánlata benne van a rendszerben.

Ugyanezen az alapon kereshetôk más vállalkozások ajánlatai is. Mi minden nap felmegyünk az EEN rendszerére és végignézzük a kulcsszavainkra a találatokat. Fontosnak tartom még az úgynevezett B2B találkozókat, amelyek most már virtuálisan is megszervezhetôk. Te-

Dél-Dunántúli Gazdaság hát nem kell elutaznunk sehová, egy online rendszer összepárosítja a jelentkezôket és skype beszélgetésben folyik a tárgyalás. Így akár brazil, portugál, egyesült államokbeli és természetesen európai résztvevôi is lehetnek egyszerre a megbeszélésnek. Egy ilyen alkalom egyrészt megteremti a bizalmi légkört, azonnal lehet tudni, hogy ki mit akar a másiktól, így meg lehet spórolni a fölösleges utazásokat, a kiállításokon való részvételt, tehát igen hatékony módszerrôl beszélünk.

— Tapasztalatai szerint a külföldi partnerek részérôl milyen a fogadókészség a magyar vállalkozások ajánlata, munkája iránt? ¿ Ma már nem számít, hogy ki, hol mûködik. Azt nem mondhatnám, hogy tudom, milyen szempontok dönthetnek, de az biztos, hogy a munkaerô olcsósága sokat számít. A magyarok sokkal kevesebbért dolgoznak, mint a nyugat-európaiak. Ugyanazt a munkát, amit mi 1 millió forintért végzünk el, 3 vagy 5 millió forint értékben számláznak külföldön. Az viszont látszik, hogy KeletEurópában már nem vagyunk annyira olcsók, a lengyelek legalább annyira versenyképesek, mint mi. Szaktudásban, ötletekben nem gyengébbek a magyarok, de nálunk nagyon komoly forrás- és eszközhiány van, ez nagyban hátráltatja a versenyképességünket. Ahhoz komoly fejlesztésekre van szükség, hogy a cégek nagyobbat tudjanak lépni

7

CÍMLAPSZTORI kifelé. Az tény, egy nyugat-európai megjelenés nagyobb volument jelent, de sok vállalkozás egyszerûen nem képes ekkorára nôni, nem mer, nem tud rizikót vállalni, míg stabil nem lesz a piaca.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy további nehézség az, hogy nem Budapesten vagyunk, mert szinte csak Budapestet ismeri a világ. Magyarország országimázsa Budapestrôl szól, vidéki városok szinte nem is léteznek. Ez egy ördögi kör, nem tudunk rendes pénzt fizetni, hogy itthon tartsuk a tehetségeket, elmennek Budapestre, mert a kreatív mûfajokban ott azonnal kapnak munkát.

Ezért nincs kellô tehetség itthon, viszont nélkülük nagyon nehéz nemzetközi színvonalat tartani, így nem tudunk elég megrendelést szerezni, ezáltal nem tudjuk eltartani a fiatalokat, akik ezért elmennek és kész. Mivel minden ügynökség Budapesten van, a megrendelések nagy része is oda koncentrálódik.

Nekünk azért kell külföldre mennünk, mert egy külföldinek nagyjából mindegy, hogy pécsi vagy budapesti a partnere, viszont egy magyar megrendelônek nem.

— Mit javasol azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az EEN hálózatával szeretnének külföldön érvényesülni?

— Nagyon jó úton járunk ebben az ügyben, és azt is meg kell mondani, hogy az országos EEN-hálózat egy nagyon barátságos, rugalmas és jól használható rendszer. Az sem mindegy, hogy miként mûködtetik azt a kamarai pontok, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ebben élen jár. A szolgáltatást viszont azok tudják sikeresen használni, akik folyamatos érdeklôdést tanúsítanak iránta. Sikert akkor lehet elérni általa, ha foglalkoznak vele, ezért érdemes megkeresni a kamarát, ahol minden segítséget megkapnak a vállalkozások.

Azt azért tudni kell, hogy a külföldi piac építése hosszú távú dolog, 2-3 évbe is beletelhet, mire valami mozgás elindul. Mi másfél éve kezdtünk ezen dolgozni, most már látszik az eredménye, de ez nagyon kemény munka. Az már nagy siker, ha a mindennapi hajtás mellett a hosszú távú nemzetközi piacépítéssel is tudunk foglalkozni, mert így lesz jövônk.

Sikeres exportôr: KONTAKT-Elektro Kft. Volt olyan év, amikor az elôzô évhez képest 30%-ról 80%-ra nôtt a KONTAKTElektro Kft. exportja. Az 1982-ben alapított magyar tulajdonú cég folyamatos, minôségi munkájának köszönhetôen az elektrotechnikai ipar speciális területein ismert iparvállalatok beszállítójává vált.

Folyamatosan építi nemzetközi kapcsolatait, az uniós piacon túl a keleti nyitás politikáját követve megjelent az orosz és a kínai piacon is. 2013-ban többek között ezért is adományozta a pécsi cég számára a Baranya Megyei Export Díjat a kamara. HIRTH Olivér, a KONTAKT-Elektro Kft. ügyvezetôje azt mondja, sikerükben nagy szerepet játszik a kamara támogatása.

export

— A kamarán és az általa mentorált EEN-n keresztül számtalan B2B találkozón vettünk részt sikerrel. Számunkra ilyenkor elegendô a kapott információ, annak feldolgozása, értékelése már a mi feladatunk. A külpiaci jelenléthez is elengedhetetlenek a kapcsolatok, ezek ki-

8

CÍMLAPSZTORI

építése sokszor hónapokig, akár évekig is eltarthat. Ha információt kapunk egyegy üzletember-találkozóról, akkor elsô, hogy megnézzük a résztvevôket (olykor több tíz vagy száz céget kell leinformálnunk), hogy azok érdekesek lehetnek-e számunkra, szolgáltatásainkkal, termékeinkkel tudunk-e feléjük valamit nyújtani. A részvétel során kialakított kapcsolatokat pedig igyekszünk melegen tartani, olykor egy-egy telefonhívás vagy e-mailváltás is elegendô lehet ehhez. Külföldi útjaink során is törekszünk arra, hogy partnereinket tervezetten vagy spontán meglátogassuk.

— Nemcsak termékeket gyárt külföldre a cég, hanem Európa különbözô országaiban kinn is dolgoznak a szakembereik. Ez mennyiben erôsíti a cég külföldi pozícióját? Mi a cég sikerének a titka?

— Magyar kkv-szereplôként mind itthon, mind külföldön fontos számunkra, hogy elsôdlegesen munkánk minôsége, a sokszor szûkre szabott határidôk tartása és a megbízhatóság által ítéljenek meg bennünket. Így alakulhatnak ki olyan helyzetek, amikor egy vezetô autógyártól kapunk úgy megkeresést, hogy a konkurens autógyárnál ajánlottak bennünket. Ehhez természetesen el-

engedhetetlen, hogy kollégáink gondolkodása, értékrendje szinkronban legyen vállalatunk törekvéseivel. Hiszen ôk a KONTAKT-Elektro Kft. névjegyei.

— 2013-ban a KONTAKT-Elektro megkapta a PBKIK Export Díját. Elindult a cég a keleti piacok, Oroszország és Kína felé is. A keleti irányú orientáltság milyen kihívást jelent az önök számára?

— Egy-egy új piacon való megjelenés mindig kihívás számunkra. Új kultúra, akár új nyelv, új szabályozások, stb. Többnyire a megszokott nyugati piacokon vagyunk jelen, de mindig szívesen állunk az újabb kihívások elé. Ezekben az esetekben elsô körben információkat kell gyûjtenünk az új ország szabályozásairól, amiben szintén a kamara nyújthat segítséget. Számtalan olyan dologra kell felkészülni, amire az ember elsô körben nem is gondolna. Érdekes módon a legkritikusabb feladatok a szállítás és logisztika körül csoportosulnak.

— Ön aktív tagja a kamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának.

Miért fontos ez a jelenlét és milyen sikerek fûzôdnek hozzá?

— Bizottsági tagságomra inkább tapasztalatmegosztási fórumként tekintek. Pécsen és a dél-dunántúli régióban

Dél-Dunántúli Gazdaság számtalan sikeres exportôr cég van jelen, így ha e sok-sok munka árán megszerzett tapasztalatokat összegyûjtjük, akkor az számomra mindenképpen hasznos. Ha ezeket sikerül a kamarai tagság számára is elérhetôvé tenni, akkor éri el végleges célját.

A rendszerváltás óta van egy nagy adóságunk, amit a mai napig cipelünk magunkkal. Rengeteg külkapcsolatot építettünk, sok csodás testvérvárosunk van, néptánccsoportjaink sok helyen szerepeltek, de gazdasági kapcsolatok sajnos csak ritkán születtek, vagy többnyire el is haltak. Ezeket kell ismét élôvé és mindannyiunk számára hasznossá tenni. Ezen dolgozni kell. A probléma egyaránt érinti az egyetemközi, a városközi és a kamaraközi kapcsolatokat.

Sajnos mindhárom téren rengeteg megoldandó feladat vár ránk, amelyeket szükséges szinkronizálni is. Ezért üzletember-találkozó szervezésén gondolkodunk, amelynek célja elsôsorban a pécsbaranyai belföldi tulajdonú ipari – termelô és szolgáltató – kis- és középvállalatok nemzetközi kapcsolatainak erôsítése, piacra jutásának fejlesztése kell, hogy legyen. Minden más szempont csak másodlagos és sokadik szempont lehet.

K.T.

export

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pályázati fórum – sok a bizonytalanság A Széchenyi Program Iroda (SZPI) regionális igazgatóságának vezetôje és munkatársai voltak az elôadók azon a szûk körben megtartott tájékoztatón, melyre a kamara hívta meg az önkéntes tagok közül a pályázati tanácsadó cégeket és azon vállalkozások vezetôit, akik bizonyosan pályázni fognak a GINOP ez évre tervezett pályázataiban.

A rövid prezentáció után – melybôl kiderült, hogy Baranya jó helyen szerepel az eddigi statisztikákban – a fórum szakmai kérdezz-felelek rendezvénnyé alakult át. Szóba kerültek a Vidékfejlesztési Program pályázatai is, melyen csak a kiírásban közétett településeken élôk pályázhatnak.

A prototípus-fejlesztô pályázattal kapcsolatban elhangzott, hogy szeretnék újraindítani, jelenleg nem állnak rendelkezésre kiegészítô források ehhez. A jelenlevôk nehezményezték az erre vonatkozó közlemény hiányát – a sajtóban eddig megjelent információkból nem derül ki, hogy ténylegesen felfüggesztették-e vagy sem.

Egy kérdezô az „életvitelszerûen” pályázó szervezetek kiszûrésére kérdezett rá: a prototípus pályázaton bizonyosan többen olyan nagy összegre pá-

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felkérésére Éreth Attila közbeszerzési tanácsadó fórum keretében foglalta össze a közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekrôl) változásait, a fôbb elemeit, majd a pályázati szabályok és közbeszerzési kötelezettségek témákat követve végigvezette a hallgatóságot a közbeszerzések útvesztôin.

9

KAMARAI HÍREK

lyáztak, mellyel sokak elôl elvennék a lehetôséget. Nagyobb súlya lehet egy jól megírt pályázatnak, mint amennyi tényleges gazdasági haszna a prototípusnak. Mivel az SZPI nem közremûködô szervezet, feltehetôen külsô szakértôk bevonásával lehetne ilyen esetekben segíteni.

A pécsi iparkamarát is felkérték már szakértôi vélemény adására, hogy egy adott pályázatban a pályázónak van-e esélye támogatásra. Az elôadók kérésre azt is elmondták, hogy nincs információ arról, hogy az NKIFH hány K+F minôsítést adott ki pályázatokkal kapcsolatban – mint ismeretes, ezen minôsítés megléte plusz pontokat hozhat értékeléskor. A kapacitásbôvítô pályázat újraindulásáról nincs további információ.

A képzési centrumok és konzorciumok szerepével, asz OKJ-s és foglalkoztatási pályázatokkal kapcsolatban valószínûen külön fórumot fognak szervezni, hogy a kereslet-kínálat tudjon találkozni a szakképzésben. A duális képzésre 2016-ban nem, a késôbbi években várható külön pályázat. Kérdésre elmondták, hogy ha egy pályázó önhibáján kívül nem tud pl. szakmunkástanulót

felvenni (van ilyen indikátor jelenleg), akkor állásfoglalást fognak kérni arra, mi a teendô ilyen esetekben.

A résztvevôk közül többen hiányolták, hogy jelenleg nincsenek projekt partnerek, mint a korábbi GOP pályázatok esetében, akik érdemi választ tudnak adni a pályázóknak a kiírók nevében. A pécsi igazgatóság munkatársai azt javasolták, hogy konkrét ügyekben célszerû a helyi irodát felkeresni, ha valahol elakadnak a pályázati kiírás értelmezésében. A VP pályázatok útmutatói esetében már több megkeresés érkezett.

A pályázatírók ugyanakkor örömmel látják, hogy szakszerûbb és gyorsabb válaszokat kapnak kérdéseikre most, mint az elôzô pályázati idôszakban.

Kérdésre azt is elmondták, hogy nem várható változás a helyszíni ellenôrzések módjában, lefolyásában és idôtartamában, továbbá nincs információ arról, hogy a GINOP 1.1.3 beszállítói pályázatot mikor írják ki a jövôben.

A résztvevôk hasznosnak ítélték meg a programot, bár többen jelezték, hogy az elhangzott információkat több esetben kevésnek találják – ez viszont nem a szervezôk és nem az elôadók kompetenciája.

Hamar László

Hogyan legyünk vállalkozók fiatalon?

Az Enterprise+ projekt keretén belül a kamara megszervezte az alapító workshopot a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola diákjainak bevonásával. Az üzleti terv elkészítésével ismerkedett négy diákcsapat három napon keresztül.

A program németországi alapokon nyugvó módszertan segítségével nyújt kiindulópontot a vállalkozásalapításhoz. A három nap során a diákok mentorok segítségével végigjárták az üzleti terv elkészítésének útját, az üzleti ötlet kidolgozásától indulva, a piac és a versenytársak felmérésén, a marketing tevékenységek meghatározásán át egészen a pénzügyi tervezésig. Foglalkoztak a termelés, beszerzés és logisztika, a vállalkozás számára megfelelô jogi forma, és a kockázatelemzés kérdésével is.

A diákoknak nem újdonság az együttmûködés, hiszen december elején részt vettek a kamara által szervezett vállalkozói kompetenciák fejlôdését elôsegítô Losleger workshopon.

A négy csapatot a kamara munkatársai mellett tapasztalt vállalkozók segítették a három nap során. A programot minden résztvevô sikeresnek és hasznosnak tartotta.

Azért, hogy minél több diák kipróbálhassa magát ezen a területen, a kamara pályázatot hirdetett a megye középiskolái számára.

Az Enterprise+ projekt finanszírozása az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. Jelen közlemény tartalmáért kizárólag a szerzô tartozik felelôsséggel; a Bizottság nem áll jót a benne foglaltak felhasználásáért.

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elkötelezett munkavállalót! De hogyan?

Elsô dél-dunántúli regionális humán erôforrás konferencia Minden vezetô számára az jelenti a legkeményebb kihívást a mindennapokban, hogy a munkatársakkal megtalálja a közös nevezôt. A nemzetközi felmérések szerint az elkötelezettség növelése akár 25%-os profitnövekedést eredményezhet!

Ha tudni szeretné... hogyan találja meg és válassza ki elkötelezett munkavállalóját, hilyen érzés elkötelezett munkatársakkal együttdolgozni, hogyan vegye fel és tartsa meg a legjobb szakembereket a szervezetében, hogyan lehet akár 25%-os profitnövekedést elérni a munkatársak elkötelezôdésével, ...akkor tartson velünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán klubjának „Elkötelezett munkavállalót! De hogyan” címû elsô dél-dunántúli regionális humán erôforrás konferenciáján 2016. április 13-án, Pécsett.

Jelentkezzen most az „Elkötelezett munkavállalót! De hogyan?” konferenciára az alábbi linken található online jelentkezési lapon: http://www.humankonferencia.hu/ 48 órán belül visszajelzünk önnek, és számlát küldünk, hogy átutalhassa a konferencia részvételi díját.

Mit kaphat ön, ha részt vesz a konferencián?

Az elôadásokon információt arról, hogy mi változott meg 2016-ra a munkaerôpiacon. Új koncepciókat és gyakorlati módszereket kap ahhoz, hogy megtalálja és elkötelezetté tegye munkatársait.

Egy egész napon át személyesen találkozhat és konzultálhat emberi erôforrás szakemberekkel, vezetô coachokkal és tapasztalt vezetôkkel.

Gyakorlati tapasztalatokat vállalkozóktól, vezetôktôl.

A konferencia helyszíne: Pécsi Kereskedelmi Központ, 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.

A konferencia idôpontja: 2016. április 13., szerda A Humán Klub elsô konferenciáján most a részvétel díj egy fôre csak bruttó 9500 Ft! A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagjai számára különleges kedvezménnyel bruttó 7500 Ft. Adunk még két érvet, ami miatt érdemes a jelentkezés mellett dönteni: A konferencia ideje alatt a helyszínen meghívjuk önt egy ebédre, amelyet professzionális szakácsok készítenek.

Bemutatjuk önt a 2016-os új partnereinek a „Networking” címû szervezett kapcsolatépítô eseményen: a kamara tapasztalt munkatársai 10 perces gyors tárgyalásokat szerveznek önnek az igényei szerinti lehetséges partnerekkel, akik szintén részt vesznek a konferencián.

Humán konferencia: célegyenesben A PBKIK Humán Klub március 8-i ülésén már a célegyenesre készültek a klubtagok: az április 13-i „Elkötelezett munkavállalót! De hogyan?” címû konferencia szervezési feladatainak jó része már megvalósult. Most a jelentkezések fogadása mellett a részletek kidolgozása történik.

Ez idáig 32-en regisztráltak, a jelentkezôk fele a Networking eseményen is részt vesz, neveiket folyamatosan töltjük fel a konferencia weboldalára. http://www.humankonferencia.hu/category/resztvevok/ A klubülésen új résztvevôt is köszönthettünk: a rendezvényeken ezentúl Solti Péter vesz részt a Meló-Diák Dél Iskolaszövetkezet és a Dologidô Kft. (a Viapan Group tagjai) nevében.

Bemutattuk Prókai Csaba PBKIK rendszergazdát, aki a www.humankonferencia.hu weboldalt kialakította (a design kialakításáért a designpecs.hu kapcsán már ismert Tislerics Máté felelt).

A jelenlévô témavezetôk tájékoztatást adtak, mikor mi fog történni a konferencián, illetve mivel keltik majd fel a hallgatóság érdeklôdését, hogyan érik el annak bevonását. http://www.humankonferencia.hu/#schedule Van, aki ajándékkal is készül: a „Bezzeg az én idômben” – Nemzedékek egymásra hangolódása a munkahelyen c. téma egyik elôadója, Schäffer Beáta könyveibôl 1-1 példány felajánlásával gazdagítja a résztvevôk élményeit!

A PBKIK Humán Klub tagjainak marketing megjelenése is biztosított lesz a konferencián, illetve a kamara kommunikációs kampánnyal támogatja a rendezvényt: a Dunántúli Naplóban és a Dél-Dunántúli Gazdaságban anyagok megjelentetésével, hírlevelekkel, Pannon televíziós riportokkal, Youtube és közösségi média felületein.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KAMARAI HÍREK A KONFERENCIA PROGRAMJA

Idô

Terem 1

08.30 – 9.00 09.00 – 09.10

09.10 – 09.30

Terem 2

Érkezés, regisztráció Konferencia aktualitásai. Miért pont most? Miért errôl? Miért itt?

Köszöntô – Dr. Síkfôi Tamás titkár, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Plenáris elôadás Gondolkodjunk másképp a munkatársakról!

– a kiemelkedô siker kulcsa egy baranyai ipari vállalatnál ifj. Rajnai Attila ügyvezetô igazgató, Rati Kft.

09.30 – 10.15

Szekció 1 Szekció 2 Miért beteg a munkaerôpiac, Toborzás, kiválasztás 2016-ban: és hogyan jöhetnek ki a vállalkozások Megváltozott a munkaerôpiac – Felkészültél rá? ebbôl nyertesen?

Papp Zoltán Péter cégvezetô, Jobcapital Kft. Miseta Gábor Senior Recruitment Manager, Viapan Group Szabó Viktória HR vezetô, BAHART Zrt. Moderátor: Tóth Diána Evelin vezetô tréner/coach, Hr Trainer Kft. Vendég: Kórósi Péter HR Manager, HARMAN International

10.15 – 10.30 10.30 – 11.15

Szünet Szekció 3 Szekció 4 Eredményesebb mûködés Megváltozott toborzási technikák a társadalmi felelôsség vállalás – avagy: hogyan találjuk meg a hiányzó láncszemet?

(CSR) eszközeivel Feleki Attila cégvezetô, HR-Rent Kft. Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna cégvezetô, Humán Innovációs Csoport NKft., Földes Csilla személyi aszisztens, marketing+PR, Crestyle Kft.

11:15 – 12.00

12.00 – 13.30

13.30 – 14.15

Szekció 5 „Bezzeg az én idômben”. Nemzedékek egymásra hangolódása a munkahelyen.

Schäffer Beáta business coach, Ódorné Kovács Ildikó vezetô tréner-tanácsadó, a PBKIK Humán Klub elnöke

Szekció 6 Mennyibe kerül nekem, ha felmond egy kolléga, újat kell találnom és betanítanom?

Mennyit fordítsak a képzésére és a motiválására?

Dr. Nemeskéri Gyula ügyvezetô, Ergofit Kft., Zalay Buda Head of Site – Pécs, IT Services Hungary

Ebédszünet és Networking Moderátor: Császár Gergely projekt menedzser, PBKIK Regisztráció: a délelôtti program ideje alatt, a www.humankonferencia.hu honlapon jelentkezettek számára Szekció 7 Szeretné, ha vállalkozása 5 év múlva is stabilan mûködne, sôt, fejlôdne? Ön mit tehet ezért ma, hogy jövôre nyugodtan aludjon?

Kresz Erika ügyvezetô igazgató, Kresz & Fiedler Kft., Ódorné Kovács Ildikó vezetô tréner-tanácsadó, a PBKIK Humán Klub elnöke, Blázsovics Edina HR szakértô, „Beugró”

Szekció 8 Nagy látószög – „Pontok a nézôpontváltásban”.

Izgalmas eszközt adunk munkatársai fejlesztéséhez!

Dr. Lakner Szilvia ügyvezetô, Lartco Consulting Kft. Dobay Balázs ACC, a D-LAB Consulting alapítója

Workshop 1 Hogyan ment életet a stressz, és hogyan kezeljük a legnehezebb helyzetekben?

Dr. Jóbi Anikó szakmai vezetô fôorvos és Lévai Ildikó cégvezetô, Infra-Med Kft., Székely Zsófia végzôs marketing szakos közgazdász hallgató

Workshop 2 Ki fog itt dolgozni 20 év múlva?

Janovics László PBKIK szakképzési osztályvezetô, Egyed Mihály HR generalista, Hauni Hungária Kft.

14.15 – 14.45

14.45 – 15.15

15.15 – 15.30

Plenáris kerekasztal-beszélgetés a konferencia elôadóival és résztvevôivel Moderátor: Ódorné Kovács Ildikó vezetô tréner-tanácsadó, a PBKIK Humán Klub elnöke Zárás, értékelés

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

„A jó szakma felér egy diplomával”– a döntô kapujában A januári elôdöntôket követôen folytatódik a Szakma Kiváló Tanulója verseny, Baranya megye 6 iskolájából 11 szakmában 17 versenyzô jutott tovább a következô fordulóba. A válogató versenyek február 22. és március 10. között az ország több pontján zajlottak. A válogató nagyrészt olyan gyakorlati versenyfeladatokból áll, melyek megoldása a döntô helyszínén nem lehetséges, vagy nehezen megvalósítható, valamint alkalmas a versenyzôk gyakorlati felké-

szültségének mérésére. A válogatón legjobb eredményt elérô versenyzôk jutnak a verseny döntôjébe, ami a korábbi évekhez hasonlóan a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül megrendezésre 2016. április 18-20. között Budapesten. A verseny közönsége a szakmai érdeklôdôkön és a széles közvéleményen túl azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, akik az egyes szakmák utánpótlását jelentik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az idei évben közel 500

hetedikes általános iskolás tanuló ingyenes részvételét biztosítja a fesztiválon és szervezi meg az utazást számukra. Ezeknek a gyerekeknek jelentôs motiváció, hogy a helyszínen láthatják diáktársaikat, akiket majd követhetnek.

A döntôbe jutott versenyzôk névsora a versenyek hivatalos honlapján, a www.szakmasztar.hu oldalon megtekinthetô. Baranyai sikerekre az idei évben is számíthatunk, hiszen 12 tanuló biztosan bejutott a döntôbe.

Tanuló neve

Szakmája

Iskolája

Gyakorlati képzôhelye

Spolár Judit

bôrdíszmûves

Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközépiskolája és Szakiskolája

Knoch Kft.

Brozovácz Ferenc

épület- és szerkezetlakatos

Pécsi SZC Kökönyösi Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

Kereszturi Angéla

fodrász

Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközépiskolája és Szakiskolája

Sárközi és Társai Bt.

Radics Dávid Norbert

gépi forgácsoló

Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája

SAMPO Ipari és Szolgáltató Kft.

Matacz Milán

gépi forgácsoló

Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája

Hidrot Kft.

Fáczán Balázs

gépi forgácsoló

Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája

Hidrot Kft.

Folyó Dávid

gépi forgácsoló

Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája

M4-TECH Forgácsoló Kft.

Baluka Patrik

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközépiskolája és Szakiskolája

Mecsek-Klíma Kft.

Rostás Zoltán Ádám

ipari gépész

Pécsi SZC Radnóti Miklós Szakképzô Iskolája

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

Gombosi Melánia

kereskedô

Pécsi SZC Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája

iskolai tanmûhely

Góczán Katalin

magasépítô technikus

Pécsi SZC Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma

iskolai tanmûhely

Gangel Kamilla

nôi szabó

Pécsi SZC Angster József Szakképzô Iskolája

iskolai tanmûhely

Fiatalok – munkalehetôségek A Job Developer projekt a fiatal munkanélküliek képességeit tárja fel, új munkalehetôségek érdekében. A program keretében a kamara nyílt információs napot tart 2016. április 14-15-én a helyi munkaerôpiaci szük-

ségletek és lehetôségek feltárása érdekében.

A projekt célja olyan mentorok képzése, akik elôsegítik a munkahely keresés folyamatát, valamint segítik a fiataloknak saját képességeik, tehetségük és érdeklôdési körük feltárásában, ezzel is

támogatva azt, hogy a lehetô legmegfelelôbb munkát találják meg.

Az ehhez szükséges módszer több – német projekt partner által kifejlesztett – tesztet is magába foglal, amelyeknél a résztvevôk szakmai alkalmassága mellett például a kreativitásukat is vizsgálják. A Job Developer projekt finanszírozása az Európai Bizottság támogatásával valósul meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elôtérben a gépipari szakmák A kamara idén 6. alkalommal rendezi meg az általános iskolások pályaválasztását segítô, gépipari szakmák népszerûsítését szolgáló Gép-Ésszel Baranyában vetélkedô-sorozatot.

A verseny elsô fordulója, ami egy szakmaismereti totó kitöltése volt, január végén lezárult, a februári második fordulóban a 43 baranyai általános iskolás csapat a kamara által szervezett üzemlátogatásokon vett részt a megye jelentôs gépipari cégeinél.

Az üzemlátogatás során a résztvevôk tapasztalatot szerezhettek a gépiparról és fontos információkhoz juthattak a cégnél folytatott tevékenységrôl.

A látogatás után a csapatoknak két hetük van arra, hogy a kamara által elôre megadott szempontsor alapján üzemlátogatási naplót készítsenek. A naplók értékelése folyamatos, az eredményhir-

detésre március 21-én kerül sor. Az április 8-i döntôbe a 10 legjobb csapat juthat be.

A versennyel kapcsolatos összes információ megtalálható a Pályaválasztás Baranya honlapon. www.palyavalasztasbaranya.hu

Új év, új bizottság, új lendület A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által mûködtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB) 2016. évi elsô ülését március 1-jén tartotta.

Az új évvel változások vannak a bizottság tagjai sorában. Törvényi módosítás miatt, a korábbi 7 fôvel ellentétben, a jövôben 5 taggal mûködik a testület. Az új bizottság tagjainak megbízása 2016. január 1-tôl kezdôdôen 3 évre szól. A BMFKB elnöke: Kleisz Zoltán, a Matro Kft. ügyvezetô igazgatója (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegáltja).

Tagok: Bittnerné Tóth Krisztina, a Pedagógusok Szakszervezete Baranya Megyei Szervezetének elnöke (a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma delegáltja), Dr. Kállai Sándor, a Rokána Kft. igazgatója (a Magyar Iparszövetség de-

13

KAMARAI HÍREK

legáltja) és Turós Izabella, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóságának igazgatója (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara delegáltja). A Baranya Megyei Kormányhivatal részérôl az ötödik tag kijelölése folyamatban van. A testületi tagok mellett tanácskozási jogú delegáltak és szakértôk is segítik a bizottság munkáját.

Baranya megye gazdaságának jövôbeni helyzete nagymértékben függ a megfelelô szakember-utánpótlás biztosításától, ezért kulcsfontosságú feladat a gazdaság igényeihez igazodó, annak megfelelni képes szakképzés megvalósítása. A BMFKB legfôbb feladata a megyei gazdasági szereplôk munkaerôigényéhez illeszkedô szakmaszerkezet, és ennek elérését szolgáló szakképzési rendszer kialakításában való közremûködés.

A bizottság e feladatkörében eljárva évente javaslatot tesz a megyei szakképzési beiskolázási irányokra és arányokra, azaz az állami támogatással indítható szakképesítések körére és keretszámaira, valamint az ösztöndíjas szakmákra, azaz a hiányszakmák jegyzékére. A BMFKB feladataival összhangban

PICKform 3D workshop a kamarában Az április 6-7. között megrendezésre kerülô workshop célja, a technológiai tájékozottság megosztása, valamint a gyakorlati életbôl vett esettanulmányok bemutatása és a mérnöki alkalmazhatósági területek gyakorlati feltárása.

A 3D nyomtatás lehetôsége a jelenlegi gyártástechnológiát jól kiegészítheti, így pénz, idô és befektetett energia takarítható meg. A részvételi díj 30 000 Ft + Áfa. Minden regisztrált résztvevô egy „start csomagot” kap, mely tartalmaz 1 db 3D nyomtatott ajándékot, egy 3D kisokos füzetet és egy cégismertetôt, valamint egy 10.000 Ff értékû kupont, mely felhasználható a PICKform Bt szolgáltatásaira.

További információ és jelentkezés a pickform.hu/3dworkshop linken, valamint a kamara weboldalán.

évente aktualizálja, szükség esetén felülbírálja, kiegészíti, Baranya megye szakképzés-fejlesztésének koncepcióját. A testület foglalkozik továbbá minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéssel, amely befolyásolhatja a megye szakképzés-fejlesztésének elôsegítését.

A BMFKB mûködésérôl további információ a baranya.mfkb.hu honlapon érhetô el.

Szakmai együttmûködési megállapodást írtak alá az Alkalmazott Földtudományi Klaszter és a Trade Center of Iran, Europe elnökei, március 2-án, Pécsett. A megállapodás a vállalatközi üzleti kapcsolatok kiépítését, azok támogatását célozza az alkalmazott földtudományok területén. A klasztertagok üzleti szolgáltatásai olyan, az iráni ipar számára fontos területekre terjednek ki, mint a szénhidrogén, vagy bányászati kutatással kapcsolatos mérések, laboratóriumi szolgáltatások, szakmai továbbképzések.

Az AFK – Közép-kelet Európában egyedüliként – koncentrálja a tudományág ismereteit, fejlesztéseit, innovációit. Klaszterbe történô tömörüléssel a tagvállalatok teljes körû szolgáltatást tudnak nyújtani az alkalmazott földtudományok terén. 2015. elejétôl az AFK aktív promóciós tevékenységet folytat külföldön. E munka kiemelkedô eseménye a vállalati, ipari együttmûködést elôsegítô megállapodás aláírása.

14

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Gazdaságáért Díj: dr. Hüse István „Nem csak Baranya gazdaságáért dolgozunk, hanem saját jövônkért is” Több mint három éve menedzseli társadalmi munkában a régió legnagyobb gépipari összefogását dr. Hüse István a DélDunántúli Gépipari Klaszter elnökeként.

A klaszter folyamatos operatív és stratégiai munkát folytat és ebben komoly feladatai vannak. Az elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a klaszterben egy rendkívül inspiráló, tudásban, tapasztalatban gazdag társaság szervezôdött és olyan emberekkel dolgozhat együtt a klaszter célkitûzéseinek megvalósításán, akiktôl minden alkalommal tanul, egy olyan közegben, ahol az összejövetelek tapasztalaton alapuló értékes véleménycserék. Dr. Hüse István emellett vállalkozásait is eredményesen menedzseli. A kamara Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetéssel ismerte el tavalyi munkáját. A legmagasabb rangú kamarai elismerésben az a természetes személy részesülhet, aki egy-egy gazdálkodó szervezet vagy szakma érdekeit meghaladó, a megye gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményt nyújtott. A kitüntetett munkája nyomán értékelhetôen javult a megye gazdasági teljesítôképessége, a gazdaság számára fontos fejlesztési program valósult meg, vagy a gazdaság mûködési feltételeiben következett be jelentôs javulás a megelôzô évben.

— Az elismerés mögött hatalmas munka van – nyilatkozta a díjátadón dr.

Hüse István. — De azt gondolom, ez nem egyedül az én munkám, hanem a klasztertagoké. Ebben az elismerésben az ô elkötelezôdésük testesül meg, amelyet én képviselek. A kitüntetést az én nevemhez kapcsolták, de ez mindnyájunk teljesítményének a visszajelzése. Hatalmas megtiszteltetés az ô bizalmukkal úgy sáfárkodni, hogy ennek eredménye és jó eredménye van.

— A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tevékenysége nem áll meg a megyehatárnál. Miként tudnak együttmûködni a benne lévô vállalkozások úgy, hogy földrajzilag szétszórva találhatók?

lehetôségeink szerint változtassunk ezen, többek között a szakképzéssel. Mondhatnám azt is, hogy nem csak Baranya gazdaságáért dolgozunk, hanem a gyerekeink jövôjéért, a saját jövônkért is – annak, hogy az ennek érdekében végzett feladatok sikere egyben Baranya gazdasági érdekét is jelentik, külön örülök.

Amikor azt kérdezik tôlem, hogy sikeres vállalkozást vezetek-e, minidig azt válaszolom, hogy vezettem, mert csak a múlt idô igaz. Minden cég életében múlt idô a siker, ezt a játékot a sírig játsszuk, csak a nekrológban lehet kijelenteni: sikeres vállalkozó volt. A státusz bármikor változhat, nincs olyan helyzet, amikor hátra lehet dôlni, meg lehet nyugodni, mert már nincs elôttünk teendô, feladat. Igaz az a közhely, hogy aki megáll, lemarad.

— Hol van az ember pályafutásában az értéke ennek a díjnak? A partnerek szemében mit jelent ez az elismerés?

— Ôszinte leszek, nem tudom! Nem azt érzem, hogy ezt a díjat én kaptam, úgy gondolom, hogy a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter kapta, a tagjaink munkáját ismerték el vele.

— Milyen felelôsséggel jár a jövôre nézve, hogy most ön kapta a Baranya Gazdaságáért Díjat?

— Mindig van felelôsségünk mindenben. A mi munkánkban, cégvezetôként és tulajdonosként nincs olyan, hogy valaminek nincs felelôssége. Nem választott funkcióban vagyunk, így a következményeket is mindig viselnünk kell, nem háríthatjuk azokat másra. Döntéseinkkel nem csak a pozíciónkat, az egzisztenciánkat, a jövônket, hanem a munkatársaink egzisztenciáját, jövôjét, és a befektetéseinket kockáztatjuk. Semmi sincs, amivel kapcsolatban ne fogalmazhatnám meg a felelôsséget, és nincs semmi, aminek egy cégvezetô ne vállalná a felelôsségét. Azt gondolom, hogy ekkor beszélhetünk cégrôl, és nem a pejoratív értelemben vett vállalkozóról.

K.T.

ñ — Ugyan a kamara kitüntetését tartom a kezemben, de a klaszter dél-dunántúli jellege nem véletlen. Nagyon tudatos volt a szervezés a tagok kiválasztásával, hogy valóban regionális klaszter legyünk.

Nincs túlsúlyban sem Baranya, sem Pécs, gyakorlatilag egyenletes a területeloszlás, így Tolna és Somogy megye is megfelelô módon reprezentált a klaszterben. A következô idôszakban a klaszter taglétszámának bôvülése várható. Úgy látom, befejezôdött az alapozás, ezután azoknak az értékeknek a megtartása mellett folyhat a további munka, amelyek eddig is jellemzôink voltak. Én magam a paksi Gépszer Kft.-n keresztül vagyok tagja a klaszternek.

— A Baranya Gazdaságáért Díj új tulajdonosa milyennek ítéli ma Baranya gazdaságát? Miként lehet ilyen depressziós közegben kiemelkedô teljesítményt nyújtani?

— Ezen nem lehet kívül rekesztenünk magunkat, hiszen ha Baranya gazdasága depressziós, akkor a Baranyában élô emberek is depressziósak, így a munkavállalóink is, és ezáltal a cégünk is depressziós lesz. Klaszterünk azt tûzte ki célul, hogy

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

DÍJAZOTTAK

Az Év Üzletembere Díj: dr. Benyeda János Világszínvonalú termékek Mohácsról Spanyolországtól Dániáig alkalmazzák állatgyógyászati és humán felhasználású vakcinák elôállításához, valamint diagnosztikai és kutatási célra a Prophyl Állategészségügyi Diagnosztikai Kutató és Szolgáltató Kft. telephelyein elôállított tojásokat. Az ún. SPF tojást hazánkban csak dr. Benyeda János mohácsi vállalkozása állítja elô. A világszínvonalú, teljesen automatizált létesítményben az európai szükséglet 60 százalékát, a globális termelésnek pedig a 15 százalékát biztosítja a termékük. Dr. Benyeda János kitartó munkájának, fejlesztéseinek eredményeként világviszonylatban is meghatározó és jelentôs vállalkozást hozott létre, ezért a kamara Az Év Üzletembere Díjjal ismerte el munkáját. Ezt a kitüntetést a kamara annak a természetes személynek adományozza, aki egyes gazdasági szervezetek piacképességét, eredményes gazdálkodását jelentôsen javító teljesítményt nyújtott Baranya megyében.

— Cégünk egyrészt oltóanyag-alapalapanyagokat termel, ezek egyike az SPF tojás, azaz egy minden kórokozótól mentes tojás, amelybôl humán- és állatgyógyászati oltóanyagot termelnek vagy az embrionált tojáson, vagy az abból készült szövettenyészeten – foglalja össze röviden dr. Benyeda János az általa irányított vállalkozás különleges tevékenységét. Van másfajta tojásunk is, amit nem ilyen magas higiéniai körülmények között termelünk, de az is mentes bizonyos betegségektôl. Az SPF tojás általában élô vakcinák termelésére alkalmas, emberek vonatkozásában többek között influenza, kullancs encephalitis, veszettség elleni, az állatgyógyászati oldalon pedig elsôsorban a baromfi vakcinák elôállítására.

— Hol értékesíthetôk ezek az alapanyagok, termékek?

— Gyakorlatilag Európa minden olyan országában, ahol állatgyógyászati vagy humánoltóanyag- termelés folyik, ez mintegy 16-18 országot jelent, Spanyolországtól Dániáig, Skóciától Ausztriáig.

— Mi az önök által elôállított tojások sikerének a titka, hiszen az európai piac jelentôs részét uralják?

— A siker titka, hogy a mai minôségbiztosítási, humán- valamint állategészségügyi biztonsági okok miatt csak olyan tojások használhatók, amelyek nem hordoznak semmilyen veszélyt. Sem emberre, sem állatra nem jelenthetnek kockázatot, mi pedig képesek vagyunk produkálni ezt a minôséget. A szigorú elôírásoknak megfelelô vakcina csak ilyen típusú tojáson termelhetô, a tojások elôállításának pedig nagyon komoly technikai háttere van: szûrt, steril levegô, steril takarmány, steril ivóvíz. A dolgozók teljes zuhanyozást követôen, zárt ruházatban mehetnek be az állatokhoz, tehát a lehetô legszigorúbb körülményeket kell biztosítani. Ezen kívül vagy 36-féle betegségre ellenôrizzük hetente az állományokat. A kockázat óriási, mert ha akár egy betegséggel megfertôzôdik az állomány, akkor tovább nem használhatók fel erre a célra a tojások, akkor már nem beszélhetünk SPF tojásokról.

Ennek a terméknek az elôállításához megfelelô tudás, ismeret, technikai háttér kell, és ezt nem vállalják föl gyakran a vállalkozások, hiszen óriási buktatói vannak ennek a tevékenységnek.

— A kamara Az Év Üzletembere díjjal jutalmazta tevékenységét. Milyen teljesítmény áll az elismerés mögött?

— Korábban mint virológus, mikrobiológus megismertem a kórokozói oldalt, késôbb megtanultam a baromfitenyésztést, a baromfi állategészségügyet, a ba-

romfitartást, aztán ezeket a dolgokat ötvözve volt bennem kellô bátorság vagy meggondolatlanság, hogy hozzáfogjak ehhez a tevékenységhez. A siker abban mérhetô, hogy mûködik. A piac akceptálja ezt a munkát, csatlakoztunk egy amerikai céghez, amely az értékesítést végzi. Ilyen tojás nem minden fán terem, keresik, és az elérhetôség korlátozott.

A sikerhez az is hozzátartozik, hogy létre tudtunk hozni egy olyan csapatot, amely meg is valósítja az elképzelésünket.

Mert gyönyörûen fest bármilyen terv, de ha nincsenek, akik megvalósítsák, akkor nem ér semmit. A munkatársaim megértették, hogy mit kell csinálni, hogy a tevékenységnek mekkora és milyen kockázatai vannak – ez egy nagyon komoly összmunka.

— Milyen ismérvei vannak a sikeres üzletembernek?

— Ez egy fura dolog, mert amikor azt mondják rólam, hogy üzletember vagyok, akkor feláll a szôr a hátamon. Én mindig szakember voltam, csak úgy tûnik, hogy jó dologhoz nyúltunk hozzá és a tevékenység meghozta a sikert. Az üzleti rész, a vállalati tevékenység jobbára mostanában erôsödik fel, amikor már olyan mértékû a növekedés, hogy túlhaladott azon, hogy ez csak egy szakmai dolog legyen.

Most már szükséges átalakítani a vállalatot, és másfajta irányítással mûködtetni, mint korábban. Azt szokták mondani, hogy a téma az utcán hever, csak fel kell venni, és ha az szakmailag helytálló, akkor el tud indulni a fejlôdés, amit aztán üzletileg követni kell.

— Ez az elismerés mire kötelezi vagy mire predesztinálja önt? Az ön értékrendjében hol foglal helyet a díj?

— Sok mindent megélt már az ember idôs korára, megtalálja néhány elismerés.

Nekem mindig az jelent sokat ezekben, hogy remélem: a munkatársaim úgy érzik, nagyobbrészt az ô tevékenységüket, munkához való viszonyukat értékelték. Nem tulajdonítom a magaménak a díjat, inkább az egész közösségnek, csak általában egy emberen keresztül kerülhet a nyilvánosság elé.

K.T.

ñ

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Angster József Díj: Romeisz Norbert Európa textiltérképét rajzolja a Rovitex Kevés olyan ember van Pécsett és környékén, aki ne tudná, hogy mivel foglalkozik a Rovitex. És szerencsére egyre többen hallanak a megye-, sôt országhatáron túl is errôl a vállalkozásról, amely két évtized alatt szinte egész Európában ismertté vált rendkívül széles termékskálájával. A Romeisz Norbert által 1996-ban alapított Rovitex Hungária Kft., amely ma Magyarország legnagyobb lakástextil nagykereskedelmi, többszörös Superbrandsdíjas cége, 7 országban létesített leányvállalatot és több mint száz fôt foglalkoztat.

A cég a jelentôs sikerek ellenére megmaradt pécsinek és ahogy Romeisz Norbert mondja, a városban képzeli el a folytatást is. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben Angster József Díjjal tüntette ki a vállalkozás alapítóját a Pécs gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményéért.

— Láthatóan örül az Angster Díjnak. Mire kötelezi, netán mire jogosítja fel ez az elismerés?

— Úgy vélem, nem jogosít fel semmire, viszont arra kötelez, hogy az ember ugyanazzal a lendülettel dolgozzon tovább, mint eddig, próbáljon meg sikeres lenni, hogy amikor késôbb ránéz a díjra, akkor is érezze úgy, hogy még mindig megérdemli.

— Milyen értéke van az üzleti életben egy ilyen díjnak?

— Azt gondolom, hogy nagy az értéke, nem csak a magam, hanem a munkatársaim szempontjából is. Természetesen jól látható helyre tesszük ki a székházunkban, mert azt szeretném, hogy ne csak én, hanem a kollégáim is büszkék legyenek rá. Hiszen az elmúlt húsz évet nem egyedül dolgoztam végig, hanem a munkatársakkal, együtt tudtunk fejlôdni évrôl évre.

— A gazdasági szereplôk képviseletét ellátó kamara szavazta meg önnek ezt a díjat, de még kitôl kap elismerô visszajelzést a munkájával kapcsolatban a Rovitex?

— Bízom benne, hogy a szûkebb környezetem is észreveszi a sikerünket. Amikor a kitüntetettek között ültem és arra vártunk, hogy felhívjanak a színpadra, azon tûnôdtem, hogy miként tudnám átadni olyan vállalkozóknak a tapasztalatomat, akik ugyanúgy el szeretnének jutni oda, ahol most mi vagyunk, de még csak az út elején, vagy út közben vannak. Az elmúlt 20 év alatt, de kifejezetten az elmúlt 10 évben nagyon sok mindent megtapasztaltunk az export terén, megfizettük a tanulópénzt és szívesen segítenék abban, hogy másnak ne kelljen.

— Mi a siker titka? Mivel lehet ezt a jó eredményt elérni?

— Elôször is legyenek álmaink, bízzunk magunkban és nagyon fontos a kitartás. Azt gondolom, hogy fontos a kellô és elégséges önbizalom az emberben, ha megvan, sokkal könnyebb eljutni bárhová. Célokat kell kitûzni, azokat következetesen és kitartóan végigvinni, akkor megjön a siker is. Ilyen egyszerû.

K.T.

ñ

— Nagy megtiszteltetés számomra ez a díj, hiszen 20 év munkája van mögötte – nyilatkozta meghatottan az ünnepélyes díjátadón Romeisz Norbert. — Egy fôs vállalkozásként kezdtem 1996-ban, és ma Pécsett és környékén 100 fôt foglalkoztatunk, valamint hét országban van leányvállalatunk. Sikerült elindítanunk Pécsrôl egy nemzetközi céget, amelyre büszke vagyok.

— Mi a jelentôsége a vállalkozás életében annak, hogy pécsi?

— Pécsett itthon vagyunk. Munkánkban érezzük a város támogató hozzáállását, hiszen a közelmúltban építettünk egy új csarnokot a település szélén és a kereskedelem mellett elindítottuk a textilgyártást. Ezzel kapcsolatosan szükségünk volt engedélyekre, és éreztem a hivatali munkában, a pályázatoknál a segítô együttmûködést. A helyi munkaügyi központ is pozitívan állt az igényeinkhez, mindez hozzásegítette vállalkozásunkat a siker eléréséhez.

— A baranyai gazdasági mutatók nem a legkedvezôbbek, ez miként hat a cég mûködésére?

— Ez a tény jelentôsen befolyásolja a mindennapjainkat, mivel nagyon nehezen

találunk szakképzett munkaerôt, legyen szó akár raktárosról vagy irodai dolgozókról. Pedig a nyilvántartások szerint nem kevés az álláskeresô, ennek ellenére egy meghirdetett pozícióra nem, vagy nem olyan minôségû munkaerô jelentkezik, mint amilyenre szükségünk lenne. Ez okoz némi gondot, ennek ellenére a cég képes a folyamatos bôvülésre.

— Miért maradt meg mégis Pécsett a Rovitex?

— Pécsi vagyok, itt születtem és lokálpatriótának vallom magam. Két éve itt építette fel cégünk az új központját, én magam új családi házba költöztem a családommal, ezzel, úgy érzem, hogy még jobban megerôsítettük a gyökereinket. Ez mind amellett szól, hogy Pécsett képzeljük el a folytatást is, szeretjük ezt a várost és hiszünk benne. Rengetegszer utazunk kollégáimmal külföldre repülôvel, meglátogatni a cégeket, ilyen szempontból egy budapesti központ bizonyára elônyösebb lenne. De abban az esetben is, ha bármit el szeretnénk intézni Magyarországon, hiszen azt szinte csak Budapesten lehet és ezért meg kell tennünk 230 kilométert.

Még ezt is vállaljuk, hiszen pécsiek vagyunk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

DÍJAZOTTAK

Életmû Díj: Lakics László „A cég a családom nélkül nem lenne ennyire sikeres” 250 dolgozó, 2 gyártó telephely, 16000 m2 gyártási alapterület – ez csak három, de nagyon fontos szám a Lakics Kft. életébôl. A családi középvállalkozást, amely nemzetközi piacra dolgozik a szélenergia ágazatban, Lakics László alapította 30 évvel ezelôtt. A Komlón, Kaposváron és Dombóváron több száz család megélhetését biztosító cég ma már európai szinten is elismert, saját fejlesztésû termékeivel jelentôs piaci sikereket ér el. Lakics László máig egyik vezetôje a vállalkozásnak, hitvallása szerint a piac- és technológiai ismereteknek komplex technológiafejlesztéssel kell párosulniuk. A kamara Életmû Díjjal ismerte el több évtizedes áldozatos munkáját, mert – mint ahogy a díj indoklásában szerepel – a szakember munkásságával maradandót, példaértékût alkotott a gazdaság területén.

A mára sikertörténetté érett krónika az 1980-as években kezdett íródni, amikor Lakics László otthoni mûhelyében egy olyan munkadarabot készített el, amelynek legyártását senki nem vállalta az országban. A sikernek híre ment, ami folyamatos megrendeléseket eredményezett. A fémiparban dolgozó szakember csak több ember betanításával volt képes teljesíteni a felkéréseket, így hamarosan a saját vállalkozás váltotta fel az alkalmazotti létet.

A cég lépésrôl lépésre haladt elôre, jó érzékkel kicsíptek a gépiparban egy olyan területet, amihez ész, tehetség és ügyesség kell: a legbonyolultabb forgácsoló gépek, az ún. horizontok irányát. 1995-ben Komlón vásároltak üzemcsarnokot, 2002-ben Dombóváron egy céget, 2010-ben pedig Kaposváron építették fel modern gyárüzemüket. Mára a Lakics Kft. korszerû hegesztett acélszerkezetek gyártásával foglalkozik és több mint 250 család megélhetését biztosítja.

— Nagyon örülök, hogy engem tartott érdemesnek a kamara az Életmû Díjra, hiszen ezzel azt a harminc évet ismerték el, amelyben szinte a semmibôl építettünk fel egy középvállalkozást – mondta a díjátadón a meghatódott Lakics László. — 30 éve a garázsban kezdtem egy kis mûhely-

konszern fejlesztô igazgatója komolyan érdeklôdik a termék iránt, szeretnének együttmûködni velünk a fejlesztésben és a terjesztésben. Nem szeretném még abbahagyni a munkát és a fotelban üldögélni, mert úgy érzem, hogy ahhoz még nem vagyok elég öreg.

— A Lakics Kft. sajátos helyzetben van, hiszen két megyében, Somogyban és Baranyában van telephelye. Miként lehet a földrajzi távolságot áthidalni ahhoz, hogy sikeresen tudjanak mûködni?

— Volt egy idôszak, amikor a két cég önálló elszámoló volt és ez gátolta az összetartozást. Rá kellett jönnöm, hogy így nem mûködik megfelelôen, ezért egyesítettük a cégeket, ami eredményre vezetett. Igyekszünk mindkét telepet ugyanolyan intenzitással fejleszteni, ehhez mindig meghallgatom a kollégáim véleményét. Kaposváron inkább a forgácsoló-technikán van a hangsúly, ezért ezt le is építettük Komlón, mivel a két hely nem bírja el ugyanazokat a beruházásokat. A lakatos technológiák viszont Komlón kaptak nagyobb hangsúlyt. Szerencsére a munkaerô is ehhez igazodik, Komlón több a hegesztôlakatos és viszonylag kicsi az elvándorlás. De így is komoly szakemberhiánnyal küzdünk, a magasan képzett szakemberek rendkívüli módon hiányoznak.

— Mi az az élettapasztalat, életbölcsesség, amit átad a fiainak?

— Én azt hagyom nekik örökül, hogy dolgozni, dolgozni és még egyszer dolgozni. A vezetô azért van, hogy észrevegye a hibákat, azokra reagáljon, javítsa ki.

Akkor is megy tovább az élet, ha nincs vezetô, de csak 50-60%-on. Arra buzdítom ôket, hogy legyenek ott, lássanak, merjenek beleszólni a dolgokba és változtassanak. Járják a világot, nézzék meg, hogy mások miként csinálják, folyamatosan tanuljanak. Nem féltem ôket, mert idôben csatlakoztak a céghez, így kellôképpen ismerik azt. Ha kell, leülünk beszélgetni, de eddig is bebizonyosodott, hogy tudunk együtt dolgozni. A cég a családom nélkül nem lenne ennyire sikeres.

K.T.

ñ ben, most pedig 250 embernek adunk munkát, ez engem büszkeséggel tölt el.

Jól esik, hogy ezt észreveszik és megveregetik az ember vállát. Ebbôl tanulok is, mert a kollégáim azt mondják, hogy nem vagyok egy vállveregetôs, dicsérôs típus, de amikor engem ismernek el így, akkor muszáj ráébrednem, hogy bizony szükség van a pozitív visszajelzésre, a jó szóra, mert mindenkinek jólesik, ha a lelkét simogatják. A két fiam számára is egyfajta motivációt jelenthez ez az elismerés. Köszönöm a kamarának, hogy odafigyel a tagjaira.

— Életmû díjat általában akkor kap az ember, amikor már egy sikeres életút áll mögötte. Ha visszatekint a pályafutására, milyennek látja a saját teljesítményét?

— Nagyon nehéz ezt megfogalmazni.

Talán azzal a képpel tudom érzékeltetni, hogy amikor bemegyek az új kaposvári gyárunkba, ahol van egy 10 000 m2-es csarnok és odaállok a közepére, még magam is meglepôdöm, hogy ezt én hoztam létre. Mára visszavonultam az operatív munkától, átadtam a vezetést a két fiamnak. Most egy nagyon ütôs dolgon ügyködünk: háztartási méretû szélerômûveket fejlesztünk, és úgy néz ki, hogy kezd beérni a munkánk gyümölcse, mert nagyon komoly gépeket hoztunk létre. Egy nagy

18

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Fiatal Üzletembere Díj: Kiss-Bartos Réka „A siker titka a kitartó, következetes magatartás” Második alkalommal adták ki és 2015ben is egy fiatal hölgy, Kiss-Bartos Réka érdemelte ki a kamarai Az Év Fiatal Üzletembere Díjat. Ezt az elismerést a kamara egy 35 évnél nem idôsebb, kiemelkedô szakmai eredményeket felmutató, üzletileg eredményes vagy ígéretes, a többi fiatal vállalkozó elôtt példaértékû tagjának ítéli oda.

Kiss-Bartos Réka a pécsi Öko-Trade Kft. ügyvezetôje, a stafétabotot édesapjától, Bartos Sándortól veszi át, vezeti és irányítja a speciális iparágban dolgozó, környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó céget. A vállalkozás a környezetvédelem minden ágában, az ország egész területén végzi szakmai tevékenységét. Mint a díjátadón a méltatásban elhangzott: Kiss-Bartos Réka fiatal nôként határozott és tervezett életpályát követve menedzseli saját üzleti projektjeit és az édesapja által alapított környezetvédelmi céget.

Az Év Fiatal Üzletembere közgazdászként végzett, 18 éves kora óta dolgozik, a munka mellett végezte a fôiskolát is. Már a jelenlegi munkahelye elôtt ügyvezetôként dolgozott egy nemzetközi kereskedelmi cégnél. A vállalkozói szférában 10 év alatt jutott el az ügyvezetôi szintig, végigjárva a különbözô lépcsôfokokat.

hangsúlyosabbá váljon. Ez a lépés 2015-re már érzékeltette hatását, bár szándékaim szerint a jövôben sem szakadunk el Baranyától és Pécstôl. Erôteljesen dolgozom cégünk szolgáltatásainak külföld felé való kiterjesztésén, leginkább az uniós országokkal, fôként a Horvátországgal való együttmûködés a cél. A 2015-ös év szép sikereket hozott az agrár-környezetvédelem területén kifejtett szolgáltatási tevékenységünkben is. Aktív tagja vagyok a kamara talaján alakult FÜGE Egyesületnek, amely fiatal üzletembereket tömörít. Az említett tevékenységek már az én irányításommal és ötleteim nyomán indultak fejlôdésnek, gondolom, ennek szól a díj.

— Mit jelent az ön számára a díj?

— A díjnak nagyon örülök és rendkívül megtisztelônek érzem. Kifejezetten motivál és kötelez is egyben. Továbbra is szeretnék saját eszközeimmel hozzájárulni ahhoz, hogy kiemelkedô gazdasági eredmények születhessenek szülôvárosomban, szûkebb pátriámban.

Az elismerés mégsem egyedül engem illet, hiszen kollégáim, az Öko-Trade Kft. lelkes fiatal csapata nélkül aligha érhettem volna el kimagasló eredményeket.

— Fiatal üzletemberként melyek azok a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie és miben jelent elônyt az üzleti életben a kora?

— A gazdasági életben minden korosztálynak nagy kihívás vállalkozást vezetni. Egyelôre nem éreztem hátrányát a fiatalságomnak, nôi mivoltomnak is csak ritkán. A munkabírás, terhelhetôség, trendkövetési képesség, a lendület – mind olyan elôny, amit írhatunk a fiatal kor számlájára, de bízom benne, hogy évek múltán is sajátjaim lesznek.

ñ

— Édesapámtól megtanultam, hogy az egyenes, korrekt, tiszta elvek a követendôk. Én is ebben a szellemben dolgozom, a következetességben, a precizitásban és a megbízhatóságban hiszek – válaszolja a díjazott arra a kérdésre, hogy milyen elveket tart szem elôtt munkája végzésekor. — A siker titka talán a kitartó, következetes magatartás, ez nálam eddig mindig eredményre ve-

zetett. Meg kell tanulni idomulni a folyton változó gazdasági helyzethez, emellett figyelni az új lehetôségeket, megoldásokat. Minden nap tenni kell egy lépést ahhoz, hogy elérjem a végcélt, de közben nagyon élvezem az odavezetô utat is.

— Egy korábbi interjúban említette, hogy 30 éves korára – születésnapi ajándékként saját magának – el szeretné indítani elsô önálló vállalkozását a családi cég ügyvezetôi szerepe mellett. Megvalósult ez a vágya?

— Igen, a vállalkozás megvalósult.

A szintén pécsi székhelyû Tom Market üzletláncnak lettem partnere és immár két üzletet üzemeltetünk a férjemmel együtt, sikeresen. Már további üzletek nyitását is tervezzük.

— Miért érdemelte ki Az Év Fiatal Üzletembere díjat, milyen sikereket ért el 2015-ben?

— 2014 év végén nyitottuk meg az Öko-Trade Kft. budapesti irodáját. Elengedhetetlenül fontosnak találtam, hogy a több mint húsz éve pécsi székhellyel mûködô vállalkozásunk a fôváros irányába is terjeszkedjen és ezáltal is

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Rétházi Csaba, Agro-Boy Kft. „Hinni kell, hogy a befektetett munka gyümölcse beérik” Ha ki sem mozdulna az irodájából, akkor is naprakész információi lennének a cég mûködésérôl, az úton lévô jármûvek helyzetérôl, a sormási telephelyen történtekrôl. Rétházi Csaba, a gabonakereskedelemmel és szállítással foglalkozó bólyi Agro-Boy Kft. ügyvezetô-tulajdonosa ma is rácsodálkozik arra, hogy mivé lett az egykor a családi ház étkezôjébôl elindított vállalkozás. A szinte 0 forintnyi kezdôtôke mára 2 milliárdra duzzadt, Nagykanizsa mellett, Sormáson kialakítottak egy több mint 10 ezer tonna szemes termény tárolására alkalmas raktárbázist, Bólyban felépítettek egy komfortos irodaházat, kamionokat vásároltak és még lehetne sorolni az elmúlt két évtized eredményét. Mindezt a cégnél jelenleg dolgozó 22 kollégával érték el.

— Vállalkozásunk az elsô idôszakban meghatározóan agrár-külkereskedelemmel foglalkozott, elsôsorban Horvátországba, Szlovéniába, Olaszországba szállítottunk mezôgazdasági terményeket – eleveníti fel a két évtizeddel ezelôtti történet kezdetét az ügyvezetô. — Az eltelt 20 év alatt rendkívül nagy változások történtek az EU-s csatlakozással, de ezek a piacok továbbra is nyitottak maradtak számunkra, így számos partnerünkkel szinte a kezdetek óta együtt dolgozunk. Ahhoz, hogy egy kereskedelmi vállalkozás sikeres legyen, megbízható vevôkre és áruellátó partnerekre van szükség, ezt tudtuk már az elején. Emellett fontos a korrekt pénzügyi háttér, amihez az induláskor óriási segítséget kaptunk ismerôseinktôl és vállalatoktól. Hittek bennünk és elfogadták azokat a vevôi garanciákat, amelyekkel a megfelelô árufedezetet tudtuk biztosítani, és akceptálták a munkastílusunkat is.

Rétházi Csaba egy pályamódosítás révén került a ’80-as évek végén Pécsre a Baranya Coop külkereskedelmi vállalathoz, ahol megfelelô szakmai felkészültséget szerzett a külkereskedelemben. Közben esti tagozaton elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem külkereskedelmi szakát, mert véleménye szerint egymástól elválaszthatatlan az elmélet és a gyakorlat. Közben egy kis magánvállalkozásnak lett fele részben tulajdonosa, ott számos kapcsolatot sikerült kiépítenie, ezekbôl alakult ki az Agro-Boy vevôköre. Abban az idôben, amikor sokkal nehezebb volt a kommunikáció a különbözô központok és a felrakó helyek között, rendkívül fontos volt a személyes jelenlét a gabonához kötôdô hatósági munka miatt is.

Sok múlott azon, hogy ki milyen jártas a szállítmány szemrevételezésében, meg tudja-e állapítani, hogy az áru megfelel az elvárásoknak.

Ettôl függött az, hogy az ember mennyire tud beágyazódni a kereskedelmi láncba. Rétházi Csabáék a termelôkkel együtt arra törekedtek, hogy magas minôségû gabonát szállíthassanak az igényes szlovéniai piacra. Hozzáállásuknak volt köszönhetô, hogy megkereste ôket

egy nagy szlovéniai cég megbízottja egy olyan igénnyel, amely nagyságrendekkel nagyobb volt a vállalkozás akkori kapacitásánál. De a bólyiak nem ijedtek meg ettôl, rengeteg munkával teljesíteni tudták a megrendelést, ami jelentôs elôrelépést jelentett a vállalkozás életében.

— Miért tudtak megmaradni a piacon, sôt, fejlôdni az elmúlt húsz évben?

— Mindenekelôtt szükség volt a kereskedelmi tapasztalatra, egy szakmai fertôzöttségre. Emellett olyan jó emberek kellettek, akik hittek a vállalásunkban, hogy azt olyan szinten fogjuk végrehajtani, ami egy közös sikerhez vezet. A kölcsönösség, a garancia, a megbízhatóság kulcsfogalmak az üzleti kapcsolatainkban. Fontos tényezô a szerencse, a tudatosság és egy nagyfokú hit. Hinni kell, hogy ha azonnal nem is, de a befektetett energia és munka, a koncepcionális gondolkodás gyümölcse beérik. Úgy kell kezdeni minden napot, hogy hiszek abban: ez a nap is sikeres lesz, meg tudom oldani a jelentkezô feladatokat.

Azért is bízom a jövôben, mert ez egy családi vállalkozás; a fiam már felkészült üzletemberként több üzletágat menedzsel, pl. teljes egészében ô építette fel a logisztikai üzletágat, a lányom a sörárpa integrálásával foglalkozik több mint 10 éve, a feleségem az egész gabonapiac-export beszerzési és értékesítési portfólióját igazgatja.

— Mitôl mûködik jól a családi vállalkozás?

— Azt nem mondom, hogy nincsenek viták, nézeteltérések a vállalkozás irányításában, de az, hogy az ügyeket komplexitásukban nézzük, elôreviszi a dolgokat. Igyekeztünk úgy alakítani a folyamatokat, hogy mindenkinek legyen egy önálló területe, és csak azokat a stratégiai kérdéseket beszéljük meg, amelyek a középtávú vagy hosszabb távú döntésekhez szükségesek. De azokat kiérleljük. Néhány év óta van egy kollégánk, akinek az a feladata, hogy elôkészítse ezeket a döntéseket, elemezze azt a pénzügyi-közgazdasági környezetet,

amelyben meg akarjuk valósítani a fejlesztéseket. Fontos tényezô az önállóság, a több éves munkakapcsolatok révén kialakult egy bizalmi viszony, amelyik lehetôvé teszi, hogy nem kell napi operatív ellenôrzéseket tartani.

— Miként rajzolható meg a jövô képe az Agro-Boynál?

— A jövô záloga a versenyképesség fenntartása. A piaci igények magas szintû kiszolgálása mellett keresni kell azokat a kitörési és stabilizálási pontokat, amelyek hosszú távon biztosíthatják ennek a családi vállalkozásnak a mûködését. Például beilleszteni a profilunkba egy olyan árukibocsátási lehetôséget, amely azt feltételezi, hogy rendelkezünk a toxinmentes árualap megteremtéséhez szükséges technológiai- és eszközrendszerrel. Éppen most nyújtottunk be egy ilyen típusú pályázatot. Vállalkozásunk másik fejlesztési iránya a nemzetközi szállítás, valamint a logisztika felé való további bôvülés, amit egy bólyi logisztikai központ létrehozásával szeretnénk megvalósítani.

Ehhez megvan a területünk, már csak egy pályázati lehetôséget várunk. Ez új perspektívát nyithat az Agro-Boy elôtt.

K.T.

20

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az építôiparban fellendülés májustól várható Az uniós források elapadásával az építôiparban is visszaesett a termelés. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint ez 20 százalékos csökkenést jelentett a múlt év elsô két hónapjához képest. Az épületeké 12,6, az egyéb építményeké 28,5 százalékkal maradt el a tavaly januáritól. A legnagyobb mértékben az út- és vasút-, valamint közmûépítéssel foglalkozó cégek termelése csökkent. Ezzel a teljesítménnyel sereghajtók vagyunk az unióban, ahol az euró övezetben 6, míg az unió egészében 4,4 százalékkal nôtt az építôipari termelés az egy évvel korábbi idôszakhoz képest.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az ÉVOSZ alelnöke, a Dunántúli Regionális Képviselet vezetôje, Peresztegi Imre, a ZÁÉV vezérigazgatója szerint az elmúlt hónapokban hozott kormányzati intézkedések a lakásépítés fellendítését szolgálják. A CSOK, és az áfa csökkentése – 27-rôl 5%-ra – várhatóan pozitív hatással lesznek az ingatlanfejlesztésekre, lakásépítésekre is.

— A CSOK egyebek mellett a fizetôképes keresletre, annak növekedésére lesz hatással, az áfa csökkentés a lakásárakat befolyásolja majd – emeli ki a Peresztegi Imre. — Az uniós források csökkenését követôen mind több építôipari cég került nehéz helyzetbe. Az elmúlt évtizedekben az építôiparban foglalkoztatottak létszáma csökkent, mintegy 80-90 ezer fôvel, a szakemberek egy része külföldön keresett munkalehetôséget. Majd az építôipar fellendülését követôen szembe találkozunk a szakember hiánnyal, amely majdan a projektek megvalósításának korlátját is jelentheti, ezért a külföldön dolgozó szakembereket

vissza kell csábítani, amit magasabb bérekkel, a rezsi óradíj növelésével lehet megoldani.

Az elôbb elmondottak a fiatalok szakmaválasztását is nagyban befolyásolják. Az építôipari szakmákra jelentkezô tanulók száma csökkent, ugyanis a szakmaválasztást nagyban befolyásolja, hogy az adott szakmának mekkora a társadalmi megbecsültsége, s ezzel párhuzamosan milyenek a kereseti lehetôségek.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években a magánbefektetôk beruházásai is csökkentek, eltolódtak az államiak irányába. A hét éves uniós ciklus befejezôdött, az újabb még nem indult el, ezért is szükséges a magánberuházások számának és volumenének növekedése. Szólt arról is, a CSOK jelentôs elôrelépést hozhat abban, hogy mind több család döntsön a lakásvásárlás és építés mellett, a Dél-Dunántúlon például már 20 millióért kapható egy 70 négyzetméteres, új építésû lakás. E mellett a hatósági eljárás felgyorsítása – 300 négyzetméter nettó alapterületû ingatlanok esetében – is

kedvezôen befolyásolhatja a lakásépítést. A Modern Városok program keretében pedig jelentôs beruházások valósulnak meg a megyeszékhelyeken, a megyei jogú városokban, ami szintén kedvezô hatással lesz az építôiparra.

— A legnagyobb gondot azonban az építôiparban tapasztalható hullámzás jelenti, hogy nem folyamatosan állnak rendelkezésre a források a beruházások megvalósításához – hangsúlyozza Peresztegi Imre. — Az újabb uniós költségvetési ciklus pályázati forrásaiból megvalósuló projektek várhatóan májusban elindulhatnak. A kormányzat szándéka az, hogy az európai uniós források cca. 60%-a a gazdaságfejlesztésre fordítódjon, ebbôl adódóan az ipari létesítmények kivitelezése fog elôtérbe kerülni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET

21

22

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

TANÁCSADÁS

Innovációs tanácsadás Az innovációs tanácsadást az Enterprise Europe Network szolgáltatásai között térítésmentesen nyújtja azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, illetve nagyvállalatoknak, akik fejleszteni kívánják innovációs képességüket és növelni szeretnék versenyképességüket.

A tanácsadás segítséget nyújt abban, hogy a cégen belül születô ötletek megvalósítása sikeres legyen.

Mivel a résztvevô vállalkozás egy benchmarking riportot kap kézhez így olyan információhoz juthat, amely fejlôdésének alapja. A kérdôív végeredményeként ugyanis megtudhatja azt, hogy hol áll a versenytársakhoz képest, mindezt globális viszonylatban.

Mindehhez egy olyan Innovációs Menedzsment módszert és ahhoz tartozó szoftvert vesznek igénybe, amelyet az Európai Bizottság megbízásából fejlesztettek ki. Az IMP3rove egy olyan tanácsadói eszköz, amely egy kérdôív alapján képes objektív elemzést készíteni a résztvevô vállalkozásról megmutatva annak erôsségeit és gyengeségeit az innováció me-

nedzsmenttel összefüggô területeken. Így fény derül arra, hogy a cég innovációs stratégiája, szervezeti felépítése és belsô kultúrája és egyéb anyagi feltételek hogyan segítik, vagy éppen hátráltatják az ötletek megvalósulását.

A tanácsadás egy világhírû nemzetközi tanácsadó cég, az A.T. Kearney által kidolgozott elméletre épül, amely öt dimenzió mentén vizsgálja egy vállalkozás innovációs sikereit. Ezek a megvalósulást segítô feltételek, az innovációs életciklus folyamatok, az innovációs szervezet és kultúra, továbbá az innovációs stratégia. Ez az öt dimenzió határozza meg, hogy a vál-

lalkozás milyen innovációs eredményeket ér el. A tanácsadás alapját szolgáló kérdôív erre az öt dimenzióra épül és ehhez kapcsolódó kérdéseket tesz fel.

A szoftver által generált riport megmutatja, hogy a cég milyen innovációs eredményeket tud felmutatni és azt, hogy hogyan épül fel egy új termék vagy szolgáltatás életciklusa. Mindezeket az adatokat összehasonlítja a résztvevô által kiválasztott hazai vagy külföldi vállalkozások eredményeivel.

Az IMP3rove adatbázisban jelenleg 5000 vállalkozás szerepel, amelyeknek a fele 25 fônél kevesebb foglalkoztatottal rendelkezô cég. A felmérésen azoknak a vállalkozásoknak érdemes részt venni, amelyek szeretnék tudni azt, hogy ötleteiket miként tudják a leghatékonyabban megvalósítani és piacosítani, továbbá legalább 5 fôt foglalkoztatnak és minimum két lezárt üzleti évvel rendelkeznek.

A szolgáltatás, amely az Európai Bizottság finanszírozása révén jelenleg térítésmentesen vehetô igénybe, segít a vállalkozásoknak abban, hogy ötleteiket életre tudják kelteni és piaci értéket kovácsolhassanak az újító gondolatokból.

Ezenkívül a tanácsadás segít felkészíteni a vállalkozásokat pályázatokon való részvételre és a felmérést követôen minôsítésként használhatják az IMP3rove kiértékelést.

A tanácsadáson való részvételrôl érdeklôdni az Enterprise Europe Network regionális irodájának munkatársánál, Rabb Szabolcsnál lehet.

Rabb Szabolcs Innovációs osztályvezetô IMP3rove Guide Tel: +36 72 507 118 E-mail: szrabb@pbkik.hu

24

DDGK hírek

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben (menedzsment szerv: PBKIK) februárban is aktív munka folyt, melyekrôl az alábbiakban olvashatnak a tisztelt érdeklôdôk. Szabó Berta

Pollack Expo és a DDGK 2016. február 25.-26. között került megrendezése a PTE Mûszaki és Informatikai Karának Pollack Expo rendezvénye, melyen a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter két tagja a Kontakt-Elektro Kft. és a ZiehlAbegg Kft. mint kiállító vett részt.

Mind két tagvállalat részt vesz a PTE MIK duális gépészmérnöki BSc képzésében, melyben a klasztertagok a mérnökhallgatók számára nyújtják a gyakorlati oktatás helyét. A klaszterbôl további hét tagvállalat vesz részt a duális gépészmérnök képzésben, melyek a Büttner Kft., a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., Matro Kft., MIG-TIG Kft., Lakics Gépgyártó Kft., Sampo Kft., Seres Kft. és a Strauss Metal Kft.

A Ziehl-Abegg Kft. és a KontaktElektro Kft. számára a szakmai utánpótlás biztosítása szempontjából eredményes volt az Expo, sok érdeklôdô hallgatóval találkoztak, akik szakdolgozati témák után, valamint az azt követô idôszakra álláslehetôségek után érdeklôdtek. A gépipari vállalatoknál mind a középfokú gépipari szakmák iránt, mind a gépészmérnökök iránt szinte állandó a kereslet. Az Expo adott lehetôséget és alkalmat arra, hogy a Kontakt-Elektro Kft. a PTE Mûszaki és Informatikai Kara között ezúttal is egy szorosabb együttmûködés indulhasson el. A Mûszaki és Informatikai Kar egy oktatási célokra használt robotját a Kontakt-Elektro Kft. számára felajánlotta, annak érdekében, hogy a Kft. felújítsa, fejlessze, és gyakorlati körülmények között, valós ipari applikációk keretében duális és egyetemi szakképzés céljaira felhasználja a robotika gyakorlati oktatásában.

Klaszterfejlesztési pályázat – konzultációs nap az NGM-ben

DDGK gépipari szakkörök kiterjesztése

2016. február 25-én az NGM Nemzetközi és Klaszter Osztály a GINOP 1.3.2.-15 Professzionális klaszterszervezetek minôségi szolgáltatásnyújtásának támogatása címû pályázattal kapcsolatban országos konzultációs rendezvényt tartott. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter is részt vett az eseményen, melyen az országban létezô klaszterek 75%-a megjelent.

A rendezvényen a pályázattal kapcsolatos általános információk ismertetése után egészen részletekbe menô tájékoztatás kaphattak a résztvevôk, mint pl. kapcsolt vállalkozások minôsítése, pályázati költségvetés összeállítása, költségelemek bruttó és nettó elszámolása, pályázat elektronikus feltöltési felülete, a pályázat elbírálásának folyamata, egyes költségelemek pl. utazási költségek elszámolhatósági módja, bérköltségek és kiállítások elszámolása.

A GINOP 1.3.2. -15 pályázatok elsô bírálati napja 2016. május 31. lesz, mely idôpontig az Akkreditált Innovációs Klaszter Címmel rendelkezô Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter is be kívánja nyújtani a pályázatot.

Az akkreditációs cím megújító pályázat várhatóan áprilisban fog kiírásra kerülni az NGM tájékoztatás szerint.

2015/2016 tanévben három általános iskolában indultak el a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter által támogatott gépipari jellegû szakkörök.

Eltelt fél év a szeptemberi indulást követôen, sok értékes tapasztalattal, véleménnyel és fejlesztési javaslattal rendelkeznek az iskolák gépipari szakköröket vezetô tanárai, melyek elfogadásával a következô 2016/17 tanévben induló szakkörök minél sikeresebb lebonyolítását eredményezheti.

2016. március 5-én a szakkörök mûködését egyeztetô megbeszélést hívott össze a DDGK, melyen a Szieberth Róbert Általános Iskola (Gyárvárosi Általános Iskola), Bánki Donát Általános Iskola és a Kovács Béla Általános Iskola (Rácvárosi Iskola), valamint az új érdeklôdô Szentlôrinci Általános Iskola és a Mágocsi Általános Iskola képviselôi is részt vesznek. A DDGK eszközökkel, alapanyagokkal, gépipari vállalatok üzemlátogatási lehetôségeivel támogatja a pályaorientációs célú szakköröket, valamint a DDGK mint katalizátor jelenik meg a szakköri munka folyamatában.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter várja az érdeklôdô iskolák jelentkezését, kérjük jelezzék Szabó Berta klaszter menedzser részére, ha a szakkörök támogatásával és indításával kapcsolatban kérdésük lenne a +36 72 507 156 telefonszámon vagy a bszabo@pbkik.hu email címen.

A DDGK akkreditációs címének meghosszabbítása A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter kérelmet adott be a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes osztályára, hogy a következô AIK pályázat megjelenéséig a címet használhassa.

A klaszter kérelmét az illetékes államtitkár-helyettes jóváhagyta és engedélyezte az új AIK pályázat elsô értékelési határnapjáig a cím használatát. Ha a klaszter új akkreditációs pályázata az elsô értékelési határnapig benyújtásra kerül, a cím használatára való jogosultság automatikusan meghosszabbodik a pályázat elbírálásának idôpontjáig.

A DDGK a „Magyar Akkreditált Klaszterek” kiadványban Megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott Magyar Akkreditált Klaszterek címû kiadvány, mely 33 db Akkreditált Innovációs Klaszter címmel rendelkezô klaszterrôl tartalmaz összefoglaló információkat angol nyelven.

A kiadvány tartalmazza a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter küldetését, tevékenységeit és projekt terveit is, Pécsrôl az Információmenedzsment Innovációs Klaszter és a Biotechnológiai Innovációs Bá-

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

KLASZTER

zis Klaszter szerepel még a kiadványban.

A Magyar Akkreditációs Innovációs Klasztereket tartalmazó kiadvány és a tanulmány letölthetô a www.klaszterfejelsztes.hu oldalon.

Díjazták a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjait Szívbôl gratulálunk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kitüntetettjeinek, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjainak!

Baranya Gazdaságáért Díj A díj kitüntetettje dr. Hüse István Dr. Hüse István a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke, társadalmi munkában több mint három éve menedzseli a régió legnagyobb gépipari összefogását. Komoly szakmai munkájának köszönhetôen a klaszter folyamatos operatív és stratégiai munkát folytat. Dr. Hüse István emellett két vállalkozását is eredményesen menedzseli. Életmû Díj A díj kitüntetettje Lakics László Lakics László a Lakics Gépgyártó Kft. alapítójaként és máig egyik vezetôjeként 30 éves áldozatos munkájának köszönhetôen ma már Komlón, Kaposváron, Dombóváron több száz család megélhetését biztosítja. Életmûve egy családi középvállalkozás, amely nemzetközi piacra dolgozik a szélenergia ágazatban. Hitvallása szerint a piac- és technológiai ismereteknek komplex technológiafejlesztéssel kell párosulniuk. A cég ma már európai szinten is elismert, amely saját fejlesztésû termékeivel is piaci eredményeket ér el.

Baranya Megyei Szakképzési Díj A díj kitüntetettje a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. A Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. több, mint egy évtizede foglalkozik tanulók gyakorlati képzésével. Orzsi Bálint a kezdetek óta csoportvezetôi munkája mellett az oktatást is magas színvonalon mûveli. A képzés minôségének folyamatos növelése érdekében a termeléstôl elkülönítetten saját tanmûhelyt is kialakítottak, melynek 2013 óta Orzsi Bálint a vezetôje. A 2015–2016-os tanévtôl a duális felsôoktatási mérnök képzés bevezetésében és elindításában is élen járnak.

Benchmarking ülés a Spitzer Silo Pécs Kft.-nél 2016. március 7-én a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter egyik tagvállalata, a Spitzer Silo Pécs Kft. adott helyszínt az immáron 28. DDGK Benchmarking klubülésnek.

A Spitzer Silo Pécs Kft. alumínium silojármûvek gyártásával foglalkozik, szinte kizárólagosan a német anyavállalat rendelési igényeinek megfelelôen termel. A silójármûvekben építôanyagipari, élelmiszeripari, vegyipari, mezôgazdasági ömlesztett áruk, por- és granulált-, akár veszélyes (ADR-es) anyagok, takarmányok szállíthatók. A Klasztertagok elôször 2013-ban vettek részt a cégnél üzemlátogatáson, azóta sok új fejlesztést hajtottak végre, többek között a kétéves kivitelezési munkákat követôen elkészült a pácoló üzemük európai uniós támogatás bevonása nélkül saját forrásból, banki hitel nélkül.

A fejlesztésre környezetvédelmi szempontból, a jobb minôség, termelékenység növelése, gazdaságosabb üzemeltetés miatt volt szükség. A berendezés minden szempontból zárt technológiájú, nulla gáz-gôz emisszió, nincs szennyvíz csatlakozás. A teljes pácolás körfolyamat, csak elszállításra és megsemmisítésre kerülô szennyvízkoncentrátum és desztillált víz keletkezik.

Az üzemlátogatást követôen a klasztertagok a 2016. évi DDGK feladatokat, igényeket és lehetôségeket vitatták meg, melyek alapjául szolgálnak az éves költségvetési tervnek és munkának. Ez évben is a DDGK stratégiai célok megvalósulása mentén folyik az aktív munka, azaz a két fô irányvonal a szakképzésfejlesztés és az üzletfejlesztés lesz.

A DDGK rendezvényén a Spitzer Silo Pécs Kft. üzemlátogatásán részt vett Dr. Páva Zsolt Pécs város polgármestere és Csizi Péter országgyûlési képviselô is.

2016. évi Szakképzési Díj kitüntetettje a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

2016. március 3-án ünnepélyes keretek között hirdették ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2016. évi Szakképzési Díjának gyôzteseit. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagja, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. a Motiváció kategóriában vehette át a kitüntetést. A Hauni az „ Ez a Te pályád! – Pályaorientációs Nyílt nap a Hauni Hungaria Kft.-nél” címû programjával pályázott a díjra, mely rendezvényt immáron harmadik alkalommal, az évek során folyamatosan fejlesztve eredményesen valósít meg.

A Nyílt nap célja a gépipari szakmák bemutatása a pályaválasztás elôtt álló diákoknak és

szüleiknek. A program keretében az érdeklôdôk betekintést nyerhetnek a gyár mûködésébe, megismerkedhetnek a CNC forgácsoló, lakatos, hegesztô szakmákkal és kipróbálhatják ügyességüket a forgácsoló és lemezmegmunkáló gépeken. Szervezett gyárlátogatáson vehetnek részt, valamint beszélgethetnek munkatársakkal és tanulókkal a szakma mindennapi kihívásairól. Megnézhetik a Hauni Hungaria tanmûhelyét, ahol az iskolai elméleti oktatást kiegészítô gyakorlati oktatás folyik.

Két éve a Nyílt nap keretén belül kaphatnak információt a duális mérnökképzés iránt érdeklôdô középiskolások is. A klasztertagok közötti sikeres együttmûködés során a Klaszter több vállalata is jelen van a rendezvényeken, akik mint gyakorlati képzôhelyek és potenciális munkaadók mutatkoznak be.

A Hauni Nyílt napját idén is megrendezi novemberben, mely díjazott programon ezúttal még több duális gépészmérnök képzésben részt vevô klasztertag vesz részt és tehet a szakember utánpótlásuk érdekében. Gratulálunk a díjhoz és a sikeres rendezvényhez!

26 Talán nem véletlenül éppen Nônapon, március 8-án tartotta alakuló összejövetelét Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kisvállalkozás-fejlesztési Kollégiumának Nôi Tagozata.

Az alkalom kiváló lehetôséget teremtett arra, hogy megismerjék egymást a megyei iparkamaráknál mûködô vagy éppen most létrejövô nôi vállalkozói klubok, mert bizony már szép számmal van belôlük az országban. A pécsi kamara mentorálásával február végén találkoztak elôször a pécsi Nôi vállalkozói klub tagjai. KOVÁCS Évát, a KerkoMédia Kft. ügyvezetôjét, a klub elnökét elôször az új szervezôdés létrejöttérôl kérdeztük.

— A Nôi vállalkozói klubot a kamara önkéntes tagjai alakították a kamara szervezésében – mondja Kovács Éva. — Hölgytársaimmal most dolgozunk a konkrét célkitûzés megfogalmazásán és én úgy hiszem, hogy egy ilyen lehetôség akkor tölthetô meg kellô tartalommal, ha megtaláljuk a klubtagok közös érdekét, amely mellett kialakítható az érdemi mûködés. Miután ez egy nôi klub, vitathatatlanul fontos a szakmai programok és a könnyedebb, a nôk érdeklôdését kiszolgáló, a kikapcsolódást, az érdeklôdést, a szórakozási igényt kitöltô programok egyensúlya. Az már biztosan eldôlt, hogy kéthavonta találkozunk klubüléseken, amihez a kamara biztosít helyiséget.

Az elsô találkozón mindannyian egyetértettünk abban, hogy a nôk másként gondolkodnak, másféle problémamegoldó mechanizmusok és más hangsúlyok mentén élik az életüket, mint a férfiak és talán ez a közös vélemény megalapoz egy új látásmódot. Mi, klubtagok azt várjuk, hogy tanuljunk egymástól, vegyünk át jó gyakorlatokat a többiektôl, érezzük jól magunkat együtt, kapcsolódjunk ki, szakmailag töltôdjünk föl.

— A megalakulást követôen mi lesz a következô lépés a klub életében?

— Legközelebb április 12-én találkozunk, és mint említettem, azt követôen kéthavonta lesznek a klubfoglalkozások. Jelenleg az egyik fontos célkitûzésünk, hogy bôvítsük a taglétszámot, ugyanis el kellene érnünk egy kritikus tömeget ahhoz, hogy érdemi munkát tudjunk végezni. A klub tagságának véleményével összhangban kell készítünk egy munkatervet, amihez mindenki szívesen csatlakozik és eljön a programokra. Úgy képzeljük, hogy változásmenedzsment, protokoll, idômenedzsment, nônek lenni jó, közösségimédia-kommunikáció témákban biztosan lesznek szakmai elôadások. A tagságon belül elindult egy kérdôíves felmérés, hogy felmérjük ki, milyen kompetenciákkal rendelkezik, mi az, ami a többi klubtag számára is elérhetôvé tehetô, azaz amivel helyben is tudjuk egymás munkáját segíteni.

KLUBÉLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

A pécsiek is csatlakoztak az MKIK Nôi Tagozatához Nagyon fontosnak tartom a hálózatosodást, ami által kapcsolatrendszereket és láthatóságot tudunk teremteni magunknak és a cégünknek.

— A frissen alakult klubot máris meghívták a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy rendezvényére, amelyen részt vettek a többi megyei kamara nôi tagozatának, nôi klubjának képviselôi is. Milyen tapasztalatokkal szolgált ez a program?

hasznosnak tartom a rendezvényen való részvételt.

— A pécsi klub milyen szerepet kap a jövôben a most megalakult nôi tagozat munkájában?

— A legfontosabb gondolat az, hogy miként és minek mentén tudjuk a mindenki által elismert közös érdeket megteremteni, ugynais ha ez nem létezik, akkor minden újonnan elinduló kezdemé-

Kovács Éva

— Ott láttuk a pécsi lehetôségnek egy sokkal tágabb kontextusát, mivel kiderült, hogy vannak olyan megyei szervezetek, amelyek több éves mûködési tapasztalattal bírnak. Megismertünk kifejezetten jó gyakorlatokat, ahol például nôi vezetôk klubjának nevezik, ezért átgondolandó, hogy nôi vállalkozókról, nôi vezetôkrôl vagy ennek a halmaznak közös metszetérôl érdemes-e a jövôben gondolkodni. Az elhangzott elôadások azt is taglalták, hogy ki, milyen érdekek mentén képzeli el a munkáját, mert több klub a pécsihez hasonlóan alakuló fázisban van. Nagyon érdekes gondolatok fogalmazódtak meg ennek kapcsán, úgyhogy a jövôbeni érdemi munkánk szempontjából

nyezés igen gyorsan ki is fullad. Ha nem találjuk meg, hogy miért érdemes egy ilyen szervezethez csatlakozni, akkor nem tudjuk azt hosszú távon fenntartani. Márpedig én úgy látom, hogy mi, a pécsi klub elindítói elkötelezettek vagyunk, nem öncélúan szeretnénk dolgozni, hanem egyszerûen egy olyan idôszerû lehetôséget megragadni, amelyben más megyék nôi vállalkozóival mûködhetünk együtt. Az MKIK Nôi Tagozata nem vár el tôlünk semmit, a mi érdekünk az, hogy olyan tartalmas programsorozatot alakítsunk ki, amelyhez minél több pécsi vállalkozónônek vagy vezetônônek legyen kedve csatlakozni. Ha így lesz, akkor jól végeztük a munkánkat.

K.T.

Üzleti közösség – nôi vállalkozóknak A kamara önkéntes tagi körében nagy számban vannak nôi vállalkozók, akik szívesen megosztják tapasztalataikat egymással, és mentorálnak fiatal vállalkozó nôket. A nekik létrehozandó klub tartott elôkészítô megbeszélést a kamarában.

A régi-új klub leginkább a tudásmegosztást és kölcsönös tanulást fogja szolgálni, hiszen olyan tapasztalt hölgyeket tudhatnak majd tagi körükben, akik saját „túlélési technikájukat” is megosztják egymással. A nôi vállalkozói lét, és ennek problémái, illetve potenciális megoldásai mindig is szem elôtt voltak a kamarában. Már 2001-ben megalakult az Üzletasszonyok Klubja, mely az akkor még újdonságnak számító vállalkozó nôi lét feladataira koncentrált. Közben felnôtt egy generáció, akik számára ez teljesen általános dolog, de még mindig társulnak hozzá speciális problémák.

A kamara két sikeres, nôk vállalkozóvá válását támogató HEFOP pályázatunkból is tapasztalatokat szerzett. (Védôháló – a baranyai vállalkozó nôk esélyegyenlôségéért, ÉVA – Érvényesülj Vállalkozásodra Alapozva) A klub kéthavi rendszerességgel tartja majd összejöveteleit.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

KLUBÉLET

Egy klub a munkavédelemért Egyéves múltra tekint vissza a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Munkavédelmi Klubja. Ez idô alatt számos programot szerveztek, tanulmányutakon vettek részt.

— Folyamatosan jelentek meg az új jogszabályok, ezek jelentôs része nehezen értelmezhetô volt, sok ellentmondást tartalmaztak, ezért is fogalmazódott meg, hogy létre kellene hozni egy klubot munka- és tûzvédelmi szakemberek, valamint kamarai tagok részvételével – idézi fel a kezdeteket Somfai Gábor a klub vezetôje, aki maga is munkavédelmi szakemberként dolgozik. — E mellett egy régi hiányosságot is pótolni szerettünk volna, ugyanis jelenleg nem megoldott a munka- és tûzvédelmi szakemberek után-képzése.

Mint mondja, szinte az elsô pillanattól kedvezô volt a visszhangja a szakemberek körében a klubnak, köszönhetôen az elôadóknak, akik a szakmájukon belül a legmagasabb színvonalat képviselték. E mellett számos olyan téma is terítékre került, amelyek a jogszabályi változások miatt jelentôs terhet rónak a vállalkozásokra.

— Egyebek mellett terítékre kerültek az emelôgépek nyilvántartásával, kötelezô felülvizsgálatával kapcsolatos kérdések, kiemelt helyen a gépkezelôi jogosultságban bekövetkezett változások, ami arra kötelezi a kis-, közepes- és nehézgépkezelôket, hogy ismét vizsgát tegyenek június 30-ig. Megpróbálunk ez ellen a kamarával közösen fellépni, jogtalannak tartjuk – emeli ki a programok sorából az egyik legnagyobb érdeklôdést kiváltót.

Az elmúlt évben nyolc alkalommal találkoztak a klub tagjai, amelynek keretében képzéseken vettek részt, valamint a katasztrófavédelem, a Környezetvédelmi Hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi Fôosztályának munkatársai elôadásokat tartottak a környezetvédelmi bevallással kapcsolatos kérdésekrôl, a munkabalesetek bekövetkezésének okairól, s arról miként elôzhetôk meg, az egyéni védôeszközökrôl, a kockázatelemzés fontosságáról, a munkaeszközök karbantartá-

sáról, a telephely engedélyezési eljárásról, valamint arról kiknek kell tûzvédelmi szakvizsgát tennie. Szakmai tanulmányutakon vettek részt melynek során ellátogattak Bátaapátiba, ahol megtekintették a kis- és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére szolgáló atomtemetôt, de jártak Kecskeméten a Mercedes gyárban is.

— A klubnak jeSomfai lenleg harminc tagja Gábor van, de volt olyan rendezvényünk, amelyen ötvenen vettek részt, mert híre ment, hogy érdekes téma kerül terítékre – folytatja tovább Somfai Gábor. — Ettôl az évtôl azonban már csak a klubtagok számára ingyenesek, ugyanis a belépés feltétele az önkéntes kamarai tagság, azonban bárki regisztrációs díj ellenében részt vehet rajtuk.

Ebben az esztendôben is számos érdekes témával várják a munka- és tûzvédelmi szakembereket. Az elsô rendezvényükön februárban a Tûzvédelmi Törvény került terítékre, a bekövetkezett változásokról a katasztrófavédelem tûzvédelmi szakértôi beszéltek. Ezen a vállalkozások tûzvédelemmel foglalkozó munkatársai, az e területen tevékenykedô szolgáltatók mellett nagyon sok társasházi képviselô vett részt, ugyanis a bekövetkezett változások elsôsorban ôket érintik. Márciusban a kéménysep-

Tûzvédelmi fórum – kémények, társasházak, jogszabályok Több mint kéttucat vállalkozás és társasházi képviselô vett részt a kamara Munkavédelmi klubjának rendezvényén, melyet a katasztrófavédelmi igazgatóság tûzvédelmi szakértôje tartott.

Ancsin Zoltán tûzoltó hadnagy a tûzvédelmi hatóság szemszögébôl vázolta fel a jogszabályi hátteret, melyek nem csak a lakosság, a társasházak, de a vállalkozások számára is jelentôs változásokat hoz júniustól.

A kéményseprô-ipari közszolgáltatás és a kéményseprô-ipari tevékenység átkerült a katasztrófavédelemhez, kéményseprô-ipari kérdésekben a hatósági feladatokat is ôk látják el.

résben július elsejétôl bekövetkezô változásokról volt szó, ami szintén széles rétegeket érint, ugyanis a kéményseprôk a Katasztrófavédelemhez kerülnek, s a szolgáltatás a lakosság számára ingyenes lesz.

Az idei esztendôben egyebek mellett szó lesz még a kémiai biztonságról, kockázatelemzés és az ellenôrzések során szerzett tapasztalatokról, amelyrôl az ÁNTSZ munkatársa beszél majd, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi Fôosztályának képviselôje az elmúlt év súlyos munkahelyi baleseteivel ismerteti meg az érdeklôdôket, elemzi azok okait. A tervek között szerepel több üzemlátogatás is, egyebek mellett ellátogatnak a BIOKOM Szelektív Hulladékgyûjtô Telepére.

Somfai Gábor a kamara ipari tagozatának elnökségi tagjaként tevékenykedik, s a kamara felkérésére vállalta el a klub megszervezését, vezetését. Maga igen színes életutat tudhat magáénak.

Pécsett a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában végzett gépjármûüzemi-technikusként, de letette a szakács vizsgát is, dolgozott több éven át Amerikában, ahol az építôiparban szerzett tapasztalatokat. Mikor hazatért a nagybátyja mellett kezdett el dolgozni, akinek munkavédelemmel kapcsolatos vállalkozása volt.

— Több mint másfél évtizede vagyok a szakmában. A szakma változatossága fogott meg, sok érdekes dologgal találom nap, mint nap szembe magam. Az ellenôrzések során folyamatosan tanulok, tudom például hogyan készül a jó kenyér, mire kell odafigyelni az útépítésnél, a sportszereknél, az autószerelôk milyen veszélyeknek vannak kitéve. A nyelvtudásomnak köszönhetôen több uniós cégnek is dolgozom, s vagyok a munka- és tûzvédelmi felelôse.

A megelôzést tartom a legfontosabbnak, hogy a munkahelyi balesetek ne következzenek be, ezért is vállaltam el a klub megszervezését – zárja beszélgetésünket.

Sz.K.

28

ÖNINDÍTÓ

Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár harmadik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. Az idei Önindító program három résztvevôjével, Hajnal Attila férfi szabóval, Köbli Szilvi trénerrel, aki egyedi módon tanít írni, s köti mindezt össze a falusi turizmus nyújtotta lehetôségekkel, valamint Illés Szilviával, aki Mirtusz Kert- és Ötletkonyha kitalálójával, aki speciális lekvárokat készít egzotikus gyümölcsök felhasználásával a tanfolyamnak helyet adó KOHÓ-ban találkoztam.

Sikerre vagyunk ítélve — Magam 2013-ban vettem részt egy jobb agyféltekés kreatív írástanfolyamon, ahol olyan élményekben volt részem, hogy mindjárt utána a trénerképzésre is jelentkeztem, s RitArt Academy tréner lettem, ugyanis egyértelmûvé vált számomra, ez bárki számára elérhetô tudás, hiszem magam is elhittem akár író is lehet belôlem – avat be a kezdetekbe az Erdôsmecskén élô KÖBLI Szilvia. — Kereskedelemben dolgoztam korábban. Egy éve megszûnt a munkahelyem, s a munkaügyi központban kerestem lehetôséget arra, hogy milyen irányban menjek tovább. Egyet tudtam, nem akarok ismét boltban dolgozni. Ott ajánlották, adjam, be a pályázatomat az Önindító programra. Az ötlet adott volt, s a cél is, hogy olyan oktatási központot hozzak létre, ahol bárki kibontakoztathatja a képességeit, mindezt ötvözve a falusi turizmus nyújtotta lehetôségekkel.

Megpályázta, sikerrel vette az akadályokat, s mint mondja egy olyan csapat tagja lett, amelynek tagjai nagyon inspirálóan hatnak egymásra, sôt a gyógytornász Horváth Tündével már közös projekten is gondolkodnak, nyári táborokat, work-shopokat szerveznének több alkotóval összefogva. — A program egyik legfontosabb hozadéka számomra a kapcsolati tôke, meg az, hogy olyan emberek segítenek abban, hogy sikeres legyek, mint Ódorné Kovács Ildikó coach tanácsadó, tréner – emeli ki.

— E mellett már kézzel fogható haszna is volt magának a tanfolyamnak, a férjemnek már én készítettem el a pályázatát.

Ekkor ér hozzánk következô beszélgetô partnerem, HAJNAL Attila.

— A kézmûves dolgok mindig is érdekeltek, asztalos szerettem volna lenni, de a szüleim inkább arra biztattak, válasszam a férfi szabóságot – mondja. — Be kell, hogy valljam, eleinte nem szerettem csinálni, de akkoriban – 1975-ben – hetente kaptam annyi ösztöndíjat, mint az osztálytársaim havonta, nagy presztízse volt akkoriban ennek a szakmának, ez hamar meggyôzött.

Iparosnál volt tanuló, ahol megszerette ezt a szakmát, a végzést követôen is minden tanfolyamon részt vett, itthon és külföldön egyaránt. A felesége is szakmabeli, ô nôi szabó.

— Az egyik ismerôsömtôl hallottam az Önindító programról, gondoltam megpályázom – folytatja tovább beszélgetésünket. — A képzés mellett, az igénybe vehetô támogatás keltette fel az érdeklôdésemet. Magam még a régi szemléletet sajátítottam el, gondoltam jó lenne felfrissíteni és modern dolgokkal ötvözni azt, hiszen az eltelt évtizedekben nemcsak az anyagok, de a technológiák és az üzleti kultúra is változott, s ahhoz, hogy még sikeresebb legyek, fel kell vennem a mai kor ritmusát. A férfi szabó egy kihaló szakma, szeretném, ha tovább élne. Véleményem szerint az embereknek igényük van a szép, s kényelmes ruhadarabokra, fôleg a férfiaknak, akik sok esetben egész nap öltönyben vannak, aminek összhangban kell lenni a személyiségükkel, hogy jól

Dél-Dunántúli Gazdaság

érezzék benne magukat, e szemlélettel készítem az öltönyeimet. E mellett egy új területre is szeretném kiterjeszteni a tevékenységemet a jövôben mérték után varrnék ingeket is, egyéni igények szerint.

Arra is kitért, hogy e cél megvalósítása érdekében élne a támogatási lehetôséggel, eszközöket, gépeket vásárolna belôle, többek között gomblyuk és oldalvarrót, gombbehúzót, ollókat. Szólt arról is, a programtól már eddig is sokkal többet kapott, mint amire számított. Az pedig különösen jó, hogy mindenki pozitívan áll hozzájuk, biztatja ôket, hogy érdemes belevágni, sikeresek lesznek.

Az éppen hozzánk lépô ILLÉS Szilvia egyetértôen bólogat. Ô speciális lekvárokat készít, amelyhez maga termeli meg a gyümölcsök jelentôs részét.

— Annak idején egy sokak által ismeretlen mirtuszfüge ültetésével kezdôdött minden – kezdi beszélgetésünket a Mirtusz Kert- és Ötletkonyha megálmodója. — A kertészkedés eleinte a hobbim volt, majd szép lassan lételememmé vált. Különleges növényeket szereztem be, sokat magról magam neveltem fel, s közben szinte észrevétlenül a két szenvedélyem, a fôzés és a kertészkedés ötvözôdött. Nagy élvezettel találtam ki új ízeket, hoztam létre íz-kombinációkat. Ôstermelôként Romonyán évek óta foglalkozik egzotikus gyümölcsök, egyebek mellett gránátalma, physalis, valamint nemes eperfajták – egyedi módon, zsákokban, polcokon egymás fölé helyezve – termesz-

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

TANULÓSZERZÔDÉS

A tanulóképzés egy újabb szakmai kihívás A hét dombra épült Komlón nemcsak a fémiparhoz kötôdô szakmák voltak népszerûek, hanem a könnyûipariak is.

Míg a férfiak a bányában és az ahhoz kapcsolódó szakmákban találtak maguknak munkát, addig a lányok, asszonyok a varrodákban.

E hagyományokra építve telepedett le városban a Pi-Er Kft. negyedszázaddal ezelôtt, jött létre, s alakított ki varrodát Anna-aknán a Hess & Partners Kft. néhány éve. Azonban azzal is szembe kellett nézniük, hogy a könnyûipari szakmákban a jó szakemberek fogyóban vannak, ezért úgy döntöttek a két cég tulajdonosai, hogy saját maguk képezik ki a munkaerô utánpótlásukat.

— Egyre nehezebben találtunk az elvárásainknak megfelelô varrónôket, ezért a legnagyobb megrendelônkkel, a szintén komlói Pi-Er Technical Kft.-vel közösen arra a döntésre jutottunk, hogy tanulóképzéssel mi magunk kezdünk el foglalkozni – avat be a kezdetekbe SABJÁN László, a Hess & Partners Kft. ügyvezetôje. — Az utolsó pillanatban vagyunk, mert, lassan nem lesznek olyan szakemberek, akik még tudnak a tervezôk által papírra vetett termék alapján szabásmintát készíteni, magas színvonalon szabni, varrni. Egyre inkább érzôdik annak a hatása is, hogy az utóbbi években nem indult varrónô képzés a szakiskolákban. E mellett az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a dolgozóink átlag életkora 45 és 55 év között van, közülük sokan rövidesen nyugdíjba mennek.

Utánanézett, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük annak érdekében,

hogy bekapcsolódhassanak a duális szakképzésbe, gyakorlati képzôhelyként mûködhessenek. A kamara segítségével, útmutatása mellett a tanulók oktatásra alkalmas helyet – egy külön szalagot – hoztak létre. S, az akkreditációt követôen, idén februárban már indulhatott is a képzés. Jelenleg öten vesznek részt náluk a gyakorlati képzésben, közülük mindenkivel tanulószerzôdést kötöttek.

— Elsô lépésben felnôttképzés keretében folyik majd náluk a tanulók gyakorlati oktatása – folytatja tovább Sabján László. — Két év alatt szereznek szakmunkás-bizonyítványt a résztvevôk.

Hetente három napon át folyik a képzésük, ebbôl kettôt az üzemSabján László ben töltenek, míg az elméletet a Pécsi Szakképzési Centrum Kökönyösi Szakközép- és Szakiskolájában sajátítják el a szakma alapjaival egyetemben, amire az intézmény tanmûhelyében kerül sor. Ezt követôen, a második félévtôl már a cég Anna-aknán létrehozott üzemében, a gyártócsarnok közvetlen közelében kialakított tanulószalagon, ipari körülmények között folyik tovább a képzésük. Itt ugyanazokon a modern varrógépeken sajátítják el a szakmát, melyeket a termelésben is használnak. A gyakorlati oktatást a több évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô, Keszthelyi Tiborné irányítja, aki koráb-

ban a Türr István Képzô és Kutató Intézetben volt szakoktató. A végzettek közül mindenkit továbbfoglalkoztatunk, sôt arra is van lehetôség, hogy azok, akik hamarabb megfelelnek az általunk támasztott minôségi követelményeket, már a képzés ideje alatt ténylegesen munkába állhatnak.

A cég a jövôben még inkább szeretné felhívni a figyelmet a könnyûipari szakmák, ezen belül is a biztos megélhetést jelentô varrodai munka szépségeire. A pályaorientációs program keretében az elkövetkezendô idôben felkeresik a környékbeli iskolákat, ahol az osztályfônöki órák keretében bemutatják a cégük tevékenységét. Videót is készítettek, amelyen bemutatják, hogy az általuk gyártott ruhadarabok jelentôs hozzáadott értékkel, nagy szakértelemmel készülnek. Üzemlátogatásokat is szerveznek, hogy a diákok személyes tapasztalatokat szerezhessenek a teljesen megújult szakmáról. Ezen a módon is szeretnék a régi sztereotípiákat lebontani, ami a varrodákban dolgozók munkáját jelenleg körülveszi. Már az is megfordult a fejükben ötletként, hogy a szakma megnevezésén is változtatni kellene, igazodva a kor követelményeihez, a férfi és nôi szabók helyett egyöntetûen textilipari operátor megnevezést kellene Sz.K. használni.

tésével a tulajdonában lévô földterületen, ahol üvegházat és fóliasátrakat épített, valamint gyümölcsöst hozott létre.

Málnást telepített, valamint többek között körtefát, barackfát ültetett.

Az eredeti szakmája szerint szakács, de már szeretett volna valami mással foglalkozni, s ekkor kezdett el különleges lekvárokat készíteni. A narancsot almával, körtével fôzte össze, a birsalmát ananásszal bolondította meg, s

amennyire csak lehetett kevés cukrot használt fel a készítésükkor.

— A családom és a barátaim voltak akik elsôként megkóstolták ezeket a lekvárokat, s ízlett nekik. S miután már szerettem volna kiszállni a vendéglátásból, ezért elmentem a munkaügyi központba, s ott érdeklôdtem mezôgazdasággal kapcsolatos tanfolyamok után.

Ott ajánlották az Önindítót, utánanéztem, megtetszettek a feltételek, különö-

sen a tôkejuttatás, ami nekem most nagy segítséget jelent, ugyanis szeretném továbbfejleszteni a kertészetemet. E mellett egyfajta szellemi tôkét jelent számomra az Önindító, arról nem is beszélve, hogy vakfoltokat töltenek ki az itt kapott ismeretek. Nem leszek könyvelô, de az jó, hogy tudom, mire kell odafigyelni ahhoz, hogy a vállalkozásom sikeres legyen – zárja beszélgetésünket.

Sz.K.

30

MESTERKÉPZÉS

Zsolnay hagyományokra épülô mesterremekek Ettôl a tanévtôl már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-nél ketten is rendelkeznek e címmel. Kôvári Tamásné és Hofecker Angéla a mestervizsgát nem oly rég tették le.

A délelôtti órákban találkozunk egy olyan napon, amikor a tanulók az iskolában vannak, ahol az elméleti képzésük folyik. Kôvári Tamásné, Ilivel az irodájában ülünk le beszélgetni, aki harminchat esztendeje lépte át elôször a gyár küszöbét és harminc éve annak, hogy tanulókkal foglalkozik. Jelenleg tizenketten sajátítják el a szakma alapjait, lesznek a végzést követôen kerámiakészítôk az irányítása mellett.

— Annak idején az óvónôképzô mellett a porcelángyárat jelöltem meg a továbbtanulási lapomon – kezdi beszélgetésünket. — Az élet úgy hozta, hogy a Zsolnay gyárban lettem ipari tanuló.

Mindig is szeretett alkotni, rajzolni, festeni, ötvös szakkörbe is járt. Akkoriban elôször és utoljára indult speciális osztályba került, gipszmintakészítô, formázó és porcelánfestôként végzett ugyanis, mindegyikbôl külön vizsgát tett. A gyárban a festészetben kezdett dolgozni, s az akkori szakoktató kérte fel arra, néhány évvel a végzést követôen, hogy vegyen részt a szakképzésben.

— Így tulajdonképpen abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy minden álmom teljesült, gyerekekkel foglalkozhattam és alkothattam is, ugyanis évekig vezettem a kísérleti mûhelyt – folytatja tovább.

Mint mondja az évek alatt sokszor foglalkozott a gondolattal, hogy megszerzi a mester címet, de miután a porcelánkészítés úgynevezett kis szakmának számít, nem volt elegendô jelentkezô, meg helyben nem is lehetett vizsgát letenni, Budapestre, Veszprémbe kellett volna utazni. Az is az igazsághoz tartozik, hogy csak a kerámiakészítôknek volt erre lehetôségük, a porcelánfestôknek nem.

— Az elmúlt évben azonban lehetôség nyílt rá, a Zsolnay Porcelánmanu-

faktúra és a kamara segítségével sikerült megszereznem a mesterlevelet – mondja. — A mestervizsgához vezetô út során a meglévô tudásom felfrissítése mellett számos új ismeretre is szert tettem, s igazán nagy szakmai kihívást jelentett a vizsgaremek elkészítése, ugyanis szerettem volna a kerámia és porcelánkészítésben alkalmazott minél több technikát, technológiát megmutatni egy-egy terméken belül. Valami olyant szeretettem volna alkotni, ami a klasszikus vonalat ötvözi a modernnel. Több tárgyat is készítettem éppen ezért, többek között egy márványos hatású, fél méter magas Mária szobrot, valamint egy Sikorski Tádé tervezte arab bonboniert üvegtechnikával.

Kôvári Tamásné és Hofecker Angéla

Kitért arra is, a cég minden támogatást megadott, ahhoz, hogy sikerrel vegyék az akadályokat a leendô utódjával, Hofecker Angélával egyetemben, aki szinte végszóra érkezik.

— A Mûvészeti Szakközépiskolában végeztem Pécsett kerámia szakon, ezt követôen a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában helyezkedtem el, mert izgalmasnak találtam az itt folyó munkát, a magas szintû technológiai tudást és azt, hogy alkotni is lehet – ad hangot akkori döntésének. — A késôbbiekben általános iskolai rajz szakos tanári, majd vizuális nevelôtanári diplomát is szereztem a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti karán. A pirogránit üzemben dolgozom, építészeti kerámiákat gyártunk. Elsôsorban régi épületek rekonstrukciójával

Dél-Dunántúli Gazdaság foglalkozunk, tetôcserepeket, homlokzatdíszítô elemeket, kályhákat készítünk. Ez nem kis kihívást jelent, ugyanis a régivel megegyezô méretben, plasztikai kialakítással, színben kell reprodukálni az eredetit.

S, hogy miért is vállalkozott arra, hogy a diplomái mellé a mesterlevelet is megszerezze? Többek között azért, hogy a jövôben is foglalkozhasson tanulókkal, és maga is szeret tanulni, s a felkészülés ideje alatt számos új ismerettel lett gazdagabb.

— A magam részérôl nagyon élveztem, hogy a mesterremek elkészítésekor végigcsinálhattam a teljes folyamatot az elejétôl a végéig – emeli ki. — Három különleges vázát terveztem azonos alapformából kiindulva. Ezekhez magam készítettem el a gipszmagokat, gipszformákat. Porcelán és eosin öntômasszákat használtam fel a nyersgyártás során, különbözô technikákat alkalmazva mázaztam, festettem. Az elsô egy szecessziós mintázatú porcelánváza lett máz alatti kék festéssel és aranyozással. Nyersgyártása során színezett öntômasszával értem el márványos hatást a váza alaptestén. Több variációt is készítettem belôle a márványos rajzolat hatására másmás festéssel. Második vázám a naturalisztikus Zsolnay állatábrázolások hagyományain született. Inspirációt egy kevésbé ismert Zsolnay tálon fedeztem fel, melynek szélén a rákos tálhoz hasonló elrendezésben egy mókus látható.

Ezt terveztem át a vázámra, és készítettem el eosin technikával. Harmadik vázámhoz a porcelán áttetszôségét használtam fel. Vázám fülét litofán technikával készítettem el, a fülön megjelenô minta ellenfényben az anyag vastagságától függôen világosabban, sötétebben rajzolódik ki. Köszönettel tartozom a gyár vezetôségének, akik lehetôvé tették számomra a gyári technológia, anyagok és gépek használatát, és egy hónap munkaidôt biztosítottak számomra, amikor csak ezzel foglalkozhattam. Külön köszönettel tartozom Bagócsi Erzsébetnek, az eosin üzem vezetôjének, aki felkészített a vizsgára bennünket, és mindenben segítette munkámat. Munkatársaimnak is hálával tartozom segítôkészségükért és kedvességükért. Feltöltött az az egy hónap, amíg csak ezzel foglalkozhattam.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

MI ÚJSÁG?

Vétek Jánosné, Leme Kft. Új irányvonal: innovatív moduláris marketingeszköz Egyszer érdemes lenne minden pécsinek felülnie a Széchenyi térrôl induló kisvonatra, és mint idelátogató turistaként meghallgatnia az idegenvezetést, út közben pedig rácsodálkoznia városunk szépségére. Nagy népszerûségnek örvend a belvárosban közlekedô jármû a hozzánk érkezôk körében, tavasztól ôszig szállítja az utasokat nem csak a belvárosban, hanem már a Zsolnay Negyed felé is. Áprilistól indul a szezon, a szeszélyes tavaszi hónapban az esô sem jelenthet akadályt, hiszen esôvédô fólia is védi a vonatozókat. Április 9-10-én a vonattal Orfûn, a Medvehagyma Fesztiválon is találkozhatunk.

— Megtörténtek az elôkészületek az idegenforgalmi szezonra, a kisvonat teljesen új motort kapott – mondja Vétek Jánosné, a kisvonatot mûködtetô társaság ügyvezetôje, egyben Pécs legnagyobb utazási irodájának vezetôje. — A motorcserére az üzembiztonság szempontjából volt szükség, hiszen jó néhányszor maga mögött hagyva az emelkedôket 13 éve rója a meredek utcákat a jármû. Tavaszra kicsinosítottuk a szerelvényt, a belvárosban pedig új táblákat helyezünk el a jobb láthatóság érdekében. Várjuk a turistákat! És ha már a rovat címe, a kérdés arra vonatkozott, hogy mi újság, akkor elmondhatom, hogy új tevékenységgel bôvült vállalkozásunk. Részben ez is a turizmushoz kapcsolható: megszereztük egy innovatív moduláris marketingeszköz magyarországi képviseletét, és ezt forgalmazzuk. Errôl az eszközrôl annyit érdemes tudni, hogy egy milánói vásári nagydíjas termék, mindenki a saját kreativitásának és elképzeléseinek megfele-

lôen pillanatok alatt össze tud állítani szerszámok nélkül akár egy infópultot, sajtófalat vagy egy egész vásári standot.

Roppan egyszerû a használata és igazán sokrétûen használható. Ez egy prémium kategóriás termék, jelenleg folyik a piacra való bevezetése, már most mondhatom, hogy nagy sikerrel. Kiállításokon mutatjuk be a használatát. Van, aki már megvásárolt egy alapkonstrukciót és folyamatosan bôvíti a készletét az újonnan felmerülô igényeknek megfelelôen.

— Miként adódott a tevékenységi kör bôvítése?

— Én sokat megfordulok kiállításokon, vásárokon és véletlenül megakadt a szemem az installáción. Utazási irodásként és egyéb más funkciómhoz köthetôen rengeteg vásáron és kiállításon voltam kiállító és tudom, hogy egy jó standot milyen nehéz megépíteni, megépíttetni, nem beszélve a költségeirôl. Ennél a terméknél rögtön láttam, hogy pillanatok alatt, szerszám nélkül össze lehet állítani. Felvettem a kapcsolatot a lengyelországi központtal, ahol nagyon örültek, hogy Magyarországról is van érdeklôdés, így megkaptuk a jogot az értékesítésre. Voltam már olyan kiállításon, ahol 15 perc alatt egyedül felépítettem a standot. Számomra is hihetetlen volt.

— Mit kell tenni azért, hogy a kisvonattal kapcsolatos turisztikai szolgáltatás színvonala megmaradjon, hogy évrôl évre meg tudjon újulni?

— A legelsô az, hogy megbízható szolgáltatást kell nyújtani. Ez csak úgy mûködik, hogy amit elvállalunk, azt teljesítjük, és mindig igyekszünk valamit színesíteni rajta. Emellett törekedünk a rugalmasságra, pl. ha valaki a kisvonat mûködési idején kívül szeretne utazni, akkor lehetôség szerint alkalmazkodunk

hozzá. Nagyon jó a kapcsolatunk a Zsolnay Negyeddel, a Tourinformmal, ha bárki betér hozzájuk, ajánlják a szolgáltatásunkat. Ugyanígy kapcsolatban vagyunk vidéki utazási irodákkal, néhány pécsi szállodával, az általuk összeállított csomagba beleteszik a vonatozási lehetôséget. Folyamatosan törjük a fejünket, hogy milyen programhoz, attrakcióhoz lehet még csatlakozni. Az eltelt évek alatt népszerû lett ez a jármû, sokat számít, hogy Pécs egyik jelképévé vált, így keresik. A pécsiek is utaznak vele, hiszen pl. az óvodások, iskolások számára élmény így körbeutazni a belvárost. Mióta megnyílt a Zsolnay Negyed, kibôvítettük az útvonalat, mert továbbra is az a célunk, hogy aki Pécsre jön, érezze jól magát.

— Korábban volt érdekeltségük a dunai hajózásban is.

— Nagy lelkesedéssel megépítettünk egy 50 fôs tutajt, amellyel a Dunán szállítottuk az utasokat. Eleinte nagyon nagy sikere volt, de aztán – talán a méretébôl adódóan – egyre nehezebb volt megtölteni. A Mohácsra látogató csoportok általában megtekintik az emlékparkot, esetleg a busó múzeumot, de arra már nem marad idejük, hogy ennél hosszabb idôt eltöltsenek. Be kellett látnunk, hogy nem tudjuk olyan intenzitással kihasználni a tutaj nyújtotta lehetôséget, hogy az nekünk is megérje, ezért úgy döntöttünk, hogy eladjuk.

Szerencsére el tudtuk adni, most a Tiszán hajózik. Talán más lett volna a helyzet, ha mi magunk vezettük volna, de személyzetet kellett alkalmazni, aminek megvan a maga költsége, így viszont ráfizetéses volt. Ebbôl is látszik, hogy ami nem megy, azt hagyni kell és kell tudni váltani.

K.T.

32

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság Csíkos András, a Sikeres Rendezvény brand vezetôje „A sport megtanított küzdeni, csapatban gondolkodni” Ha nem tudnám, hogy a mindennapos sporttal tartja magát fitten a nagyvállalati rendezvények szervezésével foglalkozó Sikeres Rendezvény brand vezetôje, Csíkos András, azt hihetném, hogy eleget szaladgál egész nap ahhoz, hogy meglegyen a penzuma a mozgást illetôen. De a fiatal üzletembernek nem elég a rendezvényeken való pakolás, állás, jövés-menés, mindennapjaiba hol egy kis kerékpározást, cross training-et, kettô 12 kg-os élô súlyzóval (iker kislányai) való hegymászást vagy éppen kardio edzést illeszt be.

Hogy mindezt hogyan csinálja, arra megvan a maga receptje.

— Világéletemben sportoltam valamit, a nagy szerelem a kosárlabda, amit 3 évvel ezelôtt kénytelen voltam abbahagyni egy súlyos térdsérülés miatt – mondja a cégvezetô hangjában nem titkolt örömmel, hiszen arról beszélhet, amit igazán szeret. — Sajnos elég hosszú volt a rehabilitáció, így nem kockáztatok, hogy még egyszer megtörténjen a baleset. Azóta többféle sportot ûzök, ami növeli a kondíciót, így például crosstréningezek, vagy amikor az idô engedi, kerékpározom, máskor pedig két 17 hónapos lányommal indulok hegyet mászni, ami igencsak megerôltetô. Ezen kívül beszállok a baráti összejöveteleken zajló focimeccsekbe vagy kosárlabda mérkôzésekbe, de már jobban vigyázok magamra.

— Milyen gyakori a sporttevékenység az életében?

— Szinte minden nap sportolok valamit, legalább egy fél órát. Ha nagyon hideg van kinn, akkor egy spinning biciklit vagy egy ellipszis trénert használok, illetve crossfit gyakorlatokat végzek, de ha szép és jó az idô, akkor irány a természet. Persze attól is függ, hogy

mi a célja a mozgásnak, mást-mást sportolok, ha az erônlétemet vagy az állóképességemet akarom fejleszteni.

— Miért fontos a sport?

— Gyerekkoromban elsôsorban az motivált, hogy együtt lehettem a többiekkel. A pécsi kertvárosban, panelrengetegben nôttem fel sok gyerek között, és az volt a kikapcsolódás számunkra, hogy iskola után fociztunk vagy együtt bicikliztünk. 25-30 évvel ezelôtt a játszótereken több mászásra alkalmas speciális játékszer is volt, de egymással versenyezve felmásztunk az óvodák, lépcsôházak vagy a hôszolgáltató épületek tetejére és onnan ugráltunk le. Az volt a ma annyira népszerû parkour elôdje! Mi akkor ezt jó viccnek, bátorságpróbának tekintettük, és így tulajdonképpen szép lassan mindennapos tevékenységgé vált a sport.

Ezért el sem tudom képzelni, hogy ne mozogjak, ha 2-3 napot ki kell hagynom, akkor rossz lesz a közérzetem.

— Mi az a plusz, amit a sport, a mozgás ad?

— Azon túl, hogy kondíciót, erônlétet, roppant módon kikapcsol és segít ellazulni. Másrészt a sport kiváló lehetôséget nyújt a kapcsolatteremtésre is, említhetem azt a számos sporteseményt, amin részt veszek.

— Versenyszerûen?

— Versenyszerûen nem sportolok semmit, sajnos ez eddig sem fért és most sem fér bele az idômbe. Amíg kosárlabdáztam, a Mecsek SE kosárcsapatának voltam a tagja, többször lettünk megyei és városi bajnokok.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Miként egyeztethetô össze a mindennapi munkával a sport? Hiszen üzletemberként igen elfoglalt.

— Úgy vélem, hogy mindenkinek arra van ideje, amire szeretné, hogy legyen. Nem szabad engedni, hogy teljes egészében az üzlet, a munka töltse ki a napot, meg kell találni a megfelelô egyensúlyt a család, a munka és a sport között. És ha szabad felállítani sorrendet, akkor elsô a család, a második a kikapcsolódás és csak a harmadik a munka. Persze, fontos a munka, mert az adja a pénzt, de valójában nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy megteremtsük magunknak a megfelelô környezetet.

— Hogyan hat az élete többi területére a sporttevékenység? Van, akit inspirál a küzdés, mást nagy fegyelemre tanít a sport.

— Ez biztosan így van. A környezetemben nincs olyan ember, aki ne sportolt volna, például a feleségem élsportoló volt, rövidpályás gyorskorcsolyában és többszörös korosztályos bajnok kerékpározásban, de az öcsém is kosárlabdázik a mai napig. A batátainkkal szintén összejárunk sportolni. Nem tudom, hogy milyen lehet az, ha valaki nem mozog, miként veszi az akadályokat. Nekem a mindennapokban és az üzleti életben is segített a sport, megtanított küzdeni. A kosárlabda csapatsport, így én mindig is csapatban gondolkodom. A cégemben sem csak én vagyok, a munkatársaimra csapatként gondolok és ez meghatározó a vállalkozás irányításában is.

— A csapatjátékban meg kell tanulni együttmûködni, egymásra figyelni, összefogni.

— Ez pontosan így van. Ezt a hozzáállást, tapasztalatot, képességet nagyon jól tudom kamatoztatni a munkámban, a rendezvényszervezésben. Sokféle sportot, sportolási lehetôséget kínálunk a programjainkban, részben erre specializálódtunk. És remélem, hogy a munkámban is észrevehetô a sportmúltam, valamint az a tapasztalat, amit életem során ezen a területen megszereztem.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

GASZTRONÓMIA

Kis pécsi gasztrokörkép V. Nem véletlen, hogy a fôétkezésekkel foglalkozó sorozatunkban – akárcsak egyesek a legjobb falatokat – meghagytam utolsónak a vacsorát. Nincs itt semmi Jézus-allegória, – hasonlat vagy – metafora, talán semmilyen szempontból sem ez lesz a vége, egyszerûen ez kívánkozott ide, mert a vacsora tényleg több.

Estebéd A gasztronómia történetével foglalkozó tudósok – és kevésbé tudósok – nagyjából egyetértenek: a fôétkezések, a napszakokhoz kötött étkezések egybeesnek a vadászó-gyûjtögetô életmód elhagyásával és a civilizáció kialakulásával.

Földmûvelô és állattartó szerepben már az éhségen túl is volt mihez kötni az evést, no meg a raktározás lehetôvé tette a mindennapi szükségletek kielégítésének okosabb beosztását. A két elsô fôétkezés leginkább a praktikumhoz kötôdött, míg a vacsora már nem csak a kalóriabevitel szempontjából volt fontos, és társadalmi szerepe az idôk során egyre csak nôtt.

Ha az étkezést valóban csak a létfenntartás irányából közelítenénk meg, akkor nehezen lehetne a legmodernebb fitneszguruk vagy sokat tapasztalt eleink jótanácsával vitatkozni. Azaz este már csak keveset együnk, hogy könnyû legyen az álom, és az éjszakára lelassuló anyagcsere-folyamatok alatt ne ugorjanak fel az extra kilók. Számtalan közmondás vagy éppen a közelmúltban meghonosodott szállóige szolgál ezzel a jótanáccsal és a tudomány is jelenleg

ezen a véleményen van. Azaz a kalóriabevitel nagy része inkább a nap korábbi idôszakaiban történjen.

De, ahogy fentebb említettem, a vacsora pont nem az az étkezés, ahol csak a kalóriabevitel számít! A vacsora a legtöbb kultúrában a törzsi ünnepek, rituálék egyenesági leszármazottja, nem csoda, hogy annyi hagyomány és elnevezés kapcsolódik hozzá.

A brit angolban például három neve is lehet és mindegyik esti étkezést jelent, mégis valójában teljesen más mûfajokról van szó. Az elsô, a tea 6-7 óra körül fogyasztott könnyû, hideg étkezés, az elnevezés pedig a munkásosztály szerény mindennapi betevôjét idézi meg. A második dinner, ami ugyancsak egy kicsit tartalmasabb és valószínûleg meleg étkezés, szûkebb családi körben elfogyasztva. És a mindmáig felettébb franciás supper, ami mindent visz, hiszen társasági esemény számba megy, méghozzá a magyar szokásokhoz képest igen késôi órában. (Persze a mediterrán országok étkezési idôpontjaihoz képest, még ez is viszonylag korai idôpontnak tûnik.)

Természetesen ezek a szavak, az életmód és a kultúra változása miatt folyamatos jelentésváltozáson mennek

keresztül, és már nem csak Amerikában tûnik el az elsô és harmadik variáció, és olvaszt mindent magába a második.

Ennyit az angol nyelv finom hangsúlyairól.

Mindenesetre nálunk is minimum furcsán hat, ha a régies estebéd kifejezést használjuk a vacsorára. Mégis érdemes elgondolkodni ezen a címként is használt szavunkon, amely úgy tûnik azt a mögöttes jelentést hordozza, mintha a vacsora csak másodlagos lenne, és az ebéd tekinthetô az étkezések legfontosabbikának. Az etimológiai szótár szerencsére helyreteszi az okoskodást: csupán arról van szó, hogy mindkét szavunk szláv eredetû jövevény, azonban míg a vacsora konkrétan az esti fôétkezést jelent, valójában az ebéd eredetileg általánosan étkezést jelentett. Így már a teljesen redundánsnak tûnô, délebéd kifejezés is kifejezetten logikusan hangzik.

Zárásként pedig nézzünk meg még egy érdekes szóösszetételt: a parasztvacsorát. A szalonna, szalámi, sózott hagyma, héjában sült burgonya és fôtt tojás kombinációja valóban ízig-vérig magyar paraszti ételnek tûnik. Meg még autentikusnak is. Valójában ez a kombináció szinte biztos, hogy nem létezett az 1960-as évekig, és ha jobban belegondolunk teljesen anakronisztikus az egész. Elég talán csak annyit mondani, hogy szalonnát földmûvelôk leginkább reggelire, esetleg még munka közben fogyasztottak, este semmiképp. Atöbbiben pedig még könynyebb felfedezni a turpisságot. Az étel ettôl még persze zseniális, és ha egy himnusznak kikiáltott mûdal is kifejezheti az identitást, akkor a parasztvacsora miért ne lehetne legalább ilyen komoly hitvallás? Hiszen az.

Gûth Ervin

34

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Mosonyi Éva – Mercedes-Benz A160 A Csoko-Láda csokoládéboltok tulajdonosa a Mercedes megújult A-osztályát próbálta ki. A Pappas Autó tesztautójával megtett kilométerek alatt természetesen a csokoládéval kapcsolatos párhuzamok is elôkerültek.

— A színe, mint egy fehér csokié, sôt inkább egy fehér csokiból készült bonbonhoz hasonlítanám. Izgalmas ívekkel, sok kisebb díszítéssel, ékszerként ragyogó lámpákkal olyan, mint egy gyönyörû szép, feldíszített bonbon. Az ember nem tudja eldönteni, hogy gyönyörködjön benne, vagy rögtön megkóstolja, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy beleüljön és menjen vele egy kört.

— Ebben a fehérben választaná az autót?

— Láttam a katalógusban egy gyönyörû csokibarna színû modellt is, nehéz lenne döntenem a kettô között. De azt hiszem, ez a kocsi minden színben nagyon jól mutat, modern, dinamikus, sportos autó, ami egyben kedves, és aranyos is.

Tetszik az autó orra. Az embléma és a mellette levô két díszléc mintha lebegne a különleges struktúrájú pontokból álló felületen. Jó, hogy az autó oldalán is bátrak voltak a tervezôk, a határozott vonalak nagyon izgalmas fény-árnyék játékokat hoznak létre a lemezeken.

— A belsô tér hasonlóan izgalmas?

— Már attól az lesz, hogy nem a szokványos arányokat látjuk a mûszerfalon. Meglepôen tágas a tér a kormány és a mûszerek környékén. Természetesen a kidolgozás színvonala itt is elsô osztályú, és mint egy jó csokoládénál, a minôség alapja a tökéletes alapanyagok használata. Finom bôrök, selymes mûanyagok, szépen kidolgozott fémbetétek

mindenütt, mintha nem is egy kompakt autóban ülnénk. Ez csak azért nem meglepô, mert a Mercedestôl pontosan erre a minôségre számít az ember. Az ülések kényelmesek és szépek, egyedi a kialakításuk. Az utastér ékei a szellôzôrostélyok, szinte vonzzák a kezet, hogy hozzáérjen és állítson rajtuk. Amikor ez megtörténik, pontosan azt kapjuk, amire számítottunk, mint egy svájci óra, olyan finomsággal mûködik. Jól használható a központi kijelzô is, nagyon szép a grafikája, elsô alkalommal is minden funkció egyértelmû. Olyan minôséget és színvonalat ad, amire nem is számítottam egy ekkora autó esetén.

— A legkisebb Mercedesben ülünk, mennyi tér jut az utasoknak?

— Kipróbáltam a hátsó üléseket is, és ott is kényelmesen ültem. Bár kívülrôl kicsinek tûntek a hátsó oldalablakok és a csomagtérajtó ablaka, mégsem volt bezártság érzetem. A tolatással sincs gond, persze ebben komoly segítséget nyújt a tolatókamera. A csomagtartó mérete is megfelelô, a burkolatok itt is igényesek, és a padló alatt is van hely.

— Az autóban olyan motor van, ami már nem kapható a magyar piacon ezzel a teljesítménnyel. Hiányzik az a plusz 20 lóerô, amennyivel az A180-as erôsebb?

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

AUTÓTESZT

— Nekem elegendô lenne ez a teljesítmény. A városi forgalomban könnyedén tartotta a ritmust, és az országúton is dinamikusan mozgott. Meglepôdtem, hogy milyen alacsony fordulatszámon dolgozik az autó, hatodik fokozatban országúti tempónál még a 2000-res jelzést sem érte el a fordulatszámmérô mutatója. Gondolom ez a fogyasztásnak is jót tesz, a fedélzeti számítógép 6 litert mutatott, ez nagyon kedvezô.

— Pedig az elsô kilométereken picit lomhának tartotta a kocsit.

— Igen, meglepôdtem, hogy mennyire megfontoltan reagált a gázpedál mozgására a kocsi, de aztán fény derült az okra. A dinamika választó kapcsoló ECO üzemmódban volt, így a kör-

nyezetet jobban kímélve, de kicsit megfontoltabban haladt az autó. Sport állásban viszont igazán fürge, nekem így tetszik a legjobban.

— A futómû melyik üzemmódot támogatja? Sportos vagy komfortos?

— Nem vagyok sportos vezetô, sôt viszonylag keveset autózok, mert a Zsolnay Negyedben lévô üzletünk és a Király utcában újonnan megnyitott kávézó és csokoládéboltunk közt lakunk, így ha lehet, gyalogolunk. Autót akkor használunk, ha árut kell szállítani, vagy vidékre utazunk. A sportos menettulajdonságokról nem tudok beszámolni, de bizonytalanságot egy pillanatra sem éreztem a kanyarokban. Az viszont meglepett, hogy mennyire komfortos a futómû. A pécsi kátyúknál komolyabb kihívást nehéz elképzelni, a kocsi külseje is sportosságot sugall, mégis olyan

fölényesen lépett át az úthibákon az autó, ahogy egy Mercedestôl várja az ember.

— Benzines vagy dízel illik jobban az A-osztályhoz?

— Biztosan nagyon jók és takarékosak a dízelek is, de a benzines hihetetlenül csendes, rezgésmentes és kulturált.

A fogyasztásáról már beszéltünk, egyáltalán nem magas, úgyhogy én a benzines mellett tenném le a voksot.

— És kinek az autója lehet ez a Mercedes?

— A külsô alapján egyértelmû választás lehet annak a fiatal korosztálynak, aki meg is engedheti magának, hogy prémiumkategóriás autóban üljön.

A térkínálat, a kulturált viselkedés és a kitûnô minôség okán, pedig úgy gondolom, mindenki jó partnert talál benne, aki hasonló méretû kocsit keres. Talán

ezen a téren is van egy pici párhuzam a csokoládéval. Nálunk még meg kell tanulniuk a vásárlóknak, hogy sokszor nagyobb élmény egy kicsit kevesebb a prémiumkategóriából, mint a nagyobb mennyiség a rosszabb minôségbôl. Egy falat igazi csokoládé igazi élmény, csakúgy, mint a közös kilométerek ezzel a Mercedesszel.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: Maximális teljesítmény: Maximális nyomaték: Saját tömeg: Csomagtartóméret: Maximális sebesség: Gyorsulás 0-100 km/h: Átlagfogyasztás: Alapár (A180):

1595 cm3 102 LE 4500-6000/min 180 Nm 1200-3500/min 1370 kg 341 l 190 km/h 10.6 s 5.6 l 7.116.990 Ft

Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térd- és oldallégzsákok, klímaberendezés, ESP, elektromos ablakemelôk, elektromos tükrök, multifunkciós kormány, éberségfigyelô rendszer, adaptív fék, fékasszisztens, guminyomás figyelô, ECO start-stop, komfort futómû, ütközésveszélyre figyelmeztetô rendszer, Integrált szerviz csomag 4 év vagy 120.000 kilométer garanciával és karbantartással

36

ÚJ TAGJAINK

Új belépô: Barbakán Bau Kft. Az elégedett megrendelô a legjobb reklám A cég szinte új, a benne dolgozók mögött azonban több mint 25 év szakmai tapasztalat áll. A tavaly alakult pécsi Barbakán Bau Kft. építôipari és kômûvesmunkák kivitelezésével foglalkozik Baranyában. Megrendelôik jobbára irodaépületek, üzletek, irodák, mezôgazdasági és ipari épületek építésével, felújításával, átalakításával bízzák meg ôket, de családi házak, társasházak, közintézmények kivitelezési munkáit is vállalják. Legújabb felkérésük egy hosszabb ideje használaton kívüli régi ingatlan irodaépületté való átalakítása: a MOKÉP filmtár felújítása a bontástól kezdve a szintráépítésen keresztül egészen az anyagbe-

szerzésig szinte minden munkafolyamatot felölel.

— A Barbakán Bau Kft. munkáját az elhivatottság, a megrendelôi igények szem elôtt tartása, valamint kollégáink kiemelkedôen pontos, precíz munkavégzése jellemzi – sorolja azokat az ismérveket Ziener Csaba ügyvezetô, amelyek megkülönböztetik más vállalkozásoktól a céget.

— Munkatársaink jelentôs szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de folyamatosan figyelemmel kísérjük a változásokat, a legújabb technikákat, követjük a trendeket, hogy azokat is alkalmazhassuk feladataink elvégzése során.

A legfôbb érv az új, stabil hátterû építôipari cég alapítása mellett az volt, hogy ugyan sok vállalkozás található az építôipari piacon, ám egyre kevesebb az olyan megbízható és kiszámítható cég, amelyhez bizalommal fordulhatnak a meg-

Polisys Kft. — Weboldal, brandépítés, marketing, grafika – profizmus Pécsrôl Két, általuk készített honlap is elnyerte az „Év honlapja” minôségdíjat: a laptopszalon.hu e-kereskedelem kategóriában 2014-ben, a carpmania.hu e-kereskedelem kategóriában 2015-ben kapta meg a rangos elismerést. A 2002-ben alakult pécsi Polisys Kft. fô profilként web- és szoftverfejlesztéssel, valamint üzleti tanácsadással foglalkozik. A cég missziójának tekinti a vállalkozások számára nyújtott háttérszolgáltatások biztosítását, amelyek által nem csak könnyebb lesz a vállalkozói mûködés, de lényegesen hozzájárulnak a partnerek elôrelépéséhez is. Olyan teljes körû megoldásokat kínálnak, mint a grafikai munkálatok, a marketingszolgáltatás, a brandépítés vagy a közösségi alkalmazások fejlesztése. A vállalkozás legfôbb erénye, hogy egy helyen központosítja ezeket a háttérszolgáltatásokat, ame-

lyek magas színvonalát a kiváló fejlesztôi csapat garantálja.

A Polisys Kft. a közelmúltban együtt örülhetett az általuk fejlesztett happyskin.hu sikerének, mivel a magyar natúrkozmetikumokat gyártó vállalkozás elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.

Hasonló kihívást jelent számukra a Dell Magyarország közösségi oldala marketingés grafikai szolgáltatásainak menedzselése, csakúgy, mint a piacvezetô KulcsSoft Nyrt. partneri kapcsolatának ápolása.

— Ugyanúgy fontos a cégvezetés számára ügyfeleink elégedettsége, mint munkatársaink igénye – emeli ki Folkmann Ferenc ügyvezetô a cég egyik fontos jel-

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

A tanuló szervezet a jövô szervezete Mi szükséges ahhoz, hogy egy szervezet tartósan tanulni tudjon?

Dél-Dunántúli Gazdaság rendelôk. Nagyon fontos számunka a korrekt munkavégzés és partnereink elégedettsége, úgy tartjuk, hogy az elégedett megrendelô a legjobb reklám. Emellett hangsúlyt fektetünk a társaságon belül a megfelelô bérezésre. Felelôs vezetôként elfogadhatatlannak tartom, hogy minimálbérre jelent be szakembereket egy-egy munkáltató. Büszkék vagyunk rá, hogy munkatársaink versenyképes fizetést kapnak, bízunk és hiszünk abban, hogy az idô minket igazol és a minôségi munka értékén való díjazása elfogadhatóvá válik a piacon.

— Miért csatlakoztak a kamarához, mit várnak a tagságtól?

— A kamarához való csatlakozás egyértelmû volt számunkra már a cég megalakulását követôen. A Barbakán Bau-ban egy stabil hátterû, megbízható építôipari céget hoztunk létre, a kamarai tagság pedig a legitim mûködés egyik fontos biztosítéka. Ezen felül bízunk benne, hogy a jövôben üzletileg is hasznos kapcsolatok jönnek létre a tagság által. lemzôjét. — Meglévô és leendô kollégáink számára egy igazán családbarát munkahelyet kínálunk, ahol a mindennapi teendôk mellett egyaránt lehetôség nyílik az önmegvalósításra és a fejlôdésre. Kiemelten fontos számunkra, hogy a nálunk dolgozók egy feladatban a lehetôséget lássák. Munkánk során maximális profizmusra törekszünk, megôrizve emellett a jó és nyugodt légkört, ami elengedhetetlen céljaink eléréséhez.

— Miért csatlakoztak a kamarához?

— A Polisys Kft. folyamatosan dolgozik kapcsolatai építésén, ezek egyértelmûen pozitív hatással vannak a cég mûködésére. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához való csatlakozásnál a kamara által nyújtott rövid- és hosszú távú elônyök kiaknázása, a vállalkozásra gyakorolt hatásai és a sikeres együttmûködés lehetôsége voltak mérvadóak.

A tanuló szervezet a jövô szervezete! Egy olyan szervezet, amely folyamatos fejlôdésének és fennmaradásának érdekében tudásának gyarapításával növeli alkotókedvét és tehetségét. Ahhoz, hogy egy szervezet nyitottá váljon a fejlôdésre, a problémamegoldásra, át kell lépnie saját komfort-zónájának határát. A szervezeti közös tudat és meggyôzôdési rendszer egyszerre két hatás alá kell, hogy kerüljön: egyrészt az elbizonytalanodás, vagy a jelen helyzettel való elégedetlenség, másrészt viszont a bátorság, a kockázatvállalás kell, hogy megerôsödjön a szervezetben. A tanuló szervezetek klasszikusan öt alapelv szerint mûködnek, és ezen alapelvek mindegyike szükséges ahhoz, hogy a szervezet fejlôdni tudjon: I. Rendszergondolkodás: célja, hogy a szervezetek figyelmüket a nagyobb összefüggések át-

ÉPÍTÔIPAR

Tegyük tisztába az építôipart!

37

— Általánosságban mennyire érzik indokolatlannak az építôipari szerzôdésekhez kapcsolódó bankgarancia lehívásokat?

— A bankgarancia jogi természetébôl eredôen az igénybejelentések teljesítésekor, vagy éppen elutasításakor a kibocsátó hitelintézet az igénybejelentéseket olyan szempontból vizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az ügylettel kapcsolatos rendelkezéseknek. Ezért a lehívás szövegezése és az ahhoz kapcsolódó esetleges dokumentumok tekintetében vizsgálódtunk, egyéb szempontból az indokoltságot nem vizsgálhatjuk, és erre eszközeink sincsenek.

— A TSZSZ bele tud-e folyni ebbe a folyamatba?

— Véleményünk szerint a kibocsátott bankgaranciák indokolatlan lehívhatóságát a TSZSZ közvetlenül nem tudja befolyásolni, hiszen nincs ráhatása az adott bankgarancia kedvezményezettjének cselekedeteire. Azonban ha egy kedvezményezeti igénybejelentésrôl – melyet a bankgarancia kibocsátására megbízást adó fél a TSZSZ elôtt vitat – utóbb megállapítja, hogy az nem volt jogos, azaz indokolatlanul hívta le a kedvezményezett a bankgaranciát, akkor a TSZSZ ebben a kérdéskörben óriási segítséget jelent, meg tud elôzni hosszan elhúzódó jogvitákat.

— Vannak-e már tapasztalataik ezzel kapcsolatban?

— A CIB Banknál még nem volt TSZSZ eljárásával közvetlenül érintett olyan bankgarancia, amelynél a kedvezményezetti igénybejelentéskor a teljesítést fel kellett volna függesztenünk, mert a megbízónk vitatta az igénybejelentés jogosságát.

— Rendszeresen születnek a vállalkozók számára elônytelen bankgarancia megállapodások? Például amelyek tényleges indoklás nélkül lehetôvé teszik a megrendelô számára a bankgarancia lehívását. Nem kerül túlzott hátrányba a vállalkozó azzal is, hogy a banknak aránytalanul rövid idô áll rendelkezésére az igénybejelentés vizsgálatánál?

— Nem tudjuk megítélni, hogy milyen rendszerességgel köttetnek az ügy-

felek által elônytelen vállalkozási szerzôdések, mivel ezeknek a szerzôdéseknek a bank nem részes fele, így a megállapodások tartamát illetôen az ügyfelek és a szerzôdô partnereik maguk határozzák meg a megállapodás feltételrendszerét. Ha a vállalkozási szerzôdést biztosító mellékkötelezettség érvényesíthetôsége vitás, és a felek a TSZSZ-hez fordulnak, akkor az adott bankgarancia teljesítését a bank mindaddig felfüggeszti, amíg a szerv nem dönt. A bank a szakvéleménynek megfelelôen teljesíti az igénybejelentést, tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a TSZSZ döntését a banknak figyelembe kell vennie. A vállalkozási szerzôdésben nem kell feltétlenül kikötni annak a lehetôségét, hogy a felek a TSZSZ-hez forduljanak, mivel a jogszabály alapján erre joguk van. Egy dolgot viszont nem tehetnek: nem zárhatják ki a TSZSZ eljárás lehetôségét, mert a vonatkozó jogszabály alapján ez kifejezetten semmis rendelkezés lenne.

— A bank tud-e hatni a felekre a megállapodások szövegezését illetôen?

— Az ügyfél és a kedvezményezett között létrejövô vállalkozási szerzôdés tartalmára a banknak semmilyen hatása sincs. Ha a kérdés a létrejött szerzôdésbôl eredô kötelezettség biztosítására szolgáló bankgarancia szövegezésére irányult, akkor az kizárólag olyan lehet, amelyet a megbízón és a kedvezményezetten kívül a bank is el tud fogadni, lévén, hogy a saját kötelezettségvállalásáról van szó.

Losonczi Lívia

látására irányítsák, döntéseiknél a hosszabb távú, továbbgyûrûzô hatásokra koncentráljanak, cselekedeteiket pedig olyan, a mélyben húzódó tendenciák és összefüggések ismeretében határozzák meg, mint a vállalati élet hálózatszerûen összefüggô kapcsolatai és folyamatai. A rendszergondolkodás elsajátításához mindenekelôtt gondolkodásmód-váltásra van szükség, ami lehetôvé teszi új problémamegoldási módok, újszerû elképzelések létrejöttét.

II. Önirányítás, önfejlesztés: a személyes hatékonyság állandó fejlesztését, és a magasabb rendû egyéni célok elérését jelenti. A cél a munkavállalók tanuló- és fejlôdôképességének kibontakoztatása, hiszen a tanuló szervezet egyéni alapját a személyes jövôképük elérése érdekében tevékenykedô alkalmazottak jelentik. A személyes irányítás alapelve az emberrel foglalkozik, azzal, hogy ki-ki egyénileg miként érheti el magasabb rendû céljait,

saját, önmegvalósításon alapuló személyes boldogságát.

III. Közös jövôkép: csak olyan szervezeti jövôképnek van mozgósító ereje, amely valóban közös, és amely a személyes jövôképre épül. A tanuló szervezetek jövôképének éppen ezért magába kell foglalnia az alkalmazottak személyes céljait, és kellô kihívásnak kell lennie ahhoz, hogy a munkavállalók felismerjék, hogy csak közös erôfeszítéssel képesek megvalósítani azt.

IV. Gondolati minták (belsô meggyôzôdés, attitûdváltozás): egy szervezet nem csupán az egyéni gondolati minták gyûjtôhelye, hanem rendelkezik egy meta-gondolati mintával, amely felülmúlja az egyéni gondolkodást. Erre egy másik szó lehet a szervezeti kultúra, azaz ahogyan egy szervezet viselkedik. A szervezetekben gyakran tapasztalható, hogy az új felismerésekbôl és ötletekbôl azért

nem lesz valóság, mert azok nem illeszkednek a korábbi gondolkodásmódhoz és az uralkodó szemlélethez. A gondolati minták a szervezeti kultúra mélyebb rétegeit képezik, ha ezeket nem frissítjük, akkor a szervezet nem lesz képes a változó környezet kihívásainak megfelelni.

V. Csoportos tanulás, team-munka: a tanuló szervezetekben olyan tanuló teamekre van szükség, amelyek képesek felgyorsítani tagjaik egyéni fejlôdését, és a közös jövôkép elérését is biztosítják.

A jó tanuló csoportok egyik legfontosabb jellemzôje a dialógus képessége, a közös gondolkodás, közös építkezés. A csoportos tanulás azért is különösen fontos, mert a modern szervezetek mûködési alapegysége nem az egyén, hanem a csoport; és a szervezet képtelen lesz tanulni, ha alkotó egységei, a csoportok nem tudnak együtt fejlôdni.

Szerzôdéses mellékkötelezettség, így bankgarancia, zálogjog és kezesség esetén is kezdeményezhetô a kamarai Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv szakértôi véleménye. Hatáskörébe beletartozik a szavatossági garanciák érvényesítésének kérdése is. Garanciális javítás elmulasztására való hivatkozással a bankgarancia lehívásával korábban nem egy kivitelezôt vitt csôdbe a megrendelô, a szabályozás viszont most védelmet nyújt a rosszhiszemû magatartással szemben. Beváltotta-e a reményeket a törvény, csökkent-e az indokolatlan bankgarancia lehívások száma? A TSZSZ megalakulása óta eltelt idôszak tapasztalatairól kérdeztük Toma Vandát, a CIB Bank vezetô jogtanácsosát.

Forrás: Üzleti 7, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági lapjának 2015. decemberi, a Teljesítésigazolási Szekértôi Szervrôl szóló különszáma.

Dél-Dunántúli Gazdaság

38

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Új uniós online békéltetô platform Az Európai Unió egy rendeletben írta elô, hogy az alternatív vitarendezési – vagyis bíróságon kívüli e-eljárások keretében lehetôséget kell nyújtani az uniós fogyasztóknak és vállalkozásoknak arra, hogy online felületen keresztül rendezhessék vitás ügyeiket.

Ennek fényében az Európai Bizottság 2016. február 15-én útjára indította azt az uniós békéltetô honlapot, amelynek segítségével bárki otthonról intézheti internetes vásárlásokkal kapcsolatos vitás ügyeit egy egyablakos rendszeren keresztül.

Legyen szó akár belföldi, akár külföldi vásárlásról. A platform kizárólag az interneten vásárolt termékeket és szolgáltatásokat érintô panaszok kezelésére használható, az üzletekben (offline) vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszbenyújtásra nem alkalmas. Az online alternatív vitarendezési eljárás a kereskedô cégek számára jelentôs költség- és idômegtakarítást jelent, valamint segít abban is, hogy a bírósági pereket megkerülve megôrizhessék jó ügyfélkapcsolataikat.

Uniós becslések szerint a fogyasztói bizalmatlanság miatt a vásárlók évente mintegy 11,7 milliárd eurótól esnek el, azaz ennyit tudnának spórolni, ha az Európai Unió többi országában rendelkezésre álló olcsóbb kínálatot választhatnák. Az online vitarendezés hiányában a vásárlók eddig az esetek legnagyobb hányadában nem is tettek panaszt, mert azt túl hosszadalmasnak és bonyolultnak ítélték meg. Az Európai Bizottság véleménye szerint az online platform hozzá fog járulni ahhoz, hogy a fogyasztók bátrabban vásároljanak terméket vagy szolgáltatást az interneten, és ez által a határon átnyúló üzleti tevékenységet folytató vállalkozások kereskedelme is fellendül.

A vásárlónak elôször mindenképpen meg kell próbálnia közvetlenül a kereskedôvel rendeznie a vitás kérdést, mivel az alternatív vitarendezési fórumok ezt elôzetes eljárási feltételként szabhatják meg és a fogyasztónak ezt bizonyítani is kell.

Az online kereskedelemmel foglalkozó uniós vállalkozásoknak ezen túl kötelességük honlapjukon egyértelmûen észrevehetô módon megjeleníteni az online vitarendezési platform elérhetôségét biztosító elektronikus linket.

Amennyiben a szerzôdéskötés nem honlapon, hanem e-mailben történik, akkor az ajánlatot tartalmazó e-mailnek kell tartalmaznia az online platform elérhetôségét.

A platform egy felhasználóbarát, interaktív és többnyelvû weboldal formájában mûködik, amely egyetlen belépési ponton keresztül megközelíthetô azon fogyasztók és kereskedôk számára, akik online adásvételi vagy szolgáltatási szerzôdésekbôl eredô kötelezettségekre vonatkozó vitáikat bírósági eljáráson kívül kívánják rendezni. Ha a nemzeti jogszabályok lehetôvé teszik, a kereskedôk is nyújthatnak be panaszt a fogyasztókkal szemben a termékek vagy szolgáltatások online vásárlásával kapcsolatban.

A panaszokat az Európai Unió minden hivatalos nyelvén, tehát magyarul is be lehet nyújtani. Ehhez elôször regisztrálni kell az Európai Bizottság online békéltetô platformján, majd ki kell tölteni az ott található elektronikus ûrlapot. A panaszbenyújtás részeként többek között meg kell adni a vitával érintett cég adatait, a vásárolt termékkel kapcsolatos kifogást és a vételárat is. Továbbá csatolni kell a vásárlást bizonyító dokumentumot is (pl. banki kivonat, megrendelés visszaigazolása).

A panasz benyújtását követôen az online vitarendezési platform azonnal továbbítja azt az érintett vállalkozás felé. Az érintett feleknek ezután meg kell egyezniük egy alternatív vitarendezési testület kijelölésérôl, amely végsô soron el fog járni a közöttük fennálló ügyben. A platform jegyzékében azok a vitarendezési testületek szerepelnek, amelyek megfelelnek a nem-

zeti hatóságok által elismert minôségi elôírásoknak. A megállapodást követôen az online vitarendezési platform továbbítja a panaszt ehhez a vitarendezési testülethez. Miután az ügy a békéltetô testülethez került, legkésôbb kilencven napon belül döntés születik a vitarendezési eljárásban. Ez az idôtartam az Európai Unió egyik tagállamában sem lehet hosszabb. A vitás felek és a testületek közötti párbeszéd végig a világhálón folyik. A megszületett döntést az Európai Unió illetékes szerve le is fordítja, amennyiben a felek által használt nyelv nem ugyanaz.

Eddig 17 tagállamból mintegy 117 alternatív vitarendezési testület kapcsolódott be az online vitarendezési platform tevékenységébe.

Az Európai Bizottság együttmûködik a tagállamokkal, hogy mihamarabb megvalósuljon valamennyi tagállam és ágazat teljes lefedettsége.

Jelenleg nem állnak rendelkezésre vitarendezési testületek ezen a portálon egyes ágazatok (piaci szegmensek) és a következô országok esetében: Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia.

Magyar fogyasztók és vállalkozások határon átnyúló ügyek vitás intézése esetén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához fordulhatnak. http://www.bekeltet.bkik.hu/1-Hirek/296-Onlinevitarendezes-ingyen-gyorsan-egyszeruengyakori-kerdesek-es-valaszok Források: MKIK Brüsszeli Képviselet

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

39

KAVOSZ

Alacsony kamatokkal segítjük az EU-pénzek lehívását A Széchenyi Kártya Program koordinálásáért felelôs KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú, hogy az uniós pályázatokat minél gyorsabban hirdessék meg, a bô 700 milliárdnyi EU-s forrású visszatérítendô támogatások pedig a leggyorsabban megérkezzenek a vállalkozásokhoz.

Az érdeklôdô vállalkozások az idén márciusban, illetve áprilisban megrendezésre kerülô KAVOSZ-Gazdasági Fórum rendezvényein vezetô piaci szakértôktôl – köztük pld. az MKB Banktól, a ProjectMine Kft.-tôl – kapnak gyakorlati útmutatást az európai uniós támogatások leghatékonyabb felhasználásáról a Széchenyi Kártya Program általa nyújtotta kedvezményes hitellehetôségek mellett.

A 2014–2020-as uniós ciklusban a szükséges önerô biztosítása és a támogatás elôfinanszírozása állítja kihívás elé a cégeket – hangsúlyozta Krisán László a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, majd hozzátette: a Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel az európai uniós pályázati források sikeres felhasználását segíti azzal, hogy a megalapozott tervekkel rendelkezô kkv-k elegendô saját önrész hiányában is belevághatnak beruházási céljaik megvalósításába. A hitel évi nettó 0,85% kamattal elérhetô, és automatikusan az adott pályázathoz kapcsolható, amennyiben a vállalkozás a pályázat összeállításakor már kalkulált ezen pótlólagos finanszírozási igénnyel. A Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel pedig jellemzôen csak a projekt befejezését követôen folyósított vissza nem térítendô állami támogatások elôfinanszírozására szolgál, és az éves nettó kamata mindössze 0,35%, és itt is automatikusan megvalósulhat a hitel adott pályázathoz történô igénylése.

Január 1-jétôl a Széchenyi Kártya Programban még kedvezôbb feltételekkel juthatnak hitelhez a vállalkozások. A Széchenyi Forgóeszközhitel kamattámogatása 3%-ra emelkedett, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez biztosított kezességi díjtámogatás már a teljes hitelösszegre jár 25 millió forint feletti hitelek esetén is. Ezen kívül a Széchenyi Beruházási Hitel, a Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel Konstrukciókhoz nyújtott 5%-os kamattámogatás és a kezességi díjtámogatás már a teljes futamidôre jár.

A jégkárt szenvedett és a jogosultsági feltételeknek megfelelô agrárvállalkozások részére az állam az Agrár Széchenyi Kártyához a jelenlegi 4%-os kamat- és kezesi díjtámogatáson felül további, teljes körû támogatást is biztosít a költségek átvállalása mellett.

A Gazdasági Fórumon az érdeklôdôk elsô kézbôl értesülhetnek a pályázati lehetôségekrôl is Barabás Tamástól, a

ProjectMine Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezetôjétôl, az MKB Bank pedig a vállalkozás-finanszírozási témakörben képviselteti magát, hiszen a bank domináns szereplônek számít a Széchenyi Kártya Program piacán, különösen a magasabb hitelösszegeknél. Miközben a kibocsátott kártyák darabszámát tekintve tavaly 14,4% volt a bank részesedése, figyelemreméltó, hogy a 10 és 25 millió forintos hitelösszegû plasztiklapok vonatkozásában az MKB Bank piaci részaránya közel 30 százalékos. Ezzel ugyanúgy piacvezetô, mint a 2015-ben bevezetett 25 millió forint feletti Széchenyi Kártyák esetén, ahol 37% a Bank részaránya. Utóbbiban feltehetôen az is közrejátszhatott, hogy az MKB az elsôk között tette elérhetôvé tavaly nyáron a magasabb összegû Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt, miután annak felsô határa a korábbi érték kétszeresére nôtt.

Szintén elsôként teremtette meg az MKB Bank a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetôségeinek javítására 2002ben létrehozott Széchenyi Kártya Programon belüli bankváltás lehetôségét, még 2015 áprilisában. A folyamat, amely egy Széchenyi Kártya igénylés ügyintézési ideje alatt végigfuttatható, és – az új igényléshez hasonlóan – a KAVOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), továbbá a területi kereskedelmi és iparkamarák irodáiban kezdeményezhetô, gyakorlatilag zökkenômentes. Az ügyfélnek nem kell visszafizetnie a másik banknál felvett Széchenyi Kártya Folyószámlahitelét, majd végigvárni az új igénylés folyamatát: a kettô összevonható, a korábbi tartozás azonnal kiegyenlíthetô az MKB által rendelkezésére bocsátott hitelkeretbôl.

Miközben a Széchenyi Kártya Konstrukcióban jóváhagyott hitelkeretek összege tavaly éves szinten a szektorban mindössze 1%-kal emelkedett, addig az MKB Banknál – amelynek ezen mutató alapján számított piaci részesedése 20% fölötti – 11%-kal növekedett.

A Gazdasági Fórum pécsi rendezvényére 2016. április 27-én várjuk az érdeklôdôket. A rendezvényen a részvétel ingyenes, de a férôhelyek száma miatt elôzetes regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni a www.kkvforum.kavosz.hu oldalon lehetséges.