Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 5. szám

XVIII. évf. 5. szám, 2016. június 3.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Nyárindító melléklet

Egy irányba húzni!

Klaszter

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

0%-os kamatozású hitellehetôség kis- és középvállalkozásoknak MFB Pontok nyílnak a Szigetvári Takarékszövetkezetnél Több száz milliárd forintnyi uniós fejlesztési forráshoz juthatnak hozzá a kis- és közepes vállalkozások 2018-ig, a források jelentôs részének közvetítésében többek között a Szigetvári Takarékszövetkezet is részt vesz. A következô hónapokban folyamatosan nyílnak meg a különbözô típusú támogatási lehetôségek a kkv-k számára, amelyek közül az elsô egy 0%-os kamatozású hitel lesz. Az új hiteltermék könnyített biztosítéki rendszerének köszönhetôen azok a kkv-k is forráshoz juthatnak, amelyek eddig kevésbé voltak hitelképesek. Csak egy igazán jó tervre és némi saját forrásra van szükség.

— A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében meghirdetett programokon belül közvetítünk a jövôben támogatási lehetôségeket, amelyek közül az elsô termék kifejezetten vállalkozásoknak szól: egy 0%-os kamatozású hitel, amelyet termelôeszközök, beruházások és járulékosan forgóeszközök beszerzésére lehet felhasználni. – tájékoztat Csányi Zsolt, a Szigetvári Takarék vállalkozói hitel üzletágvezetôje, aki 24 éves banki, döntôen vállalkozói területen szerzett tapasztalattal a közelmúltban érkezett a pénzintézethez. — Akár 600 millió Ft hitelösszeg is igénybe vehetô ebben a konstrukcióban, minimálisan 10%-os önrész mellett, legfeljebb 15 éves futamidôvel – tér vissza az új lehetôségre Csányi Zsolt. — A visszatérítendô pénzügyi eszköz támogatás igénybevételének menete sokban hasonlít egy hitelkérelemhez, a vállalkozás a pozitív hitelbírálat és a szerzôdés megkötése után juthat hozzá a megítélt összeghez.

— Mi a különbség egy banki hitel és az EU-s támogatásként kapható hitel között?

— Egy banki hitel bírálatánál nagyobb súlya van a vállalkozás múltjának, ennél a konstrukciónál azonban elsôsorban a cég jövôképe és lehetôségei számítanak a döntésnél. A könnyített biztosítéki rendszer miatt most olyan cégek is lehetôséget kaphatnak, amelyek eddig nem vagy csak nehezen jutottak banki hitelhez.

— Mikortól igényelhetik a vállalkozások a 0%-os kamatozású hitelt?

— A Magyar Fejlesztési Bank május 20-ától országszerte folyamatosan alakítja ki az uniós forrásokat közvetítô új értékesítési pontjait, az egyik elsô úgynevezett MFB Pont a Szigetvári Takarék pécsi belvárosi bankfiókjában nyílt meg. A közeljövôben további MFB Pontokat nyitunk Szigetváron, Komlón, Siófokon, Barcson, Harkányban, Kozármislenyben, Tabon és Balatonföldváron. MFB Pontjainkon munkatársaink azokat a vállalkozásokat várják, amelyek egy jól kidolgozott ötlet, egy elképzelés megvalósításához keresnek kedvezô pénzügyi lehetôséget. Az igényelt MFB forráson túl szeretnénk partnereinknek átfogó szolgáltatást nyújtani, segítve ezzel jövôbeli elképzeléseiket. Javaslom, hogy személyesen érdeklôdjenek az MFB Pontokon, hiszen nemcsak tájékoztatást, hanem személyre szóló tanácsadást is nyújtunk számukra akár a hitelkérelem kitöltésével kapcsolatban, akár azzal, milyen feltételekkel vehetik igénybe a viszonylag gyorsan elérhetô uniós fejlesztési forrást.

CSÁNYI ZSOLT Vállalkozói hitel üzletágvezetô A közel 25 éves banki, vállalati finanszírozási tapasztalattal rendelkezô szakember a közelmúltban csatlakozott a Szigetvári Takarékhoz. Csányi Zsolt azért kötelezte el magát az 58 éves múlttal rendelkezô, 27 fiókot mûködtetô regionális bank mellett, mert a takarékszövetkezet jellegébôl adódóan, kreativitását alkalmazva, jellemzôen a vállalkozások speciális, helyi igényeihez jobban igazodó konstrukciókkal, rugalmasan tudják ügyfeleik igényeit kiszolgálni.

Pécsi fiók Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 7.

Tel.: +36 72 514-200 E-mail: bajcsy@szigetvaritakarek.hu

Szigetvári fiók Szigetvár, József Attila u. 19.

Tel.: +36 73 514-094 E-mail: szigetvar@szigetvaritakarek.hu

Komlói fiók Komló, Városház tér 5.

Tel.: +36 72 582-260 E-mail: komlo@szigetvaritakarek.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

Most érdemes pályázni uniós támogatásra 8. oldal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A jó szakma felér egy diplomával

10–11. oldal

Autóteszt: Urbán Ernô – Mercedes-Benz C350e 32–33. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Az elmúlt évtizedben megnôtt Magyarországon a klaszteralapítási kedv, de a létrehozás után még sok a bizonytalanság. Nincs kapcsolat az egyes szereplôk között, nem születik meg a közös stratégia, lemaradnak a pályázati forrásokról, mivel nem ismerik a lehetôségeiket. Az „egyedül nem megy” alternatívája csak akkor lehet a klaszter, ha a tagok felismerik a szinergiát biztosító együttlét erôsítô szerepét és elkötelezôdnek a közös célok megvalósítása érdekében. Összeállításunkban sikeresen mûködô baranyai klasztereket is bemutatunk.

A kamara klaszterfejlesztô tevékenysége Egy régió gazdasági növekedéséhez nagyban hozzájárulhat a vállalkozások, szervezetek közötti szinergia elônyeinek kihasználása. Az exporttevékenység fokozásának egyik kulcsa a klaszterek és a régió nemzetközi láthatósága, amit jelentôsen segíthet a klaszterek üzleti potenciáljának megjelenítése. A kamara egyik fô célja tudatosítani a gazdaság szereplôiben: a klaszterek léte és tevékenysége a kitörési pont, szinte az egyetlen lehetôség a talpon maradásra a közép-európai régió számára. Ezért a kamara számos, klaszterfejlesztéssel foglalkozó dokumentumot, tanulmányt, fejlesztési módszertant készített az elmúlt idôszakban – köszönhetô az évtizedes saját tapasztalatnak, valamint a nemzetközi klaszterprojekteknek – abból a célból, hogy egyaránt helyzetbe hozhassa a megye, a régió jól mûködô és fejlôdô klasztereit. A kezdeményezések sikerét mutatja, hogy az itt kidolgozott módszerek és legjobb gyakorlatok elismerést arattak az EU különbözô országaiban élô partnerek körében.

Hamar László, a kamara klaszterfejlesztési menedzsere évek óta segíti a klasztereket, tapasztalatai alapján elmondható, hogy a pályázati forrás nélkül is mûködôképes klaszterek a fenntartható klaszterek, hiszen ôket elsôsorban nem a forrásszerzés motiválja. „A nemzetközi klaszterek sokrétû finanszí-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Klaszterek 2 0 1 6 rozási lábai elônyt jelentenek a szakmai munka elvégzéséhez, Magyarországon is ez lenne a cél” – mondja a szakember. „A kamara 10 éves klaszterfejlesztési munkája közvetve a helyi gazdaság túléléséhez is hozzájárul, hiszen az együttmûködô cégek és szervezetek segítik egymást, valamint a hasonló ágazatban dolgozó cégeket is” – ezt már Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô állítja, és hozzáteszi: „az innovációs láncok klaszterben történô szervezése hatékony és gyors reagálást biztosít a piaci K+F tevékenységek során. A hazai klaszterek szervezése és fenntartása egy szûk kör eltökéltségén alapul, így ebben Pécs mellett Székesfehérvár, Szeged, Debrecen és Gyôr városok, az itt mûködô kamarák és klaszterfejlesztési szervezetek, valamint természetesen a klaszterek kiemelt szerepet vállalnak.”

A kamara számos platformon, együttmûködésben, pályázatban vett részt az elmúlt években azért, hogy emígy is segítse a megye klasztereinek mûködését.

A Baross Gábor–Innomark pályázat a dél-dunántúli régió klasztereinek fej-

lôdését, hálózatba kapcsolódását támogatta, mindezt testre szabott innovációs szolgáltatások nyújtásával.

A Cluster and Network Cooperation for Business Success in Central Europe (CNCB) programban kamaránk hét további ország klaszterfejlesztô szervezetével fogott össze a klaszterek vezetése, optimalizálása és nemzetközi láthatóságának javítása érdekében. A Baross pályázatban elért eredményeket 2012 márciusában a gyakorlatba ültettük át: a CNCB klaszterfejlesztési projekt keretében hat ország 70 klasztere találkozott Pécsett.

Az NGM és az MKIK társfinanszírozásában kezdetben tíz dél-dunántúli klaszter kapott lehetôséget saját innovációs portfólió elkészítésére és közreadására. A projekt során elkészült a portfólió összeállításának módszertana, melyet tréning során ismerhettek meg a klaszterek vezetôi.

Az elkészült portfóliók közreadására új honlap indult www.klaszterportfolio.hu címen.

A Clusters Meet Culture (SEE) projekt öt uniós tagország (Olaszország, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Ma-

A kamarával együttmûködô klaszterek Alkalmazott Földtudományi Klaszter Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter BaranyaLand Turisztikai Klaszter Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter Információmenedzsment Innovációs Klaszter Kék Gazdaság Innovációs Klaszter Kreatív Ipari Klaszter Ökoturisztikai Klaszter Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztô Klaszter Pécsi Kesztyû Klaszter Információmenedzsment Innovációs Klaszter

Dél-Dunántúli Gazdaság gyarország) kulturális turizmusának fejlesztését tûzte célul, a partnerrégiók területén mûködô klaszterek legjobb gyakorlatának megismerésével és közreadásával, valamint három EKF-város ezzel kapcsolatos tevékenységeinek és eredményeinek megismerésével.

A kamara számos klaszter létrehozása fölött bábáskodott. A régió elsô akkreditált klasztereinek példáján a DélDunántúli Gépipari Klaszter nemcsak a hazai akkreditációt szerezte meg, hanem az európai minôsítést fémjelzô ESCA Bronz fokozatát is. Utóbbi minôsítéssel további klaszterek is rendelkeznek a megyében.

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szervezet: PBKIK) most lett öt éves, a klaszter fô célja a szervezeten keresztül a gépipar sikeres mûködésének elôsegítése, illetve a tagoknál is jelentkezô eredmények elérése az üzletfejlesztés feladataitól a jogszabályi környezet lehetôség szerinti formálásáig. A jelenleg 25 tagú szervezetet 17 alapító tag hozta létre, de idén tovább bôvül a létszámuk. A régió legnagyobb ipari összefogása a klaszter, közel 4000 fô munkavállalóval és 100 MRD Ft árbevétellel.

— 2014-ben a klaszter egyik projektje külsô szakmai elismerésben részesült, de az országos klaszterszintû minôsítés ugyanúgy a sikeres mûködést jelzi, mint a jelenleg is zajló nemzetközi minôsítés – kezdi a klaszter eredményeivel kapcsolatos kérdésre adandó válaszát dr. Hüse István elnök. — Az alapítás elôtt és az elsô három évben végzett munkának, valamint a tagok elkötelezettségének köszönhetôen a rövid távú célok elérésétôl a hosszú távú célok megvalósításáig megalapozott és lépésrôl lépésre tervezett fejlôdési úton halad a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter. Kiemelendô, hogy sikeresen zárult a DDOP-projekt menedzselése, eddig 30 alkalommal tartottunk benchmarking rendezvényt a belsô

5

CÍMLAPSZTORI kohézió és tapasztalatcsere érdekében.

Említhetem az üzletfejlesztést, a közös termékeket, projekteket és beszerzéseket, a közös marketingtevékenységeket vagy az intézményes kapcsolati háló kialakítását és mûködtetését különbözô klaszterekkel, szervezetekkel, intézményekkel, cégekkel, önkormányzatokkal.

A szakképzés fejlesztésére együttmûködünk a duális közép- és felsôfokú oktatás, valamint a duális gépészmérnökképzés kialakításában a PTE-vel, szakköröket indítunk és fejlesztünk a szakképzés lobbitevékenysége érdekében.

Ezért klaszterünk megkapta a „Szakképzési Díj 2013”-t innováció kategóriában és képzésfejlesztési stratégiánk bejutott az ország öt legjobb projektje közé. Megszereztük az „Akkreditációs Innovációs Klaszter” címet, ami különösen fontos az új, 2014-2020-as pályázati periódusban. Tavaly Bronz Label minôsítést szereztünk az European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) of VDI/VDE Innovation+ Technik GmbH szervezet által lefolytatott vizsgálata alapján, emellett a klaszter megkapta a „Szakképzési Díj 2014” fôdíját kooperáció kategóriában.

Ezeken felül külön kiemelem a klaszter tagjainak sikerességét, hiszen rendszeresen részesülnek országos, regionális elismerésekben.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a DDOP-projekt keretén belül mintegy kétéves idôtartamban 22 millió Ft pályázati támogatást nyert, ez is jelentôsen hozzájárult a szervezet sikerességéhez.

Mint a klaszterelnök megjegyezte, a támogatási idôszak után olyan (országos viszonylatban is kiemelten magas) mértékû tagdíjat határoztak meg, amire alapozva biztonsággal folytathatják a munkát.

— A klaszter már megalakulásakor meghatározta jövôképét, azóta is ehhez igazítjuk a mûködésünket. A fenntartás záloga a tagság által fontosnak tartott célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység – amiben a tagok készek tevôlegesen és anyagiakkal is részt venni. A fejlesztés fontos eleme a klasztermenedzsment létszámának és aktivitásának növelése, ahogy szintén fontos, hogy az alapítás céljainak megvalósítása mindig összhangban legyen az aktuális lehetôségekkel, kihívásokkal.

Külön kiemelem a most indult munkaerô-toborzó programunkat. Ennek keretében az állami felzárkóztató programokra reflektálva, saját források felhasználásával kísérelünk meg egy – közvetlen igényekre alapozott, helyi bázisra épülô, rugalmas és költséghatékony – alternatív megoldást megvalósítani, remélve, hogy mérhetô és költségeiben megtérülô eredményt érünk el.

Természetesen törekszünk pályázati források elérésére is a GINOP keretében – foglalja össze a klaszter jövôbeni elképzeléseit dr. Hüse István.

Információmenedzsment Innovációs Klaszter Az Információmenedzsment Innovációs Klasztert 2008-ban 9 helyi szereplôvel alapították azzal a céllal, hogy mind termékpiacaikon, mind a munkaerôpiac vonatkozásában elôsegítsék tagvállalkozásaik egységes technológiaorientált fejlesztését, valamint fokozzák a hazaiés nemzetközi szintû versenyképességüket. A klaszter a versenyképesség fokozását két kulcsterületen tartja a leginkább szükségszerûnek: egyrészt a belsô versenyképességet a munkaerô-megtartási, munkaerô képzési képesség fejlesztésével, másrészt a külsô versenyképességet a termék-, illetve szolgáltatási piacokon történô versenyképesség fokozásával. Ezen célok mentén kíván a klaszter tagjai, illetve a csatlakozó vállalkozások számára hozzáadott-érték növelô szolgáltatásokat nyújtani.

— A klaszter mûködése során számos, kooperációban kifejlesztett termék került a piacra, a néhány tízmilliós fejlesztéstôl a közel egymilliárd forintból kifejlesztett technológiáig rendkívül széles a spektrum. Több tagvállalatot volt szerencsénk a külföldi piacokra lépés rögös és lassú útján támogatni, 2012-ben állítottunk ki elôször közösen a CEBIT-en, 5 tagvállalatunkkal. Azóta rengeteget tanultunk a piacra lépés mikéntjérôl illetve kivitelezésérôl, azonban a számok beszédesebbek: míg az alapításkor elvétve volt a tagoknak export árbevételük, ma már a tagság árbevételének mintegy 20-30%-át az exporttevékenység teszi ki, és a helyzet csak azért nem kedvezôbb, mert a magyar pi-

6 ac is pezseg az utóbbi néhány évben – foglalja össze klaszter megalakulása óta elért sikereket Brachmann Ferenc klasztermenedzser.

— Most elsôsorban a munkaerô-piaci helyzet javításán dolgozunk, mivel tagjaink számára az utóbbi 2-3 évben a legégetôbb probléma az utánpótlás biztosítása. Szükséges növelni a régióban – sôt, az országban, Európában, de az egész világon – az informatikát tanulók számát, számtalan rendezvényen népszerûsítjük ezt a jól fizetô, rugalmas munkavégzést lehetôvé tevô, hosszú távú megélhetést biztosító szakmát. Középiskolákban és hallgatói rendezvényeken tartunk népszerûsítô elôadásokat, valamint a diákok, hallgatók számára nyújtunk munkalehetôséget a duális képzés, illetve az egyetem mellett végezhetô munkalehetôségek formájában.

A klaszter több alkalommal is igénybe vett pályázati lehetôséget, azonban tanulságként szolgált számukra, hogy a pályázati források lassúsága behatárolja a pénz hasznosítási lehetôségét, annak erejét. Így igyekeznek olyan nagy volumenû, hosszú távú beruházásokra összpontosítani, amelyek csak ilyen eszközökkel fejleszthetôk.

— Víziónk, hogy tagjaink a jelenlegi évi 10-15% körüli növekedési ütemüket képesek legyenek fokozni. Ez jelenleg csupán a szükséges humán-erôforrás mennyiségén és minôségén múlik, a növekedési potenciált kiaknázó stratégiai beruházásokra kész terveink vannak, így a következô 5 évben ennek végrehajtásával szeretnénk támogatni a nemzetgazdaság ezen ágának növekedését – ismerteti a klaszter jövôre vonatkozó terveit Brachmann Ferenc.

Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztô Klaszter A Magyar Környezettechnológiai Gyártó és Fejlesztô Klaszter 2013-ban alakult azzal a céllal, hogy tagjai erôforrás-hatékony városüzemeltetést szolgáló eljárásokat, eszközöket fejlesszenek ki és vi-

CÍMLAPSZTORI gyenek gyártásba. A fejlesztési kapacitások optimális felhasználása érdekében szoros együttmûködést kívánnak megvalósítani a gyártók, a beszállítók és a keresleti oldalt megtestesítô közszolgáltató vállalkozások között. A termékpaletta lefedi a kommunális ágazatban szükséges eszközök zömét: települési szilárd és folyékony hulladék szállítására alkalmas eszközök, útkarbantartó és síkosság mentesítô berendezések, vízi közmû fenntartásához szükséges jármûvek, platós és ponyvás áruszállító felépítmények is megtalálhatók a kínálatban.

— A legnagyobb sikerként könyveljük el azt a tényt, hogy tagjaink közvetlen beszállítói lehettek regionális léptékû környezetvédelmi beruházásoknak, ami annak tükrében válik jelentôs elôrelépéssé, hogy a korábbiakban külföldi cégek alvállalkozóiként, részegységek gyártóiként lehettek csak jelen a hazai kommunális piacon. 2014-ben 26 kiállítóval rendeztünk szakvásárt Pécsett, a hozzá kapcsolódó fórumot százas nagyságrendû résztvevô látogatta – válaszolja dr. Kiss Tibor klaszterelnök arra a kérdésre, hogy melyek voltak a legfontosabb események, sikerek a klaszter életében.

— Az elsô, nagy nyilvánosság elôtti bemutatkozásunkat követôen a tagok közötti együttmûködésre koncentráltunk, ami több termék továbbfejlesztését eredményezte. Pl. az RG Net speciálisan a kommunális szakma számára készített flottakövetô rendszere számos új funkcióval bôvült, javult a megbízhatósága és pontossága, jelenleg az új hardver- és szoftvermegoldások tesztüzeme zajlik a BIOKOM Nonprofit Kft.-nél. A Seres Kft. új konténeres és tömörítôs felépítményeket készített, ezeket is a pécsi városüzemeltetésben tesztelik. A közelmúltban pedig közös szakmai úton vettem részt Pécs polgármesterével Siráz városában, Iránban, ahol bemutattam klaszterünket és tárgyaltam a városüzemeltetési megoldásainkat érintô együttmûködési lehetôségekrôl.

— Milyen a klasztertagok aktivitása?

— Tagcégeink a mindennapokban is egymással dolgoznak és információt

Dél-Dunántúli Gazdaság osztanak meg, ami különösen fontos ma, amikor intenzív átalakulásban van a szakma és a kommunális piac. Leginkább a közös termékfejlesztéseknél nyilvánul meg az a kedvezô szinergikus hatás, ami a fejlesztô és a felhasználó, a kínálati és a keresleti oldal együttmûködésébôl származik, hiszen a fejlesztési ciklusok lerövidülése miatt a termék megbízhatósága csak úgy szavatolható, ha a végleges piacra vitelt megelôzôen valós körülmények között történik meg a tesztelése.

A klaszter alapítása óta nem volt olyan hazai pályázati felhívás, ami induló klaszter menedzselését támogatta volna, ezért a mai napig a tagdíjak biztosítják az alapfeladatok ellátását. A jövôre vonatkozóan a klaszter egyértelmû célja a belsô és külsô kooperációk fejlesztése és az akkreditáció megszerzése.

Ennek aktualitást ad az is, hogy éppen most vált taggá az Electromega Kft., amely elsôként fejlesztett ki Magyarországon elektromos hajtású hulladékgyûjtô jármûvet. A klaszter alapító tagja, a Seres Kft. készítette hozzá a felépítményt, és várhatóan júniusban megkezdôdik a tesztüzeme a BIOKOM-nál.

— Továbbfejlôdésünket az EU új szakpolitikája alapozza meg, mely a körkörös gazdaság kialakítását célozza. Ez a kommunális szakma és a településüzemeltetés számára új kihívásokat jelent, ami további lehetôségeket és esélyeket teremt klaszterünk tagjainak arra, hogy új termékeket és továbbfejlesztett technológiákat vigyenek a nemzetközi piacra – mondja a jövôrôl dr.

Kiss Tibor.

BaranyaLand Turisztikai Klaszter A BaranyaLand Turisztikai Klasztert 2013 végén alakította a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 12 önkéntes tagja. Elsôdleges céljuk az volt, hogy a szektor szereplôi ne egymástól izoláltan és öncélúan szervezzék tevékenységüket – legyen szó rendezvényekrôl, fesztiválokról vagy más aktivitásról –, hanem közösen, programcsomagokat összeállítva növeljék a térség

Dél-Dunántúli Gazdaság vendégéjszaka-számát. Ehhez hiányzott a turisztikai vállalkozók, szereplôk között a kommunikáció, az együttmûködés, melynek eredményeképp nem volt közös, egész megyét átfogó termék, amit kínálhatnának az ide látogató vendégeknek.

— A klaszter megalakulása óta elkészült a www.gyeredelre.hu honlap, ahol a tagok folyamatos megjelenési lehetôséget kapnak, és itt tehetik közzé programajánlataikat is annak érdekében, hogy a többiek rászervezhessenek saját akciót, csatlakozhassanak valamilyen ajánlattal. Ehhez egy Facebook csoport kapcsolódik, ami a személyes kapcsolatrendszeren keresztül még nagyobb láthatóságot biztosít. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a tagok minél jobban megismerjék egymás kínálatát, hiszen e nélkül nehéz ajánlaniuk tagtársukat az ideérkezôknek. Így eddig szinte minden megbeszélésünk valamelyik klasztertagnál zajlott, az összejövetel szerves része az adott hellyel kapcsolatos – kifejezetten jobbító szándékú – tanácsadás.

Kell néha egy „külsô szem”, ami olyat is észrevesz, amit mi, akik benne élünk, már nem látunk meg. Ebbôl több új akció, program, érdekes megoldás született – ismerteti a klaszter eddigi sikereit Arnold Antal klaszterelnök. — Tavaly több utazási kiállításon részt vettünk, hol standdal, hol látogatóként. Jelentôs eredménynek tartom, hogy a klaszter segítségével egy 6 ország konzorciumából álló pályázatot nyertünk az idôskorúak fôszezonon kívüli utaztatására. Ebben utazási csomagokat alakítunk ki a hozzánk beutazó 55+-os korosztály igényeire alapozva, amit a szlovén partner „tesztcsoportja” próbál ki októberben egy hatnapos út keretében. Ugyanez lezajlik mind a 6 országban, amibôl kialakítunk egy konkrét csomagajánlatot. Ennek a projektnek is egyértelmûen a vendégéjszaka-szám növelése a célja, ráadásul a turisztikai holtszezonban.

A klaszter elsô, egyben sikeres pályázata az említett SORT-pályázat volt, de a magyar-horvát határmenti IPA-

CÍMLAPSZTORI pályázatokban is van turisztikai célú lehetôség, amelyre szintén beadja pályázatát a klaszter.

— Egy ilyen klaszterközösség mûködése úgy látom, hogy egy öngerjesztô folyamat. Ha csináljuk, amit elkezdtünk, és az sikereket hoz egyenként valamint a közösségnek is, akkor a közös munka és a tagok is fejlôdnek. Azon dolgozunk, hogy ez a folyamat ne álljon meg. A régió 2017-es évi nagy lehetôségének tartom turisztikai szempontból is a Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileumi rendezvénysorozatát. Ehhez tagjaink is csatlakoznak majd saját akciókkal, programokkal, sportrendezvényekkel annak érdekében, – hogy kihasználva a szinergiát – az idelátogatók több idôt töltsenek nálunk, és megismerve vitathatatlan adottságainkat késôbb viszontláthassuk ôket turistaként, diákként – fogalmazta meg a klaszter jövôre vonatkozó terveit, irányait Arnold Antal klaszterelnök.

Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter A dél-dunántúli Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter együttmûködési megállapodását 2005-ben írta alá 10 alapító tag, majd 2008-ban elsô alkalommal 16 taggal szerezte meg az akkreditált innovációs klaszter státuszt. Azóta immár harmadszor akkreditált klaszterré vált és jelenleg 28 tagjával negyedik alkalommal a cím újbóli elnyerésére készül. Célja a nemzetközi láthatóság, a fejlôdés, a tagvállalkozások piaci versenyképességének növelése. A klaszter szakterülete az egészségipar-, orvosi biotechnológia, ezen belül az in vitro diagnosztikus (IVD) orvostechnikai eszközök fejlesztése, gyártása és forgalmazása. A klasztertagok tevékenységük során törekednek a minél teljesebb termékcsaládok hasznosításának megteremtésére, az egyes termékek közötti magas szintû szinergiát a klaszterszintû együttmûködés biztosítja.

A termékfejlesztések kifejezetten kkvorientáltak, melyhez a klaszter tagi összetétele tökéletesen igazodik. Több új termék, termékcsalád fejlesztése sikerrel befejezôdött, ezek belföldön és

7 külföldön egyaránt keresett termékek közé tartoznak.

— 2011-ben klaszterünk sikeresen elnyert egy klaszterfejlesztési pályázatot, amelybôl kialakítottuk az in vitro diagnosztikumokat elôállító biotechnológiai kisüzemünket – ez az akadémiai szféra és a helyi kisvállalkozások együttmûködését hivatott szorosabbá fûzni. A kisüzem feladata többrétû: egyrészt a régió biotechnológiai kisvállalkozásainak teremti meg azt a technológiai platformot, ami a nemzetközi piacokon meg tudja erôsíteni az eddigi pozícióikat, ill. új területeket nyerhetnek.

Másrészt a frissen végzett biológus, orvos-biotechnológus és más diplomások számára infrastruktúrát biztosít, ha „start-up”, ill. „spin-off” vállalkozásokat kívánnak létrehozni a saját innovációik megvalósítására. A harmadik eleme a tervezett tevékenységnek a bérmunkában végzett termelés, hiszen a korszerû felszereltség és a minôségbiztosítás keretei közt végzett munka lehetôvé teszi, hogy a régión kívüli megbízásokat is teljesíteni tudjunk. A tavalyi év legfontosabb eseménye a fent említett biotechnológiai kisüzem átadása volt, amelynek üzemeltetése, termelésének elindítása az idei év feladata lesz – foglalja össze a klaszter elmúlt évben elért sikereit Hoffbauer József, a klaszter elnöke.

A klaszter 2012-ben elérte, hogy nemzetközi tanúsítással is rendelkezzen, elnyerte az Európai Klaszter Menedzsment Kiválósági Minôsítés bronz fokozatát.

— A klaszter jövôképe miként fogalmazható meg?

— A klaszter a jövôben továbbra is az elindított vonalon kíván haladni. A klasztermenedzsment szervezete a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. ezen felül a technológiai inkubációs tevékenység irányába is kíván nyitni, a start-up és spin-off cégek elindulását és fejlôdését kívánja elôsegíteni. Ennek megvalósítása érdekében a jelen pályázati ciklusban is ezen az irányvonalon kíván elôrelépni.

Kis Tünde

8

KAMARAI HÍREK

Most érdemes pályázni uniós támogatásra – a kisvállalkozásokat is segítik Több száz európai uniós pályázat jelenik meg idén – hazánk mintegy 2000 milliárd forintnyi összeget hívhat le –, a vállalkozások sikeres részvételét akár a Széchenyi Kártya Program által nyújtott kedvezményes hitellehetôségek is támogatják – hangzott el a KAVOSZ Gazdasági Fórumán a kamarában. Az ingyenes szakmai rendezvényen az érdeklôdô vállalkozások vezetô piaci szakértôktôl kaptak gyakorlati útmutatást az európai uniós támogatások leghatékonyabb felhasználásáról.

A 2014–2020-as uniós ciklus pályázatainak elsôdleges célja a vállalkozások fejlôdésének támogatása, ahhoz azonban, hogy a támogatásokat le tudják hívni az érintettek, felkészült intézményrendszerre és felkészült vállalkozókra van szükség – mondta elôadásában Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója, aki arról is beszélt, hogy most olyan fordulóponthoz érkeztünk, amikor lehetôség adódik újraindítani a gazdasági válság miatt elhalasztott beruházásokat és pótolni az elmaradt termelôeszköz-beszerzéseket. A támogatások igénybe vételéhez szükséges önerô biztosítása és a támogatás elôfinanszírozása azonban kihívás elé állítja a cégeket, ezért ezek megoldásához új típusú eszközöket kell igénybe venni.

A hazai vállalkozások finanszírozását 14 éve támogató Széchenyi Kártya Program például az évi nettó 0,55%-os kamattal elérhetô Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitellel segíti az európai uniós pályázati források sikeres felhasználását, így a megalapozott tervekkel rendelkezô kkv-k elegendô saját önrész hiányában is belevághatnak beruházási céljaik megvalósításába. A hitel automatikusan az adott pályázathoz kapcsolható, amennyiben a vállalkozás a pályázat összeállításakor már kalkulált ezzel a pótlólagos finanszírozási

igénnyel.

Megoldást jelenthet a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel is, amely jellemzôen csak a projekt befejezését követôen folyósított vissza nem térítendô állami támogatások elôfinanszírozására szolgál, és az éves nettó kamata mindössze 0,05%.

Ebben az esetben is automatikusan megvalósulhat a hitel adott pályázathoz történô igénylése. Szép Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatás lehívása elôtt minden esetben érdemes pályázati tanácsadókkal konzultálni az önerô összetételét illetôen, hiszen sokszor éppen amiatt hiúsul meg a pályázat, mert rosszul kalkulálta ezt a forrást a vállalkozó.

Január 1-jétôl egyébként a Széchenyi Kártya Programban még kedvezôbb feltételekkel juthatnak hitelhez a vállalkozások. A Széchenyi Forgóeszközhitel kamattámogatása 3%-ra emelkedett, a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez biztosított kezességi díjtámogatás már a teljes hitelösszegre jár 25 millió forint feletti hitelek esetén is. Ezen kívül a Széchenyi Beruházási Hitel, a Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel és a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel Konstrukciókhoz nyújtott 5%-os kamattámogatás és a kezességi díjtámogatás már a teljes futamidôre jár.

Egyre több mezôgazdasági vállalkozás él az Agrár Széchenyi Kártya nyújtotta lehetôségekkel. Jó hír számukra, hogy a jégkárt szenvedett – és a jogosultsági feltételeknek megfelelô agrárvállalkozások részére – az állam az Agrár Széchenyi Kártyához a jelenlegi 4%-os kamat- és kezesi díjtámogatáson felül további, teljes körû támogatást is biztosít a költségek átvállalása mellett. Érdemes tudni, hogy a Földmûvelésügyi Minisztérium meghosszabbította a jégkár sújtotta mezôgazdasági termelôk részére az ASZK-ban biztosított magasabb összegû támogatás igénybevételi határidejét. A konstrukció keretein belül a korábbi 2016. március 31i határidô helyett 2016. június 30-áig van lehetôség akár teljes hiteldíj-támogatást biztosító hitelszerzôdés megkötésére, illetve a hitelszerzôdés hatályba léptetésére.

Dél-Dunántúli Gazdaság További kedvezô változás, hogy a jogosultsági feltételeket tartalmazó rendelet kibôvítette a településlistát további kb. 160 új településsel.

A Széchenyi Kártya Program az ország leghatékonyabban mûködô klasztere – ezt már dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta a gazdasági fórumon.

Arról is szólt, hogy Baranya megyében az elmúlt 10 hónapban a Széchenyi Kártyához kapcsolódó szerzôdéskötések száma elérte a 12 000-t, a kihelyezett hitel összege 76 milliárd forint volt, ez pedig az elôzô idôszakhoz képest 34%-os emelkedést jelent. Épít a helyi vállalkozásokra Pécs vezetése, a településre elkészített új gazdasági koncepció mind a foglalkoztatási szint növelésében, mind a helyi gazdaság erôsítésében számít a városban mûködô kkv-kra és nagyvállalatokra – errôl beszélt dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere a baranyai megyeszékhely gazdasági helyzetérôl és fejlesztéspolitikájáról szóló elôadásában. A polgármester szólt arról is, hogy egyre erôsebb a gépipar jelenléte a városban, de megemlítette a Pécsi Tudományegyetem külföldi hallgatói létszámának növekedésével járó pozitív gazdasági hatásokat is. A jövôben több európai uniós és más forrásokból 300 milliárd forintnál nagyobb összeget használhat fel Pécs többek között iparterületeinek, turizmusának, közlekedésének fejlesztéséhez.

Az uniós pályázati lehetôség nem mentôöv a fuldokló vállalkozásoknak, azoknak szól, akik a fejlôdésükre tudják fordítani a támogatásokat – fogalmazott Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP projektmenedzsere. Mint mondta, folyamatosan jelennek meg a kiírások, a kormány szándéka szerint 2017. júliusáig valamennyi pályázat elérhetô lesz, 2018-ig pedig támogatásban részesítik a megítélt pályázatokat. Már most látható, hogy igen élénk a vállalkozások pályázási kedve, jelentôs a túligénylés, úgyhogy érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a kiírásokat.

A gazdasági fórumon az MKB Bank Zrt., az Eximbank valamint a Justitia Zrt. szakemberei tájékoztatták a vállalkozások képviselôit a gazdaságfejlesztéssel, az exportélénkítéssel valamint a hitelképesség javításával kapcsolatos tapasztalataikról és vállalkozás-finanszírozási lehetôségeikrôl.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK Rólunk mondták Néhány idézet – egyelôre név nélkül – a vélemények közül.

A sikeres konferencia után új célok kellenek A klubösszejövetel fô témája az április 13-i konferencia értékelése volt.

Humán Konferencia 2016 (Átlag pontszám) Mennyire ítéli aktuálisnak a rendezvény témaválasztásait?

5,00 Milyen volt a rendezvény szervezése, technikai lebonyolítása?

4,67 Milyennek találta a rendezvény helyszínét?

4,79 Összességében mennyire volt hasznos az ön számára a rendezvény?

4,63

„Köszönjük a tegnapi konferenciát!

Nagyon jól éreztük magunkat, tele vagyunk új és hasznos infókkal, a meghívott elôadók nagyon hitelesek és meggyôzôek voltak és a szervezés is nagyon profi volt. Várjuk a következôt!” „Nagyon klassz volt a rendezvény. A régió gazdasági fejlôdésének egyik kulcsát feszegettük ezen a napon és biztos vagyok benne, hogy bizonyos pontokon segítettük a kkv-szektor vezetôinek fejlôdését. Köszönöm, hogy ilyen megtisztelô szerepet kaptam ebben, és gratulálok mindenkinek!” „Nagyon köszönöm a meghívást a

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

A vezetôi coaching sajátosságai A vezetôi coaching munkában nélkülözhetetlen a rendszerszemlélet alkalmazása, hisz a fejlesztésben résztvevô vezetô a szervezet integráns része. A szervezet és annak minden változása hatással van az azt irányító vezetôre; ugyanakkor a vezetô viselkedésének, gondolkodásmódjának, vezetési stílusának változása ugyanúgy hat a szervezeti környezetre. E hatásmechanizmust azért is kell különösen figyelemmel kísérnie a fejlesztô szakembernek, mivel a vezetôi coaching igénye alapvetôen két formában jelentkezhet. Egyik formája, amikor a szervezet felsô vezetése, vagy emberi erôforrás fejlesztéssel foglalkozó szakembere javasolja, hogy a szervezet valamely szintjén lévô vezetô vegyen részt egy fejlesztési folyamatban. A másik formája, amikor a vezetô maga kéri a coaching folyamatot a saját fejlesztésére. Az elsô esetben különös gondot kell fordítani arra, hogy ilyen esetben egy háromoldalú szerzôdés jön létre: a szervezet, mint meg-

bízó, a vezetô, mint ügyfél és a coach között. Ebben az esetben a fejlôdés iránti valódi motiváció akkor jön létre, ha az egyéni vezetôi célok összhangban állnak a megbízó szervezet céljaival és igényeivel.

A vezetôi coaching végsô célja az egyéni vezetôi teljesítmény növelése – a tudatosság és a felelôsségvállalás erôsítésével. Ez biztosítja hosszú távon a szervezeti hatékonyságot. A vezetôk fejlesztésénél nehézséget jelenthet azonban, hogy ezek a vezetôk érezhetik úgy, hogy mivel nincs más irányú visszajelzésük a munkájukról, ezért ôk biztosan jól teszik a dolgukat. Az Arbinger Intézet munkatársai „Vezetôk a dobozban” címû könyvükben a szervezeti hatékonyság kérdését az önámítás aspektusából közelítik. Úgy vélik, hogy akik az önámítás csapdájában élnek, azok úgy viselkednek, mintha egy „doboz” tartaná fogva ôket. Vakok a körülöttük lévô valóság iránt, ez pedig aláássa mind a saját teljesítményüket, mind a többiekét. A probléma viszont épp abban rejlik, hogy a dobozba zártan nem észlelik,

9 konferenciára, nagyon inspiráló volt a számomra!”

Nyílt nap A klub nyílt napot szervez ôsszel. Az elsô téma maradjon még titok – annyi biztos, hogy szûkebb körben, de aktuális lesz a téma.

Következô klubülés – klubNAP Menetrend szerint 2016. június 14. találkoznak újra a tagok – ám kialakulóban van egy külsô helyszínen, csapatépítô jelleggel megtartandó esemény, mely átírhatja a menetrendet.

Zlatics József a klub új tagja.

Rövid bemutatkozása a http://www.pbkik.hu/hu/human-klub weboldalon érhetô el.

Cs.G. hogy ôk maguk gyengítik a teljesítményt.

Következésképpen sem ôk, sem az eredményeik nem változnak. Valójában a szervezeti vezetôk idejük jó részét a dobozba zártan töltik. Pontosan ez a valódi gyökere a legtöbb teljesítményt gátló problémának, holott ez a felszínen sokszor vezetôi vagy kommunikációs kérdésként, a csapatszellem, az elkötelezettség vagy a motiváció gyengeségeként jelenik meg.

A coaching munkában komoly figyelmet kell fordítani erre a jelenségre: hogy a fejlesztési cél a valós helyzetekbôl fakadjon, és a vezetô képes legyen kitekinteni a dobozból, felismerve saját erôsségeit, gyengeségeit, lehetôségeit.

A vezetôi coaching munka szemlélete megoldás-orientált. A problémák, elakadások azonosítása után a probléma megoldására és a problémákból kivezetô lépésekre fókuszál. Alapvetôen nem is problémákról kell, hogy szóljon a folyamat, hanem a célokról, a lehetséges megoldásokról, a korábbi eredményekrôl és a konkrét lépésekrôl. Ez egy alapvetô szemléletváltást igényel a vezetô, mint ügyfél részérôl, hisz sajnos nagyon sok szervezetben még mindig az a gyakorlat, hogy a megoldások helyett a szervezeti problémák okait, gyökereit vizsgálják; elemzik, hogy miért keletkeztek, annak reményében, hogy a problémák elemzése, feltárása során a lehetséges megoldásokra is rábukkannak – ahelyett, hogy arra koncentrálnának, hogyan lehet a leghatékonyabban megoldani ôket.

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A jó szakma felér „Az üzlet házhoz jön” – nemzetközi üzletember találkozó Pécsett A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Enterprise Europe Network szakértô hálózat aktív, komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkezô magyar vállalkozásokkal együttmûködve 2016. szeptember 19-21. között Pécsett szakmai konferenciával kísért üzletember találkozót szervez.

A résztvevôk között külföldrôl Németország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, BIH, Románia, Ukrajna, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Észak-Olaszország gépipar, beszállítói ipar (jármûipar, mûanyagipar, elektronika), környezetipar és ICT szektorban mûködô, gazdasági együttmûködés keresô, kínáló vállalkozóit, klasztereit várjuk.

Az Open4Business rendezvény kitûnô helyszíne formális és informális találkozóknak, jó gyakorlatok megosztásának, hazai és nemzetközi gazdasági és projektpartnerségek alakításának.

Az esemény külön honlapja http://open4business.talb2b.net minden információt tartalmaz, a regisztráció megkezdôdött. Az eddig együttmûködést keresô profilt feltöltött magyar cég mellett, román, cseh, szerb és horvát cégek is jelentkeztek. Az angol nyelvû platformon történik a regisztráció mellett az üzletember találkozón részt venni kívánó vállalkozások együttmûködési profiljának feltöltése is.

A hatékony üzletember találkozó szervezésére kidolgozott szoftveres háttér segít abban, hogy minden vállalkozás a maximumot hozza ki tárgyalásaiból. Tanácsadóink a rendezvény elôtt segítik a regisztrációt, a tárgyalási profilok megfogalmazását, a végleges tárgyalási napló összeállítását és a felkészülést.

Mit várhatunk az üzletember találkozótól? Ott a helyszínen 20 perc van „eladni” terméket, szolgáltatást, tehát ez egy jó tárgyalási gyakorlat; növeli az ismertséget, nemzetközi partnerekre tehet szert minden regisztrált vállalkozó. Piactesztelési módszer, amennyiben valaki nyitott a módosító javaslatokat „meghallani”; új ötleteket szerezni, trendeket érzékelni – konkurenciát felmérni. Érdeklôdés: info@open4business.hu

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzetgazdasági és Nemzeti Fejlesztési Minisztériumokkal közösen ebben az esztendôben kilencedik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója versenyt az általa felügyelt negyven szakmában – közöttük négy új informatikaiban – nappali tagozatos szakiskolások és szakközépiskolai tanulók részére. Az országos döntôt Budapesten a Hungexpo Vásárközpontban és egyes szakmákban Esztergomban rendezték meg. A végsô megmérettetésen 214 diák vett részt az ország 110 oktatási intézményébôl, Baranyából öt iskolából kilenc szakmában tizenketten versenyeztek a kitüntetô címért, s azért, hogy a jó eredmény jutalmaként felmentést kapjanak a szakmai záróvizsga alól.

Pécsrôl, Baranyából közel ötszáz pályaválasztás elôtt álló fiatal is részt vehetett a döntô eseményein. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ingyenesen tette számukra lehetôvé, hogy a helyszínen ismerkedhessenek meg az egyes szakmákkal.

A baranyai versenyzôk ebben az esztendôben is ott voltak a legjobbak között. A képzeletbeli dobogó legfelsô fokára hárman állhattak fel Spolár Judit bôrdíszmûves, Baluka Patrik hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô, valamint Rostás Zoltán Ádám ipari gépész.

A bôrdíszmûvesek között az elsô helyen végzett SPOLÁR Juditot, a Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskolájának tanulóját a szakma rejtelmeibe a Knoch Bôrdíszmûves Kft.-nél vezették be.

— Mindig is szerettem a különleges anyagokat, amilyen a bôr is, ezért amikor részt vettem az iskola nyílt napján, s beszéltem az ott tanító tanárokkal, szakoktatókkal, megfogott a bôrdíszmûvesség sokszínûsége – idézi fel, hogy miért e szakmára esett annak idején a választása. — Emlékeim szerint piciként is folyamatosan varrtam, a babáimnak ruhát, késôbb meg magamnak, mindent amire csak szükségem volt, ezért is gondoltam, hogy olyan szakmát választok, amelyben a varrásnak nagy a szerepe.

Mint mondja, a szakmát két gyakorlati helyen sajátította el. Fél évet a kesztyûket készítô Bene Kft.-nél töltött, nagyobb részt azonban a Knoch Bôrdíszmûves Kft.-nél töltötte a tanulóidejét, ahol Ulrich Beatrix bôrdíszmûves mester volt a gyakorlati oktatója, aki nagyon sokat segített neki a versenyre való felkészülésben is. Megmutatta miként kell a technológiai leírásokat olvasni, s arra is felhívta a figyelmét, hogy az egyes bôröknél mire figyeljen nagyon. Az iskolában Zoltány Éva tanárnô volt az, aki az elméleti részhez való felkészülésben segített sokat.

Kitért arra is, hogy a bôrös szakma mind a két területét szereti, de nem igazán lehet a kettôt összehasonlítani. A bôrdíszmûvesség során nagyobb léptékben kell gondolkodni, míg sok apró lépésbôl áll, mire a nagyon finom krómcserzett bôrbôl kesztyû lesz.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

egy diplomával — Mind a kettô nagy odafigyelést és egyben szárnyaló fantáziát kíván – folytatja tovább. — Az országos versenyen is ezt várták el tôlünk. Ugyan a magam részérôl hiányoltam, hogy a gyakorlati feladatnak csak kis részét képezte, amit bôrbôl kellett elkészíteni. Nagyobb részt textillel dolgoztunk, ebbôl kellett egy megadott leírás alapján táskát, kesztyût varrnunk. A díszítésüket azonban nekünk kellett megterveznünk, amit a kulcstartóhoz hasonlóan bôrbôl készíthettünk el. Az igazi nagy kihívást az jelentette, hogy mindezt textilvarró géppel kellett megcsinálni. Nagyon jó volt a verseny hangulata, szinte mintha csak egy nyílt napon vettünk volna részt, ugyanis miközben dolgoztunk folyamatosan érkeztek az iskolás csoportok. Az különösen tetszett, hogy mindenki segítette a másikat, a vizsgabiztosok is segítôkészek voltak. Emellett lehetôségünk volt barátokat, ismerôsöket szerezni. Nagyon felszabadult hangulatú volt a verseny maga is.

S, hogy miként képzeli el a jövôjét? Annyi biztos, hogy leérettségizik, s miután sok minden érdekli, lehet, hogy a szakmájában, vagy ahhoz hasonló területen tanul tovább. Arra is gondolt már, hogy talán saját céget alapít. Az is elképzelhetô, hogy a Bene Kft.-nél folytatja tovább, de az is lehet, hogy a nagybátyjának, aki órás készít majd óraszíjakat.

A hûtô- és légtechnikai rendszerszerelôk versenyében BALUKA Patrik végzett az elsô helyen, aki szintén a Pécsi SZC Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskolájába járt, a szakma alapjait pedig a Mecsek Klíma Kft.-nél sajátította el.

— Annyira nem volt nehéz a verseny, de könnyûnek sem volt mondható, a magam részérôl nagyon élveztem – ad hangot véleményének. — Split klímát kellett telepíteni, meg alulkasírozott habszivacsból légcsatornát készíteni ventilátorhoz, mindezt négy óra alatt. A légtechnikával egy kicsit meggyûlt a bajom, mert a megadott szögben a fordulót nehéz volt kialakítani. Ugyan mindannyian a feladatra koncentráltunk, de nem egyszer szó nélkül segítettünk egymásnak, ha valaki valahol elakadt.

Mint mondja, a felkészülésében az iskolában is sokat segítettek, a tanmûhelyben gyakorolhatott. A gyakorlati helyén pedig mindig más mellé osztották be, hogy minden egyes részterülettel tisztában legyen, megismerje a legújabb eljárásokat.

Nyolcadik után a PSzC Zipernowsky Mûszaki Szakközépiskolában kezdte meg tanulmányait, azonban úgy érezte nem jól választott, ezért átjelentkezett a Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskolába. S miután akkoriban a családjában majd-

11 nem mindenki klímát szereltetett fel, ezért úgy döntött hûtôés légtechnikai rendszerszerelônek tanul. S, hamar kiderült jól döntött. A gyakorlati helyén elégedettek vele, különösen azért, mert hamar megállapítja a hiba okát és helyét.

— Már csak a szakmunkásvizsga szóbeli része van hátra – mondja. — Aztán nyáron még diákként a Mecsek Klímánál dolgozom, majd ismét beülök az iskolapadba, mert szeretnék leérettségizni. A terveim között szerepel, hogy másodszakmaként megszerzem az autószerelô szakmunkás-bizonyítványt.

A végcél, hogy autóklíma szerelôként dolgozzam, ugyanis az egyik ismerôsömnek jól jönne a segítség. S, ha ez mégsem jönne össze, akkor sincs gond, a Mecsek Klímánál visszavárnak, ott megvan a helyem.

Az ipari gépészek versenyében az országos elsô helyet ROSTÁS Zoltán Ádám a Pécsi SZC mohácsi Radnóti Miklós Szakképzô Iskolájának tanulója szerezte meg, aki a Hauni Hungária Gépgyártó Kft.-nél töltötte a gyakorlati idejét.

— Kiskorom óta szerettem szerelni, a szétszedés az ment, de az újra összeszerelés az már nem – avat be a kezdetekbe, miért is esett választása annak idején erre a szakmára. — Az érettségi után géplakatosnak, ipari gépésznek jelentkeztem, a szakmai gyakorlatot pedig Pécsen a Hauni Hungária Kft.-nél töltöttem. A versenyre való felkészülésben mind a két helyen sokat segítettek, a gyárban kint dolgoztam a gyártósoron, hogy minél jobban begyakorolhassam az egyes mûveleteket.

Mint mondja, a balesetveszély miatt, az ô szakmájukban az országos döntôre nem Budapesten, hanem Esztergomban került sor.

— Jó hangulatú volt a verseny, s érdekesek voltak a feladatok is, ahol tudtam segítettem a többieknek, nem gyôzni mentem, hanem inkább azért, hogy felmentést kapjak a szakmunkás-vizsga alól – folytatja tovább. — A vizsgabiztosok is nagyon segítôkészek voltak, ha nem találtunk meg egy szerszámot hoztak, vagy ha valamit nem értettünk, vagy hirtelen nem jutott eszükbe a megoldás, rávezettek bennünket.

Az elôválogatóban rajz alapján kellett egy alkatrészt készíteni. A döntôben pedig egy asztali fúrógép fúróorsóján kellett csapágyat és zéger gyûrût cserélni, majd ismét üzemképes állapotba kellett helyezni. A döntôbe öten jutottunk be, jó hangulatban zajlott a verseny, utána is sokat beszélgettünk.

Miután nem a gyôzelemért ment, nagyon meg is lepôdött, amikor kiderült, ô végzett az elsô helyen. Szeptemberben aztán ismét iskolapadba ül, a PSzC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolában gépgyártás technológiai technikus vizsgát tesz, utána pedig a tervei szerint Dunaújvárosban folytatja tovább tanulmányait a fôiskolán a szakoktatói diploma megszerzése ugyanis a végcél.

Sz.K.

12

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kiváló Kamarai Munkáért Díj: dr. Bodnár József Országosan is elismert a Baranya Megyei Békéltetô Testület munkája Tíz évig, 2005 és 2015 között elnöke, elôtte pedig – a megalakulását követô öt évben – elnökhelyettese volt a kamara mellett mûködô Baranya Megyei Békéltetô Testületnek dr. Bodnár József. A jogász végzettségû szakember részt vett a fogyasztóvédelmi jogszabály-alkotási munkálatokban, elnöki ténykedése alatt javult a fogyasztóvédelem hatékonysága és ezáltal a testületet mûködtetô kamara eredményessége. A kamara Kiváló Kamarai Munkáért Díjat adományozott dr. Bodnár Józsefnek.

— A békéltetô testületek feladata a fogyasztói jogviták a bírói útnál rugalmasabb, gyorsabb tárgyalása, ám amíg a bíróság ítélete jogerôs és kötelezô a felekre nézve, addig a békéltetô testület döntése, határozata csak abban az esetben az, ha a vállalkozás aláveti magát a testület határozatának – foglalja össze röviden a testület mûködésének lényegét dr. Bodnár József. — Ezen kívül a békéltetô testület – mint ahogy a nevében is benne van – békéltet, azaz a meghallgatás során hivatalból köteles egyezséget létrehozni a felek, a fogyasztó és a vállalkozás között. Az elmúlt 15 évben nagyon sok ügyet tudtunk egyezséggel megoldani. A kezdeti csekély ügyszám ugrásszerûen megnôtt az évek során,

mára elérte azt a plafont, amin már nem nô túl, úgy 380-400 üggyel foglalkoztunk éves viszonylatban.

— Mi jelentett a legnagyobb kihívást a békéltetô testület számára az elmúlt években?

— A legnagyobb problémánk az elmúlt években az, hogy a pénzügyi támogatás, amit a költségvetés biztosít a megyei békéltetô testületek számára, már nem elég az ilyen magas ügyszám letárgyalására. A hozzánk beérkezô ügyek csak mintegy 2/3-át tudjuk vé-

gigvinni, a többit át kell vinnünk a következô esztendôre.

— Mennyiben segítette a kamara a békéltetô testület munkáját?

— Mivel a békéltetô testület nem önálló személy, így nem lehet címzettje a költségvetésbôl érkezô támogatásnak, tehát ahhoz, hogy mûködni tudjon, kell egy befogadó. A jogszabály annak idején úgy döntött, hogy a megyei kereskedelmi és iparkamarák legyenek a befogadók, ôk gondoskodjanak a mûködéshez szükséges feltételekrôl. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mindent megtett annak érdekében, hogy a Baranya Megyei Békéltetô Testület jól végezze a munkáját, ez is hozzájárult ahhoz, hogy országosan is elismerik a tevékenységünket.

— A legutóbbi elnökválasztáson nem indult. Miért?

— A kezdet kezdete óta tagja vagyok a békéltetô testületnek, az elsô néhány évben mint elnökhelyettes, azt követôen pedig 2016. január 1-ig mint elnök. Az elnöki pozíciót választással lehet betölteni 4 éves ciklusidôben, és én erre az új ciklusra már nem vállaltam a jelölést. 71 éves vagyok, jöjjenek a fiatalok, de természetesen mint tag változatlanul dolgozom a testületben.

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj: a Fishing on Orfû rendezvény A Fishing „emberközpontú és barátságos hangulatú” fesztivál 2008-ban indították útjára a Mecsek árnyékában a Fishing on Orfû fesztivált, ahol a hazai alternatív zenekarok színe-java fellép. Az elmúlt évek alatt a megye emblematikus rendezvényévé nôtte ki magát, és számos fi-

atalt vonz a megyébe. A fesztivál 9000 vendéget fogad naponta, így a rendezvény nagymértékben hozzájárul a környék szállásadói és vállalkozásai gazdasági eredményéhez. A PBKIK a Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj-

jal ismerte el a fesztivált szervezôk munkáját.

— A Fishing kulcsa, hogy látogatóinak teljes kikapcsolódást nyújt négy napon keresztül. A közkedvelt zenekarok-

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

13

Az Év Kereskedôje Díj: Liszácz Mihály, az Autócity Kft. ügyvezetô igazgatója „Stratégiánk az ember- és ügyfélközpontú gondolkodásmódra épül”

— Azt gondolom, hogy nemcsak a tavalyi év, hanem az elmúlt évek értékelése is benne van az elismerésben – mondja örömmel Liszácz Mihály. — 2015-ben 30-40%-os árbevétel-növekedést értünk el a korábbi évekhez képest, ami messze meghaladta az országos piaci növekedést. A piaci részesedésünk is jobb volt a márka országos átlagánál, ez igaz az értékesítésünkre és a vevôszolgálati tevékenységünkre is. Ugyan a gazdasági válság elôtti teljesítményün-

ket még nem értük el, de stabilizáltuk a helyzetünket, és reméljük, hogy a régió gazdaságának fejlôdésével együtt vagy akár azt megelôzôen mi is tovább fogunk növekedni.

— Mit tesznek a sikerért?

— Régóta van egy stratégiánk, amely az ember- és ügyfélközpontú gondolkodásmódra épül, így közvetlen,

rugalmas kapcsolat fenntartására törekszünk vevôinkkel. Igyekszünk megtartani jelentôs ügyfélkörünket, ôket és új partnereinket a lehetô legmagasabb színvonalon kiszolgálni. Nyilván a márkahûség nem egyértelmûen a mi érdemünk, de élünk az elônyével és sokat teszünk a fokozásáért. Ez a fajta gondolkodásmód és magatartás az alapja a sikernek.

— Tavaly Baranya Megyei Szakképzési Díjat kapott a vállalkozás a kamarától. Mi a tapasztalata: van-e jelentôsége ezeknek az elismeréseknek a partnerek szemében?

— Személy szerint nem kérdeztem meg az ügyfelektôl, de nyilván értesültek róla. Sokan gratulálnak, ami jólesik.

Ha értékesítési hozamra szeretném lefordítani a díj jelenôségét, akkor nem gondolom, hogy emiatt vásárolnak tôlünk gépjármûvet. Minden elismerés növeli a bizalmat és a szakmaiságot az ügyfél szemében. A teljesítmény elsôsorban nem az én érdemem, a munkatársaim munkája áll mögötte, így ez nekik is egyfajta visszajelzést és motivációt jelent.

ból álló zenei kínálaton túl számos sport- és szabadidôprogramot szervezünk, de talán a legfontosabb a helyszín: a Pécsi-tó valamint a Panoráma kemping rendkívüli szépsége és hangulati adottságai, valamint Orfû vendégszeretete nagyban hozzájárul a hozzánk érkezôk elvarázsolásához. Ezen túl természetesen igyekszünk egy izgalmas zenei rendezvényt szervezni évrôl évre, ami emberközpontú és barátságos hangulatú – mondja Egyedi Péter sajtófônök.

— Miként illeszkedik Baranya idegenforgalmába ez a rendezvény: kiket kapcsol magához?

— Fôként lokális vállalkozásokkal dolgozunk együtt, az építkezésektôl

kezdve a vendéglátáson át a különbözô szolgáltatókig. A Borfaluban például leginkább a helyi borászatok képviseltetik magukat, míg ha valaki egy jót reggelizne a fesztiválon, nem multicégek ételpultjaival, hanem kis helyi vállalkozások standjaival találja szembe magát.

— A helyi lakosokat ill. a fogyatékkal élôket külön figyelemben részesítik a fesztiválon. Miért?

— Fontos számunkra az esélyegyenlôség, hogy azok is jól érezhessék magunkat nálunk, akik esetleg egy nagyobb fesztiválon már kevésbé tudnának komfortosan szórakozni. Orfû lakosaival szemben pedig alapvetôen a hálánkat szeretnénk leróni: rendkívül tá-

mogató és befogadó ez a közösség, nagyon örülünk, hogy itt jött létre ez a fesztivál.

— Miként értékelik a fesztiválszervezôk, hogy megkapták ezt az elismerést?

— Rendkívül fontos számunkra, hogy a közönség visszajelzésein túl a szakma is értékeli a munkánkat. Ösztönzônek találjuk, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara figyelemmel kíséri a regionális vállalkozások munkáját, ráadásul díjazza, elismeri azokat. Ezúton is köszönjük a díjat, és megígérjük: továbbra is az eddigi elszántsággal és lelkesedéssel végezzük munkánkat!

Tavaly volt 20 éves az új VW személygépkocsik, kishaszon-jármûvek, valamint a használt gépkocsik értékesítésével, szervizelésével foglalkozó, Pécsett és Szekszárdon telephelyet mûködtetô AutóCity Kft. A vállalkozás 2000-ben az Év Volkswagen márkakereskedôje, 2004-ben pedig az Év Volkswagen márkaszervize lett. Az AutóCity két évtizede kiemelt szerepet vállal a szakképzésben. A vállalkozás tavalyi teljesítményét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Kereskedôje Díjjal ismerte el.

14

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Kézmûvese Díj: Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. „A díj dicséret, új ötletekre motivál és erôt adó elismerés” A Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. több mint 20 éve alkot európai szinten is egyedülálló, nemzetközileg elismert termékeket. A vállalkozás aktív tagja a baranyai üzleti közösségnek, komoly szerepet vállal az utánpótlás nevelésében, és nagy hangsúlyt fektet a kézmûves hagyományok ôrzésére, ápolására. 2015-ben a restei katolikus templom új orgonájának megépítéséért átvehették a kamarai Magyar Kézmûves Remek díjat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Kézmûvese Díjjal ismerte el a manufaktúra tevékenységét, amelyrôl Budavári Attila tulajdonost kérdeztük.

— Az orgonaépítés hagyományokon alapuló kézmûves szakma, vagy talán inkább hivatás. Szerteágazó tevékenységünk miatt mindenképp használjuk a régebbi kor technikáját is, hiszen egy orgonarestaurálás vagy rekonstrukció alkalmával korhû módon, a régi technikával kell helyreállítanunk egy-egy hangszer eredeti állapotát, ami a mai modern módon nem lenne teljesen megoldható – válaszol Budavári Attila a kérdésre, hogy miként ôrzik a hagyományokat, a régvolt technikákat mindennapi munkájuk során. — Ahhoz viszont, hogy a felgyorsult világ piaci igényei-

nek meg tudjunk felelni, természetesen szükség van a modern technikára, a nagy és fejlett gépparkra is.

Hagyományaink az összekötô kapocs jelenünk és múltunk között. Ha nem ôriznénk és nem ápolnánk ôket, ezt a köldökzsinórt vágnánk el. Nagy öröm számomra, hogy olyan szakmában dolgozhatom, ami lehetôséget kínál a hagyományok továbbvitelére, megôrzésére és átadására.

— Tavaly a manufaktúra megkapta a Magyar Kézmûves Remek díjat a restei katolikus templom új orgonájának megépítéséért. Miben különleges ez az orgona, ez a munka?

Jánosi Engel Adolf Díj: Schillinger Emil, az UNI-SYSTEM BAU Kft. ügyvezetôje

„Befektetünk a városba, mert ez a jövô” A mára közel 100 fôs középvállalkozássá fejlôdött, gépgyártással, acélszerkezet-gyártással és ipari szereléssel foglalkozó komlói UNI-SYSTEM

BAU Kft. szorosan együttmûködik a helyi és környékbeli kisvállalkozókkal és vállalatokkal, az ô segítségükkel egészítik ki gyártási lehetôsé-

— A feladat a szlovákiai magyarok lakta település épülô új római katolikus templomába, annak belsôépítészeti architektúrájába illeszkedô megjelenésû, új, mechanikus orgona építése volt, amely koncertezésre is alkalmas. A kis, ékszerdoboz-szerû templomba modern, egyedi megjelenésû hangszert álmodtunk. A toronytestben helyet kapott hangszer nemcsak a kivétel nélkül megszólaló homlokzati sípok madár vagy angyalszárnyat formáló, formabontó elhelyezése miatt különleges, de felépítését is úgy álmodtuk meg, hogy a torony betonkúpja nem fogja vissza a hangzását, sôt, kiteljesíti azt a templomtérben. Hitvallásunk, hogy az orgona kapocs a föld és a menny között. Ez a hangszer nemcsak hangjában, hanem látványában is szemléltetni hivatott errôl alkotott víziónkat.

— Milyen többletet jelent a manufaktúra számára, ha a Magyar Kézmûves Remek díj és az Év Kézmûvese Díj tulajdonosa?

— Mindkét díj feltétlenül elismerése munkánknak, melyrôl így nem csupán szakmai körben, hanem azon túl is, közvetlen környezetünk, városunk és az egész ország is tudomást vehet. A díjak dicséretek, új ötletekre motiválók és erôt adó elismerések. Hálásak vagyunk értük!

geiket. A vállalkozás alapítóját, Schillinger Emilt a Komló gazdasági fejlôdését elôsegítô, a város gazdaságának egészét szolgáló tevékenységért Jánosi Engel Adolf Díjjal tüntette ki a kamara.

— Alapvetôen hiszek abban, hogy egy gazdasági társaságnak felelôssége van a környezetéért, és nem a környezet teljes kihasználásával való profit megszerzése a vállalkozás legfôbb célja.

Büszke vagyok arra, hogy a cégünk által gyártott termékek a világ szinte minden részén beépítésre kerültek és ezeket

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

DÍJAZOTTAK

Komlói Szakképzési Díj: Elmontné Popán Ildikó, a Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálat vezetôje

Az elméleti tudás a gyakorlati tapasztalatokkal teljes A Pécsi Szakképzési Centrum Kökönyösi Középiskolája a szociális képzés kezdete óta sok segítséget kap a komlói Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálattól és annak vezetôjétôl, Elmontné Popán Ildikótól. Az intézmény és vezetôje is elkötelezett a tanulóik szociális szakmához szükséges készségeinek fejlesztésében.

Elmontné Popán Ildikó, a kamara Komlói Városi Elnökségének döntése alapján Komlói Szakképzési Díj elismerésben részesült.

— 2004 óta dolgozom a Családsegítô és Gyermekjóléti Szolgálatnál mint családgondozó, 2009 decemberétôl pedig mint intézményvezetô. A 2012/13as tanévtôl óraadó tanárként segítem a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézô képzést a komlói középiskolában. Fôbb tantárgyaim a szociális munka elméleti és gyakorlati területével foglalkoznak, illetve intézményünk biztosítja a tanulók részére a gyakorlati oktatást – foglalja össze röviden a kitüntetett, miként segíti a komlói szociális szakképzést. a termékeket Komlón és környékén élô emberek állították elô. Ez mindenképpen komoly eredmény és a város gazdasága az évek során több lett a produktu-

— Milyen szempontokat tart szem elôtt a szakképzéshez kapcsolódó munkája során? A tanulók mely készségeit kell fejleszteni?

— A legfontosabb szempont számomra, hogy az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatok alapján, esetelemzések

útján adjam át. Kiemelt figyelmet fordítok az alapvetô módszertani ismeretekre, a szakmát érintô jogszabályok tanulmányozására és a szociális munka etikai kódexére. A gyakorlati oktatás során odafigyelünk a fokozatosságra (a korai kiégés megelôzése érdekében), a diákokat ösztönözzük az önálló szakmai gondolkodásra, az ismeretek alkalmazására.

Fontosnak tartom, hogy a tanulók a képzettség megszerzését követôen biztos szakmai tudással rendelkezô munkavállalóként állják meg a helyüket az elsôdleges munkaerô-piacon.

— Milyen támogatást, segítséget igényelnek az ön részérôl a tanulók?

— Kiemelt feladatomnak érzem a záróvizsgára való felkészítést, így számíthatnak a segítségemre a tételek kidolgozása során, a vizsgahelyzet gyakorlásában, illetve bármilyen kérdéssel fordulhatnak hozzám, akár szakmai, akár magánjellegû az. Idôt fordítok a prezentációs, kommunikációs készségek fejlesztésére és a szakmai nyelvezet elsajátítására is.

munkkal. Mi továbbra is itt tervezzük a jövôt. Jelenleg is fejlesztjük a kapacitásainkat, speciális felületkezelô üzemet, üzemcsarnokot építünk és sok új gépet, berendezést szerzünk be. Befektetünk a városba, mert ez a jövô – foglalja össze a vállalkozás komlói mibenlétét Schillinger Emil.

— A vállalkozás szoros együttmûködésben dolgozik a helyi és környékbeli kisvállalkozókkal, vállalatokkal.

— Fontos az összefogás, mert ami nekünk nincs, az másnak van, és ez fordítva is igaz, segíteni kell egymást. A kooperációs munkákkal igyekszünk helyi vállalkozókat megszólítani, az áralkuk során figyelembe vesszük, hogy célunk nem a rövid távú kizsigerelés, hanem a közös munka, amely mindenki-

nek profitot termel. Általában több munkát vállalunk, mint a maximális kapacitásunk, és beszállítókkal közösen oldjuk meg a gyártást, ezzel is a komlói munkahelyeket támogatjuk.

— A vállalkozás jelentôs feladatot vállal a szakképzésben, ami a munkaerô helyben tartását segíti.

— A vállalkozások jövôjét a szakemberek folyamatos képzése és a szakmai területen folyamatosan lezajló generációváltások biztosítják. A másik lehetôség a technológiai fejlesztés, ezt komolyan vesszük, és sokat fektetünk a cégünkbe, hogy magasabb bérekkel tudjuk a munkavállalóinkat helyben tartani.

Ez nemcsak ami érdekünk, hanem a városé és végsô soron az országé is – mondja Schillinger Emil.

16

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szabó Zoltán, a Yuva Kft. ügyvezetôje „Mindig tudni kell megújulni” Ha az ember becsukott szemmel kóstolná meg a FruttaMaxból készült szörpöt, azt hinné, hogy valódi, 100%-os gyümölcslevet iszik. Túl sokat nem is tévedne, hiszen a gyümölcsszörp 50%-a tényleg a kertek termésébôl való. Ez az új, prémium kategóriás termék egy baranyai vállalkozás saját fejlesztése, és nemcsak a beltartalomra, hanem a külcsíny, valamint a környezetvédelemre is figyeltek megalkotói. A hidasi Yuva Kft. tulajdonosai és munkatársai nem most kezdték a „szakmát”, hiszen több mint tíz éve állítanak elô gyümölcslét és szörpöt, az viszont roppant kalandos, ahogy ez a pályafutás az egyik tulajdonos, Szabó Zoltán életében elindult.

— Egy barátom bátorítására fogtam a szörpgyártásba még 2005-ben – kezdi a történetet az üzletember. — Az általa üzemeltetett automatákhoz kellett szörpöt gyártani és ajánlott egy kiadó üzemet, így belevágtunk. Én elôtte kereskedelemmel foglalkoztam, illetve HACCP tanúsításokat is csinálok, így nem volt teljesen idegen számomra az élelmiszeripar.

— Mégis, egy teljesen új irányba indult el. Ez azért nagy bátorságra vall...

— Utólag belegondolva, igen, de fiatalon az ember azt hiszi, hogy minden sikerülhet. Elindultunk és értünk is el sikereket. Az üzem, amit átvettünk, még mûködött, de a tulajdonos már nem fordított rá elég energiát, mi viszont úgy gondoltuk, hogy tudunk vele valamit kezdeni. Néhány év alatt megháromszoroztuk a vevôi állományt. Idôközben a barátom kiszállt az üzletbôl, én viszont folytattam egy új tulajdonossal. Úgy 3-4 évvel ezelôtt észleltük, hogy az a termék, amit addig gyártottunk és sikeresen forgalmaztunk, már nem szolgálja ki olyan szinten a vevôi igényeket, ahogy azt szerettük volna. Mivel ez egy olcsó kategóriás termék volt, úgy gondoltuk, hogy inkább a minôségi termék felé fordulunk, így egy budapesti kapcsolat révén 100%-os gyümölcs- és zöldségleveket kezdtünk gyártani. Mi a termeléssel, budapesti partnerünk pedig az értékesítéssel foglalkozik. Ez a váltás azt jelentette, hogy bôvíteni kellett a vállalkozást mind

az alkalmazotti létszámot, mind a technológiai berendezéseket tekintve, így Hidason hoztuk létre az új telephelyünket. Jelenleg egy 1000 m2-es üzemben 14 alkalmazottal dolgozunk.

— A sikertörténet azonban itt nem ér véget, hiszen az asztalon elôttünk az eddigi tevékenységek szintézise, egy gyümölcsszörp áll.

— Szerettünk volna egy saját terméket létrehozni. Valami olyat, ami újdonságnak számít Magyarországon. Ez lett a FruttaMax BUBBLE 12, egy olyan szörp, amelynek 50%-os a gyümölcstartalma és egy fél literes palackból 12 liter gyümölcslé nyerhetô. Az itthon forgalmazott szörpök nagy része alma sûrítménybôl és néhány százaléknyi névadó gyümölcsbôl áll, a mi málnaszörpünkben tényleg 50% málna van és nem más gyümölcs. Azzal is foglalkoztunk, hogy megkönnyítsük a szörp adagolását, így egy mérôpoharat illesztettünk a palackra. Fontos volt számunka a környezetvédelmi szempont is, hiszen ezzel az egy darab fél literes termékkel 12 liter gyümölcslevet tudunk hazavinni, így

nem keletkezik annyi szemét, mint ha megvettünk volna 6 darab 2 literes palackot. Körülbelül fél éve kezdtük el az értékesítést, már néhány élelmiszerlánc és több nagykereskedés is forgalmazza a terméket.

— Egy sikeres vállalkozás története rajzolódott ki elôttünk. Mi a siker titka?

— Talán az a legfontosabb, hogy mindig tudni kell megújulni. Nem szabad leragadni egy jól mûködô piacnál sem, mert a piac is folyamatosan változik, semmi sem állandó. Egyik pillanatról a másikra jöhetnek olyan problémák, amelyekre nem tud felkészülni a vállalkozás, mégis reagálni kell, így mindig nyitott szemmel járunk a világban, hogy meglássuk azt, ami érdekes lehet számunkra. Ezért kezdtünk bele a gyümölcslé-gyártásba, ezért lett a szörp, ezért próbálunk mindig valami újat kitalálni, amivel megjelenhetünk a piacon. Ez nagyon nehéz, mert egy termék kifejlesztése egyrészt komoly szellemi munka, másrészt rengeteg pénzbe kerül. Ráadásul a befektetés nagyon lassan jön vissza.

Volt, aki azt mondta, hogy a piac nem érett erre a termékre, de ahová bekerült a szörp, megismerte és elkezdte vásárolni a fogyasztó, ott sikere volt. Onnantól már egyenes az út, csak odáig kell eljutni.

— Miként rajzolható meg a jövô?

Talán érdemes lenne elindulni a külföldi értékesítés felé is.

— Már a termékfejlesztésnél gondoltunk arra, hogy a szörp exportképes árucikk legyen, a csomagolást is így terveztettük meg. Komoly kilátásaink vannak külföldön is, ehhez a kamara segítségét is igénybe vesszük. Sok helyen járt már a szörp a világban, egyelôre óvatosan kezeljük az exportot, mert komoly rizikóval jár.

Egyébként is azt mondom cégvezetôként, hogy mindenben meg kell találni az egyensúlyt. A vállalkozást is úgy vezetem, hogy kollégáink találják meg a nekik való feladatot, nem kell mindenkinek mindennel foglalkoznia és belebolondulni a munkába. Viszont érezzék a felelôsségét annak, amit csinálnak. Ezért az üzlettársammal megosztozunk a feladatokon, így lesz a részekbôl kerek egész.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

OPEN4BUSINESS

17

18

NYÁRINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Családbarát gyógyfürdôkben gazdag a Dél-Dunántúl A Dél-dunántúli régió számos fürdôvel büszkélkedhet. A kiváló minôségû gyógyvizes fürdôk mellett több kisebb, barátságos, festôi környezetben elterülô is található. Kivétel nélkül mindegyik egyedülálló élményt nyújt a térségbe érkezôknek, hiszen a család minden tagjának kikapcsolódást nyújtanak.

A harkányi talán mind közül a legismertebb sok medencéjével, nagy vízfelületével. S azon kevesek közé is tartozik, ahol az Európában is egyedülállónak számító gyógyvíz és az alkalmazott speciális módszerek együttese klinikai akkreditációval rendelkezik. Ennek köszönhetôen az utóbbi években mind nagyobb számban érkeznek a fürdôhelyre skandináv országokból vendégek, akik több ezer kilométert is megtesznek azért, hogy visszanyerjék egészségüket.

A közel két évszázados tapasztalatokon nyugvó, a reumatikus betegségeken túl a meddôség és bôrgyógyászati panaszok kezelésében is élen jár a harkányi gyógyvíz. E mellett a csontritkulás, krónikus nôgyógyászati gyulladások, a nyirokkeringés zavarainak javításában, valamint a pikkelysömör (psoriasis) kezelésében is szép eredmények érhetôk el egy-egy harkányi kúra során. A fürdô 13,5 hektáros ôsparkjában pedig májustól-októberig szabadtéri strand-medencék, feszített víztükrû uszoda, gyermekmedence és csúszda várja a családokat, a strandolás szerelmeseit.

A leghûségesebb városban, Szigetváron található gyógyfürdô a magyar történelemben szimbolikus jelentôségûvé vált vár szomszédságában épült fel. A nátrium-kloridos, alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz rendkívül kedvezô hatású az ízületi, reumatikus és mozgásszervi megbetegedések kezelésében. Magas fluorid tartalma révén rendszeres használata lassítja az idôskori csontritkulást, továbbá kiválóan alkalmas csonttörések, nôgyógyászati és prosztata bántalmak gyógyítására.

A legfestôibb környezetben a természet ölén, a Mecsek lankái között fekvô Sikonda legfôbb vonzereje a természet közelsége és egyedülálló mikroklímája, völgyében ugyanis a levegô negatív ionjai vannak túlsúlyban, amelyek nyugtatólag hatnak a szervezetre. A nagy kiterjedésû erdôknek köszönhetôen a levegô relatív páratartalma is magas, átlagosan eléri 60-80 százalékot. Az itt felszínre tört alkalikus, lítium tartalmú hévíz eloszlatja az influenza utáni zavarokat, az ízületi bántalmak, a bôrbetegségek és nôgyógyászati megbetegedések kezelésére kiválóan alkalmas. Magas fluorid tartalma révén rendszeres használata lassítja az idôskori csontritkulást, sôt a gyermekek fogszuvasodását is gátolja.

A Mecsek-Hegyhát üdülôkörzetben található magyarhertelendi termálfürdôt két termálkútja tette híressé, amelyek 38 °Cos és 68 °C-os vizet szolgáltatnak. A termálvizek összetétele kedvezô hatással van a reumatikus, ízületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre. Országosan elismert szauna mesterei pedig a sörös-jeges borzongásról, az eperhabos kényeztetésrôl, vagy akár a citromos testradírról gondoskodnak kívánság szerint.

Az Ormánság egyik büszkesége a 3,2 hektáros parkosított területen létrehozott sellyei termálfürdô, ami kitûnô kikapcsolódási lehetôséget nyújt a sportolni, pihenni és gyógyulni vágyóknak.

A strandon úszó-, tan-, termál- és egy gyermekmedence áll a fürdôzôk rendelkezésére. A termálmedencét tápláló hidrogén-kar-

bonátos gyógyvíz jól alkalmazható reumás megbetegedések és ízületi gyulladások kezelésére.

Innen a Pécs felé tartók kedvük szerint még betérhetnek az egyedülálló természeti, történelmi környezetben, a Siklósi Vár szomszédságában található Siklós termálfürdôjébe, ahol a termálvíz jótékony hatása és a wellness szolgáltatások teljes palettája mellett egy villányi bortúra, egy nagy erdei séta is tálcán kínálja magát.

S a régió többi megyéjében is számos termálvizes fürdô várja a gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat. A Dráva fôvárosában, Barcson a tradicionális városközpontban kapott helyet a közel három hektáros területen elterülô gyógyfürdô, amelynek korszerû létesítményeiben, szép környezetben pihenhetnek, regenerálódhatnak a vendégek. Az 1317 méter mélyrôl feltörô nátrium-hidrogén-karbonátos víz gyógyító erejû. Míg az ország legjobb minôségû gyógyvize is Somogyban, Igalban található. Tolna megyében pedig Gunaras és Tamási gyógyfürdôi várják a reumatikus panaszaikat enyhíteni vágyókat, ez utóbbi szolgáltatásait a mozgásukban korlátozottak is igénybe vehetik, a speciálisan kialakított ability fürdôrészlegben.

Dél-Dunántúli Gazdaság

NYÁRINDÍTÓ

19

20

KAMARAI HÍREK

Hálót adunk, nem halat:

Mesterképzések a hiányszakmákban és a szépségipar területén is!

A kamara célul tûzte ki, hogy az év második felében elindítja a hiányszakmás mesterképzéseit. Várják azon szakemberek jelentkezését a képzésre, akik tudásukat mesterszintre kívánják emelni ács, elektronikai mûszerész, gépi forgácsoló, központi fûtés szerelô szakmában. E mellett a szépségipar területén is indulnak a vizsgák: kozmetikus, lábápoló, kézápoló és mûkörömépítô szakmákban várjuk a jelentkezôket. A vizsgákat szakmai konzultáció elôzi meg, mely segít felkészülni az elméleti és gyakorlati megmérettetésre. Bôvebb információ: Purger Valéria vpurger@pbkik.hu Tel: 72/507-178.

Vizsgák, nyári gyakorlat, együttmûködési megállapodás, tanulószerzôdés Megkezdôdött a 2016. évi szakközépiskolai képzéshez kapcsolódó összefüggô szakmai gyakorlatok elôkészítése. A tanulószerzôdéssel nem rendelkezô tanulók együttmûködési megállapodással vesznek részt a nyári gyakorlaton, mely a szakképzô iskola és a gyakorlati képzésben részt vevô szervezet között jön létre. A szervezet lehet gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv vagy alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és a fenntartásukban mûködô intézmény is. Az együttmûködési megállapodás a képzôhely szerinti területi kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. A 2-4 hetes gyakorlati képzés teljesítése nélkül a tanuló nem léphet a következô évfolyamra. A szakképzô iskola ellenôrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétét. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló részére köteles pénzbeli juttatást fizetni, ez minimum 21.645 Ft/hó, adó- és járulékmentes. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezetek együttmûködési megállapodással történô gyakorlati képzés után a befizetési kötelezettségük terhére a tanulók után normatívát számolhatnak el. A költségvetési és egyéb szervezetek a támogatást nem tudják igénybe venni.

A 9. évfolyamos szintvizsgával rendelkezô szakiskolai tanulók a nyári gyakorlatukat már tanulószerzôdés megkötése mellett teljesíthetik. Június 16-tól

Dél-Dunántúli Gazdaság

csak úgy tudják majd megkezdeni az összefüggô szakmai gyakorlatukat, ha a kamara a tanulószerzôdéseket nyilvántartásba vette és ellenjegyezte. A Kamarai Garanciavállaláshoz kapcsolódó minôsítés lényege, hogy a tanulók elsôsorban a legmagasabb, „A” kategóriába sorolt gyakorlati képzôhelyekre legyenek kihelyezve, így képzésük a lehetô legmagasabb színvonalon, a szakmai és vizsgakövetelményeknek, valamint a kor kihívásainak leginkább megfelelô képzôhelyeken legyen megszervezve.

A végzôs tanulók tanulószerzôdése a szakmai vizsga utolsó vizsganapjával megszûnik, errôl a szakképzô iskola köteles a gazdálkodó szervezeteket tájékoztatni.

További információ: www.pecsikamara.hu

önkéntes kamarai tagok segítik a nemzetközi piacra jutást A kamara az Enterprise Europe Network (EEN) nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat keretein belül üzletember találkozók szervezésével is segíti a vállalkozások külpiacra jutását. A külföldi vásárok mellé üzletember találkozókat is szervez, melyeken akár napi 10+ tárgyalás is lebonyolítható – ez igen hatékony tárgyalásszervezés. A GINOP1.3.1-15 pályázat (mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása) ezt a tevékenységet forrással is tudja támogatni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara alapelve és szlogenje, az „Együtt mûködünk” szerint évekkel ezelôtt létrehozta az önkéntes kamarai tagokból álló „Ajánlott pályázatírók” körét. Az etikusan mûködô, sikerdíjért dolgozó pályázatírók most a GINOP-1.3.1-15 pályázatban rejlô lehetôségekrôl adnak tájékoztatást.

A GINOP-1.3.1-15 pályázat alapadatai Benyújtási határidô: 2017. június 22.

A támogatás formája, mértéke: — Vissza nem térítendô támogatás — Min. 1,5 millió Ft, max. 20 millió Ft — A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a Támogatható tevékenységek: — önállóan támogatható: – külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel – külföldi árubemutató szervezése — önállóan nem támogatható: – piacra jutás támogatása – információs technológia-fejlesztés – tanácsadás igénybevétele – piackutatás elkészítésének költsége – szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége – innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége Kötelezô vállalások: — Létszámtartás (projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követô 2 üzleti évben) — Külkereskedelmi felelôs kijelölése — Piackutatás elkészítése — Idegen nyelvû honlap kialakítása

Dél-Dunántúli Gazdaság Miért érdemes összekapcsolni az EEN által szervezett programokat és a GINOP1.3.1-15 pályázatot?

A szervezetek számára az összekapcsolás egy könnyebb, egyszerûbb indulási lehetôséget nyújthat a partnerszerzéshez. Az EEN jelenléte révén a résztvevôk támogatást is élveznek az elsô lépések megtételéhez, hogy minél sikeresebben záruljon a találkozó.

Pályázatíró cég rövid bemutatása + kapcsolati adatok Az NQS Consulting Kft. közel két

évtizede foglalkozik pályázatírással. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására specializálódtak, így pl. a szervezetek piaci megjelenésének támogatásában is segítséget tudnak nyújtani. A pályázat a lapzárta idôpontjában fel volt függesztve, újra meghirdetését a közeljövôben várjuk.

Kapcsolattartó neve: Katona Krisztina Mobil: 06 30 255 77 69 Tel.: 06 72 791 975 E-mail: info@nqs.hu Cím: 7626 Pécs, Major u. 4.

Császár Gergely

Iparjogvédelemmel a kkv-k szolgálatában A kamara 2004 óta segíti a vállalkozásokat iparjogvédelmi tanácsadással a Szellemi Tulajdonvédelmi Információs Pont keretein belül. Az iparjogvédelmi szolgáltatás tartalma, általános tanácsadás, védjegykutatás, elôzetes szabadalomkutatás, szabadalmak, használati mintaoltalmi bejelentések esetében az igénypontok értelmezése, és segítségnyújtás az oltalmi formák bejelentési dokumentációinak elkészítésében. A tanácsadás a kamara Enterprise Europe Network projektjének is fontos eleme.

A szolgáltatás szakmai támogatói a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzôi Jogi Egyesület, akik oktatás, tájékoztatás illetve a tanácsadók képzésével segítik munkánkat.

Baranya megye gazdasági struktúrája meghatározó abból a szempontból, hogy milyen jellegû szolgáltatásokra van igény, a gazdaság mely rétege veszi igénybe a szolgáltatást. A minden év végén elkészített statisztikai elemzések azt mutatják, hogy a tanácsadások száma évrôl évre növekszik, ahogy nô az oltalommal lezárt ügyek száma is, melyek döntô többsége védjegyoltalom. A tulajdonosi kör szerteágazó, klaszterek, mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók, illetve magánszemélyek.

Védjegyoltalmat szerezni sem egyszerû dolog, hiszen a törvény szövegét szigorúan véve elsô körben sokszor elutasító végzést kapnak a vállalkozók.

Az ügy folytatását a Hivatal részérôl a

21

KAMARAI HÍREK

nyilatkozattételre való felszólítás jelenti, ahol a majdani védjegytulajdonosnak egyértelmûen bizonyítania kell, hogy a kért megjelölés hozzá kötôdik, a környezet a védjegyet a kérelmezô által gyártott termékkel, illetve az általa nyújtott szolgáltatással azonosítja. Az elmúlt években több ilyen esetben segítettünk vállalkozóinknak, amikor a többkörös bizonyítás végül sikerrel járt.

Jó példa erre a „Pécsi Csokoládé Karnevál” szóösszetétel, a FITTBIKE szóvédjegy, illetve a „30+Buli–harminc felettiek partija” rendezvény elnevezése.

Az elmúlt évben 12 védjegy és 2 formatervezési mintaoltalom került lajstromozásra a kamara segítségével.

A tanácsadók mindannyian középfokú iparjogvédelmi képesítéssel és több év szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

Tanácsadók: Gelencsér Lajosné (gelencserne@pbkik.hu) Rozs Eszter (rozs@pbkik.hu) Császár Gergely (gcsaszar@pbkik.hu)

Ötletbôl pénzt!

Horizont 2020 KKV Eszköz program Fázis 2 pályázatra felkészítô konzultáció ôsszel A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodája 2016 ôszére Horizont 2020 KKV Eszköz pályázati rendezvényt tervez.

Miért?

Mert a pályázni szándékozók... ... közvetlen visszajelzést kaphatnak a terület legjobb szakértôitôl ... már most gyakorolhatják ötletük „eladását” ... projektjét elôminôsítik ... tanulhatnak a prezentációkból és a kritikákból ... tanulhatnak a többi résztvevôtôl a szünetekben ... az elôadásokat követôen, személyes konzultáción kaphatnak útmutatást, azért, hogy pályázatuk minél jobban szerepeljen.

A rendezvényen közremûködô szakértôk: H2020 program hivatalos hazai koordinátorai, az Európai Bizottság által kiválasztott business coach-ok, nyertes kkv-k pályázatának megírásában már közremûködött pályázatírók, pályázók, akik már támogatást nyertek a program keretein belül, pályázati bírálók.

Az Enterprise Europe Network konzorciumvezetôje, az MNKH által összeállított és több ízben is sikeresen megvalósult rendezvényen való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött lesz.

Elôjelentkezés már most is lehet!

E-mail: EenPecs@pbkik.hu

Online üzleti közösség A kamarai kisvállalkozás-fejlesztési bizottság kezdeményezésére a kamarai önkéntes tagok megjelennek egyenként a www.pecsikamara.hu oldalon. Egységes módszertan alapján a vállalkozás neve, kitüntetései, kamarai tisztségei, 500 karakterben a tevékenysége és a weboldalának címe jelenik meg. Cél a kamarai tagok bemutatása és a szakmai együttmûködések indításához szükséges alapinformációk megadása. A felületen a kamarai tagok bemutatása folyamatos, most a 2015 év végéig csatlakozott tagok kerültek az adatbázisba.

22

JUBILEUM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pécsi Tudományegyetem Jubileumi rendezvénysorozat A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját, amely esemény alkalmából jubileumi ünnepségsorozatot tervez. Rendezvényeink Pécs városa, Dél-Dunántúl és Magyarország számára is jelentôséggel bírnak.

A középkori egyetemalapítások markánsan kiemelkedô hulláma jelent meg az 1348–1367 közötti idôszakban Közép-Európa erôs, felvilágosult, késôfeudális országaiban: Prága, Krakkó, Bécs és Pécs járt elöl a világi felsôoktatás megteremtésében.

2017. szeptember 1-jén lesz 650 éve, hogy V. Orbán pápa oklevelében engedélyezte Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek és I. Nagy Lajos magyar királynak a pécsi egyetem megalapítását. A püspöki székhelyen felállított felsôfokú oktatási intézmény (studium generale) három fakultással kezdte meg Célok és együttmûködô szervezetek

mûködését, és rövid fennállása dacára egy új korszak kezdetét jelentette a magyar mûvelôdésben és oktatásban. „Magyarország királyának kérésére rendeljük, hogy Pécs városában legyen studium generale, amelyben az egyházi és polgári törvény s minden más nem tilos tudomány, a hittudományon kívül, taníttassék...” (részlet V. Orbán pápa alapító oklevelébôl) A középkori pécsi egyetemalapítás bevonta a magyar szellemi közösséget az európai felsôoktatás vérkeringésébe, amely a nemzetköziesedés kiemelkedô példája kell, hogy legyen a 21. századi európai egyetemek számára is.

A Pécsi Tudományegyetem 10 karával Magyarország legrégebben alapított felsôoktatási intézménye, mely országos vonzáskörzettel rendelkezik.

Az Országgyûlés a Pécsi Tudományegyetem, mint az elsô magyar

R

egyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából, a Pécsi Tudományegyetem felsôoktatásban betöltött nélkülözhetetlen szerepe iránti tiszteletbôl szeptember 1. napját a Magyar Felsôoktatás Napjává, a pécsi egyetemalapítás emléknapjává nyilvánítja.

A jubileumi ünnepségsorozat, valamint a 2017. szeptemberi díszprogramokon keresztül megvalósuló ünnep alapvetô célja a magyar felsôoktatás történelmi korokon átívelô nemzetközi úttörô szerepének és a magyar tudásalapú társadalom kialakulásának tradicionális jellegének hangsúlyozása, továbbá a PTE hazai és nemzetközi presztízsének jelentôs növelése, az egyetemi identitástudat erôsítése az oktatókban, a dolgozókban, a jelenlegi és a volt hallgatókban.

Az egyetem hírnevének erôsítésén túl kiemelt célként fogalmazódik meg az egyetem teljesítményének növelése hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A jubileumi rendezvénysorozat stratégiai eleme az ünnepi idôszak alatt megvalósuló tudományos együttmûködések sora.

A kommunikáció szempontjából kiemelten fontos, hogy az egyetem alapításának 650 éves évfordulójának aktivitásai a Pécsi Tudományegyetem tervében foglalt stratégiai célokkal, továbbá az újrapozícionált PTE márka kommunikációjával is összhangban legyenek.

A koncepció lényege a partnerség: minél több partner szervezet bevonása az együttmûködésbe, amely tevékenységeket az egyetem központilag koordinál: „velünk ünnepel a város” (szoros együttmûködés a várossal) „velünk ünnepel Magyarország” (kormányzati támogatás) „velünk ünnepel Európa” (európai uniós kooperáció) Partneri együttmûködés Célunk továbbá a kormányzati források kiegészítése külsô céges partnerek támogatásával, elôsegítve a programsorozat lebonyolítását és színesebbé tételét. Lehetséges partneri együttmûködési formák: 1. anyagi jellegû támogatás 2. a vállalat saját tevékenységi körének megfelelô szolgáltatás nyújtása, barter együttmûködés 3. a jubileumhoz kapcsolódó maradandó érték létrehozása További információ PTE 650 Programok: Dr. Jarjabka Ákos, Farkas Gyöngyvér Csilla, PTE 650 Jubileumi Projektiroda (jubileum650@pte.hu).

Vállalati kapcsolatok, támogatásszervezés: Király Róbert vállalati kapcsolatok menedzsere (kiraly.robert@pte.hu)

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ

Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár harmadik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

Az Önindító egy létra,

ami segít a magabiztosabb indulásban Vége felé közeledik a projekthez kapcsolódó vállalkozói ismereteket nyújtó tanfolyam. A résztvevôk az üzleti terveiken dolgoznak, egyre nagyobb szerepet kapnak az egyéni konzultációk. Egy ilyen alkalommal találkoztam a fotós Csorba Simon Dalmával, a különleges kerámiadíszeket készítô Kató Mónival és a hangszerész Paller Géza Péterrel.

— A zene mindig is része volt az életemnek, számos pécsi zenekarban játszottam, másfél évtizeden át gitároztam, s több évig doboltam is – kezdi beszélgetésünket PALLER Géza Péter, aki hangszerkészítéssel és -javítással foglalkozik.

Annak idején Pécsett a kis Pollackon végzett mûemlék és építész szakon, a technikusi vizsgát is letette, dolgozott is egy ideig ezen a területen.

Mindig is szeretett fával foglalkozni, aztán amikor 2010-ben a Zenész Ifjúsági Otthon önkéntese lett, mint zenész és építész-technikus, s, mint mindenes mindennel foglalkozott, még a hangszerek javításával is, akkor ébredt rá, számára az igazi élethivatást ez utóbbi jelenti. S akkor döntötte el, felhagy az építészettel, kitanulja a hangszerész szakmát.

— A példaképem Sasvári Géza hangszerész volt, mindig is tetszett, amit csinált, szívesen figyeltem, ahogy dolgozik – folytatja tovább. — Aztán amikor megtudtam, hogy a Zeneakadémián folyik hangszerkészítô képzés, jelentkeztem, felvettek, a szakmunkás-

vizsgát vonós-pengetôs szakon 2015ben tettem le.

A végzést követôen visszaköltözött Pécsre, s nem sokkal ezután az egykori zionosok, meg a testvére hívták fel a figyelmét az Önindító programra. Megpályázta, s nagy örömére sikerrel vette az akadályokat.

— Az különösen tetszik, hogy a képzést arra hegyezték ki, amire egy vállalkozás elindításához szükség van – ad hangot véleményének. — E mellett kapcsolati tôkét is jelent, mert a Pasztorek Zoli és a Soós Márti olyan területen tevékenykednek, amit én közvetlenül be tudok építeni a saját profilomba. A Márti például intarziákhoz való elemeket tud vágni nekem, a Zoli pedig az alapanyag elôkészítésekben tud segíteni.

S éppen itt tartunk, amikor megérkezik CSORBA-SIMON Dalma, aki a fotózást választotta élethivatásának.

— Tinédzser koromban, 14 éves lehettem, amikor egy fotózással és sminkeléssel kapcsolatos mûsort láttam, s akkor határoztam el, én is ezzel fogok foglalkozni – idézi fel a kezdeteket, amikor a fotózás az életének egyik fontos része lett. — A PTE Babits Mihály Gimnáziumában érettségiztem logisztika szakon, majd fényképésznek tanultam. Azóta a hobbim a hivatásom lett. Mindig is szerettem emberekkel foglalkozni, a képeimen is a bennük rejlô szépséget szeretném megmutatni.

Mint mondja, öt éve foglalkozik komolyabban fotózással. A szakmunkás-

23 vizsgát követôen a korábbi gyakorlati helyén a Fotoplusban dolgozott tovább, azonban mellette már a barátoknak, ismerôsöknek is készített mûtermi fotókat a lakásuk nappalijában berendezett stúdióban.

— Azonban egyre többen kértek fel arra, hogy készítsem el a portfóliójukat, lassan kinôttem a nappaliban kialakított stúdiót – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. – Szívesen fotózok szabadban és mûteremben egyaránt, mindig a készítendô kép határozza meg a helyet. A modellek felkérésére készülô portfóliók képei mind a két lehetôséget kihasználva készülnek. Az új stúdiómat úgy szeretném kialakítani, hogy természetes fénnyel is tudjak dolgozni. Ahhoz, pedig hogy a terveimet valóra válthassam, jó lehetôséget jelent az Önindító program, amire egy ismerôsöm hívta fel a figyelmemet, a legjobb pillanatban, ugyanis nem sokkal elôtte szûnt meg a munkahelyem, s a vállalkozásomat önerôbôl nem tudtam volna felépíteni. Ugyan nagyon kevés volt az idôm, hogy beadjam a pályázatomat, de tudtam, mit szeretnék csinálni, ezért könyûnyû volt elkészíteni.

Mint mondja, az Önindító arra is jó, hogy van idô végiggondolni a lehetôségeket. Ugyan az édesanyja vállalkozó, azt nagyjából tudta, mire kell odafigyelnie, azonban a képzés során mindez a tudás rendszerbe állt össze. E mellett a többiektôl is sok ötletet kapott.

— A képzés keretében megszerzett tudás nélkül kevésbé magabiztosan tudnék a saját vállalkozásomba belevágni – emeli ki. — S, hát a kapcsolati tôke is sokat jelent. E mellett a terveim között szerepel, hogy a támogatást is igénybe veszem, amibôl lámpákat, tárgyasztalt és háttereket, meg a portfólió, családi és babafotózáshoz szükséges kiegészítôket veszek.

Az utolsó mondatok közben érkezik meg KATÓ Móni, aki igazán gazdag életutat tudhat már maga mögött. Varrónônek tanult, több éven át Amerikában élt, ahol egyebek mellett kerámiakészítéssel is foglalkozott.

24 — Az édesapám igazi ezermester volt, s engem is érdekelt minden olyan dolog, ami kézügyességet igényelt, ezért is lettem varrónô – indítja beszélgetésünket. — Minden olyant ki akartam próbálni, ahol varrni, fûzni, vágni lehetett, azonban az is fontos volt, hogy ne kelljen egy helyben ülnöm. Így kerültem egy múzeumba is, ott találkoztam fazekasokkal és így kerültem hozzájuk a fazekas suliba. Aztán egy véletlen folytán Amerikába kerültem, ahol a kerámiakészítés egy nálunk kevésbé ismert technikáját ismertem meg. Az agyagból ugyanis nem korongozással hoztunk létre tárgyakat, hanem fala-

ÖNINDÍTÓ / MESTERKÉPZÉS pokon nyújtottuk ki, s ezekre az agyaglapokra tettük rá a díszítéseket. Nagyon kreatív munka volt, szabadon engedhettük a fantáziánkat. Még mozaik falakat is készíthettem ezzel a technikával.

Aztán, amikor hazajött egy fogyatékosokat foglalkoztató kerámia-mûhely vezetésével bízták meg, majd onnan Mohácsra vezetett az útja, a Búsó-udvarban lett saját mûhelye, de dolgozott Erzsébeten a Pécsi Egyházmegyei Karitásznál, jelenleg Bólyban él, ott van a mûhelye is.

— Jelenleg elsôsorban lakberendezési kerámia tárgyakat – ajtó- és egyedi kapcsolódíszeket, fali-csempéket – ké-

Dél-Dunántúli Gazdaság szítek – folytatja tovább. — Az Önindító, mint lehetôség éppen jókor jött, ugyanis munkanélküli lettem, s a munkaügyi központba mentem regisztráltatni magam, ott láttam meg a pályázati felhívást. Nem bántam meg, hogy akkor így döntöttem, jó csapat jött össze, sokat tanulunk egymástól, s sok olyan információt is kaptam, ami segít a vállalkozásom sikeresebbé tételében. Köbli Szilvivel, aki az agyféltekés írástanítással foglalkozik közösen szeretnénk a jövôben programokat szervezni, s egy kisebb mûvésztelep létrehozásában gondolkodunk, ugyanis Bólyban az önkormányzat egy mûvészeti házat szeretne létrehozni, mi is ott kapnánk helyet.

Sz.K.

Továbbra is szeretnének tanulókkal foglalkozni Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a mestervizsga megléte. A céhek megalakulásával fonódik össze a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó mesterek képzése, akik mindig is jelentôs szerepet töltöttek be a szakember-utánpótlás kinevelésében. Ma már csak e cím birtokosai vehetnek benne részt.

Az elmúlt év végén több alkalommal is mestereket avattak Baranya székhelyén.

A Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnayeosinnal díszített, fával burkolt konferencia termében huszonhét szakmában több mint háromszázan vehették át mesterlevelüket, közöttük volt a mohácsi VARGA Zoltán autószerelô-mester is.

— Annak idején, hat évvel ezelôtt, amikor megszûnt a munkahelyem, egy volt kollégámmal, Szabó Balázzsal közösen hoztuk létre a mûhelyünket, amit családi összefogással, önerôbôl építettünk fel – idézi fel a kezdeteket Varga Zoltán autószerelô-mester. — A nyitás óta egyre bôvül a kuncsaft körünk, ami köszönhetô annak, hogy jó helyen található a szervizünk, meg annak is, hogy nem csak személygépkocsival, hanem

kisteherautókkal is foglalkozunk. Ô maga, másfél évtizeddel ezelôtt autóelektronikai mûszerészként végzett Pécsett a Széchenyiben, majd 2005-ben a mezôtúri fôiskolán munka mellett autógépész-mérnök oklevelet szerzett, miközben Lánycsókon a Varga Suzukinál dolgozott.

— Mindig is érdekeltek a gépek, s miután az autókban egyre több lett az elektronika, ezért jelentkeztem autóelektronikai mûszerésznek – folytatja tovább beszélgetésünket. — Annak idején középiskolásként a döntôbe is bejutottam az Országos Szakmai Versenyen, s a fôiskolát is azért végeztem el, hogy szakmailag mind több tudásra tegyek szert, meg a talpon maradás zálogát is ebben láttam. Ennek a szakmának szépsége a sok kihívásban van, hiszen naponta kell számos problémát megoldani, a hibák okát kideríteni. S hát ehhez nemcsak a saját tudásunkat, de a mûhelyünket is folyamatosan fejlesztenünk kell, hogy versenyben maradjunk a márkaszervizekkel.

Nem kis változást jelentett az életében, amikor megszûnt a munkahelye, s úgy döntött a jelenlegi tulajdonos társával közösen, saját céget hoznak létre. Az

indulást megkönnyítette, hogy az új helyükre követték ôket a régi kuncsaftjaik.

S miután elégedettek voltak a munkájukkal a hírük szájról szájra terjedt, folyamatosan nôtt a szolgáltatásaikat igénybe vevôk köre. Az elmúlt esztendôben pedig egy sikeres pályázatnak köszönhetôen, kétszeresére növelhették a mûhelyük alapterületét.

— Már korábban is volt alkalmazottunk, azonban a megnövekedett munka miatt újabbakat is kerestünk, jelenleg öten vagyunk – mondja Varga Zoltán.

— Tanulókkal pedig három éve foglalkozunk egy véletlennek köszönhetôen.

Miután hiába hirdettünk nem találtunk megfelelô embert, úgy döntöttünk, hogy kineveljük a saját utánpótlásunkat. Ekkoriban keresett meg bennünket egy fiú

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS

Maguk választják ki a tanulóikat A tanulóképzés egy lehetôség a cégek, vállalkozások számára, hogy kineveljék a saját szakembereiket, a nyugdíjba vonulók helyét olyanok vehessék át, akik már ismerik az általuk támasztott követelményeket. Pécsett az egyedi gépgyártással foglalkozó Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.-nél is e meggondolások alapján foglalkoznak tanulók képzésével a kezdetektôl.

— A tanulók képzése három helyen folyik a cégnél – mondja SALAMONNÉ MARÁCZI Erika, a tanulók képzését összefogó szakmai vezetô. — Két különálló tanmûhelyben, ahol elsôsorban a forgácsolók és a hegesztôk, valamint az

azzal, hogy nem talál Mohácson magának gyakorlati helyet, nem vennénk-e fel. Ô lett az elsô tanulónk, majd nem sokkal késôbb egy másik fiú is csatlakozott hozzá. Ôk már végeztek. Jelenleg három autószerelô és egy mûszerész gyakorlati képzése folyik nálunk. Szeptemberben pedig újabb kettô érkezik, akik már nyáron a szakmai gyakorlatot nálunk töltik. S miután ettôl a tanévtôl csak mester foglalkozhat velük, én vállaltam, hogy mestervizsgát teszek.

Mint mondja, már zajlott a tanfolyam, amikor módosították a rendeletet, mely szerint a szakirányú diplomával rendelkezôk mesterlevél nélkül is foglalkozhatnak tanulókkal, ô azonban úgy döntött ennek ellenére megszerzi a mesterlevelet.

— Egyáltalán nem bántam meg, hogy így döntöttem, több szempontból is hasznos volt – hangsúlyozza. — A felkészítô tanfolyam során több szakmabelivel is megismerkedtem, s az oktatókkal is személyes kapcsolatom alakult ki. E mellett felfrissítettem azokat a szakmai ismereteimet, amelyeket nem használok nap, mint nap. Több mûhelyben is jártam, ahol megnézhettem máshol mire helyezik a fô hangsúlyt, számos tapasztalattal lettem gazdagabb.

Számomra teljesen új ismereteket tartalmaztak a tanításhoz kapcsolódó, valamint a vállalkozás jogi hátterével foglalkozó elôadások.

Sz.K.

ipari gépészek gyakorlati képzése folyik mesterek irányítása mellett, valamint az egyik üzemcsarnokban egy elkülönített területen, itt a tényleges termelésbe történô integrálás, valamint a hiányok pótlása zajlik. A tanulóinkat a tényleges munkába vonjuk be, attól a pillanattól kezdve, hogy elsajátították az ehhez szükséges ismereteket. Az általuk készített munkadarabok a minôségi ellenôrzést követôen beépítésre kerülnek. A tanmûhelyekben egyszerre nyolcan tevékenykedhetnek, a többiek kint a termelésben egy-egy szakmunkás mellett dolgoznak.

Fontosnak tartják, hogy a tanulóik mire végeznek, magukénak érezzék az általuk támasztott elvárásokat. Úgymint, hogy a munkába pontosan érkezzenek, a munkaidô reggel hattól délután egy óráig tart, s ez alatt folyamatosan dolgozni kell.

— Természetesen ez egy hosszú folyamat eredményeként valósul csak meg, ugyanis a kezdeti idôben a kötöttségeket nehezen viselik, s akik nem bírják, hamar le is morzsolódnak. A jókat a végzést követôen, ha mód van, rá alkalmazzuk is – hangsúlyozza Salamonné Maráczi Erika.

Mint mondja, a tanulók kiválasztásakor felkeresik azokat a szakképzô iskolákat – Pécsett, Komlón és Mohácson –, ahol vasipari szakmákban folyik a képzés, s a lehetôségekhez mérten maguk választják ki a hozzájuk gyakorlatra kerülôket. Olyanok lehetnek ugyanis náluk tanulók, akiknek 3,5 felett van a tanulmányi átlaga, a gyakorlati jegye legalább 4-es, a szintvizsgán is jól szerepeltek. Jelenleg negyvennégy – másod- és harmadéves – épület- és szerkezetlakatos, ipari gépész és hegesztô sajátítja el náluk a szakmai fogásokat.

— A következô tanévtôl szeretnénk ennél többet foglalkoztatni, ötven felettire emelnénk a számukat – folytatja tovább. — Kísérletképpen ebben a tanévben elsôsöket is fogadtunk, az eddig szerzett tapasztalataink jók. A tanulóink összetétele vegyes képet mutat, ugyanis van közöttük olyan, aki nyolcadik után választott szakmát, de olyan is, aki az érettségit követôen, de néhányan a felsôoktatásban eltöltött hosszabb, rövidebb

25 idô után döntöttek úgy, hogy mégis inkább szakmát tanulnak. Most is van a hegesztôk között egy, aki néhány szemesztert elvégzett az egyetemen. Az érettségizettek között többen a végzést követôen is maradnak, de a dolgozóink között vannak olyanok is, akik már a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után szívesen maradtak volna, azonban akkor nem volt hely, de ma már ôk is nálunk dolgoznak, néhányan több külföldön töltött év után.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy akik náluk végeztek, de csak késôbb tértek ismét vissza, szinte néhány napos betanulást követôen fel tudták venni a ritmust, s könnyedén teljesítették a cég által támasztott minôségi követelményeket.

— Évente két alkalommal értékeljük a tanulóink teljesítményét, amelynek során pontozzuk ôket és az elért pontszám alapján növeljük az ösztöndíjukat – emeli ki Salamonné Maráczi Erika. — Külön pontozzuk, hogy mennyire tudnak önállóan dolgozni, mennyire vigyáznak a környezetükre, milyen a tanulmányi eredményük, kiemelt helyen kezeljük a gyakorlati jegyüket és a hiányzásaik számát, ez utóbbival igyekszünk minél inkább rászorítani ôket arra, hogy folyamatosan vegyenek részt a szakmai gyakorlaton. Az elért pontszám alapján az alap ösztöndíjuk felett nyolc-, huszonnégyezer forint közötti összeget is kaphatnak, így havonta akár 43.000 forintot is megkereshetnek, s ha valaki közülük hiányszakmát tanul, annak az plusz 30.000 forintot jelent. Ebbôl az összegbôl csak a tb-éjüket kell kifizetniük. Két kizáró ok van azonban, amikor valaki nem részesülhet ezekbôl a plusz juttatásokból. Az egyik, ha valaki nem éri el a 3,5-es átlagot, a másik pedig az, ha sokat hiányzott, és a mulasztott napjainak száma meghaladja a gyakorlati idô 25 százalékát.

Sz.K.

26

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kisgéczi László Léta-Ker Kft. Bátraké a szerencse: látványos fejlôdés a Léta-Kernél A 150 m2-es faházból egy 2000 m2 alapterületû, kétszintes épület lett, 12 munkatárs helyett 29-en dolgoznak az építôanyag-, fürdôszoba-szaniter-, festék- és barkácsárut forgalmazó, a PBKIK TOP 100-as listáján szereplô pécsi Léta-Ker Kft.-nél, amely látványos fejlôdésen ment keresztül az elmúlt tíz évben. A klasszikus nehézépítésû anyagokat kiegészítették a lakás- és házfelújításhoz szükséges termékekkel, amelyhez raktárak, tárolóhelyek épültek. Burkolatot kapott a jelentôs nagyságú telephely területének 2/3-a, idén pedig megkezdik a géppark frissítését.

— Itt sosincs megállás – fogad Kisgéczi László, a családi vállalkozás ügyvezetôje, aki az udvaron álló sátrakat mutatja az éppenhogy belakott új irodája ablakából. — Már a 14. Léta-Ker családi napot rendeztük meg, most is nagy sikerrel. Sokan jöttek kisgyerekekkel, hiszen nekik szólt a szórakoztató programok nagy része. Amellett, hogy természetesen ezen a módon is szeretnénk minél több emberrel megismertetni a termékeinket, vállalati filozófiánk része, hogy azoknak, akiktôl jövedelmünk nagyobb része származik – tehát a város, illetve a környezô települések lakosságának –, így köszönjük meg, hogy minket választanak. Ezt nevezhetjük társadalmi felelôsségvállalásnak is, amibe különbözô kulturális rendezvények, sportesemények, óvodák támogatása is beletartozik. Bár számos információt osztunk meg termékeinkrôl és azok felhasználhatóságáról az interneten is, a személyes találkozásban és kommunikációban még mindig sokkal jobban hiszünk.

— Ahogy az ember körülnéz ebben az új épületben, szinte okafogyottá válik a kérdés, hogy mi történt a Léta-

Kerrel az elmúlt években, hiszen szembeötlô a változás.

— Négy évvel ezelôtt készült el áruházunk egyik szárnya, mára pedig majdnem befejeztük a második ütemet is, így létrejött az a fürdôszobaburkolat- és szaniter-bemutatóterem, ami régóta nagy álmunk volt. Szerettük volna, hogy legyen egy olyan hely a városban – tudomásom szerint a régióban is a párját ritkítja –, amely életképeket, lakberendezési filozófiákat is megjelenít és túlmutat az egyszerû, hétköznapi fürdôszoba-belsôkön. Emellett az új épületben tervezünk egy kisebb barkácsáruházat nyitni azzal a céllal, hogy mindenki találja meg az otthoni, ház körüli barkácsoláshoz szükséges eszközöket, anyagokat. Telephelyünk a keleti városrészben található, ahol abszolút nincs ilyen jellegû vásárlási lehetôség, a Baumax kiesésével egyébként is szûkült a kínálat Pécsett. Azt gondolom, hogy a „csináld magad”-megoldások egyre inkább elôtérbe kerülnek, hiszen az állami támogatások következtében élénkülô építési kedv már most szakember-hiányhoz vezetett. Egy jó kômûvesre vagy burkolóra hónapokat kell várni, így az emberek rákényszerülnek arra, hogy maguk végezzék el az apró munkákat. Ehhez viszont szerszámokra és egyéb segédanyagokra van szükség.

— Jó adag bátorságra vall, hogy ilyen mértékû fejlesztésbe fogjanak akkor, amikor még nem látszott elôre az építôipar élénkülése, nem?

— A forgalmat tekintve eddig sem voltak rossz éveink. Az persze tény, hogy 2003/2004-gyel szemben, amikor országosan 40 ezer lakás épült, az utóbbi években mintegy 5-6 ezer új lakás kulcsát adhatták át tulajdonosának, így megnôtt az ingatlan-felújítások száma. Ugyan ez egy másik piac, viszont mi ezen a piacon is

megtaláltuk a számításunkat, mert tudtunk alkalmazkodni a megváltozott igényekhez. Úgy gondolkodtunk, hogy elôrefelé kell menekülni, mert a helyzet nem maradhat mindig rossz vagy kevésbé jó.

Lehetôség szerint akkor kell beruházást indítani, amikor a gödör alján vagyunk, hogy mire elérkezik a fellendülés, elkészüljön az infrastruktúra. Most jól számítottunk, de talán ebben van egy nagy adag szerencse is.

— Nyilván azért nem ilyen egyszerû, hogy eldöntjük: építünk egy áruházat.

— Mivel vannak jobb és rosszabb idôszakok egy vállalkozás életében, mindig készülni kell a változásra, szükséges a tervszerû gondolkodás és a tartalékképzés. Az elôzô jó évek nyereségét erre a beruházásra fordítottuk. Az élet sokszor produkál váratlan helyzeteket, amelyekre fel kell készülni.

— Miként tudja magát pozícionálni a Léta-Ker a hasonló vállalkozásokhoz képest?

— Vásárlóink mást keresnek, mint néhány éve és más igényeket támasztanak felénk. Tízegynéhány évvel ezelôtt nem volt elvárás, hogy küldjünk egy sms-t egy fuvarról vagy készítsünk elszámolást, esetleg e-mailen küldjük át a szállítóleveleket az ügyfélnek. Most már sokan úgy építkeznek, hogy megbíznak egy szakembert az összes munkával, beszerzéssel, de szeretnének tudni a vállalkozó minden lépésérôl. Ezeket az igényeket ki kell tudni szolgálni. Vagy említhetem a kulturált körülményeket, hogy az idôjárás ne okozzon gondot sem az áruban, sem a kiszolgálásban. Ezért épültek a tárolóink, ezért fejlesztjük a gépparkunkat, autóflottánkat, mert fontosak számunkra azok, akik itt vásárolnak.

Kis Tünde

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság Lévai Ildikó, az Infra-Med Kft. cégvezetôje

Sportolni márpedig kell!

Egészségügyi vállalkozás vezetôjeként – mondhatnánk – foglalkozásából eredôen kötelezô sportolnia Lévai Ildikónak, hiszen egy pécsi, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás élén példát illik mutatnia ügyfeleinek, partnereinek. De Ildikó nem ezért húzza fel a sportcipôt, a korcsolyát vagy a sítalpat, hanem a mozgás szeretetéért, a kikapcsolódásért, a feszültség levezetéséért.

Mindezt kiegészíti egy egészségterápiás eszköz alkalmazásával is, így akár két lábon járó reklámja is lehetne az Infra-Mednek.

— Gyermekkorom óta sportolok és soha nem hagytam ki hosszú idôt. Korábban, tanítás mellett aerobic órákat is tartottam, ahol esténként 70-240(!) hölgy tornázott egy idôben, ez ma már szinte elképzelhetetlen – idézi fel talán egyik legnagyobb, testmozgáshoz köthetô élményét Lévai Ildikó. — Jelenleg heti 2-3 alkalommal csoportos edzéseken veszek részt kiváló edzôknél. Szeretek korizni, kirándulni, és minden évben alig várom a síelést, no meg az alkalmakat, hogy táncolhassak.

— Milyen szerepet játszik a sport az életében? Volt-e hagyománya az iskolában vagy a családban?

— Rendkívül fontos a testmozgás, „karbantartás”, feszültségoldás, kikapcsolódás céljából nélkülözhetetlen. A sport fura módon egy sikeres sportiskolai felvételhez (ahová aztán költözés miatt mégsem jutottam el), a Bálicsban töltött aktív nyarakhoz, majd a tanítóképzô fôiskolai tesi szakhoz köthetô. Meghatározóak voltak számomra a középiskola tanáregyéniségei, a szertorna edzések és a túraversenyek – akár 30, egyszer pedig 50 km-es teljesítménytúra – élményei, amelyek kialakították bennem a sportra való igényt és nyitottságot. Felejthetetlenek a családommal és a társaságunkkal tartott terem- és strandröpi szeánszok, ahogy Bogi hastánc- és Móni salsaórái is az elmúlt években. Most éppen egy bakancslistás ejtôernyôs tandemugrásra készülök.

— Ez izgalmasan hangzik. Az egészségügyi szolgáltatást végzô vállalkozás, amelyet

27 mikroér-mûködés stimulációja bizonyítottan pozítívan hat a betegekre, valamint segíti a sérülések, balesetek utáni gyorsabb felépülést, és az azonnali fájdalomcsillapítást. Nem hagyatkozhatunk csak az eszközre, nekünk is tennünk kell egészségünkért!

— Milyen többletet ad a sport önnek?

— Tartást, fizikai és lelki értelemben is.

Emellett örömforrás és mindennapi szükséglet.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére is kihat?

— Önismeretre nevel, megtanít másokra és a környezetemre figyelni, valamint arra, hogy nem vagyunk egyformák. A sportban – segítség

– a futócipôtôl a korcsolyáig

vezet, olyan terápiát is nyújt, amely pozitívan hat többek között a fizikai erônlétre. Emellett talán nem is kellene sportolnia, nem?

— Sportolni márpedig kell! Ma, amikor egyre nô a várható élettartam, nagyrészt életmódunk dönti el, hogy az évtizedekig tartó orvoshozjárásgyógyszerszedés ördögi körére kárhoztatjuk magunkat, vagy meghosszabbítjuk hasznos, aktív éveink számát. Jó volna naponta tennünk azért, hogy a testtudatosság, a fizikai erônlét és önmagunk mentális fejlesztése lételemünkké váljon.

Szerencsére ma már a tudomány nem csak a gyógyszerkísérletekre, hanem a beavatkozásmentes technikára is kiterjed. A BEMER fizikai érterápia az egészséges ember számára egyedülálló prevenciós eszköz. Minden családban ott lenne a helye! Sportolók számára – ha csak egy jellemzôjét emelem ki – „legális dopping”, amely akár 30%-kal hatékonyabbá teszi az oxigénhasznosulást, így nô a teljesítmény, késôbb következik be a kifáradás és gyorsabb a regeneráció. A

nélkül – egy sportmúlttal nem rendelkezô nehezen találja meg a magához illô mozgásformát. Az edzôtermek divatból tele vannak hobbisportolókkal, akik nem értik, miért nem fogynak le vagy nem érik el a kitûzött célt. Egy jó szakember segíthet a megfelelô mozgásforma kiválasztásában, erre sajnos nagyon kevesen gondolnak, amikor életükben elôször mozgásra szánják el magukat.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Alapvetôen döntés és igény kérdése. Pici gyerekek mellett logisztikai bravúrt igényel, de ha a fiamat úszni vittem, az óra alatt a mellette lévô sportpályán kocogtam. A 20 szülôbôl egyedül...

Amióta a gyermekeim felnôttek, persze egyszerûbb. Néha rendkívül nehéz az idôkényszer miatt a munkával összeegyeztetni a sportot, viszont ennél sokkal nehezebb, ha magammal kell megküzdenem egy fárasztó nap után: ejtôzöm-e vagy felhúzom a futócipôt...

K.T.

28

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis pécsi gasztrokörkép VI.

fesztivál

Mindig csak a fesztivál Egyáltalán nem megoldhatatlan feladat tisztességes borfesztivált csinálni. Vagy legalább olyan fesztivált, ahol a bor megkapja a kellô tiszteletet. Ezt például onnan is lehet tudni, hogy másoknak sikerül. Valahogy Pécsen – szervezôtôl szinte függetlenül – mégis évrôl-évre ugyanazok a problémák bukkannak fel. És a problémák nem csak a borral kapcsolatosak.

Pécs a fesztiválok városa. Meg Szeged. Meg Veszprém. Meg Budapest.

Meg még egy csomó település, amelyek önkényesen – esetleg önkéntelenül – idôrôl idôre magukra aggatnak valami nagyon hasonló címet. És a „több mint” kezdetû szlogeneket talán most hagyjuk is. Mindenesetre jól látható, hogy hatalmas a kínálat és ezek a fesztiválok (fesztiválozó városok) nem csak régión belül versenyeznek. Már, aki meg tudja ugrani azt a szintet, hogy ne csak a saját városának lakóit vakítsák el egy-egy pillanatra, hanem minden évben teljesítsenek egy elvárható szintet. Amire alapozni lehet, mondjuk turisztikailag,

akár. Programok, szolgáltatások terén és ezek marketingjérôl sem elfeledkezve.

Mindezt következetesen.

Mert, ha az ötlet és a szándék meg is van, Pécsen a következetesség biztosan hiányzik. Csak az elmúlt öt évben megszámlálhatatlan cég és vezetô szervezett presztízsfesztivált, alkotott meg új koncepciót, pozícionált újra terméket és célzott meg közönséget. Volt olyan, igencsak hektikusra sikeredett féléves idôszak, amikor a bérlôknek – akik ugye jó esetben egészéves csomagot vettek a város összes szabadtéri fesztiválján való megjelenésre – négy különbözô céggel kellett szerzôdniük. Cserébe egy sorsjegyet kaptak, mert ugye a garantálható vendégszám és fogyasztás – természetesen a kiállító versenyképességét megelôzve, de nem felfüggesztve – csak valamilyen következetességre alapulhat.

Persze mentegetôzni nem biztos, hogy illik, de lehet, és szabad. Éppen ezért tekintsünk el talán például az idôjárás által okozott problémáktól, mert az

mindig benne van a pakliban. Decemberben-januárban – vagyis, amikor a következô éves fesztiválnaptár összeáll – még nem lehet sejteni, hogy az idei elsô nagyszabású és ingyenes szabadtéri fesztivált az idôjárás tükrében a köznyelv csak Bor, Zápor, Pécs néven emlegeti majd. De legalább az emlegetett fesztiválnaptár lenne! Mert eddig azért minden év elején ki szokott adni a város egy ilyet, ami aztán úgyis mindig módosult, de legalább valami alapján lehetett saccolni. Meg elosztani az egészet egy kábéval. De idén ilyen fesztiválnaptárt nem láttam, pedig az idôjárásnál azért ez kiszámíthatóbb kellene, hogy legyen.

Szóval az egésszel vannak bajok, és vannak kérdések, amik – tényleg mindentôl függetlenül – nincsenek rendezve. Apróságnak tûnô körülmények, amik mégis profivá tesznek egy rendezvényt. Vegyük például a pohár dolgát.

Teljességgel megértem, hogy aki fröcscsöt akar inni, annak megfelel a mûanyagpohár. Nekem is megfelel. Ugyan ilyenkor adja magát Maribor példája, hiszen a nem csak méretében Pécshez hasonlítható Szlovén város, Európa kulturális fôvárosaként egész komoly kis összeget fordított az ideális fröccspohár megalkotására 2012-ben. Na, nem vagyok telhetetlen, már azzal is elégedett lennék, ha tisztességes, hagyományos és tiszta poharat bérelhetne, akinek igénye van rá a pécsi fesztiválokon. Amit aztán ki is cserélnek, ha egy másik tiszta kell. Ha már egy borvidéki város a rendezvénye nevében is szerepelteti a bort, mert az arra utal, hogy fontos neki. És, akkor most tényleg csak egyetlen apró körülményrôl volt szó – a kelleténél talán részletesebben – és tíz ennél még fajsúlyosabb apróságról nem.

Például a kínált borok és ételek minôsé-

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

VÁMKÓDEX

Az Uniós Vámkódex helyes alkalmazása Jelentôs változások után 2016. május 1-jén hatályba lépett az Uniós Vámkódex és vele együtt a végrehajtására kiadott rendeletek, nemzeti jogforrások is, új kihívások elé állítva a jogalkalmazókat. Fôként a „harmadik országokkal” folytatott export-import esetén elengedhetetlen a joganyag ismerete. A NAV Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóság Vám Fôosztályának munkatársai az új kódex helyes alkalmazásáról tartottak tájékoztatást vállalkozóknak a kamarában.

Az Európai Unió egyik alapja a vámunió, melynek egyik igazán jelentôs mérföldköve a tagállamok addig különkülön szabályozott vámeljárásainak az 1992 októberében elfogadott Közösségi Vámkódexbe történô integrálása volt, melyet most az Uniós Vámkódex helyez hatályon kívül.

Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (továbbiakban: Vámkódex) az általános szabályokat és eljárásokat tartalmazza, amelyek az Unió és az Unión kívüli országok közötti áruforgalommal kapcsolatban bevezetett vámtarifa és szakpolitikai intézkedések végrehajtását biztosítják.

Ehhez kapcsolódnak szorosan az Uniós Vámkódex végrehajtási rendeleteiben foglalt (a Bizottság (EU) 2015/2446, 2015/2447 és 2016/341 számú felhatalmazáson alapuló rendeletei)

gérôl, vagy hogy kézmûves cukorkának számít-e, ami egy lengyel gyárból gurul ki kamionszámra. Vagy a mirelitlangalló kérdésérôl. Vagy arról, hogy az adventi vásárban (?) 2 dl alatt nem adnak ki forralt bort – ellenben letolás az bizony jár az érdeklôdônek. Hiszen ki van írva. De ezek mind-mind orvosolható dolgok, ha az igény, a szándék és a következetesség megvan. Reméljük, hogy elôbb-utóbb meg is lesz.

Gûth Ervin

Információs nap a kamarában szabályok, valamint a tagállamok nemzeti jogforrásaiban rögzített normái is (pl: az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény és az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.)

NGM rendelet).

A Vámkódex új rendelkezései közül kiemelendô, hogy a vámhatóságok közötti, továbbá a vámhatóságok és gazdálkodók (ide nem értve az utasforgalmat) közötti információcsere módjaként kizárólag az elektronikus adatfeldolgozási eljárást írja elô. A kérelmek, engedélyek minden tagállamban kizárólag azonos formában, határidôkkel, egyezô feltételekkel készülhetnek el, biztosítva ezzel a versenysemlegességet. Az erre alkalmas elektronikus felületeket 2020. december 31-ig kell majd kialakítani, addig az átmeneti szabályozás az irányadó.

Lényeges újdonság a vámeljárások körének és tartalmának változása is. A különbözô gazdasági vámeljárások (pl. aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás) esetében az alkalmazott vámeljárások nem csak elnevezése változik (gyûjtônéven „különleges eljárások”), hanem az is, hogy az aktív feldolgozás vámeljárás vám-visszatérítéses formája, valamint a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás megszûnik (helyét a némileg más körben alkalmazandó meghatározott célra történô felhasználás veszi át).

Komoly változások fogják érinteni azokat a gazdálkodókat, akik már rendelkeznek Engedélyezett Gazdálkodói (AEO) tanúsítvánnyal, illetve azokat is, akik csak a jövôben tervezik megszerezni ezt a státuszt. A változások közül a legfontosabb, hogy az Engedélyezett Gazdálkodói státusz megszerzéséhez, valamint fenntartásához új feltételként a gazdálkodóknak igazolniuk kell, hogy az adószabályokat nem sértették meg súlyosan vagy ismételten, biztosítaniuk kell az áruforgalmuk szigorú ellenôrzését és igazolniuk kell, hogy rendelkeznek kellô szakértelemmel, vagy szakmai képesítéssel.

A már megszerzett AEO tanúsítványok nem veszítik el érvényességüket, ugyanakkor a vámhatóság felül fogja vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e az újonnan felállított követelményeknek.

A Vámkódex lehetôséget biztosít az új típusú vámjogi egyszerûsítésekre is.

Ezek – az önértékelés, a központi vámkezelés, valamint a nyilvántartásba való bejegyzéssel történô árunyilatkozat adás – engedélyezése csak a vámügyi egyszerûsítés típusú Engedélyezett Gazdálkodói tanúsítvány birtokában kérelmezhetô. A központi vámkezeléssel a gazdálkodóknak arra nyílik lehetôségük, hogy a letelepedési helyük szerint illetékes vámhivatalnál nyújtsanak be vámáru-nyilatkozatot olyan árukra vonatkozóan, amelyeket egy másik vámhivatalnál állítanak vám elé. Az önértékelés pedig arra biztosít lehetôséget, hogy bizonyos vámalakiságokat a vámhatóságok helyett a gazdálkodók végezzenek el, például meghatározhatják a fizetendô vám összegét, valamint végrehajthatnak olyan ellenôrzéseket, amikre eddig kizárólagosan a vámhatóság volt jogosult.

Aki pedig a vámügyi egyszerûsítés típusú engedélye mellett vámjogi szempontból megfelelô nyilvántartással (szoftverrel) is rendelkezik, akkor a vámhatóság által elérhetô nyilvántartásába bejegyzéssel teljesítheti a vám-árunyilatkozat adási kötelezettségét (nyilvántartásba való bejegyzéssel történô árunyilatkozat adás).

Részben módosultak a vámérték meghatározásának szabályai is, ugyanis megváltozott az ügyleti érték fogalma, annak elemei, és az azt módosító vagy csökkentô tényezôk is részben újak. Összefoglalva az Uniós Vámkódex szemléletében is jelentôs újdonságokat tartalmaz, melynek egyértelmû célja a jogszerû kereskedelem megkönnyítése és a csalás elleni küzdelem az egyszerû, gyors és egységes vámeljárások és engedélyezési folyamatok biztosításával.

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPA NETWORK

Kkv-k számára elônyösebb

uniós közbeszerzési jogszabályok Az EU-ban minden évben több mint 250 ezer közigazgatási szerv szerez be árut, illetve rendel meg szolgáltatást vagy építési beruházást. Ezeknek a közbeszerzéseknek az összértéke az uniós GDP mintegy 14 százalékát teszi ki. Sok minden tartozik ide az infrastrukturális beruházásoktól kezdve az állam által nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges eszközök beszerzéséig. Jelenleg a kisés középvállalkozások a közbeszerzési szerzôdések összértékének csak 31-38 százalékát „nyerik el”, ami sokkal kevesebb annál, mint amekkora részesedést a gazdaságban betöltött összsúlyuk indokolna. Az új uniós közbeszerzési jogszabályok egyik fô célkitûzése, hogy növelje a kis- és középvállalkozások részvételét az uniós közbeszerzési eljárásokban.

2016. április 28-ától minden tagállamban kötelezô végrehajtani az Európai Unió új közbeszerzési szabályait, amelyeket 2014 januárjában fogadott el az Európai Parlament. A tagállamoknak a fôszabály szerint 24 hónap állt rendelkezésükre, arra, hogy az új irányelveket nemzeti jogukba átültessék. A teljes elektronikus átállásra a központi beszerzô szervezetek vonatkozásában 36 hónap, más ajánlatkérôk esetében pedig 54 hónap áll rendelkezésre.

Magyarországon az új közbeszerzési törvény – az elektronikus eljárásokhoz kapcsolódó kivételtôl eltekintve – 2015. november 1-jén lépett hatályba.

A közbeszerzési jogszabály-csomag három elembôl áll: ■ közbeszerzésekrôl szóló 2014/24/EU irányelv – korábbi 2004/18/EK irányelvet váltja fel ■ közszolgáltatók beszerzéseire irányadó 2014/25/EU irányelv – 2004/17/EK irányelvet váltja fel ■ a koncessziós szerzôdésekrôl szóló 2014/23/EU irányelv – önálló irányelvként eddig nem szabályozott terület Az új jogszabályok biztosítani hivatottak, hogy az európai cégeknek ugyanolyan lehetôségeik legyenek a közbeszerzés világpiacán,

mint amilyenekkel versenytársaik rendelkeznek Európában. Az Európai Unióban 2010-ben mintegy 420 milliárd euró állt a közbeszerzési szerzôdéseket megnyerô vállalkozások rendelkezésére. Ennek az összegnek körülbelül 84 százalékáért versenybe szállhatott bármilyen cég, a világ bármely országából – egyedül a közüzemi és a védelmi ágazatban voltak korlátozások az ajánlattevô származási országát illetôen. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a külföldi cégek a rendelkezésre álló 556,25 milliárd eurónak csak a 32 százalékára pályázhatnak. Japánban ez az arány még ennél is kisebb, csupán 28 százalék. A korlátozások olyan ágazatokat érintenek, melyekben az európai vállalkozások különösen versenyképesek: az építôipart, a tömegközlekedést, az orvostechnikai eszközök ágazatát, az energiatermelést, a gyógyszeripart stb.

Az EU – annak érdekében, hogy Európaszerte egyenlô versenyfeltételeket biztosítson valamennyi cég számára – harmonizált minimumszabályokat alkotott. Ezeket a nemzeti jogrendbe átültetett elôírásokat azokra az ajánlattételi felhívásokra kell alkalmazni, amelyeknek az értéke meghalad egy bizonyos összeget. Ennek oka az, hogy a nagyobb értékû közbeszerzések feltehetôen más EU-országok vállalkozásainak érdeklôdésére is számot tartanak. Az értékhatárt meg nem haladó értékû közbeszerzésekre a nemzeti szabályok irányadók (a tagállami elôírásoknak azonban összhangban kell lenniük az uniós jog alapelveivel). Ezeknek az eljárásoknak a lebonyolítása, menete egyszerûbb lehet a más EU-országok vállalkozóinak részvételével zajló tenderekénél.

Minden közbeszerzési eljárásra érvényes, hogy az ajánlatkérô szerv: — nem alkalmazhat megkülönböztetést egyik vállalkozással szemben sem azzal az indokkal, hogy a cég székhelye egy másik EU-országban van; — nem utalhat konkrét márkára, védjegyre vagy szabadalomra az általa beszerezni kívánt termékek és szolgáltatások jellemzôinek leírása során; — nem hagyhat figyelmen kívül olyan igazoló

dokumentumokat (tanúsítványokat, képzettséget igazoló okleveleket stb.), melyeket egy másik tagállam bocsátott ki, amennyiben ezek az okmányok ugyanolyan szintû biztosítékot nyújtanak, mint a saját országában kibocsátott dokumentumok; — köteles a tenderekkel kapcsolatos összes információt minden érdekelt cég rendelkezésére bocsátania, függetlenül attól, hogy a kérdéses vállalkozást melyik EU-országban jegyezték be.

Ha egy ország rendszeresen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az európai vállalkozásokkal szemben, a Bizottság tárgyalást kezdeményezhet a probléma megoldására.

Amennyiben ez nem jár sikerrel, az EU korlátozhatja a szóban forgó ország cégeinek hozzáférését az uniós piacokhoz, például egy adott ágazatot célzó korlátozásokkal, vagy az országból származó árukra, illetve szolgáltatásokra alkalmazott büntetô ár kiszabásával.

Értékhatárok, melyek elérése esetén az uniós szabályok érvényesek Központi kormányzati szervek ≥ 135 000 EUR Árubeszerzésre irányuló szerzôdések (ami a védelem területét illeti, csak a 2014/24/EK irányelv III. mellékletében felsorolt szerzôdések) ≥ 209 000 EUR A 2014/24/EK irányelv III. mellékletében fel nem sorolt védelmi termékek beszerzésére vonatkozó szerzôdések ≥ 5 225 000 EUR Minden, építési beruházásra vonatkozó szerzôdés Egyéb közigazgatási szervek ≥ 209 000 EUR Minden, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerzôdés ≥ 5 225 000 EUR Minden, építési beruházásra vonatkozó szerzôdés www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Folyamatosan fejleszteni kell TELEKY Zoltán néhány év alatt a gasztronómia több szegmensében is új lendületet hozott Pécsre. Vállalkozásának portfóliójában cateringszolgáltatás, menüztetés és étterem is szerepel. Kihívásokról és lehetôségekrôl is kérdeztük.

— Szükségszerû elôremenekülésrôl, vagy inkább tervezett fejlôdésrôl van szó az esetetekben?

— A szándék egy cateringszolgáltatás kialakítása volt, amihez báziskonyhára van szükség, hogy a mûködtetés folyamatos lehessen. Ez volt a Teleky Bistro az Expo Centerben, ami úgy gondolom, hogy felülmúlta az elvárásainkat, önmagát. Komoly mérföldkô volt 2011-ben a Tudásközpont étkezôjének az üzemeltetésérôl szóló pályázat, és utána minden évben nyitottunk egy egységet. Ez egy kicsit megelôzött engem is, és utol kellett érnünk magunkat.

Adminisztratív terhek csökkentése a kkv-k helyzetbe hozásának érdekében NYILATKOZATI ELV – A gazdasági szereplôknek az ajánlatok benyújtásakor igazolások helyett a gazdasági szereplô nyilatkozatából álló ún. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot (ESPD) kell benyújtania elôzetes bizonyítékként a kizáró okok és az alkalmasság igazolására. A tényleges igazolásokat végül csak a leendô nyertesnek kell benyújtania.

Az Európai Bizottság által kifejlesztett formanyomtatvány elektronikusan kitölthetô verziója április közepe óta már elérhetô az Európai Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/growth/single-market/public-procurement/e-procurement/espd /index_en.htm Tekintettel arra, hogy az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum folyamatos fej-

31

JÓ HELY / ENTERPRISE EUROPE NETWORK

embert kinevelve már tehetnénk valamit. Van, aki azt mondja, hogy nem lehet jó szakembereket kitanítani, de én nem így látom. Érdekeltté kell tenni a tanulókat, hogy tanuljanak.

— Összességében milyen a vendéglátás állapota?

— Nem olyan állapotban van, mint 20 évvel, ezelôtt, azaz nem lehet ezzel most igazán pénzt keresni. Fôleg, akik ekkorára nôttek. Folyamatosan a túlélésre játszunk, miközben folyamatosan fejleszteni, megújulni kell. Az áfa-csökkentés valóban hozhat elôrelépést.

— Milyen új helynek, változásnak örülnél a városban?

— Az új vásárcsarnokot nagyon várom, minden téren nagy fejlôdést hozhat. Örülnék, ha letisztulnának a dolgok, mert nagyon sok új hely nyílt, és szerintem jó irányba haladunk. Talán a szakmabelieket inspirálja Széll Tamás gyôzelme, a Bocuse d’Or európai döntôjén. Budapest csak kétszáz kilométerre van, de mégis hatalmas a különbség. Örülnék, ha az étterembe látogatás kultúrája erôsödne.

G.E.

— A déli menüztetés minôségében és választékában is tudtatok újat mutatni. Nehéz volt ezt így felépíteni?

— Nem nehéz, én úgy gondolom, hogy ez szemléletbeli különbség, amit azóta már mások is követnek. Ez jó dolog, mert elôrelendíti a vendéglátást. A szakmával és önmagammal kapcsolatban is van egy elvárásom. Az ételeket én így szeretném elkészíteni, mert így is enném meg.

— A régió szakemberhiánya mennyire érint titeket?

— Egyre inkább. Eddig nem volt ez annyira meghatározó, de például most már hiába szeretnénk, nem tudunk bôvülni, mert nincs munkaerô. Az oktatásban hatalmas problémák vannak. Például van 2-3 hely, ahol az összes tanuló lecsapódik, és a város, a régió más, jó éttermeiben meg nincs tanítható ember.

Pedig a szakma érdekében, egy jó szak-

lesztés alatt áll, az online formanyomtatványra vonatkozó észrevételeket a Bizottság örömmel veszi.

NAGY ÉRTÉKÛ SZERZÔDÉSEK RÉSZEKRE BONTÁSA – A nagy értékû szerzôdéseket az ajánlatkérôknek fôszabály szerint részekre kell bontaniuk annak érdekében, hogy a kkv-knak is legyen esélyük a pályázásra. A részekre bontás végezhetô mennyiségi alapon, amikor is az egyedi közbeszerzések nagyságának meghatározásakor jobban figyelembe veszik a kkv-k kapacitását, vagy minôségi alapon, a különbözô érintett ágazatoknak és szakosításoknak megfelelôen.

BÍRÁLAT EGYSZERÛSÍTÉSE – A bírálat folyamatát könnyíti meg, hogy nyílt eljárás esetén az értékelés és a bírálat sorrendje felcserélhetô, így lehetséges, hogy ajánlatkérô ne végezze el azon ajánlatok érvényességi bírálatát, amelyek az értékelési szempontokra tekintettel nem le-

hetnek az adott eljárásban legkedvezôbb, vagy második legkedvezôbb ajánlatok sem. A legkedvezôbbnek minôsített ajánlattevôt 5 munkanapos határidôvel fel kell hívni az igazolások megküldésére.

Közbeszerzési Információs Rendszer A Közbeszerzési és Információs Rendszer (SIMAP portál) európai uniós közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információkkal várja az érdeklôdôket. A portálon keresztül díjmentesen hozzá lehet férni az uniós közbeszerzések hirdetményeinek adatbázisához (TED – Tenders Electronic Daily), amely az EU Hivatalos Lapjában megjelenô összes nagy értékû európai közbeszerzési felhívás részleteit ismerteti. A SIMAP-on keresztül a tagállami közbeszerzési adatbázisokat is el lehet érni.

További információk: http://ec.europa.eu Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

32

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Urbán Ernô – Mercedes Benz C350e Elsô olyan tesztünkben ahol zöld rendszámos autó a fôszereplô, Urbán Ernô a rendezvénytechnikával és digitális tartalomszolgáltatással foglalkozó ERLA cégcsoport ügyvezetôje a Pappas Auto konnektorról is tölthetô C-osztályos Mercedesét próbálta ki. Már az elsô villanymotorral megtett méterek is különlegesek voltak.

— Még sosem vezettem elektromos meghajtású autót, így megdöbbentem, hogy milyen síri csendben indul el a kocsi. Sôt már az elindulás elôtti pillanatok is érdekesek, hiszen amikor megnyomom a start gombot, nem indul el a belsôégésû motor, csak a kocsi kerül készenléti állapotba.

— Tavaly televíziós autós magazint készített a cége, így a technológia nem lehet ismeretlen.

— Valóban nem az, tüzetesen körül jártuk a kérdést, hiszen ma ez az egyik legizgalmasabb területe az autózásnak.

De egészen más érzés mikor a pécsi utcákon próbálhatom ki ezt a technológiát, ráadásul ilyen vonzó köntösben.

— Elsôre kevésnek tûnhet az a 31 kilométer, amit elektromotorral képes megtenni a C350e, valójában mire elég ez a táv?

— Ha valaki 20 kilométerre lakik a munkahelyétôl és ott is tudja tölteni a kocsit, akkor arra, hogy hétközben akár be sem kell indítani a benzinmotort. De ennél sokkal komplexebb a kép. Szerintem

a legfontosabb, hogy meg kell változtatni a gondolkodásmódunkat, a vezetéshez való viszonyunkat, sôt ha nem akarjuk ezt megtenni, akkor is hatással van ránk az autó. Képesek vagyunk szabályozni az autó emisszióját, így otthon elinduláskor és hazaérkezéskor károsanyag kibocsátás nélkül tehetjük meg az utolsó kilométereket. Az üzemmód választó kapcsolónak van egy olyan állása, ahol tartalékolhatunk elektromos áramot. De gurulhatunk néma csendben például a belvárosi utcákon, és ez tökéletesen illik is a Mercedes eleganciájához.

— És ha nem akarunk figyelni a meghajtásra, akkor hogy viselkedik az autó?

— Kipróbáltam klasszikus hibrid üzemmódban is. Lenyûgözô ahogy a középsô monitoron követhetjük, hogyan hajt a két motor, hogyan szabályozza a töltést. Elképesztôen intelligens lehet a vezérlés, mert villámgyorsan vált az állapotok közt. Ha egészen hétköznapi autóként nézzük, akkor pedig a kifinomultsága és az ereje az ami meggyôzô.

A benzinmotor beindulása után is hihetetlenül csendes marad az autó, és amikor egyszerre hajt a két motor, akkor úgy megy mint egy sportkocsi.

— Ha eltekintünk a hajtáslánctól, milyen autó a C350e?

— Elôször is gyönyörû. Ez a fehér szín, a fekete üvegtetôvel és a nagy kerekekkel kiemeli a formát. A hosszú motorháztetô és a rövid far klasszikus recept az autóiparban, dinamikus és elegáns. A Mercedes új formanyelve a far lágyabb vonalaival pedig nagyon tetszik nekem. Tökéletesen hozza azt a diszkrét eleganciát, amit a márkától várok, de a LED lámpák, az embléma mögötti radar, a makulátlan kidolgozás és még számos apróság egyértelmûvé teszi,

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság hogy a lemezek alatt csúcstechnika található.

A belsô tér pazar, ez a bézs-barna kombináció éppen olyan amilyen irodát egyszer szeretnék magamnak. Még az üléseket is elfogadnám fotelek helyett.

A térkínálat az én magasságommal is tökéletes elöl, még az üvegtetô alatt is van elegendô fejtér. Hátul már épphogy elférek, de ez azt jelent, hogy négy átlagos termetû utasnak bôségesen elég a hely. A kidolgozás tökéletes, az anyagválasztásban is csak egy helyen találtam hibát, a hátsó beömlôk konzolja lehetne egy fokkal minôségibb mûanyag. Ez csak azért tûnt fel, mert másutt csupa prémium anyagot használt a gyár. És ha már a hibáknál tartunk, az akkumulátorok bizony helyet foglalnak a csomagtérbôl, így itt be kell érni a 355 literrel.

— A tesztautó jól felszerelt, mennyire kedveli az elektronikus kiegészítôket?

— Amúgy is kütyümániás vagyok, aktívan használom a legújabb technológiát. No persze ez szakmai ártalom is, a színpadtechnikában és a televíziózásban is igyekszünk naprakészek lenni. Nagyon tetszik a szélvédôre vetítô kijelzô, remek a sávelhagyás figyelô, az aktív kormányzás pedig már maga a jövô. A fedélzeti rendszerek kezelése is magától értetôdô. Többféle koncepció mentén is mûködik, így mindenki megtalálja a legszimpatikusabbat, de a legjobb az egészben, hogy nem uralja az autót. A háttérben marad a technológia, és megmarad az autózás élménye. A hálózati szolgáltatások is figyelemre méltóak, egy telefonos applikációval mindent látunk a kocsiról, a szerviz pedig akár távolról is diagnosztizálhat egy hibát, ez is a megvalósult jövô.

33

AUTÓTESZT

Fantasztikus az autó hifi rendszere is. Egyrészt gyönyörû a hangsugárzók kialakítása, másrészt tökéletes a hangzás. A sokezer koncert után aminek mi végeztük a hangosítását, különösen kényes vagyok a jó hangzásra, de itt minden rendben van, tökéletesek a basszusok, szépek a magas hangok, élmény hallgatni.

— Menet közben milyen a kocsi, sportos vagy inkább kényelmes a hangolás?

— Ezt a sofôr dönti el. Az Agility Select kapcsolóval kiválasztható, és ehhez igazodik minden, a motor reakcióitól a rugózásig. A rugózás fantasztikus, megdöbbentem mikor megláttam, hogy milyen nagy és peres gumik vannak az autón. Annyira szépen kezelte a kátyúkat, hogy azt hittem valami kicsi ballonos kerék van alatta. A légrugózás kisebb csodát tesz.

— De miért választ valaki Plug-In Hybridet, ha ott az olcsóbb dízel?

— Én évi 40.000 kilométert autózok, mégis benzinessel járok. Nekem szimpatikusabb ez a meghajtás. Ráadásul ez a kocsi van annyira nyomatékos mint egy dízel, de sokkal dinamikusabb, és persze csendesebb. Környezetkímélôen autózni pedig ma már sikkesnek számít, mutatja, hogy a vezetô odafigyel a környezetére. Ha pedig csak a gazdaságossági számításokat nézzük, a városban kifejezetten takarékos a kocsi,

most alig 5 litert mutat a komputer. Ha a hálózatból töltjük, akkor minimális költségekkel autózunk, igaz hosszú utakon ez az elôny csökken. Ott vannak viszont a zöld rendszámmal járó elônyök, nincs parkolási díj, nincs regisztrációs adó, és nincs cégautó adó sem, így pedig már hamar megtérülhet a magasabb vételár.

TR

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat (benzinmotor): 1991 cm3 Maximális teljesítmény (összesített): 279 LE Maximális nyomaték (összesített): 600 Nm Saját tömeg: 1550 kg Csomagtér: 355 l Maximális sebesség: 250 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 5.9 s Átlagfogyasztás: 2.1 l (+ elektromos áram) Alapár: 14 366 240 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Csomag, esôszenzor, Thermatic klímaautomatika, StartSTOP rendszer, ESP, Éberségfigyelô, adaptív fékrendszer, kanyardinamika asszisztens, guminyomás ellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, elsô- oldalsó- függöny- és térdlégzsák, Bluetooth telefonkihangosító, Airmatic légrugózás, 7 fokozatú automata váltó, Remote Online, tolatókamera

34

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Konferenciaterem K! IGÉNYESEKNE

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér ● szekciótermek ● FÓKUSZ étterem

7625Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

HIRDETÉS

A rendezvény, mint marketing és pr csodafegyver A most induló, 4 részes cikksorozatunkban Csíkos András rendezvényszakértô, a Sikeres Rendezvény brand munkatársa segítségével betekintést kapunk ebbe a világba. Megtudhatjuk, milyen multifunkcionális eszközként illeszkedhetnek a rendezvények egy marketingstratégiába, és milyen trükköket tudunk bevetni a partnereink figyelmének felkeltése érdekében.

A sorozat elsô részében megnézzük, hogy miért is érdemes rendezvényekben gondolkodni, amikor egy marketingstratégiát állítunk össze és annak milyen típusai léteznek.

?

Miért a rendezvény?

Élményt ad Bármit csinálunk, bárhova megyünk, figyelemfelkeltô reklámok és motiváló tartalmak tömege zúdul ránk a médiából és a munkahelyi kommunikációs csatornákból egyaránt. Ebben a felfokozott kommunikációs zajban nagyon egyedinek és személyesnek kell lennie annak az üzenetnek, ami átmegy azon a szûrôn, amit mindannyian kialakítottunk magunkban a saját nyugalmunk érdekében.

Erre lehet megfelelô eszköz a rendezvény, hiszen pozitív élményt ad és bizonyítottan befogadóbbá teszi az embereket. Így egy rendezvénybe csomagolt üzenet nem csak célba ér, hanem sokkal mélyebben és tartósabban is raktározódik el.

Személyes Titkon mindannyian azt szeretnénk, hogy fontosnak érezzük magunkat, és mi legyünk a középpontban. Velünk foglalkozzon mindenki, és nekünk szóljon minden ajánlat, amibôl majd mi kiválasztjuk a számunkra legmegfelelôbbet. Minden reklám erre épít, ezért kisebb-nagyobb sikerrel a célközönséget próbálja megszólítani, megszemélyesíteni.

Mi lehet annál személyesebb, amikor szemtôl-szemben szólítjuk meg a célközönségünket, és ôk akár mind az öt érzékszervüket egyszerre használva tapasztalhatják meg, hogy, amit ígérünk nekik, az a valóság.

Erôsíti a kötôdést A megszerzett figyelmet meg is kell tartani. Akár reklámról, akár pr-üzenetrôl van szó, a cél, hogy erôsítse a fogyasztók márkahûségét és pozitív hatása legyen a cég hírnevére.

A mélyen elraktározódott élmény rendkívül hatásos marketingeszköz, hiszen nem csak a jelenben hoz hasznot, hanem a jövôben is kamatozik, minél emlékezetesebb egy rendezvény, annál többet. Ugyanakkor egy jó rendezvény nem csak ügyfélszerzésre alkalmas, az aktív részvétel minden másnál jobb csapatépítô eszköz. Ez összekovácsolja a dolgozókat és a tapasztalatok alapján javuló hozzáállást és erôsödô lojalitást eredményez.

Költséghatékony Vezet statisztikát arról, hogy hirdetései kapcsán mennyi konkrét vásárlás vagy személyes kontaktus született? Tudja, hogy a munka-

vállalóknak biztosított, szabadon felhasználható cafeteria juttatások mennyibe is kerülnek pontosan a cégének? Ha igen, akkor pontosan tudja, hogy 1 fôre levetítve akár több százezer forint is lehet évente ez az összeg, és ez nem minden esetben hozza meg a tôle elvárt hasznot.

Egy rendezvényen célzott és akár azonnal haszonra váltható megoldásokkal az egyik legköltséghatékonyabb módon tudjuk a büdzsénket felhasználni. Elmondható, hogy mind az értékesítést támogató, mind a munkavállalókat ösztönzô rendezvények esetében jóval olcsóbban elérhetjük a kitûzött kommunikációs vagy marketingcélokat.

?

Milyen rendezvényt?

Akár szakkönyvekben akár az interneten nézünk utána, milyen céges rendezvénytípusok léteznek, azt vehetjük észre, hogy számtalan csoportosítási mód létezik. Lehet helyszín, jelleg, funkció, eredet, és még számtalan tulajdonság szerint csoportosítani. Most egy olyan csoportosítást mutatok be, mely a rendezvény által hozható hasznot tartja szem elôtt. Ennek alapján a következô rendezvényeket különböztethetjük meg: Értékesítést támogató rendezvények Ide tartoznak azok a rendezvények, melyek a termék vagy szolgáltatás értékesítésében segítenek. Ilyenek a termékbemutatók, a vásárok, a roadshow-k, vagy épp a partnertalálkozók.

Munkavállaló-ösztönzô rendezvények A munkavállaló-ösztönzô rendezvények segítenek az egységes és összetartó cég kialakításában, a fluktuáció csökkentésében, vagy épp a jövôkép kialakításában. Ide sorolhatjuk például a családi- és sportnapokat, az évértékelô vacsorákat vagy a tréningeket.

PR rendezvények Amennyiben valamilyen fontos információt szeretnénk másokkal személyesen megosztani, és a mondanivalónk hitelességét a közvetlen kapcsolattal kívánjuk erôsíteni, abban az esetben van szükségünk PR rendezvényre.

PR rendezvény egy átadó vagy avató ceremónia, egy jubileumi ünnepség, és egy sajtótájékoztató egyaránt.

Cikksorozatunk következô részében a rendezvényszervezés alapjait ismerhetjük meg, a sikeres rendezvény 10 legféltettebb titkával.