Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 6. szám

XVIII. évf. 6. szám, 2016. július 1.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Turisztikai melléklet

Mozgástér Konjunktúra felmérés Baranyában w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Konferenciaterem K! IGÉNYESEKNE

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér ● szekciótermek ● FÓKUSZ étterem

7625Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

Pécsi vállalkozók sikere: Designed 4 Business

10. oldal

11. oldal

Szakmájuk legjobbjait díjazták

13. oldal Mûvészek a gazdaságban – nemzetközi tréning a KIKK-nél

A hónap üzletembere Horváth István

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

23 oldal Összefogtak a várossal az asztalos képzés újraindításáért

Autóteszt Kmettyné Gyôri Szilvia – Mercedes Benz E 220 d 30–31. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Romló helyzet és bizonytalan várakozások A kamarai konjunktúra felmérések tapasztalata, hogy tavasszal a vállalkozások helyzetét szemléltetô mutatók az elôzô ôszi idôszakhoz képest alacsonyabbak, a következô hat hónapra vonatkozó várakozásaik viszont általában jobbak. Ismertek a szabályozók, az adókulcsok és a járulékok mérete és többnyire a megrendelések állománya is. Bizonytalanság elsôsorban a termelés és a költségek oldaláról tapasztalható. Az ôszi felmérésekkor a vállalkozások következô hat hónapos idôszakra szóló vállalkozási feltételei és lehetôségei többnyire csak 2-3 hónapra terjednek ki. Ebbôl adódóan a várakozások tavasszal általában kedvezôbbek. Mivel az összesített konjunktúramutatót kizárólag a várakozások határozzák meg, a tavaszi értékek legtöbbször meghaladják az elôzô ôszi felmérés adatait. Kivételek azonban a válságot megelôzô években elôfordultak.

Az áprilisi felmérés Baranya megyei eredményei is rosszabbak, mint az ôsziek. Kérdés, hogy átmeneti visszaesést, vagy egy újabb válság elôtti idôszakot jelentenek a kedvezôtlen eredmények. Az elemzés erre próbál válaszokat találni.

Az adatfelvétel áprilisban is a regisztrált vállalkozások körében történt. Az online módon kitölthetô adatlapot 194-en töltötték ki. Ez 11,16%-kal alacsonyabb az egy évvel, és 20,75%-kal a félévvel korábbi részvételnél. Változott a válaszadók ágazatok szerinti összetétele is. Az ipar és az építôipar részaránya több mint 2,5%-kal növekedett, míg a kereskedelem aránya több mint 1%-kal, a szolgáltatások aránya közel 4%-kal csökkent.

Alig változott az értékesítés iránya szerinti összetétel. Az elôzô felmérés-

hez viszonyítva a csak hazai piacokon értékesítôk aránya 0,3%-kal, az 50% feletti részarányban külpiacokon értékesítôk részesedése 1,1%-kal emelkedett a kisebb részben exportálók részarányának 1,4%-os csökkenése mellett.

Nagyobb méretû változás következett be a foglalkoztatottak száma szerinti összetételben. A 10 fô alatti mikrovállalkozások és a nagyvállalatok aránya csökkent (-5,1%, illetve -1,1%). A kisvállalkozói körbe tartozók részaránya

3,3%-kal, a közepes vállalkozásoké 2,9%-kal emelkedett.

A korábbi felmérések tapasztalata szerint a mikrovállalkozások, a szolgáltatás területén mûködô, valamint a csak hazai piacokon értékesítôk helyzete volt a legrosszabb. Ebbôl adódóan csak az összetétel változása (különösen mikrovállalatok és a szolgáltatás részarányának csökkenése) miatt a mutatóknak javulni kellett volna. Ezzel szemben visszaesés következett.

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

5 A konjunktúramutató összetevôi

jellemzik Baranya vállalkozásait Baranya megye konjunktúramutatója Az áprilisi felmérés adatai szerint az összesített konjunktúramutató ezúttal is a pozitív sávban található. A 12,1 pontos érték 1,14 ponttal alacsonyabb a tavaly októberi és 4,1 ponttal az egy évvel ezelôtti eredménynél. Ezzel szemben az országos mutató folyamatosan javult, és már megközelítette a +50 pontot. Baranya megye leszakadása egy éve „csak” 25,8 pont volt, októberben már 31,3 pont és jelenleg 37,2 pont.

Az összesített konjunktúramutató ezúttal sem érte el a válság elôtti idôszakban (2007. áprilisban) mért értéket.

Sajnos ez nemcsak erre a mutatóra igaz, hanem a KSH által közétett más általános gazdasági mutatókra is. A bruttó hazai termék piaci beszerzési áron számított értéke Baranya megyében még 2013-ban sem érte el a 2008-as értéket.

A 2014-es elôzetes megyei összeg is csak azért magasabb, mert a KSH kimutatása szerint GDP megyei nominális értéke 2013-hoz viszonyítva 6,3%-kal emelkedett. A 2008. évi szinthez képest az országos átlag 19%-kal javult, Vas és Gyôr-Moson-Sopron megyében 35%-ot meghaladó a növekedés. Ettôl alig marad el Bács-Kiskun megye teljesítményszintjének emelkedése (+30%).

Az összesített mutató negatív változását tavaly ôsszel valamennyi alkotóelemének romlása okozta. Az idei tavaszi adatok szerint az összes megrendelések volumenének várható alakulására vonatkozó mutatójának visszaesése folytatódott. A további három mutató értéke javult, az egy évvel ezelôtti szintnél azonban csak az építôipari beruházásokra vonatkozó adatok voltak jobbak.

Az összes megrendelés alakulásának 55 pont feletti értéke önmagában még mindig jó eredménynek számít. Az 55,74%-os érték ugyanis az elmúlt tíz év harmadik legmagasabb tavaszi eredménye. A változás irány azonban problémák jelenlététre hívja fel a figyelmet. A konjunktúraelemzés 18 éves történetében a rendelésállomány az áprilisi felmérések idején mindig meghaladta az elôzô év októberit. Ez alól kivételt csak a 2008-as és 2009-es tavaszi adatok jelentettek. Az elsô válságidôszakot megelôzô és a válság elsô évének eredményei.

Az összesített mutatót meghatározó további három összetevôjének értéke október óta javult, a tervezett építési beruházások kivételével azonban alacso-

6

nyabb az egy évvel ezelôttinél. A gépberuházások várható alakulásának mutatója újra a pozitív tartományba került. A 0,24 pontos értéke 45,9 ponttal marad el az országos eredménytôl. Ezzel a megye gazdaságának versenyképessége gyengül és a további gazdasági leszakadást jelzi.

Az építési beruházások értéke az elmúlt 14 év legjobb eredménye. Ennek ellenére a -22,35 pontot jelzô mutató még mindig a válság idôszakát idézi.

Egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalkozások többsége még mindig nem tervezi a 2009-2012-es recesszió idôszakában elhalasztott építési beruházások pótlását.

CÍMLAPSZTORI

A vállalkozások üzleti helyzetével kapcsolatos várakozások -7,78 pontos értéke szerint a helyzetük romlását valószínûsítô szervezetek száma még mindig magasabb, mint a javulásban reménykedôké. Ez a helyzet bizalmatlanságot és bizonytalanságot egyaránt jelez. Bizalmatlanok a vállalkozások a várható jövô évi szabályozók tekintetében, és bizonytalanok azok várható hatásait illetôen is.

A romló várakozások mellett a vállalkozások üzleti helyzete sem javult. E mutató értéke még mindig negatív, az utolsó három évben – közel azonos értékkel – azonban már megközelítette a pozitív határt. Így továbbra sem a fel-

Dél-Dunántúli Gazdaság

lendülés, hanem a romló üzleti klíma idôszakával számolhatunk.

A vállalkozások helyzetét bemutató további mutatók Az elmúlt években a vállalkozások több mint 70%-a a fizetôképes kereslet hiányát jelölte a fejlôdést leginkább akadályozó tényezônek. Az elmúlt év októberi felmérésénél ez az arány már csak 55,6% volt. Ennek megfelelôen az értékesítés is kedvezôen alakult, csak az export terén jeleztek visszaesést a vállalkozások. A kedvezô irány azonban az idén a belföldi értékesítés terén is megváltozott. Az összes értékesítés mutató-

Dél-Dunántúli Gazdaság

jának értéke több mint 15 ponttal csökkent, és újra a negatív tartományba került.

A Baranya megyében legnagyobb súllyal szereplô belföldi értékesítés eredménye az elôzô felméréshez képest 13 ponttal csökkent. Ez jelzi, hogy a hazai piacokon erôsödô versenyben a baranyai vállalkozások egyre inkább lemaradnak. A mutató +19,10 pontos eredménye csak a 2008-2013-as válság

CÍMLAPSZTORI

idôszak adatait haladja meg.

Az exportértékesítés 2015. áprilisi adatfelvételkor tapasztalt kedvezô változása is csak átmenetinek bizonyult. A tavaly októberi fordulat után, az idén tavasszal tovább romlott a vállalkozások exportképessége. A mutató -59,88 pontos értéke azt jelzi, hogy a vállalkozások többsége nem rendelkezik exporttal, illetve annak mértéke az elôzô hat hónapban csökkent.

7

A vállalkozások tényeleges jövedelmezôségének mutatója a 2012 tavaszi felméréskor -55 pont volt. Ezt követôen folyamatosan javulás következett, melynek eredményeként a mutató értéke -18 pontra javult.

A kedvezô folyamat azonban áprilisban e téren is megtört és újra -20 pont alá süllyedt (-20,99). Ez egyértelmûen azt jelzi, hogy a vállalkozások többségének helyzete évrôl évre, felméréstôl

8

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság Eltérôen alakul a felmérésben résztvevô vállalkozások egyes csoportjainak helyzete. Az értékesítés összetétele alapján készített vizsgálat szerint az exporttal nem rendelkezôk konjunktúramutatójának értéke az elmúlt 11 felméréskor mindig a legalacsonyabb volt. Trendje – a csoporthoz tartozók magas aránya miatt – hasonlított az összesített megyei mutatóhoz. Az áprilisi felmérés adatai ettôl eltérnek. A csak hazai piacokon értékesítôk konjunktúramutatója javult, miközben az összesített megyei mutató visszaesett. A negatív változást elsôsorban az 50% feletti exportárbevétel aránnyal rendelkezôk romló adatai okozták.

felmérésig romlik. Nem képesek olyan helyzetet kialakítani, amely a mûködési költségek fedezete mellett a fejlesztést is lehetôvé tenné. Így nem biztosítottak a válságból való kilábalás elsô lépéseihez szükséges feltételek.

A tényleges jövedelmezôségnél kedvezôbb képet mutatnak a jövedelmezôséggel kapcsolatos vállalkozói várakozások. A mutató értéke az elmúl tíz évben azonban mindössze kétszer volt pozitív, 2006 és 2015 tavaszán. Megfigyelhetô továbbá az is, hogy tavasszal többen, ôsszel kevesebben számolnak a jövedelmezôség javulásával. Ez tapasztalható ezúttal is. A mutató értéke az októberi visszaesést követô közel 7 pontos javulás ellenére még mindig a negatív tartományban található, ami azt jelenti, hogy a jövedelmezôség javulását, illetve romlását jelzôk száma közül az utóbbiaké a magasabb. Mivel mind a két jövedelmezôségi mutató a negatív tartományban található, a megye gazdaságának fejlôdéséhez szükséges saját források hiányával számolhatunk a jövôben is.

Pozitív tartományban találhatók, és kismértékben javultak a vizsgált további tényezôk eredményei. A vállalati kapacitások várható kihasználása az elmúlt évek tapasztalata szerint tavasszal mindig magasabb. Így volt ez ezúttal is.

A tavaly októberi visszaesés mértékétôl elmaradó áprilisi pozitív változás nem fejlôdésre, hanem stagnáló helyzetre utal.

Az egymást követô ötödik felmérés során jeleznek többen létszámfelvételt, mint ahányan csökkentést. A mutató +7,34 pontos értéke az elmúlt tíz év legjobb eredménye. Az áprilisi felmérés adatai szerint a vállalkozások 73,3%ának létszáma várhatóan nem változik, több mint 17%-a tervez bôvítést és közel 10%-a leépítésre készül. A változatlansággal számolók magas aránya jelzi, hogy még nem érkezett meg a fellendülés ideje. A létszámbôvítést tervezôk arányának növekedése, illetve az elmúlt öt évben mért tapasztalt pozitív irányú változások a kedvezô foglalkoztatási folyamatok jó kiinduló pontjai lehetnek.

A mutatók részterületenkénti alakulása

Az exporttal nem rendelkezôk helyzete – az áprilisi felmérés szerinti pozitív irányú változás ellenére – még mindig a legrosszabb. A korábbi években viszonylag jobb helyzetben lévô 50% feletti exportállománnyal rendelkezôk az utolsó négy felméréskor már a kisebb részben exportálók mögé kerültek.

Helyzetük áprilisban tovább romlott, melyet elsôsorban a következô hat havi rendelésállomány várható csökkenése okozott. Emellett mindkét exportáló csoport tagjai a gépberuházásainak mérséklôdésével számol.

A foglalkoztatottak száma alapján végzett vizsgálat eredménye szerint az elmúlt öt évben mindig a mikrovállalkozások helyzete volt a legrosszabb.

Egy évvel ezelôtt ennek a csoportnak az eredményei is látványos javultak, a töb-

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

9 kozások esetében viszont újabb visszaesés következett. Ez az egyedüli csoport, amelynek mutatója negatív.

Az ipari ágazat javuló eredményét egy tényezô, a következô félévben tervezett építési beruházások volumenének az elôzô év hasonló idôszakához viszonyított növekedése okozta. Intô jel viszont, hogy a következô félévben a megrendelés állománya várhatóan csökkenni fog. Az építôipar mutatójának javulását valamennyi tényezô pozitív változása idézte elô. A legnagyobb mértékû jobbulás a megrendelések állományának változásánál történt. A kereskedelmi vállalakozások mutatója alig változott. Ebben a beruházások volumenének

bi csoporttól azonban továbbra is elmaradtak. Az októberi mutatók már visszaesésrôl tanúskodtak, az ekkor elért pozíciójuk idén áprilisban nem változott.

Nem változott számottevôen a kisvállalkozások helyzete sem. Az áprilisi felmérés alapján számított összesített konjunktúra mutatójuk értéke szinte azonos volt az egy évvel ezelôttivel. A legnagyobb javulást a középvállalkozások érték el. Az 50 pont feletti mutatójukkal nemcsak a foglalkoztatottság szerinti csoportok közül, hanem valamennyi szegmens közül ôk érték el a legjobb eredményt. (A nagyvállalati adatokat a vizsgálatban résztvevôk alacsony száma miatt ebben az összefüggésben nem tartottuk relevánsnak.)

A középvállalkozások helyzetének változását elsôsorban a beruházási terveik kedvezô iránya okozta. A következô félévben az elôzô év azonos idôszakához képest a válaszadók több mint fele a gépberuházásuk volumenének bôvítését tervezi, és alig maradnak el ettôl az építési beruházások volumenére vonatkozó célkitûzések.

Egy évvel ezelôtt valamennyi ágazat összesített mutatója az elôzô felméréshez képest javult, októberben viszont romlott. Idén áprilisban az ipari és építôipari vállalkozások helyzete újfent javult, pozíciójuk jelenleg jobb, mint egy éve volt. Ezzel szemben a kereskedelem szereplôinek helyzete nem változott, a szolgáltatások területén mûködô vállal-

változatlansága mellett a megrendelések állományának növekedése és a vállalkozások üzleti helyzetének várhatóan hasonló mértékû romlása játszott közre.

A szolgáltatáshoz tartozó szervezetek helyzetének negatív változását az építési beruházásokra és a megrendelésekre vonatkozó mutatók rosszabbodása okozta.

Összefoglalva megállapítható, hogy az április konjunktúra felmérés eredményei – hasonlóan a tavaly októberihez – nem szólnak látványos fejlôdésrôl. Az összetett konjunktúramutató elôzô év októberében tapasztalt 2,96 pontos csökkenését idén áprilisban egy újabb, 1,15 pontos romlás követett. A változás mértéke önmagában nem számottevô. A bevezetôben már említett körülmények – az „ôszi-tavaszi szezonalitás”, illetve egyes rossz helyzetben lévô szegmensek részarányának csökkenése – miatt azonban a változatlan eredmények is a helyzet rosszabbodását jelentik. A megrendelések állományának egyes területeken várható jelentôs visszaesése, az értékesítés csökkenése, a tényleges jövedelmezôség romlása, valamint a beruházások még mindig nagyon alacsony szintje arra hívja fel a figyelmet, hogy a megyei székhelyû vállalkozások helyzete rossz, annak jelentôs változása nem várható. Ha a négy évvel ezelôttihez hasonló válság nem is alakul ki, a megye gazdaságának további leszakadása várható.

Weller János címzetes kamarai tanácsos

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Munkavédelem és újraélesztés Több mint hatvan szakember és munkavédelmi képviselô vett részt a megyei kormányhivatal és az iparkamara közös rendezvényén, melyen tájékoztatást adtak az atipikus foglalkoztatás eseteirôl, az azbesztnek kitett munkavállalók védelmérôl, valamint AMBU babán lehetett gyakorolni az újraélesztés szabályait.

A rendezvény gyakorlati értékét nem csak az elôadók és az egyetem egészségügyi kara szakértôinek színvonalas elôadásai biztosították: a jövôben tanúsítványt kaphatnak a cégek itt megjelenô munkavédelmi képviselôi, amit a hatósági ellenôrzések során elfogadnak a munkavédelmi hatóság ellenôrei.

Hamar László

Szakmájuk legjobbjait díjazták

A negyven szakmában megrendezett idei SZKTV dobogós helyezettjeit, a 120 tanuló felkészítô tanárait, családtagjait köszöntötték a Parlamentben tartott díjátadó ünnepségen.

A baranyai versenyzôk közül elismerésben részesült: I. helyezettek: Spolár Judit bôrdíszmûves, Baluka Patrik hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô, Rostás Zoltán Ádám ipari gépész II. helyezettek: Kereszturi Angéla fodrász, Gangel Kamilla nôi szabó, Gombosi Melánia kereskedô. III. helyezett: Matacz Milán gépi forgácsoló.

A Szakma Sztár Fesztiválra a pécsi kamara szervezésében közel 500 pályaválasztás elôtt álló általános iskolás jutott el. Egyikük, Nagy Máté, a Lippói Gárdonyi Géza Általános Iskola tanulója a fesztiválról az MKIK pályázatára írt élménybeszámolójával megnyerte a lehetôséget, hogy idén decemberben részt vegyen az Euro Skills versenyen, a svédországi Göteborgban.

Az ünnepségen Kövér László, az Országgyûlés elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Cseresnyés Péter, munkaerôpiacért és képzésért felelôs államtitkár és Kara Ákos, infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelôs államtitkár adták át az elismeréseket.

Bonyár Marietta

Autósok mesterfokon A megalakulás utáni elsô ülésén a kamara Autóipari mesterklubjának résztvevôi három témacsoportban gazdagodhattak fontos információkkal és vitathatták meg azokat az elôadókkal és a kamara szakképzési osztályának résztvevôivel. A Gyakornoki program pályakezdô fiatalok támogatására-pályázati lehetôségrôl a PSZC képviselôje tájékoztatta a megjelenteket. Ezt követôen az autóiparban jelenleg nagyon aktuális emelôgép-kezelô vizsgáról esett szó. Zárásként a kamara szakképzési tanácsadója tartott elôadást a szakképzés szereplôirôl, feladataikról. Ismertette a vonatkozó jogszabályokat, szakképzési alapdokumentumokat.

További információ: (72) 507-179, Pfiszter Melinda

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

11

Jószerencsét!

Nemzetközi Ismét áttekintették a mecseki bányászat helyzetét kereskedelem, A bányászköszöntés magyar és (Glückauf!) német verziója is több alkalommal elhangzott a Néwebshop indítás, met Bányászati, Geológiai és Környezetvédelmi Szövetség részére szervezett pécsi látogatáson. A bányajárás után (Pécs-Vasas és Pécs-Karolina külfejtés) dr. Páva Zsolt polgármester kövállalkozási formák szöntötte a delegáció tagjait, valamint a társszervezôket, Polics József komlói polgármesterként és a Mecsek Bányászati Klaszter elnökeként, Áman Mihály kamarai alelnökként fogadta a vendégeket.

A kamara szervezésében zajló délutáni üzletember találkozóra megérkezett Csizi Péter és dr. Hargitai János országgyûlési képviselô, míg a német delegáció tagjai között Michael Schramm, a Szász Gazdasági, Munkaügyi és Közlekedési Mininsztérium tisztviselôje is helyet foglalt a városháza dísztermében. Baranya és Pécs befektetés- és exportösztönzô prezentációját Rabb Szabolcs, a kamara osztályvezetôje és dr. Merza Péter, a Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója ismertette, majd a helyi szénbányászat története és szakmabemutatója következett dr. Riedl István, a Pannon Hôerômû Zrt. bányászati vezetôjének prezentációjában.

A Mecseki Bányászati Klaszterrôl Polics József és dr. Kalmár István tartott bemutatót, majd a Mecsekérc Zrt. uránbányászati tájékoztatójával zárult a program elsô része, Hideg József elôadásában. A második rész kötetlen beszélgetései során minden résztvevô, köztük a megjelent magyar szakemberek közvetlenül kereshették meg a német delegáció tagjait, a terem számos pontján kisebb-nagyobb kört alkottak a különbözô szakmai területek érdeklôdôi.

A tárgyalások a késô délutáni órákban fejezôdtek be. Másnap a vendégeket a kamara fogadta és üzleti ebéd keretében tájékoztatta a kamara és az Enterprise Europe Network tevékenységérôl. H.L.

Pécsi vállalkozók sikere: Designed 4 Business 17 ország – 130 vállalkozás – több mint 400 tárgyalás. Így lehetne összegezni a Zágrábi Modern Mûvészetek múzeumában idén elôször megszervezett Designed 4 Business nemzetközi kreatívipari üzletember találkozót.

A horvát KKV Ügynökség, az Innovációs és befektetési ügynökség (HAMAG - BICRO) és a nemzetközi Enterprise Europe Network hálózat közös szervezésében került sor a kreatív ipar nemzetközi üzletember találkozójára június 2-án Zágrábban, melynek célja a kreatív kkv-k, a gyártók, az önkormányzatok és a K+F szervezetek együttmûködésének elôsegítése. A hazai kreatív ipart 5 vállalkozás képviselte ez alkalommal a nemzetközi találkozón, közülük három pécsi szervezet.

A D4B partnerkeresô esemény gyors és egyszerû módja volt annak, hogy üzleti partnerekkel találkozzanak a vállalkozások. Hogy ki-kivel-mirôl szeretne tárgyalást folytatni, az a találkozót támogató szoftverben történô regisztráció alapján derült ki. Minél elôbb regisztrálta valaki a tárgyalási profilját, annál jobban ki tudta használni a rendelkezésre álló idôt az európai hálózat, hogy megtalálja a megfelelô partnert, akivel a helyszínen tudott tárgyalni. Gyakorlatilag a vállalkozások a maximális számú 12 tárgyalást is meg tudták valósítani egy nap alatt.

Egy-egy megbeszélésre 20 perc állt rendelkezésre, a tárgyalások menetét elôzetesen kialakította a szoftver cégre szabottan, melyet már kiutazás elôtt kézhez kaptak a résztvevôk, hogy fel tudjanak készülni. A tárgyalásokra a design, média, kultúra, kulturális együttmûködés, audiovizuális tevékenységek, reklám, mûvészet, építészet területérôl jöttek vállalkozók. Az üzletember találkozón való részvétel költségeit az Enterprise Europe Network hálózat partnerei viselték (regisztráció, szoftver használat, terembérlet, vendéglátás a tárgyalások ideje alatt) ez a rész a vállalkozások számára így díjmentes volt.

A kiutazás költsége terhelte egyedül a résztvevôket. A megjelentek közül a Kreatívipari Klaszter sikeres tárgyalásokat folytatott a zágrábi hasonló szervezettel és már meg is kezdték közös projektjüket. A B’s Design Stúdió egyedi bôrdíszmûves- és sajátmárkás termékei is rátaláltak a holland, dán, spanyol, olasz és horvát érdeklôdôkre.

A kamara Enterprise Europe Network irodája egyedüli magyar képviselôként vett részt a hálózat Kreatívipari Szektorcsoportjának találkozóján. Itt 19 ország képviselôi kerestek partnert ügyfeleiknek a 63 országban mûködô hálózat közös adatbázisában megjelentetett keres/kínál ajánlatokból. Így azoknak is találtunk üzleti partnert, akik személyesen nem tudtak eljönni az üzletember találkozóra.

Schmidt Enikô

Három nagyon érdekes – és a jelek szerint igen sok vállalkozót is érdeklô – cikksorozatot indított el a kamara Kereskedelemfejlesztési osztálya, a hozzá beérkezett kérdések alapján. Nem meglepô módon ezek egyike 7 részben foglalkozik a webshop indításával és üzemeltetésével.

Napjainkban szinte minden hagyományosan folytatható tevékenységnek megvan az online dimenziója is. A tájékozódás, a szórakozás és természetesen a vásárlás is egyre gyakrabban történik a világhálón keresztül. A hagyományos módon, a kereskedô üzlethelyiségében – személyesen – kötött ügyletek mellett az információs technológia fejlôdésének köszönhetôen az internetes áruházak alkotják a kiskereskedelmi értékesítési csatornák legnépszerûbb irányait, és az utóbbi 5 évben itt tapasztalható a legnagyobb mértékû forgalomnövekedés is.

A sorozat eddig megjelent 5 cikke részletezi a webshop indításához szükséges vállalkozási formákat, hatóságokat, akik ellenôrzik az áruház mûködését, fogyasztóvédelmi kérdéseket és még egy „minta webshopot” is bemutat, melyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mûködtet a jogkövetô magatartás elôsegítése érdekében.

További információ: http://www.pbkik.hu/hu/enterprise-europe-network/cikkek/webshopot-szeretnek-mukodtetniotodik-resz-92035 A másik cikksorozat 3 fejezete, a nemzetközi kereskedelemben felmerülô kisebb összegû tartozásokkal foglalkozik – Mit tehetek, ha külföldi partnerem tartozik? – címmel. Ezen belül bemutatja az Európai végrehajtási eljárás, a Kis értékû követelések európai eljárása és az Európai Fizetési Meghagyás intézményét.

További információ: http://www.pbkik.hu/hu/enterprise-europe-network/cikkek/mit-tehetek-ha-kulfoldi-partneremtartozik-3-europai-fizetesi-meghagyas-91981 A harmadik, jövôbeli vállalkozóknak szól, és lépésrôl lépésre mutatja be a különféle vállalkozási formák indításának menetét Pécs körzetében. További információ: http://www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesztes/c ikkek/hogyan-inditsak-vallalkozast-pecskornyeken-1-resz-92137 S.E.

12

KAMARAI HÍREK

„Az üzlet házhoz jön” – nemzetközi üzletember találkozó Pécsett A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Enterprise Europe Network szakértô hálózat aktív, komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkezô magyar vállalkozásokkal együttmûködve 2016. szeptember 1921 között Pécsett szakmai konferenciával kísért üzletember találkozót szervez.

A résztvevôk között külföldrôl Németország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, BIH, Románia, Ukrajna, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Észak-Olaszország gépipar, beszállítói ipar (jármûipar, mûanyagipar, elektronika), környezetipar és ICT szektorban mûködô, gazdasági együttmûködés keresô, kínáló vállalkozóit, klasztereit várjuk. Az Open4Business ren-

dezvény kitûnô helyszíne formális és informális találkozóknak, jó gyakorlatok megosztásának, hazai és nemzetközi gazdasági és projektpartnerségek alakításának.

Az esemény honlapja http://open4business. talkb2b.net minden információt tartalmaz, a regisztráció megkezdôdött. Az eddig együttmûködést keresô profilt feltöltött magyar cégek mellett, román, cseh, szerb és horvát cégek is jelentkeztek. Az angol nyelvû platformon történik a regisztráció mellett az üzletember találkozón részt venni kívánó vállalkozások együttmûködési profiljának feltöltése is.

A hatékony üzletember találkozó szervezésére kidolgozott szoftveres háttér segít abban,

Turizmusfejlesztési lehetôségek: az idôskorúak Munkamenetének második szakasza zárul hamarosan a SORT (Seniors on Reciprocal Tourism) pályázatnak, melyet hat ország részvételével a görög fél nyújtott be (Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Bulgária). A magyar partner a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

A márciusban elnyert pályázat elsô lépéseként a résztvevôk Larisában találkoztak, hogy a pályázat végrehajtásának részleteit megbeszéljék.

A jelenlegi, második szakasz feladata, hogy valamennyi résztvevô egy olyan tíznapos turisztikai csomagot állítson össze, amely megfelel a pályázatban megfogalmazott céloknak. Ezek alapján a célközönség az idôs (55+) korosztály, az úti cél az adott országok leglátogatottabb helyszínei helyett a résztvevô szervezetek régióinak kincsei, melyet a fôszezonon kívül is érdemes felkeresni. További különlegessége a pályázatnak, hogy a csomagban helyet kap az önkéntes munka is. Az idelátogatóknak lehetôségük lesz valamilyen karitatív tevékenységet végezni.

Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak helyi munkacsoportok jöttek létre. A pécsi csoport tagjai közt egy idôskorú képviseli magát a célcsoportot, egy turizmusban aktívan dolgozó tag formálja véglegessé a turisztikai csomagot. Az idôskorúak különleges igényeinek számbavételére és a csomagba való beépítésére egy pszichológust,

egy dietetikust és két idôskorúakkal foglalkozó szakértôt kértünk fel.

Munkacsoportunk kidolgozott egy kérdôívet, mely a látogató személyiségét, egészségi állapotát, érdeklôdését méri fel, és ennek segítségével a turisztikai csomag még inkább személyre szabható.

Mind a kérdôív, mind a turisztikai csomag a végsô simításokra vár, majd július közepén a munkacsoport koordinátora és idôskorú tagja Larisába utazik és bemutatja az elkészült anyagot, amelyet a többi ország képviselôivel közösen megvitatnak.

Ezzel zárul a második munkafázis. Ôsszel kis létszámú csoportok fogják tesztelni a csomagokat, majd a tapasztalatokat megosztják egymással, a végeredmény pedig egy SORT kiadványban jelenik meg jövô év elején. A projekt utolsó lépéseként ezt a kiadványt, illetve magát a modellt népszerûsítik minél szélesebb körben.

A program segítséget nyújthat a turisztikai szektor résztvevôinek a szezon meghosszabbításában illetve egy újabb szegmens, az idôskorúak megcélzásában.

Weller Diána

Dél-Dunántúli Gazdaság hogy minden vállalkozás a maximumot hozza ki tárgyalásaiból. A kamarai tanácsadók a rendezvény elôtt segítik a regisztrációt, a tárgyalási profilok megfogalmazását, a végleges tárgyalási napló összeállítását és a felkészülést.

Mit várhatunk az üzletember találkozótól?

Ott a helyszínen 20 perc van „eladni” terméket, szolgáltatást, tehát ez egy jó tárgyalási gyakorlat; növeli az ismertséget, nemzetközi partnerekre tehet szert minden regisztrált vállalkozó. Piactesztelési módszer, amennyiben valaki nyitott a módosító javaslatokat „meghallani”; új ötleteket szerezni, trendeket érzékelni – konkurenciát felmérni.

További információ: info@open4business.hu Hendinger Anita

„Kôkemény” megállapodást kötött az AFK Klaszterek közötti együttmûködési megállapodás aláírására került sor a Csehországi Olomouc-ban májusban. A Czech Stone, a magyar Alkalmazott Földtudományi Klaszter, a Polish Stone, és a portugál Valorpedra a szakmai együttmûködést célzó kooperációs megállapodás mellett együttmûködési felhívással fordult az EU-ban mûködô hasonló klaszterek felé.

A megállapodás szorosabb nemzetközi együttmûködést irányoz elô a résztvevô klaszterek között a K+F, a közös fejlesztések, az innováció és üzleti projektek megvalósítása terén. Az aláírók EU-n belüli régiók közötti együttmûködést, a szakmai tudásbázis intenzívebb kihasználását és a résztvevôk között megosztását a felek a versenyképesség növeléséhez elengedhetetlennek tartják. A kreatív, nagy hozzáadott értéket produkáló új technológiák közös kifejlesztését szorgalmazó dokumentum a résztvevô felek rendszeres együttmûködését alapozza meg.

Az aláírók felhívják a természeti erôforrások hasznosítása, a bányászat és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási, technológia és mûszer fejlesztési területeken tevékenykedô klasztereket a kezdeményezéshez történô csatlakozásra és kérik az EU megfelelô szervezeteinek aktív támogatását céljaik eléréséhez.

Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködô partnere.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

13

Horváth István, a Print Copy Kft. ügyvezetôje „A jó üzleti kapcsolat titka szinte a kapcsolat hiánya” Szinte nincs olyan település a Dél-Dunántúlon, ahol ne üzemelne a pécsi Print Copy Kft. által telepített irodatechnikai berendezés. A RICOH, a Brother és az Epson márkakereskedôjének volt is lehetôsége, hogy korszerû gépekkel lássa el az irodákat, hiszen éppen negyedszázada alapította meg három magánszemély a vállalkozást. A Print Copy Kft. a dél- és nyugat-dunántúli régió meghatározó, irodatechnikával foglalkozó vállalkozása. A 20 fôs cég fô tevékenysége: fénymásoló gépek és nyomtatók értékesítése, üzemeltetése, bútorok, irodabútorok értékesítése és szaktanácsadás, továbbá pályázatok menedzselése. Mint Horváth István ügyvezetô mondja, rövid idô alatt kellett elsajátítaniuk ennek az üzletágnak a csínját-bínját, hiszen három évtizede hazánkban még szinte büntették a sokszorosítást.

— A rendszerváltozást követôen egyre több másolóberendezés jött be Magyarországra, vállalkozásunk munkatársai is akkor ismerték meg ezeket a készülékeket.

A Print Copy indulásának elsô éveiben az alapvetô feladat az irodagépek eladása és ezek esetleges javítása – karbantartása volt, késôbb indult a teljes körû üzemeltetés, ami azóta is meghatározza árbevételünket. Ennek az a lényege, hogy az áramon és a papíron kívül mindent a szolgáltató cég biztosít a megrendelônek, így a festéket, a cserére szoruló alkatrészeket, a karbantartást, a kiszállást és a munkadíjat.

Ezért a partnereinknek egy feladata van: minden hónapban a másolás/nyomtatás mennyisége után fizetni. A konstrukció a vevô és a szolgáltató számára is elônyös és stabil árbevételt jelent számunkra. Jelenleg mintegy 300 ügyfelünknél több mint 900 gépet üzemeltetünk.

— Miként lehetett ezt a 25 évet úgy menedzselni, hogy töretlen legyen a fejlôdés? Önök vagy a vevôi igények határozzák meg a fejlôdési irányokat?

— Az a szerencsés, ha a vevôi igények alakítják. Az emberek nagy része azt gondolja, hogy egy multifunkciós berendezés szinte mindenre képes. Ám gyakran komoly kihívást jelent alapvetôen a partnereinknek a szkennelés megfelelô beállítá-

sa. A gépek folyamatosan korszerûsödnek, ennél jobban csak a Windows fejlôdik. Azonban a gépek felhasználói programjainak a fejlôdése sokszor nem követi a legmodernebb verziókat, így a szkennelés nem, vagy csak komoly informatikai megoldások árán oldható meg. Tehát egyik oldalról a vevôk generálják a váltást azzal, hogy technikai igényeket támasztanak, amihez nekünk a gépi oldalt kell biztosítanunk. Vevôtalálkozókat szervezünk, hogy bemutassuk eszközeink technikai lehetôségeit, a Facebookon, a weblapunkon, webshopon népszerûsítjük az újdonságokat, a változásokat.

— 25 év nagy idô egy cég történetében. Mi a siker titka?

— Nehéz megfogalmazni egy mottót, egy küldetést. Az egyik vevônk mondta: azt szereti bennünk, hogy nem is érzékeli, hogy vagyunk, mert minden simán megy, minden gép úgy mûködik, ahogy kell.

Amikor pedig gond van, akkor csak egy telefon, jövünk és megoldjuk a problémát.

Tehát a jó kapcsolat titka szinte a kapcsolat, a problémák hiánya. Arra törekszünk, hogy ne legyenek problémák, mindent megteszünk ügyfeleink elégedettségéért, hogy érezzék, maximálisan kiszolgáljuk ôket, ezért a hibák bejelentését ügyfeleink a hét minden napján 24 órában tehetik meg az elektronikus felületünkön.

— Egy vállalkozás sikerében nagyon fontos az emberi tényezô. Miként lehet hatékonyan mûködtetni ezt a 20 fôs csapatot?

— A kulcskérdés a motiváció. Hogyan tudom motiválni a kollégákat úgy, hogy szeressenek itt dolgozni, találják meg a számításukat, hogy az a cégnek is jó legyen? Fontos a szabályok lefektetése, betartása és betartatása. Alapcélunk az, hogy hosszútávon dolgozzanak nálunk a kollégák, ehhez pedig maximális szinten kell tartani a céggel szembeni lojalitásukat. Jól dolgozni csak pihenten lehet, ezért tiszteletben tartjuk a szabadságot, a SZÉP-kártyás juttatással pedig lehetôséget teremtünk arra, hogy elutazzanak üdülni a családjukkal. Évente több alkalommal szervezünk céges rendezvényeket, csapatépítô tréningeket, a családok számára pedig közös programot.

— Hogyan tovább? A közeljövôre vonatkozóan milyen célokat tûzött ki maga elé a Print Copy?

— A 2014 elején megváltozott Ptk. a tartósbérleti konstrukciók megszûntek, ami a cégek hitellehetôségeit jelentôsen korlátozta. Azóta más módon kell megoldanunk a banki finanszírozást, ez pedig a lehetôségeinket is szûkíti. A továbbiakban is az erôsségeinkre koncentrálunk, a profi és jó márkájú berendezésekre, a minôségi szervizszolgáltatásra.

Elindultunk egy új irányba is, két éve mûködtetünk Pécsett egy színes digitális nyomdát, amelyet a közeljövôben továbbfejlesztünk: nyitunk egy boltot a lakossági ügyfelek számára. Az üzletben az eladásra kínált termékek mellett létrehozunk egy kreatív mûhelyt. Itt bárki megszerkeszthet számítógépen bármit, majd ki is nyomtathatja, ehhez minden eszköz adott lesz.

Szeretnénk néhány különlegességgel is foglalkozni, mint pl. a digitális pólónyomtatás vagy egyedi tapéták nyomtatása. Terveink között szerepel a 3D-s nyomtatás és a felhô alapú nyomtatás is. Mellettünk lesz egy CopyShop és egy könyvesbolt, a három bolt pedig belül átjárható lesz. Várható nyitás szeptemberben és mivel helyileg közel leszünk az egyetem több karához, számítunk a hallgatókra is.

K.T.

14

TURISZTIKAI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

A folyékony arany városa Több, mint kilencven esztendôvel ezelôtt született meg a gyógyvíznek köszönhetôen Hajdúszoboszló a város, mint gyógyhely és üdülôközpont. Az ôsi pannon tenger évmilliókon keresztül lerakódott kincse, a „folyékony arany” felszínre törése meghatározó lett a kis mezôváros turizmusában és új fejlôdési lehetôségek elôtt nyitotta meg a kapukat.

Két geológus, dr. Bôhm Ferenc és dr. Pávai Vajna Ferenc jelölte ki a szoboszlói próbafúrást, amelyhez a szükséges engedélyt több mint egy évvel a gyógyvíz felszínre törése után kapták meg.

Kutatófúrások nyomán 1090,87 méter mélységbôl 73°C-os hévíz tört a felszínre.

Eleinte nem is tudta a város, mihez is kezdhetne a folyamatosan felszínre törô víztömeggel, azonban a szoboszlóiak gyorsan felfedezték a benne rejlô lehetôségeket, a férfiak fürödni, míg az asszonyok mosni kezdtek a vízben, s mind inkább tapasztalták magukon annak jótékony hatásait is.

A gyógyító víz híre gyorsan terjedt a környéken és az országban. A szakemberek érdeklôdését is felkeltette, rövid idôn belül elemezni kezdték a felszínre tört vizet. A tudományos alapossággal elvégzett vizsgálatok alapján kapott eredmények igazolták, gyógyító hatású hévízet találtak a kutatók. Egyedi ásványi anyag és nyomelem tartalmának köszönhetôen az egészségügyi problémák megelôzésében és gyógyítására is széles körben alkalmazható, s kiemelkedik a természet patikájának tárházából.

Hajdúszoboszló akkori vezetése ennek ismeretében döntötte el, gyógyfürdôt építenek.

A létesítményben kezdetekben még csak fürdôzni lehetett, de már akkor elindult az a kezdeményezés, ami az orvosi felügyelet melletti gyógyítás jövôjét alapozta meg. A hévíz tudományos vizsgálatai ugyanis igazolták, a maga nemében egyedülállónak tekinthetô, hozzá hasonló összetételû és hômérsékletû nem ismeretes. Annak idején dr. Bodnár János (1889–1953) vegyész professzor, valamint dr. Dalmady Zoltán (1880–1934) azon a véleményen volt, a hajdúszoboszlói víz ötszörösen higított tengervíznek tekinthetô és nem más, mint a triaskori tenger felidézett szelleme.

Az 1927-es fövenyfürdô megnyitása óta a gyógyfürdô nagymértékben megváltozott. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen, jelenleg három különbözô hôfokú fedett, míg a szabadban további négy élményelemekkel felszerelt medencével várja vendégeit. A 2002-ben történt átfogó felújításnak köszönhetôen az épület teljes egészében megújult, amelynek eredményeként több kezelô helyiség jött létre, pihenôhelyeket alakítottak ki, ami ideális feltételeket teremtett a vendégek teljes kikapcsolódásához és gyógyulásához.

A Hajdúszoboszlóra látogató vendégek egy helyen élvezhetik a gyógyvíz mellett kínált gyógykezelések jótékony hatásait és próbálhatják ki a rekreáció jegyében kínált wellness és fittness életmódhoz igazodó szolgáltatásokat. E mellett nemcsak a gyógyulni vágyóknak, hanem az egészségüket megôrizni kívánó, kényeztetésre vágyó embereknek is ideális hely.

A bizonyított gyógyhatások és a folyamatos fejlesztések következtében a város nemzetközi szinten is elismert gyógyhellyé vált. A fürdô és a település turisztikai szolgáltatóinak kínálata folyamatosan igazodik a kialakult trendekhez, amelyeket a hagyományos gyógyászati eljárásokkal ötvöznek. Ennek köszönhetôen az egészségturizmus széles palettáját kínálják a fürdôvárosba érkezôknek.

A gyógyvíz alkalmazása során tapasztalható gyógyulás alapvetôen a hajdúszoboszlói víz összetételébôl adódik, ami leg-

nagyobb mértékben nátrium-kloridot, hétköznapi nevén konyhasót és ammónium-kloridot, vagy más néven szalmiák sót tartalmaz. További alkotóelemei a bróm és a jód, valamint karbonátok, nitrátok és egyéb kémiai elemek, mint például lítium, vas vagy magnézium. Az összetevôk hatékonysága mellett a szak-

értelemmel és tapasztalattal alátámasztott kezelések gyógyító hatást fejtenek ki bel- és bôrgyógyászati, idegrendszeri problémák, a meddôség és nôgyógyászati, az urológiai betegségek, a mozgásszervi rendellenességek javításában, valamint a mûtétek utáni regenerálódást segítik. A kiemelt példákon túl még hosszan lehetne a sort folytatni, de talán már ez a rövid felsorolás is mutatja sokszínûségét a gyógyítás területén, ami hosszú évek óta Hajdúszoboszló öröksége és kincse.

A gyógykezeléseket számos módon lehet igénybe venni, közvetlenül a gyógyfürdô, valamint több városi hotel vendégeként. A kezeléseket minden esetben szakorvosi vizsgálat elôzi meg, majd ezt követôen orvosi javaslat alapján kezdôdik meg a gyógykezelés. A hajdúszoboszlói gyógyfürdôben a vendégek a fürdôkezelések mellé több, mint negyven féle kezelést vehetnek igénybe. A legismertebbek az iszappakolás, a súlyfürdô, valamint a tangentoros víz alatti masszázs. A gyógymasszôrök által alkalmazott technika pedig tovább fokozza ezek hatását.

Az egészségügyi problémákkal küzdô vendégeken kívül, a rekreáció is fontos területe a gyógyvíz felhasználásának, ugyanis sokan a gyógyvíz regeneráló és megelôzô hatása miatt keresik fel a gyógyfürdôt.

A fürdô maga 30 hektáron terül el, amelyen 13 medence kínál fürdôzési és egyéb szórakozási lehetôséget, lehet csónakázni, vízibiciklizni a területén található csónakázótavon, de strandröplabdázni és akár sakkozni is.

A tradicionális fürdômedencék közül kiemelkedik a hullámés a pezsgômedence. Az élményfürdô elkülönítve teremt szórakozási lehetôséget minden korosztálynak. Külön szintet alakítottak ki a gyerekeknek, ahol medence, csúszda, gyermekjátszó, szoptató és pelenkázó, bébi úsztató, ugra-bugra és

Dél-Dunántúli Gazdaság

TURISZTIKAI MELLÉKLET

még gyermekpihenô is rendelkezésre áll. A nyolc tematikus medence a különbözô korok és kultúrák szimbólumainak megjelenítésével kalauzolja a vendégeket a fürdôzés különbözô kultúráinak világába. A Pávai a hajdúszoboszlói gyógyvíz atyjának állít emléket, de van jégbarlang, Gangesz, Római, barlang, trópusi, de még mozi és tengeri fürdô is. Mindemellett jó szórakozást kínál az Aquapark, ami 2014-ben egy hektárral bôvült, ahol egy extrém zóna kapott helyett újabb 6 csúszdával és sziklamászó fallal.

Figyelmet érdemlô a Mediterrán tengerpart is, ami KözépEurópa legnagyobb épített mediterrán stílust idézô – homokos part, kalózhajó, világítótorony, pálmafák – strandmedencéje. Az

15

úszómedence alkalmas sportversenyek megrendezésére is. E mellett van tanmedence és az omega-medence a kétpályás csúszdával, a kalandmedencék egyedi kialakításúak, az egyikben található a négytornyos Beckó vár, függôhíddal, a borító dézsával és az ágyúkkal, így játékos csatajelenetekkel is szórakoztathatják magukat a gyerekek. A vár egyik egyedisége, hogy a várvédôk csúszdán is menekülhetnek. E mellett még számos élményelem kapott bennük helyet mûszikla vízeséssel, Rönkvár csúszdával és masszázsdézsával, de van Hódvár különbözô jelképekkel ellátott csónakokkal és szivárványos csúszdával. A vizes szórakozás mellett a kicsiket gyermekjátszótér is várja.

A fürdô területén található sportcentrumban strandröplabda, lábtenisz, ping-pong, strandfoci és tenisz várja az aktív pihenésre vágyókat, valamint naturista sziget a természet közeliséget kedvelôknek.

A vizes élmények színesítéseként a Hungarospa a strandfürdô területén a vendégek aktivizálására különbözô mozgás, zenés, táncos, és egyéb szórakoztató programokat is szervez, a gyerekeknek pedig animációs és kézmûves foglalkozást tartanak.

Maga a város is számos programmal várja a turistákat, ebben az esztendôben huszadik alkalommal rendezik meg a Hajdúvárosok Találkozóját, de júliusban tartják a Hajdúsági Ízek Fesztiválját is. Ez utóbbi során eredeti és modern receptek alapján készített hagyományos hajdúsági ételeket fogyaszthatnak a rendezvényre kilátogatók. Ugyancsak e város ad helyet a Magyarországon egyedülálló gasztronómiai eseménynek, amelyen bio alapanyagokból helyben készült ételkülönlegességek, finomságok kóstolhatók a Birka- és Slambucfôzô Örömnapon, amit minden év szeptemberében rendeznek meg.

16

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szigetvári Szakképzési Díj:

Szkrajcsics Antal „Jó azt látni, amikor egy gyerekbôl igazi szakember válik” Több mint két és fél évtizede oktatja a szakma fogásaira a szigetvári szakiskola asztalos tanulóit Szkrajcsics Antal asztalos mester. Az idei tanévre felsôszentmártoni telephelyén kialakított egy elkülönített oktatótermet, ahol jelenleg 22 tanuló képzését végzi, munkájában fia segíti. Szkrajcsics Antal munkáját a kamara Szigetvári Szakképzési Díjjal ismerte el.

— 1989-ben tettem le a mestervizsgát és szinte azonnal oktatóként kezdtem dolgozni a szigetvári bútorgyárban. A vizsga azért volt fontos, hogy elvállalhassak egy ilyen állást, mert mindig érdekeltek a gyerekek, az, hogy miként nevelhetek belôlük szakembert. Az elmúlt 25 évben nagyon sok tanulóm volt, közülük többen már a mester címet is megszerezték - eleveníti fel oktatói pályafutásának kezdetét a díjazott asztalosmester, aki nehezen fogalmazza meg, hogy

mi a szép a „gyerekek” oktatásában, hiszen ez számára magától értetôdô.

— Mindig el tudtam fogadtatni magam a fiatalokkal, és nagyon jó azt látni, amikor egy gyerekbôl igazi szakember válik. Elôször is emberséget tanítok nekik, mert ez az alapja annak, hogy megállják a helyüket az életben. Fontos, hogy tudják: minden nap külsôleg és belsôleg is rendezetten jelenjenek meg a munkahelyen, és a munkadarabot tisztességesen készítsék el. Meg kell tanulniuk, hogy a jó asztalos, amikor tárgyal, hogyan fogadtassa el magát a vevôvel, és azt, hogy amit elvállal, azt precízen, pontosan csinálja meg mindkét fél megelégedésére, mindezt határidôre.

—

Felsôszentmártonban található az oktatóterme, ahol egy idôben viszonylag sok tanulóval tud foglalkozni.

— 10 munkapadunk van és egyszerre 10 tanuló dolgozhat a mûhelyben. Azt a pénzt, amit a képzésért és a gyerekek által megtermelt árukért kapunk, visszaforgatjuk a vállalkozásba. Épületmunkát végzünk és bútorokat is készítünk, így pl. gyártottunk sportszereket Írországba. A tanulók a beérkezô fa feldolgozásától a késztermékek csomagolásáig és útra indításáig mindent látnak és mindenben részt is vesznek.

Annak ellenére, hogy 30 km-t kell utazniuk a fiataloknak a mûhelybe, szeretnek kijárni hozzánk.

Mohácsi Szakképzési Díj:

Kálóczy László „Célom, hogy a tanulók megállják a helyüket az életben” Szinte a vállalkozása elindításától, 1992 óta foglalkozik tanulóképzéssel Kálóczy László ipari gépész mester, a Kálóczy és Társa Fémipari Kft. ügyvezetôje. Személyét a szakmaiságon túl a humánus hozzáállás jellemzi.

Kiváló szakember lévén fontos számára a tanulók korrekt felkészítése, valamint a folyamatos, magas színvonalon végzett oktató tevékenység. A kamara Kálóczy Lászlót Mohácsi Szakképzési Díj elismerésben részesítette.

— Már évekkel ezelôtt láttuk, hogy hiány lesz a szakmunkás utánpótlásban, ezért úgy éreztük, részt kell vennünk a gyakorlati oktatásban.

Tettük ezt egyrészt azért, hogy megpróbáljuk pótolni a hiányt, másrészt hogy átadjuk a szakmai tudásunkat, tapasz-

talatainkat a tanulóknak, és jól képzett szakembereket neveljünk a mai kor magas minôségi követelményeinek megfelelôen – válaszolja a kitüntetett arra a kérdésre, hogy miért fontos számára a tanulóképzés, miért is kezdte el annak idején.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

DÍJAZOTTAK

Mohácsi Idegenforgalmi Díj:

Englert Antal „Arra törekszem, hogy élményközpontú legyen egy látogatás”

— Nemcsak a busómaszk, hanem maga a busó témakör az egyik legfôbb vonzerô Mohácson az 1526-os mohácsi vész és a török történelmi emlékek mellett. Ez jelentôs tömegeket vonz a Duna-parti városba, így meghatározó szegmens az idegenforgalom Mohács életében. A történelemi változások nem kedveztek a gazdasági élet megerôsödésének, ezért abban hiszek, amit igazán értékelni tudunk és eladható: a kultúránk.

Az egyik legnagyobb értékteremtô adott

helyszínen az, amit ott létre tudok hozni, amit mások meg tudnak csodálni, amire kíváncsiak az emberek – foglalja össze Englert Antal, miért érzi magáénak a mohácsi idegenforgalom fellendítését, busómaszkfaragóként hol van helye ebben a közegben.

— Ön miben látja a saját sikerét?

— Talán abban, hogy nem pillanatnyi eredményt szeretnék elérni és nem a pillanatnyi érdekeknek szeretnék megfelelni, hanem hosszútávon gondolkodom és olyan értékekben, amelyek bármikor védhetôk, képviselhetôk. Jelentôs vonzerôt jelent, hogy a kultúra többi területét, így pl. a gasztronómiát, a borászatot is fejlesztik. Ez szükséges is, mert közösen komoly erôt képviselünk, hiszen én is részt tudok

venni a gasztronómiai rendezvényeken a magam tevékenységével.

Az én sikerem talán abban áll, hogy érzékenyebb vagyok ezekre a dolgokra. Például létrehoztam egy kerékpáros információs pontot, amit már átadtam az önkormányzatnak. Figyelek arra, hogy miként tudnék még több érdeklôdôt bevonni, és megpróbálom hitelesen képviselni azt, amit csinálok. Elsôsorban nem a termékeladásra törekszem, hanem arra, hogy élményközpontú legyen egy látogatás. Azaz én nem maszkokat adok el, hanem látogatókat fogadok, számukra pedig élményt kínálok azzal, hogy bevonom ôket a tevékenységbe: faraghatnak, így részesévé válnak egy folyamatnak.

— Milyen példát, értéket, tudást tart fontosnak, amelyet mindenképpen át akar adni a tanulóknak?

— A mai világban nemigen népszerû a fizikai munka, ezért nem könnyû szakmunkásokat képezni. A legfontosabb a fiataloknál elérni a szakma szeretetét. Az alapismeretek elsajátítása mellett be kell vonni ôket a termelésbe, hogy érezzék a munkájuk jelentôségét, sikerélményük legyen. Közben megtanítjuk ôket a szakma fortélyaira, a csapatmunkára, a munkatársakkal való kapcsolatra, a segítôkészségre, a pozitív hozzáállásra, valamint a céltudatos gon-

dolkodásra, a kitartásra és a pontosságra. Rendszeresen elbeszélgetek a tanulóimmal, hol csoportosan, hol személyesen. Segítek a rajzolvasásban, a vágópisztoly beállításában, a mûhelynapló megírásában, a munkadarabjaik elemzésében, de beszélünk az életrôl és a célokról, a jövôrôl is.

— Miként lehet igazodni a szakmában, képzésben az elmúlt több mint 20 évben történt változásokhoz?

— Habár a szakma alapjai, a fûrészelés, reszelés, fúrás, mérés és egyéb mai is ugyanaz, mégis más lett az oktatás. Megváltoztak a követelmények, az

eszközök, a gépek, a szerszámok, és tanulók is. A képzést is a mai igényeknek megfelelôen kell alakítani. Meg kell ismertetni a modern eszközöket, gépeket, meg kell tanítani a minôségi munkavégzést. A testi fenyítés ma már nem megengedett, a tanulókkal az egyéni képességük, készségük, tudásuk, szorgalmuk alapján foglalkozunk, ennek megfelelô feladatot és figyelmet kapnak. A célom, hogy minden tanuló, aki nálunk végzi a gyakorlati képzést, sikeres vizsgát tegyen és megállja a helyét az életben.

Európa országaiban és a kontinensen túl is szerepelnek a mohácsi Englert Antal maszkjai múzeumok, nagy gyûjtemények anyagaként. A busómaszkfaragó népi iparmûvész részese volt annak a munkának, amelynek eredményeként az UNESCO 2009 ôszén felvette az emberiség szellemi, kulturális örökségének reprezentatív listájára a mohácsi busójárást. A kamara a Mohácsi Idegenforgalmi Díjjal ismerte el Englert Antal munkáját.

s

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Than Károly Díj:

Tornyos Pékség Kft. Kis pékségbôl bolthálózat A Tornyos Pékség elmúlt üzleti éveit a dinamikus fejlôdés, a folyamatos megújulás jellemezte. A 2003-ban létrejött kis pékség mára korszerû pékés cukrászüzemmé fejlôdött, amely nemcsak a saját bolthálózatát, hanem egyéb más üzleteket is ellát kiváló termékeivel. A kamara Siklós város gazdasági fejlôdését elôsegítô munkássága elismerésére „Than Károly Díjat” adományozott Maric Damir ügyvezetônek.

A díjat az egyes gazdasági szervezetek érdekén túlmutató, a város gazdaságának egészét szolgáló tevékenység elismerésére alapította a kamara. Ilyen lehet például az, hogy Maric Damir aktivitásának köszönhetôen a 2016/2017-es tanévben újra pék- és cukrászképzés indul a siklósi szakiskolában. Mint a díjazott ügyvezetô mondja, azt tapasztalták, hogy az utóbbi idôben csökkent a pék szakmában dolgozók száma, így a jövôben bekövetkezô munkaerô-hiány elkerülésére szorgalmazták az osztály elindítását. Ôk maguk úgy támogatják a

szakképzést, hogy gyakorlati helyeket és oktatást biztosítanak a jelentkezôk számára. Vallják, hogy ha a tanulók már a gyakorlatuk során is a pékségben dolgoznak, lerövidül a munkaadó és a munkavállaló közötti út.

— Milyen gazdasági közeget, hátteret nyújt a vállalkozásnak a város?

— A Tornyos Pékség Siklóson építette fel üzemét és infrastruktúráját, több mint 100 állást biztosítunk a városban és a térségben élôknek. A siklósi önkormányzat tavaly év végén nyerte el a Siklósi Ipari Park címet, ezzel cégünk pályázati lehetôségei is bôvültek. Folyamatos kapcsolatban állunk a helyi vállalkozásokkal a város gazdaságának fejlesztése érdekében. Egyeztetjük a problémáinkat és keressük a megfelelô meg-

oldásokat. Rendszeresen részt veszünk a szakmai, gazdasági fórumokon, megjelenünk a város által szervezett egyeztetéseken és támogatjuk a megMaric valósítandó elképDamir zeléseket.

— Mit tesznek azért, hogy a Tornyos Pékség folyamatos megújulásra legyen képes?

— Szem elôtt tartjuk a piaci trendeket, melyeket újragondolunk és implementálunk a jelenlegi üzleti konstrukciónkba. Számunkra mindig a vevô az elsô, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a vásárlói visszajelzésekre, és a felvetendô problémákat a lehetô leggyorsabban és a leghatékonyabban orvosoljuk.

Szigorú minôségpolitikát folytatunk, ezzel vásárlóink számára folyamatosan ugyanazt a magas minôséget biztosítjuk, melyet megszokhattak mintaboltjainkban.

Siklósi Szakképzési Díj:

Gyenis Péter „A munkához való hozzáállás, a tisztelet alapvetô fontosságú” Az elsô tanuló maga jelentkezett a siklósi Piknik Center étterem tulajdonosánál, Gyenis Péternél, hogy ott szeretne tanulni. 2010 óta aztán több szakács tanuló megfordult már az étteremben, ahol jelenleg is 9 tanulót képeznek magas színvonalon. Az étterem konyhája az elmúlt 3 évben 20 millió forint értékû eszközparkkal

bôvült, a forgalom megháromszorozódott, így a tanulók heti 30 féle étel készítésében segédezhetnek.

A PBKIK a Siklósi Szakképzési Díjjal ismerte el Gyenis Péter munkáját.

— Folyamatosan fejlesztünk, követjük a technológiai fejlôdést, ami pedig a versenyképességünk záloga. Jelenleg is

tervezzük az étterem további bôvítését, ezáltal lehetôségünk lesz szélesíteni ételkínálatunkat, gyarapítani a vendégeink számát, ami pedig az étterem arculatára is kedvezôen hat – mondja Gyenis Péter.

— Miért fontos az ön számára, hogy tanulókat képezzen?

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

DÍJAZOTTAK

Siklósi Idegenforgalmi Díj:

Wodtke Szilvia A látogatóközpont sikere a térség szereplôivel kialakított kapcsolaton is múlik Jelentôs az érdeklôdés a tavaly átadott, az Ormánság természeti kincseit és kulturális értékeit, hagyományait megismertetô Ôs-Dráva Látogatóközpont iránt. Az új turisztikai látványosság megvalósításában nagy szerepet vállalt Wodtke Szilvia, a DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) osztályvezetôje. Nagy gondot fordít a térség turisztikai szolgáltatóival való szoros kapcsolat ápolására, valamint a felépült látogatóközpont egyre szélesebb körben való megismertetésére, ezzel bevonva a központot a térség turisztikai véráramába. Wodtke Szilvia munkáját a kamara a Siklósi Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe Somogy, Baranya és Tolna megye majdnem egészét lefedi, 10 bemutatóhely, számos tanösvény várja az érdeklôdôket a nemzeti parkban, az öt tájvédelmi körzetben és a természetvédelmi területeken. Az ökoturizmus jó eszköz a szemléletformálásra, túrákat, programokat, kenutúrákat, szakvezetéseket tartunk, a környezeti neveléssel az óvodások, iskolások számára nyújtunk élményprogramokat – sorolja Wodtke Szilvia a DDNPI turisztikai kínálatát.

A Dráva mellett Harkány, Villány, Siklós térségében a látogatóközpont megnyitása elôtt a nemzeti park igazgatóságnak nem volt bemutatóhelye, most, a nyitást követô egy évben már

látszik, hogy az akár egész napos programot kínáló komplexum kedvelt célpont lett. Sok csoportot és egyéni látogatót fogadunk, tavasztól megsokasodik a kerékpáros vendégek száma is. Ahhoz azonban, hogy a látogatóközpont hosszú távon sikeres maradjon, keressük a térség szereplôivel való kapcsolódási lehetôséget.

— Miként fogadták a már a területen lévô turisztikai szolgáltatók a látogatóközpont megnyitását?

— A környezô települések felismerték a kapcsolódási lehetôségeket és elkezdtek bennünk is gondolkodni. Több rendezvény helyszínéül választották a látogatóközpontot, de mi is kivisszük a kínálatunkat, attrakcióinkat a környéken tartott eseményekre. Jó kapcsolatot ápolunk a térség szálláshely-szolgáltatóival, hogy programlehetôségként ajánlják vendégeiknek a látogatóközpontot.

Folyamatosan keressük a lehetôséget a térség turisztikai szereplôinek összefogására.

— Tulajdonképpen a legelsô tanulónk, akit jelenleg is foglalkoztatunk, az éttermünket ismerve maga jelentkezett, hogy nálunk szeretne tanulni. Ekkor indítottam el a folyamatot, hogy szakács gyakorlati képzôhely lehessen a konyhánk. Ebben az idôszakban is már látható volt, hogy kevés a megfelelô szaktudással rendelkezô szakács. Ez azóta sem változott, így a tanulók oktatása a továbbfoglalkoztatásra is lehetôséget ad.

— Milyen példát, értéket, tudást tart fontosnak, amelyet mindenképpen át akar adni a tanulóknak?

— A munkához való hozzáállást, a tiszteletet, mind a munkahelyen, mind a munkatársak iránt. Fontos, hogy tanulóink az egyes munkafolyamatokat megfelelô higiéniával és technológiával vé-

gezzék. Az is elsôdleges, hogy minden munkafolyamattal találkozzanak, a nyersanyag átvételétôl az elôkészítési mûveleteken át egészen a készétel tálalásáig, majd a befejezô mûveletekben is részt vegyenek. Ezáltal átlátják a konyha mûködését, és a késôbbiekben akár vezetôként is tisztában lesznek az elvárásokkal. Természetesen nem lehet mindenkit ugyanarra a szintre képezni, mert az egyes tanulók hozzáállása is változó, de mindenki számára adott a lehetôség.

— Egyre több szakács keresi a boldogulást külföldön. Miként tudja ôket erre felkészíteni, illetve arra ösztönözni, hogy maradjanak itthon?

— Sajnos a környékünkrôl is nagyon sok szakács dolgozik külföldön, de azt gondolom, és ennek hangot is adok, hogy a jól felkészült és kiváló szaktudással rendelkezô szakácsok itthon is versenyképes jövedelmet érhetnek el. Ehhez persze rengeteg munka és kitartás szükséges.

20

EGYÜTTMÛKÖDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mûvészek a gazdaságban – nemzetközi tréning a KIKK-nél Európai együttmûködés keretében hét ország mûvészei, valamint helyi cégek bevonásával május végén egyhetes tréninget tartottak Pécsett annak érdekében, hogy elôsegítsék a mûvészeti tevékenység, valamint a gazdaság együttmûködését. ban találják ki, hogy miként lehet valamilyen mûvészi beavatkozással megfelelni ezeknek a kihívásoknak” – teszi hozzá Keresnyei János.

Az idei évben még két találkozó alkalmával tesztelik az ún. breaking metodológiát, amelynek kidolgozásával várhatóan ezen a nyáron elkészülnek.

Spanyolországban inkább cégekkel, míg Franciaországban közintézményekkel fejlesztik az együttmûködést a projekt résztvevôi.

A Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület 2014-ben csatlakozott a „Break In the Desk” címû Erasmus Plusz pályázathoz, amely három éves kifutása alatt hét ország tíz partnere (szervezetek, egyetemek, mûvészeti tevékenységgel foglalkozó képzési helyek) között hoz létre konzorciumot annak érdekében, hogy a mûvészek aktívan vegyenek részt nem mûvészeti tevékenységgel foglalkozó vállalkozások, vállalatok munkájában, és tevékenységükkel segítsék a vállalatok termelékenységét, versenyképességét. „Szeretnénk kimozdítani a mûvészeket a komfortzónájukból és abban támogatni ôket, hogy a tudásukat, tehetségüket szélesebb körben is kamatoztassák“ – mondja Keresnyei János, a KIKK Egyesület elnöke. A projektet egy kutatással kezdték, amelyben felmérték,

hogy a résztvevôk milyen kompetenciákkal rendelkeznek a mûvészeti tevékenységen kívül, illetve miben szeretnének fejlôdni, hogyan látják az elôrelépés lehetôségét. Most formálódik egy olyan online képzési platform, amibe be tudnak kapcsolódni a mûvészek. Pécsett a PTE Mûvészeti Kar doktoranduszai és hallgatói vettek részt korábban egy egynapos képzésen, ahol elsajátították a mûvészeti projektek tervezési módszertanát. A májusi egyhetes pécsi tréning pedig azt szolgálta, hogy minden mûvész végig tudja gondolni a saját projektjét, azaz, hogy milyen értéket teremt, melyek a nehézségek a megvalósítás során – tehát ne csak alkotásként, hanem projektként fogják fel mûvészeti tevékenységüket. „A tréningre 33-an érkeztek, minden országból három mûvész, illetve a konzorciumi partnerek képviselôi. Lehetôségük volt három olyan pécsi cég képviselôjével megismerkedni – Barking Frog Entertainment, Kulturális Labor Szociális Szövetkezet és a Pécsi Orgonamanufaktúra Kft. (mindhárman a Kreatív Ipari Klaszter tagjai) –, amelyek nyitottak erre a kezdeményezésre. A mûvészeknek az lesz a feladatuk, hogy dolgozzanak a cégek által ismertetett üzleti kihívásokon, azaz csoportmunká-

Egyelôre két magyar mûvész, Kanis Dorottya és Szabó Klarissza vesz részt a programban, de az egész projekthez nemcsak képzômûvészek, hanem elôadómûvészek, illetve egy zenei stúdiót mûködtetô producer is csatlakozott. Az, hogy az együttmûködések miként valósulnak meg, nagymértékben függ az egymásra találó partnerek mûködési területétôl, az egymás iránt támasztott elvárásoktól. A cél mindenképpen az, hogy a mûvészi szabadság megôrzése mellett értékes produktum jöjjön létre a cégek, szervezetek megelégedésére.

A projekt iránt meglehetôsen élénk volt az érdeklôdés, így a különbözô országokban a jelentkezôk közül a legnyitottabb alkotókat válogatták ki. A konzorciumi partnerek részére nyitott a lehetôség a munkába való bekapcsolódásra, mint ahogy külsô cégek számára is biztosítják ezt. A hazai koordináló szervezet a pécsi KIKK Egyesület, a projekt 2017 ôszén zárul.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ

Az egyénre szabott program Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár harmadik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

Lezárult a projekthez kapcsolódó vállalkozói ismereteket nyújtó tanfolyam, kivétel nélkül mindenki sikerrel vette az akadályokat. Egyre nagyobb szerepet kap a résztvevôk életében az üzleti terveikben megfogalmazott célok megvalósítása. A textil és filc figurákat készítô LULIÁK Krisztina is már a pályázati forrásból kialakítandó leendô mûhelyének megvásárlását intézi.

— Korábban a kereskedelemben dolgoztam, megszületett a kislányom, akivel otthon maradtam, s négy évvel ezelôtt, majd amikor óvodába ment, akkor neki kezdtem el filcbôl figurákat készíteni, mert nagyon nehezen ment az elválás – vezet be a kezdetekbe.

— Szerette Bartos Erika Ujjbáb címû versét, ezért filcbôl elkészítettem neki a benne szereplô bábokat. Az elsô textilbôl készült figurám egy macska volt, amit egy bagoly követett.

Eleinte csak a kislányának, majd egyre több ismerôsének varrt filcbôl bábukat. Az óvodában is felfigyeltek a kézügyességére, nagy tetszést arattak a figu-

rái az ovisok és az óvónôk körében egyaránt. Az egyik ismerôse elhívta egy patchwork szakkörbe, ahol megigézte a textilek sokszínûsége, ennek hatására már nagyobb méretû figurákat tervezett és varrt, amelyek szintén hamar népszerûek lettek. Mindeközben próbaképpen elkezdett járni a Tüke és az Aszpik Piacra is, ez utóbbival sok külsô kitelepülésen is részt vett már. Tavaly a Fishing Orfûn is árulta a textilbôl készült bábuit, ajándék és dekorációs tárgyait. Idén várhatóan szintén ott lesz, de szeretne a Balaton környékén és a fôvárosban megrendezésre kerülô fesztiválokon, kézmûves vásárokon is megjelenni.

— A korábbi önindítósok közül többen is rendszeresen árulnak az Aszpikon, akikkel összebarátkoztam – folytatja tovább. — Tanó Móni és Szabó Timi ajánlotta, hogy adjam be a pályázatomat.

Már 2014-ben eljátszottam a gondolattal, azonban csak 2015-ben, amikor lejárt a gyesem, akkor jelentkeztem.

Mint mondja, sok új információt kapott a tanfolyam ideje alatt, s egy nagyon jó, egymást segítô csapat tagja lehetett. S miután korábban csak alkalmazottként dolgozott egyértelmûvé vált számára a vállalkozói lét egy teljesen más gondolkodást követel.

— Nagyon jó, hogy betekintést kaphattunk gyakorlati példákon keresztül mindabba, ami a sikeres vállalkozás feltétele – ad hangot véleményének. — Nekem különösen a marketingrôl szóló elôadás adott sokat. E mellett a félév során létrejött kapcsolati tôke is sokat jelent, lesznek olyanok a csoportból, akikkel a késôbbiekben várhatóan lesznek közös munkáink is, mint például a fotós Dalmával, akinek textil figurákat készítek majd.

21 A kerámia-ékszereket készítô GÉCZY Dorina képzômûvész tanári és mûvészettörténész diplomával hosszú éveken át dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjában, majd annak pécsi irodájának megszûnése után, úgy döntött a saját lábára áll, megvalósítja a hosszú éveken át dédelgetett terveit. A kerámiát mindig is nagyon szerette, ezért is határozta el, hogy olyan tárgyakat készít amelyek nem csak a katalógusokba szerepelnek, hanem egyediek, viselhetôk, kézbe fogható mûvészi kompozíciók.

— Sorsszerû volt az, ahogy rátaláltam az Önindító program – indítja beszélgetésünket. — Akkor fedeztem fel a pályázatot az interneten, amikor megszûnt a munkahelyem, s alig egy hetem volt arra, hogy megírjam.

Szólt arról is, hogy tôle nagyon távol áll a vállalkozói gondolkodás, inkább mûvészi alkat. Azonban egy olyan csapatban találta rövid idôn magát, ahol mindenki abban erôsítette meg, érdemes belevágnia, sikerülni fog, képes lesz arra, hogy megvalósítsa a terveit, egy olyan nyitott mûtermet, ahol betekintést nyerhetnek az érdeklôdôk a kerámiakészítés egyes mozzanataiba, e mellett szakmai work-shopoknak is helyet adna.

Pályázati forrás felhasználásával hozná mindezt létre.

— A tanfolyam ideje alatt barátságok is szövôdtek, a keresztszülôi hálózat pedig lehetôséget teremtett arra, hogy egyedileg is feltehessük a kérdéseinket – ad hangot véleményének. — E mellett olyan fontos tanácsokkal láttak el bennünket, mint a több lábon állás fontossága, hogy mindig legyen a vállalkozásnak egy olyan része, amelyik jól mûködik.

S volt, aki a tanfolyam során döbbent rá arra, mint például GARAI Zsófia, hogy mégsem azzal szeretne foglalkozni, amivel eredetileg az Önindítóra jelentkezett.

22 — Mindig is jelen volt a vállalkozói lét a környezetemben, ugyanis a szüleim, a szûkebb és tágabb családtagjaim által választott pályák nem szoríthatók be a hagyományos keretek közé – kezdi beszélgetésünket. — Magam pénzügyi, kereskedelmi végzettséggel rendelkezem, pályázatírással foglalkoztam, ugyan ehhez fontos volt, hogy kreatív legyek, de az írás hivatásszerûen nem érdekelt.

Azonban a családunkban nagy hagyományai vannak a közös étkezéseknek.

Mindig is élveztem, ha sok emberre fôzhettem, ebbôl jött az ötlet, amit a férjemnek köszönhetek, az életemben eddig is jelen lévô fôzôtábor mellett, a leendô fôzôiskolám lakásétterem is legyen egyben.

— Az édesanyám a kamarában hallott az Önindítóról, s ô javasolta, adjam be a pályázatomat, amit ugyan más területen indítandó vállalkozásra nyújtottam be, ugyanis elôször úgy gondoltam a kreatív iparban tevékenykedôk érdekében végzett mecenatúrával lehetek sikeres – folytatja tovább. — Azonban, ahogy teltek, múltak a hetek, egyre inkább úgy éreztem a fôzés, a vendéglátás az én igazi területem, s váltottam. S az Önindító program szervezôi rugalmasak voltak, így megvalósulhat az álmom, létre hozhatom a vállalkozásomat, a COOKtoda gasztro-teret, ami felnôtteknek és gyerekeknek szervezett fôzôiskolaként mûködik majd, amellett, hogy idôrôl idôre lakásétteremként is várja a gasztronómia szerelmeseit. Az ezeknek helyet adó ingatlant pedig a pályázati forrás felhasználásával vásárolom majd meg. Elôször érzem azt az életemben, hogy megérkeztem – zárja beszélgetésünket.

Abban mindannyian megegyeztek, hogy az eltelt fél év alatt a színes egyéniségek alkotta csoport közösséggé kovácsolódott. Kialakultak barátságok is. Mindannyiukra nagy hatással voltak azok az elôadók, akik a saját példájukon keresztül mutatták be, miként lettek sikeresek, s KIKK munkatársai Kiss Anikó és Jakab Judit folyamatosan a segítségükre voltak az üzleti tervek elkészítésében ugyanúgy, mint a tanfolyam során felmerülô problémáik megoldásában.

Sz.K.

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egymásnak adják mûhelye címét a megrendelôi A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt. A mestervizsgáig számos képzéssel, sok tanulással kikövezett út vezet, hiszen nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is feltételez.

A mohácsi PAULYUK László mindig is fontosnak tartotta, hogy a keze alól csak magas minôségben elkészített bútor kerüljön ki. Annak idején az édesapja javaslatára, aki villanyszerelô volt, választotta ezt a szakmát, mert ô ugyanis azt mondta neki, egy asztalos felett mindig van tetô, ami védi a hidegtôl és a melegtôl egyaránt.

— Somberekrôl származom, Mohácson a Székgyárban voltam tanuló, ahol az egyik szakoktatóm az édesapám keresztapja volt, aki ugyan sokat követelt, de lehetôvé tette, miután látta, hogy érdekel a szakma, hogy az esztergagépen is dolgozhassam – mondja. — A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen két évig a Székgyárban dolgoztam. A katonaság után vállalkozóknál helyezkedtem el, majd adódott egy lehetôség arra, hogy kimenjek Németországba dolgozni. A kint töltött másfél év alatt nemcsak a legkorszerûbb eljárásokat, eszközöket ismerhettem meg, hanem azt a fajta mentalitást is elsajátítottam, ami a német kézmûvességet jellemzi, a magas minôséget, a pontosságot, s, hogy a határidô szent és sérthetetlen. A kétkezi munkának már akkoriban is nagy volt ott a becsülete. Késôbb még kétszer töltöttem kint néhány hónapot, arra a helyre hívtak vissza, ahol korábban dolgoztam.

Miután visszatért Mohácsra, az összegyûjtött pénzbôl saját mûhelyt nyitott. A kezdetektôl egyedi megrendelésre készít bútorokat bútorlapból és néha fából is. A híre szájhagyomány útján ter-

jedt, egyik megrendelô hozta a másikat.

Ma már vannak közöttük olyanok is, akik a kezdetek óta tôle rendelik meg az újabb és újabb bútoraikat.

— Az elsô idôben egy bérelt mûhelyben dolgoztam, majd ahogy nôtt a megrendelôi köröm, úgy fejlesztettem a vállalkozásomat – folytatja tovább. — Ma már saját mûhelyem van, ahol tanulók képzésével is foglalkozom, ezen a módon szeretném az utánpótlásomat kinevelni.

A jövô szakembereinek képzése mellett a saját tudásának fejlesztését is mindig fontosnak tartotta, s tartja a mai napig. Folyamatosan részt vesz az egyes faipari termékek, alapanyagok és gépek forgalmazásával foglalkozó cégek által szervezett rendezvényeken. Nemrégiben a mestervizsgát is letette.

— Már korábban is foglalkoztatott a gondolat, hogy mestervizsgát teszek, de akkoriban erre csak Sopronban lett volna lehetôség – hangsúlyozza. — Sok idôt vett volna igénybe az utazás, meg sokba is került volna, ezért végül nem vágtam bele. Aztán az elmúlt évben lehetôség nyílt arra, hogy pályázati forrás felhasználásával megszerezzem a mesterlevelet, ugyanis tanulókkal csak ennek birtokában foglalkozhatok továbbra is. Éltem a lehetôséggel.

— Mint mondja, a mestervizsgára felkészítô tanfolyam jó lehetôséget teremtett az ismeretei felfrissítésére, a pedagógiai modul pedig segítséget ahhoz, hogy tanulóképzés minél eredményesebb legyen. — A mesterdarabom egy forgatható sakktábla volt – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. — Az egyik barátom kisfia sakkzseni, ô adta az ötletet hozzá, ugyanis ezzel egyedül is le tud játszani egy-egy játszmát. Kettôt is készítettem, a másik a fiamé lett. A mestervizsgának számomra ez volt a legszebb része. A gyakorlati vizsga nagyon könynyû volt, ugyanis olyan feladatot kaptunk, csapolni kellett, ami egykoron a szakmunkásvizsga része volt.

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS

23

Összefogtak a várossal az asztalos képzés újraindításáért

Már lassan nem lesz olyan szakma, amelyben a cégeknek, vállalkozásoknak ne kellene szembe nézniük a szakemberhiánnyal. Komlón a helyi vállalkozók összefogtak annak érdekében, hogy pótolják a mind inkább érezhetô hiányt, kineveljék az utánpótlásukat. Az Art-Innova Kft. is számos lépést tett annak érdekében, hogy az asztalos képzés ismét elinduljon a hét dombra épült városban.

A komlói Art-Innova Kft. tizenöt évvel ezelôtt alakult, s az elsô idôben egyedi bútorokat készítettek, elsôsorban fából, de bútorlapból is. Folyamatosan nôtt a megrendelôi körük, ezért 2008-ban uniós pályázati források felhasználásával új gépparkot vásároltak, s áttértek a laminált bútorlapokból készülô egyedi bútorok gyártására, valamint saját telephelyet létesítettek. A fejlesztések ezzel nem fejezôdtek be, pályázati források felhasz-

Annak a véleményének is hangot adott, jó, hogy a kamarában megalakult a Mester Klub. Nemcsak egy találkozási pont lehet a késôbbiekben, hanem arra is jó alkalmat teremt majd, hogy folyamatosan fejleszthessék a tudásukat, meg arra is, hogy a vizsgák során szerzett tapasztalataikat is megoszthatják, s javaslataikkal segítséget nyújthatnak a minél magasabb színvonalon történô mestervizsgáztatáshoz, annak érdekében, hogy a mestercím ismét visszanyerje régi rangját.

Magát nagyon szerencsésnek tartja, mert a munkája az évek során a hobbija is lett. Mindig nagy örömet jelent számára, amikor az elkészült bútort elégedetten szemléli a megrendelô, s a munka befejeztével barátként válnak el. Sz.K.

nálásával új üzemcsarnokot építettek az Ipari úton, újabb gépeket vásároltak, jelenleg csaknem harminc embernek adnak munkát. Termékeik jelentôs része a német piacon talál gazdára, ahol a vevôkörüket folyamatosan bôvítik, olyan tradicionális asztalos mûhelyekkel veszik fel a kapcsolatot, amelyeket már a negyedik, ötödik generáció irányítja, nekik gyártanak egyedi termékeket.

— Az általunk gyártott bútorok jelentôs részét az Objekt Baun keresztül értékesítjük a német-osztrák piacon – kezdi beszélgetésünket a cég ügyvezetôje BISCHOF Balázs asztalos mester. — Kórházak, hotelek, ifjúsági szállók, közintézmények berendezéseit gyártjuk elsôsorban, de a Spar üzleteiben is minden, ami fából készül – kínáló pultok, zöldséges állványok –, valamint az OMV és a Lukoil shopjainak bútorzata is a mi üzemünkben készül.

Az évek alatt a cég folyamatosan fejlôdött, mind több embernek adtak munkát, azonban egy idô után szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, a nyugdíjba menô, vagy a boldogulását máshol keresô szakembereik helyére nincs kit felvegyenek, ekkor határozták el, hogy magunk nevelik ki az utánpótlásukat, tanulóképzésbe fognak. Ennek már négy éve.

Mint mondja, az elsô idôkben még évente volt két, három tanulójuk, azonban a szeptemberben induló tanévre senki nem jelentkezett. Mindeközben a CNC vezérlésû asztalosipari gépeik mellé lassan nem tudnak kit állítani.

— A szakképzô intézetben szeptembertôl várhatóan egyetlen asztalos tanuló sem lépi át a teljesen felújított tanmûhely küszöbét, éppen ezért úgy döntöttünk, megpróbálunk ezen a helyzeten változ-

tatni – folytatja tovább. — Felkerestük a komlói önkormányzatot ahol nyitott fülekre találtunk, a város által nyújtott szakképzési támogatások körét kibôvítették az immár hiánynak számító asztalos szakmával is. A kamarával is felvettük a kapcsolatot, bízunk benne, hogy onnan is segítséget kapunk. Talán a hiányszakmákat tanulóknak nyújtott állami és önkormányzati támogatás, valamint az általunk adott ösztöndíj együttesen elegendô motivációt jelent majd ahhoz, vonzó legyen ez a szakma is.

Bischof Balázs annak idején azért választotta ezt a szakmát, s jelentkezett asztalosnak, mert a szomszédjukban volt egy asztalos mûhely, s nagyon megragadta a folyamat, ahogy bútorrá alakult a fa. A Pécsi Bútorgyárban volt tanuló, a végzés után ott folytatta, de dolgozott magánvállalkozóknál is. Aztán, amikor úgy látta, nagy igény van az egyedi bútorokra, a barátjával, aki nem is asztalos, létrehozták a saját vállalkozásukat. A tudását is folyamatosan gyarapította, az évek során mestervizsgát is tett.

— A tanulóinkat lépésrôl, lépésre vonjuk be a termelésbe, a tényleges munkába. A mûszaki rajz készítésétôl, annak olvasásán át, az egyes bútorelemek elkészítésén keresztül egészen a kész termék összeállításáig. A CNC gépeken felügyelet mellett dolgoznak, készítenek bútoralkatrészeket, valamint a bútorok készre szerelésében segédkeznek. A tanulókkal általában kollégáim foglalkoznak, valamint az egykori mesterem is, aki szintén a cégnél dolgozik.

Igyekszünk jó szakembereket nevelni belôlük, olyanokat, akiket a végzést követôen szinte azonnal a termelésbe tudunk állítani – zárja gondolatait. Sz.K.

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

Az elmúlt két évtizedes vezetésfejlesztési tapasztalataim alapján, ha egy szervezetben csökkent az elkötelezôdés, a teljesítmény, romlott a munkahelyi légkör, a munkatársak nem a megfelelô motiváltsági szinten dolgoztak, a vezetôk úgy vélték, hogy egy munkatársaknak szóló tréning segít a nehézségek megoldásában. Ez a zsigeri vezetôi reakció, amely szinte mindig a munkatársak „tréningre küldésében” látta a megoldás kulcsát, ma már kétségtelenül elavult. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a fejlesztô tréningeknek nincs helye a vállalatok életében (sôt!), csupán azt, hogy a mai korunk kihívásai egyre keményebben szembesítik a vezetôket azzal, hogy önmaguk vezetési szemléletével is foglalkozni kellene, és a hatalom csúcsán lenni nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség saját vezetôi kompetenciáik fejlesztésére.

Hisz a vezetés egy szakma! Ami tanulható, és attól, hogy valaki egy vállalkozás élén áll, még nem garancia arra, hogy modern szemléletben tud vezetni, és valós, igazi vezetôi tekintélyre tud szert tenni. Ehhez azonban a vezetônek el kell indulnia az önreflexió útján, és nem csak az üzleti eredmények és a számszerû mutatószámok tükrén keresztül látni a világot, hanem „emberi minôségi mutatók” mentén is!

Nemzetközi felmérések igazolják, hogy a legtöbb cég nem tudja igazán kihasználni a munkatársaiban rejlô potenciált, a vezetôk ugyanis képtelenek elérni, hogy beosztottjaik, csapataik teljes energiájukkal elkötelezôdjenek a szervezet céljai mellett. Hogy miért? Mert lejárt az ideje annak, hogy a vezetôk megmondják a „tutit”, hogy erôbôl lenyomják a munkatársak torkán a megkérdôjelezhetetlennek tûnô döntéseiket. Mert

Paradigmaváltás a vezetésben – a coaching szemléletû vezetés muszáj a hatalom csúcsán is olykor tükörbe nézni!

A gyorsan változó, kiszámíthatatlan és egyre bonyolultabb üzleti helyzetek azonnali és önálló döntési- és reagálóképességet igényelnek az egyéntôl és a közösségtôl egyaránt, így a szakmai felkészültség és a motiváltság kulcsfontosságúvá válik. És ebbe egyre erôteljesebben beletartozik a vállalkozások vezetôinek egyre magasabb szintû szakmai és vezetôi felkészültsége.

A vezetôknek tudniuk kellene, miként képesek támogatni munkatársaikat, hogy azok az adott helyzetben és pillanatban a lehetô legtöbbet hozhassák ki magukból. A hagyományos vezetési módszerek felett eljárt az idô, ezek nem segítenek a problémák hatékony kezelésében, ugyanakkor a vezetési módszerek helyzetfüggôek. Az, hogy milyen vezetési módszert érdemes egy adott helyzetben alkalmazni, nagymértékben függ a szervezet kultúrájától, tevékenységi körétôl, a munkavállalók összetételétôl és a napi operatív szituációktól. Jelenleg olyan változások és kihívások elôtt állnak a 21. század vezetôi, amelyek óhatatlanul új és korszerû vezetési elveket és szemléletet kívánnak. Napjaink vezetési gyakorlatában egyre nagyobb szerepet kap az a fajta szemlélet, amely elkötelezett a munkavállalók fejlesztése, tudatosságuknak és felelôsségvállalásuknak növelése mellett. Ennek a szemléletnek egyik módszertani megközelítése a COACHING SZEMLÉLETÛ VEZETÉS.

Mi a coaching személetû vezetés lényege? ●

●

●

●

Egy olyan vezetôi hozzáállás, amely a munkatársak belsô motivációját erôsíti.

A tanulás, a gondolkodás, alkotás, döntés és felelôsségvállalás lehetô legnagyobb szeletét hagyja a munkatársnál.

Ereje abban rejlik, hogy képes a különbözô egyéneket személyiségüknek, tudásuknak megfelelôen kezelni.

A coaching szemléletû vezetés sokkal inkább szemléletet, a vezetés alapvetô megközelítését jelenti és nem feltétlenül a minden szituációban alkalmazandó operatív módszerét.

A coaching szemléletû vezetés központi gondolata, hogy a vezetô segíti munkatársait annak megértésében, hogy merre tart a szervezet, valamint abban, hogy képessé váljanak – az üzleti irányvonalak ismeretében –, a pillanatnyi legjobb tudásuk szerint megtalálni a megoldásokat az aktuális kihívásokra. Ez a nézôpont megkívánja, hogy a vezetôk legalább ugyanolyan mértékû figyelmet fordítsanak önmaguk fejlesztésére, mint mások vezetésére. Hogy mi szükséges a coaching szemléletû vezetés elsajátításához és mik a legnagyobb gátjai? Következô írásunk errôl szól majd.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

MI ÚJSÁG?

Külföld után itthon is bizonyított a piacon a KONTAKT-Elektro

Hirth Olivér, KONTAKT-Elektro Kft. Az elmúlt évben kiemelkedôen eredményes évet zárt az elektronikai készülékek, berendezések gyártásával foglalkozó pécsi KONTAKT-Elektro Kft. A cég eddigi legnagyobb megbízását teljesítette az elmúlt egy-másfél évben, ráadásul egy hazai székhelyû, higiéniai termékeket gyártó multinacionális vállalatnál. Ez azért érdekes, mert az elmúlt években a vállalkozás növekedését leginkább az exportmunkák alapozták meg.

— Cégvezetésünk már korábban megfogalmazta, hogy fontos az exportpiac, de itthon is meg kell ismerniük a régiónkon kívül esô ipari cégeknek a KONTAKT-Elektro Kft. villamos automatizálási szolgáltatásait, termékeit – mondja HIRTH Olivér ügyvezetô. — Ezért létszámunk is a kihívásoknak megfelelôen növekedett az elmúlt idôszakban: jelenleg 63 jól képzett kollégánkkal teszünk eleget a megkereséseknek és 3 pozícióra keressük leendô munkatársainkat.

Jól alakulnak exportmunkáink is, sikerült újabb partnereket és megrendeléseket szereznünk az automata magasraktári területeken. Ezek és a környékbeli ipari cégektôl érkezô megbízások biztosítják számunkra a folyamatos munkával való ellátottságot, bizonyítva a tavalyi évben átadott mûhelycsarnokunk létjogosultságát.

— Hol tart a cég saját terméke, a tüzelôanyag-cella fejlesztése, forgalmazása?

— Ahogy az elektronikai készülékek gyártásában, úgy az üzemanyagcellák területén is folyamatos fejlesztéseket végeznek mérnökeink. Mivel ezekre igen pontos fejlesztési tervünk

van az elkövetkezô két évre, várhatóan a közeljövôben pályázni is fogunk.

Az elmúlt idôszakban egyébként egyre több tervezési és programozási munkával keresik meg automatizálási üzletágunkat, így elindítottunk egy szervezeti optimalizálást a mérnöki területen. Az új mérnök kollégák érkezésével átalakítottuk a hatásköröket, munkafolyamatokat, és a jövôben külön divízióként kezeljük tervezôinket, PLC-programozóinkat, valamint projektmérnökeinket. Értékesítési csapatunkat is megerôsödött, újabb pozíciókat hirdettünk meg, hamarosan pedig a minôségügyet szeretnénk egy új kollégával tovább erôsíteni. Látható tehát, hogy a humánerôforrás tekintetében továbbra is sok feladat vár ránk. A szakember-utánpótlás egyébként is fontos és stratégiai feladat számunkra, ezért igyekszünk minél több szervezettel együttmûködni. Ezek közül kiemelkedô a Gépipari Klaszterrel való közös munka, de említhetem az egyetemet, vagy a szakképzô intézményeket is.

— A jövôre 35 éves KONTAKTElektro egy ideje testvérvállalatával,

a ROBATECH Kft.-vel dolgozik együtt.

— Egyedi célgépgyártással és ipari ragasztástechnológiával foglalkozik testvérvállalatunk, a ROBATECH Kft., amelyhez egyre több megkeresés érkezik egyedi gépgyártásra. Ennél a cégnél is két gépésztervezô, illetve egy értékesítô kolléga felvételét tervezzük a közeljövôben. Nemrég adtuk át egy svéd tulajdonú bútorgyártó vállalatnak egy ajtófront ragasztó gépünket, és már tervezés alatt áll a következô két gépünk is. Ezen projektjeink során gyakran kell környékbeli gépipari cégekkel kooperálnunk, ilyenkor is jól jön a Gépipari Klaszter segítsége.

— Miként alakul az idei üzleti év?

— Több komoly megkeresésünk volt az elmúlt hónapokban, és bár jobban örülnénk, ha ezek már megrendelések lennének, így is bizakodóak vagyunk. Folyamatosan keressük az újabb üzleti lehetôségeket és szakmai kihívásokat, többek közt ezért is várjuk a kamarai szervezésben megvalósuló szeptemberi pécsi nemzetközi B2B találkozót, hisz az elmúlt idôszakban az ilyen rendezvények jelentôs hatást gyakoroltak üzleti kapcsolataink építésére. K.T.

26

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

PAPP GÁBOR, a HPM-Design Kft. ügyvezetôje Ugyan nem sportos családba született, de a mozgás mindig is jelen volt Papp Gábor, a HPM-Design Kft. ügyvezetôjének életében. Istenkúton nôtt fel, suli után az udvaron rúgták a labdát, hétvégenként pedig Égertetôn rendeztek óriási derbiket. Olyankor sok felnôtt is csatlakozott hozzájuk. Középiskolában a Nagy Lajosból Egyed Misi bácsi testnevelés órái hagytak Gáborban mély nyomot, serdülôként és ifiként az NB III-ban ütötte a pingponglabdát, majd pedig 4 évet versenytáncolt társastánc-mûfajban. Újabban kutyát sétáltat.

vagyok egy „ironman” típus, szükségem van társra, plusz motivációra. Számomra a labdajátékokban is a játék dominál, nem pedig az elborult, öncélú küzdelem. Nagyon szeretek biciklizni is, de ebben is a spinning lett az egyik nagy kedvencem. Az aktuális „életmódprojektben” pedig most – a családi közös túrák mellett – egy magyar agár kölyök jelenti a hétköznapok motivációját.

— Miért fontos a sport, milyen többletet ad az ön számára?

— A fô motiváció a gyermekünk, a végcél pedig a saját egészségem megôr-

hosszabb idôn keresztül, rendszeresen mozogjak.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat?

— A teljesítményem maximumát úgy tudom kihozni magamból folyamatosan és hosszabb idôn keresztül, ha jól megválasztott kihívásokat állítok magam elé, amihez részletesen megtervezem az odavezetô út kisebb mérföldköveit (ezek mérhetô sikerkritériumok), s hozzárendelem a megfelelô erôforrásokat! Ha ez MIND megvan, akkor, és csak akkor sikerül teljesíteni eddig elérhetetlennek, mondhatnám lehetetlennek gondolt célokat is.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Kisvállalkozói szinten ez csak óriási áldozatokkal egyeztethetô össze, pláne, ha már családja is van az embernek. Hosszútávon – viszont jól tudjuk – semmilyen erôforrást, így saját magunkat sem lehet büntetlenül kizsigerelni. A 40-es évek sok szempontból vízválasztónak bizonyulnak. Sokunknál eljön a pillanat, amikor el kell engedni bizonyos dolgokat, átértékeljük, s újrafogalmazzuk a személyes és üzleti prioritásokat. Nincs lehetôség hátat fordítani, nem lehet az elôzményeket törölni, hanem menet közben, mozgásból kell „korrigálni”, összerakni az új irányt. Az autós GPS-em erre mondaná, hogy „újratervezés”... Így vagyok most én is.

K.T.

Kutyasétáltatás mint sport – életmódváltás újratervezéssel — Lehet, hogy viccesen hangzik a kutyasétáltatás mint sport, de a lényeg az, hogy töltsünk reggel és este 1-1 órát a szabadban – mondja Papp Gábor. — A hangsúly a rendszerességen van! Persze tartozik ehhez egy pulzusmérôs óra, egy profi futócipô, meg egy magyar agár kutya is. Ma már összejön a heti 60 km gyaloglós kocogás. Futásnak ezt még nagyképûség lenne nevezni, de április óta tudatosan épül. Ezúttal (is) komoly súlyfelesleggel indultam neki, s olyankor nem árt az óvatosság.

— A korábbi csoportos sportokhoz képest ez magányos tevékenységnek tûnik.

— Én a csoportosan egyéni mûfajt kedvelem. Be kell ismernem, hogy nem

zése, javítása. Ehhez sok apró, de önmagam korlátaihoz képest kihívásokkal teli célrendszert raktam össze, amely nem a klasszikus eredményorientált „szintidôkbôl” vagy „teljesítménymutatókból” áll. A fô szempont, hogy igyekszem nem sportként megélni a rendszeres mozgást, hanem életmódváltásként.

Ha csinálok valamit, akkor azt teljes energiabedobással teszem, ha ez nem mehet így, akkor inkább hozzá sem fogok, vagy gyorsan leállok, és új célt keresek. Nálam – sajnos – ez oda vezetett az elmúlt 20 évben, hogy a versenysport felhagyásával ciklikussá vált az aktivitásom, s ezzel együtt a testsúlyváltozásom is. Nem is a kitûzött cél elérése jelenti a problémát, hanem utána az életmódszerû fenntartása. Most azon dolgozom, hogy alacsonyabb intenzitással, de

Körbetartozás A kérelmek zöme a magasépítô kkv-któl érkezik A kamara mellett mûködô Teljesítésigazolási Szakértôi Szervhez beadott kérelmek jelentôs része a nem kellôen, vagy egyáltalán nem dokumentált pótmunkák elszámolásával kapcsolatos. Gondot jelent az is, hogy kevés lakó- és középület épül, ezért az alvállalkozók gyakran akkor is vállalják a munkát, ha a szerzôdés néhány pontjával nem érteken egyet. Ez késôbb szintén elszámolási vitákhoz vezet.

Az elmúlt majdnem három évben több mint félezer kérelem érkezett be a TSZSZ-hez.

Ebbôl is látszik, hogy az építôiparban dolgozók egyre szélesebb köre tud már a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv létezésérôl.

A TSZSZ-hez a kérelmek több mint felét a mikro-, kis- és középvállalkozások adják be, jellemzôen a magasépítés szakterületérôl. Egyes becslések szerint ezen a területen jelenleg az építôipari kapacitásoknak csak 50%-a van lekötve, ezért fordulhat elô, hogy aki munkát ad, az diktálja a feltételeket. Az alvállalkozó a kivitelezés folyamán aztán szembesül a problémákkal, vita keletkezik a felek között, és ez gyakran az elvégzett munka kifizetésének elmaradásához vezet. Fontos tapasztalat, hogy a TSZSZ szakértôi eljárásai során átlagosan a vitatott összeg 75%-át jóváhagyják. Ez azt is jelzi, hogy általában nem jogos a kifizetések megtagadása, van tehát remény arra, hogy a vállalkozó mégis a pénzéhez jusson.

➜

27

➜

az építôiparban

ÉPÍTÔIPAR

➜

Dél-Dunántúli Gazdaság

➜

nyomott árakon írják alá, majd a megrendelô magasabb mûszaki tartalmat szeretne megvalósítani a már kialkudott áron, a vállalkozó pedig szeretne pótmunkát érvényesíteni, vagyis a vállalkozói díjat növelni.

A vállalkozók sok esetben nem ismerik a szakmai szabályozásokat, az elôírásokat, az érvényes rendeleteket. Emellett a jogszabályok gyakran változnak, nyomon követésük a vállalkozók részérôl a mindennapi munka mellett szinte lehetetlen. Másik probléma, hogy a szakmai elôírások, szabványok elavultak, felülvizsgálatra szorulnak, illetve egy részük csak angol nyelven elérhetô. A felek közötti viták egyik forrásának ezek a problémák tekinthetôk.

A beadott kérelmek jelentôs része a pótmunka elszámolására vonatkozik, amely az esetek többségében semmilyen módon nincs dokumentálva. Ez megnehezíti a pótmunka nagyságának megállapítását; a szakértôk ilyen esetben azt tudják vizsgálni, hogy mi az alapszerzôdés mûszaki tartalma és attól mennyire tér el a vitatott teljesítés. A viták egyik forrása, hogy a szerzôdéseket

Az is elôfordul, hogy a felek eltérô mûszaki tartalmú terveket tekintenek a szerzôdés mellékletének, így elkerülhetetlen a vita kialakulása. Gondot jelent, hogy gyakran a személyes kapcsolati rendszereken múlik egy-egy megbízás.

Ha a kivitelezônek nagyobb munkája van, annak az alvállalkozónak ad megbízást, akivel már sokszor dolgozott együtt. A több éves, évtizedes kapcsolat alapján írásos szerzôdés nélkül kezdik meg a munkát, ami szintén gyakori konfliktusforrás. A pótmunkák szóbeli jelzése is gyakran a régi kapcsolatok alapján történnek, és csak az elszámolás során derülnek ki a szóbeli megállapodások problémái. A fenti vitalehetôségek elkerülése érdekében javasolt az építési munkálatok megkezdése elôtt, valamint a pótmunkák megrendelésekor is a szerzôdések, illetve szerzôdés-módosítások mûszaki tartalmának egyértelmû meghatározása Forrás: Üzleti 7, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági lapjának 2015. decemberi, a Teljesítésigazolási Szakértôi Szervrôl szóló különszáma.

28

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis pécsi gasztrokörkép VI.

Magyaros, pécsies Az utóbbi években itthon tapasztalható gasztronómiai fejlôdés önvizsgálatra is késztet.

Alapanyagok, évtizedes technológiák, klasszikusnak mondott és gondolt receptek kérdôjelezôdnek meg. És rendre felmerül, hogy milyen is a jó, magyaros étel? Van egyáltalán olyan, hogy magyar konyha? De közvetlen környezetünket is vizsgálva: van olyan, hogy pécsi gasztronómia? Konkrétabban: miért nincs?

Lassan két éve vagyok egy Pécsrôl szóló, angol nyelvû weboldal és magazin szerkesztôje, ezért viszonylag sok kérdés esik be a városról a Facebook üzeneteim, ritkább esetben az emailek közé. Hetente több, néha kevesebb, és a lehetô legkülönbözôbb témákban. De van egy kérdés, ami elég gyakran felbukkan. Sôt, most meg is számoltam, és tényleg ez a leggyakoribb. Hol lehet igazán jó, autentikus, magyaros kaját kapni Pécsen?

A kérdés teljesen természetes is, hiszen az érdeklôdô turista, vagy a városba költözô külföldi miért is akarna francia hagymalevest, olasz pizzát, svéd húsgolyót, amerikai hamburgert enni egy magyar városkában? Nápolyban mi sem gulyáslevest keresünk...

Persze, a kérdés, mármint, hogy hol lehet jó magyaros ételeket kapni Pécsen, már jóval korábban, magától is felmerült bennem (és úgy gondolom sokunkban), de igazán jó, vagy minden szempontból kielégítô, kompromisszumoktól mentes és ôszinte választ sokáig hiába kerestem. Szerénytelenül hangzik, de legszívesebben mindig azt mondanám, hogy otthon, nálunk. Ez a válasz természetszerûleg kiesik, így tiszta lelkiismerettel mindig inkább csak egykét ételt tudtam ajánlani. Fôzeléket itt, pörköltet ott, rétest amott, de összességében mindig volt valami, ami miatt nem tudtam sose legalább egy tökéletes helyet megnevezni. Ahol minden egyben van és ahol a magyaros ízeket nem teszi tönkre semmi. Úgy tûnik, hogy talán ez is változóban van, egyre-másra bukkannak fel az alapokat is tiszteletben tartó, a minôségi hozzávalókra figyelô helyek. Mindenesetre minimum érdekes, hogy elôbb alakult ki verseny a jó hamburgerezôk,

mint a jó sültkolbászt, vagy gulyáslevest, esetleg lecsót kínáló helyek között.

De, mint mondtam ez is változóban van, és egyre több helyet érdemes a külföldiek figyelmébe ajánlani.

De az eredeti kérdésfelvetés már csak azért is nehézkes, mert a magyar konyháról alkotott fogalmaink is elég nehézkesek. (És már megint nagyon finoman fogalmaztam.) Eljárt felettük az idô, és valljuk be ôszintén: alaposan rátelepedett annak a bizonyos negyven évnek az öröksége.

Mi sem jelzi ezt jobban, mint a júniusban frissen kijelölt hungarikumok sora. Köztük az Erôs Pistával és a mirelittermékekkel. Igen, a fagyasztott bármi most már hungarikum.

Persze, több dolog is akad, amiket kezdettôl fogva nem igazán értettem ezzel az egész hungarikumozással kapcsolatban. Miért kell Magyarországon világhírû, nemzetközi szinten egyenesen nevetséges termékeket piedesztálra emelni? Miközben a probléma valós, hiszen érdemes lenne az értékeinket összegyûjteni és

védeni. És a védelem itt nem a külföldivel szemben, hanem önmagával és a silánysággal szemben értendô. Ahelyett, hogy a nemzeti öntudatot simogatnánk egy sokakat nem igazán érdeklô rendszerrel, talán kritikával és kitekintéssel is megvizsgálhatnánk azt, amink van. A minôségbiztosítással egybekötött eredetvédelemnek nemzetgazdasági szempontból is jóval több értelme lenne...

Igazoltan.

Mindez, kicsiben Pécsre vetítve is igaz lehet. Mi is a pécsi? Mi az, ami egyedi és jó a pécsi gasztronómiában?

Van olyan, hogy pécsi gasztronómia? A legtöbb vendéglátós egyértelmûen nemmel felel, noha évtizedekig volt törekvés, hogy a várost a gesztenye, cirfandli, mandula és a füge köré pozícionálják, egyfajta identitást adva az egésznek. Nem sok sikerrel. De, a néhány éve három-négy vendéglátós összefogásával alakult Kreatív Pécsi Gasztronómia is ennek a feladatnak ugrott neki. Határozottan korszerû, innovatív hozzáállással. Sajnos nem volt elég hosszú életû az összefogás ahhoz, hogy komolyabb hatása legyen, de legalább a kérdésfeltevésig és néhány válaszig eljutottak. Mindenesetre a pécsies gasztronómiát egyelôre hiába keressük, de a vállalható magyarost egyre jobb eséllyel.

Gûth Ervin

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÓ HELY

29

Nagy ziccerek hiányoznak még Mester Zoltán újságíróként kezdett komolyabban a vendéglátással foglalkozni, és sokáig gondolkodott egy saját hely indításán. Két évvel ezelôtt a Ferencesek utcájában nyitották meg a Balkán Bisztrót, ami a kézmûves sörözôvel egészül ki az Egyletté.

— Miért pont a Balkán gasztronómiája lett központi elem?

— Mert nagyon szeretjük, és amikor Wéber Tamás kollégámmal gondolkodtunk a különbözô koncepciókon, hiányosságnak éreztük, hogy nem lehet Pécsen állandó jelleggel normális csevapot enni. Azaz faszenes grillen, tradicionális recept alapján, minôségi hozzávalókból készült csevapot. A Balkán kapujának nevezett városban ez elég kézenfekvô, nem is értettük, hogy mások eddig miért hagyták ezt ki.

— Hogyan tud az idén megnyitott pékségetek az eddigiekhez kapcsolódni?

— A Zsolnay-negyedben felszabadult egy üzlet, aminek a tulajdonosával jóban voltunk és hónapokig gondolkodtunk, mihez is kezdhetnénk a lehetôséggel. Ebbôl a gondolkodásból született a Kisbalkán. Nem szerettünk volna csak a Balkánra koncentrálni, mert egy pékség

esetében nehezebb autentikusnak lenni hozzá, így inkább magyaros, balkános és franciás egyveleget képzeltünk el.

Sokan hiányolják például a bureket, de egyrészt még mindig kísérletezünk a kínálattal, másrészt a körülmények nem minden tekintetben adottak hozzá.

— Mi a legnagyobb kihívás számotokra?

— A munkaerôhiányt folyamatosan érezzük, de úgy érzem, hogy leginkább a közterhek, és a rugalmatlanság nehezíti a mûködést, a területfoglalási díjaktól a jogdíjakon át sok mindent említhetnék. A hatóságokkal viszont nekünk többnyire jó tapasztalataink vannak, inkább segítô szándékkal találkozni.

— A tematikus estjeitek hírverésre jók vagy megéri ezeket megszervezni?

— Anyagilag ezek nem érik meg, például a legutóbbi halas esténket már

csak az alapanyagok ára miatt sem lehetett túl jóra kihozni. De van bennünk egy missziós tudat, illetve szeretnénk ezzel is színesíteni a kínálatot, újdonságot, izgalmat csempészni a mindennapokba. Más éttermek séfjeit pedig azért hívjuk meg, hogy erôsítsük az együtt dolgozást, együtt gondolkodást.

— Milyen vendéglátóhelynek örülnél még Pécsen?

— Vannak ötleteim, hogy mibe foghatnánk bele, ha úgy adódik, de ezeket nem árulnám el. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de elég nagy ziccerek hiányoznak még. Személy szerint egy magyaros, házias ízeket kínáló helynek nagyon örülnék, de tésztázót, távol-keleti éttermet is szívesen látnék. Persze mindebbôl egy normális verzió lenne érdekes.

Gûth E.

30

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Kmettyné Gyôri Szilvia Az Alsómocsoládi Községfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetôje a Pappas Auto felsô kategóriás modelljének új változatát, a nemrégiben bemutatott új E-osztályt próbálta ki.

— Ez az a fajta autó, ami elsô pillantásra vonzza a tekintetet. Méltóságteljes, elegáns, olyan, mint egy luxusóra, vagy egy luxusszálloda. Nincs olyan szög ahonnan ne tetszene, engem már a külsejével levett a lábamról. Gyönyörû, ahogy ereszkedik a csomagtérfedél, kisebb mûalkotásnak beillenek az elsô és a hátsó lámpák is, és minél tovább nézem, annál feltûnôbb, hogy mennyi energiát szenteltek az apró részletek végletekig tökéletesítésének.

— Ennyire fontos, egy autónál a külcsín?

— Természetesen a használati érték, és még számos egyéb szempont is fontos, de ha egy autó nem tetszik nekem, akkor az már esélytelen a késôbbiekben.

Szerintem nagyon sokan így gondolkodnak, mert az autó az a tárgy, amit minden használat elôtt szemügyre veszünk. Ha reggel az induláskor tetszik az autónk, akkor már szebben indul a nap.

— Mégis elsôként azt kérdezte amikor beült az autóba, hogy hány légzsák van benne.

— Nagyon fontos a biztonság. Tudom, hogy egy ilyen kategóriájú Mercedesben már az alapfelszereltség is hiánytalan, de egy átlagautósnak már az is elképesztô, hogy micsoda légzsákarze-

nál vigyáz itt az utasokra. Egyébként az utastér dizájnja is fenomenális, hiba nélkül folytatódik az a hangulat, amit a külsô sugall. Pazar az anyagválasztás, tökéletes a kidolgozás, és ami a legfontosabb minden nagyon szép, jó érzés beülni a kocsiba.

— Mennyire látszik a csúcstechnika ami bekerült az autóba?

— A turizmus mellett az informatika a másik szakmám, így látom azt a teljesítményt, amit a Mercedes mérnökei nyújtottak amikor létrehozták ezt az autót. Ha a biztonság területét nézzük, akkor világos, hogy a trend már nem az, hogy a baleset következményeit tompítsuk. Ez a Mercedes már mindent megtesz azért, hogy megelôzze a balesetet. A tolatókamera például nagyon tetszik, nem csak attól véd, hogy nekiütközzünk egy tárgynak, hanem egy autó mögé

esetlegesen beszaladó kisgyermek sem marad rejtve. Arról nem is beszélve, hogy az aktív segédvonalakkal elképesztôen könnyû a manôverezés. Ha ez is kevés lenne, akkor pedig ott az asszisztens, ami beparkol helyettünk. Tetszik a sávtartó asszisztens is, bár egy kicsit meglepett, hogy milyen sokszor érintem a felezôvonalat, de hát a vidéki mellékutakon másként vezetünk, mint a városban.

A vészfékasszisztens is nagyszerû fejlesztés, de az extrák listáján még számtalan biztonsági berendezést láttam.

— Az E-osztályú Mercedes biztonságos, de az elôdökrôl tudjuk, hogy nagyon kényelmes is. Az új modell is komfortos?

— Az elôdöket nem próbáltam, de ezt a kocsit vezetni kifejezetten pihentetô. Tökéletes kikapcsolódás egy hosszú nap végén hazaautózni vele. Elôször is óriási a tér, de egy ekkora autótól ez nem meglepô. A minôségi kidolgozás is fokozza a komfortot, mindenhez jó érzés hozzányúlni, kényeztetik az ujjakat a finom anyagok. Tetszik az ülés is, ránézésre egy ûrhajó parancsnoki székének tûnnek, de ha beleülünk, kiderül, hogy valójában egy fotel.

A kényelem szempontjából nagyon fontos a kezelôszervek, vagy informatikus nyelven az interfészek mûködése.

Finoman kattan minden, és ami a legfontosabb, logikus a felépítés. Egy-egy fontosabb menüpontot több helyrôl is el

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

31

– Mercedes Benz E 220 d lehet érni, így mindenki megtalálja azt a kezelési koncepciót, ami a számára leginkább tökéletes.

Egyre több az érintésérzékeny felület. A kormány két küllôjén levôk nagyon jól használhatóak, máshol még nem láttam ilyent, de annyira jók, hogy elmondhatjuk, a Mercedes ismét kitalált valami hasznos újdonságot. Az is szembetûnô, hogy az autó mennyire jól leképezi a digitális kort amiben élünk. Ez azért nagy feladat, mert míg például egy E-osztályos Mercedesnek akár évtizedek múlva is meg kell állnia a helyét, míg például egy mai mobiltelefon akkorra már sokadik újrahasznosítás után éli valahol új életét.

ebben a kocsiban nem volt semmilyen határoló, ami ezt megakadályozta volna.

— A kényelem fontos eleme a menetkényelem, bár az Alsómocsoládra vezetô út nagyon jó minôségû, de van a környéken pár igazán dobálós útszakasz is. Ezeken hogyan vizsgázott az új E-osztály?

— Sokkal hatékonyabban tünteti el a kátyúkat mint a közútkezelô. Gyönyörûen rugózik, csendes, jó vezetni. Érdekes, hogy menet közben nem is érzem milyen nagy autó, gyorsan reagál, pontosan irányítható. Szépen szól benne a rádió, hatékony és huzatmentes a klíma, épp olyan, mint ahogy egy nagy Mercedest elképzel az ember.

Végül pedig a kényelemhez hozzátartozik az is, hogy olyan legyen az autónk, amilyennek mi szeretnénk, ebben pedig úgy segít ez a Mercedes, hogy minden apróságot beállíthatunk, még a dekorációs fények színét is meghatározhatjuk.

Egyetlen apró kényelmetlenséget fedeztem fel, azt is a csomagtartónál.

Annyira tágas és mély, hogy ha elôre csúszik egy táska, szinte képtelenség elôvarázsolni a mély üregbôl. Persze biztosan van rá megoldása a gyárnak, de

— A motor mennyire illik a kocsihoz?

— Én is dízellel járok, elégedett is vagyok vele, de azért ez más dimenzió.

Ez a teljesítmény már bôségesen elegendô, el sem tudom képzelni mit tudnak az erôsebb változatok. Nagyon finoman jár, amikor beindul, inkább csak dorombol egyet, mint egy jóllakott macska. Tetszett a fogyasztása is, 6 liter alatti érték egy ekkora autótól szenzációs, ha pedig országúton valóban beéri 5 liternél is kevesebbel, akkor le a kalap-

pal a Mercedes mérnökei elôtt. Fantasztikus az automata váltó is, elôtte nem vezettem ilyen autót, de néhány kilométer alatt megszoktam. Tökéletesen illik az autóhoz, alig érezni egy-egy váltást. Érdekes a menetdinamikai kapcsoló is a középkonzolon, kipróbáltam többféle állást is, és valóban komoly különbségek vannak. Ha sietôs a dolgunk, a sport módokban fürgébb lesz az autó, és a kormánymozdulatokra is gyorsabban reagál.

— A 12 milliós alapár mennyire értékarányos?

— Azt gondolom, ez az a kategória, ahol minden autót másképp kell értékelni, mert nem lesz két egyforma E-osztályos Mercedes az utakon. A többoldalas extralistából nagyon sokféle változatot lehet kialakítani, és a végsô ár az extrák mennyiségétôl is függ. Itt talán van némi párhuzam a turizmussal, hiszen mi is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a vendégeink nagyon széles kínálatból válogathassanak. Ha ebbôl sikerül közösen egy olyan végterméket kialakítani, hogy a vendég, vagy ebben az esetben az autóvásárló úgy érzi megkapta azt amire vágyott, az a legfontosabb.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1950 cm3 Maximális teljesítmény: 194 LE 3800/min Maximális nyomaték: 400 Nm 1600-2800/min Saját tömeg: 1680 kg Csomagtér: 540 l Maximális sebesség: 240 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7,3 s Átlagfogyasztás: 4.3 l Alapár (E 220 d): 12 523 850 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrál Szerviz Csomag, aktív motorháztetô, ECO Start-Stop, klímaautomatika, elsô- oldal- függöny- medence és térdlégzsák, elektromosan állítható elsô ülések, elektromos ablakemelôk és tükrök, esôszenzor, multifunkciós bôr kormánykerék, éberség figyelô rendszer, ESP, vészfékasszisztens, aktív fékasszisztens, könnyûfém keréktárcsák

32

RENDEZVÉNY

A sikeres rendezvény

10 legféltettebb titka

Dél-Dunántúli Gazdaság

Cikksorozatunkban Csíkos András rendezvényszakértô, a Sikeres Rendezvény munkatársa segítségével betekintést kapunk a rendezvényszervezés világába. Megtudhatjuk, milyen multifunkcionális eszközként illeszkedhetnek a rendezvények egy marketingstratégiába, és milyen trükköket tudunk bevetni a partnereink figyelmének felkeltése érdekében.

A sorozat második részében megnézzük, hogy mire érdemes odafigyelni, amennyiben nem rendezvényszervezôt bízunk meg, hanem saját magunk kívánjuk megszervezni az adott eseményt.

Ahhoz, hogy egy rendezvényt igazán sikeresnek lehessen titulálni, nagyon sok apró részletnek kell a helyén lennie. Rengeteg háttérmunkára van szükség, és még több elôre eltervezett, számtalanszor lezongorázott folyamatra.

Még ennek ellenére is adódhatnak olyan helyzetek, amikor valamilyen elôre nem tervezett probléma üti fel a fejét. Cikkünkben lerántjuk a leplet azokról a titkokról, amik száznál is több rendezvényt vezettek már sikerre.

1. Célközönség

6. Programok

Mint a legtöbb marketingtevékenységnél, a rendezvényszervezésnél is az egyik elsô kérdés a célközönség. Ha nem ismerjük eléggé a célcsoportot, és bizonytalanok vagyunk az igényeiket illetôen, akkor célszerû megkérdezni ôket. Rengeteg olyan kérdésre kaphatunk választ, ami nagyban befolyásolhatja a rendezvény szervezését.

„Kenyeret és cirkuszt” – a római jelmondat még ma is remekül mûködik. Fontos szempont, hogy a célközönségbôl minden csoport találja meg a számára megfelelô programot. Például a családi napokon ne csak egy korosztályra gondoljunk, érdemes generációk szerinti gyerekprogramokat, animáló, gasztronómiai témájú eseményeket egyaránt szervezni.

2. Idôpont

7. Catering

Tapasztalat az, hogy nincs tökéletes idôpont. Nincs olyan idôpont, ami mindenkinek jó, de mindenképpen törekedni kell rá, hogy megtaláljuk a legjobb kompromisszumot. Fontos, hogy ne érezzék úgy a rendezvény meghívottjai, hogy elveszik tôlük az idôt, hanem, hogy mindenképpen nyernek vele. Az idôpont helyes kiválasztásához jó tanácsként és általános szabályként elmondható, hogy ne legyen vallási, iskolai és nemzeti ünnepen, hosszú hétvégén, a termelést vagy szolgáltatást befolyásoló idôszakban.

A jó vendéglátás fél siker. Lényeges a tervezésnél, hogy az ételés italválaszték illeszkedjen a célközönséghez, a rendezvény jellegéhez, de még az évszakhoz is. Egyértelmû, de azért érdemes megemlíteni, hogy a kiszolgálás maximálisan vendégcentrikus legyen, különben lehet bármilyen jó a program, a vendégek csak a rossz kiszolgálásra fognak emlékezni.

3. Idôjárás Készüljünk a legrosszabbra, mert így nem érhet minket meglepetés. Készüljünk fel a szélsôséges idôjárási körülményekre, legyen terv esôre, hóra, kánikulára, erôs szélre. Akár egy esetleges pótnap vagy póthelyszín kiválasztása is jól jöhet.

4. Forgatókönyv A szó elszáll, az írás marad, és nyomot hagy. Azaz a rendezvény alfája és omegája az a forgatókönyv, ami a lehetô legkülönbözôbb helyzetekkel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza, természetesen az összes szóba jöhetô probléma megoldási lehetôségeivel együtt. Tartalma kiterjed az idôpont, a helyszín, a felelôs, a közremûködô, a felhasznált eszközök, valamint a következô program elôkészületeinek jegyzékére is.

5. Újszerûség A változatosság gyönyörködtet. A rendezvény során elengedhetetlen az érdeklôdés folyamatos fenntartása. Még akkor is legyen valami újdonság a rendezvényen, ha csupán évente ismétlôdik.

8. Animátorok Udvarias, mosolygós, megoldás-orinetált. Ezek a legfontosabb ismérvei azoknak az animátoroknak, akiknek kulcsszerep juthat a rendezvények kivitelezésében. A mindig segítôkész és felkészült animátorok egy jó vezetô segítségével bármilyen váratlan helyzettel megbirkóznak.

9. Rendezvényeszközök A rendezvényeszközökbôl inkább hárommal több legyen, mint egyel kevesebb. Miért? Mert nincs is rosszabb, mint amikor a vendég megázik vagy napszúrást kap, mert nincs semmi a feje felett. Vagy éppen minden jól lett ugyan megszervezve, de kényelmetlen a szék és dülöngél az asztal. Néha az apró részletek a legfontosabbak.

10. Kiértékelés Mi a jó megközelítésmód rendezvény után? Keresd a hibát, és javítsd ki! A rendezvényt követôen a szervezés és lebonyolítás alatti hibákat célszerû mielôbb felderíteni, kiértékelni és persze javítani. Ezzel mindig nagy lépést teszünk a következô rendezvény tökéletesítése felé.

Cikksorozatunk következô részében arra keressük a választ, milyen paramétereket kell figyelembe venni akkor, amikor a saját szervezés vagy a rendezvények kiszervezése között szeretnénk dönteni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

RENDEZVÉNY / BARANYAI GAZDASÁG

33

Várjuk a leendô vizsgabizottsági tagok jelentkezését!

Elsôsorban az alábbi szakképesítésekben várjuk gyakorló szakemberek jelentkezését:

Építészet szakmacsoport – Ács; Festô, mázoló, tapétázó; Kômûves; Mûemlékfenntartó technikus; Mûemléki helyreállító; Rekonstrukciós és mûemléki festô, mázoló; Szobafestô; Zsaluzóács Könnyûipar szakmacsoport – Bôrdíszmûves; Cipôkészítô; Nôi szabó; Textiltermék-összeállító; Kesztyûs Faipar szakmacsoport – Asztalos; Faipari technikus; Asztalosipari szerelô; Faipari gépkezelô Közlekedés szakmacsoport – Autószerelô; Autótechnikus; Autóelektronikai mûszerész; Jármûfényezô; Karosszérialakatos Egyéb szolgáltatás szakmacsoport – Fodrász; Kozmetikus; Kézápoló és mûkörömépítô; Lábápoló

Gépészet szakmacsoport – CNC-gépkezelô; Gáz- és hôtermelô berendezésszerelô; Gépgyártás-technológiai-technikus; Gépi forgácsoló; Hegesztô; Hûtô-és légtechnikai rendszerszerelô; Ipari gépész; Víz-csatorna, és közmûrendszer szerelô; Épület- és szerkezetlakatos Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport – Automatikai technikus; Elektronikai mûszerész; Elektronikai technikus

A pályázatok benyújtása folyamatos, a pályázatokat a kamara Szakképzési bizottsága bírálja el.

A pályázatokat postai úton a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7623 Pécs, Majorossy I. u. 36. címre várjuk, vagy személyesen, ügyfélfogadási idôben (hétfôtôl- csütörtökig 9:00-15:00 között, valamint pénteken 9:00-12:00ig) a szakképzési osztályon adható le.

Azon – elsôsorban felsôfokú végzettséggel rendelkezô – gyakorló szakemberek jelentkezését várjuk, akik megfelelnek a pályázati kiírás szerinti minimális feltételeknek és az OKJ-s komplex vizsgákon szeretnének a végzôs szakiskolai tanulók elméleti és gyakorlati tudásszintjének felmérésében, osztályozásában részt venni.

A vizsgabizottsági tagi pályázathoz szükséges minimális feltételek: ■ szakirányú fôiskolai vagy egyetemi diploma és öt éves szakmai gyakorlat az adott szakmacsoportban, vagy ■ szakmai és középiskolai végzettség, vagy mesterlevél, továbbá öt éves szakmai gyakorlat az adott szakmában, vagy ■ szakirányú végzettség, valamint 10 éves szakmai gyakorlat az adott szakterületen, elônyben részesítjük, aki vállalkozói gyakorlattal rendelkezik ■ büntetlen elôélet.

Egy pályázó több szakmacsoportban, de maximum 15 szakképesítésben nyújthatja be pályázatát. A részletes pályázati kiírás, valamint a pályázati adatlap az alábbi linkre kattintva érhetô el: Vizsgabizottsági tagi pályázat. Csak a hiánytalanul kitöltött és benyújtott pályázatokat áll módunkban elfogadni.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az 1. számú melléklet kitöltése KÖTELEZÔ. Csak annak a szakmacsoportnak kell kinyomtatni a mellékletét, amelyben pályázni szeretne.

Az OKJ-s szakképesítésekrôl a linkre kattintva tájékozódhat: Szakmai és Vizsgakövetelmények.

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

Fókuszban az Unió EU-Kína kereskedelmi kapcsolatok Kína és az Európai Unió egymás fô kereskedelmi partnerei. A kétoldalú kereskedelem a kínai gazdaság 1978-as megnyitása óta több mint negyvenszeresére nôtt, ma már a napi egymilliárd eurót is meghaladja. Kína 2001-es csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) tovább növelte piacának liberalizációját, és az európai üzleti szféra elôtt jelentôs terjeszkedési lehetôségeket nyitott meg. A kínai piaci befektetések és export iránt érdeklôdô európai vállalkozásoknak a Pekingben mûködô EU KKV Központ nyújt segítséget.

EU és Kína 1975-ben alapozta meg együttmûködését, amelyet az 1985. évi EU-Kína Kereskedelmi és Együttmûködési Megállapodás szabályoz. Az uniós és kínai vezetôk 2013-ban elfogadták az EU-Kína 2020 stratégiai együttmûködési menetrendet és megkötötték az EU-Kína befektetési megállapodást is. Ez utóbbi célja a Kínában lévô európai, illetve az Európában lévô kínai befektetések védelme, valamint az európai cégek jogbiztonságának megerôsítése.

Kínának az Európai Unió a legnagyobb, az EUnak pedig Kína a második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után, emellett az import legnagyobb része is innen származik. Az EU és Kína közötti kereskedelem nagyobb ütemben növekszik, mint bármely más két ország közötti bilaterális kereskedelem a világon. Az EU nyitott piaca nagyban hozzájárult az export vezérelt kínai gazdaság növekedéséhez, ami az Unió számára is jelentôs haszonnal járt.

A két fél közötti kereskedelem fôként ipari termékekre összpontosul.

Több mint 1,3 milliárd lakosával Kína ígéretes piac az uniós vállalkozások számára. Habár Kína jelentôs erôfeszítéseket tesz a WTO-nak tett vállalások végrehajtására (az import vámok és az egyéb, nem anyagi jellegû korlátok nagymértékben csökkentek), továbbra is vannak megoldatlan problémák. Ezek között szerepel a szellemi tulajdonjog nem megfelelô védelme, továbbá az olyan iparral kapcsolatos irányelvek fenntartása, amelyek diszkriminálják a külföldi vállalkozásokat és nagyban megnehezítik a külföldi vállalatok kínai piacra lépését a szolgáltatóiparban. A terjeszkedést tovább nehezíti az átláthatatlan jogi és adminisztratív rendszer, az eltérô minôségi elôírások és a kulturális különbségek.

Kína piacgazdasági státusza 2016 végén fordulóponthoz érkezik a világkereskedelmi rendszer: az Egyesült Államoknak és az EU-nak addig el kell dönteniük, hogy a továbbiakban „piacgazdaságként” (Market Economy Status – MES) fogják-e kezelni Kínát a külkereskedelmi politikájukban. Kína WTO-csatlakozási egyezménye, amelyet 2001 decemberében írtak alá, lehetôvé tette, hogy az ország kereskedelmi partnerei Kínát, mint „nem piacgazdaságot” (non-market economy, NME) kezelhessék 15 éven át. Az NME-státus sokkal könnyebbé tette a Kínából importáló országoknak, hogy speciális tarifákat vessenek ki a kínai termékekre, antidömping vámok formájában.

Peking jogértelmezése szerint Kína 2001-es WTO-s felvételi megállapodása szerint az ország 2016-ban automatikusan megkapja a piacgazdasági státuszt, ezzel szûkülne az EU piacvédelmi eszközeinek köre. Ezért az EU-nak el kell döntenie, hogy támogatja-e a 2001-es dokumentum ilyen olvasatát. Az Európai Parlament 2016. május elején egy nem törvényerejû döntésében elutasította, hogy Kína megkapja a piacgazdasági minôsítést, mert továbbra is fenyegetésnek tekintik a kínai áruk beáramlását az európai vállalkozások és munkahelyek fennmaradására nézve. A státusz megadása mellett azok érvelnek, akik szerint az EU-ba áramló kínai pénz fellendíthetné az infrastrukturális beruházásokat.

A státusz megadását pedig érthetô módon az olyan hagyományos iparágak érdekvédelmi szervezetei ellenzik, mint a textilipar, a vas- és acélipar vagy a kerámiaipar. Szerintük ugyanis a kínai termékek dömpingje teljesen kiirthatja az európai cégek jelentôs részét ezekbôl az iparágakból, ezzel pedig több százezer munkahely szûnhet meg az EU-ban. Most az Európai Bizottságon a sor, hogy megoldást javasoljon.

Kkv-központ 2011. január 1-jétôl kis- és középvállalkozásokat támogató tanácsadó és információs központ mûködik Peking üzleti negyedében, Kínában. A KKV központ fôként a Kínába exportálni és befektetni szándékozó európai kis cégeket segíti, különösen a piacra jutás kezdeti idôszakában. A kínai piacot jól ismerô belsô szakértôk gyakorlati tanácsokkal és információkkal segítik az üzletembereket az üzletfejlesztés, a megfelelési elôírások, jogi környezet, emberi erôforrások és képzés területén, így tanácsot adhatnak például a vállalkozás bejegyzésével kapcsolatban, vagy a helyi munkaerôvel megkötött munkaszerzôdésrôl is.

Az európai kereskedelmi és iparkamarák, valamint az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának együttmûködésével mûködtetett központ kapcsolatban van az Európában, illetve a világ más pontjain lévô több mint 600 vállalkozáshálózati ponttal is, így biztosítva, hogy a vállalkozók szakszerû felvilágosításban és támogatásban részesüljenek.

A Központ szolgáltatásai révén a kkv-k alaposabb betekintést nyerhetnek a kínai piac mûködésébe, felmérhetik a kockázati tényezôket és kihívásokat, valamint az ipari szektorok igényeit. Ez jelentôs segítséget nyújthat a piacra történô belépéshez szükséges kezdeti stratégia kidolgozásában.

A KKV Központ szolgáltatásai több módon is igénybe vehetôek. Egyrészt a Központ számára kialakított internetes portálon keresztül tartalmas dokumentációs könyvtár, úgynevezett „Tudásközpont” érhetô el. A honlapról adatbázisok, tanulmányok, jelentések és útmutatók tölthetôek le. A honlap teljes tartalmához való hozzáféréshez regisztráció szükséges.

Szintén a honlapon keresztül érhetô el a „Kérdezze a szakértôt!” (Ask the expert!) on-line tanácsadói szolgáltatás. A vállalkozó gyors és személyre szabott felvilágosítást kaphat a jogi, szabályozási és adminisztratív területen felmerülô problémákra.

A Központ emellett számos rendezvényt, workshopot és online képzést is szervez. A következô online szeminárium június 14-én lesz, és a kisvállalkozásokat segíti abban, hogy hatékony marketingstratégiával léphessenek a kínai piacra.

Kkv Üzleti Központ Pekingben Tanácsadó és információs központ a következô területeken: — Üzletfejlesztés — Jogi tanácsadás — Megfelelési elôírások — Emberi erôforrások és képzés Ingyenesen igénybe vehetô szolgáltatások: — „Kérdezd a szakértôt“ on-line jogi tanácsadás — „Hot-desking” – munkaasztal és irodaeszközök használata a pekingi központban — Kapcsolatépítô események — Kkv vezetôk képzése — Kínai piacról készült szektorális jelentések, tanulmányok, adatbázisok, útmutatók Azok az üzletemberek, akik alaposabb piackutatási tevékenységet kívánnak végezni a helyszínen, díjmentesen használatba vehetik a pekingi Központban rendelkezésre álló munkaasztalokat („Hot-desking” szolgáltatás). A vállalkozó eldöntheti, hogy mennyi ideig tart igényt az átmeneti munkaasztalra (minimum egy óra, maximum egy hónap), és rendelkezésére állnak a Központ irodaeszközei, könyvtára, és konferenciaterme. A Központban való tartózkodás során közvetlen kapcsolatba léphet a belsô szakértôkkel és tanácsadókkal.

A kínai gazdaság „hanyatlásáról” egyre több hír kering. Eszerint félô, hogy Kína a 2008-ashoz hasonló pénzügyi válság küszöbén áll. Ez az Európai Unió számára is elkerülhetetlen következményekkel járna: Kína gazdaságának csôdje magával ránthatja nem csak az EU, de az egész világgazdaságot is.

További információk: EU KKV-Központ: http://www.eusmecentre.org.cn/

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

NAV

A statisztikai állományi létszám meghatározása a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség során A megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény az adóalanyok körét nem határozza meg, csupán arról rendelkezik, hogy a munkaadó a megváltozott munkaképességû személyek foglalkozási rehabilitációjának elôsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 fôt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

A munkáltatói minôség tehát önmagában nem alapozza meg az adóalanyiságot, a munkáltató csak akkor válik a rehabilitációs hozzájárulás alanyává, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 25 fôt.

A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni ■ a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket, ■ az egyszerûsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerûen alkalmazott munkavállalót, ■ az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkezô munkavállalót, és ■ a Munka Törvénykönyvérôl szóló törvény alapján más munkáltatónál történô átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót, ■ a Magyar Honvédség hivatásos és szerzôdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerzôdéses katonát, ■ a nevelôszülôi foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki ôt nevelôszülôként foglalkoztatja.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelezô foglalkoztatási szintbôl hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

A létszám adatok meghatározása során a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. E kerekítést kell alkalmazni a munkáltató foglalkoztatottjainak átlagos statisztikai állományi létszámának, a kötelezô foglalkoztatási szintnek, a megváltozott munkaképességû munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámnak és a hiányzó létszámnak a megállapítása során is.

Abban az esetben tehát, ha a munkáltató foglalkoztatottjainak átlagos statisztikai állományi létszáma 46,6 fô, és

a megváltozott munkaképességû munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma például 1,86 fô, úgy a következô kerekítési szabályokkal lehet megállapítani az éves rehabilitációs hozzájárulás kötelezettségét: A kötelezô foglalkoztatási szint a létszám 5 százaléka, azaz 2,33 fô, kerekítve 2,3 fô. A megváltozott munkaképességû munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma 1,86 fô, kerekítve 1,9 fô.

Hiányzó létszám – a kötelezô foglalkoztatási szint és a megváltozott foglalkoztatottak kerekített átlagos állományi létszám különbözete – 0,4 fô.

A munkáltató éves kötelezettsége tehát 964 500 Ft. x 0,4 fô = 385.800 Forint.

Pénztárgép használat rendkívüli események után 2016. április 2-tôl több pontban módosultak a pénztárgépek mûszaki követelményeirôl, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizelésérôl, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történô szolgáltatásáról szóló 48/2013.

(XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályai.

Többek között változott a szabályozás arra az esetre vonatkozóan, amikor a pénztárgép használat feltételei helyreálltak azt követôen, hogy az adózó nem tudta használni a pénztárgépét és nyugtaadási kötelezettségét kézi nyugta kiállításával teljesíthette.

A rendkívüli esetek után, mint például meghibásodást követôen vagy áramszünet után a korábbi – a 2016. április 2-át megelôzô – szabályozás szerint a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történô teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben elsô tételként az esemény alatt kiállított nyugták összegét összesítve kellett rögzíteni.

A módosítás következtében a Rendelet 1.§-a kiegészült a (6) bekezdéssel, mely szerint az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett idôszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyûjtônként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett idôszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követôen az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkezô forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett idôszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell ôrizni.

A változás szerint tehát a pénztárgép meghibásodása (vagy áramszünet stb.) miatt kiállított nyugtákat napok szerint összesíteni kell, ezeknek egy új adóügyi napot kell nyitni és ezeket a bevételeket gyûjtôk szerint (áfa tételek szerint) kell rögzíteni, majd ezt az adóügyi napot le kell zárni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például a pénztárgép meghibásodik és 8 napig nem üzemel, akkor azon a napon, amikor a pénztárgép vagy a cserepénztárgép újra az adózó rendelkezésére áll, elôször a leállás napjaira összesen nyolc adóügyi napot kell nyitni egyenként, majd a napi adatokat gyûjtôk szerint rögzíteni kell, és ezt követôen az adóügyi napot le kell zárni. Fontos, hogy a megnyitott adóügyi napok száma nem haladhatja meg a tizenöt napot, mivel a pénztárgéppel történô nyugtaadásra vonatkozó mentesség a Rendelet 1.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján 15 napig érvényes, ezt követôen a pénztárgéppel történô nyugtaadási kötelezettséget már nem lehet kézi nyugta kiállításával helyettesíteni, a tevékenység folytatása esetén a 16. naptól az adózó köteles számlát kiállítani. A nyugta helyett kiállított számlákról havonta a számlakiállítást követô hónap 15-éig a PTGSZLAH nyomtatványon kell adatot szolgáltatnia az adóhatósághoz.

36

NAV

Nyár, fesztivál, kitelepülés, pénztárgép A jó idô beköszöntével egyre több az alkalmi rendezvény, melyekre az eladók, illetve a szolgáltatók szívesen kitelepülnek. Sokszor felvetôdik a kérdés, hogy ezeken a rendezvényeken az ott kitelepült árusítók, szolgáltatást nyújtók, akik egyébként a hatályos szabályozás szerint kötelesek a pénztárgép használatára, milyen formában tegyenek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek. Vannak, akik ké-

zi nyugtát szeretnének kiállítani és vannak, akik inkább a pénztárgépet használnák, de nem biztosak abban, hogy van-e lehetôségük erre, és ha igen mi a teendôjük a kitelepüléskor.

A pénztárgép használatára vonatkozó rendelet szerint, kötelezô pénztárgépet használni üzletben, illetve mozgóboltban folytatott, a rendeletben meghatározott tevékenység esetén. A gépi nyugta-

Dél-Dunántúli Gazdaság adási kötelezettség szempontjából üzletnek minôsül az adott tevékenységre létrehozott, vagy arra használt, állandó jellegû, állandó jelleggel az adott tevékenységhez használt épület, épületrész, helyiség, ahol a pénztárgép beállításának és használatának lehetôsége adottnak tekinthetô. Ha a kitelepülésnél az értékesítés, szolgáltatásnyújtás nem üzletben, illetve nem mozgó boltban történik, a pénztárgéppel történô nyugtaadás nem kötelezô.

Ezeken az alkalmi rendezvényeken az adózók kiállíthatnak kézi nyugtát, de annak sincs akadálya, hogy a már meglévô pénztárgépüket használják. Abban az esetben, ha pénztárgép használat mellett döntenek, akkor figyelemmel kell lenniük arra, hogy a pénztárgépet online üzemmódban kell mûködtetni, ami azt jelenti, hogy az elektronikus hírközlô hálózaton keresztül adatközlésre alkalmas kell, hogy legyen.

A pénztárgép kitelepülésen történô használatát nem kell bejelenteni, vagyis nem kell az adóhatósághoz külön bejelentést tenni arra vonatkozóan, hogy a pénztárgépet ideiglenesen más helyen, címen mûködtetik.

A kitelepülésen használt pénztárgépre egyebekben minden más elôírást ugyanúgy be kell tartani, mintha a pénztárgépet az adózó a szokott helyen, az ületében üzemeltetné (nyitó tétel, zárás, pénztárgépnapló, stb.).

Ha az alkalmi rendezvényen az eladó, illetve szolgáltató nem használ pénztárgépet, akkor a magánszemély vevô részére – feltéve, hogy nem kér számlát – az ellenértékrôl nyugtát kell kiállítania. A kiállított nyugták ellenértékének összegét az üzletben használt pénztárgépbe utólag rögzíteni nem kell.

A rendezvény helyszínén a vásárló kérésére kiállított számláról nem kell adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.

Abban az esetben, ha ugyanaz az adózó a rendezvényen belül két egymástól távol álló helyre települ ki, akkor megteheti, hogy az egyik helyen pénztárgépet használ, a másik helyen kézi nyugtát állít ki. A kézi nyugtákon szereplô ellenértéket a pénztárgépbe ebben az esetben sem kell rögzíteni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Vállalkozói sarok

!

VÁLLALKOZÓI SAROK

37

A siker titka – a bukás!

Ezt állítja a világ egyik híres közgazdásza, Tim Harford.

Elsôre talán meglepôen hangzik, esetleg úgy is gondolhatjuk, hogy sült bolondság az egész: egy újabb szenzációhajhász amerikai ôrület. Ha viszont egy kicsit végiggondoljuk a gondolatmenetet, érdekes dolgokra bukkanhatunk benne.

Félelem a kudarctól A mai kultúránkban a legfontosabb szempont a siker. Megtervezni a dolgokat, hatékonyan végrehajtani és sikerrel befejezni. Úgy gondoljuk, hogy ez a természetes. A sikeres emberekrôl nagyon sokan gondolják azt, hogy mindig is sikeresek voltak: tévedhetetlenek, valamiféle iránytû birtokában mindig megtalálják a helyes megoldást a kérdéseikre, a legjobb megoldást a problémáikra, kihívásaikra.

A kudarctól viszont félünk. Szégyennek, bukásnak éljük meg, amit el kell titkolni, el kell felejteni, mint egy természetellenes jelenséget. A kudarcainkról nem szívesen beszélünk, a népszerû mûvészeinket, vállalkozókat is leginkább a sikereikrôl faggatják.

A valóságban viszont a sikerrel kéz a kézben jár annak velejárója, a kudarc, a bukás is. A sikeres emberek mögött a legtöbb esetben megszámlálhatatlan kisebb vagy éppen nagyobb bukás, vakvágány, is ott van és valójában ez a természetes.

A természet logikája Ha tudni szeretnénk, mi a természetes, nézzünk példát magából a természetbôl.

Egy folyómeder nem az elsô pillanattól fogva ugyanolyan, mint ahogyan most ismerjük. Sok holtág, kanyar, kísérlet után jön létre. Ezek nagy része nem válik be, ha úgy nézzük, akkor kudarc lesz. Lesz viszont ezek mellett néhány, amely sikeres lesz. A késôbbiekben a sikertelen ágak elhalnak, a sikeresek bôvülnek és kialakul a legjobb megoldás, az optimális meder.

A folyamat közben a víz folyik, végzi az építô és romboló munkáját, keresi az új utakat, megoldásokat. A siker titka a folyamatos munka, a folyamatos kísérletezés és az ezekkel járó kudarcok.

Tim Harford rengeteg példát hoz az elmélet alátámasztására. Ezek közül az egyik legismertebb az Amazon internetes webáruház példája.

Az Amazon alapítója a legfontosabbnak a megvalósítás sebességét tartotta. Egy problémára sok megoldást keresett és próbált ki. A jókat megtartotta, a rosszakat, nem mûködôket megszüntette. Eközben az volt a legfontosabb, hogy ezt minél gyorsabban hajtsa végre. Így a lehetô legrövidebb idô alatt kísérletezte ki a legjobban mûködô megoldásokat. sikerrel vette fel a harcot a legnagyobb áruházláncokkal, hagyományos és internetes versenytársaival.

Kihívás nélkül nem hibázunk. Kihívás nélkül nem is fejlôdünk.

A recept Tim Harford szerint tehát a recept nagyon egyszerû. Röviden így foglalhatjuk össze: * Legyen rengeteg ötleted. * Próbálj ki ebbôl minél többet, minél gyorsabban. * Ami beválik, vidd tovább, fejleszd. Ami nem válik be, dobd ki.

Ez így bizony elég kamikaze módszernek tûnik és hatalmas kockázatokat is rejthet, ha valaki átgondolás nélkül alkalmazza.

A kockázatok Mire kell figyelni egy ilyen módszer alkalmazásakor?

A legfontosabb az, hogy csak akkora kockázatot vállaljunk, amekkora bukást még végzetes következmények nélkül ki tudunk heverni.

Ez a munkamódszer egyáltalán nem a szerencsejátékról szól, amelyben mindent felteszünk egy jó lapra, egy jónak tûnô ötletre. A látszat ellenére ennek éppen az ellenkezôje igaz.

Minél több ötletet próbálunk ki, ezzel együtt természetesen minél több kudarc ér bennünket, annál több tapasztalat birtokában egyre biztonságosabban tudjuk majd kipróbálni vagy elvetni a következô ötletet. Ezzel együtt egyre kevesebb lesz a sikertelen ötlet és egyre tisztábban látjuk a mûködôképes módszereket.

Az igazi szerencsejáték tehát nem a kockázatok átgondolt vállalása, hanem ennek éppen az ellenkezôje: a kockázatok, a kísérletezés mindenáron való kerülése.

Kísérletezés, és a vele járó kisebb kudarcok vállalása nélkül úgy kezdhetünk bele nagyobb projektekbe, hogy nincs meg a sikerhez szükséges tapasztalatunk. Félig vakon, a megérzéseinkre támaszkodva kell kockázatot vállalnunk.

Ez pedig maga a szerencsejáték.

Harman Tibor coach, üzleti edzô