Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 7. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 7. szám, 2016. szeptember 9. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Gyógybarlangok, barlangfürdôk melléklet Komlói melléklet

Más szemmel!

Fókuszban az ipar

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

A hónap üzletembere: dr. Fedor Ferenc, GEOCHEM Kft.

Céghírek: 20 éve a turizmus térképén Bikal

14. oldal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Hendinger Anita, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

3

AJÁNLÓ

16–17. oldal

Autóteszt: Vétek Jánosné – Mercedes Benz GLA 200d 4MATIC

36–37. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

DesignPécs harmadszor Az ipari fellendülés, technológia és innováció lesz az idei, immár harmadik DesignPécs központi témája a szeptember végi rendezvényen, ismét kapcsolódva a Design Hét Budapest programjához. A DesignPécs-et 2014-ben indították útjára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a PTE mûvészeti és mûszaki karának képviselôivel azzal a céllal, hogy lehetôséget teremtsenek egyfajta összefogásra a városban rejlô design potenciál megmutatására. A tavalyi rendezvényen már Pécs Városa és a Kreatív Ipari Klaszter is csatlakozott a rendezvényhez, ahogy idén is közös szervezésben, a kamara koordinálásával készülnek a kiállításokat, interaktív elemeket, konferenciákat magában foglaló programra.

— 32 vállalkozás, valamint a PTE Mûvészeti karának hallgatói jelentkeztek a szeptember 23.–október 2. között zajló eseményre. A non-profit, támogatással nem rendelkezô rendezvénysorozathoz bármely regisztrált kamarai vállalkozás, szervezet, egyetemi hallgató vagy magánszemély csatlakozhatott a megyébôl programjavaslattal, amelynek vagy akinek a tevékenysége illik a program profiljába – tájékoztat a szervezés részleteirôl ROZS Eszter, a DesignPécs kamarai projekt felelôse. — A kamara minden lehetséges módon segítséget nyújt a programgazdáknak ahhoz, hogy az általuk vállalt feladatot magas szinten valósítsák meg. A rendezvénysorozat koordinátoraként összegyûjtöttük az eddigi évek visszajelzéseit, és a tapasztalatokra építve állítottuk össze az idei év programjait, így idén is bizakodva várjuk a résztvevôi és látogatói visszajel-

zéseket, melyek rendkívül fontosak a program fejlesztésének szempontjából.

A központi kiállítás színtere a korábbiakhoz hasonlóan a pécsi Nádor Galéria lesz, ahol a PTE Mûvészeti Kara szervez kiállítást a mûvészeti beavatkozás témakörében. Ennek háttértörténete egy izgalmas és rendkívül sikeres Acélszobrászati Workshop, melyet a komlói Lakics Gépgyártó Kft.-nél tartottak júliusban. Az „építészeti szakasz” a Fôtér Bárban kap helyet, a kiállításhoz kerekasztal beszélgetés is kapcsolódik szeptember 28-án. Az „építészeti szakasz”, valamint a „fashion szakasz” kiállításának megnyitója szeptember 26-án, hétfôn lesz a Fôtér Bárban, de a kiállítás már szeptember 23-ától, péntektôl, a központi megnyitó idôpontjától megtekinthetô lesz a Széchenyi tér 1-ben. A program részleteit a designpecs.hu oldalon lehet nyomon követni.

A DesignPécs program a Design Hét Budapest 2016 eseménysorozat hivatalos része, melynek védnöke és fôszponzora a kamara szakmai partnere, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, kiemelt szakmai partnere a Magyar Formatervezési Tanács, együttmûködô partnere a Design Terminál, szervezôje pedig a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség. A pécsi rendezvény védnöke dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere, dr. Bódis József, a PTE rektora, valamint dr. Kéri István, a kamara elnöke. Együttmûködô szponzor a Marketing Soul Kft., amely teljes webfejlesztéssel támogatja a program sikerét.

A kreatív ipar egyik legfontosabb ágazata a design — Az együttmûködésen alapuló programokat a legnehezebb létrehozni és koordinálni, hiszen minden szereplô érdekeit, céljait és kompetenciáit figyelembe véve kell harmonikus kapcsolatot kialakítani, mûködô rendszert létrehoz-

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

CÍMLAPSZTORI

Fókuszban az ipar ni. Ez idén már harmadik alkalommal sikerül – mondja a szervezôk részérôl RABB Szabolcs, a kamara Innovációs Osztályának vezetôje. — A program azért is jelentôs, mert a kreatív ipar egyik legfontosabb ágazata a design, amely szinte az élet minden részét átszövi. Az új trendek gazdasági ágazatokat alakítanak át, sôt a társadalom egészének fejlôdését is megindítják, gondoljunk csak a 3D nyomtatás és technológia lehetôségeire, következményeire.

Pécs a programmal felkerült a hazai design térképre, és mind a fiatal mûvészek, mind az ipari képviselôk bemutathatják, hol tartanak éppen, milyen új technológiai innovációk és technológiák használatával dolgoznak, fejlesztenek. Az ipari design, valamint a kutatásfejlesztés és innováció kéz a kézben járnak, a program igazolja a helyi eredményeket, és hosszú távon a gazdasági teljesítmény növelésével új kitörési pont jön létre.

A pécsi designkultúra fejlesztéséért a PTE Mûvészeti Kara — A PTE Mûvészeti Kara idén is a Nádorban és környékén szervezi a programjait a DesignPécsen.

Az egyetemen jelenleg is zajlik egy közel 2 milliárdos, a 3D nyomtatást középpontba helyezô projekt, amellyel kapcsolatban nemzetközi konferenciát szervezünk, ez kapcsolódik a rendezvénysorozathoz. A Nádorban kapnak helyet a Lakics Acélipari Workshopon készült szobrok, amellyel az ipar és a mûvészet kapcsolódási lehetôségeit kívánjuk bemutatni. Tervezzük, hogy a pozsonyi mûvészeti egyetem dizájn intézetébôl, valamint a wroclavi mûvészeti egyetemrôl hozunk el egy kiállítást. Ezen kívül az egyetemnek három nagy kiállítása lesz Budapesten a Design Hét alatt, a

tervezôgrafikusoknak a Ráday utcában, két galériában, az egyetem másik két karának, a mûszaki ill. a szekszárdi karnak, valamint a mûvészeti karnak pedig a 2. design kiállítása lesz a Museion Galériában – sorolja dr. habil. FUSZ György, a PTE Mûvészeti Kar Média és Alkalmazott Mûvészeti Intézet intézetigazgatója, mivel lesz jelen a pécsi rendezvényen az egyetem.

— Mit profitálhatnak a pécsi egyetemisták abból, ha részt vesznek a DesignPécs rendezvényein?

— Ha összejön több iparvállalattal, pécsi dizájnerrel egy közös kiállítás, láthatják, hogy Pécsett és Pécs környékén mi a „kínálat” ezen a téren, ezáltal összehasonlítási alapjuk lehet a budapesti vagy más dizájnkultúrával és a mûvészek munkáival. Tapasztalataim szerint abszolút nincs szégyenkezni valója a pécsieknek e téren. Igaz, hogy jelenleg elég egyoldalú a pécsi dizájnkultúra, éppen ezért a mûvészeti kar azon dolgozik, hogy szélesítse a skálát, induljon több szak Pécsett, hogy több dizájnterület is meg tudjon jelenni.

A tervezôgrafika és a kerámia, porcelán mellett fontos lenne a formatervezés, a mediális irányok is. A most induló tanévtôl már tárgyalkotó szaknak nevezzük a képzést, ez a tárgyalkotás és formatervezés jobban lefedi a designterületet. A DesignPécs megláttatja velünk, hogy min kellene javítani.

— Miként folytatódik a DesignPécs a programsorozat lezárulta után? Mik az eddigi tapasztalatok?

— Az elsô DesignPécsre meghívtuk a cementgyártással foglalkozó Lafarge céget, velük létrejött egy olyan kapcsolat, amelynek az eredménye most látha-

6

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

tó. Öt éves a vállalat, az ünnepségükre az összes ajándéktárgyat a mi hallgatóink készítették betonból. És itt nem állunk meg, mert a 3D-s projektbe is szeretnének bekapcsolódni, illetve folyamatosan kapunk segítséget tôlük, anyagokkal és olyan projektekkel állnak mellettünk, amelyek a betonkurzusunkat segítik. E kapcsolat mellé jött idén a Lakics Kft., bízunk benne, hogy a következô évben jön egy harmadik cég, késôbb egy negyedik és így tovább. Bizakodó vagyok, azt gondolom, több olyan vállalkozás van Pécsett és környékén, amelyek szívesen látnák az egyetemet a tervezésben. Hallgatóink rendkívül kreatívak, nem csak a mûvészeti karon, a 3D-s projektben KözépEurópa legnagyobb ilyen jellegû stúdiója, laborja jön létre, ez kell, hogy vonzza azokat a szereplôket, akik új tárgyakat szeretnének, amiket akár itt, helyben lehet hasznosítani.

Mûvészeti beavatkozás – sikeres modell acélszobrok létrehozásával — Különleges program kerül az idei DesignPécs programjai közé a Kreatív Ipari Klaszter közvetítésével – harangozza be a Lakics Acélszobrászati Workshop alapján szervezett rendezvényt KERESNYEI János, a klaszter elnöke. — A szélgenerátor és más, gépipari termékek gyártása során keletkezett fémhulladékokból készítettek mûalkotásokat a PTE Mûvészeti Kar Szobrász Tanszékének hallgatói nyáron a Lakics Kft. komlói telepén. A közvetítésünkkel létrejött acélszobrászati workshop a cég gyártócsarnokában, termelés közben zajlott, és jó lehetôséget teremtett arra, hogy a gépipari szakemberek, valamint a kortárs mûvészek megismerjék egymás alkotási módszerét és egymást inspirálják. Ez az esemény nagyon jól illeszkedik ahhoz az Erasmus Plusz projekthez, a „Break In the Desk”-hez, amelyben a klaszter is részt vesz. Ebben a nemzetközi projektben a mûvészi beavatkozás módszertanát dolgozzuk ki, tehát azt, hogy miként

tudnak a mûvészek a termelô gazdasági szervezetekben értéket teremteni, a mûvészi látásmód hogyan változtathatja meg a hagyományos termelési kultúrát, környezetet, milyen hozzáadott értéket tud adni egy cégnek. A Lakics Kft.-nél zajlott program azért tekinthetô mûvészi beavatkozásként, mert a mûvészeti kar tanszékvezetôje és a hallgatók egy hétig az üzem termelése közben, a dolgozókkal együtt élve készítették el az alkotásaikat. Ez hatással volt az ottani szakemberekre, hiszen láthatták, hogy abból az anyagból, amit ôk naponta formálnak, de meghatározott körülmények között, miként bontakozhat ki egy szabad alkotás. A folyamat biztosan inspirálta ôket, és valószínûleg hatással lesz rájuk. Késôbb egyébként visszatérünk hozzájuk és megnézzük, hogy milyen változást okozott a gyártószervezetben az, hogy hat mûvész öt napon keresztül ott dolgozott.

Az egyetemmel közösen a pécsi Nádor Galériában állítjuk ki ezeket az alkotásokat, emellett egy minikonferencián magát a modellt szeretnénk bemutatni, hogy miként változhat meg a gyár,

a mûvészek élete egy együttmûködéstôl. Ez a workshop több volt, mint egy mûvésztábor, mûvészi beavatkozás volt, ami segített abban, hogy az ottani dolgozók átértékeljék, egyfajta mûvészi értéket kapjon az alapanyag, amivel dolgoznak. Ugyanakkor a mûvészek számára komoly élet- és szakmai tapasztalat volt az ottani munka, egyrészt azért, mert fantasztikusan jó feltételek között alkothattak, és megtapasztalhatták, hogy miként mûködik egy gyár. Emellett megélhették, hogy valóban mûvésznek nézik ôket, a toleranciát, amit a társadalom a mûvészettel kapcsolatban közvetít – ezeket az élményeket szeretnénk átadni azoknak, akik eljönnek a DesignPécs keretében szervezett minikonferenciára. Emellett új utakat keresünk abban, hogy a mûvészet és a gazdaság miként talál egymásra, hogyan alakulhatnak ki modellek a mûvészeti tevékenység finanszírozására, illetve miként jöhet létre az alkalmazott mûvészet és a társadalmi, gazdasági igények kielégítése közti kapcsolat.

— Várhatóan kiket vonz majd ez a mûhelybeszélgetés, a workshop bemutatása?

— Érdekelheti azokat, akiknél elôfordulhat hasonló aktivitás, olyan termelô cégeket, amelyeknél különbözô új

Dél-Dunántúli Gazdaság termékeket állítanak elô. Emellett érdekelheti a mûvészeket is, hiszen számukra ez egy új kibontakozási lehetôség, de ott lehetnek a mûvészetekkel foglalkozó szervezetek – képzôintézmények, egyetemek, fôiskolák, mûvészeti kar, illetve az intermediare szervezetek, mint amilyenek mi is vagyunk –, amelyek mûvészetközvetítéssel is foglalkoznak. Természetesen mindenki elôtt nyitva áll az ajtó, aki meg akarja érteni azt, hogy milyen útjai lehetnek ma a mûvészetnek.

Gondolok például azoknak a szülôkre, akiknek a gyerekei kreatív pályára készülnek vagy kreatív tevékenységgel akarnak foglalkozni, de várjuk az alkotótevékenységet végzôket, a kulturális alkotókat, akik számára érdekes lehet ez a modell.

— A KIKK korábban is részt vett a DesignPécs rendezvényén, több klasztertag is kiállított. Ennek milyen utóélete, hozadéka volt?

— Egy ilyen rendezvénynek mindig kettôs célja van: az egyik, hogy a társadalmi környezet figyelmét felhívja arra: a design mindannyiunk életében napi szinten jelen van, minden „dizájnolva” van körülöttünk, amihez hozzányúlunk, hiszen a tárgyat valaki megtervezte, zsûrizte, jóváhagyta. Ugyanakkor egy belsô szakmai konzultáció is egy ilyen hét, ahol a szakma képviselôi találkoznak egymással és továbblépnek új ötletekkel, új projektekkel, mint pl. a Lakics Workshop is.

A marketing mint mumus – mûhelymunka kreatív szakembereknek — Azt tapasztaljuk, hogy sajnos még mindig egy buborék az emberek fe-

CÍMLAPSZTORI

jében a marketing mint tevékenység.

Sok kérdôjel a válasz, ha azt mondjuk, hogy marketingeld a céged. A legtöbben arra gondolnak, hogy reklám, még többen arra, hogy valami új vevôszerzô ötlet, de összességében szinte senki nem tudja keretbe önteni a marketinget, azt pedig egyáltalán nem, hogy miként álljon neki saját vállalkozása marketing tevékenységének. Mi az idei DesignPécs keretén belül ezen szeretnénk változtatni – mondja TÖRÖK Gergô Zoltán, a pécsi Marketing Soul Kft. ügyvezetôje, marketing vezetôje.

— Egy szinte egész napos workshopot hoztunk létre, amely kreatív szakembereknek hivatott segíteni abban, hogy termékeiket megismerhesse a nagyvilág, illetve abban is, hogy miként tudják értékesíteni az elkészült produktumot. Az interaktív workshop nem más, mint egy mûhelymunka. Különlegessége abban rejlik, hogy nem oktatást takar a fogalom,

7

hanem konkrét megvalósítást, vagyis olyan eszközöket kap a résztvevô a kezébe, amelyekkel el tud indulni az úton.

A mûhelymunka kapcsán megtanulja alkalmazni az online marketing eszközökben rejlô alapszintû lehetôségeket, elsajátítja a tematikus gondolkodásmód alapjait. Megérti, hogy mi a különbség az érték és az ár között. A workshop végére komplex és átfogó képet kap saját magáról, a tevékenységérôl, és tudni fogja, hogy miként ássa bele magát a piacba, hogyan adja el a munkásságát úgy, hogy észre sem veszi. Úgy, hogy nem teher az értékesítés, úgy, hogy nem tukmálja termékeit.

— Önök a tavalyi rendezvényen is részt vettek.

Az milyen tapasztalatokkal szolgált?

— Érdekes volt a tavalyi rendezvény, hiszen már akkor is számos alkotóval kerültünk kapcsolatba. Tulajdonképpen az ô ihletésükre hoztuk létre új, saját termékünket, a Tüke Online Piacot, ami egy baranyai alkotókat, kézmûveseket, designereket és kreatív szakembereket összefogó közösségi kezdeményezés és online piactér.

— Ha valaki idén szeretné, hogy segítsenek neki a marketingben, miként, mivel készüljön, mikor, hol és hogyan keresse a Marketing Soult?

— A díjmentes workshop három különbözô idôpontban érhetô el alkalmanként mindössze 4 fô számára, így fontos, hogy az érdeklôdôk idôben jelezzék részvételi szándékukat. Ehhez a www.marketingsoul.hu oldalra szüksé-

8 ges ellátogatniuk. Kifejezetten olyan vállalkozások vezetôit várjuk, akik vállalják az aktív részvételt a projektben, hiszen nem titkolt célunk, hogy a workshop végére konkrét tervvel és begyakorolt megoldással távozzon minden résztvevô.

— Vannak-e új trendek, technikák, lehetôségek a designer termékek marketingjével kapcsolatban?

— A trendek azért trendek, mert gyorsan követik egymást. Minden év új trendeket, technikai megoldásokat hoz, melyek természetesen visszaköszönnek a designer termékek megjelenésében, ezáltal vissza kell, hogy köszönjenek a marketing kommunikációban is. Új termékünknek, a Tüke Online Piacnak köszönhetôen nagyjából jelenleg is 100 kézmûvessel vagyunk kapcsolatban, az ô termékeik értékesítésérôl kell gondoskodnunk. A lokalitás érdekes tény, hiszen valaki pont azért veszi meg, mert helyi. Ilyen lehet egy igazi tüke, ilyen

CÍMLAPSZTORI lehet akár egy külföldi. Valaki pont ezért nem kedveli. Célcsoportonként, termékenként változik a lokalitás kérdésköre.

— Milyen szempontokat érdemes figyelembe vennie egy designer terméket elôállítónak terméke reklámozásakor?

— Öt alapkérdést minden esetben fel kell tenni. Kinek készül a termék?

Miért jó ez NEKI, mi a többlet tartalom? Mikor készül, vagyis van-e létjogosultsága a terméknek? Az érték milyen árat képvisel? Ha ezeket már tudjuk, akkor el tudjuk mondani a hogyant és a holt. Fontos, hogy pontosan tudjuk megfogalmazni, hogy mit csinálunk és ez kinek hasznos. Azt gondolom, ha innen indul a designer, alapesetben nagyon nem nyúlhat mellé. Ha ennél pontosabb trükköket szeretne kapni, akkor pedig érdemes jelentkezni az ingyenes workshopra a www.marketingsoul.hu linken.

K.T.

Elôadók az építész kerekasztal-beszélgetésen: Foldfox Stúdió (Ádám Ivett & Berta Bálint – 3D modellezés az építészetben) Dr. Laki Tamás (Design az akadálymentes építészetben) Másfél Építész Stúdió, AU.ROOM építész mûhely (Gyergyák János, Sebestyén Péter – virtuális valóságot (VR) felhasználva, interaktív módon prezentálják a munkásságukat) Group Energy Kft.(Villányi Zoltán – 3D hologramgép a gyakorlatban) The Greypixel Geometrics (Sipos Máté – 3D épületek felmérése drónnal) További kiállítók a Pécs és építészeti témákkal: Melegh Andrea selyemfestô – pécsi témájú selyemképek Dobozka Manufaktúra – pécsi grafikák Svastits Krisztián – pécsi fotósorozat Vera Ikon textiltervezô – bemutató a pécsi munkákból Vátyi Erika enteriôrtervezô – bemutató a pécsi munkákból

Dél-Dunántúli Gazdaság

A DesignPécs 2016 résztvevôi: 1. Markó Viktória 2. Dobozka Manufaktúra 3. POM 4. Lakics Gépgyártó Kft. 5. Géczy Dorina 6. Marketing Soul Kft. 7. Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kar 8. Artéria 9. Drávai Diana 10. FoldFox Studio 11. SikArts 12. Dr. Laki Tamás 13. AMASAMOD 14. Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület 15. Másfél Építész Stúdió és AU.ROOM építész mûhely 16. Monokrom 17. Vasveréb Pütti 18. Szandtner Lídia 19. Vátyi Erika 20. Group Energy Kft. 21. Rovitex Hungária Kft. 22. Ezüstláz Ékszergaléria 23. Melegh Andrea 24. Vera Ikon 25. Svastits Krisztián 26. Nádor Galéria 27. Fleur-t virág 28. Fôtér Bár 29. Tüke Online Piac 30. KOHÓ Co-Working House 31. DekoRozmár Kft. 32. The Greypixel Geometrics Weboldal: designpecs.hu Youtube: www.youtube.com/channel/UCbnRPmvxUX 4JfpGi-7ul1sg Facebook: www.facebook.com/designpecs Hírek: designpecs.hu/hirek valamint a www.pbkik.hu/hu/cimkek/designpecs

Fashion szakasz kiállítói: Géczy Dorina ékszertervezô Sikarts ékszerek LIIDIA textiltervezô

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

MESTEREK

A mester a szakma krémje

Június-július hónapokban 5 szakképesítésben, közel 50 fô tett sikeres mestervizsgát Baranya megyében a kamara szervezésében.

9 fô pincér, 8 fô szakács, 6 fô bútorasztalos, 14 fô autószerelô, és 10 fô központifûtés- és gázhálózat szerelô.

Igazi kihívás volt a központifûtés- és gázhálózat szerelô mestervizsga a hôségben. A szakembereknek hegesztéssel, csôhajlítással járó gyakorlati feladatokat kellett magas színvonalon megoldaniuk. A jelölteknek a szakmai gyakorlat mellett szakmai elméleti ismeretekbôl is számot kellett adniuk a két napos vizsgán.

Az autószerelôknek a vizsgájuk megkezdéséhez szakdolgozatot is kellett készíteniük. A szakembereket a vizsgájukon a legmodernebb technológiai újdonságok, mint például az elektromos és hibridhajtás, valamint a jármû-diagnosztika témaköreibôl is kérdezték a vizsgáztatók.

Három napon át tartott a bútorasztalosok mestervizsgája. A vizsga megkezdésének feltétele egy mesterremek elkészítése volt. A vizsga rendkívül összetett, mely nem csak bútor és bútoralkatrész gyártásból állt, hanem a vizsgázók feladatai közé tartozott a felületkezelés, a bútorstílus-ismeret és szerkezeti rajz, vagy technológiai leírás készítése, faanyag esztergályozása, gyártási folyamat megtervezése és üzleti terv elkészítése is.

Idén immár harmadik alkalommal szervezett a kamara Várhelyi Miklós Venesz-díjas mesterszakács felkészítésével szakács mestervizsgát. A jelölteknek öt fogásból álló mesterremeket és igen látványos hidegtálakat is kellett készíteniük a szakmai gyakorlati vizsga részeként. A vizsgázóknak nehéz dolguk volt, hiszen az elmúlt években mesterekké váló szakemberek rendkívül magasra tették a mércét, amibôl a vizsgaszervezôk és bizottság sem engedett.

Az idei pincér mestervizsga hûsítô koktélok keverésével kezdôdött, majd ünnepi díszasztal terítésével és a vendégek elôtti élômunkával folytatódott. A gyakorlati vizsga zárásaként éles helyzetben szolgáltak fel, flambíroztak, salátát kevertek és húst szeleteltek a mesterjelöltek. A bizottság a menü összeállításán túl a pincér és a konyha közötti gördülékeny kommunikációt, a vendégekkel való bánásmódot is értékelte.

Purger Valéria

10

KAMARAI HÍREK

15 ország vállalkozói Pécsett A szeptember 19-21 között megrendezésre kerülô Open4Business üzletember találkozóra eddig 15 ország 133 szervezete jelentkezett. Valamennyi meghirdetett szektorból (gép- és beszállító ipar, környezetipar, ICT, élelmiszeripar, K+F) érkeznek résztvevôk, amelyek között kis- és középvállalkozások, egyetemek, klaszterek is vannak.

A maga nemében egyedülálló módon, a Pécsett rendezett üzletember találkozóra a regisztráltak fele külföldrôl érkezik. Legtöbben Horvátországból és Romániából, de több cég képviseli Szlovákiát, Szlovéniát és Szerbiát is. A tárgyalásokon megjelenô iparágak széles spektrumot fednek le a szoftverés mobil alkalmazás-fejlesztés, gépgyártás, energetika, világítástechnikán át a kreatív iparig. Szinte minden országból érkeznek tanácsadó cégek, amelyek segítséget tudnak

nyújtani az adott ország üzleti-gazdasági helyzetének felmérésében, piackutatásban, potenciális partnerek felkeresésében. Szép számmal jelentkeztek az agrárszektorból is.

Ha egy vállalkozás termékeivel szeretne külföldön megjelenni, akkor a részvétel egy ilyen programon kitûnô lehetôséget nyújt a piacok, versenytársak és lehetséges üzleti partnerek megismerésére. 20 perc nem sok egy cég bemutatására és a lehetséges partnerség feltárására, de ennyi áll rendelkezésünkre általában egy nemzetközi üzletember találkozón. A jó elôkészítés és a megfelelô prezentáció azonban sokban javíthatja eredményességünket.

A nemzetközi üzletember találkozók (B2B) szervezésére és lebonyolítására kialakított webes felület tartalmaz minden erre regisztrált cégrôl minden fontos adatot: cégleírást, cégadatokat és a tárgyalást meg-

Dél-Dunántúli Gazdaság könnyítendô, tárgyalási profilt is, hogy ott a helyszínen, mirôl szeretne a cég tárgyalni.

Elôzetesen innen, illetve a cég honlapját felkeresve lehet tájékozódni. Minél elôbb jelenik meg egy profil a rendszerben, annál többen látják, így nagyobb esély lesz tárgyalópartnereket találni is.

A tárgyalási szándékot a regisztrált cégek közül bárki jelezheti a másik fél irányába, aki azt visszaigazolva elfogadja. Fontos átnézni a regisztráltak listáját, és tárgyalási idôpontot foglalni annál a partnernél, akit a profilja alapján együttmûködésre érdemesnek gondol a vállalkozás. Ha valakit tárgyalásra jelöltek, azt vagy el kell fogadni, vagy vissza kell utasítani.

A szervezôk is segítenek az elômunkálatokban, a hatékonyabb tárgyalások érdekében megteremtik az ismerkedés lehetôségét.

Erre szolgál a tárgyalási napot megelôzô esti fogadás, ahol a másnapi résztvevôk már találkozhatnak személyesen. Ezt a lehetôséget semmiképpen ne hagyja ki, egyáltalán nem mindegy, hogy másnap már barátként tárgyalhat a partnerrel.

Schmidt Enikô

A testhez álló foglalkoztatásért – Job Developer projekt, tréning A „Job Developer” projekt célja szerint hozzájárul a munkanélküliség, különösen a fiatalkori munkanélküliség csökkentéséhez, foglalkoztatási lehetôségek kiépítésével. A projekt vezérgondolata, hogy a résztvevôk „önmagukat is projektként kezelik”, megismerik erôsségeiket, felismerik a munkaerôpiac lehetôségeit és elvárásait, így végül magukat vezetik, és saját ügyük szakértôjévé válnak.

A projektben való részvételi szándékát: — jelezheti a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársainak, Nagy Eszter (enagy@pbkik.hu) és Rozs Eszter (rozs@pbkik.hu), — vagy az alábbi linken: http://goo.gl/VUsG5B

A projekt három módszer együttes alkalmazásával próbál segíteni: Tehetségdiagnózis az erôsségek, készségek és érdeklôdés azonosítására Foglalkoztatási radar a helyi és jövôbeni foglalkoztatási területek feltárására Tehetségek felismerése és foglalkoztatási lehetôségek kiépítése

A szakértôk és pályafejlesztôk a szakmai meghallgatás során szakértôként egyrészt fejleszthetik a szakmai tanácsadás területén szakismereteiket és módszertanaikat, másrészt pedig fiatal felnôtteket toborozhatnak egy munkahelyre, vagy képzésre. Közremûködésükkel hozzájárulhatnak a vállalkozói kultúra fejlesztéséhez, valamint a fiatal,

A résztvevô fiatal felnôtteket elôzôleg kiképzett mentorok, ún. Job Developer-ek (a legmegfelelôbb magyar megnevezés talán a pályafejlesztô) vezetik, és közösen tárják fel a fiatalok erôsségeit és készségeit, és feleltetik meg ezeket a helyi munkaerôpiac elvárásainak. Az eredmények alapján személyre szabott karrierfejlesztési tervet állítanak össze konkrét javaslatokkal, lehetséges foglalkozásokkal, képzési javaslatokkal, vagy további szakmai képzéssel.

A projekt a szakképzéssel és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó intézményeknek is értékes eszközökkel szolgál.

Miért érdemes részt venni a projektben?

munkanélküli felnôttek támogatásához.

A módszerek megvalósítását a szakértôk és pályafejlesztôk képzésen sajátítják el, így önállóan is alkalmazni tudják azokat, valamint tanagyag is készül, amely a résztvevôket segíti munkájuk során.

A Job Developer projekt keretében összeállított, kipróbált módszertan a projekt lezárulta után is használható lesz.

Job Developer – pályafejlesztô képzés A pályafejlesztôk felkészítésére tréninget szervez a kamara Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ, 7625 Pécs Majorossy I. u. 36.

Idôpont: 2016. 09. 26. 09:00 – 2016. 09. 27. 16:00 Jelentkezés határideje: 2016. 09. 24. 00:00 Tematika: — mentorok, pályafejlesztôk feladatai, kompetenciái, — foglakoztatási radar készítésének és alkalmazásának módszertana — tehetségdiagnózis készítésének és alkalmazásának módszertana — vállalkozás alapításával kapcsolatos tudnivalók A Job Developer projekt finanszírozása az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. Jelen közlemény tartalmáért kizárólag a szerzô tartozik felelôsséggel; a Bizottság nem áll jót a benne foglaltak további felhasználásáért.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KLASZTER

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter új tagjai A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a 2016. nyarán újabb három taggal bôvült, immáron 28 tagú a régió meghatározó gépipari szervezete. Az alábbiakban röviden bemutatjuk új tagjainkat.

Hidrot Kft. Az 1994-ben alakult Hidrot Kft. saját fejlesztésû gépei a magyarországi közutakon „úton-útfélen” az árvízvédelem töltésein, az öntözô- és belvízvédelmi csatornák partjain megtalálhatók, a rézsû- és padkakaszáival, az oszlop- és szalagkorlátmosóikkal, a seprôhengereikkel, az aszfalt-újrahasznosítóikkal, a hóekéivel, és a sószóróival. A hazai tavaknál az úszó kaszálócsónakjaikkal vannak jelen. Az országos autópályahálózat szinte teljes egészének karbantartását segítik az általuk gyártott hazai, vagy forgalmazott külföldi berendezések, a dán Epoke sószórói, az osztrák Reform önjáró rézsûkaszái, a holland Ecology kaszálógépei, a német Dücker kaszái, a francia Villeton hóekéi.

Kaposvári Villamossági Gyár Kft. A Kaposvári Villamossági Gyár Kft. (KVGY Kft.) 50 éve foglalkozik kisfeszültségû és középfeszültségû villamos készülékek és berendezések gyártásával. A KVGY Kft. fô beszállítói a magyar áramszolgáltatóknak, de szállítanak az egyenáramú vontatás területére is készülékeket. Jelentôs export termelésük van villamos szerelési cikkekbôl Németország, Franciaország és más európai tagállamok felé.

Termékei között megtalálhatók a D és CH rendszerû olvadóbetétek, soro-

Munkaerô adatbázis: „Megosztom” A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter az elmúlt hónapokban közös „Munkaerô toborzó programot” hajtott végre, mely során Pécs környéki kistelepülésekrôl gyûjtötte össze azon álláskeresôket, akik szeretnének munkába állni, de logisztikai okok miatt a munkába állásuk nem valósulhatott meg.

A program során létrejött álláskeresôi adatbázis segítségével a klasztertagok az üres állásaikat mára feltöltötték.

Amennyiben bármelyik önkéntes kamarai tagnak gépipari, könnyûipari, vagy éppen építôipari hátterû munkaerôre volna szüksége, a kamara és a klaszter felajánlja segítségét: a mintegy 300 fônyi álláskeresô adatait tartalmazó adatbázist igény esetén az Önkéntes Tagok rendelkezésre bocsájtja, egyéni egyeztetést követôen.

Az álláskeresôk nagyobb részt gépipari és elektronika-ipari tapasztalattal bírnak, ilyen háttérrel jelentkeztek betanított munkára. Kisebbik részük közép- és felsôfokú gépipari és egyéb szakképzettséggel rendelkezik. Érdeklôdés esetén kérjük Szabó Berta, klasztermenedzsert keressék a bszabo@pbkik.hu email címen, vagy a +36 72 507 156-os telefonszámon.

zatkapcsok, kompakt transzformátor állomások, középfeszültségû és kisfeszültségû szakaszolók, hajtásszekrények, kisfeszültségû elosztóberendezések és az oszlopkapcsolók.

Tevékenységei között a galvanizálás, fémmegmunkálás, szerszámgyártás, mûanyag feldolgozás, forgácsolás és a porszórás dominál.

Pécsi Mérlegstúdió Kft. A Pécsi Mérlegstúdió Kft. ipari és híd mérlegek egyedi gyártásával, telepítésével, forgalmazásával, teljes körû mérleg szerviz szolgáltatással, valamint etikett címkék gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Mûködése alatt ez idáig több mint 700 közúti hídmérleget gyártott a hazai piacra, saját fejlesztésû számítógépes adatfeldolgozó rendszere pedig mintegy 600 hídmérlegnél üzemel Magyarországon. A társaság a DIBAL és a CAS mérleggyár termékeit, valamint a kellékanyagok terén pénztárgépszalagokat és hô-papírokat is forgalmaz.

A kft. magas mûszaki technológiáját képviselô nyomdaüzemében havi 5-6 millió címkét állít elô, igény szerinti alapanyagra, termo papír, polietilén vagy alufóliára nyomtat tekercses vagy akár íves kivitelben. Etikett címkéi között a natúr, nyomatlan mérleg címke mellett megtalálhatók a nyolc színnel nyomott kivitelûek is.

12

SZAKMÁK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem kell férfivé válnod, A Pécs-Baranyai Kereskedelemi és Iparkamara kutatásba kezdett, hogy felmérje, mely fiús szakmákban lehetne növelni a nôi munkavállalók arányát, milyen irányokba lenne érdemes terelni a pályaválasztás elôtt álló fiatal lányokat.

A hagyományos vélekedés szerint vannak a lányos és a fiús szakmák. Mára azonban ez a tézis egyértelmûen megdôlt! A mûszaki, informatikai pályák régóta nyitva állnak a lányok elôtt, de a technológiai fejlôdésnek köszönhetôen ma már, a korábban fizikai erô meglétét igénylô munkaköröket is betölthetik, így gépipari, építôipari szakmákba is várják ôket.

A lehetôség adott, a lányok többsége azonban mégsem él vele, vagy azért, mert a hagyományostól eltérô út nem látható számukra, így eszükbe sem jut a pályaválasztásnál, vagy tudatosan fordulnak más irányba. A klasszikus nôi szakirányoknak megvannak a szépségei, azok iránt azonban munkaerô-piaci kereslet nem minden esetben van.

A kamara által indított „Fiús szakmát lányoknak!” elnevezésû projektben a külföldi jó gyakorlatok felkutatásán túl, kikérjük a helyi vállalkozók véleményét, feltérképezzük a képzô intézményeket, és fiús szakmákban dolgozó baranyai lányokat keresünk fel, akiket helyi jó példaként tudunk bemutatni. A lányokat arról faggatjuk, hogy miért választották szakmájukat, bevált-e számukra, és ajánlanák-e más lányoknak is.

Specht Zsófia Klaudiát már gyermekkorában is érdekelték az autós dolgok, végül a jármûfényezô szakmát választotta. Döntését nem bánta meg, a végzést követôen azonnal el tudott helyezkedni, és szereti is, amit csinál. „Tízbôl kilenc ember furcsán néz, ha megtudja, milyen munkát végzek, de aztán elismerôen nyilatkoznak.” – mondja. Általános iskolai osztályából a lányok közül szinte mindenki gimnáziumba ment, pedig szerinte akkor is lehet valaki sikeres, ha más irányt választ. Hozzáteszi: „Szeretem, hogy olyan munkám van, amit nem végeznek sokan. Állóképességre, kitartásra szükség van, de örülök, hogy jármûfényezô lettem.”

Tölgyesi Bernadett is más munkát végez, mint a nôk többsége. Éveket töltött más területen, mielôtt beiratkozott hegesztô tanfolyamra. Jelenleg szakmájában dolgozik és oktat. „Kitartás, türelem, kézügyesség elengedhetetlen.” – mondja. A különbözô hegesztési eljárások közül a wolframelektródás hegesztést ajánlja lányoknak, mert nem füstöl, nem fröcsög és a hegesztôpisztoly is könnyû. „Ha valakinek van kitartása, türelme, érdeklôdik a fémes szakmák iránt, és nem zavarja, ha egy kicsit poros lesz, próbálja ki magát!” – teszi hozzá. A fiús szakmák – lányos szakmák kategorizálást nem tartja szerencsésnek. „Tudomásom van arról, hogy NyugatEurópában számos helyen nagy arányban dolgoznak nôk hegesztôként. Ezzel

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

SZAKMÁK

hogy fiús szakmában szemben itthon alig találni egy-egy nôt ilyen munkakörben.” A pályaválasztás kapcsán elmondja, szerinte a fiatalok arra húznak, amerre a többség. Lehet, hogy több lányt is érdekelne a hegesz-

tés, vagy más fémes szakma, de nem akarnak kilógni a sorból. „Attól, hogy hegesztô vagy, még lehetsz nôies! Ha érdekel ez a terület, légy bátor és vállald fel!”

Kovács-Nemes Dóra, aki CNC forgácsolóként dolgozik, elmondta, hogy általában meglepôdést tapasztal, ha megtudják, mivel foglalkozik. „A férfiak nem gondolják, hogy tényleg ez a szakmám, és értek is hozzá.” A munkahelyen persze meg kell tanulni kijönni a fiúkkal, de bátran ajánlja a gépi forgácsolást más lányoknak is. „Zajjal ugyan jár, de nem piszkos, és a munka sem megerôltetô. Ha érdekelnek a fémes szakmák, ne vesd el ezt az irányt!” – mondja. A kérdésre, hogy mit szeret a szakmában a legjobban, az alkotás folyamatát említi, és azt, hogy kreatív lehet.

sikeres légy!

(A lányokkal készített interjúk teljes terjedelemben a www.pbkik.hu honlapon olvashatók.)

A következô idôszakban munkaadókat is megszólaltatunk. Azt vizsgáljuk, mennyire nyitottak arra, hogy fiús munkakörökben nôket alkalmazzanak.

A kamara a felmérés eredményeire építve, a lányok számára ajánlást készít, majd pályaorientációs programot indít.

Cél, hogy a lányoknak a pályaválasztási döntésükhöz segítséget nyújtsunk, számukra az általánostól eltérô utakat, lehetôségeket is bemutassunk.

Hisszük, hogy nem a tradíció és szokások alapján kell szakmát választani.

Azt érdemes tanulni, amire a gazdaság, a munkaerôpiac igényt tart, ami megélhetést, biztos jövôt kínál.

A program a kamara által mûködtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzés-fejlesztési koncepciójának részét képezi.

Fülöp Attila koordinátor

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

dr. Fedor Ferenc, GEOCHEM Kft. Egyedülálló kôzetfizikai kutatás Közép-Európában A körülöttünk lévô természeti környezetben lévô kôzetek fizikai tulajdonságának mérésével, azaz kôzetfizikai mérésekkel foglalkozik kôvágószôlôsi laboratóriumában a GEOCHEM Kft. A nyersanyagkutatás – kiemelten a szénhidrogén-kutatás, szénkutatás, az érckutatás –, a radioaktív-hulladék elhelyezés, a geotermia szempontjából fontos tevékenység azt vizsgálja, hogy vajon mit tudunk kinyerni egy adott kôzetbôl, vagy milyen anyag tárolására alkalmas. Utóbbi tulajdonság például a radioaktív anyagok elhelyezéséhez nyújthat megoldást. Mint dr. Fedor Ferenc geológusmérnök, a cég vezetôje mondja, mivel minden kôzet más és más, ezért munkájuk jelentôs része aktív kutatás-fejlesztési tevékenység. Nem rutinméréseket végeznek, hanem saját fejlesztésû eljárásokkal az adott kérdésre keresik meg a választ.

— Önmagában ezzel a szolgáltatással nem lehet ebben a régióban megélni, a globális piacra kell törekedni – ad tömör választ arra kérdésre a vállalkozás vezetôje, hogy hol lehet érvényesíteni a cégnél felhalmozott tudást. — Elég nagy a verseny, bár mi két speciális szegmensre, a nagyon tömör és a sokkal kevésbé tömör kôzetekre fókuszálunk. Magyarországon kevés olyan földtani projekt van, ami hosszútávon fennmaradást biztosíthat cégünknek, ezért új utakat keresünk. A külföldi piacon most két potenciális lehetôséget látok, ami stabil kapcsolatot adhat nekünk: az egyik Kanada, a másik Ausztrália. Igen komoly hagyományai és vállalati kultúrája van ezekben az országokban a bányászati tevékenységnek és a geológus szakmának. Egyrészt ha onnan jön egy megrendelés, azt biztosan kifizetik, másrészt onnan indul ki a világ vezetô bányászati cégeinek többsége. Az ausztrál piacra úgy próbálunk belépni, hogy egy jelenleg nálunk dolgozó ausztráliai vendégkutatóval együtt végigviszünk egy projektet, amelynek közösen fedezzük a költségeit, majd egy-két cikkel megjelenünk a nyilvánosság elôtt, így elôbb-utóbb reményeink szerint bejuthatunk olyan helyekre, ahonnan megbízást kaphatunk.

— Miként lehet megfelelni a piac elvárásainak?

— Mindenképpen olyan dolgot kell csinálni, amit más nem hajlandó vagy nem tud. Emellett sokkal magasabb színvonalú munkát kell végezni, mint az adott piacon már jelen lévô cégek. Mindenképp korrekt módon kell viselkedni a partnerekkel, és nagyon fontos, hogy legyôzzük a külföldi partner részérôl fellépô bizalmatlanságot.

A GEOCHEM 2003-ban Miskolcon jött létre családi bt-ként, egy angol-ír cég számára végzett munka miatt. A megbízás teljesítése után sem szüntette meg a vállalkozást Fedor Ferenc, aki idôközben már Pécsett dolgozott a MECSEKÉRC Zrt. kutatás-fejlesztési fômérnökeként. Több partnerrel a nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezéséhez kapcsolódó, piaci alapon mûködô kôzetfizikai laboratórium létrehozásán dolgoztak, és mivel világszinten nem lehetett megmérni a kôzetek tulajdonságait, szükséges volt ehhez eszközöket fejleszteni. Támogatást nyertek egy kutatás-fejlesztési pályázaton, így 2009-ben megnyílt a kôvágószôlôsi labor, de a 2008-as világgazdasági válság komoly visszaesést hozott a nyersanyag piacon, amelynek hatása még ma is tart. A racionális és elôretervezô cégvezetôi beállítódás segítette át a vállalkozást a nehézségeken.

— Az az elvem, hogy elôre kell tekinteni, mindig azon gondolkodom, miként juthatunk tovább, így mind a cég létszámát, mind a felszereltséget tekintve a folyamatos fejlôdés híve vagyok – avat be a

túlélést támogató gondolkodásba a cégvezetô. — Azon vagyok, hogy ami pénzünk van, azt fordítsuk kutatás-fejlesztésre, illetve a munkatársak megtartására, mert ez a kulcsa a nemzetközi piacra való kilépésnek. Ugyanakkor a magyar vállalkozási kultúra és bürokrácia, az adminisztráció igen keményen megakadályozza az elôrehaladást, azok a terhek, amelyek egy munkáltató vállán nyugszanak, nagyban megnehezítik, hogy versenyképesen fenntartsunk egy magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozást.

— Mi lendíti túl ezeken a negatív hullámpontokon?

— Ugyan néha meginog, de nem veszítettem el a hitemet, leginkább a magamba és a kollégáimba vetett hitet. Két dolog tud elôrelendíteni: az egyik az, hogy évekre elôre csinálok költségvetést, még ha nem is lehet sok dolgot elôre megjósolni, én folyamatosan vezetem, hogy miként alakul a mindennapi cashflow és így a problémák szintjén a „jövôbe látok”. A másik „technika” pedig az, hogy nem teljesen racionális elvek szerint vezetem a céget, jóllehet közgazdász énem ezt diktálná. Ha ugyanis egy cég veszteséges vagy nehéz helyzetbe kerül, akkor ott azonnal költséget kell csökkenteni, adott esetben be kell zárni azt. A költségcsökkentéssel egyetértek, de minden erômmel azon vagyok, hogy a munkatársakat is bevonva, közös erôvel hogyan léphetünk tovább. Emellett egy problémára mindig két megoldást keresek. És még valami, a humor sokszor átlendített problémákon.

— Miként alakul a vállalkozás jövôje, melyek a legközelebbi célok?

— Olyan munkatevékenységet találni, amely folyamatosan elôteremti a mindennapi bevételeket. Részt veszünk kutatásfejlesztési pályázatokban, konzorciumi partnerként és alvállalkozóként is, hiszen Közép-Európában egyedi a felszereltségünk, van olyan berendezésünk, amely Európában csak nálunk található meg. Számos projektötletünk van, éppen most készülünk Dél-Afrikába, hogy egy projekthez befektetôt találjunk, valamint egyik fejlesztésünkre Franciaországból van érdeklôdô.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

TUDÁS-PARK

Nemzetközi kapcsolatok épülnek a kutatók és a vállalkozások között a kamara közvetítésével Az egyetemi kutatások gazdasági hasznosítása, az innovációs tevékenység ösztönzése, a kutatók és helyi vállalkozók egymáshoz közelítése – többek között ezekrôl szól a PTE, a PBKIK és Pécs városa együttmûködésével zajló TudásPark projekt, amely új szakaszába lépett. A kamarai Enterprise Europe Network projekt bázisán kamarai és vállalati szakértôk segítségével úgynevezett technológiai profilokban foglalják össze a PTE releváns kutatásait, a profilok bekerülnek az EEN rendszerébe, ahol több mint 60 ország 600 irodája követi figyelemmel azokat. Az elsô eredmények már megjelentek, Ausztriából, Görögországból, Lettországból, Nagy-Britanniából, Oroszországból és Romániából érkeztek megkeresések. A PTE technológia transzfer irodája közvetítésével és a kutatókkal együtt elkezdôdött a nemzetközi kapcsolatok építése.

Kutatók– gazdaság egymáshoz közelítése — Az egyetemi tudásbázis jelentôs K+F+I potenciállal rendelkezik és a gazdasági szereplôk számos szolgáltatásra tartanának igényt, azonban a felsôoktatási-vállalati együttmûködések száma jelenleg alulmúlja a kívánt mértéket. Ennek oka sok esetben az, hogy az egyetemi kutatások nem a piaci igényeknek megfelelô irányba haladnak, míg a vállalatok kutatás-fejlesztési igényei nem jutnak el a kutatócsoportokhoz. Ezért jött létre a régió innovációs szereplôinek együttmûködésén alapuló, az EU által támogatott Tudás-Park projekt, amely a kutatói szféra, valamint a gazdálkodó szervezetek komplex innovációs szolgáltatási igényeinek hatékony kielégítését szolgálja – foglalja össze a projekt lényegét Rabb Szabolcs, a PBKIK Innovációs Osztályának vezetôje.

Az innováció fejlesztésben kiemelt szerepet kapnak az adott térségben jelen lévô felsôoktatási és helyi önkormányzati kapacitásokat is figyelembe vevô ipari és

vállalati együttmûködések. Egy jól mûködô helyi rendszer multiplikátor hatást gyakorolhat a régió gazdasági versenyképességének erôsítésében és K+F+I tevékenységének hasznosításában. Ezáltal nemzetközi láthatóság és nemzetközi kapcsolatok érhetôk el.

A projekt konkrét célja, hogy az egyetem a kamara együttmûködésében – regionális szerepét erôsítve – továbbfejlessze tudástranszfer tevékenységét, elômozdítsa a dél-dunántúli régió gazdasági-társadalmi fejlôdését, bekapcsolja a régió szereplôit a nemzetközi tudományos és gazdasági vérkeringésbe, valamint a régióbeli társadalmi-gazdasági problémák megoldása felé irányítsa a Pécsi Tudományegyetem kutatási, innovációs tevékenységeit. További cél, hogy erôsödjön az egyetemi – versenyszféra – állami szféra – civil társadalom közötti együttmûködés, annak érdekében, hogy a tudományos kutatások választ adhassanak valós társadalmi-gazdasági problémákra, kihívásokra.

— A régiós gazdaság élénkítése érdekében erôsíteni kell a cég-cég, kutató-kutató, kutató-cég közötti együttmûködéseket, hidat képezve a piaci igényeken alapuló termék- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a kutatói szféra között, elôsegítendô a vállalatok nemzetközi versenyképességének növelését. A projekt célja a vállalkozói, vállalkozási kapacitás, készségek és képességek bôvítése, fejlesztése, az inter- és multidiszciplináris kutatások, innovációk, újítások feltárása, fejlesztése ezek társadalmi-gazdasági hasznosulása érdekében – folytatja a projekt bemutatását az osztályvezetô.

Az elsô sikerek – kutatói profilok közvetítése az EEN rendszerén — A kamara az Enterprise Europe Network konzorcium és hálózat részeként üzleti és technológiai, vállalati és egyetemi profilok nemzetközi megjelenését szervezi és menedzseli – ezt már Császár Gergelytôl, az EEN munkatársától tudjuk meg.

— Az Európai Bizottság hivatalos üzletközvetítô, technológiai és K+F+I pályázati

partnerkeresô adatbázisa (Partnership Opportunities Database) 63 ország mintegy 600 Enterprise Europe Network partnerirodáján keresztül érhetô el, így segítségükkel rengeteg helyre eljutnak a benne gyûjtött és rendszerezett információk. Az adatbázisban részletes keresésre is lehetôség van, ezáltal a konkrét elképzelésekhez megfelelô partnert találhatunk. Minden iroda leellenôrzi az általa felvitt cégek adatait, így biztosítva az adatbázis hitelességét. A hivatalos nyelv az angol.

A Pécsi Tudományegyetem konzorciumvezetôként vesz részt a Tudás-Park projektben. Elsôsorban az intézménynél meglévô K+F kapacitás becsatornázásával, a vállalkozások és befektetôk igényeinek megfelelô tudás közvetítésével, az innovációs potenciállal bíró szellemi tôke hatékony hasznosítása útján kívánja elôsegíteni a projektcélok elérését. Az intézmény Pályázatmenedzsment és Innovációs Igazgatóságának mb. osztályvezetôje, dr. Liber Noémi a projekt eddigi kedvezô tapasztalatairól számol be: — Hat egyetemi Tudás-park profil iránt mutatkozik külföldi érdeklôdés is, Ausztriától Oroszországig. Ezek státusza változó, elôrehaladásukat a nyári konferenciaszezon és szabadságok kissé lassították, de az ôszi szemeszter beindulása után várhatóan nô a lendület, és kiderül, melyekbôl lesz valós együttmûködés, és melyeket zárunk rövidtávú eredmény nélkül.

A projektben megfogalmazott célok és részcélok teljesülése esetén a várható társadalmi és gazdasági elôny mindenekelôtt az innovációs láncok kidolgozásában és fejlesztésében, a tudástranszfer erôsödésében és a kutatói-vállalati kapcsolatok bôvülésében jelentkezik. Igen fontos további társadalmi-gazdasági elôny a gazdasági, munkaerôpiaci szereplôkkel való kapcsolattartás intenzitásának növelése és a felsôoktatás tudományos közegéhez való csatlakozása. Az intézményi technológia transzfer szolgáltatási rendszerének fejlesztése gazdaságélénkítô hatásával várhatóan hozzájárul a hosszú távú foglalkoztatási célok megvalósításához.

K.T.

16

CÉGHÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

20 éve a turizmus térképén Bikal Ha ma valaki ezt a szót említi: élménybirtok, legtöbbünknek – legalábbis Magyarországon – bizonyára a Bikalon található, a középkort megidézô komplexum jut eszébe. Az Élménybirtok már mintegy folytatása volt az 1993-ban megkezdett turisztikai fejlesztésnek, hiszen a Kollár László vezette Hella 91.

Kft. 1996-ban elôször a hajdani Puchner uradalom felújítását követôen egy tizenhét szobás, 3 csillagos Kastélyszállót nyitott étteremmel, kültéri medencével, teniszpályával és gyerekjátszótérrel.

Két év múlva már az új Fürdôház fogadta a vendégeket élménymedencékkel, valamint öt, modern szobával.

2002-ben három kétszintes Vendégházat adtak át huszonnégy szobával, ugyanebben az évben épült fel a lovagi hangulatú Sportközpont, valamint a négyszáz fô befogadására képes Konferenciaközpont is. 2004-ben a Kastélyszálló belsôépítészeti átalakítására került sor, alig három évvel késôbb pedig átadták a XVIII. századi francia stílusú Udvarházat harmincegy szobával. 2010. április 1-jén, mintegy feltéve az i-re a pontot, a Kastélyszálló szomszédságában megnyílt az Élménybirtok, hazánk elsô középkori tematikus parkja. A komplexum egyedülálló módon idézi fel és kelti életre a középkori Magyarországot mesterek, színészek, harcedzett lovasok és íjászok, gyakorlott madarászok közremûködésével. A középkori falu számos kézmûves foglalkozást, érdekes idôtöltési lehetôséget is tartogat a látogatók számára. Az óvárosban az autentikus épületek között kanyargó ut-

cákban egymást érik a középkori iparosok mûhelyei. Legújabb fejlesztésként pedig már három szabadulószoba nyújt kikapcsolódási lehetôséget az aktív élményt keresôk számára. Lovasszínházi bemutatók, koncertek és számos egyedi program vonzza egész évben a látogatókat Bikalra, ahol láthatóan minden téren a vendégek kedvét keresik.

Példa nélküli siker ez, amellyel néhány év alatt jelentôs idegenforgalmi célpont lett a korábban turisták által alig látogatott baranyai település, a Pécstôl mindössze 50 km-re található Bikal. A kastélyszállóban töltött vendégéjszakák száma a 3. a régió rangsorában, a kikapcsolódásra vágyók 40%-a a törzsvendég.

Amikor megnyílt a Reneszánsz Palota, mindinkább elôtérbe helyezôdött a családközpontú szemlélet, hiszen a vendégek egyharmada gyerek. Ezért a két és fél hektáros területen mind az aktív, mind a passzív kikapcsolódásra vágyók megtalálják a kedvükre való elfoglaltságot.

Hogy mi a siker titka, arról a fejlesztéseket eltervezô és megvalósító cégvezetô, Kollár László így vélekedik: — Nagyfokú elkötelezettségre van szükség egy hosszú távú ügy mellett.

Emellett fontos, hogy ki kell jelölni magunknak az irányt, és ha van egy koncepciónk, akkor azt meg kell valósítanunk. Igaz, hogy ha hosszú távú döntéseket hozunk, nem mindig látunk elôre 15-20 évet, ezért az irányhoz csak olyan mértékben szabad ragaszkodni, ahogy az élet megköveteli tôlünk. A beteges ragaszkodás nem visz elôre.

Az egész turisztikai fejlesztés alappillére az volt, hogy mentsünk meg egy gyönyörû régi épületet, amelyet aztán az ország elsô kastélyszállójaként nyitottunk meg. Jól mûködtek az ösztöneink, és egyre inkább válaszokat kezdtünk keresni a kinek? mit? kérdésekre.

Kellôképpen befogadók voltunk és vagyunk a körülöttünk lévô változó világra, így már a nyitáskor kijelöltük, hogy magyar vendégeket szeretnénk fogadni.

Akkor ezt finoman fogalmazva is megmosolyogták, de mi hittünk benne, hogy ha sikerül jól belôni a célközönséget és folyamatosan figyelni az igényeire, akkor olyan terméket tudunk eladni nekik, amire valójában szükségük van. Az igazán apró, egyszerû dolgok határozzák meg a folyamatosságot a vendégek felé, így hoztuk létre az elmúlt másfél évben a 3 menekülôszobánkat, mert láttuk, hogy a szülôkkel érkezô 17 és 35 év közöttiek a pihenés mellett igénylik az aktív szórakozást.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

CÉGHÍREK

Világelsôk lehetünk!

Egészséges önbizalom, a munka becsülete, szorgalom és kitartás – ezek azok az alaptulajdonságok, melyek hiánya végzetes lehet, amennyiben nagy tervek megvalósításáról van szó.

Budavári Attila és Budavári Csaba az orgonaépítés szakmájában jártas cégvezetôk június 17-én egy tartalmas cégprezentációval egybekötött gyárlátogatáson biztosították a meghívott vendégeket arról, hogy az elmúlt 23 évben szerzett tapasztalatok és elért sikerek után nem szabad megállni és hátradôlni, igenis nagyot kell álmodni.

23 év, 40 fô fölötti alkalmazotti létszám, stabil piacok Európában, USA-ban és Japánban, orgonaépítések- és felújítások Magyarországon. Itt tart ma a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra. A további fejlesztési tervek megvalósítása nem csak a cégen múlik, a helyi szereplôk támogató hozzáállása sem nélkülözhetô.

A kamara a szakmunkás tanulók gyakorlati helyeként kiemelten támo-

gatja a Pécsi Orgona Manufaktúrát, fejlesztés esetén pedig a beszállítói rendszer feltérképezésébe is besegít.

Az innovatív és kreatív ötletek megvalósításához kitartást és sok sikert kívánunk a POM csapatának!

Hendinger Anita

— A gazdasági környezet, a baranyai közeg milyen hátteret biztosít a vállalkozás fejlôdéséhez?

— Én itt is elsôsorban a vállalkozó egyéni felelôsségét hangsúlyozom. Például egy megyei kamarát vagy a megyei közgyûlést tekintve ha segítségért fordul hozzájuk az ember, például egy pályázat esetében, akkor mindig az én felelôsségem, hogy az ô realitásukhoz mérten miként mutatom be a vállalkozásomat, hogy azt a helyén értékeljék.

Az Élménybirtok építésekor jelentôs mértékû uniós támogatásban részesültünk, nekem úgy kellett szólnom a projektrôl a megyei közgyûlés elôtt, hogy hozzá tudják kapcsolni az Orfûi Aquaparkot, a kerékpárutat, a vízi turisztikai bázist, a mecseknádasdi pincé-

szetet, és így létrejöhessen a Baranyai Élménykörút. Egyébként fontosnak tartom, hogy a térségben egymást erôsítsék a turisztikai szereplôk.

— Miként rajzolódik meg a jövô, milyen módon fejlesztik a turisztikai kínálatot?

— Két éve elindultunk a családközpontúság útján, és három generációs vendégfogadásban gondolkodunk. Így csúszdákkal és további élményelemekkel bôvítjük a fürdôházunkat, és szeretnénk egy jelentôs méretû fedett játszóházat létrehozni, amelyben az év 365 napján játszhatnak a gyerekek úgy, hogy nincsenek kitéve az idôjárás viszontagságainak. Ezzel a két fontos fejlesztéssel egyelôre teljesnek érzem a bikali projektet.

Ünnepélyes tanmûhely avató Szigetváron A kamarai tag Manifaktor Kft. fennállásának 20. évfordulóján, ünnepélyes keretek közt avatta fel Szigetváron az újonnan létrehozott oktatóbázisát.

A cégvezetés üzleti partnereivel, meghívott vendégeivel és valamennyi dolgozójával közösen ünnepelte a jeles évfordulót és az új létesítmény átadását.

A vállalkozás tanulószerzôdéssel foglalkoztatott, cipôkészítô szakmunkástanulói szeptembertôl birtokba vehetik a gyárépület közvetlen szomszédságában található, az elméleti oktatás célját szolgáló tantermet, és a speciális gépekkel felszerelt, gyakorlati tanmûhelyt.

18

CÉGHÍREK

Komoly növekedési pályára állt a MATRO A MATRO 25 évének legsikeresebbje volt a tavalyi: az eddigi legnagyobb árbevételt érte el a cég, ekkor volt a legmagasabb a dolgozói létszám és lezárultak a korábban induló új vevôi projektek. Az idén negyedévszázados vállalat új gyártócsarnok építésébe kezd, a jelenlegi 250 fôs létszámot a következô négy évben 50-100 fôvel növeli, az ügyvezetés és a tulajdonosok pedig 2020-ig a 20 millió eurós éves árbevételt célozták meg.

A ma nemzetközi viszonylatban is elismert pécsi középvállalkozás a gépipari technikumban mûszaki szakoktatóként is dolgozó Kleisz József családi házának pincéjében indult. A gépeket szeretô és a forgácsoláshoz értô szakember már a hatvanas évek végén önállóan dolgozott: mindennapi munkája mellett gépeket újított fel, alkatrészeket gyártott és konstruált. A kis géppark hagyományos esztergából és forgácsoló gépekbôl állt. Amint lehetôség adódott az önállósodásra, 1984ben megalakult a MATRO Gmk., amely 1991-tôl MATRO Kft.-ként mûködik. A vállalkozás jelenleg három pilléren alapszik: az egyik a haszongépjármûvekhez gyártott alkatrészek, a másik a személygépjármû iparhoz kötött, a harmadik pedig a klasszikus gépgyártás. „Mindig az vitt elôre, hogy olyat csináljunk, amit nem tud mindenki. Egész életemben az újdonságot kerestem, talán ez a kíváncsiság is közrejátszott abban, hogy sosem kerestük a munkát, mindig a megrendelôk jöttek hozzánk. Terjedt a jó hírünk, mert a mûszerparkunk is kiemelkedô volt. A fejlôdni akarás ugyan mindig minden jövedelmet megevett, de ez volt a kulcsa annak, hogy jó megrendeléseket kapjunk. A cég építésében inkább a szakma iránti elkötelezettség, az érdeklôdés, a fejlôdésre való igény játszotta a fôszerepet, mint a tudatosság. Így ugyan nem volt minden döntésünknek pozitív hozadéka, de összességében jó lett a végeredmény.

Legalapvetôbb volt számunkra a vágy, hogy a nehezen elkészíthetô dolgokat megcsináljuk, ami utánjárást, gondolko-

dást, összerakást igényel. A másik a nehézségek felismerése és megoldása. Bármilyen kihívást örömmel fogadtunk, mert feladat volt számunkra és lehetett rajta gondolkodni, ami pedig, ugye, a lételemünk. Elsôsorban nem a pénz motivált, hanem a technikai kihívás. Mára ez sokat változott, mert a cég jelenlegi méretében már eredményt kell produkálni. Az viszont örök érvényû, hogy csak jót szabad csinálni.” – foglalja össze a cég filozófiáját az alapító Kleisz József.

A vállalkozást ma már a fiú, Kleisz Zoltán viszi tovább. Az elmúlt években számos sikeres pályázattal termelés kapacitásbôvítô beruházásokat hajtottak végre, modernizálták az eszközparkot – tették mindezt annak érdekében, hogy kiszolgálják a megnövekedett vevôi igényeket.

Tavaly az egyik német partnerükkel új dimenzióba helyezték a már meglévô együttmûködésüket és létrehoztak egy új céget, mely a gépipari termékek gyártását és összeszerelését végzi. Ez jelentôs számú új munkahely létrehozását jelenti a régióban. Elsôsorban középfokú és felsôfokú gépész végzettségû szakemberre lesz szükség. A MATRO új, elnyert projektjei okán a tervek szerint még az idén megkezdôdik egy új üzemcsarnok építése, amely mintegy 3000 m2-rel növeli meg a jelenlegi gyártófelületet.

Az, hogy egy vállalkozás 25 évig fennmarad, önmagában sikert jelent. De az, hogy folyamatosan fejlôdik, hogy új partnerekkel egyre több fajta terméket és egyre nagyobb darabszámban állít elô, az

Dél-Dunántúli Gazdaság igenis elismerésre méltó. És hogy mi a siker titka? Azt a következôképpen fogalmazza meg Kleisz Zoltán tulajdonos-ügyvezetô: — Alapvetôen meghatározta cégünk fejlôdését, hogy a politikai rendszerváltást követôen gyorsan éltünk az új lehetôségekkel, mint pl. a cégalapítás, hogy külföldi cégek telephelyeket létesítettek Magyarországon, és mi akkor, a „0. órában” aktívan tudtunk reagálni arra az igényre, hogy magyarországi beszállítókat kerestek ezek a cégek. Ehhez hozzájött az is, hogy igen hamar korszerû technológiával rendelkeztünk, ez mind meghatározta a fejlôdésünk bázisát, útját. Tehát jó idôben, jókor kezdtük, jó volt, amit elgondoltunk, és hamar felismertük azt, hogy a megvalósításhoz magas szintû technológia is kell.

Ez nyitotta meg a kaput, hogy egy fejlôdô pályára álljunk. A cég következô életszakasza – ami nem záródik le sem 5, sem 25 évvel, ami addig tart, amíg a MATRO mûködik –, arról szól, hogy az elvállalt feladatokat az ár – minôség – szállítási pontosság tekintetében jól teljesítsük. Ennek hozadéka lesz az, hogy ha ezt a hármast jó szinten produkáljuk, az inspirációt ad a vevôinknek, hogy további együttmûködésekben gondolkodjanak.

Az egyik kulcskérdés tehát a technika folyamatos modernizálása, akár erônkön felül — ez meglátásunk szerint mindig megalapozza a jövôt. Emellett nagyon fontos a humán oldal fejlesztése és a dolgozókkal való törôdés. Ma is azon dolgozunk, hogy megmaradjon a kezdeteket jellemzô kisvállalati légkör, hogy munkatársaink szeressenek nálunk dolgozni. Sokat teszünk az ágazatunkat sújtó, a rendszerváltás óta folyamatos problémát jelentô munkaerô-hiány csökkentésére. Mindig az volt cégünk fejlôdésének gátja, hogy nem állt rendelkezésre megfelelô számban szakképzett munkaerô. A duális képzés, a szakmunkás-képzés átalakítása lehetôséget jelent a változásra, a célunk pedig az, hogy már az általános iskolában megismertessük a gyerekeket a gépiparban rejlô munkavállalási lehetôségekkel, hogy ne külföldön, hanem itthon találjanak maguknak megfelelô szintû állást és megélhetést.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI MELLÉKLET

19

A Komlói Napok

eseménysora jó alkalmat teremt a számvetésre is A hagyományokhoz híven szeptember elsô hétvégéjén a Komlói Napok keretében immár tizennyolcadik alkalommal megnyitja kapuit a Komlóért Expo. A szeptember 2. és 4. között megrendezésre kerülô, a térség és Baranya egyik legnépszerûbb, évente közel tízezer látogatót vonzó kiállítása és vására elsôdleges célja a közösségépítés mellett, hogy a helyi és a régiós vállalkozások, szolgáltatók, közüzemek, hatóságok, pénzintézetek, kézmûvesek bemutathassák tevékenységüket, valamint személyesen találkozhassanak a városban és a térségben élôkkel.

Mindez jól illeszkedik a Komlói Napok és a Bányász Nap eseménysorába, amelyen a hagyományos programok ezúttal sem maradnak el, lesz Civil ízek utcája, Pálinkamustra, koszorúzás a Bányász emlékmûnél, az ünnepélyes képviselôtestületi ülés, a kézmûves vásár a Városház téren, valamint Police Road Show is, de megtartják a bányamentôk elsô baráti találkozóját is. Az ünnepi testületi ülés pedig jó alkalmat teremt majd az eltelt egy évben történtek felelevenítésére, a számvetésre. A város vezetése az elmúlt esztendôkhöz hasonlóan nagy hangsúlyt helyezett a munkahelyteremtésre.

Néhány éven belül 200-250 új, állandó munkahely jöhet létre Komlón, miután a város önkormányzata sikerrel szerepelt a Belügyminisztérium és a büntetésvégrehajtás új börtönök építésére kiírt pályázatán. Az ötszáz férôhelyes létesítmény a tervek szerint a Mecsekfalu és Körtvélyes közötti domboldalon lévô telken kap helyet. Bár látszólag még nyugalom van az intézmény majdani helyén, a háttérben már javában tartanak az elôkészületek, egyebek mellett megkezdôdött a munkaerô-toborzás.

A munkahelyteremtô beruházástól számos pozitív hatást is vár a városvezetés, egyebek mellett azt, hogy a létesítményben dolgozók a baranyai átlagnál versenyképesebb fizetésre számíthatnak, jelentôsen növelve a helyi vásárlóerôt,

a nem helyi munkavállalók lakáskeresése pedig a környék ingatlanpiacára lehet pozitív hatással.

E mellett Komló is részese a több mint kétszázmillió forintból, egyelôre csak kísérleti jelleggel indított, országosan mindössze 300 mentálisan hátrányos helyzetben lévôket érintô speciális közfoglalkoztatási programnak. Huszonöt e feltételeknek megfelelô munkavállaló öt hónapon át napi 6 órában – idôarányos juttatással – vesz részt a projektben, amelynek során a munkatevékenység mellett egészségügyi szûrés, mentális foglalkozások is zajlanak. A Városgondnokság területén alakították ki az érintettek számára nélkülözhetetlenek feltételeket, a munkaszobán kívül, ebédlôt, illetve egyedi beszélgetésekre alkalmas intimszobát, ami mind a munkavállalók, mind a közremûködô szakemberek rendelkezésére áll.

A program szakmai összeállításában az önkormányzat partnere a munkaügyi központ, a családsegítô és gyermekjóléti szolgálat, valamint a Habilitas Kft. volt, e mellett még a Fôkefét is bevonták a megvalósításába. A város vezetôi bíznak benne, hogy a kísérleti programot egy hasonló követi, ugyanis azt tervezik, hogy a mentálisan hátrányos helyzetben lévô munkavállalók részére a mostani felkészítést követôen egy lépcsôzetes elôrelépési lehetôséget biztosítanak a közmunkaprogramba, majd késôbb az elsôdleges munkaerôpiacra.

Az elmúlt években a komlói önkormányzat eredményesen pályázott a szociális földprogramra, a támogatások fel-

20

KOMLÓI MELLÉKLET

használásával számos fejlesztést hajtott végre. Idén is eredményesen szerepeltek, amelynek köszönhetôen lehetôség nyílik a szociális bolt fejlesztésére, valamint újabb eszközök beszerzésére. Az elsô, 2011-ben, mintaprojektként indult szociális földprogram részeként az önkormányzat tulajdonában lévô volt mecsekjánosi kertészet földjein zöldséget, egy használaton kívüli légoltalmi pincében pedig gombát termesztenek. A teljes munkaidôben, teljes bérért dolgozó közfoglalkoztatottak tucatnyi zöldségfélét termesztenek, amelyeket részben a városi közétkeztetés használ fel, részben pedig a szociális boltban értékesítenek. A boltot is folyamatosan fejlesztik pályázati források felhasználásával, egyebek mellett új raktárt alakítottak ki, a régit felújították, s polcrendszert építettek ki többek között a hûtôkamrában is.

A foglalkoztatás mellett továbbra is nagy hangsúlyt helyeznek a Baranyában található mecseki szénvagyon hasznosítási lehetôségeinek felkutatására. Ennek részeként járt Baranyában a Német Bányászati, Geológiai és Környezetvédelmi Szövetség (VBGU) közel húsz fôs, elsôsorban bányászattal és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberekbôl és cégvezetôkbôl álló delegációja. A német partnerekkel való kapcsolatépítés távlati célja egy új iparág, a szénvegyészet meghonosítása a Mecsekben.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A mecseki szénvagyon hasznosításán dolgozó komlói önkormányzat a berlini magyar nagykövetség közvetítésével lépett kapcsolatba a német gazdaság és a politikai azon szereplôivel, akiknek komoly tapasztalatuk van a felhagyott bányászatot követô nyersanyag-hasznosítás, a területfejlesztés és a rekultiváció területén. Ezek a német vállalatok 21. századi, környezetkímélô technológiákkal rendelkeznek, amelyek révén potenciális technológiai partnerek lehetnek a mecseki szénvagyon hasznosításában. Az új iparág, a felszínre hozott szén kémiai hasznosításán alapuló szénvegyészet Baranyában egyelôre csak terv – Németországban azonban már realitás.

A fiatal szakemberek letelepítése érdekében pedig ötlakásos társasházzá alakították át a volt Nagy László utcai óvodát, s hoztak létre benne önkormányzati bérlakásokat. A régóta üresen álló ingatlant teljesen felújították, új tetôt kapott az épület, korszerû, jól szigetelô nyílászárókat építettek be és megújultak az épületgépészeti berendezések is. A társasházat a közmunkaprogram keretében újították fel a Start Munkaprogramból pályázati úton elnyert támogatás, valamint önkormányzati források felhasználásával. Az öt bérlakásba az önkormányzatnál, vagy a városi cégeknél dolgozó fiatal szakemberek költözhetnek be családjukkal.

Dél-Dunántúli Gazdaság

GYÓGYBARLANGOK, BARLANGFÜRDÔK MELLÉKLET

21

Barlangturizmus – egy lehetôség a mellékhatás-mentes gyógyulásra Hazánkban több mint 1500 barlangot tartanak nyilván. Ahány, annyiféle mikroklíma, közülük öt minôsített gyógybarlang, ahol bizonyított gyógyhatásuk és jótékony mikroklímájuk miatt nem csak gyógyulni, de meditálni, relaxálni is lehet. A gyógyhatás függ a barlangi légáramlás mértékétôl, a felszíni viszonyoktól, a barlang vizétôl, a levegô összetételétôl.

A modern barlangterápia kezdete a 20. század közepére nyúlik vissza. A 20 fok feletti átlaghômérsékletû meleg barlangokban mozgásszervi betegségekkel küzdôket gyógyítanak, míg a hideg, 10-13 fok közötti átlaghômérsékletûek a légzôszervi betegekre vannak kifejezetten jó hatással. Az elsô barlangot az 1960-as években minôsítették gyógyhellyé. S, hogy mi a gyógyhatásuk titka?

A barlangokban viszonylag állandó hômérséklet uralkodik, amihez magas páratartalom, valamint a por- és pollenmentesség társul. A levegôben található oldott ásványi anyagok – kalcium, magnézium, jód – szintén elôsegítik a gyógyulást. Az akár tízszeresére nôtt széndioxid-szint pedig fokozza a légzôközpont aktivitását, a légvételek mélységét, és görcsoldó hatással is jár. A kisdózisú radioaktivitásuk aktiválja a sejtanyagcserét, az immunrendszert.

Több esetben már a bent-tartózkodás is segíti a gyógyulást, de egyes helyeken mindezt kombinálják – relaxáció, meditáció, dietetika, Kneipp-kúra –, valamint légzés-, fizio-, pszicho-, mozgás- és életmód terápiával. A betegek ezeket a kezeléseket háziorvos, vagy szakorvos által felírt beutalóval vehetik igénybe.

Hazánkban a barlangterápia a múlt század közepére nyúlik vissza, mivel elsôként 1969-ben a jósvafôi Békebarlang kapta meg a gyógybarlang címet. Miskolc-Lillafüreden az István-barlang úgynevezett Fekete terme jutott ilyen minôsítéshez, amelynek környezetét ráadásul elsôként minôsítették gyógyhellyé 1935ben. A Dunántúlon Tapolca Város Kórház Gyógybarlangja szerezte meg a címet 1981-ben, amelynek környezetét 2014-ben gyógyhellyé is minôsítettek. Budapesten a Szemlôhegyi-barlang Óriás folyosó terme kapta meg a gyógybarlang címet 1991-ben, majd a Baranya megyében található Abaligeti-barlangban a Gyógytermet minôsítették gyógybarlanggá 2000-ben.

Az abaligeti barlangban már az 1960-as évek óta foglalkoznak idült hörghurutban és szilikózisban szenvedô betegek kezelésével, azonban csak 2000-ben minôsítették gyógybarlanggá. A barlang átlag hômérséklete viszonylag magas, 12,6 Celsius fok, jelentékenyebb hôingadozás csak a bejárattól 40-50 méterig észlelhetô. A levegô páratartalma 97 százalékos, áramlása mivel csak egyetlen bejárati nyílása van, csekély. Klímája, köszönhetôen a páradús levegônek és a benne található gyulladáscsökkentô kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedôknek hoz enyhülést. Az Abaligeti-barlang mikroklímája enyhén raAbaliget dioaktív hatású, szilikózis és hasonló jellegû légúti betegségek kezelésekor alkalmazzák A tapolcai gyógybarlang, amely 1981-ben nyerte el ezt a címet, egy újabb látványossággal bôvült, ugyanis a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a földalatti világ titkait bemutató látogatóközpont hozott létre, ezzel is bôvítve a turisztikai szolgáltatások körét. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg, amelynek eredményeként egy tudományos színvonalú, ugyanakkor korszerûen szórakoztató ismeretterjesztésre épülô turisztikai bemutatóhely jött létre, a barlangászat tematikájára épülô interaktív kiállítással, valamint egy 3D-s mozival.

A Tapolca alatt található barlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel késôbb a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az elsô villanyviláMiskolctapolca gítással ellátott, és idegenforgalmi céllal is használt barlang, az egyetlen, amelyet csónakkal is bejárhatnak a látogatók. A télen-nyáron 20 Celsius fok hômérsékletû, csaknem 100 százalékos páratartalmú, Caionokban gazdag barlangi levegôt – az e barlanggal szerves egységet képezô, városi kórház alatti járatokban – légúti betegségek gyógyítására használják.

22

GYÓGYBARLANGOK, BARLANGFÜRDÔK MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

ÖNINDÍTÓ

”Minden kezdô vállalkozónak végig kellene csinálnia egy ilyen programot” Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár harmadik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a DélDunántúli Regionális Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

Lezárult a projekthez kapcsolódó vállalkozói ismereteket nyújtó tanfolyam, kivétel nélkül mindenki sikerrel vette az akadályokat. Egyre nagyobb szerepet kap a résztvevôk életében az üzleti terveikben megfogalmazott célok megvalósítása.

TÓTH Teodóra, a TündérKamra Mûhely megálmodója már óvodásként horgolt, általános iskolás korában pedig kötni is megtanult két kihegyezett horgolótûvel a Fürge Ujjak címû könyvbôl.

A varrás is már kora gyerekkorától élete része volt. A babáinak varrt ruhákkal kezdte, késôbb a dédmamája Singer varrógépén készített egyedi öltözékekkel folytatta. Mûhelyében ma már kötött horgolt kiegészítôket készít, valamint granny square technikával takarókat, tárolókat és táskákat varr.

— Négy gyerekem van, a varrás az folyamatosan része maradt életemnek, azonban a kötésre már nem maradt idô – kezdi beszélgetésünket. — Aztán eljött az életemben egy olyan pillanat, amikor váltanom kellett, s akkor jutott

eszembe, a kötés egy jó lehetôség lehet a továbblépésre. Kiváltottam a 7-es adószámot, s ezzel megtettem az elsô lépést a vállalkozóvá válás felé.

Tóth Teodóra Nem sokkal ezt követôen a facebookon rátalált az Önindító program felhívására. Jónak találta a benne foglaltakat, úgy döntött megpróbálja. Sikerrel vette az akadályokat.

— Elsôsorban az interneten való értékesítés a célom, ezért már jelen vagyok a Meskán, s már elkészült a saját Etsy oldalam is – folytatja tovább. — E mellett Dottára változtattam a korábbi márkanevem, mert olyant kerestem, amivel külföldön is eladhatóvá válnak a terPapp Klára mékeim. A korábban használt TüdérKamra pedig kimondottan az oktatási tevékenységemet fogja egybe, ugyanis kötô-horgoló tanfolyamokat és kézmûves foglalkozásokat tartok Pécsett. Oktató blogom is van, valamint szeretnék online kézmûves tanfolyamokat is indítani kezdôknek.

Mint mondja, nagy segítséget jelentett abban az Önindító, hogy könnyebben vegye az akadályokat. Ugyan az elsô

idôszakban, amikor szembesült azzal, mennyiért kellene a termékeit értékesítenie ahhoz, hogy ne legyen veszteséges, mélypontra került.

— Végig kellett gondolnom, hol tudok változtatni a korábbi munkamódszeremen – emeli ki.

— E mellett az is egyértelmûvé vált, több lábon kell állnom ahhoz, hogy mindig legyen egy, ahonnan bevétel származik.

Kitért arra is, él a lehetôséggel és a támogatás felhasználásával az általa nyújtott online lehetôségeket bôvíti, létrehoz Manualla néven egy kézmûves közösségi oldalt, ahol kötés, horgolás témában lehet minden információt megtalálni és eladni, reklámozni is a termékeket. A tervei megvalósításához már felvette a kapcsolatot nyugaton élô designerekkel is.

PAPP Klárának, aki ugyan keramikusként kezdte a pályáját és a Zsolnay Porcelánmanufaktúrában dolgozott, egy különleges betegség irányította a figyelmét a naturkozmetikumokra.

24 — Egy különleges bôrbetegség miatt kezdtem el olyan szappant készíteni, ami csak természetes anyagokat tartalmazott – vezet be a kezdetekbe. — Eleinte csak könyvekbôl, az internetrôl tájékozódtam, majd tanfolyamokon vettem részt, ahol azt is megtanultam egy szappan több lehet, mint tisztálkodási eszköz vidámmá, játékossá tehetô, hogy akár egy gyerek is szívesen kézbe vegye. Magam kezdtem el készíteni különbözô öntôformákat, s minél egyedibb színeket próbáltam meg kikísérletezni természetes alapanyagok segítségével.

Szólt arról is, a szappanjait a barátai, az ismerôsei tesztelték, s mindannyian biztatták, próbálja meg azokat értékesíteni, ezért újabb termékekkel színesítette a termékpalettáját, s megjelent velük a kézmûves piacokon, de már arra is volt példa, hogy egy ismerôs révén a bécsi Adventi Vásárra is jutott belôle.

— Elsôsorban egyedi megrendelésre készítek szappanokat, szájhagyomány útján keresnek meg – folytatja tovább beszélgetésünket. — Az Önindítóra a párom hívta fel a figyelmemet. Második alkalommal sikerült bejutnom a programra, amitôl sokat kaptam, elindított bennem egy olyan folyamatot a szerepjátékok, a különbözô feladatok segítségével, ami segített abban, hogy megnyíljak, könnyebben teremtsek kapcsolatot az emberekkel. A támogatás pedig a Ferencesek utcájában nyíló mûhelyem berendezéséhez, a bemutató terem kialakításához jelent nagy segítséget.

PASZTOREK Zoltán már sok mindent tudott a vállalkozásról, az asztalos mesterségrôl, ugyanis a családja több generáció óta foglalkozik fával. Szentlászlói mûhelyüket jelenleg az édesapja irányítja, de a bátyja is ott dolgozik.

— Gyerekként is sokat voltam a mûhelyben, figyeltem, ahogy a nagyapám dolgozik – mondja szinte egy szuszra.

— Egyértelmû volt számomra, hogy ezen az úton megyek tovább. Kaposváron faipari szakközépiskolában érettségiztem, Sopronban a Faipari Mérnök Karon szereztem diplomát. A végzést követôen több faipari cégnél is dolgoztam, az elsôdleges célom a tapasztalat-

ÖNINDÍTÓ szerzés volt, de mindig is saját vállalkozást szerettem volna létrehozni. Most elôttem a lehetôség, az ötven évvel ezelôtt alapított családi asztalos mûhelyt vihetem majd tovább. Jelenleg még az édesapám mellett dolgozom.

S, hogy az Önindító programra hogy talált rá? Mi sem volt egyszerûbb. Személyesen ismeri Keresnyei Jánost, a KIKK Egyesület elnökét, tôle hallott róla, ô biztatta, hogy adja be a pályázatát.

— Már a nyílt napon megfogott a program rugalmassága, Pasztorek Zoltán hogy menet közben is váltani lehet, ha rájövünk, az általunk felvázolt elképzelések nem valósíthatók meg abban a formájukban – folytatja tovább. — Magam is foglalkoztam a gondolattal, hogy saját ütôs hangszereket készítek, de a tanfolyam során rádöbbentem arra, hogy ahogy kigondoltam, úgy nem kivitelezhetô. A másik elképzelé-

Dél-Dunántúli Gazdaság sem azonban megvalósítható, amelynek célja olyan termékek létrehozása, amelyben egyesül a minôség és a hagyomány. Továbbra is jelentôs részben kézi megmunkálással egyedi, épületés bútor asztalosipari termékeket készítenénk, de ezeket tovább bôvítenénk úgynevezett okos bútorokkal, ezek tervezésébe már bele is fogtam. A támogatást is már e cél érdekében szeretném felhasználni, a meglévô gépparkot szeretném korszerûbbekre lecserélni.

Mind a hárman abban egyet értettek, hogy nagyon jó elôadóktól, a mindennapi életben használható, gyakorlati ismereteket kaptak, akik a vállalkozással együtt járó felelôsségre is felhívták a figyelmet. A keresztszülôk pedig a saját példájukon keresztül mutatták be, miként tehetô sikeressé egy vállalkozás.

Sz.K.

Önmegvalósítás az Önindító programmal Az országosan is egyedülálló Önindító nevet viselô kreatív ipari és turisztikai vállalkozási ötleteket támogató munkaerô-piaci program ebben az esztendôben is útjára indul.

Az Önindító 2016 nevet viselô program elsôdleges célja a Pécsett és Baranyában meglévô, de kihasználatlan kreatív munkaerô elsôdleges munkaerô-piacra történô segítése képzéssel és vissza nem térítendô támogatással, illetve az újonnan alakuló kreatív és turisztikai vállalkozások támogatása, ezáltal a térség kulturális, turisztikai vonzerejének növelése.

A projektet a Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya – a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesülettel, a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi NKft.-vel a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal és a Pécsi Önkormányzattal együttmûködve valósítja meg.

A programba pályázat útján bekerülô résztvevôk komplex vállalkozói képzésben részesülnek. A tanfolyam keretében, annak zárásaként pedig üzleti tervet készítenek, amelynek felhasználásával indíthatják útjára vállalkozásaikat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

MESTERKÉPZÉS

A cukrászda teraszán foglalunk helyet. Eleinte csak ketten vagyunk, majd egyre több asztalhoz telepednek le, fiatalabbak, idôsebbek, kicsi gyerekkel érkezôk. KOVÁCS KÁLMÁN, a Kovács Cukrászda egyik tulajdonosa, mindenkit üdvözöl. Szinte nincs olyan, akivel ne váltana néhány szót.

Pécsett, a Kertváros egyik tízemeletes épülete alsó szintjén található cukrászdát a feleségével közösen – ki szintén cukrász – nyitották. Az itt mûködô mûhelyükben találják ki és készítik el egyedi süteményeiket. Néhány éve már újabb családtag is részt vesz ebben a munkában, a Vendéglátóipari Fôiskolát végzett nagyobbik fiúk, Gábor is velük dolgozik, s tanított a Rét utcai Kereskedelmi-, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképzô- és Szakközépiskolában is. A kisebbik Norbert – aki ugyan ügyvédnek tanul – nyaranta szintén velük dolgozik, s igyekszik ellesni a fogásokat.

Kovács Kálmán mindig is cukrász akart lenni, tanulóként a Nádor Szálló Cukrászüzemben igyekezett ellesni a fogásokat. A feleségét is ott ismerte meg, aki szintén cukrásznak tanult. A legjobb szakemberek tanítottak ôket.

Mindannyian otthon voltak a szakmájukban, s igyekeztek átadni a tudásukat, igényességre nevelték ôket.

— A cukrászat nagyon munkaigényes mesterség – hangsúlyozza Kovács Kálmán cukrászmester. — Számos mûveletet kell ahhoz végrehajtani míg elkészül egy mignon, vagy akár egy egyszerû torta. Magam soha nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam, csak azt sajnálom, hogy egyre inkább

háttérbe szorul. Tanulókkal is azért foglalkozom, hogy fennmaradjon a cukrász mesterség.

Mint mondja, annak idején a mestervizsgát nemcsak azért tette le, mert a szakma csúcsának tartotta, hanem az is közrejátszott a döntésében, hogy már akkor tanulókkal is foglalkozott. Annak a véleményének is hangot ad, hogy jó is, meg rossz is, hogy ma már csak mesterek foglalkozhatnak a tanulókkal. Jó, mert olyanok vezetik be ôket a szakma rejtelmeibe, akik maguk is magas színvonalon mûvelik.

Azonban,

ben kellett volna részesíteni mindazon, a szakmájukat magas színvonalon mûvelô, tanulókkal foglalkozó szakembereket, ami segítséget jelent nekik ahhoz, hogy minél eredményesebben vegyenek részt a gyakorlati képzésben. Gondolok itt olyanokra, mint pedagógiai ismeretek, a szakmán belül a legújabb eljárások, technológiák gyakorlatban történô megismerése, egyedi módszerek elsajátítása.

Sok függ attól, ki mennyire képes kiaknázni a benne lévô képességeket

ahogy ennek a bevezetése történt sok buktatóval is járt. Kitért arra is, hogy amikor tanuló volt a Nádorban a Rudolf Nándi bácsi volt az egyetlen, aki cukrászmester címmel büszkélkedhetett. Ô volt, aki az útmutatást adta azoknak a szakmájukat magas színvonalon mûvelô szakembereknek, akik elsajátíttatták a tanulókkal az egyes fogásokat.

— Másként kellett volna megoldani, lassabban, hogy a gyakorlati képzôhelyeken csak mesterek oktathassanak – folytatja tovább Kovács Kálmán, aki mint a cukrász mestervizsga-bizottság tagja az elmúlt hónapokban számos mestert avatott, közülük többen egykor a tanulói voltak — Olyan fajta képzés-

Igazán fontosnak a maga részérôl azt tartja, hogy olyanok vállalkozzanak csak a jövô szakembereinek képzésére, akik szeretik és hosszú évek óta végzett tevékenységükkel bizonyítják, magas színvonalon tudják a szakmát. Nem biztos, hogy minden végzett cukrász alkalmas arra, hogy egyszer mester legyen.

Sok függ attól, hogy valaki mennyire képes kiaknázni a benne lévô képességeket.

— Számomra a mester cím a szakma csúcsát jelenti, amelyhez egyfajta emberi tartás is járul. A szakmát már így is egyfajta felhígulás fenyegeti, ezért is gondolom úgy, hogy csak az kaphasson mesterlevelet, aki megérdemli. S, azok a gyakorlati helyek, ahol mesterek tanítanak, fontos lenne, hogy megkülönböztetett figyelemben részesüljenek, s ismét jelentsen rangot az elhelyezkedéskor, ki, melyik cukrászatban volt szakmai gyakorlaton – zárja gondolatait, mert indulnia kell, mert a kozármislenyi cukrászdában is van még tennivaló.

Sz.K.

26

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A délutáni, csendesebb idôszakot használjuk ki, amikor leülünk beszélgetni HÛBER RÓBERTtel, a Rundó Kft. ügyvezetôjével, a Citrom utcai Rundó Étterem és Sörözôben. A pultnál fiatal lányok rendezkednek, készülnek már az estére, amikor is sorra telnek meg vendégekkel az asztalok.

A Rundóban a speciális iskola tanulói is jól teljesítenek — Annak idején az élet kényszerítette ki, hogy tanulókkal kezdjünk foglalkozni – kezdi beszélgetésünket Hûber Róbert.

— Plusz kezet jelentettek, különösen csúcsidôben, ahogyan most is. Jelenleg ténylegesen kettô dolgozik. Az újak szeptemberben érkeznek a szintvizsga letétele után. Az új rendszerben ugyanis elôször a tankonyhára mennek. A hat tanulónk közül négyen júniusban végeztek. Az elmúlt tanévben már nemcsak a Forrás Szakiskolából, a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó-ipari Szakközép- és Szakiskolából, a MIOK-ból érkeztek hozzánk tanulók, hanem a Budai Városkapu Általános és Szakképzô Iskolából is. Speciális szakképzésben résztvevô gyerekeket már korábban is fogadtunk, jó tapasztalatokat szereztünk, ezért vállalkoztunk ismét arra, hogy bevezetjük ôket a vendéglátás rejtelmeibe. És most nemcsak, hogy jó tapasztalatokat szereztek, de közülük ketten – két lány – a részükre Baján szervezett országos szakmai versenyen a konyhalány kategóriában az elsô helyen végzett. — A fiúk is jól szerepeltek ôk is ott voltak az elsô tíz között – folytatja tovább beszélgetésünket Hûber Róbert. — Nagyon szerethetôk ezek a gyerekek, látszik rajtuk, hogy szeretnék megtanulni a szakmát. Minden egyes területét végigjárják nálunk. Egyaránt dolgoznak a szakácsok keze alá, a pincérekkel együtt pedig felszolgálnak. Az ügyesebbek pedig akár egyedül is felvehetik a rendeléseket. Egy azonban tény, sokkal több odafigyelést igényelnek, nagyobb türelem kell hozzájuk, ennek ellenére, ha idén is megkeresnek bennünket ismét fogadunk tanulókat, ahogyan már évek óta a többi szakképzô intézetbôl.

Mint mondja, az hogy ebben a tanévben mennyi tanulójuk lesz, milyen szakmákban és melyik szakképzô iskolákból az augusztus utolsó hetében derül ki, akkor jelentkeznek majd náluk a beiratkozással egy idôben. Az utóbbi idôben azt tapasztalják, hogy egyre csökken a számuk, kevés a szakács és a pincér tanuló. Ô maga több, mint két évtizede foglalkozik tanulókkal. Évente általában tíz-tizenöt volt a keze alatt, de az utóbbi idôben volt olyan esztendô is, amikor egy sem. Most is csak hat, négy szakács, meg kettô pincér töltötte a Rundóban a gyakorlati idejét.

— Egyre nehezebb a dolgunk, mert mind kevesebb közülük az, aki valóban pincér, szakács akar lenni, éppen ezért az utóbbi idôben, amikor úgy látjuk, hogy valakit nem érdekel a szakma, lusta, megválunk tôle, s fogadunk helyette olyant, aki szívesen beletanulna a vendéglátásba – folytatja tovább. — Igyekszünk a tanulóinkat amint mód van rá, bevonni a mindennapi munkába, azonban azzal, hogy nagyon fiatalon, 15 évesen kerülnek hozzánk, nem egyszerû feladat ezt megvalósítani. Ezért is nem értettük, amikor egyszer csak azzal kerestek meg bennünket a szakiskolából, hogy nem fordítunk elég figyelmet rájuk. Végül tisztázódott minden, de meg kell, hogy mondjam rosszul esett.

Szólt arról is, nem kis feladat elé állítja a gyakorlati képzôhelyeket, hogy két év alatt kellene a tanulókkal a szakmát megszerettetni és az alapjait elsajátíttatni, amire a három év sem volt igazán elegendô. Mint mondja, a családias légkör mi-

att szeretnek náluk lenni a tanulók, pedig amilyen gyorsan lehet bedobják ôket a mélyvízbe. Az alapvetô dolgokat, amilyen hamar csak lehet megtanítják nekik, hogy minél elôbb részt vehessenek a napi munkában, a pultnál, kiszolgáljanak az asztaloknál, s a konyhában a szakács keze alá tudjanak dolgozni. A beosztásukat pedig úgy alakítják, hogy mindenki minden munkafolyamatból kivegye a részét.

A tanulóik közül többen vidékrôl járnak be, a munkarend kialakításánál ezt is figyelembe veszik.

Már az elsô beszélgetés alkalmával felhívják a figyelmüket arra, csak rajtuk múlik, hogy jó szakemberek lesznek-e. A Rundóban ehhez adottak a feltételek, folyamatosan van munka, ebédidôben és esténként szinte alig van üres asztal. El is terjedt a tanulók között a híre, hogy náluk dolgozni kell, meg annak is, hogy itt megtanulhatják ennek fejében a szakmát. Az életre készítik fel a tanulóikat, akik olyan tudásra tehetnek szert, amelybôl késôbb meg tudnak élni.

— Az igazi elismerés az, amikor a tanulóink ajánlanak bennünket az osztálytársaiknak, barátaiknak azzal, hogy itt jó dolgozni, mert megbecsülik ôket. Volt olyan is, aki más gyakorlati helyrôl jött hozzánk, s míg ott sok gond volt vele, itt magára talált, jó szakember lett belôle – mondja hangjában nem kis büszkeséggel.

— Nagyon jó szakácsunk van – mind emberileg, mind szakmailag –, aki ma már mestercímmel is rendelkezik. Az általa folytatott gyakorlati oktatás színvonalát jól mutatja, hogy a volt tanulóink közül, akik a hároméves képzésben vettek részt, többen a szakmában maradtak, vannak közöttük olyanok is, akik külföldön dolgoznak. A jó szakácsra igény van, itthon és külföldön egyaránt, s aki tesz is azért, hogy a szakmájában a legjobb legyen, az jól meg is él belôle. A tanulóink visszajárnak, azokkal, akik Pécsett maradtak, vagy segítettem nekik elhelyezkedni, azokkal pedig sûrûn találkozom.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

IPARJOGVÉDELEM

27

A hónap elején az iparjogvédelem iránt érdeklôdô olvasók találkozhattak olyan hírekkel nívós online fórumokon, melyek szerint az EU a 3D nyomtatás ellen hozott rendelkezéseivel ellehetetleníti az iparágat.

Szerzôi jog és a 3D nyomtatás A kamara, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának információs pontjaként úgy ítéli meg, hogy érdemes kicsit körüljárni ezt a témát és cáfolni vagy megerôsíteni a sugallt információfoszlányokat.

A kamarai szakértôk tudomása szerint nem történt jelentôsebb változás az eddigi iparjogvédelmi szabályozásokban, hiszen minden szellemi alkotásra, – legyen az egy könyv vagy egy formatervezett termék, – automatikusan, keletkezésüktôl járt eddig is a szerzôi jogi védelem.

Eleve a szabályozás, melyre a cikkek utalnak sem irányul a 3D nyomtatás minden területe ellen. Elsôsorban a designer bútorok illegális nyomtatása és interneten keresztül történô értékesítése ellen hozták létre. Ezen belül is a kínai piac nagy mennyiségû – nem európai megbízásból történô – tömeggyártásának berekesztésére.

A történet elôzménye a 2015. november 18-20-án, Alicanteban, az OHIM (Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala) központjában megrendezett konferencia volt, ahol terítékre kerültek a tagállamok között felmerülô szerzôi jog és formatervezési mintaoltalmi kérdések.

Az elôadók a szerzôi jogi, iparmûvészeti és design szakértôk, valamint 3D-s nyomtatással foglalkozó szakemberek és ügyészségi és végrehajtásért felelôs tisztviselôk voltak.

Egy a konferencián vizsgált iparjogvédelmi ipari tanulmány arra mutatott rá, hogy a vállalkozások, melyek iparjogvédelmi beruházásokkal rendelkeznek jelenleg, akár 39%-os GDP növekedést érhetnek el Európában. Így 35%-os közvetlen és közvetett foglalkoztatást, és 90%-os EU exportot produkálhatnak.

Egyértelmûvé vált, hogy valamit lépni kell ezeknek a vállalkozásoknak a védelmére, mert a szellemi tulajdonvédelmi oltalmak (kivéve a védjegyoltalmat) 10-25 évekre biztosítanak csak védel-

met. Ezzel szemben a szerzôi jog idôbeli terjedelme jelentôsen nagyobb.

A mû témája – ötlet, elv, eljárás, elgondolás – természetesen nem áll szerzôi jogi védelem alatt, mivel az nem lehet csak egy alkotó monopóliuma, de az alkotót a mû születésétôl fogva megilletik a szerzôi jogok, melyek védelmi ideje a szerzôk életében és haláluk idôpontját követôen hetven éven át tart.

A 3D iparág fejlôdésének nem szab gátat az EU, nem is tudna. A termékeket, mûveket, adott esetben bútorokat, mint mûvészeti alkotásokat védi szabályozásaival.

Azt szükséges tisztázni, hogy nem arról van szó, hogy otthon nem nyomtathatok ki valami más által kitalált terméket magamnak kísérleti, vagy magán céllal, sokkal inkább arról, hogy ezt a kinyomtatott terméket nem hozhatom forgalomba és nem népszerûsíthetem a saját szellemi termékemként. Ebben tulajdonképpen nincs semmi meglepô.

Rozs Eszter

28

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tanév eleji tanulószerzôdéses teendôk, Tanulószerzôdés kötés Új tanulószerzôdéses jogviszony létesítésekor körültekintôen kell eljárnia a gazdálkodóknak annak érdekében, hogy a tanulók a gyakorlati képzésüket szabályozott keretek között, idôben megkezdhessék. A képzôhelynek az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal kell rendelkeznie. Tanulószerzôdés csak államilag támogatott képzésben részt vevô tanulóval köthetô, akár nappali, akár esti, vagy levelezô képzésben tanul. A tanulószerzôdést körültekintôen, minden lényeges és elvárt elem kitöltése után lehet csak aláírni és a kamarához beküldeni. A tanulószerzôdéseket a megkötést követô 5 munkanapon belül kell beküldeni 4 példányban, mind a 4 példányon eredeti aláírásokkal és bélyegzôvel ellátva a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához. A tanulószerzôdéses tanulók biztosítási jogviszonyának kezdete minden esetben egybe kell, hogy essen a tanulószerzôdésben meghatározott kezdô dátummal.

Egy tanuló egyszerre egy gazdálkodóval állhat tanulószerzôdéses jogviszonyban. Az iskola által jóváhagyott tanulói képzôhelyváltás esetén a fogadó félnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy új tanulóját az elôzô gazdálkodója már kijelentette a NAV-tól. A tanuló-

szerzôdéses jogviszony létesítésekor a gazdálkodónak gondoskodnia kell arról, hogy legkésôbb a gyakorlati képzés elsô napjáig átadja a tanulónak a szükséges munkavédelmi és egyéni védôeszközöket, munka-, baleset-, és tûzvédelmi oktatásban részesítse, valamint a tanuló rendelkezzen érvényes foglalkozásegészségügyi igazolással. A gazdálkodók – a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelôsségbiztosítást kötelesek kötni. Új tanulószerzôdés nyomtatvány A szakképzési törvény június 23-án kihirdetett változásai alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara átdolgozta a tanulószerzôdés nyomtatványt. Minden, 2016. július 11-én, vagy azt követôen megkötött tanulószerzôdés esetében már csak az új nyomtatvány alkalmazható, a korábbi nyomtatványon beküldött szerzôdéseket a kamara nem fogadhatja be.

A nyomtatvány már a 2016 szeptemberétôl bevezetésre kerülô új középfokú szakképzô intézménytípusokat használja: szakgimnázium (korábban: szakközépiskola), szakközépiskola (korábban: szakiskola), szakiskola (korábban: speciális szakiskola).

Azon gazdálkodók, akik képzési tevékenységüket teljesítési megbízott be-

vonásával végzik, a meghivatkozott tanulószerzôdés melléklet nyomtatványt is használniuk kell.

Gyakorlati oktató kizárólag megfelelô szakirányú végzettséggel A szakképzési törvény alapján gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati oktatóként kizárólag olyan személy alkalmazható, aki megfelelô szakirányú szakképesítéssel, 5 éves szakmai tapasztalattal és mestervizsgával, vagy felsôfokú végzettséggel, illetve megfelelô szakirányú felsôfokú végzettséggel és 2 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, továbbá olyan szakember, aki a 60. életévét betöltötte.

Változás a gazdasági szempontból fôtevékenységûnek számító gyakorlati képzôknek A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény definíciója alapján a gyakorlati képzôk közül azok számítanak nem fôtevékenységként gyakorlati képzést folytató képzônek, akiknek az árbevétele, a tárgyévet megelôzô két üzleti év mindegyikében, az általuk folytatott gyakorlati képzés után elszámolható éves csökkentô tétel összegének legalább 400%-a volt. Azon képzôk, akiknek az árbevétele a tárgyévet megelôzô két üzleti évben ezt a mértéket nem érte el, fôtevékenységként gyakorlati képzést folytató képzônek számítanak. Új szabályozás a szakképzési törvényben, hogy ezen fôtevékenységként gyakorlati képzést folytató gazdálkodók 2016. szeptember elsejétôl, csak és kizárólag abban az esetben fogadhatnak új tanulókat, amennyiben, egyidejûleg 12 tanulónál kevesebb tanulóval van tanulószerzôdésük, és ebben az esetben is maximum 12 fô létszámig.

Foglalkozási napló vezetése A szakképzési törvény szabályozásai alapján a gyakorlati képzést folytató szervezetek kötelesek a tanulók gyakorlati képzésérôl foglalkozási naplót ve-

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

SZAKKÉPZÉS

szeptemberi szakképzési változások zetni és kérésre az iskola, a kamara, illetve a NAV munkatársai számára a folyamatosan vezetett dokumentumba bepillantást engedni. A foglalkozási napló vezetésének kötelezô tartalmi elemei: az elvégzett szakmai tevékenységek leírása tantárgyanként, valamint az ezekre fordított idô, a tanulók értékelése, részvétele és mulasztása a képzés során.

A gyakorlati képzôk azon szakképesítések esetében, amelyekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már kidolgozta a Szakképzési Kerettantervek alapján a gyakorlati oktatások során az oktatók által vezetendô foglalkozási naplót, úgy azok letölthetôk a www.isziir.hu honlap fôoldalán a „Letölthetô dokumentumok/foglalkozási naplók” menüpontban. Ezen elôre elkészített foglalkozási naplók a duális, 3 éves szakképzési évfolyamok 10., 11., illetve ráépülések esetében 12. évfolyamára, valamint az érettségihez kötött szakképesítések esetében a 13., 14., illetve ráépülések esetében a 15. évfolyamra alkalmazhatók.

Azon szakképesítések, évfolyamok, vagy munkarendek esetében, amelyekre nincs egyelôre elkészített központilag meghatározott foglalkozási napló, úgy a gyakorlati képzôk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról a www.pbkik.hu / Letölthetô dokumentumok / szakképzés aloldalról tölthetnek le üres, vezetendô csoportos, illetve személyenként vezethetô foglalkozási nap-

lót, melyek lehetôséget adnak a szakképzési kerettantervek szerinti, de saját, képzôhelyi képzési terv alapján végzett csoportos, illetve egyéni munka dokumentálására és tantárgyankénti értékelésére, szakmánként és évfolyamonként.

Kapcsolattartás az iskolákkal A szakképzési törvény elôírja a szak- és gyakorlati képzésben résztvevôk számára az azonnali értesítést és informálást a többi fél felé bármilyen változás, észrevétel, bejelentés kapcsán. A tanulók hiányzásaival, elômenetelével, szakmai haladásával és annak dokumentálásával kapcsolatos információcsere a felek számára folyamatos feladatot jelent.

Az iskolai kapcsolattartóknak a gyakorlati képzôket a kapcsolatfelvétel érdekében, valamint a közös munkához szükséges iskolai szakmai dokumentumok (a tárgyévi tanév rendje, helyi tantervek szakmánként, évfolyamonként) átadása, megküldése kapcsán szeptemberben fel kell keresnie.

A képzôknek a havi gyakorlati munka értékelését, az érdemjegyeket és az összesített igazolt/igazolatlan napok számát legkésôbb minden hónap elsô munkahetében meg kell küldeniük az iskolai kapcsolattartóknak.

A hiányzások, különösen az igazolatlan hiányzások súlyos következményekkel járhatnak akár a tanulói jogviszony, akár a munkabér, akár a családi pótlék tekintetében. Mindezek miatt és a vonatkozó törvények elôírásai alapján a képzôk kötelesek a hiányzásokat a hiányzás elsô napján azonnal jelenteni az iskola felé.

Tanulószerzôdéses tanulók bére, félévváltás, évismétlés A tanulószerzôdés alapján a gazdálkodó szervezetek tanulóik részére pénzbeli juttatást kötelesek fizetni, melynek mértéke a vonatkozó jogszabály alapján meghatározott százalék. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szak-

képzési évfolyam további féléveiben – a tanulószerzôdésben meghatározott szempontok figyelembevételével – az elôzô félévre megállapított tanulói pénzbeli juttatáshoz képest emelni kell a tanuló tanulmányi elômenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam elsô félévében az elôzô félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A szakképzô iskolák az évfolyamismétlô tanulószerzôdéses tanulók nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-ig meg kell, hogy küldjék a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara szakképzési osztályára.

Gyakorlati képzés lehetôsége az iskolában a gyakorlat 5%-nak mértékéig A tanulószerzôdés alapján folyó gyakorlati képzés esetén a tanulók, illetve törvényes képviselôjük, vagy a gyakorlati képzô kezdeményezésére a teljes gyakorlati képzési idô 5%-át kitevô idôtartamban a szakképzô iskolában is történhet gyakorlati képzés. Ennek megvalósítására a befejezô szakképzési évfolyam második félévében egybefüggôen kerülhet sor.

Piacsek László

30

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gyôrffy Zoltán Pécsi Borozó Országos lett a Pécsi Borozó regionális bormagazin Az új újság az újság – válaszol félig viccesen a telefonban Gyôrffy Zoltán, a Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin fôszerkesztôje a Mi újság? kérdésre, ugyanis új formát és kibôvített tartalmat kapott a Pécsett 9. évfolyamába lépett, a borkultúrát népszerûsítô lap. A tavasszal igényes fotókkal és szöveges tartalommal 100 oldalon megjelent magazin kedvezô fogadtatásra talált az olvasók körében, már sokan felfedezték az újságosstandokon, benzinkutaknál, hipermarketekben. A fôszerkesztô a sikert abban is méri, hogy volt olyan olvasójuk, aki négy órán keresztül forgatta kezében a lapot, miközben szinte semmilyen kapcsolat sem fûzi a borhoz.

— Már 8 évvel ezelôtt is azzal a szándékkal hoztuk létre a Pécsi Borozót, hogy olyan információkat, ismereteket adjunk közre a borról, a borfogyasztásról, a hazai bortermelôkrôl, amely mindenki számára érthetô – foglalja össze az újság elindításának alapkoncepcióját Gyôrffy Zoltán, a VinOliva Kft. ügyvezetôje. — A számos borászati szakmai lap között mi a fogyasztói réteget szólítottuk meg, azokat, akik nem végeztek borász iskolát, de kíváncsiak és érteni szeretnék, mitôl jó egy bor. Az érdeklôdést kívántuk felkelteni, hogy a borfogyasztók rájöjjenek, mi tetszik nekik, és ha ezt már tudják, akkor bátrabban választanak maguknak bort a boltban vagy az étteremben, így a korábbinál többször isznak olyat, ami kedvükre való.

A Pécsi Borozó 6 évig ingyenes újságként jelent meg, az utóbbi két évben egy pécsi havi magazinhoz kapcsolódóan. Az indulást az akkor elérhetô bormarketing támogatások is segítették, ezek azonban 2-3 év alatt elapadtak. A lap ingyenessége mellett szólt, hogy így széles olvasótábort érhettek el, és ez jó stratégiának bizonyult, mert a pécsiek, a dél-dunántúliak megszerették a jól szerkesztett, nívós írásokat tartalmazó mé-

diumot. Az elhivatott szerkesztôk azonban folyamatosan keresték a továbblépés lehetôségeit. Még a pécsi egyetemisták is végeztek számukra kutatásokat, hogy miként lehetne kiadni az újságot. Idôközben a szerkesztôség munkatársai is kicserélôdtek, ám érdekes, hogy a valamikor a lapnál dolgozók mintegy fele a vendéglátásban kezdett el dolgozni, igényes, újszerû vendégfogadó helyeket létrehozva. Az utóbbi idôben ismét összeállt egy jó csapat ahhoz, hogy színvonalas magazint hozzanak létre.

— Azt a koncepciót követtük a Pécsi Borozó átváltoztatásánál, hogy szebb és jobb legyen, mint valaha, külsejében is egy izgalmas magazin képét sugallja.

Amellett tettük le a voksunkat, hogy a negyedévente megjelenô újságot áruljuk pénzért, hogy így is kifejezzük a valódi értékét. Az elmúlt nyolc évben már sokan megismerték, tehát régi olvasóinkra is számítunk, illetve azokra az érdeklôdôkre, akik meg szeretnék ismerni a jó magyar borokat, a regionális gasztronómiát, a térségünkben élô termelôket.

A régi-új magazin nem csak a borról szól, ez a téma körülbelül a felét teszi ki, hanem mindenrôl, ami az igényes

gasztronómiához kapcsolható. Mert az „ünnepi” bor mellett létezik „hétköznapi” bor is, az ebédtôl a vacsoráig, a fröccstôl a legkomolyabb aszúig vagy vörösborig mindenrôl szeretnénk írni.

Azt az üzenetet közvetítjük: legyen az élet természetes része, hogy jót eszünk, iszunk, jókat olvasunk, tehát jól érezzük magunkat, így egy magasabb életminôséggel élhetjük az életünket. Ezért került bele a lapba a kávé, a csoki, a kézmûves sör, a tea, amelyekrôl közérthetôen írunk cikkeket.

— A magazin címe továbbra is Pécsi Borozó, de miben mutatkozik meg a pécsisége, illetve ez a pozícionálás miként befolyásolja a tartalmat?

— Nyugaton senki nem csodálkozik azon, hogy egy gasztronómiai magazinnak nem a fôvárosban van a székhelye,

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÓ HELY

Minôségi street food,

31

— Hogyan indult az STB? — Nem vagyok vendéglátós, jogász vagyok és egy közgazdász barátommal, Gertig Leventével vettük a fejünkbe, hogy a nagyszámú egyetemistát mozgató és az ételkínálatát tekintve meglehetôsen beállt egyetemi városrészben nagyszerû lenne valami mással elôjönni.

— Mi az a más? Mi volt a koncepciótok?

— Az utóbbi 5-10 évben felfutóban van a street food és ez alatt nem a restik csalamádés hamburgerét kell érteni, amit már a kilencvenes években is kapni lehetett. A trend a jó alapanyagból, tisztességesen és kreatívan elkészített, alapvetôen egyszerû ételekrôl szól és mi is ezt képviseljük. Részben az amerikai kocsmai éttermek klasszikusait (hot dog, burger, BBQ) szerettük volna autentikusan elkészíteni, de a street food

rendkívül széles jelentéssel bír. Célunk volt a világ minden fertályáról olyan ételeket bemutatni, amiket magunk is szeretünk és amikrôl meggyôzôdésünk, hogy érdemes az új dolgokra kíváncsi vendégek asztalára tenni. Amit lehet, azt helyben készítünk, mi sütjük a bucikat, vagy a hot doghoz a kolbászt mi magunk töltjük. Azt gondoltuk, hogy az egyetemi városrészben nem más helyek konkurenciájaként, hanem a kínálatot színesítve megpróbáljuk a környék második legnagyobb vendéglátóhelyét létrehozni.

— A nyitás óta eltelt egy évben milyen nehézségekbe ütköztetek?

— Egy étterem bevezetése idôigényes dolog, és ami idô az pénz. A szakemberhiány és az elvándorlás ismert probléma, mi sem tudjuk függetleníteni magunkat ezektôl. Továbbá, egyértelmûbben kellett volna kommunikálni, hogy a street food és a fast food nem ugyanaz, és ez talán egy félreértésre adott lehetôséget velünk kapcsolatban.

A street foodot behoztuk az étterembe és a la cart-os módon kínáljuk, felszolgálással, természetesen ettôl még a lehetô legpörgôsebben, de a várakozási idô így több, mint egy büfében vagy gyorsétteremben. Az utóbbi években ágazati szinten egyre nehezültek a körülmények és a kilátások sem sokkal jobbak, aki ma vendéglátásra adja a fejét, erre próbál rácáfolni és a negatív folyamatok ellenére eredményes lenni.

— A nyitásotok óta eltelt egy évben többször változtattatok az étlapon. Miért?

— Volt egy gerinc kínálat, amit folyamatosan fenntartunk és egy ennél szélesebb alap koncepciónk, aminek a kibontása zajlik jelenleg is. Sok mindenen finomítottunk. Mindig szûk és variálható, ezáltal izgalmas étlapot szerettünk volna tartani. A lehetôségeinkhez is igazodva fokozatosan mutatjuk be a tervezett ételeket, ennek keretében szeptembertôl új, szerintünk magas izgalmi szinttel bíró étlappal állunk a vendégek elé, immár a New York-ban hosszú éveket edzôdött séfünk vezénylete mellett.

Gûth Ervin

hanem egy vidéki nagyvárosban, Magyarországon ez egy kicsit másképp mûködik. Ehhez képest nagyon jó volt a fogadtatása az eddig megjelent mindkét számnak. Az, hogy pécsi, számunkra azt jelenti, ahogy mi Pécsrôl látjuk a világot. A mi epicentrumunk ez a város, innen indulva tágul a látókörünk. A DélDunántúl határait elhagyva foglalkozunk más tájegységekkel is, a következô, ôszi számunkban pl. egy Tokaj-melléklet lesz, a nyáriban pedig az Adria szerepelt egy hosszú összeállításban.

Azt gondoljuk, hogy regionálisan is szükség van olyan pontokra, mûhelyekre, amelyek a helyi dolgokról szólnak,

és igen, mi felvállaltan a saját régiónkról írunk. Nemrégiben budapesti újságíróktól kaptunk olyan visszajelzést, hogy amikor Pécsre jöttek cikkeket készíteni, úgy érezték, mintha már jártak volna itt, mert a Pécsi Borozóból ismerôsek voltak számukra a nevek, a helyek, a kínálat.

Az újságban olvasható témák meg is elevenednek, hiszen gyakorta találkozni a Pécsi Borozó csapatával rendezvényeken, ahol bort kínálnak. Ahogy Gyôrffy Zoltán mondja, ezek a megjelenések elôsegítik azt, hogy minél szélesebb körben megvalósuljon a kulturált borfogyasztás, az asztali kultúra. Ezt elôsegí-

tendô nagy sikerû borszemináriumokat tartottak a pécsi egyetemen, vagy maguk szerveznek nagy látogatottságú rendezvényeket a borkóstolás népszerûsítésére. Fontosnak tartják, hogy a bor kóstoltatása mellett váltsanak néhány szót a hazai borkultúráról, a borrégiók sajátosságairól is. És hogy kik ôk? A magazin köré gyülekezô borszeretô, borhoz értô „szakemberek”, aki például elvégezték a pécsi boriskolát – mert már ilyen is van –, és szívesen mennek önkéntes alapon segíteni egy-egy programra. A fôszerkesztô szerint ezek is azt mutatják, hogy érdemes Pécsett, Pécsrôl újságot készíteni, a borkultúrával foglalkozni.

de nem fast food Egy éves lett a pécsi sörgyár dél-nyugati sarkán található STB Street-food & Bar. Az amerikai stílusú utcai kaják mellett kreatív déli ebédmenüket és heti ajánlatokat kínáló konyhára – extrém esetben – a hely egyik tulajdonosa Komáromi Attila is beáll segíteni, de most nem egészen errôl kérdeztük.

32

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis pécsi gasztrokörkép VII. Háztáji, termelôi, kézmûves Az elmúlt években a magyar nyelv szép komótosan, a szemünk láttára egy újabb lejáratódó jelzôs szerkezettel gazdagodik. „Kézmûves bármi”, és a bármi alatt leginkább valamilyen élelmiszer értendô. Sajnos a még inkább semmitmondó „termelôi bármik” és a „háztáji bármik” sincsenek jobb helyzetben.

Színvonalas éttermek szakácsaival beszélgetve rendre felmerül a kézmûves termékeknek kikiáltott élelmiszerektôl való közös ódzkodás.

Természetesen senki sem állítja, hogy ami kézmûves az szükségszerûen rossz is. De az biztosan kijelenthetô, hogy azért, mert valami kézmûvesként van nevesítve – jogosan vagy jogtalanul – még egyáltalán nem biztos, hogy jó. Sôt. Pedig a felár szinte garantált, hiszen elvileg olyasmi jelentéstársulás jár a kézmûves termékekkel, ami még több gondoskodást, figyelmet ígér. Meg azt, hogy az ipari termelési folyamatokhoz képest a minôségi alapanyagból készült termék rövidebb úton jut el a fogyasztóhoz, ráadásul az eredeti jellegébôl a lehetô legtöbbet megôrizve. Elvileg.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a kézmûves termék minôsítés a sütôipar, pálinka, étolaj, ecet, hústermékek, tejtermékek, lekvárok-szörpök, fagylalt, fûszerpaprika számára elérhetô.

Fontos megjegyezni, hogy a kézmûves vagy kézmíves megjelölés a szabályozás szerint alapvetôen nem minôségi jelzô. Inkább – az ágaza-

Vállalkozói sarok

!

tonként értelemszerûen más és más – kézi technológiákon van a hangsúly, amikben azért egyes munkafolyamatok gépesíthetôk. Azonban „az elôállításnak a közvetlen emberi irányításon és a kézi munkavégzésen, emberi erôfeszítésen, tapasztalaton kell alapulnia.” Minimális mértékben, csak irányadó jelleggel ugyan, de a munkafolyamatokat, alapanyag-követelményeket stb. is belefogalmazta a jogalkotó. Ráadásul a kézmûves termékek elvileg a Jó Eljárási Gyakorlatot követve készülnek, ami akár a HACCP-rendszerek könnyített verziójának is tekinthetô. Azonban mindez a minôséghez úgy tûnik még mindig kevés. És éppen ezért lehet, hogy a kézmûves sajnos nagyon sokszor rímel az amatôrre.

Rosszabb esetben a kontárra. Legutóbb például termelôi és kézmûves vajakat szerettünk volna összegyûjteni egy teszthez. Voltak vajkészítôk, akik egyenesen elzárkóztak, hogy mintát küldjenek. Kereskedôkkel is beszélve hamar kiderült, hogy azért nem tudnak termelôi vagy éppen kézmûves vajakat tartani az állandó kínálatban, mert a minôség borzasztóan ingadozó, bôven túlmutat egy még tolerálható mértéken. Azért a pécsi vásárcsarnokból, közvetlenül termelôktôl, termelôi piacról sikerült néhány egészen elfogadható minôségû vajat begyûjteni azonban voltak katasztrofális termékek is. De legalább drágán. Igazán versenyképes – mármint az ipari va-

jakkal versenyre kelô - csak egy volt, viszont az sem a régióból származik. Egy korábbi kézmûvesszörp-teszt hasonlóan rossz eredménnyel zárult: köszönjük, de inkább megcsináljuk mi magunk.

Elgondolkodtató az is, hogy az elmúlt években gombamód szaporodó termelôi piacokon, vásárokban alig lehet natúr termékeket vásárolni. Miért van az, hogy érlelt mindenféle ízesítôtôl mentes sajtot sem nagyon lehet kapni? Mert köménymagosat, medvehagymásat, csiliset többet is, de „fajtajellegeset” nem nagyon. Csupa olyat, ami inkább elfedi, semmint megmutatná az alapanyag, hozzáértés fokát. Ellenpéldáért ne is menjünk messzire, tessenek körülnézni egy komolyabb horvátországi piacon például friss, natúr sajtok ügyében.

Ugyanakkor meg kell azt is említeni, hogy természetesen a termelôknek sem egyszerû a dolguk. A törvényi szabályozás sokszor ott nem elég egyértelmû, ahol fontos lenne. Néha túl szigorú, máskor pedig túl megengedô. És persze, a fogyasztók kritikus tömege és az ettôl várható mennyiségi növekedés is hiányzik, mivel a minôségi termékek általában drágábbak. Az ár-érték arányban sok esetben már nem ilyen egyértelmû a hátrány, de lássuk be, sajnos a magyarok elsôsorban nem ezt nézik.

Gûth Ervin

A kudarc haszna

Magyarországon a kudarc, bukás szó egyértelmûen negatív értelmet hordoz. Pedig mirôl is van szó? Csupán arról, hogy valaki valamit megpróbált és az többé vagy kevésbé máshogyan, többnyire rosszabbul sikerült, mint azt várta volna.

Mi haszon lehet abból, ha nem sikerült valami?

Megtudott magáról valamit, amit eddig nem tudott: milyen tevékenységben, milyen területen vannak gyengeségei, mit kell inkább elkerülnie, másoknak kiadnia, átadnia? Megtudta, hogy milyen erôs! Egy bukás soha sem totális, mindig vannak benne olyan részek, tevékenységek, amelyeket sikerként könyvelhet el, ha higgadtan visszanéz.

A helyes kérdés A kérdést tehát nem úgy célszerû feltenni, hogy mit rontottam el, mivel érdemeltem ki ezt a csapást?

A helyes kérdések inkább: Mi is történt? Mit csináltam jól? Miben fejlôdtem? Mit tennék legközelebb másként? Hogyan csinálnám ugyanezt legközelebb?

Végül a legfontosabb kérdés: mit tanult belôle?

Az erre adott válasz adja meg a jelenleg kudarcként átélt tapasztalat igazi értelmét és értékét.

Harman Tibor coach, üzleti edzô

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Miért fontos a vállalkozások számára a kölcsönös elismerés elve az Európai Unióban?

A kölcsönös elismerés elvének alkalmazása az egységes belsô piacon történô szabad áruforgalom alapvetô eleme, amely az Európai Unió területén értékesítést végzô vállalkozások mindennapjait alapvetôen befolyásolja.

A kölcsönös elismerés elve szerint amennyiben egy vállalkozás jogszerûen forgalmaz egy terméket egy tagállamban, azt a terméket más tagállamokban is értékesítheti anélkül, hogy az adott tagállam nemzeti szabályaihoz igazodnia kellene, még akkor is, ha nincsenek a termék gyártására vonatkozó közös európai szabályok. A tagállamok kölcsönösen elismerik tehát, hogy a nemzeti szabályok a megvalósítani kívánt közérdek egyenlô védelmét biztosítják.

Egy tagállam egy másik tagállamban jogszerûen forgalmazott termék piacra jutási jogát kivételesen megtagadhatja, ha bizonyítani tudja, hogy a közérdek védelmében a saját nemzeti szabályai elsôbbséget élveznek.

Egy 2015-ben végzett értékelés rámutatott arra, hogy a kölcsönös elismerés elvét sem a vállalkozások, sem a nemzeti hatóságok nem aknázzák ki teljes mértékben, és emiatt számos lehetôségtôl esnek el. Jelenleg a vállalkozások az új piacra történô belépéshez kapcsolódó indokolatlan többletköltségeket viselhetnek, vagy akár piaci lehetôségektôl eshetnek el. A fogyasztók nem élvezhetik a nagyobb választék, ezáltal az alacsonyabb árak elônyeit. A bizottsági értékelés azonosította a visszatérô problémákat, azokat a szûk keresztmetszeteket, amelyek miatt a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása nem teljesedhet ki. Ráadásul a kölcsönös elismerés elvének alkalmazása a gyakorlatban meglehetôsen megterhelônek bizonyult, mind a vállalkozások, mind a nemzeti hatóságok számára.

Az Európai Bizottság a belsô piacban rejlô lehetôségek maradéktalan kihasználása érdekében egységes piaci stratégiájában a kölcsönös elismerés mûködésének javítását tûzte ki célul, a kölcsönös elismerésrôl szóló rendelet felülvizsgálata által. A Bizottság 2016. június 1-jén nyilvános konzultációt kezdeményezett, amelynek keretében az üzleti szféra véleményét is várja. A konzultáció keretében most a vállalkozósoknak is lehetôségük nyílik a rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataik megosztására.

A nyilvános konzultációnak az üzleti szféra számára készített verziója magyar nyelven is elérhetô az Európai Bizottság honlapján: https://ec.europa.eu

A kölcsönös elismerés elvének jelenlegi hiányosságai Elsôsorban annak felismerése okozhat nehézséget mind a vállalkozások, mind a felelôs nemzeti hatóságok számára, hogy a kölcsönös elismerés elve alkalmazható-e egy adott termék esetében vagy sem. A rendelet hatálya a kölcsönös elismerés alá tartozó termékek és helyzetek tekintetében nem világos, például a forgalomba hozatal elôzetes engedélyezésére nem terjed ki teljes mértékben. A rendelet által meghatározott és a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékek listája nem elégséges információforrás, mivel sem a vállalatokat, sem pedig a nemzeti hatóságokat nem segíti azon erôfeszítéseik során, hogy megállapítsák az elv alkalmazhatóságát. A probléma néhány ágazatot (például az építôipart) különösen érzékenyen érint.

Lehetséges megoldások: ● A rendelet hatályának egyértelmûvé tétele. ● A harmonizációs jogalkotás hatálya alá nem tartozó termékek listájának frissítése és felhasználóbaráttá tétele.

Másodsorban azokban a helyzetekben, amelyekben a kölcsönös elismerés alkalmazható lenne, a szereplôk olykor azt szándékosan figyelmen kívül hagyják, mert nem tartják elég megbízhatónak. A vállalkozások és a nemzeti hatóságok nehezen tudják bizonyítani, hogy egy terméket egy adott tagállamban jogszerûen forgalmaznak. A nemzeti hatóságok hajlamosak továbbá a saját szabályaikat elônyben részesíteni (amelyek kulturális és történelmi háttere számukra jól ismert) és ragaszkodnak ezek alkalmazásához a kölcsönös elismerés rovására. A vállalatok a piacra jutást akadályozó határozatokat nem tudják könnyen megtámadni, ez pedig jelentôs jogbizonytalanságot idéz elô. A vállalatok gyakran úgy vélik, semmi elônyük nem származhat a nemzeti hatóságokkal kezdeményezett vitákból, és a kölcsönös elismerés alkalmazása helyett inkább igyekeznek megfelelni a nemzeti szabályoknak, és vállalják a piacra jutás megtagadásának kockázatát.

Lehetséges megoldások: ● Nyilatkozat arról, hogy a termék megfelel azon tagállam mûszaki szabályainak, amelyekben a terméket jogszerûen forgalmazzák, annak az eljárásnak a megkönnyítése érdekében, amelylyel a vállalkozások bizonyítani tudják, hogy terméküket egy tagállamban jogszerûen forgalmazzák.

A nyilatkozatot önkéntes alapon, maga a gazdasági szereplô állíthatná ki. ● Visszatartó eszközök bevezetése annak biztosítására, hogy a nemzeti hatóságok a kölcsönös elismerést megtagadó vagy korlátozó közigazgatási határozatra vonatkozó értesítési kötelezettségüknek eleget tegyenek. Ez azt jelenti, hogy a piacra jutást a nemzeti mûszaki követelmények alapján megtagadó minden közigazgatási határozatot meg kell indokolni, és arról értesíteni kell az érintett felet és a Bizottságot, az átláthatóság lehetôvé tétele és a kölcsönös elismerés elve alkalmazásának alaposabb feltérképezése érdekében. ● Hatékony jogorvoslat biztosítása a gazdasági szereplôk számára, hogy lépéseket tehessenek a kölcsönös elismerést elutasító közigazgatási határozattal szemben. Végül, hiányzik a kölcsönös elismerés elvét alkalmazó valamennyi szereplô közötti hatékony kommunikáció. Ez vonatkozik nemzeti közigazgatásokon belüli kommunikációra, a különbözô tagállamok közigazgatási hatóságai közötti, a tagállamok és a Bizottság közötti, valamint a vállalkozások és a közigazgatások közötti kommunikációra. Egyrészt a termékinformációs kapcsolattartó pontok közötti kommunikáció sem optimális, mivel nincs megfelelô együttmûködés a kölcsönös elismerésben érintett, illetve illetékes nemzeti hatóságok között. Másrészt a termékinformációs kapcsolattartó pontok és a vállalatok közötti kommunikáció szintén nem kielégítô, a beérkezett megkeresésekre adott válaszok késedelme miatt. Végezetül pedig a termékinformációs kapcsolattartó pontok és a Bizottság közötti kommunikáció sem optimális, hiányosságok tapasztalhatók például a piacra jutást akadályozó határozatokról szóló értesítések terén. A kommunikációban további nehézséget jelentenek a nyelvi kérdések.

Javasolt megoldások: ● A termékinformációs kapcsolattartó pontok szerepének erôsítése a termékekkel kapcsolatos információszolgáltatás „elsô állomásaként”, szélesebb hálózatba integrálva azokat, hogy egy „egységes digitális portál” segítségével online információkat is szolgáltassanak. ● Szigorú válaszadási határidôk a hatóságok egymáshoz intézett megkereséseire vonatkozóan.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

34

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság — Mintha mostanra megfordult volna a dolog: míg korábban a csapatsportokat részesítette elônyben, mára inkább a magányos mozgásformákat ûzi.

— Korábban kiéltem a versenyzô vágyaimat a sportban, ami most a mun-

Lengvárszky Szabolcs

„A mozgás lételemem” A sport mindig is Lengvárszky Szabolcs, az RG-Networks Kft. („Vannet”) ügyvezetôje életének része volt, de míg diákkorában a versenyzés volt e tevékenység célja, ma már cégvezetôként inkább a rekreáció. Számos sportágat kipróbált, a tevékeny hétköznapok és a család mellett most a futásra, néha a kerékpározásra, télen pedig a síelésre jut ideje.

— A leggyakoribb mozgásfajta, amit mostanában ûzök, az a futás. Lehetôség szerint kétnaponta korán reggel 3-4 km-t teljesítek a Mandulásban, nagyon klassz így kezdeni a napot. Van, amikor este is visszamegyek és ugyanennyit, vagy egy kicsit többet futok.

Nem vagyok hosszútávfutó, a sport célja maga a tevékenység. Emellett kerékpározom is, mountainbike-ozom, endurozom, ezt ugyan ritkábban teszem, mert ehhez kicsit körülményes az elôkészület, feljutás a hegyre. A téli sportok közül a síelés áll közel hozzám, ez nem olyan régi szerelem – foglalja össze Szabolcs, milyen mozgásformákat ûz manapság, majd hozzáteszi: nem versenyzik, mert úgy gondolja, a munkájában éppen eleget versenyez, a rendszeres mozgás a lelki béke megteremtésére, a fej kitisztítására, no meg a test karbantartására szolgál.

— Tulajdonképpen a futás és az országúti kerékpározás elmélkedôs mozgás, a gondolatok letisztulását segíti, a mountainbike-kal vagy a sílécekkel való száguldozás pedig éppen azt támogatja, hogy abszolút ne gondoljak semmire, csak arra a tevékenységre koncentráljak, amit éppen csinálok.

— Honnan jön a sport szeretete?

— A mozgás, a versenyzés gyerekkorom óta aktív része az életemnek. Általános- és középiskolában versenyszerûen sportoltam, benne voltam az összes válogatott iskolai csapatban, például atlétikában 100 m-en megyei szinten is a legjobbak között tartottak számon.

Emellett fociztam, kézilabdáztam, röplabdáztam, strandröplabdáztam, rengeteget mozogtam. Sokat köszönhetek a sportszeretet és az eredmények tekintetében általános iskolai edzônknek, Gábor „bá”-nak a 2. Gyakorlóból, ô igazán sokat foglalkozott velünk a pályákon, ahogy gimnáziumi éveinkre is szerencsésen megkaptuk Bedô „bá”-t a Babitsban, hasonló motivációval. A csapattársaim végigkísértek a gyerekkori grundtól az általános iskolán keresztül a középiskoláig, egy csapat voltunk és barátok maradtunk. Kipróbáltam a vívást is, de igazán a labdasportokban találtam meg magamat. Az egyetem alatt aztán kevesebb idô jutott a sportra, amióta pedig a vállalkozásunkat építem, ez is csökkent. Épp ezért választottam olyan mozgásformát, ami könnyen és gyorsan elvégezhetô.

kámra jellemzô. A mozgást ma inkább arra használom, hogy kitisztítsa a fejemet. Ez az a pillanat, amikor az ember csak magával van. Erre szükségem van.

A versenyzés azért nem marad ki teljesen az életembôl, mert a cégcsoporton belül a kollégák között zajlik egy kis háziverseny, egy sportalkalmazás segítségével követjük egymás sporttevékenységét. Ez mindannyiunk számára motivációt ad a kilométergyûjtéshez.

— Milyen hatása van a sportnak az élete más területeire vetítve?

— Egyrészt kitartást ad. Megtanít arra, hogy kitartással elérhetôk az eredmények. Azonban a célhoz vezetô út is nagyon fontos; mint ahogy a sportban is összeraksz egy távot, egy szakaszt, úgy a cégedben pedig egy projektet – és ha ezt jól csinálod, akkor jön az eredmény.

— Másokat sikerült-e már rábírnia sportolásra?

— Gyerekkoromban jellemzô volt, hogy az utcában lakó srácok azt a sportot kezdték ûzni, amit én csináltam.

Amikor fociztam, ôk is fociztak, ha megjelentem egy új bringával, és láttak egy-két kunsztot, akkor ôk is szerették volna azt csinálni. Jó érzés volt, hogy én motiváltam ôket a mozgásra.

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

BARANYAI GAZDASÁG

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

●

●

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

A jövô vezetési szemlélete – Coaching szemléletû vezetés ezt a vezetési stílust, ami új lehetôségeket tárhat fel, tágabb vezetôi horizontot nyújthat és magasabb minôségû emberi kapcsolódást hozhat létre a vezetô-beosztott viszonyban.

A coaching szemléletû vezetés egy olyan tanulási folyamat, amely a vezetôbôl indul ki és a szervezet minden munkatársára kihat. Iránymutatást, értékeket és eszköztárat ad az inspiráló, ösztönzô vezetéshez, és középpontjában a beosztottak önállóságának, felelôsségtudatának a fejlesztése áll. Nagy hangsúlyt kap a vezetô személyes fejlôdést támogató hozzáállása és a coaching eszköztár használata. A vezetô meglévô vezetôi módszerei, emberi magatartása gazdagodik a coaching szemléletével és eszköztárával, amelyeket megfelelô kontextusokban hatékonyan tud alkalmazni.

A hagyományos vezetési modellek felett – amelyek a hatalomra és a tekintélyre helyezték a hangsúlyt – már eljárt az idô. A korszerû vezetéselméleti modellek a munkavállalók emberközpontú megközelítésére helyezik a hangsúlyt, amelynek alkalmazásával nô a munkavállalói elkötelezettség és motiváció, javul a vállalati hatékonyság és teljesítmény.

A coaching szemlélet a vezetésben egy olyan módszertani alap, amelyre a vezetô személyiségének, és a vállalati környezethez illeszkedô vezetési stílusának fô fókuszait irányítja, a változó feladatokhoz változó attitûdöket építhet.

Ehhez szükséges egy komoly felkészültség, a vezetô saját vezetési stílusának vizsgálata, és egy olyan fejlesztési terv kialakítása, amely segíti ôt ennek a szemléletnek a gyakorlatban való alkalmazásában. Szükséges a fejlôdés, hisz a szemléletváltás nem megy egyik napról a másikra, még akkor sem, ha a vezetô pozitív attitûddel viszonyul az új szemlélethez. A vezetônek tanulnia kell, gyakorolnia kell a hétköznapi helyzetekben

Mi a haszna a coaching szemléletû vezetésnek a vezetô számára? ● Olyan eszközt kap a kezébe, amelylyel tartós eredményeket érhet el úgy, hogy közben saját vezetési stílusa is fejlôdik.

Cégcsoportunk nagyon sok sporteseményt támogat, pl. a kezdetektôl ott állunk a Mecsek Marathon Team mellett, ugyanúgy, mint a hosszúhetényi kerékpáros- és futóverseny mellett is, névadó szponzorai voltunk NB I-es pécsi röplabda csapatnak, támogattunk tájfutóversenyt, kézilabda utánpótlásnevelést. A technikai sportok közül az Opel Dakar Team az afrikai bejelentkezéseket mûholdas adatátvitellel bonyolítja le, a mi közremûködésünkkel. De amint említettem a cégnél folyó kis háziversenyt, ott a teljesítményünkkel adunk lendületet egymásnak. Büszke

vagyok azokra a kollégáimra, akik között voltak olyanok is, akik teljesen a nulláról indulva nemrég teljesítették a nagyatádi ironman versenyt váltóban, egészen jó eredménnyel. Ez ennek a kis versengésnek is köszönhetô.

— Cégvezetôként talán az idôbôl van a legkevesebb. Mégis miként lehet megtalálni a naptárban az idôt arra, hogy elmenjen mozogni?

— Érdekes, hogy szinte mindent beírok a naptáramba, ezt azonban nem.

Egyszerûen érzem, hogy szükségem van rá, lételemem, hogy mozogjak. Akkor tudok sokat dolgozni, ha megvan a

●

A coaching szemlélet erôsen célorientált, így segít hatékony célokat kitûzni a vezetô és a munkatársak számára is, valamint aktív, cselekvésorientált attitûdjével növeli a teljesítményt.

A mai szervezeti gyakorlatban az egy kézben összpontosuló irányítás helyett projekt-teamekben dolgoznak a munkavállalók, ennek okán más a döntéshozatal, a felelôsségi kör, és más szerepe van a vezetônek is.

A coaching szemléletû vezetésben a vezetô olyan eszköztárral tud dolgozni, amellyel váratlan, kihívásokkal teli helyzetekben is magabiztosan tud fellépni, általa javul a napi munkavégzés és nô a dolgozói elégedettség.

A coaching szemléletû vezetés fô ereje abban rejlik, hogy képes a különbözô egyéneket, egyéniségeket személyiségüknek, tudásuknak megfelelôen kezelni. A coaching szemléletû vezetésnek azonban buktatói is vannak. Egyrészt ha a vezetô nem vizsgálja meg saját személyiségét, felkészültségét, nem elemzi a szervezeti környezetet, és – mint egy divatos módszert –, felelôtlenül elkezdi alkalmazni, komoly károkat okozhat a személyközi és szervezeti kapcsolatokban. Másrészt, ha csak a felszínen mozog, és gyors eredményeket akar elérni, akkor csalódni fog – ez a személet ugyanis komoly önismereti háttérrel, step by step módon alkalmazható – helyzet és személyfüggôen!

megfelelô adag mozgás az életemben.

Ezért kelek esetenként korábban vagy a hétvégébôl szakítok ki idôt.

— Miként hat a munkájára a sporttevékenység?

— Mozgás közben van, amikor teljesen kiürítem a gondolatokat, olykor gondolkodom, ekkor nagyon jó ötletek jönnek. Jobban alszom, frissebben érkezem a munkába, ha elôtte futottam egyet. Sokkal aktívabb egy napom, ha sportolok, és természetesen ez a teljesítményemre is kihat.

K.T.

36

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Vétek Jánosné – Mercedes-Benz A Tensi Utazási Iroda, Pécs vezetôje a Pappas Auto legkisebb SUV modelljét, a Mercedes-Benz GLA-t próbálta ki.

— A kedvenc autómárkám a Mercedes, mindig is szerettem az autóikat, a mai Mercedesek formavilága pedig különösen tetszik. Ez a GLA is kitûnik a forgalomból, minden szögbôl modern, divatos és értékes autót látunk. Nagy erénye, hogy nem hûvösen távolságtartó, nem bumfordi, hanem barátságos és bizalomgerjesztô. Mindenütt finom részleteket látok, az orrán ott vannak a gyönyörû domborítások és a gyönyörû lámpák, az oldalán az izgalmas hullámok és élek, hátul pedig a jellegzetes lámpatestek, és a lökhárító alsó része vonzza a tekintetet. Talán egyedül a tükrök lógnak ki ebbôl az organikus dizájnból, kicsit túlságosan szögletesek, de lehet, hogy épp azért rajzolták ilyenre, hogy érzékeltessék, minden finomsága ellenére ez a kocsi a terepen is elboldogul.

— Ezzel a fehér színnel, és fôként a fehér belsôvel talán merész dolog lenne terepjárásra fogni ezt az autót.

— A város az igazi terepe ennek a Mercedesnek. Ott jól jön az emelt kiala-

kítás, a kátyúkat és a padkákat is jól bírja, sôt az iskolakezdésre menetrendszerûen meginduló pécsi útfelújítások sem hozzák zavarba. A mérete alapján is igazi városi autó, de meglepô, hogy a kompakt külsô mennyire tágas belsô teret

rejt. Van még egy fontos tulajdonsága ennek a kategóriának, a magasabbra emelt ülések miatt jóval könnyebb a beszállás, mintha egy alacsonyra kellene behuppanni.

— Jellemzôen a városban autózik?

— Igazság szerint itt a belvárosban nincs is szükség autóra. Persze mi is sokszor megyünk kocsival, egy egyterünk van, szintén automata váltóval. A városi utak mellett persze hoszszabb távokra is megyünk, ilyenkor is sokszor én vezetek. Nagyon tetszik ebben a kocsiban, hogy négykerékhajtású.

A tesztúton ebbôl semmit sem éreztem, nagyon jól leplezi, de jó tudni, hogy csúszós utakon, vagy télen is biztonságosan lehet vele közlekedni.

— A GLA-hoz mennyire illik az automata váltó?

— Nekem az automata egy kicsit unalmas, de elismerem, hogy hihetetlenül kényelmes. Ôszintén szólva egy ilyen kategóriájú autóhoz jobban is illik, mint a hagyományos kéziváltó. Okos ötlet, hogy a választókar a mûszerfalra került, sokkal kényelmesebb ott kezelni,

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

37

AUTÓTESZT

GLA 200d 4MATIC és a középen felszabaduló helyet praktikus tárolórekeszek töltik ki.

A váltó mûködése épp olyan, mint amit az ember egy Mercedestôl vár. Finom, pontos, gyors és észrevétlen. Láttam, hogy különféle vezetôi profilokat is be lehet állítani, én a komfortos üzemmódot választottam, de biztosan lesz, aki a sportos vagy a terepjárós opciót kedveli.

— Van egy gazdaságos üzemmód is, annak van értelme egy ilyen autónál?

— Ott egy kicsit komótosabban mozgott az autó, de úgy gondolom, biztosan vannak olyan közlekedési helyzetek, amikor az is elegendô. Szerencsére ma már az autózásban is hangsúlyos a környezettudatosság, egyre többen figyelnek rá, hogy így közlekedjenek. Kíváncsi lennék, hogy a mindennapi használatban mennyi üzemanyagot lehet megtakarítani ECO módban a GLA-val,

mert a fedélzeti számítógép így is szenzációs értéket mutat. 5,3 liter a hosszútávú átlagfogyasztása, ami egy ilyen erôs, négykerékhajtású, automataváltós kocsitól szerintem szenzációsan alacsony.

— Ha hagyományos szempontok szerint nézzük az autó utasterét, mennyire érezhetô, hogy prémiumkategóriájú kocsiról van szó?

— Elsô pillantásra látszik, hogy itt valami mást kapunk. A fehér hangulatú belsô, a fehér számlapú mûszerekkel gyönyörû. A kidolgozás hibátlan, minden tökéletesen illesztett, jó az anyagválasztás, de leginkább a harmónia jellemzô az

autó utasterére. Az extrák is hasznosak, a tolatókamera egy városban is sûrûn használt autónál nagyon hasznos, ennek ráadásul nagyon szép a képe, és hasznosak a segédvonalak is. A parkolóasszisztens is remek, tökéletesen bekormányozza a GLA-t szûk helyekre is.

Kiemelném még a klímaberendezést is. Egyrészt gyönyörûek a légbeömlôk, élmény hozzájuk érni és állítani ôket, másrészt hatékony, és ami még fontosabb huzatmentes a légkondícionáló.

— A menettulajdonságok milyenek, kell 136 lóerô egy ekkora autóba?

— A prémiumérzés egyik fontos eleme, hogy kellôen erôs legyen az autó. Itt ebben nincs hiány, minden esetben érezni, hogy ott van a kellô tartalék egy komolyabb gyorsításhoz. Tetszik, hogy a magas építésmód ellenére a komfortot is sikerült megôrizni, rossz úton sem dobál a kocsi, inkább átsiklik az úthibákon.

— A prémium minôségnek itt is ára van, a tesztautó alapára közel 11 millió forint, viszont most kapható egy egyedi kivitel, 7.999.000 forintos indulóárral. Megéri az erôsebb motor és a négykerékhajtás a különbözetet?

— Ha például a Mecseken lakik a tulajdonos, akkor mindenképpen. Az ár kapcsán pedig akár a saját területemrôl is tudok példát hozni. Egy all inclusive luxusutazás sem olcsó, de életre szóló

élményt ad, egy ilyen felsô kategóriás autóval pedig, ha megengedheti magának valaki, akkor nap mint nap kényeztetheti magát.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2143 cm3 Maximális teljesítmény: 136 LE 3400-4400/min Maximális nyomaték: 300 Nm 1400-3000/min Saját tömeg: 1595 kg Csomagtartóméret: 421 l Maximális sebesség: 200 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.1 s Átlagfogyasztás: 5.0 l Alapár (GLA200d 4MATIC): 10.910.150 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térdés oldallégzsákok, klímaberendezés, ESP, elektromos ablakemelôk, elektromos tükrök, multifunkciós kormány, éberségfigyelô rendszer, adaptív fék, fékasszisztens, guminyomás figyelô, ECO start-stop, komfort futómû, ütközésveszélyre figyelmeztetô rendszer, integrált szerviz csomag 4 év vagy 120.000 kilométer garanciával és karbantartással

38

RENDEZVÉNY

Dél-Dunántúli Gazdaság

Örök dilemma rendezvények elôtt: megszervezni vagy kiszervezni?

Cikksorozatunkban Csíkos András rendezvényszakértô, a Sikeres Rendezvény munkatársa segítségével betekintést kapunk a rendezvényszervezés világába. Megtudjuk, milyen multifunkcionális eszközként illeszkedhetnek a rendezvények egy marketingstratégiába, és milyen trükköket tudunk bevetni a partnereink figyelmének felkeltése érdekében.

A sorozat harmadik részében választ kapunk arra a kérdésre, hogy milyen esetekben, és miért érdemes rendezvényszervezôt megbízni.

Vannak vállalatok, akik a saját szervezésre esküsznek. És vannak, akik már váltottak, és már nem kérdés számukra az outsourcing. Nemzetközi felmérések szerint a rendezvényszervezés az egyik legstresszesebb munkakörök egyike. Nem csoda hát, hogy sok nagyvállalatnál nem rajonganak a feladatért és persze a vele járó felelôsségért.

Nagyjából megszervezni egy úgy-ahogy lezajló rendezvényt ugyanis nem olyan nehéz. Az azonban már komoly tapasztalatot és felkészülést igényel, hogy mindezt minden részletre kiterjedô tökéletességgel és a siker garanciájával tudjuk elvégezni.

Profi rendezvényszervezô cég bevonása még akkor is javasolt, ha a vállalat külön PR- vagy marketingosztállyal rendelkezik. Hiszen egy rendezvény lebonyolítása ma már komoly szaktudást igényel, lényegében külön szakmának számít.

A külsôs rendezvényszervezô 5 legfôbb elônye: 1. Rutin és tapasztalat Aki már száz rendezvény megszervezésén is túl van, annak nem kérdés, hogy a kisujjában van a tervezés és a lebonyolítás.

Az esetlegesen felmerülô problé-

mákat is rutinból oldja meg, a tapasztalatából adódó nyugalom legfôbb haszonélvezôi pedig a vendégek.

2. Kiterjedt, kipróbált alvállalkozói hálózat Egy rendezvényszervezô olyan együttmûködô partnerekkel dolgozik össze, akiket már több alkalommal letesztelt, ezért már egy nyelvet beszélnek, és könnyebben megértik egymást,

ami minden esetben a rendezvény elônyére válik.

3. Instant rendezvényeszközök bevetése Az a jó rendezvényszervezô cég, aki saját rendezvényeszköz-parkkal rendelkezik, így igény esetén könnyedén rendelkezésre tudja bocsátani a szükséges eszközöket is, sok rohangálástól és külön utánajárástól megkímélve magát és az ügyfelét.

4. Kockázatok és mellékhatások A cégen belüli szervezônek óriási felelôsség nyugszik a vállán, és nagy kockázatot vállal a rendezvényért. Az elôkészületektôl kezdve a rendezvényzárásig komoly stresszhelyzetet él át, ami kiszervezés esetén minimálisra csökken. Nem beszélve arról, hogy néhány rendezvényszervezô cég garanciát is vállal a rendezvény sikeréért, sôt többen közülük felelôsségbiztosítással is rendelkeznek.

5. 100% kényelem Ha rendezvényszervezôre bízzuk a kivitelezést, akkor nincs más dolgunk, mint a szervezôvel való kapcsolattartás, minden egyébrôl a külsôs partner gondoskodik. Így megélhetjük azt, amely minden megbízó álma: vendégként vehet részt a saját rendezvényén.

Cikksorozatunk következô részében a rendezvény, mint költséghatékony cafeteria juttatás és PR-eszköz kerül a fókuszba.

Pozitívumokkal és számszerûsített példával támasztjuk alá a rendezvények költséghatékonyságát.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetôvé teszi a magánszemélyeknek, hogy befizetett adójuk 1 százalékának felhasználásáról az adóévet követô évben, az általuk megjelölt kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzenek.

Azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a korábbi években részesültek ilyen felajánlásokból, már van gyakorlatuk e témakörben. Cikkünkben azoknak a civil szervezeteknek szeretnénk információt nyújtani, amelyek elôször 2017. évben szeretnének részesülni a felajánlott 1 százalékokból.

Annak érdekében, hogy a civil szervezet 2017. évben kedvezményezetté váljon, vagyis a magánszemélyek rendelkezô nyilatkozataiban felajánlásra

RENDEZVÉNY / NAV

Regisztráció a 2017. évi 1 százalékokért kerülô összegeket megkaphassa, elôzetesen regisztrálnia kell az adóhatóságnál.

A regisztráció azt jelenti, hogy a civil szervezet a 16EGYREG regisztrációs adatlapon igazolja, hogy megfelel a személyi jövedelemadó felhasználásáról szóló jogszabályban felsorolt kedvezményezetté válás feltételeinek és bejelenti a kiutaláshoz szükséges adatokat.

Kizárólag azok a civil szervezetek lesznek kedvezményezettek 2017. évben, amelyek az elôzetes regisztrációs adatlapot 2016. szeptember 30-ig megküldik az adóhatósághoz.

Fontos a határidô pontos betartása, mert a késve elküldött regisztrációkat nem fogadja el az adóhatóság, ilyen

39

esetben hiába igazolja késedelmét a civil szervezet, nem válhat kedvezményezetté.

A regisztráció visszavonásig érvényes, a kedvezményezettnek a következô években azt nem kell megismételnie.

Abban az esetben azonban, ha a kedvezményezett már nem felel meg a feltételeknek, akkor a változás bekövetkezésétôl számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak, ugyancsak a 16EGYREG adatlapon.

Az adatlap megtalálható a www.nav.gov.hu weboldalon a „Nyomtatványkitöltô programok/Nyomtatványkitöltô programok” menüpont alatt, az adatlap kitöltéséhez segítséget kérhetnek a 06-40-42-42-42 telefonszámon.