Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 9. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 9. szám, 2016. november 11. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Turisztikai melléklet: „Pihenés ünnep elôtt, alatt, után...”

Ez nem játék!

Pályaválasztás

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

A hónap üzletembere: Medgyaszainé dr. Paller Gabriella Weiland Kft.

A biztonságos kommunikáció

14. oldal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Janovics László, Nagy Eszter, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

28. oldal Thury-Nagy Diana

Tanulószerzôdés: Tanmûhelyt hoztak létre az üzem területén 21. oldal

Autóteszt: Mühl Gyula – Kia Niro EX

32–33. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pályaválasztás: Ami érdekel, azután a pénz, majd egyéb tényezôk, ezt követi a hivatástudat és presztízs, a legvégén pedig a céges autó – ilyen sorrendet állítottak fel a pályaválasztással kapcsolatban a mai fiatalok, ez derül ki egy közelmúltbeli rögtönzött felmérésbôl. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara több csatornán és számos módon támogatja a pályaválasztás elôtt álló gyerekek és szüleik információhoz jutását, segíti döntésüket, hogy a jövô munkavállalói olyan szakmát, hivatást válasszanak, amellyel el tudnak helyezkedni a munkaerôpiacon. A Dél-Dunántúli Gazdaság által megkérdezett, tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozások vezetôi egyöntetûen állítják: kevés gyerek akar szakmát tanulni, és a legtöbb esetben nem is tudják, hogy ma mit csinálnak, milyen körülmények között dolgoznak az egyes szakmákban.

— Létrehoztunk idén tavasszal Baranyában egy pályaválasztási csoportot, miután felmértük, hogy hány szereplô, intézmény, szakember dolgozik elszigetelten a pályaválasztásban – mondja JANOVICS László, a kamara Humánerôforrás Osztály vezetôje legújabb kezdeményezésükrôl. — Mindenkit, akit ismertünk – pl. kormányhivatal, pedagógia intézet, KLIK, Szakképzô Centrum, iskolaigazgatók, cégek elhivatott szakemberei –, meghívtunk egy alakuló ülésre, ahol célul tûztük ki, hogy összehangoljuk a munkánkat. Szeretnénk, ha tudnánk egymásról, például közösen tartanánk szülôi értekezleteket az általános iskolákban, jó lenne erôsíteni a szinergiákat. Fontos, hogy egyeztessük egymással az idôpontokat, a rendezvényeket, kölcsönösen hívjuk meg egymást ezekre, adjunk tájékoztatást a munkacsoport tagjainak munkájáról is.

Kidolgoztunk egy 1 napos és egy 1 hetes pályaválasztási programot, amelyet meghirdettünk az általános iskolák és a gimnáziumok körében még az elôzô tanév végén. A megyébôl 40 iskola je-

lezte igényét valamelyik programunkra: önismereti, motivációs foglalkozásokra, cég- és szakmabemutatókra. A kidolgozott program része az is, hogy üzemlátogatásra visszük a gyerekeket az egészségügyben, a vendéglátásban és az iparban dolgozó cégekhez, intézményekhez, emellett szülôi értekezleteken elmondjuk a 8. osztályos vagy éppen érettségizô gyerekek szüleinek, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket érdemes megfontolni egy pályaválasztási döntés során. A projekt jelenleg is zajlik, a 40 iskola 2/3-ában már jártunk, és igen pozitív visszajelzéseket kaptunk. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy a pályaválasztási tevékenységben ilyen rövid távú indikátorokat elég nehéz mérni, hiszen csak több év múlva derül ki, hogy jó döntést hozott-e egy gyerek.

— Milyen szempontokat érdemes végiggondolniuk a pályát választóknak és szüleiknek?

— Talán a legfontosabb, hogy mi érdekli a gyereket, mihez van megfelelô szintû képessége, szorgalma, kitartása.

Emellett természetesen nem mindegy, hogy milyenek a család lehetôségei, miként tudják támogatni a fiatal továbbtanulását, és az sem, hogyan tud majd munkát, állást találni, a megélhetését biztosítani.

— A kamara számos programmal, kapcsolattal, rendezvénnyel segíti a fiatalok információhoz jutását, a döntést. Azokért a vállalkozásokért, amelyek tanulókat képeznének, de nincs elég jelentkezô, mit tud tenni a kamara?

— Meg kell ismertetnünk a fiatalokkal a szakmák tartalmát, a munkavégzés körülményeit, hogy ezáltal is választási lehetôséget biztosítsunk számukra. Sajnos vannak olyan gyerekek, akiknek évek óta nem dolgoznak a szülei, így nem is tudják, hogy milyen szakmák léteznek. Arról sem kell megfeledkeznünk, hogy egyes szakmák eltûnnek, és folyamatosan keletkeznek újak. Fontos, hogy szóljunk a motivációról is, hiszen problémát okoz, ha a gyakorlatot biztosító vállalkozónak a tudásanyag átadása helyett noszogatnia kell a tanulót. Nyilván minden fiatalt mással lehet motiválni, van, akinek az az elsôdleges, hogy jól megfizessék, másnak a szakma presztízse számít. Mindenkinél meg kell találni a hívószót.

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

CÍMLAPSZTORI

a legfontosabb a gazdaság igényeinek megfelelni

Országos hírû lett a baranyai kamara vetélkedôje, a Gép-Ésszel Jönnek az új vetélkedôk!

A Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Hivatal által szervezett Euro-guidance Pályatanácsadói Díj átadása alkal-

mából jó gyakorlat megosztó szemináriumon mutathatta be október közepén a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az immár 7. évébe lépô, a gépipari szakmák népszerûsítésére létrehozott, pályaválasztást elôsegítô versenysorozatát, a Gép-Ésszel-t.

Napjainkban a megfelelôen képzett munkaerô hiánya miatt komoly kihívással küzd a gépipar. A gépipari szakmák iránti érdeklôdés felkeltése érdekében rendezi meg a kamara évrôl évre a GépÉsszel Baranyában elnevezésû szakmaismereti versenyt, amelyre a megye általános iskoláinak 6., 7. és 8. osztályos tanulói jelentkezhetnek 3 fôs csapatokkal. A verseny során a diákok három fordulóban mérik össze képességeiket, készségeiket. A kamara Pályaválasztás Baranya honlapján meghirdetett vetélkedô 1. fordulója önálló felkészülést igényel, a csapatok egy szakmaismereti totót töltenek ki. A kutatómunka során olyan elméleti alapismeretekkel gazdagodhatnak, melyeket a késôbbiekben is hasznosítani tudnak. A kérdéssort eredményesen megoldó csapatok a 2. fordu-

lóban már testközelbôl ismerkedhetnek meg a szakmákkal, ebben a tanulók képzésére is nagy hangsúlyt fektetô gépipari vállalkozások nyújtanak lehetôséget üzemlátogatás formájában. A látogatások után a csapatok a kamara által elôre megadott szempontsor alapján üzemlátogatási naplót készítenek, ezek értékelése után a verseny döntôjébe már csak a 10 legjobb csapat juthat. A döntôn, amely egy játékos ügyességi vetélkedô, minden olyan ismeretet be kellett vetni, melyet az elsô két forduló során megszereztek a versenyzôk, de a kézügyesség, jó szemmérték, a logika és a csapatmunka sem hiányozhat. A döntôn a versenyt támogató vállalkozások is képviseltetik magukat, 10 állomáson szakemberek készítik elô és irányítják a versenyfeladat megoldását, akik nem csak az értékelést végzik, hanem új ismeretekkel, tanácsokkal is ellátják a versenyzôket.

Az elmúlt hat évben mintegy ötszörösére nôtt a gépipari szakmákra jelentkezô nyolcadikos fiatalok száma, annak ellenére, hogy évek óta csökken e kor-

6

osztály létszáma. A Gép-Ésszel sikerét látva a PBKIK ennek analógiájára hamarosan kidolgoz az elektronikai, villamosipari, az informatikai területre, valamint az építôipar és épületgépészet szakmacsoportra is egy hasonló vetélkedôsorozatot, amelyhez az ágazatokban mûködô vállalkozások együttmûködésére is számít.

Mi a pálya? Pályaválasztási kiállítások megyeszerte Idén Pécsett, Mohácson, Szigetváron és Siklóson is várták a pályaválasztás elôtt álló diákokat és szüleiket azokon a rendezvényeken, amelyeken közvetlenül a megye iskoláinak tanáraitól, diákjaitól tájékozódhattak az iskolák képzéseirôl.

A hagyományosan október végétôl november közepéig megrendezett kiállításokon az intézmények bemutatkozásán kívül szakmabemutató programokkal is várták az érdeklôdôket, ezen kívül a Pécsi Szakképzési Centrum Angster József Szakgimnázium és Szakközépiskolája, Szakiskolája tanmûhelye is kinyitotta kapuit. Mindegyik helyszínen pályaorientációs tanácsadással, kérdôívekkel és tesztekkel is készültek a kormányhivatal tanácsadói.

CÍMLAPSZTORI

Fesztivált rendeztek Pécsett A korábbi sikeres fôvárosi rendezvény után idén már 4 vidéki nagyvárosban is megrendezik a Mi a pálya? elnevezésû

Dél-Dunántúli Gazdaság

fesztivált. Pécsett október 12-én töltötték meg a városi sportcsarnokot a helyi vállalkozások, amelyek formabontó módon mutatkozhattak be a pályaválasztás elôtt álló diákoknak.

Te mi alapján döntesz?

– ezt a kérdést tette fel pályaválasztás elôtt álló gyerekeknek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az egyik pályaválasztási rendezvényen, hogy megismerje a fiatalok motivációját, jövôképét, pályaválasztási szándékát. A nem reprezentatív felmérésben a Mi alapján döntenek? Mit szeretnének csinálni? Hogyan képzelik a jövôjüket? Milyen munkát választanának?

Mi a fontos számukra? kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy — a legtöbb fiatal munka- vagy szakmaválasztását a legnagyobb mértékben azt határozza meg, hogy olyan elfoglaltságot találjon magának, ami igazán érdekli, amit szeret csinálni, ami érdekes, izgalmas.

— a második helyre került, és szintén nagyon meghatározó a pénz: jól keressen, jó életszínvonalat tudjon biztosítani magának, fizessen jól a munka.

— a harmadik helyen az egyéb válaszok szerepelnek, úgymint akaraterô, bizalom, önbizalom, siker, támogatás, tehetség, tudás – ezek legyenek meg a munkában, a választott szakmában.

— a negyedik helyre került a hivatástudat, a presztízs: segíteni másokon, mert érdekel a szakma, a szakma presztízse, örömöt okozni, nyelvtanulás.

— ötödik helyen, már nem nagy hangsúllyal szerepel a biztonság: biztos hely, biztos szakma, biztosított jövô, jó munka, karrier, jó lehetôségek, szép ház fogalmak kerültek ehhez a kategóriához.

— hatodik a kreativitás, — hetedik pedig a fontossági sorrendben az autó, hogy járjon a munkához szolgálati autó.

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

7

A rendezvényt a Forma 1 témája köré szervezték, a bokszutcákban szakközépiskolák és cégek hat különbözô ágazatot (erôsáramú elektrotechnika, gyengeáramú elektrotechnika, távközlés, gépészet, vegyipar, informatika) mutattak be. A fesztivál elsôdleges célja, hogy felkeltse a gyerekek mûszaki pálya iránti érdeklôdését. A pályaválasztó diákok itt három kérdésre kaphattak választ: Mi érdekel? Hol dolgozhatok, ahol ezzel foglalkoznak? Hol tanulhatom meg ezt a szakmát? A rendezvény házigazdái, Szujó Zoltán és Wéber Gábor a Forma 1-hez kapcsolódó látványos elôadással tették izgalmassá a szakmákkal való ismerkedést.

Kevés a tanuló, pedig egy jó szakma egzisztenciális biztonságot jelenthet Ács és kômûves szakmában tudna 5-5 fô tanulót képezni a Vörös-Bau Kft., de mint VÖRÖS György mondja, jelenleg csupán két kômûves tanulójuk van.

— A korábbi két osztállyal szemben idén egy osztály indult 17 fôvel kômûves szakmában, és mire végeznek, ez a szám 7-8 fôre csökken – állapítja meg a cégvezetô, aki 16 éve a szakmunkások vizsgáztatásában is részt vesz. — Ráadásul hiába indultak ennyien, csak jövôre kerülnek ki a gyakorlati munkahelyekre, amibôl a megyében mintegy 15 van, tehát 1 cégre 1 tanuló jutna. Így sajnos nem biztosított a munkaerô-utánpótlás ebben a szakmában. Miután letették a szakmunkásvizsgát a fiatalok, meg szoktam kérdezni ôket, hogy ki marad a szakmában. Általában 1-2 igen válasz érkezik.

— Milyen megoldási lehetôséget lát?

— Négy-öt éve, amikor ugyanez a helyzet állt elô, hogy nincs megfelelô számú gyerek, a kormány hozott egy rendeletet, hogy a hiányszakmát válasz-

tók külön ösztöndíjban részesüljenek.

Ugyan a kômûves ma is hiányszakmának számít, csak már nem támogatják ilyen módon. Véleményem szerint nem 1 vagy 2 évre kellene elôre gondolkodni ahhoz, hogy legyen szakember, a kormánynak erôteljesebben kellene támogatnia a szakmát választó fiatalokat. Az elmúlt évek alatt mintegy 50 tanuló végzett nálunk, jellemzô, hogy néhány évig itt maradnak, vagy legalábbis a szakmában, aztán vagy saját céget alapítanak, vagy külföldre mennek dolgozni.

Utóbbiak között több a pályaelhagyó.

— Mivel országos szinten is jelentôs a szakemberhiány, mind a villamos, mind a gépész szakmákban, ezért mi is igyekszünk tenni a jövô szakembereiért – mondja HIRTH Olivér, a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. ügyvezetôje. — Cégünk stabilitását az

adná meg, ha folyamatosan tudnánk új kollégákat felvenni. A kamarán keresztül több pályaválasztási tanácsadó program indult, ezekben lehetôségeinkhez mérten igyekszünk mi is minél nagyobb részt vállalni.

— Milyen mértékû a tanulóhiány a cégnél?

— Jelenleg 3-4 fô tanulónk van, de 5-öt tudnánk foglalkoztatni. Dolgozik nálunk egy duális képzésben részt vevô hallgató is. Személyes tapasztalatból tudom, hogy milyen sok pluszt ad ez a gyakorlat, amiben én is részt vettem, mert az államvizsgán az elmélet mellett a gyakorlati tudásomra is építhettem.

Cégünknél villanyszerelô, elektronikai mûszerész és ipari gépész tanulók fogadására van lehetôség, a fô probléma az, hogy nagyon kevesen választják ezeket a szakmákat.

Sokan gimnáziumban tanulnak tovább, miközben lehet, hogy nagyon jó CNC forgácsolókká válhatnának. Nyilvánvalóan a szülôk is a legjobbat akarják a gyerekeinek, akik nemegyszer azért válnak keserûvé, mert nem az a munkájuk, amit valójában szeretnének. Ma már a lányok is vá-

8 laszthatnak „fiús” szakmákat, amelyekben ôk is sikeresek lehetnek.

— Az önöknél tanulók hány százaléka marad a vállalkozásnál a szakmunkásvizsga letétele után?

— Mintegy 40-50%-uk marad, persze ez évrôl évre változik. Van, amikor olyan tudáshiánnyal érkeznek az általános iskolából a tanulók, amit nem lehet behozni, hiába foglalkozunk velük külön is. Sajnos, ez nem egyedi eset. Ezért a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszteren keresztül is rengeteg erôfeszítést teszünk annak érdekében, hogy megmutassuk szakmánk szépségeit, a kulturált munkakörülményeket. Folyamatosan keresnek bennünket iskoláktól, intézményektôl, hogy mikor jöhetnek üzemlátogatásra a gyerekek, emellett kollégáink is rendszeresen mennek iskolákba, hogy bemutassák, mivel foglalkozunk.

— Állandó kapcsolatban állunk a Pécsi Szakképzési Centrummal, a Simonyi Károly Szakközépiskolával és Szakiskolával, ahonnan tanulókat tudnánk fogadni, és hiába megyünk pályaválasztási ismertetôkre, roadshowkra, egyre kevesebb a beiskolázható gyerek

CÍMLAPSZTORI – fogalmazza meg BOGOS Dezsô, a pécsi Mecsek-Klíma Kft. ügyvezetôje.

— Jelenleg hat tanuló képzését végezzük, egyelôre nálunk még nem tapasztalható tanulóhiány. Viszont a következô évfolyamtól már gond lehet, hiszen a most beiskolázott 9. osztályosok között nincs hûtô- és klímaszerelô. Csak központifûtés-szerelôk vannak, mert utánuk kiemelt támogatást kap az iskola.

Javasoltam, hogy a 30 fôs fûtésszerelô osztályt osszák kétfelé, mert a fiatalok közül többen szerettek volna átjelentkezni hûtô- és klímatechnikai szerelônek, de létszámhiányra való hivatkozással elutasították. 9. évfolyamban ugyanazt a modult tanulja mindegyik szakma, 10. osztálytól pedig meg lehetne osztani a létszámot, de azt a választ kaptam, hogy csak 16 fôvel lehet elindítani egy osztályt.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Mi lehetne a hívószó, hogy ezt a szakmát válasszák a fiatalok?

— Úgy értesültem, hogy szinte minden cégnél legalább 2-3 fô mindig hiányzik és mindenhol keresik az utánpótlást. Nálunk is azok az emberek dolgoznak, akik itt tanultak valamikor. A hívószó az lehetne, hogy nem csak képzést, munkát is tudunk biztosítani a tanulóévek után. Egyre kevesebb a potenciális jelentkezô, mivel a gyerekek egy része gimnáziumba vagy gimnáziumba megy. Egyébként is jelentôsen csökkent a fiatalok száma, ezért szinte „vadászni” kell a tanulókat. A roadshowk, a szakmanépszerûsítô elôadások, üzemlátogatások kiváló lehetôséget teremtenek arra, hogy megmutassuk a pályaválasztás elôtt állóknak a szakmánkat, annak szépségeit.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Job Developer projekt – az elsô mérföldkô után A Job Developer projekt elsôdleges célja, hogy hozzájáruljon a munkanélküliség, különösen a fiatalkori munkanélküliség csökkentéséhez, testreszabott foglalkoztatási lehetôségek kiépítésével. A projekt vezérgondolata, hogy a résztvevôk „önmagukat is projektként kezelik”, megismerik erôsségeiket, felismerik a munkaerôpiac lehetôségeit és elvárásait, így végül saját magukat menedzselve a saját ügyük szakértôjévé válnak.

A projekt három módszer együttes alkalmazásával segíti elô a fentieket: — Tehetségdiagnózis az erôsségek, készségek és érdeklôdés azonosítására.

— Foglalkoztatási radar a helyi és jövôbeni foglalkoztatási területek feltárására.

— Tehetségek felismerése és foglalkoztatási lehetôségek kiépítése.

A projektben résztvevô fiatal felnôtteket elôzôleg kiképzett mentorok, ún.

Job Developer-ek (pályafejlesztôk) vezetik, és közösen tárják fel a fiatalok erôsségeit és adottságait, és feleltetik meg ezeket a helyi munkaerôpiac követelményeinek. A pályafejlesztôk az eredmények alapján személyre szabott karrierfejlesztési tervet állítanak össze konkrét javaslatokkal, a lehetséges foglalkozások felsorolásával, képzési ajánlásokkal, vagy további szakmai továbbképzéssel.

A pályafejlesztôk felkészítésére szeptemberben tréninget szervezett a kamara, melyen a mintegy 20 résztvevô között akadtak coach-ok, egyetemi szakemberek, és diákmunka közvetítéssel foglalkozó szakemberek is. A visszajelzések alapján a módszertan elnyerte a résztvevôk tetszését, sok részfeladatot találtak azonnal honosíthatónak, de kijelentették,

Minden amit tudni kell a szakmai programkövetelményekrôl A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kamaránkkal együttmûködve a szakmai programkövetelmény javaslat szakszerû összeállítása céljából regionális tájékoztató rendezvényt szervezett október 25-én a Pécsi Kereskedelmi Központban. A konferencián részt vevô felnôttképzési szakértôk, felnôttképzô cégek és a felnôttoktatást végzô szakképzési centrumok képviselôi olyan fontos információkat hallhattak amely a jövôben elôsegíti szakmai munkájukat.

A hallgatóság Dr. Madarász Sándor elôadásában megismerhette a Program Bizottság mûködését és az elmúlt 3 évben beadott programkövetelmény javaslatok elbírálásának tapasztalatait. Azokat az okokat, amelyek alapján a javaslatok elutasításra kerültek, illetve pozitív tapasztalatokat is az elfogadott javaslatok kapcsán. A programkövetelmények formai és tartalmi követelményeit Dr. Henczi Lajos felnôttképzési szakértô ismertette a vonatkozó jogszabályok követelményei alapján. Farkas Erika a programkövetelmények alapját meghatározó tanulási eredmények kategóriáit mutatta be, a Magyar Képesítési Keretrendszernek (MKKR) megfelelô kritériumok alapján.

A felnôttképzési szakmai végzettségek MKKR szint szerint 8 kategória szintbe sorolhatók, mely nem kis nehézséget jelent az alkotók számára. Dr. Móré Mariann felhívta a figyelmet a programkövetelmény javaslatok bemeneti követelményeinek pontos meghatározására. A szakértô bemutatta az uniós elvárásokat mind a hazai mind a közösségi képzési rendszerek összehangolását illetôen. Részletesen bemutatásra kerültek az MKKR kimeneti szintjei mind a 4 kategóriát illetôen.

A résztvevôk a konferencián teljes képet kaptak a szakmai programkövetelmények szakszerû összeállításáról.

hogy sokat kell még dolgozni a hazai adaptálhatóságon. A kamara munkatársai ezeket a kérdéseket is megvitatták október elsô hetében a projekt elsô mérföldkô találkozóján, melyen minden érintett ország képviselôje részt vett. Litvániából, Bulgáriából és Görögországból is a magyarhoz hasonló tapasztalatokról számoltak be a résztvevôk.

A sikeres nemzetközi egyeztetésen kitûzésre kerültek a további lépések és megkezdôdött a jövô tavasszal megrendezésre kerülô projektmegvalósítás tervezése, valamint a mérföldkô találkozó hozadékaként a mentorokkal való személyes egyeztetés is.

A Job Developer projekt finanszírozása az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. Jelen közlemény tartalmáért kizárólag a szerzô tartozik felelôsséggel, a bizottság nem áll jót a benne foglaltak további felhasználásáért.

Mestervizsga bizottsági elnökök továbbképzése Az elmúlt 2 évben több, mint 40 mestervizsga zajlott le a kamara szervezésében, mely a szakemberek szakmai fejlôdési folyamatában, jelentôs mérô, – értékelô és minôsítô szintet hivatott képviselni. A mestervizsga bizottságának elnöke a személyes biztosíték arra, hogy a vizsga során a mesterjelöltek és munkáik méltók legyenek a cím használatára. 2015-ben az MKIK „Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata” jelentôs változások beiktatásával megújult, kibôvült. Ezekrôl az újdonságokról és a vizsga lebonyolításának menetérôl tartott gyakorlatközpontú továbbképzést helyi kamara, mely vizsgával zárult. Jelenleg 18 szakmában 28-an töltenek be elnöki tisztséget a megyében.

10

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szlovének Baranyában, magyarok Isztrián – képes beszámoló a SORT projekt próbaútjairól Harmadik szakaszához érkezett a SORT (Seniors on Reciprocal Tourism) projekt, melyben a hét – különbözô országokból érkezô – résztvevô szervezet vállalta, hogy egy turisztikai programcsomagot állít össze idôskorúak számára a fôszezonon kívüli idôszakra.

A kidolgozott programok rövidített változatait tesztelik a négyfôs szenior (55+) csoportok. Szeptember végén töltött hat napot a magyar csapat Horvátországban, míg mi október közepén láttuk vendégül a szlovén különítményt.

Baranyai napok

Önkéntes munka az idôsek otthonában – agyagozás

Munka a mohácsi taposómalomban

Önkéntes munka az óvodában – mesemondás

Kesztyû próbálás a Manufaktúrában

Borkóstolás Villányban Kerámiafestés

A Zsolnay Negyed felfedezése

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

KAMARAI HÍREK

Isztriai napok

Felkészítés A szintvizsgákat a Szakképzési törvény szerint a kamarák szervezik, nappali iskolarendszerû oktatásban 9. után február és április közti idôszakban. Ezekre a vizsgákra elnököket is a kamara delegál.

Az MKIK új Szak- és Felnôttképzési Önkormányzati Szabályzata szerint ahhoz, hogy valaki szintvizsgán elnök lehessen a megfelelô gyakorlat és képzettség mellett egy on-line elnöki vizsgát is kell tennie.

Errôl tartottak fórumot a kamarában, ahol tájékoztatták a megjelenteket arról is, hogy az elnököknek milyen feladatuk van a szintvizsgán, emellett bemutatták a szintvizsga menetét, dokumentumait, a feladatok kiválasztásának szempontjait.

Generációk találkozása: gyengeségek, erôsségek, lehetôségek és veszélyek

Isztria csücskében

Workshop a témában Pécsett, 2016. november 10-én Rovinj

Önkéntes munka – kutyasétáltatás az erdôben

Fôzôtanfolyam a búcsúvacsora elôtt

Kiállítás megnyitó

Búcsúvacsora

Ha a tudás megvan a régi munkatársban és az újban is: a gyakorlat a régi mellett szól, a gyorsaság az új mellett... remekül kiegészítenék egymást... és mégsem mûködik valami... Van-e gazdasági vonzata, ha a más-más korú munkavállalóink nem értik meg egymást?

Az új munkavállaló változtassa meg a hozzáállását, vagy lehet-e a vállalati kultúrát alakítani az új belépôk viselkedési mintái szerint? Mely ágazatokban a legszembetûnôbb a különbség?

Az egyidejûleg több generációt foglalkoztató cégek vezetôi számára nem kis kihívást jelent a tapasztalt X, a versengô Y és a kényelmes Z generációk együttmûködése. „Mintha más bolygóról jöttek volna...” fogalmazódik meg ilyenkor a gondolat. Ráadásul sok, a rendszerváltáskor alapított vállalkozás vezetôje most jut el arra a pontra, hogy elgondolkozzon a saját utódjának kiválasztásáról, vagy már éppen cselekedjen is.

A PBKIK Humán Klub által szervezett workshop a generációs konfliktusokból eredô kérdésekre kíván válaszokat adni 2016. november 10én, Pécsett.

A négyórás rendezvény elôadója Schäffer Beáta, az Ifjú Titánok és a Legifjabb Titánok szerzôje.

12

KLASZTEREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei

„Mi a pálya?” a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben 2016. október 12-én az országos „Mi a pálya?” mûszaki pályaválasztó fesztivál részeként Pécsett is megrendezésre került a pályaorientációs rendezvény, melyen kiállítóként részt vettek a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagvállalatai is. A Lauber Dezsô Sportcsarnokban kiállító klasztertagok voltak a Büttner Kft., a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., a Matro Kft., MÍG-TIG Kft., valamint a Terex Cranes Hungary Kft., akik potenciális jövôbeli gépipari munkahelyként mutatkoztak be az érdeklôdô fiatalok számára.

A rendezvény elsôdleges célja az volt, hogy élmény alapú elven felszínre hozza a gyerekekben lévô mûszaki érdeklôdést annak érdekében, hogy tudatosan válasszanak lehetôség szerint mûszaki irányultságú pályát.

A pályaorientációs esemény idén a Forma-1 világához kapcsolódott. Bokszutcákban kaphattak választ a diákok három kérdésre: „Mi érdekel?”, „Hol dolgozhatok, ahol ezzel foglalkoznak?”, „Hol tanulhatom meg ezt a szakmát?” A rendezvény házigazdái Szujó Zoltán és Wéber Gábor voltak.

A bokszutcákban szakgimnáziumok és cégek hat különbözô ágazatot mutattak be: erôsáramú elektrotechnika, gyengeáramú elektrotechnika, távközlés, gépészet, vegyipar, informatika.

A gépészet világát a klasztertagok a szerszámházakon, darukon, darualkatrészeken, forgácsolt autóipari alkatrészeken, és az egyedi gépgyártás termékein keresztül mutatták be. A diákok játékos formában, többek között egy hegesztô szimulátor segítségével, vagy éppen kézügyességet és logikai készséget igénylô feladatokon (pl. csavarozás, kocka összerakás, Hauni-totó) keresztül is kipróbálhatták magukat.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KLASZTEREK

Exportra fel!

Vadászbombázó és a gépipar – Benchmarking ülés újra 2016. október 6-án a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) a nyári szünet után újra elindította a klasztertagok körében méltán népszerû Benchmarking Klub rendezvénysorozatát. Ezúttal az ülés nem egy klasztertag gyárlátogatásával indult, hanem a kecskeméti Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezsô Repülôbázisát tekintette meg a klaszter, az áprilisi klubülés Pécs-Pogány Airport látogatásának folytatásaként.

A klasztertagok közelrôl megnézhették egy JAS-39 Gripen vadászbombázó repülôgépet, valamint beindításának és felszállásának is tanúi lehettek. Az irányítótorony és a hadrendbôl kivont kiállított légi jármûvek megtekintését követôen a DDGK belsô projektjeit és ügyeit tárgyalták meg a tagvállalatok képviselôi a szakképzés-fejlesztés, üzletfejlesztés, pályázatok és a közös-beszerzés témakörében.

A következô, október 20-i Benchmarking Klubülésen a Seres Kft., a KontaktElektro Kft. és az Elektromega Kft. által fejlesztett elektromos kukásautó lesz fókuszban, valamint a Pécs-Kökény Regionális Hulladékkezelô Központot tekintik meg a Klasztertagok.

2016. október 13-án a gazdasági Exportélénkítô Fórumsorozat részeként Pécsett is megrendezésre került az „Exportra fel!” konferencia, melyen a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter is képviseltette magát több tagvállalatán keresztül.

Az eseményen az érdeklôdô vállalkozások vezetôi megismerhették a külpiacra lépést segítô szervezetek (EXIM, Magyar Nemzeti Kereskedôház, a Nemzeti Befektetési Ügynökség) mûködését és szolgáltatásait, valamint információkat kaphattak az exporttevékenységük elindításához igénybe vehetô támogatásokkal kapcsolatban.

A szervezôk – a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az EXIM – felkérésére több klasztertagunk, így a Büttner Kft. és a Kontakt-Elektro Kft. is képviseltette magát az elôadásokat követô kerekasztal beszélgetésen, melyen megosztották a külpiaci tevékenységükkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikat, illetve a várható kihívásokat is, kitérve a hazai szakemberhiány csökkentésének érdekében tett erôfeszítéseikre is.

Álláskeresôk figyelmébe!

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) továbbra is várja azon álláskeresôk megkereséseit, önéletrajzát, akik a régió gépipari vállalkozásainál vagy a megye ipari cégeinél szeretnének elhelyezkedni.

A DDGK kiemelten várja a gépipari szakképesítéssel rendelkezô álláskeresôk (lakatos, hegesztô, ipari gépész, technikus, villanyszerelô), illetve a felsôfokú végzettségûek önéletrajzát is (pl. gépészmérnök, villamos mérnök, mechatronikai mérnök, munkavédelmi mérnök), melyekkel számos nyitott pozíció pályázható meg a klaszter tagvállalatainál.

(Néhány példa: karbantartó mérnök, alkalmazás specialista, mûszaki szakoktató, tervezô mérnök, termelés vezetô, villamos mérnök, CNC-megmunkáló központok kezelésére gépkezelô, CNC-esztergagépekre gépbeállító, CNC-forgácsoló gépekre karbantartó, karbantartó mûszerész, mûszerész technikus, gépész technikus, könyvelô, hegesztô, lakatos, villanyszerelô.)

Az eddig létrejött és folyamatosan megújuló álláskeresôi adatbázist – ez idáig is számos ipari vállalat segítségére volt a megfelelô munkaerô megtalálásában – a kamara az önkéntes kamarai tagok rendelkezésére bocsátja.

Az önéletrajzokat Szabó Berta klasztermenedzser bszabo@pbkik.hu e-mail címére várjuk továbbra is. Összeállította: Szabó Berta klasztermenedzser

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Medgyaszainé dr. Paller Gabriella, Weiland Kft. Kiváló minôségû csomagolóanyagot gyártanak a sérült emberek Elsôsorban az autóipar illetve élelmiszeripari cégek számára gyárt csomagolóeszközöket szigetvári telephelyén a Weiland Kft., amely 1999 óta dolgoz fel hullámpapír alapanyagot egyedileg tervezett és gyártott vágószerszámmal. Jelenleg 48 munkatárssal.

Négy évvel ezelôtt rehabilitációs akkreditációval rendelkezô védett foglalkoztatóvá vált a vállalkozás, ami azt jelenti, hogy többségében megváltozott munkaképességû munkatársakkal dolgoznak.

Medgyaszainé dr. Paller Gabriella, aki rehabilitációs mentorként vesz részt a családi vállalkozás mûködtetésében, büszkén mondja, hogy folyamatos érdeklôdés mutatkozik kiváló minôségû termékeik iránt.

— Folyamatosan fejlesztjük gépparkunkat, illetve a telephelyünket, ahol mintegy 800 m2-en folyik a termelés.

2013-ban védett mûhellyé váltunk, mivel a termelésben kizárólag megváltozott munkaképességû munkavállalók dolgoznak, az irodai munkát pedig családtagok végzik. Törekszünk arra, hogy saját telephelyen, saját eszközökkel dolgozzunk, így kivágó szerszámainkat is helyben készítjük. Az OFSET gyûjtôdobozoktól kezdve a fotó minôségû apró dobozokig bezárólag széles skálán mozognak kézzel és géppel készített termékeink. A minôség biztosítása érdekében ISO minôségirányítási rendszert mûködtetünk. Partnereink jelentôs részét kis- és középvállalkozások adják az élelmiszer-, könnyû-, valamint az autóiparból – mutatja be röviden a céget Medgyaszainé dr. Paller Gabriella.

— Miért döntöttek úgy, hogy megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztatnak?

— Több megváltozott munkaképességû kolléga jelentkezett hozzánk, és éltünk a lehetôséggel, akkreditáltattuk magunkat. A minôségben ugyanazt a

színvonalat tudjuk biztosítani, mint bármely más, ezen a területen dolgozó vállalkozás, a különbség abban mutatkozik, hogy alacsonyabb fordulatszámon dolgoznak a gépeink. Erre azért van szükség, mert így tudjuk garantálni a rehabilitációs elveknek való megfelelést, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzést.

— Milyen egyedi, különleges munkafeltételeket kell biztosítaniuk a munkavállalóik számára?

— Dolgozóink halmozottan sérült emberek, van közöttük mentálisan sérült, látássérült, hallássérült és mozgáskorlátozott is. Emellett Parkinson-kórral, szklerózis multiplex-szel, áttétes daganattal küzdô munkavállaló is végez munkát nálunk. Minden munkatársunk állandó felügyeletet igényel, ezért szükség van segítôk foglalkoztatására. A termelés helyszínei akadálymentesítettek.

— Gazdasági oldalról nézve milyen nehézséget jelent a cég számára, hogy megváltozott munkaképességû munkavállalói vannak?

— Erre mondok egy példát: dolgozik nálunk olyan mentálisan sérült munkavállaló, aki hónapokig nagyon jól végez egyfajta munkamûveletet, majd egy nap eltûnik ez a tudása, és újra be kell tanítani, ami egy hónapot is igénybe vehet. Úgy tudjuk biztosítani az egyenle-

tes termelést, hogy vegyes csoportokat hoztunk létre, ezekben a csoportokban mentálisan sérült és mozgássérült, egyéb betegségben szenvedô munkavállalók egyaránt vannak. Összességében minden csoport ugyanazt a teljesítmény tudja nyújtani, ha pedig valakinek nehezebb idôszaka van, akkor arra is tekintettel tudunk lenni.

— A gazdasági környezet mennyiben segíti az önök munkáját Szigetváron?

— Ez nem releváns a mûködésünket tekintve. Még mindig jön hozzánk olyan szigetvári vállalkozó, aki nem hallott rólunk. Igaz, nem is reklámozzuk magunkat. Vevôink többsége Szigetvár 150 km-es körzetén belül található, és mivel közel a határ, így szállítunk Horvátországba is. Az elsô horvátországi partnerkapcsolatunk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítségével jött létre 2013-ban. Természetesen az országunk más részébôl is vannak partnereink.

— A jövôre nézve milyen célokat tûztek ki maguk elé?

— Az elmúlt években folyamatosan bôvítettük gépparkunkat és emeltük a létszámot a termelésben. 2012-ben heten voltunk, jelenleg a munkavállalói létszám 48 fô. Minden évben igyekszünk új géppel, berendezéssel bôvíteni eszközparkunkat, ezt továbbra is szeretnénk tartani. Idén fejeztük be a 300 m2es foglalkoztató kialakítását, jövôre ennek a tetején egy mûszaki labort tervezünk létrehozni saját termékek fejlesztéséhez. Grafikai tervezéssel is elkezdtünk foglalkozni, hogy partnereink a csomagoláshoz mindent egy helyen be tudjanak szerezni, ne kelljen külön grafikushoz, nyomdába, esetleg szerszámgyártóhoz menniük, ez idôben és árban sokkal gazdaságosabb számukra.

Kis Tünde

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

KAMARAI HÍREK

Networking receptek üzletasszonyoknak A hatékony networkinghez a fülünket és a szánkat kell használni, és épp olyan mennyiségben, mint ahogy rendelkezésünkre áll: kétszer annyit hallgatni, mint beszélni – ezzel kezdte elôadását a kamara Üzletasszony Klubjában október 12-én Ferling József, a Ferling Kft. stratégiai igazgatója, a Business Network International magyarországi kommunikációs igazgatója.

A networking a 21. század leghatékonyabb eszköze, amely a személyes, bizalmon alapuló kapcsolatok kiépítését jelenti, az ismerôsök ajánlását, amely mind az üzleti, mind a magánéletben számos elônyhöz, sikerhez juttathat bennünket. „A sikeres networkinghez a nôk jobban értenek” – néhány, a gyakorlatban is elsajátítható praktikát is megosztott az elôadó a klub tagjaival. Például ha

konferenciára, szakmai, üzleti programra megyünk, elsôsorban ne az ismerôseinkhez csatlakozzunk, hanem kössünk új ismeretségeket, cseréljünk névjegykártyát, röviden mondjuk el, mivel foglalkozunk, miben tudunk segíteni a hozzánk fordulókhoz. „Az emberek szeretnek segíteni, de csak akkor segítenek, ha tudják, hogy miben segíthetnek.” Problémáinkra, az elôállt helyzetekre a legtöbb esetben a komfortzónánkon kívül kell keresni a megoldásokat. Akár a családhoz, a kollégákhoz, a szomszédhoz, a barátokhoz, az ügyfelekhez, de az alkalmazottakhoz is fordulhatunk kéréssel, kérdéssel, mert

„ha megosztjuk a céljainkat másokkal, akkor kaphatunk segítséget.”

A kapcsolati tôke szabad mozgósításának korát éljük, ahhoz, hogy eredményesek legyünk a networkingben, érdemes követnünk a sikeres gyakorlatot: legyen névjegykártyánk, meséljünk a céljainkról, találkozzunk emberekkel, kérdezzünk, legyünk kíváncsiak, figyeljünk, maradjunk kapcsolatban a megismert emberekkel.

Ferling József szerint mindez akkor mûködik, ha felkészülünk arra, mit is akarunk, és folyamatosan idôt szánunk rá. Érdemes elgondolkodnunk azon is, hogy a mindennapokban ajánlunk-e másoknak olyasvalakit, akirôl tudjuk, hogy megbízható, jó terméket, szolgáltatást kínál? Minket ajánlanak-e mások? Bár akkor még sehol sem volt a mai értelemben vett networking, Winston Churchill meglátta a lényeget: „Abból élünk, amit kapunk, de úgy, ahogy adunk.”

WEgate: új portál a nôi vállalkozók számára Tudta ön, hogy Európa népességének 52%-a nô, ugyanakkor a nôk mindössze 34,4%-át teszik ki az EU önálló vállalkozóinak és 30%-át az induló vállalkozások vezetôinek?

Egyedülálló platform indult a nôi vállalkozók számára az Európai Bizottság támogatásával. Amennyiben ön üzletasszony, és szeretne kapcsolatokat kiépíteni, új üzleti partnerekre szert tenni, vállalkozásfejlesztô szervezeteket megismerni, valamint értesülni akar a hírekrôl és a kapcsolatépítésre szolgáló eseményekrôl, akkor a WEgate önnek szól! A magyar nyelven is elérhetô WEgate honlapon tájékoztatást kap a vállalkozásalapítás és -bôvítés mikéntjérôl, a finanszírozáshoz és a hálózatokhoz való hozzáférésrôl, a sikeres vállalkozók által nyújtott támogatásról és mentorálásról is.

További információk: https://www.wegate.eu/hu

Sikeres a COSME – EU Open for Business kampány Egy hónapja fut az Európai Bizottság kommunikációs kampánya a rádióban és a nyomtatott médiában, melynek fô üzenete: „Nyisson vállalkozásával Európa felé! Fedezze fel hogyan segíthet Európa az új piacok elérésében”.

Több média egyszerre reklámozza az Enterprise Europe Network (EEN) nemzetközi vállalkozásfejlesztési és partnerkeresési szolgáltatásait, mely sok vállalkozás számára most elôször tette világossá, hogy ez a hálózat és a rendelkezésre álló szolgáltatások neki is szólnak. Legyen szó piaci információkról, partnerkeresésrôl, finanszírozásról, egyre több megkeresés érkezik a kamara által mûködtetett pécsi EEN irodához a külföldi piacok iránt érdeklôdô vállalkozásoktól.

További információ: een@pbkik.hu

16

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gasztroútvonal a Dél-Dunántúlon Sikeres volt a Via Gasztronómia rendezvény, folytatása következik Posírozott makrélafilé rolád szezámmagos piskótával, vaníliával ízesített sütôtökpürével, olívamorzsával, vagy omlós marhasült zelleres burgonyarakottassal, pecsenyeszafttal, netán vaníliás túró mousse bazsalikom espumával és körte gömbbel – többek között ezeket az ételkölteményeket is meg lehetett kóstolni Baranya prémium éttermeiben és cukrászdáiban az október 7-9-ei hétvégén a Via Gasztronómia rendezvény keretében. A megye legjobb éttermei és cukrászdái fogtak össze ugyanis, hogy megmutassák tudásukat, kimagasló minôségû, egyedi ételeiket az ínyenc közönségnek.

— A Via Gasztronómia egy gasztronómai útvonal, ami egyelôre 18 állomásból áll. Az olaszos nevet nemcsak jó csengése és dallamossága miatt választották, ezzel akartak utalni a déli országrészre, a magyar mediterráneumra, a Dél-Dunántúlra – ezt már HEGYI Zsuzsanna, a Magyar Turisztikai Ügynökség Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságá-

nak vezetôje mondja. Ez a szervezet fogta össze ugyanis azt a 18 dél-dunántúli prémium kategóriájú étterem, kávéház, cukrászda által alkotott Via Gasztronómia közösséget, amely a közeljövôben önálló egyesületként szeretne mûködni.

— Milyen visszhangja, látogatottsága volt a programnak?

— A legfôbb érték – véleményem szerint – a résztvevôk együttmûködése, közösségük kialakulása. Ha ez megvan, a jövôben csak kitartás kérdése, hogy sikerre vigyék ügyüket. A második legfôbb eredmény, hogy mindannyiukat megismerte a hazai média és a nagyközönség, számos életmód magazinban és internetes portálon, gasztro blogokban tudósítottak a rendezvényrôl. Kiemelkedôen eredményes volt a programot megelôzô facebook-kampány, már ennek során is látható volt, hogy a vendégek nem helyet, hanem ételt választanak.

Közösen kiértékeltük a vendégek mozgását, ízlésvilágát, igényeit. Ezt kell a jövôben még jobban harmonizálni az egyes éttermek küldeté-

Mit mondanak önrôl, ha kilép a szobából?

Személyes szakmai márkaépítés tréning a kamarában Egy globális felmérés szerint a McDonald’s és a Coca Cola szavakat ugyanannyian ismerik a világon, mint a „helló” kifejezést. Ez többek között a tudatos brandépítés eredménye. A cégvezetô és a cég munkatársai akkor is alakítják minden megnyilatkozásukkal a saját, illetve a cégük brandjét, ha tudatosan nem is foglalkoznak vele.

Azonban nem mindegy, hogy miként teszik ezt. A jó, vagy éppen rossz márka egyenes út a sikerhez, vagy a sikertelenséghez.

sével, szakmai elhivatottságával, igényességével, egyéni újításra való törekvésével.

— Milyen folytatása lesz a programnak?

— A Via Gasztronómia csapat folytatja a közös gondolkodást és fellépést, ami mélyebb szakmai együttmûködésre épülô programokban is megmutatkozik a jövô évben. A február 4-ei hétvégén egységes tematika szerint, egységes áron, de ki-ki a maga ízlésvilágát megjelenítve disznótoros, malacos hétvégi kínálattal áll elô. Tavasszal pedig egymás vendégei lesznek egy-egy hétvégére a tagok, majd májusban közös pécsi fellépésre, kitelepülésre, „kóstoló ünnepre“ készülnek, ahol a nagyközönség megismerheti valamennyi étterem és cukrászda finomságainak legjavát. Addig is érdemes csatlakozni a Via Gasztronómia facebookoldalhoz, hiszen Márton-napi libaságokra és adventi ünnepi menükre várják a gasztronómia szerelmeseit – mondja Hegyi Zsuzsanna regionális marketing igazgató. ezzel pedig hozzájárultak a munkafázisok eredményességének növeléséhez és a látogatókkal történô sikeresebb kommunikációhoz. Az eredmények együttesen hozzájárulnak a turisztikai szolgáltatás fenntartható fejlôdéséhez.“ Siptár Dávid, PécsZoo szolgáltatási vezetô

A MyPro Consulting és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tréningsorozatot szervez, hogy olyan gyakorlati tudáshoz és eszközökhöz segítse a Baranya megyei kkv-ket, amelyekkel hatékonyabbá tehetik mûködésüket. A novemberi tréningen ahhoz kaphat hasznos recepteket, hogyan építse tudatosan a személyes szakmai márkáját vállalkozása sikere érdekében. A pécsi székhelyû cég munkatársai országszerte számos szervezetnek segítettek már a hatékonyabb mûködés elérésében.

A tréningsorozat elsô témája: Személyes szakmai márkaépítés a KKV szektorban.

Idôpont: 2016. nov. 24. 14:00-18:00 Részvételi díj: 10.000 Ft+ÁFA/fô (önkéntes kamarai tagság, illetve egy cégtôl több fô esetén 15%, kamarai Humán Klub tagoknak 20% kedvezmény).

„A MyPro Consulting munkatársai által vezetett tréning eredményeként az állatkert dolgozóinak látogatók és egymás felé mutatott kommunikációs készségei pozitív irányba változtak,

A tréningsorozat második témája 2017 januárjában a médiába való bekerülés, és a sajtó munkatársaival való hatékony kommunikáció lesz a MyPro Consulting és a PTI Group vezetésével.

Dél-Dunántúli Gazdaság

„PIHENÉS ÜNNEP ELÔTT, ALATT, UTÁN...”

Hosszú hétvégéken útnak indul az ország

Ünnepek idején elindulnak a családok, vannak, akik ilyenkor keresik fel a rokonaikat, mások azonban a teljes kikapcsolódásra szavaznak. A hosszú hétvégét kihasználva szállást foglalnak a Dunántúl wellness szállóiban, s több napot is eltöltenek a régió gyógyhelyein. Ennek köszönhetôen ünnepek és hosszú hétvégék környékén megtelnek a szállodák, panziók házaspárokkal, gyerekkel érkezô családokkal, s nem egyszer cégek munkatársaival.

Az eltelt években az ôszi, téli pihenési lehetôségek között mind népszerûbbekké váltak a wellness-hétvégék, vannak, akik évente többször is élnek vele, sok esetben az ünnepekhez kötôdô szabadnapokat használva így ki. A családosok elsôsorban olyan lehetôségeket keresnek, ahol kipihenhetik magukat, számos program várja ôket, olyanok, amelyek szülôt, gyereket egyaránt lekötik, összehozza legyen az különleges túra, vagy a most igazán népszerû kincskeresés, s lehetôség különbözô úgynevezett medence-játékok kipróbálása is. S mert, hogy apa, anya is szeretne ilyenkor kikapcsolódni, azok a wellness szállók, fürdôhelyeken hoteljei számíthatnak sok vendégre, ahol a kínálat része a gyerekfelügyeletet, a kicsiknek akár játszóházi programokkal, miközben szüleik romantikus dézsafürdôt vesznek, szauna-szeánszra, vagy esetleg a közeli pincesorra bortúrára mennek.

Azok pedig, akik az évvége felé a fürdôhelyeket keresik fel, náluk az elsôdleges szempont, hogy a közelben gyógyvíz legyen. Ôk inkább az ötven felettiek, akik még nem vonultak nyugállományba, de a gyerekeik már felnôttek, s olyan helyet keresnek, ahol nyugalomban tölthetnek el néhány napot, miközben kúrálni is tudják a már kicsit megkopott tagjaikat.

Barcsi Gyógyfürdô és Rekreációs Központ 2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence, 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, infraszauna, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi Nyitva: H-P 9.30-20.00, SZ-V 8.00-20.00 óra között 7570 Barcs, Május 1. u. 2.

Tel.: 82/565-500 barcsgyogyfurdo@invitel.hu www.facebook.com/gyogyfurdobarcs

17

18

„PIHENÉS ÜNNEP ELÔTT, ALATT, UTÁN...”

„Nem gondoltam volna, hogy egy céges csapatépítô tréning ilyen jó lehet! Amellett, hogy sokat nevettünk, finomakat ettünk és végre kint voltunk a szabad levegôn. Már azért megérte eljönni az ökoparkba, mert gyönyörû környezetben lehettünk.”

Dél-Dunántúli Gazdaság

léssel tervezzük az ott tartózkodást, szinte minden igényt ki tudnak elégíteni.

A park céges rendezvényekre, baráti összejövetelekre, de akár családi napokra is tökéletes helyszín.

A látogatók kényelmét számos létesítmény: 5 vendégház, étterem, fedett terasz, fedeles lovarda, élménypajta, kiváló utak teszik teljessé.

Saját szervezésû tréningjeiken az ökopark és környékén tett túrák jelentik az alapot, amelyet különbözô erônléti és gondolkodást igénylô feladatokkal színeznek. Út közben a vadasparkban szabadban tartott állatokkal, így szürkemarhával, bivallyal, juhval, szarvassal és vaddisznóval is találkozhatnak a csapatok.

Az étkezés, az ellátás is a hely jellegéhez igazodik, helyi friss alapanyagokból készülnek az ételek. Különleges élményt nyújthat a disznóvágás, amely kiváló csapatépítô tréning lehet, hiszen a böllér irányításával zajló munkafolyamatokat akkor tudják jól elvégezni a csapatok, ha mindenki kiveszi a részét a munkából. A Bükkösdi Ökoparkban tartózkodók számára lelassul az élet.

Megtapasztalhatják azt a végtelen nyugalmat, amit a természet közelsége sugároz, esténként meghallhatják a szomszédos erdôk lakóinak hangját. Ha leesik a hó, elôkerülhet a lovas szán, máskor akár lovaskocsizni és lovagolni is lehet. A festôi környezet, a háborítatlan nyugalom, a csend önmagában is feltölti az embert, hát ha még sikerül a csapatot összekovácsoló feladatok által tisztázni a munkatársak között felmerülô kérdéseket, a megoldhatatlannak hitt belsô problémákat, annak mindenképpen hatása lesz a csapat teljesítményére.

Kollégákból csapat lesz a Bükkösdi Ökoparkban

Ilyen visszajelzést biztosan szívesen hallana minden cégvezetô, aki közös rendezvényre hívja kollégáit annak érdekében, hogy szorosabbá váljanak a munkahelyi kapcsolatok, csapatként tudjanak együttmûködni az együtt dolgozók. A ma annyira divatos közösségi rendezvények olyan tulajdonságokat is kihozhatnak a kollégákból, amelyekre a munkahelyen soha nem derülne fény.

Nem beszélve arról, hogy az 1-2 napos programot követôen érezhetôen javul a teljesítmény és a hangulat. Ahhoz, hogy eredményes legyen egy közösséget összekovácsoló program, számos tényezôt figyelembe kell venni. Nem mindegy, hogy milyen környezetet választunk, hiszen nagyon sok múlik apróságokon. Kiemelkedô jelentôségû a szolgáltatások színvonala, a rendezvény helyszínén rendelkezésre álló infrastruktúra és természetesen a szolgáltatások ár-érték aránya. A cégek fontosnak tartják a vendéglátást, a biztonságot, a helyszín tisztaságát és megközelíthetôségét, valamint a környezet színvonalát is. A helyszín akkor van optimális távolságban, ha nincs túl távol, de túl közel sem a mindennapi környezettôl, ám kellôen messze található ahhoz, hogy ne lehessen „csak úgy” hazaszaladni.

Fontos kritérium a zavartalan, háborítatlan környezet, ahol semmi sem tereli el a résztvevôk figyelmét. A tréningek sikeréhez nagyban hozzájárul a kiegészítô szolgáltatások és az ellátás minôsége: a pontosan idôzített étkezések, a szállás színvonala és a kiszolgáló személyzet felkészültsége.

Keresve sem lehetne jobb helyszínt találni e feltételek teljesüléséhez, mint az 550 ha-os Bükkösdi Ökoparkot, amely ugyan jól megközelíthetô helyen, mégis messze van a civilizációtól. A park területe és felszereltsége a rendezvények igényeihez alakítható, így akár kül-, akár beltérre, egy vagy több napra, étkezéssel vagy szállással, saját program szervezésével vagy hozott trénerrel, állatok bevonásával, esetleg konferencia-felszere-

Egyre több vállalat ismeri fel, hogy néha meg kell állni, egymásra figyelni, hiszen ha jó a légkör a munkahelyen, a kollégák is hatékonyabban dolgoznak, ez pedig a cég eredményével is visszaigazolható.

Ökopark ● Bükkösd, Hársfa utca ● okobukkosd.hu ● +36 73 578 501

Dél-Dunántúli Gazdaság

„PIHENÉS ÜNNEP ELÔTT, ALATT, UTÁN...”

19

20

MESTERKÉPZÉS

Ma már ô készíti fel a mesterjelölteket Ettôl a tanévtôl már csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal, ennek jegyében az elmúlt esztendôben számos szakmában indult mesterképzés a kamara szervezésében. Ebben a hónapban pedig ismét mestereket avatnak. A komlói KISS András az elsôk között tett hegesztô mestervizsgát, s szerezte meg a mesterlevelet.

— Hosszú évek óta foglalkoztam már Komlón a Mig-Tig Kft.-nél a felnôttképzés keretében a hegesztôk gyakorlati oktatásával – kezdi beszélgetésünket Kiss András hegesztô-mester. — Azonban az elmúlt esztendôben már az iskolarendszerû képzésben résztvevô nappali tagozatos tanulók gyakorlati oktatására is felkértek, ezért is vállalkoztam arra, hogy megszerzem a mesterlevelet, leteszem a mestervizsgát. Az elmúlt évben az elsôk között vettem részt a hozzá kapcsolódó mestervizsgára felkészítô tanfolyamon. Az eltelt csaknem egy évben nem csak a gyakorlati képzés során vettem hasznát, hanem saját vállalkozást is indítottam, mert a gyakorlatban is szerettem volna hasznosítani a tudásomat. Lakatos-hegesztôként jelenleg cégek, vállalkozások felkérésére hegesztek különbözô vas- és acélszerkezetek, alkatrészeket. E mellett továbbra is, mint gyakorlati oktató, részt veszek a felnôttek és a nyolcadik után szakmát választó tanulók gyakorlati képzésében.

Mint mondja, a kamara felkérésére a hegesztôk mestervizsgára történô felkészítésében is részt vesz, mint gyakorlati oktató, ami Komlón a korábbi munkahelyén, a Mig-Tig Kft. telephelyén zajlik majd. A tervei között szerepel, hogy a késôbbiekben a saját vállalkozásának keretei között, mint gyakorlati hely fogad majd hegesztô tanulókat, azonban annak elindításához nagyon sok engedélyt kell beszereznie.

Alig érünk beszélgetésünk ezen részéhez, amikor is az egyik szakképzô intézet igazgatója áll meg mellettünk.

S máris érkezik tôle az ajánlat, szüksége lenne mestervizsgával rendelkezô gyakorlati oktatóra, ugyanis több helyszínen is indul lakatos és hegesztô képzésük, s kevés a mestervizsgával rendelkezô szakember, aki foglalkozhatna velük. Az egyetlen probléma, hogy ez délelôtti elfoglaltságot jelentene. Kéri, gondolja végig az ajánlatot.

Dél-Dunántúli Gazdaság mos tanfolyamon képezte tovább magát, még a felsôfokú szakképesítést is megszerezte a Bánki Donát Mûszaki Fôiskolán Budapesten.

— A nagybátyám gépi-forgácsoló volt, a nagyapám meg asztalos – mondja. — Mindig is tetszett, amit csináltak, fôleg a fémbôl készült tárgyak fogtak meg, ezért is lettem magam is gépi forgácsoló. Szerettem fémmel dolgozni, aztán, amióta váltottam az eredeti szakmám háttérbe szorult, mert a mostani munkáim, amivel mint lakatos-hegesztôt megbíznak sok kihívást rejtenek magukban. Jó látni, amikor egy törött alkatrész ismét használhatóvá válik, s

Ezt a sokszínûséget igyekeztem eddig is átadni a tanulóimnak...

Kiss András hegesztô-mester annak idején gépi-forgácsolónak tanult. Éveken át a szakmájában dolgozott, a MigTig Kft. ügyvezetôje, Barta Sándorral munkatársak is voltak éveken át. Abban az idôben is ô kereste meg, amikor megszûnt a korábbi munkahelye, állást ajánlott neki az akkor alakuló új cégében, aminek a hegesztés volt a fô profilja. Az új munkahely egy idô után új szakmát is jelentett. Elvégezte a hegesztô OKJ-s tanfolyamot, kitanulta annak mind a négy válfaját. Majd ezt követôen szá-

nem kell jelentôs összegért újat venni helyette. Minden egyes munka más és más, nincs két egyforma feladat. Ezt a sokszínûséget igyekeztem eddig is átadni a tanulóimnak, legyen az felnôtt, vagy gyerek. Van, akinek sikerül és megfogja a szakma szépsége, pedig annak idején csak kényszerbôl választotta, s rájön ebbôl késôbb nemcsak meg tud élni majd, hanem örömet is okoz, amikor egy szép tárgy kerül ki a keze alól.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság Novemberben már az új tanmûhelyben sajátíthatják el a hegesztô, a forgácsoló és az ipari gépész tanulók szakmájuk alapjait Komlón a Lakics Kft.-nél.

Több mint három évtizedes múltra tekint vissza a régió egyik legjelentôsebb vállalkozása Lakics Gépgyártó Kft., ami több milliárd forint forgalmat bonyolító kaposvári, valamint komlói telephelyén több mint háromszáz embert foglalkoztat. A cég bonyolult hegesztett szerkezetek gyártásával és megmunkálásával, elsôsorban erômûi felhasználásra kerülô, többségében szélerômûvek építéséhez szükséges motor-

és generátorházak, valamint az ezekhez szükséges egyéb acél szerkezetû részegységek gyártásával foglalkozik. Európa egyik vezetô gyártójának számít, termékeinek jelentôs részét Nyugat-Európába, elsôsorban a német és osztrák piacra szállítja.

Komlói üzemét a bánya gépüzemcsarnokának megvásárlásával hozta létre, ahol az energiaipar számára készítenek berendezéseket. Legnagyobb megrendelôik, a világ vezetô szélerômû- és generátorgyártói. Termékeik 80-90 százalékát ôk vásárolják meg, éppen ezért, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a technológiai, technikai fejlesztésekre, valamint a magas színvonalon folyó tanulóképzésre. Ennek egyik fontos eleme a novemberben átadásra kerülô tanmûhely.

TANULÓSZERZÔDÉS

21

Tanmûhelyt hoztak létre az üzem területén — Nagyon precíz, minôségi munkát várnak el tôlünk a megrendelôink, ugyanis bonyolult szerkezetek összeállítását végezzük. Ez a szakmunkásoktól nagy felkészültséget, munkatapasztalatot igényel, és ennek hiánya akár a munkák elvesztéséhez is vezethet – emeli ki THURY-NAGY Diana a cég HRvezetôje. — Két évvel ezelôtt fogalmazódott meg, hogy saját tanmûhelyt kellene létrehozni, mind a komlói, mind a kaposvári üzemünkben, mert egyre nehezebb volt megoldani, hogy a tanulókra is megfelelô módon tudjanak odafigyelni a szakembereink és egyben képesek legyenek eleget tenni a velük szemben támasztott magas minôségi követelményeknek is.

A telephelyen belül egy különálló épületben létrehozott tanmûhelyben egyszerre három szakma alapjait sajátíthatják el a tanulók.

— A tanmûhelyben a már meglévô, de használaton kívüli hegesztô-berendezés mellett hagyományos esztergapadokat is elhelyeztünk, mert fontosnak tartjuk, hogy megfelelô alapismeretekkel felvértezve állhassanak a tanulóink majd a CNC-esztergapadok mellé – mondja Kisárki László üzemvezetô miközben végigvezet a tanmûhelyen, aki maga is mestervizsgát tett, s a tanulók szakmai felügyeletét látja el. - Magasan képzett szakemberek felügyelete mellett folyik a képzésük, Karácsony László a forgácsolók, míg Kovács Gyula a hegesztôk gyakorlati oktatását irányítja.

— Az új tanmûhely arra is lehetôséget ad, hogy a jelenleg az üzemi étteremben folyó elméleti oktatásra is ott kerüljön sor – veszi át a szót Thury-Nagy Diana. — A tanulók munkanapja ugyanis mindig egy két órás elméleti felkészítéssel kezdôdik Karácsony László vezetésével. Ilyenkor átismétlik az iskolában tanultakat, az esetleges hiányosságokat pótolják. S, miután a cégnél a mûszaki rajz olvasásának kiemelt szerepe van, ennek gyakorlására, készítésére különö-

sen nagy hangsúlyt fektet. Szólt arról is, hogy jelenleg a komlói telephelyen tizenheten sajátítják el náluk a forgácsoló, a hegesztô és az ipari gépész szakma alapjait, valamint egy gépgyártás technológus tanulójuk is van. Ô a Kaposvári Szakképzési Centrum Eötvös Lorand Mûszaki Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumba jár, a többiek a Pécsi Szakképzési Centrum Komlói Szakgimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjai. Részt vesznek a felsôfokú duális képzésben is, ennek keretében a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Karának két gépészmérnök hallgatójának gyakorlati képzése folyik Komlón.

— A tanulóink másodikos korukban érkeznek hozzánk – folytatja ThuryNagy Diana. — Az elsô évben nagyrészt a tanmûhelyben folyik majd az alapképzésük, de ilyenkor a cég számára hasznosítható termékeket – lépcsôket, raklapokat – is készítenek. A harmadikosok már a tényleges termelésben vesznek részt, ilyenkor már megtanulnak egy-egy gyártási folyamatot, megtapasztalják, miként jön létre egy alkatrész egy lemezbôl. Miután nagyon precíz munkát várnak el tôlünk a megrendelôink, ezért egy újfajta ösztönzôrendszert is kidolgoztunk, ami a korábbinál szigorúbb, ugyanis a minôségi szakember-utánpótlás kinevelése az elsôdleges cél. A bevezetésére a terveink szerint jövô év elején kerül sor.

Kitért arra is, hogy szerencsésnek mondhatják magukat, mert eddig olyan tanulóik voltak, akik valóban meg akarták tanulni a szakmát. A végzettek húsz, harminc százaléka maradt, a többiek máshol folytatták tovább. Az, hogy a szakmunkásvizsga letételét követôen mennyi fiatalnak tudnak munkát adni, az mindig a cég megrendeléseinek nagyságától függ. Bíznak benne, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, a jövôben is munkalehetôséget tudnak biztosítani a végzôsöknek.

Sz.K.

22

PÉNZPIAC

Dél-Dunántúli Gazdaság

A modern bankkapcsolat, tanácsadói A lényeg az, hogy olcsó legyen! – ez is egy alapvetô szempont a vállalkozói bankszámla nyitásakor illetve fenntartásakor, de egy körültekintô cégvezetô tudja, hogy nem a legfontosabb. Sokkal inkább az, hogy biztonságban tudja a bankügyeit, hogy egy támogató, az egyéni igényeket figyelembe vevô pénzintézet álljon mögötte.

Internetbank vs. hagyományos bankfiók Nincs könnyû dolga ma egy vállalkozás vezetôjének, ha bankszámlát akar nyitni, hiszen jobbnál jobb ajánlatok közül válogathat. Több szempont szerint érdemes megvizsgálni a különbözô bankokat, például úgy is, hogy melyik szektor számára kínálják szolgáltatásaikat; vannak ugyanis olyan pénzintézetek, amelyek külön termékeket dolgoznak ki a kis- és középvállalkozások, vagy a nagyvállalkozások számára.

Mivel egy bankválasztás hosszabb idôre szól, nem érdemes elhamarkodottan dönteni. Vegyük sorba, hogy milyen banki szolgáltatásokra van szüksége a vállalkozásnak: indokolt-e devizaszámlát nyitnia vagy elég a forintszámla? Akar-e igénybe venni hitelt vagy sem? Jelentôs készpénz-forgalmat bonyolít vagy on-line intézi az ügyeit? Minden banknak ugyanis másban mutatkozik meg az erôssége. Ha pl. egy vidéki kisvállalkozónak jelentôs a készpénzforgalma, akkor olyan bankot érdemes választania, amely helyben van, mert ez esetben fontos a földrajzi közelség és a jó megközelíthetôség. Ezzel szemben pl. a tervezéssel, beruházással, termelô tevékenységgel foglalkozó cégek számára már más szempontok fontosak, ôk nem járnak minden nap a bankba, de – külföldi – partnereik miatt mindenképpen kell, hogy legyen devizaszámlájuk, így ôk azt mérlegelik majd, hogy melyik bankban olcsóbb a deviza utalás.

Legyen szempont a választásnál az ügyfélszolgálat minôsége. Nem mellékes ugyanis, hogy milyen csatornákon (személyes tanácsadó, levél, telefon) keresztül és milyen színvonalon tájékoztatják az ügyfeleket az új szolgáltatásokról vagy az elérhetô kedvezô hitellehetôségekrôl.

Természetesen nem elhanyagolható az ár sem: mennyibe kerül a számlavezetés, a tranzakció-díj, kínálnak-e kedvezményeket bizonyos számú utalás esetén, mekkora költséget jelent a számlához kapcsolódó bankkártya használata, vagy milyen hitellehetôséget vehetnek

igénybe a számlatulajdonosok. Érdemes számolni, hogy az adott díjért milyen minôségû szolgáltatást kapunk. Az ár-érték arány szempontjának vizsgálata azért különösen fontos, mert az egyes bankok szolgáltatásai jelentôsen eltérhetnek. Ma a leendô ügyfelek jelentôs része a hitellehetôségek alapján választ bankot, azt viszont érdemes mérlegelni, hogy milyen feltételrendszernek kell megfelelni, hiszen bankonként számottevô árkülönbségek lehetnek.

Mindezek mellett nagyon fontos, hogy a bank, akár az ügyvéd, a könyvelô, az orvos, ne csak egy kiszolgáló legyen, hanem tanácsadó, hiszen a vállalkozás életében bekövetkezô változásokkal együtt kell mozogniuk a pénzügyeknek is.

Csak nekünk szól Ha vállalkozóként egy bank kihagyhatatlan ajánlatot ad számunkra úgy, hogy elôtte nem is beszéltünk, akkor kezdjünk gyanakodni. Ugyanis egy igazán jó bank mielôtt elôállna ajánlatával, alaposan tájékozódik leendô ügyfelérôl: megkérdezi, hogy a vállalkozás mire használja a bankot, milyen igényei vannak, mi a fontos a számára, hány utalása van egy hónapban, stb. Ezen információk birtokában tud személyre szóló ajánlatot adni, és ez vetíti elôre a kiegyensúlyozott bankkapcsolat is, hiszen az ügyfél igényeibôl indul ki.

Tehát amikor bankot választunk, legyünk résen, mert ha a pénzintézetet nem érdeklik a vállalkozás pontos elvárásai, akkor csak egy terméket akar eladni számunkra.

Ingyenes számlázási programot is kaphatunk Az alapvetô számlavezetési szolgáltatások mellett egyre több kiegészítô szolgáltatásra formálódik igény a vállalkozások részérôl. Az már természetes, hogy a papír alapú utalást felváltotta az internetes ügyintézés, ezért a számlavezetéshez szinte mindenhol kapcsolódik vala-

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

PÉNZPIAC

kapcsolat milyen netbankár szolgáltatás. Elsôdleges szempontként kell mérlegelni, hogy könnyen kezelhetô legyen a rendszer. Érdemes utánajárni annak, hogy milyen a szolgáltatás minôsége, mire képes a bank rendszere, kínál-e plusz kiegészítô funkciókat, mert nagyon sok innováció, fejlesztés van e tekintetben. Akár egy egyszerûsített számlázási program is kapcsolódhat az internetbankhoz, a kisebb vállalkozások számára ez jelentôs segítség lehet. Egyes bankok már olyan lehetôséget is kínálnak azoknak az ügyfeleiknek, amelyek devizaforgalmat bonyolítanak, hogy akár díjmentes szolgáltatásként ôk maguk tudnak az interneten saját számláik között devizát váltani, méghozzá a meghirdetettnél jobb árfolyamon. Egyre több banki tevékenység zajlik az interneten keresztül, ezt pedig a pénzintézeteknek is követniük kell.

Az integrált szolgáltatások mellett a legtöbb bank ma már olyan „leányvállalati” termékeket/szolgáltatásokat is kínál, mint például a pályázatírás, biztosítások,

bankkártyaelfogadás (bankkártyaolvasó telepítése), cafetéria termékek, stb... Amelyik cég szereti egy helyen intézni az összes pénzügyét, annak ez is döntési szempont lehet.

Ami tegnap jó volt, holnap már nem lesz az Az az igazán jó banki kapcsolat, amikor legalább félévente átbeszéli mindkét fél: hol tart a vállalkozás, mi változott, melyek az új kihívások, ezekre miként tud reagálni a bank akár egy új bankszámla-csomaggal, a régi hitel lecserélésével. A modern bankkapcsolat ma leginkább tanácsadói kapcsolat kell, hogy legyen, amelyik bankban nincs meg erre a lehetôség, annál érdemes elgondolkodni, hogy azt válasszuk-e. Mivel a banki kapcsolat kétoldalú, ezért mind a pénzintézet, mind az ügyfél kezdeményezheti a megbeszélést. A vállalkozás számára, még ha úgy érzi, hogy semmi problémája sincs, akkor is hasznos lehet a találkozás, hiszen számos információhoz, lehetôséghez juthat, ez pedig jelentôs megtakarítást eredményezhet számára.

24

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dr. Lakner Szilvia Lartco Consulting Kft. Korszerû módszerek, nemzetközi minôség a vezetésfejlesztésben Intenzív idôszakon van túl és ugyanilyen mozgalmas idôszak elé néz a jövô évben is dr. Lakner Szilvia, vezetô tréner-tanácsadó, business coach, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje. A szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakember a vállalkozásokat segíti céljaik elérésében, tanít az egyetemen, tréningeket tart, aktív tagja a kamara Humán klubjának és nem mellesleg könyvet írt a felnôttképzés módszertanáról.

— Stratégiai szinten az egyik legfontosabb esemény cégünk életében, hogy nemzetközi színtéren elsôként és egyedüliként MASTER képzôje lettem a SIZE Prozess módszertannak (ez egy személyiségmodell, ami feltérképezi az egyént, annak erôsségeit, tehetségeit, adottságait és fejlôdési lehetôségeit), így jövô év tavaszán elindítjuk Magyarországon Fritz Zehetnerrel, a módszertan megalkotójával az elsô SIZE tréner és tanácsadói képzést. A módszertan kizárólagos magyarországi képviselôjeként hatalmas lépésként értékelem ezt az eredményt – számol be az egyik legfontosabb történésrôl dr. Lakner Szilvia.

— Emellett egy nagy projekt keretében több száz vezetô részvételével zajlik egy vezetôi kultúraváltó program, amelyben a coaching szemléletû vezetés módszertanát sajátítják el a résztvevôk. A program ez évi sikere után a 2017-es évre cégünk újabb megrendelést kapott, ahol a programot a teljes vállalati körre kiterjesztik. Ügyfeleim kérésére jövô év elején egy nyitott workshop rendszer keretében elôadássorozatok tartását tervezzük „ÉleTRENDszer” címmel, ebben olyan témákkal jelentkezünk, amelyek segítenek a tudatos életvezetésben és kitekintést adnak az aktuális személyes, szakmai, vezetôi trendekrôl.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a szakmai munka mellett publikációs tevékenységet is végezzek. Havonta megjelenô lazább szerkezetû blog írásaim mellett szeptemberben megjelent elsô könyvem „A felnôttképzési módszerek jelentôsége és kihívásai az emberi erôforrás fejlesztési gyakorlatban” címmel. Emellett szerzôtársként két írásom olvasható a „77 tanulságos történet vezetôkrôl coachoktól” címû könyvben, amelyben 34 ismert coach osztja meg saját szakmai tapasztalatait a coachingról. Megtiszteltetésnek érzem, hogy tagja lehetek ennek a rangos szerzôi csapatnak.

— Mirôl és kinek szól az ön által írt könyv, és miért született meg?

— A könyv középpontjában a felnôttképzés módszertani vetülete áll, ezen belül is a résztvevôközpontú, interaktív módszerek (tréning, coaching) alkalmazásának mikéntje, felnôttképzési szempontú elemzése és fejlesztésének lehetôsége. A könyv érdekes lehet mindazoknak, akik munkaadóként vagy munkavállalóként érdeklôdnek a gazdasági szervezetek hatékony mûködését meghatározó humánerôforrás-fejlesztés iránt. Jó szívvel ajánlom minden felnôttképzéssel foglalkozó elméleti és

gyakorlati szakembernek, mert új megközelítésbôl számos információval szolgál a felnôttképzés módszertan területérôl.

Hogy miért született meg a könyv? Szerettem volna megmutatni, hogy a fejlesztô folyamatokban az egyes dolgokat a környezetükbe és folyamatukba ágyazva szükséges vizsgálni, másrészt igyekszem hitelesen képviselni az emberi erôforrás fejlesztés ügyét.

— Két tréniget is elindított a közelmúltban, ön szerint miért növekedett meg az érdeklôdés az önfejlesztô és támogató képzések iránt?

— Már hagyomány, hogy minden év ôszén elindítom a Lartco Coach képzését. Az idén a nagy érdeklôdés miatt két csoport kezdte meg a tanulást pécsi és budapesti képzési helyszínnel. A coaching mint segítô, támogató módszer azért ilyen népszerû, mert jelenleg ez a közép- és felsôvezetôk támogatásának leghatékonyabb eszköze. Egyre több az igényes vezetô, aki érzi, hogy hosszú távon úgy tud magas szakmai minôséget képviselni, ha ô is folyamatosan fejlôdik, és idônként ránéz a saját emberi és szakmai mûködésére.

Intenzív és alkotó idôszak tehát ez az év, amelyhez nagyon sok erôt ad a kiegyensúlyozott, nyugodt, támogató családi háttér. A rendszeres futás segít az erônlétem megôrzésében, amit kiegészít a fotózás. Két éve elvégeztem egy fotótanfolyamot, így szabadidômben nagyon sokat vagyok a természetben, ami a teljes kikapcsolódást és feltöltôdést jelenti.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

elôfordul, hogy nagyon sok a munka, van, hogy 10-12 órát is dolgozunk, de ha ez hosszú ideig fennáll, akkor az ember elfárad, kiég, és nem tudja tovább folytatni. Egyszerûen idôt kell szakítani arra, ami feltölt, és tudni kell nemet mondani.

— Mit tanult meg a sport által, ami az élete más terükamara ICT Bizottságának elnöke leteire is kihat?

— Megtapasztaltam, hogy milyen sokat profitálhatok abból, ha az egyéni célomat háttérbe szorítva a közösség – ez lehet egy munkahely, egy baráti társaság – és a cél érdekében dolgozom. A sport által olyan pozitív élményekhez jutok, amelyek hosszú idôre feltöltenek. A sport azért jó, mert általa nagyon könnyen mérhetô a siker, míg az üzleti életben ez már sokkal képlékenyebb.

— Miként tudja cégvezetôként átültetni a mindennapokba a sport szeretetét? genciára. Fontosnak tartom, hogy a gye— Rengeteg prezentációt tartok, az rekek ezt már fiatal korban átéljék és elôadásokon nagyon sok sporthasonlamegtanulják. Nem azért, hogy élsportotot szoktam felhozni példaként. Azt, ló legyen belôlük, hanem azért, hogy kihogy mondjuk miért van értelme alakuljon bennük: nem mindig ôk a legnagyvállaltoknál küldetést, stratégiát fontosabbak, érdemes tenni a közössémegfogalmazni, azzal a sporthasonlattal gért, hogy alárendelem magamat valamilyen célnak, ami nem közvetlenül az szoktam elmagyarázni, hogy ez egy kicsit olyan, mint amikor egy csapat tagén célom.

— A közösséget említette, ön mi- jai felhúzzák a mezt. Ez fejezi ki azt, hogy ugyanabba a közösségbe tartolyen csapattal sportol?

— A mi csapatunk egy nagyon régi zunk, egy a célunk.

— Az embernek nem mindig van baráti körre épül. A csapattagok többsékedve elmenni edzésre, ilyenkor migével több mint tíz éve játszunk együtt, vel tudja motiválni magát? de van, akivel már 20 éve. Többször fel— Nem emlékszem ilyen esetre, merült, hogy munka és család mellett amikor ne lett volna kedvem edzésre tudjuk-e csinálni, és ha valaki idôszakomenni!

Azt gondolom, ha az ember kösan abba is hagyja, mert az élete másfezösségben sportol, akkor egy kicsit könlé viszi, egy idô után visszatér. Hiányzik nyebb, mert ha a többiek is mennek, akneki a közösség, a mozgás, a jó hangukor nekem is mennem kell, hiszen néllatú edzések, mérkôzések. külem nincs meg a csapat, ez pedig ha— Mégis, miként tud heti öt órát talmas húzóerôt jelent.

Míg az egyéni mozgásra szánni, hiszen cégvezetôként sportoknál biztos nehezebb motiválni az ön naptárja is tele van feladatokkal?

— Muszáj egyensúlyban tartani a saját magunkat, például, hogy elindulmunkát és a magánéletet, utóbbiba a junk futni. A tenisznél is ott az ellenfél, családon kívül beletartozik a hobbi és a akivel megbeszéltük az idôpontot, és sport is, mert ha hosszútávon elbillen a nélkülem nem tud játszani. Ha megígémérleg nyelve valamelyik irányba, ak- rem másnak, hogy jövök, akkor bizony K.T. kor nem lesz boldog az ember. Idônként ott kell lenni!

Sport és gazdaság Zalay Buda, ITSH Pécs, a

„A sportnak pozitív hatása van a pszichére, az egora, az érzelmi intelligenciára” Balogh Judittal, Magyarország egyik legjobb nôi kosárlabdázójával hallott egyszer egy rádióbeszélgetést az IT Services Hungary pécsi szolgáltatóközpontjának vezetôje, amit igaznak érzett önmagára és szülôként gyermekei sportolására nézve is. Az élsportoló azt mondta, hogy ha a fizikai korlátainkat feszegetve kell elérni egy célt, ami nem közvetlenül a saját célunk, hanem egy közösségé, egy csapaté, az nagyon sok mindenre megtanít bennünket. Zalay Buda számára nagyon fontos volt ez a gondolat, és ugyan nem ennek hatására kezdett rendszeresen sportolni, mégis a csapatsportban, ezen belül is a kosárlabdában találta meg önmagát. Évtizedek óta ugyanazzal a társasággal dobálja a labdát, emellett a tenisz is bekerült a naptárjába.

— Hetente kétszer kosárlabdázom, a Baranya megyei bajnokságban játszom a csapatommal, a Mecsek Sportegyesülettel. Emellett heti két alkalommal teniszezem is – foglalja össze a cégvezetô, mennyit mozog egy héten. — Általános iskolás korom óta ûzöm ezt a sportot, és gyerekkori álmom volt, hogy profi kosaras leszek. Bár tizennyolc évesen még az elsô osztályban is néha pályára kerültem, nem voltam elég jó az élsporthoz, de a sport és a sportág szeretete azóta is töretlenül megmaradt. A családunkban egyébként sokan kosárlabdáznak, a gyermekeim is nagyon komolyan ûzik már ezt a sportot.

— Ön miért sportol?

— A sportnak pozitív hatása van a pszichére, az egora, az érzelmi intelli-

25

26

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis pécsi gasztrokörkép

VIII.

Nem zugbüfé Egy vadidegen lakásában kajázni?

Ráadásul a legalitás határán? Az biztos, hogy izgalmasabban hangzik, mint egy vakrandi vagy egy sima vendéglôs vacsora. Volt is hájp körülöttük évekig, de most úgy tûnik, nagyobb a lakáséttermek füstje, mint a tûzhelyeik lángja, hiszen mégiscsak elég gyorsan kimentek a divatból.

Miért nincsenek már lakáséttermek Pécsen?

Nem csak az a tanulságos, ami van, valaminek a hiánya éppen olyan, vagy még beszédesebb is lehet. Az is érdekességeket árul el egy város vagy ország gasztrokultúrájáról, ami volt, de valamiért már elveszett. A sor Pécsen is hosszú lenne, és nem mindegyik veszteség fáj, de van, aminek kifejezetten örülök. És bôven akad, ami hiányzik. Nagyon is. Nem kezdem sorolni, de a 2012-ben bezárt Csillag Vendéglô rántott sertésmája biztosan ezek közé tartozik. Persze, egy hely megszûnése még nem trend, viszont egy mûfaj tündöklése(?) és bukása(?) már érdekes összefüggésekre mutathat rá.

A magyarországi gasztroforradalom szerencsére nem csak abban nyilvánul meg, hogy egyre több étterem zárkózik fel a kor követelményeihez. Lehet, talán inkább a másik oldalról, a fogyasztók felôl érkeztek az elsô jelek. Az olyanok, hogy mégiscsak valami másra lenne igény, mint amit általában kaptunk. Ez volt tetten érhetô a gasztroblogok, receptmegosztó oldalak számában és a fôzôs tévémûsorok népszerûségének szárnyalásában is. És valószínûleg ennek az igénynek egy kivetülése volt a lakásétterem-divat is.

Kritikus tömegnek nem nevezném a megszólított közönséget, de azért ma

már nem nagyon kell magyarázni, mirôl is van szó. (Csak mellékesen jegyzem meg, a koncepció celebes, külföldi licencre épülô tévés változatai is szép sikereket könyvelhettek el.) A lényeg, hogy a 2010-es évek környékén egyre többen gondolták úgy, tudnak valamit olyat nyújtani, amit mások éttermekben nem kaphatnak meg. A lakáséttermek üzemeltetôi elsôsorban nem haszonszerzésbôl kezdtek el másokra fôzni (persze voltak kivételek), hanem önmegvalósításként. Olyanok vágtak bele, akik a fôzésre, mint örömforrásra tekintettek, tekintenek. És, akik vendéglátóként is bizonyítani szerettek volna.

Ezekbôl a motivációkból az is látszik, hogy jó esetben egy sima rántott húsnál és fapofás szerviznél azért többel készültek és többet vállaltak a mûkedvelô házigazdák.

Az estek szervezése, lebonyolítása is hozzátett az élményhez, mivel félig-

meddig titokban nyilvános eseményt összehozni nem kis kihívás. Jó, a múltban, Facebook nélkül is csak sikerült, de azért ennek is van némi romantikája.

Pedig a szabályozás viszonylag egyszerû, sokkal enyhébb, mint egy vendéglátóhely esetében. Sôt, meglepô módon, de a hatóság is gyorsan reagált a trendre: a Nébih kiskátét adott ki a lakáséttermek üzemeltetôinek. Nem mondom, hogy ez vette el a dolog varázsát, de talán ez is hozzájárult.

De, ha már szabályok: a legalitás és lakáséttermek kereteit még a napi menüt kínáló vagy éppen a napi menüt házhoz szállító ügyeskedôk is feszegették.

Megint csak zárójelben jegyezném meg, néhány hónapig egy kizárólag a tágabb baráti körnek szállító ismerôstôl kaptuk az ebédet és hát azóta sem volt olyan árérték arányú és változatos napi menükben részem. Persze a számla- és áfa-nélküli szolgáltatás nem a minôség és megbízhatóság legfontosabb ismertetôjegye, de ebben a konkrét esetben az állam kivételével tényleg mindenki jól járt. Viszont a modell korlátai miatt sajnos nem volt hosszú életû a dolog, pedig az ilyesmi valamelyest legálisabbá (?) tételére is indult sztártáp...

Ugyanakkor van még egy-két utolsó fecske, de ezek már nem is annyira lakáséttermek, inkább a közösségi élményre építô szolgáltatók, akik inkább csak a szabályozás miatt választották ezt az egyszerûbb formát. Vagy, mert inkább ezzel az extra szolgáltatással is a kultúraközvetítésre koncentrálnak.

Mindenesetre a trendek jönnek és mennek, néhány évvel, évtizeddel késôbb újratupírozva visszatérnek, így kár lenne még siratni a lakásétterem mûfaját.

Gûth Ervin

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÓ HELY

27

Többet kellene a termelôknek és a vendéglátósoknak kommunikálni Az éppen felújítás alatt álló Jókai tér elôremutató gasztronómiai központ lett Pécs belvárosában, és ezt a profilt erôsíti a tavaly nyáron megnyitott Blöff Bisztró is. A vendéglátóhely koncepciójáról és az aktuális kihívásokról az étterem egyik üzemeltetôjével és séfjével KLEPACH IVÁN-nal beszélgettünk.

— Hogyan indult a bisztró története?

— Üzlettársammal, barátommal Mertlik Lászlóval évekig dolgoztunk az Áfiumban, de amikor az új tulajjal nem találtuk meg az összhangot, saját helyet nyitottunk a Színház téren. A Blöff számunkra kedvezô idôszakban nyitott, de konyhával nem tudtuk bôvíteni.

Viszont a nyári kitelepüléseink során készítettünk ételeket és gyakorlatilag ennek az állandósulása, vagy inkább kibôvítése a Blöff Bisztró.

— Pontosan mi a koncepció?

— Az utóbbi években több vendéglátóhely sörözô, kávézó, borozó nyitott viszont vendég nem lett több, így bôvíteni szerettünk volna a profilunkon. Hosszas keresgélés és elôkészítés után nyitottunk meg. A friss tengeri hal a kezdettôl fontos szerepet játszott, nem annyira tartottunk a magyarok híresen gyér halfogyasztásától. Igenis létezik az ilyen ételeket igénylô réteg. Persze fontos volt, hogy maximum 30 fôs legyen a hely, mert azért valóban egy szûk rétegrôl beszélünk.

Emellett a külföldi egyetemisták is igénylik ezt a vendéglátást, ez is látszik a forgalmunkon. Fontos a megújulás, a folyamatos újítás lehetôsége, így most tematikus hetek mellet, gyakorlatilag egy-két havonta megújul az étlapunk.

— Milyen problémákkal szembesültetek?

— A megfelelô üzlethelyiség megtalálása sem volt egyszerû, a belvárosban általában nagyon kicsik a konyhák és az átalakításuk is akadályokba ütközik. De a bérleti díj kapcsán végül meg tudtunk egyezni a városi vagyonkezelôvel. A munkaerôhiánnyal nekünk is meg kell küzdenünk, volt olyan álláshirdetésünk, amire konkrétan senki nem jelentkezett. Nem tudunk a nyugat-európai bérekkel versenyezni, ahhoz nyugateurópai árakon kellene adnunk az ételeket.

— Milyen trendeket látsz a helyi gasztronómiában?

— Egy kicsit magam ellen is beszélek, mert a tengeri hal sosem lesz helyi termék, de egyértelmû, hogy ezeknek jött el az ideje. Persze mi is próbálunk folyamatosan környékbeli beszállítókat keresni például zöldségek, húsok tekintetében, és a sajtot már eleve így szerezzük be. De nem könnyû az állandó

mennyiséget és minôséget megtalálni. Többet kellene kommunikálni a termelôknek a vendéglátóhelyekkel és viszont.

— Mit hiányolsz a város kínálatából?

— Egy jó magyaros helynek örülnék a belvárosban. Nálunk is elôfordulnak magyaros ételek, de csak ajánlatban. Persze egy-két fogást lehetne innen-onnan ajánlani, de látszik, hogy a turisták természetesen keresik a magyarosat.

Gûth E.

28

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

A biztonságos kommunikáció

Az üzleti életben az egyeztetések személyesen intézhetôk kényelmesen, hiszen így lehet a legbiztonságosabban megbeszélni a körülményeket. Az adat- és információszivárgás bármely cég számára komoly problémát jelenthet, azonban számtalan olyan speciális, bizalomra és diszkrécióra épülô szakma van, ahol nem engedhetô meg, hogy az ügyfelekkel történô beszélgetések tartalmáról az érintetteken kívül más is tudjon. Példának okáért az ügyvédek, orvosok vagy banki szakemberekkel szemben jogos elvárás, hogy a titoktartás a lehetô legjobb módszerekkel valósuljon meg.

Egy idô elôtt nyilvánosságra kerülô üzleti lépés, tárgyalás tartalma hatalmas károkat okozhat a – fent említetteken túl – bármelyik szektorban dolgozó cég életében, ezért fontos, hogy védett csatornán történjen a kommunikáció. Sok olyan üzleti megbeszélés van, amihez nem feltétlenül szükséges a személyes jelenlét miatt akár több száz kilométert utazni; Ezek számát a modern technika eszközeivel már könnyen mérsékelni lehet.

Nyilvánvalóan nem váltható ki minden személyes egyeztetés, de piaci tapasztalatok alapján az ilyen megbeszélések jelentôs része megoldható lenne telefonon vagy telefonkonferencián keresztül is. Az egyetlen probléma ezzel az, hogy a telefonhálózat semmiképp nem sorolható a biztonságos csatornák közé.

Az ipari kémkedés rendkívül fejlett eszközökkel dolgozik, egy szimpla mobiltelefonos hívás számtalan módon lehallgatható, valamint sajnos a legnépszerûbb okostelefonos alkalmazások sem nyújtanak biztonságos csatornát a felhasználóik számára.

A fejlett kriptográfiának köszönhetôen lehetôség van arra, hogy a felhasználók biztonságos csatornán olyan módon beszélhessenek egymással, vagy válthassanak

Az információbiztonsággal kapcsolatos beszélgetések, cikkek során jellemzôen az adatok védelme, biztonságos tárolása és kezelése a leghangsúlyosabb terület.

De emellett legalább annyira fontos a kommunikáció biztonsága is. Ez a két terület szorosan kapcsolódik, és egy hatékony cég esetén az egyik ritkán valósulhat meg a másik nélkül. üzenetet, hogy azt lehetetlen legyen lehallgatni. A szolgáltatók egy része – így a Crosssec Solutions is – felismerte azt, hogy az ügyfeleik maximális védelme csak akkor garantálható, ha a kommunikációban résztvevôkön kívül senki másnak nincs lehetôsége belehallgatni vagy belelátni.

Ez a kliens-oldali titkosítással érhetô el, ami azt jelenti, hogy minden adat (legyen az szöveges üzenet vagy élôbeszéd) a felhasználó készülékén kerül titkosításra, majd azt csak a fogadó fél oldhatja fel. Ezzel a módszerrel kizárható az, hogy az információ kiszivárogjon, hiszen még ha valamilyen módon sikerülne is elfogni a hálózaton utazó adatokat, azok értelmezhetetlen kódolt adattömeget jelentenek egy harmadik – az adott beszélgetésben nem résztvevô – fél számára.

Mivel a végpontok közti titkosítás során még a szolgáltató számára is lehetetlen a titkosított információ értelmezése, az ilyen biztonságos kommunikációt kínáló alkalmazások használatával a felhasználók valóban bizalmasan beszélhetnek és válthatnak üzenetet egymással.

A Crosssec Solutions pécsi fejlesztôközpontjában azon dolgozunk, hogy a magyar piacon is széles körben elérhetôvé tegyük a biztonságos kommunikációt az érdeklôdôk számára. A hamarosan megjelenô Crosssec Phone alkalmazás segítségével több rétegû, katonai szintû kliens-oldali titkosítással nyújtunk megoldást a problémára már a KKV szektor számára is.

A phone.crosssec.com oldalon valós idôben követhetô az alkalmazás állapota, valamint az olvasók bepillanthatnak a fejlesztés kulisszái mögé.

Crosssec Solutions

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

FÓKUSZBAN AZ UNIÓ Vállalkozók Európai Parlamentje 2016 Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) a nemzeti kereskedelmi és iparkamarákkal együttmûködésben 2016. október 13-án negyedik alkalommal rendezte meg a Vállalkozók Európai Parlamentje (European Parliament of Enterprises) elnevezésû rendezvényt Brüsszelben.

●

● ●

●

A parlamenti képviselôk helyén a vállalkozók szavazhattak az üzleti szférát érintô olyan aktuális európai uniós kérdésekrôl, mint a nemzetközi kereskedelem, a belsô piac, a fenntartható gazdaság és szakképzés.

A nagyszabású rendezvényen 45 ország több mint 700 vállalkozója gyûlt össze. Magyarországot 16 vállalkozóból álló delegáció képviselte az Európai Parlament plenáris üléstermében. „Eljött a vállalkozók ideje! Az üzleti szféra végre megmutathatja, hogy képes megoldásokat javasolni a világ olyan jelenlegi kihívásaira, mint a globalizáció, a munkanélküliség, a tisztességtelen verseny és éghajlatváltozás” – ezek voltak Richard Weber, az Eurochambres elnökének nyitószavai.

A vállalkozók számos kérdésben egyértelmûen, több mint 85 százalékos arányban gondolták úgy, hogy ● több beleszólást kívánnak ● az EU kereskedelem politikájába, valamint felhívják az uniós döntéshozók figyelmét arra, hogy a CETA és TTIP tárgyalások jelentôs kihatással lehetnek a vállalkozások versenyképességére, ezért hatékony EU fellépésre van szükség, ● a vállalkozók nincsenek tisztában azzal, hogy az uniós kereskedelmi egyezmények milyen valós és konkrét következményekkel járnak az uniós cégek számára, ● a vállalkozói készségek átadását minden oktatási programnak tartalmaznia kell, ● a belsô piacon belüli kereskedelmet jelentôsen akadályozza az, hogy a szabályozás nem minden esetben kellôen világos,

a „Körkörös gazdaság” uniós kezdeményezésben lefektetett javaslatok egyértelmûen elônyösek az EU gazdasága számára, jelentôsen növekszik a kereslet a „zöld termékek” iránt, a nemzeti kormányok nem tesznek eleget a késedelmes fizetések problémájának megoldása érdekében, a vállalkozásukban helyet adnának egy migránsnak a tanulószerzôdéses képzés keretében.

Az európai uniós intézményekbôl Antonio Tajani (Európai Parlament alelnöke), Jyrki Katainen (Európai Bizottság alelnöke) és a szlovák EU soros elnökséget képviselô Ivan Korcok fejezte ki elkötelezôdését arra, hogy a vállalkozói szféra igényeit a lehetô legnagyobb mértékben veszik figyelembe az uniós jogalkotás során.

Az Eurochambres természetesen a döntéshozók sarkában jár majd, hogy megbizonyosodjon az ígéret betartásáról, valamint mindent megtesz annak érdekében, hogy a vállalkozók hangja az eseményt követôen is még sokáig visszhangozzon az uniós intézményekben és még azon is túl.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kétnapos programot szervezett a rendezvényhez kapcsolódóan, melynek során a vállalkozók

látogatást tettek Magyarország EU melletti Állandó Képviseletére, ahol egy kerekasztal-beszélgetés során tájékozódhattak az uniós folyó ügyekrôl. Dr. Stelbaczky Tibor nagykövet, Gergely Balázs Martens diplomata, Bajnóczi Mihály, versenyképességért felelôs szakdiplomata és Bender Szonja, külgazdasági attasé (Magyarország Belgiumi nagykövetsége) fogadta a delegációt.

A szavazatokat összefoglaló táblázat: http://www.eurochambres.eu/content/default.as p?PageID=1&DocID=7523 További információk a Vállalkozók Európai Parlamentjérôl: http://www.parliament-of enterprises.eu/index.php Forrás: MKIK EU Hírlevél

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

30

VÁLLALKOZÁS A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

A reziliencia fejlesztése Ahogy azt múlt havi írásomban bemutattam, reziliencián az élet kihívásaihoz való pozitív alkalmazkodó képességet értjük. A fizikai és mérnöki tudományok a stresszel szembeni megküzdô képességnek tartják a rezilienciát. E két tudomány álláspontja szerint aki reziliens, az olyan, mint egy rugó: bármit lehet vele tenni, a végén, mikor elengedik, visszaáll alaphelyzetébe. A reziliencia fogalmába beletartoznak a leghatásosabb egészségóvó, jó közérzetet biztosító és önsegítô-megküzdési módok, vagyis: a humor képessége, erkölcsi érzék, belátás, elviselés, függetlenség, kezdeményezés, kapcsolatépítés és kreativitás. A reziliencia képesség arra, hogy kreatívan oldjuk meg a környezetünkbôl fakadóan minket érô akár negatív, szélsôséges eseményeket. Egy trauma vagy sokk hatására kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a régi bevált módszereinkkel, tapasztalatunkkal

Vállalkozói sarok

!

már nem tudjuk megoldani az új állapotot.

Ilyenkor az, aki reziliens személy, akár tudatosan vagy tudat alatt elô tudja hozni azt a képességét, amellyel az új körülmények között is képes helytállni. A reziliens személy magasabb szintre bír lépni, a váratlan körülmények megoldásának stratégiájában fejlôdésre fordítja azt, amit más nem tudna elviselni.

A reziliencia fejlesztése azért fontos, hisz segít felkészülni olyan helyzetekre, ahol a régi módszereink, berögzült mintáink már nem mûködnek. Ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a reziliencia faktorokat, számításba kell venni a következôket: — Megbékélés a múlttal: aki nem tud túllépni a múltbeli negatív tapasztalatokon, annak nem lesz energiája ahhoz, hogy egy érzelmileg stabil, reziliens életet éljen. A múlttal való megbékélés nem csak a negatív események elfogadását jelenti, hanem azt is, hogy figyeljünk fel a múltban elért sikereinkre.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Reális optimizmus: az optimizmus növelhetô azzal, ha észre tudjuk venni mindennapjaink apró jeleit, képesek vagyunk a pillanatot megélni, és flowélményeket behozni az életünkbe. Minél optimistábban állunk a dolgokhoz, annál jobban meg tudunk birkózni a nehézségekkel és küzdôképesek tudunk maradni még hosszútávon is. A humor és a nevetés azért fontos, mert tartalmazza a pozitív eredményre esélyes belsô, lelki, tehát érzelemközpontú megküzdési lehetôségeket.

— Megoldás-központú gondolkodás: a reziliens személyek meg tudják oldani azokat a helyzeteket, melyeket az élettôl kapnak. Az életet kihívásnak tekintik, minden adott helyzetre megoldást keresnek.

— Egészséges önértékelés és önbizalom: a reziliencia kifejlesztéséhez leginkább belsô motivációra van szükség, ami nem függ a külsô környezettôl.

Nehéz helyzetben fontos felismerni az érzelmek intenzitását. A nehéz helyzetek beépülnek a saját személyes történetünkbe.

Ez át is formál bennünket. A váratlan kihívások teszik próbára a rezilienciánkat, hisz ez alapvetôen az érzelmekrôl szól.

Fontos megfigyelni, hogy hogyan tudjuk a szerepeinket új helyzetben változtatni és ahhoz belül rezonálni!

Megoldás a munkaerô hiányra: találjuk meg a legjobb munkaerôt!

Egyre többször hallunk olyan híreket, amelyek szerint a vállalkozások fejlôdésének egyik gátja a munkaerôhiány. Nincs elegendô képzett munkaerô, a jól képzett munkatársakat egymástól csábítják el a munkaadók. Ennek ellenére az álláshirdetések többsége ma is sablonos, semmitmondó.

Ha egy lehetséges munkavállaló több lehetôség közül választhat, akkor elsô körben az álláshirdetés alapján alkot képet a leendô munkaadójáról. A munkahelyet ugyanúgy el kell adni Neki, mint bármilyen más terméket. Vonzóvá, érdekessé kell tenni a meghirdetett állást.

Milyen egy jó álláshirdetés? ● Tükrözi a munkaadó szellemiségét. ● Illeszkedik a munkakörhöz: egy kreatív hirdetés például maga is legyen kreatív. ● Vonzó, érdekes, felkelti a figyelmet és ugyanúgy eladja az állást a legjobb érdeklôdôknek, mint egy jó reklám a terméket.

Mit eredményez egy jól összeállított álláshirdetés? ● Jobb képességû emberek jelentkeznek, közülük jobb képességû munkatársat lehet kiválasztani. ● Többen jelentkeznek, nagyobb merítésbôl lehet választani. ● Végeredményként jobb munkatársakkal jobban, hatékonyabban lehet mûködni. Végsô soron egy jó hirdetés több bevételt, nagyobb nyereséget.

A hirdetés csupán az elsô lépés. A felvételi beszélgetés során a korábban kialakított kép tovább finomodik mindkét félben. A jól feltett kérdésekbôl, válaszokból meglepôen sok hasznos, fontos információt szûrhet le mindkét fél.

Természetesen a hirdetés, beszélgetés csak a kezdet, a lényeg a felvétel után következik. A jó hirdetés mögött valóban megfelelô munkának, kihívásnak, feladatnak és feltételeknek kell lennie, hogy a legjobb képességû munkatársakat meg is lehessen tartani. A jó munkahelyhez a munkavállaló is ragaszkodik, nehezen csábítható el. Ezzel pedig hosszú távon mindkét fél csak nyerhet.

Harman Tibor coach, üzleti edzô

Dél-Dunántúli Gazdaság

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

Szakképzési Díj 2017 Kiemelkedô projektje, kezdeményezése van, melyek jelentôs mértékben és példamutató módon segíti elô a gyakorlatorientált szakképzést Magyarországon?

Legyen Ön 2017 nyertese!

A díjra magyarországi székhelyû vállalatok, közintézmények, iskolák, civil szervezetek, vagy akár magánszemélyek is pályázhatnak még folyamatban lévô vagy mostanában lezárult projektekkel, vagy kezdeményezésekkel.

2013-ban hozta létre a Szakképzési Díjat a DUIHK (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara) azzal a céllal, hogy ösztönözze a magyarországi szakképzési rendszer fejlesztését.

A díj egyúttal ösztönözni kívánja a vállalatokat, hogy vállaljanak szerepet a szakképzés rendszerében, mert e képzés révén kölcsönösen elônyös módon kapcsolható össze a társadalmi felelôsségvállalás a gazdasági elônyökkel.

E célok elérése érdekében a DUIHK Szakképzési Díja ● ösztönözni kívánja a vállalatokat – nem csak a DUIHK tagjait –, hogy kezdeményezzenek és valósítsanak meg szakképzési projekteket, ● bátorítani kívánja az érintetteket, hogy tapasztalataikat másokkal is megosszák és szélesebb körben megismertessék, illetve ● kommunikációs csatornát kíván biztosítani a példaértékû eredmények és kezdeményezések népszerûsítésére.

A Szakképzési Díj fôvédnöke: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Pályázatokat 2016. 12. 15-ig lehet benyújtani három kategóriákban:

2013 Szabó Berta, Dr. Hüse István, Jakabucz Ildikó

31

SZAKKÉPZÉS

Motiváció E kategóriában olyan projektek indulhatnak, melyek a szakképzés társadalmi elismerésének növelését mozdítják elô, kiemelve e képzési forma hosszú távú elônyeit mind a tanulók, mind a vállalatok, illetve a társadalom szempontjából.

Kooperáció E kategóriában azon projektek pályázhatnak, melyek keretében a szakképzés különbözô szereplôi példaértékû együttmûködést alakítanak ki, javítva ezzel a képzés minôségét és hatékonyságát.

Innováció E kategóriában azon kezdeményezések és megoldások versenyezhetnek, melyek új módszerekkel, eljárásokkal és eszközökkel gazdagítják a szakképzést, hozzájárulva a képzési eredmények javításához.

A pályázattal kapcsolatos fôbb tudnivalókat, a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat megtalálja a szakkepzesidij.hu honlapon.

A díjjal és a jelentkezéssel kapcsolatos további információ: 06 1 345 7604, E-mail: szemadam@ahkungarn.hu Az elmúlt három évben beérkezett számos színvonalas pályázat azt bizonyítja, hogy sok vállalat, iskola és egyéb szervezet már felismerte a gyakorlatorientált, duális jellegû képzés jelentôségét és pozitív hatásait, illetve tervezi, vagy már meg is tette efelé az elsô lépéseket.

Korábbi évek baranyai nyertesei: 2016 Motiváció kategóriában I. helyezés: Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., a DélDunántúli Gépipari Klaszter tagja Pályázat címe: Ez a Te pályád! – Pályaorientációs Nyílt nap a Hauni Hungaria Kft.-nél.

2014 Kooperáció kategóriában I. helyezés: Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Pécs Pályázat címe: „ELEMÉR projektElkötelezôdés-Együttmûködés-Értékteremtés”.

2013 Innováció kategóriában „Jelölt” minôsítés: Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Pécs Pályázat címe: A DDGK képzésfejlesztési stratégiája.

Korábbi évek baranyai nyertesei 2014 Klaus Riedel, Varga Mihály, Dr. Hüse István, Csirke Balázs

2016 Dr. Parragh László, Salamonné Maráczi Erika

32

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Mühl Gyula – Kia Niro EX A Mühl Fogászati Centrum ügyvezetôje a Pappas Auto Pécs legújabb Kia modelljét, a Niro hibridet próbálta ki.

— Mennyire árulkodik az autó külseje a különleges hajtásláncról?

— Egyáltalán nem látszik a Niró-n, hogy hibridhajtású. Ez egy divatos szabadidôautó, ami némi túlzással bármelyik márka palettájába illeszkedhetne, ha lekerülnének róla a Kiára jellemzô márkajegyek. Ezek egyébként nagyon mutatósak, szépek az elsô lámpák, formás a hûtômaszk. Tetszik a különleges kialakítású hûtôrács, de leginkább a hátsó rész fogott meg. Végre egy olyan autó, amelynek a hátfalán sem fogyott el a tervezô lendülete.

— A mérete alapján nehéz kategorizálni az autót, kicsit SUV, kicsit emelt hasmagasságú kombi.

— Szimpatikusak az arányai, és nem is volt rossz gondolat ekkora autót tervezni. A próbaút után látom igazán az elônyeit, nem esetlen a városban, nem kellemetlenül nagy parkoláskor, ugyanakkor belül bôséges teret kínál.

— Az utastér is rejtegeti, hogy nem egy hagyományos meghajtású autóról van szó?

— A fényes betétek az ajtókon és a váltókar mellett egészen egyediek, és persze a mûszeregység sem a megszokott kialakítású. A gyújtás ráadása után már egyértelmû, hogy nem egy automataváltós benzinesben ülünk, mert nem történik semmi, mindössze a kijelzôk mutatják, hogy menetkész az autó.

— Elindulás után pedig egyértelmû lesz, hogy nem csak a benzinmotor hajtja a Niró-t. Az autó egyik legnagyobb erénye, hogy hibridnek épült, így nem egy meglévô alapba kellett implementálni a hajtást, hanem szabadon gondolkodhattak a tervezôk. Sikerült olyan hajtásláncot konstruálni, ami nem kíván kompromisszumot?

— Az egyetlen kompromisszumot az jelenti, hogy a sofôrnek oda kell figyelnie, hogy ne az energiaáramlás állapotát mutató kijelzôt nézze, mert lenyûgözô, ahogy a rendszer zsonglôrködik a benzines és az elektromos hajtás kombinálásával. A viccet félretéve, valóban sikerült egy olyan megoldást kifejleszteni, ami tökéletesen mûködik. Nagy szerepe van ebben a váltónak, ami nem fokozatmentes automata, hanem duplakuplungos váltó, így pontosan úgy viselkedik a kocsi, mint egy villámgyors automatával szerelt hagyományos benzines. Persze van pár fontos különbség.

Az egyik a hatalmas nyomaték, mert a Niro dízeles erôvel tud meglendülni.

Másik fontos elônye ennek a hajtásnak, hogy meglepôen csendes a Niro, nemcsak arra gondolok, hogy a lámpánál állva leáll az 1.6-os benzinmotor, és né-

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság ma csendben képes elektromos hajtással elindulni, hanem az is meggyôzô, hogy mennyire halk akkor is, ha üzemel a belsôégésû motor.

— A legfontosabb hibrid tulajdonság az alacsony fogyasztás. Mennyire takarékos a Niro?

— Nem lehet rá panasz, hasonlóan a nyomatékhoz, ezen a téren is dízeles erényeket mutat. A legjobb, hogy ott a leginkább takarékos, ahol a többi autó sokat fogyaszt, a városban. Persze ez a takarékosság nem csak üzemanyag literekben mérhetô, például fékbetétek is kevésbé fogynak. A fék egyébként érdekesen mûködik, az energiavisszanyerés miatt sokkal hatásosabban lassít, mint a hagyományos rendszerek. Összességében a takarékosságnak van egy ma már kiemelten fontos hozadéka, kiemelten környezetbarát a Niro, és épp ott szennyez legkevésbé ahol élük, a városokban.

— Ön sok idôt tölt autóban, utazóautóként milyen a Niro?

— Kényelmes. Bôségesen elegendô a tér elöl, ennek fényében pedig meglepôen tágas hátul. Az ülések nagyszerûek, és kiemelném, hogy a beszállás is könnyû. Én egy nagy dízel kombit használok, ott szinte le kell ülni a padlóra, a Niro viszont nem kíván tornamutatványokat a vezetôtôl.

33

AUTÓTESZT

Valóban sokat autózok, a cég megrendeléseinek teljesítései, a tárgyalások és az általános ügyintézés miatt rengeteg idôt töltök autóban. Fôleg Baranya megyét járom, és a fôutakat elhagyva áldás lenne egy ilyen emelt hasmagasságú autó. A futómû is jól sikerült, gondolom a hátsó ülések alatt elhelyezett akkumulátorok is sokat javítanak a menettulajdonságokon.

— A Niroban szinte minden modern elektronikus kiegészítô elérhetô. Melyik az, ami önnek fontos egy autóban?

— A klasszikus klíma, elektromos ablakemelôk, és légzsákok mellett a tolatóradart, illetve itt a tolatókamerát mindenképpen fontosnak tartom. Nagyon praktikus az automata parkolósegéd is, és a távolságtartó tempomat is hasznos, utóbbi fôleg autópályán teszi nagyon kényelmessé a vezetést. Az automata vészfékrendszer és a hasonló biztonsági asszisztensek hasznosságát sem kérdôjelezném meg, jól mutatja a Kia rangját, hogy mindegyik elérhetô a Nirohoz is. Dícséretes figyelmesség a Kiától, hogy a két elsô ülés mellett a hátsók is fûthetôk, és a kormányfûtés is figyelemreméltó szolgáltatás. A mobiltelefon csatlakoztathatósága is egyre magasabb szintû, itt már túlléptek az egyszerû kihangosítón, szinte az autó rendszerébe integrálható a telefon.

— A kocsi vételárát több szempontból is lehet vizsgálni, a hibridek

közt, a crossoverek közt, vagy a teljes piacot figyelembe véve is elemezhetô az ár. Ön melyik szempont szerint értékelné?

— Nem ismerem a konkurens modellek árazását, de a tesztautó árcéduláját értékarányosnak gondolom. A Niro minden tekintetben nagyon meggyôzô, egészen széles az a kör aki számára jó választásnak gondolom. Azt tudom a Kiákról, hogy nagyon hosszú a garanciaidejük, ez bizalmat ébreszt, és egyértelmûen értéknövelô. Számomra az is fontos, hogy a Pappas Autó a MercedesBenz mellett ezt a márkát forgalmazza, és ez is garancia a minôségre.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1580 cm3 Maximális teljesítmény: 141 LE 5700/min Maximális nyomaték: 265 Nm 1000-2400/min Csomagtartóméret: 427 l Maximális sebesség: 162 km/h Átlagfogyasztás: 3,8 l Alapár (LX akciós ár): 6.999.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (LX alapkivitel): elsôfüggöny- és oldallégzsákok, ESP, ABS, visszagurulásgátló, lejtmenetvezérlô, sávtartó asszisztens, elektromos ablakemelôk elöl-hátul, rádió CD/MP3 lejátszóval USB csatlakozóval, automata légkondicionáló, tempomat, könnyûfém keréktárcsa, fedélzeti számítógép, 7év vagy 150 000 kilométer tel-

jes körû garancia

34

VÁLLALKOZÁS

Vállalkozz digitálisan!

Dél-Dunántúli Gazdaság

Információs n apok

A hazai kkv-k jelentôs lemaradásban vannak a digitális eszközök használatában európai versenytársaikkal szemben. A Modern Vállalkozások Programjának célja, hogy olyan szemléletformáló tevékenységet végezzen, amelynek eredményeként a kkv-k megszabadulnak az informatikai eszközökkel szembeni fenntartásaiktól, meggyôzôdhetnek arról, hogy a vállalkozás életében a korszerû eszközök bevezetése a gazdaságosabb mûködést szolgálja, és ezáltal ledolgozzák a digitalizáció területén lévô hátrányukat, fokozzák versenyképességüket.

Továbbá segítséget kapjanak ahhoz, hogy milyen pályázati források bevonásával tudnak elindulni a fejlôdés irányába. A projekt által nyújtott kedvezményekrôl és lehetôségekrôl adnak tájékoztatást a kamara által szervezett információs napok, amelyek a megyében a vállalkozások számára szervezett 6 rendezvénybôl álló sorozat állomásai. A rendezvény közvetlen kapcsolatépítési lehetôséget is biztosít az érdeklôdôk számára.

Szigetváron november 23-án, Siklóson november 30-án kerül sor a rendezvényre.

Jelentkezés: www.vallalkozzdigitalisan.hu.

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

HIRDETÉS

Újdonságok a Széchenyi Kártya Programban

– a KAVOSZ azonnal reagál a piaci igényekre A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Fórumokon szó lesz arról is, hogy 2016 ôszétôl a vállalkozások már 50 millió forint maximális összegben igényelhetnek Széchenyi Forgóeszközhitelt, a Földmûvelésügyi Minisztérium pedig 2016. októberétôl a kedvezôtlen piaci helyzetben lévô tej-és sertés ágazatokban is biztosítja az Agrár Széchenyi Kártyához kapcsolódó teljes hiteldíj-támogatás igénybevételének a lehetôségét – jelentette be KRISÁN László, a Programot mûködtetô KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

A Széchenyi Kártya Programon belül azok a vállalkozások, amelyek a hosszabb futamidejû Széchenyi Forgóeszközhitel keretében finanszíroznák forgóeszközeik beszerzését, mostantól a korábbi maximum 25 millió forint helyett már 50 millió forint hitelösszegben is igényelhetik ezt a hiteltípust. A hitel rekord-alacsony kamat (jelenleg évi nettó 2,9%) mellett, akár tárgyi biztosíték nélkül is elérhetô.

A kedvezôtlen piaci helyzetben lévô tej- és sertés ágazatok vállalkozóinak a Földmûvelésügyi Minisztérium elérhetôvé tette az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez biztosított kiemelt támogatás lehetôségét. Az állam az érintett tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozó és ezt igazoló agrárvállalkozások számára a 2016. december 31-ig benyújtott hiteligénylések alapján megkötött, maximum 1 éves futamidejû szerzôdésekhez 100%-os kamat-, kezelési költség- és kezességi díjtámogatást, valamint az egyéb költségek (pl.: regisztrációs díj, bírálati díj, értékbecslés költsége, stb.) együttes összegével megegyezô mértékû támogatást biztosít a rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén, ezzel segítve a gazdák nulla költségû finanszírozását az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció keretében. A fentiek szerinti támogatás (tejhasznú tehén és sertés) állategységenként legfeljebb 500 000 forint, összesen legfeljebb 50 millió forint összegû hitelszerzôdéshez vehetô igénybe.

A Széchenyi Kártya Program hiteleirôl részletes tájékoztatást a www.kavosz.hu oldalon, valamint a Pécs-Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Irodáiban kaphatnak.

Széchenyi Kártya Program az MKB Banknál Az MKB Bank újabb komoly lépést tett a mezôgazdaság finanszírozásának irányába, mikor – az agráriumból érke-

zô ügyféligényekre reflektálva – 2016 tavaszán bevezette az Agrár Széchenyi Kártyát. A kedvezményes feltételrendszerû, állami kamat- és kezességidíj-támogatású konstrukcióval a bank szabad felhasználású hitelkeretet biztosít a mezôgazdasági vállalkozásoknak, így az MKB Bank egyike azon kevés pénzintézeteknek, amelyeknél a Széchenyi Kártya Program összes terméke elérhetô.

◆ ◆ ◆

Az agrárvállalkozások számára nyújtott kedvezményes hitelen túl, a ma már klasszikusnak számító finanszírozási megoldások igényelhetôek az MKB-nál a Program keretén belül: ◆ Széchenyi Kártya Folyószámlahitel átmeneti likviditási problémák áthidalására; ◆ Széchenyi Forgóeszközhitel készlet és szolgáltatások finanszírozására Széchenyi Beruházási hitel Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel; Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel

A Programhoz való csatlakozása óta az MKB továbbra is ôrzi domináns piaci pozícióját, különösen a magasabb hitelösszegek tekintetében. Miközben a kártyákra jóváhagyott hitelkeret a szektorban 12%-kal emelkedett az elmúlt egy évben, addig az MKB Banknál 20%-kal nôtt. A pénzintézet által kibocsátott Széchenyi kártyák darabszáma 4%-kal bôvült, míg szektorszinten stagnálás mutatkozott. A 2016-ban kihelyezett volumen tekintetében az MKB Bank 20% körüli piacrésszel a második legnagyobb szereplô.