Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 10. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 10. szám, 2016. december 9. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

ság

gazda

Fortissimo!

Konjunktúra felmérés Baranyában w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

A mestercím egyszerre öröm és teher

A Kamarai Díj kitüntetettjeI: Dr. Kéri István és Kresz Erika

10–11. oldal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Nagy Eszter, Janovics László, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Pécsi siker a Kulináris Olimpián

18–19. oldal

24. oldal

34–35. oldal Autóteszt: Borsiczky István – Mercedes-Benz GLE 500e 4MATIC

4 Váratlanul jó eredményeket hozott a vállalkozások körében októberben végzett konjunktúra felmérés. A megyei összesített mutató közel 14 pontos javulásával a vállalkozások várakozásai olyan szintet értek el, amilyenre utoljára 2002-ben volt példa. A jó eredménnyel közelebb került Baranya az országos szinthez is, az eltérés azonban még így számottevô. A vállalkozások jelenlegi és a következô hat hónapban várható üzleti helyzetébôl készült grafikon is kedvezô változásról tanúskodik. Az üzleti helyzet koordinátái ugyanis 9,5 év után újra a „fellendülés” mezôjében találhatók, azaz Baranya megyében is vége a válságnak. Ezt a megállapítást azonban nem lehet általánosítani. A konjunktúra felmérés adatainak részterületenkénti vizsgálata a sikerek mellett számos területen gondokat, problémákat is feltár. Olyanokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a vállalkozások nagyobb résznek a mûködésére a „romló üzleti klíma” a jellemzô. Számos mûködési feltétel pedig a versenyképesség jövôbeni javulását teszi kétségessé.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Vége a válságnak, Javuló tendenciák a megye gazdaságában Az összesített megyei konjunktúramutató 25,9 pontos értéke tizennégy éves csúcsot jelent, ami jelzi, hogy a vállalkozások helyzete már a 2008–2009-es válságot megelôzô idôszakhoz hasonlít.

Igaz, akkor az országos átlaghoz közeli

eredményekkel számolhattunk. A válság idôszakában a visszaesés mértéke elmaradt más, a fejlettebb iparral rendelkezô térségekétôl, ahogy a válságból való kilábalás is. A 2012-es recesszió elsôsorban az elmaradottabb térségeket, így

1

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

de nem mindenkinek...

Baranya megyét is súlyosabban érintette. A kilábalási folyamat többször megtört, ami a megye leszakadásának növekedéséhez vezetett. Az ôszi eredmények valamennyire ezen a helyzeten változtattak. (1. ábra) A megyei konjunktúra adatok alapján 2011. óta az egyes vállalkozói csoportokra is készülnek összesített mutatók. A vizsgálatban résztvevô vállalkozások három szempont – az értékesítés iránya és összetétele, a foglalkoztatottak száma, valamint az ágazati hovatartozás – szerinti csoportosításával 11 szegmens jött létre. Mivel a felmérésben résztvevôk száma állandóan változik, az egyes részcsoportokba tartozó vállalkozások arányának a módosulása önmagában is nagymértékû változást indukálhat. Az elvégzett számítások szerint az elmúlt három felmérés esetében a vállalkozások értékesítési irányok szerinti, illetve az ágazatok szerinti arányának változása elhanyagolható, 2%-nál kisebb mértékben befolyásolta az eredményeket. A foglalkoztatottak száma sze-

rinti arányok eltérése viszont a konjunktúramutató egy évvel ezelôtti értékéhez viszonyított javulásának 15%-át, az áprilisi összehasonlítás esetében 19%-át idézte elô.

Az értékesítési irányok szerint végzett vizsgálat azt mutatja, hogy az exporttal rendelkezôk várakozásai az elmúlt hat év során mindig jobbak voltak a csak hazai piacon értékesítô társaikénál. A többségében exportpiacon értékesítôk helyzete a 2015-ös és a 2016. áprilisi felméréseket leszámítva mindig kedvezôbb volt az 50% alatti exportarányú cégek adatainál. A helycserét kizárólag az export megrendelések állományának csökkenése okozta. Ebben az idôszakban a hazai piacokon is értékesítôk lehetôségei kedvezôbbek voltak.

Idén októberben azonban a többségében exportálók mutatója több mint 43 pontos javulást követôen elérte a +63 pontot, mely nemcsak a csoport tagjainak eddigi legjobb helyzetét, hanem a valamennyi kritérium szerinti szegmens tagjaihoz viszonyított kedvezôbb pozíciót

5 is jelenti. Az 50% alatti exportaránnyal rendelkezôk mutatója is jelentôsen, közel 18 ponttal javult, +51 pontos értéke szintén kimagasló eredménynek számít.

Az exporttal nem rendelkezôk konjunktúramutatója 5 ponttal javult, értéke azonban még mindig nagyon alacsony (11,8 pont). Mivel az exporttal rendelkezôk együttes számaránya nem éri el a 25%-ot, megállapítható, hogy csak egy szûk vállalkozói réteg helyzete jobb a megyei, de az országos átlagnál is.

A foglalkoztatottak száma szerinti csoportok vizsgálatánál a felmérésben résztvevôk arányának változása mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a nagyvállalkozásokra vonatkozó mutatók a közremûködôk alacsony száma miatt nem reálisak. Egy-egy szélsôséges vélemény az átlagot lényegesen eltérítheti. Az összesített konjunktúramutatónál, mely tulajdonképpen átlagok átlaga, ez kevésbé szembetûnô. Az egyes alkotóelemnél (pl. a gépberuházások várható alakulásánál) egy éven belül akár 180 pontos változás is bekövetkezhetett. (2. ábra) A foglalkoztatottság szerinti csoportok közül a középvállalkozások összesített mutatója emelkedik ki. A 2011–2012-es válság miatti visszaesést

3

6 követô folyamatos javulást csak egy 2015 tavaszi megtorpanás tört meg. A csoport októberi mutatójának +53 pontos értéke alig 10 ponttal marad el a többségében exportpiacokon értékesítôk kimagasló eredményétôl. A kisvállalkozások várakozásai is kedvezôbbek a megyei átlagnál. A mikro vállalkozások pozíciója az elôzô másfél év után újra javult, ennek ellenére a csak hazai piacokon értékesítôknél alacsonyabb mutatóval rendelkeznek. Mivel a konjunktúra felmérésben résztvevô kis-, közép- és nagyvállalkozások aránya nem éri el a 60%-ot, megállapítható, hogy a többség várakozásai jelentôsen elmaradnak az átlagostól. (3. ábra) Kiegyensúlyozottabb az ágazatok szerinti csoportok várakozásai. Az 2014. évi felmérésekkor a legjobb és a leggyengébb ágazat mutatóinak értéke közötti eltérés még 50 ponthoz közelített. Ezzel szemben az októberi különbségek már nem érték el a 24 pontot. Az elmúlt négy felméréskor a kereskedelem és az ipar várakozásai felváltva voltak a magasabbak, az építôipar és a szolgáltatás területén ugyancsak felváltva az alacsonyabbak. A kereskedôk októberi 40,5 pontos, és az ipari vállalkozások 35,6 pontos eredménye meghaladja a megyei átlagot. Az építôipai vállalkozók közel 5 ponttal, a szolgáltatók több mint 9 ponttal szerepelnek az átlag alatt. Mivel e két ágazatban mûködik a konjunktúra felmérésben közremûködôk 66%-át (az építôipar 14%, a szolgáltatás 52%-ot), ebben az összehasonlításban is a hátrányos helyzetûek aránya magasabb. (4. ábra)

CÍMLAPSZTORI A különbözô szempontok szerint képzett 11 csoport közül a mikrovállalkozások, az exportértékesítéssel nem rendelkezôk, a szolgáltatók, valamint az építôipariak összesített konjunktúramutatója marad el jelentôsen a megyei és az országos átlagtól. Különösen alacsony mutatóval rendelkeznek a mikrovállalkozások (9,63 pont) és az exporttal nem rendelkezôk (11,82 pont). E két csoportban a helyzetük javulásával számolók aránya alig haladja meg a pozícióinak romlását vizionálók arányát. A vizsgálatban közremûködô szervezetek csoportjai között e két szegmens részaránya a legmagasabb (74,6%, illetve 81,5%). Sajnos a megyében mûködô gazdasági szervezetek között az arányuk még magasabb. A KSH 2014. év végi adata szerint a Baranya megyei

Dél-Dunántúli Gazdaság mûködô társas vállalkozások 92,9%-a mikrovállalkozás. Az egyéni vállalkozások – akiknek száma közel azonos a társas vállalkozásokéval – ez az arány még magasabb. Így sajnos kijelenthetô, hogy a mûködô vállalkozások döntô többségének várakozásai rosszak, és nem bíznak abban, hogy helyzetük a következô hat hónapban javulni fog.

Hasonló képet láthatunk, ha a megyei összesített mutató alkotóelemeit vizsgáljuk meg. A korábbi évek konjunktúraelemzéseinél már megszokottá vált, hogy az összes megrendelés következô hat hónapra várható alakulásának értéke kimagasló. Az októberi felmérés 70 pontos eredménye az elmúlt 14 év legmagasabb értéke, mely jelzi, hogy egyre kevesebb vállalkozás küzd piaci problémával. Különösen a többségében

5

4

exportálók, a közepes- és nagyvállalatok, valamint a kereskedelmi ágazat képviselôi számolnak rendelésállományuk átlagon felüli növekedésével. Ugyanakkor az építôipari vállalkozások több mint negyedének a következô félévben várhatóan csökken a munkája. Valamivel jobbak, de a megyei átlagnál rosszabbak a mikrovállalkozások, illetve a csak hazai piacon értékesítôk várakozásai is, ahol az érintettek mintegy 20%-a számol piaci helyzetének romlásával. Ennek ismeretében már nem meglepô, hogy a válaszadók 54%-a még mindig a kereslethiányt jelzi a mûködés egyik fô akadályának. (5. ábra)

Dél-Dunántúli Gazdaság Az elmúlt négy felmérés óta alig változtak a vállalkozások gép- és technológia fejlesztési szándékai. A mutató 0 pont körüli értéke szerint az elôzô év azonos idôszakához képest a csökkenô volumenû gépberuházást tervezôk, illetve a növekvô nagyságrenddel számolók száma nagyjából azonos. Eltérnek ettôl az egyes szegmensekhez tartozók szándékai. A mikrovállalkozások (-30 pont), a kizárólag hazai piacon értékesítôk (-20 pont), valamint a szolgáltatást nyújtó vállalkozások (-12 pont) többsége volumencsökkenést jelzett. Ezzel szemben a középvállalkozások 70 pont feletti, illetve az exporttal rendelkezôk 60 pont körüli értéke arra utal, hogy egyre többen képesek a versenyképességük javítására figyelmet és eszközt fordítani. Árnyalja a pozitív képet, hogy a kisvállalkozások, valamint az ipari vállalkozások gépbeszerzési tervei megtorpantak. Októberben mindkét csoport tagjai csökkenô volumenû gépberuházást szándékról számoltak be. A gépbeszerzésekre vonatkozó konjunktúramutatót igazolják a KSH beruházási adatai is. A Baranya megyei gépbeszerzések részaránya az elmúlt 4 évben alig haladta meg a 2%-ot, miközben a népesség részesedése 4% körüli.

Továbbra is nagyon alacsony szinten áll az építési beruházások volumenének várható változásával kapcsolatos mutató is. A vállalkozások több mint 60%-a nem tervez ingatlanfejlesztést. A mikro vállalkozások esetében ez az arány 75%, a csak hazai piacon értékesítôknél 74% és a szolgáltatással foglalkozóknál 70%. Ebbôl adódóan továbbra is ennek a mutatónak az értéke a legalacsonyabb.

Pozitív eredményt csak az exporttal rendelkezôk és a középvállalkozások értek el. Az utóbbi csoport építési tervei azonban az utóbbi félévben jelentôsen mérséklôdtek. Még kellemetlenebb az ipari vállalkozásoknál tapasztalt változás, mutatójuk értéke +44 pontról -13-ra csökkent.

A 2012. októberi mélypont óta – a 2014 és 2015. októberi felmérés kivételével – mindig javultak a vállalkozások üzleti helyzetére vonatkozó várakozásai. A mutató értéke a több mint 21 pontos növekedésével újra pozitív tartományba került, azaz a vállalkozások

CÍMLAPSZTORI

7

6

többsége számol helyzetének javulásával. Baranya megyében kimagaslik az exporttal rendelkezôk, a középvállalkozások, valamint a kereskedelem és az ipar területén mûködôk eredményei. Továbbra is negatív a mikrovállalkozások, valamint a kizárólag hazai piacon értékesítôk mutatója, és alig jobb a szolgáltatás területén dolgozók adata.

Javuló helyzetet tapasztalunk a jelenlegi és a várható üzleti helyzet adatainak összevetésébôl is. A koordinátarendszerben ábrázolt értékek szerint Baranya megye gazdasága újra a fellendülés szakaszába került. Ehhez hasonló eredmény utoljára 2007 tavaszán született. A közben elvégzett 18 felmérés válságot, esetenként mély válságot jelzett, csupán 2010 áprilisában számolhattunk javuló üzleti klímával. (6. ábra) A kedvezô helyzetet azonban árnyalja, hogy a különbözô szempontok szerint megfigyelt csoportok eredményei jelentôs eltéréseket mutatnak. Az összesített konjunktúramutatóval összhangban nem a fellendülés, hanem a romló üzleti klíma szakaszában találha-

tók a csak hazai piacon értékesítôk és a mikro vállalkozások. Tehát a megye gazdasági szereplôinek többsége.

Az adatgyûjtés lehetôvé tette, hogy az összesített konjunktúramutató kialakításánál figyelembevett jellemzôk mellett más, a vállalkozások helyzetét és várakozásait is elemezzük. Az egyik legfontosabb mutató a vállalkozások jövedelmi viszonyainak változása. A következô fél évre vonatkozó adatok általában hullámzóak. A tavasszal magasabb, illetve ôsszel alacsonyabb eredmények, melynek oka, hogy ôsszel csak kisebb körben ismertek a megrendelésekben rögzített árak és a következô idôszakra vonatkozó adózási feltételek.

Az elmúlt 10 évben azonban néhány kivétel is akadt. A megrendelések javuló tendenciája miatt ilyen volt az idei októberi idôszak is. A mutató értéke áprilisban, majd októberben is növekvô volt.

Az így elért +10 pontos érték azonban még mindig nagyon alacsony. Legkedvezôtlenebbek az építôipari vállalkozások várakozásai (-7,7 pont), és alig haladta meg a 0 értéket a három legna-

8 gyobb csoport (exporttal nem rendelkezôk, mikrovállalkozások és szolgáltatók) mutatója.

A vállalkozások tényleges jövedelmezôsége 2007 és 2012 között csökkent, azóta növekedett. A szinte mindvégig -20 pont alatti érték mindvégig súlyos helyzetet jelzett. Októberben viszont – a minden korábbinál nagyobb javulás miatt – már pozitív helyzetrôl számoltak be a vizsgálatban résztvevôk.

A +2 pontos érték azonban legfeljebb azt jelzi, hogy a javuló jövedelmezôségû vállalkozások aránya a nagyobb. Elfogadható szintû eredményt csak a többségében exportálók és a középvállalkozások értek el, míg a legrosszabbat – még mindig negatív értékkel –, a három legnagyobb csoport. (7. ábra)

CÍMLAPSZTORI

9

nek eredményeként a belföldi értékesítés az egy évvel ezelôtti szinten maradt, az export és az összes értékesítés kis

7

A tavaszi visszaesést követôen, újra az értékesítés volumenének növekedésérôl adtak számot a vállalkozások. En-

Dél-Dunántúli Gazdaság

mértékben javult. A hazai értékesítés +32 pontos értéke elfogadható, az export -40 pontos adata azonban azt tükrö-

8

zi, hogy a megye gazdasági szereplôinek a versenyképessége tragikusan alacsony. (8. ábra) A várható megrendelések mutatójának kimagasló értéke miatt várhatóan javulni fog a kapacitáskihasználtság is.

Ennek mértéke azonban nagyon alacsony. Ugyanakkor ellentmondásnak tûnik, hogy egy év alatt növekedett azoknak a száma, akik a mûködést akadályozó tényezôk között az elégtelen kapacitásokat említették. Ez jelzi, hogy a különbözô csoportok tagjai egyre távolabb kerülnek egymástól. (9. ábra) A megyei konjunktúra eredmények kedvezô változása ellenére nem javultak a foglalkoztatási szándékok. A következô félévben kevesebben terveznek létszámbôvítést, mint az elmúlt hat hónapban. Így a foglalkoztatottak száma várhatóan csak minimálisan fog növekedni. Rontja a helyzetet az is, hogy növekedett a szakképzett munkaerô hiányáról beszámolók száma is. Egy éve a vállalkozások 25%-ának, idén ôsszel már 34%-ának voltak ilyen gondjai. Különösen az építôipar és az ipar területén kedvezôtlen a helyzet. Az elôbbinél 28ról 59%-ra, utóbbinál 38-ról 49%-ra növekedett a problémát jelzôk aránya. Összességében örömteli a Baranya megyei gazdaság konjunkturális fô- és a részmutatók többségének elmúlt félévi pozitív változása. Ennek ellenére a vállalkozások helyzete még mindig rossz.

A negatívumok magas száma a megyei gazdaság gyengeségére és a fejlôdés veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Weller János címzetes kamarai tanácsos

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Mestercím, partnerség, összefogás A 2016-os év mesterei számára a cél a mestercím megszerzése volt, azonban az oda vezetô út és a folytatás ennél jóval törékenyebb célra tanította meg az összes résztvevôt: összefogásra és partnerségre.

Húsz szakmában közel 100 mesterjelöltet vont be idén a kamara a képzésbe, vizsgákba. Van, aki még idén megszerezte a mestercímet és van, aki a sikeres részvizsgákkal indult el a címért, vizsgáikat a jövô évben zárják.

A szakmák tekintetében a nagyszámú érdeklôdés miatt ismét indult pincér és szakács mesterképzés. Az elmúlt években a vendéglátás területén több, mint száz mestert avattunk. Azok, akik szívesen járnak a mediterrán hangulatú pécsi éttermekbe, kóstolhatják már a baranyai gasztronómia évek óta tartó megújulását, azok, akik pedig csak a gondolkoztak egy-egy éttermi vacsorán, bíztatjuk ôket, mert a felfrissült ízvilágot látványos tálalás és a profi felszolgálás kíséri.

Megyénkben a legtöbb autószerelô mûhelyben már mester veszi el tôlünk a slusszkulcsot, autóink javítását biztos tudással rendelkezô, jó szakembereknek adjuk. A képzések már az elektromos és hibrid autók mûködését is érintették, a fejlôdés itt sem állhat meg.

A bútorasztalosok, gépészek, hegesztôk, forgácsolók mind az innováció és az új technológia jegyében vizsgáztak már. A vizsgabizottság szakmai elvárásai évek óta rendkívül magasak, melyek visszaköszönnek a mesterremekben.

A lakosság és a jó minôségû építôipari alvállalkozókat keresôk számára örömhír, hogy az elmúlt években több szakember egymás után, vagy párhuzamosan több mesterlevelet szerzett a gáz-, vízklíma- és fûtésszerelô szakmák területén, így a kivitelezéskor nem kell különbözô mestereket megannyi gonddal felkutatni.

A kamara különösen figyelt arra, hogy az elmúlt években mestercímet szerzett szakembereket bevonja a vizsgákba, friss tapasztalataikat és élményeiket átadhassák a képzések során. Példátlan összefogásról tanúskodtak az adott szakma korábbi mesterei, szakemberei, iskolák, szerve-

zetek, gazdasági társaságok. A vizsgák egyedülálló, emlékezetes pillanatok maradnak, mert nagyon ritka, amikor egy idôben és helyen ennyi profi szakember van együtt szakmában és a párbeszéd nem pusztán a munkáról, hanem a tudásról, a szakma szeretetérôl szólt. A párbeszédek folytatódnak a kamarai mesterklubokban, ahová várjuk az újonnan avatott mestereket is.

Amikor kisebb-nagyobb munkáinkhoz szakembert keresünk, keressük a

9 mestercímmel rendelkezôt, hiszen sok évnyi tapasztalat áll mögöttük, újra és újra iskolapadba ülnek, hogy tanuljanak és tudásukat nem csak maguknak tartogatják, hanem átadják az új generációnak, hiszen a szakmájuk becsületének megtartása, ügyfeleik magas szintû kiszolgálása mellett erre is felesküdtek a mesteravatójukon.

Búcsúzóul egy idézet: „Jó a gazdagság, de jobb a mesterség: mert ha a gazdagság elvész is, megmarad a mesterség”.

Purger Valéria

A munkavédelem egyre fontosabb Negyedik alkalommal rendezte meg a kamara a kormányhivatallal közös nyílt napot munkavédelem és munkaügy témában, melyre több mint 60 vállalkozás és szervezet küldte el munkatársát, illetve frissen megválasztott munkavédelmi képviselôjét. A téma fontosságát jelzi, hogy szakemberek érkeztek meghallgatni az elôadásokat a katasztrófavédelemtôl, illetve megjelentek az agrárvállalkozások képviselôi is a rendezvényen.

Somfai Gábor, a kamara Munkavédelmi klubjának elnöke, az ipari tagozat elnökségi tagjának köszöntôje után dr. Papp Judit, a kormányhivatal fôosztályvezetô-helyettese foglalta össze röviden a munkaügyi és munkavédelmi ellenôrzések eddigi tapasztalatait, szomorú statisztikákkal alátámasztva a terület fontosságát.

Dr. Ferge Zsigmond kormánytisztviselô az Európai Bíróság néhány munkajogi tárgyú döntésének tanulságait ismertette az elsô elôadásban. Puszti Tibor kormánytisztviselô átfogó tájékoztatást tartott a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeit szabályozó 10/2016. (IV.5.) NGM rendeletrôl.

Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium fôosztályvezetôje a terület szakmai irányítójaként ismertette a munkavédelem nemzeti politikáját, melyet októberben hagyott jóvá a kormány, az új stratégia a 2016–2022 közötti idôszakra határozza meg a munkavédelem prioritásait. A programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsôként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel is támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégzô képességének, egészségének megôrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés. A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörû összefogása szükséges.

A rendezvény zárásaként fórumon válaszoltak az elôadók a feltett kérdésekre.

A nyílt nap 2017-ben tervezett idôpontjai a következôk: március 22. szerda, június 7. szerda, szeptember 26. szerda, november 22. szerda.

Hamar László

10

ñ KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

öröm A mestercím egyszerre és teher Ipari gépészek, gépi forgácsolók, hegesztôk, autószerelôk, központi fûtés és gázhálózat-szerelôk, bútorasztalosok, fogtechnikusok, pincérek, szakácsok és villanyszerelôk vették át ünnepélyes keretek között mesterlevelüket a kamarában.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Síkfôi Tamás köszöntôjében egyebek mellett elmondta, kiemelt eseménye a Mesteravató Baranya gazdasági önkormányzatának, s az sem véletlen, hogy a Zsolnay Vilmos nevét viselô teremben tartják meg, hiszen Pécs e jeles személyiségének élete, pályája azt példázza, milyen messzire juthat el egy mester.

Szólt arról is, Bernath Shaw egyik híres mondása szerint: aki tudja csinálja, aki nem az tanítja. A mestercím birtokosa ennek cáfolata, hiszen egy mesternek tudnia kell a szakmáját, annak minden csínját-bínját, s értenie kell ahhoz is, hogy ezeket a fogásokat továbbadja. S mára egy újabb feladata is van, megértetni a tanulókkal, nem a pénz a legfôbb érték, hanem itthon maradva hasznosítani a megszerzett tudást.

tályból került ki, fiatal csak egy volt közöttük – hangsúlyozta. — Azonban mindannyian jól felkészült szakemberek, valóban mesterei a szakmájuknak.

Kitért arra is, véleménye szerint a mestervizsgára való felkészítés során a hagyományos villanyszerelô szakmához kapcsolódó ismereteknek – villamoshálózat kiépítése, villamossági gépek, berendezések szerelése, mûködési elvei – nagyobb teret kellene kapnia, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni rájuk, ugyanis a vizsgafeladatok jelentôs része az informatikával volt kapcsolatos, a hagyományos villanyszerelési munkákkal kapcsolatosak csak töredékét tették ki.

— A szakma egyik legnagyobb ünnepe a mesteravató, s a mostanival ismét bôvült a mesterek köre, a szakma krémje, amelynek egyik legfôbb feladat, hogy példát mutasson a jövô nemzedékének – emelte ki beszédében Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara humán-erôforrásért felelôs alelnöke. — A mestercím egyszerre teher és öröm. Felelôsséggel jár a mesternek önmaga felé, mert figyelnek rá, s tettekkel kell bizonyítani, hogy az általa viselt cím erkölcsi tartást és magas szintû tudást takar. E mellett fontos, hogy a mesterek összetartsanak, mert csak így vívhatják ki az általuk mûvelt szakma megbecsülését. A villanyszerelô mestervizsga-bizottság elnöke, Gulácsi János e gondolatokat folytatva adott hangot véleményének.

Mint elmondta, sajnos nincs utánpótlása a mestereknek. Ô maga 24 évesen tett mestervizsgát, s lett Pécs legfiatalabb villanyszerelô-mestere.

— Ugyan most többen tettek mestervizsgát, mint a korábbi alkalommal, de jelentôs részük az idôsebb korosz-

A mesterképzésben részt vevôk nevében Márkus-Késmárki Krisztina pincér-mester mondott köszönetet.

Egyebek mellett elmondta, minden szakmában fontos, hogy annak mûvelôje fejlessze a fejében és kezében lévô tudását, ugyanis fontos, hogy folyamatosan karban tartsa azokat. Jó dolog gazdagnak lenni, de jobb, ha egy mesterség birtokában van valaki, mert ha a gazdagság elvész, a mesterség még akkor is megmarad, amibôl meg tud élni.

Dél-Dunántúli Gazdaság Szólt arról is, hogy ugyan nem volt könnyû a mestervizsgáig vezetô út, lemondással is járt, hiszen össze kellett egyeztetni a munkát, a családot és a tanulást, de hasznos volt az erre fordított idô, mert közelebbrôl megismerhették egymás tevékenységét, közösséggé kovácsolódtak. S, hogy miért vállalkozik több diplomával valaki arra, hogy akár több szakmában is mestervizsgát tegyen? Nagyon egyszerû erre a válasz.

— Épületgépész családi cégünk van, s ahhoz, hogy egy-egy munka elnyerésének ne legyen akadálya a mesterlevél hiánya, ezért vállalkoztam arra, hogy ha lehet, mind az három – víz-, gáz-, fûtésszerelô – ebbe a körbe tartozó szakmában megszerzem – avat be döntésének hátterébe Körösztös Imre fûtésszerelômester.

Mint mondja, az elsô mestervizsgát gáz- és gázhálózat-szerelô szakmában azért tette le, mert az egyszerûsített gázkészülék cserét csak ennek birtokában

11

KAMARAI HÍREK

Idén a kamara az országban elsôként indította el a mesterklubjait négy szakmacsoportban, ahová folyamatosan várja a régi és az új mesterek csatlakozását.

A klubok alapvetô célja, hogy szakmai fórumot teremtsen az adott szakmacsoport mesterei és cégei számára. Klub ülései, programjai a tagok szakmai fejlôdését segítik a legújabb technológiák, módszerek, eljárások, megismertetésével, meghívott elôadókkal, üzemlátogatások szervezésével. A klubülések további kiemelt témája a gyakorlati képzés javítása, pedagógiai, szakmai, módszertani segítség biztosítása a gyakorlati oktatásban szerepet vállaló oktatók részére, a szakképzés során felmerült jogszabályi változások nyomon követésének, értelmezésének és alkalmazásának elôsegítése, pályaorientáción keresztül az szakmai utánpótlás kinevelése. végezhették el. Idén a fûtés- és gázhálózat-szerelô, valamint a víz- és vízgépszerelô mesterlevelet szerezte meg.

— Ugyan ebben az esztendôben megváltoztak a szabályok, de úgy döntöttem, ha már elkezdtem, akkor be is fejezem, s megszerzem a mesterlevelet – folytatja tovább. — E mellett vallom a jó pap is holtig tanul, s ahhoz, hogy a szakmámat magas színvonalon tudjam mûvelni folyamatosan kell, hogy képezzem magam. Ennek jegyében az évek alatt több diplomát is szereztem. Az elsôt épületgépész szakon, ezt követte mérnök-tanári végzetség, majd ezeket épületgépész szakmérnöki oklevéllel fejeltem meg. Mind a hármat Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Karán és annak elôdjén a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán szereztem. S, haladva a korral Gödöllôn a Szent István Tudományegyetemen elvé-

geztem a passzívház tervezô szakmérnöki szakot, s hát, hogy a vállalkozásunkon belül a kivitelezési munkákat is magunk tudjuk felügyelni a mûszaki ellenôri végzettséget is megszereztem.

Vallja, a mérnök a legmagasabb kvalitású szellemi szakember, a mester pedig legmagasabb kvalitású gyakorlati szakember, a kettô jól megfér egymás mellett. — S, hát e kétfajta tudásnak nagy hasznát veszem a mindennapi életben, mert, meg tudom mutatni, hogy minden problémára van megoldás, ha kell magam csinálom meg – fejezi be beszélgetésünket, mert már várják a többiek, hogy közösen ünnepeljenek.

Jövôre újabb mesterekkel bôvülhet a szakmák krémje, a mestervizsgák a kamara szervezésében ugyanis tovább folytatódnak 2017-ben is.

Sz.K.

ñ

12

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Pályázati tájékoztató fórum a kamarában Közel negyven vállalkozás és pályázati tanácsadó és képviselôi vettek részt a kamara által szervezett Pályázati tájékoztató fórumon, amelyen a jövô év elején megnyíló Magyarország-Horvátország határon átnyúló együttmûködési programot valamint a Vidékfejlesztési Program aktuális pályázatait mutatták be a felkért szakértôk.

A Magyarország-Horvátország határon átnyúló programnak az a prioritása, mely a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását célozza, még jelenleg is kidolgozás alatt van. Ebben a folyamatban vesz részt a Logframe Tanácsadó Kft., melynek két képviselôje, Márton György és Pámer Zoltán mutatták be a programot.

A két ország határmenti megyéinek közös jellemzôje, hogy gazdaságilag kevésbé fejlettek, a népsûrûség, a vállalkozások sûrûsége és az elnyert támogatások nagysága is az országos átlag alatt vannak. Ahogy Liszácz Mihály, a MagyarHorvát Tagozat elnöke megjegyezte a két ország „templom egereinek” kell most összefogni.

A programban – a mezôgazdasági tevékenységet végzôkön kívül – valamennyi kis- és középvállalkozás részt vehet. A legfontosabb feltétel, hogy legalább kettô (egy magyar és egy horvát) cég közösen adja be pályázatát, melynek legfôbb eleme az együttmûködés, mely a projekt zárásától számított két évig eredményt hoz.

A támogatható tevékenységek köre igen széles, az eszközbeszerzéstôl, az új piacra való belépést segítô tevékenységeken át a közös technológia-, termék- és szolgáltatásfejlesztéA FIVOSZ, a kamara, az Enterprise Europe Network és a Szálkai Könyvelô- és Adótanácsadó Iroda társszervezésében évek óta kerül megrendezésre Pécsett is az ország aktív vállalkozói rétegét megmozgató, a Global Entrepreneurship Week világmozgalom részét képezô Fiatal Vállalkozók Hete. Az idén 9. alkalommal megszervezett országos rendezvénysorozat célja, hogy segítsen a jelen és a jövô fiatal vállalkozóinak az ötletelésben, az elindulásban, a boldogulásban és a kudarcok minimalizálásában.

A rekordszámú 80 résztvevô számára a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) idén is olyan elôadókat sorakoztatott fel, akik motiválnak, és irányt mutatnak az érdeklôdô fiataloknak. A Fiatal Vállalkozók Hete hidat épít a jelen és a jövô vállalkozói között, a gazdasági generációváltás problémáinak csökkentésére.

A pécsi rendezvény során a fiatal és a tapasztalt vállalkozók számára egyaránt mutatott be olyan innovatív lehetôsége-

Fiatal vagy?

Vállalkozol?

Pályáznál?

sig, építési beruházásig. A vissza nem térítendô támogatás a teljes költségvetés 75%-a lehet, melynek összege 30 000 és 135 000 euró között lesz.

Mivel a Vidékfejlesztési Program pályázati lehetôségei kevésbé ismertek, így felkértük Vida Laurát, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat Baranya megye területi felelôsét, hogy tartson egy átfogó tájékoztatást – a pályázatok egy része ugyanis nem csak agrárvállalkozások számára nyitott.

Az elôadásában szó volt az átalakulás elôtt álló hálózatról, az aktuális feladatokról, a nyitott pályázatokról, valamint az év végéig megnyíló forrásokról. Eddig 38 pályázatot írtak ki közel 900 milliárd forint értékben, 29 pályázat áll elôkészítés elôtt 350 milliárd forint pályázható összeggel.

Weller Diána ket és sikersztorikat, amelyek érdemben járulhatnak hozzá a vállalkozások jövôbeli sikereihez.

Különlegesség volt, hogy a hamarosan induló GINOP 5.2.2 – Fiatalok Vállalkozóvá Válásának Támogatása projektrôl is kaptak elôzetes információkat résztvevôk.

Az elôadások közötti és utáni kávészünetek élményekben gazdag alkalmat teremtettek partneri és baráti kapcsolatok kialakítására, illetve potenciálisan üzletgenerálásra egyaránt.

Schmidt Enikô

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KAMARAI HÍREK

Ismét fókuszban az

építôipar

A kamarában tartott szakmai nyílt napon az építôipari vállalkozásokat, tervezôket, kivitelezôket és pályázatírókat is érintô három nagyon fontos témáról volt szó: a közbeszerzési törvény aktuális változásairól, a pályázatok buktatóiról, a pályázati eljárásáról, a kötelezôen vezetendô E-napló használatáról és a TSZSZ munkájáról.

Folyamatosan változnak a közbeszerzési eljárások feltételei, a követelményrendszer, ennek megfelelôen az is, hogy mire kell a vállalkozóknak figyelni egy pályázat beadásakor és az eljárás során. Errôl tartott elôadást Éreth Attila, a kamara közbeszerzési tanácsadója.

Póka Attila a PBGSZ Nonprofit Kft. ügyvezetôje az E-napló vezetési tapasztalatairól beszélt. Felhívta a figyelmet a napló vezetése során elôforduló hibákra útmutatást adva a vállalkozóknak a helyes E-napló vezetésével kapcsolatban.

Máté Miklós a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv (TSZSZ) vezetôje a szervezet munkájáról, az eljárások lefolytatásáról tájékoztatta a hallgatóságot.

A TSZSZ a 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-mûszaki tervezési, építési és kivitelezési szerzôdések teljesítésébôl fakadó viták ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértôi eljárás lefolytatását kérheti a megrendelô, a tervezô, a kivitelezô vagy az alvállalkozó.

Fontos, hogy a vitás teljesítéssel összefüggésben írásbeli szerzôdés álljon rendelkezésre, mert a jogszabály szerint csak ebben az esetben fogadható be a kérelem. Írásbeli szerzôdésnek fogadja el a TSZSZ azokat az írásbeli egyeztetéseket a felek között, melyekbôl egyértelmûen megállapítható, hogy milyen mûszaki tartalommal kell a vállalkozónak a megállapodás szerint teljesítenie, mennyi vállalkozói díjban és milyen fizetési feltételekben

állapodtak meg a felek, valamint milyen határidôre kell a vállalt munkát elvégezni. Az írásbeli megállapodás tehát nem feltétlenül formalizált szerzôdésként állhat rendelkezésre.

A jogszabályok nem zárják ki a TSZSZ eljárásának visszamenôleges hatályt, a TSZSZ olyan esetekben is eljárhat, amikor a szerzôdéskötés a fenti törvény hatálybalépést megelôzôen történt. Azonban csak olyan esetben járhat el, amikor a teljesítés helye Magyarországon található; nincs lehetôség arra, hogy az országhatáron kívül folyó építkezések ügyében járjon el a TSZSZ még abban az esetben sem, ha az eljárásban szereplô mindkét fél magyar illetôségû, vagyis magyar állampolgár vagy magyarországi székhellyel bejegyzett egyéni vagy társas vállalkozás.

Az eljárás indítására irányuló kérelmet a kérelmezô benyújthatja a kereskedelmi és iparkamaránál személyesen vagy postai úton, valamint elektronikus úton is. Az elektronikus kérelmet a http://www.mkik.hu/hu/tszsz oldalon az ûrlap kitöltését és a dokumentumok feltöltését követôen egyetlen kattintással lehet elküldeni. A kérelem beadásakor kell befizetni a szakérôi eljárás díját is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 10300002-2037343271003285 számú alszámlájára. Az eljárási díj mértéke a kérelemben megjelölt vitatott összeg bruttó értékének 1%-a, de legalább bruttó 60 000 Ft, legfeljebb bruttó 450 000 Ft.

14

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei Pályaorientációs Nyílt Nap a HAUNI-ban 2016. november 26-án, immáron negyedik alkalommal tartja meg a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. (a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagja – menedzsment szerv: PBKIK) hagyományos nyílt napját. A rendezvény célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklôdését a gépipari szakmák iránt, bemutassa e szakmák szépségét, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a gépipari szakemberek iránt továbbra is óriási a kereslet, és ez a jövôben csak fokozódni fog.

Az „Ez a Te pályád!” mottójú rendezvény célcsoportja a pályaválasztás elôtt álló diákok és természetesen a szüleik. Idén különösképpen számítanak a gépészet iránt érdeklôdô általános és középiskolás lányok részvételére. A rendezvény egyik fô tanulsága, hogy a leendô munkavállalók a gépipari szakmákkal biztos, jól tervezhetô és megfelelôen fizetett álláshoz juthatnak, ezért a diákoknak mindenképpen érdemes elgondolkodniuk, hogy mûszaki irányok felé orientálódjanak. Ilyenek többek között a gépi- és CNC-forgácsoló, hegesztô, lakatos, villanyszerelô, szerszámkészítô, jármûfényezô és a gépgyártás technológiai technikus szakmák. A folyamatosan fejlôdô, változó világban e szakmákra különösen jellemzô, hogy képviselôik, a gépipari szakemberek nap mint nap technológiai újdonságokkal találkozhatnak, valamint a legkorszerûbb gépeken dolgozhatnak.

A nyílt napon az érdeklôdôk kipróbálhatják a gyakorlatban is a forgácsolást, fém megmunkálást, fémhajlítást. Nem mellesleg saját készítésû, szebbnél szebb esztergált gyertyatartókat, vagy éppen acéllemezbôl hajlított fogkefetartókat vihetnek haza a jövô gépipari mesterei.

A középfokú gépipari képzések mellett a felsôfokú duális mérnökképzés népszerûsítése is célja a rendezvénynek. Ennek érdekében a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter duális mérnökképzésben részt vevô tagvállalatai – így többek között a Büttner Kft., a Kontakt-Elektro Kft., a MIG-TIG Kft., vagy éppen a Ziehl-Abegg Kft. – is megjelennek a rendezvényen és információt szolgáltatnak a magukról, képzési programjaikról.

Helyszín: Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. 7632 Pécs, Móra Ferenc u. 72.

Idôpont: 2016. november 26., 09.00-13.00

DDGK Benchmarking Klubülés – elektromos kukásautóval a hulladékkezelô központban A DDGK októberi Benchmarking ülésének a Biokom Kft. Pécs-Kökényi Regionális Hulladékkezelô Központja adott otthont. A helyszín apropója, hogy e cég közremûködésben tesztelik azt az elektromos meghajtású kukásautót, amelynek termékfejlesztésben, megalkotásában klasztertagunk, a kommunális jármûfelépítmény gyártásával foglalkozó Seres Kft. is részt vett.

A Seres Kft. tervezte és készítette el a már meglévô alvázra a hulladékgyûjtô felépítményt, az elektromos motort pedig a Debreceni Egyetem kutatásai alapján alkották meg.

Az elektromos meghajtású kukásautó mûködtetése amellett, hogy jelentôs mértékben csökkenti a lokális széndioxid-szennyezést, hozzájárul a zajártalom mérsékléséhez, nem mellesleg mintegy negyedannyiba kerül az üzemeltetésük a robbanómotoros jármûvekhez viszonyítva – mondja Vitéz Attila, a jármûvet megalkotó Electromega Kft. kutatásvezetôhelyettese. A Pécs utcáit járó kukásautó különlegessége a meghajtásában áll, a teherautókra kidolgozott e-motor egy olyan technikai újdonság, amelyet Európában is csupán két cég képes gyártani. A Debreceni Egyetem kutatásából létrejött szabadalmat vásárolta meg a vállalkozás, amely a jövôben évi több tucat teherautó gyártásában gondolkodik. Azért hozták Pécsre a tesztelést, mert a domborzati viszonyok, a kisebb és hosszabb távok, az eltérô nagyságú szemetes edények megléte lehetôvé teszik az autó teljes körû kipróbálását.

A szállító hatótávolsága 130-150 kilométer, maximális sebessége 80 km/h, töltési ideje 6 óra, az elektromotor teljesítménye 160 KW. Az elektromos hulladékszállító halk, így kevésbé zavarja a lakosságot, alkalmazása nem jár károsanyag-kibocsátással – foglalja össze Kiss Tibor, a Biokom Kft. ügyvezetô igazgatója a szállítójármû fôbb paramétereit.

Az elektromos jármû a jelenlegi ipari áram csatlakozókat tudja használni, semmilyen plusz beruházásra nincs szükség a feltöltéséhez. Mivel az áramfelvétel jellemzôen munkaidô után, éjszaka történik, a mûvelet pluszforrásokat sem igényel, mert a hálózat képes kezelni ezt.

Egy Scania alvázra terveztük és alkottuk meg a kukásautó felépítményét, néhány konfigurálást igényelt a mûvelet, hogy tökéletesen mûködjön az autó – ezt már a kommunális gépjármû felépítmény gyártással jelentôs tapasztalatot és elismertséget szerzett pécsi Seres Kft. ügyvezetôje, Seres László mondja. — Arra törekedtünk, hogy megtaláljuk, hol lehet magasabb ötvözetû anyagokat beépíteni azért, hogy minél kisebb legyen a felépítmény önsúlya, de ez nem befolyásolja jelentôsen a hatékonyságot, mivel maga a jármû összgördülôje határozza meg azt, hogy mennyi hasznos súlyt tud szállítani. Ez a teherautó ugyanannyi hulladék szállítására alkalmas, mint a robbanómotorral mûködô társai. Biztatóak a pécsi tesztelési eredmények, már gondolkodunk az Electromegával, hogy a mostani autónál kisebb és nagyobb jármûvet is összeépítünk annak érdekében, hogy a vevôk igényeinek megfelelôen több nagyságban is rendelkezésre álljon egy 100%-os elektromos hajtású hulladékgyûjtô célgép.

A DDGK novemberi Benchmarking ülésének a bólyi székhellyel bíró, kiváló minôségû kandalló- és tûztér gyártó vállalat, a Max Blank Hungária Kft. fog otthont adni.

LET’S DO IT! Megfelelô munkaerôt a megfelelô helyre Közel fél éve kezdte meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) és a DélDunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) közös humán erôforrás toborzó programját, melynek célja volt, hogy a megyében – különösképpen a megye hátrányos helyzetû kistérségeiben – élô álláskeresôkkel felvegye a kapcsolatot, valamint informálja ôket a megye ipari vállalatainál fellelhetô nyitott álláslehetôségekrôl.

Dél-Dunántúli Gazdaság A program során mintegy 350 fôs gépipari irányultságú álláskeresôvel bíró adatbázis jött létre, mely az állásra jelentkezôk széles spektrumát öleli fel, a betanított munkástól egészen a termelés vezetôi tapasztalattal rendelkezô munkakeresôkig. A kamara – mint a megye vállalkozásainak önkormányzata – és a DDGK tagvállalatok képviselôi öt kistérségben tartottak munkaerô toborzó fórumot, ahol személyesen számoltak be arról, hogy milyen pozíciókra keresnek folyamatosan jelentkezôket.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) kiemelten kezelte a gépipari szakképesítéssel rendelkezô álláskeresôket (lakatos, hegesztô, ipari gépész, technikus, villanyszerelô), illetve a felsôfokú gépipari végzettséggel bírókat, önéletrajzaik gyorsan átvilágításra kerültek. A tagvállalatok szinte minden jelentkezôvel felvették a kapcsolatot, és sikeres állásinterjúk esetén lehetôséget is adtak a folytatásra a lécet megugró munkavállalók számára.

A gépipari képesítéssel nem rendelkezô álláskeresôknek is volt esélyük a bizonyításra.

Az önkéntes kamarai tagok álláshirdetéseire – pl. raktáros, asztalos, betanított munka, operátor – mintegy 100 önéletrajz került kiközvetítésre. A GLT Delta Épületgépész Kft., az AAT Steel Hungary Kft., a Szalafa Kft., a Mecsek Füszért Zrt., a Harman Professional Kft., a Galona Bt. és még számos kamarai tag kért segítséget a kamarától a megfelelô munkaerô megtalálásában. A tagok visszajelzései alapján többnyire sikerült is kiválasztani és munkába állítani a számukra megfelelô jelölteket.

A hiányszakmákban (pl. ipari gépész, lakatos, hegesztô) rendkívül nehéz a jól képzett, megfelelô szakmai tapasztalatokkal bíró munkaerôt, szakembert megtalálni, megtartani és a számukat bôvíteni a munkaerôpiacon. A kamara és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter mind a pályaválasztási tevékenységével (szakemberképzés, gyakorlati képzôhelyek biztosítása, stb.), mind pedig a továbbképzések irányának meghatározásával (pl. PTE MIK tervezett mechatronikai képzése) segíti a munkaerô-piaci struktúra alakítását.

KLASZTER A Pécs Megyei Jogú Város és a Baranya Megyei Önkormányzat által koordinált foglalkoztatási paktum is hasonló céllal jött létre, azonban más eszközzel és megközelítéssel fordul a munkaerôhiány probléma megoldása felé. A tervezett projekt célja, hogy képzéssel, komplex foglalkoztathatóság-fejlesztési programok szervezésével, támogatott foglalkoztatással, képzésre és munkába járás támogatásával segítse elô a Baranya megyében és Pécs járásban élô álláskeresôk (különös tekintettel a hátrányos helyzetû álláskeresôkre) foglalkoztathatóságának javítását, a helyi munkaerô-piaci feszültségek oldását.

A Pécs járási projekt keretén belül a kamarának volt az a feladata, hogy paktum projekt tartalmi elemeinek megtervezéséhez négy szakmai fórum keretében begyûjtse a térségben élô érintett szereplôk (vállalkozók, önkormányzatok, szakképzôk, felnôtt képzôk, civil szervezetek) véleményeit, javaslatait. Reményeink szerint a résztvevôk javaslatai, ötletei beépülnek a helyi foglalkoztathatóság fejlesztését célzó Paktum programok, támogatások, intézkedések, együttmûködések megvalósításába, biztosítva ezzel az uniós források hatékony és eredményes felhasználását.

A baranyai versenyképes vállalkozásoknál mind a gépiparban, mind más feldolgozó iparágban is vannak még bôven betöltetlen állások, melyre folyamatosan várjuk az álláskeresôk önéletrajzait. Néhány példa: karbantartó mérnök, alkalmazás specialista, mûszaki szakoktató, tervezô mérnök, termelés vezetô, villamos mérnök, CNC megmunkáló központok kezelésére gépkezelô, CNC esztergagépekre gépbeállító, CNC forgácsoló gépekre karbantartó, karbantartó mûszerész, mûszerész technikus, gépész technikus, könyvelô, hegesztô, lakatos, villanyszerelô, asztalos, minôségellenôr.

Az eddig létrejött és a folyamatosan megújuló álláskeresôi adatbázist a kamara az önkéntes kamarai tagok rendelkezésére bocsátja, az önéletrajzokat Szabó Berta, klasztermenedzser a bszabo@pbkik.hu email címére várjuk továbbra is.

Ukrán-magyar üzletember találkozón a DDGK 2016. november 25-én Debrecenben Ukrajna magyarországi nagykövetsége, a MagyarUkrán Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Nemzeti Kereskedôház Zrt., az ukrán Vállalkozók és Iparosok Országos Szövetsége, valamint az ICC Ukraine szervezésében kétoldalú gazdasági fórumra és üzletember-találko-

15 zóra kerül sor. A rendezvényen részt vett a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter is, a DDGK alelnöke, Kocsis Péter bemutatkozó elôadást tartott a klaszter kapcsán az ukrán együttmûködések és kapcsolatok kialakulásának elôsegítése érdekében. A fórumon számos iparág képviselôivel találkozhattunk: az agráripar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, a közlekedés, a logisztika, a turisztika, valamint az energetikai és energiahatékonysági területek is helyet kaptak a rendezvényen.

Magyar-Német Gazdasági Fórumon a DDGK A klasztertagok (pl. Büttner Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Max Blank Hungária Kft., a Knipl Kft.) export piacai között kiemelt helyen szerepel Németország, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Német Tagozatának szervezésében megvalósuló Magyar-Német Gazdasági Fórumon 2016. november 22-én részt vett a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter is.

A rendezvény a német piac iránt érdeklôdô vállalkozások számára nyújtott tájékoztatást: ● a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról, ● együttmûködési lehetôségekrôl német cégekkel a digitalizáció területén, ● a Magyar Nemzeti Kereskedôház Zrt. által támogatott 2017-es németországi vásárokról, ● németországi vásári megjelenéssel kapcsolatos tudnivalókról, ● az MVM OVIT terveirôl a német piacon.

Fókuszban a felsôoktatás 2016. november 22-én a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karán immáron 4. alkalommal rendezték meg a Regionális Mûszaki Felsôoktatási Fórumot, melyen a kamara, a DDGK és tagvállalatok állandó jelleggel részt vesznek és képviselik a gépipari képzési igényeket, kívánalmakat a leendô munkavállalóik, az egyetemi hallgatóik tekintetében.

A PTE MIK új mechatronikai szakirányú továbbképzést és informatikai képzéseket tervez indítani 2017. februárjában, mely képzések remélhetôleg nagymértékben hozzájárulnak a szakemberek szakmai továbbfejlôdéshez, az iparági igényeknek megfelelô és használható tudás megszerzéséhez. A rendezvény kerekasztal beszélgetésén az ipar és felsôoktatás kapcsolata került górcsô alá. Összeállította: Szabó Berta klasztermenedzser

16

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

HIRDETÉS

Barcsi Gyógyfürdô és Rekreációs Központ 2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence, 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, infraszauna, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi

Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kívánunk Önöknek, megköszönve az egész éves bizalmukat!

Nyitva: H-P 9.30-20.00, SZ-V 8.00-20.00 óra között 7570 Barcs, Május 1. u. 2.

Tel.: 82/565-500 barcsgyogyfurdo@invitel.hu www.facebook.com/gyogyfurdobarcs

2017

18

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Kamarai Díj kitüntetettje: Az MKIK elnöksége október végi tisztújító közgyûlésén Kamarai Díj kitüntetésben részesítette Kresz Erikát, a mûanyagfeldolgozással és szerszámkészítéssel foglalkozó Kresz & Fiedler Kft. tulajdonos-ügyvezetôjét sikeres és innovatív vállalatvezetôi szakmai munkájáért, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként a kisvállalkozás-fejlesztés területén végzett eredményes társadalmi munkájáért. A sikeres üzletasszony az elmúlt évtizedekben számos pozíciót töltött be a kamarában: többször megválasztották a pécsi kamarai küldöttének, jelenleg a Kisvállalkozási Bizottság elnöke és harmadik alkalommal tölti be az alelnöki tisztet. Mint mondja, a társadalmi megbízatást belsô indíttatásból vállalta, vállalja.

— Alapvetôen közösségi ember vagyok, szeretek közösségben lenni, ott tevékenykedni. Amikor a vállalkozásunkat indítottuk, szerettünk volna egy gazdasági közösséghez tartozni, ezért léptünk be a kamarába önkéntes tagként, még a 90-es évek elején. Számos, a kamara által szervezett programon vettem részt, megismerkedtem az ott dolgozó szakemberekkel és szép lassan kialakult közöttünk a bizalmi kapcsolat, amely a közös munka alapja. Fontosnak tartom, hogy egy vállalkozás vezetôje – fôként ha egy település meghatározó vállalkozását irányítja – részt vállaljon a közösségi életben. Ne csak használja a kapott szolgáltatásokat, hanem adjon is vissza valamit ezekbôl.

— Milyen konkrét segítséget nyújtott a kamara az ön vállalkozása számára?

— Azt, hogy elindultunk különbözô pályázatokon, a kamarai rendezvényeken való részvétel is inspirálta. A kamara által szervezett üzemlátogatásokon, üzletember találkozókon megismerhettem olyan vállalkozások vezetôit, akik késôbb partnereink lettek. Így indult például az informatikai fejlesztésünk.

Nagyon jól használhatók azok az infor-

mációk, amelyekhez a szakmai vagy baráti megbeszéléseken jutok hozzá.

Számtalanszor megkérdezik tôlem, hogy miért éri meg kamarai tagnak lenni, mit ad a kamara.

Erre azt válaszolom, hogy a kamara azt adja, amit igénybe veszel az általa kínált lehetôségekbôl.

Nem kézzel fogható lehetôséget, hanem tájékoztatást ad, információt, és ezzel vagy él az adott vállalkozás, vagy nem. Ha él, akkor minden segítséget megkap hozzá. Mi sokat köszönhetünk a pályázatokkal kapcsolatban a kamarának, az elsô idôkben ugyanis nagyon nehéz volt számunkra, hogy miként készítsük el, hova adjuk be a pályázatainkat. A másik mondat, amit gyakran hangoztatnak a kisvállalkozások vezetôi, hogy semmire nincs idejük.

Erre azt válaszolom, hogy arra van idônk, amit fontosnak tartunk. És ha fontosnak tartom, hogy részt vegyek egy kamarai rendezvényen, amibôl profitálni tudok, az nem elvesztegetett idô.

Sokszor ugyanazokat az arcokat látom a rendezvényeken, még mindig nehéz meggyôzni a vállalkozókat, hogy éljenek a kamara nyújtotta lehetôségekkel. Örömre ad okot, hogy az új kamarai tisztségviselôk között sok a fiatal, általuk biztosan sikerül megújulnia a szervezetnek, és mi, idôsebbek lassan átadhatjuk a stafétát. Azt gondolom, hogy a mi tapasztalatunk mellé kell a fiatalok lendülete.

— Az ön, az önök által végzett munka eredményeként ma miként tekintenek a vállalkozások a kamarára?

— Úgy vélem, hogy sokkal közelebb kerültünk a vállalkozásokhoz, mint 10-20 éve. Igyekszünk megszólítani ôket, bevonni az együttmûködésbe, ezáltal is erôsíteni a kapcsolatokat. Célunk, hogy ismerjük meg egymást, egy

feladat, probléma megoldására helyi vállalkozásokat vegyünk igénybe. Korábban még mindenki egyedül próbált boldogulni, míg most már klaszterek mûködnek, a vállalkozások sokkal nyitottabbak egymásra.

— A fiatalokat említette. Mivel lehet a következô generációk vállalkozóit arra ösztönözni, hogy ôk is fontosnak tartsák a kamarában végzett önkéntes munkát?

— A mostani kamarai választások során két vállalkozást gyôztem meg arról, hogy lépjen be a kamarába. A cégvezetôk külön-külön is elmondták, hogy mi nem jó, mit csinálnának másképp. Akkor azt válaszoltam, hogy ha ilyen jól látja, hogy min kell változtatni, akkor csatlakozzon hozzánk, mondja el a gondolatait, mert a kamara által van lehetôség a változtatásra. Bízom benne, hogy egyre több fiatal vállalkozó ismeri fel a kamara nyújtotta elônyöket és él az általa nyújtott lehetôségekkel.

Az MKIK elnöksége dr. Kéri István urat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként közel másfél évtizeden keresztül végzett eredményes szakmai és társadalmi tevékenységéért Kamarai Díj kitüntetésben részesítette. Az októberi kamarai választások óta a Tiszteletbeli elnök címet viselô gazdasági szakember kapcsolata a kamarával több évtizeddel ezelôtt kezdôdött.

— A pécsi városi tanácsnál dolgoztam az ipari osztály vezetôjeként, amikor 1982. januárjában a négy dél-dunántúli megye elöljárói tudatták velem, hogy egy minisztertanácsi rendelet

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

ELISMERÉS

Kresz Erika és dr. Kéri István alapján a magyar kereskedelmi kamarán belül területi egységeket hoznak létre, és ôk engem szeretnének a dél-dunántúli régió elsô titkáraként látni. Korábban az uránbányában dolgoztam, onnan kerültem az ipari osztályra, ahol iparral, területfejlesztéssel foglalkoztam, kereskedelemmel egyáltalán nem. 1982. április 22-én volt a területi kamara alakuló ülése, ekkor indult a kamarai tevékenység. Ugyanúgy, mint az uránbányánál, ez is egy „zöldmezôs beruházás” volt, azaz a rendszert fel kellett építeni.

— Mi volt az ön feladata a kamarai rendszer kialakításában?

— A területi kamarai bizottságok jelentették az elsô komoly politikai áttörést a KGST-n belül, ami a gazdaságirányítás rendszerében megvalósult, mert a kamara egy kormányzati alszerv volt. A 90-es változások elôtt már kis mûhelyekben léteztek az új mechanizmus jelei, a területi decentralizációval olyan sejteket próbáltak létrehozni, amelyek össze tudják szervezni a gazdaságot. A 80-as évek elején indult a gmk-k idôszaka, akkor már jelen volt a piaci jelleg, az ilyen típusú terület menedzselése nem illett a pártmunkába. A párt létrehozott egy olyan közbülsô szervezetet, amellyel a hogyan továbbról kommunikált, de a végrehajtást, az információáramlást már a kamara szervezte, más típusú célrendszerekkel. Alapvetô témaként vetôdött fel az érdekképviselet, az érdekharmonizáció, önkéntes tagság volt, a pártbizottságok irányították azokat a nagyvállalatokat, amelyek a megalakult területi bizottság elnökségeit képviselték. Minden megyének külön elnöksége volt, mint regionális titkár én koordináltam közöttük.

Nem volt egyszerû az információáramlás megszervezése, mert pl. a mun-

kaerôpiac témája teljesen szûz terület volt. Az egyik legfontosabb tevékenységünk az volt, hogy a vállalatoktól információkat, véleményeket gyûjtöttünk, ezeket összegeztük, anonimitást biztosítva a nem kedvezô véleményeknek is. A magam számára azt a célt tûztem ki, hogy mûködôképessé tegyem az érdekegyeztetô rendszert. A PTE Közgazdaságtudományi Karával mi készítettük el az összes olyan alaptanulmányt, ami elméletileg is igazolta és programot adott a területi decentralizált kamarai sejteknek, hogy mit, milyen mértékben, milyen irányban és hogyan célszerû tenniük.

— Az ország más területeivel összehasonlítva milyen volt a dél-dunántúli regionális kamara munkája?

— Az országos kamarai rendszerben sajátos szerepünk volt, hiszen számos kidolgozott javaslatunkat, megoldásunkat országosan is alkalmazták.

Ez a presztízs, ami jelenleg is megvan Pécs irányában a magyar kamarai rendszerben, innen ered, hogy már az elején is számíthattak ránk szakmailag. Olyan elemzéseket, tanulmányokat végeztünk, amelyek kapcsán jogszabályokat módosított a Pénzügyminisztérium a 80-as évek közepén. Említhetem a magyar-jugoszláv kishatármenti forgalmat, vagy a határmenti kereskedelmet elemzô tanulmányt, amely arról szólt a 80-as évek végén, hogy miként lehetne serkenteni a kereskedelmi forgalmat a két ország határán. Ennek az egyik pontjaként megfogalmaztuk, hogy szükséges létrehozni egy külker bankfiókot Pécsett. Felkérésre megpályáztam a bankfiók-vezetôi pozíciót, amit el is nyertem, ettôl az idôponttól nem vettem részt aktívan a kamarai munkában.

— Miként került ismét kapcsolatba a testülettel?

— Megkerestek a kamarától, hogy induljak az 1994-es kamarai választáson, ahol én kaptam a legtöbb szavazatot, így azóta folyamatosan dolgozom a testületben. Biztosan megvannak azok a személyiségjegyek, amelyek alapján elfogadják az embert, azt tapasztalom, hogy nagyon fontos az emberi szimpátia. Valószínûleg közrejátszik abban, hogy ilyen hosszú idôn bizalmat szavaztak nekem, hogy a vállalkozások is látták: konkrét elemzéseket teszünk le az asztalra, törekszünk az alapos szakmai munkára.

— Kamarai pályafutásából során melyik programot, intézkedést emelné ki?

— A Pécs az Életminôség Pólusa projektet említem. Pécs polgármestere azt szorgalmazta, hogy a projekt gazdája a kamara legyen. Néhány hónap alatt elkésztettük a stratégiát, amelyhez több mint 70 projektet generáltunk. Ez példátlan volt az országban. A Pólus Projekt a társadalmasított szervezés kapcsán meglepô módon annyira megmozgatta a vállalkozásokat, hogy elementáris erôvel kezdtek foglalkozni a fejlesztéssel. Az idô múlásával aztán már látszott, hogy amikor megfogalmazták a prioritásokat az uniós pályázatoknál és létrehozták az alrendszereket, kiderült, hogy a mi projektjeinket nem tudjuk bejuttatni sehová, mert nincsenek a pályázati lehetôségek között ilyen ablakok.

Viszont azt elértük, hogy amikor a vállalkozások összevetették az elképzelésüket a lehetôségekkel, olyan koherens ötleteket hoztak, hogy mégiscsak tudtak pályázni, és nyertek. A projekt megalkotásakor mintegy 100 milliárd Ft körüli pályázati pénzzel számoltunk, és amikor lezárult a pályázati szakasz, akkor kiderült, hogy nem ugyanazzal a címmel, de ugyanazzal a központi tartalommal 170-180 milliárd fejlesztési forrás jött be a régióba. Ez volt a legnagyobb hatókörû munkánk, amit a kamarai csapat az egyetemmel, a szakemberekkel és a vállalkozókkal közösen létrehozott.

K.T.

20

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Réti Rita, Fantázia Esküvô- és Rendezvényszervezô Iroda „Minden esküvôt úgy dekorálok, mintha a sajátom lenne” Elszántság, bátorság, megoldáskeresés – mint vállalkozót ezek a szavak jellemzik Réti Ritát, a pécsi Fantázia Esküvô- és Rendezvényszervezô Iroda vezetôjét, ha pedig a szakemberre keresünk megfelelô jelzôket, akkor a kifinomultság, a precízség, az ízlés és az elegancia a megfelelô szó. A rendezvények, esküvôk dekorálását mûvészi szinten mûvelô vállalkozónô számos alkalmat tett felejthetetlenné harmonikus színeivel, virágkölteményeivel, megkomponált enteriôrjeivel az elmúlt másfél évtizedben.

lom. A kellékeimet olyan minôségben és olyan esztétikával válogatom meg, hogy azok már önmagukban is mutatósak legyenek. Azt vallom, hogy ha szépek a kellékek, jó az anyagminôség, oda már nem kell sok minden, hogy a dekoráció felöltöztesse a teret. Amire még nagyon odafigyelek, az a minôség. Nálam alapvetés, hogy vasaltan teszem fel a székhuzatot, a terítôket, a masnikat, hogy az esetleges hajtásnyomok ne csúfítsák el az összképet. Az esküvô egyszeri alkalom, azt nem szabad elrontani egy rossz vagy hanyagul feltett dekorációval.

— Egy „véletlen“ terelt a rendezvénydekorálás útjára 2002-ben, amikor egy ismerôsöm felkért, hogy segítsek az esküvôje dekorációjában. Akkoriban egy kis ajándéküzletet vezettem a pécsi plázában, ahol a kreatív csomagolásommal sokaknak örömöt szereztem. Ez idô tájt nyitott az Árkád, ami elszívta a plázától a vásárlókat, ezért úgy éreztem, váltanom kell. Az esküvôi dekoráció sikerén felbuzdulva elindítottam tehát a rendezvényszervezés-dekoráció vonalat. Részt vettem a pécsi esküvô kiállításon, ahol a bemutatott enteriôr számos érdeklôdôt vonzott – eleveníti fel a vállalkozás indulását Réti Rita.

— Hol tanulható az ízlés, a szépérzék, a harmónia?

— Mélyépítô a végzettségem, abban a szakmában is szükség van esztétikai érzékre.

Már az általános iskolában is szépen rajzoltam, a kreativitás mindig bennem volt, érdekelt, érdekel a mûvészet. Középiskola után a pécsi SzínTér bemutatóteremben kezdtem dolgozni, ezt a mûhelyt, üzletet egy belsôépítész házaspár mûködtette, tôlük nagyon sokat tanultam mind az esztétika, mind a kereskedelem, mind a szép tárgyak tekintetében. Ezután következett az ajándékbolt, ahol szintén törekedtem a kifinomultságra, a szépségre. Az esküvôkiállítás után aztán sorban jöttek a felkérések, akkoriban indult az esküvôszervezô vállalkozások zöme.

Mindenkinek megvannak az egyedi stílusjegyei, ezek alapján választják ôket az ügyfelek.

— Mirôl lehet felismerni az ön munkáit?

— Az ügyfeleim azt mondják, hogy letisztult, visszafogott, elegáns stílust képviselek.

Nem szeretek egyszerre sok színnel dolgozni, legfeljebb 3 színt és azok árnyalatait haszná-

— Mondhatni, hogy ön bátran kezdett új dolgokba az ajándéküzlettel és a rendezvényszervezéssel is.

— Amikor megvolt az elsô sikerélményem az ismerôsöm esküvôjével, elmentem a budapesti esküvô kiállításra megnézni, mások miként dolgoznak. Rengeteg tapasztalatot szereztem, azt is megláttam, hogy mit hogyan nem szabad csinálni. Inspirált, hogy lehet másképp, jobban. Nem gondolkodtam azon, hogy az üzlet felszámolása után hogyan lesz, csak mentem elôre, ahogy jónak láttam. Egyébként is jellemzô rám a problémamegoldás, mellette hajt egy belsô erô, hogy haladjunk elôre. A munkámhoz is szükség van a megoldókészségre, ami elengedhetetlen a mindennapi élethez is.

Szerintem fontos, hogy az ember szeresse, amit csinál, ne csak az üzletet lássa benne.

Minden esküvôt úgy dekorálok, mintha a sajátom lenne. Ha ránézek egy helyszínre, már látom magam elôtt a kész változatot. Napokig gondolkodom, hogy mivel lehetne még jobbá, még szebbé tenni.

— Vállalkozóként miként boldogul a baranyai gazdaságban?

— A fizetôképes kereslet sok mindent meghatároz, de a minôségi munkára van igény. Az eltelt évek alatt sikerült egy olyan ügyfélkört kiépíteni – gondolok itt pl. a vendéglôsökre –, akiknek ha szükségük van dekoratôrre egy rendezvényhez, akkor megkeresnek. Természetesen a jó kapcsolat feltétele az, hogy megbízható legyek: tudják, hogy pontos, minôségi munkát végzek, idôre elkészülök, ezért sokan visszahívnak. A megbízhatóság az egyik legfontosabb az üzleti kapcsolatban. Másfelôl a munkám jelentôs részét teszi ki a kereskedelem. Ugyanúgy itt is el kell adni ezt a szolgáltatást, mint korábban az üzletben. Határozottnak kell lenni, emellett szükséges egyfajta kiállás és nagy adag empátia, megértés, hogy az ügyfeleim igényét össze tudjam hangolni a lehetôségekkel, az igényességgel.

— Hová lehet fejlôdni ebben a szegmensben, milyen tervei vannak a jövôre nézve?

— Folyamatosan figyelem az új anyagokat, a trendeket, a megoldásokat. Jelenleg abban a fázisában van a vállalkozás, amit még a segítôimmel jól tudok menedzselni. Továbbra is a régióban gondolkodom, amíg van annyi munkám a Dél-Dunántúlon, addig itt szeretnék dolgozni. A hosszabb távú terveimben olyan munkatársak szerepelnek, akikre több feladatot is rábízhatok. Ez egy kreatív, személyhez kötött tevékenység, egyelôre a megrendelôim ragaszkodnak hozzám. Jelenleg nem látok hosszútávra elôre, hiszen számos tényezô befolyásolja a fejlôdést: a fizetôképes kereslet, a munkavállalók összetétele, mert azt tapasztalom, hogy nagyon nehéz lelkiismeretes, hozzáértô munkatársat találni. Egyediségre, kreativitásra, ügyességre van szükség, ezzel lehet a piacon maradni.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

ÖNINDÍTÓ

Nagy az ûr az alkalmazotti és a vállalkozói lét között

Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár negyedik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és a KIKK Egyesülettel közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal, a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel, valamint a pécsi önkormányzattal együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

szek, bútortervezôk felkérésére is dolgozik, akik ezen a módon reklámozzák a termékeiket.

— Az Önindítóra egy kedves ismerôsöm hívta fel a figyelmemet, aki építész és az elmúlt évben ô maga is részt vett a programban – mondja Laborci Gábor. — Azt mondta érdemes rajta részt venni, mert sokkal könnyebb lesz a saját vállalkozásomat elindítanom, nemcsak azzal, hogy a fél éves képzés során számos hasznos ismeretre tehetek szert, de a vissza nem térítendô támogatás túllendít a kezdeti nehézségeken.

Ismét húszan indulhattak el a vállalkozó válás útján, amelynek egyik fontos eleme a fél éven át tartó elméleti képzés.

Laborci Gábor, aki 3D-s látványtervezéssel foglalkozik egyike a szerencsés kiválasztottaknak.

— Eredetileg ipar-elektronikai technikusként végeztem, dolgoztam is a szakmámban – kezdi beszélgetésünket. — Annak idején azért döntöttem úgy, hogy ezt a pályát választom, mert akkor úgy látszott ebben van a jövô, mire végeztem kiderült, az informatikusokra nagyobb szükség van.

S, mint mondja végiggondolta, milyen irányban léphetne tovább, s akkor kezdett el 3D-s dolgokkal foglalkozni. Eleinte építészeti belsô, külsô látványterveket készített, késôbb már fotórealisztikusakat felkérésre.

— Ezzel kevesen foglalkoztak, s akkoriban a PTE Pollack Mihály Mûszaki Kar Villamosmérnöki szakára jártam és az építészekkel több közös programunk is volt, közöttük barátokra is szert tettem – folytatja tovább. — A gyerekkori barátom is építész, vele közösen találtuk ki, hogy 3D-ben kellene modellezni a papíron elkészült terveket. Egyre többen kerestek, már olyan felkérésem is volt, hogy egy település rendezési látványtervéhez a 3D-ben általam készített házakat az utcákban helyezzem el.

Az évek során megismerkedett egy építésszel, aki modellezéssel foglalkozik, ma már tôle is kap megrendeléseket, de belsôépíté-

A kézmûves csokoládékészítéssel pályázó Péceli Gyöngyvér a turizmus területén kamatoztatta eddig tudását, idegenforgalmi menedzser szakon végzett a Pannon Egyetem kihelyezett tagozatán.

— Egészségturizmus szakirány szakon végeztem, s mindig is szerettem a kézzel fogható dolgokat – veszi át a szót Laborci Gábortól. — Gyerekként is már sokat voltam a konyhában, szívesen sütöttem, fôztem.

Miután régóta vegetariánus vagyok szerettem volna vegetáriánus szakácstanfolyamon részt venni, de sajnos nem indították el a képzést.

A cukrászat is érdekelte, ezért számos tanfolyamot elvégzett, többek között a Szamos Marcipán által indítottat, de járt a Csokoládé Akadémiára is, valamint évente elmegy Londonba a Csokoládé Fesztiválra. Aztán az élete úgy alakult, hogy több évig külföldön élt, s amikor hazatért elôször ugyan az eredeti szakmájában helyezkedett el, de egy baráti beszélgetés során elôkerült a hobbija, s akkor született meg az ötlet, csokoládét fog készíteni.

— Mindig is az adott sütemény, torta megformázása, díszítése volt számomra a legérdekesebb, ezért is gondoltam úgy, hogy a kéz-

mûves csokoládékészítése az, amivel igazán meg tudom valósítani önmagam, mert abban minden együtt van – ad hangot döntése okainak. — S, hát azt is végiggondoltam, hogy a kézzel, természetes alapanyagokból kakaó babból és kakaó vajjal, friss gyümölcsökkel, friss krémekkel készült csokoládénak nemcsak, hogy biztosan lesz piaca, de az egészséges életmód egyik fontos eleme. Ma már bizonyított tény, a minôségi csoki fogyasztása jó hatással van az egészségre. Magam egyéni, személyre szabott szolgáltatást szeretnék nyújtani. Bele szeretném vonni a megrendelôimet magába az alkotói folyamatba is, egyéni kéréseknek megfelelôen szeretném a kézmûves csokoládéimat elkészíteni helyi termékek felhasználásával.

S, hát az is kiderült a beszélgetés során, hogy mindig is szeretett volna az alkalmazotti létbôl kikerülni, a saját lábára állni. Azonban azt látta, hogy a kettô között nagy az ûr.

— A barátnôm és a párja jártak az Önindító nyílt napján – de emellett barátaim és korábbi önindítós ismerôsöm véleményét is megkérdeztem –, mindenki csak ajánlotta, hogy adjam be a pályázatomat – avat be abba, miért döntött részt vesz a programban. — Beadtam, sikerült, s egyáltalán nem bántam meg a döntésemet, mert nagyon gyakorlatközpontú a képzés, az általam áthidalhatatlannak érzett ûrt folyamatosan töltik meg tartalommal. A képzési program lezárulta után pedig a támogatás felhasználásával a mûhelyemet szeretném kialakítani.

Az egyedi gyerekruhák készítésére vállalkozó Szepeshelyi-Biró Biankát, mindig is a kreativitást igénylô dolgok érdekelték. Miközben a Pécsi Tudományegyetemen a földrajz-terület- és településmérnök szakára járt, elvégzett egy lakberendezô tanfolyamot is.

— Aztán néhány éve úgy éreztem, hogy kimondottan a kisgyerekekhez kapcsolódó dolgokkal kellene foglalkoznom, mert az áll hoz-

22 zám a legközelebb – avat be döntésének hátterébe. — A barátnôm ajánlotta, hogy kezdjek el kisbabáknak és kicsi gyerekeknek ruhákat tervezni, varrni, amit jó ötletnek tartottam. Elsô lépésként jelentkeztem a Szitakötô Kreatív Suliba, ahol a szakma alapjait sajátíthatom el a tervezéstôl egészen az eladásig, reklámig. Ott mondták a tanáraim, hogy az elképzelésemre egy egész brandet lehet kiépíteni. Az Önindító lehetôségére is ôk hívták fel a figyelmemet.

Mint mondja, most úgy érzi a helyére került, megtalálta azt az életcélt, ahol mindaz megtalálható, amit mindig szeretett csinálni és egyben kiélheti kreativitását is, s biztos abban is, hogy az akadályokat is képes lesz leküzdeni.

— Az édesanyám varrónô, ô tervezte és varrta a ruháimat, amelyek közül azok, amelyiket kinôttem hamar gazdára találtak, ugyanis a butikok megvették tôle. Tôle örököltem a varrás és a különleges ruhák iránti vonzalmamat.

Magam 0 és hat éves korosztálynak szeretnék ruhákat készíteni, természetes anyagokból, s a megrendelôimnek lehetôsége lesz arra, hogy maguk választhatják majd ki, a nekik leginkább tetszôt közülük – hangsúlyozza. — Már a tanfolyam során sok segítséget kaptam ahhoz, hogy miként tudom sikeresen mûködtetni majd a vállalkozásomat, mire kell majd nagyon odafigyelnem. A vissza nem térítendô támogatás pedig lehetôséget teremt arra, hogy beszerezzem az induláshoz szükséges eszközöket, anyagokat.

Abban mind a hárman megegyeztek, hogy sok színes egyéniség alkotja a csapatot. A tanfolyam oktatói nagyon odafigyelnek rájuk, s a gyakorlatban jól hasznosítható ismeretekkel lesznek gazdagabbak. S ami igazán jó dolog, hogy számos kapcsolódási pont is van az egyes tevékenységek között, amelyek lehetôséget teremthetnek akár a késôbbiekben az együttmûködésre is.

Sz.K.

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az alma nem esett messze a fájától A folyamatosan fejlôdô bólyi ipari parkban hozta létre évekkel ezelôtt telephelyét a vaskereskedelemmel és lakatosipari szolgáltatást végzô Mar-Mul Kft., ami szennyvíztelepek korlátjától, a vaskapukon, kerítéseken, tetôelemeken át komplett csarnokok készítését is vállalja. Az üzemcsarnokukat is maguk tervezték és építették, a vázszerkezetét saját maguk készítették el. Éveken át alvállalkozóként külföldi cégeknek is dolgoztak, jelenleg a legnagyobb megrendelôik a villányi borászatok, nekik többek között tartályokat gyártanak.

A vállalkozás egyik alapítójának Maul Józsefnek a fia, Zoltán szintén a cégnél dolgozik. A munkája mellett évek óta ô az, aki a tanulókkal foglalkozik.

— Az édesapám is lakatos, s számomra természetes volt, hogy én is az leszek – kezdi beszélgetésünket az üzemcsarnok feletti irodában. — Gyerekként, amikor csak tehettem figyeltem miként dolgozik, s ha tehettem segítettem is neki. A vállalkozás is annak idején nálunk az udvarban kialakított mûhelyben indult útjára, ott is, amikor csak lehetett segédkeztem. Mire tanuló lettem, már tudtam hegeszteni, meg is lepôdtek a gyakorlati helyemen, Bóly Rt.-nél, ahol a mesterem Maros Ferenc volt, akivel édesapám közösen alapította meg a Mar-Mul Kft.-t.

Mint mondja, a Bóly Rt. gépjavító-üzemében eltöltött tanuló évek nagyon hasznosak voltak, ugyanis a hagyományos lakatos munkák mellett ajtókat, tartályokat is készítettek, s számos szerelési feladatot is kapott.

— Változatos ez a szakma, a magam részérôl nem tudnám elképzelni, hogy egész nap egy gép mögött álljak – folytatja tovább beszélgetésünket. — Itt nemcsak a mûhelyben dolgozunk, hanem sokat megyünk ki helyszínre is. Az évek alatt folyamatosan fejlôdött a cég, s akkor jött a lehetôség, hogy az ipari parkban telephelyet hozzunk létre. Jelenleg kilencen dolgozunk a cégben, s három tanulónk is van. Az utánpótlás nevelése miatt vállalkoztunk arra annak idején, hogy tanulókat fogadunk, mert nagy a hiány a jól képzett ipari-gépészekbôl. A nálunk végzettek közül volt, aki néhány hónapig ugyan maradt, de aztán úgy döntött külföldön folytatja tovább.

Maul Zoltán

Miután a tanulókkal való foglalkozás feltétele lett a mesterlevél, ezért úgy határozott, hogy egy régi álmát megvalósítja, mestervizsgát tesz.

— A mestervizsgára való felkészülés ugyan sok idôt vett igénybe, de megérte – hangsúlyozza Maul Zoltán. — Különösen a pedagógiai rész tetszett, sok segítséget kaptam ahhoz, hogy mire kell odafigyelnem a tanulókkal való foglalkozás során. Például arra, hogy van akit folyamatosan irányítani kell, míg más inkább önállóan szereti megoldani a feladatokat. A vállalkozói ismeretek közül is sok mindent tudok majd a késôbbiekben hasznosítani, mert az édesapámtól majd én veszem át az ügyvezetôi feladatokat, ha nyugdíjba megy.

Kitért arra is, hogy a mestervizsgára történô felkészítés során különösen hasznosnak tartotta, hogy több céghez is ellátogattak.

Egyebek mellett jártak a Hauniban, de Budapesten a Lindénél. A szakmai elméletbôl is kapott új ismereteket, például a szakrajz területén, de a gyakorlati rész során is, ahol a céglátogatás során lehetôsége nyílt a lánghegesztés folyamatának megfigyelésére. Ezt a tudást a napi munkája során is jól tudja hasznosítani.

— Hát nem volt egyszerû feladat tíz év után ismét iskolapadba ülni, tanulni és vizsgázni. Azonban érdemes volt mindezt vállalni, mert nemcsak a tudásomat frissítettem fel, de valóra váltottam egy régi álmomat is, hogy megszerzem a mesterlevelet, ami a szakmában elismerést jelent. A családom is nagyon büszke rám, a menyasszonyom és az édesapám is – zárja beszélgetésünket, mert már szól a telefonja, egy megrendelôjük keresi.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság A Somapak Kft. ezelôtt harminc esztendôvel kezdte meg mûködését Pécsett. A tanulóképzésbe csak néhány éve kapcsolódtak be, amikor szembesültek azzal, lassan elfogynak a jó szakemberek, nem tudják majd kikkel pótolni a nyugdíjba vonulókat. Az elsô gépi-forgácsoló tanulójukat már a duális képzés keretében fogadták. Jelenleg négyen sajátítják el náluk a gépipari szakmák alapjait, közülük ketten érettségi után.

— Mindannyian a pécsi 500. számú Angster József Szakiskola tanulói – kezdi beszélgetésünket BOGNÁR József, a pécsi Somapak Kft. ügyvezetôje. — A négyhetes nyári gyakorlaton választottuk ki ôket. A szakképzô iskola szakoktatója, Vas Tamás ismerve az általunk támasztott elvárásokat, ehhez igazodva ajánlotta ôket, s miután mindannyian jól teljesítettek, felvettük ôket.

Mint mondja ebben az esztendôben elsô alkalommal részt vettek a kamara felkérésére a szakmákat népszerûsítô programban, amelynek keretében általános iskolásokat fogadtak üzemlátogatáson.

— A gyerekek nagyobb részének tetszettek a látottak – folytatja tovább. — Az is igaz, hogy nálunk nem csak egyegy részterületét láthatták a gépipari szakmáknak, hanem a teljes folyamatot, azt, hogy miként lesz az alapanyagból kész termék. A magam részérôl pedig igyekeztem interaktívvá is tenni a programot. Kérdéseket tettem fel arról, láttak-e már rozsdamentes acélt, tudják-e mi a horganyzás? Mit tudnak a gépekrôl, felismerik-e például az esztergapadot?

Tudják-e mi a különbség az esztergálás és a marás között? Nagyon bátrak voltak a gyerekek, igaz tudták, szabad tévedni, rossz választ adni.

Szólt arról is, nagyon sok, magasan képzett szakember dolgozik náluk, negyven éves tapasztalattal rendelkezô szakmunkások és tapasztalt, s kezdô mérnökök egyaránt. A tanulókkal is egy volt munkatársuk foglalkozik, aki nyugdíj mellett vállalkozott rá.

A cégnél folyó tanulóképzés színvonalát mi sem jellemzi jobban, mint hogy az elmúlt évben egyik tanulójuk, Bôsz Richárd a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntôjében elsô lett, s a másik kettô diák is ott volt a legjobbak

23

TANULÓSZERZÔDÉS

Ne vesszen el az évtizedek alatt felhalmozott tudás között, ôk az ötödik és a hatodik helyen végeztek.

— Amikor elhatároztuk, hogy tanulókkal foglalkozunk a szempontok között szerepelt, hogy ezen a módon neveljük ki a saját elvárásaink szerint a szakember-utánpótlásunkat – emeli ki Bognár József. — E mellett az is nagyon fontos volt számunkra, hogy az évtizedek alatt felhalmozott tudás se vesszen el. A tanulóink szinte az elsô pillanattól a tényleges termelésben vesznek részt idôs szakemberek felügyelete mellett, azt követôen, miután elsajátították a gyakorló esztergagépen az alapismereteket. Egyebek mellett azt, hogy az egyes munkadarabok elkészítéséhez mennyi anyagot kell felhasználniuk, hogyan kell menetet vágni, méretezni, s az egyes mûveletek milyen sorrendben követik egymást. Ezt követôen már valós feladatokat kapnak, alkatrészeket készítenek, ezt a változatosságot, meg hogy ténylegesen részesei egy-egy berendezés elkészítésének, nagyon élvezik. Igyekszünk a gépi forgácsolás sokszínûségét – darabolás, marás, esztergálás, köszörülés – is megmutatni nekik.

Kitért arra is, hogy mindegyik tanulójukat a képességeik figyelembe vételével honorálják. Vannak közöttük, akik folyamatosan fejlôdnek, mind magasabb szakmai tudásra tesznek szert, nekik van, hogy évente kétszer is emelik az ösztöndíjukat. Míg mások lehet, hogy egész évben egy fillérrel sem kapnak többet a kötelezôen vállalt emelésen kívül.

— Az eddigi tapasztalataink szerint, azok a tanulóink, akik érettségi után választottak szakmát komolyabban veszik, jobban érdekli ôket – ad hangot véleményének. — A tavaly végzetteknek mi magunk javasoltuk, hogy tanuljanak tovább, s, mérnökként visszavárjuk ôket.

Harminc esztendôvel ezelôtt olaszmagyar vegyesvállalatként kezdték meg mûködésüket, s az akkori KGST piacra gyártottak csomagolás-technikai gépeket. A kezdeti idôkben a Sopianae Gépgyár – az Árkád helyén álló – egyik csarnokában tevékenykedtek, majd amikor

azt lebontották, hozták létre a jelenlegi telephelyüket az Edison úton.

Az évek során a cég több lépcsôben a család tulajdonába került. Elôször a bank, majd a balkáni válság idején az olasz partner adta el a részét, s a cégek önálló külkereskedelmi tevékenységének állami engedélyezése során a külkereskedelmi cég is kiszállt, 1995. közepén már idôsebb Bognár József, az édesapa volt az egyedüli tulajdonos. Azóta már a két testvér – Balázs, aki gépészmérnök, József, aki gépész-informatikus, de mind a ketten közgazdász végzettséggel is rendelkeznek – is azzá lépett elô. Jelenleg ôk ketten vezetik a céget.

Bognár József

A Somapak Kft. a csomagolástechnikai berendezések mellett, alkatrészeket is gyárt, fontosnak tartják ugyanis a több lábon állást. Elsôsorban egyedi gépek gyártásával foglalkoznak. Folyamatosan fejlesztik a céget pályázati forrás felhasználásával felújították a régi üzemcsarnokot, ahol a szintén támogatás felhasználásával vásárolt lézervágót és a CNC, valamint hagyományos esztergapadokat helyezték el, olyan rendszerben, hogy szükség esetén egy ember, akár több gépen is tud egyszerre dolgozni.

Sz.K.

24

SIKER

Dél-Dunántúli Gazdaság

A négy évente sorra kerülô Kulináris Olimpiának ebben az esztendôben Erfurt adott helyet, amelyre a világ ötvenkilenc országából kétezer versenyzô érkezett. A mostani, immár 24. alkalommal megrendezett minden eddiginél nagyobb volt és megannyi újítás is várta a résztvevôket. E rangos mezônyben végzett a legjobbak között, s szerzett bronzérmet, BRUNNER Attila pécsi szakácsmester, aki a kamarai mestertanfolyamon szerezte meg címét.

— A családunkban nincs szakács, de én mindig is szerettem a konyhában lenni, a nagymamám pedig szinte mindenre megtanított – kezdi beszélgetésünket a déli ajánlat alapján náluk ebédelôk és az esti vendégek érkezése elôtt a Blöff Bisztróban, ahol még délután négy órakor is több asztal foglalt. — Nagyon érdekeltek az ízek, szerettem a konyhában terjengô illatokat, s a nagyanyámmal a piacra járni, ahol a levegôben a friss zöldségek és gyümölcsök illata keveredett a pékségekbôl kiáramló frissen sült kenyér és kakaós csiga illatával.

Nem is volt kérdés, hogy nyolcadik után szakácsnak jelentkezik, akkor még Budapesten élt.

Pécsre több mint egy évtizede költözött, azóta több vendéglátóhelyen is dolgozott, mint szakács.

Barátjával pedig közös vállalkozásban mûködtették a Vadásztanyát is egy ideig.

— A Corso Hotel éttermében voltam – ami akkor Little Bajaként mûködött, s Baján is volt egy részlege, ahol én voltam a szakács – amikor mestervizsgát tettem Pécsett – folytatja tovább beszélgetésünket. — Nem volt könnyû az az idôszak, hiszen a vidéki munkát és a tanulást kellett összehangolni. Már régóta a terveim között szerepelt, hogy leteszem a szakács mestervizsgát, de éveken át nem volt rá lehetôség. Tíz évvel ezelôtt nyílt ismét mód rá, s akkor a legjobbak voltak az oktatóink.

S, miután az egyik terve megvalósult, egy másik álmát igyekezett megvalósítani, utánanézett, miként tudna a szakácsolimpián részt venni. Az interneten talált rá arra az oldalra, ahol a jelentkezését leadhatta, elfogadták, s már kezdhette is a versenymenüt összeállítani. — Az olimpiára hat személyre kellett egy ötfogásos menüsort összeállítani, valamint négy féle – hideg és meleg – finger food falatkát készíteni – folytatja tovább beszélgetésünket. — Az öt fogásos menü része volt egy hideg és egy meleg elôétel, egy leves.

Fôételnek igyekeztem egy különleges ízhatású ételt alkotni, rozé báránygerincet készítettem zöldfûszeres kéregben, mandulás céklapürével, zöldségekkel, perui

lilaburgonyával. A desszert feketeerdô torta volt levendula macaronnal, levendula eszenciával.

Mint mondja, mire az olimpiai szereplésre sor került többször is lefôzte a menüsort, a magyar bajnokságon is szerepelt vele. Az olimpiára a világ minden pontjáról érkeztek versenyzôk, ôt magát az utolsó elôtti napra sorsolták ki. Kitért arra is, hogy tizennyolc üvegfalú látványkonyhában zajlott a verseny, közel harmincezer látogató elôtt.

— Minden egyes nap végignéztem, hogy a többiek milyen ételekkel verse-

amit egy negyven, ötven tagból álló zsûri értékelt.

Kitért arra is, a bírálat során a zsûri tagjai kiemelték az általa tervezett asztal egyediségét. Azt, hogy a tükör és a lefóliázott üveglap olyan hatást keltett, mintha a mélyben helyezték volna el a tányérok, amit a háttérben kivetített buborékok csak tovább erôsítettek. Az íz-hatások is elnyerték a tetszésüket, azonban hibaként rótták fel, hogy a jelenleg érvényes trend szerint hal elôételben nem szerepelhet, s a finger food falatkák méretei is eltértek egymástól.

Pécsi siker a Kulináris Olimpián

Brunner Attila

nyeznek, fotókat is készítettem róluk – folytatja tovább. — Az elsô nap után úgy éreztem, van esélyem, a második után már egy kissé elbizonytalanodtam, mert nagyon sok gyönyörû ételsort vonultattak az aznapra sorsolt versenyzôk. A következô napokban pedig a saját menüsoromon dolgoztam a párommal és egy szakács barátommal, a Zsolnay Szakközépiskolában dolgozó Kosztolányi Zoltánnal közösen, ugyanis egyéni kategóriában indultam, s abban a versenyen nem lehetett segítségem. A versenynapon reggel négykor kezdtem el a díszasztal terítését, mert hét óráig mindennek a helyére kellett kerülni, s a kóstoló tálakat is el kellett helyezni,

— Amíg nem léptem fel a színpadra, nem tudtam, hogy milyen helyezést értem el – mondja. — Elmondhatatlanul boldog voltam, amikor kiderült bronz érmes lettem.

Természetesen itt nem áll meg, a tervei között szerepel ugyanis, hogy a következô kulináris olimpiára is jelentkezik, sôt szeretne a 2018-ban Luxemburgban megrendezésre kerülô szakács világbajnokságon indulni, azonban már egy pécsi csapattal, amelynek a szervezését már megkezdte és az ételsort is kitalálta, amelyet elôször az országos bajnokságon mutatnak majd be.

SZK

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

BÉKÉLTETÉS

Vállalkozások a békéltetési eljárásban A vállalkozások a békéltetési eljárásban kettôs szerepkörben vehetnek részt. Egyrészt mint az eljárás megindítása iránti kérelmet elôterjesztô fogyasztók, másrészt mint a panasszal érintett, az adásvételi vagy szolgáltatási szerzôdés hibátlan teljesítéséért felelôsséggel tartozó szerzôdô felek.

A vállalkozások, mint fogyasztók még ritkán élnek az alternatív vitarendezés elônyeivel (egyszerû, gyors, költségkímélô eljárás). Igaz, hogy a békéltetési eljárást fogyasztói pozícióban csak a mikro-, kis- és középvállalkozások kezdeményezhetik. További kötöttség, hogy az eljárást csak gazdasági tevékenységi körükön kívül esô célok érvényesítése céljából vehetik igénybe. Ennek megfelelôen eljárás indítható pl. ha a vállalkozás saját használatra számítógépet, irodai berendezést vásárol és ezzel kapcsolatban hibás teljesítés iránti igényt kíván érvényesíteni. (Nem kezdeményezhetô viszont eljárást, ha pl. fûtésszereléssel foglalkozó vállalkozás gázkazánt vásárol, amit a vele szerzôdô harmadik fél ingatlanába beépít, és utóbb a termék hibásnak minôsül.)

Megemlítjük, hogy a vállalkozásokat csak a békéltetési eljárás szabályainak alkalmazása tekintetében illetik meg a fogyasztói jogok (kérelem elôterjesztése, meghallgatás, egyezségkötés stb.). A polgári jogi jogviszonyokban a fogyasztói jogok (pl. hibás teljesítési vélelem, termékszavatossági jog) csak a szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékenységei körén kívül eljáró magánszemélyt illetik meg (Ptk. 8:1 (1) bek. 3. pont).

Ami a másik szerepkört illeti, az a tapasztalat, hogy a vállalkozások túlnyomó része tisztában van a békéltetési eljárással kapcsolatos kötelezettségekkel. Mulasztások azonban elôfordulnak. Többször hátráltatja a jogvita rendezését, hogy a vállalkozás nem teljesíti együttmûködési kötelezettségét (pl. válaszirat elôterjesztése, egyezségkötésre feljogosított személy részvéte a tárgyaláson). A mulasztás szankcionálását (kötelezô bírságolás) a békéltetô testület megkeresése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság következetesen elvégzi.

Nem a bizalom jele, hogy a vállalkozások elvétve tesznek a testület határozatára, eljárására vonatkozó - bírósági végrehajtásra alapot adó - alávetési nyilatkozatot. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy növekedik az egyezségkötéssel záruló ügyek száma, ami egyrészt a részvételi kötelezettség elôírásának köszönhetô, ugyanakkor a békéltetési procedúra hatékonyságát is jelzi.

Még mindig sok a mulasztás a fogyasztók megfelelô tájékoztatása körében. Számos esetben felületes vagy elavult a tájékoztató a

panaszügyintézés módjáról, a fogyasztói jogokról. Szembetûnô, hogy a vásárlás során átadott dokumentumok csak szûkszavúan utalnak a békéltetési eljárás kezdeményezésének lehetôségére, és annak minimális feltételeit sem rögzítik. Ennek következtében sok a hiánypótlási felhívás, ami az ügyek elhúzódását eredményezi.

Néhány tanulságos példa a termékvásárlás körébôl Hibás teljesítési vélelem alapján – a teljesítéstôl számított 6 hónapon, vagy a kötelezô jótállási idôn belül – a bizonyítási kötelezettség a vállalkozást terheli (nevezetesen a termék hibájának oka a vásárlást követôen keletkezett!). Ha ezt elmulasztja, a fogyasztót megilleti – elsôsorban – az ingyenes javítás vagy csere joga.

A vállalkozás által készíttetett szakvélemény számos esetben elfogult, megalapozatlan. Elôfordul, hogy olyan hibát rögzít, ami nem tapasztalható. Gyakran olyan általános megállapítást tartalmaz, amire egyedi döntés nem alapítható (pl. „nem megfelelô használat”). Sokszor a vállalkozás saját alkalmazottjával végezteti a vizsgálatot, és erre alapozza a bizonyítást. Nem jogszerû, ha a vállalkozás a jogvita rendezésével a szakszervizhez küldi a fogyasztót, a szervizzel ugyanis a fogyasztó nincs jogviszonyban.

A vállalkozás jogszerûen nem utasíthatja el a kijavításon túli igényt (csere, elállás) arra alapozva, hogy az ismételten jelentkezô meghibásodást újból kijavítja. Az ismételt meghibásodás megalapozhatja a jogos csereigényt, vagy – végsô soron, érdekmúlás miatt – a fogyasztó elállási (vételár visszafizetési) igényét is.

A hibás termék kijavítását – nehezen érthetô módon – a jogszabály nem köti konkrét határidôhöz („törekedni kell a 15 napon belüli kijavításra“). Ezt az egérutat kihasználva esetenként több hónapot is késik a vállalkozás a kötelezettség teljesítésével. A békéltetô testület az indokolatlan idôhúzást rendre olyan körülménynek értékeli, ami esetleg a cserét, vagy a vételár visszafizetését alapozza meg.

A közelmúltban módosultak a termékbemutatókon kötött fogyasztói szerzôdések jogszabályi feltételei (pl. ajándékozás, nyere-

ményjáték, pénzügyi szolgáltatás tilalma). A fogyasztók megkárosítása azonban nem szûnt meg. A termékbemutatókat gyakran egészségi állapotfelmérésnek leplezik, amire csak idôs pácienseket toboroznak. Amikor már hatásosan dramatizálták a megvizsgált páciensek egészségi állapotát, bemutatják a részükre az „egyetlen megoldást” jelentô csodaeszközöket. A nyomásgyakorlásnak nehéz ellenállni: a kellôen befolyásolt fogyasztókat gyakran a szervezôk szállítják haza, azért, hogy a vételárat kifizessék. Általános jelenség, hogy a „termékbemutató” helyszínét alkalomszerûen használatba vett „üzlethelyiségben” végzik, amit a jegyzônél nyilvántartásba vételre be is jelentenek. Ezzel a fondorlattal jogilag nem üzlethelyiségen kívül kötött szerzôdés jön létre, és a fogyasztót nem illeti meg a 14 napos elállási idô.

A kötelezô jótállás nem köthetô külön feltételekhez. A terméken lévô sérülés felfedezése automatikusan nem menti ki a vállalkozást a bizonyítási kötelezettség alól. A garancia ez esetben sem vonható meg szakértôi bizonyítás nélkül. A vállalkozásnak tehát bizonyítani kell, hogy a sérülés az értékesítés után, a rendeltetésellenes használat miatt keletkezett.

Az internetes vásárlásoknál fordul elô, hogy a felek nem helyesen értelmezik a 14 napos elállási jog és a szavatossági jog közötti különbséget. A 14 napos elállási igény bejelentését nem kell indokolni. A fogyasztók azonban gyakran a termék hibáját is megemlítik a bejelentésben, amit a vállalkozás kijavítás iránti igényként értelmez és nem intézkedik az elállás realizálása, a vételár visszafizetése iránt. Összegzésként utalunk arra, hogy a békéltetési eljárásnak nem kizárólag fogyasztóvédelmi funkciója van. A fogyasztói jogvita során jogi elôírásokat érvényesít a testület, amellyel a vállalkozás jogait is védi. A felek közremûködnek a tényállás tisztázásában és egyre többször találnak közös megoldást. Az ügyek száma évrôl évre emelkedik. A vállalkozások eljárási szereplése kihat a fogyasztói közvélemény alakítására is.

Dr. Bércesi Ferenc a Baranya Megyei Békéltetô Testület elnöke

26 Ebben az esztendôben ünnepli alapításának 130. évfordulóját a Pécsi Ipartestület. A jeles eseményrôl ünnepélyes keretek között emlékeztek meg. Ennek részeként alkalmi kiállítást rendeztek, amelyen a szervezet életét bemutató kordokumentumok, különleges relikviák – alapító okiratok, alapszabályok, mesterremekek – voltak láthatók, valamint fényképekkel, dokumentumokkal illusztrált elôadás is elhangzott Az ipartestület 130 éve megalakulásától napjainkig címmel.

Az ünnepi mûsorban az ipartestület egykori tagjai is felléptek, a Palacskó József – szakmáját tekintve épületgépész – vezette Énekvarázs együttes, tárogatón Borsós István, a Pécsi Ipartestület volt titkára játszott, valamint Balázsné Pecze Gyöngyi mondott verset, aki éveken át a Szállítók Ipartestületének gazdasági ügyintézôje volt, valamint az Építész Kamarában a titkárnôi teendôket látta el. A jeles eseményen részt vett az IPOSZ elnöke, Pécs polgármestere, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.

JUBILEUM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mérföldkôhöz érkezett — A magyar kézmûvesség ezer éves múltra tekint vissza, már az emberiség hajnalán jelen volt – kezdte köszöntô beszédét Németh László, az IPOSZ elnöke. — Társadalom és gazdaságszervezô ereje az államalapítás óta évszázadokon átívelô tény maradt, amelynek köszönhetôen a mai napig hazánk kézmûves kultúrája bátran összehasonlítható olyan jelentôs kézmûipari hagyományokkal rendelkezô országokkal, mint Ausztria, Németország, vagy Franciaország. A mintegy 200 kézmûipari szakma képviselôi közül jó néhányban – gasztronómia, szépségipar, építôipar, mûvészi kézmûipar – tettek szert hírnévre a világban.

Hangsúlyozta, az Ipartestületek Országos Szövetsége erre a kézmûves hagyományra építve támogatja és képviseli a magyar kézmûipart, olyan egyedüli országos munkaadói érdekvédelmi szervezetként, ami a tagságát képezô csaknem 200 ipartestület révén nemcsak szakmai, de számos településen helyi szinten is képes megjeleníteni a magyar gazdaság gerincét jelentô mikro- és kis-

vállalkozásokban rejlô tudást és erôt, amihez immár 130 éve a Pécsi Ipartestület is hozzájárul.

— Az ipartestületi hálózat a magyar gazdaság tükörképe, ami az információkat a terepen dolgozva gyûjti be, nem íróasztal mögött ülve dönti el, hogy mi a jó, és mi nem a kisvállalkozóknak, annak a vállalkozói rétegnek, amely valóban tenni akar és képes is tenni a gazdasági fellendülés érdekében – emelte ki Németh László.

Szólt arról is, a kézmûvesség az elmúlt századok során annak köszönhette fennmaradását, hogy képes volt alkalmazkodni az adott körülményekhez, folyamatosan kereste az új utakat, átvette és továbbfejlesztette a legjobb külföldi tapasztalatokat.

— Ma már senki nem vitatja, hogy a kisvállalkozások döntô szerepet játszanak a foglalkoztatásban, a munkahelyteremtésben a szakképzésben – adott hangot véleményének. — Éppen ezért az IPOSZ azért küzd, hogy az általa képviselt gazdasági erô a súlyának megfelelô mértékben vehessen részt a gazdaság-

Dél-Dunántúli Gazdaság

JUBILEUM

a Pécsi Ipartestület politika alakításában, s elfoglalhassa helyét, mint a kis- és közepes méretû vállalkozások érdekvédelmi szervezete az országos érdekegyeztetésben.

— Egy szervezet életében jelentôs szám a 130 év – hangsúlyozta dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere. — Érdemes ilyenkor egyfajta idôutazást is tenni.

Százharminc évvel ezelôtt 30 000 ember élt Pécsett, ami már akkor is iskolaközpont volt, számos kereskedô fordult meg benne, a Tettye patak mentén iparosok – bôrös, szíjgyártó – folytatták tevékenységüket. Volt szénbányászat, s a Zsolnay, Hamerli, Angster családok neve már messze földön is jól csengett. Az iparosság pedig mind jelentôsebb szerepet töltött be a város gazdasági életében.

Kitért arra, hogy az utóbbi harminc évben ismét jelentôs változáson ment át Pécs gazdasági élete. A bányák megszûnése mély nyomokat hagyott rajta. Néhány éve azonban döntés született arról, Pécs iparát újra kell éleszteni, ipari parkokat kell létre hozni, ahol nemcsak a nagy cégeknek, de a családi, kis- és közepes méretû vállalkozásoknak is lehetôséget teremtenek arra, hogy telephelyeiket itt alakíthassák ki.

— Azonban ahhoz, hogy az ipar is mind nagyobb szerepet kapjon a város életében fontos, hogy összefogjanak az ezen a területen tevékenykedôk, az ipartestületek, a kamarák, az egyetem és az önkormányzat – hangsúlyozta Páva Zsolt. — Az utóbbi idôszakban már látható jelei vannak az együttmûködésének, a helyi adók kialakítása során már többször tárgyaló asztalhoz ültek az érintettek.

Mindehhez a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Síkfôi Tamás a következôket tette hozzá, a kamara, mint gazdasági önkormányzat teljes mértékben elkötelezett – Pécsett és Baranyában egyaránt – a mikro- és kisvállalkozások mellett, az ipartestület stratégiai partnere.

— Nagyon jó, hogy a város elkötelezte magát a helyi vállalkozásokkal szemben, felismerte a bennük rejlô lehetôséget, ezért egyaránt épít a kicsi –

egyéni és családi-, valamint a közepes méretû vállalkozásokra – emelte ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. — A nagy globális cégek letelepítésére egyre kisebb az esély, eh-

Dr. Sikfôi Tamás

hez hiányoznak a feltételek, a megfelelô infrastruktúra, valamint nincs elegendô munkaerô.

Kitért arra is, szembe kell nézni azzal a ténnyel is, valami elromlott ebben a globalizálódott világban. Kevés olyan fiatal van, aki vállalja, hogy a saját lábára áll és a vállalkozói létet választja. A szakképzô intézetekben tanulók a végzést követôen külföldre mennének, vagy alkalmazottként dolgoznának egy cégnél. Nem vonzó az önálló lét.

— Egy-egy ilyen jubileum jó lehetôséget teremt a számvetésre is, hogy mennyit sikerült megôrizni az elôdök ránk hagyott értékeibôl, s mit tudtunk belôle továbbadni a következô generációnak – hangsúlyozta Vámos Csaba gépjármû-villamossági mûszerész-mester, a Pécsi Ipartestület elnöke. — A jubileum egyben mérföldkô is a szervezet életében. Bízom benne, hogy a megújulás kezdete, s ismét sok fiatalt köszönthetünk a sorainkban. Családbarát szervezetet szeretnénk létrehozni.

Mint mondja, egykoron az iparostársadalom minden egyes tagja – fiatal, középkorú, idôs – egyaránt ott volt a sora-

27 ik között. A feljegyzések szerint az alakuló közgyûlésen 1885. november 19én 485-en vettek részt. Voltak olyan idôszakok, amikor ez a szám több ezerre rúgott. Saját étterme, klubja volt az ipartestületnek a székházában, kirándulásokat szerveztek, közösségi életet éltek, s a szakosztályok tagjai is rendszeresen összejöttek szakmai napokon cserélték ki tapasztalataikat, ismerkedtek meg a legújabb eljárásokkal, alapanyagokkal.

Az utóbbi két évtizedben azonban folyamatosan csökkent a létszám, elöregedett a szervezet.

— Szeretnénk ismét élettel megtölteni az ipartestületet, s a fiatal vállalkozókat is mind jobban bekapcsolni ebbe a munkába – folytatta tovább Vámos Csaba. — Szeretnénk eljutni a legfiatalabbakhoz is, bemutatni nekik azokat a szakmákat, amelyek leginkább kézügyességet igényelnek, mert az iskolákban egyre kevesebb a lehetôség olyan szakkörök indítására, amelyekben az egyes szakmákat–- könyvkötô, modellezô – ismerhetnék meg a gyerekek. A tanulóképzés során igyekszünk nemcsak a szakma alapjaira megtanítani a nálunk tanulóidejüket töltôket, hanem a legjobbakat be kívánjuk vonni az ipartestület munkájába, hogy érezzék ôk is ennek a közösségnek a leendô tagjai.

Már vannak a fiatal vállalkozók között segítôink is, akik az iskolákat járva ismertetik meg a gyerekeket az ipartestülettel, az ott folyó tevékenységekkel. A szakképzô iskolák diákjai közül pedig azokat szeretnénk patronálni, akik többet szeretnének tudni az általuk választott szakmáról. Ennek érdekében létrehozunk egy diák szakosztályt. E mellett hagyományteremtô szándékkal minden év novemberében köszönteni kívánjuk a legjobb eredményt elért fiatalokat.

A fiatal generáció legjobbjainak elismerésére díjat alapítottak, amelyet elsô alkalommal a jubileumi ünnepségen adtak át Keresztúri Angéla fodrásznak, Hangya Péter autó-elektronikai mûszerésznek, akik számos szakmai versenyen voltak ott a legjobbak között, valamint László Attila bútorasztalosnak, aki a 2015-ben a Brazíliában rendezett világbajnokságon az elsô helyen végzett, arany fokozatot ért el.

Sz.K.

28

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Eszköz- és beruházástámogatás tanulószerzôdéses képzôhelyeknek Minden gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozás 2017. január 12-én beruházási csökkentô tételt érvényesíthet a 2016. évben aktivált eszközbeszerzésre, beruházásra, ami szorosan a gyakorlati oktatáshoz kötôdik.

A csökkentô tétel mértéke függ a képzô statisztikai éves állományi létszámától, valamint a tanulók éves létszámának átlagától.

A beruházási csökkentô tétel a havi bevallásokban nem, csak az éves bevallásban érvényesíthetô!

Maximálisan 15 millió forint igényelhetô.

A kiegészítô csökkentô tétel összegének meghatározásához elôször a tanulók éves létszámának átlagát kell megállapítani, majd megszorozni az alapnormatíva (453 000/fô/év) 38%-ával: ha a kötelezett 1-10 fôt foglalkoztat, az alapnormatíva 18%-ával: ha a kötelezett 11-50 fôt foglalkoztat, az alapnormatíva 9%-ával: ha 50 fônél többet foglalkoztat.

A tanulói éves átlaglétszám számítása A tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni a következôképpen: ● ha a tanuló tanulószerzôdése a hónap teljes idôtartamában fennáll, akkor figyelembe vehetô a tanuló havi 1 fôként, ● ha a tanulószerzôdés megkötésére hónap közben került sor, akkor a tanuló abban a hónapban vehetô figyelembe a létszámban elôször, amelyben a tanuló legalább egy gyakorlati képzési napot teljesített, ● ha a tanulószerzôdés hónap közben szûnik meg, az adott hónap vonatkozásában az adott hónapból a tanulószerzôdés megszûnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni a figyelembe vehetô havi tanulólétszámot.

Számítás menete az alábbi példa alapján: 1. tanuló: egész évben rendelkezik tanulószerzôdéssel (01.0112.31.)

2. tanuló: TSZ hatályba lépésének idôpontja 09.10.

3. tanuló: TSZ megszûnése 06.26. (szakmai vizsga utolsó napja) Tanulószerzôdéses tanulók éves átlaglétszáma: Egész évben tanulószerzôdés tanuló: 12/12 = 1 fô, Szeptember10-én kötött tanulószerzôdéses tanuló: 4/12 = 0,33 fô (a hónap közben kezdôdött gyakorlat = teljes hónap) Június 26-án tanulmányait befejezô tanuló: [5+26/30]/12=0,48 fô (hónap közben befejezôdött gyakorlat esetében napi arányosítást kell alkalmazni) Tanulói éves átlaglétszám: 1+0,33+0,48=1,81 fô A foglalkoztatottak létszámát a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – a statisztikai állományi létszám megállapí-

tásának szabályait tartalmazó- útmutató I./5. pontja alapján kell meghatározni.

Mire fordítható a normatíva?

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett képzôhely a beruházásának aktiválása évében akkor tudja ezt a kiegészítô csökkentô tételt figyelembe venni, ha maga a beruházás kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. Sem az Szht. rendelkezéseiben, sem pedig a 280/2011. számú kormányrendeletben nincs meghatározás arra vonatkozóan, hogy egy beruházás mikor minôsül kizárólag gyakorlati képzési célúnak. A hivatkozott jogszabályokban tehát nem szerepel olyan korlátozó rendelkezés, mely szerint a beruházás kizárólag ingatlan beruházás lehet, és nincs tiltó rendelkezés arra vonatkozóan sem, hogy kisebb értékû eszközök (pl. informatikai eszközök) beszerzésére irányuló beruházás esetében nem lehetne érvényesíteni beruházási kiegészítô csökkentô tételt. Ezért a kötelezett döntheti el, hogy a 12. havi 1608-as bevallásban visszaigényelt kiegészítô csökkentô tételt mire fordítja.

Annak megállapítására, hogy az adott beruházás kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e, útmutatást adhat az adott szakképesítés ágazati jogszabálya által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények eszközjegyzéke azzal, hogy egyszer használatos tárgyi eszköz és anyag nem számolható el.

A beszerzést elkülönítetten kell nyilvántartani, valamint dokumentálni, hogy a beruházás kizárólag gyakorlati képzés céljából történt.

Sarkadiné Schmidt Alexandra

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

MI ÚJSÁG?

Innovatív gondolkodással mindig az elsôk között

Kiss Ferenc, Mohácsi Computer SysTeam Kft. ügyvezetôje Számos igen aktív év után az utóbbi két esztendô nem volt kiemelkedôen mozgalmas a Mohácsi Computer SysTeam Kft. életében, ám ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi a cég házatáján. Új profillal bôvült a vállalkozás, és az is sok energiát emészt fel, hogy az IT-szektorra jellemzô igen gyors fejlôdést naprakészen kövesse a Kiss Ferenc irányította szakemberközösség.

— 1994-ben, amikor megalapítottuk a vállalkozást, tulajdonképpen nem beszélhettünk informatikáról, inkább számítástechnikáról, hardver- és szoftverkereskedelemmel valamint szervizeléssel foglalkoztunk. Még ebben az évben elkezdtünk együttdolgozni a Pécsi Regionális Képzô Központtal (jelenleg Türr István Képzô és Kutató Intézet), ahol elsôsorban felnôttek számára tartottunk számítástechnikai képzéseket. 2010-ig 50-nél több nagy képzést vittünk végig, 7-800 fô szerzett általunk OKJ-s végzettséget. Munkánkat a kamara Szakképzési díjjal ismerte el. A szoftverfejlesztés szintén szerepelt a palettánkon, saját fejlesztésû játék- és multimédiás programokkal, készítettünk CD-ROM-ot a busójárásról, szoftvert a Mohácsi Városi Kórház járóbeteg-ellátó részlege számára, és több weboldalt is cégünk jegyez. 1997-ben csatlakoztunk az ELENDER országos hálózatához, akkor még modemes csatlakozások voltak analóg modemekkel, és a 69-es körzetszámon szolgáltattuk az internetet. Vállalkozásunk készítette Mohács városának az elsô honlapot, ami akkor újdonságnak számított, hiszen ott voltunk az ország elsô 20-30 városa között, amelynek már volt ilyen – foglalja össze röviden a jelenleg öt fôs mohácsi vállalkozás történetét Kiss Ferenc ügyvezetô.

— A piaci elvárások alakították, hogy ilyen sokrétûvé vált a tevékenységük, vagy elébe mentek partnereik igényeinek és önök találták ki, hogy mire lenne szükségük?

— Sokszor éppen abból adódott a probléma, hogy elébe mentünk a piac elvárásainak, mert így gazdaságilag lassabb volt a megtérülés. A cégvezetés mindig is az innovatív gondolkodást támogatta, folyamatosan figyeltünk a piac igényére és igyekeztünk mindenben az elsôk között lenni. Jelenleg rendszergazdai feladatokat látunk el, foglalkozunk hardver kereskedelemmel, kiegészítôk árusításával, a mai kor követelményének megfelelôen webáruházat mûködtetünk és szervizszolgáltatást is végzünk. A képzések állami támogatásának csökkenésével szûkült a palettánk, ezért az 1999-ben épített kétszintes üzletházunk egy része kihasználatlanná vált, így átalakítottuk és bérbe adjuk. 2011-ben nekünk volt elôször napelemes rendszerünk a városban, mert akkor lehetett pályázni erre, így mi is fejlesztettünk.

— Bizonyára a vállalkozás életében is változást hoz, hogy az októberi kamarai választásokon önt választották meg a kamara mohácsi elnökségének elnökévé.

— A napi munka mellett valószínûleg több idôt töltök majd a társadalmi megbízatás teljesítésével. 2008-tól 2012-ig már voltam a mohácsi elnökség tagja, de a sok fel-

adatom miatt nem tudtam tovább vállalni a közremûködést. Habár a feladatom ma sem lett kevesebb, de láttam a kamara törekvését a generációváltásra, ezért elvállaltam a jelölést az elnöki posztra. A választáson pedig rám szavaztak. Szeretnék aktívan részt venni a munkában, hogy megfelelô közvetítô legyek a vállalkozások és a kamara között.

— Milyen konkrét tervvel, elképzeléssel kezdi a ciklust? Mi a legégetôbb probléma, amire megoldást kell találni Mohácson és környéken?

— Az új elnökséggel jelenleg is egyeztetünk a következô év feladatairól illetve a ciklusban elvégzendô munkáról. Szeretném, ha a kamara közelebb kerülne a vállalkozásokhoz, emellett olyan lehetôségeket biztosítani a Mohács és környéki vállalkozásoknak, hogy érezzék, a kamara értük van. Sok vállalkozás vezetôjével beszélgettem, és úgy érzem, hogy ezen a téren van még mit tennünk.

— Miként egyeztethetô össze a társadalmi megbízatás és a napi teendôi a vállalkozásban, hiszen ügyvezetôként jól kell menedzselni a céget, hogy fennmaradjon, fejlôdjön?

— Szerencsésnek mondhatom magam ezen a téren, mert jó ráérzéssel úgy választottam ki a kollégáimat, hogy bármit rájuk bízhatok, néhány egyeztetéssel az egész heti munkát önállóan el tudják végezni. Persze igyekeztem is tenni ezért, mindegyik kollégám régóta dolgozik a cégnél, rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken, vizsgákon, így naprakész tudással látják el feladataikat. Természetesen vannak olyan szegmensek, mint például az innováció vagy az elemzések készítése, amikor mindenképpen az irodában kell lennem, akkor természetesen aktívan ott vagyok. Már a cég megalakulásakor is az volt az alapelvünk, hogy csapatban dolgozzunk, és úgy tûnik, hogy helyesen gondolkodtunk, hiszen több mint húsz éve sikeresen mûködik vállalkozásunk.

K.T.

30

MI ÚJSÁG?

Sport és gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Kovács Éva, Kerko Média Kft. Aki találkozott már Kovács Évával, a Kerko Média Kft. ügyvezetôjével, biztosan az lesz a benyomása róla, hogy „egyben van”. Kiegyensúlyozott személyiség, van tartása, laza, felszabadult, kedves és közvetlen. Hogy Éva ilyenné vált, abban nagy szerepet játszott az egész életét elkísérô sport.

„Életre szóló tartást és kapcsolatokat kaptam a sporttól” — A kosárlabda a nagy szerelmem, amely gyermekkorom óta jelen van az életemben. Még Szigetváron kerültem közel ehhez a sporthoz, a bátyám volt a példa számomra, hiszen ô is kosarazott. A másik ok pedig, hogy emellett kötöttem ki, az az egyéni adottság, mindig is magas voltam, így egyenes út vezetett a kosárlabdához – eleveníti fel a kezdeteket Kovács Éva. — Ez a csapatsport ugyanúgy meghatározta az alapvetô baráti kapcsolataimat, mint az emberi tulajdonságaimat. Egészen fiatalon egy közösség részévé váltam, ezért a munkámban is mindig úgy képzeltem el magamat, hogy csapatban játszom, számíthatok másokra, mint ahogy én is nyitott vagyok a többiek problémájára. A mozgás napi szinten jelen van az életemben. Kosárlabdázni ugyan már csak heti egy alkalommal járok, de mellette ott a futás, a gyaloglás.

— Említette, hogy a bátyja sportolt, de milyen szerepe volt a mozgásnak a gyerekkori családjában?

— A szüleim fontosnak tartották, hogy az általános iskolába kerülve sportoljak. Apámhoz közel állt a sport, és úgy ítélte meg, hogy ahhoz, hogy a tanulásban jó eredményt tudjak elérni, fontos a testi teljesítmény is. Tulajdonképpen ez egy elvárás volt részérôl, ám én nem elvárásként, hanem mintaként éltem meg. Tetszett, hogy az édesapám egészen nyugdíjas koráig aktívan sportolt, a foci és a röplabda volt az ô területe, és ugyanezt a mozgás iránti elkötelezôdést láttam a nálam hét évvel idôsebb bátyámnál. Ô egy másfajta mintát nyújtott, már a távlatokat is érzékeltem az ô pályafutását tekintve, hiszen tényleg nagy tehetség volt a kosárlabdában. A legjobb barátaimat ennek sportnak köszönhetem, ma is ugyanott vagyunk egymás körül a régi társaimmal, mint annak idején. Életre szóló tartást és kapcsolatokat adott a sport.

— Közismert, hogy a férje (Keresnyei János) is sportos életmódot folytat. Miként tudták átadni a lányuknak ezt az elkötelezôdést?

— A lányom elôször a kosárlabdával próbálkozott, hiszen a testi paraméterei hozzám hasonlóan nagyon jók ehhez a sportághoz, de nem talált benne motivációt. Viszont felfedezett magának új mozgásformákat, nagyon ügyes például crossfitben, és jól feltalálja magát a víz alatt. Amikor búvárkodik, tökéletes harmónia jellemzi a mozgását. A crossfit edzés után örömmel hallgatom, hogy ugyanazt a közösségi élményt éli meg az edzôteremben a többiekkel, mint én a kosárlabdában. Együtt végzik a gyakorlatokat, a feladatsorok teljesítése közben motiválják egymást, mint ahogy annak idején mi is. Ez a hovatartozás, az identitás nagyon fontos az ember életében.

— Miként hatott a sport a személyiségére, mit kapott a rendszeres mozgás által?

— Az elsôdleges hívószó számomra a kitartás, a másodlagos pedig a teljesítménykényszer.

Szerintem nagyon nehéz jó teljesítményt elérni egyéni sportokban, mert a legnagyobb pszichikai kihívás a saját korlátaink leküzdése. Biztos vagyok abban, hogy aki egyéni sportot ûz, az minden nap és minden edzésen képes túllépni a saját árnyékán, és ez a maximális teljesítmény. A csapatsportokban ugyan nincs meg a mindenkori, mindenen átfeszülô motivációs igény, ott az az egyik legfontosabb, hogy felelôsséggel tartozol a többiek iránt. Ez egy tudatos sportolói magatartást feltételez, fôként ha valaki magas szinten ûzi, hiszen akkor be kell tartani olyan szabályokat, hogy pl. nem bulizunk mérkôzés elôtt, tisztességesen helyt állunk az edzéseken. Ez a fajta tudatosság, amit az ember a sport által elsajátít, hatott a vállalkozásomra is: az állandó teljesítménykényszer, az önmagadnak való megfelelés, hogy jobb és egyre jobb akarj lenni. A másik pedig, amit megtanultam, hogy szerkesztôségek munkáját irányítva úgy hozzak döntéseket vállalkozásvezetôként, hogy felelôs vagyok másokért.

Hiába a saját vállalkozásomról van szó, és mindegy, hogy 5-15-225 ember van mögöttem, az érzés ugyanaz: felelôs vagyok értük.

Ugyanilyen meghatározó szerepe van a közös élménynek is. Akkor is, ha kifeszítenek egy edzésen, ahol mindent megteszel, és úgy érzed már, hogy nincs tovább, és akkor is, amikor nyertél egy meccset, úgy mész le a pályáról, hogy közös sikert értél el - ezek mind olyan elemek, amelyek nélkülözhetetlenek a vállalkozáshoz. Például a kudarc feldolgozása esetén, amikor üzleti szempontból valami nem sikerül, a mechanizmus ugyanaz, mint a sportban, mikor elvesztettünk egy tétmérkôzést: a negatív élmény feldolgozása könnyebb, ha vannak az életünkben tapasztalatok, amik segítenek.

— Miként tud idôt szakítani arra, hogy rendszeresen sportoljon?

— Ismerjük a mondást: az ember arra szakít idôt, amire akar. Másrészrôl pedig ez életvitel kérdése. Szerintem az, aki gyerekkorától sportol, annak napi vagy heti szükségletévé válik a mozgás, és könnyebb idôt találni rá. Azt vettem észre, hogy aki felnôttkorában kezd el mozogni, nehezebben illeszti be a napirendjébe a sportot.

Nyilvánvalóan kell hozzá egyfajta logisztika, amikor családja, gyereke van az embernek, de mindez megoldható, ha a sport iránti igény benne van a zsigereinkben.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

GASZTRONÓMIA

Kis pécsi gasztrokörkép VIII.

Külföldiek Pécsett Számtalan téren történt elôrelépés a város gasztronómiájában, amiket többnyire a pécsiek (vendégek és vendéglátósok) igényszintjének emelkedése, no meg a külföldi hallgatók egyre jelentôsebb vásárlóereje mozgat. Érdekes módon, autentikus külföldi konyhákkal, ételekkel még mindig csak elvétve találkozni. Igény volna rá?

Ha arról beszélünk, hogy miért is olyan nehéz dolog megfogalmazni az autentikus magyar konyhát, pláne vendéglátói szempontból reprodukálni azt, akkor azért az is jusson eszünkbe, hogy az autentikus nemzetközi ízekkel még nehezebb dolgunk van. Talán nem is kellene magyaráznom, hogy miért indulunk még komolyabb hendikeppel, hiszen a legkevesebben nôttek fel úgy, hogy valóban megtapasztalhatták a mexikói, spanyol esetleg japán ízeket.

Ezért is furcsa, hogy van, aki már 16 évesen a kínai és az olasz konyhát jelöli meg kedvenceként, aztán villámgyorsan kiderül, hogy a pizzára és szezámmagos csirkére gondol. Olyan súlyos általánosítások eredményei ezek, mint a magyar konyhát egy olyan pörkölttel egyenlôvé tenni, amit külön tányéron kínált burgonyapürével tálalnak (megtörtént eset).

Ezen ételek kiváló példái a globalizációnak és asszimilációnak – egyéb-

ként negatív elôjel nélkül említve. Ki gondolta volna, hogy sokan egyenesen a pizzával azonosítják majd az amúgy milliószor változatosabb, regionalitást, szezonalitást eredendôen követô olasz konyhával? A szezámos-mézes csirke pedig a szinkretikus ételek iskolapéldája, hiszen állítólagos hazájában, Kínában igazából nem is létezik. És ezzel el is érkeztünk a kínai büfék világához, amivel kapcsolatban Pécsett élô kínaiak is rendszeresen kifejtik, hogy a kínálatukban szereplô ételekkel valójában itt találkoztak elôször.

Ezt foghatnánk arra, hogy Kína hatalmas és a régiók között olyan különbségek vannak, mint a szicíliai és a svéd konyha között és csak nem ismerik, de valójában ezek tényleg európaiasított, magyarosított ételek. Speciális csirke, ugye. Miközben az is igaz, hogy sokszor autentikus ételeket is el tudnak készíteni, ha meg tudjuk mondani az étel nevét. Sok szerencsét!

De ugyanilyen nehézségek és fogalomzavarok igazak a csirkegíroszra is, amit akkor is gírosznak hívnak/hívunk, ha valójában dürüm, kebap, vagy szúvlaki és szárnyast még messzirôl sem látott a konyha.

Az autentikus ízek hiányát nem lehet az alapanyagok hiányára fogni. Nem csak azért, mert ma már tényleg mindent be lehet szerezni, de sokszor azért sem, mert például a koreai konyhában (a halak kivételével) szinte ugyanazok az alapanyagok találhatóak meg, mint a magyarban, ami a hasonló égövnek tudható be. Mégis viszonylag rövid karriert futott be például a koreai ízeket kínáló étterem a Citrom utcában. Ma már egy az egyben a szusira koncentrálnak, ráadásul a tengertôl ilyen távolságra egész vállalható színvonalon. Szintén a Király utcában bukott meg rövid idô alatt egy indai étterem is, azóta se lehet olyan tisztességes kókuszos csirkés curryt enni 180 kilométeres körzetben. A perzsa étterem viszont sokáig húzta a Hunyadi úton, ámde létezése mégis mindig több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. A cseh vonal egy kicsit kilóg ebbôl a sorból, és a Balkánt sem érzem annyira idevalónak, hiszen nagyon közeli országokról és ezzel együtt ismerôs ízekrôl van szó az esetükben. Könnyen érthetô, így népszerû, pláne, ha jól vannak elkészítve. Olasz (pláne olaszos) ételekkel viszonylag jól el vagyunk látva, és ezek tényleg már nem kizárólag pizza-spagetti-vonalat képviselik, de természetesen nem is vonják meg a nagyközönségtôl ezeket sem. A kínai pedig alap esetben még mindig nem kínai sehol sem, de a reménykedést kár volna feladni.

Gûth Ervin

32

JÓ HELY / BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

zások során szerzett élmények alapozták meg a Fellow’s születését. Magamba szívtam ezt a utcai kajás vonalat, ami például marhaoldalasból, teriyaki csirkébôl készült szendvicseket, burgereket jelent nálunk. A kínálat nyilván folyamatosan változik, de az irány ez.

— Akkor nálatok az alapanyag egyáltalán nem jelent problémát?

— A hús és a fûszerek tekintetében nem. Itt most úgy tûnik minden szempontból, azaz a pékáruk és zöldségek tekintetében is beállt egy kiszámítható, stabil rendszer. De nem is a beszerzés a probléma, inkább általánosságban a magyar üzleti életrôl mondanám, hogy jobb lenne, ha úgy mûködnének a dolgok, mint Németországban. Megy az alkudozás ezerrel, de ha egyszer az üzlet megköttetett, akkor minden fél tart-

ja magát a megállapodáshoz. Szerencsére nem túl sok ilyen fordul elô, de elôfordul. Még mindig vannak, akik úgy szeretnének azonnal a csúcsra jutni, hogy közben nem tesznek érte semmit.

— Fogyasztói szemmel van meglátásod a város gasztronómiájával kapcsolatban?

— Egy olyan bárnak, étteremnek – ahogy a közeljövôben lesz is ilyen próbálkozás – ahova be tudok menni, vegyülni az ismerôs arcokkal, de közben akár egy jót is lehet enni. Buffalo wings, burgerek, szóval ez az amerikai sport báros vonal lenne. Nincs feszélyezô környezet, de az ételek minôsége jó és oda lehet állni a pult mellé sörözni a haverokkal. Nekem ilyesmire lenne igényem és szerintem simán mûködnie kellene egy ilyen helynek Pécsen is.

Gûth E.

Ez nem egy szokványos büfé Pécs egyetemi városrésze egyre több elôremutató vendéglátóhelynek ad otthont, ami részben a külföldi egyetemisták vásárlóerejének is köszönhetô.

A 2016 ôszén megnyitott Fellow’s Sandwich & Burger tulajdonosával, FELOBER Krisztiánnal arról is beszélgettünk, hogy ez a büfé miért is más, mint a többi büfé.

— Nem derogál büfének hívni a helyet?

— Nem, hiszen ez tényleg egy büfé. Nem tetszik ez a street food elnevezés, mindent ezzel a címkével akarnak eladni, pedig maga mûfaj jó és én is ebben utazom itt. Csak attól, hogy valamit így hívnak még nem lesz jobb a minôsége. Mi itt tényleg minôségi dolgokat készítünk és ehhez meg is van a háttér, hiszen több mint egy évtizede látunk el alapanyagokkal csúcskategóriás éttermeket nemzetközi beszerzôként, kereskedôként. Ez nem egy szokványos büfé.

— Mi a koncepció?

— Az uránvárosi Gastropolitan Delikát két évvel ezelôtti nyitása óta motoszkált a bennem a gondolat, és minden eszköz, engedély a rendelkezésünkre áll az ételek elôkészítéshez. Kolbászokat meg tudjuk tölteni, pácokat, fûszerkeverékeket meg tudjuk csinálni. Persze a külföldi uta-

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjelenô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan vezetôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figyelemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállalkozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági élet forgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és a vezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gondolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik az emberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és képzés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

Az asszertív kommunikáció ereje a vezetésben A munkahelyen való együttmûködés hatékonyságának növelése egyre fontosabb a szervezetek életében. Az egyéni igények, meggyôzôdések és vélemények különbözôsége, eltérése kellemetlen helyzeteket, esetleg nyílt konfliktusokat is eredményezhet, adott esetben komoly ellenállást okozhat a szervezeti érdekekkel, célokkal szemben. A feszültséggel teli helyzetek helyes vagy helytelen kezelése befolyással lesz a munkatárs sikerére – és ezáltal a szervezet sikerére is.

A vezetôi kommunikáció egyik hatékony módszere az asszertív viselkedés, melynek célja,

hogy a kommunikációs felek igényeit és kívánságait figyelembe vegye egy adott szituációban. A verbális és non-verbális módon is megfelelôen alkalmazott önérvényesítô viselkedés lehetôséget ad a problémák okainak kiküszöböléséhez, megoldásához, elôsegíti a partnerek együttmûködését, kommunikációját; növeli az egyén önbizalmát, magabiztosságát, határozottságát; s ezek segítségével elôsegíti a vállalat fejlôdését is. Az asszertivitás magabiztosságot, határozottságot, önérvényesítô viselkedést, céljaink elérését, jogaink megvédését jelenti anélkül, hogy más ember jogait sértenénk. Az asszertivitás igényeink, kívánságaink, véleményünk, érzéseink és meggyôzôdésünk egyenes, ôszinte módon való kifejezése. Az asszertív egyén tisztában van

saját igényeivel, megtiszteli a másik fél igényeit, nem az agresszív erôdemonstrálás a cél, hanem a problémák megoldása. Egy asszertív vezetô önismerete, illetve a másik fél iránti ôszinte érdeklôdése okán önbizalommal rendelkezik, és magabiztos a fellépése, viselkedése.

Az asszertív egyén olyan helyzetekben is képes empátiával, indulat nélkül reagálni, amelyek számára érzelmi feszültséget okoznak. Képes nemet mondani, véleménynyilvánításában konstruktív, figyel mások gondolataira, kérdez. Egy asszertív viselkedésû ember környezetével összhangban igyekszik elérni céljait, erôt nem alkalmaz, hanem együttmûködést tanúsít.

Az asszertív attitûd önelfogadást és mások elfogadását, reális önértékelést, mások és önmagunk tiszteletét jelenti. Viselkedésben az asszertivitás felelôsségvállalásban, saját érdekeink közvetítésében és mások érdekeinek figyelembevételében mutatkozik meg. Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembe vételét, ezáltal elôsegíti az erôszakmentes kommunikációt és hosszú távon a szociális hatékonyságot. Az asszertivitás tanulható, fejleszthetô, és elsajátítása elôsegíti és megkönnyíti a konfliktushelyzetek megoldását.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MEGOLDÁSOK

33

Egyszerû megoldás az adatvesztés ellen Minden, amit érdemes tudni a biztonsági mentésekrôl A biztonsági mentések készítése és kezelése annak ellenére, hogy az egyik legfontosabb kérdés egy cég életében, sajnos egyben a legjobban elhanyagolt terület az informatika világában.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen veszélyek ellen nyújt védelmet az adatokról rendszeresen készített biztonsági másolat és ennek mi a legjobb eszköze.

Elég egy véletlen törlés, egy hibás rendszerfrissítés, vírusfertôzés, természeti katasztrófa, vagy akár egy óvatlan mozdulat a kávésbögrével ahhoz, hogy a cég pillanatok alatt hatalmas károkat szenvedjen. Az adatvesztés bármikor megtörténhet, de jellemzôen akkor következik be, amikor a legkevésbé számítunk rá.

A digitális adatvesztések 44 százaléka véletlen balesetbôl történik, mégpedig döntôen azért, mert az emberek 30 százaléka soha nem készített még biztonsági mentést. Sok cégtulajdonos úgy áll ehhez a kérdéshez, hogy az ô vállalkozásával biztosan nem történhet meg hasonló.

Az adatvesztés közvetlen következménye lehet a szolgáltatáskiesés, hiszen az operatív munkához szükséges információk váratlanul elérhetetlenek lesznek a munkatársak számára. Az így elveszí-

tett adatok nem csak információveszteséggel, de az elôállításukra fordított munkaidô elvesztésével is járnak.

A váratlan hardverhibák, vagy vis maior helyzetek mellett (mint a csôtörés, viharkár, irodatûz) az egyre nagyobb teret hódító zsarolóvírusok – melyek túszul ejtik a számítógépen tárolt fájlokat – is magas kockázatot jelentenek a cégek adatainak biztonságára és elérhetôségére.

Az adatvesztések jelentôs része emberi hiba, például véletlen törlések és szoftverhibák eredménye, így ezek megelôzése ugyancsak rendkívül nehéz feladat biztonsági másolatok nélkül.

Ha a vállalkozás rendelkezik naprakész, megfelelô biztonsági mentéssel, ezek a károk könnyen és maradéktalanul helyreállíthatóvá válnak, hiszen minden információ és adat azonnal visszaállítható a probléma megjelenése elôtti állapotába.

A titkosított felhô alapú biztonsági mentések a legmodernebb technológiát és eszközöket teszik elérhetôvé a felhasználók számára. Azon cégek, akik a felhô mellett döntenek, bármikor és bármilyen eszközrôl biztonságosan hozzáférhetnek az adataikhoz, így a biztonsági mentéseikhez is anélkül, hogy az üzemeltetési és karbantartási költségekkel foglalkozniuk kellene.

A helyi hardveres megoldásokkal szemben a biztonsági mentéseket tároló eszközparkot nem kell megvásárolni, így a vállalkozások költséghatékony módon gondoskodhatnak a biztonsági mentések készítésérôl és tárolásáról is. A kliens oldali titkosításnak köszönhetôen a mentések tartalmába a szolgáltató nem lát bele, – azokhoz nem fér hozzá – hiszen ezek titkosítása már az ügyfél számítógépén történt.

Az Európai Unióban mûködô felhôszolgáltatók esetén az EU szigorú adatvédelmi törvényei gondoskodnak a maximális jogi garanciákról. A helyi tárolással ellentétben a felhôkörnyezet védve van vírusoktól, így a zsarolóvírusoktól is.

Jelentôs költség takarítható meg azzal, hogy nem kell megvásárolni, telepíteni és üzemeltetni a biztonsági mentést tároló gépeket, nem kell gondoskodni a fizikai- és a hozzáférés-védelemrôl valamint nem kell foglalkozni a mentéseket tároló eszközök karbantartásáról illetve a redundáns adattárolás biztosításával sem. Ezekrôl mind a vállalkozás által választott szolgáltató gondoskodik.

A biztonsági mentések készítésérôl bôvebben a backup.crosssec.com oldalon elérhetô információk alapján tájékozódhat.

Crosssec Solution

34

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Borsiczky István – Mercedes-Benz A GPS alapú precíziós mezôgazdasági munkagépek kereskedelmével foglalkozó Tomelilla Kft. ügyvezetôje az általuk forgalmazott csúcstechnikájú gépekhez illô csúcstechnikájú autót, a Pappas Autó Mercedes-Benz GLE plugin hibrid modelljét próbálta ki.

— Évente körülbelül hatvanezer kilométer vezetek, így bár megfordult a fejemben a hibridautó vásárlásának gondolata, de a benzin-elektromos helyett a dízel-elektromos hajtáson gondolkodtam.

Kíváncsian vártam ezt a tesztet, hiszen úgy gondoltam, a napi 5-600 kilométernek csak elenyészô hányadára elég az a 27 kilométer, amit a kijelzô szerint meg tud tenni az autó elektromos hajtással.

Aztán a próbaút végére nagyon meglepôdtem.

— Pozitív, vagy negatív volt ez a meglepetés?

— Azt nyilvánvalóan nem vártam, hogy a GLE képes lesz a katalógusban megadott fogyasztásra, de az kellemes meglepetés volt, hogy hibridként, országúton autózva, lényegében a dízel kivitel fogyasztására képes ez a kocsi.

Nyilvánvaló, hogy városban még ennél is jobb eredményre képes, hiszen a hibridek igazi terepe a zsúfolt városi forgalom. Ha pedig valaki sokat használja rövidebb városi utakon, úgy, hogy közben hálózatról fel tudja tölteni az akkumulátorokat, akkor nem csak a GLE méretéhez és teljesítményéhez viszonyítva, hanem abszolút értékben is megdöbbentôen alacsony lesz az üzemanyag költség.

— Az egyik kulcsszó a teljesítmény volt, hiszen a hibrid rendszer itt nem-

csak környezetkímélô mûszaki megoldás, hanem a teljesítményt is növeli. A típusjelzés igaz ebben az esetben, vagyis megy úgy, mint egy 500-as Mercedes?

— Azt hiszem az 5.3 másodperces gyorsulási adat jól jellemzi az autó menetteljesítményeit. Hihetetlenül dinamikus a GLE, és ez a különleges hajtási rendszer épp ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá. Eltünteti a turbólyukat, segít az elindulásnál, kiküszöböli a kisebb hullámvölgyeket a nyomatékgörbén. Persze a hétköznapokon sok dolga nincs, mert a több mint 300 lóerôs benzinmotor is egy remek darab, önamagában is szépen mozgatja az autót.

Kiemelném azt a mérnöki munkát, ahogy összehangolták a két rendszert. Észrevétlenül lép mûködésbe, vagy éppen áll le a benzinmotor, és különösen bravúros, ahogy a fékezést megoldották.

A mûszerfalon látszik az energiafelhasználás, így jól megfigyelhetô, hogy mo-

torféknél tölti az akkumulátort, majd a fékpedálra lépve egyre nagyobb mértékben fékez a generátorral, végül persze mûködésbe lépnek a tárcsafékek is, de az átmenetet nem éreztem a fékpedálon.

— A próbaúton rácsodálkozott, hogy mennyire csendes az autó, és nem csak villanymotorral ilyen. Ez ennyire fontos szempont?

— Mivel sokat megyek az autóban, rengeteget telefonálok. Természetesen kihangosítóval, de bármennyire jó minôségû, ha zajos az autó, az bizony belehallatszik. A zajszint a komfort fontos része, egy csendes autóban pihentetô az utazás.

A GLE utazótempónál szinte néma, és ez nemcsak az elektromos üzemnek köszönhetô, hanem a nagy benzinmotornak is. Persze ha rálépünk a gázra, akkor megszólal a V6-os, de ezt azt hiszen senki sem bánja.

— Nem túlmotorizált ez a kivitel?

Több mint 400 lóerôs rendszerteljesítményt hol lehet kihasználni?

— Nem is kell kihasználni. Én sem szoktam száguldozni az utakon, betartom a sebességhatárokat. Mégis azt gondolom, hogy a prémiumautókat, nagy motorral kell megvásárolni. A Mercedes gyártotta az elsô autót, mérhetetlen mennyiségû tapasztalattal rendelkeznek az autógyártás területén, és szerintem ezt a leginkább a nagy motorral szerelt autóikon tudják megmutatni. Ilyen kifinomult, hangtalan mûködést, ilyen erôtartalékkal, és ilyen kulturált viselkedéssel, csak egy erôs, sokhengeres motorral sze-

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

AUTÓTESZT

GLE 500e 4 MATIC relt autón lehet megtapasztalni. A másik szempont a biztonság. Az erôtartalék vészhelyzetben életet menthet.

Akárcsak a Mercedesnél asszisztensnek hívott kiegészítôk, amikbôl ebbe a tesztautóba jutott jónéhány.

A következô autómat mindenképpen ilyen kiegészítôkkel fogom megvásárolni, mert nagyon hasznosnak tartom ôket.

Bármikor elkalandozhat a vezetô figyelme, és elég egy pillanatnyi kihagyás és megtörténik a baleset. Ilyen esetben egy sávtartó berendezés, egy adaptív tempomat, vagy az itt is megtalálható aktív kormányzás életet menthet. De ide sorolnám ezt a LED fényszórót is, ami elképesztô hatékonysággal világít, és mindig az ideális fénycsóvát vetíti az autó elé.

A biztonság iránt régóta elkötelezett vagyok, úgy gondolom az autó csak egy pótolható eszköz, legyen az egy haszonjármû, vagy egy ilyen SUV. Egy vállalkozó esetén ezek munkaeszközök, így az a legfontosabb, hogy kényelmesen és biztonságosan eljuttassanak a célig. Ha megtörténik a baj, az autó pótolható, de az ember nem. Mindig is így gondolkodtam, és már a kezdetektôl fogva ebben a szellemben vásároltam a saját autóimat és a cégautókat is. Amikor megjelentek a légzsákok a kisteherautókban, nálunk már akkor is mindkét oldalon ott volt a légzsák, nem is volt kérdés, hogy megrendeljük e.

— A munkatársai értékelik ezt a törôdést?

— Sokszor beszélgettünk errôl a kérdésrôl, és úgy vettem észre, hogy megértik, és értékelik azt, hogy számunkra ôk a legfontosabbak.

— Az SUV kategóriával mennyire szimpatizál?

— Most is egy hasonló autóval járok, igaz az egy méretosztállyal kisebb, mint a GLE. Mivel sokszor megyek földutakra, kihasználom a terepjáróképességét, fôleg a hasmagasság a fontos. Régebben a hagyományos személyautókkal sokszor nem jutottam be a munkaterületekre. Télen is nagyon praktikusak ezek az autók, nagy hóban is biztonságosan lehet velük közlekedni. Aztán ott van a magas üléspozíció nyújtotta elôny, mert egyrész

a ki és beszállás nagyon kényelmes egy SUV-ba, másrészt jobban átlátni a forgalmat. Rendszeresen motorozom is, és ott hasonló helyzet. Egy magasabb üléspozíciójú motorral gyorsabban lehet kanyarodni mint egy sportgéppel, mert jobban belátjuk a kanyart. Mikor a sportmotoron még befelé nézek, egy túraendúrón már a kijáratot is látom. Itt is ez a helyzet, a GLE ülésében tökéletesen átlátom a forgalmat, és ez is fokozza a biztonságot.

— Luxusautóként mennyire állja meg a helyét a GLE? — Pazar a kivitelezés, és annyi extra van az autóban, aminek egy részérôl nem is tudjuk, hogy létezik. Itt is visszaköszön a Mercedes évszázados tapasztalata, pontosan tudják, hogyan kell luxusautót építeni. Tökéletesen futnak a vonalak, hibátlanok az anyagok, és talán sokakat meglep, de az is fontos, hogy ezek a kényelmi berendezések tökéletesen mûködnek. Itt természetes az, hogy ha bekapcsoljuk az adaptív tempomatot, akkor akár sok ezer kilométeren át hibátlanul, vezetôi beavatkozás nélkül mûködik.

A GLE mérete okán a helykínálat is kifogástalan, némi kompromisszumra csak az akkumulátorok miatt van szükség, mert ezek elég sok helyet elfoglalnak a csomagtartóból. Cserébe ha este

felöltjük az akkumulátort, reggel elektromos üzemmódban, akár a munkahelyünkig is beérünk.

— A vételárat mihez érdemes hasonlítani, átlagautókhoz és átlagjövedelemhez nyilván nem szabad.

— Ez az a kategória, amit szerintem semmihez sem lehet viszonyítani, mert talán nincs is olyan gyártó, amelyik ezt a kivitel, erôt és technikát nyújtja. Egy ennyire erôs, ilyen minôségû és ilyen jól felszerelt plug-in hibrid SUV, ezzel a szervízháttérrel, talán nem is lehet olcsóbb. A vásárlói réteg is elég széles, van aki munkaeszközként tekint az autóra, van aki kényeztetni, jutalmazni akarja magát vele, és biztos vagyok benne, hogy sokan vannak akik az álmukat valósítják meg azzal, hogy az autózás történelmének elsô betûit író márkát birtokolják.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2996 cm3 Maximális teljesítmény (benzinmotor): 333 LE 5250-6000/min Maximális teljesítmény (elektromotor): 116 LE 3500/min Rendszerteljesítmény: 442 LE 5250-5500/min Maximális nyomaték: 480 Nm 1600-4000/min Saját tömeg: 2465 kg Csomagtartóméret: 480 l Maximális sebesség: 245 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 5.3 s Átlagfogyasztás: 3.7 l Alapár (500e): 21.344.890 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny- térdés oldallégzsákok, automata klímaberendezés, ESP, összkerékhajtás, elektromos ablakemelôk, elektromos és fûthetô tükrök, tempomat, elektromosan állítható ülések, könnyûfém kerék, adaptív féklámpa, 7G TRONIC PLUS hétfokozatú automataváltó, éberségfigyelô rendszer, PRE SAFE rendszer, tolatókamera, aktív motorháztetô, guminyomás figyelô, ECO startstop, ütközésveszélyre figyelmeztetô rendszer, oldalszél asszisztens, Integrált szerviz csomag 4 év vagy 120.000 kilométer garanciával és karbantartással

36

MINÔSÉGÜGY

Dél-Dunántúli Gazdaság

A kamara a jövôben szeretné erôsíteni a vállalkozások tájékoztatását a minôségügy és a szabványok alkalmazása területén. Ennek érdekében indít új cikksorozatot a kamarai önkéntes tagja, a CERT Tanúsító Zrt. együttmûködésével.

A terület áttekintése idôszerû, a téma sajnos nem olvasmányos – az elérhetô eredmények az alkalmazkodóképesség növelésével szinte tapinthatók. Várjuk a kapcsolódó kérdéseket az inno@pbkik.hu címre, melyeket a szakértôk megválaszolnak.

Hogyan lehet lépést tartani a folyamatos változással? Összefoglaló – Az MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány változásai A piaci környezetben mûködô gazdasági szervezetek számára az alkalmazkodó képesség és változások megfelelôen gyors és hatékony nyomon követése kulcsfontosságú lett napjainkra, mely versenyképességük és üzleti eredményességük alapját képezheti.

A változások kezelésének egyik módja lehet egy minôségirányítási rendszer kiépítése és mûködtetése, amely nem konkrét módszereket, hanem keretet és nézôpontot adhat a szervezet vezetése számára a gyorsan változó körülmények kezelésére. A minôségirányítási szabvány, az MSZ EN ISO 9001 rendes felülvizsgálatában kibontakozó új követelményeknek köszönhetôen a változások kezelése még hatékonyabbá válhat a jövôben.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) az általa kiadott szabványokat meghatározott idôközönként rendszeresen felülvizsgálja, és ha szükséges, módosít azok követelményrendszerén. A szervezet kiemelt célja a folyamatos korszerûsítés, az irányítási rendszerek követelményeit meghatározó rendszerszabványok naprakészségének biztosítása.

Az ISO 9001:2008 változtatására is a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) fent említett felülvizsgálati folyamatában került sor, 2012 májusa és 2015 szeptembere között.

A 2015 szeptemberében nemzetközileg kiadott megújult mi-

nôségirányítási szabvány, az ISO 9001:2015. november 1-jén Magyarországon is publikálásra került. A korábbi szabványokon alapuló tanúsítványok érvényessége legkésôbb 2018. szeptember 15-ig lejár, így a szervezeteknek a szabvány megjelenésétôl számítva 3 év áll rendelkezésre az átállásra. Ennek megfelelôen az új szabványverzióra való áttérés egyre idôszerûbbé válik. Újonnan tanúsított szervezetek esetében 2017. szeptember 15-étôl kezdve már csak az új szabvány szerint lehet tanúsítványt kiadni.

A szabvány egyik fô változása annak felépítésében tapasztalható, amely egységesítésre került más ISO által kibocsátott szabványokkal (pl. a környezetirányítási rendszerek követelményeit meghatározó MSZ EN ISO 14001:2015 szabvánnyal), így az integrált irányítási rendszerek kialakítása kezelhetôbbé válik, és még hatékonyabbá teheti a szervezet vezetését, megfelelôségének bizonyítását a szervezetnél bevezetett szabványok tárgykörében.

A minôségirányítási szabvány fontos változásának tekinthetjük továbbá többek között: ■ az egyes eljárásokat és a teljes rendszert erôteljesebben átható folyamatközpontú megközelítést, ■ a dokumentációs követelmények változását, a „dokumentált információ” újszerû szabályozását, ■ a rendszer változásokra való nagyfokú nyitottságát, flexibilitását, ■ a rendszer kockázatok értékelésére épülô módszereit, ■ a külsô-belsô szervezeti tényezôk elkülönült figyelemmel kísérését és kezelését, ■ a rendszer fokozott alkalmazhatóságát a szolgáltató és tudásalapú szervezetek számára, ■ a nagyobb hangsúlyt a vevôi elégedettség növelésével kapcsolatos kívánt eredmények elérésén.

Cikksorozatunk további részeiben a fentiekben megjelölt egyes változásokkal ismerkedhet meg, melyek a következôk: folyamatalapú megközelítés jelentôsége, dokumentált információ szerepe, illetve változásmenedzsment és kockázatértékelés az új minôségirányítási szabványban.

Dél-Dunántúli Gazdaság

37

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

Fókuszban az Unió Hogy állnak az Európai Unió kereskedelmi megállapodásai?

Az áruk és a szolgáltatások kereskedelme jelentôsen hozzájárul a fenntartható növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Az EU-ban már jelenleg is több mint 30 millió álláshely függ az Unión kívülre irányuló exporttól. A jövôbeli globális gazdasági növekedés 90%-a Európa határain kívül fog végbemenni.

A kereskedelem tehát húzóágazat, amely kulcsfontossággal bír az EU számára. Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett egy erôs, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer mûködtetése mellett.

Mirôl szólnak a kereskedelmi megállapodások?

Az EU kereskedelemi megállapodások formájában gondozza a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatait. A megállapodások célja az, hogy jobb kereskedelmi lehetôségeket teremtsenek, illetve megszüntessék a kereskedelem különbözô akadályait (pl.: vámtarifák, technikai jellegû vagy egyedi forgalmazási elôírások, stb.). Természetesen a kereskedelmi egyezmények nem csak a vámokról szólnak. A kereskedelempolitika eszközül szolgál az európai alapelvek és értékek elômozdítására is (demokrácia, emberi jogok, környezetvédelem, szociális és munkavállalói jogok stb.). Fontos például a külföldrôl beérkezô termékek esetén a szabványok meghatározása, amelyek biztosítják, hogy az EU-ba érkezô áruk minôsége megfeleljen az európai sztenderdeknek.

Milyen fajtái léteznek a kereskedelmi megállapodásoknak?

Az egyes kereskedelmi megállapodások elnevezése a megállapodás tartalmától függôen változik.

Az olyan partnerek esetében, mint például az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, gazdasági partnerségi megállapodások jöttek létre, amelyek célja elsôsorban a fejlesztés támogatása. A fejlett országokkal és a feltörekvô gazdaságokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások hajtóerejét a gazdasági érdekeltség adja; ezek a megállapodások a kölcsönös piacnyitás célján alapulnak: preferenciális hozzáférést biztosítanak a résztvevô országok piacaihoz. Egyes kereskedelmi megállapodások valamilyen szélesebb politikai megállapodás részét képezik; ez mondható el például egyes társulási megállapodások esetében. Az EU bizonyos szélesebb hatályú megállapodások részeként – például a partnerségi és az együttmûködési megállapodásokhoz kapcsolódóan – nem preferenciális kereskedelmi megállapodásokat is köt.

Milyen elônyökkel jár egy kereskedelmi megállapodás megkötése?

A kereskedelem alapvetôen mindenki számára elônyös – mind a fogyasztók, mind a munkavállalók, mind a vállalkozások számára –, és egyenlô esélyeket hivatott teremteni az EU valamennyi tagállama és régiója számára. A kereskedelmi megállapodások ● új piacokat nyitnak az uniós áruk és szolgáltatások számára, ● növelik a beruházási lehetôségeket és a beruházások védelmét a kölcsönösség és a kölcsönös elônyök elvének érvényesítése révén, ● olcsóbbá teszik a kereskedelmet a vámok és az adminisztratív terhek megszüntetése révén, ● felgyorsítják a kereskedelmet a vámhatárokon való áthaladás megkönnyítése, valamint a technikai és egészségügyi elôírások egységes szabályozás alá vonása révén, ● kiszámíthatóbbá teszik a szabályozási környezetet azáltal, hogy közös vállalásokat fogalmaznak meg a kereskedelmet befolyásoló területekre vonatkozóan; ilyen területek lehetnek a szellemitulajdon-jogok, a nem vámjellegû kereskedelmi akadályok, a versenyjogi szabályok és a közbeszerzési döntéshozatal keretei, ● támogatják a fenntartható fejlôdést azáltal, hogy elômozdítják az együttmûködést, az átláthatóságot és a szociális és környezeti kérdésekrôl való párbeszédet a partnerekkel.

Jelenleg – többek között – az alábbiakról folynak kereskedelmi tárgyalások: ● Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) az Amerikai Egyesült Államokkal: Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között 2013 júliusa óta zajlanak a megbeszélések egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról (TTIP). A megállapodásnak számos problémás része van, ilyen például a termékekre vonatkozó szabványok kérdése, illetve az állam és befektetôk közti vitarendezés (ISDS) szabályai is. ● Átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás az EU és Kanada között (CETA): A megállapodás most az Európai Parlament, a Tanács és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek jóváhagyására vár. Az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi szakbizottsága decemberben szavaz az egyezményrôl, ezután kerül a plenáris ülésterem szavazása elé. (Utolsó hír: Vallónia mégsem vétózza meg a megállapodást.) ● Szabadkereskedelmi megállapodás az EU és Japán között: van rá esély, hogy még év vége elôtt megkötik a megállapodást.

● ●

● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

●

Szolgáltatáskereskedelmi megállapodások (TiSA): A szolgáltatáskereskedelmi megállapodást (TISA) jelenleg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 23 tagja, köztük az EU is tárgyalja azzal a céllal, hogy a résztvevôk megkönnyítsék a szolgáltatások kereskedelmét egymás között.

A tárgyalásokat a Parlament is figyelemmel kíséri.

Malajzia: a tárgyalások elôrehaladottak, de a fôbb kérdésekben nem jutnak dûlôre a felek.

Indonézia: a megbeszélések következô körét 2017 elsô negyedévében tartják.

Thaiföld: a megbeszélések négy köre már lezajlott, de egyelôre nincs új tárgyalási dátum.

Fülöp-szigetek: a következô tárgyalást az év vége elôtt tartják.

Mianmar: a megbeszélések négy köre már lezajlott, de egyelôre nincs új tárgyalási dátum.

India: nincs új tárgyalási dátum, de a legfontosabb ügyekrôl zajlanak a megbeszélések.

Mercosur: októberben lezárták a tárgyalásokat.

Mexikó: novemberre tûzték ki a tárgyalások második körének idôpontját.

Kína: Az EU tárgyalásokat folytatott Kínával egy kifejezetten a beruházásokra vonatkozó egyezmény megkötésérôl, illetve más megbeszélésekrôl is zajlanak az egyeztetések.

Dél-mediterrán országok és a Közel-Kelet: Számos egyezményrôl tárgyalnak a felek, ide értve az áruk kereskedelmének megkönnyítését, vagy a mezôgazdasági és ipari területekre vonatkozó egyeztetéseket.

Az Európai Unió tagállamainak nevében az Európai Bizottság tárgyal az egyezményekrôl. A Lisszaboni szerzôdés óta a kereskedelmi egyezményeket a Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba léphessenek. A plenáris szavazás fontos lépés a megállapodás folyamatában, 2012-ben például az EP nem szavazta meg a sokat vitatott hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA). Az EP-képviselôk emellett a folyamatban lévô tárgyalásokat is figyelemmel kísérik.

A folyamatban lévô kereskedelmi tárgyalások listája: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/december/tradoc_118238.pdf Források és további információk: http://www.consilium.europa.eu/hu/policies/tradeagreements/ Forrás: MKIK EU Hírlevél

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu