Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 1. szám

i n XIX. évf. 1. szám, 2017. február 3.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! f Turisztikai melléklet o s k v r k z a e m i a m á r i k s a c s p k v k i r e a é á ó e a n r p l t k i i y f z e l r t n k e é c a e ö n h é j s l s f m n o p l e k k e o v e e j o e l g á s s l z ó d b c s z e á g e á i é t s i s l z ó g a é z

ÚjÚj kamarai kihívások vezetés i e s m

s t

é s

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Szeretne olyan Vállalatirányítási rendszert ami amellett, hogy lekezeli a céges folyamatait

PONTOSAN MEGMUTATJA ÖNNEK, hogy ● melyik termék, ügyfél, projekt vagy

ot

!

üzletkötô hoz Önnek PROFITOT és melyik az amelyik csak viszi, ● hogyan állnak az aktuális

● hogyan teljesít a cége,

milyen VESZÉLYEK leselkedne rá?

Mindezt minimális önerô mellett, pályázatból, teljeskörû ügyintézéssel?

A

da

to

kb

ól

Pr

of

it

projektjei/megrendelései, van-e bármi ELAKADÁS,

Akkor hívja MOST pályázati hotline vonalunkat a 30/6204824-en vagy írjon nekünk a palyazat@infogyar.hu címre és kérje ingyenes, kötelezettségektôl mentes bemutatónkat!

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Új kamarai vezetés, új év, új kihívások Elnök Titkár Bizottságok Városi elnökök Klubok

4 4 9 10 14 15

Kamarai hírek Hogyan találjunk üzleti partnert külföldön?

Van még lehetôség a megyei cégek elôtt

18 19

TURISZTIKAI MELLÉKLET

22 22

A hónap üzletembere – Szundi György

23

Mesterképzés Folyamatosan meg kell újulni

24

Tanulószerzôdés Nemcsak oktatják, nevelik is tanulóikat

25

Önindító Nem konkurenciának tekintik egymást

26–27

29

Gasztronómia – Valami új

30

Sport és gazdaság – Vásárhelyi Balázs

31

Minôségügy Részfolyamokban rejtôzik az ördög

32

Adózás – 2017. jan. 1-jei változások

33

Jó hely — Block Caffee Room

34

Enterprise Europe Network

35 36–37

Baranyai gazdaság – Crosssec

38

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Janovics László, Nagy Eszter, Rabb Szabolcs Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Európai szakképzési hét a Büttner Kft.-nél 22. oldal

Folyamatosan meg kell újulni

28

Új tagjaink Neked csak Szofi – Venison Gusto Kft.

Autóteszt

18. oldal

20–21

Klaszter Európai szakképzési hét a Büttner Kft.-nél Somogy Polgáraiért díj a Seres Kft.-nek

Mi újság? — Gyenis Lászlóné

Hogyan találjunk üzleti partnert külföldön?

24. oldal

Böröcz Csabáné

A hónap üzletembere: Szundi György 23. oldal Nemcsak oktatják, nevelik is a tanulóikat

25. oldal Rameisl testvérek

Autóteszt: Háber István – Mercedes Benz B250e 36–37. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Új

Dél-Dunántúli Gazdaság

kamarai vezetés, év, kihívások

Az új kamarai testület küldetése: a vállalkozások versenyképességének sokoldalú támogatása Már tavaly megkezdôdött a 2017-es év tervezése a kamarában, hiszen az ôszi kamarai választások után új elnökség kezdte meg a munkát. Megalakultak a bizottságok – köztük teljesen új testületek is – és megújultak a kamara városi elnökségei.

Aktív évet zártak és nem kevésbé mozgalmas idôszak elé néznek a kamarában mûködô klubok, amelyekben egyre inkább felerôsödik az igény az érdekérvényesítésre és a szakmai együtt gondolkodásra, szakmai fórumokra. Összeállításunk a 2017-es évben megvalósítandó feladatokról szól: célokról, az azokhoz vezetô útról, együttmûködô partnerekrôl, a kínálkozó lehetôségekrôl.

Innen szép nyerni!

Dr. S Í K F Ô I Tamás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke — Hogyan értékelhetô Baranya gazdasági teljesítménye, versenyképessége országos, illetôleg európai összevetésben?

— A jelen világgazdasági rendben a fejletlenebb perifériákról fokozódik a jövedelemtranszfer, a jövedelemelszívás a gazdasági centrumok, a fejlett térségek felé. Ez növeli a jövedelemkülönbségeket, így a humán erôforrás is a fejlett térségekbe vándorol, mind nemzetközi, mind hazai méretekben. Mindezt az emberek a Kelet-Nyugat közti növekvô bérkülönbségekben élik meg.

Számos nemzetközi szaktekintély hívja

fel a figyelmet arra, hogy a globális centrumok, nagyhatalmak, globális cégcsoportok kiélezôdô harca a világ vezetéséért (a többleterôforrásokért) azt okozza, hogy a lemaradó térségek végképp vesztesek lesznek, kiürülnek.

E folyamattal sokáig nem voltunk hajlandóak szembenézni, így nem is tettük meg a versenyképességünket javító intézkedéseket sem. Hosszú évtizedek múltak el úgy, hogy a helyi közéleti elit sem értette meg, versenyképes gazdaság nélkül nincs versenyképes helyi társadalom, település, nincs eltartható intézményrendszer, sôt nincs virágzó kultúra sem. Ahogy látom, most már a napi

megnyilatkozásokban a közélet növekvô része elismeri ezt, de a koordinált, erôforrás-optimalizált közös gazdaságfejlesztés még csak a jövô ígérete. Célunk ennek megteremtése.

— A közélet ilyen szembesülése okozhat-e gyors pozitív változásokat?

— A megye korfája komoly elöregedést mutat a népesség körében. A reprodukcióra képes generációk aránya egyre csökken, szebben fogalmazva egyre kevesebb és kevesebb a fiatal, ráadásul még összességében is csökkenô megyei lélekszám mellett. Ez önmagában is komoly gazdasági krízist okozhat, a most is tapasztalható elvándorlás mellett. Pécs lakossága néhány évtized alatt 100 ezer alá csökkenhet, míg Baranyáé a 350 ezer alá süllyed.

Ezt a folyamatot csak gazdasági fejlôdéssel lehetne megfordítani, miköz-

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Melyék sorrendje egy fôre jutó GDP tekintetében (2000–2015 várható)

ben a folyamat maga is a gazdasági fejlôdés ellen hat. Tehát, a közélet szembesülése kevés, itt az önkormányzatok, egyetem és a kamara koordinált, hatékony együttmûködésére van szükség, amely évtizedes távlatban hozhat értékelhetô eredményeket.

— Régi sérelmünk, hogy nem kapunk más térségekhez hasonló mértékû kormányzati támogatást.

Lehet ezen változtatni?

— A vesztes társadalmi-gazdasági helyzetben magunknak kell bizonyos

alapfeltételeket kínkeservesen megteremteni: Pl. szakképzés, mûszaki felsôoktatás, az egyetemi K+F és a helyi kis és középvállalkozói szektor összekapcsolása. De idetartozik a gazdaság és versenyképesség orientált helyi politikai gyakorlat kialakítása. Ugyancsak fontos a hatóságok szembesítése tevékenységük és a versenyképesség összefüggéseivel. A saját házunk táján söpörve, a vállalkozások együttmûködési képtelenségét is meg kell már haladni.

A hazai kis és középtôke hálózatos

A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai

5 együttmûködésének megteremtése a fejlôdés elôfeltétele. Aki lokálisan versenyez, globálisan veszt, mert a verseny már globális.

Tudomásul kell venni, a globális verseny miatt már uniós szinten sem a felzárkóztatás, hanem az európai fejlôdôképes városok, térségek támogatása kerül napirendre 2020 után. Így a perifériák erôforrásai, beleértve a munkaerôt (lakosságot) is, még inkább az erôforrásokban egyre gazdagabb nyugati fejlôdô térségekhez vándorolnak az unión belül. Tehát, a folyamatos kormányzati segítségkérés önmagában biztosan eredménytelen. Neki kell látnunk a koordinált fejlesztési együttmûködésnek mielôbb. Természetesen e tény mellett is mindent el kell követni valamennyi elérhetô külsô forrás megszerzésére.

— A közéleti szereplôk egy nagy külföldi beruházóban látják a fejlôdés zálogát. Valóban megoldás lenne az évtizedes remény?

— Valójában sohasem volt erre komoly esélyünk, még az erre irányuló komoly politikai ösztönzés ellenére sem.

A logisztikai, a munkaerô-, az innovációs, kutató-, fejlesztô feltételeink elégtelenek egy globális cég pozitív döntéséhez. Viszont a minden problémát (helyettünk) megoldó, üdvözítô nagy beruházó mítosza évtizedes távlatban elodázta a helyi gazdaság, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének feladatát.

A térség alapvetôen a hazai és európai kis- és középtôke szerves fejlôdésére alapozhat, ez egyben stabilabb helyi gazdaságot és társadalmat jelenthetne.

Igaz, ezért nekünk, önkormányzatoknak, egyetemnek, kamarának együtt kellene keményen megdolgoznunk, nem támaszkodhatunk egy, csak az erôforrásainkra alapozó globális cég elvárásaira, iránymutatására.

— Mivel kellene kezdeni?

— A kihívás sokrétû. A lakosság és különösen az egyre kisebb létszámú fiatal generációk képzését, az egyetemi kutatások irányát, minôségét olyan szintre kellene fejleszteni, amely kiszolgálja a jelenlegi ipari hazai közép tôkét, emellett vonzani képes a tudás-intenzív ipari ágazatok beruházásait.

Elôször a meglévô helyi, gazdasági potenciált kell megerôsítenünk. Adott

6 számos, versenyképes középvállalkozás. Ôket kell olyan helyzetbe hozni, hogy erôs fejlôdési pályára állhassanak. Ôk maguk is beszállító helyi vállalkozások tucatjait tudják segíteni a fejlôdésben. Az így elért stabilizáció után a számunkra fontos ágazatokban, piacokon aktív, és munkaerô oldaláról is kiszolgálható hazai és külföldi közép vállalkozásokat kell megnyernünk baranyai beruházásra. Mindez hatalmas feladat, és ahogy az idô halad, egyre romló feltételek mellett egyre jobb teljesítménnyel kell megfordítanunk a trendeket.

— A pécsi, megyei kis és középvállalkozások képesek önállóan elindítani a fejlôdést?

— A közvetlen cég támogatások abszolút kedvezményezettje a globális és a külföldi tôke. Ha a hazai kis és közép tôke hasonló arányú, volumenû támogatásokat kapna, akkor mindenképpen.

Nyilván ezt az irányváltást Brüsszel ellenezné. Emellett, ha a közepes hazai és külföldi ipari beruházások megnyerésére koncentrálunk, akkor hamarabb és jobb eredményt érhetünk el. Másrészt a kihívások nônek. Ne feledjük, a globalizáció villámgyorsan közvetíti a világgazdaság lehetôségeit, de anomáliáit és problémáit is egy periféria vállalkozásai felé. A periféria vállalkozásainak a centrumok cégeihez képest sokkal rosszabb tôke-, piaci, innovációs és HRfeltételekkel kell ebben az egyenlôtlen versenyben helytállniuk. Ha nem élvezhetik a helyi közélet, intézmények és társadalom támogatását, hát könnyen elbuknak. Bukásuk viszont a térség bukása is egyben.

— Milyen tapasztalatokat hozott a klaszterek megalakulása a megyében, milyen elônyöket tartogat a tagok számára az ilyen típusú együttmûködés?

— A klaszteresedés és hálózatosodás lehetôséget ad a kkv-k számára versenyképességük növelésére, kiszolgáltatottságuk csökkentésére. Valójában a számos megalakult klaszter közül sajnos alig néhány, amely betölti feladatát.

Ezek viszont egyre magasabb szinten hangolják össze a vállalkozások mûködését, biztosítva a kkv-k versenyképességét a globális versenyben. Több területen lenne jelentôs hozama további

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A népesség száma nem és életkor szerint (2014. január 1.)

klaszterek alakulásának, hogy csak egy példát említsek, a Modern Városok Program miatt az egyébként atomizált megyei építôiparban. Ugyanígy a hálózatosodás is jelentôs haszonnal bírna a kisvállalkozások számára, de az együttmûködés kultúráját ehhez el kell sajátítani. Remek példa a kamara által menedzselt gépipari klaszter, amelynek mindenkori elnökei és a tagvállalatok komoly erôfeszítéseket tesznek a helyi ipari szereplôk együttmûködése és globális versenyképesség fejlesztése céljából. Ugyancsak mintaértékû a kreatív klaszter mûködése is.

— A gazdálkodókat érintô, talán legizgalmasabb kérdés az új uniós támogatási ciklus. Mire érdemes fókuszálniuk ennek kapcsán a gazdasági szereplôknek, a megye, a város gazdasági döntéshozóinak?

— Hát... Hivatalosan biztos elindult az új uniós hétéves terv, de az az igazság, valahogy nem ugyanúgy NyugatEurópában és Kelet-Európában, legalábbis ha a finanszírozás mértékét és ütemezését nézzük. Most nem akarok azzal foglalkozni, miért ilyen fetisizált a keleti jövedelmek hatalmas elszívását követô részleges „uniós nyugati támogatási” visszafizetés. Ugyanígy nem téma, hogy e támogatás döntô többsége ismét Nyugatra kerül az uniós közbeszerzései szabályok miatt. A pályázati gyakorlat deformálja a gazdaságot, a normál piaci viszonyokat, tönkre tesz hazai kkv-kat csak azzal, hogy a pályázati pénzek uniós és hazai „adagolása” miatt évekre halasztódnak egyébként fontos beruházások, beszerzések.

Mondhatnánk, hogy tôkehiányos térség ne válogasson, fogadja el a diktált feltételrendszert, és pályázzon arra, amire a

Dél-Dunántúli Gazdaság kiírások megszülettek. Nem vagyok biztos benne, hogy ez minden esetben versenyképesség-növelô is lenne. Ha képesek lennénk szûkebb hazánkban, közösen integrált fejlesztéspolitikára, és erre húznánk rá az elérhetô (nem mindig versenyképesség-ösztönzô, uniós) „támogatásokat”, elérhetnénk érdemi eredményeket.

— A megnyilvánulások tükrében már összhang tapasztalható a gazdaság erôsítésének szándékában a kamara, a város, a megye és az egyetem között. Hogyan sikerül konkrét tartalommal megtölteni ezt az együttmûködést?

— Igen, kétségkívül végre már közbeszéd tárgya a helyi gazdaság helyzete.

Az egyetemmel több területen ígéretes együttmûködés indult vagy körvonalazódik. Nem könnyû egy ekkora intézményt a helyi társadalom, a helyi gazdaság versenyképességének szolgálatába állítani.

Még a küldetés felismerésének szintjén sem. Kétségkívül a Modern Városok Program egyfajta megmérettetés a jövôre nézve, mennyire alapoz a helyi vállalkozások munkájára, megfogalmazott céljai között milyen súlyt képvisel a megyei gazdasági versenyképesség. Ha valóban fejlôdést akarunk, nem lehet tovább halogatni a helyes irányban, együttmûködve kifejtett, erôteljes cselekvést.

— A kamara az elmúlt években kiemelt hangsúlyt fektetett fejlesztési aktivitásainak és szolgáltatásainak fejlesztésére. A jövôben milyen eszközökkel tudja segíteni a helyi gazdaság erôsödését, az egyes szereplôk boldogulását a gazdasági önkormányzat?

CÍMLAPSZTORI A kamara erôforrásai is szûkösek.

Az évi közel 50 ezres ügyfélforgalom azt mutatja, elkél a segítség a helyi gazdaságban. Viszont vállalkozás- és gazdaságfejlesztést szolgáló közpénzek címzettje szinte egyáltalán nem a vállalkozói, gazdasági önkormányzat, vagyis a kamara. Köztestületünk saját bevételei teszik lehetôvé a külsô erôforrások megszerzését, amelyeket együtt, a helyi gazdadaság fejlesztési projektjeire tudunk fordítani. Így tehát elsôsorban olyan vállalkozásokkal, klaszterekkel, szakmacsoportokkal és hálózatokkal, önkormányzatokkal és egyetemekkel akarunk együtt dolgozni, amelyek jelentôs erôforrásokat mozgósítanak maguk és környezetük fejlesztésére. Ôk katalizátorként segítik a gazdaság, és a kkv-k megerôsödését.

— Hol tart ez a munka?

— Az elmúlt két hónapban megtörtént a kamara stratégiájának felülvizsgálata, a vállalkozói egyeztetéseken, szakmai fórumokon egyértelmûen kirajzolódott az igény a helyi gazdaság hosszabb távú jövôképének kidolgozására. A világban óriási változások zajlanak, a digitalizáció, a robottechnikák, az új ipari forradalom alapjaiban változtatja meg a gazdálkodást és a társadalmat is. Óriási veszélyekkel jár, de számos új, fejlôdési lehetôséget is megnyit.

A helyi, fejlôdôképes vállalkozásokkal e lehetôségekre akarunk fókuszálni, majd a stratégiát partnereinkkel fejlesztési projektekre váltani és fegyelmezetten végrehajtani. Mindez egyben teljes nyitást is eredményez a fiatal szakemberek és vállalkozásaik felé, hisz jobbára ôk ezen új technológiák letéteménye-

7 sei. Óriási a kihívás, mert ezek a hihetetlenül gyorsuló változások ezerszámra veszélyeztetik a hagyományos kkv-k létét. Ezért lenne nagyon fontos a helyi gazdaságot is látó egyetemi kutatási, fejlesztési potenciál, versenyképes mûszaki oktatás, valamint a helyi önkormányzati és állami intézményrendszer átállása gazdaságorientált üzemmódba.

— Hozott-e változást az elmúlt esztendô a gazdasági önkormányzat érdekérvényesítô erejében, lobbi tevékenységében, helyi, országos és nemzetközi kapcsolatrendszerében?

— Ha a kamara hangos, akkor már nagy a baj. A kamarai munka szakmai.

A kamarának a törvény szerint az egész gazdaságot, kicsit és nagyot, minden ágazatot, ipart és kereskedôt egyaránt kell képviselnie. Érdekeiket a kamarán belül lehet ütköztetni, megtalálni az egész gazdaság érdekének eredôjét, és ezt eltökélten képviselni. Ha a kamara nyilvánosan opponál, az azt jelenti, az adott ügy döntéshozói mellôzték a szakmai érveket és a hatékony módszereket.

Láthatóan nô több városi önkormányzat együttmûködési készsége, számítanak szakmai munkánkra, koordináló befolyásunkra. Ebben az értelemben határozottan erôsödnek a kamara pozíciói. A kamarai külföldi kapcsolatrendszer is – a szakmai munkának hála – folyamatosan gyarapodik és bôvül. Olyan városi önkormányzatokkal, egyetemekkel dolgozunk együtt Baranyából, mint Lipcse, Velence, Genova, Ljubljana, Bochum, Athén, Pozsony, Szófia. Az idei Open4business rendezvényünkre 16 országból közel 200 vállalkozás érkezett.

Nem ülhetünk babérjainkon, mert a megye utolsó az exportpotenciált tekintve, míg éppen az exportáló megyék jövedelmi pozíciói a legerôsebbek. Tovább akarjuk erôsíteni hagyományos német, osztrák és horvát kapcsolatainkat, de nyitnunk kell a világ Európánál gyorsabban fejlôdô piacai felé is.

— Kelet-Európában a korábban a globális tôke által kezdeményezett, a kamarákat gyengítô politikai kurzusok után most éppen az egész térségben a kamarák megerôsítését szorgalmazzák. Miért?

8

CÍMLAPSZTORI

— A globális versenyben kis országként vagy feladjuk önálló, nemzeti gazdasági, jóléti céljainkat, és „alkalmazott országgá” válunk, vagy meg kell teremteni a nemzeti gazdaság, a nemzeti tôke erôs érdekvédelmét. A társadalomban a középosztály erôsödése jelenti a jólétet, ez pedig egyértelmûen a hazai kis- és középtôke fejlôdéséhez köthetô. A versenyképesség világgazdasági integrálódást jelent, na de koránt sem mindegy, a világpiacon versenyképes céget Izmos Kft.-nek, vagy Muscular Ltd-nek, esetleg Muskulär Gmbh-nak hívnak-e? Nem igazán van jövôje annak az országnak, amely lakossága csak alkalmazottként dolgozik más nemzetek tulajdonában lévô cégeknél. A kamarák tudják nyugati tapasztalatok alapján ezt a küldetést leghatékonyabban betölteni, mind az integrálódást, mind a „tulajdonviszonyokat” illetôen, hogy megmaradjon, gyarapodjon a nemzeti tôke.

— Ezt a feladatot Nyugaton általános (kötelezô) tagság mellett lát-

ják el a kamarák. Lehetséges ez önkéntes tagság mellett is?

— Könnyû volna azt állítani, igen, csak az általános tagság mellett lehetséges. Valójában a globalizáció már úgy átrendezte az emberek, vállalkozók gondolkodását, hogy ez a jogtechnikai kérdés másodlagos. A lényeg a kamara, a gazdasági önkormányzat felhatalmazási mértékén, és a hozzárendelt erôforrások szintjén múlik. Baranyában egyébként (a teljes regisztráció mellett, amely közigazgatási célokat szolgál) épp az önkéntes tagság megerôsítésén dolgozunk. Legyen presztízs a kamarai tagság! Csak az legyen kamarai tag, aki példaképp állítható a többi gazdálkodó felé. Aki saját cége mellett munkát vállal a megyei és a nemzeti gazdaság fejlesztésében. A kamarai tag legyen primus interpares a kötelezettségeit, de jogait tekintve is.

— Mit tekint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara legfontosabb feladatának a jövô évben?

Dél-Dunántúli Gazdaság — Utaltam rá, mind a globális gazdasági, mind a hazai folyamatok a következô idôszakban megrendítô hatást fognak a hazai kkv-kra gyakorolni. Feladatunk és küldetésünk, hogy ebben minden erôvel, sokoldalúan segítsük a versenyképes vagy versenyképessé tehetô megyei vállalkozásokat, ideértve a HR, az innováció, a piaci expanzió, a vállalati kultúra, vállalatirányítás és IT kérdésköreit. Belsô szervezetünk a választások után már ezt az új portfóliót képezi le, a tagvállalkozásokból választott önkormányzati bizottságok ezekben a szakirányokban fogalmazzák meg a teendôket, és dolgozzák ki a fejlesztési projekteket. Ugyanerre a struktúrára szervezzük át az ôket segítô kamarai hivatal osztályait, szakembereinek munkáját is. A megye gazdaságának versenyhátrányai olyan sokrétûek, ahogy mondani szokták, innen szép nyerni. Elszántan nekikezdünk. Reméljük, ebben partnerünk lesz a helyi közélet és az egyetem is.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezete

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Egyedül nem megy!

R A B B Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára — Októberben választotta meg a testület kamarai titkárnak. Milyen célokat tûzött ki maga elé a következô idôszakra?

— 2005-tôl a kamara 100% tulajdonú tanácsadó és képzô cégét irányítottam dr. Síkfôi Tamás (akkor titkár) felkérésére, majd 2010-tôl a kamara innovációs osztályát vezettem. Ismerem a kamara és a tagvállalatok munkáját, a megyei gazdaságot, tanácsadóként a piacon dolgozva tapasztaltam a vállalkozói lét minden lehetôségét és problémáját is. A kamara munkáját és tevékenységét nagyon fontosnak, a megyében egyedülállónak tartom.

Tavaly október óta a kollégákkal együtt fejlesztjük az együttmûködési kereteket és a kamara mûködtetését érintô kulcsfontosságú irányokat és aktivitásokat. Síkfôi Tamással, mint elnökkel folyamatosan egyeztetjük a legfontosabb kérdéseket, támogatja a munkám. Ez fontos, hiszen nem elôzmény nélküli a kamara vezetôi pozíciója, Tamás titkársága alatt a pécsi kamara az ország 3 legjobb kamarája közé tartozott; én mindent megteszek, hogy a jövôben is oda tartozzon.

Céljaim között a belsô mûködést tekintve a legfontosabbak a kiszámítható gazdálkodás, az állami feladatok és a tagvállalatok igényeinek ellátása közötti harmonikus egyensúly megteremtése, a belsô mátrix típusú mûködés feltételeinek további erôsítése.

A kamara, mint a gazdaság önkormányzata minden helyi vállalkozás érdekét kell képviselje. A kamarai önkéntes tagvállalatok, akik forrásaikkal hozzájárulnak a megye minden vállalkozását érintô fejlesztésekhez, elônyt élvez-

nek. Számos vállalkozást érintô és számukra fontos szolgáltatást fejlesztettünk és fejlesztünk a jövôben is, amelyek között a HR kérdésektôl az export fejlesztéstôl az iparjogvédelemig sok minden megtalálható.

— Melyek a legfontosabb szakmai célok?

— A kamarai testületek vezetôi és kiemelt cégek szakértôi közösen megalkottuk, megterveztük a kamara 4 éves és hosszú távú 2030-as stratégiáját. A stratégiai mátrix tartalmazza mindazon szakterületi irányt és fejlesztési javaslatot, amely mentén a kamarai munkát szervezzük. A legfontosabbak a humánerôforrás fejlesztéssel kapcsolatos aktivitások, az iparfejlesztés és hazai tulajdonú helyi kkv-k támogatása, a hazai fejlesztési javaslatok segítése és fejlesztési tevékenységek dinamizálása, kkv-k nemzetközi láthatóságának fejlesztése és erôsítése. Célunk részben olyan rövidtávot célzó szolgáltatási rendszerek menedzselése, amelyek a napi problémákra és gyorsan felmerülô lehetôségekre adnak válaszokat. Stratégiai távlatban célunk versenyképes megyei gazdaság szervezése és építése, amely képes hazai és nemzetközi sikerekre, együttmûködésre és érdekek mentén történô optimalizált és tervezett fejlesztésekre.

— Rendelkezésre állnak a célok megvalósításának erôforrásai?

— A kamara hivatalának szakmai kompetenciái adottak, azokat folyamatosan erôsítjük. A kompetenciáink mentén tesszük vállalásainkat is és alakítottuk ki az új szolgáltatási portfóliót is. A

9

szakmai tudás is adott, azt folyamatosan fejlesztjük. Anyagi erôforrások tekintetében az elôbbi állítás már nem igaz. A lojális baranyai üzleti közösség (önkéntes tagok) hozzájárulása, a szolgáltatási és pályázati bevételek messze nem fedezik az állami feladatok költségét. Nagyon pragmatikus és részletes költségvetéssel vágunk neki a 2017-es évnek, amelyben csak a stratégia mátrixnak és az elôzetesen az Elnökség által elfogadott aktivitási rendszernek megfelelô tevékenységekkel foglalkozunk, ha új projektet indítunk, akkor elsô annak mûködési feltételeit megteremteni.

— Egyedül nem megy, ugye?

— A kamarai választások óta úgy érzem és tapasztalom, hogy a kamara felértékelôdött. Nagyon sokan cég és intézmény megkeres minket ötleteikkel és javaslataikkal. Így a partnerséget tekintve bizakodó vagyok. A megye vezetô cégei, a kamarai üzleti közösség, a megyei vezetés, a megyei települések, a Kormányhivatal, a Pécsi Tudományegyetem, a klaszterek partnereink. Ezt az elmúlt nagyon rövid 3-4 hónap is bizonyítja, új közös aktivitásokat indítottunk hol a kamara, hol a partnerek kezdeményezésére. Egyedül nem megy, ez kétségtelen; mindenkire szükség van kompetenciái és erôforrásai figyelembevételével, hogy egy évtizeden belül Baranya ne az utolsó három, hanem a megyék versenyében legalább a középmezônyben legyen.

— Zárszóként mutassa be néhány szóban a legfontosabbnak tartott konkrét projekteket, projektjavaslatokat.

— A már futó és tervezett projektek mindegyike a kamarai stratégiai mátrix része. Kiemelten fontosnak tartom a klaszterek és együttmûködések fejlesztését, ezen belül is a helyi akkreditált és fejlôdô klaszterek és a Gépipari Klaszter munkájának támogatását. A széleskörû partnerséggel alapított és koordinált Önindító program sokunk szíve

10

csücske; hiszen azonnal eredményeket hozott és évrôl évre megújulva segíti a helyi vállalkozásindítás folyamatát, növeli annak volumenét. A pályaválasztási tevékenység és a folyamatosan fejlesztésre kerülô új módszerek és technikák (célpiac igényei és elérésének elemzésével) bevezetése mind mind kreatív és feszesen szervezett munkát kíván, hosszú távú eredményekkel. A helyi ipari vállalatoknak Ipar 4.0 megoldások és szellemi eszközeik menedzselése és iparjogvédelem kiemelt jelentôségû, ahogy a fejlesztési tevékenységük támogatása is. A megyei kistelepülések üzleti közösségeinek újraépítése és újraszervezése fontos feladatunk, Siklóson már pilóta programunkat elemezzük. A nemzetközi projektjeink (Interreg, EEN, Erasmus... stb.) koordinálása so-

KAMARAI HÍREK

rán is a helyi vállalkozói igényekre építünk, segítjük a cégek nemzetközi piacra lépését, a nemzetközi technológia transzfert, külpiaci tevékenységeiket. A vállalkozói igények folyamatos elemzése új és új aktivitások bevezetését eredményezi, csak gyôzzük energiával és erôforrással.

BIZOTTSÁGOK Kereskedelemfejlesztési Bizottság A R N O L D Antal — Milyen eszközrendszerrel segíti a kamara a kiskereskedôk, helyi termelôk és turisztikai szolgáltatók vállalkozásainak fejlesztését?

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Sok kistelepülésen az üzletláncok agresszív üzletpolitikájának hatására bezárnak a tradicionális üzletek. A probléma kezelésére a kamara segítséget nyújt a kiskereskedôknek és együttmûködik a polgármesterekkel. A helyi termékek ma még kezdetleges logisztikával, költségekkel terhelten, nehezen jutnak el a fogyasztókhoz, ezért ahhoz, hogy „komolyabb” piacokra kerülhessenek, a megyét, esetleg a régiót átfogó termelésszervezésre, logisztikai munkára, márkásításra van szükség. A közétkeztetés-

Dél-Dunántúli Gazdaság ben és a vendéglátás területén már szép eredmények mutatkoznak, de a további növekedéshez elengedhetetlenek az újszerû együttmûködések. A szereplôk közötti kommunikációban és kooperációban szerepet kíván vállalni a kamara.

Ugyanígy a pécsi belváros kiskereskedelmi és turisztikai fejlesztésében, amelyet az URBACT projekt keretei között a város vezetésével összefogva, és a helyi vállalkozásokat bevonva valósítunk meg. A turisztikai munka összehangolásában, az érdekközösségek létrehozásában aktívan részt kíván venni a Kereskedelemfejlesztési Bizottság.

— A nemzetközi üzletember találkozók hazai és külföldi szervezése mivel járul hozzá az vállalkozások exportképességéhez?

— A kkv-k számára a kamara elérést nyújt a nemzetközi piacokra, a vállalkozásoknak erre méretük és tôkeerejük miatt kevésbé lenne lehetôségük. Direkt üzletközvetítéssel, vásárlátogatások szervezésével, a kamarai információs bázis rendelkezésre bocsátásával, tapasztalatok átadásával, piaci trendek ismertetésével, ötletek adásával és támogató ICT-rendszerek bevezetésével, valamint alkalmazásával segíti a kkv-kat a kamara.

— Milyen turisztikai és kereskedelmi szektorban lát potenciális kitörési pontot?

— A mandulafák és barackfák legalább két héttel korábban virágoznak Baranyában, mint az ország nagyobb részén, így kreatív, turisztikát szolgáló programokkal lehetne indítani az évet.

Projekt kezdôdött az idôskorúak fôszezonon kívüli utaztatására, amelyben kitüntetett szerepet kell szánni Harkánynak. Harkánynak a korábban a többi gyógyfürdô számára nyújtott támogatást megközelítô dotációban kellene részesülnie a mindenkori kormány részéröl, ez az egész megye gazdaságára pozitív hatással lenne. A pécsi turizmus számára elengedhetetlen egy vizes centrum megépítése, ez hatással lenne a Zsolnay Negyed látogatottságára is. A megye turisztikai fejlôdése érdekében szükség van a város különbözô rendezvényeinek a lehetô legszélesebb körû összehangolására és együtt propagálására.

KAMARAI HÍREK Innovációs bizottság H E R B Á LY István — Új szerepben, innovációs alelnökként vág neki a következô 4 évnek; milyen célokat és terveket határozott meg a bizottság és önmaga számára?

— Mint innovációs alelnök, azaz az innovációs bizottság elnöke, nem személyes célokat határoztam meg, hanem bizottsági célokat alakítottunk ki a tagokkal együtt, melyeket integráltunk a kamara stratégiai mátrixába, így egységes rendszerbe foglalva azokat. Ezek közül a legfontosabbak a saját, helyi fejlesztésû, innovatív termékek gyártásának támogatása és az egyetemmel, illetve a várossal való szoros együttmûködés.

— Ha már helyi fejlesztésekrôl és hazai innovatív termékekrôl beszéltünk, miért van ennek óriási jelentôsége ma?

— A magyar és még inkább a baranyai gazdaság sajnos rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen a cégek többsége beszállítói szerepet lát el. Ez nagyon sérülékennyé teszi ezeket a vállalkozásokat, sokszor hosszú távú szerzôdések nélkül, ad-hoc megrendelések alapján gyártanak, kis árréssel. Ha a saját know-how-n alapuló termékgyártás felé tudnánk terelni ezeket a cégeket, az elôbbi dolgokon sokat javíthatnánk.

Nem beszélve arról, hogy így a hozzáadott érték is a helyi gazdaságban csapódna le, további fejlesztések, bérfelzárkóztatás, nyereség és adó formájában. A saját termékkel történô piacra lépés elsô lépcsôfoka pedig az innováció, melynek támogatása az utóbbi években nagyon csekély volt, a kkv szektor pedig e nélkül nehezen kezd saját fejlesztésbe.

— Mit gondol a helyi tudásbázis, a PTE mennyire tudja betölteni a gazdaság által elvárt szerepeket, milyen fejlesztésekkel lehet közösen beindítani a helyi gazdasági érdekkörök KFI folyamatait?

— Az ôszinte véleményem az, hogy a PTE kutatási irányokat fejleszteni szükséges mert egyelôre nem azok a kiemelt fejlesztési irányok, melyekre a

11 helyi gazdaságnak szüksége lenne. Viszont a gazdasági szereplôk igényeit a piac diktálja, a piac dinamizálja a fejlesztési folyamatokat. Az egyetem számára elsôdleges feladat a helyi, valós vállalati igényekhez közelítés, és innovációs kapacitásainak megfelelôen fejlesztése. Remek biológiai kutatócsoportjaink vannak, de a helyi nagy ipari vállalatoknak és cégeknek gépészeti, elektronikai és IT fejlesztéseik vannak folyamatban. Olyan innovációs központra van szükség, ahol egy térben megjelennek az egyetemi kutatási kapacitások, és a helyi K+F vállalkozások is.

Egy ilyen inspiráló környezet sok projektet, terméket generálhatna, melyhez a város támogatását is meg lehet nyerni.

Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Bizottság (KKV-fejlesztési Bizottság) K R E S Z Erika — A vállalkozások versenyképességét mi sem segíti jobban, mint az emberi erôforrás képzése.

Nem könnyû szerezni gyakorlati, a vállalkozók mindennapjaiban szinte azonnal segítséget nyújtó tudást. A KKV-fejlesztési Bizottságnak milyen eszközei vannak erre?

— A mai helyzet egy igen összetett feladatot ad minden vállalkozás számára, de a KKV-k talán még nehezebb helyzetben vannak a kialakult munkaerôhiány miatt. Nem csak a képzés, az új munkatárs felvétele okoz nehézséget, hanem a meglévô munkatársak megtartása is. A bizottság a kamarai tagsági együttmûködésben, összefogásban, a belsô üzleti közösség fejlesztésében és a tudás bôvítésében lát lehetôséget, ezért tervezzük a KKV Akadémia megalapítását.

Az Akadémia oktatási témái: a HR, a marketing, a motiváció, a vállalati kul-

12 túra, a vállalati stratégia, az informatika szerepe, fontossága, az önfejlesztés területein zajlik majd. Ezen túl a KKV-k számára megfelelô képzések és az utánpótlást szervezô kamarai támogatás is a feladataink közé tartozik.

— Aki ismeri a kamarát, nem tesz fel ilyen kérdést – de vannak olyanok, akik elefántcsonttoronynak hiszik, és megkérdezik: mit ad nekem a kamara?

— Kennedy elnököt idézném: „Ne azt kérdezd mit ad neked Amerika, azt kérdezd magadtól, Te mit adsz Amerikának?”

A kamara a megye szolidáris üzleti közössége. Egyetlen vállalkozás sem közeledhet úgy ehhez az üzleti közösséghez, „na, mit adtok ti nekem”? A kamara tagsága presztízst jelent, ha az üzleti közösség úgy látja, a jelentkezô vállalkozás megüti azt a mércét, amely egy kamarai tagtól elvárható, hajlandó maga is munkájával, szakismeretével segíteni az üzleti közösséget, vállalkozó társait, nos, akkor ô is számíthat az üzleti közösség, a kamara széleskörû segítségnyújtására.

Ezen belül is csak az alapján tud, amit a vállalkozások kérnek és igénybe vesznek. Ahhoz, hogy a kamara - mint üzleti közösséget építô gazdasági önkormányzat - hathatós segítséget tudjon adni, ismerni kell a tag konkrét problémáját, amely a tagok kamara felé irányuló napi kapcsolattartása nélkül nem lehetséges.

Ha valaki maga ül elefántcsonttoronyban, nem kér, nem ad segítséget másoknak, könnyen gondolja a többiekrôl, hogy ôk a torony lakói...

A pécsi kamara egy dinamikus rendszer, a kérésekre reagál, megoldásokat kínál, érdekeket képvisel, piaci, gazdasági információkat továbbít.

— Erôs helyi közösséget és rendszert építeni akkor lehet, ha minden szükséges elem helyben adott. Megvan-e itt ehhez minden?

— Csak egy példát említek a sok közül: a KKV-fejlesztési Bizottság még az elôzô ciklusban Ódorné Kovács Ildikó vezetésével megalapította a Humán Klubot, melynek egyik célja, hogy elôsegítse a HR szakmában a megyénkben is rendelkezésre álló széleskörû tudást,

KLASZTEREK ismeretet és minôségi szolgáltatást nyújtók valamint az azt igénybe vevôk egymásra találását. Tanácsadók, coachok, trénerek, szervezetfejlesztô szakemberek dolgoznak azon, hogy segítsék a helyi vállalkozások együttmûködését, a lehetôségek felismerését.

— Egyetért azzal, hogy a néhány fôt foglalkoztató vállalkozásoknak de a nagyobbak számára is - fojtogató tud lenni a bürokrácia? Mit tud tenni ennek enyhítésére a kamara mint üzleti közösség?

— Arra buzdítjuk a kamarai vállalkozásokat, hogy figyeljék e kérdésekben a kamarai híreket, felhívásokat és vegyék igénybe a tájékoztatásokat, oktatásokat, valamint a speciális szolgáltatásokat. A KKV- fejlesztési bizottság az elmúlt idôben is tartott Opauszki László közremûködésével ingyenes gazdasági tanácsadó napokat.

A valódi bürokrácia csökkentés két irányú. Egyrészt az informatikai rendszerek fejlôdése csökkentheti, ha az állami szabályozást végre a technika szintjéhez kegyeskednek igazítani.

Másrészrôl komoly küzdelmet folytatunk a duplikált adatszolgáltatások, a felesleges körutak ellen a magát pillanatok alatt újjászervezô bürokrácia ellen.

Ez egy végtelen történet sorozatos csatákkal, míg államiság létezik.

Iparszervezési bizottság L A K I C S Péter — Milyen aktivitásokat tûzött maga elé az iparfejlesztési bizottság?

— Ilyen elnevezésû és ennyire komplex területtel foglalkozó bizottsága sem a kamarának, sem más szervezetnek nem volt a megyében, így a stratégia és a taktika kialakítására is több idôt kell fordítanunk az elkövetkezô hónapokban. Elôremutató és megvalósítható célokat tervezünk, melyek nem csak a baranyai városok, a megye, de a régió gazdasági helyzetére is hatással lehetnek.

Dél-Dunántúli Gazdaság Mindent a vállalkozások szemüvegén keresztül próbálunk meghatározni, az ô érdekeik és növekedésük nélkül nem lehet hatékony a helyi iparfejlesztés. Kiemelten fontos a jó gyakorlatot képviselô cégek mûködési modelljét megismertetni a többi vállalkozással.

— Tudna példát mondani a helyi potenciális beszállítói kapacitások szervezésére, a helyi beszállítói arány növeléséhez?

— Elsôdleges célunk az önkéntes tagok egymásra találásának erôsítése.

Van már két olyan multinacionális tagvállalatunk Pécsett, akik azt kérték, hogy a kamara segítse növelni a helyi beszállítók arányát. Minden vállalatnak szüksége van általános termékekre és szolgáltatásokra. Megadták a fôbb TEÁOR kódokat (étkezés, takarítás, csomagolástechnika, biztonságtechnika, stb.), így elsô lépésként ilyen jellegû önkéntes tagjainkat ajánlottuk nekik. A kiválasztás természetesen a multik saját módszerei szerint, az általuk elvárt minôség biztosítása mellett történik.

— Miért az Irinyi terv az egyik alapja a helyi iparfejlesztésnek?

— Kulcsfontosságú feladat a képzés alakítása és a munkaerôpiaci kapacitások ismerete a megyén belül. A kormányzati ipar „4.0 vízió” aprópénzre váltását kell elérni, amit tréfásan a 4.1 verzió megvalósításának neveztünk el.

Látni kell ugyanakkor a dilemmát, hogy a gépesítés nemcsak munkahelyeket teremt, hanem azokat ki is válthatja új technológiával, ennek hatásai még nem világosak. A képzett munkaerôt már kevés megkeresni és megtalálni, inkább azt kinevelni igyekeznek a vállalatok. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a megtartás is folyamatosan megújuló, kreatív megoldásokat fog hozni.

Humánerôforrás-fejlesztési Bizottság V Á R S Z E G I Gyula alelnök — Melyek aktuálisan a szakképzés, a HR utánpótlás biztosításának legnagyobb kihívásai?

— Egyre több szakmában, szakképesítésben munkaerôhiány van, gondoljunk csak arra, hogy hány informatikus, mérnök, szakmunkás, betanított munkás hiányzik a rendszerbôl. A legnagyobb

Dél-Dunántúli Gazdaság kihívás a szakképzésben a drasztikusan csökkenô gyerekszám, a romló alapképzettség, eltûnô szocializáció jelenti. Az iskolarendszer önjáró, dominálnak a humán jellegû képzések a végtelenbe tolják az általános mûveltség megszerzését, unalomig ismételt tananyagokkal.

A mai iskolarendszerben 40%-os a kapacitás felesleg. Ezt egy versenyszférában érdekelt vállalkozás azonnal leépítené, átirányítaná. Az állami iskolarendszer önérdekbôl ezt nem teszi, ezért folyton a felesleges többletkapacitást fenntartó reformokkal zaklatja a politikát. Persze ez nem használ a képzés színvonalának. E folyamat miatt évek óta nem indul iskolarendszerû képzés: pl. ács, víz-csatorna és közmûrendszer szerelô, bádogos és egy sor nagyon szükséges szakmában. Az utánpótlás biztosítása folyamatos és egyre szélesebb, minden területet érintô kihívás.

Ezért változott meg a testületünk aktivitása, a szakképzés kiegészült a teljes HR utánpótlási munkával, a felsôfokú duális képzési feladatokkal.

— Hogyan készül a kamara a 2018. évi hazai rendezésû uniós Euroskills versenyre?

— A magyar szakmunkástanulók eddig is sikeresen szerepeltek az egyre jobban felértékelôdô Euroskills versenyeken. A hazai rendezésû 2018-as megmérettetésre való felkészülést az MKIK és a PBKIK is kiemelt feladatként kezeli. Felmérjük azon vállalkozások, klaszterek körét, amelyek támogatóként részt vennének a versenyre való felkészítésben, és meghatározzuk a potenciális szakmunkástanuló versenyzôk körét is, speciális felkésztést biztosítva nekik.

— Hogyan lehetne visszaszerezni a szakmák tekintélyét, presztízsét?

— A szakmunka leértékelése egy elhibázott, globális folyamat volt, amely egyes politikai kurzusokban hazánkat is uralta. Európai szinten erôsödik a szakmák, a szakoktatás felértékelése, de

KLASZTEREK nem fogja a jelentôs ellenszélben gyorsan visszanyerni a rangját. Az anyagierkölcsi elismerés megteremtésének is vannak hatalmas, nemzetközi és hazai akadályai. A minôségi munkavégzés, a korrektség, a szakmai igényesség, a minôségi oktatás elérése sem látszik könnyû feladatnak. El kell érni, hogy a szakképzésbe se vegyenek fel mindenkit, és azt, hogy fizessék meg a jó szakmai értéket.

— Mik a feladatok a pályaválasztás területén? Hogyan lehet elérni a Z generációt?

— Erôsíteni kell az együttmûködést a pályaválasztás szereplôi között, ehhez széleskörû tájékoztatásra van szükség.

Emellett a lehetô legtöbb csatornán és módon eljutni a fiatalokhoz. A Z generációt leginkább az okostelefonján és tabletjén keresztül lehet elérni, rövid, vizuális üzenetekkel. Nagy kihívást jelent mindannyiunk számára a fiatalok érdeklôdésének felkeltése, motiválása.

— Teljesítette-e a feladatát a PBKIK a Szakképzési törvényben megfogalmazott kamarai garanciavállalás területén?

— Igen, azokban a szakképesítésekben, amelyek kamarai hatáskörbe tartoznak, a kamara gondoskodik arról, hogy a tanulók számára gyakorlati képzôhelyet biztosítson. A PBKIK illetékességi területén ennek eleget tettünk.

Sôt! A törvény szerinti értelmezés kiterjesztésével megvalósítottuk a minôségi garanciavállalást, így a fiatalok számára a legjobb gyakorlati helyeket ajánljuk.

ICT Bizottság Z A L AY Buda — Az Információtechnológiai Bizottság újonnan alakult a kamarában. Milyen igény hozta létre az új bizottságot?

— Az informatika mindennapjaink részévé vált. A technológia ismerete, hatékony felhasználása elengedhetetlen ma már a gyártás, a szolgáltatások és a közszférában mûködô intézmények számára is. Az IT Bizottság nem kisebb célt tûzött ki célul, mint a régióban mû-

13 ködô vállalkozások ilyen területeken történô támogatását a kamara elérhetô eszköztárával.

A bizottságban a régió informatikai cégeinek képviselôi, vezetôi foglalnak helyet. Baranya megyében számos kihívásra kell reagálnunk az IT-szektorban, pl. a közép- és felsôoktatásban zajló informatikusképzésre, a kkv-k IT-infrastruktúrájára vagy éppen a hatékonyságuk, a versenyképességük növelésére IT-segítséggel. Mindennapos feladatunk a 21. századi kihívásoknak való megfelelés, a gazdaság és munka átalakulására való reagálás, de foglalkoznunk kell az IT és IT szakmák a globális és helyi munkaerôpiacon betöltött szerepével is.

— Milyen a szektor helyzete a megyében? Mennyire ismerik egymást a vállalkozások?

— A tapasztalatunk az, hogy a vállalkozások többsége globális piacra dolgozik, elszigetelten, pedig számos elônye lehetne annak, ha egymást támogatnák. Jó példa erre az évek óta mûködô I2K klaszter, amely mutatja, hogy szükség van a szakmai közösség további erôsítésére, fejlesztésére. Emellett a vidék és a fôváros különbségeit látva kimondható, hogy a munkaerô is fejlesztésre szorul.

— Milyen célokat, feladatokat tûzött ki magának a bizottság, és ezek mennyiben segítik a baranyai vállalkozások fejlôdését?

— Számos célt fogalmaztunk meg, hogy csak a legfontosabbakat említsem: fejlett ICT-környezet kialakítása a régióban, az IT szakma szereplôinek együttmûködése, az IT szakmai közösség valamint, az IT munkaerôpiac megerôsítése, a kkv-k IT fejlesztése, helyi „Szilícium-völgy” kialakítása, a digitális tudás terjesztése – pl. kkv akadémia létrehozása, együttmûködés a kamarában mûködô többi testülettel.

— A kitûzött célok és feladatok során kivel, milyen partnerekkel terveznek együttmûködést?

— Ezeket a célokat csak egy széleskörû összefogással lehet elérni. Az összefogás kialakításában aktív szerepet szánunk a kamarai

14 tagságon túl a már említett I2K klaszternek, civil szervezeteknek, illetve a PTE-nek is – ez utóbbinál már konkrét együttmûködés is indult informatikai képzések tananyagainak véleményezésére.

— Az IT Bizottság miben tudja segíteni a többi bizottság munkáját?

— Közös gondolkodással, összevont ülésekkel, az új alkalmazások megismertetésével segíthetjük a bizottságok feladatainak megvalósítását.

Emellett az ICT eszközök alkalmazásával akár befektetôk vonzása is megvalósulhat, de ide sorolom az IT fejlesztôkre koncentrálva az ismeretterjesztést és a kkv akadémia támogatását is.

Közszolgáltatói és önkormányzati bizottság V I D A János, bizottsági elnök, vezérigazgató — Mik a tervek a következô 4 éves kamarai ciklust tekintve?

— A közszolgáltató bizottság egy speciális, a kamara életében is unikális bizottság. Azokat a közszolgáltató cégeket fogjuk össze, amelyek munkája az utóbbi idôszakban megváltozott, amelyek speciális kormányzati igényeknek kell megfeleljenek. A munka rendkívül sokrétû, hiszen a közszolgáltatások meghatározzák a helyben mûködô cégek hatékonyságát, a hazai és külföldi befektetôk választását és természetesen a lakosság életminôségét is. A kamarában a közszolgáltató cégek vállalkozások irányába végzett tevékenységével foglalkozunk, célunk a hatékony szolgáltatásnyújtás elérése, a kkv-k mûködésének alapinfrastruktúrával történô támogatása. Nem mindegy, hogy a helyben mûködô vállalkozások milyen szolgáltatást milyen áron érnek el, egy befektetôi döntésnél ezek a szempontok még fontosabbak.

Szakmai fórum kívánunk lenni, ahol a cégvezetôk megosztják tudásukat és a folyamatos igények és kihívások mentén rendszeres szakmai egyeztetéseket folytatunk.

CÍMLAPSZTORI — A közszolgáltató cégek mellett kik lehetnek aktív tagjai a fórumnak?

— Nagyon jó kérdés. A bizottság alakuló ülésén is megfogalmaztuk és ez már a kamara elnökségében is elfogadott, hogy a helyi önkormányzatok részvétele, a közszolgáltató cégek és önkormányzatok közös egyeztetései fontos szerepet kapnak. Várjuk azokat a tenni akaró települések vezetôit, akik nemcsak a közszolgáltatások iránt fogékonyak, de a településeik gazdasági kihívásai mellett akár befektetôi környezet építésében is elszántak, motiváltak. Így a bizottság szerepe kettôs. Egyrészt fóruma a szakmának, másrészt a helyi települések vezetôi számára egy a vállalkozói környezet fejlesztése területén is releváns szakmai egyeztetô fórum.

— Nem ígérkezik könnyûnek a vállalás!

— Nincsenek könnyû vállalások. A feladat súlyával és a lehetôségekkel a bizottság tagjai tisztában vannak, de a tapasztalat és a szakmai tudás a javunkra billenti a mérleget. Bízom a bizottsági tagok szakértelmében és remélem lesz idejük is a fontos kezdeményezések segítésére és bízom a széleskörû partnerségben is, amely az önkormányzati és közszolgáltató szektor egészét jelentheti.

Magam a PÉTÁV vezérigazgatójaként megtapasztaltam, hogy a kompetenciák mellé szervezett együttmûködések mûködnek, az érdekek és igények folyamatos egyeztetése pedig elôreviszi a fejlesztéseket. Remélem az elsô év monitorozása során már konkrét eredményeket tudunk majd felmutatni, amelyek a megyét és a megyei vállalkozói kört szolgálják.

VÁROSI ELNÖKÖK H O R V Á T H László szigetvári kamarai elnök — Ahogy a korábbi években, 2017ben is kiemelt feladatunknak tekintjük a Szigetvár és térségének vállalkozásaival

Dél-Dunántúli Gazdaság való szoros együttmıködést, a kapcsolattartást, az informálást, a problémáik megoldásában való közremıködést.

Több vállalkozói szakmai fórumot rendezünk idén is, hogy az aktuális változásokról tájékoztathassuk tagvállalkozásainkat. Terveinket, céljainkat egyeztetjük a város önkormányzatával is, így például polgármester úr közremûködését, beleegyezését kértem ahhoz, hogy a szigetvári sportcsarnok felújításához vállalkozói segítséget nyújthassunk. Most van ugyanis lehetôsége pályázni kiemelt szakosztályként a sportegyesületnek, a térségben mıködô vállalkozások társasági adójának TAO-ra fordítható részével támogathatnánk a felújítást.

Polgármester úrral értékeltük a tavalyi Zrínyi emlékévet, és megfogalmazódott bennünk egy hosszútávú elképzelés. Az elmúlt évi programok szervezésekor számos problémával szembesültünk a helyi szállásokkal, idegenforgalmi látványosságokal kapcsolatban.

Megérett a helyzet a városban egy komplex turisztikai projektre, amelyben fürdŒfejlesztés, a vár felújításának befejezése és szálláshelyek bôvítése valósulhatna meg. Ebben együtt tudnánk mıködni, szakmai segítséget nyújtani akár a pályázat, akár a költségvetés elkészítésében. Ez a hosszútávú fejlesztési program a helyi vállalkozások számára is elônyös lehet.

F E R E N C Z Y Tamás, komlói kamarai elnök — Komlón is, mint a megye más településein, hasonló problémával állunk szemben a foglalkoztatás területén: a jelentôs mértékû munkanélküli-

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

CÍMLAPSZTORI

ség ellenére szakemberhiánnyal küzdenek a kis- és középvállalkozások, ez pedig akadályozza a termelést, az árbevétel növekedéséhez nem elegendô a jelenlegi létszám és képzettség – ezért ezzel a területtel kiemelten kell foglalkoznia a kamarának. Szoros a kapcsolatunk az önkormányzattal, ugyan a város 2000-es években elvesztett nagyiparát nem tudták helyettesíteni azok a kis- és középvállalkozások, amelyek most is mûködnek, mégis jelentôs létszámot foglalkoztatnak, az ô munkájuk támogatása elsôdleges a városi kamarai elnökség számára. Az elmúlt évek elsô nagy volumenû beruházása a komlói börtön építse lesz, ez várhatóan számottevô helyi munkaerôt felszív. Sokan jelentkeztek a meghirdetett állásokra, most folyik a kiválasztottak továbbképzése. Természetesen ez még nem oldja meg teljes mértékben a város fejlôdését, de sokat hozzátesz. Mind az önkormányzat, mind a városi kamarai elnökség számára fontos, hogy megtartsuk azt a munkaerôt, amely a Komlón mûködô cégeknél dolgozik, ennek érdekében számos intézménnyel, vállalkozással mûködünk együtt.

2017-ben is folytatni szeretnénk a korábban megkezdett munkát. Több fórum megtartását tervezzük, így pl. az ellenôrzô szervek, hatóságok, illetve az általuk irányított szervezetek szabályainak változásairól szóló tájékoztatót.

Minden évben megrendezzük az adóváltozásokat ismertetô fórumot, hogy a cégek vezetôit, könyvelôit ilyen módon is tájékoztassuk az aktualitásokról.

rum megrendezését, olyan témaköröket választva, amelyek aktuálisak, sok vállalkozást érintenek. Így például január végén az építôiparban felmerülô idôszerû problémákra kerestük a választ szakemberek segítségével. Régi-új téma a városi elnökségben, hogy miként tudnánk aktívan részt venni a város idegenforgalmának alakításában. Szeretnénk, hogy ne csak a busójárásra koncentráljon Mohács idegenforgalma, ezért folyamatosan egyeztetünk a helyi turisztikai élet képviselôivel, a kamara eszközeivel pedig támogatást nyújtunk számukra.

Fontosnak tartjuk, hogy a kamara aktívan vegyen részt a pályaválasztási munkában is. Ezért április végére tervezünk egy a szakképzéssel és pályaorientációval foglalkozó interaktív rendezvényt, ahol betekintést nyerhetnek az egyes szakmákba a diákok és a szülôk is. Az ipartestület segítségével bevonjuk a kézmûveseket illetve a helyi vállalkozásokat is. Elsôsorban a döntés elôtt álló 6-7. osztályosokat célozzuk meg, és szeretnénk ebbôl a rendezvénybôl hagyományt teremteni.

Idén Mohács a házigazdája a megye városi kamarai elnökségei találkozójának, amelyre tartalmas programokat tervezünk, hogy mindannyiunk számára hasznos legyen ez az alkalom. Természetesen az év programját az igények is alakítják, folyamatosan kapcsolatban állunk a város és környéke vállalkozóival, szeretnénk reagálni az aktuális kéréseikre, kérdéseikre és azok szerint szervezni programjainkat.

K I S S Ferenc, mohácsi kamarai elnök

Dr. K O V Á C S Tibor, siklósi kamarai elnök

— Átalakult, részben új elnökség kezdte meg a tevékenységét az ôszi választások után Mohácson, célunk az új feladatok mellett, hogy folytassuk az elôzô elnökség által megkezdett munkát. Ennek megfelelôen tervezzük több kamarai fó-

— A siklósi városi elnökség egyik alapvetô tevékenysége 2017-ben is a vállalkozók tájékoztatása. Elengedhetetlen, hogy a szûkebb régió vállalkozásai megismerjék a kamara szolgáltatásait, amelyek segítséget jelenthetnek problémáik

megoldásában, az üzletipartner-keresésben, a hitelhez jutásban. Fontos feladatunk a szakképzés területén, hogy összehozzuk a vállalkozókat, a gyakorlati oktatóhelyeket, az iskolákat és a leendô hallgatókat. A pályaválasztás kapcsán közös rendezvényeket tartsunk, céglátogatásokat szervezzünk.

Az idei évben is folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a térség egyéb fontos szereplôivel, mint például a borúttal, a vállalkozói és egyéb civil szervezetekkel, a helyi egyesületekkel, a települési önkormányzatokkal.

A siklósi iroda két nagy projektben is aktívan közremûködik. Az egyik a Baranya Paktum rendezvénysorozat, a másik egy saját projekt, egy ún. térségi üzleti közösség létrehozása. Ennek célja, hogy az egymás mellett és sokszor egymást nem ismerô, sôt még különbözô gazdasági ágakban mûködô szereplôket összehozzuk, és megtaláljuk a lehetséges kapcsolódási pontjaikat. Végeredményben egy belsô piac, üzleti háló megteremtése, kifelé pedig egy egységes megjelenés elérése a célunk. A projekt kivitelezése több szálon fut majd, a részletes kidolgozás jelenleg is tart. A projekt tervezett futamideje egy év.

KLUBOK Konferencia, szakmai konzultációk, workshopok a Humán Klubban Igen aktív évet tudhat maga mögött a kamara Humán Klubja, amelynek a megye a munkaerô-kiválasztással, – közvetítéssel és HR-rel foglalkozó szakemberei a tagjai. 99%-os részvétellel zajlott 2016-ban az Elsô dél-dunántúli regionális humánerôforrás konferencia „Elkötelezett munkavállalót! De hogyan?” címmel, amelynek a folytatása 2017 áprilisában várható. A szakmai rendezvény fô fókuszában a 2016 végére kialakult munkaerôpiaci helyzet elemzése, a munkatársak megtartása áll.

A szakemberek többek között arra keresik majd a választ, hogy mit tehet a cég vezetése a munkatársak motiválása érdekében. Ódorné Kovács Ildikó, a klub vezetôje arról is tájékoztatott, hogy szeretné-

16 nek több szakmai konzultációt tartani. Ezek célja a jó gyakorlatok bemutatása és az, hogy a klub tagjai egymástól is tanuljanak. 2017-ben a klub nyílt workshopokat is tervez, amelyek aktuális kérdésekkel foglalkoznak – erre példa a tavaly novemberben nagy érdeklôdés mellett megtartott „Generációs konfliktusok” címû mûhelymunka, amely az X, Y, Z generációk munkahelyi konfliktusairól, azok kezelésérôl szólt.

A Humán Klub 2017-es tervei között szerepel a kamara Üzletasszony Klubjával való szorosabb együttmûködés és közös programok szervezése.

Trendek és jó gyakorlatok, szakmai támogatás a Marketing Klubban A kamara legrégebben mûködô aktív klubja, a Marketing klub évente 6-7 programot szervez, ezek egy része elméleti jellegû, amikor szakértôk, kutatók, egyetemi oktatók tartanak elôadást aktuális kérdésekrôl, problémákról, trendekrôl, a klub tagjai pedig ezt megvitatják. A találkozók másik része egyegy klubtagnál vagy külsô helyszínen zajlik, ahol megismerkednek adott hely marketingstratégiájával, eszközeivel, lehetôségeivel, ezzel is tanulva egymás megoldásaiból, mindennapi gyakorlatából.

Mint dr. Orosdy Bélától, a klub vezetôjétôl megtudtuk, 2017-ben is követik a korábbi évek hagyományait. Tavalyi utolsó találkozójukon a 2016. évi Marketing Konferencia pécsi elôadói közül ketten tartottak elôadást, amelyet jelentôs érdeklôdés kísért, idén a többi elôadóval folytatják a

CÍMLAPSZTORI sort: a vállalatok közösségi médiában való megjelenésének legújabb irányzatairól illetve a CSR-tevékenységrôl lesz szó. Az év folyamán elôadás hangzik el többek között a vállalati ügyfélértékelésrôl is, az idei külsô helyszínek között pedig a PTE Botanikus kertje illetve egy baranyai turisztikai szolgáltató vállalkozás szerepel.

A Marketing klub aktívan részt vesz a kamara egyes szaktevékenységeinek marketing támogatásában – legutóbb a pályaválasztással kapcsolatban egyeztettek a szervezet szakembereivel -, és tervezi, hogy szorosabbra fûzi kapcsolatát, valamint több közös programot szervez a tavaly alakult Üzletasszony klubbal.

Szakmai fórumok, nyílt napok a Munkavédelmi Klubban A három éve alakult Munkavédelmi Klub már megtartotta január elején a 2017-es év egyik legfontosabb rendezvényét, az emelôgépek kezelésével és a szükséges képzések áttekintésével foglalkozó fórumot, amelyre még a szomszédos megyékbôl is érkeztek – ad tájékoztatást Somfai Gábor, a klub vezetôje.

A fórum résztvevôi nemcsak megállapították, hogy a jelenlegi szabályozás átláthatatlan mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára (országosan közel egymillió embert érint ez a kérdés), de megbízták a pécsi iparkamarát érdekeik képviseletével, a jogszabályi elôírások módosítására vonatkozó lehetôségek feltérképezésével. Az elmúlt év végén a témában illetékes két minisztériumnak is küldött levelet a kamara, a válaszok ismeretében születik döntés egy országos emelôgép fórum megrendezésérôl és tematikájáról.

A klubtevékenység másik részét a kormányhivatal munkavédelmi szakembereivel közösen szervezett nyílt napok jelentik, ahol évente négy alkalommal a

Dél-Dunántúli Gazdaság hatóság saját szakemberei és meghívott elôadók adnak tájékoztatást a munkavédelem és a munkaegészségügy aktuális kérdéseirôl, a jogszabályi változásokról.

A nyílt napokon átlagosan közel száz érdeklôdô jelent meg. Növekszik a munkavédelmi képviselôk érdeklôdése, akiket a törvényi elôírások miatt számos munkahelyen megválasztottak, számukra a díjmentes részvétel jelenti a képzési lehetôséget ezen a területen.

Közös élmények, személyes fejlôdés, sikeresebb vállalkozások az Üzletasszony Klubban Egyedi és általános, szakmai és egyéni problémák, rengeteg tapasztalat és tudás, egymás megismerése – errôl szólt a PBKIK Üzletasszony klubjának tavalyi éve. Kovács Éva klubvezetô tájékoztatása szerint az újonnan alakult klub tagjai számos témában hallgattak elôadást, de közös programokat is szerveztek és találkoztak a Somogyi kamara Üzletasszony klubjának tagjaival. 2017-es terveikben több téma feldolgozása is szerepel: az online üzlet indítása és mûködtetése, a fogyasztói trendek változása - és az erre adható válaszok, kitörési pontok, a tömegmédia és politikai hirdetés értelmezése, hatásainak elemzése, a mûvészeti tevékenység mint vállalkozási lehetôség, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén alakuló Nôi vállalkozói tagozatával való együttmûködés, a Smart technológiák a jövô városfejlesztésében, az új típusú vendéglátási trendek és természetesen az örök téma: a különféle vállalkozói, pénzügyi és személyes túlélési technikák, konfliktuskezelés.

Az üléseket idén is havi, kéthavi rendszerességgel szervezik, változatos helyszíneken. Meghívást kaptak a PTE Botanikus kertjébe, a harkányi Dráva Hotelbe, a Bagolyvár étterembe, a Laterum Hotelbe, a CookToda Gasztrotér lakásétterembe és az örökö-

Dél-Dunántúli Gazdaság sen megújuló turisztikai gyöngyszem Alsómocsoládra. Az idei év extra fizikai élményt is biztosító két eseménye lesz a tavaszi e-bicikli túra a Dráva mentén, és a célok kitûzésének fontosságát megkönnyítendô éleslövészet a Pécs melletti új Military és Kalandparkban.

Szakmai érdekképviselet az Autószerelô Mesterek Klubja Az Autószerelô Mesterek Klubja legfontosabb feladata az, hogy munkájukkal támogassák a szakma, a mesterek szerepét a térségben. Napjainkban átalakulóban van az autószerelôk szakmai képzése, a napi oktatás, a tavaly megalakult klub összekötô szerepet kíván betölteni az oktatás szereplôi: a gyakorlati képzôhelyek, az iskola és a kamara között. A Gulyás Ferenc által vezetett klub munkája két területen zajlik: egyrészt a jelenlegi jogszabályi elôírásoknak (évenkénti változások) való megfelelés eléréséért dolgoznak, ezért a kamara segítségével oktatásokat tartottak annak érdekében, hogy a gyakorlati helyek maradéktalanul megfeleljenek az elôírásoknak. A megyében mûködô autós cégeknél sikerült elérniük azt, hogy egy mester oktatóra legfeljebb két tanuló jusson. Így jobb lehet a tanulóval való foglalkozás eredménye.

A klub tevékenységének másik fontos területe a véleményalkotás, amellyel a jogszabályt, a gyakorlati helyek alkalmasságát valamint az oktatást szeretnék harmonizálni. A jövôben változtatásokat sürgetnek a jelenlegi helyzet megoldására. Emellett szakmai továbbképzéseket végeznek a klubtagok számára, mert az autó technikai fejlôdése megállíthatatlan, napról napra új ismereteket és új problémákat vet fel. Az Autószerelô Mesterek Klubja ezeket a feladatokat kívánja továbbvinni 2017-ben is.

CÍMLAPSZTORI Szakmai együttmûködés, együtt gondolkodás a Vendéglátósok Mesterklubjában A 2016-ban megalakult Vendéglátósok Mesterklubjának értékét elsôsorban abban látja Danka András, a klub vezetôje, hogy öszszehozza a három alapszakma – cukrász, pincér, szakács – reprezentánsait.

A szakma fejlôdése érdekében elengedhetetlen, hogy együtt tudjanak gondolkodni, megismerjék egymás problémáit, gondolatait. A klub tagjai fontos feladatuknak tekintik azt, hogy megteremtôdjenek az egységes vizsgakövetelmények, amelyek lehetôvé tesznek egy hatékonyabb felkészítési tevékenységet.

A mesterek már megfogalmazták szakmai oktatástechnikai, pedagógiai ismereteik szélesítésére irányuló igényüket, emellett a kiérdemelt mesteri címek megtartásához, azok elismertségének fokozásához szükségesnek tartanak kialakítani egy jól mûködô kreditrendszert. A klub a tavaly elkezdett munkát tervezi folytatni 2017-ben is.

Szakmai konzultációk, mesterek szerepvállalása az Építôipari és Épületgépészeti Mesterklubban Nagy öröm volt számunkra, hogy 2016 ban megalakulhattak a mesterklubok ezen belül, pedig az építô szakmacsoport közössége. Kezdettôl fogva fô prioritásunknak tekintettük a szakmai kommunikáció szabad áramlásának a lehetôségét, valamint a disputációt és a konzultációkat – vélekedik Battyányi József, az Építôipari és Épületgépészeti Mesterklub vezetôje. Mint mondja, fontosnak tartották a szakmai továbbkép-

17 zések szervezését és szakmai elôadók meghívását. Már most látható, mérhetô a mesterklub hasznossága, fontossága.

Véleménye szerint olyan hiányt pótolt a kereskedelmi kamara e klubok létrehozásával, amire már régóta nagy volt az igény. Fontos feladatuknak tartják a jövôben, hogy még több mesterembert vonjanak be a klubéletbe. Vállaljanak szerepet az oktatásban, segítsék a szakképzést. A mesterelnököknek legyen lehetôségük szakmai konzultációra a kamara vezetôivel, illetve az országos szakmai döntéshozókkal. Ezekkel a tervekkel indítják a 2017-es évet.

A szakmai tudás fejlesztése, a szakképzés változásainak követése a Gépipari Mesterklubban Már a mesterképzés ideje alatt megfogalmazódott a mesterjelöltekben, hogy a jövôben is hasznos lenne megôrizni a kialakult kapcsolatokat, így örömmel vették a klub megalakulását.

Az alakuló ülésen, amelyen a szakképzés aktuális kérdéseirôl kaptunk tájékoztatást, személyemben választottak elnököt – tájékoztat a Gépipari Mesterklub elnöke, Barta Sándor. A megbízást a kamarai választásokat követô decemberi klubülésen újra megerôsítették a klub tagjai, és ekkor állapodtak meg a közösség mûködésének alapelveirôl.

E szerint a klubéletet minimális protokolltevékenységgel, közvetlen stílusban tervezik, tevékenységükben pedig két fô irányt jelöltek meg. Egyrészt a minôségi szakmai oktatás érdekében követni fogják a szakképzés változásait, másrészt szakmai tudásuk fejlesztésére jelentôs hangsúlyt fektetnek. A Gépipari Mesterklub tagjai a gépipar szerteágazó területein tevékenykednek, így egymás tevékenységeinek, technológiáinak megismerése valamennyiük számára újdonságot jelent. Ezért a következô klubüléseket más-más cégnél tervezik megtartani a jövôben.

18

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hogyan találjunk üzleti partnert külföldön

?

olyan vállalkozókat kerestek – varrodák, bôrdíszmûvesek, kesztyûsök, keramikusok – akik fizikálisan is megvalósítják és legyártják a tervezôk ötleteit.

Future of Building 2017 – Bécs 2017. május 17-18-án Bécsben rendezik meg a „Future of Building” konferencia és nemzetközi üzletember találkozót. Célja, hogy a résztvevôket megismertesse az építôipar legújabb fejlesztéseivel, az infrastrukturális ágazatot érintô változásokkal / újításokkal, és teret adjon az ezen ágazatokban érdekelt vállalkozásoknak új üzleti lehetôségek kiaknázására, együttmûködési kapcsolatok kialakítására. A kétoldalú tárgyalásokra itt nem ritka a 400 résztvevô sem.

Innosport 2017 – Gyôr

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara külügyi tevékenysége igen sokrétû volt 2016ban. Öt fô területet kiemelhetô: ●

● ● ● ●

Az Enterprise Europe Network üzleti vállalkozásfejlesztési hálózat nemzetközi partnerkeresô szolgáltatásai A kamarai rendszerben szervezett ki-, és beutazó üzleti delegációk A nemzetközi üzleti partnerségi lehetôségrôl szóló tájékoztatók és fórumok Az Open4Business Pécsett szervezett nemzetközi üzletember találkozó és konferencia A Magyar-Horvát Tagozat tevékenysége

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara novemberi külügyi értekezletén elhangzottak alapján a területi kamarák közül a legtöbb nemzetközi tematikájú aktivitást és rendezvényt a pécsi kamara szervezte. Összesen 514 baranyai vállalkozás vett részt személyesen külföldi kiutazásban, beutazó delegáció rendezvényén, nemzetközi partnerkeresô eseményen itthon és külföldön. A célországok felölelték az Eu tagállamokon kívül Kínát, Bosznia-Hercegovinát és a szomszédos országokat.

A Magyar-Horvát tagozat és az Enterprise Europe Network hírlevélben is tájékoztatta tagjait és az érdeklôdôket nemzetközi üzleti partnerséggel kapcsolatban. Ezeket 2240 vállalkozás kapta, és a tapasztalat az, hogy egyre több konkrét eredmény is született a kapott információk alapján. Sok vállalkozás sikeres pályázatból megvalósított fejlesztése által kezdett új piacok után érdeklôdni, és díjmentes szolgáltatásainkat használni. Mivel ebben vidéki területek is érintettek, idén hangsúly került a siklósi, szigetvári,

mohácsi, komlói vállalkozások tájékoztatására és bevonására.

Az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat pécsi irodája az idei évben is számtalan partnerkeresô rendezvénnyel segíti a kis- és középvállalkozásokat nemzetközi kapcsolatainak bôvítésében. A nemzetközi konferenciákkal és szakvásárokkal párhuzamosan szervezett üzleti partnerkeresô rendezvényekre a világ minden tájáról érkeznek vállalkozások új partnerek után kutatva.

Társszervezôként részt vesz az iroda a holland ModeFabriek kiállítás mellé szervezett FashionMatch 6.0, az osztrák Future of Building és a gyôri Innosport üzletember találkozókon. Fôszervezôként pedig a tavalyi sikeres, pécsi Open4Business rendezvényt kerül megrendezésre.

A fent említett üzletember találkozókon a részvétel a hálózat ügyfeleinek ingyenes, a résztvevôknek csak a kiutazást és a szállást kell finanszírozniuk. Regisztrálni, cégbemutatkozást és partnerkeresô profilt feltölteni a rendezvények hivatalos weboldalain keresztül lehet, mely minden esetben a kamara honlapján elérhetô, és a munkatársak segítenek személyes tanácsadás keretében.

FashionMatch 6.0 – Amszterdam Öt baranyai cég vett részt januárban az EU FashionMatch 6.0 kiállítás és üzletember találkozón. A rendezvényen a nemzetközi dizájnerek

Csak Gyôrig kell elmenniük a sport, szabadidôs tevékenységek és az egészségipar területén tevékenykedô vállalkozásoknak, hogy új K+F illetve üzleti partnereket találjanak, új üzleti lehetôségekre és projektötletekre leljenek, növeljék versenyképességüket és megjelenjenek a nemzetközi piacokon. Az ipari vállalkozásokon kívül kutatócsoportokat, klasztereket, intézményeket is várnak a nemzetközi technológia-transzfer elômozdítása érdekében.

A rendezvény idôpontja: 2017.07.27.

Open4Business 2017 – Pécs Tavaly ôsszel sikeresen megrendezett Open4Business üzletember-találkozót szeretnénk hagyománnyá alakítani. Több mint 100 résztvevô – zömmel gépipar, ICT, környezetipar képviselôi – közel 300 üzleti tárgyaláson vett részt. Ezeket az eredményeket kíséreljük meg felülmúlni a Design Pécs rendezvénysorozathoz csatlakozva október elsô hetében a kreatív iparral, nôi vállalkozókkal, klaszterekkel kiegészülve.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Van még lehetôség a megyei cégek elôtt Az elmúlt évben több mint 450 milliárd Ft támogatás odaítélésérôl döntött a hatóság a GINOP program keretében, melynek csupán 6%-a köthetô Baranyához.

A legnagyobb forrásaránnyal bíró Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 2016-ban 2322 projekt támogatásáról döntöttek, melybôl 174 darab került ki Baranya megyébôl. Összegszerûen a megye vállalkozásai és intézményei 26,5 milliárd forint támogatáshoz jutottak, mely az összes megítélt támogatás 6%-át jelenti csupán.

Ha megnézzük, hogy ez az arány hogyan oszlik meg a vállalkozások és a Pécsi Tudományegyetem között, akkor láthatjuk, hogy van hova fejlôdni, mivel a vállalkozásokhoz összesen 14 milliárd forint támogatás érkezett, ami a baranyai teljes kiosztott összeg 53%-a.

Az önkéntes kamarai tagvállalkozások a nyertes pályázók 10%-át tették ki: Matro Kft., Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft., Art-Innova Kft., Asinox Kft., Attract Kft., Carbocomp Kft., GLT Delta Kft., Hess & Partners Kft., Kalatherm Kft., KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft., Mágocsi Ferro Kft., Max Blank Hungária Kft., Mecsektex Kft., Pannonpharma Kft., Rati Kft., Rufftech Kft., Szecom Kft., T. 2. D. Bt., WOOD CONTACT Kft. A 2017-ben január közepétôl kezdô-

dôen nyílnak meg újra a GINOP források, melyek segítségével termelôeszköz vagy telephelyfejlesztésre, illetve ezek kombinációjára, informatikai vagy energetikai beruházásra nyerhetô támo-

19 gatás. A támogatás vissza nem térítendô vagy kombinált formában történik.

Utóbbi esetében a vissza nem térítendô részt egy kedvezményes hitel egészíti ki minimális önrész mellett. A pályázati feltételeken a kiíró szigorított, így érdemes alaposan utána nézni, hogy a vállalkozásunk vagy a projektünk megfelel e az új szabályoknak, mielôtt belevágunk az adminisztrációba.

A kiírásokban a kamara által támogatott pályázatírói csoport segít eligazodni. Amennyiben kérdése van, jelezze a hamar@pbkik.hu email címen és mi összekötjük a szakemberekkel!

Erdôs-Pohli Krisztina

Szellemitulajdon-védelmi Információs Pont 2017-ben is!

A kamarában 2004 óta mûködik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) kihelyezett Szellemitulajdon-védelmi Információs pontja. Az Enterprise Europe Network keretében mûködô ügyfélszolgálatot ellátó kollégák középfokú iparjogvédelmi végzettséggel és kiemelkedô rutinnal rendelkeznek a szellemi tulajdonvédelem területén.

A kamara ügyfelei elsôsorban kis-és mikrovállalkozások képviselôi a szolgáltató és termelô ipar minden területérôl, akik számára az innovációs tanácsadás részeként teljes munkaidôben elérhetô.

Ennek köszönhetôen a tanácsadások száma évrôl-évre folyamatosan növekszik, az elmúlt évben a megkeresések száma 261 alkalom volt. Ez a szám természetesen nem az ügyek számát jelenti, hisz egy ügy kapcsán kollégáink többször is kapcsolatba kerülnek az ügyfelekkel.

Az információs pontot egyre többen keresik fel a különbözô kommunikációs csatornákon tör-

Lezárult az SZKTV és OSZTV versenyek elsô szakasza A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 2017. január 3. és 19. között lezajlottak az írásbeli elôdöntôk.

A Baranya megyei tanulók lelkesedése idén sem csökkent, több mint 300 diák regisztrált a versenyekre a megye 15 iskolájából 27 szakmában.

Legtöbben a vendéglátós szakmában jelentkeztek, amit a gépipari és kereskedelmi szakmák követnek.

A legfelkészültebb diákok további válogatóversenyeken kerülnek kiválasztásra. A versenyek országos döntôje, hasonlóan a korábbi évekhez, a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül megrendezésre 2017. április 24-26. között.

ténô hirdetések, a kamarai honlapon közölt információk kapcsán.

A védjegyoltalom változatlanul a legkeresettebb oltalmi forma a kkv-k körében. Amiben fejlôdés tapasztalható az elôzô évi adatokhoz képest, hogy egyre több információt kérnek a cégek a közösségi bejelentéssel kapcsolatban, és kezd elerjedni a védjegybejelentés online formája is.

Emellett a K+F minôsítés, az önkéntes mûnyilvántartás igénybevétel, valamint különbözô szerzôi jogi témák iránt érdeklôdnek az ügyfelek.

A Formatervezési klub mûködésének köszönhetôen nôtt a formatervezési minta-oltalom ismertsége, és igénye, a kamara tanácsadása eredményeként két nemzeti és egy online közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentési kérelmet nyújtottak be a vállalkozók az SZTNH-hoz.

Az oltalmi formákat tekintve a szabadalommal és használati mintaoltalommal kapcsolatos információ kérés száma alacsony, ami a kkv-k innovatív tevékenységével függ össze. E két oltalmi formában több kutatást végeztek a kamarai kollégák, és tényleges szabadalmi bejelentés ügyében három alkalommal közvetítettek a vállalkozást ügyvivô irodához.

Várjuk régi és jövôbeli ügyfeleinket 2017-ben is!

Rozs Eszter

20

TURISZTIKAI MELLÉKLET

Hévízen a természetes gyógyítás és az egészségmegôrzés szinte minden eleme megtalálható, amelyek apró részecskeként egymáshoz illeszkedve kerek egészet alkotnak. A gyógyító elemek közül is talán a legfontosabb a tó, ami a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, s testet,lelket egyaránt felüdíti.

Vannak azonban, akik azért keresik fel, hogy a Hévíz nyújtotta csodás környezetben pihenjenek két-három, vagy akár több napot is és semmi mást ne csináljanak, mint egyszerûen élvezzék a szabadságot, a városka egyedi hangulatát, az éttermek kínálta zalai specialitásokat.

Mindehhez kitûnô hátteret jelentenek a város nemzetközi élvonalban is elismert szállodái. S ezt bizonyítja az is, hogy Hévíznek ítélte oda az ESPA (Európai Fürdôk Szövetsége) az Innovatív fürdô- és gyógyhely desztináció díját, amellyel nemzetközi szintû elismerésben részesült a Hévízi Tradicionális Kúra védjegy, valamint a hévízi szálláskiadók minôségfejlesztése érdekében kidolgozott egyedi pályázati rendszer.

A TripAdvisor a világ legnagyobb utazási oldala a vendégértékelések alapján pedig Kiválósági Tanúsítványt adományozott a Danubius Health Spa Resort Aqua****, Danubius Health Spa Resort Hévíz**** superior hoteleknek. Ez utóbbira helyi értéktárba is került, ugyanis a Thermal Hotel Hévízt, (Danubius Health Spa Resort) 1976. március 24-én adták át. Hazánk legrégebbi gyógyszállója megnyitásának 40. évfordulója alkalmából kapta meg az elismerést.

Minden a minôségrôl szól

A 4,4 hektáros, 38 méter mély tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, amelynek bôséges hozamának köszönhetôen 72 órán belül teljesen kicserélôdik a vize, ami egyenlô mértékben gazdag oldott és gáznemû anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvezô tulajdonságait. A gyógytó azonban nemcsak a fürdôzés élményét adja, hanem a tradicionális gyógykúrák és az egészségmegôrzô wellness kúrák alapját jelenti.

Hévízen, ebben a kis ékszerdoboznak is beillô városban, nemcsak gyógyulni lehet, hanem kikapcsolódni is, vagy akár csak a szellemi és a fizikai frissességét karbantartani olyan aktív mozgásprogramokkal, mint például a nordic walking séták, kerékpártúrák.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

TURISZTIKAI MELLÉKLET

21

22

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

Európai szakképzési hét a Büttner Kft.-nél A Nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskolával társrendezésben a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) Tagja, a Büttner Kft. adott otthont 2016. decemberében az Európai Uniós kezdeményezéssel létrehozott Európai szakképzési hét helyi konferenciájának „Behálózva hálózatosodás” címmel. A pályaorientációs rendezvény célja volt, hogy minél több újabb növendéket tereljen a mûszaki pálya irányába.

A rendezvény több csoportnyi kis- és nagyobb diák gyárlátogatásának levezénylésével kezdôdött, amelynek során a remények szerint jövôbeni mûszaki szakemberek megtekinthették a Büttner Kft. gyártási folyamataikat, tanmûhelyeket, megismerhették a cég által biztosított életpálya lehetôségeket a képzési oldaltól kezdve (tanulószerzôdések, havi rendszeres tanulófizetés folyósítása, jelentôs továbbtanulási támogatás, munkalehetôség biztosítása).

A fentiekkel párhuzamosan egy kisebb kiállítás is várta az új üzemcsarnokban az érdeklôdôket, ahol prominens gépipari vállalatok, klasztertagok (pl. Ziehl-Abegg Kft., Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., MIG-TIG Kft., PTE) jelentek meg és mutatták be magukat és persze a gépipar szépségeit a diákoknak és más érdeklôdôknek, többször figyelemfelkeltô, játékos formában.

A rendezvény részét képezô elôadássorozatban elôadó vendégek osztották meg a népes hallgatósággal gondolataikat a pályaválasztásról, a döntés jelentôségérôl, a munkaerôpiaci helyzetrôl és középtávú kilátásokról, valamint a mûszaki pálya, azon belül pedig a gépész szakma elônyeirôl, a gépipar megkerülhetetlen jelentôségérôl.

A konferenciát többek között Cseresnyés Péter, a munkaerôpiacért és képzésért felelôs államtitkár és Szászfalvi László országgyûlési képviselô nyitotta meg. Ôket követték a többek között: Dr. Friedler Ferenc professzor, Széchenyi díjas matematikus, Dr.

Büttner Tamás, a Büttner Kft. ügyvezetôje és tulajdonosa, Dr. Síkfôi Tamás, a PBKIK elnöke, Mátyási Gyula, a BME Gépgyártástechnológiai Tanszékének professzora, Sisák Zoltán, a HTTP alapítvány elnöke.

Hisszük és látjuk, hogy gyermekeink számára az egyik legbiztonságosabb és legszínesebb életpályamodell a mûszaki életpálya. Kutatások és statisztikai adatok tömkelege bizonyítja, hogy azok, akik mûszaki vonalon végzik el iskoláikat, bizonyosan találnak maguknak munkát, nem fenyegeti ôket tehát a munkanélküliség réme, ráadásul a mû-

szaki szakemberhiány miatt a fizetésük is jóval magasabb már az elsô lépcsôfokokon is, mint a magyar átlag. Ez az állapot pedig a következô évekre, évtizedekre csak fokozódni fog. Így tehát nem marad más hátra, mint hogy arra ösztönözzük gyermekeinket – és szüleiket is! –, hogy a modern világ, a jövô világának kihívásaira egyik legnagyobb biztonsággal és legmagasabb hozzáadott értékkel válaszolni tudó mûszaki szakmákat részesítsék elônyben pályaválasztáskor. Mi szóltunk elôre!

Somogy Polgáraiért díj a Seres Kft.-nek Somogy Polgáraiért díjjal ismerték el a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) tagjának, a pécsi és a barcsi telephelyû SERES Gépipari és Kereskedelmi Kft. Kollektívájának tevékenységét. A kitüntetô címet Seres László, a cég vezetôje vette át a megyei közgyûlés elnökétôl a Megyenapon. A kommunális gépjármû felépítmények és hidraulikus berendezések gyártásával 26 éve foglalkozó Seres Kft. nemcsak Barcs egyik legnagyobb foglalkoztatója (mintegy 100 fô alkalmazott), de a barcsi közélet aktív szereplôje is.

A Somogy Megyei Közgyûlés díjazta a civil szervezetek és a környékbeli sportélet támogatásáért tett erôfeszítéseiket is. „ A cég nem csak a profit termelésérôl, hanem a folyamatos fejlôdésrôl is szól, amelyhez a dolgozók, a munkavállalók is sokat tehetnek hozzá.” – tette hozzá Seres László.

Szabó Berta klasztermenedzser

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Szundi György Partners Pécs Kft. Kiadványszerkesztéstôl a vendéglátásig – a minôség és a kitartás a kulcsszó Míg tavaly arról beszélgettünk Szundi Györggyel, a Partners Pécs Kft. ügyvezetôjével, hogy miként váltott, azaz a piac elvárásai szerint hogyan építette fel konferenciaszervezô márkáját a korábban grafikai, szerkesztôi és kiadványszerkesztôi munkájáról ismert vállalkozás, most ismét egy új szegmens, a vendéglátás érkezett az ügyvezetô életébe. Néhány hónapja ugyanis valóra vált egy régi álma: üzlettársával megnyitották a Graphite Bárt az egyetemvárosban.

— A rendezvényszervezés kapcsán beleláttam a konyhák életbe, hiszen sokat egyeztettem a cateringes cégekkel, így sok tapasztalatot szereztem ezen a területen. Régi álmom vált valóra, hogy megnyitottuk ezt a helyet – foglalja össze az üzletember, honnan indult a vállalkozás.

■ Pécsett több vendéglátóhely nyílt az utóbbi idôben, nem volt nagy bátorság még egy megnyitása?

■ Szerintem bármit csinálni bátorság, hiszek abban, hogy ha kitartással és jó színvonalon dolgozunk, akkor az elôbb-utóbb megtalálja a közönségét.

De kell a kitartás is, és szükséges egy olyan háttér, hogy megengedhesse magának az ember, hogy ki tudja várni, mire a piac visszaigazolja a döntését. Ebben támogat bennünket az is, hogy jelenleg viszonylag könnyen és elfogadható áron lehet hitelhez jutni.

■ A marketingguruk azt mondják, hogy valamivel ki kell tûnni a többi versenytárs közül.

■ Nem szeretném, hogy minden más legyen, amihez viszont ragaszkodunk, az a minôség. Emellett szerintem fontos, hogy az ember olyan helyet hozzon létre, amellyel azonosulni tud, amely az ô értékrendjét, stílusát tükrözi. Mi azt a közönséget keressük, amely szeretné a jó minôségû ételeket, italokat kulturált, kellemes környezetben elfogyasztani. Programokban is gondolkodunk, tervezzük

egy társasjáték klub elindítását, de lehet nálunk tanulni, dolgozni, újságot olvasni is egy jó kávé mellett. Ha már az egyediségrôl volt szó, megemlíthetem, hogy mi vagyunk egy neves me-cseknádasdi kézmûves sörfôzde pécsi „otthona”, úgy lehet nálunk a söreiket kóstolni, mintha ott lennénk a sörfôzdében.

prosperál, milyen szép autóval jár, akkor azt hiszi, hogy az könnyû, és azt kell csinálni. Aztán amikor belevágunk valami hasonlóba, kiderül, hogy mégsem olyan egyszerû, másrészt nem is biztos, hogy annyira prosperál, sose olyan zöld közelrôl a szomszéd rétje, mint messzirôl. Tanulni már egyre köny-

■ Tavaly arról beszélgettünk, hogy az eredeti profilhoz képest már volt egy váltás a vállalkozásában, most ismét új fába vágta a fejszéjét. Honnan ered ez a bátorság?

■ Az tisztán látszik, hogy ma, 2017ben már nem lehet olyan tradicionális vállalkozásokat alapítani és vinni, mint például a Ganz gyár volt annak idején.

Ma már nem lesz dinasztia, ahol az alapító ükunokája is ugyan olyan gépet gyárt, mert olyan gyors a fejlôdés, hogy amit ma elkezdünk tanulni, mire végzünk a tanulmányainkkal, már szinte el is tûnik az a szegmens. Tehát életveszélyes egy nem jól mûködô helyzetben benneragadni. Fontos az is, hogy úgy tudtam a rendezvényszervezést szabadjára engedni, hogy nagyon jó munkatársaim vannak, bátran rájuk tudom bízni a munkát.

A bátorságról pedig azt mondom, hogy amíg az ember csak nézi a szomszéd vállalkozását, hogy az milyen jól

nyebb, mert rengeteg információ elérhetô, de ennél is fontosabb, hogy azok a kollégák, akiket a barátaimnak nevezhetek, pedig a konkurenciát jelentik, nagyon sokat segítettek és segítenek mind a mai napig. Ôk ugyanúgy gondolkoznak, mint én: nem attól leszünk jobbak, ha megpróbáljuk a másikat eltaposni vagy az ô tortaszeletébôl valamennyit elvenni, hanem ha együttmûködünk, összeadjuk a tapasztalatainkat, ötleteinket, és nagyobb tortát oszthatunk fel, akkor mindenkinek nagyobb szelet jut belôle. A vendéglátásban most konjunktúra van, a vendégek nyitottak az új dolgokra. És talán elindulhat egy olyan folyamat is, hogy próbáljuk meg a várost rendezvényes, gasztronómiás, turizmusos hellyé formálni, hogy ezért jöjjenek ide a vendégek, hiszen ahogy már látszik, Pécsett inkább valamilyen szolgáltatással tudnánk magunkat a hajunknál fogva kirángatni, mintsem az iparral.

K.T.

24

MESTERKÉPZÉS

Folyamatosan meg kell újulni A délelôtti órákban már megterítették az asztalokat a Pécsi Kereskedelmi Központ Fókusz Éttermében. A konyhában és a földszinti cukrászüzemben nagy a sürgés, forgás, készül az ebéd, a cukrászok pedig a beérkezett megrendeléseknek tesznek eleget, valamint a saját cukrászdájuk részére készítik a pitéket, egyedi íz világú tortákat. A cukrászüzemet megnyitása óta BÖRÖCZ Csabáné, Hajni vezeti, aki nemrégiben mestervizsgát tett.

— Az, hogy cukrász lettem egészen a gyerekkoromig vezethetô vissza – kezdi beszélgetésünket. — Nagy családban nôttem fel, s szívesen forgolódtam kint a konyhában is. Az édesapám szeretett sütni, neki segítettem eleinte, majd magam is megpróbálkoztam vele.

Eleinte szakácskönyvbôl sütött. Az elsô egy pogácsa volt, amit önállóan készített el. Aztán ahogy egyre nagyobb gyakorlatot szerzett, úgy kezdte átírni a recepteket, módosított rajtuk a saját elképzelése szerint, próbált ki újabb és újabb ízeket. S miután sikere volt a süteményeinek a családban, egyre szívesebben csinálta. Aztán amikor pályaválasztásra került sor, a cukrászat mellett dön-

tött, ugyan a kertészet is érdekelte.

Hirden, a Koós cukrászdában lett tanuló.

— Koós Páltól nagyon sokat tanultam – folytatja tovább beszélgetésünket.

— Megtanított az alapokra, arra hogyan fogjam a kést, milyen legyen a tartásom, hogy szépen tisztán és precízen kell dolgozni. S nagyon sokat mesélt az egyes süteményekrôl, azok eredetérôl, a cukrászat történetérôl. Többek között arról, hogy már az ôskori ember is sütött pogácsát. S ahogy egyre több fûszert ismertek meg az emberek, úgy lettek egyre ízletesebbek sütemények, majd elkezdték azokat mézzel is ízesíteni. Cukrászat fejlôdése során elôször a görögök és Itália népe járt élen az édesség fogyasztásban. A kovász nélküli pogácsát gyümölcsökkel ízesítették, akár aszalva, vagy frissen gyúrták bele a tésztába.

Franciaországon keresztül a cukor is elterjedt Európában, s születtek meg egyre másra az újabb és újabb sütemények.

Minden népnek megvannak a sajátos cukrászati készítményei sajátos cukrászati technológiái. Szerintem ez nagyban függ attól is, hogy más éghajlattal, földrajzi adottságokkal, történelmi kultúrával rendelkeznek. Én úgy gondolom, ôrizzük meg a régi ízeket, recepteket is, megtartva az értéket, amit magukban hordoznak, az újítások nem károsítják mindezeket.

Még tanulóként számos versenyen vett részt, többek között az UKBÁ-n is kipróbálhatta a tudását. A szakmunkásbizonyítvány megszerzését követôen leérettségizett, valamint cukrász, szakács, pincér technikus-vizsgát tett. Számos helyen dolgozott, folyamatosan bôvítette a tudását.

— Az étterem tulajdonosa, Miszler Miklós, akivel a Corso Hotelben dolgoztunk együtt, keresett meg és kért fel arra, hogy legyek a cukrászüzemük vezetôje – idézi fel a kezdeteket. — Nagyon örültem neki, mert azt biztosan tudtam, hogy itt igazán lehetôségem lesz arra, hogy a kreativitásomat kiéljem, hiszen itt naponta újabb és újabb süteményt kell megalkotnunk, már három receptes könyv betelt velük.

Dél-Dunántúli Gazdaság Mint mondja, nagyon jó, hogy sok az étlapváltás, folyamatosan meg kell újulni, e mellett az újabb sütemények elkészítésével újabb és újabb technológiákat is megismernek, amelyek közül már nagyon sokat kipróbáltak az eltelt évek alatt. Az utóbbi idôben a glutén, cukor, laktóz mentes sütemények kikísérletezésére is egyre több idôt fordítanak, mert fokozatosan nô az igény rájuk.

— A mestervizsga gondolatával már korábban is kacérkodtam, azonban az igazi lökést az adta meg, hogy a cukrászüzemben tanulókkal is foglalkozom – ad hangot annak, miért is vállalkozott arra, hogy megszerzi a mesterlevelet. — Nem volt könnyû összeegyeztetni a családot, a tanulást és a munkát, de megérte a befektetett energia. A felkészítô tanfolyam során nemcsak a már meglévô ismereteimet eleveníthettem fel, hanem számos újjal is gyarapítottam azokat.

Többek között azzal, miként kell bonbont, vagy akár karamellt készíteni, ezt a tudást most a tanulóinknak is át tudom adni.

Szólt arról is, a most megszerzett tudását folyamatosan karban kell majd tartania, mert egyre másra jelennek meg az újabbnál, újabb technológiák és alapanyagok, s ezek ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fejlôdjön, s a cukrászmester cím ne kopjon meg.

Kitért arra is, hogy az ô esetében ez különösen fontos, hiszen egy kézmûves cukrászüzem vezetôje, s az ott elvárt magas minôségre kell az évek alatt a tanulóit is megtanítani, meg arra, hogy minden megtanulható, csak hinni kell magunkban, s vállalni a kihívásokat.

— Ma már nemcsak arról vagyunk ismertek városszerte, hogy természetes alapanyagokat – valódi csokoládét, állati eredetû tejszínt, vajat – használunk, kézi munkával készítünk különleges süteményeket, tortákat, hanem arról is, hogy azok mindig a rendelôk igényeinek figyelembe vételével készülnek el, s igyekszünk az extra kéréseket is teljesíteni - zárja beszélgetésünket, mert mennie kell újabb megrendelés érkezett, s minden elô kell készíteni hozzá. S, hát a tanulók is lassan befejezik a rájuk bízott feladatot.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság Több, mint két évtizeddel ezelôtt alapította meg egy testvérpár RAMEISL Vencel és Levente édesapjuk nyomdokaiba lépve a vállalkozásukat. A megrendelôi igényekhez igazodva 2006.óta kft. formában mûködnek, Szinezet Kft. néven. Tanulóképzéssel is már szinte a kezdetek óta foglalkoznak. Részt vettek a restaurátorok képzésében is, két Erdélybôl érkezett diákot fogadtak.

TANULÓSZERZÔDÉS

25

Nemcsak oktatják, nevelik is a tanulóikat

— Az édesapánk 1989-ben lett iparos, az alapokat tôle sajátítottuk el mind a ketten a testvéremmel – kezdi beszélgetésünket Rameisl Vencel. — Az öcsém és én is a Pollack Mihály Építôipari Szakközép- és Szakiskolában végeztünk. Nekem magas-építôipari technikusi végzettségem van, Levente a technikus vizsga után szobafestô, mázoló, tapétázó szakmunkás-bizonyítványt is szerzett, majd a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán mûszaki szakoktató diplomát.

megbízóval a kapcsolatot kialakítani, mit jelent egy munkahelyen beilleszkedni, felelôsség teljesen részt venni annak munkájában. Valljuk, a legnagyobb fegyelmezô erô a jó szó és a példamutatás. Tudják, hogy a szorgalmas, segítôkész tanulót megbecsüljük. Talán ennek is köszönhetô, hogy ma már bennünket keresnek meg a tanulók, annak ellenére, hogy tudják nálunk nemcsak a mûhelyben dolgozni, hanem a napi munkában is részt kell venni.

— A festô akkor végez jó munkát, ha nem látják, hogy ott volt – veszi vissza a szót Rameisl Vencel. — A kifogástalan munka alapkövetelmény, de nem szabad, hogy leszakadjon a fólia a szekrényekrôl, festékcseppek lepjék el a padlót,

Szerettek volna mind a ketten a szakmájukban elhelyezkedni, de nem találtak megfelelô munkahelyet, ezért fokozatosan átvették az édesapjuk jelentôs múltra visszatekintô építôipari vállalkozásának vezetését. Már a fôiskolai évek alatt, 2002.-ben felvetôdött a gondolata annak, hogy Levente szívesen foglalkozna tanulókkal, ekkor fogadták az elsôt, majd ezt követôen már ketten kezdték meg náluk a szakma alapjainak elsajátítását.

— Ekkor jöttem rá arra, hogy szívesen csinálom – veszi át a szót Rameisl Levente. — Éreztem, hogy tudok a nyelvükön beszélni, a fejükkel gondolkodni. A fôiskolán pszichológiát is tanultunk, ami nagy segítséget jelentett. Mi nemcsak oktatjuk, hanem neveljük is a tanulóinkat. Sokan közülük hátrányos helyzetû családokból érkeznek. Sok esetben alapvetô viselkedési szabályokra is meg kell tanítanunk ôket, hogyan kell a

s a megrendelô ne tiszta lakást kapjon vissza. E mellett azt is meg kell tanulniuk, hogy a megrendelô kérését a lehetô legteljesebb mértékben teljesíteni kell.

Annak a véleményüknek is hangot adtak, tudják nagy felelôsség, hogy a tanulókkal együtt tesznek eleget a felkéréseknek, végzik el egy lakás teljes felújítását, vagy akár egy épület külsô homlokzatának szigetelését, festését, azonban fontosnak tartják, érezzék megbíznak bennük, ugyanis nem kisebb a tét, minthogy legközelebb is visszahívják-e ôket, vagy az elvégzett munka alapján ajánlják-e ôket másoknak is.

Az elmúlt években saját telephelyet is létrehoztak, ahol a téli hónapokban lehetôség van arra is, hogy az erre a célra kialakított falakon a tanulóik gyakorolják az egyes fogásokat, mint a festés díszítô munkálatait a vonalazást, vagy a mázolást, a tapétázást. Az elkészült munkákat

értékelik, nemcsak a hibákat, de a jó dolgokat is elmondják, s ha kell többször is megmutatnak ilyenkor egy-egy munkafolyamatot. Fontosnak tartják, hogy a szakmák közötti átjárhatóságot is megismerjék a tanulóik, tudjanak vakolni, s ha kell néhány csempét, vagy padlólapot a helyére tenni. Mindig is azt tartották szem elôtt, hogy a náluk végzettek megtanuljanak dolgozni, megszeressék az általuk választott szakmát, amit olyan szinten lássanak át, hogy elhiggyék magukról képesek a rájuk bízott feladatot egyedül is megoldani.

— A tanulóink az elsô évben az alapokat sajátítják el nálunk, mint a létrázást, a különbözô eszközök használatát, a festékek összetételét, valamint ekkor tudatosítjuk bennük azt is, hogy nálunk munkahelyi körülmények között, meghatározott munkaidôben kell dolgozni – hangsúlyozza Rameisl Levente. — A másodikban már az önálló munkavégzésre helyezzük a hangsúlyt, meg arra, hogy a kezdetektôl a végéig átlássák a munkafolyamatokat. Miután a cégünk tevékenysége széleskörû a szobafestés, mázolás, tapétázástól, a lakások teljes körû felújításán át, a homlokzatfestésen, utólagos hôszigetelésen át egészen az állványozásig minden beletartozik, a tanulóinkat is igyekszünk minden egyes területtel megismertetni. E mellett megtanítjuk ôket arra is, miként kell a megrendelôkkel tárgyalni, hogyan kell a számlát kiállítani. A téli holtszezont pedig arra is felhasználjuk, hogy a hiányosságokat pótoljuk, a szakmai és egyéb tárgyaknál egyaránt.

Arra különösen büszkék vagyunk, hogy a tanulóink bizalommal fordulnak hozzánk, s már ebben is kérik a segítségünket. A tanulóképzés mellett részt veszek több építôipari szakmában a szakmunkástanulók vizsgáztatásában kamarai és egyéb felkérésre.

A tanulók teljesítményének értékelésére ösztöndíj szabályzatot dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy a legmagasabb ösztöndíjban az részesül, aki nemcsak jól dolgozik, de jól is tanul. Szerencsére mindig kialakul közöttük egy kisebb fajta szakmai versengés, mindegyik igyekszik a tudásának a legjavát adni. Talán ennek is köszönhetô, hogy a náluk végzettek közül voltak, akik sikerrel szerepeltek a szakmai tanulmányi versenyeken, valamint, hogy sokan a szakmában maradtak. Az egykori tanulóikkal is tartják a kapcsolatot, a szakmunkásvizsgát követôen tartott házi bankettre is meghívják ôket, ahol az akkor végzettek tôlük hallhatják, meg lehet ebbôl a szakmából élni, de fontos, hogy folyamatosan képezzék magukat.

Sz.K.

26 Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár negyedik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és a KIKK Egyesülettel dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal, a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel, valamint a pécsi önkormányzattal együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

Ismét húszan indulhattak el a vállalkozóvá válás útján, amelynek egyik fontos eleme a fél éven át tartó elméleti képzés. Beszélgetôtársaim Illés Attila, Petrich-De Blasio Anett és Simon Szilvia különbözô életutakat bejárva léptek be az Önindító programba.

— Évekkel ezelôtt költöztem Szabolcs-Szatmár megyébôl Baranyába, mert akkoriban fedeztem fel itt egy olyan programot, amiben fantáziát láttam – avat be ILLÉS Attila abba, miért is változtatott annak idején lakóhelyet.

— Tájgazdálkodáshoz kapcsolódik az alapvégzettségem, amihez az Ôs-Dráva program jól illeszkedik, s különösen az fogott meg benne, hogy az elsôdleges célja az emberek falvakba való visszacsalogatása, a hagyományos gazdálkodási módok újraélesztése. Az Önindítóra benyújtott pályázatom ennek egyik eleme, az amerikai stílusú utcai büférendszert – street food – szeretném meghonosítani. Ezek a mozgó konyhák azonban a hagyományos baranyai és szabolcsi íz világot megjelenítô ételeket kínálnak, amelyekhez az alapanyagot a helyi termelôktôl szerzem majd be.

ÖNINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem konkurenciának tekintik akadályokat, az igazi meglepetés számomra azonban az volt, hogy egy magas színvonalon folyó tanfolyam részese lehetek. Soha nem gondoltam volna, hogy vállalkozóvá lehet valakit képezni.

Olyan mérhetô tanácsokkal látnak el bennünket, hogy mit és hogyan kell tennünk azért, hogy eredményesek legyünk. Nekem például a keresztszülôk javasolták, hogy merjek merészet lépni, ne csak az alapanyagot állítsam elô, hanem feldolgozott formában jelenjek meg vele a piacon. Ennek jegyében gondoltam végig a már megszületett ötletet, s döntöttem úgy, hogy egy amerikai stílusú street food hálózatot hozok létre a maga összes külsôségével.

Mint mondja elsô lépésbe az alapanyag háttér megteremtését tûzte ki célként, ezek további feldolgozási lehetôségét teremti meg a mozgó büfé rendszer, amit a tervei szerint Villány és térségben mûködtetne, ugyanis a borászatok jelentôs részében a vendégeknek csak hideg tálakat szolgálnak fel, pedig a meleg ételre is lenne igény.

— A Munkaügyi Központban találtam rá az Önindítóra – folyatja tovább beszélgetésünket. — Néhány telefont és e-mailt követôen adtam be a pályázatomat. Örültem, hogy sikerrel vettem az

Míg Illés Attila már megtapasztalta a vállalkozói létet egy teljesen más területen, addig a textilbôl babákat, képeket, táskákat készítô SIMON Szilvia hosszabb idôt a közigazgatásban töltött el.

— A patchwork hosszú éveken át csak egy hobbi volt számomra, húsz éves korom óta foglalkozom vele, különösen azért fogott meg, mert szinte a semmibôl – kis anyagdarabokból – hoz létre az ember valamit – veszi át a szót.

— Eleinte csak a magam kedvtelésére varrtam ezzel a technikával, élveztem magát azt, hogy alkothatok. A családomat, barátaimat, ismerôseimet leptem meg egy-egy patchwork képpel, takaróval, párnával. Késôbb csatlakoztam egy foltvarró szakkörhöz, s egyre inkább úgy éreztem, hogy nem az egyéniségemnek megfelelô helyen vagyok, a kreativitásomat nem tudom igazán hasznosítani.

Mind inkább megfogalmazódott benne, lépnie kell, egyre többen arra biztatták a foltvarrással hozza létre a saját vállalkozását.

— Az ismerôseim közül ketten is – Szippl Mara és Drávai Dia – részt vettek az Önindító programba, s ôk javasolták, hogy adjam be a pályázatomat – mond-

Dél-Dunántúli Gazdaság

egymást ja. — Olyan patchwork képekkel pályáztam, amelyek egymásba illesztve újabb és újabb képet alkotnak. Azonban rájöttem a tanfolyam során, hogy ez kevés ahhoz, hogy megéljek belôle, ezért elkezdtem használati és lakberendezési tárgyakat, valamint játékokat, babákat készíteni. A stílusom még nem alakult ki teljesen, kedvelem az élénk színeket, az érdekes kontrasztokat a tradicionális munkák mellett a modern és artquilteket, ahol valóban szabadon engedhetem a fantáziámat, s variálhatom az egyes technikákat. A jövôben ezek segítségével egy-egy témára épülô kollekciókat szeretnék létrehozni.

Szólt arról is, a tervei szerint él a vissza nem térítendô támogatás nyújtotta lehetôségével, segítségével egyebek mellett varrógépet, laptopot és fényké-

ÖNINDÍTÓ

27

pezôgépet vásárol majd, ugyanis egy honlapot és web-áruházat szeretne létrehozni, s ezen keresztül értékesítené a termékeit.

S, éppen hogy befejezzük beszélgetésünket megérkezik PETRICHDE BLASIO Anett, aki azt tervezi, hogy kisgyerekes családok részére hoz létre közösségi teret.

— Magam is kétgyerekes anyuka vagyok, s amikor otthon voltam velük nem kis szervezést igényelt, ha el akartunk menni egy játszóházba, zeneóvodába, vagy akár baba-mama tornára – avat be abba, miként született vállalkozásának ötlete. — Olyan közösségi teret szeretnék létrehozni, ami autóval is könnyen megközelíthetô, lehet parkolni, s ami a legfontosabb egy térben lehetnek a szülôk és a gyerekek, miközben különféle tevékenységekben vesznek részt. E mellett arra is lehetôséget szeretnék teremteni, hogy napközben is bárki betérhessen akár azért, hogy tisztába tegye, megszoptassa a kisbabáját, vagy csak egyszerûen megpihenjen egy kicsit.

Az általa megálmodott közösségi tér a várandósság utolsó idôszakától egészen a kisgyerekek hároméves koráig kínál majd különbözô lehetôségeket a család minden egyes tagjának a jógától, a terhes- és a szülés utáni baba-mama tornán át egészen a különbözô nyelvtanfolyamokig napi beosztás szerint.

— A legfontosabb szempont az volt, hogy együtt lehessenek a családok, egy fedél alatt kínáljunk nekik, elérhetô áron számos programot – hangsúlyozza Petrich-De Blasio Anett.

Hangsúlyozza, neki magának is nagyon fontos volt, hogy egy olyan vállalkozást hozzon létre, amelyet család mellett is sikerre tud vinni. Annak a véleményének is hangot adott, hogy ugyan közgazdászként végzett, de számára is számos új ismeretet adott már eddig is a tanfolyam, ugyanis német nyelven szerezte meg a diplomáját, s a

szakkifejezések jelentôs részét csak németül ismeri.

Abban mind a hárman egyet értettek, nagyon jó kis csapat jött össze. Húsz teljesen különbözô érdeklôdésû és habitusú ember, akik közül mindenki igyekszik segíteni a másikat ötletekkel, ha kell kritikai megjegyzésekkel, hogy a leendô vállalkozása minél életképesebb legyen. Egybehangzóan állították, ezt a tanfolyamot mindenkinek el kellene végeznie, aki úgy dönt, vállalkozni szeretne, mert a képzés során olyan kézzel fogható ismeretekre tehet szert, amit a mindennapi életben használni tud. Hangsúlyozták, az pedig különösen jó, hogy egymást nem konkurenciának tekintik, hanem partnernek, akivel a késôbbiekben akár egyes területeken együttmûködnek majd.

Sz.K.

28

MI ÚJSÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gyenis Lászlóné Laterum Kft. Lassan indul a 2017-es év a pécsi Laterum Hotelben, az igen mozgalmas december után lényegesen kevesebb vendég pihen a szobákban. Mint Gyenis Lászlóné, a Laterum Kft. ügyvezetôje mondja, ez az idôszak más pécsi szállodákban is hasonló évek óta, de mindent megtesznek azért, hogy nagyobb legyen a szobák kihasználtsága. Az már több fejtörést okoz a számos egységet mûködtetô és ellátó társaságnak, hogy az éttermi szolgáltatással valamint a minimálbérrel kapcsolatos jogszabályi változásoknak miként feleljenek meg maradéktalanul. Gyenisné véleménye szerint a törvényt még finomítani kell, hogy problémamentesen tudják alkalmazni a mindennapokban.

Barátságos, színvonalas szobákat, minden igényt kielégítô rendezvénytermeket, wellnessrészleget, kitûnô éttermet alakítottak ki az elmúlt több mint két évtizedben a pécsi Hotel Laterumban, amely mozgáskorlátozott vendégek fogadására is készen áll. Pécs egyik legnagyobb családbarát szállodájában 73 különbözô kategóriájú vendégszoba várja lakóit, és ahhoz, hogy ezt a jelentôs nagyságú épületet minél gazdaságosabban mûködtethessék, néhány éve napkollektorokat telepítettek, ezek több mint 50%-ban látják el a ház teljes melegvízigényét. Az épületben hotel és éttermi textíliák tisztítására valamint a lakosság számára mosodát mûködtetnek. A vállalkozás másik „lába” a vendéglátás, a hotelben lévô étterem, a város más helyszínén mûködtetett éttermek, büfék, a rendezvények catering szolgáltatása illetve munkahelyi, iskolai étkeztetés tartozik ebbe.

— Igen széles körû tevékenységet folytat vállalkozásunk, de a színvonalból nem engedünk – fogad Gyenis

A színvonalból nem engedünk

Lászlóné. — Az elmúlt években sok mindent megtettünk környezetünk és szolgáltatásunk minôségéért. Kvalifikált, felsôfokú végzettségû, idegen nyelveken beszélô munkatársakat foglalkoztatunk teljes munkaidôben. A kor kihívásaihoz igazodva tavaly új weboldalt készíttettünk és újraminôsíttettük szállodánkat. Ehhez karbantartásokat is végeztünk, felfrissítettük a szobákat, a tisztaságra és a rendezettségre, a minôségre folyamatosan odafigyelünk.

— Melyek azok a fô szempontok, amelyek ön szerint elengedhetetlenek a sikeres mûködéshez?

— 26 éve vezetem ezt a vállalkozást, voltak-vannak nehezebb idôszakok, de mindig úgy érzem, hogy soha nem tudnám feladni, azt vallom, hogy harcolni kell.

Most, 2017-ben újabb nehézségekkel nézünk szembe, hiszen emelkedtek

a bérek, a minimálbér 15, a szakmai minimálbér 25%-kal, plusz a ráépülô bérterhek is költségnövelô tényezôt jelentenek a gazdálkodásunkban. A Laterum Kft.-t jelentôs mértékben érinti ez a törvényváltozás, még nem látom, hogy honnan teremtjük elô rá a fedezetet. 80 fôt foglalkoztatunk, a bérek emelkedése összességében több mint kétmillió forint többletköltséget jelent társaságunk számára havonta. Ahhoz, hogy ezt az összeget elô tudjuk teremteni, forgalomnövekedésre van szükség, legfôképp a szállodában, de az elmúlt évek statisztikájából látható, hogy az év elején kevésbé kihasználtak a szobáink. A másik problémát most az éttermi szolgáltatás különbözô mértékû áfa-ja jelenti. A napi gyakorlatban látjuk, hogy ezt a törvényt még finomítani kell ahhoz, hogy problémamentesen tudjuk alkalmazni.

Természetesen ebbôl a vendégeknek mit sem szabad észrevenniük. Mindig azt mondom a kollégáimnak, hogy ha belép az ajtón a vendég, akkor kapja meg a kellô figyelmességet, udvariasságot, ami megilleti ôt. Folyamatosan figyelemmel kísérem a munkatársaim tevékenységét, hogy mindig a lehetô legmagasabb szinten szolgáljuk ki akár a szálló-, akár a rendezvényeken résztvevô vendégeket. Számomra az jelenti a sikert, ha teljesíteni tudjuk vendégeink elvárásait, kéréseit, hogy az általuk elgondoltak vagy még annál is több megvalósuljon.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚJ TAGJAINK

Új belépô: Neked csak Szofi

Hagyományos és modern: 70 éves hely újragondolva Egy régi vágy, a nosztalgia és egy megörökölt vállalkozás – ezekbôl a hozzávalókból fôzték ki az egykori Sopianae Sörözôt újjáélesztô tulajdonosok a „Neked csak Szofi”-t, amely szeptemberben nyitott a régi helyen. A tulajdonos, GYARMATI Ágnes annak idején sokat járt a ma bisztróként és étteremként üzemelô hely elôdjébe az egyetemi elôadások között 1943 óta mûködik étteremként ez a hely, a Neked csak Szofit is még az eredeti bútorokkal rendezték be a hagyománytisztelet miatt. De jelen van az új, a modern is, és ahogy Ágnes mondja, ezt a kettôsséget képviselik a vendéglátásban is: tradicionális konyha a mai igényeknek, trendeknek megfelelôen kissé újragondolva.

— Nem titok, hogy mivel az egyetem szomszédságában vagyunk, számítunk a betérô hallgatókra. Az elmúlt hónapok tapasztalata azt mutatja, hogy vendégeink felét ôk teszik ki, míg a másik felét a környéken dolgozók, itt élôk. Az étlapot is úgy állítottuk össze, hogy mindenki talál-

jon kedvére valót, legyen az egy hagyományos étel, vagy akár egy hamburger. Folyamatosan alakítjuk az étlapot az igényeknek megfelelôen. A minôség nagyon fontos, nem dolgozunk félkész vagy kész alapanyagokkal, friss zöldségeket használunk, saját készítésû fûszerkeverékeinkkel ízesítünk.

Talán a városban egyedüliként kínáljuk svédasztalos megoldással déli menüinket, amit nagyon szeretnek vendégeink. Háromféle ételbôl választhatnak, és figyelünk a táplálkozási allergiásokra is; ha valaki laktóz- vagy gluténérzékeny, neki se kelljen lemondania az étkezésrôl. Alapelvünk, hogy igyekszünk a vendég szemével tekin-

Új tag: Venison Gusto Kft.

Luxusjachtokra is eljut a prémium minôségû vadhúskészítmény Ugyan még nagyon fiatal, de máris szép sikereket mondhat magáénak a 2014-ben alakult Venison Gusto Kft., amely füstölt vadhús-készítmények kereskedelmével foglalkozik. A pécsi társaság prémium minôségû termékei fôként külföldön kelnek el, szállítanak Olaszországba, Franciaországba, Monaco-ba, Belgiumba, Londonba, de a Földközi-tengeren közlekedô luxusjachtokra is. A cég vezetôje, IVÁNÁCZ Gábor számos, külföldön töltött év alatt azt tapasztalta, hogy egyre nagyobb az igény a jó minôségû, tiszta, adalékanyag-mentes élelmiszerre. Így indult a vállalkozás egy bátaszéki, húsfeldolgozással foglalkozó partner közremûködésével.

— A hazai vadtársaságoktól vásároljuk a minôségi alapanyagot, amelyet bérgyártásban dolgoztatunk fel. A gyártó már az 1890-es években is húsfeldolgozással foglalkozott, a ma élô leszármazottak ismerik a prémium füstölt húsok elkészítésének titkát. Fontos, hogy az állatok va-

don vagy nemzeti parkokban rideg állattartásban éljenek, ne kapjanak antibiotikumos, hormonos kezelést, csak természetes táplálékot fogyasszanak. A Venison Gusto prémium füstölt vad sonkák és szalámik a mai kor követelményeihez igazodva laktózmentes, gluténmentes kézmûves termékek, és minden esetben egyedi ízélményt nyújtanak.

Elsôsorban szarvasból, vaddisznóból, szürkemarhából és vízibivalyból készülô szalámikat és sonkákat forgalmazunk, ezek mind megfelelnek a legmagasabb minôségi elvárásoknak. A minôségre nagyon oda kell figyelnünk,

29 teni az étteremre, hogy mi mit szeretnénk kapni vendégként – ennek figyelembe vételével alakítjuk a szolgáltatást.

— Miért lettek kamarai tagok, léptek be az üzleti közösségbe?

— Az a tapasztalatunk, hogy mindenféle kérdéssel fordulhatunk a kamarához, mert megkapjuk a segítséget. Szerintünk alapvetôen jó dolog a kamarai tagság, de ez csak akkor mûködik igazán, ha a vállalkozó is aktív részt vállal benne. Szeretjük a különbözô szakmai fórumokat, ahol nagyon sok hasznos információhoz jutunk. Éppen most érkezett a kamarától egy nagyon hasznos öszszefoglaló az éttermi szolgáltatások áfaváltozásával kapcsolatban, amit jól tudunk hasznosítani. Emellett a kamara rengeteg szolgáltatást nyújt, többek között segítenek a pályázati lehetôségekben. Láttam, hogy újra lesz támogatott mesterképzés, amit a kamara szervez, így jelentôsen kevesebbe kerül, mint ha piaci áron szeretnénk részt venni benne.

így maradhatunk versenyképesek a többi termékkel szemben. Emellett sokat számít a küllem, elegáns, viaszpecséttel és magyar szalaggal lezárt gravírozott fadobozban értékesítjük termékeinket – foglalja össze Ivánácz Gábor a Venison Gusto üzletpolitikáját.

— Miért csatlakozott a kamarához a vállalkozás?

— Hallottam a kamara tevékenységérôl, ennek hatására több rendezvényükön is részt vettem, amit igen hasznosnak találtam.

A kamara munkatársai ajánlották az Enterprise Europe Network rendszerét, amely által még több külföldi partnerrel kerülhetek kapcsolatba, a felöltött profillal újabb üzleti lehetôségek nyílhatnak meg elôttem. Mivel nagyon sok idôt töltök külföldön, fontos számomra, hogy információkat kapjak a hazai történésekrôl, folyamatokról, ebben is számíthatok a kamara segítségére.

30

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kis pécsi gasztrokörkép

IX.

Valami új Keresve sem találhatnánk közhelyesebb dolgot az újévi fogadalmaknál. Talán csak az évértékelés és jóslás hasonlóan elcsépelt ebben az idôszakban. No, de – mint a közhelyek és sztereotípiák általában – nem ok nélkül léteznek ezek. Az eredetiséget meg amúgy is szokás túlértékelni, így a helyi gasztronómiát most mi is ezen a szemüvegen keresztül vizsgáljuk egy kicsit. Visszatekintésre alapozott trendek következnek.

Sokszor elgondolkodom azon, hogy eshetne ez az évértékelés, pláne az új elhatározások megfogalmazása bármelyik napra az évben. Hozzáállás kérdése és a kikerülhetetlenségbôl lehet kézenfekvôség is, szóval azt mondom, hogy érdemes mégis ezekben a hetekben néhány percet, órát, napot szánni rá. Szembesülni, na. És talán ne csak annyiban merüljön ki a dolog, hogy az elkövetkezô évben több gyümölcslevet iszom és kevesebb csülökpörköltet eszem. Meg beiktatok egy tisztítókúrát. Ezek az egyedi akciók (jobb esetben kampányok) tapasztalatom szerint hosszútávon nem sokat érnek. Az igazi változáshoz átgondoltabb, fenntarthatóbb szokásokra és rendszerekre van szükség. Ehhez pedig elôször is tényleg érdemes hátrébb lépni

és megnézni a jelenlegi viszonyokat.

Ugyanígy, a személyes síkon túllendülve érdekes lehet megvizsgálni azt is, hogy miként alakult a város gasztronómiai kínálata az elmúlt évben.

Néhány trend az eddigieknél is kézzelfoghatóbb lett Pécsett. Az egyik legfontosabb talán, hogy jóval több az egészségtudatos vendéglátóhely, üzlet, mint valaha. De, akik nem kifejezetten erre a szegmensre koncentrálnak, azok is mintha többet tennének a jó ügy érdekében. Egyáltalán nem arra gondolok, hogy végre feltüntetik az étlapon a lehetséges allergéneket. (Ami, ugye, elvileg kötelezô, de bôven vannak még hiányosságok és nagyon is megúszós mutatványok.) Inkább arra, hogy az újabban nyíló helyeken az egészséges ételkombináció már alapértelmezett és nem csak egy lehetôség. Tükrözôdik ez a felfogás például a fôételhez párosított köretekben, meg persze a technológiák, alapanyagok kiválasztásában is. Remélem, ez a trend idén még inkább erôsödik.

Nehezen tagadhatjuk, hogy az elmúlt évben tovább folytatódott a minôségi italok (bor, sör, kávé) térhódítása is.

Egyre kevesebbszer fordul elô, hogy tanácstalanul, félve kelljen rendelni egy pohár bort és a legváratlanabb helyeken is teljesen elfogadható kávékba botlani.

Nyitott vagyok további, hasonló, kellemes meglepetésekre.

Egy másik szembetûnô jelenség, hogy 2016-ban is egyre többen és töb-

ben nyitottak kifejezetten a külföldi hallgatók felé. A vélt vagy valós igények kielégítése biztosan nem egyszerû út – még az említett célközönség vásárlóerejének ismeretében sem. A próbálkozások egy része, úgy érzem, sokszor az elsô pillanattól célt téveszt.

Akad azért üröm is: egy ugyancsak megkerülhetetlen folyamat a munkaerôhiány állandósodása a vendéglátásban (is). Étteremvezetôkkel, -tulajdonosokkal beszélgetve maguktól említik a problémát, ami már nem a növekedést gátolja, hanem a mûködést veszélyezteti. Az elôzô év második felében elôfordult, hogy egyszerre 10 pécsi vendéglátóhely keresett szakácsot – és a betöltetlen felszolgálói állások száma, még ennél is több volt. Drasztikus lépések hiányában komoly változásra egyelôre, úgy tûnik, nem lehet számítani.

Persze a gazdasági betegségekre mindig van immunreakció is, vagyis akár így is értékelhetjük az egyre inkább elszaporodó, és úgy tûnik fenntartható módon mûködô, „egyszemélyes” vendéglátóhelyeket. Ahol a tulaj, az üzemeltetô is a pult mögött áll, beugró kollégák, családtagok segítik ôket és legyen szó kávéról, burgerrôl vagy goffriról szinte garantált a személyes hangulat a rendelésünk mellé. A közeljövôben tovább erôsödhet ez az egyszerû és specializált kínálatra építô trend is.

Egy ideig biztosan sokat tárgyalt téma lesz a vendéglátásra, élelmiszerekre vonatkozó új áfaszabályozás. No, meg a minimálbér-emelés és a kenyér összetevôinek újraszabályozása, de fogyasztói szemmel ezek tényleges hatásaira majd jövôre érdemes ránézni. Vagy, amikor megszületik az újraszabályozás újraszabályozása.

Gûth Ervin

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság

31 gyok, optimista – ezt mind a sportnak köszönhetem. Megtanultam veszteni, ami nem esik jól, de az ember megy tovább.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport?

Vásárhelyi Balázs, Profit Holding Hungary Zrt. Hároméves korában állították sílécre a szülei, nyolcévesen pedig a tenisszel kötelezôdött el. Évekig versenyszerûen sportolt, és ugyan ma már nem küzd azért, hogy felállhasson a dobogó legfelsô fokára, mozgás nélkül most sem tudja elképzelni a mindennapjait. Vásárhelyi Balázs, a pécsi Profit Holding Hungary Zrt. vezérigazgatója sokszor egyedül rója a kilométereket gyalog vagy kisebb baráti körével biciklin, de szívesen ütögeti a labdát a teniszpályán is. Mint mondja, a sportközösségben keletkezett kapcsolatok sok üzletet hozhatnak, holott nem is ezért járunk sportolni.

— 1993-ig intenzíven sportoltam, sízésben az országos 5. helyig küzdöttem fel magam a korosztályomban, teniszben pedig OB 2-es csapatban játszottam – idézi fel az üzletember egykori sportsikereit. — Gyerekkoromban napi négy órát sportoltam, atletizáltam is, és versenyekre jártam. Az egyetemi idôszak alatt a sport a hobbimmá vált és ez azóta így is maradt. Évente 2-3-szor eljárok síelni, hetente teniszezni (most sajnos kis sérülés miatt szünet van ebben), közben elkezdtem hegyi kerékpározni egy csapattal, terepen. A szörfözést 14 évesen kezdtem, néha motorozom és búvárkodom. A családomban nagy hagyománya volt a sportnak, a szüleim, a nagybátyám már gyerekkorában is síelt, és én is „felszülettem” a Mecsekre.

— Miért érzi szükségét az aktív mozgásnak?

— Nincs késztetés, egyszerûen igénylem. Nem csak azért, mert tudom, hogy kell, hanem szükségem is van rá.

Ha nem mozgok eleget, hiányzik.

— Egyedül vagy társaságban sportol szívesebben?

„Sportolás közben elfáradok testben, kitisztulok fejben”

— Én mindig egyéni harcos voltam, ez nyilván a személyiségembôl fakad.

Szeretek menni a saját fejem után. Ha el akarok menni mozogni, akkor nem mindig keresek társaságot, hanem felpattanok a gépre és indulok, akár egyedül.

Kikapcsol, kizökkent, kitisztít, a sport, a kirándulás által elfelejtem a hétköznapok „gondjait”. Elfáradok testben, kitisztulok fejben, és minden mehet tovább.

Hiszem, hogy ez kihat a vállalkozói teljesítményre is, jobban pörög az agyam, és bírom a hétköznapi gyûrôdést.

— Milyen többletet ad a sport az életéhez?

— Nekem a sport kikapcsolódást jelent, nézem a természetet, a tájat. Inkább a magánéleti ügyeken járnak a gondolataim, mint az üzletin. Persze elôfordul, hogy kerékpározás vagy kirándulás közben új ötletek jutnak az eszembe, de le tudok úgy gyalogolni 30 km-t, hogy csak relaxálok.

Világéletemben olyan sportoló voltam, aki küzdött, mindig nyerni akartam. A versenyben jobbnak kell lenni az ellenfélnél, és ha nem is vagyok egy örök harcos, de a sport mindenképpen rányomja bélyegét az életemre. Nehezen viselem a vereséget, de kitartó va-

— Azt vallom, hogy ha valaki akar, akkor tud szakítani idôt a sportra is. Ha menni akarok, akkor megyek, nagyon kevés olyan dolog van, ami miatt ez nem jön össze. Este vagy reggel, hétvégén, de találok rá idôt.

— Mostanában az üzletemberek között sikk, hogy valamilyen sportot ûznek.

— Azt gondolom, sok esetben párhuzamot lehet húzni egy sikeres ember – nem feltétlenül vállalkozó – és a sport között, és vannak sportok, amit egy sikeres embernek illik ismerni. A mai világban sok vállalkozó megtanult síelni, teniszezni csak azért, hogy ott lehessenek ezekben a közegekben, hiszen akár üzleti kapcsolatokat is lehet építeni. Az üzletszerzés mindig valamilyen kommunikáció alapján indul, az ember elmegy egy társaságba, ahol másokkal beszélget, ezekbôl ötletek, üzleti lehetôségek, együttmûködések alakulhatnak. Az ilyen társas érintkezés egy könnyû válfaja a sport, hisz egy adott helyen nagyon sok olyan ember jöhet össze, ahol ez is megtörténhet. Velem is elôfordult már, hogy összetalálkoztam a pályán egy régi ismerôssel, akivel elkezdtünk beszélgetni, amibôl késôbb üzleti kapcsolat lett.

K.T.

32

MINÔSÉGÜGY

Miért fontos a folyamatszemlélet egy szervezet életében? Számos válasz adható, melyek azt támasztják alá, hogy azok a szervezetek lehetnek gazdaságilag is sikeresek, amelyek képesek saját belsô felépítésük, folyamataik felmérésére és hatékony kezelésükre.

Részfolyamatokban rejtôzik az ördög Folyamatszemléletû megközelítés Az MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány változásai A minôségirányítás területén a folyamatalapú megközelítés még hangsúlyosabb szerepet kap. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által a közelmúltban felülvizsgált ISO 9001 szabvány - mely Magyarországon az MSZ EN ISO 9001:2015 jelzettel került kiadásra 2015 novemberében, és amelyrôl cikksorozatunk elôzô részében olvashattak részletesebben - alapelvei között említi a folyamatközpontúságot, mely áthatja a teljes szabványt és az alkalmazó szervezetek minôségirányítási rendszereit is.

A minden szervezet életében jelen levô folyamatokat olyan összefüggô, egymással szoros kapcsolatban levô tevékenységekként értelmezhetjük, melyek a bemeneti információkból és erôforrásokból kimeneteket (jellemzôen termékeket és szolgáltatásokat) hoznak létre, egy elôre meghatározott cél érdekében.

A folyamatalapú megközelítés lehetôvé teszi a szervezetek számára, hogy ellenôrizzék az irányítási rendsz-

erük – illetve tágabban a teljes szervezeti mûködés – folyamatai közötti kölcsönhatásokat és kölcsönös függéseket, annak érdekében, hogy a szervezet teljes teljesítményét fokozzák, illetve kivédjék az ad-hoc jellegû reagálásokat.

Ez a szemlélet leginkább a minôségirányítási szabvány által már korábban is széles körben alkalmazott PDCAelvvel – négylépéses, a folyamatok ellenôrzésére szolgáló módszer, mely a tervezéstôl, a megvalósításon át az ellenôrzésig és az intézkedésig terjed, lásd a fenti ábrát –, és a kockázatközpontúsággal együttesen érvényesül.

Ez segíti az alkalmazó szervezeteket mûködésük és folyamataik jobb megértésében és kezelésében, valamint a nem kívánatos eredmények elkerülésében.

A megközelítés már a korábbi szabványváltozatokban is hangsúlyos szerepet kapott, azonban a fent említett három alapelv együttes hatására a minôségirányítási rendszerek hangsúlya áthelyezôdik a magas kockázatú vagy nagy prioritást élvezô folyamatok kiemelt kezelésére. Ez segítheti a szervezet tudatosságának fokozását, az erôforrások hatékonyabb felhasználását, megkönnyítheti a változások észlelését és az ezekre való reagálást, valamint még magasabb szinten hozzájárulhat az irányítási rendszerek központi követelményének magas szintû teljesüléséhez, a vevôi elégedettség és bizalom fokozásához.

Dél-Dunántúli Gazdaság

2017. január Társasági adó Számos új kedvezmény került bevezetésre 2017. január 1-jétôl a társasági adó törvény rendszerébe. Ilyen például a korai fázisú – startup – vállalkozásokba történô befektetések ösztönzését elôsegítô adóalap-kedvezmény, amely szerint az adózás elôtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének a háromszorosa a részesedés megszerzésének adóévében és az azt követô három adóévben, egyenlô részletekben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint.

Az adókedvezmények sora 2 új tétellel bôvült: az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményével és a vendéglátóhelyen megvalósított élôzenei szolgáltatás adókedvezményével. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások kapcsán érvényesíthetô adókedvezményt döntés szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében (vagy az üzembe helyezést követô adóévben), illetve az azt követô 5 adóévben lehet igénybe venni. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 30 százalékát, de maximum a 15 millió eurónak megfelelô forintösszeget. Az adókedvezmény összegét a kisvállalkozások 20, a középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetik. Az élôzenei szolgáltatás után érvényesíthetô adókedvezmény mértéke a szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt, általános forgalmi adó nélkül számított ellenérték összegének legfeljebb 50 százaléka.

2017-tôl a társasági adó mértéke 10 és 19%-ról egységesen 9%-ra csökkent.

A kis- és középvállalkozásokat érintô elônyös változások, hogy eltörlésre került mind a beruházási adóalap-kedvezményhez kapcsolódó 30 milliós, mind a beruházások kapcsán felvett hitel után fizetett kamattal összefüggésben érvényesíthetô adókedvezménynél a 6 milliós értékhatár is, továbbá a megfizetett kamat összegének 100 százalékáig terjedhet a továbbiakban az adókedvezmény mértéke.

A látvány-csapatsportok, a filmek és a színházak támogatásával kapcsolatosan igénybe vehetô adókedvezmények érvényesíthetôségének az idôtartama meghosszabbodott 2 adóévvel. A kiegészítô támogatások határidôn túli, de még az adó-

Dél-Dunántúli Gazdaság

ADÓZÁS

1-jei változások évre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidôig történô pénzügyi teljesítése esetén az adózók nem esnek el az adókedvezménytôl, csupán a támogatási igazoláson szereplô összeg 20 százalékától.

Kisvállalati adó A kisvállalati adó (KIVA) esetében mind a nyári, mind az ôszi adócsomag tartalmazott módosító rendelkezéseket, melyek az adóalanyiság választásának bôvítését, valamint az adóalap levezetésének egyszerûsítését célozták. A módosítások értelmében 2017. január 1-jével a választáshoz kapcsolódó létszámkorlát 25 fôrôl 50 fôre nôtt, az adóalanyiság megszûnésének létszámhatára pedig 50 fôrôl 100 fôre emelkedett.

Szintén az adóalanyiság megszûnéséhez kapcsolódó változás, hogy a bevételi értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra nôtt. A KIVÁ-s vállalkozások számára további könnyítést jelent, hogy ettôl az évtôl jelentôsen egyszerûsödik az adóalap levezetése, valamint a társasági adó és a kisvállalati adó közti áttérés szabályozása. A módosított szabályok értelmében a kisvállalati adó alapja a pénzforgalmi eredmény helyett a jóváhagyott osztalék, a tôkemûveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege lesz. A kisvállalati adó alapjának másik részét továbbra is a személyi jellegû kifizetések fogják képezni. Az új adóalap bevezetésével a KIVÁ-s adókötelezettség könnyebben tervezhetôvé válik, a társasági adó és a KIVA közötti áttérés során pedig jelentôsen csökken az alkalmazandó korrekciós tételek száma. Kedvezô változás továbbá, hogy a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összhangban 2017. január 1-tôl a KIVA adókulcsa 16%-ról 14%-ra csökken.

Általános forgalmi adó Több termék és szolgáltatás adómértéke változott az év az elejétôl. Január 1-jétôl 5 százalékos adókulcs alá tartozik a (madár) tojás és a (friss) tej, továbbá az (élelmezési célú) baromfi hús is; a szolgáltatások közül 18 százalékra csökkent az internet-szolgáltatás, valamint az étkezôhelyi vendéglátás adómértéke.

Az étkezôhelyi vendéglátással kapcso-

latban kiemelendô, hogy csak azok a szolgáltatások kerülnek a kedvezményes adókulcs alá, melyek a következô három feltételnek megfelelnek: egyrészt étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomról kell, hogy szó legyen, másrészt ezt szolgáltatás keretében kell, hogy az értékesítô biztosítsa, harmadrészt pedig a szolgáltatásnak az SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia.

További fontos változás, hogy a számlán most már fel kell tüntetni a termékbeszerzô/szolgáltatás igénybevevô adószámát abban az esetben is, ha az áthárított adó eléri a 100.000 forintot. Ez az összeg korábban 1.000.000 forint volt.

Az alanyi adómentesség értékhatára 6 millióról 8 millióra emelkedett, valamint kibôvült a fordított adózás alá esô hulladékok köre is a króm és vanádium hulladékkal és törmelékkel.

Az adatszolgáltatások köre is bôvült, 2017. január 1-jétôl az áfabevallásban nyilatkozni kell a termékimport vagy Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén beszerzett személygépkocsik alvázszámáról.

Illeték Az illetékeket érintô módosítások közül a legjelentôsebb változás az ingatlanforgalmazókat érinti. Ennek megfelelôen az ingatlan tulajdonjogát megszerzô ingatlanforgalmazók és engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozók az ingatlan 2 éven belüli továbbértékesítésének vállalása mellett 3%-os vagy 2%-os illetéket fizetnek, utóbbit azzal a feltétellel, ha azt is vállalják, hogy a szerzôdés teljesedésbe megy.

2017. január 1-tôl nem kell sem ajándékozási, sem visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a mezô- és erdôgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése után.

Az állami adóhatóság 2017-tôl kizárólag akkor ad ki az illetékmentes vagyonszerzésrôl fizetési meghagyást, ha az illetékmentesség feltételhez kötött, vagy a fizetési meghagyás kibocsátását valamely egyéb körülmény indokolja.

A hitelezôk számára az érdekeiket védô kedvezô szabály, hogy azokban a bírósági eljárásokban, melyeket a csôdeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény szabályoz, illetékfeljegyzési jog illeti meg ôket.

33 Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezô társaság vagyoni betéteinek megszerzése esetén a vagyonszerzô tulajdonában álló vagyoni betétek összeszámításánál a kapcsolt vállalkozási viszony fennállását ezentúl nem kizárólag a gazdálkodó szervezetek, hanem valamennyi személy vonatkozásában vizsgálni kell.

Kisadózó vállalkozások tételes adója A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) tekintetében 2017. január 1-jétôl a legjelentôsebb változás, hogy – az eddigi 6 millió forintról – 12 millió forintra emelkedik a bevételi összeghatár. Ha a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjában (pl.: táppénz vagy tevékenység szüneteltetése miatt) megfizetnie a tételes adót, akkor a tételes adófizetéssel érintett hónapok számának és 1 millió forint szorzatának összegét meghaladó bevétele után kell megfizetnie a 40 százalékos mértékû adót.

A megduplázott bevételi értékhatár mellett megemelkedett a fôállású kisadózót megilletô társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja is havi 81.300 forintról 90.000 forintra, a 75.000 forint tételes adót fizetô kisadózók esetében 136 250 forintról 150.000 forintra.

További kedvezô változás, hogy lerövidül az az idôszak, amelynek el kell telnie az adóalanyiság megszûnését követôen ahhoz, hogy újból lehetôség legyen a kataalanyiság választására. Az új szabály szerint – az eddigi 24 hónapos idôszak helyett – a vállalkozó a kata szerinti adóalanyiság megszûnésének évében és az azt követô 12 hónapban nem választhatja ismételten a kata adózási módot.

Ugyan nem 2017. január 1-jén hatályba lépô módosítás, de fontos kiemelni, hogy már nem számít kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. Átmeneti rendelkezés lehetôvé teszi, hogy ezt a szabályt akár a 2014. január 1-jét követôen keletkezett bevételekre is alkalmazni lehet, így olyan esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozó költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásban részesült 2014. vagy 2015. évben és a bevétele a támogatással együtt meghaladta a 6 millió forintot, és 40 százalékos mértékû adót is kellett fizetnie, akkor a benyújtott bevallásokat önellenôrzéssel helyesbítheti.

34

JÓ HELY

Betekintést akartam adni a kávékészítésbe A jó kávé szerencsére már tényleg nem ritkaság a régióban. A minôségi kávézók sorát az Ifjúság útján található Block Coffee Room nyitotta Pécsett, majdnem két évvel ezelôtt, és azóta már a Gault Millau étteremkalauz is felvette az ajánlott vendéglátóhelyek közé. A tulajdonos-barista SEFCSIK Tamással beszélgettünk.

Miért nyitottál kávézót?

Eredetileg szegedi vagyok, pszichológus. A szakmában és oktatóként eltöltött tíz év után szükségem volt egy nagy váltásra. Mindig is szerettem volna egy nyugisabb helyet csinálni, ami a személyes terem kiterjesztéseként is felfogható. A minôségi kávé szeretete csak késôbb jött és az otthoni technikák, tech-

nológiák folyamatos fejlesztésébôl nôtte ki magát.

Az emberek többségének ez csak egy élénkítô szer, pedig olyan élvezeti értékei, felfedezhetô rétegei vannak, mint például a bornak.

Miért pont ide tervezted a Blockot?

A helyszínen nagyon sokáig gondolkodtam. Nem akartam nagy helyet és sok alkalmazottat. Az egyetem környéki sétáinkon fedeztük fel, korábban ez egy könyvelôiroda volt. Az átalakítást teljesen egészében a párommal csináltuk és az egész a brandépítéssel kezdôdött. Átgondoltam, hogy mit sugalljon a hely. Valószínûleg a pszichológusi mivoltomból adódóan mindenképpen nyitott pultot akartam. Tudom, hogy nem mindenkinek jön be ez, de betekintést akartam adni az egész kávékészítési folyamatba. A törzsközönség szereti. Persze voltak gyakorlati okai is a kialakításnak, mert például nagyobb így a vendégtér.

Elôzetesen mennyire gondoltad át az üzleti koncepciót?

Dél-Dunántúli Gazdaság Minden lehetséges kalkulációt elôre megcsináltunk, de persze volt bennem egy félsz. Az emberi tényezô nyilván elsôsorban én vagyok.

A pszichológia mennyire maradt meg az életedben?

Most már csak tanácsadást vállalok, de eleinte még oktattam csütörtökön és péntekenként Szegeden. Ilyenkor alkalmi munkavállalóim voltak az üzletben. Fél év alatt kiderült, hogy tud ez magában is mûködni, így most már csak szerdán van helyettesítésem. Olyankor pörkölünk.

Kávépörkölôt is indítottál?

Nagyjából egy éve kísérleteztem már otthon a pörköléssel. Nemrég pedig Kiss Tibor, a Danetti Kft. vezetôje, akitôl nagyon sokat tanultam a kávékészítésrôl, és aki nagyon jó barátom lett, bevett a kávépörkölésbe. Régóta megvoltak az eszközei hozzá, de most rászánta magát és ez tényleg legalább kétemberes feladat. Már meg is van minden engedélyünk és hamarosan interneten keresztül is rendelhetôek lesznek a saját pörkölésû kávéink.

Gûth E.

Konferenciaterem K! IGÉNYESEKNE

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér ● szekciótermek ● FÓKUSZ étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

A hónap témája

A héa-szabályozás egyszerûsítése az online értékesítô vállalkozások számára Az Európai Bizottság 2016. december 1-jén új szabályokat javasolt az unión belüli elektronikus kereskedelem és az online vállalkozások támogatására. Az áfát a célországban kellene majd befizetni az online értékesítés után, illetve egyszerûbbé válna az ezzel kapcsolatos ügyintézés is. Az Európai Bizottság közleménye szerint a javaslat lehetôvé teszi, hogy a fogyasztók és a vállalkozások különösen az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k – könnyebben vásároljanak és értékesítsenek árukat és szolgáltatásokat az interneten.

Pierre Moscovici, a gazdasági ügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelôs biztos a következôket nyilatkozta: „Az Unióban mûködô online vállalkozások arra kértek minket, hogy egyszerûsítsük az életüket. Az interneten külföldre értékesítô kisés nagyvállalatok az új jogszabály-javaslatnak köszönhetôen úgy teljesíthetnék héakötelezettségeiket, mintha saját országukban árusítanának.

Vagyis kevesebb lenne az idôveszteség, a bürokrácia és alacsonyabbak lennének a költségek.

Emellett egyszerûsítjük a mikrovállalkozásokra és az induló vállalkozásokra vonatkozó szabályokat, lehetôvé téve számukra, hogy könnyebben kiaknázhassák az új piacok nyújtotta lehetôségeiket. Javaslatunk következtében az európai kormányok heti 100 millió euró pluszbevételre tehetnek szert, amelyet a polgáraiknak nyújtott szolgáltatásokra fordíthatnak.“ Az online héa-fizetések uniós szintû portáljának bevezetése (az egyablakos ügyintézés) révén jelentôsen csökkennének a héa-követelmények teljesítésével kapcsolatos költségek, ami az Európai Unió egészében évi 2,3 milliárd euró megtakarítást jelentene a vállalkozások számára. Az új szabályok biztosítanák, hogy a hozzáadottérték-adót a végsô fogyasztó tagállamában fizessék meg, így az adóbevételek méltányosabban oszlanának meg az uniós országok között. A javaslat továbbá elôsegíti, hogy a tagállamok visszanyerjék az online értékesítés során keletkezô hozzáadottérték-adó jelenleg évi 5 milliárd euróra becsült kiesését. Az elôrejelzések szerint a kiesô bevételek 2020-ra valószínûleg elérnék a 7 milliárd eurót.

A javaslatok a hozzáadottérték-adóval és az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos új megközelítést érvényesítik, valamint megfelelnek az „Európai digitális egységes piaci stratégiában“ és az

„Úton egy egységes uniós héa-övezet felé“ elnevezésû cselekvési tervben az Európai Bizottság által tett kötelezettségvállalásoknak.

Az online áru- és szolgáltatás-értékesítésre vonatkozó új héa-szabályozás Jelenleg az internetes kereskedôknek minden olyan tagállamban héa-azonosítószámmal kell rendelkezniük, ahol árukat értékesítenek. Ezek a héakötelezettségek - amelyeket gyakran a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem útjában álló egyik legnagyobb akadályként említenek - mintegy 8 000 euró költséget jelentenek a vállalkozásoknak minden olyan uniós országban, ahol értékesítést folytatnak. Most arra teszünk javaslatot, hogy a vállalkozások az online egyablakos héa-ügyintézés segítségével egyetlen, egyszerû negyedéves héabevallást tegyenek az egész Unióban. Ez a rendszer már létezik és sikeresnek bizonyult az olyan elektronikus szolgáltatások értékesítése esetében, mint például a mobilalkalmazások; 2015-ben több mint 3 milliárd euró héá-t szedtek be a rendszer révén. A vállalkozások adminisztratív terhei elképesztô mértékben – 95 %-kal – fognak csökkenni, az uniós vállalkozások összes megtakarítása 2,3 milliárd eurót, a tagállami héa-bevételek növekedése pedig 7 milliárd eurót tesz majd ki.

A mikrovállalkozásokra és az induló innovatív vállalkozásokra vonatkozó egyszerûsített héa-szabályozás: Az online értékesítés tekintetében új 10 000 eurós éves küszöbérték kerül bevezetésre, amely alatt a határon túl értékesítô vállalkozások továbbra is alkalmazhatják a hazájukban megszokott héa-szabályokat. Ez Unió-szerte 430 000 vállalat számára könnyíti meg a héa-szabályok betartását, ami a határon túl kereskedô összes mikrovállalkozás 97 %-ának felel meg. A második új, 100 000 eurós éves küszöbérték a kkv-k életét könnyíti meg a hozzáadottérték-adó tekintetében; e cégek egyszerûsített szabályok segítségével állapíthatják meg ügyfeleik lakóhelyét. A küszöbértékeket már 2018-tól alkalmazhatnák az elektronikus szolgáltatásokra, 2021 -tôl pedig az online termékekre.

További egyszerûsítések lehetôvé tennék, hogy a legkisebb vállalkozások a hazájukéhoz hasonló, ismerôs héa-szabályokat alkalmazzanak, például a számlaadási kötelezettségek és a nyilvántartásvezetés tekintetében. Minden esetben az az adóhatóság lesz az elsôdleges kapcsolattartó

pont, ahol a vállalkozás székhelye található, és az egyes tagállamok értékesítéskor többé nem fogják ellenôrizni a vállalkozásokat.

Az Unión kívülrôl eredô héa-csalás elleni fellépés: Az Unión kívülrôl behozott, 22 eurónál csekélyebb értékû, kis szállítmányok jelenleg héamentesek. Mivel évente nagyjából 150 millió csomagot importálnak héa-mentesen az Unióba, ez a rendszer lehetôséget ad a tömeges csalásra és visszaélésre, jelentôs torzulásokat okozva az uniós vállalkozások kárára. Elôször is az uniós vállalkozások egyértelmû hátrányba kerülnek, mivel harmadik országbeli versenytársaikkal szemben az elsô értékesített euró centtôl kezdve kötelesek héá-t alkalmazni.

Másodsorban az import dokumentációban, az említett héa-mentesség kihasználása céljából következetesen alulértékelik, vagy helytelenül írják le a behozott nagy értékû árukat, például az okos telefonokat és táblagépeket. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy megszünteti e kivételt.

A nyomtatott kiadványok adózási szabályainak kiterjesztése az elektronikus könyvekre és újságokra: A hatályos szabályozás lehetôvé teszi, hogy a tagállamok a nyomtatott kiadványokat, például a könyveket és az újságokat kedvezményes adókulccsal vagy egyes esetekben rendkívül kedvezményes, illetve nulla százalékos adókulccsal adóztassák. Ugyanezek a szabályok kizárják az elektronikus kiadványokat, vagyis ezeket a termékeket általános héa-mértékkel kell adóztatni. Ha az összes tagállam elfogadja az új szabályozást, azzal a tagállamok - nem kötelesek ugyan, de - összehangolhatják az elektronikus és a nyomtatott kiadványokra vonatkozó adókulcsokat.

Következô lépésként a jogalkotási javaslatokat konzultáció céljából az Európai Parlament elé, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjesztik.

Héára vonatkozó cselekvési terv: http://ec.europa.eu/taxation_customs/business/vat/ action-plan-vat_en Héa (áfa) - Szabályok, adókulcsok: http://europa.eu/youreurope/business/vat-customs/buy-sell/index_hu.htm Hatályban lévô héa-irányelv: http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32006L0112&fr om=HU Forrás: MKIK EU Hírlevél www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu E-mail: een@pbkik.hu

36

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Háber István – Mercedes Benz B250e A Renergy Consulting Kft ügyvezetôje és a PTE Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Kar oktatója elismert szakértôje az alternatív hajtású autók témakörének, így vele próbáltuk ki a Pappas Autó pécsi márkakereskedésének új elektromos autóját, a Mercedes-Benz B-osztály villanymotorral hajtott változatát.

— Elsô ránézésre nagyon jól rejtegeti az autó, hogy nem a hagyományos erôforrások egyike lapul a motorháztetô alatt. A fehérre fényezett tükrök, és a fehér díszléc a hûtôrácson egy divatos dizájnelemnek tûnt, de most már tudom, hogy a B-osztálynál erre kell figyelni.

Persze ha mozog a jármû könnyû észrevenni a különbséget, mert nincs motorhang. Vezettem már ilyen Mercedest, és érdekes, hogy nagyobb tempónál a belsôégésû motorral szerelt változatok sem sokkal hangosabbak. Ez azt mutatja, hogy a zajcsillapítás olyan magas szinten van, hogy elsôsorban a gördülési zajok, és a szélzaj az, amivel egy mai modern autónál számolni kell, a motorhangot már nagyon jól elszigetelik a karosszériától.

— Mennyire volt jó döntés a Mercedestôl, hogy a B-osztályt választották a teljesen elektromos modell alapjául?

— Nekem mindig nagyon tetszett a B-osztály, szerintem egy nagyon praktikus autó. Az emelt kialakítás megnöveli a belsô teret, viszont a külsô méretek még kompaktautós szinten maradnak, így városban könnyû a manôverezés. Az

utastér kialakítása, a felhasznált anyagok, és az extrafelszerelések luxusautó szintûek, jó érzés beleülni a kocsiba.

Azt, hogy már a tervezéskor is számoltak az elektromos hajtással, jól mutatja, hogy az akkumulátorok nem foglalnak helyet a hasznos térbôl, sôt a csomagtér még egy hajszálnyival nagyobb is, mint a hagyományos modellekben, mert itt a kipufogó sem foglal helyet. Összességében kisebb varázslat amit mûveltek a kocsi belterével, hiszen 4,3 méteren elfért a tágas utastér, és egy 501 literes csomagtartó.

— Fontos szempont még a teherbírás is, hiszen hiába tágas egy autó, ha nem bír el öt utast és a csomagjaikat.

— Ez is rendben van, 445 kilogramm a hasznos teherbírás, ez elegendô. Fontos viszont megjegyezni, hogy az autó tömegén érhetô leginkább tetten, az elektromos hajtás. Bár a villanymotor könnyebb, mint a belsôégésû motorok, de a közel 30 kWh kapacitású akkumulátorcsomag miatt jó 300 kilogrammal nehezebb, mint a dízel változat. Szerintem jelen pillanatban ez az elektromos autózás terjedésének legnagyobb korlátja. Hiába fejlôdött rengeteget az akkumulátortechnika, ezek az egységek még mindig nagyon nehezek, és nagyon drágák. Én úgy látom, hogy az autózás jövôje a tömegcsökkentés,

könnyû autókkal csökken a fogyasztás, vagy villanyautós nyelvre lefordítva, nô a hatótávolság. Nagyon fontos még, hogy könnyû autók esetén az ütközésbiztonság is javul, hiszen kisebbe a mozgási energiák, amiket el kell nyelniük a karosszériáknak.

A Pollack Eco Team autójával mi rendszeresen versenyzünk, és azokon a versenyeken látjuk, milyen irányban mehet majd a további fejlesztés. Sajnos ez a technológia még nagyon drága, ha ultrakönnyû anyagokat használnak egy autó építésénél, akkor más területeken kell faragni a költségekbôl.

De azt is be kell látnunk, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülô alternatív hajtású autók még a kezdeti stádiumban vannak, és különféle koncepciókat ültetnek át a mindennapi életbe. Ezzel elfogadottá teszik ezeket a hajtásmódokat, illetve a lehetôséget nyújtanak a további fejlesztésekre, de azt az univerzális felhasználási lehetôséget, mint amit egy belsôégésû motorral hajtott autótól kapunk még nem várhatjuk tôlük. Egyegy részterületen azonban sokszor már jobban teljesítenek a hagyományos autóknál.

— A Mercedes-Benznél mintha azt az utat választották volna, hogy az elektromos hajtás miatt ne kelljen kompromisszumot kötni a minôség, a

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság luxus, és a térkínálat tekintetében. Ön is így látja?

— Erre a modellre ez mindenképpen igaz. Egy teljesértékû autót kapunk, ami pontosan úgy néz ki, olyan kényelmes és olyan kényeztetô, mint egy hagyományos modell. Azokkal ellentétben viszont nem bocsát ki károsanyagot, és jóval olcsóban lehet vele közlekedni. A B250e utasterében kevésbé hangsúlyos, hogy milyen hajtáslánc van a kocsiban, csak néhány kijelzô árulkodik a villanymotorról.

Ez az autó egy kompromisszummentes megoldás a városi-elôvárosi közlekedésre. Praktikusan ha mondjuk valaki Szigetvárról jár Pécsre dolgozni, arra tökéletes, de nem véletlenül szaladgál Budapesten is egyre több elektromos hajtású taxi.

— A város a B250e igazi terepe?

— A városi forgalomban lehet jól kihasználni az energiavisszanyerés lehetôségét, így itt valóban minimális a fogyasztás. A Mercedesnél egyébként zseniálisan oldották meg ezt a funkciót.

Tökéletes az átmenet a generátoros fékezés és a tárcsafékek használata közt.

A vezetô a fékpedálon semmit sem érez abból, hogy mikor kezdi a rendszer a fékbetéteket a tárcsáknak szorítani. Ezt nagyon nehéz ennyire jól megvalósítani, itt talán a Forma-1-ben szerzett tapasztalatoknak is hasznát látták. A vezetô kezében is van döntési lehetôség, megválaszthatja, hogy mennyire legyen erôs a motorfék, illetve ebben az esetben a visszatöltés. Maximális energiavisszanyerésnél, még a mecseki lejtôkön is lassul a kocsi.

— Az elektromos autók a környezetkímélésrôl, a jövôrôl, és általában a kompromisszumokról szólnak. A B250e-ben mennyi maradt a vezetés élményébôl?

— Eltartott egy darabig amíg megtaláltam a varázslatot, de ha padlóig nyomjuk a gázt akkor döbbenetes, ahogy nekilódul az autó. 7,9 másodperc alatt gyorsul 100-ra, és a 340 Nm nyomaték minden pillanatban ott van, így városban kifejezetten fürgén is lehet cikázni a kocsival. Az akkumulátorok miatt az úttartás is remek, hiszen a tömegközéppont a magas építés ellenére alacsony, így kanyarodni is jól tud a B-

AUTÓTESZT

osztály. A rugózásnál is segítségünkre van az egyébként káros tömeg, nagyautósan simítja ki a kátyúkat.

— Az egyik legnagyobb kérdés a hatótáv, ez télen különösen kényes kérdés, hiszen a hideg az elektromos autók legnagyobb ellensége. Mire elég ez a 28 kWh-ás akkumulátor?

Egy laikusnak megdöbbentô, hogy a fûtés mennyi energiát igényel, így nagy hidegben alaposan lecsökken a villanyautók hatótávolsága. Persze van egy jó oldala is ennek a fûtési módnak, indulás után pillanatok alatt leolvasztja a szélvédôrôl a jeget, és arra sem kell kilométereket várni, hogy meleg levegô érkezzen a szellôzôrostélyokból. Ez újabb érv a városi használat mellett.

Azt tudomásul kell venni, hogy ugyanúgy ahogy egy belsôégésû motoros autónál, itt is egy ideális állapotot látunk a katalógusban a fogyasztásnál, és ezzel együtt a hatótávolságnál.

Ahogy természetesnek vesszük azt, hogy padlógázál jóval elôbb kiürül a kocsink tankja, úgy egy villanyautónál is teljesen normális, ha extrém körülmények közt elôbb kell töltési lehetôséget keresnünk.

— A költségek tekintetében mikor térül meg egy elektromos autó?

— Ha a fogyasztáson akarjuk megspórolni az árkülönbözetet, akkor soha.

De nem ennyire egyszerû a képlet, hiszen az állami támogatás máris sokat farag az árkülönbözetbôl. Különféle adómentességeket is élveznek ezek az au-

37

tók, ezen kívül az ingyenes parkolás nemcsak a költségeket csökkenti, hanem nagyon kényelmes dolog, hogy nem kell automatát keresni, telefonon fizetni, és arra figyelni mikor jár le a parkolási idô. Egyre több helyen kell számítani arra, hogy a belvárosokba is csak ilyen autókkal lehet behajtani, és szomgriadó esetén is ezekkel a kocsikkal lehet csak közlekedni. Szintén nehéz kifejezni a pénzbeli értékét annak, hogy milyen képet fest a használójáról egy elektromos autó, egy üzleti tárgyalásnál ezen a pozitív képen is sok múlhat. Összességében úgy gondolom, hogy ez a hajtásmód még rengeteg fejlôdési lehetôséget rejt. A B250e viszont megmutatta azt, hogy vannak a közlekedésnek olyan területei, amire ma már az elektromos autó lehet a legalkalmasabb.

Ha valaki ezekre a felhasználási területekre választja ezt a kocsit, akkor a megszokott Mercedes értékeket kapja, de elektromos hajtással.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Motor: Aszinkron villanymotor Akkumulátor kapacitása:28 kWh Csúcsteljesítmény: 179 LE (3600/min) Nyomaték: 340 Nm Végsebesség: 160 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7,9 s Fogyasztás - vegyes: 16,6 kWh/100 km CO2-kibocsátás: 0 g/km Saját tömeg: 1725 kg Alapár: 12 326 620 Ft Fontosabb alapfelszerelések: ESP, fékasszisztens, abroncsnyomás figyelô, éberségfigyelô, balesetmegelôzô rendszer, elsô- oldal- függöny- csípô- és térdlégzsák, elektromos ablakemelôk és tükrök, automata klímaberendezés

38

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Zsarolóvírusok közvetett költségei

A modern számítógépes vírusok sokkal többre is képesek az egyszerû pusztításnál. A kiberbûnözô piac egyik leggyorsabban fejlôdô ágazata a ransomwarek fejlesztése. A Ransomware egy olyan vírus, aminek pofonegyszerû célja van: túszul ejteni az áldozat számítógépeinek adatait, és váltságdíjat kérni értük.

Az Osterman Research által végzett kutatásban amerikai, kanadai, német és egyesült királyságbeli cégek vettek részt, az eredmények pedig elgondolkodtatók. 12 hónapon belül a vizsgált vállalkozások 39 százalékát érintették ransomware támadások. Az áldozatok közel negyede egyértelmû bevételkiesést szenvedett a ransomwarek miatt, 13%-uknak pedig azonnal meg kellett állítania minden üzleti folyamatot.

A zsarolóvírusok iparági penetrációja elképesztô eredményeket mutat. A 4 legnagyobb iparági terület különösen veszélyeztetett, hiszen az áldozatok többsége egészségügyi, pénzügyi, feldolgozóipari és önkormányzati cégek körébôl kerül ki. Sajnos a magyar kórházak között sem ismeretlen a zsarolóvírusok veszélye, hiszen többek között a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház és a zirci Erzsébet kórház mellett több egészségügyi intézmény is tapasztalt már ilyen támadás a múlt évben.

A kutatási anyag szerint az elsôdleges célpontok a középvezetôk és döntéshozói szinten dolgozó munkatársak voltak, mégpedig azért mert a támadók így próbáltak meg magasabb váltságdíjat kikényszeríteni.

Egy ransomware fertôzés nem csak a produktivitásra, a cég hírnevére, az üzletfolytonosságra, és a brandre jelent fenyegetettséget, de közvetlen pénzügyi teherrel is jár. Ha egy vállalkozásnak meg kell állítania a termelési folyamatot, a kiesô idô kritikus költségeket jelenthet (fôleg a pénzügyi és feldolgozóipari vagy gyártó cégek esetén).

A 2016-os kiberbiztonsági statisztikákat elemezve világos trend tapasztalható: Az egyik legnagyobb veszélyt a Ransomwarek, – azaz zsarolóvírusok- térhódítása jelenti már nem csak az egyéni felhasználók között, de a vállalati szektor számára is.

Ha a vírus titkosít minden értékes adatot a vállalati eszközökön, a munkatársak nem tudják elvégezni a szükséges munkafolyamatokat, és nem tudnak a megszokott ütemben dolgozni. Elég csak 1 eszközt megfertôzni, és az egész hálózat – minden egyéb számítógéppel együtt – veszélybe kerül.

Ezekben az esetekben az üzleti tevékenység megáll, a cég pedig elkerülhetetlenül is pénzt fog veszíteni.

A fontos adatok titkosításával akár minden üzleti információ kárba veszhet. Naprakész biztonsági mentés nélkül a visszaállítás vagy irreálisan magas költségekkel jár, vagy nem is kivitelezhetô. A váltságdíj kifizetése fokozottan kockázatos, mivel semmi garancia nem jár arra, hogy valóban átadják a titkosítás feloldásához használható kulcsot.

A legbiztosabb védelmet minden esetben a rendszeres biztonsági mentés tudja garantálni. Akármi történhet a számítógépen lévô adatokkal, ha van róluk friss biztonsági mentés, a kár nagyon könnyen minimalizálható. A mentések megfelelô elkészítése és tárolása kulcsfontosságú, hiszen ha maguk a biztonsági másolatok is megfertôzôdnek, nem végezhetô el a helyreállítás.

Ezt a kockázatot szünteti meg a felhôalapú biztonsági mentések által nyújtott elôny: A felhôben tárolt biztonsági mentéseket nem fertôzheti meg semmilyen ransomware, hiszen a felhôkörnyezetben technológiai lehetôsége sincsen futtatni a kártékony kódokat. Az adatok helyreállítása a felhô segítségével akár percekben mérhetô. A felhô alapú biztonsági mentésekrôl és a ransomware kockázatának minimalizálásáról a https://backup.crosssec.com oldalon bôvebb információkat is olvashat.

Crosssec Solutions

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

39