Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 10. szám

XIX. évf. 10. szám, 2017. december 8.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Borúra derû!

Javuló eredmények a gazdaságban w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

Neves elôdeink

Zsolnay Gyula (1862–1947) Georg Julian Zolnay (1863?–1949?)

Zsolnay Ignác és az erdélyi származású Caroline Neaner fiaként Pécsett született 1862. július 8-án (más forrás szerint 1863. július 4-én), de amikor apja eladta pécsi gyárát öccsének, Vilmosnak, 1865-ben Bukarestbe költözött a család. Gyermekkorában hegedült is, s bár ezt késôbb abbahagyta, a mûvészetek iránti igénye élete végéig elkísérte.

A román fôvárosban képzômûvészeti tanulmányokat folytatott szobrász szakon, a Szent Szava Nemzeti Fôiskolán.

Pécsi kötôdése 1883-ban erôsödött meg a Sipôcz-patika Szerecsen szobra és Szerecsen kútja megmintázásával. Mûvészeti tanulmányai gyakorlati idejét Pécsett, Vilmos nagybátyja gyárában töltötte 1884-ben, ahol medailonokat, épületdíszeket mintázott. 1887-ben pedig Vasváry György pyrogránit büsztjét alkotta meg. Bukarestben kadétként szolgált egy lovassági ezredben, ahol katonai objektumokat modellezett, de hamarosan leszerelt. Rövid ideig közszolgálatot is vállalt, diplomáját a BuA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

karesti Királyi Mûvészeti Akadémián szerezte Karl Stork tanítványaként.

Képzésének elmélyítése érdekében elôbb Párizsba ment, ahol WilliamAdolphe Bouguereau és Alexandre Falguiére voltak a mesterei, majd Bécsben találjuk a Császári Szépmûvészeti Akadémián, az itteni mestereinél, Edmund von Hellmernél és Carl Kundmannál. Itt alapított saját mûvészeti stúdiót és számos megbízást nyert el. Amikor 1891-ben egy újabb pályázatot nyert meg, áthajózott az Újvilágba, és végleg ott telepedett le, szobrászi pályája is ott teljesedett ki. 1894-ben New Yorkba költözött, itt kapta meg az amerikai állampolgárságot. Ekkor már George Julian Zolnay-nak nevezték.

Itteni elfogadottságát jelezte, hogy 1895-ben a „diszítések modellezéséhez” kérték föl. 1897-ben pedig a Tennessee-i Parthenon épülete díszítését végezte el, és megalkotta a polgárháborúban a déliek kémeként kivégzett Sam Davis szobrát. Még több, a déliek oldalán harcolt katona portréját készítette el, köztük a konföderáció elnökéét, Jefferson Davisét és lányáét, Winnie-ét, akit a „Dél Lányá”-nak ne-

veztek. Magánélete 1902-ben rendezôdött, amikor házasságot kötött november 23-án Abbie R. Gillimmel, több gyermekük született.

Idôvel több rangos elismerésben, megbízásban részesült. 1903-ban lett a St. Louis-i Mûvészeti Fôiskola és a Louisiana-i Purchase Fôiskola mûvészeti osztálya és a Purchase Expo mûvészeti igazgatója, 1909-ben pedig a Missouri Városi Egyetem Mûvészeti Intézete igazgatójává választották meg.

New Yorkban hét társával, Charles DeKay vezetésével megalapították a National Arts Club-ot, amelynek alelnöke is lett. Elfogadottságát mutatta az a tény, hogy a St. Louis-i Mûvészeti Szövetség elnökeként és a Chicago-i Képzômûvészeti Fôiskola igazgatójaként is tevékenykedett. Mûvével résztvett a Chicagói Világkiállításon, a Virginia-i Egyetem egy épületének terveit is elkészítette, és Edgar Allan Poe mellszobrát alkotta meg. 1909. június 19-én avatták föl a Tennessee-beli Nashville-i Centennial Parkban lévô emlékmûvet, amelyet ô alkotott meg, és ekkor avató beszédet mondott, emellett megvalósításához anyagilag is hozzájárult. Az itt mûködô Vanderbilt Egyetem Kirkland Hallban fölállított Edmund William Cole konföderációs veterán mellszobra megalkotása az ô nevéhez fûzödik.

1913-ban áttette székhelyét Washingtonba, ahol saját stúdiót alapított.

Ezt követôen egyre többször kereste a kapcsolatot Romániával, ahol több elôadást is tartott a Smithsonian Intézetben. Tudor Vladimirescu és Grigore Alexandrescu szobra szintén az ô nevéhet fûzôdik. A Romániai Segélyek Bizottsága által 1919-ben kiadott két kötetes „The Romans and their lands” címû könyv illusztrációit készítette el.

I. Károly román király kitüntette a királyi korona rend lovagkeresztjével. Jelentôsek a hollywoodi és a fôvárosi Arlingtoni Temetôkben fölállított szobrai.

New Yorkban hunyt el 1947. (más forrás szerint 1949.) május 1-jén.

Dr. Vargha Dezsô ny. fôlevéltáros

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kedvezô tendenciák a megye gazdaságában Újra jó eredményeket hozott a vállalkozások körében októberben végzett konjunktúra felmérés. A megyei összesített mutató értékének 2 pontos emelkedése ugyan elmarad az elôzô két felméréskor tapasztalt változásoktól, a leghátrányosabb helyzetû csoportoknál – az exporttal nem rendelkezôknél, a mikro vállalkozásoknál és a szolgáltatás területén – folytatódott a konjunktúra átlagot meghaladó pozitív irányú változás. A többi csoport közül pozitív változás csak az ipar és az 50% feletti export részaránnyal rendelkezôk esetében mutatkozott, utóbbi helyzete azonban az áprilisi kedvezôtlen eredménye következtében éves viszonylatban romlott. Hasonló helyzet figyelhetô meg az októberi visszaesés nagyobb mértéke miatt a kisebb részben exportálóknál, a középvállalkozásoknál, valamint a kereskedelemnél. Pozitívumként lehet értékelni, hogy valamennyi vállalkozási csoportra az üzleti helyzetének alakulása miatt a „fellendülés” jellemzô. Egy évvel ezelôtt a hátrányos helyzetû csoportok közül kettô még a „romló üzleti klíma” csoporthoz tartozott, és a szolgáltatók eredménye is alig lépte át a „fellendülés” alsó értékhatárát. A konjunktúra felmérés adatinak részterületenkénti vizsgálata a sikerek mellett számos területen gondokat, problémákat is feltár, olyanokat, amelyek a versenyképesség jövôbeni javulását teszik kétségessé.

Az összesített megyei konjunktúramutató 36,9 pontos értéke a Baranya megyei konjunktúrakutatás 19 éves történetének legjobb eredményét jelenti, ami jelzi, hogy a vállalkozások helyzete már jobb, mint a 2008–2009-es válságot megelôzô idôszakban volt. Az országos konjunktúramutató értéke az elmúlt három felmérés során alig változott, így megye leszakadása mérséklôdött. Az októberi 12,1 pontos különbség kisebb,

mint az eddigi 39 felmérés átlaga (17,9 pont), de magasabb a válság elôtti 10 évben volt. A 2008–2009-es recesszió idején a különbség átlagosan 24,5 pontot, a 2011–2012-es válság idôszakában pedig 43,3 pontot tett ki. Ez jelzi, hogy az elsô válság idôszakában a visszaesés mértéke elmaradt a fejlettebb iparral rendelkezô térségekétôl, ahogy a válságból való kilábalás is lassúbb volt. A 2012-es recesszió elsôsorban az elmara-

dottabb térségeket, így Baranya megyét is súlyosabban érintette. A kilábalási folyamat is hosszabb volt, többször megtört, amiért a felzárkózás is lassúbb volt.

A tavaly ôszi eredmények ezen a helyzeten változtattak, az idei adatok alapján már elmondható, hogy Baranya megye is kilábalt a válságból.

A megyei konjunktúra adatok alapján 2011 óta az egyes vállalkozói cso-

A vállakozások értékesítésének alakulása az elmúlt hat hónapban

Dél-Dunántúli Gazdaság

A vállakozások kapacitás-kihasználásának és foglalkoztatott létszámának várható alakulása

portokra is készülnek összesített mutatók. A vizsgálatban résztvevô vállalkozások három szempont – az értékesítés iránya és összetétele, a foglalkoztatottak száma, valamint az ágazati hovatartozás – szerinti csoportosításával 11 szegmens jött létre.

Az értékesítési irányok szerint végzett vizsgálat azt mutatja, hogy az exporttal rendelkezôk várakozásai az el-

5

CÍMLAPSZTORI

múlt hét év során mindig jobbak voltak a csak hazai piacon értékesítô társaikénál. A különbség az egy évvel ezelôtti helyzethez viszonyítva azonban jelentôsen csökkent. A kisebb részben exportálók mutatója áprilisban alig változott, ôsszel viszont közel 16 ponttal romlott.

A többségében exportálóknál áprilisban tapasztalunk nagymértékû visszaesést, melyet a javuló ôszi eredmények nem

tudtak pótolni. A csak hazai piacra termelôk mindkét idôszakban várakozásaik javulásáról számoltak, ennek eredményeként a mutatójuk értéke már csak 3,4 ponttal marad el a kisebb részben, és 27,7 ponttal a többségében exportálókétól. Egy évvel ezelôtt a különbség még 39,2, illetve 51,8 pont volt.

A szegmensek összesített mutatójának alakulását is a részmutatók befolyásolta. A kizárólag hazai piacon értékesítôk valamennyi mutatója éves szinten javult, áprilishoz viszonyítva is csak a rendelésállomány és az építési beruházások várható alakulásának adata csökkent. Ezzel szemben a kisebb részben exportálók mutatóinak értéke mind féléves, mint éves összehasonlításban – a rendelésállomány éves változása kivételével – romlott. A többségében exportálók gépbeszerzésre vonatkozó adata éves és féléves viszonylatban jelentôsen csökkent, az építési beruházásoknál éves szinten visszaesés. Ennek ellenére a többségében exportálók várakozásai még mindig a legjobbak, az összesített mutató 60,3 pontos értékét csak az ipari ágazata tudta megközelíteni (52,2 pont).

Az összesített kunjunktúramutató és alkotóelemeinek várható alakulása Baranya megyében

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Az összesített kunjunktúramutató alakulása

A foglalkoztatottak száma szerinti csoportok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a nagyvállalkozásokra vonatkozó mutatók a közremûködôk alacsony száma miatt nem reálisak. Egyegy szélsôséges vélemény az átlagot lényegesen eltérítheti. Az összesített konjunktúramutatónál, mely tulajdonképpen átlagok átlaga, ez kevésbé szembetûnô.

A foglalkoztatottság szerinti csoportok közül a kisvállalkozások összesített mutatója emelkedik ki. Az elmúlt egy évben azonban jelentôs változás történt. Áprilisban valamennyi kategóriában jelentôsen növekedtek a várakozások. A középvállalkozások mutatójának kimagasló, 70,9 pontos értéke minden szegmens tekintetében is a legmagasabb volt. Akkor úgy tûnt, hogy ez a csoport fogja húzni a megye gazdaságát. Októberben viszont minden megváltozott.

Egyedül a mikrovállalkozások várakozásai javultak, a többi csoportban romlott a helyzet. A tavasszal még kiemelkedô középvállalkozások várakozásainak értéke 29,7 ponttal csökkent. Ilyen méretû negatív változásra még a válság idôszakában sem volt példa. Ebbôl adódóan – a várakozások 3,8 pontos csökkenése ellenére – a kisvállalkozások vették át a vezetô pozíciót. Örvendetes, hogy a mikrovállalkozások várakozásai immár negyedik al-

kalommal javultak. Eredményük kedvezô változásához hozzájárult, hogy éves viszonylatban valamennyi részterületen javultak a várakozásaik, az utolsó félév tekintetében is csak a rendelésállomány minimális (1,8 pontos) visszaesését jelezték. A kisvállalkozások áprilisban és októberben is az üzleti helyzetük javulásával számoltak. Tavasszal a megrendelések, a gépberuházások és az építési beruházások várható növekedésérôl számoltak be. Októberben vi-

szont mindhárom területen romlott a helyzet, melynek eredményeként a rendelésállomány és gépberuházások éves szintû változása még pozitív, az építési beruházások esetében viszont negatív. A középvállalkozások valamennyi mutatója áprilisban javult, októberben viszont csökkent. Különösen az építési-, a gépberuházások és az üzleti helyzet tekintetében volt jelentôs a visszaesés.

A vállakozások jövedelmezôségének alakulása

Dél-Dunántúli Gazdaság Kiegyensúlyozottabb az ágazatok szerinti csoportok várakozásai. Az 2014. évi felmérésekkor a legjobb és a leggyengébb ágazat mutatóinak értéke közötti eltérés még 50 ponthoz közelített. Ezzel szemben az októberi különbségek már nem érték el a 25 pontot. Az egyes ágazatok pozícióiban azonban számottevô változások következtek az idén. Tavasszal az építôipar várakozásai 24 ponttal javultak. Októberben viszont már kisebb visszaesést tapasztaltunk, így az ágazat összesített mutatójának az értéke éves szinten 18,4 ponttal emelkedett. Mindkét félévben javultak az ipar és a szolgáltatás területén dolgozó vállalkozások várakozásai.

Az ipari vállalkozások részmutatói tavasszal nagyobb, ôsszel kisebb mértékû pozitív változást mutattak. Az építôipar területén mûködôk áprilisi várakozásai nagymértékben javultak az üzleti helyzet, a rendelésállomány és a gépberuházások tekintetében és csökkentek az építési beruházások vonatkozásában.

Októberben viszont valamennyi területen romlottak a mutatók. A kereskedelmi vállalkozások áprilisi részmutatói minden területen javultak, különösen a beruházási tervek pozitív változását kell kiemelni. Ezzel szemben ôsszel az üzle-

7

CÍMLAPSZTORI ti helyzetük javulásával és a többi terület romlásával számoltak. Különösen kirívó a beruházási szándékot jelzô mutatók negatív változásának a mértéke. A szolgáltatók üzleti helyzete tavasszal és ôsszel egyaránt javult. A megrendelések és az építési beruházások változása áprilisban volt pozitív és októberben negatív, ezzel szemben a gépberuházási tervek mutatójának módosulása tavasszal voltak negatív és ôsszel pozitív. Éves szinten csak az építési beruházásokkal kapcsolatos várakozások romlottak, a többi területen pozitív változás figyelhetô meg.

A különbözô szempontok szerint képzett 11 csoport közül a szolgáltatók, a mikrovállalkozások és az exportértékesítéssel nem rendelkezôk összesített konjunktúramutatója elmarad a megyei és az országos átlagtól. Az elmúlt évben tapasztalt kedvezô változások következtében a lemaradásuk számottevôen csökkent. Mivel Baranya megyében ez a három csoport rendelkezik a legnagyobb létszámmal, már megfogalmazható, hogy a vállalkozók többségének várakozásai javultak, a helyzetük kedvezôbbé vált. Figyelmeztetô jelnek kell viszont tekinteni, hogy néhány korábban sikeres csoport várakozásai és helyzete jelentôsen romlott.

A megyei összesített konjunktúramutató alkotóelemei közül kiemelkedik az összes megrendelés várható alakulásának a mutatója. Az áprilisi felmérés közel 83 pontos eredménye az eddig mért legmagasabb érték. Októberben kismértékû visszaesést regisztráltunk, azonban a 81,5 pontos érték a legmagasabb ôszi eredménynek számít. Az elmúlt 19 év tapasztalata, hogy az ôszi eredmények alacsonyabbak a megelôzô tavaszi felmérés adatainál, és alacsonyabbak a következô tavaszi adatoknál.

Ez kezelhetô egyfajta szezonalításnak is, melynek oka, hogy áprilisban általában már ismertek a következô hat hónapra, októberben viszont csak a tárgy évre szóló megrendelések. A többség ilyenkor még nem rendelkezik a következô évre vonatkozó tervekkel és szerzôdésekkel. Ez a helyzet befolyásolja a többi mutató alakulását is.

A megrendelések várható alakulása tekintetében a többségében exportáló, a középvállalkozások, az ipari és építôipari szervezetek mutatói átlag felettiek.

A legnagyobb mértékû visszaesés kereskedelmi, a 10-50 fô közötti foglalkoztatottal, illetve az 50%-nál alacsonyabb arányú exporttal rendelkezô szervezetek történt. E három csoport ered-

Az összesített kunjunktúramutató az export aránya szerinti bontásban

8

CÍMLAPSZTORI

ménye áprilisban még a megyei átlag feletti volt.

A 2015-16-os idôszakban alig változtak a vállalkozások gép- és technológia fejlesztési szándékai. Idén áprilisban 15,1 ponttal, októberben pedig újabb 1,4 ponttal emelkedett a mutató értéke.

A tavaszi 17,2 pontos eredménytôl csak a három legnagyobb csoport, az exporttal nem rendelkezôk (1,4 pont), a mikrovállalkozások (-2,8 pont) és a szolgáltatás ágazatához tartozók (-11,1 pont) maradtak el. A többi csoport eredménye lényegesen magasabb (44 és 100 pont között) volt. Az októberi felmérés adatai szerint s a három legnépesebb csoport mellett a középvállalkozások és a kereskedelmi ágazat eredménye volt átlag alatti volt. Az elôzô felméréshez viszonyítva októberben csak az exporttal nem rendelkezôk (+15,6 ponttal), a mikro vállalkozások (+17,2 ponttal) és a szolgáltatók (+16,4 ponttal) javítottak az eredményükön. Az ipari vállalkozások gépbeszerzési céljai nem változtak, a többi csoporté viszont nagymértékben visszaesett.

Októberben csökkent a vállalkozások építési beruházási szándéka. Leggyengébb – átlag alatti – eredménnyel a többségében, vagy a teljes mértékben hazai piacokon értékesítô, továbbá a mikrovállalkozások, és az iparon kivé-

telével valamennyi ágazat rendelkezik.

Kedvezôen változott, és már pozitív mutatóval rendelkeznek az ipari vállalkozások és többségében exportálók. Javult, de továbbra is az egyik leggyengébb a mikrovállalkozások eredménye.

Az elmúlt két évben folyamatosan javultak a vállalkozások üzlet helyzetével kapcsolatos várakozások. Áprilishoz viszonyítva legnagyobb mértékben a kisvállalkozások, az exporttal nem rendelkezôk és a szolgáltatók mutatója emelkedett. Nagymértékben romlott a középvállalakozások és a kisebbségi exporttal rendelkezôk eredménye.

Javuló helyzetet tapasztalunk a jelenlegi és a várható üzleti helyzet adatainak összevetésébôl is. A koordinátarendszerben ábrázolt értékek szerint Baranya megye gazdasága továbbra is a fellendülés szakaszába található. Mind az áprilisi, mind az októberi eredmény a konjunktúrakutatás legjobb eredményét jelentette. Valamennyi csoportot is a „fellendülés” jellemzi. A három nagy létszámú csoport is pozíciója az idén volt a legjobb, a többi csoportnál a korábbi években már születtek jobb eredmények. A kedvezô helyzetet árnyalja, hogy a különbözô szempontok szerint megfigyelt csoportok eredményei jelentôs eltéréseket mutatnak, továbbá ápri-

Dél-Dunántúli Gazdaság lishoz képes jelentôsen romlottak. Legnagyobb visszaesés a középvállalkozásoknál tapasztalható, akiknek az eredménye a leggyengébb szegmens, a szolgáltató ágazat szintjére süllyedt.

Az adatgyûjtés lehetôvé tette, hogy az összesített konjunktúramutató kialakításánál figyelembevett jellemzôk mellett más, a vállalkozások helyzetét és várakozásait is elemezzük.

A vállalkozások jelenlegi és várható jövedelmezôségi mutatója az elmúlt két évben látványosan javult és októberben már minden korábbinál jobb eredményt mutatott. Hasonló helyzet csak a gyengébb helyzetben lévô három nagy létszámú csoportnál figyelhetô meg.

A tavaszi visszaesést követôen, a vállalkozások újra az értékesítés volumenének növekedésérôl adtak számot.

A belföldi értékesítés számottevôen javult, míg az exportértékesítés a korábbi évek nagyon alacsony szintjén maradt.

A hazai értékesítés +48,4 pontos értéke jónak mondható, az export -60,2 pontos adata azonban kedvezôtlen, és jelzi a megye gazdasági szereplôinek tragikusan alacsony versenyképességét.

A várható megrendelések mutatójának kimagasló értéke miatt a kapacitás-

Az összesített kunjunktúramutató a foglalkoztatottak száma szerinti bontásban

Dél-Dunántúli Gazdaság kihasználtság javulása is várható. Ennek mértéke azonban még mindig nagyon alacsony. Ugyanakkor ellentmondásnak tûnik, hogy egy év alatt növekedett azoknak a száma, akik a mûködést akadályozó tényezôk között az elégtelen kapacitásokat említették.

A megyei konjunktúra eredmények kedvezô változása ellenére tavasszal javultak, ôsszel romlottak a foglalkoztatási szándékok. A következô félévben kevesebben terveznek létszámbôvítést, mint az elmúlt hat hónapban, így a foglalkoztatottak száma várhatóan csak mi-

9

CÍMLAPSZTORI nimálisan fog növekedni. Rontja a helyzetet az is, hogy tovább növekedett a szakképzett munkaerô hiányáról beszámolók száma is.

Egy éve a vállalkozások 35,1%ának, idén ôsszel már 42,2%-ának voltak ilyen gondjai. Különösen az építôipar és az ipar területén kedvezôtlen a helyzet. Az elôbbinél 59,3%-ról 65,5%ra, utóbbinál 48,6%-ról 51,0%-ra növekedett a problémát jelzôk aránya.

Összességében örömteli a Baranya megyei gazdaság konjunkturális fô- és a részmutatók többségének elmúlt évi pozitív változása. Különösen pozitív, hogy a csak hazai piacon értékesítôk, a mikrovállalkozások és a szolgáltatással foglalkozók mutatói folyamatosan javultak.

Ezzel szemben néhány korábban jobb helyzetben lévô csoport pozíciója romlott, ami jelzi a megye gazdaságának gyengeségét és felhívja a figyelmet a fejlôdés veszélyeire.

Weller János címzetes kamarai tanácsos

A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása Baranya megyében 2009–2017

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

A szakmák legnagyobb ünnepe

a mesteravató Ismét Mesterek ünnepét szervezett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Az autószerelô, kereskedô, pincér, szakács, vízvezeték-szerelô és karosszéria lakatos szakmákban sikeresen vizsgázók vehették át mesterleveleiket.

A kamara által 2017 tavaszán indított felkészítés eredményeként hat szakmában összesen harminckilenc fô végzett és tett sikeres mestervizsgát. A résztvevôk az ünnepélyes keretek között megtartott avatón vették át a mestercím megszerzését igazoló díszes oklevelet.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Síkfôi Tamás köszöntôjében egyebek mellett arról szólt, hogy a tanoncok egykoron már tizenkét évesen elkezdték elsajátítani az egyes szakmák alapjait, és négy év után, a sikeres vizsga letételét követôen segédként dolgoztak tovább. Majd újabb évek teltek el, mire mesterlevelet szerezhettek. Sikertelen vizsga esetén pedig egy éves európai körútra küldték ôket, hogy neves mûhelyekben gyarapítsák tudásukat. Kitért arra is, fontos, hogy a mai mesterek szintúgy folyamatosan képezzék magukat, mert az egyes szakmák olyan gyors iramban fejlôdnek, hogy a megszerzett tudás hamar elavulttá válik. Ehhez a kamara is segítséget nyújt tanfolyamok, szakmai találkozók, fórumok szervezésével.

A gondolatokat továbbfûzve dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere többek között elmondta, hogy a mesterlevelek átadása napjainkban ismét komoly eseménnyé nôtte ki magát. Hangsúlyozta, a tudás átadása egy ôsi láncolat, melynek során a felhalmozott ismereteket az elôdök örökítik át a következô generációra. E láncolat nem szakadhat meg, az egyes szakmák esetében ennek letéteményesei maguk a mesterek.

A mester cím egyszerre teher és öröm – emelte ki Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara humánerôforrás fejlesztésért felelôs alelnöke, akinek fia, Zsolt is ez alkalommal vette át mesterlevelét. Ennek tudatában egyre többen vállalkoznak arra, hogy megszerezzék e címet.

Mind többen érzik úgy, szakmai fejlôdésükben fontos, minôségi ugrást jelent a mestervizsga letétele. Ezt jól mutatja az a szakmai alázat, amellyel a felkészítés során a jelöltek mindent megtettek, hogy sikerrel vegyék az akadályokat. Az oktatók is folyamatosan igazodnak a mindennapi élet, a piac támasztotta követelményekhez. Ezek figyelembe vételével, mindinkább a gyakorlatra helyezve a hangsúlyt alakították a tananyagot. Hangot adott annak a véleményének is, miszerint fontos, hogy a mesterek összetartsanak, mert csak így vívhatják ki az általuk mûvelt szakma megbecsülését, s érhetnek el változásokat. Mindennek igazán jó keretet adnak a kamara által szakmacsoportonként szervezett mesterklubok.

A szakács mestervizsga-bizottság elnöke, Miseta Zoltán idén elôször töltötte be ezt a tisztet. Mint mondja, igazán kedvezô tapasztalatokat szerzett

dr. Síkfôi Tamás

Várszegi Gyula

mind a felkészülés, mind a vizsgák során. A mesterremek, ami az öt fogásos melegétel-sorból és egy hidegtálból álló díszmunka, nemcsak ízeiben, de tálalásában is magas színvonalat képviselt.

Minden vizsgázó egyedi, különleges ízhatásra törekedett, ötvözve a hagyományos és a legújabb eljárásokat. Mindannyian jól felkészült szakemberek, valóban mesterei a szakmájuknak. Külön örömet jelent, hogy a most sikeres mestervizsgát tettek közül már többen jelezték, a jövôben megméretik más módon is magukat. Tervezik, hogy hazai és nemzetközi versenyeken indulnak, hogy ezáltal is fejlôdjenek, tovább bôvítsék tudásukat – emelte ki.

A mesterképzésben részt vevôk nevében Darócziné Paskó Bettina kereskedô mester egyebek mellett arról szólt, hogy felnôtt fejjel, család mellett nem volt egyszerû visszaülni az iskolapadba, azonban az oktatók humorral, sok-sok példával fûszerezett elôadásaikon a félelmeik feloldásában is segítettek. Mint elmondta, nem volt könnyû a mestervizsgáig vezetô út, lemondással is járt, hiszen össze kellett egyeztetni a munkát, az otthoni teendôket és a tanulást, de minden nehézség ellenére hasznos volt az erre fordított idô.

S, hogy miért törekszik valaki arra, hogy akár több szakmában is mester-

Dél-Dunántúli Gazdaság

vizsgát tegyen? Hosszú évekig dolgozott melegkonyhán, de számára mindig fontos volt a vendégekkel való közvetlen kapcsolat is, ezért vállalkozott arra, hogy megszerezze a pincér mesterlevelet – ad választ a kérdésre Faragó István szakács mester, aki mostantól már a pincér mester címet is büszkén viseli.

Sz.K.–F.A.

KAMARAI HÍREK

11

12

KAMARAI HÍREK

Határmenti kamarai találkozó Magyarország Eszéki Fôkonzulátusa a magyar-horvát gazdasági kapcsolatok elôremozdítása céljából találkozót szervezett a határmenti kamarák részére. A találkozón a vukovári, eszéki, verôcei, somogyi és baranyai kamarák képviselôin túl részt vett a Baranya Megyei Önkormányzat is.

De Blasio Antonio fôkonzul megnyitó beszédében kifejtette, hogy a két ország, illetve a határ két oldalán elterülô régiók között aktív kapcsolat áll fenn, a határon átnyúló együttmûködést célzó programok miatt is. Ezek fôként az együttmûködés feltételrendszerének javítására, információcserére vonatkoznak. Hogy még jobban elmélyüljenek, vállalkozói szinten is megerôsödjenek a kapcsolatok, könnyebben átjárható határokra és Horvátország schengeni csatlakozására is szükség van.

Erre reagálva Nagy Csaba elnök megjegyezte, hogy a közeljövôben közel 40 milliárd forintot fog Baranya elkölteni gazdaságfejlesztésre. Terveik között három új határátkelô megnyitása is szerepel. 2018-ban várhatóan folytatják az M6-os autópálya építését Eszék irányába, illetve 2020-ra tervezik a Barcs-Zágráb gyorsforgalmi út építését.

Az úthálózat kérdése a találkozón többször is felmerült. Ezzel kapcsolatban további tervekrôl is tett említést a megyei elnök, többek között a Pécs-Szentlôrinc-Barcs útvonalról és a SzigetvárKaposvár útvonalról.

akadnak jó példák, sikerek is. A sikeresen mûködô vállalkozások klaszterekbe tömörülnek, hogy még hatékonyabban tudjanak dolgozni, külföldi klaszterekkel együttmûködni. Ahogy például az eszéki és bajai mézklaszterek teszik.

De a tudományos együttmûködésre, közös magyar-horvát projektekre is van példa a két ország egyetemei között.

A továbbiakban a résztvevôk beszámoltak a fennálló magyar-horvát kapcsolataikról, közös projektekrôl, üzleti sikerekrôl, beazonosították az akadályozó tényezôket.

Valamennyi régió hasonló gondokkal küzd: az elvándorlás, a népesség elöregedése, a szakképzett munkaerô hiánya, a gazdasági elmaradottság, melyek megoldásához külsô, kormányzati segítséget is várnak. A nehézségek ellenére

További lehetséges közös pontként merült fel a fatermelés és feldolgozás, a turizmus, a hulladék-feldolgozás és az élelmiszeripar.

Sokszínû a kamarák nemzetközi pályázati aktivitása is, a jelenleg futó INTERREG programban valamennyien részt vesznek. A témakörök az ökoturizmustól az energiahatékonyságon át a duális képzésig sok területet felölelnek.

W.D.

Török üzleti együttmûködési lehetôségek A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában tett látogatást Kiss Gábor, Magyarország ankarai nagykövete és Rév András, az MKIK Magyar-Török Tagozatának elnöke.

A delegációt Rabb Szabolcs, a kamara

Dél-Dunántúli Gazdaság

titkára, és Horváth László, a Török Köztársaság korábbi tiszteletbeli konzulja, a kamara szigetvári elnöke fogadta.

Számos kapcsolat fûzi Baranya üzleti közösségét Törökországhoz. Pécs

testvérvárosa, Trabzon jövôre ünnepli ennek és a két város kamarai együttmûködésének 20 éves évfordulóját. Ez alkalomból várhatóan ôsszel gazdasági delegáció kiutazását szervezi a kamara annak érdekében, hogy a török fél által preferált iparágakban vállalkozói kapcsolatokat építsen ki a szórakoztató elektronika, turizmus és a kultúra területén.

További egyeztetések zajlottak szigetvári szállodafejlesztés és a Nagy Szulejmán régészeti örökség feltárása során adódó turisztikai fejlesztésekrôl is.

2017. november 16-án a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorrá avatta Ismet Güral urat, Magyarország küthayai tiszteletbeli konzulját, aki a TörökMagyar Üzleti Tanács elnökségi tagja is.

S.E.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Új együttmûködési lehetôségek Szarajevó Kantonnal Együttmûködési megállapodást írt alá a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar-Horvát Tagozat elnöke a boszniai Szarajevó Kanton Gazdasági kamarájával 2017. november 21-én Pécsett. Mindhárom intézmény érdekelt abban, hogy a két térség vállalkozói érdemi együttmûködést folytassanak, és a kamarák minél hatékonyabban támogathassák Baranya megye és Szarajevó Kanton gazdasági szereplôit, valamint üzleti kapcsolataik fejlesztését.

Számos lehetséges együttmûködési területben egyeztek meg a felek: a duális képzés magyarországi gyakorlati tapasztalatainak megosztása, kiutazó üzleti delegáció szervezése az áprilisi Mostari Nemzetközi Vásárra, a

Sarajevo Business Forumra 2018 szeptemberében. A Szarajevo-Belgrád-Pécs vonalon turisztikai csomagok kialakításával, a színes kínálat közös kiajánlásával és erre szervezô utazási irodákkal szeretnék a térség vendégéjszakáit növelni, melyre egyre nagyobb igény mu-

Éves egyeztetés a kamarák nemzetközi tevékenységérôl Éves külgazdasági értekezletét tartotta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Visegrádon a területi kamarák külgazdasági területen dolgozó munkatársai, vegyeskamarák és tagozatok titkárai részvételével.

Dunai Péter, az MKIK fôtitkára beszámolt a fontosabb – valamennyi kamarát érintô – változásokról, programokról. Többek között arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködô Állandó Választott Bíróság hatáskörébe kerülnek a korábban Energetikai, illetve Pénz és Tôkepiaci Választott Bíróságok ügyei, és önállóan megszûnnek ezek a bíróságok.

Felhívta a figyelmet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Tagozatának munkájára, mely három fô területre fókuszál: Választott Bíróságok, a kereskedelemtechnikai szabályok és szabványok, valamint a banktechnika.

Említésre került a jövôre Budapesten rendezendô Euroskills 2018, a fiatal

szakmunkások versenye, amelyen remélhetôleg hasonlóan szép magyar sikerek születnek, mint az idei Worldskills versenyen Abu Dhabiban.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákat bevonva vállalkozói mentorálási programot indít. A program két fô témája a beszállítóvá válás és a vállalkozók külpiacra jutásának elôsegítése.

13 tatkozik a tradicionális turisztikai célpontok kiesése miatt.

Az Open4Business 2018 októberében Pécsett rendezendô nemzetközi üzletember-találkozójára és konferenciájára elôször látogatnak majd boszniai vállalkozók az együttmûködés jóvoltából.

A boszniai kamara rövid múltra tekint vissza. Az elmúlt két évben új mûködési struktúrát kapott a szervezet, így jobban tudnak nyitni a cégek felé, felmérni valós igényeiket. Elsôsorban szakés felnôttképzésben kérték a bosnyák partnerek a baranyai tapasztalatok bemutatását, átadását.

Schmidt Enikô

Ezt követôen a tagozati titkárok és a területi kamarák külgazdasági munkatársai beszámoltak az idei nemzetközi relációjú programjaikról és jövô évi terveikrôl, amelyek nemzetközi partnerség kialakításában támogatják a vállalkozókat. Ezt a kamarai honlap „Rendezvények” menüpontjában folyamatában követhetik az érdeklôdôk.

Az értekezlet második felében a Plato programról számolt be Nagyné Varga Katalin, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tikára. A flamand kormány kezdeményezésére és támogatásukkal indult programhoz 15 éve csatlakoztak és azóta is sikeresen folytatják a mentorprogramot, melyben kiemelt szerepe van a közös gondolkodásnak, együttmûködésnek.

Schmidt Enikô (PBKIK) és Félhelyesné Zubonyai Judit (GyôrMoson-Sopron MKIK) az Európai Bizottság kis- és középvállalkozások támogatásával foglalkozó ügynöksége, az EASME által indított KKV Eszköz programot mutatták be részletesen, hiszen ez egy egyedülálló, finanszírozást is biztosító lehetôség az innovatív vállalkozások számára.

Weller Diána

14

KAMARAI HÍREK

Új módszerek üzleti terv készítésére Az I-DARE projekt nyitó konferenciáján 2017. november 16-án horvát és magyar elôadásokon keresztül hallhatták a résztvevôk, a kezdô és fiatal vállalkozók, tanárok, eszéki, verôcei és pécsi diákok, hogy milyen fontos a mai világban az üzleti szemlélet.

Az elôadások központi témája a tervezés, a jövôbeni célok kitûzése, az elôrelátás volt, és az, hogy ehhez nélkülözhetetlen az üzleti terv elkészítése. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által gesztorált projektben jövôre megkezdôdik a horvát és magyar oktatók képzése. Ôk lesznek azok a trénerek, akik egy új, egyszerûbb üzleti tervkészítési módszertant sajátítanak el, majd tanítanak meg a programban elsôként résztvevô diákoknak. Azt a

hozzáállást adják át a fiataloknak, hogy modern eszközökkel, applikációkkal, hogyan lehet jó, a mai korban helytálló üzleti tervet készíteni. Kell egy jó ötlet, gondolják végig, ezeket hogyan valósítják meg vállalkozásként. Rabb Szabolcs, a kamara titkára hangsúlyozta, hogy mennyire új szempontokat kell figyelembe vennie egy vállalkozónak, ha fiatal és lépést akar tartani a rohanó világgal. Ivan Stefanic, az Eszéki Egyetem tanára bemutatta, hogy milyen hatékony az a módszertan, amit már oktatnak a fiataloknak Horvátországban. Ezt az eszközt alkalmazza a projekt is.

Szûcs Márton, a HUHR Közös Titkárság titkárságvezetôje elôadásában kiemelte, hogy sok lehetôség nyílik a hasonló gazdasági nehézségekkel küzdô magyar és horvát határmenti térségek összefogásának támogatására. A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program segíti a határ két oldalán mûködô vállalkozásokat.

A projekt célja, hogy magabiztos, konkrét üzleti terveket készítsenek a fi-

Új energiák itthon és külföldön Idén tizedik alkalommal rendezték meg a Fiatal Vállalkozók Hete keretében azt a nagy sikerû pécsi rendezvényt, amelyet a FIVOSZ Baranya megyei szervezete, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája és a Szálkai Könyvelô- és Adótanácsadó Iroda szervezett.

A program idei központi témája a sok szempontból bemutatott és értelmezett építô energia volt.

Ezt a témakört járták végig követendô vállalkozói példákon, energetikai versenyképesség és

Dél-Dunántúli Gazdaság atalok, Horvátországban és Magyarországon ugyanazt a módszert alkalmazva. A képzés tematikája az új generáció számára tudás és innováció alapú üzleti ötletek támogatása és további vállalkozói kapcsolódási pontok kialakítása.

1. Egy konkrét üzleti tevékenység vállalkozási formájának kiválasztása 2. Üzleti modell kiválasztása 3. Mûszaki/gyártási és üzleti terv készítése 4. Marketing-terv készítése gerrilla marketing-eszközökkel 5. Pénzügyi terv, amely az üzlet elsô öt évére tervezett tevékenységeket mutatja be 6. Üzleti terv gazdasági környezetének vizsgálata.

A projekt lehetôséget ad arra, hogy a diákok megismerjék egy vállalkozás mibenlétét és lehetôségeit. Az iskolában tanultakat kibôvítve gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. A projekt keretében készült terveket egy közös magyar-horvát zsûri értékeli, a legjobbakat értékes nyereményekkel díjazza. Mindenki nyertes, hiszen az oktató tanár egy pénzügyi gondolkodásmód tanítását sajátíthatja el, a diákok, pedig sikeres üzleti terveket készítenek jövôbeni vállalkozásukhoz. Folyamatosan várjuk a programba diákok, diákcsoportok és tanárok jelentkezését az i-dare@pbkik.hu emailcímre.

passzív irodák, üzleti terv-készítés és horvát-magyar vállalkozói együttmûködési lehetôségeken keresztül. A rendezvényen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara két új horvát-magyar viszonylatú projektje is bemutatkozott: az I-DARE a fiatalok üzleti gondolkodását segíti, az EN-EFF nevû a közel nulla energiaigényû épületek jövôbeni tervezését és megvalósítását oktatja majd az érintett vállalkozóknak.

Bevezetô programként bemutatkozott a START2ACT projekt, amely célzottan 5 évnél fiatalabb vállalkozásokat szólít meg az irodai energiahatékonyság témában. Programjuk a költségcsökkentés – versenyképesség növelés – mellett éppúgy szól a környezettudatos gondolkodás meghonosításáról is a vállalkozói szférában.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Hatékony energiafelhasználás Baranya megye országosan az élen áll a közel zéró energiafelhasználású épületek tervezésében és kivitelezésében. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara nyertes EN-EFF energiahatékonysági projektje keretében tartotta elsô workshopját.

A workshop célja az volt, hogy jó gyakorlatokat mutasson be vállalkozóknak és magánszemélyeknek új szemlélettel és konkrét példákkal.

A közel zéró energiafelhasználás mindenki számára költséghatékony, új versenyképességi lehetôség a kis- és középvállalkozásoknál. 2018 decemberéig számos tájékoztató, képzési tananyag és konzultációs lehetôség áll vállalkozók rendelkezésére a kamaránál.

Magyarországon egyedüliként Rajnai Attila, a Rati Kft. ügyvezetôje építtette meg azt a komlói gyárépületet, amelyben teljes mértékben megvalósul a közel zéró energiafelhasználás. Ebben a formában az országban egyedülálló példa az energiahatékony módszer alkalmazására. A Pécsi Tudományegyetem kísérleti programjában is részt vesz a cég központi épülete, folyamatosan igazolják mérési eredményekkel az energiatakarékosságot és a költséghatékonyságot. A szellôzô rendszer, a fal és padlóburkolat nélküli épületrendszer, a tájoláshoz igazított tágas, világos terek egyedi, inspiráló, egyben hatékony környezetet biztosítanak a gyártáshoz és a munkatársak mindennapi feladatainak elvégzéséhez. Nem csak az épület bemutatása aratott nagy sikert a workshopon jelenlévô vállalkozók körében, ha-

nem az is, hogy mennyire motiválja az új technológiával készült munkakörnyezet a dolgozókat, hatékonyabban végzik feladatukat, környezettudatosabban gondolkodnak. Itt azonban nem fejezôdik be a történet, Attila számára fontos szempont a fenntarthatóság az innovációban is.

Ehhez az egyéni érdekek helyett közösség érdekeit kell a központba állítani, korábbi, berögzült szokásoktól kell megszabadulni és a siker legfôbb mutatójára, a megtérülésre is új szemszögbôl kell nézni, a hagyományos definíciókat felülírni. Ahogy Rajnai Attila megfogalmazta, az autóiparban meglehetôsen lomha az innováció, az évtizedek alatt keveset változtak az alapvetô funkciók és megoldások, de mint mondta, most egy forradalom küszöbén áll az autóipar is, melynek mozgatórugói az e-mobilitás, az önvezetés és az autó megosztás.

Hogyan érint ez bárkit, lakás- vagy családiház tulajdonosokat? Van megoldás a közel zéró energiafelhasználásra. Már meglévô épületeknél

CE1013 REFREsh fókuszcsoport találkozó és workshop Sikeresen lezajlott 2017. november 17-én a vidéki kulturális örökség revitalizációját megcélzó Rural rEvitalisation For cultuRal hEritage, rövid nevén REFREsh projekt elsô fókuszcsoport, valamint workshop találkozója.

A programon – melyre Komlón, a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjteményben került sor – az elôzetesen együttmûködésre felkért ipari, kreatív ipari szereplôk vettek részt. A találkozót Polics József, Komló város polgármestere nyitotta meg. Ezt követôen Biró Sarolta, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara projektmenedzsere, valamint Benovics Gábor Komló Város Önkormányzatának projektmenedzsere ismertette a résztvevôkkel a projekt tartalmát.

Steinerbrunner Gyôzôné Ibolya, a József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjtemény igazgatónôje rövid prezentáció keretében mutatta be a könyvtár történetét, az elmúlt év pályázatait, valamint a jelenlegi projekt keretében elvégzendô beruházástól várt eredményeket.

A workshopon a projekt elsô periódusban teljesítendô egyik feladat, a dél-dunántúli régió SWOT elemzése volt a téma. A PBKIK részérôl a

15 is elérhetô bárkinek számos megoldás, magas energiahatékonysággal, megfelelô szellôztetôfûtô rendszerrel, gázszámla fizetése nélkül, alacsony havi villanyszámla mellett.

A workshop második részében célzottan 5 évnél fiatalabb mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint startup vállalkozások tulajdonosai és alkalmazottai munkavégzési szokásairól hallhattak a résztvevôk, hogy tudatos hozzáállással energiát takarítsanak meg az irodai környezetben. Van, aki törött lábbal fekszik otthon, de a laptopon az adminisztrációs és napi feladatokat így is el tudja látni. Érdemes számolni, hogy adott napon milyen idôszakban, hány kolléga tartózkodik az épületben, adott irodákban. Sok energia spórolható meg, ha a kollégák ebédszünetben, távollétük alatt kikapcsolják az elektronikus eszközeiket. Érdemes fényérzékelôt tenni olyan termekbe, amelyeket ritkán használnak. Az elektromos berendezéseket ki kell kapcsolni addig, amíg nincs használatban, ha egységes hôfokot állítanak be az irodákban és szellôztetés után nem csavarják fel a hôfokot. Ezekkel a példákkal, energia takarítható meg és áram fölösleges kifizetése is megspórolható.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara további workshopokat és tájékoztató szakmai elôadásokat szervez az EN-EFF projekt keretében. Energiatakarékosság témakörében a projekt folyamatosan várja szakmai elôadók és témák felvetését.

Amennyiben önnek is van javaslata szakmai elôadókra és szakmai elôadások kiemelt témáira, jelezze Pókó Nikolett projektmenedzsernél az energiahatekonysag@pbkik.hu e-mail címen.

projektben külsô szakmai szakértôként résztvevô Eco Cortex Kft. mutatta be az elôkészített anyagot a jelenlévôknek, akik ezt követôen egy kötetlen beszélgetésen mondhatták el véleményüket.

A projekt az Interreg Central Europe Programból az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

További információ: Biró Sarolta projektmenedzser +36203622681 sbiro[kukac]pbkik.hu

16

KAMARAI HÍREK

Zuhanásbiztonsági nyílt nap A vidéki városok közül elsôként Pécsett mutatta be a Gazek Safety Expert az országban egyedülálló mobil oktatóeszközét.

A Hotel Laterum konferenciatermében megrendezett nyílt napon számos cég képviseltette magát. A programot Rabb Szabolcs, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara titkára, valamint Bogos Csaba, a Gazek Safety Expert ügyvezetôje és egyben a kamara Munkavédelmi Klubjának elnöke nyitotta meg.

A jelenlévôk a zuhanásbiztonság oktatásának jelenérôl és jövôjérôl hallgathattak meg egy képekkel illusztrált elôadást Bogos Csabától, majd a zuhanásbiztonsági eszközök jelölésével kapcsolatos innovatív megoldásokat mutatta be Meiszterics Gábor.

Végezetül a parkolóban kiállított, egyedülálló Mobil Oktatóeszköz gyakorlati bemutatására került sor Gurin László gyakorlati oktató segítségével.

A Gazek Safety Expert Kft. 2017 októberében elnyerte a MagyarBrands díjat „Kiváló Üzleti Márka” kategóriában.

A MagyarBrands immáron nyolcadik éve díjazza a magyar vonatkozású márkák közül a legeredményesebbeket, kiváló fogyasztói márka, kiváló üzleti márka és innovatív márka kategóriában.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ütôs együttmûködés A Pécsi Kereskedelmi Központot – a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székházát – mûködtetô 100%-os kamarai tulajdonú PBGSZ NKft. a napokban kötött szerzôdést a Hungaro Energy Kft-vel. A szerzôdés értelmében a kereskedelmi központ villamosenergia-ellátást 2018-tól a pécsi székhelyû vállalkozás végzi.

— Nagyon örültünk, amikor a Hungaro Energy Kft. az önkéntes kamarai tagság mellett döntött és csatlakozott a baranyai üzleti közösséghez. Hiszünk abban, hogy a megye gazdasági fejlôdéséhez hozzájárul az egymást erôsítô együttmûködés – vallja Póka Attila, a PBGSZ NKft. ügyvezetôje. — Eddig egy régión kívüli szolgáltatónk volt, de mivel helyi vállalkozás is teljesíti ugyanazokat a feltételeket, váltottunk. Az elmúlt évek során rengeteget tettünk az energiahatékony mûködés érdekében: korszerûsítettük a fûtésrendszerünket, hôszigeteltük az épületet és

házi napelemerômûvet építettünk. A korábbi évekhez viszonyítva az energiafelhasználásunk több mint 40%-kal csökkent.

Katics Ákos, a Hungaro Energy Kft. ügyvezetôje is pozitívan nyilatkozott a kamarai együttmûködésrôl. A társaság 2009-tôl van jelen a földgáz-, 2016-tól a villamosenergia-kereskedelemben országos lefedettséggel. Jelenlegi ügyfeleik többsége régión kívüli, akik az energia szolgáltatásban a biztonságos és költséghatékony ellátás mellett a szakértô partneri kapcsolatra is törekednek.

— A Pécsi Kereskedelmi Központ példája reményeink szerint a régió vállalkozásait is nyitottabbá teszi a Hungaro Energy Kft. szolgáltatásai iránt. Külön örülünk, hogy az elônyös villamosenergia-szerzôdés mellett a teljesítmény lekötés optimalizálásra is tudtunk tanácsot adni, így a kamarai székháznál 2018-ban csökkenthetô lesz a rendszerhasználati költség.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

KAMARAI HÍREK

Szakmai együttmûködés HR kérdésekben A Baranya megyei vállalkozások fejlôdésének, növekedésének egyik legfôbb akadálya a megfelelô munkaerô hiánya. A kamara igyekszik a problémát komplexen kezelni a pályaorientációtól a szakképzésig, az alkalmas emberek megtalálásáig.

A baranyai üzleti közösség tagjainak munkaerô keresésével kapcsolatos igényeire válaszolva a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segít az önkéntes kamarai tagvállalkozások HR problémáira megoldást találni, ezért Rabb Szabolcs kamarai titkár kezdeményezésére együttmûködési megállapodást kötött a megye meghatározó, teljes körû személyzeti szolgáltatást nyújtó vállalkozásával, a Jobcapital Kft.-vel. A Jobcapital széles körû, több iparágat is lefedô tapasztalattal rendel-

HARKÁNY

Munkajogról érthetôen A kamara Siklós Városi Elnökségének meghívására egy tucat vállalkozás élt a lehetôséggel, hogy meghallgassa a Pécsi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettesi posztját is betöltô dr. Berke Gyula egyetemi docens közérthetôen megfogalmazott elôadását. A rendezvényen Bakó Eszter, a kamara tanácsadója a tanulószerzôdések és az együttmûködési megállapodások rendszerérôl, illetve a tanulókra vonatkozó munkavédelmi szabályokról tartott prezentációt.

A rendezvényt dr. Kovács Tibor, a térség kamarai elnöke nyitotta meg és vezette le.

kezik, és a legfrissebb HR-trendek gyakorlatba ültetésében is élen jár.

A megállapodást aláíró feleknek az együttmûködéssel az a célja, hogy a Baranya megyei vállalkozások munkaerô-

piaci, munkaerô utánpótlási problémáira megoldást találjanak közösen, humánerôforrás-fejlesztési tevékenységeikben támogassák ôket.

A kamarához beérkezô önéletrajzok és állásajánlatok egymásnak történô megfeleltetését, a beküldôk beleegyezése esetén a Jobcapital Kft. végzi.

A szolgáltatási rendszer bevezetésével a humánerôforrás-kereslet és -kínálat egymásra találását kívánják segíteni.

Horváth-Frank Orsolya

SZIGETVÁR

Pályaválasztási tanácsadás

MOHÁCS

Szakmai nap November elején rendezte meg a kamara Mohácsi Elnöksége a Baranya Megyei Kormányhivatallal közösen vállalkozóknak szóló fórumát.

A rendezvény a kormányhivatal tájékoztatójával indult, melybôl megtudhatták a jelenlévôk, mely feltételek megléte esetén kaphatnak bér- és egyéb járuléktámogatást, ha 25 év alatti munkavállalót foglalkoztatnak.

A kamara innovációért felelôs alelnöke, Herbály István virtualizációról, digitalizációról szóló elôadása információt adott arról, hogyan segíthetik a felhasználható új technológiák a kis- és középvállalkozások munkáját.

A programot Kiss Ferenc, a kamara mohácsi városi elnökének interaktív beszélgetéssé alakult tájékoztatója zárta. A beszélgetés az idén nagy sikerrel megrendezett, szakmákat bemutató kiállítás jövô évi megvalósításával kapcsolatos elképzelések, javaslatok összegzésérôl szólt.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szaktanácsadókkal várta a pályaválasztás elôtt álló diákokat és szüleiket Szigetváron, a Baranya Megyei Kormányhivatal immár hagyományos pályaválasztási rendezvényén.

A kamara standján az érdeklôdôk teljes körû tájékoztatást kaptak a továbbtanuláshoz választható iskolákról és szakmákról, a tanulószerzôdés kötésének mikéntjérôl és elônyeirôl, valamint a tanulókat megilletô juttatásokról és a munkáltatói elvárásokról.

Mindezt azért, hogy segítséget kapjanak pályaválasztási döntéseik meghozatalához, megerôsítéséhez, lehetôségük nyíljon pályaismereti tudásuk bôvítésére, információszerzésre.

A rendezvényen a térség számos középiskolája adott tájékoztatást képzéseirôl, emelett a különbözô szakmákat képviselô munkáltatók bemutató programokkal szemléltették szakmájuk gyakorlati oldalát.

A kamara kiemelt célja a munka világa és az oktatás közötti kapcsolatok erôsítése, az iskolarendszer és a szakképzés különbözô szintjeirôl kilépô fiatalok számára a megfelelô pályaválasztás megalapozása, a munkaerôpiacra történô sikeres belépés elôsegítése, a változó munkaerôpiaci igényekhez való alkalmazkodás jelentôségének tudatosítása.

18

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei

DDGK Ösztöndíj a 2017/2018 tanévben is!

2017. november elején támogatási megállapodást írt alá a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szervezet: PBKIK) a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumának Lôrincz Alapítványával és a KSZC Nagyatádi Ady Endre (Szak)Gimnázium és Szakközépiskola Pro Futuro Nagyatád Alapítványával.

Az Alapítványok a klaszter 480.000 Ft-os támogatásával négy végzôs diák részére DDGK Ösztöndíj pályázatot hirdetnek meg.

A Lôrincz Alapítvány egyszeri, egyenként 120.000 Ft „DDGK Ösztöndíjat” ítél oda a Zipernowsky Szakgimnázium legjobban teljesítô végzôs gépgyártás-technológiai technikusának, mechatronkai technikusának és elektronikai technikusának.

A Pro Futuro Nagyatád Alapítványa a gépgyártás-technológiai technikus képzés legjobb végzôs diákját díjazza a DDGK Ösztöndíjjal.

A DDGK Ösztöndíj elnyerésének feltételei: ● A 2017/2018. év tanulmányi átlag eredménye, tehát mind a félévi és az év végi eredmények figyelembevétele, ezzel is ösztönözve a diákokat a folyamatos tanulásra.

●

A szakmai vizsga eredménye – jeles (5) eredmény esetén 30 pontot kap a pályázó, míg jó (4) teljesítmény ese-

Mechatronikai képzés indul a PTE-n!

Mérnökök és technikusok részére indítja a PTE Mûszaki és Informatikai Kara az alkalmazott mechatronikai szakmérnök/szakember két féléves képzését 2018 februárjától.

A szakirányú továbbképzés általános célja olyan, a mechatronika szakterületei számára képzett szakmérnökök és szakemberek képzése, akik képesek mechatronikai rendszerekkel, folyamatokkal, diagnosztizálással kapcsolatos szakfeladatok ellátására, tervezésre, menedzselésre és szaktanácsadásra. A továbbképzésben részt vett szakembereket a tudásuk, készségeik és a kialakított mûszaki szemléletük alkalmassá teszi a gépészet,

az elektronika, elektrotechnika, informatika és a számítógépes irányítás szinergikus integrálására, valamint az ismeretek komplex alkalmazására.

tén 20 pont adható (gyengébb eredmény esetén nem jár pont). ● További lényeges bírálati szempont, ha a tanuló országos tanulmányi versenyen (pl. OSZTV) ér el helyezést (legjobb helyezést elérô tanuló plusz 20 pontot kap).

A DDGK Ösztöndíj ünnepélyes átadására, a gyôztesek kihirdetésére a szakmai vizsgák lebonyolítását követôen kerül majd sor, a tervek szerint 2018. június közepe táján.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter szándéka a kiváló teljesítmény folyamatos támogatása, a diákok szaktudásának fejlesztése és ösztönzése.

A képzésre az igény a PBKIK által mûködtetett Képzésfejlesztési és Monitoring Bizottság szakemberei, valamint a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter részérôl fogalmazódott meg.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai már le is adták jelentkezésüket, az iskolapadban találkozhatnak majd a Büttner Kft., a Forsz Kft., a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., a Sampo Kft., a Seres Kft. és a Ziehl-Abegg Kft. mérnökeivel/technikusaival is.

A posztgraduális, levelezô képzés költségtérítéses, melynek díja félévenként 195.000 Ft. A képzés jelentkezési határideje: 2018. január 31.

Bôvebb információ és jelentkezési lap letölthetô: https://mik.pte.hu/alkalmazott-mechatronikai-szakmernokszakember

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

KLASZTER

Hauni Nyílt Nap újra!

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) tagja, a HAUNI Hungaria Gépgyártó Kft idén ötödik alkalommal rendezte meg Nyílt Napját.

A program keretében az érdeklôdôk betekintést nyerhettek a gyár mûködésébe, szervezett gyárlátogatáson vehettek részt és a pályaválasztás elôtt álló diákok ki is próbálhatták az általunk gyakorlat keretében oktatott szakmák mesterfogásait.

Elsôsorban azokat a pályaválasztás elôtt álló, 7-8. osztályos gyerekeket és szüleiket várták, akik szeretnék pontosan megismerni a gépipari szakmákat.

A szakma mûködését a gyerekek „élôben” próbálhatták ki és az általuk készített tárgyakkal kézzelfoghatóvá tettük ezeket a mesterségeket. Beszélgethettek szakiskolás tanulóinkkal, kollégáinkkal és az elméleti oktatást biztosító iskolák tanáraival is a szakma mindennapi kihívásairól.

A gépipari szakmák népszerûsítése a klaszter tagvállalatainak közös feladata, ezért a nyílt nap keretén belül több klasztertag is megjelent, úgymint a Büttner Kft., MÍG–TIG Kft. KONTAKT-Elektro Kft., PBKIK és természetesen a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter is.

Nyitott állások a gépipari cégeknél 2017. november 16-án a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) részt vett a pécsi állásbörzén, melynek elôkészítése során összegyûjtötték a 26 termelô régiós gépipari cég nyitott állásait.

Mintegy 50 típusú pozíció jelenleg betöltetlen, céges szinten ez 90 meghirdetett állást, becslések szerint 250 fô (egy pozícióra több dolgozó felvételével) munkaerô-keresletet jelent.

A gépipari vállalatok az egyszerûbb betanított munkával betölthetô állásoktól kezdve a CNC gépkezelôkön keresztül egészen a mérnöki képzettséget elváró pozíciókig széles körben keresnek szakembereket, melyeket az alábbi listában láthatnak részletesen.

Tekintettel a fent leírt számokkal illusztrált munkaerôhiányra, kijelenthetô, hogy munka van, aki akar, az talál állást. A kamara és a DDGK segít mind az álláskeresôknek, mind pedig a cégeknek abban, hogy a munkaerô-kereslet és -kínálat végre összhangba kerüljön.

Az állásbörzén a klaszterstandon az egyszerûbb, szakképzettségi követelmény nélküli állások iránt érdeklôdtek a legtöbben, majd a gazdasági-kereskedelmi lehetôségek, végül pedig a mérnöki állások iránti érdeklôdôk követ-

keztek. Kiemelendô, hogy középfokú gépipari végzettséggel rendelkezô álláskeresô szinte nem volt, bizonyára azért, mert a nagyfokú munkaerô-kereslet miatt a helyi gépipari cégek számukra már rég tudtak munkát ajánlani.

Programok: ● ● ● ● ● ● ●

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. bemutatása Hauni totó Gyárlátogatás Játékos logikai feladatok Tanmûhely látogatás Egyszerû szakmai feladatok Érdeklôdési és ügyességi tesztek

Arra bíztatunk hát minden, tanulmányait folytató vagy épp átképzés elôtt álló fiatalt és az idôsebb korosztály képviselôit is, hogy bátran válasszák a gépipari szakmákat, mert végzettségük megszerzésével egészen biztosan dolgozhatnak valamely iparági vállalatnál.

Az állásajánlatokról a bszabo@pbkik.hu e-mail-címen érdeklôdhetnek.

Keresett szakemberek: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

finommechanikai összeszerelô betanított munkás vizuális ellenôr lakatos segédmunkás rácsgyártó-elôkészítô szerelô festô-fényezô gépi forgácsoló lakatos, lakatos-hegesztô, szerszámkészítô lakatos hegesztô, minôsített hegesztô, CO-hegesztô szerszámkészítô ipari gépész szerviz szerelô köszörûs targoncás marós minôségellenôr villanyszerelô szellôzô- és klímagép-szerelô víz-, gáz- és fûtésszerelô CNC gépkezelô CNC élhajlító

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

CNC lézergép kezelô CNC marós gépésztechnikus CNC esztergályos technológus mérnök mûszaki beszerzô konstruktôr csoportvezetô minôségbiztosítási technikus diszponens mûszaki megrendelés koordinátor vám- és jövedéki ügyintézô gyártáselôkészítô gyártásütemezô gépészmérnök PLC programozó tervezô mérnök junior projektmérnök folyamatoptimalizáló mérnök értékesítô mérnök/technikus kereskedelmi munkatárs vevôszolgálati munkatárs pályázati ügyintézô kereskedô gazdasági ügyintézô HR szakértô gyakornokok - IT és termelés Az oldalakat Szabó Berta szerkesztette

20

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Bartos Sándor, Öko-Trade Kft. 25 éves az eredményes, stabil, elismert vállalkozás A hazai környezetvédelemben megkerülhetetlen a pécsi székhelyû, de Budapesten is irodát mûködtetô Öko-Trade Kft. Az idén 25 éves vállalkozás hiteles és független szakértôi, tervezôi tevékenységet, valamint kivitelezést is folytat a környezetvédelem minden szegmensében. A cég alapfilozófiája, hogy az önkormányzati, vállalati gazdasági munka során felmerülô, környezetvédelmet érintô problémákra minden esetben meg tudja adni a megfelelô választ, amely a megbízó számára a leggazdaságosabb, a hatóságok számára pedig a legkielégítôbb megoldást jelentse. Mindezt miként tudták megvalósítani az elmúlt negyed évszázad alatt, arról BARTOS SÁNDOR cégalapítót, ügyvezetôt kérdeztük.

— Azt már a svédekkel közös munka során megtanultam, hogy mindenben a tökéletest, a maximumot kell nyújtani, a szakmaiságnak, a mérnöki tudásnak mindenhol meg kell jelennie. A kollégáim a mai napig ezt a szemléletet vallva végzik a napi munkájukat. Nálunk elsô a megbízó, a partner, akinek a valós problémák megoldásában a segítségére kell lenni. Azt gondolom, hogy akkor lehetséges egy 25 évig azonos nevû vállalkozást vinni, ha nincs takargatni valónk.

Egyre jobb ázsiója van a piacon annak, hogy ilyen régóta és ilyen szinten dolgozunk.

Emellett látni kell, hogy minden nap lehetôség a megújulásra. A tegnapot lezártuk és ma ugyanolyan intenzitással kell kezdeni a munkát, mintha most tartanánk az elején. Ha valaki nem

lataimat a fiataloknak, ez elengedhetetlen a következô 25 év sikere miatt is. Talán a cég stabilitása is közrejátszik abban, hogy többen itt képzelik el a jövôjüket. Mindenki számára fontos a biztonság, az Öko-Tradenél mindig volt jövôkép, fizetés, újabb és újabb szakmai kihívás. Ez egy szakembert inspirál, megtart.

tud azonos szinten teljesíteni, akkor az egy idô után a hanyatlási fázisba esik. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gazdaság sincs folyamatos fejlôdésben, így rugalmasan kell alkalmazkodni a változásokhoz. Ezért öt éve már Budapesten is van irodánk, hiszen az egész országban dolgozunk. Ehhez a megfelelô géppark mellett elengedhetetlen a megfelelô szakembergárda is.

Összkamarai szinten is igyekszem a környezetvédelemmel foglalkozó vállalkozások tudását, tapasztalatát összefogni. Számos szövetségnek vagyunk a tagja, de több társadalmi szervezettel is jó kapcsolatot ápolunk.

— A saját vállalkozás mellett önnek a szakma is fontos, a pécsi iparkamarában, de az országos kamarában is vállalt tisztségeket a környezetvédelem ügyének elômozdítása érdekében.

— Valóban, idén május óta például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara környezetvédelmi munkabizottságának elnöki tisztségét töltöm be.

— A vállalkozás megalapítása elôtti években a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Intézet vezetôje voltam, és amikor az intézet beolvadt a zöldhatósági rendszerbe, alapítottam egy svéd-magyar vegyes vállalatot. Ebben szakértôi-tervezôi munkát folytattam, a hazai piac legkorszerûbb víztechnológiáinak tervezésével és kivitelezésével foglalkoztam – eleveníti fel a történet kezdetét Bartos Sándor. — 1992-ben hoztam létre az Öko-Trade Bt.-t, és amikor megváltam a vegyesvállalattól, – az elsô globalizációt átélve a skandináv víztechnológia területén –, az addig szerzett tapasztalataimat már a saját vállalkozásomban kamatoztattam. Büszke vagyok az eredményeinkre, hogy az elmúlt 25 év alatt nem voltak likviditási problémáink, azaz rendkívül stabilan mûködött a vállalkozás.

— Hogyan jutottak munkához, miként szerezték a partnereiket ezen a speciális területen?

— Mintegy három évtizede vagyok aktív szereplôje a környezetvédelemnek és folyamatosan nyomon követem a rengeteg szervezeti, szakmai, jogszabályi változást. Sok újdonságot hozott a 2004-es EU-s csatlakozás, amikor szigorodtak a jogszabályok, igaz, ez egyfajta piacot is generált számunkra. 2004 után voltak olyan periódusok, amikor a hatóság intenzív munkája hajtotta nekünk a piacot, de a jogharmonizáció következtében az állattartó telepek számára kötelezôvé tett teljes körû környezetfelülvizsgálati dokumentációk és használati engedélyek szintén új lehetôséget teremtettek számunkra.

— A magas szintû szakmai munka mellett mire van szükség a talpon maradáshoz, a fejlôdéshez?

— Számos fiatal szakember, köztük a budapesti irodát irányító Réka lánya, aki közgazdász erôsíti az Öko-Trade csapatát. Mi tartja ôket több éven keresztül itt, a cégnél?

— Úgy érzem, hogy sikerült egy kiegyensúlyozott belsô életet kialakítanunk. Például az idén cégvezetônek kinevezett kollégám már 12 éve nálunk dolgozik, de több munkatársam is jó néhány éve elkötelezôdött vállalkozásunk mellett.

Mindig törekedtem arra, hogy átadjam tapaszta-

— Hogyan rajzolható meg az Öko-Trade jövôje?

— A cég jövôjének alapjai és az irányok jók, ezeket kell tartani. Vállalkozásunk azért különleges, mert a környezetvédelem minden területével foglalkozunk szakértôi, tervezôi és adott esetben kivitelezési szinten. Azt, hogy milyen ágak nônek ki és milyen irányok születnek a jövôben a környezetvédelemben, folyamatosan figyelni és értékelni kell. A környezetvédelemnek van jövôje, és ez független attól, hogy a mindenkori politika milyen szinten kezeli.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

PÉLDAKÉP

Az tud jól használható tanácsot, információt, kiválóan alkalmazható praktikákat javasolni a külföldi piac meghódítására készülô hazai vállalkozásoknak, aki maga is több évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Néha elég csak azt tudni, hogy kit vagy mit érdemes megkeresni, hogy megoldódjon egy helyzet, egy probléma, ilyenkor jól jön egy olyan szakember támogatása, aki már megjárta, megtapasztalta ezt az utat.

Dr. Lustyik György biofizikus több mint két és fél évtized alatt felépítette a dél-dunántúli régió legerôsebb biotechnológiai vállalkozását, a Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztô Kft.-t, amelyet tavaly megvásárolt a világ 28 országában jelen lévô, évi 270 millió eurós forgalmat bonyolító, az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatára szakosodott dán FOSS Analyticals Hillerod cég. Ugyan Lustyik György azóta nyugdíjba ment, de továbbra is dolgozik: önkéntes kamarai tagként – mint egyéni vállalkozó – konzultációs tevékenységet folytat. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatait felhasználva támogatja a magyar vállalkozások külföldi piacokon való megjelenését és nemzetközi kapcsolataik építését.

— Pályafutásom alatt kutatóként és oktatóként is jelentôs eredményeket értem el kollégáimmal a sejtszintû öregedés és a sejtosztódás szabályozásának megismerésében. Vendégkutatóként több évet töltöttem világhírû kutatóintézetekben az USA-ban, Japánban és Olaszországban, nyugdíjba vonulásomkor a PTE Biofizikai Intézet igazgatóhelyettese voltam – foglalja össze röviden tudományos pályáját a neves biofizikus.

— Az 1990-es években alapítottuk meg a Soft Flow Hungary Kft.-t, amelynek mint kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégnek meghatározó szerepe volt egy alapvetô fontosságú orvosi kutatási és diagnosztikai eljárás, az áramlási citometria hazai bevezetésében és elterjesztésében.

A cég nemzetközi elismertséget szerzett a flow citometriás szofverek fejlesztésében, egyik terméke közel 15 év óta ma is piacvezetô a világon. A gyógyszergyári megbízások világszínvonalú teljesítéséhez Magyarországon elsôként hoztunk létre komplex HCS mikroszkópos és flow citometriás laboratóriumot és azt kiszolgáló sejtbankot.

— Miként tudott érvényesülni ez a szellemi kapacitás a nagyvilágban?

— A Soft Flow Hungary Kft. több mint 30 fôs kutatógárdája kiemelkedô nemzetközi eredményeket ért el az élelmiszerbiztonsági kutatások és azok eredményeinek gyakorlati bevezetése és értékesítése területén. Cégünk széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett: beszállítója és kooperációs partnere volt a világ szinte valamennyi nagy

DR. LUSTYIK GYÖRGY

csett maradt, az új tulajdonos a cég valamennyi munkatársát és fejlesztési projektjét megtartotta, sôt továbbfejleszti.

A tervek szerint rövid idôn belül megháromszorozódik a fejlesztôi létszám, és Pécsett valósul meg a fejlesztett termékek gyártása. Ezzel a cég a FOSS biotechnológiai szektoraként mûködik a régióban és az ország egyik legjelentôsebb biotechnológiai bázisává válhat.

— A Soft Flow irányítása mellett kimagasló tudományos tevékenységet is folytatott. Milyen tapasztalatokra támaszkodhat tanácsadói munkája során?

— Talán nem tûnik szerénytelenségnek, ha megemlítem a Gábor Dénes Díjat, a kétszer Az Év Vállalkozója, és a szintén két alkalommal átvett Minôségi Díjat, ezek mind a munkánk elismerését jelentik.

A Soft Flow kutatógárdája számos tudományos publikációt jelentetett meg nemzetközi fórumokon, valamint folyóiratokban és szakmai kiállításokat tartottunk a világ vezetô tudományos rendezvényein Európa, Amerika és a Távol-Kelet országaiban. Néhány éven át a PTE és a Szentágothai Kutatóközpont Ipari Tanácsadó Testületének voltam az elnöke, és éveken át dolgoztam a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Bizottságában, a Magyar Innovációs Szövetségben illetve a Magyar Biofizikai Társaság vezetôségében. Eddigi munkám tapasztalataival szeretném segíteni a vállalkozások külföldi sikereit.

K.T.

Magyar vállalkozások külföldi piaci lehetôségeit segíti a sikeres biológus élelmiszerbiztonsági vállalatának. A penészgomba mérgek, a mikotoxinok kimutatására elsôként fejlesztettük ki az azóta is egyedülálló multiplex eljárást, amellyel egyetlen mintából lehet kimutatni ezeket a rendkívül veszélyes mérgeket. Ezek a fejlesztések vezettek el oda, hogy a céget megvásárolta a FOSS Analytical. Ezzel Pécs felkerült a világ biotechnológiai térképére.

— A dán cég vezetôinek stratégiai döntéseként az a szellemi potenciál, amely a pécsi vállalkozásnál koncentrálódott, továbbra is Baranyában marad.

— Valóban, a Soft Flow Hungary Kft. a FOSS cégcsoport részeként is Pé-

22

KERESKEDJÜNK!

ADOK VESZEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

K e r e s k e d j ü n k ! Az utóbbi néhány évben rengeteg változás érte a kereskedelmi szektort. Az online vásárlás elôtérbe kerülése, a bevásárlóközpontok térnyerése és a szakma „nagyjainak” kiöregedése, a nyitvatartás folyamatos változtatása teljesen átalakította azt, hogy mit, mikor, hol vásárolunk. Rovatunkban ezt a szektort és új kihívásait járjuk körbe.

Tomelilla Kft., Borsiczky István

Gép helyett komplett technológiát vesznek a mezôgazdaságban Csak akkor van esély a cég fennmaradására, ha a nagy rendszereknél többet tud kínálni vagy minôségben, vagy szolgáltatásban, vagy tudásban, esetleg mindháromban, ezért olyan eszközöket árul a Tomelilla Kft., amelyek a mezôgazdasági technológia csúcsát képviselik. A munkagépek és eszközök kereskedelmével foglalkozó bodai vállalkozás ügyvezetôje, Borsiczky István szerint ma már nem a gépet kell eladni, hanem a teljes technológiát. Ezért mindent kipróbálnak, igyekeznek elébe menni az újdonságoknak, ami a termelô szempontjából magában hordoz valamilyen továbblépési potenciált – ez a Tomelilla kereskedelmi stratégiája.

— A kulcsszó a hozzáadott érték, a termék önmagában már nem elegendô – válaszolja Borsiczky István arra a kérdésre, hogy mivel lehet megnyerni a gazdákat, azaz a vásárlókat. — A hozzáadott érték lehet egy jó szolgáltatás, pontos szállítás vagy a megfelelô tanúsítványok beszerzése, azaz olyan dolgok, amelyek könnyebbé teszik a vevô életét. Nekünk, kisvállalkozásoknak azzal a kb. 3 óriási méretû integrátor céggel kell versenyeznünk, amelyek erejüknek köszönhetôen akár erôsebb piaci pozícióban is lehetnének akkor, ha nem lenne a munkánk által megteremtett hozzáadott érték. Emellett fontos sikertényezô az ügyfél és kereskedô közötti kiváló személyes kapcsolat.

— Ez jelentheti azt is, hogy ha a kereskedô jól ismeri a partnere igényeit, elvárásait, akkor annak megfelelôen tud lehetôségeket kínálni?

— Pontosan. Olyan ajánlatot kell tenni a vevônek, ami késôbb versenyelônyt jelenthet számára. Elôfordul, hogy az ügyfél elgondol valamit, de mivel nem ismeri olyan szinten az új technológiát, mint mi, akik folyamatosan kutatjuk az újításokat, nem tudja, hogy mivel léphetne szintet a termelésben. Ezért mindenképpen elôny, ha egyaránt tisztában vagyunk az ügyfeleink igényeivel és a technológiával. Fontos, hogy mindig az igazat mondjuk a vevôinknek, de ez persze más üz-

letágakra is érvényes. Természetesen a legnagyobb igyekezet ellenére is elôfordulhatnak hibák, de ha az igényeknek és az elképzeléseknek leginkább megfelelô eszközöket, technológiát ajánljuk partnereinknek, akkor mûködhet az üzlet és a következô alkalommal ismét bizalommal fordulnak a kereskedô felé.

— Miben különbözik a mezôgazdaságban dolgozók gondolkodása a többi gazdasági ágban tevékenykedôkétôl?

— A mezôgazdaságban vannak, akik életforma gazdálkodást folytatnak, mások életforma- és profitgazdálkodást, míg megint mások csak befektetnek. Ebbôl következôen másként kell hozzáállni mindhárom csoporthoz.

— A közelmúltban ön a MÖGÉRT, azaz a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület elnöke lett. Ez miként támogatja a cége értékesítési lehetôségeit?

— Azt látom, hogy már a közeljövôben is egyre nagyobb lesz az egészséges mezôgazdasági termékek iránti igény. Az egészséges élelmi-

szer jó hatása megkérdôjelezhetetlen és ezt már mindenki tudja, de jelenleg elsôsorban anyagi okok miatt nem vásárolják az emberek. Az életszínvonal emelkedésével azonban várhatóan nôni fog a kereslet hazánkban is. Az ökológiai gazdálkodás minôségbiztosítási rendszere, szigorú technológiai fegyelme és következetes végrehajtása biztosítja az egészséges élelmiszerek termesztését. A MÖGÉRT egyik célja, hogy XXI. századi precíziós technológiával és interdiszciplináris módszerekkel segítse az ökológiai gazdálkodás fejlôdését. Itt jönnek képbe a GPS-ek, a szenzorok, a drónok, a robotok, azaz minden olyan eszköz, ami „magától megy” és villámgyors döntésével segíti a munkát. Ezek a berendezések ma már elengedhetetlenek a gazdaságos termeléshez. Az egész egy körforgás: ha lesz piacképes kereslet és van jó termesztéstechnológia, akkor a gazdálkodónak megéri egészséges élelmiszert termelni és beruházni versenyképes eszközökbe.

— Melyek az egyesület fô célkitûzései?

— Az elsôdleges célunk a termesztéstechnológia fejlesztése. A tagok szellemi tôkéjének kooperációján túl természetesen bizonyos szintû anyagi összefogás is szerepel az egyesület programjában. A tagok között vannak termelôk, egyetemi tanárok, gépkereskedô, így több oldalról szemlélünk dolgokat és meg is tudjuk beszélni az adódó problémákat. Az egyesület számára olyan lehetôségek nyílhatnak, amelyek cégek számára nem érhetôk el.

Ami az elôállított alapanyagot illeti, hazánkban ma még nagyon kis volumenben dolgoznak fel ökológiai termékeket, ugyanis a vegyszeres növényvédelemmel megtermelthez képest kevés az ökológiai gazdálkodásban elôállított termény mennyisége. A rendkívül értékes, nagyon magas hozzáadott értékkel létrehozott élelmiszer alapanyag szinte teljes volumene külföldi csúcstechnológiájú feldolgozóüzemekbe és termékekbe kerül. Ezért arra is gondoltunk, hogy a MÖGÉRTen keresztül figyelmet irányíthatunk a hazai feldolgozó- és élelmiszeripar fejlesztésének lehetôségére.

K.T.

InnoDél-Dunántúli Gazdaság

pulzus

Átütô újdonságok – csak régen voltunk-e kiválóak?

Mûködik-e ma is a magyar agy, és milyen támogatási lehetôségei vannak az újító elmének? Miért ad pénzt innovatív termékek, szolgáltatások kifejlesztésére egy befektetô, a magyar állam vagy az Európai Unió? Az ipari termelés, a kapcsolódó szolgáltatások vagy a hétköznapi fogyasztó számára is érthetô, és lehetôleg pénzügyileg megtérülô kiválóságot keresik, ami ráadásul jól kommunikálható.

Kiragadva egyet a számos pénzcsapból: az EU által biztosított „KKV Eszköz” forrásainak megnyitására törekszik a szakember, DOBAY Balázs (DLab).

— Találkozhatunk a világon elismert magyar, illetve magyar vonatkozású innovációkkal ma is?

— Kétségkívül. Erre kiváló példa az a magyar ûriparban – igen, az ûriparban – dolgozó vállalkozás is, amely által fejlesztett alkatrészek jelenleg is felettünk keringenek a legnagyobbak által épített mûholdakban. Programja megvalósítása során coachként szerencsém volt megismerni ezt a zseniális magyar mérnökcsapatot.

— Ön, mint a KKV Eszköz pályázat nyerteseit segítô „coach”, mit tesz, és hol lép be a folyamatba?

— Az EU alapelve e téren, hogy részben kiveszi a döntési lehetôségeket a nyertes vállalkozások kezébôl. A közvetlenül Brüsszellel szerzôdött coachok közül a téma alapján kiválasztott „csokrot” ajánlanak fel a vállalkozásoknak, amelyek választhatnak. Így a kiválasztás pártatlan, és témaspecifikus gyakorlat kerül a rendszerbe, így a legmagasabb minôség biztosítható. A vállalkozást ezt követôen az így kiválasztott, ámde az unió által közvetlenül finanszírozott coach támogatja abban, hogy a projektje hosszú távon is sikeres és fenntartható legyen.

— Hogyan került kapcsolatba a rendszerrel?

— A pécsi kamarai Enterprise

23

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Europe Network ajánlotta, azóta önálló megbízások is érkeznek. Az EASME tulajdonképpen nyitott jelentkezést biztosított a megfelelô paraméterekkel rendelkezô szakembereknek. Elég bonyolult és szigorú követelményrendszer alapján volt pályázható, hogy a coach albumba kerüljek, amelynek a legapróbb elvárása a szakmai tapasztalat mellett az idegennyelv-tudás volt. Ezt több nemzetközi képzés/konferencia követte, ahol támogatást kaptam munkám végzéséhez, és emellett információt cserélhettem a világ minden tájáról érkezett kollégákkal.

— Manapság mindenki a negyedik ipari forradalomról és a munkaerôhiányról beszél. Van félnivaló a kreatív iparban, vagy inkább lehetôségként élik meg - már ha támogatott az iparág?

— Sajnos van. A kreatív iparban is tere van ugyan az ipar 4.0 vívmányainak, de mellette megmarad a kiváló kézügyességû szakember igénye. A szakember-utánpótlás a szakmák ázsiója miatt viszont alacsony, és nehéz versenyezni a nekik felajánlott többszörös külföldi bérrel. Sokszor az elkötelezettség így többet nyom a latban, mint más munkaerôt csábító paraméterek. Bízom benne, hogy a nehezen elhelyezkedô, felsôfokú végzettségû szakmákat választók példáján okulva lassan ismét emelkedik a kétkezi tevékenységet végzôk általános elismertsége is.

— Mit javasol a régió vállalkozásai számára?

— Mindenképpen azt, hogy akkor is bele kell vágni a közvetlen finanszírozású EU pályázatokba, ha az azokkal

kapcsolatos energiabefektetés az elején jelentôsnek tûnik.

Ennyi év alatt megszoktuk a bonyolult pályázati rendszereket, ez nem lehet akadály. Az elérhetô nyereség, a kapott szolgáltatások, közöttük a coaching támogatás is egyértelmûen olyan hozadékot adnak, ami jelentôs változást hozhat a vállalkozás mûködésében. Frank Herbert szavaival azt szoktam mondani: „Fennmaradni annyi, mint úszni tudni ismeretlen vízben.” És ez a víz itt, az elérhetô tapasztalatok miatt, nem is annyira ismeretlen.

CsG

Knowledge to Money Club A Knowledge to Money Club egy olyan nonprofit kezdeményezés, mely rendszeresen, negyedévente kerül megrendezésre budapesti és vidéki helyszíneken. A klubnapokon valós projekteket elemeznek a H2020 szerzôdött szakértôi (coach-ok, bírálók, pályázatírók, KAM-ok....) és tôkebefektetôk. A pályázók azonnali visszajelzéseket kapnak a bemutatott üzleti modelljükrôl az értékelés legfontosabb kritériumait tekintve, továbbá a szakértôk hasznos tanácsokkal látják el ôket. Tekintettel arra, hogy ezen kritériumok igencsak hasonlítanak a kockázati tôkebevonáskor is értékelt szempontokra, a fôszervezôk tevékenységüket kiterjesztették a kockázati tôke irányába is.

A magyar cégek sikerességének aránya (2-3%) messze alulmúlja az EU átlagát (8%) a H2020 SME Instrument-ben (magyarul: KKV Eszköz). A klubrendezvények célja a pályázók sikerességének drasztikus javítása. A kockázatitôke-piacon azt a célt tûzték ki, hogy az általuk felkészített vállalkozások tôkebevonási valószínûsége duplája legyen az egyes tôkealapok átlagának. www.k2m.club

24

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Nyert az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK) pályázata Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter – melynek elnöke az önkéntes kamarai tag Geochem Kft. ügyvezetô igazgatója, dr. Fedor Ferenc – Cluster Go International pályázati támogatást nyert EEN partnerkeresô szolgáltatás támogatással! Az örömteli hírt az Open4Business nemzetközi üzletember-találkozó alatt jelentették be.

A geotermikus energetikai klaszterek együttmûködését támogató pályázat segítségével az AFK bekerül a nemzetközi vérkeringésbe a francia, belga, spanyol, német, ír, török projektpartnerek révén. A projekt összértéke 266 666 EUR, a támogatás intenzitása 75%, az elnyert teljes pályázati összeg 200 e n. Az összegnél azonban a kapcsolati tôke értéke jóval magasabb!

CsG

Fontos az iparjogvédelmi tudatosság Az iparjogvédelmi tudatosság kiemelkedôen fontos napjainkban, hiszen az egyetlen eszköz arra, hogy szellemi termékeinket megvédjük az illetéktelen használattól és kizárólagosságot élvezhessünk a piacon. De mi is az iparjogvédelem? Az iparjogvédelem egy gyûjtôfogalom, több oltalmi formát foglal magában és többnyire államilag lajstromozott jogokból áll. A szellemi alkotások jogának jogterülete a szerzôi jog mellett. De milyen eszközök állnak rendelkezésre?

A teljesség igénye nélkül: ■ IKT szektor jellemzô alkotás típusa a szoftver, melyhez kapcsolódhat hardver is. A következô szellemitulajdon-védelmi formák lehetnek a relevánsak a szektorban: szerzôi jog, know-how, védjegyoltalom, szabadalom.

■ K+F szektor jellemzô alkotás típusai a szoftver, termék és technológia, módszertan fejlesztés.

A szerzôi jog, szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy, know-how, növényfajta oltalom, földrajzi árujelzô védelmi formák a relevánsak a szektorban.

■ Gép- és jármûipari szektor jellemzô alkotás típusai a termék és technológia fejlesztés. A szerzôi jog, szabadalom, használati minta, formatervezési minta, védjegy, know-how védelmi formák a relevánsak a szektorban.

A kamarai szellemitulajdon-védelmi infopont segít az eligazodásban. T: 72 507 140

Üzleti és technológiai együttmûködési igények – Enterprise Europe Network A nemzetközi piacra induló, vagy már ott tevékenykedô, de további partnereket keresô cégek számára ajánljuk az Enterprise Europe Network folyamatosan frissülô, díjmentesen használható adatbázisát (POD – Partership Opportunity Database), mely elérhetô a http://pod.pbkik.hu weboldalon. Ajánlóként néhány érdekes üzleti és technológiai együttmûködési igény magyar fordítását közöljük.

Cím: Lengyel autóipari disztribútor vállalkozás kétkerekû, önegyensúlyozó jármûvek (mint a Segway) beszállítóit keresi. Összefoglaló: Nagykereskedelemmel és kiskereskedelemmel is foglalkozó, lengyel autóipari cég kétkerekû, önegyensúlyozó jármûvek külföldi gyártóit keresi, hogy növelni tudja a lengyel piacon termékei eladását. Az együttmûködést disztribútori szerzôdés formájában képzeli el.

Referenciaszám: BRPL20171106001 További információ: https://goo.gl/oT6gJi

Dél-Dunántúli Gazdaság

Cím: Jármûvek és fokozottan tûzveszélyes rakományok automatizált azonosítására és nyomonkövetésére alkalmazható technológiát keres skót cég. Összefoglaló: Skót székhelyû multinacionális szállítmányozási társaság jármûvek és fokozottan tûzveszélyes rakomány konténerek beazonosítására szolgáló, komp és Ro-Ro teherhajón használható újszerû eljárást keres.

A vállalkozás szeretne egy olyan nyomonkövetési lehetôséget is, mellyel megállapítható, hogy a hajón az adott jármû hol helyezkedik el. A skót cég a partneri viszonyt mûszaki támogatással bôvített kereskedelmi szerzôdés, vagy mûszaki együttmûködési megállapodás formájában képzeli el.

Referenciaszám: TRUK20171107002 További információ: https://goo.gl/Eb4U1B

Cím: Mesterséges intelligencia által vezérelt ingatlanfejlesztési befektetés elemzô szoftvert keres szingapúri vállalkozás. Összefoglaló: Szingapúri kkv technológiai partnert keres olyan, mesterséges intelligencia által vezérelt alkalmazások, eszközök és szaktudás terén, melyek képesek gépi tanuláson alapuló következtetésre, elemzésre, javaslatok, vagy megoldások nyújtására építési és fejlesztési projektek kockázatelemzésére vonatkozóan. Ez szolgálhat ingatlanpiaci elemzô eszközként vagy alkalmazásként is. A cég az együttmûködést kkv-k-kal (<50), illetve kutató intézetekkel képzeli el licencszerzôdéssel, közös vállalkozási megállapodással vagy szolgáltatási szerzôdéssel.

Referenciaszám: TRSG20171108001 További információ: https://goo.gl/XBKz48

Dél-Dunántúli Gazdaság

JUBILEUM

25

25 éves Európa egyik legnagyobb orgonaépítô vállalkozása

õ

Szerényen, ámde méltó módon ünnepelte meg Magyarország legnagyobb és Európa egyik legnagyobb orgonaépítõ vállalkozása, a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra csapata azt, hogy fiatal felnôtt korba lépett a vállalkozás. 25 évvel ezelôtt BUDAVÁRI ATTILA egyéni vállalkozásként alapította meg a késôbbi manufaktúrát, amelybe nem sokkal késôbb testvére, BUDAVÁRI CSABA társult be mellé. Az új orgonák építésével, orgonák restaurálásával, szerkezeti átépítésével, javításával, karbantartásával foglalkozó cég mára HÁROM kontinensen mintegy 400 ügyféllel áll kapcsolatban, kiemelkedô munkája elismeréseként pedig számos díjat kapott az elmúlt években.

Az orgonaépítés egy tradicionálisan kézmûves iparág. A pécsi orgonakészítôk mûhelyeiben a restauráláshoz vagy az orgonafelújításhoz hagyományos technológiát használnak, a modern technológia segítségével pedig kreatív és innovatív új orgonákat álmodnak és alkotnak meg.

Elôbbi kapcsolatot teremt a régmúlt idôk és a jelen orgonaépítése között, utóbbi a jövôbe mutat, biztosítva a folyamatos megújulást és fejlôdést.

Az Angster-gyár felszámolása után maradt ûrt a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra kívánta betölteni, amely a kezdetektôl az Angster hagyományokat és szellemi örökséget hivatott tovább vinni. A közel 50 fôt foglalkoztató manufaktúra jelenleg Magyarország legnagyobb és Európa egyik legnagyobb orgonaépítô vállalkozása, és lefedi az orgonaépítô szakma teljes szélességét. Dolgoztak többek között a MÜPA, a Mátyás-templom, a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, a Pécsi Székesegyház és a restei templom orgonáján, de építettek hangszert Portugáliában és Lengyelországban is. 2009 óta pedig orgonaalkatrészek széles választékát kínálják ügyfeleiknek.

A Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. (POM) többségi tulajdonosát, Budavári Attilát már 12 évesen vonzották az orgonák, ekkor határozta el, hogy orgonaépítô lesz.

Ez az érdeklôdés családi örökség volt, hiszen 7 felmenôje, köztük dédapja és ükapja is orgonaépítéssel foglalkozott az egykori Angster-gyárban. Orgonaépítô tanulmányainak befejezése után Attila külföldi tanulmányútra indult, osztrák és német mesterektôl leste el a szakma fortélyait. Hazatérve egyéni vállalkozásként alapította meg a késôbbi Pécsi Orgonaépítô Manufaktúrát, amelybe nem sokkal késôbb testvére, Budavári Csaba is betársult. Míg Attila leginkább tervezéssel, designnal és kereskedelemmel foglalkozik, addig Csaba az operatív mûködést irányítja a cégnél.

A legelsô megbízás a komlói rk. templom orgonájának átépítése volt, majd elkészült a világhírû aquincumi víziorgona másolata a Tûzoltó Múzeum számára. Ezt követte az elsô új orgona a szentendrei Ferences Gimnázium megbízásából. A nagy kiugrást Európa egyik legnagyobb koncerttermi orgonájának, a MÜPA Bartók Béla Nemzeti hangversenyterem handszerének elkészítése jelentette 2006-ban. Ettôl kezdve nem volt megállás, egyre több rendelés érkezett, így a cég gyorsan növekedett. Bôvült a dolgozói létszám, mûhelyváltásra és bôvítésre is sor került.

A dinamikusan fejlôdô cég az elmúlt 25 év alatt számos díjat és kitüntetést kapott munkája elismeréseként. Többek között a Pécs-Baranyai

BUDAVÁRI ATTILA

Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Szakképzési Díját, A Hónap KKV-ja elismerést a Nemzeti Erôforrások Minisztériumától, Az Év Kézmûvese Díjat, valamint a Magyar Kézmûves Remek Díjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, Budavári Attila és Budavári Csaba pedig a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Agster József Díját vehette át.

A cégfilozófiában központi szerepet kap a folyamatos fejlesztés és az innováció. A manufaktúra mûhelyeinek állandó modernizálása, valamint az új technológiák bevezetése és használata által a cég mindig magasabb minôségre és jobb szolgáltatás nyújtására képes. A cégvezetés hisz abban, hogy közös erôvel, kihasználva a lehetôségeket Magyarország hamarosan orgona nagyhatalommá válhat.

26

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egész Európára jellemzô a szakemberhiány

A jó szakma felér egy diplomával Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

Tr e s z n e r J á n o s

— A tanmûhely berendezésekor is fontos szempont volt, hogy minél szélesebb körû ismereteket szerezhessenek a tanulóink – mondja Treszner János ügyvezetô igazgató. — Idôben sikerült lépnünk is, mert amióta Károly József foglalkozik velük, jó eredményeket érnek el nemcsak a vizsgákon, de a szakmai versenyeken is, a napi munkába pedig könnyebben be tudnak kapcsolódni.

A titok valószínûleg abban rejlik, hogy az oktató személyre szabottan határozza meg a feladatokat. Egy biztos, a gyerekek között is hamar híre ment, nálunk jó tanulónak lenni. S azt is tudják, olyan cégnél sajátíthatják el a szakma alapjait, amelynek a tevékenysége lehetôséget teremt arra, hogy a villanyszerelés széles skálájával megismerkedjenek, minden területbe – a középfeszültségûhálózat-építéstôl a villamossági nagy projekteken, a gyengeárammal kapcsolatos munkákon át az elosztószekrények gyártásáig – bepillantást nyerhessenek, így lehetôségük van eldönteni, melyik áll hozzájuk a legközelebb. Egyaránt foglalkozunk a klasszikus – családi házak - villanyszerelése mellett az iparival is. E mellett rendszeresen dolgozunk az áramszolgáltató cégeknek, amelyeknek transzformátorokat szerelünk, kábelt fektetünk, oszlopokat telepítünk. Jelentôsek a karbantartás jellegû munkáink is. E mellett – miután a tanulóink, akik-

nek csaknem 70 százalékát végzést követôen alkalmazzuk - tudják olyan munkahelyre kerülhetnek, ahol megfizetik ôket itthon is, de lehetôségük van arra is, hogy külföldön dolgozhassanak.

A tanulók híre nemcsak szájhagyomány útján terjed, a kamara is rendszeresen ajánlja ôket. Jelenleg is tizenketten vannak, egy részük érettségizett, a többiek a felnôttképzésben vettek részt.

Közülük az egyik Eszéken maturált, jól beszél horvátul. Ô ebben a tanévben végez, a vállalkozásnál szeretnék, ha maradna, s a horvátországi munkáikban vállalna szerepet.

Szólt arról is, hogy a duális képzés keretében folyik náluk nemcsak a szakmunkások, de a villamosmérnökök képzése is. A Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karával kötött megállapodás értelmében egy héten két napot vannak náluk a hallgatók, jelenleg hárman. Ez jó lehetôség arra, hogy a diploma megszerzését követôen, szinte azonnal teljes értékû munkaerôvé váljanak, mert ismerik nemcsak a cég tevékenységét, de az elvárásaikat is.

Mint a cégvezetô mondja, a tanulóik nem csak a magyarországi munkáikban vesznek részt, de a legjobbak eltölthetnek hosszabb-rövidebb idôt a külföldi partnereiknél Németországban, Horvátországban, Szlovéniában is, hogy tapasztalatokat szerezzenek, megismerjék

A pécsi székhelyû Treszner Kft.-nél már hosszú évek óta foglalkoznak tanulók képzésével. A cég ulajdonosai nemcsak a szakember-utánpótlásuk miatt vágtak bele egykoron, hanem mindig is fontosnak tartották a ma már hiányszakmának számító villanyszerelôk képzését. Álmos utcai telephelyükön ennek jegyében szerelték fel tanmûhelyüket, s nyerték meg ügyüknek Károly Józsefet, aki évtizedeken át volt az egyik pécsi szakképzô iskolában szakoktató.

az ottani elvárásokat. Követik ezzel is az iparos hagyományokat, hiszen egykoron is sok országot bejártak a tanoncok, segédek, hogy mielôtt ténylegesen munkába állnak, esetleg mesterlevelet szereznek, minél szerteágazóbb ismeretre tegyenek szert. Annak érdekében, hogy ezek a kint töltött hetek még eredményesebbek legyenek, foglalkoznak a gondolattal, hogy a német szakmai nyelv is része lesz náluk a gyakorlati képzésnek.

Treszner János kitért itért arra is: a külföldi munkáik során pedig azt tapasztalják, hogy a szakemberhiány nemcsak Magyarországra, de szinte egész Európára igaz, éppen ezért, hogy minél kisebb legyen a csábítás, a kint dolgozó munkatársaik bére megegyezik a német szakemberekével. Ugyanis szinte naponta keresik meg ôket a kinti partnereik, nem tudnának-e nekik villamosmérnököt vagy technikust ajánlani, mert már hosszú ideje nem tudják ezeket az üres állásaikat betölteni.

A maguk részérôl igazán nem lehet okuk panaszra, a dolgozóik nagy része egykor a tanulójuk volt. Hat mester is van a közöttük, többek között a cég tulajdonosa, Treszner János is az. Arra pedig különösen büszkék, hogy a náluk végzettek szinte kivétel nélkül a szakmában maradtak, s most sem jelent gondot, hogy évrôl évre újabb tanulókat fogadjanak.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

27

Nem igazán sokan vállalkoznak arra, hogy több szakmában is megszerezzék a mesterlevelet.

FARAGÓ István azonban úgy gondolta, leteszi a szakács és a pincér mestervizsgát is.

— Van egy sajátos felfogásom a vendéglátó szakmáról – kezdi beszélgetésünket Faragó István szakács- és pincérmester. — Ugyan mindig melegkonyhán dolgoztam, de számomra fontos volt a vendégekkel való közvetlen kapcsolat is.

Faragó István beleszületett a vendéglátós szakmába, az édesapja is ezzel foglalkozott. Az apa számos vendéglátóhelyen dolgozott Baranyában, s amikor csak lehetett, a fiát is magával vitte. Amikor pedig eljött a pályaválasztás ideje, nem volt kérdéses, milyen szakmát választ, milyen területen tanul tovább.

— Pincér szerettem volna lenni, mert nagyon tetszett, hogy ôk mindig a vendégek közelében vannak – avat be döntésének hátterébe. — Az édesanyám azonban azt szerette volna, ha továbbtanulok, ezért kerestünk egy olyan iskolát, ahol a szakma mellé érettségit is szerezhetek. Így kerültem Szekszárdra, ugyanis akkoriban a közelben csak ott volt vendéglátóipari szakközépiskola.

Minden, a vendéglátással kapcsolatos szakmába – pincér, szakács, cukrász – belekóstoltunk a négy év alatt. Ott kezdtem el fôzni is.

S miután sikerei voltak benne, egyre szívesebben töltötte az idejét a konyhában. A nyári szakmai gyakorlatát Harkány egyik szállodájában töltötte, ahol elégedettek voltak vele, de nehezen viselte a meleg konyhát, irigykedve nézte a pincéreket, akik felszolgálták a vendégeknek az ételt, beszélgettek velük, s még a borravalót is kaptak.

— Édesapám az 1980-as években presszót nyitott Sellyén, ahol rendszeresen segítettem – folytatja tovább. — A végzést követôen Pécsett több helyen is dolgoztam, de hosszabb-rövidebb idôt eltöltöttem Németországban és Ausztriában is, mindenhol pincérként.

Amikor ismét visszatértem Magyarországra, döntési helyzetbe kerültem, a terv ugyanis az volt, hogy továbbviszem

a sellyei vendéglôt, amivé közben édesapám a presszót felfejlesztette.

Ekkor kereste meg Istvánt a Kalamáris Vendéglô tulajdonosa, Rippl Béla azzal, vállalja el a Pezsgôház Étterem vezetését. Másfél évtizedig volt annak elsô embere, vállalkozóként. Itt ismét a konyha lett tevékenységének a fô terepe. — Miután a séfekkel mindig akadt egy kis gondom, ezért döntöttem úgy, hogy ismét a tûzhely mögé állok – ad hangot döntésének. — Ekkor szembesültem azzal, hogy mennyire szétválik a szerviz- pincérek- meg a konyha világa, s az ott dolgozók mennyire lojálisak a séfekhez. Nem volt könnyû elfogadtatni magam, de mert látták, fôzni is tudok, megszûnt a velem szembeni ellenállásuk. Mindig korán kezdtem. Átvettem az árut, amit a beszállítók hét és nyolc között hoztak, a piacra is magam jártam. Sok volt a rendezvényünk.

mondani, hogy egy étel hogyan készül, ha magam is szeretek enni, esetleg meg is tudom fôzni. A jó pincérnek ezek az ismérvei. Emellett mindig szerettem tanulni, új dolgokat megismerni. Mind a két felkészítô tanfolyamnak számos olyan eleme volt, amely új ismeretekkel gazdagította a meglévôket. Szakácsként komoly lexikális tudással kell rendelkeznem, recepteket, eljárásokat kell ismernem, valamint az ezekhez használatos berendezések mûködési elveit. Pincérként pedig jól kell tudnom bánni az emberekkel. Itt is voltak olyan területek, amelyekkel a mindennapi munkám

A vendéglátás

az egy életforma Azonban a pezsgôgyár tulajdonosa néhány éve úgy gondolta, vendéglátókomplexummá alakítja át az épületet – szálláshelyekkel, rendezvényteremmel, bolttal –, így az étterem szerepe is megváltozott.

Természetesen a vendéglátással nem szakított Faragó István, csak a vállalkozásai közül a hangsúlyt egy másikba helyezte át. S ismét úgy döntött, a téli hónapokban külföldön vállal munkát, miközben a Sellyén az 1987-ben épült presszót átalakítja, melegkonyhával ellátott vendéglôvé bôvíti.

— Mindig is szerettem sikeres lenni a szakmámban, s ennek rendeltem mindent alá, ezért is vállalkoztam arra, hogy szakács és pincér mestervizsgát is teszek – emeli ki. — A két szakma kiegészíti egymást. Akkor tudom hitelesen el-

során kevésbé találkozom, mint például a koktélkészítés, s a borokról is sok új információt kaptam, egyebek mellett azt, hogy melyik ételhez melyik illik a legjobban. A vendéglátásban is vannak divatok, ezekrôl is sokat beszélgettünk, meg jó volt találkozni a kollégákkal, akikkel kicseréltük nemcsak a tapasztalatainkat, de azt is, hogy ki mit, hogyan készít, miként tud egyedi ízeket elôidézni. S mindez olyan hangulatban, ahogy egykoron volt, amikor összejöttek a szakácsok, pincérek és fehér asztal mellett vagy egy hétvégi kirándulás, szakmai nap keretében tették ezt.

Sz.K.

28

IPARTÖRTÉNET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gazdaságtörténeti konferencia a kamarában A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mindig nagy gondot fordított arra, hogy elômozdítsa a város és a megye gazdaságtörténetének kutatását. Ebbe a munkába a legjelesebb kutatókat, de a feltörekvô fiatal tehetségeket is bevonja, akik legújabb kutatási eredményeiket a kamara székházában rendezett konferenciákon adják elô, hogy azután ezeket az elôadásokat bôvített, kiegészített formában, könyv alakban lássa viszont mind a történész társadalom, mind az érdeklôdô közvélemény a kamara és a Pro Pannonia Kiadó gondozásában.

Az idei konferenciát dr.

SÍKFÔI Tamás, a kamara elnöke nyitotta meg.

A PTE Közgazdaságtudományi Karának professzora, KAPOSI Zoltán nyitóelôadásában átfogó képet nyújtott városunk a két világháború közötti gazdaságtörténetérôl. KASZÁS Ferenc geológus-docens a városi pincék történetét foglalta össze a legrégebbi koroktól a közelmúltig, emellett szakmai áttekintést is adott megszüntetésük módjáról. A városkörnyéki szénbányászat történetébôl most a bányavasutak 1854-tôl 2004-ig tartó idôszakát tekintette át BÉRCESI Richárd fiatal történészünk. Ehhez közvetve kapcsolódott a konferencia záróelôadása, amelyben az uránbánya uránércdúsító üzemének és technológiájának történetérôl szólt RAYMAN János nyugdíjas vegyészmérnök, az üzem volt szakembere.

A konferencia második részében az 1907. évi Pécsi Országos Kiállításról szólt két áttekintés. GÁL Éva, a Janus Pannonius Múzeum fômuzeológus-osztályvezetôje magát a kiállítást, míg VARGHA Dezsô nyugalmazott fôlevéltáros annak „kiegészítô” programjait ismertette. A közlekedéstörténetrôl két elôadás hangzott el. Az, hogy mennyit jelentett az ország közlekedésében és Pécs város életében a

MÁV üzletvezetôség idehelyezése, MAJDÁN Jánostól, a PTE BTK docensétôl tudták meg az érdeklôdôk. Városunk két világháború közötti idôszakának híres autójavító cége volt a Mestrits-cég. A levéltár fiatal kutatója, BÔSZ Attila errôl a cégrôl mesélt az 1921-es alapítástól az 1949-es megszüntetésig.

PÁSZTOR Andreától, a Janus Pannonius Múzeum történész-fômuzeológusától a helyi iparoktatás summázatát hallottuk az 1872-es ipartörvénytôl az 1948-as államosításig. A megyei gazdaságtörténetet gazdagította az az elôadás, amelyet BORSY Judit, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára fôlevéltárosa tartott, és az iparosok gazdasági és társadalmi helyzetét tekintette át a Pécsváradi Közalapítványi Kerület uradalmaiban, a 19. század elsô felében.

Amikor a konferencia szervezésébe kezdtem, azt tartottam szem elôtt, hogy egyrészt folytassam azt a nemes hagyományt, amely az „Angstertôl Zsolnayig”, az „Iparosok és bányászok a Mecsekalján” és a „Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetébôl” címû kötetekben öltött testet, másrészt pedig fölmutassam azokat a példákat, amelyekbôl a ma iparral, kereskedelemmel, mezôgazdasággal foglalkozók is meríthetnek a történelemmel foglalkozó szakemberek, érdeklôdôk mellett.

Dr. Vargha Dezsô ny. fôlevéltáros

Vargha Dezsô

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

IPARTÖRTÉNET

Pécs gazdasága a két világháború között A korábbi évekhez hasonlóan idén is megszervezte a kamara a Pécs gazdasági életének múltját feldolgozó konferenciát, amelyen a város két világháború közötti gazdasági helyzetérôl Prof. Dr. KAPOSI Zoltán D.Sc. tartott elôadást. Ennek tartalmát foglaljuk össze.

Pécs a 20. század elején Dél-Dunántúlon egyedülállóan nagy gazdasági kapacitást koncentrált, a térség regionális centrumaként mûködött.

A Mecsektôl délre lévô területek legfontosabb piacközpontja volt, erôs, fejlôdô gyáriparral bírt. Ipari nagyüzemei országos méretekben inkább csak közepes méretûnek számítottak. A legnagyobb nagyüzem a Dunagôzhajózási Társaság szénbányája volt, ahol a dolgozók negyede pécsi volt. A gyáripar mellett nagy jelentôsége maradt a tradicionális kisiparnak. Gyorsan nôtt a szolgáltatási szektor, a fejlesztéseket erôs városi szerepvállalás jellemezte. Pécs infrastrukturális téren közepes szintet ért el. Egyoldalúan humán értelmiség jellemezte a pécsi gazdaságot, ami a késôbbi gazdasági átalakulás szempontjából egyáltalán nem volt kedvezô. A 20. század elején Pécsett is jelentkeztek már mûködési nehézségek (drágaság, piaci értékesítési problémák stb.).

Az elsô világháború jelentôs emberáldozatokat és sebesülteket követelt, sok volt a hadirokkant, a harcokban fôleg férfiak estek el, így számuk megfogyatkozott. A háború alatt az állam központosította az erôforrásokat. A négy és fél évig tartó háború idején kimerültek az anyagi források, visszaesett a beruházások száma. Munkaerôhiány lépett fel, csupán néhány hadiipari ágazat fejlôdött. Csökkentek a lakossági és vállalkozói jövedelmek, az emberek a tartalékaikat élték fel, hatalmas volt az infláció. Súlyosbította a város helyzetét, hogy 1918–1921 között a szerbek megszállták Pécset, aminek a következménye ellátási kényszer, rablás és embertelenség, gazdasági kimerülés, s a városi adósság növekedése lett.

Hosszú távú problémákat okozott, hogy a trianoni döntésnek megfelelôen új határokat húztak, így leépültek a Dráván túli gazdasági kapcsolatok, jelentôs piacot és nyersanyagforrást veszített a város.

Pécs népessége 1910-ben 48 822 fô volt, 1921-ben már csak 47 556, ám 1941-re 73 000-re emelkedett. Az 1920-as évek elsô felét instabilitás jellemezte: jelentôs volt a munkanélküliség, hiperinfláció lépett fel és gyenge volt a belsô kereslet. A hitelhiány megnehezítette a vállalkozások mûködését, amely a tömegtermelés felé mozdult el; ugyanakkor gyenge minôség, alacsony jövedelmezôség jellemezte az ágazatot. A tôkehiány miatt a családi nagyvállalatokból részvénytársaságok szervezôdtek. A kisipar látványosan teret veszített (1930-ra mintegy 20%-kal csökkent a kisiparosok száma). A hitelintézetek csôdje pénzintézeti fúziós hullámot indított el.

Az évtized közepén lassan éledezett a piac, egyre több exportlehetôség nyílt meg.

Számos egyházi beruházás (Pius, internátus) valósult meg és elindult a pécsi egyetemi oktatás. Ám bôven maradtak gazdasági problémák: alacsony volt a beruházási ráta, nem születtek új gyárak (1930: 42 gyár, átlagosan 52 dolgozó), és tartóssá vált a munkanélküliség. A város gazdasági mûködését az 1920-as években az újraszervezett mûködés és az adósság határozta meg. Gyorsan nôtt a közszolgálati létszám és nagy volt a bürokrácia. Az adóbevétel a gyenge helyi gazdaság miatt alacsony volt, ez pedig korlátozta a város lehetôségeit. A törvényhatósági jogú városok közül Gyôr után Pécs vette fel a legtöbb Speyer-kölcsönt.

Az 1929–33 közti világgazdasági válság jelentôs gazdasági visszaesést eredményezett a városban is. Gyorsan nôtt a munkanélküliség, csökkentek a jövedelmek és a kereslet, az agráripari ágak és a kereskedelem visszaesett. Az állami beavatkozás révén 1934-tôl lassú javulás indult: nôtt a gyári foglalkoztatás, fejlesztések indultak a sörgyárban, a bôrgyárban és a gépgyárban. 1938-ban elindult a fegyverkezési program, ami lehetôség volt a gyáripari növekedésre és bôvítésekre.

Pécsett 1930-ban 62 ezer fô élt, amelynek 47%-a volt keresô. Több mint egyharmaduk az iparban és a bányászatban dolgozott, de gyorsan nôtt a kereskedelemben, a hiteléletben és a közlekedésben dolgozók aránya. Magas volt a nyugdíjasok és tôkepénzesek száma. A legnagyobb létszámú iparág a ruházati ipar és a bányászat volt, de az élelmezési és élvezeti cikkek gyártásában, valamint az építôiparban is több mint 200-200 vállalkozás mûködött.

A két világháború között a városi beruházások eredményeképpen javult a városi infrastruktúra (villamosenergia-hálózat, kokszgyár/gázellátás, szennyvízelvezetés, pécsi villamos, helyközi buszközlekedés) Pécsett; a közszolgáltatás városi és magántulajdonosi rendszerben is mûködött. Pécs turisztikai célpont lett, felújították a szállodákat, sôt újakat építettek. Új szórakozási formák alakultak ki (mozi, labdarúgás és egyéb sporttevékenység, természetjárás stb.), a Madarász/Maléter és a Balokány strand mellett megnyitott a Hullám strandfürdô is. Az egyetem gazdaságélénkítô hatásai is érzôdtek (a hallgatóság többsége Pécsen kívüli volt), nôtt a fogyasztás és egyre többen jártak szórakozni. Szaporodtak az állami, a városi és a magánintézmények, problémát jelentett azonban, hogy alig voltak innovációk, ipari beruházások.

30

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Bertók Attila Szerethetô és családbarát munkahely lett a Webstar Csoport

— Mondhatnám, hogy a munkavállalók megtartása, elégedettségének növelése érdekében célul tûztük ki, hogy az egymás elismerése, illetve az anyagi és tárgyi juttatások mellett a munkatársaink magasabb rendû szükségleteit is figyelembe vegyük, kielégítsük, de az igazság az, hogy számunkra ez a természetes hozzáállás egymáshoz – mondja Bertók Attila. — A családbarát munkavégzés lényeges eleme cégünknél a családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása, ezért rugalmas munkaidôt biztosítunk munkatársaink részére, de igény szerint alkalmi és távmunkában is lehet dolgozni. Tapasztalataink alapján a rugalmas munkaszervezésnek köszönhetôen lényegesen csökkent munkatársaink stressz-szintje, ezáltal nôtt a hatékonyságuk.

Számunkra elsôdleges a munka és a magánélet egyensúlyának megtartása, és reméljük, ez versenyelônyt jelent a munkaerôpiacon a képzett dolgozók megnyerésében.

— Milyen lehetôségeket biztosítanak a munka-magánélet egyensúly elérésére?

— A Webstar Csoport Kft. a cafeteria-juttatást SZÉP-kártya és sportkártya formájában adja minden munkavállalójának. A gyermekesek igény szerint beiskolázási támogatást kaphatnak, valamint egyes családi eseményeknél a törvényben elôírt munkaidô-kedvezményt. Az egészségmegôrzés kapcsán sportolásra is van lehetôség, pályabérlettel, a szükséges eszközökkel és sportkártyával támogatjuk munkatársainkat. Folyamatosan törekszünk az egészséges, stresszmentes munkahelyi környezet megteremtésére, az irodabútorok beszerzésénél is kiemelkedô szempont az egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelô munkakörnyezet kialakítása.

— Egyre több nô vállal munkát az informatikai cégeknél. A Webstar milyen lehetôségeket, „elônyöket” biztosít a nôk, anyák számára?

— Jelenlegi 39 dolgozónk közül 8 nô. Cégünk esélyegyenlôségi tervében benne foglaltatik, hogy a bérek és a juttatások esetében sem okozhat különbséget a nemi hovatartozás. Különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kisgyerme-

2011-es sikeres pályázata után idén ismét elnyerte a „Családbarát munkahely” címet a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Webstar Csoport Kft., de másik két elismerés, a „Szerethetô Munkahely Díj” és „Az Év Felelôs Foglalkoztatója” cím is megilleti a pécsi vállalkozást. A 39 fôs cég számára – ahogy fogalmaztak – a „családbarátság” a munka és a magánélet egyensúlyát jelenti, azt, hogy munkatársaik szenvedélyesen tudjanak dolgozni, ehhez a magánéletükben fel tudjanak töltôdni, és hogy a szervezet ezt fenntartható módon tudja támogatni. Az idei nyertes pályázatról Bertók Attila ügyvezetôt kérdeztük.

kükkel otthon lévô kismamák ne essenek ki teljesen az információáramlásból, munkahelyükkel és kollégáikkal megtartsák szakmai és emberi kapcsolataikat, családbarát programjainknak ôk is rendszeres résztvevôi. A gyermekgondozásból visszatérô munkatársak számára pedig biztosítjuk, hogy ugyanabba vagy azonos szintû és kvalitást igénylô munkakörbe vesszük vissza ôket. A családbarát program részeként az iroda egyik helyiségében mobil játszósarkot alakítottunk ki és egy mobil pelenkázókészletet is beszereztünk.

— Miért éri meg a cégnek ennyi energiát fektetni a családbarát munkahely szemlélet megvalósításába?

— Mivel közösségben gondolkodunk, számunkra az az igazi siker, ha hosszú távra el tudjuk kötelezni a munkatársakat. Amit teszünk, az nem energiabefektetés, hanem a filozófiánk alappilére. Nem valamilyen cél érdekében cselekszünk, hanem mert így érezzük jól magunkat.

Emellett persze nagyon fontos számunkra az egyéni szükségletekre való fókuszálás mentén a munkatársak elégedettsége és az egymás közötti kapcsolatok, valamint a csapatmunka hatékonyságának javítása, a vállalati kultúra erôsítése.

— A Webstar elnyerte Az Év Felelôs Foglalkoztatója címet. Ez mit takar?

— Azt, hogy egy európai színvonalú munkahelyet hozzunk létre, és ezáltal tegyük lehetôvé a régiónkban maradni kívánó fiataloknak, hogy ne kelljen elmenniük Pécsrôl egy jobb világ reményében. Munkatársaink – bízom benne – büszkék arra, hogy olyan munkahelyen dolgozhatnak, ahol számít a véleményük, aktívan részt vehetnek a cég életének alakításában. Ügyfélelégedettségi felmérésekben mindig csapatként említik cégünket, ez is bizonyítja, hogy törekvéseink eredményesek, partnereink számára is nyilvánvaló, hogy az egyéni szakmai felkészültségünkön túl a csapatjáték is munkánk fontos eleme. Az pedig képzési programjaink sikerét bizonyítja, hogy minden kollégánk rendelkezik Oracle által kibocsátott programozói tanúsítvánnyal, ezzel régiónkban egyedülállók vagyunk.

— A díjesô részeként a Szerethetô Munkahely Díj is a vállalkozáshoz került.

— A Szerethetô Munkahely Díjat a DreamJo.bs, egy új generációs állásközvetítô portál hozta létre azzal a misszióval, hogy bemutassák azokat az itthoni kis- és középvállalkozásokat, amelyek remek példával járnak elöl abban, hogy miként lehet kollégáik számára olyan környezetet teremteni, amiben öröm dolgozni. A pályázati ûrlapon arra a kérdésre, hogy „Mi hiányozna, ha elmennék a cégtôl“ egy munkatársunk a következôt válaszolta: Az empatikus vezetôk által felépített profi csapat, ahol a munkámra büszke lehetek. Azt hiszem, ebben benne van, miért is szerethetô munkahely a Webstar Csoport. K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sport és gazdaság Öt évesen már a grundon, majd az általános iskolai, sportiskolás, gimnáziumi és egyesületi edzések keretében ismerkedett a legtöbb labdajátékkal (labdarúgás, kézi-, kosárlabda, asztalitenisz, tenisz) PÁL István, az OTP Bank Nyrt. Dél-dunántúli Régió ügyvezetôigazgató-helyettese.

Ezekbôl mára kizárólag a tenisz maradt, ám az új évezreddel berobbant a „kései nagy szerelem”, a terepfutás. A teniszpálya mellett egyre többször enged a Mecsek csábításának, hetente akár négyszer-ötször is hosszabb-rövidebb távokat fut a hegyen.

— Mind az irodám ajtaja, mind családi házunk kertkapuja nyitva áll az üzletfeleim, illetve a barátaink elôtt, ezért talán érthetô, hogy a Mecseken mindössze a kutyám társaságában futok.

Ennyi „magányra” az évek múlásával egyre inkább igényt tartok. Legnagyobb örömömre egyegy Pécs-Orfû futásra velünk jön Benedek fiam is, ami egy 11 éves kislegénytôl igencsak szép teljesítmény – válaszolja Pál István arra a kérdésre, hogy a magányos avagy a csapatsportot részesíti-e elônyben.

— Versenyzô típus vagy csak önmaga örömére mozog?

— Mondhatnám, hogy nem a gyôzelem a fontos számomra, azonban 22 éve dolgozom a versenyszférában, az élet valamennyi területén folyamatosan keresem és a személyiségem igényli is az állandó fejlôdési és megmérettetési lehetôséget. Általánosságban elmondható, hogy a sportban a fô motivációm a kikapcsolódás és a játék élménye, azonban szívesen indulok évente 4-5 társasági teniszversenyen, valamint terepfutóversenyen.

— Milyen szerepet játszik a sport az életében?

— Köszönhetôen a szüleimnek, testnevelôimnek, edzôimnek a sport már gyerekkoromban elválaszthatatlan része lett mindennapjaimnak. Állandóan szükségem van a sport moráljára, inspirációjára és a benne tevékenykedôkre, legyen szó akár saját sportolásomról, a szurkolásról vagy a sport támogatásáról, a sportban történô társadalmi szerepvállalásról.

— Mi motiválja a sportolásban?

31

SPORT ÉS GAZDASÁG

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

„A sportban a kikapcsolódás és a játék élménye a fô motivációm“

Pál István — Az „Anima Sana In Corpore Sano” latin közmondás tökéletes választ ad kérdésre: „Ép testben ép lélek”, de az angol terminológia a maga „sound mind” kifejezésével még jobban visszaadja a sport rövid távon jelentkezô hatását, hiszen a sportolóknál tapasztalható tökéletes test valóban csak fegyelmezett életvitel és rendszeres fizikai terhelés mellett érhetô el. Azonban fejünket, gondolatainkat akár egy óra intenzív sporttal is megtisztíthatjuk és felszabadíthatjuk!

Különösen igaz mindez, ha elfogadjuk, hogy fejben dôl el minden...

— Mit tanult meg a sportolás által, ami a munkájára is kihat?

— Az élet minden területén érvényesül a ciklikusság, vannak fel- és lefelé mutató trendek, amikre képesek lehetünk idôben reagálni, sôt proaktívan fellépni, ha hajlandóak vagyunk ezekre elôre felkészülni. Ez a felkészülés pedig akár egy bombasztikus szerva kidolgozásában, akár egy meredek emelkedô négy óra futás után való legyôzésében is akaratot, sok izzadtságot, tudatosságot, lemondást, fegyelmet igényel. Mindezek a tulajdonságok, erények nélkülözhetetlenek a munkámban is. A sportban megszerzett fizikai és szellemi változások – remélem pozitív fejlôdések – támogatják és irányítják döntéseimet, tevékenységemet, megszólalásaimat. A

bankban pedig mindez kiegészül a csapatjátékkal, hiszen 50 ember vezetôjeként akkor érezhetem a sikert, ha a csapatom valamennyi tagja jó érzéssel, elsôsorban belsô motivációtól vezérelve, a szükséges vezetôi iránymutatás mellett tud kiugró teljesítményt felmutatni.

— Van esetleg valamilyen jó módszere arra, hogyan lehet idôt szakítani a sportra?

— Hétközben a hajnal és az este, valamint a hétvégék adnak lehetôséget a közös családi programokra, ami egyben a sport egyetlen lehetséges idôsávja is. De találékonysággal, akarattal és egy kis bátorsággal ez is megoldható, hiszen a téli idôszámítással ismét az esti, fejlámpás hegyi futások jelentik a fô mozgást. A koromsötét hegyi futásokon azonban már hárman vagyunk: én, a kutya és a majré!

— Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport?

— A tenisznek nagyon sok baráti, de konkrét üzleti kapcsolatot is köszönhetek, igaz, hogy a kamatokat egyelôre inkább a tárgyalóasztal mellett egyeztetjük. Kellemes emlék számomra a kamara által elsô ízben 1999-ben megrendezett, azóta is rangos Kamara Kupa teniszverseny megnyerése kapcsán megjelent portré, amely jelentôsen növelte ismertségemet az üzleti életben.

K.T.

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

GASZTRONÓMIA

Szezonális és régiós Néhány év szünet után újranyitott a legendás pécsi Kikelet éttermi és kávézó része, de várhatóan tavasszal kezdôdik majd a „nagyüzem”. A páratlan kilátáshoz már most is kitûnô vendéglátás társul, aminek a koncepciójáról és a további tervekrôl HORVÁTH Tamás üzletvezetôvel beszélgettünk.

)

Mi volt az étterem újranyitásakor a cél?

Az üzemeltetôk családbarát vendéglátást álmodtak meg ide, tényleg mindenki felé nyitni szeretnénk. Ez nem egy fine dining étterem, hanem a széles közönségnek szól. Persze a kifogástalan minôség alapfeltétel, de ehhez minden adott. Jól kinézô és ízes ételek, korrekt adagok.

Azt gondolom, hogy mindezt jó áron tudjuk adni, talán elég csak a hétvégi ajánlatot kiemelni, ahol a 3 fogás 3000 Ft. Úgy tûnik ez már jó fogadtatásra ta-

KUKTA — Volt olyan pillanat, ami rávilágított, hogy valamilyen formában a borokkal, ételekkel szeretnél komolyabban foglalkozni?

— Mindig is érdekelt, hogy mit eszem és iszom. Mondjuk sörrel sokáig nem foglalkoztam, mert nem tetszett az íze, illata. A tömények sem izgatnak különösebben. Sose voltam mennyiségi alkoholfogyasztó. A minôségi borok világa az egyetem alatt, az 1990-es években jött a képbe, amikor a Kalamárisban szervezett borkurzusokat Rippl Béla. Olyan emberek tartottak elôadásokat, akik nem csak tudást, de jó sztorikat is át tudtak adni. Ráadásul utazni is lehetett, ami további gasztronómiai élményeket adott. Így egyre több minden kezdett érdekelni. Tehát a bor volt az elsô, és azóta is megmaradt a felfedezés öröme.

lált, nincs okunk panaszra a szombati és vasárnapi foglalások tekintetében.

Hogyan áll össze a kínálat?

Szezonális, esetleg kicsit gyakrabban változó étlapban gondolkodunk. De nem csak ez, hanem a régió ízeinek a bemutatása is fontos számunkra. Nekem az a dolgom, hogy a séfek kreatív elképzeléseit és a tulajdonosok üzleti szempontjait közelítsem egymáshoz. Szerencsére a város egyik legjobban felszerelt konyhája áll rendelkezésünkre, így technikai akadály nem nagyon merülhet fel. Emellett a borlapon is mindenki talál az ízlésének, pénztárcájának megfelelô és kifogástalan ajánlatot.

Remek adottságokkal rendelkezik a hely. Elég ez a sikerhez?

A kilátás, maga a helyszín szerintem is egyedülálló adottságokat kínál a régióban. Azonban ez önmagában nem minden, és a már mûködô konyha mellett más lehetôségekre is építeni kell. Egyrészt tavasszal nyit a szállodai rész helyén a Da Vinci Magánklinika új egysége, másrészt rendezvényhelyszínnek is kiváló a Kikelet. Utóbbival is jól állunk, hiszen a 2018-as esküvôi szezonra már 20 foglalásunk van. A harmadik fontos lépés pedig a bár megnyitása lesz. Ezzel a 30-40 év feletti generációkat szeretnénk megszólítani. Kicsit retrós hangulatot kell elképzelni, akár élôzenével, klubkoncertekkel vagy éppen stand upokkal.

Milyen nehézségeket láttok?

Például, hogy nem vagyunk a belvárosban. Amúgy nem feltétlenül probléma ez, azt kell elérni, hogy szeressenek az emberek ide járni. Annyira nem nagy távolság ez és most már a kibôvített parkolási lehetôség is adott.

Gûth E.

A Vinoliva Kft. ügyvezetôjének élete összefonódott a gasztronómiával. GYÔRFFY Zoltán miközben a Pécsi Borozó magazin fôszerkesztô-kiadója, tanácsadóként is dolgozik és rendezvényeket szervez. A munkája tényleg a hobbija – és fordítva.

Hogy jól tudjuk egymás mellé tenni az ételt és az italt – és közben mindkettôre tudjunk kellô idôt, figyelmet szentelni.

— De azért nem csak a kóstolásról és a fennkölt ebédekrôl szólnak a hétköznapok?

— Persze, muszáj a napi rohanásban sokszor gyorsan bekapni valamit, nincs is ezzel semmi gond. Tudatosan kell megtapasztalni mindent.

Közben az is igaz, hogy bármennyire szeretek egy-egy helyet, sehova sem szeretnék mindennap járni. Illetve az is fontos tapasztalat, ha magára fôz az ember.

— Mit szeretsz fôzni és mi az, amit inkább fôzzön meg neked valaki?

— Bor és étel kapcsán is elsôsorban a Balkán érdekel. Itt nem a burekre és csevapra kell gondolni, hiszen ennél sokkal színesebb a gasztronómia Szlovéniától Albániáig. Bizonyos dolgokat szeretek fôzni. Az isztriai konyha rendkívül színes – köszönhetôen a mediterrán összhatás-

nak – így ezeket az ételeket szeretem elkészíteni, de elég változó, hogy mihez van kedvem.

Klasszikus magyar ételeket nem szoktam fôzni, de örülök, ha valahol egy jót ehetek. Viszont z˘gvacetet szeretek csinálni, ami leginkább a pörkölthöz hasonlít, csak paradicsommal és zöldfûszerekkel készül. Az utóbbi idôben mondjuk a feszes tempó miatt – a baráti összejövetelek kivételével – eléggé kiszorultam a konyhából. GE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új belépô: Pemberton Bt.

Minôségi nyelvi képzés 10 nyelven Korábban Jump Nyelviskolaként volt ismert, 2014 óta azonban Bonus Nyelviskola Pécs néven folytat 10 nyelven képzést Pécs egyik elismert magán intézménye. Az angol és a német mellett az újlatin nyelveket, a horvátot, az oroszt, az eszperantót is el lehet sajátítani náluk, de a magyar mint idegen nyelv is igen népszerû a városba érkezô külföldi egyetemisták körében. Mint SCHUBERT Gábor, az iskolát mûködtetô Pemberton Bt. ügyvezetôje mondja, korábban japánt is tanítottak, mindig az igény határozza meg a kínálatot.

— Diákjaink többsége egyetemi hallgató és fiatal felnôtt, a magán- és csoportos oktatás mellett számos cégnél tartunk kihelyezett kurzust és az államilag támogatott képzésekben, pályázatokban is részt veszünk – mondja Schubert Gábor. — Pécsett két helyen, a bel-

?

33

FELVETT TAG / TIPP-ADÓ

városban és az egyetemvárosban is mûködik nyelviskolánk, mindkét helyen igyekeztünk családias légkört kialakítani. Nagy hangsúlyt fektetünk a minôségi képzésre, napjaink elvárásai szerint hatékony, kommunikáció-központú nyelvoktatást folytatunk, tanóráinkon minden nyelvi készséget fejlesztünk, maximálisan alkalmazkodva csoportja-

ink igényeihez. Oktatóinkkal szemben alapvetô elvárás a kitûnô nyelvtudás és a szakirányú képesítés. Iskolánk akkreditált, modulrendszerû képzési programmal rendelkezik, és Regisztrált ECL nyelvvizsga-felkészítô hely. A magas szintû oktatást a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete minôsítette és ajánlott nyelviskolaként regisztrálta intézményünket.

— Miért tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak a kamarához?

— A kamara szolgáltatásait, programjait már valamennyire ismerem, hiszen mindig átolvasom a hírleveleket. Úgy gondoltuk, hogy az önkéntes kamarai tagsággal újabb piaci lehetôséghez jutunk. Már eddig is volt alkalmunk találkozni a kamara partnereivel, például a pincér- és szakács mester-képzések nyelvi moduljait a Bonus Pécs tartotta. Azzal, hogy önkéntes tagokká váltunk, bízunk benne, hogy még szorosabb kapcsolatba kerülhetünk a többi kamarai taggal és újabb lehetôségek nyílnak elôttünk az együttmûködésre.

K.T.

Ne feledjük

cégkapu regisztráció 2017.12.31-ig, ➽ ➽ –szankció nélkül TIPP-ADÓ

A cégtörvény módosításának következtében a gazdálkodó szervezeteknek – a cégeknek és egyéb szervezeteknek – kötelezô az elektronikus elérhetôségüket bejelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba vagy közhiteles nyilvántartásokba. Ezáltal a cégekkel való kommunikáció teljes mértékben megváltozik, a hivatalok és intézmények már Cégkapu-címükön is elérhetik a cégeket.

A nyilvántartás elsôdleges célja olyan biztonságos kézbesítési cím rögzítése, amelyen biztosított a hatóságokkal a kapcsolattartás vagy egyéb elektronikus ügyintézés, mivel a cégkapu-címre érkezett e-mail-küldeményekrôl vélelmezett, hogy azt hivatalosan kézbesítették és megkezdôdnek a határidôk.

2018-tól többek között a közigazgatási szervek, az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a végrehajtók és a közüzemi szolgáltatók kötelesek lesznek meghatározott esetekben az elektronikus ügyintézést biztosíta-

ni. Az ilyen formában intézhetô ügyek köre kezdetben várhatóan még szûk skálán fog mozogni, azonban folyamatos bôvülés prognosztizálható.

Szervezetenként 300 MB tárhely áll rendelkezésre, ami 2017. december 1-jétôl elérhetô. A szolgáltató biztosítja, hogy a küldemények mérettôl függetlenül is beérkezzenek a tárhelyre.

Emlékeztetôül, kik kötelesek cégkaput nyitni: A gazdálkodó szervezetek, így a bt.-k, kkt.-k, kft.-k, nyrt.-k és zrt.-k, valamint az egyéni cégek, alapítványok, egyesületek stb. a kötelezettek. Az egyéni vállalkozók nem nyithatnak cégkaput. Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivô e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivôt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el.

Forrás: NAV

34

ÉPÍTÔIPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

Négy éve mûködik a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv Több mint négy éve mûködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv (TSZSZ), melynek létrehozását az építôiparban tapasztalható, egyes becslések szerint több százmilliárd forint nagyságrendû ki nem fizetett tartozás kezelése tette szükségessé.

A TSZSZ eljárása építészeti-mûszaki tervezési, kivitelezési szerzôdések teljesítésébôl eredô viták rendezésére vehetô igénybe. A folyamat bármely szereplôje, tehát a megrendelô, tervezô, kivitelezô, alvállalkozó kérheti az eljárás lefolytatását szerzôdô partnerével szemben, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy kiadták a teljesítésigazolást, de a kifizetés nem történt meg.

Kérhetô a TSZSZ eljárása mellékkötelezettség érvényesítése esetén is, amikor az érvényesítés indokoltságát vitatja a kérelmezô. Olyan esetben például, amikor a vállalkozó indokolatlannak tartja a bankgarancia lehívását, kérheti, hogy a TSZSZ szakvéleményben vizsgálja meg a lehívás indokoltságát.

Kérelmet a jogszabály által meghatározott forma szerint lehet benyújtani, legegyszerûbben a TSZSZ elektronikus kérelem befogadási rendszerén, ahol az ûrlap kitöltését és a vitás teljesítéshez kapcsolódó dokumentumok csatolását követôen egyetlen kattintással kérelmezhetô a TSZSZ eljárása (az online felület elérhetôsége: www.mkik-tszsz.hu). A kérelem beadásának módjáról a www.mkik.hu/hu/tszsz honlapon részletes tájékoztatás található.

A TSZSZ által vizsgálandó dokumentumok közül legfontosabb a felek kö-

zött létrejött írásos szerzôdés, így annak másolatát a kérelemhez minden esetben mellékelni kell. A kérelem beadásakor kell megfizeti a szakértôi eljárási díjat, melynek összegét jogszabály szabályozza, a kérelemben vitatott összeg bruttó értékének 1%-a, minimum bruttó 60 000 Ft, maximum bruttó 450 000 Ft.

Ha a felek közötti megegyezés a szakvélemény alapján sem jön létre, a bíróságon kiemelt jelentôségû perként indítható a TSZSZ szakvéleményére alapított per, speciális eljárási szabályokkal. A perben alkalmazandó speciális eljárási szabályok nagyrészt az ügymenet gyorsítását szolgálják.

A szerv a nemzetgazdasági miniszter által kinevezett csaknem 200 igazságügyi szakértô taggal mûködik együtt. Az egyes esetekben a szakértôi eljárást a kérelem ismeretében kijelölt háromtagú, megfelelô szakterületeken jártas szakértôkbôl álló tanács folytatja le a befogadástól számított 30 napos határidôvel, amely indokolt esetben egy alkalommal, maximum 30 nappal hosszabbítható. A TSZSZ szakvéleménye a beadott dokumentumok és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján készül.

A létrehozás óta eltelt több mint három év után a TSZSZ-hez benyújtott kérelmek száma már meghaladja a 800-at. A kérelmezôk döntô többsége kivitelezô vállalkozó vagy alvállalkozó.

A szakértôi eljárások legkedvezôbb eredménye, amikor a felek a szakvélemény alapján meg tudnak egyezni, erre sok példa volt, de többször elôfordult az is, hogy ez már a szakértôk jelenlétében, a helyszíni szemle alkalmával megtörtént. Számos esetben a beadott kérelem már önmagában elôsegítette a vita megoldását, amikor a szakértôi eljárás lefolytatására azért nem került sor, mert a nem fizetô fél, amikor tudomást szerzett az eljárásról, kiegyenlítette tartozását.

Leginkább 1 millió Ft feletti kintlévôség esetén éri meg a TSZSZ-hez fordulni a vállalkozóknak, bár a gyakorlatban néhány esetben 1 millió Ft alatti vitatott összeg is elôfordult. A beadott kérelmek döntô többségénél 1 és 50 millió Ft közötti ki nem fizetett összeget vitattak. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó vitatott összegek nagysága összesen több mint 24 milliárd forint, az ezek mögött álló beruházási érték meghaladja a 200 milliárd forintot.

A szakvéleménnyel zárult ügyek kérelmezôi a TSZSZ eljárás legfôbb elônyeinek tartják, hogy elôsegíti a felek megállapodását, kedvezôbb tárgyalási pozíciót biztosít a kérelmezônek, illetve felgyorsítja és leegyszerûsíti a pénzkövetelések bíróság elôtti érvényesítését.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÉPÍTÔIPAR

35

36

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Bánné Radnai Anna – Mercedes-Benz A Mercedes E-osztály legújabb kivitelét a meglehetôsen hosszú nevéhez illôen szinte mindentudó összkerékhajtású All Terrain változatot a Gigi kozmetikumok dél-dunántúli képviseletének vezetôjével, Bánné Radnai Annával próbáltuk ki. Hamar kiderült, hogy jó választás volt a tesztautó.

— Nekünk nagy szükségünk van a négykerékhajtásra, mert négy megye kozmetikáiba kell eljuttatnunk a termékeinket, függetlenül attól, hogy milyen az idôjárás. A tágas tér is fontos az autóválasztásnál, mert ezeken a körutakon általában tele van a csomagtartó.

— Japán autókat láttam az udvaron.

— Valóban leragadtunk egyetlen márkánál, most egy SUV-t használunk, természetesen négykerékhajtással és dízelmotorral. A városban egy kisautóval járok, mert az irodánk a belvárosban van, ott könnyebb azzal közlekedni. A Mercedes is megjelent a családban, a lányom nemrég egy A-osztályt vásárolt, és nagyon elégedett vele, azóta csak szuperlatívuszokban beszél a márkáról. Kicsit irigykedtek is, amikor elmondtam, hogy milyen autót fogok kipróbálni.

— Az All Terrain különleges modell az E-osztály kínálatában, és ez már a külsején is látszik. Önnek hogy tetszik ez a terepjárós hangulat?

— Gyönyörû az autó, szép ez a barna metálfényezés, látványos az elsô hûtômaszk, és a mûanyag burkolatok is jól állnak neki. Praktikusak is, mert nem annyira látszik rajta a karcolás, és gondolom, ha sérül, cserélni is olcsóbb, mint egy fényezett elemet. Annak ellenére, hogy hatalmas az autó, jól leplezi a méreteit, mert arányosak az egyes alkotóelemei. Ezek az off-road hatású kiegészítôk nem csökkentik az eleganciáját, bárhol meg lehet vele jelenni, ugyanúgy, mint egy klasszikus E-osz-

tállyal. Ami nagyon tetszik, hogy ezekkel a kiegészítôkkel még inkább erôt sugároz, és sajnos a hazai közlekedésben ez még mindig nagyon fontos. Azt vettem észre, hogy amikor a városban a kisautómmal közlekedem, akkor sokan lenézik, kikanyarodnak elém, még úgy is, hogy bôven van benne erô. Ha viszont a nagy autónkkal megyek, akkor azt tiszteletben tartják. Ezt a Mercedest is respektálja a többi közlekedô, már csak azért is észreveszik az úton, mert nagyon szép.

— A motor ereje is arányban van a megjelenéssel?

— Nekem ez így tökéletes. Autópálya tempónál is úgy gyorsul, mintha 50es sebességrôl lépnék a gázra, az országúti elôzésekhez is bôven van ereje.

Magyarországra nem kell nagyobb teljesítmény. A kocsi jellege sem a száguldozásról szól, szerintem ez inkább egy utazóautó, és ezt csak tovább erôsíti a szabadidôautós hangulat. Azt emelném még ki, hogy mennyire csendes és komfortos benne az utazás. Dízel létére is elképesztôen halk, és mintha az egész autó tervezésekor az lett volna a cél, hogy pihentetô legyen vele minden kilométer. Nekem új volt az automataváltó, és azt hittem, nehezen szokom majd meg, de annyira természetes a mûködé-

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

37

AUTÓTESZT

E 220 d 4M All Terrain se, hogy nem is hiányzott a kézi váltás lehetôsége.

— Ennek ellenére van értelme a Dynamic Select kapcsoló sport állásának?

— Érezhetôen fürgébb lett vele az autó, másképp váltott a váltó, és a futómû is más lett. Nem jó szó az, hogy keményebb, mert a döcögôs mecseki utcákon is nagyon puha volt az E-osztály, inkább azt mondanám, hogy feszesebb lett a rugózás. Próbáltam felkészülni a tesztre és elolvastam, hogy mit tud ez a kocsi, de nem gondoltam, hogy a légrugózás ennyire komfortossá tehet egy autót.

— Mielôtt elindultunk, kicsit tartott az E-osztály méreteitôl, de aztán a belvárosban is nagyon magazbiztosan kanyarogtunk.

— Mivel utánanéztem, nagyjából tudtam, hogy mit találok az autóban, de elsôre így is egy kicsit megijedtem. Aztán úgy, ahogy a méretekhez, a rengeteg extrához is hamar hozzá lehetett szokni. Persze, ha igazán meg akarnám ismerni, kellene egy nap tanulmányozás, de szerintem az is erény, hogy ismeretlenül beülve is minden magától értetôdô. Nagyon sok okos extrát kínál a Mercedes ehhez a modellhez is, ezek valóban könnyebbé és biztonságosabbá teszik az utazást.

— Nem tudom, hogyan csinálták a mérnökök, de remekül leplezi az autó, hogy majd öt méteres. Annyira könnyen manôvereztem vele, mintha egy kisautóban ülnék. Ebben sokat segít, hogy tökéletesen be tudtam állítani az üléshelyzetet, könnyû volt megtalálni az ideális pozíciót, az üléshûtés és -fûtés pedig luxusszínvonalú. Remek a tolatókamera is, részletes a képe, és a segédvonalak is megbízhatóan mutatják, merre tart az autó hátulja. Az is okos fejlesztés a Mercedestôl, hogy a parkolóból kitolatásnál mindkét irányban be lehet látni az utca forgalmát.

— Mennyire volt nehéz kiigazodni az asszisztensek rengetegében?

Megnyugtató, ha az autónk figyeli a környezô forgalmat, reagál a környezeti változásokra, és ha baj van, automatikusan is beavatkozik. Szeretem a „kütyüket”, így tetszik a két hatalmas kijelzôbôl álló mûszerfal is. Sikerült úgy beépíteni ôket, hogy nem bontják meg az utastér harmóniáját, tökéletes összhangban van a középkonzolon levô elegáns analóg órával is. Elismerésre méltó az a minôség, amit a Mercedes elért az autóival, és amikor egy számukra új kategóriában is megjelennek, akkor is azt a szintet hozzák, amit a márkanév megkövetel. Tudom, mennyire nehéz feladat ez, a mi kozmetikumaink is az élvonalba tartoznak, és látom, hogy egy-egy új kozmetikumunk megjelené-

sénél mennyi munka van amögött, hogy rögtön a megszokott csúcs-minôséget nyújtsuk. A Mercedes ezt több mint száz éve sikeresen teszi, és ez óriási teljesítmény a gyártól.

— A Mercedes kombi fogalom az autóiparban, hagyományosan ez a modell kínálja a legnagyobb csomagteret, akár 1.8 köbméterre is növelhetô.

— Mi még ezt is meg tudnánk tölteni! Nálunk mindig tele a csomagtartó, ha utazunk, akár ketten, akár négyen megyünk. Azt hiszem egy ilyen autónál ez is fontos, mert a jellegébôl adódóan sokszor kerülnek bele bôröndök vagy sporteszközök. Épp azt néztem, hogy hogyan lehet rá vonóhorgot szerelni, mert mi sokszor kerékpározunk Magyarországon és Európában is, és a kerékpárokat a vonóhorogra szerelt tartón szállítjuk. Nem csalódtam, az elektromosan elôbújó és használat után eltûnô vonóhorog épp olyan színvonalas megoldás, mint az autó többi része. Ezzel az utastérrel, technikai színvonallal, kidolgozással, az összkerékhajtással és ezekkel a szolgáltatásokkal az E-osztályból egy jolly joker lett, ami szinte minden élethelyzetben megállja a helyét. Egy síterepen sem mutat idegenül, persze könnyedén el is jut oda, de egy üzleti tárgyaláson is pozitív képet mutat a tulajdonosáról.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1950 cm3 Maximális teljesítmény: 194 LE 3800/min Maximális nyomaték: 400 Nm 1600-2800/min Saját tömeg: 1825 kg Csomagtér: 640 – 1820 l Maximális sebesség: 231 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8,0 s Átlagfogyasztás: 5.2 l Alapár (E 220 d 4M All-Terrain): 17 217 770 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Csomag, aktív motorháztetõ, ECO Start-Stop, klímaautomatika, elsô-, oldal-, függöny-. medence- és térdlégzsák, elektromosan állítható elsô ülések, elektromos ablakemelõk és tükrök, esôszenzor, multifunkciós bôr kormánykerék, éberség figyelô rendszer, ESP, vészfékasszisztens, aktív fékasszisztens, könnyûfém keréktárcsák, AIR BODY CONTROL légrugózás, 4MATIC összkerékhajtás

38

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Komplett szemüveg készíttetése esetén az egyik lencse ajándék!

2017 december 4-tôl 2018 január 13-ig.

Biztonság a közlekedésben – biztonság a sportban!

Speciális szemüveglencsék gyenge fényviszonyokhoz és CSAK NÁLUNK: dioptriázható MOTOFLYWEAR szemüvegek síbukó alá.

Vásárlási utalvány kapható!

Boldog ünnepeket kívánunk minden kedves várárlónknak!

SZÉP kártya és egészségpénztári kártya elfogadóhely!

K! IGÉNYESEKNE

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./Fax: 72/510-785, 510-786 Nyitva: H-P: 8-16, Sz: 8-12

Pécs, Irgalmasok u. 22.

Tel./Fax: 72/214-767 Nyitva: H-P: 10-18

Konferenciaterem A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér ● szekciótermek ● FÓKUSZ étterem

Dél-Dunántúli Gazdaság

39

HIRDETÉS

2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence és 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, 1 infraszauna, merülô medence, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi, élményelemek

Nyugalom! Rend! Tisztaság!

Ingyenes parkolás! Várjuk önöket!

Nyitva: hétköznap 9.30-20.00, hétvégén 8.00-20.00 óra között

Boldog, békés karácsonyt és eredményekben gazdag új esztendôt kívánunk minden kedves partnerünknek!

Dr. Varsányi Ágnes és az Egészségcentrum Szûrôközpont dolgozói

www.facebook.com/gyogyfurdobarcs 7570 Barcs, Május 1. u. 2. Telefon: 82/565-500 barcsgyogyfurdo@invitel.hu www.gyogyfurdo-barcs.hu

Pécs, Király u. 81.

Tel.: 72/213-462, 30/743-8700 www.szurokozpontpecs.hu

40

VÁLLALKOZÓI SAROK / HIRDETÉS

Vállalkozói sarok

Dél-Dunántúli Gazdaság

A ki nem adott feladatok bosszúja

A vállalkozásvezetõk jelentôs része szinte állandóan túlterhelt, idôzavarban van. Az idôzavar viszont sokszor nem is az idôrôl szól, hanem inkább munkamódszerrôl, gondolkodásmódról, munkastílusról.

Ha egy vállalkozás vezetôje állandóan túlterhelt, az nem csak azt jelentheti, hogy túl sok a feladat a cégnél. Nagyon sokszor inkább azt, hogy túl sokat tart magánál a feladatokból, nem akarja kiadni munkatársainak.

Ezzel viszont akaratlanul is kárt okoz önmagának és a cégének.

Saját magának azzal, hogy a túlterheltség miatt csökken a teljesítménye, felborul a lelki egyensúlya. A túlterhelés és a családdal töltött idô hiánya miatt sokszor a magánélete, akár az egészsége is veszélybe kerülhet.

A cég mûködésében is jelentôs zavarokat okozhatnak a ki nem adott feladatok. Egy személyben korlátozott a vezetô kapacitása, a túl sok feltorlódott feladat miatt a vezetô rendszeresen késésben van. Munkatársai várnak rá, a folyamatok csúsznak, a cég lelassul. A sok csúszás miatt a légkör is feszültté válik, ami tovább rontja a teljesítményt. Erre személyzeti tanácsadással foglalkozó szakemberek sajnos rengeteg, a való életbôl vett példával tudnak szolgálni.

Mi lehet a megoldás?

Rendszeres túlterhelés esetén sokan a megoldást a tempó fokozásában keresik. Még többet dolgozni, megpróbálni „utolérni magunkat“. Ez sok-

szor idôlegesen sikerül is, de a probléma visszatér és kezdôdik minden elölrôl.

A következô lépés lehet egy idôgazdálkodás, idômenedzsment tréning. Itt rengeteg hasznos módszert lehet elsajátítani, viszont nagyon sok esetben ez sem hozza meg a megoldást. A módszerek bevezetése önmagában is energiát igényel, amit a napi munka mellett kell(ene) befektetni. Ez sokaknak sikerül, a többségnek viszont általában nem.

Az egyik leghíresebb idômenedzsment módszer kidolgozója, David Allen módszerének bevezetését a három kettes számmal jellemezte: 2 perc megérteni, 2 nap bevezetni és átlagosan 2 év tökéletesen elsajátítani.

Ha önállóan már többszöri nekifutásra sem sikerült megoldani a problémát, akkor lehet célszerû külsô segítséget igénybe venni. Egy jól megválasztott coaching (ejtsd: kócsing) nagyon hamar feltárhatja az igazi okokat és segíthet megtalálni a mûködô megoldásokat. Ezzel hónapokat, akár éveket is megtakaríthat a megoldás felé vezetô úton.

A megvalósításban is sokat segíthet egy külsô szakértô. A feladatok átgondolásával, belsô rendszerek felépítésével, a feladatkörök tisztázásával segíthet megtalálni azt az egyensúlyt, ahol a cég és a vezetô is sokat profitálhat.

Egy szakértô bevonása és a változások bevezetése természetesen idôt, energiát, költséget jelent. A folyamat végén viszont a jobban mûködô cég, a kiegyensúlyozottabb mûködés eredménye sokszorosan hozhatja vissza a befektetéseket.

Harman Tibor üzleti edzô

Cégünk a munkavédelem, tûzvédelem és környezetvédelem területén nyújt szolgáltatást ügyfelei részére és a továbbiakban biztosítja, hogy az Ön vállalkozása ezeken a területeken megfeleljen a jogszabályi elôírásoknak. Több éves szakmai tapasztalatunk révén Önnek is megtaláljuk azokat a költséghatékony megoldásokat, amelyekkel nemcsak a bírságokat kerülheti el, hanem vállalkozása a munkavédelem, tûzvédelem és környezetvédelem területén egy átláthatóbb és egységesebb rendszert képezhet, ennek köszönhetôen idôt és energiát takaríthat meg, amit cége hatékonyságának a növelésére fordíthat.

MT-PROFI Munka- és Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. 7700 Mohács, Ete János u. 6., 3/20 Tel:. 06-20-383-1090 Email: mullerjozsef@t-online.hu Web: www.munkatuzvedelem.hu