Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 2. szám

XIX. évf. 2. szám, 2017. március 3.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Vas megyei turisztikai körkép

humánerô humánerô

humánerô

humánerô

humánerô

Menni vagy

maradni?

II. Dél-dunántúli humán konferencia w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

AJÁNLÓ

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

Neves elôdeink

ISSN 1419-8746

Zsolnay Miklós

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Hamar László, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

(1857–1922) Zsolnay Vilmos (1828–1900) fiaként Pécsett látta meg a napvilágot. Két leánytestvérével, Terézzel (1854–1944) és Júliával (1856–1950) gondos nevelésben részesült. A híres grazi kereskedelmi iskola kémia osztályában a szaktárgyak mellett franciát, angolt és gyorsírást tanult. A gyárban 17 éves korától dolgozott, megismerte az összes munkafolyamatot, s bár résztvett apja összes mûvészi kísérletében, szinte kizárólag a mûszaki folyamatok és az üzleti élet törvényszerûségei érdekelték. Már fiatal korától képviselte a nemzetközi hírûvé váló gyárat üzleti ügyekben hazai és külföldi tárgyalásokon, szakmai utakon, kiállításokon.

Az 1878-as párizsi világkiállításon ô vette át az elsô díjat, megszerezte a fôvárosi Fischer-féle porcelán- és majolika gyár részvényeinek többségét.

1887-ben hosszú és eredményes körutat tett a Közel-Keleten, amelyben gyáralapítási terv is szerepelt. A mûvészi hírnév mellett termékeik skáláján az iparban egyre nagyobb mennyiségben igényelt porcelán szigetelôk gyártása-értékesítése is szerepelt.

Cégvezetô 1897-tôl lett, és a következô idôszakban hazai és külföldi elismerések, világkiállításokon és

3 hazai megmérettetéseken elért elsô díjak, aranyérmek, diplomák jelezték a család és a gyár hírnevének kiteljesedését.

Apja halála után a családi mauzóleum létrehozása (1903), a városi múzeum értékeinek gyarapítása (1905), az országos kiállítás és apja szobor-állításának megszervezése (1907), a mecseki francia-emlék és a késôbb a Széchenyi téren elhelyezett Zsolnaykút állítása (1908), számtalan egyesület, társaság vezetésében való részvétel, széleskörû hazai és helyi közéleti tevékenység, nevének nemzetközi és hazai ismertsége koronázta meg életútját.

A pécsi díszpolgári cím (1907) és a fôrendi házi tagság (1913) mellett kitûntették a belga Lipót-renddel, a román Király Korona-renddel, az olasz Koronarenddel és a San Maurizio e Lazzaro-érdemrenddel, a hazai Vaskorona-renddel, a Ferenc József csillagos-renddel, a török Medsidje-renddel.

Mivel ônéki nem született gyermeke, örökbefogadási szerzôdést kötött, majd nôvérei 1910-ben szerzôdésben ruházták rá a gyár tulajdon jogát azzal a kikötéssel, hogy halála után ôk öröklik azt. Cége 1919-ben közkereseti társaság lett, és az akkor már a gyár alkalmazásában álló unokaöccsei, Mattyasovszky-Zsolnay Tibor és Zsolt, SikorskiZsolnay Miklós társtagok lettek. Élete végén Bécsben kezelték, halála után a családi mauzóleumban temették el.

Dr. Vargha Dezsô

4

È Elkötelezett munkavállalót! De hogyan? – ezzel a címmel rendezték meg tavaly 99%-os részvételi aránnyal az Elsô dél-dunántúli regionális humánerôforrás konferenciát a kamarában.

A jelentôs érdeklôdést kiváltó szakmai napon a kis- és középvállalatok vezetôi, a humánerôforrás-menedzserek és -szakértôk, valamint az egyetemi oktatók többek között arról hallhattak, hogy a felnövekvô generációk új gondolkodás- és megoldásmódokat alkalmaznak, más csatornákon kommunikálnak, kényelmesebbek, kevésbé vállalnak felelôsséget, ugyanakkor gyorsabbak, kreatívabbak, mint a ma munkavállalói. Ez pedig új helyzeteket teremthet a jövôben a munkaerôpiacon, amire a munkáltatóknak is fel kell készülniük. Szó volt arról is, hogy a munkáltatók számára jelentôs többletköltséggel jár az új munkaerô munkába állítása, ezért érdemes figyelmet fordítaniuk a dolgozók megtartására. Ami elsôsorban nem is magasabb fizetéssel érhetô el, inkább a támogató vállalati kultúra megteremtésével, képzésekkel, a munkavállalók döntésekbe való bevonásával, közösségépítéssel, hátrányos helyzetû csoportok foglalkoztatásával.

A kamara Humán Klubja – látva a jelentôs érdeklôdést – már a tavalyi konferencia után úgy döntött, folytatni kell a témát, az azóta eltelt idôszak történései pedig csak megerôsítették ezt az elhatározást.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Maradj a sikerig II. Dél-dunántúli humán A tavalyi év közepére szinte kiürült a hazai munkaerôpiac – ezzel szembesültek a szervezetek és a vállalatok. A vállalkozásvezetôk és a HR szakemberek egyre nagyobb bajban vannak, hiszen kevés a munkavállaló, a jó szakember és nem tudnak munkatársakat toborozni. Egyetlen megoldásként egymástól csábítják el a munkavállalókat a cégek, ezért megnôtt a fluktuáció a munkaerôpiacon. De kinek jó ez? Létezik-e jó megoldás erre a helyzetre? A pénzen kívül még mivel tarthatják a régióban a cégek a munkaerôt? Mire vágynak a munkavállalók? Miért váltanak munkahelyet? Miként erôsíthetô a „szükség van rád!” érzés a dolgozókban? Többek között ezekre a kérdésekre is keresik a megoldást április 11-én a II. Dél-dunántúli humán konferencia résztvevôi. A kamarai Humán Klub rendezvényén együttgondolkodásra, a tapasztalatcserére várják a régió meghatározó gazdasági szereplôit, a vállalkozások vezetôit, valamint a HR szakma képviselôit.

— A kamara Humán Klubja megalakulása óta legfontosabb feladatának tartja, hogy támogatást nyújtson a régióban élô gazdasági szereplôknek. A tavalyi és az idei konferenciával, valamint a klub mûködésével azt szeretnénk elérni, hogy a vezetôk jövôbeni sikeres mûködésük érdekében támaszkodjanak a régióban dolgozó HR-szakemberekre, akik jó stratégiai partnerként támogatják és segítik ôket céljaik megvalósításában – mondja ÓDORNÉ KOVÁCS Ildikó, a Humán Klub elnöke. — A tavalyi konferencia után nagyon sok megerôsítést kaptunk, hogy az volt a rendezvény egyik legfôbb erénye, hogy elsôsorban olyan helyi szakemberek tartottak elôadásokat, akik ismerik a megyei vállalkozások, a gazdaság helyzetét, ezért a lokális problémákra tudtak megoldást nyújtani. Emellett kötetlenül, magunk között tudtunk beszélgetni a nehézségekrôl. A rengeteg pozitív visszacsatolás is megerôsített bennünket abban, hogy folytatni kell az eszmecserét.

A visszajelzésekre alapozva állítottuk össze az idei konferencia struktúráját, a témaköröket. Érkezett olyan felvetés, hogy kevés volt az idô a beszélgetésekre, a kapcsolatépítésre, ezért a mostani

rendezvényen több idôt hagyunk az egyes szekciókban a tapasztalatcserére.

Továbbra is azt szeretnénk, ha párbeszéd alakulna ki a konferencián a résztvevôk között.

— Mi ad aktualitást a konferencia témájának, azaz annak, hogy egyre nehezebb piacképes munkaerôt találni a régióban?

— 2016-ban hatalmas változás történt a munkaerôpiacon. Eddig azt a szemléletet vallották a munkáltatók, hogy majd lesz másik munkavállaló, ha elmegy az egyik dolgozójuk, lehet válogatni. Ám már tavaly szeptemberben látni lehetett, hogy gyakorlatilag kiürült a magyar munkaerôpiac. Egy évvel ezelôtt ilyenkor még a cégek nagyobb része hatalmas energiákat fektetett a munkaerô-toborzásba, ezért volt tavaly tavasszal igazán aktuális a konferenciánk témája: elkötelezett munkavállalót, de hogyan? De az év második felében azonban láthatóvá vált, és nemcsak a termelôcégeknél, hanem a „fehér galléros” munkakörökben is, hogy nincs megfelelô számú informatikus, szakmérnök, de szakmunkás sem, mert utóbbiak igen nagy számban mennek külföldre dolgozni, ennek oka makro-

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

és azon túl is!” konferencia a kamarában gazdasági, geopolitikai elemzés tárgya.

A folyamat már korábban elkezdôdött, de tavaly vált igazán érzékelhetôvé. Ezt a cégvezetôk és a HR-szakemberek is felismerték, és elkezdôdött az együttmûködés, az együttgondolkodás ebben a témában. Én magam is – szervezetfejlesztôként – több vállalattól kaptam kérdést arra vonatkozóan, hogy milyen toborzási technikát alkalmazzanak annak érdekében, hogy megfelelô számú munkavállalójuk legyen. Azt tanácsoltam, hogy ahelyett, hogy új dolgozókat keresnek, a jelenlegiekre fókuszáljanak, hogy ôket miként tudják megtartani (jóléti, szociális juttatásokkal) hosszútá-

ÓDORNÉ KOVÁCS Ildikó

von. Általában nem az a fô probléma, hogy jelen pillanatban nincs megfelelô számú munkavállaló, hanem az, hogy két hónap múlva nem lesz, mert a mostaniak is elmennek máshová dolgozni.

— Van-e valamilyen baranyai sajátossága a munkerôhiányos helyzetnek?

— A jelenlegi helyzet az egész Nyugat-Dunántúlra jellemzô. Baranyában számos németek lakta település van, aki beszéli a nyelvet, már régen elment nyugatra dolgozni. Igaz, elindult egy tendencia is, hogy a család és részben a kormány új járulék, és fizetéssel kapcsolatos rendelkezéseinek köszönhetôen sokan visszatértek. Az egész folyamat függ a korfától is. A 20 és 30 év közöttiek, ha beszélnek valamilyen idegennyelvet és jó szakmájuk van, nagy valószínûséggel el fognak menni külföldre dolgozni. Baranya megye még kedvezôbb helyzetben van, mint a nyugati országhatár melletti megyék, de nem sokáig. A magyar minimálbér-emelés elôtt a szlovák bér a magyar 6szorosa, a horvát bér pedig a négyszerese volt, ezzel kapcsolatban végeztem egy felmérést és elemzést. A magyar kormány ugyan felismerte, hogy lépni kell a minimálbérek vonatkozásában, meg is emelték, ez viszont feszültségekhez vezet.

Aki eddig nem a minimálbérért dolgozott, annak a fizetését nem tudták olyan mértékben növelni, mint a minimálbéresekét, hiszen utóbbit is alig, vagy nem is tudják kigazdálkodni a vállalkozások.

Emiatt bérfeszültség jön létre a munkavállalók között, és ha a vállalatok meg is tudják tartani a minimálbéren foglalkoztatottakat, akkor az a kérdés, hogy miként tudják azokat a dolgozókat a cégnél tartani, akik nem kaptak béremelést. Ennek a folyamatnak van egy cé-

5 ges vetülete és egy munkaerôpiaci vetülete is. A nyitóelôadásban arról beszélek majd, hogy együtt kell valahogy megoldani ezt az égetô kérdést.

— Miként épül fel a konferencia, milyen témakörök köré szervezôdnek a szekciók?

— A tavalyi konferenciához hasonlóan lesz plenáris elôadás, de a nap jelentôs részében két szekcióban folyik majd a munka: az Innovatív foglalkoztatás és a Sikeres vezetô – Sikeres szervezet szekcióban. Ezek között természetesen biztosított a szabad átjárás. Az Innovatív foglalkoztatás blokkban az egyik téma az lesz, hogy miként érinti a cégeket a kialakult munkaerôpiaci helyzet, milyen problémákat okoz a HR-ben és bemutatunk néhány megoldást is, például konkrét példát hallhatnak az érdeklôdôk a bérfeszültség csökkentésére.

A Pécsi Tudományegyetemen végeztek egy pszichoszociális kockázatokat elemzô felmérést a munkavállalók körében. Ebbôl kiderül, hogy hogyan érzik magukat a baranyai munkavállalók, a másik oldalról pedig egy cég képviselôje reflektál arra, hogy miután az eredményekkel szembesültek, milyen változtatásokat vezettek be. Ebben a szekcióban lesz szó arról, hogy mi motiválja a munkavállalókat, hogy menjenek vagy maradjanak, illetve milyen eszközök vannak a cégvezetôk kezében a munkatársak megtartására. Hallhatnak a résztvevôk egy országos felmérés eredményeirôl, amelyet 700 hazai kis- és középvállalkozás megkérdezésével végeztek a FEL-VÁLLAL (FELelôs VÁLLalkozások a rugalmas foglalkoztatásért) Konzorcium munkatársai. A Sikeres vezetô – Sikeres szervezet szekcióban a Humán Klub tagjai arra keresik a választ a résztvevôkkel együtt, hogy milyen új módszereket érdemes alkalmazni a munkavállalók megtartása érdekében. Célunk, hogy jó példákat, hasznos ötleteket is bemutassunk a szekciókban.

— Kik voltak tavaly többségében a konferencia résztvevôi között és kiket várnak idén?

— Azokat a cégvezetôket várjuk, akik szeretnének nagyobb rálátást kapni a humánfolyamatokra, és természetesen számítunk a vállalatok HR-vezetôire, a HRfeladatokat ellátó munkatársakra, akik na-

6

CÍMLAPSZTORI

ponta szembesülnek ezekkel a problémákkal és jó megoldásokat keresnek.

— A kamarának mi lehet a szerepe a munkaerô megtartásának folyamatában?

— Például ennek a konferenciának a megszervezése, hiszen a kamara Humán Klubja kezdeményezésére jön létre a rendezvény. Ezek a most zajló folyamatok elsôsorban a kis- és közepes vállalkozásokat érintik, ôk pedig a kamara által érhetôk el. A kamara számos szolgáltatást nyújt, ha ezeket sikerül egy rendszerezett, áttekinthetô formában bemutatni a vállalkozásoknak, akkor elsôsorban ehhez a szervezethez fordulnak információért, ha szükségük van rá. A Humán Klub és a konferencia kiváló fórum arra, hogy a vállalkozások képviselôi megkapják azt a tudást, információt, ami segíti a mûködésüket.

A frontvonali vezetôk kulcsemberek a dolgozók megtartásában Érdekes témát jár körbe a Frontvonali vezetôk szerepe a dolgozók megtartásában – tévhitek és lehetôségek címû szekció, amelyet a több mint 25 éve trénerként, coachként dolgozó HÉDER Sándor vezet. A legtöbb tapasztalatot a frontvonali vezetôk (csoportvezetôk, sorvezetôk, mûszakvezetôk, mûvezetôk) képzésében szerezte, egyaránt dolgozott nagy nemzetközi cégekben és hazai kkv-ban. Tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a szervezetek zömében szinte törvényszerûen szakadék, rossz viszony alakul ki a felsôvezetôk és a frontvonali vezetôk között, és ez károsan hat a frontvonali vezetô érzelmi világán keresztül a döntéseire, a dolgozókhoz fûzôdô viszonyára.

— Milyen kompetenciákkal, tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy középvezetônek ahhoz, hogy jól végezze a munkáját?

— Egy jó vezetô integrálni tudja az új munkatársakat a csapatba. Mellette fokozatosan illeszkednek be a közösségbe a munkavállalók, és megszeretik a munkát. Ez akkor következik be, ha a

vezetô tiszteli a beosztottait, jól bánik velük. Ma már olyan kevés a dolgozó a munkaerôpiacon, hogy a cégeknek mindent meg kell tenniük azért, hogy munkatársuk szeressen náluk dolgozni. Ez egy hosszabb folyamat, amit a vezetônek kell irányítania.

A frontvonali vezetôk a többi vezetôhöz képest alsóbb szinten helyezkednek el a vállalati hierarchiában. A felsôvezetôk általában felsôfokú végzettséggel, stratégiai képességekkel, rendszergondolkodással rendelkeznek, a frontvonali vezetôk tipikus „utazása” pedig az, hogy a legjobb dolgozóból választják ki, majd bedobják ôket a mélyvízbe.

Képzés nélkül azonban csak a szocializáció során megtapasztalt vezetôi viselkedésmódot tudják megvalósítani, ami a mai komplex szervezetekben és munkaerô-helyzetben nem biztos, hogy hatásos. Az a meggyôzôdésem, hogy segíteni kell ôket.

— Hol és hogyan lehet a frontvonali vezetôket képezni?

— Nem tudok róla, hogy hivatalos képzés lenne a frontvonali vezetôk oktatására. Egyéni frontvonali vezetôfejlesztési programokat tartunk a cégeknél, ezek gyakorlatorientált képzések, mert az a meggyôzôdésem, hogy a frontvonali vezetôk számára a „tananyag” nem más, mint a mindennapi problémák hatásos megoldása és az abból szerzett tapasztalatok feldolgozása. Éppen ezért képzéseink fô célja, hogy segítse e vezetôket abban, hogy feldolgozzák saját mindennapi tapasztalataikat. Tesszük mindezt azzal a meggyôzôdéssel, hogy a dolgozók eredményességében, hangulatában, a fluktuációban óriási szerepe van a frontvonali vezetôknek. De kiemelkedô hatásuk van a kékgalléros dolgozók eredményessé-

Dél-Dunántúli Gazdaság gére, hangulatára, a céghez való lojalitására, a fluktuációra is.

— Tudatosul-e a vállalatvezetôkben, hogy a frontvonali vezetôk kulcsfigurák a dolgozók megtartásában?

— Nem igazán, magam nem tapasztaltam. Nagyon sok exitinterjúban kérdezték meg a dolgozókat, hogy miért mennek el adott cégtôl, de az esetek nagyobb részében nem merték elmondani az igazi okot. Pedig biztosan lenne olyan válasz, amely a közvetlen vezetôvel kapcsolatos. A felsôvezetôk is talán jobban érzékelik, ha egy középvezetô rossz, mint ha jól dolgozik, ez utóbbi szinte természetes számukra. A szekcióban arról is beszélgetünk, hogy miért alakul ki a szakadék a szervezeti hierarchiában, valamint hogy a felsôvezetôk és a HR-es kollégák mit tehetnek a szakadás megelôzése érdekében. Szeretnék kitérni arra is, hogy mik a fôbb kihívások, illetve mire kell figyelni a frontvonali vezetôk képzésében, hogy az jó befektetés legyen, hogy a képzést követôen eredményesen vezessék a dolgozókat, úgy, hogy közben azok kötôdnek a vezetôhöz, a csapathoz, a céghez.

HÉDER Sándor

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mi a haszna, ha boldog a munkavállaló?

Ha valaki jól érzi magát, az a teljesítményén is meglátszik – ez egy olyan alapvetés, amelyet nem is kellene megmagyarázni, azonban valahogy mégis kevés a tapasztalat ezzel kapcsolatban a mindennapokban. Hogy miért alakult ez így, mit lehetne tenni a dolgozói boldogságért, ezt a témát járják körül a résztvevôk SIPOS Tünde tanár, tréner, mediátor vezetésével a Lojalitás, dolgosság, boldogság – A happy productive worker kutatások meglepô eredményei és azok sikeres alkalmazása a gyakorlatban címû szekcióban.

— Tréneri, tanácsadói munkánk során megtapasztaltuk, hogy a cégek többségénél még mindig az a cél, hogy egy enyhe stresszben tartsák a munkatársakat, hogy a dolgozók érezzék a bizonytalanságot, a nyomást. Ez valószínûleg egy régi paradigmából ered, ami szerint akkor teljesít jobban a dolgozó, ha bizonytalanságban tartják ôket. Pedig az apró stresszek, a szorongás rengeteg energiát elvisznek egy embertôl, csakúgy, mint az, ha nem érez kihívást a munkájában. A frontvonali vezetôk például roppant módon hatnak a közvetlen munkatársaikra, ha világos elvárásokat fogalmaznak meg munkatársaik számára, ha fair és gyakori visszajelzéseket adnak, ha támogató a stílusuk, ha képesek biztatni és dicsérni, ha segíteni tudják munkatársaikat abban, hogy meglássák munkájuk értelmét, máris sokat tettek azért, hogy munkatársaik pozitív állapotba kerüljenek.

A szekcióban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy miért produktívabb az, aki happy? Miért jó a szervezetnek, ha boldogok a munkavállalók?

Hogyan hat ez a profitra, a termelékenységre és a munkaerô megtartásra? És honnan vegyünk boldog munkavállalót?

Ha nincs ilyen, hogyan „csináljunk”? És ez kinek a feladata a cégen belül? Az elôadás mellett természetesen a gyakorlatban használható eszközöket, módszereket is szeretném bemutatni.

CÍMLAPSZTORI

Versenyképes szervezeti kultúra coaching szemléletû vezetôkkel A munkaerôpiacon jelenlévô és belépô új generációk hosszú távú motiválására és elkötelezettségének megtartására már nem elegendô a hagyományos vezetôi eszközök és stratégiák alkalmazása. Ahhoz, hogy a vállalkozás versenyképes maradjon, a vezetôknek is reagálniuk kell az új kihívásokra. A legfrissebb nemzetközi kutatások eredményei alátámasztják, hogy a coachingszemlélet vezetôi eszköztárba való bevezetése átlagosan 56%-kal növeli a munkavállalói elkötelezettséget, ez pedig 5,7-szeres megtérülési rátát eredményez. A Versenyképes szervezeti kultúra coaching szemléletû vezetôkkel címû szekció szakértôi csapata szemléletes és interaktív módon, gyakorlati eszközöket is bemutatva segíti a konferencia résztvevôit abban, hogy támpontokat kapjanak a módszer saját cégüknél történô bevezetéséhez.

— A konferencia témájául szolgáló probléma egyik megoldása a coachingszemléletû vezetés lehet, hogy ez miben áll, miként valósítható meg a mindennapokban, ehhez szeretnénk információkat adni a résztvevôknek – foglalja össze a Humán Klub egyik szekciójának témáját DOBOS Elvira diplomás business coach, tréner. — Vendégeink a gyakorlatban is kipróbálhatnak technikákat, amelyek önreflexivitásra sarkallják ôket, és betekintést nyújtunk a coachingszemléletû vezetés alapjaiba, eszköztárába és alkalmazásába.

Szeretnénk, ha egy párbeszéd alakulna ki a szekció résztvevôivel.

— Ha egy vállalkozásvezetô találkozik a coachingszemléletû vezetés fogalmával, nem biztos, hogy tudja, mirôl van szó.

7 — Minden helyzetben igaz, hogy a fenntarthatóság érdekében alkalmazkodni kell a változásokhoz. Rengeteg olyan kihívás van, amely egy szervezetet lépésekre kényszerít, ez pedig sokszor magával hozza azt, hogy már nem elégségesek a hagyományos vezetôi eszközök a megváltozott körülmények kezelésére. Említhetem például az Y generációs – és lassan a Z generációs – munkavállalók megjelenését a munkahelyeken, ôk már egészen más hozzáállással, elvárásokkal érkeznek, mint elôdeik. Az ô számukra csupán a pozíciójából adódóan már nem evidens a vezetô tekintélye, a vezetônek valamilyen módon ki kell vívnia a tiszteletüket ahhoz, hogy hosszútávon integrálódni tudjanak a szervezetbe, és annak hatékony tagjai legyenek.

A másik nagy kihívás a munkaerôhiány és a megfelelô képzettségû munkavállalók megtartása. Ha a dél-dunántúli régiót nézzük, nagyon nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, mert rengeteg munkavállaló próbál szeren-

DOBOS Elvira

csét Budapesten vagy külföldön. A Gazdaságkutató Intézet friss kutatásából kitûnik, hogy a 20 fô alatti foglalkoztatók 96%-a küzd azzal, hogy megtartsa a munkatársait. Ezért változásra van

8 szükség a szervezeti kultúrában, a vezetôi attitûdben és eszköztárban, meg kell tanulni a kapcsolódásra, az együttmûködésre és a partnerségre építeni – ez az, amit pluszként tud kínálni egy szervezet a munkavállalói számára. Az már nem elégséges, ha a bérek fejlesztésében gondolkodunk. Úgy látjuk, hogy az egyik megoldást a coachingszemléletû vezetés jelentheti, ami a munkavállalók fejlesztésére, felelôsségvállalásuk növelésére, belsô motivációik elôhívására és fenntartására épít. Ha ezzel az emberközpontú hozzáállással közelítünk a munkavállalókhoz, eredményesebb lesz a szervezeten belüli együttmûködés, javulnak a kapcsolatok, ami szintén növeli a megtartóerôt.

Egy ilyen típusú vállalati kultúra nagy mértékben elôsegíti a munkatársak jóllétét is.

— Konkrétan mire kell gondolni, milyen attitûdöt kövessen egy coachingszemléletû vezetô?

— Nagyon egyszerû dolog például a pozitív visszajelzés, a köszönetnyilvánítás a vezetô részérôl. Azt tapasztaljuk, hogy a hazai vezetési kultúrában ez még nem igazán gyökerezett meg, ezért meg kell tanítani a vezetôknek, miként adjanak pozitív visszajelzést, hogyan koncentráljanak az eredményekre és hogyan nyilvánítsák ki a köszönetüket.

Magatartáskutatók nemrégiben több kísérletben azt vizsgálták, hogy a vezetô részérôl érkezô pozitív visszajelzés és az egyértelmû köszönetnyilvánítás milyen eredménnyel jár, és minden esetben azt tapasztalták, hogy átlagosan 50%-os növekedést jelentett a munkatársak teljesítményében. Ez önmagáért beszél, és ez csak egy eszköz a coachingszemléletû vezetô eszköztárából. A szekcióban ezt a vezetôi hozzáállást szeretnénk megismertetni a látogatókkal, ami a munkatársak támogatásával, a belsô erôforrásaikra építkezve segíti az aktuális kihívások megoldását. Ez egy komplex dolog, ami a vezetô részérôl is nagyfokú önismeretet és jó kommunikációs készséget feltételez, de akkor lesz hiteles, ha saját élménye van róla. Ilyen élményt nyújtunk a konferencián, ahol már megvalósult jó gyakorlatot is bemutatunk a résztvevôknek.

CÍMLAPSZTORI

A munkavállalók megtartására rugalmas foglalkoztatás?

Míg néhány évvel ezelôtt a munkáltatók jelentôs része egyáltalán nem gondolkodott abban a lehetôségben, hogy dolgozóik akár rugalmas munkaidôben teljesítsék kötelezettségeiket, ez a tendencia megfordulni látszik. Legalábbis ez derül ki abból a felmérésbôl, amelyet a MAPI Zrt., az IFKA Nonprofit Kft.-vel és a Kontakt Alapítvánnyal közös FEL-VÁLLAL (FELelôs VÁLLalkozások a rugalmas foglalkoztatásért) Konzorcium tagjaként már több mint 100 kkv körében végzett el a rugalmas foglalkoztatási helyzet felmérésére. A konzorcium egy EU-s támogatottságú projekt keretében azt vállalta, hogy átvilágít egy mintegy 3500 munkavállalót foglalkoztató kkv-kört, és elôremutató javaslatot tesz számukra arra vonatkozóan, hogy miként szervezhetnék munkájukat rugalmasabban és hatékonyabban: milyen fejlesztési, képzési és egyéb elemekkel (IKTfejlesztések) gazdagíthatják szervezeti mûködésük palettáját. A pályázat specialitása, hogy a közös módszertanon felül egy külön gazdasági modult is kínál partnerei számára, a rugalmasságot a vállalati versenyképesség és értékteremtô készség tükrében vizsgálva. A másfél órás vezetôi interjú után a vezetôk stratégiai szinten kaphatnak visszacsatolást vállalatuk piaci helyzetérôl és készségeikrôl.

A FEL-VÁLLAL projekt eddigi eredményeit, valamint a tapasztalatokat osztja meg a Humán konferencia résztvevôivel KÁLMÁN Edina, a konzorcium szakmai vezetôje.

Dél-Dunántúli Gazdaság — 2016-ban indult a GINOP 5.3.1. program, melynek elsôdleges célja a hazai kkv-k rugalmas foglalkoztatási helyzetének feltérképezése és javítása. Az ingyenes helyzetfelmérés folyamán meghatározhatók azok a munkakörök, melyekben a munkáltatók részérôl nyitottság, a munkavállalók részérôl pedig igény mutatkozik különbözô rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére.

Eddig már több mint 100 kkv körében végeztük el a rugalmas foglalkoztatási helyzetfelmérést és meglehetôsen érdekes visszajelzéseket kaptunk.

A vizsgálatban eddig résztvevô 288 vezetô 85%-a gondolja szükségesnek, hogy rugalmas foglalkoztatási formákat alkalmazzon, és azt is lehetségesnek tartják, hogy vállalatuk a rugalmas foglalkoztatás témakörében fejlesztéseket kezdeményezzen. Kíváncsiak voltunk

KÁLMÁN Edina

arra, hogy mi motiválja a rugalmas foglalkoztatási formák bevezetésére nyitott vezetôket. Az elsô három helyen ez az indok állt: a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazásával hatékonyabban mûködhet a cégük, könnyebben tudnak felvenni és megtartani munkavállalót, kezelni és segíteni tudják a munkavállalók rendkívüli igényeinek kielégítését.

Tehát azok a vezetôk, akik szükséges-

Dél-Dunántúli Gazdaság nek tartják, hogy rugalmas foglalkoztatási formákat alkalmazzanak, jellemzôen el tudják képzelni, hogy munkavállalóik maguk osszák be a munkaidejüket, ôszintén tudnak beszélni a munkatásaikkal, véleményük szerint az elégedett munkavállaló a jó munkavállaló. Ebbôl következik, hogy a munkavállalók azt érzik, figyelnek rájuk, megbecsülik ôket, elkötelezett munkavégzésük a vállalat eredményességében közvetlenül is megjelenhet. Mindezek megerôsítik, hogy a rugalmas foglalkoztatás nem csak a jövô foglalkoztatásának egyik kulcsa – és válasz a megváltozott munkaerôpiaci helyzetre –, de a hatékony mûködést is ténylegesen támogatni tudja.

— Miként vélekedtek a munkavállalók a rugalmas foglalkoztatási formáról?

— A vizsgálatban eddig résztvevô közel 2400 munkavállaló 56%-a nyilatkozott úgy, hogy könnyítene munkavállalási helyzetén a rugalmas foglalkoztatás. Az azonban érzékelhetô, hogy nem mindenki számára jelent segítséget ez a forma.

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan a kkv-k körében végzett felmérésünk adatai is alátámasztják, hogy leginkább a kisgyermeket és a több gyermeket nevelôk számára segítség a rugalmas foglalkoztatás. A már jelenleg is így foglalkoztatottak, valamint a fiatalabb munkavállalók körében jellemzôen rendre magasabb átlagértéket láthatunk a rugalmas foglalkoztatásra vonatkozó kérdésekben. Minél több gyermeke van a

CÍMLAPSZTORI válaszadónak, annál inkább segítene a munkavállalási helyzetén az ilyen jellegû foglalkoztatás. Nem meglepô módon a nemek szerinti bontást vizsgálva a gyermeket nevelô nôknél mindig magasabb az igény a rugalmas foglalkoztatásra, mint a férfiaknál.

— A fiatalok miért preferálják az ilyen jellegû munkavégzést?

— A legmagasabb átlagértéket a 21 éves válaszadók adták: számukra fontos, hogy megkapják azt a szabadságot, amivel megválaszthatják a munkavégzésük módját, helyét vagy éppen az idejét (mettôl meddig dolgozzanak). Az általuk leginkább preferált rugalmas foglalkoztatási forma rendre a távmunka, a csúsztatható munkavégzés és a kötetlen munkarend. A korcsoportokat tekintve az életkor és ezzel párhuzamosan a családi helyzet változásával összhangban a 25-40 év közöttiek inkább igénylik a rugalmas foglalkoztatást. 50 év felett csökken ez az igény, mivel idôsebbek a gyermekeik és így már nincs szükség pl. a kísérésükre, illetve jellemzô, hogy nehezebben változtatnak a foglalkoztatási helyzetükön.

— Az önök szervezete volt a szakmai koordinátora a teljes GINOP5.3.1 programnak.

— Hozzánk futott be annak a közel 800 kkv-nak mind a vezetôi, mind a munkavállalói adatbázisa, amelyek részt vettek ebben a pályázatban. Ennek a közel 800 fejlesztési tervnek a megírása, a cégvezetôkkel kialakult szoros kapcsolat hatalmas lökés volt hazánknak a rugalmas foglalkoztatás elterjedésében. Egy-

9 re több olyan kkv-vezetô keres meg minket, amelyek, bár a pályázatban nem vettek részt, de az eredmények miatt elkezdte érdekelni ôket a humán reform saját vállalatuknál. Ennek már csak azért is örülünk, mert eddig inkább a nagyvállalati képviselôk bizonyultak aktívnak, holott a kkv-szektor legalább annyira fontos hírvivôje és alkalmazója az innovatív munkavégzésnek.

— Hol és miként hasznosulnak a projektben szerzett tapasztalatok? A pécsi konferencia résztvevôi mit profitálhatnak a majd a helyszínen hallható információkból?

— A FEL-VÁLLAL projekt megvalósítói alapvetôen gyakorlati, szervezetés gazdaságfejlesztési szakemberek: a számok mellett tehát fôleg az érdekli ôket, hogy a vállalati gyakorlatba milyen eszközökkel lehet elvetni a rugalmas munkavégzés csíráit, és utána miként lehet ezekbôl egy versenyképesebb céget nevelni. A már kipróbált útnál azonban nincs hitelesebb forrás egy cégvezetô számára, így a konferencia résztvevôinek konkrét eseteket, példákat szeretnénk bemutatni, többek között vendégünk, a Rovitex Kft. példáján keresztül. Mivel Pécs és környéke megítélésünk szerint országos viszonylatban is egy nagyon nyitott kultúrájú térség, és mivel eddigi megjelenéseink katalizátorként hatottak a cégekre, azt reméljük, ez a pécsi konferencián még sokkal inkább így lesz: a bemutatott példák már sok-sok helyen átvett és megvalósult gyakorlatot jelentenek, ezt a lendületet szeretnénk adni az itt élôknek is. K.T.

10

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2016. évi kitüntetettjei A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara elnöksége – mérlegelve a javaslatokat –, a következô döntéseket hozta.

Dr. Síkfôi Tamás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a vendégeket.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara VÁRSZEGI Gyula urat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért felelôs alelnökét a két évtizedes kamarai vezetôi munkájáért és a szakképzésben kifejtett eredményes tevékenységéért Elnöki aranyéremben részesítette. A díjat dr. Síkfôi Tamás a nemzeti kamara elnökségi tagja adta át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

11

Zsolnay Díj Baranya gazdasági fejlesztéséért Dr. RÁKOSSY Balázs államtitkár A díjat dr. Síkfôi Tamás kamarai elnök, valamint Mattyasovszky Zsolnay Zsófia és dr. Mattyasovszky Zsolnay Viktor adták át.

Œ

Œ Az Év Üzletembere Díj HORVÁTH Lajos

Angster József Díj JENEI Zoltán kancellár

Életmû Díj GULÁCSI János

Életmû Díj WINDT Ferenc

A díjakat dr. Kéri István, a kamara tiszteletbeli elnöke adta át.

Életmû Díj Az Életmû Díj posztumusz kitüntetettje BOGNÁR József A díjat özvegye Tihanyi Klára asszony vette át.

12

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Œ Címzetes kamarai tanácsos Címzetes kamarai tanácsos OPAUSZKI László GULYÁS Ferenc A díjakat Rabb Szabolcs a kamara titkára adta át.

Címzetes kamarai tanácsos RENDECZKI Lajos

Baranya Megyei Szakképzési Díj ILIJIN Petar

Baranya Megyei Szakképzési Díj Baranya Megyei Szakképzési Díj Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. WORTMANN András A díjat BUDAVÁRI Attila vette át.

A díjakat Várszegi Gyula, a kamara alelnöke adta át.

Œ Az Év Fiatal Üzletembere Díj LENGVÁRSZKY Szabolcs A díjat Rabb Szabolcs adta át.

Baranya Megyei Innovációs Díj PTE Pollack Eco Team A díjat dr. HÁBER István projektvezetô vette át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

13

Œ Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj Pannon Hôerômû Zrt. Crestyle Kft. A díjat RUDOLF Péter vezérigazgató A díjat FÖLDES Csilla vette át. vette át.

A díjakat Herbály István, a kamara alelnöke adta át.

Kiváló Kamarai Munkáért Díj PÁLINKÁS István

Kiváló Kamarai Munkáért Díj ÓDORNÉ KOVÁCS Ildikó

A Baranya Megyei Export Díj Polytec Kft. A díjat PLESZ István vette át.

A díjakat Kresz Erika, a kamara alelnöke adta át.

Œ Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj A Mohácsi Busójárás rendezvény.

A Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 Emlékév rendezvény.

A díjat SZEKÓ József vette át.

A díjat HÓVÁRI János vette át.

A díjakat Arnold Antal, a kamara alelnöke adta át.

14

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mohácsi Szakképzési Díj RIEGL Péterné Dr. Fáy Mihály Díj Mohácsi Idegenforgalmi Díj NAGY Jenô A Mohácsi Sokacok Olvasóköre. A díjat JAKSICS György vette át.

A mohácsi díjakat Kálóczy László, mohácsi kamarai elnökségi tag egyben a mohácsi ipartestület elnöke és Szekó József Mohács város polgármestere adta át.

Komlói Szakképzési Díj ECKL László Jánosi Engel Adolf Díj MAYERHOFF Attila

Komlói Idegenforgalmi Díj KALAMÁR József A komlói díjakat Ferenczy Tamás, komlói városi elnök valamint Polics József Komló város polgármestere adta át.

Œ Az Év Kereskedôje Díj CSOMAY Árpád Záray Károly Díj PRÓKAI Csaba A díjat Rabb Szabolcs, a kamara titkára adta át.

Szigetvári Idegenforgalmi Díj LEBEDY János A szigetvári díjakat Horváth László, szigetvári városi elnök valamint dr. Vass Péter Szigetvár város polgármestere adta át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szigetvári Szakképzési Díj AUGUSZT József

15

ELISMERÉS

Than Károly Díj SZARKÁNDI Lajos

Œ

Siklósi Szakképzési Díj HORVÁTH István

A rendezvény támogatói:

Siklósi Idegenforgalmi Díj A díj posztumusz kitüntetettje BECKER Leonóra.

A siklósi díjakat dr. Kovács Tibor, siklósi városi elnök, és Mikola János Siklós város alpolgármestere adja át.

A díjat lányai, Foster Hanna és Foster Dóra vették át.

Elismerô oklevél RG Networks Kft. A díjat LENGVÁRSZKY Szabolcs vette át.

Elismerô oklevél Elismerô oklevél Alsómocsoládi Községfejlesztô Amnis Kft. és szolgáltató Nkft.

A díjat dr. RÉVÉSZ Károly vette át.

A díjat KEMTTYNÉ GYÔRI Szilvia vette át.

A díjakat dr. Síkfôi Tamás a kamara elnöke adta át.

16 — Azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk, 2017–2020 között meg kell védeni azt a lehetõséget, hogy a magyar gazdaság bõvülése a 3-5 százalékos sávban legyen. Közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni – hangsúlyozta ORBÁN Viktor miniszterelnök az MKIK február 28-án rendezett gazdasági évnyitóján Budapesten.

Ehhez meg kell védeni „a felívelõ pályát” a fenyegetõ veszélyektõl, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtõ támogatásokat érik az Európai Unió részérõl. A miniszterelnök elmondta, hogy védekezni kell a külföldi befolyásolással és az illegális migrációval szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is; a kormány ezzel kapcsolatos reménye, hogy a paksi atomerõmû-bõvítési vitát elõbbutóbb dûlõre viszi Brüsszellel.

Orbán Viktor hosszan értékelte a kormány és az MKIK közötti 2014-es megállapodás tíz vállalását. Ezek közül az államadósság-kezelésrõl szólva kifejtette: önfinanszírozó rendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMF-EU-kölcsönt, megnõtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya, és csökkent a külföldiek kezében lévõ állampapírarány.

A bankrendszerben jóval 50 százalék felett van a magyar tulajdoni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját; és tovább csökkentette az adókat – sorolta a miniszterelnök az eredményeket. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különösen Ausztriá-

ÉVNYITÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

MKIK Gazdasági évnyitó nak nem. Világossá tette egyúttal: ha valahol korlátozzák a magyarok munkavállalási lehetõségét, akkor Magyarország szûkíti a diszkrimináló országból érkezõ tõkelehetõségeket.

Kiemelte továbbá az újraiparosítást – rámutatva a magyar buszgyártás újjáélesztésére vonatkozó kísérletre –, a mezõgazdaság megújítását, valamint a munkaalapú gazdaság megteremtését.

Ezzel összefüggésben kritizálta a munkavégzés nélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképzeléseket. „Magyarországnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerû kérdés”, de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekintve „ez egy teljességgel elképzelhetetlen program” – mondta a kormányfõ.

A további vállalásokat érintve szólt az energiaárak csökkenésérõl – jelezve, hogy az olcsó energiához szerinte mindenképpen kell az atomerõmû –, a kutatás-fejlesztési források bõvítésérõl és a demográfiai helyzet javulását segítõ intézkedésekrõl.

A kormányfõ arról is beszélt, hogy az ország „felértékeléséhez” meg kell õrizni az etnikai homogenitást, mert „a túl nagy keveredés bajjal jár”, ugyanígy fontos a kulturális egyszínûség, a kimagasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyarország egy „tiszta, zöld ország”, vagyis nem sújtja ipari szennyezettség, a földet pedig megmûvelik. Idesorolta továbbá a teljes foglalkoztatottságot, hozzátéve: szerinte van jelentõsége, hogy egy magyar szállodában a takarítónõ is magyar.

Orbán Viktor elmondta, fontos az is, hogy a nagyság és a nagyság iránti vágy ne tûnjön el Magyarországról. Az olimpia ebbõl a szempontból is egy bordatöréssel ér fel.

A kormányfõ osztotta Matolcsy György jegybankelnök véleményét abban, hogy a közepesen fejlett országok csapdahelyzetébõl ki kell törni. Jelezte, többre van szükség az eddig elérteknél a minõségi elõrelépéshez, ahhoz, hogy a helyzet ne csak biztató legyen, hanem az is maradjon.

PARRAGH László, az MKIK elnöke a fenntarthatóságot és a versenyképességet nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a következõ években a legfontosabb gazdasági feladatnak. Hangsúlyozta: ehhez elengedhetetlen a bérek növekedése, mert, mint fogalmazott, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására. Kifejtette, hogy alapvetõen kedvezõ folyamatokat lehet látni a gazdaságban, valamennyi makrogazdasági mutató pozitív irányt tükröz.

Parragh László rámutatott: végtelenül csalódott a magyar üzleti közösség a budapesti olimpia sorsa miatt, mert fontos motorja lehetett volna a gazdaság 2020 utáni növekedésének. Hozzátette, egy felelõsen gondolkodó kormánynak fel kell tennie a kérdést, mi történik 2020 után, amikor változik az uniós források nagysága, felhasználása. Kiemelte, hogy a paksi bõvítés, az infrastrukturális beruházások, a Belgrád-Budapest vasút mind olyan projektek, amelyek a bruttó hazai termék (GDP) százalékában mérhetõen tesznek hozzá a növekedéshez, és ebben lett volna fontos eszköz az olimpia is.

VARGA Mihály nemzetgazdasági miniszter elõadásában elmondta, hogy idén és jövõre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nõ várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban. Hozzátette, a tavalyi év 2 százalékos növekedéssel „érdekes év” volt, amikor az uniós támogatási idõszakok között váltás zajlott, az ipar lényegében

Dél-Dunántúli Gazdaság stagnált, az építõipar 15 százalékkal esett vissza, a mezõgazdaság és a szolgáltató szektor húzta a növekedést. A miniszter szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes legalább 2 százalékos növekedésre. Megjegyezte, egyre jobb az ország külsõ megítélése, és felidézte, hogy tavaly mindhárom nagy hitelminõsítõ befektetésre ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot.

Varga Mihály az Eurostat és az Európai Bizottság adataira hivatkozva elmondta, a magyar gazdaság potenciális növekedése már a cseh gazdaságét jellemzõ fázisban van és 2020-ig lényegesen meg fogja haladni legfontosabb versenytársaiét, Ausztriáét és Csehországét. Kiemelte, a tavaly novemberben megkötött 6 évre szóló béremelési megállapodás és az adócsökkentés teremti meg a következõ 6 év versenyképességének alapját. Kijelentette, hogy a tárca a következõ években vásárlóerõ paritáson mérve folyamatos, tartós felzárkózással számol. A tárcavezetõ szerint az idén a tavalyi 7,3 százalékosnál nagyobb reálbér-növekedés is elképzelhetõ.

Varga Mihály szerint munkaerõpiaci fordulat érezhetõ, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék, nincs olyan ágazat, ahol munkaerõ túlkínálat lenne a piacon.

A miniszter úgy vélte, tovább kell gondolni a részmunkaidõs foglalkoztatást, a nõi foglalkoztatást, amiben még van munkaerõ-tartalék, és arra is lehetõséget lát, hogy a nyugdíjasok alacsony vagy minimális teherrel, további kedvezményekkel vegyenek részt a foglalkoztatásban. Elmondta, szeretnének egy képzési reformot, és folytatják a kamarával a szakképzési rendszer további átalakítását. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevõ fiatalok döntõ többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendõ munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést.

MATOLCSY György MNB elnök szerint versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemzõ növekedési csapdából.

Hozzátette, ehhez szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amely munka-

ÉVNYITÓ helyteremtésre, munkavállalásra és a tudástõke felhalmozására ösztönöz. A jegybank elnöke kifejtette, hogy fontos az adóelkerülés további mérséklése, az export hozzáadott érték arányának növelése és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése is.

Matolcsy György elmondta: Magyarország 2010 óta elõször fiskális fordulatot, majd monetáris fordulatot hajtott végre. Kiemelte, hogy ennek eredményeként az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alá esett vissza, az államadósság a GDP-hez mérten folyamatosan csökken, a makrogazdasági egyensúly elérésével páhuzamosan a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt.

Matolcsy György rámutatott: az MNB a „hagyományos” feladata, az árstabilitás elérésére törekvés mellett hasonlóan fontos feladatának tekinti a pénzügyi stabilitás szem elõtt tartását, és azt, hogy célzott, nem hagyományos jegybanki eszközökkel segítse a magyar gazdaság bõvülését. Hangsúlyozta: a monetáris fordulat során az MNB 12 fordulatot hajtott végre, ennek részeként rekord alacsony szintre, 0,9 százalékra vitte le a monetáris tanács az alapkamatot, az MNB a nem hagyományos eszközökkel elérte, hogy hitelezési fordulat következett be az országban, a jegybank növekedési programja megállította a vállalati hitelezés visszaesését.

Matolcsy György kiemelte: az elmúlt években a kormány és a jegybank között stratégiai szövetség jött létre, hozzátéve,

17 jelentõs eredmény az, hogy az MNB stratégiai szövetséget tudott kialakítani a magyar bankrendszer tagjaival is. Mint mondta, a jegybank a nem hagyományos eszközeivel a bankrendszer mérlegét, eszközeit bõvítette, a bankrendszeren keresztül hatott a magyar gazdaság növekedésére. Rámutatott, hogy most versenyképességi fordulatot kell végrehajtania az országnak, már csak azért is, mert az Európai Unióban (EU) Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy fõre jutó GDP. Hozzátette: ehhez növelni kell az országban egyebek mellett a termelékenységet, mert az ország a termelékenységet tekintve elmarad az EU átlagától, de még a régiós versenytárs országok mutatóitól is.

Az MNB elnöke szerint jelentõs intézményi reformokra van szükség, így az állami intézmények létszámát és bérkiadásait is csökkenteni kell, végre kell hajtani az állami ügyintézés reformját, át kell térni az állami bürokráciában az elektronikus ügyintézésre. A gazdasági növekedés további segítése érdekében növelni, javítani kell a lakáshitelezést, annak feltételeit, emellett növelni kell a magyar bankrendszer hatékonyságát, csökkentve a banki költségeket – sorolta Matolcsy György.

Az MNB elnöke végezetül rámutatott: a világban technikai, technológiai és menedzsment forradalom zajlik, Magyarországnak fel kell zárkóznia ezekhez.

MKIK/MTI

A rendezvényen részt vett dr. SÍKFÔI Tamás a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, RABB Szabolcs a kamara titkára, valamint HERBÁLY István a kamara Innovációs Bizottságának elnöke.

Herbály István kérdésére, miszerint: „A vidéki vállalkozások hogyan tudnak nagyobb mértékben K+F forráshoz jutni?” – a miniszterelnök, a nemzetgazdasági miniszter, valamint Parragh László is reagált.

A Miniszterelnök Úr szerint nagy kérdés, hogyan lehetne a vidéki vállalkozások számára megfogalmazni az innovációs lehetôségeket, és a pályázatokat ehhez igazítani. Felszólította az érintetteket, hogy javaslataikkal segítsék elô ennek folyamatát.

Varga Mihály, a kamara Innovációs Bizottságának elnökének kérdésére azt mondta, hogy az innovációs pályázatok meghirdetés alatt vannak. A forrásokat érdemes egy helyre koncentrálni.

Parragh elnök úr jó példaként hozta fel Herbály Istvánt, aki megtestesíti a fiatal és sikeres vállalkozót, aki emellett társadalmi munkaként vállalta az Innovációs Bizottság vezetésének feladatát.

18

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mennyi a flambírozott palacsinta áfakulcsa

?

Ilyen és hasonló részletességû kérdések miatt rendezte meg a kamara ez évi elsô Hatósági fórumát a január elsejével bevezetett étkezôhelyi vendéglátást érintô Áfa-változásokról. A bevezetés óta eltelt idôszak ügymenete alapján van már elég tapasztalat a végrehajtás, értelmezés esetleges nehézségeivel kapcsolatban, a rendezvény ezek tisztázásában kívánt segítséget nyújtani.

Hosszabb folyamat, mire kialakul egy jól mûködô rendszer. A mostani Áfa csökkentés, 27-rôl 18%-ra egyben elôkészíti a 2018. januárra tervezett 5%-os Áfa bevezetését a szektorban. A mostani intézkedés elsôdlegesen a vendéglátó ipari vállalkozások jövedelmezôségének a javítását célozza. A résztvevôk egyöntetû véleménye szerint felemásra sikeredett – bizonyos étterem típusokra nem vonatkozik, bizonyos termékek esetében pedig igen bonyolult az alkalmazása – ezért sok hibalehetôséget tartalmaz. Adott esetben egy szállodán belül két külön áfa tartalommal lehet kávét fogyasztani, melyet igen nehéz a vendéggel elfogadtatni, hiszen úgy tûnik, mintha becsapnák ôt.

A NAV tájékoztatása szerint, igen sok problémára lehet „gyógyír” egy jól megalkotott és a jelenlegi követelmények alapján frissített vendéglátó szoftver alkalmazása, mely tételesen is tudja bontani az egyes szolgáltatásokat, ezek áfa kulcsát és az ezekhez rendelhetô felszolgálási díjakat.

A sok probléma mellett, amit a vállalkozók a helyszínen felvetettek kiemelhetô, amit általánosan sérelmeztek: átlagos vendéglátóegység dolgozói / alkalmazottai kezelik az online pénztárgépet. A vállalkozó maga, aki a teljes ügymenettel kapcsolatban vállal felelôsséget, nem látja, hogy mit ütött be a dolgozó a nap folyamán a gépbe, mivel annak nincs másodbizonylata. Gyakorlatilag vakon vezeti a vállalkozást, mivel

A szolgáltatás- és termékértékesítéssel kapcsolatban felmerülô kérdések esetén segítséget, állásfoglalást kérhetnek az alábbi elérhetôségeken: Szolgáltatások: Központi Statisztikai Hivatal (KSH): https://kapcsolat.ksh.hu/ ContactCenter/index.xhtml Az SZJ-nél a 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rend a meghatározó.

Termékértékesítések megítélésével kapcsolatban: NAV Szakértôi Intézete: szi@nav.gov.hu A vtsz.-nél a 2002. július 31-én érvényes besorolási rend a meghatározó. Írásbeli tájékoztatás kérhetô a NAV-tól is a http://nav.gov.hu/ oldalról küldött üzenet írásával. nem látja, hogy mit értékesített. Célszerû lenne az online pénztárgép rendszer ilyen irányú bôvítése a jogalkotó és a hatóság oldaláról.

A terület ellenôrzésével kapcsolat-

Adófórum A kamara Adóklubja fórumot szervezett. A résztvevôknek dr.

Ferge Zsigmond tartott elôadást a munkaidô szabályairól, majd Nagypál Imre a KIVA gyakorlati alkalmazásáról tájékoztatta az érdeklôdôket.

ban úgy tûnik, hogy kivárja a hatóság a rendszer elemeinek kikristályosodását, és evvel kapcsolatban türelmesen – nem azonnal szankcionálva – lép fel a vizsgálatok során.

Schmidt Enikô

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

KAMARAI HÍREK

Ki lesz a szakmája legjobbja? – 20 tanuló versenyben Versenyzô neve

Szakképesítés neve

Gyakorlati képzôhely neve

Elméleti oktatást végzô (tag)iskola

Bocz Dorottya Enikô

kozmetikus

Kovács Marianna

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Bóner Attila

kômûves és hidegburkoló

Szigbau Kft.

PSZC Zrínyi Miklós Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Dudar Krisztián Dominik

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Mecsek-Klíma Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Hajba József

épületgépész technikus

—

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Hartmann-né Durkó Beatrix Anita

eladó

DJ & K Bt

PSZC Siklósi Szakképzô Iskolája

Horváth Kristóf Imre

festô, mázoló, tapétázó

Szinezet Kereskedelmi Szolgáltató Kft.

PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Horváth Márton Lajos

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Mecsek-Klíma Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Kinczli-Weiling Csenge

fodrász

HAIR SZABÓ IMRE Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Király Dzsenifer

nôi szabó

—

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Kis-Varga Erik Zsolt

elektronikai technikus

—

PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma

Lovász János

ipari gépész

Ott Dániel János e.v.

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Marosvölgyi Attila

hegesztô

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Molnár Béla

kereskedô

—

PSZC Zsolnay Vilmos Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Ormándi Simon

gépi forgácsoló

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Sós Roland

villanyszerelô

SZTÁV Felnôttképzô Zrt.

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Szegleti Richárd

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô R és T Klíma és Épületgépész Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Takács Ferenc

épületgépész technikus

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Tóth Miklós Zoltán

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Mecsek-Klíma Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Uzsaly Anna

kozmetikus

Borosné Debreceni Zsanett

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Vörös Kitti

kozmetikus

Kovács Marianna

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

—

A válogatóversenyeken választják ki azokat a legfelkészültebb diákokat, akik a végsô megmérettetésen bizonyíthatják tudásukat. A versenyek országos döntôje, hasonlóan a korábbi évekhez, a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül megrendezésre 2017. április 24-26. között, amelyre a pécsi kamara több száz pályaválasztás elôtt álló általános iskolás tanuló látogatását szervezi meg idén is.

Gratulálunk a továbbjutott tanulóknak!

Bonyár Marietta

(A vastagbetûvel szedett szakmák a 2017/2018-as tanévben hiányszakmák.)

A 2016/2017-es tanév Szakmai Kiváló Tanulója és Országos Szakmai Tanulmányi versenyek elôdöntôi a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 2017. január 3. és 19. között zajlottak le. A lelkes 304 Baranya megyei tanulóból 20-an jutottak a döntôt megelôzô válogató versenybe, ami gyakorlati és szóbeli feladatrészbôl áll.

20

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fáziskéséssel indulunk Látva a 7. éve sikerrel futó GépÉsszel Baranyában versenysorozat eredményeit, a kamara idén hagyományteremtô szándékkal megrendezi az elektronikai szakmák népszerûsítését szolgáló Villany-Ász elnevezésû vetélkedô is.

A verseny elôkészítésével, részleteivel kapcsolatosan egy beszélgetésre ültek le az érdekelt vállalkozások vezetôi, képviselôi, Hirth Olivér, a Kontakt Elektro Kft. vezetôje kezdeményezésére, melynek során sikerült a célkitûzésekkel és a versennyel kapcsolatos alapvetô szempontokat kialakítani, így a verseny február 1-jén útjára indult. A Gép-Ésszel versenyhez hasonlóan, itt is általános iskolák 6-7-8. évfolyamos tanulók nevezését várta a kamara három fôs csapatokban.

A versenyre nevezni 2017. február 15-ig lehetett a Pályaválasztás Baranya honlapon megtalálható totó kitöltésével.

Az elsô fordulós totó kitöltése után a második fordulóba jutott csapatok elôre egyeztetett helyszínen és idôpontban üzemlátogatásokon vesznek részt. Itt a csoportok tapasztalatokat és ismereteket szerezhetnek a villamos szakmákról. A látogatásról naplót készítenek egy a szervezôk által megadott szempontsor alapján.

Az április 7-i döntôn a kamarában a 10 legjobb csapat mérheti össze a rátermettségét, ügyességét és tudását.

A Villany-Ász versennyel párhuzamosan folynak a Gép-Ésszel Baranyában vetélkedô céglátogatásai, a megye jelentôs gépipari vállalkozásainál. A látogatások után a csapatoknak két hetük van elkészíteniük a naplóikat, amit egy szakmai zsûri értékel. Hogy kik juthatnak a március 31-i döntôbe, március 20án kiderül. Az eseményekkel kapcsola-

Részletesen tárgyalták az októberi pécsi Open4Business nemzetközi üzletember találkozó tervezett programjait. A kiegészült teljes bizottság ülésén Liszácz Mihály a Magyar-Horvát tagozat elnöke beszámolt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Nemzetközi Kollégiumának megalakulásáról és az idei terveirôl.

Az év elsô nagyobb rendezvénye az éttermi ÁFA változással kapcsolatban rendezett hatósági fórum volt. A bizott-

-Ász

tos valamennyi információ elérhetô a Pályaválasztás Baranya honlapon.

Pályaválasztással kapcsolatos további információkért kattintson a Pályaválasztás Baranya honlapra, vagy keressen minket a Facebookon.

http://palyavalasztasbaranya.hu/ https://www.facebook.com/palyavalasztasbaranya

Tervek és lehetôségek a kereskedelemfejlesztésben A Bagolyvár Fogadóban tartotta idei elsô ülését a kamara Kereskedelemfejlesztési bizottsága. A találkozó elsô részében az export-fejlesztési albizottság nézte át az idei év legfontosabb nemzetközi üzletember-találkozóit, melyekrôl folyamatosan tájékoztatják a vállalkozókat a kamara honlapján keresztül és hírlevélben.

Villany

ság vállalja, hogy a vállalkozásokat, vállalkozókat érintô jogszabály-változásokról hasonló fórumokat kezdeményez, illetve a felmerülô tapasztalatokat, problémákat és a lehetséges megoldásokat összegyûjti, a kamaránkon keresztül eljuttatja az MKIK-hoz.

A továbbiakban a MagyarországHorvátország határon átnyúló együttmûködési programtervezet rövid bemutatására került sor, mivel a márciusban megnyíló forrás most kifejezetten a kisés középvállalkozások együttmûködését célozza.

A Kis- és középvállalkozás-fejlesztési Bizottsággal közös témái okán a két testület rövid közös megbeszélést is tartott, hiszen fontos, hogy egymás munkáját megismerjék, így azt kölcsönösen segíteni tudják.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

KAMARAI HÍREK

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara KKV-fejlesztési Bizottsága február 7-én azzal a céllal ült össze, hogy segítse a jogalkotó munkáját, a vállalkozások adókörnyezetének javítását, és a kormányzat adószabályozási munkájának támogatását célzó javaslatokat állítson össze.

Adófizetés hatékonyan!

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától a pécsi kamarához beérkezett, adócsomag-javaslattal kapcsolatos véleménykérést a PBKIK a KKV-fejlesztési Bizottság hatáskörébe utalta.

Kresz Erika bizottsági elnök vezetésével a testületi tagok, adószakértôk és más szakemberek véleményét kikérve kezdte meg a munkát a bizottság a pécsi Bagolyvárban. Opauszki László irányításával, aki a terület felelôse a bizottságban, a vállalkozásvezetôk gyakorlati példák során keresztül vitatták meg a témákat, melyeket végül hat pontban összegeztek. Minden egyes téma mentén érdekes és izgalmas szakmai beszélgetés indult, amelynek során a cégek a saját gyakorlati tapasztalataikat is átadták, megbeszélték. Nagy László a duális képzés költségeinek elszámolása és támogatása kapcsán egy „kvázi” nevelési díj meghatározását szorgalmazta, minden tag egyetértésével. A szakmai fórumok célja a tudásmegosztás révén fajsúlyos szakmai elôterjesztések elkészítése, ez most is sikerült; napokon belül már a nemzeti kamarai elnökség is kézbe kapja a pécsi-baranyai javaslatcsomagot.

A legfôbb pontok: fókuszban az ÁFA, az adatszolgáltatási kötelezettség, az elektronikus értesítôk, az egyéni vállalkozókat érintô jogszabályok, a hatósági azonosítók, valamint a duális képzés támogatása állnak.

A PBKIK és a többi területi kamara javaslatait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összegzi, majd eljuttatja a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a tavaszi adócsomag elôkészítéséhez.

A fontos adózási téma mellett a KKV-fejlesztési Bizottság napirendjei tárgyalták a kkv-k képzésére hivatott rendszer indítását, amelyben Ódorné Kovács Ildikó nyújtott szakmai támogatást a hivatalnak. A módszertan és felépí-

tése elkészült, a közeljövôben kezdôdik a kínálati oldal felépítése és szervezése.

Kresz Erika javaslatára egyeztetésre került a bizottság négyéves munkatervének alapozása is, amelyet a követ-

kezô – várhatóan márciusi – bizottsági ülésen tárgyalnak meg.

A Bagolyvár vezetôjének köszönjük nemcsak a helyszínt, hanem a szívvel teli vendéglátást is.

Munka és védelem Munkavédelmi képviselôk képzését indította el a kamara. Az elsô képzésre február helyett márciusban kerül sor. Meglepô módon még Somogy megyébôl is van jelentkezô.

A kamara kialakítja a munkavédelmi képviselôk adatbázisát, hogy a frissen megválasztott képviselôket esetenként tájékoztatni tudják az ôket érintô törvényi változásokról, képzésekrôl. Az adatbázishoz a munkavédelmi képviselôk elérhetôségeit várják és gyûjtik össze. A kamara az adatokat bizalmasan kezeli, nem adja át harmadik félnek. Tovább információt ezzel kapcsolatban a www.pbkik.hu honlapon találnak.

A kamara Munkavédelmi klubjának elsô zártkörû programjára március végén kerül sor: a kihelyezett ülés helyszíne a Lafarge királyegyházi cementgyára lesz. A multinacionális cég munka- és egészségvédelmi tevékenységének megismerésén túl vezetett gyárlátogatáson ismerhetik meg a cementgyártás folyamatát – a pontos részletekrôl a tagok részletes tájékoztatást kapnak a közeljövôben.

A kamara a munkaügyi hatóság szerepét ellátó megyei kormányhivatallal együtt az elmúlt évben is szervezett négy nyílt napot, a megjelent munkavédelmi képviselôk részére tanúsítványt állítottak ki, mely igazolta a képzésen való részvételt. Ez a gyakorlat folytatódik, a nyílt napok idei tervezett idôpontjai a következôk: március 22. szerda, június 7. szerda, szeptember 26. szerda, november 22. szerda.

Hamar László

22

KAMARAI HÍREK

Humán Klub: szerencsét hozott a 13-as Jól sikerült a tapasztalat-megosztás a klub 13. ülésén! A tagok elôzetesen megbeszélték, hogy több problémafelvetést, jó gyakorlat- vagy tapasztalat-megosztást, élethelyzetrôl szóló beszámolót szeretnének, melyet konstruktív vita követ. Az elsô alkalommal Héder Sándor (Forlong Bt.)

esetét beszélték át Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna vezetésével, aki az Action Learning módszerével segített feldolgozni a témát.

Nem ez volt az elsô aktív részvétellel lezajlott klubülés, de az elsô olyan, melyen a tagok nagy része este 6 óra után is még új ötleteken és javaslato-

A lehetôségek tárháza vagy útvesztô a közösségi média?

A bôség zavarával küzd a Föld lakossága már ami a közösségi médiát illeti, és a tempó még csak fokozódik a jövôben. Bolygónk lakosainak 37%-a használja rendszeresen a különbözô közösségi platformokat, a következô 10-15 évben pedig olyan fejlesztések vetik meg lábukat a mindennapjainkban, amelyek szinte a gondolatainkat is kitalálják, pl. a hûtônk tartalmáról küldött fotó alapján olyan ételreceptek érkeznek az okoseszközünkre, amelyeket a jégszekrényben található alapanyagokból fôzhetünk. Többek között errôl is beszélt dr. Bányai Edit a PTE hab. egyetemi docense a kamara Marketing és üzletasszony klubjának összevont ülésén.

Az elôadásban elhangzott: megváltozni látszik a közösségi médiumok használata, ma már nem csak kapcsolattartásra, hanem üzleti céllal is látogatjuk ezeket a felületeket és egyre több idôt töltünk ott. Tavaly hazánkban átlagosan napi 85 percet facebookoztak a profiltulajdonosok, erre már a cégek, piaci szereplôk is felfigyeltek, mert tudatosan használják a csatornákat vásárlóik, ügyfeleik elérésére. Jelentôs szerepet kap a kommunikációban a kép, a mozgókép, hiszen ma már egyre kevesebbet olvasnak az emberek, de

az online vásárlók 85%-a azért hajlandó megnézni egy videót a megvásárolni kívánt termékrôl. Érdekes momentum, hogy a Z generáció már nem használja a facebookot, ellenben a baby boom korosztály egyre inkább. A kis- és középvállalkozások ugyan fontosnak tartják a jelenlétüket ezen a felületen, de még nincsenek igazán tisztában azzal, hogy mennyi mindenre használhatnák, milyen információkat nyerhetnének ki ebbôl a rendszerbôl. Dr. Bányai Edit beszélt a trendekrôl is, hogy 10-15 éven belül megváltozik a világ, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az üzenetküldésekben, keresésekben.

Korábbi aktivitásaink alapján szinte a gondolatainkban olvasnak, hogy minél teljeskörûbben szolgálják ki igényeinket. A jövôben mind több eszközünk kapcsolódik majd az internethez, 2020-ra mintegy 37 milliárd okosóra, okoshûtô és még ki tudja, milyen okos kütyü továbbítja a világhálón keresztül a fontos információkat.

Létrejötte óta sokat változott a vállalati CSR, azaz a társadalmi felelôsségvállalás tartalma - errôl dr. Putzer Petra, a PTE oktatója beszélt elôadásában. Kezdetben külsô nyomás hatására kezdtek önkéntes munkába, szerveztek jótékonysági megmozdulásokat a cégek, mára inkább a kötelezettség felé mozdult el a motiváció. Ugyan sokszor jól jön egy vállalatnak a CSR, ha ezáltal felelôs hírnévre, imázsra tesz szert, de a fogyasztók egyre több árnyoldalát látják meg a tevékenységnek. Egy közelmúltban végzett hazai kutatás szerint a vállalatok zöme leragad a környezetvédelemnél, szeretnek jótékonykodni (fôleg a beteg gyerekek és az állatok javára), de mélyebb változás nem következik be a CSR által.

Dr. Putzer Petra azt mondja, a kkv-knál mûködôképes a társadalmi szerepvállalás, a nagyobb cégeknél pedig akkor lehet elôrevivô, ha társadalmi vállalkozóként olyan tevékenységet folytatnak, amely a társadalom számára értékkel bír.

Dél-Dunántúli Gazdaság kon dolgozott a kölcsönösség elvén (aki részt vesz, az bele is tesz). Ódorné Kovács Ildikó klubelnök munkájának és a tagok ötleteinek köszönhetôen meglett a 2017. évi Humán Konferencia új címe is, a dátum pedig már ismert: 2017. április 11.

Héder Sándor egy multi cég frontvonali vezetôit ért hatásokról, motivációs problémáikról, bizalmi vákuumról, és az ezekbôl fakadó tréneri problémájáról, a megoldás irányába tett lépéseirôl hozott esettanulmányt.

Ezeket a tapasztalatokat osztotta meg a rá jellemzô lendületes, élénk, humorban bôvelkedô – és természetesen anonim módon, Sipos Tünde segítségével.

Kiragadva pár gondolat: „A frontvonali vezetô sokszor megtapasztalja, hogy ha kiáll valakiért, maximum díszparcellát kap a temetôben... A mi kultúránkban fölfelé elmondani a véleményt nagyon nehéz... Hogy a frontvonali vezetôk személyében jól mûködô hidat képezzünk a felsôvezetôk és a munkatársak között, igazi kihívás!”

Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna irányításával, kérdések segítségével járták körül a téma minden aspektusát, így elmélyítve azt. Ezután elindultak az akció irányába, javaslatok születtek. A folyamat végén, a közös munka eredményeképpen egy akcióterv-javaslatcsomag született.

A tagok véleménye az ülésrôl: „A Best Practice megerôsítést vittem haza ügyfeleimnek, és azt a megnyugtató érzést, hogy ilyen problémákkal mindenki küzd a szakmában, azok is, akik aktívan dolgoznak ez ellen (trénerek) és azok is, akik érintôlegesen vagy téma-specifikusan (mint én is, tanácsadók, coachok, fejvadászok, HR-esek, stb.). Értéket és tudást, ami az Action Learningnek célja is: tanultam! Értelme volt a dolognak.” „Jó irányban van a Humán klub!” „Viszonylag idegen volt ez a terület, de mégsem annyira különbözô a miénktôl (toborzás-kiválasztás vs. tréning) – Ti ugyanazokat a problémákat élitek meg. Mi is „szendvicsemberek” vagyunk! Nagyon hasznos volt!”

Dél-Dunántúli Gazdaság „Több minden megfogott: lehet az is cél, hogy egy új módszert próbáljon ki az ember, vagy például az, hogy egy pici, a fejlôdés segítô magot elültessek!

Bennem sokszor van bizonytalanság, hogy kellô értéket tudok-e adni. Szuper volt az elsô téma! Megerôsített abban, hogy igen, tudunk adni, ebben hinni kell!” „Pont az a hasznos, amit nem a szakmatársak mondanak, hanem a másik szemlélet! Abból a barátságos, meleg, vidám és nyitott hangulatból, ami este 6 órára kialakult, jó lett volna eltenni egy kicsit egy befôttesüvegbe, így

KAMARAI HÍREK ha hosszú lesz a 2 havi várakozási idô, bele tudnánk néha szippantani.” „Végre van egy hasonló szervezôdés helyben, nem kell Budapestre utazgatni!” „Sok mindenben kellene fejlôdnöm, felszínre került most is valami. Nagyon tetszett az Action Learning módszer.

Irigylésre méltó volt, hogy a moderátor mindig követte a fonalat, amikor én csak úsztam a témával – gratulálok!”

Tanulságok kamarai szemmel — Minden jelenlévô egyben aktív résztvevô is volt!

-—Míg a más területek képviselôi különbözô szemléletet hoztak, a

Új szempontok a gyakorlati helyek minôsítésénél A kamarai Vendéglátó mesterklub február 9én tartotta idei elsô összejövetelét.

A Pécsi Szakképzési Centrum Fôigazgatója tájékoztatta a klub tagjait a végzôs tanulók vizsga elôtti, iskolai keretek között történô felkészítésének lehetôségérôl. A végzôs diákok magas számban jelezték az iskola vezetése felé igényüket a felkészítés megtartására, ezért a Pécsi Szakképzési Centrum és a Zsolnay Vilmos Szakgimnázium és Szakközépiskola eleget tesz ennek a kérésének, amennyiben a tanulókat foglalkoztató gyakorlati munkahelyek is ezen a véleményen vannak. A felkészítés közvetlenül a vizsga elôtt, a teljes gyakorlati képzési idô maximum öt százalékában valósulna meg az iskolai tanmûhelyekben. Az iskolai felkészítés megszervezése elôtt az iskolának ki kell adni egy képzési tervet arra vonatkozóan, hogy a szakma mely fogásai azok, amelyeket ezen a felkészítésen megtanít, illetve gyakoroltat a tanulóknak. Érkezett arra is javaslat, hogy a képzôhely már a tanulószerzôdés megkötésekor tájékozódjon a tanulóról, ily módon megválogatva, hogy kinek a szakmai vizsgájáért vállal teljes felelôsséget. Az iskolai felkészítésnek adódnak költségei, ezért a tagok

arra a megegyezésre jutottak, hogy a költségvetést az iskola küldje meg a tulajdonosoknak. Így el tudják dönteni, hogy szükséges-e az iskolai felkészítés, vagy nem.

A vendéglátó szakmacsoportban a vállalkozók kezdeményezésére és egyetértésével új szempontok figyelembe vétele mentén kerül majd sor a gyakorlati munkahelyek minôsítésére.

Az új minôsítési szempontokról és az eljárás lefolytatásáról Bánné Lukácsovics Aranka szakképzési tanácsadó tájékoztatta a mesterklub tagjait és a klubülésen megjelent vállalkozások képviselôit. Továbbra is A, B, C minôsítési kategória marad. A már minôsített cégek választhatnak, hogy kérik-e az újra-minôsítést, a 2016-ban nyilvántartásba vett cégek pedig automatikusan megkapják az Értékelô lapot, amelyet február 15-e után küld ki részükre a kamara.

Danka András a mesterklub elnöke tájékoztatta

23 — szakmatársak hatékonyan járultak hozzá a tapasztalataik megosztásával!

— Mindenki vitt haza valamit!

— Belsô együttmûködések - közös projektek születnek = üzleti közösség épül!

Héder Sándor gondolatai a motiváció nehézségeirôl: „Nagyon szeretem Edward L. Deci munkásságát. Rávilágít arra, milyen nehéz motiválni az embereket.

Saját példám: én mindig azt gondoltam, hogy férfiembernek dolga van a világban, ezért utáltam súlyokat emelgetni, vagy más férfiakkal holmi szônyegeken összeizzadni! ... aztán megtudtam, hogy 100 cm feletti derékméretnél jobban szaporodnak a rákos sejtek. Fôleg akkor, ha az ember pulzusa nem megy 140 fölé naponta legalább egyszer, mert akkor nincs, ami megölje a rákos sejteket. Tehát rájöttem, hogy ez kell. ... de belsô motivációm sosem lesz!”

Cs.G.

a meghívottakat arról, hogy lehetôség van a klubtagság kezdeményezésére azon személyeknek is, akik nem mester végzettségûek, de érdeklôdnek a klub tevékenysége iránt, szívesen lennének ennek a közösségnek a tagjai, vennének részt közös szakmai programokon. Javaslatra került egy ún. kreditrendszer a gyakorlati oktatók részére, amely lehetôvé tenné pontok gyûjtését, különbözô tanfolyamokon, rendezvényeken való részvétel esetén. Erre azért van szükség, mert folyamatosan képezni kell magukat az oktatóknak, hogy korszerû szakmai ismereteket adhassanak át a tanulóknak.

A jövôben a Vendéglátó mesterklub szakmai ismeretek bôvítésére irányuló kurzusokat fog szervezni.

Bakó Eszter

24

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

VANNETTM Internet szolgáltatások Ahol már semmi nem mûködik, vagy nem megfelelô ott a vannetTM a megoldás!

Most a baranyai cégekre került a hálózatfejlesztési fókusz!

Mûholdas internet

Mikrohullámú internet

Az RG NetWorks Kft. mûholdas internet szolgáltatása, vannetTM márkanéven ismert, Magyarország teljes területén biztosít internetet, fôként olyan területeken, ahol nincs vagy csak gyenge minôségben érhetô el telekommunikációs szolgáltatás. A vállalkozás 7 éve biztosítja szolgáltatásait mûholdas technológián itthon és Európa más országaiban is. Lakossági és kkv piacon egyedüliként biztosítja ezt a típusú szolgáltatást, emellett szolgáltatója kormányzati ügyfeleknek és országos médiáknak is. A szolgáltatás segítette már élô szívmûtét közvetítését is nemzetközi kardiológiai konferencián, vagy éppen az afrikai sivatagból autóverseny-csapat tv-s bejelentkezését.

Napelemparkok adatátvitelét biztosítja és még nagyon sok területen segít a kommunikációban.

A társaság az utóbbi idôszakban azonban regionális mikrohullámú technológián alapuló szolgáltatásait is erôsítette. Egyedi igényekhez igazodó, üzleti internet, és bérelt-vonali internet szolgáltatásokat elsôsorban a pécsi és Pécs környéki, baranyai cégeknek alakította ki. A hálózat folyamatos fejlesztésének köszönhetôen egyre nagyobb lefedettséggel egyre nagyobb sávszélességet, akár több száz Mbit/s -os sávszélességet is biztosítani tud, helyszíntôl függôen.

Akár fôvonali, akár másodlagos biztonsági (ún.: backup) kapcsolatnak is ideális, mivel a helyi, meglévô kábel hálózatoktól független, így azon cégek számára is korszerû, professzionális, optikai minôségû szolgáltatást biztosít a szolgáltató. Ott is ahol a helyi infrastruktúra azt nem engedné, legyen ez belváros, vagy peremterület, ipari park, vagy várostól távolabb esô pont.

Technológiai háttér: mûhold és mikrohullám, melyik melyik?

Mûholdas Internet A szolgáltatáshoz mindösszesen elektromos áram szükséges. Szakképzett telepítô létesíti a 70 cm átmérôjû parabola antennát és a beltéri modemegységet. Déli irányba kell rálátás az égboltra, melyet az esetek 99,9% megoldanak a szakemberek.

Elérhetô sávszélességek: 5-30Mbit/s-ig, ezzel a technológia azonosul a kormányzati célkitûzésekhez melyet a SZIP (szupergyors internet program) hivatott megvalósítani, azzal hogy minden háztartásba 30Mbit/s-os internet szolgáltatás lehetôségét kell megteremteni 2018 végéig.

Induló árak: bekötés: 9900 Ft-tól, szolgáltatási díj: 7000 Ft/hónap

Mikrohullámú Internet A szolgáltatás létesítéséhez optikai rálátás szükséges a szolgáltató hálózatának egyik bázisállomására, átjátszópontjára, melyet a szolgáltató szakemberei helyszíni felméréssel tudnak megállapítani.

Elérhetô sávszélességek: Gigabit/s is akár, de általában igényelt szolgáltatások: 20-100 Mbit/s között. A szolgáltatást fôként vállalkozások számára alakította ki a társaság, de vannak lakossági megoldásaik is.

Induló árak: 6000 Ft/hó Akiknek már igazodtak a társaság egyedi igényeihez regionálisan, a teljesség igénye nélkül: Lakics Gépgyártó Kft.(Komló-Kaposvár), Rati Kft., Sipo Borostyán Patika, Barbakán tér, Crocus Gere Bor Hotel, Villányi Bock Hotel Ermitage, Opel Penthe Autóház, stb.

RG Networks Kft.: 15 éves 100% magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezô informatikai, marketing, és távközlési RG Magyarország cégcsoport tagja. 2010 óta kínál országosan szélessávú mûholdas és regionálisan mikrohullámú internet és béreltvonali internet szolgáltatásokat. Európa vezetô mûholdas operátorainak magyarországi képviselete.

Baranyai cégek internet szolgáltatója: www.mikro.vannet.hu Mûholdas szolgáltatások, a legeldugottabb pontokra: www.vannet.hu Ügyfélszolgálat: +36 72 315 331

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Andreas Koller, Honsa Kft. Piacvezetô pozíciót szerzett a pécsi Honsa Kft. Látványos fejlôdésen ment keresztül az elmúlt 15 év alatt a Honsa Kft., amely a Pécsi Ipari Parkban végzi tevékenységét mintegy 600 alkalmazottal. Az Andreas Koller által vezetett német tulajdonú vállalkozás korszerû gépparkkal, robotizált gyártósorral magas technológiai színvonalon készít fedlapokat és felszereléseket az autóiparnak. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen immár 14.000 m2-en végzik a termelést, tavaly 4 millió darab értékesített csomagtérfedlappal megszerezték az európai OEM piacvezetô pozícióját. A folyamatos újításoknak, fejlesztéseknek köszönhetôen már nemcsak autóipari beszállítóknak dolgoznak, hanem közvetlenül a gépkocsi gyáraknak is. 70 féle autóhoz állítanak elô különféle termékeket. A Honsa Kft. 2012-ben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Angster József Díjában részesült a Pécs gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesít-

— Mindenképpen elônyös egy olyan régióban mûködni, ahol viszonylag nagy tömegben van jelen képzett munkaerô. Fontos a megfelelô infrastruktúra is, mint az autópálya, a buszközlekedés, az autóutak kiépítettsége.

Elôny volna ebbôl a szempontból, ha a pogányi repülôtér ismét mûködne. Az egyik legnagyobb gondunk jelenleg a képzett munkaerô külföldre vándorlása, de már nehézséget jelent a szakmunkás munkaerô biztosítása is – válaszolja Andreas Koller, a Honsa Kft. ügyvezetôje arra a kérdésre, hogy miként segíti Baranya gazdasági, földrajzi, munkavállalói környezete a vállalkozás sikeres mûködését.

— Két éve jelentôs beruházást hajtottak végre, számottevôen bôvült a gyártási alapterület. Ez azt is jelenti, hogy fejlôdik a vállalkozás. Minek

köszönhetô a siker, hogy egyre több és minôségibb megrendelésük van? Ebben milyen szerepe van az anyavállalattal való együttmûködésnek?

— Itt, Magyarországon azokat a termékeket gyártjuk, amelyeknek nagy az élô munkaerô-igénye, mert a bérkülönbségek miatt ezeket olcsóbban lehet elôállítani, mint Németországban. A költségek mellett ugyanilyen fontos a termékek minôsége. Ezért nálunk nagy jelentôsége van a minôségtudatos és képzett munkaerônek. Sikerült Pécsett meghonosítani ezt a tudatosságot, és

— Nyitott és motivált szak- és vezetô munkaerôt keresek, akik csapatként tudnak együtt dolgozni. Ezt fejlesztem tovább, ezáltal vagyunk képesek sikereket elérni.

— Miként motiválhatók a munkavállalók a jobb színvonalú munkavégzés érdekében? Hogyan valósul meg a dolgozókkal az együttmûködés?

— Munkavállalóinknak fejlôdési lehetôséget kínálunk, ami a számítógépes alapképzéstôl a nyelvtanuláson keresztül a speciális szakiskolai képzésig ter-

ezen keresztül megnôtt a vásárlóink bizalma a pécsi termelés iránt. Ezért fektetünk be mi is és az ügyfeleink is a „magyar gyártású” termékek elôállításába. A német prémium autómárkák mellett közvetlen beszállítói lehetünk a Jaguar Land Rover-nek is. Német anyavállalatunk fontos szerepet játszik abban, hogy mint „könnyûépítésû fejlesztési centrum” kapcsolattartóként mûködik az autógyártó vállalatokkal, és át tudja venni a könnyûépítésû anyagok fejlôdésének technológiáját.

— Ön mint vezetô milyen szempontokat tart szem elôtt a munkája során, hogyan tudja sikerrel irányítani a céget?

jedhet. Megadom számukra a lehetôséget arra, hogy feljebb léphessenek a vállalaton belül, és egyéni karriert építhessenek. Ez az elôfeltétele annak, hogy optimalizálni tudjam a mûködésünket, és biztosítsam, hogy a jövôben is konkurencia nélkül dolgozhassunk.

— Milyen jövôbeni céljai, tervei vannak a Honsa Kft.-nek?

— A cél a pécsi székhely további fejlesztése, ezért még több forrást kívánunk a vállalkozásba fektetni. Ez könnyebben menne, ha a magyar kormányzat biztosítaná hozzá a megfelelô szabályozást. Mindenekelôtt a képzési rendszerben lenne erre szükség, mint ahogyan az Németországban is történik, és az infrastrukturális fejlesztések terén.

K.T.

26

ÖNINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Már korábban is

bontogatták szárnyaikat Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár negyedik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal, a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel, valamint a pécsi önkormányzattal együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

Ismét húszan indulhattak el a vállalkozóvá válás útján, amelynek egyik fontos eleme a fél éven át tartó elméleti képzés.

Beszélgetôtársak Helstáb Martin, Simovics Fanni Barbara, Lukáts Lilla ugyan már egyfajta tapasztalattal a hátuk mögött jelentkeztek az Önindító programra, a cél mindegyikük esetében közös, szeretnék az elképzeléseiket úgy megvalósítani, hogy hosszú távon sikeresek legyenek.

HELSTÁB Martin már akkor, amikor megpályázta a lehetôséget, mint animációs filmes sikert, sikerre halmozott. A saját útjára már akkor rátalált, amikor a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karán televíziós mûsorkészítônek tanult.

— Már a felsôfokú tanulmányaim során számos kisfilmet készítettem, azonban egy idô után úgy éreztem, más az én igazi utam, az animációval jobban ki tudom fejezni magam – kezdi beszélgetésünket. — Nagyobb teret kaphat a fantáziám. S, hogy jól gondoltam mi sem bizonyítja jobban, mint hogy sikerrel szerepeltem ezekkel a filmekkel a hazai és nemzetközi versenyeken.

Az animációs filmjei egyedisége az általa alkalmazott technikában rejlik, ugyanis a történeteit festményekkel meséli el. Gyerekkorától kezdve tizenkét éven át tanult festészetet a Martyn Ferenc Mûvészeti Szabadiskolában – ahol az önkifejezésre, az improvizációra, az egyedi látásmód kialakítására helyezték a hangsúlyt – Lantos Ferenc festômûvésztôl és a lányától Évától. S, hát mindig is szeretett volna a saját elképzelései szerint alkotni, senkitôl nem függeni, ezért is örült annak, amikor az egyik oktatója, Kovács Éva felhívta a figyelmét az Önindító programra.

— Nagyon fontos számomra, hogy meg tudjam ôrizni az alkotói szabadságomat – hangsúlyozza. — Tudtam, hogy azt csak úgy tehetem meg, ha önálló vállalkozásba kezdek. Gondoltam a program segít majd megtalálni a kulcsot ahhoz, miként mûködik sikeresen egy vállalkozás. Rá kellett jönnöm,

sok munkával érhetô csak el.

Mint mondja, végül is mindezen tudás birtokában arra az elhatározásra jutott, próbaként fél évig elindítja a vállalkozását, s ha úgy látja életképes, akkor él a pénzbeli támogatás nyújtotta lehetôséggel.

Dél-Dunántúli Gazdaság SIMOVICS Fanni Barbara mindig is mûvészi pályán mozgott. Keramikusként végzett Pécsett a Mûvészeti Gimnáziumban, innen az útja a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karára vezetett, ahol ipari termék és formatervezô szakon végzett.

— Kerestem valami olyan területet, ahol a mûvészet kézzel fogható, s meg is lehet élni belôle – mondja. — A példaképem Eva Zeisel magyar származású, Amerikában élt keramikus, aki harmóniát tudott teremteni a gépészet és a kerámia között. Igaz, ô fordítva tette mint én, elôször mûszaki végzettséget szerzett, majd ezt követôen lett keramikus, s e kétfajta tudását ötvözve, mint formatervezô.

Szólt arról is, már egyetemi hallgatóként kipróbálta mennyire tudja pénzre váltani a megszerzett tudását, különféle grafikai munkákkal bízták meg. Az egyetemen ugyanis arra is felhívták a figyelmüket, hogy az általuk választott pályán meg kell tanulniuk eladni magukat. Ezért is kísérte figyelemmel már régóta az Önindító programot, amelyen több ismerôse is részt vett. Közöttük többen már sikeres vállalkozók.

— Az én életemben most jött el az a pillanat, amikor úgy éreztem megpályázom a lehetôséget – hangsúlyozza.

ÖNINDÍTÓ — Úgy gondoltam jó lehetôséget teremt arra, hogy végiggondoljam miként tudom ötvözni az eddig megszerzett végzettségeimet, s kamatoztatni a megszerzett tudásomat. Egy valami mindig is egyértelmû volt számomra önálló szeretnék lenne. A program pedig mind inkább meggyôzött arról, valóban egyedi utat kell járnom.

Kitért arra is, hogy a támogatás felhasználásával a mûhelyét szeretné fejleszteni, ugyanis egyedi belsôépítészeti kerámiák készítésével és cserépkályha csempék tervezésével szeretne foglalkozni.

LUKÁTS Lillának sem jelent különösebben nagy gondot, hogy létrehozzon egy vállalkozást. Segédkezett az Orfûn mûködô Mecsek Háza Egyesület felvirágoztatásában, mint munkatárs extrém barlangi túrákat, ökoturisztikai programokat szervez. E mellett a vívóknál az utánpótlás korosztályt edzi. Az Önindítóra azért jelentkezett, hogy tanfolyam ideje alatt legyen módja átgondolni szakemberek segítségével, melyik ötlete megvalósítható, s egyben jó lehetôség a kapcsolati hálójának kialakításához is.

— Amikor beadtam a pályázatomat, már akkor megfogalmazódott bennem, jó lenne, ha sokféle területrôl érkeznének a többiek, s olyanokkal is, amelyek jól kiegészítenék az enyémet, amelyek akár együttmûködésre is lehetôséget teremtenek – ad hangot annak, miért is döntött úgy, jelentkezik az Önindító programra. — Az én eredeti elképzelésem az volt, hogy egy olyan virágboltot nyitok, amelyik különleges szolgáltatással várja a vásárlóit. Az üzletbôl nyíló ökotudatos kávézóban kényelmes körülmények között várhatnák meg, amíg az általuk megrendelt csokor elkészül, ettôl lett volna egyedi. Azonban egyelôre úgy néz ki, hogy változtatnom kell ezen, mert nem találtam még meg az erre legalkalmasabb helyet. Nem adtam fel, folyamatosan keresem, s licitálok a kiadó ingatlanokra.

A vendéglátás még Olaszországban fogta meg, ahol egy idôs otthonban önkénteskedett és mellette egy kávézóban is dolgozott. Innen jött az ötlet is, hogy vendéglátóhelyet nyisson. A virágkötészet pedig mindig is érdekelte.

27 — Miután szeretek csapatban dolgozni, ezért, ha mégis megvalósul a kávézóm, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy a kézmûves bonbont készítô Péceli Gyöngyvérrel közösen bérelnénk egy helyet, vagy akár a kisgyerekes családok részére közösségi tér kialakítását tervezô Petrich-De Blasio Anettnél is az én kávézóm adná a vendéglátás hátterét – játszik el fejben a gondolattal.

Abban mind hárman egyet értenek, hogy a tanfolyam ideje alatt számos, a vállalkozással kapcsolatos ismerettel gazdagodtak, amelyek segítségével már elkerülhetnek bizonyos buktatókat. S érdekes volt azt is végighallgatni, hogy ki miért is gondolta úgy, a saját lábára áll, létrehozza a saját vállalkozását. A program remek felkészülési lehetôséget teremt arra, hogy végiggondolják a lehetôségeiket, az elképzelésükben rejlô buktatókat, miközben egy nagyon fontos dologra, kapcsolati tôkére tesznek szert.

Sz.K.

28

TANULÓSZERZÔDÉS

A hatalmas üzemcsarnok egyaránt szolgál raktárként és itt folyik a különbözô alaplapok gyártása is. Az emeleti tárgyalóba vezetô lépcsô mellett kialakított mûhelyekben már a kész termékek minôségi ellenôrzése folyik.

Dél-Dunántúli Gazdaság ákok az iskolából, akik közül az ez idô alatt nyújtott teljesítményük apján kiválasztottunk néhányat, akiket ôsztôl tanulószerzôdéssel alkalmaztunk. E mellett

Biztos munkahely vár a tanulóikra — Elektronikai mûszerészek gyakorlati képzése folyik nálunk – kezdi beszélgetésünket DALLOS László, a Z Elektronikai Kft. tulajdonos-ügyvezetôje. — Ipari – orvostechnikai, autóipari – elektronikai termékeket gyártunk bérmunkában.

A cég elôdje a Zákány Elektronika Kft. nevét az alapítójáról, dr. Zákányi Lászlóról, a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskola egykori tanáráról kapta, aki a saját fejlesztéseinek ezen a módon teremtette meg a gyártási hátteret. Dallos László maga is ennél a cégnél dolgozott mérnökként 2001 és 2004 között, majd néhány évet az Elcoteqben is eltöltött szintén mérnökként.

— Még az Elcoteqben dolgoztam, amikor Zákányi László azzal keresett meg, társuljak be a cégbe – folytatja tovább Dallos László. — Ekkor indult – a jelenleg is fô profilnak számító – bérmunkában történô elektronikai termékek gyártása, e mellett azonban a fejlesztések is megmaradtak.

Jelenleg ötven fôvel mûködô cég alkalmazottjainak egy ötöde felsôfokú végzettségû, akik vezetôi feladatokat látnak el, valamint fejlesztô mérnökként tevékenykednek. Az elmúlt idôben folyamatosan fejlesztették a gépparkjukat, az automata gyártósorok beszerzésével lehetôség nyílt a kis és közepes sorozatú alaplapokra különbözô nyomatott áramkörökhöz szükséges alkatrészek beültetésére és elektronikai összeszerelésére is, majd az SMT gyártás kiegészítéséhez szelektív hullámforrasztó berendezést is beszereztek. A kézi összeszerelés is része az általuk végzett tevékenységnek.

Egyes termékek – az elsô lépéstôl az utolsóig – náluk készülnek, tôlük már a megrendelôk közvetlenül a boltokba szállítják ki azokat. Egyebek mellett

gyártanak targoncákhoz vezérlôpaneleket, az autóiparnak mintaszériában különbözô elektronikai egységeket, de biztonságtechnikai berendezésekhez is készülnek náluk különféle termékek.

— Az általunk gyártott termékek ötven százaléka Németországba megy, a több a hazai – köztük több pécsi – kisés közepes méretû vállalkozások, valamint startup cégek megrendelésére készül – emeli ki a cégvezetô. — Folyamatosan fejlôdik ez az ágazat, amit követnünk kell, s egyre nô a megrendelések száma is. Miután nagyon magas minôségi színvonalat várnak el tôlünk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a szakembergárdánk utánpótlásának kinevelésére is.

Mint mondja, annak idején elsôként fôiskolásokat fogadtak, a villamosmérnök hallgatók töltötték náluk a nyári szakmai gyakorlatukat. A cél a fejlesztô mérnökök számának növelése volt.

Négy évvel ezelôtt kapcsolódtak be a pécsi Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskolában folyó duális képzésbe.

— Megkerestük az iskola vezetôségét azzal, hogy mint gyakorlati képzôhely fogadnánk tanulókat – avat be a kezdetekbe Dallos László. — Nyári szakmai gyakorlatra már érkeztek is di-

továbbra is fogadtunk fôiskolai hallgatókat, valamint a Zipernowsky Mûszaki Szakközépiskolából a technikus jelölteket. A 2015-ös tanévtôl már az egyik mérnökünk vállalkozott arra, hogy aktív szerepet vállal a tanulók gyakorlati képzésében. Az ô felügyelete mellett vesznek azóta részt a mindennapi munkában. Eleinte egyszerûbb mûveletet végeznek el, s folyamatosan kapcsolódnak be a tényleges termelésbe. Jelenleg három tanulónk van, akik idén végeznek.

Szeretnénk, ha maradnának.

Kitért arra is, hogy volt olyan év, amikor a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen a tanulók közül volt, aki továbbtanult, fôiskolára ment.

Mint mondja, eddig mindig szerencséjük volt, mert a tanulóikat érdekelte a szakma, s már az is jó hatással volt a teljesítményükre, hogy abban a tudatban végezték a tanulmányaikat, ha megfelelnek a cég által támasztott követelményeknek – emberileg, szakmailag egyaránt – biztos munkahely vár rájuk a végzést követôen. A következô tanévben szintén három tanulót szeretnének fogadni. E mellett a terveik között szerepel, hogy bekapcsolódnak a felsôoktatási duális képzésbe is.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

MESTERKÉPZÉS

Régóta foglalkozott a gondolattal: mestervizsgát tesz Ma már csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal, ennek jegyében számos szakmában indult mesterképzés a kamara szervezésében, amellyel mind többen élnek, s szerzik meg a mesterlevelet. A pécsi Terex-Cranes Hungary Kft. tanmûhely-vezetôje, GOLÁCZ ATTILA is közéjük tartozik, aki az elmúlt esztendôben tette le a hegesztô mestervizsgát.

Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a szakma csúcsát jelentô mestercím megszerzése, ami cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog ma is érvényben van, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket.

Ugyan mostanában elsôsorban a hegesztô-tanulók gyakorlati képzése a feladata, de amikor csak teheti hegesztô pisztolyt vesz a kezébe Golácz Attila.

Különösen a csövek egymáshoz hegesztését szereti, mert, mint mondja az igazi kihívást jelent.

— Ma már nagyon keveset hegesztek a munkahelyemen, elsôsorban olyankor, amikor a tanulóknak mutatom be az egyes eljárásokat, fogásokat – mondja. Annak idején, 14 évesen, amikor pályát kellett választania, autószerelônek ment, mert a barátjának az a szakma tetszett, s gondolta vele tart ô is.

Azonban lassan, ahogy egyre inkább megismerte mivel is jár együtt, úgy fogalmazódott meg benne egyre inkább mégsem ez az a szakma, amit egy egész életen át szívesen gyakorolna. A katonaság után ismét el kezdte keresni az útját, s az édesapja javaslatára jelentkezett hegesztônek.

— Jó volt a kézügyességem, versenyeket is nyertem, ezért is javasolta az édesapám, aki a jelenlegi munkahelyem elôdjénél az Építô-gépgyártó és Karbantartó Vállalatnál dolgozott, hogy legyek hegesztô, tanuljam ki ezt a szakmát – folytatja tovább.

Megfogadta a tanácsát és jelentkezett a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolába, ahol mint aktív védôgázos forgóelektródás hegesztô végzett, majd késôbb megszerezte az európai minôsítést is. Mint mondja, az intézményben folyó magas szintû szakképzésnek köszönhetôen, volt mire a késôbbiekben építenie.

Mire végeztek képessé váltak arra, hogy az egy milliméteres lemeztôl egészen a száz milliméteresig bármelyik, bármilyen fémbôl – acél, réz, alumínium, vas, titán – készülô munkadarabot el tudjanak készíteni, meg tudják hegeszteni.

A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen maga is az Építôgépgyártó és Karbantartó Vállalatnál helyezkedett el, ahol a tanulóidejét is töltötte, s kisebb megszakításokkal azóta is ott dolgozik. Ugyan a cég neve az eltelt idôben többször is változott, a termékskála változatlan maradt, hegesztett darualkatrészeket és kisebb forgácsolthegesztett alkatrészeket festett, galvanizált kivitelben gyártanak egyebek mellett fogyóelektródás, kevert védôgázos eljárással.

Néhány évet Németországban is eltöltött, majd ismét visszatért a céghez, ahol nyolc éven át, mint hegesztô dolgozott. Aztán egy újabb kitérô következett, a hegesztôk gyakorlati képzésére kérték fel egy másik helyen, de két év múlva ismét visszatért.

— Azzal kerestek meg, hogy tanmûhelyt hoztak létre, s vállalnám-e annak a vezetését, a tanulók gyakorlati oktatását – folytatja tovább beszélgetésünket. — Ezt követôen felajánlották azt a lehetôséget is, hogy mestervizsgát tehetek, s vállalják annak a költségeit. Szerencsés

idôszakban nyílott rá mód, ugyanis a mesterlevelet jelentôs támogatás igénybe vételével szerezhettem meg.

Szólt arról is, hogy már korábban is foglalkozott a gondolattal, megszerzi a mesterlevelet, de nem érezte elég felkészültnek hozzá magát. Most azonban a lehetôség és a magával szemben támasztott elvárások találkoztak.

— A tanfolyam során elsôsorban a meglévô tudásom került egy fajta rendszerbe, de a vállalkozói és a pedagógiai ismeretek teljesen újnak számítottak – emeli ki. — A gyakorlati résznél is – ami két helyen a Terex-Cranes Hungary Kft.-nél és Komlón Barta Sándor tanmûhelyében zajlott – voltak olyan területek, hegesztési módok, amelyekkel a mindennapi munkám során vagy egyáltalán, vagy csak ritkán találkozom.

A mestervizsgán savállócsövet kellett hegeszteni AWI eljárással, ami nagyon szép feladat volt az összetettsége miatt. Már korábban is volt hasonló munkám, ugyanis hegesztettem már betonpumpát, meg darukhoz gémeket.

Sz.K.

30

ÚJ TAGJAINK

Új belépô: Vincze Orsolya, PV Fotó Ahol az apró részletek is sokat számítanak Tulajdonképpen a fényképezôgép egyik oldaláról állt át a másikra Vincze Orsolya, amikor fotós cégtársával egy igen sajátos mûfajt teremtett meg. Amíg kattog a fényképezôgép, villan a vaku, addig Orsi szóval tartja az alanyt: a menyasszonyt, a kisgyereket, a modelleket. Figyeli az öltözéküket, a hajukat, a sminkjüket, a fényeket és még számos apró részletet, beállítja ôket vagy épp viccet mesél, hogy oldódjon a feszültség. Ha pedig „akció” van, esemény, ô is a kezébe veszi a fényképezôgépet, és megörökíti a pillanatot. Azt mondja a fiatal pécsi lány, hogy szeretett volna valami saját dologba kezdeni, kipróbálni magát, így jött szóba a fotózás.

— Egy jó barátom többször fotózott engem, ami után mindig rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. Arra jutottunk egy beszélgetés után, hogy mi lenne, ha kezdenénk ezzel valamit, így 2014-ben létrehoztuk a közös vállalkozásunkat.

Esküvôi fotózást, termék- és cégfotózást, portré-, baba- és kismama fotózást vállalunk, sokan meg is lepôdnek, hogy ilyen sok témában otthon vagyunk, de nem szeretnénk szûkíteni a palettát, mert minél szélesebb körben dolgozunk, annál színesebb a tevékenységünk. Kitûnô az össz-

hang a társammal, szeretünk együtt dolgozni.

Eddigi munkáink közül igazán jó visszajelzéseket kaptunk a tárgy- és cégfotózásokról, illetve az esküvôi fotózásokról, utóbbit egyébként nagyon szeretem a maga mozgalmasságával, meghittségével, az ôszinte érzelmekkel. Jó érzés, hogy 1020-30 év múlva elôveszik az általunk készített képeket, és az is, hogy mi örökíthetjük meg ezeket a felemelô pillanatokat.

Új belépô: Kovácsné Tímár Ildikó, KTI Kft. Közgazdászként világszerte elismert szakemberektôl tanulta a szakterületeihez szükséges ismereteket Kovácsné Tímár Ildikó, aki az elmúlt 20 évben vállalatfejlesztési tanácsadóként, business coachként nyújtott támogatást vállalatvezetôknek, menedzsereknek. A kamara önkéntes tagjaként továbbra is ezen a területen kíván dolgozni, de már a baranyai gazdasági közösséggel együtt.

— 20 évet töltöttem közép- és felsôvezetôként nemzetközi pénzügyi szolgáltató cégeknél, ahol a vállalat stratégiájáért, az ehhez kapcsolódó irányítási rendszer kidolgozásáért és mûködtetéséért, a jó munkahelyi hangulat megteremtéséért feleltem. Szerveztem konferenciákat, kampányokat, tartottam és elôkészítettem tanfolyamokat, tréningeket. Két évtizede szerteágazó élet- és vezetôi tapasztalataimat átadva tanácsadóként és coachként segítem azokat a vezetôket, vállalatokat, akik valamilyen döntés, változtatás, átszervezés, kihívás elôtt állnak, fejlôdni szeretnének, vagy munkahelyi feladataik súlya miatt nem tudnak felszabadultan élni – foglalja össze röviden gazdag szakmai múltját Kovácsné Tímár Ildikó. — Sok felismerést, tapasztalatot hoztak a vezetôként, valamint a felsôvezetôk mellett eltöl-

tött évtizedek, és megismertem, alkalmaztam azokat a fontos fogásokat, amelyek a sikeres támogatás elengedhetetlen részei. Azt látom, hogy az elmagányosodás, az idôgazdálkodás, a munka-magánélet aránytalansága, a kiégés vagy a

Dél-Dunántúli Gazdaság Orsolya azt mondja, szerencsés páros az övüké, hiszen a férfi és a nô teljesen mást lát a világból, így jól kiegészítik egymást. Elôfordult, hogy a társa nem talált tökéletesnek egy képet, el is dobta volna, viszont a lány éppen ezt a szabálytalanságot vette észre, amibôl aztán az egyik legjobb munkájuk született.

— A visszajelzések szerint nagyon jó hangulatban folyik nálunk a munka, számomra fontos, hogy a fotózás elôtt találkozzak azzal, akirôl a képek készülnek. Ismerkedünk egymással, megbeszéljük a részleteket, így oldottabb lesz a légkör.

— Miért csatlakoztak a kamarához?

— Egy ismerôsöm hívta fel a figyelmemet arra, hogy a kamara jó lehetôség a kapcsolatépítésre, ahol bemutathatjuk azt, amivel foglalkozunk, emellett egy olyan közösség tagja is lehetek, ahol támogatást kaphatok a munkámhoz. Az egyik területünk a cégfotózás, egyre több vállalkozó jön rá arra, hogy milyen sokat számít a cégrôl közvetített kép, ennek pedig szerves része, hogy milyen minôségû fotóanyag jelenik meg a termékeirôl, szolgáltatásairól. Mi ebben tudunk segíteni. Hallottam, hogy be lehet kapcsolódni a kamara által mûködtetett klubok munkájába, én a Marketing, valamint az Üzletasszony klubba készülök. Azt gondolom, hogy a kamara a lehetôséget adja meg a kapcsolatok építésére, de nekünk kell tennünk azért, hogy megismerjenek bennünket.

K.T.

stressz kezelése mind gyakran vetnek fel kérdéseket a vezetôk életében. Mivel magasan képzett, tehetséges emberekrôl van szó, nem az a kérdés, hogy elôbb vagy utóbb meg tudják-e oldani ezeket a problémákat, sokkal inkább az, honnan kaphatnak segítséget. Ez a segítség lehetek én.

— Miért döntött úgy, hogy a kamara önkéntes tagja lesz?

— Eddigi munkám rengeteg utazással, külföldi tartózkodással járt, de néhány éve megszülettek az unokáim és szeretnék minél több idôt velük tölteni. Mivel mindig is Baranyában éltem, itt képzelem el a jövômet is. Viszont az itteni kapcsolataimat fel kell élénkítenem, szeretnék visszailleszkedni a helyi közösségbe. Ezért olyan közeget kerestem magamnak, ahol vállalkozókkal ismerkedhetek, kapcsolatokat építhetek, így jutottam el a baranyai kamarához illetve a testülettel szorosan együtt dolgozó vállalkozókhoz. A kamarával kapcsolatban szerzett számos információ illetve a tavalyi választások új irányultsága is afelé terelt, hogy a kamarai közösség lehet az a hely, ahol másoknak segíteni tudok, de nekem is tudnak. Ezért már bejelentkeztem a kamara három klubjába is, és szeretnék aktív tagja lenni a közösségnek, hiszen közösségi ember, csapatjátékos vagyok.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

MINÔSÉGÜGY / NAV

A kamara szeretné erôsíteni a vállalkozások tájékoztatását a minôségügy és a szabványok alkalmazása területén. Ennek érdekében indít új cikksorozatot a kamarai önkéntes tagja, a CERT Tanúsító Zrt. együttmûködésével. A terület áttekintése idôszerû, a téma sajnos nem olvasmányos – az elérhetô eredmények az alkalmazkodóképesség növelésével szinte tapinthatók. Várjuk a kapcsolódó kérdéseket az inno@pbkik.hu címre, melyeket a szakértôk megválaszolnak.

Dokumentált információ – Az MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány változásai Az irányítási rendszerek kulcsfontosságú eleme azok dokumentációs rendszere, mely egyszerre tartalmazza a szervezet legfontosabb adatait, és jelent bizonyítékot a megfelelôség értékelése során.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) minôségirányítási rendszerekkel foglalkozó technikai bizottsága (ISO/TC 176), az ISO 9000es szabványsorozat alkalmazásának tapasztalatai alapján számos módosítást alkalmazott a megújult minôségirányítási szabvány (MSZ EN ISO 9001:2015) megalkotása során a korábbi verziókhoz képest. A módosítások egyik fô célkitûzése az volt, hogy a szabvány továbbra is hatékonyan felhasználható legyen eltérô méretû és tevékenységû szervezetek alkalmazásában, s ennek köszönhetôen egy sokkal rugalmasabb, a szervezeti mûködéshez igazodó rendszer kialakítását tegye lehetôvé a jövôben.

A minôségirányítási rendszerek dokumentációjához kapcsolódóan alapvetô követelményként került meghatározásra, hogy az újonnan dokumentált információként azonosított kategória illeszkedjen a szervezet adottságaihoz, a kezelt információ mennyiségét és minôségét is tekintve.

Szükséges-e a sok papír?

A dokumentált információkat a fentiek és a MSZ EN ISO 9000:2015 (Minôségirányítási rendszerek. Alapok és szótár) alapján úgy azonosíthatjuk, mint az információk kommunikálásának eszközét, a megfelelôség bizonyítékát, a szervezeti tudás és tapasztalat megosztásának és megôrzésének egyik módszerét. E dokumentumok formája sokrétû: a papír alapú megjelenítésen túl a különbözô elektronikus információforrások is a kategória részét képezi.

A szabvány korábbi verzióihoz képest a 2015. évi kiadás nem határozza meg pontosan, hogy a dokumentumok mely körét tekinti az irányítási rendszer kötelezô elemének, csupán arra utal, hogy a minôségirányítási rendszernek tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyeket a szabvány megkövetel, illetve amelyek az irányítási rendszer hatékonyságához szükségesek.

Fontos változás, hogy az információt hordozó dokumentumok pontos körét tehát a rendszert mûködtetô szervezet határozza meg, a szabvány követelményei elsôsorban keretet biztosítanak a minôségirányítási rendszerek egységességéhez.

A már bevezetett minôségirányítási rendszerrel rendelkezô szervezeteknek is kedvezhet a szabványváltozás, hiszen a megújult követelmények szerint továbbra is dokumentálni szükséges az irányítási rendszer szempontjából legfontosabb információkat (alkalmazási terület, nem alkalmazott szabványkövetelmények, minôségpolitika- és célok, stb.), de az alacsonyabb szintû dokumentumok (kötelezôen készítendô és megôrzendô dokumentumált információk) tekintetében nagyobb rugalmasságot biztosít az új szabvány.

Az újradefiniált követelményeknek köszönhetôen a szervezetnek csak a folyamatainak kívánt eredményeihez szükséges részletességû és mennyiségû dokumentációt kell létrehozniuk a jövôben. Ahogy a technikai bizottság fogalmaz: a cél a jól dokumentált minôségirányítási rendszer kialakítása, nem pedig egy irányítási rendszer, nem használt dokumentumokkal feltöltve.

Hogyan rendelkezhet adója 1+1 százalékáról?

Az idén is lehetôség van arra, hogy rendelkezzen az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadója 1+1%áról. Ezt legkésôbb május 22-ig az szjabevallástól függetlenül is megteheti.

Személyi jövedelemadót fizetô magánszemélyként az idén is dönthet úgy, hogy a megfizetett adójának 1%-át felajánlja egy civil szervezetnek, további 1%-át pedig valamely egyháznak vagy a Nemzeti Tehetség Programnak.

Az 1+1 %-os felajánlásáról – függetlenül attól, hogy a 2016-os személyijövedelemadóbevallását hogyan nyújtja be – a bevallással együtt vagy akár attól elkülönülten is rendelkezhet.

A rendelkezést benyújthatja: ● a személyijövedelemadó-bevallás részeként 2017. május 22-ig, ● munkáltatói adómegállapítás esetén 2017. május 10-ig lezárt borítékban leadva a munkáltatónak, (Fontos, hogy a lezárt borítékon rajta legyen az adóazonosító jele, a leragasztás helyén pedig az aláírása!)

A NAV a honlapján közzétette azokat a civil szervezeteket (adószámmal, névvel és székhelycímmel), egyházakat és a kiemelt elôirányzatot (2017-re vonatkozó technikai számmal), amelyeknek felajánlható az 1+1%.

Az szja 1% felajánlására jogosult civil szervezetek listája itt érhetô el: www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/regisztralt_civil_kedvezmenyezettek_2017 Az szja +1% felajánlására jogosult egyházak és a kiemelt elôirányzat listája itt érhetô el: www./nav.gov.hu/nav/szja1_1/technikai_szamok ●

a bevallástól elkülönülten 2017. május 22-ig közvetlenül a NAV-hoz ● a 16EGYSZA jelû nyomtatványon (ügyfélkapun keresztül elektronikusan vagy postai úton vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen, lezárt, adóazonosító jellel ellátott borítékban).

A nyomtatvány letölthetô a NAV weboldaláról. ● a 16EGYSZA jelû nyomtatvány adattartalmával egyezô nyilatkozati lapként, önállóan lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban (postán vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen).

Fontos, hogy a május 22-i határidô jogvesztô. Ez azt jelenti, hogy ha ezt követôen rendelkezik befizetett személyi jövedelemadója 1+1%-áról, a rendelkezése érvényte-

len és késedelmét igazolási kérelemmel sem mentheti ki.

Azt, hogy az ön által idén megjelölt kedvezményezett(ek) részesült(ek)-e a felajánlott 1(+1)%-os összeg(ek)bôl, jövô év januártól a NAV honlapján megtekintheti.

Amennyiben ügyfélkapuval rendelkezik elektronikus úton tájékoztatjuk a felajánlott összeg kiutalásáról.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az 1+1%-ról rendelkezô nyilatkozatán jelezheti azon döntését, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét az ön által kedvezményezettként feltüntetett civil szervezettel közöljék. Az adatkezelési hozzájárulás és az adatok feltüntetése a rendelkezô nyilatkozaton önkéntes, nem feltétele az érvényes rendelkezésnek.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Pályázatra felkészítô konzultáció: Horizont 2020 KKV Eszköz program, Fázis 2 – a Knowledge To Money Club keretében Az Enterprise Europe Network 2017. március 23-án megrendezi az év második Knowledge To Money Club, Horizont 2020 – KKV Eszköz program Fázis 2 pályázatra felkészítô konzultációját.

A KKV Eszköz pályázati programon belül a magyar cégek sikerességének aránya alulmúlja az EU átlagát. A rendezvény célja a magyar pályázók hatékonyságának javítása!

2016-ban közel 180 résztvevô vett részt a klubdélutánokon, Budapesten és vidéken. 2017ben az alap tematikát megtartva, de bôvebb információs portfólióval mutatják be a szakértôk a pályázatírás gyakorlati oldalát a Horizont 2020 feltételei mentén, hogy az ügyfelek a Bizottság „nyelvén” adhassák be a dokumentációkat.

A rendezvény keretein belül alkalmanként kéthárom projektötlet kerül nyilvánosan górcsô alá, melyeket az elôzetesen megküldött pályázatokból választ ki egy négytagú bíráló bizottság. A bizottság három aktív Horizont 2020 business coachból, és egy Horizont 2020 KKV Eszköz „Key Account Managerbôl” áll.

Miért érdemes részt venni a rendezvényen?

— Ha az elôadók közt szerepel: – közvetlen visszajelzést kaphat a terület legjobb szakértôitôl – már most gyakorolhatja cége „eladását”, amire késôbb biztos szüksége lesz – projektjét elôminôsítik.

— Ha a hallgatók között ül: – tanulhat a prezentációkból és a kritikákból – tanulhat a többi résztvevôtôl a szünetekben – jelentkezhet projektjével, amit a szakértôk elôminôsítenek – az elôadásokat követôen személyes konzultáció során útmutatást kaphat, hogy pályázata minél jobban szerepeljen.

A rendezvényen közremûködô szakértôk – a H2020 program hivatalos hazai koordinátorai – az Európai Bizottság által kiválasztott business coach-ok

– nyertes KKV-k pályázatának megírásában már közremûködött pályázatírók – pályázók, akik már támogatást nyertek a program keretein belül – pályázati bírálók.

Program – 09:30-10:00 Érkezés és regisztráció – 10:00-10:10 Köszöntô és az KKV Eszköz jelenlegi statisztikái röviden - PBKIK, Divinyi Ágnes, NKFIH – 10:10-10:50 Elsô projektelemzés – 10:50-11:30 Második projektelemzés – 11:30-11:50 Kávészünet – 11:50-12:20 Gyakorlati tanácsok és egyéni tapasztalatok, avagy egy nyertes Fázis 2-es

projekt megvalósítása élesben – Rück József, Silex Zrt. (Fázis 1 és Fázis 2 nyertes) – 12:20-12:50 Útravaló a sikeres pályázáshoz, avagy „hogyan süssünk eladható fánkot?” – Hibaelemzés és kérdezz/felelek egy Horizont 2020 bíráló szemével – Mészáros Mónika Alíz, KKV Eszköz bíráló – 12:50 Networking ebéd Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ, 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.

A rendezvényen való részvétel díjmentes, de elôzetes regisztrációhoz kötött!

Részvételi szándékát kérjük, jelezze az een@pbkik.hu e-mail címen, 2017. március 16-ig.

Ajánlott vásárok és üzletember találkozók* ITB 2017 Matchmaking Event Helyszín: Berlin, Németország Dátum: 2017. március 8-10. Érintett szektor: turizmus, vendéglátóipar Részvételi díj: ingyenes, a kiutazás és szállás önköltséges

Érintett szektor: élelmiszeripar, vendéglátóipar Részvételi díj: ingyenes, a kiutazás és szállás önköltséges

Future Match 2017 – CeBIT Helyszín: CeBIT Fair Hannover, Németország Dátum: 2017. március 20-24. Érintett szektor: ICT, IT, K+F, elektronika Részvételi díj: 110 Euró + ÁFA (magában foglalja a belépôt a CeBIT rendezvényeire is) a kiutazás és szállás önköltséges

Technology Cooperation Days, Brokerage Event at Hannover Messe 2017 Helyszín: Hannover, Németország Dátum: 2017. április 25-27. Érintett szektor: ipar 4.0, integrált energetika, intelligens anyagok és bevonatok, állapotfüggô karbantartási stratégia, cobots (collaborative robot), energiahatékonyság, digital twins.

Részvételi díj: 119 Euró / szervezet, a kiutazás és szállás önköltséges

Energy Match 2017 Helyszín: Vaasa, Finnország Dátum: 2017. március 22-23. Érintett szektor: energia, elektronika, gépipar Részvételi díj: ingyenes (de megjelenés elmulasztása esetén bánatpénz: 150 Euró), a kiutazás és szállás önköltséges

Murcia Food 2017 Helyszín: Murcia, Spanyolország Dátum: 2017. május 9-10. Érintett szektor: élelmiszeripar, csomagolóipar, gépipar, K+F Részvételi díj: ingyenes, a kiutazás és szállás önköltséges

Wasser Berlin 2017 Helyszín: Berlin, Németország Dátum: 2017. március 28-31. Érintett szektor: gépipar, építôipar, vízfelhasználás Részvételi díj: ingyenes, a kiutazás és szállás önköltséges

AgroB2B@NSFair Helyszín: Újvidék, Szerbia Dátum: 2017. május 15. Érintett szektor: mezôgazdaság, élelmiszeripar, gépipar, csomagolóipar Részvételi díj: ingyenes (a vásárra a belépôjegyet külön lehet megvásárolni), a kiutazás és szállás önköltséges

Tour d’Europe Palermo Helyszín: Palermo, Olaszország Dátum: 2017. április 7.

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság Tour d’Europe Stockholm Helyszín: Stockholm, Svédország Dátum: 2017. május 31. Érintett szektor: élelmiszeripar, vendéglátóipar Részvételi díj: ingyenes, a kiutazás és szállás önköltséges Business.Golf.Jazz 2017 Helyszín: Klaipeda, Litvánia Dátum: 2017. június 1-4. Érintett szektor: nincs meghatározva

Részvételi díj: ingyenes, a kiutazás és szállás önköltséges InnoSport 2017 nemzetközi üzletember találkozó Helyszín: Gyôr Dátum: 2017. július 27. Érintett szektor: sport, egészségipar és innováció Részvételi díj: ingyenes (de megjelenés elmulasztása esetén bánatpénz), az utazás és szállás önköltséges

A máltai EU soros elnökség prioritásai Málta látja el 2017. január 1-jétôl június 30-ig az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi feladatait. A holland és a szlovák elnökséget követôen Málta zárja a jelenlegi elnökségi triót.

Ezek az országok 2016 januárja óta dolgoznak együtt a 18 hónapos munkaprogramjuk végrehajtásán. Málta a tisztséget júliusban Észtországnak adja tovább. Az elnökségi félévet hivatalosan Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke 2017. január 11-én nyitotta meg Málta fôvárosban, Vallettában. „Az elkövetkezô hat hónap során Rómában ünnepeljük majd a Szerzôdés létrejöttének hatvanadik évfordulóját, és a Brexitre irányuló eljárás is hivatalosan kezdetét veszi. A tavaszi idôszak komoly megmérettetés lesz az EU egésze számára a migráció tekintetében, különösen a Földközi-tenger középsô térségében húzódó útvonalat illetôen” – emelte ki Donald Tusk.

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott Málta most elôször látja el az unió soros elnöki tisztségét, amely jelentôs feladatot jelent majd a kis szigetország számára, hiszen az Európai Uniónak jelenleg is számos kihívással kell szembenéznie. A máltai elnökség programjának fókuszában többek között a migráció, a biztonság és az egységes piac áll.

Meghatározó elemei továbbá a társadalmi integráció, a szomszédságpolitika és a tengerekre vonatkozó kérdések megoldása is: ● haladó megközelítés kialakítása a társadalmi befogadást és olyan kérdéseket illetôen, mint a nemi egyenlôség a munkaerôpiacon; ● a menekültek megsegítésére egy közös európai megoldás elindítása; ● vita ösztönzése az Európa Unió szerepérôl és az elôtte álló kihívásokról azzal a céllal, hogy az EU közelebb kerüljön az emberekhez; ● annak vizsgálata, hogy az egységes piacról szóló jogszabályok módosítása miként válhat a kis- és középvállalkozások és a fogyasztók elônyére.

33

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 28 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. Az elnökség hivatala jelentôs felelôsséggel jár: az adott idôszak alatt az elnökséget betöltô tagállam elnököl az Európa Unió Tanácsa, az EU egyik legfôbb döntéshozó testületének ülésein.

Ezenkívül az elnökség felelôs annak biztosításáért, hogy a tagállamok harmonikusan dolgozzanak együtt, szükség esetén kompromisszumra jussanak, és mindenkor az EU egészének érdekében járjanak el.

A tavalyi elnökség során Szlovákia fô prioritásai közé tartozott a menekültválság és az egyre inkább kibontakozó terrorizmus okozta biztonsági problémák megoldása. Ennek következtében megerôsödött a határvédelem és a parti ôrség annak érdekében, hogy megfékezze az illegális bevándorlást. A máltai elnökség célja továbbfejleszteni az elôzô félév során elért eredményeket, így jelentôs hangsúlyt helyez a migrációs válság mielôbbi megoldására. Cél egy közös, mûködôképes menekültügyi ügynökség felállítása és a dublini rendszer reformja. A soros elnökség arra törekszik majd, hogy olyan újabb megállapodásokat kössön a fôbb afrikai migrációs származási és tranzit országokkal, amelyek lehetôvé teszik a bevándorló áradat hatékonyabb kezelését.

Az elnökség idején fontos helyet kap továbbá az egységes belsô piac elmélyítése és a kis- és középvállalkozások támogatása is. Az elnökség legfontosabb gazdasági prioritásai a következôek: ● A roaming díjak felszámolása – 2017. június 15-étôl megszûnnek a roamingdíjak az EUban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagországaiban. Az errôl szóló uniós jogszabály végrehajtási rendelete 2017. január 7-én lépett életbe.

* Az Enterprise Europe Network összes nyilvános nemzetközi rendezvénye – angol nyelven – elérhetô ezen a weboldalon: http://een.ec.europa.eu/tools/services/EVE/Event/ ListEvents?OrgaId=HU00135 További információ: een@pbkik.hu

●

●

●

●

Indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás tiltását célzó rendelet – A rendelettervezet célja, hogy megszüntesse a vevôkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendítse az elektronikus kereskedelmet. Az osztrák kereskedelmi és iparkamara véleménye szerint a jogszabály-javaslat egyértelmûen hátrányos helyzetbe hozná a kisebb uniós cégeket és az jelentôs anyagi terhet róna a vállalkozásokra. A Tanács 2016. november 28-án megállapodásra jutott a jogszabálytervezetrôl. A parlamenti jelentés 2017 januárjára várható.

Digitális gazdaság – a „Digital Assembly” elnevezésû nagyszabású rendezvény megszervezése 2017. június 15-16-én Vallettában.

A kkv-k finanszírozásának egyszerûsítése a tôkepiaci unió megvalósításán keresztül – a tôkepiaci unió alternatív finanszírozási forrásokat teremt a kezdô vállalkozások beruházásai számára üzleti angyalok, kockázati tôke és a piaci finanszírozás formájában. A javaslat az európai beruházási tervhez is kapcsolódik, amely átfogó stratégiát biztosít a finanszírozási hiány kezelésére.

Az energiahatékonysági csomag felülvizsgálata

Az év második felében majd Észtország látja el az elnöki teendôket, ugyanis az Egyesült Királyság lemondott a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségérôl, miután júniusban a kilépés támogatói kerültek többségbe a szigetország uniós tagságáról kiírt népszavazáson. Magyarország 2011 elsô felében látta el elôször az EU elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.

A máltai EU soros elnökség hivatalos honlapja: https://www.eu2017.mt/en/Pages/home.aspx Az elnökség prioritásai: https://www.eu2017.mt/Documents/Maltese%20P riorities/EU2017MT%20-%20Presidency%20Priorities%20(EN).pdf Forrás: MKIK EU Hírlevél 2017/1. szám

www.enterpriseeurope.hu Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-152

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

34

VAS MEGYEI TURISZTIKAI KÖRKÉP

Dél-Dunántúli Gazdaság

Borostyán, termálvíz, tüzes bor: Ha azt mondom, Borostyánkô út, sokan egybôl rávágják: Szombathely. És valóban, a római kor Pannónia nevû provinciáján át vezetett az a kereskedelmi útvonal, amelyet legfõképp borostyánkô szállítására használtak. Az Észak-Európából a Földközi-tengerig húzódó út maradványai többezer év történetét mesélik el: talpunk alatt érezhetjük a milliónyi saru és lópata által felkavart port, ha pedig becsukjuk a szemünket, meghallhatjuk hangjukat a fel-feltámadó szélben. Ez csak az egyik csoda, amely hazánk legnyugatibb megyéjében, Vas megyében várja az utazót.

Egy környék felfedezésére elindulhatunk úgy is, hogy érzékszerveinkre és a véletlenre hagyatkozunk. Nézzük a tájat, beszívjuk a friss levegôt, rácsodálkozunk egy-egy fára, növényre, állatra, természeti jelenségre. Meghallgatjuk a madarak énekét, egy-egy település mindennapi életének ritmikus zaját, beszélgetünk a helyiekkel, megkóstoljuk az elénk jövõ útszéli falatozóban a helyi ízeket. Ha szerencsénk van, sok mindent megláthatunk, megtapasztalhatunk az adott térség életébõl. Ha viszont tudatosan készü-

lünk egy-egy túrára, kirándulásra, akkor számos dolgot meg is érthetünk. Mert tisztában vagyunk azzal, hogy mit érdemes felkeresni, kinek-minek a nyomát kutatjuk, kinek a keze érintette a száz- és ezeréves titkokat ôrzô tárgyakat, hogyan zajlott egy-egy esemény, történet adott helyen. Ez a kaland sokkal több izgalommal, mélyebb tudással épül be emlékeinkbe, ha tudjuk, hogy mit keressünk, mikor és hol. Például Vas megyében.

A megye a vidéken fellelhetô gyepvasérc-lelôhelyekrõl kapta a nevét, a térségben már a római kortól foglalkoztak a helyi jelentôségû vasgyártással. A megye Magyarország egyik legváltozatosabb területén fekszik, fele síkság, emellett hegyek és dombok alakítják a tájképet.

Egyaránt gazdag felszíni vizekben és felszín alatti termálvizekben, ezek jótékony hatásait számos gyógyfürdõben élvezhetik a vendégek. Éppen ezért igen fejlett az egészségturizmus (gyógy- és wellnessturizmus), ebben a szegmensben talán a legismertebb a Büki Gyógyfürdô. A mára az ország második legnagyobb gyógyfürdôjévé vált komplexum 32 medencével (ebbôl 11 fedett), 5200 m2 vízfelülettel egész évben várja a gyógyulni vágyókat.

Páratlan élmények az Ôrségi Nemzeti Parkban! lkozása agyomány talá h és t ze és m er T k szelíd bája A falusi portá

éken edezése két ker lf fe t ze és rm A te esebeli erdôk Tarka rétek, m

rétes A tökös-mákos e hamisítatlan íz

Egy hely ahol célba érsz!

A tájékozódás új élménye: orseg.info ● Tourinform Ôrség – Tel.: +36 94 548 034

Dél-Dunántúli Gazdaság

VAS MEGYEI TURISZTIKAI KÖRKÉP

Vas megye

Minden igényt kielégítõ szolgáltatások és szálláshelyek: kempingek, hotelek, magánszállások, de még ötcsillagos golf-szálloda is rendelkezésére áll az évi közel egymillió(!) látogatónak. Hasonló népszerûségnek örvend a sárvári gyógy-és wellnessfürdõ, amelyet felvettek az Európai Királyi Fürdôk Szövetségébe is. Celldömölkön vulkán gyógyvíz érkezik a mélybõl, ez fõképp a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. Még a kisebb falvakban, pl.

Borgátán, Mesteriben is nyíltak hangulatos gyógyvizes strandok, amelyek nyaranta látogathatók.

A megyeszékhely, Szombathely, azaz a római Savaria számos emlékkel idézi meg dicsô múltját. Az Iseum Romkertben az Isis-szentély, vagy a város legújabb mûemléke, egy a Fô téren álló ház üvegpadlóján keresztül megtekinthetõ hatméter széles bazaltburkolatú borostyánkôút a település egykori életébe enged bepillantást.

Igazi kisvárosi hangulattal idézi meg a törökök feletti gyõzelem emlékét Kôszegen a Jurisics vár, Jákot pedig a román kori magyar templomépítészet legjelentôsebb megmaradt alkotása, a 13. században épült különös miliôjû temploma miatt érdemes felkeresni.

Különleges gyöngyszeme hazánknak az Ôrség névre hallgató történeti és néprajzi tájegység. A honfoglaló magyarok ôrállókat neveztek ki a nyugati kapu védelmére, innen kapta a nevét ez a térség. A népi építészetrôl Pityerszeren, a falumúzeumban tudhatunk meg szinte mindent, itt mutatják be a környékre jellemzõ lakóépületeket, az ún. kerített házat, a kontyos házat és a kástut is. Van itt egy olajmúzeum is, ahol a tökmagültetés eszközeit állították ki. Ôriszentpéter, Pankasz, Velemér – három olyan település, amelyek szintén a múlt titkait ôrzik.

A megye déli és keleti szegélyén hömpölygô Rába folyó mentén – csakúgy, mint a franciaországi Loire-völgyben – kastély kastély hátán, szám szerint 20 díszes épület simul bele vagy éppen emelkedik ki a tájból. Talán a leg-

35

nevezetesebb a körmendi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes és az azt övezõ park. Több egykori úri család otthona ma a fényûzô kényelmet keresô turisták szálláshelye.

Irodalmi emlékhelyekben is bôvelkedik Vas megye.

Az irodalmi emléktúra útvonala 16 olyan települést érint, amelyek jelentôs irodalmárok – pl. Weöres Sándor, Berzsenyi Dániel, Tatay Sándor, Ottlik Géza – emlékét ôrzik.

A két egykori vulkán, a Sághegy és a Kis-Somlyó a kitûnô fehérborok alapjául szolgáló szôlô termôterülete.

A testes vörösborokat Kôszegen, valamint a Kôszeghegyalja településein, Vaskeresztesen, de Csepregen vagy a Sárvári Hegyközségben is megkóstolhatja a látogató.

Messze földön híres a vasiak vendégszeretete, ezt tükrözi az a számtalan gasztronómiai fesztivál, fôzôverseny, szüreti rendezvény, amelyen felidézik a régi étkeket: meg lehet kóstolni a vasi dödöllét, a helyi erdôk ízeit, a gombákat vagy a jó minôségû vadat. És ha már a természetet említettük, mindenképpen fel kell hívni a figyelmet az Ôrségi Nemzeti Parkra. A terület legértékesebb tagja a szôcei tôzegmohás láp, amely a legutóbbi jégkorszakból maradt ránk és tíz ritka tôzegmohafaj termôhelye. Ritka énekesmadarak, pl. a keresztcsôrû és a süvöltô is a területen fészkel. A parkban 13 tanösvény, bemutatóhelyek, múzeum és számos program várja a természetre kíváncsi látogatókat. Ha Vas megyében járunk, mindenképpen keressük fel a Jeli arborétumot és az Írottkô Natúrparkot, ahol további természeti csodáknak lehetünk tanúi.

36

VAS MEGYEI TURISZTIKAI KÖRKÉP

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Öt éve

BARANYAI GAZDASÁG

37

Baranya élvonalában a Királyegyházi Cementgyár

Ötödik sikeres évét zárta a Királyegyházi Cementgyár, amely 2015 óta két építôipari óriás, a LAFARGE és a Holcim vállalatok összeolvadását követôen már a LafargeHolcim cégcsoport magyarországi leányvállalata. Az eredményeket Zadravecz Zsófia marketing kommunikációs vezetôvel értékeltük.

2016. DECEMBERÉBEN ISMÉT 9. HELYEN SZEREPELT A LAFARGE CEMENT MAGYARORSZÁG KFT. A TOP100 BARANYAI VÁLLALKOZÁS LISTÁJÁN. EREDMÉNYES ÉVET ZÁRTAK? A hazai építôipar a várakozásokhoz képest nem tudott jelentôs bôvülést felmutatni – leginkább az év végére várt uniós projektek elmaradása miatt. Ennek ellenére a 2016. év során számos kiemelkedô eredményt könyvelhettünk el. Több fejlesztési projektet is végrehajtottunk a kereskedelmi átalakulás és a szervezet versenyképességének további növelése érdekében. Több mint egy éves elôkészítô munka után bevezettük az Európai Üzleti Modellt (EBM). Lényege, hogy a korábbi vállalatirányítási rendszereinket egy SAP-ra épülô, teljes tevékenységet felölelô vállalatirányítási alkalmazásban integráltuk. Ez az újítás lehetôvé teszi az ügyfélközpontú mûködés további fejlesztését. Ügyfeleink hamarosan online felületen is nyomon követhetik megrendeléseiket. Szintén a tavalyi év eredménye az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer bevezetése és tanúsítása. A tudatos energiagazdálkodás révén nem csupán versenyképességünket növelhetjük, hanem sokat tehetünk az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséért.

A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR HÍRES MAGAS SZINTÛ MUNKAVÉDELMI KULTÚRÁJÁRÓL. LEHETETT EZT MÉG FOKOZNI? Törekszünk a folyamatos fejlôdésre, hisz célunk a teljes balesetmentesség. A munkavédelem terén több fejlesztés is megvalósult tavaly: több millió forintos beruházással alakítottunk ki egy felvonószerkezetet a klinker siló mellett, amivel könnyebben és biztonságosan megközelíthetôek az építmény legfelsô szintjei is. A gyárban június óta korszerûen felszerelt munkavédelmi oktatóterem mûködik, valamint nagy hangsúlyt fektetünk a szállítmányozásban rejlô baleseti kockázatok kiküszöbölésére.

A TÉRSÉG MEGHATÁROZÓ VÁLLALKOZÁSAKÉNT MILYEN SZEREPET VÁLLALNAK A KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBEN? A tavalyi év eredményeivel összefüggésben 120 millió forintot meghaladó helyi iparûzési adóval járultunk hozzá az érintett települések fejlôdéséhez. Ezen felül közösségi programokat támogattunk és aktív közösségi szerepet vállaltunk: 2016-ban 35 önkéntes program keretében 45 munkatárs segítségével csaknem 670 munkaórát fordítottunk közösségi kezdeményezésekre. Legsikeresebb tavalyi közösségi programunknak a II. Együtt Gyermekeinkért Jótékonysági Futóversenyt tartjuk, melynek eredményeként Királyegyháza és Szentlôrinc települések iskolái számára vásároltunk sportszereket. Idén ismétlést tervezünk, hogy a több mint 600 helyi kisdiák sportolási lehetôségeit tovább bôvíthessük.

38

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Bertók Attila, Webstar Csoport Kft. Az informatikai szektorban dolgozókról az a kép él bennünk, kívülállókban, hogy egész nap a számítógép elôtt ülnek, még az ebédjüket is a monitor elôtt fogyasztják el és keveset mozognak. Mint ahogy másokat, az IT-terület munkavállalóit sem lehet egy kalap alá venni – jó példa erre Bertók Attila, a pécsi Webstar Csoport Kft. ügyvezetôje, aki három éve felhúzta a futócipôt, mert tenni akart az egészségéért. A futástól rengeteg energiát és pozitív életszemléletet kapott, és bár nem indul versenyeken, azért mégis lehet, hogy munkatársaival idén beneveznek egyre.

Pozitív életszemléletet adott — Három éve kezdtem el futni, elôtte soha, semmilyen sportot nem ûztem – kezdi a történetet Attila. — Gyerekkoromban kétbalkezes voltam, csetlettem-botlottam, nem vonzottak sem az egyéni, sem a csapatsportok. Aztán ahogy múltak az évek, egyre inkább éreztem, hogy az egészségem megôrzése érdekében szükségem volna valami testmozgásra. A futás – mint magányos sport – megfelelônek tûnt, és mondhatom, hogy tényleg bevált, mindazt megadja, amit várok tôle.

— Ezek szerint a magányos sport híve.

— Hozzám közelebb állnak az egyéni sportok, ezért fekszik nekem a futás. Ebbôl következôen inkább egyedül szeretek futni, egyféle meditációként, magamba fordulva. Ilyenkor van alkalmam arra, hogy rendezzem a gondolataimat, vagy épp elûzzem ôket a fejembôl, mikor mire van inkább szükségem.

— Milyen szerepet játszik a sport az életében? Netán volt hagyománya az iskolában vagy a családban?

— Mára nagyon fontossá vált az életemben, és ennek roppant örülök. A családomban nem sportolt senki, bár édesapám máig rendszeresen sétál. Most már ugyan csak napi 40 percet, de fiatalabb korában egy órát ment naponta, határozott tempóban. Ezzel példát mutatott nekem, mert meggyôzôdésem, hogy ez a mozgás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma, 81 évesen is letagadhatna tíz évet.

— Miért fontos a sport, milyen többletet ad az ön számára?

— Nekem a legtöbbet a stressz enyhítésében segít, elfelejteni a gondokat, kikapcsolni az agy folyamatos mûködését. És ez az, ami motivál, ezt az érzést keresem, és ez hiányzik, amikor bármi miatt kimarad néhány nap. Tudom, mert tapasztalom nap mint nap, hogy a ritmikus, egyenletes mozgás harmonizáló testi-lelki folyamatokat indít el bennem, egyfajta módosult tudat-

a sport

állapotba kerülök, és hiszem, hogy az immunrendszeremet is erôsíti.

A kezdeti idôszakban sokat segítettek a motiválásban a kütyük. A telefon, a GPS, a pulzusmérô mind megadták számomra azt az élményt, hogy számszerûen, mérhetôen volt visszajelzés arról, amit aznap sikerült elérnem. Még ma is vissza tudom nézni a három évvel ezelôtti futásaimat, és ez számomra fontos.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, például a munkájára is kihat?

— A legfontosabb, amit magamról tanultam, az az a tudás, hogy le tudom gyôzni magamat, hogy a kitûzött céljaimat el tudom érni, hogy naponta átélhetem a „valamit megtettem” élményt.

Mások „legyôzése”, azaz a versenyek nem motiválnak, leginkább csak magammal versenyzek.

Mivel nem túl régi tapasztalatom a futás, kimondottan tetten érhetô az, hogy miben lett más azóta az életem, miben lettem más én magam.

Sokkal több energiám van, fáradhatatlannak érzem magam a hétköznapokban, emellett pozitívabban látom a világot, mint korábban.

— Elfoglalt üzletemberként ön is sok idôt tölt a munkahelyén. Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Általában reggel, munka elôtt szoktam futni, ezért nem jelent problémát összeegyeztetni a munkaidôvel, mert így az alvástól veszem el az idôt. Ilyen értelemben „az idôt szakítani” nehézsége pont az, hogy sokszor kevesebbet alszom ilyenkor, mintha nem futnék, viszont maga a futás annyira energizál, hogy nem érzem, hogy fáradtabb lennék, sôt.

— Elôfordult-e már, hogy valakit megfertôzött a sportszeretettel?

— Én még talán nem, viszont engem a feleségem lelkesedése és elszántsága fertôzött meg, ô igazán elhivatottan és lelkesen fut, nálam sokkal jobb eredményekkel. Ezért nem is nagyon futunk együtt, mert nem egy ligában vagyunk. A munkahelyemen vagyunk még néhányan, akik ezt a mozgásformát választottuk, és néha meg is beszéljük az élményeinket, a tapasztalatainkat.

Már szóba került, hogy fussunk együtt, és tervezünk egy váltót indítani az idei Pécs-Harkány futóversenyen.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

39

MI ÚJSÁG?

Autómosó hálózat Pécsrôl indítva

Varsányi Szilárd, Prosis Kft. Néhány évvel ezelôtt a pécsi Prosis Kft. ügyvezetôjében, Varsányi Szilárdban egy jó értelemben vett izgága fiatalembert ismertünk meg, aki a pécsi Árkád bevásárlóközpontban üzemeltette a Tatuum divatmárka termékeit forgalmazó üzletét, mellette pedig az épület tetôparkolóján kialakított autómosót. A fiatal üzletember akkori jelszava az volt: „Legyünk nyitottak a világra és merjünk kockázatot vállalni!” Ez annak ellenére sem változott, hogy a vállalkozás egyik része jelenleg nem mûködik. De ez a helyzet korántsem végleges.

— Nagyon sok változás történt a vállalkozásunkban az elmúlt idôszakban – mondja Varsányi Szilárd. — Továbbra is tartom azt a véleményemet, amit három évvel ezelôtt fogalmaztam meg, miszerint merjünk belevágni és csináljuk. Viszont nagyon nehéz érvényesülni a mai magyar piac, a verseny, a konkurencia által meghatározott környezetben. Az élet folyamatos változásokat hoz, amelyekre reagálni kell. Továbbra is bizakodó vagyok és elôre tekintek, attól függetlenül, hogy a Tatuum 2016 októberében bezárt. A márkánál tulajdonosváltás volt, az új tulajdonos, egy befektetôcsoport elvárásainak pedig abban a formában nem tudtunk megfelelni. 12 év alatt Pécsett kedvelt márkává váltunk, sok törzsvevôvel, visszatérô vásárlóval. A mai napig érkeznek olyan megkeresések, hogy hiányzik az üzlet, és érdeklôdnek, hogy mikor lesznek újra kaphatók a termékek. Jelenleg egy jogi vita zajlik, keressük a megoldást, mert nem mondtam le arról, hogy ismét megnyissunk.

— Miért lát ebben potenciált, miért érdemes folytatni a küzdelmet?

— 12 évet volt nyitva az üzlet, én magam is nagyon szerettem vele foglalkozni. Egy teljesen ismeretlen márkaként hoztuk be, lépésrôl lépésre értünk el oda, hogy a vevôink szívesen tértek be hozzánk. Minôségi terméket és kiszolgálást kaptak, amit értékeltek. Nem szeretném hagyni, hogy ez nyomtalanul eltûnjön.

— A vállalkozás másik „lába” a bevásárlóközpont tetején mûködô autómosó, ami töretlen népszerûségnek örvend.

— Valóban, és hamarosan elindul a hálózatos fejlôdés is. Budapesten a pécsi mintájára 3

autómosó nyílik Prosis névvel a közeljövôben.

Mindezt a saját kitartó munkám által értem el.

— Legutóbbi találkozásunkkor említette, hogy egy autómatricás üzletet is szeretne építeni. Mi lett az utóélete ennek a próbálkozásnak?

— Különleges, kristályokkal díszített autómatricákat terveztünk forgalmazni. Nagyon sokat teszteltük a terméket, számos próbamunkánk volt, de meghiúsult az üzlet. A sikerhez valószínûleg nagyobb tôkére lett volna szükség, erôsebb marketingre, a termék továbbfejlesztésére.

A lehetôség továbbra is nyitva áll. Nem mondom, hogy zsákutca volt, de egyelôre abbahagytuk, most nem foglalkozunk ezzel.

— Az autómosónak mi az erôssége, miért sikeres az a tevékenység?

— Ebben az esetben is az emberi oldalt nevezem meg a legnagyobb erôsségnek. Magát a környezetbarát technológiát bárki megvásárolhatja, de a mögöttes tartalmát az az üzleti modell jelenti, amit mi hozzáadtunk. Úgy megyek tárgyalni a leendô partnerekhez, hogy a legelsô munkafolyamattól kezdve a legutolsóig én magam is csináltam, e tapasztalatok alapján építettem fel azt a rendszert, amit kínálok. Ezért vagyok hiteles a számukra. Nagy elismerés volt, hogy kaptam egy dicsérô levelet attól az üzletembertôl, aki behozta hazánkba ezt a gépet és technológiát. Azt írta, örül neki, hogy kilógunk a sor-

ból azzal, hogy másképp gondolkodunk, és látja azt az értéket, amit képviselünk. Ez is erôt ad számunkra, mint ahogy az ügyfelek szeretete is.

Egyre több befektetô érdeklôdik és jó lehetôséget lát autómosó nyitásában. Az üzlet nem csak pénzrôl szól, hanem egy gondolkodásmódról, amit mi képviselünk.

— A jelenlegi gazdasági körülmények között mi szükséges ahhoz, hogy egy vállalkozás talpon tudjon maradni?

— A folyamatos változáshoz való alkalmazkodás. Engem is sok hatás ért az elmúlt években, nyilván ezek nyomot hagytak rajtam: nyugodtabb lettem, jobban átlátom adott helyzet lehetôségeit.

Ezért nem élem meg kudarcként azt, hogy nem fejlôdött tovább az autómatricás próbálkozásunk.

Mára átgondoltabban állunk neki bármilyen új projektnek, megfontoltabbak vagyunk az üzleti lépésekben, döntésekben. A gazdasági helyzettel kapcsolatban érezhetô némi elôre mozdulás, de még sok évnek el kell telnie ahhoz, hogy azt mondhassuk: könnyebb vállalkozni vagy vezetni egy üzletet. Nem vagyok türelmetlen.

— A munkatársairól csapatként beszél. Érzékelhetô, hogy a siker fontos tényezôjének tartja az ô munkájukat.

— Nehezen válok meg munkatársaktól vagy alvállalkozóktól, ha jól tudunk együtt dolgozni. A Tatuum bezárásakor muszáj volt elköszönni néhány kollégától, igyekszem nyomon követni, hogy miként alakul az életük. Az sajnos egy kényszerhelyzet volt. Az autómosónál nincs számottevô változás a kollektívában, van olyan munkatársam, aki a hat éve nyitvatartó autómosóban már öt éve velünk dolgozik. Számomra is fontos, hogy reggelente mosolyogva menjünk be, és kedvvel, egy jó közösségben dolgozzunk.

— Hogyan tovább, milyen új terveket szô a vállalkozást illetôen?

— Közeli célom, hogy ismét megnyissuk a Tatuum üzletet a pécsi belvárosban. Ezért mindent megteszek. Emellett az autómosó-hálózat kialakítása, bôvítése van napirenden, hogy egyre több helyen lehessen igénybe venni az általunk alkalmazott környezettudatos megoldást. Hiszen az átlagos 120-200 literrel szemben mi 5 liter víz felhasználásával tudunk megtisztítani egy autót.

K.T.

40

Dél-Dunántúli Gazdaság

GASZTRONÓMIA

Kis pécsi gasztrokörkép VIII.

Medvehagyma macaron A közelgô tavasz elsô ehetô jele a medvehagyma. Elôfordul, hogy a szezon már januárban beköszönt – mint 2016-ban –, ritkább esetben pedig ki kell várni vele a március idusára idôzített húszcentis hó elolvadását. Aztán május végéig brummog a város.

Talán csak desszertben nem találkoztam még vele (csokiban már igen), de nagyjából a krémlevestôl pogácsáig, fôzeléktôl pesztóig, töltött csirkemelltôl palacsintáig terjed a növény felhasználásával készített legismertebb receptek skálája. Ezek nagy része fel is bukkan az év ezen szakaszában egy csomó pécsi vendéglátóhelyen. Ennél szezonálisabb, lokálisabb, a teljes vendéglátós közeget megmozgató alapanyagot keresve is nehéz találni. Ráadásul úgy tûnik, hogy az emberek még mindig vevôk rá.

Azt viszont már egy kicsit nehezebb megmondani, hogy pontosan mióta tart ez az ôrület. Abban biztosak lehetünk, hogy több mint tíz éve folyamatos – na jó, periodikus – a felfokozott érdeklôdés. (Vagy nevezzük inkább eltúlzott rajongásnak?) Talán csak a macaronnak volt (és, Jézusom még mindig van!) ehhez fogható túltolt divatja. Nem véletlen, hogy így együtt a kipusztíthatatlan divathullámok szinonimájaként is megjelennek. Persze felesleges gasztrosznobosdit játszani: a macaron jó, a medvehagyma finom. Ráadásul az utóbbi körüli felhajtás még védhetôbb, hiszen tényleg egy szezonális termékrôl van

szó. És, ki bátorkodna mondjuk a friss spárga iránti rajongást megszólni?

De, hogy mennyire sokféle réteget szólít meg? Láthattunk már biztonsági emberek gyûrûjében medvehagymát reklámszatyorba gyömöszölô országgyûlési képviselôt is sajtófotókon. Olyannyira csúcsra járt a növény körüli felhajtás, hogy az alapanyagban egyáltalán nem szûkölködô Mecseken – mindenki ismeri a hatalmas, egybefüggô medvehagymaszônyegeket, vagy legalább fotót látott már róluk – korlátozni kellett a szedését. A 2 kg/fô még mindig elég komoly mennyiség, és nem szeretném azt sugallni, hogy politikusoktól féltik a növényt az illetékesek, inkább az ipari aratást, csomagolást és kereskedelmet szeretnék kordában tartani. Ugyanis sokan sajnos tényleg kaszálták, és próbáltak kaszálni vele. A kis mennyiség felelôtlen szedése sem túl jó: ne a legfiatalabb leveleket tépjük le, ne gyökerestôl rántsuk és ne csak egy foltban ritkítsuk. És még egy tiltás: ne higgyük, hogy helyi csodáról van szó.

Az ország számos pontján, Soprontól, Bakonybélen át, Dégig rendeznek fesztivált a medvehagyma jegyében, bár kétségtelen, hogy az orfûi a legrégebbi.

AMYGAHEVDEM

De a növény elterjedését jól mutatja az is, hogy szezonban a boltok polcain árult medvehagyma származási, csomagolási helye a legritkább esetben a Mecsek környéke. Én konkrétan nem láttam még sehol sem ilyet, inkább Borsod megyei, budapesti cégek vannak feltüntetve. Mondjuk lehet, hogy a Mecseken szedték és ott csak csomagolják, de ez azért kevéssé valószínû. Magának a jelenségnek viszont örülni kell, hiszen így van vásárlási opció a vásárcsarnokon, piacokon kívül is.

Nálunk, a szülôi háznál egyébként nem nagyon volt hagyománya a friss medvehagymának. Szárított formában azért bele-bele került a tejfölös uborkasalátába, ha olyasvalaki jött ebédre, vacsorára, akinek az epéje nem bírta a fokhagymát. Bizonyos ételekben kiváló helyettesítô, de úgy 3 dekánál több biztosan nem fogyott el belôle egy év alatt. Én már, nyilván ennek a hatalmas divathullámnak köszönhetôen, kicsit máshogy viszonyulok a friss növényhez, hiszen nekem is van egy csodálatos, sokszor bevált receptem, akár nagy mennyiségû, medvehagymára is. Nagyjából 50-60 dkg medvehagymát légmentesen bezacskózunk, majd a hûtôszekrény kevésbé frekventált szegletében felejtjük néhány hétig, és ha már olyan folyósan barnára rohadt, akkor a zacskón is átsejlô, de azért csak lappangó bûznek köszönhetôen hirtelen felfedezzük és egy laza, de határozott mozdulatsorral mindenestül a kukába helyezzük az egészet. Talán ebbôl is látszik, hogy én sem fogok otthon pesztót gyártani, inkább azt figyelem majd, hogy éppen melyik pécsi étterem kínálatában bukkan fel a medvehagymás bármi. Tippem szerint nem kell majd sokat keresgélni.

Gûth Ervin

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ez a hely mindenkié!

Nehéz és felelôsségteljes a Széchenyi tér 1. öröksége. Pécs belvárosának egyik legjobb elhelyezkedésû vendéglátóhelye pont egy évvel ezelôtt nyitott meg, így a Fôtér szakmai vezetôjével, MIKES Márkkal beszélgettünk.

Mi a Fôtér koncepciója?

Olyan minôségi, igényes szórakozóhelyet szerettünk volna, ami egyáltalán nem sznob.

Nem a felsô tízezret szeretnénk megszólítani, hanem az önmagukra igényes, legkülönbözôbb hátterû embereket, akik kulturált környezetben szeretnének elfogyasztani egy-egy pohár bort, egy csésze kávét. Szakmailag próbáljuk ezt értékesebbé tenni, azaz ha valaki például borozni jön be, akkor kellô információt szolgáltatni. Nem sulykolni akarjuk a dûlôket, savakat, hordókat, de megvan az a réteg, aki igényli az ilyen jellegû tájékoztatást is.

Milyen a minôségi vendéglátás?

A vendéglátás jóval összetettebb, mint amennyire a vendégnek tûnik. Nem csak jó hangulat kell, hanem jó, otthonos belsôépítészet is. A vendéglátást magát kell megvalósítani. Nagyon kevesen ismerik, hogy mirôl szól ez, hiszen nem

41

JÓ HELY / VÁLLALKOZÓI SAROK

csak étel- és italfogyasztásról. Sokkal több rétege van. Akkor mûködik jól a hely, ha minden vendég az én saját vendégem. Ezt a mentalitást próbálom a kollégáknak is sugallni: mintha az ô otthonukba lépne be a vendég.

Már nyitás elôtt nagyon sokaknak elvárásai és elôítéletei voltak a Fôtérrel kapcsolatban. Sikerül ezekre rácáfolni?

Nem nagyon akartunk mi ezzel megküzdeni, mert megvolt a saját utunk, saját tervünk. Egy újonnan nyíló hely mindig ilyesmivel szembesül, pláne ha ilyen jó az elhelyezkedése. Ezzel én nem foglalkoztam, mert az volt a célom, hogy a szakmai tudásomat – jó pár év kihagyás után kerültem vissza a vendéglátásba – itt újra kamatoztatni tudjam.

Azért reális aggodalom, hogy egy tetszôleges város, központi terén egy túlárazott hellyel találkozunk. Én nem ezt az aggodalmat éreztem, ráadásul nálunk ez tényleg nincs így. Például a kávé azon az árszinten van, mint az ilyen minôségû kávék a belvárosban. Minôségi italokat, minôségi borokat adunk, és egyáltalán nem drágán.

Nem étterem vagyunk, de ha valaki megéhezik, akkor olyan minôségi ételeket tudunk ajánlani, amik túlmutatnak a mogyoró ropogtatásán. A szó jó értelemben mondom, hogy kézmûves ételeink vannak. Például a hamburgerhez, ami az egyik vezértermékünk, mi sütjük a bucit és még a marhahús is cégcsoport saját gazdaságából érkezik.

Azt szerettük volna, hogy ez egy bárki számára megengedhetô találkozóhely legyen, a nap bármely szakában, és azt gondolom, hogy ez sikerül is.

A terv megvalósításának melyek a nehézségei?

Maga a humánerôforrás része. Hiába van a kezemben a szakmai koncepció, azt megcsináltatni nehéz. A kollégáim kiválasztásakor nem vérbeli vendéglátósokat, pincéreket kerestem, hanem szimpatikus, jó képességû fiatalokat, akik motiváltak a tanulásra. A szakma iskolában is oktatott részét 2-3 hónap alatt el lehet sajátítani. A tisztességes kommunikációt, a 10-12 óra munka után is tartó és a vendégnek járó mosolyt nem.

Gûth E.

Vállalkozói sarok Online vagy offline?

!

Sokáig volt az kérdés a vállalkozások számára, hogy offline, tehát fizikai jelenlétüket erôsítsék vagy inkább az egyre fejlôdô online világ felé nyissanak. A legfrissebb elemzések szerint megoldódni látszik a kérdés.

Jelen vagy múlt?

A hétköznapi életben ez a dilemma a következôképpen hangzik: Kell-e megjelennem az interneten?

Ha igen, milyen mélyen, mennyire hangsúlyosan? Mennyi idôt, pénzt, energiát érdemes belefektetni az online megjelenésbe?

Bármilyen meglepô, napjainkban a vállalkozások jóval több mint felének nincs semmilyen internetes megjelenése.

A kérdés tehát sok vállalkozás életében már a múlté, de nagyon sokak számára most is él.

Ha kimaradsz, lemaradsz Mi szól az online megjelenés mellett? Rengeteg érv. Csak néhány ezekbôl: A könnyebb megjelenés, A fizikai határok nélküli megjelenés, A rugalmasan kezelhetô hirdetési rendszerek, a bármikor frissíthetô információ Az a tény, hogy az vásárlók, potenciális ügyfelek túlnyomó többsége már az interneten keres információt.

Mi szól ellene? Miért ilyen nagy a netes jelenlét nélküli vállalkozások száma?

Leginkább a ráfordítandó idô és energia hiánya. Az internet egy új megjelenési platform, új szabályokkal és sok idôráfordítással.

Aki már túl van ezen az tudja, hogy egy valóban mûködô online jelenlét sok idôt, energiát és többnyire valamennyi pénzt igényel.

Az online kevés Az online és az offline megjelenés sokáig konkurenciája volt egymásnak.

Egy élô példát véve: a vásárló a fizikai üzletben kiválasztja a neki tetszô terméket és az interneten megvásárolja ugyanazt, a legolcsóbb áron.

A készletezést, tájékoztatást, esetleg oktatást elvégzi a fizikai üzlet a saját költségén, a (nyomott ár miatt kicsi) hasznot pedig az online üzlet kapja.

(Folytatjuk) Harman Tibor uzletiedzo.hu

42

AUTÓTESZT

A magas- és mélyépítéssel foglalkozó szigetvári Melio-Start Kft. ügyvezetôje a Mercedes-Benz C-osztályának T-modelljét, azaz a kombi változatát próbálta ki, a különleges 9 fokozatú automata váltóval és összkerékhajtással.

— Több szempontból is új nekem ez az autó, mert még sosem volt Mercedesem, dízel autót sem vásároltam még, és az automataváltó is új számomra. Az automata élményre nagyon kíváncsi voltam, hiszen a régi beidegzôdések nálam is mûködtek, aztán persze már a tesztút második felében meggyôzött a C-osztály automatája. Nem gondoltam, hogy ennyire finoman és gyorsan mûködik. Ha nem figyelünk rá, akkor gyakorlatilag észrevehetetlenek a váltások, hihetetlen természetességgel jut el az erô a kerekekig.

— Nem sok a kilenc fokozat? Még az alap hétfokozatú automata is elegendônek tûnik egy ennyire nyomatékos motorhoz.

— Valójában fel sem tûnt az elején, hogy ennyi fokozat van ebben a szerkezetben, csak akkor lepôdtem meg, amikor a mûszerfalon megjelent a D9 felirat. Minden további nélkül elhiszem a Mercedes mérnökeinek, hogy ebbe a kocsiba ez való, tökéletesen mûködik.

Már csak azt kellene megfejteni, hogy minek a kézi kapcsolás lehetôsége a kormány mögött, mert ez a váltó így is pontosan tudja, mi a vezetô szándéka.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Horváth László –

— Említette, hogy nem volt még Mercedese, azt tapasztalta ebben a kocsiban, amire számított?

— Már a külseje is meglepett.

Annyira sportos ezzel az AMG csomaggal, hogy szinte észre sem vettem, hogy kombi. Az orra nagyon modern, aztán meglepôen hosszú a motorháztetô, és a hátsó részbe is csempésztek néhány olyan könnyed vonalat, ami miatt harmonikus lett a karosszéria. Az eleganciája az, amire elsô pillantásra azt gondol-

tam, hogy igen, ezt várom egy Mercedestôl.

Az utastérben elsôként az tûnt fel, hogy mennyire hozzászoktam a saját autóm magas üléseihez, a teljesen lesüllyesztett elsô ülésekkel a C-osztályba szinte már sportautósan alacsonyra lehet ülni. A kidolgozás és a kivitelezés sem okozott csalódást, egy átlagautó után lenyûgözô a színvonal. A központi kijelzô elhelyezése érdekes, elsôre az ugarik be, hogy szebb lenne, ha jobban

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

43

Mercedes-Benz C 220 d 4MT integrálnák a mûszerfalba, de biztosan megvan az oka, ami miatt az autóipar ezeket a kiemelkedô képernyôket favorizálja.

A kezelés terén a luxust a lehetôségek jelentik, a vezetô többféle kezelési mód közül választhat, a kormányról, a mozgó-tekerôgombról, vagy a laptopokról ismert érintôfelületrôl is elérheti a funkciókat, így könnyû kiválasztani a legkényelmesebb elérést. Én elsôre a kormánygombokat favorizáltam, de pár hét után lehet, hogy a másik két módot is megszoknám.

— Az utastérben mennyire érezhetô, hogy kombikarosszériában ülünk?

Az elsô ülésekben semennyire, inkább kupés a hatás. A csomagtér felôl közelítve viszont elképesztô, hogy milyen rutinnal alakították ki a hátsó traktust. Finom a csomagtérburkolat, átgondolt a rögzítési rendszer, az ülésdöntô gombok kialakítása nagyon igényes, és a csomagtértakaró roló mechanikáján is látszott, hogy a mérnökök micsoda tapasztalattal rendelkeznek.

— Egy Mercedesnél nehéz a konkrét tesztautót értékelni, mert annyi extra közül lehet választani, hogy kis túlzással nincs két egyforma modell. Ebben a tesztautóban volt olyan extra, amit szívesen beépítene a saját autójába?

— Nem is egy! Számomra nagyon fontos a biztonság, ezen e téren szeretek mindent megrendelni ami elérhetô, azt hiszem nem is kell magyarázni, hogy miért. A négykerékhajtást én ebbe a kategóriába sorolom. Nem vezetek sportosan, nem is érdeklôdöm különösebben az autók iránt, így a négy hajtott kerék elônyeinek sportos részét nem is használom ki. Mivel építôiparban dolgozunk, így a munkaterületek megközelítése miatt fontos az összkerékhajtás, igaz egy ilyen kombinál inkább a hasmagasság a korlátozó tényezô. Aszfalton pedig a hihetetlen biztonsági tartalék miatt lettem összkerékhajtás párti.

Igaz, hogy nálunk kevés a hó, de síkos úton, vagy esôben is kincset ér.

A másik olyan felszerelés, ami nagyon tetszik az az autó világítási rendszere. Sajnos éjszaka nem próbáltuk, de a propektusban látott tájékoztató is meggyôzô, Nem is gondoltam, hogy ma már ilyen fejlett rendszereket is képesek létrehozni a gyártók. Hihetetlen, hogy mekkora elektronikai és finommechanikai teljesítmény lehet építeni egy olyan rendszert, ami ennyire intelligensen alkalmazkodik a különbözô forgalmi szituációkhoz.

— A Connect Me-nek nevezett okostelefonos integráció elônyeit is kihasználná?

— Több idôre lenne szükségem, hogy megismerjem. Nagyon jól hangzik, hogy az autó rendszerei is csatlakoznak a minket körülvevô eszközökbe, és ezeket a funkciókat nyilván azok fogják igazán kihasználni, akik otthonosan mozognak ebben a világban. Az nagyon kényelmes lehet, ha este a kanapéról megnézzük mennyi üzemanyag van a kocsiban, megtervezzük a másnapi útvonalat, beállítjuk az állófûtést, és ellenôrizzük mennyi van még hátra a következô szervizig.

— Nem beszéltünk még a motorról, azt mondta, még nem volt dízelmotoros autója, hogy tetszett a 220 d?

— Régebben a Rolls Royce mondta az autóira, hogy a motorteljesítmény elegendô, és nem adtak meg számadatokat. Itt ugyanezt érzetem. Amikor fel sem merül a vezetôben a kérdés, hogy hány lóerôs, mennyi a nyomatéka, mennyi idô alatt gyorsul, vagy hogy hány litert fogyaszt, az mindent elmond. Beültem, gázt adtam, és mindig az történt,

amit szerettem volna. Csendesen, megbízhatóan, és az én igényeimhez képest mindig elegendô tartalékokkal mûködik a motor, tehát nekem tökéletes. Persze kíváncsiságból a fogyasztást is megnéztem, és újra megdöbbentem, hol tart ma az autóipar.

TR A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2143 cm3 Maximális teljesítmény: 170 LE 3000-4200/min Maximális nyomaték: 400 Nm 1400-2800/min Saját tömeg: 1595 kg Csomagtér: 490 l Maximális sebesség: 230 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7.9 s Átlagfogyasztás: 4.5 l Alapár (C220 d T-modell): 10 830 140 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Csomag, esôszenzor, Thermatic kétzónás klímaautomatika, Start-STOP rendszer, ESP, Éberségfigyelô, holttér figyelô asszisztens, tempomat, fûtött szélvédômosó, kanyardinamika asszisztens, guminyomás ellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, elsô- oldalsó- függöny- és térdlégzsák, Bluetooth telefonkihangosító.

44

MEGOLDÁSOK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Miért vannak

?

nagyobb biztonságban az adatok Európában Az üzleti életben a cégek többsége digitális formában kezeli és tárolja az adatait. A munkavégzéshez szükséges szoftverek és megoldások kiválasztásakor sajnos általában kevés jelentôséget tulajdonítanak annak, hogy a kérdéses szolgáltatás melyik országból érkezik. Úgy gondoltuk, egy rövid összefoglalóval bemutatjuk, miért is érdemes EU-s szolgáltatásokat választani.

Minden cég számára fontos, hogy az általa kezelt adatok és információk tárolása milyen módon történik, hiszen az üzleti érdekek mellett komoly jogi szabályozásoknak is meg kell felelni. Az Európai Unióban az adatvédelem egy kiemelten fontos terület, hiszen az európai piacon nem csak mentalitást tekintve, de kulturálisan is erôsebb elvárásokat támasztanak a fogyasztók ebben a kérdésben. Az EU alapjogi chartája szerint az adatvédelem és a magánélet tiszteletben tartása alapvetô jog, melyet nem lehet elvitatni vagy csorbítani.

Az EU-ban a személyes adatot az birtokolja, akirôl a kérdéses adat szól.

Engedély nélkül nem csak hogy kereskedni, de tárolni vagy kezelni sem lehet semmiféle személyes információt.

Az Amerikai Egyesült Államok törvénykezése közel sem ilyen egységes ebben a kérdésben. Ahogy már említet-

tük, az alapvetôen erôsebb állásponttal rendelkezô EU-s országok adatvédelmi törvényei a helyi elvárásoknak megfelelôen erôsebb jogi védelmet biztosítanak az állampolgárok számára. Az EU-s törvénykezés minden tagállamban egységes alapokon nyugszik, így az adatokhoz senki nem férhet hozzá engedély nélkül.

Ezzel ellentétben az amerikai jogi környezetben nem szövetségi, hanem állami szinten végzett szabályozások vannak érvényben. Míg az EU-ban jelenleg is jogharmonizációról beszélhetünk, az USA esetében a témakört szabályozó szövetségi, állami rendeletek gyakran ellentmondanak egymásnak, vagy akár teljesen más szemszögbôl vizsgálják a kérdést.

Amerikában nincs egy olyan átfogó, egész országra érvényes általános törvényi szabályozás az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban, mint az EU-ban.

Az adatokat a vállalatok birtokolják, és attól függôen melyik államban mûködnek, akár szabadon kereskedhetnek is velük. Míg Európában elképzelhetetlen, hogy a népszámlálások demográfiai adatait magáncégek megvásárolhassák például marketing célokra, az Egyesült Államokban ez teljesen természetes. A vevôk profilozása, a vásárlói viselkedés megfigyelése és naplózása, az adatok

elemzése a mindennapok része. A titkosszolgálati megfigyelések napvilágra kerülése után számos amerikai technológiai cég számára jelent problémát a vásárlói bizalomvesztés.

Az EU természetesen tisztában van azzal, hogy a területén mûködô cégek közül sokan mûködnek együtt amerikai vállalatokkal, ezért is dolgoztak ki egy szigorú feltételrendszert tartalmazó nemzetközi megállapodást az USA kormányával. A Safe Harbour és a Privacy Shield programban résztvevô minôsített cégek vállalják, hogy betartják a szigorúbb EU adatvédelmi elôírásokat, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban mûködnek.

Sajnos azonban a Trump adminisztráció egyik elsô intézkedései között láthattuk azt az elnöki rendeletet, melynek 14. bekezdése jelentôsen csorbítja a nem amerikai állampolgárok adatainak védelmére vonatkozó intézkedéseket, ezzel teljesen aláaknázva a már elfogadott Privacy Shield megállapodást.

Az EU idén áprilisban fogadta el az új, modern Egységes Általános Adatvédelmi Rendeletét, mely szigorú jogi választ és biztonságot ad a digitális kor kihívásaira. Hogy mit is jelent ez a cégek számára, arról bôvebben a blog.crosssec.com/eu címen olvashat.