Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 3. szám

XIX. évf. 3. szám, 2017. április 7.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Zala megyei turisztikai körkép

Tessék belépni!

Már vártuk!

Együtt mûködünk! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Suzuki Ignis

– Amiért szeretjük a japán autókat

Régóta tudjuk, hogy a Suzuki kisautókban a legjobb, de arra, amit az új Ignis nyújt magunk sem számítottunk. A mindössze 3.7 méter hosszú autócska olyan erényeket csillogtat, hogy a sokat próbált autós újságíró is csak kapkodja a fejét. Az FX Autóháztól az Ignis csúcsváltozatát kaptuk tesztelésre, de annyi elôre elárulhatunk, hogy az Ignis az a modell, ahol az alapváltozat sem kényszerít komoly kompromisszumokra.

Frenetikus dizájnnal csavarja el a fejeket már az elsô pillanatban az Ignis. A C-oszlopba nyomott minta a korai ôsökre utal, és mintha varázsszer lett volna a tervezôk számára ez a három kis mélyedés, elkezdett szárnyalni a mûanyag ceruza a digitalizáló táblájukon. Izgalmas és látványos orr rész, hihetetlen méretû szélesítések a kerekek felett, európai szemnek ugyan elsôre szokatlan, de csinos far, amelyre minduntalan visszatéved a tekintet, ezek az Ignis fôbb jegyei. De egy olyan autón, ahol a szélvédômosó fúvóka is Star Warsban látott lövegtoronyként meredezik az utasokkal szemben, minden apró részlet érdekes.

A formatervezôket a beltérben sem korlátozták a cégvezetôk, de jól is van így, mert ott is folytatódott az ötletparádé. Merészen ívelt a mûszerfal a szellôzôk felett, és maguk a szellôzôk is mívesek. Ötletes az ajtóbehúzó, látványos a középkonzol. A mûszeregység is megállná a helyét két kategóriával feljebb, és az ülések is elég nagyok, még megtermett férfiaknak is. Mindezt úgy csinálta meg a Suzuki, hogy az Ignisben felhasznált anyagok, ugyan nem jobbak mint ahogy az a kategóriában megszokott, de egy pillanatra sincs spórolás érzetünk. Inkább elámulunk azon, hogy végre egy gyártónak sikerült ízlésesen odabiggyeszteni az érintôkijelzôt a mûszerfal közepére, és azon is, hogy a motorháztetôt nemcsak kallantyúval, hanem egy jópofa húzógombbal is ki lehet nyitni. Mindeközben az Ignis valami olyant kínál, ami a miniautó szegmensben a legnagyobb kincs: teret. Elöl beszálláskor nem fenyegeti a fejet az Aoszlop, és a mûszerfal teteje is meglepôen messze került a vezetôtôl. Apropó beszállás, az Ignis SUV-s formája miatt beülni kell, és nem belehuppanni, egy városi autónál ez nagy áldás.

Meglepô módon hátul is hatalmas a hely, a GL+ és a GLX vál-

tozat csúsztatható hátsó padjának leghátsó állásában egy 190 centis vezetô, mögött elfér egy hasonló termetû utas, és a feje sem verdesi a tetôkárpitot. A zseniális csúsztatható ülések ára, hogy a jobban felszerelt modellek négyszemélyesek, az alap GL ötszemélyes. A csomagtér legkisebb állásban is 200 liter feletti.

A felszereltség is korrekt, az alapmodell sem szegényes, minden fontos tétel benne van. A GL+ már kényeztetô extrákat is tartalmaz, a GLX pedig sávelhagyás figyelôvel, ütközésgátlóval, automata klímaberendezéssel varázsol kis luxusautót az Ignisbôl.

A legújabb Suzukiban a motortérben folytatódik a mágia. Motorválaszték az nincs, de nem is kell. Az 1.2 literes, turbó nélküli négyhengeres pontosan azokat tudja, amirôl az autóipar azt állítja, hogy a mai környezetvédelmi elôírásokkal nem lehetséges. A 90 lóerejével erôs, de valóban az, nem csak amolyan „papíron kilencven, a valóságban 60-nak érezzük” lóerô ez. Az Ignis becsülettel megindul, épp mint a boldog békeidôk klasszikus japán szívómotorjai. A sebességmérô becsapós, hat órától indul a mutató, és kilenc óránál már nyolcvannal teper az Ignis, a teszt alatt többször is rácsodálkoztunk, azt hittük ez még csak 60 körüli tempó lehet.

A másik varázslatot a fogyasztás terén produkálja az autó, a gyári adat itt nem amolyan laboratóriumi érték. Nekünk is, és a korábban tesztelô kollégáknak is pontosan annyit fogyasztott az Ignis, mint a katalógusadat.

A megjelenés kötelez, így az Ignis nemcsak kétkerékhajtással, hanem összkerékhajtású kivitelben is kapható. A sebességváltó pedig lehet manuális és automata is. A reklámokban kiemelt 4.7 méter sugarú fordulókör sem ígéret, az Ignissel valóban mindenhova be lehet férni, a rémálomszerû városi parkolásokból könnyed ujjgyakorlatokat varázsol.

Az Ignis ára egy picivel a Celerio és a Swift felett indul.

A korrekt felszereltségû alapmodell most hajszálnyival 3 millió felett van, a várhatóan lenépszerûbb GL+ 3,4 millió, míg az összkerékhajtású csúcsmodell 4,3 millió forint az FX Autóházban.

A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1242 cm3 Maximális teljesítmény: 90 LE 6000/min Maximális nyomaték: 120 Nm 4400/min Csomagtér: 224 l Maximális sebesség: 170 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 12.2 s Átlagfogyasztás: 4.6 l Akciós alapár (GL): 3 055 000 Ft

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Hamar László, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

AJÁNLÓ

3

Neves elôdeink

Mattyasovszky-Zsolnay László (1885–1935) Zsolnay Vilmos unokája, Mattyasovszky Jakab és Zsolnay Teréz negyedik gyermeke volt a késôbbi neves festômûvész és keramikus. Mûvészet iránti tehetségét már kora gyermekkorában észrevették. A pécsi Ciszterci Fôgimnáziumban történt érettségijét követôen 1903ban a müncheni Obrist-Debschitz magániskolájában képezte tovább magát. A mintázást 1907-tôl Mayernál, a rajzolást Heymannál sajátította el, majd 1909-ig Haberman tanítványa lett az ottani mûvészeti akadémián. Hazatérése után a festés és a kerámia területén vált neves alkotó mûvésszé, amelyet kecskeméti és budapesti katonai szolgálata tört meg. Ezt követôen 1912tôl tudását Párizsban fejlesztette tovább. Mélyreható hatást tettek rá az impresszionista festôk, mûvészetében annak korai szakasza hatása dominált, közülük Manet stílusa tette rá a legnagyobb benyomást. Itt alkotott és késôbbi mûveiben is ezek a mûvészi hatások érvényesültek.

Az elsô világégés idején az orosz és az olasz fronton teljesített katonai szolgálatot. Az 1918 november 14-tôl kezdôdô antant-szerb megszállás már Pécsett érte, csendéleteket és családi képeket alkotott. A fôvárosba 1921 tavaszán költözött, ahol feleségül vette unokatestvérét, Sikorski-Zsolnay Mártát. Mûvészi tevékenysége kiteljesedésének eredményeként a Szinyei Társaság tagja lett, résztvett az 1924-es velencei biennálén. Amikor a Zsolnay gyár 1926-ban áttért a porcelán gyártásra, ôt nevezték ki mûvészeti vezetônek. Legkisebb húgával, MattyasovszkyZsolnay Margittal 1928-ban hozták létre a gyári a múzeumot. A Felsôvámház utcai ún. „Zöld Házban” lévô mûtermében alkotta meg kerámia képeit, kisplasztikáit, vázáit. Alkotásait Pécsett 1930-ban gyûjteményes kiállításon mutatta be.

Korai halálát követôen hamvait felesége Budapestre szállíttatta, így amikor 1945-ben barbár módon földúlták a Zsolnay Mauzóleumot, urnáját nem tudták tönkretenni.

Méltán tekinthetjük tehát a Zsolnay család és annak Mattyasovszky-Zsolnay ága neves tagjának, a Zsolnay név méltó örökösének.

Dr. Vargha Dezsô

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Céglátogatások: szorosabb Harmincnál is több projektet indított el vagy dolgozta ki a mûködtetési kereteket az újonnan felállt kamarai vezetés. Képzések, programok, rendezvények, együttmûködések, a kamarai szervezet új feladatai, új szolgáltatások vagy a meglévôk újraszervezése – számos feladat, amely megvalósításra vár a következô idôszakban. Annak érdekében, hogy az önkéntes kamarai tagokkal szorosabbá váljon a testület kapcsolata, hogy jobban megismerjék a vállalkozások igényeit, Rabb Szabolcs titkár vezetésével elkezdôdött a tagok végiglátogatása. Az elsô tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabbá válhat a kapcsolat a két fél között.

— Az új testület megalakulása óta aktív munka indult a kamarában, amelybôl magam is sokat tanulok – mondja RABB Szabolcs, a kamara titkára. — Tanulok testületi tagtól, véleményvezér vállalkozástól és kollégától is. A kamara nyitott a tagjai elôtt, és magunk is érezzük ezt a folyamatos nyitást. Nagyon sok új ügyfél, régi tag keres meg bennünket ötletével, javaslatával, kérdésével. A nyitással kapcsolatosan számos pozitív véleményt is kapunk.

— Hogyan hasznosulnak ezek az információk?

— A kamara nem elefántcsonttorony. Folyamatosan a gazdasági vérkeringésben dolgozunk, az egész megyében ismerjük a helyi problémákat és a fejlesztési lehetôségeket. Pécs mellett Komlón, Siklóson, Mohácson és Szigetváron is van városi irodánk munkatárssal, és most már más településeken is kezdeményezik önálló kamarai szervezet létrejöttét. A legfontosabbak a helyi vállalkozásokról származó konkrét gazdasági, üzleti információk, abból építkezünk, arra építjük fel a kamarai stratégiát és az operatív akciókat, a tevékenységi köröket.

— Az új kamarai vezetés által indított projektek egyike az önkéntes tagok látogatása. Mi ennek a célja?

— Információk és a cégek tevékenységének ismerete nélkül a kamara egy üres hivatal. Megtöltjük igényekkel, kérdésekkel és felvetésekkel, ezekre válaszolunk a kamarai szolgáltatásokkal.

Ha általános témák mentén dolgozunk, akkor kevésbé hatékony a munkánk és jóval kisebb az érték, amit a kis- és középvállalkozások kapnak a folyamatok végén.

Az elsô félévben 800 önkéntes tagot látogatunk meg. Módszertanilag felépítettük a folyamatot, priorizáltuk a cégeket, a divíziók mentén számos esetben egyszerre több munkatársunk is részt vesz a látogatáson. Egy belsô képzésen minden kolléga megismerte a folyamathoz kapcsolódó elvárásokat, és tudja, mi a cél, amikor személyesen találkozik a cégvezetôkkel. A folyamatra készítet-

tünk egy szakmai leírást is, ez a megközelítés lesz jellemzô a jövôre is. Tervezünk – módszertant készítünk – belsô képzést tartunk – dolgozunk és értékelünk.

Ebben a projektben mi is és a vállalkozó is értékel. Úgy tapasztaltam, hogy a kollégáim örömmel végzik a feladatot, hiszen ezáltal sok új információ érkezik a szervezethez, eddig igen pozitívak a visszajelzések. Ideje volt már annak, hogy szorosabbra fûzzük a személyes kapcsolatokat. A világ virtuális irányba

halad, így felértékelôdik az évi két-három személyes alkalom.

— Ez a projekt hasonlít a key account managementre.

— Alapjaiban igen. Annyiban különbözik, hogy a kamarában egy cégnek több felelôse is lehet, attól függôen, hogy milyen területen aktív a cég, mennyire szerteágazó a tevékenységi rendszere. Vannak vállalkozások, amelyek minden kamarai divízió munkájában érintettek.

— Jelenleg melyik témakörök élveznek prioritást a mindennapi munkában?

— Az egyik legfontosabb az Alapszabály és ahhoz kapcsolódóan a kamarai tagság szerepének, felelôsségének újrafogalmazása. Ezen dr. Síkfôi Tamás elnök úr dolgozik, így az áprilisi elnökségi ülésen ez már konkrét téma lesz.

Számos rendezvény elôkészítése és szervezése zajlik és új nemzetközi projektjeink megalapozása is ezekben a hetekben történik. Két projektünk is nyert a horvát-magyar határon átnyúló programban, ami szintén aktivitást kíván tôlünk. A humán erôforrás területén nemrég zártuk le a Pécs és Baranya Paktumok elôkészítési munkáját, folyik egy nyári pályaválasztási tábor, az IT és TI középiskolásoknak szóló programsorozat elôkészítése, a vállalkozók számára a KKV Akadémia szervezése. Áprilisban Mo-hácsi Szakmák éjjel-nappal címmel tartunk rendezvényt, májusban online marketing konferencia, októberben az Open4business nemzetközi üzletember találkozó lesz. Egész évben zajlik a külföldi üzletember delegációk fogadása, a nemzetközi partnerkeresés, és a szakmai klubok is változatos program men-

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

5

együttmûködés az önkéntes kamarai tagokkal tén dolgoznak. A 2017-es év nagyon aktív évnek ígérkezik a kamarában.

Közös gondolkodás, a kapcsolatrendszer megerôsítése — Munkánk során sokszor találkoztunk azzal, hogy a hozzánk betérô önkéntes kamarai tag meglepôdik, hogy milyen sokféle megoldással tud szolgálni a kamara egy adott vállalkozói problémájával kapcsolatban. Mivel egyre több ilyen pozitív visszajelzést kaptunk, mi magunk kezdtük felkeresni a cégeket, hogy ismertessük a tevékenységünket – mondja SCHMIDT Enikô kereskedelemfejlesztési osztályvezetô. — Az eddigi eredmények magukért beszélnek, és messze felülmúlták a várakozásainkat. Egy személyes hangvételû találkozás során sokkal könnyebb átbeszélni egy-egy vállalkozás helyzetét, azonosítani a kitörési pontjait, a partnerségi és a szolgáltatási lehetôségeket, a pályázatokat. A manapság oly gyakori hírlevél nagyon hatékony, de sajnos sokszor nem egyértelmû a vállalkozó számára, hogy mit tegyen a kapott információval.

Mígnem ugyanezt személyesen átbeszélve szinte azonnal tud lépéseket tenni, és a jó kapcsolat miatt vissza is jel-

zik az így elért sikereiket. Számunkra is hasznos, hogy direkt visszajelzést kapunk a munkánkról a vállalkozásoktól.

— Hogyan fogadták a vállalkozások a kamara érdeklôdését?

— Eddig senki sem utasította el a megkeresésünket, és mindenki tudott idôt szakítani ránk. Ahol érdemes megnézni a termelési folyamatokat, vagy fontos, hogy a helyszínen lássuk, mi történik a cégnél, ott a vállalkozás telephelyén találkozunk. Ahol ez nem releváns, ott több, azonos tevékenységi körû vállalkozót hívtunk össze egy megbeszélésre, ami nagyon hatékonynak bizonyult. Közös problémákra kerestünk megoldásokat. Ezekbôl már születôben vannak helyi együttmûködések, partnerségek, hiszen az is kiderült, hogy sokszor a még egészen kis területen dolgozó vállalkozók sem ismerik egymás tevékenységét.

— Milyen többlettel szolgál a helyszíni látogatás?

— Amíg arra szorítkoztunk, hogy a vállalkozó – a saját maga által beazonosított – problémájával foglalkozzunk, számos esetben azért nem bizonyult sikeresnek a tanácsadásunk, mert nem is az volt a probléma, amivel hozzánk fordult. Most a személyes kapcsolat miatt sokkal több dologra derül fény, az ere-

deti probléma más megvilágításba kerül, kiderül, hogy mélyebb és szerteágazóbb, mint gondolta. Mivel nem egyedül látogatjuk meg, több osztály különféle területen dolgozó szakértôje együtt keres megoldást számára, ezt nagyon jó néven veszik. A szándék mindig az, hogy kiderítsük, mitôl menne jobban a vállalkozás. Még a jót is tudtuk javítani, például egy jól menô turisztikai szolgáltatót összehoztunk olyan partnerrel, aki speciálisan neki fejleszt ajándéktárgyakat, így javíthatja a szolgáltatását.

— A vállalkozások miben várnak együttmûködést, segítséget a kamarától?

— Úgy érzem, hogy elsôsorban a közös gondolkodás, ami segít. Nagyrészt mikrovállalkozásokról beszélhetünk, korlátozott humán erôforrással.

Adott egy jó szakember, aki tökéletesen ért a szakmájához, de nincs külön marketingese, üzletkötôje, értékesítôje, stb.

Sok-sok hiányzó láncszem, amelyek nélkül a mai világban még fennmaradni is nehéz, nemhogy fejlôdni. Elsôsorban itt tudunk segíteni, ha idôrôl idôre találkozunk, és mint egy külsô szemlélô rámutatunk a hiányosságokra, közösen megpróbálunk megoldást vagy partnert találni. Erre sokféle fórumunk, klubunk, tagozatunk van, amikrôl szintén nem sokat tudtak az eddig meglátogatott vállalkozók. Ennek köszönhetôen rohamosan nô a klubjaink taglétszáma, aminek nagyon örülünk, hiszen ezért jöttek létre.

Nem voltak avval sem tisztában a vállalkozók, hogy hogyan jut el az általuk felénk kommunikált, a vállalkozásuk mûködése kapcsán felmerült problémájuk mondjuk az online pénztárgéppel, az adózással vagy a jogszabályokkal kapcsolatban. Ebbôl pedig mi tanultunk sokat, és azonnal elindítottuk a honlapunkon A kamara véleményez rovatot, ahol az eddigi ilyen jellegû tevékenységünket mutatjuk be. Csak idén már öt témában kértünk be és továbbítunk összesített kamarai véleményt a kormányzati szervek felé.

6 Információ, szakmai támogatás, a termékeik piacra juttatásának segítése — Minden cégvezetô hálásan és jó szívvel fogadta az ôszinte érdeklôdést a kamara részérôl. Ha a nehézségeikrôl, a problémáikról kérdezzük ôket, akkor szívesen beszélnek róla, és ezek a találkozások jó lehetôséget teremtenek arra, hogy a dolgot kreatívan megközelítve megoldási javaslatokat dolgozzunk ki – foglalja össze a céglátogatások tapasztalatait JANOVICS László humánerôforrás-

fejlesztési osztályvezetô. — Az én szakterületemhez a humánerôforrás-pótlás áll közel, ez szinte mindegyik cégnél problémaként jelentkezik. Az fontos kérdés, hogy az adott cég mennyire képes hosszútávon tervezni akár a szakképzésben, akár a humán erôforrás biztosításában. Ha azt mondja adott vállalkozásvezetô, hogy neki holnapra kellene jó szakember, kevésbé tudunk segíteni, bár azzal is próbálkozunk egy kamarai munkaerô kiajánló rendszer felépítésével. Az önkéntes kamarai tagjaink számára, ha kérik, ajánlásokat teszünk a nálunk meglévô adatbázisból. A szakképzés pedig mindig hosszútávra szól.

— A vállalkozások miben várnak együttmûködést a kamarától?

— Információt és lehetôséget szeretnének, elsôsorban a termékeik piacra juttatását, a külföldi piacokon való megjelenés lehetôségét keresik, ebben számítanak a kamara segítségére. Ha minô-

CÍMLAPSZTORI ségi árujuk van, akkor a minôségre igényes piacok iránt érdeklôdnek, ezekben az esetekben az üzletember találkozókat, a vásárokat, az EEN szolgáltatásait tudtuk ajánlani számukra.

— Milyen elônyét tapasztalták annak, hogy a vállalkozásokat a saját közegükben látták mûködni?

— Ott, a helyszínen megláthatjuk, hogy milyen körülmények között, milyen kulturált feltételek mellett dolgoznak, ez sok mindent elárul a cégrôl. Ha ajánljuk a szolgáltatását, termékét, azt célirányosan tehetjük, könnyebben el tudjuk helyezni a rendszerben. Számunkra fontos pluszt jelent a vizuális információ.

— Miként folytatódik a kapcsolat a személyes találkozást követôen?

— Amíg tart a látogatás, jegyzetelünk és ezek alapján küldjük meg a vállalkozás számára azokat az anyagokat, információkat, amelyekre szüksége lehet. Természetesen ez az információáramlás kölcsönös. Ezután megállapodunk a további együttmûködés formájáról. Volt olyan cég, amelyik a látogatás után úgy döntött, hogy szeretne részt venni a szakképzésben, így segítettünk neki, hogy felvegye az iskolával a kapcsolatot.

Érdemes jobban megismerni a kamara szolgáltatásait — Korábban másik vezetése volt a vállalkozásunknak, emiatt nincs sok információm arról, hogy miként alakult akkor a kapcsolat a kamarával. Az viszont igen pozitív élmény volt számomra, hogy megkeresett bennünket a szervezet, és személyesen beszéltettünk a bennünket érintô problémákról, arról, hogy mi foglalkoztat bennünket.

Ezáltal közelebb kerültünk a kamarához és a tevékenységéhez – fogalmaz RÓZSAHEGYI Gergely, a CR Hungary Kft. ügyvezetôje. — A személyes találkozón lehetôségünk volt elmondani, hogy mivel foglalkozunk, melyek az aktuális termékeink, mik az új irányvonalak, mi változott a korábbiakhoz képest, és próbáltunk olyan közös pontot találni, ahol a kamara segítséget tud nyújtani nekünk. Ez a pont a termékértékesí-

Dél-Dunántúli Gazdaság tés. Informatikai vállalkozásként egy vállalatirányítási rendszert fejlesztünk, a kamara tagjai potenciális ügyfeleink lehetnek. Abban maradtunk a találkozás végén, hogy a kamara segít eljuttatni a tagjaihoz a termékünkkel kapcsolatos információkat, felhívni a figyelmet arra, hogy mi is tagjai vagyunk a közösségnek, és ha valakit érdekel a termékünk, a szolgáltatásunk, a mûködésünk, keressen meg minket. Erre a bemutatkozásra még nekünk is készülnünk kell, úgyhogy az év második felében kezdjük a szorosabb együttmûködést.

— Ön ismeri, tudja, hogy milyen lehetôségeket kínál a kamara a vállalkozásuk számára?

— Teljes körûen nem ismerem a kamara szolgáltatásait. A találkozó során rengeteg információt kaptam a lehetôségekrôl, a szolgáltatásokról, a rendezvényekrôl, de még több idô kell ahhoz, hogy megismerjem a szervezet mûködését.

— Milyen haszna volt az ön számára a személyes találkozónak?

— Világossá vált számomra, hogy érdemes a jövôben nagyobb figyelmet fordítani a hírlevelekre. A kamarai újságot eddig is megkaptuk mindig, most már tudom, hogy azt is alaposabban el kell olvasni. A rendezvényeket eddig is figyelemmel kísértem, a közelmúltban részt vettünk a Modern Vállalkozások Programja keretében néhány kiállításon is. A személyes találkozó rávilágított arra, hogy a jövôben komolyabban oda kell figyelni a kamarától jövô információkra.

Dél-Dunántúli Gazdaság „Pudingolás”, kölcsönös megelégedés

CÍMLAPSZTORI

— Az önkéntes tagvállalkozással történô találkozás olyan, mint a bûvészkedés. Akárhányszor nyúlunk be a fekete cilinderbe, mindig akad valami a kezünkbe, amit kihúzhatunk. Az eredmény szempontjából mindegy, hogy a vállalkozás kérdez és mi teszünk javaslatot a megoldásra, avagy a látogatásra

kapcsolattartásban. Egy kisboltban az eladónak ismernie kell törzsvevôit. A kamarának is kiemelt figyelmet kell fordítania tagjaira, így szinte minden esetben kölcsönös elégedettséggel zárulnak ezek a látogatások.

Kedvenc módszerem a „pudingolás”, a személyes megtapasztalás, amikor egy terméket, gyártmányt meg lehet nézni, kézbe lehet fogni és úgy tárgyalni a vállalkozás számára fontos kér-

felkészült kamarai munkatárs már tudja, hogy milyen jellegû szolgáltatásra lehet a vállalkozásnak igénye. Van, aki jobban szeret kérdezni, van, aki örül, ha kiválaszthatja a számára kedvezô megoldást vagy szolgáltatást – mondja HAMAR László vezetô tanácsadó.

— Miként fogadták a vállalkozások a személyes megkeresést?

— Jellemzôen nem sikerül azonnal idôpontot egyeztetni, és ez jó jel. A személyes találkozó azonnali visszajelzést ad mindkét félnek, hogy az elhangzott kérdések-válaszok mennyire voltak hasznosak a másik félnek. Meglepô módon az egyes ügyfeleknek még az üzleti megbeszélés stílusa, módszerei is segítséget jelentenek saját megjelenésük további javítása érdekében.

— Mit lehet megtudni a vállalkozásról a telephelyén, amit esetleg máshol nem?

— Ha házaló ügynöki tevékenységet folytatnánk, akkor az a legtöbb esetben kiábrándító és elutasító válaszokat jelentene. Az, hogy a kamara névvel és arccal jelenik meg a vállalkozás életében, azonnali minôségi javulást hoz a

désekrôl. Erre sok esetben csak a helyszíni látogatás nyújt lehetôséget.

— Miben várnak együttmûködést, segítséget a kamarától a vállalkozások?

— Az együttmûködés kitágítja a lehetôségeket, a kapcsolati hálót. Rájönnek, hogy nincsenek egyedül, hiszen a kamarai klubok, a társasági rendezvények, a szakmai programok alatt szinte azonnal alakulnak az üzleti kapcsolatok. Ötletek, megoldások hangzanak el, egy idô után ôk fogják keresni az újabb találkozás lehetôségét a többi vállalkozóval. A kapcsolatfejlesztés nem csak az egyén, de a vállalkozás életében is nagy figyelmet igényel.

— Volt-e esetleg valamilyen felvetése, ötlete a meglátogatott cégvezetôknek, amelyet érdemes továbbgondolni?

— A kamara akkor mûködik jól, ha valós igényekre tud megbízható szolgáltatásokat ajánlani. A mi érdekünk, hogy az új ötleteket nekünk mondják el, hogy valós együttmûködés alakulhasson ki, hogy mi lehessünk az „üzleti kályha”, ahonnan el lehet indulni, ahol a

7 válaszokat a legtöbb esetben a helyi szakértôk meg tudják adni. Ugyanabban a cipôben járunk, mint a vállalkozások, a problémák jó részét nem lehet az irodában vagy számítógép elôtt ülve megoldani.

„Közösségépítés – építô közösség” — Szoros kapcsolatban állunk, hetente találkozunk Dobay Balázzsal, a DLAB Consulting Kft. ügyvezetôjével, így nem nevezném a szó szoros értelmében látogatásnak a vele folytatott beszélgetést. Valójában az volna a legjobb, ha minden céggel ilyen napi kapcsolatban tudnánk lenni! – emeli ki az egyik vállalkozást CSÁSZÁR Gergely Enterprise Europe Network irodavezetôje. — Azt tapasztaljuk, hogy minden tagunk szívesen veszi a megkeresést, Balázs egyébként is azon emberek egyike, akik udvariasan, de határozottan és nyíltan megmondják, ha valami az ízlésük szerint való, ám azt is, ha nem. Az emberek szeretnek olyan közösséghez tartozni,

ami értéket hordoz, pluszt jelent, ad valamit, ahol fontos a véleményük, meghallgatják ôket, ahonnan tanácsot kapnak... Balázs érti, hogy ô is az üzleti közösség része, ezért építi és formálja is azt.

— Milyen tapasztalattal szolgált a beszélgetés?

— Ha úgy gondoljuk, hogy már ismerünk egy céget, ismerjük egymást,

8 kiderül, hogy nem, sohasem eléggé.

Minden találkozás eggyel mélyebb szintre viszi a feleket egymás megismerésében. Dobay Balázs a PBKIK Humán Klub tagja, egyik motorja, de emellett ezer más szállal is kötôdik a kamarához. Épp az elmúlt héten volt lehetôsége a többi klubtagnak arra, hogy megismerje Balázst „mûködés közben”, amikor egy másik klubtag problémájának megoldásában nyújtott segítséget.

Esetében például az az információ a fontos, hogy tudjam, kihez ajánlhatom ki, azaz milyen megoldásokra képes. A kamara munkája ebben a tekintetben nem különbözik a tanácsadó cégek, a kereskedôk vagy a gyártók felé való viszonyulásában: mindenkinek a „párját” keressük.

— Az ön tapasztalatai szerint miben várnak együttmûködést, segítséget a kamarától a vállalkozások?

— Így jellemezném: „közösségépítés – építô közösség”. Ritkán fordul elô az, hogy valakivel nem találunk egyetlen együttmûködési felületet, közös pontot sem. Nagyon fontos látni, hogy a „kamara” nem csak a hivatalt, a Pécsi Kereskedelmi Központ irodaépületében dolgozó munkatársakat jelenti, hanem az önkéntes kamarai tagok közösségét is! A tagok egymásnak is tippeket, ötleteket adnak, a versengô konkurensek kooperáló üzletfelekké alakulnak.

Ilyenre nem egy, nem két példát tudunk mondani, de tipikusan ilyen a Humán Klub, melynek tagjai közös projektek kidolgozásán túl eljutottak arra a szintre, hogy saját kritikus eseteiket is meg merik osztani egymással. Tehát éppen ezt keresik: valakit, aki együttmûködik velük a problémáik megoldásában.

— Elhangzott-e olyan felvetés, ötlet, amelyet érdemes továbbfejleszteni?

— Ezer. Egy konkrétum: április 11ére szervezzük a Humán Konferenciát, ahol a klubtagok felismerték, hogy az elsô koncepció szerinti meghirdetéssel nemhogy nem aratnánk sikert, de kockázatos lenne az egész kimenetele. Az új koncepció szerint haladva már szépen érkeznek be a jelentkezési lapok!

Egy másik példa: a kamara hivatalos partnere az Enterprise Europe Networknek, melyen keresztül díjmentesen jut-

CÍMLAPSZTORI hatnak hozzá a vállalkozások az egyébként cca. 100.000 Ft-ba kerülô IMP3rove innováció menedzsment felméréshez. Ez egy részletes, sokrétû tanácsadás része, melybôl véleményünk szerint többet is ki lehet hozni. A kamarai tagvállalkozások fejlesztô javaslatai alapján egy magasabb szintre tudjuk emelni a tanácsadás kimenetét.

Képviseletet, közös platformot, koordinációt várok a kamarától — Mindenképpen remek érzés, hogy van egy olyan szervezet, amelyiknek „eszébe jut” egy kisvállalkozás is.

Napi szinten éljük meg, hogy kiesünk a szórásból, mert nem éri meg egy kkvval foglalkozni. Ezt sose éreztem a kamaránál, amit a „céglátogatás”, azaz az e célból folytatott beszélgetés is megerôsített. A cégünk gazdasági helyzetén és kilátásain kívül az együttmûködési és kapcsolatteremtési lehetôségek is szóba jöttek. Beszélgettünk arról a szolgáltatási körrôl is, amit a kamara és az égisze alatt mûködô, vagy hozzá erôsen kapcsolódó szervezetek minden tagnak, benne kiemelten az önkéntes tagoknak is nyújtani tud – válaszolja arra a kérdésre DOBAY Balázs, a D-LAB Consulting Kft. ügyvezetôje, hogy számára milyen tapasztalatokkal szolgált a személyes találkozó.

— Azt mondta, hogy örült a kamara érdeklôdésének.

— Kamarai önkéntes tagként, a Humán Klub egyik alapítójaként, és OKJ vizsgabizottsági elnökként is elmondhatom, eddig még mindig jó sült ki abból, amikor szóba jött a kamarával való együttmûködés. Ez igaz a saját cégemre, de az ügyfeleimre is, akiken keresztül szintén rendszeresen kapcsolatba kerülünk. Ezért nyilvánvaló örömmel fogadtam a megbeszélést, mert általában olyan találkozókon veszek részt, amelyek egy-egy adott téma köré szervezôdnek, ilyenkor pedig rendszerint kevés idô van arra, hogy bôvebben beszélhessünk az elérhetô lehetôségekrôl.

— Vállalkozóként miben vár együttmûködést, segítséget a kamarától?

Dél-Dunántúli Gazdaság — Három rövid szóban: képviseletet, közös platformot, koordinációt. Sajnos ma Baranya nem a legszerencsésebb helyzetû terület Magyarországon, és nem törvényszerû, hogy ennek így kellene maradnia. Az elôrelépés szempontjából fontos, hogy a döntéshozók, a bel- és külföldi fórumok irányába képviselni lehessen a helyi vállalkozók érdekeit, kapcsolatra való éhségét. Ez azonban nem mûködhet a helyi vállalkozások összefogásának támogatása, a szinergiák feltárása, a közös nevezôre hozás és az együttmûködés erôsítése nélkül, mert a „sok kicsi sokra megy” elv ebben az esetben is érvényesül. És ehhez nagyon is szükség van egy olyan szervezetre, amelyik nem profittermelési céllal fókuszál e tevékenység koordinációjára. A Humán Klub, az ott megélt összefogás és közösségteremtés nagyon jó példa a mûködôképességre.

— Ön milyen területen tudja szorosabbra fûzni a kapcsolatát a kamarával a jövôben?

— Ebben a rendkívül gyorsan változó világban egyre inkább fontosnak tartom felvállalni a vállalkozók oktatását és támogatását. A piac, a dolgozók, az egész világ egyre dinamikusabban fejlôdik, amihez a vállalkozásoknak igazodniuk kell. Aki ezt felismeri, annak is támogatásra van szüksége, hogy mit és hogyan tegyen, de sajnos sok vállalkozás a változtatás szükségességéig sem jut el saját magától, csak amikor már késô...

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

DÍJAZOTTAK

Zsolnay Díj Baranya Gazdasági Fejlesztéséért:

Dr. Rákossy Balázs államtitkár „Együtt, összefogva és egymást segítve tehetjük Baranyát gazdagabbá” Évek óta a baranyai és a pécsi gazdasági lobbi meghatározó személyisége dr.

Rákossy Balázs államtitkár, aki a baranyai gazdasági eseményeken megismerve a megyei vállalkozások problémáit segíti EU-s forrásszerzésüket és támogatja a beruházásaikat. Számos helyi kis- és középvállalkozás számára adott értékes segítséget. A kamarai szakmai fórumok és a helyi vállalkozások új fejlesztéseit bemutató események állandó résztvevôje, személyes jelenlétével erôsíti és igazolja a gazdasági szempontok fontosságát. Rákossy Balázs személyében elkötelezett, a helyi gazdasági érdekeket figyelembe vevô államtitkár dolgozik a régió sikeréért – munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsolnay Díj – Baranya Gazdasági Fejlesztéséért elismeréssel köszönte meg. Ezt a díjat most adták át elôször és szintén az elsô alkalom, amikor aktív politikus tevékenységét honorálja kitüntetéssel a pécsi kamara.

— Köszönöm a Zsolnay díjat, ez a legnagyobb megtiszteltetés, amely pécsiként érhet. Azt gondolom, hogy ez a díj nem nekem szól, hanem sokaknak.

Annak a gazdasági közösségnek, mindazoknak, akik szívügyüknek tekintik a térség, Baranya megye és Pécs város múltját, jelenét, és jövôjének alakulását, és mindazoknak, akikben lokálpatriótaként él a remény, hogy közös, jó szándékkal építve elôdeink ránk hagyott örökségére, hagyományainkra és eddig elért sikereinkre, további fontos feladataink vannak ebben a térségben. Páratlan, egyedülálló adottságokkal és lehetôségekkel megáldott város a mienk, ahol a kultúra megtart, a gazdaság pedig eltart minket. Büszke és dolgos emberek lakják, jó, ha erre idônként meg-megállva emlékeztetjük magunkat,

hisz szerencsés az, aki ezt megtapasztalhatja. A Zsolnayak, az Angsterek, a Hamerlik – és folytathatnánk a történelmivé nemesült pécsi családok neveit – büszke utódaiként a mi feladatunk, a mi kötelességünk és a mi felelôsségünk még jobbá tenni ezt a várost, még élhetôbbé, még versenyképesebbé, még sikeresebbé és még gazdagabbá. Együtt, összefogva és egymást segítve. Azt itt élô baranyaiak, az egyetem, a kamara, a város és természetesen a Kormány, mindahányan, akik vagyunk. Mi, mindannyian tántoríthatatlanul hiszünk Pécs jövôjében. Engem ez a díj minden nap arra fog emlékeztetni, hogy Pécs a mi jövônk – mondta köszöntôjében a díj átadásakor dr. Rákossy Balázs.

— Pécsi vagyok, itt születtem, itt jártam iskolába, itt végeztem az egyetemet is, ezért ezer szállal kötôdöm a városhoz. Ami miatt a díj odaítélôi rám gondolhattak, az az, hogy olyan jellegû európai uniós forrásokkal foglalkozom,

amely a helyi gazdaságfejlesztést, a helyi versenyképesség növelését célozza, és nagyon szoros az együttmûködésünk mind a várossal, mind a megyével. Dolgozom a Modern Városok Programon is, ami ugyancsak Pécs számára tesz lehetôvé egy igen nagyvonalú gazdaságfejlesztési forrást. Összehangolt teammunka zajlik az országgyûlési képviselôkkel, a megyei közgyûlés elnökével, ezzel a díjjal valószínûleg ezt ismerték el.

Mintegy 100 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás érkezik a közeljövôben a megyéhez, a városhoz, az egyetemhez, és a helyi döntéshozók határozzák meg, hogy mire használják fel.

Ettôl azt várjuk, hogy komoly fejlôdés indul el Baranyában és Pécsett, hiszen tudjuk, hogy ez a térség – annak ellenére, hogy fantasztikus adottságai vannak – nem nevezhetô az ország legprosperálóbb régiójának. Az egyetem is egy kiemelt fejlesztési célpont, az a cél, hogy jelentôsen növelje a külföldi hallgatók számát.

Ahol sikeres a helyi gazdaság, elengedhetetlen, hogy a helyi kamara, a polgármester, illetve ahol van felsôoktatási intézmény, annak a vezetése szorosan együttmûködjön. A fejlôdés alapját ez teremti meg. Ez Pécsett adott, de minden jó kapcsolaton lehet még tovább javítani, ebben pedig aktív szerepet játszik a kamara és a kamara vezetôsége.

Számos esetben konzultálunk, kölcsönösen kikérjük egymás véleményét, részt veszek a konferenciáikon. Természetesen én is felhívom a kamara figyelmét olyan lehetôségekre, amelyekhez csatlakozni tudnak, amivel hozzá tudnak járulni az itt élô kis- és középvállalkozások fejlôdéséhez. Ez a jövôben is így lesz.

K.T.

ñ

10

DÍJAZOTTAK

Az Év Üzletembere Díj

Horváth Lajos A siker titka: szorgalom, kitartás, tulajdonosi szemléletû csapat

lélet pedig sokat tesz hozzá a teljesítményükhöz. Emellett szorgalomra, kitartásra és egy kis szerencsére is szükség volt, no meg arra, hogy meglássuk a fejlôdéshez a piaci lehetôségeket. A munka sok lemondással jár, ezért nagyon fontos számomra a rendezett háttér ahhoz, hogy a feladatokra koncentrálhassak.

Azt vallom, hogy a becsületesség, a jó munka mindig kifizetôdik – foglalja össze Az Év Üzletembere a siker titkát.

— Meglepetés volt számomra a díj, és igazán jólesett, hogy felfigyeltek a teljesítményünkre. Ez most jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra, örüljünk az elismerésnek, és újabb lendületet adjon a jövôhöz. A fiam a közelmúltban fejezte be a tanulmányait, hamarosan hozzánk jön dolgozni, ô veszi át a családi vállalkozást. Kell, hogy legyen bennem annyi kitartás és szorgalom, hogy átadjam neki a kapcsolati tôkét, a cégvezetést, a lobbitevékenységet, egyáltalán a szakmát. Az elmúlt években aktívan részt vettem a megyei agrárkamara munkájában is, ezért fontosnak tartom a közösséghez való tartozást, hiszen együtt, egymást segítve hatékonyabban tudnak eredményt elérni a vállalkozások.

Dél-Dunántúli Gazdaság dasági szereplôi között, amelynek mindegyik fél a nyertese lesz a jövôben. Jenei Zoltánt a kamara Pécs város gazdaságának egészét szolgáló kiemelkedô teljesítményéért Angster József Díjban részesítette.

ñ

Fennállásának 25 éve alatt a 25-szörösére növekedett az Y Pulyka Kft., amely a broiler országos piacán 2,5, a pulyka esetében pedig 25%-os részesedéssel van jelen. A sásdi székhelyû, Baranyához több szállal kötôdô vállalkozás 11 megyében termel és termeltet pulykát, 5 megyében broilert, az állatok etetéséhez saját maguk gyártják a takarmányt Mágocson. A cég vezetôje, Horváth Lajos évek óta kiemelkedô gazdasági tevékenységet végez, az Y Pulyka és a hozzá tartozó, további négy kft.-bôl és egy szövetkezetbôl álló cégcsoport a megyében kimagasló árbevételt ért el. 2014-ben kapacitásbôvítés céljából 550 millió Ft-os beruházással takarmánykeverô üzemet hozott lére.

Angster József Díj

Jenei Zoltán,

ñ

a PTE kancellárja

„Mindenkinek össze kell fognia annak érdekében, hogy elinduljon a változás”

— Az, hogy a vállalkozásunkat 25szörösére tudtuk növelni, a szorgalmunknak, a kitartásunknak köszönhetô.

A sikert együtt értük el a munkatársaimmal, szerencsére olyan kollégákat tudtam magam köré gyûjteni, akik szinte a sajátjuknak tekintik a céget, ez a szem-

— Remélem, hogy az elmúlt két év munkájának már van eredménye, bár még messze vagyunk attól, amit célként tûztem ki magam elé – mondja Jenei Zoltán. — Azt gondolom, hogy ez az elismerés egy megelôlegezett bizalom irántam, bár a munkám során igyekszem úgy döntéseket hozni, hogy azok nyomán fejlôdjön a város, a térség.

Hogy az egyetem valóban szolgálja ezt a környezetet, az itt élô gazdasági szférában dolgozó embereket, a lakosságot.

Azt hiszem, a jelenlegi helyzetnél sokkal többre vagyunk képesek, mindenkinek össze kell fognia annak érdekében, hogy elinduljon a változás. Rengeteg feladat és kihívás áll elôttünk, ez a díj arra kötelez engem, hogy az eddigiekhez képest még többet dolgozzunk.

A fejlesztésekkel kapcsolatban nem lehet úgy gondolkodni, hogy ez csak az egyetemé, vagy csak a városé. Úgy gondolom, hogy minden fejlesztési tervet integráltan kell végrehajtani. Remélem, hogy a döntés után a kivitelezés szakaszába érkezô Modern Városok Programban meg fogja találni a számítását a helyi gazdasági szféra, és a legtöbb közbeszerzési eljárásban versenyképes ajánlatokat fogalmaznak meg, hogy minél nagyobb arányban pécsi, baranyai

Dinamikusan kezdte meg szerteágazó tevékenységét két évvel ezelôtt a Pécsi Tudományegyetem kancellárjaként Jenei Zoltán, aki a gazdaságot, a helyi társadalmat szolgáló egyetem megvalósításáért dolgozik. Ösztönzésére többek között a kutatási irányok és a gazdaság igényeinek harmonizálásában, a kkv-képzések megújításában indult el az a komoly szakmai párbeszéd a PTE, a kamara és a térség gaz-

Dél-Dunántúli Gazdaság beszállítóink lehessenek. Fontosnak tartom, hogy a különbözô kooperatív programokban, uniós pályázatokban közösen jelenjen meg az egyetem és a helyi gazdasági szféra. Pályázzunk együtt, találjuk meg a saját szerepünket a munkahely-teremtésben. Úgy vélem, ebben is komoly tartalékaink vannak még.

Az egyetem és a pécsi kamara együttmûködésében is rejlenek további lehetôségek. Nem elég, ha a rektor, a kancellár és a kamara elnöke egyeztet, azt kell elérnünk, hogy akár a marketingtevékenységgel, a programszervezéssel, a kommunikációval, a fejlesztési elképzelésekkel, vagy a munkaerô-toborzással, a fiatalok jövôkép alakításával, netán a start-up vállalkozásokkal kapcsolatban közösen adjunk megoldást. Az máris komoly elôrelépés, hogy ezekben a programokban már együtt gondolkodunk.

Életmû Díj

Gulácsi János A toronyóra-szerkezetek mestere Több mint 400 toronyban mûködnek hazánkban és a határokon túl is hibátlanul a pécsi Gulácsi János villanyszerelô mester saját tervezésû és gyártású haranghajtómûvei és toronyórái. A pécsi kézmûvesség prominens alakja folyamatos képzéssel és önképzéssel fejlesztette ismereteit, 1964-ben Pécs legfiatalabb villanyszerelô mestere lett. Kisiparosként a toronyórák és templomi harangok mechanikusról elektronikus mûködtetésre való átalakításával kezdett foglalkozni, Európában ô épített elôször kvarcórát tornyokba.

Országszerte számos helyen otthagyta névjegyét. Egyedülálló a pécsi, Széchenyi téri dzsámi mögötti „liftezô” harangozó berendezés, és a zsinagóga két naptárrend szerint, de egy szerkezetben mûködô órájának sincs párja a világon. Ez utóbbi szer-

11

DÍJAZOTTAK kezetet egy mini számítógép mûködteti, melyhez a legmodernebb mûholdas eszközöket is igénybe vették.

Gulácsi mester berendezései minden esetben egyediek, még nem volt két ugyanolyan az általa építettek között.

mindent sikerült megvalósítanom, kivéve az egyetem elvégzését, amit egészségügyi okok miatt nem tudtam befejezni. Egy velem szemben történt méltánytalan eset után lettem önálló vállalkozó, ez visszatekintve is jó döntésnek bizonyult. Évek óta közös vállalkozásban dolgozunk a fiammal, ha elfáradok, ô viszi tovább az ipart, neki adom át a tapasztalataimat, a tudásomat.

Életmû Díj

Wind Ferenc „A kíváncsiság és a folyamatos tanulás vitt elôre”

— Azok az órák, amiket én készítek, inkább ipari berendezések, és terjedelmüket, méretüket, megjelenésüket, tartalmukat tekintve egészen más kategóriát képviselnek, mint általában az órák – mondja az Életmû Díjas mester.

— Valamikor a tornyokban olyan órák jártak, amelyek háromajtós ruhásszekrény méretûek voltak és több száz kilót nyomtak. Amiket pedig én elôször legyártottam, belefértek egy aktatáskába.

Mindig ügyeltem arra, hogy a megrendelôt alaposan kikérdezzem a kívánságáról, és aszerint alkottam meg a berendezést. Ha kialakul a megrendelô és a kivitelezô között a kölcsönös egyetértés és bizalom, akkor az elkészült alkotásban a mester is fellelhetô.

A Magyar Kézmûves Remek Díjas, a pécsi kamara által több alkalommal kitüntetett, Tüke-díjas, többszörös Kiváló kisiparos egy kovácsmûhelyben nôtt fel, mint mondja, ott szabadon alkothatott.

— Mindenhez, amit meg akartam csinálni, segítséget kaptam, így számos sikerélményben volt részem. Nemegyszer elkaptam a mesterek elismerô pillantását, a magamba vetett hit, amit ott szereztem, aztán végigkísért az életpályámon. Amibe belekezdtem, szinte

Wind Ferencet a villamos szakmában szinte az egész országban ismerik, a mai napig nagy tisztelettel és szeretettel beszélnek róla. Rengeteg szakembert képzett az elmúlt évtizedek alatt a pécsi Zipernowsky Károly szakközépiskolában. 15 tanítványa kiváló helyezést ért el az országos szakmai tanulmányi versenyen, ezért felvételi vizsga nélkül tanulhatott tovább a mûszaki egyetemen, illetve külföldi egyetemeken. Wind Ferenc nyugdí-

ñ

jasként a mai napig intenzíven dolgozik és sokat tesz a jövô szakembereinek képzéséért, neveléséért. Munká-

12 jában nyitott az új technológiák, eljárások iránt.

— A középiskola befejezése után a pécsi erômûhöz, az automatika csoporthoz kerültem. Ott olyan technikai újdonságokkal találkoztam, amelyek meghatározták az egész pályafutásomat – mondja a kamara Életmû Díjasa. — A mûszaki egyetemen olyan nagy tudású emberek közé kerültem, akikhez ha bementem kíváncsiskodni a tanszéken a villamosgép laborba, készségesen válaszoltak, bármit is kérdeztem. Sôt támogattak is, hiszen több teherautó gépet, mûszert hoztunk tôlük a pécsi Zipernowskyba, ahol tanítottam. Elôször a mûhelyben voltam, késôbb kerültem át az elméleti oktatók közé, így tovább tudtam adni a fiataloknak azt a tudást, amit az egyetemen megszereztem.

Nagyon tetszett, hogy mindig volt egykét olyan tanítványom, akit igazán érdekelt a villamosság. Sokszor estig bütyköltünk a mûhelyben, mérési és bemutató eszközöket készítettünk, ezeket még most is használom. Annál nincs szebb dolog, mikor az ember látja, hogy a munkájának van eredménye.

Fôiskolásokkal is foglalkoztam az elmúlt évtizedekben, néhány hallgató engem hívott konzulensnek a szakdolgozatához. Tanárként arra törekedtem, hogy az elméletet láthatóvá tegyem a gyakorlatban. A kíváncsiság volt az egyik mozgatórugó az életemben, a másik pedig a folyamatos tanulás, az újra való nyitottság. Szerencsémre olyan tanárok közé kerültem, akik készségesek voltak, és rengeteg tudást kaptam tôlük.

A mai napig érdekelnek az új megoldások, több iskolával is kapcsolatban vagyok, ha máshol látok valamit, ami hasznos lehet, azt én is beépítem az oktatásba vagy továbbgondolom, hátha egy új ötlet születik belôle.

Mindig törekedtem arra, hogy ha valaki segítséget kért tôlem, akkor segítsek. De ezt a támogatást én is megkapom mástól, ha szükségem van rá. Sokan visszatérnek a régi tanítványok közül, elmondják, hogy mivel foglalkoznak, ez pedig nagyon jó érzéssel tölt el.

D1JAZOTTAK

Életmû Díj

Bognár József A tánc, a zene és a képzômûvészet végigkísérte az életét

Dél-Dunántúli Gazdaság Azt mondják róla, hogy az egyik legcsendesebb és legszerényebb ember volt, akit valaha a hátán hordott a Föld, és talán a legvisszafogottabb mûvész, aki sokoldalú tehetséggel volt megáldva. A tánc, a zene és a képzômûvészet végigkísérte és egyben kitöltötte az életét. Rendkívül sokoldalú és sokszínû mûvész volt. Bármihez nyúlt, bármibe fogott, az egyet jelentett az alkotó kreativitással, a zseniális ötletekkel, és a sokszor meghökkentô, groteszk lényeglátással, valamint a humorral.

Lett légyen szó egy-egy címszereprôl a Pécsi Szabadtéri Játékokon; nívódíjas koreográfiái tucatjairól; a grafikusként általa tervezett megszámlálhatatlan alkotásról; vagy éppen a saját kedvtelésbôl idôrôl idôre kiadott karikatúra-gyûjteményérôl. A humoros felszín alatt minden alkotásában ott volt a lényeglátás. Az a fajta zsenialitás, ami az elénk tárt görbe tükörben segített tisztábban látni magunkat és a világot, mely körülvesz.

Már a fôiskola kezdetén belépett az akkor még „délszláv kultúrcsoportnak” nevezett Baranya Táncegyüttesbe. A fél világot bejárta a baranyásokkal, tehetsége és a tánc iránti elkötelezettsége révén hamar kapott szóló szerepeket, sôt a 80as évek legendás Pécsi Balett elôadásain számos újszerû produkció született Jóska közremûködésével. Darabjait a mai napig táncolják a táncegyüttesek.

Grafikus-képzômûvészként Bognár József színházi plakátokat, könyveket, folyóiratokat, kiadványokat, logókat tervezett. Pécs, a kultúra városa ma szegényebb lenne azok nélkül az alkotások és élmények nélkül, amelyeket Jóska adott hozzá.

ñ

Évtizedekig tervezte a kamara gazdasági magazinjának grafikai munkáit Bognár József, magas színvonalon, rendkívül kreatívan. A keze közül kikerült címlapok egyediek, maguk is egy-egy komplett történetet mesélnek el. Harnóczy Örssel együtt számos minôségi városi kiadványt alkottak, önálló vállalkozói létük kezdetétôl, évtizedek óta tagjai a kamarának.

Bognár József 65. születésnapja elôtt néhány nappal tragikus hirtelenséggel hunyt el. Koreográfus, táncos és nem utolsósorban grafikus szakember volt. A kamara által tavaly kiadott Példaképp címû kötet grafikai munkáit is ô végezte, de a könyv átadását már nem élte meg, utolsó munkája volt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara posztumusz Életmû Díjat adományozott Bognár Józsefnek.

A posztomusz díjat özvegye, Tihanyi Klára asszony vette át, amelyet Dr. Kéri István, a PBKIK tiszteletbeli elnöke adott át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KAMARAI HÍREK

Open4Business nemzetközi üzletember találkozó és konferencia A tavalyi rendezvény nagy sikere után idén október elején kerül megrendezésre a nemzetközi partnerkeresést szolgáló esemény az Enterprise Europe Network magyarországi hálózatának Dél-Dunántúli irodája és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében.

Az unió és más határmenti országokból érkezett diplomaták és a testvérvárosok képviselôi mellett a gépipar, a beszállítói ipar (jármûipar, mûanyagipar, elektronika), környezetipar, élelmiszeripar és az ICT szektor vállalatainak és klasztereinek vállalkozói is részt vettek az eseményen. A háromnapos programon 14 országból 186 résztvevô volt jelen. A regisztrált 122 vállalkozás több mint 300 üzleti megbeszélést folytatott le. Az esemény fôvédnöke dr. Rákossy Balázs – a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelôs államtitkára – nyitóbeszédében hangsúlyozta a személyes kapcsolatok fontosságát. Ezt támasztják alá a résztvevôk visszajelzései is: teljes mértékben elégedettek voltak a rendezvény magas szintû szervezésével és remek alkalmuk nyílt számos hasznos és hatékony üzleti megbeszélés lefolytatására.

Az idei tervek Open4Business 2017. október 4-6.

Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

(A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székháza) Témák, ágazatok gépipar ■ kreatív ipar ■ kereskedelem ■ nôi vállalkozók ■ klaszter együttmûködések ■ innováció ■

Tervezett programok 1. nap ■ Connect-IT–IT klaszter konferencia ■ Design Pécs Hét megnyitója ■ „Get together” fogadás egy belvárosi vendéglátóhelyen

2. nap ■ Plenáris ülés – befektetési lehetôségek a régióban ■ Fórum – szlovén, horvát, román, szerb és szlovák üzleti lehetôségek egyéni tanácsadás a magyar résztvevôknek ■ Üzleti lehetôségek Magyarországon (kamarák, Magyar Nemzeti Kereskedôház, helyi önkormányzatok) – egyéni tanácsadás a külföldi résztvevôknek ■ Kreatív ipari klaszterek együttmûködési megállapodásának aláírása (Pécs-Temesvár Európa Kulturális Fôvárosa 2021) ■ B2B – kétoldalú nemzetközi tárgyalások 13.40-17.00 (30 tárgyalóasztal) ■ Kerti party – a rendezvény résztvevôi és helyi vállalkozók részére

3. nap ■ B2B – kétoldalú nemzetközi tárgyalások 9.20-12.00 (30 tárgyalóasztal) ■ Céglátogatás: egy gépipari és egy kreatív ipari vállalkozás telephelyén.

A rendezvény honlapja hamarosan elérhetô lesz online. Az Open4Business 2017 népszerûsítéséhez segítséget kapunk a teljes Enterprise Europe Network és nemzetközi kamarai hálózattól is. Ily módon biztosítjuk vállalkozóink számára a megfelelô nemzetközi üzleti partnerség személyes kialakításának lehetôségét.

Schmidt Enikô

Szigetvári ötletroham A kamarai Szigetvári Városi Elnökség ülésein megfogalmazódott ötlet vált valóra március elején. Az elnökség fontosnak tartja olyan fórumok szervezését, ahol választ keresnek és várnak számos aktuális, gazdaságot érintô kérdésre. Januári ülésén ezért döntött úgy, hogy összehívja a helyi önkéntes tagok és egyéb gazdasági szereplôk egy szûkebb csoportját, hogy megtudja, milyen cselekvô tenni akarásra lehet számítani a vállalkozások részérôl, mi lehet szerintük Szigetvár és térségének jövôképe, hogyan lehet egy ötlet, egy cél köré együttmûködô közösséget építeni.

A mintegy 20 fôs csapat a bizalomépítô bemutatkozás és informális tudásmegosztás után kezdett el együtt gondolkodni arról, hogyan lehetne vonzóbbá, élhetôbbé tenni a várost és környékét.

Az ötletroham során felmerült, reálisan szóba jöhetô kitörési pontokról, és azok mentén felmerülô lehetôségek és problémák megértésérôl, megértetésérôl hosszas tanulmányt lehetne készíteni, de résztvevôk abban állapodtak meg, hogy a helyi sajátosságra épülô, saját erôbôl építkezô társadalmi, gazdasági és szellemi erôforrással megvalósítható ötleteket kell elôtérbe helyezni.

A szervezôi szándék nem kevesebb, mint támogatni az alulról építkezô, egymással együttmûködô önszervezôdéseket a célként megfogalmazott, egymást segítô üzleti közösség kialakításával és folyamatos fenntartásával, mind szélesebb körû vállalkozói és civil együttmûködéssel.

A megvalósítási folyamatokról az elnökség folyamatos tájékoztatást ad.

14

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Humán Konferencia 2017: a munkaerô megtartásáról Eltelt egy év...

■

A személyzeti kérdések egy új válsággal fenyegetnek a magyar cégek számára. Az alkalmazottak még több munkahely közül válogathatnak, mint a tavalyi évben. Különösen nagy kockázattal néznek szembe azok a cégek, amelyeknek speciális szakképzett munkatársra van szüksége.

Soha nem látott méreteket öltött a munkaerô fluktuációja, az állások hirdetése, a munkatársak kiválasztása és képzése pedig egy alkalmazott két évre esô bérének összegét is elérheti. Mindeközben a munkavállalók számára nem elég a pénzzel való motiválás. Nincs egyetlen varázslatos motivációs eszköz, ami mindent megold.

■ Vállalatvezetôként ön új kihívásokkal néz szembe, és tisztán kell látnia a pályán?

■ Tudta, hogy a nemzetközi felmérések szerint egy vezetôi szemléletváltás akár 5,7-szeresével növelheti az egy munkatársra esô megtérülést?

■ Mit szólna, ha az ön cége meg tudná tartani a legkiválóbb szakembereket a régióban üzleti, mûszaki és más területeken is?

■ Mit tegyen, amikor egyik vagy másik szakembere benyújtja a felmondását?

■ Mennyivel érezné sikeresebbnek a cégét, ha a munkatársai akkor is tudnák, hogy mit kell és mit érdemes tenniük, amikor ön elmegy nyaralni?

■ Mit tenne a cégével, ha a munkavállalói kérés nélkül azon dolgoznának, hogy a vállalkozás napról napra hatékonyabb legyen, és több profitot termeljen?

A vezetôknek tudatosan kell dolgozniuk azon, hogy ■ biztosítsák munkavállalóik elégedettségét és motiváltságát.

■

■

kihívást jelentô munkát tudjanak kínálni számukra. biztosítani tudják számukra a tanulás lehetôségét és képességeik fejlesztését. fenntartsák az egyensúlyt a három alapvetô célkitûzés, a szervezet gazdasági teljesítménye, valamint az ügyfelek és a munkatársak igényeinek kielégítése között.

Kinek szól az április 11-i konferencia?

■ A legalább öt alkalmazottal mûködô kis- és középvállalkozások tulajdonosainak és vezetôinek.

■ Humánerôforrás-menedzsereknek és szakértôknek.

■ A jövô vezetôinek, akik most készülnek fel karrierjükre.

Az elôadók és moderátorok együttesen ■ több ezer munkavállaló munkáját koordinálták, ■ több száz konzultációt tartottak munkaügyi és emberi erôforrás kérdésekben, ■ nemzetközi és hazai tapasztalattal is rendelkeznek, ■ gyakorlattal rendelkeznek kis-, közepes, nagyvállalati és intézményi környezetben is.

Ezt mondták a 2016-os konferencia résztvevôi „Nagyon klassz volt a rendezvény. A régió gazdasági fejlôdésének egyik kulcsát feszegettük ezen a napon, és biztos vagyok benne, hogy bizonyos pontokon segítettük a KKV szektor vezetôinek fejlôdését. Köszönöm, hogy ilyen megtisztelô szerepet kaptam ebben, és gratulálok mindenkinek!”

Rajnai Attila, a Rati Kft. ügyvezetô igazgatója „Köszönjük a tegnapi konferenciát!

Nagyon jól éreztük magunkat, tele vagyunk új és hasznos infókkal, a meghívott elôadók nagyon hitelesek és meggyôzôek voltak és a szervezés is nagyon profi volt. Várjuk a következôt!”

Némethné Nagy Judit, Crestyle Kft. „Nagyon köszönöm a meghívást a konferenciára, nagyon inspiráló volt a számomra!”

Schäffer Beáta business coach A 2017. április 11-i konferencia szervezôi a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja, és az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. www.humankonferencia.hu

Szakmák éjjel-nappal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Elnöksége a Mohácsi Önkormányzat társszervezésével április 21-én, helyi fôként önkéntes kamarai tagvállalkozások részvételével interaktív szakmabemutató rendezvényt szervez.

A rendezvény célja a helyi fiatalok pályaválasztási döntésének segítése, a tanulók orientálása a helyi vállalkozások számára leginkább keresett szakmák felé. Az eseményre elsôsorban az általános iskolák 5-7 osztályosait várják a szervezôk április 21-én 9.00-16.00 óráig a Marek Sportcsarnokban (Mohács, Deák tér 3.). Az interaktív szakmabemutatókon a helyi vállalkozások által folytatott hiányszakmák, játékos formában kipróbálhatók. A programot játékok és szakmai bemutatók is színesítik.

Együttmûködô partnerek: CNC Technik Bt., Reiso Hungária Kft., Wéber Villany Kft., HVS-Bau Kft., Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Zrt., 5 Íz Kft., Korrekt Kft., Kálóczy Kft., Gráf Trans Bt., Szabados Gábor, Mohács-Hô Kft., Pálik Attila, Lakatos László, Stang Bádogos Kft., Szava Bt., Szekeres Cukrász Kft. További információ: Mintál Erika kamarai mohácsi irodavezetô 20/344 5004

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

KAMARAI HÍREK

„A jó szakma felér egy diplomával” – a döntô kapujában A januári elôdöntôket követôen 20 baranyai tanuló folytathatta a küzdelmet a „szakma legjobbja“ címért. A döntôt megelôzô válogató versenyek február 25. és március 14. között zajlottak le az ország több pontján. A válogató nagyrészt olyan gyakorlati versenyfeladatokból állt, melyek megoldása a döntô helyszínén nem lehetséges vagy nehezen megvalósítható, valamint alkalmas a versenyzôk gyakorlati felkészültségé-

nek mérésére. A válogatón legjobb eredményt elérô versenyzôk jutottak a verseny döntôjébe, ami 2017. április 24-26. között Budapesten a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül megrendezésre idén immár 10. alkalommal. A verseny közönsége a szakmai érdeklôdôkön és a széles közvéleményen túl, azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, akik az egyes szakmák utánpótlását jelentik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara az idei évben is több száz általános iskolás és középiskolás tanuló ingyenes részvételét biztosítja a fesztiválon és szervezi meg az utazást a részükre.

A döntôbe jutott versenyzôk névsora a versenyek hivatalos honlapján, a www.szakmasztar.hu oldalon megtekinthetô. Idén kilenc baranyai tanulót üdvözölhetünk a döntôben, gratulálunk a továbbjutásukhoz!

Versenyzô neve

Szakképesítés neve

Gyakorlati képzôhely neve

Elméleti oktatást végzô tagintézmény

Hartmann-né Durkó Beatrix Anita

eladó

DJ&K Bt.

PSZC Siklósi Szakképzô Iskolája

Horváth Márton Lajos

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

Mecsek-Klíma Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Szegleti Richárd

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

R és T Klíma és Épületgépész Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Tóth Miklós Zoltán

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

Mecsek-Klíma Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Kis-Varga Erik Zsolt

elektronikai technikus

iskolai tanmûhely

PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma

Ormándi Simon

gépi forgácsoló

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

PSZC Angster József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Uzsaly Anna

kozmetikus

Borosné Debreceni Zsanett

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Kinczli-Weiling Csenge

fodrász

Hair Szabó Imre Kft.

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Király Dzsenifer

nôi szabó

Iskolai tanmûhely

PSZC Angster József Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Tájékoztató fórum szakértôk részére A gyakorlati képzôhely ellenôrzésben részt vevô kamarai és iskolai szakértôk zártkörû tájékoztatásán ismertetésre került az új eljárásrend, valamint szó esett a 2017-es évi ellenôrzések kiemelt szempontjairól, valamint a minôsítés és hiánypótlás fontosságáról.

Szakmai vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok felkészítése, továbbképzése A 71 vizsgabizottsági elnök és 84 tag részvételével megtartott tájékoztatón Szilber Erzsébet felnôttképzési szakértô beszélt a komplex vizsgáztatást (315/2013 (VIII. 28.) kormányrendelet) érintô változásokról, a jogszabályi háttérrôl, valamint a vizsgabizottságok feladatairól, kötelességeirôl és jogairól a vizsgákon.

16

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Villany-Ász verseny Kígyózó sorok – Építési fórum a Pollack Expón lezárult a második forduló A gazdaság igényeire reagálva, Hirth Olivér, a Kontakt-Elektro Kft. vezetôje kezdeményezésére a kamara a hagyományosan megrendezésre kerülô Gép-Ésszel Baranyában vetélkedô mellett idén elôször meghirdette az elektronikai szakmák népszerûsítését szolgáló Villany-Ász elnevezésû versenyt is.

A verseny elôkészítésében az érdekelt vállalkozások vezetôi, képviselôi is részt vettek. Az egyeztetések után február 1-jén elkezdôdhetett a nevezés. A megye általános iskoláiból 33 csapat jelezte részvételi szándékát az elsô fordulóként szolgáló totó kitöltésével.

Akik jól és határidôre válaszolták meg a szakmaismereti kérdéseket, bejutottak a verseny 2. fordulójába, ami a Gép-Ésszel Baranyában mintájára egy üzemlátogatást jelentett.

Ezeken a látogatásokon a fiatalok hasznos tapasztalatokat és ismereteket szerezhettek a villamos szakmákról.

A második forduló március 8-án véget ért, a csapatokra most az a feladat vár, hogy a látogatásról naplót készítsenek egy a szervezôk által megadott szempontsor alapján.

A naplók értékelése után a 2017. április 7-én a kamarában szervezett döntôre a 10 legjobb csapat juthat be.

A Villany-Ász versennyel párhuzamosan folytak a Gép-Ésszel Baranyában vetélkedô céglátogatásai is, a megye jelentôs gépipari vállalkozásainál. A látogatásokról készített naplókat a szakértôink már kézhez kapták, folyik az értékelés. A verseny döntôjére idén is a kamarában került sor, 2017. március 31-én.

Az eseményekkel kapcsolatos valamennyi információ elérhetô a kamarai Pályaválasztás Baranya honlapon. http://palyavalasztasbaranya.hu/ https://www.facebook.com/palyavalasztasbaranya

Nagy volt az érdeklôdés a Baranya Megyei Mérnöki Kamara, a Dél-Dunántúli Építész Kamara, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Kar közös szervezésû Építési fórumán.

A Pollack Expo adott helyet az idei év elsô regionális, építésüggyel kapcsolatos rendezvényének, melyen közel 300 fô vett részt. A nagy érdeklôdés annak is köszönhetô, hogy az idei évtôl a mûszaki ellenôröknek és a felelôs mûszaki vezetôknek is akkreditált továbbképzésekkel kell részt venniük ahhoz, hogy tevékenységüket végezhessék.

A résztvevôk az építésügy több területérôl is hallhattak elôadásokat. Lukáts István, Baranya Megyei Kormányhivatal állami fôépítész és kollégája Székely Balázs az építôipart érintô jogi változásokat ismertették, érintették az egyszerû bejelentés alá esô lakóépületek tervezését, kivitele-

zését, az építésügyi hatósági eljárásokat, építésfelügyeleti ellenôrzéseket valamint a településképi törvényt is.

Magyar Mária a Belügyminisztérium, Informatikai Helyettes Államtitkársághoz kirendelt NISZ Zrt. szakértô a kivitelezôket, felelôs mûszaki vezetôket, építési mûszaki ellenôröket érintô jogszabályváltozásokról beszélt.

Csermely Gábor TSZSZ vezetô-helyettes bemutatta a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv mûködését és az intézménnyel kapcsolatos tapasztalatokat.

Végül Janega Attila vagyonbiztosítási üzletágvezetô, UFS Group Pénzügyi Tervezô Kft. és Páncél Bence biztosítási tanácsadó tájékoztatták a tervezôket és kivitelezôket az egyszerûsített bejelentésû lakóingatlanok felelôsségbiztosítási szabályairól és kötelezettségeikrôl.

Erdôs-Pohli Krisztina

Minôségi szakképzés – minôsített képzôhelyeken A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elkötelezett a minôségi szakképzés feltételeinek megteremtésében. A kamara elfogadott eljárásrendje szerint, a tavalyi évben a szakképzési tanácsadók a szakértôkkel közösen elvégezték a Baranya megyében mûködô csaknem valamennyi gyakorlati képzôhely objektív mutatószámokon alapuló besorolását szakmánként.

A garanciavállalási programban a kamara szerepe nemcsak a mennyiségi, hanem a minôségi garanciát is kell, hogy jelentse.

A kamarának feladata, hogy a szakmát választó diákok gyakorlati oktatáshoz szükséges munkahelyeket biztosítsa. A gyakorlati képzôhelyek kategóriába sorolása irányt mutat a tanulók és szüleik számára, hogy a választott szakma elsajátítása a legmegfelelôbb képzôhelyen, magas színvonalon történhessen. Célunk, hogy a tanulók orientálása elsôsorban az „A” kategóriájú képzôhelyekre történjen, hiszen itt látjuk biztosítottnak a magas színvonalon való felkészítést.

Most vált aktuálissá a minôsített képzôhelyek felülvizsgálata, illetve az új képzôhelyek kategóriába sorolása, a változások nyomon követése.

Némely szakma esetében a a tapasztalatok függvényében változtattunk az értékelô lapokon, hogy még hitelesebb képet kaphassunk az adott

gyakorlati helyen folyó oktatásról, annak minôségérôl.

A felülvizsgálat elkészült, az átdolgozott képzôhelyes listát szakmánként kategória megjelölésével a www.pbkik.hu honlapra kitettük, a fiatalok innen tájékozódhatnak, elôsegítve ezzel a megfelelô képzôhely választást. A lista www.palyavalasztasbaranya.hu oldalról is elérhetô.

Ezen túlmenôen a tanácsadók osztályfônöki órák keretében tájékoztatják az érintett diákokat a duális rendszerrôl, a képzôhelyválasztásról, valamint a tanulószerzôdéses rendszer tudnivalóiról. Egyre több iskola szervez olyan szakmai napot, melyen lehetôséget biztosítanak a gyakorlati képzôhelyek bemutatkozására, megteremtve ezzel az elsô kapcsolatfelvételt tanuló és leendô képzôhely között.

Szemere Adrienn

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

KLASZTEREK

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) 2017. februári Benchmarking Klubülését a Pannonpower Zrt. Zöld Zóna látogatóközpontjának megtekintésével indította, melyet a zöld energia termelési folyamat gyakorlatban történô megismerése követett. A klasztertagok ügyvezetôi, gépészmérnökei szakértô szemekkel vizsgálták meg a gépészeti kivitelezéseket, mûszaki megoldásokat. Mindezek mellett nagyra értékelték a látványos biomassza feldolgozás logisztikai módjait, valamint a villamos és hôenergia termelési folyamatát is.

Az erômû üzemlátogatását követôen a kamarában folytatódott a rendezvény, melyen az üzletfejlesztési célú együttmûködési lehetôségekrôl egyeztetettek a klasztertagok a meghívott vendégükkel, a Fellbachi Ipari Szövetség (IVF) elnökével, Johannes Maier-rel (aki az AMF és a RATH ügyvezetô igazgatója is egyben), valamint a Linamar Zrt. szerszámüzemének vezetôjével, Nagy Józseffel, aki konkrét árajánlatkérôkkel érkezett a klubülésre.

Az ülést alternatív programpontként a Pollack Expo látogatása zárta le, melyen több klasztertagunk részt vett: — elôadóként Dr. Síkfôi Tamás, a PBKIK elnöke tartott prezentációt „A technikai fejlôdés hatása a gazdasági folyamatokra” címmel, — kiállítóként a Kontakt-Elektro Kft. és a Büttner Kft. mutatkozott be tagjaink közül — az Állásbörzén a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. kereste leendô munkavállalóit.

A fellbachi együttmûködés folytatódik 2016. ôszén DDGK tagok és más Ipar 4.0. témában érdekelt kamarai vállalatok képviselôi a német Fellbach városában modern gépipari és IT technológiákat használó cégeket és kutató intézeteket ismerhettek meg, mely együttmûködés folytatásaképpen 2017. február 23-24-én a Fellbachi Ipari Szövetség (IVF) elnöke Johannes Maier és Kollegái látogatottak Pécsre.

A fellbachi delegáció kétnapos pécsi tartózkodása alatt rendkívül szoros programon vett részt: a helyi gépipari klasztervállalatok közül üzemlátogatást tett a Matro Kft., Strauss Metal Kft, a

Kontakt-Elektro Kft., Spitzer Silo Pécs Kft. és a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. telephelyén, valamint részt vett a DDGK Benchmarking ülésén, továbbá a Pollack Expón kiállítóként is jelen volt.

Reméljük a sok elôremutató tárgyalást és sikeres bemutatkozásokat követôen további együttmûködés valósul meg a jövôben.

DDGK Ösztöndíj alapítása gépgyártás-technológiai technikusok számára 2017. február végén támogatási megállapodást írt alá a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsment szervezete (PBKIK gazdasági szervezete) a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumának Lôrincz Alapítványával és a KSZC Nagyatádi Ady Endre (Szak)Gimnázium és Szakközépiskolájának Pro Futuro Nagyatád Alapítványával.

Az Alapítványok a klaszter támogatásával egyszeri, egyenként 120.000 Ft DDGK Ösztöndíj pályázatot hirdetnek meg a szakgimnáziumok gépgyártás-technológiai technikus képzéseinek legjobban teljesítô, végzôs diákjai számára.

A DDGK Ösztöndíj elnyerésének feltételei: 1. A 2016/2017. év tanulmányi átlag eredménye, tehát mind a félévi és az év végi eredmények figyelembevétele, ezzel is ösztönözve a diákokat a folyamatos tanulásra.

2. A szakmai vizsga eredménye – Jeles (5) eredmény esetén 30 pontot kap a pályázó.

Jó (4) teljesítmény esetén 20 pont adható (gyengébb eredmény esetén pont nem adható).

3. További lényeges bírálati szempont, ha a ta-

nuló az országos tanulmányi versenyen (pl.

OSZTV) helyezést ér el – A legjobb helyezést elérô tanuló plusz 20 pontot kap.

A DDGK Ösztöndíj ünnepélyes átadására, a gyôztes kihirdetésére a szakmai vizsgák lebonyolítását követôen kerül sor, a tervek szerint 2017. júniusa után.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter jövôbeli szándéka a kiváló teljesítmény folyamatos támogatása és ösztönzése, a DDGK Ösztöndíj évrôl évre történô megújítása, valamint a gépgyártás-technológiai technikus szak támogatása mellett további képzési irányok, úgymint az elektronikai technikusi szak támogatása is.

Összeállította: Szabó Berta klasztermenedzser

Benchmarking klubülés a zöld energia jegyében

18

A HÓNAP ÜZLETEMBEREI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fórizs Anita és Molnár János „Egy vállalkozást akkor lehet jól csinálni, ha szívbôl csinálja az ember” Életre szóló élményekkel tértek vissza a sétahajózásról az idei elsô utasok, március 15-én ugyanis elindult a szezon a Dráván is. Több mint húsz éve szeli a habokat a Szirén nevû kecses sétahajó Drávaszabolcstól a horvát határig, korábbi kapitánya, Fórizs Sándor – aki 2015-ben megkapta a kamara Siklósi Idegenforgalmi Díját – továbbadta a kormányt, ma a lánya és a veje viszi a vállalkozást. A lelkesedés ugyanúgy megvan a fiatalokban, mint volt korábban Fórizs Sándorban.

— Húsz évvel ezelôtt Anita édesapja találta ki és valósította meg ezt a fajta drávai hajózást. Mi folyamatosan vettük át tôle a vállalkozást és ugyanolyan hittel, lendülettel, szeretettel dolgozunk benne, ahogy azt ô is tette – mondja MOLNÁR János, aki éppen most búcsúzott el az idei elsô vendégektôl. — A vállalkozás fô tevékenysége a drávai hajózás, ennek a festôi vidéknek a megismertetése egy általában másfél órás utazás keretében. Ebben a térségben egyébként egyedül végezzük ezt a szolgáltatást. A legkedveltebb úticélunk a kormorán kolónia, Drávaszabolcstól leutazunk egészen a horvát határig, ez mintegy 15-16 km, közben megcsodáljuk a vadregényes vidék különleges madár- és állatvilágát. De igény szerint hosszabb utakra is megyünk. Esküvôt, születésnapot, de legény- és leánybúcsúztatót is tartottunk már a hajón.

— Milyen volt az idei elsô út?

— Nagyon jól sikerült, ezt mondják a vendégeink, de látszik is rajtuk, hogy kellemes élmény marad számukra ez a kaland. Minden utazás más, én magam is mindig rácsodálkozom a táj szépségére. Valószínûleg érzik is az utasok, hogy a Dráva szerelmese vagyok, sokat kérdeznek út közben, bár induláskor elmondjuk a legfontosabb információkat a folyóról, a hajózási szabályokról, a látnivalókról.

— Miért volt egyértelmû az önök számára, hogy tovább folytatják a vállalkozást?

— Egy vállalkozást akkor lehet jól csinálni, ha szívbôl csinálja az ember.

Márpedig mi ezt nagyon szeretjük. Korábban együtt dolgoztunk az apósommal, ô tanított meg a fogásokra, sokat köszönhetek neki.

Az ô ötlete volt, hogy vigyük tovább a vállalkozást.

Azt a szellemiséget, ami hozzá köthetô, mi is a magunkénak valljuk, így folyamatosan bôvítjük, megújítjuk a szolgáltatásainkat, a Szirént pedig a kikötôvel együtt építjük, szépítjük.

Míg a férj, János áll a hajó kormánykerekénél, addig Anita gondoskodik az utasszervezésrôl és a vendégek tájékoztatásáról.

— Fôként csoportok jelentkeznek az utazásokra, de egyéni utasokat is fogadunk meghatározott idôpontokban – mondja FÓRIZS Anita. — Március 15-étôl egészen november végéig hajózunk, mi magunk is szervezünk saját utakat. Azt tudni kell, hogy nem menetrend szerinti a hajójárat, mindig indulási engedéllyel hajózhatunk ki. Jó kapcsolatot ápolunk a harkányi és környékbeli szállodákkal, így szerezhetnek tudomást az ott megszálló vendégek errôl a lehetôségrôl. Nagyon fontosnak tartjuk a folyamatos kapcsolattartást a térség turisztikai szolgáltatóival, hiszen ezáltal nemcsak egymást, hanem a vendéget is segítjük. Rendszeresen szervezünk study tourokat, ahol bemutatjuk a szolgáltatásunkat és az újdonságokat.

— Annak ellenére, hogy nincs versenytárs a környéken, bizonyára so-

kat kell tenni annak érdekében, hogy minél többen eljöjjenek önökhöz.

— Valóban, ezért minden nap dolgozni kell. Újabb és újabb programlehetôséget találunk ki, például naplemente a Dráván, a kormorán kolónia megtekintésével, egy pohár pezsgôvel vagy kalóztúra gyermekeknek, kincskereséssel.

Népszerû az étkezéssel egybekötött sétahajózás, ilyenkor szívesen ajánljuk a helyi vendéglátók kínálatát is.

Azt szeretnénk elérni, hogy a vendégeink kiszakadjanak a mindennapi hajtásból és szabadon, feszültségek nélkül, jól érezzék magukat ebben a csodálatos természeti környezetben.

— Kikbôl tevôdik ki az utazóközönség?

— Sok nyugdíjas és iskolás van a vendégeink között, a szezonban minden idôszaknak megvan a saját vendégköre – veszi vissza a szót János. — A szezon elején fôleg az iskolás- és a nyugdíjascsoportok jönnek, akik a környék nevezetességeit tekintik meg. Sok a visszatérô csoport, mert újra át szeretnék élni az élményt. A nyári idôszakban fôként turistákat szállítunk, akik a környéken nyaralnak, a fôszezon után, ôsszel ismételten a diákok, a nyugdíjasok népesítik be a hajót. Abból a szempontból mindegy, hogy ki utazik velünk, számunkra az az elsô, hogy jól érezze magát nálunk a vendég. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden turista megkapja a lehetô legtöbb információt és a kérdéseire a választ. Ez az alapja, annak, hogy kölcsönös bizalom alakuljon ki a vendég és a vendéglátó között.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ZALA MEGYEI TURISZTIKAI KÖRKÉP

19

Zalai dombok, gyógyfürdôk, balatoni nádasok

Boncodfölde, Bödeháza, Iklódbördôce, Lickóvadamos, Pókaszepetk, Vindornyalak és Zebecke – csak néhány azok közül a különleges településnevek közül, amelyek a Dunántúl délnyugati részén elterülô Zala megyében találhatók. A térség fô vonzerejét Keszthely és a Balaton harminc kilométeres partszakasza, a

Hévízi-tó és az érintetlen természeti területei jelentik, de számos gyógyfürdô, a romantikus göcseji táj, az élõ népmûvészet és a hagyományos falusi vendéglátás várja a látogatókat. A megye nagy kiterjedésû erdôi, természeti nevezetességei kiváló túrázási lehetôséget biztosítanak.

Tegyük fel a kérdést magunknak: milyen okból válasszuk úticélnak Zala megyét? Regenerálódni szeretnénk a kiváló hatású gyógyfürdôkben? Friss levegôt szívni, gyönyörködni a tájban, teljesítménytúrát tenni az erdôkben? Netán a történelmi emlékekre, várakra, kúriákra, épített nevezetességekre vagyunk kíváncsiak? A dödölle, a krumpliprósza nyomába szegôdnénk egy-egy régi korokat megidézô hangulatos vendéglôben? Nos, nem kell egyet választani, ez mind megismerhetô, igaz, nem két nap, de nem is egy hét alatt.

kôszínház. Ide tartozik még, hogy a Balatonon futott ki az elsô gôzhajó az országban és 1825-ben megtartották az elsô Annabált.

A történelem számos helyen hagyta ott a nyomát a megyében. Zalaegerszeg megyeszékhely, egyben a Göcsej tájegység központja is. Ma is látogathatók nevezetességei, mint az egyedülálló Olajipari Múzeum (a zalai tájra oly jellemzô, furán billegô olajszivattyú tornyokkal, a „himbákkal”), a Göcseji Falumúzeum (az ország legelsô skanzenje a vidékre jellemzô népi építészetet, hagyományokat mutatja be), a Finnugor Néprajzi Park, a tévétorony az Alsóerdôn, ahonnan gyönyörû panoráma tárul a környezô dombvidékre és a városra. A domborzati és néprajzi tájegység, Göcsej a megye legismertebb része, mintegy hetven községet foglal magába. Középsô része a „szegek” vidéke. Sok helyütt fennmaradtak a népi építészet, illetve népszokások emlékei. Hasonló tájegység Hetés, amelyet a történelmi Zala vármegye azon hét településérôl neveztek el, amelyek neve „háza” végzôdésû volt.

Zala megyét már a római korban is lakták, a mai Zalalövô (Salla) mellett haladt el a Baltikumból az Adriai- tengerig vezetô Borostyán út. A középkorból számos építészeti emlék maradt ránk. A 18. században a megye mezôvárosai közül Kanizsa erôsödött meg, Keszthelyen pedig kialakult a Festetics család birtokközpontja. A reformkor kiemelkedô alakja a haza bölcsének is nevezett Deák Ferenc volt. A kulturális élet pezsgését jól szemlélteti a Göcseji Helikon irodalmi kör vagy a balatonfüredi

20

ZALA MEGYEI TURISZTIKAI KÖRKÉP

Az itt lakók ma is aktívan ôrzik a népi hagyományokat, tartják a régi ünnepeket, a hetési embereknek köszönhetjük többek között a cemende (erkölcstelen személy), a zsinatul (lármázik) és a csöszmörög (tesz-vesz) szavainkat.

Ha már a fürdôket, gyógyvizeket említettük, érdemes nagyobb figyelmet szentelni ezeknek Zala megyében. A legismertebb és a legtöbb vendéget Hévíz és Zalakaros vonzza. A legenda szerint Hévíz földjeit egykor maga az ördög szántotta, és ekéjének nyomában hatalmas sugárban tört elô a meleg víz. A gyó-

gyító hôforrások egyike táplálja a hévízi gyógytavat, Európa legnagyobb természetes gyógyvízû tavát, amelyet a „reumabetegek Mekkája“-ként is emlegetnek. Hasonló népszerûségnek örvend Zalakaros, amely az elmúlt évtizedek során európai színvonalú gyógycentrummá fejlôdött és élményfürdôvel is gazdagodott. A gyógyvíz magas jód-, bróm- és kéntartalma miatt elsôsorban reumás megbetegedések, mozgásszervi panaszok, nôgyógyászati problémák kezelésére alkalmas. A kisváros – amely 2002-ben elnyerte a Magyarország legvirágosabb városa, 2003-ban pedig az Európa virágos városa címet – gyógyvize, hangulatos sétányai, tiszta környezete egész évben vonzza a látogatókat. Igen látványos fejlôdésnek indult az utóbbi évtizedekben Kehidakustány, a hangulatos falucska gyógyvize, a környék varázslatos tája és a vidék nyugalma ideális helyet kínál a test és a lélek felfrissítésére. A termál gyógy- és élményfürdô fedett gyógyvizes medencével, gyermekmedencével, élményfürdôivel kedvelt úticélja a gyermekes családoknak.

Ha már víz, akkor nem maradhat ki a Balaton, a tó nyugati része ugyanis Zala megyéhez tartozik. Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy vagy Balatongyö-

Dél-Dunántúli Gazdaság

rök ideális hely a családi vakáció eltöltésére. A tó sekély vize, homokos part, horgászási és vitorlázási, lovaglási lehetôségek mellett megannyi program várja a pihenni vágyókat. Kiépült a Balatoni Bringakörút, amely egyre látogatottabb, hiszen általa veszélytelenül barangolhatjuk be a tó mellett fekvô településeket. Vonyarcvashegyen például megtekinthetjük a Szent Mihálydombon a kápolnát, amelyet annak emlékére emeltek, hogy 1739-ben 40 halász csodálatos módon menekült meg a jeges Balatonból. A kedves kápolnahegy ma zarándokhely, falusi búcsúk helyszíne. De ott van a Balaton fôvárosa, Keszthely is, ahol szerencsésen egymásra talált a kultúra, a történelem és a természet. A leghíresebb épület a városban a Festetics-kastély (Helikon Kastélymúzeum), ahol többek között 80 ezer kötetes könyvtár, gyönyörûen felújított termek, a viktoriánus stílusban felújított kastélypark, hintómúzeum mutatja be az épület egykori tulajdonosának fényûzô életét. A város ad otthont a Balatoni Múzeumnak, a babamúzeumnak és a Csigaparlamentnek is.

A 14 800 hektár mocsárvilágot magában foglaló Kis-Balaton – az 1979 óta nemzetközi jelentôségû madár élôhely, benne a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a fenékpusztai Fekete István-emlékhely és Matula-kunyhó vagy a zalaszántói Kotsy-vízimalom -, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, számos arborétum, közjóléti erdô várja a természeti tájak szerelmeseit Zala megyében. És ha néha betévednénk egy-egy különleges nevû településre, az ott lakók bizonyára barátságosan útba igazítanak, legyen szó Eszteregnyérôl, Kustánszegrôl vagy éppen Lispeszentadorjánról. (forrás: Wikipédia)

Dél-Dunántúli Gazdaság

ZALA MEGYEI TURISZTIKAI KÖRKÉP

21

22

ZALA MEGYEI TURISZTIKAI KÖRKÉP

Dél-Dunántúli Gazdaság

Zalakaros 2.0: Meríts erôt a természet csodáiból és légy Te a hatodik érzék!

Fél évszázad alatt Zalakaros fürdôkultúrája, gazdag természeti értékei és folyamatos intenzív fejlôdése az egészségturizmus egyik fôszereplôjévé tette Magyarország egyik legvirágosabb városát.

Elsôsorban a 2500 méterrôl feltörô, 96 C fokos gyógyvize, a 27 medencés, 12 hektáros, csupa élményelemmel felvértezett fürdôje, valamint a komoly tradícióra épülô balneológiai szolgáltatásai és színes programjai által vált minden korosztály kedvencévé. A várossá válásának 20. évfordulóját idén ünneplô Zalakaros rendkívüli gyógyító ereje és csodái azonban ennél sokkal több forrásból fakadnak: A hely szellemisége „Harmóniában a természettel és harmóniába önmagaddal˝ égisze alatt kel életre és kínál valamennyi érzékszervünk számára élményt, melybôl erôt meríthetünk, feltöltôdhetünk, lelassulhatunk, visszatalálhatunk a természethez és ez által önmagunkhoz!

Az érzékek együtthatói:

Gyógyító érintések Zalakaros gyógyvízének összetétele – az ásványi anyag és nyomelemek sokfélesége és mennyisége alapján – Európában egyedülálló, mely a ráépülô balneológiai kúracsomaggal ötvözve páratlanul hatékony azok számára, akik speciális problémáikra irányuló kezelést keresnek, vagy azoknak, akik a preventív jelleggel érkeznek. A tradicionális szolgáltatásairól és simogató gyógyvízérôl híres fürdôváros 50 év tapasztalatával tiszteleg az egészség elôtt.

Impozáns látvány A zalai dombok ölelésében elterülô kisváros lenyûgözô természeti környezete szemet gyönyörködtetô. Legyen szó a parkerdôrôl, melynek kilátójából csodás panoráma nyílik a városra, vagy a Kis-Balatonról, ahol a páratlan madárvilág mellett, tavirózsák és tündérrózsák ringatózását csodálhatjuk. Zalakaros legújabb csodája a Termál tó és Ökopart, melynek csillámló vízfelületét egy négy emelet magas kilátótoronyból is megtekinthetjük, de az erdei tanösvényen, séta közben Tôzike tündérrel is találkozhatunk.

Élménnyel teli ízek Zalakaroson felvonulnak a helyi gasztronómia specialitásai és a nagy múltra visszatekintô tájjellegû ételek, mégpedig a Balatoni régió gondos szakértelmemmel érlelt borainak kíséretében. Az egészségtudatosság jegyében azonban a gyógyászati nyíltnapok és egészséghétvégék reformkonyhája is terítékre kerül, természetesen gondosan szem elôtt tartva a gyökereket.

A csend hangja Hallottad már valaha a csendet? Folyamatos zaj vesz körül bennünket, figyelmünket megosztva párhuzamosan végzünk feladatokat. Az elme számára feldolgozhatatlan, amivel egy nap találkozunk. A csend iránti vágy, a befelé figyelés, a csendkeresés a lelki egészség alapköve. Zalakaros természeti kincsei által megtalálhatjuk csendet és ez által a harmóniát önmagunkkal!

A levegô illata Érezted már valaha a levegô illatát? Vegyünk egy mély levegôt, mert Zalakaros tüdeje, a domboldalt borító erdô, friss oxigént termel, melytôl nem csak a testünk, de lelkünk is feltöltôdik!

A hatodik érzék Te magad vagy!

Mikor voltál utoljára az, aki valójában vagy? Ragadd meg a pillanatot, mert Zalakaros általad telik meg élménnyel és Tôled válhat azzá, ami! Fedezd fel a Kis-Balatont, a ZalaVölgyét kerékpáron, vagy segway-en! Próbáld ki a vízen járást a termáltavunkon, add át magad az adrenalinnak és próbáld ki a fürdô vadonatúj 400 méteres csúszda parkját, vagy csak dôlj hátra és csodáld meg a tétovázó pillanatot, amint elidôzik egy pohár borban és visszatükrözôdik benne az élet minden csodája!

Meríts erôt belôlük és légy Te a hatodik érzék!

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra: visszatekintés a cégnél végzett innovációs felmérés és tanácsadás eredményeire Mi történik, ha egy töretlenül fejlôdô cég felismeri és elfogadja a számára felajánlott, a kapacitásainak növekedését segítô eszközöket? A PBKIK, mint az Enterprise Europe Network partnere, egy évvel ezelôtt két nemzetközileg elfogadott rendszerrel kereste meg a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúrát: mind az IMP3rove, mind az InnoKenn sikeresen lezajlott, most pedig már a hatásai is ismertek.

Ezekrôl Dobay Balázs, a cég ügyvezetôi tanácsadója számolt be.

Az IMP3rove és az Innokenn módszertan is határozottan az alappillérei voltak annak a döntéshalmaznak, mely az érintett területen a cégnél megszületett. Bár annak megértése, hogy a folyamatos innováció elengedhetetlenül szükséges egy vállalkozás életében, nem újdonság a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. tulajdonosai és vezetôi számára, de szembenézni az ezen a téren felismerhetô erôsségekkel és gyengeségekkel, úgymond tudományos szintre emelve ennek megértését, sokat segített azoknak a döntéseknek meghozatalában, lépések megtételében melyekre azóta is vállalkoztunk.

A 2014 végén, 2015 elején végzett IMP3rove és InnoKenn felmérés, és az azzal párhuzamosan futó folyamatok több változást indítottak be a vállalkozásnál. Sok szempontból meghozták azt a hatást, mely felnyitotta a tulajdonosok és vezetôk szemét abban az irányban, hogy az innovációra való képesség és akarat nem merülhet ki a fejlesztés tárgyában, arra a szervezetnek és a belsô környezetének is nyitottnak és alkalmasnak kell lennie, az alkalmazottak innováció irányú nyitottsága a vezetôkéhez hasonlóan elengedhetetlen.

A szervezetfejlesztés megerôsítése is meghozta hatását, az innovációt támogató adminisztratív folyamatok átgondolásra kerültek, a termeléssel párhuzamosan bôvült az irodai alkalmazottak száma is. Kollégáink és környezetünk felé

megerôsödött az innováció kommunikálása, és felismerésre került, hogy nem csak az ipari területen, de marketing stratégiánkban is új megoldásokra szorulunk. A 2015-ös év elôkészítése, és külsô szakértô bevonása eredményeképp 2016-ban több változás is indult ezen a területen.

Többek között megjelent a magyar piacon egyedülálló, nemzetközileg is ritkaságszámba vehetô orgonaalkatrész katalógusunk, mely mintegy 50%-kal növelte az alkatrész üzletág értékesítési eredményét, már egy év alatt. A katalógus 3 kontinens orgonaépítôinek, több száz nemzetközi – régi és új – partnerünknek adott lehetôséget kiváló minôségû, és piacképes árú orgonaalkatrészek kényelmes megrendelésére. Ez a megoldás – bár úgy tûnhet visszalépés a szintén ebben az évben megújult, és teljes mértékben modernizált webshopunkkal szemben – mégis innovatív, hiszen ötvözi a hagyományos és modern megoldásokat, a tradíciót és innovációt, csakúgy, mint cégünk egész mûködése. Az Internet spammel elárasztott, nyomon követhetetlen adattömegébôl üdítô színfoltként emelkedik ki, lehetôséget adva az információ megfelelô helyre való eljuttatásának.

Mivel innovációs erôforrásaink hosszú távú felhasználása az alkatrész-kereskedelmi üzletágra fókuszál, a sikerre tekintettel januárban megjelent a 2017-es év papír alapú katalógusa is, melyre már elôre érdeklôdéssel számíthattunk. A katalógus bôvített termékkörrel jelenik már meg, a folyamatos fejlesztés beindult, és a 2017-es évben is több új termék bevezetését is tervezzük.

Szintén 2016-ban nyújtottuk be a kifejezetten a fejlesztésre fókuszáló K+F pályázatunkat a GINOP-2.1.7-15 prioritás keretében, mely jelenleg is elbírálás alatt van. Tartalmát tekintve, egy teljesen egyedi, új típusú kisorgona fejlesztését célozza meg, melyrôl sajnos többet jelenleg nem árulhatunk el, hiszen része egy rendkívül modern, hosszú távú és innovatív folyamatnak, mely reményeink szerint rendkívüli újdonságként hathat az orgonapiacon, és ipari titokként kezeljük.

23 Belsô, innovációt segítô kommunikációs, hosszú távú stratégiánk részeként 2016 decemberében belsô felmérést végeztünk teljes foglalkoztatotti állományunk körében, arra fókuszálva, hogy felmérjük igényeiket, munkájukat mi tehetné hatékonyabbá, komfortosabbá. A felmérés eredményeinek figyelembevétele eredményeképp már megkezdôdtek belsô folyamatok, beruházások, melyek cégünk piaci innovációját az alkatrész-kereskedelem irányába támogatják.

Ennek részeként a GINOP 5-ös prioritásában foglalkoztunk és jelenleg is foglalkozunk a rugalmas munkaidô egyes munkakörökben történô bevezetésével. A pályázat részeként, de ettôl függetlenül is beindulnak 2017-ben belsô képzéseink, és vezetôink erôteljesebb, innováció központú felkészítése az egyre dinamikusabban alakuló nemzetközi orgonapiac kihívásaira való megfelelés érdekében.

Az InnoKenn felmérésben rendkívül fontosnak ítéltük meg a munkatársak visszajelzését és véleményét, elôremutató volt az eltérés elemzése a vezetôk és beosztottak között. A felmérések eredményei, és a vele párhuzamosan – és következtében – indított folyamatok átfogó 3 éves fejlesztési periódusát követôen reméljük, lesz lehetôségünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatását továbbra is élvezve felülellenôrizni az idôszakban elért eredményeket, felmérve az innovációs célú tevékenységeink közép- és hosszú távú hatását is.

Megítélésünk szerint kétségtelen, hogy ezek a módszerek jelentôsen támogatják a KKV szektor innovációs tevékenységét, melyre esetünkben csak akkor lett volna nagyobb lehetôség, ha iparágunk orgonaépítésre fókuszálva tartalmazhatott volna nagyobb mélységû benchmark adathalmazt. A lehetôség és módszertan azonban ettôl a mi rendkívül speciális esetünkben tapasztalható hiányosságától függetlenül is, a szembesítô és tükörtartó hatását kiemelve, határozottan gondolat- és ráébresztô hatású volt. http://pomorgona.hu/

24 Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár negyedik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak. A Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a program gazdája, amelynek szellemi hátterét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és a KIKK Egyesülettel közösen dolgozta ki, s a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal, a Dél-Dunántúli Idegenforgalmi Nonprofit Kft.-vel, valamint a pécsi önkormányzattal együttmûködve valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

Ismét húszan indulhattak el a vállalkozóvá válás útján, amelynek egyik fontos eleme a fél éven át tartó elméleti képzés. E mellett a vállalkozást indítók hat hónapon keresztül a mindenkori minimálbérnek megfelelô bértámogatást vehetnek igénybe, a szükséges eszközök megvásárlására pedig pályázat útján két millió forint vissza nem térítendô támogatást is elnyerhetnek.

Beszélgetôtársaim Tésenyi Zita, kozmetikus, Kis-Borbás Denise, aki a párjával a méhészetek korszerûsítésén fáradozik, Derváli Dalma, aki 3Ds eljárással készít egyedi ékszereket és Ács Dorina fotós.

ÖNINDÍTÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egykori önindítósok ajánlották a programot

a lányok közül egyre többen kértek meg rá, hogy fessem ki ôket is, szedjem ki a szemöldöküket. Tulajdonképpen nekik jutott eszükbe, hogy kozmetikusnak kellene mennem.

Az érettségi után hallgatva rájuk, Siklóson a házuk mellett lévô kozmetikában lett tanuló, majd a végzést követôen még hat éven át ott dolgozott. Késôbb a Pécs Plazában egy parfümériában helyezkedett el, ahol már az egyes kozmetikumok eladása is a munkájának része lett. E közben számos tanfolyamot elvégzett, majd a Wellness Villába került, ahol a testkezeléssel kapcsolatos ismeretekkel bôvítette a már meglévô ismereteit.

— Az elmúlt éveket otthon töltöttem a gyerekemmel, s mostanra éreztem úgy, eljött a pillanat, hogy saját üzletet nyissak – folytatja tovább beszélgetésünket.

Mint mondja, az egyik ismerôsétôl hallott az Önindító programról. Akkor már tudta, hol fogja megnyitni a kozmetikáját, de nem volt elegendô forrása a berendezések megvásárlásához.

Ugyan már véget ért az utolsó elô— Beadtam a pályázatomat, s siadás is, mégis sokan maradkerrel vettem az akadályokat – tak, s kisebb csoportokban mondja. —Kicsit féltem atvitatják az elmúlt órák tól, hogy majd unalmaeseményeit. sak és szárazak lesznek TÉSENYI Zitával az elôadások, e helyett magunk is egy csennagyon érdekes volt des zugot keresünk. mindegyik. Egyetlen — Védônônek kéalkalommal sem maszültem, ezért is jeradtam otthon, mert lentkeztem Szigetvárra nem akartam lemaradni az egészségügyi szakkösemmirôl. Sok új ismeretTésenyi Zita zépiskolába – kezdi beszéltel gazdagodtam, fôleg a margetésünket. — Kollégiumban keting területén. S, hát üzleti tervet laktam, szerettem kisminkelni magam, sem készítettem még soha, nem is gondoltam, mennyire fontos része annak, hogy egy vállalkozás sikeres legyen. A kozmetikai szalonom berendezéséhez pedig nagy segítséget jelent az igénybe vehetô két millió forintos támogatás.

S mire idáig jutunk beszélgetésünkbe lép be az ajtón KIS-BORBÁS Denise, aki méhészkedéssel kapcsolatos vállalkozást szeretne indítani.

— A méhészetek nagyon elavult eszközökkel rendelkeznek, ezen kívánunk a magunk módján változtatni Kis-Borbás Denise – mondja. — Az elsô idôben anya- és taposó rácsokat készítenénk, ugyanis az eredetileg tervezett purhab kaptárt jelenleg, egy jogszabályi változás miatt csak nagyon magas áron tudnánk értékesíteni.

Kitért arra is, hogy már hosszabb ideje kerestek olyan pályázati lehetôséget, amivel a vállalkozást el tudnák indítani. Végül a Munkaügyi Központban, Pörös Béla javasolta, hogy adják be a jelentkezésüket az Önindító programra.

A vissza nem térítendô támogatás az induláshoz elegendô alapot jelenthet.

— Ugyan a vállalkozói tanfolyamtól egy kicsit tartottam, de ma már örülök, hogy belevágtam az Önindító programba – mondja. — A marketing órákon jöttem rá például arra, hogy a termékeink mellé fontos lenne, ha mellékelnénk egy kiadványt is.

E végszóra lép oda hozzánk a 3D-s eljárással ékszereket készítô DERVÁLI Dalma, aki pénzügyi tanácsadóként kezdte pályáját.

— Közgazdászként végeztem, s kilenc éven át ezen a területen is dolgoztam, s már az egyetemi éveim alatt mûködött a pénzügyi tanácsadó vállalkozásom – mondja. — Azonban egyre inkább úgy éreztem, hogy más szeretnék

Dél-Dunántúli Gazdaság csinálni, mert nem ez az én utam. A párom fotós, ô javasolta, hogy végezzek el egy sminkes iskolát.

Aztán amikor kapcsolatba kerültem egy ékszereket forgalmazó web-áruházzal, akkor jöttem rá ez az, ami engem igazán érdekel. Már csak azt kellett kitalálnom, miként teremtem meg hozzá az anyagi hátteret.

S ekkor jutott eszébe, a korábbi önindítósoktól hallott program. Gondolta megpróbálja ô is, s beadta a pályázatát.

— Addigra már kialakult bennem a leendô vállalkozásom profilja, s már azt is tudtam, hogy nem csak forgalmazni szeretném ezeket az egyedi ékszereket, de a vevôkkel közösen akár meg is tervezném azokat – folytatja tovább beszélgetésünket. — Nagyon örültem, amikor kiderült részese lehetek a programnak. Az különösen megfogott, hogy az elôadók teljesen új megvilágításban, a gyakorlat oldaláról mutatják be a vállalkozások buktatóit, s azt, hogy mitôl lesznek sikeresek.

Hangsúlyozza, a több lábon állás híve, ezért saját web-áruházat is szeretne mûködtetni, meg a sminkelés továbbra is része marad a vállalkozásának.

Negyedik beszélgetô partnerem a komlói ÁCS Dorina, akinek a gimnáziumi évek alatt vált élete fontos részévé a fotózás. Az érettségit követôen ugyan logopédusnak jelentkezett, ahova fel is

ÖNINDÍTÓ

25

vették, végül mégis Pécsett, a nak arra, hogy végiggondoljam, valóSimonyi Károly Szakkö- ban alkalmas vagyok-e arra, hogy válzép- és Szakiskolába lalkozzam, életképes lesz-e majd a váliratkozott be fényké- lalkozásom. Be kell, hogy valljam volpész tanulónak. tak mélypontjaim, amikor úgy éreztem, — Pesti András- hogy ez nem nekem való, de egyre inhoz kerültem gyakor- kább biztos vagyok benne, meg tudom latra, aki minden csinálni. Ebben a csoportnak is nagy egyes munkájába be- szerepe van, mert ugyan húsz teljesen Derváli Dalma vont, nagyon sokat ta- más érdeklôdésû ember került össze, nultam tôle – emeli ki. — mégis nagyon jó kis csapatot alkotunk.

A fényképezés minden terüleÔ maga várhatóan élni fog a vissza te érdekel, de különösen az esküvôi nem térítendô támogatás nyújtotta lehefotózást szeretem, mert ilyenkor egy pár tôséggel, mert szeretne profi gépet vásálegbensôségesebb pillanatait örökíthe- rolni. tem meg. Már most is vannak visszatérô Azt szinte kivétel nélkül mindannyiügyfeleim, akiket elôször kismamaként an jónak tartották, hogy számos olyan fényképeztem le, majd a megszületett helyen is jártak, mint például a kamara, babájával, s már a karácsonyi képeket is amelynek a tevékenységét csak részben, tôlem rendelték meg. Azonban arra is vagy alig ismerték. Ez utóbbi esetében volt példa, hogy az esküvôi fotózásra ba- nem tudták, hogy akár a vállalkozásuk ráti ajánlás nyomán engem kértek fel. E megismertetéséhez is segítséget kaphatmellett cégeknek,vállalkozásoknak ter- nak ott. Abban pedig mindannyian mék és szolgáltatás fotózást is vállalok, egyet értettek, nem elképzelhetetlen, ez a másik fô profilom. hogy a késôbbiekben a létrejövô Az OKJ-s vizsgát követôvállalkozásaik között en, már kereste a lehetôséegyüttmûködés alakuljon get arra, miként indíthatki. Elismeréssel szóltak ná el a saját vállalkozáa KOHÓ munkatársaisát. A Munkaügyi Közról, arról, hogy Kiss pontban hallott az ÖnAnikóék mindenben indító programról. S segítik ôket, bármimiután megismerte, a lyen problémával, kérészét képezô fél éves réssel is fordulnak hozképzési program fogta zájuk. Azt különösen Ács Dorina meg. hasznosnak tartják, hogy — Élvezetesek az elôadáaz egykori és a mostani öninsok, érthetôek, a mindennapi gyakorlat- dítósok részvételével találkozókat szerra épülnek – emeli ki. — Jó alapot ad- veznek.

Sz.K.

A férfi haj is lehet divatos Immár 15. alkalommal rendezték meg Miskolcon az Országos Kézmûves Kupát fodrász, kozmetika és körömépítô kategóriákban közel 260 résztvevôvel.

A rangos megmérettetésen pécsi fodrász csapat is indult. Legeredményesebb versenyzô Szabó Zsolt, a Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának tanulója, aki a felnôtt férfi fodrász (barber) kategória gyôztese lett. Zsolt decemberben a XXIX. Regionális Fodrász és Kozmetikus Tanulóverseny és VIII. Hesz János emlékversenyen szintén férfi fodrász kategóriagyôztes lett. Februárban az American Crew által meghirdetett férfi fodrász fotópályázaton a legjobb 12-be jutott. A tanulót a versenyekre Alexity Lilian a Lilian Szépségszalon mesterfodrásza és Csorbics Benjamin a Barber Shop tulajdonosa készítette fel. A tanulónak és felkészítôinek gratulálunk.

26 — Tavaly szeptemberben nyitottuk meg éttermünket, s már akkor szerettünk volna tanulókat is fogadni, de miután nem volt még meg az akkreditációnk, ezért a felnôttképzésbe kapcsolódtunk be – kezdi beszélgetésünket az étterem vezetôje TIHANYI István szakács-mester.

Mint mondja, vendéglátós családból származik, mindig tanulók vették körül, s amióta befejezte az iskolát ô is bekapcsolódott az utánpótlás képzésébe.

Hosszú éveken át tanított Kadarkúton a Jálics Ernô Vendéglátó-ipari Szakközép- és Szakiskolában, ami ma már a Kaposvári Szakképzési Centrum keretei között mûködik.

— A jelenlegi tanulóink gyakorlati helyet kerestek, úgy kerültek hozzánk – folytatja tovább. — Négy szakács és három pincér tölti nálunk a gyakorlati idejét. Mindannyiuknak van már egy alapszakmája, éppen ezért attól függôen vannak nálunk, ahogy a munkahelyük elengedi ôket, leginkább délután.

A tanulóik között van, aki érettségi után döntött úgy, szakmát tanul, de van diplomával rendelkezô és olyan is, aki pincérként szakács, vagy fordítva szeretne másodszakmát szerezni, azzal a nem titkolt céllal, hogy a szakmunkásbizonyítvány megszerzését követôen külföldön vállaljon munkát.

Kitért arra is, nem mondtak le arról a tervükrôl sem, hogy a következô tanévben már az iskolarendszeren belül folyó szakképzésben részt vevôk közül fogadnak tanulókat.

— Eddig elsôsorban az iskolarendszerû szakképzésben vettem részt, szá-

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A nyitással egy idôben fogadták elsô tanulóikat Hosszú évek után véget ért az egykor szebb napokat látott Sopianae Sörözô hányattatása. Az eltelt évek során volt már benne kávéház, különleges étterem is, de mindegyik csak rövid ideig.

Az ólomüveg ablakainak is lába kelt, de a faragott padjai, asztalai, a kovácsoltvas lámpái szerencsére megmaradtak.

Nemrégiben Neked csak Szofi! néven, mint étterem ismét fogadja a vendégeket. Egy fiatal pár keze nyomán megújult, és egyre többen keresik fel.

Elsôsorban a közelben dolgozók, az egyetem professzorai és diákjai reggeliznek, ebédelnek náluk, vagy térnek be egy kávéra, teára, vagy éppen vacsorára. momra a felnôttképzés teljesen új terület – folytatja tovább.

— Azt tapasztalom, hogy a másodszakma megszerzésére vállalkozók sokkal érettebbek, komolyabban veszik a tanulást, tudják, mit akarnak, milyen irányba szeretnének továbbmenni. Ennek köszönhetôen közülük sokkal kevesebben hagyják abba menet közben, vagy nem teszik le a szakmunkás-vizsgát, mint azok, akik 9.-10. osztály után lesznek tanulók.

Tihanyi István csaknem negyedszázada végzett Kaposváron a Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképzô Iskolában, mint szakács. A mestervizsgát is az elsôk között tette le a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarában. Jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karára jár, utolsó éves a szakoktató szakon. Emellett a régióban rendszeresen részt vesz a szak-

munkástanulók szintvizsgáztatásában is.

— A szakdolgozatom témájául is a szakképzés jelenlegi helyzetét választottam – folytatja tovább. — Nagyon szeretek tanítani és szeretném a tudásomat minél magasabb szinten és minél jobb feltételek mellett átadni. Véleményem szerint ugyanis a mostani rendszer sok kívánnivalót hagy maga után.

A tanulók egy évig vannak a tankonyhán, ez idô alatt kell három év anyagát elsajátítaniuk. Miután kikerülnek a gyakorlati helyekre már csak szakmunkásvizsgára mennek ismét vissza. A korábbi kettô plusz kettes rendszer jobb volt, de még az is, amikor a gyakorlati idô alatt legalább kéthetente egy napot a tankonyhán töltöttek, jobban nyomon lehetett követni a fejlôdésüket.

A náluk gyakorlaton lévô szakács tanulókat elsôsorban a napi menüsor fôzésébe vonják be, mert abból lehet az alapokat leginkább megtanulni, míg a pincérek elsôként az étlappal ismerkednek meg, emellett konyhatechnikai ismereteket is kapnak, ha a vendég megkérdezi tôlük, melyik étel mibôl készül, azt el tudják mondani. Az éttermükben többfajta menüsort kínálnak, s van közöttük olyan is, amelyet kimondottan a laktóz- és gluténérzékenyek részére állítottak össze.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy a maga részérôl nagyon fontosnak tartja, hogy a megalapozott szakmai tudás mellett a tanulókban kialakuljon egyfajta szakmai alázat is, megtanuljanak bánni a vendégekkel.

Vallja, a szakképzés akkor válna igazán sikeressé, ha a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen a frissen végzett szakácsoknak, pincéreknek lehetôségük lenne arra, hogy kisebb és nagyobb éttermekben, vagy akár panziókban, szállodákban dolgozhassanak itthon és külföldön egyaránt, s az így megszerzett tapasztalatokkal felvértezve állapodnának meg hosszabb idôre egy helyen.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság A Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakközépiskolájának tanmûhelyében találkozunk SCHNEIDERNÉ SZABADOS Ildikó cukrászmesterrel, akinek szakma választása szorosan összefügg a családi vállalkozásukkal. A nagymama különleges kuglóf receptjére alapozva hozták létre ugyanis a Katus Kuglóf névre keresztelt cukrászmûhelyüket.

— A mûhelyt 1991-ben alapítottuk, s szinte azzal egy idôben tanultam ki a cukrászatot is, 1993-ban végeztem – kezdi beszélgetésünket, miközben arra is figyel, hogy minden rendben menjen, türelmesen válaszol a tanulók kérdéseire. — A férjemmel és a szüleimmel közösen mûködtettük a mûhelyt. A kuglóf mellett egyre több süteményt készítettünk, de megmaradt fô profilunknak a kelt tésztából készült kuglóf. Ma már a párom egyedül viszi a cukrászüzemet.

Két évtizeddel ezelôtt még a Katus Kuglóf Cukrászmûhelyben kezdtek el tanulókkal foglalkozni, az akkor induló Sásdi Vendéglátóipari Szakiskola érettségizôs tanulóit fogadták cukrász gyakorlatra. Már akkor is szó volt arról, hogy csak az foglalkoztathat tanulókat, akinek van mesterlevele.

— Magam az elsôk között szereztem meg 1998-ban a mesterlevelet, akkor vezette be a kamara a többlépcsôs rendszert, s már nemcsak szakmai elméletbôl és gyakorlatból, de pedagógiai és vállalkozói ismeretekbôl is vizsgáznunk kellett – mondja. — Ha nem kezdünk el tanulókkal foglalkozni, akkor is vállalkozom arra, hogy mestervizsgát tegyek, mert a szakmai fejlôdésem szempontjából is fontosnak tartottam, egy minôségi lépésnek, meg egyfajta megmérettetésnek a szakmán belül.

Mint mondja, a vizsgára való felkészülés nemcsak a már megszerzett tudás felelevenítésére adott lehetôséget, de arra is, hogy az akkoriban újdonságnak számító eljárásokkal is megismerkedjen.

— Együtt mestervizsgáztam Mihajlovits Róberttel, aki a kaposvári Széchenyi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskolában tanított már akkor is, benne volt a szakma sûrûjében, versenyeken vett részt – folytatja tovább. — Számos szakmai fogást mutatott meg, új

MESTERKÉPZÉS technológiákkal ismertetett meg. A cukrász mûhelyünkben akkoriban elsôsorban kelt tésztákat készítettünk, ezért a mestervizsgáig több olyan cukrászati termék receptjét kellett felelevenítenem, amit a mindennapokban nem használtunk, mint például, hogy miként készülnek a pohárkrémek, az egyes mázak, a különbözô klasszikus sütemények.

Mihajlovits Róberttel azóta is tartom a kapcsolatot, 2015-ben Pécsett már együtt vizsgáztattuk az új cukrászmestereket.

Szólt arról is, azt hogy felkérték vállalja el a szakközépiskola tankonyháján a cukrászok képzését, a mesterlevelének köszönheti. E mellett már az elsô pilla-

27 mellett, már a szakmai elméleti tárgyakat és élelmiszer ismeretet is oktattam.

Jó lehetôség volt a tapasztalatszerzésre, amire nagy szükségem is volt, hiszen egy teljesen új dologba vágtunk bele Sásdon. Ebben a térségben a szakképzés különleges helyet foglal el. A diákjaink kis zsáktelepülésekrôl érkeznek, gyakorlati helyet, meg a végzést követôen munkát találniuk sem egyszerû, a rossz közlekedési viszonyok miatt. Volt olyan idôszak, amikor úgy tûnt a cukrász is a hiányszakmák közé tartozik majd emiatt, de szerencsére mára ez már csak a múlté.

Sásdon az elsô évben 2012-ben két osztály is indult, egy az érettségizettek,

A szakoktatói oklevelet is megszerezte a mesterlevél mellé nattól kezdve nagy hasznát vette a tanulókkal való foglalkozás során a pedagógiai ismereteknek.

— Aztán az évek során mind inkább a tanulóképzés vált a fô feladatommá – folytatja tovább. — Tíz évvel ezelôtt, amikor Gáspár Andreát kinevezték a vendéglátó-ipari szakközépiskola igazgatójának, találkoztam vele egy rendezvényen, s ott került szóba, hogy cukrászképzést is indítanának. Felvetette, lennék-e náluk szakoktató? Örült az ötletnek, mert mindig is fontosnak tartotta, hogy az évek alatt megszerzett tudását továbbadja. Ezzel egy idôben jelentkezett a Vendéglátóipari Fôiskola szakoktató szakára. Sikeresen felvételizett, ugyan az egy kicsit rosszul érintette, hogy a mesterlevelét ott kevésbé ismerték el.

— A szakoktatói oklevelem megszerzését követôen egy évig Kadarkúton tanítottam a Jálics Ernô Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolában, mert Sásdon a tankonyha addigra még nem készült el – folytatja tovább beszélgetésünket. — Ott már nem csak néhány tanuló volt a kezem alatt, hanem több osztály is. S a gyakorlati képzésük

egy meg a 9. osztály után szakmát választóknak, az ô gyakorlati oktatásuk párhuzamosan a tanmûhelyben és a gyakorlóhelyen folyt. Aztán volt olyan idôszak, amikor kevesebben voltak, idén pedig már egy önálló cukrász osztály indult, a tanmûhelyben, két mûszakban, délelôtt és délután sajátítják el a szakmai fogásokat.

Sz.K.

28

MI ÚJSÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kovács Gábor Tenkes csárda A Baranya Megyei Önkormányzat Értéktár Bizottsága felvette a megyei értékek sorába az ôsi hagyományokat tisztelô, azokat tovább örökítô, de mégis a modern kor elvárásainak megfelelô Tenkes csárdát. Köszönhetô ez annak, hogy az ország, de legalábbis a Dél-Dunántúl egyik legismertebb csárdájában sokan dolgoznak azon, hogy felélesszék a múlt emlékeit, felkutassák a régmúlt ízeit, hiszen azok nem érdemlik meg, hogy a feledés homálya takarja ôket.

Kovács Gábor és csapata a mai kor eszközeivel éleszti újjá a hagyományokat, fûszerezve természetes életszemlélettel, megálljt parancsolva a rohanó idônek.

— Egykori magyar szakácskönyvekbôl és családi receptekbôl készítjük a hagyományos ízekre épülô ételeinket, a csárda a régi kort idézô berendezésével, piros-fehér színvilágával, paprikafüzéres díszítésével is hozzájárul ezek élvezetéhez – mondja a Tenkes-Hegy Kft. ügyvezetôje, Kovács Gábor. — Olyan, a kultúrára, turizmusra és kiemelkedô minôségû gasztronómiára alapuló élménykúria megteremtése a célunk, amely a régi baranyai háztáji gazdaságok élethû megidézésével élményszerûen mutatja be a hajdani derék baranyai emberek mindennapjait - ez a maga nemében egyedülálló hazánkban. Hiszen jelenleg rendkívül kevés olyan, tradíciókra épülô gasztronómiai potenciál van, amely kizárólag valódi organikus alap- és nyersanyagokból hoz létre csúcsgasztronómiát. A Tenkes csárda már évtizedek óta így mûködik. Nemzetközi szinten is jegyzett minôséget produkál, és szakembergárdája is elismert a szakmában. Ezt is értékelte a Baranya Megyei Önkormányzat Értéktár Bizottsága, amikor 2016 ôszén felvette a megyei értékek sorába a Tenkes csárdát.

— Ez egyfajta elismerése is lehet annak a több mint másfél évtizednek, amely óta ön üzemelteti a csárdát. Miért látott fantáziát az akkor már évek óta zárva tartó étteremben?

— Nálunk, a családban mindenki kiválóan fôzött, a keresztanyám, a nagyanyám, a nevelôapám is igen finom ételeket készített, így a fûszerek, a markáns ízek jelen voltak a mindennapjainkban. Szerettem volna visszaidézni, másokkal is megismertetni ezt a világot, emellett igényem volt a fegyelmezett, tisztelettudó felszolgálásra, a

Baranya megyei érték lett a Tenkes csárda régi korokat megidézô autentikus belsô terekre.

Ehhez például elengedhetetlen a kandalló és a kemence, ami keresztanyám bissei háromosztatú parasztházában is megvolt. A Tenkes csárda ugyanolyan módon mûködik, ahogyan régen is, ennek a vendéglátóhelynek múltja és történelme van. Egyfajta küldetésnek tekintem, hogy megmaradjon az utókor számára a magyar vendéglátás egyik legrégebbi, legendás intézménye.

— Mivel tudják folyamatosan fenntartani a vendégek figyelmét?

— Véleményem szerint a csárda a nemzeti gasztronómia legfôbb színtere, egyedi módon fejezi ki a magyar ételkészítést. A tradíciót és az innovációt ötvözzük: megmaradunk a hagyományoknál, de a mai kor követelményeihez igazodunk. Például a parasztos libamáj negyven éve szerepel az étlapon, ezt átvettem, megújítottam, tökéletesítettem, így a paprikás, hagymás szaftban készült hízott libamáj a vendégek nagy kedvence.

Nagyon fontos az alapanyagok minôsége. A saját nevünk alatt készített termékeinkkel támogatjuk az egészséges táplálkozás hatékonyságát. Az alapanyagok egy részét 40 km-es körzetbôl szerezzük be vagy magunk termeljük. Például a zöldfûszer keverékeket, a krémeket, az olajokat, de említhetem a lekvárokat, a fûszersókat, a füstölt húsokat, a sonkákat, a stifoldereket mind házi készítésûek. Amit mi nem tudunk, azt tudják a helyi és az ormánsági kistermelôk, nem

kell sokáig gondolkodnunk, hogy kihez menjünk, ha szükségünk van valamire. Az ételek mellett pedig elengedhetetlen az a miliô, élôzenével, amely megteremti a régi korok csárdahangulatát.

— Az utóbbi hónapokban már a Tenkes Kamra is várja az ide betérôket. Gyönyörû régi tálalószekrényekben sorakoznak a kamra kincsei.

— A Tenkes Kamra létrehozásának az volt a célja, hogy minôségi magyar termékeket kínáljon, jól ismert forrásból. A nálunk kapható produktumoknak egytôl egyig személyes vonzata van. A készítôkkel való folyamatos kapcsolattartás lehetôvé teszi, hogy vendégeink igényeinek megfelelôen fejlesszük a kínálatot. Választékunk folyamatosan bôvül, szeretnénk még több minôségi magyar ízélménnyel meglepni a hozzánk ellátogatókat.

A Tenkes csárda csapata tudja, hogy a vendégek érdeklôdésének fenntartásához szükség van az újdonságokra, ezért nem állnak meg a fejlesztések. A gazdaságon belül helyet kap egy fedett lovasudvar, ahol bemutatják az egykor tartott háziállatokat is. A meglévô Tenkes csárdát kibôvítik, így lehetôség lesz arra, hogy szinte tökéletesen visszaidézzék a korabeli ételkészítési módszereket, természetesen a mai élelmiszerhigiéniai és biztonsági követelményeknek megfelelôen.

Elindult a szálláshely építése is, hiszen a régi betérô csárdában is megpihenhetett a megfáradt vándor.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság Erôs Gábor, RG Stúdió Kft. Gyermekkorában egyáltalán nem szeretett futni, ehhez egy betegség is hozzájárult. Aztán amikor maga választhatta meg a kedvére való mozgásformát, több sportot is kipróbált. Az igaz áttörést azonban négy évvel ezelôtt egy motivációs elôadás hozta meg: tudatosan és tervezett módon kezdett futni. Azóta már lefutott egy félmaratont, bár egyáltalán nem hajtja a versenyzés. Annál inkább az, hogy a fiának példát mutasson. Erôs Gábor, az RG Stúdió Kft. ügyvezetôje a futópálya mellett az uszodában is maga mögé utasítja a kilométereket.

— A futás és az úszás az a két sporttevékenység, amely szerves része az életemnek – mondja Erôs Gábor. — Egy térdmûtét után orvosi javaslatra kezdtem futni, elôször kocogtam, majd szép fokozatosan eljutottam a heti 4050 kilométerig. Néhány év kihagyás következett, ami után ismét elkezdtem edzeni. A sportot a saját öröméért ûzöm, mindig a saját komfortérzetem javítása motivált, ezét ritkán járok el versenyekre, igaz egy félmaratont már magam mögött tudhatok.

— Gyerekkorában is sportolt?

— Asztmás gyerek voltam, vidéken, ahol felnôttem, azt mondták, biztos lusta vagyok, azért nem futok, miközben fulladtam. Amikor az ember fut, kevesebb a levegôje, így én nem szerettem ezt a mozgást, és ez így maradt egészen 18 éves koromig. Leérettségiztem és megszûnt a kötelezô testnevelés, elkezdtem kick-boxolni. Késôbb kerékpároztam és úsztam. Négy éve komolyabb szerepet kapott a sport az életemben, Tímár András, a Mecsek Maraton Team egyik alapítója tartott egy elôadást a futás élményérôl, impulzusairól és a versenyrôl. Ez olyan motiváló volt számomra, hogy úgy éreztem, futnom kell.

Újra megtanultam futni, és sokáig a munkámat a futás és az úszás köré szerveztem. Az úszást is azért kezdtem el 3 évvel ezelôtt újra aktívan, mert ki akartam magamat kikapcsolni az irodai munkából.

29 — Milyen példát tud mutatni a fiának a sportolással?

— Talán minden szülô számára fontos, hogy az általa lényegesnek, pozitívnak tartott dolgokra felhívja a gyermeke figyelmét. Az én fiam 12 éves, azt látom, hogy ez a korosztály nem igazán sportol. Számukra az jelenti a pihenést, ha lefekszenek, tévét néznek, számítógépeznek, az aktív kikapcsolódást viszont nem tekintik pihenésnek. Szeretném megmutatni, hogy a mozgás, a kirándulás is az.

— Szoktak együtt is sportolni?

— Leginkább nyáron van erre lehetôség, néha közösen elmegyünk úszni.

— Miben változtatta meg az ön életét a sport?

— Kitágította komfortzónám határait, magasabb lett a toleranciaszintem és sokkal magabiztosabb is vagyok. Felszabadultnak érzem magam és egy régi rossz szokásomat is el tudtam hagyni általa. A sport görbe tükröt mutatott, megismertem azt az érzést, amikor az ember át van égetve oxigénnel. Ha a hegyekben futok, szó szerint úgy érzem, hogy át van öblítve a tüdôm. Ezek az apró impulzusok, amelyek hetente értek, arra világítottak rá, hogy ilyen is tud lenni az élet.

— Az elmondottak alapján úgy tûnik, hogy egyedül szeret sportolni.

Miért?

— Már csak az idôbeosztásom miatt is ez a legcélszerûbb. A munkám során rengeteg interjút készítek, késôbb ezeket a hangfelvételeket fel kell dolgoz-

„A sport kitágította a komfortzónám határait” — Mi ad motivációt a sportoláshoz?

— Egyrészt számomra fontos a fizikális erônlét. Másrészt pedig a példamutatás, a fiam és a környezetem felé. A sport ugyanis egyfajta rendszert visz az ember életébe. Tímár Andrásnak volt erre egy jó gondolata: a küzdelembôl akarat, az akaratból szokás, a szokásból pedig jellem lesz. Minél intenzívebben veti bele magát valaki egy tevékenységbe, legyen az munka, sport vagy éppen tanulás, az jobbá teszi az embert.

nom, így nem egyszer összekötöm a munkát és a sportot: futás közben meg tudok hallgatni egy hanganyagot, amivel aztán sokkal könnyebben dolgozom. Így még idôt is tudok spórolni. Szerintem az nem jó rendezôelv, hogy akkor sportolok, amikor van rá idôm. Az edzés elkezdésével az embernek át kell lépnie a saját komfortzónáját, és éppen azért nem lépik át sokan, mert komfortos az életük. Viszont ha lépünk, megtapasztalhatjuk, hogy mi mindenre vagyunk képesek.

K.T.

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

GASZTRONÓMIA

Kis pécsi gasztrokörkép

X.

A mi borunk?

A pécsi lokálpatrióták és érdeklôdô borkedvelôk közös halmazának tagjai jó esetben azonnal felkapják a fejüket, ha valahol valaki cirfandlit emleget. Sok szempár azért ilyenkor nem találkozik és gyorsan kiderül, hogy nem is olyan nagy ez a közös halmaz, mint gondolnánk. Vagy csak csalódott? Mi lesz veled pécsi cirfandli? Úgy adódott, hogy a 2017-ben kezdett – ennek köszönhetôen még ropogósan friss – boros jegyzettömbömbe egészen február végéig csak cirfandlikról írtam.

Nem veszem túl komolyan a kóstolók magáncélú adminisztrálását, és ízlelgettem közben azért még ezt-azt, azonban egy hónapon belül mégiscsak összesen több mint harminc különbözô cirfandlit kóstolhattam három rendezvénynek köszönhetôen. Ezek közül két alkalom a fajtáról elnevezett vendéglátóipari egységben (Zierfandler, Pálosoktól 300 méterre) volt – és az osztrák illetve a pécsi kínálatba kaptunk bevezetôt. Tudom, hogy korántsem leszek ettôl még a cirfandli szakértôje, de azért talán csak tanultam valamit, ahogy a hegyközség által összehívott, immár második cirfandli fórumon is. Azt mindenképpen, hogy a termelôk elkötelezettek, és ha rajtuk múlik, akkor a cirfandlinak továbbra is helye lesz a borvidék kínálatában.

Nehéz is a Pécsi borvidéket a fajta nélkül elképzelni, hiszen Magyarországon csak itt fordul elô komolyan vehetô mennyiségben. Ami így is kevés: alig 20 hektárról beszélünk és ehhez már a mohácsi területek elég rendesen hozzájárulnak. Ráadásul, ahogy hazánkban általában a beültetett szôlôterületeknek a nagysága, úgy a cirfandlinak is csökken az elôfordulása. Talán még annál is rohamosabban. Ami már csak azért is kár, mert az már egy 5-10 tételes kóstolón is kiderül, hogy ezerarcúsága önmagában is különleges érték. Lehet belôle éppenséggel száraz bor túlérett jegyekkel, de édes is, miközben savai élénkek

maradnak. Kétségtelen: ezekhez tudás, tapasztalat és technológia, no meg alapanyag kell. És ezek bizony nem egyszerû kérdések.

De a borászok elkötelezettek, látszik ez azon is, hogy az említett fórumra a legtöbb érintett termelô - és kutató - idôt áldozott. Sajnos nem úgy tûnt, hogy az elôrelépés lényeges kérdéseiben (pl. eredetvédelem, minôségbiztosítás erôsítése) közeledett volna a résztvevôk álláspontja, így csak olyanokat tudtak leszögezni, amik jó esetben tényleg evidenciák. Például, hogy valamit már tényleg kezdeni kellene a fajtával... Ha már úgy tûnik, hogy minden adottság megvan ahhoz, hogy érdemes legyen megmutatni. És ezzel, mármint, hogy tényleg vannak nagyon jó cirfandlik, nehéz vitatkozni. Viszont sokféle stílusban, sokféle elgondolás mentén készülnek. Talán túl sok is, de ezt talán már rá kellene bízni a piacra.

És ezzel el is érkeztünk, ahhoz a ponthoz, ami talán hiányzott a cirfandlinak szentelt fórumról. Mert egy valami mindenképpen hiányzott, méghozzá a fogyasztó. Persze egy ilyen rendezvényre csak úgy az utcáról borfogyasztót behívni nem éppen célravezetô, de a képviseletükben hozzáértô vendéglátósokat és kereskedôket azért nem ártott volna megkérdezni. Mert talán nem is az az elsô kérdés, hogy a budapesti fogyasztók mit szólnak hozzá, hanem a pécsieknek kell-e a pécsi cirfandli? Mármint azon túl, hogy büszkék lehetnek rá, hogy még van olyan? Szeretném azt hinni, hogy igen, de ezt a mindennapi tapasztalatok nem feltétlenül támasztják alá.

Hogy mire is gondolok? A Zierfandlerben a hely három évvel ezelôtti nyitása óta mindig elérhetô volt egy 10 tételes cirfandlisor. Kis mennyiségek, jutányos áron. A fajtát és a helyi termelôket népszerûsítve. Aztán néhány hónapja ez a lehetôség érdeklôdés hiányában megszûnt. Pécsen nem kellett a cirfandli. Valószínûleg több tényezô is közrejátszhatott, hogy így alakultak a dolgok, de talán nem tanulság nélküli az eset. Ahogy az sem, hogy borfesztiválokon a száraz cirfandli sokszor csak a megtûrt kategóriában senyved, az édes verzió pedig sokak számára egyenesen értelmezhetetlen a tokaji aszú hazájában.

Az biztos, hogy magától továbbra sem fog történni semmi a cirfandlival.

Tenni kellene valamit a fajta sikeresebb pályára állítása érdekében, jó példák akadnak bôven és, csak remélem, hogy az elsô lépéseknek hamarosan nem csak szurkolója, de tanúja is lehetek.

Gûth Ervin

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

JÓ HELY

Koncepció kell a vendéglátáshoz A pécsi belvároson kívül is akad élet a helyi gasztronómiában, ezt mutatja a Kolozsvár utcában található Mûvész Presszó sikere is. Az idén már ötödik életévébe lépô hely egyik üzemeltetôjével, JOZIFEK Csillával a kézmûves sörök forradalmáról és hamarosan nyíló, új egységükrôl is beszélgettünk.

A hely pedig szinte adott volt. Felette mûvészlakások vannak és mûtermek az épületek tetején, ebbôl kifolyólag 1962 óta Mûvész Presszónak hívják.

Ehhez igazítottuk a berendezést, azaz az 1960-as, 1970-es évek bútorait, berendezési eszközeit, kiegészítôit próbáltuk összegyûjteni. Nem romkocsmát akar-

Mi a Mûvész Presszó koncepciója?

Két évet Budapesten éltünk, vendéglátással -– alapvetôen borral – foglalkoztunk és pont belecseppentünk a kézmûvessör-forradalom elejébe. Amikor visszajöttünk Pécsre, tudtuk. hogy ezt ide is magunkkal kell hoznunk. Akkor még csak öt fôzde volt itthon, és szinte könyörögni kellett a sörükért. Ma már nagyon nem itt tartunk.

tunk, persze valamelyest hasonlít, de a retró a meghatározó, ehhez vagyunk hûségesek.

Miért nem a belvárosban kerestetek helyet?

Egyrészt anyagi megfontolásból, másrészt a hely varázsa gyôzött meg minket. Ráadásul próbának tökéletes volt, mert nem tudtuk, hogy ezeket a söröket, amik azért nem nevezhetôek ol-

csónak, meg tudja-e és meg akarja-e fizetni a pécsi közönség. Mindig tudtuk, hogy ha valami bejön, akkor mi lesz a következô lépés. És sorban jött az Egylet, a fesztiválok és a Kisüzem. Most pedig hamarosan már a Széchényi téren nyitjuk a következô egységet, a Bazárt.

Miért volt szükség a váltásra?

Fájó szívvel néztük, hogy csütörtökön, pénteken este azért mentek el az Egyletbôl vendégek, mert egyszerûen nem volt kapacitás. Terveztük, hogy a Balkán Bisztrósokkal együtt költözünk valami nagyobb helyre, de ilyen a belvárosban nincs. Így ôk maradnak, a teljes teret birtokba veszik és profilt bôvítenek, mi pedig a belváros közepébe költözünk. A Bazár elsôsorban sörözô lesz 14 sörcsappal, folyamatosan változó kínálattal, amit 6-8 fajta kolbász tud kísérni.

Mik az aktuális kihívások a helyi vendéglátásban?

A térség, a város gazdasága nincs a legjobb állapotban ez látszik a vendégforgalmon is. Ezért is kerülnek a diákok a fókuszba. Azonban így is kell koncepció, azaz sosem nyitnék egy sokadik kávézót vagy éttermet. Kell, hogy valami legyen mellette, ami mellé fel lehet építeni. Simán egy századik kocsmát nem érdemes kinyitni. Nem panaszkodom, mert nálunk az van, amit elterveztünk.

Vagyis lehet egyrôl kettôre lépegetni, miközben persze tudjuk, hogy külföldön vagy akár Budapesten még gyorsabb tempóban is növekedhetnénk.

G.E.

20. Geomatematikai Ankét és 9. Horvát-Magyar Geomatematikai Kongresszus Pécsett

Geomatematika a multidiszciplináris tudományban A Geomatematikai Ankét a Magyarhoni Földtani Társulat Geomatematikai és Számítástechnikai Szakosztályának kétévente megrendezésre kerülô konferencia szintû elôadói fóruma, melyet hagyományosan témareferátumok, alkalmanként céges szimpóziumok (elôadás, poszter, stand) színesítenek. A kongresszusnak már jelentôs hagyományai vannak, minden alkalommal nagy számban képviseltették magukat mind a nemzetközi szakma, mind a tudományos, mind pedig az ipari szektorban dolgozó kollégák és intézményeik. A szervezôk célja a magyarországi és környezô országok (Közép-Kelet Európai Régió) mûhelyek megszólítása és nyitás a jövô kihívásai felé.

A konferencia közvetlenül hozzájárul a multidiszciplináris geomatematika tudományos ismereteinek és tapasztalatainak

megosztásához, a kutatás-fejlesztési eredményeinek elterjesztéséhez, a nemzetközi együttmûködések ösztönzéséhez a tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció területén. Továbbá közvetetten szolgálja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ösztönzését is, hisz a résztvevô nemzetközi vállalkozások kapcsolatépítésére is lehetôséget biztosít.

Az Ankét 0. napján, 2017.05.10-én angol nyelvû rövid kurzust tart Dr. Geiger János „Napjaink geostatisztikája” címmel. A konferencia során plenáris és szekció elôadások, networking ebédek, tanulmányi látogatás és workshop kerül megrendezésre. Minden szekció vezetésére, valamint a szekció vezérelôadójának az adott szakterület egy-egy elismert szakértôjét kértük fel.

További információ: http://www.cro-hu-geomath.com/

32

ÚJ TAGJAINK

Új belépô: Tüke Busz Zrt.

Pontos járatok, utasbarát szolgáltatás, felelôs munkáltató Pécs egyik nagy szolgáltatójaként felel a város közösségi közlekedéséért a Tüke Busz Zrt., amely több mint 500 embernek biztosít folyamatos munkát. A cég 100%-os tulajdonosa Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az elmúlt évek buszcsere programjának köszönhetôen az autóbuszok életkora szinte a felére évre csökkent, a társaság 202 darab autóbusza 88 vonalon napi 26 000 kilométert tesz meg a város útjain, és mintegy 120 000 utast szállít naponta. 2016. január 1-jétôl alapvetôen megváltozott a feladatellátás struktúrája, a közlekedésszervezô funkció a BIOKOM Nonprofit Kft.-hez került, míg a Tüke Busz Zrt. fô feladata a megrendelt menetrend teljesítése.

A közlekedési cég számára kiemelt fontosságú, hogy szolgáltatásuk mindenkor pontos, megbízható minôsítést kapjon az utasoktól. A buszcsere program elindítása után például a járatkimaradásokat tekintve 98%-kal jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a programot megelôzôen. Különös figyelmet szentelnek a járatok pontosságára, az

utasforgalmi létesítmények, valamint az autóbuszok külsô és belsô tisztaságára. A „frontvonalban“ dolgozó munkatársaktól (autóbuszvezetôk, forgalmi személyzet) kifogástalan megjelenést, utasbarát magatartást és munkavégzést várnak el.

A buszcsere program során törekedtek arra is, hogy az útvonalhálózatot a mai kor igényei szerint alakítsák ki, ennek érdekében konzultáltak az utasokkal és a Pécsett mûködô munkaadókkal. Így alakult ki a fonódó hálózat, ami a város minden pontjáról átszállás nélkül, közvetlen eljutást jelent a belvárosba. A Tüke Busz munkáltatóként relevánsnak tartja, hogy az adott piaci-gazdasági mutatók mellett megbízható és

Új tag: Dovida Kft.

Nem enged az esztétikumból, a kiváló minôségbõl a Dovida Grafikai, dekorációs és nyomdai megoldásokat kínál a pécsi Dovida Kft. A négy fõs vállalkozás egyik erõssége az igényesség, fontosnak tartják, hogy minden munkájuk esztétikus, a lehetõ legjobb minõségû legyen, a reklám szempontjából pedig eredményes és hasznos.

— Többéves szakmai tapasztalatunkkal és a minõségi munkával hozzá tudunk járulni partnerünk fejlõdéséhez, ez az alapja a hosszantartó partneri kapcsolatnak is – fogalmazza meg Tímár Krisztián cégvezetõ a vállalkozás mûködtetésének egyik alapelvét. — Cégek számára végzünk arculattervezést, szórólapok, prospektusok, névjegykártyák, portál- illetve gépjármûdekoráció tervezését és kivitelezését. Szolgáltatásaink közé tartozik szinte minden termék, ami reklámmal, dekorációval kapcsolatos. Kiváló minõségben készítünk kirakat- és jármûdekorációkat, matricákat, reklámtáblákat, molinókat. A nyomdai szol-

gáltatások terén is teljes körû megoldást kínálunk ügyfeleinknek, a grafikai tervezéstõl a kész termék kivitelezéséig. Profilunkba tartozik minden olyan nyomtatható média, amely elõfordul a mindennapokban, pl.: névjegykártya, szórólap, plakát, molinó, roll-up, zászló, prospektus, boríték, irodai nyomtatvány, matricák, meghívók, dossziék, egyedi pólók. Emellett széles a termékpalettánk céges reklámajándék-tárgyakból, ezeket természetesen kérésre emblémázzuk is. Egyedi, fényképes ajándéktárgyak készítésével is foglalkozunk. Számunkra fontos, hogy

Dél-Dunántúli Gazdaság kiszámítható munkáltatóként legyen jelen a foglalkoztatási palettán.

— Kamarai tagságunk elônyei között a kapcsolati tôke bôvítésének lehetôségét, a szakmai kapcsolatok építését, a képzési lehetôségekrôl szóló információkat, az adójogszabályokkal és a számviteli törvénnyel összefüggô gyakorlati, naprakész, tárgyi tudás megszerzésének lehetôségét emelem ki – foglalja össze Gelencsér Gyula, a cég igazgató tanácsának elnöke, hogy miért csatlakoztak a kamarához. — Emellett fontosak számunkra a szakmai klubok, az üzleti és szakmai fórumok, a konferenciák, amelyek a kamara szervezésében lehetôséget teremtenek egyes adójogszabályok értelmezésére és gyakorlati alkalmazásának ismertetésére. Említhetem a szakmai klubok mûködését, ezeken keresztül a szakmai preferenciák, a versenyképes tudás és a szakmai kapcsolatok ápolása járulhat hozzá a Tüke Busz színvonalasabb mûködéséhez.

minden termékünket kiváló minõségben állítsuk elõ, versenyképes árakon.

— A vállalkozás ügyfélköre kikbõl alakult ki az elmúlt hét év alatt?

— Ügyfeleink nagyobb része pécsi, illetve Pécs környéki vállalkozás, sportegyesület. Emellett kisebb számban Budapesten, illetve az ország más régióiban mûködõ cégeknek is dolgozunk, de partnereink között megtalálható német, osztrák vállalat is. A magán ügyfeleink leginkább a fényképes ajándéktárgyak kapcsán kerül velünk kapcsolatba.

— Miért léptek be a kamarába?

— A kamarai tagság több szempontból is hasznos lehet számunkra. Elsõkézbõl lehet információhoz jutni a vállalkozásokat érintõ változásokról, a pályázati lehetõségekrõl.

Emellett a kamara által új partnerekkel kerülhetünk kapcsolatba.

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

VÉLEMÉNY

A kamara véleményez A területi kamarák tevékenységi körébe tartozik a gazdaság egészét és a gazdálkodókat érintô jogszabály-változtatások elôkészítése során, azok véleményezése. A tervezeteket minden esetben a vállalkozóktól beérkezett jelzések és vélemények összesítése után, a kamarai testületekkel történô egyeztetés útján juttatják el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához. Ezáltal minden egyes kérdésben az országosan összegyûjtött vállalkozói álláspontok is megjelennek a nemzeti kamara által a kormányzati szervek irányába megfogalmazott véleményekben.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI törvény 11. § (1) bekezdés a) pontja: 11. § (1) A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával elômozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlôdéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fûzôdô közérdekkel összhangban történô kidolgozását; Ez évben elsôként a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott „A Digitális Kereskedelem-fejlesztési Stratégiáról” szóló tervezetet véleményezték a baranyai üzleti közösség tagjai. A Kereskedelemfejlesztési bizottság tagjai közül többen közvetlenül is érintettek a tervezett intézkedésben, így igen megalapozott válaszok alapján sikerült összeállítani a végleges anyagot.

A tervezet véleményük szerint alapos áttekintést ad az online kereskedelem nemzetközi tendenciáiról a magyarországi helyzetrôl, azokról a stratégiai feladatokról melyek hosszútávon meghatározzák a kibontakozás és fejlôdés lehetôségeit. Megítélésük szerint a to-

vábblépés kiemelt elemei: ösztönzés – támogatás – szabályozás – kommunikáció. A digitális kereskedelemben is fennálló probléma, hogy csak 30% biztosítja az internetes bankkártyás fizetést, ami rendkívül nagy lemaradás és markáns ellentmondás, hogy a digitális kereskedelemben nem biztosított az elektronikus fizetés. A jelentés szerint a hazai vállalkozások e-gazdaságbeli lemaradása finanszírozási, kisebb mértékben szabályozási, illetve döntô részben motivációs, szemléletbeli, képzettségi, vagyis humán tôke tényezôkre vezethetô vissza. Ez azt mutatja, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben minden területen lemaradásban vagyunk.

A képzés és vállalkozói kultúra fejlesztése az egyik legfontosabb elem ehhez 2020-ig még EU forrással, utána képzési rendszer szervezésével kell támogatást adni. A képzések a kamarák bázisán megvalósíthatóak lennének.

Az online kereskedelem a bizottság szerint is a jövô értékesítési csatornája.

A tervezet véleményük szerint alapos és a fôbb problémákra próbál megoldást találni. A legnagyobb nehézséget a belföldi online kereslet növelésében látják.

A magyar fogyasztó mind a termék minôségével mind a fizetéssel kapcsolatosan általában bizalmatlan. Tapasztalataik alapján ez csak a jelenleg is naponta a digitális megoldásokat választó korosztályok piacra lépésével fog változni.

A lakosság – remélt fogyasztók – pénzügyi illetve digitális tudásának emelésére nagyobb hangsúlyt fektetnének.

§

Az online pénztárgépek üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos aktuális gondokról kért jelentést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Kereskedelmi Kollégiumának alakuló ülésén több tag jelezte, hogy továbbra is komoly gondok vannak az online pénztárgépekkel, ezért az MKIK levélben szeretné felhívni a Nemzetgazdasági Minisztérium figyelmét ezekre a problémákra.

A konkrét pénztárgép típusokra és jellemzô hibáikra több vállalkozótól kapott a pécsi kamara észrevételt, és a – januári bevezetés óta hozzánk többször is panasszal forduló – taxis vállalkozók is együttmûködtek a kamarával a teljeskörû információ begyûjtésében. A kamarai vélemény részét képezte az online pénztárgépek technikai megoldásainak és üzemeltetésének problémái, valamint a Kresz szabályai alapján való alkalmatlanságuk a feladat betöltésére.

Az adócsomag-javaslattal kapcsolatos véleménykérést a PBKIK a KKVfejlesztési Bizottság hatáskörébe utalta.

A legfôbb pontok: Fókuszban az ÁFA, az adatszolgáltatási kötelezettség, az elektronikus értesítôk, az egyéni vállalkozókat érintô jogszabályok, a hatósági azonosítók, valamint a duális képzés támogatása állnak.

A PBKIK és a többi területi kamara javaslatait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összegezte, hogy eljuttassa a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, illetve az illetékes szervezetekhez.

34

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Fókuszban az Unió CETA: új üzleti lehetôségek az uniós vállalkozások számára Kanadában Az Európai Parlament 2017. február 15-én megszavazta az EU-Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA). Az egyezményt több mint 5 évig tárgyalták, csak ezután kapott zöld utat az Európai Parlamenttôl. Ezzel azonban a folyamat még nem ér véget, mert a CETA-t a nemzeti és regionális parlamenteknek is ratifikálniuk kell. A CETA teljes végrehajtásának elôfeltétele, hogy a tagállamok parlamentjei nemzeti alkotmányos elôírásaiknak megfelelôen megerôsítsék a megállapodást. A CETA ideiglenes alkalmazására már akár 2017. áprilisban sor kerülhet.

A CETA a legtöbb áru és szolgáltatás kapcsán felszámolja a vámokat – kivétel a közszolgáltatások, audiovizuális és közlekedési szolgáltatások és néhány mezôgazdasági termék – és megnyitja Kanada közbeszerzéseit az európai cégek elôtt.

A CETA tárgyalások 2009. májusban kezdôdtek és 2014. szeptemberig tartottak, a szerzôdést tavaly október végén írták alá. 2015-ben a Kanadából származó import értéke 28.3 milliárd euró volt, míg az EU 35.2 milliárd euró értékben exportált, ami 20%-kal nôhet, ha a szerzôdés teljes mértékben életbe lép. „A CETA nemcsak a kereskedelemrôl, az importról és exportról, vagy a profitról szól. Az a célja, hogy az emberek javát szolgája. Olyan idôket élünk, amikor sokan attól tartanak, hogy a jelenlegi rendszer csak a társadalom felsô rétegeit támogatja. Jogos a félelmük. (...) Csak akkor tudjuk ezt megakadályozni, ha mindenki számára elônyöket biztosítunk. Erre ad lehetôséget a CETA“. – mondta Justin Trudeau kanadai miniszterelnök arra utalva, hogy sokan vitatták a CETA elônyeit. Ô az elsô kanadai kormányfô, aki felszólalt az Európai Parlamentben.

A CETA és a munkavállalók...

Az EU-ban a munkavállalók 14%-a a nemzetközi kereskedelem területén dolgozik. Az egyezmény megkönnyíti az uniós állampolgárok szá-

mára, hogy például jogi, könyvelôi, mérnöki, vagy akár építészeti szolgáltatásokat kínáljanak Kanadában. A megállapodás ugyanis keretet ad a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének megkönnyítéséhez. Nagyobb jogbiztonságot nyújt a szolgáltató szektorban, nagyobb mobilitást a vállalatok alkalmazottainak, és egy olyan keretet teremt, amely lehetôvé teszi a képesítések elismerését az építészeti szakmától kezdve a darukezelô szakmáig.

A CETA és a vállalkozások...

A CETA új lehetôségeket teremt az uniós vállalkozások számára. Az uniós vállalkozásoknak évente több mint 500 millió EUR-t takarít meg: ezt az összeget kell jelenleg vámok címén kifizetni a Kanadába exportált áruk után. A tervek szerint az európai vállalkozások a mezôgazdasági és élelmiszeripari termékeik 92%-át vámmentesen tudják exportálni Kanadába. E megtakarítások mintegy 99%-a már az elsô naptól megjelenik.

A CETA javítja majd az európai vállalatok üzleti lehetôségeit Kanadában, és megkönnyíti, hogy oda exportálják termékeiket. Az óriáscégeknek nincs szükségük az olyan megállapodásokra, mint a CETA, hiszen a pénzügyi és jogi hátterüknek köszönhetôen be tudnak lépni a nagyobb piacokra. A kisebb vállalkozásoknak azonban nincs erre lehetôségük, számukra a CETA teszi lehetôvé, hogy a termékeik bejussanak a kanadai piacra. A megállapodás leginkább azon kisebb cégeknek kedvez, amelyek a legkevésbé engedhetik meg maguknak a bürokrácia költségeit. A kisvállalkozások idôt és pénzt takarítanak meg, például azzal, hogy mentesülnek a dupla tesztelési elôírások, a hosszadalmas vámeljárások és a magas jogi költségek alól.

A megállapodás az uniós vállalkozásoknak a lehetô legjobb hozzáférést biztosítja a kanadai közbeszerzési szerzôdésekhez, ideértve a tartományi (valamint a szövetségi és önkormányzati) szintû szerzôdéseket is. Emellett Kanada kormányzati beszerzéseit nagymértékben megnyitja az uniós vállalatok elôtt, jobban, mint bármely

más kereskedelmi partnere vonatkozásában. Az ország egyetlen honlapon fogja vezetni a közbeszerzési eljárásait, ami jelentôsen megkönnyíti a kisebb vállalkozások számára a pályázást, hiszen ennek akadálya sokszor az, hogy nem férnek hozzá a szükséges információhoz.

A gazdasági és kereskedelmi megállapodás új lehetôséget teremt a gazdák és az élelmiszeripari vállalkozások számára, miközben teljes mértékben megvédi az EU érzékeny pontjait. A tárgyalások során az EU-nak sikerült mintegy 140 európai étel és ital számára eredetvédelmet biztosítani és Kanada vállalta 143 magas minôségû európai termék földrajzi árujelzôjének oltalmát, mint például a szegedi téliszalámi, a Roquefort sajt, vagy a holland Gouda sajt.

A CETA és a fogyasztók...

A piacok megnyitásának célja, hogy az árak alacsonyan maradjanak, de a termékek szélesebb körébôl választhassanak a fogyasztók. Az Unióban élô 500 millió fogyasztó ugyancsak jól jár a megállapodással. A CETA révén úgy bôvül a rendelkezésünkre álló áruválaszték, hogy a jelenlegi európai normák nem sérülnek, hiszen kizárólag olyan termékek és szolgáltatások léphetnek be az uniós piacra, melyek teljes körûen megfelelnek valamennyi uniós elôírásnak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a CETA nem változtat a jelenlegi uniós élelmiszer-biztonsági szabályozáson, így a géntechnológiával módosított szervezeteket (GMO) tartalmazó termékekre vonatkozó uniós elôírásokon és a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó tilalmon sem.

Fontos tudni, hogy a Kanadából származó valamennyi importnak meg kell felelnie az uniós szabályozásnak (pl. mûszaki elôírások és termékszabványok, állat- és növény-egészségügyi sza-

Dél-Dunántúli Gazdaság

bályok, élelmiszerrel és biztonsággal kapcsolatos szabályok, GMO-ra vonatkozó szabályok, fogyasztóvédelem stb.). Ezenkívül az EU a CETAban is teljes körû védelmet biztosít a közszolgáltatások tekintetében, a tagállamok maguk döntik el, hogy megtartják a szolgáltatásokat (például egészségügy, vagy vízellátás), vagy privatizálják azokat, az egyezmény semmilyen szinten nem ösztönzi, vagy akadályozza egyik választást sem.

35

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Innovatív megoldás a vitarendezésre A beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésére a CETA független, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert hoz létre, amely egy állandó igazságszolgáltatási fórumból és egy fellebbviteli igazságszolgáltatási fórumból áll, és amely átlátható és pártatlan módon folytatja majd le a vitarendezési eljárásokat.

Egyértelmû bizonyítékok támasztják alá, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások élénkítik a növekedést és növelik a foglalkoztatást Európában. Az EU-Korea kereskedelmi megállapodás 2011. évi hatálybalépése óta például az EU 55%-kal növelte Dél-Koreába irányuló kivitelét. Egyes mezôgazdasági termékek exportja 70%-kal nôtt, míg az uniós gépkocsi-export öt év alatt megháromszorozódott.

Forrás: MKIK EU Hírlevél

InnoSport 2017 nemzetközi üzletember találkozó Gyôrben, az EYOF idején Az Enterprise Europe Network 2017. július 27-én InnoSport 2017 elnevezéssel nemzetközi üzletember találkozót szervez az EYOF (Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál) idején. A rendezvény kiváló lehetôség a sport, az innováció és az egészségipar területén tevékenykedô vállalkozásoknak arra, hogy új üzleti partnereket találjanak, új üzleti lehetôségekre leljenek, növeljék versenyképességüket és megjelenjenek a nemzetközi piacokon.

A rendezvényen az üzleti kapcsolatok építésén túl elôadásokat is hallhatnak a résztvevôk, a sportinnováció világából, beszélünk a virtuális valóság és sport kapcsolatáról és lehetôségeirôl, a „sportos” start-up cégek pénzügyi kérdéseirôl,

de szóba kerül a kaland- és élménysport, sportinnováció kommunikálása is.

Az elôadók között feltûnik a gyôri X-Body, a cég a világ számos országába eljuttatta már saját fejlesztésû EMS berendezéseit, jelen vannak Romániától kezdve Oroszországon keresztül Japán fitnesz piacán is. Az EMS technológia (electro-muscle-stimulation azaz elektromos izom stimuláció) közvetlenül az izmokhoz juttat elektromos stimulációt, aminek hatására az izmok ugyanúgy összehúzódnak és elernyednek, mint sportolás közben, az eljárást sikerrel alkalmazzák a fitneszben, gyógyászatban és sport rekreációban. A 10 éves sikertörténet nemcsak érdekességeket, de üzleti lehetôségeket is hordoz.

Biomimetikus anyagtervezés a jövô sportruházatában? Fenntarthatóság és innováció? A Dániából érkezô elôadó a 3D nyomtatás és mesterséges bôrszövet koncepciójával ellenpontozza a napjainkban népszerû, de a környezeti fenntarthatósággal nehezen összeegyeztethetô szintetikus és nano-struktúrált polymer anyagokat a sportruházatban.

A rendezvénynek a Gyôri Nemzetközi Kereskedelmi Központ ad helyet, korlátozott számban díjmentesen lehetôség van kiállítótér és stand igénybe vételére is. A résztvevôk szakmai workshopok keretében bemutathatják cégüket, terméküket, népszerûsíthetik a sporthoz, egészségiparhoz, szabadidô aktív eltöltéséhez kapcsolódó innovációkat.

Regisztrálni, cégbemutatkozást és partnerkeresô profilt feltölteni a rendezvény hivatalos weboldalán keresztül, a https://www.b2match.eu/innosport2017 oldalon lehet.

A fôszervezô a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, társszervezôje a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

Kalmárné dr. Hollósi Erika

36

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Bánusz Ágota – Kia Rio A Kóc-Olló fodrászat tulajdonosa a Pappas Auto Pécs legújabb Kia modelljét, az új Riót próbálta ki.

— Nagyon jól áll a Riónak ez a metálfekete szín, a napsütésben gyönyörûen csillognak a pigmentek. Komolyabb, elegánsabb ebben a színeben, pedig egyébként is sokkal felnôttesebb, mint a többi kisautó. Szép az orra, a márkára jellemzô hûtômaszk miatt még szélesebbnek tûnik a karosszéria, és jól mutatnak a ködlámpa alatti menetfények is.

Hátulról is nagyon szép a Rio, az emelt hátsó lámpák harmonikusak, és végre egy autó, ahol rendes kézreálló kilinccsel lehet kinyitni a csomagtartót.

— Ha már a csomagtartót említette, mennyire érezhetô, hogy a kategória legnagyobbjai közé tartozik?

— Tényleg nagyon tágas, akkora, mint az én autómé, pedig az egy mérettel nagyobb kocsi. Fontos, hogy vannak olyan pontok, ahová rögzíteni lehet egy hálót, vagy a csomagokat, és praktikus az oldalsó rekesz is.

— Amikor autót választ, szempont a csomagtartó mérete?

— A gyerekeimmel egyre többször megyünk hosszabb kirándulásokra, és akkor jól jön a nagy rakodótér. Fontos a tágas utastér is, de a Rio itt is meglepett, nem gondoltam, hogy egy ekkora autó-

ban ennyi hely van. Nagyon tetszik az is, hogy a kormány és az ülések mennyire tág határok közt állíthatók, a földön ülve szinte nyújtott lábbal, vagy felemelt üléssel behajlított lábbal is lehet vezetni a Riót. Érdekes, hogy mennyire letisztult a belsô tér. Ez a stílus illik a karosszéria formatervéhez, egészen nagyautós lett így a mûszerfal, de azért egy pici játékosságot, vagy legalább egy kis szövetkárpitot az ajtókon el tudnék képzelni.

— Nekem az volt a benyomásom, hogy a tökéletes technikai kivitelezés

volt a legfontosabb szempont a tervezésnél.

— Abban nincs is hiba, minden úgy mûködik, mint egy professzionális mûszerben. A váltó élmény, szinte bekattanak a fokozatok, és az olyan apróságokra is odafigyeltek, mint például a szellôzôrostélyok állítógombja, még az is nagyon precízen mûködik. Nagyon tetszik, hogy a gyakran használt funkciókat a kormányról is el lehet érni. Nem mentem sokat az autóval, de minden gomb logikus, és okosan elhelyezett, egybôl megtaláltam mit hol lehet elérni.

— Az alapmodellt kaptuk az Exclusive csomaggal, minden benne van, ami önnek fontos egy autóban?

— A biztonsági kiegészítôkbôl a legfontosabbak megvannak, de azt is láttam, hogy a legújabb kütyük is elérhetôk. A gyalogosfelimerôs automatikus vészfék és a sávelhagyás figyelô nagyon hasznos, akár életmentô is lehet.

A Bluetooth kihangosító ma már nélkülözhetetlen, sajnos az én autómban nincs benne. Nagyon tetszik, hogy alapáras az a rendszer, ami a piros lámpánál leállítja az autót. Takarékos, és környezetbarát megoldás.

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

37

AUTÓTESZT

1.2 LX Exclusive — Említette, hogy a saját autója dízel, a Rióból a benzinest választaná, vagy az 1.4 CRDi-t?

— Nehéz kérdés. Azért választottam dízelt, mert Pécsváradról járok be nap mint nap, a városban is sokat megyek, és ekkora futásteljesítménynél már számottevô a kisebb fogyasztás miatti megtakarítás. Az is igaz, hogy ha sietek, akkor szeretek a gázra lépni, és nagyon élvezem a dízel nyomatékát és erejét. A katalógusban láttam, hogy van még két erôsebb benzines is a dízel mellett, nehéz lenne döntenem. Városba biztosan tökéletes ez a motor, erôs, és nagyon takarékos, ráadásul úgy tudom, hogy ezek a turbó nélküli motorok olcsóbban fenntarthatók, és kisebb a meghibásodások esélye. Országúton is kipróbáltam, ott is

egészen jó erôben volt, szerintem autópályára is ki lehet merészkedni vele.

— A motort leszámítva, hogy mozog a városban a Rio? — Meglepôen csendes, egy gyalogos majdnem le is lépett elénk, mert nem hallotta meg az autót.

A futómû is nagyon kényelmes, a Mohácsi út végén a vasúti átjáróban úgy ment át a síneken, mintha ott sem lettek volna. A kis külsô méreteknek városban van igazán értelme, a könnyû kormánnyal, szinte ciká-

zik az úton. Érdekes, nekem elsôre picinek tûnt a kormánykerék, de aztán hamar megszoktam. Fontos még, hogy könnyû belakni az autót. Mindenütt rakodóhelyeket találtam, az ajtókba elfér egy-egy vizespalack, a telefonnak és a többi apróságnak is van hely, pohártartók is vannak, ilyen egy igazi nôi autó.

— A bevezetô ár 3.199.000 forint, és a klímát is tartalmazó csomaggal is 3.5 millió alatt marad a Rio, ez mennyire jó ajánlat?

— Szerintem ez korrekt ár egy ennyire jól felszerelt, ilyen tágas autóért, ebben a minôségben. Azt is tudom, hogy hihetetlenül hosszú a garanciaidô a Kiákra. Az egészen jól hangzik, hogy ha vásárolok egy ilyen Riót, használom mondjuk öt évig, utána még két év garanciával értékesíthetem a használtpiacon. Gondolom, ez az autó értéktartásában is meglátszik.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1248 cm3 Maximális teljesítmény: 84 LE 6000/min Maximális nyomaték: 121 Nm 4000/min Saját tömeg: 1110 kg Csomagtartóméret: 325 l Maximális sebesség: 166 km/h Átlagfogyasztás: 4,7 l Alapár (LX akciós ár): 3.199.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (LX alapkivitel): elsõfüggöny- és oldallégzsákok, ESP, ABS, visszagurulásgátló, rádió CD/MP3 lejátszóval USB csatlakozóval, Start/Stop rendszer, fedélzeti számítógép, 7év vagy 150 000 kilométer teljes körû garancia, KIA Assistance

38

ADATVÉDELEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

A jelszavak fontossága 2016-ban több mint 1 milliárd felhasználónév és jelszó szivárgott ki az interneten. A közösségi média oldalak mellett az e-kereskedelem és az állami adatbázisok voltak az elsôdleges források.

Az ilyen jellegû adatszivárgás azért jelent problémát, mert az emberek jelentôs része ugyanazt az egy-két jelszót használja mindenhol. Ha ezek közül bármelyik is nyilvánosságra kerül, azzal gyakorlatilag mindenhez hozzáférhetnek illetéktelen behatolók, amit az adott felhasználónév és jelszó páros véd. Az üzleti szférában ez különösen veszélyes, hiszen sajnos általában a bizalmas, üzleti titkokat tartalmazó levelezéshez vagy tárhelyekhez is ezekkel a belépési kódokkal férnek hozzá.

A leggyakoribb hibát a könnyen kitalálható jelszavak használata jelenti. A közösségi média korában gyerekjáték kideríteni az olyan mindennapos személyes információkat, mint egy születési dátum, a kedvenc autómárka vagy esetleg a családtagok nevei. Ugyancsak érdemes odafigyelni arra, hogy a jelszóvisszaállításra szolgáló titkos kérdések helyes megválaszolásával bárki átveheti az irányítást a felhasználói fiókok felett. Ezek jellemzôen ugyancsak olyan könnyen kitalálható kérdések, mint az illetô születési helye vagy az édesanyja neve. Érdemes olyan titkos kérdéseket választani, amik minél kevesebb személyes információra utalnak, hogy megnehezítsük a social engineering módszerével dolgozó hackereket.

A megoldást a megfelelô komplexitás, a gyakori csere és a minden oldalhoz külön-külön létrehozott jelszó használata jelenti. Mivel ez azonban kényelmetlen, a legtöbben nem is gondoskodnak megfelelôen a kérdésrôl. Ez a kényelmetlenség azonban könnyen áthidalható a jelszókezelô alkalmazások segítségével, amelyek legjobb tulajdonsága, hogy képesek bonyolult, teljesen véletlenszerû jel-

szavakat készíteni, majd meg is jegyzik azokat. Így a felhasználóknak nem is kell konkrétan tudnia, milyen jelszót használ az adott oldalakon.

Az egyetlen amire emlékezni kell, az a jelszókezelô alkalmazás mesterkulcsa, ami az összes, a jelszókezelôben tárolt adatot védi. A jelszó manager kiválasztása során érdemes azokra a kritikus pontokra figyelni, amik garantálják az adatok biztonságát. Az európai üzemeltetés jogi védelmei mellett a kliens oldali titkosítás segítségével biztosítható, hogy a jelszavakhoz senki, még a szolgáltató sem férhet hozzá olyan formában, hogy az értelmezhetô legyen.

Ne feledjük, rengeteg elônnyel és kényelemmel jár, ha az összes jelszavunkat egy helyen tároljuk, de épp ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani az adatok biztonságára. A jelszókezelôk segítségével az új belépési adatok elmentése és frissítése automatizálható, a bejelentkezés pedig 1 kattintással, vagy az automatikus kitöltés segítségével egyszerûen megoldható. Sôt, bizonyos szolgáltatók termékeivel az eszközök közti szinkronizáció segítségével bárhonnan biztonságosan hozzáférhetünk a jelszavainkhoz, legyen az webes felület, vagy mobilalkalmazás.

A megfelelô erôsségû, véletlenszerû jelszavak alkalmazásával minimalizálhatóvá, vagy akár teljesen elkerülhetôvé válnak azok a kockázatok, amik által egy váratlan internetes adaszivárgás az összes másik felhasználói fiókunkat is veszélyezteti. A LinkedIn 164 millió ember adatait érintô jelszólopáshoz hasonló incidensekre gyakran csak évekkel a hackertámadások és adatlopások után derül fény. A jelszó manager programok használata mellett a megfelelô gyakoriságú (legalább havi) jelszócsere alkalmazásával mindenki jelentôs lépéseket tehet a digitális adatok biztonságáért.

Crosssec Solutions

Dél-Dunántúli Gazdaság

Miért fontos a folyamatszemlélet egy szervezet életében? Számos válasz adható, melyek azt támasztják alá, hogy azok a szervezetek lehetnek gazdaságilag is sikeresek, amelyek képesek saját belsô felépítésük, folyamataik felmérésére és hatékony kezelésükre.

Hogyan reagáljunk hatékonyan a minket érô változásokra?

Az MSZ EN ISO 9001:2015 szabványhoz kapcsolódó változásmenedzsment A minôségirányításra vonatkozó MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány közelmúltban végbement rendes felülvizsgálata során a követelmények újragondolásának egyik fô célkitûzése volt, hogy a szabványt bevezetô és alkalmazó szervezetek hatékonyabban tudjanak reagálni a szervezetet érô változásokra.

A szervezet környezete – és így a szervezet tevékenységébôl következô kockázatok és kitörési lehetôségek felmérése – és az érdekelt felek azonosítása hozzásegítheti a piaci szereplôket céljaik megvalósításához, alkalmazkodó- és versenyképességük fokozásához. Ezek az elônyök folyamatosan bevezetett változások útján érhetôek el, melyek a mûködési folyamat bármely elemét érinthetik, így a szükséges erôforrásokat, a munkatársakat és a végzett tevékenységeket egyaránt.

39

MINÔSÉGÜGY / HIRDETÉS

Az MSZ EN ISO 9001:2015 minôségirányítási szabvány megkülönböztetett figyelmet fordít a minôségirányítási rendszert kiépítô szervezeteket érô változások megfelelô módon történô kézben tartására: a korábban az irányítási rendszer tervezéséhez tartozó, változásokra vonatkozó követelmények önálló alfejezetet kaptak az új szabványban, és emellett kiemelésre kerültek a mûködés megtervezése, a termékek és szolgáltatások tervezése és fejlesztése, valamint a szervezet fôtevékenységét adó folyamatok ellenôrzése során.

A szabvány továbbra sem határoz meg kifejezett követelményeket arra vonatkozóan, hogy az alkalmazó szervezeteknek miként, milyen folyamatok és dokumentumok segítségével kell az ôt érô változásokat kezelnie, de szempontrendszerével megteremti e terület kereteit, így a szervezetnek figyelembe kell vennie a változások ter-

vezésénél és a szükséges intézkedések végrehajtásánál: ☛ a változások célját, okait és a lehetséges következményeit, ☛ a minôségirányítási rendszer integritását, ☛ az erôforrások elérhetôségét a megváltozott helyzetben, ☛ a meglevô felelôsségi- és hatáskörök elosztásának vagy újraelosztásának szükségességét.

A szervezetnek a felgyorsult piaci környezetben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy megfelelô forrásból és mielôbb értesüljenek a szervezet hatékony mûködése szükséges változtatási lehetôségekrôl és igényekrôl, kapcsolódjanak azok akár a vevôi, munkatársi visszajelzésekhez és panaszokhoz vagy az azonosított kockázatokhoz, nem-megfelelôségekhez és lehetôségekhez.

Az azonosított változások rendszerbe történô átültetése hozzájárulhat a szervezet megfelelôségének fejlesztéséhez, a szervezet megújulásához, piaci rések meglátásához és stabil, a szervezet környezetének változásaira reagálni képes mûködés megalapozásához. A változás nem feltétlenül szükséges rossz – csak meg kell látni az elônyeit.

VII. Kárászi Pálinkafesztivál avagy Kárászi Párlat-Tárlat Kárász, 2017. május 12-13.

Minták leadása: Kárász, Faluház (Fürdô u. 10.)

2017. május 2–8.

8.00–16.00 óra között 800 Ft/minta

Az esemény fôvédnöke Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat közgyûlési elnöke. Védnökei: Huber Éva, a NAV Baranya Megyei igazgatója, Hajgató Zoltán, Baranya Megyei Vám- és pénzügyôri igazgatóhelyettes és Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára.

PROGRAMOK Május 12., péntek Rock-est 19.30–0.30 Jump Rock Band zenekar 21.00–22.00 Cs.Í.T. zenekar Május 13., szombat Pálinkakóstolás csak ezen a napon!

10 minta kóstolása 1500 Ft/fô, mely 1 db pálinkás üvegpoharat is tartalmaz.

15.00–16.00 Mágocsi Ifjúsági Fúvószenekar 16.10 Eredményhirdetés 17.00–19.00 Rádió1 – élô kívánságmûsor a helyszínen 18.00 Tombolasorsolás (a belépôjegy egyben tombola is) 18.30 Vacsora (Új Vadrózsa étterem) – vacsorajegy rendelést elôre is felveszünk 20.00 Band of StreetS 21.00 – 01.00 B-Wersyo Belépôjegy mindkét napon 300 Ft/fô Kísérôprogramok: kirakodóvásár, büfé széles választékkal!