Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 6. szám

XIX. évf. 6. szám, 2017. július 7.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Sokszínûû jelenlét!

lábon állás Több lábonTöbb állás

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

AJÁNLÓ

3

Neves elôdeink A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A Zsolnay-család eredete és id. Zsolnay Miklós (1800–1880) Cserkuti Adolf városi fôlevéltárnok, Zsolnay Gyula és Mattyasovszky-Zsolnay Tamás kutatásai alapján tudjuk, hogy a család ôsei a Felvidéken éltek. Az elsô adatok a XV. századból kerültek elô, amelyek szerint a Trencsén vármegyei Zsolnán voltak egyszerû nemesek az ôsök, innen szóródtak szét az ország különbözô részeibe. Zsolnay Mátyásról tudjuk, hogy két kiskorú fiával beállt II. Lajos seregébe, és a mohácsi csatát túlélvén Szigetváron leltek otthonra. Az apa 1562-ben hunyt el, Ödön fia (1505–1580?) egyik utódja részt vett a késôbbi itteni harcokban, majd Bécsbe került. Késôbbi leszármazottja, Zsolnay Géza (1610–1690?) a Pozsony vármegyei Bazinban telepedett le.

Az ô fia volt az a Zsolnay István (1683–1738), aki elszegényett nemesként a Vas vármegyei Szentmártonban kapott földet, a család itt élt sokáig. Zsolnay Mihályról 1744-bôl, Józsefrôl és Ferenc Györgyrôl 1743-ból vannak adatok. Zsolnay Ferenc György felesége halálát követôen fiával Pécsre költözött, nálunk hasznosítván szabó szakmáját. József fia (1770–1817) tanonc lett, fölszabadulása után, Freierabend mester halálát követôen – a kor szokása szerint – elvette annak özvegyét, Sedelmayer Katalint. Halála körülményei nem ismertek: holtan találták a külvárosban. Az ô fia volt az a Zsolnay Miklós, akirôl bôvebben kell szólnunk.

A pécsi Zsolnay-család hírnevének megalapítója városunkban született 1800. február 16-án. Kereskedôsegédként szolgált, amikor 1828-ban (fia, Vilmos születésének évében) önállósította magát, és megnyitotta a Fô (a mai Széchenyi) tér alsó sarkán az önálló dohány-, norinbergi-, rövidáru-kereskedését. Ehhez csatlakoztatta 1845-ben a várostól megvásárolt két üresen álló Fô téri telket, ahová emeletes bérházakat húzott föl, a mai Széchenyi téri 16. és 17. számú épületeket. Az „Amerikaihoz” címzett üzletet ezek földszintjén mûködtette, amely alapjául szolgált a család meggazdagodásának. Felesége, Ballay Teréz (1807–1877) hat gyermeküknek adott életet. Ignác közgazdásznak, Vilmos kereskedônek tanult, Cölesztin katonatiszt, Ferdinánd bécsi bôrnagykereskedô, Imre bútorkereskedô, míg György városi királyi ügyész lett.

Amikor vállalkozásai kellô jövedelmet hoztak, 1851-ben meg tudta venni elsô telkét az akkori Budai külvárosban, amelyen akkortájt kis ház, téglavetô, agyagbánya volt. Ezt a területet íratta 1854-ben apai örökrész címén elsôszülött fiára, Ignácra. Amikor pedig ô a gazdasági helyzet megváltozásával a mai Románia területére távozott új gyár megalapításának tervével, másodszülött gyermeke, Vilmos követte a tulajdonlásban. A többi már ismert a Zsolnay-gyár világhírûvé válásával ...

Dr. Vargha Dezsô

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Több lábon állás Mi köze van a laptopoknak a kerékpárokhoz? Vagy egy színes magazinnak a borkóstolós csapatépítéshez? De a villamoselosztók gyártása sem említhetô egy napon a szárazjeges tisztítással, ahogy az autómosó sem a dizájntervezéssel.

Mégis, az egyes üzleti tevékenységeket ugyanaz a vállalkozás végzi, hol azért, mert az élet így hozta, máskor pedig amiatt, mert a cégvezetô kedvenc idôtöltésében látta meg a lehetôséget. Egy azonban minden döntésnél közös volt: legyen gazdasági haszna az új terület elindításának, mert azért mégiscsak egy vállalkozásról van szó. Baranyai üzletembereket kérdeztünk meg a több lábon állás elônyeirôl.

„Megrendelôink mindent megkapnak egy helyen” A fázisjavító berendezések teljes körû kivitelezésével, villamos érintésvédelmi, szabványszerûségi tûzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálatok elvégzésével, valamint villamosenergia-gazdálkodási szaktanácsadással foglalkozó hoboli Entvill Kft. különbözô tevékenységeit a piaci elvárások alakították. Mûködésük alapját a minden részterületre kiterjedô fázisjavítás jelenti, ugyanis a vállalkozás tulajdonosa, KULA Zoltán már a cég megalapítása elôtt is ezzel foglalkozott.

— Az áramszolgáltatónál voltam fôállásban, amikor megalapítottam a kft.t, fázisjavító berendezések javításával foglalkoztam, ami akkor még egy zárt világ volt a szakmán belül – emlékszik

vissza a kezdetekre az ügyvezetô. — Aztán elkezdtük gyártani is a fázisjavító berendezéseket, majd ahogy az ügyfelek igénye megkívánta, már ipari jellegû villamos szereléseket is végeztünk, így elosztóberendezéseket is készítettünk.

Késôbb jött a kivitelezés, nagyobb épületek, áruházak villamoshálózatát szereltük országszerte, technológiai villanyszerelést végeztünk hatalmas gyárépületekben. Az egyes tevékenységek úgy jöttek egymás után, ahogy az igények felmerültek, ahogy az élet hozta.

Arra azonban mindig figyeltünk, hogy maximálisan megfeleljünk a megrendelôk elvárásainak.

— Miként készítették elô egy-egy új területet elindulását a cégnél?

— A szakma sokat változott az elmúlt évtizedek során, ezzel párhuzamosan fejlesztettük a szaktudásunkat. A villamos terület, a szabványok, a jogszabályok olyan sok újdonságot hoztak

Kula Zoltán

szakmai szempontból, hogy muszáj volt követni az új technológiákat. Ez a folyamatos tanulás jó alapot teremtett ahhoz, hogy ha egy új vevôi igény keletkezett, arra idôben tudtunk reagálni. Mindezt saját forrásból teremtettük elô.

— Volt-e olyan, amikor valamelyik cégterület a többihez viszonyítva kiemelt figyelmet kapott?

— Igyekeztünk mindig az adott megbízásra koncentrálni, azt a tudásunk legjavával kiszolgálni. Szentlôrincen nyitottunk egy üzletet, amolyan „hagyományos“ mûszaki boltot, ahol a hûtôgéptôl kezdve a mosógépen át izzót, kerékpár-alkatrészt, kerékpárt is árulunk.

Amikor ennek a megnyitásában gondolkodtunk, akkor ez vitt el sok energiát.

Munkatársaimmal megosztjuk a munkát, hiszen a fázisjavító berendezések gyártását, a kivitelezést, az energetikusi feladatok ellátását, a fázisjavító karbantartásokat mind felügyelni kell, mikor éppen milyen megbízásaink vannak.

— Miért kedvezô az a cég számára, ha több lábon áll?

— Mert egy megrendelônek nem kell több vállalkozót keresnie, egy helyen megkap mindent. Volt olyan munkánk, ahol a trafóállomástól kezdve az irodaház villamos munkáin keresztül az építômesteri feladatokig mindent mi végeztünk. Ez jó volt a megrendelônek, mert csak velem kellett tárgyalnia a beruházásról, a heti bejárások alkalmával sokkal egyszerûbb volt az egyeztetés.

Nem kellett külön a kômûvessel, a villanyszerelôvel, a különbözô területek felelôseivel kapcsolatot tartaniuk, hanem csak egy emberrel. Ezt szeretik a megrendelôink. Egy személyben le tud-

Dél-Dunántúli Gazdaság juk gyártani a villamoselosztókat, amire szükség van a beruházásnál, le tudjuk fektetni a földkábelt, meg tudjuk csinálni a villámhárítót, a belsô technológiai szerelést, sôt szárazjeges tisztítást is vállalunk az ipar minden területén. Ha alvállalkozót kell bevonni, azt is megtesszük és általában maximálisan elégedettek a megrendelôink. Nekik nem kell foglalkozniuk ezekkel az „apró” részletekkel. Tapasztalataink szerint a több lábon állás kifizetôdô.

CÍMLAPSZTORI lyet csak pályázati támogatással érte meg megtartani, piaci áron nem, azt el kellett engednünk. Ebbôl kiindulva jöttek létre a boranimációk, a céges rendezvényeken való borkóstoltatás, ami egy kicsit több a sima kóstoltatásnál, hiszen egy szórakoztató elemként érdekes játékok, vicces feladatok által ismertetjük meg a borral és a hozzá kapcsolódó tudnivalókkal a résztvevôket.

Késôbb az érdeklôdések hatására jött az ötlet, hogy indítsunk el egy boriskolát. Egy budapesti partnerünkkel

5 nak milyen gazdasági vetülete van. Így látjuk, hogy az egyes tevékenységeket milyen mértékben kell erôsíteni, mit érdemes változtatni. Mivel kis létszámmal dolgozunk, vannak korlátok, hogy miben gondolkodhatunk, hogyan találjuk meg az egyensúlyt az egyes lábak között.

— Mi a cég stratégiája, milyen területekkel kívánnak foglalkozni a jövôben?

— Mivel az újság köré szervezôdik minden, azt mindenképpen szeretnénk megtartani és erôsíteni. Ugyanígy fontos

Az olívából bor és újság lett Gyôrffy Zoltán

Borokkal és olívaolajokkal kereskedô céget álmodott meg majd’ 10 évvel ezelôtt GYÔRFFY Zoltán, amikor a társával megalapították a Vinoliva Kft.-t. Az élet azonban úgy hozta, hogy a Pécsi Borozó újságkiadója lett a vállalkozás, ami azért részben kötôdik a borokhoz és az olívaolajhoz, de annál sokkal több.

— Az újság ötlete elôbb lett megvalósítható, mint az eredeti ötlet, utána pedig másfelé vitt bennünket a lendület.

Marketingkommunikációs ügynökség, kiadó, rendezvényszervezô, boriskola ez csupán néhány arca a Vinolivának, de az induláskor meghatározott kreativitás, megbízhatóság, hitelesség hívószavak továbbra is kapcsolhatók a vállalkozáshoz – fogalmaz Gyôrffy Zoltán. — A Pécsi Borozó abban egyedi a piacon, hogy teljes mértékben saját szakmai tartalmat gyárt a bor, a gasztronómia, a borturizmus területén, és kötôdik a régióhoz. Ez egyben be is korlátozza az újságot, mert hiába az országos terjesztés, nem Budapesten vagyunk, így csupán egy a helyi lapok közül. Ez a budapesti székhelyû lapoknál jelentôsen nehezebb helyzetet jelent a hirdetôi piacon. Részben ezért kezdtünk el rendezvényszervezéssel is foglalkozni.

Az újság indulásával egy idôben lehetett pályázni országos közösségi bormarketingre. A Pannon Borrégióval közösen pályáztunk boros tematikájú rendezvények megszervezésére. Ezekbôl néhány azóta is megmaradt, éppen most rendeztük meg a 10. Pannon Borrégió TOP 25 kóstoló fesztivált és borversenyt, de olyan rendezvény is volt, ame-

közösen – nekik már voltak akkreditált nemzetközi boros képzéseik – szervezzük meg évek óta Pécsett az alap-, közép- és felsôfokú tanfolyamokat.

— Miként viszonyulnak egymáshoz az egyes tevékenységek a cégen belül?

— Mindegyikre szükség van ahhoz, hogy hatékonyan mûködjön a vállalkozás. A lapkiadás önmagában nem a legnyereségesebb ágazat, de a többi tevékenységünkkel – ideértve a vendéglátás-menedzsment tanácsadást is, amit még nem említettem – együtt jól funkcionálnak. Az újságra szükség van a hírnév, a presztizs és a mûködés miatt. Be kell látni, hogy Pécs elég kicsi piac e tekintetben, úgyhogy egyre több megrendelésünk érkezik a városon, a régión kívülrôl.

Mindegyik ágazatunkra készítünk egy évre elôre egy kalkulációt, hogy mire számíthatunk a mûködtetésével, an-

a pécsisége, és az, hogy stabil lábakon álljon. A boriskolánál látjuk, hogy hány kurzust és milyen idôszakonként érdemes indítani, ezzel a lábunkkal is vannak terveink a jövôre nézve. A nagy rendezvényeinket is megtartjuk, és továbbra is vállalunk céges rendezvényeket, a tanácsadói kapacitásunk pedig most maximálisan lekötött. Ahhoz, hogy új területeken is érvényesülhessünk, jelentôs bôvítést kellene megvalósítani, egyelôre azonban nem tartunk ott.

— Milyen elônyei vannak, ha több tevékenységet folytat egy cég?

— Számos elônye van annak, hogy több lábon áll a vállalkozás, az egyes területekkel olyan egyensúlyt tudunk létrehozni, amivel stabillá tehetjük. Az nehézséget jelent, hogy mi itt, a régióban és helyben szeretnénk dolgozni, jó lenne, ha kevesebb megbízást kellene Budapesten teljesítenünk és nagyobb lenne az igény Pécsett ezekre a szolgáltatá-

6

CÍMLAPSZTORI

sokra. Többször felmerül a kérdés szakmai körökben, hogy miért nincs Pécsnek egy színvonalas borfesztiválja.

Nem adjuk fel, például erre is jó a több lábon állás, hogy meg tudjuk tanítani, meg tudjuk mutatni, el tudjuk mondani, meg tudjuk szervezni a város helyett. A lehetôség adott, van is rá kapacitás, csak itt, helyben jóval kevesebb esélyt kapunk mi is, akár a többiek, akik ezzel foglalkoznak, mint más térségekben.

Vállalkozóként jó, ha máshol erre van igény és megfizetik, de mi itt, Pécsett szeretnénk boldogulni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Folkmann Ferenc

Kompatibilis üzleti modellek laptopra, kerékpárra és natúrkozmetikumra Laptopszalon üzlet- és szervizhálózat, Polisys web- és szoftverfejlesztô, HappySkin natúrkozmetikum-gyártás és forgalmazás, Biciklikk.hu kerékpárkereskedelmi üzlethálózat és webáruház, valamint egy szegedi tisztítószerkereskedelmi vállalkozás.

Idôbe telik még felsorolni is, hogy a pécsi FOLKMANN Ferenc hány vállalkozást irányít, mennyi területen találja fel magát. A szociológus és informatikus végzettségû üzletember rendszergazdai tevékenységgel kezdett vállalkozni, abból nôtte ki magát a kereskedelem, specializálódva a hordozható számítógépekre. Már a kezdetekkor sem egy boltban gondolkodott, hanem felismerte az online kereskedelemben rejlô lehetôséget, és az interneten is elkezdték árulni a termékeket.

— Rövid idôn belül beláttuk, hogy szükségünk van egy csapatra, amely profi webáruházat fejleszt, ezért alapítottuk meg a Polisys Kft.-t mint az e-kereskedelemre szakosodott programozó céget – mondja Folkmann Ferenc. — Ezen keresztül megtanultuk az online kereskedelem fortélyait, de emellett van 11 üzletünk is teljes országos lefedettséggel. Azt gondolom, hogy ha piacvezetôk tudtunk lenni Magyarországon laptopkereskedelemmel, akkor el tudunk adni szinte bármit az interneten, így szinte mellékes, hogy mi a termék,

ezért is fogtunk bele a kerékpár üzletágba. Az online kerékpárpiaccal kapcsolatban azt láttam, hogy nincs kiaknázva ez a terület Magyarországon, úgyhogy azt gondoltam, hogy van keresnivalónk ebben a szegmensben. Természetesen fontos, hogy megfelelô szakembergárdát állítsunk fel, akik kellô alapossággal ismerik a kerékpárokat, ami nekünk – úgy vélem – sikerült is.

— Mitôl függ, hogy milyen tevékenységgel bôvít a cég?

— Ebben az esetben jelentôs szerepet játszott a személyes elkötelezôdés, én magam nagyon szeretek bringázni. Ám ha gazdasági tekintetben nem érné meg ezzel foglalkozni, akkor nem tenném. Elôször volt egy ötlet, majd alaposan utánajártunk a témának, piacfelmérést, konkurencia-felmérést végeztünk, és végül jött a megvalósítás. Ha az látszott volna a kutatásból, hogy nem érdemes foglalkozni a kerékpár-kereskedelemmel, akkor annyiban hagytam volna. Emellett van néhány nem számszerûsíthetô tényezô is, hogy miért fogunk bele valamibe, ilyen például az, hogy hinni kell a sikerben. Egyre többen használnak kerékpárt, egyre divatosabb termék, már most látom, jó döntést hoztunk.

— Milyen elônyei vannak, ha egy vállalkozás több lábon áll?

— A mi esetünkben elmondható, hogy megvan a szakértelmünk, ezt a fajta üzleti modellt fel tudjuk húzni más termékek kereskedelmére is. Másrészt nyilván az is számít, hogy ha egy terület nem rentábilis egy évben, akkor a kiesett bevételt be tudjuk hozni a másik területeken. Kisebb a kitettség, bizonyos piacoktól kisebb a függôség.

— Az üzleti partnerek szemében elônyt jelent-e, ha egy cég több szolgáltatást is kínál?

— Az elôny talán az, hogy az adott gazdasági egység mennyire tôkeerôs, de önmagában az, hogy a Laptopszalon országosan vezetô laptopértékesítésben, nem sokat számít a biciklipiacon, ahol ugyanúgy meg kell harcolnunk egy-egy márkáért, mint egy kevésbé tapasztalt cégnek. Ha viszont azt nézik, hogy közel 3 milliárdos forgalmunk van, akkor nyilván nagyobb a bizalom egy ilyen cég iránt. Elônynek gondolom azt is, hogy ha valaki sikereket ér el valamilyen iparágban vagy piacon, akkor egy egészen más piacon is szívesebben fogadják. Ha úgy vélekednek róla, hogy jók a lehetôségei, kitûnô üzletember, ért hozzá, kiváló ötletei vannak nagyszerû csapattal a háta mögött, hogy meg is valósítsa ezeket, vagy akár csak egy jó menedzser, akkor szívesebben fogadják egy másik üzletágban. A fejlesztôcéggel kétszer is elnyertük Az Év Honlapja kü-

Dél-Dunántúli Gazdaság löndíjat, ott sokat számít, hogy milyen webáruházakat fejlesztünk és az mennyire sikeres, illetve a HappySkin natúrkozmetikumok tavaly és tavalyelôtt is Magyar Termék Nagydíjat nyertek, méghozzá 22 kozmetikummal.

Egyébként a HappySkinnél feleségem, Göcsei Kamilla a termékek megálmodója, az én feladatom csupán a kereskedelem irányítása.

— Mennyi idô, mire az ötlet üzleti valósággá válik?

— Attól függ, hogy milyen távolságra van az eredeti tevékenységi körtôl. Ha a laptop mellett telefonokat kezdenénk el árulni, azt nagyon hamar, néhány hónap alatt össze tudnánk rakni.

Ha kerékpárt, de hasonló módszerekkel, ott már akár években is kell gondolkodni. Minél nagyobb a távolság az eredeti üzlettôl, annál idôigényesebb felépíteni az új struktúrát a cégen belül, olyan embert kell találni, akinek van tapasztalata, megbízni benne, ez mind idô és energia.

— És a kockázatvállalás?

— Se a túl sok, se a túl kevés nem jó. A túl sok kockázat veszélyeket rejt, könnyû elbukni, a túl kevésnél pedig kicsi a lehetôség a sikerre. Nagyon nehéz eltalálni a megfelelô arányt és kell hozzá némi szerencse is. De hát ez az élet minden területén így van, azt hiszem.

„Merjünk bátrak lenni!”

A pécsi mintájára 3 autómosót nyitott az elmúlt hónapokban VARSÁNYI Szilárd, a Prosis Kft. ügyvezetôje. A környezetbarát technikával mûködô autómosó mellett 12 évig a pécsi Tatuum üzletet is a vállalkozás üzemeltette, ám tavaly ôsszel a márkánál történt tulajdonosváltás miatt be kellett zárni.

Viszont a fiatal üzletember a „merjünk belevágni és csináljuk” elvet követi, így nem elégszik meg egy „lábbal”.

Korábban belekezdett egy autómatricás üzletbe, különleges, kristályokkal díszített autómatricákat tervezett forgalmazni, de a rengeteg tesztet és próbamunkát követôen meghiúsult a terv.

Most új üzletágat épít Varsányi Szilárd, a nyár végére tervezi megnyitni azt a különleges, mûvészeti tervezéssel, tetoválással, fotózással, dizájnnal foglal-

CÍMLAPSZTORI kozó stúdiót, amelyben egy külföldrôl Pécsre költözô mûvésznô (Alex Krsnák) lesz a partnere.

— Ez egy olyan terület, amihez eddig abszolút nem volt közöm. Az, hogy mivel foglalkozzam, nálam úgy jön, hogy megvan bennem az energia, hogy új kihívásokat keressek, ez hajt – fogalmaz Varsányi Szilárd. — Szeretnék érdekes, jó dolgokat kitalálni, szerintem ez a belsô erô általában azokban az emberekben lakozik, akik vállalkoznak, és bele mernek vágni új dolgokba. Maga a kihívás és az önmegvalósítás az, ami motivál. Van tapasztalat a hátam mögött, mert már vállalkoztam, ezt át lehet vinni más területre. Egy jó csapattal, egy nagyon jó ötlettel – amit aztán továbbdolgozunk – el lehet érni, hogy egy teljesen új szegmensben úgy tudjon mûködni a cég, hogy kitûnjön a többiek közül.

Most számomra ez az elsôdleges, hogy ezt a teljesen új dolgot megvalósítsam.

— Ezek szerint egy olyan tevékenységben van potenciál, amilyet elôtte még más nem csinált?

- Nem feltétlenül. Van már Pécsett ilyen jellegû szolgáltatás, de mégsem ugyanaz. Most az izgat, hogy miként lehet kitûnni vagy a legjobbnak lenni közöttük. Az autómosó is ezért sikeres, mert egy kicsit másképp csináljuk, mint mások. Nagyon nehéz egy vállalkozásnak több lábon állni, a sok dologra kell koncentrálni. Viszont ha sikerül egy jó és motivált csapatot összehozni, ha azokat a terveket, amelyeket kitûztünk magunk elé, mindenki a magáénak érzi, akkor nagyon szépen tudunk fejlôdni. De kell egy olyan ember – a vállalkozás vezetôje –, aki ötletel, új dolgokat talál ki, ami megkülönbözteti a céget a versenytársaktól.

— Hogyan zajlik egy új terület elôkészítése, bevezetése?

— Mivel vizuális típus vagyok, látom magam elôtt, hogy mit szeretnék. Abból indulok ki, hogy ha hétköznapi emberként szimpatikus számomra az a tevékenység,

7 a hozzá tartozó környezet, akkor másnak is az lesz. Tehát megszületik az ötlet, amit továbbgondolok, finomítok, körbejárom, hogy megrendelôként mit szeretnék kapni. Természetesen tájékozódom a konkurenciát illetôen, megnézem, milyen a marketingjük, a megjelenésük. Az új üzletággal kapcsolatban is így jártam el, és megnyugvással tapasztaltam, hogy amit kitaláltam, az életképes és önmagában is egy különleges dolog. Véleményem szerint nem az a lényeg, hogy egy lépéssel a konkurencia elôtt járjunk, hanem az, hogy egyedi legyen az ötlet, amire épül a vállalkozás.

Utána pedig a megvalósítás következik, az engedélyek beszerzése, a helyszín keresése, a kivitelezés.

— Az üzleti életben milyen elônye van, ha egy vállalkozás több lábon áll?

— Mindenképpen van elônye. Én HR-es végzettségû vagyok, amikor az autómosót elkezdtük, a legnagyobb magyarországi konkurenciánktól érkezett egy e-mail, amelyben az állt, hogy figyelnek minket, és gratulálnak, mert teljesen másképp csináljuk, mint mások. Miközben nem függ össze a végzettségem ezzel a tevékenységgel, mégis sikereket tudok elérni. Talán ennek az az üzenete, hogy merjünk bátrak lenni, mert kitartással, nagyon sok munkával és egy jó csapattal sikerre lehet vinni egy jó lehetôséget, egy kiváló ötletet.

K.T.

Varsányi Szilárd

8

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Gazdaságának Napja A megyei gazdasági szereplôk, a kamara, a városi és a megyei önkormányzat, az egyetem és az egyházak hathatós együttmûködésére van szükség Baranya megye versenyképességének megteremtéséhez – ezt dr. RÁKOSSY Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelôs államtitkára mondta Baranya gazdaságának napján Pécsett. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyûlése minden év júniusának elsô szerdáját Baranya gazdaságának napjává nyilvánította, amikor szakmai, társadalmi és üzleti rendezvényeken foglalkoznak a megye gazdasági folyamataival, helyzetével és a vállalkozások versenyképességével. Az elsô programot 2017. június 7-én tartották a Pécsi Kereskedelmi Központban cég- és intézményvezetôk, politikusok, a gazdaság szereplôinek részvételével.

Bár elindult a fejlôdés, tovább nô Baranya gazdasága, valamint a hazai és az uniós átlag közötti különbség – fogalmazott bevezetôjében dr. SÍKFÔI Tamás, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. — A GDP-termelô képességet tekintve megyénk az országos rangsor 16. helyén áll, mint nagyváros Pécs szinte eltûnt.

A legnagyobb kihívás, miként tudunk kikerülni Európa legfejletlenebb régiói közül, hogyan tudjuk visszaszerezni a város renoméját.

Szerencsére sok tehetséges fiatal vállalkozás mûködik Baranyában – állapította meg a kamara elnöke.

Helyi együttmûködések a versenyképességért Magyarország a fenntartható gazdasági növekedés útjára lépett. A magyar gazdaság a hibás gazdasági döntések és a világgazdasági válság következtében a 2000-es évek elsô évtizedének végére kiszolgáltatott helyzetbe került, az elmúlt évek intézkedései révén azonban sikerült konszolidálni, stabilizálni – mondta újságíróknak Dr. Rákossy Balázs államtitkár, aki elôadásában részletesen beszélt az országok, régiók versenyképességét befolyásoló folyamatokról. Hazánkban 2015-ben állt fel a Versenyképességi Tanács, amely javaslataival, véleményeivel abban támogatja a Kormány döntéseit, hogy hazánk miként adjon választ a világ és az európai gazdaságban keletkezô kihívásokra. A tanács többek között a cégalapítás könnyebbé tételét, az engedélyeztetési eljárások, valamint a vállalkozások adófizetésének egyszerûsítését javasolta, így a közeljövôben látható elmozdulás

Dr. Rákossy Balázs várható ezeken a területeken. Az államtitkár kiemelte: a versenyképesség fokozása érdekében strukturális átalakításokra, modernizációs lépésekre van szükség. A Kormány a jelenlegi 24%-os iparosítási szintrôl 30%-osra szeretne eljutni, emellett jelentôs figyelmet fordít a digitalizáció elterjesztésére, és a béreket a nyugat-európai szintre szeret-

Dr. Rákossy Balázs, Dr. Síkfôi Tamás. Dr. Pálinkás József

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

BARANYAI GAZDASÁG

nék emelni. A megyei, városi versenyképességet Rákossy Balázs szerint a világos stratégia, a kitörési pont megtalálása, a helyi szereplôk összefogása, a források jó felhasználása segítheti elô.

A Dél-Dunántúlon mint tudásbázis központi szerepet kap az egyetem, amelyet ha összekapcsolnak a helyi gazdasággal, robbanásszerû változást eredményezhet.

Az innováció kitörési lehetôség Dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az innovációról mint regionális kitörési lehetôségrôl beszélt elôadásában. Véleménye szerint a versenyképesség megteremtéséhez alapvetô a tudás megszerzése, felhasználása és továbbadása. Sikernek nevezte, hogy 2016-ban jelentôsen megnôtt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból kifizetett

mondta: emelni kell a felsôoktatási képzés színvonalát, mert ha nincsenek kiemelkedô fiatal szakemberek, nincs innovációs rendszer sem. Egyre több jó képességû fiatal külföldön részesül egyetemi képzésben, véleménye szerint ezt meg kellene akadályozniuk a legjobb magyarországi egyetemeknek.

ihoz korszerû tudásra, nyelvtudásra és digitális ismeretekre van szükség.

Parragh László szerint közelíteni kell a szakképzést a felsôoktatáshoz, hogy a szakképzésben tanulók számára is elérhetô legyen a diploma megszerzése.

A világ fejlôdése nagyon gyors, a változásokra fel kell készülnünk, erre pedig a tudásalapú gazdaság lehet a válasz – fejezte be elôadását a kamara elnöke.

Tudás alapú gazdaság

Dr. Páinkás József források összege, és évek óta emelkedik a vállalkozásoknál a kutatás-fejlesztésre fordított pénz. Az alap pályázati lehetôségeivel azokat a vállalkozásokat segítik, amelyek felelôs társadalmi és gazdasági célok érdekében újdonságot, értéket hoznak létre. Pálinkás József szerint jelentôs tudományos potenciál van a dél-dunántúli régióban, az egyetem és az ipar együttmûködésében perspektivikus lehetôség rejlik. Az elnök azt

Magyarország az egyik legjobb gazdasági helyzetben van a lakosság arányát tekintve, innen ment ki a legkevesebb munkaerô Nyugat-Európába, viszont ez a teljes munkaképes korú lakosság 10%-át kitevô 300 ezer ember tekinthetô a legértékesebb munkaerônek – mondta dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Úgy vélte, hogy a 2010 után elindított több mint 50 hazai gazdaságpolitikai program – amelyekben jelentôs szerepe volt az MKIK-nak – pozitív hatása máris érzôdik, és ezekkel további 2-3 évig még fenntartható a gazdaság növekedése. Ám a késôbbi tartós fejlôdés szempontjából döntô lehet, hogy Magyarország meg tudja-e ragadni például a digitális forradalomban rejlô lehetôségeket. A kamara elnöke szerint jelentôs figyelmet kell fordítani a kutatás-fejlesztésre, az innovációra, emellett hozzá kell nyúlni az oktatás minden szintjéhez, a közoktatástól a felnôttoktatásig, hiszen a mai kor kihívása-

Dr. Parragh László A délelôtti plenáris ülést délután szekcióülések követték HR, innováció, megyei infrastruktúra valamint az önkormányzati gazdálkodás és a helyi gazdaság összefüggései témakörben.

K.T.

10

KAMARAI HÍREK

Tanuljunk saját magunktól!

Minden vállalkozásnak érdemes idôrôl idôre különbözô aspektusból rátekinteni saját tevékenységére, mert ezáltal olyan felismerésekhez juthat, amelyek akár új irányba is terelhetik. Többek között ezt a következtetést is levonhatták a kamara Marketing, Üzletasszony és Humán Klubjának tagjai, akik közös összejövetelen hallhattak elôadást a kamarai Omnibusz kutatásról, valamint az insight kutatásról és „bányászatról” június 13-án a Laterum Hotelben.

Míg a nagyvállalatok, óriáscégek jelentôs összegeket költenek fogyasztói kutatásokra, amelyekbôl komoly piaci elônyre tesznek szert, addig a kis- és középvállalkozások nem engedhetik meg maguknak ugyanezt. Hogy a kkv-k is helyzetbe kerülhessenek, a piac- és közvélemény-kutatással foglalkozó Szocio-Gráf Kft. a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamarával együtt elindítja közös omnibusz kutatását, amelyhez a kamarai tagvállalatok is csatlakozhatnak. Csanaky András ügyvezetô a korábbi, egyetemi kutatásoknál használt modellhez hasonló kezdeményezésrôl elmondta: egy-egy kérdôíves kutatás keretében több témát érintôen is meg lehet kérdezni a fogyasztókat fogyasztói szokásaikról, és ha több cég finanszírozza a kutatást, annak díja is eloszlik a megrendelôk között. A kérdôívek tematikájához illeszkedve a mintaméret és a célcsoportok is rugalmasan alakíthatók, személyes és telefonos kérdezéses adatgyûjtést, és nagymintás kutatást is meg lehet oldani az omnibusz keretében.

Ma a megbízók insightot szeretnének kutatni – állította elôadásában a PTE Közgazdaságtudományi Karának két adjunktusa, dr. Szûcs Krisztián és dr. Nagy Ákos, akik számos gyakorlati példával, kutatási eredménnyel támasztották alá az insight jelentôségét. Az insight kutatás célja nem más, mint feltárni azokat a fogyasztási szituációkat, élményeket, amelyekkel kiemelhetô az adott márka ajánlata annak versenykörnyezetébôl. Az egyes márkáknak

nehéz kitûnniük, valamivel megkülönböztetni magukat a többitôl, ezért olyan eddig nem használt, pozícionálásra alkalmas ötleteket vetnek be, amelyekrôl biztosan megjegyzik a fogyasztók a terméket. Mindenki ismeri a vízben feloldódó wc-papír gurigát, ez is ilyen fogyasztási szituációra építi a termék jellemzését.

Rengeteg digitális nyomot hagyunk magunk után, ez is segít feltérképezni a kutatóknak a fogyasztói szokásokat – mondták az egyetemi oktatók. Mind a social media felületeken, mind a keresôk használatával rengeteg olyan információhoz juttatjuk a szokásainkat kutatókat, amelyeket felhasználva új termékeket tervezhetnek vagy felépíthetik a marketingkampányokat. Ezért a jövôben hangsúlyos szerepe lesz az adatbányászatnak. Az elôadók számos ingyenesen elérhetô weboldalt, statisztikai alkalmazást, szoftvert mutattak a klubok tagjainak, amelyekkel akár saját internetes aktivitásaikat is értékelhetik. Ezek alkalmazásával ráláthatnak arra, hogy milyen a fogadtatása a közösségi felületeken az egyes napokon, napsza-kokban posztolt bejegyzéseiknek, melyik témára fogékonyak a követôk, rajongók, tehát mikor és mit érdemes posztolni.

Ezekbôl a vállalkozások maguk is rengeteg információhoz juthatnak saját tevékenységeikrôl, amelyek elemzésével, esetleg egy kutatással kiegészítve pedig akár versenyelônyre is szert eredményezhetnek a piacon.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Érettségi és szakképesítés – esély a biztos jövôre A Koch Valéria Gimnázium kezdeményezésére egy 4 napos pályaorientációs rendezvénysorozatot tartottak.

A kamara együttmûködve pécsi vállalkozásokkal, a Pécsi Szakképzési Centrum szakgimnáziumaival, valamint a Kormányhivatallal rendhagyó programot szervezett a Koch Valéria Gimnázium 9., 10. és 11-es tanulói számára.

A diákok megismerkedhettek a hazai szakképzési rendszerrel és a szakképzési lehetôségekkel a munkaerôpiaci igények tükrében. A felkért elôadók és résztvevôk hangsúlyozták a tudatos pályaválasztás fontosságát, – melyben nagy szerepe van az önismeretnek –, a szakképzési rendszerben rejlô lehetôségeket és azok kihasználását, mely magában hordozhatja a megfelelô pályakezdést, egy sikeres életpálya elindítását.

Az elôadások után a kamarai tag Soft Flow Hungary Kft. és a pécsi szakgimnáziumok mutatkozhattak be különbözô termekben, helyszíneken, melyeket a diákok forgószínpad szerûen 20-20 percenkénti idôintervallumban, kiscsoportokban látogattak meg.

A cél az volt, hogy a rendelkezésre álló idô alatt a diákok megismerjék a résztvevô vállalkozást és az általa végzett szolgáltatásokat, a szakgimnáziumokat és azok képzési kínálatát, továbbá kipróbálják a vállalkozás és az iskolák által hozott és biztosított játékokat, eszközöket, berendezéseket, ezzel is bôvítve szakképzési és munkaerôpiaci ismereteiket, felkeltve a az érdeklôdésüket a szakmatanulás iránt.

A rendezvénysorozat keretében üzemlátogatások során a diákok összesen 8 különbözô szakmacsoportban mûködô vállalkozást és azok mûködését ismerhették meg.

P.L.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tájoló nap Mintegy 30 fô pályaorientációs szakember ismerkedett meg a kamarában a Tájoló pályaorientációs programmal.

Program a fiatalkori munkanélküliség ellen Jelenleg az európai fiatalok mintegy 17 százaléka munkanélküli. Július végén zárul az ENTERPRISE Plus projekt, melynek célja olyan módszertanok kidolgozása volt, amelyek a fiatalokat arra ösztönzik, hogy a saját kezükbe vegyék karrierjüket, például saját vállalkozás indításával.

A program keretein belül többféle egymásra épülô módszertant teszteltek, melyek a vállalkozói kompetenciák mérésére szolgáltak, valamint kidolgoztak egy mentorprogramot is. A módszertan lényege, hogy elsô körben felmérik a fiatalok vállalkozói képességeit egy több napos program segítségével, majd akiket alkalmasnak találnak a tehetségkutatók, azoknak mentorok segítenek kidolgozni a vállalkozási ötletüket.

Magyarországon a Pécsi Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Szakgimnáziumának tanulói vettek részt a rendszer tesztelésében, azonban a módszertan fiatal munkanélküliek körében is alkalmazható a többi projektben résztvevô ország (Görögország, Spanyolország, Litvánia, Bulgária és Németország) tapasztalatai alapján.

2017. június 1-én és 2-án a Ruhr-vidéki Egyetem szervezésében Bochum-

KAMARAI HÍREK A program, amelyet az EduNet Alapítvány munkatársai dolgozták ki bajor minta szerint, általános képzést nyújt és komlex módszertant biztosít általános és középiskolák számára a pályaorientációt támogató folyamat részeként.

11 A program megvalósítása egy tanítási napot vesz igénybe. Segítségével a munka világában alapvetônek tekinthetô gyakorlati készségekrôl kaphat visszajelzést egy-egy osztálynyi tanuló, elsôsorban az erôsségekre koncentrálva.

Pécsett a Bártfa Utcai Általános Iskolában már négy éve mûködtetik ezt a programot, ami nagyon komoly segítséget nyújt a pályaválasztási döntési folyamatban.

A kamara azt tervezi, hogy az általa a megyében szervezett Pályaválasztási Munkacsoport együttmûködésével a lehetô legtöbb oktatási intézménybe beviszi az ôsz folyamán a programot.

J.L.

Fókuszban a versenyképesség A KKV versenyképességet segítô és hátráltató tényezôk feltérképezését célozta az a rendezvénysorozat, melynek végén, 2017. június 1-jén országos meghívotti kör összegezte az eredményeket. Az eseményt Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedôház (MNKH) vezérigazgatója nyitotta meg. A KKV-fejlesztési intézkedésekrôl Marczinkó Zoltán helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) tartott elôadást. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában mûködô Enterprise Europe Network irodát Keresnyei János (KerKoMédia Kft.) és Császár Gergely képviselte.

Az Európa Unió vezetôi felismerték, hogy az unió gazdasági sikere a kis- és középvállalkozások versenyképességére épül. Az Európai Bizottság felkérésére ezért útjára indult az a kezdeményezés, melynek célja a kkv-k és a kereskedelemfejlesztés intézményei-

nek rendelkezésére álló eszközrendszer áttekintése, az együttmûködés javítása.

Szembeötlô az a tendencia, miszerint a kkv-fejlesztés középpontjába a vállalkozók igényeit helyezik. A döntési, stratégiaalkotási folyamatok felülrôl érkezô döntések helyett mindinkább az alulról, az ügyfelektôl, a kkv-któl induló információkra épülnek.

Mind a regionális, mind az országos rendezvényen három tematika mentén haladtak a megbeszélések: finanszírozás, termékfejlesztés, stratégia és üzletfejlesztés.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara összhangban a fentiekkel, a kamarai stratégia mentén segíti a vállalkozásokat.

Cs.G.

ban került megrendezésre a „Vállalkozói nevelés Európában” témájú konferencia, melynek témája a projekt eredményeinek hasznosítási módja volt.

Magyarországon a kamara több felhasználási lehetôséget is azonosított, például az Önindító program felvételi eljárásá-

ban való alkalmazás, az egyetem karrierirodája által kiajánlható tréning vagy a kamara által létrehozott Senior Klub munkájának támogatása.

A projekt a ERASMUS+ projekt keretében valósult meg.

E.P.K.

12

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei DDGK 2017. évi taggyûlése 2017. június 14-én tartotta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) éves taggyûlését, mely során számos témában döntést hoztak a klasztertagok.

Az alábbiakat szavazták meg: 1. a 2016. és 2017. I. féléves DDGK szakmai beszámolót, 2. a 2016. évi pénzügyi beszámolót, 3. a 2017. évi költségvetési tervet, 4. a 2017. évi DDGK tagdíj nagyságát, 5. a Ferrokov Kft. és a Forsz Kft. klaszterbe történô felvételét, 6. az elôterjesztett SZMSZ módosításokat.

A taggyûlésen az éves tisztújítás során a klasztertagság a következô DDGK elnökség mellett tette le a voksát: DDGK elnök, alelnök: Kocsis Péter DDGK elnök (értékesítési vezetô, Büttner Kft.) Dr. Hirth Markus DDGK alelnök (kereskedelmi és üzletfejlesztési vezetô, Kontakt-Elektro Kft.) DDGK elnökségi tagok: Hirth Ferenc (ügyvezetô igazgató, Kontakt-Elektro Kft.) Dr. Hüse István (ügyvezetô igazgató, Gépszer Kft.) Kleisz Zoltán (ügyvezetô igazgató, Matro Kft.) Várkonyi Zoltán (ügyvezetô igazgató, Spitzer Silo Pécs Kft.) Gratulálunk és további sikeres együttmûködést kívánunk!

DDGK Benchmarking ülés újra Fókuszban a humán erôforrás 2017. május 25-én tartotta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) 39. Benchmarking ülését a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.-nél.

A Hauni ügyvezetô igazgatójának, Jakabucz Ildikónak – aki többek között a 2011-ben létrejött DDGK alapító elnöke is volt – mindig is kiemelt célkitûzése volt a szakképzés, a humánerôforrásmenedzsment, valamint az ipari igényeknek megfelelô kiváló tudású szakembergárda fejlesztése.

A DDGK rendezvényén a HAUNI új stratégiai irányainak megismerése után e témakör került újra górcsô alá. A klasztertagok aktuális HR-problémáinak feltárását követôen a lehetséges megoldásokat, tennivalókat is megfogalmaztak.

DDGK ösztöndíjak nyertesei Ünnepélyes keretek között adták át a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter Ösztöndíjait a gépgyártás-technológiai technikus képzések legjobban teljesítô diákjai számára.

Pécsett a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnázium Lôrincz Alapítványának döntése nyomán Madács Patriknak adta át a díjat a DDGK elnöke, Kleisz Zoltán.

Nagyatádon a KSZC Nagyatádi Ady Endre (Szak-) Gimnázium és Szakközépiskola Pro Futuro Nagyatád Alapítványának döntése alapján Pavlovics Róbert vehette át az elismerést a DDGK újonnan megválasztott elnökétôl, Kocsis Pétertôl.

A végzôs technikusok a klaszter támogatásával egyszeri, egyenként 120.000 Ft „DDGK ösztöndíjban” részesültek.

Gratulálunk az egész éves kimagasló teljesítményükhöz, eredményeikhez!

Sz.B.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

VÁROSI HÍREK

MOHÁCS

SZIGETVÁR

Közös céglátogatás A kamara városi testületeinek mohácsi találkozóján a szakmai program mellett egy ipartörténeti emlék megtekintésére is sor került.

A szakmai program az MCS Vágóhíd Zrt. üzemének látogatásával kezdôdött az ipari parkban. A legmodernebb technológiával felszerelt, a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és higiéniai elôírások, betartása mellett mûködô üzemben egyre több, külföldrôl hazatérô szakképzett munkaerô végzi a mûszakonkénti több mint háromezer sertés levágását.

A találkozó programja a Szent Miklós Vízi- és Taposómalomban folytatódott. Itt a testületek elnökei elmondták, milyen programjaik valósultak meg és mit terveznek a közeljövôben. A PBKIK elnöke kiemelte a mohácsi pályaválasztási rendezvény sikerét, valamint felhívta a jelenlévôk figyelmét az elkövetkezô években várható változásokra. A program zárásaként a mûemlék vízimalom gazdája mutatta be birodalmát. M.E.

2017. június 8-án a Humán Innovációs Csoport Nonprofit Kft. vezetôje, Pernyéz Zsuzsanna Szigetváron tartott vállalkozói workshopot. A célja az volt, hogy a helyi vállalkozásoknak bemutassa a járási foglalkoztatási paktum tartalmát. A rendezvényen nagy számban jelentek meg helyi vállalkozók, akik érdekeltek lehetnek a térség gazdaságát fellendítô együttmûködésnek.

A workshopon átbeszélték a paktum célját: a helyi munkaerôpiac fellendítését, ezáltal a gazdaság fejlesztése, mindez a munkaerôpiaci szereplôk együttmûködésével. A cél a munkaerôpiaci kereslet és kínálat összehangolása, a foglalkoztatottság növelése, a gazdaságfejlesztés és képzés összehangolása, valamint a hátrányos helyzetûek integrálása. Amennyiben a paktum a nyertes pályázatok között lesz, minden fél (Humán Innovációs Csoport NKft., Szigetvár Város Önkormányzata, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, helyi vállalkozások) arra fog törekedni, hogy szoros együttmûködés mellett végezzék a munkájukat.

A délután során a résztvevôk feltárták azokat a problémákat, amelyek a munkaerôpiaci szempontból vállalkozásokat érinti, megfogalmazták a térség foglalkoztatási problémáit, és elkötelezôdésüket fejezték ki aziránt, hogy egy közös tartalmat dolgozzanak ki a paktum keretein belül.

A munkáltatók részérôl nagy igény mutatkozik a munkajogi tanácsadásra, nyelvi képzésekre, és a hatékonyabb munkaerôközvetítésre.

Elindult a magyar-horvát határon átnyúló pályázati program, a B-Light 2017. június 9-én nyílt meg az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében megvalósuló kis- és középvállalkozásokat támogató B-Light Grant Scheme elnevezésû pályázat. A kétkörös pályázat elsô fordulójának anyagát szeptember 15-ig lehet benyújtani. A pályázat weboldala, ahol valamennyi információ és a teljes kiírás elérhetô, egyszerû regisztráció után partnerkeresésre is alkalmas, és ahova az elsô körös anyagokat fel kell tölteni: https://www.b2match.eu/blight A B-Light projekt olyan vállalkozásfejlesztési konstrukcióra épül, melynek célja egy határon átnyúló új, hozzáadott értéket jelentô, közös technológia, termék, vagy szolgáltatás kialakítása a vállalkozások között. Ehhez jelentôs szakmai és anyagi támogatás igényelhetô.

A pályázat legfôbb paraméterei: Mindegyik Light Projektnek legalább egy partnert kell tartalmaznia a határ mindkét oldaláról. Maximum 4 partner vehet részt egy projektben.

A minimálisan elvárt együttmûködési szint három fô elemet, újítást jelent, a résztvevôk hozzanak létre egy határon átívelô új, közös technológiát, hozzáadott értéket; építsenek ki egy határon átívelô ellátó hálózatot; és/vagy lépjenek be közösen külföldi piacra.

Az elszámolható költségek maximum 75%-át lehet támogatásként lehívni a B Light Konstrukció keretein belül, a fennmaradó összeg a Light partnerek saját hozzájárulása.

Partnerekként a projekt nagysága 40 000 és 180 000 ezer euró között lehet (ennek megfelelôen a támogatás 35 000 és 135 000 euró közötti).

A pályázat két körös: az elsô kiválasztási lépcsôben egy ún. egyszerûsített pályázatot, kon-

cepciót szükséges benyújtani (Light Concept Form), ami a projekt tartalmi aspektusaira koncentrál. A Light Koncepciók benyújtása folyamatos, évente minimum két értékelési idôszakkal lehet számolni. Az online rendszer használatában, a céges regisztrációban illetve az egyszerûsített pályázati adatlap elkészítésében a helyi fejlesztési ügynökségek munkatársai nyújtanak segítséget. Baranya megyében a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. kollégái.

Az elsô kiválasztási lépcsôben sikeresen teljesített Koncepciókat a második szakaszban részletesebben, alaposabban ki kell dolgozni. Ezt a Light Projekt Javaslatot az együttmûködô kkv-k közösen készítik el a KPTL (Külsô Projekt Támogatási Lehetôség) segítségével, amelynek szakértôi a Light Partner jelölteknek ingyenesen állnak rendelkezésére. A Light Projekt Javaslat benyújtása folyamatos, évente minimum két értékelési periódussal számolva. A Light Koncepciót és a Light Projekt Javaslatot angol nyelven kell benyújtani.

14

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence és 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, 1 infraszauna, merülô medence, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi, élményelemek

Nyugalom! Rend! Tisztaság!

Ingyenes parkolás! Várjuk önöket!

Nyitva: hétköznap 9.30-20.00, hétvégén 8.00-20.00 óra között

www.facebook.com/gyogyfurdobarcs

7570 Barcs, Május 1. u. 2. Telefon: 82/565-500 barcsgyogyfurdo@invitel.hu www.gyogyfurdo-barcs.hu

Napszemüveg vásár!

Minden napszemüveg 20% kedvezménnyel, a készlet erejéig!

SZÉP kártya és egészségpénztári kártya elfogadóhely!

Pécs, Zólyom u. 2. (vásárcsarnoknál) Tel./Fax: 72/510-785, 510-786 Nyitva: H-P: 8-17, Sz: 8-12

Pécs, Irgalmasok u. 22.

Tel./Fax: 72/214-767 Nyitva: H-P: 10-18

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

KAMARAI HÍREK

Nemzetközi összefogás a helyi vállalkozásokért Hosszú elôkészítést igényel egy-egy nemzetközi szintû konferencia és üzletember találkozó megszervezése. A kamara által megrendezésre kerülô októberi Open4Business üzleti fórum idei elôkészítése kapcsán azt tapasztalták a szervezôk, hogy egyre több nemzetközi szervezet figyelt fel a lehetôségre, és ajánlotta fel együttmûködését a szervezéshez.

Ha egy hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer hirtelen megmozdul, és elkezd

a vállalkozók érdekében együtt dolgozni, akkor nem meglepô, hogy már a regisztráció kezdete utáni egy hónapon belül 10 ország 67 vállalkozójának profilját és tárgyalási szándékát látjuk a szervezést és lebonyolítást szolgáló B2B platformon. A rendezvény összesen 150 vállalkozásnak biztosít majd igény szerint 1-3 napos programot,

Piac a szomszédban A Magyar Nemzeti Kereskedôház rendezésében Szlovénia, Ausztria, Horvátország üzleti környezetének megismerésére volt lehetôségük a résztvevôknek a Pécsi Kereskedelmi Központban.

Az MNKH felépítésérôl, feladatairól és szolgáltatásairól Weller Krisztina, a pécsi iroda képviselôje tartott elôadást, míg a kamara által mûködtetett Enterprise Europe Network hálózat mûködését Schmidt Enikô és Császár Gergely mutatta be. Ezt követôen az MNKH eszéki, lendvai és az akkor alig egy hete nyitott, kismartoni irodák vezetôi mutatták be a határos országok helyzetét, kiemelve a határ menti régiók adta lehetôségeket, fôbb gazdasági szereplôket.

Palizs-Tóth Hajnalka Eszékrôl hangsúlyozta, hogy a Kormány által meghirdetett határon túli magyar vállalkozásokat támogató gazdaságfejlesztési program augusztusban indul Horvátországban. Ennek keretében számítanak magyar-magyar gazdasági kapcsolatok elmélyülésére. A határ két oldalán mûködô vállalkozások számára szintén egy nagyon jó lehetôség a B-Light pályázati projekt, amely az INTERREG V-A Magyarország-Horvátország Együttmûködési Program keretein belül valósul meg.

Héra József, a lendvai iroda vezetôje a térség legnagyobb, legsikeresebb vállalkozásait mutatta be – mint például a Lek gyógyszeripari céget, az Ocean orchidea termesztôt, a VARIS kész fürdôszoba gyártót – amelyek mellett magyar sikerek is állnak.

Szekér Bálint, az osztrák irodavezetô elsôként néhány számadaton keresztül mutatta be Ausztria gazdaságát, majd az osztrák vállalkozások és vállalkozók jellemvonásait – pontosság, hosszú döntésfolyamat, saját piac védelme, kevésbé innovatív attitûd –, amihez a magyar vállalkozásoknak érdemes alkalmazkodni a siker érdekében.

Ebéd után a résztvevôk kétoldalú tárgyalásokat folytathattak az irodavezetôkkel és az EEN-es kollégákkal. A nagy érdeklôdést mutatta, hogy még a meghirdetett program záró idôpontja után másfél órával is zajlottak beszélgetések.

A Kereskedôház a programot egy dunántúli roadshow keretében Veszprémben és Kaposváron is megtartotta.

W.D.

összesen 500 kétoldalú személyes tárgyalási lehetôséggel. Így nem árt sietni a regisztrációval és annak meghatározásával, hogy mirôl szeretne a cég tárgyalni.

Egészen különlegesnek ígérkezik ez az összefogás. Kezdve a Pécsi Tudományegyetem PTE Jubileum 650 Projektiroda, a PTE Diaszpóra hálózat, a Temesvári Kreatívipari Klaszter, a Duna Régió Stratégia baden-württembergi irodája, a Magyar Nemzeti Kereskedôház és az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat kollégáiig mindenki azon dolgozik, hogy a hazai vállalkozók megfelelô külföldi partnereket találjanak, akikkel itt helyben, Pécsett tárgyalhatnak.

Baden-Württemberg és Horvátország közösen koordinálja a Duna Stratégia 8-as prioritását, mely a vállalkozások versenyképességének, beleértve a vállalkozások közötti regionális együttmûködések (klaszterek) fejlesztésének támogatását célozza. A soros magyar elnökség kapcsán kiemelkedô lehetôség a pécsi nemzetközi üzleti fórum a térség vállalkozóinak személyes találkozójára.

Az üzletember-találkozó mellett plenáris ülések, fórumok, egyéni tanácsadások, céglátogatások és networking események is helyet kapnak, továbbá a rendezvény részeként idén sor kerül a Connect-IT IT klaszter konferenciára, a Design Pécs Hét eseményeire valamint kreatív ipari klaszterek találkozójára.

A rendezvény munkanyelve angol, de a programok jó része magyar nyelven zajlik. A kétoldalú üzleti tárgyalások szintén angol nyelven zajlanak, de ez a – partnerek nyelvtudásának függvénye – így sok esetben magyarul kerül sor a megbeszélésre. A rendezvényen való részvétel teljes mértékben regisztrációhoz kötött.

Az idei témák, fôbb szektorok: ● gépipar ● kreatív ipar ● kereskedelem ● nôi vállalkozók ● klaszter együttmûködések ● innováció www.b2match.eu/open4business S.E.

16

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Bogos Csaba – Q.P. Kft. A zuhanásbiztonság új márka lett A zuhanásbiztonság néhány év óta gyakran használt fogalom és egy új tartalommal megtöltött terület lett a munkabiztonság területén. A védôeszköz-kereskedelemmel foglalkozó pécsváradi Q. P. Kft. ügyvezetôje, Bogos Csaba jó érzékkel figyelt fel a magasban és mélyben végzett munka biztonságosabbá tételét szolgáló lehetôségre, és új márkát épített, amelynek a magas minôségû védôeszközök mellett szaktanácsadás, oktatás, leesésvédelmi eszközök felülvizsgálata is a része. Az elmúlt évek sikeréért azonban több fronton is meg kellett harcolnia a Gazek Safety Expertnek.

— Az új szegmens kiépítésében az a felismerés motivált, hogy nagyon telített a piac a védôeszköz-kereskedelem területén – ismerteti döntésének hátterét Bogos Csaba. — Mintegy 10 évvel ezelôtt azt láttuk, hogy biztonság szempontjából nincs teljeskörû megoldás a magasban végzett munkára, így hazai viszonylatban egyedülálló módon gyûjtöttük össze azokat a rendszereket, amikkel garantált a 100% biztonság, és elkezdtünk felépíteni erre a területre egy saját márkát. Ez jó döntésnek bizonyult, mert kiléptünk egy telített piacról és beléptünk egy olyan piaci szegmensbe, ami ugyan nem túl nagy, de egy kicsit nagyobb szeletet tudunk hasítani belôle. A verseny ugyanis ma arról szól, hogy ki tudja olcsóbban adni a vevônek a terméket, úgy, hogy a beszerzési áron nem igazán lehet változtatni, hiszen a nagykereskedôk árai viszonylag stabilnak mondhatók.

— A 10 év elég hosszú idô. Hogyan építették fel a márkát és ismertették meg a leendô vásárlókkal?

— Lassan, lépésrôl lépésre, és jelentôs szerepe volt a sikerben a marke-

tingnek. Kerestünk egy partnert, aki az elképzeléseinknek megfelelôen legyártotta a termékcsaládunkat, amelyet folyamatosan alakítottunk a piac elvárásainak megfelelôen. A célunk az volt, hogy minél inkább a piacnak megfelelôt, de a konkurenciától eltérôt hozzunk létre, és lehetôség szerint ne keveredjünk árversenyekbe.

— Milyen fázisai voltak a marketingtevékenységnek?

— A kommunikáció nagyon fontos, hiszen ha nem tudnak róla, akkor az a termék nem is létezik. A bevételeink egy részét visszaforgattuk a marketing- és kommunikációs csatornákra, kihasználtuk az online felületek adta lehetôségeket, emellett azonban fontosnak tartjuk a hagyományos vonalat is, így pl. havi magazint adunk ki. Ugyanis az a tapasztalatunk, hogy így hatékonyabban érjük el a vevôinket. Sokat dolgoztunk azon, hogy kitûnjünk a versenytársak közül.

Egyéni megjelenésüknek köszönhetôen ma már jól felismerhetôk a Gazek Zuhanásbiztonság termékei. Emellett nagy hangsúlyt helyeztünk a leendô ügyfeleinkkel való személyes találkozókra is. Országszerte road show-kat tartunk a szakemberek számára, ahol a gyakorlatban is bemutatjuk a felmerülô problémákra megoldást nyújtó technológiát. Részt veszünk számos szakmai programon, konferencián, kiállításon,

és szakmai sikerként értékelem, hogy meghívott bennünket a MOL egy olyan beszállítói kiállításra, ahol a nagy multinacionális cégek mellett egyedüli kisvállalkozásként voltunk jelen. De a nagyközönség felé is nyitunk látványos rendezvényekkel, tavaly és idén is szerveztünk versenyt a légifavágók számára Zalaegerszegen, az ôsszel pedig az önkéntes mentôket várjuk egy kötéltechnikai erôpróbára a Dombaytóhoz. Ezek mind az ismertségünket erôsítik.

— Milyen képességekkel, készségekkel kell rendelkeznie ma egy vállalkozónak ahhoz, hogy egy kiélezett versenyhelyzetben talpon tudjon maradni?

— Olyan nyitottnak kell lennie, hogy megfelelôen tudjon reagálni az adott környezeti hatásokra. Amikor az embert negatív hatások érik, tudni kell tanulni belôlük, hogy miként váltson a jó irányba, mert ha a negatív hatások lehúzzák, esélye sincs kijönni a bajból. Lehet, hogy a következô lépés, amit választ, nem a legjobb, de el kell indulni valamerre.

Meg kell ragadni a lehetôséget a tanulásra, a kamarában pl. számos rendezvény, képzés segít ebben. A magyar cégeknek arra kell törekedniük, hogy saját termékük, projektjük legyen, mert ezzel szabadabban formálhatják az árakat, a béreket, a piacot.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Kereskedôje Díj

Csomay Árpád Közvetlen kapcsolat, valódi eladók A stabilitás, a vevôk igényeinek maximális kielégítése jellemzi a Csofém Bt. ügyvezetôje, Csomay Árpád munkáját. A vállalkozás több évtizede vesz részt Pécs szaniterkereskedelmében, árbevétele növekvô, tartósan jövedelmezô, amely tényezôk garanciát jelentenek a stabil, hosszútávú mûködésre és a további fejlôdésre. A kamara Csomay Árpád munkáját Az Év Kereskedôje Díjjal ismerte el.

Csomay Árpád

— Az elsô a tisztesség, a vevôkkel való korrekt magatartás, a hozzáértés – válaszolja arra a kérdésre az ügyvezetô, hogy melyek a jó kereskedô ismérvei. – A szakmai tudás jelentôs részét munka közben sajátítják el a fiatalok, nálunk például minimum érettségivel kell rendelkeznie annak, akit felveszünk dolgozni.

— Miként tud talpon maradni évtizedeken keresztül egy kereskedelmi vállalkozás? Mibôl, honnan, kitôl tanulhat a kereskedô?

— Folyamatos önképzésre van szükség, mert ebben a szakmában is hatalmas változások vannak. Már nem olyan a helyzet, mint 20-30 évvel

17

DÍJAZOTTAK ezelôtt, amikor pl. egy kazán 15 évig ugyanolyan volt, ma pedig 2-3 évente teljesen megújulnak ezek a berendezések. Ahhoz, hogy ezzel a változással lépést tudjunk tartani, folyamatos fejlôdésre van szükség. A polihisztorok kora lejárt, de egy vállalkozás vezetôjének mégis majdnem mindenhez kell értenie egy kicsit. Foglalkozni kell a marketinggel, a pénzügyekkel, a termékösszetétellel stb., és ez még akkor is igaz, ha rengeteg jó kollégája is van.

Ahhoz, hogy el tudjam dönteni, az ô döntésük jó-e, ahhoz nekem is folyamatosan képeznem kell magam.

Ez a díj is arra ösztönöz, hogy továbbra is a legjobb tudásom szerint végezzem a munkámat. Úgy gondolom, hogy rajtam kívül sok más ember is megérdemelte volna ezt az elismerést.

— Miként viszonyulnak ehhez az elismeréshez a partnerei, a vásárlói?

— Talán nem is tudnak a partnereim arról, hogy megkaptam Az Év Kereskedôje Díjat. Ugyan nagyon örülök neki, hogy elismerték a munkámat, de továbbra is ugyanaz a cél vezérel, mint eddig: jól vezetni a cégemet. A Csofém Bt. családi vállalkozás, és biztos vagyok benne, hogy lesz folytatás, hiszen mindkét fiam itt dolgozik. Nekik is mind a szakma, mind az emberek iránti alázatosság fontosságát tanítom.

— Miben rejlik az önök sikere?

— A sikerünk a személyes kapcsolatokban rejlik. Közvetlen kontaktust alakítunk ki a vevôkkel, nálunk valódi eladók dolgoznak. A Csofém egy hagyományos értékesítéssel foglalkozó vállalkozás, ha belép a vevô az üzletbe, onnantól kezdve számunkra ô a legfontosabb. Mi nem csak eladni akarunk, hanem hosszútávra magunkhoz kötni a vevôket, akik közül nem egy 20-25 éve jár hozzánk.

aki a kamara hivatalának egyik csendes motorja, igazi csapatjátékos. Áldozatos, szorgalmas tevékenységével segíti a többi kolléga munkáját, bármilyen tevékenységrôl vagy projektrôl van szó. Prókai Csaba a kamara Záray Károly Díját vehette át.

Prókai Csaba

— Elsôdleges feladatom a kamara informatikai rendszerének üzemeltetése, a munkatársak támogatása. A kamarának van egy mobiltelefon flottája, amellyel olcsó mobilkommunikációs szolgáltatásokat tudunk nyújtani a vállalkozásoknak. A több száz ügyféllel kapcsolatos napi teendôket is én intézem, a szerzôdéskötéstôl a számlázáson át az ügyfélszolgálatig – foglalja össze mindennapi munkájának lényegét az informatikus szakember.

— Mi jelent kihívást a munkájában?

— Amikor dolgozni kezdtem, volt egy szakmai felettesem, aki meghatározta a fô irányt. Az utóbbi 6-7 évben azonban már egyedül kellett szakmai kérdésekben döntenem.

— Mintegy 15 éve dolgozik a kamarában. Hogyan változott ez idô alatt a munkakörnyezet, a tevékenysége?

— Az elmúlt évek alatt jelentôs költségeket sikerült megtakarítani azáltal, hogy a kiszolgálókon operációs rendszereket és a rajtuk futó szolgáltatásokat is nyílt forrású megoldásokra cseréltük. Ez szerintem azért is fontos, mert

ñ

Záray Károly Díj

Prókai Csaba A sokrétû háttérjátékos Közel másfél évtizede idôkorlátot nem ismerve tartja fenn a kamara informatikai rendszerét Prókai Csaba,

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

a munkatársaim száma megnôtt az évek alatt, amit a jelenlegi rendszerrel rugalmasabban és olcsóbban tudunk kezelni.

Amikor a kamarába kerültem, a hazai internethasználat még gyerekcipôben járt, a hivatal egyetlen 64 kbit/s-os bérelt vonalon lógott, amin keresztül gyakorlatilag csak a levelezés zajlott, az érdemi munka a helyi számítógépeken történt. Ma a kamarai kapcsolatsebesség több százszorosa az akkorinak, és rengeteg, csak online elérhetô rendszerben dolgoznak a munkatársaim, enélkül ma már elképzelhetetlen lenne a munka.

Akkoriban egyetlen statikus weblapunk volt, most a kollégáimmal 6-7 oldalt mûködtetünk, amelyek mellett több közösségi médiumon keresztül is próbáljuk elérni a vállalkozásokat és a leendô munkavállalókat egyaránt (Facebook, YouTube). Ma már az is elvárás, hogy a világ bármely táján járjanak is a dolgozók, ha leülnek a laptopjuk elé, mindent elérjenek levelezéstôl a dokumentumaikig, akárcsak az irodájukban. Úgy látom, sok kollégám él is ezzel a lehetôséggel, hogy egy-egy feladatot akár otthonról vagy egy konferenciára utazva, menet közben is el tudnak intézni.

— A díj méltatásában szerepel, hogy ön igazi csapatjátékos. Miért fontos a munkahelyi közösség?

— A kamarai munka a vállalkozásokról szól, velük a munkatársaim foglalkoznak. Ha én nem végzem jól a munkámat, ôk sem tudják a megfelelô színvonalon elvégezni a sajátjukat. Jólesik, ha hozzám fordulnak segítségért, mindig igyekszem a problémájukra a legjobb megoldást megtalálni.

Jánosi Engel Adolf Díj

Mayerhoff Attila

Fûtôerômû Zrt. vezérigazgatója, Mayerhoff Attila. Vezetôként a lehetôségeihez mérten egyre több helyi alvállalkozó bevonásával irányítja a közel 100, többségében komlói munkavállaló számára megélhetést biztosító céget. Mayerhoff Attila egyik fô célkitûzése az a társadalmi szerepvállalás, amellyel a város kulturális és civil szervezeteit segítik céljaik elérésében. A vezérigazgató munkáját a kamara Jánosi Engel Adolf Díjjal ismerte el.

Mayerhoff Attila

A díjat a Komló város gazdasági fejlôdését elôsegítô munkásság elismeréseként adományozza a kamara annak, aki az egyes gazdasági szervezetek érdekén túlmutató, a város gazdaságának egészét szolgáló tevékenységet végez.

Ahogy a Komlói Fûtôerômû Zrt. vezérigazgatója mondja, megbízásaiknál igyekeznek a város, a térség vállalkozóival együttmûködni, hiszen fontosnak tartják a helyi gazdaság erôsítését. Mivel 100%-os komlói önkormányzati tulajdonban van a vállalat, a lakossági és nem lakossági szféra távfûtési igényeinek kiszolgálása, azaz az alaptevékenységük mellett vagyonkezelési, ingatlanüzemeltetési feladatokat is ellátnak a városi önkormányzat számára.

— Zobákon 2010 óta mûködik egy biomassza-erômû, amely gyökeresen átalakította a vállalat energiatermelési módjait – mondja Mayerhoff Attila. —

Ebben egyrészt az is közrejátszott, hogy megváltozott a szabályozási környezet, teljesen át kellett szabni a korábbi termelési struktúránkat, koncepciónkat, így a fûtési idôszakban a biomassza kazán kapott hangsúlyos szerepet. Ennek nemcsak Komlóra, hanem az egész régióra hatása van, hiszen a mûködéséhez szükséges alapanyagot jellemzôen 20 kilométeres körzetbôl szerezzük be, a beszállítóink is baranyai székhelyû cégek, így ezek a kapcsolatok a helyi gazdaságot erôsítik.

— Milyen hátteret ad a cég mûködésének Komló?

— Nagyon jó a kapcsolatunk a helyi önkormányzattal és a városban mûködô vállalkozásokkal. Részt veszünk a város nagy rendezvényeinek, valamint sportjának támogatásában. Ez is mutatja, hogy otthon vagyunk Komlón.

— Melyek azok a legfôbb célkitûzések, amelyeket megfogalmaztak a komlói fûtôerômû számára?

— Amennyire a lehetôségeink engedik, megpróbáljuk minél jobban kihasználni a jelenlegi EU-s pályázati ciklusban lévô forrásokat, hiszen folyamatos fejlôdésre van szükség szolgáltatásaink szinten tartására, magasabb szintre emeléséhez. Mivel a pályázatok jelentôs része a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célozza, ez pedig már megvalósul nálunk a biomassza erômûvel, ezért van egy „B” tervünk is – a városi önkormányzattal mint tulajdonossal közösen – a szükséges beruházások megvalósítására.

— Milyen értéke van a Jánosi Engel Adolf Díjnak a gazdasági életben?

— A díj komlói cégként kötelez bennünket, hogy továbbra is törekedjünk arra, amit eddig is szem elôtt tartottunk: a helyi vállalkozásokkal való szoros együttmûködésre. Természetesen ezzel a város lakosságát is támogatjuk, hiszen ha a helyi vállalkozások helyi munkavállalóknak adnak munkát, olyan winwin helyzet jön létre, amely mindegyik szereplô elônyére válik. Talán ez is benne van ebben az elismerésben.

ñ

Együtt a helyi vállalkozásokkal, a városban lakókkal Komlón

A komlói vállalkozók és a helyi lakosok érdekeit is szem elôtt tartja a vállalat mûködtetésekor a Komlói

Dél-Dunántúli Gazdaság

Komlói Idegenforgalmi Díj

Kalamár József A Kalafarm máris felkerült hazánk turisztikai térképére

19

DÍJAZOTTAK nagyon jók. Ezt igyekszünk kihasználni és továbbfejleszteni a szolgáltatásunkat.

— Az étteremrôl máris kitûnô visszajelzések érkeznek. Mi a sikerük titka?

— A vendégek és a kritikusok visszajelzése alapján elmondható, hogy egyedi éttermünket nagyra értékelik. A magyar, tradicionális ízeket szeretnénk egy modern, újfajta köntösben megismertetni a hozzánk ellátogatókkal. Mivel Komló gasztronómiája nem vonultat fel helyi sajátosságokat, így inkább a friss, helyi alapanyagokra építkezünk. A vadételeink már kiváló visszajelzésekkel büszkélkedhetnek.

Az éttermünk vendégeinek mintegy 80%-a nem Komlóról, hanem a környékbôl – Pécsrôl, Dombóvárról stb. – érkezik, de vannak visszajáró vendégeink is Székesfehérvárról. Ôk szívesen összekötik a gasztronómiai élményt egy kis pécsi városlátogatással, villányi bortúrával.

— A tavalyi év bôvítése a panzió volt.

— Azért építettünk panziót, mert sok vendégünk távolabbról érkezik, és az itt eltöltött éjszaka után kényelmesebb hazautazni. Illetve a rendezvényeinkhez szükség volt szálláshelyre, hiszen egy-egy lakodalom megszervezésekor nagy segítség, hogy van panziónk.

— Miért pont Komlón hozták létre ezt a turisztikai szolgáltatást?

— A másik vállalkozásunk mûanyag építôanyag-gyártással foglalkozik és az is Komlón mûködik, a lovarda és étterem pedig egy hobbiból indult, majd ezt álmodtuk tovább. Nagyon szép helyen vagyunk, gyönyörû környezetben, ezt pedig itt találtuk meg. Mi magunk is szívesen elutazunk egy-egy szép helyre kikapcsolódni, egy jót ebédelni, és azt gondolom, hogy ezzel nagyon sokan így vannak. A Kalafarm is egy ilyen kikapcsolódós, környezetváltozásos, aktív pihenést szolgáló hely lett, ahol az ember elszakadhat a napi gondoktól, pihenhet, lovagolhat.

— Mit fejez ki az ön számára a Komlói Idegenforgalmi Díj?

— Azt gondolom, hogy ezzel ismerték el az általunk végzett munkát.

Ez sok évet jelent, nem kis bátorságot

is, és talán ez is hozzájárul a város lakosságának megtartásához.

ñ

A lovas karámok, a fedett lovarda és a kültéri lovas pályák után tavaly étterem és panzió is épült a Komló és Sikonda közötti 10 hektáros területen, így lett teljes a Kalafarm Étterem és Lovarda. A Komló idegenforgalmában különleges színfoltot jelentô látványosság egész Dunántúlról vonzza a vendégeket, a magas gasztronómiai színvonalat képviselô étteremre pedig már a szakma is felfigyelt.

Munkája elismeréseként Kalamár József tulajdonosnak a kamara Komlói Idegenforgalmi Díjat adományozott.

Kalamár József (jobb oldalon) — Eddig Komlón nem volt ilyen komplex módon lovaglási lehetôség, mint amit a Kalafarm Étterem és Lovarda kínál – mondja Kalamár József. — Ez egy jó hétvégi programot jelenhet a helyben élô családoknak is, hiszen a gyerekek megismerkedhetnek az állatokkal, a család minden tagja lovagolhat, és még egy kellemes ebéddel vagy vacsorával is össze lehet kötni a programot. Komló és térsége idegenforgalmán van még mit javítani, annak ellenére, hogy a város és környékének adottságai

Dr. Fáy Mihály Díj

Nagy Jenô Emberséges cégvezetés, szakmai hozzáértés, pontos teljesítés

Látványos fejlôdésen ment keresztül a textilkikészítéssel foglalkozó mohácsi Screen Hungary Kft. az elmúlt években. Nagy Jenô ügyvezetô irányításával a hat fôvel induló vállalkozás a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen jelenleg már 99 fôt foglalkoztat. 2013-ban új telephely létesítésére nyertek el pályázatot. A vállalkozás vezetése kiemelt feladatának tekinti a megrendelôi igények kielégítése mellett további munkahelyek teremtését, dolgozóik munkakörülményeinek jelentôs javítását. A kamara Dr. Fáy Mihály Díjjal ismerte el Nagy Jenô munkáját.

Nagy Jenô — A Screen Hungary Kft. 24 éve mûködik Mohácson, és a város támogatása is kellett ahhoz, hogy sikereket érjünk el – mondja Nagy Jenô. — Mûködésünk alatt voltak nehéz idôszakok, válságközeliek is, viszont folyamatosan azt éreztük, hogy Mohács városa mögöttünk áll legyen szó akár foglalkozta-

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

tásról, akár pályázatról. Éppen most kaptuk az értesítést, hogy a legújabb pályázatunk is nyert, eddig kilenc benyújtott pályázatunkból kilenc volt sikeres, ebben a polgármester úrnak is jelentôs szerepe van. Az elmúlt évek során semmilyen probléma sem merült fel a céggel kapcsolatban, a kötelezettségeinket mindig maximálisan teljesítettük – a NAV a kiemelten megbízható adózók közé sorolta a céget –, vállaltuk a Mohács és Mohács környékiek foglalkoztatását, ipari csarnokot építettünk, munkavállalókat vettünk fel, tehát nem csak kaptunk, hanem le is tettünk cserébe valamit az asztalra.

— Az ön kitartásán kívül mi lehet még a cég sikerének a titka?

— Mindig törekedtem a korrekt, emberséges cégvezetésre, emellett maximálisan szem elôtt tartottam a vállalat érdekeit, sikeres fejlôdését, a mûködés fenntartását. Igyekeztem a munkatársainkat maximálisan támogatni, és szem elôtt tartottam a munkakörülmények folyamatos fejlesztését. Ennek viszonzását is érzem, azt gondolom, hogy a sikeres munkavégzéshez nemcsak a technikai, technológiai oldal szükséges, hanem a nagyon jó dolgozói kapcsolat is.

Mivel a Screen Hungary Kft. egy 100%-ig belga tulajdonú cég, nekem nem kell foglalkoznom az üzletszerzéssel, az üzletbiztosítással, sôt azzal sem, hogy a kiszámlázott számlák ellenértéke beérkezik-e. Ezért maximális figyelmet tudok fordítani arra, hogy a ránk bízott feladatokat 100%-os minôségben, határidôre teljesítsük a partnereink felé.

Az utóbbi 4-5 évben éves szinten 3040%-os fejlôdést tudtunk produkálni, ami igen szép eredmény.

— A kapott díj milyen kötelezettségekkel jár a mindennapokban, milyen súlya van az üzleti életben?

— Amikor megkaptuk az elismerést, akkor természetesen ezt tudattuk a dolgozókkal, valamint a belga tulajdonossal, és úgy érzem, hogy mindenki büszke rá. A díj az elmúlt idôszak lendületes fejlôdésének elismerését is jelenti, és arra sarkall minket, hogy amit csináltunk, azt ugyanígy vagy még jobban folytassuk. A magam részérôl és a cég nevében is köszönöm a Dr. Fáy Mihály Díjat.

Mohácsi Szakképzési Díj

Riegl Péterné

— A legfontosabbnak mindig azt tartottam, hogy tiszteletteljes kapcsolat alakuljon ki az eladó és a vevô között.

Fel kell tudni ismerni a határozott és a határozatlan vásárlót. Ha tanácsot kér a vevô, arra feltétlen tudjak válaszolni.

Maximális legyen az áru ismerete, hisz enélkül nem mûködik a kiszolgálás.

— A tanulók mire voltak kíváncsiak, mit vártak az oktatótól?

— Engem örömmel töltött el, hogy oktathattam, a diákok ezt érezték rajtam, mert bátran kérdeztek akár a tananyaggal, akár a személyes dolgaikkal kapcsolatban. Szerencsésnek mondhatom magam, mert rendkívül jó volt a kapcsolatom az ipari iskolával, így párhuzamosan tudtunk haladni az iskolai tananyaggal, vagyis a gyakorlattal alá tudtuk támasztani az elméleti tananyagot. Ezért a diákok kérdése általában kapcsolódott az iskolában tanultakhoz.

— Melyek azok a sikerek, amelyeket a szakképzéssel kapcsolatos munkájában elkönyvelhet?

— Sok évi gyakorlati oktatásom ideje alatt voltak olyan tanulóim, akik sikeresen szerepeltek országos versenyeken. Ma is szívesen emlékszem viszsza az eltöltött évekre, hiszen számos volt diákommal most is van kapcsolatom. Mint gyakorlati oktató azt gondolom, azt tudtam nyújtani, amit magam is elvárnék, ha diák lennék.

ñ „Azt tudtam nyújtani, amit magam is elvárnék diákként”

Mindig fontosnak tartotta az utánpótlás nevelését a mohácsi R-Duna 94 Bt. ügyvezetôje, Riegl Péterné. A textilkereskedelemmel foglalkozó cég vezetôjeként arra törekedett, hogy átadja tudását a náluk szakmai gyakorlaton lévô fiataloknak. A munkájára igényes, kiváló szakembert a tanulók korrekt felkészítése és humánus hozzáállás jellemzi. Szakképzés iránti elhivatottságát az is bizonyítja, hogy 2012-2016 között a kamara Szakképzési Bizottságának tagja volt. Riegl Péterné munkáját a testület Mohácsi Szakképzési Díjjal ismerte el.

Mohácsi Idegenforgalmi Díj

Mohácsi Sokacok Olvasóköre — Az utánpótlás-nevelés számomra azért is volt fontos, mert a multik megjelenésével párhuzamosan a vásárló-eladó kapcsolata, az áru ismerete fokozatosan megszûnik. Szükségesnek tartottam, hogy a diákok tapasztalatot szerezzenek a hagyományos kiszolgálás területén, hiszen csakis ott volt ez – és szerintem jelenleg is – megvalósítható – válaszolja arra a kérdésre Riegl Péterné, hogy miért tartotta fontosnak a fiatalok oktatását.

— Melyek azok az ismeretek, amelyeket mindenképpen át akart adni a tanulóknak?

A sokac hagyományok ôrzôje Mohácson Elnevezésükkel ellentétben nemcsak olvasnak, hanem számos fesztivált szerveznek a Mohácsi Sokacok Olvasókörének tagjai, a civil szervezet ugyanis igen jelentôs szerepet játszik Mohács kulturális életében. Az olvasókör a nemzetiségi nyelv oktatása mellett újraélesztette a nemzetiségi hagyományokat is. Közremûködik a busójárás lebonyolításában, az általuk szervezett babfôzô fesztivál és du-

Dél-Dunántúli Gazdaság nai mosás látogatottságát tekintve mára a legnagyobb városi rendezvények közé tartozik. A Mohácsi Sokacok Olvasóköre munkáját a kamara Mohácsi Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— Az olvasókörben jelenleg öt kulturális csoport mûködik, két zenekarunk és három tánccsoportunk van, mind a gyermekek, mind az ifjúság, mind pedig felnôtt tagjaink megtalálják a maguk számára megfelelô formációt – mondja BUBREG István, az olvasókör jelenlegi elnöke. — Szervezetünk aktív részt vállal a busójárás szervezésében, csoportjaink a télûzô programon több mûsort is adnak. Számos fellépésre kapunk felkérést, hogy Mohácstól távol mutassuk be busó hagyományainkat. Emellett a dunai mosást kell még kiemelnem a délszláv hagyományok közül, ezt a kulturális-gasztronómiai programot az olvasókör szervezi minden év július elsô szombatján, idén 9. alkalommal. A másik nagy rendezvényünk pedig a babfôzô fesztivál augusztus elsô szombatján, idén már 24. alkalommal várjuk a látogatókat az ország minden részébôl. A babfôzô fesztivál mára olyan népszerû lett, hogy ezreket vonz az olvasókör utcájába. Igen látványos, amikor kb. 200 edényben fô a sokacbab.

— Miért tartják fontosnak, hogy részt vegyenek e programok szervezésében?

— A hagyományok úgy tudnak fennmaradni, ha ápoljuk, éltetjük ôket, mert ha ezek feledésbe merülnek, azzal szegényebbek lesznek az utánunk jövô generációk, gyermekeink és unokáink.

A busójárást annak idején felkarolta a város, mára kinôtte magát ez az esemény, hiszen már az UNESCO listájára is felkerült. Ezek a rendezvények is azt a célt szolgálják, hogy ne veszítsük el az identitásunkat.

— Kikkel mûködnek együtt a programok szervezésében?

— Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a horvát önkormányzattal, valamint a városban mûködô többi tánccsoporttal, a horvát nyelvet oktató óvodával és iskolával, kölcsönösségi alapon egymás rendezvényein is fellépünk. A városi önkormányzattól is kapunk támogatást, ami nem mindig anyagi jellegû, hiszen hol a színpad felállításában, hol az áramvételezésben segítenek. Példaértékû az olvasókör tagjai által végzett önkéntes munka, ennek köszönhetô, hogy ilyen színvonalon tudjuk megvalósítani a programjainkat.

— Az olvasókörnek nem az elsô elismerése a Mohácsi Idegenforgalmi Díj. Ez mit jelent az önök számára?

— Ez az elismerés azt fejezi ki, hogy mennyit teszünk a városért, egy visszajelzés, hogy valamit jól csinálunk.

Arra kötelez bennünket, hogy dolgozzunk tovább, éltessük és mutassuk meg a sokacok színes életét, hagyományait.

Ez a dolgunk.

ñ

Than Károly Díj

Szarkándi Lajos „Azt a fonalat kell megtalálnunk, ami a helyi gazdaságot képes erôsíteni”

A díjat Jaksics György vette át (jobb oldalon)

21

DÍJAZOTTAK

A sellyei és a siklósi járást felölelô Leader akciócsoport munkaszervezet vezetôjeként, Túrony polgármestereként a gazdasági és társadalmi rétegek közötti szoros és hatékony együttmûködés megvalósítására törekszik mindennapi feladataiban Szarkándi Lajos. Munkája során aktivizálja a

pólusokba szervezôdô gazdasági tevékenységet és a kiterjedt periféria egymást segítô lehetôségeit, melynek eredményeként fejlôdhetnek a térség vállalkozói. Szarkándi Lajos munkáját a kamara Than Károly Díjjal ismerte el.

Szarkándi Lajos — 1998 óta vagyok polgármester Túronyban, agrármérnökként, településfejlesztési mérnökként, gyakorló agrárvállalkozóként és polgármesterként számomra szûk volt az a terület, amit ez a 280 lelkes település nyújtott, és amit a vezetôjeként el lehetett érni – eleveníti fel a kezdeteket Szarkándi Lajos. — Ezért kerestem azokat a lehetôségeket, amelyek a településközi együttmûködésre épülnek. Jobbára olyan témakörök iránt érdeklôdtem, amelyek térségi hatást tudnak kiváltani, vagy a térségben valósíthatók meg. 2008-ban vezetôje lettem a siklósi és sellyei kistérségek vidékfejlesztési programjának, amelyben pályázatokat kezelünk és pályázatokat írunk ki a térség gazdaságának segítésére.

— Mi az a kiugrási lehetôség, amit érdemes a siklósi, sellyei térségben meglovagolni, összefogni hozzá az egyes szereplôket?

— A térség – határmentiségébôl adódóan – a gazdasági lehetôségeit folyamatosan elvesztô térség. Így ez az egyik legnehezebb kérdés, hogy mit lehet ebbôl kihozni. Sikernek tekinthetjük azt, hogy a villányi bortermelés jó pozíciót ért el, de a belsô struktúráját tekint-

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

ve a villányi borgazdaság mégsem eredményez a térség számára gazdagságot.

A másik jól frekventált tevékenység az idegenforgalom, Harkány bázissal, ami megint csak azt mutatja, hogy ebbôl jól lehet élni helyben, de a környezet számára nem tud igazán pozitív hatást felmutatni.

Fel lehet ismerni, hogy ami nálunk kitörési pontnak, lehetôségnek látszik, fejlesztéspolitikai szempontból regionálisan, országosan veszít a pozíciójából.

Nem mondhatom azt, hogy megtaláltuk az üdvözítô megoldást, ami a térség számára fejlôdéssel járna, hanem a helyben jónak mutatkozó dolgokat próbáljuk egy kicsit úgy továbbvinni, hogy az nagyobb lehetôségként legyen elérhetô a szomszédságnak.

— Mi az elsô lépés a helyzet megoldására?

— Azt a fonalat kell megtalálnunk, ami a helyi gazdaságot képes erôsíteni.

Már megvannak azok a központok, amelyek jól prosperálnak, de ha még jobban mûködnének, akkor az a környezetük számára is jobb lenne. Így a helybeli fiatalok nem mennének el innen dolgozni. A népességfogyásunk 5 év alatt 5000 fô, ami jelentôs szám. A megoldást a helyi gazdaság egymást segítô, egymásnak piacot teremtô voltában látom. A Leader program pályázati lehetôségeit is ebbe az irányba alakítottuk, ami egyébként fogadásra talál az idegenforgalomban is. Ebben a térségben ez látszik leginkább fejleszthetônek.

Siklósi Szakképzési Díj

Horváth István A szakképzés esélyt jelenthet a fiataloknak 42 évet töltött a középfokú szakképzésben, az utóbbi öt évben a Siklósi Szakképzô Iskola igazgatójaként, majd igazgató-helyetteseként Horváth István, aki elkötelezett híve a szakképzés minôségi, tartalmi megújításának. Rendszeresen részt vett a minisztériumok, a kamara és más

szervek által kiírt pályázatok elôkészítésében. Kitûnô szakmai felkészültségével, humánus magatartásával tanítványai eredményes szereplését segítette. Sikereit a szakma zárt kereteit messze túlszárnyalva éri el.

Horváth István munkáját a kamara Siklósi Szakképzési Díjjal ismerte el.

Horváth István — 1976-tól 2008-ig tanítottam a pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskolában, 5 évig igazgató is voltam.

Majd a pécsi ANK szakképzési szakértôje lettem, a nyugdíjba vonulásom elôtti utolsó 5 évemet pedig a Siklósi Szakképzô Iskolában töltöttem igazgatóként, igazgató-helyettesként – sorolja pályafutása legfontosabb állomásait Horváth István. — Több mint négy évtizedes pályafutásom alatt számos sikerben volt részem, a diákjaim sorra nyerték az országos versenyeket, közülük több szaktanár lett, de építési vállalkozások tulajdonosaiként, mérnökökként, szakemberekként is jól megállják a helyüket az életben. A Siklósi Szakképzô Iskolából több szakma beindításával az elmúlt 5 évben egy erôsödô szakképzési iskolát hoztunk létre. A tanári, iskolavezetôi munkán túl tagja vagyok az MTA Pécsi Területi Bizottságának, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési szakértôje és vizsgaelnöke vagyok.

— Igen gazdag szakmai életutat tudhat maga mögött. Miért ilyen fontos az ön számára a szakképzés ügye?

— A dél-baranyai régióban, az Ormánságban a gyerekek számára kitörési pont lehet a szakképzés, igazi esély, ha egy olyan szakmát adunk a kezükbe, amivel el is tudnak helyezkedni. Úgy gondoltuk a kollégáimmal, hogy ha egy erôs szakképzési bázist hozunk létre közösen a kamarával, a vállalkozókkal, és a duális képzés keretében a gyerekeket ki is helyezzük a vállalkozásokhoz, akkor van esélyük a jövôre.

— Miért lett tanár?

— Nagyon gyerekcentrikus vagyok.

Fontos, hogy az ember profi legyen a saját szakmájában, de csak akkor lesz igazán elkötelezett tanár, ha úgy nyúl a gyerekhez, ha megtalálja a hangnemet a szülôvel, a vállalkozások vezetôivel, hogy azok elfogadják.

— Mi volt a legnagyobb siker, amit a szakképzéssel kapcsolatban elért a pályáján?

— Több tanulóm ért el országos versenyen jó helyezést. A tehetséggondozás mellett azonban fontosnak tartom a felzárkóztatást is. Sajnos a többszöri rostán átesett, a rosta legalján lévô gyerekek jönnek a szakképzésbe, azaz jobbára a gyenge tanulók, emiatt is szükség van a felzárkóztatásra. Elengedhetetlen a szülôkkel való jó kapcsolat, számos esetben felkerestem a szülôket annak érdekében, hogy ne vegyék ki a gyereket az iskolából, mert csak akkor van esélye, ha nálunk marad. Ahhoz, hogy az ember ilyen sikereket érjen el, egy erôs tantestület is kell, kitûnô kollégákkal. Nekem ez megadatott.

— A tanév végével nyugdíjba vonul. Ez egyben visszavonulás is lesz?

— Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok egy leülôs típus. Szeretném megtartani a szakértôi munkákat, továbbra is tervezem, hogy részt veszek szakmai programok kidolgozásában, a felnôttképzésben, vagy vizsgaelnökként dolgozni. A jövôben is számíthatnak rám azok a vállalkozások, amelyek tanulókat foglalkoztatnak, szeretném segíteni a munkájukat.

ñ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Siklósi Idegenforgalmi Díj

Becker Leonóra A palkonyai térség fejlôdésének mozgatórugója

23

DÍJAZOTTAK fusaként Siklóson és a nagyharsányi szoborparkban dolgozott, munkájának köszönhetôen rengeteg külföldi mûvész érkezett már a szocializmus idején is a környékre. Palkonyán a ’90-es évek elején elindította a faluképvédelmi programot és lefektette a helyi mûemlékvédelmi törvényeket, néhány évvel késôbb pedig bejuttatta a falut az Európa Kulturális Faluja mozgalomba, melynek azóta is élvezi a hasznait a település. Az ô nevéhez fûzôdik a Palkonyai Nyitott Pincék rendezvény elindítása, a helyi borászatok támogatása és a turizmusvendéglátás felé terelgetése.

Ha számára nemes volt a cél, Becker Leonóra imádott dolgozni. Az örökségés tájvádelem ilyennek számított, szinte bármit megtett volna, hogy az általa helyesnek vélt érdekeket érvényesítse.

Nyitott volt az új ötletekre, fejlesztésekre, viszont volt egy ideális képe a tájról, a vidékrôl, a lokálisan prosperáló gazdaságról stb., aminek az eléréséért és a fenntartásáért szívesen dolgozott.

Abban állt az ô különlegessége, ami egyben a faluban végzett munkájának is a titka, hogy nem álmai voltak, amiket addig nyüstölt, míg meg nem valósultak, hanem megpróbálta megkeresni a potenciált, az eleve ott rejtôzô lehetôségeket, és azt kihasználva, arra építve létrehozni valami újat. Ebben látta a sikeres fejlesztések titkát, hogy a helyi erôre, tudásra, értékekre és igényekre építve lehet haladni. Munkássága elején ezt valószínûleg ösztönösen csinálta, aztán az egyre több vidékfejlesztési képzés és gyakorlat után megtanulta, hogy másként tényleg nem mûködik. Talán az igények felmérésével és kitapogatásával volt a legtöbb nehézsége, de ismerte olyan jól a környéket és az ott élô embereket, hogy soha nem fektetett erôket olyan projektbe, amirôl nem tudta biztosan, hogy megteremthetô a helyi igény a fejlesztés által hozott hasznokra.

Szigetvári Szakképzési Díj

Auguszt József

ñ

Becker Leonóra egyik alapítója és haláláig mozgatórugója volt az 1994ben megalakult elsô hazai, VillánySiklósi Borútnak. Több cikluson keresztül Palkonya polgármestere, a Palkonyai Pünkösdi Nyitott Pincék programsorozat megálmodója. Ô hozta a településre az Európa Kulturális Faluja mozgalmat. A turizmusban és a vidékfejlesztésben végzett munkájáért már eddig is számos elismerésben részesült. Becker Leonóra 2015. december 26-án hunyt el, óriási önuralommal viselt betegségében.

Szinte az utolsó pillanatig dolgozott.

Munkásságát a kamara Siklósi Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

Aki találkozott valaha Becker Leonórával, egészen biztosan emlékszik a

A posztumusz díjat lányai vették át

személyiségére. Arra az elhivatottságra, tettrekészségre, a szemében a tûzre, ami ôt táplálta. Legfontosabb eredményei közt elsôdlegesen a Villány-Siklósi Borutat lehet említeni, aminek kitalálásában, megszervezésében és fejlesztésében is aktívan részt vett. Még fiatalon a Baranya Megyei Alkotótelepek fotográ-

ñ

A jó pincér tisztelje a vendéget és a szakmát

Meghatározó szerepet tölt be Szigetvár vendéglátásában és a szakmai utánpótlás-nevelésben az apai útmutatásokat követô Auguszt József irányításával mûködô Flórián vendéglô és rendezvényterem. A fiatal üzletvezetô a közelmúltban kamarai pincér mestervizsgát tett, hogy naprakész és alapos tudásával magas színvonalon gondoskodhasson a tanulók gyakorlati képzésérôl. Auguszt József munkáját a kamara Szigetvári Szakképzési Díjjal ismerte el.

Auguszt József — Elsôsorban az utánpótlás miatt tartjuk fontosnak a tanulók képzését – mondja a fiatal mester. — Vissza kell szereznünk a pincér szakma megbecsültségét, hiszen a köztudatban ma már az is felszolgálónak számít, aki megfog két tányért, pedig ez még nagyon kevés hozzá. Viszont azzal, hogy a szakképzéssel foglalkozunk, igazi pincéreket nevelünk. A nálunk megszerzett alaptudással bárhol el tudnak helyezkedni a fiatalok, nem utolsósorban pedig a jó hírnevünket viszik tovább. Természetesen van, aki nálunk talál munkát, igaz, nem tudunk annyi kollégát felvenni, ahányan

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

végeznek, de alkalmanként nagyobb rendezvényeknél számíthatunk rájuk. A most végzettek közül mind a 3 tanulónknak van már állása.

— Mit kell megtanítani a pincéreknek, mitôl lesz valaki jó szakember?

— Az egyik legfontosabb az, hogy tisztelje a vendéget és a szakmát, legyen ügyes – itt a tányérforgatásra és a kiállásra gondolok. Nagyon fontos a higiénia is.

— A tanulók miben várnak segítséget öntôl?

— Mindenben. Én 33 éves vagyok, 16-17 éveseket tanítok, könnyen meg tudjuk találni a közös hangot. Nem az alá-fölérendeltség számít, hanem a kollegialitás. Nagyon sok otthonról hozott problémát osztanak meg velem a tanulók, ezekkel kapcsolatban is igyekszem segíteni, tanácsot adni, ahogy a további elhelyezkedésükben is.

— Miért tartotta fontosnak, hogy kamarai mestervizsgát tegyen?

— Egyrészt jó volt feleleveníteni a régi dolgokat, fôleg azokat, amiket nem gyakorol minden nap az ember, vagy nem szerepel a napi rutinban. Hasznos szakmai újdonságokat, jogi és pedagógiai ismereteket sajátítottam el, megtanultam, hogy miként oktassam azt, amit tudok.

— Mi az üzenete az ön számára a Szigetvári Szakképzési Díjnak?

— Megerôsít abban, hogy jól csináljuk, amit csinálunk, hiszen a sikerhez nem csak én kellek, hanem a többi kolléga is. 2009-ben édesapámék már elnyerték ezt a díjat és nagyon jó érzés, hogy ismét megkaptuk. Azt gondolom, hogy azon szülôk számára, akiknek a gyermeke a pincér pályát választja, jó üzenet, hogy jutalmaztak bennünket. A vendégektôl is számos gratulációt kaptunk, Szigetvár kis város, itt mindenki ismer mindenkit, hamar híre ment az elismerésnek.

Szigetvári Idegenforgalmi Díj

Lebedy János Hagyományôrzés és 21. századi megoldások a Szigetvári Vár bemutatására

emlékeket. 2015-re elkészült egy nagyszerû, modern múzeumépület, interaktív kiállítással, emellett a történelmi hagyományôrzés részeként hivatásos vitézek is vannak a várban, az ô dolguk az, hogy hûen bemutassák a 16. századi Zrínyi-kori magyar férfi viseletet, valamint a végvári vitézek életét, fegyverforgatását.

— Mi a megújult vár sikerének a titka?

— A kettôsség, az élményszerû szakmai vezetés, és egy attraktív, szórakoztató, de szakszerû kosztümös megjelenítés. A sikerünkben nagy szerepe volt az emlékévnek, mert a médiában is sokszor megjelentünk a híradásokban, illetve a Szulejmán-kutatás kapcsán is jelentôs nemzetközi visszhangot kapott a város. 2015-tôl szervezett marketingtevékenységet folytatunk egy külön apparátussal, ennek a munkának is érezhetô a hatása. Ha az erkölcsi-morális hátteret sikerül megôriznünk a modern világban úgy, hogy mellette még gazdasági tényezôként a város és a térség turizmusát is tudjuk növelni, akkor azt gondolom, hogy sikeresek vagyunk.

— Milyen üzenete van a kamara Szigetvári Idegenforgalmi Díjának ezzel a munkával kapcsolatban?

— Fontos megjegyeznem, hogy az elismerés személy szerint nem engem illet, hanem azt a csapatot, amely a szigetvári várban dolgozik. Rengeteg támogatást kaptunk a munkánkhoz a helyi közösségtôl, azt is tapasztaljuk, hogy nagyon sokat jelent az összefogás, az együttgondolkodás a helyi gazdasági, turisztikai szolgáltatókkal, enélkül nem megy. Fontos, hogy a térséget együtt lássuk, a város önmagában kevés. A város problémája a térségé és viszont, ezekre itt kell megtalálni a megoldásokat. A helyi kamarai irodával is szoros a kapcsolatunk, kölcsönösen számíthatunk egymásra a jövôben is az új szolgáltatások, látványosságok megteremtésében.

ñ A Zrínyi Emlékév programsorozathoz kapcsolódóan tavaly fokozódott az érdeklôdés a Szigetvári Vár iránt, ez a történelmi relikviák kiállítása mellett az új látványosságoknak is köszönhetô. Lebedy János élvezetes tárlatvezetéssel, történelmi bemutatókkal, ágyúdörgéssel vagy akár hadijátékokkal idézi fel a múltat, történelmi ismeretei és színes elôadásmódja által az ország egyik kiemelkedô várkapitányává vált. Munkáját a kamara Szigetvári Idegenforgalmi Díjjal honorálta.

— A tavalyi év sikerének egy hoszszabb, kevésbé látható elôzménye volt – mondja Lebedy János. — A tavalyi emlékév hatalmas lendületet adott az idegenforgalmi fejlôdésnek, hiszen Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója kellô propagálást kapott országszerte. A Szigetvári Vár Nemzeti Emlékhely lett, a mi munkánk a történelmi hagyományok ápolása, hogy különbözô módszerekkel, pedagógiai eszközökkel megismertessük az ifjúsággal, a helyi lakosokkal, a turistákkal a tradíciókat, a történelmi

Lebedy János

ñ

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

IPARJOGVÉDELEM

Diplomás mûvész, mérnök, iparjogvédelmi szakértô – immáron felsôfokon Interjú Rozs Eszterrel, a kamara munkatársával Fokról fokra, lépésrôl lépésre képezi magát Rozs Eszter, aki 2012 óta erôsíti a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát projekt menedzserként, tanácsadóként. Most a Szellemitulajdon-védelmi Információs Pont (SZTNH) legmagasabban kvalifikált munkatársa.

— Messzirôl indult és nem is azon a pályán, aminek most már majdhogynem a tetején van. Mi vitte rá, hogy a szellemi tulajdon védelmével foglalkozzon?

— Mondhatni, a véremben van a jog iránti vonzalom, a szüleim, az egyik nagyszülôm, a testvérem is jogász végzettségû. Mindig benne volt a pakliban, hogy a jogi pályát választom majd.

Visszatekintve nem bánom, hogy a mûvészeti tanulmányok eltérítettek, hiszen így lett belôlem formatervezô mûvész, mely szakirányhoz szervesen kapcsolódik az iparjogvédelem.

Elôször a soproni Alkalmazott Mûvészeti Intézetben kerültem ennek a területnek a vonzásába. Ezt követôen pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának testületénél, a Magyar Formatervezési Tanács Irodájánál kaptam lehetôséget a kibontakozásra.

A mostani állásomnak hála hazaköltözhettem Pécsre, és egy másik pályán próbálhattam ki magam.

— Nyilván akadtak, akik segítették az útján...

— Nemzetközi projektmenedzsernek vettek fel a kamarához, eszembe sem jutott, hogy iparjogvédelmi szakértô is lehetek. A lehetôséget a munkahelyem teremtette.

Nagy hatással volt rám Gelencsér Lajosné Zsuzsa, a mentorom, aki az SZTNH Információs Pont szakértôje 2004 óta. Emellett a sikeres tanulmányaimat közvetlen kollégáim és szakmai vezetôm, Rabb Szabolcs (immár kamarai titkár), valamint az SZTNH-val való kiváló szakmai kapcsolatunk is elôsegítették.

— Miért fontos ez a terület a vállalkozásoknak – vagy akár a kamarának?

— Az iparjogvédelmi tudatosság értéknövelô, gazdasági haszonszerzést elôsegítô tényezô. Nekünk célunk és feladatunk, hogy erre rámutassunk és támogassuk a vállalkozások fejlôdését a régióban.

Szakdolgozatomban a speciális szektorokban mûködô kis- és középvállalkozások szervezeti és szellemitulajdon-védelmi szabályozásait vizsgáltam, azzal a nem titkolt céllal, hogy az adott szektorokra jellemzô tulajdonságokra épülô iparjogvédelmi szabályzatokat hozhassunk létre a jövôben. Ezek segítségével egy adott vállalkozás egy átfogó helyzetelemzést kaphat, valamint lefekteti a szolgálati és alkalmazotti jogviszonyban alkotott szellemi alkotásokra vonatkozó szabályrendszert, az azokhoz kapcsolódó munkavállalók szerepét, feladatait, a létrejövô szellemi alkotásról való tájékoztatás mikéntjét, valamint az alkotás további hasznosításának stratégiáját.

Elengedhetetlen a saját és a konkurens termékek, innovációk, technológiák, szakmaspecifikus tulajdonságok, külsô-belsô kapcsolatok és a piaci pozíció ismerete, valamint a gazdasági és termelési adatok, területi-, gazdálkodási és infrastrukturális adottságokra vonatkozó tapasztalatok is elôsegítik a vállalkozás sikeres mûködését.

Ezeket lényeges felmérni és alapul venni.

— Jó szakértôket mindenhol keresik, hiszen kiemelkednek az átlagból. Ez fárasztó lehet – de megvan a jó oldala is: válogathat a megbízásokból. Önnél is így van ez?

— Mi a kamaránál nem ezt az elvet valljuk, és véleményem szerint az iparjogvédelmi szakterület sem így mûködik. A kamara elsôsorban a vállalkozások segítéséért van, de magánszemélyeknek ugyanúgy nyújtunk tanácsadást, ha megkeresnek.

Elemzünk, helyzetfelmérést készítünk, kutatunk, javaslatokat teszünk a megfelelô eljárásokra és segítünk a bejelentésben, nyilatkozattételben, stb. Minden ügy érdekes és fontos! Legjobb tudásunk szerint, teljes titoktartással kezeljük mindet.

— Új címet kapott nemrégiben: IPR Ambassador. Mit jelent ez?

— Az Enterprise Europe Network egy világszerte mûködô hálózat, amely üzleti, technológiai és K+F pályázati ügyekben, partnerkeresésben, B2B találkozókra való eljutásban segíti a vállalkozásokat.

A dél-dunántúli iroda a kamarában található.

A tisztség melyet említett, nagyon megtisztelô, hiszen országonként egy-egy ilyen pozíció pályázható meg. Engem az elôzô – miskolci – iparjogvédelmi nagykövet javasolt a tisztség ellátására, melyet az elmúlt hónapban el is nyertem.

— Van ennél tovább?

— Természetesen nem ez a szakma csúcsa, de egy fontos lépés afelé. Foglalkoztat a kérdés, hogy ügyvivô legyek a jövôben, és mérnökként erre meg is van az esélyem.

A csavar a dologban az, hogy az ügyvivô irodák Budapesten mûködnek, és az ügyvivôi vizsga letételének elôfeltétele a 3 éves szakmai gyakorlat, így nem tudnám ellátni a munkaköröm itt, ha fejleszteni szeretném magam a jövôben.

— Munkájához további sok sikert és kitartást kívánunk!

PBKIK

26

KERESKEDJÜNK!

ADOK VESZEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

K e r e s k e d j ü n k ! Az utóbbi néhány évben rengeteg változás érte a kereskedelmi szektort. Az online vásárlás elôtérbe kerülése, a bevásárlóközpontok térnyerése és a szakma „nagyjainak” kiöregedése, a nyitvatartás folyamatos változtatása teljesen átalakította azt, hogy mit, mikor, hol vásárolunk. Új rovatunkban ezt a szektort és új kihívásait járjuk körbe.

Harman Tibor, üzleti coach

Kereskedjünk a világhálón! De hogyan?

Gyökeresen átalakította a kereskedelmet az internet megjelenése. Ma minden száz forintból közel ötöt az interneten költünk el, és folyamatosan növekszik az online boltok forgalma.

Hogy milyen elônyei vannak, ha valaki kereskedôként internetes értékesítési csatornát is használ, errôl HARMAN Tibor üzleti coach-ot kérdeztük.

— Az internet a sok közül egy értékesítési csatorna, viszont tény, hogy egyre fontosabb. Érdemes végiggondolnia egy kereskedônek, hogy fent kell-e lennie az interneten, és ha igen, miért – válaszolja Harman Tibor, aki maga is kereskedik a világhálón. — Ma Magyarország lakosságának 76%-a használ valamilyen szinten internetet, 4,2 millió ember legalább 1-2 havonta vásárol online. Ez már akkora tömeg, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni. Eddig egy kereskedô konkurenciája csak a közelben lévô üzlet volt, ma viszont a konkurencia az összes, interneten jelen lévô bolt, a külföldi webáruházakkal együtt.

Tehát már nem az a kérdés, hogy jelen legyünk-e az interneten, hanem az, hogy szabad-e nem ott lenni. A hálón sokkal élesebb a verseny, mint az offline világban: ha a valóságban kell bejárnom a várost egy termék után, az rengeteg idô és költség, míg az interneten néhány perc alatt ráakadhatok a keresett árura, többnyire több üzletben is.

— Sokan azért ódzkodnak az internetes jelenléttôl, mert rengeteg idôt elvisz a weblappal, webáruházzal, online marketinggel való foglalkozás.

— Ez így is van, sôt! Ma már nem elég egy weblapot csinálni. Ha elkészül

egy weblap és azt jól alakították ki, akkor nagyjából a weboldallal kapcsolatos munka 20%-át végezték el. Utána látogatókat kell odahozni, majd a látogatókból vásárlókat szerezni. Fontos végiggondolni a kereskedônek a weboldal célját, célközönségét, és elôre tervezni.

— Miként alakította át a kereskedést az online világ?

— Szélsôségesen. Volt, akit tönkretett, mást pedig felemelt. Akinek megvan a stabil vevôköre, az úgy gondolhatja, hogy nem érdemes nyitnia az internet felé, viszont ha egy üzletnek szüksége van új vevôre, fejlôdésre, akkor ott kell lenni a neten. Ha jól építik fel a weboldalt, a nulláról nagyon gyors növekedést lehet produkálni. Ha viszont rosszul, akkor hatalmas energiákat lehet beleölni akár nulla eredménnyel.

— A vásárlók viselkedése miként változott az online világ megjelenésével?

— Átalakultak a vásárlói szokások.

A vásárlók megszokták, hogy nagyon sok információhoz hozzáférnek, hogy

releváns információk alapján válogathatnak, esetleg a trendi divatot követik a neten vagy a Facebookon. Az internet elôtti korszakban csak azt a néhány üzletet látta egy átlag vásárló, amit végig tudott járni. Késôbb jöttek a katalógusok, az internet megjelenésével pedig szinte a teljes magyar, sôt a külföldi választékot is megismerheti a vásárló. Ez rengeteget változtatott a vásárlói szokásokon, és ez a változás tovább folytatódik. Sokszor elôfordul, hogy egy offline boltban kinéz a vevô egy terméket, a kereskedô szakmai tájékoztatást ad vele kapcsolatban, majd az érdeklôdô sokkal olcsóbban megveszi azt egy online áruházban. Ezt a kereskedônek le kell kezelnie, például annyi pluszt kell adnia, hogy ne akarjon az árkülönbségért elmenni máshová a vevô.

— Ha valamelyik kereskedô azon gondolkodik, hogy kilép az online térbe, mit kell alaposan megfontolnia?

— Célszerû tisztában lennie az internetes marketing alapjaival. Ha nem ismeri az alapinformációkat, akkor az olyan, mintha lottózna. Rákölt valamennyi pénzt a webes megjelenésre, szakértôre, webáruházra, weboldalra, de nem tudja, hogy mi a célja ennek a munkának, mennyit fizethet érte és azzal sincs tisztába, hogy mi jön ki végeredményként. Nagy különbség az internetes marketing és az egyéb hirdetések között az, hogy az internetes médiában pontosan mérhetôk a hirdetések és az egyes kampányok eredményei.

Fontos a célkitûzés, tesztelés, mérés, mert ha kimarad egy lépcsôfok, akkor véletlenszerû lesz a folyamat és pénztemetôvé varázsolhatja az addig befektetett energiánkat.

K.T.

InnoDél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

Enviroinvest Zrt. Világszínvonalú bakteriofág kutatások Pécsett

pulzus

27

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg új rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Számos sikeres kutatás-fejlesztési projektet menedzselt és több szabadalmat is bejegyeztetett már a pécsi székhelyû Enviroinvest Zrt., amely elsôsorban molekuláris és mikrobiológiai jellegû kutatásokkal foglalkozik.

Fô területük a bakteriofág terápia, a pécsi laborban elsôsorban növényvédelmi kutatásokat folytatnak, innen került ki a világon másodikként fogalomba hozott bakteriofág alapú növényvédô szer, amely egyben az elsô tûzelhalás elleni anyag is volt.

— A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek általában egyetlen (legfeljebb néhány közeli rokon) baktériumfajt képesek megtámadni és elpusztítani. Nagyon hatékonyak, az antibiotikumok potenciális utódai lehetnek, mert számos olyan elônyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyekkel a hagyományos antibiotikumok nem. Ugyanakkor azok hátrányos tulajdonságai nem találhatóak meg ezekben a bakteriofágokban – foglalja össze a kutatások alapját képezô anyag jellemzôit dr. KOVÁCS Tamás vezérigazgató-helyettes. — Például amikor egy ember szervezetében van egy fertôzés, amit antibiotikummal kezelünk, akkor kénytelenek vagyunk probiotikumokat szedni, ugyanis ezek az antibiotikumok a normál bélflóránkat is elpusztítják. Ehhez képest a bakteriofágok szelektívek, tehát csakis a megadott és megcélzott baktériumfaj egyedeit pusztítják el. Mi ilyen jellegû kutatásokkal foglalkozunk, elsôsorban növényvédelmi vonalon. Az elsô ilyen bakteriofágos növényvédôszerünk az almafélék tûzelhalását okozó baktérium ellen már 2012 óta kapható a magyar piacon.

— A tudományos kíváncsiság vagy a piaci elvárások indukálják a kutatásokat?

— Nagy a tudományos kíváncsiságunk is, mivel azonban vállalkozásként mûködünk, muszáj olyan alkalmazott kutatásokkal foglalkoznunk, amelyek elôbb-utóbb visszahozzák a befektetett tôkét. Ugyanakkor azok a területek, amiket megcélzunk, szükségszerûen újak, igyekszünk olyan szegmenseket lefedni, ahol kisebb a piaci verseny, vagy éppen a technikai adottságokból adódóan nincs is.

— Miként lehet a kutatásokat átfordítani a piacra?

— Ez nem könnyû.

A növényvédôszerekkel kapcsolatos engedélyezés nagyon komoly procedúra, ráadásul mivel ezek új fejlesztésû hatóanyagok, nincsenek jelen az EU engedélyezett hatóanyag listáján, ezért hatalmas pénzbeli befektetést és idôt igényel, hogy akár az EU-ban forgalomba hozzuk ôket. Itthon szerencsére egyedi, 120 napos engedéllyel tudjuk ezt a növényvédôszert forgalmazni, ezt azonban évrôl évre meg kell újítanunk. Tehát egyrészt az engedélyezési vonal az, ami miatt nehezebben lehet hasznosítani ezeket a termékeket, másrészt pedig

újak a készítmények, ezért a felhasználókat tájékoztatni kell arról, hogy miként lehet használni ôket, el kell magyarázni az elônyeiket. A készítményeink biológiai készítmények, nagyon kell figyelni, hogy pl. milyen tisztaságú vízzel hígítjuk. Sokszor akadályt jelent a gazdák szemléletmódja is, ugyanis a készítményeink megelôzésre alkalmasak, a gazdasági okok miatt pedig erre nagyon keveset költenek. A tájékoztatás is költséges terület, és mivel kis cég vagyunk, igen fontosnak tartjuk az igénybe vehetô EU-s pályázatokat.

— Milyen jelentôsége van annak, hogy Pécsett mûködik a cég?

— Több kutatással is foglalkozunk, van olyan eset, amikor földrajzilag nem a legideálisabb ez a helyszín. Viszont számos kutatásban együttmûködünk a Pécsi Tudományegyetemmel, és mivel Pécsett olyan laboratóriumok, részlegek vannak, amelyek az EU-ban is egyedülállóak, akár ha a víruslaborra gondolunk a Szentágothai Kutató Központban, kifejezetten elôny, hogy pécsiek vagyunk.

K.T.

28

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENcanHelp: Geochem Kft.

A projektpartner-keresés kiváló, de a piaci keresleti oldalt erôsíteni kell az EEN-ben A különbözô földtani tevékenységeket folytató, több mint 170 tagot számláló francia klaszter, a Pole Avenia az Enterprise Europe Network-ön (EEN) keresztül pályázati partnerséget hirdetett egy európai uniós projektre, egy klaszterek közötti együttmûködésre.

Erre jelentkezett a kutatás-fejlesztéssel, földtani mérésekkel foglalkozó Alkalmazott Földtudományi Klaszter, és azonnal bekerültek a néhány héten belül leadandó projektbe. Mint a klaszter elnöke, dr. FEDOR Ferenc mondja, korábban is tettek kísérletet céges szinten partneri kapcsolat kiépítésére az EEN rendszerén belül, de a siker eddig váratott magára.

— A jelenlegi projekt azt szolgálja, hogy megismerjék egymást az egyes országokban mûködô különbözô klasztertagok, másrészt pedig azt, hogy közösen tudjanak kilépni a harmadik piacra – mondja Fedor Ferenc. — A belga, francia, spanyol, német, ír és a magyarokon kívül török konzorciumi tagok a geotermális kutatásban, a geotermális szolgáltatásokban mûködnek majd együtt.

— Hogyan segítette a kamara az egymásra találást?

— Értesített bennünket errôl a lehetôségrôl. Én magam rendszeresen figyelem az EEN hírlevelét, és már nem egy alkalommal jeleztem, hogy érdekelne valamelyik ott bejelentkezett céggel való kapcsolat. Az elsô három próbálkozás valahogy nem jött össze, de ez a negyedik most igen. A Dél-Dunántúlon a pécsi ka-

mara által mûködtetett EEN irodavezetôjével, Császár Gergellyel nagyon jó a kapcsolatunk, tudja, hogy mivel foglalkozunk, és ha valamilyen minket érintô lehetôséggel találkozik, akkor azt tudatja velünk. Ehhez nyilvánvalóan szükséges, hogy a kamara jól ismerje a tevékenységünket.

— Az elsô három alkalommal nem jött létre kapcsolat a hálózatban szereplô partnerekkel. Milyen tanulsága volt ennek?

— Több okra is visszavezethetô ennek a kudarca. Cégünknek is van profilja az EEN oldalán, akadt is jelentkezô erre a profilra, de anyagi források híján nem tudtunk együttmûködni velük. A másik két alkalommal nem válaszolt a kérdéseinkre a partner. Elôfordul, hogy akik pro-

filt raknak fel az EEN oldalára, nem gondolják végig, hogy milyen feladatok származhatnak a jelenlétbôl, azaz ha valaki küld egy megkeresést, arra mi legyen a válasz. Túl nagy a kínálat és sokkal kisebb a piaci kereslet ebben a rendszerben.

Az is elôfordul, hogy megváltoznak az adott céggel kapcsolatos információk, de ezt nem frissítik az EEN-ben, így már nem is releváns a kint lévô ajánlat. Ami viszont kiválóan mûködik az EEN-ben, és ami nekünk most sikerült, az az EU projektpartner-keresés. Ha van egy jó ötlet és összeálltunk 10-en, de kellene még egy tag, akkor meghirdetjük a lehetôséget.

Ebben az esetben például kelet-európai cégként jól jöttünk a francia klaszternek.

— Mivel kell rendelkeznie egy cégnek, klaszternek ahhoz, hogy sikeres legyen az ilyen együttmûködésekben?

— Ha az illetô cég releváns, nemzetközi érdeklôdésre számot tartó kínálatot, innovációt tud megjeleníteni, az csábító lehet. Ahogy mondtam, jól mûködnek a közvetlen megkeresések, és arra is alkalmas a rendszer, hogy egy adott cég bemutassa a portfolióját, de a keresleti oldal megjelenésére is koncentrálni kellene. A hírlevelek jók, könnyen áttekinthetôek. És még egy dolog: a mi esetünkben is bebizonyosodott, hogy nem árt, ha a kamara jól ismeri az adott vállalkozást, mert így irányítani tudja a kapcsolatokat.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

MI ÚJSÁG?

Papp Zoltán Péter, Jobcapital

Felnôtt korba lépett két és fél év alatt a Jobcapital Ennek eredménye, hogy 2016-ban közel 200 sikeres megbízásból csak 4 alkalommal nem vált be jelöltünk. A jó eredmények mögött egy szakmailag hozzáértô csapat áll, amelynek irányítását hamarosan egy tapasztalt új kolléga – Egyed Mihály, a régió elismert HR szakembere – végzi. Biztos vagyok benne, hogy munkájának köszönhetôen cégünk tovább erôsödik. A hatékonyságunk harmadik pillére az, hogy kiemelten a régióra fókuszálunk, azaz nem egy fióktelepünk van Pécsett, hanem a központunk.

Nagyon fiatal vállalkozás a pécsi Jobcapital – két és fél éve mûködik –, de máris igen komoly eredményeket tudhat maga mögött. A munkaerôközvetítésre, -toborzásra, -kölcsönzésre, álláskeresés támogatására specializálódott cég ügyvezetôje, Papp Zoltán Péter azt mondja, gyorsan meghatározó szereplôje lettek ennek a területnek Pécsett és a régióban. A rengeteg megbízás teljesítése mellett a cég építésére, a belsô folyamatok fejlesztésére is sok figyelmet fordítanak.

— Szinte a térség összes nagyobb foglalkoztatójával együtt dolgozunk – mondja az ügyvezetô. — Tudatosan a dél-dunántúli régióra koncentrálunk, ez a mûködési területünk, ezen belül Pécs és környéke kiemelt jelentôségû potenciált jelent számunkra. Cégünk növekedése gyors ütemû. A kezdeti irodai létszámunkat mára a 3-4 fôrôl 15-re emeltük, és az év végére terveink szerint 1820 fôre bôvül csapatunk. Igyekszünk egyértelmû üzenetként definiálni a munkaerôpiac számára, hogy a Jobcapital Pécs és a régió kiemelt munkaerô-közvetítô, „fejvadász” vállalkozása, ezért munkaerô-kölcsönzô tevékenységünket egy másik cégünkbe, a Staffcapitalba csoportosítjuk át. Azt gondolom, hogy így még pontosabban tudjuk magunkat az adott területekre pozicionálni, és ezáltal még eredményesebbek is leszünk.

— Miben rejlik a vállalkozás fejlôdésének kulcsa?

— A növekedéshez szükség van támpontokra. Nálunk három meghatározó alapvetés van. Az egyik az, hogy mind a partnercégeinket, mind az állás-

keresôket egyenrangúnak tekintjük és igyekszünk mindkét fél részére a legoptimálisabb megoldást megtalálni. A másik alapvetés, hogy kimondottan szakmai alapokon nyugvó céget mûködtetünk. Tehát elsôdleges, hogy a piac számára szakmailag hitelesek legyünk, ezért a legjobb és legújabb technikákkal toborzunk és választunk ki embereket, ügyelünk a legpontosabb illeszkedésre.

— Volt tervük a gyors növekedésre vagy egy teljesen új helyzet állt elô?

— Nagyon pontosan meghatározott terv szerint növekszik a cég. Másfél éve, heti rendszerességgel tudatosan mûködünk együtt szervezetfejlesztôvel.

Olyan elemeket építünk a rendszerünkbe, ami stabilitást eredményez és biztosítja a fejlôdést. A szervezeti felépítésünk divíziókra, profilcenterekre tagozódik, ami hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi a mûködésünket, a folyamatokat és feladatköröket. Kiemelten figyelünk a nálunk dolgozó kollégákra, akik ezáltal lojálisak is hozzánk.

Nemrégiben egy külsôs kontrolling cég azt vizsgálta a Jobcapitalnál, hogy milyen stádiumban van, és arra a megállapításra jutottak, felnôtt korba ért, ami nagyon ritka egy két és fél éves vállalkozásnál. Ezt egyértelmûen sikerként könyvelem el, amely a tudatos cégépítésnek és szakmai munkának köszönhetô. Természetesen ez a megállapítás a Jobcapital csapata áldozatos hozzáállásának és munkájának elismerése is, amit ezúttal is köszönök nekik.

K.T.

30

MESTERKÉPZÉS / ÖNINDÍTÓ

A kétfajta tudásának nagy hasznát veszi A Körex Épületgépészeti Kft. családi vállalkozásban mûködik már lassan három évtizede. Az alapokat az édesapa tette le, majd nyugdíjba vonulását követôen a két fiú vitte tovább a vállalkozást.

Ezzel egy idôben két különálló cég is létrejött, az egyik az irodatechnikára és a pénztárgépek kereskedelmére, szervizelésére, míg a másik az épületgépészetre szakosodott, és egy idôben kivitelezôi tevékenységet is folytatott.

A családi házak piacán jelentek meg, ahol minden az épületgépészettel kapcsolatos munkát elvégeztek. Ma már napkollektorok és hôszivattyúk, pellet és faelgázosító kazánok beszerelésével, beüzemelésével is foglalkoznak a tervezés, tanácsadás, mûvezetés és mûszaki ellenôrzés mellett. Mindeközben a cég ügyvezetô tulajdonosa, KÖRÖSZTÖS Imre folyamatosan képezte magát, újabb és újabb szakmát tanult ki a gázszereléstôl a víz- és villanyszerelésen át egészen a napkollektorok, hôszivattyúk beszereléséig. Ma már gáz-, villany- valamint vízés fûtésszerelô mestervizsgával is rendelkezik.

S, hogy miért vállalkozik több diplomával valaki arra, hogy akár több

szakmában is mestervizsgát tegyen?

— Erre nagyon egyszerû a magyarázat! – Ahhoz, hogy egy-egy munka elnyerésének ne legyen akadálya a mesterlevél hiánya, ezért vállalkoztam arra, hogy ha lehet, mind a három – víz-, gáz-, fûtésszerelô – az épületgépészet körébe tartozó szakmában megszerzem – avat be döntésének hátterébe.

Mint mondja, az elsô mestervizsgát gáz- és gázhálózat-szerelô szakmában tette le azért, mert az egyszerûsített gázkészülékek cseréjét csak ennek birtokában végezhették el. Ezután következett a fûtés- és gázhálózatszerelô, valamint a víz- és vízgépszerelô mestervizsga. Ugyan közben megváltoztak a szabályok, de úgy döntött, ha már elkezdte, akkor be is fejezi, s megszerzi a mesterlevelet.

— Már általános iskolás koromban eldöntöttem, gépészmérnök leszek, az épületgépészetet pedig azért választottam, mert univerzális, szerteágazó, több szakmát fog egybe – avat be a kezdetekbe. — Az elsô diplomámat épületgépész szakon szereztem, ezt követte a mérnök-tanári, majd ezeket épületgépész szakmérnöki végzettséggel fejeltem meg. Mind a hármat Pécsett, a Pécsi Tu-

Dél-Dunántúli Gazdaság dományegyetem Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Karán és annak elôdjén, a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán szereztem meg. S, haladva a korral, Gödöllôn, a Szent István Tudományegyetemen elvégeztem a passzívház tervezô szakmérnöki szakot, és, hogy a vállalkozásunkon belül a kivitelezési munkákat is magunk tudjuk felügyelni, a mûszaki ellenôri végzettséget is megszereztem. A mestervizsgára felkészítô tanfolyamok során pedig például megtanultam többféle módon hegeszteni is.

Vallja, a mérnök a legmagasabb kvalitású szellemi szakember, a mester pedig a legmagasabb kvalitású gyakorlati szakember, a kettô jól megfér egymás mellett. E kétfajta tudásnak nagy hasznát veszi a mindennapi életben, mert meg tudja mutatni, minden problémára van megoldás, ha kell maga csinálja meg. — Sajnos a piac még nem vesz tudomást arról, ha valaki mestere a szakmájának, nem értékeli igazán. Pedig ez fontos feltétele annak, hogy minél többen vállalkozzanak rá, s érezzék, tétje van a mesterlevél megszerzésének – ad hangot véleményének.

Körösztös Imre iparoscsaládból származik. A család története az 1800as évek második felére vezethetô vissza.

A szépapja építômesterként tevékenykedett, a dédapja és a nagyapja hentes és mészáros volt. Az édesapja villamosmérnökként alapította meg a családi vállalkozásukat.

Sz.K.

Egységgé álltak össze a meglévô ismeretek Különleges munkahelyteremtési, képzési program zajlik immár negyedik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak.

Már mindenki leadta az üzleti tervét, a tanfolyam is véget ért, a résztvevôk már a megszerzett tudással felvértezve kezdik felépíteni a vállalkozásukat.

SIBAK Szabolcs mecseki túrákat szervez és és vezet. Az Önindító programot az abban ko-

rábban már részt vett párja, a keramikus Teimel Cintia ajánlotta neki.

— Mindig is szívesen jártam az erdôt, mezôt, ezért is választottam a földrajz, geográfia szakot az egyetemen – kezdi beszélgetésünket. — A gyerekkoromat is a természethez közel töltöttem Beremenden, jelenleg pedig Mecseknádasd és Óbánya között élünk a feleségemmel. Az ötletet is ez a környezet adta, hiszen a Kelet-Mecsek páratlanul szép erdei vesznek körül bennünket.

Mint mondja, évekkel ezelôtt azzal keresték meg a környékbeli szállásadók, vállalkozna-e ar-

ra, hogy vendégeiknek túrákat szervezzen Pécsváradra, a Zengôre. Aztán egyre többször kérték fel, s akkor döntöttek úgy a párjával közösen, a vállalkozásukat kibôvítik a túravezetéssel.

— A párom biztatására adtam be a pályázatomat az Önindító programra, s egyáltalán nem bántam meg, hogy hallgattam rá, mert a képzés során a már korábban megszerzett tudás, úgymond a már meglévô dominók a helyükre kerültek. Egyértelmû választ kaptam arra, hogy az alapelképzelésem jó, azt kell hosszú távon mûködtethetôvé tenni - ad hangot véleményének.

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIÁNYSZAKMA

31

Egyre kevesebben hagyják el a pályát Évekkel ezelôtt senki nem gondolta volna, hogy egyszer a hiányszakmák közé tartozik majd az eladó is. Esztendôk óta olyan sokan hagyják el a pályát, hogy a boltokban már lassan csak szakképzetlenekkel tudják a hiányzókat pótolni.

A jó szakma felér egy diplomával Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Új sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

— A legfontosabb cél, hogy minél kevesebben hagyják el a pályát, ezért cégünknél folyamatos képzéseket szervezünk számukra – mondja TARRNÉ RÁCZ Judit, a Mecsek Füszért Zrt. vezetô értékesítési menedzsere. — Ezek egy része elektronikus úton, az interneten keresztül folyik, de vannak olyanok is, ahol személyesen kell részt venni az órákon. Miután egyre nô a szakképzetlen dolgozók száma, speciális tanfolyamokat szervezünk számukra, s lehetôséget teremtünk arra is, hogy szakképesítést szerezzenek.

Mint mondja, a bolti eladó végzettség megszerzésére több módon is lehetôséget teremtenek, egyebek mellett saját belsô képzés formájában, vagy akár tanulmányi szerzôdés megkötésével. Ez alapján a felnôttképzési intézmények

tanfolyamain vehetnek részt kétféle módon: ha az adott településen található a képzôhely, akkor délutánonként folyik az oktatás, amennyiben nem, akkor távoktatás formájában.

— Sajnos a nappali, iskolarendszerû képzésben résztvevô kereskedôtanulók közül, miután sikeres szakmunkásvizsgát tettek, kevesen maradnak – folytatja tovább Tarrné Rácz Judit. — Sokan külföldre mennek dolgozni, vagy elhagyják a pályát. A tanulószerzôdések felbontásakor – igaz ez mind a tanuló-, mind a felnôttképzésre – legtöbbször a külföldre való költözés szerepel az indokok között. Ez leginkább a nagyobb településekre igaz, a kis falvakban a frissen végzettek közül többen is ott maradnak abban a boltban, ahol a gyakorlati idejüket töltötték, mert az biztos munkát jelent nekik. A rossz közlekedési viszonyok miatt esélyük sincs arra, hogy a lakóhelyüktôl távol helyezkedjenek el.

A fotózás általános iskolás kora óta hobbija másik beszélgetôtársamnak, REISZ Dánielnek.

— Szinte az elsô pillanattól érdekelt, a fotózás minden egyes eleme s mindig is úgy éreztem, egyszer ez lesz a hivatásom – avat be a kezdetekbe. A Szent Mór Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumba járt, annak is a mûvészeti tagozatára. A fotózás alapjaival Kalmár Lajos ismertette meg.

Az érettségit követôen pedig a Simonyi Károly Szakközép- és Szakiskolában tanult fényképésznek, miközben egyre inkább úgy érezte, ha végez a saját lábára kell állnia. Az Önindító programra egy ismerôse hívta fel a figyelmét, mert tudta, hogy saját vállalkozás elindítását tervezi.

— A vállalkozóvá válást segítô képzés mellett a pénzügyi támogatás lehetôsége volt az, ami

miatt úgy döntöttem, hogy beadom a pályázatomat, mert azzal elindíthatom a vállalkozásomat – emeli ki, miért is jelentkezett az Önindító programra.

Szólt arról is, hogy jelenleg startup cégeknek készít reklám videókat és fotókat számukra elérhetô áron, mert ezen a módon maga is segíteni kívánja a kezdô vállalkozásokat.

— A korszerû technikák és technológiák segítségével bármirôl, bárhol, bármikor elkészülhetnek ezek a filmek, rövid idô alatt, magas színvonalon, viszonylag alacsony költségvetéssel. Miután szeretném a reklámfilmekben rejlô lehetôségek széles skáláját kiaknázni, olyan különleges helyszíneken – barlangban, hegyeken, vizek mélyén –

Szólt arról is, hogy a dolgozóik megtartása érdekében támogatják, hogy mestervizsgát tegyenek, ami szakmailag is elôrelépést jelent számukra.

Két áruházvezetôjük is részt vett már a kamara által szervezett mesterképzésben, s szerzett mesterlevelet.

— A szakemberhiány csökkentése érdekében jelentôs technológiai és infrastrukturális fejlesztésekre is sor került, ezek segítségével csökkenteni lehetett az adminisztrációs terheket – emeli ki Tarrné Rácz Judit. — Nálunk a vásárló az elsô. A pult mögött és a pénztárban is olyan eladók állnak, akik személyes garanciát jelentenek arra, hogy a szlogenünk – Coop, a jó szomszéd!

– tartalommal töltôdjön fel, ne csak egy mondat legyen. Éppen ezért igyekszünk a nálunk gyakorlati idejüket töltô eladó tanulókat a legkorszerûbb technológiák mellett a hagyományos kiszolgálásra is megtanítani, arra, miként kell egy vevôvel bánni, hogyan lehet mindenkivel a megfelelô hangot megtalálni.

Sz.K.

szeretném elkészíteni azokat, amelyektôl igazán egyediek lesznek. Éppen ezért a terveim között szerepel, hogy búvárvizsgát teszek – mondja.

Abban mind a ketten egyet értettek, hogy annak, aki úgy érzi, a saját lábára állva könnyebben megtalálja a helyét a munkaerôpiacon és nagyobb lehetôsége van az ötletei megvalósítására, fontos, hogy részt vegyen egy ilyen jellegû képzésen, ahol képet kap arról, mit is jelent a vállalkozói lét, miként kell egy vállalkozást elindítani, eredményesen mûködtetni.

Emellett a program lehetôséget teremt a támogatások révén arra is, hogy az induló vállalkozás megerôsödjön, piacképes legyen, s ebben a jelentôs vállalkozói tapasztalatokkal rendelkezô keresztszülôk is segítik.

Sz.K.

32

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Simon István, JuridEco Zrt. vezérigazgatója A szüleit kérte meg, hogy vegyenek neki teniszütôt a zsebpénzébôl, így 7 éves korában már a Pécsi Spartacusba járt teniszedzésre és a mai napig a klub tagjaként játszik Simon István, a JuridEco Zrt. vezérigazgatója. A Pécsi Tudományegyetem jogi és gazdasági tanácsadó vállalkozásának vezetôje focizni is szeret, immár 15 éve játszik hetente szinte ugyanazzal a csapattal. Amíg versenyszerûen teniszezett, nem szerette a futást, mára ez megváltozott, és szívesen jár futni, elsôsorban a Mandulás tornapályájára.

— A sport abszolút meghatározó, nélkülözhetetlen eleme az életemnek.

Akkor vagyok igazán kiegyensúlyozott, ha rendszeresen sportolok, és megunhatatlan az az öröm, ami önmagam legyôzésével, teljesítôképességem vélt határainak megdöntésével jár – válaszolja Simon István arra a kérdésre, hogy mit jelent a sport az életében.

— Érdekes módon sem családi, sem iskolai ösztönzés nem játszott szerepet sportos életmódom kialakulásában, de amikor kiderült, mennyire szeretem a sportot, támogattak a szüleim, azzal a feltétellel, hogy nem mehet a tanulás rovására.

Jobban belegondolva, a tenisz szeretete a jobb tanulmányi eredmények elérésére is motivált.

rendszere szerint én gyôztem, hanem az, hogy a legtöbbet kihoztam magamból. Ez fontos az élet egyéb területein is.

Lényeges, hogy magunkhoz képest ítéljük meg a teljesítményünket, reálisan mérjük fel erôsségeinket, eredményeinket, és törekedjünk a folytonos fejlôdésre. Az élet bármely területére igaz, hogy megfelelô felkészültség nélkül nem lehet sikereket

Ma már többször együtt járunk teniszezni a két fiammal, és szerencsére feleségem – egykori judo magyar bajnok – is tudja, milyen értéke van a sportnak.

— Mostanában az üzletemberek között sikk a sportolás. Ez a tevékenység akár az üzlet- és kapcsolatépítést is támogathatja. Volt már ilyen tapasztalata?

elérni, legalábbis huzamosabb idôn keresztül nem.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport?

— Azt gondolom, mindenki maga irányítja az életét, miközben rengeteg kompromisszumot hoz. Én mindig törekedtem arra, hogy a munka és a család mellett is jusson idô a sportolásra. Focizni például este 9-re járunk, így lefekvésig együtt lehetek a gyermekeimmel.

— A Pécs Városi Tenisz Club elnökségi tagjaként számtalan példát láttam már erre. A tenisz szeretete sokszor megkönnyíti a kapcsolatépítést, és a pályán, játék közben mindenkirôl kiderül, milyen emberi tulajdonságokkal bír. Ez a helyzet nyitottabbá teszi a légkört és valóban megkönnyíti a kapcsolatépítést, de új barátokra is lelhetünk a sport által.

K.T.

„Mindig a kihívásokat keresem a sportban, jobb akarok lenni” — Miért fontos a sport, milyen többletet ad az ön számára?

— Ha sportolok, akkor a kihívásokat keresem benne, mindig jobb akarok lenni, még akkor is, ha tudom, hogy az évek ellenem dolgoznak.

— Mit tanult meg a sport által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat?

— Nem az számít sikernek és tölt el boldogsággal, ha az adott sport szabály-

33

PBKIK ÚJ TAGJAI / TPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

Új belépô: Pannon Oktatási Központ Kft. Piacképes képzések Pécsrôl A Pannon Oktatási Központ Kft. olyan felnôttképzési intézmény, amely közel 15 éves szakmai múltjával magas színvonalon szervez és biztosít képzéseket országszerte. Gyakorlatias tanfolyamokkal és szakmailag felkészült oktatókkal várják a tanulni vágyókat.

— Képzési kínálatunkban a felnôttképzési törvény hatálya alá esô OKJ-s képzések szerepelnek az oktatás, a gépészet, a közgazdaság, az ügyvitel, a kereskedelem, a marketing, az üzleti adminisztráció, valamint az egyéb szolgáltatások és a mezôgazdaság szakmacsoportjaira vonatkozóan – mondja Vásárhelyi Balázs ügyvezetô. — Emellett egyéb készség- és kompetenciafejlesz-

?

➽ ➽ TIPP-ADÓ

tésen alapuló képzéseket, továbbá az NKH hatáskörébe tartozó gépkezelôi képzéseket, az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi és biztosításközvetítô hatósági képzéseket, a NÉBIH felügyelete alá tartozó vadászvizsgára felkészítô tanfolyamokat is szervezünk és bonyolítunk le. Folyamatosan bôvítjük oktatási tevékenységünket és vizsgaszervezési jogosultságunkat.

— Miért léptek be a kamarába?

— Azért csatlakoztunk a kamarához, hogy szakmai tudásunkat továbbadva és fejlesztve abban támogassuk az érdeklôdô cégeket, hogy magasabb színvonalon végezhessék a munkájukat.

Az aktuális piacnak megfelelôen ezáltal is bôvíteni szeretnénk a képzéseinket.

K.T.

Jó hír a kkv-knak:

várhatóan emelik a nullás hitel keretét A pályázói igényekre reagálva várhatóan ismét emelik a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését célzó hitelprogram, azaz a nullás hitelként is ismert konstrukció keretét.

Minderrõl a Világgazdaság számolt be. A lap szerint a bôvítést a felfokozott pályázói érdeklôdés indokolja. Az eredeti keret 40 milliárd forint volt, ezt késôbb 70 milliárdra emelték, a magyar cégek részérôl viszont 144 milliárd forint értékben érkezett igény.

A Magyar Fejlesztési Bank hálózatán keresztül igénybe vehetô 5-15 éves futamidejû kölcsön azért is keresett, mert amellett, hogy kamatmentes, kezelési költséget, rendelkezésre tartási jutalékot, elôtörlesztési és szerzôdésmódosítási díjat sem számítanak fel.

Alapesetben 600 millió forint a hitelösszeg felsô határa, kezdô vállalkozások esetében 150 millió. Jelenleg ideiglenesen szüneteltetik a programot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) belül a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését célzó hitelprogramban intézményrendszeri vizsgálat alatt áll a többletforrás biztosításának lehetôsége”. A versenyszférában nullás hitelként ismert felhívás célja az életképes, jövedelemtermelô beruházások támogatása. A munkahelyi képzéseket támogató pályázatokkal kapcsolatban szintén sokan érdeklôdtek az NGM tájékoztatása szerint, ezért a kérelmek beadásának kezdetét elhalasztották a felhívások felülvizsgálatáig és pontosításáig.

(Mikrovállalkozások vették fel a legtöbb hitelt a növekedési hitelprogramban. A darabszámokat tekintve a hitelek csaknem kétharmadát a kereskedelem, javítás ágazatban, a mezôgazdaságban, illetve a feldolgozóiparban tevékenykedô vállalatoknak nyújtották.) http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/jo-hir-a-kkv-knak-varhatoan-emelik-a-nullas-hitel-keretet/

34

AUTÓTESZT

Pécs legtradicionálisabb vendéglôje, a Tettye Étterem egyik tulajdonosa, Maszler Róbert a Pappas Autó felsô középkategóriás limuzinját, az új Mercedes-Benz E-osztályt próbálta ki.

— Még sosem volt Mercedesem, pedig a képzeletbeli autós ranglétrán különleges helyet foglal el nálam ez a márka. A tradíciója, a színvonala és az imázsa miatt, úgy gondolom, hogy ez a márka kiemelkedik a luxusautógyártók közül is. Az autó orrán a csillag olyan minôségi garancia, aminek láttán biztos vagyok abban, hogy az adott kategóriában a maximumot kapom.

— Mintha a Tettye Éttermet pozícionálta volna.

— Nagyon hízelgô lenne az összehasonlítás. Valóban a tradíciókra építünk mi is. A hagyományos sváb ételek, a minôség és a hagyomány mellett természetesen a legújabb trendeket is beépítjük a kínálatunkba, és az is fontos, hogy állandó jó minôséget nyújtsunk.

Ha ezt sikerül olyan szinten megvalósítanunk, mint amit a Mercedes képvisel az autóiparban, akkor elégedettek lehetünk.

— Az E-osztály egy olyan fogalom, ami talán leginkább hordozza azokat az értékeket, amire a Mercedes épít. Az új modell formája mennyire ötvözi ezt a csúcstechnikával?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Maszler Róbert –

— Szerintem jól oldották meg ezt a nagyon nehéz feladatot. Klasszikus limuzinformát rajzoltak, de mindenütt megvillannak a legfrissebb trendek, és a legújabb technológiák, mindezt úgy, hogy egy pillanatra sem érzem hivalkodónak vagy öncélúnak a legapróbb részletet sem. A lámpák meghatározzák az autó elejét, látszik, hogy mennyi tudást

zsúfoltak bele akár egy fényszóróba is.

Ezek, amellett, hogy szépek, éjszaka intelligensen világítják meg a lehetô legnagyobb területet az útból. A karosszéria vonalai újra a lágyabb ívek felé mozdultak, és nekem ez tetszik, a hátsó rész olyan, mint egy modern szobor.

— Ezt a limuzint, vagy inkább a kombit választaná?

— Mindenképpen a kombi, vagy ahogy mostanában nevezik, a T-modell mellett döntenék. Aktív életet élek, sokat biciklizem, így számomra praktikusabb lenne az a kialakítás, és még a formája is ugyanolyan dinamikus, mint ezé a limuziné. Térkínálat tekintetében nincs nagy különbség, ebben az autóban is hatalmas a csomagtartó, inkább a variálhatóság miatt szavaznék arra.

— A hétköznapokon is kombit használ?

— Igen, egy Honda Civic Tourerem van, ami csak azért nem dízel, mert amikor vettem, akkor még nem jelent meg a gázolajos változat. Arra a kérdésre, hogy miért a dízelt preferálom, tökéletes választ ad ez a Mercedes, mert ebben az autóban a motorkínálat második lépcsôje található, ennek ellenére mindig elegendô teljesítményt nyújt, és csePappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

AUTÓTESZT

Mercedes-Benz E 220 d rébe alig kér némi üzemanyagot. Hihetetlen, hogy egy ekkora autó, közel kétszáz lóerôvel, 6 liter alatti átlaggal is megelégszik, úgy, hogy kevesebb mint nyolc másodperc alatt gyorsul százra.

Bele sem merek gondolni mire képesek a nagyobb motorral szerelt változatok, pláne egy AMG verzió.

— De amikor egy E-osztállyal utazik valaki, akkor a lényeg mégsem a motorteljesítmény és a fogyasztás.

— A kulcsszó talán az utazás. Ezzel az autóval kényelmesen lehet utazni, akár hosszú, akár rövid távokon. Megnyugtat, kikapcsolja a külvilágot, és pihentet. Bár sportosnak nevezett autókat is simán maga mögött hagyna, de nekem eszembe sem jutna száguldozni vele. Viszont az is igaz, hogy ami egy átlagautóból autópályás száguldásnak tûnik, az egy E-osztályban békés utazótempó. Úgy gondolom, ehhez a kategóriához meg kell érni. Egy fiatal, dinamikusabb életformához szokott sofôr a kisebb, sportosabb Mercedes modellek között talál magának megfelelôt. Ez az autó ellenben azt mutatja, hogy a tulajdonosa megfontolt, komolyan gondolkodó ember, aki már elért valamit az életben. A fogyasztás is inkább ebben a szerepben fontos, mert a keveset fogyasztó autó kevésbé szennyezi a környezetet.

— Az utastérben viszont már a technológia dominál, a hatalmas LCD képernyô ezt rögtön egyértelmûvé teszi.

— Elképesztô látvány a fél mûszerfalat elfoglaló kijelzô. Az pedig, hogy szinte szabadon választható, mi jelenjen meg rajta, egyrészt nagyon innovatív, másrészt igazán széles réteg számára teszi vonzóvá az autót. Egy idôsebb, konzervatív tulajdonos is megtalálja a kedvenc beállításait, és a fiatalabb, dinamikusabb közönség is ki tudja használni a mai információs technológiák lehetôségeit. Ez igaz a kezelésre is, a gyár mérnökei remekül aknázták ki az évtizedek alatt összegyûlt tapasztalatot, és olyan interfészeket építettek az autóba, aminek használata a technológiától idegenkedôknek sem bonyolult.

— Ön melyik csoportba tartozik?

— Én lelkesen alkalmazom az új technológiát. Élvezem az elônyeit, és azokat a lehetôségeket, amit nyújtanak.

Ebbe a kocsiba is szívesen megrendelném a legmodernebb extrákat, mert a kényelmet is fokozzák, de természetesen a biztonságot is megnövelik elképesztô mértékben. A lámpákról már beszéltünk, de a radaros aktív tempomat, a kormányzásba is besegítô sávelhagyás figyelô, vagy az autót a baleset elôtt felkészítô Pre-safe rendszer is nagyon hasznos. Az pedig tökéletesen mutatja, mennyire fejlett az autó, hogy arra is van megoldásuk, hogy a baleset bekövetkezésekor a hangnyomás okozta károsodástól is védjék az utasokat.

— A klasszikus autós mércével mérve milyen autó az E 220 d?

— Megdöbbentôen komfortos. A tesztautó 35-ös kerekei nemrég még szupersportautók alá kerültek, ehhez képest ez a Mercedes elképesztô nyugalommal megy át a fekvôrendôrökön.

Hatalmas a tér, és ez annak is köszönhetô, hogy a mûszerfal is visszatért ahhoz a régebbi elgondoláshoz, amikor még nem borultak rá a mûszerfalak az utasokra, és a szélvédô alatt nem volt félméteres mûanyag felület. Ez jó, mert egy autóban az egyik legnagyobb kincs a tér, ettôl lesz barátságos a hangulat. A kilencfokozatú automata váltó karja is tökéletes helyen van a kormány mögött, így letisztultabb lehet a középkonzol.

Az ülések szenzációsak, hátul is tökéletes a kényelem, és természetesen a minôségen sem lehet kifogásolni való.

Bárhová nyúlunk, mindenhol alaposan átgondolt és kiválasztott anyagokat valamint megoldásokat találunk.

— Persze az ár is a színvonalhoz méltó.

— Szintén az étterem példájából tudom, hogy már a minôségi alapanyagok felkutatása és beszerzése is mekkora feladat. Ha pedig az élvonalban akarunk maradni, akkor az elsô lépcsôfoknál sem szabad kompromisszumot kötni. Ez az autó mindig is a kategória mércéje volt, és most is az. Versenytársakból pe-

dig kevés van, így az árat is ezekhez kell viszonyítani. A próbaút után úgy gondolom, ha valaki megvásárolja ezt a kocsit, utána azt érzi, hogy értéket kapott a vételárért cserébe, és ez a legfontosabb.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1950 cm3 Maximális teljesítmény: 194 LE 3800/min Maximális nyomaték: 400 Nm 1600-2800/min Saját tömeg: 1680 kg Csomagtér: 540 l Maximális sebesség: 240 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 7,3 s Átlagfogyasztás: 4.3 l Alapár (E 220 d): 14 437 740 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Csomag, aktív motorháztetô, ECO Start-Stop, klímaautomatika, elsô-, oldal-, függöny-, medence- és térdlégzsák, elektromosan állítható elsô ülések, elektromos ablakemelôk és tükrök, esôszenzor, multifunkciós bôr kormánykerék, éberség figyelô rendszer, ESP, vészfékasszisztens, aktív fékasszisztens, könnyûfém keréktárcsák

36

JÓ HELY / KUKTA

A Nappali Bár néhány év alatt a pécsi Király utca ikonikus, a városhatáron túl is ismert vendéglátóhelyévé nôtte ki magát. Az üzemeltetôk májusban egy társintézményt nyitottak a szomszédban. A Reggeli megálmodójával, FELCSER Dáviddal beszélgettünk.

— Felfelé ível a kávé sztorija a városban.

A teljes vendéglátásra igaz ez?

— Nem. A kávé útját valóban egy kicsit kitaposták már, de a város vendéglátásában én stagnálást érzek. Nem sok újító gondolatot látni. Vannak, amiket kifejezetten nem értek. De persze van jó példa is. Annak ellenére, hogy nem iszom alkoholt, látom, hogy az Eleven világszínvonalú.

— A Nappali befogadókészségét pár éve megdupláztátok. A Reggeli bôvülésére látsz további esélyt és igényt?

— Az egykori Belvárosi Áruház üzlethelyiségeit egy magántulajdonostól béreljük és a felsô szint most nincs kihasználva. Ennek a hasznosításán még gondokozunk, pop-up bolt, co-work-

Dél-Dunántúli Gazdaság ing, jóga is felmerült. Illetve az is, hogy nappal ez a rész a Reggelihez tartozzon, este pedig a Nappalihoz. Ez azért is lenne szerencsés, mert este tényleg zsúfolt tud lenni a hely, még úgy is, hogy az elmúlt években jelentôsen bôvültünk. Az is indokolta új egység nyitását, hogy szerettünk volna a saját szomszédaink lenni. Aztán meg azért is fogtunk bele ebbe az egészbe, mert éreztük a koncepció a hiányát. Az igazunkat bizonyítja, hogy reggel van a csúcsforgalom, dél körül belassulunk, három után pedig már nincs konyha, hanem kávézóként mûködünk. Például ebben is különbözünk a többi újvonalas kávézótól: ilyen méretû kávéház mostanában nem volt Pécsen.

G.E.

)

— Miért pont reggelizôhelyet nyitottatok?

— Erre több válaszom is van. Tényleg – szó szerint – volt egy álmom másfél-két évvel ezelôtt.

Nagyon konkrét álom volt, mert arról szólt, hogy nyitok egy reggelizôhelyet, aminek Reggeli lesz a neve. Adta magát, hiszen eléggé rímel a Nappalira. Ráadásul egy ideje próbálom magam kivonni az éjszakai életbôl, például három éve nem is iszom alkoholt, így ez egy kicsit nyugodtabb közeg számomra. Bár jó közönsége van a Nappalinak, eltávolodtam a bulizós szférától és az életmódváltással elkezdtem egyre inkább beleszeretni a kávéba. Olyan ez, mint a borkultúra: tanulunk, felismerjük a minôséget, a fajtákat stb. A magas színvonalú kávézás természetesen a Reggeliben is fontos szerepet játszik.

KUKTA

Új sorozatunkban olyan üzletemberek mesélnek a gasztronómiához fûzôdô viszonyukról, fôzési szenvedélyükrôl, akiknek a vállalkozása alapvetôen nem vendéglátással foglalkozik.

Ezúttal ifj. KECSKÉS Károly, a komlói Kecskés Fémipari Kft. vezetôje mesél szenvedélyérôl. És közben az is kiderül, hogy azért nem minden vadász tudja – vagy éppen szeretné – elkészíteni a vadhúst.

Ifj. Kecskés Károly a kamarai Humánerôforrás Bizottság egyik 2016-os kihelyezett ülésén készített emlékezetes pörköltet. Pontosabban vadpörköltet. Ez pedig fôzési ars poeticájának a lényegét sûríti magába, hiszen a cégvezetô a bográcsban fôtt vadételek szerelmese.

kötelessége jól feldolgozni a saját kezûleg elejtett zsákmányt. „Bár ismerek olyan vadászt, aki nem szereti a vadhúst, de ez a ritkább eset. Közben azt is el kell azért mondanom, hogy jobban szeretek fôzni, mint amennyire tudok.

Bár már mesterszakácsok is dicsérték, az ételeimet” – teszi hozzá szerényen.

„Minden bográcsos ételt szívesen fôzök – lehet az akár chilis bab is –, de kétségkívül az így készült vadételek állnak hozzám a legközelebb” – mondja az üzletember. Tulajdonképpen nem is csoda ez, hiszen a vadászoknak már-már

Jó vendégként, fogyasztóként nem különösebben válogatós: „Mindent szeretek, de az olasz konyha fûszerei, az olaszos ízesítésû tészta- és húsételeket nagyon kedvelem. Feleségem sokat kísérletezik ezekkel, így ebbôl a szem-

pontból is szerencsésnek mondhatom magam.”

Profi szintre nem szeretné emelni a fôzés szeretét, azaz nem gondolkodott még vendéglátóhely nyitásán, de így is akad kapcsolódási pont a munka és a hobbi között. „Kapcsolódási pont lehet, hogy a céges rendezvényeken én szoktam fôzni. De, ha jobban belegondolok, elôfordult már olyan is, hogy egyedileg készítettünk sütôalkalmatosságot, ami kettô az egyben készülék volt: nyárson sütô és fa borítású asztal. Ezt nekünk kellett kitalálni és megvalósítani” – mondja a szakember.

G.E.