Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 7. szám

XIX. évf. 7. szám, 2017. szeptember 7.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Az üzlet házhoz jön

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Renault Koleos – SUV francia dizájnnal

Az új Renault Koleos esetében valószínûleg újra kellett tanulniuk az értékesítôknek a régebbi modellnél megszokott módszereket.

Most már nem kell szemérmesen elhallgatni a külsô jegyek ecsetelését, mint az elôdnél, hanem egyenesen ezzel kell kezdeni.

Sôt, meg sem kell szólalni, az autó eladja önmagát. Mert szép.

Egy SUV esetében ez nem mindig magától értetôdô tulajdonság, de a Renault tervezôinek ezúttal könnyû dolguk volt, mert adott volt az a márkaarculat, ami eddig a Meganetól az Espaceig minden modellnél telitalálat. A Koleos második generációján tovább finomítottak a közös elemeken, a hátfal oldalról is élmény a domborításokkal és a szintkülönbségekkel, szembôl pedig a markáns helyzetjelzôk a LED lámpákkal még mindig annyira figyelemfelkeltôek, mintha csak most jelent volna meg a piacon ez a motívum.

A Nyitrai Autóház tesztautója a csúcsfelszereltségû Initiale Paris kivitel, és az ehhez tartozó kiegészítô díszítôelemek tovább emelték az autó színvonalát, olyan hibátlan ízléssel, amit csak a francia formatervezôk tudnak megalkotni, ha engedik ôket. Szerencsére engedték.

Az utastérben is elôször a látvány fogja meg az embert, a kétszínû bôrülések a különleges fejtámlákkal gyönyörûek, és a mûszerfal is abszolút modern. A következô felismerés az, hogy nem csak szép az utastér, hanem élhetô is. Mindenhol van bôven hely, az extrák nagy része pedig valóban hasznos is. A nyári melegben a háromféle üzemmódban dolgozó klíma, vagy a az ülések szellôztetése kincset ér. Télen pedig nehéz eldönteni, hogy a fûthetô szélvédô, vagy a fûthetô kormány teszi elviselhetôbbé a hideg reggeleket. A többi Renault modellbôl ismert központi kijelzô kiegészítve a hagyományos audió kezelô panellel és a változtatható mûszerfal grafikával pedig kiforrott koncepció. Érdekes a sávelhagyás figyelô is, a rádiót lehalkítva a megfelelô oldali hangszóróból szól a figyelmezetetô jelzés. A Koleos is megkapta azt a hasznos extrát, hogy a lábunkat meglendítve a lökhárító alatt felnyílik a motoros csomagtérajtó, így megpakolva sem kell ügyeskedni az autó mögött a rakodáskor.

A kormánytól balra egy kis kapcsoló árulkodik arról, hogy a Koleos nem csak oda való ahová a külseje alapján gondolnánk.

Igaz, hogy egy ilyen szép autót nem szívesen visz az ember terepre, de az, hogy az helyett anégykerékhajtás nemcsak automatikus állásban használható, hanem a kapcsolóval aktiválható az állandó összkerékhajtás, arról árulkodik, hogy a Koleos terepen is többet tud, mint amit a hasonló jármûvektôl megszoktunk.

Igaz, ez nem nagy meglepetés, mert már az elôdmodell is ügyesen mozgott akkor is, ha elhagyta az aszfaltot.

Erôbôl sincs hiány, a kétliteres dízel 177 lóerôt mozgósít, az automata váltó pedig ügyesen ötvözi a fokozatmentes váltók és a klasszikus automaták elônyeit. Az eredmény az a mélyrôl jövô erô, amit régebben a nagy dízelekben is kedveltünk. Átlagos haladás közben a fordulatszámmérô szinte sosem lépi át a 2000-es értéket, de dinamikus gyorsításnál szépen kiforog a motor. A komfortot tovább növeli, hogy a csúcsmodellben a BOSE hangrendszer aktív motorzaj csökkentô funkcióval is rendelkezik. A belépômodell erôforrására sem lehet panasz, a Renault szupermodern 1.6-os dízelét eddig minden modellben nagyon kedveltük.

A Nyitrai Autóház nagyvonalú a garanciát illetôen is, a Koleosra is 5 év vagy 150 000 kilométer a gyári garancia, a vásárlást pedig a márkánál megszokott flottakedvezményekkel teszik könnyebbé.

A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1995 cm3 Maximális teljesítmény: 177 LE 3750/min Maximális nyomaték: 380 Nm 2000/min Csomagtér: 542 l Maximális sebesség: 201km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.5 s Átlagfogyasztás: 5.9 l Alapár (Energy 1.6 dCi 130): 8 599 000 Ft

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

3

A Google Magyarország ôsztôl folytatja év elején útjára indított Digital Workshop országos programját!

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A projekt célja a magyarországi kis- és közepes vállalkozások digitális felzárkóztatása. Tudjon meg többet egyszerû és érthetô tananyagokkal az online tér nyújtotta lehetôségekrôl és növelje cége bevételeit!

A következô témákra számíthat: — Milyen lehetôségeket rejt az internet a vállalkozások részére — Hogyan lehet profitot termelni a weben — Digitális marketingstratégia kialakítása a Google Magyarország tolmácsolásában A rendezvényen való részvétel ingyenes.

Vegyen részt a 2 órás ingyenes elôadáson, melyen a Google Magyarország bemutatja a hazai kkv-k lehetôségeit az online világban!

A pécsi idôpontok: — 2017. szeptember 21. 15.00 — 2017. október 25. 10.00 — 2017. december 5. 10.00 A rendezvények helyszíne a Pécsi Kereskedelmi Központ Zsolnay terme. A regisztráció elindulásáról a kamara honlapján, Facebook-oldalán és a heti hírlevélben tájékozódhat.

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az üzlet házhoz Európai cégek képviselôi, diplomaták és testvérvárosok képviselôi érkeznek október 4. és 6. között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarába, hogy a helyi vállalkozásokkal partnerségeket, üzleti kapcsolatokat építsenek az Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodája által szervezett Open4Business rendezvényen. Az üzletember-találkozó mellett plenáris ülések, fórumok, egyéni tanácsadások, céglátogatások és networking események is helyet kapnak. Az idei témák, a fôbb szektorok: a tudásgazdaság, a gépipar, a kreatív ipar, a kereskedelem, a nôi vállalkozók, a klaszter együttmûködések és az innováció. A rendezvény része lesz a Connect-IT IT klaszter konferencia, a Design Pécs Hét, valamint a Dunarégió Stratégia Projekt Fórum.

exporttevékenységének fejlesztését, ezért exporttréninget szerveztünk az egyetem bevonásával, mûködtetjük és koordináljuk a legkülönbözôbb nemzetközi platformokat, amelyek közül is kiemelkedik az Enterprise Europe Network program.

A fejlesztô és innovatív cégek már évek óta ráébredtek, hogy a globális piac méretébôl adódóan sokkal nagyobb lehetôséget jelent, mint hazai piacra dolgozni. Önkéntes kamarai tagjaink közül a gépipari cégek nagy része már most is az árbevételük 50%-át meghaladó mértékû exporttevékenységet menedzsel. Saját vállalkozásunk, a Lakics Gépgyártó Kft. is francia, német, angol, skandináv piacokra dolgozik. Kifejezet-

A külföldi piac elérése nem álom A kamara nemzetközi kapcsolatokért felelôs alelnöke volt évekig LAKICS Péter, így pontosan látja, hogy Baranya megye vállalkozásainak milyen az aktivitása a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat tekintve.

— A statisztikai adatok alapján a megye az utolsók közé tartozik, mind az exporttevékenységet, mind a külföldi mûködô tôkét tekintve. Az elmúlt években azért számos jó példával és elôremutató tevékenységgel találkoztunk.

Kamaránk is fontosnak tartja a cégek

ten elôremutató például a Noosibo sikere, akik ma már Pécsrôl a tengerentúlra is szállítanak az innovatív orvostechnológiai eszközbôl.

— A PBKIK miként tudja segíteni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építését?

— Mûködtetjük az Enterprise Europe Network rendszert, amely az EU egyetlen üzleti és innovációs hálózata. A rendszer célja, hogy nemzetközi üzleti és KFI partnerségeket generáljon, ehhez a dél-dunántúli cégeknek angol nyelvû szakmai profilokat készítünk és világszerte több mint 50 ország tanácsadói hálózatába menedzseljük ezeket. Így sok nemzetközi kapcsolat kamaránkon keresztül született, amely akár üzleti együttmûködésben, akár közös innovációs pályázati programban testesült meg.

A kamarai keretek között mûködô Magyar-Horvát Tagozat is rendszeresen szervezi a határon átnyúló partneri kapcsolatokat a vállalkozások között.

Liszácz Mihály a Tagozat elnökeként koordinálja a programszervezést, így tavasszal 30 fôs horvát-bosnyák delegációt, augusztus végén szerb delegációt fogadtunk a kamarában. Minden ilyen kezdeményezést a cégek „nyelvére” és hasznára igyekszünk fordítani, gyakorlati elônyöket és hasznot teremtve.

A kamara mûködteti a Pécs Economy internetes portált, amely a külföldi vállalkozások és potenciális befektetôk tájékoztatását szolgálja. Folyamatosan frissítjük a portál tartalmakat, innen elérhetôk a befektetôket tájékoztató statisztikai adatok és elemzések, a grafikai elemekkel kiegészített filmek és videók.

Az általam vezetett Iparfejlesztési Bizottság is célul tûzte ki a helyi cégek nemzetközi láthatóságának segítését és a külföldi befektetô vonzást. A két folyamatot egymással harmóniában és

Dél-Dunántúli Gazdaság egyeztetve kell menedzselni. Jelenleg a kamarai kollégák is dolgoznak egy finn potenciális befektetôvel és a városba/megyébe érkezô külföldi delegációkat is szakmai információkkal látják el.

Ez egy közös tanulási folyamat, a befektetni vágyók kérdéseinek fókusza általában a munkaerô képzés - kedvezmények és logisztika, így ezeken a szakmai területeken folyamatosan egyeztetnek a bizottsági tagok is egymással, a hivatali munkatársak pedig képzik magukat.

Sok példa mutatja, hogy szervezetten és elôkészítést követôen a külföldi piac elérése nem álom. Jó termékre van szükség, amelyhez marketing és a piaci bevezetéshez kapcsolódó szakmai menedzsment szükséges. Persze nyelvtudás nélkül nem megy. Hiányosság az elôbb említett kompetenciák területén van, a szeptemberben induló KKV Akadémia programjában igyekszünk minden kihívásra válaszokat adni.

— Tavaly igen sikeres volt az Open4Business rendezvény. Mi lehet a haszna a tavalyi ill. az idei rendezvénynek a baranyai vállalkozások számára?

— Hiába vált virtuálissá a világ, az emberi kapcsolatok még nem írhatók felül. Az Open4Business programon 2 napon keresztül a helyi cégeknek lehetôsége van külföldi cégvezetôkkel személyesen tárgyalni és kapcsolatot építeni. Tavaly 13 országból közel 60 cégvezetô érkezett, és összesen több mint 250 tárgyalást bonyolítottak le a hazai cégekkel. Idén a PTE is társszervezôje az eseménynek, reményeink szerint 15 ország releváns vállalatai jönnek Pécsre, hogy üzleteket kössenek.

jön

CÍMLAPSZTORI rilisban megalakult a PTE Diaszpóra Projekt Hálózat.

— A PTE, mint nemzetközi képzôhely, jelenleg több mint 3300 külföldi hallgató oktatását végzi, emellett az Erasmus és más európai uniós programokban való aktív részvétellel segíti a magyar hallgatóit abban, hogy nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Ez a kétirányú kapcsolat jelentôs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a nálunk végzett alumni tagjai zökkenômentesen illeszkedjenek be az olyan multikulturális közegbe, mint a nemzetközi nagyvállalatok. Másrészrôl, a PTE tudományos kutatási projektjeinek innovációtartalma – fôként az orvosi, biológiai, vagy mûszaki területeken - olyan üzleti potenciállal bír, melybôl kialakuló spin-off cégek nemzetközi részvétellel jöhetnek létre.

Harmadrészt, például a PTE Közgazdaságtudományi Karán mûködô Simonyi Növekedési Program lehetôséget biztosít a hallgatók, de akár más vállalkozójelöltek üzleti ötletének csiszolására, startup elindítására. E tevékenység része a PBKIK-val együttmûködve pl. az Önindító programban, vagy az exportorientációs képzésekben való aktív

A PTE a megfelelô szaktudással és nyelvismerettel felvértezett munkavállalók felkészítéséért Idén a Pécsi Tudományegyetem kiemelt partnerként támogatja a közös célok megvalósítását, a pécsi egyetemalapítás 650 éves jubileumi projektjének támogatásával például áp-

részvétel – válaszolja dr. JARJABKA Ákos, a PTE Diaszpóra Projekt Hálózat rektori megbízottja arra a kérdésre, hogy az egyetem miként segíti a nemzetközi üzleti kapcsolataikat építeni kívánó magyar vállalkozásokat. — Köz-

5 vetlen módon a duális képzések elindítása és mûködtetése is támogathatja már középtávon a nemzetközi vállalatok régiónkban történô megjelenését és letelepedését. Kiváló alkalom tehát számunkra, hogy társszervezôként és -finanszírozóként becsatlakozzunk a PBKIK által szervezett Open4Business konferenciába, mellyel párhuzamosan folynak majd a PTE által rendezett Innovációs napok is.

— Mirôl szól a PTE Diaszpóra Projekt Hálózat?

— Az EMMI által meghirdetett „Fokozatváltás a felsôoktatásban” koncepció elveinek megfeleltetve a PTE rektori programjának jelenleg is része a PTE nemzetköziesedésének segítése, összekötve a magyar ügyek felvállalásával. E program keretében jött létre a PTE Diaszpóra Projekt, mely a 650 éves egyetemalapítási jubileum kapcsán a 2017. március 31. és április 2. között megrendezett Magyarok II. Kulturális Világtalálkozóján életre hívta a PTE Diaszpóra Projekt Hálózatot. A Hálózat célja, hogy patronálja a tömb-, szórvány-, és diaszpórában élô magyarság identitásának megôrzését, az egymás közti kulturális és gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, valamint közös projektek indítása és szervezése a tagok aktív közremûködésével. Jelenleg 14 országból, több mint 60 egyéni és szervezeti tagja van a közösségünknek. Rövidtávú céljaink közt szerepel, hogy olyan pályázati forrásokat célozzunk meg közösen, amellyel fejleszteni tudjuk a Hálózatot, s kiterjesszük annak hatókörét a fôbb magyar közösségekre a Kárpát-medencében és a nagyvilágban.

— Az egyetem számára miért fontos, milyen elônyei származnak abból, ha erôsödnek a megye, a régió vállalkozásainak külföldi gazdasági kapcsolatai?

— Hiszem, hogy a PTE nem lehet sikeres Pécs városa és a régió nélkül, de ez fordítva is igaz. Amennyiben a régió prosperál, gazdaságilag és kulturálisan fejlôdik, akkor munkahelyeket tart fenn és hoz létre, csökkenti az elvándorlást, növeli a családok és a gyermekek számát, a vállalkozói kedvet, mely aztán visszahat a közép- és felsôfokú oktatásba jelentkezôkre, nemcsak a lélekszám

6 növekedése által, hanem a munkáltatók képzett munkaerô iránti igényének felerôsödésével is. E multiplikatív hatás eléréséért a helyi gazdálkodó szervezetek és kamarák is sokat tehetnek, de az alapvetôen forráshiányos környezetben a külföldi mûködô tôke beáramlásának és helyben tartásának kiemelt szerepe van a fejlôdésben. Ezért van szükség megfelelô infrastruktúrára, utakra, ipari parkokra, beruházási kedvezményekre, de megfelelô, gyakorlatias szaktudással és nyelvismerettel felvértezett munkavállalókra is, akik felkészítésében a PTE-nek kiemelt felelôssége van.

A Duna Stratégia a vállalkozások kapcsolatépítéséért A vállalkozások versenyképességének és klaszterek regionális együttmûködésének erôsítéséért létrejött Duna Régió Stratégia 8-as prioritását közösen koordinálja Baden-Württemberg és Horvátország, a soros magyar elnökség kapcsán kiemelkedô lehetôség lesz a pécsi nemzetközi üzleti fórum a térség vállalkozóinak személyes találkozójára, és elsôként itt értesülhetnek a klaszterek egy direkt nekik szánt új finanszírozási lehetôségrôl is.

CÍMLAPSZTORI — Hosszú elôkészítést igényel egyegy nemzetközi szintû konferencia és üzletember-találkozó megszervezése.

Az Open4Business októberben Pécsett tartandó üzleti fórum idei szervezése kapcsán azonban azt tapasztalta a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, hogy egyre több nemzetközi szervezet figyelt fel a lehetôségre, és ajánlotta fel együttmûködését a szervezéshez – mondja SCHMIDT Enikô, a kamara Kereskedelemfejlesztési Osztályának vezetôje. - Már a regisztráció kezdete utáni egy hónapon belül 10 ország 67 vállalkozójának profilját és tárgyalási szándékát láttuk a szervezést és lebonyolítást szolgáló B2B platformon. A rendezvény mintegy 150 vállalkozásnak biztosít majd igény szerint 1-3 napos programot, összesen 500 kétoldalú személyes tárgyalási lehetôséggel. Egészen különlegesnek ígérkezik az összefogás, a Pécsi Tudományegyetem PTE Jubileum 650 Projektiroda, a PTE Diaszpóra hálózat, a Temesvári Kreatívipari Klaszter, a Duna Régió Stratégia Baden-Württembergi irodája, a Magyar Nemzeti Kereskedôház és az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózatának munkatársai mind azon dolgoznak, hogy a hazai vállalkozók megfelelô külföldi partnereket

Dél-Dunántúli Gazdaság találjanak, akikkel itt helyben, Pécsett tárgyalhatnak.

— Milyen módon segíti a Duna Stratégia a vállalkozások kapcsolatépítését? Mit érdemes tudni errôl a projektrôl?

— A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedô eredményeként az állam- és kormányfôk 2011 júniusában végsô jóváhagyásukat adták az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítására. A 14 országot összefogó stratégia célja 11 szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elôsegítése, a jólét növelése és a régió megerôsítése érdekében. Magyarország három kiemelt jelentôségû területen vállalt koordinációs szerepet: a fenntartható energia használatának ösztönzése témakörben Csehországgal, a vizek minôségének helyreállítása és megôrzése fejezeten Szlovákiával, valamint a környezeti kockázatok kezelése területen Romániával közösen. A Stratégia fôbb irányainak alakítása ismételten hazánk kezében van, hiszen Magyarország tölti be az együttmûködés soros elnökségét és megrendezi annak Éves Fórumát 2017. októberében. Emellett a korábbi idôszakhoz képest lényegesen nagyobb arányban hazai szervezetek koordinálhatják a Stratégia végrehajtását célzó transznacionális együttmûködési projekteket.

Connect-IT IT klaszter konferencia Az Open4Business rendezvény részeként rendezik meg a Connect-IT IT klaszter konferenciát, amely – a 2011 óta megtartott összes többi társához hasonlóan – az ICT szektor aktuális kérdéseivel foglalkozik.

— Az utolsó rendezvény óta eltelt évben óriási fejlôdésen ment keresztül a helyi startup ökoszisztéma. Míg a kezdeti években elôsorban iparági kérdésekkel és a helyi kkv-szektor megerôsítésének kérdése (pl. a külpiacra lépés támogatása) kerültek elôtérbe a rendezvényeken, addig az utóbbi évek slágertémájává az oktatás vált. Jelenleg már

Dél-Dunántúli Gazdaság ezen a területen is folynak programjaink, így újabb kihívásokat kerestünk – mondja az Információmenedzsment Innovációs Klaszter klasztermenedzsere, BRACHMANN Ferenc.

CÍMLAPSZTORI — Ez nem kérdés, sôt. A baranyai ICT szektor többségében exportál. És ez nem csupán az IT Services-nek köszönhetô. A hazai kereslet gyengesége már a válság elôtt is mutatkozott, így az utóbbi 8-10 évben sikeres informatikai cégek szinte kivétel nélkül exportra vagy exportra is termelnek. Nagy mértékben jellemzô továbbá, hogy aki számviteli értelemben hazai piacra értékesít, az is egy vagy több áttéten keresztül exportra termel. A hazai ICT piac keresleti oldala igen gyenge, így ezen szektor tekintetében nemzetközi szinten versenyképes a hazai gazdaság.

Ismét DesignPécs az Open4Business mellett A DesignPécs rendezvénysorozatot idén szeptember 29. és október 8. között rendezi meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

— Az utóbbi néhány évben hatalmasat fejlôdött a helyi startupok világa. Míg ilyenrôl a korábbi években nem is beszélhettünk, ma már több helyi, vagy pécsi kötôdésû startup vállalkozás is komoly nemzetközi sikereket tudhat magáénak. Ezt a világot szeretnénk megmutatni, illetve a szélesebb közvélemény figyelmének középpontjába helyezni.

— Az IT klaszter megmutatkozási lehetôségeit, kapcsolatépítését miként támogatja ez a rendezvény?

— A CONNECT-IT konferenciák jellemzôen pozitív csalódást jelentenek a résztvevôk számára. Az utóbbi években már számtalan dicséretet kaptunk a résztvevôktôl, ezen a téren igyekszünk ismét hozni a megfelelô színvonalat.

Ezt leginkább jó személyes kapcsolatokkal lehet elérni, mely színvonalas elôadókat, illetve elôadásokat eredményez. Fontos továbbá az érdeklôdés követése: folyamatosan változik az ICT szektor érdeklôdési köre a régóban, ennek nem követése végzetes hiba lenne.

— A baranyai ICT potenciál, tudás eladható-e külföldön, egyáltalán milyen kapcsolódási pontok vannak az itteni IT vállalkozások és a nemzetközi piaci szereplôk között?

— A két program összekapcsolódása kézenfekvô volt, hiszen a DesignPécs elsôdleges célja a régió kreatív ipari vállalkozásainak támogatása. Erre az egyik legjobb mód, ha az üzleti partnerek úgymond házhoz jönnek – foglalja össze ROZS Eszter szervezô. — A

7 — Milyen a baranyai dizájntervezôk, – szakemberek termékei iránti külföldi érdeklôdés? Várhatóan lesze a DesignPécsen bemutatkozó dizájnosok részérôl résztvevô az üzletember-találkozón?

— Természetesen az üzletember-találkozó egy húzóerô, ez egy olyan sarkalatos pontja a DesignPécsnek, amely miatt érdemes jelentkezni. Már az online jelentkezés során eldönthetik a DesignPécs partnerei, hogy érdekli-e ôket ez az üzleti lehetôség, vagy sem.

Gyakorlatilag bármelyik tervezô találhat magának üzleti partnert a találkozón, hiszen az Open4Business fôbb területei közé tartozik a kreatív ipar.

Már eddig is volt kereslet ékszerre, ruhára, gyerekjátékra, gyermekeknek szóló termékekre, kozmetikumokra és még jó pár más területre az Enterprise Europe Network hálózat keretein belül.

Hozzám magától értetôdôen azok a megkeresések kerülnek, amelyek valamelyik kreatív ipari partnerünk számára relevánsak lehetnek.

Remélem, hogy sokakkal fogok találkozni az üzletember-találkozón a DesignPécs részvevôi körébôl! Ez egy nagyszerû lehetôség, hiszen a kamara potenciális partnereket, helyszínt, tolmácsot és tanácsadókat is biztosít a rendezvényen, mindezt díjmentesen.

— Miként segíti a kamara a dizájnterületen dolgozók nemzetközi piacra jutását?

— Elsôdleges eszközünk az Enterprise Europe Network hálózat, mely által elôkészíthetjük a külpiacra lépést, az Open4Business rendezvényhez hasonló üzletember-találkozókat szervezhetünk, nemzetközi együttmûködési megállapodásokat segítünk elô, pályázati tanácsokat adunk, illetve iparjogvédelmi aspektusokból vizsgáljuk meg a partnereink igényeit.

Új információkat, partnereket, közös pályázatokat kapott a DDGK DesignPécs az idei évtôl kétnyelvû, de a munkanyelve a magyar, az Open4Business rendezvény munkanyelve angol, de a programok jó része magyar nyelven zajlik. Így nagyszerûen kiegészítik egymást.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter munkatársai elsôsorban klaszterek, hálózatban mûködô szervezetek képviselôivel folytattak tárgyalásokat a tavalyi rendezvényen, emellett mû-

8 szaki egyetemekkel, tudásközpontokkal, technológiai újdonságokat hozó cégekkel igyekeztek elindítani az együttmûködéseket. SZABÓ Berta klasztermenedzser elmondása szerint, az egyeztetések elsôsorban az üzletfejlesztés, a képzésfejlesztés és a pályázati együttmûködések témakörökben zajlottak.

— Miként értékelhetô a tárgyalások sikere?

— Az üzletember-találkozók a személyes kapcsolatfelvételre adnak lehetôséget, egy tárgyalásból rendszerint nem következik azonnal szerzôdés, megállapodás, ez hosszabb elôkészítô munka eredménye lesz. A tárgyalások alkalmával elindítunk egy megismerési folyamatot, a széles mûködési spektrum áttekintése során feltérképezzük az együttmûködési lehetôségeket, majd kiragadjuk azokat a pontokat, melyek valóban relevánsak, életképesek és mindkét fél érdekeit támogatják. A tárgyalásokat követô utómunkálatok is nagyon fontosak, azaz, amit elkezdtünk, folytassuk, a kialakított kapcsolatok élôk maradjanak. Az Open4Business eredményeként az elmúlt 1 évben sikerült több külföldi klaszterrel valódi közvetlen kapcsolatot tartani, számos hasznos információval, közös pályázatokkal és lehetôségekkel gazdagodott a DDGK. — A klaszter kapcsolatépítési lehetôségeiben, munkájában milyen szerepe van egy ilyen rendezvénynek?

CÍMLAPSZTORI — Kiemelem az Open4Business hatékonyságát, a DDGK részérôl 15 szervezett tárgyalást folytattunk. Emellett említhetem a számos kötetlen, de legalább olyan fontos beszélgetést a „Get together” és a Networking – Garden Party programrészben. A rendezvény fôszervezôje a kamara, mellette kiemelt partnerként szerepel a DDGK, amely az Open4Business népszerûsítésével, a klasztertagok partnereinek meghívásával, aktivitásával segíti elô a dél-dunántúli gazdaság dinamizálását. Reméljük, más régiós cégek is profitálni tudnak majd a felkínált lehetôségekbôl.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elôre fel kell készülni a tárgyalásokra

amely azóta a partnerünk lett, és a technológiáját egy országos rendszerhez készülô pilot projektben is alkalmazzuk.

— Ezen a kamarai rendezvényen kívül milyen csatornákon éri el a potenciális külföldi ügyfeleket?

— Sok csatornán próbálkozunk, de nagyon vegyes eredményekkel, és az igazi áttörés még várat magára. Igénybe vesszük a MNKH irodáinak segítségét, használjuk a konzuli hálózatot, de privát vállalkozásokkal is együttmûködünk.

— Az ön tapasztalata szerint mivel, hogyan érdemes készülniük azoknak, akik idén üzleti tárgyalást szeretnének folytatni az Open4Business-en?

— Ahogy korábban említettem, mindenképp készülni kell. Elôre megnézni a résztvevôk névsorát, és elôre

A tavalyi Open4Business rendezvényen a pécsi RG Net Kft. ügyvezetôje, HERBÁLY István folytatta a legtöbb üzleti tárgyalást. Hogy miért volt jó lehetôség a számára a rendezvény és milyen eredményt hozott, errôl kérdeztük az üzletembert.

— Általában minden találkozóra, rendezvényre úgy érkezem, hogy konkrét céljaim vannak, amiket el szeretnék érni. Talán ezért lehetett nekem a legtöbb tárgyalásom, mert nem ott, helyben próbáltam meg kitalálni, ki lehet érdekes, hanem igyekeztem mindent elôre leszervezni. Ilyen szempontból nagyon jó lehetôség egy ilyen rendezvény, hiszen koncentráltan vannak jelen az üzletemberek, és igazán hatékonyan lehet releváns tárgyalásokat bonyolítani.

A rendezvény sok ígéretes kapcsolata közül kiemelem azt a szlovák céget,

egyeztetni a találkozókat. Erre a rendezvény IT-háttere nagyon jó támogatást ad.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Pécsi Gazdasági Fórum a Kontakt-Elektronál Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelôs államtitkár részvételével Gazdasági Fórumot tartott a kamara Iparfejlesztési Bizottsága a Kontakt-Elektro Kft. telephelyén július közepén.

Az államtitkár elôadása három fô témát érintett.

Elsôként a Kormány iparfejlesztési tervét, az Irinyi tervet mutatta be. Az innováció által vezérelt iparfejlesztés és a kiegyensúlyozott feldolgozóipari szerkezet mellett a terv legfontosabb célkitûzése, hogy az ipari termelés GDP részarányát 2020-ig 30%-ra növelje. Ahogy beszédében említette, Magyarország az iparosodottság tekintetében jó helyen áll Európában, ugyanakkor problémát okozhat a jármûgyártás magas aránya az ipari termelésen belül, az alacsony hozzáadott érték, valamint a hiányosságok a digitális átállásra. A fenti célok eléréséhez hét ipari ágazatot emeltek ki, melyek fejlesztésére stratégiákat dolgoznak ki.

Négy ágazat stratégiája már elkészült, publikusak.

Ezt követôen az Ipar 4.0 folyamatáról, annak gazdasági és társadalmi hatásairól esett szó. Ez az új technológiai korszak, az internet alapú gazdaság átalakítja a gyártási rendszereket is. Ez alapvetô technológiai megújítást, beruházási és innovációs keresle-

tet gerjeszt. A berendezések növekvô intelligenciája és többek között a robotizáció a prognózisok szerint jelentôsen átrendezi a munkaerôpiacot, így a folyamatok a társadalomra is nagy mértékben kihatnak. Ez a vállalatoktól, intézményektôl gyors, innovációs lépéseket kíván. Ezt segíti a hazai kutatóintézetek, oktatási intézmények és

hoznak létre, hogy a kis- és középvállalatok megismerkedhessenek a digitalizáció, az Ipar 4.0 lehetôségeivel.

Végül harmadik témakörként, ami az elôadást követô fórum vitaindítójaként is szolgált, az Irinyi program regionális lehetôségeit vetette fel. Az államtitkár ösztönözte a város, az egyetem és a vállalkozások, illetve az ôket

vállalkozások részvételével megalakult Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, melynek küldetése a vállalkozások felkészítése a digitalizációra, az Ipar 4.0 megoldások, ismeretek elérhetôvé tétele, a digitális technológiák alkalmazása. Szintén ezt a célt szolgálják az Irinyi terv részeként megvalósuló mintagyárak, melyeket GINOP forrásokból nagyvállalatok

képviselô kamara együttmûködését, egymásra hangolódását. Pécs jelenleg kifejezetten oktatás- és szolgáltatásorientált, az egyéb gazdasági, ill. ipari területek zömmel visszafejlôdtek vagy ki sem alakultak. Gazdasága jelentôsen épül az orvosi, egészségi területekre az oktatástól a gyógyításig, így az egészség- és gyógyszeripart emelte ki mint kitörési pontot.

W.D.

Szeptembertôl újra Humán Klub Bôven maradt megbeszélnivaló muníció az utolsó, júniusi összejövetel után, amikor a World Café módszerrel, Pernyéz Zsuzsa irányításával három témát vitattak meg a tagok: mérhetô-e a vezetôfejlesztés, és ha igen, hogyan?, tulajdonosi, felsôvezetôi szemléletformálás és -fejlesztés; valamint atipikus foglalkoztatási formák. Szeptemberben folytatódik az áprilisi Humán Konferencia résztvevôi által érdekesnek tartott, ám hiányolt témák feldolgozása, de már

megkezdôdik a 2018-as konferencia szervezése is.

Majdnem minden munkaadót feszítô kérdés a munkaerôpiaci helyzet, a jellemzô tendenciák vizsgálata, így várhatóan ez a kérdéskör is terítékre kerül a szakértô klubtagok, illetve a kamarai munkatársak segítségével.

Dr. Lakner Szilvia „Vezetôi Profittár” címû rovatához hasonlatosan a klubtagok új és már meglévô blogjainak publikálását tervezik, miközben új felü-

leteket nyitnak az „Év Családbarát Vállalata”, az „Év Felelôs Foglalkoztatója” és más pályázatok, illetve partnerek irányába.

A PBKIK Humán Klub iránt érdeklôdô szakemberek a kamara weboldalán találnak friss információt: www.pecsikamara.hu Cs.G.

10

KAMARAI HÍREK

DDGK ismét elnyerte az Akkreditált Klaszter Cím minôsítést A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) ismételten elnyerte az Akkreditált Klaszter Címet, köszönhetôen a 2016. év végén beadott pályázatunk sikeres elbírálásának. A címmel és a hozzá tartozó jogosítványokkal 2019. június 2-ig rendelkezik a klaszter.

A kamara hét évvel ezelôtt indította el a klaszteralapítás folyamatát. Hosszas elôkészítés és egyeztetéseket követôen alakult meg a mára már az ország egyik legsikeresebb és leghatékonyabb ipari klasztere.

A klasztercégek és azok vezetôi mind elkötelezettek a koordinált mûködés és együttmûködés érdekében.

Jakabucz Ildikó, dr. Hüse István, Kleisz Zoltán és Kocsis Péter elnökök mind hozzáadott értéket képviselve vezették és vezetik a klasztert a kamarával kialakított szinergikus rendszerben.

A jól mûködô klaszterek hiánypótló feladatot látnak el, amely nemcsak az iparfejlesztés, de a képzésfejlesztés, közös beszerzések, innovatív termékfejlesztések területén is eredményeket hoz.

Mi kell ahhoz, hogy egy klaszter akkreditált legyen? Címszavakban: ● Aktív, együttmûködésre kész, közös célokért tenni akaró, közös projekteken dolgozó klasztertagság ● A DDGK elnökség elkötelezett munkája ● A PBKIK menedzsment aktív és támogató munkája Mindezek mellett egy „jól” és sikeresen mûködô klaszterhez minden szereplô részérôl kell a tapasztalatok és a tudás megosztására a nyitottság, rugalmasság, a kreativitás, a fejlôdni akarás, a bizalom, a tagok belsô kohéziója és természetesen elengedhetetlen a rengeteg befektetett energia, amely várhatóan rövidebb vagy hosszabb távon, de megtérül.

Milyen jogosítványokkal bír az akkreditált klaszter, ill. a klasztertagoknak milyen elônye származik ebbôl?

A klasztertagok az alábbi GINOP keretében benyújtott támogatási kérelmük értékelésekor elônyökben részesülhetnek, plusz pontokat jelent számukra az akkreditált klasztertagság. ● A klaszter menedzsmentszervezet jogosultságot kap akkreditált klaszterek számára kiírt pályázato●

Dél-Dunántúli Gazdaság kon való részvételre. (pl. GINOP1.3.2-15 sz. pályázat) ● Az Akkreditált Klaszter Cím nemcsak Magyarországon jelent elismertséget, de nemzetközi viszonylatban elismert „brand”, mely a külföldi partnerek klaszterünkkel való együttmûködési hajlandóságában, közös projektekben, közös pályázatokban való részvételi lehetôségekben mutatkozik meg.

Gratulálunk a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek „Akkreditált Klaszter” Címéhez és további sikeres együttmûködést kívánunk!

Szabó Berta

Ôszi programok a DDGK-ban A lazább nyári idôszakot követôen ôsszel gôzerôvel indulnak a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben a projektek. Üzletfejlesztési témakörben legalább négy üzletember -találkozóra készülünk, Thessalonikiben, Linzben, Stuttgartban és nem utolsó sorban Pécsett veszünk részt klasztertalálkozókon, matchmaking rendezvényeken képviselve a klaszter és a klasztertagok érdekeit.

A tapasztalatok megosztására szolgáló, a klaszter belsô kohézióját erôsítô benchmarking klubülés sorozat szeptembertôl szintén indul, várható fórumtémakörök az Ipar 4.0, a tanulómûhelyek, az ipari igényeknek megfelelô képzésfejlesztés új lehetôségei.

Az iskolai tanév indulásával a klaszter pályaorientációs és képzésfejlesztési tevékenységei is startolnak, mind az általános iskolákban, mind a közép- és felsôfokú oktatásban.

Folytatódik és új termékcsoportokkal bôvül a klaszter közös beszerzési projektje, valamint a munkaerô-utánpótlásban való közremûködés, a pályázatok menedzsmentje és a kommunikációs programok változatlanul jelen lesznek szeptemberben. Üzletember találkozók: — European Cluster Matchmaking Event, Thessaloniki, 2017. 9. 13-14.

— Internationalen Forums Mechatronik, Linz, 2017. 9. 27-28.

— 5. Cluster Matchmaking Conference, Stuttgart, 2017.9. 21-22.

Szabó Berta — Open4Business, Pécs, 2017. 10. 4-6.

A sikeres programok folytatása Nyáron egyik fesztivál követte a másikat Mohácson. Több nagyobb rendezvénye van már a városnak, ezekhez idén egy újabb csatlakozott. Ezek a rendezvények évrôl évre egyre népszerûbbek az idelátogató turisták körében. A város idegenforgalmi szakemberei idén is vendégszám növekedéssel számolnak. A további vendégszám növelése érdekében, kiaknázva a Duna adottságait, természeti szépségét, egy új turistahajót is épített az önkormányzat.

Szeptembertôl folytatja munkáját a kamara mohácsi elnöksége. A testület korábbi döntése szerint, az elsô félévben megvalósult sikeres programok tapasztalatai alapján a következô évben is megrendezi a szakmákat bemutató rendezvényét, melynek elôkészületeit már ôsszel megkezdi. Az elnökség ôszi munkatervében szerepel a fent említett témán kívül: best practice gyakorlatok bemutatása belsô szakmai képzések erôsítésérôl. A testület tervezi vállalkozóknak szóló nyelvi képzések beindítását, valamint a helyi üzleti közösséggel való együttmûködések megvalósítását.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Ki vagyok és mivé legyek?

Kamarai pályaválasztási tábor Idén elsô alkalommal szervezett pályaválasztási tábort a kamara az önkéntes kamarai tagcégeknél dolgozók 5-6-7. osztályos gyermekei részére.

A kamara egyik kiemelt feladata a pályaorientáció, a gazdasági igényeknek megfelelô pályaválasztás ösztönzése. Ezt sokszínû tevékenységgel valósítja meg.

ipari vállalkozásoknál tettek látogatást, bepillantást nyerve a mindennapjaikba, mûködésükbe. Megismerkedhettek azzal, hogy az egyes vállalkozásoknál ki, milyen végzettséggel, milyen munkakörben, milyen feladatokat lát el. Az

11 üzemlátogatások során a vállalkozások a diákok számára feladatokkal, játékos vetélkedôkkel is készültek. A tábort gépipari és elektrotechnikai mini szakmaismereti verseny, valamint egyéb kulturális programok is színesítették.

Köszönjük az együttmûködô cégek támogatását!

Pétáv Kft., Webstar Csoport Kft., Dovida Kft., Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft., P’ Autócity Zrt., Kreatív Ipari Klaszter, dr. Háber István.

Ilyenek a már évek óta zajló GépÉsszel és az idén elsô alkalommal megrendezett Villany-Ász szakmaismereti versenyek, az IT és TI rendezvénysorozat vagy a Szakmák éjjel-nappal Mohácson rendezvény.

A most nyáron elsô alkalommal megszervezett napközis jellegû táborban céglátogatások, szakmabemutatók, önismereti és kreatív foglalkozások, valamint sportprogramok várták a tábor résztvevôit. A gyerekek informatikai, gépészeti, autóipari, faipari és kreatív

Térerô Acélszobrászati Workshop A Lakics Kft., a PTE Mûvészeti Kar Szobrász Tanszéke, valamint a Kreatív Ipari Klaszter együttmûködésében elsô alkalommal 2016-ban rendezte meg a Lakics Acélszobrászati Workshopot.

A hagyományt folytatandó 2017 nyarán a partnerek ismét megszervezték a workshopot, immár TÉRERÔ néven, a 650 éves jubileumát ünneplô Pécsi Tudományegyetem támogatásával. A kezdeményezésben szerencsésen talált egymásra a Kreatív Ipari Klaszter szándéka, mellyel a mûvészet és a gazdaság kapcsolatait igyekszik építeni, Lakics Péter acélszobrok iránti szeretete és a szobrász hallgatók alkotókészsége. A klaszter módszertani ismereteit az EU Erasmus+ pályázatának Break In the Desk projektje adja.

A Lakics Kft. szakmaisága és nyitottsága, valamint anyagi támogatása mellett az acélszerkezetek gyártása során keletkezô egyedi minôségû és hasznosítható mennyiségû maradék acélanyag teremt lehetôséget a mûvészi felhasználásra, mely a szobrászok számára kihívást és egyben ritka alkalmat kínál.

Az idei workshop újítása, hogy külföldi hivatásos alkotó is csatlakozott a programhoz, valamint a program hosszabb, kéthetes ideje alatt az mûvészek köztéri szobrokat is létre-

hoztak. A perui szobrász, Miguel Angel Velit alkotását az elképzelések szerint a Lakics Kft. komlói ipartelepének bejáratánál állítják fel.

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KONJUNKTÚRA

Javuló tendenciák és veszélyre figyelmeztetô jelek a megye gazdaságában Újra javuló eredményeket hozott a vállalkozások körében áprilisban végzett konjunktúra felmérés. A megyei összesített mutató közel 9 pontos javulásával a vállalkozások várakozásai olyan szintet értek el, amilyenre a kamarai felmérés 19 éves történetében még nem volt példa.

A jó eredménnyel Baranya még közelebb került az országos szinthez, az elmaradás 11,9 pont.

A konjunktúra felmérés adatainak részterületenkénti vizsgálata a sikerek mellett számos területen gondokat, problémákat is jelez. A vállalkozások nagyobb részének helyzete még bizonytalan. Számos mûködési feltétel pedig a versenyképesség jövôbeni javítását teszi kétségessé.

A korábbi évek konjunktúraelemzéseihez hasonlóan ezúttal is kimagasló az összes megrendelés következô hat hó-

napra várható alakulásának értéke. Az áprilisi felmérés közel 83 pontos eredménye jelzi, hogy egyre kevesebb vállalkozás küzd piaci problémával. A közép- és nagyvállalatok szinte teljes körének megrendelései várhatóan növekedni fognak. Hasonló helyzet figyelhetô meg az építôiparban is. Az ágazatban tapasztalható nagymértékû szezonalitás miatt ez a helyzet csak átmeneti, a téliesített munkák alacsony szintje miatt októberben rosszabb helyzet várható. Ezt a feltevést az is igazolja, hogy tavaly októberben a megrendelések várható változásának tekintetében az építôipar még az utolsó volt. Újra javultak a vállalkozások üzleti helyzet alakulásával kapcsolatos várakozásai. A három legnépesebb csoport – a szolgáltatás, mikrovállalkozások és az exporttal nem rendelkezôk – mutatója azonban még mindig 20 pont alatt található. Két év után újra emelkedett a gépberuházások mutatójának értéke, a

nagy létszámú csoportok negatív adatai azonban jelzik, hogy a versenyképesség területén számottevô változás nem várható.

Az építési beruházások mutatója még mindig nagyon alacsony, az elmúlt két-három évben jelentôsebb változás nem történt.

A vállalkozások jelenlegi és a következô hat hónapban várható üzleti helyzetébôl készült grafikon is kedvezô változásról tanúskodik. Az áprilisi felmérés koordinátái újra a „fellendülés” mezôjében találhatók, a tavaly októberinél lényegesen kedvezôbb pozícióban. A legnagyobb létszámú csoportok adatai ennek ellenére még mindig nagyon alacsonyak, a vállalkozások számottevô részének az üzleti helyzete és várakozásai még nem javulnak.

A vizsgálatban résztvevô vállalkozások három szempont – az értékesítés iránya és összetétele, a foglalkoztatottak száma, valamint az ágazati hovatartozás

Az összetett konjunktúramutató alakulása

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az összesített konjunktúramutató és alkotóelemeinek az alakulása Baranya megyében

– szerinti csoportokra készített összesített mutatók és a részmutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a vállalkozások fejlôdését még mindig sok tényezô nehezíti.

Az értékesítési irányok szerint végzett vizsgálat azt mutatja, hogy az exporttal rendelkezôk várakozásai az elmúlt hat év során mindig jobbak voltak a csak hazai piacon értékesítô társaikénál. Ugyanakkor – különösen az 50% feletti export részaránnyal rendelkezôk mutatója jelentôs mértékben ingadozott.

Ez a helyzet két problémát vet fel. Egyrészt a belföldi kereslet alacsony szintje és lassú bôvülése miatt látványos gazdasági növekedés Baranya megyében nem várható. Másrészt az exportpiacokon megjelenôk piaci pozíciói gyengék, a kiszolgáltatottság bizonytalanságot hordoz.

A foglalkoztatottság szerinti csoportok közül a középvállalkozások összesített mutatója emelkedik ki. A 2011-12-es válság miatti visszaesést követô folyamatos javulást csak egy 2015 tavaszi megtorpanás törte meg. A csoport áprilisi mutatójának +70,9 pontos értéke kimagasló eredménynek számít. A kisvállalkozások várakozásai is kedve-

13

KONJUNKTÚRA

zôbbek a megyei átlagnál, szemben a mikrovállalkozásokkal, akiknek mutatója ugyan javult, de értéke még mindig nagyon alacsony (25,6 pont). Mivel a konjunktúra felmérésben résztvevô mikrovállalkozások aránya meghaladja a 70%-ot és a teljes megyei mûködô vállalkozási körnek a 95%-át, megállapítható, hogy a többség várakozásai je-

lentôsen elmaradnak az átlagostól.

Kiegyensúlyozottabbak az ágazatok szerinti csoportok várakozásai. Az 2014. évi felmérésekkor a legjobb és a leggyengébb ágazat mutatóinak értéke közötti eltérés még közel 50 pont volt. Ezzel szemben áprilisban már csak 27 pont volt a különbség. A kereskedelem, az ipar és az építôipar mutatója szinte azonos volt, a szolgáltatás 24 pont alatti értéke viszont valamennyi csoport viszonylatában is a legalacsonyabb. Mivel ide tartozik a vállalkozások több mint fele, a gyenge eredmény azt jelenti, hogy a vállalkozások többségének várakozásai és helyzete még mindig alacsony.

Az áprilisi konjunktúraelemzés kitér a vállalkozások mûködését befolyásoló további szempontok szerinti értékelésére, a fejlôdést akadályozó tényezôk bemutatására, valamint az egyes csoportok helyzetének és várakozásainak részletes elemzésére is. Az elemzés megtalálható a www.pbkik.hu weboldalon.

Weller János címzetes kamarai tanácsos

A megfigyelt csoportok jelenlegi és várható üzleti helyzete Baranya megyében, 2017. április

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Vétek Jánosné, Emi „A siker egyik záloga a jó közösségben rejlik” Az, hogy egy utazási iroda évtizedeken keresztül talpon marad, önmagában is siker. Az, hogy az iroda vezetôje nem csak a saját vállalkozásának elôrejutásáért dolgozok, az már túlmutat a sikeren. Vétek Jánosné, vagy ahogy mindenki ismeri, Vétek Emi évtizedek óta a turizmus, a pécsi turizmus szolgálatában áll, az utazási iroda és a pécsi kisvonat mellett több vállalkozást is üzemeltet. Elsôként arra kerestük vele a választ, hogy miként változott az iparág és maga a szolgáltatás, milyen kihívások voltak 10-20-30 évvel ezelôtt és milyenek vannak ma a turizmusban.

— Mint minden szakma, az utazási irodás is sokat változott és változik napjainkban. Minden felgyorsult, köszönhetô ez többek között az internetnek is – válaszolja Vétek Emi. — A nagyközönség számára közvetlenül is elérhetôvé válnak a szolgáltatások, online foglalnak repülôjegyet, szállást, utazást. Ez sikerélmény sokak számára. Persze ez nem jó az utazási irodáknak, nem jó a szakmának, mert veszít presztizsébôl, a munkánk pedig leértékelôdik. Sok online foglaló akkor tér be hozzánk, ha gondja van a foglalással: módosítani kellene, vagy nem azt a szolgáltatást kapta, amit befizetett. Rossz esetben a helyszínre érve szembesül azzal a ténynyel, hogy nem is létezik az ígért szolgáltatás. Jön a telefon: segítsünk!

Az iparágban is nagyon nagy változás ment végbe, sok a pozitívum, és sajnos van negatívum is. A kereskedelmi szálláshelyeknek kimondottan jó az internetes megjelenés, hisz bárhonnan, bármikor elérhetôek, és komoly munkaerô megtakarítással mûködhetnek.

Az utazási irodák esetében más a helyzet: 20-30 éve nem gyôztük „kiszolgálni” az igényeket. Jelenleg kevesebb az utas, sokkal több az „üresjárat”. Napi szinten kapunk ajánlatkéréseket, amelyekrôl kiderül, hogy legalább még 4-6

irodának megküldték. Mindenkit megdolgoztatnak, aztán eltûnnek és befoglalják egy internetes portálon. Sokan még mindig azt gondolják, hogy az utazási iroda ingyenes információs iroda.

Nem véletlen, hogy tôlünk nyugatabbra egy ajánlat kidolgozásáért pénzt kérnek, amelyet megrendelés esetén beszámítanak az árba.

— A Tensi Pécs utazási iroda neve fogalom a szakmában, mit kellett, kell tenni azért, hogy egy jól mûködô, jó hírnevû irodát találjanak az ügyfelek? Mivel lehet ma a piacon maradni, a többi irodához képest elônyre szert tenni?

— Állandósággal, megbízható, jó munkaerôvel, komoly szaktudással, sok évtizedes tapasztalattal, emberismerettel, odafigyeléssel lehet talpon maradni.

— Korábban a kamara alelnökeként, azután pedig szakemberként Pécs turizmusával kapcsolatban is számos jó ötletet, véleményt megfogalmazott. Mit szól a legutóbb igen nagy sikert aratott pécsi Fényfesztiválhoz? Ilyen rendezvénybôl kellene több, hogy a város idegenforgalma erôsödjön?

— A Fényfesztivál valóban átütô siker, ilyen különleges rendezvényekre lenne szükség! Ezekbôl még többet ki lehetne hozni, ha a turizmus szereplôi már most tudnák, hogy mi lesz jövôre a pontos idôpont. Lehetne rá szervezni.

Egy erôteljes marketingkampánnyal hihetetlen tömegeket tudna Pécs megmozgatni. Erre a városnak nagy szüksége lenne, mert sajnos – minden híreszte-

léssel ellentétben – nagyon gyenge a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága. Érdemes megnézni az országos statisztikát! Az, hogy sok turista koptatja a járdát, még nem jelenti azt, hogy a városnak jó az idegenforgalma. Pl. a hajós turisták százával érkeznek, de alig vesznek igénybe szolgáltatást. Pécsnek szinte nincs marketingje! Örömmel venném a meggyôzô cáfolatokat, mert az a szakmának csak jót jelentene.

— A turisztikai szolgáltatás mellett több üzletet is elindított az elmúlt években. Hogyan látja meg vagy találja meg a lehetôséget egy-egy termékben, szolgáltatásban?

— Minden mindennel összefügg. A turizmusnak köszönhetôen nagyon sok helyen megfordultam, sok mindenbe beleláttam.

Nyitott szemmel járok, és ha új, praktikusnak tûnô megoldást vagy terméket látok, akkor elgondolkodom azon, hogy annak lenne-e létjogosultsága nálunk. Szerencsére nagyrészt sikerrel járunk.

— A PBKIK alelnökeként egy évtizeden keresztül segítette a turisztikai ágazat mûködését a megyében. Miért volt fontos az ön számára, hogy a mindennapi munkáján túl tegyen ezért a közösségért?

— Mert ez az ágazat sokszereplôs.

Csak akkor tud sikeres lenni, ha összefogunk és partnernek tekintjük egymást.

Többre jutunk együtt, mint egyedül.

Sajnos nagy a passzivitás, tisztelet a kivételnek, a többség hallgat és visszahúzódik. Pedig a siker egyik záloga a jó közösségben rejlik.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

SZIGETVÁR

Inkubátorház

barnamezôs beruházással

Tesztnapok a Suzuki Szigetvárnál!

Szabadidôközpont és inkubátorház épül Szigetváron pályázati forrás bevonásával, barnamezôs beruházás keretében. A város az egykori cipôgyár jelenleg használaton kívüli épületrészeit kívánja ezen a módon hasznosítani. A tervek szerint az inkubátorház a felújított Rákóczi úti épületben kap helyet, ahol kezdô vállalkozások bérelhetnek irodákat, hozhatnak létre telephelyet. A földszintre például egy 30-35 fôt foglalkoztató cipôüzem költözik.

A baranyai kisváros nagy hangsúlyt fektet a turizmusban rejlô lehetôségek kiaknázására is, amelyhez a hátteret a gyógyfürdô, a vár, valamint a török kori emlékek sora – különösen nemrégiben megtalált Szulejmán szultán türbéje – adja.

Emellett olyan különleges épületekkel is büszkélkedhet a város, mint a Makovecz Imre által tervezett Vígadó, ami várhatóan rövid idôn belül az eredeti terveknek megfelelôen fogadja majd a látogatókat. A még hátralévô munkálatok elvégzésére az önkormányzat a Makovecz Imre-alapból a tulajdonát képezô Vigadó épületének felújítására, funkcióinak bôvítésére 300 millió forint támogatást kapott.

A jogerôs építési engedély már meg van, a munkálatok 2018-ban kezdôdhetnek el. A bal oldali, önkormányzat felôli szárny befejezését követôen a Vigadóban a termek a közösségi terek száma hatra nô.

Szigetvár gazdasági fellendülésére is várhatóan kedvezô hatással lesz az M60-as autópálya Barcsig történô meghosszabbítása. A 67 kilométer hosszú kétszer két sávos, mindkét oldalon burkolt padkával ellátott sztrádán 110 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek majd a jármûvek. A Pécsrôl induló szakasz érinti Keszüt, Gyódot, Pellérdet, Aranyosgadányt, Zókot, Bicsérdet, Szabadszentkirályt, Királyegyházát, Szentlôrincet, Kacsótát, Nagypeterdet, Rózsafát, Botykapeterdet, Szigetvárt, Basalt, Patapoklosit, Tótszentgyörgyöt, Merenyét, Nemeskét, Nagydobszát, Kisdobszát, Kálmáncsát, Szulokot, Istvándit és Barcsot.

Az építkezést két ütemben valósul meg, az elsôben a Pécs☛ Gépi és kézi földmunkák Szigetvár közötti rész, ☛ Víz- és csatornaépítés míg a másodikban a ☛ Út- és hídépítés Szigetvár-Barcs közötti szakasz készül el. A ☛ Térkövezés beruházás a kormány☛ Lakásfelújítás nyal kötött szerzôdés ☛ Munkagép bérbeadása alapján 2018-ban in☛ Földmunkagép adás-vétele dul.

E mellett a Területi Operatív Program pályázatán elnyert, közel 140 millió forintos forrás felhasználásával pedig a dél-nyugati városrészt és a belvárost összekötô új kerékpárút épül, amelyen környezetbarát módon, biztonságosan tudnak eljutni többek között a munkahelyükre is a város lakói.

3.099.000 Ft-tól SUZUKI SZIGETVÁR márkakereskedés és márkaszerviz Nyitva: h-p 8-17-ig, sz: 9-12-ig v: zárva 7900 Szigetvár, József A. u. 66/3. (Mol kút mellett) Tel: 06-73/456-789, m: 06-20/450-5000 www.suzukiszigetvar.hu

Swift 1.0 GLX automata, Ignis 1.2 GL+ 4WD, Vitara 1.6 GLX 4WD, Vitara 1.6 GL+ 4WD dízel, SX4 S-Cross 1.4 GL+ 4WD, SX4 S-Cross 1.0 GL+ 2WD tesztautókkal várjuk tisztelt ügyfeleinket!

Látogasson el szalonunkba, kérje egyedi ajánlatunkat.

Autóbeszámítás korrekt áron, sérülten, finanszírozottan is.

Flotta ár, már egy autó vásárlása esetén, magánszemélyek részére is.

Nyíltvégû lízing konstrukcióban az ÁFA összege visszaigényelhetô!

Ajánlatunk 2017.08.28-tól a készlet erejéig, illetve visszavonásig érvényes, további részletekrôl érdeklôdjön szalonunkban. (A kép illusztráció.) Üzemanyag fogyasztás (kombinált): 3,7-6.4 l/100 km, CO2 kibocsátás 90-114g/km.

„Ahol az üzleti álmokból valóság lesz!” cégnév: Eu-Winner Consulting Kft. cím: 7900 Szigetvár, Akácos utca 9. számlázási név: Eu-Winner Consulting Kft. számlázási cím: 7900 Szigetvár, Akácos utca 9. levelezési cím: 7900 Szigetvár, Akácos utca 9. adószám: 14705492-2-02 Komplex szakmai szolgáltatás 1) Teljes körû projekt elôkészítési tevékenységek: ● Tervezési feladatok ellátása alvállalkozó bevonásával ● Projekttervezés ● Projektfejlesztés ● Pályázati dokumentációk kidolgozása ● Megvalósíthatósági tanulmányok készítése ● Üzleti tervek kidolgozása ● Pénzügyi tanácsadás, pénzügyi tervezés, gazdasági elemzés készítése ● Közbeszerzési eljárások lebonyolítása 2) Projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások: ● Projektmenedzsment feladatok ellátása ● Tájékoztatás, nyilvánosság tevékenységeinek ellátása ● Mûszaki ellenôri feladatok ellátása alvállalkozó bevonásával ● Könyvvizsgálói feladatok ellátása alvállalkozó bevonásával ● Jogi tanácsadói feladatok ellátása alvállalkozó bevonásával Kapcsolat: 7900 Szigetvár, József Attila utca 16. – Tel/Fax: +36 (73) 312-590 7624 Pécs, Jókai u. 13.– Telefon: 06 72/954-886 Email: info@eu-winner.hu – Web: www.eu-winner.hu

Inno16

pulzus

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg új rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Innop u l z u s : Új kihívás a vállalkozások elôtt: Ipar 4.0

Elkezdôdött a negyedik ipari forradalom, amikor is a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az újkeletû forradalom kihívásaira ad válaszokat elsôsorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával az Ipar 4.0 elnevezésû koncepció. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, RABB Szabolcs titkár kezdeményezésére az elsôk között csatlakozott ahhoz a platformhoz, amely országos szinten az új technológiai korszakváltásra reagál a hazai egyetemi és kutatóintézeti szféra és az iparvállalatok együttmûködésével, nemzetközi kooperációval. A nemzeti platformhoz történt csatlakozással párhuzamosan a kamara vezetése idén tavasszal kezdeményezte egy együttmûködés elindítását a PTE-vel.

Nemrég a kamara együttmûködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetemmel és a PTE Politechnika Kft.-vel az IPAR 4.0 minôsítô rendszer kidolgozására, amelyet 6-10 vállalkozás bevonásával tesztelnek majd. Az elsô interjú már el is készült a Matro Kft. vezetôjével, Kleisz Zoltánnal.

Iparfejlesztés: forrás – szellemi tôke – motiváció — A kamarai Iparfejlesztési Bizottság és az egész kamara egyik nagy sikere, hogy tavasszal elindult tartalommal megtöltve az általunk kezdeményezett Ipar 4.0 kamara és egyetem közötti együttmûködés. A kamara és a PTE szakértôi közös módszertan alapján cégeket mérnek fel és monitoroznak Ipar 4.0 szempontok alapján, megkeresve a fejlesztési lehetôségeket. Az elsô interjú a Matro Kft.-nél már augusztus elején lezajlott, annak tapasztalatai alapján keresünk meg a megyében legalább 6 ipari vállalatot még idén – kezdi a választ LAKICS Péter, az Iparfejlesztési Bizottság elnöke arra a kérdésre, hogy milyen kihívások várnak a baranyai vállalkozásokra az Ipar 4.0-val kapcsolatban.

— Az Ipar 4.0 egy paradigmaváltást feltételez a vállalatoknál. Ez nemcsak egy automatizálási - okos gyár fejlesztésre fókuszáló rendszer, hanem a vállalati kultúra és a cégirányítás szerves része, alkotóeleme is. Teljes értéklánc elmélet mentén szükséges a vállalati mûködést

és a gyártási folyamatokat racionalizálni és fejleszteni. Ez a komplexitás nagy kreativitást és nyitottságot követel a cégektôl, a cégvezetéstôl. Természetesen a beruházási igény is magas, sok vállalkozás még ma is kockás füzetben vezeti a termelési adatokat. Úgy véljük, hogy a forrás – szellemi tôke – motiváció hármasa adhatja egy vállalat Ipar 4.0-val kapcsolatos törekvéseinek magvát.

A felkészülés jegyében vállalatunknál, a Lakics Gépgyártó Kft.nél is Ipar 4.0 workshopon képezzük jelenleg kollégáinkat, és keressük a módját, hogy a látott, hallott információkat hogyan tudjuk vállalatunk jelenlegi fejlettségi szintjéhez igazítani, abban alkalmazni.

Innováció: Pécsett épüljön ki az Ipar 4.0 pilot projekt — Ha ôszinték akarunk lenni, az Ipar 4.0 egyelôre nagyon gyerekcipôben jár, a legtöbben még csak értelmezni próbálják, hogy mi is ez az új fogalom, és hogyan lesz hatással a saját vállalkozásukra. A legnagyobb eredmény az le-

het a következô években, ha sikerül olyan pilot Ipar 4.0 projektet kiépíteni a megyében, ami helyi innovátorok által fejlesztett technológiákat használ fel, és azokat elérhetôvé, bemutathatóvá teszi a többi kkv részére. Erre vannak remek projektkezdeményezések, a mi feladatunk, hogy a nálunk iparilag sokkal jobban teljesítô megyeszékhelyek elôtt Pécsett épüljön ki egy ilyen mintagyár – foglalja össze HERBÁLY István, a kamarai Innovációs Bizottság elnöke, hogy az Ipar 4.0 folyamatai miként érintik az innováció tekintetében a megye vállalkozásait. — A bizottság feladata az ezen a téren érintett innovátorok összegyûjtése, a projektek megszervezése, és kis szerencsével megvalósítása.

— A munkaerôhiány megoldásában milyen szerepet játszanak az új ipari forradalom folyamatai a megyében?

— Az új ipari forradalom még nem érte el hatalmas hullámokban a helyi cégeket, de országosan is nehéz lenne szé-

Dél-Dunántúli Gazdaság leskörû eredményekrôl beszámolni. Sôt, ezek a megoldások még a fogalmat megalkotó német iparban is inkább pilotprojektek szerepében van jelen. A munkaerôhiány megoldásában kétféle módon jelenhet meg az Ipar 4.0. Az egyik nyilván a széleskörû robotizáció, de azt gondolom, a baranyai kkv-k jelenleg nehezen tudnak finanszírozni ilyen mértékû beruházásokat. A másik mód a hatékonyság növelése. Ez sokkal kézzelfoghatóbb és elérhetôbb egy helyi vállalkozás számára is. A fejlett támogatórendszerek használatával 10-30%-os hatékonyságnövelés is elérhetô, ami végsô soron felszabaduló munkaerôben, vagy nagyobb termelékenységben fog megjelenni.

— Az innovációt miként érinti az Ipar 4.0? Gyorsítja az ilyen irányú törekvéseket a vállalkozásoknál?

— A jövôben mindenképp gyorsítani fogja majd, jelenleg még sokan kivárnak, tapogatóznak, hogy mit is jelent számukra az Ipar 4.0, és milyen megoldások lesznek, ezek hogyan fogják segíteni az ô vállalkozásukat. A hamarosan megjelenô Ipar 4.0 pályázatok viszont biztosan serkentôleg hatnak majd a területre.

DDGK: az Ipar 4.0 kötelezô haladási irány — Mivel tagi szinten a gépipar majd’ minden szegmensét képviseljük klaszterünkön belül, így természetesen az iparosodást érintô és formázó evolúciós folyamatokban mi is benne vagyunk, ha lehet mondani, azok mozgatják mindennapjainkat – mondja KOCSIS Péter, a DélDunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszervezet: PBKIK) frissen megválasztott új elnöke. — Ráadásul esetünkben alapvetôen exportorientált klaszterrôl beszélhetünk, amely maga után vonja azt a tényt, hogy aktívan kapcsolódunk be világhírû autóipari/energetikai/berendezésgyártó vállalatok beszállítói hálózataiba.

INNOPULZUS Mint tudjuk, e világmárkák képviselôi lényegében gyártástechnikailag az új ipari gyártási/termelési irányzatok zászlóshajói is egyben, így többek között az Ipar 4.0 mintaóriásairól is beszélhetünk, akikkel mi is kapcsolatban állunk nap mint nap, és náluk szerzünk tudomást a hálózatosodás valamint a robotika térnyerésérôl. Hiába nem lehet összehasonlítani egy német mamutcég innovációs lehetôségeit egy dél-dunántúli kisvagy középvállalkozás anyagi és tudásbázisbeli lehetôségeivel, ha nem akarunk lemaradni gyártáshatékonyságban – és kiesni a már említett beszállítói láncokból –, nekünk is jelentôs forrásokat kell elkülönítenünk a gyártástechnológiai fejlesztésekre – mind anyagi, mind pedig emberi erôforrás fejlesztési/továbbképzési szempontból. Ám mindenek elôtt ehhez kinek-kinek tisztába kell kerülnie saját felkészültségi szintjével.

Ebben fog segíteni többek közt a PBKIK–PTE-PTE Politechnika Kft.-vel kötendô együttmûködési megállapodás.

— Az Ipar 4.0 milyen kiugrási lehetôséget jelent a klaszter tagjai számára, hogyan tudják kihasználni a folyamatokban rejlô elônyöket?

— Nemcsak hogy kiugrási lehetôség ez a számunkra, hanem „kötelezô haladási irány” is. Az anyagilag jelentôsen jobb helyzetben lévô német Ipar 4.0éllovas cégektôl nem szabad végérvényesen lemaradnunk a digitális átalakulásban, hiszen ha ôk eljutnak az automatizáció egy olyan fokára, ahol a munkaóra költsége drasztikusan lecsökken saját gyáraikban (hiszen egyre kevesebb embert kell majd foglalkoztatniuk), akkor kétszer is meg fogják gondolni, kiszervezik-e egyáltalán bármely termelési folyamatukat alacsonyabb munkabér-szintû, ámde hagyományosabb, úgymond ipar 3.0 berkein belül mûködô országok vállalatai felé.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra smart factoryk – „okos gyárak” – fognak kinôni tagjaink telephelyein, hiszen ahhoz nem állnak

17 (még) rendelkezésre a szükséges erôforrások, és ami talán még fontosabb, szemléletváltás szintjén is lépni kell.

Azonban meg kell jegyeznünk azt is, hogy kompetitív, már eddig is minôségi szolgáltatásokat nyújtó és termékeket elôállító, fejlôdni kívánó és tudó tagvállalataink vannak, amelyek nap mint nap tesznek kisebb-nagyobb lépéseket a gyártásoptimalizálás/automatizálás/digitális átalakulás irányába. Bízunk továbbá abban, hogy az Ipar 4.0 korának valós beköszöntére megfelelôen képzett, komplex tudással felvértezett szakemberek is nagy számban lesznek elérhetôk, hiszen a régi értelemben vett mérnöki specializált szakmák is átalakulnak: egy hálózatosodott, automatizált termelôegység már nem (csak) hagyományos értelemben vett gépészvagy villamosmérnöki irányítást fog megkövetelni, hanem olyan szakemberekét, akik otthonosan mozognak ITszinten is. Ebben segíthet mindenképp a jövôre nézve egy mechatronikai képzés elindítása a PTE mérnöki karán, amelynek elôkészületei már folynak, és amely képzési forma igényfelmérési szakaszában a DDGK is részt vett. Mindez nem véletlen, hiszen klasztertagjaink közt szerepel a PTE is.

— Az IPAR 4.0 minôsítô rendszerben milyen szerepe lesz a klaszternek?

— Elemi érdekünk, hogy „alávessük magunkat” az említett IPAR 4.0 minôsítési rendszer által elérhetô vizsgálatnak.

Ahhoz, hogy továbbra is aktív szereplôi lehessünk a globális versenynek, nem húzhatjuk ki magunkat a globális folyamatok alól. Ismerjük a kamara és a PTE szakembereit, így biztosak vagyunk benne, hogy olyan minôsítô eljárást dolgoztak ki, amely valós kulcsot fog adni tagvállalataink kezébe az Ipar 4.0 felkészültségi szint megállapításához, illetve a jövôbeni gyártásfejlesztési irányok meghatározásához. Terveink szerint mind a 26 termelôi tevékenységet végzô tagunk átesik majd a minôsítésen, és tisztába kerül erôsségeivel/fejlettségi fokával, ezáltal pedig fejlesztendô területeivel is. Onnantól pedig már „csak” a fejlesztés marad!

K.T.

18

KOMLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

A közmunkaprogramból sikeres vállalkozás ❀ Élelmiszeripari Nagydíjat nyert a tésztagyár

Komlón napjainkban is, a korábbi évekhez hasonlóan a gazdaság fellendítéséhez kapcsolódó fejlesztéseket, beruházásokat állítják a középpontba. Ehhez kapcsolódóan nagy hangsúlyt helyeznek a szakember-utánpótlásra, ugyanis a munkanélküliség és a munkaerôhiány párhuzamos jelenléte itt is jelen van, s ez különösen a hiányszakmákra igaz.

A hét dombra épült városban kétszeresen is megéri hiányszakmát tanulni, ugyanis a diákokat – legyenek tizenévesek vagy felnôttképzésben részt vevôk – nemcsak számos munkalehetôség várja, de akár az ösztöndíjukon felül a várostól tanulmányaik idejére havonta plusz tízezer forintot is kaphatnak. A támogatott hiányszakmák, amelyre a plusz ösztöndíj igénybe vehetô jelenleg az ipari gépész, a nôi szabó, a vájár és az asztalos.

A munkanélküliség enyhítésére létrejött közmunkaprogramok megvalósításakor az önkormányzat már a kezdetektôl kereste a lehetôséget arra, hogy a város számára hasznos és értékteremtô tevékenységeket végezzenek a benne részt vevôk. Így született meg a különféle mezôgazdasági tevékenységek és a betonelem-gyár mellett a tésztagyár ötlete. A három évvel ezelôtt alapított, a közmunkaprogramban létrehozott üzem igazi sikertörténet. Ma már szövetkezeti formában mûködik, és a versenypiacon értékesíti a termékeit. Jelenleg 10 településre szállít iskolák, idôsotthonok és kórházak konyháinak, emellett közel tucatnyi boltban is meg lehet vásárolni a saját márkanév alatt forgalmazott Komlói Tésztát. Ebben az esztendôben pedig az országos közfoglalkoztatási kiállításokon is többször elismert üzem a Szentlôrinci Gazdanapok Élelmiszeripari Nagydíját érdemelte ki.

E mellett speciális kísérleti közfoglalkoztatási programot is útjára indított a város, amelybe azokat vonják be, akik különféle problémáik és élethelyzetük miatt nem csak az elsôdleges munkaerôpiacról, de a „normál” közmunkából is kiszorultak.

Az okok sokfélék – mentális vagy életvitelbôl eredô problémák, szenvedélybetegségek, hajléktalanság – lehetnek. A Pilot-programba bekapcsolódó munkavállalók a Kézmû és Fôkefe Kft.-vel, valamint a Habilitas Kft.-vel együttmûködve dolgoznak a Városgondnokság telephelyén. Többek között szerszámokat, dísztárgyakat és irodaszereket készítenek rövidített, hatórás mûszakokban. E mellett az élet szinte minden területére kiterjedô támogató segítséget is kapnak, hogy vis-

sza tudjanak illeszkedni a közösségbe, újra megtanulják az együttélés szabályait és képessé váljanak a normál munkavégzésre. A cél, hogy a programba bekapcsolódók újra képesek legyenek értékteremtô munkát végezni.

Az egykor szénre épült bányászváros újabb lépést tehet a megújuló energia-hasznosítás irányába. Több cég is napelempark építését tervezi a dávidföldi városrészben lévô beépítetlen telkeken. A nagy felületû, egymással összekapcsolt napelemes panelek segítségével akár egy kisebb városnak is elegendô elektromos áramot lehet környezetbarát módon, káros anyagok kibocsátása nélkül megtermelni.

A napelem-park létesítése több szempontból is elônyös a városnak, munkahelyet teremt, növeli az adóbevételeket és tovább erôsíti a megújuló energiaforrásokra épülô technológiák szerepét Komlón.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

#EENcanHelp: Kamu János, Blázek & Anni Kintlévôség behajtásában segített az EEN Eddig az Enterprise Europe Network nemzetközi hálózat üzleti partnerek megtalálásában, a kapcsolatok építésében játszott szerepérôl írtunk ebben a rovatban, most azonban egy új oldaláról mutatkozott be a rendszer: egy pécsi vállalkozásnak a rendszer segítségével sikerült az évek óta fennálló kintlévôségét behajtania.

— Egy osztrák üzletfelünkkel 15 éve állunk kapcsolatban, kölcsönösen kereskedünk egymással. Az elmúlt 2-3 évben ez a vállalkozás mindig fizetési késésben volt, és akármilyen felszólítással próbálkoztunk, nem teljesített, mindenféle indokkal kibújt a fizetés alól. Ekkor a kamarához fordultam segítségért – kezdi a történetet Kamu János, a pécsi Blázek & Anni Kft. ügyvezetôje. — Beszéltem az Enterprise Europe Network pécsi munkatársaival, ôk javasolták, hogy jelezzük az osztrák kamara felé az esetet, és mutattak egy metódust, hogy miként járjunk el. A kamara munkatársai segítségével megszerkesztett levelet továbbítottam az osztrák partner felé, aminek hatására elkezdett fizetni.

— Mitôl változott meg a partner hozzáállása?

— Valószínûleg az osztrák kamarának olyan jelentôsége van a partnerünk számára, hogy nem mindegy, milyen hírét kelti a szervezet. A mi vállalkozásunk a pécsi kamara önkéntes tagja, mint ahogy nekünk, úgy nekik sem mindegy, hogy a helyi kamaránál hogyan vélekednek róluk. A megkeresés hatására az üzletfelünk kifizette a tartozás nagyobb részét, és megállapodtunk a visszamaradt összeg rendezésében is.

— Hogyan jutott eszébe, hogy a kamarához forduljon segítségért?

— Nagyon jó a kapcsolatunk a kamarával.

Elôször ügyvédeket, nemzetközi jogban jártas szakembert, behajtó cégeket kerestem, de bonyolult lett volna és rengeteg pénzbe került volna az eljárás, ráadásul az ügy kimenetele is

kétséges volt számomra. Ekkor hívtam fel a kamarában Schmidt Enikôt, ill. a kolléganôjét, és tôlük megkaptam a gyors, szakszerû segítséget. A kamara önkéntes tagjaként többször fordultam hozzájuk a problémámmal, és mindig használható megoldási javaslatot kaptam.

— Korábban is ismerte az EEN mûködését?

— Igen, többé-kevésbé ismerem, de nem használjuk napi szinten. Alkalmanként partnerkeresésre, információszerzésre vesszük igénybe a szolgáltatást. Azt azért tudni kell, hogy a használatához szükség van angol nyelvtudásra, ám a profilok feltöltése, a rendszer haszná-

lata egyszerû. Már partnert is találtunk így. Feltöltöttük a profilunkat, amelyben megadtuk a társaság tevékenységét, a cég múltjáról szóló információkat, a referenciákat, így azok a potenciális partnerek, akik a rendszerben keresnek, ránk találnak. Majd felveszik velünk a kapcsolatot.

— Mire figyelnek fel egy ilyen profilban?

— Ahhoz, hogy hatékony legyen a bemutatkozásunk, szintén sokat segített a kamara.

Maga a cég jellemzôi, a profil meghatározása, hogy milyen típusú partnert keresünk, milyen referenciáink vannak – ezek a legfontosabb paraméterek, amelyek a többi cégtôl megkülönböztethetnek bennünket.

— Milyen gyorsan zajlott a tartozással kapcsolatos ügylet?

— Ahogy én kiküldtem az információkat Ausztriába, gyakorlatilag egy héten belül kifizették az elsô részletet, és hamarosan jött az ajánlat, hogy mikor tudják rendezni a maradékot. Néhány héten belül megoldódott az, ami több év alatt nem. Ausztriában nem szeretik a vállalkozók, ha a városukban, a megyéjükben vagy a tartományukban híre megy annak, hogy fizetési nehézségeik vannak. Valószínûleg Kínában nem mûködött volna ilyen hatékonyan a módszer.

— Az ügymenettel kapcsolatban milyen tapasztalata volt?

— Nagyon egyszerû volt, a kamara munkatársai szinte mindent megfogalmaztak, elintéztek. Elküldték a linkeket, amelyekbôl láttam, hogy mi a folyamat menete, ezt csak bemásoltam, továbbítottam az osztrák partnernek, nagyon kevés munkám volt vele.

K.T.

20

KERESKEDJÜNK

ADOK VESZEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

K e r e s k e d j ü n k ! Az utóbbi néhány évben rengeteg változás érte a kereskedelmi szektort. Az online vásárlás elôtérbe kerülése, a bevásárlóközpontok térnyerése és a szakma „nagyjainak” kiöregedése, a nyitva tartás folyamatos változtatása teljesen átalakította azt, hogy mit, mikor, hol vásárolunk. Rovatunkban ezt a szektort és új kihívásait fogjuk körüljárni.

Szentklárai Gabriella Kellemes kozmetika Pécs egyik ódon, belváros feletti hangulatos utcájában, ahol talán az országban egyedülállóan három generáció: anya, lánya, unokája fogadja a szépülni, regenerálódni vágyó vendégeket.

A Szentklárai szalonban amellett, hogy elkötelezôdtek a folyamatos szakmai megújulás, a továbbképzés, a professzionális kezelések és alapanyagok használata mellett, nagy figyelmet fordítanak a környezetre: nyugtató színek, természetes fa bútorok, kényelmes, praktikus elrendezés.

Mindez talán úgy hangzik, mint egy reklámszöveg, ám Szentklárai Gabriella kozmetikus mester, szakoktató azért tartja fontos szempontnak ezeket, mert egyszerûen figyel a vendégei igényeire. A tanulói is sokszor kérik a tanácsát ahhoz, hogy miként alakítsák ki saját kozmetikájukat.

— A modern kozmetika boxrendszerûen mûködik, ahol egy zárt kabinban egyszerre egy vendéggel foglalkozunk, emellett természetesen szükség van egy váróhelyiségre is. Ha testkezelést szeretnénk végezni, akkor mindenképpen a boxhelyiség ajánlott, mivel fontos, hogy legyen zuhanyozási és egyéb higiéniai felszereltség – válaszolja arra a kérdésre Szentklárai Gabriella, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az üzlethelyiségnek ahhoz, hogy ideális legyen a kozmetikai szolgáltatáshoz.

— Ha most keresne üzletet, akkor hol nyitna és miért ott?

— Mindenképpen fontos szempont lenne, hogy forgalmas helyen legyen az üzlethelyiség. De ha egy kozmetikáról gondolkozunk, akkor meg lehetne célozni a rokonszakmákat is, hiszen egy fodrászüzlet melletti kozmetika jól prosperál. Ha most nyitnék szalont, akkor olyan helyet keresnék, ahol sok ember megfordul, magam mellé vennék egy fodrászt,

Fontos a hely, a szakértelem, de a személyes kötôdés a legfontosabb egy mûkörmöst. Fontos szempont, hogy kényelmesen lehessen parkolni, és könnyen megközelíthetô legyen.

— Változott-e a 10-20 évvel ezelôtti helyzethez képest a vendégek igénye a szolgáltatással, a hellyel kapcsolatban?

— A régi idôkben nem ilyenek voltak a kozmetikák, mint manapság. Maga a kozmetika egy tér volt, egyszerre több vendég ült a székekben. Több kozmetikus is dolgozott, át tudtak beszélni egymáshoz. Ma a boxrendszerû kialakítás a megszokott. Ennek ellenére az én kozmetikám még a hagyományos rendszerû, de ez azért maradt így, mert annyira kedvelik egymást a vendégeink, hogy találkozóhelyként is számon tartják az üzletet, így a kozmetikai kezelés mellett a barátnôs csevegés is megoldott nálunk. A hozzánk betérôk szeretik és kérik is az újdonságokat, az új gépeket, a legkorszerûbb, legmodernebb hatóanyagokat. A szakmai tudás iránti igény azonban nem változott, nagyon fontos, hogy mindig friss, naprakész tájékozottsággal rendelkezzünk a szakmánkat illetôen.

— Ha ma végez egy kozmetikus az iskolában és saját üzletet szeretne nyitni, akkor mire érdemes odafigyelnie?

— A kozmetikus szakmában ritka, hogy alkalmazottként el lehet helyezkedni. A kezdôk általában nem teljes üzletet vesznek ki, hanem széket bérelnek, akár egy fodrászüzletben, netán egy másik kozmetikus mellett váltótársként.

Kb. két év alatt tudják kiépíteni azt a vendégkört, amelytôl rentábilissá válik a vállalkozás. Egy kozmetika felszereléséhez jelentôs beruházás szükséges, a gépek, amelyekkel dolgozunk ugyanis nem olcsók, mint ahogy a krémek, az anyagok sem.

— Milyen szempontok alapján döntenek a vendégek, hogy melyik kozmetikába járjanak?

— Véleményem szerint a személyes kötôdés a legfontosabb, de egy-egy divathullám miatt érdekes lehet az újdonság a vendégeknek, emiatt elmehetnek más üzletbe is. A gyakorlat azonban az, hogy egy idô után azért általában visszatérnek. Külföldön vannak olyan szalonok, ahol egy-egy profi cég anyagaival dolgoznak, ebben az esetben a márkához való ragaszkodás miatt alakul ki a vendégkör. Magyarországra ez nem igazán jellemzô.

Természetesen a tisztaság, az üzlet kinézete rengeteget számít, de erre szinte nem is gondolok, hiszen ez alapvetô.

Figyelni kell arra, hogy idôrôl idôre megújítsuk a kozmetikát, de ma már az is fontos, hogy legyen weblapunk, a fiatalabb vendégek miatt pedig a Facebookon való jelenlétnek is nagy jelentôsége van.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

21

EGYETEM

Az alapítókhoz méltón Interjú Bódis József rektorral Mi a jubileum jelentôsége?

Minden intézmény életében vannak kiemelkedô idôpontok. Szerencsére a Pécsi Tudományegyetem vonatkozásában van egy olyan dátum, amely meghatározza Pécs városának, az egyetemnek, sôt, az egész magyar felsôoktatásnak a létét is: ez pedig az 1367-es egyetemalapítás. 650 évvel ezelôtt egy püspök, a király és a pápa összefogásának köszönhetôen jött létre az elsô magyar egyetem. Azt gondolom, hogy ez történelmi jelentôségû. Ma, hat és félévszázaddal késôbb a mi igazi felelôsségünk az, hogy tisztelegjünk ez elôtt az esemény elôtt, s tegyük meg azokat a további lépéseket, amelyek a pécsi egyetemi létet, és egyben a magyar felsôoktatást modernizálja, nemzetközi jelenlétét intenzívebbé teszi, eredményeket produkál.

Ez pedig túlmutat az ünneplésen.

Beszédeiben igen sokszor említi Vilmos püspök munkáságának jelentôségét. Miért pont ôt emeli ki az alapítók triászából? Úgy gondolom, valójában ô volt az, aki az egyetemet megszervezte és mûködtette. Az, hogy kijárta és el is érte a király és a pápa támogatását, már önmagában mutatja kapcsolatrendszere nagyságát és erôsségét. Más dolog egy elvi igen, és más dolog a nullából valamit létrehozni. Ez minden bizonnyal kemény operatív tevékenység, szervezômunka volt, ami talán még nagyobb tiszteletet érdemel.

Azt gondolom, hogy amit Koppenbachi Vilmos tett, a magyar felsôoktatás szempontjából a legnagyobb

presztízsként respektálható.

Nagyon sok program zajlott le már az elôzô félévben is a jubileumhoz kapcsolódóan. Ön mit emelne ki ezek közül?

Személy szerint elsô helyre biztosan az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát tenném. Egyrészt csaknem 2000 hallgató és 400 oktató vett részt ezen a jó hangulatú rendezvényen, másrészt nemcsak a ma felsôoktatásának aktuális teljesítményérôl szólt, de egyben az elkövetkezendô idôszaknak is üzent, hiszen a hallgatók tudományos tevékenysége a jövô ígérete.

Számos tudományos és kulturális rendezvény volt, amelyek mind-mind színesítették a jubileumi évet, mégis az OTDK lenne az, amit kiemelnék.

A második félévben milyen programokra számít?

A legkiemeltebb programpont természetesen szeptember 1-je lesz, s fontos, hogy ezt olyan emelkedett hangulattal éljük meg, ami méltó a magyar felsôoktatás, az elsô magyar egyetem születéséhez. Azt is gondolom, hogy az elôzetesen ismert jelenlevôk személye, eddigi teljesítménye csak aláhúzza majd az ünnepség jelentôségét. „Második egyetemalapításként” szokták aposztrofálni a Modern Városok Programot. Hogy halad ezzel az egyetem?

Azt, gondolom, hogy nagyon jó, hogy van a Modern Városok Program, nagyon jó, hogy ennek keretében komoly fejlesztési lehetôségeink nyíltak, és nagyon kár, hogy ilyen lassan halad elôre. Ez hasonló az egyetemalapításhoz: fontos a döntés a támogatásról és a fejlesztésrôl, fontos a sokszorosan egyeztetett részletes szakmai program összeállítása, de más dolog ezt meg is csinálni. A mai magyar és uniós szabályozórendszerek miatt ez borzasztó nehéz, s mindez késlelteti a program végrehajtását.

A program végrehajtásának az az eleme, hogy nôjön a külföldi hallgatói létszám, szerencsére sokkal gyorsabban halad elôre, mint amilyen ütemben az MVP-nek köszönhetô fejlesztéseket meg tudjuk valósítani. Jól állunk a külföldi hallgatók számát tekintve, s abban bízom, hogy a vállalt programot maradéktalanul végre tudjuk hajtani, s ha szükséges, plusz forrásokat keresünk. Ez is építkezés, de nem a szó fizikai, hanem szellemi értelmében: azt szeretnénk, ha a nemzetközi hallgatók jól éreznék magukat a PTE-n, és értékes diplomával távoznának. Utóbbi felôl nincs kétségem, nem egy PTE-n végzett külföldi és magyar hallgató karrierje igazolja, hogy értékes a magyar diploma.

22

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ma már csak mesterek foglalkozhatnak tanulókkal, ennek jegyében számos szakmában indult mesterképzés a kamara szervezésében, amellyel mind többen élnek, s szerzik meg a mesterlevelet. Várszegi Zsolt is közéjük tartozik, az elmúlt esztendôben tette le a vízvezeték- és vízkészülék-szerelô mestervizsgát. Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt a szakma csúcsát jelentô mestercím megszerzése, ami cím nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent.

A fiatal mesterrel a családi vállalkozásuk, a Global Csoport 2012 Kft. székhelyén találkozunk, amelynek vezetésében VÁRSZEGI Zsolt is mind nagyobb szerepet vállal, és készül a cégvezetés átvételére.

A jövô: naprakész tudás — Annak idején, amikor a pályaválasztára került a sor, azt tudtam, hogy az édesapám az építôiparban dolgozik, s nagyon szereti a munkáját – kezdi beszélgetésünket. — Aztán egy vasárnapi ebédnél vetôdött fel az ötlet, hogy mi lenne, ha az 508-as számú – ma már Simonyi Károly nevét viselô – Szakmunkásképzô Intézetbe jelentkeznék, épületgépésznek. Tetszett az ötlet, mert mindig is jobban szerettem a kétkezi munkát, mint egy szobában ülni.

Már akkor avval szembesültem, hogy mennyire kevesen választják az épületgépészetet mint szakmát, nem volt annyi jelentkezô, hogy egy önálló osztály indulhatott volna.

Mint mondja, tanuló is a családi vállalkozásukban volt. A szakmai gyakorlatok idején a tényleges munkákban vett részt, egy-egy brigád tagjaként.

— Az 1990-es évek közepén számos nagy építkezés folyt Pécsett, amelyek épületgépészeti munkáiban közremûködhettem – folytatja tovább. — Ezek meghatározó élményt jelentettek, jó érzés volt létrehozni egy rendszert, átlátni egy teljes folyamatot. Gyerekkoromtól

ennek egyes részeit láttam, édesapám sok minden megmutatott, s eközben arra is megtanított, fontos, hogy minden határidôre, magas minôségben készüljön el. A technikusi oklevél megszerzését követôen 1999-ben, a családi cégben kezdtem el dolgozni.

A mesterlevél megszerzése már évek óta a tervei között szerepelt a saját szakmai fejlôdésének fontos állomásaként és azért, hogy részt vehessen a tanulók gyakorlati képzésében.

— A szakember-utánpótlásunk érdekében szeretnénk, ha több tanulónk lenne – ad hangot annak, hogy miért is vállalkozott a mindennapi munka mellett a mestervizsga letételére, miközben a cégvezetés fortélyait is most tanulja az üzleti tárgyalások lebonyolításától kezdve a szerzôdéskötésen át egészen a számlázásig. — Kevesen választják az épületgépész szakmát, néha olyan érzése van az embernek, mintha a kétkezi munka nem lenne értékes, mindenki olyan helyen szeretne dolgozni, ahol nem lesz piszkos a keze. Pedig annál nincs is jobb érzés, mint amikor az em-

ber a két kezével olyan értéket hoz létre, miközben folyamatosan a fejét is használnia kell, hogy a legjobb megoldásokat találja meg, amivel másoknak is örömet okozhat. A mestervizsga is ehhez adott egyfajta pluszt, egyben kihívást is jelentett, s a sikeres letétele egyfajta elismerést.

Kitért arra is, az épületgépész szakma is folyamatosan fejlôdik, újabb és újabb alapanyagok, technológiák jelennek meg. A mestervizsgára felkészítô tanfolyam során is számos új ismerettel gazdagodott.

— Különösen a tanulóképzéssel kapcsolatos jogi és pedagógiai ismeretek voltak számomra hasznosak, valamint az, hogy a gyakorlati felkészítés során a különbözô hegesztési módokat újra gyakorolhattam – hangsúlyozza Várszegi Zsolt. — Vallom, a mesterlevél több mint egy papír, a kapott tudást tartalommal tölti ki. Bízom benne, hogy a megrendelôk körében – nemcsak szakmán belül – ismét a minôségi, határidôre elkészülô munka zálogát jelenti.

Sz.K.

HIÁNYSZAKMA

23

Ritka, mint a fehér holló: hatvan éve szabó A jó szakma felér egy diplomával Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselõjét mutatjuk be. szakképzô iskolában helyezkedett el, ahol szaktanárként képezte a varrónôket egészen 2000-ig, amikor is nyugdíjba vonult.

— Amikor áttelepültünk, kerestem a Az eltelt évek alatt a könnyûipari szakmák népszerûsége folyamatosan csök- helyemet, ekkoriban találkoztam Pálfi kent. Ma már szinte alig találni nôi és Imre szabómesterrel is, akinek Pécsett, férfi szabót, az erre a szakmákra kép- az Iparosházban volt a mûhelye – folytatzô intézmények pedig a kevés jelentke- ja tovább beszélgetésünket. — Miután zô miatt nem tudnak osztályokat indí- megismerte a szakmai elôéletemet, feltani. Sôt van, ahol egyáltalán senki ajánlotta a segítségét. Ô adta vissza a szakmai hitemet azzal, hogy velem készínem akar férfi vagy nôi szabó lenni.

— A nôiruha-készítô ma már hiány- tettette el az akkoriban nyílt Elefántos szakmának számít – kezdi a Siklóson élô Ház dolgozóinak öltönyeit, amit HarSZÁSZ-KOLUMBÁN József nôi-, fér- kányban a saját mûhelyemben varrtam fiszabómester, aki hat évtizede jegyezte meg. Ekkor tudatosodott bennem, hogy a el magát ezzel a szakmával, s éveken át szabóságból is meg lehet élni.

Siklósra 1993-ban költöztek a családvett részt a nôi-ruhakészítôk gyakorlati képzésében. — Annak idején, amikor a jával, ekkor már az ottani szakiskolában könnyûiparnak ez az ága a fénykorát élte, tanított. A felesége pedig ez idô tájt heszámos tanfolyam indult például Kom- lyezkedett el Pécsett az egyetem gyakorlón, ahol több varroda is mûködött. A Pi- ló gimnáziumában, amely tantestületéEr Kft.-nél például speciális mentômellé- nek jelenleg is tagja.

Ebben az idôben találkozott Szásznyek készítéséhez képeztünk varrónôket.

Kolumbán József Kamarás Károllyal, Emellett Sellyén, az áramszolgáltató egykori telephelyén kialakított varrodában is tartottunk tanfolyamot. Azok közül, akik akkoriban végeztek, sokan még ma is ott dolgoznak. Az akkori Pécsi Regionális Munkaerô-fejlesztô és Képzô Központ szervezésében zajlottak ezek a tanfolyamok.

Szász-Kolumbán József 1989-ben települt át Romániából Magyarországra. A kezdeti idôkben Harkányban élt a feleségével, ugyanis a Pécsi Dohánygyárban kapott munkát, s annak a fürdôvárosban lévô szolgálati lakását utalták ki részükre. A dohánygyárban is szeretett volna létrehozni egy varrodát, ahol a munkaruhákat készítettek volna, de ez sajnos nem valósulhatott meg. Késôbb Siklóson, a

aki a Baranya Megyei Munkaügyi Központ vezetôje volt és az egyetemen is tanított. Vele, valamint Bakó Pállal, aki akkoriban a Siklósi Ipartestület titkára volt, számos tanfolyamot szerveztek, amelyeken varrónôket képeztek.

— Az ipartestület villanyvarrógépeket vett, a tanfolyamoknak is az Iparosház adott helyet – folytatja tovább beszélgetésünket. — Nagyon sokan voltak munka nélkül abban az idôben Siklóson, nem volt gond a létszám feltöltésével. Három sikeres tanfolyamot szerveztünk közösen az ipartestülettel.

A nyugdíjba vonulását követôen a PRMKK-ban, valamint a Világ Világossága Alapítványnál szintvizsgáztatott. Az évek alatt a szakma gyakorlása mellett lehetôsége nyílt arra is, hogy továbbtanuljon. Elvégezte a Kereskedelmi Fôiskolát, valamint technikusi végzettséget szerzett a készruha-kötöttáru és lábbeli szakmákban. Ez teszi lehetôvé azt, hogy jelenleg is rendszeresen szintvizsgáztat a különbözô szakterületeken.

Hatvan éve gyakorolja a szakmáját.

Jelen van a továbbképzéseken és a Szakma Sztár versenyeken Budapesten, ahol lehetôsége nyílik arra is, hogy találkozzon a régi kollégáival, s kicserélhessék a tapasztalataikat. A siklósi mûhelyében pedig mind a mai napig támogatja a volt diákjait.

— Nagyon jó alapokkal indulhattam el a pályán, a mesterem, akinél mint inas kezdtem, 1959-ben Párizsba költözött, ahol neves szabóságot hozott létre – ad hangot annak, mennyit is jelent egy jó indulás. — A haláláig tartottuk a kapcsolatot, s több alkalommal is szerveztem szakmai utat hozzá a francia fôvárosba iparosokkal és szakmunkás tanulókkal egyaránt. Fontosnak tartottam mindig is, hogy ennek a szakmának egyre nagyobb legyen a presztízse, ezért is vállaltam szerepet a kamara életében. Tagja voltam a Baranya Megyei Kézmûves Kamara nôiruha-készítô mestervizsga-bizottságának, s jelenleg is annak utódjának, de vizsgát már évek óta nem tartottunk, mert nem volt jelentkezô.

Sz.K.

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

May András Új termelôcsarnok épül Bólyban Új csarnok építése zajlik a bólyi May András vállalkozásánál, várhatóan év végére már a termelésben is használhatják a 250 m2 alapterületû gyártóhelyiséget. A vállalkozás 36 éve gyárt a saját fejlesztésû háztartási fémtömegcikk termékek mellett ipari felhasználásra fém alkatrészeket. Mint May András mondja, a megnövekedett megrendelések miatt volt szükség a beruházásra.

— Nincs megállás, fejlesztenünk kell, így teszünk a vállalkozás elindulása óta – mondja a cégvezetô. — A csarnokbôvítés a már meglévô gyártóbázis mellett valósul meg, és a statikus porfestés bôvítésére szolgál. Kinôttük a jelenlegi helyünket.

— Saját finanszírozású a beruházás vagy pályázatból valósítják meg?

— Sajnos mivel nem volt pályázati lehetôség, amikor elkezdtük az építkezést, más megoldás után kellett nézni. A most felvehetô, uniós támogatottságú 0%-os kamatozású hitel használjuk fel.

Elôrehaladott állapotban van az építkezés, szeretnénk az idén birtokba venni az új csarnokot.

Ahhoz, hogy a fejlesztés, a bôvülés a piaci igényeknek megfelelôen valósuljon meg, szükség lenne új munkatársakra, elsôsorban jó képességû lakatosra. Mivel benne vagyok a szakképzésben – gyakorlati képzôhelyként is mûködünk –, látom, erre kevés az esély, például az idén nem is indult ipari gépész osztály Mohácson. Képesítés nélküli dolgozót még lehet találni, de nekünk szakemberre lenne szükségünk.

— Minek köszönhetô a megrendelés növekedése?

— Az országban elindult fejlôdés következménye, egyre több az építke-

zés. Mi a szintén bólyi Terrán tetôcserépgyártó üzem beszállítója vagyunk, fémtermékeket gyártunk a cég számára, és mivel megnövekedett a rendelése, ez továbbgyûrûzött hozzánk is.

— Hogyan képes reagálni a cég ezekre a hirtelen változásokra?

— Egyszerûen elôre kell kezelni a változásokat. Nem elég várni a megrendelésre. És ha érkezik egy nagyobb volumenû megrendelés, akkor rövid idôn belül tudni kell reagálni rá. Nem lehet azt mondani, hogy egy hónap múlva készül el, mert ma azonnal kell a megrendelônek. 36 éve dolgozom vállalkozóként, sokat fejlôdött a megérzésem. Rá

kell érezni a dolgokra, hogy mikor, milyen irányban érdemes elindulni.

— Milyen a kapcsolata a helyi vállalkozásokkal?

— Azt vallom, hogy csak összefogva lehet elôrébb jutni. Ha mindenki egyénileg akar boldogulni, akkor rengeteg lehet az átfedés. Ha pedig olyan lehetôség adódik, akkor tudjuk átadni a másiknak a megrendelést, mert lehet, hogy azt a másik vállalkozás sokkal jobban tudja teljesíteni. Természetesen ennek viszonossági alapon kell mûködnie. Én jó kapcsolatban vagyok a helyi és a Bóly környéki vállalkozásokkal is.

— Milyen elônye esetleg hátránya van annak, hogy Bólyban mûködik a cég?

— Mindenképpen elôny, hogy egy ekkora városban ismerjük egymást, ha nekem van problémám, én várom a segítséget a másik vállalkozástól, ha pedig nekik van szükségük valamire, akkor én állok a rendelkezésükre. Sokat számít a közelség, egymás megismerése.

— Merre fejlôdik a vállalkozás, milyen tervei vannak a jövôre nézve?

— Most az utódlás az egyik legfontosabb kérdés. A lányaink már itt dolgoznak a családi vállalkozásban, igyekszem nekik átadni azt, amit lehet. A vállalkozás fejlesztésével kapcsolatban a csarnokbôvítés az elsôdleges, ez a létesítmény jó ideig kiszolgál bennünket. A telek adottságai miatt már nem lehet tovább terjeszkedni, de nem is célunk, hogy egy sokkal nagyobb vállalatot hozzunk létre. Jelenleg 10 munkatárssal dolgozunk, a következô kihívás pedig a hatékonyság növelése lesz. Büszke vagyok arra, amit az elmúlt 36 évben a feleségemmel együtt közösen értünk el.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sport és gazdaság Katics Ákos, Hungaro Energy Kft. Képes késô este vagy éjszaka futócipôt húzni és elmenni futni, ha éppen akkor van rá ideje. Sport nélkül nehezen képzeli el az életét a földgáz- és villamosenergia-értékesítéssel, karbantartással, valamint energetikai tanácsadással foglalkozó pécsi Hungaro Energy Kft. ügyvezetôje, Katics Ákos, aki több sportágat is kipróbált már. Az, hogy mindenre jut ideje, jó szervezés kérdése.

— A mozgásformák közül a tenisz számomra a non plus ultra, már több mint két évtizede heti rendszerességgel ûzöm ezt a sportot – vágja rá gondolkodás nélkül arra a kérdésre a választ a fiatal üzletember, hogy mióta és milyen gyakorisággal sportol. — A tenisz mellett télen sûrûn snowboardozom, nyáron wakeboardozom, ezeket kiegészítve pedig heti rendszerességgel futok, edzôterembe járok, és még focizom is.

— A felsorolásból az derül ki, hogy inkább egyedül szeret sportolni.

— Valóban, többnyire az egyéni sportokat kedvelem. Ilyenkor ugyanis, amikor magamban rovom a köröket vagy nagy sebességgel siklok, tudom, hogy csakis rajtam áll vagy bukik az egész és csak magamra számíthatok.

— Milyen szerepet játszik a sport az életében?

— Nálam fontos szerepe van a sportnak! Csak e tevékenység közben tudok igazán kiszakadni a hétköznapok stresszébôl. A sportokat mindig csak hobbi szinten mûveltem, nem vagyok az az igazán versengô típus. Persze ha egy barátságos meccset játszunk egy csapattal, 100%-ig ott vagyok és küzdök, de a hivatalos versenyek mindig is távol álltak tôlem. Úgy gondolom, hogy egy verseny csak plusz stresszt és elvá-

25

SPORT ÉS GAZDASÁG

rást rak az ember vállára, én pedig pont az ellenkezôjéért csinálom.

— Mit tanult meg a sportolás által, amit az élete más területén is kamatoztatni tud?

csak késô esete megyek, általában 10 óra és éjfél között. Vagyis nem egyszerû, de nem is lehetetlen.

— Elôfordult-e már, hogy valaki az ön hatására kezdett el sportolni?

— Nem emlékszem ilyenre, nem vagyok akkora fanatikus sportoló. Én csakis magam miatt csinálom. Úgy gondolom, hogy mindenki el tudja dönteni, hogy mit szeretne, ha sportolni, akkor sportolni.

— Mostanában egyre több kapcsolat, üzlet sporttevékenység közben jön létre. Netán volt már önnek is ilyen tapasztalata?

„A kedvenc a tenisz, de ott van az éjszakai futás is” — Mivel a tenisz folyamatos koncentrációt, precizitást és nagy odafigyelést igényel, talán ennek is köszönhetô, hogy a munkámat is folyamatos odafigyeléssel és precízen tudom végezni.

— Elfoglalt üzletemberként, ügyvezetôként nem lehet könnyû idôt szakítani a mozgásra.

— Nagyon sokat dolgozom, emellett a 2 és 1/2 éves fiammal is próbálok minél több idôt tölteni. Heti kétszer még a tenisz is belefér, viszont ez miatt a többi napomon tovább kell bent maradnom. Ezért futni vagy edzôterembe már

— Természetesen volt, de az én környezetemben ez annyira nem jellemzô.

Mivel többségében késô este sportolok, ilyenkor már nehéz embereket is találni, nemhogy munkakapcsolatokat. Viszont igyekszem elkülöníteni a kettôt: ha sportolni megyek, abban az 1-2 órában minden erômmel a sportra akarok összpontosítani. Szeretném elkerülni, hogy akkor is munkáról kelljen beszélnem, arra ott van az a napi 10-12 óra.

K.T.

26

ÚJ TAGJAINK / ÚJ PROJEKTJEINK

Új belépô: GSH-Építô Kft. Új minôség az építkezésben Minôségi munka és komplex szolgáltatás - ezt az irányt fogalmazták meg a villányi telephelyû GSH-Építô Kft. fiatal alapítói. Arra törekednek, hogy ügyfeleik az összes, megvalósításhoz szükséges szolgáltatást egy helyen találják meg náluk, ebbôl adódóan a cég profiljában egyaránt szerepel a tervezés, a mélyépítés, a magasépítés, a mûszaki ellenôrzés, valamint a pályázatírás.

A vállalkozásnál kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az elképzelt épület minden tekintetben alkalmazkodjon a megadott helyszínhez, a tervek elkészítésekor nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni igényeknek való megfelelésre, így kizárólag egyedi és személyre szabott épületterveket készítenek. Mivel a cég alapítói számára rendkívül

fontos a minôségi munka, ezért saját szakemberekkel végzik a kivitelezést, átvállalva a kapcsolódó dokumentációt, az anyagbeszerzést, az engedélyezési folyamatot és ezek teljes menedzsmentjét. Napjainkban az épületek jelentôs részét pályázati forrás bevonásával építik, illetve alakítják át, ezért a GSH-Építô Kft. a pályázatírással kapcsolatos adminisztráció lebonyolításában is az ügyfelei rendelkezésére áll.

Új belépô: Sántáné Réz Anikó Lábápolás felsô fokon A lábápolás mestereként a lábat érintô mindennapi kellemetlenségek kezelését, doktori együttmûködéssel pedig gyógyítását végzi Sántáné Réz Anikó. Pécsi belvárosi szalonjában a legmodernebb gépekkel és anyagokkal szünteti meg többek között az oly sokakat érintô körömgomba és körömbenövés okozta problémákat, speciális eljárásokkal pedig végleges megoldást is kínál ezekre a gondokra. Anikó a kozmetikus végzettség mellett szerezte meg a kéz- és lábápoló ké-

pesítést, 2015-ben pedig lábápoló mester lett. Mint mondja, e cím birtokosaként még nagyobb késztetést érez arra, hogy a már végzett tanulók továbbképzésével, fejlôdésével foglalkozzon. 2002 óta oktatja ezt a szakmát, valamint a vizsgáztatásban is részt vesz, de folyamatosan képezi is magát, mert szeretné a legmagasabb

Energiahatékonyság – elmélettôl a gyakorlatig A pécsi kamara az egyik résztvevôje az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttmûködési Program keretében 3 magyar és 3 horvát partner közremûködésével megvalósuló „New concept training for energy efficiency” címû pályázatnak.

A projekt célja olyan közös képzési program kialakítása a közel nulla energiaigényû épületek (nZEB) alapelveinek elsajátításához, amely az élethosszig tartó tanulás jegyében az oktatás, képzés és szakképzés részévé válhat. A kidolgozásra kerülô új, innovatív tanterv, annak tesztelése, értékelése, valamint a kapcsolódó didaktikai oktatási anyagok elôkészítése – az nZEB irányelvek alapján – a tanárok, szakképzési oktatók és a szakemberek számára nélkülözhetetlenek a gyakorlati képzés megvalósításához.

Az összes EU-s tagállamnak ki kell dolgoznia a saját meghatározását az nZEB épületekhez, és bár mind Magyarországon, mind Horvátországban vannak elfogadott definíciók, ezekben léteznek eltérések. A két ország egyikében sincs olyan egységes, összefüggô oktatási és gyakorlati képzési program ami, az energiahatékony épületek definícióját, követelményrendszerét, épületgépészeti, technológiai hátterét vagy jogszabályi vonatkozásait tárgyalná.

A program azért is létfontosságú, mivel az épületek energiafelhasználásáról szóló irányelv (EPBD) szerint 2019-tôl minden újonnan létesülô középületnél, 2021-tôl pedig minden újonnan létesülô épületnél követelmény lesz, hogy ebbe a kategóriába tartozzon; azaz olyan igen magas energiahatékonysággal rendelkezô épületnek kell lennie, amelyben a felhasznált közel nulla

Dél-Dunántúli Gazdaság — Azért fontos számunkra a kamarai üzleti közösség, mert szeretnénk egy olyan professzionális körhöz tartozni, ami akár jogi, akár kivitelezési kérdésekben kompetens információval tud szolgálni. A kamara által számos új innovatív alapanyagot, technikát ismerhetünk meg, amelylyel bôvíthetjük saját eszköztárunkat. Mindemellett a kamara által szervezett programok remek lehetôséget nyújtanak arra, hogy partneri kapcsolatrendszerünket kiterjesszük mind a hazai, mind a nemzetközi piacon.

A kamara ugyancsak komoly szerepet tölt be cégünk pályázati területen folytatott tevékenységében, hiszen a pályázatokról rendszeres tájékoztatást ad és ezek alaposabb ismertetésében szintén segítségünkre van – mondja Gyuris Ferenc ügyvezetô.

K.T.

szintre emelni ezt a gyönyörû hivatást.

— Miért csatlakozott a kamarához?

— Korábban a kamara pártoló tagja voltam, tehát ismerem a szervezet mûködését és a tagságból adódó elônyöket. Nagyon szeretném ezt a szakmát magasabb szintre emelni, és a vendégek fogadása mellett továbbra is kivenni a részem az oktatásból. Ehhez elengedhetetlen partner a kamara. A mesterképzéssel kapcsolatos terveimet szintén a kamara együttmûködésével tudom megvalósítani.

K.T.

vagy nagyon alacsony mennyiségû energiának nagyobbrészt megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben elôállított, megújuló forrásokból származó energiát is.

A projekt együttmûködô partnerei: 1. Horvát Gazdasági Kamara Varasd Megye – vezetô partner 2. REDEA – Regionális Fejlesztési Ügynökség Medimurje Megye 3. PORA – Regionális Fejlesztési Ügynökség Podravina és Prigorje – Koprivnica Krizevci 4. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 5. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 6. Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány (7. Zalaegerszegi Szakképzési Centrum – támogató szervezet) P.Sz.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

ÚJ PROJEKTJEINK

I-Dare: A duális képzés fejlesztése és a felsôfokú rendszerek bevezetése a gépészmérnöki és elektrotechnikai szakmák területén Magyarország és Horvátország társadalmi és gazdasági problémái hasonlóak. A probléma azonosságok szükségessé teszik a megoldások szintetizálását is, melyre a MagyarországHorvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program ad lehetõséget. Az I-Dare projektben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakmai partnere Baranya megye, az eszéki TERA, valamint a Virovitica-i Fejlesztési Ügynökség.

A projektpartnerek olyan közös megvalósítást terveznek, amelyek komoly szakmai elôzményekkel rendelkeznek a határ mindkét oldalán. A horvát partnerek nagy sikerrel menedzselik a felsôoktatásban tanuló fiatalok üzleti terv versenyét, amelyre az elmúlt évben már közel 200 pályázat érkezett. Az általuk használt módszertan egy angolszász módszerekkel támo-

gatott folyamat és metódus, amely a nemzetközi piacon is megállja a helyét.

Magyarországon mind a kamara, mind a megye számos, a fiatalok képzésével és vállalkozóvá válásával kapcsolatos projektben vett részt és komoly tapasztalattal rendelkezik. Az Önindító program immáron negyedik éve támogatja a vállalkozóvá válást képzéssel és az üzleti terv készítés mellett projektcélú beruházással is. A kamarában a témát érintôen a harmadik Erasmus program „fut”, a bochumi egyetem vezetésével.

Mind a két ország szakértôi folyamatosan értékelik a munkaerôpiaci helyzetet és stratégiai dokumentumaikban a képzéssel, vállalkozásindítás támogatással kapcsolatos elemzéseket készítenek. A stratégiai problémafák mellett fejlesztett célfák a projektcélokat tartalmazzák és támogatják. A projektpartnerek több olyan közös prog-

Ipari revitalizáció a REFREsh projekttel 2017. július 1-gyel elstartolt a nemzetközi, „Rural rEvitalisation For cultuRal hEritage” elnevezésû, CE1013 azonosítószámú projekt, mely a vidéki kulturális örökség revitalizációját célozza meg.

A 2.152.612 EUR összköltségû projektben öt ország vesz részt – minden országból két partner – a németországi Lipcse város vezetésével. Magyarországról a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett Komló Város Önkormányzata is részese a projektnek.

Projektpartnerek: — Németország: Lipcse (www.aufbauwerkleipzig.com) SAXONIA (www.saxonia-freiberg.de) — Magyarország: PBKIK (www.pbkik.hu), Komló Város Önkormányzata (www.komlo.hu) — Szlovénia: Szlovénia Kulturális Örökségvédelmi Intézet (www.zvkds.si) Piran község (www.piran.si) — Olaszország: Velence (www.venetiancluster.eu) Castello di Gadego városa (www.comune.castellodigodego.tv.it) — Horvátország: Primorje Gorski Kotar megye (www.pgz.hr) Lokve önkormányzata (www.lokve.hr) A 36 hónapos idôtartamra a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 182.505 EUR támogatásban részesült, míg Komló Város Önkormányzata 231.710 EUR felhasználására jogosult.

A projekt 11 munkacsomagból áll, minden munkacsomagot egy-egy projektpartner (PP) irányít.

■ ■

■

■

■

■

■

■

Elôkészítés Menedzsment – Lipcse (GER): Nemzetközi Kormányzó Bizottság és Koordinációs Egység felállítása.

1. számú tematikus munkacsomag-Saxonia (GER): a munkacsomag célja a területi helyzetelemzés alapjának létrehozása. A benchmark eszköz regionális elemzéseken, SWOT elemzéseken alapul.

2. számú tematikus munkacsomag-PBKIK (HUN): a munkacsomag célja, hogy az öt regionális stratégia egy közösen kidolgozott transznacionális stratégiában egyesüljön.

3. számú tematikus munkacsomag-Piran (SLO): fô eredménye, hogy a kísérleti tevékenységek megmutassák a régi ipari örökségek sikeres megvalósítását a kreatív helyszín és az új kulturális felhasználás integrálása révén.

1. számú beruházás-Saxonia (GER): a beruházás célja, hogy átalakítsák a régi épületet, az úgynevezett Huthaus-t. A kísérleti projektben három eseményt szerveznek a terület további fejlesztése érdekében.

2. számú beruházás-Komló (HUN): a beruházás átalakítja az egykori kommunista központot regionális kulturális központtá, kiállítótermekkel és vizuális elôadásokkal.

3. számú beruházás-Piran (SLO): régi, nem használt sóraktár újbóli használata a cél, va-

ramot terveznek, amelyek komoly szakmai elôzményekkel rendelkeznek a határ mindkét oldalán.

A projekt célja, hogy javítsa az egyes szakmák megítélését, és növelje a szakképzésben résztvevô fiatalok, valamint a szakképzett munkaerô számát. A projekt innovatív megoldások kidolgozásával járulhat hozzá olyan, a határmenti térségben munkaerô-hiánnyal küzdô területek szakképzéséhez, mint a fémipar, vagy az elektrotechnikai szakmák. A partnerség figyelmet fordít a pályaorientáció javítására, a gyakorlati helyekre történô sikeresebb belépés elôsegítésére, a szakképzésben való részvétel népszerûsítésére, és a szakképzés fontosságának tudatosítására.

R.E.

lamint átalakítása „kulturális és szórakoztató központtá”.

■ 4. számú beruházás-Castello di Godego (ITA): egy nem használt raktár átalakítása a cél kulturális csarnokká a közösség számára, ami kulturális eseményeknek, tevékenységeknek, találkozóknak ad majd helyet.

■ 5. számú beruházás-Lokve (HR): egy régi, gátmenti technikai ház felújítása, hogy az munkaterület és kiállítások kulturális központja legyen, emellett interaktív kiállítások bemutatóhelyeként is szolgál majd.

■ Kommunikáció-Primorje (HR): az általános cél, hogy tájékoztassa az embereket a projekt eredményeirôl és elôrehaladásáról elsôsorban külön erre létrehozott weboldalon keresztül, valamint kommunikációs stratégiát készítsen. Emellett a másik kiemelkedôen fontos cél a kreatív helyszín vonzásának elôsegítése, erôsítése a kommunikáció segítségével.

A minden ország részvételével megvalósuló projektindító egyeztetésre 2017. szeptember 18án, hétfôn kerül sor a vezetô partnernél, Lipcsében.

A projekt az Interreg Central Europe Program társfinanszírozásában valósul meg.

További információ: Biró Sarolta projektmenedzser tel: 06 72/507-185, 06 20/ 362 2681 e-mail: biro.sarolta[kukac]pbkik.hu

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Járányi Andor – Mercedes-Benz A magas minôségû szobafestô, mázoló és tapétázó munkákkal foglalkozó Pittore Bt. cégvezetô tulajdonosa a Mercedes-Benz modellpalettájának kis egyterûjét, a Pappas autó megújult Mercedes-Benz B-osztályát próbálta ki.

— Érdekes modell a B-osztály, mert nem látszik rajta, hogy valójában melyik kategóriába tartozik. Ízlésesen keverednek rajta az egyterûek formajegyei a Mercedes elemekkel, jellegzetesen Mercedes, és nagyon barátságos az autó. Jól áll neki a fehér szín, és ezek a felnik is szépek. Magyarországon mindenki ismeri ezt a Mercedest, én is emlékszem rá, hogy a kecskeméti gyár indulásakor ez volt az elsô olyan modell, amit nálunk gyártottak.

— Amikor meglátta a tesztautót, azt mondta, hogy nem az ön világa, de kíváncsi rá, mit tud nyújtani egy ilyen kategóriájú autó. Mire gondolt pontosan?

— Én nem a klasszikus értelemben vett autókat használok. A vállalkozásom miatt a legtöbbször kishaszonjármûvekkel autózom, hiszen állandóan pakolunk, rengeteg eszközt, szerszámot és anyagot viszünk magunkkal. Otthon, a garázsban pedig egy G-osztályhoz hasonló japán terepjáró áll. Az egy 30 éves kocsi, amit a saját kezemmel építettem össze, igaz, lassan annyiba kerül, mint ez a B200-as Mercedes. Nem is használom keményebb terepen, egyszerûen megtetszett a formája, a hangulata, és

ezért választottam. Erre a B-osztályra pedig azért voltam kíváncsi, mert nem tudtam, mit tud nyújtani egy mai, modern kis egyterû.

— Nézzük sorban, az utastérben mennyire érezhetô a Mercedes színvonal?

– Nagyon szép a kivitelezés. Abszolút modern a látvány, és minden nagyon igényes. A keményebb felületek a térdmagasság alá kerültek, így nem zavaróak. Finom bôrökkel, végletekig kidolgozott kezelôszervekkel, és egy átgondolt koncepció alapján tervezett utastérrel találkoztam. Tetszik, hogy a fontos

funkciókat a kormányról, a középkonzolról, és a központi képernyôrôl is el lehet érni, így nem az autó kényszeríti ránk a tervezôi akaratot, hanem mindenki azt a megközelítést választhatja, ami neki a legszimpatikusabb. Jó ötlet a kormányoszlopra helyezett fokozatválasztó kar, így még több pakolóhely jutott a kardánalagútra, ami egy ilyen jellegû autónál a szokásosnál is fontosabb. Tudom, hogy többféle tetôkárpittal is lehet választani az autót, mert Mercedes, és így minden apróságot személyre lehet szabni, de nekem ez a világos tetô nagyon tetszik, jobban szeretem, mint a feketét, kevésbé bunkerszerû a hatás.

— Egy családi kis egyterû legfontosabb tulajdonsága a térkínálat és a variálhatóság. Ebben, hogy áll a B200d?

— Értem már, hogy miért taxiznak ilyen autókkal. A tér bôséges, ugyanakkor a külsô méretek visszafogottak, így városban sem gond a manôverezés, és a parkolóhely vadászat. Meglepett, hogy mennyire tág határok közt állítható a kormány és az ülés távolsága, és az ülések is minden irányba nagyon sokat mozgathatók, sôt még az ülôlap hossza is állítható. Ez fôleg akkor jó, ha többen

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

AUTÓTESZT

B200d 4MATIC vezetik az autót, így mindenki kényelmesen utazhat. Hátul is van bôven hely, és egy családi autónál különösen fontos, hogy középen is legyenek légbeömlôk a hátsó utasoknak is. Még a terepjárómba is beépítettem ôket utólag, mert hiába kellemes elôl a klíma, ha hátul a gyerekek nem érzik jól magukat. Fontos apróság még, hogy szinte derékszögben nyílnak az ajtók. Ezt én amiatt értékelem, mert sokat pakolunk, de a kiszállás, beszállás, vagy egy gyerekülés behelyezése is könnyebb így.

— Összkerékhajtás és az automata váltó, ritka ebben a kategóriában.

Szükség van rá?

— Az automatával nem volt sok tapasztalatom, de néhány kilométer elég volt hozzá, hogy megkedveljem. Nincs rá jobb szó, mint az, hogy tökéletes.

Gyors, pontos, tulajdonképpen nem is

kell vele foglalkozni, hogy milyen fokozatban van a váltó, egyszerûen mindig a megfelelôt kapcsolja, és meglepôen jól alkalmazkodik a vezetési stílushoz. Ha kell, végig forog a motor, ha kell, akkor pillanatok alatt felkapcsol hetedikig.

Tetszett a Dynamic Select kapcsoló, valóban érezhetô a különbség a komfortos, a sport, és a gazdaságos mód között.

Az összkerékhajtást én mindenképpen kérném a szalonban. Olyan biztonsági tartalékot nyújt, ami megfizethetetlen.

Talán ha az Alföldön élnénk, akkor elgondolkodnék az értelmén, de ott is jöhet egy csúszós felületû kanyar, amit négykerékhajtással gond nélkül be lehet venni, de kétkerékhajtással már az árokban találnánk magunkat.

— A B200d motorja viszont szembe megy a mai trendekkel, a 136 lóerôt több mint két literes lökettérfogatból hozza ki.

— Én ebbôl a szempontból a konzervatívabb autósok közé tartozom. Egy nagy lökettérfogatú, kevesebb elektronikus hókuszpókuszt tartalmazó motort tartósabbnak gondolok, mint egy kihegyezett kisebb erôforrást. Tudom, hogy a világ nem ebbe az irányba megy, de nyilván nem véletlenül tartotta meg a Mercedes ezt a motort ebben az autóban is. Látszik a teljesítményleadásából is, hogy erôbôl meg tud oldani mindent, alacsony fordulaton is ott a nagy nyomaték, kellemesen viszi a karosszériát, és nekem a hangja is tetszik. Olyan igazi Mercedes motor ez, szerintem jó választás, bár szívesen kipróbálnám a 177 lóerôs változatot is, mert biztosan nagy élmény.

— Az informatika legújabb fejlesztései azért ott vannak ebben az autóban is, fôleg az extrák, és a biztonsági kiegészítôk között.

— Ezek nagyon hasznos dolgok.

Egy ütközésmegelôzô rendszer vagy egy sávelhagyásfigyelô hasznosságát nem is lehet vitatni. A tolatókamera is nagyon tetszett, szép a képe, és hasznosak a segédvonalak. Láttam a prospektusban, hogy akár a mobilunkról is lehet kommunikálni az autóval, ez pedig szintén nagyon kényelmes megoldás. Összességében azt érzem, hogy ebben a B-osztályban sikerült észszerûen integ-

rálni a klasszikus értékeket, a legfrissebb technikát és a prémiumautók minôségét.

— Prémiumminôség, de prémium áron?

— Az én szakmámban sem diszkontáron kínálják az igazán jó szerszámokat, de nem kérdés, hogy azokkal tudunk hatékonyan és sokáig dolgozni. A minôségnek és a magas színvonalnak mindenhol ára van, de ha ezért cserébe értéket is kapunk, akkor úgy gondolom, minden rendben. Nekem az is fontos, hogy egy autón hogyan alakulnak a fenntartási költségek, ezért az is tetszik, hogy a Mercedesnél négy évig vagy 120.000 kilométerig nem kell karbantartásra költeni.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: Maximális teljesítmény: Maximális nyomaték: Saját tömeg: Csomagtér: Maximális sebesség: Gyorsulás 0-100 km/h: Átlagfogyasztás: Alapár (B200d 4M):

2143 cm3 136 LE 3400-4400/min 300 Nm 1400-3000/min 1500 kg 488 l 207 km/h 9.8 s 5,0 l 10 778 070 Ft

A tesztautó fontosabb alapfelszerelései: ESP, fékasszisztens, adaptív fékrendszer, abroncsnyomás figyelô, éberségfigyelô, balesetmegelôzô rendszer, elsô-, oldal-, függöny-, csípô- és térdlégzsák, elektromos ablakemelôk és tükrök, klímaberendezés, ECO Start-stop funkció

30

JÓ HELY / KUKTA

Egyre több színvonalas kínálattal rendelkezô, tematikus vendéglátóhely nyílt az elmúlt években Pécsett, de ezeken belül is a prémium kategóriát célozza meg a 19 - Bar&Shop. A Király utcai üzlet egyik üzemeltetôjével, KRUSÓCZKI Tamással beszélgettünk.

)

Mi a hely alapkoncepciója?

Elkötelezettek vagyunk a prémium termékek iránt, legyen szó borról, sörrôl vagy éppen komolyabb szeszesitalokról. Tulajdonostársammal, Rektenvald Attilával hiányoltuk az italoknak ezt a választékát Pécsen, de a tapasztalataink alapján mutatkozik rá igény. Persze itt-ott akadnak jó ita-

KUKTA A sorozatunkban bemutatkozó üzletemberek, cégvezetôk általában a családot kápráztatják el gasztronómiai érzékükkel.

Csanaky András, a pécsi Szocio-Gráf piac- és közvéleménykutató cég ügyvezetôje ennél egy kicsit tovább lépett.

A közgazdász, szociológus baráti körével több mint 10 évvel ezelôtt alapította meg a Gastro Artist Pécsi Férfi Fôzôegyletet, aminek elnöke is. „Az emberek, ugye, beszélgetnek társaságban, hogy én ezt így fôzöm, azt meg amúgy és kíváncsiak lettünk egymásra. Kitaláltuk, hogy baszk mintára szervezetet alapítunk, ugyanis a baszkoknál a férfi fôzôegyleteknek komoly hagyománya van. Ez nálunk a gyakorlatban azt jelenti, havonta összejárunk, kivesszük egy-

lok a kötelezô sztenderdek mellett, de nem ilyen specializációval.

Hogyan áll össze a kínálat?

Sokat gondolkodtunk ezen és folyamatosan finomítjuk a választékot. Whisky-ben és ginben vagyunk a legerôsebbek, bátran mondom, hogy a régióban is.

Széles üdítôital-választékunk van minôségi termékekbôl, csak tonikból nyolc különbözô. A kézmûves sörök kínálata eléggé rendben van már a városban, így mi ebbôl is egy kicsit mást próbálunk mutatni mind a magyar, mind a külföldi lehetôségekbôl. A bor is nagyon fontos persze, ebbôl a bárban inkább az egyediség a meghatá-

egy vendéglátóhely konyháját és mindenki bemutatja, hogy mit és hogyan fôz.”

Tehát az egyesületben általában a saját örömükre fôznek, de például az Európa Kulturális Fôvárosa program kapcsán többek között a Természettudományi Múzeum kertjében külsôs érdeklôdôk is megkóstolhatták a baranyai sváb konyha néhány remekét. De a kitekintés is gyakori, voltak már belga vagy éppen baszk konyhakultúra elôtt tisztelgô vacsoraestjeik is. „Valamelyik tagunk kitalál egy tematikát, maga mellé vesz 2-3 embert és például francia ételeket fôznek. Amit aztán a többi tagunk megkóstol és elmondja a véleményét. Van kritika, de jó hangulatú estek ezek és a fejlôdést tartjuk a

Dél-Dunántúli Gazdaság rozó, nem annyira a választék, hiszen nem borbár vagyunk. Kávéban mi a klasszikus, olaszos vonalat kedveljük, így egyértelmû volt, hogy itt is inkább erre szavazunk.

Miért itt nyitottatok?

Egyértelmû, hogy egy ilyen helynek a belvárosban, konkrétabban a Király utcában kell lennie.

A hely üzenete már célba ért?

Nincsenek illúzióink, ez egy hosszabb folyamat. Azt gondolom, hogy nekünk nem hirdetésekkel kell eljutni a potenciális vendégkörünkhöz.

Folyamatosan változó, kitûnô italokat és kitûnô szolgáltatást kell nyújtani és akkor híre megy a helynek, megtalálnak minket.

Milyen nehézségekkel szembesültetek?

Az elhatározás és szükséges anyagi feltételek után a tapasztalat és a szakértelem a legfontosabb. Az árukészlet kialakítása ma már általában nem bonyolult, azonban a mi szegmensünkben mégsem egyszerû. Nem lehet csak úgy kiugrani egy multihoz, ezért az árukészlet alakulására komoly figyelmet kell fordítani.

A hazai vendéglátás nehézségeit mi is érezzük. Azaz nem csak a hozzáértô személyzet megtalálása és megtartása nehéz, de a speciális feladathoz illeszkedô bér kigazdálkodása is.

Gûth Ervin

szemünk elôtt. De kivételesen elôfordult már nálunk vendégszakács is.”

Személyes kedvenceiként elsôsorban a húsételeket említi az ügyvezetô. „Fôként a szaftos, népies vonalat kedvelem. Vadas, pacal, gulyások, pörköltek vagy éppen halászlé. De igaz, szívesen készítek bármit” – vallja Csanaky András. „Vannak ételek, amiket szívesen eszem, de nem szeretem magam megcsinálni. Ezek leginkább a tésztafélék, a sütemények.”

G.E.

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

TURIZMUS

Mellékhatás-mentes gyógyulás

Hazánkban több mint 1500 barlangot tartanak nyilván. Ahány, annyiféle mikroklíma, közülük öt minôsített gyógybarlang, ahol bizonyított gyógyhatásuk és jótékony mikroklímájuk miatt nem csak gyógyulni, de meditálni, relaxálni is lehet. A gyógyhatás függ a barlangi légáramlás mértékétôl, a felszíni viszonyoktól, a barlang vizétôl, a levegô összetételétôl.

A modern barlangterápia kezdete a 20. század közepére nyúlik vissza. A 20 fok feletti átlaghômérsékletû meleg barlangokban mozgásszervi betegségekkel küzdôket gyógyítanak, míg a hideg, 10-13 fok közötti átlaghômérsékletûek a légzôszervi betegekre vannak kifejezetten jó hatással. Az elsô barlangot az 1960-as években minôsítették gyógyhellyé. S, hogy mi a gyógyhatásuk titka?

A barlangokban viszonylag állandó hômérséklet uralkodik, amihez magas páratartalom, valamint a por- és pollenmentesség társul. A levegôben található oldott ásványi anya-

gok – kalcium, magnézium, jód – szintén elôsegítik a gyógyulást. Az akár tízszeresére nôtt szén-dioxid-szint pedig fokozza a légzôközpont aktivitását, a légvételek mélységét, és görcsoldó hatással is jár. A kisdózisú radioaktivitásuk aktiválja a sejtanyagcserét, az immunrendszert.

Hazánkban a barlangterápia a múlt század közepére nyúlik vissza, mivel elsôként 1969-ben a jósvafôi Béke-barlang kapta meg a gyógybarlang címet. Miskolc-Lillafüreden az István-barlang úgynevezett Fekete terme jutott ilyen minôsítéshez, amelynek környezetét ráadásul elsôként minôsítették gyógyhellyé 1935-ben. A Dunántúlon Tapolca Város Kórház Gyógy-barlangja szerezte meg a címet 1981-ben, amelynek környezetét 2014-ben gyógyhellyé is minôsítettek. Budapesten a Szemlôhegyi-barlang Óriás folyosó terme kapta meg a gyógybarlang címet 1991-ben, majd Baranya megyében található Abaligeti-barlangban a Gyógyteremet minôsítették gyógy-barlanggá 2000-ben.