Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 9. szám

Alkoss csodát! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

Fotó: Svastits Krisztián

XIX. évf. 9. szám, 2017. november 10.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

3

Kitüntetés

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az 2017. október 23-i Nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Gazdaságért Díjat vehette át Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertôl. Gratulálunk!

AJÁNLÓ Sokszínû program és szerteágazó együttmûködés

10–11. oldal

22. oldal Innopulzus: RG Net Kft. Pécsi cég a legsikeresebb magyarországi, közösségi finanszírozással létrejött projektben, a BREWIE-ban

Autóteszt: Melegh Andrea – Mercedes-Benz GLA 180d

28–29. oldal

4

CÍMLAPSZTORI

Alkoss csodát! – ez a szlogenje az idei, immár 5. DesignPécs rendezvénynek, amely mintegy 10 napon át (szept. 29. okt. 8. között) mindenki elôtt nyitva állt, hogy tényleg megszülessen benne vagy általa a csoda. Már a hivatalos megnyitón is olyan hatalmas volt az érdeklôdés, hogy egy gombostût sem lehetett leejteni a Nana Bistro & Barban, ez is azt jelzi, hogy mekkora igény van a városban rejlô design potenciál megmutatására. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kara, a Kreatív Ipari Klaszter és a kreatív ipari vállalkozások együttmûködésével megrendezett rendezvénysorozat idén már 22 helyszínen zajlott, többek között a divat, a kesztyûipar, az orgonagyártás, az alkalmazott mûvészet, az ékszerkészítés, az építészet és lakberendezés, a 3D technológiák és azok alkalmazási lehetôségei, a jármûgyártás és formatervezés, a kézmûves termékek és az audiovizuális technológiák designjának bemutatásával. Kiállítások, divatbemutatók, nyitott designlaborok és -mûhelyek, szemináriumok, képzések, workshopok, vásárok, fórumok és kerekasztal-beszélgetések, koncertek várták az érdeklôdôket.

A kovácsmûhelytôl a dizájnmotorig Még a szervezôket is meglepte, hogy mekkora érdeklôdés mutatkozik a DesignPécsen való részvételre a helyi vállalkozások részérôl.

— Pécs mindig is híres volt a kreatív iparáról, de az utóbbi években mintha egy kicsit alábbhagyott volna ez a lelkesedés. Ám amióta megrendezzük ezt a rendezvényt, folyamatos az érdeklôdés a vállalkozások részérôl, még az utolsó pillanatban is jelentkeztek, hogy szeretnének csatlakozni - mondja Rozs Eszter a kamara projektmenedzsere, a DesignPécs szervezôje. — Nem csak fiatal, kezdô vállalkozók, nem csak „tipikus” dizájntárgyakkal (pl. öltözék kiegészítôkkel, ékszerekkel) keresnek meg minket, hanem mint ahogy például az idei kiállításon látni lehetett, egy ke-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Alkoss csodát!

DesignPécs 2017

mencével, egy motorkerékpár prototípusával vagy egy medencefûtô elemmel. Amikor ilyen dolgok találkoznak egy térben, és ízlésesen tudnak megjelenni, átfogó képet adnak a régió mûködésérôl, az szerintem fantasztikus. Igazán jól kapcsolódnak az idei év szlogenjéhez: „Alkoss csodát!”, mert tényleg csodát alkotnak.

— Az idei rendezvényen a dizájntárgyak mellett táncelôadáson, képzésen, marketingtanácsadáson is részt vehettek az érdeklôdôk, vagyis nagyon sokrétûvé vált a DesignPécs.

— Valóban, az, felsorolni is nehéz, hogy hányféle programot kínáltak a manufaktúrák, kiállítóterek. Szinte egy fesztivál lett a 10 napos rendezvény, amelyen olyan különlegességeket is kínáltunk, mint pl. egy kovácsmester élôshow jellegû bemutatóját a Csinos presszóban, nyitott mûhelyeket, a világhírû pécsi orgonamanufaktúrába tett láto-

gatást, minden este divatbemutatót és megjelent a gasztrodizájn is.

A DesignPécs kiállítói számára kiváló lehetôség ez a bemutatkozásra, számos újságcikk és sajtómegjelenés növeli az ismertségüket, megrendelések születnek a 10 nap alatt. Nem beszélve arról, hogy a vállalkozók az október 4-6. között a pécsi iparkamarában zajló Open4Business üzleti találkozón kereshettek külföldi üzleti lehetôséget, ehhez a kamara díjmentesen potenciális partnereket, helyszínt, tolmácsot és tanácsadókat is biztosított.

Dél-Dunántúli Gazdaság címlapkiállítás A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 20. éve jelenteti meg gazdasági magazinját, a Dél-Dunántúli Gazdaságot, az újság érdekesebb címlapjaiból nyílt kiállítás a Fôtér Bár és Kávéházban.

A kiadvány grafikai munkáit a kezdetektôl a pécsi Mi-Tér Grafikai Stúdió készíti, az egyedi címlapokat az újság a tavaly hirtelen-

séggel elhunyt Bognár Józsefnek köszönhette. A kiállítást dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg, köszöntôjében felidézte az újság indulását.

— A rendszerváltás után bejött a kamarához két fiatalember, Bognár József és Harnóczy Örs, akik keresték az utat, hogy mit lehetne kezdeni a tudásukkal az új környezetben. Elbeszélgettünk és olyan jó együttmûködés alakult ki közöttünk, hogy azóta is ez a kis csapat végzi a kamarai újság tördelését, készíti a korát megelôzô címlapjait. Sokan kérdezik, hogy mi értelme van egy ilyen kiadványnak, hiszen online felületen is megtalálható az újság, én úgy gondolom, hogy a tradíció kötelez bennünket – emelte ki dr. Síkfôi Tamás.

Harnóczy Örs felidézte azt a korszakot, amikor még szürke-bíbor színû volt az újság megjelenése, a színes címlap és oldalak mintegy 15 évvel ezelôtt lettek részei a lapnak.

— A színes technika megjelenésével Jóska ugyanazon a gondolati pályán maradt, mint amin elindultunk a kezdetektôl, csak még több eszköze lett a megvalósításhoz. A fotók jobb minôségûvé váltak, a színnel mint egy új alkotóelemmel számolhattunk.

A humor ugyanúgy benne volt a korábbi újságokban is, csak azóta vizuálisan, optikailag még színvonalasabb lett a kivitelezés.

— Ki találta ki, hogy a címlap gegszerû legyen?

— A kamara részérôl nem volt ilyen elvárás, mi megbeszéltük egymás között, hogy mi legyen a címlapon, aztán Józsi találta ki az aktuális poént és meg is rajzolta.

Törekedtünk rá, hogy lehetôség szerint grafika legyen, ne fotó, mert Józsi nagyon jól rajzolt. Egy dologhoz azonban mindig alkalmazkodnunk kellett: az újság vezetô témájához, a címlapsztorihoz.

CÍMLAPSZTORI

5

Rendezvény fotók: Svastits Krisztián

Dél-Dunántúli Gazdaság

Jövôre nemzetközi kreatív ipari rendezvény lesz Pécsett Négy évvel ezelôtt Pécs volt az elsô vidéki helyszín, amely a budapesti DesignHét-hez csatlakozva megszervezte saját programját. Azóta is a fôvárosi rendezvénnyel párhuzamosan zajlanak a Mecsekalján a programok, és idén már Gyôr, valamint Sopron is megrendezi a saját dizájnos seregszemléjét. Mint RABB SZABOLCS, a pécsi kamara titkára mondja, a legelején az volt a legfontosabb, hogy a dizájnban érdekelt különbözô szereplôket egy ügy mögé sorakoztassák fel.

— Arra törekedtünk, hogy az egyetem, a város, a Kreatív Ipari Klaszter és a kamara is

tegye bele a saját erôforrásait a program megszervezésébe. Ez annyira jól sikerült, hogy idén a 4. rendezvényt szerveztük meg a Pécsi Tudományegyetem közremûködésével. Ebben az évben sikerült a Formatervezési Tanács ülését idehozni a Nádor Galériába, jövôre pedig már 20 ország részvételével fogjuk megtartani a kamara Enterprise Europe Network projektjében szereplô kreatív szektor csoportot irányító ülést. A kamarának minden lehetôséget meg kell ragadnia ahhoz, hogy mindegy, milyen felületen, de segítse, erôsítse a helyi gazdaságot, a kreatív ipar pedig ilyen potenciált jelent.

— A DesignPécsen kívül az év többi részében milyen figyelem irányul a kreatív ipari vállalkozásokra, hogyan segíti ôket a kamara?

— Ez a rendezvény mindig a csúcspont, ez az, ami a színházi függöny elôtt van. Ám a függöny mögött hosszú hónapok, évek munkája kell ahhoz, hogy ez megvalósulhasson. A kamara számos lehetôséget biztosít a vállalkozások számára, például a nemzetközi piacra jutást az Enterprise Europe Network hálózat segítségével, de a PBKIK a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának iparjogvédelmi kontaktpontja is, a dizájn pedig éppen az az iparág, ahol kiemelten fontos a jogvédelem. Évente mintegy 200 ügyfelünk van iparjogvédelmi területen, fôleg a dizájniparból érkeznek.

➽

6

CÍMLAPSZTORI

Nagyot szólt a DesignPécs 2017 Az idei DesignPécs igazán nagyot szólt – foglalja össze egy rövid mondatban a rendezvény egyik szervezôje, a Marketing Soul Kft. ügyvezetôje, TÖRÖK GERGÔ ZOLTÁN, aki szinte minden eseményen ott volt, mint ahogy a korábbi években is. A rendezvényen több mint 100 program zajlott az idei évben, aminek a legtöbbje egész estés volt. A legsikeresebbek, úgymint a divatbemutatók vagy a kiemelt workshopok teltházzal futottak de azért a kisebb rendezvényeken is nagy volt az érdeklôdés. Program érdeklôdés hiányában nem maradt el, ami a közönség pozitív visszajelzését tükrözi.

— Az már az elôkészületek alatt is tisztán látszott, hogy óriási volt az érdeklôdés az elôzô évekhez képest, még úgy is, hogy tavaly is megannyi programmal zártuk a 10 napos rendezvényt – fûzi hozzá a marketing szakember. — Nagyon jó látni, hogy évrôl évre egyre nagyobb a DesignPécs és most már bátran kijelenthetjük, hogy ez a Dél-Dunántúl legnagyobb designer eseménye. A helyieknek ez teljesen új világ, hiszen nem megszokott az, hogy egy hét alatt közel 10 divatbemutatót láthatnak, számos designközpontú workshopon vehetnek részt.

Kitûnô volt a fogadtatás és persze rengeteg volt a kíváncsiskodó szempár.

Ami számomra a 2017-es DesignPécs tanulsága volt, hogy óriási léptéket öltött, így a további években sokkal nagyobb rendezôgárdával kell dolgoznunk, hogy minden partner és résztvevô még nagyobb törôdésben részesüljön, hiszen így lehet még értékesebb a fesztivál, így veheti ki minden résztvevô belôle a legtöbbet. Nagyon fontos értéke a DesignPécsnek, hogy szakmai fesztivál maradt, ami betekintést enged ebbe a világba a külsôsök számára is. Ahhoz, hogy ezt az értéket megtartsuk és jövôre is megvalósuljon az „Alkoss csodát!” mottó, újra kell gondolni a szervezési koncepciót. Ez valójában egy remek hír, hiszen röpke 3 év alatt elértünk egy olyan szintet, amire senki nem számított!

— Mint szervezô, marketinges, szponzor, honlap-felelôs számára mi volt a legnagyobb sikerélmény az idei DesignPécsen?

— Szervezôként, külsô partnerként és szponzorként igazán nagyszerû élmény volt

a sok mosolygó tekintetet látni. Már a megnyitón lehetett érezni, hogy valami nagy dolog történt most Pécsett, design vonalon. Örömömre szolgált, hogy nem széthúzást tapasztaltam a résztvevô vállalkozók, designerek között, jó volt megtapasztalni, hogy összedolgoznak, összeállnak, csodát alkotnak. Mindenki tudta, hogy mi a dolga és jó hangosan kiabálta, hogy „Alkoss csodát!”. Remek érzés volt több mint száz partnerrel együtt dolgozni. Azt hiszem, hogy olyan tapasztalatokkal gazdagodott mindenki, ami segíteni fog a pályáján.

— Mint marketinges szakember szerint ez a rendezvény mennyit lendít a térség designnal foglalkozó vállalkozóinak ismertségén, a város kulturális iparán?

— Azt gondolom, hogy ennek a rendezvénynek az volt az elsôdleges célja, hogy a helyieket megismertesse a pécsi alkotókkal.

Ezt a célt véleményem szerint elértük. Természetesen a nemzetközi kapcsolatoknak és a kamara munkásságának köszönhetôen valamelyest túlnyúltunk ezeken a határokon. Úgy gondolom, hogy minden ilyen kezdeményezés lendít a helyi alkotókon, ha mást nem, megnyom egy gombot és egy idôre szinten tartja a motorokat, megadja a kezdôlökést, amire minden kreatív szakembernek szüksége van.

Azt tapasztalom, hogy elindult valami és a helyi kreatívok egyre bátrabban mozdulnak meg. A város, a kamara, vagy akár mi, a Marketing Soul színei alatt hiába akarjuk

Dél-Dunántúli Gazdaság megmutatni Pécs designját, ha az alkotó nem szeretné mindezt. Az idei évben eljutottunk oda, hogy már minden fél akarja ezt az extra láthatóságot, és ez reményeim szerint igenis meg fog látszani a helyiek lokális, országos vagy nemzetközi ismertségén, csakúgy, mint a helyi kreatív ipar népszerûségén.

Minden résztvevôben ott van egy kis „Zsolnay”, vagyis minden alkotóban van annyi minôségoldalon, hogy méltán ismert és elismert legyen. Az én jövô évi célom az, hogy ezt még inkább megmutassuk!

DesignFolyosó: nyüzsgô alkotótér a belvárosban 23 design- és kreatív ipari szakember mutatkozott be a DesignPécs ideje alatt a Király u. 12-ben. A DesignFolyosó névre keresztelt helyszínen a Szitakötô kreatívsuli oktatói, volt hallgatói a kiállítások mellett workshopokra (pl. csokornyakkendô vagy bôrékszer-készítô, DIY vagy stylist), divatbemutatókra (a Bazárban és az Eozin Corsoban), lakberendezési tanácsadásra, elôadásokra, hétvégén sütikészítô gyermekprogramokra várták azokat, akik aktívan is részt szeretnének venni az alkotásban. Láthatók voltak például design melegburkolatok: a szerethetô linóleum, vinyl, PVC, megismerkedhettünk közelebbrôl a bútorrestaurálással, elleshettük a patchwork-készítés titkait, elôadást hallhattunk a kertrôl, a tetôkertrôl, a növényfalról és társairól.

Markó Viktória lakberendezô, a Szitakötô kreatívsuli vezetôje azt mondja, csupán egy

Dél-Dunántúli Gazdaság rendezôelv mentén gyûjtötték össze a náluk bemutatkozó kreatív szakembereket: — Iskolánk lakberendezés és divattervezés oktatásával foglalkozik, azokat a partnereket hívtuk meg, akik ezen a területen dolgoznak és szép dolgokat csinálnak. Egyetlen egy rendezô elv volt, mégpedig a minôség.

Mindenkire rábíztuk, hogy mivel mutatkozik be, csak minôségi legyen.

— A kiállításon kívül workshopokat is tartottak, ahol kicsit bele is lehetett látni a munkafolyamatokba.

— Igen, már a megnyitó után a dizájnlámpákról, a programozott világításról tartottunk egy elôadást, és a DesignPécs ideje alatt minden nap 10-tô este 9-ig vártuk az érdeklôdôket.

A Szitakötô suli már 8 éve mûködik, lakberendezôket készítünk fel a szakmára, illetve hobbi lakberendezô tanfolyamaink, divattervezô és stylistképzô tanfolyamaink is vannak, valamint hobbivarró képzést is tartunk. Azért fontos számunkra a DesignPécsen való részvétel, mert szeretnénk megmutatni magunkat, másrészt pedig imádjuk Pécset, és mindenki a maga eszközével akarja láttatni a lakhelyét. Pécs roppant kreatív város, szeretnénk, ha sokan szembesülnének vele, hogy miket képesek létrehozni az itt élô alkotók.

Pécsi hangulatok vászonképeken Svastits Krisztián nagy méretû, Pécs témájú, lakás- és irodadesign céljára használható, egyedileg készített vászon faliképeibôl rendezett egy kis kiállítást a DesignFolyosón. Krisztián évek óta részt vesz a DesignPécsen.

— Azért tartom fontosnak, hogy megjelenjek a fotóimmal a rendezvényen, mert ez egy kiváló lehetôség arra, hogy a Pécsett alkotó mûvészek, mûkedvelôk megismertessék a pécsiekkel a gondolataikat, az elképzeléseiket. És nemcsak a nagyközönséggel, az érdeklôdôkkel, hanem egymással is, hiszen sokszor maguk az alkotók sem ismerik egymást, nincs kapcsolatuk a többiekkel. Ugyan látjuk a mûveket, az alkotásokat, de nem tudjuk, hogy ki van mögöttük, ezért ez a néhány nap arra is jó alkalom, hogy egy picit megismerkedjünk egymással, akár együtt gondolkodjunk valamilyen közös projektrôl.

— Mi alapján választotta ki a kiállításon szereplô képeket?

— Alapvetôen nem vagyok fotós, teljesen más területen dolgozom. De Pécs a szívem csücske, és azt szerettem volna elérni a vászonképekkel, hogy a „Pécs érzést”, az

CÍMLAPSZTORI

épületeket, az embereket, ezt a légkört, ami körülvesz minket, bevigyük a négy fal közé is. Pécs szép város ahhoz, hogy az ôt ábrázoló képekkel díszítsük a lakásokat, irodákat, és nincs igazán lehetôség arra, hogy helyben ilyen képeket vásároljanak az emberek. Bármelyik boltban vagy áruházban hamarabb kapunk New Yorkról vagy Sydneyrôl képet, mint Pécsrôl. Ezzel egyfajta alternatívát szeretnék mutatni. Én azért szeretem a vászonképeket, mert nem kell keretezni, üvegezni, ez így is jól mutat a falon. Az, aki hazaviszi, azonnal felrakhatja a falra, és máris berendezési tárgyként mûködik.

— Mi a különbség a papír- és a vászonkép között?

— A vásznat azért szeretem, mert ha olyan a kép, hogy nem a részletek a fontosak, hanem a hangulat, akkor nem baj, ha elveszik a struktúrából egy-két részlet. Ezek a hangulatképek, fotók bármilyen fényviszonyok között jól mutatnak vásznon.

— Hogyan inspirálják a DesignPécsen megjelenô alkotók munkái?

— Itt nem nagyon van más fotós, a barátommal és a feleségemmel szoktam megvitatni a képeimet. Az ember a saját belterjes világában nem mindig látja a hibáit, de egy külsô szem talán igen, hogy min kellene változtatni, javítani. Ez fordítva is igaz, mert vannak olyan képek, amik nem tetszenek nekem, ugyanakkor sok olyan visszajelzést kaptam, hogy másnak tetszik és meggyôztek arról, hogy állítsam ki, mert érdemes. Az itteni alkotók közül érdekel a bútorrestaurálás, illetve az egyedi gyártású kézmûves termékek, például a lámpák, mert nagyon jó fotótémák lehetnek.

7

„A DesignPécs jó lehetôség, de nekünk is tennünk kell a sikerért” Melegh Andrea selyemfestô alig bontotta le nagy sikerû kiállítását a pécsi Mûvészetek Házában, máris a DesignPécsen mutathatta be gyönyörû színvilágú, különleges alkalmi nôi táskáit és sáljait. A tervezônô munkáit idén a Nana Bárban láthatta a nagyérdemû, de Andrea a tavalyi rendezvényen is szerepelt.

— Tavaly vettem részt elôször a DesignPécsen, és számomra amellett, hogy az érdeklôdôk is megtekinthetik a tárgyaimat, az a haszna a megjelenésnek, hogy mi, tervezôk, kézmûvesek találkozhatunk, amibôl új kapcsolatok, együttdolgozások születhetnek – fogalmazza meg Melegh Andrea, hogy miért tartja fontosnak részt venni ezen az eseményen. — Amikor egy tervezô ránéz egy kollégája munkájára, rögtön látja, hogy az az ô stílusa-e vagy sem, azokat a színeket használja-e, amit ô. Például Géczy Dorina képzômûvésszel tavaly így csodálkoztunk rá egymás munkáira, amikor egy falat birtokoltunk a DesignPécsen. Én

8 selyemképeket vittem, ô kerámia ékszereket, nyakékeket hozott, mindketten rögtön láttuk, hogy ezek egymáshoz illeszkedô tárgyak. Azóta kitaláltuk a selyemékszert, amelyhez Dorina készíti kerámiából a medált, én pedig a selyemsálamat teszem hozzá, gondolom, ez másokkal is így lesz, hogy egymásra találnak és közösen kezdenek dolgozni.

Ennek a rendezvénynek számos elônye van a kiállítók számára, amit a kamara reklámként, megjelenési lehetôségként biztosít, megfizethetetlen. Idén több alkotótársamnak már én javasoltam, hogy tessék jelentkezni.

— Milyen volt a látogatók, a nézelôdôk visszajelzése a kiállított tárgyaival kapcsolatban?

— Az idei kiállításnak igen pozitív volt a visszhangja, nagyon tetszettek a táskák, a sálak, és már többen jelezték, hogy jönnek vásárolni. Ezért is volt jó idôben a rendezvény, még jóval karácsony elôtt, amikor már gondolkodnak az ajándékokon az emberek.

— Tavaly egy selyemfestô workshopot is tartott. Másképp készül-e egy kiállításra, mint egy workshopra?

— Amikor workshopot tartok, ott elsôdleges a tudás átadása, ami számomra nagyon jó érzés. Amikor látom a csillogást az alkotó szemében, vagy amikor megérkezik a „hûha-pillanat“, mert az mindig megérkezik, az engem is örömmel tölt el. De az is jólesik, amikor arra tartják érdemesnek a munkámat, hogy megvásárolják, mert akkor az árát vissza tudom forgatni a következô alkotásokba.

Idén azért nem tartottam workshopot, mert én és a szervezôk is úgy éreztük, hogy másoknak is adjunk teret, lehetôséget. Így is elég sok alkotó program közül lehetett válogatni. Annyira jó holmikat hozott idén mindenki! Újdonságokat, számunkra is élvezet volt, hogy megnézhettük ezeket a csodákat. Érdekes közeget teremtett az is, hogy egy mûködô bisztróban állítottuk ki a munkáinkat, ahol jönnek-mennek, étkeznek az emberek, közben van idô nézelôdni, másfajta ingereket befogadni.

CÍMLAPSZTORI

— Milyen marketingértéke van a vállalkozását tekintve ennek a rendezvénynek?

— Mindenképpen emeli a brandet, minél több helyen látják a munkáimat, annál több emberhez jutnak el.

— A DesignPécs elôtt nem sokkal zárult egy igen sikeres kiállítása a pécsi Mûvészetek és Irodalom Házában.

— Ez egy szerencsés kapcsolódás volt, mert ott más tárgyakat mutattam be. Híre ment a munkáimnak, itt már ismerôsen csenghetett a nevem. Mára elérkeztem oda, hogy ha azt mondják: a selyemfestô Pécsett, akkor általában rám gondolnak. Ez nagyon jó érzés. Mint ahogy az is, ha úgy vélik, hogy a selyemfestôk között drágák az én dolgaim. Lehet, de nagyon sokat is dolgozom értük.

— Úgy tudom, részt vett a kamara által szervezett, a DesignPécs alatt zajló Open4Business rendezvény üzletembertalálkozóján.

— Ez mindig egy nagyon jó alkalom arra, hogy megmutassam a nagyvilág számára is, hogy milyen tárgyakat készítek. Nem biztos, hogy éppen akkor alakul ki egy üzleti kapcsolat, lehet, hogy csak egy év múlva

Dél-Dunántúli Gazdaság

lesz egy találkozásból konkrétum. Mint ahogy például hamarosan Milánóban mutathatom be a táskáimat. A kamara szervezésében még korábban Budapesten találkoztam olyan üzletfelekkel, akik kiközvetítették a tárgyaimat a milánói design kiállításra. Ott sem azonnal, hanem hónapokkal késôbb szóltak, hogy konkretizálódott a dolog. Fontos elrakni a névjegykártyát, én mindig fel is írom, hogy kivel mirôl beszéltem.

Az üzletember-találkozón megismertem egy finn hölgyet, mivel beszélek finnül, ez egy jó lehetôség volt az információcserére.

Ott, ahol ô lakik, a gyapjút és a szövést kedvelik, egyelôre nem érdeklôdnek a selyemfestés iránt, de ki tudja, mit hoz a jövô. A találkozás azért is volt hasznos számomra, mert tesztelhettem, hogy egy külföldi mennyire tartja elfogadhatónak az áraimat.

Megnyugtató volt, hogy korrektnek ítélte.

Hálás vagyok a kamarának, hogy segítettek eljutni 2013-ban a Pécs Expora, ami után elvégezhettem az exporttréninget, majd a DesignPécs rendezvényein is bemutatkozhattam. Ezek mind lehetôségek, de azt is látom, hogy nekem is sokat kell tennem értük.

Szerteszét kell menni, minden kapcsolódási lehetôséget megragadni, és akkor nagyobb esélyünk van a sikerre.

Nyitott mûhely a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúrában Egy orgona elkészítésének minden mozzanatával ismerkedhettek meg a résztvevôk, egyben betekintést nyerhettek az orgonaépítô mesterek munkájának kulisszái mögé – ezt kínálta az idei DesignPécsen Magyarország legnagyobb orgonaépítô cége, a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. Az az orgonaépítés va-

Dél-Dunántúli Gazdaság lamennyi területén jelen lévô, idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplô vállalkozás nem elôször kapcsolódik a programsorozathoz, hogy mi köze van a designhoz az orgonakészítésnek, errôl kérdeztük Budavári Attila ügyvezetôt.

— A válasz nagyon egyszerû: az orgona iparmûvészeti alkotás volta mellett termék is, csakúgy, mint egy gyönyörû ruha vagy ékszer. Nagyon fontos a megjelenése, a designja. Arról nem is beszélve, hogy a kreatív iparban dolgozó cégként, a Kreatív Ipari Klaszter tagjaként szinte természetes, hogy egy ilyen fajsúlyú, ezt a területet alapjaiban átható designrendezvényen ott legyünk.

Másrészt az orgonának valahol mindenki a célközönsége. Legyen szó akár templomról vagy koncertteremrôl, mindenki találkozik ezzel a hangszerrel, ezzel együtt az orgonaépítôvel is. A rendezvénybôl a mi hasznunk az ismertségünk növekedése, újfajta ötletek megismerése, szinergiák kialakítása.

— Mit láthattak az érdeklôdôk? Más volt-e ez a program, mint általában a mûhelylátogatások?

— Az orgonaépítés mindig ugyanaz és mindig más. És mindez egyszerre. Az egyik szemszögbôl mondhatom, hogy nem láttak újat, mert sok fa volt, forgács, fûrészpor, fémötvözet, zúgó gépek. Ha pedig úgy nézem, az elôzô látogatásokhoz képest most más orgonák más alkatrészei, más munkafolyamatok, más izgalmak és érdekességek voltak, úgymint egy, a mûhelyben felállított, megszólaltatható rönk design gyakorló orgona. Az viszont különlegesség volt, hogy az Angster 150 ünnepségsorozatra mi is kihelyeztük a nagy múltú orgonaépítô cég nálunk lévô relikviáit, melyeket az érdeklôdôk most testközelbôl tekinthettek meg.

— Milyen tapasztalatai vannak a mûhelylátogatásnak: mekkora volt az érdeklôdés, mirôl kérdeztek a látogatók, milyen visszajelzéseket kaptak tôlük?

— A mûhelylátogatások iránt mindig van érdeklôdés, idén a délelôtti csoportunk nagyon nagy létszámúra nôtt. Az évek során sok látogató fordult már meg nálunk, így a bemutatásba már eleve beleszôjük a tipikusan feltett kérdéseket, de mindig vannak újak is. A „hogyan mûködik”, a „mennyibe kerül”, a „mitôl lesz szép a hang”, a „mibôl van“ és a „milyen nehéz” kérdések tipikusnak mondhatók. Nem volt még olyan látogatónk, aki ne a „hûha-érzést” vitte volna magával.

— A DesignPécs mellett zajlott az Open4Business rendezvény a kamarában, részt vettek-e üzletember-találkozón?

— A DesignPécs rendezvény, az Angster 150 éves évfordulója mellett cé-

CÍMLAPSZTORI günk idén ünnepli negyed évszázados fennállását. A sok program és elfoglaltság mellett ugyan magán az Open4Business rendezvényen nem tudtunk részt venni, de örömmel köszöntöttünk egy nagyobb csoportot mûhelyünkben, és szerveztünk üzleti találkozót is Pécsen tartózkodó külföldi résztvevôvel. Bízunk benne, hogy a rendezvény uszályán szerzett ismeretség új üzleti kapcsolatot is eredményez majd számunkra.

Védjük oltalmi joggal a dizájn ötleteket Mind a budapesti DesignHét, mind a DesignPécs védnökeként szerepel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Mint dr. £uszcz Viktor elnök mondja, az intézmény két szálon is kapcsolódik a dizájnhoz és a DesignHéthez.

— Hivatalunk látja el a Magyar Formatervezési Tanács titkársági feladatait, így az én funkcióm is kettôs, hiszen a két szervezet vezetése össze van kötve – ez az egyik szál.

A másik pedig az, hogy a dizájn eredményeként kialakított formatervezési minták – más néven dizájnjogok - nem maguktól keletkeznek, hanem be kell jegyeztetni azokat, mégpedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. Tehát önmagában még nem elég az, ha valakinek van egy terméke, mert ha elkezdi gyártani, azt lemásolhatja a konkurencia, és abból jelentôs bevételre tehet szert.

Ezért fontos bejelenteni az ötletet, illetve a terméket a Szellemi Tulajdon Hivatalához, mert innentôl kezdve a monopoljogot minden versenytársnak tiszteletben kell tartania.

A közhiedelemben az a téves kép él, hogy a szabadalom, a dizájn névjegy rettentôen költséges, drága a bejegyzése, ez a gazdagok kiváltsága, és még sokáig is tart az el-

9 járás. Nos, ez mind nem igaz. A dizájnjog vagy egy névjegy bejegyzése tízezres nagyságú tétel, és például a névjegyhez nem is feltétlenül szükséges ügyvédet igénybe venni, akár interneten is bejelenthetô. Egyszerûen csak fel kell tölteni egy elektronikus felületre, hogy ki, milyen névjegyet szeretne magának bejegyeztetni. A dizájnjoggal kapcsolatban is egyszerû az ügymenet, a hivatal ügyfélszolgálatán az igénylôt tájékoztatják arról, hogy melyik oltalmi jogot – névjegy-, dizájnjog vagy használati jog – tudja igénybe venni, milyen kizárólagos jog vagy monopoljog szolgálja az érdekét. Ennek nyomán aztán megteheti a szükséges intézkedésket.

— Mennyire tudatosak a mai dizájnerek, vállalkozók e tekintetben?

— Vegyes a kép, azok, akik a piacon már bejáratott piaci modellel rendelkeznek, szükségszerûen tudatosak, hiszen ebbôl gazdagodtak meg. De aki még a folyamat elején tart, nem vehetô biztosra, hogy ismeri ezeket az eszközöket, és sajnos elképzelhetô olyan hiba, hogy noha van egy kitûnô, kreatív dizájnja egy termékre, azt nem védeti le, majd kisvállalkozásként úgy kezdi el gyártani, hogy nincs meg ez az oltalma, így a konkurencia lemásolhatja.

A másik hiba, amit el lehet követni, hogy egy fiatal alkotó nem védeti le az általa létrehozott dizájnt és így kezd el tárgyalni egy gyártóval, aki ki fogja csavarni a kezébôl. Ezért ha valakinek megvan az ötlete, akkor jegyeztesse be a hivatalnál, tetessen rá egy dizájnjogot és csak utána kezdjen el a gyártóval, kereskedôvel tárgyalni. Ebben az esetben biztos lehet abban, hogy kiemelt partnerként fogják kezelni, másrészt pedig a jogdíjakon keresztül nagyobb arányban fog részesülni a termék és az ô ötlete által generált haszonból.

— A hivatalon kívül a kamaráknál is vannak szellemitulajdon-védelmi infopontok, ezeknek a mûködése hogyan segíti ezt a folyamatot?

— A kamarával való együttmûködésünk mindenképpen ki kell, hogy terjedjen arra, hogy a kamara miközben útbaigazítja a vállalkozásokat, arra is felhívja a figyelmet, hogy az érdekes mûszaki megoldásokban a szabadalmat az SZTNH-nál, és ha van egy jó brandjük, a névjegyet szintén az SZTNHnál kell behegyeztetni. A kamarának jelentôs szerepe van abban, hogy a vállalkozások eljussanak ahhoz a szervhez, amelyik a beavatkozáshoz szükséges hatáskörrel rendelkezik.

— Mûködik ez a mechanizmus?

— Bizakodóak vagyunk, hogy egyre jobban és jobban fog mûködni.

K.T.

10

A siker kulcsaként ezt a két dolgot kell mindenekelôtt kiemelnünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network szakértôi hálózat dél-dunántúli irodájának szervezésében ez év október 4-6. között megvalósított, mind szakmailag, mind üzletileg nagyszabású nemzetközi konferencia és üzletember-találkozó kapcsán.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sokszínû program és szerteágazó együttmûködés

A pécsi egyetemalapítás 650 éves jubileumi projektjének támogatásával 2017. áprilisában megalakult PTE Diaszpóra Projekt Hálózat örömmel csatlakozott az idei „Open4Business” Üzletember Találkozó és szakmai konferencia szervezéséhez, mely dinamikusan elômozdította az üzleti kapcsolataikat építeni kívánó magyar vállalkozások szinergikus gazdasági fejlôdését a nemzetközi színtéren.

networking események is tarkították a programot.

A résztvevôk között a határmenti és EU-s tagállamokból érkezô diplomaták és a testvérvárosok képviselôi mellett a kreatív ipar, a gépipar, a beszállítói

A nemzetközi üzletember-találkozó mellett plenáris ülés, a Connect IT – Információmenedzsment Innovációs Klaszter konferencia, a Duna Régió Stratégia workshopjai, a DesignPécs hét eseményei, a Magyar Nemzeti Kereskedôház határmenti irodáinak fórumai, a PTE üzletfejlesztési platformjainak szekcióülése, céglátogatások és

szektor, a környezetipar, az élelmiszeripar és az ICT szektor gazdasági együttmûködést keresô, kínáló vállalkozóit, egyetemeit, klasztereit köszönthettük.

Egy tavaly óta zajló közös projekt sikerei révén köszönthettük a nagyszámú

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

finn vállalkozói delegációban a pécsi testvérváros, Lahti önkormányzatának gazdasági képviselôit és Häme megye kereskedelmi és iparkamarájának vezetôit is.

A rendezvény eredményei minden várakozásunkat felülmúlták: 14 országot képviselve 275 vendég vett részt a 3 napos rendezvénysorozat programjain. lalkozóval tudott itt helyben, Pécsett tárgyalni.

Az „Open4Business Matchmaking Event 2017” utolsó napján két céglátogatásra került sor.

Az érdeklôdôk megtekinthették a Szentágothai János Kutatóközpont or-

11 vos-biológiai, természettudományi, mûszaki-informatikai innovációs tevékenységét, illetve a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra egyedülálló mûhelyét, amely világszerte foglalkozik orgonák építésével és felújításával.

Az elsô visszajelzések szerint a résztvevôk nagyon elégedettek voltak az esemény szakmai megszervezésével, valamint hasznos és hatékony üzleti találkozókról számoltak be. Sok év tapasztalatával ellentétben idén nem kellet sokat várni arra, hogy sikeres üzletkötésekrôl számoljanak be. Az rendezvényt követô 5 napon belül a tárgyalók 40%-ának visszajelzése szerint 87 potenciális, jövôbeni együttmûködésre kerülhet sor, de 16 azonnal megkötött üzletrôl is beszámoltak az üzletembertalálkozón résztvevôk.

Nagyobb (14-18 cég/ország) külföldi vállalkozó csoport Horvátországból, Finnországból, Romániából és Németországból érkezett. A B2B-n résztvevô 144 cég közel 350 elôre egyeztetett üzleti megbeszélést bonyolított le. Az informális találkozókkal tárgyalásaik száma meghaladta a 400-at. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy idén átlagban 4 tárgyalást bonyolított minden egyes vállalkozó, de természetesen a rutinosabbak között volt, aki a maximális tárgyalási lehetôséget kiaknázva 16 külföldi vál-

A szervezôk ezúton is köszönetet mondanak minden, az 2017 áprilisa óta zajló szervezésben és a lebonyolításban együttmûködô és közremûködô, valamint támogató partnernek.

S.E.

12

KAMARAI HÍREK

Mûszaki pálya választása interaktív módon A Magyar Elektronikai Egyesület második alkalommal szervezte meg a Mi a Pálya? – Mûszaki Pályaválasztó Fesztivált. A rendezvénysorozat pécsi állomását a Lauber Dezsô Sportcsarnokban 2017. október 18-án tartották. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara társszervezôje volt az eseménynek. A kamara saját standján, illetve az önkéntes kamarai tagvállalatok (Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, Matro Kft., Lakics Kft., Terex Cranes Hungary Kft., Ziehl-Abegg Kft., KONTAKTElektro Kft., Print Copy Kft., Biokom Kft., Seres Kft., Treszner Kft.) standjain interaktív módon tájékozódhattak a pályaválasztás elôtt álló diákok a baranyai lehetôségekrôl. A rendezvény fôtámogatója az E.ON volt.

A fesztiválra elôzetesen regisztrált, pályaválasztás elôtt álló diákok két és fél óra alatt kap-

Szakmájuk mesterei A vendéglátós és autós szakma képviselôi gyûltek össze október folyamán, hogy megvitassák az aktuális kérdéseket, problémákat, javaslatokat.

A vendéglátóipari mesterklub témája a szakmai vizsgák értékelésének egységesítése volt.

Emellett tisztújító ülésén ismét Danka Andrást választották elnöknek, Miseta Zoltánt pedig elnökhelyettesnek.

Az autós mesterek az Autószerelôk Országos Egyesületének (AOE) Szakmai napjával egybekötve az új technológiák bemutatása mellett részletes tájékoztatást kaptak a személyes adatok védelmével kapcsolatos új szabályozásról is.

hattak átfogó képet a mûszaki szakterületekrôl. A küzdôtér középpontjában a mûsor házigazdája, Szujó Zoltán állt, aki professzionális showjával gondoskodott a felfokozott hangulatról. A sportriporter remek felvezetôje után a gyerekek többek között interaktív játékokat, forrasztást, szerelést próbálhattak ki, kosaras emelôvel emelkedhettek a magasba, a három dimenzós nyomtatást és a sûrített levegôvel hajtott autót, az ún. Pneumobilt vehették szemügyre. A kiállító cégek és iskolák mellett interaktív foglalkozásokon játékos formában ismerhették meg önmagukat, illetve a hozzájuk illeszkedô karrierútjukat a gyerekek. A délután folyamán pedig rendhagyó szülôi értekezleten kaptak tájékoztatást a mûszaki szakterületekben rejlô lehetôségekrôl a felnôttek.

A rendezvény iránt nem csupán a pécsi általános és középiskolákból, hanem a régió más területén mûködô oktatási intézményekbôl is érdeklôdtek. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által több mint 150 gyermek és kísérôjük jutott el ingyenesen a Mi a pálya? programra.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Keresztezzük egymás útját, az mindig új ötleteket ad Idén ötödik alkalommal olyan színes csapat gyûlt össze a kamara összevont Üzletasszony, Marketing és HR klubülésén, hogy a kávészünetig A-Zig, a nulláról létre tudott volna hozni a társaság egy vállalkozást. A klubok egyik legfontosabb feladata a szakmai üzleti közösségek egymásra találása mellett a kezdô vállalkozók mentorálása. A jelek szerint ehhez már minden adott, ugyanis egy vállalkozás életében elôforduló összes szakterületrôl van tapasztalt vállalkozó a szakmai klubokban, aki segíteni tud és szeretne segíteni.

A kamara újonnan elnyert, nôi vállalkozóknak szóló, ôket többféle eszközzel támogató hazai és nemzetközi projektjein kívül szó volt az elmúlt idôszak vállalkozói együttmûködési tapasztalatairól, és ennek kapcsán sok érdekes helyi történet került napvilágra. A címben is szereplô „útkeresztezések”, mármint amikor a vállalkozók, keresztezik egymás útját egy ötlettel, jó példával, problémával - új megoldásokat és új vállalkozói utakat eredményeznek. A klubnak több olyan tagja van, aki elég bátor ahhoz, hogy éljen a lehetôséggel és ezeket hasznosítsa vállalkozásában.

Novemberben a Light Film Stúdiónál folyó munkát ismerhetik meg interaktív módon a klubtagok.

Turisztikai fejlesztés Szigetváron Hamarosan megépülhet az a fogadóközpont, ahová beérkezhetnek a Szigetvárra látogató turisták, ahonnét mind a vár, mint a gyógyfürdô kényelmesen megközelíthetô.

A turizmusfejlesztési pályázaton Szigetvár közel 640 millió forint kormányzati és uniós támogatást nyert, így teljessé válik a turisztikai szolgáltatáscsomag, amely egymást kiegészítô kulturális és gyógyturisztikai attrakcióval vonzza a látogatókat.

Megoldódik a vár és a gyógyfürdô megközelíthetôségének problémája, az Almás-patak mellett található Spar áruház megközelítését jelenleg biztosító útszakasz továbbépítésére, illetve ehhez kapcsolódóan autóbuszok és személyautók befogadására alkalmas parkolók létesítésére nyílik lehetôség. A látogatókat majd a vendégfogadó épületben kialakított információs tér, kávézó, ajándékbolt várja. A tervek szerint többgenerációs játszótér, kerékpár-, airwheel-, nordic walking felszerelés kölcsönzôt alakítanak ki, kültéri fitnesz eszközöket helyeznek ki. Sor kerül a zöldterületek, térelemek és sétautak rekonstrukciójára, illetve kialakítására. A pályázat segítségével egy minden évszakban használható rendezvényhelyszín, és új, tartalmasabb szolgáltatási paletta jön létre.

A megvalósuló beruházás fontos mérföldkô a turisztika területén, a hiánypótló központtal Szigetvár még jobban kihasználhatja a gyógyhely adta lehetôségeket.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KLASZTER

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei

Benchmarking ülés 2017. október 19-én tartotta 41. benchmarking ülését a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) a Kaposvári Villamossági Gyárban.

Az ülés elsô részében a mintegy 350 fôt foglalkoztató, 4,3 milliárd Ft forgalmú KVGY Kft. üzemlátogatása valósult meg. A kft. 50 éve foglalkozik kis- és

középfeszültségû villamos készülékek és berendezések gyártásával, fô beszállítója a magyar áramszolgáltatóknak, de szállít készülékeket az egyenáramú vontatás területére is. Jelentôs exportforgalmat bonyolítanak le villamos szerelési cikkek tekintetében Németország, Franciaország és más európai tagállamok felé.

„Mi a pálya” a gépiparban?

A klaszter következô ülése új tagjuknál, a pécsi Forsz Kft.-nél lesz 2017. november 23-án.

Üzletember találkozók miden mennyiségben

A DDGK kiállítóként jelent meg a 2017. október 18-i „Mi a pálya?” pályaorientációs rendezvényen. A klaszter standon a Matro Kft., a Lakics Kft., a Terex Cranes Hungary Kft. és a Ziehl-Abegg Kft. érdekesebbnél érdekesebb feladatokkal várta a diákokat, melyekkel a mûszaki pálya szépségét kívánták bemutatni és ezen életpálya irányába orientálni a továbbtanulás elôtt álló fiatalokat.

Fô érveik a mûszaki pályák mellett: — Nem kérdés, hogy a mûszaki szakemberek iránt manapság óriási a kereslet, tehát biztosan lesz munkájuk, akár a középfokú-, akár a felsôfokú mûszaki képzés befejeztével.

— A mûszaki szakemberek kiemelt fizetést fognak hazavinni, hiszen a ré-

Az ülés második részét képezô fórumban a duális felsôfokú képzés aktuális helyzetét tárgyalták ki a klasztertagok. Számos javaslat és kérdés merült fel a duális mérnökképzés kapcsán, melyeket a klaszter a PTE MIK felé továbbítja, majd egyezteti a PTE vezetôségével is.

giós gépipari cégek által nyújtott bérszint a legtöbb esetben felveszi a harcot a gyôri, a budapesti, sôt, akár a külföldi bérszinttel.

— Érdekes és kihívásokkal teli feladatok, tevékenységek, motiváló környezet.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter az ôsz folyamán 3 üzletember-találkozón is részt vett, Thessalonikiben, Stuttgartban és Pécsett a kamara által szervezett Open4Business rendezvényen. A három B2B egyeztetésen a klasztermenedzsment mintegy 60 tárgyalást folytatott, 5 klaszterrel együttmûködési megállapodás is született. A megkezdett tárgyalások lehetôséget adnak a DDGK részére nemzetközi együttmûködésre, uniós projektekben való részvételre, közös termékfejlesztésre, de kitûnô alkalom a külföldi piacok, módszerek, termelést támogató rendszerek megismerésére is.

2017. október 12-én a Nemzetgazdasági Minisztériumban, dr.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelôs államtitkára adta át Kocsis Péter, a DDGK elnöke részére az „Akkreditált klaszter“ oklevelet, mellyel a DDGK ismét biztosította akkreditációja folytonosságát. A régiós országok szintjén kuriózumnak számító hazai minôsítô rendszer egyre szigorodik, a követelmények emelkednek, a kezdeti 200 induló klaszterbôl a 2013–2016-os idôszakban 34

akkreditált klaszter nyerte el a minôsítést, jelenleg már csak 25 akkreditált klaszter érdemelte ki a kiváltságokat biztosító oklevelet. Az akkreditált klaszterekben részt vevô vállalkozások árbevétele eléri a 7700 milliárd forintot, egy fôre 18,3 millió forint hozzáadott értéket termelnek. A klaszterek 908 vállalkozás mûködését hangolják össze.

Szabó Berta

Fotó: NGM

„Akkreditált klaszter” cím átadó ünnepség

14

JUBILEUM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Míg korábban kizárólag építették a házakat, az épületeket, néhány éve új üzletágként már ingatlanok értékesítésével, épületgépészettel, szerkezetépítéssel, beruházással is foglalkozik a pécsi székhelyû Kôház Zrt. A társaság 1982-es megalapítása óta meghatározó szereplôjévé vált a pécsi építôiparnak, számos középület, intézmény, lakóház létesült az ott dolgozó szakemberek hozzáértésének, minôségi munkájának köszönhetôen. A cégalapító Nemes Csaba a kezdetek óta a „További fennmaradásunkhoz és eredményes mûködésünkhöz szükséges állandó fejlôdés érdekében valljuk, hogy a jelenlegi állapotnál mindig van jobb, és mindent alárendeltünk a jobb cél eléréséért”-elv szerint irányítja a vállalkozást, emellett sikerük kulcsa a magas hozzáadott értékû minôségi kivitelezésben is keresendô. Néhány éve a Kôház Zrt. cégcsoport tagjaként létrehozták a KôházLak Ingatlanközvetítô Kft.-t, amely az anyacéghez méltó, magas szintû szolgáltatásokkal elégíti ki az ingatlant keresô és kínáló ügyfeleinek igényeit.

Hogy miként vált a Kôház Zrt. a régió meghatározó építôipari kivitelezô cégévé az elmúlt évtizedekben, milyen tényezôk vezettek a sikerhez, NEMES KRISZTINÁVAL, a Kôház-Lak Kft. ügyvezetôjével beszélgettünk.

Mi felelôsséget vállalunk a munkájukért, ôk pedig biztosak lehetnek abban, hogy ki lesznek fizetve.

— Az építôipar folyamatos mozgásban van, új technológiák, gépek, anyagok jönnek, a kereslet hullámzó, az utóbbi években jelentôs a munkaerô-elvándorlás – hogyan tudtak megfelelni ezeknek a kihívásoknak és nemcsak talpon maradni, de fejlôdni is?

— A munkaerô-elvándorlás aktuális jelenség az építôiparban, a Kôház Zrt.-nél azonban ennek a hatása nem igazán érzékelhetô, mert ahogy utaltam rá, a mi munkavállalóink szeretnek nálunk dolgozni. Nyilvánvalóan mi is haladunk a korral, nyitunk a fiatal kollégák felé, a Kôház-csoporton belül egyértelmûen látszik a fiatalítás, a modern technológiák, az új kivitelezési megoldások iránti nyitás. Nehéz találni fiatal szakmunkásokat, nemcsak az elvándorlás miatt, hanem azért is, mert kevesen vesznek részt a képzéseken.

Ház építés, ház eladás 35 éves a Kôház Zrt. — A Kôház Zrt. jogelôdjét 1982-ben alapította édesapám, Nemes Csaba, azóta minden vállalati formában mûködtünk, az egyéni vállalkozástól jutottunk el a részvénytársaságig – mondja Krisztina. — Kezdetektôl fogva a vezérelvünk az volt, hogy mindig annyi növekedést engedtünk meg magunknak, amennyit az egyre gyarapodó megrendelôi oldal igényelt. Így tudtuk cégünk stabil, pénzügyileg is megalapozott fejlôdését biztosítani. A másik fô szempontunk szintén érvényes a mai nap is: a megrendelôk igényeinek maximális kielégítése. Egyik mottónk az, hogy aki egyszer velünk dolgoztatott, utána is csak a cégünkkel akarjon építtetni. Mindig fontos volt számunkra a munkatársaink megbecsülése, ennek köszönhetôen kicsi a fluktuáció a vállalkozásunkban. Van olyan munkavállalónk, aki már 35 éve nálunk dolgozik. A jelentôs saját létszám mellett számos állandó alvállalkozóval mûködünk együtt, rájuk mindig is partnerként tekintettünk.

— A régió, a megye gazdasága milyen hátteret jelentett az elmúlt évtizedekben a mûködéshez?

— A gazdasági válság természetesen minket is elért. Abban az idôszakban kevesebb munkánk volt, azok is nyomott áron. Az akkori célunk a munkaerô egyben tartása volt. Most, köszönhetôen a pályázatoknak, az ingatlanpiac fejlôdésének, a gazdaság erôsödésének, saját beruházásainknak, cégünk bôségesen el van látva munkával.

— Mire a legbüszkébbek az elmúlt 35 évbôl?

— Arra, hogy vállalkozásunk híres a megrendelôink elégedettségérôl, a korrektségrôl és az általunk végzett minôségi munkáról, illetve hogy biztos pénzügyi háttérrel rendelkezünk.

— Az új divíziók elindítása, a generációváltás miként alakítja a vállalkozás életét?

— Az elmúlt években több vállalkozást is elindítottunk, így tulajdonképpen ma már egy cégcsoportról, a Kôház-csoportról beszélhetünk. Van épületgépész, szerkezetépítô, beruházó és ingatlanforgalmazó cégünk is. Magam az ingatlanforgalmazó céget vezetem, amely 4 éve alakult, és ez idô alatt a város egyik meghatározó ingatlanforgalmazó cégévé nôtte ki magát. Erôsségünk, azaz ami által kiemelkedünk a hasonló cégek közül, az a szakértelem. Ingatlanreferenseink zömmel építészek, mérnökök, akik megbízható tudással állnak ügyfeleink rendelkezésére. Cégünk teljeskörû szolgáltatást nyújt, segítünk a hitelügyintézésben, a szerzôdés lebonyolításában is.

Nem elhanyagolható szempontként pedig mûködésünkhöz a hátteret a Kôház Zrt. jelenti a maga 35 éves építôipari tapasztalatával.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

15

Magyarország elsô egyetemének ünnepe Az Országgyûlés tavaly döntött arról, hogy az elsô magyar egyetem alapításának 650 éves jubileuma alkalmából szeptember 1. napját 2017-tôl a Magyar Felsôoktatás Napjává, az 1367-es pécsi egyetemalapítás emléknapjává nyilvánítja. Az indoklás szerint mindez nagyban elôsegíti a magyar felsôoktatás történelmi korokon átívelô nemzetközi úttörô szerepének hangsúlyozását, így a magyar tudomány eredményei, a magyar felsôoktatás nemzeti örökséggé válnak.

Szeptember elseje Szeptember elsején délelôtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke részvételével, Pécs városával és az egyházmegyével közös díszünnepség keretében emlékeztek meg e jeles dátumról a Kodály Központban, míg a nap további részében került sor a Nemzeti Agykutatási Program zárkonferenciájára.

Buzsáki György a PTE díszdoktora A pécsi egyetemalapítás jubileumi díszünnepségén vehette át díszdoktori címét Buzsáki György agykutató. Egyetemi tanulmányait idézte fel beszédében: Grastyán Endre professzor egy, 1970 áprilisában a limbikus rendszerrôl szóló elôadásával annyira fellelkesítette, hogy jelentkezett a szakkollégiumba, s ezzel megpecsételte sorsát: agykutató lett.

Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobra A PTE pályázatot írt ki egy, a pécsi egyetemalapítási jubileum tiszteletére készített köztéri szobor megtervezésére. A lehetôséget Kotormán Norbert nyerte el. Az alkotás, mely Nagy Lajos királyt és Vilmos püspököt ábrázolja, a székesegyház északi oldalában kapott helyet. Avatására szeptember elsején került sor.

A pécsi egyetem „saját” pénze!

10 000 forint névértékû ezüst emlékérmét és annak 2000 forintos színesfém változatát bocsátotta ki a Magyar Nemzeti Bank az elsô magyar egyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából szeptember 29-én. Az MNB a „Dénártól a forintig – a magyar pénzek története” kiállítást is Pécsre hozta a jeles esemény kedvéért. A tárlat december 20-ig látható a Halasy-Nagy József Aula elôtti folyosón, megtekintése ingyenes.

A jubileumi programok 2017. november 3-án a Magyar Tudomány Napja ünnepségsorozattal folytatódnak.

További információk és programok: http://jubileum.pte.hu

16

TURISZTIKA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Yann Martel kanadai író szerint „A tudatlanság a legrosszabb orvos, a pihenés és alvás a legjobb ápolónôk”. Talán mindannyian egyetértünk az állítás igazságával, mégis hányszor megtagadjuk magunktól az idôt a lazításra, regenerálódásra. Akkor, amikor az ember már ott tartózkodik a pihenés helyszínén, legyen az szálloda vagy egy erdei kisház, akkor elôbb-utóbb képessé válik letenni a mindennapok terheit és átadni magát az aktív avagy passzív kikapcsolódásnak. Addig azonban el kell jutni, és nemcsak az utazást, de a programot is érdemes elôre átgondolni, megtervezni.

Elôször is legyünk önmagunkhoz ôszinték és tegyük fel a kérdést: miért nem engedjük meg magunknak a pihenést? Talán elôször ezek a válaszok jönnek: mert nincs rá idôm, mert pénzt kell keresni a család eltartásához, mert aki pihen, az lusta, mert drága elutazni valahová... Nehezebb lenne válaszolni arra a kérdésre, hogy miért engedjük meg magunknak a pihenést. Talán azért, hogy jobban bírjuk a hétköznapok gyûrôdéseit, mert már energiakészletünk végén járunk, vagy azért, mert a pihenés alatt szerzett új élmények felpezsdítenek, inspirálnak, energiatöltetet képeznek? Esetleg csökkentjük a lelkiismeret-furdalásunkat amiatt, hogy kevés idôt töltünk a családunkkal? Bármi is legyen az indíték, fontos, hogy találjunk egy jó okot arra, miért is kell pihennünk, ez ugyanis ösztönzôleg hat egészen a kikapcsolódás végéig.

A következô lépés: tervezzük meg a pihenést. Kivel, mennyi ideig, milyen környezetben képzeljük el a feltöltôdést? Mit szeretnénk csinálni a szabadidôben? Az aktív (hegymászás, múzeumlátogatás), netán a passzív (fekvés-olvasás, wellnesszezés) ki-

kapcsolódás híve a társaság, a család, akikkel mennénk? Ha ilyen és olyan igény is megfogalmazódik, hogyan tudunk mindenki kedvére tenni? Milyen programok és kirándulási lehetôségek kínálkoznak a környéken? Mi fôzzünk vagy fôzzenek ránk? Persze, a sor folytatható, a lényeg az, hogy ha elôre konkrétan kifejezzük az igényeinket, kevesebb súrlódási felületet hagyunk, így gondtalanabbak lesznek az együtt eltöltött órák, napok.

Fokozottan igaz ez az év végére tervezett pihenésre, hiszen az esztendô utolsó hónapjai szinte mindenki számára sûrûek.

A munkahelyen nagy a hajtás, rengeteg a rendezvény, majd jön az advent, a Mikulás, a karácsony, az ajándékok utáni hajsza, az ünnepi lakomára való felkészülés és a sort biztosan tudnánk folytatni. Ha elôre pihenünk, kevesebb stresszel indulunk az év végi hajrának, ha az ünnepeket töltjük pihenéssel, több figyelmet szentelhetünk azoknak, akik fontosak számunkra, ha pedig az év végén lopunk magunknak néhány szabad napot, akkor az addigi pörgést csendesíthetjük le magunkban. A lényeg, hogy ne sajnáljuk magunktól a lazulást, mert az arra fordított energia sokszorosan megtérül. Ha nem hiszik, próbálják ki!

Írd be a naptáradba:

pihenés!

2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence és 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, 1 infraszauna, merülô medence, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi, élményelemek

Nyugalom! Rend! Tisztaság!

Ingyenes parkolás! Várjuk önöket!

Nyitva: hétköznap 9.30-20.00, hétvégén 8.00-20.00 óra között

www.facebook.com/gyogyfurdobarcs 7570 Barcs, Május 1. u. 2. Telefon: 82/565-500 barcsgyogyfurdo@invitel.hu www.gyogyfurdo-barcs.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

HIRDETÉS

Cégünk a munkavédelem, tûzvédelem és környezetvédelem területén nyújt szolgáltatást ügyfelei részére és a továbbiakban biztosítja, hogy az Ön vállalkozása ezeken a területeken megfeleljen a jogszabályi elôírásoknak. Több éves szakmai tapasztalatunk révén Önnek is megtaláljuk azokat a költséghatékony megoldásokat, amelyekkel nemcsak a bírságokat kerülheti el, hanem vállalkozása a munkavédelem, tûzvédelem és környezetvédelem területén egy átláthatóbb és egységesebb rendszert képezhet, ennek köszönhetôen idôt és energiát takaríthat meg, amit cége hatékonyságának a növelésére fordíthat.

MT-PROFI Munka- és Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. 7700 Mohács, Ete János u. 6., 3/20 Tel:. 06-20-383-1090 Email: mullerjozsef@t-online.hu Web: www.munkatuzvedelem.hu

18

HIRDETÉS / ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Személyre szabott csomagajánlatokkal, közalkalmazotti és flotta kedvezménnyel várjuk tisztelt ügyfeleinket. ÁFA visszaigénylési lehetôség nyíltvégû lízing konstrukcióban.

Autóbeszámítás korrekt áron, sérülten, finanszírozottan is.

Tesztelhetô modelljeink: Swift, Ignis, Vitara, SX4 S-Cross.

Vásárolja meg új Suzukiját Szigetváron!

Ajánlatunk 2017.11.01-tôl a készlet erejéig, illetve visszavonásig érvényes.

A részletekrôl érdeklôdjön szalonunkban. A kép illusztráció. Üzemanyag fogyasztás (kombinált): 3,7-5.7 l/100 km, CO2 kibocsátás 90-128g/km.

SUZUKI SZIGETVÁR márkakereskedés és márkaszerviz 7900 Szigetvár, József A. u. 66/3. (Mol kút mellett) Nyitva: h-p 8-17-ig, sz: 9-12-ig v: zárva.

Tel.: 06-73/456-789, m: 06-20/450-5000 www.suzukiszigetvar.hu

Az európai régió legjobb teljesítményt nyújtó beszállítója a MATRO Jelentôs elismerésben, „Regional Top Performance Award” díjban részesítette a MATRO Kft.-t a DENSO Corporation (Japan). Az elismerést a világ különbözô régióiban a legjobb teljesítményt nyújtó beszállító érdemelheti ki. A pécsi vállalkozás hét éve áll kapcsolatban a világcéggel, az elismerést a MATRO-nál az elmúlt hét évben lezajlott mûszaki fejlesztés, innováció, a forgalomnövekedés, a minôségi mutatók és a vevôi támogatás alapján értékelte a DENSO. Az európai DENSO gyárak által nominált innovatív beszállítók közül választják ki minden évben a japán cég központjában azokat a vállalkozásokat, amelyek adott évben a legjobb teljesítményt nyújtották. A DENSO Corporation a világ egyik vezetô autóipari alkatrészgyártó vállalata, a világ számos pontján vannak leányvállalatai Észak- és Dél-Amerikától kezdve Kínán, Indián át Délkelet-Ázsiáig. 1973 óta van jelen Európában, munkavállalói száma világszerte több mint 130 ezer. Tavalyi forgalmuk meghaladta a világ legnagyobb autóipari cégének tartott Bosch forgalmát.

A „Regional Top Performance Award” díjat minden évben 12 beszállító kaphatja meg, fôként kínai és japán vállalkozásokat ismernek el vele, Európából a MATRO-n kívül egy olasz cég munkáját díjazták ezzel az elismeréssel. Az ebben a kategóriában kitüntetett 12 vállalat között több világcég is volt. A díjjal azt respektálták, hogy a

MATRO Kft. a DENSO beszállítójaként jelentôs változást ért el és szintén figyelemre méltó mértékû forgalomnövekedést realizált az utóbbi években. Azokat az újításokat, ötleteket (pl. célgép-fejlesztést) is számításba vették az elbírálásnál, amelyeket a pécsi vállalkozás munkatársai fejlesztettek ki. Van olyan DENSO-termék, amelyet Japán mellett csak a MATRO-ban gyártanak, sehol máshol a világon.

Az elismerést Japánban, a DENSO központjában adták át a MATRO vezetôségének. Itt a pécsi vállalkozás képviselôi a világcég felsôvezetésével is találkoztak, illetve más beszállítóknak is bemutatkoztak, megteremtve ezzel a jövôbeni együttmûködések lehetôségét. Ma is folyamatos az igény a DENSO részérôl a pécsi vállalat munkájára, újabb és újabb alkatrészek gyártását tervezik Pécsre hozni, jelenleg is négy termékcsoport MATRO-hoz való kihelyezésérôl tárgyalnak.

A matrosok a díj átadásakor találkoztak Magyarország tokiói nagykövetével, dr. Palanovics Norberttel, aki a közelmúltban meglátogatta a pécsi céget. Az üzemcsarnokban a termelést megtekintve tájékozódott a MATROnál folyó magas szintû munkáról. A nagykövet támogatásáról biztosította a vállalkozást, és megígérte, hogy segíti az üzleti kapcsolatok építését. Máris elkezdôdött egy több vállalkozást tömörítô japán szervezet képviselôi számára szóló látogatás elôkészítése.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

MESTERKÉPZÉS

Már az ebédhez terítenek a Pécsi Kereskedelmi Központ Fókusz Éttermében, ahol MISETA Zoltán szakácsmesterrel, többek között a vendéglátóhelyet is üzemeltetô cég üzemeltetési vezetôjével ülünk le beszélgetni. Az elsôk között szerezte meg a kamarai mester címet, amikor hosszú évek után ismét lehetôség nyílt rá. Az elmúlt hónapban pedig átvehette a szakács mestervizsga-bizottság elnöki posztjáról szóló megbízólevelét.

— Mindig is szakács szerettem volna lenni, már gyerekként is sokat segítettem a nagymamámnak a konyhában, érdekelt, hogy miként készülnek az ételek – kezdi beszélgetésünket. — Nagy szerencsém volt, mert a tanulóéveim alatt is nagyon jó szakemberek keze alatt sajátíthattam el az alapokat, a Tettye Vendéglôben Maszler József vagy a Belvárosi Étteremben Fenyôsi Gyula irányítása mellett.

Miseta Zoltán 1996-ban végzett Pécsett a Rét utcában, a Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolában, a mai Zsolnay Szakgimnázium és Szakközépiskola elôdjében, ahol az úgynevezett integrált képzésben vett részt.

Ennek köszönhetôen szakács, felszolgáló és cukrász tapasztalattal is rendelkezik.

fôs csoportokban gyakoroltunk, próbáltunk ki újabb elkészítési módokat. Az pedig különösen jó volt, hogy a mestermunkánk egy díszvacsora elkészítése volt, azóta egy-egy rendezvényre ez alapján építjük fel magunk is az ételsorokat. Az akkor mesterlevelet szerzettek között vannak olyanok, akik speciális esteket szerveznek, amelyeken különleges ételeket lehet kóstolni. S olyanok is, akik azóta versenyeken vesznek részt, sikerrel. Brunner Attila, az Erfurtban megrendezett Kulináris Olimpián bronzérmet szerzett, vagy Várnai Péter, aki bejutott a Bocuse d’Or magyar selejtezôjébe.

Kitért arra is, hogy a mai napig tartják a kapcsolatot, sôt nagyobb rendez-

Ma már ô értékeli a jelölteket A végzést követôen az elsô idôben Pécsett dolgozott szakácsként, majd adódott egy külföldi lehetôség, másfél évig Amerikában egy luxushajón fôzött a vendégeknek. Miután hazatért, a Balaton menti vendéglátóhelyeken kamatoztatta tudását, majd amikor ismét visszajött Pécsre, már vezetôi feladatokra kérték fel, e mellett elkezdett tanulókkal is foglalkozni.

— Annak, hogy az elsôk között éltem a lehetôséggel, hogy megszerezzem a mesterlevelet, több oka is volt – folytatja tovább beszélgetésünket. — Az egyik, hogy már régóta a terveim között szerepelt, de hosszú éveken át nem volt rá lehetôség a kevés jelentkezô miatt.

2016 óta pedig jogszabály írja elô, hogy

tanulókkal csak mesterek foglalkozhatnak. Az pedig nagy könnyebbséget jelentett, hogy mestervizsga letételéhez támogatást is igénybe lehetett venni.

Vallja, a mestervizsgára való felkészüléshez kapcsolódó több mint fél éves képzés nemcsak szakmailag adott sokat, de alkalmat teremtett tapasztalatok szerzésére is. Olyan dolgokkal – technológia, tálalási módok, díszítés – találkozott, s gyakorolhatta is ezeket, amelyek a mindennapi munkájában nem kerülnek elô. Emellett fel kellett elevenítenie olyan „trendi”, manapság szokássá vált elkészítési folyamatokat is, mint a szuvidálás vagy a konfitálás.

— Egymástól is sokat tanultunk – emeli ki. — Nem egyszer három-négy

vények alkalmával segítséget nyújtanak egymásnak. S mint a mestervizsga-bizottság elnöke mire helyezi majd a hangsúlyt?

— Egy szakács munkája nem mérhetô objektív eszközökkel, mert mindenki számára mást jelent egy finom étel. A személyiség éppen ezért nagy hangsúlyt kap az értékeléskor, mennyire elhivatott valaki, van-e benne szakmai alázat, mennyire fogékony az újdonságokra. A vizsgamunkákon ez pontosan nyomon követhetô, hiszen az elsôként elkészített ételek sokkal egyszerûbbek, mint a képzés elôrehaladtával készülôk, amelyek egyre kidolgozottabbak, egyre több különleges megoldást tartalmaznak – adja meg a választ.

Sz.K.

20

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az informatikát hívták segítségül Kicsit várnom kell, mert az M4-Tech Kft. egyik tulajdonos-ügyvezetôje, VARGA ZOLTÁN a beérkezett alapanyagokat teszi a helyére targoncával a raktárban. Amikor végez, végigjárjuk az üzemet, ami az elmúlt években jelentôs fejlôdésen ment át.

Egyetlen gép sem vesztegel, kettôn – nem kis meglepetésemre – hölgyek állnak, míg a CNCesztergát egy volt tanítványuk kezeli. Speciális, a fémforgácsoláshoz szükséges egyedi szerszámokat- és alkatrészeket gyártanak, jelenleg német, valamint hazai vállalkozások Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, részére.

A jó szakma felér egy diplomával

amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselõjét mutatjuk be.

— Kis szériában gyártunk egyedi és professzionális forgácsolószerszámokat, gépegység-elemeket, de foglalkozunk alkatrészek sorozatgyártásával is, azonban itt sem vállalunk nagy mennyiséget, mert a mennyiség nem mehet a minôség rovására – mondja Varga Zoltán. — A megrendelôink által elvárt magas minôséget azonban csak magasan képzett szakmunkások garantálják, s éppen ezért egyre nehezebb az elvárásainknak megfelelôt találni a munkaerôpiacon. Mindinkább azzal kell szembenéznünk, hogy aki magas színvonalon végzi a munkáját, annak van munkahelye, ahol megbecsülik, vagy már külföldön dolgozik.

Emiatt is kezdtek el évekkel ezelôtt tanulókkal foglalkozni. Az eddig végzettek közül mindig volt, aki náluk maradt, azonban ennek ellenére egyre nagyobb gondot jelent a szakemberhiány, s ez azért is jelent mind nagyobb problémát, mert egy osztrák partnerrel bôvült a megrendelôik köre, akivel egyedi alkatrészek gyártásáról kezdtek tárgyalásokat.

— Ahhoz, hogy valakibôl jó gépi forgácsoló legyen, egyfajta mûszaki érzékkel kell rendelkeznie és szeretnie kell a szakmát, amihez elengedhetetlen a szakmai alázat is – ad hangot véleményének. — Nem könnyû ilyen szakem-

berre lelni, így segítségül hívtuk az informatikát. A tulajdonostársammal, Pernecker Józseffel azért láttunk ebben fantáziát, mert ez lehetôséget teremt arra, hogy az iskolapadból éppen kikerült, vagy még kellô gyakorlattal nem rendelkezô szakmunkások is képessé váljanak a precíziós alkatrészek gyártására.

A munkadarabokról CAD-CAM

ugyanis pontosan kell meghatároznia a munkadarab méretét, helyét a megmunkálógépben, hogy az a megrendelô által elvárt minôségben készüljön el.

Kitért arra is, hogy segítséget jelent a szakember-utánpótlásuk megteremtéséhez az is, hogy mint gyakorlati képzôhely részt vesznek a duális képzésben.

Emellett a kamara közvetítésével ön-

program segítségével 3D-s modelleket készítenek, amelyet ezt követôen lefordítanak a CNC-megmunkáló nyelvére, s ezt táplálják be annak számítógépébe.

Azonban ehhez egyaránt szükség van fémipari és informatikai ismeretekre, mert gazdaságosan csak ennek birtokában lehet alkalmazni, a gépkezelônek

életrajzok is érkeznek hozzájuk, és annak érdekében, hogy a fiatalok betekintést kapjanak abba, hogy egy gépi forgácsoló mit is csinál, s hogy a CNC technológia mit is jelent, mi mindent kell tudnia egy CNC-gépkezelônek, részt vesznek a Nyitott Mûhely programban is.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

#EENcanHelp: Agro Boy Kft. Elôre felkészülni, gyorsan tárgyalni Európai cégek képviselôi, diplomaták és testvérvárosok küldöttei, valamint pécs-baranyai vállalkozások részvételével zajlott október elején a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában az Open4Business rendezvény, amelyen a résztvevôk többek között partnerségeket, üzleti kapcsolatokat építhettek. Az Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodája, valamint a kamara által szervezett programon kiemelt esemény volt az üzletember-találkozó, amely mellett plenáris ülések, fórumok, egyéni tanácsadások, céglátogatások és networking események is helyet kaptak. A gabonakereskedelemmel, raktározással, logisztikával foglalkozó bólyi Agro Boy Kft. fuvarszervezôje, KÖRÖSZTÚRI Balázs már második alkalommal vett részt az Open4Business üzletember-találkozóján, a vállalkozás fuvarozási kapacitásához keresett üzleti partnereket.

— Mind a tavalyi, mind az idei üzletember-találkozó sok tapasztalattal szolgált, bár egyelôre egyik sem hozott átütô sikert – foglalja össze röviden tapasztalatait Körösztúri Balázs. — Ezen a vonalon nem volt megkeresés azok a partnerek részérôl, akikkel ott felvettem a kapcsolatot. Talán azért, mert ragaszkodnak a jelenlegi cégekhez, amelyekkel továbbra is szeretnének együtt dolgozni. Bizonyára elégedettek velük, és nem akarnak cserélni, esetleg tartanak a váltás következményeitôl. Korábban a kamara egyik munkatársával szoros kapcsolatot ápoltunk, rendszeresen kaptunk tôle segítséget új partnerek felkutatásához. Igyekeztünk felvenni a kapcsolatot a potenciális vállalkozásokkal, próbálkozásaink többkevesebb sikerrel jártak.

— Elsôsorban milyen jellegû kapcsolatokat keresnek?

— Most is különbözô szempontok szerint válogattam a cégek között, amelyekkel az Open4Business-en tárgyaltam. Elônyben részesítettem a gyártó cégeket, a kereskedôket, hiszen a fô célom az, hogy bôvítsem az Agro Boy Kft. szállítmányozási üzletágát, azaz, hogy minél több fuvarunk legyen Nyugat-Európából Magyarországra vagy fordítva.

— Milyen földrajzi térségbôl keres partnereket?

— Ha az exporttevékenységet tekintem, akkor Baranya, Somogy és Tolna megye az elsôdleges, ha pedig importtevékenységhez keresek

partnert, akkor leginkább Olaszország és Németország jöhet számításba.

— Milyen lehetôségeket, platformokat használ a partnerek megtalálásához? A kamara által nyújtott lehetôségeket, például az Enterprise Europe Network-öt igénybe veszi-e?

— Van egy kifejezetten ajánlásokra épülô rendszer, amelyben részt veszünk, illetve a személyes kapcsolati tôke fejlesztése, az ipari vásárok látogatása és az egyéni megkeresések dominálnak. Ismerjük a kamara Enterprise Europe Network hálózatát, de az a meglátásom, hogy ott elsôsorban konkrét termékeladásra koncentrálnak és nem a fuvarozást szeretnék megoldani. A szállítás majd egy következô fázisa lesz az EEN által létrejövô kapcsolatoknak.

— Miként készült a tavalyi, illetve az idei Open4Business üzletember-találkozóra?

— Kikerestem a számunkra releváns cégeket, utánanéztem, hogy mivel foglalkoznak, mi-

21

lyen eredménnyel mûködnek. Természetesen saját magunkról is készítettünk egy bemutatkozó anyagot, amelyben leírtuk, hogy mik az erôsségeink, milyen jármûveink vannak, mi a célunk.

— Milyen tapasztalatokra tett szert a tárgyalások során?

— Azok közül, akikkel beszéltem, többen elmondták, hogy van kiszállításuk, de a mi kamionjaink túl nagyok hozzá. Másoknak pedig már megvan az az állandó partnerük, akivel dolgoztatnak, és nem akarnak változtatni, mert elégedettek velük. Azt azonban el kell mondanom, hogy nagyon jó lehetôségnek tartom ezt az üzletembertalálkozót, hiszen egyszerre több partnerrel is találkozhatunk egy helyen. Többen engem is megkerestek, hogy szeretnének velem tárgyalni, de elôfordult, hogy nem nézték meg rendesen a portfóliómat és emiatt félreértés lett közöttünk. Ilyen bizony megesik.

Minden lehetôséget megragadok a partnerek felkutatására, ennek a rendezvénynek nagy elônye, hogy helybe jönnek a partnerek. Viszont az is igaz, hogy egy személyes találkozó alkalmával, amikor a partner telephelyén találkozunk, kötetlenebb beszélgetés alakul ki, hiszen ott nem kell nézni az órát, hogy lejár az idônk. Ott, a helyszínen meg tudják mutatni a gyárukat, oldottabb a hangulat a beszélgetés folyamán.

— Az Open4Business-en mennyire befolyásolja a tárgyalást az idôkorlát?

— Kis mértékben befolyásolja, esetleg több kérdés merül fel, a partner telephelyén több mindent el tudnak mondani magukról, itt pedig csak arra koncentrálunk, amit el szeretnénk adni. Nem jut idô másra, ami lehet, hogy a beszélgetést elôrébb vinné vagy oldaná.

— Mivel lehet elnyerni egy partner bizalmát?

— Alapvetô, hogy a cég biztos háttérrel rendelkezzen, hogy képesek legyünk folyamatosan biztosítani a megfelelô modern, üzembiztos, környezetbarát eszközt. Nélkülözhetetlen a nyelvtudás, hiszen nemzetközi szinten fuvarozunk, emellett fontos a piac naprakész ismerete, bármikor tudjunk az új üzleti trendnek, partnereknek megfelelni. Nem utolsó sorban a megbízható, pontos szolgáltatást emelném ki.

K.T.

Inno22

pulzus

INNOPULZUS

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Innop u l z u s : RG Net Kft. Pécsi cég a legsikeresebb magyarországi, közösségi finanszírozással létrejött projektben,

a BREWIE-ban

Egy magyar fiatalok által fejlesztett otthoni sörfôzô gép, a Brewie – ez lett az eredménye a legsikeresebb magyar közösségi finanszírozású projektnek, amelyet egy budapesti startup valósított meg. A számítógéppel vezérelt, egyedi fejlesztésû automata berendezésre több mint 700 ezer dollárt gyûjtöttek össze a fiatalok, a gépet azóta meg is építették, már igen sokat el is adtak és folyamatosak a megrendeléseik. A vállalkozás azzal kereste meg a hardver- és szoftverfejlesztéssel is foglalkozó pécsi RG Net Kft.-t, hogy segítsenek a gép szoftveres és hardveres problémáinak kezelésében és a gép továbbfejlesztésében.

Mint HERBÁLY ISTVÁN ügyvezetô mondja, az interneten találták meg cégüket, mint olyan vállalkozást, amelynek van már tapasztalata e területen.

— A közösségi finanszírozás Magyarországon még nem igazán terjedt el, tôlünk nyugatabbra viszont nagyon sikeres. Sok kezdeményezés azonban bedôl, például a megvalósításkor kiderül, hogy nem életképes a termék, vagy egyszerûen nincs rá kereslet. Ezért is volt üdítô, hogy ez a vállalkozás meg akarta és meg is tudta csinálni azt, amit elképzelt – mondja Herbály István. — Már látható, hogy sokkal nagyobb az igény a sörfôzô gépre, mint amit ki tud elégíteni a cég. Amikor interneten felvették velünk a kapcsolatot, majd személyesen is találkoztunk, szimpatikus volt számunkra a csapat, az ô és a mi munkacsoportunk is fiatal emberekbôl áll, így könnyen szót értünk egymással. Számunkra érdekes és izgalmas ilyen munkát végezni, amit még senki sem csinált elôttünk, nincs kitôl kérdezni, nincs szakirodalom, amit fel lehetne lapozni, így mindent nekünk kell kitalálnunk. A feladatban az is izgalmas, hogy adott egy hardver, amit már kiszállítottak sok helyre, és nekünk abból a hardverbôl kell a legtöbbet kihozni. Nem építhetünk be új elemeket, érzékelôket, nem cserélhetünk ki alkatrészt, a meglévô alapanyagból kell dolgozni.

Az otthoni sörfôzô nagyon sok egységbôl áll, szelepek, pumpák, fôzôlapok, mérômûszerek mûködnek benne, és egy bonyolult logika szerint zajlik a vezérlése. Egy érintôképernyô segítségével akár a sör receptjének összeállítását is el tudjuk végezni, de ez a felület szolgál a fôzési folyamat irányítására is, ezért ennek megbízhatóan kell mûködnie. A pécsi vállalkozást arra kérték, hogy segítsenek a szoftver hibáinak javításában és az új funkciók lefejlesztésében. A már használatban lévô gépek szoftverét aztán távolról lehet frissíteni.

— Az RG Net mit tudott hozzátenni ehhez a berendezéshez?

— Vállalkozásunk 12 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik hardverfejlesztés terén, prototípusokat és sorozatgyártásra kész termékeket fejlesztünk, nagyon sok tapasztalatot gyûjtöttünk, hogy mit hogyan lehet megvalósítani. Kreatív kollégáink között programozó, villamosmérnök és matematikus is megtalálható, így tudásunk széles spektrumot ölel át. Sok esetben matematikai összefüggéseket kell keresni, bizonyos jelleggörbék lefutásánál felismerni, hogy ha egy szelep elromlott, majd azt detektálni. Bizonyos dolgokat véleményezünk, pl. az elektronikában hol vannak olyan helyek, amiket javítani lehet, vagy az általuk kért funkciókat miként lehet lefejleszteni. Ha például egy Amerikába küldött gépen nem mûködik egy szelep, arról nagy biztonsággal tudnia kell a cégnek, hogy elromlott-e, vagy csak eldugult a csô és a felhasználó is ki tudja tisztítani.

Nekünk például egy olyan beágyazott programot kell csinálnunk, ami a szelepek meghibásodását veszi észre.

— Hol tart most a munka?

— Ami a legsürgetôbb volt, azt néhány hét alatt megoldottuk, most pedig folyamatosan fej-

lesztünk. Várhatóan ez egy hosszú távú együttmûködés lesz, hiszen folyamatosan jelentkeznek új igények, új problémák, végsô soron az eszköz funkcionalitásának és megbízhatóságának növelése a cél.

— Az, hogy nincs önök elôtt példa, miként hat a munkára: inspiráló vagy nehézséget jelent?

— Részben nehézséget jelent, hiszen az a szelep, amibôl a gépben több is van, a cég által fejlesztett alkatrész, senki más nem látott ilyet, nekünk mindenféle adatot be kell gyûjtenünk róla. Ugyanakkor a kollégáimon látom, hogy ez egy roppant izgalmas és inspiratív munka, ôk is nagyon szeretnek ezzel foglalkozni. Ebben része lehet annak is, hogy minden teszteléskor sört kell fôznünk.

Az együttmûködés is kiváló a két cég között, roppant szimpatikus volt, hogy egy budapesti cég egy pécsi vállalkozást bízott meg ezzel a munkával, ez azért elég ritka. El is jöttek hozzánk Pécsre, elhoztak egy gépet, így egy kitûnô partneri kapcsolat alakult ki közöttünk.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ADOK VESZEK

23

KERESKEDJÜNK

K e r e s k e d j ü n k ! Az utóbbi néhány évben rengeteg változás érte a kereskedelmi szektort. Az online vásárlás elôtérbe kerülése, a bevásárlóközpontok térnyerése és a szakma „nagyjainak” kiöregedése, a nyitvatartás folyamatos változtatása teljesen átalakította azt, hogy mit, mikor, hol vásárolunk. Rovatunkban ezt a szektort és új kihívásait járjuk körül.

Gajcsi Blanka ékszertervezô Akár egy vörösbor molekula, a kis herceg, vagy éppen egy gyerekrajz is megjelenhet ékszer formájában Gajcsi Blanka pécsi ékszertervezô mûhelyében. De készített már taplóból is medált a fiatal mûvész, és az sem szokatlan számára, ha egy eljegyzési gyûrû nem karika formájú, hanem szív vagy háromszög. Blanka saját tervezésû és kivitelezésû tárgyait is árulja, de egyre többen keresik meg ôt sajátos elképzelésekkel, hogy aztán az ötvösmûhelyben egyedi ékszerekben öltsön testet az ezüst és az arany. Ahhoz azonban, hogy új ékszerek születhessenek, viszsza kell forgatni az eladottakból származó bevétel egy részét, hirdetni, marketingelni, azaz mûködtetni a vállalkozást. Ez utóbbi területeken Blanka szerint van még teendô.

— Szobrászként végeztem a pécsi egyetemen, korábban pedig ötvösnek tanultam, és hét éve foglalkozom ékszerkészítéssel – mondja a fiatal mûvész. — Ez idô alatt kialakult egy állandó vevôköröm. Még az elején fedeztem fel Budapesten egy bejáratott dizájnvásárt, ahová azóta is rendszeresen viszem az ékszereimet. Már az elsô alkalommal sikeres volt a jelenlétem, ennek a helynek köszönhetem, hogy megtaláltam a vásárlóközönségemet. A vásáron zsûrizett áruk vehetnek részt, a fashion design képviselôi vannak jelen, így az erre kíváncsi vásárlói kör jelenik meg. Ôk azok, akik értékelik az általam készített dizájn ékszereket. Erre a programra sok olyan kereskedô is eljön, akik dizájnboltot vagy webshopot mûködtetnek, többen megkerestek, hogy szívesen árulnák a termékeimet, így már több budapesti boltban kaphatók az ékszereim. Ez a vásár Bécsbe is megy, ezen a kapcsolaton keresztül szereztem néhány bécsi boltlehetôséget is. Emellett saját webshopot és Facebook-oldalt hoztam létre, és amennyire az idômbôl, illetve saját marketingtudásomból telik, saját magam publikálom a termékeimet.

Az FB-oldalamon tájékoztatom a vevôimet, a követôimet, hogy melyik vásáron veszek részt, pl. a közelmúltban egy esküvôkiállításon mutattam be az eljegyzési gyûrûimet és a jegygyûrûimet, ezt a vonalat szeretném erôsíteni a jövôben, mert igazán közel áll hozzám. Egyedi, saját tervezésû ékszereket készítek, ez az erôsségem, éppen ezért sok ilyen megkeresést kapok.

Art business, avagy a kézzel készült alkotások értéke — Az ékszerek dizájnjával, csomagolásával kapcsolatban milyen elvárásai vannak a vevôinek, illetve saját magának?

— Mivel ezüst és arany ékszerekrôl beszélünk, úgy érzem, fontos valamilyen módon prezentálnom a vevôim felé az értéküket. Egyébként ezt ôk is elvárják. Így például saját logóval ellátott kis dobozokba csomagolom az alkotásaimat, már a kezdetektôl odafigyelek a megjelenésre.

Ugyanígy igényes, szép a szórólapom is, ezzel is megtisztelem a vásárlóimat.

— Az ékszereket javarészt fiatalok vásárolják.

Hogyan kommunikál feléjük, milyen csatornákon?

— A marketingben, a kommunikációban, az értékesítésben még fejlôdnöm kell, úgy érzem, lehetnék sokkal tudatosabb e tekintetben. Jelenleg nincs is sok idôm foglalkozni ezekkel a területekkel, szerencsére annyi megrendelésem van, hogy az idôm nagyobb részét azok teljesítése teszi ki. Próbálkoztam céges ajándékok készítésével is, de ez nem igazán volt sikeres. A megrendelôim sok esetben úgy találnak meg, hogy valaki ajánlott nekik, vagy látták a FB-on a munkáimat, illetve a személyes találkozások is hoznak megrendeléseket, akár a vásárokon, akár más alkalmakon, például az általam tartott workshopokon beszélgetünk.

— A mûvészeti alkotásokkal kapcsolatban mit érdemes kommunikálni a vevôk felé, amire felkapják a fejüket, ami érdekes lehet a számukra?

— Sokat számít, ha elmeséljük, hogy milyen anyagból vagy milyen eljárással készült az ékszer. A „civil” embereknek nincs fogalmuk arról, hogy mennyi munkát igényel egy-egy tárgy elkészítése. Hobbiboltokban rengeteg kész ékszer-alkatrészt lehet vásárolni, ezzel szemben én az ékszer minden elemét magam csinálom, még a fülbevalók vékony huzalát is. Ezért az FB-oldalamon már többször közzétettem olyan fotókat, amelyek az ékszerkészítés folyamatát mutatják be, hogy látható legyen: ezek az ékszerek tényleg kézi megmunkálással születnek. Így talán jobban fogják értékelni ôket.

Egyébként nem gondolom, hogy drágák az ékszereim, Budapesten az enyéimhez hasonló, kézzel készült ékszerek ára sokkal magasabb. Aki nem foglalkozik ezzel, fogalma sincs arról, hogy hányszor nyúlok hozzá egy gyûrûhöz, mire elkészül.

— Mi inspirálja az új termékek megszületését?

— Sokszor kapok ötleteket a megrendeléseknél, van, hogy továbbgondolnak egy már meglévô modellt. Vannak például állatos gyûrûim, de megkérdezték, hogy miért nincs kisegeres, és akkor csináltam. Vagy például úgy lettek a gyerekrajzos ékszereim, hogy érkezett egy megrendelés – nekem nem is jutott volna eszembe, hogy ilyet készítsek –: egy kisgyerek rajzát gravírozzam bele egy ezüstlapba. Nekem is nagyon megtetszett, és örülök, ha ilyen ötletek is felbukkannak. Egyértelmûen inspirálnak a vevôim.

K.T.

24

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hóbor Lászlóné

Pálma étterem

A rendezvényterem új szintre emelte a vendéglátást a Pálmában Régi vágya vált valóra két évvel ezelôtt a mára országos hírnevet szerzett botyakapeterdi Pálma vendéglô vezetôjének, Hóbor Lászlónénak, amikor megépült a vendéglô rendezvényterme.

Ezzel ugyanis olyan hely jött létre, amely nagyobb csoportok fogadására, különleges események megünneplésére is lehetôséget biztosít. Mint Hóborné Klára mondja, Pécsrôl is szívesen érkeznek hozzájuk vendégek egy-egy ünnepi alkalom megtartására, kedvelik házias ételeiket és azt a szíves vendéglátást, amit ô és kollégái biztosítanak. A családi vállalkozás immár több mint 20 fôt foglalkoztat.

— Mostanra lezajlott az idegenforgalmi szezon, ami jelentôsen befolyásolja a mûködésünket, hiszen itt vagyunk a 6-os út mellett, ezen az országúton pedig igen sokan megfordulnak – mondja a vendéglôt mûködtetô vállalkozás vezetôje, Hóbor Lászlóné. — Szép számmal volt rendezvényünk a szezonban, ezekhez kiváló helyszín az új rendezvénytermünk, ami két éve készült el. Ez új lehetôséget teremtett számunkra arra, hogy az étterem napi forgalma mellett csoportokat is fogadhassunk. Összességében kijelenthetem, hogy jó szezont zárunk.

Ehhez arra van szükség, hogy olyan dolgokkal kedveskedjünk a vendégeinknek, amibôl azt érzik, fontosak számunkra. Sajnos arra már nincs lehetôségünk, mint korábban, hogy saját szervezésû rendezvényeket, pl. káposzta fesztivált tartsunk, mert annyira zsúfoltak a hétvégéink a sok bejelentkezés miatt, hogy erre már nem futja az energiánkból.

Az éttermünkben családias légkör uralkodik, hazai ízekkel, házias dolgokkal várjuk a hozzánk betérôket. Mi tesszük el a savanyúságokat, sütjük a süteményeket, és az ételeinknél is elsôdleges szempont, hogy friss alapanyagokból, a mi konyhánkon készüljenek, nem dolgozunk készter-

mékekkel. Néhány éve az idôsebb fiam elkezdett szôlészettel, borászattal foglalkozni. Ô is itt dolgozik, hiszen az egész család részt vesz a vállalkozásban, de nagy kedvet kapott a borászkodáshoz – amelyben a férjem sokat segít –, és az iskola elvégzése után jó szakember vált belôle. Ma már nagyobbrészt a saját borait szolgáljuk fel az étteremben, a vendégeknek nagyon ízlenek az aranyérmes borok.

— Miként tudják kiszolgálni a vendégeik igényeit?

— A vendégeknek igényük van arra, hogy idôrôl idôre megújuljon az étterem. Én is szeretek új dolgokat kitalálni, akár karácsonyra vagy más alkalmakra szépen feldíszíteni a vendégteret. Mindig kicsit más a dekoráció, számomra fontos, hogy rend és tisztaság legyen, és örülök neki, hogy ezt még a férfi vendégeink is észre-

veszik. Az ételekkel kapcsolatban ugyanez a stratégiánk, évente egyszer-kétszer megújítjuk az étlapot – ez fôként a kisebbik fiam reszortja –, mert keresik az új ízeket. Ugyan nagyon szeretik a nálunk étkezôk a magyaros ételeket, de egyre nagyobb az igény a zöldségekre, a grillezett ételekre, így igyekszünk ezt is kielégíteni.

— Két évvel ezelôtt nyitották meg a rendezvénytermet. Ez miként alakította át a vendéglô mûködését?

— Három elképzelésem is volt, hogy miként lehet megnövelni a területünket, hogy több vendéget fogadhassunk, végül a most látható verzió valósult meg. Volt egy pályázati lehetôség, mellette egy nagyon kedvezô hitelkonstrukció, és akkor eldöntöttük, hogy belevágunk. Mára beigazolódott, hogy jó döntést hoztunk, mert nagy igény van a rendezvényteremre, szép a környezete, jó helyen van, Pécsrôl is sokan jönnek egy-egy eseményt, évfordulót megünnepelni. Nem okoz gondot számunkra, ha egy nagyobb létszámú csoportot kell vendégül látnunk.

— Milyen terveik vannak a jövôre nézve?

— Januárra egy kéthetes leállást tervezünk, szeretnénk belülrôl megújítani az éttermet. Jövô augusztusban lesz 15 éve annak, hogy megnyitottunk, itt az ideje egy kis átalakításnak, hogy megint valami újat tudjunk nyújtani. Az ételekkel kapcsolatban is lesz egy kis változás. Emellett jelenleg is zajlik egy sikeres eszközbeszerzési pályázatunk eredményeként a konyhánk bôvítése, igaz már most is sok olyan berendezésünk van, amelyekkel színvonalas munkát tudunk végezni. Én azt tervezem, hogy hamarosan teljesen átadom a két fiamnak a vezetést, bár a háttérben megmaradok amolyan tanácsadóként. A vendéglátás igen fárasztó, sokszor hétvégén, éjszaka, ünnepnapon is dolgozni kell, és másnap reggel újra kinyitni.

Van két unokám, szeretnék több idôt tölteni velük.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

SIKER

MagyarBrands 2017 díjat nyert Kiváló Üzleti Márka kategóriában a

GAZEK Safety Expert

A MagyarBrands program nyolcadik éve díjazza kiváló fogyasztói márka, kiváló üzleti márka és innovatív márka kategóriában a legeredményesebb magyar vonatkozású márkákat. A zuhanásbiztonsággal foglalkozó pécsváradi GAZEK Safety Expert idén elôször pályázott és máris elnyerte a Kiváló Üzleti Márka kategóriában a MagyarBrands 2017 díjat.

Az elmúlt évek bizonyították, hogy a díj aktív segítség a fogyasztók számára, hiszen a kiválóság megtestesítôjeként a vásárlói döntések egyik meghatározó iránytûje.

A 2017-es MagyarBrands programra mintegy 3000 pályázat érkezett. A kiváló fogyasztói és üzleti kategória mellett tavaly óta az innovatív márkák munkáját is elismerik. A pályázaton való részvétel alapfeltétele, hogy a márka Magyarországon szülessen vagy az alapításában magyarok vegyenek részt. Ezenkívül teljesülnie kell valamelyik feltételnek is: vagy annak, hogy a márka magyar tulajdonban van, vagy a márka „gyártásának” helyszíne Magyarország, illetve hogy magas identitás-pontszámot kapjon a bizottsági pontozás során.

A MagyarBrands kutatócsoportja további adatgyûjtést végez, emellett a Bisnode és az országos védjegyadatbázis monitorozásával és online kutatással is segíti a legjobb márkák kiválasztását.

Végül a MagyarBrands Szakértôi Bizottság tagjai közös értékélési szempontok - identitás, reputáció, márkaépítés - mellett kategóriánként eltérô kritériumok alapján pontozzák a márkákat.

Az üzleti márkák kiválasztásánál például hangsúlyos szempont a pénzügyi megbízhatóság is, tehát vizsgálják a márkát tulajdonló vállalat elmúlt 3 évi

gazdasági teljesítményét, a vállalat méretét, pénzügyi eredményességét, tôkeerôsségét.

— Abból is látszik, hogy milyen nagy az érdeklôdés a MagyarBrands díj iránt, hogy idén is mintegy 3000 cég nyújtotta be a pályázatát. A kiváló üzleti márka kategóriában – ez volt egyébként a legnépszerûbb kategória – 300 márka kapta meg a címet, számunkra büszkeség olyan nagy nevek mellett ott lenni, mint a Zwack, a Videoton vagy a Ganz – mondja BOGOS CSABA, a GAZEK Safety Expertet tulajdonló Q. P. Kft. ügyvezetôje. — De nagyon örülünk egy másik pécsváradi cég, a Pannonpharma sikerének is. A Kiváló Üzleti Márka elismerés a Gazek Safety Expert márka egészére szól, a márka a magasban és mélyben végzett munka biztonságosabbá tételét szolgálja, a magas minôségû védôeszközök mellett szaktanácsadás, oktatás, leesésvédelmi eszközök felülvizsgálata is a része.

— Milyen elônyei vannak, ha valamely cég ennek a címnek a birtokosa?

— Miután minden évben ilyen sokan jelentkeznek, látható, hogy elég nagy a presztizse. Minduntalan olyan ismert termékek, üzletláncok reklámjába botlom, ahol kiemelt helyen tüntetik fel azt, hogy MagyarBrands díjasok. Ennek ugyanis a partnerek felé bizalomerôsítô

Új elnök a Munkavédelmi Klub élén BOGOS CSABA, a kamarai önkéntes tag, a Q.P. Kft.–Gazek Safety Expert ügyvezetõ igazgatója került a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Munkavédelmi Klubjának élére.

A klub megalapítását a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

2014. május 30-i elnökségi ülésén fogadta el. Célja, hogy segítse a vállalkozásokat a NAV, valamint a Munkavédelmi Szakhatóság által felállított követelményrendszerek kiismerésében, tájékozódásában, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kkv-k ilyen irányú információi hiányosak.

hatása van, illetve egyfajta minôségi garanciát is jelent.

— Önök miként használják majd a címet?

— Elsôsorban a kommunikációnkban, a marketingünkben tüntetjük fel a MagyarBrands logót, illetve pecsétet, ezt 2018. december 31-éig tehetjük meg. Emellett mûködik egy program a MagyarBrands díjasok számára, amelyben lehetôség van közös médiakampányra, tréningekre, márkakutatásra.

Egyelôre meg kell ismernünk a program nyújtotta lehetôségeket és majd eldöntjük, hogy ezekkel miként érdemes élnie a vállalkozásunknak.

Véleményem szerint nagyon fontos a márkaépítés a kisvállalkozások számára is, hiszen sokkal hatékonyabban tudnak mûködni, így nagyobb eredményt képesek elérni. Mi ezen az úton vagyunk, továbbra is építjük a magunk márkáját, ez a megméretés egy jó lehetôség volt arra, hogy visszajelzést kapjunk az eddigi munkánkról.

Megerôsített bennünket, hogy jó úton járunk – teszi hozzá Bogos Csaba.

K.T.

BOGOS CSABA Bogos Csaba célja a Munkavédelmi Klub felpörgetése, a rendszeres ülések alkalmával a vendégelôadók segítségével, külsô helyszíni bemutatókkal.

Együttmûködéssel elérni, hogy a vállalatok felismerjék a munkavédelem fontosságát, emellett költséghatékony megoldásokkal is találkozhassanak.

26

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság Schweitzerné Hornicz Bernadett, Karma Pécsi Kesztyû Sportos családban nôtt fel Schweitzerné Hornicz Bernadett, a Karma Pécsi Kesztyû ügyvezetôje, ezért egyértelmû volt, hogy az iskolaválasztásnál is fontos szerepe lesz a sportnak. Bár a fiatal üzletasszony pályafutása kicsit messze került az élsporttól, hiszen ma a minôségi kesztyûk varrásával foglalkozó családi manufaktúrát vezeti, a rendszeres mozgásról soha, egyetlen percre sem mondott le. A mai napig igazolt játékos, a kézilabda NB III-ban játszik, és erre úgy van ideje kétgyermekes anyukaként, hogy az edzésekre magával viszi a gyerekeket. Ezért aztán a sport, a mozgás szeretete tovább öröklôdött a családban.

nulod, hogy miként kell alkalmazkodni, önzetlenül tenni valamit a másikért vagy elfogadni a segítséget. Emellett persze buli az egész, hiszen a küzdés és a fárasztó edzések mellett jó közösségben vagyok. Nem lehet elhanyagolni a csapatsport nevelô hatását és azt sem, hogy növeli az állóképességet is.

— Hogyan kezdôdött a rendszeres sportolás az életében?

— Sporttagozatos osztályba jártam az iskolában, talán itt kezdôdött. Sokat nyomott a latban, hogy a szüleim is sportosak voltak: apu focizott, kézilabdázott, pingpongozott, a kézilabda kivételével a mai napig ûzi

Dél-Dunántúli Gazdaság sze a gyôzelem által kapott adrenalin is hozzájárul ahhoz, hogy képtelenek vagyunk elszakadni a sportágtól. Másodsorban pedig fontos a test karbantartása és az általános jó fizikai állapot fenntartása, hogy a munkában és a családi életben is helyt tudjunk állni.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkára is kihat?

— Kitartást, alkalmazkodást, problémamegoldást.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, a család, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Ez talán a legnehezebb dolog, mert az ember azt a kis szabadidejét, ami keletkezik, szeretné a családjával tölteni. Így én úgy oldottam meg, hogy a gyerekek jönnek velem edzésre. A nagylányom is kézilabdázik, már a hétvégi programunk része, hogy az ô meccsét is megnézzük. A kisfiam pedig minden sportot imád, és 4 és fél évesnek megfelelôen bármilyen mozgásra rávehetô.

„A csapatsport kitartásra, alkalmazkodásra, megoldásra tanít” — Egész kisgyermekkoromtól sportolok. Tornával kezdtem, de kipróbáltam az atlétikát, a táncot, az úszást is, és végül maradt az a kézilabda. Jelenleg a Kozármisleny SE színeiben versenyzek a senior csapattal, az NB III-as bajnokságban. Hetente egy alkalommal edzünk és a szezonban 14 meccsünk van. Az az oka, hogy még mindig csinálom, mert nagyon jó a társaság és a csapatszellem. Emellett, ha idôm engedi, futni is szoktam – foglalja össze sportmúltját röviden Bernadett.

— Miért kedveli a csoportos sporttevékenységet? Milyen elônyei vannak?

— A csapatsportnak számtalan elônye van. Már gyermekkorban megta-

ezeket a sportokat. Én 25 éven át játszottam különbözô csapatokban és eltérô szinteken. A sport mindig a tanulás, késôbb pedig a munka utáni kikapcsolódást jelentette, és persze akkoribban fontos volt az eredményesség is. Mindig sikerült olyan csapatokban játszanom, ahol barátokra találtam, rengeteget kaptam ezektôl az évektôl és emberektôl.

— Mi motiválja a sportolásban?

— A kikapcsolódás a legfontosabb, hogy élvezzem, amit csinálok. Egy-egy jó megoldás, egy belôtt gól, no és per-

— Miként támogatja a sport az üzlet- és kapcsolatépítést?

— Számomra nincs összefonódás a kettô között, bár igaz, hogy a játékosok közül sokszor találkozom régi ellenféllel vagy épp csapattárssal egy-egy meetingen. Ez mindenképpen elônyt jelent.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÓ HELY / KUKTA

Fejben folyton itt kell lenni Sorozatunkban egy vendéglátóhely sem duplázott eddig, de a majdnem két évvel ezelôtti felálláshoz képest annyi változás történt, hogy mindenképpen indokolt volt ismét alaposabban körbenézni a pécsi Ferencesek utcájában található Balkán Bisztróban. A megjelenésében kibôvült és megszépült, szellemiségében még letisztultabb helyrôl ezúttal WÉBER Tamás tulajdonos-üzemeltetôvel beszélgettünk.

)

Egykori társatok, az Egylet megszûnt, vagyis a kézmûves sörözô része Bazárként szü-

KUKTA A gasztronómiához fûzôdô viszonyáról NAGY Katalin nem csak a Pezsgôház étterem ügyvezetôjeként beszélt, hanem az ôszinte, házias ételek iránt érzett, otthonról hozott szeretetét is bevallotta. „Rendes falusi házból jövök és mindig szerettünk jókat sütni, fôzni és enni. Aztán fokozatosan ismerkedtem meg a Pezsgôházban a gasztronómia addig ismeretlen bugyraival” – meséli, azt is hozzátéve, hogy 2005 óta dolgozik itt, csak az elmúlt pár évben tett néhány kitérôt. Ez év óta viszont már ügyvezetô-társtulajdonosként vezeti az elsôsorban nagyobb rendezvények levezénylésérôl ismert, összetartó csapatot.

letett újjá. Ez nálatok milyen koncepcióváltást hozott?

A koncepció a kezdettôl fogva ugyanaz, de kétségtelen, hogy az Egylethez egy kicsit idomulni kellett és voltak keretek. A sörözô és étterem összhangjára törekedtünk, és mindkét részrôl kompromisszumokat kellett kötni. Mindkét cég túlnôtt ezen a helyen és gondolkodtunk az együtt folytatáson is, de az végül nem jött össze. A hely jó adottságait - például a belsô kertet – nem szerettük volna feladni. Most szabadon képviselhetjük azt, ahogy mi a bisztró stílust elképzeljük, természetesen a Balkánhoz igazítva. A klasszikus

27 ízvilág modern tálalással találkozik, a hétvégi ajánlatoknál pedig szabadon kísérletezhetünk.

A változások adminisztratív, munkaszervezési szempontból hoztak nehézségeket?

Nem kellett semmihez plusz engedély, mindenünk megvolt, gördülékeny volt az ügyintézés.

A mûködésben ez egyáltalán nem okozott nehézséget, inkább az alapértelmezett adminisztrációs kötelezettségek problémásak. Ez gyakorlatilag egy állás lenne, ami egy 10 fôt foglalkoztató cégben nem igazán kivitelezhetô, így magunknak kell megoldani. Mindemellett az is egyértelmû, hogy a munkaerôhiány okozza a legnagyobb problémát, nagy az elszívó erô, amely folyamatos készenlétet igényel.

Korábban nem foglalkoztál vendéglátással, van valami nagy tanulsága számodra az elmúlt három évnek?

Hogy sosincs leállás. Sosincs pihenés. Egy napig nem lehet azt mondani, hogy minden okés, minden halad a maga útján. Annyira sok tényezôs és annyi minden közbejöhet, hogy a vendéglátás folyamatos jelenlétet kíván. És nem csak fizikailag, de fejben is mindig itt kell lenni, feladatokat kell megoldani. Illetve, hogy elhivatottság nélkül nem lehet csinálni, azaz csak üzleti alapon senki se legyen vendéglátós. Továbbra is az a célunk, hogy a Balkán egy családias, minden felesleges manírt mellôzô, de minôséget kínáló hely legyen, ahol mind a kiszolgálás, mind az ételek, mind a hely hangulata egy egységet alkosson, ahol minden a helyén van és ezt a vendégek is érezzék.

Gûth Ervin

„Azt tapasztalom, hogy egyre inkább letisztulnak a dolgok, a trendi éttermek étlapjairól lekerültek az idegen szavak és technológiai ismertetôk. Nagyon kevés vendéget érdekelnek ezek, aki étterembe megy, az inkább egy jót szeretne enni és jól szeretné érezni magát. Ez a letisztulás abszolút illeszkedik az én ízlésemhez is” – mondja Katalin, aki otthon, családi körben az egyszerû, de ízletes fogások híve. „Ha anyukámhoz megyek, akkor is krumplistésztát vagy tojásos nokedlit kérek. És otthon is leginkább ilyen típusú ételeket készítek. Nem is nagyon lenne másra idôm, és amúgy is rengeteg impulzus ér a munkahelyemen.” „A gánica és az aludttejes prósza (képünkön) már mondhatni, hogy specialitásom. Nagyon gyorsan összedobható, mégis finom ételek ezek.

A gánica örök kedvenc, amit a lendvai származású dédnagymamámnak köszönhetôen tökmagolajjal készített hagymasalátával és tejföllel fogyasztunk. Dédi mindig a lendvai rokonoktól hozta a tökmagolajat, szóval nálunk alapértelmezett volt a konyhában” – meséli Katalin, aki a prószát édesanyja receptje szerint készíti.

G.E.

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Melegh Andrea – Mercedes-Ben Melegh Andrea selyemfestô és búvár, a Pappas Autótól ezért egy olyan Mercedest kaptunk a tesztre, ami ennek a két egymástól különbözô területnek az igényeire is megfelelô. Az új GLA a vízpartokon is boldogul, ugyanakkor egy kiállításmegnyitón is elegáns.

— Elsôre meglepôdtem, hogy ennyire nagy az autó, arra számítottam, hogy egy kicsi kocsi lesz, hiszen az Aosztály alapjaira épül, de nagyon tekintélyes a megjelenése, nagyobbnak látszik, mint amekkora valójában. Már a karosszériáról is sugárzik, hogy prémiumtermék, és itt nem is csak az anyaghasználatra gondolok, hanem a dizájnra is. Nem könnyû egy olyan frekventált területen, mint az autóipar olyan formát tervezni, ami megjelenésekor modern és iránymutató, majd az évek múltásával is elegánsnak hat, és megállja a helyét.

Egy finn textiltervezô cégnek van egy olyan mintája, ami több mint 50 éves és máig korszerûnek hat, abból adnak el a legtöbbet. Ha évtizedek múlva egy veteránautó kiállításon megjelenik ez a Mercedes, akkor is ugyanúgy ki fog emelkedni a többi autó közül, mint ahogy most is kiemelkedik a tömegbôl.

— Egy SUV-nál fontos a funkció is, a GLA mennyire funkcionális autó?

— Nekem is nagyon fontos, mert az autó számomra munkaeszköz. Jelenleg egy egyterût használok, és amikor meg-

vettem, centiméterrel a kezemben mentem a szalonba. Egyik szempont az volt, hogy beférjen a garázsba, a másik pedig az, hogy belül elférjen minden, ami a munkámhoz vagy a hobbimhoz kell. A GLA már a felépítésében is többfunkciós, mert ez a magas építés nem csak terepen jön jól, hanem városban sem kell aggódni egy magasabb járdaszegély miatt. Könnyû a beszállás is a magas ülésekbe, és a forgalom is átláthatóbb, ha feljebb ülünk. Érdekes, hogy a kocsiban határozottan személyautós az üléshelyzet, egészen alacsonyra lehet engedni a

vezetôülést, de mivel magasabban van a padló, és ezzel az ülés is, ezért jobban átlátható a forgalom. Nagyon kényelmes a GLA, és belül egészen tágas, bár a szép formák miatt egy picit bunkerszerû a hatás.

— A tesztautó egy alapmotoros, kevesebb extrával felszerelt példány, így is érezhetô a Mercedes hangulat?

— Még nem volt Mercedesem, így csak azt tudom megítélni, hogy azt nyújtja-e a GLA, amire számítottam, és ez a kép pozitív. Belül ugyanazt az igényességet érzem, amit a külsô formán.

Nagyon tetszenek azok a finom motívumok, amelyek több helyen is visszaköszönnek az autóban, és sok ötletes részletet is találtam. Szerintem nagyon fontos, hogy egy használati tárgy, vagy éppen egy autó tervezésében nôk is részt vegyenek. Mi sok olyan szempontot is figyelembe veszünk, amit a férfiak nem.

A búvársportban többször is látom ennek a hátrányát, nôi szemmel másképp tervezném a felszerelést. A GLA-ban biztosan voltak nôk is a tervezôk között, mert rengeteg apró figyelmességgel találkozom az utastérben. Az olyan praktikus részletek mellett, mint például a pohártarók közt lévô kivehetô kártyatar-

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

29

nz GLA 180d tó, arra is figyeltek, hogy azokon a nem látható helyeken, ahová odatévedhet az utasok keze, legyen egy finom anyag.

Nem biztos, hogy tudatosul bennünk, amikor megérintjük, hogy ott van, de a luxusérzetet az ilyen finomságok keltik.

A táskáimnál például nagyon figyelek arra, hogy a bélés is harmonizáljon a külsôvel, itt pontosan ezt érzem, a belsô és külsô közt ott van a kapocs. Ha már kapocs, az is tetszik, hogy ebben a nagyon modern autóban a multimédiás és kommunikációs rendszerek is benne vannak, láttam, hogy még egy applikációt is le lehet tölteni a telefonra, amivel távolról is elérjük a GLA-t.

— Az extrák tekintetében van olyan, ami hiányzik önnek ebbôl az autóból?

— Csupa hasznos felszerelést látok.

Az ülésfûtés egy bôrüléses autónál fontos. Nagyon tetszik, hogy LED lámpák kerültek az autóba, ennek nagy hasznát látnám a sajátomban is, mert szeretek tempósan közlekedni, és sötétben a jó világítás a leghasznosabb biztonsági kiegészítô. Olvastam, hogy a Mercedes nagyon fejlett asszisztenseket szerel az autóiba, ez a kocsi is jelez, ha túl gyorsan közeledünk az elôttünk haladóhoz.

A többi segédberendezést is szívesen használnám, minden, ami fokozza a biztonságot, fontos extra. A jó rádiót is szeretem, a GLA hifije is tetszik, és szimpatikus, hogy több helyrôl is lehet kezelni ugyanazokat a funkciókat.

— Említette, hogy szeret tempósan vezetni, itthon van erre lehetôség?

— A tempós vezetés nem feltétlenül jelent száguldozást, így szerintem itthon is lehet kényelmesen autózni. Azt is hozzá kell tenni, hogy alapvetôen toleráns vagyok, ha valaki lassabb, vagy tapasztalatlansága miatt egy kicsit ügyetlenebb, az nem hoz ki a sodromból. Az igazi kedvenc azonban Olaszország, nagyon szeretem, ahogy ott vezetnek. A legfontosabb alapelv, hogy ha a szabályokat sokszor lazábban is értelmezik, a közlekedés többi résztvevôjére mindig odafigyelnek.

— A GLA 180d-vel lehet tempósan autózni?

— Szerintem ez a motor nagyon jól sikerült, sokkal jobban húz, mint az én autómban levô 1.8-as benzines, fôleg sport üzemmódban fürge. Jól lehet vele együtt élni, néhány kilométer után megszoktam, és élveztem az autózást. A dízelsége miatt a fogyasztás is nagyon alacsony, viszont a motorzaj nem zavaró. A futómû is kellemes, a rugózás ezekkel a gumikkal kiegyensúlyozott, az úttartás pedig szerintem sokkal jobb annál, mint amit a magas építés sugallt.

Talán egy apróság van, ami nem tetszik, az elektromos kéziféket én automata opcióval rendelném, mert így kicsit körülményesebb, mint a hagyományos megoldás.

— Egy prémium autógyár legkisebbjei közé tartozó modelljénél mennyire számít a vételár?

— Nyilván fontos szempont lehet a vásárlásnál, de mint mindenhol, az autóiparban is ára van a minôségnek. Itt presztízst és élményt is kapunk, amellett, hogy egy remek kis autónk is lesz.

Nagyon szimpatikus az a figyelmesség, hogy az elsô négy évben ingyenes a karbantartás, és a kesztyûtartóban is láttam egy kuponfüzetet, amivel például a szerviz után mindig tisztán adják vissza az autót. Olyasmit is ad a Mercedes, amit egy átlagos márka nem tud nyújtani, az egyediséget. A keréktárcsák választéka, a színek és a kárpitok kínálata annyira bôséges, amit eddig nem tapasztaltam, és a felszerelésekbôl is egyesével lehet válogatni, így egy saját autót alakíthatunk ki. Erre pedig ma komoly igény van, hogy a használati tárgyainkban, legyen az egy táska vagy egy autó, megjelenjen az egyéniségünk.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1461 cm3 Maximális teljesítmény: 109LE 4000/min Maximális nyomaték: 260 Nm 1750-2500/min Saját tömeg: 1440 kg Csomagtartóméret: 421 l Maximális sebesség: 190 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 11.9 s Átlagfogyasztás: 4.3 l Alapár (GLA180d): 9.396.960 Ft Fontosabb alapfelszerelések: elsô-, függöny-, térdés oldallégzsákok, klímaberendezés, ESP, elektromos ablakemelôk, elektromos tükrök, éberségfigyelô rendszer, adaptív fék, fékasszisztens, guminyomás figyelô, aktív motorháztetô, tempomat, ECO startstop, komfort futómû, ütközésveszélyre figyelmeztetô rendszer, Integrált szerviz csomag 4 év vagy 120.000 kilométer garanciával és karbantartással

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

31

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

Minden, amit a beruházási csökkentô kiegészítô tételrôl tudni kell Minden gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozás 2018. január 12-én beruházási csökkentô tételt érvényesíthet a 2017. évben aktivált eszközbeszerzésre, beruházásra, ami szorosan a gyakorlati oktatáshoz kötôdik.

A csökkentô tétel mértéke függ a képzô statisztikai éves állományi létszámától, valamint az éves átlag tanulói létszámtól.

A beruházási csökkentô tétel a havi bevallásokban nem, csak az éves bevallásban érvényesíthetô!

Maximálisan 15 millió forint igényelhetô.

A kiegészítô csökkentô tétel összegének meghatározásához elôször a tanulók éves létszámának átlagát kell megállapítani, majd megszorozni az alapnormatíva (480 000/fô/év) 38%-ával: ha a kötelezett 1-10 fôt foglalkoztat, az alapnormatíva 18%-ával: ha a kötelezett 11-50 fôt foglalkoztat, az alapnormatíva 9%-ával: ha 50 fônél többet foglalkoztat.

A foglalkoztatottak létszámát a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – a statisztikai állományi létszám megállapításának szabályait tartalmazó – útmutató I./5. pontja alapján kell meghatározni.

33

34

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A tanulói éves átlaglétszám számítása A tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni a következôképpen: ● ha a tanuló tanulószerzôdése a hónap teljes idôtartamában fennáll, akkor a figyelembe vehetô a tanuló havi 1 fôként, ● ha a tanulószerzôdés megkötésére hónap közben került sor, akkor a tanuló abban a hónapban vehetô figyelembe a létszámban elôször, amelyben a tanuló legalább egy gyakorlati képzési napot teljesített, ● ha a tanulószerzôdés hónap közben szûnik meg, az adott hónap vonatkozásában az adott hónapból a tanulószerzôdés megszûnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni a figyelembe vehetô havi tanulólétszámot.

Számítás menete az alábbi példa alapján: 1. tanuló: egész évben rendelkezik tanulószerzôdéssel (01.01-12.31.)

2. tanuló: TSZ hatályba lépésének idôpontja 09.10.

3. tanuló: TSZ megszûnése 06.26. (szakmai vizsga utolsó napja) Tanulószerzôdéses tanulók éves átlaglétszáma: Egész évben tanulószerzôdés tanuló: 12/12 = 1 fô, Szeptember 10-én kötött tanulószerzôdéses tanuló: 4/12 = 0,33 fô (a hónap közben kezdôdött gyakorlat = teljes hónap) Június 26-án tanulmányait befejezô tanuló: [5+26/30]/12=0,48 fô (hónap közben befejezôdött gyakorlat esetében napi arányosítást kell alkalmazni) Tanulói éves átlaglétszám: 1+0,33+0,48=1,81 fô

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

Mire fordítható a normatíva?

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett képzôhely a beruházásának aktiválása évében akkor tudja ezt a kiegészítô csökkentô tételt figyelembe venni, ha maga a beruházás kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. Sem a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény rendelkezéseiben, sem pedig a 280/2011. számú kormányrendeletben nincs meghatározás arra vonatkozóan, hogy egy beruházás mikor minôsül kizárólag gyakorlati képzési célúnak. A hivatkozott jogszabályokban tehát nem szerepel olyan korlátozó rendelkezés, mely szerint a beruházás kizárólag ingatlan beruházás lehet, és nincs tiltó rendelkezés arra vonatkozóan sem, hogy kisebb értékû eszközök (pl. informatikai eszközök) beszerzésére irányuló beruházás esetében nem lehetne érvényesíteni beruházási kiegészítô csökkentô tételt. Ezért a kötelezett döntheti el, hogy a 12. havi 1708-as bevallásban visszaigényelt kiegészítô csökkentô tételt mire fordítja.

Annak megállapítására, hogy az adott beruházás kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e, útmutatást adhat az adott szakképesítés ágazati jogszabálya által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények eszközjegyzéke azzal, hogy egyszer használatos tárgyi eszköz és anyag nem számolható el.

A beszerzést elkülönítetten kell nyilvántartani, valamint dokumentálni, hogy a beruházás kizárólag gyakorlati képzés céljából történt.

A beruházási kiegészítô csökkentô tételt már megvalósult beruházásra tekintettel lehet érvényesíteni, mégpedig a beruházás aktiválásának az évében.

A beruházási csökkentô tételt igénybe vevô gyakorlati képzést végzô vállalkozások, amennyiben kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajtanak végre, nem igényelhetnek vissza áfát, azaz a beruházás bekerülési értékét bruttó módon kell figyelembe venniük.

A témáról bôvebb tájékoztatást a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humánerôforrásfejlesztési osztályának tanácsadói tudnak adni: Bakó Eszter 72/507-121, ebako@pbkik.hu, 20/9847-455 Bánné Lukácsovics Aranka 72/507-124, lukacsovics@pbkik.hu, 20/3596-320 Bonyár Marietta 72/507-110, mbonyar@pbkik.hu, 20/3147-642 Horváth-Frank Orsolya 72/507-114, frank@pbkik.hu, 20/6299-069 Strasz Eszter 72/507-153, estrasz@pbkik.hu, 20/3596-340 Sarkadiné Schmidt Alexandra 72/507-112, sarkadine@pbkik.hu, 20/5347-916

35

36

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Eleget tett tanulószerzôdéses kötelezettségének?

Tanulószerzôdés alapján szervezett gyakorlattal kapcsolatban az alábbi legfontosabb teendôkre hívjuk fel a képzôk figyelmét ● az új tanuló bejelentése a tanulószerzôdésben rögzített kezdô idôponttal (tanulószerzôdés 5.2 pontja) ● foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra beutalás ● a szükséges munkaruha és egyéni védôeszközök átadása ● étkezési hozzájárulás biztosítása a gyakorlati napokon ● munka-, baleset-, és tûzvédelmi oktatás ● felelôsségbiztosítás megkötése a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére ● a Szakképzési Kerettantervben lévô gyakorlati követelmények alapján a gyakorlat megtervezése (a szakképzô iskola tájékoztatása alapján, valamint a követelmények elérhetôk a www.nive.hu honlap fôoldalán a „Szakképzési dokumentumok” menüpont alatt) ● kapcsolatfelvétel az iskolával (ki a kontaktszemély: gyakorlati oktatásvezetô vagy osztályfônök) ● a gyakorlat idejének meghatározása kerettantervi óraszám alapján napi 7 vagy 8 órás beosztással a tanév rendjének és az órarendnek megfelelôen. Hétvégén, tanítási szünetekben csak az iskola engedélyével! ● jelenléti ívek vezetése a beosztás alapján ● Foglalkozási napló megnyitása, melyet az oktató köteles vezetni a gyakorlati napokon (gyakorlat tananyaga, hiányzások rögzítése, értékelés) ● régi tanulók év végi eredményének egyeztetése az iskolával a tanulói juttatás emelésének (évismétlô tanulóknál csökkentés!) megállapításához ● bérszámfejtés, a tanuló pénzbeli juttatásának átutalása a tárgyhót követô hó 10-ig ● A gyakorlati képzô köteles havonta az iskolát a gyakorlatról tájékoztatni (hiányzás, érdemjegy).

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

Féléves emelés tanulószerzôdéses tanulóknál Szeptember elsejével újabb tanulmányi félévváltás történt, a tanulószerzôdésben foglalt szempontok szerint meg kell vizsgálni a tanulók elôzô félévben nyújtott teljesítményét és ennek megfelelôen végrehajtani juttatásuk emelését. Annak a tanulónak, aki a félévet nem teljesítette sikeresen, nem jár emelés.

Az emelést azoknak a tanulóknál is végre kell hajtani, akikkel csak az idei nyári gyakorlattól kezdôdôen kötöttek tanulószerzôdést. A jogszabály egyértelmûen fogalmaz, tanulmányi félévváltáshoz köti az emelést, nem a gyakorlati képzôhelyen eltöltött fél évhez.

A szakképzési törvény szerint a tanuló pénzbeli juttatását a tanulószerzôdésben elôre meghatározott szempontoknak megfelelôen kell emelni a tanuló tanulmányi elômenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének, szorgalmának figyelembevételével. Ennek a szempontrendszernek a meghatározása a gyakorlati képzô feladata, legfontosabb célja pedig az, hogy a tanulót jobb teljesítményre ösztönözze.

Az elôre meghatározandó egységes feltétel és szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli juttatást kell minden esetben egységesen emelni, hanem azt, hogy a tanulószerzôdésben egységes módon jelenjenek meg azok a szempontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása – a tanulmányi elômenetele, a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és szorgalma alapján – a késôbbiekben megemelésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek.

37

38

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ezek a javasolt ösztöndíjas szakmák a 2018/2019. tanévre Javaslat készül minden évben, melynek célja, hogy iránymutatásul szolgáljon a gazdaság érdekeinek megfelelô támogatott szakképzési beiskolázás, valamint az ösztöndíjas szakmák meghatározása számára.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által mûködtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB) 2017. március 28-án tartotta aktuális ülését, melynek témája a 2018/2019-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti javaslattétel, valamint a szakképzési ösztöndíjra jogosító szakmák javasolt listájának elkészítése.

A szakmaszerkezeti javaslattétel – másként „irány-arány javaslat” – az iskolai rendszerben oktatható szakképesítésekre és szakgimnáziumi ágazati képzésekre (nappali rendszerû, valamint esti és levelezô munkarendre egyaránt), továbbá az iskolarendszeren kívüli képzésekre (felnôttképzés) vonatkozik.

A bizottság e hatáskörében arra tesz javaslatot, hogy az adott szakképesítésre vagy ágazatra való beiskolázás a megyében költségvetési hozzájárulással korlátozás nélkül megvalósítható, vagyis támogatott, költségvetési hozzájárulással korlátozott keretszámok mértékéig történhet, költségvetési hozzájárulásra nem jogosít, azaz nem támogatott.

Szintén a bizottság hatáskörébe tartozik a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra vonatkozó javaslattétel, amely 18 db általános iskola után választható, és 7 db érettségi után választható szakképesítést érint.

Dél-Dunántúli Gazdaság

39

SZAKKÉPZÉS

A BMFKB ösztöndíjas szakmákra vonatkozó javaslata a 2018/2019-es tanév vonatkozásában az alábbi: — Kômûves — Villanyszerelô — Gyakorló ápoló — Hegesztô — Víz-, csatorna- és közmû-rendszerszerelô — Gépi forgácsoló — Ács — Központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô — Épület- és szerkezetlakatos — Informatikai rendszerüzemeltetô — Nôi szabó — Elektronikai mûszerész — Gépgyártástechnológiai technikus

— Ipari gépész — Mechatronikai technikus — Elektronikai technikus — Mezôgazdasági gépész — Gazda — Asztalos — Vegyész technikus — Húsipari termékgyártó — Karosszérialakatos — Festô, mázoló, tapétázó — Hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô — Erôsáramú elektrotechnikus

A fenti javaslat a helyi gazdasági igények felmérése alapján került kialakításra. Döntés azonban nem helyi szinten van, a 2018/2019. tanévre vonatkozó ösztöndíjas szakák sorát kormányrendelet fogja szabályozni, amelynek megjelenése 2017. ôszén várható.