Dél-Dunántúli Gazdaság XX. évfolyam 2. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

XX. évf. 2. szám, 2018. március 8. A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Egymásra építünk = siker!

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Dél-Dunántúli Gazdaság

M Ú LT U N K N A G Y J A I

Neves elôdeink

Zsolnay Teréz Mattyasovszky Jakabné (1854–1944) A keramikusnak, tervezônek, krónikaírónak ismert Zsolnay Teréz Zsolnay Vilmos (1828-1900) és Bell Teréz (1832-1918) legidôsebb gyermekeként született városunkban, 1854. május 21én. Akár csak húgánál, Júliánál (18561950) és öccsénél, Miklósnál (18471922), nála is elmondható, hogy szülei gondos nevelésben részesítették a gyárban lévô otthonukban. A német nyelv otthoni elsajátítása mellett a francia nevelônôje, az angol és az olasz nyelvtanára gondoskodott arról, hogy több nyelvet tanuljon meg ô is, amely nagy segítségére volt hosszú és gazdag élete során. Szüleik mellett élénk társadalmi életet éltek a testvérek, a város ismert és neves családjai keresték föl ôket. A kultúra iránti igényüket mutatja az a tény, hogy zeneórákon csiszolták zenei mûveltségüket, a nôvérek tánciskolába jártak. Már 16 éves korától kezdôdôen rabul ejtette a népmûvészet. Járta a vidéket, szorgalmasan és egyre nagyobb A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

szakértelemmel gyûjtötte a magyar mellett a bosnyák, a bunyevác, a horvát, a német, a sokác, a sváb és a szerb népmûvészet emlékeit, pótolhatatlan gyûjtômunkát végzett tehát - fôként a hímzéseket, kerámiákat, szôtteseket illetôen. Felvidéken, Erdélyben egészítette ki kollekcióját. Ebbéli munkájában Júlia is támogatta. Fölnôve ô is megkezdte a tervezôi munkát a gyárban. Egy Schmutzer nevû gyári alkalmazottól tanult meg mintázni, vésni 1874/75-ben, majd Júlia húgával együtt itáliai, bécsi, londoni tanulmányutat tettek. Itt a múzeumok állandó látogatói voltak, és az itt szerzett tapasztalataikat az otthoni gyári tervezô munkájukban hasznosították. Nem csoda, hogy elsôként szeretett apját lepte meg alkotásával testvéreivel együtt. Az ô meglepetése egy nagy váza festése volt, amelyet magyaros motívumokkal díszített. Nemsokára a szerelem is elérte, és 1882-ben házasságot kötött Mattyasovszky Jakab geológussal. A család rugalmasságát mutatta, hogy ôt is bevonták a gyár vezetésébe, és ezzel

3 a szakértelem erôsödött. Gyermekeik lettek: Mattyasovszky-Zsolnay Tibor (1882-1968), Mattyasovszky-Zsolnay Teréz (1883-1942), MattyasovszkyZsolnay Zsolt (1884-1934), Mattyasovszky-Zsolnay László (18881935) és Mattyasovszky-Zsolnay Margit (1888-1974). Gyermekei születése és nevelkedése alatt az ô gondozásukkal volt elfoglalva, így a mûvészi munkája is háttérbe szorult. Amikor ôk nagyobbak lettek, elôbb 1922-ben a család és a gyár krónikáját kezdte írni, majd 1924ben egy Tutanhamonsorozattal jelentkezett, amelyet az egyiptomi királysírok akkori föltárása ihletett art deco stílusban. A krónikát szorgalmasan vezette végig, és ez pótolhatatlan adataival, eszmefuttatásaival, MattyasovszkyZsolnay Margit folytatásában alapul szolgált az 1974-ben megjelent és több kiadást megélt „Zsolnay“ címû kötetnek. Mattyasovszky-Zsolnay Teréz 1944. május 16-án hunyt el Pécsett. A két Zsolnay-nôvér 10.000 népi textilés 150 népi kerámia alkotta néprajzi gyûjteményét 1949-ben Margit lánya adományozta a pécsi múzeumnak. Ezt az értékes kollekciót épp ezekben a hónapokban láthatják az érdeklôdôk a néprajzi múzeumunkban „Mindíg nyíló virágok“ címmel. Dr. Vargha Dezsô

AJÁNLÓ A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2017. évi kitüntettjei 10–16. oldal A szakmatanulás a siker kulcsa 18–19. oldal A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei 22–23. oldal Mesterképzés 29. oldal Befektetések ● Külföldi befektetôk – mikor jönnek Pécsre? 27. oldal Autóteszt Pintér István – Dacia Duster 1,2 TCePrestige 4x4 34–35. oldal

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Siker: együtt mûködünk! Horvát partner kamarai segítséggel Régóta szeretett volna horvátországi partnert találni az általa tervezett és kivitelezett technológia értékesítésére a víztisztással, vízkezeléssel foglalkozó Amnis Kft., a sikert végül is a B-Light pályázaton való részvétel hozta meg. Számos személyes találkozás, partnerkeresés után a projekt internetes felületén találtak egymásra egy horvátországi céggel, de ahogy a vállalkozás ügyvezetôje mondja, minden kapcsolat, próbálkozás a kamarával hozható összefüggésbe. — A B-Light pályázat célja a magyar, valamint a horvát kis- és középvállalkozások együttmûködésre buzdítása, hogy közös termékkel vagy szolgáltatással jelenjenek meg egy új piacon, találjanak ki közösen egy új terméket, netán együtt menjenek egy harmadik ország piacára. A pályázat fô hangsúlya az együttmûködésen van. A víztisztítással, vízkezeléssel foglalkozó Amnis Kft. az általa alkalmazott módszert szeretné átadni üzleti partnereinek, Horvátország régóta benne volt a látókörében, de ennek a pályázatnak a hatására különösen aktív lett a partnerkeresés – mondja WELLER Diána, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara projektmenedzsere, a Magyar-Horvát Tagozat tagozati titkára. — A vállalkozás a kezdetektôl benne volt a B-Light projektben, de hamar kiderült, hogy nem könnyû megtalálni a megfelelô

„A siker nem a körülményektôl, hanem a hozzáállásodtól függ.“ Andrew Matthews amerikai író fogalmazta meg így a siker fô összetevôjét, de tudták ezt azok a baranyai vállalkozók is, akiknek sikertörténetét adjuk közre ebben a cikkben. Olyan pozitív kicsengésû eseteket gyûjtöttünk össze, amelyekben jelentôs szerepe volt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipakamara munkatársainak: információval, tanácsadással, szervezéssel támogatták a hozzájuk forduló vállalkozásokat. partnert erre a speciális területre. Lehetôségeinkhez mérten találkozókat szerveztünk számukra, felvettük a kapcsolatot olyan magyar céggel is, amelynek erôs horvát partnerségei vannak, emellett a cég ügyvezetôje, RÉVÉSZ Károly maga is aktívan keresett. Együttmûködtünk a Magyar Nemzeti Kereskedôházzal, amelynek Eszéken van kirendeltsége, itt, a kamarában is volt egy kereskedôházas program,

Weller Diána

amelyre eljött Károly, és az eszéki irodavezetô is szervezett neki több találkozót Horvátországba. Károly pontosan tudta, hogy milyen partnert keres, hogy ki lehet a potenciális ügyfele, ez jelentôsen megkönnyítette a kapcsolatfelvételeket. A B-Light projektnek van egy online felülete, amelyre a cégek feltölthetik a profiljukat, de ezt nem teszi meg mindenki. Végül a sikert az internetes felület hozta meg, a felületen keresztül jelentkezett egy olyan horvát cég, amely minden szempontból megfelel az elvárásoknak. — Milyen tapasztalatokkal szolgált ez az együttmûködés? — Érdemes több szálon is elindulni, mert nem tudni, hogy melyik lesz eredményes. Ugyan nem az általunk szervezett találkozók, programok segítettek megtalálni a partnert, mégsem mondom, hogy fölöslegesen dolgoztunk. Mindketten tapasztalatot szereztünk, hogy miként kell megmozgatni a horvátokat, és a kapcsolati hálónk is szélesedett. Az Amnis Kft. a Magyar-Horvát Tagozat tagja, a pályázat lehetôségét személyre szóló hírlevélben küldtük ki a baranyai vállalkozóknak. Révész úr korábban is említette, hogy szeretne együttmûködô partnert találni Horvátországban, úgyhogy folyamatos kapcsolatban voltunk vele. Ebben az esetben is azt tapasztaltuk, hogy különösen sokat segít, ha a vállalkozás tisztában van a pályázat nyújtotta lehetôségekkel, illetve hogy pontosan tudja, milyen partnert keres. Az Amnis Kft. ügyvezetôje ismerte a pályázatot, hogy milyen dolgok élveznek prioritást

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

tóként, grafikusként, dekoratôrként is dolgozó mûvész több mint tíz éve örökíti meg ezen a nemes anyagon azokat az önfeledt élményeit, amelyek a derût és a jókedvet, a szabadság érzését viszik el a selyemkendôk, faliképek, különleges táskák, neszesszerek, térelválasztók, ruhák birtokosaihoz. Andrea több magyarországi kiállítása mellett sikeresen szerepelt a milánói L’Artigiano in Fiera valamint a HOMI Milano nemzetközi kézmûves vásárokon és design kiállításokon, emellett workshopokon és horvátországi alkotótáborban tanítja a selyemfestés mûvészetére az érdeklôdôket. Setala kollekciójával elsôsorban Olaszországba szeretne betörni. Máris elismerésre méltó sikereket tudhat magáénak.

az értékelésnél. Ez nagyon sokat számított a sikerben. — Sok lehetséges partnert ajánlott az eszéki Magyar Nemzeti Kereskedôház, amelynek a munkatársai igazán készségesek voltak, még az egyeztetésekre is eljöttek tolmácsolni, ám a kinti partnerek részérôl nagy volt az érdektelenség. Végül a B-Lightos partner talált ránk a pályázat internetes felületén, felvette velünk a kapcsolatot, a tevékenységi körünk éppen kiegészíti egymást, és így kiválóan össze tudtam rakni a pályázatot – összegzi a sikeres történetet dr. Révész Károly, az Amnis Kft. ügyvezetôje. — Miért a kamarához fordult segítségért? — Olyan partnereket kerestem, akik vízmûveknek szállítanak berendezéseket. Amikor felmerült az igény, hogy Horvátország felé nyissunk, több vonalon is elindultam, de valahogy mindegyik a kamarával hozható összefüggésbe. Tagja vagyok a kamara MagyarHorvát Tagozatának, Zágrábban is voltam már kiállításon, de a külügyi kereskedelmi attasé sem tudott segíteni. Megkerestem a magyar kamarát, majd az eszékieket, ôk vetették bele magukat a legkomolyabban a partnerkeresésbe a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai mellett. Többször jártam Horvátországban tárgyalni, tavaly a verôcei kiállításra is ellátogattam, átütô sikert azonban egyik próbálkozás sem hozott. — Melyek voltak a siker összetevôi? — Nagyon fontos a kitartás. Az összes lehetséges vonalon el kell indulni, én az utolsó kapcsolat kapcsolatáig is elmentem. Nincs kizárva, hogy ha még szorgalmaztam volna, ezeken a vonalakon is találok partnert, de annyira sikeresen összejött a B-Light felületen ez az ismerkedés – bár nem bíztam benne, hogy a fent lévô 150 cégbôl pont az én számomra lesz megfelelô vállalkozás, hiszen a B-Light felületén nincs fenn mindenki. Emellett fontosnak tartom, hogy az ember merjen kérni, odafordulni a problémájával az illetékesekhez, illetve tegye bele a saját energiáját is. Aktívan kell kutatni a partnereket, és

dr. Révész Károly

nem szabad elcsüggedni, ha érdektelenségbe fullad a próbálkozás. Az utolsó ismerôs utolsó kapcsolatáig is el kell menni, és mindenkit megkérdezni, hogy van-e a látókörében olyan cég, amilyet keresek.

A selyemfestô mûhelytôl Milánóig Melegh Andrea selyemfestô képein életre kelnek a színek, és a formákat magukba szippantva azt kiáltják a világba: örülj a pillanatnak! A búvárokta-

Melegh Andrea

— Mindig úgy állok neki a dolgoknak, hogy nem kívánok, nem remélek semmit, ami adódik, abból próbálom a legjobbat kihozni. Éppen most készült el az új, exkluzív doboz a selyemsálaimhoz, ez is annak köszönhetô, hogy csupa jó ember vesz körül, akik hozzáteszik a maguk szakértelmét az én alkotásaimhoz - foglalja össze röviden stratégiáját Andrea. — Mintegy öt évvel ezelôtt keresett meg Schmidt Enikô a kamarából, hogy vegyek részt a Pécs Expon. Utána hamarosan tartottak vállalkozóknak egy export tréninget, amire szintén meghívást kaptam. Ez nagyon jól esett, hiszen kerestem a társaságot, a kapcsolatokat. Nem gondoltam, hogy valaha exportálni fogok, mégis érdekelt a képzés. Mára pedig eljött az a pillanat, amikor hasz-

❯

CÍMLAPSZTORI nosíthatom az ott tanultakat, hiszen külföldön értékesítem a termékeimet. Lépésrôl lépésre haladtam elôre, ebben Enikô nagyon sokat segített. De nekem is tennem kellett a sikerért. Tavaly nyáron például részt vettem egy külkereskedelmi találkozón a kamara szervezésében, ott beszéltem a milánói fôkonzulátus külkereskedelmi attaséjával, ajánlotta, hogy vegyek részt a milánói L’Artigiano in Fiera nemzetközi kézmûves vásáron. Decemberben ott voltam a termékeimmel. Úgy érzem, a szerencse is elkísér, több dolog kedvezô együttállása is kellett a sikerhez. A milánói fôkonzulnak megtetszettek az alkotásaim, talán ez is közrejátszott abban, hogy most januárban már a HOMI Milano design kiállításon mutatkozhattam be. A fôkonzulátus munkatársai segítettek tolmácsolni, de nemcsak fordítottak, hanem üzleti támogatást is nyújtottak közben.

Dél-Dunántúli Gazdaság Rengeteg információt, lehetôséget ismerek meg a kamara által. Legutóbb például nem is tudtam, hogy a HOMI kiállításon lesz B2B üzletember-találkozó, erre Enikô hívta fel a figyelmemet és rögtön be is regisztrált. Már egy kialakuló üzleti kapcsolatról is be tudok számolni. — Mi szükséges a sikerhez? — Alázat, hit és türelem. Hosszú éveken át való alapozás, amíg nem jön átütô siker, amikor már csak én hiszek benne. Ezidáig nem hittem el, hogy világszínvonalú, amit csinálok. De most, hogy láttam az olasz vásáron és kiállításon a többiek munkáit, hogy odajött hozzám egy kanadai üzletember, aki mindenféle üzleti tanáccsal ellátott, csak azért, mert színvonalasnak ítélte meg az alkotásomat, és ô is azt mondta, hogy ez szuper – ilyenkor kezdi elhinni az ember. Amikor idegenek, hozzáértôk véleményezik, megveszik a termékeimet, az mindennél jobb visszajelzés. Illetve amikor tanulni akarnak tôlem. Emellett bátorság is szükséges a sikerhez. Nem szabad félni az ismeretlentôl. — A tudatosság mekkora szerepet játszik az üzleti elôremenetelben? — Eleinte ezer irányba indul az ember, és meg kell látni azt, hogy melyik közülük a zsákutca. Azt tudni kell elengedni. Azt tapasztalom, hogy jön helyette más.

— Mi a szerepe a kamarának az ön sikerében? — Nem csak a közvetítésben segítettek, hanem az önbizalmam erôsítésében is. Például az Üzletasszony Klub sokat jelent a számomra. Hatnak rám vállalkozónô társaim példái. Van, akit már korábbról ismertem, tudom, hogy milyen nehézségeken ment keresztül, mire beindult az üzlete, hogy lelkileg mekkora utat tett meg. Ez engem inspirál. Jólesik, hogy ô is megkérdezi tôlem, hogy mennek a dolgaim. Mások példájából sokat lehet tanulni.

— Mi lesz a következô lépés, hogyan tovább a siker útján? — A HOMI jó volt arra is, hogy feltérképezzem az új trendeket. Felfigyeltem a sok lézervágott kültéri és beltéri dekorációra a kiállításon, mivel én is vittem ilyesmiket, amelyek tetszettek az érdeklôdôknek. Egy kollégával közösen azóta készítettünk egy olyan selyemkép lézervágott mintakombinációt, amit még Milánóban sem lehetett látni. Most azon dolgozunk, hogy modern térben is megállják a helyüket ezek a tárgyak. A HOMI-n mindent végignéztem, nagyon sokat lehet inspirálódni, tanulni egy ilyen helyen. Bekerültem az egyik ott megismert partner értékesítési csoportjába, ez is egy új csatornát jelent a számomra. Most ezen dolgozom.

Dél-Dunántúli Gazdaság — Nagyon könnyû dolgunk van az olyan vállalkozóval – bár valljuk, be kevesen vannak ilyenek –, aki, még ha nem is tudja adott helyzetben pontosan, hogy mit akar, de folyamatosan tesz azért, hogy megújuljon, új dolgokat tanuljon. Melegh Andrea esetében ezt tudnám elsô helyen kiemelni – mondja Andrea kamarai „segítôje”, SCHMIDT Enikô osztályvezetô. — Már 2012-ben részt vett a kamara által szervezett 6 napos EXTRA (EXport TRAining) projektünkben, ahol kisvállalkozóknak oktattunk exporthoz szükséges ismereteket. Andrea elmondása szerint mára érett be és vált hasznossá ez a tudás, mert az élet adta rengeteg fordulat után most érzi úgy, hogy minden adott a nemzetközi piacra lépéshez. Szükséges az is, hogy a vállalkozás ki akarjon próbálni új dolgokat. Sokszor mondjuk, ha eddig nem mûködött valami, akkor nem erôltetni kell, hanem váltani, egészen máshogyan csinálni. Ebben Andrea szintén remek alany. Amikor válaszút elôtt állt – és ilyen nem egyszer történt az utóbbi 10 évben – bejött a kamarába, átbeszéltük az épp akkor elérhetô lehetôségeket, és hirtelen több opciója is lett, hogy merre, milyen eszközökkel induljon. Nagyon jól hasznosította a vállalkozásában ezeket. Oszlopos tagja a PBKIK Üzletasszony klubjának, ami egyszerre szól a vállalkozás kapcsolati tôkéjének megerôsítésérôl és kiterjesztésérôl, va-

Schmidt Enikô

CÍMLAPSZTORI lamint a vállalkozó személyes tapasztalatainak, tudásának bôvítésérôl. Ne felejtsük el azt sem, hogy egy ilyen üzleti közösség egyfajta „védôhálót” is ad, amikor úgy éreznénk, hogy egyedül vagyunk egy problémával, a megoldás sokszor szó szerint a mellettünk levô széken ül. A tagoktól azt kérjük minden esetben, hogy kölcsönösségi alapon osszák meg az évek alatt megszerzett vállalkozói tudást egymással, a fiatalabb generációval, a kezdô vállalkozókkal – persze 45 évesen is lehet valaki kezdô vállalkozó, vagy tévedhet egy számára teljesen ismeretlen terepre, ha a vállalkozás profilt vált. Andrea esetében mindig meglepôdtem, hogy milyen bátorsággal és energiával állt neki egy-egy ilyen váltásnak. Kirakatrendezôbôl egyszer csak búvároktató lett, rekordidô alatt végezte el a tanfolyamokat egymás után, aztán a víz alatti élményeibôl egészen légies selyemképek születtek, ezekbôl jöttek a kiállítások. Ekkor megszületett a gondolat, hogy külföldön is körülnézzen, mennyit ér az ô tudása, terméke Olaszországban, Finnországban, Kanadában vagy bárhol a világon. Újra beszélgettünk és elsôként azt javasoltuk, hogy vegyen részt egy itthon szervezett nemzetközi üzletember-találkozón. Az Open4Business egy ilyen lehetôség Pécsett a kamara és az Enterprise Europe Network szervezésében minden októberben. 2017-ben itt választhatott tárgyalópartnert 14 ország 200 cége közül. Annyira ráérzett ennek a hatékonyságára és hasznosságára a pi-

ackutatás, tárgyalástechnika, alap angol nyelvû kommunikáció terén, hogy aztán már egymást követték az általunk javasolt megjelenések. A kamara és az Enterprise Europe Network, illetve ennek kreatív ipari szektorcsoportja folyamatosan biztosít Andrea számára nemzetközi üzleti partnerségi lehetôségeket. Erre nyilvános adatbázisaink és 60 országban szervezett üzletember-találkozóink állnak a vállalkozók rendelkezésére. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a sikerhez az csak „bementi követelmény”, hogy részt vegyen és jelen legyen a vállalkozás, ehhez rengeteg munka, idô, energia és tanulási vágy is kell a vállalkozó részérôl. Eddigi tapasztalataink alapján ebben sokat segít egy üzleti közösséghez tartozni.

Légy a saját dizájnered! Érdekes játékba, egyben egyfajta „közvélemény-kutatásba” kezdett a DekoRozmár Kft. ügyvezetôje, ROZNER Mária. A dizájntermékek tervezésével, elôállításával, dekoráció készítésével foglalkozó szakember arra volt kíváncsi, hogy miként látják a világot a tizen- és huszonévesek, milyen vizuális elvárásaik vannak az ajándékokkal kapcsolatban, mi tetszik nekik, mit vennének meg szívesen, hiszen ôk lesznek a jövô vásárlói. Egy kamarai rendezvényen találkozott a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanárával, KUTSERA Róberttel, aki elmondta, hogy egy olyan inkubációs teret szeretnének létrehozni a diákok számára, ami biztosítja az alkotáshoz szükséges feltételeket és laza, de biztonságos kereteket ad a benne résztvevôk számára. Az elképzelés és a szándék találkozott, így a vállalkozás és az iskola közösen kidolgozott egy programot, amely várakozáson felüli sikerrel zárult. A projekt három elembôl állt. A PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett DesignPécs 2017 programhoz kapcsolódóan „Miért nem talá-

❯

8 lom? Pedig valahol itt van ...” – Vizuális jelek és információk labirintusa egy középiskolában címmel workshopot tartottak a gimnáziumban. Ez tulajdonképpen egy kísérlet volt egy felhasználóbarát információs rendszer kialakítására az iskola falain, folyosóin. Majd azt a témát boncolgatták egy elôadás és beszélgetés keretében, hogy „Hogyan válhat a kreatív ipar a mai tizenévesek partnerévé?”. Az interaktív program egy tinédzser életében az alkotótevékenységet és általában a kreativitást segítô, valamint korlátozó tényezôkrôl, illetve a bennük rejlô lehetôségekrôl szólt. A projekt harmadik eleme pedig a „Légy a saját dizájnered!” pályázat volt, a fiatalok vizuális látásmódjának, ízlésvilágának és saját személyiségük felvállalásának támogatása céllal. A hallgatók a DekoRozmár Kft. által mûködtetett DesignButik webshop termékpalettájának bármelyik termékére tervezhettek saját, önmagukat megszemélyesítô kreatívokat. A feladat minimum háromféle terméken adaptálni a grafikát, hogy ezek egy ajándékszettet képezzenek. Az elsô 5 pályamû tervezôje ajándékba kapta a saját rajzaival dekorált tárgyakat. A gyôztes pályázatot szívesen értékesíti a DesignButik webáruházában, és a profitból részesedést is kaphat a hallgató, de mindez a szülôkkel való megállapodás függvénye lesz. A februári díjátadón 5 fôdíjat, 11 különdíjat, plusz a kamara, valamint a Kulturális Ipari Klaszter díját nyújtották át a diákoknak, a jelentôs részvétel miatt további 33 fiatal kapott saját grafikájával készült ajándékot. — Érdekes volt látni a diákok részvételét a projektben, ahogy lehetôséget kaptak a saját információs rendszerük kidolgozására, nem beszélve a vizuális nevelésrôl, ami rendkívül fontos a középiskolásoknál – kezdi a tapasztalatok összefoglalását Rozner Mária. — Látható, hogy túlságosan mintakövetô ez a korosztály, nehezen vállalja fel a saját személyiségét, ezért is volt jó játék a pályázat. Mivel vállalkozásunk tagja a Kreatív Ipari Klaszternek, ott is lehetôséget kaptunk a projekt bemutatására, és több kreatív ipari vállalkozó új ötletekkel csatlakozott a programhoz. Ebbôl is látszik, hogy nyitott a piac a fi-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság sorban a lehetôség, hogy a programot befogadta a DesignPécs, a PBKIK és a KIK, mind az ötlet színvonalát emelte. A pályázat során több száz rajz készült, ezek további hasznosítására rengeteg lehetôség nyílik. Néhány grafikát a szülôkkel történt egyeztetés után a DesignButikban értékesítünk. A gimnázium dönt róla, hogy a grafikák felhasználásával milyen tárgyak szülessenek, ezek lehetnének imidzsajándékok, melyek jól használhatók adománygyûjtésre, de a rajzokból készült nagyítások az osztálytermeket is díszíthetik. A Janus gimnázium patinás iskola, számos évfordulót ünnepelnek a közeljövôben, ezért bízom benne, hogy a pályázatban megvalósult alkotások életre kelnek egy-egy ajándéktárgy formájában, amely tovább növeli a gimnázium hírnevét.

Rozner Mária

atalokkal közös projektek megvalósítására. A „Légy a saját dizájnered!” pályázat sikerében jelentôs szerepe volt ALBÓCI Gabriella rajztanárnak, aki felkarolta ezt a projektet. Induláskor az ô grafikái felhasználásával készítettünk több tárgyat, így a fiatalok láthatták, hogy mire várunk ötleteket. — Milyen ötleteket dolgoztak fel a diákok? — Sem a téma, sem a technikai kivitelezés nem volt megkötve, csupán a DesignButik termékpalettájából kellett három termékre méretezve készíteni grafikát, amibôl egy ajándékszett gyártható. Ugyan kevesen tudtak ebben a hármas egységben gondolkodni, de egyegy grafika sokuknak kiválóan sikerült. Pozitív megerôsítésként ezt ismertük el a sok ajándékkal. — Miként összegezhetôk a projekt tapasztalatai? — A legjobb ötlet sem valósítható meg a segítô környezet támogatása nélkül. Ha nem találkozom Róberttel, ha Gabi nem lát fantáziát az ötletben, és nem teszi be a tematikájába, ha az igazgató úr nem ad zöld utat, mindebbôl semmi sem lett volna. És nem utolsó-

Megtalált forintokból gépbeszerzés A technikai sportruházat valamint motoros ruházat varrását végzô komlói Hess & Partners Kft. két évig képzett tanulókat tanulószerzôdéssel. A cég több éve munkaerôhiánnyal küzd, ezért döntött úgy, hogy csatlakozik a tanulóképzéshez és saját maga neveli ki jövôbeni munkavállalóit. A tanulóképzésben részt vevô gyakorlati képzôhelyeket a kamara munkatársai folyamatosan segítik, mind az adminisztrációs, mind a vonatkozó jogszabályi, adózási kérdéseikben. Nagyon jó tapasztalatokat szerzett a személyes konzultációval kapcsolatban URSZÁNNÉ TARR Anikó, a Hess & Partners Kft. irodavezetôje. — A kamara tanulószerzôdéses tanácsadójával átbeszéltük a tanulókkal kapcsolatos feladatokat. A tanácsadó tájékoztatott bennünket az adózást érintô változásokról, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy beruházási kiegészítô csökkentô tétel érvényesítésére is lehetôségünk van. Ez a mi vállalkozásunk esetében mintegy egymillió forintnyi eszközvásárlási lehetôséget takart. Ennek keretében olyan eszközök be-

Dél-Dunántúli Gazdaság szerzésére került sor, amelyek kimondottan a tanulóképzést segítik. Cégünk könyvelôirodája Budapesten található, minden számfejtéssel és könyveléssel kapcsolatos tevékenységet ott végeznek, naprakészen tájékozódnak a törvényeket, az adózást, a vállalkozást érintô változásokról. Mi eddig elsôsorban tôlük vártunk segítséget – válaszolja arra a kérdésre Urszánné Tarr Anikó, hogy miként informálódnak a tanulók után igénybe vehetô normatívákkal kapcsolatos változásokról.

CÍMLAPSZTORI — Korábban volt már kapcsolatunk a kamarával, akkor is nagyon jól együtt tudtunk mûködni. Igen hasznos számunkra és igazán jónak tartom, hogy egy szakképzési tanácsadó segíti a munkánkat. Azt gondolom, hogy ha bármikor szükségünk van információra, kérdéseinkkel a jövôben is bátran fordulhatunk a kamarához. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tanulószerzôdéses tanácsadója, HORVÁTH-FRANK Orsolya kiemelte, hogy a tanácsadók rendszeresen ellátogatnak a cégekhez, a gyakorlati képzés témakörében jogértelmezési tanácsadással segítenek, emellett általános, illetve a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos tanácsadást is végeznek. Elmondják, hogy milyen változások történtek a szakképzés területén, a törvénymódosításokból mi érinti a képzôhelyeket, milyen támogatások igénybevételére van lehetôségük. — Két évvel ezelôtt vezették be az állami támogatások sorába az úgynevezett kiegészítô csökkentô tételeket. Az igénybe vehetô támogatás kiszámolásában a tanácsadók segítséget nyújtanak és tájékoztatást adnak arról is, hogy milyen eszközök vásárlására fordíthatják a képzôhelyek az összeget.

Urszánné Tarr Anikó

— Azokról az információkról, amelyeket a kamara munkatársa említett, önöknek nem volt tudomásuk? — Valamirôl valóban nem tudtunk, máshoz pedig kiegészítô információkat kaptunk, amit továbbítottunk a könyvelôirodába. Valószínûleg ott is fellelték volna ezeket a tudnivalókat, de így elôbb jutottunk hozzájuk. Ez nagy segítség volt számunkra. A tanulókkal kapcsolatos adminisztráció egyébként igen szerteágazó, rendkívüli odafigyelést igényel. Az elmúlt két évben 5 tanulót képeztünk cégünknél, ez most le is zárult, mert februárban sikeres szakmunkás-vizsgát tettek. Most elôször voltak tanulóink, ezért is volt számunkra új az elszámolás. — Milyen tapasztalatokkal szolgált ez a konkrét kamarai segítség?

— Milyen gyakran fordul elô ez az eset, mint a Hess & Partnersnél, hogy úgymond pénzt találnak számukra?

9 — Ez vállalkozásfüggô. Vannak olyan vállalkozások, amelyeknél minden évben fel kell hívni a figyelmet a lehetôségeikre, mások pedig már ismerik ezeket, és e szerint tervezik eszközvásárlásaikat. A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos alapcsökkentô tétel szakmánként változik. Pozitív, hogy tavaly megemelték az alapnormatívát. E tekintetben az év közepén változott a törvény és év elejéig visszamenôleg vált érvényessé az emelés. Idén januártól szintén nagy segítség a vállalkozások számára, hogy eltörölték a fôtevékenységû gyakorlati képzôhely fogalmát, így minden egyéni-, mikro-, kis- és középvállalkozás igénybe tudja venni az oktatói normatívát is. — Még miben tudják segíteni a vállalkozásokat a személyes találkozások alkalmával? — Amikor felkeresünk egy vállalkozást, nem csak a tanulószerzôdéses tudnivalókról beszélgetünk, hanem személyre szabott kamarai szolgáltatásokat is kínálunk. Például, hogyan tudjuk segíteni ôket az üzleti partnerkeresésekben, munkaerô-utánpótlási kérdésekben, miként építhetnek kapcsolatokat akár a kamarán keresztül is. Feltárjuk a közös együttmûködési lehetôségeket pl. bizottságokban, klubokban. Fontos, hogy a Baranya megyei üzleti közösség aktív tagjaivá váljanak. K.T.

Horváth-Frank Orsolya

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2017. évi kitüntetettjei A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A díjakat a kamara Baranya Megyei Üzleti Estélyén adták át.

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a vendégeket.

A kamara szervezésében az üzleti közösség tagjai közel 800.000 Ft-tal támogatták a PTE KK Gyermekklinikát.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Œ Zsolnay Díj Baranya gazdasági fejlesztéséért: KOLLÁR László A díjat dr. Síkfôi Tamás kamarai elnök, Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke, Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia és dr. Mattyasovszky-Zsolnay Viktor adták át.

Angster József Díj NEMES Csaba

Életmû Díj Életmû Díj BARANYAI Bálint. A díjat a felesége vette át. LUSTYIK György A díjakat dr. Kéri István, a kamara tiszteletbeli elnöke és dr. Bódis József, a PTE rektora adták át.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Œ Az Év Fiatal Üzletembere Díj TANÓ Móni

Címzetes kamarai tanácsos ÓDORNÉ KOVÁCS Ildikó

Címzetes kamarai tanácsos BARTOS Sándor

Címzetes kamarai tanácsos SOMFAI Gábor

Kamarai tanácsos KATONA Petra

Baranya Megyei Szakképzési Díj VÁRNAGYI Mihály

Baranya Megyei Szakképzési Díj KONTAKT-Elektro Kft. A díjat HIRTH Olivér vette át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Baranya Megyei Export Díj ART-INNOVA Kft. A díjat BISCHOF Balázs vette át.

Baranya Megyei Innovációs Díj ATTRACK Kft. A díjat MÁTRABÉRCI Zsolt vette át.

Baranya Megyei Innovációs Díj Q.P. Kft. A díjat BOGOS Csaba vette át.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj AMNIS Víztechnológiai Kft. A díjat dr. RÉVÉSZ Károly vette át.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj ENVIROINVEST Zrt. A díjat KOVÁCS László Árpád vette át.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj KÔ-KA Kô- és Kavicsbányászati Kft. A díjat MERKL István vette át.

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj Ördögkatlan Fesztivál Egyesület A díjat KISS Mónika vette át.

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj Zsolnay Fényfesztivál szervezôi A díjat RÓZSA Zoltán vette át.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Œ Kiváló Kamarai Munkáért Díj dr. OROSDY Béla

Záray Károly Díj ROZS Eszter

Az Év Kereskedôje Díj HALMI Csaba

Az Év Kézmûvese Díj SZÉL István

Dr. Fáy Mihály Díj GRÁF Antal

Œ Mohácsi Szakképzési Díj MAUSZ Mihály

Mohácsi Idegenforgalmi Díj Szenz Miklós Vízi- és Taposómalom üzemeltetôi A díjat MOHÁCSI BUGARSZKI Norbert vette át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Jánosi Engel Adolf Díj BISCHOF Balázs

DÍJAZOTTAK

Komlói Szakképzési Díj KARÁCSONY László

Komlói Idegenforgalmi Díj FAJCSI Ferenc

Œ Szigetvári Szakképzési Díj PAPP Judit

Than Károly Díj BOCK Szilárd és BÍRÓ Zoltán

Szigetvári Idegenforgalmi Díj HÓBOR Lászlóné

Siklósi Szakképzési Díj JÓJÁRTNÉ SZEIBERT Natália

Siklósi Idegenforgalmi Díj SZOLYKÓNÉ PFEIFER Gabriella

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elismerô oklevél BARANYAI Nóra

Elismerô oklevél TÁLAS Csilla

Elismerô oklevél TRÉNYI Viktória

Elismerô oklevél SZENTGYÖRGYVÁRY Tamás

Elismerô oklevél TÓTH Dániel

Elismerô oklevél HIRTH István

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÁLYÁZAT

Keressük Baranya megye legjobb munkahelyét! Pályázzon ön is! A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara „Innováció a motivációban – a legjobb baranyai munkahely” címmel pályázatot ír ki a Baranya megyei székhellyel vagy telephellyel rendelkezô regisztrált vállalkozások részére. A pályázat kiírójának célja összegyûjteni és díjazni azokat a humánerôforrás-fejlesztés és motiváció területén megvalósított, kipróbált jó gyakorlatokat, amelyek követendô példaként állíthatók a PBKIK kamarai üzleti közössége tagjai elé. Ezáltal a megszerzett tudásnak, a jó gyakorlatoknak a disszeminációja, közkinccsé tétele a megye, a régió versenyképességének javítása, gazdasági felemelkedése céljából. Miért érdemes pályázni? ● A presztízs értékû kamarai HR díj cím és logo használata. ● A pályázat nyertesei (helyezettjei) számára a pályázat kiírója részvételi lehetôséget (a pályázat, az innováció bemutatását) biztosít a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja által 2018. május 24-én megrendezésre kerülô III. Dél-Dunántúli Regionális Humán Konferencián. ● A kamara a díjazott pályázati anyagot megjelenteti saját kommunikációs csatornáin és a Humán Konferencia önálló honlapján. Pályázható kategóriák: (Egy pályázó mindkét kategóriában nyújthat be legfeljebb egy-egy pályázatot.) I. A szakma presztízsének megteremtése II. A munkaerô fejlesztése és megtartása A pályázaton való részvétel díjmentes. Pályázat benyújtása: ● A pályázatot a megfelelô mellékelt pályázati adatlap, illetve a két nyilatkozat hiánytalan kitöltésével lehet benyújtani. ● A pályázat benyújtásának helyszíne: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, 7625 Pécs, Majorossy u. 36. 504. iroda. ● Pályázat benyújtásának határideje: 2018. április 10. 16.00 óra A pályázat eredményhirdetése: ● A hivatalos eredményhirdetésre a 2018. május 24-én megrendezésre kerülô III. Dél-Dunántúli Regionális Humán Konferencián, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara székházában (7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.) kerül sor. További információ: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Janovics László humánerôforrás-fejlesztési osztályvezetô e-mail: ljanovics@pbkik.hu tel: 72/507-141 mobil: 20/666-7330 A pályázati dokumentáció megtalálható a www.pbkik.hu oldalon.

Sikeres pályázást kívánunk!

SZAKMATANULÁS

A szakmatanulás a siker kulcsa Nem talál vízvezeték-szerelôt, gázszerelôt, nincs ki megjavítsa tetôjét, a festô csak jövôre tudja vállalni lakása kifestését? Ha szakemberre van szükségünk, lépten-nyomon akadályba ütközünk. Ugyanezzel a problémával küszködnek a szolgáltató cégek, gyárak, az építôipar - szakképzett munkaerô hiányában egyre nehezebben tudják ellátni a piac által teremtett igényeket. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elkötelezte magát a vállalkozások mellett, számos eszközzel igyekszik a megfelelô munkaerô-utánpótlás elôsegítésében.

Ennek egyik legfontosabb eszköze a szakmatanulás népszerûsítése, a megfelelô pályaválasztás elôsegítése. A szakmatanulás szépségét és fontosságát hangsúlyozzák „A jó szakma felér egy diplomával!” szlogennel felruházott országos szakmai tanulmányi versenyek is. A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat, reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek

Dél-Dunántúli Gazdaság be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében. A 2017/18-as tanévben immár 11. alkalommal kerül megrendezésre a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny a kamara szervezésében. A verseny iránt fokozott az érdeklôdés, a versenyzôszám évrôl évre növekszik. Az idei tanévben 380 tanuló jelentkezett. A szakmalista idén két szakmával bôvült (távközlési technikus, vegyész technikus), így idén már 43 szakmában mérhetik össze tudásukat a fiatalok. Baranya megyében a Pécsi Szakképzési Centrum 12 tagintézményébôl január 8. és január 23. között 29 szakmában 357 tanuló írásbelizett. Az írásbelit követôen 26 versenyzô jutott tovább a válogató ver-

TOVÁBBJUTOTT VERSENYZÔK Tanuló neve

Szakmája

Elméleti oktatást végzô tagiskola

Gyakorlati képzôhely

Benkô Bianka

bôrdíszmûves

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Knoch Bôrdíszmûves Kft., Manual Divat Kft.

Matók Petra

bôrdíszmûves

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Knoch Bôrdíszmûves Kft., Bene János Kesztyû és Bôrruházat

Kenyeres Karolina

cukrász

PSZC Zsolnay Vilmos Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Reichenbach - Kovács Kft.

Mészáros Mihály Zsolt

elektronikai technikus

PSZC Zipernowsky Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

iskolai tanmûhely

Német István

elektronikai technikus

PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma

iskolai tanmûhely

Bánkuti Jonatán

festô, mázoló, tapétázó

PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Szinezet Kft.

Végh Izabella Evelin

fodrász

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

SaloonArt.hu Kft.

Korán István

gépgyártástechnológiai technikus

PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma

iskolai tanmûhely

Cserni Kristóf

gépi forgácsoló

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Gyôri Kristóf

gépi forgácsoló

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Hadady Dávid

gépi forgácsoló

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Lakics Gépgyártó Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Kovács Dániel

gépi forgácsoló

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Matro Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Lovas Kristóf

gépi forgácsoló

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

SOMAPAK Csomagolástechnikai Gépgyártó Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság senyekre, amelyek jelenleg is zajlanak az ország különbözô pontjain. A versenyek döntôje a Szakma Sztár Fesztivál keretében 2018. április 23-25. között kerül megrendezésre, ami egyben egy nagyszabású pályaválasztási esemény is, hiszen a verseny közönsége a szakmai érdeklôdôkön és a széles közvéleményen túl azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, akik az egyes szakmák utánpótlását jelentik. Számukra jelentôs motiváció, hogy a helyszínen láthatják versenyzô társaikat, akiket majd követhetnek. A fesztiválon ingyenes részvétellel tavaly közel 15 ezer látogató vett részt, köztük kb. 600 baranyai általános iskolás is. A 2018-as év a szakmai versenyek szempontjából különleges, Közép-Ke-

SZAKMATANULÁS let-Európában hazánk rendezi meg elsôként a EuroSkills versenyt, amelyet a szakmák Európa Bajnokságának is nevezhetünk. Óriási dicsôség és elismerés ez az ország számára. A magas színvonalú szakmai versenyen Európa legfelkészültebb fiatal szakemberei mérik össze tudásukat. A verseny újabb lehetôséget teremt arra, hogy bebizonyítsuk: Magyarország a legmagasabb szinten képes nemzetközi versenyeket lebonyolítani. Magyarországon piacképes, naprakész ismereteket nyújtó szakképzési rendszer mûködik, amely valós karrierutat és dolgos, de stabil és kényelmes megélhetést biztosít. Ebbe a világba enged betekintést a Euroskills verseny is.

Gratulálunk a továbbjutott tanulóknak és felkészítôiknek! A térségben kialakult nehéz gazdasági helyzetben a szakképzô intézmények és a gyakorlati képzôhelyek feladata szorosan együttmûködve - a mai kor igényeinek megfelelô tudású szakemberek képzése. Összefogás és közös munka nélkül nem lehet sikert elérni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ezért köszöni a Pécsi Szakképzési Centrum pedagógusainak, tanárainak és a gyakorlati képzôhelyek oktatóinak lelkiismeretes munkáját a tanulók felkészítésében. Mindenkinek gratulálunk és a további munkához sok sikert és kitartást kívánunk!

Tanuló neve

Szakmája

Elméleti oktatást végzô tagiskola

Gyakorlati képzôhely

Kulina András

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

GLT Delta Kft.

Lencsés Róbert

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Mecsek-Klíma Kft.

Marton Norbert

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Mecsek-Klíma Kft.

Nagy Dávid

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Mecsek-Klíma Kft.

Simon Martin

kômûves és hidegburkoló

PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Tan-Szak Kft.

Kovács Ákos Tamás

központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Nyáry-Terv Kft.

Tatár Géza Gergô

magasépítô technikus

PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

iskolai tanmûhely

Láng Renáta

pincér

PSZC Zsolnay Vilmos Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

HATIMEX TRADE Kft.

Vangyia Valentin

pincér

PSZC Montenuovo Nándor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája

Aka Kft.

Reith János Péter

szakács

PSZC Zsolnay Vilmos Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Böngyik és Márton Kft.

Farkas Domonkos

vegyész technikus

PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

iskolai tanmûhely

Czebei Dávid

villanyszerelô

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Treszner Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Madai Imre Zsombor

villanyszerelô

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Délviv Kft., Dual Elektro Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskoláj

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Évindító A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Munkavédelmi klubja megkezdte a 2018-as évet a 2018. február 7-i évindító üléssel. A klub 2017-ben megválasztott új elnöke, Bogos Csaba, a Gazek Safety Expert ügyvezetô igazgatója köszöntötte a megjelenteket, ismertette a klub 2018. évi munkatervét, valamint röviden vázolta a következô idôszakra tervezett fontosabb feladatokat. A megjelent tagok az elhangzottakkal kapcsolatban elmondták véleményüket, kifejtették elképzeléseiket a 2018-as évre vonatkozóan. A klub továbbra is várja az új tagok jelentkezését. További információ: Biró Sarolta, sbiro@pbkik.hu, +36203622681

Globus, Ikarusz, Bikavér Ezekre a márkákra és termékekre még tisztán emlékezett a januárban kamaránkba látogató Stanislav Yavorszkij, aki az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi képviseletérôl érkezett, hogy megismerkedjen Pécs és Baranya gazdasági együttmûködési lehetôségeivel, vállalkozóival. A pécsi kamara elnöke, dr. Síkfôi Tamás fogadta a gépiparért és energetikai szektorért felelôs szakembert. A látogatás célja a kölcsönös bemutatkozáson túl a lehetséges együttmûködések körvonalazása volt. A hagyományos piacok közé tartozott Oroszország a rendszerváltás elôtt. Helyüket aztán gyorsan átvették a nyugati országok. Ma már keményen meg kell dolgozni az orosz piacért. Ezen kíván segíteni az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi képviselete Magyarországon, melynek feladata a magyar és orosz vállalkozások üzleti kapcsolatainak elôsegítése, támogatása. Az ülésen elôször a régió energetikai és gépipari helyzete, illetve ezekben a szektorokban mûködô cégek kerültek szóba. Yavorskij úr az orosz energiaipar sajátosságaira hívta fel a figyelmet (energia szállítása, idôjárási viszonyok, igen csekély érdeklôdés a megújuló energiaforrások iránt). Ezután egyéb ágazatok is napirendre kerültek, mint a turizmus vagy a könnyûipar, élelmiszer-feldolgozás, ruházat, kesztyûgyártás. A két fél megállapodott, hogy üzleti lehetôségekrôl, releváns üzleti rendezvényekrôl, üzletember-találkozókról, tanulmányutakról kölcsönösen tájékoztatják egymást a jövôben. S.E.

Építôipari fórum a kamarában A kezdeményezés az építôipar szereplôitôl érkezett, az elmúlt évek során ebben az iparágban is megfogalmazódott az igény a piacon jelenlévô cégek összeállására, tömörülésére, egymás segítésére. A fórumon a megye meghatározó generálkivitelezôi vettek részt azzal a szándékkal, hogy egyetértés esetén a jövôben rendszeres idôközönként személyes tapasztalatcserét, egyeztetéseket folytassanak, segítsék egymás munkáját. A felvetésre a megjelent 14 cég mindegyike pozitívan nyilatkozott.

Folynak az elôkészületek Megkezdôdtek az elôkészületei a tavaly Mohácson nagy sikerrel lebonyolított, „Szakmák éjjel–nappal” címû szakmabemutató kiállításnak. A rendezvényt ebben az évben új elnevezéssel, a Mohács és Vidéke Ipartestülettel, valamint a helyi önkormányzattal közösen szervezi a kamara mohácsi elnöksége. A szervezôk idén a mohácsi tankerülethez tartozó általános iskolák javaslatait figyelembe véve határozták meg a rendezvény idôpontjának április 20-át. A helyszín, a polgármester jóváhagyásával, a tavaly már szintén jól vizsgázott, Mohácsi TE 1888 „Marek” tornacsarnoka lesz. Ebben az évben is számítanak a szervezôk a tavalyi rendezvényen kiállító vállalkozásokra, valamint szeretnének még több szakmát bemutatni az odalátogató gyerekeknek. Így az idei kiállításon a PSZC Radnóti Miklós Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája is bemutatkozik néhány szakmával.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

Tehetséggondozás, pályaválasztás

Amikor a kereslet és a kínálat találkozik

A Pécs-Baranyai Tehetségsegítô Tanács a Humánerôforrás-fejlesztési Bizottság ülésén február 13-án az együttmûködés irányairól, lehetôségeirôl adott tájékoztatást.

A Baranya megyei vállalkozások fejlôdésének, növekedésének egyik legfôbb akadálya a megfelelô munkaerô hiánya. A kamara igyekszik a problémát komplexen kezelni a pályaorientációtól a szakképzésig, az alkalmas emberek megtalálásáig. A baranyai üzleti közösség tagjainak munkaerô-keresésével kapcsolatos igényeire válaszul a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködési megállapodást kötött a megye meghatározó, teljes körû személyzeti szolgáltatást nyújtó vállalkozásával, a Jobcapital Kft.-vel. A megállapodást aláíró feleknek az együttmûködéssel az a célja, hogy a Baranya megyei vállalkozások munkaerôpiaci, munkaerô utánpótlási problémáira megoldást találjanak közösen, humánerôforrásfejlesztési tevékenységeikben támogassák ôket.

Bodor László, az intézmény vezetôje kiemelte, hogy a Tehetség Tanács legfontosabb feladata a diákság és a vállalkozások egymásra találásának elôsegítése. A szakképzésben levô tehetséges diákok felkarolása, elkallódásuk megakadályozása érdekében összefogásra, együttmûködésre van szükség. Ennek lehetséges irányait, módjait, módszereit tekintették át. Janovics László humánerôforrás-fejlesztési osztályvezetô elmondta, hogy cél a Tehetség Tanács tevékenységének bemutatása, egy együttmûködés elindítása. A családok szociális ereje gyengül, nehezedik a tehetségek felismerése, meg kell akadályozni a lemorzsolódásokat, melynek egyik fô oka a nem megfelelô pályaválasztás. A bizottság tagjai megtekintették az informatikai, asztalos, hegesztô, villanyszerelô szakmákban készült szakmaismereti rövidfilmeket. A filmek elkészítésével a hiányszakmák népszerûsítése, a szakmaválasztás elôtt álló diákok figyelmének felkeltése volt a cél. Piacsek László pályaorientációs tanácsadó a szakmaismereti versenyek – Gép-Ésszel, Villany-Ász, AutóMánia – szervezésérôl, a versenyek jelenlegi állásáról adott tájékoztatást. Sarkadiné Schmidt Alexandra tanulószerzôdéses tanácsadó a 2018-as év szakképzést érintô törvényi változásairól adott tájékoztatást. Többek között a tanuló-elôszerzôdéses rendszer bevezetésérôl, amikor is már akár az általános iskola 8. évfolyamára járó diák és a tanulni kívánt szakma gyakorlati oktatását végzô vállalkozás között jön létre ez a fajta elôszerzôdés. A nyár folyamán megalakulnak az ágazati készségtanácsok, A testület folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a különbözô gazdasági, munkaerôpiaci, technikai-technológiai folyamatokat. így a gazdasági igények közvetlenül megjelennek a szakmai tartalmak alakítása, formálása, továbbá az egész szakképzési rendszer fejlesztése során. Pozitív változás, hogy a kis- és középvállalkozások támogatása tovább nô, az oktatói kiegészítô normatívát igénybe tudják venni alanyi jogon. A Humánerôforrás-fejlesztési Bizottság döntött a szakmai szakértôi, a vizsgabizottsági tagi pályázatokról. Bánné Lukácsovics Aranka

Tüke Emlékérem elismerésben részesült a 15. Tüke-díj átadáson KLEISZ József, a pécsi Matro Kft. alapítója. Az emlékéremmel azt a vállalkozásszervezô tevékenységet becsülték meg, amellyel Kleisz József megteremtette, hogy a Matro a Dél-Dunántúl meghatározó, 300 fôt foglalkoztató középvállalkozásává válhasson. A Tüke Emlékérmet a tüke szellemiség hordozói kaphatják meg, akiknek életpályájuk hitet és utat mutat arra, hogy a teljesítmény, a becsületes munka érték.

A Jobcapital Kft. professzionális eszközöket használva választja ki a megfelelô munkaerôt a cégek számára, mely szolgáltatást kamaránk önkéntes tagjainak kedvezményes áron vagy akár ingyenesen nyújtja. Amennyiben állást kínálóként élni szeretne ezen szolgáltatással, munkaerôigényét az alábbi linken tudja beküldeni: http://www.pbkik.hu/allas Ingyenes álláskeresôi regisztráció, önéletrajz beküldése: https://kamara.jobcapital.eu Az utóbbi években egyre több igény fogalmazódott meg a komplex HR-feladatok kiépítésére, így a 2018-as évtôl a Jobcapital Kft. elindította új szolgáltatását, mellyel szakmai támogatást tud nyújtani az alábbi témákban: ● on-site HR Businnes Partner biztosítása a HRM-tevékenységek megbízó telephelyén történô megvalósításához a Jobcapital csapatának szakmai támogatásával ● on-site Recruiter biztosítása a toborzás-kiválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek megbízó telephelyén történô megvalósításához a Jobcapital csapatának szakmai támogatásával ● szervezeti diagnózis, állapotfelmérés ● vállalati bôvülés támogatása HR oldalról ● HR-modulok, módszerek integrálása ● kompenzáció ● toborzás-kiválasztás ● utánpótlás program, karriermenedzsment Horváth-Frank Orsolya

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei

Februári taggyûlés a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben A klasztertagság iránti növekvô érdeklôdésre tekintettel a DDGK rendkívüli taggyûlést tartott 2018. február 20-án, melyen a klaszterelnökség által javasolt új tagok felvételérôl döntött. Örömmel köszöntjük tagjaink között a Somapak Kft.-t és a Minorits Gépgyártó Kft.-t a régió meghatározó gépipari szerveztében, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben. Gratulálunk! A taggyûlés egyben a DDGK benchmarking ülés funkcióit is ellátta, ugyanis számos klaszterprojektet, gépiparhoz kapcsolódó eseményt és információt osztottak meg egymás között a tagok, többek között: ■ a megvalósítás alatt álló klaszterfejlesztési GINOP pályázat aktuális helyzetét, ■ a mûszaki oktatóknak szervezett, a Spitzer Silo Pécs Kft.-nél megtartott DDGK Mûszaki Fórum értékelését, ■ a Pollack Expo idejére tervezett együttmûködési egyeztetéseket, ■ az induló mechatronikai képzés aktuális információit, ■ az AUDI villamos tanmûhelyének látogatásán szerzett értékes tapasztalatokat,

■

a Zipernowsky Szakgimnáziumban a DDGK Ösztöndíj kapcsán a DDGK tagok bemutatkozó fórumának részleteit, az országos Ágazatai Készség Tanács üléseinek eredményeit, melyen a DDGK 2 fôvel is képviseltette magát.

Az ülés második részében a klasztertagok 2017. évi beszámolóit hallgathatták meg a résztvevôk, melyen a cégek értékelték az elmúlt évük eredményeit, nehézségeit, valamint a 2018. évre várható terveikbe és az elôttük álló kihívásaikba is bepillantást nyerhettünk.

Nyílt Nap a PTE Mûszaki és Informatikai Karán 2018. február elején zajlott le a PTE MIK 2017/2018-as tanév 2. nyílt napja, melyet a kiállító DDGK tagok (Büttner Kft., Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., Matro Kft.) a sok érdeklôdô diák részvételével eredményesnek értékeltek. Az elsô ôszi pályaorientációs rendezvényen ugyan több diák és szülô vett részt, azonban ezúttal már jóval több konkrét kérdéssel bombázták a leendô hallgatók a duális képzésben részt vevô klasztertagokat a gyakorlati képzésrôl, a vállalatról, a jövôbeli elhelyezkedési lehetôségekrôl. A március 1-2-án megrendezett Pollack Expo szintén jó alkalmat adott a gépipari cégek bemutatkozására, mint leendô üzleti partner és mint potenciális munkaadó egyaránt.

Matro Kft. Büttner Kft.

Hauni Hungária Gépgyártó Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

Mûszaki fórum a Spitzer Silo Pécs Kft.-nél A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és tagvállalatai fontosnak tartják, hogy a mûszaki oktatói területen dolgozó tanárok, szakemberek naprakész ismereteket és az ipari gyakorlatban alkalmazott legújabb technológiákat adják át a jövô nemzedékének. A DDGK elkötelezett a technológiai tudás megosztása iránt. 2018. február 15-én zajlott le a PTE MIK oktatói számára szervezett 2. Mûszaki Fórum az alumínium siló pótkocsikat gyártó Spitzer Silo Pécs Kft.-nél. A Spitzer Silo Pécs Kft. vezetôsége részletesen bemutatta a céget, a termékeket, az alkalmazott technológiákat, módszereket. Ezen felül a jelenlévô oktatók a gyakorlatban is megtekinthették a teljes gyártási folyamatot. A Fórum céljának megfelelôen az oktatók speciális információkat kaptak a gyártási folyamat minden területérôl, többek között az alumíniumhegesztés különlegességeirôl, a pácolási, felületkezelési folyamatokról, a szállított anyagok tulajdonságaihoz alkalmazkodó termékspecifikációkról, valamint a jármûtervezés pécsi innovatív megoldásairól is. A Fórum résztvevôinek információcseréje során felmerült annak lehetôsége, hogy az egyetemi jövôbeli fejlesztések jóvoltából akár üzleti együttmûködés is kialakulhat az egyetem laborjai és a siló felépítményeket gyártó vállalat között, mellyel az ipar és az egyetem együttmûködése is tovább erôsödhetne régiónkban.

Téli kiállítások a klasztertagok körében A téli zord idôjárás nem szegte kedvét azon klasztertagoknak, akik a januári-februári hónapokban kiállítottak vagy kiállításokon vettek részt. A MIG-TIG Kft. kamarai támogatással az olaszországi gépgyártástechnológiai Samuexpón, a Hidrot Kft. és a Pécsi Mérlegstúdió Kft. a mezôgazdasági Agromash Expón, a Seres Kft. a horvát mezôgazdasági és élelmiszeripai fókuszú Viroexpon vett részt. Minden résztvevô ezúttal sikeresnek minôsítette a vásárokat, mind az újdonságok iránt érdeklôdôk, mind az üzleti partnerek után kutatók megtalálták számításukat. Összeállította: Szabó Berta

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

I-DARE,

Bárkibôl lehet üzletasszony

márciusban kezdôdnek a képzések!

FEMME projekt a nôk vállalkozóvá válásáért

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a gesztora az I-DARE projektnek. A projekt célja, hogy képzésekkel segítséget nyújtson a horvát és magyar fiatalok pályaorientációjában, munkanélküliek elhelyezkedési esélyeiben.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz abban a nôk vállalkozóvá válását és foglalkoztathatóságukat javító nemzetközi projektben, amelyben nyolc ország tapasztalatait és legjobb gyakorlatát osztják meg a partnerek azért, hogy a még nem dolgozó nôk bevonásával válaszoljon a munkaerôpiaci kihívásokra.

2018 januárjától jelentkezhet mindenki, aki kíváncsi és meg szeretné tanulni az innovatív üzleti tervkészítést. Már sok iskolából vannak jelentkezôk, úgymint a PSZC Radnóti Miklós Közgazdasági Szakgimnáziumból, a Pécsi Mûvészeti Gimnázium és Szakgimnáziumból, a PSZC II. Béla Szakgimnáziuma Szakközépiskolájából Pécsváradon, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolából. Nagy öröm a szervezôk számára, hogy népszerûnek és fontosnak tartják az iskolák az üzleti tervezést, lehetôséget biztosítanak a diákjaiknak a projektben való részvételre. Az elsô körös jelentkezési határidô 2018. február 28. volt.

A projekt horvát és magyar trénereinek képzése februárban Pécsett és Eszéken megtörtént. Így minden idôben elkészül az oktatás megkezdéséhez: a trénerek felkészítése, az oktatási segédanyagok kialakítása. A jelentkezôk elsôként próbálhatják ki a projekt keretében fejlesztett innovatív e-learning tananyagokat és a telefonos applikációt. A legjobb üzleti terveket a készítôk bemutatják Horvátországban és Magyarországon, nem utolsósorban értékes nyereményekkel díjazzuk a legjobb és leginnovatívabb üzleti terveket. Márciusban kezdôdik a képzés! A projektrôl további információ a www.i-dare.net oldalon található, kérdése esetén forduljon hozzánk bizalommal az idare@pbkik.hu e-mail-címen. A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

A projekt elsôdleges célja, hogy segítsen kiterjeszteni az inkubátorok, oktatók, trénerek látószögét olyan vállalkozói ismeretek, kompetenciák felé, amik segítik azon nôk támogatását, oktatását, akik a gyermekvállalás után saját vállalkozást szeretnének indítani, ezzel potenciális munkahelyeket teremtve és megfelelô környezetet biztosítva start-up vállalkozás létrehozásához. A hasonló törekvések egyre elterjedtebbek Európában, de többnyire informális keretek között jönnek létre. A projekt céljai közt szerepel ezen nôk összefogása, támogatása és felkészítése saját vállalkozás létrehozására és az ezt segítô oktatási anyag összeállítása, valamint a oktatók megfelelô felkészítése a témában. A projektindító találkozóra február elején került sor Portugáliában. W.D.

Konferenciaterem K! IGÉNYESEKNE

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferenciaterme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítôelemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audiovizuális eszköztár ● sokpontos internet-hozzáférés ● mobil szavazórendszer ● 100 fôs szinkrontolmács-rendszer ● klimatizált légtér ● szekciótermek ● FÓKUSZ étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

A hónap üzletembere:

René Fuhlendorff Kutatóközpontot épít Pécsett a dán FOSS cég A dán FOSS cég együttmûködése a pécsi biotechnológiai kutatásokkal foglalkozó Soft Flow Kft.-vel több mint hat évvel ezelôtt kezdôdött. Négyévnyi sikeres közös munka igazolta, hogy a két cég stratégiája jól kiegészítik egymást. Ez vezetett el odáig, hogy a FOSS cég 2016 márciusában megvásárolta a Soft Flow-t; a dolgozók létszámát azóta 22-rôl 33-ra, 2020-ra pedig remélhetôleg 120 fölé emeli. A FOSS cég nagy hagyományokkal rendelkezik a biotechnológiai kutatások terén, a Soft Flow munkatársai nagy tudással és tapasztalattal bírnak olyan biotechnológiai eljárások alkalmazásában, melyek nagyon jól illeszkednek a FOSS portfóliójába és jövôbeni terveibe. Ez, illetve a Pécsi Tudományegyetemmel való szoros együttmûködés a fô oka annak, amiért itt, Pécsett bôvül a következô három év során a cég. René Fuhlendorff ügyvezetôt elsôként az új beruházásról kérdeztük. — A FOSS cég egy 2000 m2-es kutatóközpontot épít Pécsett. Az új központban egy modern és nyitott munkakörnyezetet alakítunk majd ki, lesz egy vadonatúj kutatás-fejlesztési központ, továbbá helyet biztosítunk a szimulációs mérnököknek, valamint a szükséges szolgáltató és minôségbiztosítási laboratóriumoknak is, melyek lehetôvé teszik termékeink elôállítását és terjesztését. Az új telephely várhatóan 2019 decemberében készül el, és nagyon várjuk, hogy átköltözhessünk oda. — Kvalifikált, speciális munkaerôre lesz szükség a fejlesztéshez kapcsolódóan. Ezt miként találják meg? — A helyi fejlôdés fellendítése érdekében a PTE, a város és a Soft Flow nemrég együttmûködési megállapodást írt alá. Az egyetemrôl már korábban is többen csatlakoztak hozzánk, és tették vonzó munkahellyé a Soft Flow-t a kutatók számára. A jövôben a saját platformunknak, valamint az egyetemmel és a várossal való közös erôfeszítéseinknek köszönhetôen számos kutatót fogunk a térségbe csábítani, és remélhetôleg kijárjuk az utat más vállalkozások további befektetései elôtt is. A toborzás fontos szerephez jut majd az elkövetkezendô években. Jelenleg több csatornán is hirdetjük a nyitott pozícióinkat. Az egyetemmel való együttmûködés azt a célt is hi-

vatott szolgálni, hogy megkapjuk a támogatást az oktatási rendszertôl is, valamint új jelöltek is elérhetôvé váljanak számunkra. — Két éve vásárolta meg a pécsi Soft Flow céget a FOSS. Miként alakult ez az elmúlt két év, hogyan lehet integrálni egy ilyen kisvállalkozást egy óriási világcégbe? — Az elmúlt két évben a szoros együttmûködés kiépítésére fektettük a hangsúlyt a Dániában található FOSS Innovációs Központ és a Soft Flow kutatás-fejlesztési csapata között. A Dániában és Magyarországon tett gyakori látogatásoknak köszönhetôen nagyon jó kapcsolat alakult ki a dán és a magyar kollégák között. A fejlôdés biztosítása érdekében K+F kiválósági központként a Soft Flow teljes egészében az anyacéggel közös biotechnológiai fejlesztési projektek megvalósítására, valamint a cégvezetés és az egyéb irodai funkciók integrációjára összpontosít. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Soft Flow-nak és a FOSS-nak közösek a hosszú távú céljai és az alap értékrendje is. — Ön mióta irányítja a vállalkozást és milyen szakmai háttérrel érkezett Pécsre? — 2017 szeptemberében lettem a Soft Flow ügyvezetô igazgatója, és kerültem közelebbi kapcsolatba a céggel és a napi munkájukkal, annyira, hogy Pécsre is költöztem, amit igazán élvezek. Global market menedzserként a FOSSnál érdeklôdéssel figyeltem, mi történik a Soft Flow és a FOSS között. Az analitikai kémikus végzettségemnek köszönhetôen is érdeklôdtem

az izgalmas kutatások iránt. A Soft Flow vezetéséhez sok szakmai készségemet kell latba vetnem. Karrierem a laborban kezdôdött, majd késôbb, az elmúlt több mint 20 évben vezetô pozícióban dolgoztam laboros területen, a kereskedelmi szektorban, valamint szerzôdött kutatócégekkel mûködtem együtt az élelmiszer-, a gyógyszer- és az orvostechnikai iparban. — Ügyvezetô igazgatóként melyek a legfontosabb kihívások ön elôtt a cég irányítását illetôen? — Magyarországon nagy hagyománya van a szilárd tudományos és megbízható kutatásoknak. Általános bizalom övezi a magyarok képességeit és publikált eredményeit. A komolyság és a büszkeség is nagyon jellemzô rájuk. Valószínûleg történelmi magyarázata is van annak, hogy autokratikusabbak, szkeptikusabbak, és sokkal szigorúbb az adminisztrációs ellenôrzô rendszerük, mint a skandináv népeké. Ugyanakkor egyformán fontosnak tartunk sok alapvetô értéket is, például az érdekes munkát, a tisztességességet, a jó munkakörülményeket, valós érdekünk fûzôdik a személyes érték hozzáadásához, és hogy sikeresek legyünk az életben. Ezen közös értékekre építünk és képezzük a munkatársainkat, hogy alkalmazkodni tudjunk és részesei lehessünk ennek a gyorsan és állandóan változó piacnak. Ezért, amikor a jövôképünkrôl beszélünk, célokat és ambíciókat tûzünk ki, és az alapvetô értékeink szerint járunk el, nagyobb önállóságot, felelôsségvállalást és kezdeményezést – vagyis személyes vezetést – várunk a kollégáinktól. Ahhoz, hogy elôre tudjunk lépni, foglalkoznunk kell az egyéni motivációs tényezôkkel is. — Hogyan kapcsolódik a Soft Flow a helyi vállalkozásokhoz, a helyi gazdasághoz? — A Soft Flow piaci aktivitását a múltban inkább a projektek vezérelték, nem a szisztematikusság. Vannak partnereink, mint például az egyetemek, és vannak beszállítóink, akikkel hagyományosan sok éve dolgozunk együtt. A jövôben több stratégiai partnerkapcsolatot létesítünk, nagyobb szerepet vállalunk a helyi társadalmi és gazdasági életben a városvezetéssel és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával együttmûködve. Bízom benne, hogy együtt sokkal jobban kiaknázzuk majd a helyi lehetôségeket. K.T.

INNOVÁCIÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

PTE Innovációs és Ipari Tanácsadó A helyi vállalkozások aktív közremûködésével, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárának elnökletével megújuló szakmai testület kezdte meg munkáját a Pécsi Tudományegyetemen. A PTE Innovációs és Ipari Tanácsadó Testület a gazdaság és az egyetem kapcsolatának szorosabbra fûzését, a kutatás-fejlesztési eredmények társadalmi megvalósulását segíti elô. Hogy miként alakul az egyetemi kutatások menedzselése és szervezése, milyen szervezeti rendszer támogatja a folyamatot, ezt JENEI Zoltántól, a Pécsi Tudományegyetem kancellárjától kérdeztük. — Az egyetemen belül két nagy szervezeti egység foglalkozik e területtel: a Szentágothai János Kutatóközpont és a Kancellárián belül a Pályázati Igazgatóság. A Szentágothai Kutatóközpontban létrejött magas színvonalú koncentrált kutatási facilitás, valamint a kutatócsoportok szellemi tôkéje jó lehetôséget kínál a piaci alapon történô K+F megrendelések fokozására. Sôt, ma már együttmûködik vállalatokkal, igyekszik rugalmasan reagálni a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire. Ha lassabban is, mint szerettük volna, de körvonalazódik az egyetem egészségiparban és környezetiparban tevékenyen részt vevô szerepe. Lényeges kiemelni a Kutatáshasznosítási és Technológia-Transzfer Osztály mûködését, amely több mint tíz éve áll a kutatók, hallgatók és üzleti partnerek rendelkezésére. A gazdasági trendekhez való szükségszerû alkalmazkodás következtében tevékenysége jelentôsen felértékelôdött. A szervezeti egység feladata, hogy az egyetem tudásbázisát hatékonyan bekapcsolja az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatás-fejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselô innovációkká válva hasznosuljanak. — Az Szentágothai Kutató Központ célrendszere az egyetem kiválóságát támogatja, az új tanácsadó testület alapvetôen helyi cégek vezetôibôl áll. Mit gondol a helyi gazdaság és a kutatások szimbiózisáról?

— A testület tagjai kapcsolatrendszerük által tanácsokkal, ötletekkel, piaci ismeretekkel segítik a kutatóközpont és rajta keresztül az egyetem mûködését. A régiós gazdasági élet élénkítése mellett cél a kutatások és a piaci szereplôk közötti együttmûködések erôsítése, a piaci igényekre választ adó fejlesztések növelése, a kutatás-fejlesztési piaci

Élô, értékalapú, mûködô, eredményorientált testületi munkát várunk, amely a Szentágothai Kutatóközponton túl az egész egyetem vállalkozói képességét növeli, és a régiós gazdasági életben is pezsgést hoz. — Rengeteg pozitív változás elindult az egyetemen az intézmény és a

Jenei Zoltán

igények és a kutatási kapacitások egymásra találása. A szakmai fórumok szervezése mellett a helyi gazdasági igények megfogalmazásán túl képesnek kell lenniük új K+F+I „projektek” mentén aktivitásokat szervezni, a helyi (Baranya-Somogy-Tolna-Zala) gazdasági szféra innovációs szükségleteit közvetíteni a kutatók felé, új piaci alapú kutatási javaslatok megfogalmazására és akár az ITT tagok cégein keresztül azok megszervezésére.

gazdaság kapcsolatának erôsítésére, ezek közül melyeket tartja a legfontosabbaknak? — Két irányból is határozott lépéseket tettünk e tárgykörben: egyrészt a Kancellárián belül a személyi állományt tekintve is erôsítettük azon szervezeti egységeinket, amelyek feladata a vállalkozások és az egyetem közötti kapcsolatok ápolása. Emellett újragondoljuk az egyetem tulajdonában álló gazdasági társaságok feladatait annak érdekében,

Dél-Dunántúli Gazdaság

Testület hogy hatékony támogatóivá válhassanak az említett folyamatoknak. Másrészrôl olyan szoros együttmûködési megállapodásokat sikerült tetô alá hoznunk akár az elmúlt szûk félévben is – nem egy esetben közösen dolgozva Pécs város vezetésével, valamint a kamara képviselôivel, mint a Magnus Aircraft Zrt.-vel kötött megállapodásunk. Mint ismert, a könnyûszerkezetû repülôgépek gyártásával foglalkozó cég 105 új munkahely kialakítását tervezi Pécsett. Ugyancsak említést érdemel a Foss magyarországi leányvállalatával, a Soft Flow Hungary Kft.-vel aláírt együttmûködési megállapodásunk, amely cég a következô 3 év során több mint 80 új kutatói állást kíván létrehozni Pécsett, ez a magasan képzett munkaerô helyben tartása miatt is nagyon fontos lépés. — Mit üzen a helyi cégeknek? — Elôször is azt, hogy az egyetem nem elefántcsonttorony. A körülöttünk lévô, változó világ is arra ösztönöz, hogy minél több és dinamikusabb párbeszédet folytassunk: kölcsönös igényekrôl, elvárásokról, a felek számára elônyös üzletrôl, az egyetemen felhalmozott tudás gyakorlati hasznosításáról és fôleg, a „hogyan”-ról. Persze, tisztában vagyunk vele, hogy az ötletek, kutatások üzleti hasz-

INNOVÁCIÓ nosításának feltétele a sok pénz, az együttmûködési készség, a szellemi tulajdon védelmének megszervezése, a licenc és know-how kidolgozás, az értékesítés, a spin-off és startup cégek alapítása, mûködtetése, értékesítése, a gyakorlatorientált oktatás és még sorolhatnám. De kijelenthetem, hogy az egyetem elkötelezett és elszánt a tekintetben,

hogy a változások motorja legyen. Határozottan állítom, hogy a térség sikerességének záloga az egyetemi tudás megnyitása a helyi, regionális ipari szereplôk elôtt, amely együttmûködés mágnesként hathat a befektetôk számára is, akik egyszerre keresik a kutatás-fejlesztési infrastruktúrát és tudáspotenciált, valamint az innovatív beszállítókat.

Ipari együttmûködési kódex és iparimûszaki kutatócsoport létrehozása A PTE Innovációs és Ipari Tanácsadó Testület elnöki posztjára RABB Szabolcsot, a kamara titkárát kérték fel. A testület célja, hogy a központ kutatási céljait közelebb hozza az ipari igényekhez, és megtalálják azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a helyi vállalkozások is hasznosítani tudnak. A kapcsolat nem egyoldalú, vagyis nem csupán az eddig elért kutatási eredmények, szabadalmak piaci hasznosítása a cél, a testület feladata az, hogy becsatornázza a vállalkozások igényeit a kutatóközpontba, vagyis olyan kutatásokat is végezzenek ott, amelyek egy-egy vállalkozás saját termékfejlesztését is segíteni tudják. A tanácsban olyan vállalatok képviselôi vesznek részt, akik sok éves tapasztalattal rendelkeznek K+F területen, az iparkamara jelenléte pedig

A PTE Innovációs és Ipari Tanácsadó Testület tagjai Rabb Szabolcs Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Borsiczky István Tomelilla Kft./Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület Dr. Czéh Árpád Soft Flow Hungary Kft. Dr. Kun András Auro-Science Consulting Kft. (Nikon) Dr. Meskó István IMMOPACTUM Zrt. Hirth Ferenc KONTAKT-Elektro Kft./Robatech Kft./HMO Kft. Katona Tamás János MVM Paksi Atomerômû Zrt. Lakics Péter Lakics Gépgyártó Kft. Pallos József Péter PannonPharma Zrt. Dr. Rappai Gábor Pécsi Tudományegyetem Zalay Buda Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

elôsegíti, hogy a tanácsban nem tag vállalkozások igényei is képviselve legyenek. A testület két fô célt tûzött ki maga elé: létre szeretnének hozni egy ipari együttmûködési kódexet és fel szeretnének állítani egy ipari-mûszaki kutatócsoportot a kutatóközponton belül. A kódexre azért van szükség, hogy a vállalkozások lássák, milyen feltételekkel tudnak együttmûködni a kutatóközponttal, és eloszoljanak azon félelmeik, hogy a kutatók publikációs kényszere miatt egy-egy számukra üzleti titoknak számító eredmény nyilvánosságra kerül. Egy új, ipari-mûszaki témájú kutatócsoport igénye már régóta megfogalmazódott a helyi vállalkozások fejében, akik témákat is tudnának szolgáltatni a szellemi mûhely számára. Dr. Kovács L. Gábor, az SZKK elnöke támogatta a testület ötletét és megígérte, hogy minden segítséget megkapnak az induláshoz. Az Innovációs és Ipari Tanácsadó Testület célja, hogy az SZKK-ban mûködô kutatásokat és kutatócsoportokat minél jobban megismerje és velük együtt feltárja a kapcsolódási lehetôségeket. A találkozókon ezért minden alkalommal három kutatásvezetô mutatja be kutatócsoportjának tevékenységét. Elsôként prof. dr. Pongrácz Judit a Wnt jelátviteli kutatócsoport, dr. Jakab Ferenc a Virológiai kutatócsoport és dr. Fekete Csaba a Mikrobiális biotechnológiai kutatócsoport tevékenységét ismertette. Az elôadásokat követôen el is kezdôdött a közös gondolkodás a testület tagjaival.

BEFEKTETÉSEK

Külföldi befektetôk Az utóbbi másfél-két évben számos alkalommal szóltak a hírek arról, hogy nagy külföldi befektetôk érkeznek Pécsre, Baranyába, új gyártóegységeket, üzemeket hoznak létre és ezekben helyi munkavállalókat foglalkoztatnak. Mind a város és a megye, mind a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara vezetôi számos tárgyalást folytattak az érdeklôdôkkel – átütô eredményt azonban egyelôre nem hoztak ezek a próbálkozások. A kamara új metódust vezetett be a leendô befektetôkkel való egyeztetéseken: minden esetben a tárgyalófelek között ül legalább egy olyan helyi vállalkozás vezetôje, aki adott területen érdekelt, hogy tapasztalataival, véleményével járuljon hozzá egy minél objektívebb kép kialakításához. RABB Szabolcs, a kamara titkára szerint a sikerhez az ôszinteségen keresztül vezet az út.

„Azt látjuk, hogy nagyon kevés realizálódik azokból a befektetôi tárgyalásokból, amelyek az elmúlt két évben zajlottak Pécsett és Baranyában. Azt gondoljuk, hogy a befektetôk vonzása és orientálása komoly szakmai feladat és külön kompetenciákat kíván. Nagyon jól kell ismerni a különbözô országokból érkezô tárgyalópartnereket, hogy egy települést vagy egy ágazatot olyan módon tudjunk bemutatni, hogy az számukra vonzó, reális és igaz legyen. Infrastrukturálisan Pécsnek majd’ minden adottsága megvan ahhoz, hogy akár egy nagy befektetôt is ide tudjon csábítani, azonban mindennek a munkaerôutánpótlás a gátja. Sajnos nem áll rendelkezésre 100, 200 senior informatikai fejlesztô vagy betanított munkás, gépészmérnök, mechatronikus, laborasszisztens, akikre esetleg szükség lenne. Én azt gondolom, hogy az ôszinte beszéd a leghasznosabb a befektetôkkel.” Éppen ezért kialakítottak a kamarában egy módszertant: minden potenciális külföldi befektetôt, aki felkeresi a kamarát vagy a kamara keresi fel ôt, az ágazatba tartozó és az ágazaton kívüli cégek képviselôinek körében ültetik le, hiszen szeretnék elkerülni, hogy a 2-300 fôs munkaerô-igénnyel érkezô külföldi befektetô ér-

telmetlen versenyhelyzetbe kezdjen a már évtizedek óta Pécsett mûködô családi vagy multicégekkel. „Ezért a cégek támogatásával olyan pilot módszereket javaslunk minden befektetô számára, ahol kart karba öltve, együttmûködve lehet megtalálni az innováció, az infrastruktúra, a beszállítói rendszerek és a munkaerô-utánpótlás kapcsán a mindenki számára hasznos lehetôségeket. Ilyen a pályaválasztás, a pályaorientáció, a duális középfokú képzés, a gyakorlati képzôhellyé válás, a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karával, illetve a Természettudományi Karral lenne érdemes megkezdeni egy együttmûködési folyamatot.” Az elmúlt félévben a kamara tárgyalt egy potenciális nagy mûanyagipari céggel, egy finn halfüstölôvel, utóbbi Bólyban kíván létrehozni egy telephelyet. Az elmúlt hetekben jelentették be, hogy a dán FOSS cég tulajdonában lévô pécsi Soft Flow Hungary Kft. kutatóközpontot létesít a baranyai megyeszékhelyen, de felmerült a kiszervezés lehetôsége is, amely jó lehetôséget jelenthet a helyi vállalkozások számára. Ugyanígy szóba jött a Pécsre települô repülôgépgyár vezetôivel való tárgyalások alkalmával a helyi cégekkel folytatott együttmûködés, amely rengeteg elônnyel járhat mindkét fél számára. Elég csak a szakképzett munkaerô hiányára gondolni, hiszen nem biztos,

Dél-Dunántúli Gazdaság

– mikor jönnek

Pécsre? hogy egy idetelepülô vállalkozás olyan számban talál pl. mechatronikust vagy fejlesztômérnököt, mint ahogy szüksége lenne rá. „Mi ezzel a módszertannal dolgozunk együtt a befektetôkkel és úgy gondoljuk, hogy a város még elbír 6-8 darab 300, 400, 500 fôs foglalkoztatót, de ahhoz komoly összefogásra van szükség, hogy megvalósítható legyen a munkaerô-utánpótlás, a munkaerô logisztikája vagy a dolgozók elszállásolása, képzése. A kamara álláspontja az, hogy tévúton jár, aki a megye alacsony munkabérszínvonalára hivatkozik. Ne azért legyünk versenyképesek, mert olcsó a munkaerô, a béreket fel kell húzni, és olyan cégeknek kell idejönniük, amelyek komoly vállalati kultúrával rendelkeznek. Akkor meg lehet szólítani a Gyôrbe, Budapestre vagy a külföldre távozott pécsieket, jöjjenek vissza erre a gyönyörû vidékre, ahol komoly szerepe van a kultúrának és ahol kifejezetten komoly munkahelyek létesültek. Például van olyan pécsi állami vállalat, amely közel 100 mérnököt foglalkoztat, ôk olyan feladatot láthatnak el, amelyre 1000 km-en belül máshol nincs lehetôségük. Annak ellenére dolgoznak itt, hogy nem túl magasak a fizetések. Baranyában rengeteg olyan cég mûködik, ahol egyedi, speciális tevékenységeket lehet megtanulni, elég csak a hidrogéncellára, a szélerômûre vagy az autóipari beszállító családi és multinacionális cégekre gondolni.” Rabb Szabolcs szerint jelentôs munkaerô-tartalék található az Ormánságban, viszont a térségben számos településrôl nem lehet bejárni Pécsre dolgozni a rossz tömegközlekedési feltételek miatt. Ismernek olyan pécsi vállalkozást, amely azért nem tudja bevezetni a 2. mûszakot vagy a túlórát, mert nem tudnak hazajutni az ott dolgozók. Az építôipari vállalkozások jelentôs része maga oldja meg a munkatársainak szállítását: kisbuszokkal hozzákviszik a szakembereket az ormánsági falvakba. A kamara titkára szerint ezeket a körülményeket is mérlegelni kell a külföldi cégek Baranyába való vonzásakor. K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

Ma már a tanulókkal csak mesterek foglalkozhatnak, folyjon a képzésük cégeknél vagy vállalkozásoknál. Az eltelt években e cím megszerzése érdekében többen is mestervizsgát tettek, hogy továbbra is a jövô szakmunkásainak kinevelésében vehessenek részt. ORZSI Bálint, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. szakoktatója is ennek jegyében szerezte meg a gépi forgácsoló mesterlevelet. — Annak idején mestervizsgát elsôsorban azok tettek, akik önállósították magukat, ugyanis annak, hogy elindíthassák vállalkozásukat, ez volt a feltétele – kezdi beszélgetésünket, miközben folyamatosan figyelemmel kíséri a tanmûhelyben folyó munkát is. — Néhány éve azonban már csak e címmel rendelkezôk foglalkozhatnak tanulókkal, ezért vállalkoztam arra, hogy mestervizsgát tegyek. A szakmunkásvizsga letétele óta – ennek már lassan fél évszázada – nem váltott szakmát, a gépi forgácsolás annak idején egy általános iskolai üzemlátogatás során tetszett meg neki. A gyárban, ahol jártak, különbözô gépeken fémbôl készítettek alkatrészeket.

gozom. A tanulókkal való foglalkozást is annak idején azért vállaltam el, mert szerettem volna ezt a szakmaszeretetet, az évek alatt felhalmozódott szaktudást átadni nekik. Nekem is jó mestereim voltak, s magam is részt vettem a Szakma Kiváló Tanulója versenyen. A tanulóim közül az országos döntôbe már többen is eljutottak. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen a Sopianae Gépgyárban helyezkedett el, ahol a jó munkáját látva NC-, majd CNC-gépen dolgozhatott. Leérettségizett, technikus-vizsgát tett, folyamatosan képezte magát. — Már gyerekkoromtól kezdve mindenki azt mondta, magamnak tanulok, e mellett azonban az újabb és újabb végzettségek elôrelépési lehe-

ként mûködik a magángazdaság, a szépségeivel, nehézségeivel egyaránt. Innen vezetett az útja több mint húsz éve a jelenlegi munkahelyére, ahol CNC-gépen dolgozott, majd 2004-ben mûvezetônek nevezték ki. — Az új tanmûhely 2013-ban készült el, s miután a Hauniban már foglalkoztam tanulókkal, jelentkeztem szakoktatónak, a mestervizsgát is ezért tettem le – ad hangot annak, miért esett akkor rá a választás. — Furcsa érzés volt újra beülni az iskolapadba, s az is, hogy olyan dolgok is terítékre kerülnek, mint számvitel, pedagógia, amelyekkel korábban nem foglalkoztam. A szakmai tárgyak könnyen mentek. Jó érzés volt feleleveníteni a régen tanultakat, folyamatosan felszínre kerültek azok az ismeretek, amelyekrôl egykoron tanultam, így a gyerekekkel való napi foglalkozás során is fel tudom használni ezeket. A vizsgadrukk is érdekes érzés volt, felidézôdtek a régi emlékek, olyanok, mint az éjszakai tanulás. Mint mondja, a mestervizsgára történô felkészítésben három vasas szakma – hegesztô, ipari gépész, gépi forgácsoló – képviselôi vettek részt. A tanfolyam ideje alatt egymástól is sokat tanultak. A gyakorlati résznek pedig a Hauni tanmûhelye adott helyet, ahol jó gépeken, jó körülmények között gyakorolhattak a résztvevôk. — A gyerekekkel való kapcsolatomra is hatással volt, hogy a pedagógiai ismeretek is részei

Mestervizsgát tett, hogy szakoktató maradhasson

— Nagyon megfogtak az ott látottak, ezért is jelentkeztem nyolcadik után a szakmunkásképzôbe – avat be abba, miért is döntött úgy annak idején, hogy esztergályos lesz. — A lakatosok munkáját jobban ismertem, de a gépek és a velük készült termékek nagyon magukkal ragadtak, olyannyira, hogy a mai napig a szakmámban dol-

tôséget is jelentettek – folytatja tovább beszélgetésünket. — A technikusi vizsga letételét követôen mûvezetônek neveztek ki. A Hauni Hungariához egy kis kitérôt követôen került. Néhány évig ugyanis egy vállalkozónál helyezkedett el. Vallja, ebbôl szintén sokat tanult, hiszen ezáltal bepillantást nyerhetett abba, mi-

voltak a mestervizsgának. Türelmesebb, megértôbb lettem velük szemben. Azt pedig, hogy minél naprakészebb lehessek, arra jó lehetôséget teremthet a kamara által létrehozott Mesterek Klubja rendszer, ahol az egyes szakmák képviselôi idôrôl idôre találkozhatnak és kicserélhetik tapasztalataikat, vehetnek rész különbözô szakmai elôadásokon, fórumokon – zárja beszélgetésünket, mert a kiadott feladattal éppen végeztek a tanulók. Sz.K.

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az épületgépészet három szakma

egyben

A jó szakma felér egy diplomával Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

— A cég 1997-es megalakulása óta a régi munkatársaink közül ketten egy évtizede dolgoznak nálunk, s vannak olyanok is, akik már több éve. Igyekszünk megtartani ôket – kezdi beszélgetésünket. — Aki tíz éve dolgozik a cégnél, egykor a tanulónk volt, s volt olyan is, aki nálunk tanulta ki a szakmát, aztán máshol helyezkedett el, de késôbb visszajött. S olyan is van, aki egy általunk feladott hirdetésre jelentkezett. Szerencsénk volt, ô is már évek óta velünk dolgozik. Mint mondja, tanulók képzésével továbbra is foglalkoznak. Jelenleg két tanulójuk van, de nem nagy a valószínûsége, hogy maradnak, mert másképp képzelik el az életüket a végzést követôen. Van, amelyik külföldre szeretne menni. — Víz-, gáz- és fûtésszereléssel foglalkozik elsôdlegesen a cégünk, amelyet az édesapám alapított – folytatja tovább beszélgetésünket Czvitkovics Gábor. — Már a kezdtek óta tagjai vagyunk a Gázközösségnek – amelynek az édesapám volt az egyik alapítója –,valamint az E-on szerzôdött partnerei vagyunk, így a tervezéstôl a rendszer átadásán át a nyomáspróbáig mindent el tudunk végezni. Magam 2009-ben kapcsolódtam be a családi cégünk munkájába, az ügyviteli részt vittem, az édesapám pedig a szakmai részt. Teljesen önállóan 2016 óta vezetem a vállalkozásunkat.

Szólt arról is, hogy mindig is érdekelte az épületgépész szakma, korábban is, egész fiatal korától kezdve segített az édesapjának. A szakma alapjait már szinte gyerekként elsajátította. Az útja azonban más irányba vitte, majd ismét visszavezetett a családi cégbe. — Mindig is közel állt hozzám a kétkezi munka, s éppen ezért tartom fontosnak, hogy ismét visszakerüljön a megérdemelt helyére, rangja legyen, újra többen jelentkezzenek tanulónak. Éppen ezért, amikor mód van rá, felkeresem az iskolákat, s a pályaválasztással kapcsolatos órák keretében bemutatom a cégüket, a víz-, gáz- és fûtésszerelô szakmák szépségeit, nehézségeit. Egyegy ilyen alkalom után azt figyeltem meg, hogy többen is jelentkeztek hoz-

Czvitkovics Gábor

Egyre nehezebben találnak jól képzett szakmunkásokat az épületgépész vállalkozások, cégek. A pécsi CH Épületgépész Kft. ügyvezetô tulajdonosa, CZVITKOVICS Gábor sincs könnyû helyzetben, de még eddig nem kellett munkát visszamondania azért, mert nem volt, aki elvégezze azt. Nem könnyû vele idôpontot egyeztetni, mert egy személyben viszi a cég adminisztratív ügyeit, tárgyal és felügyeli az elvégzett munka minôségét. zánk tanulónak, de amikor kivittük ôket a munkaterületre és ott szembesültek azzal, hogy nemcsak az épületen belül kell csövet szerelni, készülékeket üzembe helyezni, hanem a csôhálózat kiépítéséhez árkot is ki kell ásni, akkor sokaknak egybôl elment a kedve az épületgépész szakmától. Pedig azok, akik minden nehézsége ellenére elvégzik az iskolát, elsajátítják ezen szakmák alapjait, hosszú távon meg tudnak majd belôle élni. Bizonyíték erre a saját családi cégünk, amelyik több mint két évtizede sikeresen mûködik – ad hangot véleményének. Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

Blázek & Anni Kft. A porcelánszerû bôrtáskáktól a „pécsi” táskáig A Zsolnay-kerámia formavilága már a bôrdíszmû termékeken is megjelenik. A pécsi Blázek & Anni Kft. egy budapesti megrendelô megbízására olyan különleges bôrtárgyakat készít, amelyek mind anyagukban, mind megjelenésükben megidézik a híres Zsolnayporcelánokat. A termékek fejlesztése során a vállalkozás szorosan együttmûködik a Zsolnay család tagjaival, akik az elkészült termékeket a Zsolnay hagyományok szellemében zsûrizik, illetve a gyártási folyamatot jóváhagyják. De ez az utóbbi hónapoknak csak az egyik fejlesztése, mint a cég ügyvezetôje, KAMU János mondja, folyamatosan keresik a megújulás lehetôségét. — Tavaly sikerült megtartanunk a pozíciónkat mind az export-, mind a belföldi piacokon, emellett prémium-, illetve a luxuskategóriás termékek fejlesztésébe kezdtünk. Ennek az egyik lábát jelentik a „Zsolnay-táskák”, igaz, mi alapvetôen egy konkrét megrendelés alapján gyártjuk ezeket a termékeket – sorolja Kamu János az elmúlt év történéseit a „Mi újság?” kérdésre válaszolva. — Egy cég keresett meg bennünket azzal a felvetéssel, hogy a Zsolnay porcelánt adaptáljuk bôrdíszmû termékekre. Ezek egy az egyben visszaadják a porcelánok megjelenését mind anyagukban, mind megjelenésükben. Olyan hatást érünk el a táskákkal, mintha porcelánból lennének. Büszkék vagyunk rá, hogy el tudtuk készíteni ezt a luxusterméket, mert technológiailag nagyon nagy kihívást jelentett számunkra. Igen magas a munkaórák száma egyegy táskánál, mert minden alkatrészt egyedileg, kézzel csinálunk. Ezen prémium termékek egyedi sorszámmal, illetve tanúsítvánnyal vannak ellátva. A megrendelô hozzájárult ahhoz, hogy a termékeket a pécsi, Király utcai üzletünkben forgalmazzuk, kiállítsuk. Céljuk, hogy a táskák a jövôben az összes Zsolnay kiállításon megjelenjenek, ahol akár a mûgyûjtôk is megismerkedhetnek a modellekkel. A másik nagy fejlesztésünk egy igazi pécsi táska megalkotása volt, azaz lesz. Szeretnénk kifejleszteni egy olyan táska termékcsoportot, amely a pécsi diákoknak, az egyetemistáknak, a hivatali és üzleti élet résztvevôinek szól. Ez egy

Kamu János

középkategóriás termék lesz és Pécs nevét, valamint jelképeit használjuk majd hozzá. Január végén kaptuk meg a pécsi polgármesteri hivataltól, illetve polgármester úrtól a hozzájárulást, a formákat már kialakítottuk, és hamarosan kezdôdik a mintázás. A tavasz végére, nyár elejére készülnek el az elsô termékek. — Milyen ötlet vezérelte ezt a fejlesztést? — Pécsett négy-ötezer egyetemista van, ôket szeretnénk elérni egy egyedi táskával, illetve a hivatali és az üzleti élet képviselôit egy prémium kategóriás termékkel, amelyen markánsan megjelenik Pécs városa is. Marketingtervünk alapja, hogy a minden pécsi, illetve Pécshez kötôdô vásárlónak életérzés legyen pécsi táskát viselni. A tavalyi év sikeréhez még az is hozzátartozik, hogy találtunk egy komoly partnert a TávolKeleten. Prémium kategóriás aktatáskáinkat, illetve nôi és férfi aktatáskáinkat értékesíti majd kizárólagossággal. Korábban is volt már üzleti partnerünk Keleten, de az még egyszer sem fordult elô, hogy levédették volna a nevünket adott országban. Most zajlik ez a folyamat. — A sikerek mellett melyek voltak a tavalyi év legfôbb kihívásai a vállalkozás számára?

— Igen élessé vált a régi, megszokott termékeinket érintô távol-keleti, illetve közép-európai verseny, ezért úgy döntöttünk, hogy termékcsoportjainkkal elmozdulunk a prémium-, luxuskategória felé is. Ennek az eredménye a már említett fejlesztések. A jelenlegi makrokörnyezetben nem tudjuk tartani a lépést a távolkeleti dömpinggel, és kiállításokon, üzleti találkozókon keressük azokat a kapcsolatokat, ahol egyedi, az adott országra specifikus termékekre mutatkozik igény, illetve ahol termékfejlesztésre van szükség. Ebbe az irányba haladunk, amellett, hogy megtartjuk a régi termékvonalainkat is. Számunkra sikert jelent, hogy olyan termékeket gyártunk, amelyek a világ bármely pontján megállják a helyüket. — Hogyan találnak új partnereket? — Részt veszünk kiállításokon, de a kamarán keresztül, az Enterprise Europe Network hálózat segítségével is születtek üzleti kapcsolataink. Éppen most jártunk Amszterdamban az EEN szervezésében a Modefabriek vásáron, ahol négy új partnert találtunk, márciusban Németországba megyünk egy kiállításra, illetve érdeklôdôk is jönnek hozzánk, akik gyártót keresnek. — Említette a vásárokat, a személyes jelenlétet. Miként változik a kommunikációs felület, erôsödött-e az internetes jelenlét az elmúlt években? — Igen, nagyon sokat erôsödött, éppen ezért 2-3 évente megújítjuk az internetes megjelenésünket. Új domain neveket regisztrálunk, hogy minél többen ránk találhassanak és nagyon sokan el is érnek bennünket mind külföldrôl, mind belföldrôl, de ehhez az is kell, hogy kulcsszó alapján optimalizáljuk a weboldalainkat. — Melyek lesznek az idei év kihívásai? — A tavaly megismert vevôk kiszolgálása, illetve a termékek eljuttatása a megfelelô piacra fontos kihívást jelent számunkra. Az év második felében újabb termékcsoport fejlesztését tervezzük, amely nem egy klasszikus táska termékvonal lesz. Gerinckorrekciós labdákat fogunk gyártani, a külsô részét készítjük bôrbôl vagy textilbôl. Erre most nagy mennyiségben mutatkozik kereslet. K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság A sport pontosságra, fegyelemre tanít Napjai nagyobb része úgy telik, mint a „rendes” vállalkozóké: a társas- és családi házak, valamint középületek építésével, kivitelezésével foglalkozó vállalkozását vezeti, miközben folyamatosan képezi magát és több testületben szakmai munkát is vállal Vörös György, a Vörös Bau Kft. ügyvezetôje. Többek között a kamarában a kômûves mestervizsga bizottság elnöke. Attól azonban sem a megbízások, sem más nem tántoríthatja el, hogy sportoljon. Ugyan ma már nem napi rendszerességgel, de azért hetente 1-2 alkalommal lemegy a focipályára és beáll a csapatba. Azt mondja, a mozgásra szüksége van. — 1982-tôl focizom rendszeresen, régebben naponta, mostanában inkább heti 1-2 alkalommal rúgom a bôrt. Nagyon szeretem a labdarúgást, a csapatsportot – foglalja össze röviden Vörös György sporttevékenységét. — A fociban szinte minden jó. Pl. a sportág világméretû szeretete, az egy az egyben való küzdelem, a váratlan taktikai húzások. A csapatsport elônye az, hogy több emberen múlik a siker, illetve ha egyénileg hibázik valaki, azt általában a csapat korrigálni tudja. Állandó „bôvített” keretünk van, így ha valakiknek elfoglaltsága van, akkor is vagyunk elegen. Mindig megszokott helyen focizunk, egy fôiskola termét béreljük. — Netán a csapattal részt vesznek valamilyen versenyen is? — Csak a saját örömömre és a test „állagmegóvása” miatt sportolok, meg persze azért, mert gyerekkorom óta megszoktam a mozgást.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Vörös György, Vörös Bau Kft.

— Mi motiválja a sportolásban? — A sport az egészség megóvása miatt is fontos, egész napra jó közérzetet biztosít. A sportban még mindig motivál a gyôzelem, a gyôzni akarás, illetve az is, hogy nálam idôsebbek is ûzik. — Miért fontos a gyôzelem? — Gyerekkoromban az edzôink belénk nevelték a mindig gyôzni akarást. Enélkül egy vállalkozónak nincs semmi értelme felkelni nap mint nap és nekiállni a feladatoknak. A másik: az életben is nagyon fontos, hogy elôre tudjunk gondolkozni és mindig minden pályán messze ellássunk! — Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat? — A sport megtanít a pontosságra, a precizitásra és a fegyelemre, illetve a minôségi és lehetôleg a maximális teljesítményre. Ezek az élet minden területén nagyon fontosak. Próbálok olyan kapcsolatokat kialakítani, akik ezekben a dolgokban ugyanúgy gondolkodnak, mint én.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá? – Nagyon egyszerûen. Középiskolai tanárom azt mondta: mindenkinek arra van ideje, amire szán. A fontossági sorrendet fel kell állítani, és ha fontos a sport, akkor annak bele kell férnie az idômbe. Be sem kell írnom a naptárba, mert fix hétvégi idôpontban találkozunk a többiekkel. — Elôfordult-e már, hogy valakit megfertôzött a sportszeretettel? — A három gyermekem közül mindegyik rendszeresen sportol, még ha nem is fociznak. Mind a hárman teniszeznek, ketten versenyszerûen, a harmadik hobbi szinten. Motivációjuk talán az volt, amit itthon láttak kiskorukban: együtt szoktak mozogni. Például a legnagyobb fiam hivatalosan is edzôje a lányomnak, úgyhogy ôk napi szinten is órákat töltenek együtt a pályán is. Egyéként pedig visszatérve a focira: mivel a labdarúgás csapatjáték, ezért a barátok folyamatosan egymást fertôzik meg. — Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport? — Számos beszállítónk vezetôivel vagy alkalmazottaival sokáig együtt vagy egymás ellen fociztunk, esetleg más sportot ûztünk, például lábteniszeztünk. Az üzleti kapcsolatban tudjuk, hogy az ismeretség aranyat ér. Meghatározza a tárgyalások menetét, az áralkunál is nagyon fontos szerepe van. A sport ehhez nagyon sokat hozzátesz. K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Kreatív ipar minden mennyiségben

Tudásmegosztás

A kamara és az Enterprise Europe Network nemzetközi hálózat, valamint annak kamarai dél-dunántúli irodája kiemelt fontosságúnak tartja a kreatív ipari vállalkozások fejlesztését. Az iparág fontossága és növekedési potenciálja immár évek óta vitathatatlan, közel 560 milliárd euróval járul hozzá az unió teljes GDP-jéhez, ami 2008-ra a 27 uniós tagállam esetén a GDP 4,5%-át teszi ki. Az iparág maga 8,5 millió munkavállalót foglalkoztat jelenleg. A közvetítô intézmény fô feladata az, hogy összekapcsolja a vállalatokat, projekteket, intézményeket, a térség valamennyi szereplôjét, és szinergiákat hozzon létre közöttük. Ennek érdekében kollégáink speciális szakirányú tréningeken, vállalkozóink tematikus nemzetközi üzletember-találkozókon vesznek részt, valamint a térségben mûködô szakértôk a kreatív ipari nemzetközi pályázatok bírálatában is egyre inkább szerephez jutnak. Nagyon fontos ez a nemzetközi „jelenlét” hiszen munkájuk által a helyi kreatív ipari vállalkozások is megjelennek a nemzetközi palettán, ami a hazai piac szûkössége folytán lassan elengedhetetlen lesz, nem is beszélve olyan szintû innovációkról, amelyek fizetôképes piaca elsôsorban külföldön található meg.

Az olaszországi Matera adott helyszínt annak az ICCI projekt keretében tartott tréningnek, melyen 8 ország 30 résztvevôje kapott igen szerteágazó és alapos ismeretet a kreatív ipar nemzetköziesítésének folyamatáról és szereplôirôl. A csodás és egyben hihetetlen helyszín Matera, 2019. január 19-én indítja útjára az Európa Kulturális Fôvárosa év rendezvénysorozatát, melyben az iparág szereplôi egész évben kapnak megjelenési lehetôséget. A tréning résztvevôi egyik oldalról a szektor vállalkozói, másrészt a partnerségeket és információáramlást segítô szervezeteket – kamarák, klaszterek, vállalkozásfejlesztési ügynökségek – képviselôi voltak. A munkamódszer lényege épp a szektor szereplôinek tudása és az ezekben látott hiányosságok feltárása volt egymás számára annak érdekében, hogy a két fél sokkal jobban értse, mire van szüksége a másiknak ahhoz, hogy a kreatív ipari vállalkozása jobban mûködjön, jövedelmezôbb legyen, a nemzetközi piacon is megállja a helyét.

és nemzetközi közösség építése a kreatív iparban

Nemzetközi üzletember-találkozók: FashionMatch Amszterdam, HOMI Milánó

Jól indult az év a kreatív ipari szektor vállalkozói számára, akik nemzetközi piacra lépést terveznek. Januárban az amszterdami divathét mellett februárban a milánói lakberendezési kiállításhoz kapcsolódóan szervezett nemzetközi üzletembertalálkozót a hálózat. Az ezekre regisztrált 5 vállalkozás több mint 30 tárgyalást bonyolított a helyszínen. Igen szokatlan módon azonnali sikerekrôl is beszámolhatunk – általában szerzôdéskötésre csak késôbb kerül sor –, ami nagy elôrelépés egy hazai mikrovállalkozás esetében, hiszen egy nap alatt sikerült kanadai, olasz és finn partnert találnia. A kreatív ipar egyik legnagyobb szabású, helyben szervezett nemzetközi eseményét, a pécsi Design Hetet és az ahhoz kapcsolódó Open4Business 2018 nemzetközi üzletember-találkozót 2018. október 3-5-re szervezi a kamara és az Enterprise Europe Network nemzetközi hálózat.

Worth Partnership Projekt – kreatív ipari innováció A kamara és az Enterprise Europe Network tanácsadói tevékenysége során sokszor találkozik olyan innovatív, a piacon még meg sem jelent termékek fejlesztôivel, akik anyagi támogatást keresnek a fejlesztéshez és a marketinghez. Az ilyen lehetôségekrôl folyamatosan adunk hírt a Kreatív ipari szektorcsoport negyedéves hírlevelében és a kamara honlapján: http://www.pbkik.hu/hu/enterprise-europe-network/cikkek/kreativ-ipar-tamogatasa-minden-mennyisegben-2018-1-104377 A most elérhetô pályázatok egyike a Worth Partnership Projekt, melynek keretében 2 országból kell partnerséget kialakítani egy közös termékfejlesztésre és piaci bevezetésre. Komoly elônyt jelent, hogy a pályázat elsô körében már van magyar nyertes és helyben elérhetô mentor is, így közvetlen tapasztalatokkal is tudjuk segíteni a jövôbeli pályázókat. Schmidt Enikõ

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Pintér István – Dacia Duster 1,2 TCe Pintér Istvánnal, a pécsi Volker Kft. Bosch Car Service ügyvezetô tulajdonosával a Dacia sikermodellje, a Duster új generációját próbáltuk ki. A Nyitrai Autóház tesztautója az erôsebb benzinmotorral, négykerékhajtással, és az új elektronikus extrákkal érkezett a tesztre. — Nagyon örülök, hogy épp ezt az autót próbálhatom ki, mert vadászom, és ott bizony szükség van egy olyan terepjáróra, ami az erdei utakon is képes közlekedni. A Baja környéki erdôkben jobbára homokos a talaj, ezen a terepen könnyen boldogulna a Duster. Nekem most egy régebbi Nissan X-Trailem van, annak ugyanaz a hajtáslánca, mint a Dusternek, így sejtem, hogy mire lenne képes ez az autó. Persze nem tud annyit, mint egy igazi terepjáró zárható differenciálokkal, de talán erre nincs is szükség. Azokon a terepeken, ahová a tulajdonos bemerészkedik az autóval, tökéletesen elboldogul. A másik oldalról viszont országúton sokkal kényelmesebb, mint egy alvázas terepjáró. Valamit valamiért. — A mai trendbe illeszkedve kapható az új Duster kétkerékhajtással is. Az a változat kinek lehet megfelelô? — Szerintem a vásárlók nagy részének bôségesen elegendô az a hajtáslánc is. A hasmagasság és a jó terepszögek segítségével sokkal jobban elboldogul akár egy telekre vezetô földúton is, mint egy normál személyautó. A magas épí-

tésmód elônyei természetesen ott is visszaköszönnek, könnyebb a beszállás, jobb a kilátás, a fogyasztása viszont alacsonyabb, mint a négykerékhajtású változatnak, — 2009-es bemutatásakor a Dacia Duster egyik ütôkártyája a formaterv volt. Ez mennyire lesz igaz az új Dusterre? — Okosan tervezték az autót, megtartották azokat a jellegzetességeket, amelyek tetszenek a vásárlóknak, viszont elsô pillatásra látszik, hogy ez már az új modell. Az orr rész annyira jól sikerült, hogy az után nekem már egy picit unalmasabb a hátsó. Nagyon látványos a hûtôrács, és szépek az összetett lámpák. Az index elôtt is van két vízszintes elem, ami a terepjárós hangulatot fokozza, és kiemelném a nappali me-

netfényeket, amibe mostanában sok gyártónak beletörik a bicskája, a Dusteren viszont nagyon elegánsak a LED csíkok. Oldalt hangsúlyosabbak lettek a domborítások, hátul pedig a Jeepeket idézô lámpák tûnnek fel. — A teszt elôtt gyorsan beült a Bosch szerviz udvarán álló elsô generációs modellbe is. Melyek a legnagyobb különbségek az új Duster belsô terében? — Szinte minden megváltozott. A mûszerfalon szebbek az órák, komolyabb hatást kelt a középsô három légbeömlô, ami ráadásul praktikusabb is, mint a korábbi kettô. Nagyon szépek a digitális klímavezérlés kezelôgombjai, és az ülések is kényelmesebbek lettek. A kézifék elé helyezett hajtást szabályozó forgókapcsoló is jobb helyre került,

Nyitrai Autóház ● 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.dacianyitrai.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

mint a korábbi modellben, és a multifunkciós kormány is nagy elôrelépés. A tér szinte ugyanakkora, mint az elôdben, de ez rendben van, 4.3 méteres autóban ennél több helyet nem lehet kialakítani, a viszonylag kis külsô méretek pedig városban és terepen is jól jönnek. A csomagtér is tágas, a még kicsivel kisebb helyet kínáló négykerékhajtású változatban is elegendô, az pedig jó pont, hogy a pótkerék is teljes értékû. Talán a kalaptartót alakítottam volna ki másképp, csak az elsô része hajlik fel, így csak kicsi helyet hagy a pakoláshoz. — Rendelhetô extrák tekintetében is sokat lépett elôre a Dacia Duster, a tesztautóban szinte mindegyik újdon-

kiegészítô az autóra helyezett négy kamera, parkoláskor igazán hasznos, és még a könnyûfém kerekeket is könynyebb megóvni vele a padkáktól. Ráadásul az ára is szokatlanul alacsony, fele annyiba kerül, mint máshol egy egyszerû tolatókamera. — El is érkeztünk a Duster egyik ütôkártyájához, az árhoz. — Egyértelmûen a legalacsonyabb ár a piacon, ugyanakkor nincs olyan érzésem, hogy olcsó autó lenne. Persze ez a legjobban felszerelt modell, de nagyon sok olyan felhasználási területet tudnék, amihez bôségesen elegendô az alapváltozat is. Talán okos döntés lenne, ha az 1.6-os benzines, és a gyengébbik dízel is rendelhetô lenne alapfelszereléssel és négykerékhajtással. Nálunk sajnos még mindig sokan erôn felül vásárolnak autót, amit aztán a fenntartáson

ság benne van, melyek azok, amelyek igazán hasznosak? — Én nem szeretem az agyonextrázott autókat, többre értékelek egy racionális felszereltséget. A kártyás nyitás feleslegesnek tûnt, de annyira jól sikerült a megvalósítás, hogy pillanatok alatt hozzá lehet szokni. A Renault volt az úttörô ennek az extrának a kifejlesztésekor, és mára tökéletesen mûködik a rendszer. Valóban elég, ha zsebünkben a kártya, az ajtók automatikusan nyílnak és záródnak. A nyomógombos indítás kétségtelenül divatos, és az automata kártya mellett adódik is, de a gombot én a kormányoszlopra tettem volna, ott könnyebben elérhetô. Az automatikus klímaberendezés ma már fontos felszerelés, és a kormányra helyezett kezelôszervek is praktikusak. Remek

akarnak kompenzálni, ahelyett, hogy az igényeiknek megfelelôen választanának. Van olyan ismerôsöm, aki egy felsô középkategóriás limuzin után keresett új autót, mert megváltozott az életvitele, és épp egy Dustert javasoltam neki. A mai napig elégedetten használja a kocsit. Persze heti sokszáz kilométeres utazásokhoz nem ez a kategória a legjobb választás, de számtalan olyan élethelyzet van, amikor egy ilyen SUV a legjobb megoldás. — A motorkínálat nagyon racionálisnak tûnik, van szívó 1.6-os, turbós 1.2-es, és dízel, kétféle teljesítménnyel. — Ismét azt mondom, hogy az igényeknek megfelelôen kell választani, és ez a paletta azért elég jól lefedi a felhasználási területeket. Az 1.6-os benzi-

Prestige 4x4

AUTÓTESZT

nes bevált motor, olcsó fenntartással, és a könnyû karosszériának köszönhetôen átlagos menetteljesítményekkel. Nem lehet véletlen, hogy minden felszereltségi szinttel párosítható, az igények nagy részét lefedi ez a motor. A turbós benzines már egészen élénken mozgatja a Dustert, alacsonyabb fordulaton is nagy a nyomatéka, és a fogyasztása is egészen kedvezô. A mai divattal ellentétben négyhengeres a motor, ez érezhetô is a kulturáltabb járásán. Aki sokat autózik, annak szerintem még mindig a dízel a legjobb választás, az erôsebbik dCi-vel dinamikus is a Duster, az én igényeimnek inkább az felelne meg, de ez az 1.2es annyira csendes, hogy elgondolkodnék a választáson. — Kipróbáltuk a Dustert a mecseki kanyarokban is. Nyilván nem sportautó, de hogy vizsgázott a futómû? — Elsôként a kormányzást emelném ki, mert a változó rásegítésû elektromos szervóval nagyon élénk az autó a kanyarokban is. A futómû megbocsátó, határhelyzetben elôbb a négykerékhajtás avatkozik be, és teszi megfelelô ívre az autót. A futómû a magyar utakra termett, ahogy romlik az útminôség, úgy lesz egyre komfortosabb a Duster. Érdekes, hogy a kerekek sem dobálnak, hanem finoman, kiegyensúlyozottan rugózik az autó. — Kinek ajánlható az új Duster? Lesz belôle annyi az utakon, mint az elsô változatból? — Biztos vagyok benne, hogy igen. Racionálisan kialakított, családi autónak is megfelelô, jutányos árú SUV, ami ma nagyon divatos, ráadásul a formaterv is elôrelépett. Ha autót keres valaki, és összegzi az igényeit és a lehetôségeit, akkor nagyon sokszor ez a modell marad az egyenlet végén. T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1197 cm3 Maximális teljesítmény: 125 LE 5300/min Maximális nyomaték: 205 Nm 2300/min Saját tömeg: 1317 kg Csomagtartóméret: 411 l Maximális sebesség: 179 km/h Átlagfogyasztás: 6,4 l Alapár (1,6 SCe 4x2): 2.999.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Access alapkivitel): elsô-, függöny- és oldallégzsákok, ESC, ABS, visszagurulásgátló, változó rásegítésû elektromos szervókormány, fedélzeti számítógép, elektromos ablakemelôk, sebességkorlátozó

JÓ HELY / KUKTA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ahol a séf a saját fônöke lehet A Mária utca 1. alatt évtizedekig mûködött Pécs elsô kortárs magángalériája, és a helyiségeknek teljesen új funkciókat adva itt nyitott meg 2017 végén a Soul Kitchen. A séffel – és most már vállalkozóval –, CSONKA Gergôvel beszélgettünk.

)

— Hogyan jött az elhatározás? — Mögöttem 20 év vendéglátós rutin van, testvérem, Máté rengeteget dolgozott külföldön felsôkategóriás helyeken, akárcsák barátnôje, Herceg Szabina, aki egyébként a desszertfelelôsünk. A minôségi vendéglátás iránt kötelezôdtünk el, de sosem éreztük igazán magunkénak az elért eredményeket. Így vágtunk bele hárman a vállalkozásba. — Miért pont itt nyitottatok meg? — Tudtuk, hogy egy olyan helyszínt keresünk, ami nem egy tucathely, azaz hangulata, bája van, és a belvárosban található. Szerencsére ez egy magánbérlemény, de közben azért az is kihívásokat jelent, hogy a környéken, a házban lakókkal is meg kell tudni egyezni. Az épület rádaásul mûemlékvédelem alatt áll, ez sem egyszerûsítette a dolgokat. — Mi a hely koncepciója? — Eredetileg tésztázóban gondolkodtunk, de kialakult a menetrend. Keddtôl szombatig vagyunk nyitva, hétközben háromig napi menüt kínálunk, ezen kívül pedig egy átgondolt, szûk, de gyakran változó étlapunk van. Tésztából és gnocchiból mindig van kettô, ezek havonta cserélôdnek. Emellett steakbôl, szárnyasból és ser-

KUKTA „Szeretek fôzni, csak legyen rá idô és ne zavarjanak” – mondja nevetve Hajnalka, aki a hétköznapok során a gyors megoldások híve. A háromgyerekes édesanya közben persze odafigyel az egészséges táplálkozásra is, így a csirke különbözô változatai és párolt zöldségek gyakran kerülnek ki a konyhából. „Szerencsére nálunk senki sem finnyás, ezért gyakran lehet fôzelék, de ha ezeket mégis megunja a család, akkor például a fûszerezett és palacsintatésztával bundázott csirkemellcsíkokat sütök ki kókusz-olajban” –

tésbôl is mindig van valami az étlapon, de a marhapörkölttôl a käsespätzlén át a curry-ig bármi szóba jöhet. Ez a menüre is igaz. Desszert is egy van az étlapon, illetve egy napi ajánlat. Felfôzések nem is nagyon voltak, készen lett az egyszemélyes konyha és három-négy nap múlva nyitottunk. — Mik a közelebbi, távolabbi terveitek?

— Bôvülni legfeljebb kisegítô személyzettel szeretnénk. Ha még tennénk be asztalokat, mert máshol ezt valószínûleg meg is teszik, az már a vendéglátás rovására menne. Amit nem szeretnénk. Ennek érdekében az asztalfoglalásokat is csúsztatva vesszük fel. Célunk azonban színvonalas gasztronómiai rendezvényeken részt venni, így idén már ott leszünk a Hú!SVÉT+SWEET-en Palkonyán vagy a Pécsi Szelet fesztiválon. — Vállalkozóként értek meglepetések? — Persze voltak elképzeléseink, de közben derül ki, hogy valójában mennyi bújtatott költség merül fel. A zeneszolgáltatás jogdíjától az online pénztárgépek költségein át a járulékokig sok mindennel kell kalkulálni. Azt számolgatjuk, hogy hány menüt is kell eladni, ha ebbôl szeretnénk élni. És, hát ez a cél. — Mi az, amit hiányolsz a város vendéglátásából? — Ami nekem hiányzik, azt itt megcsináljuk. Látszik, hogy sokan igyekeznek a városban jó, színvonalas helyeket csinálni. A vendéglátós élet nem könnyû, sokan be is zárnak a legjobbak közül, így örülni kell azoknak, akik velünk vannak. G.E.

A gasztronómia iránt érdeklôdô üzletembereket, üzletasszonyokat bemutató sorozatunk állandó kérdése, hogy a cégvezetés mellett hogyan lehet idôt szakítani a konyhában való helytállásra. Ezúttal SZIKLAINÉ BÁN Hajnalka, a Hajnalfény Szépségszalon tulajdonosa válaszolt, és mesélt kedvenc receptjeirôl. a friss ropogós étel valamilyen egyszerû körettel, a család egyik kedvence. „Hétvégén – miután a szombati esküvôi sminkes-frizurás roham már lement – tudom igazán elengedni magam a konyhában. Ilyenkor gyakran indul az elôkészülés a vasárnapra: sütemények, levesek. és a húsok elôkészítése, mert nagyon húskedvelô a család” – teszi hozzá a szépségszalon tulajdonosa. „A baconös göngyölt csirke, amit

egy séf barátomtól tanultam, több réteg sajtot tartalmaz és a fûszerezésben igazán kiélhetjük a kreativitásunkat.” „Nemrég, amikor igazi háztáji tojáshoz jutottam hozzá, tiramisut készítettem és teljesen le voltam nyûgözve a különbségen. Ilyenkor látszik igazán, hogy mennyi múlik a minôségi alapanyagokon“ – vallja a vállalkozó és gyakorlott háziasszony. G.E.

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

Young Spirit – hogy a szellem kiszabaduljon a palackból Fontos, hogy a piaci igény alapú technológiai fejlesztések megvalósulását segíteni tudja a magas szellemi potenciállal bíró egyetemi-kutatói környezet. Sokszor hallhattunk már olyan esetekrôl, hogy egy innovatív vállalkozói ötlet azért nem valósult meg, mert nem volt elegendô tôke, fizetôképes kereslet, vagy éppen szakember, ideértve a kutatói tudást is. Ezen kíván segíteni az öt megyében – Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, GyôrMoson-Sopron és Hajdú-Bihar – mûködô kereskedelmi és iparkamara által elindított kezdeményezés, a Young Spirit. A projektben együttmûködô partnerek elkötelezettek az ország, a régió, a megye, a város fejlôdéséért, az itt élô emberek és vállalkozások boldogulásáért. Látva a gazdasági folyamatokat, a gazdaság hajtóerejét jelentô innováció fontosságát, nélkülözhetetlen, hogy az innovatív cégek kutatás-fejlesztési igényeinek kielégítése érdekében elinduljon egy valós együttmûködés a kutatói szférával.

Kiknek szól? A Young Spirit az öt területi kereskedelmi és iparkamara székhelyén és környezetében tevékenykedô fiatal kutatóknak és vállalkozásvezetôknek szól. Mi a cél? A Young Spirit célja kamarai és egyetemi háttérrel rendezvénysorozat fejlesztése, amelynek keretében megvalósul Pécs, Kecskemét, Gyôr, Szeged és Debrecen helyszíneken az ország minden fiatal kutatójának és az innovatív vállalkozá-

AGRO BOY KFT. NEMZETKÖZI FUVAROZÁS – SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ■ Szárazáru fuvarozás 1-25 tonnáig Európa országaiba ■ Túlméretes szállítás, mezôgazdasági- és munkagép szállítás bel- és külföldön ■ Hulladékengedély-köteles szállítás Cégünk képzett szakembergárdával, komoly technikai felkészültséggel stabil hátteret biztosít a logisztikai feladatok ellátásában.

GYORS – PONTOS – NYOMON KÖVETHETÔ ERÔSSÉGEINK: Saját gépjármû- és eszközpark ■ Professzionális mûszaki háttérbázis ■ Szakszerû ügyintézés biztos nyelvtudással ■ Korszerû, 21. századi igényeket kielégítô telephely Stabil informatikai rendszer ■ Szakképzett munkatársak További információkért keresse munkatársunkat még ma! Tel.: +36 69 510 029 E-mail: logisztika@agroboy.hu ■ www.agroboy.hu

sok vezetôinek szakmai találkozója. A cél elérése érdekében az együttmûködô partnerek a fiatal, tettre kész kutatókat és az innovatív cégeket összeköti, köztük innovatív termékek, szolgáltatások létrejöttét célzó együttmûködések kialakulását segíti. A rendezvénysorozat elsôsorban a vállalkozóknál megjelenô, a piac által generált (vagy azt célzó) fejlesztési igények és a kutatói tudás mint ajánlati oldal egymásra találását teszi lehetôvé. Ki a fiatal, és ki az innovatív? A kutató a „fiatal”, a vállalkozás pedig „innovatív”. Mivel a 40 évesnél idôsebb kutatók már érett kutatóknak számítanak, így a Young Spirit a 40 éves vagy fiatalabb kutatók részvételére számít, akik motiváltak a piaci megoldások keresésére. Innovációnak számít „a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezôségének javítása, a kedvezô társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, mûszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi mûveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minôsülnek újdonságnak.“ (Ld. 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésrôl és innovációról.) Mi fog történni? Elsô lépésben felmérjük, hogy a cégeknél milyen kutatásfejlesztési igények jelentkeznek – ez a keresleti oldal. Ennek feltérképezésére egy ûrlap segítségével kerül sor, melyet minden cégvezetô, fejlesztô a saját vállalkozása kutatás-fejlesztési igényeinek ismeretében tölt ki. A következô lépésben az együttmûködô partnerek megkeresik azokat a kutatókat, akik képesek a felmerült igények teljesítésére – ôk képviselik a kínálati oldalt. A harmadik lépésben – a roadshow elsô állomásaként egy országos rendezvényen lesz lehetôség a keresleti és kínálati oldal személyes találkozására. Megyénként 10-10 vállalkozás és kutató (összesen 100 fô) részvétele a cél. Az elsô rendezvényre 2018. elsô félévében Pécsett kerül sor, a második rendezvényre 2018. második félévében Kecskeméten. 2019-ben Gyôrben és Szegeden kerül sor a rendezvény megtartására, majd Debrecen következik. Befogadó együttmûködési rendszer

Az együttmûködô partnerek feltérképezik azokat a szervezeteket, amelyek segíteni tudják a célok elérését. A helyi egyetemek mellett más kamarák, tudós társaságok (pl. MAFITUD) megkeresése is a tervek között szerepel. A PBKIK által kezdeményezett projekt 2018 februárjában indult. További információ: www.pbkik.hu Cs.G.

ADÓSAROK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Csapatépítô tréning – munkajogi szemmel Egy jól megszervezett csapatépítés nem képzelhetô el úgy, hogy azon kényszerbôl, szorongva vesz részt a munkavállaló. Ezért a legtöbb esetben eszébe sem jut a munkáltatónak olyan közösségépítô tréningre vagy azon belül olyan feladatra kötelezni a munkavállalóját, amin az nem szívesen vesz részt. Mégis érdemes tisztában lenni azzal, pontosan milyen jogi keretek között mozdítható ki az irodából a munkavállaló hasonló célú csaZsákban futás, activity, szabadupatjátékok kedvéért, illetve miló szoba - napjainkban népszerûvel jár, ha a munkavállaló megek a céges csapatépítô tréningek, tagadja az abban való részvéahol a munkatársak a munkahetelt. lyi légkörtôl teljesen eltérô körA munkavállaló természetenyezetben, közösen néznek szemsen csak a munkaszerzôdése be szokatlan kihívásokkal, hogy szerinti munkakörbe tartozó fel„épüljön a csapat“. Kötelezhetôadatok ellátására kötelezhetô. e a munkavállaló a részvételre? Nem utasítható olyan képzésMi történik, ha valaki inkább kiben való részvételre, amely telhagyná a céges állathangutánzó jesen irreleváns a szerzôdése versenyt? szerinti munkakörhöz képest. A szoftverfejlesztô vagy a logisztikus munkakörbe nyilvánvalóan nem tartozik bele, hogy bekötött szemmel játsszon kötélhurkoló játékot. Ugyanakkor minden munkavállalónak bármely munkakörben törvényi kötelessége a munkatársaival együttmûködni. Ez alapján pedig elôírhatók olyan feladatok, képzések, amelyek célja kifejezetten a munkavállalók közötti csapatépítés. Jogi oldalról közelítve hivatkozhatunk a munkaszerzôdéstôl eltérô foglalkoztatás intézményére is. Ez alapján a munkáltató utasíthatja a munkavállalót olyan feladatra is, amely egyébként nem tartozik a munkakörébe, évi 44 munkanap erejéig. Korlátot állítanak a hasonló tréningek elé a munkajogi alapelvek is. Így akármilyen emlékezetes élménnyel kecsegtetne is, nem kötelezhetô a munkavállaló olyan feladatra, ami személyiségi jogait, különösen emberi méltóságát sérti. Figyelemmel kell lenni a méltányosság elvére is. Ez alapján nem adható a munkavállalónak olyan utasítás, amely a körülményeire tekintettel aránytalanul sérelmes lenne. Számos ilyen eset elképzelhetô. Joggal menti ki magát a kollektív játékok alól az éppen családtagját gyászoló munkavállaló, vagy a nagycsaládos szülô, aki a tréning idején in-

kább otthon maradna és dolgozna, hogy ne kelljen késôbb tetemes túlórával számolnia. Ha a munkavállaló részvétele a tréningen fenti keretek mellett kötelezô, az számos további munkajogi következménnyel jár. Egyrészt, mivel a csapatépítésre a munkáltató utasítására kerül sor, annak ideje alatt a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll, az tehát munkaidônek minôsül. Ezért például ha a tréningre a ledolgozott munkahét után, hétvégén kerül sor, az heti pihenônapon végzett rendkívüli munkaidô lesz. A kötelezô képzés idejére a munkavállalót megilleti a munkabére, az elôbbi példában ez nem csak az alapbért, de a rendkívüli munkaidôre járó pótlékot is jelenti. A kötelezô tréning egyben azt is jelenti, hogy annak minden költsége – beleértve a munkavállalók utazásával, elszállásolásával kapcsolatos kiadásokat is – a munkáltatót terheli. A munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülô költségeket ugyanis mindig a munkáltatónak kell állnia. Ha viszont a csapatépítés kötelezô, akkor az azt elmulasztó, vagy azon passzív, bomlasztó magatartást tanúsító munkavállaló kötelezettségszegést követ el, amelyért megfelelôen szankcionálható, súlyosabb esetben akár a munkaviszony megszüntetésével is. Fel kell hívni a figyelmet, hogy nem feltétlenül maradnak munkajogi következmények nélkül az önkéntes részvétellel zajló céges rendezvények sem. Így különösen a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Egy túlzottan jól sikerült céges buli hagyhat olyan nyomot a többi szállóvendégben, ami nem jó színben tünteti fel a munkáltatót, és amelynek így lehetnek következményei a munkaviszonyban. Hasonló szélsôséges esetekre gondolva teszi lehetôvé a törvény a felek számára, hogy a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntessék, ha a másik fél a munkaviszonyon kívül, egyébként tanúsít olyan magatartást, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. forrás: ado.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

Vállalkozói sarok

VÁLLALKOZÓI SAROK

Ingyenes termék: bukás vagy piaci siker?

A vásárlók fejében a legerôsebb hívószavak egyike az „ingyen”. Az internet tele van ingyenes ajánlatokkal: ingyen bemutató, oktatás, e-book, sokszor még termék is. Miért éri meg ingyen terméket, szolgáltatást nyújtani? Illetve: hogyan éri meg? Az ingyenes termékre épülô értékesítési modellt vizsgáljuk meg nagyító alatt. Szögezzük le: az ingyenesség igenis lehet jó üzleti modell, amennyiben egy valódi üzleti modell áll a háttérben. Ha viszont átgondolatlanul használják mint egyszerû értékesítést ösztönzô eszközt, az könnyen a vállalkozás életébe is kerülhet, hasonlóan a hatalmas árengedményes akciókhoz. Melyek a sikeres ingyenes értékesítési modellek? A két legismertebb modell az ingyen próba és a Freemium modell.

Ingyen kipróbálható Az ingyen próba leginkább szolgáltatásoknál, szellemi termékeknél mûködik, de nagyon sok webáruház is sikerrel alkalmazza. Ha például ön számlázó programot keres a régi helyett, mennyivel könnyebb úgy választani, hogy elôtte kipróbálhatta a kiszemelt programokat, használhatta egy hónapig, megtapasztalhatta azok minden elônyét és hátrányát. A tapasztalat minden prospektusnál hatásosabban tud értékesíteni. Egy másik mûködô példa a tanácsadás. Egy tanácsadóval egy ismerkedô, felmérô beszélgetés lehet hasznos, érdekes, hozhatnak akár tényleges hasznot is az ott elhangzottak. A beszélgetés alapján már tisztábban látja az ügyfél, hogy valóban erre vane szüksége. Ezekben az esetekben fontos az, hogy a próbatermék vagy az ismerkedô beszélgetés valóban használható és hasznos legyen. Ha a próbaszoftver tele van korlátozásokkal, szinte semmit nem lehet benne életszerûen használni, akkor az inkább gátja lesz az eladásnak, mint segítôje. Ha a tanácsadóval megejtett beszélgetés csak a leendô szolgáltatás eladásáról szól, akkor valószínûleg abból nem lesz együttmûködés.

Freemium szolgáltatás A másik jól mûködô üzleti modell a Freemium modell. Ezt a legtöbbször online elérhetô szolgáltatásoknál alkalmazzák, nagyon sikeresen. Ebben az esetben a szolgáltatás alapváltozata ingyenes, az emelt szintû szolgáltatásért viszont már fizetni kell. Az üzleti modell neve is az ingyen (Free) és a kiemelt (Premium) szól összevonásából keletkezett. Hogy ez mennyire mûködô modell, arra leginkább két vállalkozást tudok példaként felhozni. Ha ön használt már Dropboxot vagy Prezit, vásárlója egy ilyen formában mûködô cégnek, ha esetleg ilyen megközelítésbôl nem is vizsgálta meg ôket. Mindkét vállalkozás magyar fejlesztés, ezért is ôket emeltem ki. Mindkettô kiemelkedô nemzetközi sikereket ért el, napjainkra dollármilliárdos értéket képviselnek. Azért, hogy egy kakukktujást is bemutassak, egy magyar ruházati termékeket forgalmazó vállalkozás kiugró sikert ért el úgy, hogy az egyik leghatásosabb marketingeszközük egy ajándék ingyen póló volt. A pólót az kapta, aki feliratkozott a hírlevelükre és a boltban személyesen vehette át. Természetesen ha már ott volt, akkor körül is nézett és a választék, a kiszolgálás ott is tartotta. Mindez már a cégen, a személyzeten múlik. Az ingyen termék tehát lehet jó vagy rossz, a felhasználás módjától függôen. Továbbgondolásra egy kérdéssel zárnám: mit tudna az ön cége adni a vásárlóinak ingyen, ami késôbb valóban nagyobb forgalmat generálhatna? Harman Tibor www.uzletiedzo.hu