Dél-Dunántúli Gazdaság XX. évfolyam 3. szám

XX. évf. 3. szám, 2018. április 6.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

A csábítás trükkje

Bér Bér Bér

Harc a munkaerôért w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

M Ú LT U N K N A G Y J A I

Neves elôdeink

Zsolnay Imre (1837–1914) Zsolnay Vilmos öccse volt ô, aki híres bútorkereskedô lett Pécs városában. A mecsekalji városban született 1837. október 26-án. Gyermekkorától a kereskedôi szakma vonzotta. Gyakorlatot apjuk, id. Zsolnay Miklós üzletében szerzett, és ezt folytatta bátyjánál, Zsolnay Vilmosnál is.

1862-ôt mutatott a naptár, amikor Zsolnay Vilmos megnyitotta a Fô (a késôbbi Széchenyi) tér és az akkori Fô (a mai Király) utca sarkán lévô üzletét, ahová a császárvárosból, Bécsbôl hozattak bútorokat. Már mûködött Zsolnay Vilmos gyára, amikor külön választotta ezt az üzletet, és a mellette lévô Fô utcai részbe helyezte azt. Zsolnay Imre tôle vette át az üzlet vezetését 1874-ben. Ez bátyjának is jól jött, mivel figyelmét ettôl kezdve kizárólag a gyárának szentelhette.

Ez az üzlet 1883-ig mûködött itt, amikor Imre önállósította magát, és

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

bolját a mai Ferencesek utcájába, a 11. számú házába helyezte, amelyet elôtte megvett, de raktárként megtartotta Bazár néven a régi üzletet is. Ekkor már saját készítésû bútorokat árult, amelynek alapját a külföldrôl behozott bambuszváz illetve a vesszôfonott bútorok Vilmos által gyártott fajanszlappal történô berakása, „öltöztetése” jelentette.

A korabeli pécsi újságokban sûrûn föltûntek hírdetései 1882-tôl, amelyben egy-egy saját készítésû bútorának a képe szintén helyet kapott abból a célból, hogy így jobban fölhívja üzletére az akkori olvasók figyelmét. Az 1888. évi Pécsi Országos Kiállításon vesszôbôl fonott virágtartó asztalait állította ki.

Közben a Ferencesek utcáján lévô házának telkét a mai Mátyás király utcáig lenyúlva tovább bôvitette, és újabb emeletes házat építvén, itt is bútorüzletet mûködtetett. Ennek a kiterjesztésnek bizonyítékaként a Pécsi Figyelôben

1890-tôl már olyan képes hírdetéseit jelentette meg, amelyben stílszerûen berendezett alvó-, dísz- és ebédlôszobák berendezését, valamint vas- és kárpitozott bútorokat un. lakberendezési kiegészítôkkel, függönnyel, tükörrel, képkerettel történô választék-bôvítéssel reklámozott. Emellett üzlete kínálatát Vilmos bátyja gyárában elôállított díszedélyek alkotta lerakattal is növelte. Árujának jellemzéseként elmondhatjuk, hogy jórészt historizáló-neoreneszánsz, neobarokk bútorok tették ki üzlete árukészletét, az 1896. évi Millennium évétôl pedig ezt magyaros jellegûekkel egészítette ki. A Zsolnay Vilmos gyárában is alkotó Nikelszky Géza és Apáti Abt Sándor szintén tervezett számára bútorokat, tovább emelvén boltja árujának mûvészi színvonalát. Híres kereskedését 1905-ig tartotta fönn, amely nagy hírnévnek örvendett Pécsett.

Sajnos gyermekei nem folytatták munkásságát, így a rákövetkezô évben, 1906-ban kénytelen volt megválni üzletétôl és raktárától. Pécsett hunyt el 1914. május 19-én, a világégés kitörésének „elôestéjén”.

Dr. Vargha Dezsô ny. fôlevéltáros

Ajánló

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Elismerés Zsolnay Díj Kollár László

A hónap üzletembere Keresnyei János 13. oldal

Innopulzus Magyar részvétellel indul a GEO-ENERGY Europe

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

23. oldal

20. oldal

Autóteszt: Vass József – Ford Ecosport

28–29. oldal

4 A nagy sikerrel megrendezett korábbi két dél-dunántúli regionális humánerôforrás konferencia folytatásaként május 24-én ismét lehetôségük lesz a régió HR-szakembereinek, cégvezetôinek, foglalkoztatási szakembereinek a területet érintô új információk, jó gyakorlatok megismerésére, illetve értékes tapasztalatcserét folytatni szervezetfejlesztô, coach, humán erôforrás szakemberekkel. A konferenciát most is a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja szervezi, a téma pedig a korábbi két nap (Elkötelezett munkavállalót! De hogyan?, ill. Maradj a sikerig, és azon túl is!) folytatásaként a „Harc a munkaerôért” címet kapta. Idén a Humán Klub 13 témakört (pl. belsô kommunikáció, coaching szemléletû vezetés, digitalizáció, automatizálás, megváltozott munkavállalói elvárások, munkatársak motiválása stb.) jelölt meg a szakmai nap tematikájaként, ezek közül szavazhattak a leendô résztvevôk arra, hogy melyiket tartják a legaktuálisabbnak.

Légy a legvonzóbb munkahely!

— Míg a tavalyi konferencia arról szólt, hogy a munkáltatók hogyan találják meg a munkaerôt és miként tartsák meg, addig ez ma már nem elegendô.

Most a korábbinál sokkal többet kell befektetnie egy cégnek abba, hogy ráakadjon leendô dolgozójára és olyan foglalkoztatási körülményeket teremtsen a számára, hogy ott is maradjon. Ezért már igencsak meg kell harcolni – foglalja össze röviden ÓDORNÉ KOVÁCS Ildikó, a Humán Klub elnöke, hogy milyen folyamatok játszódtak le a tavalyi konferencia óta a foglalkoztatás területén. - Tavaly óta a cégek elkezdtek másképp gondolkodni a foglalkoztatásról, arra törekednek, hogy minél vonzóbb munkáltatóként jelenjenek meg. Erôsödött a munkáltatói márkaépítés, már nem elég, hogy jó legyen a reklámjuk, elengedhetetlen, hogy amit mondanak magunkról, az úgy is legyen. Pozitív változás, hogy a cégek a cafeteriától a fizetésemelésig számos új ösztönzô

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Harc a munkaerôért 3. Dél-dunántúli Humán Konferencia rendszert vezetnek be, és több aspektusból igyekeznek javítani a munkaerôvel való foglalkozás minôségét.

— Ezek tükrében milyen témákat dolgoznak fel a konferencián?

— A rendezvényen azzal is foglalkozunk, hogy miként lehet minôségi javulást elérni a foglalkoztatásban. Ebben olyan témákat érintünk, mint a teljesítményértékelés, a motiváció, a visszajelzés ereje, de szó lesz arról is, hogy hol vannak munkaerô-tartalékok. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban készült egy felmérés, hogy hol lelhetô fel munkaerô-tartalék és miként lehet bevonni a munkaerôpiacra. Foglalkozunk a munkaerôpiac rejtett munkaerô-tartalékaival is, ami nem más, mint az önmotivált ember. Ez azért is érdekes, mert a szervezetfejlesztési trendek is erre tartanak.

— Merre? Milyenek lesznek a jövô foglalkoztatói?

— Frederic Laloux a jövô szervezeteirôl írt egy könyvet, amelynek az a lényege, hogy miként hozzuk létre az emberi tudatosság következô szintjét, ezál-

tal az ezen a szinten mûködô szervezeteket. Ez a szervezetfejlesztés iránya, azaz olyan szervezeteket kell megalkotni, ahol önmotivált emberek dolgoznak, mind a munkafeladatért, mind az eredményért vállalva a felelôsséget. Ezeket a szervezeteket teal szervezeteknek nevezik – ez most a trend –, de ahhoz, hogy elinduljon a változás, mindkét oldalon szükség van egy másfajta szemléletre. Az emberek oldaláról például arra, hogy miként találják meg saját magukban a motivációt és azt a feladatot, munkát, amit szívesen végeznek. A másik oldalról pedig arra, hogy a cégek a mûködésükben biztosítsák az ezekhez szükséges kereteket. Például az X és Y generáció munkaerôpiacra lépése miatt azt mondják, hogy 5-10 év múlva digitális nomádok és freelancerek alkotják majd a munkavállalók csoportját. Ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb olyan munkavállaló lesz, aki 8-tól 5-ig dolgozik egy kötött munkahelyen, inkább különbözô feladatokra és projektekre szerzôdnek a freelancerek, és ezért kapják a fizetésüket. A másik a digitális nomád kategóriája, egyre több lesz az olyan munka és feladat, amit bárhonnan végezhetünk, nem kell hozzájuk bent lenni a munkahelyen. Ennek azonban még nincsenek meg a szervezeti keretei.

Az emberek részérôl megjelenô ez a fajta igény ki fogja kényszeríteni a változást, ezért a szervezetek is kénytelenek lesznek biztosítani az újfajta kereteket, ahol a munkavállalók így tudnak mûködni. A digitális nomádok és freelancerek mellett a fizikai munkát robotokkal, robotizációval váltják ki, az egyik konferencia elôadó például bemu-

Dél-Dunántúli Gazdaság tat egy robotot, amelyet ugyanúgy lehet bérelni, kölcsönözni, mint egy diákot vagy egy munkaerôt. Ha egy szervezet sikeresen akar mûködni, akkor ezekre fel kell készülnie. A konferencia célja megláttatni, hogy nincs más út, mint az ezekhez a trendekhez való alkalmazkodás. Mert aki nem tud alkalmazkodni, az nem fog tudni talpon maradni.

— Hol vannak a dél-dunántúli vállalkozások ehhez a jövôbeli képhez képest?

— Ezek a folyamatok, változások itt vannak a küszöbön, Pécsett is mûködnek olyan vállalkozások, amelyek robotokkal dolgoznak. Persze, az nagyon fontos, hogy kinek mennyi tôkéje van, mennyit tud fejleszteni. Ahhoz, hogy valaki elôremeneküljön, ahhoz befektetés kell. És hogy ez megtérüljön a jövôben, most kell megcsinálni.

A konferencián lesz egy egyórás módszervásár, hogy a résztvevôk tapasztalatot tudjanak cserélni, beszélgetni tudjanak egymással. Ezt a fajta networkinget korábban hiányolták a konferencia résztvevôi. Több témában hirdetjük meg a módszervásárt, mindenki ahhoz a témához tud jelentkezni, amelyik ôt a legjobban érdekli. Olyan témákra lehet számítani, mint pl. hogyan motiváljuk a munkatársainkat, coachingszemléletû vezetés, a vállalati kultúra szerepe a munkaerô megtartásában, új trendek a toborzásban, munkaerôpiaci trendek. Ezekre elôzetesen kell jelentkezni, 8-10 fôs kiscsoportos beszélgetésben a résztvevôk hangot adhatnak annak, hogy náluk mi a helyzet, milyen problémákkal szembesülnek. Természetesen a Humán Klub tagjai és az elôadók is ott lesznek a beszélgetéseken.

— A két konferencia közötti idôben miként fókuszál a Humán Klub a munkaerôpiaci változásokra?

— A klubüléseken mindenki hozza a saját területérôl az aktualitásokat, a tapasztalatokat, ezeket megbeszéljük, feldolgozzuk. A Humán Klub célja a humán témákban a tapasztalatcsere mellett a tudásmegosztás és a folyamatosan növekvô tudásbázis építése, valamint a hatékonyabb mûködés érdekében a vállalkozások szemléletformálása is.

CÍMLAPSZTORI

Koordináció, kooperáció, klaszter, pályaválasztás – a kamara aktív szerepet vállal a munkaerôhiány csökkentésében A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipakamara tagvállalkozásai jelzései és a piaci folyamatok alakulása nyomán évek óta érzékeli a szakképzett munkaerô hiányát. Hogy a kamarának mi a szerepe a munkaerôért folytatott harcban, miként tudja támogatni a vállalkozásokat ebben a folyamatban, errôl kérdeztük RABB Szabolcsot, a kamara titkárát.

— A munkaerôhiány rövid távon szorító probléma. Hosszú távon viszont az ipar5.0 (ember és gép együttmûködése) hatásait kell tudnia a cégeknek és persze a kamarának is menedzselni. A rövid távú probléma, a fokozott HR-kereslet megoldására számtalan pilot projektet kezdeményeztünk. Legutóbb a villamosipari cégeknek szerveztünk a Kormányhivatallal roadshowt, amelynek keretében Pécs, Mohács, Siklós, Komló és Szigetvár városokban több száz, a munkaügyi hivatalban regisztrált potenciális munkavállalóval találkoztak a cégek. Hirth Olivér (KONTAKT-

5 Elektro Kft.), a program egyik kezdeményezôje pozitív tapasztalatokról számolt be. Persze a puding próbája az evés, a közeljövôben a résztvevô cégekkel közösen értékelnünk kell, hány és milyen minôségû embert találtak, vettek fel dolgozni. Együttmûködésünk a Jobcapital Kft.-vel megoldást jelent sok családi vállalkozásnak. Pályaorientációs tevékenységünk hatása nem azonnali, de kifejezetten eredményes a fiatalok bevonására és a szakmák bemutatására.

Fontosnak tartom a vállalatok közötti kooperációs egyeztetéseket, amelyek során a különbözô és azonos ágazatban dolgozó cégek egyeztetnek, illetve HRkérdésekben közösen kezdeményeznek és szerveznek akár képzési, akár bevonással kapcsolatos folyamatokat, projekteket. Klasztereket menedzselünk és szervezünk, most alakul meg az építôipari klaszter, amely fontos fóruma lesz nemcsak a generálkivitelezô, de a szakági cégeknek is. Minden az együttmûködésen és az egymással folytatott értelmetlen verseny szûkítésén múlik, kollégáimmal ezen dolgozunk. Fontos a helyi tudásközpont szerepe is. Folyamatosan egyeztetünk az egyetemi vezetéssel, a mûszaki kar irányítóival. Új, rövid ciklusú képzéseket kezdeményezünk.

Alapvetônek tartjuk az egyetem legfontosabb kimenetének, a hallgatók felkészültségének a segítését, illetve a fiatalok elvándorlásának csökkentését is. A várossal és a stratégiai intézményekkel most dolgozunk egy, a megye, valamint Pécs mûszaki arculatát megteremtô és fejlesztô programon is.

— A kamara és a Humán Klub számára milyen „nyereséget” jelentett az elôzô két humán konferencia?

— 3 éve, amikor a Humán Klub alapítását kezdeményeztük, az egyik célunk a tanácsadó és humán kérdésekkel foglalkozó cégek koordinálása, helyi kapacitásaik helyben történô lekötésének szervezése és új szakmai ismeretek megosztása volt a célunk. A Humán Klub a kamara mellett mûködô egyik legsikeresebb szakmai közösség. Ódorné Kovács Ildikó vezetésével egy aktív és együttgondolkodó csapat alakult ki, amely számos projektet kezdeményezett. Az egyik ilyen a humán konferencia. Végre van a régióban is egy

❯

6 hatékony felülete a tudásmegosztásnak, ahol nem „töltelék“ elôadásokat, hanem igazi szakmai egyeztetéseket és provokatív gondolatébresztô elôadásokat hallanak a résztvevôk, nem beszélve a szakmai fórumokról. Az ipar5.0 és a HR-kérdések szorosan összefüggnek, a tanácsadóknak, coachoknak, munkaerôközvetítôknek már nemcsak a rövid távú HR-kérdésekkel, de a társadalom, valamint a gazdaság egészét megváltoztató ipari folyamatokkal és hatásaikkal is szükséges foglalkozni. A humán konferencia ennek az egyik fontos fóruma, felülete.

Teljesítményértékelés: fontos a visszajelzés, az információáramlás

CÍMLAPSZTORI — Milyen módon zajlik a teljesítményértékelés a cégeknél? Hogyan kellene ezt „jól” csinálni?

— Sokféle módja lehet a teljesítményértékelésnek. Nem gondolnánk talán, de a „köszönöm, ez szép munka volt”, vagy a „köszönöm, de máskor jobban figyelj arra, hogy...” is informális visszajelzések a felettes részérôl.

Megmutatják, hogy melyik a jó irány, illetve min kellene még javítani. Ennek veszélye azonban az, hogy az értékelés és annak értelmezése is gyakran szubjektív, a visszajelzést a személyes kapcsolatok minôsége befolyásolhatja, és sajnos hajlamosak vagyunk inkább csak a jó dolgokról megemlékezni. Ennél szerencsésebb a formális értékelést választani, ami a szervezet által tudatosan

Teljesítményértékelés – errôl szól a humán konferencián SABJÁN Eszter, a Crosssec Solutions Kft. operatív igazgatójának elôadása. Az elôadás címe és egyben a témája is az, hogy hogyan segíthet a munkaerôhiányon a hatékonyság növelése és a termelékenység optimalizálása.

— Manapság bármely iparágban tevékenykedô cégvezetôvel beszélgetek, mindenki megerôsíti, hogy munkaerôhiánnyal küzd – mondja Sabján Eszter. — Néhány évvel ezelôtt még hiányszakmákat tartottunk nyilván, de mára eljutottunk odáig, hogy nehéz, néha szinte lehetetlen megtalálni a megfelelô munkatársat, biztosítani a szükséges létszámot, legyen szó bármilyen tevékenységrôl. A technológiai fejlôdésnek köszönhetôen megjelennek olyan lehetôségek, amelyekkel pótolható vagy kiváltható a hiányzó létszám, de véleményem szerint ezek mellett is érdemes megnézni, hogy nincsenek-e házon belül kihasználatlan erôforrások, felesleges munkafolyamatok, csökkenthetô veszteségidôk, rossz berögzôdések. A beruházásokhoz, legyen szó automatizációról vagy digitalizációról, pénz szükséges, amelynek egy jobban szervezett vállalat eredménye lehet a forrása.

felépített rendszer eredményeként, meghatározott idôközönként, elôre ismert szempontok szerint történik. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tisztázott legyen a vállalati stratégia, létezzenek a munkatársak által is elfogadott célok, a vezetôk elkötelezôdjenek az értékelési rendszer mellett, és kialakításra kerüljön egy olyan vállalati kultúra, ahol motivációt lehet nyerni a kudarcokra is rávilágító visszajelzésekbôl.

— Milyen eszközei vannak a (fizikai) dolgozók motiválásának? Mikor melyiket érdemes alkalmazni?

Dél-Dunántúli Gazdaság — A fizikai dolgozók esetén inkább a teljesítmény alapján történô díjazást érdemes választani, ami nem egyenlô a teljesítményértékeléssel. Fontos azonban, hogy ez nem minden esetben motiválja a munkatársakat, fôleg, ha korábban fix bért kaptak, függetlenül attól, hogy milyen teljesítményt nyújtottak.

Ahhoz, hogy az új bérezési forma ne rombolja a kollektívát, illetve a munkatársak is elkötelezôdjenek mellette, érdemes részletesen tájékoztatni ôket az új rendszerrôl, és annak követelményeirôl. A bevezetéskor javasolt egy rövid tesztidôszakot alkalmazni az átállás megkönnyítésére. Fontos, hogy a normák mindig valódi mérésen alapuljanak, rendes munkaidôben teljesíthetôk legyenek, illetve a munkakörülmények megfelelôek legyenek, és biztosítva legyen a folyamatos munkavégzés. A teljesítmény alapú bérezésnek több fajtája létezik, a termelési sajátosságok határozzák meg, hogy melyiket érdemes bevezetni.

— A teljesítmény alapú bérezés felfogható teljesítményértékelésként is? Hogyan motiválhatók a nem termelô cégek munkatársai, akik nem teljesítménybért kapnak?

— A teljesítmény alapú bérezés a teljesítményértékelés egy részhalmazaként értelmezhetô, hiszen strukturált módon, objektív méréseken alapuló, rendszeres visszajelzést kapnak a munkatársak a munkakörhöz kapcsolódó eredményekbôl – úgymint: kitermelt mennyiség, javítások száma. Ezt érdemes kiegészíteni egy formális visszajelzéssel is, amelyben kiemeljük a dolgozó erôsségeit, és segítünk neki fejlôdni a kevésbé erôs területein.

A nem termelô cégeknek is vannak céljaik, amelyeket el szeretnének érni.

Ezeket jellemzôen a tulajdonosok, felsôvezetôk határozzák meg, viszont nagyon fontos, hogy ne csak ôk tudjanak róla. Vonják be ebbe az érintett munkatársakat, vitassák meg velük a részleteket, alakítsák ki együtt a célhoz vezetô út lépéseit. A munkavállalók számára is vonzó, érthetô, teljesíthetô, határidôhöz kötött feladatok erôsítik az elkötelezôdést, a tenni akarást, mozgásba lendítik a belsô erôtartalékokat. Ha pedig az elért eredményeket azonosítjuk, elemez-

Dél-Dunántúli Gazdaság zük és visszajelzést adunk róluk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ebbôl motivációt nyernek munkatársaink is. Én, a Crosssec Solutions Kft. operatív igazgatójaként ebben hiszek, és nap mint nap látom ennek eredményeit.

„Kellenek a kreatív megoldások, amelyek miatt vonzó a Lakics Kft.-nél dolgozni”

CÍMLAPSZTORI másra licitálunk, az olyan felfelé menô spirált indít el, amit a cégek már nem tudnak kitermelni. Ezért kellenek a kreatív megoldások, amelyekkel a HRvezetô jobb hangulatot tud teremteni, így a munkavállaló talán nem akar egy másik céghez elmenni. Ma már nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a munkatársakat csak a pénzzel lehet motiválni, azt látom, hogy mindenkinél számít, milyen a cég, ahol dolgozik.

Olyan munkalehetôséget, olyan munkahelyet kell teremtenünk, ahová szívesen jönnek be nap mint nap munkavállalóink.

Nagyon jónak tartja a szakmai ismereteket bôvítô rendezvényeket THURYNAGY Diána, a Lakics Kft. HR-vezetôje, aki részt vett a tavalyi dél-dunántúli HR-konferencián és számos apró ötletet vitt haza magával. A nagy méretû, bonyolult, hegesztett acélszerkezeteket és berendezéseket gyártó Lakics Kft. három telephelyen, Kaposváron, Komlón és Sántoson mintegy 300 munkavállalót foglalkoztat, az egységek közötti földrajzi távolság is hatással van a vállalkozás mindennapi mûködésére. Mint szinte minden gépipari vállalat, a Lakics is munkaerô gondokkal küzd, Thury-Nagy Diána szerint ezért is aktuális az idei konferencia témája: a harc a munkaerôért.

— Szerintem minden céget érint ez a probléma, ezért ez egy roppant aktuális téma. Már korábban is azon a nézeten voltam, hogy ha folytatódik a mostani trend, miszerint a fiatal munkavállalók, akik nálunk, a tanmûhelyben tanulták meg a szakmát, és jobb esetben 1-2 évig itt dolgoznak, elmennek külföldre vagy Gyôrbe más, gépgyártással foglalkozó cégekhez, akkor az itt maradókra szinte „vadásznunk” kell. Sajnos lassan egymás farkasai vagyunk, és mind Komlón, mind Kaposváron egymás konkurenciái a hasonló területen dolgozó vállalkozások. Korábban olyan megállapodások voltak a cégek között, hogy nem csábítjuk el egymás embereit, de azt tapasztalom, hogy az élet sokszor felülírja ezeket az egyezségeket, mert kevés a jó szakember. A béreket sajnos nem tudjuk az egekbe emelni. Ha egy-

— Mit adhat ehhez hozzá a kamara által rendezett HR-konferencia?

— A tavalyi konferencián vettem részt, és számomra igazán hasznos volt, hogy megismerhettem néhány jó gyakorlatot. A HR-tevékenységben nagyon sok minden azon múlik, hogy egy adott helyzetet miként tudok megoldani, menedzselni, ehhez nagyon jó segítséget adnak a konferencián hallottak. Nagyszerû megoldásokat osztott meg velünk egy informatikai cég HR-vezetôje. Elcsodálkoztam, hogy miként is mûködhet ilyen emberközpontúan egy munkáltató, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak a munkavállalók számára.

Igaz, az informatikusok foglalkoztatása kicsit messze esik a gépipartól.

7 — Miként élnek tovább a hétköznapokban a HR-konferencián szerzett tapasztalatok? Mit tud hasznosítani belôlük?

— Cégünk a somogyi és a baranyai kamarának is a tagja, hiszen Kaposváron és Komlón is van telephelyünk. Ez a „kétlakiság” lehetôvé teszi, hogy mind a baranyai, mint a somogyi kamara által szervezett HR-rendezvényeken részt vegyek és szerencsére egyre több ilyen van. Most is tervezem, hogy összefoglalom a cégvezetés számára az itt megosztott ötleteket, információkat, újdonságokat, amelyekre érdemes figyelni. A közvetlen felettesemmel többször beszéltünk az aktuális trendekrôl. Az én „munkamódszerem” az, hogy benyomásokat gyûjtök, és nem másolom le egy az egyben azokat a megoldásokat, amiket a többiek alkalmaztak, inkább azok alapján formálom az ötleteimet a cégre igazítva. Elsôsorban olyan lehetôségeket keresek, amelyek minimális költséggel valósíthatók meg és javíthatják a munkatársaink általános közérzetét, növelhetik a munkahelyen töltött idô minôségét.

— Milyen elvárásai vannak egy ilyen jellegû rendezvénnyel kapcsolatban?

— A legfontosabb számomra, hogy aktuális legyen a téma, mert csak akkor érdemes rászánni egy napot a konferenciára, ha a programból látom, hogy hasznos lesz számomra. Az idô mindenki számára korlátozott. Emellett jó, ha olyan elôadók vannak, akik szakmailag magas szintû tudást képviselnek, vagy olyan cégek HR-esei osztják meg tapasztalataikat, ahol más dimenziók vannak. Pl. nem 300 ember dolgozik a cégnél, hanem ezer, és az mondják el, hogy ezt a tömeget miként tudják menedzselni. Rengeteg szakmai anyagot, cikket, esetet olvasok, de nagyon sok pluszt ad, ha élôben hallgathatom meg, hogy valaki miként valósította meg a jó megoldásokat, esetleg még kérdezni is lehet tôle.

Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy helyben van, nem kell hosszú órákat tölteni az utazással.

Mindezen felül a kapcsolatépítésre, a régi kapcsolatok ápolására is kiváló ez a rendezvény.

K.T.

8

2018: a kapcsolatok bôvítésének éve a Magyar-Horvát Tagozatnál Március 7-én tartotta évnyitó közgyûlését a Magyar-Horvát Tagozat. A napirendi pontok – 2018. évi munkaterv, Nemzetközi Kollégiumi ülés beszámolója, VIRO Expo és a B-Light program tapasztalatai – tárgyalása során visszatérô motívumként merült fel a kapcsolatok elmélyítése déli szomszédunkkal.

E tevékenységet nemcsak Horvátországban, de a környezô délszláv országokban is megkezdi, illetve folytatja a tagozat. Az elmúlt néhány hét alatt két sikerrôl is beszámolhattunk. Január végén újvidéki kamarai és üzleti delegációt fogadtunk, a kamarai elnökök megállapodás aláírásával fejezték ki együttmûködési szándékaikat. A február végi VIRO Expo-n a tagozat standját a horvát miniszterelnök is meglátogatta. Az idei évre többek között szarajevói, újvidéki és rijekai látogatást is tervez a tagozat.

Weller Diána

KAMARAI HÍREK

A jövô záloga az összefogás Megtartotta idei elsô ülését a kamara Információtechnológiai Bizottsága, melynek témája a 2018-as munkaterv kialakítása volt. Zalay Buda (Hauni Hungaria Kft.), a bizottság elnöke a tavaly meghatározott négy pillérbôl álló stratégia mentén vázolta fel a bizottság idei teendôit. Ezek alapján a bizottság feladatai a következô csomópontok köré összpontosulnak: a helyi IT munkaerôpiac megerôsítése; a régió kkv-inak informatikai fejlesztése; helyi IT szakmai közösség létrehozása; a digitális tudás terjesztése. A bizottság minden pillér tekintetében felmutathat eredményeket (pl.: pályaorientáció, rendezvények, munkaerôpiaci tapasztalatok megosztása stb.), de a munka vége még messze van, mellyel kapcsolatosan minden tag elkötelezôdött.

Erdôs-Pohli Krisztina

Tervek, kihívások, eredmények A kamara Kereskedelemfejlesztési Bizottsága idei elsô ülését az önkéntes kamarai tag, a Blázek és Anni Kft. telephelyén tartotta meg. A testületnek az éves munkaterve kidolgozása mellett így lehetôsége nyílt bepillantani a bôrdíszmûipari cég gyártási folyamataiba. A bizottság idei munkáját három kiemelt terület mentén folytatja, ezzel erôsítve a baranyai vállalkozások piaci helyzetét és növelve versenyképességüket: piacbôvítés, új értékesítési csatornák és az „élhetô falvak” koncepciója a turizmusfejlesztés, a helyi termékek és a falusi kereskedelem lehetôségeinek középpontba állításával.

Schmidt Enikô

Felvillanyozó álláslehetôségek Nyomasztó munkaerôhiány sújtja az elektronikai ágazat vállalkozásait. Hiányoznak mind a magasan képzett szakemberek, mind a középfokú, mind a betanított és segédmunkát megfelelô minôségben elvégezni tudó munkavállalók. A helyzet megoldása érdekében munkaerô-toborzó körutat szervezett Baranya megyében a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Baranya Megyei Kormányhivatallal, együttmûködve a megye meghatározó villamosipari vállalkozásaival.

A munkaerô-toborzó körút során Szigetváron, Szentlôrincen, Mohácson,

Dél-Dunántúli Gazdaság

Siklóson, Komlón, Csányoszrón és Pécsen tartottak tájékoztatást a vállalkozások képviselôi. A fórumon a keresett szakmákról, foglalkozásokról (villamosmérnök, villanyszerelô, elektronikai mûszerész, betanított villanyszerelô, segédmunkás, betanított munkás, lakatos, hegesztô és némely építôipari szakmák), a cégek kínálatáról, és az általuk keresett személyek elvárt képességeirôl, készségeirôl beszéltek.

A fórumokon részt vett vállalkozások: KONTAKT-Elektro Kft., Relavill Kft., TECHNIQ 2000 Kft., Dipolvill-96 Kft., Treszner Kft., Korrektvill Kft., Délviv Kft., Faludi és Társa Kft. A fórumokon összesen közel 600 érdeklôdô jelent meg. Ha ön is álláskeresô, és nem vett részt személyesen a toborzáson, de érdeklik az itt felsorolt álláslehetôségek, ingyenesen feltöltheti jelentkezését és önéletrajzát a kamarának az önkéntes kamarai tag Jobcapital Kft.-vel közösen mûködtetett adatbázisába: https://kamara.jobcapital.eu/.

Az „üzenetben” adják meg, milyen pozícióra pályáznak.

Janovics László

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

„A jó szakma felér egy diplomával” – a döntô kapujában 2018. januárban kezdôdtek meg a kamara szervezésében a tanév országos szakmai versenyei: a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. A „szakma legjobbja” címért folyó küzdelem még nem ért véget, azonban fontos állomáshoz érkezett.

Lassan minden szakmában lezajlottak az írásbeli elôdöntôket követô válogató versenyek, ezek során kialakult a döntôbe jutott tanulók névsora.

A 380 baranyai jelentkezô közül 9 szakmában 15 tanuló jutott el a végsô megmérettetésig. A döntô

2018. április 23-25. között Budapesten a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül megrendezésre, idén immár 11. alkalommal. A rendezvényt több ezren látogatják naponta, közöttük azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, akik a szakmák utánpótlását jelenthetik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén is több száz tanuló ingyenes részvételét biztosítja a fesztiválon és szervezi meg az utazást számukra.

A döntôbe jutott versenyzôk névsora a versenyek hivatalos honlapján, a www.szakmasztar.hu oldalon is megtekinthetô.

Gratulálunk a döntôs tanulóknak és felkészítôiknek a továbbjutáshoz és sikeres felkészülést kívánunk a végsô megmérettetéshez!

Bonyár Marietta

Országos döntôbe jutott versenyzôk Tanuló neve

Szakmája

Elméleti oktatást végzô tagiskola

Gyakorlati képzôhely

Benkô Bianka

bôrdíszmûves

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Knoch Bôrdíszmûves Kft., Manual Divat Kft.

Matók Petra

bôrdíszmûves

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Knoch Bôrdíszmûves Kft., Bene János Kesztyû és Bôrruházat

Mészáros Mihály Zsolt elektronikai technikus

PSZC Zipernowsky Károly Szakgimnáziuma iskolai tanmûhely és Szakközépiskolája

Német István

elektronikai technikus

PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma

iskolai tanmûhely

Végh Izabella Evelin

fodrász

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

SaloonArt.hu Kft.

Korán István

gépgyártástechnológiai technikus

PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma

iskolai tanmûhely

Gyôri Kristóf

gépi forgácsoló

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Ált. Isk.

Hadady Dávid

gépi forgácsoló

PSZC Komlói Szakgimnáziuma, Szakközép- Lakics Gépgyártó Kft. iskolája, Szakiskolája és Kollégiuma

Kovács Dániel

gépi forgácsoló

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, MATRO Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Ált. Isk. .

Lovas Kristóf

gépi forgácsoló

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

SOMAPAK Csomagolástechnikai Gépgyártó Kft.

Kulina András

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

GLT Delta Kft.

Nagy Dávid

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Mecsek-Klíma Kft.

Simon Martin

kômûves és hidegburkoló

PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Tan-Szak Kft.

Kovács Ákos Tamás

központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô

PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Nyáry-Terv Kft.

Madai Imre Zsombor

villanyszerelô

PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Délviv Kft., Dual Elektro Kft. Szakközépiskolája, Szakiskolája és Ált. Isk.

10

KAMARAI HÍREK

Hatalmas érdeklôdés a szakmaismereti versenyek iránt A Villany-Ász Szakmaismereti Versenyen 19 csapat jutott a második fordulóba. A versenyzôk az E.On DD Áramhálózati Kft.-nél, a Faludi és Társa Kft.-nél, a Harman Professional Kft.-nél, a Hauni Hungaria Zrt.-nél, a KONTAKT-Elektro Kft.-nél, a Lafarge Cement Magyarország Kft.-nél, a Pannon Hôerômû Zrt.nél., a Relavill Kft. egy külsô helyszínén, az épülô pécsi kosárakadémiánál és a Tettye Forrásház Zrt.-nél tettek látogatást.

A legnagyobb népszerûségnek az idei évben elôször szervezés alatt álló AutóMánia verseny örvend. A második fordulóba 43 csapat jutott tovább. A csapatok az alábbi cégeknél tehettek látogatást: Dél-Dunántúli Közlekedési Központ Zrt., a Kaschmi-Kontroll Szolgáltató Kft., Man Kamion és Busz Kereskedelmi Kft., NS Autóház Kft., P’-AutóCity Zrt., Penthe Autóház Kft., Peugeot Autósziget Kft., Renax-Camion Kft., Suzi-Car Kft., Szigetvári Autóház Ker. és Szolg.

Kft., és Tracker Kft.

Közel száz csapat jelentkezett a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében zajló gépipari, villamosipari és jármûtechnikai szakmaismereti versenyekre.

A második fordulós látogatások lezajlottak, hamarosan kiderül, a versenyzô csapatok közül kik a legjobbak.

2018. január utolsó két és február elsô hetében nyitottuk meg egy-egy hét eltolással a GépÉsszel, a Villany-Ász és az AutóMánia szakmaismereti versenyeket. A három versenyre összesen 96 csapat jelentkezett és vett részt az elsô fordulóban, melybôl 82 csapat teljesítette a továbbjutás feltételét, a totó 85%-ának helyes kitöltését. A jelentkezô csapatok között vidéki és pécsi iskolák diákjai egyaránt szerepelnek.

A Gép-Ésszel Szakmaismereti Verseny 20 csapatának üzemlátogatásait az alábbi cégek, üzemek közremûködésével szerveztük meg: Forsz Kft., Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., Iron-Tech Kft., Lakics Kft., Mar-Mul Kft., Matro Kft., Max Blank Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metal Kft.

EuroSkills Budapest 2018 Magyarország versenyképességének erôsítéséhez nélkülözhetetlen a jól képzett, piacképes szaktudással rendelkezô munkaerô. Erre hívja fel a figyelmet a EuroSkills versenysorozat is.

A versenyt kétévente, páros években rendezik meg, és a kiemelkedôen ügyes fiatal szakemberek mérik össze tudásukat és képességeiket Európa számos országából. A versenyen 3 nap alatt 28 ország közel 600 versenyzôje vetélkedik egymással, elôreláthatóan 40 szakmában. A versenyzôk nemcsak egyénileg, hanem egyes szakmákban csoportosan is megmérkôzhetnek. A csoportos versenyszámokban a zsûri kiemelten értékeli a csapattagok közötti együttmûködést is.

2018. szeptember 26-28. között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Magyarország ad otthont a szakmák „Európa-bajnokságának”. Komoly elismerés Magyarország számára, hogy elnyerte a verseny rendezési jogát, különösen annak fényében, hogy a kelet-európai régióból elsôként hazánk láthatja vendégül a EuroSkills versenyt.

Helyszín: Budapest, HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont Az eseményt a világversenyekhez illô látványos nyitóceremónia elôzi meg (2018. szeptember 25.), az eredményhirdetésre és a díjátadásra a záró ünnepségen (2018. szeptember 29.) kerül sor a Papp László Budapest Sportarénában.

Magyarország 2007 óta vesz részt a WorldSkills és a EuroSkills versenyeken, amelyeken kiemelkedôen teljesített. A EuroSkills versenyeken az elmúlt tíz évben összesen 10 arany, 12 ezüst, 20 bronz és 15 kiválósági érmet szerzett a magyar csapat.

EuroSkills verseny (hely, év) arany Göteborg, Svédország – 2016 0 Lille, Franciaország – 2014 4 Spa, Belgium – 2012 5 Lisszabon, Portugália – 2010 1 Rotterdam, Hollandia – 2008 Összesen: 10

ezüst 2 2 1 5 2 12

bronz 4 5 5 3 3 20

kiválósági érem 3 2 2 4 4 15

összetettt 9 13 13 13 9 57 B.M.

Dél-Dunántúli Gazdaság A cégeknek, üzemeknek ezúton is köszönjük az együttmûködést!

A jelentkezô csapatok közül versenyenként a 10 legjobb csapat jut a döntôbe. A Gép-Ésszel és a Villany-Ász verseny döntôs csapatainak jutalma egynapos kirándulás a Szakma Sztár Fesztiválra, az AutóMánia verseny döntôs csapatai egy magyarországi autógyárat látogatnak meg. A versenyek dobogós csapatai – a cégek és a kamara által felajánlott jutalmakkal – külön díjazásban részesülnek.

Pázmándi Marietta

A mester cím kiváló cégér A szakember, aki mester címet visel, szaktudás, megbízhatóság, minôség tekintetében kiemelkedik a többi iparos közül, munkáját bizalommal fogadják.

A gazdaság fontos stratégiai érdeke a minôségi szakképzés és az erre épülô mesterképzés. A mestervizsgáztatás a gazdaságot képviselô kamarák feladata, kompetenciája, amelyet a kamara Baranya megyében is kiemelt feladatként kezel.

A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlôdés és karrier kialakításának lehetôségét, a tanulóképzéshez szükséges ismeretek elsajátítását, valamint segítse a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi, jogi és marketing ismeretek megszerzését, elsajátítását. Ezzel a szakmai megbecsülés, az anyagi, erkölcsi elismerés és bizalom garanciáját teremtse meg.

A kamara nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a mester cím megszerzését célul kitûzô szakemberek számára a lehetô legmagasabb színvonalú képzést, ezzel az adott szakmában fejlôdni vágyó személyek átlagon felüli szaktudásának elérését biztosítsa, így a mester cím rangját, értékét megôrizze.

A szakmák presztízsének emelésében a mestervizsga-bizottság elnökének is szerepe van. A mestervizsga-bizottság elnöke felel a szakmai színvonal megtartásáért, a vizsga tisztaságáért és a követelmények szerinti lebonyolításért.

Mester cím megszerzésére a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara több szakmában szervez felkészítô képzést, és tart vizsgát 2018ban is. Az év elsô tanfolyamai március végén kezdôdtek cukrász, kozmetikus, bútorasztalos és festô, mázoló, tapétázó szakmákban. Baranya megyében mesterképzés és vizsga szervezésére kizárólag a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara jogosult.

Fülöp Attila

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

11

I-DARE, elkezdôdtek a tréningek!

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az I-DARE projekt vezetôje, a projekt. a horvát és magyar fiatalok pályaorientációjában, a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeiben segít.

zépiskolájából Pécsváradon még közel 40 diák kapcsolódik be a programba. Nagy öröm a szervezôk számára, hogy az iskolák népszerûnek és fontosnak tartják az üzleti tervezést, az IDARE projekt tréningjeit és lehetôséget biztosítanak a diákjaiknak a projektben való részvételre.

Májustól már kidolgozott tervekrôl konzultálhatnak a diákok és minden tréningen résztvevô.

A választott mentorok a résztvevôkkel átbeszélik a leadott üzleti terv részleteit, hogy megvalósítható vállalkozási terveket tudjanak kidolgozni a jelentkezôk. A projekt keretében fejlesztett innovatív e-learning tananyagokat és web applikációt alkalmazva egyszerûbb az üzleti terv készítése, de minden tervnek az alapja egy jó ötlet. A diákok nagyon sok innovatív ötlettel jelentkeztek, bioital forgalmazásától – a hagyományos szakmákat sem kihagyva – a kávézóig, cipôboltig vagy akár a sírköves vállalkozás alapításáig. A legjobb üzleti terveket készítôk bemutatják Horvátországban és Magyarországon a részletesen kidolgozott ter-

2018 márciusától elkezdôdtek az elsô képzések, amelyben a PSZC Radnóti Miklós Közgazdasági Szakgimnáziumából, a Pécsi Mûvészeti Gimnázium és Szakgimnáziumból több mint 100 diák vett részt, a PSZC II. Béla Szakgimnáziuma Szakkö-

Végéhez közeledik a „Job Developer” Erasmus+ projekt A BiBB mellett a Nemzeti Ügynökség fenntartásával, EU-s forrásból került finanszírozásra a három év idôtartamú, „Job Developer” címet viselô európai uniós projekt, mely 2018 augusztusában egy nemzetközi projekttalálkozót követôen zárul majd. A projekt elsôdleges célja a fiatal felnôttek általános és szakmai képzésének javítása az EU munkaerôpiaci követelményeinek megfelelôen, valamint szakértôkkel együttmûködve helyben új foglalkoztatási lehetôségek kialakítása.

Ennek módszertana az, hogy a „Job Developer” – legmegfelelôbb magyar fordítása a pályafejlesztô – a meglévô és új helyi foglalkoztatási lehetôségek képzettségi követelményeit feltárja, a résztvevôk készségeivel és tehetségével, valamint a (tovább)képzési lehetôségekkel összeveti és ennek megfelelô kompetenciafejlesztési intézkedéseket javasol.

A projekt célja továbbá a pályafejlesztô – mint új tevékenységi kör – tananyagának megal-

kotása. A pályafejlesztô veszi fel a „gondozó” szerepét a fiatal munkakeresôk számára. Ez a feladat a kamarák, a munkaügyi intézmények, az általános és szakiskolák, a HR-szakemberek, valamint a gazdaságfejlesztés tevékenységének metszéspontjában áll. A pályafejlesztô feladata a fiatalok kísérése és a róluk való gondoskodás, segítség nyújtása a foglalkoztatási radar elvébôl kiindulva az új szolgáltatások fejlesztésére.

Emellett küldetése a tehetségdiagnózis segítségével visszacsatolást adni a résztvevôk tehetségeirôl és kidolgozni egy egyedi fejlesztési tervet, ideértve a kompetenciafejlesztési tevékenységeket is. (Forrás: Kröll & Voß, 2013).

veket, nem utolsósorban értékes nyereményekkel díjazzuk a legjobb és leginnovatívabb üzleti terveket.

A projektrôl további információ a www.idare.net oldalon található, kérdése esetén forduljon hozzánk bizalommal az i-dare@pbkik.hu email–címen.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

Pókó Nikolett

A foglalkoztatási radar koncepcióját és a tehetségdiagnózist Németországban a Minipreneure gGmbH fejlesztette ki és tesztelte. Elôbbi során a résztvevôk szembesülnek saját, gyakran észrevétlenül maradt erôsségeikkel, hogy képessé váljanak saját maguk vezetésére. A radar segítségével pedig a fiatalok rálelhetnek a meglévô foglalkoztatási lehetôségekre, új foglalkoztatási lehetôségeket teremthetnek, végül pedig megfigyelhetik az új foglalkoztatási lehetôségek trendjeit és lehetôségeit.

A projekt vezérgondolata, hogy a résztvevôk „önmagukat is projektként kezelik”, megismerik erôsségeiket, felismerik a munkaerôpiac lehetôségeit és elvárásait, így végül magukat vezetik, és saját ügyük szakértôjévé válnak.

A Jobdeveloper szakértôi workshop 2018. március 8-9-én került megvalósításra Pécsett, a kamara székházban és a pályafejlesztôk és fiatalok bevonásával.

Témája az eddigi eredmények összefoglalása, áttekintése, visszacsatolás és jövôbeli fejlesztés volt, színesítve jó gyakorlatokkal és informatív elôadásokkal.

A szakértôi workshop sikerrel zárult és további együttmûködés lehetôségét vetítette elô.

Rozs Eszter

12

KLASZTER / PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben (menedzsment szerv: PBKIK) és a klasztertagoknál március hónapban is fokozott ütemben zajlanak az események, fejlesztések, az alábbiakban olvashatnak néhányról.

Fókuszban a középfokú gépipari oktatás a DDGK Benchmarking ülésén A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter március havi Benchmarking ülését a Pécsi SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumában tartotta. A helyszínválasztás nem véletlen, a klaszter a fórumán az iskolában folyó oktatási tevékenységet, mûhelyeket, laborokat kÍvánta minél részletesebben megismerni annak érdekében, hogy a gépipari cégek és szakgimnázium közötti együttmûködési területeket azonosítsák.

A találkozó célja, hogy a klasztert alkotó 27 gépipari vállalat igényeit elsô kézbôl ismerhesse meg az oktató intézmény, valamint azonosításra kerüljenek azok a területek, melyek fejlesztésében a klasztertagok is szerepet tudnak vállalni.

Szükség lenne például a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezô céges szakemberek és mesterek oktatásban való részvételére, oktatási eszközök és a tananyagok fejlesztésére, vagy éppen a közös érdekérvényesítésre, mind megyei, mind pedig országos szinten.

Új DDGK klasztertagunk a SOMAPAK Kft. A DDGK a februári taggyûlésén szavazott bizalmat új tagjának, a pécsi SOMAPAK Kft.nek. A cég számos klasztertaggal jelenleg is

üzleti kapcsolatokat ápol, azonban a klaszterhez való csatlakozásukkal intenzívebb együttmûködést tervez a klaszterben folyó projektekben, pl. az üzletfejlesztés, közös beszerzés, a képzésfejlesztés területén is.

A SOMAPAK Csomagolástechnikai Gépgyártó Kft. 1986-ban alakult olasz-magyar vegyesvállalatként, elsôsorban csomagolástechnikai gépek gyártására szakosodva. 1995 ôszén a külföldi tulajdon kivásárlásával teljesen magyar, családi tulajdonú vállalat lett. A cég profilja évrôl évre bôvült a piaci igényeknek megfelelôen, jelentôs beruházások által a vállalat tevékenységi köre újabb ágazatokkal gyarapodott.

A mintegy 40 alkalmazottal dolgozó cég gépei, berendezései a világ számos országában üzemelnek, mind hazánkban, mind Európában és a tengerentúlon egyaránt. Gyártott termékeinek (pl. folyadék- ill. szilárdanyag-töltô gépek, zárógépek, címkézô gépek, tasakoló-, zsákoló- és adagológépek, komplett kiszerelô technológiai sorok, felhordók, szállítópályák, acél- és alumínium szerkezetek, keverôgépek) alkalmazási területei igen szerteágazóak, jellemzôen az élelmiszeripar, vegyipar, gyógyszeripar, autóipar, elektronikai ipar, építôipar területén kerülnek alkalmazásra.

A csomagolástechnikai és egyedi gépgyártás mellett jelentôs kapacitással rendelkezik a CNC gyártástechnológia terén, ideértve többek között a CNC forgácsolást, CNC síklemez- és csô/zártszelvény lézervágást, CNC plazma- és lángvágást, lemezalakítást. Tevékenységük közé tartozik továbbá a különbözô hegesztési technológiák és felületkikészítések alkalmazása is.

Nemzetközi találkozó volt Pécsett Sikeresen lezajlott a CE1013 azonosítószámú REFREsh rövid nevû nemzetközi projekt partnertalálkozója Pécsett, 2018. március 12-13án. A vidéki kulturális örökség revitalizációját megcélzó projekttel kapcsolatban a kétnapos szakmai rendezvényre öt ország tíz partnere érkezett Pécsre.

Átbeszélésre kerültek az elsõ periódusban elvégzett feladatok, az elkészült dokumentumok: minden partner SWOT-analízissel elemezte a régió helyzetét, valamint szintén régiónként 2-2 jó gyakorlatot („best practice”) kellett bemutatni.

Az 1. számú munkacsomag vezetôje által meghatározott minimumkövetelmények szerint megírt anyagok összegzésre kerültek és abból egy kézikönyv készült, mely elemzi a regionális helyzetet a kreatív helyszínek és az integráció lehetôségei szempontjából.

Ez az alapja a 2. számú munkacsomagnak, mely 2018. januárjával indult el, 2019. év végéig tart, és amelynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a vezetôje. A két év alatt régiónként egy-egy stratégiát dolgoznak ki a partnerek, ez alapján minden országban a kiválasztott krea-

A cég elkötelezett a folyamatos fejlôdés mellett, jelenleg két új, együtt csaknem 1700 négyzetméter alapterületû üzemcsarnokot épít, valamint két megmunkálóközpont beszerzését is tervezi.

Felületkezelô üzemet építtet a Seres Kft. A DDGK egyik alapító tagja, a kommunális gépjármûvek felépítményeit gyártó Seres Kft. mintegy 434 millió forintos beruházás alapkövét rakta le 2018. március 13-án a cég barcsi telephelyén.

A beruházást fele részben európai uniós, illetve belföldi forrásból származó támogatásból valósítják meg a tervek szerint 2019 tavaszára, de reményeik szerint már ez év végére felépül a 800 négyzetméteres üzemük, ahol félkész- és késztermékeik felületének kezelését, érdesítését, festését, magas hôfokú szárítását végzik majd.

Emellett a már meglévô üzemcsarnokokban CNC-vezérelt, nagyteljesítményû szerszámgépeket helyeznek üzembe.

Szabó Berta

tív helyszín felújítása, integrációja a gyakorlatban is megtörténik.

A résztvevôk Komlóra is ellátogattak, ahol a magyarországi kreatív helyszín, a projekt keretében felújítandó könyvtár történetét hallgatták meg, valamint bejárták a területet is.

A kezdeti csúszást a projektpartnerek lassan behozzák, így a jövôben a tervezettnek megfelelô ütemben haladhat tovább a munka.

A következô nemzetközi partnertalálkozóra 2018. szeptemberében kerül sor Piránban (Szlovénia).

Biró Sarolta projektmenedzser sbiro@pbkik.hu +3620/362 2681

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

ELISMERÉS

Zsolnay Díj Baranya Gazdasági Fejlesztéséért:

Kollár László „Az a szó: lehetetlen, nincs a szótáramban” A Puchner Kastélyszálló és Bikali Élménybirtok létrehozásával, mûködtetésével évtizedek óta élteti Baranya megye egyik kevésbé fejlett térségét Kollár László. A Puchner Birtokot (Puchner Kastély és Élménybirtok együtt) évek óta csak Pécs városa és Harkány elôzi meg vendégéjszaka számban. A mára nemzetközi attrakcióvá vált élménybirtok magas színvonalát, sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a folyamatosan visszavisszatérô vendégkör. Kollár László a kamara önkéntes tagjaként több testületben dolgozott és részt vett az idegenforgalmi duális képzés szakmai elôkészítésében. Szakmai befolyása országosan is jelentôs, profizmusa mintaértékû, eddigi munkásságát ismerte el a kamara a Zsolnay Díjjal.

Bár a Zsolnay Díjat nem egy év teljesítményének elismeréseként adományozza a kamara, mégis a tavalyi évre vonatkozóan kiemelkedô eredményt mondhat magáénak a Bikali Puchner Birtok.

— 1996, tehát a nyitás óta minden évben túlszárnyaljuk az elôzô évi vendégéjszakák számát. A vendégéjszakák száma, illetve az egy fôre esô költés határozza meg egy szálloda teljesítményét.

1996-ban kb. 4 200 vendégéjszakát könyvelhettünk el, tavaly már 77 000 fölé ment ez a szám – foglalja össze röviden Kollár László a Puchner Birtok szállásra vonatkozó eredményeit. — Sok vállalkozásnál elôfordul, hogy kitalálnak egy nagyon jó terméket vagy szolgáltatást, elindulnak fölfelé és 1-2 év után megtörik a lendület, majd jön a visszaesés. Nálunk ez a folyamat 21 éve töretlen. A munkaerô-hiánnyal mi már a

nyitás után elkezdtünk érdemben foglalkozni, mert a 16. leghátrányosabb kistérségként nem állt rendelkezésre a tevékenységünkhöz szükséges munkaerô.

— Ezek szerint fontos a jó idôzítés és a problémára való érzékenység.

képesség ad egyfajta alapot a sikerhez.

Az én alapfelállásom az, hogy ha szembejön velem egy tôlem nagyobb probléma, akkor attól nem megijedni kell, hanem körül kell járni, hogy miként lehet megoldani, legyôzni azt.

A sikerhez hozzátartozik a folyamatos fejlesztés. Ha például azt nézem, hogy 15 évvel ezelôtt mit vártak el egy 4 csillagos háztól és ma mit, akkor láthatjuk, hogy nagyon nagy a különbség.

Annak idején elég volt egy sima kastélyszálló egy pezsgôfürdôvel, ma már többféle szállástípusra, többféle wellness élményre, többféle szolgáltatásra van igény. Folyamatosan figyeljük a célcsoportokat, elemezzük ôket, ezek alapján végezzük a fejlesztéseket. Fontos, hogy nálunk mindig történjen valami, legyen valamilyen újdonság.

— A Bikali Puchner Birtok a baranyai gazdaság zászlóshajója. A megye gazdasági környezete miként támogatja a mûködésüket és önök mit tudnak visszaadni ennek a környezetnek?

— A díjátadón kapkodtam a fejemet, hogy milyen kreatív cégek, milyen kreatív emberek vannak itt, a környezetünkben. Azt gondolom, ahogy ôk, úgy mi is a munkánkkal folyamatosan tudunk adni a baranyai gazdaságnak. Soksok év óta a Dél-Dunántúlon Pécs és Harkány után Bikalon van a legtöbb vendégéjszaka, miközben nekünk egy szállodánk van. A kistérség, a helyi önkormányzat is profitál a jelenlétünkbôl.

A baranyai gazdaság pedig vásárlôerôt, vendégkört biztosít számunkra. Ha van egy kiszámítható gazdasági környezet, akkor tesszük a dolgunkat.

K.T.

ñ — Már 20 évvel ezelôtt érzékeltük, hogy gond lesz a megfelelô képzettségû munkatársak megtalálása, ezért mi magunk képezzük az embereinket. De keressük az új megoldásokat is. Több szolgáltatásunkat úgy találtuk ki, hogy miként tudjuk minél jobban bevonni a vendégeket, úgy, hogy közben azt érezzék, ez az önállóságuk fokozása. Ez valahol igaz, miközben mi energiát spórolunk meg.

— Ma is olyan lelkesedéssel beszél, mint a kezdetekkor. Mi az ön sikerének a titka?

— Az biztos, hogy az a szó: lehetetlen, nincs a szótáramban. Az is biztos, hogy a következetes kitartás az alapja az egésznek. Ha az embernek van hite, akkor a nyitottság, a befogadókészség és -

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

Az Év Üzletembere Díj:

Gódi Attila „A siker a kitartó és állhatatos munkának köszönhetô” Az alapítástól eltelt mintegy harminc év alatt a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. a régió egyik vezetô vállalatává nôtte ki magát. A multinacionális cégek által uralt piacon megmutatták, hogy innovatív fejlesztésekkel, jó üzletpolitikával magyar családi vállalkozás is lehet versenyképes. Ma már naponta több mint százezer termék készül teljesen automatizált módon egyegy gyárukban. A Budapesti Mûszaki Egyetemmel partnerségben tavaly elindult egy egyedülálló európai újítás: a napelemes tetôcserép fejlesztése és gyártása. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Gódi Attila ügyvezetô munkáját Az Év Üzletembere Díjjal ismerte el.

— Régi családi hagyományon nyugszik a ma mintegy 300 fôs vállalkozás, majdnem 100 évvel ezelôtt a feleségem nagyapja kezdte el a tetôcserépgyártást.

Az ipari cserépgyártást a ’90-es évek elején indítottuk, az elsô automata gépsort pedig 20 évvel ezelôtt állítottuk munkába, ezzel már az európai szabványnak megfelelô termékeket tudtunk gyártani – foglalja össze röviden a Terrán történetét Gódi Attila. — A siker a kitartó és állhatatos munkának köszönhetô. Ha az ember hosszú ideig kellô hittel és elszántsággal végzi a teendôit, akkor az pozitív eredményt hoz. Természetesen szükséges mellette a szerencse és az is, hogy jó helyen legyünk jó idôben, ám egy valamit nem lehet megspórolni: dolgozni kell, viszonylag sokat és hosszú ideig. Érdekes párhuzamot vonhatunk a Terrán és a cégközpontként szolgáló település, Bóly között. Bóly ugyanis kissé kilóg az átlagos kisvárosok sorából, a városvezetésre is a szí-

vós, kitartó erôfeszítés és az újítás iránti igény jellemzô - a pozitív eredményt pedig mindannyian tapasztalhatjuk. A sikerhez továbbá elkötelezett munkatársakra van szükség, akikkel évtizedeken keresztül együtt lehet dolgozni, hasonló elvek és koncepció mentén.

— Miért maradt meg baranyainak, bólyi székhelyûnek a vállalkozás, annak ellenére, hogy Szlovákiában és Erdélyben is vannak gyáraik?

— A Terrán a kezdetektôl családi vállalkozásként mûködik, ma is az.

Milyen elônyei vannak ennek a formának?

— A családi vállalkozás ma azt jelenti, hogy a családunk tulajdonában és irányításában van a cég, ez utóbbit természetesen több kiváló szakemberrel, munkatárssal együtt végezzük. Ez a konstrukció a mûködés szempontjából meglehetôsen egyszerû és gyors döntési mechanizmusokat tesz lehetôvé, emellett törekszünk az intézményesült és szabályok mentén mûködô struktúrára.

Az, hogy a döntési pontok itt, helyben vannak, jelentôsen hozzájárult az üzleti sikereinkhez, hiszen a felmerülô kérdésekre gyorsan és rugalmasan tudunk reagálni.

— A BME-vel tavaly elindult a napelemes tetôcserép fejlesztése és gyártása.

— A Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Elektronikus Eszközök Tanszékével együtt dolgozunk ezen a projekten, amelytôl a piac átalakulást is várjuk, valamint azt, hogy hatással lesz a tetôcserepek hagyományos funkciójára, a védelemre, azt teljesen új tartalommal fogja felruházni: az épületekben élô emberek villamosenergia-igényének nagy részét a tetôcserepeken elhelyezett napelemes modulok lesznek képesek elôállítani. Az innováció, az új megoldások, irányok keresése elengedhetetlen az új piacok megszerzése érdekében, és talán egy családi vállalkozáson gyorsabban átfutnak a döntések, egy ilyen karakterû cég elôbb megláthatja az új megoldásokat, amelyekre képes rövid idôn belül reagálni, ez fontos eleme a mûködésünknek. Ez, azt hiszem, nemcsak a Terránt jellemzi, hanem azokat a cégeket, amelyek sikeresek voltak az elmúlt idôszakban. Néha el kell hagyni a járt utat a járatlanért.

K.T.

ñ — A szlovákiai céget 2000-ben alapítottuk, 2004-ben Kolozsváron nyitottunk egy kereskedelmi képviseletet, ahol idén adjuk át a most épült gyárunkat. A volt Jugoszlávia területén létrejött országok mindegyikében piacon vagyunk, Horvátországban, Szerbiában saját leányvállalattal. Soha nem merült fel, hogy a cég központja elköltözzön Bólyról. Idekötnek minket a gyökerek, és ez nem változik érdemben, itt is maradunk. Az adminisztrációnk egy részét praktikus okok miatt ugyan most Pécsre költöztetjük, de a cég központja, a termelés továbbra is Bólyon marad, mindamellett, hogy van egy gyárunk Kunszentmiklóson is. A Terrán teljes mértékben azonosul a bólyi „elôrevivô“ mentalitással, igazán kedvezô a környezet a vállalat fejlôdéséhez.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

ELISMERÉS

Angster József Díj:

Nemes Csaba „Szinte kizárólag Pécsett van munkánk”

A Kôház Zrt. az 1990-ben történt alapítása óta eltelt több mint két évtizednyi idô alatt Baranya megye, illetve Pécs területén az építôipar egyik jelentôs, meghatározó cégévé nôtte ki magát Nemes Csaba vezetésével. Sikerük titka, hogy magas minôségben, szervezetten, jó irányítással dolgoznak, folyamatosan képzik munkatársaikat, akiknek biztos jövedelmet és szakmai fejlôdést biztosítanak. Nemes Csaba mind üzletemberként, mind magánemberként sokat tesz azért, hogy Pécs gazdaságilag és társadalmilag is vonzó környezetté váljék. Munkásságát a kamara Angster József Díjjal ismerte el.

— 1982-ben alapítottam a Kôház Zrt. jogelôdjét és egészen a gazdasági válság kirobbanásáig szépen fejlôdött a vállalkozás. Több vállalkozási formát is megéltünk, a GMK-tól a kft.-ig, végül egy hét cégbôl álló cégcsoport anyacége lett a Kôház Zrt. – foglalja össze röviden Nemes Csaba a vállalkozás fejlôdését. — A válság idején nagyon sok építôipari cégnek megpecsételôdött a sorsa, mi ezt úgy éltük túl, hogy addigra már jó hírnévnek örvendtünk és valósággá vált a mottónk: „Aki egyszer velünk akar dolgoztatni, az utána is“. A

válság idején is végig volt munkánk, igaz, korántsem annyi, mint most, de túléltük, és ennek most érett be a gyümölcse. A sikerünknek az is a kulcsa, hogy van egy megrendelôi körünk, kitûnô a dolgozói állományunk, van olyan munkatársam, aki már 35 éve a cégnél dolgozik, sokan 30 éve itt vannak és még több azoknak a száma, akik már 20 éves munkaviszonnyal rendelkeznek.

Ilyen elhivatott munkatársakkal tudjuk hozni az a minôséget, amit mi „Kôház minôségnek“ nevezünk és ami egyben a védjegyünk is.

— Tehát jó adag kitartás, a munkatársak megbecsülése és képzése, az új technikák és irányzatok megismerése is hozzájárul a sikerhez.

— Igen, az építôiparban is alapvetô a folyamatos tanulás, hiszen itt is fejlôdnek, változnak az anyagok, a technikák, nálunk pedig olyan kollégák dolgoznak, akik nyitottak az új megismerésére. Ez az alapja annak, hogy sikeresen mûködik a cég.

— Az is figyelmet érdemel, hogy ilyen régen dolgoznak a vállalatnál a munkatársaik. Mi az az erô, amivel a Kôháznál tudja tartani ôket?

— Nagyon fontosnak tartom a személyes jó viszonyt. Az az elvem, hogy nem jó, ha valaki kelletlenül jön be egy munkahelyre, igazán az visz elôre, ha szeret itt dolgozni. Hogy így legyen, annak megvannak praktikái: a dolgozó legyen megbecsülve, természetesen anyagilag is, de más módon is. Igyekszünk mindenkire odafigyelni, a születésnapok, a névnapok vagy egyéb ünnepek fontosak számunkra is. Nyugodtan mondhatom, hogy ez egy nagy család, hiszen ismerjük egymás örömeit, bánatait, habár most már közel 100 ember dolgozik a cégcsoportban.

— Az Angster József Díj a pécsiséget is kifejezi, azaz a Pécshez való kötôdést. Miért maradt meg a cég pé-

csinek, mit adnak a városnak, illetve mit kapnak tôle?

— Én magam tüke pécsi vagyok. A kezdeti idôszakban sokat dolgoztunk országszerte, míg most szinte kizárólagosan Pécsen van munkánk. Az alkalmazottaink nagy része pécsi vagy most már Pécs környéki, saját járatokkal hozzuk be ôket a kisebb falvakból. Nekem személy szerint a város nagyon sokat jelent. Rengeteget járok Budapestre, de amikor hazaérek, akkor azt érzem, hogy itt vagyok itthon. Már nem kevés olyan munkát vállaltunk Pécsett, ahol nem az anyagi nyereség volt a döntô szempont, hanem inkább a lokálpatriotizmus, hogy segítsek a városomnak.

— Milyen együttmûködésekre, támogatásokra számíthat a vállalkozás?

— A kamara segítségével épp a napokban alakul meg építôipari vállalkozókból egy klaszter, amelynek felkértek az alelnöki pozíciójára. Ebben az együttmûködésben mi is részt veszünk, és ezt a szervezôdést én is támogatom, mert régóta várat magára ez a fajta építôipari összefogás Pécsett.

— Merre fejlôdhet tovább a Kôház Zrt.?

— Új kihívások elôtt állunk, amivel nagyon óvatosan kell foglalkoznunk, éppen ezért óvatos fejlôdést fogalmaztam meg a cég jövôjére vonatkozóan.

Ennek az az egyik oka, hogy nem tudom, hová fut ki a jelenlegi munkaerôhiány, a másik ok pedig az, hogy mind a gazdasági szakemberek, mind a kamara szerint 2020 után visszaesik a jelenlegi építôipari fellendülés. Ezeket mindenképpen figyelembe veszem a vállalkozás fejlesztésénél. Most is pályáztunk gépbeszerzésekre, új telephelyet, új irodaházat építünk, ami korszakváltás lesz a cég életében, tehát ma egyfajta egészséges fejlôdés jellemzi a Kôház Zrt.-t.

K.T.

ñ

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

PTE / TIPP-ADÓ

A bábeli nyelvzavar már a múlté

workshopon biztosította a szinkMa már mindenki tud angolul. rontolmácsoláshoz szükséges Vagy németül. Vagy spanyolul. eszközöket: az AUDIPACK Vagy horvátul. De nem mindenki SILENT 9300 mobil tolmácsfülbeszéli ugyanazt a nyelvet, annak is a speciális változatát, vagy nem használja olyan maga- két, az egyedi tolmács egységet 4 db rádiós transzmitterrel és biztossággal, ami mondjuk egy tudományos vagy szakmai a hozzá tartozó egyedi, 80 darab Sennheiser EZ headseteket a konferencián a megértés alapját képezné. Az információnak PTE Politechnika Kft. és a PTE Idegen Nyelvi Központja, ezazonban áramolnia kell, a lehetô leggyorsabban, hiszen a vi- zel pedig jelentôs tapasztalatokra tett szert ebben a szegmenslág rohamos fejlôdésében jelentôs hátrányba kerül az, aki nem ben. Az eszközökhöz szakértô technikai támogatást is nyújtaveszi fel a ritmust. Hiába kínálja a legmagasabb szintû szak- nak, hiszen a berendezést mûködtetô technikus végig a rendezvény helyszínén tartózkodik. A tolmács személye, szakmai tartalmat a legkiválóbb elôadókkal egy nemzetközi kontudása kulcskérdés egy ilyen eseményen, ezért a válferencia vagy program, ha a résztvevôk nem, vagy lalkozás igény esetén a legtöbb európai nyelven csak részben értik meg egymást. A rengeteg pongyakorlott tolmácsokat is biztosít. tatlan információ a rendezvény helyszínén túlmutatva súlyos következményeket vonhat maga Egy nemzetközi tanácskozáson, szimpóziumon elhangzott elôadásokat gyakran jelentetik után, nem beszélve a résztvevôkben megmarameg kiadványban, amelynek a rendezvényhez dó kellemetlen élményrôl. A nyelvi akadály ma igazodva szintén nemzetközi a nyelve. Akár az már nem legyôzhetetlen, csak tudni kell, hogy ilyen jellegû tudományos témákról, akár más hol, milyen lehetôség áll rendelkezésre a tudásjellegû szakfordításokról van szó, a PTE Politechanyag egyik nyelvrôl a másikra való átültetésére. nika Kft. anyanyelvi lektorok közremûködésével A legkézenfekvôbb megoldást a szinkrontolmászakfordításokat is vállal, az eredeti dokucsolás jelenti. A szinkrontolmács magas szintû szakmai felkészültsége mellett a folyamat PTE Politechnika Kft. mentum formátumába szerkesztve magyarról a leggyakoribb európai idegen nyelvre és ideegyik fontos tényezôje a kiváló minôségû technika, amely jelentôs mértékben támogatja az azonnali gen nyelvrôl magyarra.

További információ: politechnika@mik.pte.hu megértést. Számos nemzetközi konferencián, megbeszélésen,

Cégautóadó a figyelmeztetô jelzéses jármûvek után A NAV többször ellenôrzött olyan vállalkozásokat, amelyek figyelmeztetô sárga jelzéssel ellátott jármûvet üzemeltettek, azonban, helytelenül, nem vallottak és nem fizettek cégautóadót.

A cégautó-adókötelezettség elbírálásakor két jogszabályt kell együttesen alkalmazni és értelmezni: a cégautóadóra vonatkozó szabályokat 2009. február 1tôl a gépjármûadóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény IV. fejezete (17/A. §-tól 17/G. §-ig) szabályozza, a mentességre vonatkozó szabályok a 17/D. §-ban találhatók. Az adó alól mentes az a személygépkocsi, amelyet a megkülönböztetô és figyelmeztetô jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabálynak megfelelôen megkülönböztetô jelzést adó készülékkel szereltek fel.

A megkülönböztetô és figyelmeztetô jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának részletes szabályait a

12/2007. (III.13.) IRM rendelet tartalmazza.

Nem mindegy a mentesség szempontjából, hogy megkülönböztetô vagy figyelmeztetô jelzést adó berendezéssel látták-e el a személyautót.

A rendelet definíciói: — Megkülönböztetô jelzést adó készülék: a gépjármûre szerelt, rögzített vagy mozgatható (mobil) üzemmó-

?

➽ ➽ TIPP-ADÓ

dú, villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés.

— Figyelmeztetô jelzést adó készülék:a jármûre szerelt, rögzített vagy mozgatható (mobil) üzemmódú, villogó sárga fényjelzést adó berendezés.

A jogszabályok szerint a figyelmeztetô jelzést adó készülékkel, sárga villogóval ellátott személygépkocsi után cégautóadót kell fizetni.

Példák figyelmeztetô jelzést adó készülékkel felszerelt személygépkocsira: — ôrzô-védô, biztonságtechnikai cégek „kivonuló” autói, pénz- illetve értékszállító jármûvei, — túlméretes közúti szállítmányt felvezetô illetve kísérô jármûvek.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2009 elôtt is üzemeltettek „sárga villogóval“ ellátott személygépkocsit, korábban nem kellett cégautóadót fizetniük, de ez a mentesség 2009. február 1jén megszûnt.

Forrás: NAV

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET

HELYI VEZETÔVEL ERÔSÍT A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR A sikerek sorával zárt 2017-es évet követôen a Királyegyházi Cementgyár egy helyi fókuszú, helyi vezetéssel kívánja piaci szerepét megôrizni, sôt az elkövetkezô idôszakban azt tovább növelni.

A 2017-es évet áttekintve a LAFARGE Cement Magyarország Kft. jelentôsen tudta növelni termékeinek értékesítési mennyiségét, ezáltal az árbevételét is. A növekvô állami és uniós források bevonása már tavaly is érzôdött, de az iparági elôrejelzések szerint ez a tendencia tovább fog erôsödni a következô években, amely lehetôvé teszi a Cementgyár piaci szerepének növekedését is. „Az üzleti tevékenységünk során törekszünk arra, hogy ne csak egy terméket, jelen esetben a cementet adjuk el, hanem ahhoz egy minôségi szolgáltatást, ügyfélélményt is tudjunk biztosítani. Éppen ezért is vagyunk büszkék az elégedett vevôi visszajelzésekre. A jövôre vonatkozóan is rövid távú céljaink között szerepel mind a hazai, mind a nemzetközi téren történô piaci szerepünk növelése, amelyhez elengedhetetlen a magasabb színvonalú és hatékonyabb ügyfélkezelés megvalósítása. Mindezt a folyamatok egyszerûsítésével, illetve a partnereinket segítô digitális szolgáltatások bevezetésével kívánjuk elérni.” – számolt be HOFFMANN Tamás, március 1-vel kinevezett Ügyvezetô igazgató.

A Királyegyházi Cementgyár versenyképességének növekedését mutatja az is, hogy a belföldi értékesítés mellett a LafargeHolcim nemzetközi hálózatának szerves részeként alapanyag szállításokkal járult hozzá a környezô cementgyárak mûködéséhez, amely jelentôs export árbevételt jelentett a cég számára – szinte duplájára nôtt a külföldön értékesített termékek mennyisége. Mindemellett a gyár meg tudott felelni a több mint 500 szállítási pontot felölelô új logisztikai kihívásoknak is.

A korszerû technológia alkalmazása mellett a fenntartható mûködés is fontos szempont a Cementgyár számára, amellyel elôsegíti környezetvédelmi ambíciójának elérését is. Erre utal a LafargeHolcim Csoport által megfogalmazott 2030-as Terv, amelyben a szén-dioxid kibocsátást tonnánként 40%-kal kívánják csökkenteni. Ehhez az ambícióhoz csatlakoztak a gyár munkavállalói is tavaly ôsszel, amikor több száz ôshonos fát ültettek el, amelyek önmagukban élettartamuk során mintegy félezer tonna szén-dioxid megkötésére képesek.

A gyártás mellett a LAFARGE számára a közösség is fontos része küldetésének: az elmúlt évben 30 önkéntes programja keretében 49 munkatárs segítségével 750 munkaórát fordított közösségi kezdeményezések megvalósítására. A számos falunap, vetélkedô, egyéb program szervezésében való közremûködése közül kiemelendô az ôsszel elültetett több száz ôshonos fa a gyár környékén.

A cementgyár elismeréseinek sora a tavalyi évben a nemzetközi ingatlanfejlesztési nívódíjjal, valamint a Magyar Termék Nagydíjjal és Klímabarát különdíjjal bôvült. Ezzel is elismerve a Királyegyházi cementek minôségét, mint magyar termékek. A megyei eredményeket tekintve megemlítendô, hogy a LAFARGE a 2016-os forgalma alapján decemberben a Baranya Megyei top 100as lista elôkelô kilencedik helyét szerezte meg.

A megsokszorozódott feladatok a lokális munkaerôpiacra is jótékony hatással voltak: a LAFARGE több mint 15%-kal tudta növelni munkavállalóinak számát Királyegyházán. „Az idei évben a piaci szerepünk növelése érdekében elengedhetetlennek tartottuk, hogy megerôsítsük szervezetünk mûködését is, ezért helyi piaci fókusszal, helyi vezetéssel egy új struktúrát alakítottunk ki. Újonnan kinevezett Ügyvezetô igazgatóként fô célom, hogy a gyár fejlôdési pályáját továbbvigyem. A LAFARGE idei célkitûzései négy pilléren alapulnak. A növekedést az egyszerûsítés, és a teljesítmény középpontba helyezése fogja elôsegíteni. E mellett a pénzügyi stabilitás és a munkatársak fejlesztése a jövôben is kulcs a sikerhez.” – tette hozzá HOFFMANN Tamás, Ügyvezetô igazgató.

18

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Konferenciaterem K! IGÉNYESEKNE

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

AGRO BOY KFT. NEMZETKÖZI FUVAROZÁS – SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ■ Szárazáru fuvarozás 1-25 tonnáig Európa országaiba ■ Túlméretes szállítás, mezôgazdasági- és munkagép szállítás bel- és külföldön ■ Hulladékengedély-köteles szállítás Cégünk képzett szakembergárdával, komoly technikai felkészültséggel stabil hátteret biztosít a logisztikai feladatok ellátásában.

GYORS – PONTOS – NYOMON KÖVETHETÔ ERÔSSÉGEINK: Saját gépjármû- és eszközpark ■ Professzionális mûszaki háttérbázis ■ Szakszerû ügyintézés biztos nyelvtudással ■ Korszerû, 21. századi igényeket kielégítô telephely Stabil informatikai rendszer ■ Szakképzett munkatársak További információkért keresse munkatársunkat még ma!

Tel.: +36 69 510 029 E-mail: logisztika@agroboy.hu ■ www.agroboy.hu

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audio-vizuális eszköztár ● sokpontos internet hozzáférés ● mobil szavazó rendszer ● 100 fôs szinkrontolmács rendszer ● klimatizált légtér ● szekciótermek ● FÓKUSZ étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

ELISMERÉS

Az Év Fiatal Üzletembere Díj:

Tanó Móni Vidám, egyedi, színes táskák és kiegészítôk Ma már sikk egy Tanó Móni táskával megjelenni, Tanó Móni neszesszert, szemüvegtokot, tolltartót használni. A fiatal üzletasszony ugyan építészetet tanult, építészmajd belsôépítész irodában helyezkedett el, de mindig is érdekelték a különleges textilek és a belôlük készíthetô minôségi használati, valamint dísztárgyak. Ezért is hozta létre a Handmade by Tanó Móni egyedi, country stílust képviselô márkát és termékcsaládot, és lépett velük piacra – sikeresen. Móni kitartását, bátorságát, magas színvonalú termékeit a kamara Az Év Fiatal Üzletembere Díjjal ismerte el.

— A kezdetekkor egy belsôépítészeti irodában dolgoztam és látható volt, hogy a tulajdonos nem fogja sokáig fenntartani a vállalkozását. Akkor már volt egy blogom „A vidéki otthon” címmel, és azt terveztem, hogy önálló útra lépek a belsôépítészet irányában. A textiles ötlet másodlagos volt, mégis ez lett a fô csapásirány – kezdi vállalkozói pályafutásának történetét Tanó Móni. — Amikor vállalkozni kezdtem, mind a két tevékenységi kört felvettem, de annyira beindult a textiles vonal, hogy a 3. év elején döntenem kellett, melyiket viszem tovább.

Akkor elengedtem a belsôépítészeti vonalat és maradtam a táskáknál. Öt évvel ezelôtt terveztem és készítettem el az elsô táskamodelleket a kiegészítôikkel.

Ekkor jelentkeztem a Kormányhivatal, a Kreatív Ipari Klaszter, a kamara és a vállalkozói központ által létrehozott Önindító programra. A mentoraim, akik sikeres vállalkozók és szakemberek, mind a táskák felé irányítottak. Az Önindító féléve a vállalkozásom megalapozását jelentette, megerôsített abban, hogy jó utat választottam és meg fogom állni a helyem.

— Milyen kihívásokkal szembesül egy fiatal üzletember?

— Annyira lelkes voltam az induláskor, hogy azt gondoltam, semmilyen probléma nem jöhet közbe. Mára megtapasztaltam, hogy vannak hullámvölgyek, ezek törvényszerûek és túl kell rajtuk lendülni. Az elején még csak vásárokba jártam, de már a kezdetektôl fontosnak tartottam a webáruház létrehozását, mára innen származik a forgalmam jelentôs része. Az Önindítón hallottam az egyik elôadáson, hogy a vállalkozások második évében általában egy hullámvölgy következik be. Nekem olyan jól sikerült a második évem, ahogy azt nem is vártam. Viszont naponta 12 órákat dolgoztam, sokszor hétvégén is. Igaz, pont ez kellett ahhoz, hogy sikeressé váltak a termékeim, de át kellett gondolnom, hogy megéri-e. Akkor kicsit változtattam és visszavettem a tempóból.

— Mi a vállalkozása sikerének a titka?

— A sikerem titka talán az, hogy hittem benne az elejétôl fogva, ez a hit és lelkesedés vitt és visz elôre most is, hogy a nehéz idôkben sem adtam fel és kitartottam az eredeti elképzelésem, célom mellett, hogy a családom mindig mögöttem állt és segített, emellett a soksok munka, ami mára meghozta a gyümölcsét. Amit nagyon fontosnak tartok és szerintem akkor jó egy vállalkozás, ha az ember folyamatosan fejleszti magát, mind a vállalkozói, mind a szakmai ismereteket tekintve. Egy vállalkozói marketing tanfolyamon áttekintettük a helyzetemet, így ma már tudom, hogy hogyan ne zsigereljem ki magamat, de a vállalkozás is jól teljesítsen. A tavalyi év egy fordulópont volt a vállalkozásban. Jelentôs termékfejlesztést hajtottam végre, ehhez elengedhetetlen a piackutatás. Számomra nagyon fontos a minôség és a célcsoportomnak megfelelô választék. Még jobban pozícionáltam a termékeimet, szûkítettem a célcsoportomat, és folyamatosan újítom, színesítem, fejlesztem a portékáimat. Továbbra is az egyediségre törekszem, több speciális kérést teljesítek, ezekbôl is születtek új modelljeim.

— A baranyai gazdasági környezet miként segíti vagy hátráltatja a vállalkozását?

— Termékeim java Baranyában, illetve a Dél-Dunántúlon talál gazdára, a webáruházba viszont az egész országból érkeznek megrendelések. Pécsi születésû vagyok, szeretem a várost és a környékét, én itt szeretnék érvényesülni. A kereslet dönti el, hogy tudom ezt a jövôben is megvalósítani. Sok a visszajáró vásárlóm, már van egy kialakult törzsvásárlói közösségem. Egyelôre ugyan még egyszemélyes vállalkozásként mûködöm, de meglátjuk, hogyan tovább, hiszen a fejlôdés elôl nem lehet elszaladni.

K.T.

ñ

20

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke Digitális nomádként több országban dolgozik Volt többek között televíziós fôszerkesztô és igazgató, filmes és projektgazda, közgazdászként, PR-szakemberként és filmes producerként végzett, jelenleg az eddigi összes tudását és tapasztalatát felhasználja a Kreatív Ipari Klaszter elnökeként és kreatív ipari vállalkozóként. Számos nemzetközi projektben vesz részt, van, amelyik a kreatív ipart, más a kreatív vállalkozások mûködését segíti. Egyik nap Pécsett dolgozik egy közösségi irodában, a másik nap egy repülôgépen, hogy harmadnap angolul tartson elôadást vagy workshopot Európa valamely országában. Keresnyei János digitális nomádnak vallja magát, a kiszámíthatatlan munkahelyzet nem bénítja le, inkább inspirálja.

— A kreatív tevékenység tulajdonképpen egy alkalmazott mûvészettel kapcsolatos tevékenység és nagyon sok dolgot érint, erre minden vállalkozásnak szüksége van.

Például bemutatkozó filmekkel kreatív megoldások segítik az ipari vállalkozásokat, de a vállalati arculat tervezése, a különbözô kommunikációs eszközök fejlesztése vagy a digitális megoldások, 3D fejlesztések is idetartoznak. Nehéz eligazodni, sok olyan kifejezés születik meg a mostani üzleti világban, amelyek tíz évvel ezelôtt nem is léteztek. A megfelelô tudással valamilyen módon segíteni és támogatni kell ezeket a rendszereket, hogy maguk az iparági szereplôk is megértsék, mi zajlik körülöttük. Ilyesmivel sok szervezet foglalkozik Európában, mint ahogy a Kreatív Ipari Klaszter is Pécsett.

Különbözô európai uniós pályázatokon keresztül veszünk részt ebben a munkában, de említhetek egy pécsi példát, az Önindító programot is.

— Önnek mi a szerepe ezekben az együttmûködésekben?

— Magam is aktív részese vagyok az európai hálózat kialakításának, tréningeket vezetek, mentorálok. Például Dobay Balázzsal ketten vagyunk pécsi coachok az Európai Bizottság Horizon 2020 SME

Instrument programjában, ahol az innovatív ötlet megvalósításában vagy a második pályázati fázis beadásában segítjük a pályázat nyerteseit. Az Európai Bizottság egy másik, nemzetközi kreatív ipari projektjében, a WORTH-ben bíráló és mentor vagyok, itt divat témakörében a technológia és dizájn kapcsolatát bemutató új projekteket támogatnak. Itt hívom fel a figyelmét a pécsi kreatívoknak a WORTH program lehetôségeire, részletek: www.worthproject.eu. A jelentkezésben és a pályázatban is szívesen segítek.

— Igen szerteágazó az a tevékenység, amivel foglalkozik. Hogyan találja meg az újabb feladatokat?

— A legtöbbet a kamarán keresztül.

Az Enterp r i s e Europe Networkön keresztül kaptam információt arról, hogy lehet jelentkezni az SME Instrument coach lehetôségre.

Jelentkeztem, validáltak és felvettek. Szintén a kamarán keresztül tudtam meg, hogy indul a WORTH projekt, oda is jelentkeztem és beválasztottak. Persze folyamatosan teljesen új dolgokat kell elsajátítani. Talán a nyitottságom és a közremûködésre való szándékom a kulcsa az új megbízásoknak.

— Hogyan rendszerezi a munkáit?

Hiszen egyik nap egy repülôtéren dolgozik, máskor itt, a KOHO-ban (közösségi irodában).

— Ez a munka teljesen kiszámíthatatlan, de éppen ez benne a jó. Egy napon belül is igen különbözô feladatokat végzek, amelyek azért mindig a kreatív ipari témakörben vannak. Nekem ez így kerek: az egyik oldalról folyamatosan figyelni kell a bejövô információkat, azokat feldolgozni,

a másik oldalon ezeket kiadni, és segíteni azokon a helyeken, ahol erre felkérnek. A WORTH projektet azért igyekszem megismertetni a magyar vállalkozásokkal, mert a pénzügyi támogatás mellett elviszik két nagy kiállításra a nyertes projekteket, emellett mentorálást kapnak, ami hozzájárul a vállalkozás sikerességéhez. Vagy ott van a CLOCK Program, ami az egyik legizgalmasabb munkám. Azoknak a kreatív iparban dolgozóknak segít, akik az életük során a munkájuk által tanulták meg azt, amit csinálnak és amiben kiválóak. Ezekre az ismeretekre ad minôsítést, diplomát, ugyanúgy, mint egy formális képzési intézet. Én is szereztem ilyet és most mentornak és bírálónak tanulok a rendszerben.

— Ön már a jövô foglalkoztatási rendszerében dolgozik digitális nomádként. (Digitális nomád az, aki helyfüggetlenül végez valamilyen tech munkát – a szerk.) Ez passzol a személyiségéhez vagy így alakult?

— Alapvetôen ilyen a személyiségem.

Nem egyedül ülök a co-working irodában, mert vannak még néhányan, akik nehezen illeszkednek a 8-tól 5-ig tartó kötött munkaidôhöz. Nem lehet 8-tól 5-ig kreatívnak lenni, a kreatív munka egy állandó létforma. A mai digitális világ ezt tökéletesen kiszolgálja. Van, aki „biztos” munkahelyre vágyik és azt keresi egész életében, más pedig azt mondja, hogy arrafelé fordulok, amerre a lehetôségek visznek. Ez alapvetôen személyiség kérdése, de nagyon inspiratív. Annak ellenére, vagy talán azért, hogy így élek, minden percem elôre meg van tervezve, ebbe nyilván igyekszik az ember családot, a barátokat és a pihenést is beletenni.

— Mit tanult meg a szabad munkavégzés által?

— A magam számára több olyan tanulságot is levontam, mint például az idô és munkaszervezés fontossága. Aztán felettébb nyitottnak kell lenni a lehetôségek felé, folyamatosan tanulni kell és készen állni az új dolgok befogadására. Emellett mindig be kell fejezni valamit, ami komoly kihívás ebben a nagyon sokszínû tevékenységben. Végül jó látni azokat a vállalkozásokat, amelyek a mi segítségünkkel indultak és ma eredményesek, ez öröm és inspiráló számomra.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

#EENcanHelp: Dávid Lajos ügyvezetô, LUNARTIS Marketing Kft. Nem egy „hagyományos” enterprise europe network-ös történet a pécsi LUNARTIS kreatív ügynökség és a horvátországi Fabula Pencil startup együttmûködése, inkább a személyes odafigyelés kitûnô példája. Mégsem hanyagolható el az üzletipartner-közvetítô hálózat szerepe, hiszen az, hogy egy minden résztvevô számára megelégedéssel szolgáló üzleti kapcsolat valósult meg, nagy részben az EEN-nek köszönhetô.

— Az új vezetés határozott változást hozott a kamara életében: személyesen látogatta meg önkéntes kamarai tagvállalkozásunkat a szervezet marketingvezetôje, Katona Petra. Kíváncsi volt arra, mivel foglalkozunk, milyen jellegû segítségre, együttmûködésre lenne szükségünk. Ennek a látogatásnak lett a „következménye” egy horvátmagyar üzleti kapcsolat – kezdi a sikertörténetet Dávid Lajos, a LUNARTIS Marketing Kft. ügyvezetôje. — A kamara tapasztalataim szerint kiváló üzleti mediátor, Katona Petra és Schmidt Enikô személyében pedig két segítôkész hölgyet ismertem meg, akiknek valóban fontos, hogy létrejöjjenek a vállalkozások közötti kapcsolatok.

Ennek az együttmûködésnek a gyümölcseként jutott el hozzám a horvát Fabula Pencil profilja, amely a világ legfenntarthatóbb, Red Dot Design-díjazott ceruzáját ajánlotta. Ezt az íróeszközt virágüzletek kidobásra kerülô növényi hulladékaiból, valamint kávézaccból készítették, a ceruzaforgácsot pedig a szobanövények földjére lehet szórni, hiszen teljes mértékben lebomlik. A Fabula érdekessége, hogy idôvel a végében található földicseresznye-magot a ceruzavéggel együtt el lehet ültetni, ami kihajt. Mi mindig az ilyen újszerû megoldásokat keressük, és végül ebben az esetben is egy nem szokványos ajándéktárgyat találtunk.

— Ezt az ötletet hogyan tudták hasznosítani?

— A kezdetek óta együtt dolgozunk a LAFARGE Cement Magyarország Kft. Királyegyházi Cementgyárával. A világ legnagyobb építôanyag-gyártó LafargeHolcim cégcsoportjának üzleti tevékenységében szétválik a cement-

A világ legfenntarthatóbb ceruzája Baranyában gyártás és a másodlagos tüzelôanyag beszállítás.

Ez utóbbihoz kapcsolódóan új márkanév magyarországi bevezetésére kértek fel minket. Mivel ebben az esetben kiemelten fontos a fenntarthatóság mint központi téma, olyan ajándéktárgyat szerettünk volna ajánlani, amely egyedi és illeszkedik az új Geocycle márkához. Integrált, kreatív ügynökségünk éppen abban erôs, hogy az ilyen kihívásoknak képes megfelelni, erôteljesen törekszünk az unikális, ügyfélre szabott megoldások megvalósítására. Éppen a termékfejlesztés fázisába érkeztünk, amikor megérkezett a Fabula Pencil. Ennek köszönhetôen ismét egy teljesen egyedi terméket tudtunk biztosítani, magyar és angol nyelvû csomagolással. A LAFARGE, mint megrendelô, kimondottan pozitív visszajelzést adott az egyedi termékre, és igényét fejezte ki a továbbfejlesztésre. A Fabula életciklusának továbbgondolása már meg is történt: hamarosan magyar betondesignerek segítségével a ceruzák növényként folytatják pályafutásukat egy betoncserépben.

— Milyen volt a többszereplôs együttmûködés, mire kellett nagyobb figyelmet fordítani?

21

— A legnagyobb kihívást az ismeretlenségbôl fakadó kezdeti, természetes bizonytalanság okozta. Bár maga a Fabula Nagykanizsához közel, Varasdon található, az év végi hajrában elmaradt a személyes találkozó, ezért korrekt, telefonon és e-mailen, angol nyelven folytatott együttmûködés jött létre. Ehhez a kamara EEN irodája minden támogatást megadott, pl. ellenôrizte a horvát cég valódiságát. Számomra a legfôbb tanulság, hogy a szó szoros értelemében nincsenek határok, és egy kis magyar cég egy másik hasonlóra talál a határ túloldalán. Érdemes ezt mindenkinek kipróbálni, remek érzés!

— Korábban ismerte az Enterprise Europe Network rendszert?

— Igen, de nem használtam. Kellett hozzá a személyes jelenlét. A kamara tette emberi arcúvá és elérhetôvé.

— Miben látja az Enterprise Europe Network jelentôségét?

— Sopronban születtem, ott nôttem fel, Pécs 15 éve szippantott be. Két hasonló atmoszférájú városról beszélek, gazdaságilag mégis óriási a kontraszt. Az EEN pont ezeket a különbségeket képes áthidalni: ha van muníciód, kitörési pontot ad hozzá. Vállalkozásunk indított egy dizájnprojektet, amely elsôsorban irodai alkalmazásokra épül. Három termékcsaládunkból egy prototípus már elkészült, a többi is gyártás alá kerül hamarosan. Ezt az EEN segítségével szeretnénk ôsszel eljuttatni Milánóba, a dizájnkiállításra.

Egy másik kezdeményezésünkben is gôzerôvel dolgozunk: egyszerû, de hatékony projektmenedzsment eszközöket mutatunk be és adunk át az érdeklôdôknek, hogy idôgazdálkodás és hatékonyság szempontjából elôremutató megoldásokat vezethessenek be vállalkozásuknál. Egyrészt saját tapasztalatunkat osztjuk meg a marketing, kreatív projektek terén, másrészt szeretnénk szemléletmódot is átadni: hogyan mûködik egy korszerû, 21. századi magyar mikro-, illetve kisvállalkozás. A versenyképesség megteremtéséhez ezek a mûködésmenedzsment elemek alapfeltételek, ahogy a nemzetközi kitekintés, a partnerkapcsolatok is. Ez utóbbiban nyújt felbecsülhetetlen lehetôségeket az EEN pécsi kamarai irodája.

K.T.

22

HIÁNYSZAKMA / MESTERKÉPZÉS

Szakmabemutatás újszerûen A jó szakma felér egy diplomával Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselõjét mutatjuk be.

A rossz idô ellenére is zajlik az élet a szigetvári Melio-Start Kft. telephelyén. Az elkövetkezendô napok, hetek munkáiról folyik az egyeztetés, s arról, melyik munkaterületre mehet a gyakorlati képzésen náluk lévô tanuló. Emellett arról, hogy a Szigetváron folyó különleges megoldásokkal készülô épületen melyik munkafázisokat mutatják meg az a szakgimnázium építôipari szakmát választott diákjaink.

— Mi még egyelôre nem érezzük a szakemberhiányt, azonban néhány éven belül a cégünknél is komoly problémákat okozhat – mondja HORVÁTH László, a szigetvári Melio-Start Kft. tulajdonos-ügyvezetôje. — A dolgozóink 10-12 százaléka 40 év alatti, s jelentôs számban vannak közöttük az ötven év felettiek. Éppen ezért született meg az ötlet, hogy felkeresem a tankerület vezetôjét, azzal, hogy a 6. és 7. osztályosok részére az osztályfônöki órák keretében nemcsak elméletben, de kint, a helyszíneken is bemutatnánk, mi mindent is kell tudnia annak, aki kômûves, szerkezetlakatos szeretne lenni. Az iskolák igazgatóival a közeljövôben fogok találkoz-

ni. Véleményem szerint, ugyanis ebben a korban kell a gyerekek figyelmét egy-egy szakmára ráirányítani, hogy amikor pályát választanak, könnyebben tudjanak dönteni.

Mint mondja, a legnagyobb gond az elkövetkezendô idôben a kômûves-hiány lesz. A kedvezô közigazgatási körülményeknek – csok, 5 szá-

Dél-Dunántúli Gazdaság zalékos áfa – köszönhetôen felpörgött az építôipari piac, megnövekedett az építkezések száma. Ez igaz Szigetvárra és a térségére is.

— Az építôipar a többi más ágazathoz hasonlóan jelentôs fejlôdésen ment és megy át – folytatja tovább. — Éppen ezért nem kis problémát jelent, hogy az iskolában oktatott elmélet már kint a gyakorlatban sokszor elavultnak számít. A nálunk gyakorlati idejét töltô tanuló szerencsés helyzetben van, mert a mély- és magasépítéstôl kezdve a zsaluzáson, a vasbeton-szerelésen át a legkorszerûbb építôanyagokig és technológiákig mindent meg tudunk neki mutatni, valamint saját betonkeverô üzemünk is van.

Horváth László kitért arra is, hogy szerencsés helyzetben vannak, mert ô minden szükséges végzettséggel rendelkezik, azonban egy külön tanmûhely létesítése jelentôs költséggel jár, s kérdés, hogy megéri-e.

— Szigetváron mint generálkivitelezôk egy olyan beruházás megvalósítását nyertük el, amelyen a hangszigetelô téglától, a helyszínen szerelt betonacélon, a monolit vasbeton födémszerkezeten át a betonkeverésig mindent egy helyen szemléltetni tudunk – emeli ki. — A terveink között szerepel, hogy erre az építkezésre elvisszük az általános iskolásokat és a szakgimnázium diákjait. A LAFARGE Királyegyházi Cementgyárával is tárgyaltunk arról, hogy tegyék lehetôvé, hogy az építôanyag-elôállítást is üzemi körülmények között ismerhessék meg a diákok.

Horváth László építôipari szakma iránti érdeklôdése már gyerekkorában kialakult, mindig is ezen a területen akart dolgozni. Közel fél évszázada van a pályán, s az általa vezetett cég is lassan harminc esztendeje mûködik sikeresen.

Az évek alatt szinte minden típusú építkezésen letették a névjegyüket, mûemlék-jellegû épületeket, tájházakat, templomokat újítottak fel, egyedi tervezésû házak kivitelezôi voltak. Az elmúlt két esztendôben elsôsorban zöldmezôs beruházásokat valósítottak meg.

Sz.K.

nagyszülei és az édesanyja. Két fodrászüzletben nôtt fel, azonban az édesanyja azt szerette volna, ha kozmetikus lesz, hogy a késôbbiekben együtt tudjanak dolgozni, közösen nyissanak szépségszalont. Azonban sajnos erre, édesanyja korai halála miatt, nem kerülhetett sor.

A szakmunkásvizsga letételét követôen Pécsett, az Írisz Szalonban kezdett el dolgozni, majd a Fodrász Szövetkezet Nagy Lajos király utcai kozmetikájába került, de hosszabb idôt eltöltött – az akkoriban a Színház téren mûködô – Hajas Szalonban is. Miután úgy érezte, elég szakmai tapasztalattal vértezôdött fel, úgy döntött, önállósítja magát.

A szakma koronája a mestercím A Teréz utcai Tereza Szépségszalon fodrászatában sorra érkeznek a vendégek, ahogy a felsô szinten, a fordulóban kialakított körömkozmetikába is. Az emeleten, a folyosó végén mûködô kozmetikában ülünk le a szalon tulajdonosával, PUSZTAI Zita kozmetikus mesterrel beszélgetni.

— A szakmáját valaki azzal koronázza meg, ha mester lesz – kezdi beszélgetésünket. — Aki az általa választott mesterségben a csúcsra törekszik, az vállalkozik arra, hogy mestervizsgát

tegyen, ami egy sokszínû megmérettetés, nagyon komoly elméleti és gyakorlati felkészülést igényel. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a mesterlevél megszerzését követôen ne lenne szükség arra, hogy folyamatosan képezze magát. Ahhoz, hogy az ember önmagának és a vendégei által támasztott elvárásoknak megfeleljen, napra késznek kell lennie. A minôségi tanulóképzés feltétele is. A tanulóim büszkék arra, hogy kozmetikus mesternél sajátíthatják el a szakma alapjait.

Annak idején igazából nem kozmetikus, hanem fodrász szeretett volna lenni, mint az anyai

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS / MESTERKÉPZÉS

Magyar részvétellel indul a GEO-ENERGY Europe nemzetközi klaszter kooperáció Az EU vállalati- és kkv-szektor versenyképességét támogató COSME (European Competitiveness of Enter-prises and Small and Mediumsized Enterprises) program „Klaszterek nemzetköziesítése” („Clusters Go International”) felhívására egy nyolctagú nemzetközi konzorcium, a GEO-ENERGY EUROPE (GEE) sikeres pályázatot nyújtott be. A konzorcium magyar tagja az Alkalmazott Földtudományi Klaszter. A nyertes pályázat célja olyan transznacionális (meta-) klaszter létrehozása, amely elôsegíti a felszín alatti energiaforrásokhoz, a geo-energiához kapcsolódó EU-s vállalkozások mûködésének, versenyképességének javítását.

A GEE projekt 2018. január 1-jével kezdôdött és 2 év áll rendelkezésre a projekt megvalósítására. A 8 tagú nem-

zetközi konzorcium tagjai: POLE AVENIA (projektvezetô), GEODEEP (Franciaország), EGEC (Belgium), GEOPLAT (Spanyolország), GEOENERGY CELLE (Németország), Alkalmazott Földtudományi Klaszter (Magyarország), GEOSCIENCE IRELAND (Írország) és JESDER (Törökország).

A konzorciumi tagok szakmai összetételét tekintve négy klaszter szakosodott az alkalmazott földtudományokra és általában a geo-energiákra, míg a másik négy szervezet a geotermiára specializálódott. Az EU által társfinanszírozott kétéves program során a résztvevô klaszterek és tagvállalataik stratégiai partnerséget alakítanak ki a mélységi geotermális energiák szélesebb körû ipari hasznosítása érdekében. Megosztják technológiai ismereteiket, koordinálják piaci fellépésüket, és átfogóbb

Inno-

23

pulzus Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik. szolgáltatási spektrummal segítik megvalósítani azokat az EU-s és tagországi célkitûzéseket, amelyek a geotermia részesedésének növelését irányozzák elô az energiatermelésben és az ipari hôellátásban.

A GEO-ENERGY EUROPE projekt konzorciumi tagjai 2018. februárjában találkoztak Brüsszelben, a EGEC klaszterpartner központjában. (Ebbôl az alkalomból készült a résztvevô klaszterek képviselôinek fotója). Február 20-án került sor a COSME Clusters Go International II. program hivatalos megnyitójára az EU Executive Agency for SMEs (EASME) szervezésében.

Brüsszel a február 20-23-a közötti idôszakban az EU „ipari együttmûködési fôvárosa” volt. Az Európai Bizottság „Ipar Napjai“ rendezvénysorozaton, valamint az ehhez kapcsolódó vállalati B2B üzletember-találkozón is több magyar ipari klaszter és vállalati vezetô folytatott üzleti megbeszéléseket.

Alkalmazott Földtudományi Klaszter www.foldtudomany.hu, www.capes.hu

Lassan negyedszázada annak, hogy útjára indították a családi vállalkozásukat, a Tereza Szépségszalont a lányával és a férjével közösen, aki mûszaki szakember, ez pedig nagy elônyt jelent, mert az egyre nagyobb számban megjelenô kozmetikai berendezések folyamatos karbantartását így maguk tudják elvégezni. Az elsô idôben csak az alsó szinten fogadták a vendégeket, s ahogy nôtt a vendégkörük, úgy fejlesztették a szalonjukat. Az évek során emeletet is építettek, ahol a kozmetika kapott helyet.

— Ez a szakma állandó mozgásban van, folyamatosan változik, új gépek, eljárások, kozmetikai termékek jelennek meg a piacon, napra késznek kell lenni, mert a vendégek folyamatosan figyelik és nyomon követik, melyik kozmetikai

cég milyen új termékkel jelenik meg a piacon – ad hangot véleményének. — Tudomásul kell venni, hogy aki az újabb fejlesztésekkel nincs tisztában, nem képezi folyamatosan magát, az elôbbutóbb elveszti a vendégeit. A mestervizsgát is ezért tettem le 1992-ben, a mester címmel együtt járó nagyobb szakmai tudás növeli az irántam érzett bizalmukat, mert tudják, a mestervizsga letételére általában az vállalkozik, akinek a munkája a hivatása, a hobbija, amit szívvel-lélekkel végez.

Ebbôl igyekszem a tanulóimnak is minél többet átadni, úgy tûnik, sikerrel, mert szinte kivétel nélkül a szakmában maradtak, ketten jelenleg is velem együtt dolgoznak. A lányom is kozmetikus lett, majd elvégezte az egészségügyi fôiskolát, jelenleg az egyetemen dolgozik.

Sz.K.

24

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gonda Tibor, Gonda és Társai Kft.

Generációváltás történt a családi vállalkozás-

Gördülékeny generációváltás Gondáéknál

ban, a 20 éve dr. Gonda Tibor és felesége, Ágnes által üzemeltetett Tekeresi Lovaspanzió operatív menedzsmentjét már fiuk, Áron látja el tavaly szeptember óta, az idei szezont is ô kezdi hamarosan. A fiatalember új tervekkel indul a jövônek, háttértámogatásként azonban szülei szakértelmére is számíthat. A családi vállalkozás átadása szerencsésen alakult, ennek mikéntjérôl kérdeztük Gonda Tibort.

— A legfontosabb vágyunk, hogy elérjük a panzió 3 csillagos minôsítését, ehhez beadtunk a Kisfaludy panziófejlesztési programra egy pályázatot. Mivel 21 éve mûködik a panzió, idôszerûvé vált egy nagyobb rekonstrukció, egy minôségjavító beruházás. A téli idôszakban kidolgoztunk egy projektet az átalakításra, most várjuk a pályázat eredményét. Amennyiben sikerül nyernünk, akkor a következô szezonban teljesen megújítva, elegáns szálláshellyel várhatjuk a leendô vendégeket – foglalja össze a családi vállalkozás aktualitásait Gonda Tibor.

■ Mi indokolta a generációváltást? ● Egyrészt az, hogy pályát módosítottam, már nem tudok annyit foglalkozni operatív módon a turizmussal, mint korábban, mivel fôállásban turizmust oktatok a PTE Közgazdaságtudományi Karán. A feleségem is szeretne visszatérni az eredeti pályájára és tanárként dolgozni. Szép idôszakot töltöttünk a turizmusban az elmúlt 20 évben, de idônként szükség van váltásra, új ingerekre, mi most éreztük erre elérkezettnek az idôt. Ilyen szempontból szerencsés, hogy a fiunk felnôttkorba lépett, felelôsségteljes munkát tud végezni, és ezt szívesen teszi, mert érdeklôdést mutat a turizmus iránt. Egy családi vállalkozásban az a legnagyobb öröm, ha van egy családtag, akinek át lehet adni a megkezdett munkát és azt örömmel viszi tovább.

■ Egyre több vállalkozásnál válik aktuálissá a generációváltás. Hogyan lehet ezt jól menedzselni? ● Szerintem fontos a fokozatos-

ság elve, tehát hogy az új generáció ne rögtön vezetôként kezdjen, hanem vegyen részt a családi vállalkozás mindennapi munkájában. Áron fiunk évek óta besegít, korábban anyagbeszerzéssel, a vendégek fogadásával foglalkozott, aztán már a marketingmunkával, a fejlesztések kitalálásával. Tehát fontos, hogy az utód elôször a szülôkkel, aztán önállóan végezze a munkát.

Nyilván az a jó, ha szakmailag is képezi magát.

■ Több vállalkozásnál problémát okoz, hogy a cégalapítók nehezen engedik el a „gyermeküket”, a vállalkozást. ● Ez nekem azért nem okoz problémát, mert 2013 óta a felsôoktatásban dolgozom, amit a sors nagy ajándékaként élek meg, hogy 50 évesen lehetôségem van egy új karriert építeni. Nagyon örülök, hogy a fiatal generációnak nemcsak a tankönyvbôl tanult, turizmussal kapcsolatos ismereteket tudom átadni, hanem a több mint 25 éves szakmai gyakorlatom alatt megszerzett gyakorlati tudásomat is. A hallgatók akceptálják, hogy nem mindig tankönyv ízû, amit tanítok, úgyhogy számomra ez olyan öröm, hogy abszolút nem okoz gondot, ha nem kell foglalkoznom egy panziómûködtetés operatív feladataival. Az egyetemi oktatás és a panzió mûködtetése is teljes értékû embert igényel, úgyhogy szívesen elengedtem és nagyon örülök, hogy a családban marad.

■ A fia igényli a háttértámogatást, a segítséget?

● A stratégiai kérdéseket megbeszéljük, például a pályázatot közösen csináltuk, a fejlesztési irányok és a felújítási munkák meghatározását együtt találtuk ki. Azért mint minden fiatalban, benne is megvan az egészséges önbizalom.

■ A generációváltás milyen változásokat hoz a vállalkozásba? ● Ha a generációváltás tôkebefektetés nélkül történik meg a turizmusban, akkor ugyanaz a szolgáltatási színvonal megy tovább. Lehet, hogy a marketingben vagy egy-két dologban lesznek friss, új ötletek, a hangsúlyok áttolódhatnak, de nagyon nagy változás nem látszik. A mi esetünkben az lenne szerencsés, ha nyernénk a pályázaton, mert akkor már az új menedzser tudná újrapozicionálni a panziót. Eddig német piaccal dolgoztunk és elsôsorban ifjúsági turizmust folytattunk. Most ezzel a pályázattal azt szeretnénk elérni, hogy Orfû egyik legjobb minôségû, egy komoly komfortot és szolgáltatást nyújtó panziója legyünk. Ebben az esetben a generációváltás újrapozicionálással és fejlesztéssel párosulna. Áron nagyobb hangsúlyt akar fektetni a gasztronómiára, eddig csak a saját vendégeinknek biztosítottunk ellátást, a fiunk nyitott arra, hogy egy kifelé is kiszolgáló vendéglátóegységet nyisson a panzióban.

■ Miként rajzolható meg a vállalkozás jövôje? ● Áronnak van egy elképzelése, amit mi is támogatunk a feleségemmel. Ma Magyarországon divat kézmûves sört árulni, Áron szeretné a sörgasztronómia irányába elvinni a panziót, ennek érdekében OKJ-s sörfôzô végzettséget is szerzett. Ez a kézmûves sörfôzô kimondottan olyan léptékben valósulna meg, ami Orfûn, helyben értékesíthetô ill. az orfûi vendéglôsöknél. A helyi kínálatot lehetne színesíteni vele. Beadtunk erre is egy pályázatot horvát-magyar együttmûködésre, de az sajnos nem nyert.

Vizsgáljuk annak a lehetôségét, hogy milyen forrásból tudjuk megteremteni.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság Az építôipar nem iroda, a napi több órás fizikai, szellemi aktivitás fárasztó az emberi szervezet számára. Talán ezért is tekintenek többen „csodabogárként” Kovács Balázsra, a pécsi Kasztor Kft. ügyvezetôjére, hogy még van energiája, kedve futócipôt húzni egy-egy kemény nap vagy hét után, és 6-14 km-t futni a Mecsekben vagy Baranya megye dombjain-hegyein. Mint mondja, a sport egész életében része volt a mindennapjainak, ma leginkább a stressz levezetésére és a jó kondíció megôrzésére szolgál.

25

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság Kovács Balázs Kasztor Kft.

— Gyerekkorom óta sportolok, két évig atletizáltam, egy évig kosárlabdáztam, majd 6 évig versenyszerûen kézilabdáztam. Amikor elkezdtem dolgozni az építôiparban, egyre kevesebb idôm lett, így konditerembe jártam, utána pedig három évig karatéztam. Mára pedig a futás maradt meg rendszeres mozgásként – foglalja össze röviden Kovács Balázs eddigi sportpályafutását. — A futással a héten felgyülemlett feszültséget tudom kiereszteni, hiszen általában hétvégente jut idô a sportra. Tavasztól ôszig hét közben is beiktatok egy-két edzést. Egy összeszokott 2-3 fôs csapattal járok futni, mivel természetpárti vagyok, ha tehetem, az erdôben, így sokszor felfedezünk új helyeket.

— Alkalmanként mekkora távot futnak le?

— Ez nagyon változó. Van egy kutyám, vele is futok, így tôle is függ a távolság. 6-8 km-t biztosan megteszünk, de inkább ennél többet, 1215 km-t is, ez attól is függ, hogy mikor és milyen környezetben van alkalmunk mozogni. Most

„A futás kiváló a felgyûlt problémák levezetésére” igyekszünk növelni a távot, mert egy társasággal minden tavasszal lefutunk egy félmaratont, évente egyébként úgy 2-3 félmaratonra megyünk. Ebben az évben vagy jövôre szeretnénk egy egész maratont teljesíteni, ez azonban intenzívebb felkészülést kíván.

— A félmaratoni mellett mi jelent igazi kihívást a futásban?

— Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs bennem versenyszellem. Maximalista vagyok szinte az élet minden területén, a versenyeken folyamatosan újabb és újabb célokat tûzök ki magamnak és ott igazán hajt a versenyszellem. A barátaim nem mindig tudnak velem lépést tartani. Bár nem kimondottan az eredmények elérése miatt megyek versenyezni, mégis kitûnôen érzem magam, ha sikerül jó teljesítményt nyújtanom.

— Mi motiválja a futásban?

— Nekem a futás elsôsorban mozgás és társaság, a stressz levezetését szolgálja. Emellett szabadságot, jó levegôt, szép környezetet jelent.

Úgy mûködik nálam, mint egy telefonnál a töltô.

Utána nagyon jól érzem magam. Még ha nincs is kedvem elindulni, ha ráveszem magam, jólesik a mozgás.

— Mit tanult meg a sportolás által, amit az élete más területén is kamatoztatni tud?

— Megtanultam a küzdeni akarást, hogy az elsô akadálynál nem nagyon adom fel a dolgokat. A sportban is vannak akadályok, problémák, ezekre keresem a megoldást. Rövid és hosszú távú célokat fogalmazok meg, ezek visznek elôre. Ezt is a sportban tanultam meg, mint ahogy a csapatmunkát is. Bár ez utóbbi sajnos nem mindig jellemzô az építôiparra, pedig milyen jó lenne, ha az ott dolgozók is látnák, hogy együtt, összefogva sokkal elôrébb lehet jutni, mint külön-külön.

— A családja, a munkatársai hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy ön sportol?

— Talán a barátnômre voltam nagy hatással a futást tekintve, ô elég gyakran velünk tart. A barátaim között vannak néhányan, akik az én pél-

dámat látva kezdtek el futni. Mindig elcsodálkozom, hogy ma milyen sokan futnak, valahogy divat lett ez a sport. Sajnos a kollégáimat még nem sikerült megfertôznöm a sport szeretetével.

Elôfordult, hogy vidéken dolgoztunk és ott is aludtunk, munka után elmentem futni, kollégáim pedig furcsán néztek rám. Azt hiszem, sokan nem értik ennek az egésznek a fontosságát, a súlyát.

— Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport?

— Elôfordul, hogy akikkel versenyeken találkozunk, kialakul valamiféle kapcsolat. A munkakapcsolatokra egyelôre még nem volt hatása a sportnak, bár akikkel együtt futok, ôk is mindannyian az építôiparban dolgoznak. Ugyan többen elismerik, hogy sportolok, de eddig még nem éreztem, hogy az üzleti kapcsolataimra nézve ennek lenne valamilyen elônye. A sportversenyeken azt vettem észre, hogy mintha zárkózottabbak lennének az emberek, mint korábban, így ez a platform nem kifejezetten alkalmas az ismerkedésre, az üzleti kapcsolatok építésére.

K.T.

26

EGYETEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Simonyi Business and Economic Development Center (Simonyi BEDC) Célunk az évek során létrejött alkotó és tenni vágyó közösség továbbfejlesztése, a közösség tagjai és az újonnan csatlakozók számára új vállalkozói lehetôségek biztosítása. A közösség tagjai az együttgondolkodás során megoldásokat keresnek helyi és globális társadalmi-gazdasági problémákra. Keress minket! Csatlakozz hozzánk az alábbi fórumokon és programok alkalmával!

Inspiration a mûvészeknek

Simonyi Inkubációs Program

Az http://inspiration.pte.hu/hu oldalon regisztrálók számára lehetôvé tesszük, hogy kreatív ötleteik is hamar ismertséget szerezzenek! Az Inspiration létrehozásával egy olyan interdiszciplináris platformot alakítottunk ki, amely támogatja a vállalkozóiságot, segíti a kreatív ötletek kibontakozását.

NetMIB a nemzetközi fejlesztés jegyében Az üzleti koncepciókat már a globális inkubációs projekt platformunkon fejleszthetik az ötletgazdák annak érdekében, hogy már a fejlesztés során külföldi társakra leljenek. http://netmib.pte.hu/

Ötletbôl üzleti koncepció!

A Simonyi Inkubációs Program az innovatív ötletek fejlesztése révén az elméleti tudás gyakorlatba való átültetését teszi lehetôvé.

Segítünk, hogy nagyobb eséllyel kapjanak a bekerülô projektek finanszírozást a Hiventures Kockázati Tôkealap-kezelô Zrt.tôl. http://simonyiugfk.ktk.pte.hu/programokkepzesek/simonyi-inkubacios-program

Simonyi Meets the Pros Workshopok Az eseménysorozat a Simonyi Inkubációs Program keretében kerül megrendezésre, amely az ökoszisztéma tagjai közötti interakciót kívánja fokozni az akceleráció elômozdítása érdekében, lehetôvé teszi a találkozást gyakorló vállalkozókkal és a vállalkozókat segítô más szakértôkkel. Ebben a félévben még két SMtP kerül megrendezésre április 9-én Fundraising és április 23-án prezentációs technikák témában. http://simonyiugfk.ktk.pte.hu/esemenyek-rendezvenyek/simonyi-meets-pros

Kiemelt küldetésünk a hallgatók vállalkozóiságának fejlesztése International Video Pitch verseny olyan nemzetközi megmérettetés, ahol 2 percben mutathatják be projektjüket a hallgatók, amelyet szakmai zsûri értékel, s így külföldi egyetemek fiatal vállalkozóival is megmérettethetik magukat. http://ivpitch.pte.hu/

A Kiegészítô Oklevelet adó képzések (Certificate Programs) keretében pedig a PTE hallgatók az Adatelemzés és a Biotechnológia rejtelmeivel ismerkedhetnek meg és generálhatnak vállalkozói projekteket ezen a területeken! http://simonyiugfk.ktk.pte.hu/programokkepzesek/certificate-programs

Vállalkozásfejlesztési Mesterképzés Szerezz PTE és middlesex-i diplomát vállalkozásfejlesztés területen úgy, hogy közben fejleszted saját vállalkozói projektedet! http://ktk.pte.hu/kepzesek/mesterkepzes-msc/vallalkozasfejlesztesi-mesterszak

Final Pitch Évente kétszer nyitott gondolkodású közönséggel és más projektek gazdáival is lehetôség van megosztani a projektötleteket, elképzeléseket, valamint a résztvevôk visszajelzést kapnak gyakorlati tapasztalattal rendelkezô, elismert szakértôktôl! http://simonyiugfk.ktk.pte.hu/esemenyekrendezvenyek/simonyi-pitch-competitions

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÓ HELY / FELVETT TAG

27

Az egykori legendás Áfium helyén másfél évvel ezelôtt teljesen új koncepcióval nyitott Pécsett, az Irgalmasok utcájában a Hrabal Sörözô és Étterem. A cseh sör- és ételkínálat talán már a névbôl is könnyedén kikövetkeztethetô, de a pontos koncepcióról és a az eddigi tapasztalatokról STOROZYNSKI Balázzsal, a helyet október óta irányító üzletvezetôvel beszélgettünk.

— Miért pont itt és miért pont egy cseh ételspecialitásokkal foglalkozó helyet nyitottatok?

— A pécsi kötödéssel is rendelkezô budapesti tulajdonosoknak szerteágazó cseh kapcsolatai vannak. Rendszeresen járnak ki, megszerették a kultúrát, az ételeket és persze a söröket, és az ott tapasztalt hangulatot próbálták meg kicsit ide is elhozni. Számos cseh kisüzemi sörgyár termékei mellett kiemelt szerepet kap a Nymurk-i sörgyár kínálata. Ebben a sörgyárban nevelkedett a cseh irodalom egyik legismertebb írója, Bohumil Hrabal, és mûvei nagyrészének inspirációját is itt szerezte. A söröket közvetlenül a sörgyárból importáljuk. Pécsen és környékén csak nálunk lehet megkóstolni ezt az egyedülálló sörkínálatot. De a röviditalok nagy része is cseh specialitás.

— Az étlap hogyan állt össze?

— A cseh tradicionális fogások – a pácolt

P izzériából már nem kell több hermelintôl a knédliig – mellett néhány magyar ételnek is helyet kellett adni. Októberben teljesen megújult a konyha is, és egy ideje napi menü kínálattal is kísérletezünk. Ami meglepôen jól, tényleg sikeresen mûködik, az a vasárnapi menüztetés. Olyan bôséges vasárnapi ételsort kínálunk – klasszikus magyar fogásokkal –, ami miatt tényleg inkább hozzánk jönnek a vendégek, minthogy elkészítsék.

— Milyen nehézségekkel szembesültök?

— A minden szektorban, de a vendéglátásban fokozottan is érzékelhetô szakemberhiány.

Jelenleg 10-12-en dolgozunk az étteremben,

azonban a szezonnal nyitni kellene a teraszt is, amihez legalább újabb két embert kellene felvenni. A város jellemzôje azonban, hogy a forgalom nehezen számítható ki.

— Milyen vendéglátóhelyet látnál szívesen még a városban?

— Alakul a város gasztronómiai kínálata, hosszabb-rövidebb ideig sok mindennel lehet találkozni. Pizzéria szerintem már nem kell. Nekem egy japán étterem nagyon jól esne, de sajnos nem érzem azt. hogy a város el tudna tartani egy ilyen helyet.

G.E.

Felvett tag: MECSEK Travel Kft. Utasszállítás legfelsô fokon

mélyszállítást illetôen több éves gyakorlati tapasztalat áll a hátuk mögött.

Sofôrjeink mindegyike rendelkezik PÁV-II-es és személygépkocsis személyszállító vizsgával, emellett több éves/évtizedes tapasztalatuk van a magas színvonalú személyszállítást illetôen. Arra törekszünk, hogy hosszú távú bizalmi kapcsolatot alakítsunk ki utasainkkal, amely mindkét fél kölcsönös együttmûködésén alapul.

— Miért csatlakoztak a kamarai üzleti közösséghez?

— Cégünk azért csatlakozott a kamarához, mert alapelvünk, hogy a helyi gazdaság szereplôi mûködjenek együtt és ezt az elérhetô legmagasabb szinten tegyék. Ehhez optimális keretet biztosít a kamara, hiszen a szervezet nem csupán a helyi cégek tömörülése, hanem kiemelkedô lehetôséget biztosít számukra a kooperációra, illetve a tapasztalatok cseréjére.

K.T.

Magas szintû reptéri transzferszolgáltatást nyújt a Dél-Dunántúl egész területérôl a pécsi MECSEK Travel Kft., amelynek alapítói és munkatársai is küldetésüknek tekintik, hogy utasaik mindennap érezzék: nekik valóban elsôdleges a velük utazók minôségi kiszolgálása. Ahogy dr. MARTON Gergely és dr.

RAFFAY Zoltán ügyvezetôk mondják, számukra az a legfontosabb, hogy utasaik igényeit oly módon szolgálják ki, ahogy hasonló helyzetben ôk is elvárnák.

— Egyre nagyobb az igény a kényelmes, biztonságos, minden igényt kielégítô személyszállítás iránt. Cégünk Pécsrôl, illetve a Dél-Dunántúlról szállítja a budapesti Liszt Ferenc Repülôtérre, valamint egyéni kérés alapján a

környezô országok repülôtereire és desztinációiba az utazókat. Ma már nem csak az számít az utasoknak, hogy eljuttassuk ôket az egyik helyrôl a másikra, hanem az is, hogy ezt hogyan tesszük.

Alapelvünk a professzionális munkavégzés, így jelentôs energiát fordítunk a biztonságra és a figyelmességre. Kizárólag kifogástalan mûszaki állapotú, kényelmes és biztonságos gépjármûvekkel végezzük a szállítást, sofôrjeink igyekeznek maximálisan kiszolgálni utasaink igényeit. Úgy választottuk meg kollégáinkat, hogy minden munkakörben a legmagasabb végzettséggel rendelkezzenek. Irodai munkatársaink felsôfokú végzettségûek és a – reptéri – szedr. Marton Gergely

28

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Vass József – Ford Ecosport A pécsi Korhely Étterem és Pub üzletvezetôje a FX Autóház egyik friss fogását, a megújult Ford Ecosport-ot tesztelte, és jó szakemberhez méltóan, felkészülten érkezett a próbaútra.

— Végignéztem az FX Autóház weboldalát, és a konfigurátorban össze is állítottam magamnak egy szimpatikus Ecosport kivitelt. Pontosan ez volt az a színkombináció, amit kiválasztottam, de most élôben még jobban tetszik, mint a fotókon. Egy autón mindig jól mutat, ha eltérô színû tetôvel lehet rendelni, az Ecosport katalógusában is remek kombinációkat láttam. A Ford terepjárós hangulatú autóinak jellegzetes amerikai stílusú hûtômaszkja ezen a kis kocsin is mûködik, ezt nagyon eltalálta a cég, mert bármelyik modelljükre teszik, mindegyiken eléri a kívánt hatást. Modern, erôt sugárzó, és tökéletesen illeszkedik a márkaarculatba. Én ugyan jobban szeretem a nagyobb lámpatesteket, de tudom, hogy ma ez a szûkre húzott tekintet a divat.

— Az amerikai hangulat összeegyeztethetô egy alig több mint négyméteres autóval?

— Szerintem igen, ráadásul én kedvelem is ezt a stílust. Egy amerikai limuzinnal járok, így nekem ez nem szokatlan, de azt hiszem. a Ford remek arányérzékkel eltalálta azt az arany középutat, ami az európai többségnek is tetszik. A Rangeren láttam elôször ezt a

stílust, és azon még évekkel a bemutatás után is hatásos ez a hûtômaszk.

— Jutott egy furcsa megoldás a hátsó részre is, az oldalra nyíló csomagtérajtó ma már ritkaság.

— Nekem ez is tetszik. Okosan megoldották, hogy köztes állásban is van egy akadási pontja, így szûk helyeken is hozzá lehet férni, a terepjárós hangulatot pedig ez a megoldás is fokozza. Oldalról azonban egy kicsit szokatlanok az Ecosport arányai, mert látszik, hogy felfelé építkeztek. A kerekek emiatt nagyon aprónak tûnnek, elôször arra tippeltem, hogy 14-es abroncsok kerültek az autóra, aztán megdöbbentem, hogy ezek bizony a 17-es felnik.

— A beltér egy ekkora autóban csak úgy lehet tágas, ha felfelé terjeszkednek a tervezéskor. A számok azt mutatják, hogy nagy az Ecosport utastere.

— A tapasztalat is ezt mutatta, nagyon jól elfértem elöl is, és há-

tul is, sôt a csomagtartóban is bôven van hely. Nem is akartam elhinni, hogy négy méteres az autó, annál jóval nagyobbnak tûnik. Van még egy elônye a magas építésnek, mert úgy ellátunk a többi autó felett, mint egy komolyabb terepjáróban. Érdekes, hogy egy ilyen pici autóban tolatókamera is helyet kapott, de az is igaz, hogy így lesz tökéletes városi jármû, mert nemcsak befér mindenhová, hanem könnyû is a beállás a szûk parkolóhelyekre. A magas építésmód miatt pedig a járdaszegélyek sem veszélyeztetik a karosszériát.

— Az új Ecosport megkapta az új Fiesta mûszerfalát és fedélzeti információs rendszerét, a tesztautó pedig szinte minden rendelhetô extrát tartalmaz.

— Talán ez volt a másik oka annak, hogy nagyobb autóban éreztem magam.

Pazar az ülések kivitele ezzel a kárpitozással, és a mûszerfal is nagyon jó anyagokból készült. A tél utolsó napjaiban még emlékszem a nagy hidegekre, így tudom értékelni a szélvédôfûtést, az ülésfûtést, és a fûtött kormánykereket is. Ügyes az érintôképernyôs központi kijelzô, és az is okos ötlet, hogy applikációkat is le lehet tölteni rá. Bár sokat megyek városban, ezeken az utakon is szól a zene a kocsimban, így szeretem,

FX Autóház Kft. ● Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: (36)72/526-226 ● www.fordfx.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság ha szépen szól a kocsi hifije. Ez a rendszer is nagyon jó, de azt hiszem, a 10 hangszórós B&O megéri a felárat, ami ráadásul nem is olyan sok. Ez az STLine kivitel nemcsak kényelmi kiegészítôket tartalmaz, hanem sportos dizájnelemeket is, ezek nagyon jól mutatnak az autón. Szimpatikus, hogy az alapkivitelben is mennyire sok olyan felszerelés található, amiért általában plusz pénzt szoktak kérni a gyártók.

Amit pedig külön kiemelnék, hogy a hátsó ülés mellett is van egy 12 voltos aljzat, így a mûszerfali két USB mellett itt is lehet akár telefont tölteni, ami egy családi autónál nagyon hasznos.

— Áprilistól rendelhetô lesz a négykerékhajtású változat is. Szükség van rá, vagy elegendô a kétkerékhajtás?

AUTÓTESZT — A várostól nem messze van egy telkünk, és épp a napokban akadtam el a vizes füvön a saját autómmal, így most gondolkodás nélkül összkerékhajtással választanám, mert friss az élmény, Valójában úgy vélem, a felhasználás módja határozza meg, hogy melyik a jó döntés.

A Mecsekoldalon lakva, vagy rendszeresen komolyabb terepen közlekedve a négy hajtott kerék a jó választás, de a komoly hasmagasság miatt egy jó gumival ez a modell is elboldogul akár a sáros földutakon is.

— A tesztautó motorja az elmúlt hat évben minden alkalommal elnyerte kategóriájában az Év Motorja díjat, joggal?

— Láttam, hogy az Ecosportba vagy ez az egyliteres turbómotor kerülhet 125 vagy 140 lóerôs teljesítménnyel, vagy az 1.5-ös dízel 100 lóerôvel. A dízel szerintem annak éri meg, aki sokat autózik, az én utazási szokásaimhoz tökéletesen passzol a benzines. Több alkalommal is meglepôdtem a próbaúton.

Elôször azért, mert nagyon csendes a motor, alapjáraton alig hallani valamit.

Másodszor azt hittem, hogy valamit elnéztem, és létezik egy nagyobb változat, mert eddig elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy ilyen kicsi motor ennyire erôs legyen. Nem is az lepett meg, hogy magas fordulaton milyen virgonc, hanem az a megdöbbentô, hogy alacsony fordulatszámokon is él, nincs meg az a lefulladási hajlam, amire számítanánk. Harmadszorra a fogyasztásra csodálkoztam rá, mert a tesztúton elôbb a városban mentünk, aztán a mecseki

29 utakon is kipróbáltam az Ecosportot egy kicsit dinamikusabban hajtva, mégis jóval hét liter alatt maradt a fogyasztás, ami szerintem nagyon jó érték. Ha a hétköznapokon is ezt a kocsit használnám, akkor az én nyugodt vezetési stílusommal szerintem beérné 6 literrel is a városban. Felfigyeltem még egy érdekességre, minden felszereltséget lehet választani automata váltóval is, azt hiszem ez elég ritka a mai magyar autópiacon.

— A SUV kategóriát sokszor nevezik öszvérnek, a szó abban az értelmében, hogy szinte minden felhasználási területre alkalmasak ezek az autók. Igaz ez az Ecosportra is?

— Szerintem igen. Elég kicsi ahhoz, hogy ugyanolyan könnyû legyen vele a városban közlekedni, mint egy kisautóval, ugyanakkor elég nagy ahhoz, hogy egy család is elférjen benne. A motor teljesítménye hosszabb utakon is jó partner, és egy kiránduláson az aszfaltról is le lehet merészkedni vele. A minôsége is nagyon jó, a szolgálatások terén pedig alaposan felkészítették a mai digitális világra.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 998 cm3 Maximális teljesítmény: 125 LE Maximális nyomaték: 170 Nm Csomagtér: 355 l Saját tömeg: 1280 kg Maximális sebesség: 180 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 12.7 s Átlagfogyasztás: 5.2 l Akciós alapár (Ford Credit finanszírzással): 4 299 000 Ft A Trend alapkivitel fontosabb felszerelései: ABS, ESP, visszagurulás gátló, kipörgésgátló, elsô-, oldalés függönylégzsákok, ködfényszórók, keréknyomás figyelô, elektormos elsô és hátsó ablakemelôk, elektromosan állítható és fûthetô tükrök, klímaberendezés, fedélzeti számítógép, hazakísérô fény, bôr kormánykerék

30

TURISZTIKAI MELLÉKLET

Menni vagy maradni? Ha menni, akkor mi a biztosíték arra, hogy a programhoz megfelelô lesz az idôjárás, a helyszín, az ellátás, a körülmények, a megközelíthetôség, az ár? Megannyi kérdés vár válaszra, ha meg akarunk szervezni egy céges rendezvényt vagy tréninget. A program helyszínét érdemes igen nagy körültekintéssel megválasztani, hiszen igencsak rányomja a bélyegét a hangulatra az elégedetlenség, a bosszankodás, ha például túl szûk vagy hideg a tér, nem jó a felszereltség, esetleg színvonalon aluli a kiszolgálás. Sokszor a legideálisabb helyszínért nem is kell olyan sokat utazni, akár megyén belül is megtalálhatjuk a rendezvényhez leginkább illeszkedô szállodát, vendégházat, hiszen egyre többen kínálnak ilyen lehetôséget.

Jó, ha már az elején végiggondoljuk, hogy mit is szeret-

nénk, milyen feltételeknek kell megfelelnie a rendezvény helyszínének. Ha azt szeretnénk, hogy a program résztvevôi végig ott maradjanak a tréningen, rendezvényen, olyan távolságban lévô színhelyet érdemes választani, ahonnan nem lehet csak úgy hazautazni. Kisebb az esélye annak, hogy útra keljenek a résztvevôk, ha olyan esti programot kínálunk számukra, ahol szabadon, de továbbra is a csapat tagjaival együtt lehetnek.

Ilyen lehet például a borkóstolás, egy gasztronómiai bemutató, esetleg egy játékos program vagy wellnessezés. Nem utolsósorban természetesen a rendelkezésre álló költségkeretet is számításba kell venni, az útiköltségen például spórolni lehet, ha nem a „világ végén”, hanem belátható távolságon belül találjuk meg az ideális helyszínt.

Céges rendezvényhez helyszínt – vagy helyszínhez rendezvényt?

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

TURISZTIKAI MELLÉKLET

31