Dél-Dunántúli Gazdaság XX. évfolyam 4. szám

XX. évf. 4. szám, 2018. május 4.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Összerakták!

Megalakult a Dél-Dunántúli Építôipari Klaszter w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Dél-Dunántúli Gazdaság

M Ú LT U N K N A G Y J A I

Neves elôdeink

Mattyasovszky-Zsolnay Tibor (1882–1968) A Zsolnay-család Mattyasovszky-ágának egyik jeles tagja Pécsett született 1882. július 7-én, Zsolnay Vilmos unokájaként. Gimnáziumi tanulmányait a Ciszterci Rend Gimnáziumában végezte 1901-ben, majd a kereskedelmi akadémiát végezte el Grazban, és Angliában is tanulmányutat tett. Testvéreivel együtt ô szintén zenét és nyelveket tanult, sokszor rendeztek hallgatóság elôtt házi hangversenyeket. Már az 1907. évi Pécsi Országos Kiállításon koszorús aranyérmet nyert. Családjuk életében nagy esemény történt 1911-ben, amikor Zsolnay Miklós négy testvérével együtt adoptálta ôket.

Az elsô világégés idején katonai szolgálatot teljesített a frontokon. Legidôsebb fivérként ôt bízta meg Zsolnay Miklós a hírneves gyár kereskedelmi ügyeinek vezetésével, amikor Zsolt testvérével és Sikorski Miklós unokatestvé-

rével együtt vezették a gyárat az ô távollétében. Hála gyümölcsözô tevékenységének, nemsokára a város közéletének is jelentôs alakjává vált. Ôt választották meg a helyi lóverseny egylet elnökévé, és emellett a fôvárosi ügetô választmányi tagja is lett.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Az 1930-as években a Zsolnay-gyár mellett a bôrgyár igazgatóságának tagjává választották meg, 1938-tól pedig kereskedelmi fôtanácsos volt, és 1941tôl a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara miniszteri biztosaként tevékenykedett.

Közéleti munkásságának sokrétûségét bizonyította, hogy a helyi Nemzeti Kaszinó, és képviselôként a városi közgyûlés tagjaként is munkálkodott. A Pécsi Rotary Club egyik alapítója volt 1928ban, a gimnáziuma cserkészcsapatának pedig 1934/35-tôl biztosított otthont a gyár kerti lakjában. Közben gróf Strachtvitz Móric huszár ezredes javaslatára a gyár területén megépítették teniszpályájukat, harmadikként az országban. A csúcspont 1942-tôl jött el az életében, amikor a fôrendi ház tagjává vá-

3 lasztották, és megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

A második világháború végén, 1944-ben lakásába szállásolták be a német városparancsnokot. Amikor a szovjet csapatok közeledtek, frontszolgálatot teljesítô Péter fiával elmentek Pécsrôl, és egy osztrák lágerbe kerültek. Amikor 1946-ban hivatalos formában visszatért, tisztában volt a fogadtatással. Az állandó rendôri felügyelet ellenére továbbra is a gyárban tevékenykedett, ahol már ekkor a jugoszláv jóvátétel termékeként fôként gyári szigetelôket gyártottak.

Amikor 1948-ban kommunista ösztönzésre államosították a gyárat, nemcsak ettôl, hanem az ott lévô összes ipari és magán értéküktôl meg kellett válniuk, ráadásul mindnyájuknak, még az idôs Zsolnay Júliának, Zsolnay Vilmos lányának (!) is el kellett hagynia az ott lévô lakását. Semmilyen jóvátételt nem kaptak!

Tibor 1949-tôl felesége helesfai birtokára vonult vissza, azonban az állandó rendôri zaklatások miatt a fôvárosba volt kénytelen költözni fiához, Tamáshoz. Miután nyugdíj iránti kérelmét szintén elutasították, kénytelen volt fia keresetébôl és kottamásolásból fönntartani magát. Ráadásul 1951-tôl reakcióssá nyilvánítva az ország különbözô részeire költöztették – méltatlan körülmények között élt. A forradalom leverése után, 1957-ben Pécsre jött, de itt is csak egy alagsori albérlet jutott neki!

Hosszú, tevékeny élet után 1968. július 2-án hunyt el. Az, hogy élete végén ilyen méltatlan bánásmódban részesült, és az államosítást követôen soha(!) nem léphetett többé a Zsolnay-gyár területére – a kor semmikor el nem évülô bûne!

Ezt annak fényében is kimondhatjuk, hogy az utókorra nagyon értékes visszaemlékezést hagyott, amelyben mind a családot, mind a gyárat 1888-tól 1962-ig mutatta be. Érdekességként megjegyezhetjük még, hogy összegzô megállapítása szerint a gyár a Zsolnayak idejében a feljesztéshez soha nem igényelt idegen tôkét, viszont nagyon megnôtt a banki kölcsönei mértéke – sikereiket így érték el.

Dr. Vargha Dezsô ny. fôlevéltáros

4

29,6 százalékkal nagyobb teljesítmény nyújtott az építôipari termelés 2017-ben a korábbi évhez képest. A KSH adatai alapján az épületek építésének volumene 28,9, az egyéb építményeké 45,3 százalékkal nôtt tavaly. A számok ugyan biztatóan alakulnak – továbbra is folytatódnak az uniós forrásokon alapuló fejlesztések, illetve a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek és a kedvezményes lakásáfának köszönhetôen lendületet kapott újlakás-építések is –, ám az ágazatban kialakult munkaerôhiány súlyos gondot okoz a vállalkozások számára, hiszen alig akad szakképzett munkaerô. Többek között ez utóbbi probléma megoldására is alakult meg a kamara szervezésében és további menedzselésével 15 taggal 2018 márciusában a Dél-Dunántúli Építôipari Klaszter (DDÉK).

Az alakuló ülést követôen máris megkezdték a munkát, második találkozójukon a klaszter tagjai elkötelezték magukat a pályaválasztás elôsegítése mellett: céljuk az építôipari szakmák vonzóvá tétele a diákok számára. Építôipari rendezvényekkel, modern, látványos eszközök, gépek bemutatásával, ösztöndíjrendszer kialakításával, életpályamodell kidolgozásával tervezik motiválni a gyerekeket az építôipari szakmák tanulására.

Hogy milyen célkitûzéssel alakult meg a klaszter és miért éppen mostanra valósult meg az együttmûködés, errôl kérdeztük MOLNÁR Gábort, az IMG Építô Kft. ügyvezetôjét, a Dél-Dunántúli Építôipari Klaszter megválasztott elnökét.

— Mostanra értek be azok a korábbi tárgyalások a cégek és a kamara között, amelyek 2017 októberében kezdôdtek

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Együtt, összefogva: megalakult a Dél-Dunántúli Építôipari Klaszter az utánpótlással, a foglalkoztatással kapcsolatban folytatott megbeszélések és a közös gondolkodás nyomán. A klaszter megalakulásának fôbb céljai, hogy a tagok megmutathassák versenyképes, a változó piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó, magas színvonalú szolgáltatásaikat, egymással társulva költségeket tudjanak csökkenteni az anyag-, energia-, és szolgáltatás-beszerzésben, emellett hatékonyabban tudják kihasználni az erôforrásokat, pályázati forrásokat lehívni. Nem utolsósorban pedig egy professzionálisan kialakított közös marketingarculat segítségével közösen jelenhessenek meg hazai és nemzetközi színtereken egyaránt.

Nagyon fontos funkciója az is, hogy a tagok egymással együttmûködve, az erôforrásaikat összegezve és közösen kihasználva igazán nagy méretû projekteket is el tudjanak vállalni. A tervek szerint a klaszter segíti majd a tagokat a partnerkeresésben, a szakmai innováció, a tapasztalatcsere és a tudásmegosztás területén is.

— Melyek a legfôbb kihívások ma az építôiparban dolgozó vállalkozások elôtt a Dél- Dunántúlon? Van- e olyan probléma, feladat, amely speciálisan a baranyai, dél-dunántúli építôipari vállalkozásokat érinti?

— A legfôbb kihívások jelenleg nem csak a mi térségünkben, hanem országosan is, hogy egyrészt gyorsan kell reagálni a beruházások hirtelen megnövekedô száma miatt, rövid idô alatt elvégezni a mûszaki elôkészítési munkálatokat és korrekt árajánlatokat készíteni. Másrészt az építôiparban korábban tapasztalható stagnálás után keletkezô hirtelen megnövekedô megrendelôi igényeket nehéz kielégíteni a jelenleg rendelkezésre álló gépparkkal. Szükség lenne technológiai fejlesztésre, az ehhez létfontosságú tôke elôteremtésére. Fon-

Molnár Gábor

tos kihívás az építôiparban mûködô vállalkozások számára, hogy a megrendelôk egyre rövidebb idô alatt szeretnének magas minôségû kivitelezést. Mindenki által ismert, hogy munkaerôhiánnyal küzd az ágazat - a szakképzett munkaerô nagy része kivándorolt külföldre, a rendelkezésre álló dolgozóknak pedig szükségük lenne rendszeres önképzésre, továbbképzésre az ágazatban történt technológiai fejlôdés, az új eszközök, új eljárások és új anyagok megismerése kapcsán, hogy a jövôben is tudjuk biztosítani a magas színvonalat. És ugyanilyen kihívást jelent számunkra a munkaerô-utánpótlás problémája: kevesen választják szakmai képzésük során az építôipari szakmákat, szükség lenne a pályaorientáció során élô kapcsolatba kerülni az oktatási intézményekkel és a tanulni vágyó fiatalokkal.

— Miért a klaszter formát találták célszerûnek a kihívásokra való

Dél-Dunántúli Gazdaság válasz megfogalmazásakor? Milyen elônyei vannak a klaszteres együttmûködésnek?

— Példaként vannak elôttünk az országban már évek óta nagyon jól mûködô klaszterek, amelyeknek a sikerei okán jó választásnak tartottuk a klaszter formát. A klaszter könnyen mûködtethetô keretszerzôdés formájában jön létre, nincs túlszabályozva, rugalmasan tud reagálni az igényekre.

— Milyen szervezetekkel terveznek együttmûködéseket, milyen támogatásra van szükségük a kamara részérôl?

— A kamara vezetésével elsôsorban más klaszterekkel, oktatási intézményekkel, pályaorientációval foglalkozó szervezetekkel tervezzük az együttmûködést a jövôben, de nyitottak vagyunk más kapcsolatok kialakítására is.

— Elnökként mi lesz az ön feladata?

— Elnökként az elsôdleges feladatom a tagok összetartása, az együttmûködés szakmai iránymutatása, a marketingfeladatok ellátása, a vezetôségi tagok munkájának koordinálása lesz.

MAGYARI Csaba, az MB Bau Kft. ügyvezetôje alelnökként segíti a klaszter munkáját. Arra a kérdésre, hogy saját vállalkozásával miért csatlakozott a klaszterhez, milyen elônyöket, támogatást remél a klaszteres

Magyari Csaba

CÍMLAPSZTORI együttmûködéstôl, a következôt válaszolta: — Látva országosan az építôipar jelenlegi helyzetét, azt gondolom, hogy együtt, összefogva jobban ki tudjuk elégíteni a folyamatosan növekvô piaci igényeket. Az esetleges akadályok megoldása is sokkal könnyebb, ha egy erôs közösségbe tömörülve segítjük egymást, legyen szó akár munkaerô-kapacitásról, szakmai tapasztalatról, piaci információról. Reményeink szerint az ország déli régiójában induló építôipari nagyberuházásoknál klaszterként több esélyünk lesz nyerô helyzetbe kerülni.

— A klaszter tagjai miként tudják egymást támogatni, és ezt önök alelnökként hogyan segítik?

— Az elnökségi megbízásunk egy évre szól, erre az idôre rengeteg feladatunk van. Elsôként felállítottuk a céljainkat és megfogalmaztuk jövôbeni terveinket, ezeket természetesen a teljes klaszterközösséggel egyeztettük és közösen fogadtuk el. A feladatokat az elnökségi tagok úgy osztották el, hogy kiki a maga számára legjobban megfelelôt vállalhatta úgy, hogy a klaszter célkitûzéseit kell megvalósítanunk.

— Alelnökként milyen céljai vannak?

— A feladatom az elnökségben Schrempf István kollégámmal együtt egy építôipari roadshow szervezése Pécsett, amelyen az életpályát kívánjuk bemutatni a pályaválasztó fiataloknak.

5 Szeretnénk szakmai irányt mutatni, milyen dolog maradandót alkotni, mekkora elismerést kap egy jó szakember, egy jó cég, hogy kitartással, korrektséggel honnan, hová lehet eljutni. Egyszóval, hogy milyen jövôkép van az építôipari munkákban, teljesen mindegy, hogy kertész, kômûves, asztalos vagy munkagép-kezelô valaki.

NEMES Csaba, a Kôház Zrt. vezérigazgatója szintén alelnöki megbízatást vállalt a Dél-Dunántúli Építôipari Klaszterben.

— Több pécsi és környékbeli építési vállalkozás vezetôjével jó kapcsolatban vagyok. Gyakran megbeszéljük az építôipar aktuális gondjait és segítünk egymásnak, ha erre valakinek szüksége van. Többször beszéltünk róla, hogy milyen módozatai lennének a kapcsolatok erôsebbre fûzésének, a komolyabb együttmûködésnek. Megköszönve a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködését, a klaszter megalakulásával egy tervezhetô, átlátható, prosperálható együttmûködés bontakozhat ki a pécsi építôipari vállalkozások egy része között – válaszolja arra a kérdésre, hogy milyen elônyei lehetnek a klaszteres együttmûködésnek.

— Az elkövetkezendô idôszakban a klasztertagok bevonásával ki fog ala-

❯

6

CÍMLAPSZTORI

kulni az a stratégia, hogy mely módon tudják a klasztertagok egymást segíteni, az együttmûködéssel a jelenleg is fennálló nehézségeket áthidalni. Pl. a szakmunkásképzés, a beszerzések, a kapacitásoptimalizálások, szakmai kompetenciák összehangolása, esetleges nagyobb munkák konzorciumban történô megvalósítása.

— Alelnökként milyen feladatai lesznek?

— Az eddigi megbeszéléseinken gyakran hangoztattam, hogy az építôipar jelenlegi legnagyobb problémája a munkaerôhiány, illetve az építôipari szakmunkások képzése. Hozzászólásaimnak az lett az eredménye, hogy elnökségi tagtársaim kérésére ezzel a témával kezdtem el foglalkozni.

SCHREMPF István, a HVS-BAU Kft. ügyvezetôjét szintén alelnöknek választották a klaszter vezetôségébe.

Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozásával miért csatlakoztak a klaszterhez, milyen elônyöket, támogatást remélnek a klaszteres együttmûködéstôl, a következôket fogalmazta meg: — Ez egy olyan szervezôdés, amelyben hasonló érdeklôdésû és érde-

Schrempf István

keltségû tagok vesznek részt. A közös célok elérése, az érdekérvényesítés könnyebbé és hatékonyabbá válik a klasztertagok együttmûködésével és a klaszter segítségével.

— A klaszter tagjai miként tudják egymást támogatni, és ezt önök alelnökként hogyan segítik?

— A rendszeres találkozókon folytatott eszmecsere és a tapasztalatok megosztása minden tagnak érdeke, mindegyikünk profitál belôle. Alelnöki felkérésünk határozott idôre szól. Feladatunk az összejöveteleken elhangzott konkrét célkitûzések kidolgozása és annak prezentálása a klasztertagok felé.

— Hogyan osztják fel egymás között a munkát az alelnökök, önnek mi lesz a területe?

— Az elnökségi tagok külön találkozókon osztják fel egymás között a feladatokat, mindenki egy magához közelebb álló területet választ, amelyet kidolgoz a következô alkalomra. Alelnökként célunk a klasztertagok érdekeit képviselni, az építôipart érintô aktuális feladatokat megoldani, továbbá egy jól mûködô közös együttmûködést létrehozni.

Dél-Dunántúli Gazdaság — A kamara szervezésében több klaszter is megalakult már az elmúlt évek során, az egyik legjobb példa a 2011 óta mûködô Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK), 29 taggal, 90 Mrd Ft nettó árbevétellel és 4000 fô alkalmazotti létszámmal. A klasztert alkotó tagok együttmûködésükkel nem csak egy bizalmi kapcsolatot alakítanak ki egymás között, de a tapasztalatcserék által szaktudásukat is bôvíteni tudják.

Együttes érdekérvényesítésük hatéko-

Arról, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara milyen szerepet vállal a klaszter mûködtetésében, miben támogatja a klasztert, BIRÓ Sarolta projektmenedzsert kérdeztük.

— A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a klaszter mögött álló jogi szervezet, a klaszter operatív menedzsment szerve. Vállalta, hogy ellátja az induló klaszter menedzsmentfeladatait, amely a gyakorlatban az elnökség munkájának segítését, az ülések megszervezését és lebonyolítását, a meghozott döntések utánkövetését jelenti, de ide kell sorolni az összes adminisztratív feladatot is.

— A korábban alakult, ma már sikeresen mûködô klaszterek mûködésének tapasztalatai alapján milyen elônyei vannak a klaszteres mûködésnek? Ezekbôl hogyan meríthet jó példát a DDÉK?

Biró Sarolta

nyabb, nagyobb erôvel tudnak megjelenni a piacon mint munkát elvállaló partner és mint beszerzô is, továbbá a közös piaci megjelenésük is költséghatékonyabb lehet. A klaszter által meghatározott közös célok együttes elérésén dolgoznak például szakképzés-fejlesztés vagy az üzletfejlesztés terén. A DDGK-nál az elmúlt 7 év során ez már mind kialakult és sikeresen mûködik, ezekbôl meríthet jó példát a Dél-Dunántúli Építôipari Klaszter is.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az AutóMánia a legújabb trend A Gép-Ésszel és a Villany-Ász mellett egy új, jármûtechnikai témájú szakmaismereti versennyel, az AutóMániával bôvült a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kínálata 2018-ban a Baranya megyei általános iskolák 6., 7. és 8. osztályos diákjai számára.

Mindhárom verseny három fordulóból állt: elméleti totó, üzemlátogatás és naplókészítés, illetve döntô. A már hagyományokra épülô Gép-Ésszel és VillanyÁsz versenyek döntôin 10, illetve 11 állomáson keresztül történt a feladatmegoldás. A szervezôk hangsúlyt fordítottak arra, hogy a döntôn új feladatokat oldjanak meg a diákok. Új feladat a GépÉsszel döntô során például rajz alapján rézcsövek összeszerelése, pneumatikus vezérlés összeállítása, a Villany-Ász döntôben például a riasztórendszer bekötése. A legmagasabb érdeklôdés az AutóMánia szakmaismereti verseny iránt mutatkozott, erre több mint 40 csapat jelentkezett. A döntôbe jutó csapatok kíváncsian várták a végsô megmérettetést, ahol többek között festékszóró pisztolyt kellett használniuk és számítógéphez kapcsolható kamerarendszerrel modelleztek mûszaki vizsgálatot. A Gép-Ésszel és az AutóMánia verseny kísérô programjaként Schlepp Péter tartott robotika bemutatót.

A gyerekek izgatottan oldották meg a feladatokat. A döntôkben szoros volt a küzdelem a csapatok között. A GépÉsszel elsô helyezettje a Szederkényi Általános Iskola Vasas Brigád csapata, második helyezett az Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, AMI 2. sz. Iskolájának GépészTrió csapata, valamint harmadik helyezett a szigetvári Dél-Zselic Tinódi Lan-

7

KAMARAI HÍREK

tos Sebestyén Általános Iskola Gépmesterek csapata lett. A Villany-Ász versenyen elsô helyezett a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola Kanizsai Dorottya Általános Iskolájának triDióda csapata, a második helyezett a Pécsi Illyés Gyula Általános Iskola Firelé csapata és a harmadik helyezett a Sásdi Általános Iskola Áramerôsek csapata lett. A döntôbe kerülô csapatok a versenyeket támogató cégektôl (Délviv Kft., Dipolvill 96 Kft., Dunavölgyi Alarm-Vill Kft., E.On DD-i Áramhálózati Zrt., Faludi és Társa Kft., KONTAKT Elektro Kft., Relavill Kft., Treszner Kft. és Ferro RMT Kft., Forsz Kft., GLT Delta Kft., Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., Iron-Tech Kft., Lakics Kft., Matro Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metal Kft.) kaptak ajándékokat, valamint egynapos kiránduláson vesznek részt (a Szakma Sztár Fesztivált és a Csodák Palotáját látogatják meg). Az AutóMánia verseny gyôztese a Vásáros-

dombói Általános Iskola BMW fanok csapata lett, a második helyezett a Beremendi Általános Iskola Kormányzók csapata, a harmadik helyezett a szigetvári Dél-Zselic Tinódi Lantos Általános Iskolájának Hengerfejek csapata lett. A döntôbe kerülô csapatokat a versenyt támogató cégek ajándékaival (AutóCity Zrt., Autósziget Kft., Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt., MAN Kamion Kft., Penthe Autóház Kft., Schneider Autóház Kft., SUZI-CAR Kft., Tracker Autójavító Kft.), valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által egy kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. látogatásával jutalmazták meg.

Nemzetközi földtudományi rendezvény Pécsett – a szakterületi tudás elismerése Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK) meghívást kapott a geotermiára, geotermikus energia szakterületére szakosodott EU tagállamokbeli klaszterkonzorciumban való részvételre. A nyolctagú konzorcium tagjai a Pole Avenia (vezetô partner), EGEC, GEOPLAT, GEODEEP, GEC, GeoScience Ireland (GI), GeoEnergy Celle (GEC), AFK, JESDER. A GEO-ENERGY EUROPE (GEE) projekt célja egy olyan metaklaszter megalkotása, amely platformon összegzôdik a résztvevôk tudása, közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység generálható, és a gazdasági életben betöltött szerepe folytán megerôsödik a projektpartnerek tagvállalatainak nemzetközi piacképessége. A 2018. január 1-jén indult kétéves projekt elsô szakmai workshopjára 2018. május 15-16-án kerül sor Pécsett. A másfél napos rendezvény része lesz az AFK tagok innovációvezérelt szakmai tevékenységének, hazai és külföldi tapasztalatainak ismertetése, ami a szakmai közönség számára is elérhetô lesz.

Az AFK a kamara Enterprise Europe Network irodájának közremûködésével kapott meghívást a projektbe.

Alkalmazott Földtudományi Klaszter www.foldtudomany.hu, www.capes.hu

8

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A tanév országos szakmai versenyein elért eredmények A különbözô országos szakmai tanulmányi versenyeken a 2017/18-as tanévben is sikeresen szerepeltek a baranyai diákok. Gratulálunk a nagyszerû eredményekhez a diákoknak, a sikeres felkészítéshez pedig a gyakorlati képzôhelyek és iskolák lelkiismeretes tanárainak.

Az NGM és az NFM a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen 43 szakmában hirdette meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai Tanulmányi versenyt a nappali tagozaton végzôs tanulók számára, a versenyeken országosan 7032 diák vett részt. Az elôdöntôket a területi kamarák bonyloították le.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 440 tanuló utazását szervezte meg a helyszínre.

SZKTV/OSZTV baranyai helyezések Helyezés Versenyzô neve Szakképesítés neve

Gyakorlati képzôhely neve

Elméleti oktatást végzô tagintézmény PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PSZC Zipernowsky Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma PSZC Komlói Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

1. Benkô Bianka

bôrdíszmûves

Knoch Bôrdíszmûves Kft., Manual Divat Kft.

1. Korán István

gépgyártástechnológiai technikus

iskolai tanmûhely

1. Kulina András

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

GLT Delta Kft.

2. Lovas Kristóf

gépi forgácsoló

SOMAPAK Csomagolástech. Gépgyártó Kft.

2. Matók Petra

bôrdíszmûves

2. Nagy Dávid

hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô

Knoch Bôrdíszmûves Kft., Bene János Kesztyû és Bôrruházat Mecsek-Klíma Kft.

2. Simon Martin

kômûves és hidegburkoló

Tan-Szak Kft.

3. Mészáros Mihály Zsolt elektronikai technikus

iskolai tanmûhely

4. Német István

elektronikai technikus

iskolai tanmûhely

4. Hadady Dávid

gépi forgácsoló

Lakics Gépgyártó Kft.

4. Kovács Ákos Tamás központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô 5. Kovács Dániel gépi forgácsoló

Matro Kft.

6. Madai Imre Zsombor villanyszerelô

Délviv Kft., Dual Elektro Kft.

7. Gyôri Kristóf

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

gépi forgácsoló

8. Végh Izabella Evelin

fodrász

Nyáry-Terv Kft.

SaloonArt.hu Kft.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt az érettségihez vagy a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez kötött szakképzésben részt vevô tanulók számára szervezi meg a Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Hivatal.

Országos Szakmai Tanulmányi Verseny eredmények Helyezés Versenyzô 6. Berkes Károly Gergely

Szakma autóelektronikai mûszerész

Iskola PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Az NGM az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak országos tanulmányi versenyeit a magyarországi, nappali rendszerû képzést folytató szakgimnáziumok azon tanulói számára hirdeti meg, akik a versenykiírás tanévében a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam tanulói. A versenyeket az NSZFH szervezi és bonyolítja le. Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyének eredménye Helyezés Versenyzô neve 1. Darvasi Tamás 3. Petre Dénes 6. Cseh Balázs 6. Puskás Levente Róbert 7. Iván Marcell Martin 8. Kiss István 11. Szabó Barnabás 12. Proksza Ádám 12. Rein Zsolt 13. Börcsök Erik

Tantárgy földmérés ismeretek földmérés ismeretek földmérés ismeretek villamosipar és elektronika ismeretek földmérés ismeretek építôipar ismeretek faipari ismeretek faipari ismeretek földmérés ismeretek villamosipar és elektronika ismeretek

Elméleti oktatást végzô tagintézmény PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma

Az NGM a hatáskörébe tartozó szakképesítések tanulmányi versenyeit azon enyhe értelmi fogyatékos tanulói számára hirdette meg, akik rendelkeznek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértôi és Rehabilitációs Bizottság érvényes szakvéleményével.

Szakiskolai szakképzésben részt vevô tanulók részére meghirdetett SZKTV eredményei Helyezés Versenyzô neve

Szakképesítés neve

Gyakorlati képzôhely

Elméleti oktatást végzô tagintézmény

1. Kis Patrik

konyhai kisegítô

Rundó Kft.

3. Möller Viktória

konyhai kisegítô

iskolai tanmûhely

7. Orsós Annamária

konyhai kisegítô

Környezetvédô Kft.

Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája PSZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Szakmájuk legjobbjai

10

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Szakmák napja Mohácson A kamara mohácsi elnöksége a Mohács és Vidéke Ipartestülettel közösen, Szekó József polgármester, valamint a Mohácsi Torna Egylet 1888 támogatásával „Szakmák napja” címmel pályaválasztási kiállítást tartott április 20-án, pénteken. A rendezvény célja, hogy felkeltse a pályaválasztás elôtt álló általános iskolás fiatalok érdeklôdését a helyi vállalkozások által gyakorolt szakmák, hiányszakmák iránt.

A volt Marek iskola sportcsarnokában lezajlott rendezvényen 20 kiállító 24 szakmával képviseltette magát. Mohács és környéke településeinek közel tucatnyi általános iskolájából több mint 350 gyerek látogatta meg a kiállítást, próbálhatta ki az eszközöket, s aki akart, készíthetett magának sípot, egy kis emléket e rendezvényrôl.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Elnöksége ezúton fejezi ki köszönetét a Szakmák Napja címû szakmabemutató kiállítás társszervezôinek: a Mohácsi Önkormányzatnak, a Mohács és Vidéke Ipartestületnek, valamint a Mohácsi Torna Egylet 1888-nak A rendezvény anyagi támogatásáért a Mohácsi Takarékbank Zrt.-nek, a Magyar Telekom Nyrt-nek, valamint a színvonalas lebonyolításért közremûködô partnereinknek: Terrán Tetôcserép Gyártó Kft., Balogh Zsolt, Szabados Gábor, Kálóczy Kft., HVS-Bau Kft., SH-Bau Kft, Mohács-Szöv Zrt., Mohács-Hô Kft., Korrekt Kft., M-Protech Kft., Mohácsi Computer Systeam Kft., Magyar Telekom Nyrt., Stang Bádogos Kft., Murexin Kft., Gráf Trans Bt., Lakatos László, 5 Íz Kft., Szava Bt., Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Zrt., Axiál Kft., Mohácsi Kórház., Pécsi Szakképzési Centrum Mohácsi Radnóti Miklós Szakgimnáziuma és Szakképzô Iskolája.

Külön köszönet a rendezvényre sátrat bíztosító MAXA-Alutechnika Kft.-nek.

11

KAMARAI HÍREK

Innovatív üzleti tervek készítése ON! Elkezdôdtek az I-DARE projekt (üzletiterv-készítés) elsô képzései, melynek programjaiba 2018 márciusától május végéig még bárki becsatlakozhat.

Az I-DARE projekt felnôttek számára szombati napokon biztosítja a tréningeket moduláris formában. Sok jelentkezô ezt az idôpontot jelölte meg hétköznapi elfoglaltságai miatt, például kismamák, vagy akik fôállás mellett indítanának vállalkozást. A regisztrált munkanélküliek számára külön tréning alkalmat szervezünk. Fórumokra, workshopokra is becsatlakozhatnak az érdeklôdôk május végéig, de az ezt követô hónapok már a mentorálásról szólnak majd. A

mentorok minden résztvevôvel átbeszélik a leadott üzleti terv részleteit, hogy megvalósítható, valóban életképes vállalkozási tervek szülessenek. A projekt keretében fejlesztett innovatív e-learning tananyagokat és webes applikációt alkalmazva egyszerûbb az üzleti terv készítése, de minden tervnek az alapja egy jó ötlet. A diákok nagyon sok innovatív gondolattal jelentkeztek, és a felnôtteknek szóló képzéseken is nagyon ígéretes tervek születtek, például softverfejlesztô, programozó cég alapítása,

bio élelmiszerek árusítása vagy egy konkrét témakörre specializálódott webshop kialakítása. Ôsszel szakértô zsûri elôtt mutatják be a legjobb üzleti terveket horvátországi és magyarországi helyszíneken a jövô vállalkozói. A megszerzett tudás mellett további értékes nyereményekkel díjazzuk a legjobb és leginnovatívabb üzleti terveket a projektzáró konferencián Eszéken.

A projektrôl további információ a www.i-dare.net oldalon található, kérdése esetén írjon az i-dare@pbkik.hu e-mail-címre.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az I-DARE projekt vezetôje, amely horvát és magyar fiatalok pályaorientációjában, munkanélküliek elhelyezkedési esélyének javításában segít.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

12

Folytatódik a Beneficiary Light (B-Light) program Április 17-én nyílt meg az INTERREG VA Magyarország-Horvátország Együttmûködési Program 2014-2020 keretében megvalósuló „Beneficiary Light” konstrukció második felhívása. A projektben a vállalkozások 75%-os vissza nem térítendô támogatási lehetôséget vehetnek igénybe nyertes pályázat esetén.

Az elsô felhívás tapasztalatai azt mutatták, hogy az egyik legnagyobb kihívást a megfelelô partner felkutatása jelenti. Ezért érdemes mielôbb a program honlapjára felregisztrálni a cég és a lehetséges együttmûködési ötlet bemutatásával. https://www.b2match.eu/blight MIRE LEHET PÁLYÁZNI? Magyarországi és horvátországi határmenti székhelyû cégek együttmûködésére a következô témákban: ● a résztvevôk hozzanak létre egy határon átívelô új, közös technológiát, hozzáadott értéket, ● dolgozzák ki egy határon átívelô termék vagy szolgáltatás arculatát, ● lépjenek be közösen külföldi piacra.

KI AZ IDEÁLIS PÁLYÁZÓ? ● Baranya megyei székhelyû vagy telep-

helyû vállalkozás ● legalább egy teljes lezárt üzleti évvel

rendelkezik ● birtokában van egy nem mezôgazdasági

témájú, piacképes ötlet vagy termék MILYEN A TÁMOGATÁS FORMÁJA? ● vissza nem térítendô támogatás ● maximum az elszámolható költségek

75%-ig ● 40.000-180.000 EUR partnercégenként

További információk a pályázatról: Göndöcsné Agócs Dóra, vállalkozói tanácsadó +36 30 650 5715 Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség info@bmfu.hu

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Duna régiós együttmûködés népszerûsítése társadalmi párbeszéden keresztül A németországi Baden-Württemberg állam támogatásával valósul meg horvát, szerb, német és magyar közremûködéssel az a program, amelynek célja a kölcsönös megértés és a nemzetközi együttmûködés a Duna mentén Mohács, Vukovár, Újvidék között. Közös európai jövôrôl folytatott társadalmi párbeszédeken keresztül, azok eredményeit felhasználva erôsödnének a határmenti kapcsolatok és a kölcsönös bizalom a gazdaság, a kultúra és a társadalom szereplôi között.

A projektet bemutató konferenciára április közepén, Vukováron került sor, ahol a projektpartnerek – Baden-Württemberg Europa Zentrum, Euro Institut Kehl, Europski Dom Vukovar, Vecera Sándor Magyar Kulturális Központ Bácska Palánka és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – is bemutatkoztak, majd egy kétnapos tréningen vettek részt a társadalmi párbeszéd gyakorlatáról. A felek megállapodtak abban, hogy júniusban egy határon átnyúló, fiatalokat érintô témáról tartanak párbeszédet.

A Nôi hozzáadott érték Szebbé vagy könnyebbé tesszük, összehangoljuk, kitaláljuk, megjavítjuk, összekötjük, finanszírozzuk – csináljuk együtt! A Nôi Üzleti Angyalok közösség pécsi látogatása során új lehetôséggel ismerkedett meg a kamarai Üzletasszony Klub tagsága.

Akinek van megtakarítása, befektetéseit világszerte három nagy csoportra tudja elosztani, ami igencsak ajánlott a kockázatok – mert az mindig van – kiegyenlítése, csökkentése végett: ingatlan, vállalkozás, mûkincsek. Magyarországon jellemzôen igen kevesen fektetnek „vállalkozásba”. Ez az üzleti közösség épp ezen a területen szeretne elôrelépni, mely igen sokrétû feladat.

Elsôsorban oktatásokat szerveznek errôl a finanszírozási formáról, hogy teljesen letisztuljon a kép avval kapcsolatban, hogy a finanszírozási konstrukció alapját képezô szindikátusi

szerzôdés esetén a – vállalkozás és az „üzleti angyal“ finanszírozó – között ki, mit vállal, mi a felelôssége, joga, kötelezettsége.

Természetesen Pécsett is felmerült az alapvetô kérdés: „Mi a különbség egy üzleti angyal befektetô és egy kockázati tôkebefektetô között?” Egyrészt az üzleti angyalok kisebb összegekkel, de többen „szállnak be“ egy-egy vállalkozásba, így mindannyian kevesebbet kockáztatnak. Másrészt jellemzôen olyan vállalkozásba fektetnek, melyhez ôk maguk is értenek. Így folyamatos mentorálással, saját, már meglévô tapasztalataikkal és kapcsolatrendszerükkel segítik, hogy a vállalkozás, melybe befektettek, minél jobban prosperáljon. Ez lehetôvé teszi azt is, hogy a saját hozzáadott értékkel növelt befektetésbôl ki is tudjon szállni adott idôben az üzleti angyal.

Oktatásaik alapja a „Learnin by doing”, ezt olyan vállalkozó tartja, aki több mint 20 éve fektet be mások cégébe, ötletébe. Miként lehet több nôt bevonni innovatív cégek saját pénzbôl való piaci alapú finanszírozásába? Miként lehet mozgósítani az okos pénzt, tudást és kapcsolatrendszert a kezdeti stádiumban levô cégek számára? Ehhez keresnek együttmûködô régiós partnereket, közösségi irodákat és innovatív, finanszírozást igénylô kezdô vállalkozásokat a Hunban (Hungarian Business Angels Network) tagjai.

S.E.

Dél-Dunántúli Gazdaság

13

KLASZTER

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter hírei

Új DDGK-tagunk a Minorits Gépgyártó Kft. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter új tagjaként üdvözölhetjük a közel 30 éve alapított Minorits Gépgyártó Kft.-t, melynek profilját elsôsorban a nagy szakértelmet és magas színvonalú gyártástechnológiát igénylô alkatrészek gyártása adja. A vállalkozás telephelye a Kaposvár közeli Mernyén található, mintegy 2000 m2 gyártóterülettel, daruzott csarnokokkal.

dók, koromlecsapatók, ciklonok, tolózáras-késes adagolók). A bérgyártási termékpalettát tovább színesíti a vállalat saját fejlesztésû-gyártású hajószállító és tároló pótkocsija.

Klasztertagunk referenciái között megtalálható a Siemens AG, az Ubas GmbH., a Hitzinger GmbH., a Lakics

Kft., a PM-Technologies GmbH, a KVGY Kft., a Hanse Hungária Kft., valamint a DKG East Zrt.

A 30 fô alkalmazotti létszámmal bíró cég tudatosan törekszik arra, hogy felkészülten tudjon vállalni olyan komplex megrendeléseket, amelyek meghaladják egy átlagos beszállító lehetôségeit és versenyelônye ne csupán az ár legyen.

A cég gyártott termékei között megtalálhatjuk a szélerômûvi alkatrészeket (csúszógyûrû házak, légterelôk), vízerômûvi alkatrészeket (turbinaházak, csôvezetékek, vízterelô egységek), cementipari alkatrészeket (csappantyúk, csôvezetékek, úsztatópályák, elosztószekrények) és a hôerômûvi alkatrészeket is (láncos szállítók, vedres felhor-

Sikerrel zárult az EU-Ukrán klasztertalálkozó 2018. március 27-28-án került megrendezésre az EU-Ukrajna klasztertalálkozó, melynek résztvevôi az ITC, textilipar, agro ipar, logisztika, építôipar és az élelmiszeripari szektorok képviselôi, klasztermenedzserei voltak. A több mint 50 klasztert felvonultató rendezvény tárgyalópartnerei pályázat alapján kerültek kiválasztásra, melynek egyik nyertese épp a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter lett.

A klasztertalálkozó célja a közös együttmûködési területek, piaci fóku-

szok meghatározása, szektoron belüli és szektorok közötti kooperációk elôkészítése.

Több DDGK-tagunk is aktív üzleti kapcsolatokkal bír Ukrajnában, ám másoknak is potenciális célpiaca a több mint 45 millió lakosú ország, melynek fejlôdô gépipara egyre több lehetôséget rejt.

A DDGK általános képviselete mellett külön figyelmet kaptak a SAMPO Kft., a Seres Kft., a Hidrot Kft., a Klímatrió Kft. termékei, melyek az ukrán piacon érdeklôdést keltettek, további egyeztetésekre kerül sor a cégek között.

A megújuló energia iparágban a Lakics Kft. háztartási méretû szélerômûve, valamint a KONTAKT-Elektro Kft. tüzelôanyagcellás fejlesztése is az érdeklôdés középpontjába került több ukrán klaszternél és cégnél.

A francia autóipari klaszterrel (ARIA NORMANDY) a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter stratégiai együttmûködési megállapodást kötött, valamint a cseh autóipari klaszterrel (Moravian Silesian Automotive Cluster) pedig jelenleg egyeztetések folynak az együttmûködés lehetôségeirôl, módjairól, azaz a stratégiai megállapodás tartalmáról.

Az oldalt Szabó Berta állította össze.

14

KONFERENCIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja 2018. május 24-én rendezi meg a III. Dél-Dunántúli Humán Konferenciát!

Miért aktuális a téma?

A hazai kis- és középvállalkozások állandó problémája a munkaerôhiány, a megfelelô munkatársak megtalálása és megtartása. A konferencia elôkészítése során fontosnak tartottuk megkérdezni a cégvezetôket és a HR szakembereket, hogy mely témákról hallanának szívesen. Az érdeklôdôk visszajelzéseibôl kiderült, hogy a teljesítményértékelésre és a belsô tartalékok feltárására gondolnak az IPAR 4.0 hordozta lehetôségeken túl.

Ismeri a legújabb trendeket?

Elengedhetetlen a trendkövetés, mind a toborzási és kiválasztási területen, mind pedig az iparág-specifikusan elérhetô új erôforrások integrálását tekintve. A munka világa változik, több olyan, évszázadokon át mûködô modell megdôlni látszik, ami eddig biztos pontot jelentett a foglalkoztatásban. Az elôadások során elvihetô tudást kapnak a résztvevôk többek között arról, hogy a hatékonyság növelése, a termelékenység optimalizálása, a strukturált módon kialakított teljesítményértékelés, a munkatársak motivációjának megtalálása hogyan ültethetô át a gyakorlatba. ...mindezt Pécsett!

Mit vihet haza?

A vállalat eredményessége függ attól, hogy a munkatársak ismerik-e a vállalat alapvetô céljait, és hisznek-e azokban. Mennyire tudnak azonosulni az értékrendjével, és mit hajlandóak tenni a célok elérése érdekében.

A bemutatott módszerek alkalmazása a fenti szemléletmód melletti elkötelezôdés mentén lehet sikeres, hiszen a cégvezetôktôl, a HR vezetôktôl, de még a részlegek vezetôitôl is másfajta hozzáállást igényel. A változás kulcsa a vezetô - a szemléletmód-váltásban segítséget nyújthat a témában jártas szakember!

Több mint konferencia?!

A „Módszervásár - Infopiac” során idén lehetôséget biztosítunk workshopon való részvételre, melyet a szakemberek moderálnak. A résztvevôk megoszthatják egymással tapasztalataikat, módszereiket, megoldásaikat egy-egy általuk választott téma mentén. Az inspiráló közös gondolkodás eredményeként hazavihetô lesz számos ötlet, jó gyakorlat – és KAPCSOLAT! Program 8:30-9:00 Érkezés, regisztráció 9:00-9:10 Köszöntô és bevezetô 9:10-9:30 Plenáris elôadás: Harc a munkaerôért 9:30-9:55 Hogyan segíthet a munkaerôhiányon a hatékonyság növelése és a termelékenység optimalizálása?

9:55-10:25 A rejtett erôforrások megtalálása és aktiválása – a visszajelzés mint hatékonyságfejlesztô eszköz 10:25-10:35 Kávészünet

10:35-10:55 Hol vannak a munkaerôtartalékok?

10:55-11:25 Munkaerôpiaci kincs, ami nincs: az önmotivált ember 11:25-12:15 Kamarai HR díjkiosztó és a nyertes bemutatkozása 12:15-13:00 Ebéd- és kávészünet 13:00-14:20 Módszervásár – infopiac.

Benne (az alábbiakból 1 választható): * 360 fokos értékelés * A vállalati kultúra szerepe a munkaerô megtartásában * Coachingszemléletû vezetés

* Hogyan motiváljuk a munkatársainkat? * Hol vannak a munkaerô-tartalékok? * Pályaorientáció mint a tartalékok feltárásának eszköze. * Teljesítményértékelés * Új trendek a toborzásban – munkaerôpiaci trendek 14:20-14:40 Robotok és szoftverek – a fejlôdés dinamikája 14:40-15:00 A HR jövôje a robotika világában 15:00-15:15 Zárás, értékelés

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

A hónap üzletembere:

Schunk József Aki elhozta az üvegfóliát Magyarországra Bátorságának, vállalkozó és az újdonságra nyitott szemléletének, valamint kitartásának is köszönhetô, hogy az évtizedekkel ezelôtt másodállásként végzett gmk-ból mára több embernek megélhetést nyújtó, szakmailag irányadó és elismert cég lett a Solar-Control Napvédelmi Kft. Schunk József nevét az 1980-as években az üvegfóliázás kapcsán ismerték meg országszerte, de ez a tevékenység csak a kezdetet jelentette. Mára azon kevesek közé tartozik, akik szinte mindent tudnak az árnyékolástechnikáról, állandóan keresi a külföldi kiállításokon és vásárokon az új megoldásokat, hogy azokkal a magyarokat is gazdagítsa. Az utóbbi években azért is sokat tett, hogy a közeljövôben elindulhasson egy új szakma, az árnyékolástechnikai-szerelô képzés.

— Az eredeti szakmám gépészmérnök, és kiterjedt német rokonságom révén kaptam indíttatást a vállalkozói léthez. Az egyik rokonomnak az 1980-as években volt egy folyadékos üvegbevonat-, illetve fóliás üvegbevonat-készítô cége Németországban, ô a pénzen kívül minden támogatást megadott ahhoz, hogy én is ezzel foglalkozzak. Mellékállásban alapítottam egy gmk-t. Akkoriban Magyarországon újnak számító marketingmódszerekkel ismertettük meg a terméket, pl. városi buszokon vagy a HVG-ben hirdettünk, így viszonylag hamar felfutott ez a vállalkozás. Ekkor lettem fôállású vállalkozó. A védôfóliákat üzletek kirakatán, illetve az autók üvegfelületeire is lehetett használni, késôbb jöttek a betörés elleni biztonsági védôfóliák – foglalja össze néhány mondatban Schunk József vállalkozása indulásának történetét.

— Most mégis egy olyan bemutatóteremben ülünk, ahol mindenféle roló, redôny, árnyékoló található. Hogyan jutottak el a védôfóliáktól idáig?

— A fóliák mellett elkezdtünk nyitni a különbözô mobil árnyékolók irányába, és talán ez az egyik kulcsa a vállalkozás sikerének, hogy mindig új területeket kerestünk és haladtunk a technikai fejlôdéssel. Ebben nagy segítségemre volt a németnyelv-tudásom, ami nemzetközi kitekintésre adott lehetôséget. Szinte a kezdetektôl jártam a stuttgarti R+T árnyékolástechnikai világkiállításra, ahol mindig a legújabb fejlesztéseket

mutatják be. Ezeken a vásárokon sikerült olyan kapcsolatokat kialakítanom, amelyek által itt, Magyarországon új termékekkel tudtunk megjelenni. A kezdetektôl fogva arra törekedtünk, hogy jó minôséget nyújtsunk, jó áron.

— Tehát a vállalkozás sikeréhez szükség van jó meglátásokra.

— Olyannyira, hogy pl. a 2000-es évek elején mi vezettük be a hazai piacra a Zsaluzia külsô lamellás árnyékolót, ez igazi újdonság volt.

Szakmai tudásunk, tapasztalatunk által jelentôs versenyelônyre tettünk szert. A cég sikerében az új termékek mellett nem kis szerepük van a munkavállalóinknak, a szerelôk mindegyike több mint 10 éve dolgozik nálunk. Az árnyékolástechnikai-szerelô szakmát nem lehet elsajátítani iskolában, így nekünk kell megtanítanunk nekik.

— Az elmondottak alapján nagy potenciál van az árnyékolástechnikában, mégis megmaradt kisvállalkozásnak a SolarControl.

— Van egy 3-4 hektáros szôlészetem-borászatom Hosszúhetényben, azzal is foglalkozom, ezért is maradtunk meg egy viszonylag kis vállalkozásnak. Jelenleg 6 fôvel dolgozunk, ha sok a munka, akkor alvállalkozókat vonunk be. Az árnyékolástechnika szezonális, tavasztól ôszig a duplája is kevés lenne ennek a létszámnak,

ôsztôl tavaszig a fele is sok, ezt kell valahogy megoldanunk.

— Miként változott a vállalkozás tevékenysége az eltelt 30 év alatt?

— Bôvült a termékkínálatunk, emellett a bonyolultabb termékeket képviseletként szereljük és forgalmazzuk, viszonteladók számára is. Ez a kapcsolat mûszaki támogatással is kiegészül.

Vannak olyan egyszerûbb árnyékolók, amelyeket mi magunk gyártunk a saját mûhelyünkben.

A fóliabevonat-készítést továbbra is csináljuk, mert a mai napig sokan keresnek meg bennünket ezzel az igénnyel.

— Mit tart a legfontosabb értéknek, elvnek, amely mentén mûködik a SolarControl?

— Az egyik legfontosabb, hogy korrektek legyünk. Az igényeket elégítsük ki, orvosoljuk a jogos panaszokat, minden ügyfelünket ugyanúgy szolgáljuk ki – ez jelenti a siker alapját. Az, hogy viszonylag kevés reklamációt kapunk, a nagy tapasztalattal rendelkezô és igényes munkát végzô szerelô kollégáknak is köszönhetô. Ilyen szakemberek nélkül nem mûködne a vállalkozás. Egy cég igazából nem a berendezések, jármûvek, épületek összessége, hanem az emberek.

— Mi a célravezetôbb a vállalkozás boldogulását tekintve: egyedül dolgozni vagy összefogni más cégekkel?

— Mindenképpen együttmûködve másokkal, hiszen sokszor vannak olyan közös érdekek, amelyeket csak közösen lehet képviselni.

Régi szándékunk az árnyékolástechnikai-szerelô képzés elindítása, néhány éve össze is állt egy OKJ-s tanfolyam anyaga, ami nem jött volna létre, ha az érintett cégek – amelyek egyébként konkurensek – nem fognak össze és nem képviselik az érdeküket a minisztérium felé.

Ugyanígy a kamarával is elindult egy érdekérvényesítô folyamat: pl. azért is lobbizunk, hogy ne csak villamosmérnök lehessen felelôs mûszaki vezetô az e-napló köteles építkezéseknél azokban az esetekben, amikor elektromos motoros árnyékolót kell szerelni. Ezt a kérést most görgeti a kamara és remélem, lesz megoldás, hiszen jelenleg minden elektronikus építési naplónál egy külsôs villamosmérnököt kell alkalmaznunk, aki ugyan ért a villamossághoz, de az árnyékolástechnikához kevésbé.

K.T.

16

ELISMERÉS

Életmû Díj: dr. Lustyik György Szakma, szervezettség, lelkesedés és a világ ismerete Dr. Lustyik György biofizikus kutatóként és oktatóként is jelentôs eredményeket ért el a sejtszintû öregedés és a sejtosztódás szabályozásának megismerésében. Vendégkutatóként több évet töltött világhírû kutatóintézetekben az USA-ban, Japánban és Olaszországban, nyugdíjba vonulásakor a PTE Biofizikai Intézet igazgatóhelyettese volt. Több mint két és fél évtized alatt felépítette a dél-dunántúli régió legerôsebb biotechnológiai vállalkozását, a Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztô Kft.-t, amelyet a világ 28 országában jelen lévô, az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatára szakosodott dán FOSS cég vásárolt meg a közelmúltban és fejleszt tovább. A pécsi vállalkozás a biotechnológiában és a szoftverfejlesztésben nemzetközi láthatóságot ért el a világon piacvezetô nagyvállalkozások partnereként. Lustyik György nyugdíjba vonulása után napjainkban kapcsolatrendszere és tudása révén helyi vállalkozások külföldi piacokon való megjelenését és nemzetközi kapcsolataik építését segíti. Munkáját a kamara Életmû Díjjal ismerte el.

— A gazdaság ismeretén túl a sikeremhez hozzájárult az a tudományos háttér, amivel rendelkeztem. A Soft Flow kifejezetten kutatás-fejlesztésre épülô cég volt, az egyik sikerünk abban állt, hogy a világ élvonalába tartozott az általunk végzett tudományos munka.

Fontos volt a téma, amelyen dolgoztunk, olyannak kellett lennie, amire szüksége van a világnak. Emellett lényeges volt, hogy átvettünk egy olyan típusú szervezettséget, ami a multinacionális nagyvállalatokat jellemzi. Ahhoz, hogy ilyen szervezetten és jól mûködjön a vállalkozás, elengedhetetlen volt a feleségem segítsége. Aztán olyan dolgok is hozzájárultak a sikerhez, mint a lelkesedés, a jó csapat kialakítása. Mindig több lábon állt a vállalkozás, a mûködéshez széles körû piaci és gazdasági ismeretre volt szükség, ami szerencsére nálunk átfedésben volt a tudományos világ ismeretével - foglalja össze röviden dr. Lustyik

Baranya Megyei Export Díj: Art-Innova Kft. Példaértékû export bútorgyártással A 2004-ben alapított komlói ArtInnova Kft. leginkább nagy üzlethálózatok, intézmények bútorait készíti, fô profilja az egyedi, teljes mértékben testre szabott belsôépítészeti berendezés megoldások, valamint üzletberen-

dezések professzionális tervezése és kivitelezése. A kis- és középvállalkozások között évek óta példaértékû export aktivitása, ezt ismerte el a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Baranya Megyei Export Díjjal.

Dél-Dunántúli Gazdaság

György, hogy miben állt szakmai pályafutásának sikere.

— Nemcsak kutatóként kellett léteznie, hanem üzletemberként is. Talán az is hozzájárult az eredményes életpályához, hogy ezt a két szerepkört jól össze tudta hangolni.

— Lehetséges. Elég kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeztünk, az iparágban a világ vezetô cégei 80%ának ismertük a vezetôit, ezek a kapcsolatok, kapcsolati rendszerek is hozzájárultak a sikereinkhez. 1992-tôl eljártunk nemzetközi kiállításokra – elsôsorban az USA-ba, hiszen a tudománytechnológia piacának túlnyomó része ott volt található –, akkor még csak a Soft Flow volt jelen a szocialista táborból.

Abban az idôben én még az egyetemen dolgoztam, számos szakmai kapcsolat épült az egyetemen keresztül is.

— Nyugdíjba vonulása után ma mivel foglalkozik?

— Egy mûvészeti akadémiai projektben veszek részt, amiben a kamara is érdekelt, a modellalkotásért vagyok felelôs egy tudományos jellegû programban. Ez tulajdonképpen felfogható a cég folytatásaként is, hiszen ott is foglalkoztunk mesterséges intelligenciával a kiértékelô eljárásokban, ezt a tapasztalatot próbáljuk meg itt is alkalmazni.

— Tulajdonképpen nem volt kiemelkedô a tavalyi exportévünk, általában mondhatjuk azt, hogy jó színvonalú az exporttevékenységünk – mondja BISCHOF Balázs ügyvezetô. — Igyekszünk két lábon állni, azaz az export- és a hazai piacot is ellátni. A külföldi munkáink zöme jobbára Ausztria és Németország felé irányul (Ausztriában saját cégünk is mûködik), nagyobb intézmények, önkormányzatok, kórházak, idôsotthonok, szállodák bútorait gyártjuk.

Magyarországon az üzletberendezésekre koncentrálunk, itt fôbb partnere-

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

Életmû Díj: †Baranyai Bálint

17

Baranyai Bálintot különleges kapcsolat fûzte a Volkswagenekhez, mintegy 54 évig javította a márkához tartozó autókat. Sváb családját kitelepítették (talán német származása miatt állt közel hozzá a német márka), majd autószerelôként dolgozott Budapesten, a mentôknél. Ezután Pécsre került és mestervizsgát

szerzett. A kor ikonikus autóját, a Volkswagen „Bogarakat“ kezdte javítani, ebben professzionális szintet ért el úgy, hogy a szocialista érában nem volt könnyû a nyugati márkájú gépjármûvekrôl mûszaki információkra szert tenni, nem beszélve az alkatrészbeszerzési nehézségekrôl. Az évek alatt szoros kapcsolatot alakított ki az autógyárral, a müncheni központba járt képzésekre. Az ausztriai és németországi márkaszervizekben név szerint ismerték és köszöntötték ôt, nagyon jó viszonyban volt az ottani szakemberekkel, akiktôl célszerszámokat és mûszereket vásárolt. Az autószerelésre ma már nem jellemzô gépi munkákat is (pl. hengerfúrásokat) magas színvonalon elvégzett. „Bogár” specialista volt, ehhez minden mûszaki ismerete és irodalma megvolt.

A németországi tanmûhelyekkel kialakított kapcsolatai segítették ôt a tanu-

lók képzésében. Baranyai Bálint jelentôs mértékben hozzájárult az 500-as sz.

Angster József szakképzô iskolában folytatott autószerelô-képzés színvonalának emeléséhez. Számos szemléltetô eszközt hozott be külföldrôl és adományozott az iskolának, emellett egy német szakiskolával is összekapcsolta az intézményt, innen szemléltetô eszközöket, különbözô típusú komplett autókat, motorokat, mûszereket, futómûbeállító berendezéseket kapott térítésmentesen az 500-as. Minden évben meghívták a német iskolába a szakmunkásvizsgára Baranyai Bálintot, a 100 fôs protokollvendég-seregben tiszteletbeli vendégként külön köszöntötték ôt.

A rendszerváltást követôen, amikor elkezdtek Magyarországra beáramolni a nyugati autók, nagyon sokat segített az autószerelôknek, az autószerelô-képzést végzôknek, mivel igen kevés információ állt rendelkezésre a nyugati típusú autókról. Baranyai Bálint neve fogalom volt Pécsett a szakmában, tisztelték, becsülték szaktudását, hozzáállását, emberségét. Bálint bácsi élete végéig aktív volt, szeretettel adta át tudását a fiatalabbaknak.

ink kereskedelmi hálózatok és benzinkutak.

— Miért önöket választják a külföldi partnereik?

— Kiemelkedôen fejlett technológiával dolgozunk, az EU-s forrásoknak köszönhetôen megnövekedett a gyártási felületünk, ezen kívül komplett CNC-parkkal rendelkezünk. Most fektetjük le az ipar4.0 alapjait, már számítógéprôl vezérlünk technológiákat. Ugyanazt a magas technikai színvonalat képviseljük,

mint a nyugati vállalkozások, a minôség iránti törekvésünk is töretlen, mégis sok esetben az dönt mellettünk, hogy a versenytársainkhoz képest kedvezôbbek az áraink.

— Miként alakult, hogy a bevételük nagyobb része exportból származik?

— Tudatos volt részünkrôl ez az irány.

A gazdasági válság idején visszahúzódott az építôipar teljesítménye, így mi sem tudtunk igazán mozogni a belföldi piacon. Ezért kerestünk külföl-

di lehetôségeket, elsôsorban német nyelvterületen.

— Mire kell figyelnie egy vállalkozásnak, ha exporttevékenységet folytat?

— Tapasztalataink szerint a legfontosabb a minôség, a szállítás és az ár. Természetesen a törvényi követelményeknek mindenféleképpen meg kell felelni.

Emellett nem árt, ha flexibilis és innovatív egy vállalkozás. Az Art-Innovánál például nem félünk az újtól, minden olyan lehetôséget megragadunk, amivel automatizációban, gyártásban, kapacitásban vagy bármiben elôrébb tudunk jutni.

Ezért hajlandóak vagyunk pénzt és energiát áldozni, mindezt a magasabb minôség, az igényes termékek érdekében.

Aki mindent tudott a Volkswagenekrôl Több mint ötven évet dolgozott aktív autószerelôként Baranyai Bálint. Fô profilja a Volkswagen autók teljes körû szerelése, szervizelése volt, amelyben olyan szakértelemre tett szert, amivel nemzetközi hírnevet szerzett.

Sok éves tapasztalatait felhasználva, energiáit és anyagi erôforrásait nem kímélve élete végéig aktívan részt vett a fiatalok minôségi képzésében, más szakmáknak, vállalkozásoknak is példát mutatva a hivatás iránti elkötelezettségben és a jövô generációinak felkészítésében. Baranyai Bálint munkásságát a kamara Életmû Díjjal ismerte el. A díjat felesége vette át. A díjátadó után nem sokkal Baranyai Bálint 88 éves korában elhunyt.

18

ELISMERÉS

Címzetes kamarai tanácsos: Bartos Sándor Mintegy 3 évtizede aktív szereplôje a környezetvédelemnek Bartos Sándor, a 25 éves Öko-Trade Kft. cégalapítója, ügyvezetôje. Folyamatosan nyomon követi az ágazat szervezeti, szakmai, jogszabályi változásait, naprakész információit pedig kamarai munkájában is felhasználja. Alapfilozófiája, hogy a munkája során felmerülô, a környezetvédelmet érintô problémákra minden esetben meg tudja adni azt a megfelelô választ, amely a megbízó számára a leggazdaságosabb, a hatóságok számára pedig a legkielégítôbb megoldást jelenti.

Több mint 2 évtizede koordinálja a pécs-baranyai kamara környezetvédelem terén kifejtett képzési, információs és érdekvédelmi munkáját,

emellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara környezetvédelmi munkabizottságának elnöke. Bartos Sándor munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Címzetes kamarai tanácsos díjjal ismerte el.

Bartos Sándor az Öko-Trade Kft. megalapítása elôtt a DélDunántúli Környezetvédelmi Intézet vezetôje és egy általa alapított svéd-magyar vegyesvállalat szakértô-tervezôje volt. Az Öko-Trade hiteles és független környezetvédelmi szak-

Címzetes kamarai tanácsos: Somfai Gábor Érdekképviselet, jogszabályi módosítások kezdeményezése a munkavédelemben A kamara Munkavédelmi Klubjának alapítója és elnöke volt 2014-2017 között Somfai Gábor, munkája nyomán jó együttmûködés alakult ki a kamara és a kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi osztálya között. Ennek eredményeként közös, sikeres, informatív felkészítô rendezvényeik sorával hozzájárultak a vállalkozások munkavédelmi kultúrájának emeléséhez, amely értéke emberi egészségben, életekben mérhetô.

Szakmai tudásával folyamatosan támogatja a vállalkozások munkavédelmi aktivitását. Somfai Gábort a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara Címzetes kamarai tanácsos címmel tüntette ki.

A kamara Somfai Gábor javaslatára hozta létre Munkavédelmi Klubját, amelynek ez idáig elnöke is volt a szakember, ám sok elfoglaltsága miatt a közelmúltban lemondott megbízatásáról. A klub legfôbb célja az, hogy felhívja a vállalkozások figyelmét a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokra, így a kkv-k könnyebben el tudnak igazodni a

Dél-Dunántúli Gazdaság értôi, tervezôi tevékenysége miatt hosszú évek óta a környezetvédelmi tanácsadói piac egyik legrangosabb szereplôjének számít hazánkban. Bartos úr amellett, hogy példaértékûen vezeti budapesti irodát is mûködtetô vállalkozását, mindig arra törekedett, hogy átadja a tapasztalatait a fiataloknak, megossza információit az üzleti közösség tagjaival. Számos rendezvény, konferencia megszervezésében vállalt tevékeny szerepet. A környezetvédelem ügyének elômozdítása érdekében évtizedek óta vállal tisztségeket a kamarában, összkamarai szinten is igyekszik a környezetvédelemmel foglalkozó vállalkozások tudását, tapasztalatát összefogni. Saját vállalkozása, az Öko-Trade Kft. számos szövetségnek a tagja, emellett több társadalmi szervezettel is jó kapcsolatot ápolnak.

bonyolult jogszabályok útvesztôjében, valamint megismertesse a vállalkozásokkal a legjobb gyakorlatokat. Emellett a klub tagjai megbízták a pécsi iparkamarát érdekeik képviseletével, a jogszabályi elôírások módosítására vonatkozó lehetôségek feltérképezésével. Az elmúlt években a témában illetékes két minisztériumnak is küldött levelet a pécsi kamara, illetve a klub tagjaival személyes tárgyalások útján igyekeztek bizonyos jogszabályi változtatásokat elérni. Mint Somfai Gábor mondja, talán ezeknek az aktivitásoknak is köszönhetô, hogy az Országos Kereskedelmi és Iparkamarában létrehozták a munkavédelmi bizottságot.

Ennek Bogos Csabával Somfai Gábor is a tagja.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

Címzetes kamarai tanácsos: Ódorné Kovács Ildikó Összekapcsol, koordinál, fejleszt Évek óta segíti a kamarát és a kamarai üzleti közösséget Ódorné Kovács Ildikó szervezetfejlesztési és HR tanácsadó, tréner. Célja, hogy a térségben mûködô HR tanácsadással és coaching tevékenységgel foglalkozó tanácsadók és az ilyen jellegû szolgáltatást igénybe vevô vállalkozások egymásra találását elôsegítse. Munkája nyomán a kamarai üzleti közösség vállalkozásai tudatosabban tervezik és fejlesztik a mûküdésüket és így a vállalati kultúrában magasabb szintet képviselnek. A nagy sikerû éves humánkonferencia egyik szervezôje, a kamarai Humán Klub alapítója és koordinátora. Ódorné Kovács Ildikó munkáját a kamara Címzetes kamarai tanácsos elismeréssel köszönte meg.

A Humán Klub elnöki tisztsége mellett 6 éve tagja, illetve alelnöke a kamara KKV Bizottságának, az új kamarai ciklusban pedig a Kamara Akadémia szak-

— Mi ma a legnagyobb kihívás a vállalkozások részérôl, hogy képesek legyenek betartani a munkavédelmi elôírásokat, szabályokat?

— Az a legnagyobb probléma, hogy sok vállalkozó, fôleg a kezdô- és kisvállalkozók nincsenek tisztában a törvényi kötelezettségükkel, ebben igyekszünk segítséget nyújtani a kamarával együtt.

Amikor valaki elkezd egy vállalkozást, nincs egy olyan testület, amelyhez odafordulhatna, hogy mit is kellene tudnia a munkavédelemrôl, a tûzvédelemrôl stb.

Mivel nem ismerik az elôírásokat, sokszor akkor szembesülnek ezzel, amikor egy ellenôrzés során komolyabb bírságot kapnak. Amúgy úgy tapasztalom, hogy javul a munkavédelemhez való hozzáállás, egyre jobban megértik a vállalkozók, hogy a baleset miatt kiesett

mai felelôseként részt vett ennek az újfajta képzési rendszernek a kidolgozásában. Utóbbinak az a célja, hogy a vállalkozások megkapják a mûködésükhez és a fejlôdésükhöz szükséges tudást, mindezt egy helyen és szervezett keretek között. A Kamara Akadémia több sikeres programon van túl, ezek között Ódorné is tartott már képzéseket.

A humán szakember számára fontos a közösséghez való tartozás, kamarai munkája által rengeteg hasznos információt, véleményt, nézôpontot oszt meg és cserél vállalkozó társaival. A kamarában végzett tevékenysége során sikerült egy olyan sokszínû vállalkozói közösséget létrehozni, mûködtetni, ahol a vállalkozásában végzett tevékenységéhez, a szervezetfejlesztéshez és a HR tanács-

munkavállaló nagyobb kárt okoz, többe kerül, mintha megfelelô védôeszközt biztosítottak volna számára és megkövetelték volna tôle a szabályok betartását. Nem beszélve arról, hogy egy súlyos balesetnek komoly jogi következményei is lehetnek, esetleg kártérítési per is indulhat. Jelentôs segítség lenne a vállalkozások számára, ha a kamara lépne ebben az ügyben és megkapnák a kellô támogatást.

— A jövôben miként alakul az ön együttmûködése a kamarával?

— Továbbra is tagja maradok a Munkavédelmi Klubnak, emellett küldött is vagyok. Sôt a kamara munkavédelmi felelôseként én tartom az oktatásokat, úgyhogy sok minden köt ide.

19 adáshoz szükséges bizalmi légkör is létre tud jönni. A Humán Klubbal két igen sikeres konferenciát tudhatnak maguk mögött, és már szervezik a harmadikat.

A szakmai mûhelyben összefogják azokat a szakembereket, akik ezen a területen akár vállalkozói, akár tanácsadói oldalon vagy vállalati HR-esként tevékenykednek ebben a régióban. Címzetes kamarai tanácsosként továbbra is azért dolgozik, hogy a jövôben a kisés középvállalkozások számára is természetes legyen: egy HR tanácsadó szakmai támogatása csak fokozhatja sikerüket.

— Miért éri meg egy vállalkozásnak aktívabb szerepet vállalni a kamarai feladatokban?

— A kamarai üzleti közösségnek elsôsorban az a haszna, hogy megismerjék egymást a vállalkozók, a cégek, hogy tudják a másikról, ki, miben jó. Így ha valaki terméket, szolgáltatást keres, akkor megbízható vállalkozást ajánlhatunk számára.

Emellett a cégek egymás közötti szinergiái is erôsödnek közös pályázatok, üzletek létrehozásával stb. – válaszolja Ódorné Kovács Ildikó.

Œ Œ Œ

20

ELISMERÉS

Baranya Megyei Szakképzési Díj:

Várnagyi Mihály Példaértékû a pécsi Angster együttmûködése a gazdasággal, a vállalkozásokkal Különös gondot fordít a hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlôségére, kompetenciafejlesztésére, integrációjára Várnagyi Mihály gépészmérnök, mérnöktanár, a Pécsi Szakképzési Centrum Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája igazgatója.

Pályaorientációs tevékenységekben rendkívül aktív, komoly eredményekkel. Az iskolai szakmai munkájának színvonalát jelzi, hogy az elmúlt 11 évben mindig volt az SZKTV versenyen országos döntôbe jutott diákja, többször országos elsô helyezést is elértek. A Várnagyi Mihály által irányított iskola gazdasággal, vállalkozásokkal kapcsolatos együttmûködési készsége példaértékû, ennek az elismerése is szerepel a kamara által adott Baranya Megyei Szakképzési Díjban.

— Az iskola szakmakínálata, azaz a képzési struktúrája olyan, hogy teljes egészében lefedi a Pécs és Pécs környéki vállalkozások igényeinek jelentôs részét. Ez azt jelenti, hogy olyan szakmákat oktatunk – villanyszerelô, autósze-

relô, autóelektronikai mûszerész, gépi forgácsoló, nôi szabó, ipari gépész –, amelyekre nagyon nagy a kereslet.

Emellett folyamatosan azon dolgozunk a kollégáimmal, hogy megtartsuk a képzés szakmai színvonalát – foglalja össze röviden a régi „500-as” sikerének titkát Várnagyi Mihály. — Fontos hangsúlyozni, hogy egy iskola mûködtetése mindig csapatmunka, igaz, sok minden múlik egy intézményvezetôn, hiszen ô mondja ki a végsô mondatot. Folyamatosan igyekszünk ott lenni az általános iskolákban, hiszen jelentôs részben ott dôl el, hogy hol tanulnak tovább a gyerekek. A kamarával szorosan együttmûködünk, ugyanúgy, mint a klaszterekkel, jelen vagyunk számos szakmai rendezvényen. Ez egy folyamatos munka, nem lehet abbahagyni. Vannak jól mûködô rendszerek, amelyekhez csatlakoztunk, ezek nagy mértékben hozzájárultak a tanulói létszám megtartásához. Számos

Baranya Megyei Szakképzési Díj:

KONTAKT-Elektro Kft. A szakképzett mérnökök, a tapasztalt szerelôk és a saját nevelésû tanulók jelentik a cég jövôjét

Dél-Dunántúli Gazdaság hiányszakmában folytatunk képzést, ez is a sikeres beiskolázás egyik tényezôje.

— Miben áll a kamarával való együttmûködés és ennek mi a haszna az iskola számára?

— Részt veszek a különbözô kamarai kezdeményezésekben, ilyen volt az IPOSZ tantervek kidolgozása, vagy például a kamara segítségével Németországban tanulmányoztuk a duális képzési rendszert. Az iskola különbözô rendezvényein számtalan alkalommal voltak jelen vendégként a kamarai delegáltak, a vállalkozók, akiknek mindig biztosítottunk bemutatkozási és felszólalási lehetôséget.

Együttmûködünk a mestervizsgák lebonyolításában is. Mindkét fél számára rengeteg elônnyel jár a közös munka.

— Önnek személy szerint miért fontos, hogy akár az iskolai kereteket meghaladva segítse a tanulókat?

— Ahol tudok, igyekszem segíteni. Törekszem arra, hogy egyes fiatalok életpályáját nyomon kövessem, olyanokét, akiknek kicsit nagyobb szükségük van a figyelemre. Próbálom a határon túl élôket is megszólítani, tavaly például két ilyen diákunk végzett. Jó látni a sikerüket, együtt örülök velük.

Engem Misi bácsinak szólítanak az iskolában, ez azt is kifejezi, hogy közel vagyunk egymáshoz és kölcsönösen tiszteljük egymást.

Több mint 10 éve foglalkozik villanyszerelô, elektronikai mûszerész, ipari gépész, hegesztô, valamint épület- és szerkezetlakatos tanulók gyakorlati képzésével a KONTAKTElektro Kft. A vállalkozás elkötelezett és sikeres az erôsáramú szakképzés fejlesztésében, az erôsáramú technikus képzés újbóli beindításában. Kezdeményezésükre a kamarában erôsáramú munkacsoport alakult a szakképzett humánerôforrás-problémák megoldására. A vállalkozás a kamarával együttmûködve hatékony és ér-

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Szakképzési Díj:

Járányi Andor Meg kell találni a fiatalokban, hogy miben jók Lakossági munkák kivitelezési feladatainak megalkuvás nélküli, igen magas szintû ellátásával foglalkozik Járányi Andor vállalkozásában. Aktívan részt vesz a tanulóképzésben, ez idáig 32 tanulót készített fel szakmai vizsgára a festô, mázoló, tapétázó, valamint a rekonstrukciós és mûemléki festô, mázoló képzésben. Számos versenyrôl kiemelkedô eredménnyel kerültek ki tanulói. Járányi Andor oktatóként aktív szerepet vállal a mesterképzésben, a jövôben pedig már mestervizsga elnökként is szerepet kap.

Munkáját a kamara Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Melyek azok a legfontosabb ismeretek, amelyeket meg kell tanítani a jövô szakmunkásainak?

— A mai tanulóknak elsôsorban a szakma iránti alázatot kell megtanulniuk. Ha egy tanuló nem érdeklôdik, nem kérdez, akkor abból soha nem lesz jó festô. Véleményem szerint jelentôsen

tékes pályaorientációs tevékenységet folytat üzemlátogatások, versenyek, szakmabemutatók, valamint pályaválasztási táborok szervezésével, megtartásával. E téren kifejtett aktivitásuk az egész szakma utánpótlását segíti. A KONTAKT-Elektro Kft. munkáját a kamara Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el.

A tavaly 35. évfordulóját ünneplô családi vállalkozás mintegy negyed évszázada foglalkozik szakmunkástanulók gyakorlati oktatásával. A cég jövôje érdekében is nagyon fontos a tanulóképzés, hiszen egyre kevesebben választják a villamos szakmát, holott ma már kor-

21

ELISMERÉS

kellene javítani az építôipar mostani állapotán, ennek pedig az egyik záloga a tanulóképzés. Nem igazán hiszek a csoportos képzésekben, én magam maszeknál tanultam, és azt tapasztaltam, hogy egyszerûbb, illetve hatékonyabb kevés emberrel foglalkozni.

Sajnos a mai szakmunkástanulók jelentôs része nagyon gyenge képességekkel jön ki az általános iskolából, sokuknál nem látni, hogy mi a céljuk, nem érdekli ôket a szakma, illetve maga a munka sem. Szinte mindenki arra panaszkodik a szakmában, hogy nincs embere, mert sokan elmentek Nyugat-Európába dolgozni. Ma általában egyszerre 6-8-10 munkában vagyunk benne, rengeteg a megbízás, kevés az ember. Ezen a helyzeten kellene valamilyen módon változtatni. Elsôsor-

szerû feltételek mellett dolgoznak a szakemberek és teljesen más körülmények között zajlik a villamosberendezés-gyártás is. A KONTAKTElektro évtizedek óta jó kapcsolatot ápol Baranya megye szakképzô intézményeivel, fogadja azok lakatos, villanyszerelô, elektronikai mûszerész és mechatronikus tanulóit a gyártásban, a tanmûhelyben. Azért vállalják a szakmai utánpótlás nevelését, mert az itt tanuló fiatalok egy részét

ban arra van szükség, hogy magunk neveljük ki a leendô szakmunkásokat, olyan szakembereket, akik a megbízható szaktudással felvértezett idôsebb szakmabeliektôl tanulhatnak.

— Miért fontos az ön számára a tanulók képzése?

— Azért, mert az én vállalkozásomnak is jó szakemberekre van szüksége.

Eddig 32 fiatalt készítettem fel a szakmára, de sajnos közülük kb. öt volt az, aki tényleg festô akart lenni. Arra azonban büszke vagyok, hogy van olyan tanulóm, aki mesterképzésre jelentkezett.

Ez amiatt is fontos, hogy megméretteti magát. Én 35 éves koromban éreztem ennek szükségét.

Minden nap tanulunk valami újat, én magam is, a mostani fiataloknak pedig még többet kell teljesíteniük, mint nekünk kellett annak idején, hiszen a hôszigeteléstôl kezdve rengeteg olyan dolog van, amit ma egy szobafestô-mázolótól elvárnak. Ez a szakma olyan sokrétû, hogy nem lehet minden rétegét ugyanolyan szinten mûvelni. Mint ahogy én a festésben vagyok jó, úgy más pedig más területen. Ezt kell megtalálni minden egyes fiatalban.

foglalkoztatni is tudják. A vállalkozás a duális képzés keretében mérnökhallgatókat is fogad, és aktívan részt vesz a pécsi egyetemi oktatásban.

Œ

22

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

HIRDETÉS

Az eBIZ „NAV-ra kész” Szigorodnak a szabályok a számlázóprogrammal kiállított számlákra vonatkozóan 2018. július 1-jétôl. A 100 ezer Ft-ot elérô vagy azt meghaladó áfaösszegû, belföldi adóalanyok részére számlázóprogrammal kiállított számlákat a számlázóprogramnak online be kell küldenie az adóhivatalhoz július 1-je után. Az életbe lépô jogszabály szerint az adatszolgáltatásnak „haladéktalanul”, de legfeljebb 24 órán belül meg kell történnie. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek az eBIZ by OTP Business online számlázó és vállalkozói internetbank szolgáltatást használják, a rendszer maga küldi el az adatokat, így erre nem kell külön figyelmet fordítaniuk.

A számlázóprogramnak elektronikus úton azonnal továbbítania kell a NAV felé az adatokat, kézi számlázás esetén pedig 5 nap áll rendelkezésére a vállalkozásoknak, hogy feltöltsék az adóhatóság honlapjára. Az adatszolgáltatás adózói regisztrációt követôen kezdhetô meg, ez magában foglalja az adatszolgáltató végpont és számlázó program regisztrálását is. A konkrét számla abban a pillanatban minôsül majd kiállítottnak, amely idôpontban a számlázóprogram lezárja a dokumentum adatait.

Mi az adatszolgáltatás módja?

A számlaadatokat: — azonnal, a számlakiállítást követôen — teljes mértékben automatikusan — elektronikus úton — XML formátumban egy külön erre a célra kialakított online felületen keresztül kell továbbítani (amelyet a számlázóprogramok automatikusan megtesznek) a NAV felé. Manuális beavatkozásra csak egyes esetekben, utólagos javítás során van lehetôség.

összegû áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.

Hogyan szankcionál a NAV? A NAV komoly bírságot szabhat ki a mulasztókra, ennek mértéke számlánként akár 500 000 forint is lehet.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság támogató szolgáltatást is biztosít az adózók számára, például számlabefogadóként lekérdezhetôk lesznek az adózó nevére kiállított és lejelentett számlák. A NAV bizonyos szabálytalanságok esetén tájékoztatást nyújt az adózók számára, így a jövôbeli adóellenôrzés alkalmával elkerülhetô lesz a büntetés.

Mit hoz a jövô?

A NAV célja vélhetôen az, hogy teljes mértékben áttérjen a jövôben a papírmentes, online adatbefogadásra, feldolgozásra, ellenôrzésre. Így a papírszámlák, számlatömbök kora is leáldozóban van. Mindenképpen érdemes a jövôben áttérniük a vállalkozásoknak az online számlázásra, az e-számlára, mivel így digitálisan elérhetôvé válik minden adat.

Mi a helyzet a kézzel kiállított számlákkal?

Az eBIZ elvégzi az adatszolgáltatást A jogszabály a kézzel kiállított számlákra is érvényes, azzal a különbséggel, hogy az adatszolgáltatást 5 napon belül manuálisan kell teljesíteni a NAV weboldalán keresztül. Ez a határidô rövidül, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegû áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb

Az eBIZ Digitális Pénzügyi Asszisztens a regisztráció után megteszi az online számla adatszolgáltatást a NAV felé. Így azok a vállalkozók, akik az eBIZ by OTP Business online számlázó és vállalkozói internetbank szolgáltatást használják, biztonságban vannak.

Részletek: www.otpebiz.hu

24

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

A tanulóik ajánlják ôket A pécsi Sze-Kat Kft. partnercégében, a Takesz Kft.-ben szinte a megalakulása óta foglalkozik tanulóképzéssel. Jelenleg öten sajátítják el náluk az ács szakma alapjait.

A jó szakma felér egy diplomával Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

— Általában három-hat tanulónk van, akik a második évben kerülnek hozzánk – kezdi beszélgetésünket SZENTES József, a Sza-Ket Kft. ügyvezetôje. — Miután több évfolyamból érkeznek, ezért könnyebb megoldani, hogy mindegyikük a tényleges napi munkában vegyen részt egy-egy brigád tagjaként. A jelenlegiek között ketten az általános iskola befejezését követôen kezdték meg tanulmányaikat, a többiek pedig miután leérettségiztek, döntöttek úgy, hogy szakmát tanulnak. Érezhetô a közöttük lévô különbség, ez utóbbiak valóban szeretnék megtanulni a szakmát és könnyebben oktathatók is.

Mint mondja, nagyon jó kapcsolat alakult ki az évek során a Pollack Mihály Mûszaki Szakgimnázium és Szakközépiskolával. A tanulóik közül többen úgy kerülnek hozzájuk, hogy a már náluk gyakorlati képzésen lévôk ajánlják ôket az alsóbb évfolyamosoknak. Emellett arra is volt már példa, hogy mielôtt gyakorlati hely választására került volna a sor, ellátogattak az iskolába, s bemutatták a cégüket, az általuk nyújtott lehetôségeket, ismertették az elvárásaikat, valamint telephely-látogatásra hívták meg az ácstanulókat. Az sem ritka, mint ahogy a mostaniak esetében is megtörtént, hogy a szülôk keresték meg ôket, fogadnák-e a gyereküket.

— Öt-hat évvel ezelôtt fogadtuk az elsô, érettségit követôen szakmát válasz-

tó tanulóinkat – folytatja tovább Szentes József. — A mostaniak közül ketten a Leôwey Gimnáziumban végeztek a francia kéttannyelvû tagozaton, egy pedig Mohácson, a Kisfaludi Gimnáziumban érettségizett. Igazán szerencséseknek mondhatjuk magunkat, mert akik eddig a cégünknél töltötték a gyakorlati idejüket, jelentôs számban a szakmában maradtak, sôt vannak, akik a mai napig

Szentes József

együtt dolgoznak velünk. A végzettek közül többekkel is tartjuk a kapcsolatot, jó néhányan közülük az alvállalkozóink. A mostani végzôseinket is várhatóan ôk alkalmazzák majd. Olyanra is volt példa, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen más szakmában helyezkedett el egy volt tanulónk, azonban késôbb visszatért az eredetileg választotthoz, s ácsként dolgozik. Az utóbbi idôben pedig azt tapasztaljuk, egyre többen tanulnak ki egy újabb, építôiparhoz kapcsolódó szakmát annak érdekében, hogy növeljék az esélyeiket a munkaerôpiacon.

Szólt arról is, hogy a náluk gyakorlati képzésben részt vevôk az ács szakma minden egyes részterületével – a faanyag kiválasztásától, elôkészítésén, kiszállításán át egészen a megmaradt és a telephelyre visszaszállított anyag karbantartásáig – találkoznak. Emellett, miután kint a munkaterületeken folyik a képzésük, e mesterség sokszínûségét is be tudják nekik mutatni, ugyanis egyaránt foglalkoznak templomok, mûemléképületek tetôszerkezetének felújításával, új ácsolatok, tetôk készítésével, zsaluzással, de még állványozással is.

— Hamar híre ment a tanulók között, hogy nálunk nagy a fegyelem, nem lehet hiányozni, a gyakorlati képzés sem tanmûhelyben, hanem kint, a munkaterületeken folyik. Talán mindezeknek köszönhetô, hogy az utóbbi idôben egyre többen keresnek meg bennünket, szeretnék a gyakorlati idejüket nálunk tölteni. Emellett mind többet azt hallják a környezetükben, ebbôl a szakmából meg lehet élni, egyre több építôipari cég küzd szakemberhiánnyal, hirdetések tucatjaiban keresnek ácsokat, kômûveseket. Azonban volt olyan év is, amikor az építôipar mélyponton volt, akkor senki nem jelentkezett ácstanulónak. Ma már azonban ott tartunk, hogy a tanulóink közül voltak olyanok, akik a szakmai tanulmányi versenyeken is szép eredményeket értek el – emeli ki hangjában nem kis büszkeséggel Szentes József.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Barbakán Szépségszalonban Pécsett mint mindig, most sincs üres szék. SIKLÓSI Mónika fodrász-mester, a szalon tulajdonosa is éppen az egyik vendég haját mossa, s miközben beszélgetünk, megszületik a frizura is.

— Fodrászcsaládban nôttem fel, a nagyapám és az édesanyám is ez volt – mondja. — A fodrászüzletük Nagypallon, a házunkban volt, úgyhogy az öcsémmel együtt a napjaink nagy részét ott töltöttük. Anyukám ugyan szerette volna, ha más pályát választok, de én hajthatatlan voltam, fodrász akartam lenni. Így kerültem tanulónak Szél Ist-

MESTERKÉPZÉS

Fontos a családi indíttatás kiírt versenyeken. Ezeken figyeltek fel rá, s az ott elért eredményeire a neves fodrász-szalon tulajdonosai, akik fiatal tehetségeket kerestek az akkoriban nyíló pécsi szalonjukba. Itt kilenc éven át dolgozott. Innen az útja Franciaországba vezetett, ahonnan két év múlva tért vissza Pécsre.

— A volt vendégeim folyamatosan kérleltek, hogy jöjjek haza – folytatja tovább. — Egyszer viccesen az egyiknek azt válaszoltam, ha találnak nekem egy épületet, ahol szalont nyithatok, hazajövök. Rövid idôn belül küldtek egy fotót a Barbakán téren található épületrôl, amelyben 2005 április közepén megnyitottam a Barbakán Szépségszalont.

Siklósi Mónika

vánhoz Pécsre, akinek a mai napig hálás vagyok. A mesterségbeli tudás mellett olyan pluszokat kaptam tôle, mint a szakma iránti alázat, az elhivatottság.

Mint mondja, szinte az elsô pillanatoktól kezdve magával vitte a versenyekre, valamint elindította tanulóknak

25

Szól arról is, hogy annak idején, amikor ezt a pályát választotta, pontosan tudta, mire vállalkozik. Míg anyukája a nehézségekrôl – amikor mások a karácsonyra, az ünnepekre készülôdnek, egy fodrász dolgozik, egész nap állni kell, s a vendég lelkét is folyama-

tosan ápolni kell, miközben egy pillanatra sem állhat meg a keze –, addig a nagypapája a szépségeirôl beszélt, hogy mekkora öröm látni, amikor egy vendég elégedett, s a keze nyomán megszépül valaki. A szakmai fogások közül is sok mindent már akkoriban elleshetett az édesanyjától, aki a Rónaiéknál volt tanuló, például a kontykészítés fortélyait.

A mai napig ez a kedvence, amiben a legmeghatározóbb vonalat az orosz, az azerbajdzsán, a török, valamint az arab fodrászok képviselik. Különösen büszke arra, hogy sikerült részt vennie Törökországban az egyik leghíresebb orosz kontymûvész kurzusán. Mónika kitért arra is, fontosnak tartotta és tartja mind a mai napig, hogy folyamatosan bôvítse a tudását. Az eltelt évek során szakmai tanulmányúton járt Olaszországban, Hollandiában és Angliában is.

— S hogy mennyire fontos az indíttatás, hogy otthonról mit hozunk, erre az öcsém a példa – emeli ki. — Ô eredetileg asztalosnak tanult, évekig a szakmájában dolgozott, mégis egyszer csak úgy döntött, fodrász lesz. — Amikor azt mondta, hogy ô inkább velem dolgozna, akkor egy próbavágást csináltattam vele, s már elsôre olyan szabályosan tartotta a fésût meg az ollót, amire egy tanulónak hosszú hónapok kellenek.

Beszélt arról is, hogy a mestervizsga számára mindig is az elérendô célok között szerepelt, mert a szakma csúcsának tartja, ezért is tette le 1995-ben. Az az érdekes helyzet állt elô, hogy az egykori mestere, Szél István elôtt kellett ismét bizonyítania, aki akkoriban a mestervizsga-bizottság elnöke volt. Maga is foglalkozik az utánpótlás nevelésével, mert szeret tanítani, átadni az általa megszerzett tudást.

— A tanulóimtól elôször mindig azt kérdezem meg, hogy miért szeretnének fodrászok lenni, mert aki erre választ tud adni, abban ott van a csírája a szakma iránti elhivatottságnak. Szerencsémre a jelentkezôk között mindig van ilyen – zárja beszélgetésünket, mert már megérkezett a következô vendég.

Sz.K.

26

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

#EEncanhelp: Greypixel Kft. Külföldi ügynököt találtak az EEN közremûködésével Fiatal csapat egy fiatal üzletágban: a pécsi Greypixel Geometrics az ipar4.0-hoz köthetô mérnöki innovációk implementálását tûzte ki célul. Lézerszkenneléssel, fotogrammetriával hoznak létre 3D-s pontfelhôket, amelyek a lehetô legkülönfélébb akcióterületek pontos és gyors digitalizálására alkalmasak, illetve lehetôvé teszik a tervezôk számára a 3 dimenzióban való tervezést. Az újszerû felmérési technikákat és módszereket elsôsorban a tervezéssel foglalkozó szakemberekkel szeretnék megismertetni, és nem csak Magyarországban gondolkodnak. Az Enterprise Europe Network segítségével már egy szlovén ügynököt is találtak.

— A Greypixel elsôsorban lézerszkenneléssel foglalkozik, egy 3D-s (Leica C10) lézerszkennerrel épületeket, utcákat, templomokat, várakat, ipari területeket stb. digitalizálunk és ezekbôl a területekbôl úgynevezett 3D-s pontfelhôket hozunk létre – foglalja össze röviden e 21. századi tevékenység lényegét KOSÁRI Aurél társalapító. — Elsôsorban építészeknek, mérnököknek, ingatlanfejlesztôknek dolgozunk, mûszaki elôkészítést és 3D felmérést végzünk. Ez az új technológia tulajdonképpen a geodézia új szelete, és a lézeres távolságmérésen alapul. Régen és még manapság is a geometriai felmérést egy hagyományos távolságmérôvel végzik, majd az ott kapott adatokból készítenek egy skiccet és ezt digitalizálják. Az új technológiával négyzetméterenként több mint 10.000 pont távolságát tudjuk meghatározni, ezekbôl igen sûrû pontfelhô keletkezik és ezáltal készül el az épület, akcióterület komplett geometriája. Az adatokat aztán be lehet

Kosári Aurél

ültetni a napjainkban használt építészeti szoftverekbe, amelyekkel tovább tudnak dolgozni az építészek, mérnökök.

— Hogyan könnyíti meg ez az új eljárás a tervezôk munkáját?

— Például egy hotel vagy egy kastély átalakításakor nem a meglévô alaprajzokat figyelembe véve kezd el tervezésen gondolkodni, mert nem biztos, hogy azok a valóságot fedik, azaz lehet, hogy nem aktuálisak, hanem vagy felméri saját maga a terepet, vagy a korszerû lézerszkenneres megoldást választja. Az épület virtuális 3D változatát nem csak az építész-tervezô tudja használni, hanem a többi szakági tervezô is, aki a gépészetet, a légtechnikát, a tûzvédel-

Dél-Dunántúli Gazdaság

met stb. tervezi az épülethez. Gyakorlatilag egy olyan egységes dokumentum jön létre, ami a valóságon alapszik és számos olyan problémát lehet vele kiküszöbölni még a tervezés során, ami késôbb, a kivitelezéskor jönne elô.

— Hogyan találnak partnereket a munkájukhoz? Földrajzilag például mennyire behatárolt az a terület, ahol dolgoznak?

— Magyarország egész területe és a környezô országok jelentik a célpontunkat, tôlünk nyugatra már régóta ismert és használt ez a technológia. Mi az árainkkal és a problémákra való gyors reagálással tudunk versenyezni, ezt abból látjuk, hogy volt már több külföldi projektünk is.

Minôségben magas színvonalat képviselünk, ezt támasztja alá, hogy a mûszergyártó Leica hivatalos partnerei közé választott.

— Hogyan segített a kapcsolatépítésben a kamara és az Enterprise Europe Network?

— A kamarával élô kapcsolatunk van, hiszen önkéntes tagja vagyunk a közösségnek. Érdekel bennünket a külföldre való jutás lehetôsége, elsôsorban egy külföldi ügynökkel szerettünk volna szerzôdni, hogy a szolgáltatásainkat és a kinti piacot ismerve megrendelésekhez tudjon segíteni bennünket. Egy olyan B2B-találkozón, amit az EEN szervezett, találkoztunk egy szlovén fiatalemberrel, és olyan kedvezôen alakultak a dolgok, hogy már szerzôdést is kötöttünk vele a vállalkozásunk képviseletére.

— Ismerték korábban is az EEN mûködését?

— Igen, ismertük, hiszen a kamara részérôl kellô tájékoztatást kaptunk róla. Folyamatosan informálnak bennünket, hogy hol, milyen lehetôségek vannak. Nem mondom, hogy minden alkalommal élni is tudunk a felkínált opciókkal, de azt valljuk, hogy minden ajtót nyitva kell hagyni. Amikor úgy adódik, mi is böngésszük a kínálatot.

A B2B-találkozók véleményem szerint nagyon jók, hiszen szemtôl szembe, élôben mutatkozhatunk be vagy ismerhetünk meg más vállalkozásokat, amelyekkel késôbb akár üzleti kapcsolat is létesülhet. Ugyanakkor a mi ügyfeleink jelentôs része még a klasszikus módon kapcsolódik hozzánk, sok helyre járunk bemutatkozni és amikor látják, hogy mit csinálunk, akkor bizalmat szavaznak nekünk. Emellett ajánlások útján találjuk meg a partnereinket, de az internet is kiváló lehetôséget kínál a kapcsolatépítésre. Az EEN ezeket a lehetôségeket bôvíti ki.

K.T.

InnoDél-Dunántúli Gazdaság

Xoft Kft. „Az IMP3rove felmérés megmutatta, hogy miben kell még fejlôdnünk” Saját fejlesztésû szoftverekkel segíti a kereskedelemben részt vevô üzletek – vendéglátók, nemzeti dohányboltok, kiskereskedelmi üzletek, pékségek és kisboltok – mûködését a pécsi Xoft Kft. A szoftverek megbízható támogatást nyújtanak a pénz elszámoltatásához, csakúgy, mint a leltározáshoz, a standoláshoz és a kedvezmény kezeléshez. A vállalkozás a közelmúltban alávetette magát az EEN és a kamara által nyújtott IMP3rove felmérésnek, amely módszertannal, kérdéssorral, szoftverrel és szakértôkkel segít meghatározni az innovációs folyamatok erôs és gyenge pontjait, általa beazonosíthatók a cégen belül azok a területek, ahol változtatásra lehet szükség. A felmérés arra is választ ad, hogy melyik területeket érdemes továbbfejleszteni annak érdekében, hogy az innováció pozitív gazdasági hatása minél jobban érvényesüljön a vállalkozásnál.

PELLE Gábor ügyvezetôt elôször arról kérdeztük, eddig milyen tapasztalataik, sikereik voltak az innováció területén.

— Cégünk mindig törekedett arra, hogy a piaci igények változásának megfelelôen innovatív megoldásokkal segítse partnerei elégedettségét. A korábbi években szükségessé vált a felhôben mûködtetett adatbázisok elérése, és az, hogy a technológiai fejlôdésnek köszönhetôen ügyfeleink bármilyen eszközrôl monitorozhassák az adataikat. Így a helyi adatbázisokról áttérve egy biztonságosabb, platformfüggetlen rendszert fejlesztettünk. Sikereink között tudhatjuk, hogy egy fesztiválon egy idôben akár 500-1000 POS terminál elindítását tettük lehetôvé, egy nap alatt

pulzus

INNOPULZUS

27

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Pelle Gábor

is, és az összes telephelyrôl egy idôben érkezô adatokat központilag fel is tudtuk dolgozni. A tapasztalatok és a visszajelzések alapján e fejlesztéseink idôt és pénzt spóroltak meg a felhasználóinknak.

— Miért fontos a cég számára az innováció?

— Ebben az iparágban rohamtempóban fejlôdnek a hardverek, a szoftverek, és ha valamelyik szereplô nem szeretne lemaradni, akkor folyamatos újításokat kell bemutatnia. Cégünk nagy hangsúlyt fektet az innováció fontosságára. Folyamatosan egyszerûsítjük és gyorsítjuk a szoftvereink használatát, hogy tudjuk tartani a tempót mind az igényekkel, mind a konkurenciával.

— Van-e innovációs terve, stratégiája a vállalkozásnak?

— Igen, van! Ahogy pénzügyi, fejlesztési tervünk is van rövid távon (1

év) és hosszú távon (3-5 év), úgy szorosan kapcsolódik ezekhez az innovatív ötletek tervezése is. Aztán a piac ezeket az ötleteket validálja és változtatja. A mi területünkön a törvényi keretek is változnak, így az igények is ehhez igazodnak. Jelenleg a meglévô elszámoltató szoftvereink adózási törvénynek megfelelô változtatásán dolgozunk.

— Miként illeszkedik a cég jövôképébe az innováció?

— Az e-ügyintézés egyértelmûen a jövô. Szintén jelentôsnek érzem, hogy megjelentek az ergonómiai elvárások is: legyen minél könnyebben használható a felület, és minél kevesebb kattintással lehessen elvégezni a feladatokat. Ráadásul bekerült a mobil eszközök támogatásának igénye is, ami ugyancsak elôremutató, hiszen bizonyos lépéseket (árváltoztatás, jóváhagyás) mobilról is meg lehet tenni, így ezzel tovább gyorsulhat a folyamat. Folyamatosan nônek az elvárások felénk. Szoftverfejlesztô cégként a termékeink csak innovatív megoldások, adott problémára kínálnak olyan lehetôségeket, amelyek pénzt takarítanak meg a felhasználónak.

— Miért vállalkoztak az IMP3rove felmérésre és mire világít rá a felmérés, amirôl eddig esetleg nem tudtak?

— Kíváncsiak voltunk, hogy hol helyezkedik el cégünk innováció tekintetében az európai térképen. Visszajelzést kaptunk, hogy mely területeken szükséges még fejlôdnünk a hozzánk hasonló cégekhez képest.

— Egyetértenek-e az eredményekkel, és ezek tükrében milyen lépéseket terveznek megtenni?

— A IMP3rove felmérése alapján kapott riport egyértelmûen rámutat arra, hogy vállalkozásunkban hol kell még fejlôdnünk.

K.T.

28

KERESKEDJÜNK!

ADOK VESZEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

K e r e s k e d j ü n k ! Az utóbbi néhány évben rengeteg változás érte a kereskedelmi szektort. Az online vásárlás elôtérbe kerülése, a bevásárlóközpontok térnyerése és a szakma „nagyjainak” kiöregedése, a nyitvatartás folyamatos változtatása teljesen átalakította azt, hogy mit, mikor, hol vásárolunk. Rovatunkban ezt a szektort és új kihívásait járjuk körül.

A borvidék, a termelô, illetve a fajta presztízse számít a bor értékesítésében

Szabó Zoltán borász — A borvidék, a termelô, illetve a fajta presztízse a legfontosabb tényezô a bor értékesítését illetôen. Én, a magam 3 hektárnyi területével kistermelônek számítok. Ennek megfelelôen nem érdemes az alsó polcokat ostromolnom, egyedibb, nívós borokat kell készíteni. Ugyanakkor a borvidék ismertsége, az általános boros edukációs szint és a felvevô piac is mind-mind hatással vannak arra, milyen típusú bort milyen áron hozhatok forgalomba. Nyilvánvalóan nagyobb árréssel lehet számolni helyben értékesítés esetén, ellenben logisztikailag nehezebb kiviteleznem, miután egy személyben én ôrködöm a szôlô, a pincemunkák és a vendéglátás felett egyaránt. Nem mehet egyik se a másik rovására.

— A bornak milyen tulajdonságát emeli ki értékesítés esetén és mennyit számít a csomagolás? Mi a bormarketing alapja?

— Kizárólag palackos értékesítéssel foglalkozom. Az egyediségét, a hozzáadott értéket emelném ki. Természetesen az ún. átlagos vásárló számára döntô fontosságú a megjelenés, szerintem ebben sokat fejlôdött a piac az elmúlt tíz évben. A patinás, sok arannyal kihúzott szövegezés helyét rendre átveszik a letisztultabb, közérthetôbb és fiatalosabb hatású címkék. Joggal, az idôsebbek ízlése már kevésbé formálható.

Esetemben nem beszélhetünk klasszikus marketingrôl. Nem reklámozok, nem jelenek meg pénzért presztízshelyeken, nem vásárolom be magam sehová. Jelen vagyok viszont a pécsi boros életben, aki kicsit is jártasabb benne, jó esélylyel hallott rólam vagy kóstolhatta a boraimat, vi-

Reneszánszát éli a borkultúra. A hazai bortermelôk és pincészetek mind igényesebb, különlegesebb borokat állítanak elô, munkájuk minôségét számos nemzetközi elismerés is tükrözi. A hazai kulturált borfogyasztást a borvidékeken létrejött borutak, fesztiválok, rendezvények támogatják, bár a közízlés csak lassan változik. Igaz, ma már akár borakadémián is lehet tanulni az embert évezredek óta kísérô nemes italról. A vendégeket a legmodernebb technológiával felszerelt, a 21. század elvárásai szerint megépített különleges formájú épületekben mûködô, száz hektárokat mûvelô borászatok ugyanúgy várják, mint a néhány hektáron gazdálkodó borosgazdák, ám a cél ugyanaz: jó minôségû bort készíteni és azt jó áron értékesíteni. De hogyan?

Melyek a legfontosabb tényezôk, amelyek a borral való kereskedésben szerepet játszanak? Többek között errôl is kérdeztük SZABÓ Zoltán hosszúhetényi borászt.

szonylag sok helyen, elsôsorban vendéglátó egységekben és borszaküzletekben. Pécs valójában egy kis város, ezidáig a „szájmarketing” elegendônek bizonyult, pillanatnyilag nem is tudok annyi bort készíteni, amennyire igény lenne.

— A borkészítés során elsôdleges szempont-e, hogy majd jól értékesíthetô legyen vagy pedig inkább a saját elképzelései megvalósításán van a hangsúly?

— A termôhely és a fajta adottságai, a saját elképzelésem és a piaci elvárások közösen alakítják a bor végleges formáját. Ezeknek a közös halmazát igyekszem megcélozni. Legyen egyszerre vállalható és rentábilis, nem könnyû, de meg kell találni az egészséges egyensúlyt.

— Mennyit tesznek hozzá a bor értékéhez, a borkultúrához, ha helyi és külföldi résztvevôkkel rendezvényeket, borversenyeket szerveznek?

— Gyakorta emlegetik a szôlô- és borágazatot a rendszerváltás utáni sikertörténetnek. Részsikereink vannak ugyan, de az általános helyzet lehangoló. Szôlôterületeink idôközben megfelezôdtek, az átlagos boráraink nem csak globálisan, a közvetlen szomszédságunkkal összevetve is alacsonyak, továbbá az elmúlt szûk 30 év nagyon lassan formálja a közízlést. Sajnos még mindig roskadoznak a polcok jobb esetben „csak” legális doppinggal turbózott, pocsék minôségû borokkal. Elmaradt a nagy borforradalom, némileg kifújt a lendülete, ismét nem lettünk borország, ahol a bor szerves része a mindennapjainknak is. A boros rendezvények, borfesztiválok egyértelmûen javítanak ezen az összképen, sokakat nyernek meg az „igaz hitnek“, persze nem mindegy milyen formában szervezik meg, nagy a hígulás szakmán belül.

— Mennyit számít egy bor esetében, ha valamilyen versenyen elôkelô minôsítést kap?

— A borversenyeken elért eredményeknek nincs túlontúl nagy hatása az értékesítésre. A megannyi címkére aggatott borversenyes plecsnik egy réteg számára vonzólag, mások számára akár taszítólag is hathatnak. A vásárlók közül nagyon kevesen vannak tisztában vele, melyik érem bír valós ranggal és melyik az, amelyik csak szépen csillog a címkén.

— A borok megismertetésének, a borkultúra fejlesztésének mennyit használ, ha csoportokba (pl. borút, egyesület) szervezôdnek a pincék, a borosgazdák?

— Jellemzôen nagyon sokat használ, bár elôszeretettel és nem is alap nélkül mondják a magyarokra, hogy különösebben nem szeretnek közösködni. Sajnos ez ránk, pécsiekre eleddig hatványozottan igaznak tûnik. Van egy alig elvegetáló borutunk, egy kifulladt borturisztikai klaszter, egy már csak nevében létezô boros egyesületünk, illetve egy újabb, amit igyekszünk friss tartalommal megtölteni, de nagyon nehezen jutunk az egyrôl a kettôre. Mindenesetre menni kell elôre, nem szabad lankadni, elveszíteni a lelkesedésünket és annak elôbb-utóbb meglesz a gyümölcse.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

29

Yuva Kft. Egyre keresettebb a természetes alapú szörpcsalád Két és fél évvel ezelôtt indult el a siker útján a hidasi Yuva Kft. által valódi gyümölcsbôl fejlesztett FruttaMax szörpcsalád, amely mára már szépen teljesít.

A prémiumkategóriás termék megalkotásánál a környezetvédelemre is figyeltek a fejlesztôk, hiszen a fél literes palack tartalmából 12 liter gyümölcslé állítható elô.

Akkor ott hagytuk abba a beszélgetést SZABÓ Zoltán ügyvezetôvel, hogy néhány élelmiszerlánc és több nagykereskedés is forgalmazza a terméket. Azóta új ízek is színesítik a termékpalettát, sôt a szörpök mellett más, szintén a FruttaMax-hoz hasonlóan egyedi termékek is bekerültek a vállalkozás kínálatába.

Szabó Zoltán — Vállalkozásunk zászlós terméke továbbra is az általunk gyártott szörpcsalád, emellett 100%-os gyümölcsleveket és zöldségleveket, házi tésztákat és különleges, paprika alapú szószokat forgalmazunk. A 3 féle zöldséglevet és a 20 fajta gyümölcslevet is mi gyártjuk, igaz, egy budapesti cégnek bérmunkában, de a logisztikáját is cégünk látja el. Olyan termékeket kerestünk, amelyek télen is kiegészítik a túráinkat, mivel olyankor a szörp kisebb mennyiségben fogy, mint nyáron. Jó választásnak bizonyultak ezek a termékek, mert szépen teljesítenek – foglalja össze röviden az elmúlt két év óta történt változásokat a Mi újság? kérdésre Szabó Zoltán.

— Miért éppen ezekkel a termékekkel bôvítették a kínálatot?

— A FruttaMax abban az értelemben nem egy hétköznapi szörp, hogy akár 3 hétig is ott állhat a család asztalán, mert a hígítási arány miatt kevesebb fogy belôle, így aztán a forgási sebessége is kisebb, mint a kész üdítôitaloké. Ezért a túráinkhoz olyan termékeket kerestünk, amelyek-

nek a forgási sebessége a szörpéhez hasonló, ezzel gazdaságossá tudtuk tenni a szállítást.

Emellett fontos szempont volt az is, hogy ugyanolyan érdekes és egyedi legyen a piacon, mint a szörpünk. A paprikakrémek 98%-át Hollandiába exportálja a gyártó, a maradék 2%-ot forgalmazzuk mi.

— Miként fejlôdik a FruttaMax? — A FruttaMax termékcsalád elsô tagja a szörp, a két évvel ezelôtti 5 íz helyett már 10 ízben állítjuk elô, és van 4 teljesen cukormentes verzió is. Most fejlesztjük a szénsavas üdítôital változatát. A receptúrák már készen vannak, jelenleg a csomagolás kialakítása zajlik. Ez lesz a második tagja a FruttaMax családnak, és remélhetôleg jön majd a többi is. Egy olyan terméken is dolgozunk, ami várhatóan meglepetéssel fog szolgálni a piac számára.

— Miként születnek meg ezek az újdonságok? A piac elvárásaira reagálnak?

— Van egy koncepció a fejünkben, amit szépen, folyamatosan megvalósítunk úgy, ahogy az erônkbôl telik. Most a szénsavas italra koncentrálunk, de még két ága lesz a FruttaMax termékcsaládnak, ezek is érdekesek és innovatívak lesznek. Az egyik termék elôállításához pályáztunk is egy gépre, most várjuk a pályázat eredményét. A cégen belül megépítettünk egy laboratóriumot is. Nem csak a termékfejlesztések folynak, hanem a gyártással kapcsolatos egyéb fejlesztések is. Mára már mi magunk fújjuk a szörpös palackokat, így gazdaságosabb számunkra, ehhez pedig egy komoly technológiai folyamatot hoztunk létre.

— Egy termék sikere jelentôs mértékben múlik az értékesítésen. Miként haladtak ezzel kapcsolatban az elmúlt években?

— Éppen most kötöttünk egy szerzôdést az egyik nagy élelmiszerbolt-hálózattal, amely az egész országban jelen van. Nagyon komoly kampányt folytatunk a közösségi médiában, jelentôs hangsúlyt fektetünk a marketingre, folyamatosan visszük a szörpöt rendezvényekre kóstoltatni,

hogy minél többen megismerjék. Emellett webáruházat is mûködtetünk, ahol az összes termékünk megvásárolható. Érdekes, hogy sok zöldség nagykereskedés lát fantáziát a termékeinkben, a gyümölcs mellett a szörpjeinket is árulják.

— Tervezik-e, hogy külföldön is bevezetik a szörpcsaládot?

— Igen, már jelen vagyunk Szlovákiában, a magyarok lakta vidékeken, illetve Kambodzsába és Vietnamba is szállítunk. Ennek véleményem szerint az lehet az oka, hogy arra felé kuriózumnak számítanak a mi gyümölcseink, hiszen nem terem meg a málna, az ôszibarack, az áfonya vagy az eper. Egyébként egyre nagyobb érdeklôdés mutatkozik a termékeink iránt a koktélkészítôk részérôl is, hiszen a külföldi koktélalapok, amelyekbôl limonádékat készítenek, nagyon drágák, a mi szörpjeinkkel viszont szépen ki tudják váltani ezeket.

— Mit gondol, hogy mi a vállalkozás sikerének a titka?

— Mindig ki akartunk lógni a sorból, nem szeretnénk olyan terméket elôállítani, ami már van. Rengeteg energiát fordítottunk arra, hogy a termék úgy nézzen ki, ahogy most kinéz. A beltartalomra szintén jelentôs hangsúlyt fektettünk. A konkurencia furcsállja is, hogy miért készítünk ilyen magas hígítású szörpöt, hiszen ezzel csökken a forgási sebessége, mi viszont nem így gondolkodunk. Én az a fajta ember vagyok, aki nem csak a gazdasági oldalát vizsgálja egy dolognak, hanem azt is nézi, hogy ha már létrehozunk egy terméket, az finom legyen, és sokáig elég. Ha Magyarországon erôteljesebb lenne a környezetvédelem, például a PET-palackokat úgy váltanák vissza, mint Nyugat-Európában, ahol fizetnek az embereknek, ha visszaviszik, akkor csodákat lehetne elérni itthon is és nem heverne annyi palack az utcán. Akkor talán sokkal jobban értékelnék azt, hogy a FruttaMax fejlesztésénél is az egyik elsôdleges szempont volt a környezet védelme.

K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság Pesti András fotómûvész, a pécsi PrintIt Kft. tulajdonosa szigorú napirend szerint él. Az ipari- és reklámfotóval, tudományos reprodukcióval, nyomdai elôkészítéssel, weboldalak illusztrálásával, valamint épületbelsôk dekorálásával foglalkozó vállalkozás ügyvezetôje gyakorlati oktatóként fényképész tanulók szakmai képzését is vállalja.

Napi munkája mellett azonban kiemelten fontos számára a sport és az egészséges életmód, mint mondja, szervezés kérdése, hogy minden beleférjen a nap 24 órájába.

— Tíz éve járok fitness-jellegû edzésre, kiegészítésként pedig kerékpározom - válaszolja tömören arra a kérdésre, hogy mióta és milyen sportot ûz.

— Csoportosan vagy egyedül szeret sporttevékenységet végezni?

— Egyedül edzek Kovács László személyi edzô szigorú felügyelete alatt.

11 évvel ezelôtt többször mûtötték a gerincemet, ez után kezdtem rehabilitációs jelleggel a mozgást. A sport mentálisan lényegesen többet segített nekem, mintha kórházi körülmények között zajlott volna a felépülésem.

— A sportolás mellett az egészséges táplálkozásra is nagy hangsúlyt fektet. Ez miért fontos az ön számára és van-e valamilyen irányzat, amit követ?

— Relatív túlsúly miatt az edzéstervemet táplálkozási tanácsokkal is kiegészítette a személyi edzôm. Az általa szükségesnek tartott kalóriamennyiség 50%-át fehérjébôl viszem be. Kevés táplálékkiegészítôt is fogyasztok, mellette nagyrészt természetes alapanyagokból fôzött ételek szerepelnek az étrendemben.

— Versenyzô típus vagy pedig csak önmaga örömére mozog?

— Alapvetôen versenyzô típus vagyok. A mozgást azonban saját örömömre és az egészségem megôrzése miatt csinálom.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Pesti András

„A sport erôsíti az önfegyelmet és pontosságra ösztönöz” — Miért fontos a sport, milyen többletet ad az ön számára? Mi motiválja a sportolásban?

— A sport erôsíti az önfegyelmet és pontosságra ösztönöz. Órarend pontossággal kialakított munkanapjaim vannak, ebbe heti háromszor fér bele az edzés. A mozgás által ki tudok kapcsolódni, ilyenkor a telefonom sincs nálam.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkára is kihat?

— A sport és az élet más területei mindig is folyamatos kölcsönhatásban voltak nálam. Hosszú távú terveket állítok fel magamban, amelyeket szisztematikusan, kis lépésekkel, napról napra va-

lósítok meg. Ez a sportnak köszönhetô.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá az elfoglaltságai mellett?

— Szerintem ez elhatározás kérdése. Edzôterembe általában kedden, pénteken és vasárnap megyek. A keddi idôpontot a legnehezebb összehozni. Hétvégén pedig a lustálkodásból csípem el az idôt. A kerékpározás általában családi keretek között történik, a feleségemmel és az óvodás lányunkkal kelünk útra. Legújabban 100-as pulzusszám mellett, 45 perc idôtartamban a most 10 hónapos kisfiunkkal a hátam mögött is tekerek, ez egy külön edzéssel is felér.

K.T.

Fotó: Csizmadia Bálint

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

GASZTRONÓMIA

31

A minôség idehozza vendégeket Szinte közmegegyezés, hogy Pécs legjobb lángosát a Sziget úton található Maci Lángosozóban kaphatjuk. Az idén tavasszal ötéves évfordulóját ünneplô hely üzemeltetôjével, SZALAI Gáborral beszélgettünk.

)

Hogyan alakult ki a hely koncepciója? Óceánjáró hajón dolgoztam felszolgálóként és tudtam, hogy az egyetemi évek után szeretnék ismét egyszer majd Pécsen élni. Édesanyám hódmezôvásárhelyi lángosozójában szereztem gyakorlatot. Tudtam, hogy itt nem érdemes a belvárosban ilyen hellyel próbálkozni - ezt azóta az ott nyitó lángosozók rövid pályafutása vissza is igazolta. Sokan ebben a helyben sem bíztak, de az elmúlt öt év, azt hiszem, rácáfol ezekre az aggodalmakra. A minôség idehozza az embereket.

A mi vonzáskörzetünk nem a környék, hanem az egész város, sôt vannak rendszeres vendégeink szerte a megyébôl.

Ezt a gyors fejlôdés is mutatja. Merre tovább?

Elôször teljesen egyedül vittem az üzletet és csak az ablakon át adtam ki a lángost. Fél év után már fel kellett vennem egy embert, utána pedig félévente-évente bôvültünk személyzetben és alapterületben is. Jelenleg 4-5 fôvel üzemelünk, kialakult a csapat és most már csak akkor tudnánk növekedni, ha teljesen átalakítanánk a helyet, ami viszont legalább két hónap bezárással jár. De ezt is meg kell lépnünk.

KUKTA „Mindkét szenvedélyem, a fotózás és a minôségi gasztronómia iránti szeretetem egy hosszabb távol-keleti kiküldetéshez köthetô. Még 2005-ben Japánban töltöttünk egy évet, ahol magával ragadott a táj szépsége és megvettem az elsô fotós szettemet” – mondja Zoltán, aki autodidakta módon fejlesztette tudását.

Sokáig hobbiként tekintett a fotózásra, de a munkahelye megszûnésekor döntött úgy, hogy csak erre fog koncentrálni. A vállalkozása fô profilját az esküvôi fényképezés adja, de mellette a Pécsi Borozó magazin és több vendéglátóhely

Az étlapon kellett alakítani az elmúlt években?

A lángostésztánk receptje adott volt, édesanyámtól hoztam, az ízesítéseket pedig közösen alakítottuk ki - öcsém segítségével is, aki most Kecskeméten csinált egy lángosozót. Annyiban volt változás a kezdetek óta, hogy az alapanyagok lehetséges kombinációi nagyobb számban vannak feltüntetve. Aztán például a hamburger egy ideig elérhetô volt, de a sikeressége miatt egyszerûen le kellett vennünk, mert nem bírtuk kiszolgálni az igényeket. Szerintem, ha a mi receptünkkel, koncepciónkkal csinálna valaki egy

hamburgerezôt, az azonnal sikeres lenne.

Nem nagyon tudtam még úgy bejönni ide, hogy te ne lettél volna bent. Mindig itt vagy?

A minôség szempontjából fontos, hogy itt legyek. Megbízható és jó csapat van, de tényleg szinte mindig itt vagyok. Pont a minôségbiztosítás miatt nem is gondolkodom például franchiseban. Nem úgy tervezem, hogy húsz évig én legyek a pultnál, de a sikerhez áldozatokat kell hozni. Most nyáron azért már megpróbálom összehozni, hogy délutánonként el tudjak menni motorozgatni.

Gûth E.

Az elsôsorban esküvôi és gasztronómiai fotózással foglalkozó Kiss ‘Gadget’ Zoltán 2013-ben hagyta maga mögött a mérnöki pályát – miközben azért a kamara informatikai és elektronikai szakértôjeként is tevékenykedik.

– többek között a nemrég bezárt Zsolnay Étterem – hivatalos fotósaként is dolgozik. „A munkám miatt eleve sokat foglalkozom gasztronómiával, de a fokozott érdeklôdésem a téma iránt szintén Japánban született. A teljesen másfajta

gasztrokultúra felnyitotta a szemem, például a mennyiség helyett a minôség irányába való elmozdulás, ami nagyon fontos jelenség Japánban, is innen eredeztethetô számomra” – folytatja Zoltán, aki maga is sokat szokott a konyhában tevékenykedni. A húsok és halak tartoznak hozzá, a desszerteket inkább enni szereti. „A marhalábszár-pörköltrôl merem azt mondani, hogy az egyik specialitásom, amihez azért tartozik néhány trükkös, saját fejlesztésû praktika. Például mangalicazsírral indítok, és nem viszem túlzásba a hagymát. Ami még nagyon fontos, hogy nem sajnálom a minôségi vörösbort, illetve, tényleg kifogástalan pirospaprikára van szükség.”

32

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Lévai Gábor – Renault ZOE Z.E. Q90 A Centranet Bt. ügyvezetô tulajdonosa fotós, emellett oktatja is a fényképészetet. A Nyitrai Autóház elektromos autójáról, a Zoéról is készített magának néhány képet, pedig számára nem volt újdonság az elektromos hajtású tesztautó, hiszen a mindennapokban is egy emissziómentes jármûvet használ.

— Megszületett a harmadik gyermekünk, és ezzel kinôttük az addig használt Skoda Fabiát, így kellett egy nagyobb autó. Pécsváradról járok Pécsre nap mint nap, erre a távolságra pedig ideális az elektromos hajtás, amivel amúgy is szimpatizáltam, így fél évvel ezelôtt egy használt Nissan Leafet választottunk. A Zoé is tetszett, de mivel ez egy Clióhoz hasonló méretû kocsi, így a három gyerekülés sajnos nem fért be, ezért le kellett róla mondanunk, de most végre kipróbálhatom hosszabb távon is.

— Kívülrôl mennyire látszik, hogy ez egy elektromos autó?

— Klasszikus városi kisautó, sarokba helyezett kerekekkel, jó térkihasználással. A finoman adagolt kékes színû utalások megmutatják, hogy itt valami különlegességet látunk, de nem tolakodó a dizájn. Gyakorlottabb szem észreveszi, hogy magasabb az átlagnál, ez, gondolom, az akkumulátorok helyigénye miatt van. Az, hogy tetszik-e valakinek vagy sem, egy autónál szerintem mindig egyedi ízlés kérdése, de úgy látom, a Zoé egy jól sikerült kisautó.

— A helykihasználás belül is erôssége a Zoénak?

Az utastér elöl kifejezetten tágas, hátul pedig a kategóriában megszokott a tér, de érdekes módon a csomagtartó jóval nagyobb az átlagnál. Már azt mondanám, hogy feleslegesen nagy, de egy komolyabb bevásárlásnál azért ezt is meg lehet tölteni, és a hatótáv miatt egy rövidebb nyaralás sem kizárt, így ilyen esetekben sem árt a méretes raktér.

— Hogyan alakul családon belül az elektromos autó, és a benzines használatának aránya?

— Amióta megvan az elektromos autónk, a benzines kocsink összesen

kétezer kilométert ment. Ez talán jól mutatja, hogy ezek a kocsik mennyire lefedik a felhasználók igen jelentôs százalékának igényeit. A Zoéval ez az érték még inkább az elektromos autó felé billenne, mert ezzel a hatótávval országon belül nagyon sok helyre el lehet jutni.

— Még akkor is, ha tudjuk, hogy a katalógusban megadott értékek általában elméleti adatok?

— Szerencsére az autó pesszimista megközelítéssel jelzi a hatótávot, amit természetesen befolyásolnak a külsô körülmények is. Az elektromos autó nem a száguldozók jármûve, itt hamar átalakul a vezetési stílus egy kényelmesebb, nyugodtabb utazássá. Az autó csendessége miatt is ösztönösen lassabban megyünk, inkább szemlélôdve, nézelôdve utazunk, elmarad az a stresszes vezetés, amit sokaknál látunk az utakon. A tesztúton felkapaszkodtunk a Mecsekre, autóztunk országúton, bejártuk a várost, kipróbáltam a végsebességet is, és mégis körülbelül 20 százalékkal többet mentünk, mint amennyit csökkent a hatótáv. Így azt mondanám, hogy a közvélekedés ellenére a gyakorlatban a hatótáv miatti aggodalom nem jelentôs egy elektromos autós életében.

— A mecseki út nagyon érdekes volt, gyakorlatilag lefelé visszatermel-

te az autó a felkapaszkodáshoz használt energia jó részét.

— Erre csak az elektromos autó képes, hogy egy hegymenetet úgy teljesít, mintha sík úton mennénk, mert az emelkedô miatti többletenergiát lefelé visszatermeli. Emiatt persze a városban is ideális jármû a Zoé, egy kis megszokás után nagyon takarékosan lehet vele közlekedni.

— A töltés mennyire kritikus pont?

— Szerintem nem az. Én azt vallom, hogy ha valaki otthon tudja tölteni az utóját, fôleg ha mindezt napelemes rendszerrel kombinálja, akkor az ideális állapot. Ebben a kocsiban nagyon fejlett az elektromos rendszer, talán az egyik legfejlettebb a piacon, így akár a 43 kW-os villámtöltésre is képes. Ha a régiónkban is lesz ilyen töltô, akkor egy óra alatt teljesen feltölthetô vele a Zoé, ami már nagyon jó érték. De a nagy akkumulátor miatt az is egyfajta opció lehet, hogy néhány napos használat után az elterjedtebb 22 kW-os töltôrôl két óra alatt feltöltjük az autót egy ingyenes töltôponton, így gyakorlatilag ingyen autózunk. Ezek a töltôk a legtöbb villanyautósnak maximum dísznek jók, az én Leafem például ugyanúgy 6 óra alatt töltôdik fel róla, mint az otthoni kon-

Nyitrai Autóház ● 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.dacianyitrai.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság nektorról. Eért jelenleg a Zoé az egyetlen elektromos autó (a Teslát leszámítva persze), ami akár országjárásra is használható különösebb fájdalom nélkül.

Ráadásul a 22 kW-os töltôoszlopok száma dinamikusan nô, az ígéretek szerint a következô pár hónapban is több száz ilyen fog létesülni, vidéken is. Ezek egy része olyan városokba kerül, ahol eddig semmilyen más töltési lehetôség nem volt.

— A nagyobb akkumulátorral szerelt modellt próbáltuk, de a Zoé kapható feleekkora akkuval is. Az a modell is elegendô az átlagos használatra?

— Az én autómnak is körülbelül akkora a hatótávja, mint a kisebbik Zoénak, így tapasztalatból mondhatom, hogy 20-30 kilométeres távról ingázni bôségesen elegendô. A két modell közt a felhasználás területe dönt, aki viszonylag rövidebb távokon jár, annak elég a 22 kW-os modell, aki pedig többet megy, vagy néha messzebbre is elutazna, annak a 41 kW-os változat az ideális. Ezek az autók céges használatra is tökéletesek, kulcsos autóként vagy szervizkocsiként is beválnak, de a budapesti elektromos taxik példáján is látszik, hogy ma már sokszor az elektromos hajtás a jobb választás.

— A környezetvédelemrôl még nem is beszéltünk.

— Ez talán nyilvánvaló is. Amellett, hogy valóban nem szennyezünk ezekkel az autókkal, fôleg ha napelemes rendszerrôl töltjük, még az üzenet is nagyon pozitív, amit közvetítenek. Bízom benne, hogy sokan felismerik ezt, és egyre

AUTÓTESZT

több vállalkozás használ majd ilyen Zoékat.

— Klasszikus autóként milyen a Renault elektromos modellje?

— Igazi modern autó, kényelmes ülésekkel, okos és jól használható fedélzeti elektronikával, és minden olyan extrával, ami ma megszokott. Városi autóként fontos, hogy sok a tárolóhely, és ne feledjük, hogy automataváltós, tehát könnyebb vele a közlekedés. Kiemelném még a fûtési rendszert, amitôl sokan félnek, mert télen csökkenti a hatótávot. A Zoéban egyrészt a modernebb és takarékosabb hôszivattyús megoldás található, másrészt a fedélzeti számítógéprôl beállítható, hogy reggel, amikor indulunk, milyen szintre töltse magát a kocsi, és hány fokos legyen az

33 utastér. Így meleg autó vár minket, aminek csak szinten kell tartani a hômérsékletét. Mint minden jót, ezt is könnyû megszokni.

— És lassan azt is megszokjuk, hogy a lámpánál villanyautóval nem állunk le versenyezni.

— A gyorsulásra valóban nem lehet panasz, még akkor sem, ha a Zoé teljesítményét a kategóriában megszokotthoz igazították. Városi tempóra így is hamar felugrik, de a rögtön megjelenô nagy nyomaték miatt az élmény nagyon intenzív. A kanyarstabilitás is jobb az átlagnál, mert az alulra helyezett akkumulátorcsomag drasztikusan javítja az úttartást. Ráadásul a Zoé hagyományos méretû gumikat kapott, mert a Renault okosan felismerte, hogy az emiatt keletkezô veszteség jóval kevesebb, mint a speciális gumik ára, és így a stabilitást sem kellett feláldozni.

— Kinek ajánlható a Renault Zoé?

— Szerintem jóval több autósnak kínál sokkal jobb alternatívát, mint gondolnánk. A 22 kW-os modell ára az állami támogatással csak annyival magasabb egy hasonlóan felszerelt, ilyen teljesítményû, automataváltós és automatikus klímás Cliónál, ami nagyon hamar megtérül. Ez fôként akkor igaz, ha céges használatra vásárolja valaki az autót, vagy sokat parkol fizetôs parkolókban. A tesztelt nagyobb modell pedig talán még jobb alternatíva azoknak, akik komolyabb távolsáról ingáznak nap mint nap, vagy a városban autóznak sokat, mert a magasabb ár ellenére még gyorsabb lehet a megtérülés. Az pedig, hogy nem szennyezzük a környezetet autózás közben, szerencsére egyre többünk számára megfizethetetlen.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Motor: háromfázisú aszinkron villanymotor Akkumulátor kapacitása:41 kWh Csúcsteljesítmény: 88 LE (3000 - 11300/min) Nyomaték: 220-250 Nm Végsebesség: 135 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 13.2 s Fogyasztás - vegyes: 161 Wh/km CO2-kibocsátás: 0 g/km Saját tömeg: 1555 kg Alapár (Z.E. Q90 állami támogatással és használtautó beszámítással): 8 599 000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Life): ABS, ESC, fékasszisztens, keréknyomásnyomás-figyelô, éberségfigyelô, balesetmegelôzô rendszer, elsô és fejet, valamint mellkast is védô oldallégzsákok, elektromos ablakemelôk és tükrök, tempomat, automata klímaberendezés, Renault kártya, R-LINK

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

TIPP-ADÓ

?

➽ ➽ TIPP-ADÓ

NAV Mentor Program A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új szolgáltatása a Mentor Program, amelynek keretében az induló vállalkozásoknak segítünk abban, hogy adókötelezettségeiket pontosan teljesíthessék és kialakíthassák a helyes adózási gyakorlatot.

Személyesen

HOGYAN LEHET REGISZTRÁLNI A MENTOR PROGRAMBA? A NAV az újonnan alakult adózók részére az alakulástól számított 30 napon belül elektronikus úton „Üdvözlô levelet” küld, amelyben többek között a Mentor Programról is tájékoztatást ad.

A NAV Mentor Programban részt vehetnek az egyéni vállalkozók, a cégbejegyzésre kötelezett szervezetek, a bíróság (törvényszék) által nyilvántartott civil szervezetek, az ügyvédi irodák és a szabadalmi ügyvivô irodák.

A Mentor Programba történô regisztrációra a www.magyarorszag.hu internetes felület Ügyfélkapu bejelentkezési oldalán, az eBEV portálon keresztül, a Mentor Program fômenüben van lehetôség.

☛a NAV Baranya Megyei Adó- és

gyenes, kizárólag regisztrációhoz kötött és maximum 6 hónapig tart.

HOGYAN LÉPHETNEK AZ ADÓZÓK KAPCSOLATBA A MENTOROKKAL? Telefonon

Írásban

☛a NAV Infóvonalán a 1819-es, bel- ☛e-mailben, melyet a földrôl ingyenesen hívható telefon-

MIT NYÚJT AZ ADÓZÓKNAK A MENTOR PROGRAM? A NAV szakemberei, a mentorok 6 hónapon keresztül folyamatos támogatást biztosítanak a programba regisztrált adózóknak, és elektronikus úton, telefonon, vagy akár személyesen is segítik ôket abban, hogy adókötelezettségeiket pontosan, határidôben teljesítsék.

A mentorok a NAV nyilvántartásában szereplô információk alapján soron kívül figyelmeztetik a Mentor Programba regisztrált adózókat az esetleges hibás, hiányos bevallásokra, adatbejelentésekre, vagy adófolyószámla hátralék keletkezésére, segítséget nyújtanak a bevallások, adatbejelentôk kitöltéséhez vagy javításához, a folyószámlával kapcsolatos problémák megoldásához, az adóügyek gyors elintézéséhez.

A programhoz csatlakozó adózókat igény esetén személyre szabott tájékoztatással is ellátjuk, továbbá fórumokat is szervezünk a részükre. A Mentor Programban való részvétel önkéntes és in-

Vámigazgatóság 7621 Pécs, Rákóczi út 52-56. szám alatti központi ügyfélszolgálatán, továbbá a kirendeltségein, amelyekrôl bôvebb információt a NAV honlapján az Ügyfélszolgálatok menüpont alatt kaphat (http://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg).

A Mentor Program keretén belül lehetôsége van a NAV honlapjáról, – kizárólag a központi ügyfélszolgálati helyhez – a Kapcsolat menüpontban idôpontfoglalásra is.

☛

számon (közvetlenül választható MENTOR menüpont a kezdô vállalkozások részére); a NAV egyedi ügyek intézésére szolgáló Ügyféltájékoztató és Ügyintézô rendszerében, a belföldrôl ingyenesen hívható 06 80/2021-22-es telefonszámon (a rendszer külön regisztrációs eljárást követôen, ügyfélazonosító számmal használható, a Mentor Programba regisztrált kezdô vállalkozások részére választható az 1.5 MENTOR menüpont).

http://nav.gov.hu/nav/kapcsolat linken keresztül küldhet, és a témakör választásánál jelölheti, hogy kezdô vállalkozásként kérdez; postai levélben, a NAV Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóság, 7602, Pf. 230. címen.

☛

forrás: nav.gov.hu Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail-címre.

Megfelelô számú érdeklôdô esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

VÁLLALKOZÓI SAROK / HIRDETÉS

35

Vállalkozói GDPR sarok – indul az új adatvédelmi szabályozás!

2018. május 25-tôl lép életbe az új, Európai Unió által elfogadott általános adatvédelmi rendelet. Ez komoly változásokat jelent a vállalkozásoknak az adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységükben. Azt már elôre jelezték, hogy nagy fokú ellenôrzésre számíthatunk, a büntetések pedig tetemesek lehetnek, tehát érdemes ezt a munkát még a rendelet hatályba lépése elôtt elvégezni. Nézzünk át néhány kérdést röviden, mirôl is van szó?

Mi az a GDPR? A rövidítés a Genereal Data Protection Regulation kifejezés rövidítése.

Jelentése: Általános Adatvédelmi Rendelet.

Adatvédelmi szabályozás eddig is létezett az Európai Unióban és Magyarországon is. Az újdonság az, hogy ezt a szabályozást mostantól minden uniós tagállam egységesen alkalmazza. Ez az egységes jogszabály nagy segítséget jelent azoknak a vállalkozásoknak, amelyek több országban mûködnek. Ez nemcsak a multinacionális cégeket érinti, hanem például azokat a webáruházakat is, amelyek egy vagy több másik országban is értékesítenek. Tehát valahol könnyebbséget is jelent.

Kire vonatkozik?

Mindenkire, aki személyes adatot rögzít, kezel, tárol. Fontos tudni, hogy a rendeletben különválik az adatkezelô és az adatfeldolgozó funkció.

Adatkezelô az, aki az adatok sorsáról, felhasználásáról dönt. Adatfeldolgozó az, aki az adatokat, adatbázist kezeli. Adatkezelô tehát a

webáruház, weboldal tulajdonosa, adatfeldolgozó a webtárhely szolgáltatója, a Google vagy akár a Facebook is.

Kik érintettek a leginkább?

A leginkább érintettek azok a vállalkozások, amelyek vásárlói vagy érdeklôdôi adatbázissal rendelkeznek. Konkrétan mindenki, aki hírlevél listát épített vagy webáruházat üzemeltet és éppen ezért a vásárlóiról adatokkal rendelkezik. Adatkezelésnek minôsül például egy Facebook like kezelése, mivel ahhoz már személyes adatok kapcsolódnak.

Mi a teendô?

Elsô a jogszabály megismerése. A következô teendô a jelenlegi mûködés átalakítása az új rendeletnek megfelelôen: a megfelelô szabályzatok kialakítása és a weboldalon a megfelelô megjelenítése, a feliratkozó formok átalakítása, a sütik (cookie) kezelésének kialakítása és ezek megfelelô adminisztrálása. Fontos: a már meglévô adatbázis adatait is megfelelôen át kell alakítani, tehát újra feliratkoztatni a meglévô hírlevél feliratkozókat.

Türelmi idô van?

Röviden: nincs. A rendeletet két éve fogadták el, a türelmi idô 2018. május 25-én jár le. Ahogyan arról korábban már szó volt, ellenôrzések várhatóak, tehát érdemes ezt a munkát határidôre elvégezni.

Harman Tibor www.uzletiedzo.hu

Konferenciaterem Ô!

K KIBÉRELHET E N K E S E Y N É IG

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferenciaterme igényes belsôépítészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítôelemekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás ● teljes audiovizuális eszköztár ● sokpontos internet-hozzáférés ● mobil szavazórendszer ● 100 fôs szinkrontolmács-rendszer ● klimatizált légtér ● szekciótermek ● FÓKUSZ étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu