Dél-Dunántúli Gazdaság XX. évfolyam 6. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XX. évfolyam 6. szám 2018. július 2.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

Irány...

a mûszaki arculatváltás! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

NEVES ELÔDEINK MÚLTUNK NAGYJAI

WARTHA VINCE (1844–1914 A híres vegyész, mûegyetemi tanár, akadémiai tag, a Zsolnay-család nagy barátja és Zsolnay Vilmos társa Fiumében látta meg a napvilágot 1844. július 17-én. Szegeden végezte gimnáziumi tanulmányait, és elôbb a budai politechnikumban, késôbb a zürichi egyetemen tanult. Vegyészdiplomát 1864-ben szerzett, majd a fôvárosi egyetemen a pécsi kötôdésû Nendtvich Károlynál tanársegéd lett. Ezután heidelbergi gyakornokoskodás következett a híres Bunsennél, bölcsészdoktorrá pedig 1865-ben avatták, és a zürichi egyetemen tanított. A budapesti Mûegyetemen 1867-tôl oktatott, ô szervezte és vezette a kémiai technológiai tanszéket és a mûegyetem könyvtárát. Az egyetem rektorává 1896/97-ben és 1909/10-ben választották, az MTA levelezô tagja 1873-ban, rendes tagja 1891-ben lett. A tekintélyes testület másodelnöki tisztségét 1908-ban nyerte el, és 1910-ig gyakorolta. Nyugdíjba 1912-ben vonult.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Szerteágazó elméleti és gyakorlati tevékenységet folytatott. Meghatározta a gázgyártásra alkalmas szénfajtákat, fontosak voltak vízelemzései, borászati kémiai vizsgálatai, a borászat terén végzett munkássága, a fotózást pedig a tudomány szolgálatába állította. A borászat terén végzett munkássága azért volt különösen jelentôs, mivel amikor a filoxéra hazánk hagyományos szôlôtermelô vidékein – így a villányin is – pusztított, Wartha kimutatta, hogy a homokos talaj is kiválóan alkalmas lehet a szôlôtermelésre, és ezzel sokat segített például az alföldi szôlôtermelés föllendítésén.

Közben az agyagiparban fémlüszter mázakkal kísérletezett. A legjelentôsebb felfedezése – ahogyan azt a szakirodalom meghatározta – a gubbiói fémlüszter-máz (más néven bíborlüszter) évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése volt.

Ezen idô alatt ismerkedett meg Zsolnay Vilmossal, és ez mindkettôjük életében meghatározó tényezôvé vált. Közös pécsi üzemi kísérleteik a Zsolnay-gyárban a késôbb világhírûvé lett eozin elôállításához vezettek.

Sokoldalúságára jellemzô volt, hogy 1904-ben újjászervezte a Herendi Porcelángyár mûködését, és olaszhonban a faenzai Museo Internationale delle Ceramiche alapításából vette ki a részét. A herendi mûködése alatt szakadt meg sajnos szubjektív tényezôk miatt a jó kapcsolata a Zsolnaycsaláddal. Kerámiai gyûjteménye híressé vált, amelyet késôbb az Iparmûvészeti Múzeumra hagyott.

Jelentôs szakirodalmi munkássága mellett különös figyelmet fordított az ismeretterjesztésre is, ezirányú cikkeit a Természettudományi Közlönyben jelentette meg. A silikátok formulázásáról (1870), a Schuller Alajossal közösen publikált Hômennyiség-

Dél-Dunántúli Gazdaság

mérések (1878), A technikai vízvizsgálat...(1879), a Belföldi kôszénfajok vizsgálata... (1879), A magyar borról (1880), Az agyagipar technológiája (1892), a Chemiai technológia (amelyet elôadásai nyomán Pfeiffer Ignác állított össze 1900ban), A régiek bíbora és az indigó (1901), Az agyagmûvesség (I-II.,1905), A levegô meghódítása kémiai célokra (1911) címû munkái a tudóstársadalomnak jelentettek újdonságot, és a szakemberek mind a mai napig számontartják, de a közvélemény is tisztelettel emlékezik meg róla az eozin kapcsán.

Közéleti tevékenységét fémjelezte, hogy Eötvös Lorándot követôen, 18991902 között a Magyar Turista Egyesület elnökévé választották, 1899-tôl 1910-ig pedig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöki tisztségét töltötte be. Nem csoda tehát, hogy Warthait néven már 1909ben ásványt neveztek el róla, és a Magyar Kémikusok Egyesülete 1955-ben emlékérmet alapított nevén a tiszteletére. Veszprémben utcát neveztek el róla, ahol az 1. szám alatt – itt található a Pannon Egyetem bejárata – egy dombormûves emléktábla is áll, tisztelegvén emléke elôtt. Pécsett is ôrzik emlékét a Zsolnay Negyedben.

A Wartha Vince Kerámiamûvészeti Alapítvány 2001-ben Budapesten jött létre.

Célja a magyar kerámiamûvészet alkotó folyamatainak, a mûvek megôrzésének, bemutatásának, és a mûfajjal kapcsolatos mûvek publikálásának támogatása. A mûvészeknek a fôvárosban mûködô öt kerámiaüzem biztosít munkahelyet, nyersanyagot és a kivitelezéshez legkorszerûbb technológiát. Elnöke Pannonhalmi Zsuzsa keramikusmûvész, aki a Hódmezôvásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ vezetôje is.

Wartha Vince Budapesten hunyt el 1914. július 20-án. Második felesége az elsô magyar orvosnô, Hugonnai Vilma volt, akivel közös síremlékük található Budapesten, a Kerepesi temetôben.

Dr. Vargha Dezsô

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

MÛSZAKI ARCULATOT ÉPÍTÜNK! Személyautók alkatrészei, orvostechnikai eszközök, elektronikai termékek Európa szinte minden országába, biotechnológiai fejlesztések az európai piacra, szoftver és applikáció a globális piacra - ez csak néhány azokból a termékekbôl, amelyek pécsi és baranyai vállalkozásoknál készülnek igen magas minôségben. Kevesen tudják, hogy helyi cégek a világpiacra termelnek. A családi és külföldi tulajdonú vállalatok magas vállalati kultúrával és fejlôdési lehetôséget kínálva mûködnek, terméket és szolgáltatásokat fejlesztenek, K+F tevékenységet menedzselnek. Tisztes, átlag feletti bért fizetnek az ambiciózus, tudással rendelkezô fiataloknak. Ahhoz, hogy ez az érték láthatóvá váljon mind a helyi emberek, mind a szélesebb spektrum számára, hogy a pécs-baranyai cégek valós elhelyezkedési és életpálya perspektívát jelentsenek az itt tanuló fiatalok számára, közös, a megye mûszaki arculatát építô kezdeményezést indított a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, partnerségbe hívva a Pécsi Tudományegyetemet, Pécs várost, Baranya megyét, az érintett vállalkozásokat és intézményeket, valamint az azokat tömörítô klasztereket.

ITT AZ IDEJE VÁLTANI Versenyképesség. Bûvös szó. különösen a gyorsuló globális folyamatok közepette.

Soha ilyen gyors technikai, technológiai fejlôdés nem volt az emberiség történelmében. Soha ekkora vagyoni, jövedelmi különbséget nem élt meg az emberiség. Soha ilyen mértékû és exponenciálisan erôsödô urbanizációt nem tapasztalhattunk a múltban. Mára a pénz és az erôforrások, közte a legképzettebb humán erôforrás egyrészt a világ pénzügyi irányításából élô globális cégekhez és városaikba áramlik, másrészt a mûszaki fejlôdés, a K+F és innováció élén haladó városokba, térségekbe.

Természetesen mind a pénzügyi központok, mind a technológiai központok esetében számos síkon, dimenzióban figyelhetünk meg fejlôdô központokat.

A pénzügyi „ellenôrzésbôl“ megélni számunkra illúzió, és amúgy is erkölcsileg kifogásolható.

A mûszaki fejlôdés legfontosabb áramaiba történô bekapcsolódás viszont talán nem csak az álmok világába tartozik.

A tét nagy. Szakértôk szerint röpke évtizedeken belül Európára is a 20 milliós megapoliszok lesznek jellemzôk, míg folyamatosan csökkenô jövedelmekkel a népességüket vesztô perifériák gyakorlatilag kiürülnek. A kérdés az, adjuk fel, és keressünk új hazát, vagy érzünk magunkban annyi al-

kotóerôt, tudást, hogy közös kísérletet tegyünk arra: Pécs technológiai decentrummá váljon?

Fel kell hagynunk a múltba révedô, egykori kulturális nagyságunkra alapozó városfejlesztéssel. Ez mára csak az adópénzeket felemésztô újraelosztási rendszereket doppingolja, míg az „ezek eltartására hivatott“ reálgazdaság pozíciói egyre gyengébbek e globális versenyben.

Félreértés ne essék. A kultúra értékalkotó, sôt versenyképesség növelô tényezô lehet, ...csak nem a mai intézményi és telje-

sítményorientációs formájában, a gazdaság iránti ellenséges felfogásában. (Tisztelet a néhány kivételnek.) A kultúra képviselôinek, intézményeinek meg kell tanulniuk együttmûködni az értékteremtô, adófizetô reálgazdasággal, meg kell ismerniük e korszak törvényeit, szabályait, munkamódszereit.

Még akkor is, ha a divatos globalizációs klisék vallása mellett a globalizáció pôre, napi gyakorlatát az egyre nagyobb vesztes tömegekkel együtt ôk is megszenvedik.

Itt az ideje váltani. A város és térsége csak új, magasan képzett, zömmel mûszaki értelmiség és szakembergárda vissza- és bevándorlásával indulhat meg a fejlôdési pályán, fordíthat a katasztrofális demográfiai és értékteremtési, jövedelmezôségi fo-

DR. SÍKFÔI TAMÁS

CÍMLAPSZTORI lyamatain. Ôk viszont kizárólag olyan városba mennek, amelynek van versenyképes jövôképe, amelyben a mûszaki tudományok fejlôdése a reálgazdasággal szimbiózisban egyre magasabb jövedelmeket tud biztosítani.

Nem kis kihívás megfelelni ennek. De talán közösen sikerül.

DR. SÍKFÔI TAMÁS a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A kamara jelenti a kovászt — Azok a városok, amelyek erôs gazdasággal, folyamatosan fejlôdni tudó és fejlôdô vállalkozásokkal mûködnek, ott elkezd kivirágozni a kultúra is, mert egy fenntartható, egymást kölcsönösen támogató és erôsítô résztvevôkkel mûködô rendszer jön létre. Ezért 2-3 hónapja több szereplôvel elkezdtünk beszélgetni arról, hogy szükséges lenne felépíteni a város, a térség mûszaki arculatát, hogy végre mutassuk meg, milyen mûszaki potenciállal rendelkezünk – foglalja össze RABB SZABOLCS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, mit is érthetünk a mûszaki arculat építése alatt. — A Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karán habilitált kutatók, fiatal professzorok oktatnak és adnak kutatási témákat pl. a gépipari tanszéken, ami vonzó lehet egy olyan fiatal számára, aki akár egyetemi, akár az egyetemmel szorosan együttmûködô kutató-fejlesztô pályán képzeli el az életét. A kamara a Pécsi Szakképzési Centrummal, valamint a vállalkozásokkal együttmûködve azon is dolgozik, hogy mindenki megtalálhassa, kiválaszthassa és megszerezze a személyisége és a munkaerôpiaci igényeknek megfelelô szakképzettséget, amellyel a végzést követôen azonnal, helyben találhat megfelelô szintû megélhetést és fejlôdést biztosító munkahelyet. Vannak olyan családi vállalkozások és multicégek, amelyek nagyon jó vállalati kultúrával rendelkeznek, kitûnô egzisztenciális feltételeket teremtenek, és mûszaki területen dolgoznak: a környezetiparban, az elektrotechnikai iparban, a gépiparban, az építôiparban, a kreatív iparban vagy az informatika területén.

RABB SZABOLCS

Ha ez a munka, a cégek tevékenysége nagyobb láthatóságot kap, annak egyrészt az lehet az eredménye, hogy a helyi lakosok számára is nyilvánvalóvá válik: itt nemzetközi szintû munkalehetôségek vannak. Így kevésbé lesz hangsúlyos a fiatalok továbbtanulásánál az, hogy Budapestre vagy az ország más városába jelentkezzenek egyetemre, mert szerintük ott vannak a további boldogulást jelentô vállalatok. A mûszaki arculatépítés másik eredménye pedig abban testesülhet meg, hogy azokban, akik már elköltöztek a városból, elôbb-utóbb tudatosul: Pécs egy gyönyörû város, ráadásul élhetô is. Csodaszép a természeti környezet, itt a kultúra, Orfû, a bulik, a szép lányok és „helyes fiúk“, és még munkalehetôség is van. Ahol fejlôdni lehet, bekerülni a globális vérkeringésbe.

— Mit lehet a mûszakiarculat-építés sikereként értékelni?

— Ha Pécsre úgy tekintenek, mint egy mûszaki vállalkozásokat befogadó és támogató városra, akkor 3-5 év alatt felkerülünk egy olyan térképre, amelyen a nagy autóipari vagy gyógyszercégek okán már fenn van Kecskemét, Miskolc, Debrecen és Gyôr.

A helyi szereplôk tevékenységét egy kommunikációs kampány keretében érdemes bemutatni, filmekkel, közterületi hirdetésekkel, üzenetekkel, rendezvényekkel. A mûszakiarculat-építés egy most induló együttmûködés, a pécsi városháza, a kiste-

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

lepülések vezetôi, a megye, az egyetem és a cégek is értik, hogy ebben van ráció, erre lehet építeni és szükség van rá. Nagyon jó példa arra Gyôr, hogy mit is szeretnénk. A gyôri sportolók mezén az Audi mellett rajta van egy üzenet: „A jövô Gyôrben épül!“ Nekünk is ilyen jellegû üzenetet kellene megfogalmaznunk és kommunikálnunk Pécsre nézve, hiszen ezt a lelátón ülô szurkoló, de az akadémiai professzor is megérti.

— Kit szeretnének megszólítani ezzel az üzenettel?

— Részben a helyi lakosokat, a fiatalokat, de az idôsebbeket is, hogy nem kell elköltözni, itt vagyunk. Szakképzett kolléga a nettó 300.000 Ft-ot megkeresheti megyei családi vállalkozásnál is, ha a megélhetési költségeket nézzük, akár csak Ausztriában, látható, hogy itt is lehet jó színvonalon élni úgy, hogy egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezô cégnél dolgozunk. De törekszünk azok megszólítására is, akik elmennek vagy készülnek elhagyni Pécset. A Pécsi Tudományegyetemen végzettek jelentôs része nem helyben keres munkát, sok esetben még a pécsi lakosok sem. Megállítani vagy legalább csökkenteni kellene az elvándorlást. Ehhez jó lenne, ha rendelkezésre állnának önkormányzati bérlakások, fiatalos lakóparkok, Lipcsében például a fiatalok maguk újítják fel a lakásokat, ahová ingyen beköltözhetnek.

— A kamarának milyen szerepe van ebben a kampányban?

— A kamara részben a kovász, amely elindította és keleszti a kenyeret. Egyeztetünk a cégekkel, és természetesen a saját erôforrásainkkal támogatjuk a projektet, a kommunikációs kampányt.

A mûszaki vállalkozások a pécsi gazdaság szempontjából meghatározó jelentôségûek Hogy a pécsi önkormányzat milyen szerepet vállalhat a helyi mûszaki vállalkozások közös arculatépítésében és miben támogatja a cégeket ebben a törekvésükben, arról DECSI ISTVÁN alpolgármestert kérdeztük.

— A pécsi önkormányzat minden olyan kezdeményezésre nyitott, amely a helyi vál-

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

lalkozások megerôsítését szolgálja. Úgy gondoljuk, a mûszaki vállalkozások a pécsi gazdaság szempontjából meghatározó jelentôséggel bírnak, így az arculatépítés fontos és megkerülhetetlen program. Ebben a maga eszközeivel Pécs is partner lesz, hiszen a mûszaki vállalkozások láthatóbbá válásával mind a képzett munkaerô, mind a potenciális új befektetôk érdeklôdése fokozható. Éppen ezért minden olyan programban partner Pécs, amely a fiatalok számára megismerteti az itt mûködô vállalkozásokat, a szakképzési lehetôségeket.

Mindez garantálhatja, hogy a fiatalok helyben maradjanak.

CÍMLAPSZTORI Bízunk és bízhatunk abban, hogy a városba az elmúlt évekbe betelepülô vállalkozásokat újak is követik, ennek érdekében a város többek között adókedvezményeket nyújt termelô tevékenységet végzô cégeknek, zöldmezôs beruházásoknak. Mindezek mellett nagy hangsúlyt helyez az önkormányzat olyan tárgyalásokra, amelyek segítségével pécsi vállalkozások nagyvállalatok beszállítóiként jelenhetnek meg. Így alulról építkezve is fejlôdésnek indulhatnak a kisebb vállalkozások is, amelyek a piac megkerülhetetlen szereplôivé válhatnak a késôbbiekben.

DECSI ISTVÁN

— Eddig a pécsi önkormányzatnál milyen együttmûködések, összefogások valósultak meg a cégekkel, egyetemmel, más szereplôkkel annak érdekében, hogy a város, a térség vonzó legyen az itt végzô munkavállalók számára? Esetleg a képzett munkaerô visszacsábítására van-e valamilyen koncepciója, programja a városnak?

— Pécs a kamarával és az egyetemmel, emellett a középfokú képesítést nyújtó intézményekkel évek óta folytat rendszeres párbeszédet annak érdekében, hogy a város vonzó legyen az ágazatban. Ennek köszönhetô többek között, hogy a városban meglévô foglalkoztatók megerôsödhettek, a bôvítésben érdekeltek, s jól érzik magukat Pécsett.

A gazdaság elvárásaihoz igazodó képzés a pécsi egyetemen Új mûszaki felsôoktatási szakképzést indít a 2019/2020-as tanévtôl a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Kara, a kétéves iskola utolsó félévét a hallgatók teljes egészében a gyakorlatot biztosító vállalatnál töltik. Dr. MEDVEGY GABRIELLA, a kar dékánja azt mondja, ezt a fajta képzést már a ma látható piaci igényekre reagálva dolgozták ki.

— A felsôoktatás kötött idôintervallummal dolgozik, egy képzésnek meghatározott ideje van, és az is jellemzô, hogy a szigorú hazai akkreditációs szabályok gyakran nem teszik lehetôvé, hogy néhány hét

vagy hónap alatt reagáljunk a piac által keltett igényekre. Az alapképzések általában négy év után bocsátanak ki diplomás munkavállalókat, egy-egy új szak alapításának és indításának elôkészítése is hosszú idôt vesz igénybe. Ez nehezen feloldható probléma a felsôoktatásban, még ha az elôkészítô idôszak alatt sok minôségi input is érkezik – szakmai tartalmi egyeztetéseket folytatunk a munkaerôpiac szereplôivel, a kormányzattal, a kamarákkal és azt is figyelembe vesszük a fejlesztéseinknél, hogy ôk mit prognosztizálnak. A jelenlegi helyzet kezelésére jó reakció lehet egy rövidebb ciklusú képzés, mint például az a mûszaki felsôfokú szakképzés (mi csak foksznak rövidítjük), amely a korábbi felsôfokú szakképzések következô generációja – foglalja össze röviden dékán asszony, miként képes reagálni a piaci szereplôk elvárásaira az oktatási intézmény. — Ez egy kétéves képzés és felsôfokú oklevelet ad, a mérnök és a technikusi szint között helyezkedik el. Régóta készítjük elô a tartalmát és a kamarával való korábbi több éves közös munka következményeként indulhat el. A négy félévbôl egy teljes félévet, az utolsót szakmai gyakorlaton töltik a hallgatók a termelô cégeknél. Ezen idôszak alatt a regionális ipari szereplôknek lehetôségük van a saját profiljukra formálni a késôbbi munkavállalóikat, a hallgatók pedig jelentôs lépéselônybe kerülnek.

— Mit várnak a foksz elindításától?

— Hat szakirányban indul a képzés: általános gépészeti, valamint komfortgépészet szakirányban, elektrotechnikai, környezetvédelem- vízgazdálkodás, építész-építômérnök, illetve könnyûipari - egészségtechnikai irányban. Utóbbit a karon mûködô 3D Mérnök Központtal alakítottuk ki, és a gyógyászatisegédeszköz-gyártásban lesz szerepe. A Szenátus elôtt van a szak indítási kérelme, várhatóan 2019-ben fogjuk beiskolázni az elsô évfolyamokat. Sokat beszélgetünk a piaci partnereinkkel, hogy ôk is el tudják helyezni a saját rendszerükben ezt a képzést. Arra számítunk, hogy sok hallgató jelentkezik majd, hiszen évrôl évre egyre emelkedik a felsôoktatásba való bejutáshoz szükséges minimum ponthatár (korábban 200, ma legalább 280 ponttal lehet bejutni), aki ezt nem éri el, nem jogosult belépni a felsôoktatásba. Ezzel kizárjuk azokat a

CÍMLAPSZTORI

DR. MEDVEGY GABRIELLA

potenciális jelentkezôket, akik korábban bejutottak a mûszaki felsôoktatásba. Ez a tendencia nálunk, a Mûszaki Karon mintegy 5-600 megjelölést érint. E réteg számára is elérhetô lesz a mûszaki foksz képzés, amit úgy alkottunk meg, hogy ha késôbb mégis felvételt nyer a mérnöki képzésbe a hallgató, akkor akkreditálni tudja az itt megszerzett kreditek egy részét is.

— A néhány éve bevezetett duális képzés is a mûszaki színvonal emelkedését szolgálja.

— A foksz képzést a duális képzés egyik minôségi következményének tekintjük, az elmúlt évek közös munkájából adódott, hogy Dolgosné dr. Kovács Anita segítségével belevágjunk az új tematika megalkotásába. A duális képzés a napi munka szempontjából kicsit töredezett, mert folyamatosan megszakad a hallgató és a piaci partner között a kapcsolat, hiszen néha iskolába is kell járnia a hallgatónak. A foksznál a négybôl egy félév megszakítás nélkül a piaci szereplônél zajlik. Úgy gondoljuk, újfajta kölcsönösséget teremt az ipari szektorral, ha olyan képzéseket is indítunk, melyek flexibilisebbek, és a szokásosnál gyorsabb reakcióidôvel lehetséges alakítani rajtuk. Tervezzük újabb specializációk beépítését is, akár zárt intervallumra, konkrét piaci akciókra reagálva.

Elérkezett a cselekvés ideje — Az export, a versenyképessé válás elsôdleges helyszíne és így az innováció legfontosabb forrása a nemzetgazdaságban a termelôipar. Termelôipart viszont nagyon szerényen tud felmutatni az egész dél-dunántúli régió. Ha e szektor erôsödését szeretnénk elérni, tartalmi elmozdulásra van szükség, a figyelmet a meglévô erôforrásokra és a potenciálokra kellene irányítani, illetve olyan tevékenységre, ami a termelôiparra ráépülhet, például az automatizálásra – mondja dr. HIRTH MARKUS, a DélDunántúli Gépipari Klaszter elnöke. — Ez egy legalább 10 éves folyamat, tehát hosszú távban érdemes gondolkodni. De lehet idôt ugrani, néhány pécsi, baranyai ipari cég a lokális termelôipar hiányában kifelé kacsintgat, az ország más területein vagy az exportpiacokon lépnek fel innovatív megoldásokkal, az ott lévô termelôipari igényekre ráépülve próbálnak egy magas technológiai színvonalat és kultúrát eladni.

Ezt a magas technológiai kultúrát és színvonalat kell valahogy vonzóvá tenni a fiatalok elôtt, nem a tömegtermelést. Azt, hogy ma a mûszaki munkahelyek többségét nem feltétlenül egy olajos, koszos, kékgalléros munkahelyként kell elképzelni, hanem egy magas hozzáadott értékkel bíró tevékenységet folytató helyként. Ma már nemcsak a mérnöki munka, de a szakmunkás munka is DR. HIRTH MARKUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

tiszta körülmények között folyik. Ezt kell kiemelni egy ágazati marketing során.

— Emellett még mit érdemes hangsúlyozni?

— Össze kell fogniuk a térségi szereplôknek: az önkormányzatoknak, kiemelve a pécsi önkormányzatot, az oktatási, szakképzési és tudományos rendszer elemeinek, kiemelten a pécsi egyetemnek, és nyilván a gazdasági szereplôknek, élén a kamarával, mint integratív szervezettel, valamint ágazati szinten a klaszterrel. Fel kell csillantani az ifjúság elôtt egy olyan képet, ami szakmailag egy tiszta, innovatív, technológiailag fejlett életpályát mutat be, és a lehetôségeket tekintve nem sokban különbözik egy pasadenai, kaliforniai fiatal elôtt álló lehetôségtôl. Fontos tudatosítanunk Pécs és a baranyai térség elônyét, hogy jó itt élni.

Egy fiatal döntésénél, hogy hol, miként képzeli a jövôjét, jelentôs szempont, hogy a kiváló klíma és a kitûnô borok mellett élni is jó ezen a környéken, gondolhatunk akár a sokszínû kulturális életre. Olyan arculatra van szükség, ami egyszerre mûszaki, magas színvonalú, másfelôl egy kellemes élethelyet csillogtat meg. Változatlanul jelentôs a munkaerô elvándorlása, viszont egyfajta visszaáramlás is tapasztalható: Angliából, Írországból visszatérnek az emberek, részben a brexittôl való félelem, részben a nagy távolság miatt. Egyre kisebb a bérszínvonalbeli különbség is. Viszont Németország, Ausztria és Svájc továbbra is nagyon vonzó a fiatalok számára.

— A gépipari klaszter miként járulhat hozzá a mûszaki arculat építéséhez?

— Már eddig is sokat beszéltünk róla, hogy szükség lenne erre a marketingre, de most elérkezett a cselekvés ideje. Más térségek elszáguldanak mellettünk, a Nyírségben például több partnerünk van, mint Pécsett – Tatabányáról, Székesfehérvárról, Gyöngyösrôl nem is beszélve. Az, hogy e mögött milyen gazdaságfejlesztési koncepció és teljesítmény áll, illetve hogy Pécs és a régió ebbôl miként vette ki a részét, kitûnô kutatási téma lesz a jövô gazdaságtörténészeinek, de ez már számunkra is a múlt. Újra kell gombolni azt a bizonyos kabátot és a jövônkre koncentrálni: a meglévô, döntôen a kkv-szektorhoz sorolható helyi cégek fejlesztésére, a kapcsolatok dinamizálására,

7

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

illetve az oktatás és a szakképzés fejlesztésére. Az átadott készségek és gyakorlatban hasznosítható, szükséges tudás tekintetében feltétlenül meg kell erôsíteni az általános iskolákat. Ahhoz, hogy naprakész közismereti tudásszinttel, alaposabb természettudományos ismeretekkel és világnézettel – a világ nézetével – rendelkezzenek a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, feltétlenül több tanárra van szükség már az általános iskolákban is, különösen a matematika, fizika és kémia szakokon. A jelenlegi rendszer véleményem szerint számos ponton javítható, de látható, hogy a tartalmi kérdések rendezését követôen a marketing, az arculatképzés kérdéskörei át kell hassák az oktatás és szakképzés teljes spektrumát is.

A kamarával együttmûködve, gépipari és villamosipari cégekkel már elkezdtük az általános iskolai roadshow-kat, igyekszünk az ágazatainkra és cégeinkre felhívni a gyerekek és a szülôk figyelmét. Egy szinttel feljebb elmondható, hogy egyre jobb, eredményorientált kapcsolatunk van a Pécsi Szakképzési Centrummal, illetve több tagintézményével. A szakgimnáziumi rendszert kifejezetten elôremutató formának tartjuk továbbtanulni szándékozó fiatalok esetében is. Már elkezdtük az egyetemmel való együttmûködés kialakítását is, az új mûszaki kari vezetéssel tárgyaltunk a szakképzési együttmûködésrôl vagy tanárok Pécsre vonzása témában. Látni kell, hogy magától nem megy a folyamat, sok energiát kell belefektetni. Ehhez a kamara és a klaszter jó felület. A kamara nemcsak integrál, hanem iniciál is, ahogy a klaszter is.

— Miként vélekednek a munkaadók, mi lehet vonzó a munkavállalók számára, hogy itt maradjanak a térségben?

— A mai fiatalsággal minden vállalatvezetônek meg kell „küzdenie“. Annyira eltér a fiatalok kulturális beágyazódottsága a 40-es, 50-es, 60-as cégvezetô korosztálytól, hogy ezen tényleg sokat kell dolgozni. Elsôsorban a vonzó céges kultúra fontos a fiatalok számára. Idetartoznak a kihívások, illetve a munkavégzéssel kapcsolatos szabadság is, illetve hogy örömmel tudjanak dolgozni.

Ez a cégeknél még nincs benne a kultúrában, viszont a fiatalok ezt várják el. Fôleg a kkv-knak kellene felnôni a feladathoz.

— Nem a pénz az elsôdleges?

CÍMLAPSZTORI — Ezek után jön mindjárt a pénz. Ha az ipari-technológiai multik a kezdô mérnököknek magas kezdôjövedelmet kínálnak Budapesten, Debrecenben vagy Hatvanban, akkor nekünk is versenyképes juttatást kell nyújtanunk. Bár tapasztalataim szerint az is igaz, hogy olyan elônyök is vannak a pénz mellett, amelyek még egy alacsonyabb fizetéssel is itt tarthatják a fiatalokat.

Nyitott innováció és értéklánc-fejlesztés — A mûszaki arculat megteremtésében, azt gondolom, hogy az értékinnováció és az értéklánc szerinti klaszteresedés lehet az egyik kulcs – fogalmaz KERESNYEI JÁNOS, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke. — Ez azt jelenti, hogy olyan tevékenységekben lesznek sikeresek a cégek, amelyek leginkább megfelelnek a fogyasztók által legfontosabbnak tartott értékeknek.

A klaszterek értéklánc alapú továbbfejlesztésén érdemes gondolkodni, mert ez magában foglalja a termelési-értékesítési folyamatot az ötlettôl a piaci termékig, majd a termék életciklusa után a visszaforgatást is. Azaz érdemes bevenni az értékláncba az újrahasznosítást is. Hiszem, hogy a baranyai cégek esetében is meg lehetne szervezni, hogy a mûszaki kapacitások valamilyen értékláncot alkossanak.

— Hogyan lehet létrehozni egy ilyen hálózatot?

KERESNYEI JÁNOS

— Az volna az érdekes, ha olyan innováció irányába mozdulnának a források, amely innen a városból vagy a régióból egy versenyképes nemzetközi innovációvá tudna fejlôdni. Erre – elviekben – minden lehetôség adott, például az Enterprise Europe Network vagy a kamarák nemzetközi hálózata, amely rengeteg piacra lépési lehetôséget kínál. Összehangolt és nyitott innovációkat kell létrehozni. A nyitott innováció lényegében mások innovációját gondolja tovább, vagy használja fel saját fejlesztéséhez mindig egy kicsi hozzáadott értékkel növelve azt. Ilyen lenne, ha például létrehozunk egy kiterjesztett valóság alkalmazást valamelyik cégben a városban, akkor valószínû, hogy azt még sok más szektorban költséghatékonyan fel lehetne használni. Ennek már létezik kutatási és üzleti modellje, nem kell feltalálnunk.

A nyitott innováció a régiók versenyében Európában és a világon is sikeres és nagy hajtóerô. Persze egy nyitott innovációs környezet kialakításához nyitottan és együttmûködôen kell létezniük a mûszaki, informatikai és a kreatív ipari cégeknek. Ha a vállalkozások saját kerítésükön belül hoznak létre fejlesztéseket, azok elszigetelt innovációk lesznek és nem alkotnak egy látható tömeget. Ha viszont a nyitott innovációs modell megvalósulna Pécsett, amiben a digitális kutatások vagy fejlesztések iparágtól függetlenül egy helyen történnek, akkor ezeket a fejlesztéseket külön-külön az iparágakban is lehetne használni, és külföldi piacokra is lehetne velük lépni.

— Ehhez megvan a potenciál a pécsi cégeknél?

— Igen, mindenképpen. Ez nem különösen pénz, hanem akarat és nyitottság kérdése. Ami beszûkíti ezeket a fejlesztési kapacitásokat, az az, hogy a Dél-Dunántúlon ahhoz, hogy egy cég megéljen, a vezetôknek a normálisnál több munkát kell befektetniük, ezért a jövôépítésre kevés energia marad. Az a feladat, hogy közös innovációs szellemi kapacitást teremtsünk, amit a régióban lévô cégek közösen használhatnának. Mindenképpen meg kell találni azokat a fogyasztói értékeket, mindenkinek a saját iparágában, amire koncentrálva elôre lehet haladni. Ez különösen igaz az IT és a kreatív ipari szakmákra.

CÍMLAPSZTORI Azt gondolom, hogy akkor lesz ez a megye vagy régió gazdaságilag sikeres, illetve akkor jelent valamit az új mûszaki arculat, ha látható potenciált tud felmutatni nemzetközi piacokon, ehhez pedig teljes vagy akár részleges értékláncokat kell építeni. Az ilyen értékláncban egymásba kapcsolódó és egymást kiegészítô tevékenységek lesznek, amelyek a végén magas hozzáadott értéket termelnek.

A tudatos arculatépítés gazdasági sikert eredményez Talán egy vállalkozás sikeréhez az is hozzátartozik, hogy nem elég európai szintû kutatásokat, munkát végezni, azt láttatni is kell. A kutatási és fejlesztési eredmények innovatív hasznosításával, in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök és laboratóriumi mûszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó pécsi Hisztopatológia Kft. Magyarországon és külföldön is kiterjedt partneri kapcsolatokkal rendelkezik. A vállalkozás ügyvezetôjét, Dr. SZEKERES GYÖRGYÖT arról kérdeztük, hogy a Hisztopatológiánál milyen jó gyakorlatok voltak és vannak a cég arculatépítésére és mennyire tudatos ez a tevékenység.

— Igen, a láthatóság, különösen a nemzetközi, igen lényeges a piaci hasznosuláshoz. Hozzáteszem, a hazai is, de ez a nehezebb még a hagyományos magyar egészségipar szereplôinek is, pedig a kkv

DR. SZEKERES GYÖRGY

stabilitását a szilárd hazai piac biztosítja mindenhol a világon. A kérdésben szereplô tudatos építés során már 75% körüli az exportforgalmunk. A hazai „ellenes“ vevôi magatartást nem csak az én cégemnek, másnak sem sikerül áttörni. Pedig a gyakorlatunk általában jó és innovatív; szervezünk szûkebb körû szakmai képzéseket, jelen vagyunk – külföldön zömmel viszonteladóink révén – a kongresszusokon, kiállításokon, személyes kapcsolatokat építünk. A legjobb, hogy már van olyan termékünk, ami csak nálunk kapható, ill. a legjobb arculatépítés a minôség-ár arány folyamatos magas szinten tartása.

— Milyen elônyei vannak, ha egy vállalkozás látható, azaz ismerik az ott folyó munkát, teljesítményt, potenciált, lehetôségeket? Ez érdekes lehet a tekintetben is, hogy a mûködési helyén, illetve a partnereknél milyen kép alakul ki róla.

— A forgalomnövekedés és az új termékek emelkedô igénye, ami aztán újabb piacfejlesztést tesz lehetôvé. Ez a biztos bázisa a humán erôforrással kapcsolatos terveknek és megvalósításuknak is.

— Miként eredményesebb az arculatépítés: saját vállalkozás egyedül avagy a (biotechnológiai) klaszterrel?

— Az idôk folyamán – persze a helyi sajátosságok is szerepet játszanak ebben – rá kellett jönnünk, hogy egyedül is megy, sôt, csak akkor. Amióta nem olyan alapvetô a klaszterbe ágyazódás, ismét megjelennek a fôleg külföldi megkeresések. A cég és nem a klaszter termékét választotta ki sok

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

konkurens közül egy világszinten is jelentôs, daganatos megbetegedések ellátására specializálódott centrum; csak gyôzzük a termelést... Úgyhogy ebben „ünneprontó“ vagyok, vissza kell térnem arra az álláspontomra, amit 15 évvel ezelôtt is hangoztattam, hogy igazi klaszter vagy spontán alakul, vagy sehogy, de szervezni nem lehet (más kérdés, hogy gazdasági kényszer is van a világon). Persze, lehetnek sikeres társulások, meg lehet akkreditációt is folytatni, de az együttmûködés és partnerség ezen magas szintû valós formája természetes igény nélkül nem jöhet létre. Természetesen nem adjuk fel; a helyi, inkább felülrôl szervezett és a vertikális folyamatokra fókuszáló társulás helyett nemzetközi szinten, horizontális síkon alakul egy újabb formáció belga-francia-holland-magyar-német szereplôkkel. Tökéletes egyenrangú megbeszélésekkel a hátunk mögött mondhatom, hogy lesz is belôle eredmény.

A helyi IT cégek Kínától Kaliforniáig bárhova képesek dolgozni — A régió ICT szektora igen sokszínû és tán ez a legfontosabb erénye is. Rendkívül heterogén az ügyfélköre mind iparágak, mind a célpiacok földrajzi elhelyezkedésének tekintetében. A régióban számtalan specialista dolgozik, ezek a cégek sokszor különbözô iparágakra vagy maximum néhány iparágra fókuszálva nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatásokat. Itt a legkülönbözôbb iparágak képviseltetik magukat: pénzügyi, egészségügyi szolgáltatások, oktatási tevékenységet végzô szervezetek és még sorolhatnám – válaszolja BRACHMANN FERENC, az Információmenedzsment Innovációs Klaszter elnöke arra a kérdésre, hogy milyen potenciál van a Pécsett és térségében mûködô informatikai cégeknél, miben kiválóak.

— Hogyan kapcsolódnak, mûködnek együtt a helyi informatikai szegmensben tevékenykedô cégek és a mûszaki területen dolgozó vállalatok?

— A természetesnek mondható beszállítói tevékenységek aránya relatíve alacsony. Ma minden ICT szektorban mûködô vállalkozás szinte korlátlanul képes a világ

❯

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

bármely részére szállítani, így a földrajzi elhelyezkedésnek csupán rendkívül kis szerepe van a beszállítói kapcsolatok kialakulásában. A helyi IT cégek Kínától Kaliforniáig bárhova képesek szállítani szolgáltatásaikat, ennek leginkább az idôeltolódás a legnagyobb korlátja. Összegzésként kijelenthetô, hogy a régió ipara nem nyújtott jelentôs mértékû folyamatos keresletet a helyi ICT szektor szereplôinek, csupán néhány vállalkozás dolgozik jelenleg is aktívan ezen iparágban. A gyártási folyamatok egyre nagyobb szintû automatizálása azonban új kihívások elé állítja a régió ipari vállalkozásait: szemléletváltásra van szükség a verseny-

CÍMLASZTORI

marketinget folytat a tagjai láthatóságáért, láttatásáért?

— A jövô munkavállalója alapvetôen más elvárásokkal lép a munkaerôpiacra.

Mind bérezésben, mind a munka minôségében még a pályakezdôk is komoly elképzelésekkel rendelkeznek, ezeket az oursourcing szolgáltató cégek egyre kevésbé lesznek képesek kielégíteni. Ezért az ICT cégek is változnak: egyre inkább termék- vagy szoftverszolgáltatás fókuszúakká kell válniuk, ha a piacon meg akarnak maradni.

Mi elsôsorban a régió ICT ipara számára releváns képzései promócióját vállaltuk magunkra 4-5 évvel ezelôtt. Ennek a törek-

BRACHMANN FERENC

képesség fenntartása érdekében.

— Az IT-szektorban mûködô helyi cégek milyen tulajdonságait, paramétereit érdemes hangsúlyozni ahhoz, hogy vonzóak legyenek a jövô munkavállalói számára? A klaszter milyen

vésnek a keretében számtalan ismeretterjesztô elôadást tartottunk Baranyában az informatikai szakmák elônyeit bemutatva, összesen több ezer diák elôtt ismertetve a lehetôségeket. Majd csatlakoztunk az IVSZ Digitális Témahét kezdeményezéséhez és

becsatornáztuk ezen tájékoztató tevékenységünket az országos kampányba. Mindezek mellett rendszeres kiállítók vagyunk a Mi a pálya? – pályaválasztási fesztiválon, amelyen a helyi ipari szereplôk mellett ismertetjük az informatikai szakma lehetôségeit a diákok számára.

— Miként kapcsolódhat a klaszter a „Mûszaki arculatot építünk“ törekvéshez?

— Fontos megérteni és elfogadni, hogy nemzetközi összehasonlításban a régió ICT szektora nem kifejezetten erôs, de a régió igencsak elmaradott ipari teljesítményéhez képest nemzetközileg az egyik legerôsebb és legnagyobb potenciállal bíró ágazat. A közoktatás színvonala továbbra is jónak mondható a fô versenytárs India vagy Kína viszonylatában, illetve további növekedési potenciált jelent a relatíve alacsony bérszínvonal a régióban. Érdekes például, hogy a horvát határ túloldalán mintegy 10%-kal magasabb a bérszínvonal, pedig az egy fôre jutó horvát GDP alacsonyabb a magyarnál.

A munkaerôpiaci folyamatok megértéséhez szükséges látni, hogy a jelenlegi demográfiai trendek nem teszik lehetôvé, hogy ne gondolkodjunk out-of-the-box megoldásokon. Így a PTE képzési portfóliójának folyamatos támogatása mellett (több tagvállalatunk tart órákat a PTE-n, illetve folyamatosan részt veszünk a rendezvényeiken) egy helyi programozóiskola képzéseit is igyekszünk szakmailag támogatni, hogy minél jobb minôségû és minél nagyobb számú junior szoftverfejlesztô kerüljön be a helyi vérkeringésbe.

K.T.

IRÁNY...

A MÛSZAKI ARCULATVÁLTÁS!

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT TRÉNING: LEGYEN MÉG TÖBB ILYEN! ...ezt pedig a résztvevôk tudatták a szervezôkkel, értékelôlapjaik segítségével. A tréning célja az volt, hogy felkészítse az ígéretes fejlôdési potenciállal bíró vállalkozásokat az innováció menedzsment feladataira, különös tekintettel a nemzetközi piac kihívásaira. Az elôadók 12 értékelésbôl 11 esetben „kitûnô“ értéket kaptak. A pécsi rendezvényt partnerünk, a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ScaleMeUp! projektje támogatta.

Az innováció menedzsment a digitális világban egyre inkább értékközpontúvá válik, és mindinkább a közvetlen fogyasztói igények irányába fordul. A tréning a létezô legfrissebb tudást igyekezett átadni leginkább azzal a céllal, hogy felmutassa a hatékony innováció menedzsment módszerek skáláját egy újszerû értékinnovációs gondolkodás megindításához.

A Keresnyei János és Dobay Balázs által tartott, gyakorlati példákkal színesített

négyórás rendezvényen szó esett az innovációs modellekrôl, a Szellemi Eszköz Menedzsmentrôl, a Kék Óceán Stratégiáról, az üzleti modell tervezésrôl, és még sok másról, ami segíti az elindulásban a vállalkozókat, vagy éppen megerôsíti ôket abban, hogy jó úton haladnak.

Az egyes blokkok külön workshop témákként is megjelennek a tervek között.

Mi számít innovációnak? Kinek vannak innovatív ötletei? Honnan lehet pénzt szerezni az ötletek megvalósítására? Ki kezeli portfólióként a szellemi eszközeit? Ki és milyen eszközökkel védi ôket? Hogyan lehet pénzzé tenni az innovatív terméket/szolgáltatást, és mikor érdemes? (...)

JUBILEUM

A kamara kiemelt figyelemmel kíséri és támogatja az üzleti közösség tagjainak tevékenységét. A kamara elnökségének döntése alapján a 20 éve vagy annál régebb óta sikeresen mûködô vállalkozásokat elismerésben részesíti.

30 éves jubileum – Kovács Mária Etel. Az elismeréseket Kresz Erika és Herbály István a kamara alelnökei adták át.

30 éves jubileum – High Computer Kft-nek. A díjat Higi Gyula ügyvezetô igazgató vette át.

30 éves jubileum – Alexity Lilián

40 éves jubileum – Polotár Imre

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sikeresen zajlott le a 2018. évi III. Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferencia. A tavalyinál többen voltak kíváncsiak az aktuális trendeket megismertetô, ám gyakorlatorientált konferenciára.

KAMARAI HÍREK

HARC NEM VOLT, DE JÓ GYAKORLATOK ÉS ALTERNATÍVA IGEN

„Nagyon örülök, hogy részt vehettem a konferencián. A színvonalas elôadások és a workshop egyaránt hasznos volt számomra.“ Tóth Andrea a „munkaerô fejlesztése és megtartása“ kategóriában HR díjat nyert Neuro CT Diagnosztikai Központ képviseletében „A konferencia közvetlen, baráti és szakmailag hasznos volt.“ Szellô János címzetes egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, KPVK

DR. SIKFÔI TAMÁS

Keretes szerkezetû volt az idei konferencia: dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megnyitó beszédében a kialakult helyzet világgazdasági és uniós összefüggéseirôl beszélt – mi várható? Ebben a folyamatban a digitalizációrobotika jelentôs szerepet játszik, mint a hiányzó munkaerô kiváltásának alkalmas eszköze.

Nyolc elôadással késôbb erre is reflektált jövôbetekintô elôadásában dr. Várady Géza, a PTE Mûszaki és Informatikai Kar mb. tudományos és kapcsolati dékánhelyettese, aki elképesztô fejlôdési ívet, és exponenciálisan gyorsuló pályát rajzolt fel az elkövetkezendô idôszakra – egészen 2045-ig... ...és ezt folytatta Vida Péter, a Viapan Group elnöke is, aki a kiállított Sawyer ro-

bottal demonstrálta, mire képes ma a munkaerô-kölcsönzésbe is befogható robotika, illetve a kobotok, a kooperatív robotok, melyek együttmûködve az emberekkel, gazdasági-társadalmi hasznot hoznak.

A PBKIK Humán Klub elnöke, Ódorné Kovács Ildikó (Odoor Consulting) a 3 éve mûködô klub eddigi eredményeinek ismertetése után átfogó képet adott a munkaerôpiacról, a megváltozott munkavállalási formákról és attitûdrôl és a szükségessé vált paradigmaváltásról. Az elnök ismertette a KamarAAkadémia vállalkozásfejlesztésben betöltött szerepét is, melynek létrejöttében tevékenyen részt vett.

Polló László (Effectsys) 20 év tapasztalatát sûrítette bele a hatékonyságnövelés és a termelékenység optimalizálásának „hard“

A MUNKAERÔ FEJLESZTÉSE ÉS MEGTARTÁSA A kamara idén elsô alkalommal hirdette meg az „Innováció a motivációban - a legjobb baranyai munkahely“ pályázatot.

A kamara célja volt összegyûjteni és díjazni azokat a humánerôforrás-fejlesztés és motiváció területén megvalósított, kipróbált jó gyakorlatokat, amelyek követendô példaként állíthatók a baranyai kamarai üzleti közösség tagjai elé. Az ezáltal megszerzett tudás, a jó gyakorlatoknak megosztása segítség lehet a megye, a régió versenyképességének javítása, és gazdasági felemelkedése céljából.

A díjra bármilyen Baranya megyei székhellyel vagy telephellyel rendelkezô cég pályázhatott az alábbi két kategóriában: — I. A szakma presztízsének megteremtése, — II. A munkaerô fejlesztése és megtartása.

A beérkezett pályázatokat egy öttagú bizottság értékelte, a díjátadásra pedig május 24-én a III. Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferencián került sor a kamara épületében.

A szakma presztízsének megteremtése kategóriában kamarai HR díjat nyert: a dm Kft. és a „Mig-Tig“ Kft. Kamarai elismerô oklevelet kapott: Alexity Lilian Beatrix és a Tettye Forrásház Zrt. A munkaerô fejlesztése és megtartása kategóriában kamarai HR díjat nyert: a DevMads Kft., az IT Services Hungary Kft. és a Neuro CT Diagnosztikai Központ. Ebben a kategóriában elismerô oklevelet kapott: Alexity Lilian Beatrix, a Hauni Hungária Kft. és a Kresz & Fiedler Kft. A konferencián a díjátadó után az értékelô bizottság által két legmagasabbra értékelt pályázat bemutatására kérte fel a kamara a cégeket. Így a „Mig-Tig“ Kft. részérôl Barta Sándor ügyvezetô, valamint az IT Services Hungary Kft. részérôl Kónya László alelnök 15-15 percben fejtették ki aktivitásaikat, eredményeiket és osztották meg a cégeiknél alkalmazott jó gyakorlatokat!

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

hezítik a munkáltatók helyzetét, bár az atipikus foglalkoztatási formák és az Ipar4.0 enyhülést jelenthetnek.

Sipos Tünde (Forlong Bt.) a nyitólappal együtt mindössze két oldalt tartalmazó prezentációját a legtöbb értékelést kapott elôadások közül a legmagasabbra minôsítették a résztvevôk, egyesek mûvészinek nevezték.

A „Munkaerôpiaci kincs, ami nincs: az önmotivált ember“ – ha lenne ilyen – egy kompetens, megfelelô autonómiával és kapcsolatokkal rendelkezô személy lenne!

faktoraira koncentráló elôadásában. A megfelelô indikátorok kijelölése, a mérhetôség biztosítása, az arányok óvatos megváltoztatása és a versenyelônyök erôsítése vezet célra.

Rajnai Edina (Beugró), Pernyéz Zsuzsanna és Szabó Szilvia (HICS) a teljesítménynövelést „soft“, emberi oldaláról közelítették meg. A hallgatóságot megmozgató, „A rejtett erôforrások megtalálása és aktiválása – a visszajelzés mint hatékonyságfejlesztô eszköz“ címû elôadásukban a kiégésre, a nem megfelelô munkakörre és egy sor hasonló tényezôre keresték a megoldást – az aktív közönséggel együtt.

A módszervásár – infopiac alkalmával 7 témát dolgoztak fel a résztvevôk interaktív módon: ● 360 fokos értékelés – Turnár Csilla ● A vállalati kultúra szerepe a munkaerô megtartásában – Harman Tibor ● Coaching szemléletû vezetés – Pernyéz Zsuzsanna ● Hogyan motiváljuk a munkatársainkat?

– Sipos Tünde és Héder Sándor ● Hol vannak a munkaerô-tartalékok? – Zlatics József ● Teljesítményértékelés – Sabján Eszter ● Új trendek a toborzásban – munkaerôpiaci trendek – Jobbágy Julianna és Kerekes Zsófia.

Minden moderátor kiváló értékelést kapott!

Statisztika

ÓDORNÉ KOVÁCS ILDIKÓ

III. Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferencia

1-5 skála (legjobb: 5, legrosszabb: 1)

Elôadói átlag Mennyire ítéli aktuálisnak a rendezvény témaválasztásait?

Milyen volt a rendezvény szervezése, technikai lebonyolítása?

Milyennek találta a rendezvény helyszínét? Összességében mennyire volt hasznos az ön számára a rendezvény?

RENDEZVÉNY ÁTLAG (Elôadó + Témaválasztás + Lebonyolítás + Helyszín + Hasznosság)

4,41 4,80 4,25 4,53

Szellô János, a PTE KPVK címzetes egyetemi docense a kutatói oldalról közelítette meg a kérdést: „hol vannak a munkaerô-tartalékok Baranyában?“. A demográfiai okokon (pl. csökkenô népességszám és szerkezet) túl más kockázati tényezôk is ne-

4,27

4,45

A publikus elôadások és video beszámolók elérhetôk a www.humankonferencia.hu weboldalon.

Császár Gergely

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

MADE IN KECSKEMÉT A MERCEDES-BENZ AUTÓGYÁRBAN JÁRTUNK A kamarai AutóMánia Szakmaismereti Verseny döntôs csapatai jutalomként egynapos kiránduláson vettek részt, melynek célállomása a kecskeméti Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. volt.

A gyárat a nagy létszám miatt két turnusban tudta látogatni a csoport. Amíg a csoport egyik fele idegenvezetô által a gyárban tett látogatást, addig a csoport másik fele Kecskemét belvárosában indult egy sétára.

A két turnus váltotta egymást.

A prémium minôségû autók gyártásával foglalkozó Mercedes-Benz gyár területén ugyan nem készíthetett képeket a csoport, ellenben érdekes információkat tudott magával hozni. Csak rendelésre történik a termelés; olyan magas a kereslet, hogy kb. 4-6 hónappal késôbb veheti át a rendelô a jármûvét; rendeléskor egyedi, a saját igénynek megfelelô autót választhatunk; a kecskeméti gyárból kétpercenként gördül ki egy frissen gyártott autó. De nem is ezek a hallott információk jelentették a legnagyobb élményt a gyerekek és kísérôik számára, hanem a (dolgozók által kutyáknak nevezett) automatizált targoncák közlekedése, melyek az összeszerelésre váró alkatrészeket szállítják óramûpontossággal a megfelelô idôpontban a megfelelô helyre. Mintha

nem is a jelenben, hanem egy tudományosfantasztikus filmben lett volna a csoport!

Nem csak a gyártás menete érdekelte a kirándulókat, hanem az alkalmazottak és lehetôségeik is. A kecskeméti autógyár weboldalának karrier fülén folyamatosan hirdetik a nyitott pozíciókat, melyeket megpályázhatnak az álláskeresôk. A szakembereket a logisztika, minôségirányítás, pénzügy, kontrolling, beszerzés, személyügy, gyártervezés, információtechnológia, gyártástechnológia, biztonság, gyártás- és logisztikai tervezés, illetve gyárvezetés területekre keresnek. A gyárban dolgozó kb. 4000 ember mintegy 40%-a hölgy, akik leginkább az irodai munkában, a finom munkákat igénylô felületkezelô mûhelyben és az apró-

kat, további lehetôségeket kapnak: cafeteria, továbbképzési és sportolási lehetôség, kedvezményes étkezési lehetôség, a dolgozók gyermekei számára ingyenes óvodai és bölcsôdei elhelyezés a gyár területén levô „Csillag“ Bölcsôde és Óvodában, a nyárra ingyenes táborozási lehetôségek... A legizgalmasabb, hogy a Mercedes autók vezetési élményét minden munkatárs könnyen elérheti! A Kecskeméten gyártott Mercedes autókat egy órán, egy napon vagy akár egy héten keresztül tesztelhetik, és az üzemanyag-költségével sem kell számolniuk. Természetesen a tesztelésnek kötelezettség része is van: a beszámoló kitöltése, mely az esetlegesen felmerülô hibák kiszûrésére szolgál.

lékosságot, türelmet igénylô teszteléssel foglalkoznak. Az idegenvezetô csak annyit mondhatott a fizetési lehetôségekrôl, hogy a régiós bérekkel azonos összeget kereshetnek a gyárban dolgozók, viszont juttatáso-

Az út a kamara szervezésében valósult meg, mely a tervek szerint jövôre is megismétlôdik, így a következô évben döntôs csapatok szintén részt vesznek az autógyár látogatásán.

Pázmándi Marietta

ENGEDÉLYEZETT, TÁMOGATHATÓ KÉPZÉSEK A KAMARÁBAN A Kamara Oktatási Központját, a PBGSZ Nkft.-t sikeres felnôttképzési engedélyezési eljárás alapján júniusban a Pest Megyei Kormányhivatal nyilvántartásba vette mint felnôttképzési intézményt.

Engedélyezett képzések: Gyártósori gépész OKJ 3152110 Ny.sz: E-001772/2018/A002 Cipôfelsôrész-készítô OKJ 3154202 Ny.sz: E-001772/2018/A001 Betanított csôszerelô Ny.sz: E-001772/2018/B001 Álláskeresési és munkavállalási ismeretek Ny.sz: E-001772/2018/D001 Tanulástechnika Ny.sz: E-001772/2018/D002 A nyilvántartásba vett 5 képzéshez pályázati támogatást is igénybe vehetnek a vállalkozások a GINOP 6.1.5. és 6.1.6. programokon ke-

resztül. A PBGSZ Nkft. az érdeklôdô magánszemélyek, vállalkozások és intézmények képviselôi, valamint a képzéseiben résztvevôk számára továbbá az alábbi felnôttképzést kiegészítô tevékenységeket is nyújtja térítésmentesen: — Elôzetes tudásszintfelmérés — Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás — Pályaorientációs tanácsadás A képzésekkel, támogatási lehetôségekkel, valamint a kiegészítô szolgáltatásokkal kapcsolatban a PBGSZ Nkft. ügyfélszolgálati idejében (H-Cs: 08.30-15.00-ig, P: 08.30-12.00-ig) az ügyfélszolgálattal megbízott munkatársak állnak az érdeklôdôk rendelkezésére.

A PBGSZ Nkft. felnôttképzési nyilvántartásba vételi száma: E-001772/2018.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÚTON A LEGJOBB ÜZLETI TERVEKHEZ A projektrôl további információ a www.i-dare.net oldalon található, kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal az idare@pbkik.hu emailcímen.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az I-DARE projekt vezetôje, amely

Az I-DARE projekt képzései júniusban befejezôdtek, mentorálásra jelentkezhet augusztus végéig, aki az innovatív üzleti tervét megmérettetné horvát és magyar szakmai zsûri elôtt.

Vállalkozók személyes tapasztalatait, projektfórumok keretében marketing és aktuális vállalkozói pénzügyi információkat hallhattak a projekt képzéseiben a résztvevôk.

Az elôadások és tréningnapok után már egyéni és kis csoportos mentorálásra lehet jelentkezni, ahol a tervezett, konkrét vállalkozásra specifikusan adnak adott szakirányban javaslatokat, ötleteket a mentorok.

Minden résztvevô igényelheti, hogy a mentorok átbeszéljék velük a leadott üzleti terv részleteit, hogy megvalósítható, valóban életképes vállalkozási tervek szülessenek.

A képzésekrôl pozitívak a visszajelzések mind a horvát, mind a magyar fél tekintetében. A 2018. június 7-én rendezett projekt

FINANSZÍROZÁS ÉS GDPR MOHÁCSON Mikrovállalkozásoknak szóló finanszírozási lehetôségekrôl, valamint a GDPR-rôl tartottak tájékoztatót nemrég Mohácson. A Baranya Megyei Vállalkozói Központ, Mohács Város Önkormányzata, valamint a kamara Mohácsi elnöksége közös rendezvényén a termet megtöltô hallgatóság a mikrohitelrôl, valamint a Széchenyi Kártyáról szóló tájékoztató mellett gyakorlati útmutatást is kapott adatvédelmi nyilatkozatának elkészítéséhez.

Az interaktív beszélgetéssé alakult gyakorlati tanácsok, útmutatások megvitatásán túl az elôadókkal személyes konzultációra is nyílt lehetôség.

A napokban tarja félévzáró ülését a kamara mohácsi elnöksége. A testület értékeli az idei év elsô felében végrehajtott feladatokat, a lezajlott eseményeket, majd elôkészíti az összes tervezett rendezvényeket.

workshopon iskolák képviselôi, támogató partnerek hallhatták a megkezdett képzések és az innovatív üzleti terv applikáció elsô gyakorlati alkalmazásának eredményeit.

A találkozón képviseltette magát az Eszéki Egyetem és az eszéki Osvit vállalkozói inkubációs központ is. A képzések eddigi tapasztalata, hogy a fiatalok nagyon érdeklôdôk, a vállalkozói ötletet és a marketing tervet hamar ki tudják találni, de a több évre elôremutató pénzügyi tervezéssel nehézségeik támadnak. Baranyában már elôrehaladottabb a projekt megvalósítása, a kész üzleti tervek mentorálása és leadása zajlik, a horvát diákok még a képzések felénél járnak.

horvát és magyar fiatalok pályaorientációjában, munkanélküliek elhelyezkedési esélyének javításában segít.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége is elismerésben részesítette az idei tanév országos szakmai versenyein dobogós helyezést elért tanulókat, iskolai felkészítô tanáraikat és a gyakorlati képzôhelyek oktatóit.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2017. ÉVI KITÜNTETETTJEI részt venni a város életében, akár támogatások nyújtásával is. Azt gondolom, hogy az adóbevétel szempontjából is fontos szereplôje a vállalat a városnak, a régiónak.

— Mi a Szigetvár Gazdaságáért Díjnak a jelentôsége a cég életében?

— Az elismerés azt jelenti, hogy más is figyel a munkánkra. Örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy megkaptuk az elismerést, ami az önbecsülésünk szempontjából is fontos számunkra.

Szigetvár Gazdaságáért Díj: Mannó Pál A SZIGETVÁRI ÉGHAJLAT RENDKÍVÜLI MÓDON KEDVEZ A DONGAÉRLELÉSNEK 1999 óta gyárt barrique tölgyfahordókat Szigetváron a Trust Hungary Zrt. Az utóbbi években az eltérô méretû és alakú hôkezelt tölgyfa termékek, az ún. tölgy szegmensek gyártásában is jelentôs fejlesztést hajtottak végre. Ezeket a borászok a borkészítés különbözô szakaszaiban (erjesztés, érlelés) használják. Néhány éve már e sajátos tölgyfa termékek kutatásával is foglalkozik a Trust Hungary. Mannó Pál vezetésével folyamatos a bôvítés és a fejlesztés a cég életében. Az utóbbi évek során 66 milliós K+F fejlesztést hajtottak végre a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen. 2017ben elkészült az új, tölgy szegmensek hôkezelésére szolgáló üzemcsarnokuk, mintegy 300 millió forintos saját erôs beruházásban. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mannó Pál munkáját a Szigetvár Gazdaságáért Díjjal ismerte el.

— 1992 óta dolgozunk Szigetváron és azóta folyamatosan 80-90 munkavállalót foglalkoztatunk, zömmel Szigetvárról és közvetlen környezetébôl. Ez nagyon fontos szempont a cég szigetvári kötôdését illetôen – mondja Mannó Pál. — Speciális tevékenységet folytatunk, akár alapanyag, akár értékesítési oldalról, ezért aztán igazán komoly üzleti kapcsolataink nincsenek a régióban, hiszen termékeink 90%-a külföldön talál vevôre. Természetesen a beruházásainkhoz vagy a mindennapi mûködésünkhöz kapcsolatos beszerzéseinket, megbízásainkat helyi partnerekkel oldjuk meg, ezeknél lehetôség szerint elônyben részesítjük a szigetvári térség vállalkozásait. Az alapanyag egy részének beszerzése is a helyi erdészetnél történik.

Szigetvári Szakképzési Díj: Papp Judit

— A cég életében mennyire meghatározó az a környezet, ahol mûködik?

— Annak, hogy Szigetváron termelünk, technológiai oka van. Ez az éghajlat rendkívüli módon kedvez a technológiánk egyik nagyon fontos elemének, a dongaérlelésnek. A Trust Hungary-re nem jellemzô, hogy ha valamilyen kellemetlenség éri, akkor – mint a nyugati multik egy része – ott hagyja a csarnokot és továbbáll néhány száz kilométerre, ahol olcsóbb a munkaerô vagy kedvezôbb az adórendszer. A mi mûködésünkben igen meghatározó a munkaerô. Azt szoktam mondani, hogy a vagyonunk a dongatároló téren van, de az értékünk a falakon belül. Nagyon büszkék vagyunk a munkatársainkra, akik igen fontosak a vállalat életében. Ezért nagyon hosszú idônek kellene eltelnie, hogy ilyen kvalifikáltságú munkaerôre tegyünk szert, ha továbbállnánk. Ehhez kellett az a 25 év, amit Szigetváron töltöttünk, rengeteg energiát fordítottunk a munkaerô betanítására, ezt nagyon nehéz lenne pótolni. Jól érezzük magunkat Szigetváron, igyekszünk jó kapcsolatot ápolni a helyi önkormányzattal,

HOGY A JÖVÔBEN IS LEGYEN SZIGETVÁRI CIPÔ: OKTATÓBÁZIS A MANIFAKTORNÁL Papp Judit ügyvezetô vezetésével évek óta kiemelt hangsúlyt fektetnek az egyre fontosabbá váló szakember-utánpótlás kinevelésére a szigetvári Manifaktor Kft.-nél, ezért az elmúlt évben oktatóbázist hoztak létre.

Itt kizárólag csak a tanulók képzése folyik.

DÍJAZOTTAK A cégvezetés támogató hozzáállása, a mesteroktatók szaktudása, és az ôket segítô, több évtizedes szakmai gyakorlattal rendelkezô felkészítô szakemberek jelentik a garanciát a minôségi képzésre. Papp Judit elkötelezett munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Szigetvári Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Cipôgyárunkban a cipôkészítô szakmát oktatjuk. Az oktatást elôször az iskolai oktatóterem használatával végeztük, majd néhány évvel késôbb létrehoztuk a saját oktatóbázisunkat, így próbáljuk biztosítani saját nevelésû tanulókkal az utánpótlásunkat – válaszolja arra a kérdésre Papp Judit, hogy miért fontos a cég számára a tanulók képzése. — Oktatóbázisunk egy elméleti és egy gyakorlati tanterembôl áll, a saját gyárépületünkben, illetve az oktatóépületben található az oktatás helyszíne. A kilencedikes tanulók még nem mehetnek az éles termelésbe, ezért számukra a gyakorlati teremben folyik a szakmai képzés, a tizedikesek és tizenegyedikesek pedig attól függôen, hogy a tanrendjük milyen technológiai fázisokat követel meg, vagy a gyakorlati oktató mûhelyben vagy a gyárépületben gyakorolnak.

— Jellemzô, hogy az önöknél végzett tanulók a cégnél helyezkednek el?

— Igen, bár itt is tapasztalható lemorzsolódás. Vannak, akik érettségizni szeretnének vagy más szakmában helyezkednének el, de általában a tanulók 50%-a itt marad. Egy osztály minden évben el tud indulni, bár nem mindenki kifejezetten cipôfelsôrész-készítô szeretne lenni. Elôfordul, hogy a népszerû szakmákból kiesôk csapódnak hozzánk, esetleg más szakmát kezdtek el és onnan jönnek át a fiatalok.

— Kitôl kapnak segítséget a szakképzéssel kapcsolatban?

— A kamarától segítséget kapunk a szerzôdések elkészítésében, regisztrálásában. Az elméleti képzés a helyi iskolához tartozik, a képzés tematikáját törvény írja elô, minden mást megoldunk házon belül.

Nagyon leszûkült ez az iparág, nem sokan foglalkoznak cipôgyártással, mi a szakma teljes vertikumát meg tudjuk mutatni a tanulóknak.

— Milyen kihívásokkal szembesülnek a szakképzést illetôen?

— Nehéz a gyerekekkel bánni, sokszor nem látják a célt, ebben a korban még túl

éretlenek ahhoz, hogy megfelelô alázattal álljanak egy feladathoz – ez jelenti az igazi problémát. Igyekszünk a kétkezi munka becsületét hangsúlyozni és jövôképet mutatni a szakma gyakorlására.

Szigetvári Idegenforgalmi Díj: Hóbor Lászlóné „NAGYON SZERETEM SZIGETVÁRT, MUSZÁJ HELYT ÁLLNOM“ A Szigetvári „Zrínyi 1566“ Turisztikai Egyesület jelentôs munkát végez Szigetvár turisztikai fejlôdéséért. Hóbor Lászlóné, a botykapeterdi Pálma vendéglô tulajdonosa és vezetôje, a kamara kereskedelemfejlesztési bizottságának aktív tagja három éve tölti be az egyesület elnöki tisztségét, szakmai tudása, a vendéglátásban eltöltött évtizedes tapasztalata, emberi hozzáállása garancia a példaértékû vendégfogadásra. Elkötelezettségét, a szigetvári turizmusért végzett munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szigetvári Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— Az egyesület célja, hogy minden, a turizmussal kapcsolatos kérdésben – legyen szó akár pályázatokról is – segítséget nyújtsunk az irodába betérô turistáknak, az egyesület tagjainak vagy bárkinek, aki hozzánk fordul – mondja Hóbor Lászlóné. — Van egy turisztikai információs irodánk a

Dél-Dunántúli Gazdaság

városközpontban, a Zrínyi téren, ott tájékoztatást kaphatnak az idelátogatók a nevezetességekrôl, az aktuális programokról, de két kolléganôm, Varga Kata és Auguszt Lívia ellátja ôket prospektusokkal, térképekkel is. Amikor három éve átvettük az egyesületet, igen szûkösek voltak az anyagi lehetôségeink, azóta több pályázatot is nyertünk, ezek által tudunk elôrelépni.

— Önök mivel tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy Szigetvár mint idegenforgalmi célpont vonzóbb legyen?

— Egy évvel ezelôtt nyitottunk egy kávézót és egy ajándékboltot az irodánkban, ezt az ötletet azért vetettem fel, hogy legyen valami vendégcsalogató ott, a téren, amivel bevonzhatjuk az irodába a turistákat. A kávézóban süteménnyel, limonádéval, kávéval várjuk a betérôket, kicsit meg tudnak pihenni nálunk, és a vendéglátás mellett el tudjuk látni ôket prospektusokkal, marketinganyagokkal, tájékoztatással, be tudjuk mutatni nekik a város nevezetességeit. Vagy ajánlani programokat, hiszen mindig történik valami a kisvárosban.

Együttmûködünk a Szigetvári Várral, a gyógyfürdôvel, velük olyan csomagokat is kialakítunk, amelyek jelentôs kedvezménnyel teszik lehetôvé a turisták számára a belépést, nálunk pedig a fogyasztást. Két éve, amióta megrendeztük a szigetvári emlékévet, jelentôsen megnôtt a vár és Szigetvár látogatottsága, ezért kormoly turisztikai fejlesztések kezdôdtek a városban.

— Önnek személy szerint miért fontos, hogy aktívan részt vegyen a szigetvári idegenforgalomban?

— Azért vállaltam el a megbízatást, mert felkértek. Nehezen mondtam igent, mert nagyon sok a munkám és nem könynyû összeegyeztetni a kettôt. De mivel szigetvári születésû vagyok, ott voltam fiatal és az egész családom onnan származik, szoros a kötôdésem a városhoz. Mindig is szerettem Szigetvárt, és éreztem, hogy muszáj segítenem, muszáj helyt állnom. Három éve minden évben megrendezzük az ostromnapok fesztivált és úgy látom, hogy egyre több érdeklôdôt vonz, egyre sikeresebb. Nagyon szeretek szervezni, valami újat csinálni, ez ad erôt ahhoz, hogy összehangoltan tudjam végezni a vállalkozói és az egyesületi munkámat.

17

❯

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Jánosi Engel Adolf Díj: Bischof Balázs

Komlói Szakképzési Díj: Karácsony László

„HISZÜNK A KOMLÓIAKBAN“

„A MAI NAPIG ÖRÖMET OKOZ A TANÍTÁS“

Nagy üzlethálózatok, intézmények bútorainak készítésével foglalkozik a komlói ArtInnova Kft. Fô profilja az egyedi belsôépítészeti berendezés megoldások, valamint üzletberendezések professzionális tervezése és kivitelezése. Az Art-Innova-t Bischof Balázs és Kacsa Zoltán alapította 2004-ben, a társaság dinamikus fejlôdésének köszönhetôen 3000 m2-es saját tulajdonú gyártócsarnokkal és egyedülálló gépparkkal rendelkezik. A kft. 2016. évi forgalma 1,5 millió euró volt, ennek 70%-a exportból származott. A cég 2017-ben 26 szakképzett munkavállalót foglalkoztatott, évente átlagosan 3 asztalosipari szakmunkástanulót készít fel a vizsgájára. Bischof Balázs munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Jánosi Engel Adolf Díjjal ismerte el.

— Amellett, hogy termelésünk jelentôs része exportra megy, igyekszünk a hazai piacot is ellátni. Külföldi munkáinkat legnagyobb részt Ausztriában és Németországban végezzük, önkormányzatok, kórházak, idôsotthonok, nagyobb intézmények, szállodák számára készítünk bútorokat. Itthon fôként üzletberendezéseket gyártunk kereskedelmi hálózatok és benzinkutak számára – foglalja össze röviden Bischof Balázs az Art-Innova tevékenységét.

— Számít-e valamit a vállalkozás mûködésében, hogy a cég székhelye Komlón van?

– Kiemelkedôen fejlett a technológiánk, az elmúlt években több sikeres EU-s pályázati forrást nyertünk a gyártási felületünk növelésére. Éppen a közelmúltban fejezôdött be egy kapacitásbôvítô beruházásunk (szintén pályázati támogatással) a gyártáshoz kapcsolódó faipari eszközök beszerezésével. Komplett CNC-parkkal rendelkezünk és már most is számítógéprôl vezérlünk technológiákat. Ugyanazt a magas technikai színvonalat és minôséget képviseljük, mint a nyugati vállalkozások, az áraink viszont kedvezôbbek. Tehát ebbôl a szempontból nincs igazán jelentôsége annak, hogy hol van a vállalkozás székhelye.

— Mégis miért maradtak a városban, a vállalkozás mûködéséhez milyen támogató közeget jelent Komló?

— Komlói születésûek vagyunk, minden a városhoz köt minket, itt végeztük az iskoláinkat, Komlón élünk. A bányabezárás után csökkentek az ingatlanárak, ezért lehetôségünk volt a fejlesztésre. A komlói szakmunkásképzô iskolában évente 10-15 fô asztalos tett szakvizsgát, ami alapot adott a vállalkozáshoz. Sajnos ez már csak múlt.

— Önök hogyan élnek együtt a várossal, annak gazdaságával? Mit tudnak viszonozni a környezetüknek?

— Természetesen minden adónkat ide fizetjük, nem keresünk kiskapukat. A fejlesztéseinket komlói vállalkozókkal bonyolítjuk le, a gyártási, szerelési projektjeinket szintén helyi alvállalkozókkal közösen végezzük. Hiszünk abban, hogy aki itt maradt, komolyan képzeli a jövôjét és minden téren képes a minôségi értékteremtésben.

Számos városi társadalmi eseményt és sporttevékenységet támogatunk és hiszünk a komlóiakban.

Több mint 30 évig tanított szaktanárként forgácsolást, szakrajzot és munkavédelmi ismereteket a komlói szakiskolában Karácsony László. Igazgatóhelyettesként új alapokra helyezte a komlói szakképzést. Tanácsadóként a Lakics Kft.-nél az új tanmûhelyi képzési rendszer kialakításában és mûködtetésében volt döntô szerepe. Karácsony László több évtizedes, szakképzésben végzett munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komlói Szakképzési Díjjal ismerte el.

— A szakképzésben 43 évet, ebbôl a felnôttképzésben öt évet töltöttem el, és még mindig ott dolgozom vállalkozóként, nyugdíjasként – foglalja össze Karácsony László egy rövid mondatban pályafutását.

— A tanult szakmám gépi forgácsoló, három éven keresztül gyakorlati oktató voltam a komlói 501-es szakképzô iskolában, majd tanár lettem. A szakképzésben eltöltött 43 év hozzásegített ahhoz, hogy kifejlesszek egy olyan sajátos „módszertant“, amivel meg tudom tanítani a fiataloknak a szakmai és géprajzismereteket, ezt nem oktatják a fôiskolán, az egyetemen. Empátiára van szükség az oktatásban, rá kell érezni

DÍJAZOTTAK a ma ifjúságának nyelvére, gondolkodására, hogy bizonyos esetekben, szituációkban mit is kell tenni. Mivel ma nem szerepel a szakképzési tananyagban kellô óraszámban a rajzolvasás, a mûszaki rajz értelmezése, de szükség van rá a mindennapi munkához, nagyon sok megkeresést kapok, hogy cégeknél oktassam az ott dolgozókat. Nekem a mai napig örömet okoz a tanítás.

— Miért, mi szépet talál benne?

— Szívesen csinálom, mondhatni életelememmé vált. Jó érzéssel tölt el, amikor látom, hogy ráéreznek a lényegre, és ha át tudom adni, hogy miként gondolkodjanak a mûszaki rajz vonatkozásában. Út közben alakult ki az elhivatottságom. A kezdet kezdetén forgácsolóként dolgoztam a komlói MOM-nál, ahol a tanmûhelybe szakoktatót kerestek. Kiválasztottak a feladatra. Odajöttek a 14 éves gyerekek, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy miért döntöttek az adott szakma mellett. Ezek a gyerekek a nulláról indulva egy év alatt eljutottak odáig, hogy le tudtak gyártani egy bonyolultabb alkatrészt úgy, hogy a megfelelô gépeket is tudták kezelni. Számomra nagy dolog volt, hogy tudok adni valamit annak, aki korábban nem ismerte a forgácsolás lényegét. Számos tanulóm kiváló eredménnyel szerepelt az országos tantárgyi versenyeken, talán azért voltak jobbak, mint mások, mert rengeteget foglalkoztam velük. A megye nagy gépipari cégeinél ma is ott dolgoznak az egykori tanulóim, és számomra boldogság, hogy megállják a helyüket az életben.

Komlói Idegenforgalmi Díj: Fajcsi Ferenc TELTHÁZAS ELÔADÁSOK A MÛKEDVELÔ „CSPÛRÁGÓK“ TALÁLKOZÓJÁN KOMLÓN Az idei Komlói Amatôr Színházi Találkozó már a negyedik volt június elsô napjaiban, sikere pedig egyre nagyobb az egykori bányászvárosban. Az esemény minden évben ünnep Komlónak és a színjátszóknak, egy olyan fesztivál, ahol igazi barátságok születnek. Fajcsi Ferenc álmodta meg a Komlói Amatôr Színházi Találkozót, a KASZT-ot. A

rendezvény fôszervezôjeként hatalmas munkát végez, hogy a mûkedvelô „csepûrágók“ találkozójának hatására Komló hírnevét megismerhessék az országban. A rendezvény hatására nôtt a térség, közvetetten a régió vendégforgalma és turisztikai vonzereje. Fajcsi Ferenc munkáját a kamara a Komlói Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— A szakmabeliek és a résztvevô csoportok szerint is az a fesztivál különlegessége, hogy a szakmai versenyprogramok igen magas színvonala mellett a kiegészítô, ún. off programok is igazi nívót képviselnek. A KASZT-on minden korosztály megtalálja a maga számára érdekes kulturális csemegét – fogalmazza meg röviden Fajcsi Ferenc a Komlói Amatôr Színházi Találkozó „kritkáját“. — Számunkra is meglepetés volt a város színházszeretô közönségének lelkesedése, azt gondoltuk, hogy a fesztiválon szereplô csoportok majd megnézik egymást, ezzel szemben igen magas nézettség mellett mennek a darabok. Évrôl évre teltházasak az elôadásaink, és hihetetlenül nagy az érdeklôdés a fesztivál iránt. Valószínûleg a komlói kultúraszeretô emberekben kell keresni a magyarázatot, illetve nagyon sok nézô érkezik más településekrôl.

A színjátszásnak hagyománya van a városban, hiszen igen népszerû a komlói Súgólyuk Színház, a társulat hosszú évek óta nagyon sikeres elôadásokat csinál, tulajdonképpen erre a bázisra hoztuk létre a fesztivált. Egyébként a versenydarabok ko-

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

moly szakmai elôminôsítésen vesznek részt, a rendezvényt a szakma is érdeklôdéssel követi és jönnek a színházcsináló szakemberek, mert kíváncsiak ránk.

— Hogyan mozgatja meg Komló idegenforgalmát ez a fesztivál?

— Természetesen jelentôs hatással van a város idegenforgalmára a program. Komló egy kisváros, a KASZT idôpontjában a szállásadók csúcsra járatva mûködnek. Én mindig izgulok a jelentkezô csoportok létszáma miatt, hogy hol tudom ôket elszállásolni. Ugyanígy meg kell találnunk az étkeztetés helyszínét is, hiszen ha egyszerre megindulnak a versenyzôk, egy idôben 237 embert kell megetetnünk, ami nem kis feladat egy ekkora városban. A fesztivál elôtt egyeztetünk a vendéglátóhelyekkel, a kereskedelmi egységekkel a hosszabbított nyitvatartásról és a megnövelt árukészletrôl. Nemcsak a kereskedelmi, vendéglátóipari egységek látogatottsága nô meg ezekben a napokban, hanem például a helytörténeti múzeumé is. Remélem, hogy a következô években egy igazán komoly megyei szintû turisztikai attrakcióvá nôheti ki magát a KASZT. Than Károly Díj: Bock Szilárd és Bíró Zoltán VILLAMOS MUNKÁK HELYBEN, HELYI SZAKEMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁVAL Komoly vállalkozássá nôtte ki magát 2010 óta Bock Szilárd és Bíró Zoltán vezetésével az épületvillamossággal, villamoshálózattervezéssel, -kivitelezéssel és -felújítással foglalkozó Power Alarm Kft. A 18 munkatárssal mûködô, villányi székhelyû és telephelyû vállalkozás az elmúlt évek alatt országos ismertségre tett szert, a cégnél dolgozók megbízható munkája pedig nagyon sok megrendeléshez juttatja a társaságot. A dinamikusan fejlôdô cég jelentôsen hozzájárul a térség gazdaságának fejlesztéséhez, a Power Alarm munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Than Károly Díjjal ismerte el.

— Fôként épületvillamossággal kapcsolatos kivitelezéseket végzünk, emellett naperômûveket telepítünk. A munkáink jelentôs része itt, helyben van, de igény szerint

❯

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

dolgozunk Budapesten, Pécsett is, már miskolci megrendelésünk is volt. Sok megbízást kapunk a beremendi önkormányzattól, csakúgy, mint a nagyharsányi és a villányi önkormányzattól – foglalja össze röviden Bock Szilárd ügyvezetô, hol, milyen munkát végez a Power Alarm.

Bock Szilárd

— Mitôl sikeres az önök vállalkozása?

— Baranyának egy nagyon jól fejlôdô térsége Villány-Siklós-Harkány, rengeteg beruházás indul és zajlik jelenleg is mind önkormányzati, mind egyén vállalkozói szinten. Péccsel ellentétben, ahol nagyon sok a kivitelezô, de nincs akkora mozgás, nálunk igen sok a lehetôség. Vállalkozásunk erôs- és gyengeáramú kivitelezést is végez, ez pedig nagy elônyt jelent azokkal a cégekkel szemben, amelyek a piacnak csak egy bizonyos szegmensére szakosodtak. Emellett igyekszünk magas színvonalú munkát végezni, tulajdonképpen ez is egyfajta marketing, hiszen az elégedett ügyfél hozza az új megrendeléseket. Sikerünk a pontosságban, precizitásban és a megbízhatóságban rejlik. Fontos számunkra a környezettudatosság, így a megújuló energia használata és népszerûsítése, ezért is bôvítettük a profilunkat néhány éve háztartási méretû kiserômûvek telepítésével, illetve ezért is foglalkozunk napelemes rendszerek telepítésével. Ketten állunk a cég mögött, ennek pedig az az elônye, hogy könnyebben átlátjuk a dolgokat, tanácsot kérhetünk egymástól, illetve egymást segítjük, erôsítjük.

DÍJAZOTTAK — Mit tudnak visszaadni abból, amit megteremtenek, mivel támogatják a térséget?

— Az iparûzési adónkat Villányban fizetjük, ezzel is támogatjuk a települést. Helyi munkaerôt alkalmazunk, ami nemcsak nekünk, hanem a térségnek is nagy elôny Bíró Zoltán

jelent. Igyekszünk magunk köré csoportosítani és megtartani a szakembereket, hogy külföld helyett nálunk helyezkedjenek el. Az építôiparban jelenleg komoly bérszínvonalemelkedés tapasztalható, amit mi is követünk. Természetesen más módon is segítjük a helyi önkormányzatokat és azok intézményeit, hiszen számunkra is fontosak a jó kapcsolatok.

Siklósi Idegenforgalmi Díj: Bôköz Fesztivál IDÉN KARBONSEMLEGES LESZ A SOK SZÍNÛ ORMÁNSÁGI FESZTIVÁL, A BÔKÖZ A közösségépítés, valamint a helyi lakosság bevonásával a kulturális és ökoturizmus fejlesztését tûzte ki célul maga elé a Bôköz Fesztivál. A program négy ormánsági kistelepülés, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávacsehi és a Duna-Dráva Nemzeti Park Ôs-Dráva Látogatóközpontjának összmûvészeti rendezvénye. A kultúra mellett a Bôköznek van egy karitatív szegmense is: a kémesi iskola 120 diákja számára minden évben megteremtik a lehetôséget, hogy különleges kulturális élményhez jussanak. Az elsô évben a budapesti Nemzeti Színházban és a Fôvárosi Állatkertben jártak a gyerekek, tavaly a Nagycirkuszban tettek látogatást, idén pedig az Állami Operaház látja ôket vendégül. A Bôköz Fesztivál szervezôit a kamara Siklósi Idegenforgalmi Díj elismerésben részesítette.

A fesztivál ötletgazda-fôszervezôje Márta István 2016-ban vállalta el az Ormánság szívébe álmodott új kulturális eseménysorozat megtervezését és bevezetését.

Mint mondja, a rendezvény egyedi arculatát maguk a falvak és a különleges ökocentrum adják.

DÍJAZOTTAK — A program attól egyedi, hogy a kulturális kínálata nem a hagyományos falunapokat célozza meg, igaz, vannak benne olyan elemek is, amelyek hasonlítanak azokra. A Bôköz nem az az összmûvészeti fesztivál, ahol kizárólag a magas mûvészeti produkciók vannak jelen, de figyelembe véve a minôséget, a helyi specialitásokat, a kulturális sokszínûséget helyezi a fókuszba – határozza meg röviden a fesztivál karakterét Márta István.

— Miként hat a programsorozat a helyi idegenforgalomra, hogyan vonják be a lakosságot a szervezésbe, a részvételbe?

— A szervezés csapatmunkában történik, alapvetô, hogy a települések polgármesterei, illetve az Ôs-Dráva Látogatóközpont igazgatója is tagja a szervezô stábnak, így maximálisan figyelembe vesszük a falvak érdekeit és felkínált lehetôségeit, gondolhatunk pl. a vendéglátásra vagy a szobakiadásra. A Bôköz Fesztivál még gyerekcipôben jár, abban bízunk, mint ahogy erre az ország más településein is vannak példák, hogy olyan tendenciákat indít el, mint hogy megéri rendbe hozni és kiadni a portákat. Maga a fesztivál helyi udvarokat is használ kulturális helyszínként, és természetesen a régióból is jönnek vendégek a programokra.

Az idén szorosan együttmûködünk a Kincses Baranya Fesztivállal, a másik újdonság pedig a Bôköz karbonsemlegesítése lesz. Kiszámoltuk a fesztivál emisszióját, széndioxid-kibocsátását, és úgy határoztunk, hogy ôsszel, amikor ennek ideje van, 30 db, tehát kb. a fesztivál emissziójának 10-szeresét elnyelô ôshonos táj gyümölcsfát ültetünk el a településekre. Így 1000%ban karbonsemleges lesz a Bôköz Fesztivál.

Siklósi Szakképzési Díj: Jójártné Szeibert Natália SIKERES AZ ÚJ SIKLÓSI FODRÁSZKÉPZÉS A napokban fejezték be tanulmányaikat azok a fiatalok, akik Siklóson, a szakiskolában sajátíthatták el a fodrász szakma alapjait. Ôk voltak az elsôk, akik a helyi szakiskolában indított képzésen szereztek vég-

zettséget. Ebben Jójártné Szeibert Natália fodrász mesternek nagy szerepe van, ô kezdeményezte ugyanis, hogy induljon fodrászképzés Siklóson. A szakiskola fogadókészséget mutatott az ötletre, így közös munkájuk eredményeként 2016-ban 16 tanulóval elindulhatott a kétéves, érettségire épülô képzés. Natália az utánpótlás kinevelésére a szakiskolával közösen fodrász oktatói központot is létrehozott Siklóson. Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklósi Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Korábban nem volt fodrászképzés a városban, és mivel sokat jártam vizsgáztatni a baranyai iskolákba, láttam a gyerekek fejlôdését. Hesz Jánosnak, a fodrászok „atyjának“ mindig az volt a vágya, hogy a tanulók olyan képzésben részesüljenek, ami megjár nekik, ami tisztességes alapokon nyugszik. Ezt valósítottuk meg Siklóson – foglalja össze röviden Jójártné Szeibert Natália a fodrászképzés elindításának történetét. — A környékbeli gyerekek, akik nálam végeztek, többségében szerény körülmények között élô családból jönnek, ezeknek a gyerekeknek lehetôséget kell adni arra, hogy kimozduljanak a környezetükbôl és fejlôdjenek. Nagyon jó csapat volt az elsô osztály, kiválóan vizsgáztak, meg vagyunk elégedve az általuk nyújtott teljesítménnyel.

Tizenkét fiatal végzett, közülük tíznek már állása is van, ketten pedig továbbtanulnak Budapesten. Ha lesz rá mód és lehetôség, mert sok kapcsolatom van, akkor nekik is lesz egy négyórás munkájuk, hogy ne felejtsék el a szakmát. Rengeteg olyan helyre el-

Dél-Dunántúli Gazdaság

jutottunk a képzés alatt, ami a szakmai fejlôdésüket szolgálta, ebben nagy segítséget kaptam az Oktatási Minisztériumtól, illetve a Pécsi Szakképzési Centrumtól, amiért roppant hálás vagyok.

— Az elsô kétéves képzésnek vége, indul-e új osztály?

— Igen, már zajlik a kampány a beiskolázásra. Abban állapodtunk meg a szakiskola igazgatójával, hogy kétévenként indítunk egy osztályt, így nem lesz „túltermelés“ a szakmában. Egy 2018-as minisztériumi rendelet alapján minden 3 csillagos szállodában kötelezô lesz foglalkoztatni valakit a szépségiparból, így még inkább van létjogosultsága a fodrász képzésünknek.

— Miért érez ilyen mély elhivatottságot az oktatásra?

— Nagyon szeretem a szakmámat, ez a hobbim is. Szeretnék olyan szakembereket adni az utókornak, hogy ôk is úgy szolgálják ki maximálisan a korosztályukat, ahogy én is kiszolgálom az én vendégeimet. Már nem tudok új vendégeket vállalni, mert a korábbi vendégeim, akik 35-40 éve járnak a szalonba, ragaszkodnak hozzám. A fiataloknak új fodrász kell, aki úgy dolgozik, ahogy nekik van szükségük rá. Rengeteg gyerekkel találkozom a munkám során, kicsit talán Terézanya is vagyok, mert igyekszem felkarolni a kicsit az elesettebbeket.

Odafigyelni rájuk, egyengetni az útjukat.

Ezért nem várok hálát, örülök az apró visszajelzéseknek, amelyekbôl látom, hogy tudtam segíteni.

21

❯

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Dr. Fáy Mihály Díj: Gráf Antal

Mohácsi Szakképzési Díj: Mausz Mihály

50 ÉVE FOGALOM A GRÁF NÉV MOHÁCSON

„A RÉGIÓ TECHNIKAILAG LEGJOBBAN FELSZERELT ISKOLÁJÁVÁ VÁLTUNK“

A Gráf Antal által vezetett mohácsi GráfTrans Bt. indulása 1964-re nyúlik vissza. A kezdetekben lovas kocsis építôanyag-fuvarozással foglalkozó vállalkozásra a folyamatos fejlesztés és a tevékenységi kör bôvülése volt a jellemzô. Mára már a korszerû építôgépek bérbeadása mellett teljes termékpalettás építôanyag-kereskedelemmel foglalkozik a vállalkozás, megbízásait túlnyomó részben helyi vállalkozókkal végezteti el. A cég ügyvezetôje, Gráf Antal munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Fáy Mihály Díjjal ismerte el.

— Nagyon erôs bennünk a lokálpatriotizmus, édesapám 1964-ben kezdett Mohácson mint fuvaros, és azóta is itt dolgozunk a városban – vallja Gráf Antal. — Édesapám 30 évig vitte a vállalkozást, és igen jelentôs ismeretségi körre tett szert.

Annak idején a fuvarostól rendelték meg az építôanyagot, ez egy bizalomra épülô tevékenység volt. Még ma is elôfordul, hogy egy fiatal pár megkeres bennünket, hogy a nagypapa, aki pénzt adott az építkezésre, azt mondta: keressétek a Gráfot, mert 1970-ben ô hozta nekünk az anyagot és minden rendben volt. Az üzletmenetre is jó hatása van, hogy a nevünknek mindig is jó csengése volt itt, a környéken.

— Nem is gondolkodtak másik városban, térségben?

— Többször megkérdezték, hogy miért nem terjeszkedünk, akár Pécsre is. A családunk nagyon kötôdik a városhoz, és úgy érzem, hogy a tartósan végzett tisztességes munka meghozza a gyümölcsét. Egy kivitelezôvel vagy vállalkozóval sincs rossz viszonyunk. Mi magunk is, ha szükségünk van valamire, azt Mohácson szerezzük be. Bemegyek az üzletbe és megveszem, mert ott kapok hozzá tanácsot. Mi is ezt nyújtjuk a kereskedésben és azt érzem, hogy a vevôkben kialakult egy olyan nézet: hiába olcsó egy termék, összességében nem biztos, hogy a legolcsóbb. Rengeteg stabil visszatérô vevônk van, akik tudják, hogy aránylag jó árakkal dolgozunk, amihez tartozik egy

30 éven át végezte rendületlen lelkiismeretességgel általános és nevelési igazgatóhelyettesi munkáját az 502. számú Radnóti Miklós Ipari Szakmunkásképzô Intézetben Mausz Mihály. Igazgatóhelyettesként komoly szerepet vállalt abban, hogy a mohácsi szakmunkásképzô iskola korábbi szerepkörét messze túlszárnyalva vált a dél-dunántúli térség egyik legszínvonalasabb, leginnovatívabb szakképzô iskolájává a ‘90-es években. Mausz Mihály munkáját a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Szakképzési Díjjal jutalmazta.

— Véletlenül kerültem a szakképzésbe.

1984-ben váltottam munkahelyet, és azt gondoltam, hogy egy évre Mohácsra jövök dolgozni, aztán ebbôl immár 34 év lett – eleveníti fel a kezdeteket Mausz Mihály. — Egyáltalán nem készültem a szakképzésbe, annak ellenére, hogy az érettségi után magam is szakmát tanultam, és csak utána kezdtem meg a felsôfokú tanulmányaimat.

— Mi jelentett kihívást a munkájában, amikor a mohácsi szakképzô iskolába került?

— A kilencvenes évektôl, a rendszerváltás óta nagy kihívást jelentett, hogy gyakor-

korrekt szolgáltatás. Minôségi termékeket tartunk, hiszen ha olcsó, silány terméket sózok rá a vásárlóra, három év múlva nem arra emlékszik, hogy keveset fizetett, hanem arra, hogy gagyi árut vett.

— Miben áll az önök vállalkozásának sikere?

— Egy kicsit elôbb kezdtünk el fejleszteni, mint ahogy elindult a konjunktúra.

Egy német ismerôsöm azt mondta, kanalat meg tányért idôben kell szerezni, mert aki akkor kezd keresgélni, mikor jön a leves, az már elkésett. A vásárlóink mintegy 60%-át személyesen ismerem, ez jó érzés, mert megbíznak bennünk. Én mindig azt mondom, hogy addig jó, amíg a forgalom ötven százalékát a lakossági forgalom teszi ki, mert az nem képes olyan drasztikusan nôni vagy csökkenni, mint a közületi forgalom.

Azzal, hogy kicsit „megnôttünk“, az áruválaszték is nagyobb lett. A sikerben az is közrejátszik, hogy míg sok vállalkozásnak problémát okoz az utánpótlás, nálunk ez nincs így: a három gyerekembôl kettô teljes egészében a cégben dolgozik, a harmadik pedig besegít. Ez motivációt is ad a fejlesztésekhez, hiszen ha nem volna mögöttem az utánpótlás, akkor biztosan nem léptünk volna ekkorát. Az Új Ház-tagság is is sokat segített abban, hogy dinamikusan fejlôdik a vállalkozás.

DÍJAZOTTAK latilag évente változott a képzés jogi szabályozásának háttere. Addig az állandóság jellemezte a szakképzést, ami egy az egyben megszûnt. De még ennél is nagyobb fejtörést okozott, hogy a 2000-es évek elejétôl szinte eltûntek a gyerekek a szakképzésbôl, és ezt a helyzetet a szakképzô iskolák a mai napig nem tudják megoldani. Ha a kezdô osztálylétszámokat nézzük, akkor nincs gond a mennyiséggel, de 2-3 év alatt igen nagy mértékû a lemorzsolódás – és ez nem csak a mi iskolánkra vonatkozik, hanem országos szintû probléma. A gimnáziumok mindenkit felvesznek, még azokat is, akik augusztusban pótvizsgáznak, majd ezek a gyerekek négy éven keresztül bukdácsolnak. Ez nagy kihívás és a mai napig nincs rá megoldás.

— Mit könyvelhet el sikerként a pedagógusi pályáján?

— Számomra az jelenti a sikert, hogy olyan kiváló nevelôtestületet hoztunk össze, amely ütôképes volt. Ezzel a csapattal hatalmas mennyiségû pályázatot adtunk be, jó részét meg is nyertük, így sikerült az ezredforduló utánra a régió technikailag legjobban felszerelt mûintézményévé válni.

Akárhányszor is azt gondolja az ember, hogy abba kellene hagyni, bármennyiszer is belefárad és arra az álláspontra jut, hogy más pálya után kellene nézni, de – mint ahogy a pedagógusok nagy része – szeptemberben meghallja a csengô hangját, akkor újra csatasorba áll. Így vagyok ezzel én is. Azt gondolom, hogy amit az ember elkezdett, azt fejezze is be. Elkezdtünk az iskolában egyfajta átalakítást és úgy vélem, sikerült egy jól felszerelt iskolát és egy kitûnô tantestületet hagynunk az utódokra.

Mohácsi Idegenforgalmi Díj: Szent Miklós Vízi- és Taposómalom A TÖRTÉNELEM BENNE VAN A MOHÁCSI MALMOKBAN Mintegy 700 éves múltra tekint vissza, a XIV. századból való az itteni elsô malomemlítés, ám csak az utóbbi 10 évben látogatható Mohácsi Bugarszki Norbert mûemlékmentô munkájának eredményeként a

Mohács mellett található ipartörténeti emlék, a Szent Miklós Vízi- és Taposómalom.

A család által mûködtetett patakmalom látnivalóiról nemcsak a környékrôl, hanem az ország más tájáról érkezett látogatók is elismeréssel szólnak. A Szent Miklós Vízi- és Taposómalommal növekedett a város körzetének idegenforgalmi értéke, ezért Mohácsi Bugarszki Norbert és családja munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— A környékbeli lakosoknak, a gyerekeknek újból meg kellett tanítani, hogy itt van egy vízimalom, mert a létezése az utóbbi évtizedekben kiíródott az emberek tudatából – mondja Mohácsi Bugarszki Norbert. — Ha úgy nézzük, új szereplôje vagyunk a térség turisztikai életének. A busójárás, a Nepomuki ünnepség, illetve a nemzetközi néptánc fesztivál mind kiemelt rendezvénye a városnak, de mivel ezek programok, csupán néhány napra koncentrálódnak. Mohács fontosabb turisztikai helyszínei, a Mohácsi Történelmi Emlékhely, a Busóudvar, a Kanizsai Dorottya Múzeum és a mohácsi fekete kerámia készítôje, Lakatos László fazekas bemutatóterme, ezekhez csatlakoztunk mi az utóbbi 5-6 év kemény munkájával. Egyesületi formában mûködünk, önkéntesekkel, családtagokkal, a látogatottsági statisztikában már a 3. helyet foglaljuk el a több ezres látogatói létszámmal.

— Mi a különlegessége ennek a malomnak, és miként lehetett turisztikai látványossággá tenni?

— Ilyen vízimalom kb. 50 van az országban, az egyediségét az adja, hogy a

Dél-Dunántúli Gazdaság

történelembôl jól ismert Csele-patak hajtja.

Már a török világ elôtt is nagyon gazdag malomrendszer mûködött itt, ennek a malomnak pedig, amely túlélt évszázadokat, a történelmi hangulata önmagában is attrakció. A másik látványosságunk egy igen gazdag liszteszsák-gyûjtemény, 600-650 régi liszteszsákkal. Ennek egyik fele a magyarországi svábok, másik fele a magyarok hagyatéka. Egy múzeumban, ha nem lenne tárlatvezetés, simán elmennénk mellettük, de úgy tûnik, mi úgy tudjuk bemutatni ôket, hogy megfogja a látogatókat. Ezek a tárgyak egy nagyon érdekes keresztmetszetét nyújtják a népi mûvészetnek, a népi kultúrának.

A vízimalom mellé négy éve építettünk egy taposómalom szerkezetet, ami a földön az egyetlen ember hajtású malomszerkezet. A régi római birodalomban rengeteg ilyen volt, tipikusan olyan helyeken, ahol rendelkezésre álltak rabszolgák. A 19. században aztán az emberi jogokra hivatkozva elbontották ôket. Nálunk a látogatók ki tudják próbálni, még egy vak vendégünk is nagyon élvezte, hogy a taposással mûködtetni tudta a malomszerkezetet.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

JUBILEUM

ÖKOCÍMKÉS VÉDJEGYET KAPOTT DÉL-DUNÁNTÚL EGYIK LEGKORSZERÛBB TÁVHÔSZOLGÁLTATÓJA 25 ÉVES A MOHÁCS-HÔ HÔSZOLGÁLTATÓ KFT. Negyed évszázadnyi mûködés önmagában is jelentôs egy vállalkozás életében, az pedig külön elismerést érdemel, ha a cég mindezt partnerei megelégedésére és környezete védelmével teszi. A Mohács város területén a távfûtést és a melegvíz szolgáltatást végzô Mohács-Hô Hôszolgáltató Kft. az elmúlt évek beruházásainak köszönhetôen jelentôs mértékben javította a hôszolgáltatás stabil üzemeltetését és energiahatékonyságát. A vállalat a környezetbarát technológia alkalmazásával hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az egészségesebb légtér biztosításához, és ezáltal a fenntartható fejlôdéshez.

A 25 évvel ezelôtt a Pécsi Távfûtô Vállalatból vagyonmegosztással létrejött, Mohács Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló társaság fô feladata, hogy Mohács területén folyamatosan, megfelelô minôségben biztosítsa a távfûtést és a melegvíz szolgáltatást. A társaság vezetése a tulajdonos bevonásával állandóan fejlesztések megvalósításán dolgozott.

2013-ban zárult le egy átfogó energetikai korszerûsítés, amely 3 db 4,5 MW teljesítményû, földgáztüzelésû, korszerûen szabályozható melegvizes kazán üzembe helyezését, illetve a hôközpontok korszerûsítését, a távhôvezeték-hálózat cseréjét foglalta magában. A gazdaságos és biztonságos mûködést pedig egy távfelügyeleti rendszer

segíti. A földgáztól való függôség csökkentése érdekében a Mohács-Hô megújuló energiaforrást hasznosító 4,5 MW teljesítményû biomassza (faapríték) fûtômûvet is létesített, idén pedig sikerült üzembe helyezni egy 499 kW teljesítményû napelemes kiserômûvet, amely villamos energiát termel.

A vállalat számára kiemelten fontos a fogyasztók, partnerek tájékoztatása, amit a Távhô Ökocímke idei elnyerésével is deklarál. Ezt a címkét a Magyar Távhôszolgálatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ) vezette be azzal a céllal, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a távhôrendszerek környezetre gyakorolt hatásáról. A háztartási gépek energiacímkéjéhez hasonlóan fontos információkkal szolgál a távfûtés színvonaláról, azaz a primerenergia hatékonyságáról, a zöldenergia-felhasználásról és a szén-dioxid kibocsátás mértékérôl. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetôen a Mohács-Hô Kft. is csatlakozhatott az elismerten környezetbarát szolgáltatók közé.

Hogy miben áll a vállalat mûködésének sikere, Szekó Józsefné ügyvezetôt kérdeztük.

— A távhôszolgáltatás speciális terület,

mûködését nagyon sok tényezô befolyásolja: a szabályozási környezet változása, a tüzelôanyag elérhetôsége, a fogyasztók fizetôképessége és nem utolsósorban az idôjárás. A beruházási, fejlesztési lehetôségek kihasználásával sikerült megalapozni a biztonságos mûködést, szolgáltatást, az uniós pályázati forrásoknak köszönhetôen jelenleg korszerû, környezetvédelmi elôírásoknak megfelelô távhôrendszerrel rendelkezünk. Természetesen a személyi feltételeket is biztosítani kell, képzett vállalati menedzsment és tapasztalt szakemberek segítik a szervezet mûködését. Mivel jelentôsebb üzemeltetési problémák nincsenek, jobban tudunk összpontosítani az egyéb feladatokra és felkészülni a várható változásokra.

A vállalkozás az eredményességét csak a hatékonyság növelésével és a költségek csökkentésével tudta és tudja növelni. Az ennek elérése érdekében végzett korszerûsítô és hatékonyságnövelô beruházások, valamint a szükséges tervszerû, rendszeres karbantartások biztosítják a további mûködést. Kiemelten fontosnak tartjuk a következô években is, hogy a tartalékainkat minél hatékonyabban használjuk fel az aktuális gazdasági viszonyok mellett.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCANHELP ÜZLETI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMÛKÖDÉSI IGÉNYEK A nemzetközi piacra induló, vagy már aktív, de további partnereket keresô cégek számára ajánljuk az Enterprise Europe Network folyamatosan frissülô, díjmentesen használható adatbázisát (POD – Partership Opportunity Database), mely elérhetô a http://pod.pbkik.hu weboldalon. A több ezer közül – ajánlóként – néhány érdekes üzleti és technológiai együttmûködési profil magyar fordítását közöljük.

mölcs chipset, csokoládé- és gyümölcsszeleteket) gyártanak, illetve azokkal kereskednek. Az együttmûködés célja a termékek Franciaországban történô forgalmazása.

További információ és kapcsolatba lépés: https://goo.gl/X1SJTz

A gyerekek számára modern kisvárosként berendezett cipôbolt interaktív házakból épül fel, ahol sok a látnivaló. A nézelôdés közben a szülôk megvásárolhatják az álomcipôket gyermekeik számára.

További információ és kapcsolatba lépés: https://goo.gl/shUvXR

Spanyol kutatás-fejlesztési központ termikus szóróberendezésekhez keres kutatásra partnert Ref.: TRES20180315001 A repüléstechnikai iparágakban alkalmazott felületkezelési szolgáltatásokra szakosodott spanyol kutatásfejlesztési központ olyan létesítményeket keres, amelyek termikus szórással (hôpermetezéssel) készülô bevonatokat gyártanak. Az új partner feladata az anyagközpont technológiai részlegének kutatási és tudási képességének bôvítése lenne, mûszaki támogatással bôvített kereskedelmi megállapodás keretében.

További információ és kapcsolatba lépés: https://goo.gl/tBZ9AT

Egy ír központú kerekesszék beépítô és gépjármú átépítô specialista keres ügynöki megállapodást Mercedes Vito átalakító készlethez Ref.: BRIE20170222002 Az ír központú vállalkozásnak gépjármú átalakításhoz kapcsolódó üzleti modellje van. A mozgássérült vezetôkre és utasokra specializálódott vállalkozás Mercedes Vito átalakító készlethez keres partnert kereskedelmi ügynöki megállapodással. Elsôdlegesen Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Finnország vagy Norvégia területérôl keressük partnereinket.

További információ és kapcsolatba lépés: https://goo.gl/NAxkzW Infrastruktúra nélküli napenergiás töltôrendszer önálló fizetési folyamattal Ref.: TRUK20180220001 A fenntartható energiatermelés számára technikai megoldásokat és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó brit vállalat együttmûködésre törekszik infrastruktúra nélküli napenergiás töltôrendszer kiépítéséhez, önálló fizetési folyamattal, amelyet a fejlôdô országok infrastruktúra nélküli területeire terveztek. Az együttmûködést vegyesvállalati vagy mûszaki megállapodás formában képzeli el, más technológiai tanácsadókkal vagy a napelemgyártókkal.

További információ és kapcsolatba lépés: https://goo.gl/JUHSpn Nem szokványos lengyel gyermekcipôbolt keres megbízható, kiváló minôségben és európai méretekben gyártó céget Ref.: BRPL20180119001 Gyermekcipôk kereskedelmével foglalkozó lengyel cég keres kiváló minôségben gyártó, megbízható cipôgyártót. A szalon olyan cipôgyártókat keres, akik termékeiket kizárólag természetes bôrbôl készítik.

Francia vállalkozás keres félautomata hidegprés gépet friss dzsúszok gyorsabb elôállításához Ref.: TRFR20180223001 Egy fiatal francia cég friss és egészséges dzsúszokat készít. Tevékenysége megerôsítése érdekében sürgôsen keres hidegprés gépeket (új generációs hidraulikus vagy csavaros prés). A cél óránként 100 liter ital elôállítása gyógynövényekbôl, zöldségekbôl és gyümölcsökbôl, változatos receptek alapján. Az együttmûködés kerete a félautomata berendezés gyártójával kereskedelmi megállapodás mûszaki megállapodással.

További információ és kapcsolatba lépés: https://goo.gl/9JhyLS Egy cég franciaországi forgalmazásra keres bio minôsítésû, saját címkés, egészséges snack-et Ref.: BRFR20170331001 Bio italokkal foglalkozó francia cég új európai partnereket keres, akik saját márkával rendelkeznek, egészséges és organikus (bio) élelmiszereket (zöldség és gyü-

Svéd kkv a divatcikkek terén keres egyedi tervezésû karkötôgyártót Ref.: BRSE20180205001 Nôi kiegészítôk tervezésével foglalkozó svéd kkv gyártópartnert keres. A karkötôk három különbözô anyagból készülnek: aranyozott rozsdamentes acél, kiváló minôségû bôr és NATO szíj. Az ideális partner (az EUban mûködô) nagy múltú cég, amely széleskörû tapasztalattal rendelkezik hasonló termékek gyártása terén. (Az EU területén mûködô cégek jelentkezését várják.)

További információ és kapcsolatba lépés: https://goo.gl/sSXbhx

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és partnerei házhoz hozzák a külföldi lehetôségeket! A fentiekhez hasonló együttmûködési profilokat a magyar vállalkozások is feltölthetnek a 60+ országon átívelô hálózat adatbázisába – vegye fel velünk a kapcsolatot!

Emellett részt vehetnek az Enterprise Europe Network által szervezett nemzetközi rendezvényeken is. Ilyen lesz a 2018. október 3-5. között Pécsett megrendezendô Open4Business konferencia és üzletember-találkozó is, melyre már közel 80-an regisztráltak, 14 országból: https://open4business2018.b2match.io/ Kapcsolat: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network - Dél-Dunántúl eenpecs@pbkik.hu

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

NEM VOLT KÖNNYÛ, DE MEGÉRTE Brunner Attila vagy Várnai Péter, illetve a sikeres éttermeket mûködtetô Teleky Zoltán.

Annak a véleményének is hangot ad, hogy mesternek lenni szakmai minôséget is jelent, aminek a megtartása együtt jár azzal, hogy folyamatosan kell, hogy fejlessze hosszú évek után – folytatja tovább. — a tudását. Összetartó csapatunk volt, egymástól is so— A családom minden tagja nagyon kat tanultunk. Olyan elôadóink voltak, mint örült, s büszke rám. Nem volt könnyû, de az elméleti oktatást végzô Zsolnay Gábor, megérte, hogy vállalkoztam arra, hogy aki a szakácsok képzéséhez használt tanmestervizsgát tegyek – emeli ki. könyv szerzôje, vagy a gyakorlati oktatóink, S hogy ô maga miért is lett szakács?

Tankó József és Várhelyi Miklós, akik nemMint mondja, gyerekkorában az édesanyja csak az ételek elkészítésében rejlô egyediséegy étteremben is dolgozott alkalmanként, geket mutatták meg, de a tálalásukban léés volt, hogy ô is vele tartott. Nagyon megvô finomságokra is felhívták a figyelmünfogta, ahogy annak a szakácsa fôzött, egyket. Egyebek mellett arra, hogy általán minden, amit és ahogyan nem elég jól fôzni, de szépen csinált. Az általános iskola is kell tálalni az adott ételt. után Milán szakácsnak je...

Arról nem is beszélve, lentkezett, Pécsett a Forhogy olyanokkal együtt tuna étteremben volt nem elég tettem le a mestervizstanuló, ahol négy és fél jól fôzni, gát, mint a hazai és évet töltött el Miseta külföldi versenyekrôl Zoltán és Darázs Gáde szépen is kell tálalni számos díjjal hazatérô bor keze alatt. az adott ételt.

— Vidéki srácként ott sok olyan alapanyaggal találkoztam – rák, kagyló –, amit soha nem is láttam, s amelyekbôl nagyon finom ételeket készítettünk. Mind jobban megszerettem a szakmámat – avat be a kezdetekbe.

Mint mondja, tizenhét évvel ezelôtt kezdett el dolgozni a Rundóban szakácsként. Itt tanult meg menüt fôzni az akkori konyhafônöktôl, Szabó Lászlótól, ugyanis, ahol korábban dolgozott, csak á la carte fôztek.

Vallja, a legnagyobb elismerés az, hogy a vendég újra és újra visszatér, náluk ebédel vagy vacsorázik. Ezért igyekeznek mindent megtenni, odafigyelnek az igényeikre, éppen ezért ma már laktóz- és gluténmentes ételeket fogyasztó vendégeket is kiszolgálnak, s a vegetáriánusok is találnak kedvükre valót.

Sz.K.

Nem volt könnyû idôpontot keresni ahhoz, hogy napközben leüljünk beszélgetni LOVÁSZ MILÁN szakácsmesterrel, a pécsi Rundó étterem konyhafônökével.

Már kora hajnalban kezdôdik a munkanapja az aznapi menüsor elôkészítésével, a hozzávalók beszerzésével, s egészen az ebédidô lejártáig tart.

— Már régebben is megfordult a fejemben, hogy megszerzem a mesterlevelet, de igazán akkor szántam rá magam, amikor kiderült, a tanulókkal csak mesterek foglalkozhatnak – kezdi beszélgetésünket az étterem kerthelyiségében. — Tíz éve foglalkozunk tanulókkal, eleinte csak szakácsok voltak nálunk, de mára pincér tanulóink is vannak.

Mint mondja, nagy szerencséje volt, mert nemcsak a Rundó tulajdonosai támogatták teljes mellszélességgel a mestervizsgán való részvételét, a kamara által nyújtott támogatás is nagy segítséget jelentett.

Emellett egy magas szakmai színvonalat képviselô csapat része lehetett a felkészülés során.

— Mi voltunk az elsô olyan csoport, akik szakácsként mestervizsgát tettünk

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

FOLYAMATOSAN FOGADNAK TANULÓKAT

A JÓ SZAKMA FELÉR EGY DIPLOMÁVAL

Egyre több szakmában okoz gondot a szakember-utánpótlás. Lassan a gazdaság minden egyes területére begyûrûzik ez a probléma, azonban vannak kivételek is, amikor a képzésben bekövetkezô változások hatására megnô a tanulók száma.

Az Elektro-Uno Bt.-nél az utóbbi években nem jelent gondot a tanulóképzés, folyamatosan fogadnak mûszakicikk-eladó tanulókat.

Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak?

Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

— Mind a két üzletünkben, Komlón és Pécsett is foglalkozunk tanulók képzésével, amelyben szorosan együttmûködünk a kamarával és a szakképzô intézetekkel – kezdi beszélgetésünket a pécsi üzletükben Horváth Zsolt, az Elektro-Uno Bt. egyik tulajdonosa. — Jelenleg hárman vannak Pécsett, akik közül az egyik idén végzett. Neki felajánlottuk a lehetôséget, hogy alkalmazzuk, abban állapodtunk meg, hogy augusztusban ismét leülünk, s megbeszéljük a részleteket. A másik kettô tanuló most fejezte be a második évet.

Mint mondja, a tanulóikkal minden egyes üzletükben a boltvezetôk foglalkoznak, akik mindannyian kereskedômesterek.

Kitér arra is, hogy azt tapasztalják: az utóbbi idôben már szívesebben jelentkeznek kereskedô tanulónak a fiatalok, amióta a mûszakicikk-kereskedôk képzése ismét önálló szakterületként választható.

— Egy évtizede foglalkozunk tanulókkal, ezen a módon próbáljuk meg a kezdetektôl a saját szakember-utánpótlásunkat kinevelni – folytatja tovább beszélgetésünket Horváth Zsolt. — Abban az idôben,

amikor az élelmiszer-eladó képzés része volt a mûszakicikk-kereskedô is, akkor volt, hogy tízen is voltak, de rövid idôt töltöttek el nálunk. Nagyon kevés idô jutott a gyakorlati képzésükre, ami igazán még az alapok elsajátítására sem volt elegendô, ugyanis minden egyes szakterületet végig kellett járniuk.

Az Elektro-Uno Bt.-t csaknem negyedszázaddal ezelôtt alapították meg tulajdonosai. Az elsô idôben Drávaszabolcson a Baranyaker egyik üzletét mûködtették. Jelenleg kis- és nagykereskedelemmel egyaránt foglalkoznak, az országban számos boltjuk üzemel. A szolgáltatásaik színvonalának emelése érdekében erôsáramú berendezések gyártásával, valamint elektromos hálózatok tervezésével is foglalkoznak.

— Szeptemberben újabb tanulókat fogadunk, a gyakorlati képzésük az üzletvezetôink – mindannyian kereskedômesterek – irányítása mellett folyik majd – hangsúlyozza Horváth Zsolt. — A tanulóink az elsô idôben a munkatársainkkal együtt dolgoznak. Általában egy év után jutnak el arra a szintre, hogy már önállóan is ki tudják

szolgálni a vevôket. A mûszakicikk-eladónak több ezer alkatrészt kell ismernie cikkszám szerint, valamint pontosan kell tudnia, hogy a vásárló céljainak melyik termék felel meg. Többszintû tudással kell rendelkeznie, a villamossági boltban dolgozóknak például pontosan tisztában kell lenniük minden, az árammal kapcsolatos dologgal, szinte villanyszerelôi, villamossági-berendezés szerelôi ismereteik kell, hogy legyenek, s nem árt, ha mûszaki vénájuk is van. Hiszen nem mindegy például, hogy milyen kábelt kínálnak egy lakóház belsô villamossági hálózatának kiépítéséhez, de a villanykapcsolóknak is ma már széles a skálája, egyre többet tudnak, ezeket a tulajdonságaikat is ismerniük kell. Amióta speciálisan erre a területre is lehet jelentkezni, többen választják, fôleg a fiúk, s lesznek mûszaki kereskedôk. Emellett egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy azok jelentkeznek mûszaki cikk-kereskedônek, akiket valóban érdekel, és jövôjüket ezen a terülten képzelik el.

Sz.K.

Képünk illusztráció

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

MI ÚJSÁG? BARTAL ÉS RABB KFT. TANULÁS, FEJLESZTÉS ÉS SZIGORÚ PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS Elkészítették a Magyar Tudományos Akadémia épületének szakértôi véleményét, egy horvát-magyar együttmûködéssel végrehajtott kettôs projekt keretében pedig komplex tervet a csurgói Korona Szálló Csokonai Mozivá átalakításához. Nemesvámos-Balácán a Villa Romanaban a komplett kiállítótér térlefedésének cseréjével a bemutató épület felújítását tervezték, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház „anyaépületének“ esetében pedig a tartószerkezeti tervezését és épületdiagnosztikáját végezték el. De egy új épületet is terveztek, egy budapesti iroda- és raktárépület komplett statikai tervezése volt a feladat. Ez csak néhány azok közül a munkák közül, amelyekkel a pécsi Bartal és Rabb Építôipari Tervezô Kft.-t bízták meg az elmúlt egy év során. A hazai épített örökség megóvásában kimagasló munkát végzô, komplex építôipari tervezéssel, szakértôi feladatok ellátásával, faanyagvédelmi szakértéssel és mûemléképületekkel kapcsolatos komplex szolgáltatással foglalkozó pécsi kft. ügyvezetôje, RABB PÉTER azt mondja, viszonylag kevesen foglalkoznak mûemlékdiagnosztikai és mûemlékdokumentálási szakértôként (mint ahogy az ô vállalkozásuk), ezért igen keresett az általuk végzett tevékenység. Sikerükhöz az is hozzájárul, hogy a cég az elmúlt 20 évben kiemelkedô munkát végzett ezen a területen.

— Általában megtalálnak minket a megbízóink. Azt szoktam mondani, hogy jó épülethez nem hívnak bennünket, hiszen ott ránk semmi szükség, az idôsebb, betegeskedô épületekkel kapcsolatban felmerülô problémákkal azonban felkeresnek – válaszolja arra a kérdésre Rabb Péter, hogy miként jutnak megbízásokhoz. – Szakértô tervezôként nincs más lehetôségünk, mint jól dolgozni, így a munkánknak híre megy a szakmában. Természetesen megvannak a régi, bejáratott kapcsolataink is, amit a kollégáink is építenek. Például az új munkatársunk éppen most szerzett jeles diplomát a mûemléki tartószerkezet rehabilitációs szakmérnöki képzésen.

— Milyen kihívásokkal néznek szembe a mindennapi mûködés során?

— Azt mondják, aki nem bukott még vállalkozóként, az nem is igaz vállalkozó.

Két céggel is megéltünk kudarcot több mint húsz évvel ezelôtt, így megtanultuk a leckét, hogy szigorú gazdálkodást kell folytatni és a jövedelem egy részét vissza kell forgatni a cégbe. Ha például nincs meg nekünk a legújabb fejlesztésû szoftver, akkor nem tudunk bizonyos cégekkel konzultálni számítógépen, így ez jelentôsen csökkenti a versenyképességünket. Én a mai napig képzem magamat és arra is ügyelek, hogy a

kollégákban is legyen egyfajta belsô késztetés erre, hiszen kulturáltság és igény nélkül ezt a szakmát sem lehet mûvelni. A vállalkozás fizeti az iskolai képzést, megoldjuk a tanulmányi szabadságokat, mert aki nem tanul, az lemarad és nem kap munkát a jövôben.

— Miben lehetnek jobbak a versenytársaknál?

— Egyrészt a diagnosztikai vizsgálatok területén új mûszerek, mint például digitális felmérô kamera vagy egyéb mûszerek beszerzésével. Másrészt minden munka új kihívás, minden épületi egyedi, ezért meg kell tanulni az épületet, miért úgy építették meg, ahogy, és alkalmazkodni, keresni a lehetôségeket – ez egy mindennapos harc.

— A vállalkozás gazdasági mûködtetésére milyen stratégiájuk van?

— Ahogy mondtam, szigorú pénzügyi gazdálkodást folytatunk, hiszen az alkalmazottainkat minden hónapban ki kell fizetni.

Tehát megfelelô tartalékokkal kell rendelkeznünk, ennek megteremtéséhez pedig elegendô mennyiségû és minôségû munkát kell szereznünk. Nem tudunk hosszú távra tervezni, „gyors reagálású hadtest“ vagyunk. Ha elôre tudnánk látni egy évet a mai világban, akkor talán el is kényelmesednénk.

K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

ARMIN LUSTENBERGER MINDEGY, HOGY SVÁJC VAGY MAGYARORSZÁG, A SPORT NEM MARADHAT EL Mivel az ideje felét Svájcban tölti a sportruházat gyártásával és értékesítésével foglalkozó pécsi Crestyle Kft. ügyvezetôje, ARMIN LUSTENBERGER, így nehéz rendszert vinnie a sportolásba. Magyarországon inkább benti edzéseket tart, Svájcban azonban outdoor sportokat ûz. Pont ez a kétlakiság az, ami a magányos sportolás felé tereli az üzletembert.

— Gyermekkorom óta sportolok, 8-10 évesen kezdtem kézilabdázni. Jelenleg úszok, futok, biciklizem, gyalogtúrázok, erônléti edzést tartok. Nagyon szívesen teniszeznék, de ez sajnos jelenleg nem oldható meg – foglalja össze röviden Armin Lustenberger, hogy milyen mozgást végez szabadidejében. — Jelenleg egyedül edzek, de sokkal hasznosabbnak tartom a csoportos edzést. Lényegesen jobb a motiváció csoportban, mint egyedül. A legfontosabb a csoporthatás, ha már nem bírom, akkor a csoport mindig segít átlendülni a holtponton. Emellett az összetartozás érzése is nagyon fontos.

— Versenyzô típus avagy csak önmaga örömére mozog?

— Ez belsô kényszer nálam – nem mindig teljesen „örömmozgás“ –, de erre szükség van ahhoz, hogy fitt maradjak. Ma már nem akarok feltétlenül másokkal versenyezni, sokkal inkább saját magammal. Ha futok, akkor az a cél, hogy jobb idôt fussak, mint a múlt héten. Svájci otthonom környékén erre rengeteg lehetôség van.

— Volt-e hagyománya az iskolában vagy a családban a sportnak?

— A családban nem volt hagyomány, az iskolában sem. 10 és 25 éves korom között nagy szerepet játszott az életemben a sport, fizikailag a határaimat feszegettem, de pszichikailag is volt jelentôsége. Igazi jellemformáló dolog. A csoportéhoz kell igazítani a saját céljaidat, bizonyos mértékben megtanultam alkalmazkodni is. Minden tekintetben fantasztikus iskola a sport.

— Mi motiválja a sportolásban?

— Jelenleg a saját fittségem motivál.

60 éves lettem, a teljesítményem már nem

teljesen a régi, de javítható. A testtudat is fontos. Egyszerûen az a célom, hogy jobban nézzek ki. Nagyon jó érzéssel tölt el, ha kitûzök egy célt és elérem. Idônként magasra teszem a lécet, nagyon megdolgoztatom magamat, de annál nagyon az öröm, ha megvalósítottam, amit akartam.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat?

— Kitartást, akaraterôt, alkalmazkodást. Megtanultam nem feladni, felkelni és továbbmenni. Ezek a tulajdonságok jól jönnek a mindennapok során is, munkában és magánéletben egyaránt.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Úgy gondolom, hogy bárki tud rá idôt szakítani. Vannak azonban az ember életében olyan idôszakok, amikor különösen nehéz, pl. kisgyerekkel vagy a karrierépítés idején. Viszont mindenkinek szüksége van énidôre, erre a sport egy remek lehetôség. Számomra jól mûködik, ha fix idôpontot határozok meg. Ha partnerrel futok, akkor elôre megbeszéljük az idôpontokat, így nem igazán lehet elsumákolni az edzést. Ha egyedül edzek, akkor is elhatározom: melyik nap, hány órakor és mit fogok csinálni. Az a lényeg, hogy legyen rendszer benne.

— Elôfordult-e már, hogy valakit megfertôzött a sportszeretettel?

— Például a dolgozóinkat. Munka után gerinctornát szerveztünk heti egy alkalommal a cégnél – ez egész népszerû lett és a varrónôk közül páran ennek hatására kezdtek el többet mozogni. A gerinctorna nem-

csak jó mozgás, hanem preventív jellegû is.

— Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport?

— Nekem nem volt ilyen szerencsém, de a bátyámnak nagyon sokat segített. Ô Svájcban él és dolgozik, és a sportban kialakított kapcsolatai miatt nagyon sok munkát szerzett a cégének. Cégünk ISO tanúsítvánnyal rendelkezik, a svájci SQS Intézet auditál bennünket, szintén egy sportkapcsolatnak köszönhetôen.

K.T.

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Renault Scenic Energy TCe 140 – A szoftverfejlesztéssel foglalkozó Webstar Csoport Kft. szakmai projektvezetôje a Nyitrai Autóház Renault Scenic tesztautóját próbálta ki, amelyben az új 1.33 literes turbómotor dolgozott. Az új erôforrás kívülrôl ugyan nem látszott az autón, ám a Scenic ma is olyan, mintha egy megelevenedett tanulmányautó lenne.

— Hihetetlen, hogy egy 4.4 méteres, mindenki számára elérhetô egyterût 20 colos kerekekkel dobnak piacra. Autószalonokban látunk ilyen modelleket, aztán a sorozatgyártásba már kisebb kerekekkel kerülnek, de a Renault elég merész volt ahhoz, hogy ezekkel kínálja a Scenicet. Sôt még a legegyszerûbb alapmodell is 20-as felniken érkezik! Ez már önmagában meghatározza a látványt, és emellé jön a különösen jól sikerült karosszéria, így nem csoda, hogy a tesztúton is többen megfordultak utánunk.

Jól dolgoztak a formatervezôk, nincs olyan nézete a kocsinak, ahol ne lennének izgalmas domborítások, hajlítások, vagy érdekesen megtört élek, így a mai SUV divat közepette is izgalmas és csábító lett a Scenic.

Az újdonság azonban a motortérben van, egy mindössze 1.33 literes, négyhengeres turbómotor. Ez mennyire illik az autóhoz?

Kíváncsian érkeztem a tesztre, mert nem volt még komolyabb tapasztalatom a kis turbós benzinmotorokkal. Mint sok más autósnak, nekem is a fogyasztás és az élet-

tartam a két legnagyobb kérdés ezekkel kapcsolatban. A fogyasztásra hamar választ kaptam, mert a városi forgalomban, klímával, sport módban is hét liter környékén mutatott a fedélzeti komputer, ami nagyon kedvezô érték. A dinamizmus nem is volt kérdés, mégis meglepett, ahogy a vasasi dombon gyorsult a Scenic. Nagyon fürge, nagyon nyomatékos, és alacsony fordulaton sincs lefulladási hajlama. Annyira jó ez a motor, hogy azt hiszem, még a gyengébb 115 lóerôs változat is bôven elegendô a hazai átlagautósnak, annál is inkább, mert annak csak 20 newtonméterrel kisebb a nyomatéka. Az erôsebb, 160 lóerôs változat pedig sportos családapáknak is jó választás lehet.

Az élettartamot nem lehet egy rövid teszten kipróbálni, de talán az, hogy ez már a harmadik generációs kis turbósa a márkának, elég meggyôzô lehet.

Valóban komoly tapasztalat gyûlt már össze az autógyártóknál ezekkel a motorokkal kapcsolatban, és ha voltak is kezdeti gyerekbetegségek, azokat mára valószínûleg kijavították. Én még szívómotoros, benzines autót választottam magamnak, de a következô autóm már egy hasonló turbós lesz, mert meggyôzô a teljesítménye, és a fogyasztása is meglepôen alacsony.

Keszübôl ingázom Pécsre, az pedig az éppen aktuális projektektôl függ, hogy sokat megyek-e hosszabb távon vagy sem, így abba a csoportba tartozom, amelyik számára nem egyértelmû, hogy dízel vagy benzines a jó választás. A Scenic ezzel a motorral olyan, mint egy svájcibicska, minden helyzetben megállja a helyét.

Az utastérben sikerült megôrizni az egyterûek elônyeit?

Meglepôdtem, hogy mennyire tágas elöl az autó. Könnyû elfeledkezni róla, hogy kevesebb mint 4.5 méter a Scenic, mert komoly, nagy autónak látszik. Valójában ez még mindig egy kompakt autó, és ehhez képest bôséges a tér elöl. Hátul már egy kicsit rosszabb a helyzet, ott magasabb vezetô mögött kevesebb a hely, és a lehajtható asz-

Nyitrai Autóház ● 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.renaultnyitrai.hu

AUTÓTESZT

AUBERT GÁBOR

talka is sokat rabol a térbôl, de a csomagtartónál megint pozitív irányba billen a mérleg nyelve, mert az 500 liter kiemelkedôen jó érték, családi használatra ideális. Kisgyerekes családoknak vagy alacsonyabb utasoknak elég helyet kínál az autó, aki több teret szeretne hátul, annak pedig ott a Grand Scenic, ami nem is kerül sokkal többe.

Az nagyon tetszett, hogy megmaradt a hátsó ülések tologathatósága, sokszor épp ezek a centiméterek jelentik a megoldást. Ötletes és látványos a gombnyomásra lehajló hátsó üléssor, ráadásul akár a középkonzolról is le lehet hajtani az üléseket. Nagyon igényes megoldás, hogy még a fejtámlák reteszét is villanymotor mozgatja. A tologatható középsô konzol is látványos felszerelés, hatalmas tárolóhelyet kínál, bôséggel jutott bele USB és audio csatlakozó, de én mégis egy picit feleslegesnek érzem.

Igazi családi autóként arra is gondoltak, hogy a hátsó utasok is kapjanak friss levegôt, és mivel a középkonzolba nem fért el a légbefúvó, az ajtókra kerültek a rostélyok.

Tetszik hogy a klímaberendezés is képes különbözô üzemmódokra, aki például érzékeny a huzatra, az nagyra értékeli, hogy van huzatmentesen mûködô állás is.

Informatikusként talán könnyebben tud ítélkezni a fedélzeti rend-

szer felett. Az R-Link mennyire könnyen kezelhetô?

Elképesztôen sok beállítási lehetôséget kínál. Még nekem is több idô kellene, hogy alaposabban megismerjem. A mobiltelefon szinkronizálásának lehetôségét például alaposan elrejtették a menüben, de ez is csak megszokás kérdése. Látszik, hogy alaposan átgondolták a felületet, és okosan építettek az ilyen rendszerekkel eddig gyûjtött tapasztalatokra. A megjelenô információk jól személyre szabhatók, így könnyû kialakítani egy számunkra szimpatikus felületet. Én szeretem a gombokat is a mûszerfalon, ezért örültem, hogy a szellôzés és a fontosabb funkciók külön gombokat kaptak. A mûszercsoport is jól konfigurálható, és a kormányról is elérhetô minden fontos funkció. Jópofa kiegészítô a head up display, a mûszeregység felett minden fontos információt megjelenít. Kiemelném még az üléseket. Az én Opelembe anatómiailag fejlesztett üléseket rendeltem, de a Scenic üléseit kényelmesebbnek is éreztem azoknál. A magas üléspozíció is elônyös.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Menet közben hogy viselkedett az autó?

Kíváncsi voltam a 20-as kerekekkel az úttartásra, és jó minôségû aszfalton tényleg nagyon meggyôzôen fordul. Az úthibákon már egy picit jobban ráz, de ez inkább a kis karosszériaméret miatt lehet. Érdekesség, hogy a felnikben mûanyagból készültek a sötét betétek, ezzel a rugózatlan tömeget csökkentik. Összességében kellemesen mozog az úton a Scenic. A kialakításból adódóan nagyon jó a kilátás, az oszlopok sem takarnak sokat, és a tolatóradarral a parkolás is könnyû. A LED-es lámpákat szívesen kipróbáltam volna éjszaka, gondolom, hogy nagyságrendekkel jobb a világítás, mint a hagyományos fényszórókkal. A Multi Sense névre hallgató üzemmódválasztó állásai közt határozottak a különbségek, sport módban jobban ugrik a kocsi, Eco állásban pedig biztosan kevesebbet fogyaszt, de ahhoz már egy buddhista szerzetes türelme is kell, mert kiköltözik az élet a gázpedálból. A változtatható színû világítás engem nem hoz lázba, de van, aki épp ezt fogja értékelni. A Scenic nagy erôssége talán éppen ez, mindenki számára nyújt valamilyen pluszt.

A költségek tekintetében mennyire jó ajánlat a Renaulté?

Még a teszt elôtt megnéztem, mennyibe kerül a gumi ebben a méretben. Meglepô, de nem drágább, mint egy jó minôségû 17es abroncs, így ez sem okoz plusz terheket.

A vételár arányos a szolgáltatásokkal, ám én megfontolnám a picit gyengébb alapmodellt is, mert a motor abban is elég dinamikus, és a felszereltség is tartalmazza a fontosabb tételeket.

T.R. A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1332 cm3 Maximális teljesítmény: 140 LE 5000/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1600/min Saját tömeg: 1427 kg Gyorsulás 0-100 km/h: 10.1 mp Maximális sebesség: 195 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 5.4 l Akciós alapár (Energy TCe 115 Life): 5 599 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések (Energy TCe 115 Life): ABS + ESC, 6 légzsák, klímaberendezés, keréknyomás-ellenôrzô rendszer, tempomat, aktív vészfékezô rendszer, sebességkorlátozó táblákat felismerô rendszer, fedélzeti számítógép, bôrkormány, emelkedôn elindulást segítô rendszer, elektromos kézifék

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

SZAKMAI KIRÁNDULÁS OLASZORSZÁGBAN

Az Un It Color Kft. hosszúhetényi telephelyén festék-, mûgyanta és vakolatgyártással foglalkozik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében tavasszal ellátogatott a céghez Battyányi József, a PSZC Pollack Mihály Szakközépiskola szakmai munkacsoport vezetôje azzal a céllal, hogy megismerkedjen tevékenységével és az általuk gyártott termékekkel. Az üzemlátogatás során a cég olasz tulajdonosa, Vincenzo Pistolesi (PI.CA Color SRL) felajánlotta a lehetôséget az iskola részére, hogy néhány tanulóval elutazzanak Olaszországba, Morolo városába, ahol megtekinthetik az olasz festékgyártó üzemeket is.

— Az utazás lényege a kapcsolatfelvétel lehetôsége volt az olasz festékgyártó céggel. A felajánlásnak köszönhetôen 3 festô, mázoló, tapétázó, valamint 2 rekonstrukciós és mûemléki festô, mázoló diákunknak illetve egy szakoktatónak volt lehetôsége arra, hogy egy 4 napos szakmai kirándulásra utazzon Moroloba május végén. A 4 nap alatt három gyárat látogattunk meg, egy festékgyárat, egy szárazanyaggyárat és egy mûgyanta gyárat. A gyerekek részérôl végig folyamatos aktív érdeklôdés volt megfigyelhetô, a gyárat nemcsak megtekinthettük, hanem különbözô szakmai bemutatókon is részt vehettünk. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ilyen átfogó, részletes szakmai programon még nem vettünk részt. A vendéglátók szinte minden kívánságunkat lesték és teljesítették – mondja Battyányi József.

— Már ekkor megfogalmazódott egy hosszú távú együttmûködés lehetôsége, amelybe nemcsak az iskolánkban tanuló festôk és mûemlékesek, hanem a vegyész tagozat is bekapcsolódhat – hiszen egyértelmûen vegyipari üzemekrôl beszélünk. Hamarosan az olasz fôtulajdonos és az egyik magyar tulajdonos ellátogat iskolánkba, hogy megtárgyalják a részleteket az iskolavezetéssel és megkössék a megállapodást.

— Az utazás alkalmával volt idô és lehetôség arra is, hogy ismerkedjünk a dél-olasz kultúrával, mentalitással, ételekkel, épületekkel. Járt a kis csapat Morolo városkájában, a 2600 éves Giuliano

Az Un It Color Kft. önkéntes kamarai tagunk, illetve a cég menedzsere, Dr. Csörnyei László jóvoltából 5 pécsi festô diákot és felkészítôit látta vendégül a cég anyavállalata Olaszországban.

di Roma történelmi kisvárosban, valamint fürödhettek a gyerekek a tengerben is. A hazafelé vezetô úton nem hagytuk ki Róma városát, nevezetességeit sem. Összességében úgy szakmai, mint egyéb értelemben nagyon hasznos, tartalmas, szép négy napot töltöttünk Olaszországban.

Bonyár Marietta

TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

A NYÁRI MUNKA ÉS A JÁRULÉKOK

Szünidei munka munkaszerzôdés alapján A leggyakoribb eset talán az, amikor a középiskolás vagy egyetemista diák határozott idôre szóló munkaszerzôdést köt a szünidei munka idôtartamára.

A diákok szempontjából az életkornak jelentôsége van a munkavállalásnál, ugyanis tizenöt éves kortól lehet szünidei munkát vállalni, nem mindegy azonban munkajogi szempontból, hogy a diák tizennyolc év alatti vagy feletti.

A két életkor közötti különbség szerint a diák munkavállaló fiatal munkavállalónak számít, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, és tanulmányaitól függetlenül felnôtt munkavállalónak, ha már elmúlt tizennyolc éves.

A munkajogi szabályok fokozottan védik a fiatal munkavállalók egészségét a munkavégzés során jelentkezô terhektôl, egészségi ártalmaktól.

A munka törvénykönyvérôl szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések között a 114. §-ban szabályozza a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat. ● A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidô nem rendelhetô el. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történô munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

A fiatal munkavállaló számára ● legfeljebb egy heti munkaidôkeretet lehet elrendelni, ● négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidô esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidô esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, ● legalább tizenkét óra tartamú napi pihenôidôt kell biztosítani.

A napi pihenôidô a két munkanap közötti pihenôidôt jelenti.

További különös szabály, hogy fiatal munkavállaló számára egyenlôtlen munkaidô beosztás esetén a heti pihenônapok egyenlôtlenül nem oszthatók be - szemben a felnôtt munkavállalóknál alkalmazható egyenlôtlen beosztási lehetôségtôl.

Ugyancsak nem alkalmazhatók velük kapcsolatban a heti pihenônapok helyetti heti pihenôidô szabályai.

Fontos tudni, hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó különleges szabályok megtartása a munkáltatók számára akkor is kötelezô, ha a fiatal munkavállaló kéri annak mellôzését. Így hiába szeretne például túlórázni a tizenhét éves szünidôs diák a több fizetés érdekében, ezt a munkáltató nem engedélyezheti részére a rendkívüli munkaidô elrendelését tiltó szabály miatt (Mt. 114. § (1), (2) bekezdés).

A kellô mértékû pihenôidô biztosítása a fejlôdésben lévô fiatal szervezet számára ugyanis kiemelkedô fontosságú. Ezért is látunk eltéréseket a pihenôidôk vonatkozásában, például míg a felnôttek számára hat óra egybefüggô munka után kell legalább húsz perc pihenôidôt biztosítani, a fiatal munkavállalókat már négy és fél óra munka után megilleti legalább harminc perc pihenôidô.

A több pihenési lehetôség biztosítása érdekében a fiatal munkavállalót évi öt munkanap pótszabadság is megilleti a felnôttekével azonos mértékû évi húsz munkanap alapszabadság mellett.

A diákmunkára kötött munkaszerzôdésnél a munkaviszony idôtartamával arányos mértékû szabadság illeti meg a munkavállalót.

Társadalombiztosítási szempontból a diákmunkára kötött munkaszerzôdéssel a munkavállaló biztosítási jogviszonyba kerül, járulékfizetésével biztosítási idôt szerez, amely mind az egészségbiztosítási ellátásoknál, mind a nyugellátásoknál jogosultsági idôt jelent számára.

A munkaviszony létesítésénél és befejezôdésénél a diák munkavállalók részére mindazok az igazolások kiadandók a munkáltató által, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatban megilletik a munkavállalót.

A szerzôdést és az igazolásokat célszerû megôrizni.

További lehetôségek Annak sincs akadálya, hogy a szünidei keresôtevékenység megbízási szerzôdés keretében kerüljön megvalósításra, itt azonban figyelni kell arra, hogy a megbízásos jogviszony létesítése feltételeinek megfeleljen a foglalkoztatás, valóban ez a szerzôdési forma legyen alkalmazható.

Társadalombiztosítási szempontból biztosítottá akkor válik a megbízott, ha az e tevékenységébôl származó, tárgyhavi járulékalapot képezô jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Nyáron is lehet dolgozni iskolaszövetkezet keretében. Itt azonban társadalombiztosítási jogviszony nem keletkezik, mert nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerû oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének idôtartama alatt sem. forrás: ado.hu Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail-címre. Megfelelô számú érdeklôdô esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.

Képünk illusztráció

A nyári iskolai szünetben mind a középiskolás, mind a felsôfokú tanulmányokat folytató diákok, hallgatók keresik a munkalehetôséget, hogy keresethez jussanak, illetve szakmai tapasztalatot szerezzenek, esetleg már így megtalálják jövôbeni munkahelyüket.

A nyári munkavégzés többféle módon, többféle szerzôdés alapján történhet, többféle jogviszony keretében lehet keresôtevékenységet folytatni.

A kiválasztott megoldás a társadalombiztosítási hatások szempontjából is lényeges, mivel a nyári munkával is szerezhetünk társadalombiztosítási jogosultságokat.