Dél-Dunántúli Gazdaság XX. évfolyam 7. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XX. évfolyam 7. szám 2018. szeptember 14.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

és vagy

KOMLÓI MELLÉKLET

Karrier család

2018 A „NÔK ÉVE” BARANYÁBAN w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁBOR

3

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKERREL ZÁRULT 9. OLDAL

A MAGYAR RÉSZVÉTELLEL MEGVALÓSULÓ GEO-ENERGY EUROPE (GEE) PROJEKT ÚJABB SZAKASZA 13. OLDAL

A HÓNAP ÜZLETEMBERE SZTANICS BALÁZS 14. OLDAL

23. OLDAL

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

CSEPREGI ZOLTÁN

INNOPULZUS: W5LABS

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

26–27. OLDAL

AUTÓTESZT Renault Talisman – BENKÔ DEZSÔ

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

2018 A „NÔK ÉVE” BARANYÁBAN Mind a társadalom, mind pedig a nôk, maguk egyre inkább felfedezik azokat az értékeket, azt az erôtartalékot, szellemi és kreatív potenciált, amely a „gyengébbik“ nemben rejtôzik.

A 21. században rengeteg lehetôség kínálkozik a lányok, nôk, asszonyok, hölgyek számára, hogy kibontsák tehetségüket, megéljék nôiségüket, energiáikkal hozzájáruljanak az emberiség jobbá tételéhez. Ehhez jelentenek támogatást, segítséget azok a projektek, amelyek idén indultak Baranyában és amelyekhez a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott konzorciumi partnerként. Az ágazatok folyamatos fejlôdésében és a régióban való megszilárdulásában különösen fontosak a nemzetközi kapcsolatok, illetve együttmûködések, amelyekbôl néhány már a korábbi Open4Business rendezvényeknek köszönhetôen született meg.

„A nôk bizonyos élethelyzetek megváltozásával kezdenek el vállalkozni“ A család VAGY karrier kontra család ÉS karrier viszonylatok közül ma már nem kell választaniuk a nôknek Magyarországon, dr. TÖRÔCSIK MÁRIA, a PTE egyetemi tanára, a Trendinspiráció Mûhely alapítója szerint a család ÉS karrier együtt megfelelôen menedzselhetô.

— Nem gondolom, hogy ilyen éles választás elé kerülnek ma hazánkban a nôk, az viszont már más kérdés, hogy valaki saját elhatározásából dönt-e úgy, hogy a csa-

ládot választja vagy pedig a karriert – mondja a professzor asszony. — Ezek a kérdések csak egy idealizált elképzelésben merülhetnek fel, hiszen az élet nem ilyen, hogy elôre eldöntjük, melyik lehetôséget válasszuk, mert nagyon sok minden felülírhatja ezt. Lehet egy nô alapbeállítódása, hogy családanya lesz, de bármennyire is szeretné, mondjuk, anyagi okokból nem tudja megtenni. Esetleg nincs hozzá párja.

A különféle szociológiai felmérésekben a magyar nôk többsége úgy nyilatkozik, hogy szeretne gyereket. Viszonylag kis százalékban fordul elô, amikor valaki azt gondolja, hogy nem fog gyereket szülni. Egy friss felmérés szerint a magyar nôk 11 százalékának nem lesz gyereke fogam-zóképes kora végére, de ez általában nem elhatározás kérdése, mint inkább az élet következménye. Az viszont, hogy tudatosan nem vállalnak gyereket a nôk, egy erôsödô tendencia. Összefüggésben van az individualizációval, azaz hogy az egyén a saját élete céljait követi, netán kényelmes, nem akarja megszakítani a karrierjét, vagy egyre inkább olyan feladatokat vállal, amelyek nem teszik lehetôvé a gyerekvállalást. Azt látjuk a különféle megkérdezésekbôl, hogy sokkal több gyereket terveznek a nôk, mint ahány végül is megszületik. Egy friss kutatás szerint a magyar nôk átlagosan 27,9 éves korukban szülik az elsô gyermekünket és fogamzóképes éveik végéig átlagosan 1,9 gyermeknek adnak életet. Nyilván könnyebb lenne dolgozni a gyerekek mellett, ha több támogató intézmény mûködne. Ha valakinek bébiszittert kell fogadnia, amíg a munkájával van elfoglalva, az már megnehezíti a választást.

— Milyen tendenciák láthatók a nôk munkavállalásával kapcsolatban? Megjelennek-e az atipikus foglalkoztatási formák?

— Úgy látom, hogy többet beszélnek róla, mintsem valami is történne az atipikus foglalkoztatást illetôen. Az, hogy félállásban, netán otthonról dolgozik valaki, nálunk egyfajta kikerülést jelent a „fôsodorból“, tehát így nem teljes értékû munkaerôként kezelik a nôt. Ez azt is jelenti, hogy nagyjából elfelejtheti a karriercélokat, hi-

szen nem igazán számíthat elôléptetésre, nem támogatják a szakmai fejlôdését. Nem hiszem, hogy ezen a területen jelentôs elôrelépést tettünk volna. Ez egyébként nagy baj. A nôk munkavállalása meghatározó, tehát a nôk nagyobb része dolgozik, de azért látható, hogy a 70-es, 80-as évekhez képest mégis kevesebb a számuk.

— Néhány évvel ezelôtt a Trendinspiráció Mûhely kutatást végzett az új idôsek, azaz az 50+ generáció fogyasztási szokásairól. Ebben a tanulmányban megfogalmazták, hogy ez a korosztály már nem az a visszahúzódó rétege a társadalomnak, mint volt 5-10 éve, a korábbinál sokkal aktívabb életet él. Ez a fajta aktívabb lét a karrierre is érvényes? Netán több az új karriert építô nô is?

— Sajnos, az látszik, hogy ha valaki kikerül a munkahelyérôl 40+-osan, nagyon nehezen tud munkát vállalni. Még akkor is, amikor manapság sokkal jobbak az elhelyezkedési lehetôségek - elvileg. Gyakorlatilag az látszik, hogy a kor hátrányt jelent a munkaerôpiacon. A 40+-osoknak még van esélyük, esetükben lehet munkahely-váltáson, koncepcióváltáson gondolkodni. Az 50+-os nôk inkább már ki akarnak tartani a meglévô munkahely mellett (akár a nyugdíjazásig), mert nem nagyon van esélyük máshol állást kapni. Felmerülhet persze, hogy vállalkozni kell. Azt látjuk, hogy a nôk bizonyos élethelyzetek megváltozásával kezdenek el vállalkozni, én magam úgy tapasztalom, hogy a vállalkozás indítása sokkal inkább a gyerekvállalás utáni idôszakban, inkább a 30-asokra jellemzô.

— Milyen az elfogadottsága a társadalom, a család részérôl, hogy a fiatal nôk vállalkozást indítanak?

Egyáltalán milyen nehézségekkel találják szembe magukat?

— Ennek pozitív a kontextusa, társadalmilag elismert, elfogadott, viszont az kétségtelen, hogy a legtöbb ilyen vállalkozás, amit végigkísérhettünk, jellemzôen a „puha“ területre vonatkozott. Gasztronómia, vendéglátás, turizmus, kézmûves – tehát olyan területeken vállalkoznak, amelyen

CÍMLAPSZTORI van ismeretük vagy amit szívesen csinálnak.

Például gyerekneveléssel kapcsolatos táborokat, szolgáltatásokat szerveznek, egy idôben a magánóvodák voltak ilyenek, mostanában elôtérbe került a magániskola alapítása. Vannak más jellegûek is, mint mondjuk a korábbi munkahelyrôl hozott tapasztalatra épített kisebb cég, online marketing ügynökség, grafikai stúdió.

Sok függ attól, hogy miként ítéli meg a környezete a vállalkozó nôt. Ha a vállalkozásban önmegvalósítás zajlik és nem kényszerbôl csinálja, akkor annak hasonló a társadalmi tükrözôdése is. Azt gondolom, hogy ha valaki komolyan elkezdi és elkötelezetten mûködik, akkor elôbb-utóbb elismerik a munkáját, de ezért meg kell küzde-

DR. TÖRÔCSIK MÁRIA

ni. Én, magam pozitívan vélekedek a nôk vállalkozóvá válásáról, feltételezem, hogy többen el fognak mozdulni ebbe az irányba, fôleg ha jó példákat látnak maguk elôtt. Ebben nagyon sokat segítenének a támogató közösségek. Jó lenne, ha a nôk preferálnák a nôi vállalkozókat.

Család- és KarrierPONT Szigetváron: egyre többen ismerik a lehetôséget Számos helyzetben szüksége lehet egy nônek támogatásra élete során: pl. a gyermekgondozással töltött évek után visszatérne a munkába, de nem tudja,

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

hogyan tegye, illetve hol végezhetne el hozzá egy képzést. Esetleg a hozzátartozóját ápolja és néha jó lenne magának is kikapcsolódnia. Vagy szüksége van valakire, aki meghallgatja a problémáit és segít megoldani azokat. Többek között ezekre a helyzetekre fókuszál az a 3 éves projekt, a „Nônap 365, Nô-köz_pont mûködtetése NyugatBaranyában“, amelyet a Láthatár Közhasznú Egyesület valósít meg két konzorciumi partnerrel – a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és az IFKA-val – Szigetvár, Szentlôrinc és Sellye térségében.

— A projektben létrehoztunk Szigetváron egy központi helyet a „Magtárban“, ahol bababarát módon alakítottuk ki az ügyfélfogadót és a tanácsadó helyiséget, illetve az irodánkat – mondja CSISZÁRPARRAG BEATRIX szakmai vezetô. — A projekt mûködtetéshez elengedhetetlen a három konzorciumi partner kiváló együttmûködése. Az egyik fontos elem a munkáltatók megszólítására fókuszál - ezt biztosítja a kamara. A kulcsszó itt a munkáltatók érzékenyítése a nôk, a kisgyermekes anyák foglalkoztatására, az atipikus foglalkoztatási formák szem elôtt tartásával. A gyes-en, gyed-en, gyet-en lévô kismamákat, illetve azokat a nôket szeretnénk bevonni a programba, akik a hozzátartozójukat ápolják, számukra többfajta képzést és szolgáltatásokat biztosítunk. A képzések között angol és német nyelvi képzés, valamint aranykalászos gazda képzés szerepel és jogosítványszerzésre is van lehetôség. Szolgáltatásaink között egyéni coachingot biztosítunk, de van munkavállalási és mentálhigiénés tanácsadás is. A tanácsadások, illetve a képzések ideje alatt gyerekfelügyeletet is biztosítunk.

— Hogyan találják meg a célcsoportban lévô nôket? Tudják, hogy létezik ez a program?

— Január elején indult a projektünk, az elsô év tulajdonképpen arról szól, hogy köztudatba jöjjünk, azaz értesüljenek a program mûködésérôl. Ezt az ún. szakmai és családi tanácsadó napok biztosítják, ezek által igyekszünk bevonzani, megszólítani az ügyfeleinket. Járjuk a falvakat, pl. a falunapokon tájékoztatjuk az érdeklôdôket a le-

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI punk tôlük. A közeljövôben tréningeket, workshopokat tartunk munkáltatóknál, mert hívnak bennünket. Van olyan cég, ahol szinte csak hölgyeket foglalkoztatnak és jelezték, hogy szükségük van a segítségünkre.

CSISZÁR-PARRAG BEATRIX

Pécsi Családés KarrierPONT

hetôségrôl. Jelen vagyunk a közösségi médiában, de a széles partneri hálónkra is támaszkodhatunk, hiszen sok éve dolgozunk a térségben.

— Miként fogadják az asszonyok ezt a fajta közeledést?

— Azt tapasztaljuk, hogy nagyon örülnek neki, rendkívül pozitívak a visszajelzések. Rengeteg információt kapunk tôlük, hogy valójában miben szenvednek hiányt, és igyekszünk az igényekhez igazítani a kínálatunkat. Például ha valaki kisgyermeket nevel, eleve hátrányos helyzetben van a munkaerôpiacon, mert a munkáltatók nehezen tolerálják, ha megbetegszik a gyermek és az anya kiesik a munkából. De már volt olyan megkeresésünk is, hogy nyelvtudásra lenne szükség a diploma átvételéhez.

Vagy érdeklôdnek a vállalkozóvá válás iránt, ehhez pl. támogatást is nyújtunk egyfajta marketingcsomag formájában. Emellett vannak workshopjaink, ahol megismerhetik egymás tapasztalatait, mindez hozzájárul ahhoz, hogy késôbb önállóan is tudjanak boldogulni. Szeretnénk kialakítani egy egy-

más közötti kölcsönös segítségnyújtási rendszert, ami hosszú távon mûködhet.

— Van-e jelentôsége annak, hogy Szigetváron és térségében indult el a projekt?

— Ez egy hátrányos helyzetû térség, ezért azt gondolom, hogy minden olyan szolgáltatás, amihez hozzáférhetnek a hölgyek, az segítség. A nagyvárosokban sok szolgáltatás áll rendelkezésre, de minél inkább a hátrányosabb területek, illetve a kisebb települések felé haladunk, annál inkább ritkulnak a lehetôségek. Ezért az az egyik küldetésünk, hogy a lehetô legközelebb vigyük a segítséget a nôkhöz.

— Milyen együttmûködô partnerekre találtak a térségben?

— Már több intézménnyel sikerült kialakítani kapcsolatot, a védônôk, az önkormányzatok, a polgármesterek igen jól fogadták a jelenlétünket. Felkerestük a védônôi szolgálatot, a gyerekorvosokat és a családsegítôket is. Vállalkozásokkal is próbálkoztunk, a szigetvári kamarával is remek az együttmûködés, rengeteg segítséget ka-

A nôk munkaerôpiaci helyzetének javítását tûzte ki egyik fô céljául az a hároméves projekt, amely Pécsi Családés KarrierPONT néven május 7-én kezdte meg mûködését a baranyai megyeszékhely belvárosában. A projekt megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy olyan hálózati együttmûködést alakítsanak ki, ami segíti a nôk foglalkoztatásának növelését, és javítja a család, valamint a munka összeegyeztethetôségét, a munkáltatók és a munkavállalók helyi szintû együttmûködését. A „CSAKPONT“ munkatársai átfogó tájékoztatást és segítséget nyújtanak a munkaerôpiaccal kapcsolatos tudnivalókról, a munkába állás módjáról is.

— Elkezdôdött a hálózatosodás a konzorciumi partnerek párbeszédével, valamint az iroda mûködése során kialakult kapcsolatainkkal és nagy mértékû lendületet kap a Tanácsadó Testület felállásával – mondja dr. NAGYNÉ MÁRTON SAROLTA, a Család- és KarrierPONT képviselôje. — Megalakult egy öttagú grémium olyan szakemberek, vezetôk részvételével, akik a társadalom különbözô területeirôl érkeztek, segítségükkel hatékonyan térképezhetjük fel, hogy jelenleg mi hibádzik a nôk ideális életérzéséhez, foglakoztatásához, az atipikus foglalkoztatási formák általánossá tételéhez. Általuk további olyan szereplôket tudunk megszólítani és bevonni, akik hozzájárulhatnak a hatékonyságunk növeléséhez.

— Milyen szolgáltatásokat, programokat vehetnek igénybe a Családés KarrierPONTban a nôk?

— Elindítottuk „gyerektaxi“ szolgáltatásunkat, amely azoknak a szülôknek nyújt segítséget, akiknek a munkaideje túlnyúlik az iskola, az óvoda, a bölcsôde nyitvatartási idején, vagy gondot okoz számukra,

CÍMLAPSZTORI hogy gyermeküket eljuttassák a szükséges különórákra, fejlesztô foglalkozásokra. A programba bekerülô gyerekeket hivatásos sofôr és gyermekfelügyelô szállítja. Saját rendezvénnyel kapcsolódtunk a május elején zajlott Születés hete programsorozathoz, itt számos önkéntessel gyarapodtunk, akik a késôbbiekben küldetésünk megvalósítását segítik. Tervezzük, hogy éves szinten 6 családi rendezvényt (pl. Apák napját, Nagyszülôk napját vagy a Láthatatlan munka napját) tartunk, 3 rendezvényt szervezünk a nôi foglalkoztatás bôvítése témájában, lesz 10 rendezvényünk az atipikus foglalkoztatás népszerûsítéséért, meghirdetjük „Az év nôi példaképe“ online pályázatot és felmérést végzünk a helyi munkáltatók körében az atipikus munkavégzésrôl.

Emellett egyéni tanácsadásokra is várjuk a nôket. Képzések szervezését, a munkaerô és a munkáltató egymásra találásának elôsegítését vállaljuk, eddigi ügyfeleink elsôsorban álláskeresésben, karrierváltásban kértek tanácsot. Felvettük a kapcsola-

tot a munkaügyi központtal, illetve keressük az együttmûködés lehetôségét a polgármesteri hivatal területi szociális központjaival, valamint a családsegítô szolgálatokkal is, hogy a munkába visszatérni vágyó nôknek ajánlják a szolgáltatásainkat.

— Milyen jellegû képzések elindításában gondolkodnak?

— Projektünk keretében a képzések lebonyolításáért a MIOK a Hátrányos Helyzetû Emberekért Alapítvány felel, amelynek munkatársai ellátják a pénteki napok ügyfélfogadását is. Számos érdeklôdôt regisztráltunk már a képzésekre. A legnépszerûbb a stresszkezelési módok és a személyiségfejlesztés tematikájú volt, de többen érdeklôdnek a konfliktuskezelési tréning iránt is.

Terveink szerint hamarosan elindul a Stresszkezelési módok és technikák képzés, több kurzus pedig szeptembertôl lesz látogatható.

— Jó példa lehet az atipikus foglalkoztatásra az, hogy a projektben dolgozó szakemberek is így dolgoz-

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

nak. Ennek a munkaszervezésnek milyen elônyeit tapasztalták meg a mindennapokban?

— A Pécsi Család- és KarrierPONT-ban a szakmai munkatársak részmunkaidôben, távmunkavégzési lehetôséggel, munkaidôkeretben dolgoznak, és az is lehetôség számukra, hogy ha nem tudják megoldani a gyermekük felügyeletét – ami a nyári iskolaszünetben több munkatárs esetében elôfordult –, akkor magukkal hozzák az irodába a gyermeküket. Az ügyfélfogadás rendjének kialakítása bevált a gyakorlatban: mivel mindkét tanácsadónk egyidejûleg tartózkodik az irodában (a hivatalos nyitvatartásnak megfelelôen), segíteni tudják egymást a tanácsadás idején, illetve a nyári szabadságolások is fennakadás nélkül megoldhatók. Ez a családbarát munkaszervezési mód hatékonynak bizonyul: a munkatársak feladataikat a legjobb tudásuk szerint, jó hangulatban, egymást segítve végzik, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ügyfelek felé is pozitív képet közvetítsünk az irodánkról, illetve a munkáltatók számára is „jó gyakorlatként“ mutassuk be az atipikus foglalkoztatást.

DR. NAGYNÉ MÁRTON SAROLTA

FEMME projekt – a nôk vállalkozóvá válásáért A nôk vállalkozóvá válását és foglalkoztathatóságuk javítását tûzte ki célul a FEMME (Fostering the Exchange of Practices to Empower Mumpreneurship in Europe) nemzetközi projekt, amelyben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara projektpartnerként vesz részt. Nyolc ország tapasztalatait és legjobb gyakorlatát osztják meg egymással a partnerek azért, hogy a még nem dolgozó nôk bevonásával válaszoljanak a munkaerôpiaci kihívásokra.

— A FEMME projekt elsôdleges célja, hogy segítsen kiterjeszteni az inkubátorok, oktatók, trénerek látószögét olyan vállalkozói ismeretek és kompetenciák felé, amelyek a gyermekvállalás után saját vállalkozást indító nôket támogatják vagy hozzájárulnak az oktatásukhoz – foglalja össze röviden PAZAUREK SZABINA, a kamara munkatársa, mi is a lényege a tavaly ôsszel

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

kezdôdött és 2019 ôszéig tartó „Bevált gyakorlatok cseréje a nôk vállalkozóvá válásának elôsegítéséhez Európában“ alcímet viselô projektnek. — A programban megnevezett „mumprenerurship“ magában foglalja az anyaságot és a vállalkozói létet; olyan nôket értünk alatta, akik kismamaként, anyaként úgy döntöttek, saját vállalkozást indítanak. Európában ezt a mozgalmat többnyire olyan nôk informális csoportja alkotja, akik úgy érzik, hogy szükségük van a saját közösségük kialakítására a tapasztalatcsere és az egymástól való tanulás, illetve az üzleti tevékenységük bôvítése érdekében.

CÍMLAPSZTORI kozókat támogató kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat osztják meg egymás között a tagok, de projektelem a nôi vállalkozói lét megismertetése egy európai „mumpreneur“ nôi vállalkozói hálózat kialakításával, illetve az egyik cél a nemek között a gazdasági/társadalmi egyenlôség biztosítása.

— Miért kerültek fókuszba az anyavállalkozók?

– Az eddig elkészült tanulmányok azt mutatják, hogy egyre több nô indít saját vállalkozást az Európai Unióban és ez érvényes Magyarországra is. Napjainkban az EU lakosságának 52%-a nô, a foglalkoztatásban lévô 234,6 millió európai 65,3%-át

PAZAUREK SZABINA

— Milyen fô elemekbôl áll a projekt, azaz mire keresnek megoldást a résztvevô partnerek?

— Egyrészt magában foglalja a „mumpreneurship“ nôi vállalkozói létrôl trénerek és felnôttoktatók képzését, a nôi vállalkozók támogatását, a „mumpreneur“ök, nôi vállalkozók helyzetének felmérését a partnerországokban. Emellett a nôi vállal-

(98,8 millió) a nôi munkavállalók teszik ki.

A nôi vállalkozók aránya azonban csupán egyharmad az egyéni vagy társas vállalkozások között az EU-ban. Nem véletlen, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten a nôi vállalkozói potenciál kevéssé kihasználatlan gazdasági növekedési és munkahelyi forrást jelent, amelyet tovább kell fejleszteni és tudatosítani a fontosságát, lehetôsé-

geit a vállalkozói és magánszférában egyaránt. A hagyományos nôi és anyaszerep sokszor nehezen egyeztethetô össze egy cég menedzselésével és a közgondolkodásban a vállalkozó még mindig férfiszakmának számít. Magyarországon a nôi vállalkozók aránya az uniós átlag alatti 28,2% volt 2017-ben, ami azt jelenti, hogy minden harmadik üzlet tulajdonosa vagy vezetôje nô, valamint egyre több nôi vezetô is van a cégek élén.

— Melyek a nôi vállalkozók sajátosságai, milyen különbségek vannak a férfi és a nôi vállalkozók között?

— A nôk és férfiak vezette vállalkozások közötti különbségek már a cégalapítást motiváló tényezôkben is megmutatkoznak.

Sok EU-s országra jellemzô, hogy a nôk a pénzügyi tôke és a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya miatt szükségbôl vállalkoznak, ugyanakkor a nôk máshogy értékelik a sikert, mint a férfiak.

Többségük hajlandó kevesebbet keresni, hogy sikeres legyen a vállalkozása, a férfiak viszont kevésbé kaphatók erre. A márka megteremtése lényegesebb a nôk számára, míg a férfiaknál a cég üzleti növekedése az elsôdleges. A nôk vállalkozás indításánál inkább hagyatkoznak a család, a barátok segítségére és pénzügyi támogatására, mint ügynökségek, tanácsadó cégek vagy pénzintézetek szolgáltatásaira.

— Hol tart most a projekt megvalósítása?

— Olaszországban tartottuk július közepén a 2. projekttalálkozót, ahol bemutattuk és megvitattuk a nôi vállalkozók helyzetétrôl készült átfogó tanulmányunkat és a partnerországok tapasztalatait, legjobb gyakorlatait, a szakmai és kutatási eredményeinket. Ezek mellett bemutattak több, az „anyavállalkozók“ helyzetét javító elképzelést. A jó gyakorlatok azokra a leggyakrabban felmerülô kihívásokra és igényekre próbálnak választ adni, amelyekkel a nôk - különös tekintettel az anyákra - szembesülnek egy új vállalkozás indításakor. Azonos elemek fedezhetôk fel a jó gyakorlatok többségében, ezek: a képzés, a mentorálás és coaching, a támogató csomagok, a kapcsolat- és hálózatépítés, valamint a tudatosság. A FEMME projekt célja egy nôi vállalkozói hálózat kialakítása.

K.T.

IRÁNYTÛ

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁBOR Már második alkalommal került megrendezésre a Fedezd fel Önmagad! pályaválasztási tábor. A táborban különbözô szakterületeket érintô programokon és üzemlátogatásokon vettek részt a 6-7. osztályos gyerekek, akik életre szóló tapasztalatokat és élményeket szereztek egy hét alatt.

A tábor egy önismereti tréninggel kezdôdött Monoszlainé Bors Ágnes vezetésével, majd délután Schlepp Péter interaktív robotika és programozás ismereteket tartott.

Kedden a PÉTÁV Kft.-nél és a Tettye Forrásház Zrt.-nél egy üzemlátogatás során láthatták a gyerekek hogyan is „készül“ a meleg víz és mennyire komoly ellenôrzések után kerül a háztartásokba az ivóviz. A hét közepén a Dovida Kft. reklámnyomdai tevékenységét ismerték meg a gyerekek, ahol saját maguk is elvégezhettek bizonyos munkafázisokat: kitûzôket készítettek, könyvjelzôre mágnest ragasztottak. A tábor kötelezô programjai között volt a „Trüffeles“ fagyizás és a Tettye téri árnyékos játszótéri kikapcsolódás. A táborozók a Filming in Pécs-nél megismerték a filmkészítés lépéseit, mi a feladata a vágónak, a

rendezônek, a gyártásvezetônek és milyen végzettség kell ezekhez a munkákhoz.

Megtekinthették, hol készül a „Felsôs“ c. ismeretterjesztô televíziós magazin. Az éjjeltôl reggelig szakadó esô elmosta a tervezett Mecsextrém Park látogatást, helyette az Apolló Játszóházban szereztek vidám élményeket a gyerekek. A tábor utolsó napján az Autócity Zrt.-nél a jármûvekkel foglalkozó szakemberek munkavégzésébe nyertek betekintést a résztvevôk, a szakmai minivetélkedôn a jó válaszokat fagyival jutalmazta a cég. Az élményekben gazdag tábort egy összefoglaló pályaorientációs tréning zárta. Búcsúzóul egy nagyot játszottak a táborozók a játszóházban.

A pályaorientációs tábor a „NÔNAP 365 - Nô-Köz-Pont mûködtetése NyugatBaranyában, Szigetvár központtal“ címû,

EFOP-1.2.9-17-2017-00102 azonosító számú projekt keretében valósult meg.

Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Unió támogatását.

P.V.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

IRÁNYTÛ / KAMARAI HÍREK

ÖSSZEHANGOLT PÁLYAORIENTÁCIÓ „Pályaorientációs kerekasztal“ beszélgetésre hívta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara augusztus 22-én a szakképzés, a köznevelés, a felsôoktatás és a pályaorientáció terén tevékenykedô intézmények képviselôit.

Baranya gazdasági és munkaerôpiaci helyzetérôl, a megyei általános iskolai, gimnáziumi, szakképzési és az egyetemi beiskolázási tendenciákról, valamint a 2018/2019-es tanévre vonatkozó elôzetes létszámadatokról hallgattak meg a résztvevôk elôadásokat.

A szorosabb együttmûködés révén lehet egyre hatékonyabb a munka. Cél volt, hogy az intézmények tudjanak közösen gondolkodni, dolgozni, tervezni, legyen összehangolt megyénkben a pályaorientáció. Az együttmûködésnek, a folyamatos egyeztetéseknek köszönhetôen vannak eredmények, fôként mûszaki szakmák esetén jelentkezik javulás az idei beiskolázási számokban. A legnagyobb feladat, hogy pozitív kép körvonalazódjon a társadalmi megítélésben a szakképzésbe jelentkezés során.

A résztvevôk egyeztetett marketingterv mentén közös pályaorientációs rendezvénynaptár használatával mûködnek együtt az ôszi pályaválasztási rendezvények szervezésében.

A meghívott szervezetek: Baranya Megyei Kormányhivatal, Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Pécsi Pedagógiai Oktatási Központ, Pécsi Szakképzési Centrum, Pécsi Tankerületi Központ és a Pécsi Tudományegyetem.

P.V.

Dr. Lengvárszky Attila, dr. Síkfôi Tamás és Rabb Szabolcs

Piacsek László és Páva Péter

I-DARE – NAPRAKÉSZ ÜZLETI TERVEK A sikeres megvalósításhoz, valami létrehozásához elengedhetetlen az elôzetes tervezés, azoknak a feltételeknek, tárgyi és szellemi eszközöknek a végiggondolása, amikre szükségünk lesz a kivitelezéshez. Nincs ez másként egy vállalkozás esetében sem; az üzleti tervben, amit vállalkozásunk indítása elôtt készítünk, összefoglaljuk elképzelésünk gyakorlati megvalósításának lépéseit, hosszú távú terveinket, ezzel magunk számára is reálisan láthatóvá téve valóban életképes-e vállalkozásunk.

Az I-DARE projekt esélyt adott a vállalkozás indítása elôtt állóknak elképzelésük

tesztelésére és az üzletiterv-írás trükkjeinek elsajátítására, amit egy online üzleti terv készítô felület segítségével egyszerûbben és gyorsabban hozhatnak létre; akár egyéni tanácsadás igénybe vételével.

Az augusztus végéig beérkezett közel 100 üzleti terv szeptemberben kerül kiértékelésre és a közülük kiválasztott 10 legjobb

terv írójának októberben lehetôsége lesz egy nemzetközi szakmai zsûri elôtt is bebizonyítania: ötlete pénzzé tehetô a való világban.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

B TERV – KÉPEZD MAGAD! A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara másodszor rendezte meg a „B“ terv – Képezd magad! érettségizettek pályaválasztási döntését segítô rendezvényt a kamarában.

A rendezvény Piacsek László, a PBKIK Humánerôforrás-fejlesztési osztály vezetôje rövid köszöntôjével kezdôdött. A szakképzési rendszerben rejlô lehetôségekrôl mondott rövid beszédet a Pécsi Szakképzési

KONTAKT-Elektro Kft., Matro Kft., Soft Flow Hungary Kft., Z Elektronika Kft. A rendezvény célcsoportja kifejezetten a frissen érettségizett diákok voltak, azonban érkeztek olyan érdeklôdôk is, akik korábban fejezték be középiskolai tanulmányaikat, illetve második szakképesítésüket szeretnék megszerezni szeptembertôl. A rendezvény lehetôséget adott a résztvevôk számára, hogy jelentkezzenek az iskolák képzéseire.

S.E.

Centrum fôigazgatója, Metzger Tibor, majd Rittlinger Zoltán, a Pécsi Szakképzési Centrum szakmai fôigazgató-helyettese.

A beszédek után egy könnyed, börzeszerû program vette kezdetét. A látogatók személyesen beszélgethettek az ingyenes képzéseket indító iskolák képviselôivel és gyakorlati oktatásvezetôivel. A gyakorlati képzést is folytató vállalkozások vezetôi, munkatársai szemléltetôeszközökkel színesítették a rendezvényt, tették vonzóbbá az általuk képviselt szakmákat. A rendezvényen együttmûködô cégek: AutóCity Zrt., Honsa Kft., IT Services Hungary Kft.,

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

ENERGIAHATÉKONYSÁGGAL A KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÉRT – MINDENKI JÓL JÁR! A Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara a „New concept training for energy efficiency“ (EN-EFF) projekt keretében az épületek energiafelhasználásának átgondolásának fontosságára és az energiafogyasztás csökkentésére való törekvésre hívja fel egyaránt a szakma képviselôinek és a lakosságnak a figyelmét.

Ennek érdekében a tájékoztató rendezvények és szakmai programok mellett a kkv-k számára egy új tréningmódszer kerül kidolgozásra a megfelelô energetikai besorolású – energy plusz – épületek kialakításának elôsegítéséhez.

A zéró, vagy közel nulla energiafelhasználású épületekrôl (nZEB) szóló irányelv kulcsfogalmai egyre inkább beépülnek a köztudatba, de a kapcsolódó jogszabályok és elôírások még mindig a „hallottam már

róla“ kategóriába esnek, pedig az irányelv értelmében új épületek létesítése során 2020. december 31-e után használatba vételre kerülô minden épület esetén – hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén 2018. december 31-e után – az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényû követelménynek, beleértve a hûtéshez, fûtéshez, és a világításhoz használt energiát is.

Vállalkozásunkat mi is energiahatékony(abb)á tehetjük, felismerve, hogy a rendelkezésre álló energiát nem megfelelôen használjuk ki és lépéseket teszünk ennek

ISMERJE MEG A KAMARÁT – ISMERJÜK MEG EGYMÁST! A Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara azzal a céllal indította útjára „Ismerje meg a kamarát – Ismerjük meg egymást!“ címû rendezvénysorozatát, hogy az újonnan regisztrált vállalkozások rálássanak a kamara feladataira és az igénybe vehetô szolgáltatásokra; ennél mégis sokkal többet kaptak a résztvevôk.

Az elgondolás egy egyszerû, kötetlen tájékoztatóról jó kiindulási pontnak bizonyult a vállalkozások számára fontos információk átadásához és a vállalkozás mûködtetéséhez kapcsolódó téves elképzelések eloszlatásához. A kezdô vállalkozók alkalmat kaptak valós, gyakorlati problémáik, szükségleteik megfogalmazására és a kamarai kollégák segítségével ezek megoldására is.

A negyedévente megrendezésre kerülô találkozó az elsô lépés lehet egy vállalkozás számára üzleti kapcsolatok kialakítására egymás termékeinek, szolgáltatásainak megismerésével, a közös kapcsolódási pontok és érdekek megtalálásával; ezzel bekapcsolódva a helyi üzleti közösség életébe.

megváltoztatására; akár a hagyományos izzók energiatakarékosra való lecserélésével, a légkondicionáló bekapcsolása helyett a sötétítô használatával vagy a nyílászárók megfelelô szigetelésével.

Minden vállalkozás felelôs döntést hozhat az energiahatékonyságát növelô lépésekrôl, melyek érezhetô hatással lehetnek nemcsak a rövidtávú profitra és környezetünkre, de a gazdasági növekedésre is.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

VÉGET ÉRT A CE1013 AZONOSÍTÓSZÁMÚ REFRESH RÖVID NEVÛ PROJEKT MÁSODIK PERIÓDUSA A kulturális örökség revitalizációját megcélzó pályázat második periódusa 2018. január 1-tôl 2018 június 30-ig tartott. Ezen idôszak alatt a munkacsomag vezetôje a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) volt. A kitûzött feladat egy megvalósíthatósági és újrahasznosítási koncepció létrehozása volt – a projekt kreatív helyszínére – a komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjtemény épületére vonatkozóan, mely sikeresen teljesült. A következô periódus az év végéig tart, ennek szintén a kamara a vezetôje, maga a pályázat 2020 júniusában zárul.

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

B.S.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKERREL ZÁRULT A dél-franciaországi Pau-ban rendezték meg 2018. július 3-5. között a GeoEnergy Days nemzetközi rendezvénysorozatot. Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK) közremûködésével megvalósuló GEO-ENERGY EUROPE projekt 3. konzorciumi ülése részét képezte a francia földtudományi szakma legnagyobb éves összejövetelének: a networkinggel egybekötött Geo-Energy Days konferenciának. A nemzetközi szervezô és házigazda a POLE AVENIA klaszter, egyben a GEE projekt vezetôje volt. A kétnapos, elôre szervezett B2B találkozók remek alkalmat kínáltak a nemzetközi szakmai közösségnek, a több mint 300 szakmai résztvevônek és a cégek képviselôinek arra, hogy újabb üzleti kapcsolatokat létesítsenek, megismerjék egymás fejlesztéseit, beazonosítsák a hasonló érdekeken alapuló együttmûködési lehetôségeket.

A COSME (European Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) program finanszírozásában megvalósuló GEO-ENERGY EUROPE projekt célja egy geotermikus energiák hasznosítására alapuló, EU-s, transznacionális klaszter létrehozása. Ezzel támogatni kívánják az EU-ban mûködô gazdasági szereplôk - kiemelten pedig a kkv szektorhoz tartozók versenyképességét a geotermikus energiák hasznosításának világpiacán. A kétéves projekt 2018. január 1-gyel indult 7 ország 8 klasztere részvételével: a projekt koordinátora a Pole Avenia, a konzorciumi tagok pedig a GEODEEP (Franciaország), EGEC (Belgium), Geoplat (Spanyolország), GeoEnergy Celle (Németország), Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK) (Magyarország), JESDER (Törökország) és Geoscience Ireland (Írország).

A GEE projekt közremûködô klaszterei úgy értékelik, hogy az együttmûködés kivételes lehetôséget biztosít fejlôdésükhöz, nemzetközi ismertségük és külpiaci beágya-

A MAGYAR RÉSZVÉTELLEL MEGVALÓSULÓ GEO-ENERGY EUROPE (GEE) PROJEKT ÚJABB SZAKASZA zottságuk növeléséhez. Ennek érdekében megosztják egymás közt a legjobb gyakorlataikat, szakmai tapasztalataikat valamint know-how transzferrel, közös fejlesztésekkel megalapozzák a versenyképes jelenlétüket a geotermikus energiák (szénhidrogén, geotermikus energia, földalatti tárolás stb.) globális piacán.

A paui Geo-Energy Days konferencia alkalmából a Pole Avenia által szervezett b2b találkozók is a GEE konzorcium fenti célkitûzéseit szolgálták. Két nap alatt olyan konzorciumi tag is volt, melynek képviselôi 18 kétoldalú megbeszélést folytattak. Egybehangzó volt az értékelés: a tárgyalások elôkészítettsége, a tárgyalási lehetôségek számossága és az érdeklôdésre számot tartó cégek/szervezetek jelenléte egyaránt magas színvonalú volt. Sok visszajelzés érkezett arról, hogy már rövid távon konkrét üzleti megállapodásokra kerülhet sor.

A Geo-Energy Days konferenciája a „Water in the Geo-Energy Industries“ témakörre fókuszált. Ezen belül a legnagyobb érdeklôdést a „Recovery of Lithium as a Byproduct of Deep Geothermal“ téma váltotta ki. A házigazda Pole Avenia sort kerített arra is, hogy bemutassa klaszterük tevékenységének egyik büszkeségét, az inkubátorházukban dinamikusan fejlôdô 6 kis- és

közepes vállalkozást. E cégek a geotermikus energián belül a mélyfúrásokra szakosodott vállalatok.

A GEO-ENERGY EUROPE konzorciumi tagjai együttesen közel 600 tagot, köztük 300-nál több kkv-t képviselnek. 200 körülire tehetô azon tagcégek/szervezetek száma, amelyek a geotermikus energiára szakosodtak. A cégek lefedik a teljes geotermiához kapcsolódó értékláncot, ezen belül különösen erôsen vannak jelen a földtudományok, valamint a mélyfúrásokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek. A GEE projekt konzorciumi partnerei azon dolgoznak, hogy a konzorciumi tagok kapacitásai komplex ajánlatok formájában kerülhessenek a világpiacra. Ehhez létrehozzák az egységesített adatbázisukat és a hatékonyság növelése érdekében SWOT elemzésen alapuló piaci stratégiát alakítanak ki. A geotermikus energia teljes értékláncára kiterjedô elemzések figyelembevételével pedig közös kapacitás/kompetencia térképet készítenek.

A GEO-ENERGY EUROPE projekt következô találkozójára Celle-ben, Németországban, szeptember elején kerül sor. A házigazda a GeoEnergy Celle klaszter lesz. A rendezvény egyben része a Celle Drilling 2018. évi rendezvénynek.

Forrás: Contact media : emmanuelle.piron@pole-avenia.com (GEO-ENERGY EUROPE project coordinator), tel : +33 677 520 115. Follow us on Twitter : @geoenergyeurope

13

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZTANICS BALÁZS „MINDENNAP AZT KÉRDEZZÜK MAGUNKTÓL, HOGY MIBEN LEHETNÉNK MÉG JOBBAK“ De jó neked! – mondták ismerôseim, amikor megemlítettem nekik, hogy a pécsi Trüffel cukrászdába megyek interjúra. Az érzékszervi kaland már az üzletbe lépéskor kezdetét veszi, hiszen vidáman köszönnek a sütemények és a fagylaltok tetejérôl a valódi gyümölcsök, az igazi csokoládék, a hamisítatlan tejszínhabok. Ez az a hely, ahol az sem érzi mellôzöttnek magát, aki valamilyen „mentes“ étrendet követ, a tej-, laktóz-, liszt- és cukormentes torták, szeletek, fagyik több dimenzióját is élvezhetik. Talán kissé balgának tetszik a kérdés, mégis felteszem a nyitástól számított eltelt 8 év alatt a térség meghatározó cukrászdájává vált Trüffel tulajdonosának, Sztanics Balázsnak: miért szeretnek idejárni az emberek?

— Talán azért, mert ôk is érzik, hogy a Trüffel nemcsak az, amit az ember belépéskor lát, hogy „csupán“ süteményeket és fagylaltot adunk el. Ennél sokkal több. Az országban az elsôk között készítettünk cukormentes, laktóz-, tejfehérjementes és lisztmentes süteményeket, azóta számtalan receptet kipróbáltunk és ennek köszönhetôen egyre jobb lett a megítélésünk a vendégek körében. Sem íz, sem minôség tekintetében nem kell megalkudnia annak, aki valamilyen táplálkozási problémával küzd.

Mind a fagylaltjainkat, mind a süteményeinket természetes alapanyagokból alkotjuk meg. A gyümölcsfagylaltokban valódi gyümölcsök vannak, kiváló minôségû csokoládét, igazi tojást használunk, nem ismerjük a különféle adalékokat. A minôséget tekintve magasra tettük a mércét - válaszol Sztanics Balázs.

— Miért volt fontos az önök számára, hogy az egészségesebb és a minôségi alapanyagok felé nyissanak?

— Az egyik célunk az volt, hogy visszaszoktassuk az embereket a cukrászdába járásra. Olyan helyet akartunk létrehozni, ahová szívesen jönnek vissza a vendégek a minôségért, a hamisítatlan ízekért. Tulajdonképpen az Osztrák-Magyar Monarchia korabeli süteményeket öltöztettük modern köntösbe, és 21. századi technikai háttérrel – a folyamatosan frissülô gépparkkal és új technológiával – varázsoljuk az asztalra. Mi is a saját cukrászdánkból eszünk, ez is azt mutatja, hogy csak olyan termékek kerülnek ki a mûhelyünkbôl, amelyeket mi, magunk is elfogyasztanánk.

A reformtáplálkozás felé egyrészt azért indultunk el, mert a már meglévô ügyfélkörünket szerettük volna stabilizálni, szélesíteni. E termékek továbbfejlesztésekor dietetikusokkal dolgozunk, általuk hitelesíttetjük a süteményeket. De egy agrármérnökkel is együttmûködünk, tôle vesszük a tönkölylisztet, mert fontos a kiváló minôség. A reform alapanyagok mellett szól az is, hogy szerettük volna bebizonyítani: ezekbôl is lehet ugyanolyan élvezeti értéket nyújtó süteményt készíteni, mint a hagyományos cukrásztermékek.

— A vállalkozást illetôen hová lehet fejlôdni, mik jelentik a napi kihívást?

— A napi kihívást a magas színvonal folyamatos biztosítása jelenti. A termelésben dolgozó munkatársaimnak is azt mondom: nincs olyan, hogy ma rossz napom van vagy nem jó a kedvem, és ezért lesz kevésbé jó minôségû a sütemény. Itt, ha úgy tetszik, mindennap olimpia van, ugyanazt a kiváló teljesítményt kell nyújtani ma, mint

tegnap vagy holnap. Hogy ezt el tudjuk érni, folyamatosan dolgozni kell a vállalkozáson.

Jelenleg is zajlik egy szervezetfejlesztés és vezetôképzési program. Már 26-an dolgozunk a Trüffelnél, így nem mûködnek azok a folyamatok, amelyek 4-5 embernél még beváltak. Fontos, hogy külön díjazzuk azokat a munkatársakat, akik jól teljesítenek, hónapról hónapra visszacsatolásokat adjunk számukra, hogy fejlesszük a háttérrendszerünket, megteremtve ezzel a kiváló munkakörülményeket. És hogy még hová lehet fejlôdni? A szervezetfejlesztô céggel megfogalmaztunk egy nagy célt, amely jelentôs elôrelépés lesz a vállalkozásunkban.

De most még nem mondhatok többet errôl.

— A munkavállalók mitôl érzik komfortosan magukat itt, a cégnél?

— Fontos számunkra, hogy kikérjük a véleményüket a munkájukkal kapcsolatban.

Emellett a munkatársaink látják, hogy a cégvezetôknek vannak céljaik, egyértelmûen megfogalmazzuk az elvárásainkat. Szeretik és értékelik azt a háttérrendszert, a gépparkot, amit a rendelkezésükre bocsájtunk, biztonságot nyújt számukra a cég stabilitása, illetve, az, hogy a megtermelt pénz jelentôs részét visszaforgatjuk a mûködésbe.

— Mi jelenti az ön számára a sikert a vállalkozásban?

— Igyekszünk mindent nagyon jól csinálni. Olyan vállalkozást építünk, amelynek produktumát remélhetôleg még sokáig élvezhetik a vendégek. Mindennap azt kérdezzük magunktól, hogy miben lehetnénk még jobbak. Számomra az a siker, ha végignézek a pulton és látom, hogy minden rendben van. A lányok mosolyognak, az üzlet tele van vásárlókkal, bent zajlik a termelés, megy a viccelôdés, hogy idôben ki tudom adni a fizetéseket. Az is siker, hogy nincs hitelünk, és hogy hamarosan egy új háttérüzemet építünk. Hogy a Trüffel az, aminek megálmodtuk.

K.T.

HIRDETÉS

A bábeli nyelvzavar már a múlté

Dél-Dunántúli Gazdaság

workshopon biztosította a szinkMa már mindenki tud angolul. rontolmácsoláshoz szükséges Vagy németül. Vagy spanyolul. eszközöket: az AUDIPACK Vagy horvátul. De nem mindenki SILENT 9300 mobil tolmácsfülbeszéli ugyanazt a nyelvet, annak is a speciális változatát, vagy nem használja olyan maga- két, az egyedi tolmács egységet 4 db rádiós transzmitterrel és biztossággal, ami mondjuk egy tudományos vagy szakmai a hozzá tartozó egyedi, 80 darab Sennheiser EZ headseteket a konferencián a megértés alapját képezné. Az információnak PTE Politechnika Kft. és a PTE Idegen Nyelvi Központja, ezazonban áramolnia kell, a lehetô leggyorsabban, hiszen a vi- zel pedig jelentôs tapasztalatokra tett szert ebben a szegmenslág rohamos fejlôdésében jelentôs hátrányba kerül az, aki nem ben. Az eszközökhöz szakértô technikai támogatást is nyújtaveszi fel a ritmust. Hiába kínálja a legmagasabb szintû szak- nak, hiszen a berendezést mûködtetô technikus végig a renmai tartalmat a legkiválóbb elôadókkal egy nemzetközi kondezvény helyszínén tartózkodik. A tolmács személye, szakferencia vagy program, ha a résztvevôk nem, vagy tudása kulcskérdés egy ilyen eseményen, ezért a válcsak részben értik meg egymást. A rengeteg ponlalkozás igény esetén a legtöbb európai nyelven tatlan információ a rendezvény helyszínén túlgyakorlott tolmácsokat is biztosít. mutatva súlyos következményeket vonhat maga Egy nemzetközi tanácskozáson, szimpóziuután, nem beszélve a résztvevôkben megmaramon elhangzott elôadásokat gyakran jelentetik dó kellemetlen élményrôl. A nyelvi akadály ma meg kiadványban, amelynek a rendezvényhez már nem legyôzhetetlen, csak tudni kell, hogy igazodva szintén nemzetközi a nyelve. Akár az hol, milyen lehetôség áll rendelkezésre a tudásilyen jellegû tudományos témákról, akár más anyag egyik nyelvrôl a másikra való átültetésére. jellegû szakfordításokról van szó, a PTE PolitechA legkézenfekvôbb megoldást a szinkrontolmánika Kft. anyanyelvi lektorok közremûködésével csolás jelenti. A szinkrontolmács magas szinszakfordításokat is vállal, az eredeti dokutû szakmai felkészültsége mellett a folyamat PTE Politechnika Kft. mentum formátumába szerkesztve magyarról egyik fontos tényezôje a kiváló minôségû a leggyakoribb európai idegen nyelvre és idetechnika, amely jelentôs mértékben támogatja az azonnali gen nyelvrôl magyarra. megértést. Számos nemzetközi konferencián, megbeszélésen, További információ: politechnika@mik.pte.hu

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI MELLÉKLET

AZ ELSÔK KÖZÖTT VEHETTÉK ÁT Az elsôk között nyerte el, s viselheti három éven át a Távhô-ökocímkét a Komlói Fûtôerômû Zrt. Már szinte természetes, hogy az elektronikai berendezéseket energiahatékonysági tanúsítványnyal látják el, s egyre több ingatlan árát is jelentôsen befolyásolja, mekkora összeget emészt fel a fenntartása, a fûtési rendszere mennyire károsítja a környezetet.

A környezetvédelem, az energiahatékonyság az élet minden területén fontos szerepet játszik, így a gazdaság szereplôi is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek rá. A Magyar Távhôszolgáltatók Szakmai Szövetsége ennek jegyében hívta életre, s adta át az elmúlt évben a Távhô-ökocímkét.

— A Távhô-ökocímke egy önkéntesen vállalt minôsítési rendszer alapján nyerhetô el – mondja Mayerhoff Attila, a Komlói Fûtôerômû Zrt. vezérigazgatója. — A szakmai szövetség létrehozott egy minôsítési rendszert, amelynek keretében azt vizsgálják, hogy mekkora az adott erômû szén-dioxid-kibocsátása, a mûködéséhez mennyi zöldenergiát

használ fel, valamint milyen a primer energia – a vezetékhálózaton mért veszteség, a meleg víz keringetésére felhasznált áram mennyisége – hatékonysága. Mindez önkéntes alapon történik, a szakmai szövetség honlapján lehet jelentkezni rá.

A Komlói Fûtôerômû Zrt. két kategóriában – szén-dioxid-kibocsátás és zöldenergia-felhasználás – A plusz minôsítést kapott, annak köszönhetôen, hogy már évek óta a biomassza fûtômûbôl látják el a várost távhôvel és használati meleg vízzel.

— Több kategóriában történt a minôsítés, miután Komlón jelentôs a zöldenergia-felhasználás, ennek köszönhetôen kettôben is elnyertük ezt a megtisztelô címet – emeli ki Mayerhoff Attila. — A primerenergia-hatékonyságunkon még javítanunk kell. Ennek érdekében a távhôrendszer veszteségének csökkentésére a jövôben nagyobb hangsúlyt helyezünk. Többek között sor kerül a hôközpontok korszerûsítésére, a vezetékhálózat külsô szigetelésének felújítására, hogy a következô minôsítéskor már ezen a területen is ott legyünk a legjobbak között.

KOMLÓI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Jubiláló Komlóért Expo-arculatot váltó Komlói Napok A hét dombra épült Komlón a mai napig ôrzik a bányászhagyományokat. Évrôl évre szeptember elsô hétvégéjén – idén augusztus 30. és szeptember 2. között – a Komlói Napokat a bányászat jegyében rendezik meg, mert az itt élôk vallják a múlt nélkül nem lehet jövôt építeni. A település gazdasági szereplôi és a város lakóinak találkozására pedig az ezzel egy idôben megrendezésre kerülô, idén jubileumot ünneplô Komlóért Expo teremt lehetôséget.

Az évrôl évre, immár huszadik alkalommal, a Fair Expo Kft. szervezésében megrendezett, belépési díj nélkül látogatható szakvásáron a kiállítók standjai – helyi és a térség vállalkozásai, szolgáltatói, a különbözô szervezetek, pénzintézetek, települések – megtöltötték a Sportcsarnok játékterét.

Két évtizeddel ezelôtt, a bányák bezárásának idején, a város vezetôi a helyi vállalkozókkal közösen keresték az új lehetôségeket, amelyek segítenek Komló gazdaságát új pályára állítani. Ekkor született meg a Komlóért Expo ötlete, amelynek megvalósításában a Fair Expo Kft. partnerre talált, a város akkori polgármesterében, PÁVA Zoltánban. Elsôdleges célként azt tûzték ki, hogy lehetôséget teremtenek a helyi és a térség vállalkozásainak, szolgáltatóinak a bemutatkozásra, s egyben arra, hogy személyesen találkozhassanak a vevôikkel, leendô megrendelôikkel.

— A Komlóért Expo mára gyökeret eresztett a városban, megerôsödött, élményeket is nyújtó kiállítássá nôtte ki magát – mondja FERENCZY Tamás, a Fair Expo Kft. ügyvezetôje. — Ma már a város mind több gazdasági szereplôje fontosnak tartja, hogy képviseltesse magát a szakkiállításon. Már nemcsak a cégek, szolgáltatók, pénzintézetek állítanak ki, hanem a középiskolák is jelen vannak, ezen a módon is népszerûsítik a szakképzéseiket.

A jubileumi Komlóért Expo három napja alatt most is mindenki talált kedvére valót.

A gazdasági élet szereplôi a vállalkozói fórumon értesülhettek a legújabb lehetôségekrôl, a színpadon egymást váltották az amatôr mûvészeti csoportok, s természetesen idén is sor került a szépségversenyre, gyermek és felnôtt kategóriában, ez utóbbi egyben a Baranya Szépe Komló és környéke elôdöntôje is volt. Új rendezvényszervezô debütált az idei Komlói Napok és Bányásznapon. A program összeállítására, kivitelezésére,

egy új arculat kialakításra a város idén BÉNI Gábor rendezvényszervezôt kérte fel, akinek a nevéhez a pécsváradi Leányvásár és a villányi Vörösbor Fesztivál sikeres megszervezése kapcsolódik. Már ebben az esztendôben is számos változtatást vezettek be, többek között a nagyszínpad az Eszperantó téren a Sportcsarnok elé került, így a fellépôk a szerviz úton közelíthették meg azt. E mellett több látványelemmel és kivetítôkkel tették élvezhetôbbé a koncerteket.

A mutatványosok a Csempe-gödörben kaptak helyet, s ezáltal nagyobb területen, egységes arculattal kerülhetett kialakításra a kézmûvesek és az ízek utcája.

— A város polgármestere, POLICS József kért fel arra, hogy vállaljuk el a Komlói Napok megszervezését, pezsdítsük fel, újítsuk meg – mondja Béni Gábor, aki egyéni vállalkozóként foglalkozik rendezvény-szervezéssel. — Szabad kezet kaptunk, egyetlen kérés érkezett felénk csupán, minél több komlói céget vonjunk be. Mint mondja, sikerült a helyi vállalkozókat megmozgatniuk, sôt a két fô szponzor is – egy magán sörfôzde, Carbon Sör, valamint a nyílászárókat forgalmazó Kalatherm – is komlói volt. A rendezvényre kilátogatók biztonságáról is helyi cég gondoskodott.

Kitért arra is, hogy a program összeállításához sok segítséget kaptak a Közösségek Háza vezetôjétôl, HORVÁTH Lászlóné, Évától, amelyben egyaránt helyet kaptak a hagyományôrzô csoportok, a gyerekprogramok, a fôzôverseny, a látvány sportok ugyanúgy, mint a sztárfellépôk Dér Heni, Vastag Tamás, a Vad Fruttik, a NAZA, a 30Y, és a Bëlga.

— Igyekeztünk minden korosztályt megszólítani. Szeretnénk ugyanis fesztivállá fejleszteni a Komlói Napokat, regionálissá tenni, hogy távolabbi városokból és településekrôl is minél többen keressék fel – ad hangot jövôbeni terveiknek is.

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK / HIRDETÉS

#EENCANHELP: OPEN4BUSINESS... LEGYEN JELEN! Itt van az ôsz, itt van újra...

Open4Business: a Dél-Dunántúl legjelentôsebb nemzetközi üzletember-találkozója, mely idén harmadik alkalommal várja az érdeklôdô cégeket sokszínû szakmai programjaival és kapcsolódó rendezvényeivel.

A találkozó a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, az Enterprise Europe Network nemzetközi üzletfejlesztési

hálózat, a Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és az Információmenedzsment Innovációs Klaszter együttmûködésében valósul meg.

A rendezvény fôvédnöke dr. Rákossy Balázs Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelôs államtitkár aktív szerepet vállal a vállalkozók és klaszterek közös projektfejlesztésében.

A rendezvény 150 vállalkozásnak biztosít 1-3 napos programot, összesen 400 kétoldalú személyes tárgyalási lehetôséggel.

Az áprilisban megkezdôdött regisztráció óta 18 országból 130 cég 220 üzleti ajánlata került fel a rendezvény honlapjára, ahol szeptember elsô hetében megkezdôdtek a tárgylásra jelölések is, azoknak a cégeknek és vállalkozóknak, akik meghatározták a keresett üzleti partnerségeket és áttekintették a feltöltött profilokat könnyû dolga lesz a

❯

ENTERPRISE EUROPE NETWORK rendelkezésükre álló 12 tárgyalópartner meghívásával.

A szakmai programokban központi szerepet kap a gépipar, a szekcióülések között otthont adva a nemzetközi gépipari klasztertalálkozónak és az Ipar4.0 ülésnek.

Az Ipar4.0 keretében bemutatásra kerülnek új üzleti modellek, új gazdaságszervezési elvek, intelligens technológiák és azok alkalmazásai szakemberek és nemzetközileg elismert vállalatok elôadásában, melyek a kkv-k számára lehetôvé teszik termékeik változó igényekhez igazodó hatékony elôállítását versenyképességük növelésével, csökkentett mûködési költségekkel és új piacok kiaknázásával.

A baranyai kkv-k is keresik a lehetôségeket, termékeikkel, szolgáltatásaikkal szeretnének meghódítani új piaci szegmenseket. Minden vállalkozás életében elérkezik az idô céljaik újragondolására és termékeik fejlesztésére. Az ipari vállalkozásoknál a legjellemzôbb az új piacban való gondolkodás, amit tevékenységi körük mindig nagymértékben befolyásol. Az ilyen irányú bôvítéshez, különösen, ha külföldi cégépítést tervezünk, elengedhetetlen a célország és az üzleti környezet megismerése, a fogyasztói igények nyomon követése és az országváltással járó elônyök, valamint nehézségek felmérése.

Az Open4Business keretében megrendezésre kerülô Holland-Magyar Üzleti Nap

pontosan ilyen segítséget nyújthat, bármely a holland piac érdeklôdô cégnek. Megismerhetik a holland üzletkötési szokásokat és üzleti környezetet, valamint bemutatkoznak olyan magyarországi holland tulajdonú cégek, amelyeknek van tapasztalata a külföldi piacra lépésben, nyitottak a partnerségre helyi vállalkozókkal és a délutáni B2B megbeszélések során ôket is lehet tárgyalásra jelölni.

Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter idén is megrendezi a nagy sikerû Connect-IT konferenciát, ahol a legújabb technológiai trendek bemutatása mellett a hangsúly két olyan tényezôn lesz, melyek nélkül ezek nem is valósulhatnak meg: a hálózatok és a kiberbiztonság. Bár a magyar kkv-k nagy része még mindig nem tartja fontosnak a digitalizációt, az tagadhatatlan, hogy igen jelentôs a kkv-k szerepe a magyar gazdaságban, ezért digitális felkészültségük az egész ország versenyképességét befolyásolja. A konferencia nívós szakembereket, startupokat és befektetôket egyaránt vonz, de meghatározó információkat és új együttmûködési lehetôségeket nyújthat bármely vállalkozásnak, tevékenységi körétôl függetlenül.

A programokban a kreatívipar is fontos szerepet kap, hiszen ennek nemzetközi koordinátor szervezetei 15 országból 2 napig szintén itt egyeztetnek üzleti partnerségeket a helyi kínálatból: film-, kesztyû-, orgo-

Open4Business 2018 Nemzetközi Konferencia és Üzletember Találkozó 2018. október 3.

9:00-13:00 Enterprise Europe Network - Nemzetközi Kreatívipari szektorcsoport ülés (kizárólag meghívott vendégek számára) 13:00-18:00 Connect-IT ICT konferencia 18:00 DesignPécs Hét megnyitója 18:00-21:00 „Get together“ fogadás egy pécsi belvárosi étteremben 2018. október 4.

9:00-10:00 Plenáris ülés 10:00-12:00 Szekcióülések 1. Nemzetközi Gépipari Klasztertalálkozó * Ipar 4.0 * Nemzetközi klaszter együttmûködések 2. Holland-magyar üzleti lehetôségek 3. Nemzetközi kreatívipari együttmûködések 12:40-17:00 B2B nemzetközi kétoldalú üzleti tárgyalások 19:00-22:00 Díszvacsora 2018. október 5.

9:30-11:00 Céglátogatás gépipari és kreatívipari helyi vállalkozásnál

Dél-Dunántúli Gazdaság

Miért hasznos önnek egy B2B rendezvény? üzleti kapcsolatok – garantáltan sok embert ismerhet meg értékesítés és beszerzés – mindenki üzletet akar kötni tárgyalási idôkeret (20 perc) – csak a lényegrôl beszélnek digitális platform – specifikusan kiválaszthatja tárgyalópartnerét Ne feledje; az üzleti kapcsolat kialakítása nem esemény, hanem folyamat! na- és más kreatívipari vállalkozásokkal; és az Open4Business társrendezvényével az 5 éves jubileumát ünneplô DesignPécs Héttel, ami szintén a nemzetközi találkozások színtere lesz.

A DesignPécs idén is az ipari tervezés és más kreatív szakmák olvasztótégelyeként kiállításokkal, bemutatókkal várja az érdeklôdôket, mint a programkínálatban szereplô Lakics Acélszobrászati Kft. – „Térerô“ acélszobrászati nemzetközi workshop során készült acélszobrok kiállítása, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. szervezésében megvalósuló „A beton arcai“ c. tárlata. A Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézete „Kortalan Tudomány“ c. konferenciáján és fesztiválján gondolatébresztô, a szakembereket, diákokat és vállalkozásokat egyaránt érintô és érdeklô kérdések kerülnek bemutatásra és megvitatásra az elôadások és kerekasztalbeszélgetések alatt. „Csúcsformában“ címmel a Pécsi Galériában állítják ki a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj díjazott vagy kiállítási jogot nyert válogatott munkáit, ezzel is közelebb hozva a pécsiek számára a designtörténet egy darabját, a munkákon keresztül mesélve a hazai design versenyképességérôl és sajátosságairól.

P.Sz.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

AZ UNIÓBAN MÁR RANGOT JELENT A MESTERCÍM Tanulókkal ma már csak mesterek foglalkozhatnak. BALOGH PÉTER, a Völgység Szakmunkásképzô Ipari Szolgáltató Kft. ügyvezetôje mesterlevelét 2015ben szerezte meg, majd 2016-ban megválasztották a mestervizsga-bizottság elnökének is, amely posztot azóta is betölti.

— A tanulóim korábban is mesterként tekintettek rám, lassan jubilálni fogok, ugyanis 1994-tôl foglalkozom tanulóképzéssel – kezdi beszélgetésünket. — Már évek óta a saját vállalkozásunkon belül képezzük a tanulókat. Hidas határában, az ottani ipari parkban találtunk rá arra az épületre, amelyben kialakítottuk a mûhelyeinket, ahol több szakmában – szerkezetlakatos, ipari gépész, hegesztô, gépi forgácsoló, valamint épület- és bútorasztalos – folyik a gyakorlati képzés, emellett ipari szolgáltató tevékenységet is végzünk. Ennek köszönhetôen a tanulóink valódi munkakörülmények között sajátítják el a szakmák alapjait, az általuk készített munkadarabokat értékesítjük. Azzal, hogy a termelésben vesznek részt – ajtókat, ablakokat, lépcsôket, konyhabútorokat készítenek eladásra –, nemcsak megízlelhetik a jól végzett munka örömét, hanem széles körû ismeretet szerezhetnek az általuk választott szakmában. S miután egyre nagyobb gond a szakemberhiány, egyre több a megrendelésük. Magam bútorasztalosként tettem mestervizsgát, én is készítek kisbútorokat.

Jelenleg a tanulókkal közösen egy régi komódot újítunk fel.

A sikeres mestervizsgát követôen Balogh Péter úgy döntött, megpályázza a mestervizsga-elnöki címet. Sikerrel vette az akadályokat, s 2016 óta vesz részt a leendô mesterek vizsgáztatásában.

— Már két alkalommal vezettem le mestervizsgát, 2016-ban és 2017-ben – folytatja tovább beszélgetésünket. — Vegyes tapasztalatokat szereztem. A jelöltek nagy része komolyan állt a dologhoz, különleges mesterremeket készített a hozzá-

tartozó dokumentációval, de volt olyan is, aki félvállról vette az egészet.

Nem jelent meg a felkészítô tanfolyamon, felkészületlenül érkezett a vizsgára, nem adta be a munkadarabját sem, és amikor végre elkészítette, kiderült, hogy az nem is a saját terméke. Ô úgy gondolta, neki alanyi jogon jár a mesterlevél. Egy év kihagyás után ebben az esztendôben ismét lesz asztalos mestervizsga. Idén szeretnék még a vizsga elôtt találkozni a résztvevôkkel, hogy megbeszéljem velük, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy mesterremeknek, hogyan kell elkészíteni a hozzátartozó dokumentációkat.

Balogh PÉter itér arra is, a maga bôrén is megtapasztalta, nem könnyû újra beülni az iskolapadba, mert hiába van benne az ember nap mint nap a szakmában vannak olyan dolgok, amelyekkel a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése óta nem találkozik.

Maga is sok új ismerettel lett gazdagabb, mint például a szoftveres bútortervezés, vagy a logisztikán belül a raktározási rendszerek. Számos érdekes újdonsággal is találkozott, nemcsak a vállalkozással kapcsolatosan, de a gyerekekkel való foglalkozás területén is. Például, milyen módszerek alkalmazásával szerettethetô meg egy szak-

ma, miként lehet megoldani vitás helyzeteket. A mesterdarab elkészítése pedig kimondottan nagy örömöt okozott neki.

Szól arról is, hogy neki már hosszú ideje a tervei között szerepelt, hogy mestervizsgát tesz, ugyanis amikor elkezdett tanulókkal foglalkozni még nem volt feltétel a mesterlevél, csak az érettségi és a gyakorlatban eltöltött öt év. A maga részérôl fontosnak tartja, hogy legyen mestervizsgája azoknak, akik tanulókkal foglalkoznak, ugyanis a felkészítés során számos olyan, a mindennapokban alkalmazható tudással gazdagodhatnak, mint például a pedagógiai ismeretek. Újabb és újabb generációk – Z, Y – lépnek be a rendszerbe, nem mindenki ismeri fel, hogy kivel, hogyan kell bánni. Mmiután a tanulókkal napi hat-hét órát vannak együtt, ismerniük kell a családi hátterüket is, ehhez fontos, hogy folyamatosan kapcsolatban álljanak a szülôkkel is.

A mestercímnek egyre nô a rangja, az unióban mindinkább mesterlevéllel rendelkezô szakembereket keresik.

Sz.K.

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

AZ ÁTLAGOSNÁL KEDVEZÔBB HELYZETBEN VANNAK Komló ötezer lakásában és a város közintézményeinek jelentôs részében a fûtésiés használati meleg vizet a Komlói Fûtômerômû Zrt. biztosítja. A távhôt szolgáltató cég évek óta döntôen biomassza-fûtômûben állítja elô a szükséges hômennyiséget, ezért az elsô között vehették át a Távhô ökocímkét. Miközben a városban szinte mindenhol a legnagyobb problémát a szakemberhiány, valamint a szakember-utánpótlás jelenti, addig a fûtôerômûben ennél kedvezôbb a helyzet.

hôközpontok karbantartását, üzemeltetését végzik, üzemzavar és bármilyen más probléma esetén ki kell menni a helyszínre, a hibát fel kell mérni, s helyben kell orvosolni.

— A rendszerek felügyeletét az erômû központjából is el lehet végezni, azonban ehhez legalább technikusi

— Nálunk jelenleg nem jelent közvetlen veszélyt a szakemberhiány – mondja MAYERHOFF ATTILA, a Komlói Fûtôerômû Zrt. vezérigazgatója. — Középtávon egyelôre elegendô szakember áll rendelkezésünkre, valamint víz-, gáz-, és központi fûtésszerelô mester irányítása mellett hiányszakmákban folyik a tanulók gyakorlati képzése, egy kollégánk pedig a villamos szakterületen készül a mestervizsga letételére.

Kitér arra is, hogy nagy figyelmet fordítanak a dolgozóik továbbképzésére is. Többek között pályázati források felhasználásával a villamossággal kapcsolatos szakmákon belül villám- és érintésvédelmi képesítést szereztek, ezt követôen ezeket a feladatokat is már saját hatáskörben tudják elvégezni.

Mint mondja, az általuk végzett szolgáltatások jelentôs része nem automatizálható, ugyanis alapvetôen távhôrendszerek,

végzettséggel rendelkezô szakemberekre van szükség, valamint egy korszerû informatikai hálózatra, ugyanis a rendszert fi-

gyelônek 175 hôközpont adatait kell folyamatosan elemeznie. A cégnél elsôsorban, miután karbantartási feladatokat látunk el, villanyszerelôk, víz-, gáz- és központifûtésszerelôk, illetve a hôtermelési részlegen kazánkezelôk dolgoznak. A munkatársaink jelentôs része a középkorosztályhoz tartozik.

Várhatóan öt-hét év múlva jön el az a pillanat, hogy a nyugdíjba menôk helyére újakat kell keresnünk – emeli ki Mayerhoff Attila.

Szól arról is, hogy igyekeznek elôre gondolkodni, a karbantartási részen már most megkezdték az új munkatársak felvételét. Nemrégiben egy fiatal kollégával bôvült a csapat, akit szeretnének továbbképezni, a hegesztôi képesítés megszerzése a cél. E mellett két munkatársat pedig kazánkezelôi tanfolyamra iskoláztak be, ôk a késôbbiekben a biomassza-fûtômûben láthatnak el kazángépészi feladatokat.

Annak a véleményének is hangot ad a vezérigazgató, hogy a szakemberhiányt inkább a külsô vállalkozások bevonásakor ér-

zékelik, amikor speciális feladatok elvégzésére keresnek partnereket.

Sz.K.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIÁNYSZAKMA

ORSZÁGOSAN ELSÔKÉNT Újabb gyakorlati hellyel bôvült a duális szakképzésben résztvevô gyakorlati helyek száma Pécsett, a Strauss Metal Kft. saját beruházásban tanmûhelyt hozott létre. Ezzel a cég a szakképzés egy újabb szeletében vállalt szerepet, ugyanis már a kezdetektôl bekapcsolódott a felsôfokú szakképzésbe, a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karának két gépészmérnök hallgatója tölti náluk gyakorlati idejét. Ettôl a tanévtôl kezdve azonban megteremtették a feltételeit annak, hogy országosan is egyedülálló módon megkezdjék a CNC lemezmegmunkáló szakmunkástanulók gyakorlati oktatását is, már a kilencedik évfolyamtól.

— Cégünk elsôdlegesen lemezmegmunkálással foglalkozik, s egyre nagyobb gondot jelentett a szakemberhiány – kezdi beszélgetésünket STRAUSZ JÁNOS, a Strauss Metal Kft. ügyvezetô igazgatója,

miközben végigjárjuk a mûhelycsarnokban 360 négyzetméteren kialakított tanmûhelyt, amelyben külön teremben a hegesztôk, míg a másikban az ipari gépészek és lemezmegmunkálók gyakorlati képzése folyik majd. A satupadok már a helyükre kerültek, ugyanúgy, mint a hegesztôgépek és az eszterga. — Terveink szerint a tanmûhely 20 fô egyidejû fogadására lesz alkalmas és a gépészeti szakmák oktatásra van felszerelve. Mostantól már minden adott ehhez, ugyanis három ipari gépész mester dolgozik a cégnél - magam két szakmában is rendelkezem mestervizsgával. Emellett kapcsolatban állunk két szakoktatóval, akik a tanmûhelyben foglalkoznak a gyerekekkel. Jelenleg három hegesztô, három szerkezetlakatos tanuló és kettô duális mérnökhallgató gyakorlati oktatása folyik nálunk. Idén nyáron 17 fémipari tanuló volt a cégünknél nyári gyakorlaton.

Mint mondja, az általuk útjára indított CNC lemezmegmunkáló tanulóképzéssel egy hiányt pótolnak, ugyanis nagyon ritka az országban az ilyen jellegû szakképzés, pedig nagy szükség lenne rá, ugyanis ez a szakma speciális ismereteket követel meg a mûvelôjétôl. Arra is kitér Strausz János.

hogy a legkorszerûbb eljárásokat alkalmazva gyártanak különbözô egyedi termékeket CNC lemezmegmunkáló-központokon.

A gyakorlati képzés során a CNC lemezmegmunkáló gépek kezelését sajátíthatják el – CNC vezérlésû stancoló-nibbelô, lézervágó, élhajlító, az ívelt felületek kialakítása UpDownBend élhajlító géppel – emellett a tanulók megismerkednek a plazma és vízsugaras vágással is.

— Igyekszünk a szakma minden oldalával és szépségével megismertetni ôket, hogy megszeressék, s a továbbiakban is nálunk dolgozzanak. A magam részérôl ugyanis nagyon fontosnak tartom, hogy a gyakorlati képzôhelyek és a tanulók között egy életre szóló kapcsolat jöjjön létre, s ne keressenek a végzést követôen maguknak más munkahelyet, ne menjenek külföldre. Öt évvel ezelôtt is azért kezdtünk el tanulókkal foglalkozni, mert olyan szakembereket szeretnénk kinevelni, akik pontosan ismerik az elvárásainkat, s a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen nálunk kezdhetik meg szakmai karrierjüket. A terveink között szerepel, hogy a késôbbiekben a felnôttképzés keretében is megkezdjük CNC fémmegmunkáló szakmunkások képzését. Elsô lépésben felkeressük a fémipari cégeket, hogy felmérjük az igényeket.

Sz.K.

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Ha van olyan ágazat, amely atomsebességgel fejlôdik, az az informatika.

Az a szoftver, amelyet tegnap használtunk, mára elavulttá válik, a néhány éve létrehozott weboldalak ahhoz, hogy a korszerû igényeknek megfeleljenek, továbbfejlesztésre szorulnak.

Nem könnyû tehát tartani a tempót, fôleg nem egy kisvállalkozásnak, de nem is lehetetlen. Ezt igazolja a webfejlesztésre és digitális grafikára specializálódott pécsi kreatív ügynökség, a W5labs, amely innovatív és hatékony megoldásaival az elmúlt években számos vezetô márkát nyert meg magának. Olyan cégeket, amelyek webes megjelenésükkel és kreatív anyagaikkal ki akarnak tûnni versenytársaik közül.

— 2008-ban alakult cégünk kezdetben hosting szolgáltatással foglalkozott, majd cégvezetôknek nyújtottunk IT tanácsadást.

Néhány év után láttuk, hogy megbízóinknak szükségük van egy bizalmi kapcsolatra, mivel egyre többen kértek fel bennünket különbözô egyedi, akár személyre-cégre szabott feladatok elvégzésére. Így kezdtünk csapatot építeni weboldalak, illetve magas színvonalú webes megjelenések fejlesztéséhez. Vállalkozásunk mára már több mint húsz fôvel mûködik. Digitális ügynökségünk teljeskörûen képes kiszolgálni partnereit – foglalja össze röviden a W5labs sikertörténetét a cég ügyvezetôje, CSEPREGI ZOLTÁN. — Számos, az önökéhez hasonló tevékenységi körrel rendelkezô vállalkozás mûködik. Mégis miért sikeresebb a W5labs, mint a többi?

— A cég fejlôdése során láttuk, hogy milyen nagy jelentôsége van a customer service-nek és az új technológiák alkalmazásának. Jelentôs összeget fordítunk a belsô fejlesztésekre. Az idei év ebbôl a szempontból extrém, legyen szó akár projektmenedzsmentrôl, szerverek üzemeltetésérôl, saját CMS rendszerek írásáról, elkészítésé-

INNOPULZUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS: W5LABS „OLYAN TECHNOLÓGIÁKAT ADUNK AZ ÜGYFELEINKNEK, AMELYEK A JÖVÔKÉPÜKET TÜKRÖZIK“ rôl, sikerült olyan szintre jutnunk, hogy széles körûen ki tudjuk szolgálni a cégeket.

Nemcsak weboldalt és grafikát, hanem üzleti tanácsadást, auditot is nyújtunk, tehát meg tudjuk mutatni azt, hogy egy adott vállalkozás jelenleg milyen szinten áll és hová lenne képes eljutni.

Emellett rengeteg energiát fordítunk a vállalkozáson belül a munkáltatói márkaépítésre, ami kulcsfontosságú az IT cégeknél.

Jelentôs figyelmet szentelünk annak, hogy csapatunk tagjai, azaz a munkatársaink jól érezzék magukat a munkahelyen, hiszen ez által lesznek képesek szenvedéllyel dolgozni.

— A piac igényeire reagálnak a korszerû technológiákkal és az új lehetôségek felkutatásával vagy pedig elébe mennek a felmerülô igényeknek?

— A sokéves tapasztalat alapján tudjuk, hogy mi adhat pluszt egy cégnek, legyen az webshop, netán egy egyszerû portfolio oldal. Gondos tervezés után meghatározzuk, hogy miként kell mûködnie, hogyan kell a felhasználót végigvezetni az oldalon és milyen végpontokat kell kialakítani a látogatók megnyerése érdekében, amit még ekkor, lehet, ügyfeleink nem is gondoltak végig. Eddigi tapasztalataink alapján olyan csapatot alakítottunk ki, akikkel a különbözô konpetenciák révén már az ötletelés fázisában is aktívan hozzájárulunk ügyfeleink üzleti céljainak eléréséhez.

— Szédületes gyorsasággal fejlôdik az informatika, az online marketing, a weboldalak, miként lehet ezt követni, lépést tartani a fejlôdéssel?

— Erre van egy stratégiánk. Mind a dizájnereinknek, mind a programozóinknak belsô képzéseket tartunk, és mindig a legújabb technológiák alkalmazása mentén igyekszünk felépíteni az oldalainkat. Pont ezek miatt választanak bennünket a különbözô cégek, mert nálunk már látják azokat az újdonságokat, amikrôl még csak olvasnak, hogy „de jó lenne ezzel a technológi-

ával dolgozni“. Igyekszünk a jövôbe látni, és olyan technológiákat szeretnénk a partnereinknek nyújtani, ami a jövôképüket tükrözi.

— Milyen mértékig befogadók erre a partnerek, miközben látható, hogy a vállalkozások nagy része nem foglalkozik a saját honlapjával, technikailag és dizájn szempontjából is elavultak?

— Eddigi tapasztalataim szerint a cégek 15%-a foglalkozik rendszeresen a saját weblapjával, és ez nagyon-nagyon kevés!

Akkor szembesülnek a problémával, amikor elkezdenek lemaradni a versenyben, mert fél év alatt teljesen le lehet söpörni a konkurenciát egy újabb, fejlettebb technológiával, a Google-ben elért jobb helyezéssel vagy aktív online márkaépítéssel. Örömünkre már több piacvezetô céggel mûködünk együtt, amelyek azért keresnek meg bennünket, mert látják a fejlôdés adta lehetôséget, és olyan innovációkra éhes céggel dolgoztatnak, mint amilyen mi vagyunk.

Akkor érezzük, hogy kis pécsi csapatként sikerült valamit elérnünk, amikor cégek azért keresnek fel bennünket, mert ki akarnak tûnni a többi versenytárs közül.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

CRYSTAL PÉCS

KERESKEDJÜNK!

Az utóbbi néhány évben rengeteg változás érte a kereskedelmi szektort. Az online vásárlás elôtérbe kerülése, a bevásárlóközpontok térnyerése és a szakma „nagyjainak” kiöregedése, a nyitvatartás folyamatos változtatása teljesen átalakította azt, hogy mit, mikor, hol vásárolunk. Rovatunkban ezt a szektort és új kihívásait járjuk körül.

„TELJESEN ÚJ MEGKÖZELÍTÉSRE VAN SZÜKSÉG A KERESKEDELEMBEN“ Míg évszázadokon keresztül a személyes találkozás és ehhez kapcsolódóan az udvarias, figyelmes kiszolgálás jellemezte a kiskereskedelmet, addig az elmúlt évtized internet kínálta lehetôségei alapjaiban változtatták meg az eladó és a vásárló közötti viszonyt. Ma már teljesen más technikákra, eszközökre és csatornákra van szükség ahhoz, hogy egy új ruha megtalálja leendô tulajdonosát. Öt évvel ezelôtt érzékelte ezt a pécsi Crystal butik tulajdonosa, MÜNSTER EDINA is, aki új alapokra szervezte át a forgalmazást: internetes áruházat nyitott. Az eredmények ôt igazolták.

— A Crystal Pécs története egy valós üzlettel kezdôdött, ruházati butikunk ma is egy üzletházban mûködik klasszikus nôi profillal: elegáns nôi ruhákat, fürdôruhákat forgalmazunk. Kereskedô családból származom, tinédzser koromban a szüleim vállalkozásában sajátítottam el a kereskedelem csínját-bínját. Azonban az internet megjelenésével az üzleti világban jelentôs változások következtek be, ezek pedig új kihívásokat hoztak számunkra is. Ma már egészen más rendszerben mûködik a vállalkozásunk, mint korábban – foglalja össze röviden Münster Edina vállalkozása történetét. — Néhány éve kedvezôtlen folyamatok zajlottak a pécsi kereskedelemben, végig kellett gondolnom, hogy mivel tudnám növelni a forgalmunkat. Ekkor jött képbe az internet. Öt éve nyitottunk egy webáruházat, aminek eredményeként ma már a munkánk 80-90%-a ehhez kapcsolódik, a maradék 10-20%-a pedig a fizikai üzlethez.

Termékeinket országosan forgalmazzuk és most állunk az elôtt a lépés elôtt, hogy külföldre is szállítsunk.

— Hogyan pozícionálható a pécsi Crystal?

— A nôies irányvonalat képviseljük mind a ruhában, mind a fürdôruhában. A nôiességet hangsúlyozó, elegáns hétközna-

pi és alkalmi termékek jelennek meg erôsebben a választékunkban. A vevôink úgy fogalmazták meg, hogy nem a nagyáruházi tömegtermékeket forgalmazó cég vagyunk. Az alkalmi és az esküvôi profilban erôsödik a pozíciónk.

— Mivel kell ma kiszolgálni a vásárlókat? A Crystal például saját modelljeivel mutatja be a ruhákat, és nemcsak fotókon, hanem rendezvényeken, divatbemutatókon is.

— Azt gondolom, hogy ma már nem versenyképes, ha valaki megtölt egy üzletet termékekkel, és nem foglalkozik a marketinggel vagy a cég arculatával. Mi nagy hangsúlyt fektetünk a megjelenésünkre.

Ennek eredményeként a közelmúltban megkeresett bennünket egy nemzetközi márka, hogy szívesen jelen lenne a webáruházunkban. Ez már egy komoly visszajelzés, hogy az a színvonal, amit képviselünk, bárhol vállalható.

Amióta megjelentünk az online világban, rengeteg energiát fektetünk a fotózásba, saját modellekkel dolgozunk, egy országosan és nemzetközileg is vállalható megjelenésben gondolkodtunk. Amellett, hogy folyamatosan képzem magamat a marketing és az online marketing területén, igyekszem olyan kollégákkal dolgozni, akik

vagy ezt tanulták, vagy ilyen beállítottságúak.

— Mik a kihívások ma, amelyekre felelni kell a vállalkozásában? Mivel másabb ma a kereskedelem, mint 1020 évvel ezelôtt?

— A szüleim sok idôt töltöttek a kereskedelemben, tôlük a szemléletet, illetve a vásárlókhoz való hozzáállást tudom beépíteni a mai munkánkba. Azt gondolom, hogy az internet és a felgyorsult vásárlói gondolkodásmód miatt egy teljesen új megközelítésre van szükség a forgalmazáshoz. Kicsit sajnálható, de valóságszagú tényként szoktam mondani, hogy a fizikai bolt a mi esetünkben szinte már csak egy raktár, az értékesítés zöme az interneten történik. Igaz, a fizikai üzlet értékesítését is jelentôsen támogatja az interneten való megjelenés. Naponta jelennek meg új dolgok az online marketingben, ezekrôl azokon a képzéseken értesülünk, ahová rendszeresen járunk. A naprakész tudás folyamatos tanulást igényel, de szükség van rá, mert jelentôs lépéselônyt jelent azokkal szemben, akik még nem alkalmazzák.

Emellett képben kell lenni a globális folyamatokat illetôen, hiszen mind a nemzetközi, mind az országos történések jelentôsen befolyásolhatják a mûködésünket. Egy eurováltozás, egy politikai történés hatással van arra, hogy honnan importáljunk. És az sem mindegy, hogy az ember kikkel veszi magát körbe. Ha olyanokkal, akik nyitottak a változásra, hasonló módon gondolkodnak, mint ô, jobban tud maga is haladni a saját útján. A napi feladatok mellett erre mindenképpen kell idôt szakítani. Napjaink kereskedelme talán egy folyamatos változást és izgalmas kihívásokat szolgáltató hajós utazáshoz hasonlítható egy gyors folyású hegyi patakon, az pedig csak rajtunk áll, hogy a történéseket miként éljük meg: lehetôségeknek vagy nehézségeknek.

K.T.

MI ÚJSÁG? Egy egyetemi karnál mi is lehetne a legnagyobb „újság“ szeptemberben, mint hogy elindul a tanév ôszi szemesztere. Ám ahhoz, hogy legyen kikkel megtölteni a tantermeket és legyen mit oktatni számukra, hosszú és alapos elôkészítés szükséges. Ráadásul most szeptember elején a „hogyan“-ra is különös hangsúly került a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karán.

— Mind az általános felvételi eljárás keretében, mind a pótfelvételin szép számmal jelentkeztek karunkra. Ennek eredményeként mintegy 650 hallgató kezdi meg a tanulmányait most szeptemberben a mûszaki és informatikai karon, ez a szám még 2030 fôvel növekszik a pótfelvételit követôen.

Ezen kívül összesen kb. 200 külföldi hallgatót várunk, ôk az angol nyelvû képzésben vesznek részt – foglalja össze röviden dr.

MEDVEGY GABRIELLA, a kar dékánja, hány hallgatójuk lesz az elsô évfolyamon. – A tendencia azt mutatja, hogy nôtt a gépész, a villamos és az informatikus alapszakra jelentkezôk száma, viszont csökken a mesterszakot választóké. Ez a jelenlegi foglalkoztatási helyzet következménye, mivel a potenciális hallgatójelöltek most a munkaerôpiacon és nem az egyetemeken vannak jelen.

— Milyen újdonságok jellemzik a most indult tanévet?

— Már a szeptember 3-ai tanévnyitónk sem a szokásos protokoll szerint zajlott.

Ugyanis itt írta alá ünnepélyes keretek között a PTE rektora és az E.ON Dél- dunántúli Áramhálózati Zrt. képviselôje azt a megállapodást, amelyben a vállalattal közösen egy külsô tanszéket alapítunk. Az E.ON Villamosenergetikai Külsô Tanszék elsôsorban a villamosmérnöki területen fejti majd ki munkáját, hozza be az oktatásba innovációit, gyakorlati tapasztalatait, de arra számítunk, hogy közös projektek puffere is lehet majd. Ez a nap egyben egy igen komoly szakmai programunk, egy építészeti workshop záróakkordja is volt, ahol vendégül láthattunk egy 60 fôs kínai delegációt is. A programban negyedik éve vagyunk je-

Dél-Dunántúli Gazdaság

PTE-MIK JÓ LEHETÔSÉGEKKEL, TELJES HALLGATÓI LÉTSZÁMMAL KEZDÔDIK A TANÉV A PTE-MIK-EN len, hallgatóinknak, oktatóinknak nemzetközi megjelenést biztosít, a karnak helyet Kína mérvadó építészeti képzôhelyei között, és már második éve a MIK ad helyszínt a mintegy 28 kínai képzôhely vezetôinek a szakmai esemény végsô értékelésére.

— Hogyan alakult az elmúlt években a mûszaki, informatikai kar hallgatói száma, összetétele?

— A demográfiai hullám miatt az elmúlt 8 évben egy nagy krachot éltünk meg a felsôoktatásban, ez minden intézményre negatív hatással volt. Elindult lefelé a hallgatói létszám, de a tavalyi és az idei tanévben már látható, hogy kezd magához térni a rendszer. Mintegy 10%-os növekedés tapasztalható a mûszaki, informatika felsôoktatás alapszakára belépôk létszámánál. Ez annak a munkának a gyümölcse, amelyet a marketingstratégiánk megújításával értünk el. Rengeteg energiát fordítottunk a mérnök és az informatikai szakmák népszerûsítésére, emellett a kamarával is akciókat indítottunk a témában.

— Pécsett épül egy új repülôgépgyár, de nemcsak ôk, más cégek is keresnek mûszaki diplomás munkavállalókat. Érkeztek-e megkeresések a kar felé ezektôl a cégektôl az együttmûködésre, netán a profiljukba vágó képzések indítására?

— Érzékelhetô, hogy van egy általános munkaerô-éhség a piacon, hiszen számos ilyen jellegû megkeresés érkezett a karhoz.

Ezek elsôsorban arra irányultak, hogy a késôbbi foglalkoztatás reményében a cégek és az ipari szereplôk kapcsolatot tudjanak létesíteni a hallgatóinkkal. Annak természetesen örülünk, hogy jó ajánlatot kapnak a hallgatóink és kiváló munkáltatóknál helyezkednek el, nem mellesleg a régióban, ám az is fontos, hogy befejezzék a tanulmányaikat. Az is elôfordul – nem kis számban –, hogy már az egyetemi tanulmányok alatt beszipkázza ôket a piac, mert jó színvonalú tudással rendelkeznek, van bizonyos képzettségük. Ám a diploma érték, ezért elsôsorban az olyan megkereséseknek örülünk, amikor a munkáltatók ki tudják várni az oklevél megszerzését.

— Vannak-e olyan pályázati lehetôségek, amelyek az oktatás átalakítását, a vállalkozásokkal való szorosabb együttmûködést vagy a piaci igényekre való reagálást szolgálják?

— Több ilyen jellegû pályázatunk volt az elmúlt években, a legnagyobb közülük a duális képzési pályázat, amely jelenleg is zajlik, ebben is jelentôs és aktív szerepet vállal a kamara. Azon dolgozunk, hogy a munkaerôpiacon megszerzett tapasztalatokat akár a tantervekbe, akár csak a napi gyakorlatba vissza tudjuk forgatni. Szeretnénk nyitni a piac és a kamarák felé, motiválni a partnereinket, hogy valamilyen formában vegyenek részt a képzésben.

Már a második tanévet indítottuk új tantervvel. A mûszaki karon egy komoly tantervi revízió zajlott, hiszen át kellett dolgoznunk – mint ahogy az összes többi képzôhelynek is – a tantervet. Ezt felhasználtuk arra, hogy egy minél komplexebb, modulokból felépülô képzési struktúrát alakítsunk ki. A mostani másodéves hallgatóktól épp a napokban érkezett pozitív visszacsatolás az új tantervvel kapcsolatban, ez is mutatja, hogy jó úton indultunk el. K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Renault Talisman – BENKÔ DEZSÔ A Diacell Kft. tulajdonosa jól ismeri a Renault modelleket, hosszú éveken át Renault Lagunával járt, így örömmel próbálta ki a Nyitrai Autóház limitált szériás Renault Talismanját.

Nagyon szerettem a Lagunát, több generáció is követte egymást nálam, és mindegyikkel elégedett voltam. A Renault nagy limuzinjai mindig is kényelmes és kiemelkedô formatervû autók voltak. Ma már életmódot váltottam, a cég is átalakult, így már nem használnám ki egy ilyen nagy limuzin tudását, ezért átültem egy szabadidôautóba.

A Talisman formatervérôl nekem a harmonikus szó jut elôször eszembe.

Valóban nagyon jól eltalálták az arányokat, de ez nem olyan nagy meglepetés egy Renault esetében. A francia formatervezôk kétségkívül értenek ahhoz, hogy vonzó autókat rajzoljanak. Telitalálat a szélesre húzott hátsó lámpa, szélesebbnek, sportosabbnak mutatja a Talismant, pedig nem kicsi autó. Nagyon szépek a LED technikás elsô fényszórók, különleges bennük a fehérre festett betét. Sajnos éjszaka nem tudtuk kipróbálni az autót, pedig kíváncsi lettem volna az intelligensen vezérelt lámpák tudására.

Sokat autózik éjszaka?

Ma már nem annyit, de korábban, amikor a cégnek több külföldi érdekeltsége volt, és itthon is szerteágazóbb volt a tevékenységünk, akkor rendszeresen vezettem sötétben, így tudom, hogy egy jó lámpa az egyik legfontosabb biztonsági berendezés.

Extrák tekintetében nem áll rosszul a Magnetic felszereltségû tesztautó. Melyek azok, amiket szívesen látna a saját autójában?

A Renaultnál találkoztam elôször a kártyás indítással. A Talismanban is ilyen van, de egészen lenyûgözô, hogy hová fejlôdött ez a rendszer. Olyan, mintha az autó egy lépés-

sel elôttünk járna. Amikor megközelítem, máris kinyitja a tükröket, majd a bejutás is végtelenül egyszerû. Ha úgy van beállítva a menürendszerben, akkor az ülések hátra csúsztatva várják a vezetôt, hogy könnyebb legyen a beszállás. Figyelmes szolgáltatás a masszázsfunkció is, egy hosszabb nap végén biztosan jólesik az M6-oson bekapcsolni, és átmozgatni magunkat. Ráadásul több program is van, így a fájós derekúaknak is megváltás lehet ez az ülés. A masszázsból nemcsak a vezetônek jut, hanem a jobb elsô ülés is képes erre, azt hiszem. ez sem mindennapi figyelmesség az autóiparban. Természetesen a klasszikus extrákat is megtaláltam, és talán akkor lennék igazán bajban, ha olyan felszerelést kellene mondanom, ami nincs benne az autóban. Nagy kedvencem még a kormányfûtés, ami az ülésfûtéssel együtt gyökeresen megváltoztatja a téli autózást.

járunk, de azt hiszem, ezért az árért ezt nem lehet hibának felróni.

A Talisman majd öt méteres, ebben a kategóriában már nem szokás helyhiányra panaszkodni.

Emlékeim szerint a Laguna sem volt sokkal kisebb ennél, de ez az autó határozottan tágasabb. Feltûnô, hogy mennyire széles az utastér, és a hátsó lábtér is bôséges. A forma láttán azt gondolhatnánk, hogy alacsonyan van hátul a tetô, de nekem kényelmes volt. Szimpatikus, hogy még hátul is igényes még a könyöktámasz kialakítása is, és rakodóhelyek is vannak bôséggel, ráadásul USB csatlakozóból is jutott hátra kettô, ami a mai okostelefonos világban nagyon fontos.

A 608 literes csomagtartó még ebben a méretkategóriában is megsüvegelendô.

Kívülrôl a dizájn egyértelmûvé teszi, hogy a Talisman francia autó, de belül ebbôl mi érezhetô?

A hangulat, a színek, az anyagok, és az az ízlésesség, ahogy ezeket összeválogatták, ugyanazt az eleganciát sugallja, mint a formaterv. Az összeszerelés tökéletes, még rossz úton sem hallottam oda nem illô zajokat. Egy-két olyan apró részlet van, ahol érezhetô, hogy nem a luxuskategóriában

Nyitrai Autóház ● 7630 Pécs, Schroll J. 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.renaultnyitrai.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

tó futómûve. Érdekes módon a lengéscsillapítás is más, mint amit megszoktam a Renaulttól. Olvastam, hogy változó karakterisztikájú gátlókat kapott ez a modell, talán emiatt volt, hogy úgy is feszesen mozog az autó, hogy a kátyúkon sem dobál.

A motor-váltó összhang milyen volt?

Hibátlan. Ez a duplaturbós dízelmotor és hozzá az automata váltó tökéletes párosítás. Meglepôdtem, hogy mennyire gyorsan és simán kapcsolja a fokozatokat gyorsítás közben a váltó, és a motor teljesítménye is korrekt. Azt hiszem, a 130 lóerôs dízel is bôségesen elég lenne a hazai viszonyok közt, fôleg ezzel a váltóval párosítva. ElôValóban nagyon nagy a csomagtér, annyira, hogy kisebb tárgyak akár el is veszhetnek a mélyén. A limuzin forma miatt nem is lehet igazán jól kihasználni, de akinek a praktikusság fontos szempont, annak ott a kombi változat.

Ha már az imént az okostelefonos világot említette, a központi kijelzôre épülô rendszerrel mennyire gyorsan barátkozott meg?

Az alapfunkciókat hamar megtaláltam, de a saját autómban még fél év után is volt olyan menüelem, ahol korábban nem jártam. Az nyilvánvaló, hogy a legapróbb részletet is személyre lehet szabni, és ezt csak egy ilyen rendszerrel lehet megvalósítani. Tetszik, hogy a legfontosabb funkciókat több helyrôl is el lehet érni, rutinos

renaultosként például azonnal kézreállt a kormány mögötti rádió kezelôszerv. Érdekes a többféle üzemmódot kínáló MultiSense rendszer, tényleg van különbség a gazdaságos, a sportos és a komfortos mód között, ráadásul a mûszerfal grafikája és színei is megváltoznak.

A Talisman különlegessége a négykerékkormányzás, vezetés közben érezte a hatását?

Csak azt vettem észre, hogy annyira agilis az autó, mintha egy sportos Cliót vezetnék.

Elképesztôen jól fordult a kanyarokban, és mintha parkoláskor is kevesebbet kellene tekerni a kormányon. A sportos vezetôk biztosan nagyra értékelik a dinamikáját, a kisebb fordulókörnek azonban az is hasznát veszi, akinek nem annyira fontos az au-

ször csodálkoztam, hogy csak a kisebb dízelt kínálják manuális váltóval, de a próbaút után már látom, hogy mi az oka. Örök kérdés az autóiparban, hogy megéri-e az árát. A tesztautó már átlépi a lélektani tízmilliós határt.

Elsô hallásra soknak tûnik, de a Renaultra mindig is igaz volt, hogy az extrák mennyiségével kevésbé emelkedik az ár, mint a konkurenciánál, így az a furcsa helyzet áll elô, hogy minél több extra van az autóikban, annál jobb az ár-érték arány.

T.R. A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1598 cm3 Maximális teljesítmény: 160 LE 4000/min Maximális nyomaték: 380 Nm 1750/min Csomagtér: 608 l Maximális sebesség: 215 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.4 s Átlagfogyasztás: 4.5 l Alapár (Energy dCi 130 EDC Life):7 899 000 Ft

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

HOSSZÚHETÉNY TALICSKAOLIMPIÁTÓL A KERÉKPÁROS VERSENYEKIG: AKTÍV SPORTÉLET HOSSZÚHETÉNYBEN Ha lenne olyan felmérés, amely Baranya megye legsportosabb települését kutatná, a Zengôalján elterülô Hosszúhetény bizonyosan jó esélyekkel indulna a cím megszerzéséért. A nagyközségben ugyanis igen élénk a sportélet, több sportágban mûködnek szakosztályok, emellett elég csak a talicskaolimpiára gondolnunk, hiszen az is egyfaja mozgásként értékelhetô. Az utóbbi években pedig az egyre nagyobb érdeklôdésre számot tartó kerékpárosversenyek kapcsán emlegetik Hosszúhetényt, ami dr. CSÖRNYEI LÁSZLÓ polgármester szerint kiváló a településmarketing szempontjából.

— Hosszúhetény az elmúlt idôszakban a klasszikus sportokon – futball, kézilabda – túl nyitott a kerékpársport felé, évente 3 kerékpárversenyt is rendezünk a településen.

A mountain bike, az országúti és az enduro versenyekre alkalmanként általában 80-100 nevezés érkezik, és ez a szám folyamatosan emelkedik. A községben két kerékpáros egyesület is mûködik, ezek tagjai aktívan részt vesznek a rendezvények megszervezésében. Megalakult a Hetényi Turista Egyesület, ami rendszeresen szervez kirándulásokat nemcsak a Mecsekbe, hanem távolabbi helyekre is. Nyitottunk a lovassport felé, egyre többen érdeklôdnek a lovas versenyeink iránt – sorolja szinte egy szuszra a polgármester arra a kérdésre, hogy milyen sportlehetôségek kínálkoznak Hosszúhetényben.

— Ki szervezi a nagyobb sporteseményeket a faluban?

— A lovas programokat természetesen a lovas közösség, a kerékpáros eseményeket a biciklisek, és magától értetôdik, hogy az önkormányzat odaáll az események mögé, amiben tudunk, segítünk. A versenyekre az ország minden részérôl érkeznek a résztvevôk, a szabadidôs tevékenységeket pedig a helyi aktív közösségek nap mint nap gyakorolják. Az eseményeknek egyrészt közösségszervezô erejük van, egyfajta szórakozást jelentenek, másrészt, ami nagyon fontos, felhívják a figyelmet az egészséges életmódra. Egy-egy rendezvényen, versenyen mind a fiatal, mind az idôsebb

korosztály képviselteti magát. Rengetegen eljönnek Hosszúheténybe más megyékbôl is, ezért ezek az alkalmak igen jó marketinglehetôséget jelentenek a település számára. Akik idelátogatnak, megnézik a falut, a környéket, esetleg hosszabb idôt is eltöltenek nálunk.

— Akár a kerékpársportra, akár a lovassportra gondolunk, nem a legolcsóbb tevékenységek közé sorolhatók. De egy-egy verseny megrendezése is jelentôs anyagi áldozattal jár. Hogyan tud ezekre pénzt fordítani az önkormányzat?

— Elsôsorban a szponzorok támogatják ezeket a versenyeket, de az önkormányzat is részt vállal bennük. Emellett a sportegyesületek is hozzájárulnak a finanszírozáshoz. Örvendetes tény, hogy a helyi vállalkozásokra is számíthatunk, igen aktívan jelen vannak, ha egy-egy közösségi megmozdulásról, versenyrôl van szó.

— A nagyközönség számára idén már 18. alkalommal rendezték meg a talicskaolimpiát, ez is egyfajta mozgáslehetôségként értékelhetô, hiszen bárki részt vehet a kihíváson.

— Igen, ez is jelentôsen megmozgatja a falut. Több sportos rendezvényünk is van, például hamarosan a gyerekek számára szervezünk egy sportágválasztót, ahol megismerkedhetnek a különbözô sportágakkal és azok képviselôivel. Kiváló az önkormányzat és a helyi általános iskola együttmûkö-

dése, már csak azért is, mert az önkormányzat üzemelteti az iskolát. Ott is az asztalitenisz szakosztálytól kezdve a kézilabda szakosztályon át a futballig, aerobic-ig rengeget lehetôség áll a gyerekek rendelkezésére, hogy mozogjanak. Már gyermekkorban érdemes megszerettetni a mozgást, hiszen a sport az egészségen kívül küzdelemre, kitartásra, tiszteletre, önbecsülésre, mások megbecsülésére is tanít.

— A sport miként alakítja a faluban élôk közötti kapcsolatot?

— Abszolút közösségépítô szerepe van a sportnak, egy-egy esemény mögé összetartó közösségek épülnek. Akkor, amikor több száz versenyzô és a kísérôik megjelennek a Zengôalján, ellátást és szállást kell biztosítani számukra, tehát a helyi lakosok és a vállalkozások összefogására is szükség van.

— Mit nyer a falu a sportesemények, illetve a helyi sport támogatásával?

— A legfontosabb, hogy egészségesek legyenek az itt élôk, másodsorban pedig a kerékpár- és lovassportot falumarketingként is szeretnénk bevetni. Igyekszünk kihasználni a településünk adottságait, például a kerékpáros versenyekhez a természet kiváló hátteret biztosít. Hiányzik egy PécsHosszúhetény kerékpárút, ennek megépítése hosszú távú céljaink között szerepel.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

TIPP-ADÓ

A 8+1 LEGFONTOSABB DOLOG, AMIT ÉRDEMES TUDNI AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉP ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATBAN Az utóbbi hetekben végzett fôvárosi és balatoni ellenôrzéseken tapasztaltak nyomán nyolc pontban gyûjtötte össze a NAV azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a figyelmet.

1. Az értékesítésrôl mindig bizonylatot kell kiállítani A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevô nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – speciális esetektôl eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

Ha tehát a vásárló akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelezô.

A nyugtát a vételár átvételekor a vevônek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevô könnyen el tudja venni.

A nyugtaadást a NAV ellenôrzi, és elmulasztását szigorúan bünteti.

folyamán szabad a kasszából pénzt kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. számlás értékesítés, váltópénz) a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot.

Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

4. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám“. Ezt a pénztárgép üzemeltetôje köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelmûen köthetôen (pl. mellette egy táblán), a vevô számára jól látható helyen, legalább 3 cm-es betûkkel kiírni.

2. Az értékesítésrôl vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani Abban az esetben, ha a vásárló számlát („áfás számlát“) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani.

(Ez értendô a belföldi áfa-alany részére kiállított, 100 000 forintot elérô áfa-tartalmú számlákra is, amelyek adatainak meg kell jelennie az online számlaadat-szolgáltatásban.

Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes nyugta is készül – amelyrôl az online pénztárgép rendszer szintén küld adatot a NAV-nak –, akkor a kétszeres adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.)

Amennyiben a vevô számlát kért és az ellenértéket készpénzzel fizette meg, akkor az eladónak az összeg kasszafiókba helyezésérôl befizetési bizonylatot kell készítenie (lásd 3. pont).“

5. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor kap meg a pénztárgép üzemeltetôje. A napló a pénztárgép „életútjával“ kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembehelyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra stb.

Abban az esetben, ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, ezt a tényt is rögzíteni kell a gépnaplóban. Fontos, hogy a naplót továbbra is (a javítás ideje alatt is) az üzemeltetési helyen kell tartani, mert egy esetleges ellenôrzéskor a naplóbejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltetô az adott idôszakban miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget bizonylatkiállítási kötelezettségének.

3. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani A kasszában ténylegesen található összegnek meg kell egyeznie azzal, ami a kiadott bizonylatokból következik. Ezt a NAV ellenôrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Az egyezôség alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó pénzkészletet (összegét és összetételét). A nap

6. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetôje szerzôdést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha a mobilszolgáltató ezt az adatkapcsolatot az üzemeltetô saját hibájából (pl. a szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt) szü-

netelteti, akkor az üzemeltetô büntethetô a NAV felé meghiúsult adatszolgáltatás miatt.

7. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelezô A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni, és a felülvizsgálat megtörténtét a mûszerésznek a pénztárgépnaplóban rögzítenie kell.

A felülvizsgálattal bármelyik olyan pénztárgép mûszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja a két fél közötti megegyezés tárgya.

8. A pénztárgépben levô adatokat bárki ki tudja olvasni A NAV-nak küldött adatokat a pénztárgép helyben is tárolja. Ezeket a naplóállományokat bárki ki tudja olvasni a pénztárgépbôl – a mûvelet nem igényel semmilyen speciális ismeretet vagy eszközt –, így azok az üzemeltetô segítségére lehetnek az ügymenet gyorsításában, egyszerûsítésében. Mivel a naplóállományok – mint egy nagyon részletes, elektronikus kontrollszalag – minden értékesítési és mûszaki adatot tartalmaznak, egy erre felkészített programmal gyorsan és egyszerûen rögtön táblázatba rendezhetôk a napi zárási adatok. +1. Mulasztási bírságot és üzletbezárást is kockáztat a szabályszegô Amennyiben a NAV a pénztárgéppel összefüggô szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy – az adózás rendjérôl szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében – az eset összes körülményét mérlegelve dönt a mulasztási bírság kiszabásáról, vagy annak mellôzésérôl.

Abban az esetben, ha szükséges a mulasztási bírság alkalmazása, annak mértékének az adózási érdeksérelemhez kell igazodnia, de összege – az Art. 234. § b) pontja alapján – természetes személy esetén akár az ötszázezer forintot, nem természetes személy esetén pedig az egymillió forintot is elérheti.

A mulasztási bírság mellett már az elsô alkalommal mulasztó adózónak is számolnia kell azzal a kockázattal, hogy az adóköteles tevékenysége célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet (Art. 245. §). Ismételt mulasztás esetén pedig már nem tekinthet el a NAV az üzletbezárástól, ezt a szankciót a második alkalomtól már mérlegelés nélkül, mindenképpen alkalmaznia kell.

EGYETEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

HAGYOMÁNY, INNOVÁCIÓ ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉS A PTE ÚJ VEZETÉSE ZÁSZLAJÁN számát, és meg kell valósítani a képzések, elsôsorban a doktori iskolákban folyó munka becsatornázását a K+F+I tevékenységekhez. A kutatási tevékenység erôsítéséhez, és az innovációs tevékenység piacosításához járul hozzá a tervezett „Tudományos Park“ projekt megvalósítása, és a Paksi Atomerômûvel való még szorosabb együttmûködés is.

Új vezetés irányítja a Pécsi Tudományegyetemet július 1-tôl.

MISETA ATTILA egyetemi tanár, rektor tájékoztatása szerint az a cél, hogy a rektori ciklus végére elérjék a 25 000 fôs hallgatói létszámot, úgy, hogy közben a hallgatók számára biztosított szolgáltatásokat folyamatosan fejlesztenék.

Az általános, tudományos és innovációs rektorhelyettesi posztot Gábriel Róbert egyetemi tanár tölti be, aki korábban rektorként és a Természettudományi Kar dékánjaként is szolgálta már a pécsi egyetemet. Az oktatási rektorhelyettes Péley Bernadette egyetemi tanár, a PTE Bölcsészettudományi Kar Fejlôdés és Klinikai Pszichológia Tanszék vezetôje lett, míg a stratégiai és kapcsolati rektorhelyettesi feladatokat Betlehem József egyetemi tanár, az Egészségtudományi Kar legutóbbi dékánja látja el.

Miseta Attila rektor programjának számos pontja azt szolgálja, hogy a hallgatók elégedettségét tovább növeljék. Mindezt egyebek között a hallgatók számára nyújtott egyetemi szolgáltatások fejlesztésével, a közösségi terek felszereltségének javításával, a minôségi kollégiumi férôhelyek számának növelésével, a sportolási lehetôségek bôvítésével és a hallgatók számára az egyetemi partnereken keresztül minél több munkalehetôség biztosításával érnék el. A rektori program lényeges eleme, hogy a magyar hallgatók létszámát növelnék, így a tervezett 5 000 külföldi hallgatóval együtt már 25 000 fô képzését látná el a ciklus végén a pécsi egyetem.

Az új rektori vezetés a hagyományokra építve a képzések tartalmi megújítását is elhatározta. Cél, hogy a PTE-n megszerezhe-

Egyetem + város tô tudás, készségek és képességek maximálisan támogassák a diplomások munkaerôpiaci elhelyezkedését, a gyakorlatorientált, piacképes képzések megfeleljenek a társadalom és a gazdasági szereplôk igényeinek. A hagyományosan széles képzési kínálatot új, unikális, más hazai felsôoktatási intézményeknél nem elérhetô szakok indításával egészítenék ki, a teljes képzési vertikumban – a felsôoktatási szakképzésektôl a doktori képzéseken át a felnôttképzésig. Emellett a lehetô legtöbb sza-

kot duális képzéssé alakítanák át a már így mûködô mûszaki tanulmányokhoz hasonlóan, annak érdekében, hogy a hallgatók már az egyetemi éveik alatt megtapasztalhassák, hogyan ültethetik át az elméletet a gyakorlatba.

Az oktatás mellett egy új kutatási stratégia megvalósítása is elsôdleges hangsúlyt kap a programban. Fontos cél, hogy növelni kell a kutatócsoportok számát és létszámát, a kutatásfejlesztési együttmûködések

Közös javaslatok az iparfejlesztésre, az infrastruktúra használatra, a hallgatói szolgáltatásfejlesztésre, szinergia a sport terén és a hallgatói munkavállalási lehetôségek tárházának bôvítése: ezek mentén hoz létre közös munkacsoportokat a város és az egyetem. „Azon dolgozunk, hogy hogyan koordináljuk hatékonyabban a város és az egyetem együttmûködését“ – jelentette ki Miseta Attila, a PTE rektora. Hoppál Péter ezt azzal egészítette ki, hogy áttekintették a lehetséges új együttmûködési pontokat, és ezekben olyan új paradigmával kecsegtetô programokat találtak, melyek valóban érdemben járulhatnának hozzá ahhoz, hogy mind a város, mind az egyetem nagyobb léptékben fejôdhessen. A feltételek eddig is adottak voltak, de most fontos programok deklarálása történt, melyek érdemi, tartalmi, operatív együttmûködést jelentenek.

A szolgáltatásfejlesztés és a sport terén való együttmûködés mellett a hallgatói munkalehetôségek tárházának bôvítése is kiemelt pont, ezzel is próbálják itt tartani a PTE volt hallgatóit a régióban. Miseta Attila rektor szerint új irányok és lehetôségek nyílhatnak meg abból kifolyólag is, ha az alkalmazott kutatásokkal foglalkozó dolgozóknak lehetôségük van összekapcsolódni a helyi ipari szereplôkkel.

31

Lemez megmunkálása és porfestése magas színvonalon, kiváló minôségben, elérhetô áron!

1994 óta gyártunk a legfejlettebb technológiával fémipari termékeket és több porszóró berendezéssel végzünk felületkezelést (legnagyobb méret: 4,2 m hossz, 1,8 m széles, 1,8 m magas). Vállaljuk rozsdamentes anyagok, alumínium-, acél-, réz- és bronzlemezek feldolgozását.

Tevékenységeink: Lézervágás • CNC stancolás • CNC hajlítás • Hegesztés • Szerelés Lakatos munkák • Por- és oldószeres festés

Érdeklôdéseikre, kérdéseikre szívesen állunk rendelkezésükre: Váradi Metál Kft. 7020 Dunaföldvár, Paksi utca 73.

Web: www.varadi.hu • E-mail: info@varadi.hu • Telefon: 75/541-077 • Mobil: 30/326-1322