Dél-Dunántúli Gazdaság XX. évfolyam 8. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XX. évfolyam 8. szám 2018. október 12.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

Egymásra találtak...

vállalkozások és kutatóközpont w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

NEVES ELÔDEINK MÚLTUNK NAGYJAI

MATTYASOVSZKY ZSOLNAY LÁSZLÓ Pécsett látta meg a napvilágot Zsolnay Vilmos unokájaként 1885. június 17-én, Mattyasovszky Jakab geológus és Zsolnay Teréz negyedik gyermeke volt. Mûvészi tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott. „Már hatéves korában kezd rajzolgatni és virágokat festeni“ – írta róla könyvében Petrovics Elek. A ciszterci rendi fôgimnáziumi érettségi után, 1903-ban a müncheni Obrist-Debschitz magániskolájában folytatta mûvészeti tanulmányait, majd 1907-tôl a mintázást Mayernál, a rajzolást Heymannál fejlesztette tovább, és 1909-ig a mûvészeti akadémián Haberman tanítványa volt.

Hazatérését követôen a család gyárában helyezkedett el, a festészet mellett keramikusi tevékenységet is folytatott. Önkéntes katonai szolgálatát Kecskeméten és a fôvárosban töltötte le. Ezt követôen 1912-ben Párizsban találjuk, ahol élénk ér-

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

deklôdést folytatott az impresszionizmus és mûvelôi iránt. Különösen Manet tett rá erôs hatást. Elsô mûveit itt alkotta meg. Részt vett az 1913-as Salon d’Automne-on. Az elsô világégés idején az olasz és az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. A Nagy Háború vége szülôvárosában érte, és az antant-szerb megszállás jó részében, 1921 februárjáig itt is volt kénytelen maradni. Amikor ezután Budapestre költözött, feleségül vette unokahúgát, Sikorski-Zsolnay Mártát.

Mûvészete ezután teljesedett ki. Elôbb a Szinyei Társaság tagja lett, majd 1924-ben fölkérést kapott a híres Velencei Biennálén való részvételre. Amikor pedig 1926-ban a Zsolnay-gyár áttért a porcelángyártásra, a gyár mûvészeti vezetôje lett. A Felsôvámház utcai ún. „Zöld Ház“-ban alakította ki alkotómûhelyét, itt alkotta meg híres kerámiaképeit, kisplasztikáit, vázáit. Mivel nagy gondot fordított a családi hagyomány megôrzésére, 1928-ban, nagyapja születésének centenáriumán a legkisebb húgával, Mattyasovszky-Zsolnay Margittal együtt megalapították a Zsolnay-gyári Múzeumot. 1929-ben a Magyar Arcképfestôk Társaságának a tagja lett.

Még életében további bemutatásokkal ismertette meg a közönséget mûvészetével: Londonban, Brüsszelben és Velencében is szerepelt képeivel. Emellett közben több csoportos bemutatkozáson is ott voltak a munkái: 1924 februárjában az Ernst Múzeumban például Basch Andorral, Batthyány Gyulával, Pólya Ivánnal és Rudnay Gyulával, 1927 januárjában ugyanott Hatvany Ferenccel, Iványi-Grünwald Bélával, Márk Lajossal, Simkovics Jenôvel és Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal szerepelt együtt. Nagy esemény volt az életében, amikor az 1916,

Dél-Dunántúli Gazdaság

1921 és 1927-beli Ernst Múzeumban történt kiállítását követôen 1930-ban Pécsett állította ki csendéleteit és porcelánjait gyûjteményes kiállításának keretében. Ereje teljében, 1935. július 18-án hunyt el Bécsben, hamvait felesége Budapestre szállíttatta.

Ezért, amikor Pécsett 1945 után földúlták a Zsolnay-család mauzóleumát, az ô földi maradványai nem estek a barbár pusztítás áldozatául. „Mattyasovszky Zsolnay Lászlót java férfikorában ragadta el a halál. Mûvészetének nyugodalmas fejlôdési menete elérkezett a finom leszûrtség szintjére, a sors azonban nem engedte a folytatást. Hirtelen és váratlan halála nemcsak mûvésztársait döbbentette meg, hanem azt a választékos társadalmi kört is, amelynek megbecsült tagja volt. Tisztelték férfias komolyságát, az átlagot messze felülmúló kultúráját, egyenes jellemét, halkszavú, finom modorát. Ezek a vonások megvannak mûvészetében is“ – ezekkel a szavakkal kezdôdött a Magyar Mûvészet címû folyóirat 1935. évi 9. számában egy megemlékezô írás, s akire a név nélküli szerzô – talán maga a felelôs szerkesztô, Oltványi-Ártinger Imre – emlékezett, az bár mára a nagyközönség elôtt talán már elfeledett, ám akkor igencsak közismert szereplôje volt a magyar képzômûvészeti életnek... alig egy évvel a halála után, 1936 márciusában – egy Ernst Múzeum-beli emlékkiállítással egy idôben – már meg is jelent róla az elsô jelentôs tanulmánykötet. A kor egyik legjelentôsebb mûvészeti írója, Petrovics Elek mûvészettörténész (Mattyasovszky-Zsolnay halálakor a Szépmûvészeti Múzeum fôigazgatója) írta a szöveget, s csaknem száz – egészen pontosan 98 fekete-fehér, ám „a festô java termését kitûnô sokszorosításban bemutató“ – reprodukcióból bontakozik ki a mûben az életmû keresztmetszete.

Dr. Vargha Dezsô

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

A VÁLLALKOZÁSOK ÉS A KUTATÓKÖZPONT EGYMÁSRA TALÁLÁSÁT SEGÍTI A SZENTÁGOTHAI JÁNOS KUTATÓKÖZPONT INNOVÁCIÓS ÉS IPARI TANÁCSADÓ TESTÜLETE Hosszú évek óta komoly igény a gazdaság részérôl, hogy az egyetemeken folytatott kutatások mielôbb hasznosuljanak, illetve a vállalkozások felmerülô kutatási, innovációs kihívásaikhoz támogatást kapjanak a magas szintû infrastruktúrával és tudáspotenciállal bíró intézményektôl. Ezt hivatott megvalósítani az év elején újjáalakult Szentágothai János Kutatóközpont Innovációs és Ipari Tanácsadó Testület, amelynek tagjai különbözô iparági szereplôk, vállalkozásvezetôk, elnöke pedig a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. A testület idén már négy alkalommal ülésezett és a közelmúltban elôterjesztette a Pécsi Tudományegyetem vezetése számára a gazdasági szereplôk, illetve az egyetem szorosabb együttmûködésére vonatkozó javaslatait.

— Az idei év elején arra kérte a kamarát a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) akkori elnöke, prof. dr. Kovács L. Gábor, hogy gondoljuk végig: miként lehetne úgy átszervezni a kutatóközpont mellett évek óta mûködô innovációs tanácsadó testületet, hogy jobban reprezentáljuk a helyi gazdaságot és ne csupán az amúgy nagyon fontos biotechnológiai, élettani kutatások kapjanak fókuszt.

Nagyon gyorsan elindult a folyamat, mert 2018 februárjában megalakult az új tanácsadó testület, amely a szélerômûtôl az elektronikai iparon át a gépiparig, az informatikáig, az elektronikai mûszerezettséget fejlesztô cégig sok mindenkit magában foglal – mondja a testület elnöke, RABB SZABOLCS. — Ahogy az SzKK vezetésének is jeleztük, ebben a testületben a vállalkozói és a kamarai módszertant fogjuk alkalmazni, azaz célokat tûzünk ki magunk elé és ezeket igyekszünk megvalósítani. A Szentágothai Kutatóközpont és a pécsi egyetem érdekében olyan irányelveket fo-

galmazunk meg és olyan javaslatokat teszünk, amelyek egyaránt szolgálják a helyi ipart, az SzKK-t és ezen keresztül az egyetemet is.

Eddigi 4 testületi ülésünkön két fontos programot határoztunk meg, ezeket szeptember végén az egyetem akadémiai és kancellári vezetése elé tártuk. Javasoljuk a teljes egyetemet érintô egyablakos egyetemi innovációs és innovációmenedzsmenttel kapcsolatos mûködést.

Ennek jelentôs része már most is megvan vagy az egyetemen, de szeretnénk dinamizálni ezt a folyamatot, hiszen számítani kell arra, hogy 2020-2021-ben már nem lesznek elérhetôk az egyetemi mûködést ma jelentôs mértékben segítô 100%-os GINOPtámogatások. Emellett kezdeményezzük egy ipari-mûszaki kutatócsoport megalakulását a kutatóközponton belül. Ezzel azt érjük el, hogy az SzKK az élettani kutatások és a biotechnológia mellett tovább nyisson a helyi szereplôk felé, hiszen ha egy kutatócsoport ipari, mûszaki témákkal foglalkozik, az nagyon fontos a helyi gazdaság számá-

ra. Az ipari-mûszaki kutatócsoport jelentôs szerepe abban is megfogalmazható, hogy az elektronikától Paks 2-ig, a zöldenergiától a gépiparig és a szélerômûig minden terület kapcsolódhat hozzá, és ezzel a komoly kihívások elôtt álló PTE Mûszaki és Informatikai Kar potenciálját is lehet fejleszteni. Ez egy olyan összefogás lehet, ahol a cégek, a mûszaki kar delegáltjai és az ipari kutatók együttmûködve hoznak létre értéket.

— Miként találkozik az egyetemi kutatási potenciál a vállalkozói igényekkel?

— Azt szeretnénk, ha az egyetem, a kutatóközpont értené a vállalkozók nyelvét és megismerné a tempójukat, a határidôket, a vállalatok kultúráját. Ez a tanulási folyamat azt eredményezheti, hogy 2-3 év múlva a PTE is alkalmas lesz nagy multik „kiszolgálására“. Ennek érdekében a mostaninál sokkal több operatív szintû szakmai egyeztetésre, fórumra és partnertalálkozóra van szükség, ahol a vállalkozó megismerheti, hogy a kutatással kapcsolatban felmerülô igényével kihez fordulhat az egyetemen, az egyetem pedig feltérképezheti, hogy az adott vállalkozás mivel foglalkozik. A sok élô egyeztetés pedig odavezet, hogy a felek képesek lesznek közösen projekteket fejleszteni.

CÍMLAPSZTORI — Van-e példa a most kialakuló pécsi modellre?

— A Budapesti Mûszaki Egyetemnek van egy mintamodellje, a FIEK (Felsôoktatási Ipari Együttmûködési Központ), ez jó példaként szolgált számunkra. Az ország más egyetemei is hasonló cipôben járnak, mint a pécsi, az egyablakos rendszer, a helyi igények kiszolgálása, a bürokrácia csökkentése érdekében szinte mindegyiknek van tennivalója. Az országban csak a pécsi iparkamarának van innovációs bizottsága, és az, hogy ezzel együttmûködik a helyi egyetem, a kutatóközpont és a tanácsadó testület, az önmagában egyedülálló. Reményeink szerint hatékony lesz az általunk is tervezett modell, de még meg kell töltenünk igazi partnerséggel, együttmûködéssel, ki kell tûzni 2-3 jó „csapásirányt“ és azt következetesen mindenkinek végre kell hajtania. A Szentágothai Kutatóközpont mûködési szabályzata hamarosan megváltozik, így már lehetôvé válik, hogy az ott található laborok, felszerelések, berendezések, a humán erôforrás bárki számára bérelhetô legyen.

— A tanácsadó testület munkájának mi lesz az elsô látható eredménye?

— Ha elindul a valós egyablakos innovációs rendszer, ha létrejönnek a partnertalálkozók, és ha a 2019-es év elején sikerül az ipari-mûszaki kutatócsoportot létrehozni, akkor az a tanácsadó testület munkájának eredménye lesz. Az eddigi négy ülésünkön a kutatóközpont 2-2 kutatócsoportjának vezetôje bemutatta, hogy mivel foglalkoznak, így mi is megismerhettük az ottani potenciált. Azt is fontos szem elôtt tartani, hogy vannak-e olyan vállalkozások a régióban, amelyek tudásban, kapacitásban képesek kapcsolódni az egyetemhez. Nekünk abban kell segítenünk, hogy a két oldal egymásra találjon.

„A digitális technológia és a big data jelenti az egyik közös kapcsolódási pontot“ — A digitális technológia radikálisan képes átalakítani a hagyományosan konzervatív szektorokat (bank) és hagyományos eszközöket (gondoljunk csak az önvezetô autókra). A „mezôgazdaság 4.0“ kifejezés-

ben a 4.0 tulajdonképpen a digitalizációt és információtechnológiát jelenti. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a mi vállalkozásunk által értékesített munkagépeket (vetôgépek, permetezôgépek, mûtrágyaszórók stb.) helymeghatározó eszközök, szenzorok vagy digitális kijuttatási tervek vezérlik. A digitális technológia és a „big data“ jelenti az egyik közös kapcsolódási pontot a Szentágothai Kutatóközponttal – mondja DR. BORSICZKY ISTVÁN, a mezôgazdasági gépek kereskedelmével és fejlesztésével, növénytermesztési technológia-, valamint az ökológiai gazdálkodás precíziós technológiájának kutatásával foglalkozó Tomelilla Kft. ügyvezetôje.

— Vállalkozásunk komplex technológiafejlesztéssel foglalkozik, nemcsak vegyszeres, hanem ökológiai termesztésben elôállított „bio“ növényekkel kapcsolatban is. A „bio“ technológiában is radikális változás várható, mind az elôállított árumennyiséget, mind pedig a gépeket illetôen. Az autonóm, „önvezetô“ munkagépeké a jövô és ezeknek a közös fejlesztésében is látunk lehetôséget. A technológia környezetre gyakorolt, valamint a segítségével elôállított egészséges élelmiszerek élettani hatásainak vizsgálata nagyon sok közös kapcsolódási pontot biztosít az SzKK-val.

Az agrárágazat hagyományosan erôs Baranya megyében, kiváló, az új technológiára fogékony szakemberek vezetik a gazdaságokat és a termésátlagok is jellemzôen az országos átlag fölött szoktak lenni. Mivel a digitális technológia áttörésének az elejénél tartunk és a fejlesztésekkel is jól állunk, úgy gondolom, hogy az SzKK-val való együttmûködésünk gyümölcsözô lehet.

„Olyan technológiát adjunk a kutatóknak, amire ténylegesen szükségük van“ DR. KUN ANDRÁS a Nikon üzletágvezetôje annál az Auro-Science Consulting Kft.nél, amely a Nikon optikai mûszerek kizárólagos kereskedôje Magyarországon. A vál-

Dél-Dunántúli Gazdaság

lalkozás közremûködésével valósult meg Budapesten a Nikon Center of Excellence az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben. Kun András jelentôs tapasztalattal rendelkezik a kutatás-fejlesztést célzó nagyberuházások és a kutatási projektek szakmai támogatásában.

— A Szentágothai Kutatóközpontban már több éve kirajzolódott egy irány, egy ún. core facility projekt. Érdemes megemlíteni, hogy ez szinte az egyetlen olyan biológiai kutatóközpont, amely nem a Magyar Tudományos Akadémiához tartozik, hanem egy egyetemhez. Ez a jelentôs méretû és infrastruktúrájú egyetemi intézmény tehát egyfajta függetlenséggel bír, más finanszírozási és döntéshozói háttérrel. Az egyetem vezetése az SzKK-val kapcsolatban olyan beszerzéseket és együttmûködéseket indított el, amelyek az egész régióra vagy az országra vetítve is nagy jelentôségûek. Az általam képviselt cég, a Nikon igen komoly kutató mikroszkóprendszerekkel rendelkezik, jelenleg Magyarországon nekünk van a legnagyobb „gyári“ támogatású optikai mikroszkópközpontunk, amit mind az egyetemek és kutatóközpontok, mind az ipari szereplôk is használhatnak. Ezt egy együttmûködés kapcsán hoztuk létre, és ma már japán mérnököket is fogadunk a közös fejlesztések érdekében. Ennek analógiájára kezd kialakulni az SzKK-ban is egy központ, annyi különbséggel, hogy több cég mûszerei vesznek részt a projektben. A tanácsadó testületnek tulajdonképpen azt a knowhow-t igyekszem átadni, amit 2010 óta kialakítottunk Budapesten.

Az álta-

5

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

lam képviselt cég elkötelezett amellett, hogy olyan technológiát adjunk a kutatóknak, amire ténylegesen szükségük van. A technológiát ugyanis a kutatók igényei alapján fejlesztik. A hangsúly az együttmûködésen van, a cél, hogy mindenki elôrébb tudjon lépni és a kutatók olyan technológiához jussanak, ami a tudományterületüket maximálisan kiszolgálja.

A tanácsadó testületben azt a tapasztalatomat is tudom kamatoztatni, amelyet a sok egyetemmel és intézettel való kapcsolatomban szereztem. Látom a stratégiai döntések eredményét, szoros kapcsolatokat tartok hazai kutatókkal, benne vagyok a laborépítési folyamatokban, így a pécsi és a megyei távlatokon túlmutató közelítést tudom hozni. Valószínûleg a Nikon Centre of Excellence-nek (amibôl 21 van a világon) a kistestvére születik meg a közeljövôben Pécsett, ami abszolút ideális környezetet teremt majd a kutatásoknak és a kutatásfejlesztésnek.

„Az egyetemi kutatóközpont a vállalkozások alkalmazott kutatási igényeit is kiszolgálja“ — Az érdekeltségi körömbe tartozó vállalkozások alapvetôen a mezôgazdaságitermény-termelés, az élelmiszer-elôállítás és -forgalmazás terén tevékenykednek. Az, hogy hogyan lehet minél hatékonyabban, tehát egységnyi területen minél kevesebb erôforrás felhasználásával, minél kisebb környezeti terhelés mellett minél több és jobb minôségû élelmiszert, nem utolsósorban minél biztonságosabban elôállítani és eljuttatni a fogyasztókhoz, véleményem szerint bolygónk jelenlegi, rohamosan növekvô népessége miatt ma már az egyik legfontosabb kérdés. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja mikrobiológiai kutatási kapacitásai révén az élen járhat azokban a világszínvonalon is még csak gyermekcipôben lévô új kutatási irányokban, amelyek a részben a klasszikus, részben a klímaváltozás kapcsán újonnan fellépô növény- és állategészségügyi problémák elleni fellépést segíthetik, példa erre az egyes fertôzéseket kimutató gyors tesztek vagy baktériumölô (bakteriofág) készítmények kifejlesztése – foglalja

CÍMLAPSZTORI össze a növényvédelmi kutatásokkal, agrotechnikai fejlesztésekkel foglalkozó IMMOPACTUM Zrt. vezérigazgatója, DR. MESKÓ ISTVÁN. A tanácsadó testület tagjainak a véleményét elsô ülésünk alkalmával abban a tárgyban kérte ki az egyetem, illetve az SzKK vezetése, hogy segítsünk azonosítani azokat a kutatási irányokat, amelyek globálisan a legnagyobb perspektíva elôtt állnak, ezen belül érdeklôdésre tarthatnak számot hazai, elsôsorban a Baranya megyei vállalkozások körében. Emellett eredményeik gyorsan és magas hatásfokkal átültethetôk a gyakorlatba, egyben újdonságuk és a magas nemzetközi érdeklôdés révén a publikációs lehetôségek a fiatal kutatói nemzedék számára vonzó, amely révén nem csak megtartani tudja Pécs az ifjú kutatókat, de képes lesz magához vonzani is a szakma legjavát. Perspektivikusan a legnagyobb közvetlen hatást gyakorló területekként a humán egészségügyi kutatásokon és a már említett mezôgazdasági, élelmiszeripari lehetôségeken túl az autóipari, távközlési, építôipari és energetikai területeket kiszolgáló, valamint az információs, úgynevezett big data típusú irányokat azonosítottuk.

Az egyetem és az SzKK vezetôi felismerték annak a fontosságát, hogy megismerjék a helyi cégek kutatási igényeit, és alkalmazott kutatásaikkal segítsék azok mûködését, valamint azt a törekvést, hogy megismertessék egyrészt a kutatóközponton belül zajló tevékenységeket, másrészt a kkv-kkal való együttmûködésben rejlô lehetôségeket. Az iparkamara ebbe partnerként maximálisan beleállt. Az elsô és legfontosabb, hogy a vállalkozók elôtt világossá váljon, hogy egy egyetemi kutatóközpontban nem csak az alapkutatási jellegû feladatokra van kapacitás és fogadókészség, hanem ugyanúgy készek együttmûködni a vállalkozások úgynevezett alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálására is. Másodsorban egy vállalkozó üzleti döntésként is tekint egy kutatási megbízásra. Akkor mer belevágni egy kutatás megrendelésébe, ha tisztában

van a várható kutatási eredmény hozadékain túl annak költségvonzataival, idôhorizontjával, fizetési kötelezettségeinek esedékességével, esetleges forrásbevonási (pályázati) lehetôségekkel, a jogügylet adóvonzataival, és nem utolsósorban egy sor szerzôi jogi és iparjogvédelmi kérdéssel. Ugyanakkor a vállalkozónak el kell tudni fogadnia a kutatók publikációs szempontjait is. Sokan attól félnek, hogy az egész túl bonyolult, áttekinthetetlen útvesztô, sôt egy kutatás finanszírozását csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak. Ez badarság: a rendszer jól áttekinthetô, a kutatóközpont rendelkezik azzal a gyakorlattal, divatos szóval „knowhow“-val, ami a zökkenômentes lebonyolításhoz kell, és ma olyan pályázati lehetôségek állnak rendelkezésre, amelyek mellett egy kevéssé tôkeerôs vállalkozás is bátran belevághat egy kutatás finanszírozásába, amely alapjaiban változtathatja meg a piaci pozícióit, lehetôségeit.

A vállalkozók akkor fognak megjelenni nagy számban, ha – azon túl, hogy félelmeiket és tévképzeteiket legyôzték – áttekinthetô és transzparens jogi és mûködési keretrendszerben elôre látják a kutatási projekt lefutását. Személy szerint én – korábbi tapasztalataimat felhasználva – ennek a jogi és mûködési keretrendszernek a kidolgozásában tudok tanácsot adni.

„Kutatói körökben sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a mûszaki tudományoknak“ A villamos automatizálással, ipari elektronikával-szenzorikával, kapcsoló- és vezérlôszekrények gyártásával, villamos folyamatirányítással, az ehhez kapcsolódó tervezési, programozási, robotizálási, fejlesztési és helyszíni szerelési munkákkal foglalkozó pécsi KONTAKT-Elektro Kft. hosszú távú fejlesztési területként a hidrogénüzemû tüzelôanyag-cellás technológiák hazai meghonosításán dolgozik. A céghez tartozó Robatech Kft. az ipari ragasztás technológi-

CÍMLAPSZTORI ákon kívül speciális és célgépgyártással foglalkozó mérnökirodaként mûködik. Tevékenységi területük Magyarországon kívül szinte valamennyi európai ország, így jelentôs tapasztalatra tettek szert a nemzetközi együttmûködésekben. A cégalapító-ügyvezetô Hirth Ferenc azért tartja fontosnak, hogy a saját cégével, az általa képviselt ágazattal, területtel jelen legyen a testület munkájában, mert véleménye szerint az egyetemi, tudományos és kutatói körökben sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a mûszaki tudományoknak, kutatásoknak, fejlesztéseknek és kooperációknak.

A tanácsadó testület mûködésének jelentôs szerepe lehet az elôbbiekben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, a régió mûszaki arculatának kialakításában. A testület mûködésének és a PTE karaival való együttmûködés létrehozásának kézzelfogható haszna lesz a jövôben a közös fejlesztési-innovációs munkák területén a térség villamosipari szereplôi számára – véli HIRTH FERENC.

„Tudományos szakemberekre, szolgáltatásokra a jövôben is szüksége lesz a paksi atomerômû üzemeltetôinek“ — A régió legnagyobb termelôvállalata a paksi atomerômû, az ország közel s távol legnagyobb projektje a Paks 2. Az MVM Paksi Atomerômû Zrt. és a PTE között az elmúlt több mint harminc év alatt igen jó együttmûködés jött létre annak ellenére, hogy a PTE képzési és kutatási portfóliója látszólag távol áll a nukleáris ipartól. Egy atomerômû üzemeltetése vagy egy új építése azonban jóval összetettebb, hogysem azt a nukleáris iparra specializált mérnöki tudományok kielégíthetnék, így a PTE igen szerteágazó tudományos kompetenciájára,

az általa képzett szakemberekre, illetve a tudományos szolgáltatásokra a jövôben még inkább szüksége lesz az üzemeltetônek, valamint az építtetônek. Itt a mûszaki tudományok mellett az orvostudomány, az egészségtudomány, a környezettudomány, a szociológia és a jog egyaránt szóba jöhet.

Az SzKK-koncentrált PTE-s tudományosság, és még ha a lehetséges ipari érdeklôdés tágabb az SzKK profiljánál, de az SzKK mint integráló-szervezô intézmény a PTE ipari igényei kielégítésének szervezôje is lehet – mondja KATONA TAMÁS JÁNOS, aki az MVM Paksi Atomerômû Zrt. képviseletében, a Paks 2 projekt egyik bábájaként, a projekt elôkészítésének közremûködôjeként vesz részt a tanácsadó testület munkájában.

- Évek óta folyik egy elôkészítô munka, részben az SzKK szervezésében, amely meghatározta a nukleáris ipar szereplôivel való kapcsolat tartalmát és formai kereteit, ezt a PTE most realizálja. Ennek tapasztalataival járulok hozzá a testület munkájához, amelynek kézzelfogható hasznáról majd az elszámoláskor kell beszélni. Most a reménybeli haszonról lehet, például: az új atomerômû építôi kiemelkedô, klinikai színvonalú orvosi ellátást kaphatnak. Kezelhetôk lesznek az olyan konfliktusok, amelyek a környezeti hatásvizsgálat megállapításai, ígéretei és a létesítési folyamat során mért adatok, tények értelmezése között alakulhatnak ki.

„K+F tevékenységünk tapasztalatait hasznosítani tudjuk a tanácsadó testület munkájában“ — Ma a technológiai változások tömegesen jelennek meg a világban. Ez minden ipari vállalatnak jelentôs kihívásokat jelent,

Dél-Dunántúli Gazdaság

hiszen ha a versenytársaink elôbb találják meg az alkalmazási lehetôségeket, akkor jelentôs versenyelônyre tehetnek szert velünk szemben. A technológiai változások és a kutatási eredmények alkalmazhatósága pedig lehetôséget is jelent a Lakics Kft.-nek arra, hogy mi tegyünk szert versenyelônyre, ha gyorsabbak tudunk lenni a riválisainknál.

Abban vagyunk érdekeltek, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk a tudományos intézetekkel, mert így elsô kézbôl juthatunk információhoz és le tudjuk rövidíteni a kutatási eredmények ipari hasznosításának a folyamatát. Ebben a tekintetben kézenfekvô volt, hogy a hozzánk regionálisan közel álló Pécsi Tudományegyetem kutatóközpontjának mûködésében aktív szerepet vállaljunk. Bízunk abban, hogy ezzel is segítjük a régió gazdasági és tudományos fejlôdését, ami a Lakics Kft. számára gazdasági érdek és lokálpatrióta szándék is – foglalja össze az elsôsorban a megújuló és tradícionális energiaszektor számára nagyméretû, bonyolult, hegesztett acélszerkezetek, precízen megmunkált berendezések gyártásával foglalkozó Lakics Kft. ügyvezetôje, LAKICS PÉTER, hogy miért tartja fontosnak részvételüket a testület munkájában.

— Vállalkozásunknak van egy olyan saját fejlesztésû terméke, amelynek a piacra kerüléséhez további fejlesztésekre van szükség. Ebben a fejlesztési munkában jelenleg több magyar egyetemmel is együtt dolgozunk.

Ennek a K+F tevékenységnek a révén már olyan, több éves együttmûködési tapasztalattal bírunk, amelyeket hasznosítani tudunk a Szentágothai Kutatóközpont Tanácsadó Testületének mûködésében. A Lakics Kft. piaci ismereteivel és a munkája során felmerülô igényeivel segíteni tudja a kutatók munkájának és az ipari igényeknek az összehangolását.

7

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

Saját fejlesztésû termékünk egy energetikai berendezés, amelynek a piacra juttatásában és a versenyképességének megteremtéséhez szükségünk van az egyetemeken folyó kutatómunka eredményeire. Az SzKK Épületenergetikai Klasztere és a Big Data kutatócsoport lehetnek azok a testületek, amelyekkel konkrét feladatokon dolgozhatunk együtt. A Big Data kutatócsoport a berendezéseinkrôl begyûjtött adatok felhasználásában és kiértékelésében tud kézzelfogható segítséget nyújtani. Az Épületenergetikai Klaszter abban tud támogatni bennünket, hogy megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek mentén az energetikai berendezésünk részt vehet az épületek optimális energiaellátásában.

„Egyes jelentôs fejlesztéseket nemzetközi együttmûködéssel lehet megvalósítani“ — A régióban nincs sok gyógyszeripari gyártó, kutató, fejlesztô vállalkozás, ez már eleve megadja az egyik hangsúlyt, az egyik fô mûködési területet, amit fontosnak érzünk az egyetemekkel való kapcsolatok kialakításában. A tanácsadó testületben való részvételünk azt is szolgálja, hogy rá tudunk mutatni a szegmensünkben újdonságként ható területekre, és fogadni tudjuk az egyetemtôl azokat a találmányokat, amelyeket be lehet illeszteni az innovációs folyamatba. Véleményem szerint az innováció nem azzal zárul, hogy feltalálunk valamit, hanem azzal, hogy terméket vagy szolgáltatást, azaz piacra vihetô cikket állítunk elô. Gyógyszeripari vállalkozásként segítünk az egyetemi találmányok teljesülésében – mondja PALLOS JÓZSEF PÉTER, a gyógy-

CÍMLAPSZTORI szerkutatással, gyógyszergyártással foglalkozó PannonPharma Zrt. vezérigazgatója.

— Az élelmiszerek is legalább olyan fontosak az emberi egészség szempontjából, mint a gyógyszerek. A kormány népegészségügyi törekvéseivel hangsúlyváltást szeretne elérni, azaz, hogy ne várjunk addig, amíg az emberek betegek lesznek, a gyógyító szféra igyekezzen minél tovább egészséges állapotban tartani ôket. Nagyon sok olyan anyagra, vizsgálóeszközre, egészségipari termékre van szükség, amely akár az élelmiszerek hiányos tápanyagtartalma, a stressz vagy a civilizációs ártalmak okozta problémák kivédésére szolgál, amely erôsebbé, ellenállóbbá teszi az ember szervezetét. Ezek azok a fejlesztések, amelyek érdekelnek bennünket.

Emellett az egyetemen olyan szakemberek dolgoznak, akik nem biztos, hogy az iparban rendelkezésre állnak, valamint olyan eszközök, vizsgálati módszerek, vizsgálóhelyek, amelyek elengedhetetlenek a termékek engedélyezéséhez, klinikai vizsgálathoz vagy a termékkel kapcsolatos gyártási, minôségellenôrzési folyamatokhoz. Miután a gyártás mûszaki feltételeket igényel, ezért nagyon sok ilyen jellegû feladatot csak az egyetem mûszaki karával közösen tudunk megoldani. Ezek olyan jelentôségû fejlesztések, amelyeket sokszor hazai erôkkel nem, de nemzetközi együttmûködéssel meg lehet valósítani. Azt látni kell, hogy az ipar szemüvege, nézôpontja más, mint az akadémiai, egyetemi struktúráé. Mi, ipari cégek meg tudjuk fogalmazni, hogy mire vállalkozunk és mire nem. Adott esetben az sem biztos, hogy amire vállalkozunk, az 100%-osan teljesül, mert a fejlesztésnek mindig vannak buktatói. Erre idôben fel tudjuk hívni a figyelmet.

„A kulcsszó az együttmûködés“ A pécsi székhelyû Hauni Hungaria Kft. több mint 1000 magasan képzett dolgozójával széles körû szolgáltatásokat nyújt a berendezésés gépgyártás területén: a konstrukciótól a forgácsoláson, lem e z m e g munkáláson, szerkezeti egységek és gépek összeszerelésén keresztül egészen a komplett gépek és berendezések fejlesztéséig. ZALAY BUDA a cég stratégiai projektjeinek vezetôjeként van jelen a tanácsadó testületben.

— Örömmel látom, hogy az SzKK az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatási témák iránt is nyitott. Minket elsôsorban ez utóbbi érdekel, ezen belül is a mûszaki területek. Itt szeretnénk együttmûködni, támogatni egyes kutatócsoportok munkáját.

Ipari tanácsadó testületi tagként számomra a kulcsszó az együttmûködés. Meg kell ismerjék egymást az érdekelt felek: a kutatóközpont munkatársai és a piaci szereplôk. Ezt az együttmûködést szeretném erôsíteni, elôsegíteni jelenlétemmel. Ha sikerül egy olyan alkalmazott kutatási területet azonosítani és erre munkacsoportot létrehozni, amely a gépgyártás területén keresi az innovációt, akkor nagyon komoly lehetôséget látok az együttmûködésben. Azon leszünk, hogy ez sikerüljön!

K.T.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

KIVÁLÓAN SZEREPELTEK A MAGYAR VERSENYZÔK A SZAKMÁK EURÓPA-BAJNOKSÁGÁN A EuroSkills Budapest 2018-as verseny gyôzteseit egy ünnepélyes záróceremónia keretében hirdették ki a Papp László Budapest Sportarénában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megrendezett megmérettetésen a magyar csapat 27 szakmában indult, ebbôl 17 versenyszakmában értek el helyezést.

A háromnapos eseményen 28 ország, közel 600 versenyzôje 37 szakmában mutatta meg tudását, mintegy 100 ezer látogató elôtt. A díjátadón beszédet mondott Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Dita Traidas, a WorldSkills Europe elnöke.

A magyar szakemberek ismét bizonyították, hogy tudásuk és szakértelmük kiemelkedô az európai mezônyben is: 3 arany, 3 ezüst, 3 bronz és 8 kiválósági érmet nyertek, összesen 17 helyezést. A EuroSkills Budapest 2018 Nemzet Legjobbja kitüntetést Nagy Ádám János (bútorasztalos szakma) kapta.

A legtöbb érmet Oroszország csapata nyerte, az éremtábla második helyezettje Ausztria csapata, a harmadik pedig Franciaországé lett. Magyarország a negyedik helyen végzett.

Az Innovációs és Technológia Minisztérium támogatásával a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 25 db busszal közel 1200 baranyai általános iskolás és középiskolás tanuló részére szervezte meg az utazást díjmentesen a rendezvényre. A diákok ötleteket és tanácsokat kaphattak a pályaválasztáshoz, találkozhattak a legnagyobb hazai cégekkel és munkáltatókkal, illetve az egyes Try a Skill - Próbálj ki! standokon saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket.

A EuroSkills Budapest zárórendezvényen átadták a következô rendezô országnak, Ausztriának az EuroSkills zászlót.

Forrás: MKIK/ MTI

A magyar nyertesek névsora: 1 Simon Krisztián 2 Nagy Ádám János 3 Sipos Kristóf Balázs 4 Takács Zoltán 5 Balogh Ákos 6 Cseke Szabolcs 7 Varholik Dávid 8 Zaja Dániel 9 Takács Dániel 10 Balogh Krisztián 11 Leidl Péter 12 Hédl Ádám Zoltán 13 Gábor Lóczi 14 Kovács Alexandra 15 Papp Viktória Dóra 16 Svajda Viktória Bernadett 17 Déri Levente 18 Orodán Tamás 19 Sárvári Ágnes

Bútorasztalos Épületasztalos Mechatronika Mechatronika Webfejlesztô Festô, díszítôfestô Ápolás és gondozás Hegesztô Virágkötô Kôfaragó Villanyszerelô Kômûves Szárazépítô Fodrász Szépségápoló Pincér Informatikai rendszerüzemeltetô Informatikai rendszerüzemeltetô Dekoratôr, kirakatrendezô

aranyérem aranyérem aranyérem aranyérem ezüstérem ezüstérem ezüstérem bronzérem bronzérem bronzérem kiválósági érem kiválósági érem kiválósági érem kiválósági érem kiválósági érem kiválósági érem kiválósági érem

Veszprém megye Pest megye Hajdú-Bihar megye Békés megye Veszprém megye Pest megye Borsod-A-Z megye Heves megye Vas megye Zala megye Pest megye Zala megye Békés megye Békés megye Veszprém megye Budapest Bács-Kiskun megye

kiválósági érem

Békés megye

kiválósági érem

Fejér megye

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

PÉCS, A SZAK- ÉS FELNÔTTKÉPZÉSI KONFERENCIASOROZAT DÉL-DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁSA A Regionális Szakképzési és Felnôttképzési Tanévnyitó Konferenciasorozat második állomásaként 2018. szeptember 6-án Pécsen került megrendezésre a rendezvény, amely megmutatta, hogy a szakképzés új, innovatív dimenziókba lép.

Házigazdaként a Pécsi Szakképzési Centrum fôigazgatója, Metzger Tibor üdvözölte a résztvevôket, majd Decsi István, Pécs alpolgármestere mondott köszöntôt, amelyben az intézmények és a gazdaság szereplôinek hatékony együttmûködésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnôttképzésért felelôs helyettes államtitkár elmondta, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium a gazdaság igényeinek figyelemmel kísérésével és innovációs gondolkodásával a szakképzés és felnôttképzés feladatait is ellátja. Kiemelte, hogy a gyors környezeti változások hatására ma már széles alapú képzésre van szükség, amely a duális képzéssel biztosítható. Ennek a további elmélyítése elkerülhetetlen, a gazdaság által támasztott kihívások a keresletvezérelt képzési forma erôsítésével oldhatók meg.

Egyre erôteljesebb az ágazati gondolkodás, ezért alakulnak meg az Ágazati Készség Tanácsok, vagy jöhetnek létre az Ágazati és Vállalati Képzô Központok.

A szakgimnáziumok a gimnáziumok alternatívái, a jelen és a jövô lehetôségei, a mérnökképzés elôszobái kell, hogy legyenek. A szakmai képzést vonzóvá kell tenni a tanulók számára, ezért az ágazatokban zajló kutatási és innovációs tartalmaknak be kell épülniük a képzésbe. A képzés vonzóbbá tételéhez szorosan kapcsolódik az innovatív és egyben inspiráló tanulási környezet kialakítása, e cél elérésének érdekében indul el a 21. századi szakképzô iskola felújítási program – hangsúlyozta a helyettes államtitkár asszony.

A tanévnyitó konferenciasorozatban a 2018/2019-es tanévhez kapcsolódóan Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Hivatal szakmai fôigazgató-helyettese tájékoztatta az érintetteket az intézmények aktuális feladatairól.

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke gazdasági, technológiai és szakképzési témákat egyszerre érintett elôadásában, hangsúlyozva azok szinergikus összekapcsolódását.

Ezután q Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter képviseletében dr. Kleisz-Bális Eszter, a Matro Kft. képzési vezetôje a „Gépipari szakképzés a 21. században“ címû elôadásában mutatta be a helyi jó gyakorlatokat, amelyet kisfilmmel zárt.

Végül Piacsek László, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara humánerôforrás-fejlesztési osztályvezetôjének bemutatásában a helyi élményközpontú pályaorientációval is megismerkedhettek a résztvevôk. Elmondta, hogy a kamara üzem-, képzôhely- és tanmûhely-látogatásokra viszi a gyerekeket, tájékoztató elôadásokat, osztályfônöki órákat, szülôi értekezleteket tart általános és középiskolás tanulók illetve szüleik részére, játékos önismereti órákat, foglalkozásokat szervez a diákoknak, valamint egyéni tájékoztatást, tanácsadást tart az érdeklôdôk számára. A kamara már két éve szervez nyári pályaorientációs táborokat, és több éve szakmaismereti versenyeket, melyen keresztül betekintést nyerhetnek az általános és középiskolás diákok a szakmák világába.

A 6., 7. és 8. osztályos diákoknak immáron 8 éve kerül megrendezésre a GépÉsszel gépészeti, két éve a Villany-Ász elektronikai-elektrotechnikai és 2018-ban elôször az AutóMánia jármûtechnikai verseny.

Ezeken felül további versenyek indulnak hamarosan: ôsszel IT & Play informatikai szakmaismereti verseny, télen Épít-Ész építészeti szakmaismereti verseny, tavasszal pedig a középiskolás diákok számára a 3D és Én informatikát és lakberendezést vegyítô szakmaismereti verseny.

Ezekkel a fent felsorolt programokkal szeretne segíteni a kamara a pályaválasztás elôtt álló diákok és szüleiknek a megfelelô pályaorientációs irányokat meghatározni, és nagyban segíteni a döntést meghozatalát.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

ISKOLAKEZDÉS ÉS PÁLYAVÁLASZTÁS – HAMAROSAN DÖNTENI KELL! Az ôsz az általános iskolás végzôs diákoknak izgalmas programokkal teli idôszak. A szülôk számára viszont a pályaválasztás inkább fejtörést, aggódást okoz, hiszen nagyon sok információt kapnak a továbbtanulásról.

A kamara szervezésében megkezdôdtek a továbbtanulásról szóló szülôi értekezletek, ahol részletes tájékoztatást kapnak a szülôk az iskolarendszerrôl.

Ezzel párhuzamosan napközben az iskola együttmûködésével a kamara önismereti trénere megy el a választás elôtt álló gyermekekhez, ahol a kiscsoportos foglalkozáson közösen keresik az egyéni érdeklôdést és a belsô mozgatóerôt.

A pályaválasztási döntést számos külsôs program is elôsegíti. Ilyen az üzemlátogatás, a tanmûhelyek megte-

kintése, valamint az ôsszel kiemelkedôen sok pályaorientációs nagy rendezvény is lesz a megye nagyobb városaiban. Az általános iskolák és a gimnáziumok többsége egész napos programot szentel a pályaorientációnak és közülük sokan kérték a kamara ingyenes szolgáltatásait.

ISMERJE MEG A KAMARÁT – ISMERJÜK MEG EGYMÁST! Az „Ismerje meg a kamarát – Ismerjük meg egymást!“ címû fórum célja, hogy az újonnan regisztrált vállalkozások megismerhessék a kamara feladatait és az igénybe vehetô szolgáltatásokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy ennél sokkal többet kaptak a résztvevôk.

Az elgondolás egy egyszerû, kötetlen tájékoztatóról jó kiindulási pontnak bizonyult a vállalkozások számára fontos információk átadásához és a vállalkozás mûködtetéséhez kapcsolódó téves elképzelések eloszlatásához.

A kezdô vállalkozók alkalmat kaptak valós, gyakorlati problémáik, szükségleteik megfogalmazására és a kamarai kollégák segítségével ezek megoldására is. A negyedévente megrendezésre kerülô találkozó az elsô lépés lehet egy vállalkozás számára üzleti kapcsolatok kialakítására egymás termékeinek, szolgáltatásainak megismerésével, a közös kapcsolódási pontok és érdekek megtalálásával; ezzel bekapcsolódva a helyi üzleti közösség életébe.

Ezeken a napokon a diákok találkozhatnak az iskolákkal, a munkaerôpiac képviselôivel, élményeken keresztül kipróbálhatják a „kiszemelt“ szakmát, de a bizonytalanok is inspiráló élményeket kapnak, amelyek segítenek elmozdítani a „belsô iránytût“ a vágyott szakma, hivatás irányába.

ÚJRAKALIBRÁLT HUMÁN KLUB A nyári szünet után megkezdte munkáját a kamara Humán klubja Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna elnökletével.

A szeptemberi ülésen a tagok megköszönték a korábbi elnök, Ódorné Kovács Ildikó és titkár, Császár Gergely lelkiismeretes munkáját. Megvitatták a korábbi tapasztalataikat, céljaikat újrakalibrálták. Feltérképezték a résztvevôk motivációját, igényeit, hogy a jövôben ezekhez igazítsák a klub mûködését, az ülések témáit, szakmai tartalmát.

Megtörtént a klub mûködését szabályozó mûködési keretek átbeszélése, kialakítása. Az októberi ülésen a Humán Klub tagjainak bemutatására, bemutatkozására is sor került. A klubhoz bármikor lehet csatlakozni, minden hónap második keddjén új témákkal várja a résztvevôket.

További információ a klubéletrôl, csatlakozásról: http://www.pbkik.hu/hu/humanklub/

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

KÖZPONTI KÉRDÉS A TANULÓFOGLALKOZTATÁS A kamara Humánerôforrás-fejlesztési Bizottsága megtartotta ôszi elsô ülését, ahol a központi téma a tanulók kihelyezése és a gyakorlati képzôhelyek minôsítése volt.

Az ülés elején dr. Síkfôi Tamás kamarai elnök és Rabb Szabolcs titkár vázolták a jelenlegi baranyai gazdasági helyzetet, illetve ehhez kapcsolódóan a kamara új irányvonalát. A kamara egyik fô célja megmutatni azt, hogy Pécsnek és Baranyának nemcsak kulturális, hanem „mûszaki“ oldala is van. Egy olyan hely, ahol innovatív, kreatív vállalkozások születnek és mûködnek.

Központi kérdés volt az ülésen, milyen módon valósítható meg a minôségi szakkép-

zés. A jogszabályi keretek mellett milyen szûrôk alkalmazhatók a megfelelô képzôhelyek kiválasztására, milyen módon lehetne a tanulót befolyásolni, hogy a legjobb gyakorla-

ti képzést nyújtó vállalkozással kössön tanulószerzôdést. Szó esett még a tavalyi tanév vizsgáinak tapasztalatairól, amiben a vizsgabizottságok és az iskolák értékelése alapján egyik fô téma volt a központi írásbelik összeállításának kérdése, és a gyakorlati képzôhelyek vizsgára történô felkészítése.

A tervek szerint a következô ülésen egy fiatal, innovatív vállalkozó tapasztalatait hallgatja meg a bizottság a kamarai mûszaki arculat építésének jegyében.

NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓ LESZ PIRANBAN A kulturális örökség revitalizációját megcélzó CE1013 azonosítószámú REFREsh rövid nevû pályázatban résztvevô országok 2018 októberében Piranban találkoznak újra.

Utoljára ez év elején, 2018 márciusában került sor nemzetközi találkozóra Pécsett, valamint Komlón. Ezúttal a minden félévben esedékes összejövetelt Piranban, a szlovéniai partnernél rendezik meg. A résztvevôk a projekt menedzserei és szakmai szakértôi. A rendezvényre 2018. október 18-19. között kerül sor. A kétnapos találkozón – az általános ügyek, az elôrehaladás és a folyamatban lévô feladatok átbeszélése mellett – a második periódusban elkészített újrahasznosítási koncepció bemutatása, valamint egy regionális stratégiához kapcsolódó sablon jóváhagyására is sor kerül.

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

ENERGIAHATÉKONY VÁLLALAT LETT A PÉCS-BARANYAI GAZDASÁGFEJLESZTÔ ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT. Energiahatékony vállalat elismerést kapott a kamara székházát üzemeltetô Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft., amely az elmúlt években végzett beruházásokkal a korábban felhasznált energia 52%-át takarítja meg az épület üzemeltetésekor.

— 2012-ben kezdtük a Pécsi Kereskedelmi Központ épületének energetikai korszerûsítését. Homlokzati hôszigetelést végeztünk, leszigeteltük az ablakokat, a kazánokat kondenzációs kazánokra cseréltük, ezzel a korábbi gázfelhasználás több mint 60%-át takarítottunk meg – mondja Póka Attila ügyvezetô. — Egy pályázati támogatással napelemes erômûvet létesítettünk az épület tetején, továbbá ledes világításra cseréltük a régi izzókat, ezzel 20%-kal csökkentettük a villamosenergia-felhasználásunkat.

Mindent összevetve a ház mûködésére vonatkozó korábban használt energia 52%-át sikerült megtakarítanunk e beruházások eredményeként. Ha a kft. pénzügyi hozzájárulását tekintjük, akkor 2018 végére megtérül a befektetett összeg.

Az Energiahatékony vállalat címre a Virtuális erômû programban lehetett pályázni.

Ami különlegessé teszi a díjat, hogy a szeptemberi átadón a mi cégünk volt az egyetlen, amely tényleges vállalkozásként kapta meg ezt az elismerést, hiszen az épület energetikai korszerûsítésére fordított összeg nagyobbik része saját erô volt.

SIKERT ARATOTT A II. BIG MARKETING DAY KONFERENCIA Jó visszajelzéseket és elismerô szavakat kapott az RG Stúdió és PTI Communications közös szervezésében megrendezett II. Dél-Dunántúli Online Marketing Konferencia. Az esemény fô célja az volt, hogy széles körû segítséget nyújtson a régió vállalkozásainak eredményesebb mûködéséhez. A konferencia résztvevôi megismerhették a leghatékonyabb marketing megoldásokat és az e-kereskedelemben rejlô lehetôségeket, továbbá voltak elôadások a networking és a személyes márkaépítés témakörébôl is. A nagy sikerre való tekintettel a konferenciát jövôre is megrendezik.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

HAUNI NYÍLT NAP ÚJRA! zépiskolások) és szüleik is, akik az iskola befejezése után szakmát szeretnének tanulni.

A program keretében az érdeklôdôk betekintést nyerhettek a gyár mûködésébe, megismerkedhettek a CNC forgácsoló, a lakatos, a hegesztô szakmákkal és kipróbálhatták ügyességüket az technológiai élvonalba tartozó megmunkálógépeken. Szervezett gyárlátogatáson vehettek részt, valamint beszélgethettek a munkatársakkal és a jelenleg is nálunk tanuló középiskolás diákokkal, az egyetemi hallgatóinkkal a szakma mindennapi kihívásairól. Megnézhették

a Hauni Hungaria tanmûhelyét, ahol az iskolai elméleti oktatást kiegészítô gyakorlati oktatás folyik.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter több tagvállalata is jelen volt a rendezvényen. A klaszter gépipari vállalatai a 21. század technikai színvonalának megfelelô alkatrészeket és gépeket állítanak elô. Ez a munka komoly szaktudást igényel, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a szakember-utánpótlás biztosítására. Ennek érdekében a cégeknél több gépipari szakmában is lehetôség van gyakorlati képzésben való részvételre.

GÉPIPARI KOMPLEX TECHNIKUSI PROGRAM

nikai technikus, erôsáramú elektrotechnikus vagy a gépgyártás-technológiai technikus képzést kell elvégezniük. Így egyszerre valósulhat meg a diák munkába állása (pénzkeresési lehetôség) és az esti gépipari képzéssel a folyamatos fejlôdés lehetôsége is. A programot még komplexebbé teszi, ha a gépipari cég bizonyos támogatást is igénybe tud venni a diák foglalkoztatásának hatására (Ifjúsági Garancia Program, Baranya Paktum).

Amennyiben további információkat szeretne kapni a programról, kérjük, hogy a bszabo@pbkik.hu e-mail címen érdeklôdjön.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) tagja, a HAUNI Hungaria Gépgyártó Kft. idén is megrendezte Pályaorientációs Nyílt Napját.

A rendezvény sikeres volt, több mint 200 résztvevô volt kíváncsi a cégre és az élményközpontú programjaikra.

A nyílt nap célja a gépipari szakmák bemutatása volt a pályaválasztás elôtt álló 7. és 8. osztályos diákok számára, azonban a rendezvény célcsoportjába tartoznak mindazon fiatalok (általános iskolások vagy kö-

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjainak munkaerô-pótlására új programot alkotott a kamara, a klaszter és a technikusokat képzô intézmény. A program célcsoportja a PTE Mûszaki és Informatikai Karának (MIK) lemorzsolódott hallgatói és a MIK-re felvételt nem nyert diákok, akikben megvan továbbra is a szándék a gépipari területen tör-

ténô továbbtanulásra, de ezúttal a középfokú technikusi végzettség megszerzése lenne a céljuk.

A program komplex jellegû, ugyanis a diáknak már kezdetben gépipari képzettség nélkül végezhetô, fizetéssel járó munkát ajánlanak maguknál a klasztertagok, amellett, hogy esti tagozaton a kívánt mechatro-

BENCHMARKING ÜLÉS A HAUNI-NÁL A nyári szünet után szeptemberben tartotta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) a 49.

Benchmarking ülését a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.-nél. A téma az Ipar 4.0ás fejlesztések voltak.

Az ülést dr. Megyeri János, a Hauni Hungaria Kft. ügyvezetô igazgatója nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevôket, majd rövid tájékoztatást tartott a cégrôl, végül elmondta, hogy milyen fejlesztések indultak el az Ipar 4.0-val kapcsolatban.

Ezt követôen egy gyárlátogatás keretében 5 állomáson mintegy 2 óra idôtartamban megismerhettük a cég gyártási folyamatait. Kiemelvén olyan dolgokat, hogy a cégnek milyen fontos a papír nélküli gyártás, vagyis hogy az egyes munkafolyamatokat ne feltétlenül papíron dokumentálják, hanem egy zárt elektronikus felületen, ami sokkal jobban nyomon követhetô, ellenôrizhetô. Nem utolsósorban költséghatékony, hiszen nem kell éves szinten több ezer oldalnyi papírt kinyomtatni, tárolni. A másik érdekesség a cég alkatrész-tárolásának meg-

oldása volt. Itt bemutattak egy liftes tárolási rendszert, ami szintén teljesen automatizált, és ahol a dolgozók szintén elektromos eszközökkel (táblagép, vonalkód-leolvasó) tudják nyomon követni, dokumentálni az alkatrész felhasználást, szintén minimális papír felhasználásával.

Ezek után dr. Hirth Markus DDGK-elnök vezetésével a tagok beszéltek a klasztert érintô aktuális kérdésekrôl, többek között a közelgô Open4Business rendezvényrôl és a duális képzésrôl.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

ÚJ KONCEPCIÓK AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az EN-EFF projekt keretében kidolgozott, nullához közeli energiaigényû épületek (nZEB) alapelveinek elsajátításához szükséges egységes oktatási és gyakorlati képzési programmal kíván segíteni a helyi lakosoknak, vállalkozóknak és a teljes építôipari szektornak; hiszen az Európai Unió által elvárt energiahatékonysági indikátorokat, irányelveket a tagországoknak be kell tartaniuk és nemzeti szintû szabályozási rendszert kell kialakítaniuk.

Minden új építésû köz- és magántulajdonban lévô épületnek, háznak 2021. január 1-tôl nulla vagy ahhoz közelítô energiafelhasználással kell mûködnie, beleértve a

hûtéshez, fûtéshez és a világításhoz használt energiát is.

A Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara 2018 nyarán számos nagy résztvevôi létszámú rendezvényen tájékoztatta a közönséget és az érdeklôdôket a projektrôl.

Ilyen rendezvény volt a 20. Komlóért Expo, ahol a projektbemutató az EU Cooperation Day keretében valósult meg, a szigetvári Zrínyi Napok és a pécsi VII. Szamárfül Fesztivál a Zsolnay Negyedben, valamint a 2018.

szeptember 27-én megrendezett workshop a közel nulla energiaigényû középületekrôl.

A projekt következô eseménye a 2018. október 18-19-én megrendezésre kerülô kétnapos képzés és tréning. A projektrôl további információ a www.pbkik.hu honlapon található.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

I-DARE A LEGJOBB 10 MAGYAR ÜZLETI TERV Lezárultak az I-DARE projekt üzletitervkészítés képzései, tréningjei, a nyári konzultációk, kiválasztásra került a 10 legjobb üzleti terv a projekt magyar résztvevôi közül.

Az I-DARE projekt felnôttek számára szombati napokon is biztosított tréningeket, középiskolások és fiatal munkanélküliek összesen 130-an vettek részt a programokban. A szakavatott zsûri az értékeléseknél azt vizsgálta, hogy mennyire egyedi a vállalkozói ötlet, mennyire kidolgozott és mennyire életképes a piacon. Még egész nyáron volt lehetôség javítani az üzleti terveken, sôt a résztvevôk kérésére 2018. szeptember 17.-ig meghosszabbították a végleges beadási határidôt. A résztvevôk rengeteg innovatív gondolattal jelentkeztek, de a felnôtteknek szóló képzéseken is nagyon ígéretes tervek születtek, például softverfejlesztô, programozó cég alapítása, bio élelmiszerek árusítása vagy egy konkrét témakörre specializálódott webshop kialakí-

tására. A harmadik projekt workshopon 2018. szeptember 26-án Pécsett a zsûri bemutatta az üzleti tervek kiválasztási szempontjait, tapasztalatait és ismertette a 10 legjobb üzleti terv tulajdonosát. Minden résztvevô nyertes, hiszen ingyenesen részt vehettek a projekt képzésein, programjain, a 10 legjobb felnôtt kategóriában 6 fô, akik közül két fô munkanélküli felnôtt fiatal, négy vállalkozó hölgy, akik családjuk bevonásával indítanának vállalkozást. Középiskolai kategóriában 4 diák üzleti terve került a legjobbak közé a PSZC Radnóti Miklós Közgazdasági Szakgimnáziumból. A zsûri döntése alapján 3 diák üzleti terve került különdíjazásra, 3 diák a Pécsi Mûvészeti Gimnázium és Szakgimnáziumból, és szintén 3 diák a PSZC II. Béla Szakgimnáziuma Szakközépiskolájából, Pécsváradról. A különdíjas diákok is meghívást kapnak a 2018. november 23-ai projektzáró konferenciára, ahol a legjobb 10 horvát és magyar üzleti terv kerül bemutatásra Eszéken, Horvátországban.

A projektrôl további információ a www.i-dare.net oldalon található, kérdése esetén forduljon hozzánk bizalommal az idare@pbkik.hu emailcímen.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az I-DARE projekt vezetôje, amely horvát és magyar fiatalok pályaorientációjában, munkanélküliek elhelyezkedési esélyének javításában segít.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

LISZÁCZ MIHÁLY, AutóCity Zrt. TERVSZERÛ MÛKÖDÉS, A PIAC ISMERETE, ELKÖTELEZETT MUNKATÁRSAK Túlzás nélkül állítható, hogy mindent tudnak a Volkswagenekrôl a pécsi AutóCity Zrt.-nél, hiszen márkakereskedésként és -szervizként ez magától értetôdik az ott dolgozók számára.

Ugyanilyen önmaguk felé támasztott magas igénnyel képviselik 2011-tôl az Audi, ettôl az évtôl pedig a Skoda, illetve a Lada márkát, és hogy több mint két évtizede a régió meghatározó márkakereskedôjeként tartják számon a vállalkozást, abban Liszácz Mihály vezérigazgatónak nem kis szerepe van.

— Az AutóCity története 1991-ben kezdôdött, használtautó-kereskedelemre alapította a társaságot az akkori tulajdonosi kör.

1993-tól 1995-ig Toyota márkakereskedésként mûködött, én 1995-ben érkeztem, és még az év szeptemberében nyitottuk meg Volkswagen szalonunkat Pécsett. 2004-ben megvásároltuk az Opel márkakereskedést, a Penthe Autóházat, 2005-ben Szekszárdon is létrehoztuk a Volkswagen autószalont, 2011-tôl pedig az Audi márkakereskedéseként is mûködünk. 2008-tól üzemeltetünk Skoda márkaszervizt Pécsett és Szekszárdon, az idei évtôl pedig már Skoda és Lada márkákat is értékesítünk. Az AutóCity pillanatnyilag négy telephelyen mûködik és mintegy 85-90 fôt foglalkoztat – foglalja össze röviden a vállalkozás történetét Liszácz Mihály.

— Az elmúlt tíz évben a hazai autópiacot fellendülések és mélyrepülések kísérték. Miként tud ehhez igazodni az AutóCity?

— 2008-tól nem hullámvölgy, hanem egy szakadék keletkezett. Ebbe a szakadékba sokan beleestek, nekünk is csak komoly erôfeszítések árán sikerült talpon maradnunk. Az ilyen idôszakokat mindenkinek nehéz megélni, rengeteg energiát felemészt a fennmaradásért folytatott küzdelem. A piac lassú növekedésnek indult az elmúlt években, de még messze van a válság elôtti idô-

szaktól. A hazai autók átlagéletkora 10 év alatt 3 évvel nôtt, ma 13,9 év. Talán az idei év lesz az, amikor az újautó-értékesítés országosan eléri azt a volument, amikor már nem öregszik tovább a jármûvek átlagéletkora.

— Az elmondottakból levonható, hogy a vállalkozás vezetôinek naprakész információkkal kell rendelkezniük a piacra vonatkozóan, hogy képesek legyenek meghatározni a stratégiát, a fejlesztéseket.

— Stabil munkavállalói gárdával dolgozom, mindenképpen számítunk a munkatársaink megalapozott véleményére, hiszen ezt is figyelembe vesszük a jövô irányának meghatározásánál. Óriási elôny, hogy kollégáink azonosulnak a döntéseinkkel, hiszen csak így garantált azok végrehajtása. A vállalkozás vezetôi mögött olyan szakmai tapasztalat van, amelyre mindig támaszkodhatunk, csakúgy, mint az eddigi üzleti stratégiánkra. Mélyre ható elemzéseket végzünk az elmúlt több mint 20 év történéseirôl, ezek alapján komoly terveket készítünk minden telephely minden részlegére. Nagyon fontos a tervezés.

— Említette a munkatársakat, akikrôl tudni kell, hogy hûek az AutóCity-hez, hiszen minimális a fluktuáció a vállalkozásnál. Miként lehet elkötelezett munkavállalókat „faragni“ a dolgozókból?

— Azt gondolom, mindannyiunk számára fontos az az ôszinte emberi kapcsolat, ami egymáshoz fûz bennünket. Az ébren töltött idônk jelentôs részét a munkahelyünkön töltjük és nem mindegy, hogy milyen hangulatban, környezetben. Emellett nyilván a jövedelemnek is szerepe van abban, hogy itt akarnak dolgozni a kollégák. Az AutóCity egy elismert cég a régióban, és az is fontos lehet a munkavállalóink számára, hogy az általunk képviselt márkák népszerûek, tehát mindig lesz igény a munkánkra.

— Mi a siker titka?

— Az egyik része a befektetett munka és energia mennyisége, valamint minôsége.

Igyekszünk tudatosak, tervszerûek, szervezettek lenni mind a mindennapokban, mind az üzleti döntéseinknél. Természetesen fontos a megfelelô szintû szakmai tudás, a készséges, empatikus, lelkiismeretes hozzáállás. Minden alkalmat megragadunk arra, hogy képezzük magunkat, ehhez pályázati lehetôségeket is igénybe veszünk. Képzés nélkül nemhogy fejlôdni, szinten maradni sem lehet.

— Miként rajzolható meg az AutóCity jövôje?

— Mivel a cég tevékenységi körében új a Skoda-Lada kereskedés, így jelentôs tennivalóink vannak, hogy az AutóCity-nél szokásos szintre hozzuk ezt a területet. A gazdasági válság miatt voltak elhalasztott beruházásaink, fejlesztéseink, a következô egy évben ezeket szeretnénk megvalósítani, hogy korszerûek, naprakészek legyenek az eszközeink. Kinôttük a Diósi úti telephelyünket, ezért szükséges igény annak a fejlesztése. Illetve még ebben az évben szeretnénk elkezdeni az elektromos autók forgalmazását és javítását, valamint a telephelyeinken az elektromos töltôk kiépítését. Ez komoly fejlesztést és innovációt jelent.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Mintegy 60 milliárd forintos hitelkeretre pályázhatnak a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások

Nulla százalékos kamattal az OTP MFB Pontjain Továbbra is töretlen a magyar gazdaság növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint [http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gde/gde1806.html] 2018 II. negyedévében 4,6 százalékkal nôtt Magyarország bruttó hazai terméke, ami – jóval meghaladva az EU átlagát – négyéves csúcsnak számít. Számos kérdés merülhet fel ilyenkor a vállalkozások vezetôiben, döntéshozóiban a lehetséges fejlesztési irányokat illetôen, és sokuk döntését megkönnyítheti, hogy 2018 szeptemberétôl európai uniós forrásból származó, kamatmentes hitel vehetô igénybe a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerûsítéséhez. Az MFB Pontokon igényelhetô források országszerte 163 OTP fiókban [https://www.otpbank.hu/portal/hu/MFB_Pontok] érhetôk el.

A magyar gazdaság 2018 II. negyedévében is töretlen növekedéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A vállalkozásoknak ilyenkor még inkább érdemes megragadniuk azokat a fejlesztési lehetôségeket, amelyekkel korszerûsíthetik technológiájukat. A 2018 szeptemberétôl MFB Pontokon igényelhetô, európai uniós forrásból származó, kamatmentes, visszatérítendô vállalkozási hitelek segítségével a mikro-, kis- és középvállalkozások könnyebben megvalósíthatják fejlesztési terveiket.

Az 59,63 milliárd forint keretösszegû hitelprogram célja a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerûsítése, valamint a vállalkozások termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének megteremtése, bôvítésének támogatása. A támogatott beruházásnak olyan fejlesztést kell eredményeznie, ami javítja a vállalkozás technológiai felkészültségét, pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelô.

Mikortól, meddig és hová lehet benyújtani a pályázatokat?

— A hitelprogram keretében 2018. szeptember 10-tôl 2020. október 1-ig lehet a hitelkérelmeket benyújtani.

— A hitel az MFB Pontokon igényelhetô. Az OTP országszerte 163 bankfiókban várja a pályázatokat.

Mire fordítható a hitel összege?

— Új tárgyi eszköz beszerzésére; — Imateriális javak beszerzésére (önállóan nem, kizárólag a tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódóan számolható el).

Mekkora összeg igényelhetô?

— Minimum 1 millió forint, maximum 50 millió forint.

— A kezdô vállalkozások által igényelhetô hitel összege maximum 25 millió forint lehet.

Kik vehetik igénybe?

— Magyarország területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel rendelkezô mikro-, kis- és középvállalkozás, amely gazdasági forma szerint lehet: – Korlátolt felelôsségû társaság; – Részvénytársaság; – Közkereseti társaság; – Betéti társaság; – Agrárgazdasági szövetkezet; – Európai részvénytársaság (SE); – Európai szövetkezet (SCE); – Egyéni cég; – Egyéni vállalkozó.

— A hitelprogramban kezdô vállalkozások is igényelhetnek támogatást, de konzorciumok nem.

— A projekt megvalósulásának helyszíne: – Magyarország, kivéve a közép-magyarországi régió.

HIRDETÉS

Milyen költségek kapcsolódnak?

— A kamatmentesség mellett óriási elôny, hogy a kölcsönhöz további banki költségek nem kapcsolódnak.

— Nincs kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, elôtörlesztési díj, és szerzôdésmódosítási díj sem kerül felszámításra.

Mekkora önrészre van szükség?

— A kamatmentes hitelhez mindössze 10% önerôre van szükség.

Milyen futamidôre vehetô igénybe a hitel?

— A futamidô a beszerzendô eszköz amortizációjától függ: – az 50%-os amortizációs kulcs alá tartozó eszközök esetén a futamidô maximum 2 év; – 33%-os amortizációs kulcs esetén maximum 3 év; – 25%-os amortizációs kulcs esetén maximum 4 év; – 20%-os amortizációs kulcs esetén maximum 5 év; – 14,5%-os amortizációs kulcs esetén maximum 7 év.

Milyen biztosíték szükséges?

— A hitel igénybevételéhez biztosíték szükséges. Ez lehet: – ingatlan jelzálog; – ingó jelzálog (gépen, berendezésen, jármûvön, készleten); – fizetési számla követelésen alapított óvadék; – jogi személy készfizetô kezessége; – hitelintézet által vállalt garancia.

Hol igényelhetô?

— Az európai uniós forrásból finanszírozott kamatés költségmentes kölcsön országszerte 163 OTP MFB Ponton igényelhetô.

A tájékoztatás nem teljes körû, és nem minôsül ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, a benne foglalt adatok tájékoztató jellegûek és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálják. A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerûsítése célú Hitelprogram igénylése során az OTP Bank Nyrt. az MFB Zrt. pénzügyi közvetítôjeként jár el. A hitelszerzôdés megkötésére a Hitelprogram keretösszegéig kerülhet sor, amennyiben a kérelem a hitelprogramra elôírt feltételeknek megfelel. A Hitelprogram részletes feltételeirôl tájékozódhat az ország 163 kijelölt OTP bankfiókjában megtalálható OTP MFB Pontokon, valamint az MFB Zrt. honlapján (www.mfb.hu).

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Vízzel szinte mindent lehet vágni Aki került már olyan helyzetbe, hogy eltörött vagy elkopott egy gépalkatrész a gyártásban, ami miatt az egész termelés állt, pedig „csak“ egy pont akkora, pont olyan formájú fémlemezre lett volna szükség, vagy ott állt egy építkezés közepén és méretre, formára kellett volna vágni egy lemezt, csempét, követ, netán üveget, de nem volt mivel, esetleg hiányzott néhány száz speciális formájú fémdarab, ami miatt veszélybe került a teljesítés, az tudja, hogy mekkora kincs egy „bérvágó“ vállalkozás telefonszáma. Akár vállalkozásoknak akár magánszemélyeknek szükségük lehet fémbôl, fából, gumiból, mûanyagból, üvegbôl, kôbôl, betonból, hungarocellbôl vagy ki tudja, még milyen anyagból egy adott formára, a megfelelô méretben, a lehetô legrövidebb idô alatt és a legnagyobb pontossággal. A megoldást a víz-, a láng- vagy a plazmavágás jelenti.

Azt, hogy melyik technológia a célravezetô, a vágandó darab ismeretében a szakember határozza meg. Azonban jó tudni, hogy a vízsugaras vágás például szinte minden anyagnál használható. A nagy sebességgel, koncentrált sugárban áramló vízben egy speciális homok (abrazív anyag) található, ez szinte tükörsimává formálja a vágási felületet, ami

sok esetben már nem igényel utómunkát. Az eljárás elônye a nagy vágási pontosság, hogy nem változik meg az anyag szerkezete és bonyolult alakzatok is kivághatók, pl. akár márványból vagy csempébôl is készíthetô így intarzia.

A lángvágás az általános rendeltetésû szerkezeti acélok, az ötvözetlen, illetve a gyengén ötvözött anyagok vágására a legtökéletesebb megoldás, fôleg vastagabb keresztmetszet esetén. Még a 20 cm vastagságú anyagokat is képes átvágni a láng! A plazmavágást általános rendeltetésû szerkezeti acélok, alapanyagok esetén használják és a lángvágásnál lényegesen nagyobb a vágási sebessége.

Ha tehát vágni kell, jöjjön hozzánk! A pécsi M-Sansz Kft.-nél saját és hozott alapanyagból is kivágjuk a kívánt formát. Gyorsak vagyunk és rugalmasak, erôsségünk az egyedi megoldások megtalálása.

M-Sansz Kft. 7630 Pécs, Iparsziget utca 1. www.msansz.hu +36 20 368 2472

KARDIOLÓGIAI, BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS, SZÛRÔKÖZPONT Pécs, Király u. 81.

Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700

AGRO BOY KFT. NEMZETKÖZI FUVAROZÁS – SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ■ Szárazáru fuvarozás 1-25 tonnáig Európa országaiba ■ Túlméretes szállítás, mezôgazdasági- és munkagép szállítás bel- és külföldön ■ Hulladékengedély-köteles szállítás

Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok, arteriográfos érvizsgálat.

Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása, gondozása.

Akupunktúra.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás. www.szurokozpontpecs.hu

Cégünk képzett szakembergárdával, komoly technikai felkészültséggel stabil hátteret biztosít a logisztikai feladatok ellátásában.

GYORS – PONTOS – NYOMON KÖVETHETÔ ERÔSSÉGEINK: Saját gépjármû- és eszközpark ■ Professzionális mûszaki háttérbázis ■ Szakszerû ügyintézés biztos nyelvtudással ■ Korszerû, 21. századi igényeket kielégítô telephely Stabil informatikai rendszer ■ Szakképzett munkatársak További információkért keresse munkatársunkat még ma!

Tel.: +36 69 510 029 E-mail: logisztika@agroboy.hu ■ www.agroboy.hu

Dr. Varsányi Ágnes fôorvos, kardiológus, belgyógyász szakorvos

HIRDETÉS

LIBRI – PICK – LEVI’S – FOTOPLUS – TECHNIQ 2000

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

A KOZMETIKUS NEM HIBÁZHAT Pécsett, a Kereskedôk Háza második emeletén a Marcsi kozmetikában a délutáni órákban már minden csendes. Megszépülve az utolsó vendég is kilépett az ajtaján. BICSKEYNÉ HORVÁTH MÁRIA kozmetikus mester még néhány kedves szót vált a tanulóival, majd útjukra ereszti ôket is.

— Érettségi elôtt álltam, amikor elôször jártam egy kozmetikában, s abban pillanatban megfogott ott minden, az illatok, a krémek, a különleges hangulat – avat be abba, hogyan is találkozott a szakmával, amivel egy életre eljegyezte magát, ami a szenvedélye, a hivatása lett.

Budapesten töltötte a tanulóéveit egy Margit körúti kozmetikában. A végzést követôen visszatért Pécsre, s a Pálma kozmetikában helyezkedett el, innen az útja az Írisz kozmetikába vezetett, majd az ott bekövetkezett átalakulásokkal egy idôben nyitotta meg saját kozmetikai szalonját, a Marcsi kozmetikát.

— Nagyon megszerettem a szakmámat, néhány év elteltével már a mestervizsgámra készültem – folytatja tovább beszélgetésünket. — Akkoriban erre csak Budapesten volt mód. A mesterem nemcsak a tanulóévek alatt kísérte nyomon a tevékenységemet, hanem a késôbbiekben is, a mestervizsgára is ô készített fel. Emellett több kozmetikushoz is beajánlott, akiknél szintén eltöltöttem hosszabb-rövidebb idôt, hogy megismerkedjek az általuk alkalmazott módszerekkel is és minél több ismeretre, tapasztalatra tegyek szert. A felkészülésemet bôrgyógyász is segítette, akit szintén az ô ajánlására kerestem fel.

Mint mondja, akkoriban még a kozmetikusok maguk készítették a krémeket. A mestervizsgán is ez volt az egyik feladat. Már akkor újszerû dologgal állt elô, az éjszakai tápláló arckrémhez méhpempô helyett

mézben feloldott virágport használt, ugyanis ezt az alapkrémbe hidegen is bele tudta dolgozni.

A sikeres mestervizsgát követôen kezdett el tanítani, s csaknem három évtized után hagyta abba. Hosszú idôn át a fôvárosban, majd Pécsett és az ország számos pontján vett részt a felnôttképzésben, de volt szakoktató Budapesten, az ORFI-ban is.

Sok tanulója volt az eltelt évtizedek alatt, és most is hármat vezet be a szakma rejtelmeibe. A végzettek közül szinte mindegyikkel tartja a kapcsolatot.

— Mindig arra tanítottam és tanítom a mai napig a tanulóimat, hogy a kozmetikus nem hibázhat, mert azzal súlyos károsodásokat is okozhat, akár örök életre szóló nyo-

mok maradhatnak a vendége bôrén – emeli ki Bicskeyné Mária. – S arra, hogy a vendéget soha nem az érdekli, hogy mi mindent végzett el, mirôl van papírja, hanem, hogy akire rábízta magát, a megszerzett tudását miként tudja a mindennapokban hasznosítani, a bôrének megfelelô kezelést kap-e.

Nemcsak tanított, hanem folyamatosan képezte is magát. Kitanulta az elektrokozmetikát, amit késôbb az egész országban oktatott, valamint számos egyéb, a vendégek mind szélesebb körben történô kiszolgálását segítô gyógymasszást és a természetgyógyászatot.

— Nagyon szeretem ezt a mostani helyemet, ahol már öt éve fogadom a vendégeimet – folytatja tovább beszélgetésünket.

— Folyamatosan szerzem be az újabb és újabb kozmetikai gépeket, s ami számomra a legnagyobb öröm, hogy a régi vendégek ide is követtek. Vannak közöttük olyanok is, akik már a Pálma kozmetikában is hozzám jártak, sôt olyanok is, akiknek az unokája is a vendégem már.

Miközben beszélgetünk, megcsörren a telefonja. Elnézést kér, mert fontos, idôpontot szeretnének egyeztetni vele.

— A kozmetikába nem csak megszépülni járnak a nôk – fiatalok, idôsek egyaránt –, hanem mert itt ellazulhatnak, a mindennapi gondokat, ha néhány órára is, de az ajtón kívül hagyhatják, s itt csak velük foglalkoznak, ôket kényeztetik – hangsúlyozza Bicskeyné Horváth Mária kozmetikus mester. — A szalonomat is ennek jegyében rendeztem be, a falakra nyugalmat árasztó képek kerültek, s halk zene szól a kezelés egész ideje alatt. A kozmetikusé bizalmi szakma, szavak nélkül is érti, hogy melyik vendégnek mire van szüksége, mire vágyik. Sokan vannak, akik ilyenkor megnyílnak, s megosztják velem örömüket, bánatukat, mert tudják, minden ezek a falak között marad.

Sz.K.

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

AHOL LEHET, NÉPSZERÛSÍTIK AZ ÉPÍTÔIPARI SZAKMÁKAT Miközben egyre jobb helyzetbe kerül az építôipar, ezzel párhuzamosan mind nehezebben tudják a vállalt határidôket teljesíteni a szakemberhiány miatt. Ezen is igyekszik változtatni az idén tavasszal létrejött Dél-dunántúli Építôipari Klaszter, amelynek a bólyi HVS-Bau Kft. is a tagja.

A dél-baranyai kisváros fôterén egy újonnan épült ház udvarában található a cég székhelye. Az egyterû irodában foglalunk helyet SCHREMPF ISTVÁNnal, a cég ügyvezetôjével.

— Az elsôdleges cél az, hogy egymást támogatva induljunk a nagyobb projekteken, valamint a munkaerôhiányra is közösen próbálunk megoldást találni, amelynek egyik eleme a szakképzés – kezdi beszélgetésünket. — Cégünk néhány évvel ezelôtt kezdett el tanulókkal foglalkozni. Az eltelt három évben tizenhatan sajátították el nálunk a szakma alapjait. A végzettek közül egy maradt, a többiek vagy másodszakmát tanultak, voltak, akik külföldre mentek, de olyanok is, akik pályát váltottak. A tanulóink jelentôs része helybeli volt.

A HVS-Bau Kft.-t 1992-ben hárman alapították, két magyar és egy német tulajdonosa volt. Az elsô idôszakban elsôsorban Németországban vállaltak munkát, ugyanis akkoriban ott jelentôs volt a munkaerôhiány. Három év után ezek a lehetôségek kezdtek beszûkülni, a tevékenységük is Magyarországra tevôdött át. Schrempf István édesapja mint alkalmazott 1995-ben lépett be a céghez. Utána eljött az a pillanat is, amikor elôször a német tulajdonos adta el a részét, majd a magyarok is. A tulajdonrészeket Schrempf István édesapja vásárolta meg, azóta mint családi vállalkozás mûködik.

— Magam öt évvel ezelôtt léptem be a céghez, elôtte Németországban dolgoztam, ott szereztem szakmai tapasztalatokat egy építészirodában – folytatja tovább beszélgetésünket Schrempf István. — Ettôl az esztendôtôl kezdve pedig, miután édesapám nyugdíjba vonult, ügyvezetôi feladatokat is ellátok.

Az építôipari vállalkozásnál jelenleg huszonnégyen dolgoznak, valamint idén egy tanulójuk is van. Igazán nem panaszkodhatnak, a jövô év közepéig tele van a nap-

táruk, s miután a dolgozók jelentôs része középkorú, munkaerôhiánnyal sem kell még szembenézniük. Többek között a bólyi ipari parkban két csarnokot építenek, valamint a regionális óvodát és bölcsôdét. Mezôgazdasági beruházások is szerepelnek a munkáik között, egyebek mellett takarmánytároló bôvítésével bízták meg ôket.

Családi ház építésére is kaptak megbízást.

— Elsôsorban generálkivitelezôk vagyunk, hosszú évek óta azonos alvállalkozói körrel dolgozunk, van közöttük épületgépész, villanyszerelô, ács, bádogos, asztalos.

A jól bejáratott csapatmunkának köszönhetôen szerepelünk sikerrel a közbeszerzéseken, nyerjük el nagyobb beruházások kivite-

21

A JÓ SZAKMA FELÉR EGY DIPLOMÁVAL Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak?

Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

lezési munkálatait – ad hangot véleményének.

Kitér arra is, hogy jelenleg egy kômûves tanulójuk van, azonban annak érdekében, hogy minél többen jelentkezzenek építôipari szakmákra, a kamara által Mohácson szervezett Szakmák éjjel-nappal kiállításon az elmúlt esztendôben és idén is megjelentek.

— Azt tapasztaltuk, hogy ebben az évben sokkal több iskola élt a lehetôséggel, s hozta el a diákjait – hangsúlyozza Schrempf István. — Magunk is interaktív módon próbáltuk meg a gyerekek érdeklôdését felkelteni, mert hát nem egyszerû a gyerekeket kétkezi munkára rávenni. Pedig a mai világban egy jó szakma sokkal többet ér, mint egy olyan diploma, amelyre nincs kereslet a piacon. A szülôkkel kellene megértetni, hogy nem lesz kevesebb attól a gyerekük, ha nem gimnáziumban, egyetemen tanul. A kétkezi munka örömét az alkotás adja, hiszen a keze munkáját egy életen át láthatja, naponta elmegy a ház elôtt, amelyet épített, vagy megnézheti az általa készített tetôt. S a jó szakmunkást ma már megfizetik.

A szakma népszerûsítése érdekében helyben is sokat tesznek, bemutatót tartanak a helyi iskolában, a gyerekek kipróbálhatják az általuk használt gépeket is. A klaszteren belül pedig a jövô évben megszervezésre kerülô Építôipari Szakmai Kiállításon is megjelennek, valamint a kamara által elsô alkalommal megrendezett ÉpítÉsszel szakmai versenyben is aktív szerepet vállaltak.

Sz.K.

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

„HUB COLLABORATIONS“ INNOVÁCIÓS NAPOK PÉCSETT 2018. november 19-20-án a Pécsi Tudományegyetem több szervezeti egysége által megálmodott nemzetközi rendezvénynek ad otthont Pécs városa, amelyhez a „Young Spirit“ kezdeményezésben résztvevô iparkamarai partnerek is csatlakoznak, lehetôséget teremtve az országhatárokon átívelô kutatási, oktatási, valamint üzleti kapcsolatok megalapozásához.

A rendezvény programtervezete 2018. november 19.

Az elsô nap célközönsége a fiatal kutatók, a (PhD) hallgatók, valamint a piaci szervezetek. ● Plenáris elôadó: dr. Birkner Zoltán elnök, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; ● PTE innovációs sikertörténetek megosztása; ● Gazdasági és tudásalapú együttmûködési kezdeményezések életútját, buktatóit és sikereit mutatják be az elôadók a „Young Spirit“ panel keretében; ● A kkv-któl a multinacionális szervezetekig különbözô informatikai, mérnöki, üzleti, marketing, design és társadalmi jellegû kihívásokkal megbirkózó Demola osztja meg sikerének titkát; ● Az esti vacsora során tematikusan összeállított asztaltársaságokat alakítunk ki a potenciális együttmûködô felek számára.

2018. november 20.

A második nap fókusza a korábban megvalósult innovatív sikereken, és az üzleti sikerrel járó innovatív gondolkodáson van, fôként az egészségipar területén.

Mi az innovációs nap célja? ● az innováció és a vállalkozói szellemiség jellemzôinek megosztása, jól bevált gyakorlatok megismerésével; ● inspiráló fórum biztosítása a gyakorlott és a leendô startupperek számára; ● vállalkozói attitûd és gondolkodás fejlesztése csapatmunka, mentorálási folyamatok és inspiráló prezentációk; ● gyakorlati tapasztalatszerzés az egészségügyi innovációk fejlesztésében;

●

●

a mindennapokra jellemzô, potenciálisan jelentôs társadalmi hatással bíró kihívások megoldását szolgáló együttgondolkodás; kikapcsolódás egy inspiráló és nagyszerû légkörben.

Az elôadások mellett párhuzamosan lehetôséget biztosítunk egy újszerû versenyelem megismerésére (Hackathon), amelyen a fiatal szakembereknek egy aktuális egészségügyi probléma megoldásán kell dolgozniuk az „ideation“ módszertan alkalmazásával.

A nap folyamán a résztvevôk több alkalommal rövid tréningeken vesznek részt, amelyek hozzájárulhatnak a feladatok sikeres végrehajtásához. A nap végén a versenyzôk rövid pitch formájában ismertetik eredményeiket a zsûri és a további elôadásokon résztvevôk elôtt.

A megoldandó probléma: „Okosan megöregedni“ – hogyan segítheti az idôskor egészségügyi problémáinak megoldását a „big data“ analízisen alapuló mobil egészségügyi technológia?

A rendezvény szervezôi: PTE Transzdiszciplináris Kutatások Intézete – EIT Health RIS Hub, PTE Doktorandusz Önkormányzat, PTE Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Osztály, PTE Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

Együttmûködô partnerek: Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Felkért együttmûködôk: Debreceni Egyetem, Neumann János Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem

A HUB COLLABORATIONS BEMUTATÁSA A társszervezô partnerek több tématerület egy ernyô alá hozását kísérelték meg, amikor megalkották a programot az egészségipar, kutatáshasznosítás, graduális és doktori képzés, valamint az üzleti élet innovatív szereplôi számára. Innen a HUB (Health University - Business) Collaborations elnevezés, amely a PTE Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének „hub“ szerepét is mutatja.

PTE Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD) A Transzdiszciplináris Kutatások Intézete a Pécsi Tudományegyetem 2018 februárjában alakult egysége. (itdweb.hu) Jövôképe és küldetése nem más, mint vezetô európai intézménnyé válni, amely elôsegíti új tudományágak és módszertani megközelítések létrehozását, átlépve és túlmutatva a már létezô tudományágak határain. Olyan teret biztosítani, amely ösztönzi, közvetíti és biztosítja a tudományágak és egyéb területek közötti átjárást.

Küldetése továbbá a hatékony kommunikáció kialakítása és fenntartása a tudományterületek, üzleti szféra és a társadalom között.

Az intézet alapértékei: intellektuális nyitottság és elkötelezettség, rugalmas gondolkodás, integritás és társadalmi felelôsségvállalás, hatékony kommunikáció, kreativitás és innováció, együttmûködés.

INNOPULZUS Tevékenységének három fô pillére: Oktatás ● Kutatás ● Kapcsolatteremtés ●

A PTE újonnan alakult intézete az EIT Health Network hivatalos partnere. Az egyetlen EIT Health Hub Magyarországon, amely az egész országot lefedi, kivéve Budapestet.

Információ az EIT Health-rôl: https://eit.europa.eu/eit-community/eithealth RIS Hub infók: https://eit.europa.eu/newsroom/sevennew-eit-ris-hubs-help-eit-health-buildinnovation-ecosystems PTE Doktorandusz Önkormányzat Az Önkormányzat a „Doctoral Workshop“ elnevezésû rendezvény sikeres megvalósítója immáron több éve, amelynek során a külföldi- és a hazai doktori képzésben részt vevôket szólítja meg. Minden évben egy adott témakört - legutóbb a „Skill Development in Higher Education and the Labour Market – Present and the Future of Doctoral Training – körbejárva, elsôdleges céljuk a szakmai ismeretanyag megosztása mellett az egyes tudományágakon átívelô szakmai kapcsolatok kialakításának elôsegítése a közös gondolkodás és a kutatási folyamatok jegyében.

Céljuk, hogy a konferencia eszközeivel hozzájáruljanak az innovációs folyamatok, illetve a tudáshasznosítás megismerésén keresztül a doktori pályájuk kezdetén álló tehetséges hallgatók ötleteinek sikeres megalapozásához. Küldetésük egy olyan fórum létrehozása, amelyben a különbözô tudományterületeken kutató doktoranduszok, illetve graduális hallgatók saját és egymás ötleteibôl építkezve, azokkal összekapcsolódva képesek legyenek új, piacképes, innovatív üzleti koncepciók felépítésére és azok hatékony bemutatására.

Young Spirit – a fiatalos nyerô párosok születése Öt kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére, 2018 februárjában indult a „Young Spirit“ program, amelyhez a kamarák székhelyein található egyetemi partnerek is csatlakoztak. A program célja, hogy az innovatív, ötletekkel rendelkezô, ám kutatói tudásnak vagy kapacitással korlátozottan rendelkezô vállalkozókat összekösse a fiatal és ambiciózus kutatókkal. A projektjavaslatok gyûjtésén túl a kamarai és egyetemi munkatársak azon dolgoznak, hogy a beérkezett igényeket és ajánlatokat összepárosítsák, és a potenciális együttmûködô partnereket egymásnak bemutatva segítsék az ötletek megvalósulását. Elsô alkalommal az ötletgazda Pécs városa vállalta a koordinációt.

A konferencia „Young Spirit“ elôadásainak célja az eddig elért eredmények bemutatása, illetve új együttmûködési lehetôségek feltérképezése. https://www.pbkik.hu/hu/cimkek/youngspirit Együttmûködô kamarai partnerek: Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztály A Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Osztálya (KTTO) 2005 óta áll a kutatók, a hallgatók és az üzleti partnerek rendelkezésére. Az osztály feladata az egyetem szellemi vagyonának, mint nemzeti vagyonnak a felelôs kezelése és a technológia-transzfer folyamatok irányítása. E cél elérése érdekében az osztály munkatársai az elmúlt években közel 100 szellemi termék azonosításában,

Dél-Dunántúli Gazdaság

védelmében és hasznosításában vettek részt, valamint folyamatosan arra törekszenek, hogy mind belsô, mind külsô ügyfeleik számára értékes szolgáltatást nyújtsanak.

Küldetésük, hogy a PTE tudásbázisát hatékonyan bekapcsolják az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatás-fejlesztési eredmények a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselô innovációkká válva hasznosuljanak. Ezzel a konferenciával és a kamarával közösen menedzselt Young Spirit programmal is a PTE gazdasági beágyazottságát szeretnék növelni a dél-dunántúli régió fejlôdésének elôsegítése érdekében.

PTE Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ A PTE Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ 5 éve segíti hallgatók, kutatók kreatív ötleteinek üzleti koncepcióvá alakítását, melyek akár régiós gazdasági, társadalmi problémákra is választ adhatnak. A Simonyi BEDC programjai során alkalmazott kreatív csoportmunka fókuszú és tapasztalati úton történô tanulás nemzetközi szinten is elismert fejlesztési módszertannak számít. A központ arra törekszik, hogy a PTE összes polgára számára kinyissa az innováció és vállalkozóiság lehetôségét. http://simonyiugfk.ktk.pte.hu/ Annak érdekében, hogy ez minél jobban megvalósuljon, létrejött a NetMIB, egy globális inkubációs platform, mely olyan virtuális teret biztosít a felhasználóknak, ahol minden eszköz adott a projekt fejlesztéshez és nemzetközi kapcsolatok kialakítására. http://netmib.pte.hu/ Ezenkívül minden tavasszal megrendezésre kerül az International Video Pitch Competition, mely olyan video pitch verseny, amely lehetôvé teszi az ötletek nemzetközi környezetben történô megmérettetését. Az elsô és második helyezettek pénzjutalomban részesülnek, melyet ötletük megvalósítására fordíthatnak, a résztvevôk pedig szakmailag elismert zsûritagoktól kapnak visszajelzést a projektre vonatkozólag. http://ivpitch.pte.hu/ Császár Gergely

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

10 ÉVES AZ EEN 25 éves az Európai Unió belsô piaca, és ebben az évben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat! Ezen évforduló alkalmából a Hálózat 10 héten át 10 sikertörténetet oszt meg Facebook-oldalán https://www.facebook.com/eenhungary/.

A sztorik közül néhányat itt is megismerhetnek.

KÁNTOR MECHANIKA KFT. A Kántor Mechanika Kft. sikeresen pályázott vissza nem térítendô támogatásra: az Enterprise Europe Network Közép-dunántúli Regionális Iroda segítségével több mint 30 millió forintos támogatást nyert. A fejlesztéseknek köszönhetôen csúcstechnológiát alkalmazva készítenek szerszámokat multinacionális vállalkozások részére.

Bôvebben: http://www.fmkik.hu/hu/een/kantor-mechnika-kft-fejlesztes-palyazati-tamogatassal11536 FALUDI G A Faludi G márkát Faludi Gabriella ékszer- és üvegmûvész hozta létre 2011-ben. A debreceni vállalkozó egyedi ékszerkollekcióit rendkívüli színekkel és formákkal ötvözött innovatív technikákkal készíti. Hogy kollekcióit a nemzetközi közönség számára is bemutathassa, Faludi Gabriella az Enterprise Europe Network debreceni irodájához fordult, ahol segítséget kapott lehetséges külföldi partnerek és megjelenési lehetôségek felkutatásához, szervezéséhez.

Bôvebben: http://www.hbkik.hu/.../nemzetkozimarkaepites-a-divatiparban...

CHILI PRODUCT Hogyan kerül egy magyar vállalkozás terméke a görög polcokra?

Egy fûszerkereskedelemmel foglalkozó görög cég ügyvezetôje 2017 májusában az athéni Enterprise Europe Network irodán keresztül kérte a hálózat segítségét: új beszállító partnereket keresett. A szegedi kamarában mûkö-

dô Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodájának tanácsadója feltérképezte a lehetséges érdeklôdôket, többel közvetlenül is felvette a kapcsolatot a görög exportlehetôségeket illetôen.

A 2009-ben alakult szegedi székhelyû Chili Produkt Kft. lett az, mellyel végül a szerzôdést megkötötték.

Bôvebben: http://www2.csmkik.hu/.../magyar-vallalkozas-termekei-kerulne...

NATURATECH Sivatagi homok magyar fejlesztéshez A Naturatech Solutions Kft. olyan innovatív technológiát fejlesztett ki, amely lehetôvé teszi, hogy a finom porszemcsékbôl álló, és emiatt ipari felhasználásra alkalmatlan sivatagi homokból sokrétûen alkalmazható granulátumokat állítsanak elô. A fejlesztés során végzett kísérletekhez a cégnek viszonylag rövid idôn belül szüksége volt a természetes állapotában lévô sivatagi homokra. A vállalkozás ekkor kereste meg a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodáját. Mivel a hálózat partnerországai között az Európai Unió tagállamai mellett más európai és Európán kívüli országok is találhatók, az iroda kollégái az egyiptomi partnerhez fordultak, akik készséggel adtak tájékoztatást arról, hogy mely lelôhelyeken érdemes mintát venni, illetve a homok országból való kivitelére vonatkozó szabályozást is ismertették. Ezzel párhuzamosan megkeresték a mintavétel szempontjából szóba jöhetô országokban tevékenykedô külgazdasági attasékat is, akik szintén készséggel álltak rendelkezésre. Végül két országból és három különbözô helyrôl sikerült ho-

mokmintákat beszerezni, melyek segítségével a Naturatech Solutions Kft. el tudta végezni a fejlesztéséhez szükséges kísérleteket.

NYAKAS TOURS A Nyakas Tours Utazási iroda (www.nyakastours.hu) 1994 óta mûködik Zalaegerszegen.

Tevékenységükbe bel- és külföldi utazásszervezés, beutaztatási tevékenység tartozik. A cég képviselôje részt vett a zalaegerszegi Enterprise Europe Network iroda szervezésében a Novi Sad-i (Újvidék-Szerbia) turisztikai vásár- és kiállítás mellett szervezett üzletember találkozón, melyen megismerkedett egy helyi utazási iroda képviselôjével. A tárgyalás eredményeként megállapodást kötöttek arról, hogy a magyar utazási iroda csoportokat fog szervezni a jövôben Szerbiába, illetve egyéni vendégeinek is ajánlani fogja a desztinációt, míg a programok összeállításában és a szállás kiválasztásában a szerb partner fog közremûködni. Az elsô csoport már részt is vett egy sikeresen összeállított több napos kirándulóprogramon. http://enterpriseeurope.hu/ Open4Business Pécsi sikertörténetekrôl a Dél-Dunántúli Gazdaság eddigi számaiban már olvashattak az érdeklôdôk, most pedig újak vannak születôben! A lapzárta pillanatában javában zajlik a több napos Open4Business eseménysorozat szervezése, a megjelenéskor pedig már latolgathatják a munkatársak, hogy a tárgyalások milyen eredménnyel zárultak. A rendezvényrôl szóló beszámolót a magazin következô számában olvashatják, a kiperdülô sikeres üzletkötésekrôl pedig remélhetôleg még sok alkalommal lesz lehetôség cikkezni.

Szerzô: Enterprise Europe Network Magyarország

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

„AZ ONLINE BOLTOT ERÔSÍTI AZ OFFLINE“ – SIKERES ÜZLETI MODELL A LAPTOPSZALONNÁL

FOLKMANN FERENC A Laptopszalon egy országos lefedettséget biztosító, 8 nagyobb üzletbôl és szervizbôl, valamint egy nagy forgalmú webáruházból álló országos hálózat, amely mára piacvezetôvé vált hazánkban a számítástechnikai értékesítésben. Idei forgalmukat 10 milliárd forint körülire várják az év végére. A pécsi székhelyû cég néhány éve a kerékpár üzletágban is érdekelt, a korábban bevált sikeres modell alapján két szaküzletet – egy pécsit és egy budapestit –, valamint egy professzionális webáruházat hoztak létre biciklikk.hu néven. Folkmann Ferencet, a vállalkozások vezetôjét az online értékesítésben rejlô lehetôségekrôl, illetve a sajátos üzleti modellrôl kérdeztük.

— A Laptopszalon volt az elsô olyan, most is piacon lévô nagy szereplô, amelynek már az indulásakor, azaz 2006-ban is egyszerre gondolkodtunk online és offline megjelenésben, tehát fizikai boltban és internetes áruházban. Ezzel párhuzamosan még két dolgot indítottunk: egy számítógépszerviz-hálózatot és egy online, a mai napig létezô magazint, a Techkalauz.hu-t.

— Miért gondolkodott ilyen komplex modellben?

— Azért, mert ezek egymást erôsítô szegmensek. Ahogy az online-t erôsíti az offline, úgy a szerviz az értékesítést, az újság pedig megint csak az online megjelenésre van hatással. Ezek olyan szinergiák, melyek összeadódva jelentôsen megnövelik a hatékonyságot.

— Milyen feltételeknek kellett megfelelnie az online kereskedelemnek annak idején és mi változott az elmúlt években?

— A kezdeti idôkben elegendô volt egy bármilyen webáruház, nem volt másra szükség, minthogy az ember elérhetô legyen a neten és így is tudott realizálni vásárlásokat, mert kevés és kezdetleges volt a

konkurencia. Mára kiélezetté vált a verseny, manapság sokkal több extra szolgáltatást kell adni ahhoz, hogy minket válasszanak.

Jelentôsen nehezebb elindulni egy online vállalkozással, mint annak idején. Modern marketingeszközökkel, különleges szolgáltatásokkal kell ráerôsíteni arra, hogy mi egy szaküzlet vagyunk, és magas szintû szakértelemmel rendelkezünk.

— Mik az elônyei az online értékesítésnek?

— Rengeteg helyre azonnal eljuttatható az információ. Lehet, hogy hozzám csak öt perce érkezett meg a termék, de akár azonnal is eladhatom, mert az emberek igen rövid idôn belül értesülnek róla: milyen termékem van, mennyiért adom és mik a tulajdonságai. Emellett pontosabban tudunk célozni a vevôkre, és sokkal könnyebb elérni a potenciális vásárlókat, mintha csak üzlethelyiségünk lenne.

— Miként alakult az elmúlt években az interneten vásárlók aránya a vállalkozás adatait tekintve?

— Mint ahogy nagyon szép növekedés tapasztalható a netes kereskedések elterjedésével, úgy ez a mi forgalmunkban is visszatükrözôdik. Az elmúlt években növekedett a vásárlásaink átlagára, leginkább a 100 ezer Ft környéki laptopok vásárlói tûntek el és váltottak át okostelefonokra. A drága laptopot használók és a gamerek azonban megmaradtak. Nôtt a kosárérték és a volumen is. Míg két éve 2,3 milliárd Ft volt

a forgalmunk, az idei évben 10 milliárdos forgalmat várunk. Azt gondolom, hogy ez a nagyon komoly növekedés az online kereskedelem térhódításának is köszönhetô.

— Érdemes szót ejteni a Biciklikk.hu-ról is, amely szintén a cégcsoporthoz tartozik és internetes áruházként is mûködik. Azt ugyanolyan elgondolások alapján indították, mint a Laptopszalont?

— Igen, ugyanaz volt a szituáció, megvizsgáltuk, hogy milyen állapotban van az offline és az online piac a kerékpárkereskedelmet illetôen és azt találtuk, hogy elég visszamaradott a kereskedôi hálózat, online tekintetben még inkább. Azt gondoltuk, hogy egy megfelelô kereskedôi szemlélettel van keresnivalónk ezen a piacon. Itt ugyanaz volt a koncepció, hogy egyszerre indítottuk a webáruházat és a valós üzletet, és már most látszik, hogy nagyon szépen kiegészítik, illetve támogatják egymást.

— A cégcsoport komoly webáruházak felépítésével, fejlesztésével is foglalkozik a Polisys Kft.-n belül.

Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyeket érdemes szem elôtt tartani egy online áruház indításakor?

— A tényleges munkát megelôzô hosszabb beszélgetésen feltárjuk az üzleti célokat és azt tapasztalom, hogy a legtöbbször ezeket nem gondolják át alaposan a vállalkozók. Ha a célok rendben vannak, akkor meg kell megkeresni a buktatókat magában a tevékenységben. A fejlesztést roppant módon át kell gondolni, hogy ne fejlesszünk olyat, ami már van, másrészt pedig fontos, hogy azt kapja a vevô, amire valóban szüksége van. Nálunk ez komplex rendszerben mûködik, mert mi fejlesztô cégként nemcsak webáruházakat fejlesztünk, hanem mûködtetünk is. Ez a tapasztalat egyedülálló lehetôségeket teremt a sikerhez.

K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÜJSÁG?

MI ÚJSÁG? XAVIN KFT. ÚJ, NÉGYCSILLAGOS MINÔSÉGÛ SZÁLLODA ÉPÜL HARKÁNYBAN Még alig telt el néhány év a harkányi Xavin Hotel teljes megújítása óta, a vállalkozást üzemeltetô Végi család máris egy új építkezésbe kezdett. A jelenlegi szálloda közelében egy kisebb szálláshelyet hoznak létre, ragaszkodva a Xavinban megszokott magas minôséghez. A nyitást jövô tavaszra tervezik.

A Xavin Hotel Harkány egyik legszebb parkjában helyezkedik el, a gyógy- és strandfürdô szomszédságában. 2014-re kívülrôl és belülrôl is teljesen megújult, minôségi anyagokkal, igényes, exkluzív bútorokkal kényelmes és impozáns belsô tereket hoztak létre. Bôvült a kínált szolgáltatások köre, így a négycsillagos szálloda már a kerékpáros turistákat, az allergiásokat, a mozgásszervi betegséggel küzdô, valamint a pikkelysömörben szenvedô betegeket is magasabb színvonalon képes kiszolgálni. A projekthez EU-s pályázatot is igénybe vett a vállalkozás. Mindezt VÉGI JÁNOSNÉ-tól, a Xavin Kft. ügyvezetôjétôl tudjuk meg, aki arról is beszámol, hogy ezzel nincs vége a fejlesztéseknek.

— Tavaly nyáron egy új projektbe kezdtünk, egy 22 szobás szállodát építünk nem messze a jelenlegi hoteltôl. Elsô körben 16 szoba valósul meg, a harkányi fürdô fôbejáratától mintegy 150 m-re. Néhány évvel ezelôtt megvettük a valamikori Nimród éttermet, az épületet szinte teljesen lebontottuk, és annak a helyén épül a szálloda - válaszolja a Mi újság? kérdésre Végi Jánosné.

— Miért fogtak bele ebbe a beruházásba?

— 10 évvel ezelôtt vásároltuk meg a telket, ami nagyon jó helyen van. Ez az egyik oka, hogy szeretnénk jól hasznosítani az ingatlant. Másrészt pedig folyamatosan azon gondolkodunk, hogy miként hozhatnánk létre új dolgokat, itt adódott a lehetôség, így belefogtunk. Az új szálloda karaktere a Xavinéhoz hasonló lesz, mint ahogy a szolgáltatások körében és színvonalában sem térünk el a jól bevált formulától. Úgy

gondoljuk, hogy azt, amit jelenleg is csinálunk, szeretik a vendégeink, a visszajelzések is ezt mutatják, mind az utazási irodával érkezôk turisták, mind a privát vendégek megtalálják nálunk a számukra fontos minôséget. Vendégeink jelentôs része visszatér, sokszor elôfordul, hogy teltházzal mûködünk, ezen a helyzeten enyhít a most épülô új ház, amely ugyanúgy ki tudja elégíteni az igényeket, mint a jelenlegi szálloda.

nem beszélve a textíliákról, a függönyökrôl, az ágymatracokról. Harkányba a vendégek jelentôs része a gyógyfürdô miatt érkezik, az itteni kezeléseket, a pihenést egészítjük ki a komfortos vendégfogadással. Ma már nagyon oda kell figyelni a minôségre. A központi klíma, a lift, a wellness alap, ahhoz, hogy a szálloda jól eladható legyen, mindenképpen rendelkezni kell ezekkel a magas minôségû szolgáltatásokkal. Emel-

— Egy szálloda építése, berendezése jelentôs anyagi ráfordítást igényel. Esetleg pályázati segítséget is igénybe vesznek?

— Európai uniós támogatásra most nem pályáztunk, de az önerô mellé 0%-os hitelt vettünk fel. Ennek az igényléséhez majdnem olyan szintû pályázati anyagot kellett összeállítani, mint egy uniós pályázathoz. A szálloda valóban igen költséges beruházás, nem elég a felhasznált anyagokra, a berendezésre figyelni, számos olyan feltételnek meg kell felelni, amelyeket elôírnak a hatóságok. Ezek mind pluszköltséget jelentenek.

— A vendégek részérôl milyen elvárások vannak ma egy szállodával kapcsolatban?

— Nemcsak a vendégek igénye, hanem a miénk is, hogy nagyon jó minôségû alapanyagokat használjunk a burkolatokat, a belsô berendezést, a bútorzatot illetôen,

lett roppant fontos, hogy milyen ételt kap a vendég, milyen színvonalú a vendéglátás.

Mindennek topon kell lennie, mert ha valami nem olyan, akkor az az egy lerontja a többi szolgáltatás színvonalát. Erre érzékenyek is a vendégek.

— A most épülô szálloda miben lesz különleges?

— A négycsillagos kritériumoknak meg fog felelni. Olyan építészeti megoldásokra törekedtünk, amelyek a vendégek kényelmét szolgálják. Tágas fürdôszobákat, kényelmes alapterületû szobákat és teraszokat építünk, itt magunk alakítjuk a belsô terek elrendezését. Az épület már áll, most zajlik a festés, a burkolás, reméljük, a jövô turisztikai év kezdetére teljesen készen leszünk. Tavasszal szeretnénk fogadni az elsô vendégeket, de addig meg kell találnunk a leendô munkatársainkat, ami ma bizony embert próbáló feladat.

K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

DOBAY BALÁZS FÉLMARATONOKAT FUT, PEDIG UTÁLT MOZOGNI Szeptember elején a szigligeti félmaratont futotta le, tavasszal pedig 4-es váltóban a Spuri Balaton Szupermaratont (vagyis 4 nap alatt futották körbe a tavat egy négyes csapattal) abszolválta DOBAY BALÁZS coach, a D-LAB Consulting Kft. ügyvezetôje.

— Világ életemben utáltam mozogni, sportolni. Kövér gyerek voltam (némi kihagyással sokáig kövér felnôtt is), és nem éreztem magam sportolásra alkalmasnak.

Volt elôttem példa, hiszen édesapám még 70 év felett is sportolt, bennem a gyerekeim növekedésével párhuzamosan érett meg az elhatározás az egészségesebb életre.

Elôször radikálisan lefogytam, és utána kezdtem el sportolni – jön az ôszinte válasz Balázstól arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszik a sport az életében.

— Csoportosan vagy egyedül szeret sportolni?

— A futásban az a jó, hogy lehet egyedül és csoportosan is csinálni. A közösségi élményt is megadhatja, akkor persze igazodni kell egymás iramához. Ha egyedül futok, az számomra kiváló az elmélyülésre, fôleg hosszú távon. Jobb is, ha máson jár az agyam, mert, ha a távot számolgatom, akkor fejben nem fog sikerülni.

— A közösségi oldalán rendre beszámol a versenyekrôl, amelyeken részt vesz. Miért indul versenyeken?

— Itt jön be a közösségi élmény. Jó egy ekkora társaságban közösen futni. Hihetetlen, amikor egy nagyversenyen egyszerre több ezren állunk rajthoz, és mégsem tapossuk agyon egymást. A célom kettôs: egyrészt a kitûzött és mérhetô cél kényszerítô ereje, másrészt a bizonyíték magamnak, hogy idôben meg tudom csinálni.

Ilyen sportmúlttal azért nem a dobogót tûztem a zászlómra.

— Miért fontos a sport, milyen többletet ad az ön számára?

— Példa a lányaimnak, élethosszabbítás, az általános jó érzés növelése, de legin-

Egy nagyon jó barátja inspirációjára több mint 2,5 éve kezdett rendszeresen futni és azóta heti 3-4 alkalommal biztosan felhúzza a futócipôt. Már több mint 2000 km van az edzésnaplójában, és félmaraton feletti távokat is könnyedén teljesít.

kább a jobb életminôség. Képes eufórikus érzést adni, egyfajta „drog“ számomra. Sose hittem, de ha mégis kimarad, fizikailag érzem az elmaradt edzések hiányát.

— Említette, hogy a lányainak példát szeretne mutatni a futással.

Elôfordult már, hogy valakit megfertôzött a sportszeretettel?

— Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy ez elég sûrûn megtörténik. Többen tényleg azért kezdtek el futni, mert látták, én is meg tudom csinálni. Beleértve a lányaimat is, akik szintén több versenyen voltak már az utóbbi idôben. Jó érzés elmondani másoknak az én „receptemet“. De bárhogy is kezdtem, fenntartom, hogy ha egészséges vagy, akkor az egész lényege megfogalmazható egy pofonegyszerû félmondatban: „fejben dôl el“. Az én inspirációm, Berni se élsportoló. Láttam, ahogy megcsinálta, látom, ahogy minden akadály ellenére ma is megcsinálja, és ez erôvel tölt el.

Szeretnék ebbôl az erôbôl másoknak is átadni.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat?

— Újabb bizonyítékot arra, hogy meg lehet csinálni, ha fejben eldöntöm. Én tényleg valóságként élem meg azt, hogy „nincs lehetetlen, csak tehetetlen“. Ez fantasztikus érzés. De van ennek sokkal kézzelfoghatóbb eredménye is: a fizikailag megnövekedett kitartás, az állóképesség és a remek közérzet.

— Elfoglalt üzletemberként miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— A recept nagyon egyszerû. Nincs kompromisszum. Ha futónap van, akkor futni kell és kész. Nincs kifogás. Ha nincs idô délután, akkor este. Ha esik, akkor kabátban, ha hideg van, akkor sálban. Lehetôleg a családdal, de ha nem, akkor külön.

Legfeljebb éjszaka dolgozom még a kiesô idô helyett.

— Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport? Volt már esetleg ilyen tapasztalata?

— Érdekes, de ezek a tapasztalatok szinte már az elejétôl jöttek. A futás nem csak trendi, de az általános vélemény szerint nehéz sport is (bár szerintem minden sport hasonló, ha komolyan veszik). Mások látják a mögötte lévô kitartást és akaratot, és ezzel, úgy érzem, hitelesebb lesz a fellépésem. „Ha ezt meg tudja csinálni, akkor a munkáját is véghez tudja vinni.“ Ez egy általános beszélgetésben ténylegesen segít felépíteni azt a bizalmat, ami elengedhetetlenül szükséges a jól végzett munkához.

K.T.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Suzuki Vitara 1.4 GLX 2WD 6AT A Kennel und Schmenger cipôket készítô szigetvári Manifaktor Kft. ügyvezetôjével az FX Autóház új Suzuki Vitaráját próbáltuk ki. Papp Judit elsôként a kárpitokat vizsgálta meg alaposan.

A cipôiparban dolgozom, szakmai ártalom, hogy rögtön megnézem, milyen minôségûek a bôrök egy autóban. A Vitarában nagyon tetszik a bôrülések Alcantara betétje, érdekes a mintázata, és a minôsége is ígéretes. Kiemelném, hogy a nagyon szépek a varrások. A vastag cérnás varrás mindig jól mutat, és a kivitelezés is hibátlan, mindenütt szépen, párhuzamosan futnak a vonalak.

Szintén egy SUV-val érkezett a tesztre, a Szigetvár–Pécs ingázásra ez a legjobb autótípus?

Nagyon régóta van jogosítványom, és rengeteg autót kipróbáltam már. Nem ez az elsô ilyen autóm, mert megszerettem ezt a karosszériaformát. Praktikus, mert tágas, magasan ülök, és talán ami a legfontosabb, hogy biztonságosnak is gondolom. Nemcsak Pécs és Szigetvár között járok sokat, hanem Kiskunfélegyháza is az úticélok közé tartozik, mert ott is van egy üzemünk. A Vitara egy kisebb modell, amit sokan használnak városban és könnyû terepen is, ebben az esetben pedig a magas felépítés és a terepjáróképesség is nagy elôny. Én a hegyen lakom, így a négykerékmeghajtás is fontos. Télen a hegyi utakat egyáltalán nem takarítják, ezért anélkül nem tudnék közlekedni. Így is elôfordult már, hogy napokig

otthon ültem, mert annyira jegesek voltak az utak, hogy képtelenség volt kimozdulni.

Azonban nemcsak hegyen és terepen, hanem a csúszós útviszonyok közt is hasznos az összkerékhajtás, én mindenképpen azzal választanám a Vitarát. A másik nagyon fontos felszerelés a lejtmenetvezérlô. A Vitarában is benne van, és az általános vélekedéssel ellentétben nem csak terepen hasznos, hanem egy komolyabb lejtôn ereszkedve is aranyat ér. A kerekeket egyenként fékezve, szép lassan leengedi az autót.

A tesztautó az új Vitara legmagasabb felszereltségû változata. Van olyan kiegészítô, amit különösen hasznosnak tart?

Okosan válogatták a felszereléseket, mert szerintem mindegyik extra hasznos. A légzsákokat, ABS-t, menetstabilizálót és a többi klasszikus biztonsági berendezést jól kiegészíti a tükrökbe épített holttérfigyelô.

Nagyon hasznos a távolságtartó tempomat, én autópályán mindig használom, és azt vettem észre, hogy a Vitarában kifinomult a szoftver, és még városban is remekül mûködik. Tetszik a táblafelismerô, ami a két mûszerfali nagy óra közötti kijelzôn mutatja az éppen aktuális korlátozásokat. A sávelhagyás figyelô esetében az tetszett, hogy nem túlságosan agresszív, diszkérten és jókor figyelmeztet. A kényelmi extrák terén az automata váltót nagyon megkedveltem.

Ugyan kell hozzá az erôs motor, de itt abban sincs hiba.

Mennyire látszik a Vitarán, hogy új modell?

A korábbi változatot nem ismertem, de az utakon sokat látok belôle. A próbaút után már értem is, hogy miért ennyire népszerû.

Az orr részen szembeötlô a változás. Szép a hûtômaszk, és a fények is esztétikusak. A kétszínû fényezés elegáns, és a hátulján is eltalált az új hátsó lámpa. Azt már a prospektusban olvastam, hogy a mûszerfalon puhább a burkolat, és a középsô színes kijelzô is új. Talán még az ajtók tetejére is elfért volna abból a mûszerfali puha anyagból, és akkor hibátlan lenne az összkép. Na-

FX Autóház Kft. ● 7630 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: (36) 72/526-226 ● www.fordfx.hu

AUTÓTESZT

Panorama – PAPP JUDIT

gyon tetszik a két kerek mûszer tipográfiája, olyan, mint egy elegáns karóra, és a mûszerfal tetején is stílusos az analóg idôóra.

A saját autómban kellemetlen, hogy az ajtó tárolóban nincs kialakítva üvegtartó, így soha nem áll stabilan a vizes flakon, a Vitarában nincs ilyen gond, mind a négy ajtóban méretes palacktartót alakítottak ki.

Tárolóhelybôl is van bôven, még a kormány bal oldalára is került egy jól használható üreg.

A csomagtartó is megfelelô méretû?

Ahhoz képest, hogy mekkora a Vitara, kifejezetten nagy a csomagtartója, de szerintem ennél is fontosabb, hogy tele van praktikus részlettel. Az áthelyezhetô padló, az elektromos csatlakozó, a kivehetô kis oldalfalak önmagukban nem tûnnek nagy dolognak, de a mindennapokat nagyon megkönnyítik.

A Suzuki alapára központi infotainment rendszerét a jobbak közé sorolják. Mennyire volt nehéz kiismerni?

Logikus az érintôképernyôs rendszer kezelése, igazán hasznos a kormányról vezérelhetô telefon is. Minden fontos funkciót tartalmaz, az pedig elismerésre méltó, hogy a legegyszerûbb kivitel is megkapja ezt a képernyôt.

A Vitara csak turbós benzinmotorokkal választható, ez az erôsebb 1.4-es mire elég?

Szerintem mindenre. Csendes, nagyon fürge, nyomatékos, és a fogyasztása még automata váltóval is visszafogott. A kocsi oldalán a dekoráción is láttam, hogy a turbóra, a motorra és a váltóra nagyon hosszú, 10 éves a garancia, azt hiszem ez elég meggyôzô, bár a Suzukik amúgy is a tartósságukról híresek.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Amikor a belvárosban kanyarogtunk, fülig ért a szája, ennyire jó vezetni a Vitarát?

Nagy élmény volt, mert az én nagyobb autómmal be sem merészkedek olyan helyekre, ahol a Vitara elemében érezte magát.

Kicsi, fordulékony, fürge, összességében nagyon ügyes autó. Mindenütt jó vezetni, nemcsak a városban, hanem országúton is jól mozog. A futómûve picit feszesebb, mint gondoltam, de nem zavart, aki sportosan vezet, az pedig örülni fog neki.

Ha cipôipari hasonlatot keresünk, akkor a Vitara minek felel meg?

Olyan, mint egy sneakers. Sportos, de akár elegáns is lehet, és egész napra is kényelmes viselet. Ráadásul még így alaposan felszerelve is kedvezô az ára.

T.R.

A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1373 cm3 Maximális teljesítmény: 140 LE 5500/min Maximális nyomaték: 220 Nm 1500-4000/min Csomagtér: 375 l Maximális sebesség: 200 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 10.2 s Átlagfogyasztás: 5.4 l Kedvezményes alapár (1.0 GL): 4 090 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, elsô, oldal, függöny és térdlégzsákok, Start/Stop rendszer, vészfékasszisztens, riasztó, adaptív tempomat, tolatókamera, automata klímaberendezés, érintôképernyôs multimédia egység navigációval, ülésfûtés

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

INNOVÁCIÓ, VÁLLALKOZÁS, EGYETEM Kulcsszavakban ezeket a témákat járták körül a Nyitott Egyetem elôadói, dr. ERDÔS KATALIN és dr. BEDÔ ZSOLT – mindketten a PTE KTK oktatói, valamint a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ oszlopos tagjai – szeptember 25-én a Szántó Kovács János úti FEEK Aulában.

VÁLLALKOZÓ KUTATÓ – ÁLOM VAGY RÉMÁLOM? Milyen szerepet töltenek be a felsôoktatási intézmények a regionális fejlôdésben? – tette fel a kérdést az ezt vizsgáló dr. Erdôs Katalin. Az egyetemek középkori eszmény-

képét a kutatóegyetem váltotta fel, az új, 21. századi kategória pedig már az ún. „vállalkozó egyetem“, melynek kapcsán az intézménnyel kapcsolatos legfôbb elvárás az, hogy a tudás a gyakorlatban is jól hasznosítható legyen. Az új iparágak és új tudományterületek miatt átalakultak az egyetemek belsô normái, de megváltoztak a külsô elvárások is, ráadásul mindehhez újfajta tudományszervezési és tudományfinanszírozási rendszerek társulnak. Ugyanakkor van történelmi elôzménye ennek a szemléletnek, hiszen például Justus von Liebig már a munkássága révén szárnyakat kapott német vegyiparral összekapcsolódva oktatott kémiát a Giesseni Egyetemen a 19. században. A különbség annyi, hogy a mai vállalkozó egyetemek – például a Mark Ptashne nevéhez fûzôdô Harvard Genetics Institute – kifejezetten profitorientált. Ha már a haszonról van szó: az egyetemi oktatók/kutatók vállalkozásai újfajta szabályozást is igényelnek, hiszen a közfinanszírozási háttér és a szellemi tulajdonjog kérdését ebben az

esetben mindenképpen tisztázni kell. Lehet-e harmóniában az egyszemélyben kutató és vállalkozó két szerepe Magyarországon? Készült egy kutatás errôl, melyben 18, a biotechnológia területén dolgozó kutatóval készítettek interjút. Ezek alapján négy fajta típust különböztettek meg: a klasszikusokat, a kiegyensúlyozatlanokét, a külsô tényezôk által motiváltakat és a környezeti tényezôk által hátráltatottak csoportját. Utóbbi jellemzô abból is adódhat, hogy ahhoz, hogy egy oktató elôrébb léphessen az akadémiai ranglétrán, még a 21. században is a publikációs lista bôvülése, nem pedig találmányainak, szabadalmainak és/vagy profitorientált egyetemi cégeinek száma szükséges. Dr. Erdôs Katalin egy másik, folyamatban lévô kutatást is körvonalazott: ez a Pécsi Tudományegyetem kutatási potenciálját hivatott meghatározni.

JÖHET-E A PTE-RÔL A KÖVETKEZÔ FACEBOOK? A provokatív kérdésre dr. Bedô Zsolt adta meg a választ úgy, hogy csavart egyet rajta: Mi kell ahhoz, hogy a következô Facebook-hoz hasonló kaliberû vállalkozás a PTE berkeibôl kerüljön ki? Egyrészt természetesen a vállalkozói szellem, ami azt jelenti, hogy az illetô képes problémákat/lehetôségeket meglátni, azokra újszerû megoldást javasolni, és az ehhez szükséges erôforrást bevonni. Szükséges viszont a megfelelô kontextus is, amely folyamatos interakciót biztosít, amiben tanul, fejlôdik, visszacsatolást kap az illetô. Erre jó példa az amerikai Szilí-

cium-völgy, mely egy alulról jövô kezdeményezés volt, s az egymás mellett élô kisebbnagyobb cégek és azok résztvevôi optimális, termékeny környezetet biztosítanak, ami remek ökoszisztéma a vállalkozó szellemek számára.

Az, a közgondolkodásban még ma is jelen lévô kép, hogy egy ötletgazda egyedül is milliárdos üzletet tud létrehozni egymaga, 10-15 éve már nem lehetséges. Mindenképpen folyamatos kapcsolatot kell tartani a potenciális célpiaccal, minél gyakrabban mérni és tesztelni azt. Példát is hozott az egyetemrôl: Kati és Mia fiktív karakterek voltak, maga az ötlet azonban valós, egy vállalkozástan-kurzuson pattant ki a fiatalok fejébôl és a kisiskolások szorgalmi feladatait, s ezáltal fejlôdését segíti egy tabletes applikációval. Buddy-nak nevezték el. Ehhez az ötlethez kellett a tapasztalati úton való kooperatív tanulási folyamat, ami nem egyezik a frontális tanítási móddal. Az is kiderült, hogy az ötlet és a vállalkozást létrehozó csapat fontosabb, mint a pénz, sôt, az egyének meghatározóbbak, mint maga az ötlet! Ha pedig az ötlet a társadalom széles rétegeihez szól, akkor a vállalkozók diktálhatnak a befektetônek, nem pedig fordítva. Dr. Bedô Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi finanszírozás lehetôségét sem szabad elvetni.

Végül arra bátorított mindenkit: beszéljünk a problémáinkról, azok megoldásáról, az innovativitásról. Ha mindennapi beszéd-

témáink közé bekerülnének ezek a témák, az meghozná az áhított, pezsgô vállalkozói környezetet, és aktívabbá tenne mindenkit.

A Nyitott Egyetem további elôadásairól részletek: http://univtv.pte.hu A Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központról infó: http://simonyiugfk.ktk.pte.hu/

JÓ HELY / TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

NEM IS TUDNÁNK MÁSHOGY CSINÁLNI Egyedi kombinációval találkozhatunk a pécsi gasztronómia egyik forrópontján: a Jókai téri Lyr Specialty Coffee and Food nemcsak a minôségi kávé, de a vegán étlap miatt is érdekes. A helyet férjével közösen üzemeltetô SZÓKOVÁCS-VAJDA SZILVIÁval beszélgettünk.

Hogyan alakult ki a Lyr koncepciója?

Nagyjából tíz évvel ezelôtt kezdtem baristaként dolgozni, érdekelt és megtetszett a specialty kávés vonal. Elôször idehaza, aztán Angliában, majd Skóciában foglalkoztam ezzel. Tudtuk, hogy a külföldön megismert stílussal, vendégek és a munkatársak iránt tanúsított hozzáállással Magyarországon szeretnénk nyitni egy helyet, és ez lett a Lyr. Az sem volt kérdés, hogy milyen ételeket kínáljunk, amikor ez szóba került, mivel 13 éves korom óta vegetáriánus vagyok, de néhány éve vegán lettem. Közben a szintén barista – eredetileg tesitanár végzettségû, régebben fitness és wellness területen dolgozó – férjem Dávid is.

Itthon nem találkoztunk a mienkéhez hasonló koncepcióval és reméltük, hogy

nem csak nekünk, hanem másoknak is igényük lehet rá. Úgy tûnik, igazunk lett.

Hogyan áll össze az ételkínálatotok?

Gyakorlatilag az összes receptet én kísérleteztem ki az elmúlt években, illetve kísérletezek, mert imádok fôzni.

Milyen nehézségekkel szembesültök?

Azért is dolgozunk nehezített pályán, mert próbálunk nem „csak“ egy vegán helyet mûködtetni, a fenntarthatóság is szempont. Éppen ezért sok mindent be is áldozunk, például nem áruljuk a nagy márkák

italait, akik ellehetetlenítik a kisebbeket, mi készítjük el az üdítôket. Vagy, ahogy a nagyon népszerû avokádót is hónapokkal ezelôtt kivettük az ételeinkbôl, mert nem fenntartható a termelése. Egyre inkább szeretnénk helyben beszerezni, amit lehet. Minôségi alapanyagokat használunk, de azért, hogy tudjuk tartani a versenyt, kisebb árréssel kell dolgoznunk. Lehet, hogy kisebb így a profit, de máshogy nem tudnánk csinálni.

A vendégek gyorsan elfogadták a koncepciótokat?

Hozzánk nem csak vegánok vagy vegetáriánusok járnak, a vendégeink jelentôs része a gasztronómiában újdonságra vágyó, nyitott fogyasztó, mert jó ételeink vannak.

Ami a kávéitalok szempontjából valamelyest nehézséget jelent, hogy nem használunk tejtermékeket, hanem a saját növényi alapú keverékeinkkel érjük el a kívánt ízélményt. Amúgy a koncepciónk egyre jobb, letisztultabb, és úgy érzem, hogy a mi utunk a jövô. Érezhetô a vendéglátásban, hogy egyre többen mozdulnak el ebbe az irányba, hiszen reagálnak a fogyasztói igényekre.

G.E.

ÁTTÉRÉS DEVIZÁS KÖNYVVEZETÉSRE: EZEKET MÉRLEGELJE, MIELÔTT VÁLT! Milyen jogszabályi feltételei vannak a forinttól eltérô devizában történô könyvvezetésnek? Az áttérésre milyen határidôk és jogszabályi követelmények vonatkoznak?

Alapesetben a devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minôsülô egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítô okiratban rögzített devizában kell elkészítenie. A létesítô okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is.

Az elôzôeken túlmenôen bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év elsô napját megelôzôen rögzítette, és a létesítô okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó – néhány esettôl kivéve – e döntését legkorábban a döntést követô ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, ha a számviteli politikáját és a létesítô okiratát ennek megfelelôen módosítja.

Az áttérés elôtt mindenképp át kell gondolni az azzal járó jogi, adózási, adminisztrációs és egyéb feladatokat, amelyek esetenként többletráfordítást eredményez-

hetnek. Áttérésre kizárólag az adott vállalkozás üzleti évének végén, a mérlegfordulónapon van lehetôség. A számos feladat közül néhány, hozzátéve, hogy nem úszható meg a részletes jogi, adózási és számviteli munka, és a kérdések stratégiai kezelése.

A legfontosabb teendôk a következôk: az áttérés elhatározásáról a társaság legfôbb szervének döntést kell hoznia; ● a mérlegfordulónapig módosítani kell a létesítô okiratot (rögzítendô a könyvvezetés és a beszámolókészítés devizanemét, valamint a jegyzett tôke értékét a választott devizában); ●

❯

32

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

● ●

● ●

VÁLLALKOZÓI SAROK

●

a jegyzett tôke konvertálása során átszámítási különbözetet kell elszámolni; szükség van a létesítô okirat módosításaihoz kapcsolódóan cégbírósági végzésre; módosítani kell a számviteli politikát; az áttérés idôpontjával mint fordulónappal éves beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés elôtti pénznemben; tisztában kell lenni azzal, hogy az elfogadott áttérés elôtti pénznemben készült éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló közzétételének és letétbe helyezésének határideje változik

TIPP-ADÓ / VÁLLALKOZÓI SAROK (számviteli szempontból átalakulásként kell kezelni); az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni forintban és a létesítô okirat szerinti áttérési devizában (analitikus dokumentálás az átértékelésrôl); a nyitó mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell.

adóbevallásokat devizában történô könyvvezetés során is forintban kell teljesíteni, amelyek alátámasztására a megfelelô (forintban vezetett) analitika kiemelten szükséges; a devizás könyvvezetésre való áttérés elôtt mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy a könyvelésre használt szoftver ezt megfelelôen tudja-e elkészíteni és kezelni.

Forrás: adozona.hu

Devizás könyvvezetés esetén fontos kiemelni, hogy nem szabadul meg a vállalkozás a devizás átszámításoktól, és ekkor is számolnia kell árfolyam-különbözetekkel. A bevallások kicsit bonyolultabbá válnak, mivel az

Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail-címre. Megfelelô számú érdeklôdô esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.

●

●

ÚJ KIHÍVÁSOK A MUNKAHELYEKEN A munkaerôpiac egyik legnagyobb kihívása napjainkban a hiányzó munkaerô pótlása. Ennek egyik eszköze a közmunkából a munkaerôpiacra irányítani a potenciális munkavállalókat, amiben már láthatunk sikereket is. A munkahelyi vezetôknek és HR-szakembereknek viszont ennek kapcsán új kihívásokkal is szembesülniük kell.

A HR Evolution cikke az ezzel kapcsolatos problémákra és feladatokra hívja fel a figyelmet.

Mibôl adódnak ezek a problémák?

A munkavállalók szempontjából pozitív fejlemény az, hogy napjainkban lényegesen kevesebb tapasztalattal el lehet nyerni egy állást, mint néhány éve. Az új belépônek éppen ezért sokszor nincs elegendô munkatapasztalata, több idôt, energiát igényel a betanítása, fejlesztése.

A munkahelyeken megszokottnál kötetlenebb munkarendbôl érkezôknek komoly nehézséget okoz a munkaidô és a munkarend betartása. A már ott dolgozó munkatársaik viszont nehezen tolerálják a hosszabb szüneteket, esetleg a kényelmesebb munkatempót.

A közmunkából érkezôk között többen rendezetlen családi vagy anyagi háttérrel

rendelkeznek. Ezt a helyzetet is kezelnie kell kell valahogyan a munkahelynek.

Az új belépôk és a régi munkatársak között bérfeszültségek merülhetnek fel, mivel az álláshelyek betöltése érdekében az új munkatársakat is magasabb bérrel tudják alkalmazni. Ez a bér akár a régebben ott dogozók bérét is elérheti, amit utóbbiak nehezen tudnak tolerálni.

Ezek eredménye a romló munkahelyi hangulat lesz, ami viszont növeli a fluktuációt, bezárva ezzel az ördögi kört. A fluktuáció a fenti okok miatt az új belépôknél is magasabb a megszokottnál, ezzel tovább nehezítve a munkaadók helyzetét.

Mi lehet a megoldás?

Ahogyan a probléma, úgy a megoldás is sokoldalú lehet és abban a szervezet több szintjének együttmûködése szükséges.

A vezetôknek számítaniuk kell a konfliktushelyzetek kialakulására. Ismerniük kell az új munkatársak hátterét, problémáit és már azok súlyosbodása elôtt el kell kezdeni a kezelésüket. Ebben a folyamatban kulcsszerepe lehet a HR szervezetnek.

Az új, nehezebb helyzetben lévô munkatársaknak segíthetnek akár anyagi helyzetük rendezésében, akár képzett segítôk közremûködésével egyéb problémáik megoldásában.

Eközben nem szabad megfeledkezniük a régebbi munkatársakról sem. Ôk továbbra is végzik a munkájukat, emellett több feszültséget, konfliktust kell elviselniük. Az ô megtartásuk kulcsszerepet játszik a mûködôképesség megtartásában.

A legnehezebb feladat viszont a középvezetôkre hárul. Ôk szembesülnek napi szinten az új belépôk problémáival, a régi munkatársak esetleges elégedetlenségével és a mindkét oldalon kialakult feszültségekkel.

A középvezetôk jelentôs része nincs felkészülve és felkészítve erre a feladatra. Sokuk jó szakember, a szakmai munkájuk elismeréseként váltak vezetôkké, most viszont többször kell kényelmetlen döntéseket hozniuk, felvállalniuk napi konfliktusokat. Ehhez vezetôi készségekre, kommunikációra, konfliktuskezelésre, konkrétan használható eszköztárra van szükségük. Olyan módszereket kell tanulniuk, mint például a coachingszemléletû vezetés, konfliktuskezelés technikák, asszertív kommunikáció.

A munkavállalók sokszor a közvetlen vezetôhöz lojálisak, akinek a kilépése további felmondásokat generálhat. Ezért is fontos, hogy a felsôvezetés megadja a középvezetôknek a kellô támogatást, képzést, tegye lehetôvé a szükséges módszerek elsajátítását, ne hagyják magukra ôket.

Harman Tibor

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

33