Dél-Dunántúli Gazdaság XX. évfolyam 10. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XX. évfolyam 10. szám 2018. december 7.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

Ë SZAKMA

orien Pálya táció Ë SZAKMA

Ë SZAKMA

„Merre tovább, melyik úton?”

Illés együttes: Az utcán

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

NEVES ELÔDEINK / AJÁNLÓ MÚLTUNK NAGYJAI

Dr. MATTYASOVSZKY-ZSOLNAY MIKLÓS (1912–2005) Zsolnay Vilmos dédunokájaként Pécsett született 1912. március 24-én. A Ciszterci Rend Fôgimnáziumában érettségizett 1930-ban, majd 1936-ban az Erzsébet Tudomány Egyetemen jogi diplomát szerzett.

Amikor ügyvédjelölt lett 1941-ben, akkor került a Zsolnay-gyárba, és cégvezetôként tevékenykedett. Feladatköréhez tartozott a gyár munkajogi, vámügyi, iparügyi, és hasonlóan fontos ügyeinek intézése.

1945-ben külföldre ment, és Kanadában telepedett le. Közéleti tevékenységének homlokterében az ottani emigráns cserkészet támogatása, vezetése állott. Az ott eltöltött évtizedekben olyan tekintélyre tett szert, hogy a legmagasabb állami kitüntetést, az Order of Canada-t kapta meg. Má-

3

Dél-Dunántúli Gazdaság

sodik felesége egy hasonlóan híres pécsi család tagja, Gosztonyi Erzsébet, a híres régész, dr. Gosztonyi Gyula leánya volt.

Az 1989 utáni idôszakban tért ismét haza, és rögtön bekapcsolódott az itteni közéletbe. A Pécsi Rotary Club tiszteletbeli elnökévé 1993-ban választották meg. Szívügyének tekintette a Zsolnay-gyár magyar tulajdonban tartását és a Zsolnay-márkanév megmaradását. A cserkészet iránti rajongása itthoni tevékenységét is áthatotta. Testvérével, Mattyasovszky-Zsolnay Tamással együtt avatták föl a nagy elôd, Zsolnay Vilmos szülôháza falán, a Jókai utca elején állított emléktáblát. A Magyar Köztársaság tiszti keresztjével 1993-ban, a pécsi TÜKEdíjjal 2004-ben tüntették ki. Felesége, Gosztonyi Erzsébet 2002-ben „Elfeledett Zsolnayak” címmel könyvet jelentetett meg, amelyben a Zsolnay-család számos tagjának emlékét idézte meg. Dr. Mattyasovszky-Zsolnay Miklós Pécsett hunyt el 2005. december 14-én.

Dr. Vargha Dezsô

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

10. OLD.

25. OLD.

HIÁNYZIK A KÖZÉPKOROSZTÁLY AZ ÉPÍTÔIPARBAN IS

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

34–35. OLD.

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

SAJÁT FEJLÔDÉSÜK ÉRDEKÉBEN VÁLLALTÁK A MEGMÉRETTETÉST

Vörös György

Renault Clio TCe 90 GT Line DR. KLEISZ-BÁLIS ESZTER

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

PÁLYAORIENTÁCIÓ: KI SZEREZ SZAKMÁT? KI TANUL TOVÁBB? A vállalkozások és a gazdasági fejlôdés egyik meghatározó tényezôje a munkaerôpiaci igényeknek megfelelô mennyiségû és minôségû szakképzett munkaerô-utánpótlás kinevelése. Még mindig jellemzô, hogy a pályaválasztás elôtt álló gyerekek jelentôs része nem tudja, hogy hol tanuljon tovább, mert nem ismeri a különbözô szakmák jellemzôit, vagy azt gondolja, hogy csak diplomával lehet érvényesülni. Ma már számos rendezvény, alkalom, lehetôség segíti a fiatalokat és szüleiket, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a baranyai vállalkozások, az oktatási, valamint a köznevelésben és szakképzésben közremûködô intézmények, illetve az oktatás, a pályaorientáció és a szakképzés terén dolgozó szakemberek együttmûködésével igyekszik megtalálni a kérdésre a választ: merre induljon a fiatal ahhoz, hogy a jövôben hasznosítható tudást szerezzen?

„A pályaorientációt az általános iskolásoknál kezdjük, de keressük a kapcsolatot az érettségizett fiatalokkal is“ — A kamara kiemelt feladatai közé tartozik a pályaorientáció, hiszen akkor lesz megfelelô számban munkaerô-utánpótlás, ha a pályaválasztás elôtt álló fiatalok egy részét a szakmatanulás felé tudjuk terelni – vélekedik VÁRSZEGI GYULA, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán erôforrás fejlesztéséért felelôs alelnöke. — A pályaorientációban az a legfontosabb dolgunk, hogy a gazdaság felé irányítsuk a fiatalokat, ehhez pedig a pályát választókat, azaz elsôdlegesen az általános iskolásokat szólítjuk meg. Az egyes általános iskolákban olyan információs tájékoztató fórumokat tartunk, amelyeken a gyerekek mellett a tanárok és a szülôk is megismer-

... akkor lesz megfelelô számban munkaerô-utánpótlás, ha a pályaválasztás elôtt álló fiatalok egy részét a szakmatanulás felé tudjuk terelni.

VÁRSZEGI GYULA

hetik az egyes szakmák tartalmát, a képzési lehetôségeket. Célunk, hogy releváns információkkal rendelkezzenek az egyes pályákról, lássák azok szépségét, de hátrányát is. Ezekre a rendezvényekre sokszor elkísérnek bennünket a tagvállalataink is és tájékoztatást tudnak adni az elhelyezkedési valaminmt a továbblépési lehetôségekrôl, a munkakörülményekrôl, a keresetekrôl.

CÍMLAPSZTORI Emellett minden olyan, továbbtanulással kapcsolatos rendezvényen ott vagyunk, ahol maguk az intézményvezetôk vagy a tanárok, az önkormányzatok és a különbözô társszervek képviselôi is részt vesznek, de az általunk szervezett rendezvényekre is meghívjuk az érintetteket. Számos játékos vetélkedôt (pl. Gép-Ész, Villany-Ász) szervez a kamara, ezekkel viszonylag széles spektrumot el tudunk érni, egyaránt meg tudjuk szólítani a vidéki és a városi iskolák diákjait.

A vetélkedôk keretében céglátogatásokra is sor kerül, ezekre sok esetben elkísérik a gyerekeket a tanárok és a szülôk, így ôk is testközelbôl láthatják a különbözô szakmák képviselôinek mindennapjait. Ez sokat segíthet a döntésnél.

Az általános iskolások mellett keressük a kapcsolatot azokkal az érettségizett fiatalokkal, akik nem nyertek felvételt felsôfokú oktatási intézménybe. Nekik azt szeretnénk megmutatni, hogy milyen perspektívát jelent szakmát tanulni, miként lehet a késôbbiekben érvényesülni érettségizett szakmunkásként. A vállalkozások szinte mindegyike szívesen fogadja az érettségizett fiatalokat, akik valamilyen szakirányban tanulnak tovább, a fiatalok pedig jó, ha tudják, hogy akár még a majdani felvételijüket is segítheti egy-egy cégnél megszerzett tapasztalat.

— Mi a legnagyobb bizonytalanság a pályaválasztás elôtt álló fiatalokban?

- Az egyes városokban megtartott rendezvényeken megkérdeztük a fiatalokat, hogy mi vonzza ôket a szakmunkás létben, miért szeretnének szakmát tanulni. Érdekes módon nem a pénz az elsôdleges, amit fontosnak tartanak, hanem az, hogy érdekelje ôket, amit csinálnak. Valamivel meg kell fogni ôket, érdekessé, izgalmassá kell tenni a tevékenységet, hogy adott céghez menjenek tanulni, dolgozni. Mi is használjuk az infokommunikációs eszközöket, hogy felkeltsük az érdeklôdésüket. Az informatika teljesen átszövi a mai fiatal generáció mindennapjait, ezért ezt a területet is beépítjük a munkánkba, pl. bemutatjuk a robottechnikát, az automata gépek mûködését.

— Milyen szervezetekkel, intézményekkel mûködik együtt a kamara a pályaorientációs tevékenységet tekintve?

— Napi kapcsolatban állunk a Pécsi Szakképzési Centrummal, az önkormányzatok szakképzési referenseivel, megbízottjaival, az oktatási intézmények vezetôivel.

Minden általunk szervezett fórumra, rendezvényre meghívjuk az intézményvezetôket, az oktatásvezetôket, az ipartestületet, a klaszterek képviselôit, és állandóan informáljuk a gyakorlati képzôhelyeket is. Azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb cégeket könynyebb mozgósítani, ha pályaválasztásról van szó, ôk érzik, hogy aktívan tenni kell a munkaerô-utánpótlásért, mert csak így lesznek a jövôben dolgozóik. A mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozások még nem érzik ennek a jelentôségét. Azt is jónak tartom, hogy már csak mester végezhet tanulóképzést, mert ahhoz olyan speciális kompetenciák szükségesek, amelyet a mesterképzésen sajátíthatnak el.

— A kamara tagvállalkozásai hogyan viszonyulnak a pályaorientációhoz?

— Minden rendezvényünkön, összejövetelünkön hangsúlyozzuk, hogy a munkaerôpiac elôregondolkodást igényel. Abba invesztálni kell, a munkaerôt meg kell szerezni és meg kell tudni tartani, és ahhoz, hogy a vállalkozás jövôre is mûködjön, az ott dolgozóknak jövôképet kell biztosítani.

Ettôl függetlenül a vállalkozások jelentôs része még ma is azt várja, hogy készen kap munkavállalót, de tudjuk jól, hogy ez nincs így. Az iskolából kijövô fiatalnak gyakorlati tapasztalatot kell szereznie. Hiába van a duális képzés, ami ugyan sokat segít abban, hogy megismerje, milyen egy munkahelyi légkör, hogyan kell viselkedni, de ez önmagában még kevés. Azt gondolom, hogy azok a cégek tudnak fennmaradni, amelyeknek van elképzelésük arról, hogy milyen bérekkel, plusz juttatásokkal vonzhatják magukhoz és tarthatják meg a munkaerôt. A termelôszféránál igen, a szolgáltató szféránál még nem mûködik ez. A vállalkozásoknak fel kell készülniük a következô generáció mint munkaerô fogadására, digitális eszközökkel felszerelni a céget, hiszen a mostani fiatalok ezeket napi rendszerességgel használják. Aki nem fektet ebbe, az lemarad a versenyben.

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

„Szeretjük a szakmánkat, és lényegesnek tartjuk, hogy ha valaki kedvet kap hozzá, ô is hasonlóképpen lelkesedjen“ — Két területen mûködünk együtt a kamarával a pályaorientációt illetôen: egyrészt a duális képzést érintôen, másrészt pedig az iskolákban szervezett rendezvényeken a szakma megismertetésében. Cégünk elsôsorban a PSzC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájával áll kapcsolatban, de nyári gyakorlatra a PSzC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumából is jönnek hozzánk tanulók. A duális képzés keretében évente 6-7 fôt foglalkoztatunk középszinten, ezek a diákok szép lassan megtanulják az elektronikai gyártás részfolyamatait. A duális képzés másik szintjérôl jelen pillanatban egy kollégánk van, ha villamosmérnökként végez, szeretnénk, hogy utána itt helyezkedjen el nálunk – mondja ULRICH GYULA, a Z Elektronika Kft. fejlesztési vezetôje. – Igyekszünk olyan kollégákat keresni, akik itt képzelik el a jövôjüket, szeretnénk hosszú távú lehetôséget biztosítani számukra.

ULRICH GYULA

A duális képzés mellett az iskolákban zajló bemutatókon is részt veszünk, illetve üzemlátogatásokon fogadjuk a gyerekeket.

A kamara munkatársai is igyekeznek a hiányszakmák (mechatronikai, elektrotechnikusi képzések) felé orientálni a diákokat, így már többször érkeztek üzemlátogatásra hozzánk a pályaválasztás elôtt állók. Ilyenkor bemutatjuk, hogy mit is jelent az elektronikai gyártás, megismerhetik a gyártás

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

részfolyamatait. Az együttmûködés másik formája pedig a középiskolákba szervezett bemutatkozó rendezvényeken való részvétel. Ezeken az alkalmakon több cég is jelen van, mindenki megjeleníti, hogy mivel foglalkozik, milyen szakmákban dolgoznak náluk a munkatársak és kiket várnak a jövôben. Nálunk ha gimnázium utáni továbbtanulásról beszélünk, a villamosmérnökök, mechatronikai vagy gépészmérnökök jöhetnek szóba, ha pedig középfokú továbbtanulásról, akkor a mechatronikai, elektronikai technikusok.

— Önök miért tartják fontosnak, hogy aktívan részt vegyenek a pályaorientációs tevékenységben?

— A mi esetünkben nem teljesen öncélú ez a tevékenység, bár nyilvánvalóan nálunk is felmerül az utánpótlás kérdése. Fontos számunkra, hogy szeretjük a szakmát, amit mûvelünk, és lényegesnek tartjuk, hogy ha valaki kedvet kap hozzá, ô is hasonlóképpen lelkesedjen és értékelje, hogy milyen lehetôségek nyílnak benne. Úgy mutatjuk be a vállalkozást, hogy a Z Elektronika nemcsak egy munkahely, ahol dolgozunk, hanem itt érdekes, jó dolgokat csinálunk. Igyekszünk rálátást biztosítani a fiataloknak arra, hogy mivel is foglalkozunk, ezzel is segítve azok döntését, akik nem tudják, hogy milyen irányban tanuljanak tovább.

CÍMLAPSZTORI — Mekkora problémát okoz jelenleg a munkakerôhiány a cégnél?

— Szakképzett munkaerôt, aki a munkába állástól kezdve tud dolgozni, nagyon nehéz találni, legyen szó akár középfokú végzettségûrôl, akár betanított munkásról.

Felsôfokú végzettségût pedig szinte lehetetlen. Olyan munkaerôt, aki sosem látott elektronikai gyártást, még csak-csak akad, de hosszú folyamat eredménye, mire betanul, illetve átlátja a termelést. Azt tapasztaljuk, hogy a felsôoktatási intézménybe járó hallgatók alig ismerik a kisebb vállalkozásokat, inkább a nagyobb cégeket preferálják, mert azt gondolják, hogy több lehetôségük van, szélesebb a spektrum. Egy multinacionális cégnél eltöltött több mint egy évtizedes múlttal a hátam mögött mondhatom, hogy ez nem feltétlenül igaz. A kisvállalkozásoknál sokkal szélesebb területet lát el egy kolléga, mintha csak egy adott specializáción dolgozna. Személye válogatja, hogy kinek van szüksége az elmélyülésre, kinek pedig a kicsit szélesebb rálátásra.

— Milyen tapasztalatokat szereznek a fiatalokkal való személyes találkozások alkalmával? Például mire kíváncsiak?

— Az általános iskolai diákokra jellemzô, hogy sok esetben nem tudják, mit is szeretnének csinálni. Akit érdekel ez a terület, megkérdezi, hogy mire alkalmas az

adott technológia, mit kell tanulni ahhoz, hogy a gépet kezelhesse. Ha kb. 20-an jönnek céglátogatásra, mindig van 5-6 érdeklôdô közöttük, aki mélységében kíváncsi a tevékenységünkre. Az általános iskolások számára az a fontos, hogy érdekes legyen a munka, a középiskolások már sokkal pénzcentrikusabbak, megkérdezik, hogy menynyit lehet keresni. Én mindig elmondom, hogy a szaktudással együtt növekszik a jövedelem is. Hogy a gyerekek ki is próbálhassák, amirôl beszélünk, a kamarának átadtunk egy kis elektronikát, egy villódzó fenyôfa alkatrészeit, amit a diákok összeszerelhetnek. Így is szeretnénk ösztönözni ôket, hogy közvetlen tapasztalatot szerezhessenek az elektronikáról.

A pályaorientáció elsôdleges feladata az információk eljuttatása — A pályaválasztás viszonylag korai életszakaszra esik és ebben az életszakaszban a gyerekek általában nem rendelkeznek kellô információval arról, hogy az egyes szakmák milyen valódi életpályát jelentenek. Ezért a pályaorientációs tevékenység elsôdleges feladata az, hogy eljuttassa azok számára a szakmákkal kapcsolatos információkat, akik erre érzékenyek, illetve minél több gyereket érzékennyé tenni, akiknek

... nemcsak egy munkahely, ahol dolgozunk, hanem itt érdekes, jó dolgokat csinálunk.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

...Valamivel meg kell fogni ôket, érdekessé, izgalmassá kell tenni a tevékenységet,

akár az érdeklôdésük, akár a képességeik miatt helyes lehet ez az irány – foglalja össze röviden METZGER TIBOR, a Pécsi Szakképzési Centrum fôigazgatója a pályaorientáció lényegét. — Sajnálatos módon a pályaválasztók körében a szakképzés mint a jövôépítés egyik lehetséges alternatívája nem a lehetôségeihez mért súllyal merül fel. Pályaorientációs tevékenységünknek az lenne a fô feladata, hogy valamilyen módon megteremtse ezt az egyensúlyt. Ma szinte minden 8.-os fiatal gimnáziumba igyekszik, miközben nincs ismeretük arról, hogy egy jól megválasztott szakma az egzisztenciális boldogulás lehetôségét kínálja.

METZGER TIBOR

— A szakképzési centrumnak milyen eszközei vannak a pályaorientációra?

— Régebbi és újabb technikákkal dolgozunk. Lehetetlen felsorolni azokat a pályaorientációs formákat, amiket a centrum – szoros együttmûködésben a kamarával – az utóbbi 5-6 évben folytatott. A kamarának a szakképzési törvényben megjelölt feladata, hogy ezen a területen segítsen minket, de az országos helyzetet tekintve elmondható, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara élen jár ebben, mert olyan aktivitást mutat fel, ami a párját ritkítja. Amióta a kamara „igazi súlyával“ belépett ebbe a tevékenységbe, azóta érezhetôen megnôtt a pályaorientációval kapcsolatos rendezvények száma. Nemcsak számszerû növekedés következett be, hanem minôségi javulás is, viszont a hatékonyság szempontjából vannak kétségeink. Azért inog meg a hatékonyságba vetett hitünk, mert sajnos nem ebbe az irányba mutat a pályaválasztási érdeklôdés. A gyerekek nagyobb része elsôsorban diplomásnak látja magát, amikor egy jövôbeni képet fest magáról. Szükségszerû, hogy ezen változtassunk.

— Jelentôs lett a hiányszakmákban tanuló fiatalok támogatottsága az el-

múlt években. Érzékelhetô, hogy a fiatalok nagyobb érdeklôdéssel fordulnak-e a szakmák felé?

— Egyidejûleg látszik két jelenség: a demográfiai hullám még mindig lefelé megy, ezzel egy idôben történtek ezek az intézkedések. Szerintem az intézkedések hatása abban érvényesül, hogy a hiányszakmák megjelölése és az ezek választásával járó elônyök gyakorlatilag tompították a demográfiai változások hatását. Ugyanakkor nagyon kis mértékben a társadalmi szemléletváltozás is érzékelhetô, hiszen a munkaerôpiaci helyzet – és szerintem ez lesz, ami a pályaorientációt képes lesz hosszú távon támogatni – azt a perspektívát mutatja, amikor a pályaválasztó elhiszi: megélhetési lehetôséget biztosít a munkaerôpiac. Az, hogy valaki nem talál villanyszerelôt, amikor építkezik, felveti a szülôben, hogy vajon ha ô vagy a gyermeke villanyszerelô lenne, akkor ebbôl a hiányhelyzetbôl nem tudna-e tôkét kovácsolni. Ezek az apró tünetek, jelek mozdítanak a társadalmi szemléletváltáson.

— Van-e olyan szakma vagy képzés, amire szüksége lenne a munkaerôpiacnak, de jelentkezés híján évek óta nem tudják elindítani?

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Számos ilyen képzésünk van, amire szükség lenne a munkaerôpiacon, de évek óta nem tudjuk elindítani.

— A pályaorientációt tekintve melyek a kamarával való szoros együttmûködés alappillérei?

— Nagyon aktív a kapcsolatunk a kamarával, gyakorlatilag az összes pályaorientációval foglalkozó szereplô tevékenységét most a kamara fogja egybe. Készült egy olyan elektronikus kamarai naptár, amelybe minden szereplô beleírja a maga aktivitásait, így össze tudjuk hangolni ezeket. Nincs olyan pályaorientációs rendezvényünk, amelyen ne venne részt a kamara, és minden olyan pályaorientációs rendezvényre, amelyet a kamara szervez, meghívnak bennünket. Itt olyan együttmûködés valósul meg, ami példaértékû.

Látványos kamarai programok, vetélkedôk – megszólítva gyerekeket, szülôket, tanárokat — Pályaorientációs tevékenységünk keretében tavasszal szakmaismereti versenyeket és pályaorientációs programokat, nyáron saját szervezésû és iskolákkal közös táborokat, ôsszel pedig tematikus pályaorientációs napokat szervezünk. Folyamatosan dolgozunk ki új programokat, hogy minél szélesebb réteget legyünk képesek megszólítani és elérni – sorolja a kamara által szervezett pályaorientáció tematikájú programokat PURGER VALÉRIA, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs tanácsadója. — A pályaorientáció területén folytatott munkánk során sikerült elérni az általános iskolás, valamint a középiskolás diákokat, a szüleiket és a tanáraikat, együttmûködve a baranyai vállalkozókkal, a Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeivel és a releváns intézményekkel. A vállalkozásokon túl a szakképzô iskolák is nagy számban vettek részt a rendezvényeinken. Évek óta kiváló munkakapcsolatban vagyunk egy önismereti trénerrel, aki az általános és középiskolások számára vezet önismereti osztályfônöki órákat, de a megnövekedett igény miatt idén két tréningcéget is bevontunk a munkába. A pályaorientációban résztvevô intézményekkel az évek óta tartó jó munkakapcsolatot idén augusztusban „pályaorientációs kerekasztal“

CÍMLAPSZTORI létrehozásával erôsítettük meg.

— A kamarának milyen saját rendezvényei vannak a pályaorientációt tekintve?

— Idén már 8. alkalommal rendeztük meg a Gép-ésszel Baranyában gépipari szakmaismereti versenyt általános iskolásoknak. A 3 fordulós megyei verseny egy online fordulóból, üzemlátogatásokból, illetve döntôbôl áll. Második alkalommal szerveztünk Villany-Ász szakmaismereti versenyt, ami szintén 3 fordulóból állt. A nagy sikerre való tekintettel idén egy újabbal bôvítettük a szakmaismereti versenyeinket, az AutóMániával, ami iránt óriási volt az érdeklôdés: 129 diák vett részt a feladatok megoldásában. A piaci igényekre reagálva az IT-szektor cégeivel karöltve 4 alkalommal IT és TI elnevezésû elôadássorozatot szerveztünk a terület iránt érdeklôdô diákoknak és szüleiknek. Nagy érdeklôdéssel zajlott a helyi szakközépiskola és 21 gazdálkodó bevonásával Mohácson a Mohácsi Szakmák Napja elnevezésû pályaválasztási kiállítás, több mint 400-an vettek részt rajta. A nyár során két pályaorientációs tematikus hetet szerveztünk. A Bártfa Utcai Általános Iskola napközis jellegû tábora az informatika jegyében zajlott, több üzemlátogatással.

Idén második alkalommal rendezett a ka-

nyünket, amellyel a felsôoktatásról lemaradt, érettségivel rendelkezô fiatalok pályaválasztását segítettük.

— A kamara mellett más szervezetek is szerveznek a pályaválasztást segítô rendezvényeket. Ezekhez miként csatlakozik a PBKIK? — A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett budapesti Szakma Sztár Fesztiválra 441 diák szállításáról gondoskodott kamaránk. Szeptember végén rendezték meg a II. Pécsi Tanulófesztivált, amelyen kamaránk pályaorientációs tanácsadással és önismereti tanácsadással jelent meg. A Magyar Elektronikai Egyesület tevékenységéhez csatlakozva társszervezôi voltunk a Mi a Pálya? - Mûszaki Pályaválasztási Fesztivál pécsi állomásának és aktívan részt vettünk a Baranya Megyei Kormányhivatal által általános és középiskolás diákok számára szervezett két napos pályaválasztási kiállításon is, illetve a vidéki helyszíneken is képviseltettük magunkat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Oktatási Hivatal Pécsi Pedagógiai Oktatási Központja és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma rendezett nagyszabású pályaorientációs szakmai napot a megye végzôs, illetve végzés elôtt álló középiskolás diákjai számára „Hovatovább“ elnevezéssel, nagy

STRASZ ESZTER és PURGER VALÉRIA pályaorientációs tanácsadók

mara nyári napközis jellegû pályaorientációs tábort, amelyben céglátogatások, interaktív szakmabemutatók, önismereti és kreatív foglalkozások, valamint sportprogramok várták a résztvevôket. Augusztus végén szintén második alkalommal tartottuk meg a „B terv“ - Képezd magad! rendezvé-

látogatottsággal. Idén elsô alkalommal érkezett Pécsre a Szakmavilág kamionja. A négy szakmacsoportot VR szemüvegeken keresztül bemutató kamionnak óriási sikere volt az általános iskolások körében, ennek megszervezésében is szerepe volt kamaránknak.

CÍMLAPSZTORI A pályaorientációs rendezvényeken megismerhetnek bennünket a fiatalok Több pályaorientációs rendezvényen is bemutatkozott az elmúlt hónapokban a nemzetközileg elismert irodatechnikai világmárkák forgalmazójaként és szervizeként mûködô pécsi Print Copy Kft. Mint HORVÁTH ISTVÁN ügyvezetô mondja, kisebb vállalkozásként kiesnek a duális képzésbôl, viszont elônyös lenne számukra, ha valamelyik mûszerészképzést folytató szakközépiskolával létrejönne egy kapcsolat, mert így megnône az esélye annak, hogy szakképzett munkaerôhöz jussanak.

— Azzal, hogy részt veszünk a különbözô pályaválasztási rendezvényeken, az a célunk, hogy felkeltsük a fiatalok figyelmét a szakmánk iránt és hogy nem kell mindenkinek feltétlenül diplomát szereznie. Ma komoly probléma, hogy a gyerekek jelentôs része felsôoktatási intézménybe készül, és végzés után elmegy innen. Azt szeretnénk megmutatni, hogy egy szakmával is el lehet helyezkedni és azzal is szép sikereket lehet elérni. Alapvetôen mûszerészeket keresünk, akik mûszaki vénával rendelkeznek, mivel 2014-ben volt utoljára fénymásolótechnikus OKJ-s képzés a régióban és ilyen szakember azóta nem végzett itt.

— Önök miként támogatják, hogy a fiatalok erre a pályára lépjenek?

— Nyitottak vagyunk arra, hogy a cégünkhöz jöjjenek nyári gyakorlatra. Ezeken a rendezvényeken bemutatjuk, hogy mivel foglalkozunk, ha pedig kedvet kapnak hozzá

HORVÁTH ISTVÁN

a fiatalok és elkezdik az ez irányú tanulmányaikat, akkor szakmai gyakorlatra, végzés után pedig dolgozni is jöhetnek hozzánk.

— Milyen tapasztalataik vannak a rendezvényekkel? Érdeklôdôk a fiatalok?

— A rendezvényekre kiviszünk egy 3Ds nyomtatót, amelynek a mûködését mindenki érdeklôdéssel figyeli, kérdezik, hogy mire nyújt lehetôséget, lehet-e nálunk ezzel dolgozni. Azt szeretnénk prezentálni, hogy milyen technológiával dolgozunk, ami kihívásokat teremthet és aminek meg kell felelni. A mai gyerekek már az informatikán nônek fel, nekik ez nem okoz problémát. Amivel inkább gond van, az a hûség. 1-2 évig nálunk dolgoznak, és ha esetleg valaki néhány Ft-tal többet kínál, már mennek is tovább. Mi megbecsüljük a munkatársainkat,

Dél-Dunántúli Gazdaság

például legutóbb egy középfokú végzettségû kollégánkat támogattuk és szerzôdést kötöttünk vele, hogy elvégezhesse a fôiskolát. A kamarai rendezvényeken fel szeretnénk kelteni a fiatalok érdeklôdését a tevékenységünk iránt, ezért játékokat szervezünk számukra, a jó válaszokat pedig apróbb ajándékokkal honoráljuk.

— A kamarával miként tudnak együttmûködni a pályaorientációt illetôen?

— Alapvetôen a rendezvények kínálnak erre lehetôséget. Ha szerveznek ilyet, akkor szólnak, hogy menjünk. Ez nemcsak a fiatalokkal való kapcsolat építésére, hanem más szereplôk megismerésére is kiváló lehetôség. A szakképzô iskolákkal kellene szorosabban együttmûködnünk, de sajnos nem indul a számunkra releváns képzés. Ha mégis elindulna, akkor a törvény szerint minimum egy fél osztálynyi (8-10 fô) gyerekre lenne szükség. Mi mindössze két embert tudnánk foglalkoztatni közülük. Ha végeztek, és itt dolgozik nálunk a két szakember, a következô két évben nem tudnánk felvenni újabb kollégákat. Akkor lenne érdemes elindítani az ilyen irányú képzést, ha legalább 15-20 szakemberre lenne igény a régióban. Egyelôre nem látjuk ennek az esélyét, ezért az a megoldás kínálkozik, hogy a fiatal szerezzen egy mûszerész alapképzettséget (pl. elektromûszerész), utána beíratjuk valamilyen speciális OKJ-s tanfolyamra.

Ez a modell jól mûködik, egy kollégánk így egy év alatt érte el azt a szintet, hogy önállóan képes javítást végezni a partnereinknél külsô helyszíneken.

... a pályaorientációs tevékenység elsôdleges feladata az, hogy eljuttassa azok számára a szakmákkal kapcsolatos információkat, akik erre érzékenyek.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

SAJÁT FEJLÔDÉSÜK ÉRDEKÉBEN VÁLLALTÁK A MEGMÉRETTETÉST Mesterek ünnepének adott helyet november elején a kamara székházának Zsolnay terme. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által öt szakmában – bútorasztalos, cukrász, festô-mázoló-tapétázó, kozmetikus, pincér – sikeres mestervizsgát tett szakemberek vehették át mesterleveleiket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Síkfôi Tamás köszöntôjében egyebek mellett arról szólt, hogy a gazdasági életben egyre nagyobb a szerepe a magas szintû szakmai tudásnak. Ennek megszerzésében kiemelt jelentôségük van a mestereknek, akik a folyamatosan csökkenô gyereklétszám mellett, a szakemberhiány elkerülése érdekében a tanulók képzésében is részt vesznek.

E gondolatokat továbbfûzve Decsi István alpolgármester többek között elmondta: felgyorsult világunkban a legnagyobb érték a tudás, éppen ezért fontos, hogy mindenki fejlôdjön a saját területén folyamatosan, ezzel is megôrizve a versenyképességét a piacon. Kitért arra is, a mesterek nem csak a saját fejlôdésük érdekében gyarapítják tudásukat, hanem a szakma csúcsát jelentô mesterlevél megszerzésével egyben arra is vállalkoznak, hogy azt továbbadva nevelik ki a jövô szakembereit.

— A mester cím egyszerre teher és öröm – emelte ki Várszegi Gyula, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara humán erôforrás fejlesztéséért felelôs alelnöke, aki több mint két évtizeddel ezelôtt adta át az elsô mesterlevelet. — Az, aki nem vett még részt ilyen fajta megmérettetésen,

nem is tudja elképzelni, hogy mennyi lemondással jár a mesterlevél megszerzése.

Mindennek ismeretében, mindezt vállalva egyre többen vágnak bele, hogy mester címet szerezzenek, s ennek birtokában vegyenek részt a tanulók képzésében. Mind többen érzik úgy, ez a lépés szakmai fejlôdésükben fontos, minôségi ugrást jelent, amit jól mutat az a szakmai alázat is, amellyel a felkészítés során találkozhattunk, hiszen a résztvevôk mindent megtettek azért, hogy sikerrel vegyék az akadályokat.

Annak a véleményének is hangot adott: fontos, hogy a mesterek összetartsanak, mert csak így vívhatják ki az általuk mûvelt szakma megbecsülését, s érhetnek el változásokat, nem csak a gazdasági életben, de a tanulóképzés területén is, ahol a saját példájukkal, az általuk elért eredményekkel tudják felkelteni a fiatalok érdeklôdését a kétkezi munka iránt, megszerettetni az egyes szakmákat, ezáltal új értéket létrehozva.

— Annak érdekében vállalkoztam a mestervizsga letételére, hogy minél magasabb színvonalon tudjam mûvelni a szakmámat – emeli ki Méhn Tünde kozmetikus mester, aki nemcsak a gyakorlatban foglalkozik sminktetoválással, de a kezdetektôl

fogva oktatja is. — Oktatási központjainkban szervezett képzéseken a magyarok mellett sok külföldi is részt vesz. A tanítás különleges élményt ad mûvelôjének, annak érdekében, hogy még több tudással vértezzem fel a tanulóimat, a felnôttképzéseinkben részt vevôket, fontosnak tartottam, hogy mélyebben megismerjem a szakmai összefüggéseket, például azt, hogy milyen élettani folyamatok játszódnak le a bôrben, az egyes bôrtípusok miként reagálnak a tetoválótûre, a festékekre. A mestervizsgára való felkészítés során megszerzett plusz tudás ehhez nyújtott segítséget, s egyben kinyíltak elôttem újabb kapuk, amelyek segítenek abban, hogy még innovatívabbá váljak.

Szólt arról is, hogy a tanfolyam során egymástól is sokat tanultak. A felkészítés ideje alatt barátságok is kialakultak, a mai napig tartják egymással és felkészítôikkel is a kapcsolatot. Továbbá, mint mondja, a családjaiknak is sokat köszönhetnek, akiknek nem kis szerepük volt abban, hogy sikerrel vették az akadályokat.

— Igazán jó kis csapat jött össze. A lányok rendszeresen összeültek, együtt gyakoroltak, igyekeztek minden új ismeretet elsajátítani. A kozmetikus szakma rohamlépésben fejlôdik, egyre több területen – mint például a bôrproblémák esetében – kapcsolódik a gyógyításhoz. A nanotechnológiával új hatóanyagok, kezelési technikák jelentek meg. A szakembereknek éppen ezért folyamatosan képezniük kell magukat, naprakész ismeretekkel kell rendelkezniük a legújabb eljárásokról, kezelési módokról, valamint a kozmetikai cégek által kifejlesztett legújabb termékekrôl, azok hatásairól. Erre a mesterképzés jó lehetôséget biztosított a résztvevôknek – zárja beszélgetésünket Bánné Radnai Anna kozmetikus mester, a kozmetikus mestervizsga-bizottság elnöke.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megvalósuló felkészítô tanfolyamok eredményeként Baranyában 2018. évben összesen 40 fô tett sikeres mestervizsgát.

Sz.K.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

KULCSSZÓ: HOZZÁFÉRÉS ÉS MEGÉRTÉS Dr. Bajner Mária, a PTE KPVK tanára a KamarAAkadémia elôadásán mutatta be a különbözô generációk sajátosságait és az egyes generációk közötti különbségeket.

A WEBLAP A KISVÁLLALATOK LEGNAGYOBB MARKETING FEGYVERE Hogyan szólítsuk meg a potenciális vevôinket? Hogyan jelenjünk meg az interneten kisvállalkozóként? Milyen az a weblap, ami garantáltan vonzza a vevôket? Szilágyi Tímea reklámszövegíró, marketing tanácsadó vezette be a kamara által szervezett Vevôszerzô reklámszövegek és a sikeres honlap titka képzés résztvevôit a hatékony, vevôszerzô szövegek világába.

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT ÖSSZEKAPCSOLÁSA A kamara Oktatási Központja (PBGSZ Nkft.) két csoport számára szervezett 16-16 órás, ingyenes Duális képzési ismeretek képzést novemberben.

A két tanfolyamon 21 és 17 fô vett részt, akik a régió közép- és felsôfokú duális gyakorlati képzôhelyeit képviselték az egyéni vállalkozóktól a nagyvállalatokon keresztül az egészségügyi intézményekig. Rajtuk kívül szakképzési szakértôk és a Pécsi Szakképzési Centrum munkatársai is a résztvevôk között voltak.

A képzések céljai a vonatkozó jogszabályokban és az azokon alapuló, a duális célja képzéssel összefüggô dokumentumokban történô tájékozódás segítése, a duális jellegû középfokú, illetve felsôoktatási gyakorlati képzési folyamatok elemeinek a megismertetése, a gyakorlati képzéshez kapcsolódó elméleti alapismeretek, valamint gyakorlati alapkompetenciák biztosítása volt. A képzések az EFOP-3.5.1-16-2017-00003, A duális képzés fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen projekt keretében kerültek megrendezésre.

A Duális képzési ismeretek nyilvántartásba vételi száma: E-001772/2018/D003 A PBGSZ Nkft. nyilvántartásba vételi száma: E-001772/2018 https://pbkik.hu/szolgaltatasok/felnottoktatas/

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

EGÉSZSÉGES EGYÜTTMÛKÖDÉS PÉCSETT: EREDMÉNYESEN ZÁRULT AZ ELSÔ „HUB COLLABORATIONS” INNOVÁCIÓS KONFERENCIA „Elszántak vagyunk a tekintetben, hogy az egyetemen meglévô kutatási kapacitást összekössük a vállalkozások fejlesztési igényeivel. E kettô komponens összehangolásával mind az akadémia, mind a gazdaság szempontjából kölcsönösen elônyös eredmények születnek.“ Ezen fontos gondolatok jegyében kezdôdtek a „HUB Collaborations“ (HealthUniversity-Business) Innovációs Napok Pécsett. A Pécsi Tudományegyetem és a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös rendezvényén részt vett és elôadást tartott dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is, aki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara meghívását elfogadva tárgyalásokat folytatott az egyetemi vezetéssel, valamint kkv fórumon találkozott a helyi vállalkozások képviselôivel is, hogy egyebek mellett a Baranyai Iparfejlesztési Programot is megvitassák.

A konferencia keretében tartott elôadásában több nyitott kérdést vetett fel, melyre

aktívan keresi a választ a hivatal, úgymint: mit csinálnak jobban például a csehek? Hogyan lehetséges a kkv-szektor erôsebb bevonása?

A következô pályázati idôszak elôtt roadshow-t tervez a hivatal azért, hogy a valós igényeket kielégítô, pozitív gazdasági folyamatok megalapozását segítô pályázati kiírások szülessenek.

A PTE vezetése gôzerôvel készíti elô az egyetemi innovációs folyamatok megreformálását. Az új modellben történô mûködéstôl várt eredmény az, hogy sokkal több projekt érjen célba, és kevesebb jelentkezzen idô-, pénz- és erôforrás-veszteségként. Ehhez a külsô szervezetek erôsebb bevonására is sor kerül.

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a régiók versenyképessége és a Baranyai Iparfejlesztési Program viszonylatában nyitotta meg a

remtô folyamatok fókuszba állításával Magyarország versenyképességének alapját képezik.

Bemutatták a PTE vezetésével zajló érett innovációs projektet, a mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló tápoldat-markerek vizsgálatán alapuló IVF chipfejlesztést, majd sor került a jelenleg még elôkészítési fázisban lévô Young Spirit együttmûködési kezdeményezésre is.

Utóbbi a Webstar Csoport Kft. „Trackateam“ fejlesztésén alapul, mely a sportegyesületek munkáját segítô szervezônyilvántartó, illetve sportszakmai döntéstámogatási rendszer egyben. A kutatói közremûködés eredményeképpen bôvül a sportolókra jellemzô fizikai, mentális, taktikai elemek figyelembe vételének lehetôsége – azonban ehhez elôször a sportszakmai nyelvezet programozók számára történô „lefordítására“ van szükség. A projekt skálázható – hazai GINOP pályázatok, majd közvetlen brüsszeli EU-források igénybe vétele után a globális piacra való kilépést tervezi a csapat.

Nagy érdeklôdést váltott ki a DEMOLA, mely teret ad és keretet biztosít a hallgatói ötletek és a vállalkozói problémák (ötletek) megoldására, multidiszciplináris hallgatói csapatok bevonásával.

... mert a komoly dolgok fehér asztalnál dôlnek el!

Young Spirit programrészt. Elôadásában rávilágított a helyi gazdaságfejlesztés és az egyetemi oktatás, kutatás-fejlesztés és innováció szoros összefüggésére. Jelenleg a helyi gazdaság érdekei megkívánják a mûszaki képzés és az egészségipar irányába való hangsúlyeltolódást. A kutatók és innovatív vállalkozások együttmûködése az értékte-

Az elsô nap végén került sor a „Young Spirit“ vacsorára. A Young Spirit Program célja, hogy az innovatív ötletekkel rendelkezô, ám kutatói tudásnak vagy kapacitással korlátozottan bíró vállalkozókat összekösse a fiatal és ambiciózus kutatókkal. A résztvevôk mûködési területeik szerint ültek egy asztalhoz, és folytattak eszmecserét az ízletes ételek fogyasztása közben.

KAMARAI HÍREK A második nap fókusza a korábban megvalósult innovatív sikereken és az üzleti sikerrel járó innovatív gondolkodáson volt, fôként az egészségipar területén.

A Pécsi Tudományegyetem új egysége, a Transzdiszciplináris Kutatások Intézete EIT Health RIS Hub-ként készítette elô a „HUB Collaborations“ innovációs napot (iDay), melyet az elôadások mellett egy újszerû versenyelem (Hackathon) is színesített. A 6x4

fôs csapatokba rendezett fiatal szakemberek egy aktuális egészségügyi probléma megoldásán dolgoztak az „ideation“ módszertan alkalmazásával.

A megoldandó probléma ez volt: „Okosan megöregedni“ – hogyan segítheti az idôskor egészségügyi problémáinak megoldását a „big data“ analízisen alapuló mobil egészségügyi technológia?

A különbözô kompetenciákkal rendelkezô hallgatók, kutatók, doktoranduszok

Dél-Dunántúli Gazdaság

egy rövid energetizáló játékkal kezdtek, majd a challenge és az elvárások ismertetése után külön helyiségekbe vonultak és elkezdték a közös munkát. Projektötletük kidolgozását mentorok segítették, akik szakmai tudással, a hátuk mögött sok-sok tapasztalattal terelgették, irányították ôket. A nap folyamán a résztvevôk több alkalommal rövid tréningeken is gyarapították ismereteiket, amelyek hozzájárulhattak a feladatuk sikeres végrehajtásához. A nap végén a versenyzôk rövid „pitch“ formájában (maximum 3 percben) ismertették eredményeiket a zsûri és a résztvevôk elôtt.

A szakmai zsûriben ült Pál István, az OTP Dél-dunántúli Régió ügyvezetô igazgatóhelyettese, Bencsik András a APPERCELL Biotech Kft. társalapítója, Blazsevácz Péter, a BLUEMED Kft. ügyvezetôje, prof. Bogner Péter és dr. Sík Attila a PTE képviseletében és dr. Lustyik György, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes kamarai tagja, a Soft Flow Hungary Kft. korábbi elsô számú vezetôje is.

Számos innovatív ötlet született, melyek közül a zsûri a legjobbakat díjazta. A csapatok által kreált cégnevek szerint az alábbi sorrend alakult ki: Î

1. helyezett csapat: MedForge (dr. Tóth Luca [PTE-ÁOK PhD], dr. Maróti Péter [PTE-ÁOK PhD], Bene Mátyás [PTE-MIK], Péntek Attila [PTE-MIK], mentoruk: Szentpéteri L. József [PTE-ÁOK, ITD]) 2. helyezett csapat: Aker (Herczeg Róbert [SZKK], Hassan Amna [PTE-ÁJK], Jordán Krisztián [PTE-KTK], Dobosi Erika Anna [PTE-KTK], mentoruk: Kovács Dávid [Supercharge Kft.]) 3. helyezett csapat: Trams (Saheed Olayemi Bolarinwa [PTE-MIK], Láng Barnabás [PTE-KTK], Leutsch Liza [PTE-BTK], Krausz Fanni [PTEGyTK PhD], mentoruk: Fröhlich Balázs [PTE-MIK]) ● A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara különdíjasa: Trams ● A Bluemed Kft. különdíjasa: MedForge ● A GE Healthcare különdíjasa: Intercontinental (Aida Musaeva [PTE-KTK PhD], dr. Szabó István [PTE-ÁOK], Vecsánin Boglárka [PTE-BTK], Sara Mohammed Reda Elhadad [PTE-MIK PhD], mentoruk: Dóró Éva [PTE-ÁOK, ITD]) ● A Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ különdíjasa: Aker A kétnapos rendezvény sikeressége, a fiatalok motiváltsága, a nagyszámú érdeklôdés azt támasztják alá, hogy szükség van az ilyen és ehhez hasonló eseményekre a régióban. Fontos, hogy az innovatív ötletek a jövôben is lehetôséget kapjanak a bemutatkozásra.

A rendezvény szervezôi: PTE Institute of Transdisciplinary Discoveries (ITD) PTE Doktorandusz Önkormányzat PTE Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ PTE Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara A Young Spirit Programban társszervezô partnerek: Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

CS.G.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

ALBÁN DELEGÁCIÓ ÉRKEZETT A GAZDASÁGI EGYÜTTMÛKÖDÉS JEGYÉBEN A Magyarországi Albán Nagykövetség szervezésében a tiszteletbeli konzul, dr. Kliti Hoti Skodra és Pécs város közötti kulturális, társadalmi és gazdasági kapcsolat kialakítása és erôsítése céljából látogatott Pécs Város Önkormányzatához. A konzul látogatása

alatt a gazdasági együttmûködés okán a kamara vezetôitôl is találkozót kért.

A találkozón a felek bemutatták egymásnak régiójuk gazdasági és társadalmi helyzetét, az ezzel kapcsolatos kihívásokat és a megoldásukra javasolt terveiket. Ebben kitértek a kamara mûködésének jellegzetességei, jelenleg futó projektek és a Pécsi Tudományegyetemmel való kooperáció bemutatására, továbbá Albánia Skodra tartomány és Skodra város földrajzi elhelyezkedésének, gazdasági szerepének ismertetésére. A konzul látogatásának célja a Skodra

és Pécs városok közötti aktív gazdasági együttmûködés kialakítása.

A kamara elnöke, dr. Síkfôi Tamás bemutatta az elmúlt évek sikeres Open4Business nemzetközi üzletember-találkozókon elért sikereket, illetve a Young Spirit programot, melyben az ország öt legnagyobb egyeteme és öt legnagyobb kamarája dolgozik együtt. Céljuk, hogy a fiatal kutatókat összehozzák a fiatal innovátorokkal a piaci alapú, reálgazdaságban hasznosítható termék- és szolgáltatásfejlesztés érdekében.

ISMÉT ÜLÉSEZETT KULTÚRA ÉS KREATÍV IPAR A MAGYAR-HORVÁT TALÁLKOZÁSA TAGOZAT A tagozat idei második találkozóján bemutatkozott az új horvát fôkonzul, Drago Horvat, aki együttmûködésérôl biztosította a MagyarHorvát Tagozat elnökét és tagjait. Szó esett a mindkét fél számára kiemelkedô lehetôségeket kínáló B-Light (magyar-horvát határon átnyúló együttmûködési program) tapasztalatairól, valamint friss híreirôl. A pályázat következô megnyitási idôpontja 2019. január közepétôl várható. A határmenti cégek együttmûködését segítô pályázat a tagok számára hasznos, így a novemberben induló tájékoztatósorozaton a tagozat titkára részt vesz és rendszeresen informálja a vállalkozásokat.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában két horvát-magyar viszonylatú, lassan a végéhez közeledô pályázattal is megismerkedtek a tagok. Az I-DARE projekt, melynek célja a fiatalok munkanélküliségének csökkentése és az EN-EFF projekt, ahol a kis- és középvállalkozók és középületek tulajdonosai számára egy teljesen új tréningmódszert dolgoztak ki, az új törvényi szabályozásnak megfelelô energetikai besorolású épületek tervezésérôl, kivitelezésérôl és tanúsítványáról.

Elindult a kamara új projektje, amely elôsegíti olyan kreatív ipari és turisztikai kezdeményezések kidolgozását, amelyek befolyásolják a helyi kkv-k versenyképességét és erôsítik a fenntartható kreatív turizmust.

2018 tavaszán nyert támogatást a Cult-CreaTE elnevezésû (Cultural and Creative Industries Contribution to Cultural and Creative Tourism in Europe), a lett Vidzeme Turisztikai Egyesület vezetô partnerségével benyújtott 54 hónapos Interreg Europe projekt.

Számos uniós kezdeményezésben nagy figyelmet fordítottak a kulturális és kreatív iparágakra (KKI), mivel nagy a hozzáadott értékük a kulturális és kreatív turizmushoz. A kulturális turizmusnak szüksége van a KKI-kre, hogy részben újjáélesszék magukat és vonzzák az új, fiatalabb generációkat is. A KKI-k ugyanakkor elengedhetetlen innovációs forrást jelentenek a fenntartható idegenforgalom más típusai, jellemzôen a „kreatív turizmus” számára.

Másik oldalról megvizsgálva a turizmus a regionális vagyon egyik fô eleme. Az ágazat kis- és középvállalkozásainak jobb pozícionálásra van szükségük, valamint támogatásra. A cél olyan kreatív ipari és turisztikai kezdeményezések kidolgozása, amelyek befolyásolják a kkv-k versenyképességét. A nemzetközi területeken egyre nagyobb figyelmet kap a kulturális és kreatív turizmus, ezért a projekt célja, hogy új utakat, új lehetôségeket találjon a regionális kreatív és kulturális turizmus támogatására a regionális gazdaságfejlesztés érdekében.

A kilenc szervezettel megvalósuló projekt partneri összetétele és területi lefedettsége igen szerteágazó, például együtt dolgozunk a Cork városi tanáccsal Írországból, a Nicosia-i Turisztikai Bizottsággal Ciprusról, az olasz Veneto régióval vagy a lengyel Kujawsko-Pomorskie régióval.

❯

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

MILYEN VÁLLALKOZÁST INDÍTANÁNAK A MAI MAGYAR ÉS HORVÁT FIATALOK? A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az I-DARE projekt vezetôje, amely horvát és magyar fiatalok pályaorientációjában, munkanélküliek elhelyezkedési esélyének javításában segít.

A projekt magyar és horvát határ mentén élô fiatalok számára kívánt alternatívát biztosítani azzal, hogy a résztvevôket megismertette az üzleti terv készítéssel és a vállalkozói léttel kapcsolatos feladatokkal.

Gimnazisták, szakközépiskolások, valamint fiatal felnôttek vettek részt a határ mindkét oldalán a programban, Pécsrôl, Verôcérôl, Eszékrôl és Vukovárról. A résztvevôk szabad kezet kaptak a vállalkozási ötlet kialakításában, az innovatív termék megtervezésében, folyamatos konzultációkon vehettek részt, hogy tökéletesíthessék üzleti terveiket. A programban a trénerek és vállalkozók gyakorlati tapasztalataikat is megosztották, így az aktuális jogszabályok, vállalkozói tevékenységek mellett hallhattak a résztvevôk nem csak a jó példákról, hanem az rejtett buktatókról, a valós vállalkozói létrôl is.

A zsûrizésre beadott üzleti tervek alapján elmondható, hogy szûkebb, vagy tágabb értelemben, az egészséges életmódhoz, a társadalmi felelôsségvállaláshoz kapcsolódnak. A beérkezett üzleti tervek 40%-a informatikai fejlesztést is tartalmaz, 60%ban közvetlenül az egészséges életmódról szól. Szoftver fejlesztô, dizájn, webdizájn

cégeket, számítógépes alkatrészeket árusító webshopot, internet alapú csomagküldô szolgáltatást, drónok bevonását tervezték a fiatalok, a határ horvát és magyar oldalán egyaránt. Az egészséges életmódot tekintve a bio termékek gyártása (például bio italok, vagy cukrászda, amely bio alapanyagokkal dolgozik), egészséges életmódra nevelés, oktatás, prevenció jelenik meg (például, honlap a rák-megelôzéssel kapcsolatos szakirodalommal, lúdtalp kialakulását megelôzô tornaszônyeg és gimnasztikai gyakorlatsor). Egy-egy ötlet érkezett hangszerekkel kapcsolatosan, a magyar vállalkozás régi hangszerek javításával és értékesítésével foglalkozna, a horvát fél, pedig elsôsorban a harmonikák könnyebb szerkezetének fejlesztésére, hangszerek értékesítésére alapítana vállalkozást. Meglepô volt az értékelôk számára, hogy anélkül, hogy a horvát és magyar fiatalok beszéltek volna egymással, nem ismerve egymás ötleteit, nagyon hasonlóan gondolkodtak, hasonló vállalkozások megalapításában láttak lehetôséget.

A szakavatott zsûri az értékeléseknél azt vizsgálta, hogy mennyire egyedi a vállalkozói ötlet, mennyire kidolgozott és életképes a piacon. Egész nyáron javítani lehetett még az üzleti terveken, sôt a résztvevôk kérésére a végleges beadási határidô meghosszabbításra került. A legjobb 10-10 üzleti tervet készítôk közül már ketten meg is alapították vállalkozásukat, az egyik horvát egészségmegôrzô ötlethez, pedig megérkezett az elsô érdeklôdô, egy amerikai befektetô cég. A

A projekt elsô mérföldjeként 2018. november 13-15. között rendezték meg a Kick-off konferenciát, a Steering Committee megbeszélést és valósultak meg az elsô tanulmányi látogatások. A három nap alatt átbeszélésre került az 54 hónap alatti teendôk listája, egyeztették a célokhoz kapcsolódó felelôsségi köröket, a felállítandó szakmai köröket és a következô periódusban megkezdendô feladatokat. A Kick-off konferen-

legtöbb vállalkozás önerôbôl, családi, baráti segítséggel, néhány, hitel felvételével tervezi az elindulást, de sokan csak befektetôvel tudják elképzelni a mûködésüket. A projekt a legjobb üzleti tervek megvalósításához fél éves inkubációt biztosít, így a jó ötletekbôl és üzleti tervekbôl valóban életképes vállalkozások születhetnek a határ mentén, itt tartva ezzel a fiatalokat.

Kézikönyv is készült a projekt során, mely a vállalkozóvá váláshoz és a jó üzleti terv készítéséhez ad praktikus tanácsokat horvát és magyar ötletek, tapasztalatok alapján. A kézikönyv címe: Innovatív ötletbôl jövedelmezô üzlet, ingyenesen letölthetô magyar, horvát és angol nyelven is a projekt honlapjáról.

A projektrôl további információ a www.i-dare.net oldalon található, további információk a i-dare@pbkik.hu email címen kérhetô.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósul meg.

cián a projekt résztvevôk és a helyi stakeholderek mellett mind a kilenc partner bemutatta prezentációját: a kulturális és kreataív iparágak, valamint a kulturális és kreatív turizmus jelenlegi helyzetét, illetve fejlesztési potenciálját a régiójukban.

A projekt az Interreg Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

A DÉL-DUNÁNTÚLI GÉPIPARI KLASZTER HÍREI

DDGK: TALÁLJUNK EGYÜTTMÛKÖDÉSI TERÜLETEKET! 2011-ben alakult meg a 28 tagvállalatot számláló, „Akkreditált Klaszter Címet“ többszörösen elnyert, nemzetközi ESCA „Bronze Label“ minôsítéssel is rendelkezô Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK), mely a régió legnagyobb klasztere, tagvállalatainak mintegy 90 Mrd Ft-os árbevételével és több mint 4000 fô munkavállalói létszámával.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) több mint 7 éve közösen meghatározott célok elérése érdekében dolgozik együtt. E célok: a külsô piaci együttmûködés, a klaszter belsô piacának erôsítése, közös kapacitáskihasználás elôsegítése; a közép- és felsôfokú gépipari szakképzés fejlesztése, a duális képzés ipari igényeknek megfelelô kialakítása; a tapasztalat- és információcsere platformjának mûködtetése; az innovatív közös termékek kifejlesztése; a networking, azaz további ágazatokkal és klaszterekkel való szakmai kapcsolatrendszer kialakítása és menedzsmentje; a közös beszerzés az energia, anyagok, szolgáltatások területén; a közös hazai és nemzetközi megjelenés és képviselet; valamint a közös erôs lobbitevékenység.

A fenti területek széles skálát kínálnak a klasztertagnak az elônyös és hasznos együttmûködésekre. Minden gépipari vállalat saját választása és döntése, mely területekre kíván fókuszálni, mit tart fontosnak, energiáit mely tevékenységekbe fekteti be a közös munka során. A klasztertagok prioritásai általában a szakképzésfejlesztés – tekintettel a jelenlegi munkaerôhiányos helyzetre is –, az üzletfejlesztés – hiszen az árbevétel és a profit adja a cégek pénzügyi bázisát –, valamint az információ- és tapasztalatcsere, mely szervezett (benchmarking ülések) és kötetlen formában is jelen van a klaszteréletben.

Felmerülhet a kérdés, de vajon mi a konkrét haszna egy cég számára egy klasztertagságnak? A válasz tömören: üzle-

ti lehetôségek, közös lobbierô, közös beszerzéssel elérhetô költségmegtakarítás, a belsô kohézióval rendelkezô klaszterben az információk és tapasztalatok cseréje, az ipari igényeknek megfelelô helyi és országos képzésfejlesztés kialakításában a céges álláspontok képviselete, valamint közös PR/marketing megjelenésekkel erôsebb és költséghatékonyabb jelenlét.

A DDGK üzletfejlesztési tevékenységére egyik példa a PBKIK-val közös szervezésû Open4Business októberi rendezvénye. A klaszter nemcsak a szervezési feladatokat vállalta magára, de a rendezvényen való aktív részvételt is biztosította mind klaszterés klasztertagi szinten. A DDGK szoros kapcsolatot tart fenn magyar és külföldi klaszterekkel, partnerszervezetekkel, mely-

nek bázisát a 13 db aláírt stratégiai együttmûködési megállapodás adja többek között francia, cseh, horvát, szerb, lengyel, litván, osztrák és magyar gépipari, illetve autóipari klaszterekkel. Az Open4Business idejében került aláírásra a DDGK és a Cseh Autóipari Klaszter (Moravian-Silesian Autmotive Cluster), valamint a kecskeméti AI3PA Smart Klaszter közötti stratégiai együttmûködési megállapodás, de itt említhetjük az orosz SAMARA régió Autóipari Klaszterével kötött megállapodást is (a rendezvényt megelôzôen köttetett).

A klasztertagság fele a B2B rendezvényen számos üzleti tárgyalást bonyolított le, melynek eredményeként remélhetôleg gyümölcsözô együttmûködések alakultak ki.

FÓKUSZBAN AZ AUTÓIPAR – „AUTOMOTIVE KIÁLLÍTÁS 2018“ Október 17-19-e között rendezték meg a budapesti Automotive kiállítást, melyen a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter is részt vett. A DDGK számos tagja közvetlen kapcsolatban áll különbözô autóipari cégekkel mint autóiparban használt technológiák beszállítóiként vagy az autógyártás során beépülô alkatrészek beszállítóiként. A rendezvényen 254 kiállító vett részt, melyek között az OEM-eket, Tier 1./2./3. beszállítókat, innovatív megoldásokat és új technológiákat kínáló cégeket, valamint közös, kollektív standokat és nem utolsósorban klasztertagunk, a Büttner Kft. standját láthattuk. A Büttner Kft. CNC technológiával végzett gépipari forgácsoló megmunkálásokat, szerszámházak készítését végzi német autóipari óriások, Tier 1-es és 2-es szereplôk részére.

A kiállítás célcsoportját a régi és új üzleti ipari partnerek, álláskeresôk és a fiatal mérnökhallgatók képezik, akik mintegy 150 kiállítói állásajánlat között válogathattak. Az Automotive kiállítást követi a témakörben a 2019 májusában megrendezésre kerülô Ipar Napjai kiállítás is, mely már tágabb fókuszú és a gépipari, feldolgozóipari témákat is magában foglalja.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

A DÉL-DUNÁNTÚLI GÉPIPARI KLASZTER HÍREI

JUBILEUMI BENCHMARKING ÜLÉS MARCALIBAN Novemberben tartotta jubileumi, 50. benchmarking ülését a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) a ZIEHL-ABEGG Kft.-nél Marcaliban.

A ZIEHL-ABEGG Kft. 1994. óta mûködik Magyarországon mint a ZIEHL-ABEGG AG leányvállalata. Az vállalat alumínium alkatrészek öntésével, villanymotor állórészek tekercselésével és ipari ventilátorokhoz való védôrácsok elôállításával foglalkozik. A cég részegységeket gyárt az anyavállalatnak, készterméket nem állít elô.

Az ülés elején Szijártó Ferenc (ZIEHLABEGG Kft. ügyvezetô) és dr. Hirth Markus (DDGK elnök) köszöntôjét követôen a cégvezetô egy rövid prezentációban bemutatta a céget, a kezdetektôl napjainkig. Megismerhettük a fejlôdését, az árbevételük alakulását, elhangzott az is, hogy a cég részérôl fontosnak tartják a képzésfejlesztést és a duális képzést, ezért több közép,- és felsôfokú oktatási intézménnyel is jó kapcsolatot tartanak fenn.

A bemutató után üzemlátogatás következett, ahol megismerhettük a fôbb gyártási egységeket, az alumíniumöntô üzemet, villanymotorállórész-tekercselô üzemet és a védôrács-elôállító üzemet. A látogatás során láthattuk a gyártási folyamatokat, többek között a gyár automatizált üzemrészlegét is, a festô üzemet és a védôrács gyár-

tásnál használt hegesztô robotokat, melyek kapcsolódnak az ipar4.0-s fejlesztésekhez.

A látogatás zárószakaszában a résztvevô tagok a DDGK-t érintô idôszerû témákról cseréltek eszmét, illetve megtárgyalták az ülés fórum témáját is, ami aktuálisan „Az egyetemek és a DDGK együttmûködésének sarokpontjai“ volt.

PTE MIK SZAKMAI NAP A MIK–PARTNERS’ Szakmai Nap 2018 célja volt a PTE Mûszaki és Informatikai Kar, valamint kiterjedt Partnerhálózatnak együttmûködésébôl származó eredmények bemutatása úgy az oktatás, mint a kutatás-fejlesztés és az ipari innovációs tudástranszfer területén.

A program a PTE Mûszaki és Informatikai Karának és szakmai partnerhálózata kapcsolatának erôsítésén túl, elôsegítette a hálózatban résztvevôk egymás közötti innovatív együttmûködését. Megvilágította a szakemberképzés kihívásait, bemutatta a pályázati aktivitásokat és hangsúlyozta a hallgatók gyakorlatorientált képzésének, felkészülésének fontosságát a munkaerôpiaci elvárásokra, valamint lehetôséget biztosított

a Partnerek tevékenységének megismerésére is.

A MIK–PARTNERS’ Szakmai Nap 2018 egy idôben és egy helyen ötvözte a különbözô mérnök szakmai területek innovációs tudáskompetenciáit, a gyakorlatorientált felsôoktatás kutatási eredményeit és a mérnökséget képviselô kamarai szervezetek (BMMK, PBKIK, DDÉK) érdekképviseleti fórumát. A programhoz társult többek között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – Young Spirit 2018 rendezvényének mûszaki diszciplínákat képviselô szekciója.

A rendezvényen 11 szekcióban mutatták be a különbözô területek újdonságait, minden szekcióban három MIK-es kutató és három szakmai partner prezentációját hallgathattuk meg.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és tagvállalatai a 3. szekcióban – MART Technológiák/ Gépipar – az alábbi prezentációjukkal képviseltette magát.

■

■

■ ■

„Regionális gépipar – Globális kihívások“ – dr. Hirth Markus, a DDGK elnöke Digitalizált termelés a HAUNI Hungariánál ; Zsobrák Patrik, Varga Tamás, HAUNI Hungaria Gépgyártó Kft. Smart technológia a gépiparban- Kleisz Zoltán, Matro Kft. Villamos motorok – Szélturbina fejlesztések – Horváth Sándor, Lakics Kft.

A DDGK weblapján (www.ddgk.hu) további információk érhetôk el.

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

LIBRI – PICK – LEVI’S – FOTOPLUS – TECHNIQ 2000

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

DR. RÉVÉSZ KÁROLY „KÜLDETÉSÜNK, HOGY MINDENKI HOZZÁJUTHASSON A TISZTA VÍZHEZ“ A Föld és a környezet szennyezettségének függvényében egyre nagyobb értéket képvisel a tiszta víz, amelynek elôállításhoz korszerû víztechnológiai módszerekre van szükség. A káros anyagok kiszûrésére sokszor már nem elég egy egyszerû vízszûrô vagy egy boltban kapható berendezés, egyedi megoldást kell találni. Ebben segíti elsôsorban a vízmûveket, üzemeket, cégeket a hosszúhetényi Amnis Víztechnológia Kft., amely februárban megkapta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Környezetvédelmi Díját. A vállalkozást vezetô dr. Révész Károly egyetemi kutatói munkáját cserélte fel a vállalkozói léttel.

— Szegeden futottam be a tudományos pályámat, 10 évig voltam kutató a Magyar Tudományos Akadémián. A szerelem hozott Pécsre, itt alapítottam családot. Egy víztisztító technológiákkal foglalkozó svéd cégnél dolgoztam, majd utána hoztam létre a saját vállalkozásomat. Egyéni vállalkozás, bt., majd kft. volt a forma, az Amnis Kft. 2005 óta mûködik – foglalja össze röviden Révész Károly vállalkozói pályafutását.

— Mi vitte az önálló vállalkozás felé?

— Az ember dolgozik egy cégnél, kitanulja a szakmát és szeretné a maga elgondolása szerint végezni. Elôször több mindennel próbálkoztam, elég küzdelmes volt a kezdet. Nehezen fogadják el az embert üzleti partnerként egy frissen alakult vállalkozással a háta mögött. Akkor sem dolgoztam nagy stábbal, mégis évrôl évre egyre jobb eredményeket sikerült elérni. Mintegy négy év küzdelem után került egyenesbe a cég. Nem is anyagilag volt nehéz, hanem kevés volt a megbízás, és az ismeretlen embernek fôként azt a munkát adják oda, amit mások már nem szívesen vállalnak el.

— Miért nem adta fel?

— Azért, mert nagyon szerettem volna ezt csinálni, és ott volt a háttérben a család – öt gyerekünk van –, amit el kellett tartani.

Elég nagy ambícióval csináltam a feladataimat és ez többfelé szimpátiát ébresztett.

Mára már számos vízmûtôl elsôsorban bennünket keresnek meg, hogy ha bármilyen mûszaki vagy víztechnológiai problémájuk van, mert tudják, hogy meg tudjuk oldani.

— Hogyan alakult a cég tevékenységi köre, honnan tudta, hogy mi iránt lesz érdeklôdés?

— Próbálkozni kell. Az ember tudja,

hogy mire képes, de ennek csak egy része lesz az, amivel ténylegesen foglalkozik. Mi is sok mindent csinálunk párhuzamosan: van háztartási, vízmûves és gépészeti vonalunk, értékesítünk víztechnológiai szûrôanyagokat, és látjuk, hogy mire van kereslet, akkor abba az irányba mozdulunk el, ott bôvítünk. Mindig próbálkozunk a mûszaki fejlesztésekkel, de ez egy küzdelmes dolog. Sokszor amiatt nem lesz sikeres, mert kicsi az ismertsége, nem szívesen fognak bele az emberek új dolgokba.

— Mi az Amnis Kft. fô filozófiája?

— Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a természeti erôforrások közül mindenki hozzájusson a tiszta vízhez. Ez lehet lakossági, de ipari fogyasztó is, akinek nem ivóvíznek, hanem mûszaki célokra kell a víz. Víztisztító technológiákkal hozzáférhetôvé tesszük ezeket az erôforrásokat.

— Mi az a plusz, ami az ön személye által benne van a cégben? A kutatói múlt például milyen többletet jelent?

— A problémát mélységében látjuk és képesek vagyunk modellezni, ki tudjuk számolni az adott vízminôségi paramétereket,

és nagyon sok féle technológia áll a rendelkezésünkre. Minden esetben felmérjük a vevô lehetôségeit, hogy valójában mire van szüksége, amit sokszor nem is tud megfogalmazni. Erre ajánljuk vagy dolgozzuk ki a legmegfelelôbb technológiát, mûszaki megoldást.

— Most két pályázatban is sikerrel szerepelnek. A pályázatok hogyan segítik a cég építkezését?

— A pályázatok nagyon jók, de rengeteg energiát elvisznek. Pályázatok nélkül, csak a profitból elôrejutni azonban igen nehéz. Az egyik nyertes pályázat raktárépítésre ad lehetôséget, a másik pályázat pedig egy határmenti együttmûködést segít. Horvátországban építünk egy új üzletágat, ottani partnerünkkel egy komplex, több probléma megoldására alkalmas víztechnológiai fejlesztést csinálunk, amely megújulóenergia-forrásokkal is képes mûködni, és rossz minôségû vizekbôl, pl. a tengervízbôl magas értékû vizet tud létrehozni.

— Önnel sokszor találkozni kamarai rendezvényeken. Miért ápol szoros kapcsolatot a kamarával?

— Mind közül ez a leghasznosabb kapcsolatunk. Ha kell, megkeresik azt a partnert, akivel a legjobban együtt tudunk mûködni, figyelik, hogy van-e számunkra pályázat, és ha van, kivel lenne célszerû társulnunk. Mivel távolról kerültem Baranyába, a pécsi társadalomba való beágyazódottságom nem olyan mértékû, mint aki itt nôtt föl. A kamaránál ismerik a helyi viszonyokat, és érzem, hogy segíteni akarnak. Számunkra eddig nagyon hasznos volt a kamara munkája.

K.T.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

FIATAL VÁLLALKOZÁSOKRÓL FIATAL VÁLLALKOZÁSOKNAK, TIZENEGYEDSZER Mintegy 80 vállalkozás cserélt tapasztalatot a Fiatal Vállalkozók Hete keretében 2018. november 15-én megrendezett pécsi programon.

E fô kérdésekre keresték a választ: milyen a fiatalok vállalkozási kedve Magyarországon? Meg tud-e történni a rendszervál-

kaphatnak akár 135.000 euró támogatást a vállalkozások –, valamint az I-DARE program, ami kifejezetten fiatalok vállalkozóvá válását segíti a térségben.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal új szolgáltatását, a Mentor Programot mutatta be.

táskor megalapított cégek generációváltása? Van-e, és ha igen, milyen pénzügyi támogatások léteznek a fiatalok indulásához? Milyen mentor- és inkubációs programok vannak? Hogyan tud a külföldi piacra lépni egy cég? Hogyan kell elindulni a rögös úton?

A kérdések nagy részére választ is adtak a kompetens elôadók.

Elôadást tartott a Games for Business, a Vimage és a Monday Quiz alapítója. Bemutatkozott a B-Light projekt – melynek keretében magyar-horvát együttmûködéshez

A pécsi kamarában mûködô Enterprise Europe Network a nemzetközi kapcsolatok kialakítását segítô szolgáltatásait demonstrálta, az INPUT Program pedig kifejezetten a startupok rögös útjához adott útravalókat.

Fontos információ volt a 25 év alatti jelenlévôk számára, hogy a fiatalok vállalkozóvá válásához forrást adó program (GINOP 5.2.2.-5.2.3.) még nem zárult le: ôk tájékoztatást kaphattak arról, miképpen juthatnak 3 millió forinthoz.

Az esemény idén XI. alkalommal, a FIVOSZ fôszervezésében, a Szálkai Könyve-

lô- és Adótanácsadó Iroda, a Baranya Megyei Önkormányzat, a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network, az INPUT Program és a PTE Doktorandusz Önkormányzata társszervezésében került megrendezésre.

CsG

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

A LEGFONTOSABB, HOGY A TERMÉK ÖNMAGÁT ADJA EL

SZTANICS BALÁZS, Trüffel Két kislány beszélget sportolás közben, az egyik azt mondja: mindjárt megyünk fagyizni! Mire a másik, hogy überelje játékostársa kijelentését, azt válaszolja: mi is, de mi a Trüfibe! Ezt a helyes kis történetet, amely valóban megesett, Sztanics Balázs, a Trüffel tulajdonosa osztotta meg velünk és azt tükrözi, hogy mára sikk lett a prémium termékeirôl ismert pécsi cukrászdába járni. Ahhoz azonban, hogy a vállalkozás vállalkozásként is mûködjön, azaz jól el tudják adni a cukrászmûhely remekeit, nem árt, ha kereskedôi vénával is rendelkeznek.

— A cukrásztermékek értékesítésében szerintem az a legfontosabb, hogy a termék önmagát adja el. Ha jó a termék és errôl a pult mögött álló értékesítô kollégák meg vannak gyôzôdve, akkor ôk is hitelesebbek lesznek a vendégek elôtt, mivel hisznek a termékben, ismerik a jellemzôit, a minôségét – válaszolja Sztanics Balázs arra a kérdésre, hogy milyen szempontokat érdemes szem elôtt tartani a cukrásztermékek értékesítésekor. — A Trüffelben természetes, minôségi hozzávalók felhasználásával, adalékanyagok nélkül készülnek a sütemények. Korszerû, egészséges alapanyagokkal prémium minôségben idézzük meg a régi ízeket és számos tortát, süteményt, fagylaltot kínálunk az egészségesen vagy valamilyen táplálkozási problémával küzdô vendégeink számára. Ezzel tisztában vannak a munkatársaink is, ezért tudják teljes szívvel kínálni a termékeinket.

— Minden vállalkozás keresi azokat a jellemzôket, amelyek megkülönböztetik a konkurenciától. A Trüffelnek mik a fô ismérvei, a védjegye?

— A szlogenünk: Nassoljunk másképp!

Egyrészt az a célunk, amiért létrejött a vállalkozás, hogy szoktassuk vissza az embereket a cukrászdába járásra. Ezért új köntösbe öltöztettük az Osztrák-Magyar Monarchiabeli süteményeket, mégis meghagyva az eredetihez hasonló jellegüket. Emellett

rengeteg fejlesztésünk van a reformtáplálkozás terén, cukor-, laktóz-, tejfehérje-, gabonamentes édességeket készítünk, amelyek ugyanolyan finomak, mint a hagyományos sütemények. Védjegynek tekinthetjük azt is, hogy az összes termékünkhöz kapcsolódóan mi intézzük az alapanyagok beszerzését, sôt a beszerzéstôl a késztermékig folyamatosan kontrolláljuk az összes folyamatot, és ezekért vállaljuk is a felelôsséget.

Nem kerülhet hibás, akár minôségében, akár kinézetében nem megfelelô színvonalú, vagy az általunk felállított mércét meg nem ütô termék a vásárló elé.

— A vevôi visszajelzések miként alakítják a termékkínálatot vagy a cukrászda megjelenését?

pedig a karácsonyi sütemények, amelyekre nagyobb figyelem irányul. Miként készül ezek értékesítésére a Trüffel?

— Elôzetes felméréseink alapján tudjuk, hogy melyik idôszakban mi iránt mutatkozik fokozottabb érdeklôdés, ennek megfelelôen ütemezzük a gyártást és kerülnek pultba az aktuális csemegék. Például tisztában vagyunk vele, hogy ilyenkor, karácsony elôtt melyik idôintervallumban keresik a mézeskalácsot a vevôink, akkor úgy tervezünk, hogy az adott hetekben rendelkezésre álljon a megfelelô mennyiség. Mindig készülünk valamilyen újdonsággal, idén például az aprósüteményeink ízvilágát bôvítettük, a sós süteményeink, a sajtos rúdja-

— A vendégeink visszajelzései roppant fontosak számunkra. Minden véleményre odafigyelünk, és ha valami többedszer fordul elô, akkor annak komolyabban utánajárunk. Vannak olyan vendégeink, törzsvendégeink, akiknek kikérjük a véleményét egyegy termékfejlesztésnél. Sok esetben egy külsô szemlélô objektívebben tud megítélni ízeket, formákat, mint mi, bár talán mi magunk vagyunk a legkritikusabbak a saját termékeinkkel kapcsolatban. A visszajelzések kiválóak arra, hogy megnyugtassanak bennünket, ha jó irányba haladunk, vagy megmutassák, hogy mit változtassunk.

— Vannak olyan szezonális termékek, mint nyáron a fagylalt, most, télen

ink ötféle ízben, a kekszeink hét ízben kaphatók és van kifejezetten karácsonyi fûszeres is. Akár a kandalló elôtti borozgatáshoz is kiváló ropogtatni valók ezek. Mint ahogy az év többi idôszakában, ilyenkor is aktuális, tematikus dekorációval díszítjük fel az üzletet, hogy ünnepivé varázsoljuk a betérôk hangulatát. A lehetô legkényelmesebbé tesszük vásárlóink számára a sütemények megrendelését, akár egy online felületen is leadhatják az igényeiket. Folyamatosan azt keressük, hogy miben lehetnénk még jobbak, hogy mivel szerezhetnénk még teljesebb cukrászdaélményt a Trüffelbe látogatóknak. Azt szeretnénk elérni, hogy nálunk senki se maradjon finomság nélkül. K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIÁNYSZAKMA

HIÁNYZIK A KÖZÉPKOROSZTÁLY AZ ÉPÍTÔIPARBAN IS Az építôipar a kedvezô feltételeknek köszönhetôen újra felfelé ívelô pályára állt. Ez a vállalkozásoknak nemcsak örömet, hanem egyben jelentôs fejtörést is okoz. Nem kis szervezést igényel, hogy a megnövekedett megrendeléseket a cégek, az építôipari vállalkozások az egyre szorítóbb szakemberhiány miatt idôben tudják teljesíteni.

A pécsi székhelyû Vörös Bau Kft. egyelôre még sikeresen tudja venni az akadályokat, azonban a középkorosztály hiánya már náluk is jelentkezik. A dolgozóik egy része még nem töltötte be a 30. életévét, míg a másik fele már vagy nyugdíj elôtt áll, vagy nyugdíjasként dolgozik.

— Lassan egy évtizede elsôsorban az önkormányzatok a megrendelôink. Támfalakat, járdákat, vízelvezetô árkokat építünk a részükre, valamint orvosi rendelôket, mûvelôdési házakat, polgármesteri hivatalokat korszerûsítünk, újítunk fel – kezdi beszélgetésünket VÖRÖS GYÖRGY, a cég ügyvezetôje. — Emellett Pécsett lassan hat esztendeje a várfal felújítását is mi végezzük, ami szinte folyamatos munkát jelent. Nem kis logisztikát igényel, hogy mindenhol helyt tudjunk állni. A segédmunka elvégzése nem okoz gondot, de a szakembert igénylô munkáknál már elôfordul, hogy csúszunk a határidôvel, mert elôtte egy másik megrendelésnek kell eleget tennünk.

Mint mondja, egyre nagyobb gondot jelent, hogy nem áll rendelkezésre a cégnél a szakipari munkákhoz elegendô kômûves, szobafestô-mázoló és ács. A problémát csak tovább növeli, hogy mind nehezebb jó szakembert találni, mert az, aki szereti a szakmáját, minôségi munka kerül ki a keze alól, vagy önálló vállalkozásba kezd, vagy céget alapít, vagy külföldre megy dolgozni.

— Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az alapítás óta, több mint két évtizede szinte ugyanaz a szakembergárda dol-

gozik nálunk, ennek ellenére kerültünk már nehéz helyzetbe mi is, mert nem volt elegendô szakemberünk a munka elvégzéséhez. A szakmunkások létszámát csak úgy tudtuk szinten tartani, hogy a végzést követôen egyik tanulónkat alkalmaztuk – ad hangot annak, maguk is milyen nehézségekkel küzdenek.

Szakember-utánpótlásukat a cég megalapítása óta tanulók képzésével igyekeznek megoldani. Jelenleg is négyet foglalkoztatnak. Közülük ketten ebben a tanévben teszik le a szakmunkásvizsgájukat, a másik kettô szeptemberben kezdte meg a szakmai gyakorlatát.

— A tanulóinkat, amint lehet, bevonjuk a mindennapi munkába, tényleges feladatokat kapnak, amit szakember irányítása mellett végeznek el, a szakma szinte minden egyes területével megismertetjük ôket – folytatja beszélgetésünket. — Azokat pedig, akik folyamatosan magas színvo-

A JÓ SZAKMA FELÉR EGY DIPLOMÁVAL Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak?

Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

nalon végzik a munkájukat, az általunk támasztott elvárások szerint dolgoznak, felajánljuk a lehetôséget, hogy a szakmunkásbizonyítvány megszerzését követôen tovább foglalkoztatjuk ôket. A két végzôsünk közül az egyik már most alkalmas arra, hogy önállóan is dolgozzon. A nyári idôszakban pedig az, hogy tizennyolc tanuló töltötte nálunk a szakmai gyakorlatát – kômûvesek, technikusi vizsgára készülôk – nagy segítséget jelentett, mert így tudtuk tartani a határidôket, velük kiegészülve minden egyes munkaterületre elegendô szakember jutott.

Sz.K.

MESTERKÉPZÉS

A szakmai utánpótlás nevelésében és a vendéglátásban egyaránt jelentôs szerepet tölt be Szigetváron a Flórián vendéglô. Az 1994 óta családias vállalkozásban mûködtetett vendéglô jelenlegi vezetôje AUGUSZT JÓZSEF pincérmester, édesapjától és annak kollégáitól vette át a stafétabotot néhány évvel ezelôtt.

— Ebben nôttem fel, a szüleim mind a ketten a vendéglátásban dolgoztak, míg édesapám az éttermet vezette, anyukám egy büfét üzemeltetett – avat be a kezdetekbe. — Tudtam, hogy mivel jár, hiszen gyerekként is folyamatosan ott voltam a vendéglôben, édesapámmal rendszeresen jártam bevásárolni, s amikor már nagyobb lettem, be is segítettem.

Eleinte pultosként dolgozott a rendezvényeken, majd késôbb fel is szolgálhatott.

Középiskolás korában pedig az édesanyja büféjében is tevékenykedett iskola után, egészen zárásig.

— Egyre inkább úgy éreztem, ez az én igazi utam – ugyan a szakközépiskolában informatika tagozatra jártam, s a technikusi vizsgát is letettem –, ezért beiratkoztam két OKJ-s tanfolyamra is – ad hangot annak, miért váltott, s tért vissza a vendéglátásba.

— Elôször a vendéglátó-üzletvezetôit végeztem el, majd a pincér szakmát tanultam ki. Mindig is a pincérek munkája tetszett nekem igazán, hiszen ôk vannak kapcsolatban a vendégekkel, mindenrôl ôt kérdezik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az ételek elkészítésével is tisztában legyenek.

Mint mondja, nincs is annál szebb dolog, mint amikor az ember akár kétszáz emberrôl gondoskodhat. Vallja, hogy színes, mozgalmas ez a szakma, nincs két egyforma rendezvény. Unatkozni sincs idô, hiszen folyamatosan kell alkalmazkodni a vendégek igényeihez. A pincérség minden csínját-bínját az alatt a három év alatt tanulta ki, amikor a balatonôszödi kormányüdülôben dolgozott.

— A több mint harminc jelentkezôbôl végül engem választottak ki – mondja. — Ott olyan gépekkel, technológiákkal, tükörszervizzel dolgoztunk, ami akkor máshol nem volt. Egyik delegáció érkezett a másik

Dél-Dunántúli Gazdaság

MINDENT A VENDÉGÉRT! után a világ számos országából. Az üdülôhöz tartozó tihanyi Honthy Hanna villában csapatépítô tréningeken szolgáltunk fel magas rangú vendégeknek. A szakmát ott tanultam meg igazán, és a mai napig nagyon szeretem csinálni. S hogy minél jobb legyek a szakmámban, folyamatosan fejlesztem a tudásomat, ezért is döntöttem úgy, hogy megszerzem a mesterlevelet.

Szól arról is, hogy a mestervizsgára felkészítô tanfolyam jó alkalom volt arra, hogy felelevenítse a régen tanultakat, amelyek már feledésbe merültek, hiszen nem részei a mindennapi munkájának.

— Az elsôk között voltam, akik az új mestervizsgáztatási rendszerben vállalkoztak arra, hogy megszerzik a mesterlevelet – folytatja tovább Auguszt József. — Jó volt újra együtt lenni a tanfolyam során a régi tanárommal, mint például Csordás József-

aki foglalkozzon velük, újból fogadnak ebben a szakmában is. Annak a véleményének is hangot ad, hogy számára nagyon fontos, hogy tanulóit megtanítsa a vendégek tiszteletére, mert enélkül hiába tudják magas színvonalon a szakmát, bánnak ügyesen a tányérokkal, terítenek szépen, jó a kiállásuk, nem lesznek sikeresek. A szakma becsületét ismét vissza szeretnék szerezni, mert a köztudatban jelenleg a pincér nem más, mint egy felszolgáló, aki megfog két tányért, s azt a vendégnek kiviszi. Azonban ez nagyon kevés ahhoz, hogy valakibôl jó pincér legyen. Azt szeretnék, ha olyan pincérek válnának a tanulóikból, akiket névrôl ismernek, akikért szívesen mennek a vendéglátóhelyekre – többek között hozzájuk is, hiszen többen a végzést követôen náluk maradnak, a munkatársaik lesznek – a vendégek.

fel. A felkészítés során pedig az elméleti tudásomat gazdagíthattam, olyan számomra új dolgokkal, mint a jogi vagy pedagógiai, pszichológiai ismeretek. Ez utóbbiak sokat segítenek abban, hogy miként adjam át az általam megszerzett tudást a tanulóimnak, valamint a velük kapcsolatos problémákat milyen módon tudjam kezelni és megoldani. A mestervizsgát is többek között azért is tettem le, hogy továbbra is foglalkozhassak a képzésükkel. A társaság is nagyon jó volt, egymástól is sokat tanultunk, a fiatal az idôsebbtôl és megfordítva is. A mai napig tartjuk egymással a kapcsolatot.

Jelenleg hét pincértanulójuk van, szakács jelenleg nincs egy sem, de amint lesz,

— Az elmúlt esztendôben átvehettem a Szigetvári Szakképzési Díjat, ami megerôsített abban, jó úton haladok. Az alapító kollégáim által megkezdett jó gyakorlatot viszem tovább, ôk 2009-ben nyerték el e kitüntetô címet – zárja beszélgetésünket, mert mennie kell, be kell vásárolnia a másnapi rendezvényhez.

Sz.K.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

MI ÚJSÁG? HÉDER SÁNDOR, Forlong Bt. „OLYAN CÉGEKET LÁTUNK MAGUNK ELÔTT, AHOL MEGVAN A HATÉKONYSÁG ÉS KIVÁLÓ A MUNKAHELYI LÉGKÖR“ Szinte megszámlálhatatlan tréning, szervezetfejlesztés, coaching és oktatás, képzés van a pécsi Forlong Szervezeti Tanulást Fejlesztô Bt., azaz SIPOS TÜNDE és HÉDER SÁNDOR háta mögött. A két évtizede mûködô családi vállalkozás partneri körében ugyanúgy megtalálhatók a nemzetközi nagyvállalatok, mint a kis önkormányzatok vagy a civil szervezetek. A szakmailag is egymást jól kiegészítô két szakember speciális területe a frontvonali vezetôk képzése, amirôl a kamara által szervezett Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferencián is tartottak elôadást – igen nagy sikerrel.

— Cégre szabott tréningeket kínálunk, hogy sikeresek, eredményesek legyenek a vállalkozások, emellett a munkatársak is jól érezzék magukat és olyan munkát végezhessenek, amely örömet és értelmet ad az életüknek. A jövôképünkben olyan cégeket látunk magunk elôtt, ahol egyszerre megvan a hatékonyság és kiváló a munkahelyi légkör. Elsôsorban ezt szeretnénk szolgálni a frontvonalon dolgozók és azok vezetôinek képzésével – foglalja össze röviden a Forlong egyik fô tevékenységét Héder Sándor. — Részünkrôl nem volt tudatos ez az irány, az elmúlt évek alatt alakult így, hogy ezzel foglalkozzunk. 20 éve a Nokiával dolgoztam, majd az Elcoteq-kel, az ottani vezetô vitt magával Komáromba, és rengeteg tapasztalatot szereztünk ezzel a körrel kapcsolatban.

Az utóbbi idôszakban az üzleti partnereink kiszolgálása állt mûködésünk fókuszában, számos partnerünkkel rendszeres kapcsolatot építettünk ki. Az elmúlt két évben megváltozott a munkaerôpiac helyzete, míg 3-4 éve még busznyi emberek mentek dolgozni a gyárakba, ma már munkaerôhiánnyal néznek szembe a termelôcégek. Ez átalakította a vállalatoknál a vezetôk és a dolgozók viszonyát, ezért, hogy meg tudják tartani a munkavállalóikat, más vezetôi stílusra van szükség, mint korábban. Én magam is nagyon sokat tanultam ezekbôl a helyzetekbôl. Azt látjuk, hogy milyen nagy különbségek vannak az emberek között, még ha ugyanazt a képzést is kapják. Ehhez kapcsolódik a kutatási területünk, hogy mi

az a kiválóság, ami miatt hatékonyan és jó kedvvel képesek mûködni az emberek, a csapatok.

— Ahhoz, hogy most a munkaerô megtartása a legfontosabb a cégek számára, új képzési anyagot, struktúrát kell felépíteni?

— Világéletünkben azt szerettük volna, hogy a cégek hatékonyan mûködjenek, de a dolgozók jól is érezzék magukat a munkahelyükön. Tulajdonképpen most érett meg az idô a tananyagunkra, úgyhogy nagy változásokat nem kellett bevezetnünk.

Eddig is ezt közvetítettük, hogy törôdni kell az emberekkel, figyelni a lelkükre.

— Miként kerülnek kapcsolatba új partnerekkel? Önökkel viszonylag sokat lehet találkozni a kamarában rendezvényeken, és aktív tagjai a Humán Klubnak.

— Rendszeresen részt veszünk a kamara Humán Klubjában, illetve a régiós humánerôforrás konferencián, utóbbin már kétszer is tartottunk elôadást. Ezek az alkalmak jó lehetôséget teremtenek a bemutatkozásra, új ismeretségek kialakítására. Hi-

szek a honlapban, az internet nyújtotta elônyökben is. Tapasztalataink szerint kezd átalakulni a piac. Sok olyan 20-30 éve mûködô cég van, amely túl akar nôni a középszeren és a kiválóságra törekszik. Fôként az ilyen szemléletû vállalkozások találnak meg bennünket, amelyek látják, hogy ezért tenni is kell. Sok múlik a modern technikán, technológián, de a gépeket mûködtetô embereken még több.

— Ma milyen napi kihívásokkal szembesülnek a vállalkozás menedzselését illetôen?

— A napi kihívás az, hogy miként tudjuk meggyôzni az üzleti partnereinket, hogy a frontvonali vezetôk képzése jó befektetés. A cégvezetôk jelentôs része rövid távon gondolkodik, azt nézik, hogy mennyibe kerül a képzés és ez mit hoz profitban. Azt nem számolják ki, hogy a rossz vezetô mûködése mennyi kárt okoz, hogy egy ilyen vezetô miatt hányan mennek el a cégtôl.

— Milyen stratégiájuk van a vállalkozás rövid vagy hosszú távú fejlesztésére?

— Meg szeretnénk maradni mikrovállalkozás szinten, nem növekedni szeretnénk, hanem fejlôdni, hogy minél jobban tudjuk szolgálni az ügyfeleinket. Látjuk, hogy egyre kevesebb idô jut a képzésekre.

Kihívás számunkra, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel minél hatékonyabban át tudjuk adni az üzeneteket.

Ma nagy divat a gamification, a játékosítás, mi is igyekszünk ebbe az irányba elmenni.

Folyamatosan fejlesztjük magunkat, továbbképzésekre járunk, megismerjük az új trendeket, lehetôségeket. Ahhoz, hogy igazán hatékony segítséget tudjunk adni a cégeknek, optimális lenne, ha huzamosabb ideig együtt tudnánk dolgozni velük, hogy minél mélyebben megismerjük a problémáikat. Stratégiai kihívás számunkra az is, hogy megtaláljuk azokat a partnereket, akikkel hosszú távon együtt tudunk mûködnini.

K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

MARTON FERENC „A CSAPATMUNKA, A MÁSIK SIKERÉNEK VALÓ ÖRÜLÉS OLYAN ÉRTÉK, AMELY AZ ÉLET EGYÉB TERÜLETEIN IS NÉLKÜLÖZHETETLENEK“ Gyerekkora óta sportol, számos mozgásformát kipróbált, de sem a karate, sem az úszás, a fallabda és a tenisz sem tetszett, így a foci lett Marton Ferenc kamarai küldött, a 2019-ben százéves Pécsi Vasutas Sportkör kommunikációs munkatársa sportága. Volt játékos nagy- és kispályán, játékvezetô és sportszervezô, például a pécsi városi — Szerintem a sport elképzelhetetlen gyôzni akarás nélkül. Ha pályára lépek, minden esetben nyerni szeretnék, mindegy, hogy tétmeccsrôl vagy baráti sörmeccsrôl van szó. A pályán nincs barátság, ott csak a gyôzelem számít, természetesen sportszerû keretek között; a barátkozásra a meccs után lesz idô. Persze, fontos a mozgás öröme, de „céltalanul“ semmit sem szeretek csinálni, a sportban pedig mindig a gyôzelem a cél – válaszolja Marton Ferenc arra a kérdésre, hogy versenyzô típus vagy csak önmaga örömére mozog-e.

— Volt hagyománya az iskolában vagy a családban a sportnak?

— A családunk nem volt különösebben sportos, de én gyerekkorom óta mozgok.

Nem emlékszem, hogy mi adott lökést ahhoz, hogy elkezdjem a sportot, de a gyerekeimnek már „kötelezô“ mozogniuk. Bár egyik sportágat sem erôltettem, csak azt, hogy rendszeresen mozogjanak, végül úgy alakult, hogy mindhárman focizni szeretnek, még a kislányom is.

— A sport a munkájában is jelentôs szerepet játszik. Ott milyen tapasztalatok érték, mivel teszi teljesebbé a sportolók életét az aktív mozgás, a szervezett sporttevékenység?

— Külön kell választani a tömegsportot az élsporttól: utóbbi professzionális tevékenység, ami ugyanolyan munka a sportolónak, mint az útépítés a kubikosnak. Persze, a tömegsportra is jellemzô könnyed-

kispályás labdarúgó-bajnokságot korábban ô szervezte. „Fiatalabb“ korában hetente három-négy alkalommal is pályára lépett, jelenleg heti egyszer-kétszer jut el játszani. Mint mondja: ahogy nô az életkor és a testsúly, úgy zsugorodik a pálya mérete, ahol szeret és/vagy tud játszani. Jelenleg a 4 a 4 elleni játék a nyerô számára.

ség, játékosság az élsportolókra is igaz, de a valóban sikeres sportolók ugyanolyan erényeket kell, hogy csillogtassanak, mint bármely más szakmában: jó mentális felkészültség, koncentráció, alázat, szorgalom.

Ami a sportolóknál ehhez extraként jön, az a fizikális felkészültség.

— Milyen többletet ad az ön számára a sport? Mi motiválja a mozgásban?

— Kiváló stresszoldás: a szellemi munka után felüdülés a testmozgás. Mivel csapatsportot ûzök, ezért fontos a társaság is, nemcsak a pályán, hanem azon kívül is: az öltözôi vagy a meccs utáni ugratások, beszélgetések is kiszakítanak a mindennapokból. Elengedhetetlen az egészségmegôrzés miatt is: sajnos az életmódom elég moz-

gásszegény, ezért muszáj elmennem minden héten kicsit játszani. Törekszem is arra, hogy idôt szakítsak a sportra, ha ez nem sikerül, akkor érzem a hiányát: feszültebb, és furcsa mód, fáradékonyabb is vagyok.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat?

— Csak triviális dolgok jutnak az eszembe: a kitartást, a küzdeni tudást, a szorgalmat, az alázatot. Talán csapatsportrajongóként a csapatmunka fontossága, a másik sikerének való örülés és a csapaton belüli kohézió is ide sorolható, mint olyan érték, amely az élet egyéb területein, akár az üzletben is nélkülözhetetlen.

— Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport?

— Rengeteg ilyen tapasztalatom van: a mai napig rendszeresen „élek“ a korábbi sportkapcsolataimból, legyen szó egykori fallabda edzôpartnerrôl, játékostársról, vagy játékvezetô kollégáról. A csapatsport demokratikus dolog: az egyetemi tanár ugyanott liheg a pályán, ahol a gyári szalagmunkás. Ez összehozza az embereket, bizalmat épít közöttük, ami a civil életben is kamatozik. Nekem a legtöbb ilyen kapcsolatot a városi kispályás bajnokság hozta, ott heti rendszerességgel több száz emberrel találkozhattam, a legtöbbjükkel a mai napig jó viszonyban vagyok, és ha kell, kölcsönösen segítünk egymásnak.

K.T.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Infra-med Kft. „AZ ÜZEMORVOS” Speciális szolgáltatások: ● ● ● ● ●

Online bejelentkezés Lejárat figyelés (opcionális) Szûrôvizsgálatok ingyenesen (szerzôdött partnereink számára) Szaktanácsadás Hírlevél a foglalkozás-egészségügyhöz kapcsolódó jogszabály-változásokról

Szakellátóhelyi tevékenység (az üzemorvostan szakrendelése) – speciális szolgáltatásai: ● ● ●

Megrekedt, problémás eseteknél az alkalmasság másodfokú vizsgálata Felnôttképzésre jelentkezôk szakmai alkalmassági vizsgálata Vállalkozó orvosok szakmai alkalmassági vizsgálata

Munkahelyi elsôsegélynyújtók képzése: ●

● ●

Oktató defibrillátoros (AED) készülékkel, ambu-babával újraélesztési gyakorlás, elméleti felkészítés, tesztvizsga – az OMSZ tanúsítványával rendelkezô saját oktatóval.

A szolgáltatást Pécsen és környékén telephelyi kiszállással (10-25 fô/alkalom) is vállaljuk.

A jelentkezéseket folyamatosan fogadjuk. Egyéni jelentkezôket is várunk!

7621 Pécs, Munkácsy M. u. 25. +36 72 515 064, 30 416 0484, 30 9696 123

BEMER fizikai érterápia Pozitív hatás az általános közérzetre, az egészségre és az alvásra.

Ez összességében egy magasabb életminôséghez vezet.

Ez a BEMER (orvostechnikai eszköz otthoni használatra is)!

Kezeléssor vagy bérlemény ajándékutalvány kedvezménnyel 2018. december 20-ig. Telefon: 30 9696-123

Infra-med Kft. Tel: +36 30 969 6123, 72 515 064 www.inframed.hu e-mail: inframed@inframed.hu

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Felvették a Tempó-t!

Népszerû a vállalkozások körében az OTP gyors elbírálású hitele Az MNB adatai szerint 2018 II. negyedévében tovább folytatódott a vállalati hitelezés dinamikus bôvülése. Az év közepéig éves összevetésben 750 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány, ez 12 százalékot meghaladó éves bôvülésnek felel meg. Jól teljesít az OTP Business új Tempo Vállalkozói Hitele is, pár hónap alatt több mint 4 milliárd forintos hitelkihelyezés történt csak ezen a terméken keresztül.

Az MNB nyár végi adatai szerint a vállalati hitelállomány a 2018. augusztusig terjedô 12 hónapban összesen 750 milliárd forinttal emelkedett. A kkv-szegmens hitelezése önállóan az elôzetes adatok alapján, éves szinten közel 16 százalékkal, míg az egyéni vállalkozókkal együtt 14 százalékkal bôvült. A legnagyobb növekedés a mikrovállalkozások esetében történt, elérte a 22 százalékos értéket. A bôvüléshez az OTP Business a vállalkozásoknak kínált gyors elbírálású, forgóeszköz típusú hitelével is hozzájárult: a Tempo elnevezésû, szabad felhasználású hitelterméket pár hónap alatt több mint 200 cég vette igénybe, a kihelyezett állomány pedig meghaladja a négymilliárd forintot. A gyors felfutásban a szintén gyors elbírálás is szerepet kaphatott, hiszen a bank ígérete szerint akár három banki munkanap alatt döntenek az igényekrôl és tárgyi

fedezet, sôt kezes bevonása nélkül, akár 45 millió forintot kaphatnak a vállalkozások. További könnyebbséget jelent, hogy a futamidô akár 8 év is lehet, a kkv-kon kívül egyéni vállalkozók és ôstermelôk is igénybe vehetik, és az egyszerûen igényelhetô konstrukcióhoz üzleti terv benyújtására sincs szükség. Az OTP Tempo Vállalkozói Hitel kamata 1 havi BUBOR + 4,00%. Érdekesség, hogy az OTP Business új termékének kommunikációjában a bank ügyfele, Scsibrán Attila vállalkozó vesz részt, ô az elsôk között élt a Tempo hitel nyújtotta lehetôséggel: tervezett új telephelyük megépítéséhez gyors és egyszerû megoldást jelentett az új hiteltermék. „Gyakorlatilag fél óra alatt állítottuk össze az anyagot, az elbírálás megvolt három munkanap alatt, az új csarnokunk pedig hamarosan elkészül” – nyilatkozta Scsibrán Attila.

Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezetô igazgatója szerint a cégek életében bármikor adódhat olyan helyzet, amikor gyorsan, pár nap alatt van szükségük forrásra, anélkül, hogy fedezetet vagy kezest vonnának be. „Gyorsaság és rugalmasság, ezt várják tôlünk a magyar vállalkozások. Épp ezért fejlesztettük ki számukra új Tempo Vállalkozói Hitel termékünket. A piac visszaigazolta a konstrukció létjogosultságát, egy meglévô kihívásra tudtunk finanszírozási megoldást biztosítani” – mondta el.

A Tempo hitelrôl bôvebb információ az alábbi címen található: https://otpbusiness.hu/tempo

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Vízzel, lánggal, plazmával – precízen, gyorsan vágunk

A 400 ágyas klinika burkolatának egyes elemeit, a pécsi vasútállomás sárga tégláit és boltíveket, bankba gyártott golyóálló üveget, természetes köveket, égetett kerámiát, mindenféle fémet, de még hôálló betont is (pedig ez utóbbival nagyon nehéz dolgozni) méretre, formára tudtak vágni a pécsi M-Sansz Kft.nél. A bérvágással foglalkozó vállalkozás tapasztalt szakemberei a papírvékonyságú anyagtól egészen a 200 mm vastagságig gyakorlatilag szinte mindent tudnak vágni vízsugárral, lánggal vagy plazmával. Sok esetben további felületkezelésre sincs szükség, mert a pontos, precíz munka, illetve a technológia tükörsima felületet eredményez.

— Az építôipartól kezdve a gépiparon keresztül rengeteg szegmensben lehet használni az általunk alkalmazott vágási technológiákat – mondja Molnár Attila ügyvezetô. — Elôfordult, hogy nem volt megfelelô az új épületekbe gyártott ajtók nagysága, ezért az alsó részüket méretre kellett szabni. Több alkalommal végeztük vasváz-szerkezetek csomólemezeinek, merevítô lemezeinek vágását, de még nagyon kemény, ún. hardox anyaggal is dolgoztunk, amely pl. a markolókanál kopóélén található. Elôfordult, hogy egy bonyolult mintájú padló igen nagy pontosságot igénylô, apró elemeit is elkészítettük.

A vágandó darab ismeretében döntjük el, hogy melyik géppel dolgozunk. A vízsugaras vágás például szinte minden anyagnál használható, a nagy sebességgel áramló vízhez a gép egy speciális abrazív anyagot adagol, ami a vágási sebességtôl függôen tükörsimává formálja a vágási felületet. Az eljárás elônye többek között a nagy vágási pontosság, nincs hôbevitel, ezért nem változik meg az anyag szerkezete, szinte minden anyag vágható és bonyolult alakzatok is kiszabhatók. A lángvágást és a plazmavágást az általános rendeltetésû szerkezeti acélok, az ötvözetlen, illetve a gyengén ötvözött anyagok esetében használjuk.

Az egyik érdekes munkánk egy lánctalpas fogaskerekének kivágása volt, ennek az alkatrésznek olyan lett a felülete, hogy nem igényelt további megmunkálást, azonnal fel tudták használni. Persze ehhez az is kellett, hogy rendelkezésünkre álljon egy pontos dxf formátumú rajz. Egyébként saját és hozott alapanyagból is kivágjuk a kívánt formát, és vállalkozásunk erôssége, hogy az egyedi igényekre is megtaláljuk a megoldást.

M-Sansz Kft. 7630 Pécs, Iparsziget utca 1. www.msansz.hu +36 20 368 2472

TÁMOGATÁS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Tájékoztató napok a baranyai kis- és középvállalkozók támogatására – akár 135 ezer euró támogatást nyerhetnek a B Light projektben Egyedülálló pályázati lehetôséget ismerhetnek meg a kis- és közepes vállalkozások képviselôi azon a rendezvénysorozaton, amelyet a Baranya Megyei Önkormányzat cége, a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség koordinál. Az Interreg V-A, B Light projekt a határon átnyúló együttmûködést támogatja, melynek segítségével a vállalkozások közös pályázat segítségével termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal kiléphetnek a nemzetközi piacra. A program keretében maximum 180 ezer euro összegre pályázhatnak a vállalkozók, amelybôl 135 ezer euro a támogatás.

A tájékoztatón a résztvevôk megismerhetik a baranyai gazdaság helyzetét, a vállalkozások lehetôségeit a térségben és a nemzetközi térben, ezen belül az Interreg V-A, B Light konstrukcióban rejlô lehetôségeket. Ezt követôen a résztvevôknek lehetôségük nyílik személyesen is konzultálni a térség országgyûlési képviselôivel, a Baranya Megyei Közgyûlés elnökével és a baranyai képviselôkkel, valamint az Interreg V-A, B Light projekt vállalkozói tanácsadóival.

A mostani kiírás a B Light projekt harmadik fordulója, mely a tervek szerint 2019 januárjában nyílik meg, és márciusig lehet benyújtani a pályázatot. A rendezvénysorozaton a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség munkatársai részletesen bemutatják a pályázat feltételeit, emellett konkrét segítséget tudnak nyújtani a horvátországi partnervállalkozások keresésében, hiszen szoros kapcsolatot tartanak fenn a horvátországi határmenti vállalkozásfejlesztési ügynökségekkel, valamint Magyarország Eszéki Fôkonzulátusának munkatársaival, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MagyarHorvát Tagozatával.

A pályázat lényege, hogy a megvalósítás területérôl (azaz a horvát-magyar határmenti megyék területérôl) horvát-magyar kis- és közepes vállalkozások közösen nyújtsák be pályázati javaslataikat, amelyek az üzleti élet majdnem minden területérôl érkezhetnek. Fontos kritérium a pályázás során, hogy innovatív, újszerû megközelítést is tartalmazzon, hozzáadott értéket is képviseljen a benyújtott pályázat. A pályázati koncepciókat angol nyelven kell benyújtani, erre az érdeklôdô vállalkozóknak mindenképpen fel kell készülniük.

További információ a pályázatról: www.bmfu.hu

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÉPÍTÔIPAR

AZ ÖTÉVES TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTÔI SZERV TAPASZTALATAI Idén öt éve mûködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv (TSzSz), melynek létrehozását az építôiparban tapasztalható, egyes becslések szerint több százmilliárd forint nagyságrendû ki nem fizetett tartozás kezelése tette szükségessé.

A TSzSz eljárása építészeti-mûszaki tervezési, kivitelezési szerzôdések teljesítésébôl eredô viták rendezésére vehetô igénybe. A folyamat bármely szereplôje, tehát a megrendelô, tervezô, kivitelezô, alvállalkozó kérheti az eljárás lefolytatását szerzôdô partnerével szemben, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy kiadták a teljesítésigazolást, de a kifizetés nem történt meg.

Kérhetô a TSzSz eljárása mellékkötelezettség érvényesítése esetén is, amikor az érvényesítés indokoltságát vitatja a kérelmezô. Olyan esetben például, amikor a vállalkozó indokolatlannak tartja a bankgarancia lehívását, kérheti, hogy a TSZSZ szakvé-

leményben vizsgálja meg a lehívás indokoltságát.

Kérelmet a jogszabály által meghatározott forma szerint lehet benyújtani, legegyszerûbben a TSzSz elektronikus kérelembefogadási rendszerén, ahol az ûrlap kitöltését és a vitás teljesítéshez kapcsolódó dokumentumok csatolását követôen egyetlen kattintással kérelmezhetô a TSzSz eljárása (az online felület elérhetôsége: www.mkik-tszsz.hu). A kérelem beadásának módjáról a www.mkik.hu/hu/tszsz honlapon részletes tájékoztatás található.

A TSzSz által vizsgálandó dokumentumok közül legfontosabb a felek között létrejött írásos szerzôdés, így annak másolatát a kérelemhez minden esetben mellékelni kell. A kérelem beadásakor kell megfizetni a szakértôi eljárási díjat, melynek összegét jogszabály szabályozza, a kérelemben vitatott összeg bruttó értékének 1%-a, minimum bruttó 60 000 Ft, maximum bruttó 450 000 Ft.

A szerv az építésgazdaságért felelôs miniszter által kinevezett csaknem 200 igazságügyi szakértô taggal mûködik. Az egyes esetekben a szakértôi eljárást a kérelem ismeretében kijelölt háromtagú, megfelelô szakterülteken jártas szakértôkbôl álló tanács folytatja le a befogadástól számított 30 napos határidôvel, amely indokolt esetben egy alkalommal, maximum 30 nappal hosszabbítható. A TSzSz szakvéleménye a beadott dokumentumok és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján készül.

A szakértôi eljárások legkedvezôbb eredménye, amikor a felek a szakvélemény alapján meg tudnak egyezni, erre sok példa volt, de többször elôfordult az is, hogy ez már a szakértôk jelenlétében, a helyszíni szemle alkalmával megtörtént. Számos esetben a beadott kérelem már önmagában elôsegítette a vita megoldását, amikor a szakértôi eljárás lefolytatására azért nem került sor, mert a nem fizetô fél, amikor tudomást szerzett az eljárásról, kiegyenlítette tartozását.

ÉPÍTÔIPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

mítások mindig javasolhatók. Ez persze mit sem ér, ha a vállalkozók nincsenek tisztában az elôírásokkal. Erre megoldás lehet a kötelezô jogi és szakmai továbbképzés minden építôipari szereplô számára.

Ha viszont a felek közötti megegyezés a szakvélemény alapján sem jön létre, a bíróságon indítható a TSzSz szakvéleményére alapított per, speciális eljárási szabályokkal, melyek az ügymenet gyorsítását szolgálják.

A TSzSz tevékenysége során több mint 1000 beadott kérelembôl már több mint 800 szakértôi eljárás lezárult. Ezek tapasztalatai lehetôséget biztosítanak az építôipar területét érintô problémák általános megfogalmazására, amelyek röviden az alábbiak szerint foglalhatók össze: ● a nem egyértelmû vagy nem jól értelmezett szerzôdések, ● a kivitelezés alatt elôforduló mûszaki tartalom változtatások, és azok dokumentálásának hiányosságai (pl.: pótmunka – többletmunka esetében), ● az átadás-átvételi eljárások problémái, különösös tekintettel a minôségi kifogásokra.

Mind a TSzSz, mind az egyéb szakértôi eljárások során gyakorta fordul elô, hogy a felek szerzôdést bontanak, a munkákat más vállalkozóval folytatják, a szerzôdésbontás idôpontjában fennálló állapotot azonban nem rögzítik, ez pedig vitákhoz vezet. A folyamatos dokumentálás a kivitelezés teljes folyamatában elengedhetetlen követelmény, a munkafolyamatot a jogszabály szerinti esetekben építési naplóban (enaplóban) kell rögzíteni. Szakértôi tapasztalat, hogy az e-napló vezetése ugyanolyan elnagyolt, mint korábban, a papíralapú napló idejében volt, legfeljebb a szakértôk számára lett jóval könnyebben olvasható a

dokumentum. Elôfordult, hogy 2016-os, napló vezetésre kötelezett munka esetén is kézzel írott naplót csatoltak a kérelemhez.

A gyakorlatban számos alkalommal hivatkoznak a felek a szóbeliségre, de a szakértôi eljárásban a szóbeli megállapodásokat, szóban elhangzott utasításokat legfeljebb másodlagosan lehet figyelembe venni, a szakvélemény megállapításait különösen akkor nem alapozhatják meg, ha a felek egymásnak ellentmondóan „emlékeznek“ a szóban elhangzottakra. Szóbeli nyilatkozatok értékelésére, tanúk meghallgatására a bírósági szakaszban kerülhet sor, elfogadhatóságukról a bíróság dönt.

A TSzSz tapasztalatai szerint az építôipari folyamatok a jogszabályokban kellô mértékben szabályozva vannak, igaz fino-

Természetesen a TSzSz gyakorlatában pozitív példák is elôfordulnak, amikor a kivitelezés dokumentumai a vállalkozó teljesítését támasztják alá, és ennek következtében a szakértôi tanács az elvégzett munka ellenértékét teljes bizonyossággal meg tudja állapítani. A TSzSz gyakorlatában a kérelmezôk számára legeredményesebben zárult ügyek közös jellemzôje, hogy már a beadott dokumentumok alapján pontosan nyomon következô a kivitelezés folyamata.

Mivel a TSzSz eljárásában tanúk meghallgatására, szakhatósági állásfoglalások beszerzésére nincs lehetôség, azokban az esetekben, amikor dokumentumokkal nem bizonyítható a teljesítés, a szakértôi tanács nem állapíthatja meg teljes bizonyossággal a teljesítés tényét és mértékét.

Nem véletlen, hogy a TSzSz létrehozásával és az eljárásrend ilyen alakításával – írásbeli szerzôdés követelménye, csak a teljes bizonyossággal megállapíthatóan elvégzett munkákhoz rendelhetô összeg – a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelô dokumentálás ösztönzése is volt a jogalkotó célja. Nem elég megfelelô minôségben elvégezni a munkát, vita esetén ezt bizonyítani is tudni kell.

33

34

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Renault Clio TCe 90 GT Line – A Dél-Dunántúl egyik meghatározó autóipari beszállító cégének, a Matro Kft.-nek képzési vezetôje a Nyitrai Autóház GT Line felszereltségû Renault Clióját próbálta ki. Az ismerkedést az autó külsejével kezdtük, mert a GT Line felszereltségének egyik hangsúlyos részét a sportos külsô kiegészítôk adják.

— Ismerôs az új Clio, sokat látok belôle az utcán, de ezzel a felszereltséggel más, mint a többi Clio. Az eredetileg nagyon barátságos arc, ami ebben a színben olyan, mint egy kedves panda, ezekkel a selyemfényû, szürke kiegészítôkkel és a nagy kerekekkel sportos felhangot is kapott. Ebben a sportosságban komoly szerepe van annak is, hogy a rejtett hátsó kilincsekkel háromajtósnak tûnik az autó. Annyira jól álcázta a hátsó ajtókat, hogy elôször még meg is néztem, hogy van-e döntési lehetôség az elsô üléseken. Látványosak az elsô fényszórók is, a LED-lámpák karakteresek, és gondolom, sokkal hatásosabban világítanak, mint a hagyományos fényszórók. Ebben a kategóriában ritka, hogy egy autóra LED fényszórók kerüljenek.

— Autóválasztásnál milyen szempontok alapján dönt?

— A legfontosabb, hogy tükrözze az egyéniségemet. Nyilvánvalóan ezt elôször a forma és a szín befolyásolja, de a belsô térnek is harmóniában kell lennie a külsôvel. A funkció is lényeges, hiszen egy kényelmetlen ülés, egy rosszul kezelhetô központi képernyô, vagy egy kicsi csomagtartó el-

ronthatja azt az örömet, amit egy autó okozhat.

— Ezzel ki is jelölte az utat, ami mentén megvizsgálhatjuk a Cliót.

Kezdjük az ülésekkel, ami szintén a GT line felszereltség része.

— Ugyanúgy feldobják az utasteret, mint a külsô kiegészítôk. Sportos, kényelmes, és a kék feliratok, a kék cérnával készített varrások szépen rímelnek a belsô tér többi kék hangulatelemével. Kedvelem a fekete belsô tereket, szerintem sportossá tesz egy autót, a Clióban pedig a kiegészítôk tovább fokozzák a hangulatot. Elsôre úgy tûnt, hogy hatalmasak az elsô ülések, és emiatt arra gondoltam, hogy nem marad hely a hátul ülôknek, de meglepôen sok

hely van ott is. Nemcsak a térdek férnek el kényelmesen, hanem a fejeknek is jut elég tér, így utasterét tekintve a Clio akár kisebb családi autóként is beválhat.

— Ahhoz kell a használható csomagtartó is.

— Korábban volt egy hasonló kategóriájú autóm, és abban sokszor hiányzott a megfelelô méretû csomagtartó. Itt nincs ilyen gond, meglepôen nagy hely jut akár a bôröndöknek is. Persze ez a kategóriához mérten igaz, de ha jól tudom, a Clio létezik kombi változatban is, gondolom, oda még két bôrönddel több fér.

— A kezelhetôségrôl még nem beszéltünk. A központi képernyô menüpontjait elindulás elôtt alaposan végignézte.

— Kíváncsi voltam, hogy hová rejtették a kiegészítôk vezérlését. Azt sejtettem, hogy ezen a felszereltségi szinten sok extrát kapott az autó, de mikor beültem, egy nagyon egyszerû, letisztult mûszerfal fogadott. A kormány nincs telezsúfolva gombokkal, és a középkonzol sincs túlbonyolítva. Aztán kirajzolódott a logika a rendszerben. A menüben könnyû navigálni, a kijelzô megfelelô magasságban van, jól elérhetô, és a gyakrabban használt funkciók is pár mozdulattal elôcsalogathatók. Érdekes a kormány mögé helyezett rádióvezérlô, biztos kellene néhány nap, amíg megszok-

Nyitrai Autóház ● 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.renaultnyitrai.hu

AUTÓTESZT

DR. KLEISZ-BÁLIS ESZTER

nám, de valószínûleg nem véletlenül alkalmazza még mindig ezt a megoldást a Renault, a felhasználóktól biztosan pozitív visszajelzéseket kapnak. Egyedül a tempomat és sebességhatároló bekapcsológombja került rossz helyre a váltókar mögé, és talán a pohártartók lehetnének mélyebbek.

— Korábban a rendôrségen dolgozott, az ottani tapasztalatok befolyásolják azt, hogyan közlekedik?

— Sokan sajtószóvivôként emlékeznek rám, de voltam közlekedési vizsgáló is, és ezek a tapasztalatok folyamatosan visszaköszönnek vezetés közben. Pontosan tudom, hogy sokszor néhány kilométer/órával nagyobb tempó már elég egy balesethez. A rendôri múltamból fakad például az, hogy ha nagyon fáradt vagyok, vagy csak azt érzem, hogy nem vagyok jó passzban, akkor tudatosan lassabban, még óvatosabban vezetek. Sokan ringatják magukat abban a

hitben, hogy városi tempónál nem történhet komoly baleset.

Sajnos látni kell, hogy hiába nagyon biztonságosak a mai autók – ugye épp a Renault a biztonságos autók egyik legnagyobb elkötelezettje –, a baleset bármikor bekövetkezhet, akár úgy, hogy az ütközés másik résztvevôje, gyalogos, biciklis vagy épp egy kevésbé jól megépített autóban ül.

— Ennek ellenére szeret vezetni?

— Nagyon! Szívesen ülök autóba, és mivel mindig olyan autót választok, ami tetszik nekem és jól érzem magam benne, ezért szórakoztat a vezetés. Ez a Clio is jó partner, élmény vele a városban autózni.

— Nem volt túlságosan gyenge a saját autója után?

— Most valóban egy jóval erôsebb, nagyobb kategóriás autóval járok, de mint említettem, korábban volt egy hasonló méretû kocsim is, így ahhoz tudok viszonyítani. Ha pedig azt is belevesszük a képbe, hogy mindössze 900 köbcentis motor mozgatja az autót, akkor azt mondanám, hogy kifejezetten erôs. Egy ekkora motortól nem számítottam ilyen dinamikára. Még az ECO gomb megnyomása után is egészen jól lehet vele közlekedni, ha pedig kikapcsoltam a gazdaságos módot, akkor magasabb fordulaton meglepôen dinamikus, olyan, mintha másfélszer ekkora motor lenne a

Dél-Dunántúli Gazdaság kocsiban. Érdekes, hogy alig hallani a motort, sokszor csak a fordulatszámmérô mutatja, hogy jár, és menet közben is alig emelkedik ki a hangja a gumik hangja és a szélzaj közül. A kis motor elônye még a jó fogyasztás, mert a környezetvédelem legjobb módja, ha a kibocsátást csökkentjük, és ebben a Clio nagyon jó.

— A nagy kerekek szépek ugyan, de nem voltak kényelmetlenek menet közben?

— Érdekes módon nem rázott az autó, sôt a viselkedése alapján azt mondtam volna, hogy normál abroncsokkal szerelték.

Nem rázott, szépen lépett át a fekvôrendôrökön, a vasúti átjárókon sem ütött nagyot, szóval a rugózása olyan volt, mint egy normál kisautóé. Ismeretlen, új autókkal nagyon óvatosan vezetek az elsô napokban, így most sem próbáltam dinamikusabban, de azt azonnal éreztem, hogy az úttartásra, a stabilitásra jó hatással vannak a sportos gumik.

— A Clio vételára ezzel a felszereltséggel is 5 millió forint alatt marad, ez mennyire jó ajánlat?

— Nem tudom pontosan, hogy ma a versenytársak mennyibe kerülnek, de a Renault-ról tudom, hogy általában nagyon versenyképes árakat alakítanak ki, így ezzel a felszereltséggel és a GT Line csomaggal kedvezônek tûnik az ár. Az extrák sem kerülnek sokba, az öt év garancia is jó ajánlat, és általában a listaár még tovább csökkenthetô egy-egy kedvezménnyel is.

T.R. A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 898 cm3 Maximális teljesítmény: 90 LE 5500/min Maximális nyomaték: 140 Nm 2250/min Csomagtér: 300 l Maximális sebesség: 178 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 12.1 s Átlagfogyasztás: 5.1 l Alapár (TCe 90 Alizé): 3 599 000 Ft A Renault Clio GT Line fontosabb alapfelszerelései: krómozott kipufogóvég, Renault Sport spoiler és oldalsó szoknyák, sportülések megerôsített oldalpárnákkal, speciális GT Line kárpit kék varrással, sport bôrkormány kék varrással és GT Line logóval, manuális klímaberendezés, MP3 kompatibilis rádió USB csatlakozással és bluetooth kihangosítóval, automata fényszóró felkapcsolás, esôérzékelôs ablaktörlôk, automata Renault kártya, FULL LED „Pure Vision“ elsô fényszórók

35

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

A SZÜNET Tartja magát a korábbi állítás, mely szerint a pécsi gasztronómia egyik forrópontja a Jókai tér. Így könnyen érthetô, hogy a tapasztalt vendéglátósok, SZKRAJCSICS Edina és SZOLGA László is ide álmodták meg a Szünetet. A minôségi kávéra építô, de annál többet nyújtó helyen az összeszokott csapat hölgytagjával beszélgettünk.

TIPP-ADÓ

Hogyan alakult ki a hely koncepciója, miért pont itt nyitottatok?

Egy téli napon elindultunk sétálni Uránvárosból a belváros felé, tudtuk, hogy szeretnénk egy saját helyet nyitni és mindenképp kávéval akarunk foglalkozni. Mert szeretjük fogyasztani is, készíteni is. Itt van ez a szép tér, tudtuk, hogy itt lenne ideális. De akkor éppen semmi nem volt kiadó. Januárban láttuk meg ezt az üzlethelyiséget és azonnal telefonáltunk is.

Sok helyen látszik, hogy a tulajdonos, üzemeltetô korábban nem vendéglátással foglalkozott. Jól sejtem, hogy nálatok ez nem így van?

Legtöbb helyen alkalmazottal nyitnak.

Ez önmagában nem probléma, de a tulaj-

JÓ HELY / TIPP-ADÓ donosnak benne kell dolgoznia, hogy értse, lássa a folyamatokat.

Tudatos választás, hogy csak egy kávétok van?

Igen, ez a kávé populáris, egyaránt ízlik a hétvégére érkezô turistáknak, a különlegességre, specialty kávéra vágyóknak, és a kávéitalok kedvelôinek. Az a lényeg, hogy mindenbôl minôségit kínálunk. Mert az emberek azért jönnek ide, hogy elköltsék a pénzüket, és elégedetten távozzanak. Mi erre törekszünk. Próbálunk úgy is viselkedni. Barátságosan, közvetlenül. Próbáljuk mindig mindenbôl a legjobbat adni.

Kávézóra manapság ez nem annyira jellemzô, miért van déli menütök?

Szerettük volna azt, hogy bárki le tudjon ülni, és fogyasztani bármit, tehát nálunk van alkoholtermék is, sütemény is.

Vegán és nem vegán is. Délidôben pedig ebéd.

Férj és feleségként milyen együtt dolgozni?

Már van pár év tapasztalatunk a közös munkában, mindent ketten csinálunk itt is.

További tervek?

Bôvíteni szeretnénk, térben és létszámban is. Nagyon sok tervünk van, mindig próbálunk valami újdonságot nyújtani a vendégeknek, már csak a szezonális újdonságok miatt is.

Jártok a konkurenciához? Mi a véleményetek összességében a város gasztronómiájáról?

Korábban végigjártuk a konkurenciát, most dolgozunk, és inkább online figyeljük ôket. Az éttermekrôl tudnék mesélni, oda gyakrabban járunk, mert az még belefér az estéinkbe. Szépen ível felfelé a város ebbôl a szempontból. Van még most is egy-két hely, amit inkább nem ajánlok az érdeklôdô turistáknak, de van néhány szívünk csücske is, amit meg szívesen.

G.E.

ELLENÔRIZZE ÜZLETI PARTNERÉT! Egy vállalkozás szabályos és biztonságos mûködéséhez tájékozódni kell a leendô üzleti partnerek megbízhatóságáról. Adóellenôrzéskor akár komoly hátrány is érheti azokat, akik nem járnak el kellô körültekintéssel üzletfelük, beszállítóik kiválasztásakor. A NAV adatbázisokkal, lekérdezhetô nyilvántartásokkal segít a tájékozódásban. Érdemes minden eshetôségre felkészülve megfelelôen dokumentálni, hogy a vállalkozás a lehetô legkörültekintôbben jár el üzletkötései során. A NAV honlapján található adatbázisokban ellenôrizhetô, hogy ki, mennyire tartja be a szabályokat, sôt az Online Számla rendszer is megkönnyíti a számlakibocsátó partnerek megbízhatóságának felmérését.

Ajánlott a vállalkozásnak utánanézni a cégjegyzékben vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Fontos meggyôzôdni arról, akár személyesen is, hogy a leendô partner ténylegesen folytat-e tevékenységet a székhelyén, illetve telephelyén, vannak-e alkalmazottai, képes-e a vállalt szolgáltatás, termékértékesítés teljesítésére.

A NAV honlapján található adatbázisok (www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok) tartalmazzák többek között a létezô adóalanyokat, a megbízható adózókat, az adóhiányosokat, a törölt adószámosokat, az áfabevallást több mint két bevallási idôszakon keresztül be nem adókat, a köztartozásmentes adózókat, a végrehajtás alatt állókat és a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatókat is.

Az idén július óta mûködô Online Számla rendszerben a számla befogadója lekérdezheti a legalább 100 ezer forint áfatartalmú, hiteles számlák adatait. Ez megkönnyítheti a számlakibocsátó partner online számlaadat-szolgáltatási gyakorlatának, esetleges adatszolgáltatási hiányosságainak megismerését. A rendszer egyéb szolgáltatásai mellett képet ad az üzleti partnerek megbízhatóságáról is.

A NAV részletes útmutatót adott ki a témában (3012/2017. útmutató az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítésérôl és annak adóhatósági ellenôrzése során figyelembe vett szempontokról), amely letölthetô a NAV honlapjáról: https://www.nav.gov.hu/nav/szabalyzok/ut mutatok.

Forrás: NAV

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Minden kedves vásárlónknak kellemes ünnepeket kívánunk!

37