Dél-Dunántúli Gazdaság XXI. évfolyam 1. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXI. évfolyam 1. szám 2019. február 8.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

OPERATÍV EGYÜTTMÛKÖDÉS w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

NEVES ELÔDEINK MÚLTUNK NAGYJAI

ID. ANGSTER JÓZSEF (1834–1918) A Baranya vármegyei Kácsfalun látta meg a francia mester annyira meg volt véle elénapvilágot 1834. július 7-én. Eszéken aszgedve, hogy – ismét a kor szokásának megtalos segédnek szegôdött, majd a kor szofelelôen – a cég mûködését folytatandó fölkása szerint szakmai tudása elmélyítésére ajánlotta a lánya kezét, de ô ezzel a lehetôvalcolásra, vagyis szakmai vándorútra inséggel nem kívánt élni.) dult. Útvonalának nyitóSzülôfalujába hazatérvén állomása 1854-ben Bácssaját vállalkozást alapíkában volt, majd 1856tott 1866-ban, de az itban Bécs, 1861-ben teni zsidóság már tisztáDrezda, Lipcse, Köln köban volt szakmai tudásávetkezett, és végül Svájc val. Amikor ugyanis bizközbeiktatásával az akkotatásukra Pécsre költöri orgonaépítés fôvárosázött, és az akkori városi ba, Párizsba, a világhíres tanácstól mûhelynyitási Aristide Cavaillé-Coll veengedélyt kapott a budai zette mûhelyben ért vékülvárosi Malom u. 7. get. Itt olyan híres orgoszámú házban 1867nák építésében vett tevében, valamint az újon1887 kenyen részt, mint a nan épülô zsinagóga orNotre Dame, a St. Denis, a St. Sulpice gonájának építésébe kezdtek, az ô pályázatemplomoké. Ezt követôen hazaindult, ta nyerte el a pálmát, amelyet 1869 tavahogy megszerzett tudását hazájában kaszán fejezett be. Hírneve emelkedésével matoztassa. (Az akkori fáma szerint az ôsz számos orgona- és harmónium-építési megbízást kapott vármegyéjében, a Dunántúlon, sôt Horvátországban is. Amikor A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 pedig 1876-ban megépítette a kalocsai székesegyház orgonáját, Haynald Lajos kaKiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató locsai érsektôl elnyerte a „Kalocsai érsek Nonprofit Kft. orgonaépítôje“ címet. Közben elôbb a KisA kiadásért felel: Rabb Szabolcs és Nagyflórián utca sarkára, majd a Mária Felelôs szerkesztô: Katona Petra utcába költözött üzeme, amelyet késôbb a Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

József utcáig nagyobbítottak meg. Hírneve 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 eljutott a világhírû magyar zongorista-zeE-mail: pbkik@pbkik.hu neszerzôhöz, Liszt Ferenchez, akinek ajánA szerkesztôbizottság tagjai: lására készítette el a Zeneakadémia orgonáCsászár Gergely, Kiss Karolin, ját. Az 1886-os pécsi országos dalosverPiacsek László, Schmidt Enikô senyre fejezte be a Belvárosi templom orgoHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 náját. Szakmájának summázataként az Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs 1886-ban megjelent „Az orgona története, Nyomdai munkálatok: lényege és szerkezete“ címû kötetét adta ki.

Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Érdekességként megjegyezzük azt a tényt, hogy az 1887-ben megvalósított 46 Kereskedelmi forgalomba nem kerül. változatú, három manuálos pécsi SzékesPBKIK honlap: www.pbkik.hu egyház orgonája volt a gyárrá fejlôdött www.pecsikamara.hu üzem 100. elkészült orgonája. A nemzetközi hírû orgonagyár olyan jelentôs alkotásokkal büszkélkedhetett, mint a fôvárosi Deák téri református templom, a Dohány utcai zsinagóga, a Kálvin téri Református temp-

Dél-Dunántúli Gazdaság

lom, a Szent István Bazilika, valamint az egri, a gyôri, a kalocsai dóm, a budapesti fasori református és evangélikus templom, a lipótvárosi székesegyház, a szegedi fogadalmi templom orgonája. A bazilika orgonájának elkészülte után a kor neves zenei orgánuma, a Zenelap 1905. szeptember 25-i száma Angster József képével méltatta a mûvet.

A századfordulón két fia, Emil és Oszkár szintén bekapcsolódott a gyár vezetésébe, amikor a létszám elérte a 80, majd a 100 fôt. Az elsô világégés utolsó évében, 1918-ban XV. Benedek pápa a Nagy Szent Gergely-rend lovagkeresztjét adományozta neki. Addigra már több hazai kitüntetéssel is elismerték munkásságát. 1879-ben a Székesfehérvári, 1888-ban a Pécsi Országos Kiállításon nyert aranyérmet alkotásaival, az 1896-os Millenniumi és az 1907-es Pécsi Országos Kiállításon pedig a legmagasabb hazai szakmai kitüntetést, az országos aranyérmet nyerte el.

1917 Pécsett hunyt el 1918. június 9-én. A Dunántúl címû napilap így búcsúzott tôle: „Ritka szép, bensôséges vallásos meggyôzôdéstôl hevülô, munkás élet fejezôdött be vasárnap délután. Angster József, az európai hírû pécsi orgonagyár megalapítója és kifejlesztôje, az egész város társadalma elôtt közszeretetben álló, régi pécsi iparos vasárnap délután 84 éves korában maghalt Pécsett... A halál a család Rókus dûlôben lévô szôlejében érte...“ A Pécsi Városszépítô és Városvédô Egyesület nevében, e sorok írója kezdeményezésére 1988-ban a Mária utcában, a volt gyár központi épületének falán emléktáblát avattak, majd hangversennyel adóztak emlékének a Belvárosi templomban.

Dr. Vargha Dezsô

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

ELÔRELÉPHET A GAZDASÁG 2019-BEN BARANYÁBAN Jelentôs változásokat hozhat az idei év a megye gazdasága számára. A kamara és az egyetem, Pécs, illetve Baranya önkormányzata, valamint az egyházmegye vezetôi és szakemberei között elindult egy operatív együttmûködés a gazdaságfejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés, a külügyek és a kulturális kérdések területén. A kamara olyan konkrét fejlesztési program kidolgozását kezdte meg tavaly, amely tartalmazza azokat a feladatokat, amely tartalmazza a versenyképes gazdaság eléréséhez az innováció és K+F, az oktatás, a HR-utánpótlás, a gazdaságorientált önkormányzati üzemmód témaköreihez nélkülözhetetlen feladatokat. Optimistán kezdik az évet a megye meghatározó vállalkozásai, amelyek komoly fejlesztéseket valósítanak meg 2019-ben. Összeállításunkban a kamara és a vállalkozások vezetôit kérdeztük az elôttük álló 12 hónapról.

„Ez a térség többre hivatott, és ezt be is fogjuk bizonyítani“ Minden felelôs cégnek, önkormányzatnak, az egyetemnek, a kamarának közösen kell dolgoznia a jövôért, mert lehet, hogy ez az utolsó esélyünk a felzárkózásra – állítja dr. SÍKFÔI TAMÁS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akit a térség, a megye lehetôségeirôl is kérdeztünk.

dr. SÍKFÔI TAMÁS

— A világgazdaságban, az unióban és itthon is felgyorsultak a technológiai, gazdasági, társadalmi folyamatok. Hogyan hat mindez a megyei gazdaságra?

— Kétségkívül az emberiség egyik legnagyobb kihívása elôtt állunk. Érdekes és veszélyes jelenség, hogy a felgyorsult folya-

matokkal, valamint ezek belsô összefüggéseivel igen kevesen foglalkoznak, és képesek megérteni azokat. Ahhoz, hogy minden szinten megfelelô válaszokat adhassunk a történésekre, tisztában kell lennünk a mozgatórugókkal, a jelenlegi világgazdasági hatalmasok érdekeivel, csakúgy, mint a hazai és helyi feltételrendszer átalakulásával.

Sajnos sok önkormányzat, intézmény, vállalkozás csak szûk környezetének információi, impulzusai alapján fogalmazza meg szokványos válaszait, így jelentôs a kudarc veszélye.

— Miként reagál erre a PBKIK? — Hatályos stratégiánkat az ezredfordulón alakítottuk, ki, és kisebb módosításokkal kiállta az idô próbáját. Jól fogtuk meg a megyei gazdaság problémáinak lényegét. A gond az, hogy ebben a két évtizedben rajtunk kívül kevesen foglalkoztak a növekvô technológiai, gazdasági kihívásokkal. A közélet többsége úgy gondolta, lehet virágzó várost építeni versenyképes gazdaság nélkül és elszegényedô megyei periféria mellett. Baranya társadalmi versenyképessége is súlyosan romlott, az egyik legjobban elöregedett megye, és igen jelentôs a képesített fiatalok elvándorlása. Az országosan igen nagy munkanélküliség mellett így jelentôs munkaerôhiány is kialakult.

Mindazt a feladatot, amelyet kamaránk saját hatáskörben megoldhatott, anyagi és emberi erôforrásokat nem kímélve megoldottuk, ezek kiemelt szakterületei az innovációmenedzsment, a külgazdasági orientáció és a HR-utánpótlás voltak.

A német nyelvû uniós tagállamokkal ellentétben hazánkban a kamarák rendkívül limitált fejlesztési erôforrásokat kapnak a

mindenkori kormányzattól, igaz, cserében a teljesítményelvárások közel azonosak a nyugati országokban tapasztalhatókkal. Az erôforrások azokhoz a szereplôkhöz érkeztek százmilliárdos nagyságrendben, akik nem a versenyképesség fejlesztése érdekében használták fel azokat. Így a megye és Pécs versenyképessége leszakadt nemcsak az uniós, hanem az országos átlagtól is, és logikusan a fejlôdés menedzseléséhez szükséges közéleti együttmûködési rendszer sem alakulhatott ki, hisz a versenyképtelen célrendszert nem tudtuk támogatni.

— Úgy tûnik, a helyi közélet egyre nagyobb része már hajlandó szembenézni a korábbi hibákkal és a sürgôs pályamódosítással. Tapasztalható-e változás a fejlesztéspolitikákban?

— Valóban, a felsôvezetôi szinteken már észlelhetô a felismerés az önkormányzatoknál és az egyetemen is. Látható a megnövekedett aktivitás, számos kezdeményezés jelent meg. A hiányzó formális egyeztetési rendszer miatt azonban ezek egyelôre kidolgozatlanok, önmagukra szabottak és néha párhuzamosságok alakulnak ki. Sürgôs feladat az együttmûködés formalizálása, hogy hatékony közös munkát fejthessünk ki kölcsönösen elfogadott célrendszer érdekében, koordinált erôforrás-felhasználással. Épp ezért támogatjuk Miseta Attila rektor úr és Jenei Zoltán kancellár úr kezdeményezését, amelyben az egyetem, Pécs, Baranya és a kamara, valamint az egyházmegye vezetôi, ill. szakemberei operatívan mûködnek együtt a gazdaságfejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés, a külügyek és a kulturális kérdések területén. Természetesen eltérô súlypontokkal.

CÍMLAPSZTORI — Az elmúlt két évtized alatt számtalan koncepció, stratégia készült az intézményeknél. A kamara viszont 2018-ban konkrét iparfejlesztési programot dolgozott ki. Mit tartalmaz ez a program?

— A kamarai választások után több körben tárgyaltunk a megye meghatározó vállalkozásaival az elôbb taglalt helyzetrôl. Ezeken a tárgyalásokon fogalmazták meg a vállalkozások, itt az ideje megalkotni egy konkrét fejlesztési programot. A program egyrészt tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyképes gazdaság eléréséhez az innováció és K+F, az oktatás, a HR-utánpótlás, a gazdaságorientált önkormányzati üzemmód témaköreiben. E feladatokat konkrét felelôsök, határidôk megfogalmazásával többoldalú szerzôdésbe is beillesztettük, amelyet az egyetem, Pécs, Baranya, a kormányhivatal, az egyházmegye és a kamara írna alá. Jelenleg e szerzôdés egyeztetése zajlik, szeretnénk minél hamarabb már a végrehajtással foglalkozni.

A program másrészrôl közel 30 cég fejlesztési projektjeit is magába foglalja, amelyek jelentôs K+F, innovációs, ipar4.0 tartalommal bírnak, egyértelmûen erôsítik az exportorientációt, új, versenyképes termékeket eredményeznek. Terveink szerint a projektek köre bôvülhet, amennyiben szakértôink befogadják a kamarához eljuttatott fejlesztési, beruházási javaslatokat. A kormányzattal intenzív tárgyalásokat folytatunk, az ITM szinte minden vezetôjével egyeztetünk. El szeretnénk érni a projektkör forráshoz juttatását. Számításaink szerint megvalósulásuk, belsô szinergiáik legalább akkora gazdasági növekedést, foglalkoztatást, többlet adóbevételt eredményeznének, mint egy jelentôs multinacionális cég államilag erôsen támogatott - megjelenése más városokban.

— Milyen volt ennek az együttmûködésnek a helyi és az országos fogadtatása?

— Egyértelmûen támogatják az önkormányzatok, az egyetem, a kormányhivatal, a PSZC, illetve számos intézmény és közszereplô, hozzáállásukat támogató és szerepvállaló nyilatkozatban juttatták el hozzánk.

Az országos lobbit most szervezzük, láthatóan igen nagy feladat visszakerülni a térképre. De nincs más lehetôség.

— A gazdasági kormányzat ugyanakkor egyre kevésbé térségi, sokkal inkább ágazati fejlesztési programokban gondolkodik. Nem kerül így hátrányba Baranya az országosan egyik leggyengébb gazdaságával?

— Kétségkívül ennek vannak veszélyei.

Hisz a megyei gazdaságot sújtó korábbi központi gazdaságpolitikai hibák és helyi rossz döntések miatt egy baranyai cég nehezebben versenyez egy fôvárosival vagy gyôrivel, debrecenivel, kecskemétivel az erôforrásokért, a piacokért. Ugyanakkor azt is látjuk tárgyalásaink alapján, hogy a kormányzat tudja: a régió és központja, Pécs önerejébôl már nem lesz képes utolérni a fejlettebb országrészeket. Ezért az egyetem bázisán regionális fejlesztési programot kérnek be, amely potenciális pénzügyi kerete több száz milliárd Ft, természetesen nem néhány évre vetítve.

— Akkor a programok versenyeznek a központi forrásért?

— A veszélye ugyan fennállhatna, de sem az egyetem, sem a kamara nem úgy értékeli, hogy a programok versenytársak.

Az ITM vezetése is tudtunkra adta ezt. Egyrészt a kamarai iparfejlesztési program térségi szegmens program, amely elsôsorban a megyére jellemzô kis- és középipar versenyképességét szolgálja, míg az egyetemi program a kormányprogram szerkezeti bázisán foglalkozik társadalmi, gazdasági, technológiai fejlesztési irányokkal, beruházásokkal. A két program kiegészíti egymást, mi úgy gondoljuk, az iparfejlesztési program képes felvezetni a regionális fejlesztési programot, többek között alkalmassá téve e helyi ipari vállalkozásokat a régiós tervekben megfogalmazott technológiai parkhoz, valamint a digitális-, egészségipari-, élelmiszeripari-technológiai fejlesztési irányokhoz történô csatlakozáshoz.

— Ezek szerint összekapcsolhatók a tervek?

— Egyértelmûen. Az egyetem vezetése ezért is kezdeményezte a kamarával és az önkormányzatokkal azokat az egyeztetéseket, amelyeken arról van szó, hogy miként tudunk bedolgozni a régiós program elkészítésébe, milyen legyen a program kidolgozásának szervezeti kerete. Az idô viszont igencsak sürget, tavasz végére a kormányzat várja a kidolgozott terveket.

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

— Tehát elindult valami, van esély a felzárkózásra.

— Igen. De az esély lehet, hogy az utolsó, mert a világgazdaság gyorsuló folyamataival kell lépést tartanunk. Aki nem képes felzárkózni, az mindent elveszít. Erôforrásokat, lakosságot, a jövôt. A munkaerô és a tôke egyre inkább a fejlôdô nagyvárosokba, központokba vándorol, a vesztes perifériák kiürülnek. Éppen emiatt kell minden felelôs cégnek, önkormányzatnak, az egyetemnek, a kamarának közösen dolgoznia. Ez a térség többre hivatott, és ezt be is fogjuk bizonyítani.

A helyi, baranyai vállalkozások szolgálata, a megyei gazdaság fejlôdésének támogatása Komoly tempót diktál kollégái, valamint a kamarával együttmûködô intézmények, vállalkozások számára RABB SZABOLCS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára, de csak így lehet komoly eredményt elérni.

RABB SZABOLCS

— Kamaránk évtizede és most is a 2016. év végén a testületi vezetôkkel kialakított stratégiai mátrix mentén szervezi a feladatait és tervezi a rövid, illetve hosszú távú tevékenységrendszerét, fogadja be a projektjavaslatokat. Az elsôdleges szempont a stratégiai mátrixban és így a kamarai munkaszervezet tevékenységében is a helyi, baranyai vállalkozások szolgálata, a megyei

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

gazdaság fejlôdésének támogatása. Ha kulcsszavasan megfogalmazom a legfôbb tevékenységek mátrixát, akkor a gazdaságfejlesztés, üzleti közösségek, humánerôforrás, befektetôi portfóliók, szakképzés, érdekérvényesítés, technológia transzfer, nemzetközi piacok, klaszterek és pályaorientáció fogalmak köré tudom ezeket csoportosítani. Ezek a kulcsszavak az irodám falán is nap mint nap olvashatók, orientálnak, és sokszor a kreatív projektfejlesztô munka során terelnek a stratégiai mátrix irányába – fogalmaz a fôtitkár.

— Melyik terület jelenti a legnagyobb kihívást a kamara és az ipari szereplôk számára?

— Legnagyobb kihívásnak a Baranyai Iparfejlesztési Programunkban is megfogalmazott fejlesztési területekhez kapcsolódó hatékony aktivitási rendszer menedzselését látom. A megye súlyos problémái és a helyi hazai, illetve külföldi tulajdonú vállalkozások szakmai igényei összefüggnek. A legfontosabb elemek a következôk: meg kell oldanunk – és kollégáim nap mint nap tesznek ezért – a szakképzés fejlesztését, valamint az eredményes pályaorientációt, együttmûködve a társintézményekkel, a szakképzési centrummal, az iskolákkal és az egyetemmel. Növelnünk kell a tortának a szakképzésben megjelenô szeletét, úgy, hogy a torta sajnos egyre kisebb és kisebb lesz, ugyanis folyamatosan csökken a gyerekszám.

A cégek fejlesztési és KFI terveit szakmai együttmûködési rendszerrel, kooperációkkal és persze forrásokkal kell tudni támogatni. Ha 30-40 helyi családi vállalkozás fejlesztési ötletei elindulnak, akkor az nagyságrendileg egy nagy multinacionális cég megjelenésével egyenértékû fejlesztési potenciált és hozzáadott értéket jelent a megyének és a régiónak. Emellett azt is látni kell, hogy a megye közlekedési problémáit sürgôsen orvosolni szükséges, mert csak akkor lehet reális elvárás a munkaerô-mobilitás.

— Hogyan kapcsolódnak ehhez a folyamathoz a kamara egyes szervezeti egységei, az osztályok?

— Kollégáim a Kereskedelmi és Innovációs Osztályon menedzselik az Enterprise Europe Network rendszerét, amelyben a helyi cégek számára gyors és hatékony támogatást tudnak adni a nemzetközi piaco-

CÍMLAPSZTORI kon történô üzleti kapcsolatokra, valamint a nemzetközi K+F+I projektekben való részvételre. Innovációs és iparjogvédelmi tanácsadást végzünk évente közel 200 vállalkozás számára, de ezt a mértéket szükséges folyamatosan növelnünk.

A Humán Erôforrás Osztály munkatársai nemcsak a szûken értelmezett szakképzési ügyekben, de a közlekedési problémák feltárásában és megoldásában, a humánerôforrás-kérdésekben, valamint az egyetemi és iskolai kapcsolatok szervezésében is aktívak, illetve eredményesek. Pályaválasztási aktivitásunk egyre jobban látható, eredménye kézzelfogható.

— A kamara nagy fába vágta a fejszéjét „A jelen a jövôd“ kampánnyal, amely a megyében dolgozó cégek láthatóságát erôsíti.

— A kamara tavaly ôsszel – partnerségbe hívva a Pécsi Tudományegyetemet, Pécs várost, Baranya megyét, az érintett vállalkozásokat és intézményeket, valamint az azokat tömörítô klasztereket – a megye gazdasági-innovációs arculatát építô kezdeményezést indított azért, hogy a pécsi és baranyai vállalkozásoknál igen magas minôségben készült termékek, szolgáltatások láthatóvá váljanak mind a helyi emberek, mind a szélesebb spektrum számára, valamint hogy a pécs-baranyai cégek valós elhelyezkedési és életpálya perspektívát jelentsenek az itt tanuló fiataloknak. A kamara összegyûjtötte kiválasztott önkéntes tagjai releváns üzeneteit. Ezeket összesítve, átdolgozva, kialakítva a szlogeneket elsô körben a megyei kommunikációs felületeken – elsôsorban közterületi és elektronikus felületeken – mutatjuk be a megye gazdasági értékeit. Terveink szerint második körben országos, budapesti felületeken jelennek meg a megye gazdasági értékei.

— A kamara miként vesz részt a vállalkozások önkéntes szervezôdései, a klaszterek, illetve a klubok munkájában?

— Szervezzük a kamara mellett és a kamarával dolgozó szakmai közösségeket, a klubokat és a fórumokat. A gépipari és a tavaly megalakult építôipari klaszterek munkáját koordinálva komoly szakmai programokat valósítunk meg, a közélet számára folyamatosan igazolva a gazdaság és ipar jelentôségét. Kialakultak a nagy entitások

operatív szintû egyeztetési fórumai, ezekben a kamara aktív szerepet vállal, képviseljük a gazdaság érdekeit.

Pécsi Tudományegyetem: elôrelépés a digitalizáció területén, a nemzetközi megítélés javítása Melyek a Pécsi Tudományegyetem elôtt álló legfontosabb kihívások, feladatok 2019-re? Melyek a fontosabb irányok? – kérdeztük dr. BETLEHEM JÓZSEFET, a PTE stratégiai és kapcsolati rektorhelyettesét.

dr. BETLEHEM JÓZSEF

— A Pécsi Tudományegyetem esetében, más egyetemekhez hasonlóan, a mûködôképesség alapját a hallgatók jelentik.

Véleményem szerint a felsôoktatási piac a következô évek során jelentôsen át fog rendezôdni, és egyre erôsebb lesz a verseny a hallgatókért, ezért a hallgatói létszám stabilizálása, illetve növelése az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznünk.

Ennek kapcsán nagyon komoly elôrelépéseket kell tennünk a digitalizáció területén. A felsôoktatásba jelenleg és a jövôben belépô hallgatók már digitális környezetben nônek fel, ez egy egészen új típusú gondolkodásmódot igényel tôlünk. Meg kell értenünk, hogy a fiatalok milyen viszonyrendszerben gondolkodnak. Így amikor választás elé kerülnek, azt az egyetemet fogják választani, ahol az oktatási színvonal és a digitalizáció megfelel a XXI. század kihívásainak, és lépést is tart azzal. Összegezve tehát a digi-

CÍMLAPSZTORI talizációnak a felsôoktatás legtöbb szegmensében meg kell jelennie. Egy másik kihívás az egyetem nemzetközi megítélése.

Javítanunk kell a nemzetközi rangsorokban betöltött helyünkön, mely egyrészt presztízskérdés, másrészt növeli az egyetem kapcsolati tôkéjét is. Ehhez egy hatékony eszközrendszerre és széles körben alkalmazható új technikák bevezetésére van szükség.

Minden szakterületen meg kell találnunk a versenyelônyt garantáló lehetôségeket és ezeket kell hangsúlyoznunk, valamint megerôsítenünk. Továbbá meg kell keresnünk azokat a szakembereket, akik a Pécsi Tudományegyetemet még láthatóbbá tudják tenni a felsôoktatás nemzetközi színterein.

— A Modern Városok Program, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szorgalmazott integrált fejlesztési projekt egyetemre jutó része milyen fejlesztéseket tesz lehetôvé és ezeknek milyen hatása lesz a megye gazdaságára?

— A 2018-ban belépô rektori vezetés programjára építve céljaink között szerepel a Pécsi Tudományegyetem szerepvállalásának biztosítása a Dél-dunántúli Innovációs Ökoszisztéma megteremtésében, a „Fokozatváltás a Dél-dunántúli Régióban“ stratégiai dokumentumban megfogalmazott fejlesztési irányok megvalósításában. A regionális fejlesztéspolitika a jövôben egyre inkább az egyetemközpontú innovációs ökoszisztémákra épül. Ennek a kormányzati elképzelésnek a dél-dunántúli megvalósításában a Pécsi Tudományegyetemnek kiemelkedô szerep juthat. Pécs periférikus regionális pozíciója, mind az egyetem, mind a város, mind pedig a várossal mélyen integrálódott régió számára komolyan behatárolja a fejlôdés lehetôségét, ezért célunk, hogy szakmai közremûködéssel megtaláljuk a kapcsolódást a lehetséges kitörési pontokhoz. A stratégiai terv 2030-ig történô végrehajtása több mérföldkôre bontható. Mindezek megvalósulása erôteljes pozitív hatást gyakorolhat a térség gazdasági életére, valamint a régió fejlôdésére egyaránt.

— Az integrált fejlesztési projekt a várossal, a megyével, a kereskedelmi és iparkamarával, illetve az ipari klaszterekkel a korábbinál hatékonyabb együttmûködést kíván. Miben

valósul meg ez a szorosabb kapcsolat?

Mit vár és mit nyújt az egyes szereplôkkel kapcsolatban az egyetem?

— A tervezett egyetemközpontú regionális fejlesztés központja Pécs. A hatékony együttmûködés megvalósításában az egyetem felelôssége hangsúlyozott. A Pécsi Tudományegyetem és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata mûködésében egymásra utalt. Jelenleg a két szervezet mûködésének és fejlesztéseinek összehangolása zajlik.

Egyeztetések folynak továbbá a Baranya Megyei Önkormányzattal is a megye fejlesztési lehetôségeinek jobb kiaknázására.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Pécsi Egyházmegye, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pécsi Tudományegyetem évtizedek óta folyamatosan egyre magasabb szintû és egyre szorosabb, egyre több területre kiterjedô kapcsolatot tart fent egymással. Mindezek további megerôsítése kiemelkedôen fontos az intézmények számára, hiszen együttesen érdekeltek a fejlôdésben, a fejlesztési elképzelések összehangolásában, közös stratégiák megalkotásában. Ehhez olyan szintû élô és operatív struktúrát kell kialakítani, ami nem csak a szavak szintjén mûködik. Ehhez a fogadókészség adott, az együttmûködés pontos részletei pedig már kidolgozás alatt vannak. Ebbe az együttmûködésbe kapcsolódhatnak be a térség azon piaci és ipari szereplôi is, akiknek számítunk a közremûködésére az egyetemközpontú regionális fejlesztési program megvalósításában.

Mit vár 2019-tôl, milyen terveket fogalmazott meg, milyen célokat tûzött ki maga elé a vállalkozás ebben az évben? Melyek azok a kihívások, amelyekre megoldásokat keresnek idén? A baranyai, a hazai gazdaság miként támogatja, netán hátráltatja a kitûzött célok megvalósítását? – ezeket a kérdéseket tettük fel Baranya jelentôs vállalkozásai számára.

Szervezetistruktúra-átalakítás, mentorprogram, képzések a KONTAKT-Elektro Kft.-nél — A vállalat növekedése magával hozta a szervezeti séma átalakításának igényét,

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

több vezetési szint kialakítását, a mûszaki elôkészítés, valamint a termelést kiszolgáló munkacsoportok felállítását. Elkezdtük a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos munkákat, amely magában foglalja a vállalatirányítás átalakítását. A megrendelések struktúrájának folyamatos változása, a teljesítéshez szükséges adatszolgáltatások bonyolultsága kommunikációs képességünk jelentôs javítását igényli. Versenyhelyzetünkbôl adódóan, valamint az elmúlt 3 évben jelentôsen megnövekedett bérek miatt kiemelten fontos feladatunk folyamatszervezési megoldásokkal a termelékenység, a hatékonyság jelentôs növelése. Pályázatokat adtunk be a hidrogénüzemû tüzelôanyagcellás technológiák fejlesztésének folytatására, amelyek célja a balatoni és folyami hajózás, a szünetmentes tápellátás mellett a Range extenderes energiaellátás. Emellett a BOSCH beszállítói fejlesztési programjában egy önálló tervezettel indulunk – foglalja össze az idei év legfontosabb terveit HIRTH FERENC ügyvezetô igazgató.

HIRTH FERENC

— Nagy kihívás számunkra a szakképzett munkaerô biztosítása. Ezt részben saját képzéssel, részben toborzással oldjuk meg. Jól képzett szakmunkásokra, technikusokra és mérnökökre folyamatosan szükségünk van. Felállítottunk egy mentorprogramot, amellyel az új belépô dolgozók betanulását, beilleszkedését kívánjuk elôsegíteni. Partnereink megkövetelik minden szinten a kimagasló szaktudást, a folyamatos képzést. Ez utóbbit a tanmûhelyünkben, illetve belsô és külsô tanfolyami képzé-

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

sekkel igyekszünk dolgozóink részére biztosítani. Emellett el kell mondanunk, hogy nagyon károsnak tartjuk a természettudományos tantárgyak: a matematika, a fizika, a kémia, a biológia oktatásának gyenge színvonalát és intenzitását. Ennek a hátrányos következményét tapasztaljuk a hozzánk kerülô szakmunkástanulóknál, valamint a középiskolát végzetteknél is.

Kezdeményezôi vagyunk a baranyai gazdaság fejlesztési tervnek és programnak. Álláspontunk szerint az elkészült és már egyeztetett kamarai programot a lehetô legrövidebb idôn belül el kellene kezdeni. Ennek a megvalósításához mindenképpen kormányzati akarat és támogatás szükséges.

KLEISZ ZOLTÁN

Jelentôs beruházásokkal, csarnoképítéssel nagyot lép elôre a Matro Kft. — Cégünk fennállása óta a legnagyobb volumenû beruházást tervezi megvalósítani a 2019–2020-as években. A beruházások fô céljai: a gyártási technológia fejlesztése és új technológiák bevezetése, a gyártóterület növelése, a gyártás hatékonyságának növelése. Az létesítendô üzemcsarnokban korszerû magasraktárt alakítunk ki, a duális képzés számára egy kiemelkedô színvonalú tanmûhely realizálódik, egyik dinamikusan fejlôdô termelési részlegünk számára pedig a további bôvítésre alkalmas üzemrészt építünk ki – mondja KLEISZ ZOLTÁN, Matro Kft. tulajdonos-ügyvezetôje. — A gyártóeszköz-fejlesztések a termelési volumen növelése mellett a magas fokú automatizálási megoldások okán jelentôs hatékonyságjavulást eredményeznek. A beruházások biztosítják a következô évekre tervezett növekedésünk hátterét, lehetôvé téve a meglévô vevôink esetében a gyártási volumenek növelését, valamint új vevôk akvirálását.

A tervezett fejlesztések segítenek a következô idôszak egyik legjelentôsebb kihívása, a munkaerôhiány megoldásában, de legalábbis mérséklésében, illetve a hazai kkv-k számára szintén komoly feladatot jelentô, meredeken növekvô bérköltségbôl fakadó helyzet kezelésében.

A hazai tulajdonú és évtizedek óta aktív kkv-k számára kihívást jelent az a kialakult állami támogatási rendszer, amely a külföl-

di tulajdonú vállalatokat igen komoly mértékû támogatásban részesíti telephelyek létrehozásában. Ez a támogatási rendszer komoly versenyhátrányt okoz az említett kkv-körben.

Két számjegyû növekedést irányoz elô 2019-re a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. — Cégünk pozitív idôszakot tudhat maga mögött, az építôipar, a lakásépítés bôvülése számunkra is kiváló lehetôséget biztosított, amelyet sikerült megfelelôen kihasználnunk. A tavalyi év minden szempontból rekordév volt, mind a gyártott volumen, mind az árbevétel tekintetében kimagasló eredményt értünk el. Ebbôl adódóan az elôzô öt év során a Terrán Kft.

meg tudta duplázni a forgalmát – fogalmaz GÓDI ATTILA ügyvezetô. — A tavalyi év fontos lépése volt, hogy cégünk adminisztrációs központja a nyáron egy kisebb felújítást követôen a Dunántúli Napló korábbi pécsi épületébe költözött, mellyel megoldódott az irodai feladatok régóta égetô helyhiánya. 2019-re vonatkozóan további bôvülésekkel számolunk, várhatóan a hazai lakásépítés tovább fog növekedni.

Ennek megfelelôen idei évi terveink ismét két számjegyû növekedést irányoznak elô.

A Generon márkanéven az idén piacra kerülô napelemes tetôcserepünkkel kapcsolatban is jelentôs érdeklôdésre számítunk.

Nem csak itthon, hanem a környezô országokban is optimistán várjuk az idei évet. A tavaly nyáron átadott új erdélyi gyárunk biztos alapot jelenthet a további külföldi terjeszkedés számára.

GÓDI ATTILA

CÍMLAPSZTORI Az építôipar egészére elmondható, hogy a kereslet meghaladja a rendelkezésre álló kapacitásokat. A gyártói és kivitelezôi kapacitások esetenként csak hosszú várakozási idôvel képesek kielégíteni az igényeket.

Ennek részben a kapacitáshiány az oka, de a kivitelezôi oldalon természetesen a szakemberhiány is érezhetôen visszafogja a teljesítményeket. A meglévô kapacitások cégünknél is teljesen kihasználásra kerültek, a kereslet további növekedését már csak azok további bôvítésével tudjuk kiszolgálni. Ennek érdekében megkezdtük egy új gyártósor építését, amelynek tervezett átadása ez év második felére várható.

A szükséges szakképzett munkaerô biztosítása igen komoly nehézségek elé állítja a HR-s kollégáinkat.

Gyártási, logisztikai, raktározási területen szak- és betanított munkásokat várunk, de a magasan automatizált ipari tömegtermelés képzett technikus és mérnök kollégák foglalkoztatását igényli, azonban ezen a területen is óriási a hiány. Baranyában ezen a téren szerencsére még nem drámai a helyzet, sokkal nagyobb gondot okoz a Kunszentmiklóson – Kecskeméten, ill. a fôváros vonzáskörzetében – található gyárunkban biztosítani a szükséges képzett munkaerôt. Mindez természetesen a bérek gyors és látványos növekedését vonja maga után, amelynek fedezetét csak a hatékonyság egyidejû növelése biztosíthatja. Számunkra ezek jelentik a következô idôszak szakmai kihívásait és megoldásra váró feladatait.

Idén is rekordokra tör a Hauni — A hatékonyság növelése és a digitalizálás lesznek az idei év legfontosabb kulcsszavai a Hauni Hungariánál. Az egyedi gépgyártással foglalkozó világszínvonalú üzem technológiai beruházásokat és magas hozzáadott értékû munkahelyek létrehozását tervezi – tudjuk meg dr. MEGYERI JÁNOS ügyvezetôtôl. — 2018-ban foglalkoztatotti létszám és termelési volumen szempontjából is rekordokat döntött cégünk. Az idei évre megnövelt hatékonyság mellett hasonló volumennel tervez a társaság. A cél, hogy rugalmasabban tudjunk reagálni a rövid távon is folyamatosan

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is.

Új gyártócsarnok építése, a foglalkoztatás növelése – Honsa Kft.

dr. MEGYERI JÁNOS

változó piaci igényekre és tartani tudjuk a megrendelôk által megkövetelt határidôket. Ennek érdekében folytatódnak a beruházások: a forgácsoló- és a lemezüzembe új, korszerû berendezéseket vásárolunk és befejezzük az irodaépület bôvítését. Folytatódik a digitalizáció a cégen belül: egyre több munkatárs kap mobileszközöket és szaporodnak az érintôképernyôs monitorok a termelési területen. A papírmentes gyártás eléréséhez szoftvereket is fejleszt a Hauni, hiszen a programok többsége tömegtermelésre készült, az egyedi gépgyártás pedig egyedi megoldásokat igényel.

Míg a tavalyi évben a termelési terület bôvült intenzívebben, jövôre fôleg mérnököket és informatikusokat szeretnénk felvenni. A munkaerôhiány sokszor problémát jelent, nehéz például tapasztalt SAP-szakembert találni. A helyzet kezelésére együttmûködési megállapodást írtunk alá a Pécsi Tudományegyetemmel.

Gondot okoznak az infrastrutkturális hiányosságok is. Szükség lenne az Északmegyer-dûlô és a Megyeri út összekötésére, illetve a rossz állapotú útburkolat javítására.

A pogányi repülôtér érdemi hasznosítása pedig nemcsak a Hauni igénye, hanem az egész megye gazdaságáé.

A Hauni folyamatosan erôsíti a helyi kapcsolatait és bôvíti a magyar beszállítók körét. Tagja vagyunk a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek, amelynek révén több új üzleti partnerre is sikerült szert tenni a régióból. Több területen együttmûködünk a

— Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy magas minôségû termékeinkkel megtartsuk és tovább növeljük a piacvezetô autóipari beszállítói pozíciónkat. A legmagasabb minôségi követelményeket támasztó jármûipari megrendelôk igényeinek továbbra is szeretnénk maximálisan megfelelni. A legtöbb partnerünknek csomagtartó-fedlapokat készítünk, nemrégiben pedig kalaptartók gyártásával szélesítettük termékpalettánkat. Munkatársainknak és automatizált gyártási technológiánknak köszönhetôen kapacitásunk meghaladja az évi négymilliós darabszámot. Célunk, hogy termékeink portfólióját, megrendeléseink számát idén tovább növeljük. Mindezzel a régió gazdasági fejlôdéséhez is szeretnénk hozzájárulni – mondja ANDREAS KOLLER, a Honsa Kft. ügyvezetôje. — 4900 m2-es

ANDREAS KOLLER

gyártócsarnokot és raktárépületet építünk, teljesen új gyártósorokkal, amelynek munkálatai már folyamatban vannak. Ez az idei év legnagyobb befektetése. A beruházással új munkahelyeket is teremtünk Pécsett, 50 új munkatárs csatlakozására számítunk.

Társaságunk, a Honsa Kft. 2019-ben éppen

❯

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

20 esztendôs. Erre büszkék vagyunk és szeretnénk méltóképpen megünnepelni.

Szélesebb ismertségre kívánunk szert tenni a térségben. Ezen kívül az új, elkötelezett munkatársaink megtalálása is célunk, akiknek hosszú távú munkalehetôséget és biztos megélhetést kínálunk.

Sajnos nálunk is megfigyelhetô a térség legnagyobb problémája: nagyon nehéz megfelelô munkaerôt találni. Azonban reméljük, hogy a kamarával és a helyi szakképzô intézményekkel egyre erôsebbé váló kapcsolat, a magasabb, vonzó fizetés és a különféle ösztönzôcsomagok segíthetnek leküzdeni ezeket a nehézségeket. Úgy vélem, idôszerû lenne felülvizsgálni a tömegközlekedést. Növelni szükséges a buszjáratok gyakoriságát, hogy a munkavállalók kényelmesen el tudjanak jutni a munkahelyükre. Azt tapasztaljuk, hogy a könnyû elérhetôség alapvetô vonzóerôerôvel bír a munkavállalók számára. Szerencsére jelentôs helyi és európai források is rendelkezésünkre állnak, amelyek valóban elônyt jelentenek. Ezek segítségével folyamatos fejlesztéseket tudunk végezni, aminek köszönhetôen egészen biztosan a régió egyik legnagyobb munkaadója maradunk a jövôben is.

Ügyfél- és munkaerôoldalon is erôsít a LAFARGE — Újabb sikeres évet zárt a LAFARGE Cement Magyarország Kft. A tavalyi évi eredményeinket nem pusztán a pénzügyi mutatók határozzák meg, hanem a fenntarthatóság, a felelôsségvállalás terén tett erôfeszítéseik is megerôsítik. A magyar építôipari termelés 2018-ban több mint 20%kal növekedett, amely trend az idei évben is várhatóan ki fog tartani. Ez a jelentôs bôvülés hatalmas kihívás volt az egész iparág, és kiemelten az építôanyag-gyártók számára is. Örömömre szolgál, hogy a nehézségek ellenére sikeresen vettük az akadályokat és a hazai jelenlétünket tovább tudtuk erôsíteni, így több megrendelést realizáltunk, mint 2017-ben. Ennek folytatásaként, illetve a LafargeHolcim Csoport által kitûzött Stratégiai 2020-as tervnek megfelelôen határoztuk meg az idei évi célokat. Rengeteg feladat vár ránk, de hiszem, hogy közös erô-

CÍMLAPSZTORI

HOFFMANN TAMÁS

vel az eddigieknél is eredményesebb évet zárhatunk majd – számol be terveikrôl HOFFMANN TAMÁS, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatója.

A Királyegyházi Cementgyár továbbra is nagy hangsúlyt helyez a magas színvonalú és hatékony ügyfélkezelésre: kiemelt cél digitális szolgáltatásainak fejlesztése. Ennek részeként partnereink körében az idei évben bevezetjük az e-számlázást. Mindezek mellett a zsákos cementjeink felhasználását különbözô oktatóanyagok, videók kiadásával kívánjuk támogatni. Logisztikai szolgáltatásunk területén az idén valósul meg a százhalombattai terminálunk kibôvítése, amely további rugalmasságot biztosít ügyfeleink igényeinek kiszolgálásában. Ezáltal is gyorsabb és pontosabb szállítást biztosítva a gyártól távolabbi régiókba.

Az idei évben a Királyegyházi Cementgyárban egy nagyszabású technológiai fejlesztés is megvalósul. Az alternatív tüzelôanyagok nagyobb arányú hasznosítását szolgáló környezetbarát fejlesztés összértéke meghaladja az 5 millió eurót. A környe-

zetvédelmi beruházás a cementgyárban felhasznált alternatív tüzelôanyagok arányának korábbi éveket jelentôsen meghaladó növelését teszi lehetôvé, amely szignifikáns CO2-kibocsátás-csökkenést eredményez.

A LAFARGE Cement Magyarország Kft. számára alapvetô célkitûzés a mûködése során a Zéró-ambíció, azaz a teljes balesetmentesség elérése. Munkavállalóink és alvállalkozóink rendszeres képzése mellett a tavalyi év folytatásaként 2019-ben is nagy hangsúlyt fektetünk a legnagyobb kockázatot magában hordozó tevékenységre, a közúti fuvarozásra. Ennek keretében partnereink számára interaktív rendezvényeket és gyakorlati oktatásokat szervezünk a lehetséges balesetek elkerülésére.

A tavaly elindított „Ami neked természetes, az másnak ajándék“ szlogennel elnevezett munkavállalói kezdeményezésünket 2019-ben is folytatjuk. Társadalmilag felelôs vállalatként hiszünk abban, hogy minden siker csak a munkatársainkkal közösen érhetô el. Megbecsüljük kollégáink szakértelmét és elhivatottságát, támogatjuk ôket a munkavégzés minden területén.

Nem titkolt célunk, hogy a LAFARGE Cement Magyarország Kft. legyen a régió legjobb munkahelye és elismerésre adjon okot itt dolgozni.

A LAFARGE Közösségi Érték Program keretében a helyi közösségek támogatásán túl az idén is nagy hangsúlyt fektet a cementgyár a fiatal generáció támogatására.

Számítunk a fiatalok új ötleteire, megoldásaira, amelyek az építôanyag-ipar jövôjét szolgálják. Kiemelt projekt a betonlaboratórium és a 3D betonnyomtatás, amelyeket a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karával közösen kívánunk megvalósítani.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

KARÁCSONYFA-DÍSZÍTÉS FORRASZTÓPÁKÁVAL Adventi idôszakban sokféle kézmûves foglalkozással lehet ráhangolódni az ünnepekre, azonban a Zipernowsky Károly Szakgimnázium pedagógusai egészen különleges és formabontó módját választották a kreatív munkának. Fenyôfa formájú nyomtatott áramkörön különbözô ledfényeket rögzítettek, így egy egyedi, izgalmas világító karácsonyfával mehettek haza a bátor diákok.

A rendhagyó technika órát a pályaválasztás elôtt álló 7-8. osztályos tanulóknak hirdette meg közösen az iparkamara pályaorientációs csapata és a szakgimnázium, melyre nagy volt az érdeklôdés. A hangulat ugyan ünnepi volt, de a szakgimnázium pedagógusai nagyon komoly szakmai tartalommal töltötték meg a délutánt. Lépésrôl lépésre

állították össze a karácsonyfát a gyerekekkel, akik közben az elektronika, elektrotechnika érdekes világával, alapanyagaival, eszközeivel és szakszavaival ismerkedhettek. A nyomtatott áramkört és a tartozékokat a kamara önkéntes tagja a Z Elektronika Kft. biztosította. Az elektronikai mûszerész és

A MEGYE GAZDASÁGÁNAK LEGNAGYOBBJAI A NAV Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóság, a Dunántúli Napló, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a 10 éves Enterprise Europe Network gazdasági évzáróján mutatták be a TOP 100 kiadványt, mely a megye gazdasági teljesítményét, a legnagyobb vállalkozások szereplését elemzi. Az élmezônyben egy változás történt: idén a Mecsek Füszért Zrt. vezeti listát, megelôzve az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózat Zrt.-t, valamint a Hauni Hungaria Kft.-t.

A TOP 100 rendezvényen köszöntötték Baranya megye legnagyobb adófizetôit, valamint a megye városainak legjobb gazdasági teljesítményt nyújtó vállalkozásait.

A Baranya megyei TOP 100 lista • elsô helyezettje: Mecsek Füszért Zrt. • második helyezettje: E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. • harmadik helyezettje: Hauni Hungaria Kft. • negyedik helyezettje: Harman Professional Kft. • ötödik helyezettje: Kronospan-Mofa Hungary Kft. Kamarai különdíjak: • Baranya megye kiemelt kutatás-fejlesz-

•

•

•

• •

• • • • • •

tési beruházásokat megvalósító vállalkozása: Pannonpharma Kft. Baranya megye kiemelt kutatás-fejlesztési beruházásokat megvalósító vállalkozása: Prophyl Kft. Baranya megye legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú építôipari vállalkozása: Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. Pécsett, gépipari területen dolgozó hazai tulajdonú legnagyobb foglalkoztató: Matro Kft. Pécs Megyei Jogú Város legnagyobb adófizetôje: Hauni Hungaria Kft. Bóly város legdinamikusabban fejlôdô, környezetbarát, energiatudatos, innovatív cége: Eco Solar Concept Zrt. Komló város legnagyobb adófizetôje: Polytec Komló Kft. Kozármisleny város legnagyobb adófizetôje: Pannon Busz-Rent Kft. Mohács város legnagyobb adófizetôje: Kronospan-MOFA Hungary Kft. Sellye város legnagyobb adófizetôje: Agrokémia Sellye Zrt. Siklós város legnagyobb adófizetôje: Bern Építô Zrt. Szigetvár város legnagyobb adófizetôje: Schenk és Társa Kft.

az elektronikai technikus Baranya megyében is hiányszakma. Óriási igény volna a munkaerôpiacon a jól képzett szakemberekre ezen a területen is. Ezzel a különleges technika órával a kamara és a szakgimnázium célja az volt, hogy megismerkedjenek a diákok a szakmával, közelebb kerüljenek az elektronika világához.

2019-ben ilyen és ehhez hasonló rendhagyó technika órákkal fogja a kamara bôvíteni a pályaorientációs szolgáltatásait.

Cél, hogy a rendhagyó technika óra keretében a leendô középiskolások élményszerûen ismerkedjenek a szakmákkal, az elkészült mûveket pedig haza tudják vinni, arról élménybeszámolóként beszélni tudjanak a szüleikkel, osztálytársaikkal.

SZAKMÁJUK LEGJOBBJAI LEHETNEK 65 szakképesítésben strartolt januárban a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. A választható szakmák köre évrôl évre bôvül, idén a korábbi 42 mellett további 23 közlekedés ágazatba tartozó szakképesítésben nevezhettek a tanulók.

Az írásbeli elôdöntôk hagyományosan a területi kamarák, így Baranyában a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében valósultak meg január 7. és 22. között. A Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeibôl 32 szakmában 317 tanuló jelentkezett.

A kijavított dolgozatok megtekintésére is van lehetôsége a versenyzôknek. Az írásbelik eredményét és a továbbjutott tanulók névsorát ezt követôen teszi majd közzé az MKIK a versenyek hivatalos honlapján, a www.szakmasztar.hu oldalon.

A legfelkészültebb diákok további válogatóversenyeken kerülnek kiválasztásra.

A versenyek országos döntôje, hasonlóan a korábbi évekhez, a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül megrendezésre, idén a megszokottnál korábban, 2019. március 12-14. között.

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

DDGK ÖSZTÖNDÍJAK A 2018/19-ES TANÉVBEN IS! 2019. január elején támogatási megállapodást írt alá a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment-szervezet: PBKIK) a PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumának Lôrincz Alapítványával és a KSZC Nagyatádi Ady Endre (Szak)Gimnázium és Szakközépiskola Pro Futuro Nagyatád Alapítványával a 2018/19-es tanévre vonatkozóan.

Az alapítványok a klaszter 480 000 Ftos támogatásával 4 végzôs diák részére ,,DDGK Ösztöndíj” pályázatot hirdetnek meg.

A pályázatok értelmében a PSZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumban 3 x 120.000 Ft-ot fognak kiosztani 1 fô gépgyártástechnológiai technikus, 1 fô elektronikai technikus és 1 fô mechatronikai technikus részére azon végzôs tanulók között, akik a tanév folyamán a legjobban teljesítettek. A KSZC Nagyatádi Ady Endre (Szak)Gimnázium és Szakközépiskolában pedig a 120.000 Ft-os díjat az a gépgyártástechnológiai technikus szakon végzett tanuló kapja, aki az adott tanévben szintén a legjobban teljesített.

A pályázatokat pontozzák és a tanulók teljesítményit az alábbi bírálati szempontok alapján értékelik az alapítványok: ● A 2018/19-es tanév sikeres elvégzése, ahol beszámításra kerül a félévi és az év végi eredmény is. Minél magasabb tanulmányi eredményt ér el a tanuló, annál több pontot tud szerezni. ● Többletpontot lehet szerezni a minél eredményesebb szakmai vizsgával is.

●

Fontos bírálati szempont, ha a diák országos tanulmányi versenyen (pl.

OSZTV) helyezést ér el.

Az ösztöndíjakkal a DDGK-nak nem titkolt célja, hogy támogassa és ösztönözze a diákok tanulmányait, valamint hogy a legjobbak a klaszter valamelyik tagvállalatánál helyezkedjenek el.

MÛSZAKI FÓRUM A ROBATECH KFT.-NÉL A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment-szerv PBKIK) és tagvállalatai fontosnak tartják, hogy az oktató mûszaki területen dolgozó tanárok, szakemberek naprakész ismereteket és az ipari gyakorlatban alkalmazott legújabb technológiákat adják át a jövô nemzedékének.

A DDGK elkötelezett a technológiai tudás megosztása iránt, melynek érdekében üzemlátogatásokat és konzultációs fórumokat szervez.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és klasztertagja, a KONTAKT-Elektro Kft. 2018

decemberében újabb Mûszaki Fórumot szervezett, ezúttal a Robatech Kft.-nél.

Az 1990-es alapítású Robatech Kft. (a KONTAKT-Elektro Kft. gépgyártó részlege) ipari ragasztástechnológiákkal és egyedi gépgyártással foglalkozik. A cég az egyedi gépgyártásával gyakorlatilag az ipar minden területén jelen van a csomagolóipartól kezdve az élelmiszeriparon át az autóiparig.

A fórumon jelen voltak a PTE-MIK oktatói is, a jelenlévôknek két aktuális fejlesztését prezentálta a cég.

Bemutattak egy csomagolóanyag-gyártó gépet, amelyet egy hazai multi cég fog használni és különféle szószok (mustár,

majonéz) kerülnek beletöltésre. Itt az alapanyag egy speciális élelmiszeripari karton, amit a gép megfelelô formára hajt és összeragaszt, majd a késôbbiekben az így kialakított hengerbe töltik a szószt.

A másik fejlesztés pedig egy szén-dioxidgázpatron-töltô gép, amit szintén egy hazai cég fog használni az élelmiszeriparban.

A magas minôség és nagyfokú termelékenység mellett mindkét géprôl elmondható az egyediség, hiszen a teljes tervezést, gyártást és a helyszíni beüzemelést a cég mérnökei és szakemberei speciális megrendelôi igényeket kielégítve végzik.

NEMZETKÖZI

Dél-Dunántúli Gazdaság

LEZÁRULT A KAMARA I-DARE PROJEKTJE Az I-DARE projekt a magyar és a horvát határ mentén élô fiatalok számára biztosított tréningeket és folytatott mentorálást, melynek fô témái a vállalkozás indítása egy innovatív ötlet alapján, illetve az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó üzleti terv írása. A projekt vezetôje a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. További együttmûködô partnerei a Baranya Megyei Önkormányzat, valamint két horvát fél, az eszéki TERA Technopolis Fejlesztési Ügynökség és a verôcei VIDRA Fejlesztési Ügynökség volt.

A programban a határ mindkét oldaláról (Pécs, Verôce, Eszék, Vukovár) egyaránt voltak jelentkezôk. Az érintett célcsoportok a gimnazisták, a szakközépiskolások és a fiatal felnôttek voltak. A résztvevôk szabad kezet kaptak a vállalkozási ötlet kialakításában és az innovatív termékek megtervezésében. Ezek segítése érdekében az érintettek folyamatos konzultációkon vehettek részt, melyek során tanácsot kaptak a releváns üzleti tervek kidolgozásához. A programban a trénerek és a vállalkozók nemcsak elméleti tudást adtak át, de gyakorlati tapasztalataikat is megosztották a jelenlévôkkel, így az aktuális jogszabályok és vállalkozói tevékenységek mellett a résztvevôk a helyben megvalósult pozitív példákról is tájékozódhattak.

Mivel mindkét országban aktuális probléma a fiatalok külföldre vándorlása, így az

elôadók arra próbálták ösztönözni az érdeklôdôket, hogy olyan üzleti tervet dolgozzanak ki, amelyet országhatáron belül, esetleg lakóhelyükhöz közel is sikeresen meg tudnak valósítani.

A zsûrizésre beadott üzleti tervek többsége az egészséges életmódhoz vagy a társadalmi felelôsségvállaláshoz kapcsolódik.

A beérkezett dokumentumok az aktuális trendet mutatják, mivel megközelítôleg 40%-uk informatikai korszerûsítést is tartalmaz, pl. szoftverfejlesztés, webshop üzemeltetése, online csomagküldô szolgáltatás. Az üzleti terveket a projektpartnerek által kijelölt szakmai zsûri értékelte, majd a 2018. november 28-án Eszéken megrendezett projektzáró konferencián a legjobbakat elôadták megalkotóik. Végül két sikertörténetet választott ki, továbbá a két legjobb üzleti tervet díjazta a bíráló bizottság. Az I-DARE projekt legjobb horvát üzleti terv címét Mario Komljenovic´, az eszéki egyetem agrobiotechnikai karának diákja kapta, a természetes gyapjúból készülô bio szigetelôanyagra épülô vállalkozási ötletével. A legjobb magyar üzleti tervnek pedig a biogyümölcslevek készítésével és forgalmazásával foglalkozó Tóth Szófia munkáját választották.

Eszék

Pécs

A projekt résztvevôi közül mindenki nyertes, hiszen megtanulhatta a hatékony üzleti terv készítését, illetve megtette a kezdô lépéseket a vállalkozóvá váláshoz. A projekt végére két vállalkozás már megvalósult és nyolc kialakítása folyamatban van, az egyik horvát üzleti terv megvalósítására pedig amerikai befektetôk is érdeklôdnek. A másfél éve kezdôdô projektben több mint 400 fô került bevonásra. Ezeket a nagyszerû eredményeket látva elmondható, hogy a projekt céljai sikeresen megvalósultak. A legjobb üzleti tervek megvalósításához fél éves inkubációban vehetnek részt a nyertesek, így a versenyképes ötletekbôl és üzleti tervekbôl valóban életképes vállalkozások születhetnek, itt tartva ezzel a fiatalokat.

Praktikus tanácsokkal és hasznos tapasztalatokkal kézikönyv is készült a projekt során, melynek címe: Innovatív ötletbôl jövedelmezô üzlet. A dokumentum ingyenesen letölthetô magyar, horvát és angol nyelven, a projekt honlapjáról (www. i-dare.net), további információ a i-dare@pbkik.hu e-mail-címen kérhetô.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósult meg.

13

Dél-Dunántúli Gazdaság

NEMZETKÖZI

ÉLETBE LÉPETT A KÖZEL ZÉRÓ ENERGIAIGÉNYÛ ÉPÜLETEK SZABÁLYOZÁSA Az „Új képzési koncepciók az energiahatékonyság érdekében” címû projektben három magyar és három horvát megye vett részt. A projektvezetô a Varazsd Megyei Horvát Gazdasági Kamara volt. További horvát résztvevôk: Muraköz, Kôrös és Prigorje megye. A magyar partnerek a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány voltak. A partnerség célja a horvát-magyar határ mentén az energiahatékony épületekrôl való képzési koncepció kialakítása, valamint minél szélesebb közönség tájékoztatása a közel zéró energiaigényû épületekrôl, fogalmakról, mivel 2018. december 31-ével az uniós szabályozásoknak megfelelôen új kötelezô szabványok lépnek hatályba.

A partnerek workshopokon és szakmai tréningeken népszerûsítették a projekt keretében összeállított képzési tananyagot, amelyet idén a horvát partnermegyék szakközépiskolái beemeltek a tantervükbe. A pécsi képzés résztvevôi 2018. október 1819-én megismerkedhettek az nZEB épületgépészeti, épületautomatizálási és szabályozási technikai fogalmakkal, aktuális szakmai megoldásokkal. A helyi építészek bemutatták a legújabb energiahatékony kísérleteket, kutatási folyamatokat. A program során közremûködött a PTE Mûszaki és Informatikai Kar, melyrôl Cakó Balázs, dr.

Háber István és dr. Kistelegdi István tartottak elôadásokat. A workshopok szakmai anyagának összeállításában közremûködtek a kamara Dél-Dunántúli Építôipari Klaszterének tagjai. Így például Magyari Csaba, az MB-Bau Kft. ügyvezetô-tulajdonosa az alacsony energiaszintû épület kivitelezését mutatta be. A projekt során az oktatási tananyag horvát és magyar szakértôk közremûködésével került kidolgozásra, elsôsorban szakemberek, vállalkozók számá-

Képünk illusztráció

14

ra. Azzal a céllal készült, hogy az érintettek értesüljenek az uniós irányelvekrôl és megosszák egymással ismereteiket, választ kaphassanak kérdéseikre. A projekt kézikönyv és képzési tananyag tartalmazza a hôszigetelésrôl, a nyílászárókról, a kondenzációs kazánokról, az égéstermék elvezetésrôl, a hôszivattyúkról, a szabályozott szellôztetési megoldásokról és termográfiai adatokról szóló legaktuálisabb információkat, melyekrôl kérdés esetén további tájékoztatás kérhetô a www.pbkik.hu honlapon.

A projektben számos pécsi és baranyai sikertörténet is bemutatásra került. A PBGSZ Nonprofit Kft. által mûködtetett Pécsi Kereskedelmi Központ épülete (volt pécsi kesztyûgyár) a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. Virtuális Erômû

Program keretében 2018-ban elnyerte az Energiahatékony Vállalat díjat. Az elismerés oka, hogy takarékosan használják fel az energiát, továbbá annak egy részét maguk termelik meg a tetôn és a homlokzaton elhelyezett napelemekkel. A 2017-es év nemzetközi aktív ház díját egy pécsi ház nyerte el, 2018-ban pedig az E.ON az Energy Globe Magyarország Átfogó nyertese lett.

Nemzetközi és országos szinten is elismertek Pécs és Baranya megye eredményeit mivel kiemelkedô példákat tudott felmutatni az energiahatékonyság területén.

Az EN-EFF projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében valósult meg.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

CSEPREGI ZOLTÁN „SZÁMUNKRA AZ A LEGFONTOSABB, HOGY MEGBÍZHATÓ INFORMATIKAI PARTNEREK LEGYÜNK” Nem kisebb célt tûzött ki maga elé a W5labs IT-fejlesztô cég tulajdonos-ügyvezetôje, Csepregi Zoltán mint azt, hogy a pécsi cég Európa egyik vezetô ügynökségévé váljék. A tudatos cégépítés és tervezés, a szigorú belsô rendszerek és folyamatok kidolgozása, a magas képzettségû munkaerô megtalálása és a mûködési alapelvek megfogalmazása mind a siker felé viszi a 30 fôs vállalkozást. Az utóbbi hónapokban begyûjtött elismerések is azt vetítik elôre, hogy hallunk még az ambiciózus fiatalemberrôl és csapatáról.

— A W5labs 360°-os IT-ügynökség, a hálózatüzemeltetéstôl a szerverüzemeltetésig, a weboldal-tervezéstôl a grafikai kivitelezésig megannyi feladattal foglalkozunk.

Hogy ennyi területen nyújtunk megoldást, az egy tudatos építkezés eredménye. Kezdetben hálózatüzemeltetéssel foglalkoztunk, majd az elégedett partnereink további igényeinek kiszolgálására kezdtünk más szolgáltatásokat is bevezetni. Mára a fô tevékenységünket az egyedi fejlesztésû weboldalak tervezése és készítése adja – fogalja össze röviden Csepregi Zoltán a W5labs 10 éves történetét. — A webfejlesztés mûködésünk 70%-át teszi ki, de emellett olyan kapcsolódó szolgáltatásokkal igyekszünk megoldást nyújtani a weboldalakkal kapcsolatban felmerülô minden problémára, mint a harmadik fél által fejlesztett weboldalak üzemeltetése és karbantartása, amelyre külön márkát hoztunk létre WebMedic néven. Ugyanis számos alkalommal elôfordul, hogy egy vállalkozás elhozza egy másik cégtôl a félig kész fejlesztését, amit mi fejezünk be. Minden együttmûködés kulcsa a bizalom, sok cégnél azt látjuk, hogy kiválasztanak egy partnert és minden, az informatikát érintô területen vele dolgoznak.

— Milyen szolgáltatást kell nyújtani ahhoz, hogy a piacon tudjon maradni a cég?

— Folyamatosan képzéseket tartunk a kollégáinknak, emellett nagyon fontos a munkáltatói márkaépítés, ugyanúgy, mint a stabil informatikai háttér. Amit vállalunk, azt minden esetben tudjuk is tartani. Azt tapasztaljuk, hogy az informatikai cégek jelentôs része a határidôt, a technológiát tekintve nem képes teljesíteni a vállalásait, ezért hiteltelenné válik. Mi azzal akarunk kitûnni és számunkra az a legfontosabb, hogy megbízható informatikai partnerek legyünk. Határidôre, jó minôségben szolgáljuk ki az ügyfeleinket és valódi támogatást nyújtsunk, aminek az a lényege, hogy nem csupán szolgáltatásaink értékesítésére, hanem partnereink problémájának valós megoldására fókuszálunk.

— A siker kulcsa az a szakértô csapat, amely képes teljes körûen kiszolgálni ezeket az igényeket.

— Munkatársaink kiválasztását vezetôink végzik, komoly szûrôk után kerülnek be a céghez a kiváló képességû szakemberek.

Az egyik legfontosabb kritérium a folyamatos fejlôdés iránti igény, a többletérték-teremtés, hiszen alapelvünk, hogy prémium szolgáltatásainkkal egyedi értéket adjunk az ügyfeleinknek. Munkatársaink azért is szeretnek itt dolgozni, mert lehetôségük van a

tanulásra, a fejlôdésre, ez jelentôs motivációt biztosít a jövôt és a feladatokat illetôen.

Cégünk különbözô területeinek vezetôi pedig olyan szakmai tapasztalattal rendelkezô szakemberek, akiktôl szintén folyamatosan lehet tanulni. Rendszeresen tartunk csapatépítô tréningeket, és figyelünk az egyéni igényekre, elképzelésekre is.

— Érzékelhetô, hogy a cég mûködésében igen jelentôs szerepet játszik a tudatosság.

— Jól konstruált belsô szabályozórendszerünk van, szinte mindent megtervezünk, van üzleti- és marketingtervünk, mint ahogy belsô fejlesztési tervünk is. Háromnégy emberünk csak a vállalkozás rendszereit építi, tervezi, felügyeli, jelentôs hátteret biztosítva a magas színvonalú és minôségû munkavégzéshez. Nem a jelenlegi pillanatot nézzük, hanem a „nagy álmot“, és ahhoz képest hozzuk meg a döntéseket.

— Ez miként alakult így? A hazai kisvállalkozásokra nem igazán jellemzô ez a tudatos építkezés.

— Láttuk, hoztuk magunkkal. A jelenlegi legnagyobb célkitûzés, hogy Európaszintû ügynökséggé váljunk, Európa kiemelkedô ügynöksége legyünk. Ezt a tervet a vezetôink és a munkatársaink is magukénak érzik. Igyekszem átvenni a tulajdonosi szemléletet, és hagyom kibontakozni ôket.

Amilyen feladatot lehet, delegálok, hiszen azt gondolom, sok cég ott reked meg, hogy mindent a cégvezetô akar csinálni ezt nem támogatom. Kizárólag a vállalkozás vezetésével foglalkozom, a tulajdonosi, ill. az ügyvezetôi pozícióban betöltött feladataimat végzem el, például stratégiai tárgyalásokat folytatok és folyamatosan egyeztetek a vezetôkkel. Vannak heti, havi meetingjeink, negyedéves és zárómeetingek, prezentációkat és beszámolókat készítünk, hogy mit tervezünk adott hónapban, kikkel dolgoztunk, kik az új partnerek. Az informatika minden területén a legjobbak szeretnénk lenni.

K.T.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

EENCANHELP: SZABÓ ZOLTÁN, YUVA KFT. „SZÜKSÉG VAN A FOLYAMATAINK DOKUMENTÁLÁSÁRA, AZ ÉRTÉKEINK RÖGZÍTÉSÉRE“ Folyamatos változás, elôrelépés, termékfejlesztés jellemzi a szörpkészítéssel és -kereskedelemmel foglalkozó hidasi YUVA Kft.-t. A természetes, gyümölcsalapú FruttaMax szörpcsaládot létrehozó vállalkozás tavaly óta újabb két ízzel gazdagította az egyre kedveltebb italt, most pedig új termékek bevezetésén dolgozik. Az egyik újdonság speciális csomagolást kíván, amit Belgiumban találtak meg egy gyártónál.

Az ügyintézéssel azonban elakadtak, ekkor keresték meg az Enterprise Europe Network pécsi kamarában mûködô irodáját.

— Nehezen megy a kommunikáció, mivel már többször nem érkezett válasz a megkeresésünkre. A termékre pedig rövid idôn belül szükségünk lesz, ezért kértük az EEN segítségét – foglalja össze Szabó Zoltán ügyvezetô, miként kerültek kapcsolatba a hálózattal. — A pécsi irodában felvették a kapcsolatot az EEN belga irodájában dolgozó kollégával, így reményeink szerint rajta keresztül sikerül elérnünk a kinti vállalkozást.

— Az EEN-nel kapcsolatos közvetítés ugyan még nem ért véget, de vane esély a folytatásra, akár a jövôben üzleti partnert keresni a hálózaton keresztül?

— Korábban már részt vettünk az Open4Business üzletember-találkozóján – amelynek az EEN is az egyik szervezôje –, egy lehetséges együttmûködésben majdnem a megvalósulásig jutottunk egy külföldi vállalkozással. Természetesen opcióként szem elôtt tartjuk az EEN üzletipartner-közvetítésének lehetôségét, de már eddig is

többféle segítséget kaptunk az irodában dolgozó szakemberektôl. Például készül a szellemivagyon-leltárunk, amely által igyekszünk a cégen belül a helyére tenni, hogy miként is állunk szellemi eszközökkel. A FruttaMax például már komoly brandet jelent, aminek számszerûsíthetô az értéke és meg is kell jelennie a nyilvántartásunkban.

Mindez jelentôsen javítja a cég megítélését.

— A YUVA Kft.-nél a kamara elvégezte az IMP3rove innovációmenedzsment-felmérést. Ez milyen visszajelzést adott a cégvezetés számára?

— Az innováció vállalkozásunk szinte minden területére kiterjed. Az eszközfejlesztés mellett innováció jellemzi a cég szervezeti felépítését, az innováció segítség lehet az árazásnál, de a brand létrehozása is egy innovációs folyamat eredménye. Azzal a tanulsággal szolgált a felmérés, hogy eddig hiányzott ezek dokumentálása, tudatosítása, és segített felismerni a jelentôségüket, illetve hogy érdemes megcsinálni, mert általuk szervezettebb lehet a mûködésünk.

A cégek jelentôs része, mint ahogy mi is, évekig a fô tevékenységére fókuszál, de

elérkezik egy olyan pillanat, amikor már szükség van a folyamatai dokumentálására, az értékei rögzítésére. Nálunk ez most jött el, a következô lépés a cég életében ezek tudatosítása lesz.

— Ezek szerint új, ismeretlen területet jelentett a cégvezetôk számára az EEN, a szellemitulajdon-védelem, a szellemivagyon-leltár vagy az innovációmenedzsment-felmérés.

— A szervezeti felépítés elkészítése már folyamatban volt, mielôtt elkezdtünk volna foglalkozni a szellemieszköz-menedzsmenttel. A cég mûködése közben kialakulnak kapcsolatok, új információk, mindenféle irányból impulzusok jönnek. Látjuk, hogy más vállalkozások miként léteznek, mit tesznek a jó mûködés érdekében. Nyilvánvalóan ezekbôl tanulva és a saját tapasztalatainkból építkezve kezdjük el a saját értékeink feltérképezését és tudatos használatát.

— A fejlesztés, az innovációs tevékenység jelenleg miként van jelen a vállalkozásban?

— Tavaly óta újabb két ízzel bôvült a FruttaMax kínálata, hamarosan kijövünk egy új termékkel, egy gyümölcslé alapú kólával, amelyet a gyermekek is bátran fogyaszthatnak. Emellett egy merôben újszerû terméket mutatunk be februárban Dubajban az élelmiszeripari világkiállításon, tehát folyamatosan dolgozunk a termékfejlesztésen.

K.T. A YUVA Kft. törekvéseit az Enterprise Europe Network, az Inno-Hun és a ScaleMeUp! projekt támogatja.

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Vállalkozásom elsô éve!” „MINÉL TÖBB TERÜLETEN DOLGOZIK WOODSPOT KFT.: EGY CÉG, ANNÁL BIZTOSABB LÁBAKON ÁLL“ Ma még talán nem általános, ha egy bizonyos területen évtizedekig sikeresen mûködô vállalkozás a korábbi tevékenységétôl merôben eltérô üzletbe is kezd. Az újat ugyanis alapos felkészüléssel, rengeteg információ gyûjtésével, hónapokig tartó tanulással lehet elindítani, no meg persze tôke is szükséges hozzá. Így kezdte el a minôségi fa ajándéktárgyak és termékek online értékesítését a pályázati tanácsadással, üzleti tervezéssel és pályázatírással foglalkozó pécsi Eco-Cortex Kft. Wood Spot néven futó webshopjuk már az elsô hónapokban hozta a tôle elvárt eredményeket, de mint GÖNDÖCS GÁBOR üzletágvezetô mondja, még az út elején járnak.

— 2014-15-ig többek között a piaci specializáció adta meg egy vállalkozás stabilitását. Az utóbbi néhány évben azonban azt tapasztalom, hogy minél több területen dolgozik egy cég, annál biztosabb lábakon áll – fogalmaz a fiatal üzletágvezetô. — A mi esetünkben három indok vezetett ahhoz a döntéshez, hogy fatermékek kereskedelmével foglalkozzon az új ágazat. Az egyik az, hogy több mint húsz éve tanácsadási területen dolgozunk, és olyan új tevékenységet kerestünk, amelynek keretében az eddig szerzett kompetenciákat fel tudjuk használni, amely kézzel fogható módon visszatükrözi, hogy a tanácsadási munkánk tapasztalatai mit érnek a közvetlen gyártási, kereskedelmi piacon. A második is kapcsolódik a tanácsadási tevékenységhez: szeretnénk közvetlenül megtapasztalni egy új, a piac számára még ismeretlen termékekbôl álló termékcsoport bevezetésének kihívásait, hogy hitelesen tudjunk tanácsot adni az innovatív termékek fogalmazását kezdô vállalkozótársainknak. A harmadik érv, és talán ez a legfontosabb: azt gondolom, az ember abban lehet jó, amiben hisz, amit közel érez magához. A természetközeliség,

a természetvédelem, a fa szeretete az egész családunk számára fontos, ezért kezdett családi vállalkozásunk fa termékek gyártatásával és online kereskedelmével foglalkozni.

— Miként zajlott maga az üzletépítés folyamata?

— Elôször is a tanulásra helyeztük a hangsúlyt. Hónapokon keresztül marketingkonferenciákra jártunk, ahol hozzá lehetett jutni az induláshoz szükséges információkhoz. Számos szakemberrel, szakcéggel konzultáltunk, megismertük a vonatkozó jogszabályokat. Ezt követôen pedig fel kellett építeni az egész online hátteret. Ekkor még nem volt termékünk, hónapokba telt, mire megtaláltuk a gyártópartnereinket, és szeptemberben elindulhatott a webshop. Azt gondoljuk, hogy el kell kezdeni árusítani, elôször kis darabszámokat gyártatni, hiszen a piac lesz az, ami megmondja, hogy mibôl mennyire lesz igény, melyik szín és dizájn tetszik az embereknek.

— A kamara milyen segítséget nyújtott az elinduláshoz?

— A kamara nélkül nehezebben indultunk volna el, olyan regionális kapcsolatokat, valamint ötleteket tudtak nekünk adni

a kamara munkatársai, ami hatalmas segítség volt a számunkra. A kamara honlapján található egy webshop indításáról szóló tananyag, amit nagyon jól tudtunk használni. A kamarai kollégák mindig fogadókészek voltak a megkereséseinkre, eljöttek hozzánk, megnézték és véleményezték a termékeinket.

— Mik a webshop mûködésével kapcsolatos elsô tapasztalatok?

— Az elsô tapasztalataink visszaigazolják azt, amit a legelején tanultunk: költségtakarékossági okból amit mi is meg tudunk oldani, azt magunknak kell megcsinálni például a szövegírást, néhány fotózást. Ne törekedjünk induláskor a tökéletességre, elôször ki kell próbálni, hogy mûködik-e egy rendszer, aztán természetesen mielôbb tovább kell fejlôdni a „csillagos ötös“ szintig.

— Mi lesz a következô lépés?

— A hazai piac megtartása mellett a külföldre lépés. Magyarországon a fa ajándék- és lakberendezési tárgy a legtöbb ember költési hajlandóságának érzékeny pontjához tartozik, nagyon meggondolják, hogy mire adnak ki 10-15 ezer forintot.

Hosszú távon pedig egy másik üzletág elindításában is gondolkodunk.

— Mi volt az új üzlet beindításának folyamatában a nagy tanulság?

— Amit az elején is gondoltunk: a tervezettnél mindig többe kerül egy új ágazat elindítása. Az Eco-Cortex Kft. alapvetô tevékenysége az üzleti tervezés, a saját projektünket is ugyanúgy megterveztük, mint bárki másét. Elkészítettük a saját üzletágelemzésünket, a pénzügyi terveket, és egy elvi síkon megfogalmazott menetrenddel vágtunk bele, nem próba szerencse alapon.

Van, ami a tervezettek szerint alakult, és van, ami nem, de alapvetôen nem kellett csalódnunk önmagunkban. Összességében az eredményeket és a nagyságrendet tekintve az történt, amire számítottunk.

K.T.

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Országos ismertségre tett szert az elmúlt években a „zuhanásbiztonság szakértôje“-ként azonosítható Gazek Safety Expert márka. A munkavédelmi eszközök forgalmazása, a szaktanácsadás, az oktatás mellett a cég életében jelentôs szerepet játszik az innovációs tevékenység is: számos megoldásuk született partnereik egyedi igényeire, amelyek aztán új termékben élnek tovább. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa a közelmúltban a márkatulajdonos Q.P. Kft.-nél elvégezte az Innovation Health Check (IHC) felmérést, amelynek eredményeként a cég ügyvezetôje, Bogos Csaba – mûködésük hatékonyságának növelése érdekében – néhány változtatást is bevezet a közeljövôben.

— A felméréssel vállalkozásunk innovatív tevékenységére láttunk rá egy külsô szemszögbôl. Az Innovation Health Check módszertan az egész csapat véleményére kíváncsi volt és jó volt szembesülni az eredménnyel, miszerint vállalkozásunk nagyon innovatív vállalkozás – foglalja össze Bogos Csaba. — Az is kiderült számunkra, hogy az innováció a lelkesedésünkbôl és abból a vágyunkból fakad, hogy valami jót, hasznosat hozzunk létre, illetve valamiféle nyomot hagyjunk magunk után azzal, amit alkotunk. Azt is láttuk azonban, hogy a stratégiaalkotás vonatkozásában van hová fejlôdnünk, a jövôben jobban elô kell készítenünk, alaposabban át kell gondolnunk, hogy mit és hogyan szeretnénk csinálni.

Emellett gondolnunk kell a hosszú távú mûködésre is.

— Miért játszik fontos szerepet az innováció a cégben?

— Olyan eszközök kitalálására, kidolgozására törekszünk, olyan technikákat,

INNOPULZUS

BOGOS CSABA, Q.P. KFT. „AZ INNOVÁCIÓ A LELKESEDÉSÜNKBÔL ÉS ABBÓL A VÁGYUNKBÓL FAKAD, HOGY VALAMI HASZNOSAT HOZZUNK LÉTRE“

technológiákat fejlesztünk, amelyek kedvezôk a vevôink számára, nekünk pedig versenyelônyt jelenthetnek. Látható, hogy partnereink, ahogy a magyar vállalkozások zöme, árérzékeny, ám ha az igényeikhez maximálisan igazodó megoldásokat, termékeket kapnak, akkor már nem az ár lesz az elsôdleges szempont.

— Miként zajlik egy-egy innovációs folyamat a Gazek Safety Expert-nél, milyen ötlet, apropó indukálja a fejlesztéseket?

— Ha egy partnerünknek konkrét igénye van, vagy kapunk egy vevôi visszajelzést valamilyen problémáról, akkor igyekszünk a legjobb tudásunk szerint megoldani, hogy tényleg úgy tudja használni a termékünket, ahogy neki a legkedvezôbb. Egy cégnek például fényvisszaverô csíkokkal ellátott testhevedert fejlesztettünk ki, mivel sokat dolgoznak éjszaka a magasban, így a fényvisszaverô csíkokkal a korábbinál sokkal jobban érzékelhetô a dolgozó ember pozíciója. Ezzel az elgondolással egy egész termékcsaládot hoztunk létre, ami korábban nem volt a portfóliónkban.

— Elvárják a partnereik, hogy új megoldásokkal kínálják meg ôket?

— Jobbára nem a partnereink kérik az új megoldásokat, inkább mi megyünk elébe az igényeknek. Amikor kapcsolatba kerü-

lünk egy-egy céggel, megismerjük a tevékenységüket, mindig keressük az új megoldások lehetôségét. Egy nagy hazai áramszolgáltató számára olyan eszközt alkottunk meg, amelyet ha mi nem mondjuk, akkor nem alkalmaznak, így viszont már nagyobb területen is szeretnék bevetni az általunk ajánlott fejlesztést. Az azonban jelentôsen befolyásolja a munkánkat, hogy komoly jogszabályi feltételeknek kell megfelelni, így az új eszközeinket majdnem minden esetben tanúsíttatnunk kell.

— Hogyan tudja vezetôként rábírni a kollégáit, hogy elkötelezettek legyenek az innováció tekintetében?

— Létrehoztuk a Gazek zuhanásbiztonsági márkát, amiért mindannyian rajongunk. Azokkal a munkatársakkal tudunk együtt dolgozni, akik átérzik, szükségesnek és fontosnak tartják a törekvéseinket, innentôl kezdve pedig ez nagyon jól mûködik a cégen belül. Korrekt és szabályozott keretek között mûködünk, mindenkinek megvan a maga hatásköre, a nagy horderejû dolgokat pedig átbeszéljük. Tavaly elkezdtük egy olyan kézikönyv létrehozását, ami a vállalati mûködési alapelveket foglalja össze, ezt azóta is folyamatosan kiegészítjük. Összességében elmondható, hogy nálunk nagyon erôs az egy „csónakban evezés“ érzése.

❯

HIÁNYSZAKMA Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hangozna el, gond van a szakemberutánpótlással. Ma már alig van olyan területe a gazdaságnak, ahol ez ne lenne igaz, különösen a középkorosztály hiányzik, amelynek át kellene vennie a stafétabotot a lassan nyugdíjba vonulóktól. A szakképzô intézményekben egyes szakmákból évek óta nem indult osztály, mert nem választotta senki. A szakmai szervezetek, a kamara és az iskolák számos módon próbálnak változtatni ezen a helyzeten.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A JÓ SZAKMA FELÉR EGY DIPLOMÁVAL Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

A CÉGEK VERSENGENEK A TANULÓKÉRT

— Már több éve nem indul minden épületgépész szakképesítésben osztály, de ebben az ágazatban a technikusképzés sem folyamatos már több éve – mondja VASÁROS Zoltán épületgépész mérnöktanár, aki 2006 óta foglalkozik épületgépészek képzésével, s tagja a szakmai záróvizsga-bizottságnak is. — Tapasztalataim szerint nemcsak erre a szakmára igaz ez, hanem szinte mindegyikre, néhány divatosat kivéve. A fiatalokat nem vonzza a kétkezi munka, a szülôk is azt szeretnék, ha gyermekeik gimnáziumban tanulnának tovább, diplomát szereznének.

Vallja, szemléletváltásra lenne szükség, vissza kellene szerezni a szakmák becsületét, hiszen egy jó szakember ma már akár egy mérnöknél is többet kereshet. A cégek is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a tanulóképzésre, korszerû tanmûhelyeket hoznak létre, igyekeznek magasan képzett oktatókat alkalmazni és az adott szakma minden szépségével megismertetni a tanulókat. Mindent megtesznek azért, hogy megszerettessék velük a kétkezi munkát. Szinte versengenek a gyerekekért.

Vásáros Zoltán annak a véleményének is hangot ad, hogy nem tud a szakképzésben szerzett immár több mint egy évtizedes tapasztalattal a háta mögött receptet adni ar-

ra, miként lehetne a gyerekeket arról meggyôzni, hogy egy jó szakma biztos megélhetést jelent, mint például az épületgépész, ami magában foglalja a víz-, gázvezeték- és készülék-, valamint a fûtés- és klímaszerelést. A szépsége pedig abban van, hogy az épületgépész az, aki életre kelti a házat és megfelelô, komfortos életteret hoz létre.

A mérnöktanár szól arról is, hogy jelenleg a végzettek többsége a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen nem a szakmájában helyezkedik el, hanem teljesen más területen kezd el dolgozni. Vannak ugyan olyanok is, akik egy újabbat tanulnak vagy leérettségiznek, esetleg továbbtanulnak, de ôk vannak kevesebben. Azok azon-

ban, akik a Szakma Sztár versenyen részt vesznek, s azon jó eredményt érnek el, nagyrészt egy életre elkötelezik magukat a szakmájuk mellett.

— A szakmák népszerûsítésére jó alkalmat teremtenek az immár évek óta megrendezésre kerülô nyílt napok, amikor a fiatalok megismerkedhetnek az egyes szakmákkal, látogatást tehetnek cégeknél - folytatja tovább beszélgetésünket. - A szakmai versenyek is nagyban hozzájárulnak ehhez, mint például a Gép-Ésszel. A Magyar Épületgépészek Szövetsége a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen pedig a szakemberhiány enyhítésére egyedi, felnôtteknek szóló képzést indított útjára, amelynek keretében egyes részterületek elsajátítására van lehetôség. Azonban mindennek az alapja a szakmai hitelesség, hogy olyanok foglalkozzanak a jövô szakembereinek képzésével, akik maguk is magas színvonalon mûvelik a szakmájukat, s emellett a tudásukat is képesek is átadni. A tanulók ugyanis maguk között folyamatosan kicserélik a tapasztalataikat, hogy hol követelik meg a pontosságot, azt, hogy részt vegyenek a munkában, s hol nem. A gyakorlati helyen sok minden múlik, mert ahol jól érzik magukat, ahol azt tapasztalják, hogy valódi feladatokat kapnak, részesei a mindennapi munkának, ott biztos, hogy a szakmát is megszeretik. S, aki egyszer ráérzett az épületgépészet igazi „ízére“, az egy életre elkötelezi mellette magát.

Sz.K.

— Volt-e valami meglepô, amivel a felmérés során szembesültek?

— A stratégiai mûködéssel kapcsolatban éreztük, hogy van még teendônk, de most szembesültünk is vele. Ugyanígy hiá-

nyosság volt az elôre tervezés. Ezeken igyekszünk változtatni a jövôben. Ha minél több mindent dokumentálunk és nem kell fejben tartanunk, azzal egyre nagyobb lehetôségünk nyílik arra, hogy felkészüljünk a

változásokra. Erre is jó volt ez a felmérés.

K.T. A Q. P. Kft. GAZEK Safety Expert törekvéseit az Enterprise Europe Network és az InnoHun projekt támogatja.

19

20

KREATÍV

Dél-Dunántúli Gazdaság

FALTIS ROBERTA „A KIRAKAT AZ ELSÔ KÉP, AMIT AZ ÜZLET MAGÁRÓL MUTAT“ Utolsó félévét kezdi meg a Pécsi Szakképzési Centrum Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája kirakatrendezôdekoratôr osztálya, amely elsôként végez ezen a szakon, a nyáron. Korábban Budapesten mûködött kirakatrendezô-dekoratôr iskola, amit kb. 15 évvel ezelôtt megszüntettek, azóta pedig különbözô oktatási intézmények indíthattak ilyen kurzust. Így vette fel kínálatába a pécsi szakképzô iskola is. Néhány éven át, ha valaki lakberendezô szeretett volna lenni, csak úgy mehetett képzésre, ha elôtte dekoratôrként vizsgázik.

Ma már nincs ilyen megkötés. Mindezt Faltis Roberta dekoratôr tanártól tudjuk meg, aki ôsz óta tanít a Simonyiban kirakatrendezés gyakorlatot és térrendezés gyakorlatot, a dekoratôr szak legfôbb tantárgyait.

Van egy olyan diákréteg, amelyet tényleg érdekel a szak, és szívesen vesznek részt az órákon, de vannak olyan tanulók, akik, amikor jelentkeztek, nem voltak tisztában a szakma tartalmával. Ez szinte minden szakmával kapcsolatban elmondható – foglalja össze röviden a tanárnô az elsô végzôs osztállyal kapcsolatban szerzett tapasztalatait.

Az iskola milyen feltételeket, hátte-

A Pécsi Szakképzési Centrum Simonyi Károly Szakgimnáziumában folyamatos a képzés a 9-12. évfolyamon a képzô- és iparmûvészeti ágazatban a dekoratôr szakmai végzettség megszerzésének lehetôségével. A dekoratôr-kirakatrendezô szakmát a régi, hatályon kívül helyezett OKJ tartalmazta, de a jelenlegi dekoratôr szakma magában foglalja a kirakatrendezô szakmai ismereteket.

Az érettségizett dekoratôr tanulóknak létszámkorlát nélkül minden tanévben elindítja az iskola az 5/13. évfolyamos képzést. Emellett meghirdették a máshol érettségizettek részére a 2 éves képzést is, amit akkor startolhat, ha a létszám eléri a 16 fôt.

ret biztosít ennek a szakmának az oktatásához?

A kirakatrendezô-dekoratôr képzéshez speciális eszközök, felszerelések szükségesek, illetve olyan gyakorlati képzôhelyek, ahol a kötelezô nyári gyakorlatukat tölthetik a tanulók. Ez utóbbi azért is hasznos, mert ott valóságos környezetben próbálhatják ki magukat. Az iskola rendelkezésünkre bocsátott három gyakorló kirakatot, ezekben gyakorolhatjuk a textilkihelyezési formákat, a darabárurendezést. Van egy kezdô árukészletünk, textíliákat vásároltak, így el tudtuk kezdeni az érdemi munkát.

Van-e elegendô gyakorlati képzôhely a tanulók számára?

Igen, eddig is voltak gyakorlaton a fiatalok, és én is szorgalmazom, hogy minél több dolgot lássanak élôben. Az iskola ugyanis egy laboratóriumhoz hasonlít, itt nem feltétlenül olyanok a körülmények, mint egy utcai kirakatnál egy mûködô áruházban. Mindig alkalmazkodni kell, és ezt csakis valós helyzetekben tudják megtapasztalni. Ezért kiállításokra, kiállításépítésekre is elviszem a tanítványaimat, kerestem olyan partnereket, pl. egy méteráruboltot, akikhez elmehetünk kirakatot rendezni. Kirakatversenyeket is szervezek dekoratôr tanulóknak és profiknak is, ahol lehetôséget kapnak a bemutatkozásra és a megmérettetésre. Decemberben a budapesti belvárosi karácsonyi kirakatversenyen a Simonyiba járó Dana Diána különdíjat kapott.

Miben változott a kirakatrendezôdekoratôr szakma az elmúlt évtizedekben?

A kirakat egy nagyon fontos reklámeszköz. Ez az elsô kép, amit az üzlet magáról mutat. Fontos lenne, hogy a vállalkozások érdemben foglalkozzanak a kirakatokkal és úgy helyezzék ki az árut, hogy az valóban mutasson, illetve azt a szerepet töltse be, amiért létesítették. Ma sok üzlet tulajdonosa inkább lefóliázza a kirakatot és feliratot tesz rá, így a portál nem tölti be azt a funkciót, amire született. Probléma az is, hogy

nem alkalmaznak szakembert a kirakat berendezésére, az lenne a jó, ha kirakatrendezôt kérnének fel és nem az ügyes kezû eladóra bíznák ezt a munkát. Régen saját dekorációjuk volt az áruházaknak, mindig az évszaknak megfelelô volt a kirakat, mert tudták, hogy onnan vásárolnak az emberek. Vagy az arra sétálók akkor is megállnak, ha nem vásárolnak, mert különleges vizuális látványban van részük.

Milyen képességek, készségek szükségesek egy jó kirakatrendezôdekoratôr szakember számára?

Elengedhetetlen a kézügyesség, a fantázia. Jól kell tudni rajzolni, a fejben megszületett tervet ábrázolni, illetve prezentálni. Szükség van egy mûvészi irányultságra, hogy fogékony legyen a vizuális dolgokra, hiszen a kirakatrendezés speciális látásmódot feltételez, ami ugyan tanulható, de nem baj, ha eleve megvan a fiatalban.

Milyen továbblépési lehetôség van, ha valaki kirakatrendezôként, dekoratôrként végez?

Ha a szakmán belül maradunk, bizonyos idô után, amikor megvannak a referenciák, például mestervizsgát lehet tenni.

❯

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZERETI MEGMÉRETNI MAGÁT A pécsi Hajnalfény szépségközpont tulajdonosa, SZIKLAINÉ BÁN HAJNALKA fodrászmester nem gondolta, hogy egyszer a neve e szakmával fonódik össze.

— Kereskedôként végeztem, éveken át a szakmában dolgoztam – kezdi beszélgetésünket. — A Femában kezdtem, hamar üzletvezetô lettem, alig húsz évesen. Aztán innen egy magáncéghez kerültem, az Olimpia Diszkontot vezettem, de dolgoztam butikban is, meg rövid ideig titkárnôként.

Közben férjhez ment, három fia született. A férje édesanyja közismert fodrász volt, sokan jártak hozzá. Az üzlete a családi ház alsó szintjén volt, ahol akkoriban ôk is laktak. A második kisfiával volt otthon, amikor az anyósa nagyon beteg lett. Ekkor támadt az ötlete, hogy fodrász lesz.

— Úgy gondoltam, hogy miután bejelentésre érkeznek a vendégek, amikor nincs senki, akkor minden házimunkát és a gyerek körüli teendôt el tudom végezni – folytatja tovább. — Nappalin elvégeztem az iskolát, a szakmunkásvizsgát már úgy tettem le, hogy a harmadik kisfiam néhány nappal elôtte született meg.

Hamar kiderült, jó érzéke van hozzá, alig két év múlva már megnyitotta a saját fodrászszalonján. Aztán már egymást követték a sikerek, az alkalmi és esküvôi frizurák, kontyok, sminkek specialistája lett.

— Négy év elteltével az Alfaparf bemutató fodrásza lettem, trénerként is elkezdtem dolgozni – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. — Folyamatosan képeztem magam, s teszem ezt mind a mai napig, ôsszel és tavasszal minden lehetséges szakmai képzésen részt veszek. Egyre inkább azt éreztem, ez az én utam, mert itt azonnal visszajelzést kapok. A tükör a frizura elkészítése alatt a vendég arcának minden rez-

dülését közvetíti, a szemének csillogása pedig mindent elárul.

Mindeközben arra is vállalkozott, hogy mestervizsgát tegyen. Miután 2011-ben Pécsett erre nem volt lehetôség a kevés számú mesterjelölt miatt, végül Nyíregyházán szerezte meg a mesterlevelet.

— Az elméleti vizsgákat Pécsett tettem le, mert a kamaránál arra volt lehetôség, hogy a többi szakmával együtt ezt megtegyem, részt vegyek a felkészítô tanfolyamon – avat be a részletekbe. — Egy ismerôs fodrász hívta fel a figyelmemet a nyíregyházi lehetôségre, ugyanis akkor csak ott tartottak ebben a szakmában mestervizsgát. Arra nagyon büszke vagyok, hogy a szakmai írásbelimnél külön kiemelték, hogy azt írtam le, ahogy én csinálom, ahogy a vendégeimmel foglalkozom, ahogy odafi-

lalt, 2013-tól pedig a kamara felkérésére mint szakértô is tevékenykedik. S természetesen keresi az újabb és újabb lehetôségeket, folyamatosan bôvíti a szépségközpontjának szolgáltatásait.

— Nagyon fontosnak tartom azt, hogy családias legyen a légkör a szalonban, mindenki jól érezze magát, a vendégek és mi magunk is – hangsúlyozza. — A szépségközpontban egy volt tanulómmal jelenleg ketten dolgozunk fodrászként, valamint hárman – közöttük két fiú – sajátítják el nálam a szakma alapjait.

Számos egyedi plusz szolgáltatást nyújtanak a vendégeiknek. Közöttük olyant, mint például a tartós hajegyenesítés, a wellness hajformázás. E mellett hajgyógyászattal is foglalkoznak, ezen belül a betegség miatt bekövetkezett hajhullás megállításá-

gyelek rájuk. A gyakorlati résznél pedig nagy elônyt jelentett, hogy mint bemutató fodrász rendszeresen szerepeltem közönség elôtt, színpadon.

Mint mondja, szereti a kihívásokat, szereti megméretni magát, a mestervizsgát is ezért tette le. Ezt követôen pedig a tanulók képzésében is egyre nagyobb szerepet vál-

val. Legújabban stílustanácsadással bôvült a kör. Mindezt nagyra értékelik a vendégeik is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy van közöttük olyan, akinek a menyasszonyi frizuráját készítette el egykoron, ma már a gyerekeivel együtt jön, meg olyan is, akinek pici lányként vágta elôször a haját, s mint fiatal anya is hozzá jár.

Sz.K.

De sokkal egyszerûbben lehet valaki lakberendezô, ha korábban kirakatrendezôként, dekoratôrként végzett. Ha pedig kicsit feljebb lépnénk, belsôépítész is válhat a fiatalból vagy a mûvészet bármely ágában is érvényesülhet, ahol rajzkészségre van szükség. Ha ezt valaki megfelelôen tudja fejlesz-

teni, akkor mehet a MOME-ra, vagy például a Pécsi Tudományegyetemen mûvészeti karán is kiváló képzés folyik. A nôvérem például meseillusztrátor, pedig valamikor ô is kirakatrendezô-dekoratôrként végzett.

Hol lehet elhelyezkedni? A kirakatrendezôk, dekoratôrök általában

magánvállalkozók, esetleg létezik még alkalmazotti foglalkoztatás?

Az utóbbi a ritkább, a multicégeknél még vannak dekorációs részlegek. E szakma képviselôi inkább magánvállalkozásban dolgoznak, többen akár dekoros céget alapítanak, vezetnek.

K.T.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

Rati Kft. A KOMLÓI RATI A „LEGINNOVATÍVABB GYÁR“ 2017-es teljesítménye alapján tavaly a „Leginnovatívabb gyár“-nak választották az autófelszerelési termékek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó komlói Rati Kft.-t, amely jelentôs sikerrel mutatta be ôsszel új termékeit Frankfurtban az autógyártók számára rendezett szakmai vásáron. Bár a tulajdonos-cégvezetô RAJNAI ATTILA szerényen azt válaszolja a Mi újság? kérdésre, hogy a tavalyi év nem volt a legerôsebb évük, mégis a beszélgetés alapján kiderül: a háttérben folyó egész évi kemény munka gyümölcse a közeljövôben beérik. Új termékekkel lepik meg a piacot.

- Két fontosabb projektünk sem úgy hozta az eredményeket a piacon, mint ahogy vártuk, és a számok is visszaesést jeleznek vissza 2018-ra vonatkozóan – mondja Rajnai Attila. — Ettôl függetlenül eredményesen éltük meg az évet, mert hamarosan megjelenik egy új termékünk, amelyet ôsszel mutattunk be a frankfurti

Automechanika kiállításon. Ez egy autós kosár, ami a mindennapi bevásárlást könnyíti meg az autósok számára, hiszen nem engedi, hogy a megvett termékek a csomagtérben elmozduljanak vagy kiboruljanak. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk az autógyártóktól, bízunk benne, hogy ez egy sikertermékünk lesz a jövôben. Emellett kifejlesztettünk egy indukciós telefontöltôt autós használatra, amit a kartámaszunkba installáltunk. Ez egy komoly újdonság, hiszen a piacon még kevés jó minôségû indukciós mobiltelefon-töltô van, ettôl a terméktôl is szép eredményeket várunk.

Nagyon érzékenyen figyeljük az autóipari változásokat, leginkább az elektromos autózás elterjedésének a hatásait, illetve az autómegosztás szolgáltatás gyakorlatban való mûködését, mert a következô 5-10 évben ezekbôl a változásokból eredô problémákra igyekszünk jó megoldásokat találni az autósok számára.

— Egy-egy ilyen fejlesztés mennyi ideig tart és mikor lesz belôlük piacképes termék?

— Ez szinte minden esetben más idôtartamot jelent. Amíg egy problémából összeáll egy termékkoncepció, az kb. 8-10 hónap. Már van egy folyamatunk, egy nagyon jó eszköz- és módszertanunk, amivel feldolgozzuk a problémát és eljutunk egy termékkoncepcióig. A termékkoncepciót aztán valahogy bemutathatóvá kell tenni, így látványterveket, animációkat készítünk, majd ezzel felkeressük a potenciális autógyártókat. Ez szintén több hónap. Ha jó fogadtatásra talál a termék, akkor elkészítjük a prototípust, és még csak ez után dôl el, hogy érdemes-e befejezni a fejlesztést és valódi terméket csinálni belôle.

— A Rati a fejlesztést, az újdonságot adja el vagy pedig a legyártott terméket?

— Magát a terméket adjuk el. A jövôben abban is látunk fantáziát, hogy már a koncepciót piacosítjuk, de jelenleg 100%ban termékforgalmazásból származik a jövedelmünk. Az autógyárakhoz hasonlóan

mi is legyártatjuk az alkatrészeket és nálunk csak az összeszerelés zajlik.

— A vállalkozás a 2017-es évre vonatkozóan megkapta a Leginnovatívabb gyár elismerést. Mit értékeltek ebben a díjban?

— A Rati teljes tevékenységére vonatkozóan ítélték meg ezt a díjat tavaly. Innovatív maga a környezet, amit létrehoztunk magunk körül, hiszen egy nullenergiás épületben dolgozunk, innovatív az a szemlélet, ahogy dolgozunk és innovatív elemeket tartalmaz az, amit termékként létrehozunk.

Ilyen módon a kkv-szektor tekintetében egy különleges vállalkozás vagyunk.

— Melyek a jövô kihívásai, céljai a cég számára?

— Ahogy említettem, folyamatosan figyeljük az autóiparban bekövetkezô változásokat és ezekre akarunk jó megoldást adni. Abban gondolkodunk, hogy a 2020 utáni években sokkal nagyobb mértékû lesz a változás, mint amit most látunk, így már évekkel ezelôtt elindultak azok a fejlesztések, amelyek akkor válnak termékké. Látható, hogy a nagyvárosi életben rendkívül fontos lesz autómegosztás, az új generáció kevésbé ragaszkodik ahhoz, hogy saját autója legyen, így erre az új igényre biztosan reagálni kell.

— Hogyan szerzik meg a fejlesztéseket indukáló információkat?

— Igyekszünk már meglévô tanulmányokhoz hozzájutni, emellett a folyamatot kell látni, a trendet. Mi magunk is teszteltünk Budapesten autómegosztós szolgáltatást, de több, jövô- és trendkutatással foglalkozó partnerrel is együttmûködünk. Fontos az is, hogy a potenciális vevôink, maguk az autógyárak szakemberei, akik közül jónéhánnyal szoros kapcsolatban vagyunk, mit mondanak. Egyre bôvül azoknak a száma, akikkel egy ilyen fejlesztési folyamatban együtt tudunk mûködni, így bizonyos pontokon meg tudjuk kérdezni a véleményüket, a tapasztalataikat. Ez is rengeteget hozzátesz a fejlesztéseinkhez.

K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZUNDI GYÖRGY „EGY NÉHÁNY ÓRÁS ERDEI TEKERÉS TÖKÉLETESEN KIKAPCSOL ÉS FELDOB“ Jó idôben, amikor csak ideje engedi, felpattan a kerékpárra és lakóhelye, Kôvágószôlôs környékén megy egy kört, hiszen arrafelé rengeteg jó útvonal adódik a Mecsekben és a Zselicben.

Szundi György hétköznapjai zsúfoltak, hiszen a konferenciaszervezéssel, kommunikációval foglalkozó vállalkozása, a Partners Pécs Kft. mellett a vendéglátóiparban is érdekelt, a sportot azonban nem hagyná ki az életébôl.

Montain bike-ozik a Mecsekben, erdei és aszfaltutakon egyaránt. Ilyenkor télen ritkábban, bár folyton lesi a hômérôt, és ha tíz fok fölött van napközben a hômérséklet, mint például karácsony elôtt, akkor gyorsan megy egy kört.

— Az erdei bringázás remek dolog egyedül és társaságban is. Van egy baráti kör, ha valakinek kedve, ideje van, csak beírja a csoportba, hogy megy, és aki ráér, csatlakozik hozzá – válaszolja György arra a kérdésre, hogy csoportosan vagy egyedül szeret-e biciklizni. ● Versenyzô típus vagy pedig csak önmaga örömére mozog? ● Nincs verseny, ez teljesen csak a kikapcsolódásról, a mozgás örömérôl szól.

Persze, azért mindig be van kapcsolva a telefonomon a biciklizôs program, és jólesik utólag visszanézni, ha sikerült jobb átlagot menni, mint azelôtt. ● Volt hagyománya az iskolában vagy a családban a sportnak? ● Fôleg azokat a mozgásokat szeretem, amiket a szabadban lehet végezni. Iskolás koromban nem voltam különösebben ügyes sportoló, nincsenek úttörôolimpiai okleveleim, úgy emlékszem, egyedül a közép- és hosszútávfutások mentek jól, de azt meg nem szerettem, mert unalmas volt. A futást - bár manapság nagyon divatos most sem bírom. Biciklivel viszont 40 kilométer hegyen-völgyön kimondottan kellemes fáradtságot okoz.

● Miért fontos a sport, milyen többletet ad az ön számára? ● Nincsenek extra ambícióim, a nagy eredményekrôl már valószínûleg lecsúsztam, viszont egy néhány órás erdei tekerés tökéletesen kikapcsol és feldob. Motivációnak pedig kiválóak az aktuálisan éppen szembejövô emelkedôk. Minden nagyobb domb megmászásának a legelején úgy érzem, hogy ez most biztos nem fog menni, meg kellene állni, vagy még inkább visszamenni. De aztán soha nem állok meg, valahogy mindig sikerül, és nagyon jó érzés megcsinálni, amirôl azt hittem, hogy nem vagyok képes rá. ● Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat? ● Azt, hogy meg lehet csinálni. Akkor is, ha nehéz, és az elején úgy tûnik, hogy nincs hozzá elég erôm. Érdemes kipróbálni, hogy amikor már úgy érezzük, hogy hú, ez nagyon fárasztó, inkább megállnék, akkor még menjünk el a következô kanyarig. Aztán a következô bokorig, fáig, tábláig és így tovább. Mint Forrest Gump. Meglepô lesz, hogy a fáradtság elsô jelei után még tízszer, százszor annyit tudunk továbbmenni.

Mondják, hogy a maratoni futás is fôleg fejben dôl el.

● Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hiszen nagyon elfoglalt? ● Mindig arra van idô, amire akarjuk.

Persze, nem árt, ha van egy megértô feleség, aki nem veszi zokon ezeket a néhány órás eltûnéseket. És jó helyen lakunk, Kôvágószôlôsön a háztól lehet indulni, oda érkezni, nem kell külön elautózni, mint egy edzôterembe vagy uszodába. ● Elôfordult-e már, hogy valakit megfertôzött a sportszeretettel, például a munkatársakat, a családtagokat? ● Mindig jönnek a társaságba újabb barátok, de a legjobban annak örülök, hogy sokszor a fiaim is velem tartanak. Persze velük még többször megállunk, pihenünk, mert 10 és 12 évesen elég sok a 35 kilométer, de becsülettel végighajtják, és tudom, hogy nemsokára már nekik kell várniuk rám a dombtetôn. ● Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport? ● Sok barátommal van üzleti kapcsolatom is, és sok üzletfelem egyben a barátom is. Így nem mindig lehet tudni, hogy egyegy biciklizés, vitorlázás vagy focizás éppen hatással van-e az üzleti kapcsolatunka, de az biztos, hogy mindig nagyon jól érezzük magunkat a szabadban, mozgásban! K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

VAGYONVÉDELEM ÉS TAKARÍTÁS: 20 ÉVE A LEGJOBBAK KÖZÖTT A TUTUS SECURITY A vagyonvédelem és a takarítás olyan tevékenység a vállalkozások többségénél, amely közvetlenül nem termel hasznot, ám ha nem fordít rájuk kellô figyelmet a vezetés, annak jelentôs, a haszonra is hatással lévô következménye lehet.

Ezt a tapasztalatot KAPOSI IMRE, a két évtizede pécsi székhellyel mûködô Tutus Security Kft. ügyvezetôje fogalmazta meg, hozzátéve azt is, hogy a munkahelyeken dolgozók mindennapi komfortérzete és biztonsága jelentôs mértékben hat a teljesítményre. A Tutus szakemberei számos helyen meggyôzôdhettek errôl, hiszen az elmúlt 20 évben gyárakat, intézményeket, kereskedelmi egységeket, mezôgazdasági telepeket egyaránt védtek és takarítottak.

— Sertés- és marhatelepek ôrzésével kezdtük annak idején a megyében, mára pedig országszerte dolgozunk, de fôként a Dunántúlon vannak megbízásaink. Vállalkozásunk egyik fô tevékenysége a vagyonvédelem, ezen belül is objektumôrzéssel, személyvédelemmel, rendezvénybiztosítással, pénzszállítással, pénzkíséréssel, szaktanácsadással és védelmi terv készítésével foglalkozunk. A másik területünk pedig a takarítási szolgáltatás, így fôként ipari üzemek, irodák, intézmények, lakások, családi házak tisztán tartásáról gondoskodunk – foglalja össze röviden az ügyvezetô a Tutus mûködését. — A vagyonvédelem a rendszerváltás után kapott erôre Magyarországon, a mi felelôsségünk, akik ebben az ágazatban dolgozunk, hogy megteremtsük és megerôsítsük e szakma renoméját. Ezért rendkívüli figyelmet fordítunk a megbízóinkkal való rendszeres kapcsolattartásra, a felelôsség és a bizalom meglétére. Vállalkozásunk legjelentôsebb értékei a megbízhatóság, az elhivatottság és a precizitás, ame-

lyet a munkatársainktól is elvárunk.

— A vagyonvédelem és a takarítás két különbözô terület, miként alakult, hogy ezekkel foglalkozik a cég?

— Tulajdonképpen az egyik hozta a másikat. Egy partnerünk – akinek több objektumát is ôriztük – vetette fel, hogy az ôrzés mellett elvállalnánk-e az épületek takarítását. Akkor Pécsett még gyerekcipôben járt ez a tevékenység, ezért a feleségem, aki az üzlettársam is, Budapesten tette le a nemzetközi takarítói vizsgát, így kezdtünk dolgozni a partnerünk egyik üzemében. Az

állnunk, amikor például nem fizették ki a munkánkat a megbízóink. Ezért is fontos, hogy fizetôképes megbízókkal dolgozzunk.

Nálunk alap a korrektség, a szakmai alázat, hogy bármikor elérhetôk legyünk a megbízóink számára. 20 éve ugyanaz a cégünk székhelye és bankszámlaszáma, ez is a megbízhatóságot támasztja alá, mint ahogy az AAA minôsítés, amivel vállalkozásunk pénzügyileg stabil helyzetét ismerték el. Saját munkatársakkal dolgozunk, nem kölcsönzött munkaerôvel, emellett a Tutust családias hangulat jellemzi: ha valamelyik

igazgató azt mondta, hogy ha jól teljesítünk, a többi telephely takarítását is ránk bízza, így a következô négy hónapban minden hónapban újabb megbízást kaptunk tôle. Egyébként párhuzamot lehet vonni a két terület között a tekintetben, hogy mindkét tevékenységet kizárólag szakképzett, gondosan válogatott csapattal végezzük, munkatársaink rendszeres szakmai, gyakorlati továbbképzéseken vesznek részt – ez a garancia ugyanis a hosszú távú sikerre.

— Mi szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás talpon tudjon maradni, illetve fejlôdjön?

— Kitartás, állhatatosság, hiszen a mi mindennapjainkban is elôfordultak nehézségek, nem egy esetben újra talpra kellett

Póka Attila (balra) a kamarai székházat üzemeltetô vállalkozás vezetôje gratulál Kaposi Imrének az AAA minôsítéshez

munkatársunknak nehézsége akad, igyekszünk a segítségére lenni. Ezért aztán szinte nincs is fluktuáció nálunk. Megbízunk egymásban.

— Miként fogalmazható meg a vállalkozás jövôje?

— Célunk a további minôségi fejlôdés, hogy az új partnereinket, akiket többségében a megbízóink ajánlanak, a legmagasabb színvonalon szolgálhassuk ki. Tanúsított minôségirányítási rendszert mûködtetünk, ez is garanciát jelent az igényes munkavégzésre.

K.T.

TIPP-ADÓ

2019-BEN ÍGY VÁLTOZIK A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS A rehabilitációs hozzájárulás összege a minimálbér emelkedésével 2019-tôl ismét változik. Rehabilitációs hozzájárulás kapcsán elôször is fontos tisztázni, hogy a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv) szerint ki tekinthetô megváltozott munkaképességû személynek: 1. akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minôsítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékû, 2. aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az errôl szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minôsítés idôbeli hatálya alatt, 3. akinek a munkaképesség-csökkenése 50100 százalékos mértékû, az errôl szóló szakvélemény idôbeli hatálya alatt, vagy 4. aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerzôdése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

A munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességû munkavállaló személyazonosító adatain túl a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát.

Megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásával kapcsolatos tudnivalók: ● Az Mt. 53. §-a szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerzôdéstôl eltérô munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni évenként 44 munkanapra, vagy 352 órára. Azonban a megváltozott munkaképességû munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhetô más helységben végzendô munkára. ● Az Mt. § (7) a munkáltatói felmondást szabályozza, miszerint megváltozott munkaképességû munkavállalónak egészségi okkal összefüggô képességével kapcsolatban csak akkor szüntetheti meg a munkaviszonyát, ha a munkavállaló

●

●

eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelô munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

A munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességû, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

32. § (2) arról rendelkezik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülô személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresôtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követô hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulást, mint fizetési kötelezettséget, azzal a céllal vezették be, hogy a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatását elôsegítsék, rehabilitációjukat szolgálják. Azoknak a munkáltatóknak kell számolniuk vele, akiknél a munkavállalók száma a 25 fôt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelezô foglalkoztatási szint). Mértéke a tárgyév elsô napján megállapított alapbér kötelezô legkisebb összegének kilencszerese/fô/év, 2019-ben 149 000 x 9 = 1.341.000 Ft/fô/év. Éves összege a kötelezô foglalkoztatási szintbôl hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Az Mmtv. 23. § (4) szerint létszámon a KSH szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, melyet egy tizedes jegyre kerekítve kell meghatározni.

Például: 28 fôs átlagos statisztikai létszámú cég esetén 28 x 5% = 1,4. Tehát a kötelezô foglalkoztatási szint 1,4 fô. Számítása 2019-ben 1.341.000 x 1,4 = 1.877.400 Ft/fô/év. Amennyiben van 1 fô megváltozott munkaképességû munkavállaló a cégnél, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,4 fô után kell megfizetni. Az átlagos statisztikai létszám negyedévente vizsgálandó, és az aktuálisan számított összeg 25%-a fizetendô elôlegként.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy megváltozott munkaképességû munkavállaló foglalkoztatása 4 órában 2019-ben, ha a bruttó munkabére 74.500 Ft, a következôképpen alakul.

49.542 Ft nettó bér + 24.958 Ft munkavállalói járulék + 0 Ft munkáltatói teher = 74.500 Ft/hó, ami éves szinten 894.000 Ft költséget jelent.

A munkáltatói teher elmaradása a 2019tôl érvényesíthetô szocho kedvezménynek köszönhetô. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a munkavállaló rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesüljön, vagy egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minôsítése alapján 60% vagy kisebb mértékû legyen. A kedvezmény mértéke megegyezik az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2019ben 298.000 Ft) után számított szocho mértékével, tehát eddig az összegig egyáltalán nem kell szochot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni. A kedvezményt az arra jogosult a komplex minôsítésrôl szóló érvényes dokumentum vagy a megváltozott munkaképességû személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.

A rehabilitációs hozzájárulás elôlegét az elsô három negyedévre az adott negyedév utolsó hónapját követô hó 20. napjáig kell bevallani, és megfizetni. A negyedik negyedévre elôlegfizetési kötelezettség nincs, ezt az éves elszámolás során kell figyelembe venni.

A 2018-ban befizetett elôlegek és a számított éves hozzájárulás különbözetét 2019. február 25. napjáig kell megfizetni. Ha számításaink szerint év közbeni túlfizetés történt az adott adónemre, átvezetési kérelemre az adóhatóság az adózó által megjelölt másik adószámlán számolja el, vagy – ha nincs adótartozása, és a bevallási kötelezettségeinek eleget tett – rendelkezhet az összeg visszatérítésérôl. (Adózás rendjérôl szóló 2017. évi CL. törvény 74. §).

Számszerûsítve is egyértelmû, hogy a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása mindkét fél érdekét szolgálja. A munkáltatónak a költségcsökkentés mellett egy munkaerôt biztosít, a munkavállalónak pedig lehetôséget ad arra, hogy alacsonyabb terheltség mellett hasznosnak érezze magát, és némi plusz jövedelemhez jusson. forrás: ado.hu Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail-címre. Megfelelô számú érdeklôdô esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.

25

Dél-Dunántúli Gazdaság

GASZTRONÓMIA

MÁTRIX BENJÁMIN ÜZLETEL ÉS ESZIK 1.

KISKASTÉLY Az üzletember is megéhezik néha, gondolta Mátrix Benjámin, és az autópályáról lekanyarodott Bóly felé. Hogy miért pont ide?

Már többször emlegették neki a másfél éve nyitott Kiskastély vendéglôt, de eddig még sosem lassított a bólyi elágazásnál. Most idôben volt, hozzá is szokott a magányos estebédekhez, és bekanyarodott a kisebbik bólyi kastély udvarára.

A Batthyány-kastély egykor impozáns, mára kissé megkopott épülete mellett találjuk a bólyi kiskastélyt, amelyet az 1800-as évek elelején építettek az uradalmi birtok központjaként. Ahol egykor Montenuovo Nándor herceg dolgozott, ma ebédelni is lehet, gondolta Mátrix, miközben helyet foglalt.

No lám, egy vállalkozót is érdekelhet a helytörténet, gondolta eközben a kastély szelleme és visszatért a padlásra. Ellenben a pincér maradt, miközben Benjámin szép szorgosan végigolvasta az étlapot (ami szerencsére kellôképp összeszedett és rövid, ellenben választásra módot ad). Reggel óta nem evett, ha reggeliként beszámoljuk a benzinkutas cappuccino mellé felszolgált karamellás kekszet. Vagyis rögvest rendelt négy fogást, mert Mátrix ilyen volt, ha megtetszett neki az étlap, habzsolta volna elejétôl a végéig.

Egy kis üdvözlô falat érkezett, húspástétom egy szelet bagetten, amíg majszolta, azon elmélkedett, ki is itt a célközönség.

Bóly rendezett, szervezett városkának tûnik, de hát a baranyai városok sorában is csak épphogy a középmezôny. A helyi sváb közösségre építenek vagy a környék iparosaira, vállalkozóira? A Villányba átutazókra vagy ide is téved turista?

Választ nem adott, mert közben megérkezett a levese, tárkonyos borjúragulevest kanalazgatott, melybe omlós burgonyagombócot rejtettek. Annyira belefeledkezett a levesébe, hogy még a wifire is csak az utolsó kanál kiszürcsölését követôen csatlakozott. Miért is van e-mail a telefonon,

Fotó: Kiss ‘Gadget’ Zoltán

26

gondolta, de azért furdalta az oldalát a kíváncsiság, megküldték-e már a választ az árajánlatára. Délután hat felé már nem nagyon dolgozott senki a túlvégen, konstatálta, mert csak autólízinget és aranypengôt kínáltak a beérkezett levelek.

A felszolgálás ritmusa nem változott, mire szusszant egyet, máris újabb tányér került elébe. Kilobbizott egy kisadagot a fekedi tésztából, ami nem más, mint az utóbbi idôben oly sok díjat beseprô fekedi stifolderrel megbolondított szélesmetélt paradicsomos szószban, kovácsszénájai érlelt sajttal (ez utóbbit a Novák Sajtmanufaktúra prezentálta). Lényegében már itt elég lett volna, de hátra volt még a lényeg.

Egy pohár vöröset már kívánt, de csak annyit, viszont azt itt szigorúan tiltja a szabály, ellentétben más, turisztikailag hasonló célokat kitûzô országoknál. Ezen elmélkedett egy sort, csak hogy rágyúrjon a lényegre, ami omlós borjú képében jelent meg tányérján pirított petrezselymes szalvétagombóccal, vadas szósszal, tejfölhabbal.

Mátrix Benjámin évtizedek óta rótta az utakat, idehaza és külföldön, üzletelt és evett lényegében, edzésben volt, de itt kér-

dôjeles volt a végkifejlet. A mákos nudlit vaníliasodóval már csak a szeme kívánta, de az nagyon. A feléig jutott és egy presszókávé mellett odakint rágyújtott. Ritkán dohányzott már, de ilyenkor jólesett.

Fizetett, az udvarias pincér megköszönte a borravalót és Mátrix Benjámin elégedetten távozott, bár még mindig nem értette, viszont már reménykedett benne, hogy ez a Kiskastély megtalálja a közönségét és a múltbeli pártiroda, nyomda vagy italdiszkont helyén ez a vendéglô hosszan életben marad.

Kiskastély vendéglô 7754 Bóly, Szabadság u. 1.

Telefon: +36 20 277 8888 www.kiskastelyvendeglo.hu

GASZTRONÓMIA

27

Dél-Dunántúli Gazdaság

MIÉRT ÉRDEMES TANULNI A BORRÓL? Nem kell mindenkibôl borszakértôt nevelni, elég ha a focihoz és politikához ért már mindenki ebben az országban, szoktuk mondogatni a boros képzéseinken. Viszont annyit érdemes tudni, hogy minél kevesebb pénzt adjunk ki olyan borra, ami majd nem fog ízleni.

Ha sommásan szeretném megfogalmazni, ennyi is elegendô volna, miért gondolom, hogy érdemes volna legalább egykét napot rászánni az életünkbôl a borok tanulmányozására, ahogy egyébként az éttermi kultúrára vagy a nyakkendô kötésére is szánnék idôt, ha egyszeri vállalkozóként az üzletben komolyan szeretnék érvényesülni.

gazin boriskolájában, amit a budapesti CEWI borsulival közösen rendeznek meg.

A tanfolyamok az abszolút kezdôknek éppúgy ajánlottak, mint a gyakorlott borfogyasztóknak, akik egy kicsit rendszerezhetik szerzett tudásukat, tapasztalataikat. A képzés addiktív, sokan csak poénból indulnak alapfokon és hipp-hopp jutnak el felsôfokig, mert nincs jobb, mint amikor meg tudod fogalmazni, rájössz, miért is tetszik az

egyik bor és miért nem a másik. Tudatos és választani képes borismerôkre van szüksége a borpiacnak is, hiszen akkor tisztul a piac és a jobbak maradnak fenn. Legalábbis mi, akik a minôség mellett törünk pálcát, ebben bízunk.

Gyôrffy Zoltán a Pécsi Borozó fôszerkesztôje www.pecsiborozo.hu

Fotók: CEWI

A világ legnépszerûbb borismereti képzéseit a WSET rövidítés jelöli, ami a Wine and Spirits Education Trustot jelenti, ez a cég ma közel ötven országban indít tanfolyamokat, franchise partnerei segítségével.

Az egynapos gyorstalpalótól a Master of Wine képzésekig, amelyek a borvilág jedimestereit adják.

Pécsett az elsô három szint végezhetô el a Pécsi Borozó gasztronómiai és borma-

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Skoda Octavia 1.6 TDI Style – HARMAN Az AutóCity Zrt. Skoda márkakereskedésébôl ezúttal a cégautók európai királyát, a Skoda Octaviát kaptuk tesztre, amit Harman Tibor, a nyomtatókkal és kellékanyagokkal valamint coachinggal és tanácsadással foglalkozó Ekopont Kft. ügyvezetôje próbált ki.

— Ismerôs a karosszéria, hiszen sok Octaviát látni az utakon, a tesztút alatt is folyamatosan jöttek szembe még a módosított orr-részû újabb modellek is. Nekem tetszik az új orr, karakteresebb lett tôle az autó. A forma a mai irányzatnak megfelelô divatos élekkel feszesre húzott ötajtós, ami sikerrel örökíti tovább az elsô modernkori Octavia tetszetôs vonalait. Nekem nagyon tetszik az ötajtós kialakítás, a kombi mellett ez a legjobban kihasználható karosszériaforma. Egy kis ötüléses furgon mellett egy Toyota Avensissel járok, és a kiválasztásnál fontos szempont volt a nagy méretû ötödik ajtó. Az Octavia egyik legnagyobb ütôkártyája a hatalmas csomagtér, ami már-már megmagyarázhatatlanul nagy, fôleg úgy, hogy a padló alatt teljes méretû pótkerék lapul, ami sok helyet foglal.

— Ha már csomagtér, itt is elkezdôdik a Skoda által Simply Clevernek nevezett praktikus ötlethalmaz.

— Elképesztô, hogy mennyi csomagrögzítô kampó és fül került a raktérbe, bár ekkora üregben jól is jönnek. Tetszik a kalaptartó kialakítása, valódi teherviselô elem, és csak egy része mozdul felfelé a nyitáskor.

A legnagyobb ötlet azonban a kalaptartó felfüggesztésének kialakítása, ami egy egyszerû zsinór, egy gumírozott súllyal a végén.

Sosem megy tönkre, és magától értetôdô a használata. Több ilyen megoldás kellene a mai autókba, mert felhasználói szemmel sokszor feleslegesen bonyolult, ám karbantartásigényes alkatrészeket fejlesztenek ma a mérnökök.

— A tanksapkafedélbe rejtett jégkaparó is hasonlóan jó ötlet.

— Leültek gondolkodni a Skoda mérnökei, és megtalálták a legjobb helyet a jégkaparónak, hiszen így nem hullik a hó a kocsiba, amikor elôvesszük az eszközt. Nem is értem, más miért nem így csinálja. De ugyanilyen okos megoldás az elsô ülések alatti láthatóságimellény-tartó és az esernyônek kialakított rekesz, vagy a pohártartó aljába épített kis bütykök, amik megtartják a félliteres palackot, hogy egy kézzel ki lehessen nyitni.

— Az okos megoldások mellett a helykínálat az Octavia egyik elônye. Ki is próbálta, hogy saját maga mögött mekkora a tér.

— A csomagtér mellett az utastér is megmagyarázhatatlanul tágas. Már a beüléskor feltûnt, hogy mennyire tág határok közt állítható a kormány és a vezetôülés. Én elég magas vagyok, de a magamhoz kényelmesen beállított ülés mögötti helyre ülve is bôven volt még hely a térdem elôtt. A mai autókban a hátsó fejtér sokszor korlátozott, de az Octaviában ezzel sem volt gond. Azt hozzá kell tenni, hogy a magas kardánalagút miatt csak két embernek igazán kényelmes a hátsó üléssor, de a Skodánál ezt is a javukra fordították, és egy széles könyöklôt építettek a középsô támlába. A kiszolgálásban sincs hiba, hátra is jutott légbeömlô, az ülések hátulján zseb van, és nemcsak a könyöklôben van pohártartó, hanem az elsôkhöz hasonlóan a hátsó ajtókba is befér egy palack.

— Amikor a Skoda Octaviáról olvasunk, sokszor megjelenik az unalmas szó. Ez mennyire igaz az autóra?

— A mûszerfal valóban nincs agyonbonyolítva, de talán ennek is az az oka, hogy minél szélesebb réteg számára legyen elfogadható. Az elsô pillanatban magától értetôdô volt minden kezelôszerv mûködése, és a központ kijelzô menüjét is jól átgondolt

Autócity Kft. ● 7629 Pécs, Schroll József u. 3. ● Tel.: (36) 72 550 500 ● www.autocitypecs.hu

AUTÓTESZT

TIBOR

logika mentén alakították ki. Aki sokat utazik, az tudja, hogy a kényelem mellett a tárolóhelyek mennyisége és milyensége is fontos. Az Octaviában átgondolt a kesztyûtartó kialakítása, remek a minden irányban állítható és nagy tárolót rejtô könyöktámasz, az ajtókba elöl is elfér egy palack, és a váltó elôtt, illetve a kormánytól balra is ott egy méretes, zárható rekesz. A kivitelezés is remek, minden németesen precízen illesztett, és a felsô részeken az anyagminôség is megfelelô. Talán az egyetlen kritizálható pont, hogy a napellenzôkbe épített tükrök nem kaptak világítást.

— A tesztautó a népszerû 1.6-os dízelmotort kapta, mivel most akciós áron, rövid szállítási határidôvel rendelhetôk ezek a modellek. Logikusnak is hangzik, hogy ha cégautó, akkor legyen dízel. Hogy tetszett a motor?

— Kicsit idegenkedek a modern dízelektôl, hiszen bonyolultak, ami hosszú távon a költségesebb javítások kockázatát hordozza, de azt is látni kell, hogy ma már a benzinek is turbósak, részecskeszûrôsek és kettôs tömegû lendkerékkel szereltek. Ez a motor szerintem ideális ebbe az autóba. A 115 lóerô meggyôzôen is tudja mozgatni az Octaviát, de a legérdekesebb az, hogy a forgalommal békésen csorogva is kellemes, és a dinamikusabb stílus sincs ellenére, könynyen és szívesen pörög fel. A fogyasztás zseniális, a pécsi belvárosban sem ment 6 liter fölé, de a négyessel kezdôdô átlagérték eléréséhez sem kell nagyon visszafogni magunkat. Kiemelném még a motor csendes-

ségét, kívül talán még jobban leplezi a dízelségét, mint menet közben. Nem hátrány, hanem a mai autókra jellemzô adottság, hogy a gázpedál lenyomására komoly késlekedéssel válaszol, de ezt néhány nap után meg lehet szokni, ahogy azt is, hogy 1500as fordulatszám alatt még kissé erôtlen.

2000-tôl viszont már szinte teljes erôbedobással dolgozik, tehát csak minimális odafigyelést igényel. Szokni kell azt is, hogy az ötfokozatú váltó miatt hosszúak a fokozatok, így városban az elsô négy fokozat bôven elég.

— A futómû lehet az utolsó pont, ahol rossz jegy kerül az Octavia bizonyítványába, de úgy vettem észre, az is elnyerte a tetszését.

— Fôleg a fordulókörrel voltam elégedett, sokkal kisebb körön fordul, mint ahogy azt egy ekkora autótól vártam. A fékek is

Dél-Dunántúli Gazdaság

nagyon jók, és az úthibákat is feszesen, de korrektül kezeli az autó.

— A próbaút magyarázatot adott arra, hogy miért ennyire kedvelt cégautó a Skoda Octavia?

— Biztosra ment a Skoda. A jól sikerült formaterv mögé meglepôen nagy utasteret és csomagteret rejtettek. Megspékelték egy precíz kidolgozású, jó minôségû utastérrel, sok okos és ötletes aprósággal és egy kiforrott technikával. A megbízhatóságra sem lehet sok panasz, mert a három generáció alatt kiderült volna, ha valami nincs rendben. A céges vásárlók, flottaüzemeltetôk racionálisan hoznak döntést, és ha ennyit vásárolnak ebbôl a modellbôl, akkor ez a legjobb ajánlat. A bónusz pedig az, hogy családi autóként is remek az Octavia, így hétvégén is megállja a helyét.

— Coachinggal is foglalkozik, játszszunk egy játékot. Ha a tesztautó ember lenne, hogy jellemezné?

— Kiforrott egyéniség, akinek megvan a stílusa, akit lehet szeretni vagy nem szeretni, de ez a stílus a többség számára vonzó.

— Egy autónál a végsô döntést sokszor az ár jelenti. Jót drágán könnyû építeni, de versenyképes ár mellett nehéz kiemelkedni a tömegbôl. Az Octavia ezen a téren is jól teljesít, fôleg úgy, hogy a dízel változat most több mint egymilliós kedvezménnyel elérhetô az AutóCitynél?

— Magánemberként az autó hosszú távú, komoly beruházás, céges használat esetén pedig, fôleg egy kisebb vállalkozásnál, komoly része lehet a költségeknek. Úgy gondolom, az Octavia ezzel a felszereltséggel a mostani akciós áron nagyon versenyképes ajánlat.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1598 cm3 Maximális teljesítmény: 115 LE 3250-4000/min Maximális nyomaték: 250 Nm 1500-3200/min Saját tömeg: 1273 kg Csomagtér: 590 l Maximális sebesség: 204 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 10.6 s Átlagfogyasztás (gyári adat): 4.1 l Kedvezményes ár (1.6 TDI Ambiente): 5.750.000 Ft (céges vásárlók számára akár 5.490.000 Ft-tól) A tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô-, oldal-, függöny- és térdlégzsákok, ESC stabilitásvezérlés, Start-stop rendszer, Climatronic automata klímaberendezés, tempomat, multifunkciós bôr kormány, könnyûfém keréktárcsák

29

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

NEMZETKÖZI TAVASZ A Pécsi Tudományegyetem Kapcsolati és Nemzetköziesítési Igazgatósága 2019 tavaszán immáron harmadik alkalommal rendezi meg az International Spring/Nemzetközi Tavasz rendezvénysorozatát.

Egyetemünkön a 2018/19-es tanévben a külföldi hallgatók létszáma elérte a 4200 fôt, köszönhetôen az elmúlt évek tudatos nemzetköziesítési programjának.

A programsorozatunk azt a célt szolgálja, hogy az egyetem és Pécs város polgárai a világ minden részérôl (mintegy 112 országból) érkezett és itt tanuló több ezer hallgató szokásait, kultúráját közelebbrôl is megismerhessék.

A színvonalas produkcióknak különbözô egyetemi és városi helyszínek, kávézók, közösségi terek adnak otthont. A programok megszervezésében a Kapcsolati és Nemzetköziesítési Igazgatóság koordinálásával az egyetemi karok és intézetek, a hazánkba akkreditált nagykövetségek, kulturális és civil szervezetek, valamint maguk a hallgatók is tevékenyen részt vesznek.

A márciustól május végéig tartó rendezvény kiállításokból, zenés táncbemutatókból, koncertekbôl, színvonalas ismeretter-

jesztô elôadásokból és gasztronómiai bemutatókból állnak.

A folyamatosan frissülô és részletes programokról Facebook-oldalunkon lehet tájékozódni! https: //www.facebook.com/InternationalSpringPTE/

Fotó: Csortos Szabolcs

SIKERTÖRTÉNET – IRÁNY A PTE! A sikeres pécsi vállalkozók között számos olyan van, aki a Pécsi Tudományegyetemen vagy annak jogelôdjén végezte tanulmányait. Az ô életükön keresztül a PTE bemutatja, hogyan érhetik el az álmaikat az egyetemen tanuló fiatalok, és hogyan támogatja a PTE a hallgatóit álmaik elérésében.

Fotók: Hajdú Zsófia és Ángyán Krisztián

30

További filmek, info és a saját sikertörténet folytatásának záloga: www.felveteli.pte.hu

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Már igényelhetô a kedvezményes és kiszámítható NHP fix hitel Komoly lendületet adtak a kkv-piacnak az elmúlt években a Növekedési Hitelprogram (NHP) korábbi szakaszai. A legújabb konstrukció már az OTP Businessnél is elérhetô max. 2,5 százalékos hiteldíjjal.

Kulcskérdés a vállalkozások számára, hogy mibôl finanszírozhatják jövôbeni elképzeléseiket és beruházásaikat. A külsô források bevonása sok esetben az egyetlen jó megoldás, a vállalati hitelek egyértelmûen hozzájárulhatnak a cégek jövedelmezôségének és termelékenységének javításához. A válságot követô évekre azonban nagyon beszûkült a hitelezési piac, amin részben a Növekedési Hitelprogram tudott érdemben változtatni.

A csaknem ötéves programban kiemelt helyen szerepelt a fejlesztési-, építési-, valamint bôvítési beruházások finanszírozása. Emellett a forgóeszköz-hitelek és az uniós támogatásokat elôfinanszírozó konstrukciók voltak a legnépszerûbbek.

A program elsô szakaszában, részint a kedvezô feltételek miatt a kkv-knak kihelyezett valamennyi hitel 40 százaléka a kedvezményes jegybanki forrásból származott. Késôbb ez az arány jelentôsen csökkent, mivel a feltételeket némileg módosították, ám egyes szektorokban, mint az agrárium, a szállítmányozás, a raktározás és a feldolgozóipar, továbbra is népszerû maradt a konstrukció.

A legtöbb szerzôdést a kereskedelem, az agrárium és a feldolgozóipar területén mûködô cégek kötötték, összesen 932 milliárd forint értékben. Mindez a teljes szerzôdésállomány kétharmada volt. A tipikus NHP-s vállalkozás 50 fônél kevesebb alkalmazottal mûködött, árbevétele pedig 10 és 500 millió forint között volt. Ez az átlagosnál valamivel nagyobb cégeket jelent, de azért jól látszik, hogy a kisebbek is megtalálták a

számításukat. A hitelprogram teljesítette a célját, hiszen sikerült felpörgetnie a vállalati hitelezést, ráadásul a hitelt igénylô cégek jelentôs arányban mutattak ki növekedést. A kedvezményes kölcsön lehetôségével élô vállalkozások 75-80 százaléka, a jegybank adatai alapján, legalább ötszázalékos bôvülést produkált három év alatt, tehát a GDP bôvüléséhez hasonló növekedést ért el a cégek háromnegyede. A társaságok kétharmada még ennél is jelentôsebb mértékû növekedésre volt képes. Emellett az NHP-t igénybe vevô vállalkozások körében valamelyest nôtt a foglalkoztatottak száma is.

Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy míg a piaci hitelek több mint felét budapesti vállalkozások vették fel, addig az NHP-ben a fôvárosi cégek aránya csak 36 százalék volt. Vagyis a vidéki székhelyû cégek számára is igazán hasznos volt a program.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly ismét meghirdette a kedvezményes hitelprogramot, így idén január elejétôl elindult az NHP Fix, amelynek hosszú lejáratú és a futamidô alatt rögzített kamatozású hitele is jó ugródeszkát jelenthet a kkv-k számára. Az OTP Businesstôl kedvezô és fix kamatozás mellett, maximum 1 milliárd forintig igényelhetô konstrukciók kiszámítható kondíciókkal és kamatokkal, komoly lehetôséget nyújthatnak a fejlesztést vagy beruházást tervezô társaságok számára. A termék kamata mindössze évi másfél százalék, emellett a hitelhez évi egy százalék kezelési költség kapcsolódik.

A várakozások szerint a hosszú lejáratú hitel lehetôséget teremt jelentôsebb beruházások és fejlesztések végrehajtására. A hitel csak beruházásra vehetô igénybe és kevés kivételtôl eltekintve csak saját tevékenységhez kapcsolódhat, bérbeadási szándékú építésre vagy fejlesztésre nem.

31