Dél-Dunántúli Gazdaság XXI. évfolyam 2. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXI. évfolyam 2. szám 2019. március 8.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

InnovációÚjjászervezôdô, megújuló rendszer w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

NEVES ELÔDEINK MÚLTUNK NAGYJAI

IFJ. ANGSTER JÓZSEF (1917–2012) A gyáralapító id. Angster József (1834-1918) 1903-tól adta át fokozatosan a nemzetközi hírû Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár Rt. vezetését két fiának, Emilnek és Oszkárnak. Angster Emil (1874-1939) és Angster Oszkár (1876-1941) 1940-ben hagyományozták tovább a még mindig virágzó gyár irányítását fiaiknak, Angster Imrének (1916-1990) és ifj.

Angster Józsefnek.

Ifj. Angster József 1917. január 2-án született Pécsett. Alap- és középfokú tanulmányait a Püspöki Tanítóképzô Gyakorló Elemi Iskolában és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Reálgimnáziumában végezte. Mivel a család mindig nagy gondot fordított a kultúra ápolására, és erre tanították az utódokat is, a városi zeneiskolában zongorázni, majd orgonálni tanult, a felsôbb osztályokban már a gimnázium orgonistája lett. Szüleivel egyetértésében az volt a célja, hogy késôbb unokatestvérével együtt átvegye a nagyapja által 1867-ben alapított orgonagyár vezetését. A képzettséget mindig is elôtérbe állító ifjú érettségi után beiratkozott a Budapesti Mûszaki Egyetem gépészmérnöki karának villamos tagoA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

zatára, ahol 1940-ben diplomázott. Jó alapokkal indított tanulmányai során ugyanis az orgonaépítési ismereteket már gimnazista korában kezdte elsajátítani édesapjától, Angster Emiltôl.

Ezt folytatta a mûegyetemi éveiben is, mert a nyári szünetek jelentôs részét apja mellett töltötte, így a tervezésben és a gyakorlati munkában egyaránt részt vett. Amikor már végzett, diplomásként orgonaépítô mesterlevelet is szerzett.

Kiszélesítvén ismeretkörét 1939-ben németországi tanulmányúton járt, hogy megnézzen több híres orgonát, és megismerje nagy tudású mesterek munkamódszereit.

Hazatérvén szülôföldjére Angster József 1940-ben állt végleg munkába az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyárban. A családi hagyományt folytatván az üzem államosítása elôtti utolsó évtizedben unokatestvérével, Angster Imrével együtt vezették a vállalkozást.

Nevéhez köthetô több mûszaki-technikaiszervezeti újítás mellett a rákospalotai fióküzem létesítése és mûködtetése. Tervezômunkájávalirányításával mintegy 100 orgona készült, köztük több 3 manuálos, 35-50 változatú nagyobb hangszer. Az orgonagyárat 1949. december 29én államosították. Ezután még rövid ideig mûködött Pécsi Hangszer- és Asztalosárugyár néven, majd 1955-ben ezt is megszüntették.

Angster József számára lehetetlenné vált orgonakészítô pályafutásának folytatása. 1950– 51-ben gépészmérnökként dolgozott a pécsi városi tanács építészeti osztályán, 1951–52-ben koncepciós per áldozata lett, és másodfokon egy év börtönbüntetésre ítélték. Ezeket a nehéz éveket levélben idézte föl a következôképpen: „Nem kis lelki válsággal tekintünk vissza arra, ami az életünk volt. Egy idô után helyre billentünk, dolgoztunk. Azon, hogy meghurcoltak,

Dél-Dunántúli Gazdaság

bebörtönöztek bennünket, már túl vagyunk. De azt a tényt sajnos nem tudjuk megváltoztatni, hogy az akkori diktatúra és az eszközeként szereplô embernek romboló munkája az európai hírû Angster-féle orgonagyártást múlttá, eszközeit semmivé tette.“ Késôbb a Baranya-Tolna Megyei Tégla-és Cserépipari Vállalatnál helyezkedett el, ahol fômérnök lett, onnan ment nyugdíjba 1978-ban. Nagyapja nyomdokait követvén otthonukban felesége, Zádor Judit hathatós segítsége mellett állandó volt a házi muzsikálás, természetes volt a kultúra szeretete, mûvelése.

Bélatelepi nyaralójukban pedig kedves idôtöltésének, a kertészkedésnek hódolt.

Angster József az 1970-es évek közepétôl tanácsadóként foglalkozott orgonaépítéssel, az 1980-as évek elejétôl élete végéig pedig orgonaakusztikai kutatásokat folytatott lányával, asszonynevén Bérczi Zsófiával és vejével Stuttgartban. Kutatási eredményeiket külföldi és hazai szaklapokban publikálták. Amikor a Pécsi Városszépítô és Városvédô Egyesület nevében 1989-ben e sorok írója megszervezte a régi gyár Mária utcai központi épületének falán fölállított emléktábla létesítését és az azt követô belvárosi templomi hangversenyt, munkájában nagy segítségére volt ô is. A család iratait és a gyár megmaradt iratanyagát a Baranya Megyei Levéltárnak adományozták, kutatótermében állandó kutatóként szerepelt. Visszaemlékezéseit nagyapja nyomdokain – aki megírta a 2017-ben kiadott híres naplóját – az 1993-ban napvilágot látott „Angster – A pécsi orgonagyár és a család története“ címû kötetben összegezte. Nagy örömére szolgált, hogy az 1994-tôl mûködô, a Budavári-testvérek által alapított Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. kiteljesedését segíthette. Munkásságát 1996-ban Pécs Város Millecentenáriumi Díjával, 2004-ben a Pécsért legtöbbet tévô lokálpatriótáknak járó Tüke-díjjal, 2006-ban pedig Magyar Örökség Díjjal ismerték el. A Magyarország legkiválóbb orgonaépítôjeként tisztelt idôsebb Angster József (1834–1918) március végén, 95 éves korában elhunyt unokáját a város köztemetôjében helyezték örök nyugalomra 2012. április 27-én a családi sírboltban.

Dr. Hoppál Péter országgyûlési képviselô támogatásával 2015-ben a pécsi régi városfal Klimó utca felôli nyugati oldali sétányán emlékmûvet avattak az Angster-család emlékére.

Tolvaly Ferenc író „Égi zene – Az Angsterorgonák titka“ címû, 2017-ben kiadott mûvében irodalmi igénnyel dolgozta föl a család és a gyár történetét. Ebben az évben Pécsett külön ünnepséggel emlékeztek meg róla és a családról, az unokája, Bérczi Zsófia által irányított fôvárosi Élôkép Színházban pedig „Angster regenerációk“ címmel színházi elôadással tisztelegtek az Angstereknek.

Dr. Vargha Dezsô

3

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

INNOVÁCIÓ: HAMAROSAN KIÍRJÁK A PÁLYÁZATOKAT Országos Innovációs Fórumot tartott az országban 25 helyszínen az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal A fórum célja Magyarország újjászervezôdô innovációs környezetének megalapozása és a megújuló KFI rendszerrel, pályázatokkal kapcsolatban felmerülô javaslatok, igények felmérése. A fórum február 20-án Pécsre érkezett, ahol a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a kutatás-fejlesztésben és az innovációban érintett helyi szereplôk megoszthatták eddigi pályázati tapasztalataikat és javaslatot tehettek a változtatásokra. A baranyai vállalkozások igen aktívak voltak a rendezvényen.

Összeállításunkban elsôként Dr. BIRKNER ZOLTÁNT, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökét kérdeztük az idei KFI pályázati irányokról.

— Magyarország nem teljesít jól az innovációs térben, igaz, nagyon rosszul sem.

Ahhoz képest, hogy milyen lendületesen növekszik a gazdaság és mennyire jók a társadalmi, gazdasági feltételek, egyelôre ezt a fejlôdést nem követte le az innováció. Éppen ezért új megközelítésre van szükség minden területen – fogalmaz Birkner Zoltán. — Nagyon fontos a kutatás-fejlesztési tevékenység, de legalább ilyen lényeges – vagy még lényegesebb –, hogy egyre több vállalat gondolja azt, van tennivalója a K+F+I vagy a gyakorlati innovációs térben.

A legrosszabb mutatóink három területen jelennek meg: az egyik az, hogy a magyar tulajdonú kkv-k európai összehasonlításban is nagyon rosszul teljesítenek az innovációban. Amikor megkérdezik a vállalkozásokat, hogy milyen típusú innovatív tevékenységet végeztek, a nem innovatív vállalatok 86%-ban azt nyilatkozzák, hogy nem látják ennek a szükségességét. Ha ez így van, akkor el kell kezdenünk foglalkozni azzal a témával, hogy mi is az innováció, miként lehet értelmezni egy vállalatnál ezt a fogalmat, mi az állam feladata ennek a környezetnek a megteremtésében. Mert, ha ezt a pontot megváltoztatjuk, akkor ezen keresztül sok minden meg fog változni. Ez az innovációs fórum ehhez segít hozzá.

Forrás: nkfih.gov.hu

4

DR.BIRKNER ZOLTÁN

— Az NKFIH mit tesz annak érdekében, hogy aktívabbak legyenek a vállalkozások az innováció területén?

— Az NKFIH pénzügyi eszközökkel és sok új szolgáltatással is segíti a vállalkozásokat, de ott van a szakképzésicentrumhálózatunk, az egyetemi hálózatunk, a szabadalmi hivatal, és azok a programok, amelyeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium indított. Említhetem az Ipar 4.0-val kapcsolatos programokat is, amelyek a kkv-k ilyen típusú feladatát támogatja. A mostani fórum azt is hivatott szolgálni, hogy bemutassuk azokat az intézményeket, szervezeteket, amelyekhez innovációs ügyekben, akár pályázati témában is lehet fordulni.

— A hazai vállalkozások jelentôs része tôkehiányos, így nem biztos, hogy gondolhat az innovációra. Azok azon-

ban, amelyek pályáztak, nagyon bonyolult elszámolási rendszerrôl, nehézkes és sokszor a valóságtól elrugaszkodó elvárásokról beszélnek. Mit lehet tenni azért, hogy ez megváltozzon?

— Nyilvánvalóan nem lehet megváltoztatni a nagy keretrendszert, ha uniós forrásokról van szó, akkor uniós elszámolási rendszerben kell dolgozni, ami sokszor tényleg bonyolult, nehezen teljesíthetô dolgokat kér. De ami döntés a saját kezünkben van, ott minden gyorsító, egyszerûsítô ötletet támogatunk, mert nekünk is ez az érdekünk. Az lenne az ideális, ha gyorsabban, hatékonyabban tudnánk dolgozni és a felszabaduló energiát tanácsadásra, támogatásra tudnánk fordítani. Egyébként itt érdekazonosság van a vállalkozásokkal, ezért mi is mindent megteszünk annak érdekében, hogy egyszerûsödjenek a folyamatok.

CÍMLAPSZTORI — Milyen tapasztalatokkal szolgáltak az eddigi innovációs fórumok, ha jól tudom, ez a 15. találkozójuk?

— Nagyon sok javaslatot meghallgattunk, például az elszámolással vagy a bírálati logikával összefüggésben, hogy mi legyen a fontosabb egy vállalatnak: a pénzügyi stabilitása vagy az ötlet mélysége. Válasszuk külön a kisvállalkozásokat, a közepeseket, a közepesen nagyokat, aztán térjünk vissza azokhoz a pályázókhoz, akiknek már van K+F tapasztalata, az például kapjon plusz pontot ezért. Magunk is fontosnak tartjuk azt, hogy a prototípus pályázatig eljutott vállalkozásokat próbáljuk meg második körben a termékfejlesztés irányába terelni, mert az elmúlt években rengeteg prototípus született, nagyon sok pénz ment K+F fejlesztésre – majdnem 800 milliárd forint az elmúlt 3-4 évben Magyarországon –, és döntô többségében kkv-k kapták ezt a támogatási formát. Most el kellene érnünk, hogy ebbôl sok termék szülessen, ami piacra kerül.

— Vannak-e olyan fôbb irányelvek az innovációs pályázatokat illetôen, amelyek az idei évre vonatkoznak és a korábbiakban nem voltak?

— Az egyik az maga az NKFIH szerepének az újragondolása és sokkal markánsabb bevonása ebbe a körbe. A másik az iparjogvédelemmel kapcsolatos gyorsító pálya, a harmadik pedig a prototípus logika. És van egy negyedik is: hogyan tudjuk a nagyvállalatok kis problémáiba bevonni a magyar kkv-kat. Például a csomagolással, a szállítással kapcsolatos ügyekbe vagy egy automatasor újragondolásába, tehát a kisebb fejlesztésekbe, kutatásokba. Létrejöhetne egy tudásbeszállítói lánc. Ilyen típusú pályázatot is nyitunk most.

A pályázatokba a vállalkozásoknak is van beleszólásuk Baranya megye a kutatók száma alapján az 5. a K+F ráfordítás szerint országosan a 7. 2013 óta a kutatóhelyek és a kutatók számának növekedése is kiemelkedô. KFI céllal 2015–2018 között 266 projekt keretében 27,4 milliárd Ft támogatást kaptak Baranya megyei szervezetek (felsôoktatás, költségveté-

si intézmények és vállalkozások). Ezzel a megye az 5. az országban. A források 34%-a szolgálta a vállalkozások támogatását, ennek 11%-a jutott nagyvállalatokhoz, a fennmaradó 89% a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatta. A pályázatok terén kiemelkedô az orvostudomány, a villamosmérnöki tudományok és a biológiai kutatások többek között ez is elhangzott az Országos Innovációs Fórum pécsi konzultációján.

— Nagyon szimpatikus volt számunkra,

HERBÁLY ISTVÁN

hogy létrehozták raodshow jelleggel ezt a fórumot, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) munkatársai végiglátogatják a cégeket. Ez talán a mi érdemünk is, hiszen tavaly a pécsi kamara elhívta a hivatal vezetôit Pécsre, és egy közös rendezvényen meghallgattuk a cégek véleményét az innovációs pályázatokkal kapcsolatban. Ezután vártuk a visszajelzéseket. Most, amikor a roadshow-n bemutatták a közeljövôben megjelentetni kívánt pályázati kiírásokat, jó volt látni bennük azokat a gondolatokat, amiket akkor mi fogalmaztunk meg. Több pályázati kiírás is összecseng azzal, amiket a baranyai vállalkozások javasoltak – mondja HERBÁLY ISTVÁN, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Bizottságának elnöke.

— A mostani találkozón azt tapasztaltam, hogy egész jól megértették a vállalkozások által megfogalmazott észrevételeket.

Számos javaslattal éltek a fórumon részt vevô cégek, és nem egy esetben több ellent-

Dél-Dunántúli Gazdaság

mondást is felfedeztünk a kiírásban, ami a pályázat céljával ellentétes. Pl. amikor egy nagyvállalat egy kkv-partnerrel pályázik, és feltétel, hogy a nagyvállalat adjon a kkv-nak egy olyan feladatot, amely nála igényként felmerül, a kiírásban pedig az olvasható, hogy csak 40%-ot lehet elszámolni alvállalkozói díjként. Ha az a célja a projektnek, hogy adjon ki feladatot, akkor miért csak ekkora mértékben lehet elszámolni a munkát? Az NKFIH munkatársai meg is ígérték, hogy ezt például kiveszik a kiírásból. Úgy látom, hogy igen tartalmas és interaktív volt a fórum, és jól megértették a problémáinkat. Szerintem nagyon hasznos volt a rendezvény.

— Még milyen javaslatok születtek a vállalkozások részérôl?

— Általánosságban az az igény merült fel, hogy jó lenne, ha erôteljesebb lenne a szakmai bírálata a K+F pályázatoknak.

Olyan bírálók legyenek ezeknél a pályázatoknál, akik értenek az adott kutatási területhez, és ne olyanok, akik még nem láttak ilyen jellegû feladatot, így ne ôk alkothassanak véleményt, hogy az adott téma K+F vagy sem. Fontos lenne, hogy ez a szempont ne csak a bírálatnál érvényesüljön, hanem a helyszíni ellenôrzésnél is. Ha kimennek ellenôrizni, a számlák és a dokumentáció áttekintése mellett legyen valaki, aki szakmailag is meg tudja ítélni, hogy valóban úgy valósították-e meg a pályázatot és az elképzelést, ahogyan tervezték. Erre a hivatal munkatársai úgy reflektáltak, hogy a jövôben bôvíteni fogják az értékelôcsapatot, és igyekeznek úgy válogatni a kollégákat, hogy az adott terület szakértôi legyenek benne.

— Milyen a Baranya megyében lévô vállalkozások innovációs pályázati aktivitása?

— Az innovációs pályázatok iránti aktivitás nem volt túl magas az utóbbi idôben, mert vagy nem voltak innovációs pályázatok, vagy ha voltak, azokat megkérdôjelezhetô módon osztották le és ez elvette a cégek kedvét a pályázástól. Támogatni azzal lehet leginkább a vállalkozásokat, hogy eljuttatjuk hozzájuk a megfelelô információkat a pályázatokkal kapcsolatban. Az innovációs fórumon bemutatták a közeljövôben megjelenô pályázati kiírásokat, amikrôl elmondható, hogy nagyon jó irányt mutatnak.

5

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

A konkrét kiírásokat a roadshow-k és a visszajelzések alapján véglegesítik. Várhatóan márciustól április végéig írják ki ezeket és a tervek szerint gyors lesz az elbírálás.

Azt az ígéretet kaptuk, hogy még ebben az évben döntés születik a pályázatokról és ki is fizetik az elôleget.

— A kamara minént tudja segíteni a vállalkozások innovációs pályázatokhoz való hozzájutását?

— Ha pl. egy pályázatban egy nagyvállalatnak együtt kell mûködnie egy kisvállalkozással, akkor a kamara a partnerközvetítésben tud segíteni. Véleményem szerint a kamara feladata leginkább az, hogy a pályázatokkal kapcsolatos észrevételeket eljuttassa a döntéshozókig, hogy aztán azok megjelenjenek a kiírásokban. Nincs olyan sok innovációval foglalkozó cég a régióban.

Nem az a cél, hogy mindenki adjon be K+F pályázatot, hanem azok a vállalkozások pályázzanak, amelyeknek tényleg van egy valós, jó ötletük.

Az innovációs projektek buktatói Már több innovációs pályázaton is részt vett a kutatás-fejlesztéssel, leginkább a nagyon tömör és a konszolidálatlan anyagok komplex vizsgálatával, valamint speciális vizsgálóberendezések, eszközök fejlesztésével foglakozó GEOCHEM Kft. Dr. FEDOR FERENC, a cég ügyvezetôje azt mondja, nem mindig életszerûek a feltételek, amelyeket teljesíteni kell és sokszor nagyon lassan halad az ügymenet.

— Többek között részt vettünk a GINOP-2.1.7-es innovációs pályázaton, ahol 1,5 év után született eredmény. Ez adott esetben már önmagában meg is tudná semmisíteni az innovációt, de szerencsénk volt, hogy ez nem történt meg.

Azonban mondjuk informatikával foglalkozó innovatív vállalkozásoknál ez komoly gondot jelenthet. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy nagyon nehezen megy a kifizetés.

Fél éve van bent egy elszámolásunk, 2 hónapja már a hiánypótlás is megvolt, ám kifizetés továbbra sem történt és semmilyen értesítés sem érkezett. Ez olyan szempont-

CÍMLAPSZTORI ból probléma, hogy addig, míg ez nem rendezôdik, nem tudunk módosítást beadni, pedig szükségünk lenne átcsoportosításra.

Sajnos ez nem egyedi példa ennél a pályázatnál.

Amit még jelentôs nehézségnek látok ezekkel a pályázatokkal kapcsolatban, az a rugalmasság. Minden egyes alkalommal új árajánlatot kell bekérni, holott ha valaki már korábban jelezte a szándékát, azaz adott árajánlatot, nem indokolt folyamatosan zaklatni azért, mert pl. az EUR árfolyam megváltozott és így az árajánlat értéke is módosult. A mûszaki tartalom nem változott. Ráadásul a három ajánlatadó két korábbi vesztese miért adna újabb ajánlatot?

Ezért nem találom értelmét újabb árajánlatok kérésének. Mint ahogy annak sem, hogy visszamenôlegesen kérnek olyan dolgokat, amiket a pályázat értékelésénél elfogadtak. A pályázatok döntô többsége nincs arra felkészülve, hogy a pályázó önmaga végez el bizonyos munkákat. Néha árajánlatot kell kérnem olyan dolgokra is, amit végül majd magamnak kell megcsinálom. A negatív tapasztalatok mellett persze számos pozitív is van. Az önmagában is örvendetes, hogy egyáltalán volt forrás és lehetett pályázni.

Dr. FEDOR FERENC

— Egyensúlyban vannak-e a pályázati lehetôségek és az önök igénye?

— Lehet azt mondani, hogy igen, hiszen ha van egy értelmes ötletem, akkor adott esetben arra tudok pályázati forrást találni. Nem fordítva kell csinálni, ez tény.

Viszont az új innovációs pályázatok, például egy-egy kiegészítô forrás, mint a GINOP8.1.1-es innovációs pályázat, ami már saját erôbôl valósulna meg, jó kezdeményezés lenne, és benne is lennénk, ám annyira bonyolult a pályázati, de leginkább a banki struktúra, ami hozzá társul, a hitelbírálattól kezdve a biztosítékokig, hogy nem merünk belevágni.

— Tapasztalatai szerint mire kell mindenképpen figyelnie egy innovációs pályázatot benyújtó vállalkozásnak?

— Mérlegelnie kell, hogy képes-e megvalósítani az innovációt, az innovációs projektet és figyelnie arra, nehogy túl-, illetve alulméretezze a projektet. Gyakoribb az alulméretezés, hiszen közben olyan költségek merülhetnek fel, amire nem igazán lehet számítani. Mert mi történik akkor, ha megszûnik az egyik cég, amelyik ajánlatot adott és csak ô tudná megcsinálni az adott munkákat? Ez gondot jelent, de az is, hogy bizonyos munkákra nehéz egy céget is találni, nemhogy hármat. Vannak olyan speciális feladatok, amelyeket csak egy cég tud elvégezni. Az is gond lehet, ha külföldrôl kér árajánlatot a pályázó. Leginkább magyar partnereket kell találni, mert a külföldi cégek meg sem értik, hogy milyen struktúrában kellene árajánlatot adniuk.

Amibe nem szabad beleszaladni, hogy ha közbeszerzésköteles az adott pályázat, és ha külföldinek kellene intéznie itt, Magyarországon a közbeszerzést, akkor abba várhatóan bele fog bukni. Ezért elôre kell találni egy magyar partnert, aki az ô nevében regisztrál és aki ezt a folyamatot végig tudja csinálni helyette, mert rendkívül bonyolult. Volt már, hogy ilyen „apróságon“ buktunk el, mert a külföldi partnerünk meg sem értette, hogy mit kérünk tôle és amikor megértette, akkor már nem volt elég idô az adott iratot beszerezni. Szerencsére ez az eset nem pályázati projekthez kapcsolódott. Végezetül nagyon jó lenne, ha az NKFIH honlapjának felületérôl elérhetô, a projektötlet innovációtartalmának elbírálására szolgáló felületet beintegrálnák a most meglévô pályázati rendszerbe. Ezzel egyrészt követhetôbbé válna az egész folyamat, másrészt nem kellene többször kitölteni ugyanazt az adatsort. Az ember feltöltené az ötletét, elbírálnák és mehetne tovább a pályázás folyamata.

K.T.

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 2018. ÉVI KITÜNTETETTJEI A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A díjakat a kamara Baranya Megyei Üzleti Estélyén adták át.

A hagyományoknak megfelelôen a kamara szervezésében az üzleti közösség tagjai 650.000 Ft-tal támogatták a PTE KK Gyermekklinikát.

DR. SÍKFÔI TAMÁS, A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKE KÖSZÖNTÖTTE A VENDÉGEKET.

DR. HARGITAI JÁNOS ÉS HÁRS JÓZSEF

7

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

ÉLETMÛ DÍJ BEHEKNÉ BARTA MÁRIA

ZSOLNAY DÍJ BARANYA GAZDASÁGI FEJLESZTÉSÉÉRT SZEKÓ JÓZSEF. A DÍJAT MATTYASOVSZKY-ZSOLNAY ZSÓFIA, DR. MATTYASOVSZKYZSOLNAY VIKTOR ÉS DR. SÍKFÔI TAMÁS KAMARAI ELNÖK ADTÁK ÁT.

ÉLETMÛ DÍJ FODRÓCZINÉ POHL MARGIT

ANGSTER JÓZSEF DÍJ SOMOGYVÁRI LAJOS A DÍJAT DR. PÁVA ZSOLT, PÉCS MJV POLGÁRMESTERE ÉS RABB SZABOLCS, A KAMARA FÔTITKÁRA ADTÁK ÁT. ÉLETMÛ DÍJ RENDECZKI LAJOS

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

AZ ÉV ÜZLETEMBERE DÍJ URBÁN ERNÔ AZ ÉV FIATAL ÜZLETEMBERE DÍJ CSEPREGI ZOLTÁN

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS VÉTEK JÁNOSNÉ

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS DR. OROSDY BÉLA

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS BOGOS CSABA

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ ZSIGA ISTVÁN

BARANYA MEGYEI IDEGENFORGALMI DÍJ PANNON FILHARMONIKUSOK – PÉCS NKFT. HORVÁTH ZSOLT

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ TRESZNER KFT. BOLLÉR JÓZSEF

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ OSVALD LEVENTE

BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ INFRATRAINER KFT. DEÁK CSABA – VIDA MÁRK

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYA MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI DÍJ TOMELILLA KFT. DR. BORSICZKY ISTVÁN BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ WALLGO DESIGN KFT. FUDERER TAMÁS

BARANYA MEGYEI EXPORT DÍJ HUNIOLIFT KFT. DÖRMER LÁSZLÓ

KIVÁLÓ KAMARAI MUNKÁÉRT DÍJ KUTSERÁNÉ PERNYÉZ ZSUZSANNA

KIVÁLÓ KAMARAI MUNKÁÉRT DÍJ LISZÁCZ MIHÁLY KIVÁLÓ KAMARAI MUNKÁÉRT DÍJ KOZMA BÉLA

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

AZ ÉV KERESKEDÔJE DÍJ FOLKMANN FERENC (A DÍJAT A FELESÉGE, GÖCSEI KAMILLA VETTE ÁT) ZÁRAY KÁROLY DÍJ POHLI KRISZTINA

AZ ÉV KÉZMÛVESE DÍJ LEBEDY JÁNOS

MOHÁCSI SZAKKÉPZÉSI DÍJ HVS–BAU KFT. SCHREMPF JÁNOS

JÁNOSI ENGEL ADOLF DÍJ RAJNAI NORBERT MOHÁCSI IDEGENFORGALMI DÍJ LAKATOS LÁSZLÓ

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI IDEGENFORGALMI DÍJ FARAGÓ ENDRE

KOMLÓI SZAKKÉPZÉSI DÍJ SCHELB JÓZSEF

SZIGETVÁRI IDEGENFORGALMI DÍJ SZIGETVÁRI VÁR ÜZEMELTETÔI SZOJKÓ-SZINYÁKOVICS KORNÉLIA

THAN KÁROLY DÍJ HORVÁTH ISTVÁN

SIKLÓSI IDEGENFORGALMI DÍJ BECK ENGELBERT JOAKIM SIKLÓSI SZAKKÉPZÉSI DÍJ MÁRKUS-KÉSMÁRKI KRISZTINA

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÔ OKLEVÉL DR. CSÖRNYEI LÁSZLÓ

ELISMERÉS

ELISMERÔ OKLEVÉL METZGER TIBOR

ELISMERÔ OKLEVÉL RITTLINGER ZOLTÁN

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

KI LESZ A SZAKMÁJA LEGJOBBJA? 2019-ben is az írásbeli elôdöntôkkel kezdôdtek meg a tanév országos szakmai tanulmányi versenyei, a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felhívására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megvalósuló versenyekre idén már 12. alkalommal jelentkezhettek a lelkes nappali tagozatos, végzôs diákok. A választható szakmák száma évrôl évre bôvül, ebben a tanévben elérte a 65-öt, ez elsôsorban annak a 23 közlekedés ágazatba tartozó szakmának köszönhetô, melynek rendezési jogát 2018-ban elnyerte a kamara.

A versenyek célkitûzése továbbra is a gyakorlatigényes, „fizikai“ szakmák – bele-

értve a ráépülô, magasabban kvalifikált szakmákat is – társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerûsítése.

A Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeibôl idén 32 szakmában 318 tanuló jelentkezett. A jelentkezôket talán az is motiválja, hogy azon tanuló, aki valamely versenytevékenység esetében eléri a megszerezhetô pontok legalább 60%-át, mentesül az adott versenytevékenységnek megfelelô írásbeli, interaktív, gyakorlati, központi gyakorlati vagy szóbeli vizsgatevékenység letétele alól. Ha a versenyzô mindegyik versenytevékenység esetében eléri a megszerezhetô pontok legalább 60%-át, mentesül a szakmai vizsga letétele alól.

Az OSZTV-n részt vevô azon versenyzôk pedig, akik a szakmai vizsga egésze alól felmentést kaptak, felsôfokú szakirányú to-

vábbtanulás esetén 30 többletpontra is jogosultak. Az írásbeli elôdöntôk január 7. és 22. között zajlottak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Az írásbelit követôen 19 tanuló jutott tovább a válogatóversenyekre, melyek az ország több pontján zajlottak februárban. A végsô megmérettetésre idén a megszokottnál korábban, 2019. március 12-14. között a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül majd sor Budapesten, a Hungexpo területén.

A rendezvényt több ezren látogatják naponta, közöttük azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, akik a szakmák utánpótlását jelenthetik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén is közel 400 általános iskolai tanuló ingyenes részvételét biztosítja a fesztiválon és szervezi meg az utazást számukra.

GRATULÁLUNK A DÖNTÔS TANULÓKNAK! A „szakma legjobbja“ címért folyó küzdelem még nem ért véget, azonban fontos állomáshoz érkezett. Februárban minden

szakmában befejezôdtek az írásbeli elôdöntôket követô válogatóversenyek, melynek során kialakult a döntôbe jutott tanulók

névsora. Gratulálunk a döntôs tanulóknak és felkészítôiknek a továbbjutáshoz és sikeres felkészülést kívánunk a végsô megmérettetéshez!

Tanuló

Szakma

Gyakorlati képzôhely

Iskola

Kató Dávid

Ács

Tamás Zoltán ev.

Peták Boldizsár

Ács

Takesz Kft.

Peták Timót Zakariás

Ács

Takesz Kft.

Börcsök Erik

Elektronikai technikus

iskolai tanmûhely

Kucska Márk

Festô, mázoló, tapétázó

Kasztor Kft.

Kovács Viktor

Gépi forgácsoló

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft

Trinkl Ákos

Gépi forgácsoló

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft

Behán Pál Gábor

Klímatrióplussz Kft.

Gyevi Szabó Lívia

Hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Nôi szabó

Kurucz Gábor

Villanyszerelô

Sztáv Zrt.

Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája Pécsi SZC Komlói Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pécsi SZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája Pécsi SZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája

Török Bálint Wéber Soma

Klímatrióplussz Kft. Klímatrióplussz Kft. iskolai tanmûhely

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

ÁLLÁSBÖRZE SZENTLÔRINCEN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és Szentlôrinc Város Önkormányzata állásbörzét szervezett a Szentlôrinci Általános Iskola sportcsarnokában.

A munkanélkülieket, a közmunkásokat, az egyetemistákat és azokat várták az állásbörzén, akik akár egy hétre is távol vannak a családjuktól a munkájuk miatt és szeretnének inkább a környéken elhelyezkedni.

A börze a város polgármesterének megnyitójával kezdôdött, majd a résztvevôk mutatkoztak be röviden, melynek keretén belül elmondták mivel foglalkoznak, milyen dolgozókat keresnek. Ezek után a munkát keresôk a kiállítói standokon személyesen tehették fel kérdéseiket a résztvevô cégek képviselôinek, amikor is válaszokat kaphattak a konkrét álláspozíciók leírásáról, illetve a cégek konkrét tevékenységérôl.

Az eseményt felkeresôk az átképzéshez, szakmatanuláshoz szükséges információkat is megkaphatták a Pécsi Szakképzési Centrum és a kamara pályaválasztási standjánál.

A Szigetvári CSAKPontot mûködtetô Nô-Köz-Pont munkatársai a GYESen, GYED-en lévô kismamáknak, valamint a közösségi programra vágyóknak adtak tájékoztatást a projekt kínálta ingyenes képzésekrôl, tréningekrôl, klubokról.

Az állásbörzén a gépipartól, az építôipartól az elektronikán át mindenféle szakterület képviseltette magát a kiállító cégeken, klasztereken keresztül.

A kamara több standdal is részt vett az eseményen. Együttmûködô partnerével, a Jobcapital Kft.-vel közösen jelent meg, és a börzére kilátogató álláskeresôk számára elérhetôvé tette az önkéntes kamarai tagvállalkozások álláskínálatát. Valamint a DélDunántúli Gépipari Klaszter menedzsment szervezeteként is jelen volt. A klaszter a tagok közel 160 nyitott álláspozícióját vitte magával. A börzét felkeresôk fôként a jellemzôen hiányszakmákból válogathattak, mint pl. gépészmérnök, gépésztechnikus, hegesztô, CNC-gépkezelô, lakatos, gépi forgácsoló, festô-fényezô. Ezen munkakö-

rökbe Baranya megyétôl kezdve Tolna megyén át Somogy megyéig tudnak elhelyezkedni a munkát keresôk.A klasztertagok nyitott álláspozícióinak bôvebb leírásáról a https://www.ddgk.hu/tartalomkezelo/tartalom/nyitott-allasok-a-gepipari-cegeknel oldalon, a cégek bemutatásáról https://www.ddgk.hu/tartalomkezelo/tartalom/tagok oldalon találhatnak bôvebb leírást.

Az Állásbörze az EFOP-1.2.9-17-201700102 számú támogatási szerzôdés alapján az Európai Unió Európai Strukturális és Beruházási Alapokból került finanszírozásra.

EGYÉNI EGÉSZSÉG – SZERVEZETI TELJESSÉG IV. DÉL-DUNÁNTÚLI HUMÁNERÔFORRÁS KONFERENCIA Miért aktuális a téma?

A minden vállalatot érintô munkaerôhiány kezelése túlmutat a bérek kérdésén. A munkáltatóknak a korrekt javadalmazás mellett olyan lehetôségeket is érdemes felkínálniuk, amelyek segítségével hozzájárulnak a dolgozók szellemi és fizikai egészségéhez is. Az elégedett és egészséges kolléga jobb munkavégzést, kevesebb hiányzást jelent, valamint az ilyen törôdés segíthet minimalizálni a fluktuációt. Ne feledjük, a szervezeti teljesség eléréséhez szem elôtt kell tartani az egyéni egészséget is, hiszen maguk az egyének adják a komplett szervezet egészét.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja által 2019. május 21én, immár IV. alkalommal megrendezésre kerülô Humánerôforrás Konferencia az „Egyéni egészség – szervezeti teljesség“ címet kapta, így a program a munkaerôvel

kapcsolatos kihívások és az egyén egészsége közötti kapcsolattal foglalkozik. A szervezôk és elôadók is úgy gondolják; az egészségbe történô befektetés egyaránt közös érdeke a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, így a témák között megjelenik a reziliencia, a sport, a vezetôi kompetenciák és a munkahelyi kapcsolatok hatása, valamint ennek a szervezeti kultúrára és a munkáltatói márkára történô hatása is.

Kiket várunk a konferenciára?

A konferenciára elsôsorban azokat a vállalatvezetôket, HR-es munkatársakat és szervezetfejlesztôket várjuk, akik szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni a motivált munkaerô személyes jóllétére a jelenleg tapasztalható, nehéz munkaerôpiaci helyzetben is.

Mit vihet haza?

A rendezvény programja sokszínû, hi-

szen a résztvevôk a „miért“-eken túl a „hogyan“-okra is valódi válaszokat kapnak.

Az elôadásokat követôen az érdeklôdôk a tárgyalt témákban részt vehetnek olyan gyakorlati workshopokon, ahol moderátori segítséggel inspirációt szerezhetnek, és közös ötletelésen keresztül kereshetnek megoldást egy-egy problémára. Ennek eredményeként a rendezvény olyan valóban használható tudást biztosít, melyeket a részvevôk akár már másnap elkezdhetnek alkalmazni a saját környezetükben. A gyakorlati workshopok mellett elôzetes regisztrációt követôen igénybe vehetô 45 perces saját élményt nyújtó coaching, melynek keretein belül szakképzett coach segít a felvetett probléma megoldásában További információ: Horváth-Frank Orsolya frank@pbkik.hu

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

AKTUALITÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN Több mint 100 érdeklôdô érkezett a 2019. február 21-én megtartott, a kamara által szervezett szakképzési fórumra.

A kamarai szakképzési fórum fô témája a kamarai gyakorlati oktatók képzése volt. A képzésrôl részletes információkat adott Piacsek László, a kamara Humánerôforrásfejlesztési Osztályának vezetôje. Tájékoztatta a megjelenteket, hogy 2019. szeptember elsejétôl kizárólag kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvánnyal (vagy a jogszabályi kivételekkel) rendelkezô személy oktathat az iskolarendszerû szakképzésben. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlati oktatóknak igazolt 5 éves szakmai gyakorlattal és szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük az oktatni kívánt szakképesítésben.

A képzéssel kapcsolatos legfontosabb információk:

● ● ●

● ● ● ● ●

Hatósági képzés Nem szakmai képzésrôl és számonkérésrôl van szó Oktatott témakörök: pedagógia, szociálpszichológia, kommunikáció és kamarai adminisztrációs ismeretek Képzési idô 50 óra, 25 elmélet + 25 tréning Az elméleti részbôl online vizsgát tesznek a vizsgázók A tréninget követôen a gyakorlatból bizottság elôtt vizsgáznak a résztvevôk Sikeres gyakorlati vizsga esetén tanúsítványt állítunk ki A képzés és vizsga elvégezhetô állami támogatással (a jelentkezônek egy 20%-os, 18.000 Ft + ÁFA önrészt kell befizetnie)

Piacsek László beszélt arról, hogy miként érinti a képzôhelyellenôrzéseket ez a változás.. Sarkadiné Schmidt Alexandra, a kamara tanulószerzôdéses tanácsadója a középfokú és felsôfokú szakmai gyakorlattal kapcsolatos változásokról, juttatásokról és az állami támogatásról tájékoztatta a részvevôket. Elôadásában kitért a tanulók kedvezményes étkeztetését érintô adózási kérdésekre.

A képzéssel kapcsolatos tájékoztató anyagok az alábbi linken érhetôk el: https://pbkik.hu/2019/02/05/hirek/indu l-gyakorlati-oktatok-kepzese/ Tanulószerzôdéssel kapcsolatban a kamarai tanácsadók adnak segítséget. Elérhetôségeiket a honlapunkon megtalálják.

A gyakorlati oktatói képzés kapcsán Authné Kállai Kata referens ad tájékoztatást (06-20-407-4655).

BÔVÜLT A VERSENYEK SZÁMA Idén már négyre emelkedett a kamara szervezésében meghirdetett szakmaismereti versenyek száma.

Villamosipar, gépipar, jármûtechnika és építôipar. Idén ezeken a területeken tehetik próbára magukat az általános iskolák 6-78. osztályos tanulói. Figyelem, kreativitás, játék, csapatmunka, versenyzés, kézügyesség, kutatómunka, információ-feldolgozás.

Erre mind szükség van, hogy a csapat eljusson a döntôig. Természetesen kell egy lelkes pedagógus is, aki segíti, mentorálja, összetartja a versenyzôket, segít megszûrni

és megérteni az információkat. A 2 hónapon át tartó verseny alatt az adott szakmacsoportról kapnak elméleti és gyakorlati információkat a csapatok, így alaposan megismerhetik a területet. Idén próbára teszik a szervezôk a gyerekek kisfilmkészítési jártasságát is, hiszen a digitális kütyük használata már nem nagy kihívás nekik, azonban a

JÁTÉKOSÍTÁS A HUMÁN KLUBBAN A Humán Klub februári nyitott ülésének meghívott elôadója Vendler Balázs, a Games for Business alapítója volt, aki csapatával 12 éve foglalkozik a játékok üzleti folyamatokban való alkalmazásával és a játékosítással.

A gamifikáció kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az oktatás, a szervezetfejlesztés, vagy épp a marketing, az értékesítés területén. Egy olyan eszközrôl van szó, amivel az információkat játékos formában tudjuk közölni, elôsegítve annak feldolgozását, és az átélt élményeken keresztül azok tartósabb tárolását.

Vendler Balázs Játékos tanulás szerepe a vállalatfejlesztésben címû elôadása nagy sikert aratott a jelenlévôk között. A Humán klub következô nyílt ülését áprilisban tartja, a téma pedig a Hálózatok és vállalati szervezeti kultúra – Barabási nyomán lesz.

minôségi felhasználást tanítani kell. Napról napra egyre népszerûbb a „vloggerkedés“, most felnôtt felügyelete mellett próbára is tehetik magukat a gyerekek.

9 éve foglalkozik a kamara pályaorientációs csapata a szakmaismereti versenyek szervezésével. A gépipari Gép-Ésszel a legrégebbi, mely idén a 9. alkalommal kerül megrendezésre. A Villany-Ász villamosipari és elektronikai versenyt már 3. alkalommal hirdette meg a kamara, az érdeklôdés töretlen. Az AutóMánia tavaly a legnagyobb népszerûségnek örvendett, mely idén megismétlôdni látszik. Ebben az évben az építôipari területen kezdeményezte a kamara szakmaismereti verseny megalkotását, melyhez az Építôipari és Technológiai Klaszter is csatlakozott. Az Épít-Ésszel elnevezésû versenyt a vártnál jóval nagyobb érdeklôdés kísérte. Úgy tünik hiánypótló volt ez a terület, de a verseny felépítése is változott a többi versenyhez képest, ez pedig vonzóbbá tette.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

DDGK – BENCHMARKING ÜLÉS Idén januárban tartotta a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szervezet: PBKIK) az 53. Benchmarking ülését, ezúttal a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. Az ülés fórum-témáját a munkajogi témák adták, kapcsolódva a 2019. januártól módosult Munka Törvénykönyvéhez. Általánosságban elmondható, hogy a Munka Törvénykönyvének azon része, amely az új túlóra-szabályozással foglalkozik, nem érinti a klasztertagokat. Túlóra esetén a dolgozók a törvényben elôírtak

szerinti kifizetése megtörtént eddig is és a jövôben is meg fog történni. Az elkövetkezendô idôkben a munkaerôpiaci viszonyok fogják meghatározni a változás adta lehetôségek alkalmazását. Munkajogi kérdésekben felmerült, hogy fontos a munkavállalói csalások visszaszorítása (táppénzcsalás), sajnos azonban a jogi szabályozások miatt kevés jogkörük van az ellenôrzésekre. Szintén a munkajoghoz kapcsolódva egyetértettek abban, hogy a munkaviszony megszüntetésénél törekedni kell arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyenrangú

felekként tudjanak megválni egymástól, a lehetô leggyorsabban és legegyszerûbben.

Dr. Síkfôi Tamás (PBKIK elnök) felajánlotta a résztvevôknek, hogy a problémás munkaügyi eseteiket küldjék el a kamarának, ahol a jogászok megpróbálnak segíteni.

Dr. Hirth Markus (DDGK elnök) tájékoztatta a tagokat a klasztert érintô ügyekrôl.

Beszélt az aláírt alapítványi támogatási szerzôdésekrôl, melyek magukban foglalják a DDGK ösztöndíjakat. Rabb Szabolccsal (PBKIK fôtitkár) együtt tájékoztatták a megjelenteket, hogy a Mûszaki Arculat program keretében az Ipar Napjai kiállításon kiállít Pécs városa önálló standdal, amelyen a PBKIK, Pécs Városa, a PTE, DDGK cégek, valamint további pécsi meghatározó vállalkozások is jelen lesznek kiállítóként.

Ezeken túlmenôen még hallhattak a résztvevôk a klaszter bôvítésérôl is, miszerint két újabb taggal bôvült a szervezet, a Kresz & Fiedler Kft.-t és a Dynamic Technologies Hungary Kft.-t üdvözölhették a klaszterben.

ÚJ IGAZGATÓ A MISZ DÉL-DUNÁNTÚLI TAGOZATÁBAN KERESNYEI JÁNOS váltotta a korábbi igazgatót, Higi Gyulát a Magyar Innovációs Szövetség Dél-Dunántúli Regionális Tagozatának igazgatói székében 2019. januárjától. Ahogy az eddigi tisztségviselônek, neki is az lesz a feladata, hogy összefogja a régió innovációs szereplôit és tájékoztasson az innovációt érintô lehetôségekrôl.

— A Magyar Innovációs Szövetség egy nagy múltú egyesület, amelynek többnyire jogi személyek, így vállalatok, vállalkozások, kutatóintézetek, egyetemek, egyéni vállalkozók a tagjai. Szellemi termékek létrehozását, elterjesztését, illetve átadását, átvételét és gyakorlati hasznosítását kívánjuk segíteni annak érdekében, hogy a vállalatok teljesítménye, jövedelemtermelô képessége növekedjen, illetve az innováció segítségével felgyorsuljon a modernizáció és ennek eredményeképpen a gazdasági fejlôdés – foglalja össze röviden Keresnyei János a MISZ feladatát. — A szövetség gyakran

vesz részt az innovációnak megfelelô gazdasági környezet kialakításában, jogszabályokat véleményez, változásokat kezdeményez, a vállalkozások oldalán pedig promotáljuk és támogatjuk az innováció fontosságát és lehetôségét.

— Melyek azok a konkrét feladatok, amelyek ön elôtt állnak a közeljövôben az innovációs szövetség regionális igazgatójaként?

— Újabban ismét nagyobb fókuszt kapott az innováció a kormányzati törekvésekben, ezért talán most több lehetôségünk van arra, hogy egy támogató gazda-

sági környezet kialakításában vegyünk részt. Azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozásoknál aktív innovációs tevékenység zajlik, azonban kevésbé jellemzô a tudatosság és az értéklánc-szemlélet. Ezért szükséges erôsíteni az innováció tudatosságát, tervezettségét, fórumot kell teremteni arra, hogy az itteni vállalkozások innovációval kapcsolatos szándékait be tudjuk csatornázni az országos gazdasági környezetbe. Ebben együttmûködünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a kamara Innovációs Bizottságával is.

Feladatomnak tekintem, hogy a régió innovatív vállalkozásai aktívabban részt tudjanak venni a most megnyíló innovációs támogatási csatornák nyújtotta lehetôségekben. Igyekszünk naprakész információkkal ellátni a vállalkozásokat a kijövô aktuális pályázati lehetôségekrôl is, de én személy szerint a legfontosabbnak tartom, hogy folytassam a Higi úr által megkezdett közösségépítést és kapacitásfejlesztést.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

ZSOLNAY DÍJ BARANYA GAZDASÁGI FEJLESZTÉSÉÉRT:

SZEKÓ JÓZSEF „CSAK EGYMÁSRA ÉPÜLVE TUDUNK ELÔRELÉPNI“ Húsz évvel ezelôtt tette le hivatali esküjét Mohács polgármestereként Szekó József. Akkor csaknem háromszázmillió forintos hiány mutatkozott az önkormányzat kasszájában, jelenleg pedig 48 fejlesztési program fut több mint tízmilliárd forint összértékben. Az elmúlt két évtizedben számos sikeres gazdaságfejlesztési projekt valósult meg a Duna-parti városban: többek között kialakították az ipari parkot, majd két ütemben továbbfejlesztették, létrehozták és fejlesztették az inkubátorházat, megvalósult a belváros és a Déli városrész rehabilitációja, a Déli I. és II. lakópark kialakítása, megtörtént a város energetikai korszerûsítése, de idetartoznak a városi nagy rendezvények, köztük a busójárás összefogása, fejlesztése is. Szekó József polgármester a mohácsi híd és a kereskedelmi kikötô megvalósításának motorja. Munkásságát a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a legmagasabb elismerésével, a Zsolnay Díj Baranya Gazdasági Fejlesztéséért elismeréssel honorálta.

— Köszönöm a kamarának, hogy polgármester létemre ilyen kitüntetésben részesítettek. Ha szorosan vesszük, hogy egy polgármesternek és egy képviselôtestületnek milyen lehetôsége van a helyi gazdaságfejlesztésre, és a törvényi rendelkezésekbôl indulunk ki, azt mondhatjuk, hogy szinte semmi. Ha mégis tenni akarunk valamit a városban élôkért, akkor elsôsorban leginkább a megfelelô befektetôi környezet kialakítására lehet ráhatásunk, azonban téved, aki azt gondolja, hogy ennyi elég. Ahhoz, hogy egy település gazdasági szempontból is vonzó legyen, sok más is kell: kulturális környezet, sportolási és egyéb ki-

kapcsolódási lehetôségek, közbiztonság vagy a bölcsôdei ellátástól kezdve a megfelelô színvonalú iskoláig rengeteg dolog. Ez szükséges ahhoz, hogy felkeltsük a befektetôk figyelmét és meg tudjuk tartani a meglévô vállalkozásainkat, és ez a helyi gazdaság stabil mûködésének, fejlôdésének a záloga – fogalmaz Szekó József.

— Baranya gazdasága az elmúlt évtizedben nem felfelé ívelt. Mohács mégis miként volt képes a látható fejlôdésre?

— A jövedelemtermelô képesség, az emberek életminôsége, az, hogy mennyire

élhetô a megyénk, miként lehet gazdasági szempontból is boldogulni – mind nagyon fontos tényezô. A 25. órában vagyunk, mindenképpen lépésváltásra van szükség Baranya megyében, elsôsorban Pécsett, mert egy jól prosperáló megyeközpont nélkül a megye sem tud úgy fejlôdni. Vannak olyan megkülönböztetô kompetenciáink, amelyeket érdemes és kell is fejleszteni, ezek mind hozzá tudnak járulni a megye elôrelépéséhez. Ám ehhez szükség van az adottságok kihasználására és egy komoly összefogásra. A régió gazdasági erejéhez hozzájárul a mohácsi kikötôfejlesztés, amellyel a térség be tud kapcsolódni a világ gazdasági vérkeringésébe. A tervezett mohácsi híd nemcsak megyei, hanem regionális jelentôségû, úgy fog megépülni, hogy a Szeged-Pécs gyorsforgalmi út elemévé váljon.

— Baranya gazdasága miként hatott az elért sikerekre?

— Arra, hogy Baranya gazdasága mennyiben segítette Mohács fejlôdését, nem tudok konkrét választ adni. Nagy gazdasági program, amelynek a hasznát élveztük volna, talán az M6-os autópálya építése volt. A pécsi nagyüzemekbe sok mohácsi jár dolgozni, ha Pécs mozdul és megvalósul valamilyen nagyobb munkahelyteremtô beruházás, az jó Mohácsnak is. Ha Pécsett fejlôdnek az oktatási intézmények, és elsôsorban a felsôfokú oktatási intézményekre gondolok, amelyek minél több és piacképesebb tudást adnak az ott tanulóknak, az szintén elônyös nekünk, mert a mohácsi fiatalok egy része visszajön a városba. Fontos számunkra, hogy miként prosperál a megye gazdasága, hiszen senki sem boldogulhat elszigetelten az országban. Csak egymásra épülve tudunk elôrelépni.

K.T.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

ANGSTER JÓZSEF DÍJ SOMOGYVÁRI LAJOS „PÉCSETT IS VAN JÖVÔ“ A Harman Professional Kft. pécsi indulása óta szervezi gyárigazgatóként a vállalkozás tevékenységét Somogyvári Lajos. Ma már több mint 600 munkatárssal dolgoznak, jelentôs részük volt Elcoteq-es dolgozó, akiket visszavonzott a multinacionális cég tevékenysége, a vállalati kultúra, az érdekes munka és szeretett városuk. A fiatal szakemberek korrekt felvétele és a visszavándorlás megindítása komoly pécsi sikertörténet. A harmanosok a városért érzett felelôsségük miatt készítették el a TV-torony díszkivilágítását, amely ma már népszerû turisztikai célpont.

Somogyvári Lajos munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Angster József Díjjal ismerte el.

— Megtisztelô, hogy én kaptam ezt az elismerést, meg is lepett. Azt gondolom, hogy ugyan az én nevem áll az oklevélen, a díj mégis sokunké: a feletteseimé, akik eldöntötték, hogy Pécsre települ a cég, a vezetôtársaimé, a kollégáimé, hiszen annak a csapatnak szól, amely felépítette a pécsi gyárat. A magam részérôl büszke vagyok és nagyon köszönöm ezt a díjat.

— Az elmúlt évek bebizonyították, hogy Pécs városa befogadta a céget, önök pedig remélhetôleg jól érzik itt magukat, ezt a dolgozói létszám folyamatos növekedése is visszaigazolja. Miként alakult az elmúlt években a Harman és Pécs kapcsolata?

— Szerencsés helyzetbôl indultunk, hiszen volt múltja az elektronikai gyártásnak a városban, így tudtunk mire építkezni. Pécsett a Harman ún. professional üzletágát képviseljük, így stúdióberendezéseket, keverôpultokat, mixereket készítünk, rádió- és televízióstúdiókhoz, hangstúdiókhoz, koncerttermekhez szerelünk össze berendezéseket, illetve színpadok, koncerthelyszínek,

épületek megvilágításához világítástechnikai felszereléseket. Ezzel kezdôdött a gyártás, ám azóta új üzletágakkal is elindultunk, az autóipar számára állítunk elô termékeket, vevôink között van a BMW és az FCA csoport, illetve a Daimler-Mercedes cso-

port. A fejlôdés, a bôvülés okán olyan mérnököket szeretnénk megszólítani, akik korábban Pécsett dolgoztak és vissza szeretnének költözni. A következô 1 évben mintegy 50-100 mérnököt tervezünk felvenni. Pécs ehhez egy jó hátteret jelent, olyan lehetôséget kívánunk biztosítani azoknak, akik korábban elvándoroltak, amiért érdemes visszajönni, mert itt is van jövô.

— Milyen mértékben támaszkodnak a helyi vállalkozásokra?

— Elsôsorban szolgáltatókkal keressük a kapcsolatot, de néhány kisebb cég alapanyag-beszállítóként a partnerünk. A célunk az, hogy amennyire lehet, helyi vállalkozásokkal dolgozzunk együtt.

Amiben potenciális lehetôséget látok, az a fém-, a mûanyagipar, a csomagolóanyag-ipar vagy a gépgyártás területe.

— A város miben segítette az önök ittlétét, és a Harman miként támogatja a környezetét?

— Nagyon jó a kapcsolatunk a várossal és a város vezetésével. Ha képzéssel kapcsolatos segítségre van szükségünk, akkor az egyetemre is számíthatunk. Mi pedig igyekszünk patronálni a helyi rendezvényeket, például tavaly a Fishing on Orfû egyik fô támogatója voltunk. Rendszeresen jelen vagyunk a Zsolnay fényfesztiválon, és már 2 éve együttmûködünk a pécsi VoiSingers együttessel. Megtisztelô számunkra, hogy olyan csapatok mögé állhatunk, amelyek szintén magas színvonalat képviselnek.

K.T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

AZ ÉV ÜZLETEMBERE DÍJ URBÁN ERNÔ „A SZAKMÁM ÉS A MUNKATÁRSAIM IRÁNTI ALÁZAT SZÁMOMRA KÖZPONTI ÉRTÉK“ Az Erla Sound & Light évtizedek óta a fesztiválok és koncertek kihagyhatatlan szereplôje. A vállalkozás egyik tulajdonosa és vezetôje, Urbán Ernô irányításával országos tévécsatornák számára készülnek sorozatok, továbbá filmek a 2018-ban átadott nagykozári filmstúdióban. A kamara által Az Év Üzletembere Díjjal elismert szakember kitartó, odaadó és eredményorientált munkája révén a megye és Pécs városa felkerült a filmipar hazai és nemzetközi térképére.

— A Filming in Pécs néven egyre ismertebbé váló kezdeményezésünk egyaránt elmozdult a külföldi és a belföldi megbízások felé. Olyan filmek gyártását szeretnénk idehozni, amelybôl Pécs városa is profitálhat.

Azon dolgozunk, hogy Pécs és közvetlen vonzáskörzete mint helyszín felkerülhessen a világ, de legalábbis Európa filmes térképére. Úgy gondolom, hogy ezzel a vízióval támogatjuk a város törekvéseit is. Az elvégzett munka ellenértékén túl a városban hasznosulhat az a bevétel is, amit a stáb tagjai a vendéglátóhelyeken és a szállodákban költenek el – mondja Urbán Ernô az egyre sikeresebb vállalkozásról. — Egy éve mûködik a pécsi filmes mûhely, ahová a régió hiánypótló szolgáltatásaként játékfilmeket próbálunk idecsábítanai, ezek mellett reklámfilmeket, kisjátékfilmeket, videóklipeket és televíziós produkciókat készítünk. Koprodukciós együttmûködést alakítottunk ki többek között egy olasz és egy szabadkai céggel, amelyet most bôvítünk egy kolozsvári kapcsolattal is. Számos európai filmes rendezvényen, fesztiválon keressük a kapcsolódási pontokat, amelyet a kamara Open4Business rendezvényén való részvétel is tovább erôsít. Eddig elért eredményeink miatt számos megkeresést ka-

punk, így szinte folyamatosan forognak a kamerák a filmstúdióban.

— Milyen lehetôségek kínálkoznak a pécsi filmezést tekintve?

— A filmes, tévés vonal nagyon jó katalizátora lehet a helyi gazdaságnak, ugyanis megvan hozzá mindenünk. A filmstúdió gazdaságélénkítô hatása multiplikátorként jelentkezik abban a tekintetben, hogy egy Pécsett forgatott film rengeteg hozzá kap-

csolódó üzletágat megmozgat a területfoglalástól a sminken át a személyzet ellátásáig. Nem nagy produkciókra vágyunk, hanem olyan méretûekre, amelyek illeszkednek ehhez a városhoz, a technikai, mûszaki és infrastrukturális lehetôségeinkhez, humán erôforrásunkhoz. Ezeken a területeken fontos a folyamatos fejlesztés és képzés, amelyre nagy hangsúlyt fektetünk. Ez a törekvés elsôsorban nem rólunk szól, hanem mindenkirôl, aki a mozgókép-gyártás, a digitális tartalomszolgáltatás területén és annak határterületein dolgozik, tanul vagy képzéseket szervez.

— A vállalkozás évek óta aktív tagja a Kreatív Ipari Klaszternek. Ez miként járult hozzá a sikerhez?

— A kapcsolatépítés terén nagyon sokat köszönhetünk a klasztertagságnak. A klaszter egy laza szövetségben egymással dolgozó, egymást segítô vállalkozások összessége. Többek között az egyik közösen szervezett program által tudtunk felvenni egy kollégát a cégbe, de nagyon sokat segít a munkaerô-megosztásban is.

Nagy örömmel járok a különbözô rendezvényekre, ahol igazán jó beszélgetésekre nyílik lehetôség, ezekbôl rengeteget tanulok én magam is.

— Mire ösztönzi vagy kötelezi Az Év Üzletembere Díj? Miként hat ez az elismerés a jövôbeni munkájára?

— Különleges mérföldkônek számít ez a díj a szakmai pályafutásomban. Nagyon nagy megtiszteltetés volt átvenni a díjat. Ösztönzôleg hat rám és bizonyítja, hogy az eddig befektetett energia, valamint a hivatástudat meghozza a gyümölcsét. Ugyanakkor arra kötelez, hogy a szakmám és a munkatársaim iránti alázatot továbbra is központi értékként vigyem tovább a mindennapjaimban.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

KATICS ÁKOS EGY ÉV ALATT MEGDUPLÁZTA AZ ÁRBEVÉTELT Mondhatni, hogy egyenes volt az út Katics Ákos, az energetikai szektorban szolgáltatást végzô, pécsi székhelyû Hungaro Energy Kft. ügyvezetôje elôtt, amikor elfoglalta a családi vállalkozásban a vezetôi széket. A fiatalember már egyetemistaként is a cégben dolgozott, ám több évtizedes vezetôi tapasztalatokkal bíró édesapja fokozatosan adta át neki az irányítást, egyre nagyobb és nagyobb teret engedve a döntésekben. A földgáz- és villamosenergia-értékesítéssel, a kapcsolódó karbantartási tevékenységgel és energetikai tanácsadással, a berendezések fogyasztásának optimalizálásával foglalkozó vállalkozás ügyvezetôje nem okozott csalódást: tavaly sikerült megdupláznia az egy évvel korábbi árbevételt, így a végösszeg év végén 4,3 milliárd Ft volt.

— 2008-ban alapítottuk a családi céget édesapámmal és a bátyámmal. Kezdetekben földgáz-értékesítéssel foglalkoztunk az ország egész területén, két éve pedig már villamos energiát is értékesítünk. Bár pécsi cég vagyunk, érdekes módon ebben a városban van a legkevesebb ügyfelünk – foglalja össze röviden a Hungaro Energy elmúlt tíz évét Katics Ákos.

— A nagy szolgáltatók mellett ma még talán kevésbé lehet érzékelni a kisebb energiaszolgáltató vállalkozások jelenlétét. Mi jellemzi az önök tevékenységét?

— A nagy szolgáltatókhoz képest mi kicsik vagyunk, de éppen ezért tudunk árelônyt adni. A nagy cégeknél több százan dolgoznak, rengeteg leányvállalatuk van, ezzel szemben mi helyben vagyunk, és összesen 7 munkatársam van. Minket bármikor felhívhatnak az ügyfeleink, és mivel sokkal kisebbek a költségeink, az árrésünk is jelentôsen kedvezôbb. De éppen a kicsiségünk miatt alakul ki sokszor egyfajta bizalmatlanság az emberekben, hogy mi történik, ha bedôl egy ilyen vállalkozás és gáz nélkül maradnak. A gáztörvény szigora miatt ez nem történhet meg, ugyanis roppant szigorú feltételeknek kell megfelelnünk, a méretünkhöz képest is igen jelentôs bankgaranciát kell letennünk. Elôfordult már, hogy bedôlt egy gázszolgáltató, olyankor az ügyfél visszakerül egy másik szolgáltatóhoz. A félelem, ami a köztudatban van, alaptalan.

— Talán még ma is ez az egyik legnagyobb kihívás a kisebb szolgáltatók

számára, hogy bebizonyítsák, nincs miért aggódniuk a leendô ügyfeleiknek, nem?

— Igen, ez valós probléma. Bár azt tapasztaljuk, a legfôbb érv mindig az ár. Sok vállalkozás, intézmény vezetôje már ráébredt arra, hogy az energiaszolgáltatást a szabadpiac jellemzi, nekünk a szigorú szabályoknak és az árverseny kihívásainak egyaránt meg kell felelnünk.

— A vállalkozás életében két éve volt egy nagy változás, amikor behozták a portfólióba a villamosenergia-kereskedelmet is. Hogyan hoz meg ügyvezetôként egy ilyen stratégiai döntést?

— A gáz és a villany összekapcsolható, mind a kettô energia. Azért hoztuk meg 2016-ban ezt a döntést, mert az évek során kialakult egy bázis ügyfélkörünk, akikkel nagyon jól tudunk együttmûködni és azt gondoltuk, hogy a villamosenergia-szolgáltatással is meg tudnánk keresni ôket, hogy csak egy szolgáltatóval álljanak kapcsolatban. Ez jó döntésnek bizonyult.

— Családi vállalkozásként több tulajdonosa is van a társaságnak. Miként mûködnek együtt a cég irányításában?

— Még egyetemista voltam, amikor édesapám elindította ezt a céget. Már az egyetem alatt is itt dolgoztam, fokozatosan tanultam bele az ügyvezetôi szerepbe. Mivel édesapám évtizedek óta cégvezetôként irányítja a saját vállalkozását, ezért volt kihez fordulnom tanácsért. Ô mindig is támogatott és segített engem, de igyekezett épp annyira távol állni tôlem, hogy én hoz-

zam meg a döntéseket. A mai napig részt vesz a heti meetingeken és átbeszéljük a stratégiai döntéseket. Az évek során be tudtam neki bizonyítani, hogy már önállóan is képes vagyok vezetni a céget.

— Mint vezetô milyen elveket fogalmazott meg önmaga számára?

— Arra építettük fel a céget, hogy korrekt szolgáltatást nyújtsunk a partnereinknek, és ez most nem üres frázis. Nekem nem szimpatikus, amikor a kereskedôk különbözô „trükkökkel“ igyekeznek magukhoz láncolni az ügyfeleiket. Én annak örülök, amikor olyan hosszú távú, bizalmas kapcsolat alakul ki a partnereinkkel, hogy ha egy konkurens megkeresi ôket, felhívnak és elmondják, milyen ajánlatot kaptak, és tudok-e annál jobbat kínálni. Ha nagyon jó az ár, és el kellene fogadniuk, ôszinte vagyok hozzájuk, de végiggondolom azt is, hogy tudok-e kedvezôbb árat adni.

— Milyen irányban fejlôdik a vállalkozás?

— Egyre több nagykereskedelmi tradeügyletbe szeretnénk beszállni, 2018ban is már sokat adtunk el nagykereskedôknek nagy volumenekben. Emellett az exportot is szeretnénk kibôvíteni, a célunk az, hogy kijussunk bizonyos nagy kereskedelmi pontokra külföldre.

K.T.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

A LÁBÁPOLÁS MESTERE Pécs központi részén, nem messze a Barbakántól, az Alkotmány utcában található a Lábklinika, tulajdonosa SÁNTÁNÉ RÉZ ANIKÓ lábápoló mester, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lábápoló mestervizsga-bizottságának elnöke.

— A vegyipari szakközépiskolában érettségiztem, ott nagyon megszerettem a kémiát, ezért is jelentkeztem az érettségi után kozmetikusnak – kezdi beszélgetésünket a maga nemében egyedülállóan berendezett szalonban. Letisztult formák, egyedi, könnyen állítható szék, elôtte lábmagasság-

ban minikád. A falakon képek, mindent a fehér és a pasztell színek uralnak. — Abban az idôben a kozmetikusok még nem kész krémeket használtak, hanem maguk állították azokat össze, ehhez fontos volt a kémiai reakciók pontos ismerete. A szakmunkásvizsgát követôen egy kozmetikában helyezkedtem el, ott szembesültem azzal, hogy a lábápolással mennyire kevesen foglalkoznak, s a szépségápolásba mennyire nem épült be.

Miután mindig is kereste azokat a területeket a szépségiparon belül, amellyel kevesen foglalkoznak, Anilkó úgy döntött, leteszi az OKJ-s kéz- és lábápolás vizsgát. Ezt követôen már gyorsan peregtek az események, s egyre inkább a lábápolást helyezte

tevékenysége középpontjába, ennek immár két évtizede. Egy fodrászüzletben kezdett, majd egy szépségszalonban helyezkedett el, ahol ô volt az elsô lábápoló. Aztán eljött az a pillanat, amikor önállósította magát. Egy bérelt üzlethelyiségben kezdte, azonban immár négy éve, hogy megnyitotta saját üzletét, a Lábklinikát, amit az évek alatt összegyûjtött tapasztalatok alapján rendezett be.

Kitalálta a beépített lábápoló medencét, valamint olyan széket is beszerzett, amelyen a vendég kényelmesen elhelyezkedhet a kezelés ideje alatt. Mára már speciális gépek is részei a Lábklinikának, amelyben egy volt tanítványával ketten fogadják, bejelentkezés alapján a vendégeket.

— Azért választottam ezt a nyitvatartási formát, mert így könnyebben össze tudom egyeztetni a tevékenységeimet, a lábápolást, a tanítást, a vizsgáztatást és természetesen a magánéletemet – meséli.

Szinte megállás nélkül tanul, képezi magát, a lehetôségekhez mérten igyekszik minden, a szakmáját érintô programban részt venni.

— A célom, hogy minél magasabb szintre emeljem a tudásomat, különösen az e területen tevékenykedô szakorvosokkal szeretnék minél szorosabban együttmûködni – hangsúlyozza. — Nemcsak a saját tudásomat fejlesztem folyamatosan, hanem szeretem továbbadni a megszerzett ismereteket. 2002 óta rendszeresen oktatok az Alfa-Kaposnál. Emellett gyakorta részt veszek a szakmunkásvizsgákon mint a bizottság tagja.

Kitér arra is, a pedikûrös szakmán belül megkülönböztetik a speciális és az esztétikai lábápolást. A speciális végzésének feltétele a mestervizsga, ugyanis olyan mûveletek tartoznak bele, mint a gombás köröm kezelése, a körömprotézis készítése, a körömkorrekciós eljárások, mint például a benôtt köröm szabályozása, valamint a láb ortopédiai elváltozásainak betétekkel történô korrigálása. Ehhez egy újfajta, egyénre szabott gipszlenyomat alapján készülô speciális betét is

elérhetô náluk, ugyanis az e terméket gyártó cég képviseletét Baranya, Somogy és Tolna megyében Sántáné Réz Anikó látja el.

Szól arról is, hogy miután a speciális problémák kezelése az igazi szakterülete a szakmán belül, ezért a tervei között szerepel, hogy elsajátítja a gombás körmök kezelésére a lézeres technikát, valamint hogy a klinika mikrobiológiai laborjával is felveszi a kapcsolatot – a levett, leoltott mintákat oda küldenék el, ahol elemeznék azokat – annak érdekében, hogy még hatékonyabban tudja kezelni a gombás körmöket.

— Nagyon nehéz a határokat meghúzni, hogy meddig pedikûrösi és mettôl igényel orvosi beavatkozást egy-egy eset – hangsúlyozza. — Éppen ezért már szerveztem Pécsett egy úgynevezett lábkongresszust, orvosok, pedikûrösök és az úgynevezett tehermentesítôk – betétek – egyedi gyártásával foglalkozók részvételével. Minden egyes szakmai rendezvény, képzés nemcsak az újabb eljárások megismertetését, a tapasztalatok kicserélését szolgálja, de a leendô mesterek felkészítését is, ugyanis már ebben a szakmában is lehetôség van arra, hogy valaki mestervizsgát tegyen.

S hogy ô miért is vállalkozott erre 2015ben? Nagyon egyszerû rá a válasz! Szerette volna a szakma csúcsát jelentô mestercímet is megszerezni.

— Akkor még Pécsett erre nem volt lehetôség, a gyakorlati vizsgára Budapesten került sor, amelyen négy speciális lábprobléma kezelését kellett bemutatni. Az általam vitt mintalábakat az addig megszerzett tapasztalataim alapján készítettem el. S miután mindig is szerettem elmagyarázni a vendégeimnek és a tanulóimnak is, hogy mit, miért teszek, a mestervizsgán sem kellett mást tennem – hangsúlyozza. — Vallom, hogy nagyon fontos, hogy válaszokat tudjunk adni a vendégek által feltett kérdésekre, de azt is, ha esetleg azonnal nem sikerül, mert azzal a problémával még nem találkoztam, késôbb válaszolni tudjak, miután utánanéztem annak, miként orvosolható.

Szeretem a kihívásokat, mert szerintem az visz elôre, s vallom, igazán a csúcsra úgy érdemes eljutni, ha módszeresen végigjárjuk az odavezetô utat.

Sz.K.

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

ORSZÁGOSAN EGYEDÜL PÉCSETT REKONSTRUKCIÓSFESTÔ-KÉPZÉS Vannak olyan szakmák, amelyek azért kerültek nehéz helyzetbe, mert szinte senki nem választja azokat élethivatásként. Akadnak azonban olyanok is, mint például a rekonstrukciós festô, ami pedig azért, mert mindössze egy helyen, Baranya székhelyén, a Pécsi Szakképzési Centrum Pollack Mihály Szakgimnázium és Szakközépiskolájában oktatják.

— Országosan egyedül Pécsett folyik rekonstrukciós festôk képzése, ugyanis egyedül itt áll rendelkezésre az ehhez szükséges összes feltétel – mondja BATTHYÁNYI JÓZSEF szakoktató, programfelelôs. — Ehhez a szakmához komoly gyakorlati háttér szükséges, megfelelô szakemberek, valamint mûemlék és mûemlék jellegû épületek, amelyek alkalmasak a gyakorlati oktatás lebonyolítására Mint mondja, hat évvel ezelôtt kísérleti jelleggel indították útjára a rekonstrukciós festôk képzését, ami a mûemléki helyreállító kômûves és festô szakmákra épül. A résztvevôk tíz hónap alatt nemcsak elméletben, de gyakorlatban is elsajátítják a mûemlék-helyreállításához szükséges ismereteket. E szakma az ipari és a mûvészi falfestés között helyezkedik el, mûvelôi egy szobafestônél többet tudnak, de még nem nevezhetôk mûvésznek. Már az elsô alkalommal is sokan jelentkeztek az ország különbözô pontjairól. A szakma népszerûsége azóta is töretlen. Már összeállt a következô tanévben induló osztály névsora is.

A rekonstrukciós festôk képzésének egy része a tanmûhelyben folyik, itt sajátítják el az alapokat, a díszítô festést, a secco- és freskókészítést, az aranyozást, a gipszmunkákat. Mindemellett megismerkednek a különbözô korokkal, az azokra jellemzô stílusjegyekkel, az egyes építészeti elemek – falikárpit, padozat – összhangjának fontosságával. A gyakorlati képzés során pedig mûemléki és mûemlék jellegû épületek felújításában vesznek részt.

Batthyányi József kitért arra is, hogy a korábban végzettek útját is nyomon követik. Van köztük olyan, aki külföldön dolgozik, más saját céget alapított, s mint rekonstrukciós festô tevékenykedik. A korábban végzettek között volt egy idôs szakember is, aki szakmai elhivatottságból vállalkozott arra, hogy ismét az iskolapadba ül.

pítottak – felkért, hogy vállaljam el a régióvezetôi feladatokat, mert szeretnék a tevékenységüket kiterjeszteni, a fôváros-központúságot megszüntetni. Nagy lehetôség ez a szakmának, ugyanis ennek köszönhetôen minden fórumon meg tudunk jelenni, elsô kézbôl juthatunk hozzá az információkhoz, valamint még szélesebb körben

— Az eltelt években az iskolarendszerû nappali képzés mellett felnôttképzés keretében is lehetôség van arra, hogy valaki e szakmában szakmunkás-vizsgát tegyen – folytatja tovább beszélgetésünket. — Magam is gyakorlatban mûvelem e szakmát, rekonstrukciós festôként is dolgozom a tanítás mellett. Az ország számos pontján megfordulok, elôadásokat tartok, amelyek keretében bemutatom e szakma szépségeit is. Mindennek köszönhetôen az Országos Szobafestô, Mázoló és Tapétázó Ipartestület – amit még az 1900-as évek elején ala-

tudjuk megismertetni a régióban folyó speciális képzési lehetôségeket. A kamarában mûködô, az építôipari szakmákat összefogó Mester Klub elnöke is vagyok, ahol szintén jól hasznosíthatók majd a jövôben az így létrejövô kapcsolatok. Például tavasszal Rómában a Medici Kúria felújításában veszek részt Lencsés Zsolt freskófestô mûvésszel közösen. Ide tanulókat is magammal vihetek, akik nagy élményekkel és szakmai tapasztalatokkal térhetnek majd haza.

SZ.K.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

ALTERNATÍV FINANSZÍROZÁS A KREATÍV IPARBAN Van úgy, hogy valakik – megismerve vállalkozói tervünket, sokszor csak álmunkat – velünk szeretnének tovább álmodni. És van úgy, hogy ezért hajlandóak pénzt és némi reklámot is felajánlani a megvalósításhoz.

Ennek intézményesült módja az úgynevezett Crowdfunding (közösségi finanszírozás), mely nemzetközi szinten igen komoly tradíciókkal rendelkezik és jellegébôl adódóan a kreatívipari projektek finanszírozá-

sára nagyon hatékony eszköznek bizonyult.

Ez volt a fô témája annak a nemzetközi Kreatívipari Szektorcsoport találkozónak Düsseldorfban, melyen 16 ország 29 képviselôje között részt vett az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózata pécsi irodájának munkatársa is. A konkrét finanszírozási eseteket maguk a német vállalkozók és az egyik londoni székhelyû crowdfunding iroda vezetôje mutatta

#EENCanHelp – ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓK STOM 2019 – fémfeldolgozás felsôfokon 2019. március 26-28.

Az Enterprise Europe Network és a Strapolskai Kereskedelmi és Iparkamara társszervezésében nemzetközi üzletember-találkozót szerveznek Kielce-ben (Lengyelország).

A STOM vásárok a fémfeldolgozásban használt legújabb technológiák, gépek, eszközök és anyagok bemutatása mellett lehetôséget adnak üzleti tárgyalások lebonyolítására is. A résztvevôk megismerkedhetnek a világ minden tájáról érkezô potenciális partnerekkel, a fém- és gépipar képviseletében.

A STOM keretében megrendezésre kerülô vásárok: 12. STOM-BLECH&CUTTING – fémlemezvágás és feldolgozás 12. STOM-TOOL – fémfeldolgozó eszközök és szerszámgépek 6. STOM-LASER – lézer- és hibrid hegesztés, lézeres keményítés és lézeres lerakódás 2. STOM-ROBOTICS – ipari robotika 27. CONTROL-STOM – mérési módszerek, roncsolásmentes vizsgálati eszközök és analitikai mûszerek

14. STOM-WELDING – hegesztô-berendezések és -technológiák 10. EXPO-SURFACE – korrózióvédelmi technológiák és felületkezelés 10. 3D Printing Days – 3D szkennelés és prototípus-készítés Az üzletember-találkozón való részvétel ingyenes, de elôzetes regisztrációhoz kötött.

A kiutazás és szállás önköltséges, és önállóan szervezendô.

Jelentkezési határidô: 2019. március 15.

Regisztráció az üzletember-találkozóra: https://stom2019.b2match.io/ További információ: eenpecs@pbkik.hu

HANNOVER MESSE 2019 „Technology & Business Cooperation Days“ 2019. április 1-5.

2019-ben is megrendezésre kerül a világ vezetô ipari kiállítása, a Hannover Messe, melynek keretében az Enterprise Europe Network nemzetközi üzletember-találkozót szervez.

A Hannover Messe központi témája 2019ben az ember és a gépek közötti digitális háló-

be. A témában oktatási anyag elérhetô az EEN pécsi irodájában.

Az ülés során mindenki ismertette azokat a nyilvános adatbázisban is elérhetô kreatívipari üzleti együttmûködési profiljait, melyekre partnert keresnek az ügyfelei. Az adatbázist itt érhetik el az érdeklôdôk, melyben angol nyelvû kulcsszavakkal tudnak keresni: https://een.ec.europa.eu/partners/ A találkozón résztvevôk 2018-ban Pécsett üléseztek az Open4Business nemzetközi üzletember-találkozó alkalmával, melynek megszervezésére idén is számíthatnak október 3-4-én a DesignPécs rendezvénysorozattal egy idôben.

zatépítés a mesterséges intelligencia korában. A több ezer kiállító jóvoltából lehetôség nyílik a különbözô iparági innovációk megismerésére és kipróbálására a gépi és virtuális tanulás, a mesterséges intelligencia, az ipari informatikai platformok, a robotika termelésben és logisztikában való alkalmazásának témaköreiben.

A hálózatosodás és digitalizáció kihagyhatatlan lépéseirôl – mint amilyen az okos megoldások integrációja a termelési folyamatokba, vagy az értékteremtô hálózatok kibôvítése, esetleg az emberi-gépi együttmûködés új formái – a standokon, fórumokon, workshopokon és más szakmai programokon tudhatnak meg többet a résztvevôk.

A 2019-es üzletember-találkozó honlapján megtekinthetôk a 30-nál is több országból regisztrált több mint 400 résztvevô üzleti profiljai.

A regisztrációra március 17-ig van lehetôség, díja 119 euró.

A kiutazás és szállás önköltséges, és önállóan szervezendô.

Helyszín: Hannover Exhibition Ground – 30521 Hannover, Németország Regisztráció: https://technology-business-cooperationdays.b2match.io/ További információ: eenpecs@pbkik.hu

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

ÜZLETI EGYÜTTMÛKÖDÉSI IGÉNYEK – ENTERPRISE EUROPE NETWORK A nemzetközi piacokon partnereket keresô cégek számára ajánljuk az Enterprise Europe Network folyamatosan frissülô, díjmentesen használható adatbázisát. A több ezer közül néhány érdekes, környezô országbeli üzleti együttmûködési profil címének magyar fordítását közöljük.

Az adatbázis (POD – Partership Opportunity Database) elérhetô a https://een.ec.europa.eu/partners weboldalon.

Cím

Referenciaszám

Egy ausztriai sí- és utcai ruhákat tervezô start-up innovatív kültéri kollekciójának gyártásához keres partnereket

BRAT20181220001

Ausztriai bútoripari cég porszórt/tûz horganyzott sík acélból készített, összecsukható kerti állványokat gyártó partnereket keres

BRAT20181217001

Horvátországi disztribútor keresi fém termékeket gyártó cégek együttmûködését

BRHR20170609001

Horvátországi cég keres gyógynövényeket végtermékei elôállításához

BRHR20171019001

Romániai disztribútor kínálja szolgáltatásait napelem gyártók és nagykereskedôk számára

BRRO20190122001

Romániai cég rögzítôket és kötôelemeket gyártó partnereket keres gyártási megállapodás keretein belül történô együttmûködés céljából

BRRO20181113001

Szerbiai cég keres mûanyag laboratóriumi felszereléseket disztribúciós szolgáltatási megállapodás keretében

BRRS20170504001

Szerbiai fûszer-elôállító cég keres partnert, vegyesvállalat létrehozásához a HORECA szektorban

BRRS20160518001

Szerbiai tanácsadó cég vízipari közvetítôi szolgáltatásait ajánlja

BRRS20161218001

Szlovákiai cég édes és sós süteményeket gyártó cégek megkeresését várja, akikkel disztribúciós szolgáltatási megállapodást kötne

BRSK20181127001

Szlovákiai e-shop luxus tapétabeszállítókat keres disztribúciós szolgáltatási szerzôdés keretein belül

BRSK20180327001

Szlovéniai nagykereskedô fûtôelemeket gyártó partnereket keres mezôgazdasági célú felhasználás céljából

BRSI20181220005

Szlovéniai cég fûrészáru- és deszka-beszállítót keres építôipari és asztalosipari, illetve tûzifát, fûtési célú felhasználáshoz BRSI20180830001 Ukrajnai bútor-, világítástechnikai és dekorációs termékek disztribútora új külföldi beszállítókat keres

BRUA20180904001

Ukrajnai szupermarket-láncokat kiszolgáló cég olyan európai vállalatok, élelmiszer-termelôk megkeresését várja, melyek be akarnak lépni az ukrán piacra

BRUA20180929001

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

GÖCSEI KAMILLA – HAPPYSKIN „AZ ÔSZINTESÉGRE, A TUDÁSMEGOSZTÁSRA FÓKUSZÁLUNK, HOGY A VÁSÁRLÓINK ÉRTSÉK, MITÔL JÓ A TERMÉKÜNK“ Élénk mozgolódás érzékelhetô a natúrés biokozmetikumok piacán, egyre több gyártó állít elô természetes alapanyagokból bôrápoló terméket. A kereslet is megugrott, hiszen mind nagyobb igény mutatkozik a kemikáliákat nélkülözô, az egészséget támogató arckrémek, dezodorok, tisztálkodószerek iránt. Sok a bôrbetegséggel, illetve különféle érzékenységgel küzdô gyermek és felnôtt, ezért is kezdett néhány évvel ezelôtt 100%-ban natúr alapanyagokból kozmetikumokat készíteni a pécsi Lumill Kft. HappySkin termékcsaládja mára kedveltté és keresetté vált, bár a vállalkozás tulajdonosa és a termékek megálmodója, Göcsei Kamilla szerint még mindig nagyon sok a teendô a felhasználók tájékoztatása, edukálása terén.

— Gyerekkoromtól ekcémával küzdöttem, rengeteg terméket kipróbáltam, ami segíthet, de egyik sem járt olyan eredménnyel, amit ígért. Igazán anyaként erôsödött fel bennem az igény a kompromisszumok nélküli, természetes bôrápolás iránt. Mind a mai napig megdöbbentô számomra, hogy olyan nagy és neves cégek hangoztatják a natúrságot, amelyek valójában a közelébe sem érnek a valódi natúr szépségápolás fogalmának. Ráadásul alapanyagaikban számos összetevô a „nem natúr“ kategóriába tartozik. Ezért szerettem volna olyan kozmetikumokat létrehozni, ahol semmiben sem kell alkut kötnöm, így született meg a HappySkin.

— Kit lehet megszólítani a natúrkozmetikum fogalommal?

— Vannak, akik egy gyerekkori vagy kialakult betegség, allergia, intolerancia miatt nyitottak rá, de az is elôfordul, hogy valaki csak tudatosságból keresi ezeket a termékeket. A másik csoportba pedig azok a nôk tartoznak, akik már a fogantatás után elkezdenek figyelni arra, hogy mit esznek,

mit kennek magukra, hogyan élnek.

— Milyen jellegû kommunikációt kíván meg a termék marketingje?

— Arra fektetjük a hangsúlyt, hogy az érdeklôdôinket, a vásárlóinkat informáljuk, edukáljuk, Alapelvünk, hogy az üzeneteink feleljenek meg a valóságnak. Azt látjuk ugyanis, hogy a piacon lévô egyik-másik szereplô túlzásokba esik, olyanokat ígér, amit a termék nem, vagy nem úgy és nem akkor tud teljesíteni, így a vásárló teljesen mást kap, mint amit várt. Mi az ôszinteségre, a tudásmegosztásra fókuszálunk, hogy a vásárlóink értsék, mitôl jó és hatékony a termékünk.

Az értékeink között az elsôk között szerepel az egészség, és vállalkozásként nyilván fontos számunkra a profit is, de nem minden áron. Azt szeretnénk, ha az emberek felismernék: az egészségük szempontjából érdemes a természetes alapanyagokból készült kozmetikumokat választaniuk, hiszen ezek nem tartalmaznak olyan hozzávalókat, amelyek netán meg is betegíthetik ôket. Rengeteg energiát fektetünk bele, hogy a legjobb minôségû alapanyagokat szerezzük be.

— Nagyon sok visszajelzést kapnak a fogyasztóiktól a termékek használatával kapcsolatban. Ezek miként hasznosulnak a termékfejlesztés és az értékesítés során?

— Használjuk ezeket a véleményeket, sôt évente csinálunk is egy olyan kampányt, amikor megkérdezzük a törzsvásárlóinkat, hogy mit szeretnének látni a HappySkin portfóliójában. Ha olyan mértékû az igény, akkor azt le is fejlesztjük és a piacra dobjuk.

Emellett folyamatosan teszteltetjük a termékeinket a vásárlóinkkal, ezáltal is renge-

teg tapasztalatot szerzünk, amiket felhasználunk annak érdekében, hogy minél jobb minôségûek legyenek a kozmetikumaink.

— Melyek azok a nehézségek, kihívások, amelyekkel szembenéz a vállalkozás a kereskedelmet tekintve?

— Említhetem az inkorrekt konkurenciát. Sokszor hátrányba kerül a mi termékünk azzal, amely gyors és látványos hatást ígér, olcsóbban. A mi kozmetikumaink tartós hatást ígérnek, egészségesen, de ez nem két nap alatt következik be. Ha belegondolunk, ez a reális. Több üzletlánc üzleteiben kaphatók a termékeink, ezeken a helyeken rendkívül magas árrést kell adnunk, nem beszélve az egyéb juttatásokról – ez nem a legelônyösebb a számunkra. De jelen kell lennünk, mert a vásárlók keresik a HappySkin termékeket, tehát egyre több csatornán el kell jutnunk hozzájuk.

— Kitôl kérhet vagy várhat segítséget, támogatást a kereskedôi feladatokkal kapcsolatban?

— A családomtól kérhetek segítséget és a férjemtôl, aki egy vállalatcsoportot irányít, tehát rendkívül jó meglátásai vannak.

De említhetem a kamarát is, nemrégen jártam a Kereskedelemfejlesztési Osztály vezetôjénél, akitôl sok olyan információt kaptam, ami biztosan elôrébb fogja vinni az idei teljesítményünket. Új partnerekkel kerülhetünk kapcsolatba általa, akár külföldiekkel is, akikkel a termékforgalmazást, az alapanyagbeszerzést vagy a bérgyártást tekintve mûködhetünk együtt. De az értékesítéshez sokat tesznek hozzá azok a társadalmi kampányaink is, amelyek pl. az alumíniummentes dezodorok használatára vagy arra hívják fel a figyelmet, hogy „Merj te lenni“.

Sz.K.

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

VAJDA RÓBERT – VR-COM BT. DÍJAT KAPOTT ÉS EGYRE NÉPSZERÛBB A KONVEKPRO A folyamatos fejlesztésben látja a jövôt a gázkonvektorok szabályozását szobatermosztáttal lehetôvé tevô berendezés, a KonvekPRO rendszer megalkotója, Vajda Róbert. A berendezés néhány év alatt igen népszerûvé vált a felhasználók körében, és hasznosságát, újszerûségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly elnyerte a hazai leginnovatívabb zöld projekteket jutalmazó E.ON Energy Globe Magyarország díját. A VR-Com Bt. ügyvezetôje nem a cégépítésben, hanem a termék forgalmazásával kapcsolatos területek összeszervezésében látja a jövôt.

— Mi a jövô iránya?

— A fejlesztéssel szeretnék foglalkozni.

Most is több terméken dolgozom egyszerre, és igyekszem új megoldásokkal a piacra lépni. Jelenleg egy kifejezetten az autóipar számára készülô informatikai fejlesztés van a fókuszban.

— Azt is egyedül csinálja?

— A KonvekPRO sikere abban áll, hogy a mûködtetésével nem kell tekergetni a gázkonvektor szabályzógombját, ehelyett a szobatermosztát méri és állítja be a helyiség hômérsékletét. A berendezés segítségével a korábbinál egyenletesebb és egészségesebb lett a fûtés a lakásokban, emellett jelentôs megtakarítást lehet elérni vele.

Egyre többen fedezik fel a készülék nyújtotta elônyöket, így a nagy mennyiség miatt Kínába került a gyártása, mert ezres nagyságrendben már nem éri meg itthon elôállítani. Nagyon szerettük volna, ha minden itt marad, Pécsen, de így kifizetôdôbb. Tavaly elnyertük a hazai energiavilág „Oscardíját“, az E.ON Energy Globe Magyarország díjat és ennek hozadékaként a jövôben az E.ON is forgalmazza majd a KonvekPRO-t.

Kapcsolatba kerültünk egy szegedi vállalkozással, amely Európa egyik legnagyobb szobatermosztát-gyártója, már több mint 400 viszonteladó partneren keresztül ôk is árusítják a terméket. Így igazán sikeres év volt a tavalyi – foglalja össze Vajda Róbert a Mi újság? kérdésre a KonvekPRO-val kapcsolatos történéseket.

— Mi áll a termék sikere mögött?

— Fontos a kitartás, mert anélkül nem megy, másrészt elengedhetetlen a kifogástalan gyártási minôség, illetve a gyártási volumen. Olyan gyártási mennyiséget kellett elôre lefoglalnom, ami kecsegtetô egy E.ON számára is, hiszen ôk nem tíz vagy száz darabot rendelnek, hanem ezres vagy tízezres nagyságrendben.

— Hogyan került kapcsolatba az E.ON-nal?

— Ôk kerestek meg engem. Az interneten való kommunikáció, a Facebook-on

— Egyelôre igen, de elképzelhetô, hogy lesz olyan is, amikor magam már nem leszek elég. Az, hogy egyedül vagyok, relatív, mert amikor az ember elkezd egy fejlesztést, akkor szembesül azzal, hogy nem érthet mindenhez. Ilyenkor külsô segítséget veszek igénybe. Van egy részfeladat, amit pontosan meghatározok, ezt kiadom egy cégnek vagy egy szakembernek, hogy oldja meg helyettem. Amin most dolgozom, ott sem értek mindenhez, vannak például speciális munkák, amiket nincs idô megtanulni, ezért keresek rá valakit. Évek óta dolgozom indiai, pakisztáni programozókkal. Irodám sincs, hiszen nem 8-tól 4-ig dolgozom, hanem amikor jön az ötlet, ez pedig akár hajnalban, de hétvégén is lehet. Így sokkal produktívabb vagyok.

K.T.

való megjelenés által sok emberhez eljutottunk, így figyelt fel a termékre az E.ON. Sôt, már a Nemzeti Közmûvekkel is elkezdtük a forgalmazásról a tárgyalásokat.

— Mennyit ad a termékhez az Energy Globe-díj?

— Nagyon sokat. Ezt a díjat ugyanis csak kevesen kapják meg, több mint 500 pályázat közül lett az enyém az elsô.

— A termék jelenlegi állapotában készen van vagy még lehet rajta finomítani?

— Készen van, de folyamatosan fejlesztjük. Minden félévben kiküldünk a friss ügyfeleinknek egy kérdôívet, amiben kérjük a véleményüket, illetve, hogy osszák meg a használattal kapcsolatos tapasztalataikat.

Ezek alapján folyamatosan finomítunk a terméken. Nem dôlhetünk hátra, hiszen mindig változnak az ügyfelek igényei, amit követni kell.

— Hogyan fejlôdik a vállalkozás?

— Azt a stratégiát követem, hogy az adott feladatot az lássa el, aki a legjobban ért hozzá. Így kivettem a gyártást, az értékesítést a cégbôl, és a marketinggel is egy külsôs vállalkozás foglalkozik majd. Én a fejlesztésre koncentrálok, nem a napi operatív feladatokra. Azt tapasztalom, hogy az olyan kisvállalkozás, mint például az enyém, nem igazán talál megbízható embert, akivel együtt tudna dolgozni hosszú távon. Egyrészt nem tudja megfizetni, másrészt nagyon meg kell válogatni, hogy kire lehet rábízni az üzleti titkokat. Ezért döntöttem a kiszervezés mellett. Nyilván kevesebb a hasznom, ha más cég értékesíti a terméket, mintha én, magam tenném, de közben mással is tudok foglalkozni.

31

32

INNOPULZUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

VENISON GUSTO „PONTOSABB CÉLKITÛZÉSEK KELLENEK AZ INNOVÁCIÓBAN“ Egyedülálló füstölthús-készítményekkel látja el Európa exkluzív szuperjachtjait, éttermeit, szállodáit, gourmet boltjait a pécsi székhelyû Venison Gusto Kft. A legkiválóbb magyar szarvas, vaddisznó, szürkemarha és vízibivaly húsának felhasználásával tradicionális magyar receptek alapján készülnek a termékek, ügyelve a vegyszermentességre és szem elôtt tartva a korszerû táplálkozás kihívásait. Nem is gondolnánk, hogy a prémium minôségû sonkák, szalámik készítéséhez mennyi innovációra van szükség. E folyamatokat mérte fel a kamara IMP3rove elemzése.

Fel kellett ismernünk ennek a fontosságát, mert hatalmas piacokat nyit meg elôttünk. Átalakítottuk a technológiánkat és forgalomba hoztunk paprikamentes szalámikat is. Ezek a fejlesztések nagy szerepet játszanak cégünk mûködésében, mert Magyarországon is a sertés- és paprikamentes termékek lettek a legkeresettebbek az elmúlt 1-2 évben. 2019 januárjától már vízibivaly natúr szalámi is szerepel a palettánkon, áprilistól pedig paprika nélküli szürkemarha szalámival is bôvül a kínálatunk.

— Milyen hatásra indul el az innovációs tevékenység?

— Megpróbálunk elöl járni a termékfejlesztésben, a változtatásokban, vállaljuk, hogy mások vagyunk. Ettôl függetlenül fi-

— Számunkra mindig is fontosak voltak a hagyományok, a tradíció és a régi értékek. Termékeink is ezt a szellemiséget tükrözik, kizárólag válogatott alapanyagokat használunk a szalámik, bresaolák elkészítéséhez. A modern technológiának és a minôségi összetevôknek köszönhetôen úgy gondoljuk, hogy nincs szükség semmilyen színezékekre, ízfokozóra vagy egyéb adalékanyagra. Mára a mennyiségi termelés vált meghatározóvá és háttérbe szorult a minôség. Ezen próbálunk változtatni, tudatosítani a fogyasztókban, hogy legalább olyan fontos odafigyelni az étrendünkre, mint rendszeresen mozogni – tudjuk meg IVANACZ GÁBORTÓL, a Venison Gusto ügyvezetôjétôl.

— Hol érhetô tetten az innováció a cég termékeiben?

— Az elsô néhány évben sertéshúst is tartalmaztak a termékeink, mivel a magyar vásárlóink ezeket az ízeket keresték. Külföldön sokkal nyitottabbak az emberek, vannak, akik vallási okból vagy tudatosan nem fogyasztanak sertést, így lassan elhagytuk ezt az alapanyagot. A sertésmentes „kosher style“ szalámikat furcsán fogadták itthon, külföldön azonban nagy sikert arattak fôleg a jachtos világban, sok jachttulajdonos ugyanis nem fogyaszt sertést.

gyelemmel kell kísérni a többi piaci szereplôt mind itthon, mind külföldön, így mi is jobban tudjuk magunkat pozícionálni. Van bennünk egyfajta elhivatottság, hogy megmutassuk külföldön: egy magyar szalámi vagy sonka/bresaola igenis lehet lényegesen jobb egy francia vagy olasz terméknél.

Emellett szeretnénk, ha a hazai gasztroforradalom változásaival a magyar emberek is inkább a magyar minôségi termékeket részesítenék elônyben.

— Miért fontos újítani?

— A mai világban egy dolog állandó: ez pedig a változás. Hihetetlen ütemben fejlôdik a technológia és ezáltal a fogyasztói igények is. Termékpalettánkkal igyekszünk a vásárlók igényei elôtt járni, nemcsak azért, hogy megnyerjük ôket, hanem közben mi is rengeteget tanulunk és új területeken próbálhatjuk ki magunkat.

— Hogyan zajlik a fejlesztési folyamat és mibôl finanszírozzák?

— Fontos figyelemmel kísérni, mit, hogy tudunk egyszerûbben, jobban és lendületesebben csinálni. Gondolok itt az egyszerû napi rutinfeladatoktól a csomagolásunk exkluzivitásán át a komolyabb, a cég mûködését meghatározó dolgokig. Szerencsére még mindig rendelkezésre állnak jó pályázatok, amiket fejlesztésekre lehet fordítani, igaz, a konstrukciók már korántsem olyan jók, mint 5-6 évvel ezelôtt, de lényeges segítséget jelentenek. A fejlôdéshez emellett persze elengedhetetlen a nyereség visszaforgatása is. Szerencsések vagyunk, mert jó tanácsadói csapat áll a cégünk mögött.

— A kamara által végzett IMP3rove elemzés milyen tapasztalatokat járt?

— A hosszú kérdôív kitöltése során nagyon sok elgondolkodtató kérdéssel kerültünk szembe, ami talán nem került volna fókuszba, ha nem jön az IMP3rove. Örülünk, ha adódnak ilyen lehetôségek, hiszen így is kapunk egy képet a cégünkrôl, ami nagyon hasznos a fejlôdést tekintve.

Azzal szembesültünk az elemzés által, hogy alapvetôen stabil lábakon áll a cég, de természetesen mindig van hová fejlôdni. A jövôben pontosabb célkitûzések kellenek és nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a részfolyamatokra. Így jobban tudjuk mérni, hogyan haladunk, és látjuk, hogy miként változtassunk a stratégián, ha szükséges.

Igyekszünk tanulni a hibáinkból és idôrôl idôre újra elolvasni az elemzést, úgy gondoljuk, ez sokat segíthet.

A Venison Gusto Kft. törekvéseit az Enterprise Europe Network és az Inno-Hun projekt támogatja.

SPORT ÉS GAZDASÁG

BENOVICS GÁBOR

Dél-Dunántúli Gazdaság

HELIAN NATOUR KFT.

„AMEDDIG LEHET, SZERETNÉM ÉLVEZNI AZT A SZABADSÁGOT, AMIT A MOZGÁS BIZTOSÍT“ Van, akinek a munkája a sport, így nem is kérdés, hogy milyen gyakran mozog.

Benovics Gábor, a Helian NaTour utazási iroda egyik tulajdonosa szerencsés helyzetben van, mert ha nem vezet kerékpár- vagy kenutúrát, akkor is a sporttal foglalkozik: túrákat állít össze, vagy éppen tölti fel az ajánlatot a honlapra. Amióta három gyermeke lett, jelentôsen csökkent a magára fordítható idô, és az irodai munkája is sokat elvesz az aktív sportos életébôl. De a mozgás szeretetével már alaposan megfertôzte a srácokat.

— A gyerekeimet is úgy nevelem, hogy nagyon fontos a mozgás, a sport. Télen síelünk, korcsolyázunk, de hetente kétszer teniszre ill. úszásra viszem ôket, és ott izgulok a medence vagy a teniszpálya szélén. A novemberi balesetem óta sajnos visszafogottabb lettem, futni ugyan eljárok, de az orvos szigorúan rám parancsolt, hogy „no sport“. Tavasz végére viszont rendbe kell jönnöm, mert viszem a kerékpártúrákat, a vízitúrákat, tehát nem lehet sérültet jelenteni - foglalja össze röviden Gábor, hogy hol van helye az életében a sportnak.

— Volt hagyománya az iskolában vagy a családban a rendszeres mozgásnak?

— A családban nem volt komoly hagyománya, bár édesapám állítólag futott, atletizált, de még kisgyerekkoromban egy balesetbôl adódóan alkalmatlanná vált erre, így én a saját utamat jártam. Sokáig a labda volt az Isten, mint minden fiú, én is fociztam, és a kézilabdát kivéve az összes labdajátékhoz közöm volt. Késôbb a tenisz lett a nagy szerelem. Aztán ahogy nyílt számomra a világ, jöttek a túrák, elôször gyalogosan, hátizsákkal, egyre messzebb, a hegymászás, majd a kerékpáros túrák. A síelést és az evezést a feleségemnek köszönhetem, viszonylag késôn, 40 évesen csöppentem bele ezekbe, de nagyon megszeret-

tem, vízitúravezetô tanfolyamot is végeztem, és évek óta viszek túrákat.

— A mindennapi munkája során csoportokat vezet, olyan embereket, akik az aktív turizmust választották. Mi az elônye a csoportoknak?

— Az elôny elsôsorban a logisztikában és a biztonságban, a kényelemben keresendô. Én is elég individualista típus vagyok, de valóban egyszerûbb az élet, ha nem kell azon töprengeni, hogy miképpen érek viszsza a több száz kilométerre hagyott autómhoz, ráadásul minden csomagot magammal kell cipelni. Itt a túravezetô feladata, hogy felkészüljön és meséljen az adott régióról, az útvonalról, hogy intézze a szállást, megreparálja a kerékpárt, vagy bármilyen akadályt elhárítson. Az utasnak „csak“ jól kell éreznie magát, de ez gyakran kompromisszumokkal is jár a vezetett túrák esetében. Emiatt vannak túrák, ahol nem adunk túravezetést, csak transzfert, szállást és kíséretet.

— Milyen többletet ad az ön számára a sport?

— Most 55 éves vagyok, és állítólag 1015 évet letagadhatok. Nem tudnék pocakosan, lerobbantan élni, hogy az korlátokat szabjon a számomra. Ameddig lehet, sze-

retném élvezni azt a szabadságot, amit a mozgás biztosít a szabadban, a természetben. Nagyon fontos az egészség, három kisgyermekem van, és szeretném ôket elindítani az életbe, egy megfelelô értékrendet átadni nekik. Ehhez (is) kell a sport.

— Mit tanult meg a sport által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat?

— Kitartást, küzdôszellemet, csapatmunkát, bár az utóbbiban szerintem soha nem leszek elég jó, ahhoz túlságosan individualista vagyok, nem is szeretek túl nagy csoportokat vinni.

— Mivel lehet motiválni az embereket arra, hogy aktívabb életet éljenek, sportoljanak, akár vízitúrára, biciklitúrára menjenek?

— Szerintem egyre többen belátják, hogy nem jó dolog 40 évesen túlsúlyosan, magas vérnyomással és szívproblémákkal élni. A munka és a változó, felgyorsult világ úgyis elég terhet rak ránk, néha ki kell szakadni, és tenni valamit saját magunkért is.

Ezért fontos a mozgás, a jó levegôn végzett fizikai tevékenység, a szabadság érzése. Ha autóval kirándulsz, a világ elsuhan melletted, míg egy kerékpárral benne vagy a tájban, cirógat a napfény, érzed az illatokat és megtapasztalod a korlátaidat, idônként kilépsz a komfortzónádból. Látom, hogy nô az igény erre, és persze az élmény az, amit nem vehetnek el tôled. Itt ráadásul te dolgozol meg érte, tehát a finom helyi ételeket is jobban megérdemled.

— Miként támogatja az üzlet- és a kapcsolatépítést a sport?

— Állítólag a legjobb üzletek a golf- ill. a teniszpályán köttetnek. Ezt nem tudom, de sok embert megismerek a túrákon, az utasok is megismerik egymást, ebben van egy csapatépítési lehetôség is, ahogy az emberek összekovácsolódnak és leomlanak a falak. Könnyebben megnyílnak, és esetleg ilyen kapcsolatokra is nyitottabbak lesznek.

K.T.

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Suzuki SX4 S-Cross – RÉTI RITA A Fantázia Esküvô- és Rendezvényszervezô iroda tulajdonosa azon kevesek közé tartozik, aki még nem autózott Suzukival, így a legnépszerûbb hazai márka legnagyobb modelljével ismerkedhetett meg, amikor kipróbáltuk az FX Autóház SX4 S-Cross tesztautóját.

— Suzukival ugyan még nincs tapasztalatom, de a japán autókat nagyon kedvelem. Számomra a megbízhatóság és a praktikum a legfontosabb, amikor autót választok. Elôbbit talán nem kell magyarázni, utóbbi pedig a munkámból fakad, hiszen az autó számomra is munkaeszköz. Azt tudom, hogy a magyar gyártású Suzukik is remek minôségben készülnek, és ugyanolyan megbízhatóak, mint a Japánban készült társaik, így az S-Cross is jó pontokkal indult nálam.

— A munkájának hangsúlyos része a dekoráció, így biztosan fontos az is, hogy kívül-belül milyen az autó.

— A dizájn természetesen nagyon fontos, hiszen egy autót sok esetben az ad el.

A Suzuki jó munkát végzett, nekem tetszik az S-Cross. Az orra igazán hangsúlyos lett, ez a leginkább megosztó része, de ma már annyi van belôle az utakon, hogy talán mindenki megszokta. Egy kevésbé karakteres orral biztosan unalmasabb lenne. Nagyon jók az autó arányai, nekem tetszenek a szélesebb, laposabb autók, és az S-Cross jól leplezi, hogy valójában egy magas építésû SUV. Ugyanakkor a nagyobb hasmagasság remek városi autóvá varázsolja, nem

kell tartani a járdaszegélyektôl, a kátyúkat is jobban tolerálja, és a beszállás is kényelmesebb, mint egy hagyományos személyautóba. Azt egy ideje észrevettem, hogy a Suzukikat szép színekben lehet rendelni, nekem még a tesztautó szokványosabb sötétkékje is nagyon tetszik.

— Az utastérben elôször a tágasságát emelte ki.

— Nekem nemcsak azért fontos a nagy autó, mert a dekorációk szállításához sok tér kell, hanem azért is, mert nagyobb rendezvényekre sokszor utazom három-négy kollégával. Az S-Cross utastere meglepôen tágas, elöl és hátul is nagyobb a tér, mint amit a külsô méretek alapján vártam. A hangulata is tetszik, szépek a díszítések, íz-

léses a mûszerek grafikája, és a vezetôvel kapcsolatba kerülô anyagok is kellemesek.

Jó, hogy sok tárolóhely került a kocsiba, középen három mélyedést is kialakítottak, plusz ott van a hatalmas tárolót rejtô könyöktámasz, aminek a teteje ráadásul csúsztatható is. Az ajtókban pedig a klasszikus zsebek mellett van hely a vizespalacknak. A megvilágított sminktükrök is fontosak, mind a két oldalra ilyen került, és a hátsó utasok könyöklôjében is ott a pohártartó, így praktikum szempontjából jól vizsgázott az utastér.

— A csomagtér is elegendô?

— Elsôre azt hittem, hogy nem elég mély, de aztán észrevettem, hogy áthelyezhetô a padlója. Ráadásul nagyon ötletes megoldással, mert ha felemeljük a padlót, akkor megáll, és kényelmesen lehet pakolni az alsó rekeszbe. Ha nagyobb tárgyakat szállítunk, akkor pedig át lehet helyezni, és megnövekszik a hasznos tér. Ügyes megoldás, hogy az oldalsó rekeszek fala kivehetô, így hosszabb tárgyak is beférnek. Van világítás és 12 voltos csatlakozó is, talán csak az egyetlen egy kampó kevés, ebbôl elférne még néhány darab. A raktér mérete nyilván nem akkora, mint amit a saját egyterûmben megszoktam, de az S-Cross külsô méreteihez képest egészen jó adat a 430 literes térfogat.

FX Autóház Kft. ● 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72/215-970 ● www.suzukifx.hu

AUTÓTESZT

— A motorházba viszont egy meglepôen kicsi motor került, az 1 literes turbó a magyar autósoknak szokatlan lehet.

— Nem jöttem volna rá, hogy ekkora a motor, mert kifejezetten fürge a kocsi. A

motorhang szinte nem is hallatszik, és átlagos közlekedésnél nem is tûnik fel semmi különös. Ha gyorsítani kell, akkor van erô,

Dél-Dunántúli Gazdaság

csak a nagy fordulaton ércesebb hang mutatja, hogy nem a megszokott motor dolgozik elöl. Én elég sokat utazom vidékre is, gyakran sietnem is kell, de országúton is bôven elég ez a teljesítmény. A fogyasztás pedig kifejezetten kedvezô, meglepôdtem, hogy csak 6 liter körül fogyasztott városban a tesztautó.

— A Suzuki 3+7 év vagy 200.000 km Boosterjet PRO garanciát vállal a motorra, a turbóra és a váltóra. Ennek hatására megnôhet a bizalom a kis turbómotor iránt?

— Én nélküle sem kételkedtem volna benne, hiszen ahogy mondtam, úgy gondolom, a japán gyártók egyik nagy erôssé-

minden benne van, amire általában szükség van. Az ülésfûtés így tél végén, a hideg reggelek után mindig fontosabbnak tûnik, és a hosszabb, sötét idôszakok után a LEDlámpa hasznossága is egyértelmû. Tetszik a kulcs nélküli rendszer, valóban elég, ha a táskában, vagy a zsebben van a kulcs. Ügyesen és logikusan helyezték el a kormányon a kezelôszerveket, és tetszett a középkonzol érintôképernyôs központi egysége is. Könnyû átlátni a logikáját, ügyesen kapcsolódik a telefonokhoz, és a tolatókamera funkciója is nagyon hasznos a parkolásnál.

Informatív a központi kijelzô, viszont a lapozógomb kerülhetett volna a kormányra is, nehézkes a mûszerek mellett váltani az adatok között. Az automata ablaktörlô, a fényszóró és a belsô tükör sötétedésének vezérlése is hasznos, sôt még a kedvencem, a lejtôn elindulást segítô automatika is benne van, így nem tudok olyant mondani, ami hiányozna a kocsiból.

— Az S-Cross kedvezményes ára ezzel a felszereltséggel most 4 520 000 forint az FX Autóháznál, ez mennyire jó ajánlat?

— Szerintem ez nagyon korrekt ajánlat, mert divatos, tágas, jól felszerelt autó az SCross, takarékos és erôs motorral. Szerintem az autósok nagyobb részének bôven elég ez a teljesítmény, de az árlistát látva meglepôdtem, hogy szinte szabadon kombinálhatók a motorok, a váltók, a hajtásmódok és a felszereltségek, ráadásul az egyes lépcsôk felára sem túlzott, így könynyû a megfelelô modellt kiválasztani.

T.R.

ge a megbízhatóság, így ha nem lennének biztosak a dolgukban, nem építettek volna ilyen motort az autóba. A plusz garancia viszont értéknövelô tényezô, így nemcsak a bizalmat fokozza, hanem a használtautók értékét is növeli, ezzel még jobb lesz az autó értéktartása.

— A tesztautó a GL+ felszereltségû volt, ami bár csak egy szinttel van csak az alap felett, mégis sok extrát tartalmaz. Volt olyan kiegészítô, ami hiányzott?

— Azt hittem, ez egy jobban felextrázott modell, mert

A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: Maximális teljesítmény: Maximális nyomaték: Csomagtér: Maximális sebesség: Gyorsulás 0-100 km/h: Átlagfogyasztás: Alapár (1.0 GL):

998 cm3 112 LE 5500/min 170 Nm 2000-3500/min 430 l 180 km/h 11.0 s 5.0 l 4 140 000 Ft

Fontosabb alapfelszerelések (GL+): elsô-, függönyés oldallégzsákok, térdlégzsák, ABS + ESP + fékasszisztens, elektromos szervokormány, LED fényszórók automatikus világításvezérléssel, elektromosan állítható és fûthetô tükrök, Bluetooth és USB-csatlakozó, kormányról vezérelhetô audioberendezés, kétzónás automata klímaberendezés, bôrborítású kormány és váltógomb, Start-Stop rendszer, visszagurulásgátló, tempomat, ülésfûtés

35

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

BLÖFF Nem egyszerû Pécsett étterembe menni. Ami elsôre Benjámin eszébe jutott, zárva. A második is zárva. A harmadiknál már-már feladta, de itt azt látta, hogy a közösségi oldal szerint nyitva vannak, nosza, taxiba pattant vendégeivel és a Jókai tér felé vették az irányt. Régen a térnek volt mediterrán hangulata, most a Blöff Bisztró a mediterrán hangulatok ôrlángja, legalábbis télen.

Hétfôn nem kell odatelefonálni, biztos lesz asztal, gondolta, és mindenféle üzleten túli ügyekrôl csevegtek. Képzeletben már az étteremben járt, jó ismerte az étlapot, de közben az is érdekelte, Brunner séf készülte különleges heti ajánlatokkal.

A bisztró szinte tele volt, egyetlen hatfôs asztal volt, ahova lehuppantak. Rögtön eszébe jutott, miért is nem elsôre szeretett volna ide jönni. A Blöffben mindig olyan érzése támadt, mintha egy mediterrán konyhában üldögélne huszadmagával és már-már a nagyon bizalmi szférájába került a többségük.

Magyarán, kicsit szûknek érezte és ezt nem csak mázsás súlya mondatta vele.

Viszont a konyha remek, a borválaszték helyi és déli, az üzlet lényegében megköttetett, jöhet a lazítás. Ennek örömére rögtön egy Déli fénnyel nyitott, amirôl rögtön el is

GASZTRONÓMIA

MÁTRIX BENJÁMIN ÜZLETEL ÉS ESZIK 2. mesélte a messzi Miskolcról érkezett üzletfeleinek, hogy egy közösségi brand, a pécsi borvidéki borászok hozták össze, egy fehér házasítás, vagyis több fajta könnyed bora, ráadásul már elsô évben elnyerte a Made in Pécs magazin díját.

Amíg választottak, a bor el is fogyott.

Kész szerencse, hogy ezek a srácok bevállalósak és nem nyakkendôs, karót nyelt figurák, gondolta magában Mátrix és levetette a zakóját, meleg is volt, meg hosszú volt a nap.

Az északi népek csevapra vágytak, töltött pljeskavicára, ebben egyetértettek, levesben szórt a csapat, fele a keleti hallevesre, másik fele a húslevesre voksolt. Benjámin szkippelte a levest, a tintahalakat nézte ki magának, könnyed vacsora legyen, de a borozáshoz mégiscsak kell valami.

A levesekkel elégedetten küzdöttek meg, legfôképp, mert a Gastrochili termékeket bátran használták, a pécsi csípôs nem tagadta meg nevét, csípett is rendesen. Az orrszörcsögve, köhécselve levesezô borsodi barátaira együttérzôen nézô Benjámin erre rendelt még egy bort, az isztriai malvazija pont jó átvezetés volt a fôételekhez.

A Blöff személyzete kedvesen és rugalmasan oldotta meg az estét, a telt ház ellenére gördülékenyen jöttek az ételek, italok,

idôben szedték le a feleslegessé vált dolgokat, odafigyeltek arra is, mikor ürül ki a borospalack. Amirôl az okostelefonokra töltöttek fel képeket a fiatalabb csapattagok, Benjámin örömmel nézte az érdeklôdésüket, de maga elég oldschool módon még noteszben vezette jegyzeteit borgasztronómia kalandozásairól.

Ahogy megjöttek a fôételek, a szlovén Jeruzalem Ormoz pincészet rajnai rizlingjét kérte ki, jó lesz halhoz, csevaphoz egyaránt, így is lett. Jobb tintahalat Pécsett még nem kóstolt, a csevap tisztességes, de hát a Szarajevó-Leskovac vonaltól északra mindig csak másolat marad, ahogy arra korábban balkáni barátai tanították. A desszert vonzó volt ugyan, de már nem maradt hely. Mindenki mosolyogva, pont egy leheletnyit becsiccsentve távozott, de egy jó és eredményes nap hogy érhetne máshogy véget?

Benjámin fizetett és közben arra gondolt, vajon egy sofôrlimonádé is kiváltja az egységnyi boldogsághormont, de befejezni nem maradt ideje a gondolatot, egy kis séta várta a hétfô esti, a Blöffhöz képest meglehetôsen üres pécsi belvárosban ...

Blöff Bisztró 7621 Pécs, Jókai tér 5.

Telefon: +36 72 497 469

PORTUGIESER? OPORTÓ? REDY! A régebb óta Pécsett élôk még emlékeznek, hogy nem is oly rég szinte mindenütt, de a jobb kocsmákban biztos volt villányi kékoportó. Ahogy portugieser lett és Európa, egyre kevesebb helyen maradt meg, jöttek a cabernetk és merlot-k, divatosság vált a cuvée, senki nem tudta, mi is igazán, de hajlandó volt több pénzt fizetni egy barrique borért.

A portugieserré vált oportó meg szép lassan sápadni kezdett, a gazdák egy részénél a pince végébe szorult, volt olyan is, aki

❯

FELVETT TAG

Dél-Dunántúli Gazdaság

A TUDÁS A LEGJOBB BEFEKTETÉS Széles képzési portfóliójának köszönhetôen közel 70 éve a hazai kkv- és nagyvállalati szektor partnere a komplex képzési szolgáltatások megvalósításában a Perfekt Zrt. Évente közel tizenötezren veszik igénybe az ország egész területén jelenlévô vállalkozás szolgáltatásainak valamelyikét, legyen ez szakmai képzés, továbbképzés, vizsgáztatás, tanácsadás vagy szakkönyvkiadás. A Perfekt Baranyában is várja a tanulni vágyókat.

— A Perfekt neve szinte egyet jelent a pénzügyi, számviteli és gazdasági képzésekkel. Terveznek-e nyitást az ipari képzések felé?

— A Perfekt Ipari Képzések Központja (IKK) 2011-es alapítása óta több mint 400 vállalati partner közel 4000 munkatársa számára biztosított OKJ-s, hatósági, illetve szakmai továbbképzéseket és vizsgát. Pécsi

A vállalkozások bizalommal fordulhatnak hozzánk, ha munkavállalóik fejlesztésében gondolkodnak, de egyaránt szakmai tanácsot, segítséget nyújtunk a képzési típusú pályázatok elkészítésében és megvalósításában, a munkaerô képzettségének jogszabályi megfeleltetésében.

— Miért lett a vállalkozás a kamara önkéntes tagja?

— Társaságunk lépést tart a változó piaci igényekkel, így nem csupán magánszemélyeknek, de vállalatok számára is biztosítunk egyedi vagy éppen komplex szolgáltatásokat. Az eltérô igényekhez igazodva rugalmasan alakítjuk ki képzéseinket, legyen szó akár oktatásról (helyszín, ütemezés), vizsgáztatásról vagy tananyagellátásról – fogalmaz SZILBER ERZSÉBET, a Perfekt Zrt. oktatási igazgatóhelyettese. – Baranya Megyei Képzési Központunk rendszeresen indít képzést és kreditpontos továbbképzést a pénzügy-számviteli-adózási, valamint a bér-társadalombiztosítási szakterületen. De várjuk a munkavédelem, a fotózás vagy egyéb OKJ-s és hobby képzésekkel kapcsolatban is az érdeklôdôket. Szakmaiságunk fokmérôje, hogy oktatóink között tudhatjuk a megye legkiválóbb szakembereit.

irányítással mûködô részlegünk már Magyarország szinte minden megyéjében valósított meg képzést.

Célunk, hogy képzéseinkkel versenyképes, gyakorlati tudást és ismeretet nyújtsunk a résztvevôk számára, hiszen a naprakész tudás ma már a munkaerôpiacon való jelenlét alapvetô feltétele mind az egyének, mind a vállalatok számára.

— A PBKIK tagjaként szeretnénk mind a kamarával, mind a Baranya megyei vállalkozásokkal szorosabb szakmai kapcsolatot építeni. A Humán és a Munkavédelmi Klub tevékenységéhez is csatlakozunk. Szakmai tudásunkat, szervezetünk és munkatársaink sok éves tapasztalatát társadalmi szerepvállalással is szeretnénk hasznosítani.

csak kármentôként használta. Akkor jutott ismét eszükbe, amikor a világ fordult egyet s a nagy erôs, bika vörösöktôl a könnyed, gyümölcsös vörösök felé fordult a figyelem fókusza.

De mi is a portugieser, miért figyelünk rá különösen itt, a déli végeken? A legenda szerint Baron von Fries Portóból hozta magával osztrák birtokára 1772-ben, de a szépen csengô legendák halálát DNS-vizsgálatoknak hívják. Ezek ugyanis megállapították, hogy a portugieser szôlôfajta bizony dél-stájer eredetû, a mai Szlovénia területén lehet az ôshazája, ott van a rokonsága.

De akár nevezhetjük igazi közép-európai fajtának is, hiszen Németországtól Horvát-

országig, Csehországtól Szerbiáig terjed a terület, ahol jelentôsebb mennyiségben jelen van. A fajta a svábokkal érkezett a mi vidékünkre és honosodott meg, a magyar állomány egyharmada Villányban található.

Ráadásul akkor is portugiesert kortyolunk, ha trendibbek szeretnénk lenni és Villányi Redy-t választunk egy étteremben vagy borbárban. Nem tisztán, ez ugyanis egy védett eredetû házasítás, 2017-es volt az elsô évjárata. A döntôen portugiesert tartalmazó borban kékfrankos, kadarka, blauburger, kisebbrészt világfajták találhatók.

A világ egyetlen tematikus portugieser versenyének Pécs ad otthont, immáron hetedik alkalommal rendezik meg a

Portugieser du Monde-ot, a fajta világtalálkozóját. Idén április 27-én pedig a nagyközönség is belekóstolhat a portugieserek világába, ezen a szombaton 14 és 20 óra között a PTE KPVK Aula (Pécs, Szántó Kovács János utca) ad otthont a rendezvénynek.

SZILBER ERZSÉBET

Gyôrffy Zoltán a Pécsi Borozó fôszerkesztôje www.pecsiborozo.hu

37

38

Dél-Dunántúli Gazdaság

VÁLLALKOZÁS

AZ ÉV NÔI PÉLDAKÉPE 2019 – BARANYA A „Munka és Család – A nôk munkaerôpiaci helyzetének javítása és Nô-KözPont létrehozása Pécsett“ projekt keretében a Család- és KarrierPONT (CSAKPONT) által indított az „Év nôi példaképe“ pályázattal azokat a baranyai nôket, anyákat szeretnénk elismerni és bemutatni, akik a munka és a családi élet területén is példaértékûen helytállnak, ezzel mások számára is inspirációként szolgálva.

A február 10-ig beérkezett jelölések alapján a zsûri döntése szerint 11 nô került a döntôbe. Az elsô három helyezett kihirdetésére és nyereményük átadására az ünnepélyes díjátadón kerüln sor 2019. március 10-én

az Expo Centerben megrendezett családi nap keretében. Év Nôi Példaképe 2019 döntôsei: Ambrusné Prof. Dr. Kéri Katalin, a PTE BTK tanszékvezetô és Doktori Iskola-vezetô professzora, az MTA doktora, Graf Orsolya, a Pannon Filharmonikusok kommunikációs- és marketing vezetôje, Imhoffné Szalma Éva egy pécsi klinikán dolgozik intenzív betegellátó szakápolóként, Krizics Zsanett, Márok polgármestere, Lakatos Tivadarné Kiss Gizella jelenleg nyugdíjasként fia vállalkozásában dolgozik,

VÁLLALKOZNA? ÁLLÁST KERES? SOK STRESSZ ÉRI A MUNKAHELYÉN? A „Munka ÉS Család – A nôk munkaerô-piaci helyzetének javítása és NôKöz-Pont létrehozása Pécsett“ projekt keretében a Család- és KarrierPONTban (CSAKPONT) induló képzésekre várnak minden érdeklôdôt.

Minôségi és megbízható munka csak egészséges, kiegyensúlyozott munkavállalóktól várható el, egy vállalkozás indításához és mûködtetéséhez pedig elengedhetetlen a szakmai felkészültség, a támogató környezet és egy mentor, tanácsadó, akihez

fordulni lehet a felmerülô kérdésekkel, problémákkal.

Ezekben nyújtanak segítséget a Pécsi Család- és KarrierPONTban igénybe vehetô sokrétû szolgáltatások a jogi, munkaügyi tanácsadástól kezdve az álláshirdetés feladásán keresztül az ingyenes képzésekig.

A MIOK a Hátrányos Helyzetû Emberekért Alapítvány ingyenes akkreditált képzéseire folyamatosan várják a jelentkezôket személyesen a CSAKPONT irodán, illetve a honlapon keresztül. A képzések, tanácsadások és workshopok ideje alatt barátsá-

Markó Éva nívódíjas táncmûvész és balett oktató, Mesnyi Éva ápolónô, Somogyiné Lakos Erika tanár, a Szentlôrinci Arabeszk Tánccsoport alapítója, Szatyor-Járkovich Andrea a PTE KK Onkoterápiás Intézetének vezetô klinikai kutatási koordinátora, Tamás Éva énekesnô, saját zenekarának frontembere, Vörösné Deák Andrea, a Mosolymanó Egyesület egyik társalapítója.

A döntôsökrôl bôvebben a CSAKPONT honlapján és Facebook-oldalán olvashatnak: http://baranya.munkacsalad.hu/ https://goo.gl/Ty3Ft9

gos gyereksarokkal és ingyenes gyerekfelügyelettel várják a résztvevôket.

Választható képzések: — Vállalkozói ismeretek — Stresszkezelési módok és technikák — Kommunikációs tréning — Konfliktuskezelési tréning — Személyiségfejlesztés — Munkaerôpiaci reintegrációs képzés — Munkavállalók komplex fejlesztése — Munkáltatók képzése — Munka és magánélet összehangolása — Társadalmi partnerképzés

TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

39

Gyakran elôfordul a mindennapjainkban, hogy a munkáltató megkéri a munkavállalóját arra, hogy szállítson el valahova egy elég magas összeget vagy akár szedjen be egy rendezvényen pénzt. A munkavállalónak ilyenkor nincsen egyszerû dolga, hiszen a rábízott pénz tekintetében fokozott figyelmet kell tanúsítson a munkavállalói kárfelelôsség szabályai szerint.

Amikor a munkavállaló kártérítési felelôsségérôl beszélünk, akkor általában felróhatósághoz kötött, szubjektív felelôsségrôl van szó. Amikor tehát a munkavállaló kárt okoz a munkaviszonya során, azt kell általában vizsgálni, hogy a vétkessége milyen mértékben állapítható meg. Az általános munkavállalói felelôsségen kívül azonban létezik több speciális felelôsségi kategória, amely esetén a munkavállaló a vétkességére tekintet nélkül felel. Ezen felelôsségi formák között szerepel a pénztárosok, pénz- és értékkezelôk ôrzési felelôssége is, amely a Munka Törvénykönyvérôl szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) megôrzési felelôsség cím alatt részletez.

Ezen felelôsségi forma az általános megôrzési felelôsséghez képest eltérô feltételeket tartalmaz. Az általános megôrzési felelôsség szabályai szerint a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megôrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan ôrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, az ilyen kárt a munkavállaló pedig akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. Pénztárosok, pénz- és értékkezelôk esetében azonban nem szükséges ilyen jegyzék vagy elismervény megléte ahhoz, hogy megállapítható legyen a munka-

vállaló felelôssége. A BH 2003.88. kimondja e felelôsségi formával kapcsolatban, hogy a pénzkezelôt külön felelôsségvállalás nélkül is terheli – a vétkességre tekintet nélküli – teljes kártérítési felelôsség.

A pénztárosok, pénz- és értékkezelôk fogalma egy széles munkavállalói kört fed le. Ezen felelôsségi forma nem a munkakör elnevezésétôl, hanem annak tartalmától függ. Így tehát a pénztárosokon kívül jelen lehet az ilyen objektív felelôsség a díjbeszedôknél, egy rendezvényen a programszervezôknél, de akár egy titkárnônél is, akinek gyakori feladata lehet a rábízott pénzösszegek megfelelô helyre való eljuttatása.

Fontos azonban, hogy a munkavállaló a rábízott pénz elvesztésekor vagy elhagyásakor nem feltétlenül felel a munkáltatója felé. A munkavállaló kimentheti magát – az általános megôrzési felelôsséggel egyezôen – abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a hiányt részérôl elháríthatatlan ok idézte elô.

Fontos azt leszögezni, hogy míg a kárt a munkáltatónak, addig a felelôsség alóli mentesülést a munkavállalónak kell bizonyítania. A pénzkezelôk felelôsségével kapcsolatban a bírói gyakorlatban gyakran elôforduló eset az, hogy az anyagbeszerzô munkavállalók a pénzt a gépkocsiban hagyják, majd onnan azt valaki eltulajdonítja.

Ilyen esetben a bírói gyakorlat alapján csak kivételes esetben mentesülhet a munkavállaló. A BH 1998. 150. kimondta, hogy az anyagbeszerzôt a részére átadott és általa

kezelt pénz tekintetében teljes anyagi felelôsség terheli. A munkavállaló az utcán tárolt saját gépkocsija ülésén elhelyezett és akár átmenetileg is ôrizetlenül hagyott pénz más által történt eltulajdonítása esetén nem hivatkozhat a felelôssége alól való mentesítése érdekében arra, hogy a pénz eltûnését elháríthatatlan külsô ok idézte elô. A BH 1993. 331. pedig úgy határozott, hogy ha az anyagbeszerzô foglalkozású munkavállaló a munkáltató által rendelkezésére bocsátott nagy összegû pénzt hagy a gépkocsiban, amelyet egyébként a kiszálláskor – terjedelménél fogva – a ruházatában is elhelyezhetett volna, majd ezt a pénzt – a gépkocsi feltörésével – eltulajdonították, a perben nem állapítható meg, hogy a munkáltató kára elháríthatatlan ok miatt következett be, és a munkavállaló emiatt mentesülhetne a kártérítés megfizetésének kötelezettsége alól. Hasonló az eset a pénztárosok esetében is, hiszen egy ismeretlen tettes által elkövetett bûncselekmény nem mentesíti a pénztárost a kártérítési kötelezettsége alól. Ez alól a pénztáros csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt részérôl elháríthatatlan külsô ok idézte elô.

Jól látható tehát, hogy az olyan munkavállalók, akik nagy pénzekkel dolgoznak, nagyobb is a felelôsségük. Ezért rendkívül körültekintôen kell eljárni. Lerakni a pénzt az anyósülésre, és két percre beugrani a boltba, sok pénzébe kerülhet a munkavállalónak, még akkor is, ha azt hisszük, hogy a legmodernebb biztonsági zárak megvédenek minden bajtól. forrás: ado.hu Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail-címre. Megfelelô számú érdeklôdô esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.

TIPP-ADÓ

MENNYIRE FELELÔS A MUNKAVÁLLALÓ A RÁBÍZOTT PÉNZ ELVESZTÉSÉÉRT?

40

Dél-Dunántúli Gazdaság

VÁLLALKOZÁSI SAROK

A CÉGEK 5 LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA 2019-BEN A HVG „Én és a cégem“ rovatában egy érdekes cikkre bukkantam. A cikk témája azok a kihívások, amelyekkel egy kkv-nak ma szembe kell néznie és amelyeket az érintettek többnyire elhanyagolnak.

A lista közel sem teljes, de megszívlelendô tanulságokkal szolgál. Vajon a cikk érintett olvasói is ezeket sorolnák fel a legfontosabb fejlesztendô területek között?

Az öt terület: 1. Az eszközpark fejlesztése 2. Online jelenlét 3. Marketing kommunikáció 4. Adatok a cégrôl, a termékrôl és a piacról 5. Képzés Ami ebben a listában elgondolkodtató, hogy minden eleme szorosan kötôdik az információhoz, az informatikai vagy egyéb tudáshoz.

Az eszközök fejlesztése alatt nem csak az avuló, tôkehiány miatt nehézkesen cserélhetô termelôeszközöket kell értenünk. A mûködéshez az informatikai eszközök és szolgáltatások egyre szélesebb skáláját vehetjük, vesszük igénybe. Egyre több feladatot vesz át a számítógép, egyre több hasznos és gazdaságos szoftver, szolgáltatás segíti a napi munkát. Ezek gyorsan változnak, fejlôdnek, fenntartásuk, hatékonyabb felhasználásuk folyamatos feladat, illetve az kellene, hogy legyen. Csak felvillantva néhányat: számlázás, könyvelés, ügyfélkezelés, reklám, marketing, a cégen belüli tudásmegosztás, belsô kommunikáció ... és még folytathatnánk.

Az online jelenlét fontossága ma már nem is kérdéses. Egy érdekes adat, hogy a kkv-k nagyjából felének van honlapja. Természetesen nem kell mindenkinek jelen lennie az interneten, de ez mindenképpen elgondolkodtató szám. A forráshiány itt is egy nagy probléma: ha saját erôbôl fejlesztjük az online jelenlétet, az sok energiát leköt. Ha külsô céggel fejlesztetjük, az kevésbé hatékony lehet és a költségeit nem minden vállalkozás tudja kigazdálkodni. Az online világból kimaradó kisvállalkozások viszont egyre nagyobb hátrányba kerülnek

online is jelen lévô társaikkal szemben. Mi lehet erre a megoldás?

A marketing, a kommunikáció jelentôs része is már átvonult az online világba és szintén speciális szaktudást igényel. A legnépszerûbb hirdetési felületek online mûködnek, egészen új lehetôségeket biztosítva használóiknak. Vajon kkv-ként mennyien nem ismerik, nem használják ezeket a csatornákat?

A piac ismeretéhez szükséges adatok, elemzések és azok eszközei is ma már többnyire az interneten találhatók, a versenytársaktról, a vásárlókról egyre inkább itt tudhatunk meg a legtöbbet. Ennek a lehetôségnek a használata szintén informatikai ismereteket, jártasságot igényel. Az adatelemzés egy külsô szemlélô számára ma még nehezen megfogható tevékenység, de jelentôs elônyhöz juttatja alkalmazóját.

A képzés egyértelmûen a tudásról, annak megosztásáról szól. Ehhez is egyre inkább online vagy legalábbis digitális eszközöket veszünk, vehetünk igénybe.

Szinte észrevétlenül szôtte, szövi át a mindennapi mûködésünket a számítógép,

legyen az laptop, szerver vagy mobiltelefon. Látva az egyre okosabb szoftvereket, az egyre hatékonyabb és sokszínûbb marketingeszközöket, a cégek mûködésének folyamatos digitalizációját, megfogalmazódik a kérdés: egy kisvállalkozásban mennyire van meg a kellô szaktudás ezeknek a lehetôségeknek a kihasználására? Mennyi új munkahelyet teremthetne és mennyit ôrizhetne meg akár csak Baranyában, ha ezen a területen sikerülne elôrelépnünk?

Hogyan lehetne csökkenteni a digitális szakadékot a kis és a nagy vállalatok között, átadni a nagy szervezetekben felhalmozódott módszertan, tudás egy részét a kisebbeknek?

A kérdés persze nem most, nem itt és nem egy mondatban válaszolható meg.

Ami viszont már most is rendelkezésre áll, arra érdemes figyelni. Maradva csupán a saját házunk táján: többek mellett a kamara is rendszeresen szervez tudást megosztó napokat, képzéseket, szakmai rendezvényeket, ahol egy-egy-részterületrôl többet lehet megtudni. Fontos lehet, hogy használják ki minél többen ezeket a lehetôségeket, legyen az humán konferencia, Big Marketing Day, digitális vállalkozásról, marketingrôl szóló tudásmegosztás, hogy csak a közelmúlt és a közeljövô eseményeibôl szemezgessek. Bármelyik kis tudásmorzsa egyegy lépéssel segít elôrelépni.

Hogy ez energiát, idôt igényel? Igen, nem is keveset. A kérdés csupán az, hogy a befektetés több, vagy a haszon? Vagy inkább az, hogy ki lehet, ki szabad-e ebbôl a folyamatból maradni?

Harman Tibor