Dél-Dunántúli Gazdaság XXI. évfolyam 3. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

KARBANTARTOTT EGÉSZSÉG

XXI. évfolyam 3. szám 2019. április 5.

Együtt mûködünk!

IV. DÉL-DUNÁNTÚLI HUMÁNERÔFORRÁS KONFERENCIA w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

NEVES ELÔDEINK

JÁNOSI ENGEL ADOLF (1820–1903) A Mecsekjánosi birtokáról „jánosi“ elônévvel nemességet szerzô Engel Adolf Pécsett, 1820. február 6-án született. Édesapja, Engel Péter egyike volt azon elsô zsidóknak, akik az akkor szigorúan katolikus Pécsre beköltözhettek Bonyhádról, és pécsi polgárok lehettek. Azok között volt, aki vagyont szerzett a napóleoni háborúk idején, de ezt késôbb elvesztette, és ezért családjára nélkülözés várt. Fia, Adolf nagy nyomorúságban nevelkedett, már nagyon fiatalon önmagáról kellett gondoskodnia. Fölnôve a Lyceum utcában üzletet nyitott, fôleg bútorokkal, különbözô fatermékekkel kereskedett, és ezek hasznából ipari vállalkozásokat indított. Az indóház (vasútállomás) mellett nyitotta meg parkettagyárát, és ide 1892-ben vasúti pályát (mai elnevezéssel iparvágányt) vezettetett. Vállalkozása kiteljesedésével Mohácson sóraktárakat építtetett, Barcson, Szentlôrincen, Szigetváron létesített kirendeltségeket, és a monarchia egyik meghatározójává vált iparágában. Francia, német és svájci piacra is termelt. Az 1890-es években tevékenységi területét Horvátországgal és Szlavóniával egészítette ki.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Gyümölcsözô tevékenységének országos és nemzetközi díjazásokban is megmutatkozott az eredménye. Versenyképességéért 1864-ben az Országos Iparegyesület ezüstérmét nyerte el. Az 1876-ban Szegeden rendezett országos ipar-, termény- és állatkiállításon való részvételéért is elismerést kapott. A sok kitüntetés közül kiemelkedett az 1878-as párizsi világkiállításon szerzett aranyérem, és az 1888-as pécsi országos kiállításon elnyert állami érem. Közben 1876-tól átszervezte vállalkozásait, bevonván fiait is.

Cége neve ettôl kezdve Engel Adolf és Fiai lett.

Tovább bôvítvén üzletét 1878-ban Felsômindszenten szerzett egy uradalmat, majd 1880-ban Montenuovo Alfréd herceg (mecsek)jánosi birtokát szintén megvette. Az ott élôk sorsát nagyban megkönnyítette azzal, hogy lakásokat, könyvtárat, iskolát építtetett, tanítót szerzôdtetett.

Híres volt arról, hogy igyekezett megkönnyíteni munkásainak munkakörülményeit.

Arra is volt ereje, hogy megvásárolja 1884-ben Ober-Döblingben Sándor fia számára a Barawitzka Parkettagyárat, egy év múltán pedig Gyula fiának az ócsárdpázdányi birtokot. Közben a megyeszékhelyen is számos ingatlant vásárolt, és házat épített. Közülük kiemelkedett a Széchenyi tér 3. szám alatti bérpalota, amelynek a tulajdonosa Berta lánya és veje lett. Már 1860-ban megvette a Czindery-kertet, a Rákóczi úti gôzfürdô, a vasútvonal melletti ipartelep létrehozása is az ô érdeme. A Balokány-ligetben uszodát bôvített, és a városi törvényhatóság rendelkezésére bocsátotta. A vasútállomást is kibôvítette. A gôzfürdôt és a Czindery-kertet jutányos áron rendszeresen használhatták a pécsiek. Belépett a hírneves Pécsi Dalárda tagjainak sorába, és 1879-ben tiszteletbeli taggá választották.

Engel Adolf érdeme a komlói kôszénbányászat föllendítése. 1895-ben telket vásárolt Somostetô környékén, és megkezdôdött a szén kitermelése az Adolf-tárnánál. Ezt két másik követte, a század végén mintegy 250-

Dél-Dunántúli Gazdaság

300 fô állt alkalmazásában. Vállalkozása továbbfejlesztését mutatja az a tény, hogy vasútvonalat létesített Komló és Felsômindszent között, így sikerült a komlói széntermelést hozzákapcsolnia az országos szénkereskedelemhez. Cége továbbfejlesztési, változtatási szándékaként 1898-ban kilépett onnan, és a komlói széntermelésre tette át annak súlypontját egy újonnan alapított önálló vállalattal. Ennek kiteljesítését azonban halála megakadályozta.

Nem feledkezett meg a pécsi izraelita hitközségrôl sem. Ebbéli tevékenysége eredményeképpen 1844-tôl az egyik elöljáróvá választották, 1848-ban nemzetôrnek állt, és 12 társával együtt a vallási élet megújítása, magyarrá alakítása jegyében ún. újító egyletet hoztak létre. A belsô béke elérése érdekében szintén sokat tett: amikor 1874/75-ben elnökké választották, nagy sikert ért el azzal, hogy a monarchia különbözô részeibôl érkezô, különbözô hitelveket valló hitsorsosok közötti szakadást akadályozta meg.

Hitközségbeli adakozó kedvét sokan megtapasztalták. Ez iskolaalapításokban, a városban megépült két zsinagóga létrehozásában jelentkezett. A pécsi közgyûlés virilis tagja volt 1872–1881 és 1884–1886 között.

Ferenc József magyar királyként, 1887. május 5-i keltezéssel kiadott hivatalos iratában, „jánosi“ elônévvel nemesi rangra emelte érdemei elismeréseként. A császárvárosban, a Bécs közeli Döblingben hunyt el 1903. január 10-én, nagy példaképéhez, Széchenyi Istvánhoz hasonlóan.

Emlékét a mecsekaljai város nem felejtette el megörökíteni. Bár a róla 1910-ben elnevezett utca 1958-tól Goldmark Károly nevét viseli, a Rákóczi út 54. számú ház falán 2010ben nevét emléktáblával örökítették meg. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara emlékérmet ad ki a tiszteletére.

Komlón 1991-ben ismét fölállították mellszobrát, megemlékezéseket, konferenciákat rendeztek tiszteletére, 2017-ben pedig elültették emlékfáját a díszpolgárok sétányán.

A Pro Pannonia Kiadó gondozásában 2009ben könyv jelent meg róla „Életembôl“ címmel.

Dr. Vargha Dezsô

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

EGYÉNI EGÉSZSÉG – SZERVEZETI TELJESSÉG IV. DÉL-DUNÁNTÚLI HUMÁNERÔFORRÁS KONFERENCIA Az elégedett és egészséges munkatárs jobban végzi a munkáját és kevesebbet hiányzik, mint az, aki testi vagy mentális betegségekkel küzd. A munkaadók egyre inkább azzal szembesülnek, hogy a szervezeti teljesség eléréséhez szem elôtt kell tartani az egyéni egészséget is, hiszen maguk az egyének adják a komplett szervezet egészét. A vállalatok többségét érintô munkaerôhiány kezelése már túlmutat a bérek kérdésén, a munkáltatóknak olyan lehetôségeket is érdemes felkínálniuk a korrekt javadalmazás mellett, amelyek segítségével hozzájárulnak dolgozóik szellemi és fizikai egészségéhez.

Hogy ezt milyen módon tehetik meg, a különbözô cégeknél milyen jó gyakorlatokat vezettek be a munkaerôvel kapcsolatos kihívások és az egyén egészsége érdekében, illetve a munkavállalók egészségébe történô befektetés miként csökkentheti a fluktuációt – többek között ezekre a kérdésekre is keresik a választ a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja által 2019. május 21-ére szervezett IV. Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferencián.

Egészségmegôrzés – már a kkv-k számára is fontos ez a szemlélet Egyre fontosabb szempont egy szervezet mûködésében a munkavállalók, illetve maga a vállalat tulajdonosainak, vezetôinek mind a fizikai, mind a mentális egészsége, hiszen a legtöbb iparágban – a szellemi és a fizikai munka terén is – maguk az emberek a kulcstényezôk, ôk a kapacitások, amikkel egy cég dolgozik. KUTSERÁNÉ PERNYÉZ ZSUZSANNA, a kamarai Humán Klub vezetôje vállalati vezetôfejlesztéssel, szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakemberként gyakran tapasztalja, hogy azért is értékelôdött fel ez a kérdés, mert nagyon nehéz jó munkatársakat találni és megtartani ôket, így a cégek érdeke is az, hogy vigyázzanak a már meglévô munkaerôre.

— Az érem másik oldala pedig az, hogy a munkavállalók valóban érezzék jól magukat egy munkahelyi környezetben, egy státuszban, egy munkakörben. Ez valós igényként jelent meg a vállalati, munkáltatói oldalról, és a vállalkozások vezetôi, HR-es szakemberei egyre inkább kíváncsiak arra, hogy ezt milyen technikákkal, módszerekkel lehet elérni, milyen lehetôségeik vannak arra, hogy a cégen belül erôsítsék, fejlesszék ezt a szemléletet - mondja a klub elnöke.

— A cégek mit biztosítanak, egyáltalán mit képesek biztosítani az egészségmegôrzéssel kapcsolatban a munkavállalóiknak?

— Az egészségmegôrzés két területre, a mentális és a fizikai egészségre fókuszál.

Mindkettô nagyon fontos és e két faktornak egyensúlyban kell lennie. Munkakörtôl, munkáltatótól, ágazattól függ, hogy melyik tényezô okoz nagyobb leterheltséget egyegy munkatársnál. Mind a mentális, mind a fizikai egészséggel kell és érdemes foglalkozni és mindegyiknek megvannak a speciális eszközei. A mentális leterheltség elsôsorban a felfokozott tempó miatt következik be, a stressz, a folyamatos nyomás, ami egyébként is jellemzô felgyorsult korunkra, a munkahelyen is megjelenik. Egyre nehezebb összeegyeztetni a munkát és a magánéletet, azért is, mert állandóan online vagyunk, folyamatos a jelenlétünk a virtuális terekben. A stressz, az idô- és feladatnyomás próbára tesz bennünket. A fizikai egészség mind a fizikai, mind a szellemi munkát végzôknél kockára van téve: a fizikai dolgozóknál a megfelelô munkakörülmények, a környezeti tényezôk játszanak szerepet, aki pedig szellemi munkát végez, a sok ülés, a monitor folyamatos nézése, a nem megfelelô fényviszonyok megterhelhetik a szervezetet.

A mentális és a fizikai terhelés enyhítésére is megvannak az eszközök. A stressz

KUTSERÁNÉ PERNYÉZ ZSUZSANNA

kezelésére, oldására ott van a coaching, a tréning, vagy a most igen népszerû vállalati családi programok, a közös szabadidôs rendezvények. De a munkakörök áttekintése, a munkaidô elemzése, a megfelelô munkaelosztás is növelheti a munkavállalók jóllétét a munkahelyeken. A fizikai munkát

CÍMLAPSZTORI végzôk egészségének megôrzése érdekében érdemes megnézni, hogy ergonómiailag megfelelôen van-e kialakítva egy munkaállomás, alkalmasak-e az ülôalkalmatosságok, mennyi idôt töltenek monitor elôtt az emberek - ezeket akár szabályozni is lehet, esetleg szüneteket beiktatni. Olyan eszközöket, szemüveget, monitorszûrôt, védôfelszereléseket lehet használni, amelyekkel enyhíthetô a terhelés. A kérdés az, hogy az ezzel való törôdés megjelenik-e a vállalati kultúrában, a különbözô vállalati stratégiákban vagy a vezetôk gondolkodásában. Az a személyes tapasztalatom, hogy ha a vezetô vagy a tulajdonos egy kis figyelmet fordít erre, azzal már nagyon sok mindent meg tud oldani. A mentális nyomást azzal is enyhíthetjük, ha figyelemmel fordulunk a munkatársaink felé, esetleg megkérdezzük tôlük, hogy mitôl éreznék magukat jobban.

— Ez a fajta szemlélet elsôsorban a nagyvállalatokra jellemzô, nem?

— Tudjuk, hogy minden új technika, menedzsmentbeli szemlélet, új fejlesztési módszer elôször a multiknál tud gyökeret verni, hiszen ott van erre kapacitás, pénz és külön szervezet. A multiknál ez jó ideje benne van a gondolkodásban és a stratégiáikban, de már a kkv-szektor irányába is terjed. Mivel a jelentôs munkaerôhiány miatt jelenleg nagy a nyomás a kkv-szektoron – nagyobb, mint a multicégeken –, a kis- és középvállalkozások lépéskényszerben vannak. Muszáj tenniük azért, hogy be tudják vonzani a munkaerôt, és akit sikerült, az tényleg jól érezze magát. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a multikkal szemben a kkv-szektornak megvan az az elônye, hogy a munkavállalói számára családias környezetet tud biztosítani.

— Mit nyernek azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek tesznek a munkatársaik egészségéért, jóllétéért?

— Könnyebbé válik a munkaerô bevonzása és megtartása, nô a munkatársak hatékonysága. Az egészségért tett intézkedések eredményeként a dolgozóknál a külsô motivációról egyre inkább a belsô motivációra tevôdik át a hangsúly. A munkatársak hatékonysága nem is mérhetô mindig számokkal, ám a teljesítmény nagyban múlik a belsô motiváltságukon. A belsô motiváltság jelentôsen befolyásolja azt, hogy akarnak-e

dolgozni, meg szeretnék-e oldani a feladataikat, azok mennyire fontosak nekik - ettôl nemcsak a munkájuk mennyisége, hanem a minôsége is függ. Ha a munkavállalók jól vannak, nem az otthoni problémák és gondok gyötrik ôket, ha nem kell stressz alatt dolgozniuk, ha kényelmes munkakörnyezetben töltik a napjaikat, akkor sokkal termelékenyebbek lesznek, hatékonyabban dolgoznak és minôségi munkát végeznek.

— Mondana néhány jó példát, már megvalósult gyakorlatot?

— A mentális teher csökkentése érdekében egyre inkább igénybe veszik a vállalkozások azokat a szolgáltatásokat, amelyek segítségével képesek visszaszorítani a stresszt, a nyomást a kollégáknál: ilyen a coaching, a teamcoaching vagy a tréningek. Nagyon nagy befolyással bír a munkahelyi hangulatra a vezetés mikéntje, például a coachingszemléletû vezetés. Az is jó lehetôség, ha nem külsô szakembert von be egy vezetô, hanem saját magát képezi, hogy miként tud jobban együtt dolgozni a kollégáival, hogyan képes empatikusabb lenni, odafigyelni rájuk, pozitív visszajelzéseket adni. A dolgozók fizikai terheltségét pedig számos, a munkakörnyezet kellemesebbé tételét segítô megoldással lehet csökkenteni. Az IT-cégek már nagyot léptek e téren, például több helyen babzsákokkal, kényelmes fotelokkal alakítottak ki olyan sarkokat, ahol beszélgetni lehet, vagy valamilyen módon relaxálni. Említhetek egy ügyvédi irodát, ahol úgy változtatják át a szobákat, hogy megkérdezik a kollégákat, mit szeretnének: pl. posztert a falra, milyen virágokat, székeket. Egyre terjed az is, hogy a cégek munkahelyi masszázst biztosítanak, esetleg konditerem-bérletet adnak juttatásként. A családi napok, a közös rendezvények sokszor összekapcsolódnak valamilyen testmozgással. Azonban az egyén felelôsségét sem hagyhatjuk figyelmen kívül e témában, ezért a konferencián mindkét oldalra igyekszünk reflektálni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

munkavállalóik egészségével? - tettük fel a kérdést a humánerôforrás konferencia szervezôbizottsága tagjának, Zlatics Józsefnek, aki a Pannon-Work kirendeltségvezetôjeként maga is naponta szembesül e terület fontosságával.

— Az egészség egy nagyon komplex fogalom, ha pedig vállalati szinten vizsgáljuk, akkor még bonyolultabb. Úgy gondolom, hogy az egészség mind fizikai, mind mentális oldalát érdemes körbejárni, megvizsgálni. Ha szimplán azt nézzük, hogy valaki egészséges-e, arra gondolunk, hogy nincs megfázva, nem köhög és nem lázas.

Rosszabb esetben nem érte-e baleset. És valóban, ez is egy aspektusa az egészségnek. Ezek általában azok a faktorok, amelyekrôl nem tehet a cég, vagy csak minimális a ráhatása. Ma már nagyon fontos, hogy hogyan érzi magát a munkavállaló a mun-

ZLATICS JÓZSEF

„Már az is elôrelépés, ha valaki felismeri a problémát“ Miért lehet érdekes a tematika a konferenciára látogató cégek számára, egyáltalán miért fontos foglalkozniuk a

kahelyén. Egészséges-e a légkör a vezetô és a beosztottjai között? A konferencián lesz például egy elôadás, ami azzal foglalkozik, hogy miként hat a kommunikáció a vállalati közérzetre. Tehát van-e kommunikáció a

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

cégnél, és az miként befolyásolja a szervezet életét.

— Miként segít az egészség témája a munkaerô bevonzásában, a -megtartásban?

— Szeretnénk a konferenciára érkezô szakembereknek, vezetôknek adni valamit, amitôl jobb lehet a cég egészsége. Egy kis mankót, amivel másnap bebiceg a gyárba, körbejár és valami olyat tesz, amitôl abban a hónapban 2 fôvel kevesebb ember mond fel. Egyszer régen hallottam és azóta én is azt vallom, hogy „az emberek a bér miatt mennek egy céghez, egy vállalathoz és a vezetô miatt maradnak vagy távoznak“.

— Mit érdemes kommunikálniuk a munkáltatóknak a leendô munkavállalóik felé az egészséges munkahellyel, a cégnél e témakörbe vágó programokkal kapcsolatban?

— Kommunikálni mindenképp csak a valóságot kommunikálja a cég, hiszen egyszer minden kiderül. Viszont, ha vannak e témába vágó programok egy cégnél, akkor azt tudassák is a potenciális jelöltekkel.

Munkahelyválasztáskor egyre fontosabb, hogy milyen információkat gyûjtünk be az adott cégrôl. Milyen a társadalmi szerepvállalása (CSR), hogy viszonyul a szervezet a munkavállalókhoz, milyenek a béren kívüli tényezôk – családi nap, sportlehetôség, ingyenes szûrôvizsgálatok, ergonomikus munkakörnyezet, modern irodák, tiszta, rendezett öltözôk, esetleg ingyen étkezés, ivóvíz.

— A konferencia témája, az ott elhangzó elôadások, a programok miként lehetnek válaszok a cégek aktuális problémáira?

— Ha a konferenciáról mindenki csak egy kicsi „morzsát“ hazavisz, és ezzel megtart 2 munkavállalót, már elégedettek leszünk. Az elôadók olyan témákat feszegetnek, amik szinte minden cégnél napi problémát okoznak. Stressz-egészség, sport, vállalati kultúra, kommunikáció, munkahelyi kapcsolatok. A Humán Klub egyik legfontosabb célja a tudásmegosztás. A tagok egymás között is megosztják tapasztalataikat, illetve a klub keretein kívülre is szeretnénk minél több jó gyakorlatot vinni. Ezért is szervezzük a konferenciát, hogy a munkaerôpiacon egymástól elszigetelt cégveze-

CÍMLAPSZTORI tôk, humánerôforrás szakemberek lássák: ami náluk probléma, az nem egyedi eset, más is jár hasonló cipôben. Már az is elôrelépés, ha valaki felismeri a problémát. Hiszen ez az elsô lépés a probléma megoldása felé!

— Munkaerô-közvetítôként milyen összefüggéseket lát a cégeknél a munkaerôvel kapcsolatos kihívások és az egyén egészsége között?

— A Pannon-Work kirendeltségvezetôjeként 3 megyét koordinálok. Mivel a munkaerôpiac teljes palettáján jelen vagyunk, így a diáktól a felnôtt munkavállalókon át a nyugdíjasokig mindenkivel van tapasztalatunk. Másrészrôl az egyéni vállalkozóktól a kkv-szektoron át a multinacionális vállalatokig több száz szereplôvel állunk kapcsolatban. Tehát elmondhatom, hogy elég jó rálátásom van a szektorra. A kérdést egy kicsit átformálnám. Amikor elkezdtük szervezni a konferenciát, mindjárt az elején jött az egész-ség téma. (Nem elírás a kötôjel!) A kérdés az lehetne, hogy miként hat az egyén egészsége a szervezet egészére. Errôl sokat tudnék mondani, de errôl szól a konferencia, úgyhogy várunk mindenkit szeretettel a IV. Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferencián!

Új elemek az idei konferencián: egyéni coaching, kapcsolatépítés

— Igyekeztünk úgy összeállítani az idei programot, hogy a résztvevôk ne csak figyelni, hallgatni tudják az elôadásokat, hanem kérdéseikre választ is kaphassanak akár az elôadóktól, akár a workshopon résztvevôktôl. Délelôtt és délután is lesz 3-3 elôadás, illetve 4-4 workshop. Ezek a lehetôségek követik egymást, így nem kell dönteni, hogy az elôadást vagy a workshopot választja-e valaki. Egész nap elérhetôk a coachingülések, amihez a workshophoz hasonlóan elôzetes regisztráció szükséges. A szünetekben pedig az egészséges táplálkozás jegyében elkészített frissítôk elfogyasztásával juthatnak energiához a konferencia résztvevôi – tájékoztat a programról a szervezôbizottság tagja, SABJÁN ESZTER, a kamarai Humán Klub alelnöke, a Crosssec Solutions operatív igazgatója.

— Mit érdemes tudni az elôadókról, a témákról?

— Az elôadók között megtalálható szervezetfejlesztô, jövôkutató, egyetemi oktató, vállalati kommunikációs szakértô, tréner és cégvezetô is. A konferencia címének megfelelôen az egészség és a szervezeti hatékonyság közötti összefüggéseket világítják meg más-más szemszögbôl. A szervezetet alkotó egyénre, munkavállalóra és vezetôre, illetve a szervezet egészére vonatkozó témák feldolgozását tûztük ki célul. Véleményem szerint már az is önmagában érdekes kérdés, hogy az „egészség“ alatt legtöbbször a fizikai állapotunkat értjük, és ritkán gondolunk arra, hogy ez szellemi és mentális szinten is értelmezhetô.

SABJÁN ESZTER

CÍMLAPSZTORI — Az idei konferencián új elemként személyes támogatásra (coaching) is lehetôség lesz, emellett melyek a konferencia új elemei?

— Idén lesz lehetôség kapcsolatépítésre egy, a célnak megfelelôen berendezett helyiségben. Úgy gondoljuk, hogy a vállalatvezetôk, felsô vezetôk nehezen tudják megoldani, hogy egész nap távol legyenek a munkájuktól, így szerettük volna, ha ez minél hasznosabban telik.

— Milyen módon érdemes készülniük a leendô résztvevôknek, hogy a lehetô legelônyösebb legyen számukra a konferencián való részvétel?

— Az elôadások és a workshopok rövid ismertetôje megtalálható a humankonferencia.hu weboldalon. Érdemes végiggondolniuk, hogy az általuk vezetett szervezet milyen problémákkal küzd, mire keresik a választ. Minden látogató személyiségének megfelelôen mélyülhet el a témában. Az elôadásokat követôen lesz lehetôség a témához kapcsolódóan konkrét kérdéseket feltenni az elôadónak. A workshopokon kis létszámú csoportban, azonos megoldások után kutató résztvevôkkel, a témában jártas facilitátor segítségével találhatják meg a saját válaszaikat a konferencia vendégei. Ha konkrét kérdését nem szeretné egy csoport elôtt feltenni, akkor érdemes igénybe venni a coachingülést. Mindenre talán nem, de a legfontosabb kérdésre ezen a módon is megkereshetô a válasz. Javasoljuk, hogy aki szeretne jönni, mihamarabb vásárolja meg

a jegyét, hogy biztosítani tudja helyét a limitált létszámmal rendelkezô közös gondolkodáson, illetve coachingtalálkozón.

Öt év – négy konferencia A kamara 2015 óta mûködteti Humán Klubját, amelynek koordinálását 2018 nyarától a Humánerôforrás-fejlesztési osztály 2 munkatársa vette át.

— Humán Klubunk 5 évvel ezelôtt alakult a megye munkaerô-kiválasztással, közvetítéssel és HR-rel foglalkozó szakembereinek közremûködésével – mondja HORVÁTH-FRANK ORSOLYA, a klub titkára. — 2018 nyarától a klub új elnöke, Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna vezetésével újult erôvel folytatja munkáját ez az aktív és együtt gondolkodó csapat. A klub azzal a céllal jött létre, hogy egy humán területen tevékenykedô szakmai és üzleti közösség kialakuljon. A klub segíti a HR szakmában tevékenykedôk közötti tapasztalatcserét és tudásmegosztást, valamint szakmai képzések, workshopok, rendezvények szervezésével a minôségi szolgáltatást nyújtók és az azt igénybe vevôk egymásra találását. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elérhetôvé tegyük ennek lehetôségét, 2016-ban egy konferenciát szervezett a kamara. A sok pozitív visszajelzés hatására az eseménybôl egy évente megrendezésre kerülô program lett.

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Idén negyedik alkalommal szervezzük meg a klub legnagyobb projektjét, a IV. Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferenciát – veszi át a szót PÁNCÉL ALEXANDRA, a klub másik titkára. — Már a tavalyi konferencia elôkészítésében és lebonyolításában is részt vettem, de ez az év számomra is sok új és nagyobb felelôsséggel járó feladatot hozott a szervezésben. Idén szeretnénk még több embert elérni, és célunk egy olyan visszatérô közösség megteremtése, akik számára évrôl évre hasznos információkkal és releváns témákkal tudunk szolgálni.

PÁNCÉL ALEXANDRA

HORVÁTH-FRANK ORSOLYA

A konferencia hatékony felülete a tudásmegosztásnak, ahol igazi szakmai egyeztetéseket és gondolatébresztô elôadásokat hallhatnak a résztvevôk, illetve szakmai workshopokon és egyéni coachingokon vehetnek részt. A konferenciával és a klub mûködésével azt is el szeretnénk érni, hogy a vezetôk és a HR területen dolgozók, jövôbeni sikeres mûködésük érdekében, olyan szakemberekre támaszkodjanak, akik jó stratégiai partnerként támogatják és segítik céljaik megvalósítását.

K.T.

7

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

MENTOR DÍJAT VEHETETT ÁT A KAMARA 2019. március 6-án a Parlamentben Mentori elismerést és díjat vehetett át a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) a Virtuális Erômû Program (VEP) kapcsán.

A 2011 óta mûködô, a köztársasági elnök fôvédnöksége alatt álló pályázatban energiatudatos és energiahatékony védjegyet szerezhetnek a pályázó vállalatok, önkormányzatok és iskolák. A díjat kiemelt politikai és szakmai vezetôktôl vehetik át.

Az igazolt energiamegtakarításokra épülô Virtuális Erômû Pályázat a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. (MI6) saját pályázati rendszere, melynek keretében több mint 250 szervezetet tüntettek ki energiatudatos, energiahatékony, illetve e területen folytatott mentorálási tevékenység okán.

Ez utóbbi kategóriában vette át a PBKIK képviseletében Rabb Szabolcs fôtitkár úr az elismerést a tavaszi díjátadó gálán.

A díjazás minden évben kétszer, a Parlamentben vagy az ITM dísztermében kerül megrendezésre, köztársasági elnök úr véd-

nöksége, és dr. Szili Katalin, a Parlament volt elnökének fôvédnöksége alatt, valamint a támogató minisztériumok államtitkári szintû védnöksége mellett.

Baranya megyébôl az alábbi díjak kerültek kiosztásra: Energiahatékony mentori díj: ● Terrán Kft. Energiahatékony Vállalat díj: ● LAFARGE Cement Magyarország Kft.

Energiahatékony Intézmény díj: Pécsi Tudományegyetem MJV Energiatudatos/Energiahatékony Önkormányzat díj: ● Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Energiatudatos/Energiahatékony Önkormányzat díj: ● Almamellék Községi Önkormányzat ● Alsómocsolád Község Önkormányzata Energiatudatos iskola díj: ● Pécsi Hajnóczy József Kollégium ● Pécsi Illyés Gyula Általános Iskola ● Pécsi Kodály Zoltán Kollégium ● Pécsi Leôwey Klára Gimnázium ● Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Óvoda ● Szentlôrinci Általános Iskola Bükkösdi Általános Iskola Tagintézménye ●

Minden díjazottnak ezúton is gratulálunk!

A programról további információ: http://www.mi6.hu/

A JÖVÔ ÉPÍTÉSZEI: ÉPÍT-ÉSSZEL VERSENY DÖNTÔ Márciusban került megrendezésre a kamara szervezésében az Épít-Ésszel szakmaismereti verseny, melyet 6., 7., 8. osztályos tanulók számára hirdettek meg.

Már a jelentkezési arány is kimagasló volt, a január végén meghirdetett versenyre az online totó kitöltésével 44 csapat jelentkezett, ez 134 gyermeket jelent.

A kérdôívet helyesen megoldó 24 csapat 2019. február 11. és 26. között elôre egyeztetett idôpontokban és helyszíneken üzemlátogatásokon vett részt. Minden helyszínen bepillanthattak az építôiparhoz kapcsolódó üzemek, vállalkozások napi tevékenységébe, megismerkedhettek az építôipari szakmákkal, az alapanyagokkal, a munkafolyamatokkal, megtekinthették a kész termékeket.

Eközben február végéig a kamara által biztosított építôipari alapanyagokból egy

kis épületet is el kellett készíteniük. A pályamunka szabadon választható volt, egyedüli kitétel, hogy az építkezésnek szakszerûen kellett történnie, a rendelkezésre bocsátott alapanyagokon túl még bármilyen alapanyagot lehetett használni.

A beérkezett munkákat a kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) elnöksége pontozta, a döntôbe 11 csapat jutott tovább.

A harmadik körre, mely egyben a döntô volt 2019. március 7-én délelôtt került sor a Pollack Mihály Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban, ahol a gyerekeknek különbözô szakmaismereti feladatokat kellett megoldaniuk.

Ilyen feladat volt többek között a hungarocellvágás, pár szintnyi fal építése sarokátfordulással, laminált padló összerakása, díszítôfestés elkészítése, tetôcserép lerakása egy elôre elkészített ácsszerkezetre, építési tervezôprogram és mérô-szintezô eszközök használata.

A csapatok a döntôben különbözô értékû ajándékcsomagokat vettek át, amelyeket az Építôipari Technológiai Klaszter tagjai, valamint a feladatokban közremûködô cégek biztosítottak. A kamara #jelenajövôd kamarai különdíjjal jutalmazta a munkatársak által megszavazott legjobb munkát.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

POLLACK EXPO-N A DÉL-DUNÁNTÚLI GÉPIPARI KLASZTER Az idei Pollack Expo két napja alatt a látogatók 120 kiállítóval találkozhattak és közel 100 szakmai elôadáson vehettek részt.

A kiállítók között saját standdal szerepelt a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szervezet: PBKIK), amely képviselte a Klasztert alkotó 31 klasztertagját. A klaszter standján személyesen is jelen volt a Forsz Kft., akik az általuk tervezett és gyártott forgácsoló szerszámokat mutatta be.

Külön érdekesség volt, hogy a gyártási folyamatról egy animált videót is levetítettek a látogatóknak. Klasztertagunk, a Seres Kft. saját fejlesztésû és gyártott üvegszállító görgôs konténerét mutatta be, aminek különlegessége a konténer saját beürítô szerkezete, amely megkönnyíti hulladékgyûjtô edények ürítését.

A DDGK tagok közül önálló standon mutatkozott be saját termékeivel – kezdve az ipari automatizálási eszközöktôl a silójármûveken és páncélszekrényeken keresztül a szerszámépítô elemekig – a KONTAKTElektro Kft., a Büttner Kft., a Spitzer Silo Pécs Kft., a Strauss Metal Kft. és a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. is.

Klasztertagok és a klaszterstand látoga-

tói, akik zömében a PTE-MIK hallgatóiból álltak, a cégek tevékenységi körének megismerése mellett a duális képzéssel kapcsola-

tos tudnivalókról, és nem utolsósorban az aktuális nyitott álláspozíciókról is tájékoztatást kaphattak. Összességében elmondható, hogy a klaszter szempontjából sikeres volt a 2 nap, hiszen több száz ember láthatta a kiállítói standokat, vehette fel a kapcsolatot a klasztercégekkel, arról nem is beszélve, hogy más kiállító cégekkel megtörténtek az elsô kapcsolatfelvételek, amelyekbôl a késôbbiekben akár üzleti partnerség is kialakulhat.

BENCHMARKING ÜLÉS AZ AUTÓIPAR JEGYÉBEN A Pollack Expo napján a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter megtartotta 54. Benchmarking ülését is, melynek fókuszában az autóipar állt, egyrészt a Dél-Dunántúl egyik meghatározó autóipari beszállítójánál, a Matro Kft.-nek történt üzemlátogatással, másrészt az autóipari beruházások jövôjét tárgyaló fórumtémával.

A Matro Kft. forgácsolással elôállított alkatrészeket gyárt a gépipar, a haszon- és személygépjármû-ipar számára, továbbá szerszámtartókat tervez és gyárt váltólapkás forgácsoló szerszámokhoz, esztergagépekhez. A cég alkalmazottainak száma meghaladja a 300 fôt, mely a munkavállalókat és a tanulókat is magában foglalja, árbevételük mintegy 3,4 Mrd Ft. – sikeres mûködésük mögött a kimagasló színvonalú géppark, a magas technológiai minôség, a folyamatos fejlesztés, az elkötelezett és jól képzett munkatársak, valamint több évtizedes tapasztalat áll.

Az ülés keretén belül bemutatkozott az elektromos autót gyártó pécsi PTE-MIK Formula Student csapata, melynek támogatásáról döntött a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter.

AZ IDEI ELSÔ KNOWLEDGE TO MONEY Az Enterprise Europe Network külsô szakértôi és felkért elôadók közremûködésével zajlott le 2019. február 26án, Budapesten a KKV Eszköz Fázis II. felkészítô rendezvény.

Mitôl különleges?

Attól, hogy tényleg elmondják, hogyan kell nyerni! Az üzleti coachok, pályázatírók, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nemzeti kapcsolattartó pontja, nyertes vagy még pályázó vállalkozások képviselôi, illetve érdeklôdôk mellett az Enterprise Europe Network munkatársai is jelen voltak a jó hangulatú szakmai összejövetelen.

Negyedévente kerül sor a találkozókra, melyeknek az a céljuk, hogy több és több magyar nyertes pályázat szülessen a Hori-

zont 2020 program SME Instrument (más néven KKV Eszköz) keretében.

Az elôadók – akiknek a prezentációi elérhetôk a k2m.club oldalon – most is közérthetô módon mondták el, hogy mik az újdonságok, hol vannak a buktatók, és mi vezetett már eredményre a nehezen „megnyerhetô“, de sok pénzért folyó versenyben.

Az esemény házigazdája a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. – az Enterprise Europe Network magyarországi konzorciumának vezetôje – volt.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Inno-Hun projekt keretében vállalt feladata, hogy segítse a pályázni kívánók felkészülését, ezért a következô alkalommal is népszerûsíteni fogja a hasznos rendezvényt – megfelelô számú résztvevô esetén csoportos utazást szervez.

Cs,G,

Érdeklôdni: een@pbkik.hu

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

ÉLETMÛ DÍJ BEHEKNÉ BARTA MÁRIA „SZÁMUNKRA FONTOS, HOGY MINDIG VALAMI ÚJAT CSINÁLJUNK, DE MARADANDÓT“ A Bagolyvár fogadó és vendéglô ma már fogalom Pécsett, csakúgy, mint volt anno a belvárosi Dóm étterem.

Mindkét hely egy családhoz, a Behek családhoz köthetô, Behekné Barta Máriához, aki immár 30 éve kiemelkedô munkát végez az idegenforgalom és a vendéglátás területén. 1987-tôl 2011ig a Dóm étterem, 1996 óta pedig a Bagolyvár étterme és fogadó tulajdonosa. Családi vállalkozásaik fejlôdését saját erôbôl érték el, tematikus vacsoraestek szervezésével nagyban hozzájárultak a határmenti gasztronómiai örökség megismertetéséhez és a nemzetiségi gasztronómiai hagyományok megôrzéséhez. Behekné Barta Mária társadalmi szerepvállalása, szakmaszeretete is kiemelkedô és példamutató.

Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamra Életmû Díjjal ismerte el.

— A közgazdaságtudományi egyetem elvégzése után a férjemmel, Behek Istvánnal úgy döntöttünk, hogy kereskedô szüleinket követve vállalkozóként kereskedelem-

mel, majd késôbb vendéglátással szeretnénk foglalkozni. Elképzeléseinket magas szinten szerettük volna megvalósítani - eleveníti fel a kezdeteket Behekné Barta Mária.

— Mi a családi vállalkozás sikerének a titka?

— Mint minden munka, szorgalom kérdése, illetve nagyfokú odafigyelés szükséges. Emellett roppant fontos követni a gazdasági helyzet folyamatos változását, figyelni a gazdasági folyamatokat. Teljesen másképp kell mûködni válság, illetve fellendülés idején. Számunkra az is fontos, hogy

mindig valami újat csináljunk, de maradandót és haladjunk a korral. 1987 óta vagyok vendéglôs, voltak nagyon nehéz idôszakok is, ilyenekre is fel kell készülni és azokat a legjobban kezelni.

— Mi adta meg az adott vendéglô profilját, kialakítását?

— Az imént említett felismerések, illetve az az alapvetés, hogy mindig színvonalas legyen a hely. Az ember akkor se adja alább és akkor se keseredjen el, amikor éppen gazdasági problémák feszítik. Azt kell kitalálni, hogy a Bagolyvár miként maradjon olyan színvonalon, hogy mindig legyen 20 leander az udvaron, hogy a különbözô magyar szobákban mindig frissen mosott kézimunka várja a vendégeket. Ez az alapja mindennek.

— Mi az üzenete az ön számára az Életmû Díjnak?

— Ha az ember vendéglôs és sikeres vendéglôt üzemeltet, akkor nagyon fontos, hogy ne felejtse el, milyen közegben él.

Számos alapítványt, egyesületet támogatunk, van olyan, amelyet már húsz éve. Számunkra természetes, hogy teszünk a városért, az itt élôkért. Ebben az életmû díjban ez is benne van, és az az igényesség, ahogy végezzük a munkánkat. Én nyugdíjasként ma is aktívan dolgozom a vállalkozásunkban, a fiaim tovább viszik az üzletet, ôk már a modernebb vendéglátás felé nyitnak.

A családias jelleg azonban továbbra is megmarad a Bagolyvárban.

ÉLETMÛ DÍJ RENDECZKI LAJOS „A MESTER CÍM MINDENHOL TISZTELETET VÁLT KI AZ EMBEREKBÔL“ Rendeczki Lajos fodrászmester mindig is szívén viselte szakmája sorsát, támogatta a fodrász szakma mûvelôinek folyamatos fejlôdését. A szakképzésben oktatóként, szakértôként aktívan részt vállalt képzések, vizsgák és versenyek elôkészítésében, valamint lebonyolításában. Mesterelnökként évekig felügyelte a mestertanfolyamokat és a -

vizsgákat. A fodrász szakma erôsítéséért fáradozott a kamara szakképzési bizottságának egykori tagjaként is.

Rendeczki Lajos munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Életmû Díjjal ismerte el.

— Azért volt számomra mindig is fontos, hogy ne „csak“ mûveljem a szakmá-

mat, hanem segítsem a tanulókat, a mestereket, mert az a tevékenység is az általam nagyon szeretett fodrász szakmához kötôdik. Úgy gondoltam, hogy ami szakmai tudást meg tudtam szerezni, azt lehetôség

❯

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Cégvezetôként miként tartotta életben, hogyan fejlesztette az eFeF Kft.-t az elmúlt évtizedekben?

— Az eFeF Kft-t 1992-ben osztrák és magyar tulajdonosok alapították Pécsett. A magyar tulajdonrész a 24 fôs menedzsment tulajdonában volt. A külföldi tulajdonos

szakmai hozzáértéssel rendelkezô befektetô, így kellô tudással és stratégiai felkészültséggel segítette és segíti az innovatív, motivált és képzett magyar menedzsmentet. A cég 60 fôvel és 600 milliós árbevétellel indult, 2018-ra elértük a 180 fôs foglalkoztatottságot és a 7 milliárd forintos árbevételt.

Termékeink kizárólag baromfihúsból készülnek, nem tartalmaznak jelölésköteles allergéneket, sem glutént és laktózt, mint ahogy ízfokozót és szóját sem. Az utóbbi

két évben elkezdtük ALPI márkanév alatt a GMO-mentes termékcsaládunk forgalmazását, amivel újra elsôként sikerült megjelennünk, ezzel javítva piaci helyzetünket.

— Miben áll a cég, az ön munkájának a sikere?

— Az eFeF Kft. 26 éves tapasztalattal rendelkezô, jól szervezett, biztonságosan mûködô cég. Büszke vagyok arra, hogy részt vehettem a vállalkozás alapításában, illetve arra, hogy képzett és motivált munkatársaimmal a kezdetek óta szervezhetem mûködését. Fontosnak tartom, hogy az általunk elôállított élelmiszer biztonságos, jó minôségû és eredményt termelô legyen.

Egy cég ereje az innovációban rejlik, ezért a tudást, a jó csapatmunkát és az elkötelezettséget kulcsfontosságúnak tartom. Stratégiai elvem: rugalmasság, minôség és a vevôk maximális kiszolgálása. A siker titka a szakmai elhivatottság és tudás mellett az emberi értékek képviselete és tisztelete. Pályafutásom során megszerzett tapasztalataim alapján a legfôbb érték a kiváló mûszaki és technológiai háttér, illetve az emberi erôforrás és annak menedzselése.

— A baranyai üzleti közösség, a kamara milyen hátteret adott a vállalkozás sikeres mûködéséhez?

— A baranyai üzleti közösség, a kamara elôadásaival és szakmai támogatásával, szervezett szakmai útjaival segítette a személyes és szakmai fejlôdésemet, ezáltal pedig a cég növekedéséhez is hozzájárult.

szerint minél jobban adjam tovább úgy a fiataloknak, mint azoknak, akik mestervizsgára készülnek. Sok fáradsággal járt, de mivel a szakmához kötôdött, nem éreztem megterhelésnek.

— Mi az a plusz, amit ön tudott hozzáadni a baranyai fodrász szakmához, a képzésekhez, a versenyekhez?

— A szakmai alázatot például, hogy egy szakmát úgy kell kezelni, hogy az a lehetô legjobb legyen mások és a saját magam számára is. Ezt tanítottam a diákjaimnak is. Azt gondolom, mindent megtettem annak érdekében, hogy akik fejleszteni akartak vagy a tudásukat növelni, általam megtehessék. Sikerként értékelem, hogy sok kollégát sikerült rávenni arra, tartozni kell valahová, hogy ha szüksége van valami-

lyen hivatalos dologra, érdekképviseletre, akkor legyen hová fordulni. Sokan így lettek tagjai az ipartestületnek, a kamarának.

— Miben változott a fodrász szakma az elmúlt évtizedekben?

— Az utóbbi harminc évben az anyagok és az eszközök is jelentôsen megváltoztak, ez pedig hatással volt a tanulóképzésre is. Régi álmom volt, hogy a szakmát kössék érettségihez, ez megvalósult. Véleményem szerint fontos, hogy a fodrászok is rendelkezzenek egy általános alapmûveltséggel, mert a vendégek igénylik ezt.

— Az utóbbi években egyre többen szereznek mester címet. Mi lehet ennek az oka?

— Egyrészt csak akkor képezhetnek tanulót a fodrászok is, ha mesterlevéllel ren-

delkeznek, másrészt pedig a mester cím mindenhol tiszteletet vált ki az emberekbôl.

A mesterképzés tananyaga folyton frissül, így naprakész ismereteket kapnak a szakemberek.

— Mitôl jó egy fodrász?

— A jó fodrász nem önzô. Fontos, hogy ne azt csinálja, amit ô szeretne csinálni, hanem azt, amit elvárnak tôle. Meg kell találnia azt a pontot, ahol a kettô találkozik. Az a cél, hogy amikor a vendég feláll a székbôl, akkor azt mondja, hogy éppen azt szerette volna kapni, amit kapott. Nekem erre a kérdésre mindig egy válaszom volt: a nôt kell nézni. Az arcot, az egyéniséget, hogy mi áll jól neki, miben érzi jól magát, miben tudja saját magát adni. Erre egy jó fodrász ráérez.

ÉLETMÛ DÍJ FODRÓCZINÉ POHL MARGIT „A SIKER TITKA A SZAKMAI ELHIVATOTTSÁG ÉS TUDÁS MELLETT AZ EMBERI ÉRTÉKEK KÉPVISELETE ÉS TISZTELETE“ Évtizedek óta irányítja ügyvezetôként a baromfihús továbbfeldolgozásával, csirke- és pulykahús alapanyagú készítmények gyártásával és forgalmazásával foglalkozó eFeF Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft.-t Fodrócziné Pohl Margit, aki ma már 180 munkatársával dolgozik a pécsi vállalkozásban. Az országszerte elismert eFeF Kft. korszerû gépi technológiák alkalmazásával, folyamatos fejlesztésekkel, modern csomagolások bevezetésével, a választék állandó bôvítésével igyekszik a fogyasztók változó igényeinek megfelelni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Fodrócziné Pohl Margit munkáját Életmû Díjjal ismerte el.

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

AZ ÉV FIATAL ÜZLETEMBERE DÍJ CSEPREGI ZOLTÁN „NEM DOLGOZOM, HANEM A SZENVEDÉLYEMNEK ÉLEK“ A webfejlesztés és digitális grafika területén élen jár a hatékony és innovatív megoldásokat kínáló pécsi W5labs ITfejlesztô cég.

A tudatos cégépítés és -tervezés mind a siker felé viszi a vállalkozást, például már számos hazai és nemzetközi megmérettetésen díjazták a 30 fôs cég weboldalait. A W5 Kft. tulajdonos-ügyvezetôje, Csepregi Zoltán munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Fiatal Üzletembere Díjjal ismerte el.

— Gyerekkorom óta foglalkoztat az IT területe, minden idômet és energiámat erre fordítottam, így lett a hobbiból hivatás.

A mai napig úgy tekintek a munkámra, hogy nem dolgozom, hanem a szenvedélyemet élem meg. Ez a vállalkozásunkra is jellemzô, mert nálunk – legyen az programozó vagy rendszergazda – mindenki azt csinálja, amit igazán szeret. Úgy vélem, a sikerünkben az is szerepet játszik, hogy gondolatban már ott járok, ahol várhatóan 5 év múlva tartunk majd. Mindig pontos célok vannak elôttem, ezeket a csapattagokkal is megosztjuk, hiszen fontos, hogy a munkatársaim is tudják, mit szeretnénk elérni. A

sikerünk annak is köszönhetô, hogy kiváló vezetôkkel dolgozunk együtt – foglalja össze röviden Csepregi Zoltán, miben lehet példa a többi fiatal vállalkozó számára az év fiatal üzletembere.

— Cégvezetôként honnan inspirálódik, kitôl tanul, hogy minél jobb legyen?

— Ha valaki sokat dolgozik, tervez és kutatja a siker kulcsát, illetve azt, hogy miként kell jól céget vezetni, emellett sokat ol-

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS DR. OROSDY BÉLA „EGY GYAKORLATIAS TUDOMÁNYTERÜLETEN, MINT A MARKETING, TESTKÖZELBÔL KELL LÁTNI, HOGY MIKÉNT MÛKÖDIK A PIAC“ A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara egyik legaktívabb klubjának, a Marketing Klubnak immár 23 éve dr.

Orosdy Béla, a PTE címzetes egyetemi

tanára az elnöke. Hatékony és kitartó munkáját jelzi, hogy ez a klub a kamara legrégebb óta, megszakítások nélkül mûködô közössége. Szakmai munkája

vas, akkor biztos, hogy eléri a célját. Ma már nagyon sok könyvet lehet találni, ami a cégvezetéstôl kezdve az idôgazdálkodásig számos témát felölel, ezekbôl igyekszem inspirálódni, hogy egyre jobb vezetô lehessek. Azt gondolom, a cégvezetés az emberek vezetését jelenti, ha minél jobban ráérzek arra, hogy a kollégáim mit szeretnének, annál jobb cégvezetô leszek. Mindig nézem a munkatársaim érdekeit, ez is hozzájárul ahhoz, hogy nincs fluktuáció a cégnél - erre nagyon büszkék vagyunk.

— Mire kötelezi, vagy mire ösztönzi Az Év Fiatal Üzletembere Díj? Van-e értéke ennek az elismerésnek az üzleti életben?

— Azt gondolom, hogy jó példa lehetek más fiatal vállalkozók számára. Igen, van értéke ennek az elismerésnek az üzleti életben, mert ezt a díjat azok kaphatják meg, akik a saját területükön kiemelkedô teljesítményt nyújtanak. Úgy vélem, hogy ez a díj hitelessé teszi a vállalkozást. Ez az elismerés azonban nem csak nekem szól, hanem annak a 30 embernek is, akik velem dolgoznak. Ezt mindannyian kaptuk, és együtt vagyunk rá nagyon büszkék. Mind a cég életében, mind az üzleti és a magánéletemben is nagy jelentôsége van Az Év Fiatal Üzletembere Díjnak.

— Mi a legközelebbi cél, kihívás, amire koncentrál a cég?

— Azért dolgozunk, hogy 2022 végére a W5labs legyen Magyarország átfogó megoldást kínáló vidéki kreatív digitális ügynöksége. A nettó 1 millió euró éves árbevétel elérése a célunk.

nemcsak a klubösszejöveteleken nyilvánul meg, hanem a kamara és a helyi vállalkozások marketingtevékenységének segítésében, gazdagításában is.

Szakmai eredményei tiszteletet parancsolóak, választott szakterülete iránti elkötelezettsége sokak számára példa lehet. Dr. Orosdy Béla tevékenységét a kamara Címzetes kamarai tanácsos címmel ismerte el.

— A Marketing Klub 23 éve alatt rengeteget változott a velünk kapcsolatba kerülô helyi vállalkozások marketingtevékenysége. A kezdetekkor egyfajta kutakodó kí-

❯

DÍJAZOTTAK

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS VÉTEK JÁNOSNÉ „OLYAN SZERENCSÉS VAGYOK, HOGY A HOBBIM EGYBEN A MUNKÁM IS“ A szakmában mindenki úgy ismeri, „a Vétek Emi“, a neve ugyanis egybeforrt Baranya megyében az idegenforgalommal. Vétek Jánosné évtizedek óta a pécsi turizmus szolgálatában áll, az utazási iroda és a pécsi belvárosban kanyargó kisvonat mellett több vállalkozást is üzemeltet. Szakértelmével és tanácsaival folyamatosan segíti a kamarát és a megyei üzleti közösség tagjait a turisztikai szektor problémáinak megértésében, a megoldások közös keresésében, a szakmai véleményezésben, ezáltal az ágazat dolgozóinak és vállalkozóinak érdekképviseletében.

Több évig volt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara turizmusért felelôs alelnöke, ekként is támogatva az ágazatban dolgozók, valamint a megye, a város idegenforgalmi tevékenységét. Vétek Jánosné munkáját a kamara Címzetes kamarai tanácsos címmel ismerte el.

— Miért fontos az ön számára a mai napig, hogy tudásával, tapasztalataival, kapcsolataival támogassa a helyi turisztikai szereplôket?

— Gyakorlatilag ez az életem. Olyan szerencsés vagyok, hogy a hobbim egyben a munkám is. Úgy gondolom, hogy az eltelt évtizedek alatt nagyon sok tapasztalatot szereztem és azt tovább kell adni a jó cél érdekében, még akkor is, ha közben sok minden változott. A tudásom jelentôs részét én is az idôsebb kollégáktól szereztem.

— Milyen változások következtek be az ön közremûködése által az ágazatban Pécsett vagy a megyében? Mit

Dél-Dunántúli Gazdaság

tart sikernek, amiben önnek is része volt?

— Visszagondolva az elmúlt 50 évre – hisz 16 éves korom óta foglalkozom idegenforgalommal – nagyon sok sikert tudunk elkönyvelni. A 80-as években beindítottuk a szervezett beutaztatást német nyelvterületrôl, rengeteg elégedett csoportot fogadtunk. Német nemzetiségi fesztiválokat szerveztünk éveken keresztül pünkösdkor. Volt olyan, amikor 800 fellépô, köztük zenekarok, énekkarok tánccsoportok szerepeltek a rendezvényen. Büszke vagyok arra, hogy a testvérvárosi kapcsolatok kiépítésében is részt vehettem. Természetesen az utóbbi évtizedekben megváltoztak az utazási szokások, az utóbbi években egyre több turista egyénileg érkezik. Hatékony marketingmunkával növelni lehetne és kellene is a látogatók létszámát. Jó lenne minden lehetôséget megragadni erre, de ehhez szükséges lenne napi szinten promotálni a várost és a megyét.

— Mire ösztönzi vagy kötelezi, hogy megkapta a Címzetes kamarai tanácsos címet?

— Nagy megtiszteltetés számomra a cím odaítélése. Nekem már gyermekkoromban egy fogalom volt a kamara! A családunk több tagjának szoros volt a kapcsolata a testülettel. Záray Károly nagynénim nagyapja volt, édesanyám az 1940-es években a kamarában dolgozott, a férjem nagybátyja pedig a kamara fôtitkára volt. A szüleim meséltek a kamarai munkáról, az elért eredményekrôl. Örömmel vettem részt magam is a kamarai feladatokban.

váncsiság jellemezte a klub tagjait, markánsan jelent meg ebben az idôszakban a piackeresés, a kapcsolatépítés, néha pedig kívülrôl is érkeztek segítségkérô hangok egyegy vállalkozástól a marketingjükkel kapcsolatban. Ilyenkor közös megbeszéléseken ötleteltünk a klubtagokkal – ez egyébként, igaz, kisebb súllyal, de a mai napig így van.

Azt tapasztaljuk, hogy mára megerôsödött a kisvállalkozói kör marketinghez való viszonya, így napjainkban sokkal inkább az aktuális trendek, témák iránti érdeklôdés hozza el tagjainkat a klubba. Többségük valamilyen marketinges képzést vagy ilyen irányú egyetemet végzett, ezért már nem (Folytatás a 14. oldalon)

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

(Folytatás a 13. oldalról)

az alapokra kíváncsiak. Van, aki a közösségi hálóban, az internethasználatban, más a hagyományos médiumok világában járatos, így igyekszünk olyan témákat keresni, ajánlani, amelyek mindenkit érdekelnek, és fellelni a gyakorlatban mûködô azon vállalkozókat, akik szívesen megmutatják, mitôl sikeresek. Fontosnak tartjuk a „jó gyakorlatok“ bemutatását, de minden félévben szervezünk elméleti elôadásokat is.

— Miért fontos az ön számára a klub létezése, mûködése?

— Egy ilyen gyakorlatias tudományterületen, mint a marketing, testközelbôl kell látni, hogy miként mûködik a piac, hogyan gondolkoznak a vállalkozók, mi és hogyan változik. Mindannyiunk számára hasznosak az új információk, amelyeket az összejöveteleteken szerzünk. Én, magam már nyugdíjban vagyok, de még néhány tárgyat tanítok az egyetemen, így nekem is fontos, hogy lássam az új trendeket, hogy naprakész maradjak.

— Miként értékeli, hogy a kamara

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS BOGOS CSABA „FONTOSNAK ÉRZEM, HOGY TEGYÜNK EGYMÁSÉRT“ Jelentôs sikereket ért el a zuhanásbiztonság területén kiépített márkájával a pécsváradi Q.P. Kft. A Gazek Safety Expert a magasban és a mélyben végzett munka biztonságosabbá tételét szolgálja kiváló minôségû védôeszközökkel, szaktanácsadással, oktatással és a leesésvédelmi eszközök felülvizsgálatával. A vállalkozás vezetôje, Bogos Csaba zuhanásbiztonsági specialista, tudását innovatív módszerek felhasználásával szívesen adja át a megyei kkv-knak. A kamarai KKVfejlesztési Bizottság aktív tagja, emellett a Munkavédelmi Klub elnöke, a nemzeti kamara munkavédelmi bizottságában pedig a baranyai üzleti közösséget képviseli. Bogos Csabának munkája elismeréseként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Címzetes kamarai tanácsos címet adományozott.

— A segítés hozzátartozik az alaptermészetemhez, én magam is fontosnak érzem, hogy tegyünk egymásért, de a környezet, ahol élek, az emberek, akik körbevesznek, ôk is erre inspirálnak. Emellett a kamarában dolgozó munkatársak által is motivációt érzek arra, hogy a közösségért dolgozzak. Ebben a világban, ahol állandóan ro-

hanunk és sok az összevisszaság, jó érzést kelt, ha adhatunk – válaszolja arra a kérdésre Bogos Csaba, hogy miért fontos számára a vállalkozások támogatása, képviselete.

— A vállalkozások vezetôi sokszor megkeresnek a szakmánkat érintô kérdésekkel, kérésekkel, természetesen ezekre is reagálunk, de a Munkavédelmi Klubban inkább arra törekszünk, hogy kicsit elôreszaladjunk és mi inspiráljuk a vállalkozásokat és a

Címzetes kamarai tanácsos címet adományozott önnek?

— Ez nagy megtiszteltetés számomra, amelyben benne van egy húsz évet meghaladó társadalmi munka is. Amit az ember szakmai oldalról kezel és akként is visz, hogy ez az életútja, és hogy ezt más is elismeri, az nagyon nagy öröm. Másrészt pedig ez a cím felelôsséget is jelent, mert mostantól még jobban kell csinálni a Marketing Klubot. Most éppen azon dolgozunk a klub titkárával, Katona Petrával, hogy miként újíthatnánk meg a tevékenységünket.

munkavédelmis szakembereket a jó példákkal, a még fel sem merült kérdések megválaszolásával vagy egy-egy program megszervezésével, netán szakemberek meghívásával.

— Pécsett vagy a megyében önnek milyen változásokban volt szerepe a vállalkozások munkavédelmi tevékenységét tekintve?

— Talán abban, hogy sikerült elérnünk egyfajta szemléletváltást, hogy már nem csak beszélünk a biztonság fontosságáról, hanem teszünk is érte. A multiknál jelentôs energiát fordítanak a munkavédelemre, az ott dolgozó szakemberekkel való találkozás a kisebb vállalkozásokat is motiválja. Azt tapasztaljuk, hogy a kkv-knál is egyre inkább elôtérbe kerül az egészség kérdése, és több figyelem irányul a betegségek megelôzésére, hiszen a beteg munkavállaló vagy nem képes dolgozni, vagy nem olyan teljesítményt nyújt, mint az egészséges társa. Ez mind a vállalat teljesítményére, mind a dolgozók életére, de a családjukra is kihat.

Ezért ezzel a kérdéssel igenis foglalkozni kell.

— Mire ösztönzi vagy kötelezi, hogy megkapta a Címzetes kamarai tanácsos címet?

— Nagy öröm és megtiszteltetés számomra ez az elismerés, meglepett, hogy javasoltak rá. Számomra egyfajta visszajelzés arra, hogy jó úton járunk és egyelôre ne hagyjuk abba, amit elkezdtünk, mert van még mit tenni. A Munkavédelmi Klubban továbbra is törekszünk arra, hogy a programjaink informatívak legyenek és nagy hangsúlyt helyezünk a gyakorlatiasságra, a jó példák bemutatására.

KAMARAI HÍREK

HELYI IGÉNY HELYI TERMÉK HELYI ÉRTÉK Idei elsô találkozóját tartotta március elején a kamara Üzletasszony és Marketing klubja egy helyi „mindenmentes“ kozmetikumokat elôállító vállalkozás, a HappySkin telephelyén. Ennek aktualitását a helyi termékek és kézmûves dizájnerek egyre láthatóbb megjelenése indokolta. Pop-up boltok, DesignPatika, P’Artisan, DesignPécs hét, megannyi hely és esemény, ahol a pécsi kreatívipar szereplôi, termékei jelennek meg. De vajon ismerjük ôket? Mi, a „helyiek“ vásárolunk tôlük? Ôk jutnak eszünkbe, ha (céges) ajándékot keresünk?

A HappySkin termékcsalád a tulajdonos személyes problémájának megoldására tett többszöri kísérletbôl született, majd hosszas piackutatás eredményeként fejlôdtek a termékek, melyek 100%-ban natúr alapanyagok felhasználásával és állatokon végzett kísérletek nélkül kerülnek piacra.

Nagy multi láncokban és az Amazonon is megtalálhatók a pécsi készítésû termékek, meg persze a szomszéd utcában nemrég nyílt dizájner üzletben is. A szappantorta és köszönôajándék kollekciók, melyeket mára

rengeteg féle variácóban tudnak elkészíteni, már maga a hab a tortán. „Sok mindent nem állítunk, amit a piac elvárna. Szerintem az ôszinteség mûködik a legjobban“ – mondta Göcsei Kamilla, a termékek megálmodója. A kézmûves termékek elôállítása egyfajta tudatosságot feltételez mind a gyártó, mind a fogyasztó részérôl, és ez nem pénzkérdés. Ebben láttak fejlôdést a résztvevôk az elmúlt években, de nagyon fontosnak tartják a helyi összefogást a további edukáció érdekében.

A Littke Pezsgôgyár igazi meglepetéssel szolgált. Újra gyártják és forgalmazzák a klasszikus champagne technológiával Pécsett készülô „zajos bort“. A Littke pezsgôre a gyártó szerint a pécsiek kevésbé büszkék, mint amennyire lehetnének, hiszen pezsgôt nem mindenhol lehet gyártani. A városnak az erre a célra is alkalmas pincerendszere is ad egyfajta egyediséget, annál

Dél-Dunántúli Gazdaság

is inkább, mivel a pécsi a legöregebb pezsgôgyár Magyarországon. Jelenleg fehér és rozé brut pezsgôt készítenek, melyek megvásárolhatók a gyár bejáratánál kialakított üzletükben.

A WoodSpot kézmûves fa termékeivel szintén a környezettudatos vásárlókat és vállalkozókat célozza meg. Ki ne szeretné az íróasztalán vagy lakásában idônként eluralkodó kacat-óra-kulcs-ékszer halmazt elrendezni egy valós esztétikai élményt nyújtó asztali rendezôben? Erre egy hölgyekbôl álló fejlesztôcsapat segítségével keresik az optimális megoldást, miközben minden fellelhetô módon igyekeznek visszapótolni a természetbe a felhasznált fa alapanyagot.

A környezettudatosság véleményük szerint már nem csak egy marketinglehetôség, hanem az egyetlen opció számukra, hogy fenntartható módon állítsák elô termékeiket, és ebben a vásárlók is egyre tudatosabbak.

Végül bemutatkozott az egy éves fennállását ünneplô DesignPatika is, ahol a fenti termékek többsége és sok más dél-dunántúli dizájnertermék is kapható. Az egyre bôvülô árukészletnek a külföldi hallgatók is nagyon örülnek, akik kifejezetten keresik a Pécsre jellemzô ajándéktárgyakat.

A helyi vállalkozók együttmûködésének elérésére a kamara az ilyen fórumok által is komoly erôfeszítéseket tesz. Külön öröm, hogy egy-egy személyes találkozó után felpezsdülni látszik ez a fajta összetartás, a helyi termékek valóban megjelennek a lokális vásárlók és turisták számára.

35. PÉCS – HARKÁNY FUTÁS Idén 35. alkalommal rendezték meg a PécsHarkány futóversenyt, melyen #ajelenajövôd kampány keretében nemcsak a kamara munkatársai vettek részt, hanem a Fittbike Sportegyesület is csatlakozott a kamara projektjének népszerûsítéséhez.

A Fittbike Sportegyesület alapító tagjai amatôr sportolók, akik több éves sportmúlttal rendelkeznek, számtalan hosszútávú triatlonversenyen, maratonfutáson és amatôr kerékpárversenyen indultak már. A Fittbike SE közhasznú szervezetként mûködik, így aktívan részt vesz a városi életben,

segítenek a rendezvényeken. Az egyesület elnöke, Dinya Illés 2012. óta a BSI Futónagykövete is egyben, így Pécsett és környékén aki futócipôt húz, szinte mindenki ismeri nevét. Illés rendszeresen tart futóedzéseket is a csoport tagjainak.

A kamara célja, hogy a jövôben mozgósítsa a helyi cégeket és több sporteseményen is megjelenjen #ajelenajövôd kampány, hiszen a vállalkozók így nemcsak az üzleti életben, de magánemberként is megismerhetik egymást, igazi közösséggé kovácsolódhatnak.

15

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hotel Makár Sport & Wellness ****/*** Pihenjen meg a Hotel Makár Sport & Wellness-ben, a Mecsek oldalában. A 4 csillagos és 3 csillagos szobákkal rendelkezô, univerzális szolgáltatásokat kínáló, szabadidôcentrumként is mûködô szálloda tökéletes helyszín az aktív és passzív pihenésre vágyóknak, üzleti vagy szabadidôs céllal utazóknak.

Szolgáltatások: ● 4 csillagos, 3 csillagos kategóriájú

szobák ● étterem, terasz ● konferenciatermek technikával ● wellness: finn-, infra- és sóterápiás

● ● ● ● ● ●

szauna, gôzkabin, merülômedence, pezsgôfürdô, beltéri úszómedence, Kneipp-taposó masszázs, szolárium, GIGI kozmetika kültéri, beltéri teniszpályák, squash pályák, konditerem kerékpárbérlés mélygarázs vezetékes vagy WIFI internet a szálloda egész területén 24 órás recepció, mosodai szolgáltatások, programszervezés,

Elérhetôségek: Pécs, Középmakár dûlô 4.

Tel.: +36-72-224-400, +36 30 400 9252 E-mail: reservation@hotelmakar.hu Web: www.hotelmakar.hu

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

SZIGETVÁRI CSALÁD- ÉS KARRIERPONT Az EFOP-1.2.9-17-2017-00102 Nõnap 365, Nõ-Köz-Pont mûködtetése Nyugat-Baranyában, Szigetvár központtal elnevezésû pályázat keretében Szigetváron, Szentlõrincen és Sellyén, illetve ezen városok vonzáskörzetében számos rendezvény és program zajlik, valamint folyamatosan indulnak képzések is a helyi igényeket szem elõtt tartva.

Szakmai és családi tanácsadó napok rendezvénysorozat már a tavalyi évben indult és a térség különbözõ településein valósul meg. A rendezvény interaktív, programjai változatosak, a kézmûves foglalkozásokon a szezonhoz igazodva készítenek ajándéktárgyakat és közben tájékozódnak a projekt-rõl, valamint szolgáltatásairól. Gyermekek körében népszerû elem a solymászat.

A februárban Szentlõrinc Város Önkormányzatával közösen szervezett állásbörzén a gépipartól, építõipartól az elektronikán át mindenféle szakterület képviseltette magát a megjelent cégeken, klasztereken keresztül, akik közel 160 nyitott álláspozíciót hoztak magukkal. Emellett jelen volt a kamara együttmûködõ partnere, a Jobcapital Kft., a régió meghatározó, munkaerõ-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozása.

A börzére látogatók, a munkanélküliek, a közmunkások mellett az egyetemistákat a Pécsi Szakképzési Centrum és a kamara pályaválasztási standjánál várták átképzéshez, szakmatanuláshoz szükséges információkkal.

A „B“ kategóriás jogosítvány szerzéshez 8 fõ hölgy részvételével elindult a tanfolyam. Õk hamarosan a KRESZvizsgára készülnek.

A Jump Nyelvoktató Bt. közremûködésével angol és német nyelvbõl 50 órás képzések

indulnak elõreláthatólag áprilisban.

Szintén az elmúlt hónapban valósult meg a Társadalmi partnerképzés címû képzés, melynek a Szigetvári CSAKPont adott helyet. A 2 napos interaktív foglalkozás fõ célja a Szigetvár-Szentlõrinc- Sellye térségében mûködõ vállalkozások, egyesületek helyi erõforrásainak összehangolása, partneri együttmûködésének létrehozása.

A CSAKPontot mûködtetõ szigetvári iroda a Magtár épületében ad helyet klub-foglalkozásoknak, baba-mama programoknak, ahol a kismamák megoszthatják egymással gyermekgondozási tapasztalataikat és a leendõ kismamáknak már babatervezéskor, majd a szülésfelkészítésben is lehetõségük van dúlához fordulni tanácsért, segítségért.

Felkészült tanácsadó kollégák várják azokat a betérõ ügyfeleket, akiknek gondot okoz a munka és a magánélet összehangolása, számukra egyéni álláskeresési, életvezetési tanácsadás keretében nyújtunk szol-

gáltatásokat. A tanácsadások csoportos formában is zajlanak a program keretében. Tréningek, valamint az ötnapos képzések a résztvevõknek elsõsorban az álláskereséshez szüksé-

ges kompetenciáik fejlesztésében nyújtanak segítséget.

Ezen kívül a különbözõ kerekasztal-beszélgetések alkalmával a térség intézményei, civilszervezetei, munkáltatói, a mun-kakeresõk és hozzátartozóik ülnek le beszélgetni a problémák és megoldások feltárása érdekében.

A Szigetvári CSAKPont munkatársai ügyfélfogadási idõben várják ügyfeleiket.

Szigetvári Családés KarrierPONT 7900 Szigetvár, Dózsa Gy. u. 5/A I. emelet Magtár épület

A projekt az EFOP-1.2.9-17-2017-00102 számú támogatási szerzõdés alapján az Európai Unió Európai Strukturális és Beruházási Alapokból kerül finanszírozásra.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÜNNEPÉLYES DÍJÁTADÓVAL ZÁRULT

A 12. SZAKMA SZTÁR FESZTIVÁL Az esemény a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV), valamint az VI. SkillsHungary Nemzeti döntôjének színhelye volt. 52 szakmában, 11 szakmacsoportban összesen 232-en versengtek a szakma legjobbjának járó címért.

A januári elôdöntôk és az azt követô válogatóversenyek után a Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeibôl 7 szakmában 12 tanuló jutott el a végsô megmérettetésig, ahol idén is nagy sikerrel szerepeltek és remekül helytálltak.

Gratulálunk a helyezést elért tanulóknak és felkészítôiknek, további sok sikert kívánunk!

Az eseményre több mint 20 ezren látogattak ki, a fesztivál közönsége a szakmai közvéleményen túl azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, akik a szakmák utánpótlását jelentik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közel 400 baranyai általános iskolás számára szervezte meg az utazást

Helyezés Tanuló

Szakma

1.

Behán Pál Gábor

Hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Klímatrióplussz Kft.

2.

Peták Timót Zakariás Ács

2.

Török Bálint

Hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Klímatrióplussz Kft.

3.

Börcsök Erik

Elektronikai technikus

iskolai tanmûhely

3.

Kucska Márk

Festô, mázoló, tapétázó

Kasztor Kft.

4.

Kató Dávid

Ács

Tamás Zoltán ev.

4.

Kovács Viktor

Gépi forgácsoló

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

4.

Wéber Soma

Hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Klímatrióplussz Kft.

4.

Gyevi Szabó Lívia

Nôi szabó

iskolai tanmûhely

5.

Peták Boldizsár

Ács

Takesz Kft.

5.

Trinkl Ákos

Gépi forgácsoló

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

7.

Kurucz Gábor

Villanyszerelô

Sztáv Zrt.

idén is. A gyerekek – amellett, hogy belekóstolhattak a verseny hangulatába – testközelbôl ismerhették meg a szakmákat, egyes standokon pedig játékos feladatok elvégzésével, egy-egy munkadarab elkészítésével saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket.

Gyakorlati képzôhely

Takesz Kft.

Iskola

Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pécsi SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziuma Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája Pécsi SZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pécsi SZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolája Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Komlói Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Pécsi SZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Ált. Isk.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

ÉLES HELYZETBEN IS KIPRÓBÁLHATJÁK MAGUKAT A TANULÓK Pécsett a Nagyvárad utca egyik családi háza az elmúlt években fotómûteremmé alakult át, amelyben nemcsak mûtermi fotók készülnek, de a fényképésztanulók is elleshetik a szakma alapjait. A Fotográfus és fotótermék kereskedô nem hiányszakképesítés, azonban a tanulók gyakorlati képzésére kevesen vállalkoznak.

— Már középiskolás koromban érdekelt a fényképezés, meg a videózás, az elsô gépemet 15 évesen kaptam – vezet be a kezdetekbe KOVÁCS TAMÁS, a TSP Desing Kft. tulajdonosa, miként is indult a máig tartó szerelme a fotózással. — A Leôwey Gimnáziumba jártam, ahol az egyik tanáromtól, Odrobina Tamástól sok segítséget kaptam ahhoz, hogy minél magasabb szintre fejleszthessem a tudásomat. Ehhez kapcsolódóan a mozgókép- és médiakultúrát választottam érettségi tárgyként. A Szinnay Fotó Stúdióban voltam tanuló, ahol az oktatóm, Szinnay Zsolt nagyon hamar bedobott a mély vízbe. A szakmunkásbizonyítvány megszerzését követôen hét éven át nála dolgoztam. Elsôsorban tablóés esküvôi képeket készítettem szerte az országban. Aztán egy idô után már a tanulókat is rám bíztak.

Már akkor is foglalkoztatta a gondolat, hogy más módon szeretné ôket a szakma rejtelmeibe bevezetni. Ehhez akkor még nem volt kötelezô, hogy mestervizsgát is tegyen, de akkoriban adódott egy kedvezô lehetôség a kamaránál, s megszerezte a mesterlevelet.

— Jártam az országot, tanulókkal foglalkoztam, több kiállításom is volt, aztán egyszer csak úgy éreztem. jó lenne pihenni egy kicsit, mert elfáradtam, s szerettem volna, ha a munkám továbbra is egyben a hobbim maradna, és hosszú távon örömet

okozna – ad hangot annak Kovács Tamás, miért döntött úgy, hogy néhány évre külföldre megy, s teljesen más területen próbálja ki magát.

Mint mondja, ott aztán egyszer ismét eljött az a pillanat, amikor örömet okozott neki a fotózás, ezt követôen rövid idôn belül haza is tért.

— Mikor visszajöttem Pécsre, teljesen összeállt a fejemben az új rendszer, amelylyel a tanulókkal foglalkozni szeretnék – folytatja tovább. — Kerestem az ehhez megfelelô helyet, így találtam rá erre a családi házra.

— A digitális gépek használata mellett a hagyományos filmes fotózás is része a képzésnek, ehhez is minden feltétel adott, magam is szívesen alkalmazom, nem oly rég még egy nagyítógépet is kaptunk ajándékba – mondja. — Jelenleg tíz tanulóval foglalkozom. A legnagyobb hangsúlyt a gyakorlatra helyezem, éles helyzetekben is kipróbálhatják magukat, többek között a kamara rendezvényein. Ezenkívül részt vehetnek például bútorbolt fotózáson, vagy akár egy repülôgép makettrôl is készíthetnek felvételeket. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindig egyénre szabottan kapják a

KOVÁCS TAMÁS Az összesen száz négyzetméteren két mûterem kapott helyet, amelyek egyaránt alkalmasak portré- és zsánerképek elkészítésére. Mindegyik a legkorszerûbb fénytechnikával és háttérelemekkel felszerelt, valamint számos egyéb kellék is rendelkezésre áll az egyedi képek elkészítéséhez. Az elôszobában a családi hagyatékból származó fényképezôgép-gyûjtemény kapott helyet.

feladatokat, hiszen mindegyiküket a fotózásnak más és más területe foglalkoztatja mélyebben. A két mûterem mellett egy külön szobában számítógépeken is folyamatosan folyik a képzés. Itt a fotó kidolgozására alkalmas programokat sajátíthatják el a tanulók.

Sz.K.

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

A CUKRÁSZAT MÛVÉSZET A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Karán mûködô UNIV Étterembe már csak néhány hallgató érkezik. Vége az ebédidôre jellemzô nagy forgalomnak, KOCSIS MELINDA cukrászmesterrel az egyik asztalnál foglalunk magunk is helyet.

— Mindig is szerettem rajzolni, meg a nagymamámmal sütni és a tortákat feldíszíteni, talán ezért is döntöttem úgy, hogy cukrász leszek – kezdi beszélgetésünket. — Pécsett végeztem a Kereskedelmi, Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolában. Az Eszék étteremben voltam tanuló, miután végeztem, még egy évtizeden át ott dolgoztam.

Aztán úgy döntött, szeretné a szakmáját még több oldalról megismerni, ezért több pékségben is dolgozott, majd saját vállalkozást indított Magyarszéken. Közben leérettségizett, megszerezte a boltvezetôi képesítést. Néhány évnyi kitérô után visszatért a régi munkahelyére, a MEVID Zrt.-hez, ennek már tizenhét esztendeje.

— A kitérôk során is lakodalmakban sütöttem házi süteményeket együtt a fôzôasszonyokkal, s folyamatosan tanultam. Elvégeztem egy karamell- és egy cukorvirág készítô tanfolyamot. A cukrászat egy olyan szakma, ami állandóan változik, fejlôdik, aki nem követi ezeket a változásokat, lemarad – emeli ki Kocsis Melinda. — Ma már egy torta is egyénre szabott, attól függôen, hogy kinek készül, férfinek, nônek, gyereknek. Már nemcsak azt fontos tudni, hogy ki mit szeret, hanem azt is, hogy kit mi érdekel. Egy magyar-francia esküvôre például kalocsai mintával díszített tortát kértek tôlem, amelyre minden egyes motívumot külön kellett elkészítenem marcipánból. Nagy kihívás volt, de nagyon élveztem. A másik, amire nagyon büszke vagyok, hogy a megrendelôim között van olyan, akinek az esküvôi tortáját készítettem el, s ma már az unokája születésnapjára rendel tôlem.

Mint mondja, már régóta tervezte, hogy leteszi a mestervizsgát, mert úgy gon-

A JÓ SZAKMA FELÉR EGY DIPLOMÁVAL Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselôjét mutatjuk be.

dolta, ez egy minôségi lépés, egyfajta szakmán belüli megmérettetés.

— A mestervizsgán is nagy hasznát vettem az évek során tanultaknak – hangsúlyozza Melinda. — A mesterremekem egy karamellbôl készített kompozíció volt. A tételem, amit kihúztam, az pedig megegyezett azzal, amibôl annak idején a szakmunkásvizsgán is feleltem.

Kitér arra is, nagyon jó csapat jött össze, sok tehetséges cukrásszal találkozhatott, akikkel nemcsak kicserélhették az évek során megszerzett tapasztalataikat, de számos új fogást is tanulhattak egymástól, hiszen mindenkinek van egy specialitása, amiben a legjobb. A Kovács cukrászdában, ahol a mestervizsga gyakorlati felkészítése zajlott, pedig nagyon odafigyeltek rájuk, a

KOCSIS MELINDA

tradicionális cukrászsütemények mellett a legújabb trendek szerintieket is elkészíthették. Neki az igazi újdonságot a bonbon készítése jelentette.

— Mindenki nagyon sokat segített nemcsak a felkészülésben, de a vizsgák alkalmával is. A kollégáim készítették el a díszasztalt, amelyre a mesterremekem került. A munkahelyem, a MEVID Zrt. pedig anyagilag is támogatta, hogy megszerezhessem a mesterlevelet. Azóta már tanulóim is vannak, közülük ketten a szakgimnáziumba járnak, négyen – két irodai dolgozó, egy gyesen lévô anyuka és egy ügyvéd – pedig a felnôttképzés keretében tanulják ki a cukrászatot – zárja beszélgetésünket.

Sz.K.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

DR. BORSICZKY ISTVÁN, TOMELILLA KFT. „SZÜKSÉGES BEVEZETNI A PROJEKTSZEMLÉLETET“ A mezôgazdasági gépek értékesítésében folyamatos innovációs tevékenységével kiemelkedô eredményeket ér el a Tomelilla Kft. A tapasztalataik ugyanis azt mutatták, hogy vevôik igénylik a legújabb technológiákat, gépeket, módszereket, ezért a vállalkozás munkatársai nem egyszer az iparban vagy más területeken használt berendezéseket adaptálják mezôgazdasági célra.

Innovációs törekvéseik egy része a vegyszertakarékos vagy vegyszermentes irányba haladnak: a termelésben felhasználható vegyszerek mennyiségének mérséklése ugyanis uniós direktívában rögzített, de míg az uniós elvárás néhány %-os csökkenést irányoz elô, addig a Tomelilla által alkalmazott technológia már most is bôven 10% feletti értékeket eredményez. Így kevesebb méreg jut a környezetbe, a termények által pedig a fogyasztókhoz is. A gyakorlatukban már vannak olyan konvencionális (vegyszeres) technológiával megmûvelt kultúrák, ahol 50%-kal is tudták csökkenteni a felhasznált vegyszer mennyiségét. Mint a vállalkozás ügyvezetôje, dr. Borsiczky István mondja, sokkal több ötletük van, mint amit képesek megvalósítani, ezek rendszerezéséhez is nagy segítséget jelentett a kamara szakemberei által végzett IMP3rove felmérés.

— Az IMP3rove felmérés elsôdleges tanulságaként azzal szembesültünk, hogy az innovációs tevékenységünkhöz szükséges lenne elsajátítani és bevezetni a projektszemléletet. Eddig nem így gondolkodtunk az innovációt tekintve, sajnos hiányzott a szigorú következetesség. Valahogy nem állt össze úgy a folyamat, hogy minden ötletet külön kezeljek, lehetôleg egyesével és következetesen „dédelgessem“. Ha az ötlet életképes, akkor vigyük végig a vele kapcso-

latos munkát, ha pedig nem, akkor pedig végleg zárjuk le.

A felmérés során felmerültek az innovációval kapcsolatos gondolatébresztô kérdések és én még utána is sokáig gondolkodtam azon, hogy nálunk miként történik egy ötlet menedzselése. Megszületik egy ötlet, egy felvetés, ami egy ideig „kavarog“, kicsit hozzáteszünk vagy elveszünk belôle, de sajnos néha csak hagyjuk és nem csinálunk vele semmit. Ha pedig kezdünk vele valamit, akkor sincs egy következetes folyamaton végigvezetve és nem látjuk azt, hogy elindultunk valahonnan és eljutunk valahová.

Egy ötlet megvalósításának lehet pozitív, de negatív kifejlete is és az utóbbi esetben, ha nem lett semmi a megvalósításból, akkor a folyamatot le kell rendesen zárni és nem pedig félbehagyni. Engem ez a szemléletmód fogott meg leginkább a felmérésbôl – foglalja össze Borsiczky István a tapasztalatokat.

— Mire segített rálátni a kérdéssor?

— A legnagyobb szembesülés az volt, hogy az innovációs tevékenységünket szervezettebben is mûködtethetnénk. Azt gondolom, hogy egy ilyen felmérés abban segít a vállalkozónak, hogy rájöjjön arra, miként lehet az ötletet elvinni egy olyan szintig, amikor az értékelés és mérlegelés után képes objektíven eldönteni: van-e értelme további energiát belefektetni az ötlet megvalósításába, vagy nincs. A felmérés egy tükröt tartott elôttünk, rámutatott olyan dolgokra, ahol igenis erôsítenünk kell.

— Miként ültethetô át az önök mindennapjaiba a projektmenedzsment szemlélet?

— Sok jó ötlet jön elô a vállalkozásban akár egy szolgáltatáshoz, akár egy termékhez kapcsolódóan, amely az értékesítésünket erôsítheti. Ennek van most egy bejáratott folyamata, ami megváltoztatható és javítható. Azt gondolom, hogy a projektszemlélet egyaránt adaptálható az eszközök és a szolgáltatások innovációjára. A projektszemlélet segít fókuszban tartani az embert.

A felmérés óta következetesen törekszünk arra, hogy végignézzük egy-egy termék, új ötlet pályáját a vállalkozáson belül, így hamarabb el tudjuk dönteni, hogy akarunk-e vele foglalkozni vagy sem. Most már a korábbinál sokkal kevesebb függôben lévô dologgal kell foglalkoznunk. Sajnos a rendezetlen ötletek észrevehetôen elvonják az ember figyelmét, hiszen folyamatosan ott mocorognak a tudatalattiban. Ötletbôl több van, mint amit be tudunk fejezni és ha nem rendszerezzük ôket, akkor szétforgácsolják az energiánkat, illetve csökkentik a hasznos projektekre fordítható idôt. Nehéz egyszerre sok ötlettel foglalkozni egy kisvállalkozásnál.

K.T. A Tomelilla Kft. törekvéseit az Enterprise Europe Network és az Inno-Hun projekt támogatja.

KERESKEDJÜNK! A nagy hagyományokkal rendelkezô Blázek & Anni Kft. folyamatosan keresi a megújulás lehetôségét, a klasszikus modellek mellett a mûhelyben a mai divatnak megfelelô bôráruk is napvilágot látnak. E termékeket nem saját márka alatt forgalmazza a pécsi cég, sok árut bérgyártásban készítenek. A kereskedelmi vonalat is az újítás jellemzi: a pécsi fizikai boltot bezárták, mert meglátták az online kereskedelemben rejlô határtalan lehetôséget.

— Az utóbbi hónapokban átalakítottuk a Blázek & Anni kereskedelmi tevékenységét, amelyben jelentôs szerepet kap az internet – mondja Kamu János, a cég ügyvezetôje. — Továbbra is folytatunk nagykereskedelmi tevékenységet, az országban 150-200 kiskereskedôhöz juttatjuk el a termékeinket. Bezártuk a fizikai üzletet Pécsett, a Király utcában, az elemzéseink ugyanis azt mutatták, hogy fölösleges ebben a termékcsoportban fenntartani egy boltot. Erôsítjük viszont az online kereskedôi vonalat, ebbe az elmúlt félévben nagyon sok energiát fektettünk. Azt látom ugyanis, hogy ez a jövô. 2010 óta üzemeltetünk webshopot, most felvettem egy olyan szakembert, aki jól ért ennek a menedzseléséhez és a SEO-záshoz. Új domain neveket is regisztráltunk.

— Milyen változásokkal járt a vállalkozás életében, hogy az online értékesítés került elôtérbe?

— A nagykereskedelmet nem saját alkalmazottal csinálom, szerzôdtem egy vállalkozással. Az online értékesítés erôsítése ugyan néhány millió forintos beruházással jár, ugyanakkor látni kell, hogy ennyi volt háromhavi költségem a Király utcai boltban, ami nem hozta az elvárt bevételt. Itt egyszer kell megcsinálni a fejlesztést, a felületet pedig késôbb én fogom kezelni. Feltettük magunkat több internetes platformra, megoldottuk a paypal-os fizetést, most azon dolgozunk, hogy bankkártyával is lehessen fizetni.

— Az újdonság bevezetése naprakész információkat igényel, rengeteget kell tanulni hozzá. Ezt hogyan oldja meg?

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMU JÁNOS AZ ONLINE KERESKEDÉSÉ A JÖVÔ

— Az a munkatársam, aki ezzel a projekttel foglalkozik, a meglévô tudása bôvítésére tanfolyamokra jár, ô hozza az információkat. Megbeszéljük a stratégiát, hogy honnét hová szeretnénk eljutni, én csak kontrollálom a folyamatot.

— Az online kereskedelem elônye, hogy tulajdonképpen az egész világ a vásárlója lehet. A külföldi megrendelések esetén többletköltséget jelenthet a szállítás, nem?

— Nagyon sok külföldi érdeklôdô, vásárló megtalál bennünket, köszönhetô ez annak is, hogy jól van felépítve a három nyelvû webshopunk. A régi webshopunkat most újítottuk meg, más lett a dizájn, a struktúra, sokkal fiatalosabb is, mint volt korábban. A szállítási költségek nem emelik jelentôsen a vételárat, fôleg a külföldi megrendelôk viszonylatában. Már ismerik a nevünket Európában, tudják, hogy kiváló minôségû árut küldünk, úgyhogy bíznak bennünk.

— Miként változik a vásárlók köre, az árukínálat azzal, hogy hangsúlyosabb lett az online jelenlét?

— Látjuk, hogy miként váltogatják évszakról évszakra a modelljeiket azok a kereskedôk, akiknek beszállítunk, így mi is új termékeken dolgozunk. Most éppen újrahasznosított anyagból, bontott autók biztonsági övébôl készítünk elô egy termék-

csoportot. Arra reagálunk, amit a vásárlók keresnek, illetve dizájner kiállításokra járunk, ahol fiatalok által tervezett táskákat állítanak ki. Azt tapasztaljuk, hogy mindig a fiataloktól jönnek a legjobb ötletek.

— Korábban kiállítóként rendszeresen részt vettek kiállításokon. Most is mennek?

— Nem éri meg, tavaly is voltunk 2-3 kiállításon, nem hozták azt, amit vártunk, ellenben a kamara által szervezett nemzetközi üzletember találkozó hozott üzletet. A dizájner kiállításokon megnézzük, hogy miket terveznek a startup-ok, így már több kapcsolatra is sikerült szert tennünk. Van olyan ismert márka, amelynek már mi vagyunk a gyártója. Tehát nem csak a direktértékesítésre fókuszálunk.

— Milyen speciális dolgokra kell figyelni a bôráruk értékesítésénél?

— Trendinek, újdonságnak kell lennie a terméknek, mert Indiával, Kínával még mindig nem tudunk versenyezni. Fontos, hogy rövid határidôvel tudjak szállítani és kifogástalan minôségben. A folyamatos újítás, az új anyagok, a formák – ezekre mind szükség van az elôrelépéshez. Minden évben keressük, hogy mi az, amit nem csinál más. Így gyártunk derékkorrekciós labdákat, súlyzókat, határidônaplókat – ez is bôrdíszmû, nemcsak a táska.

K.T.

23

24

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

DIGITPRINT KFT. ÚJ TELEPHELY ÚJ SZOLGÁLTATÁSOKKAL Új táblák jelentek meg tavaly a Pécsett, a régi Kertváros forgalmas utcájának egyik házán, ide költözött ugyanis a nyomdai és dekorációs szolgáltatásokat nyújtó DekorSprint Reklámnyomda. A régi telephelyet kinôtték, de az új házzal megteremtôdtek a nyomtatásra, illetve az irodai, üzleti és lakásdekoráció, valamint ajándéktárgyak tervezésére és kivitelezésére az ideális körülmények. A nyomda és dekoráció területén a dél-dunántúli régió egyik meghatározó szereplôjévé vált cég vezetôje, DEMETER ATTILA azt mondja, az új hely új lehetôségeket is hozott a szolgáltatási palettájukon.

— Ez a telephely már a sajátunk, és sokkal nagyobb, színvonalasabb a korábbinál, illetve jobban megközelíthetô. A költözést az is indokolta, hogy ez a hely alkalmasabb a lakossági felhasználók, ügyfelek felé való nyitásra is, amire nagyobb hangsúlyt szerettünk volna helyezni. A fô profilunk azonban továbbra is a céges ügyfelek kiszolgálása nyomdai és kötészeti megoldásokkal, alkalmakra, eseményekre szóló kreatív ajándékokkal, dekorációval, arculattervezéssel – ismerteti röviden a költözés mögött húzódó meggondolásokat Demeter Attila.

— Miként érintette a szolgáltatásokat a telephelyváltozás?

— A költözéssel szinte egy idôben egy gépberuházást is megvalósítottunk, a jobb minôség és a gyorsaság érdekében új gépeket állítottunk munkába. Az új telephellyel némi változás történt a szolgáltatásainkat illetôen, mégpedig nagyobb figyelmet kaptak az egyedi ajándéktárgyak, amelyek iránt az utóbbi években jelentôsen megnôtt a kereslet. Egyedi vászonképeket készítünk, egyedi könyveket kötünk, netán saját fotóval illusztrált határidônaplókat, de vállalunk könyvrestaurálást is, amivel kevesen foglalkoznak a városban. Lézervágással, gravírozással is egyedivé tudjuk tenni az ajándék-

tárgyakat, és ezt a lehetôséget már a lakosság is felfedezte magának, nem csak a cégek.

— Milyen igények, körülmények alakítják a szolgáltatások körét?

— Természetesen figyelünk a partnereink igényeire, hogy ôk mit szeretnének, de rendszeresen járunk kiállításokra, rendezvényekre is, ahol a dekor és a nyomda üzletág legújabb trendjeirôl, a divatos anyagokról, az új technológiákról tájékozódunk, hogy mi is kínálhassuk azokat. Ebben kiváló partnereim a kollégáim, akik szakmai hozzáértése rengeteget hozzátesz a vállalkozás sikeréhez. 10 éve szinte ugyanazokkal a munkatársakkal dolgozom, egy összeszokott, az újdonságok iránt nyitott csapattal, ez teszi lehetôvé azt a gyorsaságot és megbízhatóságot, azt a minôséget, amivel a DekorSprintet azonosítják.

— Egy új telephely kialakítása bizonyára nem olcsó. Esetleg pályázati támogatást igénybe vettek hozzá?

— Nem volt pályázati támogatás, az új telephelyet teljesen saját beruházásban valósítottuk meg. A pályázat nem áll távol tôlünk, most is folyamatosan figyelem a lehetôségeket, de jelenleg nincs olyan pályázat, ami releváns lenne számunkra. Korábban már több sikeres pályázatunk is volt, amelyek eredményeként nyomdaipari berendezéseket vásároltunk. A jövôben is szeretnénk pályázni, ha lesz a mi igényeinkre meghirdetett kiírás.

— Miként történik a vállalkozás jövôjének a tervezése? Hogyan születnek meg az új célok?

— Ehhez leginkább a vásárlási igényeket monitorozzuk, illetve, ahogy említettem, a szakmai kiállításokon látott trendek alapján dôl el, hogy mivel foglalkozzunk.

Ha van olyan új technika, gép, ami nálunk is keresletet generálhat, akkor megnézzük, hogy miként hozható be a vállalkozásba.

Ma leginkább az egyedi megoldásokra van igény, mindenki szeretne kitûnni a versenytársai közül. Mi erre igyekszünk a legjobb

DEMETER ATTILA

és a lehetô legszélesebb körû megoldásokat megtalálni.

— Mi a vállalkozás fejlôdésének, a sikernek a titka?

— Azt gondolom, hogy a siker egyik alappillére a gyorsaság, a másik a kollégáim ügyfélközpontú hozzáállása, a harmadik pedig természetesen a minôség. Ennek a három tényezônek minden esetben együtt kell állnia ahhoz, hogy jó munkát tudjunk végezni. Természetesen a mi mindennapjainkban is vannak kihívások, az elsô helyen említhetem például a hullámzó megrendelésszámot. Ezzel azonban önmagában nem igazán lehet sokat kezdeni, legfeljebb annyit, hogy meg kell tanulnunk kalkulálni vele.

Optimista emberként bízva magamban és a csapatomban úgy gondolom, a jövôben is helytállunk a gazdaság diktálta körülmények között és továbbra is meghatározó szereplôi leszünk a város, illetve a régió nyomdaipari és dekorációs szegmensének.

K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

GYERMÁN ISTVÁN, NRG VITAE KFT. „NINCS LEHETETLEN“ Mintegy hétéves kora óta foglalkozik sporttal, ekkor kezdte pattogtatni a labdát a többi gyerekkel a vajdasági grundon.

Akkoriban még nem terjedt el annyira a tévénézés, nem voltak laptopok és mobiltelefon, sem közösségi oldalak, a gyerekek a grundon és a természetben töltötték az idejüket. Ez a szemlélet a mai napig megmaradt Gyermán Istvánban, az NRG Vitae Kft. ügyvezetôjében, ezért a munka mellett igyekszik minél több idôt tölteni a természetben és nagy hangsúlyt fektet a sport fontosságára – nemcsak a saját, hanem a családja életében is. A sportcipô(k) és a ruházat állandóan a kocsijában van és amikor csak teheti, útnak indul.

— Jelenleg három sportágat ûzök: a futást, a kosárlabdát és a labdarúgást.

Mindegyiknek megvannak a sajátosságai és a haszna, hogy miért szeretem csinálni. A futást nemrég kezdtem újra. Az általános iskolában még atletizáltam, most éppen a félmaratonra készülök, mert kihívásnak tartom 44 évesen e táv teljesítését. A terveim között szerepel a maraton lefutása is. Futás közben igyekszem elfelejteni a mindennapi problémákat, kikapcsolódni és arra koncentrálni, hogy teljesítsem az adott edzéstervet. Fontosnak tartom, hogy figyeljünk arra, a testünk hogyan reagál bizonyos helyzetekben és szeretem a határaimat feszegetni. Véleményem szerint a testünk sokkal többre képes, mint amit gondolunk, ezért nagyon élvezem megfigyelni, hogyan fejlôdik az állóképességünk, a sebességünk és a kitartásunk.

— Mi szépet talál a csapatsportokban: a kosárlabdában és a fociban?

— A kosárlabdával meghittnek mondanám a kapcsolatomat, ugyanis kisgyerek korom óta ebben a sportban igyekeztem megtalálni magamat. A kosárlabda, játékosként és edzôként is, mindig a szívem csücske volt és talán kicsit mindig reménykedtem, hogy egyszer ebben a sportágban leszek sikeres. A foci pedig az a sportág, amit egyszer mindenki kipróbál, én is így voltam vele. A csapatsport megtanítja az embert csapatban dolgozni, ami az üzleti életben is hasznosítható. Egy csapatsportágban egymásért küzdenek a csapattagok, ez a szemlélet és gondolkodás pedig nemcsak az üzleti életbe és a menedzsmentbe, hanem a mindennapi életbe is átültethetô.

— Mi motiválja a sportolásban?

— A sport nemcsak az egészségünk

megôrzése miatt fontos, hanem azért is, hogy megtanuljunk küzdeni, feladatokat és helyzeteket kezelni. De megtanít arra is, hogyan dolgozzunk együtt más karakterû emberekkel és miként lehetünk erôsebbek közösen. Hiszek abban, hogy a sport olyan energiát biztosít számunkra, amely segít átvészelni a mindennapi gondjainkat a munkában, a családban, az életben.

— Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat?

— Nincs lehetetlen - szerintem ez a legfontosabb dolog, amire a sportolás megtanított. Ha tiszteljük a csapattársainkat és bízunk egymásban, akkor a legnehezebb ellenfél is legyôzhetô, a legtávolabbinak tûnô cél is elérhetô. Mindez a munkámra is igaz, e szerint élek és dolgozom.

— Elfoglalt üzletemberként miként tud idôt szakítani a sportra?

— Egyre nehezebben, mivel mind több helyre kell eljutnunk egyre rövidebb idô alatt, egyre több feladatot kell ellátnunk egyre rövidebb idô alatt, és ez szerintem nem jó. Emiatt nagyon fontos a prioritások meghatározása és a sport besorolása a na-

pi teendôk közé. Általában az esti órákban sportolok, amikor már elcsendesedik az üzleti világ, egy nehéz nap végén kimondottan jólesik egy kis mozgás, futás, kikapcsolódás. Hétvégén pedig igyekszem inkább korábban kelni és olyan idôben futni, amikor a gyerekek még alszanak, hogy tôlük se vegyem el a közös program örömét. Amikor kicsit nagyobbak lesznek, akkor pedig már együtt fogunk sportolni.

— Van, aki azt mondja, hogy a sport támogatja az üzlet-, illetve a kapcsolatépítést. Önnek volt már esetleg ilyen tapasztalata?

— A sport mindenképpen összehoz különbözô tevékenységet végzô és másmás szakmában dolgozó embereket. A közös érdeklôdési kör, mint például a sport, olyan hozzáadott éréket tud képviselni az üzleti életben, amelynek köszönhetôen gazdagítani tudjuk a kapcsolati tôkénket és az üzleti tevékenységeinket is fejleszthetjük.

Ugyanakkor amennyiben valaki rendszeresen sportol, akár egyénileg vagy csapatban, az olyan értékrendet képvisel, amelynek köszönhetôen biztosan bôvíteni és fejleszteni tudja az üzleti kapcsolatait is.

K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

GASZTRONÓMIA

MÁTRIX BENJÁMIN ÜZLETEL ÉS ESZIK 3.

BALKÁN BISZTRÓ Hogy miért is merül fel olykor a házigazdákban, hogy a külföldi vendégeket pont a saját nemzeti éttermükbe vigyék el, nem is igazán értette sosem.

Külföldön még nem evett igazán jó pörköltet, ahhoz kell ez a pannon levegô is bizonyosan. Mátrix Benjámin most mégis a Balkán Bisztróba vitte el horvát üzletfeleit, de mégsem a csevap volt a lényeg.

A határmenti együttmûködések, bár elég régóta mûködnek az ösztönzô pályázatok, talán mégsem elég látványosan hozzák az eredményeket. A hétköznapi életbe kevés szivárog át az üzleti sikerekbôl, pedig olykor akad, sôt nem is csak olykor. Mátrixék például elég gyakran üzletelnek a déli szomszédokkal, mondjuk ebben nagy segítség, hogy nagyapja példáját követve már gyerekként megtanult németül és horvátul is. Egy rendes iparos legalább három nyelven beszél, mondogatta az öreg, még a világháború elôtti években leszolgált iparoséveiben tanultak alapján élte az életét a számára kevésbé kedvezô évtizedekben is.

Kora délután megvoltak a kötelezô körök, kávé és puhatolózás, aztán beültek vacsorázni a Balkán Bisztróba. Benjámin kedvelte ezt a helyet, a Balkánhoz képest kissé puritán és visszafogott külsô egész jó konyhát takart, ami ráadásul nem csak a balkáni ihletésbôl táplálkozott.

Az idén épp ötéves étterem ugyan stabilan hozza a Balkán több régiójának ízeit, de Mátrix most mással szerette volna elbûvölni vendégeit. Az étlapnak van ugyanis egy havonta cserélôdô része, ahol a séf mutatja meg 5-6 ételen keresztül, hogy látja a gasztronómiát. Itt a kreatív szellem szabadul ki a fazékból.

Az étlap klasszik részét most átugrották, az amúgy általa igen kedvelt csevap, pljeskavica, köfte most nem játszott. A férfiaknak a vadast javasolta, ami omlós marhapofát takart, vadas mártással, vajon pirított knédlivel. A hölgyeknek csirkemell rizibizit, ami valójában rántott csirkemell volt, sült

zalom megvan, az üzlet is közel.

A nagy egyetértés jegyében egy palack Skaramuča Premium Plavac Mali 2017 is került az asztalra, a dalmát vörösborok királya, a plavac mali fajta nemzeti büszkeség, ezzel lehetett koccintani az üzletre, innen jön, oda megy az áru, mindenki boldog.

Mátrix Benjámin elégedetten dôlt hátra, a vendégek a hangszórókból szûrôdô balkáni muzsikát dúdolták, jó olyan helyekre jönni, ahol kicsit otthon érezheted magad, nem feszélyez a kesztyûs pincér, de picit mindig többet kapsz a pénzedért.

Az üzlet mindig üzlet, de csak ha lehet élvezni is közben az életet, gondolta és belekortyolt a borba.

Balkán Bisztró 7621 Pécs, Ferencesek utcája 32.

Telefon: +36 30 891 6809 rizstésztával és zöldborsópürével. A meglepetés, a látvány és ízek kontrasztja, a játék a formákkal mindig mûködik, gondolta, amikor elôbb a mobiltelefonok laktak jól fényképekkel, csak utána következett az evés. Ô maga a „majdnemböjtje“ jegyében erdei gombás rizottót választott, amire langyos brie sajt került. A „majdnemböjt“ a kíméletes böjtölést jelentette, nem nagyon evett húst, kivéve, ha megkívánta, nem nagyon kedvelte ezeken a hirtelen jött, sokaknál inkább divatszerû fogadalmakat.

A vendégeknek Szabó Zoltán pécsi cirfandlijából rendelt, maga Balla Géza ménesi kadarkájával kísérte le a rizottót. Mire az eszpresszó, no meg a batáta nudli mákkal és cigánymeggyel az asztalra került, már túl voltak a lényegen.

Sokan nem értik idehaza, hogy tôlünk délebbre az üzlet valójában a terített asztal mellett köttetik. A Balkán Bisztró kínálata jó apropó volt, hogy megmutassa, van piaca a horvát termékeknek, itt a borlapon is szerepelnek, talán Magyarországon itt a legszélesebb a választék, de a tányéron is ott vannak, sôt a sörcsapból is az folyik. Utána már lazult a nyakkendô, sôt le is került. Ha a bi-

A RÉGIÓS Ha úgy tíz évvel ezelôtt kérdeztem volna, kinek mit mond a Pannon Borrégió elnevezés, valószínûleg még inkább csendbe fulladt volna a válasz, mint mostanság. A borrégiók kialakítása logikus lépés volt a szétaprózott, 22 borvidékbôl álló magyar borvilágban, aztán persze jó magyar szokás szerint sem koncepció, sem pénz nem volt a tényleges piaci bevezetésükre. Hogy a Pannon Borrégió talán mégis ismertebb, mint több társa, az annak a kezdeményezésnek is köszönhetô, ami 2008-ban indult el.

Ekkor fogott össze több olyan szervezet, intézmény, cég, hogy legyen egy régiós kampány, ami egyben egy régiós borverseny is. Így valósult meg a Pannon Borrégió Top25 koncepciója, ami abban különbözik a többi borversenytôl, hogy nem feltétlenül a 25 legjobb pontszámot kapott bor kerül a kiválasztottak közé.

Villány, Szekszárd, Pécs és Tolna annyira sokszínû, olyan sok bortípus ké-

❯

HIRDETÉS / GASZTRONÓMIA

27

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hatalmas kedvezmények a Suzuki Szigetvárnál!

akár 4.040.000 Ft-tól

akár 3.999.000 Ft-tól

3+7 év garanciával (motorra, turbóra, váltóra)* Kereskedésünkben vásárolt új Suzukiját díjmentesen forgalomba helyezzük.

Flottakedvezmény egy autó vásárlása esetén is.

Korrekt autóbeszámítás, akár sérülten, finanszírozottan is.

Tesztautóink: Vitara 1.4 GLX automata, Vitara 1.0 GL+, SX4 S-Cross 1.4 GL+, Swift 1.2 GL+, Baleno 1.2 GL

*Új Vitara, SX4 S-Cross modellekhez a motort, turbót, váltót illetôen összesen 10 év/200.000 Km-ig garanciát vállal a Suzuki, az autó többi részére általános garancia 3 év/100.000 km-ig érvényes.

Ajánlatunk 2019.03.21-tôl a készlet erejéig, illetve visszavonásig érvényes, a részletekrôl érdeklôdjön szalonunkban. A kép illusztráció. Üzemanyag fogyasztás (WLTP szabvány): 5,7-8.9 l/100 km, CO2 kibocsátás vegyes 127.9-200.9g/km.

SUZUKI SZIGETVÁR márkakereskedés és márkaszerviz 7900 Szigetvár, József A. u. 66/3. (Mol kút mellett) Nyitva: h-p 8-17-ig, sz: 9-12-ig v: zárva.

Tel: 73/456-789, 20/450-5000, 70/644-3333 www.suzukiszigetvar.hu

BORVÁLOGATOTT mind a termelôk, mind a közönség részérôl elég határozottan megfogalmazódott az igény, hogy folytatódjék a Top25.

A versenyt elindító szervezôk közül a Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin, valamint a Pannon Borrégió maradtak meg,

illetve a Pécsi Tudományegyetem a verseny zsûrijére bízza már évek óta az egyetem bora választás szakmai elôzsûrizését.

Gyôrffy Zoltán a Pécsi Borozó fôszerkesztôje www.pecsiborozo.hu

Fotó: Pécsi Borozó

szül ezeken a borvidékeken, hogy inkább egy kvótarendszert alakítottak ki a szervezôk, mintegy tíz kategóriában vetélkednek a borok és a kategóriagyôztesek lehetnek végül a borválogatott tagjai. Így lehet garantálni, hogy nem csupán a nagy testû vörösborok, de kadarka vagy kékfrankos is kerül be, hogy a könnyed, illatos fehérborok mellett az érleltebb vagy kései szüretelésû fehérek is helyet kaphatnak, és hát nem feledkezhetünk meg a rozéról vagy a sillerekrôl sem.

A borok kiválasztását (idén április végéig lehet a jelentkezéseket és borokat leadni, május derekán lesz a borbírálat) egy bemutató is követi, ahol ünnepélyes keretek között átadják az elismeréseket, egyúttal a nagyközönség is megkóstolhatja a borválogatottat. A huszonöt régióbajnok idén június 15-én mutatkozik be a pécsi Littke Palace Látogatóközpontban. Ez lesz a tizenegyedik verseny és kóstolófesztivál, tavaly egy év szünet volt a sorozatban, de

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

SKODA KODIAQ RS – KOVÁCS TAMÁS Az AutóCity Zrt. Skoda márkakereskedésének kínálatából a gyár történetének legerôsebb dízelautóját, a Kodiaq RS-t teszteltük. Az autó a versenypályán már bizonyított, a Nürburgringen a Skoda Kodiaq RS a leggyorsabb hétüléses. Kovács Tamás fotós elsôként kívülrôl járta körbe a kristályfekete tesztautót.

Nem volt nehéz dolga a Kodiaqnak, hogy levegyen a lábamról, mert nekem az összes mai Skoda nagyon tetszik. Éles vonalakból, mindenféle sallang nélkül rajzoltak egy olyan karosszériát, amirôl csak a részletesebb vizsgálódás után derül ki, hogy csupa izgalmas részletmegoldás rejtôzik az egyszerûség mögött. A Kodiaq esetén a hosszan elnyújtott vízszintes vonalak jelentik a trükköt, ezekkel leplezi az autó a valódi méreteit. Ügyes az orr-rész kialakítása is, jól mutatnak a fényes fekete mûanyagelemek, és a lámpák is hangsúlyozzák a sportosságot. Meg persze az RS kiegészítôi, a spoilerek, a nagy kerekek, és a kivillanó piros féknyergek. Ha jól látom, ültettek is a karosszérián, mert ebben a kategóriában szokatlan, hogy látom az autó tetejét. Az összkép határozottan sportos, de ugyanakkor barátságos is.

Az üzleti életben ez akár elôny is lehet, hiszen sokszor az autó, amivel érkezünk, adja az elsô benyomást egy partner számára.

Ezt én is így érzem, és emiatt figyeltem is arra, hogy megfelelô autót válasszak magamnak. Mindkét szélsôséget kerülni kell, de ugyanakkor az is fontos szempont volt,

hogy jól érezzem magam a kocsiban, mert bár az átlagnál jóval több idôt töltöttem már eddig is a volánnál, de még mindig élvezem a vezetést. A legjobb ötleteim is vezetés közben támadnak, fôképp a hosszú éjszakai hazautakon, mert ha tehetem, az éjszakába nyúló fotózások után is azonnal autóba ülök. Ilyenkor figyelek arra is, hogy a fáradság ne gyûrjön le, ha kell, megállok egy parkolóban átmozgatni magam, de a leengedett ablak, vagy egy hangosan énekelhetô jó magyar zene is segíthet.

Fotósként a sok felszerelés miatt fontos lehet a praktikum is, a hosszú utakra pedig kényelmes autó kell.

A Kodiaq ideális lenne erre a célra. Elképesztôen nagy belül, még annál is több a hely, mint amire a külsô méretek alapján gondoltam. Persze ez sem meglepô, a Sko-

da ebben is nagyon jó, ha jól tudom minden modelljük egy kicsit tágasabb, mint a versenytársak autói. A csomagtér is hihetetlenül nagy, több mint 700 liter, ebbe már egy komolyabb fotózás kellékei is beleférnének. A praktikum terén is jól teljesít az autó.

Bár a sportosság áll a középpontban, az RS is tele van okos ötletekkel. A középkonzolba épített telefontöltô, az ajtókban levô esernyôk, a tanksapkában megbújó jégkaparó, vagy a csomagtér kivehetô zseblámpája mind olyan ötlet, ami azt mutatja, hogy figyeltek az utasok valódi igényeire. A legjobb mégis az ajtókra épített automatikus élvédô. Ha valahol fontos ez a kiegészítô, akkor ez éppen ez a kategória, mert a nagy méretek miatt a szûk parkolóhelyeken nem könnyû kinyitni az ajtókat. Az automatikus védelem nemcsak a Kodiaq ajtajait védi, hanem a szomszédos autókat is.

Ennél a kocsinál a lényeg a sportosság, ami belül is elsô pillantásra kiderült.

Igen, már az ülések megadják az alaphangulatot. Látványosak, gyönyörû a kárpitozásuk, de ami a legjobb, hogy nem csak tartanak a kanyarokban, hanem kényelmesek is. A második sorban is hatalmas a hely, tetszik, hogy itt csúsztathatók az ülések, és a háttámlájuk is több fokozatban dönthetô.

Az pedig, hogy a Kodiaq RS hétüléses, nagyon meglepett, ráadásul még a csomag-

Autócity Kft. ● 7629 Pécs, Schroll József u. 3. ● Tel.: (36) 72 550 500 ● www.autocitypecs.hu

AUTÓTESZT

tartóból kihajtható két ülés is ugyanolyan igényes kárpitot kapott, mint az elôtte levô sorok. Szépek a piros cérnás varrások, és jól mutat a lapított aljú sportkormány is. A dekorbetétek látványosak, ám a mûszerfal egyes elemei túl kopogósak, igaz, ezeket a normál használatban nem érintjük meg. Az egyetlen kivétel az ajtó kapaszkodója, ide el tudtam volna képzelni egy finomabb anyagot vagy bôrborítást.

A mûszerezettség is kétarcú, a legújabb technika nagyon letisztultan került az autóba.

Az egyetlen hatalmas kijelzôbôl álló mûszeregység nekem még új, elsôre el is vesztem a lehetôségekben, de talán épp ez a legnagyobb elônye. Gyakorlatilag bármit meg tudunk jeleníteni a kormány mögött, változtatható a grafika, és az adatok megjelenítésének a helye. Nyilván nem állítgatnám napi rendszerességgel, de ha többen vezetik az autót, akkor mindenki összeállíthatja magának a legszimpatikusabb konfigurációt. A sportmûszerek pedig árulkodóak, fôleg a hossz- és keresztirányú gyorsulásmérô mutatja meg az autó valós teljesítményét.

A Skoda RS modelljei mindig a menettulajdonságaikról voltak híresek, a gyár sportrészlegének mérnökei ezeken az autókon is megmutatták, hogy hogyan lehet izgalmassá tenni egy utcai modellt. A Kodiaq esetén a feladat nehezebb volt, mint az Octaviánál, hiszen egy ekkora SUV-ot nem könnyû sportossá varázsolni. Mennyire sikerült?

Szerintem remek munkát végeztek, és

ez talán nem is igazán a 0-100-as gyorsulási adaton, vagy a végsebességen érhetô tetten. Persze ezekben sincs hiba, óriási lendülettel lódul meg az autó, és a végsebesség is tisztességes, mégsem ezek fogtak meg igazán. A legjobb benne, hogy olyan könnyedséggel vezethetô, mint a saját jó 500 kilogrammal könnyebb, sportosnak számító autóm. Ha nem ülnék magasan, el is felejteném, hogy egy ekkora autóban ülök, valódi élményautó a Kodiaq RS. A másik meglepô dolog, hogy mennyire jól elszigetel a külvilágtól. Egyszerûen nem érezni benne a sebességet, persze ehhez kell az is, hogy a 240 lóerô és az 500 Nm segítségével simán megoldjon minden feladatot. Ehhez izgalmas hang is társul a kipufogó felôl, amit ha jól sejtek, egy hanggenerátorral oldottak meg, mert jóval öblösebb és vérpezsdítôbb, mint egy négyhengeres dízel hangja.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben az autóban értelmet nyert a menetmód-választó kapcsoló is, mert valóban érezhetôk a különbségek.

Hát ECO módban azért nem próbáltam ki, de a Sport és a Komfort közt valóban hatalmas a különbség. Fôleg ha a DSG váltó sport- és normál módját is kihasználjuk.

Sportmódban tényleg igazi sportkocsi a Kodiaq, normál vagy komfort állásban pedig egy kényelmes barátságos, nagy SUV. Az automata váltóval nagyon kevés tapasztalatom volt eddig, de ez a DSG meggyôzôen teljesített. Gyorsan kapcsol, és szinte kitalálja a sofôr gondolatait is, a tesztút alatt nem hiányzott a kézi kapcsolás lehetôsége, sôt a végére úgy éreztem, ezzel az automatával jobb is a Kodiaq, mintha kéziváltó lenne benne. Összeségében milyen autó a Skoda Kodiaq RS? Megéri a felárat az RS kivitel?

Szerintem igen. Mintha kapnánk még egy autót a meglévô mellé, és szabadon eldönthetjük, mikor, melyikkel autózunk. Az RS változat nagy erôssége, hogy a sportosságért cserébe minimális kompromisszumra kényszerít. Családi autóként, utazóautóként és élményautóként is megállja a helyét, és nem kétlem, hogy terepen sem jön zavarba, amennyiben valakinek van szíve egy ilyen szép autóval rossz utakra hajtani. A minôség és a technológia tekintetében pedig a konszern fejlesztéseibôl profitál, így mára a Skoda ezen a téren német autónak számít.

Fontos még, hogy a Kodiaq mentes a kategóriatársakat kísérô elôítéletektôl. Ahogy mondtam, én nagyon szeretem a jó autókat és az autózást, és a Kodiaq engem meggyôzött, mert nincs olyan terület, ahol nem teljesít kiemelkedôen.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 968 cm3 Maximális teljesítmény: 240 LE 4000/min Maximális nyomaték: 500 Nm 1750-2500/min Saját tömeg: 1795 kg Csomagtér(hét üléses kivitel): 715 l Maximális sebesség: 221 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 6.9 s Átlagfogyasztás (gyári adat): 6.4 l Alapár (RS): 14.566.010 Ft (céges vásárlók számára 14% kedvezmény) Az RS kivitel fontosabb alapfelszerelései: elsô, oldal-, függöny- és térdlégzsákok, ESC stabilitásvezérlés, Startstop rendszer, Climatronic automata klímaberendezés, digitális mûszerfal, tempomat, multifunkciós bôr sportkormány, könnyûfém keréktárcsák, fûthetô elsô ülések, kulcsnélküli indítás, sportülések.

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

KÖRNYEZETVÉDELEM

VIZED PROGRAM A LEÔWEYBEN: A VÍZ MINT A FELELÔSSÉGVÁLLALÁS ESZKÖZE „A víz minden élet forrása, mégis lelkiismeretfurdalás nélkül pazaroljuk és szennyezzük. A víz véges forrás, csak annyival gazdálkodhatunk, amennyivel jelenleg is rendelkezünk. A víz lényegesen több figyelmet érdemel, mint amennyiben részesül.“ A víz fontosságáról szóló gondolatokkal szinte biztos, hogy már mindannyian találkoztunk valahol, ha máskor nem, a március 22-ei víz világnapjához kapcsolódóan. Azonban nem elég szembesülni azzal, hogy nagy a baj, tenni is kell annak megoldásáért. Mint ahogy cseppekbôl áll össze a tenger, a Föld vízkészletének megmentéséért tett apró törekvések is számítanak, akár egy pécsi középiskola közösségének felelôsségvállalása is fontos szerepet kaphat a folyamatban. A Leôwey Klára Gimnázium 9. osztályos diákjai alkotta Vized csoport alig néhány hónapja kezdte a vízre fókuszáló munkáját, máris kézzelfogható siker koronázta törekvéseit: két vízszûrôs-tisztítós hûtôberendezéssel gazdagodott az iskola és a diákok utántölthetô ivókulacsot kaptak. Pedig a Vized program csak részben szól a vízrôl.

Egy amerikai középiskolával kialakítandó jövôbeli közös program indította el a gondolkodást, hogy mi lehetne az a szervezôerô, amely mindkét kultúrában, közösségben megmozdítaná a fiatalokat. A választás a víz témájára esett, amelynek feldolgozására konkrét terveket, vállalásokat készítettek a Leôweysták. Az amerikai magániskola igazgatója hamarosan Pécsre érkezik a középiskolával és a pécsi egyetemmel való együttmûködés céljából, a Vized program közös jövôjérôl is ekkor esik szó.

De már most is nagyon sok eredményrôl számolhatnak be a Vized-csapat tagjai. Mint Gombás Ildikó tanárnô, a projekt gazdája mondja, a víz témája tulajdonképpen egy „alibi“, a projekt valójában arról szól, hogy fel-

hívja a résztvevôk figyelmét azokra a fontos, ámde a mindennapjainkban kevésbé megbecsült területekre, amelyek az élet alapvetô vázát adják. Ám nem szánunk rájuk kellô figyelmet, késôbb pedig már nem biztos, hogy visszafordíthatók a folyamatok. Olyan alapvetésekre kell gondolni, mint hogy miként táplálkozunk, mozgunk-e, pihenünk-e eleget és ebbe a sorba tartozik az, hogy kellô mennyiségû vizet fogyasztunk-e.

Már az óvodában elkezdôdik az egészségtudatos gondolkodás megalapozása, ami folytatódik az általános iskolában, ám a gimnáziumban ezek a témakörök már nem kapják meg a kellô figyelmet. Pedig a középiskolásoknál is szükség lenne e gondolatok megerôsítésére, a jó szokások kialakítására, hiszen számos, a késôbbi életvitelre vonatkozó szokás éppen ebben az életkorban alakul ki. A Leôweysták ezért is gondoltak a vízre mint az élet legalapvetôbb forrására, mert ha sikerül a fiatalokban tudatosítani, hogy miért fontos a jelenükre, a jövôjükre, az életükre, a közösségükre, a társadalomra, a nagyvilágra nézve vigyázni a vízre, az megalapozza az önmaguk, a családjuk, az iskolájuk, a közösségük iránti felelôsségvállalásukat.

A Vized csoport egyik idei célja az volt, hogy pályázatok segítségével két vízszûrôs, víztisztítós, vizet hûtô adagolót nyerjenek. Ugyanis tisztában vannak vele: az, hogy hûtött, kiváló ivóvíz áll rendelkezésre, minôségi változást eredményez a diákok életében is, pl. ha a tanulók hidratáltak, jobb teljesítményre képesek.

Másrészt nagyon sokan PET-palackokba töltött majdhogynem egészségtelen italokat vásárolnak, ezzel amellett, hogy növelik a hulladékkibocsátást, még az egészségüket is rongálják, nem beszélve a feleslegesen kiadott forintokról.

Egy akkora intézményben, mint a Leôwey Gim-

názium, százával kerülnek kidobásra a mûanyag palackok, és ugyan egy részüket újrahasznosítják, sokkal kedvezôbb lenne, ha nem is keletkezne ilyen jellegû hulladék.

Tehát az idei cél elérése érdekében a diákok pályázatokat kerestek, megtanulták azokat értelmezni, megszerkeszteni, beadni és megvalósítani egy tervet. A Duna-Dráva Cement Kft. Zöld megoldás pályázatára összeállított pályamûvük, bár kiválónak találták az ötletüket és annak kidolgozását, nem nyert. Viszont a pályázati anyag eljutott a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságához, az ô segítségükkel találtak rá a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványra, amely támogatta a kezdeményezést. Így vásárolhatott az iskola két víztisztító-szûrô-hûtô berendezést, és még arra is kaptak támogatást (ami szintén fontos része a projektnek), hogy ivókulacsokat vegyenek az iskolai közösség számára. Az adagolókat és a kulacsokat a víz világnapja alkalmából már át is adták az intézménynek. A projekt következô lépése az lesz, hogy meghirdetik a PET-mentes osztály akciótervet a mûanyaghulladék mennyiségének csökkentésére. Kiírtak egy kreatív pályázatot is „A víz íze“ címmel, erre poszteren, fotón vagy irodalmi alkotásként várták a téma megjelenítését. „Szép lassan lehet elültetni a gondolatokat, hónapról hónapra tudatosítani a diákokban, hogy a változásra nem várni kell, hanem azt ôk idézhetik elô. Nem lehet egyik napról a másikra átprogramozni a hozzáállásukat, a gondolkodásukat, erre idôt kell hagyni. A Vized program a fiatalok felelôsségvállalását erôsíti, általa olyan készségeket sajátíthatnak el, amelyek a felnôtt életükben is segítik ôket. Mert egyszer majd ôk tanítják meg ugyanezekre az utánuk jövô generációt“ – mondja Gombás Ildikó.

vállalkozásokat. Az Amnis Víztechnológia Kft. vezetôje, dr. Révész Károly így jutott el egészen Zaragozába, ahol 12 darab elôre leszervezett üzleti tárgyalást (B2B találkozót) bonyolított le a két nap alatt. Az Amnis Víztechnológia Kft. egy progresszív cég, amely többféle víztisztító berendezést gyárt háztartási és ipari felhasználásra. Vízlágyító anyagokat, ammónia, arzén, vas, mangán és nitrát eltávolítására alkalmas szûrô-anyagokat forgalmaznak és ásványi patronokat is biztosítanak.

A spanyol vásáron elért legjelentôsebb eredménye egy szlovén céggel kötött partnerségi megállapodás, melynek keretében az Amnis ásványi patronok beszállítója lesz, hogy a partner cég ezeket használja és integrálja termékeibe, így továbbfejlesztve azokat.

AZ AMNIS VÍZTECHNOLÓGIA KFT. SPANYOLORSZÁGBAN ELÉRT SIKERE Februárban került megrendezésre a SMAGUA, a víz- és öntözôipar technológiai bemutatója Spanyolországban, melynek szervezôje az Enterprise Europe Network volt.

Az EEN pécsi kollégái mindig figyelemmel követik az aktuális nemzetközi üzletember találkozókat és témák szerint értesítik az azokban érintett

A magyar cég számára ez volt az elsô lépés a szlovén piacon. Dr. Révész Károly nagyon jelentôsnek és költséghatékonynak találta a nemzetközi partnerek találkozását és a B2B tárgyalásokon való részvételt.