Dél-Dunántúli Gazdaság XXI. évfolyam 5. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXI. évfolyam 5. szám 2019. június 7.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

kamara

tok a z y n á önkorm

egyetem atás g z a g i állam

KOORDINÁCIÓ ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉS w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

MÚLTUNK NAGYJAI

JÁNOSI ENGEL JÓZSEF (1851–1939) Pécsett született 1851. november 16-án. Édesapja a híres gyáros-üzletember, Engel Adolf volt, akinek az 1885. évi fôvárosi világkiállításon I. Ferenc József nemesi címet adományozott mecsekjánosi birtoka után, „jánosi“ elônévvel. Tehetséges fia szülôvárosában végezte a középiskola alsóbb osztályait, majd Bécsben folytatta tanulmányait, ahol kereskedelmi iskolán szerzett képesítést, közben magasabb zenei képzést is nyert, ezt követôen pedig a bécsi egyetem bölcsész fakultásán tanult.

Már kora gyermekkorától zenei csodagyerekként tartották számon: 14 éves korában írása jelent meg a Wanderer címû tekintélyes bécsi lapban Reményi Ede pécsi hangversenyérôl, 18 évesen(!) pedig nem kisebb személyiséggel, mint magával Richard Wagnerrel keveredett vitába, miután megjelent a zeneszerzô „Judaizmus a zenében“ címû mûve. A kor nemzetközi hírû lipcsei mûvészeti hetilapjában, a Musikalisches Wochenblatt-ban már az 1870. évi indításkor a címlapon szerepelt a neve 19 évesen – a magyarok közül az egyedüliként!

Felesége Justus Rózsa (1860–1890) volt, két fiuk született: Richárd (1882–1945) és Róbert Schumann (1883–1943).

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Ragaszkodott magyarságához. Ennek egyik ékes példájaként, Erzsébet királyné szobrának riviérai leleplezésekor, 1899-ben elérte, hogy a zenekar az osztrák himnusz mellett a magyar himnuszt is eljátssza, majd magyar beszéd kíséretében az emlékmû talapzatára a magyarság nevében koszorút helyezett el.

Ettôl függetlenül irodalmi munkásságát német nyelven alkotta - méghozzá „E. J. de Sinoja“ (amely a „jánosi“ anagrammája) álnéven. Drezdában négy zsidó tárgyú drámája jelent meg, a Die Marranen (1900), az Im Beichtstuhl(1902), a Der Kabbalist (1909) és a Der Kaufmann von Rom oder: Shylock’s Urgestalt (1925). Ezért kortársai és késôbbi kutatói közül többen ‘literarisch gentleman’-ként emlegették.

Honthy István költô és újságíró „Két veréb dalai“ címû verseskötete 1903-ban az ô támogatásával jelent meg, amely a „szürkecilinderes öregúr“ ahogy ôt kedveskedve nevezték szeretett mecsekalji városában – mecénási mivoltát bizonyította. Mecsekjánosi birtokán saját költségén római katolikus iskolát létesített, a Pécsi Zenekedvelôk Egyesülete és a Patronage Egyesület alelnökévé illetve vezetôségi tagjává választotta.

Az „Újság tisztessége“ címû kötete 1904ben látott napvilágot, amelyben támadta a „hírlapok szenzációhajhászását s üzletszerû igazság elferdítését.“ Hat évvel halála elôtt – a terjedô nácizmusra válaszként – jelent meg 300 oldalas zenetörténeti-zenekritikai összefoglaló mûve német nyelven, „Antiszemitizmus a zenében“ címen. Büszke volt zsidóságára: a pécsi hitközség elöljáróságának 1875-tôl tagja, 1902 és 1914 között elnöke lett, majd 1924-tôl a X. országos községkerület elnöke volt. Ô javasolta, hogy a Munkácsy és a Fürdô utca sarkán építsenek hitközségi iroda- és bérházat, amely 1911-ben valósult meg. Az 1927-ben induló Magyar Zsidó Lexikon elnöki tanácsának tagjai között is megtaláljuk.

Már 1865-ben belépett apja Engel Adolf és Fiai néven mûködô faipari és fakereskedelmi vállalatába, és a század nyolcvanas éveiben Pécsett, Szigetváron és Barcson tartottak fönn fûrésztelepeket, emellett Pécsett parkettagyárat. Alapanyaguk a magyar és szlavóniai tölgyfa volt, az üzem végtermékeit fôként Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban,

Dél-Dunántúli Gazdaság

valamint Európa egyéb országaiban értékesítették. Kapcsolatokat találtak Baranya, Somogy- és Verôce vármegyék nagy erdôbirtokosaival, ezen túl pedig a pécsi egyházmegyei papi uradalmakkal.

Tevékeny részt vállalt az apja által 1894-ben alapított komlói kôszénbánya, és a hozzá vezetô Bakóca – Felsômindszent – Komló vasút létesítésében, valamint a bányamû föltárásában, fejlesztésében. Amikor a Wekerle-kormány 1907tôl az állami szénbányászat megalapítását, fejlesztését zászlajára tûzte, a nagy kalóriájú komlói kôszenet termelô bányát a vasúttal együtt 1909-ben az állam részére szerezte meg. Ebbéli érdemeiért I. Ferenc József király 1910-ben a magyar királyi udvari tanácsosi címmel tüntette ki, amelyet Pécsett egyedül ô viselt.

A város törvényhatósági bizottságának 1886 és 1929 között, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának, a Vöröskereszt egyletnek, egyéb kulturális szervezôdéseknek pedig hosszú idôn át volt tevékeny tagja, az 1888-ban Pécsett rendezett elsô országos kiállítás végrehajtó bizottsága tagjai közé szintén beválasztották. Amikor szeretett édesapja 1903-ban elhunyt, az összes üzleti tevékenységet ô vitte tovább, és emiatt kulturális munkássága háttérbe szorult. Természetesen az elsô világháború éveiben vállalkozásai nehézségekkel küszködtek, az 1918-1921 közötti antant-szerb megszállást Budapesten és Bécsben élte át. Amikor 1921 ôszén visszatért, lassan visszavonult az üzleti élettôl. A Gôzfûrész és Parkettagyára Rákóczi úti irodájából kiindulva hosszú sétákat tett a városban, sok idôt töltött a Mecseken és mecsekjánosi birtokán. Portréja és képe megtalálható a Zsadányi Oszkár és Klamár Gyula által szerkesztett, 1928-ban megjelent „Pécsi Fejek“ címû kötetben.

A mindig harmóniát, humanizmust, békét, a kultúra fontosságát hirdetô jánosi Engel József a második világégés kezdetén, 1939. november 25-én hunyt el Pécsett. A nagy mû- és régi nyomtatvány gyûjteménye a háború idején elkallódott. Hogy nem mindennapi formátumú egyéniséggel van dolgunk, az is bizonyítja, hogy amikor életmûvét összegzi, akkor sikeres üzletemberként, emellett zeneszerzôként, zenekritikusként, mûgyûjtôként, íróként is nyilvántartja az utókor. Sírja a pécsi Szív utcai zsidó temetôben van. Sírkövén ez olvasható: „Az értelmesek fénylenek, mint az égboltozat fényessége“.

Dr. Vargha Dezsô

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

KOORDINÁCIÓ ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉS Dr. Síkfôi Tamás elnök — A kamara küldöttgyûlése elfogadta az elnökség beszámolóját a 2018-as kamarai munkáról. Miképp értékelné az elmúlt évet?

— 2018-ban a kamara a legfontosabb kihívásra koncentrált, meg kell állítani Baranya gazdaságának lemaradását. Hátrányaink számosak, gyenge a K+F potenciál mind az egyetemen, mind a cégeknél, iparunk, export orientációnk a sereghajtók között van, a beruházási rátánk tartósan a magyar átlag alatti, súlyos HR problémákkal küzdünk, miközben nálunk a legnagyobb a munkanélküliség, újratermelôdik infrastrukturális lemaradásunk, és igen gyenge a politikai lobbierônk.

— Milyen válasz adható ezekre az egyenként is veszélyes kihívásokra?

— A küldöttgyûlésen elemeztük a Kárpát-medencei régiók fejlôdését, míg a DélDunántúl gyakorlatilag nem tudott javítani,

addig a partiumi vagy felvidéki térségek jelentôsen elôreléptek az uniós ranglistán.

Sikereik egyértelmûen a térségi politikai, gazdasági és tudományos szereplôk koordinált összefogására vezethetôk vissza, amely vonzó partnerré tette ôket az állami fejlesztéspolitika számára. Vagyis minden változás alapja az önkormányzatok, az egyetem, az államigazgatás és a kamara összefogása. Ennek formális megteremtése elôtt állunk, a kancellária által kidogozott megállapodás alapján.

— Ez eléggé triviális követelmény, de a sikerhez gazdasági fejlesztési programok is kellenek, nem?

— Mindeddig a fejlesztési források gyakran elkerülték a gazdaságot a megyében, jobbára presztízsberuházásokra jutott forrás, amely nem ritkán jelentôs mûködési költségtöbbletet indukált a közszférában, áttételesen növelve a helyi gazdaság terheit.

Még mindig erôs ez a késztetés, de kama-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

A Baranya Gazdaságának Napja rendezvény vendége volt dr. Csath Magdolna professzor asszony

HERBÁLY ISTVÁN elnök, Innovációs bizottság

ránk kidolgozta a megye iparfejlesztési programját, amely egyértelmûen az ipari cégek fejlesztési terveire támaszkodik. Ezek a tervek korunk versenyképességi kihívásaira adnak választ, a digitalizáció, az ipar4.0, az exportorientáció területein. Már 38 cég fejlesztési projektjét fogadta be a szakértôi csapat, megteremtve az azok közötti belsô szinergiákat is. A programban megfogalmaztuk a közszféra szereplôinek feladatait is határidôkkel, konkrét aktivitásokra lebontva. E területen számos projekt megvalósult, vagy már dolgozunk megvalósulásán. Megtisztelô, hogy valamennyi érdekelt intézmény támogatását bírjuk a programmal, Pécstôl az egyetemig, a kormányhivataltól a PSZC-ig, a megyei városokig, a megyei közgyûlésig.

— Ez kétségtelen jó hír, viszont erôforrás-hiányos térségünkben honnan lesz forrás a céges beruházásokra?

— Korunk az unióban is a centralizációról szól. Integrációs és állami szinten is, vagyis onnan kell forráshoz jutnunk. Az unió kohéziós politikájának eredménye kész tragédia. Gyorsulva nônek a különbségek.

Itthon is erôs az az állami belsô késztetés, hogy a fejlettebb térségekbe kerüljenek a források a várható (?) nagyobb eredmény... és a sokkal erôsebb érdekérvényesítésük miatt. Tehát nem csak önmagunkat kell legyôznünk a sikerhez, hanem a központosított források kezelôit is meg kell gyôznünk, képesek vagyunk fejlôdni, ne taszítsanak minket még mélyebbre. Nos, itt a legfonto-

Az Innovációs bizottság legfontosabb stratégiai célja, hogy a megye számára megteremtse azt a K+F+I környezetet, amely a hozzáadott értéket képviselô vállalkozások számára reális lehetôséget nyújt nemzetközi piacra érett termékek és szolgáltatások fejlesztésére. Ebben a munkában helyi partnerünk a Pécsi Tudományegyetem, országosan egyeztetéseket folytatunk a megújult kutatási hivatal vezetésével. Ennek legfôbb eredménye a tavaly megkezdett személyes párbeszéd a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal új vezetôjével és döntéshozó kollégáival.

ARNOLD ANTAL elnök, Kereskedelemfejlesztési bizottság A kamara Kereskedelemfejlesztési bizottsága folyamatos és rendszeres egyeztetést folytat a szektor döntéshozói és a vállalkozások között szakmai témákban. Legyen szó az online pénztárgépekrôl, taxaméterekrôl, GDPR adatvédelmi rendelkezések bevezetésérôl vagy a most napirenden lévô turisztikai adatszolgáltatásokról.

Fô feladatunk a kereskdelmi és turisztikai vállalkozók érdekeinek képviselete és a helyi kapcsolatok, piaci együttmûködések hatékony serkentése. Ebben nagy elôrelépés a nemzetközi dimenziójú kereskedelemfejlesztés, a 2018-ban harmadik alkalommal megrendezett Open4Business üzletember-találkozó.

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Az Open4Business Nemzetközi Üzletembertalálkozón 18 ország képviseltette magát

KRESZ ERIKA elnök, KKV-fejlesztési bizottság A kis- és közepes méretû vállalkozások biztosítják a munkahelyek 70%-át, a hozzáadott érték, a nettó árbevétel és a nemzetgazdasági beruházások jelentôs részét. A kamara KKVfejlesztési bizottságának munkája ezért is rendkívül fontos. A testület 2018-ban a kialakított munkaterv szerint haladt. A gazdaságszervezés szempontjából fontos felmérések elvégzése és javaslatok megfogalmazása mellett a bizottság fókuszában az induló vállalkozások támogatása, a kamarai ajánlási-minôsítési rendszer kidolgozása álltak – és abban az évben még a Humán klub illetve a Humán Konferencia szervezési feladatai is ide tartoztak. A KamarAAkadémia kezdeményezésünk 2018-ban sikeres volt.

LAKICS PÉTER elnök, Iparfejlesztési bizottság Az Iparfejlesztési bizottság a 2018. évi aktivitásával hozzájárult a helyi gazdaság szervezéséhez, valamint a megyei ipar helyzetének fejlesztéséhez a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter támogatásával.

Az Ipar4.0 koncepció népszerûsítésével a szükségszerû globális kihívásokra is készülünk.

2018-ban megalakítottuk az Építôipari Technológiai Klasztert, kamarai vezetô lett a Szentágothai Kutató Központ ipari és innovációs testület vezetôje, mely testületben az IFB is képviseltetve van.

A #jelenajövôd kampány és a Baranyai Iparfejlesztési program az IFB fô fókuszában volt, és lesz 2019-ben is.

A Baranya Megyei Üzleti Estélyen a megye gazdaságának legjobbjait köszöntik

sabb tényezô a még hiányzó lobbierô. A kamara vezetése másfél év óta közvetlen kapcsolatot teremtett az érintett miniszterekkel, államtitkárokkal, szakértôkkel, egyeztetjük a fejlesztési programjainkat velük, beépítjük javaslataikat. De a szakmai együttmûködéstôl a forrás biztosításáig még hosszú az út. Ehhez kell a helyi politika és az egyetem támogatása is, nem beszélve a megye meghatározó vállalkozásainak lobbista együttmûködésérôl.

— Ha nem kap külön forrást a program, akkor vissza kell térni az origóhoz?

— Nem, hiszen több olyan forrás van, amelyekbôl az egyes beruházások finanszírozhatók, itt a koordináción és az együttmûködésen van a hangsúly, jelenleg ezen

dolgozunk, bár bízunk a program önálló forráshoz jutásában is.

— Az iparfejlesztési program sikere ezek szerint döntô a megye jövôjét nézve?

— Döntô fontosságú, de korántsem elégséges a megye felzárkózásához. Ezért a helyi közélettel egyeztetve felkészülünk élelmiszeripari, idegenforgalmi fejlesztési programok kidolgozásra is. Emellett támogatjuk és bekapcsolódtunk a PTE regionális társadalmi, gazdasági fejlesztési programjának munkájába is. Napi szintû a koordináció az egyetem vezetôivel és javul az önkormányzati vezetôkkel is. Bizakodó vagyok, minden energiánkkal igyekszünk elôsegíteni a helyi koordinációt és szervezni az országos lobbit.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

Rabb Szabolcs fôtitkár — Melyek a 2018-as év legjelentôsebb eredményei a helyi gazdaságot és a kamara hivatalát tekintve?

— Kamaránk az elindított stratégiai programok mentén szervezte a 2018-as év operatív feladatait. A Baranyai Iparfejlesztési program céges projektjei és azok szinergiáinak elemzése nemcsak az iparfejlesztési, de más, a megyét és a régiót érintô fejlesztési politika szerves része lehet, remélem lesz. Ezek azok a vállalati fejlesztési ügyek, amelyek akár már rövid távon is komoly impulzust adnak a gazdasági szereplôknek, az önkormányzatoknak és az egyetemnek is. A fejlesztési javaslatok körvonalazzák azt a 21.sz-i, hozzáadott értékkel és megkülönböztetô jelleggel bíró megyei gazdaságot, amely részben önszervezôdô módon „meghajlítja“ az igencsak lelassult fejlôdési ívet.

Az iparfejlesztési program mentén számtalan aktivitásunk a helyi gazdaság érdekét szolgálta tavaly is. A várossal partneri együttmûködésben elértük, hogy a gyakorlati képzôhelyek ingatlanadó-csökkentésben részesülnek, folyamatos az operatív szintû egyeztetés és együttmûködés a térségi vezetô entitásokkal. A #jelenajövôd kampány nagy sikerrel indult el, az idei év kollektív Ipar Napjai kiállításán már országos láthatóságot teremtettünk a program-

VÁRSZEGI GYULA elnök, Humánerôforrás-fejlesztési bizottság

nak és a cégek valamint az egyetem aktív részvételével Pécs városának is.

A hivatal legfontosabb érdeme, hogy a gazdaságra való 100%-os optimalizálás mellett sikerült kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatni, amely biztos hátteret ad a további fejlesztési munkának. Felkészült kamatai munkatársak közel 100 projektet menedzseltek, amelyek mindegyik része közvetlenül vagy közvetve a helyi kkv-k érdekeit szolgálták.

— Ha a 2018-as évet 2-3 kulcsszóval kellene jellemezni, melyek lennének azok?

A kamara humánerôforrás-fejlesztési aktivitásának célja, hogy a megyében mûködô vállalkozások, intézmények HR utánpótlása biztosított legyen. A pályaorientációs rendezvényektôl, a tanácsadó szolgáltatástól a képzési lehetôségekig, a duális képzés erôsítésétôl a szakmai versenyekig, a gyakorlati képzôk továbbképzésétôl a gazdaságnak fontos szakirányok meghatározásáig, a duális mérnökképzéstôl a piaci képzésekig hatalmas az aktivitási terület. A minket segítô kollégák 3500 tanuló szakmai gyakorlatát felügyelik közel 1000 gyakorlati képzôhelyen.

VIDA JÁNOS elnök, Közszolgáltatói és Önkormányzati bizottság A közszolgáltatások helyzetét 2018ban is a Kormány öt éve bevezetett, a lakossági közszolgáltatási terhek csökkentését célzó intézkedései határozták meg. Ezek az intézkedések az egyes közszolgáltatói ágazatokat különbözô mértékben érintették, alapvetôen meghatározva gazdálkodási feltételeiket, mûszaki és szolgáltatási színvonaluk lehetôségeit, esetleges fejlesztését. Érdemi fejlesztésekre a társasági gazdálkodás eredményeként 2018-ban a közszolgáltatások egyetlen területén sem képzôdött elegendô forrás, így a színvonal megtartása a pályázati források egyre intenzívebb felhasználását igényli.

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Gaál József, Kecskemét város alpolgármestere a kamara küldöttgyûlésén mutatta be a város fejlesztéseit

ZALAY BUDA elnök, Információtechnológiai bizottság A kamara IT bizottsága követi a megalakulásakor közösen kialakított stratégiát, ami 4 pilléren nyugszik: IT munkaerô piac, kkv-k IT fejlesztése, IT szakmai közösségek erôsítése és a digitális tudás fejlesztése. Mindennek a fundamentuma, hogy az IT szakma szereplôi között minôségi kommunikáció történjen. Ebben az utóbbi idôben nagyot léptünk elôre, mivel sikerült többször egy asztalhoz ültetni a 3 komolyabb szakmai mûhelyt: az I2K klasztert, az IVETÁR egyesületet és magát a bizottságot. Megindult az érdemi párbeszéd, ami pozitívan hat a stratégiában meghatározott célokra is. A bizottság felismerte azt a problémát, hogy nem elég a jelenlegi a piacon lévô munkaerôre koncentrálni, hanem szükség van az utánpótlásra, melyhez kapcsolódóan több pályaorientációs akciót is végrehajtott a bizottság.

— Az irodám falára tavaly tettünk fel egy képet, amely a kamarai stratégiai mátrix legfontosabb, számomra is hitvallásként értelmezhetô üzeneteit tartalmazza. Ezek a következôk: A sokrétû és szerteagázó kamarai feladatrendszert a fenti kulcsszavak mentén szervezzük, a fókuszok a stratégiai irányok mentén vezetik a hivatal aktivitásait is.

— Ha egy kulcsszót emelne ki, melyik lenne az?

— A globális társadalmi és gazdasági folyamatok mentén a közösségek felértékelôdnek, sokszor a megfelelôen szervezett és szervezôdô közösségek gátjai a negatív napi és hosszú távú folyamatoknak is. Ilyen a baranyai üzleti közösség, az a közös érdekek mentén együttmûködni képes vállalkozói szféra, amely képes a napi gazdasági/üzleti érdekeit félretéve hosszú távon a megye érdekében szolgálni is.

Rabb Szabolcs: „— Az irodám falára tavaly tettünk fel egy képet, amely...”

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KOVÁCS TIBOR siklósi kamarai elnök

A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter az ágazat aktualitásait vitatja meg összejövetelein

KISS FERENC mohácsi kamarai elnök Az elmúlt idôszakban Mohács a régió legjobban fejlôdô településévé vált. Jelenleg majdnem 50 fejlesztési program fut, több milliárd forint összértékben. A jövô tervei között a kereskedelmi kikötô létesítése, a Duna-híd építése a helyi és a térségi gazdaságélénkítést szolgálja. Azonban a gazdaságfejlesztés egyik motorja, a humán erôforrás, melybôl jelenleg minden területen hiány mutatkozik. E probléma orvoslása érdekében a kamara városi testülete a pályaválasztás elôtt álló fiatalokat próbálja orientálni a szakmaválasztás irányába. Évrôl évre a vállalkozások részvételével, interaktív szakmabemutató kiállítás segítségével könnyíti meg a pályaválasztást a térség fiataljai számára.

HORVÁTH LÁSZLÓ szigetvári kamarai elnök Egy város sikerét alapvetôen meghatározza a közösség ereje. Elnökségünk a helyi üzleti közösség szervezésével, a városi közösségek munkájában való aktív kamarai jelenléttel tudja segíteni a helyi gazdaságot. Együttmûködtünk a városi és civil szervezésû programok megvalósításában, mint például a Mindennapok Hôsei, Ostromnapok, Zrínyi Napok. Közremûködtünk a helyi pályaválasztási rendezvényen, a tankerület, a szakképzô iskola és az általános iskolák bevonásával céges szakmai bemutatókra iskolai csoportokat juttatunk el. A második évében lévô, a nôk gazdasági aktivitását segítô Nônap 365 NôKözPont projekt sikeresen betölti a szerepét.

A Siklósi Városi Elnökség egy nagyon heterogén gazdasági és politikai környezetben végzi a munkáját.

A Villány-Sellye tengelyt és környezetét nyugodtan mondhatjuk a végletek régiójának. Villány országosan is szépen fejlôdik. Vajszló, Sellye próbál felzárkózni és sokat fejlôdött az elmúlt években. Sok település a mai napig keresi önmagát, nincs mobilitás, szakképzettség, nagy a munkanélküliség. Jelentôs munkaerô-elvándorlás. Ez munkaerôhiányt eredményezett, mely már a termelés és szolgáltatás kárára megy. Nehézség a munkánkat tekintve, hogy sok kisvállalkozás tartozik hozzánk, nincs nagy húzó vállalat. Olyan húzóágazatok kialakulását segítjük, mint a gyógyturizmus, a vallásturizmus, természetsport turizmus, a kulturális turizmus.

FERENCZY TAMÁS komlói kamarai elnök Akár a megye többi településén, Komlón is szakemberhiánnyal küzdenek a kis- és középvállalkozások, ezért erre a területre évek óta kiemelt figyelmet fordít a kamara városi elnöksége. A helyi önkormányzattal szoros együttmûködésben támogatjuk a városban és környékén mûködô vállalkozásokat, hiszen jelentôs létszámban foglalkoztatják a térség munkaképes korú lakosságát. Kiemelten fontos, hogy megtartsuk a helyben dolgozó munkaerôt, ennek érdekében számos intézménnyel, vállalkozással építettünk ki kiváló kapcsolatot. Az elmúlt évben számos fórumot rendeztünk, így pl. az ellenôrzô szervek, a hatóságok szabályainak vagy az adó változásairól szóló tájékoztatót, hogy a cégek vezetôit, könyvelôit ilyen módon is tájékoztassuk az ôket érintô aktualitásokról.

❯

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

HUPPERT LÁSZLÓ elnök, Kereskedelmi tagozat

KERESNYEI JÁNOS elnök, Szolgáltató tagozat A kreatívipar szerepének erôsödése tovább folytatódott 2018-ban is. A designPécs rendezvényei jól demonstrálták a kreatívipari szereplôk összefogásának erejét és értékeit. A következôkben a kreatívipari értékláncok elemzésével kell feltárnunk új piaci lehetôségeket és gazdasági együttmûködési potenciálokat. Továbbra is fontos feladatunk a kreatívipari vállalkozások kilépése a nemzetközi piacra.

Dr. KÁLLAI SÁNDOR elnök, Ipari tagozat Az Ipari tagozat 2018. évi törekvéseinek fókuszában a megye ipari vállalatainak önszervezôdésén alapuló fejlesztési programok álltak. Legfontosabbak: Munkavédelmi klub menedzsment, ökogazdálkodási klaszter szervezése, a Baranyai Iparfejlesztési program projektgyûjtése, valamint a #jelenajövôd kampány támogatása.

A megyei ipari cégek közötti sokrétû kapcsolatok szervezése aktívan hozzájárul a megye gazdaságának fejlesztéséhez.

A Kereskdelmi tagozat számarányában a legnagyobb létszámú vállalkozói kört jelenti a vállalkozók között.

Tavalyi fô témánk a vidéki kiskereskedelmi boltok megszûnésének komplex problémaköre és az ennek megállítására tehetô intézkedések. Az MKIK Kereskedelmi Kollégiumában elláttuk a baranyai vállalkozók képviseletét, olyan jogszabály-tervezeteket véleményeztünk, mint az Európai Parlament és a Tanács valamely másik tagállamban jogszerûen forgalmazott áruk kölcsönös elismerésérôl szóló rendelete, vagy a Brexit-hez kapcsolódó kereskdelmi és vámintézkedések.

GULÁCSI JÁNOS elnök, Kézmûves tagozat Mikor szóba kerül a kézmûvesség, rögtön az alkotó munkára gondolunk. A szellemi munka díja óriásit nôtt, legyen szó orvosról, jogászról, mérnökrôl, tanácsadóról... A kétkezi munka lenézett a mai napig. Hiába jelentôs a munkaerôhiány. A ranglétra legalján lévôknek már nem jut. Havonta 20-21 munkanap van, ennyi idô alatt kell elôteremteni a jövedelmet, a béreket, a járulékokat, a költségeket, az adókat, a fejlesztési tartalékot. Közben ez idô alatt el kell adni a terméket, elvégezni a szolgáltatást, folyamatosan gondozni a környezetet, megfelelni a jogszabályoknak. Javíthatatlan termékek árasztják el a világot. Nincs létjogosultsága a javításnak, a szolgáltatásnak. Tehát azokra sem lesz szükség, akik esetleg mindezeket meg tudnák javítani? Hatalmas az erôforrás-pazarlás.

Személyes kapcsolatépítés, tudásmegosztás, együttmûködés – sikeresen mûködnek a kamarai klubok

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

ISMÉT KÍVÁNCSIAK VOLTAK A KKV-K VÉLEMÉNYÉRE Egy országos fórum keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyeztetett a kkv-kkal az elôkészítés alatt álló KKV-stratégiáról. Pécsett dr.

GYÖRGY LÁSZLÓ, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelôs államtitkára beszélgetett a meghívott vállalkozásokkal.

A zártkörû fórum nagy érdeklôdésre tartott számot, mivel kevés olyan alkalma nyílik a vállalkozásoknak, hogy közvetlenül a döntéshozókkal, személyesen egyeztessenek egy még elôkészítés alatt álló stratégiáról. Az államtitkár úr kötetlen, ôszinte beszélgetést folytatott a jelenlévô vállalkozások vezetôivel.

Az általuk felsorolt problémákra reagálva mutatta be a készülô stratégiát.

A résztvevôk többek között az alábbi problémákat említették: ■ a kkv-kat terhelô bürokrácia ■ az elektronikus közigazgatási felületek sok esetben nem felhasználóbarátak

■ ■

■ ■

a nem stabil jogszabályi környezet munkaerôproblémák: képzési nehézségek, megtartási kihívások, tömegközlekedési hiányosságok a pályázatok elbírálásának és elszámolásának lassúsága a közbeszerzési folyamatok bonyolultsága

Az egyeztetés végén dr. György László elmondta, hogy a rendezvénysorozat többi helyszínén is hasonló gondolatok merültek fel, Pécsett azonban kikristályosodottabban jöttek elô a problémák, melyekre a vállalkozások által adott megoldási javaslatokat igyekeznek beépíteni a készülô stratégiába.

HANNOVERI KIÁLLÍTÁSON A KLASZTER Áprilisban rendezték meg a hagyományos hannoveri gépipari és automatizálási kiállítást, amely a világ legnagyobb ilyen jellegû kiállítása. A rendezvényen a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) több tagja is képviseltette magát.

A rendezvény nagyságát mutatja, hogy idén több mint 30 országból közel 2000 kiállító vett részt. A kiállítás nemcsak arra teremt kiváló alkalmat, hogy az iparágak képviselôi be tudnak mutatkozni egymásnak, a látogatóknak, hanem arra is, hogy a rendezvény ideje alatt B2B tárgyalások keretében fel tudják venni egymással a kapcsolatot a cégek képviselôi. Ezek a bemutatkozó tárgyalások jó alapjai lehetnek egy késôbbi tartósabb üzleti együttmûködésnek.

Néhány érdekesebb információ arról, hogy milyen szekciói voltak a kiállításnak, mikkel találkozhattak a látogatók. Az ipari automatizációtól kezdve az ipari informatikán keresztül az erôátvitel és a folyadéktechnológia területéig, a gépipartól és a robotikától egészen az automatizálásig. A vásár bemutat virtuális termékfejlesztésre, a termelés tervezésére és ellenôrzésére szolgáló szoftvereket, valamint prediktív analitikai programokat.

Idén a Strauss Metal Kft., a SAMPO Kft., és a KONTAKT-Elektro Kft. vett részt a kiállításon a klasztertagok közül, akik hangsúlyozták az iparban a számítástechnika elôretörését, hiszen a kiállításon évrôl évre növekvô mértékben vannak jelen a világ vezetô IT cégei. Kiemelték az informatika és a gépgyártás kombinációját, egy jól kiválasztott szoftverrel gyakorlatilag lépésrôl lépésre le lehet modellezni a gyártóberendezéseket, komplett gyártóüzemeket, ezért ajánlatos, hogy egyénileg mindenki figyelemmel kísérje a szimulációs technológiák fejlôdését, tágabb értelemben az ún. ipar4.0-ás technológiákat. Összességében elmondható, hogy a kiállításon részt vevô tagok hasznos információkkal gazdagodtak és több olyan megbeszélést tudtak lefolytatni, amelybôl késôbb üzleti kapcsolat is kialakulhat.

11

12

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÓ VOLT EGYMÁSTÓL TANULNI! Április 3-án délelôtt izgatott szakemberek gyûltek össze kamaránk oktatótermében. Volt köztük autószerelô, ács, cukrász, eladó, fizioterápiás szakasszisztens, fényképész, fodrász, gépi forgácsoló, gyógymasszôr, kômûves, pincér és szakács is. Mind a 24-en szóbeli vizsgázni érkeztek.

Az elmúlt két hétben a kamarai gyakorlati oktatói képzésen vettek részt. Az 50 órás képzés két részbôl állt, az elsô héten három alkalommal elméleti oktatás zajlott, ahol többek között pedagógiai és szociálpszichológiai ismereteket sajátíthattak el a résztvevôk. A megszerzett tudásról egy online vizsga keretében tettek tanúbizony-

A tréningrôl az alábbiakat nyilatkozták a résztvevôk: „Sok újat tanultam a többi szakmáról, imádtam a gyakorlat részét, érdekes volt hogy belôlem mit hoztak ki, mivel 27 éve nem ültem iskolapadban.“ „Erôt adott a tréning, mivel kevés az önbizalmam, de most úgy érzem, ha elsôre nem is, másodszorra vagy harmadszorra biztos elérem a kitûzött célt.“ „Felszabadult, vidám lettem a tréningnapokon!“ „Sok mindenben megerôsített a tréning, illetve rávezetett arra, hogy mit kellett volna tennem egy adott szituációban. Szívesen eljönnék még egyszer, annyira jól éreztem magam!“ „Jó volt, hogy csoportban dolgoztunk, mivel több területrôl érkeztünk, sokat tanultunk egymástól.“ „Sokszínû volt a tréning, valamint nagyon jó önreflexió volt számomra.“ „Jó volt egymást hallgatni és egymástól tanulni....jól éreztem magam a fiatalok között.“ „Nagyon hasznosnak tartom ezt a tréninget, fôleg a konfliktuskezelés részét. Rengeteget adott nekem ez a három nap, köszönöm, hogy itt lehettem.” „Tanulságos volt, hogy a »tananyagot« az élet minden területén (pl: párkapcsolat, gyereknevelés) is lehet használni.“

ságot, melyet mindenki sikeresen teljesített.

A második héten 3 napon át 12 fôs csoportokban egy úgynevezett érzelmi intelligencia tréningen vettek részt. A feladatok sokszínûsége, csapatépítô jellege pozitív hatással volt a megjelentekre.

A szóbeli szituációs vizsgát a kiváló felkészítésnek köszönhetôen mindannyian sikeresen teljesítették. A képzés végére látható volt, hogy igazi csapattá fejlôdtek, valamint barátságok is születtek. Ôk 24-en voltak az elsôk, akik kamarai gyakorlati oktatói tanúsítványt szereztek megyénkben. Ôket követik még többen, hiszen kamaránk ez év végéig folyamatosan szervezi ezen képzéseket, melyrôl bôvebb információ honlapunkon érhetô el.

„MUMPRENEUR“ – ANYU, A SIKERES VÁLLALKOZÓ A nôk, kismamák vállalkozóvá válásának elôsegítését célzó nemzetközi együttmûködés „Fostering the Exchange of practices to Empower Mumpreneurship in Europe“ (FEMME) harmadik találkozójára és tréningjére Görögországban került sor a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársainak és baranyai oktatóknak a részvételével.

A projekt keretében „mumpreneur“-ök – azaz olyan nôk, akik kismamaként, anyaként úgy döntöttek, saját vállalkozást indítanak – számára készül vállalkozási ismereteket, bevált tapasztalatokat felsorakoz-

tató gyakorlati útmutató és oktatási anyag.

A találkozó során bemutatták a nyolc partnerországban zajlott fókuszcsoportok eredményeit, melyekbe vállalkozó nôket ill. vállalkozási ismereteket oktató trénereket vontak be.

Kiemelt fontosságú volt az inkubátorok/trénerek/felnôttoktatók bevonása és az ô meglátásaik alapján kidolgozott pilot tréning keretében a résztvevô oktatók ismereteinek bôvítése, ezzel is elôsegítve, hogy jobb, a nôi vállalkozók igényeinek megfelelôbb szolgáltatást nyújtsanak a „mumpreneur“-ök számára, ideális környezetet teremtve vállalkozás indításához és munkahelyek teremtéséhez.

A résztvevô oktatók, trénerek képzésrôl adott visszajelzései hozzájárulnak a készülô vállalkozói kézikönyv és oktatói segédanyag továbbfejlesztéséhez, melyet várhatóan szeptemberben mutatnak be és amely várhatóan hozzáférhetô lesz mind az érdeklôdô kismamák, vállalkozók és képzô intézmények, trénerek, coachok számára is a projekt honlapján keresztül. https://femme-project.eu/

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

AZ AUTOMATIZÁCIÓ NYOMÁBAN JÁRTUNK – AVAGY A ROBOTIKA TÉRHÓDÍTÁSA A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN Amikor egy három méter magas robotkar kinyúlik és parancsra dolgozni kezd, az egyszerûen lélegzetelállító... Élménybeszámoló a három szakmaismereti versenyünk jutalomutazásairól.

Az versenyek szervezésekor sokféle kérdés felmerült, sokat ötleteltünk, változtattunk, vitáztunk, egy dologban azonban azonnal dûlôre jutottunk a robottechnológiát látniuk kell a gyerekeknek a valódi gazdasági környezetben is. Mindig beszélünk az Ipar4.0-ról, filmet nézünk róla, iskolákban végre vannak már robotika szakkörök, de amikor egy 3 méter magas robotkar kinyúlik és parancsra dolgozni kezd, az egyszerûen lélegzetelállító...

AutóMánia versenyünk jutalomutazása az ország egyik legnagyobb autógyárába, a gyôri Audi Hungária Zrt.-be vezetett. Lenyûgöztek bennünket a gyár elképesztô méretei, a mozgásban lévô robotkarok százai, a precizitás, a környezettudatosság, a plafonig érô konténerek tele motorokkal, karosszéria-elemekkel. A legnagyobb biztonságban sétáltunk a mûködô gépek, a dolgozó emberek között, záporoztak az idegenvezetônek feltett kérdések és a hazaút sem néma csöndben telt. Érdemes volt ilyen sokat utazni. Fényképet nem készíthettünk, de nem hiszem, hogy a látottakat valaha is el fogjuk felejteni.

A Gép-ésszel és a Villany-Ász versenyek esetében sem volt kérdés, hogy a robotikát látniuk kell a döntôsöknek. Gyôrig utaztunk velük is, egy olyan kiállítóteret néztünk meg, ahol megerôsítést és kézzelfogható visszaigazolást kaptak a gyerekek arról, hogy a robotok egyre inkább a mindennapjaink részei és láthattuk az elôjeleit annak is, hogy az elôttünk álló egy évtizedben még intenzívebben számíthatunk elterjedésükre. Ezért is nagyon fontos, hogy egyre többen megismerjék az ilyen típusú eszközök mûködési elvét, a robotika alapjait.

Másnap kipihenten a szombati ebéd elôkészítésére elôvettem a konyhai „robot-

gépem“ (hopp!.... nekem is van robotom és már kinéztem karácsonyra egy padlótisztító robotot is), összegeztem a fejemben a versenyeket és nem estem azért annyira kétségbe, mert a a verseny második fordulójában számtalan cégnél jártunk a megyében. Jó volt látni, hogy a helyi vállalkozásoknál is vannak már robotkarok, amelyek részfeladatokat látnak el a termelésben. Láttunk például a Matro Kft.-ben, a KONTAKT Elektro Kft.-nél, a Honsa Kft. csarnokában, a Kresz & Fiedler Kft. telephelyén, a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. üzemében, és a LAFARGE Cement Magyarország Kft.-nél is.

Pályaorientációs tanácsadóként fontosnak tartom, hogy a jelen diákjainak, egyben a jövô felhasználóinak valódi és pontos ismeretei legyenek errôl a legújabb technológiáról – még akkor is, ha nem a mérnöki pályát választják.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

SZAKMÁK A DIGITÁLIS VALÓSÁGBAN ÉS A „VALÓDI“ VALÓSÁGBAN Amikor a virtuális valóságról esik szó, elsôsorban mindenkinek a játékos szórakozás jut eszébe, pedig napjainkban egyre nagyobb teret nyer ez a program a világ megismerésében és az oktatásban is.

Négy szakma egy-egy tevékenységének megismertetése volt a célja azoknak a virtuális programoknak, melyeket a „Szakmavilág kamionban“ helyeztek el és VRszemüveg segítségével tudta kipróbálni az a több mint 340 Baranya megyei gyermek, aki regisztrált a rendezvényre.

Egy kattintásra belecsöppenhettek egy autószerelô mûhelybe, egy konyhába vagy egy divatszalonba és ebben a virtuális térben és idôben próbálhatták ki a szakmákat.

Gyakorlatilag testközelben élhették át egy autó kerekeinek cseréjét, a hamburger készítését, egy ruha szabását, varrását. A virtuális, de nagyon is valósághû képvilágú és

hangulatú rendezvény mellett kísérôprogramként kinyitotta a tanmûhelyének kapuit a PSZC Mohácsi Radnóti Miklós Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája is, ahol az ott tanulható szakmákról kaptak „evilági“ bemutatót.

A kamion egy megadott útvonalon járja az egész országot május 31-ig, több mint 50 állomáshelyen áll meg, több mint 10 000 tizenévest megszólítva!

WORKSHOP A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV TURIZMUS JEGYÉBEN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara igyekszik megragadni a lehetôséget, hogy különbözô projektek eredményeinek segítségével támogassa és fejlessze a helyi vállalkozások mûködését. A Cult-CreaTE – Kulturális és kreatív iparágak szerepe az európai turizmusban címû projektünk célja a kulturális és kreatívipari (KKI) vállalkozások bevonásával a kulturális és kreatív turizmus (KKT) fejlesztése nyolc európai régióban.

A projekt általános célkitûzése, hogy a kulturális és kreatív iparágak átszervezésével a programban részt vevôk hozzájáruljanak a helyi turisztikai stratégiák megújításához, figyelembe véve az adott régióra jellemzô fenntarthatóságot, innovációkat, növekedési potenciálokat, iránymutatást és teljesítménynövelést.

A projekt keretében 2019. május 1315. között került megrendezésre Padova városában egy projekttalálkozóval egybekötött workshop, melynek fô témája a kreatív iparágban tevékeny vállalkozók munkájá-

nak turizmusra gyakorolt hatása volt. A szakmai program során a résztvevôk kitértek arra, miként próbálják a turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztésével növelni a régióik gazdasági eredményeit és foglalkoztatottságát. Bemutatták a helyi régió turisztikai stratégiáját, kitértek arra, hogy a kulturális és kreatív iparág foglalkoztatása és fenntarthatósága milyen hatást gyakorol a turizmusra. Megismerkedhettünk a város kiemelkedô kortárs mûvészeinek alkotásaival, melyek látogatására már tematikus városnézô túrákat is szerveznek a helyi idegenvezetôk.

A megismert célok elôsegítése érdekében Veneto régió az alábbi négy területen aktív: ■ a kreatív és kulturális vállalkozások feltérképezése és azok hozzájárulásának felmérése a turizmushoz, ■ a bevált KKT stratégiák elterjesztése KKI közremûködésével, ■ a KKT termékek fejlesztése KKI közremûködésével, ■ a stratégiák végrehajtása és az üzleti modellek kidolgozása.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

ÛRKUTATÁS, KLÍMAVÁLTOZÁS, ÔSLÉNYKUTATÁS – EGYRE TÖBB TERÜLETEN ALKALMAZZÁK A GEOMATEMATIKÁT A GeoMATES ‘19 konferencia, egyben a 21. Magyar Geomatematikai Ankét résztvevôi számtalan aktuális témát érintettek, mint a paleontológia egyre növekvô adatainak térstatisztikai elemzését a legjelentôsebb magyarországi dinoszaurusz lelôhelyen, Iharkúton, vagy a hatalmas mennyiségû információt feldolgozó ûrkutatás aktuális kérdéseit, de a big data elemzések, a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, a virtuális valóság mind-mind beépül a matematikai eszközkészletbe. A hazai és külföldi kutatók részvételével 2019. május 16. és 18. között Pécsett megrendezett angol nyelvû tanácskozáson a hazai szakemberek mellett 9 országból érkeztek neves kutatók, vállalkozók, egyetemi hallgatók.

A geomatematika a matematika földtudományi használatát és alkalmazását jelenti, ahol nem csupán a mért változókat (pl. pH, vízhozam, porozitás) tartják szem elôtt, hanem ezek térbeli elhelyezkedését is. A kutatók számos tudományterületen veszik hasznát e tudományágnak, ezt reprezentálta a pécsi konferencia is. A plenáris elôadások mellett a földtan különbözô területeit felölelô nyolc szekcióban és egy poszterszekcióban ismerhették meg a résztvevôk a matematika geológiai alkalmazásával és a geomatematikával kapcsolatos legújabb kutatásokat.

10 ország „geomatematikusai“ Pécsett — Ez már 21. Geomatematikai Ankét volt, amelyet - a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzetközi Konferencia Szervezési Pályázata, az Alkalmazott Földtudományi Klaszter, az MTA CSFK fôigazgatója, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával - a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) Geomatematikai és Számítástechnikai Szakosztálya rendezett.

Az új elnevezéssel, a GeoMATES ‘19-cel, illetve a korábbinál szélesebb körben való meghirdetésével még több olyan kollégát

szerettünk volna elérni, akik mindennapi munkájuk során alkalmazzák a geomatematikát – mondta Dr. FEDOR FERENC, a szakosztály elnöke. — Az ankét sikerességét bizonyítja, hogy több mint 25 cégtôl, intézménytôl érkeztek a résztvevôk, a hazai szakemberek mellett 9 ország neves földtani kutatói, vállalkozói, egyetemi hallgatói látogatták a programokat. Igen magas színvonalú elôadásokat hallhattunk, nagyon sok témakört érintettünk a három napban: a geofizikától az agrogeológiáig, a monitoring adatok értelmezésétôl a mérnök geológiáig több területrôl volt elôadónk. Az egyik legjobban várt prezentáció az Európai Ûrkutatási Hivatal munkatársáé volt, aki egy véletlen baleset miatt nem tudott eljönni Pécsre, azonban online megtartotta a bolygókutatásról szóló elôadását, ami nagy sikert aratott.

— Milyen témákkal kapcsolatban alakult ki vita a résztvevôk között?

— A hazai és a külföldi kollégák több témán is vitáztak, elsôsorban szemléletbeli különbségek akadtak, hiszen sok szakterületrôl érkeztek. Ez azért jó, mert ezáltal is sok mindent tudunk tanulni egymástól. Az ôslénytannal foglalkozó elôadás mind-

Életkép a konferenciáról

❯

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

annyiunk számára meglepetést okozott, láthattuk, hogy ezen a területen milyen intenzitással alkalmazzák a matematikai eszközöket és milyen ütemben fejlôdik a magyar szakterület.

— A geomatematikát egyébként hol használják a leggyakrabban?

— Elsôként említhetem a szénhidrogén-kutatást, ahol a szénhidrogéntároló területek vizsgálatánál, illetve a nyersanyagkutatásnál alkalmazzák. Ez volt a kezdet, mára azonban szinte minden tudományterület elengedhetetlen eleme a matematikai eszközök használata. Például a klímakutatásnál rendkívül fontosak a statisztikai elemzések, ezekkel lehet bizonyítani, hogy az emberi beavatkozás milyen hatással van a környezetre, azaz a klímaváltozást milyen mértékben befolyásolja az ember és milyen mértékben a természet. A konferencián sok iskola képviselte magát, így megtapasztaltuk, hogy mennyiféleképpen lehet megközelíteni egy problémát. Érdekes volt például a poszterszekció munkája, itt 12 különbözô kutatást ismertetô posztert mutatott be 11 elôadó, közöttük külföldiek is. Ez egyébként nagyon jó lehetôség volt a fiatal szakemberek számára is a bemutatkozásra.

A kutatási témák ismertetése új kapcsolatok, nemzetközi együttmûködések kialakulását segíti, illetve a kutatásával kapcsolatban konkrét ötleteket is kaphatott a poszterelôadó a többi szakembertôl.

KAMARAI HÍREK matikai módszert találjak, amellyel a legpontosabban meg tudom határozni a földfuratok melletti kôzet eloszlását – foglalta össze röviden a fiatal kutatónô. — Egy egyetemi projektben veszek részt, ebbe ágyazódik be az én kutatási területem, ezért is volt fontos, hogy itt legyek a konferencián. Emellett a GeoMATES kiváló lehetôséget teremt arra, hogy megismerjem azokat a szakembereket, akik az én szakterületemen dolgoznak, így rögtön az elôadásomat követôen visszajelzést, a jövôben pedig javaslatokat kaphatok a további kutatásaimhoz.

A földtudományok országos szervezôje — A Magyarhoni Földtani Társulat életében kiemelt helyet foglal el a geomatematikai ankét, amely iránt mindig jelentôs a nemzetközi érdeklôdés – fogalmazott KRIVÁNNÉ HORVÁTH ÁGNES ügyvezetô igazgató. — Társulatunknak 34 együttmûködô partnere van, ezek közül 4 külföldi, elsôsorban a hasonló szervezetekkel, Európában például a földtani társulatokkal vannak együttmûködéseink. Minden konferenciá-

A felszín alatti kôzettani osztályozások és a geomatematika ANA KAMENSKI Zágrábból érkezett a konferenciára, ott végzett fôiskolát bányászat és geológia szakon, 6 hónapja pedig a zágrábi egyetem PhD hallgatója. Geofizika és geomatematika témakörben írja a PhD szakdolgozatát, kutatási témája olyan litológiai modellezési eljárás létrehozása, amely a legpontosabb eredményeket adja a felszín alatti kôzettani osztályozások során.

— Azért jöttem el a konferenciára, mert itt szerettem volna bemutatni elsô kutatási eredményeimet a kollégáknak, ehhez készítettem egy posztert is. Nem titkolt szándékom, hogy akár az itt lévô szakemberek segítségével egy olyan geomate-

ról összeállítunk egy kiadványt, tehát az itt elhangzó elôadások írott formában is elérhetôk, így lehet rájuk hivatkozni. Ez természetesen jó a társulatunknak is, hiszen ezáltal ismertté válik külföldön is.

— A Magyarhoni Földtani Társulat egy több mint 170 éves szervezet. Mivel tudják megszólítani a fiatalabb korosztályokat, hogy vegyenek részt az önök munkájában?

— Társulatunk igyekszik haladni a korral, különösen jó informatikai háttérrel rendelkezünk, ezért tagjainknak igen széles spektrumban van lehetôségük tájékozódni az aktualitásokról, illetve a rendezvényekrôl. A diákoknak anyagi segítséget tudunk nyújtani a konferenciákon való részvételhez. Sajnos eltûntek az egyetemekrôl a földtani terepgyakorlatok, társulatunk ezt úgy igyekszik pótolni, hogy egy vagy többnapos gyakorlatokat szervez a fiatalok részére. Emellett a nagyközönség számára is meghirdetünk programokat, amelyeken közel hozzuk az emberekhez az ásványokat, az ôsmaradványokat, illetve az ásványkincseket és megmutatjuk, hogy miként lehet kutatni, felhasználni ezeket. Földtudományos Forgatag nevû programunkra pedig a földtudományokkal foglalkozó intézményeket, egyetemeket, cégeket hívjuk meg, hogy bemutathassák tevékenységüket, kutatásaikat. A szakmai eszmecsere mellett ez egyben ismeretterjesztô program is.

Akit a klímaváltozás kutatása megérintett

Ana Kamenski poszterelôadása

— Nagyon jó platform a tudományos párbeszédre a konferencia, már többedszer jöttem el. Az idei ankéton a saját kutatásommal szerepelek egy poszteren, ez kiváló lehetôség a bemutatkozásra, másrészt mivel én a napi munkám mellett végzem a kutatásomat, a konferencia számomra egyfajta kitekintést is ad a tudományos munkákra. Nagyon hasznos volt a 0. napon Dr. MANFRED MUDELSEE német klímakutató kurzusa, amely a hosszú távú perzisztens változások, trendek a klímaváltozásokkal foglalkozó kutatásokban betöltött szerepérôl szólt. Ez a téma kapcsolódik az én kutatásomhoz – mondta KÖHLER ARTÚR, az AMT GEO-ART Kft. ügyvezetôje.

KAMARAI HÍREK

— Már nem elôször veszt rész a konferencián, miként tudja hasznosítani a mindennapi munkájában az itt megszerzett tudást?

— Itt többnyire módszerekkel találkozik az ember, illetve a módszerek alkalmazásával elért tudományos kutatások eredményeivel, amelyeket át kell ültetnem a mindennapi munkámba. Emellett megismerem azt a gondolkodást, amit egy tudományos publikáció megkövetel, találkozom olyan kollégákkal, akikkel meg tudom vitatni a kutatásomat, illetve kapcsolatokat is tudok építeni. Az egyik célom, hogy tudományos fokozatot szerezzek, ehhez is sokban hozzájárul a konferencia.

Kohler Artúr poszterelôadása

— Hol foglal helyet a mindennapi munkájában a geomatematika?

— A felszín alatti károkkal foglalkozom, geomatematikai módszerekkel tudjuk igazolni, hogy idôben miként alakulnak az egyes megfigyelési pontokon a mért koncentrációk, hiszen ezek fontos támpontot adnak a megfelelô döntés meghozatalához.

A szakmai továbblépés feltétele a konferencián való részvétel Több minôségében érkezett a GeoMATES-re KOVÁCS LÁSZLÓ, a Kômérô Kft. ügyvezetôje, aki egyrészt a geotechnikai szolgáltatásokkal és mérésekkel foglalkozó cégét képviselte, az Alkalmazott Földtudományi Klaszter elnökhelyettesként pedig a szakmai szervezetet.

— Azt gondolom, hogy aki bármilyen minôségben foglalkozik földtudománnyal

Dél-Dunántúli Gazdaság

vagy általában természettudománnyal, az nem lehet meg a matematikai modellalkotás és az ezekkel kapcsolatos hibaanalízisek nélkül. A konferencia azért is jó, mert a földtudományon belül szekciókra osztja a különbözô szakterületek geomatematikai vetületét, nagyon sok olyan dolgot meg tudunk tárgyalni, amit egy jóval szûkebb területtel foglalkozó tanácskozáson nem.

Márpedig a szakmai továbblépés egyik alapfeltétele, hogy olyan emberekkel is találkozzunk, akik más szemléletmódot tudnak adni nekünk.

— A két ankét idôpontja közötti két évben mennyit változik a szakma?

— Nagyon gyors a fejlôdés, hiszen az informatika, a térinformatika, a numerikus modellezések szakterülete szinte teljesen kicserélôdik két év alatt. Ahhoz, hogy néhány tíz év lemaradással ne a világ után kullogjunk, minél több ilyen típusú konferencián kell részt venni és beszélgetni a szakma képviselôivel. Üdvözlendô, hogy ez egy nemzetközi konferencia, hogy angolul folynak az elôadások, mert ezáltal is kimozdít bennünket a komfortzónánkból és afelé próbál terelni, hogy vegyük fel a „fordulatot“. A mostani ankétra elsôsorban a numerikus modellezésekkel kapcsolatos újdonságok, ötletek miatt jöttem el, de több információt begyûjtöttem a geotechnika, a kôzetmechanika, a geológia területét érintô elgondolások közül is.

A konferencia résztvevôi

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

A jó védô- és munkaruha befektetés a cégnek Néhány éve hatalmas sajtóvisszhangot váltott ki, amikor az egyik közlekedési cég olyan munkaruhát biztosított a munkatársainak, amely negatívan befolyásolta a komfortérzetüket: amellett, hogy kényelmetlenek voltak, az anyaguk miatt használóik hamar beleizzadtak. Nyilvánvalóan tetemes költséget jelent egy cég, egy vállalkozás számára, hogy megfelelô minôségû munkaruhával és védôfelszereléssel lássa el dolgozóit, azonban ez ma már túlmutat a kötelezettségen és a szimpla juttatáson: üzenet értéke is van.

Az elmúlt években kialakult munkaerôhiányra részben úgy reagálnak a cégek, hogy az új munkatársak felkutatása mellett a már meglévô munkavállalók megtartására fókuszálnak: a számos juttatás mellett arra is figyelmet fordítanak, hogy miként tartsák meg dolgozóikat. Ezért olyan foglalkoztatási körülményeket teremtenek számukra, amelyek megállítják az elvándorlást. Ezek egyik eleme lehet a munkaruha és a védôfelszerelés milyensége. Ugyanis ha a munkavállaló kényelmes, biztonságos, a célnak megfelelô ruhában és eszközökkel dolgozhat, amellett, hogy a korábbinál jobb teljesítményre lesz képes, azt az üzenetet kódolja: fontos vagyok a munkáltatóm számára, hiszen védi az egészségemet, figyel a munkahelyi jóllétemre.

Ezért kevésbé gondolkodik el azon, hogy továbbálljon. Így a cégnek sem kell idôt, energiát, pénzt fektetnie új munkatársak felkutatásába.

A munkabiztonság és a munkavédelem a legtöbb esetben a pénz függvénye. Az már nem kérdés, hogy erre áldoznia kell a vállalkozásnak – jogszabályok kötelezik rá –, azt azonban érdemes végiggondolni, hogy milyen szempontok érvényesüljenek az eszközök, felszerelések kiválasztásakor. Elôfordulhat, hogy a legolcsóbb lesz a legdrágább, mivel kényelmetlensége miatt nem használják az arra kötelezettek, akkor pedig ez kidobott pénz lesz. Vagy ott van a minôség: minden szezonban megvesszük az olcsó terméket, mert hamar elhasználódik vagy egyszer fektetünk be egy jó minôségûbe, amely évekig kiszolgál? Hihetetlen mennyiségû eszköz, ruha, felszerelés van a piacon, amellyel kényelmesebbé és biztonságosabbá tehetô a munkavégzés. Azok a vállalkozások, amelyek ezek forgalmazásával foglalkoznak, naprakészek az új megoldásokkal kapcsolatban is. Lehet, hogy már fel is találták azt az eszközt, amely a mi cégünknél is megoldást jelentene egy problémára. A szakértôk a legtöbb esetben nem számolnak fel semmit a szaktanácsért, egy jól megválasztott megoldás azonban százezreket is megtakaríthat egy cégnek. Nem beszélve a munkavállaló egészségérôl, netán az életérôl.

HIRDETÉS Vészhelyzetet szimulálva kiürítették a Királyegyházi Cementgyár épületét, zuhanásgátló tréninget és VR-szemüveges szimulációt szerveztek az idei Egészség- és Munkavédelmi Napokon.

Dél-Dunántúli Gazdaság kavégzés során a minimum, elvárt követelmények.

A LafargeHolcim Csoportnál az Egészség- és Munkavédelem területén tett fejlesztéseknek köszönhetôen évrôl évre csökken a közúti balesetek száma, ez 2018-ban az azt megelôzô évhez képest mintegy felére esett vissza. Éppen ezért a munkavállalói mellett a Királyegyházi Cementgyár a közúti árufuvarozást végzô alvállalkozói számára külön programot szervezett.

Az „Együtt a biztonságért“ rendezvénysorozat keretében ezúttal a tehergépjármûvek ellenôrzésére, a közúti árufuvarozás során felmerülô kockázatok kezelésére hívta fel a figyelmet. „A megfelelô munkavédelmi ismereteken kívül munkavállalóink biztonságához tartozik az is, hogy tudják, mi a teendô egy nem várt vészhelyzet esetén. Ezért az idei évben egy nem mindennapi tûzvédelmi gyakorlatot tartottunk a Királyegyházi Cementgyárban“ – mondta Hoffmann Tamás. A LAFARGE munkavállalói és alvállalkozói testközelbôl tapasztalhatták meg, hogy milyen, amikor a teljes épületet ellepi a füst, amitôl alig pár centire rövidül a látótávolság, ellehetetlenítve ezzel a tájékozódást. A tûzvédelmi gyakorlatban a Szigetvári Tûzoltóság hivatásos tûzoltói mûködtek közre, akik az irodaépület kiürítése mellett még egy mentést is szimuláltak.

ELSÔ A BIZTONSÁG A LAFARGENÁL

A LAFARGE Cement Magyarország Kft. számára a minôségi magyar cement gyártása mellett a legfontosabb érték a biztonságos munkakörnyezet és munkavégzés feltételeinek kialakítása. „Büszkék vagyunk arra, hogy több mint 1100 napja nem volt munkaidôkieséssel járó baleset a Királyegyházi Cementgyárban és a Bükkösdi Kôbányában. Annak érdekében, hogy a »Zéró Ambíció« célunkat, azaz a teljes balesetmentességet elérjük, folyamatos fejlesztéseket hajtunk végre“ – nyilatkozta Hoffmann Tamás, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatója.

A LAFARGE munkavédelem iránti elkötelezôdését az évrôl évre megrendezésre kerülô Egészség- és Munkavédelmi Napok rendezvénysorozat is szimbolizálja. A kéthetes idôszak alatt a gyár mindig egy központi, a munkavédelmet elôsegítô téma mentén szervezi a programokat, ez idén a „Minimum Munkavédelmi Viselkedés“ volt. Azaz olyan viselkedési normákra hívja fel az üzemterületein munkát végzôk figyelmét, amelyek a mun-

MÜLLER JÓZSEF egyéni vállalkozó Vállalkozásom a munkavédelem, tûzvédelem és környezetvédelem területén nyújt szolgáltatást ügyfelei részére és a továbbiakban biztosítja, hogy az Ön vállalkozása ezeken a területeken megfeleljen a jogszabályi elôírásoknak.

Több éves szakmai tapasztalatom révén Önnek is megtalálom azokat a költséghatékony megoldásokat, amelyekkel nemcsak a bírságokat kerülheti el, hanem vállalkozása a munkavédelem, tûzvédelem és környezetvédelem területén egy átláthatóbb és egységesebb rendszert képezhet, ennek köszönhetôen idôt és energiát takaríthat meg, amit cége hatékonyságának a növelésére fordíthat.

Munkavédelmi, tûzvédelmi és környezetvédelmi feladatok ellátása cégek, intézmények részére, hazai és nemzetközi elvárások alapján.

x www.ficsor.com x info@ficsor.com

MÜLLER JÓZSEF egyéni vállalkozó 7700 Mohács, Ete János u. 6., 3/20 Tel:. 06-20-383-1090 Email: mullerjozsef@g-mail.com

@munkavedelempecs

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Már több ezer vállalkozás igényelte az NHP fix-et Valamivel több mint négy hónap alatt az NHP fix teljes keretének 10 százalékára már megkötötték a szerzôdést. Összesen több mint 3600 társaság élt a lehetôséggel. Az OTP Businesstôl kedvezô és fix kamatozás mellett igényelhetô konstrukciók komoly lehetôséget nyújthatnak a fejlesztést vagy beruházást tervezô társaságok számára.

Május 8-áig összesen 3664 vállalkozás kötött szerzôdést a növekedési hitelprogram év elejétôl elérhetô konstrukciójára, az NHP fix-re – közölte nemrég a Magyar Nemzeti Bank. Hitel- vagy lízingszerzôdéseikkel a gazdasági társaságok így az 1000 milliárd forintos keretbôl felhasználtak már több mint 100 milliárd forintot. A jegybank információi alapján a megkötött hitelszerzôdések 53 százaléka új beruházási hitel, 47 százaléka pedig új lízingügylet volt.

A hosszú lejáratú és a futamidô alatt rögzített kamatozású hitel jó ugródeszkát jelenthet a kkv-k számára, amit mára az adatok is alátámasztanak: a kihelyezett források több mint fele mikrovállalkozásokhoz került. Nagyjából negyede a kis-, ötöde pedig a közepes vállalkozásoknak nyújtott segítséget. Ágazati eloszlás szerint – ahogy a növekedési hitelprogram korábbi szakaszaiban – leginkább a mezôgazdasági cégek éltek a lehetôséggel, amelyeket a feldolgozóipari és a kereskedelmi társaságok követtek a dobogón, megelôzve a logisztikai, valamint az építôipari vállalkozásokat.

Területileg ezúttal is a fôvárosban és környékén található cégek voltak a legaktívabbak, ám míg korábban a piaci hitelek több mint felét budapesti vállalkozások vették fel, addig az NHP fix esetében csupán 28 százalék a közép-magyarországi cégek aránya. A többi régió közül a dél-alföldi volt a legaktívabb 18 százalékos aránnyal, amelyet az észak-alföldi követ 15 százalékkal.

Az OTP Businesstôl kedvezô és fix kamatozás mellett, maximum 1 milliárd forintig igényelhetô konstrukciók kiszámítható kondíciókkal és kamatokkal, komoly lehetôséget nyújthatnak a fejlesztést vagy beruházást tervezô társaságok számára. A termék kamata mindössze évi másfél százalék, emellett a hitelhez évi egy százalék kezelési költség kapcsolódik. A hitel csak beruházásra vehetô igénybe és kevés kivételtôl eltekintve csak saját tevékenységhez kapcsolódhat, bérbeadási szándékú építésre vagy fejlesztésre nem. Ám összességében a hosszú lejáratú hitel akár jelentôsebb beruházások és fejlesztések végrehajtására is lehetôséget teremt.

A mára több mint 5 éves növekedési hitelprogram korábbi szakaszai komoly lendületet adtak a kkv-piacnak. A program elsô szakaszában részint a kedvezô feltételek miatt a kis- és közepes vállalkozásoknak kihelyezett valamennyi hitel 40 százaléka a kedvezményes jegybanki forrásból származott.

Késôbb ez az arány jelentôsen csökkent, mivel a feltételeket némileg módosították, ám egyes szektorokban – mint az agrárium, a logisztika és a feldolgozóipar – továbbra is népszerû maradt a konstrukció.

IN MEMORIAM

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZENNER KÁROLY MA MÁR AZ ÉGI ISKOLÁBAN OKTAT Már soha többet nem találkozhat egykori kollégáival, tanítványaival a Pécsi Szakképzési Centrum Zipernowsky Károly Mûszaki Szakgimnáziumában hosszú évtizedekig oktató Szenner Károly. Méltósággal viselt betegségben megfáradt teste megpihent.

Igazi tanáregyéniség volt, aki nagy szakmai tudással rendelkezett, a pálya iránti alázat és az emberek iránti humanizmus vezérelte minden lépését. Számtalan diákot vezetett be az elektronika rejtelmeibe. A tanítási órákon kívül is sok idôt töltött a diákjaival, címerezô táborokba ment velük, rendszeres résztvevôje volt a tantestületi kirándulásoknak, sôt másfél évtizeden át a diákok ellen kiálló tantestületi focicsapat tagja volt.

Villamosmérnökként kezdett tanítani a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolában 1982-ben, hét éven át oktatta a szakmáját. Aztán 1989-ben mûhelyfônök lett, akkoriban a szakképzési hozzájárulás a cégektôl közvetlenül az iskolába érkezett. Élve a lehetôséggel, a befolyt összeg felhasználásával számos fejlesztést valósított meg, korszerû berendezéseket, gépeket, szerszámokat szerzett be a gyakorlati oktatás mind magasabb színvonalra emelése érdekében.

Néhány év elteltével, 1991-ben munkája elismeréseként az iskola mûszaki igazgatóhelyettesének nevezték ki. Minden lehetôséget megragadott ekkor is, hogy a diákok képzése mind magasabb színvonalon folyhasson. A Világbank által kiírt pályázaton elnyert források felhasználásával további korszerû eszközökkel, módszertani segédanyagokkal gazdagodott az iskola. E mellett a külföldi testvériskolákkal Sepsiszentgyörgyön, Eszéken, valamint Ausztriá-

ban, Bregenzében szoros kapcsolatot tartott. Nemcsak az intézmény folyamatos fejlesztésében vállalt aktív szerepet, de tanárként is sokat tett a diákjaiért, megszerettette velük a szakmát, akik a végzést követen sikerrel vették az akadályokat a mindennapi életben. Sokukkal a végzést követôen is tartotta a kapcsolatot. Tanítványai rendszeres résztvevôi voltak a szakmai és tanulmányi versenyeknek, többen közülük az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny legjobbjai közé kerültek, de szép eredményeket értek el a nemzetközi porondon is, az Alpok-Adria Nemzetközi Tanulmányi Versenyen.

Az ezredfordulót követôen sorra alakultak a Térségi Integrációs Szakképzési

Központok. 2005-ben Pécsett a város önkormányzata Szenner Károlyt kérte fel a Pannon TISZK vezetôjének, a központ a Zipernowsky Mûszaki Szakközépiskola területén kapott helyet. Létrehozása sok munkával járt, mire megkezdôdhetett benne a tényleges munka. Sokat dolgozott sikeres elindításáért, emellett a falai között megvalósuló speciális gyakorlati képzés módszertani megújításában is jelentôs szerepet vállalt, amelynek köszönhetôen a 2007-ben átadott TISZK sikerrel vette az akadályokat.

Az iskolarendszerû oktatásban részt vevô diákok üzemek feletti képzésén felül számos szakmai tanfolyam lebonyolításában is szerepet vállalt.

A TISZK igazgatójaként sem szakadt el a tantestülettôl, a közös épületben továbbra is óraadóként teljes értékû tagja maradt annak a közösségnek, amelyhez addig is tartozott, ahogy nyugdíjba vonulását követôen is, amíg az egészségi állapota ezt lehetôvé tette.

Szaktanácsadóként is letette a névjegyét, szerepet vállalt a mûszaki szakmákat érintô iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli szakképzés megújításában. Széles körû, közel negyven éves hazai és nemzetközi tapasztalatait felhasználva a tanterv- és a tananyagfejlesztés területén is sokat tett a középfokú, azon belül is a villamosipari szakmák oktatásának mind magasabb szintre emeléséért.

Munkáját számos díjjal ismerték el.

Vizsgabizottsági tagként továbbra is benne maradt az oktatás vérkeringésében, kamarai képzôhely ellenôri szakmai szakértôként pedig a tanulók gyakorlati képzését is felügyelte. Haláláig a kamara önkéntes tagja volt.

(Fotó: Meggyesi György)

21

22

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

KIVÁLÓ KAMARAI MUNKÁÉRT DÍJ KUTSERÁNÉ PERNYÉZ ZSUZSANNA „MINT ÜZLETI, SZAKMAI KÖZÖSSÉG FONTOS SZÁMOMRA A KAMARA“ Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna szakmai munkájával évek óta segíti a kamarai projektek megvalósítását és a megyei üzleti közösséget. A Humán Innovációs Csoport Nonprofit Kft. ügyvezetôje, szervezetfejlesztô, coach szakember a kamarai Humán Klub elnöke, aktivitása a kamarai munkában is megjelenik.

Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kiváló Kamarai Munkáért Díjjal ismerte el.

— Miért fontos az ön számára a kamarai üzleti közösséggel való együttmûködés?

— Mint szakmai közösség fontos számomra a kamara, hiszen olyan cégeket, szakembereket, személyeket tömörít, akikkel jól tudok együttmûködni. Ilyen szempontból nagyon hasznosak a különbözô klubok, mint a Humán Klub vagy az Üzletasszony Klub, amelyek munkájában részt veszek. Így jönnek létre szakmai, illetve emberi kapcsolatok, és ezen a módon alakulnak a kamarával közös projektjeink is. A harmadik ok pedig az üzlet, nagyon fontos bekapcsolódni az üzleti közösségbe, mert egymás között is tudjuk a szolgáltatásainkat és a termékeinket értékesíteni, illetve ezen a kapcsolati rendszeren keresztül akár

más partnerekhez is eljuthatunk. Rendszeresen járok a kamara üzleti rendezvényeire, számomra a nemzetközisége miatt nagyon izgalmas volt az Open4Business-en való részvétel is.

— Milyen sikeres projekteket valósított meg együtt a kamarával?

— 2008-ban volt az elsô közös projektünk, az volt a címe, hogy ÉVA - Érvényesülj a Vállalkozásodra Alapozva, ezzel nôi vállalkozásokat, illetve olyan hölgyeket céloztunk meg, akik vállalkozást akartak indítani. Ez a vonal azóta is töretlenül benne van az együttmûködésünk fókuszában, a jelenlegi közös projektünk is hasonló, a Szigetvári Család- és Karrierpontot mûködtetjük a kamarával. Ebben cégeket is megcéloztunk a rugalmas foglalkoztatás, az alternatív munkarend bevezetésével. És egy újabb pályázatra is készülünk, szintén a nôk vállalkozás irányába való segítése a témája egy lehetséges horvát-magyar együttmûködésnek.

— A Humán Klub vezetôjeként miként tudja megfogalmazni, miben áll a Humán Klub (és az általa szervezett humán konferencia) sikere?

— A Humán Klub azoknak a szakembereknek nyújt támogató közösséget, akik a HR vagy a fejlesztés területén dolgoznak, itt át lehet beszélni a szakmai kérdéseket, akár a legújabb módszereket használva, ezért is hiánypótló a klub. Emellett igyekszünk üz-

letileg is segíteni a másikat, egymást ajánlani a partnereinknek. Nagyon fontos a tagjaink fejlesztése, de az is, hogy a HR-rel kapcsolatos gondolatköröket a környezetünkkel is megosszuk, ezért nyílt üléseket is szoktunk tartani. A humán konferencia ennek a munkának egy esszenciális megnyilvánulása, amikor egy napban nagyon sokféle tudáshoz, módszertanhoz, lehetôséghez lehet hozzáférni a HR-rel, a humánerôforrás-fejlesztéssel kapcsolatban.

KIVÁLÓ KAMARAI MUNKÁÉRT DÍJ LISZÁCZ MIHÁLY

❯

„HISZEK A KOLLEKTÍV MUNKÁBAN, AZ ÖNZETLEN SEGÍTSÉGBEN“ Jelentôs piacbôvítést hajtott végre a vállalkozásában Liszácz Mihály, eközben minden kamarai testületi feladatot is teljeskörûen ellátott. A magyar-horvát határmenti gazdaságfejlesztés ér-

dekében 2013 óta tölti be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MagyarHorvát Tagozatának elnöki tisztét, amelynek keretében számos nemzetközi delegációban és üzletember-talál-

kozón képviselte a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát, illetve a vállalkozókat. A szakképzés és a mesterképzés területén is példamutató a vállalkozók számára, 2007 óta az általa

DÍJAZOTTAK irányított AutóCity évente 10 tanulót vezet be az autószerelés, a -villamosság, a karosszériajavítás és az autófényezés szakma rejtelmeibe. Liszácz Mihály munkáját a kamara Kiváló Kamarai Munkáért Díjjal ismerte el.

— Miért vállal aktív szerepet a kamarai ügyekben?

- A kamara kért fel a közös munkára.

Ekkor arra gondoltam, hogy az általam megélt tapasztalatokkal, az ezekbôl keletkezô hasznos gondolatokkal, ötletekkel, tanácsokkal segítségére lehetek a szervezetnek, a vállalkozásoknak. Hiszek a kolletkív munkában, hogy közösen, egymást önzetlenül segítve sikert lehet elérni.

— Mit élt meg sikernek a kamarával való együttmûködés során?

— Idô kellett ahhoz, hogy megszokjam azt a racionális mûszaki, közgazdasági vénámtól eltérô gondolkodást, mûködési módszereket, szervezeti struktúrákat, döntési kompetenciákat, amelyek a kamarát jellemzik. Sikerként élem meg azt, hogy képes voltam rugalmasan alkalmazkodni a korábban kialakult gyakorlatokhoz, szokásokhoz, ugyanakkor azt is hiszem, hogy nekem is sikerült egy másfajta szemléletet, gondolkodásmódot vinni ebbe az együttmûködésbe,

máshogy láttatni bizonyos dolgokat. Siker az is, hogy azokkal a partnerekkel, akikkel összehozott a munkám, megfelelô kapcsolatot tudtam kialakítani.

— Milyen változások tapasztalhatók a horvát-magyar gazdasági kapcsolatokban a munkája nyomán?

— A munkám egyik fontos eredménye, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara már nem különíti el a Horvátországból és a volt jugoszláv utódállamokból érkezô megkereséseket, hanem azokat egyenrangúként kezeli. Nyitni tudtunk az ottani üzleti partnerek irányába, sikerült felvenni a kapcsolatot számos céggel, szervezettel, hiszen a célunk a helyi, a regionális kkv-szektor segítése, és ebbe nemcsak az információadás, a tájékoztatás tartozik bele, hanem Szerbiától Boszniáig az üzletipartner-közvetítés is.

— A kamarával szoros együttmûködés miként kamatozik a sikeres vállalkozásában?

— A kamarai munkám során elsôsorban nem arra fókuszáltam, hogy az ott kialakított kapcsolatrendszert a vállalkozásunk közvetlen üzleti érdekébe állítsam, ugyanakkor vitathatatlanul igaz, hogy ez hozott számunkra üzletet. Emellett azok az elismerések, amelyeket e tevékenységért kaptam,

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

mint például most a Kiváló Kamarai Munkáért Díj, talán javítottak a cég és a magam imidzsén, illetve az eddigi megítélésén.

ZÁRAY KÁROLY DÍJ POHLI KRISZTINA „SIKER AZ, HA SEGÍTENI TUDUNK VALAKINEK, AKÁRMILYEN KIS DOLOGBAN IS“ Hat éve dolgozik projektmenedzserként a kamarában Pohli Krisztina, aki a kamara hazai és nemzetközi pályázatait írja, illetve menedzseli. Szorgalmas és lelkiismeretes, folyamatosan képezi magát és többletfeladatokat vállal. Sokszor a napi feladatain túl is készségesen támogatja munkatársait.

Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Záray Károly Díjjal ismerte el.

— Mi az a belsô hajtóerô, amely kiváló munkára ösztönzi?

— Szeretek dolgozni. A munkám nagyon összetett, sosem lehet unatkozni.

Van, hogy csapatban dolgozom, máskor egyedül írok egy elemzést, így egyáltalán nem egyhangú a dolog. A feladataim sok területet magukban foglalnak: szakmai és pénzügyi szempontból is menedzselek projekteket, szerkesztem a kamarai webet és a hírlevelet, koordinálom a kamarai vállalatirányítási rendszert és az adatkezeléssel kapcsolatos teendôket, szervezem az IT Bizottság és az Innovációs Bizottság ügyeit, tanácsokat adok vállalkozásoknak. De talán a munkámban az a legjobb, hogy egy olyan

csapatban dolgozom, ahol szívesen töltjük együtt a munkatársaimmal a szabadidônket is. Odafigyelünk egymásra mind munkatársakként, mind magánemberként.

— Melyik munkájára vagy teljesítményére a legbüszkébb?

— A siker az, ha segíteni tudunk valakinek, akármilyen kis dologban is. Ha egy vállalkozást információhoz juttatok, amivel ô elôrébb van, az nekem már sikernek számít.

Erre bôven van módom: sok telefon fut be hozzám apróbb kérdésekkel, illetve hozzám tartozik kb. 30 kamarai tag cég, amelyeknek én vagyok a közvetlen kapcsolattartójuk.

❯

24

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Minden évben személyesen is felkeresem ôket, így ismerem, hogy milyen segítségre lehet szükségük a kamara részérôl. De a kamarai belsô mûködés támogatását is fontosnak tartom. Nagy kihívás volt számomra például a tavaly életbe lépô GDPR rendelet alkalmazása a kamarára nézve. Ezt kolléganômmel, Laczkóné dr. Csécsi Ildikóval közösen dolgoztuk ki, ami nem volt kis feladat.

— Milyen a kamara pályázati aktivitása és a nyertes projektek miként segítik a baranyai üzleti közösséget?

— A kamara minden lehetôséget igyekszik megragadni, ami segítheti a megye vállalkozásait: ezek közé tartoznak a különbözô hazai és nemzetközi pályázati projektek

is. Folyamatosan keressük a lehetôségeket, hogy forráshoz jussunk, amivel a helyi vállalkozások számára olyan programokat indíthatunk vagy olyan rendezvényeket szervezhetünk, melyekbôl profitálni tudnak, illetve amennyiben külsô szakértôt kell bevonni, akkor a helyi vállalkozások tudását és szolgáltatásait vesszük igénybe. A nemzetközi pályázatok révén a külföldi partnerekkel való találkozások során lehetôségünk van a helyi vállalkozások és a régió népszerûsítésére. A SACHE projektünk esetében például a pécsi partnertalálkozót az Open4Business idejére idôzítjük, hogy a partnereinknek lehetôségük legyen b2b tárgyalások lefolytatására.

POHLI KRISZTINA

AZ ÉV KERESKEDÔJE DÍJ FOLKMANN FERENC MEGBÍZHATÓ BOLT VALÓSÁGOS ÜZLETEKKEL ÉS SZERVIZHÁLÓZATTAL Folkmann Ferenc már a vállalkozása indításakor felismerte az online kereskedelemben rejlô lehetôséget, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Laptopszalon Kft. mára Baranya megye legnagyobb vállalkozásai közé tartozik, és országos szinten is az egyik legjelentôsebb informatikai szaküzlet- és szervizhálózatot üzemelteti. Évekkel ezelôtt nyitottak a viszonteladók, az oktatási és a kkvterületek felé, emellett vonalkód-technológiai eszközök és -megoldások forgalmazásával bôvült tevékenységük.

Folkmann Ferenc munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Kereskedôje Díjjal ismerte el.

— Fontos, hogy lépést tartsunk a piaccal, a változásokkal, és idôben felismerjük, hogy mire van kereslet. Éppen ezért az utóbbi években egyre szélesebb portfóliót kínálunk: a drónok, az akciókamerák mellett ma az egyik legnagyobb érdeklôdés az okostelefonok és okosórák iránt van, illetve megkezdtük a vonalkódtechnológiai és

barkácstermékek forgalmazását is. A siker egyik legfontosabb tényezôje a szakmailag felkészült csapat, amely a vállalkozás mögött áll. Ma nehéz az árral versenyezni, ezért a hozzáadott értékkel, a szolgáltatásokkal tudunk többek lenni másoknál. Fontos hangsúlyozni, hogy megbízható bolt vagyunk, valóságos üzletekkel és szervizhálózattal, mivel a nagy értékû árucikkek vásárlásakor a bizalom, a szakértelem és a megbízhatóság fontos tényezô – osztja meg a tavaly 10 milliárd Ft forgalmat elért cégcsoport sikerének titkát a tulajdonosügyvezetô.

— Pécsrôl mûködtet egy országos szaküzlet- és szervizhálózatot. Ennek milyen elônyei vagy hátrányai vannak?

— Büszke vagyok arra, hogy pécsi vagyok, és hogy ezeket az országos sikereket ebbôl a városból érhettük el. Cégünk menedzsment-szerkezete decentralizált, ami azt jelenti, hogy vezetôink és kategória-menedzsereink is vidéki nagyvárosokban, központokban dolgoznak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy így is lehet

❯

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

AZ ÉV KÉZMÛVESE DÍJ LEBEDY JÁNOS „IDÔTÁLLÓ ANYAGMINÔSÉGBÔL KÉSZÜLÔ SZÍNKAVALKÁD“ A famûves játékkészítô, Lebedy János magas szintû kézmûves tevékenységével hívta fel magára az emberek figyelmét. Egyedi figurái keményfából készülnek. 2002 óta a Kaptár Egyesület oszlopos tagja. Minden évben részt vesz a Mesterségek Ünnepén, a legfôbb büszkesége, hogy a Magyar Nemzeti Galéria 2005-ös augusztusi kiállításán is jelen lehetett. A kézmûvességet erdei iskolákban is népszerûsíti.

Lebedy János munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az Év Kézmûvese Díjjal ismerte el.

Lebedy János irányítja a Három Fia alkotómûhelyt, amely egy családi kezdeményezés. Névválasztásukat a népmesék ihlették, ezzel is szeretnék kifejezni ragaszkodásukat a gazdag magyar hagyományvilághoz, hiszen ez alkotásaik forrása, alapszelleme. Igényes, szép kivitelû munkáik között római, íjász és görög figurák, gombaházak, kisautók ugyanúgy megtalálhatók, mint az Árpád-kori hadijátékok, a márciusi huszárok vagy a festett bababútorok. Ajándéktárgyaik, alkotásaik közül több népi iparmûvészeti zsûrizett darab. Jellegzetes faállatkáik nagyrészt egyediek, saját tervezésûek, keményfa (tölgy, bükk, gyertyán) kivitelben készülnek, a fa természetes erezetének, mintázatának lehetô legjobb megôrzése mellett.

hatékonyan mûködni és példaértékû eredményeket elérni.

— Merre fejlôdik tovább a cégcsoport?

— A cégcsoportunkba tartozik a Biciklikk.hu webáruház, amellyel a fôváros mellett egy több mint négyszáz m2-es szaküzlettel Pécsett is jelen vagyunk. Itt is folyamatosan bôvül a paletta, és a legkereset-

— A mondai ihletettségû Három Fia elnevezés már önmagában rendhagyó. Termékeink egyedisége abban rejlik, hogy új életet adunk a fának. Különlegességük, hogy az általunk elkészített termékek mindegyike mosolyt fakaszt, azt is szoktam mondani, hogy idôtálló anyagminôségbôl készülô színkavalkád. Lehet dísz csupán vagy játék, a lényeg, hogy mindenkinek örömet okozzon - válaszolja arra a kérdésre Lebedy János, hogy mitôl egyediek, különlegesek a Lebedy-féle fa ajándéktárgyak.

— Hol van ma helyük a fából készült játékoknak a gyerekek és a felnôttek világában?

— Van, akinek dísztárgy, és van, akinek örök emlék egy-egy általunk készített tárgy.

Kínálat mindarra teremtôdik, amire kereslet van. Szemléletem szerint a kreativitásnak

csupán az emberi elme szab határt. Az állatvilág sokaságán át a fejlôdô technika tudományáig minden korosztály számára érdeklôdést keltenek az általunk megformázott famunkák.

— Ön miért éppen fafaragással foglalkozik, milyen örömet, szépet talál benne a mai napig?

— Tervezômérnökként a mûszaki gondolkodás az életem része. A természet adta csodák, mint a virágzó fa, mindig is lenyûgöztek. Ahogy a fának gyökere, szára, virága van, úgy közöljük a múltat, a jelent, és a jövôt a fatárgyainkkal. Kihívás számomra és örömmel tölt el, ha megelevenedik egy újabb forma. Ezzel a szemlélettel dolgozunk és készítjük generációkon keresztül kézmûves munkáinkat.

tebb márkák mellett egyre nagyobb teret kapnak az elektromos kerékpárok, illetve rollerek. Hiszünk abban, hogy elérhetô egy tisztább üzemanyaggal mûködô jövô, ezért további, elektromobilitáshoz kapcsolódó jármûvekkel, autókkal, és a töltéshez szükséges megoldásokkal szeretnénk bôvíteni a kínálatot. Nemsokára indítjuk az E-GO webáruházat, illetve már mûködtetjük az E-

MOB online magazint. Ez utóbbival az elektromobilitáshoz kapcsolódó híreket, információkat hozzuk közelebb az emberekhez, hogy egyre többen ismerjék meg ezt a technológiát és váltsanak környezettudatosabb életmódra, ahogy mi is igyekszünk ezt tenni a mindennapjainkban.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE(I)

HERBÁLY ISTVÁN ÉS GÓDI ATTILA MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A TETÔCSERÉPGYÁRTÁSBAN Világszínvonalú, a 21. század technikáját alkalmazó fejlesztésbe kezdett két baranyai vállalkozás: a Közép-Európában élenjáró technikai, technológiai színvonalon beton tetôcserepet gyártó bólyi székhelyû Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. megbízásából olyan vizuális ellenôrzô rendszert fejleszt a hardver- és szoftverfejlesztô, egyedi megoldásokat nyújtó pécsi RG Net Kft., amely a gyártás különbözô fázisaiban képes kiszûrni a hibás cserepeket. A hazánkban úttörônek mondható konstrukcióban a mesterséges intelligencia is szerepet kap és az innovációs folyamat már az ipar4.0 szellemében zajlik. A két cég egymásra találásban jelentôs szerepe volt a kamara fôtitkárának.

— Jelenleg emberi közremûködéssel szûrik ki a cserépgyártás során a hibás cserepeket. Elôször a gyártósorról lejövô termékeket ellenôrzik, majd az érlelôt elhagyó cserepek ismét átesnek egy vizuális vizsgálaton.

Mindkét esetben a gyártó munkatárs szûri ki a hibás termékeket, ami roppant fárasztó és több hibalehetôséget rejt magában. Ezt szeretné kiváltani egy korszerû rendszerrel a gyártó – foglalja össze röviden Herbály István, az RG Net Kft. ügyvezetôje az együttmûködés lényegét. — A Terrán korábban is kereste a megoldást, azonban a felkínált mûszeres vizsgálatok nem vezettek eredményre. Ekkor jöttünk mi a képbe, hiszen olyan egyedi rendszereket fejlesztünk az ipar számára, amelyek a manapság „divatos“ gépi látást, a mélytanulást, a mesterséges intelligenciát használják. Az együttmûködésünk célja egy box megépítése, amelyben egy kamera folyamatosan figyeli a cserepeket, és megtanítjuk a rendszernek, hogy melyik cserép jó, melyik nem, így a mesterséges intelligenciával dolgozó hálózat ki tudja szûrni a hibás darabokat és jelzi a problémát. A kamerás egység mögött egy képfeldolgozó szerver elemzi a képeket, hardvereleme és egy nagyon erôs szoftvereleme is van a berendezésnek. A rendszer speciális, nagyfelbontású kamerákat igényel, amelyeket a mesterséges intelligenciás alkalmazá-

sokhoz fejlesztettek. Ez tulajdonképpen egy K+F projektnek is tekinthetô, hiszen korábban nem csinált ilyet senki.

— Hol tart most a projekt?

— Jelenleg a szerzôdéskötés szakaszában vagyunk, tavaly nyár óta dolgozunk a projekt elôkészítésén. Mostanra alakult úgy a helyzet, hogy hozzáférhetôvé és megfizethetôvé vált a technológia, amivel meg lehet oldani a feladatot. A szerzôdéskötés után megkezdjük a konkrét megvalósítást, így mintegy fél éven belül el is készülhetünk.

Elôször a bólyi gyártósorra alakítjuk ki a boxot, ez lesz a pilot projekt, és ha ott jól mûködik, a cég összes gyártósorán – ez mintegy 25-30 gyártórészleget érint – bevezetik.

— A Terrán hazai és külföldi gyáraiban naponta 300 ezer db cserepet gyártunk olyan technológiával, ami szinte nem is igényel emberi beavatkozást. A gyártósorok automatizáltak, a távolról, számítógépekkel vezérelt robotok gyorsan és hatékonyan dolgoznak. A gyártás hatékonyságának, valamint a termék minôségének növelésére folyamatosan keressük a legújabb megoldásokat – tájékoztat Gódi Attila, a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. ügyvezetôje. — Nagy a kihívás a termékeinkkel kapcsolatban, hiszen a cserép egy olyan építôanyag, amely évtizedeken, generációkon keresztül hivatott megvédeni az idôjárás viszontagságaitól az épületeket és a bennük élô embereket. Ezért roppant fontos a minôség. Mivel bányászott alapanyagokból dolgozunk, sohasem ugyanolyan a homok, a cement, és mivel

GÓDI ATTILA

rendkívül nagy mennyiséget gyártunk, ezért a minôségbiztosítás oldaláról jelentôsek az elvárások. Ezért a legmodernebb technológiákat vesszük igénybe a termék gyártása és a minôség ellenôrzése során. Ha a mostani fejlesztés elkészül, az nagy elôrelépés lesz a számunkra. Külön öröm, hogy a helyben lévô mûszaki-technológiai intellektuális hátteret tudjuk felhasználni és integrálni a gyártásunkba.

— Milyen elônye van, hogy helyben áll rendelkezésre partner a fejlesztéshez?

— Egyrészt érzelmi oldala is van, hogy itthon tudjuk megoldani ezt a problémát, ez büszkeséget és megelégedettséget jelent számunkra. Másrészt az RG Netben olyan magas kompetenciával bíró, a modern hightech technológiákhoz értô csapatot találtunk, ami hozzásegíthet bennünket az alaptevékenységünk, kompetenciánk továbbfejlesztéséhez. Az együttmûködésünknek számos elônye van, a földrajzi közelség mellett említhetem a gondolkodásmódbeli könynyebbséget is, de azt is, hogy a kollégák korábbról már ismerték egymást. Természetesen nem hanyagolhatók el a költségtényezôk sem, hogy a partnerrel való egyeztetéshez nem kell repülôre ülni, elég csak átgurulni a szomszéd utcába, ez a gyorsaság, a hatékonyság szempontjából páratlan. Azt gondolom, hogy az együttmûködésnek egyéb kihatása is lesz a technológiánkra nézve, már most tudjuk, hogy nem ez lesz az egyetlen projekt, amelyet a két cég közösen valósít meg.

K.T.

HERBÁLY ISTVÁN

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

SKRUT GYÖRGY NAP MINT NAP MEG KELL VÉDENI A pécsi Kalamáris étterem fôszakácsával, Skrut Györggyel a rövid pihenôidôt kihasználva ültünk le beszélgetni. Két évtizede van a szakmában, s ma már a szakácsmester cím mellett a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által adományozott mesterszakács cím birtokosa is.

Abban, hogy a szakmában maradt, nagy szerepe volt Berényi Imrének és Tankó Józsefnek, akiknek a keze alatt dolgozott, tanult, valamint a Misina étteremnek, ahol tanulóéveit töltötte, s ahol az elsô konyhafônöke Szabó Zoltán volt. Az étterembôl a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat vezetôi egyedülálló tanuló-kabinetet hoztak létre, amelyben együtt volt jelen a fôzés és az éttermi munka, amelynek köszönhetôen a pincér- és szakácstanulók megismerhették egymás munkáját. Ekkor dolgozott együtt elôször a Kalamáris vendéglô késôbbi tulajdonosával, Rippl Bélával. S ôk voltak azok, akik Skrut Györgybe beleinjekciózták a szakma szeretetét.

Mindennek egyenes folytatása volt, hogy lassan két évtizede élt a lehetôséggel, s mestervizsgát tett, mert fontosnak érezte, hogy a tanulóképzés még eredményesebbé tétele érdekében bôvítse az ismereteit.

— Már több mint tíz éve voltam akkor a szakmában, s szerettem volna megméretni magam – mondja. — A mesterképzés során számos olyan új területtel – jog, pedagógia, vállalkozói – bôvültek az ismereteim, amelyekrôl korábban nemigen hallottam. A szakmai gyakorlat is sokat adott, ugyanis azt az országosan elismert háromszoros Oscar-díjas mesterszakács, Lukács István vezette. Ott pedig olyan addig nem ismert eljárásokat, technológiákat sajátíthattam el, amelyek a mai napig segítséget jelentenek a munkámban, leegyszerûsítettek egyes folyamatokat.

Hangsúlyozza, a mestercím minôségi kategória, aki elnyerte, az nem ülhet a babérjain. Nap mint nap meg kell védeni a vendégek elôtt, akiknek a tûzhelyrôl lekerült eredmény ott van a tányérjukon. Annak pedig ékes bizonyítéka, hogy nemcsak a vendégek, de a szakma is magasra értékeli a tevékenységét, nem más, minthogy 2016-ban elnyerte a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által adományozott mesterszakács címet.

— Ez egy szakmán belüli elismerés, évente egyszer tehetnek rá javaslatot a me-

gyei szervezetek – folytatja beszélgetésünket Skrut György. — Odaítélésérôl egy országos grémium dönt. Ennek része egy szakmai beszélgetés, amelynek során a jelöltnek az elméleti felkészültségérôl kell számot adnia. Nekem például egy ötfogásos menüt kellett bemutatnom, s érvekkel alátámasztanom, hogy miért a benne szereplô ételek alkotják, s miért az adott elkészítési módot választottam. Része volt a megmérettetésnek az is, hogy 250 fôre egy hatfogásos díszvacsora menüsorát kellett összeállítani, amibe a hidegkonyhai tálak és a mestervacsora elkészítésében való közremûködés egyaránt beletartozott. A megmérettetések sora díszvacsorával zárult, azt követôen osztották ki a mestercukrász, mesterszakács okleveleket, amit a több mint tíz jelölt közül mindössze öten vehettünk át.

Annak a véleményének is hangot ad, hogy sajnos a mai felgyorsult világban lassan a vendéglátás lényege marad el, a személyes kapcsolat. Egyre kevesebb az olyan hely, aminek a tulajdonosa egykoron pincérként vagy szakácsként kezdte, s a mai napig beszélgetésbe elegyedik a vendégekkel, kikéri a véleményüket arról, ízletesnek

találták-e a felszolgált ételt. Szól arról is, hogy a tanulóképzésben pedig nagyon fontos lenne a szerepük, mert a szakács, pincér szakma fontos része a vendégekkel való szinte állandó párbeszéd.

Kitér arra is, a nyelvtudás is egyre nagyobb szerepet kap a vendéglátásban. A maga részérôl sajnálja, hogy nem beszél jól nyelveket. Annak idején, amikor Ausztriában, Németországban versenyeken vett részt, tolmács utazott vele, vagy, ha valamit meg kellett egy külföldi partnerrel beszélnie, mindig volt a közelében valaki, aki tudott az adott nyelven. Ma már egyre inkább érzi a nyelvtudás hiányát, mert azt tapasztalja, hogy a külföldi vendég igényli, hogy elmondják neki, az étlapon szereplô ételek milyen alapanyagok felhasználásával és milyen eljárással készültek el.

Mindez azért is lenne fontos, mert a nemzetközi értékelésekben a magyar gasztronómia mindinkább elôkelô helyet foglal el. Azonban a turisták azok, akik elviszik a világba a hírünket, akiknek, ha tetszett az étterem, a kiszolgálás, ízlett az étel, akkor a barátaiknak, ismerôseiknek biztosan ajánlják majd.

Sz.K.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

LISZÁCZ MIHÁLY „A SZTENDERD SZOLGÁLTATÁSOK MELLETT VALAMI PLUSZT IS KELL ADNI“ Amikor arra kérjük Liszácz Mihályt, a pécsi AutóCity Zrt. vezérigazgatóját, hogy ossza meg velünk, milyen kereskedôi attitûdök, munkaszervezés, hozzáállás szükségeltetik ahhoz, hogy sikeres autókereskedôként 28 éve jelen legyenek Pécsett – illetve 14 éve Szekszárdon –, az üzletember szerényen megjegyzi, hogy „nem vagyunk minden titkok tudója“. Igaz, azt is hozzáteszi, hogy néhány fontos alapelvet mindenképpen érdemes szem elôtt tartani, például az ügyfelekkel való bizalmi kapcsolat kialakítását vagy az általuk forgalmazott márkák alapos ismeretét, de a beszélgetésbôl az is kiderül, hogy a mûszaki dolgokban ugyanúgy otthon kell lenni, mint a pénzügyekben. Hiszen ma már nem is biztos, hogy valaki megveszi, lehet, hogy inkább tartósan bérli a személygépkocsit vagy a haszonjármûvet.

— Ahhoz, hogy azt a gépkocsit adjuk el az ügyfélnek, amelyre valóban szüksége van, nagyon fontos, hogy megismerjük a pontos igényeit. Tudjuk, hogy milyenek az autóhasználati szokásai, mert sokszor azt tapasztalom, hogy a vágyak és a megcélzott autó nincsenek egymással szinkronban. Az elsô egy-két találkozás alkalmával a cél az ügyfél bizalmának az elnyerése. Ez nélkülözhetetlen, hiszen a gépkocsi a legdrágább tartós fogyasztási cikk, éppen ezért ez egy megfontolt folyamat, ami akár intuíciókon, érzelmeken alapul és szubjektív dolgokon is múlik. Míg egy haszonjármûnél sokkal inkább olyan tényezôk számítanak, mint a köbméterek, a tengelyterhelés, a szállított személyek száma stb. – mondja a Volkswagen, az Audi, a Skoda és a Lada márka forgalmazójaként, illetve márkaszervizeként ismert AutóCity vezetôje, Liszácz Mihály. — Ma már az újautó-piacon csak jó és jobb autót lehet vásárolni és a lényeg a részleteken múlik. Eltérô igények és szempontrendszerek, illetve döntési mechanizmusok vannak az ügyfeleknél, ezeket kell jól felmérnie az értékesítônek. Természetesen a legjobb konstrukció kialakításához figyelembe kell venni a finanszírozással kapcsolatos körülményeket, az esetleges hitelt, a használtautó-beszámítást is.

— Az internet által hihetetlen mennyiségû információhoz lehet ma hozzájutni. Ez érzôdik a vásárlók hozzáállásán is?

— Igen, jelentôsen átalakultak a vásárlói szokások, nagyon sok ügyfél felkészülten érkezik, rengeteg mindent tud az autóról, az is lehet, hogy már többször meg is nézte a kiválasztott modellt. Ma az internet világában sokkal több információt lehet begyûjteni a felszereltségrôl, a dizájnról, mint korábban, van, aki már autót konfigurál magának. Így nagy az eladó felelôssége, hiszen pontos és részletes tájékoztatást kell tudnia adni a lehetséges extrákról. De az internet sem mindentudó, az autó bonyolult és drága termék, érdemes meghallgatni a szakember véleményét is. Amit nagyon fontosnak tartok, hogy vásárlás elôtt ki kell próbálni a terméket, mert a próbavezetés alatt derül ki, hogy micsoda különbség van az autók között. Ezeket észre kell vetetni, láttatni kell a vevôvel, aki ezáltal könnyebben tud azonosulni az autóval. Ehhez sok tesztautót kell tartanunk.

— Miként lehet idomulni az ügyfelek új igényeihez?

— Az eladásnál nem mindegy az sem, hogy magánszemély a vásárló vagy cég.

Igyekszünk minél több eszközt bevezetni, ami segíti az értékesítési tevékenységünket, ilyen a már említett használtautó-beszámítás vagy a finanszírozási segítség is. A gazdasági világválság óta sokkal megfontoltabbak lettek a vásárlók és a finanszírozók is, igaz, az általunk forgalmazott márkára mindig is a konzervatív és visszafogott gondolkodás volt jellemzô. Ma a vásárlók több-

sége megfelelô pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, így többféle alternatívát kell nyújtani nekik. Mint finanszírozási lehetôség ilyen lehet akár a tartós bérlet is, ami, ha lassabban, is mint Nyugat-Európában, de egyre inkább teret nyer nálunk is. Az ügyfél nem biztos, hogy tulajdonolni akarja az autót, hanem csak használni, ezért e tevékenységre alapítottunk egy flottaszolgáltató céget. Többnyire a nagy értékû gépkocsik esetében jobbára még cégek veszik igénybe ezt a szolgáltatást, de nálunk már létezik magánszemélyek részére kidolgozott konstrukció is.

— Önök hogyan tájékozódnak a lehetséges igényekrôl, miként mennek elébe ezeknek?

— Egyrészt figyelünk a vevôk igényeire, másrészt pedig a gyártókra, hiszen amikor megterveznek egy gépkocsit, elérhetô szolgáltatásként lehetôvé teszik az extra felszereltségeit. Megpróbálnak igényeket generálni és nekünk kell felismertetnünk a vevôinkkel az extrák fontosságát, szükségességét. Ehhez az értékesítôink folyamatosan képzéseken vesznek részt, tesztautókat tartunk, hogy be tudjuk mutatni az újdonságokat. Igyekszünk közvetlen kapcsolatot tartani az ügyfeleinkkel, megismertetni velük az újdonságokat, a lehetôségeket. A sztenderd szolgáltatások mellett mindig kell valami mást is, valami pluszt is adni.

K.T.

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

MOLNÁR CSABA 30 ÉVES MÚLTTAL A GENERÁCIÓVÁLTÁS ELÔTT Hiába mûködik 30 éve egy vállalkozás, akkor tud talpon maradni, ha képes alkalmazkodni a fejlôdés és a mindennapok kihívásaihoz. Mindez pedig csak korrekt hozzáállással képzelhetô el. Ezt a megállapítást tette Molnár Csaba, aki három évtizede az elsôk között alapított magánnyomdát Pécsett. A vállalkozás az elmúlt harminc év alatt megélt „aranykort“ és kevésbé prosperáló éveket is, az utóbbi idôszakban az ofszetnyomást egyre inkább a digitális nyomtatás váltja fel. Ehhez pedig nemcsak új gépeket kellett beszerezni, hanem meg kellett tanulni alkalmazkodni az új technológiához is.

— A vállalkozás 30 éve alatt rendszeresen pályáztunk új gépekre, volt, hogy lízing vagy hitel segítségével vásároltunk berendezéseket, mert ezt kívánta a nyomdaipar fejlôdése és a fogyasztói igények. A fejlesztésekkel párhuzamosan létszámban is növekedtünk, és szintén alkalmazkodni kellett ahhoz, amikor megszûnt a mellettünk mûködô könyvkötô vállalkozás, és pályázati segítséggel átvettük az üzletet. Ez már a digitalizáció korszaka volt, de én makacsul ragaszkodtam az ofszet nyomdához meg a kötészethez, gondoltam, ráérünk még az új technikát bevezetni. Aztán rájöttünk, hogy tulajdonképpen állva maradtunk, mert néhány év alatt számos stúdió nôtt ki a földbôl, és bizonyos nyomdák már korábban meglépték a technológiaváltást, illetve – -bôvítést. A digitalizációval, az internet térhódításával az e-bookokkal, a weboldalakkal háttérbe szorult a nyomtatott sajtó és a könyvek, drámai módon lecsökkentek a példányszámok. Ez ránk is hatással volt – foglalja össze röviden Molnár Csaba, milyen jelentôs változásokon ment keresztül az elmúlt években a vállalkozás.

— A piaci folyamatok miként alakították át a nyomda szolgáltatásait?

— Az elmúlt években mi is egy kicsit háttérbe szorítottuk az ofszetnyomást, így nem is pályáztunk új gépekre. Az a meg-

nyugtató helyzet állt elô, hogy minden korábbi hitelünket, a lízingünket letudtuk, a gépek, a telephely saját tulajdonunkban van. Ez azt is jelenti, hogy nincs rajtunk az a kényszer, hogy bármi áron ki kell termelnünk a törlesztôrészletek fedezetét. A piac „kikényszerítette“, hogy lépjünk a digitális technológia és a kis példányszámú munkák elôállításához szükséges technológia felé.

Ebben benne foglaltatnak olyan kötészeti gépek is, amik már kis példányszámra vannak kitalálva. Ez lehetôvé teszi, hogy kötészeti hátteret tudjunk biztosítani a térség digitális nyomdáinak, hiszen nem mindenki vásárolja meg ezeket a drága gépeket.

- A technológiai váltás megköveteli a szakértelem fejlesztését is.

- Azok a munkatársaim, akik még a hagyományos nyomdaiparban tanultak és évtizedeket dolgoztak a szakmában, az új gépek megjelenésével folyamatosan képezték magukat. A digitális gépek kezelését is el kell sajátítaniuk, mert többüknek még 1015 évük van a nyugdíjig. Ezért folyamatos a konzultáció a gyártóval is. A gépek, akárcsak a mobiltelefonok, állandóan változnak és nap mint nap tanulni kell ahhoz, hogy az ember lépést tudjon tartani a fejlôdéssel. A munkavállalói létszámunk már az új technikához igazodik, most 9-en dolgozunk a vállalkozásban.

- Milyen versenyelônyökkel szolgál, hogy a nyomdának 30 éves múltja van?

— Legfôképpen a kapcsolati tôkét említhetem. Szerencsére sokan évtizedek óta hûségesek hozzánk és mi igyekszünk meghálálni ezt.

— Mint a hasonló idôben indult vállalkozások jelentôs részét, a Molnár nyomdát is eléri a generációváltás. Mi lesz más azzal, hogy ön hamarosan nyugdíjba megy?

— Én már több éve elkezdtem készülni erre, felépíteni az új rendszert, illetve leépíteni a személyes jelenlétemet. 10 éve van egy nyomdavezetônk, a lányom is itt dolgozik évek óta. Természetesen a nyugdíj elle-

nére ugyanúgy be fogok járni, mint most, de már régóta nem töltök annyit idôt itt, mint akkor, amikor én irányítottam, menedzseltem a nyomdát. Egyelôre nem lesz jelentôsebb változás a mindennapokban.

— Milyen terveket fogalmaztak meg a következô évekre?

— Folytatódik az a folyamat, ami eddig jellemezte a vállalkozást. A digitális világ jelenti a jelent és a jövôt, de arra fel kell készülni, hogy nem lesz mindig növekedés, várhatók nehezebb idôszakok is. Itt élünk Pécsett, Baranyában, és ezen a piacon is egyre több a szereplô. Én már annak is örülnék, ha a jelenlegi létszámmal tudnánk dolgozni a következô években is. Fontos, hogy optimisták legyünk és bízzunk a jövôben, érjük be egy szerény növekedéssel is. A mi feladatunk, hogy alkalmazkodjunk az aktuális helyzethez.

K.T.

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

SVASTITS KRISZTIÁN „A SZELLEMI FITTSÉG MELLETT A TEST EDZETTSÉGÉRE IS ODA KELL FIGYELNI, FONTOS A KETTÔ ÖSSZHANGJA“ Fiatalabb korában versenyszerûen teniszezett, mellette pedig hosszú ideig néptáncolt Svastits Krisztián, a BC Marketing & Personnel Consulting Kft. ügyvezetôje, akit „komoly“ vállalkozói munkája mellett egyedi hangulatú pécsi utcafotóiról, nagy méretben, minôségi vászonnyomatként is készülô városképeirôl is ismerhetünk. Krisztián egy idôben napi szinten futott, aztán a kispályás foci mellett néhány évig a strandröplabda és a squash jelentette számára a rendszeres mozgást. A foci ma is megmaradt, jelenleg heti 2-3 alkalommal játszik.

— Mi az elônye annak, hogy nem egyedül sportol, hanem csapatban?

— Az egyéni sportok jellemzôje, hogy ott az ember csak magára számíthat, csak a saját elszántságán, tudásán, felkészültségén múlik a siker. A csapatsportok viszont megfelelô társaságban kifejezetten szórakoztatóak tudnak lenni. A mozgás öröme mellett a csapattagokkal való együttmûködés, a csoportosan átélt sikerélmény is sokat jelent számomra.

— Látható, hogy az aktív mozgás fontos szerepet játszik az életében.

Volt esetleg hagyománya az iskolában vagy a családban?

— Számomra mindig is magától értetôdô volt, hogy a sport, a rendszeres testmozgás alapvetô része az életnek. Édesapám is aktívan sportolt, a testvérem is, úgyhogy a sport mindig is jelen volt a családban. A Leôwey Klára Gimnáziumba jártam, német nemzetiségi tagozatra, ahol az iskola néptáncegyüttesének aktív tagja lettem. Az együttes tagjaként az érettségi után, az egyetemi tanulmányaim alatt és még diploma után is néhány évig a tánc mint mozgásforma - a sport mellett meghatározó része volt az életemnek. Azt szokták mondani, sportolni férfinek ajánlott, negyven felett pedig kötelezô.

— Milyen többletet ad az ön számára a mozgás, mi motiválja a sportolásban?

— Ha teljes mértékben rá tudsz hangolódni a mozgásra, hogy ott, adott pillanatban csak arra a feladatra koncentrálj, akkor az valóban segít kikapcsolni, segíti kezelni és leküzdeni a mindennapi stresszt. Fontos, hogy az ember a sportban is olyan célokat állítson fel magának, amelyek reálisak, elérhetôk, de az elérésükhöz erôfeszítés szükséges.

— Mit tanult meg a sport által, amit az élete más területén, pl. a munkájában is kamatoztatni tud?

— A képesség a határozott, gyors döntésre, a kitartás és a kudarcélmények méltósággal történô viselése mind olyan tulajdonságok, amelyek az élet más területein is fontosak. A sport segít megismerni önmagadat, segít feltérképezni az erényeidet és a gyengeségeidet, így komoly támogatást nyújt egy reális énkép kialakításához. Hiszem, hogy a sportban megtanult másik fél tisztelete és a fair play hosszú távon megtérülnek az üzleti ténykedésünk során.

— A vállalkozás irányítása, illetve a fotózás, a család mellett miként tud

idôt szakítani a mozgásra? Van esetleg valamilyen jó módszere az „idôteremtésre“?

— Sok számítógépnél, íróasztalnál, vagy éppen autóban ülve töltött óra után érdemes testmozgással levezetni a feszültséget. A szellemi fittség mellett a test edzettségére is oda kell figyelni, mert nagyon fontos a kettô összhangja. Persze, a nagy rohanásban nehéz napi szinten idôt szakítani a sportra, de a heti 2-3 alkalmat azért igyekszem betartani. Kettô és kilenc éves fiaimat is szeretném a sportos életmód felé terelgetni, és legalább hétvégenként közös sportos programokat beiktatni.

— Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport? Volt már esetleg ilyen tapasztalata?

— A másokkal együtt végzett sport- vagy szabadidôs tevékenység klasszikus nonformális helyszíne az üzleti kapcsolatépítésnek. A sportnak köszönhetôen kialakul egy személyes kontaktus, egyfajta sporttársi közös nevezô és kölcsönös bizalom a felek között. Születnek barátságok sportpályán, és ugyanígy kialakulhatnak üzleti kapcsolatok is.

K.T.

FELVETT TAG / TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

31

CZIRJÁK TAMÁS MINDEN SIKERES VÁLLALKOZÁS MÖGÖTT ÁLL EGY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ Mint sokan, Czirják Tamás is fôállás mellett kezdett vállalkozni, legelôször egy bio- és reformélelmiszerekkel foglalkozó webáruházzal. Rengeteg tanulással és a hullámvölgyek által megélt tapasztalatokkal annyi ismeretet szerzett ezen a téren, hogy egyre több vállalkozás fordult hozzá üzletfejlesztéssel kapcsolatos segítségért. Mára fôként vállalkozófejlesztési tanácsadással foglalkozik és azt vallja: egy vállalkozási ötlet sikere a vállalkozó gondolkodásmódjától függ, nem elsôsorban a piactól.

— Hiszek az értékesítésben. Az, aki ma nem tud értéket adni, az nem tud hosszú távon mûködni. A megkeresések általában úgy érkeznek, hogy konkrét dolgot kellene megvalósítani, de nagyon gyorsan kiderül, hogy az elképzelés illik-e egy olyan rendszerbe, ami elegendô pénzt termel és elég szabadidôt biztosít a vállalkozónak – mondja Czirják Tamás.

— Melyek azok a fôbb ismérvek, amelyek egyedivé teszik az ön vállalkozását?

— Szerintem bármely területen lehet maradandót alkotni, mert ha a vállalkozó

minôségi szolgáltatást nyújt és segít az ügyfele problémájában, akkor szükség van rá. A projektjeimben mindig két dologra törekszem: hogyan tudom támogatni a velem szemben ülôt abban, hogy kilépjen a komfortzónájából (a gondolkodásmód hogyan változzon) úgy, hogy ne másét vegye át, hanem a benne lévô lehetôségekre építkezve olyat alkosson, amire eddig nem is gondolt. Másrészt pedig csinálja, és ne agyaljon rajta! Az élet nem arról szól, hogy mit tettem a múltban, hanem arról, hogy mit teszek a jelenben. A MOST hatalma az egyetlen lehetôség a változásra. Így a felismerésben, a változásban segítem a hozzám fordulókat.

Az egyik ügyfelem azt mondta, hogy „Tamás, neked az a fontos, hogy én sikeres legyek!“ Azt hiszem, rátapintott a lényegre.

A siker bármi lehet, de a célom, hogy ez mindig érték legyen, mégpedig olyan, ami az ügyfélnek jelent VALÓDI értéket.

— Miért csatlakozott a kamarai közösséghez?

— Több elôadáson is részt vettem, amit a kamarában tartottak. Egy évvel ezelôtt fogalmazódott meg bennem, hogy a tudásomat tovább kell adni. Sokat köszönhetek

Piacsek Lászlónak, aki által ebben az évben már 3 tréning lebonyolításában is közremûködhettem. Olyat adtunk a résztvevôknek, ami segítette ôket a vállalkozásukban és a személyes gondolkodásuk változásában.

Ha egy dolgot javasolhatnék útiránynak, akkor azt ajánlanám: keresd folyamatosan azt, hogy miként tudod jobban segíteni az ügyfeleidet, és ha ezt megtaláltad, akkor CSAK CSINÁLD mindkettôt folyamatosan!

K.T.

Mivel számos ügyfél jelezte, hogy problémái vannak az átállási folyamattal, az adóhatóság nyár elejére halasztotta a számlázórendszer új verziójának kötelezô használatát. Ezt követôen már pár százezer forintos tételeknél is komoly szankciókat kockáztat az a vállalkozás, amelynél a nem frissített szoftver miatt problémássá válik az adatszolgáltatás.

Csak június 4-étôl módosulnak a számlázóprogramok kötelezô, valós idejû, elektronikus adatszolgáltatásának technikai követelményei. A NAV által eredetileg már eb-

ben a hónapban bevezetni kívánt változtatás azon vállalkozásokat érinti, amelyek legalább százezer forintnyi áfát tartalmazó vagyis általános esetben nettó 371 ezer forintos értékû - számlát állítanak ki és annak minden adatát azonnal, online módon kell továbbítaniuk a hatóság felé.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a számlán szereplô termékhez kapcsolódó mennyiségi egységet ezután máshogyan kell kiválasztani. Az új követelmények többsége inkább a program és az adóhatóság szerverei közötti kommunikáció technikai

vonatkozásait érintik: egyes adatok ezentúl értelmezhetôbben és feldolgozhatóbb állapotban kerülnek a rendszerbe. Az 1.1-es specifikációhoz és XSD sémához kapcsolódó új követelmények leírása már február óta elérhetô a NAV honlapján, és az új határidôtôl kötelezô alkalmazni ôket. További komoly változások 2020 januárjától lépnek majd életbe. A 2.0-ás verziójú adatszolgáltatás tervezett technikai elôírásait egyébként már elérhetôvé tette a hatóság, melyet az adózók május végéig véleményezhetnek.

Forrás: adozona.hu

TIPP-ADÓ

SZÁMLÁZÓRENDSZER FRISSÍTÉSE: MÉG EGY HÓNAP HALADÉK A NAV-TÓL

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

SKODA SCALA 1.0 TSi – PESTI ANDRÁS Vadonatúj modellt, a Skoda Scalát kaptuk tesztre az AutóCity Zrt. Skoda márkakereskedésébôl. Pesti András fotográfus, a Print-it Kft. ügyvezetôje a forgalomba helyezés után egy nappal kapta meg a Scala kulcsát.

Érdekes irányba lépett tovább a Skoda, a leginkább a mostani Octaviáról és a Karoqról ismert formanyelvet a markáns élek felé tolták el. Leginkább az egyedi elsô lámpákon, és az alatta levô határozott éleken látszik az új irányzat, de az oldalsó lemezek is komoly fejtörést okoznak egy sérülés után a karosszérialakatosoknak. Szép a hátsó rész is, a ledes lámpatestek itt is jól sikerültek, és nagyon tetszik, hogy megkapták azokat a dinamikus irányjelzôket, amit eddig csak a prémiumautókon láttam. Olvastam, hogy a konszern legkisebb padlólemezére épült az autó, ám ennek ellenére elég hosszú és széles a karosszéria. Ez az ellentmondás a hátsó tengelynél érhetô tetten, ott mintha szûkebb lenne a tengelytáv, mint amit a forma kíván, de ez nem zavaró.

A Skodáról már elmondható, hogy a versenytársaknál tágasabb autókat épít. A Scala mennyire kényelmes?

Fantasztikusak az utastér méretei. A saját autóm egy kategóriával feljebb tartozik, ennek ellenére a Scalában a gyerekeimnek több lábtér jutott, úgy, hogy elöl kényelmesen ültem. Kívülrôl viszont 30 centivel ki-

sebb az autómnál a Scala, keskenyebb is, de ez nekem elôny lenne, mert nagyon szûk utcában lakom. A mostaninál nagyobb autót nem is tudok venni, mert nem férne el. A Scala utastere után nagyon meglepôdtem a csomagtéren, mert hatalmas. Nemcsak a kategóriához mérten, hanem abszolút értékben is tekintélyes a 467 liter, ráadásul jól is használható. Síkok határolják, a dupla padló alatt rekesz található, és akasztókból is jutott bôséggel. Nemcsak méretben, minôségben is remekel a belsô tér. A Rapidhoz képest nagyon határozott az elôrelépés, mindenütt kellemes tapintású anyagokat találtam, és a kezelôszervek, kijelzôk is ugyanolyanok, mint a konszern magasabbra pozicionált márkáiban. Talán egyedül a mûszerfali kijelzôk grafikája az, ahol azt éreztem, hogy megfogták a tervezôk kezét, nehogy túlságosan erôs versenytárs legyen a Scala.

Az Autócity tesztautója az alapáras segédeszközök mellett távolságtartós tempomatot is kapott. Ezek a segédeszközök hogyan hatnak a vezetési élményre?

A saját autómban is megvannak ezek az extrák, így tudok viszonyítani. A Scala adaptív tempomatja kifinomult, annyira finoman fékez, hogy szinte nem is érzi az ember. Én hajlamos vagyok rosszul lenni az autóban, még akkor is, ha én vezetek. Itt egyáltalán nem éreztem az átmenetet, ahogy a motorfékezésbôl a fékezésbe mentünk át. Ügyesen programozták a rendszert, és nyilván az érzékelôk is a legfrissebb fejlesztésû-

ek. A sávtartót is átgondoltan hangolták, finoman kormányozza vissza az autót a sávba, de azt is figyelembe veszi, ha a mecseki szerpentineken az ideális ívet követve átmegyünk a felezôvonalon. Ilyenkor nem avatkozik be és nem is jelez, viszont ha figyelmetlenségbôl közelítjük meg a vonalat, akkor jelez és visszairányítja az autót a sávba.

Szeretem ezeket az extrákat, és amikor lehet, használom is ôket.

Sokat autózik?

Bô egymillió kilométer környékén járhatok, de ma már kevesebbet megyek, évente körülbelül húszezer kilométert, felét városban, felét autópályán. Ennyi kilométer után is annyira élvezem a vezetést, hogy igyekszem nem telefonálni, még kihangosítóval sem. Inkább beülök az autóba, bekapcsolok egy internetrádiót, és jól érzem magam.

Tetszett a Scalában, hogy élhetô. Megfelelô méretûek a pakolóhelyek, elöl-hátul elférnek a vizespalackok, és az apróságoknak is könnyû megtalálni a helyet. Az ülések is kényelmesek, a méretük is megfelelô, és a kárpitozásuk is esztétikus. Az is jó pont, hogy pillanatok alatt kapcsolódott a telefonommal, és rögtön csatlakozni tudtam a kedvenc netes rádióadóimhoz.

AutóCity Kft. ● 7629 Pécs, Schroll József u. 3. ● Tel.: (36) 72 550 500 ● www.autocitypecs.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Skoda a Simply Clever szlogent a Scala esetén is megtöltötte tartalommal, sôt egy újítást is bevezettek, az ablakmosó fedele kinyitva tölcsérré alakul.

Ezek az apró kiegészítôk jól mutatják a márka filozófiáját. Ugyanolyan magas a használati értékük, mint a cég autóinak. Az ajtóba rejtett esernyô nagyon jól jött a teszt alatti esôben, és valóban ötletes az ablakmosó fedele. Mindannyian megküzdöttünk már a mosótartály feltöltésével, nem is értem, miért nem jutott eddig másnak eszébe ez a pofonegyszerû ötlet.

A futómû mennyire okos?

Hajszálpontosan a komfort és a sportosság közé hangolták a futómûvet, hogy a lehetô legszélesebb rétegnek megfeleljen. A tesztúton nagyautósan viselkedett a Scala, zuhogó esôben, mély tócsákban sem kellett azon izgulnom, hogy sétál az autó.

A Scala két benzinmotorral és egy dízellel érkezett a magyar piacra. Az alapmotorral is 200 feletti a végsebesség, és 10 másodperc alatti a gyorsulás.

A motor kapcsán volt bennem egy kis bizonytalanság, hogy vajon mire elég az 1000 köbcenti. A 115 lóerô láttán már kezdtem megnyugodni, de ez még mindig kevesebb, mint kétharmada a mostani autóm teljesítményének. Az elsô kilométerek

után azonban meggyôzött a Scala. Tíz évig vezettem egy 1.6-os benzines, 120 lóerôs Alfa 147-et, és ez a kis motor tudja ugyanazt, csak kedvezôbb fogyasztással, és nagyságrendekkel kisebb károsanyag-kibocsátással. Ez egy lendületes, nagyon elasztikus motor. Negyedik fokozatban 30-tól 140-ig használható, így szinte olyan, mintha egy automataváltós autót kapnánk. Nagyon kulturált a turbója is, az erô finoman, de határozottan érkezik, az pedig, hogy csak három henger dolgozik a motortérben, csak a fordulatszámskála két végén hallható. A váltó is nagyon pontos, rövid utakon jár, jól illeszkedik a motorhoz.

Nagy utastér, bôséges csomagtér, kulturált motor, vonzó formaterv, jó minôség. Jolly joker lesz a Scala a magyar piacon?

Nagyon örülnék, ha minden magyar családban lehetne egy ilyen autó. Érdekes, hogy mennyire széles piaci palettát fed le a Scala. Ha az ötmilliós alaptípust nézzük, akkor a gyerekkorunk Skoda 120L-je jut

eszembe, ami akkor itthon egy megbecsült családi autó volt. A másik véglet pedig a DSG váltós, üvegtetôs, üveg csomagtérajtós jól felszerelt Scala, ami már Nyugat-Európában is magas színvonalat jelent. A Skodánál nem szabad megfeledkezni a céges piacról sem. Ebben az esetben azt gondolom, hogy annak, aki Octavia helyett Scalát kap szolgálati autónak, egy pillanatra sem érdemes szomorkodnia.

T.R. A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 999 cm3 Maximális teljesítmény: 116 LE 5000-5500/min Maximális nyomaték: 200 Nm 2000-3500/min Saját tömeg: 1240 kg Csomagtér: 467 l Maximális sebesség: 201 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.8 s Átlagfogyasztás (gyári adat): 5,6 l Kedvezményes ár (1.0 TSi Active): 5 027 260 Ft A tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô-, oldal-, függöny- és térdlégzsákok, ESC stabilitásvezérlés, Front Assistant, Start-stop rendszer, Climatronic automata klímaberendezés, LED fôfényszóró, Swing rádió MP3 lejátszással, 6,5“ érintôképernyôvel, sávtartó rendszer, sötétedésre aktiválódó fényszórók

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

DIGITALIZÁCIÓ

4+1 TANÁCS A SIKERES ÜZLETI LEVELEZÉSHEZ A kapcsolattartás egy szervezet létének alapvetô feltétele: ez tartja össze a szervezet tagjait, egységeit a „külvilággal“, azaz a hatóságokkal, a versenytársakkal, a beszállítókkal, a vásárlókkal, a szakmai és egyéb szervezetekkel. A szervezetek hatékonysága, eredményessége, jó hírnevének kialakítása és megôrzése függhet attól, hogy mennyire sikeresen tudja a gazdaság különbözô szereplôivel kiépíteni, fenntartani kommunikációját és mennyire tudnak hatékonyan együttmûködni.

Számos oka lehet annak, hogy a vállalkozáshoz tartozó levelezés mégis problémát okoz a mindennapos ügymenet során. Éppen ezért összegyûjtöttük azokat a lépéseket, melyekkel nem csupán gördülékeny, de minden bizonnyal sikeres is lesz a vállalatának levelezése.

rendeljen üzleti levelezéséhez. Gondoljon bele! Ön is nagyobb valószínûséggel rendel olyan szolgáltatótól, webshopból, ahol az e-mail-cím végzôdése megegyezik a partner márkájával.

2. BIZTOS HOSTING A domain kiválasztása mellett szintén fontos egy stabil hosting-, tárhelyszolgáltatóra bíznunk levelezésünket. Könnyen kezelhetô webmail-, és menedzsment felület, folyamatos rendelkezésre állás, 7/24 ügyfélszolgálat a jó hosting ismérvei. Minden esetben körültekintôen, a vállalkozáshoz leginkább megfelelô tárhelyet és hostingot kell kiválasztani. Nem érdemes ezen spórolni, hiszen egy leállt szerver, tárhely vagy éppen levelezés roppant kellemetlen helyzeteket idézhet elô.

1. E-MAIL-CÍM VÁLASZTÁS 3. SPAM SZÛRÉS A márka, termék, vállalkozás hitelességét nagyban befolyásolja a napi szintû kommunikációhoz használt eszközök minôsége.

Ilyen eszköz a levelezés is. A bizalom építését nehezítheti a nem a céghez köthetô email-címek használata. Azt javasoljuk, kerülje az általános levelezôrendszerek – freemail, gmail, yahoo – használatát, és mindenképpen saját domaint, postafiókot

A spamszûrôk beállítása adja az egyik legfontosabb biztonsági pontot az üzleti levelezésben. A szûrési feltételek tetszôleges

beállítása, valamint a megadott szabályok automatikus szinkronizálása segít a spamszûrök használatában. Az így kialakított fekete és fehér listák, a többszintes szûrési erôsség, valamint a tanítható spam szûrôk idôt és energiát takarítanak meg a cég életében.

4. BIZTONSÁGI MENTÉS Ami egy helyen van meg, az lényegében nincs meg. Egy levelezés esetében nem csak adataink külsô támadások elleni védelme kulcskérdés, hanem azok biztonságos tárolása is. Utóbbira a legcélravezetôbb megoldás a folyamatos mentések eszközölése. Törekedni kell a biztonsági mentések szabályszerûségére, akár érdemes automatikusan beállítani napi, heti, vagy éppen havi gyakorisággal. Ez elsôsorban attól függ, hogy az adott levelezésbe érkezô és tárolandó adatok milyen intenzitással frissülnek.

+1 MEGBÍZHATÓ SZOLGÁLTATÓ VÁLASZTÁS Mi köti össze az elôzô négy pontot? Egy olyan szolgáltató, aki teljes körûen támogatja, és magas minôségben segíti üzleti levelezésünk mûködését nap mint nap. Minden esetben javasoljuk az igények részletes felmérését, majd az ezekhez illeszkedô megoldás kiválasztását. Semmiképpen se az ár határozza meg a szolgáltató kiválasztását, körültekintôen nézzük meg partnereit, referenciáit, szakmai kompetenciáit. https://w5host.com/

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

35