Dél-Dunántúli Gazdaság XXI. évfolyam 6. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXI. évfolyam 6. szám 2019. július 5.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

‚ „Flow” ez az érzés!

Pályaorientáció! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

AJÁNLÓ

8. OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

EGÉSZSÉG-BE-FEKTETÉS HATÉKONYSÁGNÖVEKEDÉS A HÁLÓ ÉS VASSZERELÔ KFT.-NÉL

11. OLDAL

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

26. OLDAL MELEGH ANDREA SPORT ÉS GAZDASÁG

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

A HÓNAP ÜZLETEMBERE NAGY LÁSZLÓ 19. OLDAL AUTÓTESZT SCHMALZNÉ KLÉZLI CSILLA VOLKSWAGEN T-CROSS 1.0 TSI

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

28-29. OLDAL

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

VERSENYNEK INDULT, DE „FLOW“ ÉRZÉS LETT! Jó szülôk szeretnénk lenni. Kívülrôl higgadtak, magabiztosak vagyunk, belülrôl szétmar az aggódás (és a büszkeség), ahogy látjuk a kamasz önállósodási törekvéseit. Saját nélkülözhetetlenségünk igazolásaként még mindig kikészítjük reggel a ruhát, megvajazzuk a kenyeret. A kulacs csurig töltve, tízórai a táplálkozási piramisnak megfelel, a suliba autóval visszük (12 év felett szigorúan a bejárattól 200 méterre kiszáll, ne égessem ôt). Mindent készen kap a gyerek, ugyebár nincs más dolga, csak a tanulás. Nagyjából ez a helyzet az iskolapadban is. Nagyon jók a könyvek, tapasztaltak a tanárok, sok az illusztrációs anyag, YouTube-on megnézhetnek egy látványos fizikai kísérletet. Ez így jónak tûnik, de valami mégsem kerek. Minden elméleti, mindent az agynak kell felfognia, feldolgoznia, nincs, vagy nagyon kevés a személyes, kézzelfogható tapasztalás, hiányzik a gyerekeknél az a bizonyos „flow élmény“.

A kamara pályaorientációs csapata éppen ezért az egész éves feladatok közül a legtöbb szervezési idôt, pénzt, kapcsolatot és energiát a saját szakmaismereti versenyeibe teszi bele. (...na jó, bevallom, ezt szeretjük a legjobban csinálni, nekünk ez adja a „flow élményt“.)

Kilenc éve a Gép-ésszel gépipari versennyel kezdôdött a kamara által szervezett szakmaismereti versenyek sora. Évrôl évre bôvültek a programok, szakmaibbak lettek a feladatok, csatlakoztak és mellénk álltak a cégek. Híre ment a pedagógusok között, hogy itt játszva tapasztal a gyerek. Alapanyagokhoz jut, megfoghatja, elhajlíthatja,

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

feldarabolhatja, ütheti. Annyira megnövekedett a népszerûsége a versenynek, hogy az elmúlt 3 évben minden évben eggyel bôvítettük a versenyek számát. Idén már harmadik alkalommal rendezte meg a pályaorientációs csapatunk a Villany-Ász villamosipari és elektronikai, második alkalommal az AutóMánia közlekedésgépészeti és elsô alkalommal az Épít-ésszel építôipari szakmaismereti versenyt. 108 csapatban, több mint 400 általános iskolás jelentkezett a versenyekre. A versenyek 2 hónapon át tartottak 3 fordulóban, melynek a leglátványosabb része a döntô, ahol semmi más nem történik, csak a tapasztalás. Milyen az adott eszköz, alapanyag tapintása, súlya, állaga, mérete. Látja, hogy eldôl, vág, görbül, törik, melegszik, szúr. Közben mér, mértékegységet vált, számol. Mindezt ugyan olvashatják a tankönyvekben, de sajnos sok esetben az iskolában nincs idô, sem eszköz mindezt kipróbálni, megtapasztalni.

Itt igen. Miközben tapasztal, egyben tanul is. Itt nem kap osztályzatot, nem számít bele a felvételibe, nincs tét, nincs veszteni-

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

való, nem egymással versengenek, hanem csapatban dolgoznak, együttmûködnek, összetartanak, megtanulja miként és hogyan kell segítséged kérni és adni. Csendben önmagának adja a visszacsatolást, „igen, ebben jó vagyok, ebben nem“. Nem a felnôtt mondja meg, hanem saját maga fogalmazza meg. Pedagógusok visszajelzéseibôl tudjuk, hogy azok a gyermekek, akik részt tudnak venni egy-egy ilyen versenyen, a sok valós tapasztalás mellett talpraesettséggel, problémamegoldó képességgel is gazdagodnak... és ez nagyon is a hasznára válik a mai online világba szorított gyerekeknek.

Nyilvánvaló, hogy pályaorientációs munkánk során nem feltétlenül egy szakmára kell irányítani a gyereket. Inkább meg kell tanítani ôket arra, hogy rugalmasan gondolkodjanak, mindig vágjanak bele az „újba“, legyenek tájékozottak, kezdeményezôk, kritikus gondolkodásúak. Arra kell felkészíteni ôket, hogy néhány évente nyitniuk kell újabb szakmák felé, ha „versenyképesek“ akarnak maradni. Élethosszig kell tanulniuk. Bátorítanunk kell ôket, hogy legyenek tisztában saját erôfor-

CÍMLAPSZTORI

CÍMLAPSZTORI rásaikkal, önmagukkal, határaikkal, a képességeikkel. Ez nem kizárólag az iskola feladata. Ez a gazdasági környezetben dolgozó felelôs vezetôk, cégek, civilszervezetek, pályaorientációval foglalkozó szakemberek és a szülô feladata. Azé a szülôé, aki holnaptól a szekrényben hagyja a ruhát, nem vágja fel a kenyeret és megveszi a buszbérletet a gyereknek, mert a gyerek képes mindezt ÖNÁLLÓAN megcsinálni... ha hiszünk benne.

Purger Valéria pályaorientációs tanácsadó

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

EGÉSZSÉG-BE-FEKTETÉS A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán klubja 2019-ben már negyedik alkalommal szervezte meg a Dél-Dunántúli Humánerôforrás Konferenciát, mely ebben az évben az „Egyéni egészség – szervezeti teljesség“ címet kapta.

A kamara székházában május 21-én került megrendezésre az idei Humánerôforrás Konferencia. A rendezvényen közel 80 fô vett részt, a résztvevôk között voltak cégvezetôk, HR és szerveztfejlesztô szakemberek, coachok is.

Az egészség témakörét több oldalról járták körbe elôadásaikban a szakemberek.

A prezentációkban szó esett például a munkahelyi stressz kezelésének lehetôségeirôl, a munkavállalók tanulását, személyiségfejlôdését támogató vállalatok szerepérôl, illetve a vállalati kommunikáció közérzetünkre gyakorolt hatásáról. A résztvevôk

mélyebb ismereteket szerezhettek a munkavállalók jóllétének jelentôségérôl és annak megtérülésérôl, a motivációs légkör kialakításáról és a pozitív munkahelyi hangulat fizikai egészségre gyakorolt hatásáról.

A nap folyamán gyakorlatorientált workshopok is zajlottak, ezeken többek között szó volt a vonzó munkáltató és vonzó munkahely kapcsolatáról, az életmódváltás, a fizikai egészség és a tudatos vállalatok jelentôségérôl.

Az elôadások és workshopok mellett idén elôször lehetôség nyílt (elôzetes regisztrációt követôen) egy-egy 60 perces saját élményt nyújtó személyes coachingra is, melynek keretein belül szakképzett coach segített a felvetett probléma megoldásában.

●

A szünetekben pedig egészséges szendvicseket, salátákat, smoothie-kat, gyümölcsleveket fogyaszthattak a résztvevôk.

Köszönet illeti további közremûködésükért, illetve azért, hogy hozzájárultak, hogy egészséges, sokszínû és hasznos konferenciacsomagokat kaptak a résztvevôk: — Infra-Med Kft. – BEMER — Jobcapital Kft. — Lift Projekt — Kószfit Crossgy — NaTuri — Open Pszichológia és Coaching — Pannon-Work Zrt. — Viapan Group — Webstar Csoport Kft.

A rendezvényrôl nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk a résztvevôktôl, egyet idézünk is: „— Remek elôadók közvetítettek értékes információkat. Az egyéni coaching-ot kiemelkedôen hasznosnak találtam.“ Ezúton is köszönet mindenkinek, aki hozzájárult az idei konferencia sikeréhez:

● ● ● ● ●

a színvonalas prezentációkért az elôadóknak, témavezetôknek, coachoknak, a Danic Kft.-nek az egészséges és finom gyümölcslevekért és almákért, a Vanda virágboltnak a gyönyörû dekorációért, Harman Tibornak (Ekopont Kft.) a Zen sarok megépítéséért, és további kiállítóinknak: PeopleScope, illetve a pécsi és szigetvári Család- és KarrierPONTnak.

Külön köszönet a Crosssec Solutions Kft.nek a konferencia honlapjának elkészítéséért.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

ÖNNEK FONTOS A CSALÁDBARÁT MUNKAKÖRNYEZET? Bemutatásra került a Pécsi Család- és KarrierPONT támogatásával megvalósult „Az atipikus foglalkoztatás és a családbarát vállalati kultúra jellemzôi a pécsi, illetve a Dél-Dunántúli régióban mûködô szervezetek esetében“ címû kutatás.

A dr. Vámosi Tamás vezette kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a régióban mûködô szervezetek mennyire fogékonyak az atipikus foglalkoztatás iránt, milyen konkrét lépéseket tesznek, hogy megkönnyítsék a családok életét, a munka-magánélet filozófia kettôsét. A kutatás során 66 pécsi székhelyû, és további 96 baranyai, tolnai és somogyi céget kérdeztek meg. „A munkaerôhiány megjelenése, a toborzási csatornák beszûkülése és a növekvô

bérszínvonal kedvezôbb helyzetbe hozza a munkavállalókat az érdekérvényesítés területén, illetve, ami talán még fontosabb, a munkáltatóknál nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a munkaerô megtartására, mint korábban. A fluktuáció csökkentésére hozott intézkedések együtt járnak a rugalmasság megjelenésével.“

Ezt az is alátámasztja dr. Vámosi Tamás szerint, hogy a megkeresett cégek 85%-a ismeri és alkalmazza a tipikustól eltérô munkaviszonyokat, ami kimondottan magas aránynak mondható. Leggyakrabban részmunkaidôben és határozott idejû munkaszerzôdéssel foglalkoztatnak a cégek, de a cégvezetôk jellemzôen nyitottak a rugalmas munkaidôre is, sôt számos munkáltató biztosít olyan egyéb kedvezményeket, mint például az ingyenes orvosi szûrôvizsgálatok, gyermekmegôrzô, vagy a gyermeknevelés mindennapi kihívásait segítô egyéb szolgáltatások.

A kutatási összefoglaló elérhetô a http://baranya.munkacsalad.hu honlapon.

T, MINT TRÉNERBÔL TANULÓ Ahhoz, hogy egyre több kismama merjen saját vállalkozásba fogni, fontos, hogy a családi támogatás mellett felkészült oktatók várják a nôi vállalkozókat, akik megfelelô segítséget és tudást biztosíthatnak a számukra. A FEMME „Fostering the Exchange of practices to Empower Mumpreneurship“ projekt keretében zajlott oktatói képzés ezért az ‘anyavállalkozók’ témájában fejlesztette a Larisszába (Görögország) 8 országból érkezett 30 trénert.

A résztvevôk a képzés elsô napján interaktív gyakorlatokkal ismerhették meg egymást, zökkenômentessé téve ezzel a háromnapos oktatást és biztosítva az egymás közti kommunikáció gördülékenységét.

Kezdésként a vállalkozás létrejöttéhez szükséges elsô és legfontosabb mozzanatot nézték meg közelebbrôl; a vállalkozói ötletet és azt, hogy az elképzelésbôl hogyan is válhat valódi, piacképes vállalkozás. Mivel a mai világban a sikeres üzlet fontos része az

online jelenlét, a képzés második napján a digitális marketing témaköre állt a középpontban, bemutatva és megvizsgálva a rendelkezésre álló eszközöket, felületeket, a stratégiaépítés lépéseit, amik eltérhetnek az eddigi oktatási módszerektôl. Itt elsôsorban olyan vállalkozni kívánó nôk fognak részesülni a képzésben, akik egyben kismamák is, így figyelembe kell venni, hogy az érzelmi intelligencia milyen befolyással van a ‘mumpreneur’-ök életére és hogyan tudják megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között.

A trénereknek fontos tapasztalatot jelentett, hogy megismerkedhettek helyi vállalkozó nôkkel, akik személyes tapasztalataikat megosztva jobb rálátást nyújtottak, melyek egy saját vállalkozás indításának számukra kiemelten fontos elônyei és hátrányai. A résztvevôk megismerték a sajtgyártás rejtelmeit és meg is kóstolhatták az anya-lánya vállalkozás által gyártott sajtkülönlegességeket, míg késôbb egy cégláto-

gatás keretében megtekintettek egy lekvárkészítô üzemet, melynek alapítója és mai napig a vezetôje egy ‘mumpreneur’.

Az utolsó napon a résztvevôk a vállalkozás pénzügyi irányításának stratégiáit vitatták meg, miközben több ‘mumpreneur’ vállalkozási ötlet pénzügyi tervét készítették el és próbálták meghatározni – figyelembe véve egy kismama élethelyzetének sajátosságait –, mennyi kezdôtôkével tudna elindulni. A számvitel és a pénzügy két olyan terület, melyek különösen bonyolultak és a ‘mumpreneur’-öknek az egyes részek jogi vonzatait is fel kell tudniuk mérni, így különösen fontos, hogy a trénerek maguk is felkészültek legyenek az EU-s és az egyes tagállamokban hatályos szabályozásokkal és elôírásokkal kapcsolatban.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

AKADÁLYMENTES KÖNYVTÁR KOMLÓN A 2017 júliusában indult, a vidéki kulturális örökség revitalizációját megcélzó REFREsh projekt megkezdte az utolsó pályázati évet.

Az elmúlt két év során a projekt keretén belül a régiót vizsgáló SWOT analízis, legjobb gyakorlatot bemutató dokumentum, újrahasznosítási koncepció, valamint megvalósíthatósági tanulmány is készült.

Ezen anyagok egy, a projektben meghatározott helyszínre, a komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjteményre, valamint egy választott helyszínre, a pécsi volt Angster Orgonagyár épületére vonatkozóan készültek el.

A három év alatt a résztvevô öt ország mindegyikében egy-egy beruházás is ké-

szül. Magyarországon ez Komlón, a könyvtár épületében valósul meg. A munkálatok megkezdôdtek, a felújítás-akadálymentesítés, a lift beszerelése, a festési munkák augusztus végére befejezôdnek. A belsô tér kialakítása, kiállítóeszközök, a székek, az asztalok beszerzése, a vitrinek, a tárolók legyártása, a képsínek felszerelése stb. sajnos pótlólagos forrásbevonást igényel, amit az önkormányzat nem tud vállalni, ezért a vezetô kedvezményezetthez fordultunk a szükséges lépések megtétele (költségátcsoportosítás) érdekében. A források a pályázatban rendelkezésre állnak, és amennyiben az Egyesült Titkárság zöld utat ad az átcsoportosításnak, a belsô kialakítás is elkészül még az ôsz folyamán, így egy nagyon szép és igényes kiállítótérrel gazdago-

dik a város, a kreatív ipar ezáltal újabb lehetôséghez jut a termékei bemutatására.

A következô egy évben régiónként egy stratégia, majd ezekbôl nemzetközi stratégia készül a kulturális örökségek revitalizációjára vonatkozóan.

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

KREATÍV ÉS KULTURÁLIS TURIZMUS A GYAKORLATBAN IS A kultúra történelmünk szerves részét képezi, jelentôs vonzerôvel rendelkezik a turisták számára, így növelve egy-egy város látogatottságát. A kultúra elképzelhetetlen kreativitás nélkül és amennyiben ez a két ágazat hatékonyan tud együttmûködni, igazi innovációkat és jelentôs gazdasági elôrelépést eredményez.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2018 júniusában kezdte meg „Cult-CreaTE – Kulturális és kreatív iparágak szerepe a turizmusban“ címû projektjét, melynek célja a kulturális és kreatív iparágak, valamint a turizmusban érdekelt helyi vállalkozások támogatása. A projekt elsô szakaszában a kamara a kulturális turizmus klasszikus regionális vonzerôit promotálja, mint az épített és tárgyi értékek, a mindennapi élethez kapcsolódó kulturális értékek, valamint a rendezvények és fesztiválok.

A projekt disszeminációs rendezvénye 2019. május 22-én került megrendezésre a

Pécsi Tudományegyetem, valamint a Szôlészeti és Borászati Kutatóintézet közremûködésével. Bemutatták az egyetem nemrég megjelent szakácskönyvét, az „50 étel a nagyvilágból“-t. A kiadvány különlegessége, hogy az intézmény külföldi diákjainak hozzájárulásával gyûjtötték össze és készítették el a fogásokat. A rendezvényre elsôsorban a baranyai vendéglátóiparban tevékenykedô vállalkozásokat hívták meg, hiszen a pécsi éttermek egyik kiemelt célcsoportja a külföldi diákok köre. Amennyiben a helyi vállalkozók megismerik ôket és étkezési szokásaikat, akkor könnyebben tudják bevonzani a vendégeket. Ebben próbáltunk segíteni a jelenlévôknek.

Második lépésként a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésben tartott május 29-én a pécsi Littke Pezsgôházban turisztikai információs napot, melyet a város polgármestere, dr. Páva Zsolt és a kamara fôtitkára, Rabb Szabolcs nyitott meg.

A fô téma a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) és a szálláshelyek idei évben induló kötelezô adatszolgáltatása volt. A rendezvényen hasznos gyakorlati tanácsok hangzottak el a szállásadók számára, valamint fontos határidôkre hívták fel a figyelmet az elôadók.

Mivel összességében elmondhatjuk, hogy a kulturális turizmus az idegenforgalom egy roppant komplex szegmense, ezért a kamara pályázati projektjében dolgozók igyekeznek további saját és stakeholderek által menedzselt projektekkel szinergiában mûködni a jobb elérés érdekében. Ilyenek például a PBKIK „REFREsh – a vidéki kulturális örökség revitalizációja“ és a „SACHE – Kreatív örökség okosan“, továbbá a Kreatív Ipari Klaszter „Forget Heritage“ programjai.

GÉPIPAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

HATÉKONYSÁGNÖVEKEDÉS A HÁLÓ ÉS VASSZERELÔ KFT.-NÉL A 1990-ben alapított pécsi székhelyû Háló és Vasszerelô Kft. betonacélok és hegesztett hálók elôkészítésével, értékesítésével és helyszíni telepítésével foglalkozik.

2019 tavaszán helyezte üzembe nyertes GINOP pályázatának keretén belül FOCUS 16 típusú megmunkálógépét, mely kiválóan alkalmazható a kengyelek és méretre vágott szálak gyártásához. Az elektronikus vezérlésû automata kengyelhajlítógép hidegen húzott vagy melegen hengerelt sima vagy bordázott felületû betonacél huzalok egyenesre egyengetése és meghatározott program szerinti kengyelek gyártására képes, továbbá lehetôség van két huzal egyidejû megmunkálására 13 mm átmérôig.

A cég a gépet a hatékonyságának növelése érdekében szerezte be, egyrészt a termékeket elkészítô szakemberhiány megoldására, másrészt a géppel mintegy háromszoros hatékonyságnövekedést tud elérni a termékelôállítás modernizációjával, automatizációjával.

A gép fô részei: ■ a motorizált behúzó egység, mely megkönnyíti a szál bevezetését a gép húzó és egyengetô egységébe, ■ a húzó és egyengetô egység MEP „AFS“ (szabadalmazott) egyengetô görgôk speciális konfigurációjával, amely kiküszöböli a kiegyengetett huzal saját tengelye körüli elcsavarodását, ■ vágóegység - huzalvezetôvel rendelkezô fix késekkel (6-16 mm átmérôjû huzalokhoz)

■ ■

hajlító egység – két irányban forgó hidromotorral meghajtva, vezérlôegység „World system“ legújabb verziójú ipari számítógép, mely a gép összes funkcióját ellenôrzi és vezérli az elôre beállított program szerint.

Minden információ felhasználóbarát ablak formátumban megjelenik a vezérlôegység képernyôjén, így könnyen kezelhetô. A termeléselôkészítést és kiszolgálást is korszerû számítógéphálózat és egyedi fejlesztésû szoftver segíti.

A cég növekedése dinamikus volt az elmúlt években, 2018-ban a 19 fôs cég 358 millió Ft-os éves árbevételt ért el. A vevôi igényeknek és a magas minôségi elvárásoknak megfelelôen a vállalat az MSZ EN ISO 9001:2009 és MSZ EN ISO 14001:2005 (ISO 14001:2004) szabvány szerint mûködik.

A Háló és Vasszerelô Kft. a 41 millió Ft értékû gépbeszerzést 15,2 millió Ft-os támogatással tudta megvalósítani.

11

DÍJAZOTTAK

MOHÁCSI SZAKKÉPZÉSI DÍJ HVS-BAU KFT. „EZENTÚL IS AZON FOGUNK DOLGOZNI, HOGY SEGÍTSÜK AZ UTÁNPÓTLÁSKÉPZÉST“ Már 2003 óta foglalkoztat tanulókat a bólyi székhelyû, fô profilként magasépítéssel, épületek, építmények építésével foglalkozó HVS-Bau Kft. Képzésüket a tanulók korrekt felkészítése, a folyamatos, magas színvonalon végzett oktatómunka jellemzi. A vállalkozás a kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter alapító tagja, mindkét évben résztvevôje volt a fiatalok számára rendezett szakmabemutató mohácsi rendezvénynek. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Szakképzési Díjjal ismerte el a HVS-Bau Kft. munkáját.

— Miért foglalkozik tanulóképzéssel a vállalkozás, és ez milyen többletenergiaráfordítást igényel a cég részérôl?

— Az építôiparban is, mint más szakmákban, jelentôs a szakmunkáshiány. Ahhoz, hogy a vállalkozás hosszú távra tervezhessen, elengedhetetlen az utánpótlásképzés, a jövô szakembereinek kinevelése – válaszolja SCHREMPF JÁNOS ügyvezetô. — Az elmúlt években sok tanulót képeztünk,

de sajnos kevesen maradtak közülük a szakmában. Voltak olyanok is, akik nagy örömünkre továbbképezték magukat, ám a jellemzô többségük más szakmában helyezkedett el vagy éppen külföldre távozott.

Tanulóképzéssel foglalkozni mindig egy hosszú út, amely sokszor fáradságos. Mind a vezetôknek, mind a munkatársaknak sok türelemre van szükségük és jelentôs idôt kell tölteniük a tanulók betanításával. Eddig is és ezentúl is azon fogunk dolgozni, hogy segítsük az utánpótlásképzést.

MOHÁCSI IDEGENFORGALMI DÍJ LAKATOS LÁSZLÓ „A MAI NAPIG RAJONGOK A FEKETE KERÁMIÁÉRT“ Édesapjától örökölte meg a Mohácsra jellemzô fekete kerámia elkészítésének tudományát LAKATOS LÁSZLÓ. A mesterségét magas színvonalon mûvelô szakember folyamatosan fejleszti tudását. A város nagy idegenforgalmi rendezvényeihez köthetô edényei – mint például a busóbögre vagy a babfôzôedény – közismertek. Nincs olyan tu-

risztikai esemény, ahol ne jelenne meg termékeivel. Néhány éve felújított bemutatómûhelye a városi turistaútvonal része. Lakatos László munkáját a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Mohácsi Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— Milyen speciális tudást igényel a mohácsi fekete kerámia készítése?

Folytatás a 14. oldalon

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Melyek azok a legfontosabb tudnivalók, amelyeket meg kell tanítani a tanulóknak ahhoz, hogy jól tudják mûvelni a szakmájukat?

— A képzés során igyekszünk megismertetni a tanulókkal a szakma szépségét, az alkotás sikerét, bemutatjuk a korszerû gépek mûködését, a legmodernebb építôipari technológiákat. Képet kapnak arról, hogyan néz ki egy építkezés, milyen munkafolyamatokból áll egy épület kivitelezése.

Vállalkozásunknál a szakmai ismereteken felül megtanulhatják, milyen egy csapatban alkotni, emellett a munkatársak és a vezetôk felé a kölcsönös kommunikációt. A tanulóknak meg kell ismerniük az építôanyagokat, azok beépítési módjait, a segédszerkezeteket (zsaluzatok, állványok stb.), meg kell tanítani ôket a munkatársaikkal szembeni tiszteletre, valamint a feladatok a technológiai utasítások szerinti pontos elvégzésére.

— Milyen tapasztalatokat szereztek a mohácsi szakmabemutató rendezvényeken és ezeket miként építik be a saját képzéseikbe?

— A mohácsi szakmabemutatón felkeltettük néhány tanulóban az építôipari szakma utáni érdeklôdést, de véleményünk szerint vissza kellene adni a kétkezi munka becsületét. Ez nemcsak a mi, hanem a magasabb szintû jogalkotó szervezetek feladata is lenne. Ha nem sikerül a jövôben felkelteni az érdeklôdést a szakképzés iránt, nagyon nagy ûr fog keletkezni, melyet igen nehéz lesz betölteni.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

Folytatás a 13. oldalról

— Sokan azt gondolják, hogy az agyagban vagy a technológiában van valamilyen különlegesség, amitôl fekete lesz a kerámia, de nem az agyagon múlik, hanem az égetési technikán. Az edények fekete színét égetéskor a kemence lefojtásával, az ún. redukcióval nyerjük, ez a titok. Ezt csak fatüzeléses kemencében lehet végrehajtani, nem jó sem a villany-, sem a gázkemence, hiszen a füsttôl lesz fekete a kerámia. A füst ég bele az izzó edénybe, ettôl nyeri el a végleges színét.

— Ön miért foglalkozik ezzel?

— Édesapámtól tanultam a mesterséget, ô pedig Mohácson az egyik leghíresebb fazekasmesternél, Horváth Jánosnál szerezte meg a tudást. Ugyan ô nem volt családtag, de édesapám ott kezdte a szakmát, én pedig átvettem tôle, és viszem to-

D0JAZOTTAK vább. Én ennek a bûvkörében nôttem fel, tetszett, megszerettem, és a mai napig rajongok érte. Bízom benne, hogy a jelenleg 13 éves fiacskám, aki pályaválasztás elôtt áll, továbbviszi a hagyományt.

— Honnan jött annak az ötlete, hogy a város rendezvényeihez készítsen speciális edényeket?

— Amikor szellemi kulturális örökség lett Mohácson a busójárás, akkor kértek fel a mohácsi busóbögre elkészítésére, amit azóta is minden évben megismétlek. Évrôl évre igyekszem valamit változtatni a bögrén. A babfôzô fesztiválból már több mint húsz volt Mohácson, és mivel én csak a fekete kerámia elkészítését tanultam meg édesapámtól, tovább kellett magamat képezni, hogy a mázas, használati színes kerámiákat is meg tudjam formázni. Már tizenöt éve készítem a babfôzôedényeket,

JÁNOSI ENGEL ADOLF DÍJ RAJNAI NORBERT BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ KUKORICAALAPÚ „MÛANYAG“ KOMLÓRÓL Az elmúlt idôszakban biológiailag lebomló mûanyagok ipari felhasználhatóságát célzó kutatás-fejlesztési projektet indított a RÁK Antenna Gyártó Kft., a biológiailag lebomló gyártástechnológia jelentôsen hozzájárulhat a környezeti terhelés csökkentéséhez. A 150 fôs komlói vállalkozás többek között mûanyag fröccsöntô, festô, sajtoló, forgácsoló és szerszámkarbantartó részleggel mûködik, 1992 óta autóipari beszállító. Termékeik megtalálhatók a Suzuki, az Opel és a Porsche gépkocsikban, autósboltokban, ugyanúgy, mint a szórakozás és a vízi közmû területein. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Rajnai Norbert ügyvezetô munkáját Jánosi Engel Adolf Díjjal ismerte el.

— Mi alapozta meg a folyamatos fejlôdést az elmúlt évtizedekben a cégben és ma melyek a legfôbb kihívások önök elôtt?

— A sikeres vállalkozásnak sok összetevôje van. Elôször is a generációkon keresztül átadott gondolkodásmód. Dédapámnak malma volt, édesapám 1968-tól lett vállalkozó, ahogy akkor nevezték „maszek“.

1978-ban fékcsövek gyártásával indítottuk

ami igen népszerûek. Mivel a mohácsi fekete kerámia nagy többségében csak dísztárgy, abból kevesebb fogy, hiszen ma inkább a használati tárgyakat vásárolják az emberek.

— Az ön tevékenysége miként illeszkedik a város idegenforgalmába?

Kikkel mûködik együtt a turisztikai szereplôk közül?

— 2016-ra építettem egy kiállítótermet, ahol komplett tárlatvezetéssel várom a látogatókat, fôként csoportokat. Bemutatom a korongozást, megnézhetik a kemencét, ismertetem a kerámiakészítés folyamatát. Apám emlékének adózva berendeztem egy emlékmûhelyt régi kerámiákkal, de az én alkotásaim is helyet kaptak itt. Fotókat és a kerámiázással kapcsolatos tárgyakat is bemutatok. A várossal, illetve a helyi turisztikai szereplôkkel kiváló az együttmûködésünk, egymást ajánljuk a látogatóinknak.

az autóipari tevékenységünket, amibe már gyerekként besegítettünk a testvéremmel.

1980-ban kezdtünk autórádió antennákat gyártani a családi házunk melletti garázsban. 1991-ben a garázshoz épített melléképületekben kezdtük meg a Suzuki gyárba szállított antennák elôállítását. Az 1990-es években 10 fôs vállalkozásunkat mára 150 fôs cégcsoporttá fejlesztettük.

— Mi jelenti a sikert a RÁK Antenna mûködésében?

— A sikerhez hozzájárult a jó munkatársak megtalálása, a folyamatos fejlesztés, a beruházás, az uniós támogatások elnyerése, a tanulás, a kollégák oktatása, a család összefogása és az égiek segítsége. Mára a fô profilunk a mûanyag fröccsöntés, a festés, lakkozás tömeggyártásban. 2007ben építettünk egy automata robotizált festôüzemet is, így nemcsak a Suzukikba, de a Mercedes, BMW gépjármûvekbe is gyártunk alkatrészeket.

— Milyen szerepet játszik a vállalkozás életében a kutatás-fejlesztés és most min dolgoznak?

— Most fejeztünk be egy 2,5 éves, 800 millió Ft összköltségû kutatás-fejlesztést biológiailag lebontható kukoricaalapú „mûanyag“ létrehozására, amellyel az ipar számára is alkalmassá tudtuk tenni a PLA alapanyagot gazdaságos tömeggyártásban.

❯

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

nincsenek tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mit is akarnak. Hiába van többségüknek kézügyessége és tehetsége, cél, elkötelezôdés nélkül állnak hozzá a munkához. Kevésbé motiválja ôket, hogy megtanulják a szakmát. Ezért igyekszem ôket minél jobban megismerni, megtudni, hogy bi-

melyik eszközre van szükségük, illetve legyen egyfajta tájékozottságuk a rajzolvasásban és a mérésben, mert ezek nélkül egy szakmában sem tudnak boldogulni.

— Mit érez sikernek a saját munkájában?

— Legfôképpen azt, ha a gyerekek befogadnak, ha ôszinték velem. Ha elmondanak olyan dolgokat, amelyek hatnak a teljesítményükre, például, hogy azért jött ide tanulni, mert az édesapja akarta, nem pedig ô. Ha megnyílnak, tudok nekik segíteni, és akkor lehet eredményt is elérni. Sokszor megkérdezik, hogy hol dolgoztam, mit

— Nagyon régre nyúlik vissza, hogy miért lettem oktató. Amikor még aktív dolgozó voltam, mindig voltak inasaim, mert szeretem az embereket és szívesen átadom azt, amit én tudok. Ez a mai napig így van.

Jó együtt élni ezzel a közösséggel, együtt dolgozni a fiatalokkal, ez motivál, hogy csináljam tovább, még nyugdíj után is – válaszolja arra a kérdésre Schelb József, hogy milyen indíttatásból lett oktató.

— Mire kell felkészíteni a jövô szakembereit ma, amikorra igencsak megváltoztak az elvárások, mind az iskola, mind a munkahely részérôl?

— Valóban, ma már nem ugyanazok az elvárások, mint korábban voltak. A mai fiatalok sem olyanok, mint régen, ezért másképp kell hozzájuk fordulni. Azt tapasztalom, hogy kevésbé érzik magukban az elhivatottságot, idejönnek szakmát tanulni, de

zonyos dolgokról miként gondolkodnak, és megpróbálom felkelteni az érdeklôdésüket a szakma iránt. Kipuhatolom, hogy mihez van kedvük és olyan munkát adok számukra, amelyben sikerélményük lesz. Én jobbára a 9. osztályosokkal foglalkozom, egy tanév alatt elérjük, hogy legyen szerszámés gépismeretük, fel legyenek készítve a használatukra, hogy megtanulják, mikor,

csináltam, ilyenkor elmondom a szakmai életutamat, hogy van érettségim... Én ugyanúgy ôszinte vagyok velük, mint ôk velem, és sokat számít, hogy partneri viszonyban legyünk egymással. Annak is hangot adok, ami nem tetszik, de annak is, ami igen, és ezt elfogadják. Számomra eredmény, ha elismerik a kritikát, mert csak így tudunk továbblépni.

Fejlesztésünk következtében a termékfejlesztéstôl, a fröccsöntô szerszámok tervezésétôl, gyártásától a PLA alapanyag összetételtôl a kompaundáláson keresztül a fröccsöntésig, a saját laborunkban történô anyagvizsgálatokon keresztül a késztermé-

kek legyártásáig alkalmasak lettünk nem csak általános használatban lévô termékek gyártására, hanem akár autóipari követelményeknek megfelelô alkatrészek elôállítására is. Jelenleg további egymilliárdos fejlesztést hajtunk végre kapacitásbôvítésként.

A következô feladatunk ezen kapacitás kollégákkal való gyártási felfuttatása, valamint a PLA alapanyag minél szélesebb alkalmazása a mindennapokban használt mûanyag termékek kiváltására, a környezetterhelés csökkentésére.

KOMLÓI SZAKKÉPZÉSI DÍJ SCHELB JÓZSEF „SZÍVESEN ÁTADOM AZT, AMIT TUDOK“ Több évtizede adja át tudását a jövô nemzedékének Schelb József. A komlói Központi Gépüzemben számos tanuló került ki kezei alól, akik a mai napig megállják helyüket szakmájukban. A Heg-Tan Kft. tanmûhelyének immár 5 éve meghatározó pedagógusa, gyakorlati tapasztalatait iskolarendszerû oktatás, illetve felnôttképzés keretében is megosztja. Schelb József munkáját a következetesség, az igényesség, a pontosság jellemzi, a közösségért érzett felelôssége példaértékû. Kiemelkedô tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komlói Szakképzési Díjjal ismerte el.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

KOMLÓI IDEGENFORGALMI DÍJ FARAGÓ ENDRE „AZ ÁLLATOK BOLDOGSÁGA ÁTRAGAD A FELNÔTTEKRE“ Hosszú elôkészítés után 2016 októberétôl várja látogatóit a komlói állatkert, amelyben jelenleg közel 60 állatfaj 140 egyede él. A megnyitás óta egyre nagyobb az érdeklôdés a Komlói Mini ZOO iránt, a második évben közel háromszorosára nôtt a látogatottság.

A fejlesztések jelenleg is zajlanak, az élôhelyek folyamatosan bôvülnek, a területet próbálják egyre szebbé és otthonosabbá tenni ember és állat számára egyaránt. Faragó Endre, a Komlói Mini ZOO tulajdonosának munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Komlói Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— Milyen indíttatásból alapítottak Komlón mini zoo-t és mik a sajátosságai az állatkertnek?

— A célunk az volt, hogy valamilyen különleges dolgot hozzunk létre. Azt szeretnénk, hogy a látogatók ne csak passzív megfigyelôként legyenek jelen, hanem egy természetközeli élmény részeseiként. Abban hiszünk, hogy úgy lehet a legjobban átadni a környezetközpontú gondolkodást, illetve az állatok iránti szeretetünket, hogy ha ezt minél jobban be tudjuk lopni az emberek szívébe. Az ember csak arra tud vigyázni, amit megkedvel vagy szeret. Ehhez kellenek a személyes tapasztalások – mondja Faragó Endre. — Abban különleges az állatkertünk, hogy nálunk a látogatók szabadon lévô állatokkal találkozhatnak, amelyek természetes környezetükben élnek.

Szinte az összes állat élôhelyére be lehet menni, az állatokat meg lehet etetni, simogatni. A gyerekek megtanulják, hogy mit esznek ezek az élôlények, hogyan viselkednek, a felnôttek számára pedig feltöltôdést nyújt a hely, egyfajta pozitív életérzést tudnak magukba szívni. Elsôsorban az állatok-

nak szerettünk volna egy olyan helyet biztosítani, ahol jól érzik magukat és az ô boldogságuk ragad át a felnôttekre.

— Milyen szerepet játszik Komló idegenforgalmában a zoo?

— Sok intézménnyel állunk kapcsolatban, csoportokat fogadunk és mi is kitelepülünk az intézményekbe, óvodákba, iskolákba, rendezvényekre, falunapokra. Mára elmondhatjuk, hogy a legtöbb Komlón kívüli embert az állatkertünk vonzza a térség-

be. A látogatóink jelentôs része már nem elôször jár nálunk, az állattal közös élmény, akár egy rókával vagy nyestkutyával való közös fotó ugyanis hatalmas húzóerôt jelent. Már egy nagy szállásközvetítô is partnerként kezel minket és országos szinten is benne vagyunk a kínálatában.

— Hogyan fejlôdhet tovább az állatkert?

— A fejlôdéssel nem szeretnénk túllépni egy bizonyos határt, mert akkor éppen a személyesség szûnne meg. Mi is sokszor érezzük, hogy a jelenlegi területünk kevés és már szinte társadalmi nyomás, elvárás,

hogy bôvüljön a területünk. Erre vannak lehetôségeink, tárgyalásban vagyunk a komlói önkormányzattal a terület megnövelésével kapcsolatban, hogy újabb élôhelyeket tudjunk létrehozni. Sok tervünk van a jövôre nézve, de ezeket a határainkon belül és az alapelveinket követve szeretnénk megvalósítani, így fontos számunkra, hogy meg tudjuk tartani a személyes, családias hangulatot a komlói mini zoo-ban.

Árgyelán György fotója

DÍJAZOTTAK

SZIGETVÁRI IDEGENFORGALMI DÍJ A SZIGETVÁRI VÁR ÜZEMELTETÔI ÉLMÉNYSZERÛ TÖRTÉNELEMÓRÁK SZIGETVÁRON Kiemelkedô munkát végez Szigetvár turisztikai fejlôdéséért a Szigetvári Zrínyi Vár munka-csapata. Kitartásuknak köszönhetôen egyre dinamikusabban fejlôdik az országos történelmi és kulturális jelentôségû nemzeti emlékhely. Újraélesztik a hagyományokat, nagy érdeklôdéssel kísért rendezvényeket valósítanak meg. Munkájukkal lehetôvé teszik, hogy folyamatosan megújulhasson a szigetvári vár programkínálata, valamint jelentôségének megfelelô helyet foglaljon el a térség kulturális életében is. A Szigetvári Vár üzemeltetôinek teljesítményét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szigetvári Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— Milyen programokkal, bemutatókkal teszik élvezhetôvé a vár megismerését, felfedezését?

— A 2016-os év során a híres ostrom 450. évfordulóján mind a hazai, mind a világsajtót bejárta Szigetvár, ez jelentôsen növelte az idelátogatók számát. Jelenleg is a fiatalok, elsôsorban az általános és középiskolások a fô célcsoportjai a várnak, de nyugdíjas csoportok és nyaranta családok is

érkeznek nagy létszámmal. Az oktatáshoz kapcsolódó ismeretanyagok itt könnyen és élményszerûen sajátíthatók el a rendhagyó történelemóra, a viselet- vagy a fegyverbemutató során. Az interaktív felületeket is nagyrészt ez a célcsoport használja. Az iskolai rendezvényeken, fesztiválokon való megjelenés mellett jelen vagyunk az internetes közösségi fórumok világában is. Nyáron „apródtábor“-ba várjuk a gyerekeket, de a Szigetvári Vár ifjúsági csoportos, valamint csapatépítô programoknak, verse-

SIKLÓSI SZAKKÉPZÉSI DÍJ MÁRKUS-KÉSMÁRKI KRISZTINA „A LEGFONTOSABB, HOGY KIEGYENSÚLYOZOTTAK LEGYÜNK A MUNKÁNKBAN ÉS ÖRÖMMEL CSINÁLJUK“ Márkus-Késmárki Krisztina a Pécsi SZC Garai Miklós Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának oktatójaként lelkiismeretesen foglalkozik a rá bízott tanulókkal. A kamarai mestercímmel is rendelkezô pedagógust magas szintû elméleti és gyakorlati oktatásáért, az iskolai rendezvények szervezésében való aktív közremûködéséért és a tanulók

neveléséért ismerte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara vezetése a Siklósi Szakképzési Díjjal.

— Mi vitte a gyakorlati oktató-pedagógus pálya felé?

— 24 évesen, fiatal nôként, családalapítás elôtt állva arra gondoltam, hogy nem lesz könnyû pincérként érvényesülni, akár

Dél-Dunántúli Gazdaság

nyeknek, kulturális és zenés kulturális programoknak, kiállításoknak is helyszíneként szolgál. Kommunikációnk egyik alapelve a személyes hangvétel, a célcsoportokat országos turisztikai rendezvényeken, történelmi fesztiválokon szólítjuk meg. Gyakoriak a rádiós, tévés megjelenések az utazási és kulturális magazinokban. Többnyelvû szóróanyagaink sokfelé eljutnak, így számos külföldi csoport érkezik a várba – foglalja össze röviden SZOJKÓ-SZINYÁKOVICS KORNÉLIA, a vár marketingvezetôje.

— Minek köszönhetô a vár népszerûsége, sikere? Miként fejleszthetô még tovább?

— A jövôben is kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a gyermekekre és a fiatalokra, fontosnak tartjuk, hogy a Szigetvári Várba érkezô diákok számukra izgalmas környezetben tanulhassanak a közös kulturális örökségrôl, Európa történelmérôl, és Zrínyi Miklós hôsiességének példáján keresztül megismerhessék keresztény értékeink védelmének fontosságát.

Szolgáltatásaink kialakításánál, fejlesztésénél figyelembe vesszük a gyermekek speciális igényeit és a mai társadalom technikai elvárásait. Ennek megfelelôen támaszkodunk a modern, interaktív eszközökre, programok alkalmazására. Mindemellett fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a korábbi korok népi játékait is megismerjék, ezért tervezzük, hogy a kisebbek (3-10 év) részére népi játék foglalkozásokat szervezünk a várban.

egy gyerekkel is. Nem fognak alkalmazni, mert nem tudok dolgozni este és hétvégén. Így, mivel a vendéglátás az életem, arra gondoltam, ha oktató leszek, megmarad a szerelem a munka terén, hiszen azt csinálhatom, amit szeretek, csak kicsit másképp.

Most elmondhatom, hogy az életemben van a vendéglátás, de oktatóként a munkám hétköznapokon és leginkább csak délutánig tart. Így marad idô a gyerekeimre is.

— Mit akart, illetve akar a mai napig átadni, megtanítani a gyerekeknek?

— Szeretem a fiatalokat, tetszik, ahogy rácsodálkoznak a világra. Örülnék, ha ôk is megtalálnák azt a tevékenységet, azt a munkát, amit szívesen csinálnak egy életen Folytatás a 18. oldalon

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Folytatás a 17. oldalról

És persze siker, amikor a pécsi iparkamara szakképzési díjban részesít. A kamarai mesterképzés olyan volt számomra, mint egy továbbképzés, rengeteget tanultam általa.

— Az iskolai rendezvények, amelyekben önnek jelentôs szerepe van, miként segítik a diákok szakmára, „életre“ való felkészítését?

— Nagyon szeretnek részt venni a diákok az iskolai rendezvényeinken, mindig nagy számban jelentkeznek ezekre. Ilyenkor végre kipróbálhatják magukat éles helyzetekben, nem csak a kabinet falai között. A hibákból ôk is és mi is tanulunk, így lehetôségünk van a legjobb tudásunk szerint formálni ôket.

át. És ha ez véletlenül pont a vendéglátás, akkor én vagyok a legboldogabb. Szeretném megtanítani nekik, hogy az egyik legfontosabb dolog a szakmánkban az alázat.

Hogy persze sokat számít a pénz, de a legfontosabb, hogy kiegyensúlyozottak legyünk a munkánkban és örömmel csináljuk. És hogy mindig fejlôdni, tanulni kell, sosem hagyhatjuk abba.

— Mi jelenti a sikert a munkájában? A kamarai mester cím miként járul hozzá ehhez?

— Siker, amikor egy régi tanulóm megkeres vagy amikor találkozunk és látom, hogy amit csinál, azt örömmel teszi.

SIKLÓSI IDEGENFORGALMI DÍJ BECK ENGELBERT JOAKIM „LASSULJ BE, EZ PALKONYA!“ Palkonya – figyelembe véve a villányi borvidék idegenforgalmi lehetôségeit és elônyeit – sajátos utat választott, amelybe a község vállalkozóit is maximálisan sikerült bevonni. Beck Engelbert Joakim polgármesternek nagy szerepe van Palkonya egyre nagyobb idegenforgalmi vonzerôt jelentô mûködtetésében, valamint a gasztrofalu megteremtésében. Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklósi Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— Miként illeszkedik a térség turisztikai kínálatába Palkonya?

— Palkonya a Villányi Borvidék része, egyben legromantikusabb települése, ahova nem csak borozni, hanem pihenni és lelassulni is érkeznek látogatók. Nemhiába „Lassulj be, ez Palkonya!“ a település szlogene. Villánnyal, illetve a régió többi idegenforgalomra épülô településével nem versenyezni kívánunk, hanem kiegészítô szolgáltatásokat szeretnénk nyújtani. A település méretei és lehetôségei szerint mi a kisebb csoportokra építünk, családiasabb hangulatú légkörbe várjuk a vendégeket, s amink van, abból építkezünk és azt erôsít-

jük. Ôrizzük a hagyományainkat, de emellett nagyon trendinek is számítunk, ezért is szeretik annyira a falut a vendégek.

— Mik a sajátosságai Palkonyának, amely vonzó lehet az odalátogatók számára?

— Palkonya egyutcás falu, többségében helyi védettséget élvezô parasztházakból áll, amely már önmagában megadja a település vonzó atmoszféráját. Sajátos az 53 présházból álló pincesor az elôttük elterülô pincedombokkal, amelynek igazi romantikus hangulata mindenkit magával ra-

gad. A templomunk pedig Magyarország egyik legszebb körkupolás temploma.

— Milyen programokkal élénkíti az idegenforgalmat Palkonyán az ön által vezetett önkormányzat?

— A tematikus, kisebb rendezvényeket részesítjük elônyben, a falu legújabb rendezvénye a Kenyér illata volt tavasszal, és akkora sikere volt, hogy minden képzeletünket felülmúlta a látogatószám. Ezen a rendezvényen a különbözô udvarokban, pincékben pékek sütötték a kenyeret, hagyományos kovászos eljárással, amelyek mellé természetesen a borosgazdák kínálták a boraikat. Így tudjuk bevonni a helyi lakosságot, a vállalkozókat és a szállásadókat is egy-egy programba. A nagyobb fesztiválunk a Pünkösdi Nyitott Pincék, amelyet idén 25. alkalommal rendeztünk meg, ide 8-10 ezer látogató szokott érkezni 2 nap alatt.

— Hogyan mûködnek együtt a helyi vállalkozókkal az idegenforgalom élénkítése érdekében?

— Rendkívüli összefogás jellemzi a lakosságot és a helyi vállalkozókat. Mindenki tenni akar és tesz is a faluért, vannak, akik rendezvényeket szerveznek, van, aki bort értékesít, más vendégházat üzemeltet, már 3 étterem is mûködik a faluban, az egyik portán például kitûnô házi süteményeket kóstolhatunk, én magam pedig kézmûves fagylaltot készítek. Igyekszünk minden megmozdulásunkat úgy szervezni, hogy mindenki részt tudjon benne venni, mert így erôsítjük egymást és az összefogás eredményeképp a falut is.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

NAGY LÁSZLÓ INNOVÁCIÓ, NAPERÔMÛVEK, BARÁTSÁGOS KÖRNYEZET, TÁMOGATÓ KÖZEG 30 éve vezetni egy vállalkozást önmagában siker. De úgy irányítani egy több mint 2 milliárd forint éves árbevételû, 60 fôt foglalkoztató cégcsoportot, hogy az folyamatosan fejlôdjön, az elismerésre méltó teljesítmény. Idén ünnepli 30 éves évfordulóját az erôsáramú, fôleg villamos projektekkel, kereskedelemmel és mérnöki munkával, illetve reklámfelületek értékesítésével, egyedi reklámtárgyak készítésével foglalkozó pécsi székhelyû cégcsoport, így annak zászlóshajója a Techniq 2000 Kft., amely az utóbbi években a villamos szakterületen végzett klasszikus munkái mellett egyre nagyobb figyelmet fordít a K+F tevékenységre. Nagy László tulajdonos-ügyvezetô beszélgetésünk alatt mindvégig a csapat jelentôségét hangsúlyozza, a vállalkozás sikerét ugyanis elsôsorban a munkatársainak tulajdonítja.

— Az igényesség, az új technológiai megoldások iránti érdeklôdés és a külföldi jó példák hazai megvalósítása mint sikertényezô továbbra is jelen van a Techniq 2000 Kft. életében. Ám ahogy változik a környezet, úgy idomulunk hozzá mi is. Egyre nagyobb teret kapnak a mindennapokban a megújuló energiák, mi kisebb-nagyobb naperômûveket hozunk létre a tervezéstôl a megvalósításig, a néhány tízestôl az 500-as rendszerekig. Mára ez egy komoly üzletága lett a Techniq-nek – foglalja össze röviden Nagy László a vállalkozás mûködését. — Természetesen továbbvisszük azokat a tevékenységeket, amiket korábban kezdtünk, ezek azonban mindig új dolgokkal egészülnek ki: pl. a tokozott sínes áramellátásokkal foglalkozó istanbuli EAE gyár – amellyel 1520 éve dolgozunk együtt – fejlesztései során jelentôs figyelmet fordít szakembereink javaslataira. Az elmúlt 5 évben tovább erôsítettük a romániai leányvállalatunkat, emellett komolyan elkezdtünk foglalkozni a K+F-fel, egy pályázat keretében dr. Nagy Ferenc neurológus professzorral és külsô

szakértôkkel közösen fejlesztünk egy sztrókdiagnosztikai mûszert, ami reményeink szerint nagy lehetôséget ad a sztrók idôben történô felismerésére. De az e-mobilitás témaköre is megfogott bennünket, szlovén és francia partnereinkkel a háttérben az elektromos hajók forgalmazását, fejlesztését is elindítottuk.

— Milyen tényezôk alakítják, hogy mivel foglalkozzon a cégcsoport?

— Van egy stratégiánk, amelyhez mindig új elképzelések kapcsolódnak. Ezeket szûrni kell, ugyanakkor az is igaz, hogy nem lesz minden elkezdett tevékenység sikeres. Ezt tudomásul kell venni és gyorsan lezárni azt a részt, ami nem megy. Természetesen nagyban befolyásolja a mûködésünket a piac, a fô tevékenységi területünk továbbra is az építôipar. Tudjuk, hogy milyen változások mentek végbe ebben az ágazatban az elmúlt 10 évben, nekünk is kellett és kell reagálnunk ezekre.

— Más készségeket kíván a szakma mûvelése, és mást a cégvezetés. Hol tanulja az ember azt, hogy jó cégvezetô legyen?

— Nem lehet tanulni, az élet a legjobb tanítómester, de nagyon fontos a háttér.

Ezt is csak csapatban lehet jól csinálni. Kicsit olyan ez, mint a színház: vannak tehetséges, jó színészek, de egyénenként, önállóan nem biztos, hogy képesek lennének arra, mint egy jó rendezôvel. Persze számít, hogy ki a rendezô, de jó színészek nélkül a rendezô sem jut semmire. Azokkal az elkötelezett, tehetséges emberekkel lehet sikert elérni, akiknek van valamiféle belsô mozgatórugójuk, valós céljuk. Mindenki viszonylag szabad pályán mozoghat, de a rendezônek motiválni és egy kicsit moderálni kell a „társulatot“.

— Mit tesz a rendezô azért, hogy a „színészei“ jól érezzék magukat a cégnél?

— Tudomásul kell venni, hogy teljesen másként mûködik az X, az Y és a Z generáció, ezért eltérôen kell viszonyulni hozzájuk.

A Techniq vezetôi rétegét X generációs munkatársak alkotják, de az ôket követô generációkat már másként lehet motiválni. Ôk nem a könyvekbôl szerezték a lexikális tudást, de legalább ugyanannyit tudnak, mint mi, ha nem többet. Egy cégen belül nem könnyû a generációk együttélése, de foglalkozni kell vele.

— Mint a 90-es évek környékén alakult cégek nagyobb részénél lassan itt is elérkezik a generációváltás ideje. Ez miként zajlik majd a Techniq-nél?

— Már meghatároztuk az új cégvezetési struktúrát, hozzárendeltünk személyeket, de az átadási folyamat hosszabb, mint az eredetileg általam tervezett. Az eltelt 30 év alatt kialakult, bizalomra épülô korrekt szakmai kapcsolatrendszer nehezen adható át, de azt is látom, hogy kollégáim elkötelezetten dolgoznak a sajátjaik felépítésén.

Ahhoz, hogy továbbra is sikeres lehessen a cég, szükség van az összes dolgozónk hathatós munkájára. A jövôben is olyannak szeretném látni a cégcsoportot, ahol jól érzik magukat a kollégák, mert barátságos a környezet, támogató a közeg. Mint ahogy egy kiegyensúlyozott családi háttér is elengedhetetlen feltétel a munkahelyi teljesítményhez.

K.T.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

NYÁRI PROGRAMAJÁNLÓ

A virágos Kaposváron egész éves nyitva tartással várjuk a vizek szerelmeseit. Strandfürdônk a DélDunántúl legnagyobb egybefüggô vízfelülete, 46 látványelemmel: például vízköpôk, gejzírek, kamikaze csúszda, családi csúszda, barlangcsúszda, sodrófolyosó, és külön attrakcióként a 4 m mély ugrómedence.

A kicsiknek külön gyermekmedence, a nagyobbaknak strandröplabda- és focipálya, játszótér is rendelkezésére áll.

A hûvösebb napokon a fedett élményfürdô és a gyógyfürdô nyújt igazi kikapcsolódást a vendégeknek.

Hirdessen a Ka posvári Vir

ágfürdôben! ✿ Szeretné év es szinten, ha üz en ete elérne több m 200.000 embe int rt? ✿ Helyezze ki molinóját, szór ólapját a fürd sön partneri m ôbe, kösegállapodást Ve ✿ Cégeknek, lünk! vállalkozásokn ak különösen lehet partneri elônyös együttmûködés ✿ Megjelenés ünk! i lehetôséget ka pn ak mellyel bô ügyfélkörük, vülhet term körben nyer ism ékük szolgáltatásuk széle sebb er tsé get. ✿ Gondoljon Vendégeire, üg yfe lei re , itt a nyár ideá lis választás az Élményutalvá ny!

VEGYE FEL VE LÜNK A KAPC SOLATOT! E-mail cím: m arketing@virag furdo.hu Telefonszám: 06 30 198 51 83

NYÁRI PROGRAMAJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

2 úszómedence, 1 tanmedence, 3 élménymedence és 4 gyógymedence, sodró folyosó, gôzkabin, 3 finnszauna, 1 infraszauna, merülô medence, hidegkamra, Kneipp taposó, jakuzzi, élményelemek

Ingyenes parkolás! Várjuk önöket!

Nyitva: hétköznap 9.30–20.00, hétvégén 8.00–20.00 óra között

www.facebook.com/gyogyfurdobarcs

7570 Barcs, Május 1. u. 2. Telefon: 82/565-500 barcsgyogyfurdo@invitel.hu www.gyogyfurdo-barcs.hu

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

AZ ISKOLAI VEGYSZEREK KERESKEDELMÉBEN PIACVEZETÔ MAGYARORSZÁGON A SZKARABEUSZ SZKARABEUSZ LABORATÓRIUMI KFT. Ha sokan vannak a piacon, találjuk meg azt a szegmenst, ahol a mi cégünk tud érvényesülni – többek között ezt a stratégiáit is követte mûködése során a 25 éve laboratóriumi vegyszerek, eszközök, berendezések fejlesztésével, gyártásával, vegyipari alapanyagok kereskedelmével foglalkozó pécsi Szkarabeusz Kft. A családi vállalkozást vezetô okl. vegyészmérnök, CZAKÓ GYÖRGY azt mondja, fontos a piacon való folyamatos jelenlét, hiszen így jó eséllyel fordulnak hozzájuk jelentôs szakértelmet igénylô egyedi megbízásokkal is.

— A kereskedelemnek egy teljesen speciális részével foglalkozunk, ami a különbözô laboratóriumokban használatos anyagok, eszközök, mûszerek, az egyes technológiákhoz szükséges vegyi anyagok beszerzését, eladását jelenti. Sokszor tapasztaljuk egy ügyféllel való beszélgetés során, hogy tulajdonképpen nem is tudja pontosan, hogy mit is szeretne, mert mondjuk csak egy megbízást teljesít, ezért gyakran korrigálnunk kell a megrendelést, esetleg mást kell javasolnunk az eredetileg kért tételek vagy mennyiségek helyett, mert azok jobban illeszkednek az adott feladat elvégzéséhez. Így olyan szakmai kompetenciával, tapasztalattal vagy már meglévô tudással rendelkezô munkatársakra van szükségünk, akiknek ez nem jelent nehézséget. Ezért sem könnyû a kereskedelemnek ezen a területén boldogulni – foglalja össze röviden Czakó György a mindennapi kihívásokat. — Azzal is számolnunk kell, hogy 15 éve gyakorlatilag az egész világpiac jelen van Magyarországon. A legprofibb amerikai, német, francia, olasz, svéd cégek, illetve az utóbbi években már a kínaiak is, akik nyomott áraikkal jelentôsen befolyásolják a kereskedelmet. Ezért folyamatosan figyelni kell, és meg kell találni a piaci réseket, ahová még beférhet a cégünk.

— Miként változik a piac és ehhez önök hogyan tudnak igazodni?

— Várhatóan nagyon sok pénzt fektetnek kutatás-fejlesztésbe a következô években, és számítani lehet rá, hogy kiélezôdik a harc. Erre fel kell készülni, például szükséges hozzá egy jó beszállítói cégháló, amely kiszolgál bennünket. Ugyanúgy fontos pl. az informatikai infrastruktúra és olyan munkatársak, akik jól és pontosan tudják kezelni ezeket a rendszereket. Sajnos nehéz ilyen munkatársat találni vagy kinevelni. A hazai piac 60-70%-a Budapestre koncentrálódik, a régiót mi könnyebben el tudjuk látni és hamarabb megtalálnak bennünket a közelben. De a budapesti piacon is ott vagyunk, egy raktár-irodát is fenntartunk a fôvárosban.

CZAKÓ GYÖRGY

— Miben tudnak önök többet vagy mást, mint a versenytársak?

— Azt mondom, hogy ha lehet, legyünk olcsóbbak, de ha nem vagyunk olcsóbbak, akkor legyünk gyorsabbak másnál, netán mind a kettô. Harmadrészt pedig sokat számít az ügyféllel való együttmûködô magatartás kialakítása, azaz, hogy miként beszélünk velük, visszakérdezünk-e,

kijavítjuk-e az esetleges tévedéseiket. Ez nagyon fontos része a kapcsolatnak.

— Milyen partnerszerzési stratégiát követnek?

— Azt látjuk, hogy csak a lokális piac nem lenne elég az életben maradásunkhoz.

Mi úgy terjeszkedünk, hogy igyekszünk olyan helyeket találni, ahol mások nem szívesen érvényesülnek, erre a legjobb példa az iskolai (általános és középiskolai) vonalon a vegyszerek kereskedelme. Itt egy olyan piaci résre leltünk, ahol nagyon kevesen vannak, külföldiek szinte egyáltalán, hiszen itt igen kis mennyiségekkel kell dolgozni. Nekik ez nem éri meg. Az egész országból vannak partnereink, ebben a szegmensben például piacvezetôk vagyunk Magyarországon.

— A vállalkozás milyen más vállalkozásokkal, szervezetekkel mûködik együtt a siker érdekében?

— Azt valljuk, hogy együtt könnyebb, ezért nem vagyunk magányos farkasok, több külföldi és belföldi partnerrel is együttmûködünk. A kereskedelmi vonalon talán 5-6 nagyobb, laborvegyszerekkel foglalkozó kereskedelmi cég van, abból háromnak a vezetôje évfolyamtársam volt az egyetemen. Nagyon jó barátságban vagyunk, amiben tudjuk, segítjük a másikat és ha baj van, akkor is számíthatunk egymásra. Természetesen a kamarával is jó kapcsolatot ápolunk.

— Merre tart a vállalkozás?

— Lassan aktuálissá válik a generációváltás a cégvezetésben, a lányom szintén kémiai területen végzett, ô veszi majd át az irányítást. Nagyon sok függ attól, hogy Magyarországon hogyan változik a jövôben vásárlói oldalon a piaci szereplôk kondíciója, a kutatás-fejlesztésbe áramló plusz pénzek milyen új közremûködôket hoznak. A sok bizonytalansági tényezô miatt nemigen lehet hosszú távra elôre tervezni, ezért ahogy eddig, ezután is mindent megteszünk, hogy a partnereinket a lehetô legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIÁNYSZAKMA

SOKAN VÁLASZTANÁK, DE VÉGESEK A LEHETÔSÉGEK A Kovács cukrászda teraszán ülök le, kicsit várnom kell, mert a mûhelyben még van egy kis dolga KOVÁCS GÁBOR cukrászmesternek. Míg várakozom, folyamatosan érkeznek a vendégek.

Egész osztályok állnak sorba a fagyiért, sorra találnak gazdára az asztalok, a környékben dolgozók, családok, valamint az osztálykirándulásra a Malomvölgyi tóhoz igyekvô diákok és tanáraik foglalnak mellettünk helyet.

Közben megérkezik Kovács Gábor is, s örömmel újságolja, ízlik a gyerekeknek a fagyijuk, ami számára külön öröm, ugyanis a fagylaltkészítés, az új ízek kitalálása a kedvence a cukrászaton belül.

Pécsett, a Kertváros egyik tízemeletes épületének alsó szintjén található cukrászdát az édesapja és az édesanyja nyitotta meg. A mûhelyben találták ki és készítették el egyedi süteményeiket. Néhány éve – az édesapa korai halála miatt – a nagyobbik fiú, a vendéglátóipari fôiskolát végzett Gábor vette át a családi vállalkozáson belül az általa vitt feladatokat, a tanulóképzést, valamint annak irányítását. A cukrászdát az édesanyja vezeti, a jogi államvizsga elôtt álló öccse, Norbert is kiveszi a részét a mindennapi munkából.

— Az idei már a második olyan év, mikor kettô cukrász osztály is van egy évfolyamon – mondja. — Sokan választják ezt a szakmát, népszerû a gyerekek, a fiatalok körében, sôt a felnôttképzés keretében is sokan tesznek belôle OKJ-s vizsgát, azonban nagyon kevesen vannak azok, akik ebbôl a szakmából élnek meg – mondja. — Ez a nálunk gyakorlati képzésen lévôkre is igaz. Azoknak, akikrôl látjuk, hogy megbízhatók, jellemzô rájuk a szakmai alázat, igyekeznek a legjobbat kihozni magukból, felajánljuk a lehetôséget, hogy továbbfoglalkoztatjuk ôket. Az idén végzettek közül egy kislányt alkalmazunk majd. A többiek továbbtanulnak, ugyanis érettségi után tanulták ki a cukrászatot.

KOVÁCS GÁBOR

Mint Kovács Gábor mondja, nagyon sokan keresik fel ôket, hogy náluk szeretnék elsajátítani a szakma alapjait. Ebben az esztendôben ugyan csak öten jelentkeztek, de tavaly tizenhatan voltak, akik közül végül tízen maradtak. Eddig olyanok voltak náluk, akik érettségi után választottak szakmát, a mostaniak a 9. osztályt követôen kerülnek ki a gyakorlati helyekre.

— A gyakorlati képzés itt a mûhelyünkben zajlik, mûszakonként egyszerre négy tanuló dolgozik – folytatja tovább. — Az elméleti oktatás és a vizsgára történô felkészítés az én reszortom. A gyakorlati képzésüket több mint három évtizedes munkatapasztalattal az édesanyám, valamint két cukrászmesterünk is segíti, akik közül az egyik már 19 éve dolgozik velünk. Szigorú vagyok a tanulóinkkal, mert fontosnak tartom, hogy a szakmai rész mellett olyan alapvetô dolgokat is elsajátítsanak, mint a pontosság, hogy miként kell jó kapcsolatot ápolni a vendégekkel, s azt is, hogy a cukrásznak hétvégén is dolgoznia kell. Az ezért járó szabadnapokat elôre megkapják. A gyerekektôl pedig azt várom el, hogy mindegyik a saját képességeinek megfelelôen a legtöbbet hozza ki magából.

Mindehhez jó partnerre talált az iskolában, a gyerekek osztályfônökeiben, s mindent megtesz azért, hogy a szülôkkel is jól együtt tudjon mûködni.

— Nem kis problémát okoz a tanulók munkarendjének kialakítása, ugyanis legtöbben a Pécs környéki településekrôl járnak be és a buszközlekedés miatt reggeli és köztes mûszakokba kell ôket beosztani. A hétvégi munkarend okozza a legnagyobb gondot, mert sok esetben csak reggel, meg este megy az adott településre busz.

Vallja, mindaz, amit tud, az édesapjától tanulta, akinek az életét jelentette a cukrászat. Nagy szakmai tudás volt a birtokában, hosszú évek elteltével is fejbôl mondta a recepteket, a technológiai sorokat. Maga is erre a szintre szeretne eljutni, s úgy foglalkozni a tanulókkal, ahogy annak idején ô tette ezt vele.

— Nem könnyû feladat megfogni a tanulókat, a generációs különbségek nagyon kihatnak rájuk. Mindent megteszek azért, hogy megismertessem velük ezt a szép szakmát, de néha sok idôbe kerül, hogy megérezzék, minden munkafolyamat, amit elvégeznek, az ô szakemberré válásuk érdekében történik. A képzés végén lévô vizsga az igazi mérce, ha a tanulóink a képességeikhez mérten jól szerepelnek, akkor érzem úgy, mindent megtettem azért, hogy jó szakemberré váljanak majd az évek során, hiszen mi csak az alapokra tudjuk ôket megtanítani – emeli ki.

Szól arról is, hogy az édesapja emlékét ôrzi a Kovács Kálmán Cukrászmester Díj, amit idén harmadik alkalommal vehetett át az iskola azon diákja, aki abban az esztendôben a végzôsök közül a legjobb teljesítményt nyújtotta.

— Az elsô díjazott az édesapám tanulója volt, a második alkalommal is a mi tanulónkhoz került a díj, ô a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen jutott be az országos döntôbe. Az idei díjazott az iskolában dolgozó és a vizsgákat felügyelô kolléga javaslata alapján Bognár Kitti lett – zárja beszélgetésünket.

Sz.K.

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELSÔKÉNT TETT PINCÉR MESTERVIZSGÁT Mohácson, a Busóudvarban találkozunk HAVASI ISTVÁN vendéglôssel, aki ma már nemcsak arról nevezetes, hogy számos étterem vezetése fûzôdik a nevéhez a Duna-parti városban, hanem arról is, hogy elsôként tett mestervizsgát, s lett pincérmester 2015-ben. A tanulóéveket is számolva lassan fél évszázada van a szakmában, szerencsésnek vallja magát, mert a szakma öregjeitôl, krémjétôl tanulhatott.

Pécsett a Baranya Megyei Vendéglátóipari Vállalatnál kezdte pályafutását mint tanuló, a Borostyán étteremben. A nyári szünidôkben harkányi Zöldkert vendéglôben szerzett további tapasztalatokat. Tanulónként a vállalat több éttermében sajátította el a szakma alapjait. A végzést követôen dolgozott Pécsett a Nádorban, majd Mohácson a Halászcsárdában helyezkedett el, az ott eltöltött idôszakról nagyon szép emlékeket ôriz. Az évek során végigjárta a ranglétra minden fokát, segédként kezdte, majd fizetôpincér, fôpincér, tanulófelelôs, üzletvezetô-helyettes, üzletvezetô lett. A családi vállalkozásukat már három évtizede indították el.

— Az édesanyám nagyon jól fôzött, finomakat sütött, Rádfapusztán a szomszédunk fia szakács volt a Siklósi Várban.

Azonban igazán a vendéglátás akkor tetszett meg, amikor egy esküvôre voltunk hivatalosak, s a lakodalmat a Siklósi Vár lovagtermében tartották meg – mondja. -— Akkor döntöttem el, szakács vagy pincér leszek, s ez a szakma iránti szeretetem a mai napig nem múlott el. Szívesen foglalkozom a vendégekkel, a mai napig kint vagyok az étteremben, végigjárom az asztalokat, néhány szót váltok velük, s megkérdezem ôket elégedettek-e a kiszolgálással, a felszolgált ételekkel. Éppen befejezi a mondatát, amikor egy apa lép be két gyerekkel, majd egy újabb család. Régi ismerôsként üdvözli Havasi István mindegyiket. Egyre többen érkeznek, s ülnek le az étterem elôtti kerthelyiségben és az étteremben.

— A mestervizsgára is azért jelentkeztem, mert úgy gondoltam, jó lenne felele-

veníteni a régen tanultakat, meg kíváncsi voltam arra, hogy esetleg mit felejtettem el - folytatja tovább beszélgetésünket. - A mestervizsgára történô felkészítésben nagy tudású oktatók vettek részt. Emellett óriási élmény volt az is, hogy hosszú évek után újra találkoztam azokkal, akikkel egykoron együtt kezdtük a szakmát. A fiatalokkal való találkozás, akik velünk együtt tették le a mestervizsgát, is számos pluszt tartogatott, meggyôzôdhettem arról, hogy ugyan teljesen más szemmel nézik a világot, de szeretik ezt a szakmát, élvezettel csinálják, örömüket lelik benne.

HAVASI ISTVÁN

Kitér arra is, hogy a mestervizsgára történô felkészítés során nemcsak ô tanulhatott másoktól, hanem ô is sok olyan fogást tudott megmutatni, mint például hogy kell egy süllôt elkészíteni, ami másnak jelentett újdonságot. A mestermunkája is a halakhoz kapcsolódott. Az ételsort pedig az erre az alkalomra kapott családi Zsolnay étkészletben tálalta fel.

Mint mondja, a vendéglátás egy életforma, aki erre vállalkozik, annak tudnia kell, hogy ünnepnapokon is dolgoznia kell.

S annak a véleményének is hangot ad, hogy a hosszú távú siker kulcsa szerinte az, hogy a hagyományos ételkészítésbôl az értékeseket meg kell tartani, s azokat kell a korszerûbbekkel kombinálni. A Venesz könyv ehhez jó alapot ad. Fontos ugyanis, hogy valaki ismerje az alapanyagokat, például a húsokat, azok szerkezetét, tudja, miként kell egy halat fôzésre elôkészíteni, kifilézni. Ô maga is mind a mai napig nagyon szeret fôzni. Rendszeresen részt vesz a különbözô gasztronómiai rendezvényeken. Van, ami-

kor ilyenkor az ötállású bográcsállványon egyszerre ötfajta ételt fôz. Arra pedig különösen büszke, hogy a halászlét a halászoktól, a birkapörköltet a pásztoroktól, a baklavát pedig egykoron a törököktôl tanulta meg elkészíteni.

A Busóudvar Étterem és Kávézójukban az elmúlt évtizedekben az általuk mûködtetett éttermekre jellemzô gasztronómiai kultúrát viszik tovább, hagyományos ételeket készítenek. Vallja, az egyediségüknek abban kell megnyilvánulnia, hogy a helyi gasztronómiára épülô étlappal – Mohács sok nemzetiségében rejlô lehetôségeket kihasználó sváb, szerb, horvát ételekkel és a török konyha különlegességeivel – várják a vendégeket. Ennek jegyében helyi specialitásokat – sokacbab, szárma, halászlé, busó borda, mohácsi harcsafilé – kínálnak elsôsorban, de készítenek pljeskavicát és csevapcsicsát is. A látványkonyha pedig lehetôséget teremt arra, hogy a vendégek azt is végigkövethetik miként készül Mohács ikonikus sokacbabja és halászleve.

— Családi vállalkozásban mûködtetjük a vendéglônket a feleségemmel, a lányaim is sokat segítettek. A nagyobbik leányom a jogi pályát választotta, a kisebbik maradt a vendéglátásban. Ô a PTE szekszárdi Illyés Gyula Fôiskolai Karán végzett, a vendéglátáshoz kapcsolódó tárgyakat tanított a mohácsi Radnóti Miklós Szakgimnáziumban és mellette besegített a vállalkozásunkba is. Most babát várnak mind a ketten.

Mind a ketten belenôttek ebbe a szakmába, félszavakból értjük egymást, hasonlóan Sanyi kollégámmal, akivel annak idején még a Nádorban kezdtünk el együtt dolgozni és mindketten a mohácsi Halászcsárdába kerülve váltunk „mohácsiakká“. Magamat vendéglôsnek tartom, aki folyamatosan kérdezi a vendéget, odafigyel a véleményükre, s igyekszik mindent megtenni azért, hogy az éttermek a közösségi élet színterei legyenek ismét, ahol szóba állnak két fogás között egymással az emberek.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy jó úton járnak, minthogy a Busóudvarba is követték ôket a régi vendégeik, akik között vannak olyanok, akik már több évtizede hozzájuk járnak, ha tehetik.

Sz.K:

25

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

MELEGH ANDREA „A BÚVÁRKODÁS BÁTORSÁGOT, SZABADSÁGOT, A »MERNI« ÉRZÉSÉT ADTA“ Néhány grammos selyemsálak és 30 kgos búvárfelszerelés – ez a kettôsség jellemzi Melegh Andrea mindennapjait.

Kevesen tudják az ismert pécsi selyemfestôrôl, grafikai- és arculattervezôrôl, hogy búvároktatóként is tevékenykedik, és bár elsôre azt gondolnánk, hogy a két dolog nagyon messze áll egymástól, Andrea rácáfol erre. Ahogy egy korábbi interjúban nyilatkozta, „magával ragad a tenger mélysége, a lebegés érzése, a vízfelszín alatti világ lélegzetelállítóan gyönyörû“, ezt festi meg képein, selyemsálain. Ahhoz azonban, hogy rendszeresen a mélybe merüljön, más készségeket is elô kell hívnia magából.

— Fiatal koromban sportoltam, aztán amikor családot alapítottam és jöttek a gyerekek, ez háttérbe szorult. Bár akinek gyereke van, tudja, hogy a kicsik sok mozgásra

kényszerítik az embert. Amikor felnôttek a lányaim, akkor nyílt rá lehetôségem, hogy megtanuljak úszni. 4 hónap után bejelentettem az úszásoktatónak, hogy elmegyek búvárnak. Korábbról ismertem egy búvároktatót, aki hívott, de akkor úgy éreztem, hogy a merülés nem nekem való. Amikor azonban arról mesélt, hogy milyen élményeket él át merülés közben, csak úgy csillogott a szeme. Ez megmaradt bennem. Ekkor még nem tudtam úszni és a víztôl is féltem.

Aztán mégis elmentem a kezdô búvártanfolyamra – foglalja össze röviden Andrea, hogy miként jött az életébe a búvárkodás.

— Nagy bátorságra vall, hogy egy friss úszástudással búvártanfolyamra megy valaki, nem?

— Azért tanultam meg úszni, hogy biztosabban mozogjak a vízben. A búvárkodáshoz bizonyos szintig nem feltétlenül

szükséges a jó úszástudás. De én a víztôl is féltem. Aztán a tanfolyamot követôen elmentem egy adriai búvártúrára, és utána jó ideig még munka közben is éreztem a testemben a lebegést, ami fantasztikusan jó érzés. Mindössze 15 merüléssel a hátam mögött felkerestem a búváriskola vezetôjét, és megkérdeztem, hogy szerinte alkalmas lennék-e búvároktatónak. Azt mondta, hogy megfelelek a kritériumoknak, így belevágtunk. A vizsgafolyamat aztán már nem ment ennyire zökkenômentesen, mert fizikailag is nagyon nehéz feladatok voltak.

— Miért akart oktató lenni?

— Mert tetszett, amit az oktatók csináltak: az odafigyelés, a tudás átadása. Anyaként átéltem a másra figyelést, a törôdést.

Egyszerûen beszippantott a búvárkodás légköre és szerettem volna sokakkal megismertetni ezt a fantasztikus érzést.

❯

Fotó: Kovács Judit

26

NAV / SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 19. § (5) bekezdés h) pontja szerint a kisvállalati adóalanyiság megszûnik a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 fôt.

A Katv. 2. § 1. pontjában foglalt fogalmi meghatározás szerint - e törvény alkalmazásában - az átlagos statisztikai állományi létszám a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz címû kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám.

— Milyen fizikai erônlétet, felkészülést igényel a búvárkodás?

— Télen, amikor nincs intenzív merülés, akkor javasolt az úszás és a konditermi edzés, karban kell tartani magunkat, hiszen a felszerelés kb. 30 kg, és azt bírni kell.

— Milyen gyakran van lehetôsége merülni?

— Minden hónapban megyek a gyékényesi tóra, illetve eljutok az Adriára is.

Tavaly és az azt megelôzô évben az adriai selyemfestô táborom résztvevôit is megmerültettem, és már az idei táborokból is vannak jelentkezôk. A merülés utáni napokon a táborozók meg tudják festeni a mélyben átélt élményeiket, tavaly láttam, hogy ekkor mindenki sokkal szebbeket festett, mint elôtte. A lebegés, a könnyedség, a szabadság megjelent a munkáikban. A selyemfestés is ugyanezeket az érzéseket hívja elô, ezért egyáltalán nem áll messze egymástól a két tevékenység.

— A búvárkodás extrém sport, ezért nem könnyû. Milyen pluszt adott az életéhez?

Az Útmutató 5. pontja rendelkezik az átlagos állományi létszám számításáról. Az itt rögzítettek szerint: alapértelmezésben – eltérô rendelkezés hiányában – az átlagos állományi létszám a munkavállalók (munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, egyéni vállalkozó és nem fizetett segítô családtagjai) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenônapokra és ünnepnapokra az azt megelôzô munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával.

Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gaz-

dasági szervezet csak a hónap egy részében mûködött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerû számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha az adatszolgáltató mûködése a vonatkozási idôszaknak csak egy részére esett.

Az átlagolást tehát havonta kell elvégezni; minden hónap végén – az addig eltelt idôszak adatai alapján az év elejétôl „halmozottan“ – kell meghatározni az átlagos állományi létszámot az éves átlagos állományi létszám számítására vonatkozó szabályok szerint.

Forrás: NAV

— A bátorságot, a szabadságot, a „merni“ érzését és azt, hogy akarom. Ezeket mind szem elôtt tartom oktatóként is, azt vallom, hogy mindenkit meg lehet tanítani búvárkodni, aki akarja. Ha magában mondja az ember, hogy „akarom“, akkor meg is tudja csinálni.

— A grafikusi és arculattervezôi munkájára, a selyemfestésre miként hat ez az extrém sportolói énje?

— Mindenképpen összeszedettséget, koncentrációt ad, a biztonság és a bizalom érzését, mert merüléskor mindenkivel meg kell teremteni a bizalmat. Az üzleti partnereimmel való kapcsolatomban is ez a bizalom az egyik legfontosabb tényezô. Olyanokkal dolgozom, akiknek elég a szavamat adni, mert tudják, hogy ha azt mondom, hogy úgy lesz, akkor az úgy is lesz. A bizalomról eszembe jut egy történet. A nagynéném szóba elegyedett egy orvosi váróban egy agyontetovált férfivel, majd amikor bement a rendelôbe, „megörököltem“ a beszélgetôpartnerét, akit én, magam soha nem szólítottam volna meg. Néhány mondat elég volt a bizalom megszületéséhez,

ami odáig jutott, hogy tegnap átadtam ennek a férfinek egy munkát, mert a megrendelôm lett.

— Miként támogatja az üzleti kapcsolatok építését a búvároktatás?

— Akiket oktatok, azok jobbára vagy önálló vállalkozók vagy valamilyen vezetôk, esetleg orvosok. Egy ilyen bizalmi helyzetben megnyílnak, elmondják, mivel foglalkoznak, mint ahogy rólam is kiderül, hogy selymet festek. Nem egyszer elôfordult, hogy aki merülni jött, késôbb selymet is festett vagy vásárolt, mint ahogy én is tudtam az üzleti kapcsolati hálómat bôvíteni e tevékenység által.

K.T.

Fotó: Tombor Edit

A KISVÁLLALATI ADÓALANYISÁG MEGTARTÁSÁNAK LÉTSZÁMFELTÉTELE

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

VOLKSWAGEN T-CROSS

Az Autócity Zrt. Volkswagen márkakereskedésébôl a márka legkisebb SUV modelljét, a T-Crosst próbálta ki Schmalzné Klézli Csilla, a Thank-Cash Kft. – Partyboom Rendezvényszervezés és Pirotechnika tulajdonos-ügyvezetôje. A rövid tesztre 35 fokos melegben került sor, és a T-Cross-szal felüdülés volt a városi közlekedés.

— Nekem munkaeszköz az autó, sôt autók, hiszen a cégünkben egy kisebb flottánk van, és mindig a feladatnak megfelelôen választok jármûvet. A személyautótól a nagy tengelytávú, magasított kisteherautóig mindent vezetek, és jellemzôen nagyon sokat a városon belül. Persze azért vannak hosszabb vidéki útjaink is, de az is rutinszerû, ha egy nap 100 kilométert megyek Pécsen.

— A T-Cross már csak a méretei miatt is ideális városi autó.

— Valóban otthonosan mozog a forgalomban, de a legjobb az volt, hogy nyugalmas perceket hozott, amikor benne ültem. Egyrészt nagyon kényelmes autó. A kis külsô méretek ellenére belül meglepôen tágas, sôt a tologatható hátsó üléssornak köszönhetôen a gyerekülés is kényelmesen elfér, és ami nagyon fontos, bôven elég a lábtér az elsô ülés támlája és a hátsó ülés között. Ezzel a megoldással négy felnôttnek is kényelmes lehet az utastér. A másik jó pont, hogy komfortosak az ülések. A karosszéria kialakítása miatt könnyû a beszállás, az ülések jól tartanak, és a kárpit is igényes. A magas vezetôi pozíció másik elônye, hogy nem éreztem azt, mintha a földön ülnék, és ez a városi forgalomban nekem biztonságérzetet ad. Harmadrészt pihentetô az utazás a T-Cross.szal. A hôségben is tökéletesen mûködött a klímabrendezés, gyorsan és huzatmentesen hûtötte

le az utasteret, és a vezetés is ujjgyakorlat ebben az autóban. Minden nagyon finoman, pre-cízen mûködik, a motor pedig annyira csendes, hogy többször azt hittem, hogy nem is jár.

— Az automata váltó is a városban az igazi, volt már automatás tapasztalata?

— Elôször kellett egy kis segítség, mert korábban nem vezettem automatát, de utána villámgyorsan megszoktam. Érdekes, hogy nekem inkább a kényelmes oldala került elôtérbe, lassabban, komótosabban vezettem, mint szoktam. Ez nem azt jelenti, hogy száguldozom a városban, hanem inkább azt, hogy megszoktam sokszor percek is számítanak, így dinamikusan közlekedek, és próbálok idôt nyerni, ahol lehet. Emiatt talán még a taxisoknál is jobban ismerem a várost. A T-Cross ebben ideális partner, mert mindenhol elfér, fürgén lehet vele cikázni, és a parkolással sincs gond, mert a kis külsô méretekkel és a segítô elektroni-

kákkal, valamint a remek tükrökkel gyerekjáték a parkolóhely-keresés.

— A Volkswagen lopakodik a prémiummárkák felé. A legkisebb SUV modelljükben ebbôl mi érzôdik?

— Számomra ez már prémium minôség. Nagyon szép a karosszéria, különösen a lámpák tetszenek. Régebben kicsit konzervatívabbak voltak a Volkswagenek, de ezt erre az autóra semmiképp sem mondanám. Izgalmasak a ködlámpák, merészek a domborítások a motorháztetôn és az autó oldalán, és hátul sem fogyott el a lendület, a hátsó lámpák is vagányak. Ugyanakkor az egész autó masszív és egységes képet mutat, így a formára én jelest adnék a terve-

AutóCity Zrt. ● 7629 Pécs, Schroll József u. 3. ● Tel.: (36) 72 550 500 ● www.autocitypecs.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

1.0 TSI – SCHMALZNÉ KLÉZLI CSILLA zôknek. Az utastér minôsége és kidolgozása is nagyon jó, talán egy picivel több pakolóhely jól jönne, de, ugye ezekbôl sosem elég. Az elektronikus segédberendezések közt pedig bevallom, volt, amit ki sem tudtam igazán próbálni.

— Nem is kedveli ezeket a kiegészítôket?

— Inkább arról van szó, hogy a mi autóparkunkat javarészt haszonjármûvek alkotják, és ezekben nincsenek ilyen kütyük.

A telefonkezelés nagyon tetszett, gyorsan csatlakozott a telefonhoz az autó. Városban nagyon hasznos a holttérfigyelô, még akkor is, ha ez esetben a tükröknek kellôen nagy a látótere. A sávtartó és az automatikus parkolás nekem kicsit már sok is a jó-

ból, de a tolatókamera, vagy autópályán a távolságtartós tempomat szintén hasznos felszerelés.

— A teherautók után a T-Cross csomagtere akár kicsinek is tûnhetett.

— Persze köbmétereket nem lehet belepakolni, de egy alig több mint négyméteres autótól nem rossz egy ekkora csomagtér. Elôretolt hátsó üléssorral pedig meglepôen sok csomagot elnyel az autó hátulja, kisebb munkákra el is mernék vele indulni.

— A motor is bírja a terhelést? Itthon sokan még idegenkednek a kis háromhengeres benzinesektôl.

— Mi dízelekkel járunk, így az azokkal megszokott stílusban vezettem. A váltó is

hamar felváltott a magasabb fokozatokba, de ezt a nyomatékból autózást is jól tûrte a motor. Azt éreztem, hogy picit jobban forgatva az erô is elegendô, így azt hiszem, ez egy optimális választás ehhez a karosszériához. A fogyasztási adatok is egészen barátiak voltak, olyannyira, hogy ha nem lett volna ennyire csendes, azt is hihettem volna, hogy egy takarékos dízel van a motortérben. A futómû is tetszett. A terepjárós külsôhöz méltóan kezelte a kátyúkat és az úthibákat, még a rázósabb városi utakon is szépen rugózott.

— Nem nézte meg az autó árát, mégis szinte pontosan megtippelte mennyibe kerül.

— Pedig tényleg nem vagyok naprakész az autóárakat illetôen. Nálunk a férjem a mûszaki ember, ô intézi a jármûvek beszerzését és fenntartását. Talán a reklámoknak köszönhetô, hogy eltaláltam, mennyibe kerül most ez a kategória. Ez viszont azt is jelenti, hogy a T-Cross árazása racionális, mert én nem találtam kivetnivalót benne. Divatos és modern autó, jó felszereltséggel, ráadásul Volkswagen, ami itthon jó értéktartást is jelent.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 999 cm3 Maximális teljesítmény: 115 LE 5500/min Maximális nyomaték: 200 Nm 2000-3500/min Saját tömeg: 1250 kg Csomagtér: 385-455 l Maximális sebesség: 193 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 10.2 s Átlagfogyasztás (gyári adatai: 5,8 l Alapár (1.0 TSI Life): 5 719 360 Ft A tesztautó (1.0 TSI Style) fontosabb alapfelszerelései: elsô,- oldal-, függöny- és térdlégzsákok, ESP stabilitásvezérlés, hegymenetasszisztens, Front Assist, Start-stop rendszer, LED fôfényszóró, ködfényszóró kanyarodási fénnyel, távolságtartó tempomat, Composition Colour rádió 16,5 cm TFT érintôképernyôvel, sávtartó rendszer, fáradságérzékelô

29