Dél-Dunántúli
GAZDASÁG XXI. évfolyam 6. szám 2019. szeptember 13.
Együtt mûködünk!
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag
IDÔ
PÉNZ
KAPCSOLAT
https://open4business-2019.b2match.io w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a
•
w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
AJÁNLÓ
10–12. OLDAL
PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁBOR – KÖZÉPPONTBAN AZ „ÉLMÉNY”
3
Dél-Dunántúli Gazdaság
19. OLDAL
A HÓNAP ÜZLETEMBERE TESZÁRIK ZOLTÁN
KERESKEDJÜNK! INNOTEQ KFT. RENDES PÉTER 22. OLDAL
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:
Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
STRAUSZ JÁNOS
INNOPULZUS STRAUSS METAL KFT.
Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs 26. OLDAL
Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu
SZÛTS BÁLINT
EGYETEM SKILLVERSUM.COM AUTÓTESZT KUTASI MARCELL – Skoda Superb L&K TDI 4x4 DSG SCR
28–29. OLDAL
23. OLDAL
4
Dél-Dunántúli Gazdaság
CÍMLAPSZTORI
OPEN4BUSINESS – IDÔ, PÉNZ, KAPCSOLAT A korábbi években jelentôs sikert elért Open4Business nemzetközi üzletember-találkozót, mely számos lehetôséget kínál vállalkozások számára, idén október 3-4-én rendezi meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az Enterprise Europe Network társszervezésében. Egyre többször fordulnak ugyanis a kamarához külföldipartner-kereséshez segítséget kérve helyi vállalkozók. Ezzel a rendezvénnyel külföldi vállalkozókat hívnak ide tárgyalni, szakmai és üzleti megbeszéléseket szerveznek, amivel tulajdonképpen a hosszú távú kapcsolatok kiépítése kezdôdik itt. Ennek érdekében sok kapcsolatépítésre alkalmas eseményt iktattak be a kétnapos programba a szervezôk, így ez egyszerre lesz hivatalos és könnyed, a tapasztalok szerint pedig igen hatékony.
„A vállalkozók helyben szereznek nemzetközi tapasztalatot a termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban“ — Nagyon sokat dolgozunk azon, hogy a megyében mûködû vállalkozások fejlôdését támogassuk, a helyi vállalkozások a globális piacon is eredményesek legyenek. A #jelenajövôd partnerségi programunk fontos kommunikációs eleme a helyi vállalkozásokkal történô együttmûködéseknek. Lényeges feladatunk, hogy a régióba vállalkozások települjenek (magas hozzáadott értéket képviselô hazai és külföldi vállalatok), akik itt, helyben adnak munkát a fiataloknak, fizetnek adót, teremtenek további munkahelyeket. Ezzel erôsödik a térség megtartó ereje, hiszen a cégek exporttevékenységének támogatása, az ezáltal elért növekedésük valós jövôképet és hosszú távú munkalehetôséget eredményez az itt élôk számára. Ezt a folyamatot támogatja egy ilyen nemzetközi üzleti partnerség kiépítését célzó rendezvény, ami a maga nemében egyedüli a régióban – kezdi a választ arra a kérdésre RABB SZABOLCS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára, hogy milyen szerepet tölt be a megye, a régió gazdasági életében az Open4Business és miért van létjogosultsága ennek a nemzetközi eseménynek. — A létjogosultságát az adja immár negyedik éve, hogy a vállalkozók helyben szereznek nemzetközi tapasztalatot a termékükkel, szolgáltatásukkal kapcsolatban. Nem kell utazniuk, minimális erôfeszítéssel érik el 14-16 ország vállalkozóit, extra költségek nélkül. Sokszor olyan cégekkel találkoznak itt,
RABB SZABOLCS amelyek már beszállítói egy külföldi vállalatnak, velük partnerségben így gyakorlatilag az exportpiacuk felé az elsô lépést hazai pályán tehetik meg. Rengeteg költséget és kockázatot csökkent az itt szerezhetô tapasztalat. Az idei rendezvényhez kapcsolódó kérdéseikkel keressék Schmidt Enikô kereskedelemfejlesztési osztályvezetôt, aki az egész rendezvény operatív vezetôje (schmidt.eniko@pbkik.hu, 72 507 164). — Látható-e akár az elmúlt évek résztvevôi visszajelzéseibôl, hogy élénkebbé váltak a helyi vállalkozások külföld felé irányuló kapcsolatai? Esetleg megnôtt-e az érdeklôdés a külföldi vállalkozások részérôl a helyi cégek irányába? — Kollégáim és magam is sokat foglalkozunk a rendezvény utókövetésével, és azt
tapasztaljuk, hogy igen, elindult valami. Aki részt vett itthon egy nemzetközi üzletember-találkozón, használta az erre a célra kialakított szoftvert, lefolytatott egy nap alatt 14 üzleti tárgyalást, az megérzi ennek az „ízét“ és hatékonyságát. A tapasztalatok birtokában ezek a vállalkozók sokkal könnyebben indulnak el külföldön szervezett hasonló, de specifikusan a cég szakterületének szóló üzletember-találkozókra. Ezek apró lépések, de épp az elején, amíg csak puhatolóznak egy külföldi piaccal, annak igényeivel kapcsolatban, ez nagy segítség. Gondolom, hogy ez a rendezvény is hozzájárul ahhoz, hogy a kamaránál egyre sûrûsödnek a külföldi delegációk, akik piackutatás, befektetési céllal fordulnak hozzánk. Igyekszünk minden ilyen alkalmat kihasználni annak érdekében, hogy a helyi vállalkozásokat helyzetbe hozzuk, hiszen az ide betelepülô külföldi cégek is nekik adnak majd munkát, ha idôben megismerik ôket. Tavaly vezettük be a ma már eredményesen mûködô kooperációs egyeztetést, amelynek során a potenciális külföldi vállalatok vezetôi és a helyi releváns cégek képviselôi egyeztetnek HR, beszállítói együttmûködések, technológiai kérdésekben. — Az évrôl évre egyre színvonalasabbá váló DesignPécs rendezvény hatása miként érvényesül a programsorozat idején kívül? Miként profitál belôle a város, a megye gazdasága? — Idén immár hatodik alkalommal szervezzük meg a Design Hét Budapesthez kapcsolódva a DesignPécs-et. A program olyan „entitásokat“ egyesít, mint Pécs Megyei Jogú Város, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a pécsi-baranyai vállalkozók, az itt élô mûvészek, valamint a Pé-
CÍMLAPSZTORI csi Tudományegyetem karai. Jó látni az együttmûködést, és azt, hogy ugyan a kamara vállalja, hogy összefogja ezt az ügyet, viszont mindenkinek bele kell tennie a kompetenciája mellett a maga tudását, szellemi erôforrását. Az egyik fontos tanulság számunkra, hogy igenis mûködik az együttgondolkodás és -cselekvés, és sokkal egyszerûbb, hogy amihez nem értek, azt csinálja meg más a partnerségben. Tapasztalatunk, hogy a dizájn fogalom alá olyan területek is beilleszthetôk, mint a mechatronika, a gépipar, a villamosipar, az informatika. A dizájnban van mûvészet, gazdaság, ruhatervezés, marketing. A dizájn olyan ernyô, ami alá nagyon sokan felsorakozhatnak, és szerintünk Budapest után Pécs ebben a legerôsebb város. Pécsett van mûvészeti kar, a mûszaki karon pedig formatervezés, és azok a fiatalok, akik a pécsi egyetemen tanulnak, reményeink szerint itt maradnak, innen mûködtetik a vállalkozásukat, hiszen ma már globális a piac. — Miként fejlôdhet, szélesedhet e két rendezvény? — A DesignPécs rendezvényt ipari dizájnnal kezdtük, mostanra már bekapcsolódott a divat és a kézmûves vonal is, ami rendkívül vonzó a publikum számára. Látszik, hogy a területek jól mûködnek együtt, ha megnézzük a DesignPécs kísérôrendezvényeit, mint pl. a Beton Arcai kiállítást, ahol megmutatták, hogy mit lehet kihozni a betonból mint egy ipari felhasználású anyagból, amelybôl már használati tárgyakat is készítenek. Szerintem ez a vonal nagyon jó, mert érdekli az embereket és tágítja a látóterüket.
14 ország, 200 résztvevô és végtelen számú üzleti lehetôség — Az elsô nap programja igen széles, de specifikusan szakmai réteget szólít meg. A DesignPécs rendezvényhez kapcsolódóan a kreatív ipar vállalkozóinak, tervezôknek, dizájnereknek tartjuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által szervezett tréninget és tanácsadást. Ebben mindenki érintett, akinek saját terméke, logója, vagy akár csak ötlete van, hiszen a piacra kerülése elôtt valamilyen formában ezt „védetté“ kell tenni.
Dél-Dunántúli Gazdaság
5
SCHMIDT ENIKÔ Ki-mit-hogyan-mennyiért? Ezt tudhatjuk meg a rendezvénybôl – kezdi sorolni az idei Open4Business programjait SCHMIDT ENIKÔ, a kamara Külügyi- és Kereskedelemfejlesztési osztályvezetôje, az egyik fôszervezô. — Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter nemzetközi konferenciája, valamint az ICT-szektornak szóló Connect-IT konferencia mellett idén is kiemelt rendezvényünk lesz a DesignPécs. A DesignPécs rendezvénysorozat workshopjai, kirakatversenye és divatbemutatói mind-mind a helyi kreativitást mutatják be. Már sokszor találkozunk nemzetközi közegben olyan termékkel – legyen szó Red Dot-díjas gyermek orrszívóról vagy New Yorkban forgalmazott ruhákról, kesztyûkrôl –, amirôl idôközben derül ki, hogy pécsi a tervezô és baranyai a kivitelezô. A nemrég megnyílt Trezor Rendezvényközpont idén elsô alkalommal ad helyet a megnyitónak október 3-án 19 órakor, aztán 20 órától a Nana Bisztró & Barban folytatják a résztvevôk a másnapi tárgyalások megalapozásaként az ismerkedést. Október 4-én a kamarában lesz a szakmai program: plenáris ülés, export-finanszírozási szekció, ír-magyar vállalkozói együttmûködési lehetôségek és nemzetközi klaszteregyüttmûködés gépipari, kreatív ipari és földtudományi területekrôl. Ezzel egy idôben tartja ülését nálunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Kollégiuma, melynek tagjai egyben jelentôs vállalkozások vezetôi is.
— Hogyan és meddig lehet jelentkezni a rendezvényre? — Az Open4Business jelentkezôinek és tárgyalási ajánlatainak koordinálására egy erre kialakított internetes felületet biztosítunk: https://open4business-2019.b2match.io/ Ezen keresztül lehet regisztrálni angol nyelven a világ minden tájáról. Akik „nyitottak az üzletre“ és részt kívánnak venni az októberi üzletember-találkozón, egészen szeptember 20-ig regisztrálhatnak. A regisztráció során meg kell jelölni, hogy ki milyen programrészeken szeretne részt venni, de arra is van lehetôség, hogy csak a B2B tárgyalásokra jelentkezzenek. Közben egy szoftver segítségével egyfajta „tárgyalási menetrendet“ alakítunk ki, a személyes tárgyalásokra október 4-én 13.30-17.00-ig kerül sor a kamarában. A tárgyalások munkanyelve elsôsorban angol, hiszen 14 országból jönnek a résztvevôk, de sok esetben magyar vagy más nyelven is boldogulnak a vállalkozók. — Várhatóan milyen országokból és milyen területekrôl érkeznek vállalkozások, üzletemberek? — Sok év tapasztalata, hogy 14-18 országból 220-270 vállalkozás vesz részt a rendezvényen és a tárgyalásokon. Számos területrôl érkeznek, jellemzôen a kreatív iparból, a gépiparból, az ICT-szektorból, gyakorlatilag minden szakterületrôl várunk nemzetközi partnerséget keresô vállalkozókat. — Lesz-e valamilyen újdonság az elôzô rendezvényekhez képest?
❯
6
Dél-Dunántúli Gazdaság
CÍMLAPSZTORI
— Mindig készülünk újdonsággal, ilyen az idei helyi termék kirakatverseny, az új rendezvényhelyszínek bevonása, a Trezor a divatbemutatóknak, a Nana Bisztró & Bar az elsô „Get together“ ismerkedéshez, a Püspöki Magtár a záróvacsorához. A legnagyobb újdonságot azonban mindig a külföldi tárgyalópartnerek adják, hiszen a helyi vállalkozói kör igen lassan változik, bôvül, a külföldiek minden évben mások.
„Új potenciális üzleti partnereket szeretnénk a gépipari klaszter tagjainak tárgyalóasztalaihoz ültetni“ — Az Open4Business üzletember-találkozó már rendhagyó eseménynek számít a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter életében is. Tavaly a klaszter nyertes pályázatának segítségével nemzetközi gépipariklasztertalálkozót és Ipar 4.0 technológiák szekciót tudott szervezni, idén a gépiparhoz kötôdô cégek és együttmûködô partnerek meghívására fókuszálunk, azaz új, potenciális üzleti partnereket szeretnénk a klasztertagok tárgyalóasztalaihoz ültetni, valamint folytatjuk a megkezdett kommunikációt és együttmûködéseket a találkozón – foglalja össze röviden Dr. HIRTH MARKUS, a DélDunántúli Gépipari Klaszter elnöke, miként készülnek az idei rendezvényre. — Mintegy 50 jelentôs ipari céges partnert, az összes magyar klasztert, kiemelten a gépipari klasztereket hívtuk meg, melyeken keresztül mintegy 700 vállalatot tudunk elérni. A PBKIK közel 1000 nemzetközi klasztert értesített a rendezvényrôl, továbbá Pécs összes testvérvárosa, a nemzetközi világhálózattal rendelkezô EEN összes országa és természetesen a kamarák is megkapták a meghívót. A klasztertagok minden támogatást megkapnak a rendezvényen való részvételhez, kezdve a profiljuk és együttmûködési ajánlataik frissítésétôl az üzleti partnerek felkutatásán és meghívásán, a keresleti és a kínálati oldal azonosításán és egymásra találásán keresztül a rendezvényen, B2B-tárgyalásokon való fordítási feladatok megoldásával, kommunikációs anyagok készítésével bezárólag, amellett, hogy a szervezôk a résztvevôk számára költségmentesen bizto-
Dr. HIRTH MARKUS sítják a részvételt, a kísérôprogramokat, a networking estét és a záró díszvacsorát, egyszóval egy sikeres ügylet létrejöttéhez a kereteket. — Milyen elônyökkel jár a klaszter, illetve a tagok számára ez a rendezvény? Mit jelent, hogy kiemelt szerepet kap a gépipar? — Mint minden üzletember-találkozó, az Open4Business is az együttmûködések elindításáról, a megkezdett ügyletek egyeztetésérôl szól, amihez szervezett kereteket ad a rendezvény, a klaszter, és tagjai számára is ez nyújtja. Habár az idei költségvetésünkben jelentôs összegû forrásunk ugyan nincs nagyszabású nemzetközi gépipariklaszter- és partnertalálkozót szervezni, azonban idén is nagyrészt a gépipari, ipari partnerek, szervezetek alkotják a résztvevôi kört, akik nemcsak egymást közt kooperálhatnak (pl. beszállítási lehetôségek, bérmunkák, új közös termékfejlesztés, közös pályázati lehetôségek vagy csak általános tapasztalatcsere stb.), hanem nyitottak lehetnek a mûködésüket elôsegítô és fejlesztô különbözô szolgáltatócégek, szervezetek bemutatkozására is, témakörileg pl. munkavédelem, disztribútor-cégképviselet, szervezetfejlesztés, IT, PR/kommunikáció, ügynökségek. — Mit vár a klaszter a rendezvénytôl?
— Természetesen sikeres tárgyalásokat várunk, melynek idôvel a végeredménye a vállalkozás versenyképességének és eredményességének növelése lesz, ezért azonban sokat kell még dolgozni a rendezvényt követôen is. Hiba lenne azt hinni és várni, hogy itt egy „találkozás“ elég lesz a profit növeléséhez, de a rendezvény mindenképpen megfelelô ahhoz, hogy az elsô lépést megtegyük egy együttmûködés elindítására vagy egy meglévô kapcsolat magasabb szintre emelésére, esetleg egy új perspektívát lássunk a kooperációban. A konkrét egyedi hasznok mellett van egy szélesebb értelmezési kerete is az Open4Business-nek és a hasonló rendezvényeknek: meg kívánjuk mutatni, hogy Pécs és a Dél-Dunántúl fejlett, versenyképes ipari kínálattal, „technológiai közeggel“ rendelkezik, ahol a gazdasági partnerek mellett a pályaválasztó fiatalok is megtalálják számításaikat. Ebben az értelemben e rendezvényünk is kapcsolódik a kamarával elindított #ajelenajövôd kampányunkhoz.
Nemzetközi földtudományi együttmûködések Az Open4Business alatt zajlik az Alkalmazott Földtudományi Klaszter nemzetközi konferenciája. — Az EU országai számára történelmi, földrajzi, társadalmi, geopolitikai okokból a
Dr. FEDOR FERENC
CÍMLAPSZTORI többségében családi alapokra épülô, sok esetben nagy hozzáadott értékkel bíró, innovatív kis- és középvállalkozások nagy száma a jellemzô. Ahhoz, hogy ezek a vállalkozások a világpiacon is megállják helyüket és kihívói lehessenek az angolszász (USA, Kanada, Ausztrália) multinacionális, illetve állam által támogatott (kínai, orosz) óriáscégeknek, az értékláncokra épülô klaszterekbe való tömörülés egy megfelelô alternatíva lehet, melynek jelentôségét felismerte az EU és jelentôs összegekkel támogatja. A földtudományokhoz kapcsolódó szektoriális klasztereknek az energetikában (geotermia, szénhidrogénkutatás, nukleáris energia) és a bányászatban (szén- és nyersanyagbányászat, beleértve a kôbányászatot is) komoly szerep juthat a jövôben, ha felismerik és megtalálják közösen azokat a kitörési pontokat, melyek Európán túlmutatva lehetôséget teremtenek klasztertagjaiknak a fejlôdésre, költséghatékony gazdálkodásra és így a versenyképes piaci tevékenységre. A workshop célja, hogy élô példákon keresztül (pl. GEE projekt) mutassa be az együttmûködés lehetôségét és kitörési pontokat keressen a jövô kihívásait szem elôtt tartva, valamint a B2B találkozók révén lehetôséget teremtsen a földtudományok területén a klasztertag cégek nemzetközi együttmûködésére - foglalja össze röviden Dr. FEDOR FERENC, az Alkalmazott Földtudományi Klaszter elnöke, hogy mi lesz az Open4Business alatt zajló nemzetközi konferenciájuk témája.
Nyolcadjára is a legújabb trendekrôl szól a Connect-IT konferencia Ahogy a korábbi években, idén is az Open4Business rendezvény részeként rendezik meg a Connect-IT konferenciát, amely az ICT-szektor aktuális kérdéseivel foglalkozik. A konferencia és az IT-szakemberek találkozója minden ôsszel az e területen dolgozó vállalkozások várt eseménye. — A Connect-IT konferenciákkal minden évben új célokat határozunk meg. A rendezvények létjogosultságát talán az adja, hogy az ICT-szektor gyorsan változó mivoltából fakadóan állandóan újabb és
Dél-Dunántúli Gazdaság
7
Egyre nagyobbat szól a DesignPécs
BRACHMANN FERENC újabb kihívások elé néznek a cégvezetôk – mondja BRACHMANN FERENC, a konferenciát szervezô Információmendzsment Innovációs Klaszter klasztermenedzsere. — Az elsô, 2011-es rendezvény óta eltelt 8 évben gyakorlatilag nem volt két olyan év, amelyben azonos téma lett volna. Ez talán jól mutatja, hogy mennyire gyorsan változó iparágról is beszélünk. — Milyen tapasztalatokkal szolgáltak az elmúlt évi konferenciák, miként hasznosítható az a tudásanyag, amely a programon felszínre kerül? — Ezt szinte lehetetlen összegezni, mivel minden évben más-más problémák a legfontosabbak az ICT-ipari cégvezetôk számára. Ebben a szektorban minden cég, minden cégvezetô folyamatos megújulásra van kényszerítve, így a tanulási vágy, illetve az aktuális információk könnyen egymásra találnak. — Mirôl szól az idei konferencia? — Idén egy innovatív formátummal szeretnénk megújulni. A PBKIK-val meglévô – most már hosszú évekre visszatekintô – gyümölcsözô együttmûködésünk keretében a B2B üzletember-találkozó idôsávjai közt tartjuk meg az elôadásainkat, ezzel is jó hangsúlyt adva az üzletnek. — A helyi IT-s vállalkozások mit profitálhatnak a konferenciából? — Elsôsorban üzleti kapcsolatokat akarunk építeni, fejleszteni.
Az Open4Business-sel egy idôben zajlik minden évben a DesignPécs programsorozat, ami a régió kiemelkedô kreatívipari képviselôit, illetve a Pécsi Tudományegyetem mûvészeti és tervezôi mûhelyét hivatott bemutatni, felvonultatva a helyi tervezôi erôforrásokat és a lehetôségek tárházát. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kara, a Kreatív Ipari Klaszter és a kreatív iparágak már évek óta együttmûködnek, erôsítik és segítik egymást, 2014 óta minden ôsszel az ô közös kezdeményezésükre és összefogásukkal rendezik meg ezt az egyre népszerûbb eseményt. Idén új elemekkel bôvül a program, ami a kreatívipar fejlesztését is szolgálja. — Számos uniós kezdeményezésben nagy figyelmet fordítottak a kulturális és kreatív iparágakra (kki) és ezek vállalkozóira, mivel nagy a hozzáadott értékük a turizmushoz. Ugyanakkor a turizmus fejlesztése is pozitív hatással van ezekre a vállalkozásokra. A kulturális turizmusnak szüksége van a kki-kre, hogy részben újjáélesszék magukat és vonzzák az új, fiatalabb generációkat is. A kki-k ugyanakkor elengedhetetlen innovációs forrást jelentenek a fenntartható idegenforgalom más típusai, jellemzôen a „kreatív turizmus“ számára – mondja VÁMHIDY BIANKA, a Cult-CreaTE projektmenedzsere. — A másik oldalról megvizsgálva a turizmus a regionális vagyon egyik fô eleme. Az ágazat kis- és középvállalkozásainak jobb pozicionálásra valamint támogatásra van szükségük. A cél olyan kreatívipari és turisztikai kezdeményezések kidolgozása, amelyek befolyásolják a kkv-k versenyképességét. A nemzetközi területeken egyre nagyobb figyelmet kap a kulturális és kreatív turizmus, ezért a CultCreaTE projekt célja, hogy új utakat, új lehetôségeket találjon a regionális kreatív és kulturális turizmus támogatására a helyi gazdaságfejlesztés érdekében. — Miként jelenik meg ez a törekvés a DesignPécs rendezvényben?
❯
8
Dél-Dunántúli Gazdaság
CÍMLAPSZTORI
ni, ha minôségi alapanyagokra van szükség, hiszen már sok esetben a szomszédunkban lakozik. Ezt a láthatóságot szeretnénk biztosítani a rendezvényen. A térkép sajátossága, hogy QR-kóddal lesz ellátva, így a hasznos információkat akár azonnal mobilon is lekövethetik és elmenthetik az érdeklôdôk.
DesignPécs kirakatverseny most elôször
VÁMHIDY BIANKA — A Cult-CreaTE projekt szervesen kapcsolódik a DesignPécs rendezvényhez, hiszen mindkét programban elsôdleges célcsoport a kulturális és kreatíviparágak szereplôi. Az uniós projekt egyik eleme, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara létrehozzon egy olyan turisztikai terméket, mely szorosan együttmûködik a kki-kkal. Ebben a kontextusban kezdtük meg a DesignPécs Hét 2019 rendezvénysorozat továbbfejlesztését és kiszélesítését egy olyan komplex termék kidolgozásával, mely a helyi vállalkozásokat népszerûsíti a Pécsre látogató turisták körében. Ennek elemei egy új weblap, a folyamatosan frissülô Facebook-oldal, a kirakatverseny, a szelfiverseny és egy designtérkép kiadása. — Mi az a designtérkép, mire és kik számára használható? — Ez egy kiadvány, amelynek az egyik oldalán Pécs belvárosa lesz látható, rajta megjelölve a DesignPécs Hét rendezvényeinek programjai és azok helyszínei. A térkép másik oldalán számos helyi vállalkozás elérhetôsége jelenik meg, akik a kreatívipar jelentôs helyi képviselôi pl. a divat, a film és média, a kerámia, a dekor és az alkalmazott dizájn területeken. A cél, hogy felhívjuk a Pécsre látogatók figyelmét arra, hogy milyen érték és változatosság jellemzi a helyi vállalkozásokat. Fontos, hogy tisztában legyenek vele: nem szükséges külföldre men-
Idén elôször hirdeti meg a DesignPécs a pécsi belvárosi üzletek körében kirakatversenyét. A versenyt a Cult-CreaTE projekt komplex turisztikai termékfejlesztésének keretében írják ki és az a célja, hogy Pécs történelmi belvárosának sétálóutcáját vonzó turisztikai célponttá tegye a látogatók számára úgy, hogy bemutatja a helyi termékeket, a dizájnerek munkáit és az ipari formatervezés termékeit is. A kirakatversenyre kirakatrendezôk, dekoratôrök, dekoratôr tanulók, valamint a pécsi Király utcán üzlettel és kirakattal rendelkezô vállalkozások nevezhetnek „Formatervezés és ipar, baranyai dizájnerek a nagyvilágban“ vagy „Helyi termék – helyi érték a turizmusban“ témakörökben. A már kirakattal rendelkezô vállalkozásokon túl több, jelenleg üresen álló üzlet frontját is berendezik, így lehelve új életet a környékbe. A résztvevôk elsôsorban a baranyai és pécsi vállalkozások, akik jelentkezésüket követôen felkerülnek a DesignPécs új honlapjára (https://designpecs.hu/2019/category/reszt vevok/), valamint bemutatkozhatnak az esemény hivatalos Facebook-oldalán is (https://www.facebook.com/designpecs/). A verseny bírálata a Pécsi Szakképzési Centrum Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája kirakatrendezô-dekoratôr osztályának szakmai vezetôje, FALTIS ROBERTA dekoratôr tanár segítségével zajlik majd. A pályázatokat 2019. szeptember 10-ig lehet beküldeni, elôbírálat szeptember 15-én várható. A bírálat során kirakatrendezôi szakmai szempontokat és a megjelenített installációban szereplô termékek turizmushoz adott értékeit veszik figyelembe. Ezt követôen a kirakatok berendezése 2019. szeptember 30 – október 2. között zajlik. A végsô eredményhirdetés a
FALTIS ROBERTA DesignPécs 2019 megnyitóján lesz október 3-án 19.30-kor a Trezor Rendezvényközpontban.
„Az Open4Business jó lehetôséget teremt a hasonló gondolkodású kreatív szakemberekkel való találkozásra“ Tavaly év eleje óta mûködik a Filming in Pécs nevû kezdeményezés égisze alatt Pécs mellett egy kis film- és tv-stúdió, amely a külföldi és a belföldi megbízások felé is elmozdult. Olyan filmek gyártását szeretnék idehozni, amibôl Pécs is profitálhat. A vállalkozás képviselôi az elmúlt évben már részt vettek az Open4Business üzletembertalálkozóján, de idén ismét ott lesznek október elején a kamara székházában. URBÁN ERNÔ producer, az ERLA TECHNOPRO Kft. ügyvezetôje azt mondja, céljuk továbbra is a Filming in Pécset mint ügyet népszerûsíteni, emellett egy filmes-tévés kreatív hub létrehozása és az ehhez tartozó partnerek, hasonló gondolkodású üzletfelek vagy kreatívok megtalálása. — A lehetôségeinkhez mérten a filmes, reklámfilmes vonalon szeretnénk elôremenni. Van olyan terület, amiben még sokat kell fejlesztenünk, fejlôdnünk, de ezek az alkalmak nagyon jó lehetôséget teremtenek
CÍMLAPSZTORI
a hasonló gondolkodású kreatív szakemberekkel való találkozásra. A film, a tévé a kreatívipar jókora szegmense, a ruhatervezésen át a díszlettôl a kameráig, a vágásig mind kreatívipari tevékenységrôl beszélünk. Ezek mellett Pécs és Baranya is remek helyszíne lehet kis- és közepes filmeknek, ennek gazdaságélénkítô hatása is van. Ezt segítik a megépült stúdióink és a folyamatos fejlesztéseink. — Hogyan készülnek az üzletember-találkozóra? — A potenciális partnerek megismerésével készülünk, illetve az eddigi munkákból összeállt egy show reel, ami tulajdonképpen egy digitális névjegy, egyben egy bemutatkozó anyag is. Illetve cégünk aktív a socialmedia-felületeken, így azok bemutatása is elegendô információval szolgál. Jól beszélünk angolul, anyanyelvi szinten beszélô kolléga is segíti a munkánkat, így felkészülten várjuk a programot. — Ez már nem az elsô alkalom, amikor részt vesznek a rendezvényen. Milyen korábbi tapasztalatról tud beszámolni, megvalósult-e üzleti kapcsolat a korábbi üzletember-találkozó után? — Ugyan konkrét üzlet nem született a tavalyi üzletember-találkozón, de igényfelmérésre kiváló volt és nemzetközi rutint adott az esemény. Ez nem is probléma, hiszen ebben a formában egy új dolgot mutatunk be a régióban. Tavalyhoz képest pe-
URBÁN ERNÔ
Dél-Dunántúli Gazdaság
dig nagyon megnôtt a referenciáink száma. Tehát ma sokkal inkább van mit mutatni, mondani, mint az elmúlt évben. De ilyen egy üzletépítési folyamat. Már sokkal ismertebbek vagyunk, sok helyen jártunk tavaly óta. Több reklámfilm készült és sok ezer perc tv-adás is leforgott. Ez egy természetes evolúciója a vállalkozásnak.
„Viszonylag gyorsan sok érdekes és értékes emberrel lehet találkozni“ BARTA SÁNDOR, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter egyik tagvállalata, a komlói Mig-Tig Kft. ügyvezetôje már nem elôször vesz részt az Open4Business üzletember-találkozóján. — A tavalyi programon is jelen voltam, két partnerrel folytattam tárgyalást és igazán jó tapasztalatokat szereztem. Nagyon szimpatikus volt a találkozó szervezettsége, maga a megoldás, hogy viszonylag gyorsan sok érdekes és értékes emberrel lehet találkozni. Számomra nem csupán az üzletszerzés fontos ebben a programban, hanem az, hogy értelmes, okos emberekkel beszélhetek, hogy kapcsolatot építhetek. Talán nem is a konkrét üzletkötés áll a fókuszban ekkor, hiszen ez egy kapcsolatfelvételi lehetôség. Az idei üzletember-találkozón való részvételre sok inspirációt kaptam a klaszter titkárától. — Milyen jellegû üzleti kapcsolatot szeretne találni? — Alapvetôen mûszaki kapcsolatot keresek, bár a kereskedelmi kapcsolat sem lényegtelen. Cégünk a mérnöki szaktanácsadás egyik speciális területére, a hegesztéstechnikai tanácsadásra fektet nagyobb hangsúlyt, hegesztô minôsítéseket adhatunk a vállalkozásoknak, egyfajta hegesztô oktató bázisként mûködünk. Ez a régió és az itteni partnerek számára is elônyös, mert nem kell Budapestre utazniuk a minôsítés megszerzéséért. Ilyen kapcsolati irányba szeretnék menni, nem zárva ki a kereskedelmi kapcsolatbôvítést sem. — Korábban milyen módon keresett és talált üzleti partnereket? — A korábbi szakmai életem kapcsolataira alapozva építettem fel a cégemet, ami
BARTA SÁNDOR egy igazán széles körû szakmai ismeretség volt. A gépipari klaszter alapító tagjaként jó lehetôséget láttam és látok a kapcsolati hálóm bôvítésére. A klaszter erôsített meg abban, hogy fejleszteni kell az engineering vonalat, mert a legtöbb cégnél nincs hegesztômérnök. Másrészt pedig azokat a kapacitásokat kell növelni, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelômunkában, de a megfelelô minôség eléréséhez szükségesek, ám általában a cégek nem építették ki vagy a régi cégek kiszervezték ezeket. Ezen a vonalon építjük a kapcsolatainkat. — Hogyan készül az októberi üzletember-találkozóra? — Egy-két partnert, akivel szeretnék találkozni, már bejelöltem. Összeszedem az ötleteimet, rendszerezem a kínálatunkat, hogy a rövid idô alatt minél több információt tudjunk cserélni. A felkészülésben könynyû dolgom van, mert a klaszter háttérbázisa mögöttem áll, így a névjegykártya és a bemutatkozó anyagunk mellett az általuk készített videóanyagot is be tudom mutatni.
9
10
Dél-Dunántúli Gazdaság
PÁLYAORIENTÁCIÓ
PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁBOR Idén már harmadik alkalommal rendeztük meg a Fedezd fel Önmagad! kamarai pályaválasztási tábort. 5 nap, 8 fotó, 10 fantasztikus élmény! Fogadjátok szeretettel a pályaválasztási tábori naplónkat!
ELSÔ NAP Körben ülünk a teremben. 11-13 éves gyerekek, van, aki hangos, van, aki csöndes, van, aki szorong és van, aki minden kérdésre határozottan válaszol. Kivéve egyre: „mivel szeretnél foglalkozni?“ Sejtettem, hogy ez így lesz, ezért is kezdtük az elsô napon egy önismereti foglalkozással. Beszélgettünk a saját terveikrôl, álmaikról, elképzelésükrôl. Ahogy oldódik a hangulat, bátran felvállalják saját korlátaikat és hiányosságaikat is. Meglepôen tájékozottak a világról, a környezetükrôl, a délelôtt végére kialakulnak a hasonló érdeklôdésû csoportok. Jó kezdés. Örülök.
A belsô tulajdonságok, képességek további felkutatásához egy szuper izgalmas lézerharcos csapatjátékra vittem ôket, ahol a csapatban elfoglalt helyükrôl, irányító, követôi szerepükrôl, képességeikrôl, a szabálybetartásról, önfegyelemrôl, önuralomról és stratégiai gondolkodás képességérôl kaptak akaratlanul is önmaguknak visszacsatolást. Magam sem hittem, hogy néhány perc alatt ki tud derülni, kire hallgatnak a többiek, kit fogadnak el vezetônek. Azon kaptam magam, hogy pontosan azt csinálom lézerfegyverrel a kezemben, amire az egyik kisfiú hangosan kiabálva utasít. Megjegyzem, gyôzött a csapatunk...
MÁSODIK NAP Két teljesen eltérô témakört tettem erre a délelôttre. Elektronikai foglalkozásra lehetett menni, vagy cukrászkodásban próbálhatták ki magukat a gyerekek. Érdekességként megjegyzem, hogy a 6 lányból csupán 3 vette kézbe a habverôt a Yokka Desszertmûhelyben, a többi a fiúkkal együtt íróasztallámpát ment szerelni a PilÁcs-hoz. Persze mi a kolléganômmel a bikiniszezon kellôs közepén a sütés mellett döntöttünk és az egy szem kisfiú társaságával mi, lányok csodás csokis cupcake-t alkottunk. A lámpakészítô foglalkozáson újrahasznosított alapanyagokból fantasztikus (és tényleg mûkö-
✔
PÁLYAORIENTÁCIÓ
11
Dél-Dunántúli Gazdaság
– KÖZÉPPONTBAN AZ „ÉLMÉNY”
✔
kos tanulást. Nem volt kérdés, hogy belecsempésszünk egy kis versenyt a délutánba. Volt hegesztô szimulátor, áramkörépítés, logikai feladat, találkoztak fémekkel, robotprogramozással. Köszönöm a cégeknek, hogy ismét hozták a feladataikat, játékaikat, eszközeiket.
HARMADIK NAP Hogy kerül a pólóra a felirat, mért nem kopik le a fotó a bögrérôl mosogatáskor, hogy áll össze a kitûzô és a hûtômágnes? A Dovida Kft. grafikai és dekornyomdájában jártunk és most már azt is tudjuk, hogy készül a reklámtoll. Minden gyerek kapott a mobiljára egy (ki se merem mondani) szuper menô számítógépes játék feliratú matricát. Egy kicsit aggódtam, hogy ebéd után a kamarai liftet teleragasztják a matricával (még csak letagadni sem tudom, hogy az enyémek voltak), de megint „túltoltam“ az aggódást. Rendes kis csapat.
NEGYEDIK NAP Hétfô óta azt hallgatom, mikor megyünk a filmstúdióba. Itt van, tessék, ma megyünk. A héten a saját telefonjaikkal készített pár másodperces filmrészleteket itt vágjuk össze, teszünk alá zenét, szöveget. Közben a filmgyártás kulisszáiról mesélnek a Light Film Stúdió munkatársai. Fiatalok, kreatívak, történeteikkel magukkal sodorják a gyerekeket. 3 csapatba osztjuk ôket, 3 különbözô nézôpontból készülnek a kisfilmek. A lányoké bájos és vicces, a fiúké vad és heves. Miközben „alkotnak“, megint csak kiderül, ki a kreatív, kinek határtalan a fantáziája, jó a zenei hallása. Mindhárom film megtekinthetô a Pályaválasztásbaranya Facebook-oldalán.
✔
✔
dô) lámpát készítettek a gyerekek. Remélem, szeptembertôl ez világítja meg az íróasztalukat. A legutóbbi számban a kamarai szakmaismereti versenyeinkrôl írtam és arról, hogy hogy mennyire szeretik a gyerekek (és mi is) ezt a fajta tapasztalatokkal teli játé-
✔ Délután izzasztóan meleg volt a városban, de bevállaltuk, hogy detektívesdit játszunk és miközben megoldjuk a rejtélyt, felfedezzük Pécs nevezetességeit. Ebben a városban születtem, de még sosem néztem meg a régi épületek homlokzatait. Szépek. A rejtélyt megfejtettük, a városnézés megtörtént, fagyiztunk is, irány haza.
A délutáni program fogadtatására nagyon kíváncsi voltam. Provokálni akartam ôket, mit szólnak egy kerekesszékes kosárlabdázóhoz, hogy fogadják a mozgásukban korlátozott embereket. A PTE PEAC Rolling Basket tagjai jöttek el és mutatták meg ezt a különleges sportot, életet, világot. Büszke voltam a gyerekekre... Nyitottak voltak, sokat kérdeztek, beültek a kerekesszékbe, kosaraztak benne. Hihetetlen, hogy ezek a gyerekek nemcsak elôítéletektôl mentesek, hanem valahogy ösztönösen érzékenyek-
❯
12
Dél-Dunántúli Gazdaság
PÁLYAORIENTÁCIÓ tunk játék közben. Táborzáró. Átbeszéltük a hét élményeit, hol, milyen szakmát láttunk. Kihez mi állt közel, mi az, ami megfogta ôket. Egymás szavába vágnak, komoly tréningzárásról szó sem lehet. Így jó. A sarokban ülök, nézem, ahogy csocsóznak, dartsoznak, egy kicsit telefonozhatnak is. Amennyiben a pályaválasztási döntésükhöz egy picit is hozzájárultunk, már megérte. Igen, megérte! Purger Valéria és Strasz Eszter pályaválasztási tanácsadók A pályaorientációs tábor a „NÔNAP 365 – Nô-Köz-Pont mûködtetése Nyugat-Baranyában, Szigetvár központtal“ címû, EFOP1.2.9-17-2017-00102 azonosítószámú projekt keretében valósult meg. Köszönjük a Magyar Állam és az Európai Unió támogatását.
✔
nek is. Hogy jön ide a pályaorientáció? Aki nehezen viselte a látványt vagy zavarta a kerekesszék, annak nem szabad olyan területet választania, ahol ilyen emberekkel kell foglalkozni.
ÖTÖDIK NAP Kezdek kinyúlni, nekik honnan van energiájuk, nem tudom. A Tettye Forrásház Zrt.hez mentünk, ott izgalmas program várt ránk. Új taggal bôvül a tábor, R2D2-t tán-
✔
✔
coltatták meg a gyerekek, de láttunk mûködés közben 3D-s nyomtatót és a cég villamossági csoportját látogattuk meg. A másik szuper program a szabadulószoba volt. Csôhálózat szerelése, villamossági feladat megoldása és szennyvíz tisztítása után sikerült megfejtenünk a kiszabaduláshoz szükséges kulcsot tartalmazó széf kódját. Kijutottunk és közben ismét három szakmával találkoz-
✔
KAMARAI HÍREK
Dél-Dunántúli Gazdaság
A MUNKA ÉS A MAGÁNÉLET EGYENSÚLYA A Szigetvári Család- és KarrierPont szervezésében Somogyviszlón került sor a munkavállalók és munkáltatók együttmûködésének javítása, a család és a munka összeegyeztethetôségének érdekében a Munka és magánélet összehangolása címû képzésre
Kinek szól?
re kerültek különbözô idômenedzsmenttechnikák is. A résztvevôk által feltárt problémák mentén, különbözô helyzetgyakorlatok és közös beszélgetés segítségével megoldási javaslatokat kaphattak élethelyzetük javítására. A kétnapos tréning a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara NÔNAP 365 –
Szolgáltatás megnevezése
vállalkozások telephelyén munkáltatók és munkavállalók részére is a különbözô képzések, tréningek lebonyolítását. További információ: Leitert Angéla 20/269-6174 leitert@pbkik.hu
Idôtartam
„Vonzó munkahely leszünk” – munkáltatói képzés Társadalmi partnerképzés Business Coaching vezetôknek Diagnosztikai nap – szervezeti felmérés a mûködésrôl „Családbarát vállalat leszünk“ – munkáltatói képzés „Vezetôként sikeresen“ – vezetôi képzés
20 óra (2 teljes nap) 20 óra (2 teljes nap) 1 alkalom = 1,5 óra 8 óra (1 teljes nap) 20 óra (2 teljes nap) 20 óra (2 teljes nap)
Sorvezetôknek, középvezetôknek HR-eseknek
Mûszakvezetôi tréning „Idôt nyersz“ – idôgazdálkodási tréning Motivációs tréning HR-klub Sorvezetôi tréning
8 óra (1 teljes nap) 20 óra (2 teljes nap) 8 óra (1 teljes nap) 3 óra 8 óra (1 teljes nap)
Munkavállalóknak, magánszemélyeknek
Segítô/támogató egyéni beszélgetések Önbizalomnövelô tréning „Csapatban jobb!“ – együttmûködésfejlesztési tréning „Motiváltan holnaptól!“ tréning Rugalmas foglalkoztatási mûhelymunka „Munka & Család“ tréning Ügyfélorientációs tréning Kommunikációs tréning
1 óra/alkalom 8 óra (1 teljes nap) 8 óra (1 teljes nap) 8 óra (1 teljes nap) 20 óra (2 teljes nap) 20 óra (2 teljes nap) 8 óra (1 teljes nap) 8 óra (1 teljes nap)
Cégvezetôknek
A kétnapos tréning során a résztvevôk megismerkedtek a munka és a magánélet hatékony menedzseléséhez szükséges ismeretekkel, valamint az asszertív kommunikáció által elsajátíthatták a konfliktus- és stresszkezelési technikákat. A foglalkozáson többek között szó volt a hatékony erôforrás és az idôgazdálkodás alternatíváiról, ennek keretében ismertetés-
Nô-Köz-Pont mûködtetése Nyugat-Baranyában, Szigetvár központtal címû (EFOP1.2.9-17-2017-00102) projekt keretében valósult meg. A képzést az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft., a komplex középvállalati fejlesztések hazai szakértôje tartotta, amely vállalja a Szigetvár, Sellye és Szentlôrinc térségében mûködô
13
14
Dél-Dunántúli Gazdaság
KLASZTER
A DÉL-DUNÁNTÚLI GÉPIPARI DYNAMIC TECHNOLOGIES HUNGARY KFT. A Dynamic Technologies Hungary Kft. a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) egyik legújabb tagja. A cég a HDT Automotive Solutions cégcsoport leányvállalata, a cégcsoport központja az Amerikai Egyesült Államokban, a Detroittal szomszédos Livoniában van.
A gyártásban CNC hajlító- és peremezôgépek, valamint – ahol a megmunkálási mûveletek ezt lehetôvé teszik – robotokkal kiszolgált gyártósorok segítik a munkájukat. Emellett a komplexebb, többoldalú megmunkálást igénylô termékek esetén manuálisan végzik az alumíniumcsövek
A vállalat 2019 januárjában csatlakozott a klaszterhez, a régió egyik meghatározó autóipari beszállítója. 2000-ben alakultak, jelenleg több mint 500 dolgozót foglalkoztatnak a nagykanizsai üzemükben. Fô tevékenységük jármûklíma-berendezések, hûtô- és fékrendszerek hô- és folyadékkezelô alkatrészeinek, csôvezetékek és fittingek gyártása, elsôsorban alumíniumból. A cég részben az olaszországi testvérvállalat által közvetített megrendelések feldolgozásával foglalkozik, illetve közvetlenül is kiszolgál autógyárakat és más integrátorokat.
GLT DELTA KFT. A cég története 1985-ben, a Termovill Gmk. megalakulásával kezdôdött, ennek az alapjain alakult meg a GLT Delta Kft. 1991-ben, mely általános épületgépészeti rendszerek tervezésével, szerelésével indult és jelenleg is kibôvített formában folyik mintegy 50 fôvel. Alapelvük a megalapítás óta változatlan, mely szerint olyan rendszereket gyárt és szerel, amelyek kímélik a környezetet, óvják az életet, valamint kényelmet és jó közérzetet biztosítanak. Jelentôs elôrelépésként 1995-ben felépítették a szigetvári elôkészítô üzemüket és megkezdték a sprinkler rendszerek elôregyártását ill. exportálását, mely üzemet folyamatosan az adott kor legmodernebb
összeforrasztását, nyomáspróbáját. Az üzem nagyságát és termelési kapacitását jellemzi, hogy éves szinten több mint 15 millió darab csövet készítenek el az autóipari megrendelôik igénye szerint, melyek között olyan nevek vannak, mint a Skoda, Audi, Porsche, Volkswagen, Bentley.
KLASZTER
Dél-Dunántúli Gazdaság
KLASZTER ÚJ TAGJAI eszközeivel és berendezéseivel fejlesztettek. A hô- és hûtôközpontok, kazánházak és egyedi gépészeti terek tervezésének, elôregyártásának, szerelésének a specialistái. A régió területén található vállalatok, intézmények számára általános épületgépészeti szerelést kínálnak. pl. légtechnikai rendszerek, ipari hûtôrendszerek, VRV/VRF rendszerek, kazánházak, energiaellátó rendszerek, saválló csôvezeték rendszerek területén.
●
●
●
Egyedi szakterületeik: ● Lézerszkennelés: épületek, gépészeti és technológiai terek, berendezések, ipari
területek milliméter pontos felmérése az építészet, gépészet és területfelmérés szakterületeken. BIM 3D tervezés amely mind gépészeti, mind építészeti szempontból sokszoros költséghatékonyságot és gyorsaságot eredményez az építkezési helyszínen. Épületgépészeti csôrendszerek, sprinkler tûzoltó rendszerek, kazánházak, hôközpontok, gépészeti terek magas minôségû elôregyártása. Elôregyártott épületgépészeti csôrendszerek gyors, megtervezett szerelése a BIM 3D tervezésnek és elôregyártásnak köszönhetôen.
Az új technológiák elsajátítását a munkatársaik részére továbbképzések formájában biztosítják, továbbá kezdetektôl részt vesznek a duális képzésben, de jelentôs részt vállalnak a szakmunkástanuló-képzés területén is. A megbízható, több generációs családi vállalkozás, a GLT Delta Kft. 30 éves szakmai tapasztalatával, magas minôségû integrált szolgáltatásaikkal, optimalizált költségeikkel méltán vált piacvezetô vállalattá a régióban és az országban.
KRESZ & FIEDLER KFT. A Kresz & Fiedler Kft. 1990-ben németmagyar vegyesvállalatként alakult meg, mára azonban 100%-ban magyar tulajdonú cégként üzemel, a vállalkozás mára az iparág egyik legmeghatározóbb gazdasági szereplôjévé vált a megyében. Fô tevékenységi körük a fröccsöntés és a szerszámkészítés. A vállalkozás termékeit a mûszeriparban, a jármûiparban, a diagnosztikai berendezések, valamint a sportolást és szabadidôs tevékenységet segítô készülékek gyártásánál használják fel. A Kresz & Fiedler Kft. 2019-ben csatlakozott a klaszterhez, Pécsváradon mûködik az üzemük, ahol közel 90 fôt foglalkoztatnak, a 2018-as árbevételük meghaladta az 1,4 Mrd Ft-ot. A szerszámkészítô üzemben elsôsorban fröccsöntô, de egyéb hideg- és melegalakító szerszámok is készülnek. A vállalat a szerszámkészítésben CAD/CAM alapú technológiát használ. A cég szerszámüzeme fröccsöntô szerszámok teljes körû javítását és rendszeres karbantartását is vállalja, valamint bérmunkában kínálja CNC forgácsolás és lézeres hegesztés, illetve egyéb szerszámkészítési részmûveletek elvégzését.
A cég egyediségét mutatja, a saját tervezésû szerszámgyártás, szerszámkarbantartás és -javítás, a magas fokú automatizáció és az Ipar 4.0-s technológiák széles körû alkalmazása is.
A teljesség igénye nélkül olyan nagynevû partnereik vannak, mint a Samsonite, a Rati Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a Brunswick Magyarország Kft., a Swarco Futurit GmbH.
15
16
Dél-Dunántúli Gazdaság
KOMLÓI MELLÉKLET
BÁNYÁSZNAP ANNO KOMLÓN: koszorúzással, szôrmekabáttal, lunaparkkal A bányásznap az egyik, ha nem a legnagyobb ünnep volt minden évben Komlón. Szeptember elsô hétvégéjén tartották, amikor is a város apraja-nagyja kedvére mulathatott a vurstliban vagy ahogy akkoriban neveztük, a lunaparkban, költhette pénzét a vásárosoknál, illetve a virág- és népmûvészeti vásárban, részt vehetett a Lenin téri egész estés mûsorfolyamon, hogy aztán az ünnep beteljesedését a szombat esti tûzijátékban élje meg. A bányászok ekkor, augusztus végén kapták meg elkötelezett munkájukért a kitüntetéseket és a föld alatt végzett veszélyes, nehéz fizikai munka megbecsüléseként az éves bónuszukat, az úgynevezett hûségjutalmat. Ez a pénz egy összegben többhavi keresményük is lehetett, a bányában töltött idô hosszától függôen az is elôfordult, hogy egy fél autó ára vándorolt a bányászok pénztárcájába. Ezek a számok sokszor a szó szoros értelmében megrészegítették a bányászokat. Volt, aki napokig a mulatóhelyeket járta, nem nézte, mibe kerül a jókedv. Ha valakirôl a társai tudták, hogy a „nagy pénz“ kifizetése után elôször nem haza, hanem a vendéglátóhelyekre veszi az irányt, megesett, hogy behívatták a bányászember feleségét a vállalathoz és az ô kezébe adták a hûségjutalmat. Augusztus végén a rendôrök is többet járôröztek a kocsmákban, ahol akár csak az „ugorjunk be egy fröccsre“ vendégek miatt jelentôsen megnôtt a forgalom. Nem csoda, hogy évente egyszer kieresztették a gôzt a föld alatt dolgozók, hiszen aki már járt az aknában, tudja, hogy milyen körülmények között, az életük kockáztatásával termelték a szenet ezek az emberek. Bátrak voltak és tiszteletre méltók. A komlói bányásznapra az ország minden szegletébôl érkeztek rokonok, vendégek a messzi falvakból az iparvárosba települt bányászokhoz. A szombati ebéd után együtt mentek a belvárosban felhúzott vidámparkba, ahol a férfiak a céllövöldét vagy a dodzsemet vették be, a gyerekek a ringlispílre ültek fel vagy horgásztak, az asszonyok, lányok pedig a kirakodóvásárban néztek szét. A nyolcvanas években nem egy szûcs kínálta portékáját a városháza (tanács) mögötti sátorrengetegben – amely a sorompótól a vasútállomásig ért –, többen ilyenkor vettek prémes meleg bôrkabátot, esetleg bundát a feleségüknek. De a háztartási eszközöktôl kezdve a törökmézen át a legdivatosabb ruhákig, késekig szinte minden kapható volt a vásárban. Ahogy besötétedett, a tömeg a Lenin téren gyülekezett, volt, aki az akkor még meglévô Csille Áruház árkádjainak a tetejére is felmászott, mert a város fôterén felállított színpadon több órás szórakoztató mûsor vette kezdetét. Neves fôvárosi mûvészek léptek fel, volt énekes-táncos, prózai
szám, gyönyörû ruhákban néptánccsoportok adtak ízelítôt a folklórból, a legjobban talán a tér Béke szálló felôli oldalán álló Lenin láthatta, hogy mi történik a színpadon, mivel ô állt a legmagasabban és a legközelebb az eseményekhez. Este kilenckor a tömeg ahogy volt, hátraarcot csinált, mert a szemközti Bányászparkból fellôtték a tûzijáték rakétáit, hogy a színes fények beragyogják Komló egét. Másnap korán kellett kelni ahhoz, hogy a Színház- és Hangversenyterem elôtti téren elkapjuk a népmûvészeti vásárt, az úttörôházban pedig a festmény- és virágvásárt. A lunaparkosok álmosan indították el a csudajátékokat, mert vasárnap délutánig-estig szólt a Boney M és az ABBA. Természetesen a bányásznap nemcsak a vigasságról, hanem a tiszteletadásról és a bányákban életüket vesztett bányászokról is szólt. Azaz róluk szólt elsôsorban. Pénteken délután megkoszorúzták a Bányász emlékmûvet, és a kitüntetéseket is ezen az estén adták át. Ez a nap valóban a bányászok iránti tisztelet és megbecsülés napja volt, ami miatt már a 18. század elejétôl megünnepelték a föld alatt dolgozók a bányásznapot.
TURISZTIKA
Dél-Dunántúli Gazdaság
Várjuk Önt a Hotel★★★+ Panorámában Balatongyörökön
Az ôszi-téli idôszakban már 9500 Ft/fô/éj ártól! Túl vagyunk a tikkasztó nyári napokon, a vidám, vízparti nyaralás emléke is halványul. Ahogy beköszöntött a szeptember és minden visszazökkent a megszokott kerékvágásba, mindenki visszatért a dolgos hétköznapokba, egyszerre zúdult ránk ezernyi tennivaló. Felgyorsultak a napok, ide kell menni, azt kell intézni, ráállni a korai kelésre, a gyerekeket óvodába, iskolába vinni, a munkahelyen új projektet kezdeni, a ház körüli munkákat intézni... egy oldal nem is elég a teendôk listájához a határidônaplónkban. Észrevétlenül rövidülnek a nappalok, amit eddig világosban el tudtunk végezni, ahhoz a végén már lámpát kell gyújtanunk.
Ideális helyszín pihenésre, kikapcsolódásra, tréningekhez, továbbképzésekhez ... www.hotelpanorama.hu
Kutatók szerint szükségünk van a teljes ellazulásra, amikor sem az agyunktól, sem a testünktôl nem várjuk el a folyamatos rendelkezésre állást. A napi munkában a kiváló teljesítmény érdekében állandó koncentrációra vagyunk kényszerítve, ekkor nemcsak az agyunk, hanem más testrészünk is készenlétben áll. Elég csak a számítógép elôtt töltött hosszú órák alatt kialakult nyak- és vállmerevségre gondolni. A munka után ott a család, a ház menedzselése, a szociális kapcsolatok, esetleg a túlóra, az éjszakai vagy a hétvégi munka. Nem pihenünk eleget. Pihenni márpedig úgy lehet a legjobban, ha elhagyjuk a mindennapok helyszínét és új élményekkel, ingerekkel, ízekkel, programokkal töltjük fel magunkat. Például ha elmegyünk egy wellnesshotelbe, netán egy vendégházba vagy egy falusi szálláshelyen foglalunk szobát. Új helyzetekben, más körülmények között kell helyt állnunk, az új ételek, az eddig nem ismert emberek, a korábbitól eltérô tájak az újdonság erejével hatnak ránk. Elég néhány nap a regenerálódáshoz. Elhatározás kérdése, hogy megengedjük-e magunknak a feltöltôdést. Ki tudja, hátha olyan helyre lelünk, ahová szívesen visszatérünk késôbb akár egy családi vagy céges rendezvénnyel, mert azt a varázslatos aurát, amit az adott ház, a park áraszt, másnak is éreznie kell.
Nyaralás után jöhet az ôszölés
Ahogy csökken a napfény idôtartama, a nap ereje, úgy leszünk mi is enerváltabbak, kedvetlenebbek. Ismét fel kellene tölteni az akkumulátorokat, még begyûjteni az utolsó napsugarakat, teleszívni a tüdônket friss levegôvel, megmászni azt a régóta vágyott hegyet, vagy csak beülni abba a kellemes gyógyvizes medencébe, amely mellé még egy minden porcikát átgyúró masszázst is kínálnak. Amekkora a terhelés az emberen a munkahelyen, a családban, azzal párhuzamosan kellene megengednünk magunknak a kikapcsolódást, a mindennapoktól való eltávolodást.
17
18
Dél-Dunántúli Gazdaság
A JELEN A JÖVÔD
Fotó: PSN Zrt.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a megye gazdasági– innovációs arculatát építô kezdeményezést indított 2018 ôszén, partnerségbe hívva a Pécsi Tudományegyetemet, Pécs várost, Baranya megyét, az érintett vállalkozásokat és intézményeket, valamint az azokat tömörítô klasztereket. A #ajelenajövôd projekt célja, hogy mindenki megtalálhassa, kiválaszthassa és megszerezhesse a személyiségének és a munkaerôpiaci igényeknek megfelelô szakképzettséget, amellyel a végzést követôen azonnal, helyben találhat megfelelô szintû megélhetést és fejlôdést biztosító munkahelyet. A kamara tavaly közterületi reklámokon (óriásplakát, villanyoszlop reklám, busz hátoldal stb.) hirdette a projekt, valamint a releváns vállalkozások üzenetét. Idén ezeket már direkt módon juttatja el a célcsoportokhoz. Többek között együttmûködési ajánlattal felkeresték a pécsi sportvezetôket. Egyrészt, hogy a sportlétesítményekben plakátokat helyezzenek el, másrészt, hogy az általuk szervezett sporteseményeken #ajelenajövôd különdíjat adhassanak át a kamara és a vállalkozások képviselôi. A PVSK-val és a PSN Zrt.-vel már elkezdôdött a közös munka. A PVSK-Veolia férfi kosárlabdacsapat mérkôzésein a LED-kivetítôn megjelentek a projekt arculati elemei, a plakátokat elhelyezték, és átadták az elsô különdíjak is. Gratulálunk a díjazottaknak!
A PSN Zrt. szervezte a triatlon utánpótlás és váltó országos bajnokságot. #ajelenedajövôd különdíját Sárszegi Noémi kapta, aki az elit mezônyben 23 évesen lett elsô a hölgyek között. A különdíj mellett az RG Net Kft. egy csúcs Bryton kerékpáros computerrel is megajándékozta a sportolót. A díjat Herbály István ügyvezetô, egyben a kamara alelnöke adta át.
Fotó: PVSK
#AJELENAJÖVÔD A SPORTPÁLYÁKON IS
Hagyományteremtô centenáriumi labdarúgó tornát szervezett a PVSK Pécsi Vasutas Sportkör. #ajelenajövôd különdíjat a PVSK legjobb játékosa, Horváth Bendegúz kapta. Ô vehette át a különdíj mellett a Trackateam sportinformációs szoftvert fejlesztô Webstar Csoport felajánlását, egy 60 ezer forint értékû Withings okosórát. A díjat Vince Gergô szoftvertesztelô adta át.
A HÓNAP ÜZLETEMBERE
Dél-Dunántúli Gazdaság
TESZÁRIK ZOLTÁN, ANDERSON GROUP „AZ A FILOZÓFIÁNK, HOGY MINDIG TÖBBET ADJUNK, MINT AMIT ELVÁRNAK“ Ha az ember egy 200 fôs céget akar, akkor 20 fônél már úgy kell kinéznie annak a cégnek, hogy akár 200 fôvel is mûködôképes legyen – foglalja össze röviden cégépítési stratégiáját Teszárik Zoltán, a komlói székhelyû Anderson Group Hungary Kft. ügyvezetôje, aki igen tudatosan gondolkodik vállalkozása irányításáról, jövôjérôl. A korábban az egyik legnagyobb magyar vállalatnál támogatási vezetôként dolgozó üzletember a teljes értékesítési folyamat lebonyolítását, széles körû irodai adminisztrációs és ügyfélszolgálati tevékenységet nyújtó cégét Komlón mûködteti, de közeli tervei között szerepel a pécsi iroda megnyitása is. A jelenlegi 24 fôt foglalkoztató vállalkozást öt éven belül 500 fôs cégként látja. — Két fô tevékenységünk van: az egyik a munkahely-kiszervezés (outsourcing), az ügyfélszolgálat, az értékesítés és az adminisztratív háttértámogatás. Budapesten ezeknek a munkahelyeknek a nagy része betöltetlen vagy olyan áron van betöltve a magas fluktuáció mellett, aminél mi sokkal jobb ajánlatot tudunk adni. A másik tevékenységünk is hasonló, csak más a célcsoport, értékesítésifolyamat-menedzsmentet végzünk, azaz teljes értékesítési folyamatot tudunk fôleg kkv-knak szolgáltatni. Ez azt jelenti, hogy meghatározzuk, ki a vevôjük, felkutatjuk az érdeklôdôket, fölvesszük velük a kapcsolatot és vagy értékesítünk vagy a megbízó értékesítôjét visszük be az ügyfélhez. A többi adminisztratív részt az ajánlatok kezelésétôl a szerzôdéskészítésen át az online fizetésig mi intézzük. Ez azért elônyös a vállalkozások számára, mert nem kell embert felvenniük, autót vásárolniuk az értékesítônek, ügyfélszolgálatot létrehozni... — Milyen perspektíva van ebben az üzletágban? — Ha azt mondom, hogy az a cél, hogy az ötödik év végére elérjük az 500 új munkahelyet, ami egy reális cél, akkor érezhetô,
hogy mekkora potenciál van ebben a szegmensben. Budapesten a támogatóközpontok 5-6000 emberrel mûködnek, Magyarországon több mint 50 000 ember dolgozik ebben az ágazatban, fôleg külföldre. Budapesten már nem tudják betölteni az állásokat, mert nagyon drága a munkaerô, vagy már nincs is. Pécsnek óriási az elônye, mert itt még van minôségi munkaerô, sokan elmennek Pécsrôl, de ha lenne munkalehetôség, akkor itt maradnának.
— Nagyon szép a munkakörnyezet, ahol dolgoznak a kollégák. Ez is egy feltétel, ha nem az alapfeltétel ahhoz, hogy kiváló munkát végezzenek. — Sokan mondják, hogy nincs munkaerô, szerintem lehet kiváló munkaerôt találni, akár a pályakezdôk között is és nagyon jól lehet ôket motiválni. De másképp kell ösztönözni egy mai fiatalt, mint egy 40 fölötti munkavállalót. Nálunk az az alapfilozófia, hogy az ember a fél életét a munkahelyén tölti, ezért fontos, hogy jól érezze magát, kapjon egy olyan környezetet és támogatást a cégtôl, hogy hétfôn is jókedvvel menjen be dolgozni. Hozzánk például kutyát is be lehet hozni, a kutya fantasztikusan levezeti a stresszt és nem csak a gazdinál. Folyamatosan képezzük a munkatársa-
inkat, mindig keressük, hogy mivel lehetnének még hatékonyabbak. Támogató rendszerben mûködünk, ha valaki hibázik, akkor megnézzük, hogy miként lehetne segíteni, hogy a jövôben ez ne forduljon elô. Van külsôs tanácsadónk, aki coach is, értékeli a dolgozóinkat és ez alapján tudunk képzéseket beiktatni. A munkatársaink másoknak ajánlják a céget, így nincs gondunk a munkaerôvel. — Fiatal üzletemberekkel beszélgetve az tapasztalható, hogy már struktúrában kezdenek céget építeni, még ha jelenleg csak néhányan dolgoznak, már akkor is divíziókban gondolkodnak. — A profik szokták mondani, hogy mindig egy mérettel nagyobb cég szervezetét kell létrehozni, hogy az ember folyamatosan elôre tudjon lépni. Mi is már nagyon korán elkezdtünk szervezetfejlesztési tanácsadóval dolgozni, magam korábban az egyik legnagyobb magyar cégnél voltam támogatási vezetô, így otthonosan mozgok ezen a területen. Tudom, milyen problémát jelent, ha sok a terület, illetve a munkavállaló és ezek nincsenek összehangolva, leszabályozva. Ezért merünk nagyot tervezni és részt venni nagy folyamatokban. Ha az ember egy 200 fôs céget akar, akkor 20 fônél már úgy kell kinéznie, hogy akár 200 fôvel is mûködjön. — Mint cégvezetô számára melyek azok a legfontosabb alapelvek, amelyeknek a sikeres mûködés érdekben meg kell valósulniuk? — Több is van, de az egyik ilyen, hogy példát kell mutatni, nem beszélni róla. Ha tiszta mûködést várunk el a kollégáktól, akkor a cégnek is tisztán kell mûködnie. A cégvezetô, a cég mûködése legyen feddhetetlen, a cégvezetô pedig támogató. Az a filozófiánk, hogy mindig többet adjunk, mint amit elvárnak a partnerek. Ha a szerzôdésben „100“ szerepel, akkor mi „105“öt vagy „110“-et adjunk, és akkor mindenki elégedett lesz. K.T.
19
20
Dél-Dunántúli Gazdaság
MESTERKÉPZÉS
NAPRAKÉSZEN KELL KÖVETNI AZ AUTÓIPARBAN BEKÖVETKEZÔ VÁLTOZÁSOKAT Mohácson a városba bevezetô úton lévô körforgalomtól nem messze hozta létre telephelyét a Szabó-Varga Autócentrum. Szinte nincs olyan nap, amikor az udvarában ne sorakoznának egymás mellett a javításra várakozó személygépkocsik és kisteherautók, s ne érkeznének újabbak és újabbak. A vállalkozásukat a társával 2011-ben indították útjára a jelenlegi telephelyükön, amelyet 2015-ben pályázati források felhasználásával fejlesztettek.
ban autóelektronikai mûszerésznek tanultam, mindezt egy fôiskolai oklevéllel fejeltem meg Mezôtúron gépészként, autószerelô szakirányon. Miközben beszélgetünk, folyamatosan érkeznek hozzá kérdésekkel, kérésekkel a szerelôk a mûhelybôl. A társával együtt nemcsak vezetik, de maguk is aktív részesei a mindennapi munkának. Mint mondja, ôk maguk is hosszú évek óta tapasztalják, hogy kevés a jó szakember, fôleg azokból van hiány, akik az autók elektronikájához
VARGA ZOLTÁN — A jó elhelyezkedésének köszönhetôen hamar bekerültünk a köztudatba, valamint alkalmas a telephelyünk kisteherautók fogadására is, ezért nagy cégek parkját is mi szervizeljük, javítjuk – vezet be a kezdetekbe VARGA ZOLTÁN autószerelô-mester, a Szabó-Varga Autócentrum Kft. egyik tulajdonosa. — Mindig is a gépek érdekeltek. Nyolcadik után Mohácson a Marek József Mezôgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolában végeztem, s szereztem technikusi végzettséget, majd Pécsett a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolá-
értenek, pedig már lassan nem lesz olyan része a gépjármûveknek, amelyiknek ne lenne köze hozzá. — Egy-egy hiba csapatmunka, a felderítése türelemjáték, legyen az motorikus vagy elektronikus eredetû. Nemegyszer hosszú idôt vesz igénybe, nagyon sok háttérinformációra van szükség hozzá, ugyanis elôfordul, hogy nem lehet az okot mûszerek segítségével sem megtalálni, jó fül és szem is kell hozzá – ad hangot véleményének. — A tanulóinkat is mindig bevonjuk ezekbe a hibafelderítésekbe, ahhoz ugya-
nis, hogy megszeressék a szakmát, fontos, hogy minél több sikerélményük legyen. Volt olyan, amikor öt tanulónk is volt, mára elfogytak, alig jelentkeznek autószerelônek. A mestervizsgát is azért tettem le, mert bízom benne, hogy ismét többen lesznek majd. Emellett a mestervizsga-tanfolyam jó alkalom volt arra is, hogy újabb szakmai kapcsolatokat alakítsak ki, valamint arra is, hogy a képzésben részt vevôkkel kicseréljük a tapasztalatainkat. A felkészítô tanfolyam során pedig találkoztam olyan gépekkel, berendezésekkel, amelyekkel korábban nem. Szól arról is, nagyon fontosnak tartja, hogy folyamatosan képezze magát, a tanulóit és a munkatársait is erre biztatja. Igyekszik részt venni minden, a szakmáját érintô tanfolyamon, bemutatón és eljutni az autókiállításokra. Járt már Frankfurtban is az Autómechanikai kiállításon, ahol az autógyártás háttériparának legújabb eszközeivel, valamint a legújabb technológiákkal, eljárásokkal lehet megismerkedni. Félbevágott autókon lehet tanulmányozni, hogy a tervezôk milyen új megoldásokkal tették környezetbarátabbá, energiatakarékosabbá az új modelleket. A kiállítási terület nagyságát jól jellemzi, hogy négy nap alatt sem lehetett az egészet bejárni. Emellett igyekszik naprakészen követni a szakirodalmat, minden az autószereléssel, az autóiparban bekövetkezô változásokkal kapcsolatos információkat beszerezni. — Szinte naponta vezetnek be újabb és újabb változásokat, jelennek meg újabb és újabb megoldásokkal az autógyártó cégek, éppen ezért döntöttünk úgy, hogy márkafüggetlen szervizként tagjai leszünk egy franchisehálózatnak, ami nemcsak egy védôernyôt von a cég fölé, hanem ezáltal több információhoz jutunk, emellett számos tanfolyamon, rendezvényeken vehetünk részt, az egyes felmerülô problémák megoldásában segítséget nyújtanak – zárja beszélgetésünket, mert mennie kell, meghoztak egy javításra váró autót. Sz.K.
HIÁNYSZAKMA
Dél-Dunántúli Gazdaság
A KICSIK KÖZÖTT NAGYOK, A NAGYOK KÖZÖTT KICSIK VAGYUNK A komlói Art-Innova Kft. alapítói mindannyian asztalosok és nagyon szeretik a szakmájukat. Az általuk gyártott termékek immár két évtizede a legmagasabb minôséget képviselik. Elsôsorban külföldre készítenek egyedi búrokat nagy üzlethálózatoknak, intézményeknek, kórházaknak, idôsotthonoknak, szállodáknak. A legtöbb megrendelés Németországból és Ausztriából érkezik, ez utóbbiban saját céget is létrehoztak, ahol a saját munkatársaikat alkalmazzák. Itthon a nagy üzletláncok mellett a benzinkutak belsô tereibe terveznek és gyártanak berendezési tárgyakat. Az utóbbi idôben sajnos egyre nagyobb gondot jelent számukra is a szakemberhiány, emellett már azzal is szembe kellett nézniük, hogy hosszú ideje nagyon kevesen választják az asztalos szakmát. — Komlón még rosszabb a helyzet, mint Baranyában – kezdi beszélgetésünket a cég ügyvezetôje, BISCHOF BALÁZS. — Folyamatosan csökken a nyolcadikat végzett diákok száma, kevesebben vannak, mint ahány gimnáziumi férôhely van a városban. Emellett ebben a szakmában is sokan máshol keresik a boldogulásukat, szinte egy egész korosztály hiányzik már a munkaerôpiacról. A fémipari szakmák összefogtak, számos kedvezményt kínálnak, ez még inkább háttérbe szorítja a faiparosokat. Továbbá a fémiparhoz kapcsolódókkal ellentétben, csak idén került be a hiányszakmák körébe, de sajnos ennek ellenére már évek óta nem képeznek asztalosokat Komlón, aki mégis ezt választaná, annak Pécsre, Bonyhádra, vagy Mohácsra kell járnia. Jelenleg egy tanulónk van, aki a hároméves szakképzésben vesz részt, nyolcadik után választotta az asztalos szakmát. Miután egyre nagyobb gondot jelentett számukra a munkaerôhiány, a technológiai fejlesztések irányába mentek el, azonban folyamatosan bíznak abban, hogy újra lesznek, akik ezt a kézmûves szakmát választják,
s megint több tanulójuk lesz, mint ahogy a korábbi években. Tanulóik szinte kivétel nélkül a szakmában maradtak, többen velük dolgoznak, mert a tanulóéveik alatt európai szintû szakmai tudásra tehettek szert a cég elmúlt években beszerzett komplett, a bútorgyártáshoz használatos CNC-megmunkáló gépparkjának köszönhetôen. — Ebben a szakmában is fontos az innovációra való képesség – ad hangot véleményének Bischof Balázs. — Természetesen ezen felül fontos, hogy e szakma mûvelôje folyamatosan képezze magát. Már jó két esztendeje a megoldást az Ipar 4.0 technológia bevezetésében, az automatizálásban láttuk, amit muszáj volt meglépnünk, hogy ne veszítsük el a megrendelôinket. A megtervezett bútorokat 3D-ben mutatjuk be a megrendelôinknek, s csak azt követôen kezdjük meg a gyártásukat, amit a terv alapján gépparkunk automatikus irodai vezérlés mellett legyárt. Ma már emberi kéz érintése nélkül is képesek vagyunk magas minôségben bútorokat gyártani. Emellett folyamatosan kutatjuk és alkalmazzuk az újabb és újabb alapanyagokat, technológiákat, a piacon maradásunknak ez a záloga. Nagy elônyt jelent, hogy gyorsan tudunk alkalmazkodni a megrendelôk elvárásaihoz, a kicsik között ugyanis nagyok, a nagyok között pedig kicsik vagyunk. A komlói cég prémiumkategóriás egyedi bútorokat gyárt. Vallják, van jövôje ennek a szakmának, az átlagtól eltérô megoldásokra mindig lesz kereslet. A különleges darabok mindig kelendôk lesznek. Ôket is ezért keresik meg a külföldi megrendelôk, idén a tengerentúlról is érkezett hozzájuk felkérés, az amerikai és kanadai posták részére gyártanak bútorokat. A fa megmunkálása, a belôle készülô termékek gyártása igazi kihívást jelent, kreativitást igényel. Szinte kivétel nélkül mindannyiukat az alkotás lehetôsége fogta meg, az a folyamat, amíg egy darab fából, bútorlapból elkészül a megrendelô vagy a belsôépítész által megálmodott bútor. Sz.K.
BISCHOF BALÁZS
21
22
Dél-Dunántúli Gazdaság
KERESKEDJÜNK!
INNOTEQ KFT. AZ INNOTEQ KÍNÁBAN IS SIKERES A KITERJESZTETT ÉS VIRTUÁLIS VALÓSÁGGAL Eddig elsôsorban a korábbi sikeres referenciákra alapozva partnereik ajánlották egymásnak az informatikai alkalmazások, saját fejlesztésû rendszerek létrehozásával, kereskedelmével foglalkozó pécsi InnoTeq Kft.-t, emellett saját kapcsolati hálójukon keresztül szerezték meg az újabb üzleteket. Azonban az elmúlt idôszakban tudatosan kezdték el bôvíteni az értékesítési csatornákat és áttekinteni a külpiaci lehetôségeiket, elsôsorban a multimédiához, illetve a kiterjesztett és virtuális valóság megoldásaikhoz kapcsolódóan. Ennek során korábban több nemzetközi kiállításon is részt vettek látogatóként, hogy feltérképezzék, melyek lehetnek érdekesek számukra a jövôben. — Ahol lehetôségünk adódik, kihasználjuk az üzleti prezentációs alkalmakat, amelyeken bemutathatjuk a fejlesztéseinket. Egy ilyen üzleti demó során prezentáltuk céges portfóliónkat egy helyi kínai üzletember elôtt is, aki késôbb fantáziát látott a megoldásainkban és segített megtalálni a kapcsolódást a kínai piachoz, illetve az esetleges partnerekhez, támogatókhoz. Ez nagy lehetôség, amivel szeretnénk is élni, mivel kinti kapcsolatok és üzleti ismeretek nélkül szinte lehetetlen belépni egy ilyen piacra egy ekkora cégnek – foglalja össze röviden RENDES PÉTER ügyvezetô arra a kérdésre a választ, hogy milyen lehetôségek kínálkoznak a cég számára az informatikai alkalmazások értékesítésében. — Emellett egy határon átnyúló pályázati együttmûködés partnerkeresése keretében kapcsolatba léptünk több horvát céggel, megismertük egymás tevékenységét és megoldásait. Ezek a kapcsolatok késôbb hasznosak lehetnek konkrét üzleti és más pályázati lehetôségeknél is. — A közelmúltban a kínai Guiyangban megtartott Big Data Expo-n mutatták be legújabb fejlesztéseiket. Hogyan találkoztak ezzel a lehetôséggel
RENDES PÉTER és milyen tapasztalatokat szereztek ezen a kiállításon? — Az InnoTeq Kft. elôször mutatta be fejlesztéseit Kínában a 2019. május 26. és 29. között megrendezett Big Data Expo egyedüli magyar kiállítójaként Guiyangban, a 34,7 milliós Guizhou tartomány fôvárosában. A nagyobb multinacionális és kínai techóriások mellett kisebb cégek is esélyt kaptak innovatív fejlesztéseik megismertetésére. Meglepôen nagy volt az érdeklôdés, számos látogató kereste fel standunkat, ahol megismerkedhetett DiVit rendszerünk lehetôségeivel. Elsôsorban a kiterjesztett és virtuális valósághoz kapcsolódó megoldásaink keltették fel az érdeklôdôk figyelmét. A rendezvényen több B2B egyeztetés is lezajlott, jelenleg pedig már konkrét megrendeléssel kapcsolatban is tárgyalásokat folytatunk. A kiállításon kívül további üzleti programokon is részt vettünk. Dél-Kínában, a 7 milliós Nanning városában tartottunk sikeres üzleti prezentációt egy helyi informatikai céggel közösen a National Science and
Technology Business Incubators vezetôi elôtt. Az elôadás során a cég fejlesztései mellett bemutattam régiónk informatikai helyzetét, valamint klaszter- és partnerkapcsolatainkat is. Ennek köszönhetôen jelenleg éppen ezzel a nanningi informatikai céggel raktuk le egy hosszabb távú, szorosabb együttmûködés alapjait, valamint egy kínai innovációs pályázatra is beadtunk már egy közös anyagot. A kiállításra történô jelentkezésben és a helyi üzleti programok megszervezésében a korábban már említett kínai partnereink segítettek. — Hogyan kell/érdemes készülni egy-egy ilyen kiállításra? Mivel lehet felkelteni a leendô partnerek figyelmét? Kitôl kérhet vagy kaphat segítséget a vállalkozás a felkészüléshez? — A kiállításon mindenképpen valami érdekes, látványos dolgot kell mutatni, ami könnyen odavonzza a látogatók és a szakmai érdeklôdôk tekintetét. Egy ilyen helyen nagyon sok hasonló profilú cég állít ki egymás mellett, tehát valamivel muszáj kitûnni. Szerencsére a mi megoldásaink alkalmasak erre, hiszen vizuálisan erôsek, valamint a kiterjesztett és virtuális valóság technológiai megoldások is nagyon újak és látványosak tudnak lenni egy kiállítási környezetben is. A kínai kiállításon való részvételnél külön nehézséget jelentett, hogy a bemutatóhoz használt eszközöket, dekorációkat el is kellett juttatnunk a helyszínre, egy Európában megrendezett expón ez kevésbé jelent problémát. — Más kiállításon is részt vesz a vállalkozás? — A következôkben kiállítóként tervezünk részt venni az EXPONATEC kiállításon Kölnben, ami a múzeumokhoz és kiállításokhoz kapcsolódó technológiai fejlesztések legnagyobb európai bemutatója. Látogatóként pedig ott leszünk a Shanghai Fairen, Berlinben az IFA 2019-en, valamint az Amerikai Nagykövetségen keresztül kaptunk meghívást a Las Vegas-i CES-re is. K.T.
INNOPULZUS
Dél-Dunántúli Gazdaság
STRAUSS METAL KFT. „WEBÁRUHÁZUNKON KERESZTÜL KÖZVETLEN VISSZAJELZÉST KAPUNK A VÁSÁRLÓI IGÉNYEKRÔL“ A gépiparban mûködô vállalkozások ritkán mûködtetnek webáruházat, hiszen partnereik nem feltétlenül az elôre legyártott termékeket keresik. Azok a vállalkozások azonban, amelyek nemcsak más cégek, hanem a lakosság számára is értékesítik produktumaikat, már lehet, hogy megfontolják az internetes kereskedelemben rejlô lehetôségeket. A páncélszekrénygyártással, fémmegmunkálással, biztonságtechnikai termékek gyártásával foglalkozó pécsi Strauss Metal Kft. néhány évvel ezelôtt hozta létre webshopját, most pedig már az újragondolását, továbbfejlesztését tervezik. — Fontos volt számunkra, hogy termékeinket ne csak viszonteladókon keresztül értékesítsük, hanem a vásárlók a webáruházon keresztül közvetlenül tôlünk tudjanak vásárolni. Ennek számos elônye van. Egyrészt a vevô hamarabb jut hozzá a termékhez, másrészt viszont mi is közvetlen visszajelzést kapunk a vásárlói igényekrôl. A viszonteladók is könnyen le tudják adni rendelésüket, akár hétvégén is – foglalja össze STRAUSZ JÁNOS tulajdonos-ügyvezetô, hogy milyen elhatározásból született meg a webáruház. — Milyen szempontokat vettek figyelembe a webáruház megépítésénél? — Cégünk arculatában a kék és ezüst/fehér szín szerepel. Ennek megfelelôen kiadványainkban, hirdetéseinkben és webáruházunkban is ezt a letisztult színkombinációt használjuk. Mivel több mint 600 féle terméket gyártunk, elengedhetetlen a termékek kategorizálása. Vannak lakossági és vállalati felhasználásra készített termékeink. Ezen felül felhasználási terület szerint is külön kategóriákba csoportosítottuk az árucikkeket, mint például a széfeket, a páncélszekrényeket. Nagy hangsúlyt fektetünk a megrendelô vagy érdeklôdô megfelelô tájékoztatására, ezért termékeinket mi magunk fotózzuk, és olyan felvételeket is készítünk, amelyeken nemcsak a termék megjelenése, de a funkciói is jól láthatók. A termékleírások részletesek és rendszeresen frissítjük ôket, hogy továbbfejlesztett termékeink a friss paraméterekkel jelenjenek meg.
— Milyen tapasztalatokat szereztek a webáruház mûködtetésével kapcsolatban? — A mûködtetés csapatmunka keretében a legsikeresebb. Sokan sok jó ötlettel hozzá tudnak járulni egy-egy sikeres weboldal mûködéséhez. Véleményünk szerint elmúlt már az az idô, amikor egy keresôoptimalizáláshoz valamelyest értô „admin“ beállított pár kulcsszót és a vállalkozást máris az elsôk között hozta a keresô. Ma már ez jóval összetettebb feladat: egy szakértôi teamnek folyamatosan dolgoznia kell ezen. - Miként reagáltak a vevôk, a partnerek az új platformra? — Az elsôk között ismertük fel annak fontosságát, hogy az oldalra irányuló keresések több mint fele valamilyen mobileszközrôl érkezik. Az asztali gépek mellett a mobiltelefonon és tableten is jól áttekinthetô, egyszerûen kezelhetô webes felületünk van. A tendenciák azt mutatják, hogy a pc-s keresések helyét átveszik az intelligens és gyors mobileszközökrôl indított megtekintések. Az oldal megtekintésének statisztikái szerint mind a látogatók száma, mind a mobilozók aránya emelkedô tendenciát mutat. — Milyen terveik vannak a jövôben a webáruházzal? Érdemes-e, kell-e fejleszteni? — Tervezzük, hogy a weboldalunkat mind jobban összehangoljuk a közösségi oldalakkal. Nem szeretnénk lemaradni, éppen ezért a weboldalunkat illetôen az újabbnál újabb közösségi kapcsolatokon dolgozunk.
STRAUSZ JÁNOS Webáruházunk folyamatos fejlesztés alatt áll. Ez elengedhetetlen, ha meg szeretnénk felelni az internetes értékesítés legújabb kihívásainak. Cégünk mindig is szoros kapcsolatot ápolt a Pécsi Tudományegyetemmel, a weboldal megújításához a PTE KTK Kereskedelem és Marketing Tanszék hathatós segítségére is számíthatunk. — Mit várnak az „új“ webáruház elindításától a cég kereskedelmi tevékenységében? — A webáruház újragondolása fontos lépés a cég fejlôdésében. A mai világban alap, hogy egy cég online is elérhetô legyen, de ma már nem elég csak ott lenni, mert verseny van. Vonzó és folyamatosan frissülô érdekes tartalom kell, hogy ne csak a régi ügyfeleink, hanem a felnövekvô új generáció is ránk találjon, és bizalmat szavazzon termékeinknek. Az utóbbi években rengeteget fejlôdött a technika és változtak a vásárlói szokások is. Nekünk is alkalmazkodni kell az új igényekhez. Az emberek ma már mindent gyorsan akarnak, nemcsak asztali gépen, laptopon böngésznek, hanem telefonon és a mobilos applikációkkal könnyen össze tudják hasonlítani a termékeket, hogy a számukra legjobbat tudják kiválasztani. Emellett szeretik elmenteni, megosztani az információkat. Ezt nekünk ki kell tudni szolgálni. K.T.
23
24
Dél-Dunántúli Gazdaság
MI ÚJSÁG?
KIS TÜNDE, HANGTÁRS KFT. ELÉG NÉHÁNY GYAKORLAT ÉS LÁMPALÁZSTOP A lámpaláz legyôzhetô. Elég hozzá megtanulni egy gyakorlatsort, még csak hinni sem kell benne, és a nyilvános szereplés magabiztos elôadássá változik. Ez volt az az inspiráció, ami egy új tevékenység elindítását eredményezte a pécsi Hangtárs Kft.-nél. Az újság- és szövegírással, illetve kiadvány- és honlapszerkesztéssel foglalkozó vállalkozás tulajdonosa, KIS TÜNDE hamarosan már egy kommunikációs mentor képzésen találta magát, mert eddigi munkája során maga is azt tapasztalta, hogy elkél a segítség. Ugyanis sokan nem mernek és nem is tudnak prezentációt tartani, interjút adni, idegen emberek elôtt határozottan megnyilvánulni. — Néhány évvel ezelôtt egy pécsi kamarai konferencia elôadója annyira izgult, hogy a prezentációja alatt végig remegett a mikrofon a kezében. A hallgatóság nagyobbik része azon drukkolt, hogy csak tudja végigmondani az elôadását a hölgy. Akkor már tudtam arról, hogy a lámpaláz megszüntetésére kidolgoztak egy módszert, így ajánlani tudtam neki ezt a lehetôséget. Aztán elgondolkoztam azon, hogy én is megtanulhatnám a módszert, hiszen a coach képzettségem is jó alapot ad ehhez – kezdi a LámpalázSTOP tréning történetét Kis Tünde. — Több mint húszéves újságírói pályafutásom alatt magam is megtapasztaltam, hogy milyen stresszel jár a riportalany számára egy interjú elkészítése olyan helyzetben, amikor „csak“ az újságíró elôtt kell szerepelnie. 17 évig rádióztam, rengeteg élôadást vezettem, ahol szintén sok izgulós emberrel találkoztam. Elôfordult, hogy elég volt csak tudatosítani a helyzetet és elmagyarázni, hogy éppen mi történik, már megnyugodtak a riportalanyok, máskor más módon kellett csökkenteni a szerepléssel járó stresszt. Ezeket a tapasztalatokat is fel tudom használni a jelenlegi munkám során. — Miként tud segíteni az izgulósoknak? Mibôl áll a módszer?
— A lámpaláz egy társas fóbia, amely az emberek mintegy 75%-át érinti. Tulajdonképpen egy gátlásról, félelemérzetrôl van szó, amely a több ember elôtt való szereplést megelôzôen erôsödik fel. A LámpalázSTOP egy olyan gyakorlatsor, amelynek egyes elemei az eseményre való felkészülést, az agyféltekék összehangolását, a stressz csökkentését, a koncentráltságot segítik. A gyakorlatok között légzô- és mozgásos feladatok, lazítás, imaginációs elemek is vannak, ezeket az esemény elôtti, illetve az esemény napján meghatározott sorrendben ajánlott elvégezni. A módszert mindenki képes elsajátítani, csak néhány alkalom kell hozzá. — Alapjában véve mi áll a lámpaláz mögött, miért izgulunk?
KIS TÜNDE — Mindenki ismeri a torokban a gombócérzést vagy a mosdóba való futkosás nyûgét. Számtalan látható tünete van a felfokozott állapotnak. Egyrészt szégyelljük ezeket, másrészt – ahogy azt pszichológiai kutatások is feltárták – jobban félünk a megszégyenüléstôl, mint a haláltól. Jellemzôen azért vagyunk lámpalázasak, mert gondolatban nem a jelenben, hanem a
múltban vagy a jövôben tartózkodunk. Vagy korábban volt már olyan élményünk, amikor egy szereplés (legyen az akár egy iskolai felelés) alkalmával hibáztunk, netán kigúnyoltak, értéktelennek tartottak bennünket, vagy pedig attól félünk, nehogy megtörténjen velünk egy ilyen vagy hasonló helyzet. Meg kell tanítani az agyunkat arra, hogy a jelenben legyen. — Nemcsak a lámpaláz okozhat nehézséget a kommunikációban, hanem az is, hogy szokatlan helyzetbe kerül az, akinek meg kell nyilvánulnia. Nem mindig tudja, pl. miként kell viselkedni, felöltözni egy állás- vagy egy tévéinterjúra. — Vagy hogyan érdemes felépíteni, megtartani egy nyilvános beszédet. Hogy a kommunikációnknak csupán 7%-a az, hogy mirôl beszélünk, 38%-ban a hangunk és 55%-ban a testbeszédünk a meghatározó. Tudatossággal, odafigyeléssel, ha tudjuk, hogy mire kell figyelmet fordítani, nagy mértékben javítható a nyilvános kommunikáció. — Hogyan vezet be egy új tevékenységet egy húszéves cég? — Van, hogy egy vállalkozás fejlôdését a tervszerû építkezés határozza meg, máskor éppen egy „véletlenül“ jött lehetôség állítja új irányba a céget. Mivel a tréning személyes jelenlétet kíván, elsôsorban Baranyából érkeznek az ügyfeleink. Egyelôre nem gondolkodtunk hirdetési kampányban, mivel eddigi munkámnak köszönhetôen széles körû kapcsolatrendszerrel rendelkezem, ahol már megismertek és elnyertem a bizalmat, várhatóan innen érkeznek majd a lámpaláztól megszabadulni vágyók is. Azt gondolom, hogy a jövôben is ajánlások útján találnak meg. Szívesen tartok elôadást is, ôsszel például a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképzô és Vidékfejlesztési Karán lesz workshopom a témában. Tervezem, hogy együttmûködjek más vállalkozásokkal, mert eddigi tapasztalataink is azt mutatják, hogy „együtt könnyebb“.
SPORT ÉS GAZDASÁG
Dél-Dunántúli Gazdaság
INFOCOMPLEX BT. LEHET, HOGY A LEGFITTEBB PÉCSI INFORMATIKAI CÉG AZ INFOCOMPLEX? Ugyan ezt a versenyt (még) nem hirdették meg, de nem kizárt, hogy elôkelô helyen végezne „A legfittebb pécsi informatikai cég“ megmérettetésben az InfoComplex csapata. Tavaly ugyanis FittComplex néven sportolásra ösztönzô kihívást intézett a cégvezetés a kollégák felé és olyan sikeres volt a program, hogy van, aki azóta sem hagyta abba a futást. De ez csak az egyik módja annak, miként vigyáznak a munkatársak egészségére. — Már egy ideje gondolkodtunk azon, hogyan lehet kicsit elôrelépni az egészségmegôrzés terén, amikor Blazsek Ágnes pénzügyi vezetônk javasolta, hogy hirdessünk meg egy versenyt a cégen belül – kezdi a FittComplex történetét BÓRA ÁRON ügyvezetô. — Egyébként is kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges munkakörnyezet kialakítására. Például 0-24 órás széket kaptak azok, akik folyamatosan a számítógép elôtt ülnek, betartjuk az óránkénti 5 perces pihenôket, az ügyfélszolgálaton dolgozó kollégáink szuperjó monitort kaptak, ketten pedig irodai ülôlabdát is használnak. Mivel nagyon sokat ülünk a gépek elôtt, az irodavezetônk javasolta, hogy mi lenne, ha valamilyen módon ösztönöznénk a kollégákat a sportolásra. A belsô közösségi oldalunkon meghirdettük a versenyt, hogy az a kolléga, aki 30 percnél hosszabb ideig mozog és errôl feltölt egy posztot a belsô hálózatunkra #-gel megjelölve, azt minden hónapban összesítjük. A hónapok végén az elsô három helyezettet sportutalvánnyal díjaztuk. A mozgás mellett a kihívás plusz hozadéka volt, hogy bekerült a napi kommunikációba a testmozgásról való beszélgetés. A kollégák nap mint nap feltöltötték a sporttevékenységüket, futás, úszás, snowboardozás, ki mit csinált, én magam például a gyógytornámat is posztoltam. — Milyen volt a kollégák aktivitása?
BÓRA ÁRON
— Kicsit több mint egy évig tartott a verseny, sok kollégánkat sikerült rábírni arra, hogy részt vegyen benne. Voltak közös sportolások is, pl. elmentek együtt futni, úszni, ezáltal elindult egy közösségépítési folyamat is. Többeknek a napi életük részévé vált a sport, a mozgás. Olyannyira, hogy amikor elutaztunk csapatösszetartásra, akkor ott is elôkerült az asztalitenisz, a tollas, vittünk magunkkal labdát, kapukat, hogy mozogjunk is. — Miért fontos a cégvezetés számára, hogy ilyen komoly figyelmet fordítson a munkatársak egészségére? — Azt gondolom, hogy nincs nagyobb értéke a vállalkozásunknak, mint kollégáink személye és tudása. A tárgyaink, az autóink cserélhetôk, de ha valaki megbetegszik és nem tud dolgozni, az veszteség a cég számára is, ezért is a legfontosabbak a munkatársaink. „Ép testben ép lélek“ – tartja a mondás és valóban, ha egészségesek
vagyunk, akkor valószínûleg sokkal jobban tudunk koncentrálni a feladatunkra, hatékonyabb és összeszedettebb a munkavégzés. Mind a három tulajdonos sportos, és nekünk ez is érték. Az IT-piacon ma nagyon nehéz jó szakembert találni, ezért is szeretnénk megtartani a nálunk dolgozókat. A kommunikációs és a szakmai tréningek mellett a személyiséget is fejleszti, ha valaki mozog és egészséges. — Milyen hozadéka van a tavalyi versenynek? — A közösségépítô erejét említeném, hiszen elkezdenek beszélgetni a sportolásról a kollégák. Voltak, akik elôtte nem sportoltak, most pedig aktívabbak lettek ezen a téren. Van, aki a verseny hatására kezdett el futni, amit azóta is rendszeresen végez. Emellett a munkahely imázsa sem utolsó szempont, hogy az InfoComplexnél figyelünk a kollégák egészségére. — Idén is tart a FittComplex kihívása? — Az idén a környezettudatosság a fô szempont és most azokat az embereket is megpróbáljuk bevonni, akik kimaradtak az elôzô kihívásból. A mûanyamentes július hatására most meghirdetjük a mûanyagmentes szeptembert, októbert és novembert. A kiírás úgy szól, hogy 50 darab praktikus megoldást kell összeszedni csapatszinten, hogy milyen módon tudjuk visszaszorítani a mûanyaghasználatot a saját életünkben, otthon és a cégben. De természetesen továbbra is a fókuszunkban van az egészségmegôrzés, tervezzük, hogy állóasztalokat veszünk, így a sok ülés helyett állva is tudnak dolgozni a kollégák. Hamarosan egy gyógytornász is érkezik a céghez, hogy olyan gyakorlatokra tanítson meg bennünket, amelyek az 5 perces szünetekben felfrissítenek, pl. hogyan nyújtsunk, hogyan ne legyen kényszertartásunk stb. Ezek is az egészség megôrzését szolgálják mert nem csak a sport támogatja azt. K.T.
25
26 Fotó: Csortos Szabolcs
Dél-Dunántúli Gazdaság
EGYETEM
SKILLVERSUM.COM 2500-an használják rendszeresen a SkillVersumot, a PTE-rôl indult feltörekvô pécsi startup vállalkozás oktatással, tudásmegosztással foglalkozik. SZÜTS BÁLINTtal, az ötletgazdával beszélgettünk, aki tanít a pécsi egyetemen, egy pesti cég számára programokat fejleszt, szabadidejében saját vállalkozását, a SkillVersumot fejleszti, ahogy ô mondta: buli helyett.
SZÜTS BÁLINT
Mi az a SkillVersum? Egy közösségen alapuló karrier- és tudásfejlesztô oldal. Egy interaktív e-learning oldalt szerettünk volna létrehozni, ahol mindenki megoszthatja a tudását és a lehetô leginteraktívabban támogassa a tanulást. Játékosan, élvezetesen adjuk át tudást. Mibôl, honnan származott az ötlet? Egyetemisták voltunk és szükség volt egy ilyen rendszerre, ahol meg tudjuk osztani a tudásunkat. Az egyetemeknek általában nincs erre szolgáló rendszerük, mert itt a diákok egymást tudják korrepetálni, segíteni. Általában az ilyen oldalakon egyirányú a kommunikáció, a tanárok feltöltenek egy ppt-t és kész. Nálunk kérdezni is lehet, mentorálunk, ha igény van rá. Gondolom kezdetben jegyzetek voltak az
oldalatokon és közösen oldottatok meg tételeket. Vagy tévedek? Igen, így indult, de ez mára tovább fejlôdött. A Java programnyelvbôl olyan tudásanyagunk van a SkillVersumon, hogy abszolút kezdô szinttôl el lehet jutni a pályakezdô szintig programozásból. Ez nagy hiányunk volt. Egy-egy naprakész dolgot megtanulhattunk az egyetemen, de teljesen piacképes tudást nem mindig tudtunk megszerezni, ezt akartuk segíteni. Talán ezért oktatunk is már a PTE-n. Milyen szakon indultál? A TTK-n a programtervezô informatikus szakán kezdtünk. Augusztus 10-én volt két éve, hogy elindultunk, 100-200 felhasználónk volt kezdetben, ma 2500-3000 között mozog, és nemcsak pécsiek, hanem akár romániai magyarok is regisztrálnak nálunk. Kiknek való ez az oldal? Programozóknak? Másoknak? Most zömmel programozóknak való tudásanyag van fenn az oldalon. De bárki megoszthat rajta tananyagot, már a biológushallgatók is felfedezték maguknak a SkillVersumot. Már kétszáz fölötti tudásanyagot lehet letölteni tôlünk, a 60%-a programozás, a többi fôleg marketing. És ebben hol van a pénz? Mert, ugye üzletrôl van szó. Mi nem azt szeretnénk, hogy a hallgatók fizessenek nekünk, hanem a cégek tehetnek fel állás- és képzési hirdetéseket. Konkrétan meg tudjuk mondani, hogy milyen tudásuk van a felhasználóinknak, így könnyebb konkrét állást ajánlani. Pécsi cégeknek is szeretnénk segíteni – még Pécsrôl származik a legtöbb felhasználónk –, kiképzünk hallgató-
kat, akiket nekik szeretnénk kiajánlani. Ezeken az üzleti tereken már megtörténtek az elsô sikereink. De sok cég azt mondja, hogy ôk saját SkillVersumot szeretnének. Lehetséges, hogy ilyen szolgáltatásokat is fogunk nyújtani, hogyha mondjuk egy egyetem vagy egy cég szeretne egy saját SkillVersumot, akkor bizonyos éves díjért cserébe licencet kap. Ezáltal könnyebben fenntartható az oldalunk, s a felhasználók továbbra is ingyenes marad a szolgáltatásunk. Az elsô sportautót már meg lehetett venni a nyereségbôl? Még nem, még mínuszban vagyunk, mindent a saját fizetésünkbôl finanszírozunk. Mivel szeretem ezt csinálni, azt szoktam mondani, ez olyan, mintha elmennék bulizni, tehát a bulizásra szánt pénzt a SkillVersumra költöttük. Egy-két éven belül már profitot hozhat. Mindent saját kútfôbôl készítettünk, így többet tanultunk belôle. A felhasználók száma mennyire nô? Ez nem egy vicces oldal, tanulási célzattal minimális reklám hatására is havi 100200 fôvel növekszik a szám. Meddig nôhet a SkillVersum? A digitalizáció korában még sok lehetôségünk van. Mi vagyunk a második ingyenes tudást megosztó oldal, amely ingyenesen kínál Java tananyagokat. Nem Pesten, hanem itt, Pécsett szeretnénk egy 100 fôs céget felépíteni. Ha ez összejön, akkor lennék igazán boldog. Hetente mennyit dolgozol a SkillVersumon? 20-30 órát biztosan, de ha kell, szabadságot is kiveszek a pesti munkahelyemen. Balogh Robert
MESTERKÉPZÉS / NAV
Dél-Dunántúli Gazdaság
LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE, JELENTKEZZEN MESTERKÉPZÉSRE! A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara önköltséges mesterképzést indít a következô szakmákban: ■ ■ ■ ■
A tanfolyamok megfelelô létszámú jelentkezô esetén várhatóan november végén indulnak és a vizsgák tavasszal várhatók. Jelentkezési határidô: 2019. október 31.
A jelentkezéssel kapcsolatban további információ: Authné Kállai Kata 06 20 407 4655
Gázfogyasztóberendezés- és csôhálózat-szerelô Gáz- és tüzeléstechnikai mûszerész Fodrász Villanyszerelô
ÉLELMISZER-AUTOMATÁK BLOKKOLÁSA Blokkolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak az élelmiszerautomatáknak az automata felügyeleti egységét (AFE), amelyek felügyeleti szolgáltatását a Magyar Posta Zrt. megszünteti. Blokkolt állapotban az automata üzemszerû használatra, értékesítésre nem alkalmas. Ha a felügyeleti szolgáltatói szerzôdés azért szûnik meg, mert az üzemeltetô nem fizette meg a felügyeleti szolgáltatási díjat, akkor az automata üzemeltetôjének a blokkolás feloldásához nem elég befizetni a díjtartozást, új felügyeleti szolgáltatási szerzôdést is kell kötnie a Magyar Posta Zrt.-vel. Mûködô AFE nélkül automatát üzemeltetni tilos. Ha a blokkolás után az üzemeltetô AFE nélkül próbálja üzemeltetni az automatát, akkor a természetes személy üzemeltetô 500 ezer forintig, a nem természetes személy üzemeltetô egymillió forintig terjedô mulasztási bírságra számíthat. A NAV-nak nincs mérlegelési lehetôsége és nem is vizsgálhatja a szolgáltatói szerzôdés megszüntetésének jogszerûségét. Ez azt jelenti, hogy a blokkolást el kell végezni, ha a Magyar Posta Zrt. a felügyeleti szolgáltatást megszünteti. Forrás: NAV
AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÉVKÖZI VÁLTOZÁSAI 2019. július 1-jén a kifizetôt terhelô ekho mértéke 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. A módosítás alapján 2019. július 24-tôl a nemzetközi sportszövetségek munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemély munkavállalói is választhatják az ekho szerinti adózást évi 250 millió forint bevételi értékhatárig, feltéve, hogy jövedelmükre a minimálbér összegéig az általános szabályok szerint teljesítik adókötelezettségüket. A nemzetközi sportszövetség munkavállalója a külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja az ekho szerinti adózást, ha tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el. A külföldi pénznemben megszerzett bevétel átszámítására az Szja tv. jövedelem-megállapításra vonatkozó szabályai alkalmazandók. A nemzetközi sportszövetség munkavállalója már attól a naptól megszerzett bevételére alkalmazhatja az ekhot, amikor a nemzetközi sportszövetség a nyilvántartásba vételi kérelmét benyújtja. A kérelem benyújtásától a nemzetközi sportszövetség adószámának kiadásáig terjedô idôszakban a sportszövetség által juttatott bevétel adókötelezettségét az adószám kiadása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni. A nemzetközi sportszövetség mentesül a kifizetôt terhelô ekho megfizetése alól. Forrás: NAV
27
28
Dél-Dunántúli Gazdaság
AUTÓTESZT
KUTASI MARCELL – Skoda Superb L&K Az AutóCity Zrt. Skoda márkakereskedésébôl a Skoda zászlóshajója, a megújult Superb egyik különlegesen felszerelt változatát próbálta ki KUTASI Marcell, az acélszerkezetû csarnokok gyártásával és kivitelezésével, valamint szendvicspanel-szereléssel foglalkozó Delta-Interváz Kft. ügyvezetôje.
— A mi családunk általában francia kocsikat használ, de amikor legutóbb autót cseréltem, a lehetôségek között ott volt a Skoda Superb is, ezért nagyon örültem, hogy most kipróbálhatom az új változatot. — A mostani frissítés leginkább az elsô és a hátsó részt érintette. Ismét lépett egyet elôre a Skoda? — Azt vettem észre, hogy leginkább a lámpatestek változtak. Nekem nagyon tetszenek, de mégis inkább a funkciójuk miatt szeretnék ilyent a saját autómba. Ezek a LED-Mátrix fényszórók hihetetlenül fejlettek, és képesek mindig a közlekedési szituációnak megfelelô legoptimálisabb fénymennyiséget nyújtani. A formával kapcsolatban azt vettem észre, hogy megnézik az utcán autót, de inkább csak másodjára. Elsôre csak egy diszkréten elegáns nagyautót látnak – ami sok esetben erény –, aztán jön csak felismerés, hogy milyen szép is a Superb. Én is így voltam vele, miután elôször leparkoltam és mentem vissza az autó-
hoz, akkor jártam körbe újra, és néztem meg alaposan a részleteket. A Superb elsô generációja óta a legnagyobb attrakció a térkínálat. Még a majd ötméteres hosszhoz képest is elképesztô, hogy mennyi hely van az utastérben. Én 195 centi magas vagyok, de saját magam mögé is úgy be tudtam ülni, hogy a térdem meg sem közelítette az elsô ülés támláját. Mindemellett kapunk egy szintén óriási csomagteret, ami az ötajtós kivitelben is annyira jól használható, hogy szinte megkérdôjelezi a kombiváltozat létét. — A belsô térben is megújult a Superb, az egyik leglátványosabb extra
a teljesen digitális mûszerfal. Ez mennyire illeszkedik az inkább elegáns mintsem technokrata hangulatba? — Nagyon sok hasznos funkciót tud megjeleníteni, és nyilván nagy elôny, hogy mindig az aktuális közlekedési szituációnak megfelelô elrendezést lehet választani. Sokak számára ez fontos lehet, de én inkább a klasszikus elrendezést kedvelem, így maradtam a két nagy fô mûszer között az információs sáv kialakításnál. Újdonság volt számomra az üléshûtés, de a 33 fokos külsô hômérséklet mellett az ember hamar megtanulja ennek a felszerelésnek a fontosságát. A klímaberendezés is nagyautós természetességgel mûködött, villámgyorsan és huzatmentesen hûtötte le az utasteret, még akkor is, amikor a legmelegebb órákban a tûzô napon hagytam az autót. Sajnos nem mentem annyit, hogy ki tudjam próbálni a prediktív tempomatot, de nagyon izgalmasan hangzik, hogy az autó a kamera és a navigációs rendszer adatai alapján a következô 1-2 kilométerre „elôre látja“ a közlekedési helyzeteket, és felkészül ezekre. Hasonló érzésem volt a fedélzeti rendszerrel kapcsolatban. Letisztult, elegáns felületen, ahol ráadásul nagyon ízlésesen integrálták a középkonzolba a képernyôt, elképesztôen sok beállítási lehetôséget kínál, de úgy, hogy szinte kitalálja a sofôr gondolatait. Amit más autóknál renge-
AutóCity Zrt. Skoda ● 7629 Pécs, Schroll József u. 3. ● Tel.: (36) 72 550 500 ● www.autocitypecs.hu
AUTÓTESZT
Dél-Dunántúli Gazdaság
TDI 4x4 DSG SCR teg gombnyomással, a figyelmet a vezetésrôl elvonva lehet megoldani, azt itt túlzás nélkül két-három mozdulattal elértem. Az automataváltó is új volt nekem. Mint itthon olyan sokan, eddig én is idegenkedtem tôle. Ezt most már múlt idôben mondhatom, mert a Superb váltója meggyôzött. Korábban attól féltem, hogy az automatával nem én irányítom az autót, de ez a DSG szinte kitalálja a sofôr gondolatait. Sport módban szépen kiforgatta a motort, majd komfortba váltva az üzemmódkapcsolót korábban kapcsolta a fokozatokat, amikor pedig még kényelmesebben közlekedtem, akkor egészen korán felváltott a legmagasabb fokozatba. — A motor is passzol a váltóhoz?
— Most egy szívómotoros benzines autóval járok a hétköznapokon, és bevallom, hogy hiányzik a turbódízelek nyomatéka. Racionális választásnak tûnt az a motor, mivel csak rövid távokon használom a saját autóm, munkaidômben a turbódízel cégautóval járok, aminek a nyomatéka még városban is jól kihasználható. A kipróbált Superb is ideálisan motorizált, ez a kétlite-
res dízel nagyszerû konstrukció. Nagyon robbanékony tud lenni, sport állásban akár egy rövid elôzés alatt is hihetetlen tempóra ugrik, ugyanakkor a kényelmes, komfortos utazásban is jó partner. Kicsit ijesztô is, hogy mennyire gyors. Bár az én kisfiam még csak kétéves, de belegondoltam abba, hogy ha 16 év múlva odaadnék egy ilyen autót a 18 éves fiamnak, akkor bizony néha aggódnék is amiatt, nehogy butaságot csináljon, mert ezzel a motorral nagyon könnyû elérni a veszélyes sebességtartományokat. Úgy gondolom, hogy a 150 lóerôs változat is jó választás lehet, biztos, hogy azzal sem lassú a Superb. A fogyasztás dízelesen visszafogott, még a négykerékhajtással és az automata váltóval is nagyon kedvezô volt, de erre számítottam is. Ami viszont meglepett, az a csendessége, ebben nyilván komoly szerepe van a bôséges zajcsillapításnak is, hiszen a futómû felôl is alig érkeztek zajok az utastérbe. — Ha már futómû, komfortos vagy sportos a Superb? — Magam is elcsodálkoztam rajta, de valamiféle varázslatot alkalmaztak a Skoda mérnökei, mert mindkettô igaz rá. Ahogy említettem, eddig francia autókkal jártunk, azok pedig közismerten lebegnek az úthibák felett. Ezt a Superb is tudja! Kipróbáltam a Kandó Kálmán utcában is, ami gyerekkorom kedvenc utcája volt, aztán sajnos elrontották, és ott is gyönyörûen átjött az
autó. A tesztautóban levô adaptív lengéscsillapítás az ilyen utakon értelmet nyer, aztán ha sportosabb vezetésre váltunk, akkor a váltóhoz hasonlóan a futómû is azonnal alkalmazkodik, és odaragasztja az autót a kanyarokban. — A Superb ára mennyire tükrözi azt, hogy a márka mára sok tekintetben lekörözte a nevesebb konkurenseket? — Én elsôre 3 millió forinttal magasabb árat tippeltem a tesztautóra, és ez talán válasz is a kérdésre. Bár ma már nem olcsó autó a Skoda, így a Superb sem, de a vételárakban még mindig nem tükrözôdik az a rengeteg hozzáadott érték, amit az autó kínál. T.R. A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1968 cm3 Maximális teljesítmény: 190 LE 3500-4000/min Maximális nyomaték: 400 Nm 1900-3300/min Saját tömeg: 1665 kg Csomagtér: 625 l Maximális sebesség: 232 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8,0 s Átlagfogyasztás (WLTP): 5.6-7.1 l Alapár (Ambition 2.0 TDI DSG): 11.293.220 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Ambition): ESC (Elektronikus stabilitásvezérlés), automata klímaberendezés „Climatic“, oldallégzsákok elöl, függönylégzsákok, térdlégzsák a vezetôoldalon, központi zár rádiótávirányítással, elektromos ablakemelôk elöl és hátul, fûthetô elsô ülések, elektromechanikus kézifék, Front Assistant, sötétedésre aktiválódó fényszórók, esôérzékelôs ablaktörlô, telefonkihangosító (Bluetooth), tempomat, LED kanyarkövetô fényszórók, Start-stop rendszer
29
30
Dél-Dunántúli Gazdaság
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Dél-Dunántúli Gazdaság
Három ágazat tarolja le az NHP Fixet A Magyar Nemzeti Bank felmérései alapján a korábbi támogatott hiteleknél a cégek döntô többsége a kevésbé kiszámítható, változó kamatozású konstrukciókat választotta, ezért is hirdette meg januárban a jegybank – a kamatkockázatot csökkentve – az NHP Fix-et. Az elsô féléves statisztikák jól mutatják, hogy a mezôgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem cégei élnek leginkább a lehetôséggel. A Növekedési Hitelprogram legújabb elemeként, januárban indult kedvezményes kamatozású vállalkozói hitel- és lízingkonstrukció, az NHP Fix célja az volt, hogy a vállalati hitelállomány nagyobb arányban álljon fix kamatozású hitelekbôl, így csökkentve a kamatkockázatot. A Magyar Nemzeti Bank felmérései alapján ugyanis korábban a vállalkozások sokkal szívesebben választották a rövidtávon kedvezô, alacsony költségû, de változó kamatozású megoldásokat: a teljes állomány 80 százalékát az ilyen hitelek tették ki. Sajnálatos módon éppen azoknál a vállalkozásoknál volt népszerûbb a jegybanki alapkamatot követô, változó kamatozású hiteltípus, amelyek likviditása gyengébb. 2016-ban és 2017-ben csaknem 14 ezer szerzôdést kötöttek a Növekedési Hitelprogram keretében a vállalkozások, az egy ügyletre jutó átlagos szerzôdéses összeg meghaladta a 31 millió forintot. Az NHP Fix is népszerû, a konstrukció bevezetésének elsô hat hónapjában több mint 6 ezer vállalkozás összesen 7635 ügylet révén 175 milliárd forint értékben jutott forráshoz. A vállalkozások azonban egyelôre kisebb összegû hitel- és lízingügyleteket kötnek, mint a korábban elérhetô konstrukciókban, az átlagos szerzôdéses összeg ugyanis még kevesebb, mint 23 millió forint. Meglepô, hogy az NHP Fix esetében jóval nagyobb arányt képviselnek a lízingkonstrukciók. A program korábbi ütemeiben a lízingügyletek nagyjából a kihelyezések 20-25 százalékát érték el, idén viszont a konstrukciók összértékének már csaknem felét. Ez annál inkább jelentôs arány, ha figyelembe vesszük, hogy a lízingügyletek átlagosan kisebb összegûek. A mikrovállalkozások esetében a lízingügyletek aránya 50 százalék feletti: 87,3 milliárd forintból 44,1 milliárd lízing. A kisvállalkozásoknál 44 százalék (51,1 milliárdból 22,3 milliárd forint), a közepeseknél pedig 28,4 százalék ez az arány (36,3 milliárdból 10,3 milliárd forint). Ha az ágazatok szerint vizsgáljuk a cégeket, akkor elmondható, hogy 2015-ben a kereskedelem, a mezôgazdaság és a feldolgozóipar cégei vették leginkább igénybe a támogatási formákat fejlesztéseikhez. Négy éve ezek a vállalkozások igényelték a Növekedési Hitelprogram kihelyezéseinek több mint 56 százalékát, majd ez az arány 2017-re 30 százalékra csökkent. Leginkább azért, mert az említett ágazatokban az igényelt hitelek összege két év alatt nagy mértékben csökkent, míg az ingatlanügyletekre igénybe vett összeg inkább csak enyhén csökkent ebben az idôszakban, így fordulhatott elô, hogy tavalyelôtt ingatlanügyletekre költötték a kedvezményes konstrukciók több mint negyedét. Az NHP Fix elsô hat hónapjában azonban ismét a mezôgazdasági ágazat képviselôi éltek leginkább az NHP Fix lehetôségével – az összes kihelyezés 22,8 százaléka került az agráriumba –, amit a feldolgozóipar több mint 14-, illetve a kereskedelem követett nagyjából 13 százalékkal. A felvett források összegét tekintve, míg ingatlanügyletekre 2017-hez képest idén jóval kevésbé vették igénybe a kedvezményes konstrukciókat, az említett három ágazat szereplôi egyre aktívabbak: a mezôgazdaság cégeihez nagyjából 40, a feldolgozóipar vállalkozásaihoz 25, míg a kereskedelem képviselôihez hozzávetôleg 23 milliárd forint került az elsô fél évben. Az OTP Bank elkötelezett a magyar vállalkozások kiszámítható mûködésének támogatásában, így az NHP Fix konstrukciói is elérhetôk a pénzintézetnél. A társaság részesedése már 12,5%-os a Növekedési Hitelprogram legújabb ütemében folyósított kihelyezések tekintetében.
31