Dél-Dunántúli Gazdaság XXI. évfolyam 9. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXI. évfolyam 9. szám 2019. november 8.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

„ÁDÁM, HOL VAGY?” SZAKMAI UTÁNPÓTLÁS w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA ÉS ÜZLETI PARTNERKERESÉS

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

9–11. OLDAL

14. OLDAL

AUTÓTESZT KISS ‘GADGET’ ZOLTÁN RENAULT CLIO TCe 130 FAP EDC

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

A HÓNAP ÜZLETEMBERE DOBOS ELVIRA

28–29. OLDAL

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

SZAKMAI UTÁNPÓTLÁS MIBÔL LESZ A JÖVÔ SZAKEMBERE? Szinte nincs olyan iparág, ahol ne jelentene kihívást a szakmai utánpótlás kinevelése. A demográfiai adatok szerint is ma kevesebb fiatal koptatja az iskolapadot, mint 10-20 évvel ezelôtt, ami azt is jelenti, hogy a következô munkába álló generációban kevesebb szakképzett, technikus, diplomás munkavállaló lesz, mint amennyire a gazdaságnak szüksége lenne. A kamara számos lehetôséget megragad a szakmaiutánpótlás-nevelésre a pályaválasztástól a mestertanfolyamokig, valamint továbbképzéseket szervez, tájékoztatókat tart és összehangolja az e területeket érintô aktivitásokat.

A kisebb vállalkozásoknál az a kérdés: termelnek vagy oktatnak A szakmai utánpótlás biztosítása folyamatos és egyre szélesebb, minden területet érintô kihívás. Ezért változott meg a kamara aktivitása, a szakképzési feladatok kiegészültek a teljes HR utánpótlási munkával, a felsôfokú duális képzés támogatásával is – mondja VÁRSZEGI GYULA, a PBKIK Humán erôforrás fejlesztéséért felelôs alelnöke, akitôl azt kérdeztük, hogy melyek ma a legnagyobb kihívások a vállalkozások elôtt a szakmaiutánpótlás-nevelést illetôen.

— Most minden gazdasági vállalkozásnak, legyen az egyéni, mikro-, kis- vagy középvállalkozás, esetleg nagyvállalat, igen nagy gondot jelent egyrészt a munkaerô hiánya, másrészt a munkaerô szakképzettsége. Semmilyen szakmában sincs kellô létszámú ember, a felnôttképzés, az átképzések nem indultak be olyan intenzíven, mint ahogy azt a mindennapok megkívánnák, igaz, nincs is kit átképezni, mert nem beszélhetünk felesleges munkaerôrôl.

Hasonlóan nehéz a helyzet az utánpótlást illetôen, hiszen a gyereklétszám nem nô, hiába szeretnénk 100 fôt képezni egy adott szakmában, ha nekünk csak hatvan jelentkezônk van.

Szintén gond a meglévô dolgozók szakmai tudásának minôsége. A jó szakemberek közül sokan kiöre-

gedtek, nyugdíjba mentek, igaz, többen részmunkaidôben visszajönnek dolgozni, de tudomásul kell venni, hogy ôk a legtöbb esetben nem képesek arra a teljesítményintenzitásra, amire szükség lenne. A fiatalok részérôl számos esetben azt tapasztaljuk, hogy nincs akarat arra, hogy dolgozzanak, nincs meg bennük a kellô motiváció, hogy megtalálják az alkotás örömét. Nem egyszer látjuk, hogy beletemetkeznek a telefonjukba és csak a munkaidô végét várják. Ezen szükséges változtatni.

— Milyen jó gyakorlatokat, megoldásokat ismer a vállalkozásoknál, amellyel kezelni tudják a jövô szakembereinek képzésével kapcsolatos problémát?

VÁRSZEGI GYULA

— Elsôsorban a klasztereknél születtek megoldások a helyzet kezelésére, említhetem a Dél-Dunántúli Gépipari Klasztert, de tavaly megalakult az Építôipari Technológiai Klaszter is, igyekeznek egymásnak besegíteni a csúcsidôszakokban. Sajnos az infrastruktúra fejlôdése sem olyan, hogy a vidékrôl bejövôket tudjuk hívni, mert hiába szervezi meg akár a kamara is a bejárás lehetôségét, amíg a mezôgazdaság helyben felszívja a munkaerôt, addig itt sem számottevô a siker.

A tanulókkal kapcsolatban a képzés minôségére fektetjük a hangsúlyt, hogy az iskolai képzés is olyan szintû legyen, amit megkíván a gazdaság. Törekszünk arra, hogy a duális képzésben olyan emberek oktassák a tanulókat, akik a gyakorlatban dolgoznak, mert így magas szintû tudás birtokában lesznek a végzôsök, ezért minél elôbb munkába tudnak állni. Többségüknél már konkrét munkaajánlattal várják ôket ott, ahol a gyakorlati idejüket töltötték. Nagy figyelmet fordítunk a mesterképzésekre, a gyakorlatioktató-képzésekre és itt komoly elôrelépések is vannak. Viszont azt is érdemes látni, hogy a cégek egy részénél gondot okozhat, hogy miként tudja hozni a teljesítményt az a kolléga, aki csak oktatással foglalkozik. A mikrovállalkozásoknál, sôt még a kkv-k egy részénél is jelentôs bevételkiesést jelenthet, ha a mesterlevéllel rendelkezô munkatárs nem a

CÍMLAPSZTORI termelésben dolgozik, hanem a fiatalokkal foglalkozik. Az ô kimaradt teljesítményét igencsak megérzi a cég. Természetesen a nagyobb létszámú vállalkozások képesek komolyabb erôforrásokat fordítani a szakmai utánpótlás nevelésére.

Kamara: a pályaválasztástól a felnôttképzésig — A Humánerôforrás Fejlesztési Osztály kiemelt feladata a baranyai vállalkozások és intézmények emberi erôforrás utánpótlásának támogatása. A PBKIK rendelkezik a megyében a legszélesebb pályaorientációs szolgáltatásokkal. Évente több mint 5000 diák, szülô, tanár és érdeklôdô vesz részt a kamara által szervezett, tartott, illetve támogatott tájékoztatókon, osztályfônöki órákon, szülôi értekezleteken, önismereti foglalkozásokon, üzemlátogatásokon, rendezvényeken, kiállításokon és szakmaismereti versenyeken. A megyei pályaorientáció támogatására és információ nyújtására külön honlapot is mûködtetünk – foglalja össze röviden PIACSEK LÁSZLÓ osztályvezetô szerteágazó tevékenységeiket.

PIACSEK LÁSZLÓ

Pályaválasztás, pályaorientáció — A megyei vállalkozások humánerôforrás-utánpótlása érdekében jelentôs szerep hárul a pályaorientációra, amelynek célcsoportja az

Dél-Dunántúli Gazdaság általános iskolások és a középiskolások mellett a PTE lemorzsolódással fenyegetett hallgatói és a felnôttek is – folytatja Piacsek László. — Az általános iskolások, a szüleik, az osztályfônökeik és az érintett munkatársak számára kamaránk ingyenes pályaorientációt és továbbtanulást támogató szolgáltatásokat kínál. Így továbbtanulási és pályaválasztási szülôi értekezleteket tartunk, amelynek keretében az oktatási és a szakképzési rendszerrôl, a középfokú iskolatípusokról, a pályaválasztási döntést segítô információkról, a lehetôségekrôl, a munkaerôpiaci igényekrôl, az elhelyezkedési esélyekrôl tájékoztatjuk az érintetteket. Emellett jelen vagyunk az iskolai pályaválasztási fórumokon, önismereti tréningfoglalkozásokat szervezünk és tartunk a 7.-8. osztályos diákok számára, akiket az érdeklôdési köreiknek megfelelôen üzem-, képzôhelyés tanmûhely-látogatásokra viszünk. Más megközelítést kívánnak a középiskolások, ezért a végzôs évfolyamos diákok szülei és pedagógusai számára a továbbtanulási szülôi értekezleteken elôadást tartunk a felsôfokú és középfokú oktatási rendszerrôl, a lehetôségekrôl, a munkaerôpiaci igényekrôl, az elhelyezkedési esélyekrôl, akár meghívott, sikeres vállalkozások vezetôivel és munkatársaival együtt. A 11., 12. évfolyamos diákoknak szintén az érdeklôdési köreiknek megfelelô üzem-, képzôhely- és tanmûhely-látogatásokat szervezünk, mint ahogy számukra is nyitott az önismereti tréningfoglalkozásokon való részvétel lehetôsége.

Szintén a pályaorientációt szolgálják azok az egyre nagyobb sikert arató vetélkedôk (Gép-Ésszel, Villany-Ász, AutóMánia, Épít-Ésszel) és szakmabemutató rendezvények (Szakmák Napja Mohácson), valamint kiállítások („Hovatovább”, Mi a pálya?), amelyeken testközelbôl ismerhetik meg a gyerekek az egyes szakmákat és azok képviselôit.

5

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Szakképzés — A megyei duális képzés felügyelete, mûködtetése és irányítása során a kamara munkatársai évente közel 2500 db tanulószerzôdést és 1000 tanulóra vonatkozó együttmûködési megállapodást kezelnek, illetve tartanak nyilván, valamint 350 gyakorlati képzôhely számára nyújtanak folyamatos szakmai támogatást, tanácsadást – folytatja Piacsek László. — Tanácsadó kollégáim azért dolgoznak, hogy a gyakorlati képzôhelyeken a gyakorlati képzés szakmai szempontból megfelelô körülmények között, megfelelô eszközökön, megfelelô folyamatokon keresztül, szakmailag felkészült oktatók irányításával, a kerettantervek, illetve az iskolák helyi programjai alapján folyjon. A megye szakképzô intézményeiben, valamint a gyakorlati képzôhelyeken zajló magas színvonalú munkát igazolja vissza az a számos siker, amelyet az országos versenyeken évrôl évre elérnek a baranyai tanulók. A tavalyi tanévben a Szakma Sztár Fesztiválon a Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeibôl 7 szakmában 12 tanuló jutott el a végsô megmérettetésig, ahol nagy sikerrel szerepeltek: SZKTV 1., 2., és 3. helyezést is elértek, illetve OSZTV 3. és ÁSZÉV 3. helyezéssel tértek haza.

— A még útjukat keresô egyetemi hallgatóknak miként tud segíteni a kamara?

— A felsôoktatási hallgatók számára indítottuk a GPS – az újratervezés programját a Pécsi Tudományegyetemmel és a Pécsi Szakképzési Centrummal (PSZC) közösen. Mint ahogy a program elnevezése mutatja, a program az újratervezés lehetôségét biztosítja a fiatalok számára.

A mûszaki felsôoktatásba jelentkezett, de fel nem vett, az egyetemrôl lemorzsolódott vagy lemorzsolódással veszélyeztetett fiataloknak kívánunk segíteni oly módon, hogy számukra piacképes tudást, szakképzettséget, versenyképes kompeten-

ciákat, megfelelô életpályaperspektívákat biztosítunk. Ezért a felmerült igények alapján egyéni és csoportos pályaorientációs tanácsadást nyújtunk az érdeklôdôk számára, mellyel elôsegítjük fiatalok érdeklôdési körének megfelelô középfokú duális szakképzésbe való bekapcsolódás lehetôségét a PSZC valamely tagintézményében, ahol a szakmatanulással párhuzamosan a szakgimnáziumok szaktanárai a tanulókat felkészítik az újbóli érettségi vizsga letételére is.

AUTHNÉ KÁLLAI KATA

Gyakorlati oktatók, mesterek képzése — A szakember-utánpótlás biztosításában fontos szerepük van azoknak a gyakorlati oktatóknak és mestereknek, akik iskolán kívüli (külsô) gyakorlati képzôhelyen foglalkoznak tanulókkal az iskolai rendszerû szakképzésben. Sokan vállalták és vállalják a kamara által indított mesterképzések elvégzését. A mesterképzés célja, hogy a jelölt a magasabb szintû szakmai elismertséget jelentô „mester” címet megszerezze, ezzel együtt a szakmát tanuló fiatalokkal magasabb szakmai színvonalon, pedagógiailag is tudatosan foglalkozhasson – mondja AUTHNÉ KÁLLAI KATA gyakorlati oktató referens.

— Mivel 2019. szeptember 1-jétôl elsôsorban kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvánnyal rendelkezô szakemberek foglalkozhatnak tanulókkal a duális szakképzésben, idén elindultak a kamara szervezésében a gyakorlatioktató-képzések is. A képzés célja magas szintû, a mai kor követelményeinek és kihívásainak megfelelô ismeretek elsajátítása, amely ismereteket az oktatók a mindennapi munka során hasznosítani tudnak. Ez a képzés fejlôdési lehetôséget biztosít a gyakorlati oktatók-

CÍMLAPSZTORI nak a tanulókkal való egyes problémás szituációk kezelésében, ugyanakkor minôségi tudásra tehetnek szert, amely segítségével magasabb színvonalra emelhetô a gyakorlati oktatás. Az elméleti képzés keretében pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismereteket kapnak a résztvevôk, a tréningszakasz során pedig olyan képességekre tehetnek szert, amelyek segítenek megérteni, kezelni, valamint pozitívan befolyásolni a saját és mások érzelmeit. Életszerû szituációkkal találkozhatnak, amelyek a gyakorlati oktatói munka során felmerülô kihívások kezelésében nyújtanak támogatást. Ebben az évben 9 csoportot szerveztünk, összesen 197 gyakorlati oktató tett sikeres vizsgát.

„Olyan helyzeteket tanultunk, mint amilyenek a mindennapokban vannak” BALOGH CSABA, a Hauni Hungaria Kft. hegesztôspecialistája nyár elején fejezte be a gyakorlatioktató-képzést, és néhány hét múl-

BALOGH CSABA

va már alkalmazta is az ott tanultakat.

— 35 év munka után olyan élethelyzetbe kerültem, hogy egy szívmûtét után nem engedtek vissza a hegesztôboxba hegeszteni. Viszont az eddig megszerzett tapasztalataimat a tanulóképzésben, a tanulók oktatásában, fejlesztésében szeretné hasznosítani a vállalat, így a vezetés elküldött a gyakorlatioktatóképzésre. Korábban megszereztem egy nemzetközi hegesztôspecialista diplomát, amit szintén fel tudok használni a munkámban. Itt, a Hauniban mûködik egy hegesztô tanmûhely, ahol minden héten 4-6 gyermeket oktatunk a kollégámmal.

Ezért is volt igazán hasznos számomra a gyakorlatioktató-képzés, amely egyébként nagyon tetszett, sokat tanultam a tanfolyam alatt. Érdekes dolgok jöttek elô, és azt tapasztalom, hogy az életben egy az egyben úgy van, ahogy a tanfolyamon elhangzott. Olyan helyzeteket vettünk át, mint amilyen helyzetek vannak a mindennapokban. Május végén vizsgáztunk, június 17-én pedig megkaptam a nyári gyakorlatos fiatalokat. Életem elsô oktatása volt a tanmûhelyben, mert a gyakorlati oktatójuk eltörte a lábát, és nekem kellett helytállnom helyette. Minden, amit a kamarában tanultam,

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

elôjött. Voltak különbözô szituációk, volt szerelem, veszekedés, nézeteltérések, a csoportban voltak gyengébb és erôsebb tanulók, ahogy a képzésen is találkoztunk ezekkel a helyzetekkel. Nagyon sokat tapasztaltam abban a négy hétben, aminek a mai napig is hasznát veszem a gyerekek oktatásánál.

Számomra minden újdonság volt, amit a kamarában tanultam, mert korábban nem foglalkoztam ilyennel. Az világossá vált, hogy a gyerekek az elsôk, az ô szempontjaikat kell nézni, úgy kell alakítani a mindennapjaikat, hogy ôk jól érezzék magukat. Nyilván fegyelmet kell tartani meg van egy ütemterv, ami szerint haladni kell, viszont nemcsak a tananyagra, hanem a gyerekek érzéseire, problémáira is figyelni kell.

„Újdonság volt a fiatalokkal való kommunikáció megtanulása” LACZKÓNÉ RUMICS ANGÉLA a Mecsek Füszért Zrt. munkatársaként vett részt a gyakorlatioktató-képzésen. Ugyan tanulóval kapcsolatban még nem próbálta ki az ott tanultakat, viszont egy felnôtteket érintô szituációban már sikerrel alkalmazta a kommunikációs technikákat.

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság — A Mecsek Füszért Zrt. egyik boltjában dolgozom, már régóta foglalkozom tanulókkal. A jogszabályi változás megkövetelte azt, hogy ha továbbra is szeretnék részt venni a tanulóképzésben, akkor el kell végeznem ezt a tanfolyamot.

Nagyon örültem, hogy a vállalatom elküldött az ötvenórás képzésre.

Rengeteg korábbi ismeretet felelevenítettünk, fôleg a pedagógiai oldalról, a kommunikációt érintve volt számomra sok újdonság. Számos technikát elsajátítottunk a diákokkal szembeni kommunikációval kapcsolatban, elôtérbe került a kérdezz-felelek, a konfliktuskezelés, hogy miként kérdezzünk egy diáktól. Megtanultuk, hogy milyen kérdéseket ne tegyünk fel ahhoz, hogy továbbra is nyitott maradjon a kommunikáció, vagy hogy miként hallgassuk meg akár az iskolával, a szülôvel, a szakmai képzéssel kapcsolatos problémáját, hogyan segítsük a fejlôdését, a felnôtté válását, a munkába való beilleszkedését. A tréningen gyakorlati feladatokat is megoldottunk, például miként építsük ki a bizalmat a gyerek felé, hol keressük magának a problémának a megoldását, hogy menjünk-e a szülôk, az iskola felé. A trénerek a jogszabályi megfelelôségre is felhívták a figyelmünket. Számomra hasznos volt az a rész is, amikor szituációs feladatokon gyakoroltuk, hogy miként tudunk segíteni egy SNI-s gyereknek.

CÍMLAPSZTORI

Felnôttképzés

LACZKÓNÉ RUMICS ANGÉLA

Amióta elvégeztem a képzést, nem volt tanulóm, de a tanfolyamon megtanult technikákat sikeresen használtam egy felnôtteket érintô helyzetben. Itt, a boltban sikerült feloldanom egy konfliktust, az egyik kollégám már nem tudott megoldást egy vevôvel kialakult nézeteltérésben, akkor segítettem neki.

Eszembe jutott, hogy miket gyakoroltunk és melyek voltak azok a szavak, amelyekkel el tudtam simítani a két ember közötti vitát. Ennek nagyon örültem. A vizsgán is voltak szituációs helyzetek, hogy miként állok neki a probléma megoldásának, hogyan kérdezek, miként válaszolok... Számomra nagyon élvezetes és hasznos volt az egész tanfolyam.

A PBKIK Oktatási Központjának KamarAAkadémia képzési rendszere a megyében és a dél-dunántúli régióban mûködô kkv-k versenyképességének javítása, valamint a mûködésük és fejlôdésük támogatásához szükséges elméleti, illetve gyakorlati tudás, ismeretek, naprakész információk biztosítása érdekében jött létre. A KamarAAkadémia több tudásterületen kínál a kis- és középvállalkozások vezetôi, munkatársai, alkalmazottai számára 4-6 órás képzéseket. Az elmúlt másfél évben közel 150 fô vett részt a megszervezett tanfolyamokon a kamarában.

Többek között volt már stratégiaalkotás és üzletiterv-készítés, vevôszerzô reklámszövegek és a sikeres honlap titka, GDPR gyakorlati megvalósítás workshop, szimulációs projektmenedzsment-képzés, versenyképes vállalati kultúra vagy generációs különbségek kezelése a munkahelyen, illetve marketing építôkockák: a fejlôdô vállalkozás lehetôsége kezdôknek és haladóknak címmel szakmai program a kamarában.

K.T.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA ÉS ÜZLETI PARTNERKERESÉS A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network társszervezésében megvalósult Open4Business nemzetközi üzletember-találkozón idén 15 országból érkezett közel 250 résztvevô 400 üzleti tárgyalást bonyolított le a kétnapos programsorozat ideje alatt.

Az idei rendezvények magukban foglaltak többek között olyan programokat, mint a Connect-IT konferencia vagy az „Exportfinanszírozás EU-n belül és kívül”, „Ipar&Klaszterek&Együttmûködés” és „Ír Üzleti Nap” címû szekcióülések, melyek során élvonalbeli szakemberek elôadásaikban a vállalkozások teljesítményére közvetlen hatással lévô témákat tárgyaltak.

A helyi cégek idén is jelentôs számban képviseltették magukat a rendezvényen; 99 baranyai cég vett részt a programokon, melyek közül 63 vállalkozás csaknem 200 üzleti megbeszélést folytatott le, ezek fele külföldi partnerekkel zajlott.

Dr. Síkfôi Tamás kamarai elnök „Cél a nemzetközileg is együttmûködô, innovációs ökoszisztéma és partnerség.”

Open4Business Nemzetközi Üzletember Találkozó és Konferencia 2019. Plenáris ülés.

„...mert földtudományok nélkül nincs vízgazdálkodás, nincs szénhidrogén-kutatás, nincs radioaktív hulladék-elhelyezés.”

(Dr. Fedor Ferenc) Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter GINOP-1.3.2-15-2017-00027 projektjén keresztül társszervezôje volt a rendezvénynek.

B2B kétoldalú üzleti tárgyalások. „250 résztvevô, 150 vállalkozás, 15 ország, 400 tárgyalás – mi lehet ennél hatékonyabb?!”

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

DesignPécs 2019 nyitórendezvény és kirakatverseny díjátadó „Helyi értékek és baranyai dizájnerek – kitettük a kirakatba!”

Ír-Magyar Üzleti Nap „Közös célok, közös gazdasági érdekek – Írország új szerepkörben a brexit után”

Ipar & Klaszterek & Együttmûködés. „Következô lépések - klasztereken átívelô ágazati együttmûködések.”

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Exportfinanszírozás az EU-n belül és kívül. „EXIM finanszírozási és biztosítási termékek, globális kockázati tényezôk.”

Eligazodás a szellemi tulajdon útvesztôjében. „A jó design a vállalati sikereket növeli, de vajon hogyan védhetô és mennyit ér?”

Connect-IT 2019 konferencia. „A virtuális is valós elôny – IT start-upok a régióban.”

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

GYAKORLATI ÚTMUTATÓK ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÔ PROGRAMOK Lezárult az Erasmus+ program keretében megvalósított FEMME „Fostering the Exchange of practices to Empower Mumpreneurship” címû projekt.

A nôk, kismamák vállalkozóvá válását támogató kétéves projekt ideje alatt nyolc ország partnereinek együttmûködésében került kidolgozásra egy, a vállalkozás indítását tervezô nôknek, kismamáknak szóló útmutató, a vállalkozási ismeretek tanulását segítô oktatói kézikönyv, valamint az EUban uralkodó jelenlegi üzleti környe-

zetet és a nôi vállalkozók helyzetét bemutató átfogó tanulmány.

A megvalósítás során a partnerek kiemelten fontosnak tartották olyan nôk és oktatók bevonását, akik valós visszajelzést tudnak nyújtani a készülô képzési anyagokkal kapcsolatban; eddigi tapasztalataik és igényeik felmérésével pedig tovább fejleszthetô és hatékonyabban elsajátíthatók, illetve javíthatók a szükséges kompetenciák és képességek.

További cél volt az egyes partnerek saját régiójában bemutatni a he-

UTOLSÓ FÉLÉVÉT KEZDI MEG A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG REVITALIZÁCIÓJÁT CÉLZÓ PROJEKT A 2017 júliusában indult, vidéki kulturális örökség revitalizációját megcélzó REFREsh projekt megkezdi az utolsó pályázati félévet.

Az elmúlt két és fél év során a projekt keretén belül a régiót vizsgáló SWOT analízis, legjobb gyakorlatot bemutató dokumentum, újrahasznosítási koncepció, megvalósíthatósági tanulmány és regionális stratégia, valamint ezeket összefogó nemzetközi stratégia is készült.

Ezen anyag célja, hogy bármilyen területen útmutatást adjon a kulturá-

lis örökségek revitalizációjához. A dokumentumok a magyar partnerek, úgy, mint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), valamint Komló Város Önkormányzata által a projektben meghatározott helyszínre, a komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjteményre, valamint egy választott helyszínre, a pécsi volt Angster Orgonagyár épületére vonatkozóan készültek el.

A három év alatt a részt vevô öt ország mindegyikében egy-egy beruházás is elkészül. Magyarországon ez

A KÉZMÛVES TERMÉKEK TOVÁBBRA IS ÉRTÉKET KÉPVISELNEK A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2002-ben indította útjára a „Magyar Kézmûves Remek” pályázatot.

A magyar kézmûves hagyományok és adottságaik jobb hasznosítása érdekében született kezdeményezés keretében a kiemelkedô kézmûves termékek alkotói a „Magyar Kézmûves Remek” elismerô címben részesülhetnek. Az idei kiírásra 124 pályamû érkezett, melybôl 4-et baranyai

kézmûves küldött be. A kézmûves szakma teljes körét átfogó pályázati lehetôség értékét a szakmai elismeréssel való díjazás adja meg marketing-, illetve megjelenési lehetôséget nyújtva. A „Magyar Kézmûves Remek” elismerô oklevél mellett valamennyi díjazott lehetôséget kap arra, hogy használhassa a brand logóját.

Idén 47 pályamû részesült az elismerésben. Baranyából az alábbi pálya-

lyi nôi lakosság számára, hogy a vállalkozóvá válás, akár kisgyerek mellett is egy elérhetô, megvalósítható választás, ami sok esetben nagyobb szabadságot és kiegyensúlyozottabb mindennapokat eredményezhet, mint alkalmazottként dolgozni. Ezek a tevékenységek segítettek az érdeklôdôk közötti párbeszéd kialakításában, a formális és informális közösségépítés elindításában.

Az oktatási anyagok hamarosan elérhetôk lesznek magyar nyelven is: https://femme-project.eu/

Komlón, a könyvtár épületében valósult meg: az akadálymentesítés, a lift beszerelése, a festési munkák befejezôdtek.

A projekt következô, egyben utolsó féléve során a beruházások miden országban befejezôdnek, emellett a kreatív ipart megcélzó nemzetközi fotókiállítás is megrendezésre kerül a felújított helyszíneken.

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

mûvek születtek: Keresztes Levente – Kopjafa; Élô József – Busó álarc és Busó alak; Dr. Markovits Antal – Íz-Tár ételízesítô és FANNI fasírtporok; Dékány-Szabó Ildikó – Fonott kisszék.

A zsûri a baranyai pályázók közül Keresztes Levente ács-asztalos pályamunkáját emelte:. A faragástechnika kiváló, a kopjafa motívumrendszerét megfelelôen használja, letisztult élek és sima felületek jellemzik – hangzott az indoklás. Rajta kívül Élô József és dr. Markovics Antal pályamûvei is megkapták a Magyar Kézmûves Remek címet! Gratulálunk!

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCSI KREATÍVOK EGYMÁS KÖZÖTT Számos uniós kezdeményezésben nagy figyelmet fordítottak a kulturális és kreatív iparágakra és ezek vállalkozóira, mivel jelentôs a hozzáadott értékük a turizmushoz.

hívták fel a figyelmet a kreatív iparban rejlô lehetôségekre, magaslatokra és buktatókra. Cserkúthy Hanna divattervezô a kreatívok együttmûködésérôl és az abban rejlô pozi-

tívumokról beszélt. Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke projektlehetôségekre hívta fel a résztvevôk figyelmét. Schmidt Enikô, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részérôl a divatiparban jelentôs nemzetközi üzletember-találkozókat ismertette. Bemutatkozott még a modern pécsi filmgyártás, valamint a helyi kortárs grafika is. Az elôadók nem titkolt célja az volt, hogy megmutassák az alkotóknak, hogyan váljanak sikeres vállalkozóvá és tegyék ismertté szolgáltatásaikat és termékeiket mind hazai, mind a nemzetközi piacon.

SZIGETVÁRI CSAKPONT TÉRÍTÉSMENTES KÉPZÉSEI

és az ezekkel járó elônyökkel kapcsolatosan. Mennyire éri meg és milyen költségekkel jár az ilyen típusú foglalkoztatás? Ez a tanácsadás a munkavállalóik számára is elérhetô, melyre csoportos formában akár a cég telephelyén is sor kerülhet.

A Cult-CreaTE projekt keretében 2019. október 3-án Kreatív Dialógra gyûltek össze a helyi kulturális és kreatív iparágak jelentôs szereplôi.

A rendezvényen az elôadók a divatés filmipar, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Kreatív Ipari Klaszter, a Pécsi Tudományegyetem és a helyi dizájner boltok képviselôi

Ingyenes szülôi-családi tanácsadó képzés indul Szigetváron a Magtárban 2019. november 22-én a Szigetvári CsakPONT szervezésében. A képzés célja, hogy a résztvevôk megismerjék a legújabb ismereteket a családok mûködésérôl, a családi életciklusokat, a létezô családformák jellemzôit és mûködését, valamint, hogy ismereteket szerezzenek a társadalmi környezet változásainak családokat érintô hatásairól, megismerjék a gyerekek fejlôdésének lehetséges segítési módjait. A képzés elvégzése után a résztvevôk alkalmassá válnak meghatározott témákban szülôcsoportok vezetésére. A képzésre középfokú iskolai végzettséggel, valamint a szigetvár, a sellyei vagy a szentlôrinci járáshoz tartozó lakcímmel rendelkezô jelentkezôket várják. A képzés helyszí-

ne: Szigetvár, Magtár épülete, Dózsa Gy. u. 5/a. Információ és jelentkezés: http://szgyn.hu/palyazat-szuloi-csaladi-tanacsado-kepzes.

Ingyenes jogi tanácsadást szervez a Szigetvári CsakPONT a szigetvári, a sellyei és a szentlôrinci járáshoz tartozó lakosok számára minden 2. csütörtökön jogi tanácsadás, családjogi kérdések, adójóváírások, támogatások igénylése témakörökben személyes konzultáció keretében. A tanácsadás helyszíne a Magtár.

Foglalkoztatási típusokkal kapcsolatos ingyenes jogi és pénzügyi tanácsadás a szigetvári, a sellyei és a szentlôrinci járáshoz tartozó vállalkozások számára, ahol egy tanácsadóval konzultálhatnak a különbözô alternatív foglalkoztatási formák alkalmazásával

Elôzetes bejelentkezés szükséges: 20/236-7961 vagy a NÔNAP 365 Facebook-oldalon.

A projekt az EFOP-1.2.9-17-201700102 számú támogatási szerzôdés alapján az Európai Unió Európai Strukturális és Beruházási Alapokból kerül finanszírozásra.

13

14

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

DOBOS ELVIRA A FEJLÔDÉS KULCSA A TUDATOS TERVEZÉS Míg néhány évvel ezelôtt tulajdonképpen még ketten dolgoztak a szervezeti diagnózist, üzleti coachingot és tréningeket, vezetôi kompetenciafelmérést nyújtó MyPro Solutions-ben, ma már 8 munkatárs látja el az egyre növekvô mennyiségû feladatot. Látványos fejlôdésen ment és megy keresztül a pécsi vállalkozás, és mint Dobos Elvira ügyvezetô mondja, a növekedés tudatos döntésük és munkájuk eredménye.

— Hárman alapítottuk a vállalkozást, de rövid idôn belül egyértelmûvé vált, hogy ketten visszük tovább Ruszák Miklóssal. A növekedésnél a legfôbb szempont az volt, hogy kizárólag kiemelkedô szaktudású kollégákkal dolgozzunk, mivel a szervezetfejlesztési szakterület nagy felelôsséggel jár és megköveteli a felkészültséget. Büszkék vagyunk arra, hogy minden kollégánk vagy tanított, vagy jelenleg is tanít egyetemen, fôiskolán a maga szakterületén.

— A vállalkozásnak két városban, Budapesten és Pécsett is van irodája. Miért maradtak meg pécsinek?

— Pécs az otthonom, és soha nem merült fel bennem, hogy elhagyjam azért, mert máshol esetleg könnyebb lenne. Pécs meghatározó része az életemnek, az identitásomnak, ezért számomra fontos, hogy a helyi vállalkozások mûködését támogassuk. A kezdetektôl a Pécs-Budapest tengelyen dolgozunk legtöbbet. Egyrészt a szakma ma is Budapest központú, illetve egyéb szerepvállalásaink miatt is, hiszen elnöke vagyok a Magyar Coach Egyesületnek, és már negyedik éve alelnöke vagyok a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének,

ezek pedig Budapesthez kötôdô feladatok.

— Említette, hogy tudatos volt a cégépítés az elmúlt években. Miként tudnak felállítani célokat és ezeket teljesíteni ebben a szakmában?

— Tegnap az egyik ismerôsöm megjegyezte, hogy ô még nem látott olyat, hogy valaki tudja, mennyi ügyfele lesz a következô évben. Mi abszolút nem így gondolkodunk. Tudatosan tervezünk és folyamatosan monitorozzuk a célok teljesülését. Minden év végén elkészítjük a következô évre a konkrét terveket, hogy melyik tevékenységtípusból menynyi megbízást szeretnénk, ahhoz milyen kapacitások szükségesek, az év folyamán pedig folyamatosan kontrolláljuk, hogy miként alakulnak a folyamatok, és ha kell, be tudunk avatkozni. Erre kidolgoztunk egy saját fejlesztésû webalkalmazást, amelyet már más vállalkozások is sikeresen használnak. Szerintem nagyon fontos a tudatos tervezés. Egyrészt ott van a céltudatosság, hogy ebbe az irányba kell haladnunk, másrészt az iránytartás határozza meg a döntéseinket. Ha valakinek nincs célja és átgondolt terve, akkor az aktualitások irányítják a cége mûködését, és kevés az esélye, hogy oda jut el, ahová szeretett volna.

— Honnan lehet tanulni ezt a vállalkozói gondolkodást vagy attitûdöt?

— Kollégáimmal folyamatosan képezzük magunkat, hogy mindig naprakész tudással rendelkezzünk. Emellett azt is látom, hogy van egy olyan attitûd, ami alkalmassá tesz valakit arra, hogy sikerre vigyen egy vállalkozást. Kell hozzá bátorság, tudatosság, önkontroll, elôrelátás, és hogy az ember tudatában legyen annak, hogy

magának kell felelôsséget vállalnia a célok eléréséért, és nem elég, ha csak szimplán jól elvégzi a munkáját, tágabb perspektívában kell gondolkodni. Ezt a cég belsô mûködésében is érvényesítjük. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy csak az eredmény számít, és ezért felelôsséget is vállalunk.

— Említette, hogy több üzleti közösségnek is tagjai, ez miként szolgálja a vállalkozás fejlôdését?

— A vállalkozás kezdeti idôszakában sokat dolgoztunk nagyobb szervezetekkel, de egyre erôteljesebben éreztük, hogy a kkv-knál jelentôsebb értékteremtô munkát tudnánk végezni, hiszen ôk a hazai gazdaság fontos motorjai. Az ügyfélszerzésünk ennek megfelelôen fordult egy üzleti közösség irányába, ahol rendszeres kapcsolatot alakítottunk ki jellemzôen kkv-k vezetôivel. A mi tevékenységünkkel kapcsolatban meg kell születnie a bizalomnak, hiszen a cégek belsô információkat osztanak meg velünk. Az idei évben már a megbízásaink fele pécs-baranyai cégektôl érkezett, ami visszaigazolja a döntésünket.

— A jövô miként alakul, milyen célok felé megy a vállalkozás?

— Hiszünk abban, hogy minden munkánkkal a fejlôdést szolgáljuk, és egyre több olyan vállalkozóval szeretnénk kapcsolatba kerülni, akik hozzánk hasonlóan gondolkoznak. Ennek megfelelôen azon dolgozunk, hogy országosan ismert szervezetfejlesztô céggé váljunk, így azok az ügyfelek találjanak hozzánk, akiknek a hatékonyabb mûködéshez mi tudjuk a legjobb külsô támogatást adni. A szolgáltatási portfóliónkat is folyamatosan fejlesztjük olyan stratégiai partnerségek kialakításával, amelyek lehetôvé teszik, hogy izgalmas és egyedi megoldásokat kínáljunk az ügyfeleinknek.

A magyar tulajdonú kkv-k mellett tettük le a voksunkat, és a jövôben is elsôsorban velük szeretnénk dolgozni.

K.T.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

FELELÔSSÉGGEL A KÖZÖSSÉGÉRT Társadalmi felelôsségvállalási programok a Hauni Hungariánál A Hauni Hungaria amellett, hogy a város legnagyobb iparvállalata, aktív szerepet vállal a közösség építésében és közhasznú kezdeményezések támogatásában is. Többek között önkéntes munkával, adományozással és sport-, valamint kulturális rendezvények szponzoraként is segítenek.

Az idén 25. születésnapját ünneplô Hauni Hungaria a város legjelentôsebb ipari üzeme, egyben legnagyobb foglalkoztatóinak egyike. A cég fejlôdése negyed évszázada folyamatos, mára a helyi gazdaság stabil oszlopává nôtte ki magát. Emellett az elmúlt 25 évben nagy hangsúlyt fektetett a társadalmi felelôsségvállalásra, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az elsô gyárigazgató, Dieter Eppler szeptemberben vehette át a pécsi önkormányzat Pro Communitate Díját a pécsi kulturális élet és a környékbeli mûvészek támogatásáért.

A vállalati társadalmi felelôsségvállalási programok azóta nagyságrendjükben és kiterjedtségükben is jelentôsen bôvültek. A Hauni visszatérô támogatója a város kulturális és sportéletének: többek között a PVSK elsô osztályú férfi kosárlabdacsapatának és a világhírû Pannon Filharmonikusoknak. Emellett idén fôszponzora volt a tavaszi Pécsi Egyetemi Napoknak és Ákos sportcsarnokbeli koncertjének. A vállalat nevéhez fûzôdik Pécs legnagyobb idei sporteseménye, a Hauni25 futás. Évente több millió forintot fordít a cég közhasznú munkát végzô civil szervezetek segítésére. Tavaly óta ráadásul a munkatársak szavazatai alap-

ján választják ki a támogatott alapítványokat, így a haunisok is jobban azonosulni tudnak az adományozás mögötti célokkal.

A kollégák bevonását ösztönzik az önkéntes napok.

Tavaly kétszer, idén pedig már féltucatszor segítettek szabadidejükben kisebb-nagyobb felújítási munkák elvégzésével iskolákban, óvodákban és játszótereken a haunisok. Oroszlánrészt vállalt a Hauni a gyermekklinika interaktív mesefal-projektjében: a cég eszközöket és anyagokat adományozott, a munkatársak pedig a kórházi falak színesre festésében közremûködtek.

Régre nyúlik vissza a gyár, a helyi szakképzô iskolák és a Pécsi Tudományegyetem együttmûködése. Az intézményeket berendezésekkel és technológiákkal, a diákokat és hallgatókat pedig gyakorlati oktatási lehetôségekkel támogatja a Hauni. A Pécsi Tudományegyetemmel tavaly részletes együttmûködési megállapodást írtak alá, majd az idei évben megalakult a Hauni Technológiák Tanszék a Mûszaki és Informatikai Karon, ezzel biztosítva a gyorsan fejlôdô vállalati igényekhez igazodó fém- és gépipari szakképzést.

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. H 7632 Pécs, Móra Ferenc u. 72.

Tel: +36 72 505 200 • Fax: +36 72 505 202 • hungaria@hauni.com • www.hungaria.hauni.com

15

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Infra-med Kft. „AZ ÜZEMORVOS” Speciális szolgáltatások: ● ● ● ●

Online bejelentkezés Lejáratfigyelés (opcionális) Szûrôvizsgálatok ingyenesen (szerzôdött partnereink számára) Szaktanácsadás, szakmai hírlevél

Szakellátóhelyi tevékenység (az üzemorvostan szakrendelése) szolgáltatásai: ● ● ●

Megrekedt, problémás eseteknél az alkalmasság másodfokú vizsgálata Felnôttképzésre jelentkezôk szakmai alkalmassági vizsgálata Vállalkozó orvosok munkaköri alkalmassági vizsgálata

Munkahelyi elsôsegélynyújtók képzése: ● ●

Újraélesztési gyakorlat, elméleti felkészítés, tesztvizsga – az OMSZ tanúsítványával rendelkezô saját oktatóval.

A szolgáltatást Pécsen és környékén kiszállással (10-25 fô/alkalom) is vállaljuk.

Aktuális hír Ez év november 29-én lejár a jogszabályi határideje a munkahelyek elektromágneses tér kockázat-felmérésének (33/2016. EMMI rendelet), mely megrendelhetô foglalkozás-egészségügyi szolgálatunknál.

7621 Pécs, Munkácsy M. u. 25. Tel.: +36 72 515 064, 30 416 0484 Kérje ajánlatunkat!

BEMER fizikai érterápia Pozitív hatás az általános közérzetre, az egészségre és az alvásra.

Ez egyben egy magasabb életminôséghez vezet. Ez a BEMER! (orvostechnikai eszköz otthoni használatra is) Bérlemény ajándékutalvány 10% kedvezménnyel, december 20-ig. Tel.: 30 9696 123

Infra-med Kft. Tel.: +36 30 416 0484, 72 515 064 www.inframed.hu e-mail: inframed@inframed.hu

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

MA MÁR BRIGÁDVEZETÔKÉNT DOLGOZIK A CÉGNÉL A jelenleg érvényben lévô támogatási formáknak köszönhetôen ismét felívelô ágba került az építôipar. Annak érdekében, hogy ennek kedvezô hatásait az ágazat szereplôi minél jobban ki tudják használni, nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy az általuk foglalkoztatottak minél magasabb színvonalon végezzék a munkájukat, emellett a szakember-utánpótlásukban is mind nagyobb szerepet kap a tanulóképzés. Ennek is köszönhetô, hogy hosszú évek után ismét indult kômûvesek részére mestervizsgára felkészítô tanfolyam. A résztvevôk novemberben már a mesterlevelüket vehetik át, ahogy SZABÓ GÁBOR is.

— A barátaim közül sokan az építôiparban dolgoztak, dolgoznak.

Nyaranta – már egészen fiatalon – az egyikük édesapja mellett segédmunkásként dolgoztam — kezdi beszélgetésünket.

Abaligeten nôtt fel. Az erdô, a természet is közel állt hozzá, ezért Barcson végzett az erdészeti szakközépiskolában, azonban mire leérettségizett, ezen a területen már nem tudott elhelyezkedni, ekkor döntött úgy, hogy vált, kômûvesnek tanul.

Az egykori Pécsi Regionális Munkaerô-fejlesztô és Képzô Központban tette le az OKJ-s vizsgát, a gyakorlati képzése pedig az akkori munkahelyén folyt.

— A sikeres vizsgát követôen a cégem tovább alkalmazott, majd miután nehéz anyagi helyzetbe kerültek, egy magánvállalkozónál helyezkedtem el. Az IMG Építôipari Kft.-hez egy évvel ezelôtt jöttem – folytatja beszélgetésünket. — Úgy gondolom, hogy elégedettek a munkámmal, amit semmi sem bizo-

nyít jobban, mint hogy felajánlották a lehetôséget arra, hogy letegyem a mestervizsgát. Meg talán ezért is esett rám a választás, mert már korábban is foglalkoztam tanulókkal. Örültem a lehetôségnek, mindig is úgy gondoltam, a mestercím egy magasabb lépcsôfokot jelent a szakmai ranglétrán.

ben a mindennapi munkájukban is hasznosítani tudnak. Akkor csak Szabó Gábor vállalkozott rá, azóta már többen is jelezték, sajnálják, hogy nemet mondtak – teszi mindehhez hozzá a beszélgetésünk végére megérkezô MOLNÁR GÁBOR, az IMG Építôipari Kft. ügyvezetôje.

SZABÓ GÁBOR ÉS MOLNÁR GÁBOR

Mint Szabó Gábor mondja, nem bánta meg, jók voltak mind az elméleti tárgyakat, mind a gyakorlatot vezetô oktatók. A tanfolyam során nemcsak a korábban megszerzett ismereteit eleveníthette fel, hanem számos új eljárást is megismerhetett, valamint olyan emberekkel találkozhatott, akik más szemüvegen keresztül mutatták meg az egyes munkafolyamatokat, rávezették arra, hogy azok számos módon elvégezhetôk. Nagyon jó társaság jött össze, azóta is tartja a többiekkel a kapcsolatot. Jelenleg két tanuló van a keze alatt, valamint a sikeres mestervizsgát követôen brigádvezetôvé is kinevezték.

— A kômûveseink közül mindazoknak, akik megfeleltek a feltételeknek, felajánlottuk a lehetôséget, hogy mestervizsgát tegyenek és fizetjük annak díját. Abból indultunk ki, hogy a cég is jól jár ezzel, hiszen számos új ismeretre tesznek szert a tanfolyam során, amit a késôbbiek-

A családi vállalkozásként mûködô, több mint két évtizedes múltra visszatekintô cég elsôsorban ipari telephelyek fejlesztésében, létrehozásában vesz részt, valamint bankok fiókjainak felújítását végzi. Emellett, ugyan kisebb részben, de családi házakat is építenek, valamint azok felújítására, átalakítására is vállalkoznak. Az építôipari szakma szinte teljes skáláját felölelô szakembergárdájuk, saját gépparkjuk lehetôséget teremt arra, hogy generálkivitelezôként jelenjenek meg a piacon.

A kezdetektôl nagy hangsúlyt helyeznek a magas minôségben elvégzett munkára, ennek érdekében vágtak bele saját szakember-utánpótlásuk kinevelésébe is, s a tanulóképzés általuk elvárt színvonalának mind magasabb emelése érdekében döntöttek úgy, lehetôvé teszik a kômûveseik számára, hogy megszerezzék a mesterlevelet.

Sz.K.

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMÁK

BARANYÁBAN ELÔSZÖR Tehergépjármû-vezetôk képzését indította útjára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével az ATI Pécs Autósiskola. Az iskolarendszerû felnôttoktatás keretein belül zajló féléves tanfolyamon a 18. életévüket betöltött, minden elôírásnak megfelelô szakmával rendelkezôk vehetnek részt. Az elméleti képzés a Pécsi SZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája és Általános Iskolájában zajlik, míg a gyakorlati oktatás az ATI Pécs Autósiskolában.

— Nagy az érdeklôdés az általunk útjára indított OKJ-s vizsgával záruló tehergépjármû-vezetôi képzésnek, amivel a tanfolyam hallgatói tehergépkocsi-vezetôi jogosítványt és egyben egy újabb szakmát is szerezhetnek – kezdi beszélgetésünket az ATI Pécs Autósiskola ügyvezetôje, JOVÁNOVICS MILÁN. — Várhatóan az OKJ-s bizonyítvány megszerzését követôen gyorsan munkát is találnak maguknak, ugyanis nagyon sok szállítmányozással foglalkozó cég keres tehergépkocsi-vezetôt.

A féléves képzés része egy hatvan órás elméleti blokk, amelyen belül a szerkezetelmélet és az üzemeltetés is napirendre kerül, egy hatósági eljárásokat tartalmazó elem, valamint az OKJ-s részen belül egyebek mellett közlekedésföldrajz, valamint az, hogy miként kell a rakományt rögzíteni, a tehergépkocsit karbantartani, de a nagy testû jármûvek és azok jellemzôi is szóba kerülnek. Mindezek mellett egy idegen nyelv – angol vagy német, gépjármûvezetôi szaknyelvvel kiegészítve – is része a tanfolyam anyagának.

Sikeres vizsga esetén a résztvevôk C kategóriás jogosítványt és GKI igazolványt szereznek. Ezzel, valamint a szükséges egyéb engedélyek beszerzését követôen egész Európában vállalhatnak munkát.

— Ez a fajta képzés három évvel ezelôtt indult, Baranyában most elôször. Jelenleg huszonnyolcan vesznek benne részt, akik jövô év februárjában vizsgáznak, majd ezt követôen újabb csoport kezdi meg a képzést. Az OKJ átalakulása miatt a

jövô év szeptemberétôl sajnos ez a szakma kikerül ebbôl a körbôl, pedig nagy az érdeklôdés, csaknem kétszázan jelentkeztek eddig rá – ad hangot annak, mennyire népszerû ez a fajta képzés.

Jovánovics Milán szenvedélye az oktatás és a gépjármûvek, a vezetés. Nagyon korán, már háromévesen gokartozott, hat évesen vezetett, 11 évesen indult az elsô versenyén, 12 évesen már beülhetett az édesapja mellé egy oktatóautóba, s 15 évesen vett elôször részt amatôr rally bajnokságon. Az eddig eltelt évek alatt amit csak lehetett, megtanult a gépjármûvekrôl, ugyan autóvillamossági-szerelôként végzett, de nem esik az sem nehezére, ha meg kell javítania egy autót.

— Az autósiskolát kilenc évvel ezelôtt alapítottam meg, mert szerettem volna a magam ura lenni – folytatja tovább beszélgetésünket. – Ezzel a szakmában nemcsak a legfiatalabb szakoktató lettem, de autóiskola-tulajdonos is. Nagyon szeretem csinálni, mind a mai napig részt veszek az iskola mindennapi munkájában. Hetente van egy napom, amikor oktatok. Tulajdonképpen én vagyok az, aki, ha kell, beül a tanulókocsiba, vagy elôadást tart a biztonsági ellenôrzésrôl, üzemeltetésrôl, vagy akár a tehergépkocsi mûködésérôl. A kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvány mellett 21 éves koromra megszereztem az A, B, és C, valamint az E és D kategóriás jogosítványt, Százhalombattán meg a szakoktatói oklevelemet.

Látva a képzésre jelentkezô nagy igényt, úgy határozott, bôvíti gépjármûparkját, újabb korszerû tehergépkocsit szerez be, mert nagyon fontosnak tartja, hogy a tanulókocsik biztonságosak legyenek, ne csak motorikusan, hanem minden szempontból, ezért csak új gumikat szereltet fel a kerekekre.

JOVÁNOVICS MILÁN

— Nem szeretném kockáztatni sem a tanulók, sem a közlekedésben részt vevôk – autóvezetôk, gyalogosok – életét. Emellett vallom, a minôségi képzés egyik fontos feltétele is ez. A célom, hogy a motorkerékpártól egészen az autóbuszig teljes körû gépjármûvezetést oktató képzôhelyként a térség egyik vezetô autósiskolája legyünk. Ezért is kerestem meg annak idején a kamarát, mert a fejlôdés egyik lehetôségét láttam benne – zárja gondolatait Jovánovics Milán, mert még hosszú út áll elôtte, több eladásra kínált tehergépkocsit indul megnézni.

Sz,K.

INNOPULZUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

JURAVET KFT. SPECIÁLIS BIKANYAKÖRVET FEJLESZTETTEK BARANYÁBAN A szarvasmarhák ivarzási tevékenységérôl tájékoztató informatikai eszközt, egy speciális nyakörvet fejlesztett ki több cég bevonásával a Juravet Kft. Az innovatív eszköz létrehozását egy európai uniós pályázat támogatta, de mint LUKÁCS LÁSZLÓ, a kft. ügyvezetôje mondja, éppen a pályázat miatt húzódott el négy évig a munka. A bikanyakörvet mint terméket jövôre viszik piacra, használatával olyan fontos információkhoz jutnak az állatok gazdái, amelyek döntôen befolyásolják az ivarzási folyamat sikerességét.

— A digitalizáció az agráriumban is egyre nagyobb teret nyer, az informatikai megoldások, az adatkezelések, az adatelemzések mindinkább beszivárognak a mezôgazdasági gyakorlatba is - mondja Lukács László. A munkaerôhiány eben az ágazatban is jelentôs probléma, ezért azok az informatikai megoldások, amelyek most születnek és bekerülnek a piacra, jellemzôen az élô munkaerô kiváltását szolgálják. A mezôgazdaság digitalizációjakor az okosgazdálkodás kialakításával számolni kell azzal, hogy a legelôn nincs konnektor, amihez számítógépet lehet csatlakoztatni, ezért ott más megoldásokra van szükség. Ma már jellemzôen gulyás sem felügyel az állatokra, viszont azokra az információkra szükségünk van, amelyek a jobb gazdálkodást szolgálják. Ez a három megállapítás volt az eredôje annak az ötletnek, amely alapján megalkottunk egy mûszaki megoldást a szarvasmarhák ivarzásának detektálására. A húsmarhatartásban az egyik legfontosabb információ az, hogy a júniustól augusztusig történô ivarzási idôszakban mennyire sikeres a bikával történô fedeztetés, hiszen ez adja a jövô évi szaporulat alapját, ez az egyetlen árbevételi forrása egy húsmarhatartó-

nak. Mi kitaláltuk, hogy miként lehet informatikai módszerrel adatot kapni arról, hogy kint a legelôn történt-e ivarzás, vemhesek-e az állatok. Az információ akár a gazda mobilkészülékén is megjelenhet.

— Mi mutatja meg, hogy megtörtént az ivarzás?

— Egy olyan bikanyakörvet fejlesztettünk ki, ami a bikára feltéve tudja létrehozni ezt az adatot. A nyakörvhasználat elôfeltétele, hogy a szarvasmarhák krotáliát, azaz a fülbe rakott mûanyag táblácskát viseljenek, külföldön egyre inkább elterjedôben van, hogy a krotáliába integrált chipet, jeladót tesznek, reméljük, hamarosan itt is el fog terjedni ez a rendszer. A bikanyakörvünk a jeladó-

LUKÁCS LÁSZLÓ

hoz kapcsolódik, ezekbôl az adatokból tudjuk megállapítani, hogy a termékenyítési idôszakban van-e ivarzási aktivitás, bikaaktivitás, fedezési esemény és ezekbôl az adatokból tudjuk kiszûrni azt is, hogy történt-e vemhesülés. Ez nemcsak a jelolvasó oldaláról szükséges fejlesztés, hanem adatfeldolgozást, logaritmusok felállítását, egy felhasználóbarát szoftverkörnyezetbe való elhelyezést is igényel. A szoftver egy állománynyilvántartó adatbázist is magában foglal, tehát a fejlesztés egyrészt egy nagyon alapos etológiai kutatásról szólt, másrészt egy újszerû mûszaki megoldásról, ezt csinálta az RG Net

Kft., harmadrészt egy matematikai modell felállításáról, illetve egy informatikai szoftverkörnyezet kialakításáról. A megoldás által a gazdálkodó valós idôben kap valós információt, így ha valamilyen probléma áll fenn az ivarzásban, akkor képes azonnal beavatkozni. A jelenlegi technológiával csak a fedeztetési idôszak végén tudjuk meg, hogy hány marhában fejlôdik utód, és ha nem volt sikeres ez az idôszak, jelentôs károkat okozhat a gazdának.

— Hol tart most a fejlesztés?

— A K+F pályázatunk most szeptember 30-án lezárult. Elkészült az eszköz, a szoftverkörnyezet, jelenleg a projekt elszámolási idôszaka zajlik, a piacra lépés jövôre várható. Ekkor kezdjük az eszköz sorozatgyártását.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált a pályázati munka, az együttmûködés?

— Az ötlet 2015-ben született meg, 2016-ban adtunk be egy GINOP-os K+F-es pályázatot, 2017ben megnyertük a pályázatot, 2018ban tudtuk elkezdeni a fejlesztést, 2019-ben végeztünk. Ez egy négyéves folyamat volt és a fejlesztés több mint 80 millió forintba került.

Nagyon megnehezítette a dolgot, hogy elnyúlt a pályázati elbírálás.

Majdnem másfél év alatt zajlott le a bírálat és a szerzôdéskötés – ez kezelhetetlen. Ha itt még újabb forrásokat akarunk majd erre a termékre bevonni, abban biztosak vagyunk a tulajdonostársaimmal, hogy nem megyünk pályázati forrás után, mert annyira lassú a folyamat, hogy ezt nem bírja ki egy piaci modell. A partnerekkel való együttmûködés példaértékû volt, mindenki, aki benne volt, magáévá tette a projektet, és a tudása legjavát adva valósította meg a rá háruló feladatot. Annál sokkal többet tettek bele a partnerek, mint amit a szerzôdés szigorú szövegezése kívánt volna.

K.T.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

MI ÚJSÁG? GLT DELTA OSZTRÁK ÉS NÉMET ÉPÜLETEKEN DOLGOZIK A PÉCSI GLT DELTA Új piacok, Ausztria és Németország felé indult el az elmúlt években az épületgépészeti tervezéssel, elôregyártással és kivitelezéssel foglalkozó pécsi GLT Delta Kft., amely egyre-másra kapja a megkereséseket bécsi toronyházak sprinklerrendszereinek kivitelezésére vagy német hôközpontok létesítésére.

Mint CSERKÚTHY LÁSZLÓ, a cég ügyvezetôje mondja, „4 az egyben” technológiájuknak – amely szkennelést, 3D tervezést, gyártást és szerelést foglal magában – köszönhetôen jelentôs piaci elônyre tettek szert versenytársaikkal szemben.

— Az üzleti filozófiánk alapja az, hogy a változás állandó – kezdi arra a kérdésre a választ a majdnem 30 éves vállalkozás vezetôje, hogy mi áll a sikerük hátterében. — A folyamatos fejlôdés az elvárásoknak való megfelelést jelenti, azaz mindig elôre gondolkodunk és olyan szolgáltatásokat fejlesztünk, amit mások kevesen, vagy egyáltalán nem csinálnak. Azt látjuk, hogy az képes talpon maradni, aki specializálódik, így mi is annak megfelelôen változtatunk, ahogy a világ alakul. Aki elôre gondolkodik, annak azzal is számolnia kell, hogy nem lesz mindig ilyen felhôtlen az ég az építôipar felett, ezért fel kell készülnünk a válság idôszakára. A mi válaszunk erre a folyamatos fejlesztés.

— Milyen konkrét fejlesztések, beruházások zajlottak az elmúlt években a vállalkozásnál?

— Az utóbbi néhány évben jelentôs hangsúlyt kapott az elôregyártó üzemünk, ilyen egyébként nagyon kevés épületgépészeti vállalkozásnál van. Elindultunk az automatizálás irányába, automata gépekkel, robotokkal dolgozunk, ami nagy elôrelépést jelent szolgáltatásunk fejlesztésében.

Az építôipar egyre inkább az elôregyártást helyezi elôtérbe, például

több bécsi toronyház sprinkler-, azaz tûzoltórendszerét építettük ki az elmúlt években, és valószínûsíthetôen azért esett és esik ránk a választás, mert nem ott, helyben szereljük ezeket a rendszereket akár több hónapig, hanem már a kész megoldást szállítjuk, ezek beszerelési ideje ezáltal jelentôsen lerövidül. Ugyanígy készítünk hôközpontokat Németországba. Komplett szolgáltatást nyújtunk, az épület szkennelése után 3Ds tervet csinálunk, majd az alapján milliméterpontosan legyártjuk és felszereljük a berendezéseket. Ilyen komplex szolgáltatást csak kevés cég képes nyújtani.

CSERKÚTHY LÁSZLÓ

— Ma egyre nagyobb gondot jelent az építôipari szektorban a megfelelô képzettségû munkaerô megtalálása. Önöknél is?

— Az tény, hogy a mostaninál sokkal több megrendelést tudnánk teljesíteni, ha nagyobb létszámmal dolgoznánk. Azt tapasztaljuk, hogy már nem akarnak hosszú távra külföldre menni dolgozni az emberek, inkább helyben keresik a boldogulásukat. Ahogy a piacunkat fejlesztjük, úgy teszünk a dolgozóink, a gépparkunk, a technológiánk és a szolgáltatásunk elôremeneteléért is. Fejlesztjük a nálunk dolgozó szakmunkások és mérnökök tudását, hiszen így maradhatunk versenyképesek, ezért számos szakmai szövetségnek, klaszternek tagja vállalkozásunk. Átlagban mintegy 15 szakmunkástanuló

van nálunk gyakorlaton, ôket arra ösztönözzük, hogy menjenek másodszakmára vagy szerezzék meg a technikus minôsítést, így a végzés után többen maradnak is. A duális képzéssel belefolyunk a felsôfokú oktatásba, több mérnökjelölt szerez nálunk szakmai tapasztalatot és gyakorlatot.

— Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást a GLT Delta számára?

— A legnagyobb kihívás talán a társadalmi kihívás. Olyan mértékû változáshoz kell igazodnia mindannyiunknak, amit nehezen követnek akár a dolgozóink, akár a megrendelôink. Megváltoznak a munkakörök, mindig újabb kihívásoknak kell megfelelni, ami teljesítmény elég volt régen, az ma már kevés. Kihívást jelent az is, hogy alvállalkozóként másoktól függünk, és ha nem úgy és határidôre teljesít a másik szakág, akkor nekünk is újra kell kalibrálnunk a munkáinkat. Részben ezekre a problémákra is megoldást jelent az elôregyártás. Folyamatos kihívást jelent, hogy mindig magasabb minôségben és egyre pontosabb munkát kell végezni. Míg húsz éve centiméterpontosan várták el a teljesítést, ma milliméterpontosan, ami pedig nem megy egyik napról a másikra.

— Ha néhány évre elôre tekintünk, merre fejlôdik a GLT Delta?

— A sprinklerek és a hôközpontok mindenképpen jelentôs szerepet játszanak a jövôben. Ez egybevág az építôipar iparosítása törekvéssel, ami afelé tart, hogy gyakorlatilag minél inkább kész egységeket szállítsanak az építkezésekre a kivitelezôk. Az elôregyártással nagyon sok piaci szegmensnek lehetünk a partnerei, a 3D-s tervezéssel pedig rengeteg helyet meg tudunk spórolni a térkihasználásban, ami pedig komoly megtakarításokat eredményezhet egy-egy épület kivitelezésekor. A jövôben is arra törekszünk, hogy komplett szolgáltatást tudjunk nyújtani.

K.T.

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

MECSEK-DROG KFT. CSAK MINÔSÉGI TEÁVAL LEHET A PIACON MARADNI Egyáltalán nincs könnyû helyzetben az a hazai vállalkozás, amely a saját gyártású gyógyteáit kívánja forgalmazni. Míg Nyugaton szigorú szabályokhoz kötik a külföldrôl behozott teák – akár mennyiségbeli – piacra kerülését, addig hazánkban szinte bárki, bárhonnan származó, bármilyen összetételû teakeveréket forgalomba hozhat. A pécsváradi Mecsek-Drog Kft. 25 éve készíti minôségi alapanyagokból gyógyés élvezeti teáit, mint KAKAS SÁNDOR ügyvezetô mondja, a piacon való maradás titka egyértelmûen a kiváló minôség. És az a kereskedôi koncepció, amelyet nem téveszt szem elôl a vállalkozás.

— 25 évvel ezelôtt a minôségbiztosítás megkövetelte, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyével forgalmazzuk az általunk készített teákat. Mivel gyógyhatású termékekrôl volt szó, ezeket az engedélyeket kétévenként meg kellett újítani. Az volt a szerencse, hogy ezeket a teákat olyan nagykereskedések forgalmazhatták, ahol a forgalmazást is minôségbiztosítás követte, a termékeinket gyógyszertárakban, gyógynövényboltokban árusították – eleveníti fel a kezdeteket Kakas Sándor. — Aztán a piac mást is követelt, például azt,hogy legyenek monoteák, élvezeti teák, zöld tea, annak ízesített változatai, feketetea, és átalakult az egész forgalmazási piac. Ez a markáns változás fôleg az Európai Unióba való belépésünk után volt tapasztalható, mert a nagy kereskedelmi láncok Magyarországra jövetelével megjelentek a polcokon a külföldi teák, a hazai gyártókat pedig nem ismerték, ezért csak mutatóba kértek tôlünk terméket. Mivel nem volt magyar tulajdonú nagykereskedelmi hálózat, igen nehezen vihettük be a hipermarketekbe a termékünket. Például polcpénzt kellett fizetnünk, nem is keveset, ma-

gunknak kellett reklámoznunk a teáinkat az összes többi világmárkával szemben. Majd záros határidôn belül azt mondták, hogy nem elég a forgalom, és kitették a termékeinket az áruházból.

— Mi hozott áttörést ebben a helyzetben?

— Azt látni kell, hogy nem tudunk minden tea mellé országos reklámot adni, és az emberek nagyon nehezen fogadják be az újat. A megoldást a hazai nagykereskedelmi cégek megjelenése jelentette, amelyek a kisebb drogériákat, a kisebb üzleteket is ellátják, így rajtuk keresztül vezetett az út akár a nagyobb drogériákba is, mert ezek a láncok befogadnak terméket a nagykereskedôktôl.

Az értékesítés másik módja, hogy van olyan nagy áruházlánc a partnereink között, amelynek saját márkás termékeként gyártunk teát. Ha pedig már megfelelôképpen erôs az ember, akkor egy saját bolthálózatot is létre tud hozni.

— Milyen változást jelentett az internetes kereskedelem elindítása? Hiszen már régóta rendelkezik webshoppal a Mecsek-Drog.

— Szélesebb körû ismertséget hozott. Azokon a kistelepüléseken is hozzájutnak a vevôk teáinkhoz, ahol nincs nagyobb gyógynövénykereskedés. Ennek hatására hétrôl hétre növekszik az eladásunk.

— Mivel lehet a piacon maradni, ha ennyire nehéz a helyzet?

— Sajnos Magyarországon nincs korlátozó szabály a külföldi termékek

KAKAS SÁNDOR

jelenlétére. Szerettem volna a gyógyteáimat Németországba és Ausztriába exportálni, de 9 hónap tárgyalás után egy bécsi cégtôl azt a választ kaptam, hogy amíg a német-osztrák gyártó hasonló típusú terméket gyárt és a tulajdonos német-osztrák, addig nem vásárolnak külföldrôl. Úgy tudunk létezni, hogy folyamatosan hirdetünk országos szaklapokban, televíziókban, ahol bemutatjuk a teáinkat, és a vásárlók ez alapján keresik a termékeinket. Az éves árbevételünk jelentôs részét országos reklámra fordítjuk. Nagyon kényesek vagyunk a minôségre is, egy világmárka például megcsinálta azt, hogy a kamillateába szárat tesz, a fás szár pedig befogadja a folyékony aromát. Ez teljesen megengedhetetlen. Ezért nem akarunk partnerei lenni az ilyen típusú cégeknek. Mi a minôség mellett köteleztük el magunkat, csak minôsített és lehetôleg hazai alapanyagból dolgozunk.

— Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást a cég kereskedelmében?

— A legnagyobb kihívást az ellenôrizetlen minôségi és mennyiségi piac jelenti. Én a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács oszlopos tagja vagyok 25 éve. Magyarországon készítettünk egy felmérést, ma kb. 12 ezer fajta teát lehet kapni, Németországban nagyságrendileg pont a tizedrészét, 1000-1200 féle teát forgalmaznak. Magyarországon ma bármit behozhatnak és eladhatnak.

— Mi határozza meg, hogy milyen új termékkel áll elô a cég?

— A népgyógyászati tapasztalatokat figyelembe véve állítunk össze új teákat. Ebben nagy segítségünkre van dr. Szabó László Gy. emeritus professzor, aki a teákat alkotó gyógynövények egymásra hatásának országosan elismert szakembere. Figyeljük a fogyasztói szokásokat is, gyümölcsteáink ezen igények szerint kerültek piacra.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

MONOSZLAINÉ BORS ÁGNES A SZAUNÁZÁS MINT STRESSZCSÖKKENTÔ PASSZÍV SPORT A szaunázás tulajdonképpen egy passzív sport, mivel a hô következtében minden olyan hatás beindul, ami a sport közben is: megemelkedik a pulzus, szaporább lesz a légzés, izzadási folyamat zajlik, kitágulnak az erek. A szaunázásnál az egyik legfontosabb hatás a méregtelenítés, de mindenképpen frissíti, rekreálja a szervezetet – avat be a szaunázás jótékony hatásaiba Monoszlainé Bors Ágnes coach, integrál szemléletû családállító, szaunamester. Ágnes évek óta tart szaunaszeánszokat több fürdôben, mintegy hét éve van egy nôi csoportja is, így számos alkalommal megtapasztalta, hogy a szaunás esték képesek teljesen ellazítani és energiával feltölteni a megfáradt embereket.

— Hogy a szaunázás egy passzív sport és hogy milyen fantasztikus hatással van az emberi testre, illetve a szellemre, azt leginkább egy stresszindexmérô készülékkel tudjuk igazolni.

A stresszindex százalékban mutatja meg, hogy milyen fizikai elváltozásokat okozott a szervezetben a stressz, elsôsorban az érrendszer szintjén. Ha 25% alatt van, az rendkívül jó. Volt olyan vendégem, aki 87%-os stressz-szinttel indult neki a szaunás estének, néhány óra múlva pedig 32%-ot mértünk – mondja Monoszlainé Bors Ágnes. — Fontos megjegyezni, hogy a szaunamester által vezetett programok nagyobb hatásfokkal bírnak, mintha valaki csak úgy szaunázik. Nagyon lényeges, hogy fedetlen testtel üljünk be a kabinba, ahol a szaunamester illóolajos vizet vagy jeget tesz a kályhára, hogy gôz kerüljön a légtérbe. Ezáltal megemeli a hôérzetet, és már a legelejétôl azt fogja érezni a szervezet, hogy itt hôség van, tehát védekeznie kell. A szaunamester a kabinban töltött 10-15 percben különbözô technikákkal személyre szabottan oszlatja el a hôt, ezért így sokkal hatékonyabb a szaunázás.

— Milyen jótékony hatással van a szervezetre a forróság?

— Nem kell sportot ûzni belôle, hogy minél hosszabb idôt töltsünk el a szaunában, sokkal fontosabb a hatékonyság. Például amikor rácsapom a vendégre a forró levegôt, egy ún. borzongási élmény kapcsol be, ami pedig endorfint termel. Azáltal, hogy megizzadunk, kitágulnak a bôrpórusok, ilyenkor ezt érdemes leradírozni, illetve utána természetes anyagokkal táplálni a bôrt. A forró levegô és a hideg víz váltakozása az erek tornája és rendkívül jó a visszerekre. Ha valaki rendszeresen idôt fordít a szaunázásra, akkor ellenállóbbá válik a szervezete és kevesebbszer betegszik meg.

— Mit tudhat meg magáról az ember egy-egy ilyen szaunázás közben vagy után?

— A szaunánál nagyon fontos, hogy mindenki csak önmagát tudja kontroll alatt tartani, minden alkalommal el is mondjuk, hogy bárki bármikor, akár program közben is elhagyhatja a kabint. Nem a túlélés a cél. Általában a férfiemberek gondolják azt, hogy nekik mindent ki kell bírniuk. A szaunás hölgyklubomban tapasztaltam meg, hogy azok az esték, amikor az ember óránként három alkalommal bemegy a szaunába, közben megadja magának a pihenést, ebben van valamilyen kis üzenet, olyan lelki tartalom, ami megszólít.

Ezek a rövid elmélyülések hihetetlenül jó belsô munkára adnak lehetôséget, olyan meditáció ez, ami közelebb visz önmagamhoz. Ezért is indítok egy programot Csakramesék címmel, ahol ez az egyik fô cél, hogy a maga tanulságával egy-egy kis mese az energiaközpontjainkban lévô blokkolásokat tudja oldani.

— Ugyanúgy, mint a szauna, az aktív sport is képes kikapcsolni, megnyugtatni az elmét.

— Azt gondolom, hogy a mai felgyorsult világban, ahogy a sportolásban is, a szaunázásban is ez az egyik hozadék, hogy meg tudjunk válni a stressztôl. Ezeknek a programoknak is az az egyik legnagyobb nyereségük, hogy ki tudjunk üresedni, hogy el tudjunk engedni mindent a hétköznapokból. Arra tanítom a vendégeimet, hogy legyenek annyira fontosak a maguk számára, hogy engedjék meg ezt a nyugodt, kiüresedett állapotot, mert ha így mennek haza, akkor van mibôl adniuk.

— Miként tudja támogatni egyegy ilyen program az üzletasszonyi, üzletemberi létet?

— Ma már egyre inkább elôtérbe kerül a rekreáció. A szaunázást egy nagyon jó rekreációs tevékenységnek látom és ha az egészségmegôrzés oldaláról közelítjük, meg, akkor egy kisvállalkozás számára is megtérülhet ez a befektetés. Ausztriában, Nyugaton egyáltalán nem probléma, hogy csapatépítésként munkatársak is mennek szaunázni. Magyarországon ettôl még eléggé messze vagyunk. Biztos, hogy megtérül a munkáltatónak, ha egy ilyen alkalom után egy kisimult, a stresszeit elengedô munkatárs megy be dolgozni.

Amikor stresszoldó tréninget tartunk, arra tanítjuk meg a résztvevôket, hogy mitôl van a stressz és mik azok a lehetôségek, amik segítenek a feloldásában. A szauna a stresszfaktoroknak ugyanolyan jó kanalizáló, levezetô lehetôsége, mint az aktív mozgás, a rendszeres sport.

K.T.

EGYETEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

MEGÚJULT A PTE ALAPÍTVÁNY Dr. NÉMETH PÉTER professzort, a PTE Alapítvány új elnökét kérdeztük az átalakulásról és a célokról.

— Mi a PTE Alapítvány célja?

— Az alapítvány célja „a PTE szakmai tevékenységének fejlesztéséhez, korszerûsítéséhez, a kiemelkedô szakmai eredményeket felmutató oktatók, kutatók, hallgatók és egyetemi munkatársak egyetemi feladatainak támogatásához” történô hozzájárulás.

— Miért van szükség az alapítványra, mit tehet meg az alapítvány, amit a PTE nem?

— Az alapítványok világszerte a közösségi adakozást csatornázzák be valamilyen, az adakozók által fontosnak vélt terület fejlesztésére.

A PTE Alapítvány is azoknak a területeknek a támogatására jött létre, ahol fontos feladatok ellátásában forráshiány mutatkozik. További indoka az alapítványok létrehozásának az is, hogy az egyetemek szoros kincstári rendben mûködnek, komoly megkötésekkel, a napi tevékenységet nagy fokban bonyolulttá tevô adminisztrációval, ugyanakkor sok szempontból piaci versenykörnyezetben kell helytállniuk. Ezt az ellentmondást segítenek feloldani az alapítványok általánosságban, ugyanis rájuk nem vonatkoznak a kincstári szabályozás megkötései, nagyobb a mozgásterük.

— Nemrég vette át az alapítvány vezetését. Miért vállalta el ezt a tisztet, milyen újítási tervei vannak az alapítvány kapcsán?

— Az egyetem vezetése kért fel a tisztségre, amit, mint elvégzendô fontos egyetemi feladatot, jó szívvel vállaltam el. Egyelôre tájékozódom a lehetôségek közt, de a személyi jövedelemadó 1%-át érintô felajánlások fokozása, a régió vállalkozása-

inak bevonása az adakozásba mindenképpen a terveim közt szerepel.

Ugyanennyire fontosnak tartom az alapítvány céljaival egyezô nonprofit szervezetekre kiírt pályázatokban való részvételt is.

— Milyen kapcsolatot ápolt eddig és milyent tervez a PTE Alapítvány a helyi vállalkozókkal, gazdasági szereplôkkel?

— Az eddigi kapcsolatok inkább csak az 1%-ok fogadására és az alapítvány célkitûzései szerinti szétosztására koncentráltak. Ez egy fontos feladat és sikerült kialakítani ennek a rendszerét. Én szeretném, ha ezt bôvíteni tudnánk a régió gazdasági szereplôivel történô együttmûködéssel. Az önkéntes kamarai tagvállalkozás, a Csofém Bt. tulajdonosa, Csomay Árpád szakmai tudásával segíti az alapítvány munkáját. (A szerk.)

— Tudna jó példát mondani a külsôs partnerekkel való együttmûködésre?

— A versenyszféra szereplôinek jogukban áll közhasznú célokat támogatni az adózás elôtti nyereségükbôl. A PTE a régió legnagyobb foglalkoztatója, tehát az egyetem támogatása az adakozónak is érdeke (több hallagató, több szolgáltatást vesz igénybe stb). Így a támogatás kölcsönösen elônyös mindkét fél számára.

— Hogyan lehet külsôsként, és hogyan lehet egyetemi polgárként segíteni a PTE Alapítvány tevékenységét?

— Természtesen a legegyszerûbb mód az SZJA 1%-ának a felajánlása, de ennél tovább lehet lépnünk és mind a vállalkozások, mind

a magánszemélyek adományainak a fogadása lehet a járható út.

— Mint közhasznú szervezetnek, az adó 1%-át az alapítványnak is fel lehet ajánlani – mennyire érzi ismertnek ezt a lehetôséget, mennyire élnek vele az emberek?

— Ez egy nagyon fontos kérdés, ugyanis nagyon sokan (egyes vélemények szerint az adózók mintegy 60%-a) nem nyilatkoznak az 1%ról. Itt fontos személyes meggyôzést és reklámtevékenységet kell kifejtenünk.

— Hogyan tervezi megerôsíteni az alapítvány szerepét?

— Mindenképpen azzal, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon az alapítvány, ugyanis az egyetemi polgárok közül sokan nem is tudnak még róla. Pedig nekünk fontos az 1% felajánlása, a belsô pályázatokkal szétosztható pénz pedig mind a dolgozóknak, mind az egyes csoportoknak nagyon jól jöhet.

— Milyen típusú pályázati kiírások várhatók a közeljövôben?

— Még november végéig el kell költenünk az elôzô években beérkezett felajánlásokat, ezért a napokban jelenik meg a pályázati felhívásunk kisebb összegû támogatásokra.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

TIPP-ADÓ

VÁLTOZIK-E A BALESETI JÁRADÉK ÚJABB ÜZEMI BALESET ESETÉN? Nem ritka eset, hogy egy-egy személyt nemcsak egy, hanem két, esetleg több baleset is éri a munkahelyen, vagy útközben, munkába jövet-menet. De az is lehet, hogy ugyanabból a balesetbôl kerül felgyógyulását követôen ismét keresôképtelen állapotba a baleseti sérült. Az üzemi baleset esetén igénybe vehetô különlegesen kedvezményes baleseti ellátások ezeket a helyzeteket is figyelembe veszik.

BALESETI TÁPPÉNZ Az is elôfordul, hogy az üzemi baleseti sérült egyszer már felgyógyult a balesetbôl, majd ugyanabból a balesetbôl ismét keresôképtelenné válik. Ez történhet például akkor, ha a végtagtörés miatt a gyógyulás idejére egy támogató eszköz kerül beépítésre a szervezetbe, amely késôbb eltávolítható onnan egy újabb beavatkozással, amely egy ideig szintén keresôképtelenséggel jár.

Az egészségbiztosítási szabályok szerint a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetbôl eredôen ismételten keresôképtelenné válik.

Ha a sérült az elsô ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszûnését követô száznyolcvan napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, ahol a baleset érte, újból keresôképtelenné válik, a baleseti táppénz összege nem lehet a korábbinál kevesebb.

Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetbôl eredôen baleseti járadékban részesül.

BALESETI JÁRADÉK Gyakran elôfordul, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz idôszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza.

Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minôsül, baleseti járadék vehetô igénybe.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó mértékû egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességû személyek ellátásai nem illetik meg.

Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét az orvos szakértô állapítja meg.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ.

Az egészségkárosodás fokának megfelelôen ● az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 1420 százalék, ● a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 2128 százalék, ● a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 2939 százalék, ● a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékû.

A baleseti járadék összege az elôzôekben meghatározott fokozatok sorrendjében az alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetve harminc százaléka.

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelôzô egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

A baleseti járadék alapját képezô havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képezô havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha az üzemi balesetet nyugdíjas munkavállaló szenvedte el, a baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkeresetet a nyugdíjasként elért kereset figyelembevételével kell megállapítani.

A baleseti járadékra való jogosultság idôtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához.

Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti idôre nyújt pénz-

beli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erôfeszítés árán tudnak keresôtevékenységet folytatni.

A baleseti járadék 1. fokozata esetében a járadék csak két évig folyósítható még akkor is, ha az egészségkárosodás az ezt követô idôn át is fennáll.

Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és azbeztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható, amíg az egészségkárosodás fennáll.

A baleseti járadék attól a naptól folyósítható, amelytôl a sérült tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása megállapításra került.

Ha a sérült ebben az idôpontban baleseti táppénzben részesül, a baleseti táppénz megszûnésétôl állapítható meg a baleseti járadék.

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követô egy éven belül lehet érvényesíteni.

A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljes körû lehet.

Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a járadékos, ez a szempont fontos a munkaköri alkalmassági véleménynél, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak.

A baleseti járadék iránti igényt a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervénél lehet benyújtani formanyomtatványon, vagy elektronikus úton.

Ne lepôdjünk meg, ennek ellenére a baleseti járadék szabályait a kötelezô egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben találjuk, de a jogszabály azt is rögzíti, hogy a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-

❯

INFORMATIKA

Dél-Dunántúli Gazdaság

BIZTONSÁGOS ÜZLETI LEVELEZÉS Naponta több milliárd olyan levél kerül elküldésre, ami fontos, bizalmas, érzékeny tartalma miatt kiemelt biztonságot igényel. Ezt az adatot azonban a hackerek is tudják...

Az adataink sosem lesznek teljes biztonságban, de az alábbi technikák segítségével alaposan megnehezíthetjük a hackerek dolgát, és még az ezzel járó üzleti kockázatot is csökkentjük.

Jelszó, jelszó, jelszó!

A központi biztonsági megoldások mellett nagyon fontos, hogy minden e-mail-címünket a lehetô legnagyobb biztonságú jelszóval védjük. Ebben segítségünkre lehetnek a levelezôrendszerek által generált automatikus jelszavak, szemben a felhasználók által beállított, sok esetben igen könnyen feltörhetô jelszavakkal. Ha megtaláltuk a megfelelôen biztonságos jelszót, fordítsunk kellô figyelmet megtartására is. Soha se kommunikáljunk ezzel kapcsolatban telefonban vagy e-mailben. Sokszor használunk egy jelszót több fiókhoz is. Ezt semmiképpen sem javasoljuk, fôleg nem üzleti fiókok esetében.

Fontos, hogy ezekre a biztonsági intézkedésekre az alkalmazottakat is megtanítsuk, hogy a biztonságos üzleti levelezés a szervezeti kultúra része legyen.

Nézzük meg, honnan jelentkezünk be!

A hackerek kedvelt eszköze, hogy hamis login felületet hoznak létre, ami megszólalásig hasonlít az eredetire.

Ezeket elôszeretettel használják az adathalász e-mailekben, ezért mindig csak azon a felületen próbáljunk meg belépni a levelezôbe, amit a szolgáltatótól kaptunk. További tanácsunk, hogy ne dôljünk be olyan leveleknek, ahol a rendszergazda kéri, hogy változtassuk meg a jelszavunkat a belinkelt felületen!

De mit tegyünk, ha megtörtént a baj és illetéktelenek kezébe jutott e-mail-címünk, esetlegesen a jelszavunk is?

Többféle módja, szintje lehet a visszaélésnek, és mindegyik esetben más a teendô, sajnos nincs egységes megoldás a támadást követôen. A következôkben bemutatjuk a lehetôségeket.

Kikerült a fiók jelszava és smtp-n keresztül spammelnek rajta Ha csak spammelnek a fiókon keresztül, akkor esélyes, hogy ún. bruteforce megoldással szerezték meg a fiókhoz tartozó (amúgy gyenge!) jelszót. Ilyenkor nincs nagy esélye annak, hogy visszaélnek a levelezésben talált információkkal. Ezzel inkább a szolgáltatónak okoznak gondot úgy, hogy a küldô szerver ip-jét juttatják feketelistára. Ha ez történt, kötelezô jelszót váltani! Ezt egyébként több szolgáltató automatikusan elvégzi helyettünk. Érdemes átnézni a gépet, trójai vírusok után kutatva.

Kikerült a fiók jelszava és hozzáfértek a levelekhez, azokat letöltöt-

megállapító szervnél kell bejelenteni.

A baleseti fokozat változásakor (állapotjavulás vagy rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelôen módosítani kell.

A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó orvosszakértôi vizsgálat eredménye.

Erre a vizsgálatra idôszakos felülvizsgálat keretében vagy a baleseti járadékos

által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor.

Ha a baleseti járadékban részesülô személyt újabb üzemi baleset éri, valamennyi baleset egészségkárosító következményét együttesen kell figyelembe venni (ez az úgynevezett össz következmény). Ilyen helyzetben a baleseti járadékot akkor kell újból megállapítani, ha a baleseti sérült az újabb

ték/törölték, vagy akár ki is tiltották a felhasználót a rendszerbôl Ebben az esetben nagy az esélye, hogy célzott támadás áldozata lett a levelezésünk. Ilyenkor érdemes megvizsgálni, hogyan kerülhetett ki a fiók jelszava, hogyan férhettek hozzá. Ebben az esetben valószínû a social engineering is, vagyis amikor egy jogosultsággal rendelkezô felhasználó jogosulatlan személy számára bizalmas adatokat ad át. A jelszóváltás mindenképp kötelezô ebben az esetben is, persze elôbb meg kell oldani azt is, hogy ne kerülhessen ki újra ugyanazon a csatornán a jelszó. Illetve ebben az esetben – a szolgáltatóval együttmûködve – érdemes elgondolkodni rendôrségi feljelentésen is.

Nem került ki a fiók jelszava, a spammerek „csak” feladónak használták a címet, viszont a felhasználóhoz pattannak vissza a kézbesíthetetlen levelek Ebben az esetben nem tudunk mit tenni, hiszen közvetlenül nem a mi fiókunk érintett. Itt inkább a megelôzés a jó taktika – nyilván ha már bekövetkezett, akkor ez nem járható út. Arra kell figyelni, hogy ne jelenjen meg publikus felületen robotok számára kiolvasható formában formában a címünk pl.: peter@cegnev.hu Az üzleti és magánlevelezések ellenôrzésére több szolgáltató is kínál megoldást, melynek segítségével ellenôrizhetjük, hogy feltörték-e a fiókunkat vagy visszaéltek az e-mail-címünkkel. https://w5host.com

üzemi baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. forrás: ado.hu Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail-címre.

Megfelelô számú érdeklôdô esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

KISS ‘GADGET’ ZOLTÁN – RENAULT CLIO A Nyitrai Autóház új Renault Clio tesztautóját épp születésnapján próbálta ki a Gadgetfoto tulajdonosa, Kiss ‘Gadget’ Zoltán. A jól felszerelt tesztautó régi emlékeket idézett fel.

— Remek születésnapi ajándék ez a teszt, mert kellemes emlékeket idézett fel bennem: az elsô autóm is egy Renault Clio volt. A több generációnyi különbség ellenére az autóban a hangulat hasonló volt, mint régen. Akkoriban három évig használtam a Cliót, és egy szerethetô, praktikus kisautó volt.

— A Clio egyik ütôkártyája a forma, az új modell is sok részletet megôrzött az elôd vonalaiból. Az új arc tetszik önnek?

— Nagyon tetszik a forma, jól sikerült a mai Renault arculat megjelenítése. A szarv formájú nappali menetfény egyedi, de a Renaultnak sikerül megoldania azt, hogy nem teljesen egyformák a különbözô kategóriába tartozó modelljei. Ahogy a Megane és a Talisman is jól elkülöníthetô egymástól, úgy a Clio is rögtön felismerhetô. Érdekes, hogy egy évtizeddel ezelôtt sok gyártónak ezt nem sikerült megoldania, akkoriban volt, hogy egy-egy márkán belül elölrôl három méretosztályt is

össze lehetett téveszteni. Nagyon tetszik a hátsó rész kialakítása is, itt sok a hasonlóság az elôzô Clióval, de ez egyáltalán nem baj, ezek a hátsó lámpák még mindig a piac legszebbjei közé tartoznak. Oldalról a rejtett hátsó kilincsek határozzák meg a formát, a határozott domborításokkal kifejezetten sportossá teszik az autót.

— Belül is egyedi a hangulat?

— Kívül és belül is kicsit németesnek érzem a Cliót. Nem arra gondolok, hogy unalmas lenne, hanem arra, hogy elôtérbe került a funkció és a minôség, és a legtöbb esetben

nem engedték meg, hogy a forma fontosabb legyen a praktikumnál. A tesztautó utasterében inkább a színek és az anyagok textúrája jelzi a francia lazaságot, a minôség viszont a kategóriában a jobbak közé tartozik. Nekem személy szerint nem a kedvencem a hatalmas kijelzô a középkonzolon, de biztosan van, akinek ez lesz a döntô érv a Clio mellett. Az jó, hogy a legfontosabb kezelôszervek külön elérést kaptak, a fûtés tekerôgombjai nemcsak praktikusak, hanem gyönyörûek is. A térkínálat is jó az elsô üléseken, de hátul már látszik, hogy melyik méretosztályban járunk. Talán a csomagtartóból csalhattak volna egy picit, mert a majd 400 literes érték a kisautós kategóriában kiemelkedônek számít.

— Európa legnépszerûbb modellje ebben a kategóriában a Clio. Mennyire számít nôi autónak?

— Szerintem lehet nôi és férfi Cliót is konfigurálni. Annyira sokféle színben, kivitelben és motorizáltsággal választható, hogy mindenki összeállíthatja a saját ízlésének megfelelô változatot. Én egy sportos olasz kombit használok, így biztos, hogy az R.S. Line kivitelre szavaznék

Nyitrai Autóház ● Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72 270 027 ● www.renaultnyitrai.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

TCe 130 FAP EDC a legerôsebb motorral, de ha ebbôl is lesz még erôsebb RS verzió, akkor megvárnám azt, hiszen a korábbi Clio RS-ek és Clio Sportok legendásan jó autók voltak.

— Nyugat-Európában régóta fontos, hogy a kisautók is jól felszereltek legyenek, és erre itthon is egyre nagyobb igény mutatkozik. A tesztautó is egy ilyen kivitel. Használta a kocsiba épített új technológiákat?

– A telefontükrözés nagyon jól mûködik, ezzel értelmet nyer a nagy kijelzô is. A táblafelismerés is kényelmes extra, praktikus, hogy bármikor egyetlen pillantással ellenôriz-

hetô, hogy épp milyen korlátozás hatálya alatt közlekedünk. A sávtartót nem szerettem annyira, de elismerem a hasznosságát, adott esetben életmentô lehet. A kedvencem azonban a 360 fokos kamerarendszer volt. Ezzel a kiegészítôvel a parkolás császárai lehetünk, milliméterpontosan be lehet állni a parkolóhelyekre. Ennél már csak az a kényelmesebb, ha a kocsira bízzuk a parkolást, mert az automata parkolórendszert is kipróbáltam, és nagyon ügyesen beállt a szûk helyekre is. Ügyes az adaptív tempomat is, ez egy elôvárosi ingázásra használt autónál kincset érhet, amikor a regge-

li vagy a délutáni csúcsforgalomban kényelmesen és biztonságosan követhetjük a kocsisort.

— A 130 lóerôs motor és a hétfokozatú automataváltó mennyire illik egy ilyen kategóriájú autóba?

— Annyira jó mindkettô, hogy néha azt éreztem, hogy vagy elég lenne a kisebb teljesítményû változat is, vagy kellene még tuningolni a futómûvön, mert bôven vannak még tartalékok. A motorról az elsô benyomásom az volt, hogy szürreálisan csendes. Gyakorlatilag nem hallani a hangját, mert a kerekek zaja erôsebb. A váltó is jól gazdálkodik a hét fokozattal, csak néha éreztem tétovázást, de ahogy mondtam, én a sportos autózáshoz szoktam. Tetszett, hogy annak ellenére, hogy automata, nem kúszik emelkedôn induláskor, hanem a visszagurulásgátló pár másodpercre megtartja az autót. Azok az automaták, amiket korábban vezettem, ezt nem tudták. A 130 lóerô nagyon meggyôzô, erôs a motor, és ezt az erôt szinte minden tartományban tudja. Szerintem a 100 lóerôs változattal is a kategória izmosabbjai közé tartozna a Clio. A futómû és a kormányzás pedig a mai trendekbe illeszkedik. A kormány pontos, de picit talán szin-

tetikus, a futómû pedig szépen kezeli a kátyúkat.

— Ár-érték arányban mennyire jó ajánlat a Clio?

— Amikor meghallottam az extrákkal teletömött tesztautó árát, egy picit felszisszentem, de a hivatalos árlistán már jóval barátságosabb számokat olvastam. Az alapárért már egy kellemes városi autót ad a Renault, utána pedig egyedileg összeválogatva a felszereléseket lehet feljebb lépni. A végeredmény pedig a területi képviselô takarékos dízelétôl a sportos R.S. Line kivitelig, vagy egy tesztautóhoz hasonló mini luxusautóig terjedhet.

T.R. A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1333 cm3 Maximális teljesítmény: 130 LE /min Maximális nyomaték: 240 Nm /min Csomagtér: 391 l Maximális sebesség: 200 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.0 s Átlagfogyasztás: 5.7-6.3 l Alapár (SCe 65 Life): 3 349 000 Ft A Renault Clio Intens fontosabb alapfelszerelései: automata klímaberendezés, Easy Link 7” DAB multimédia rendszer navigációval, Arkamys hangrendszer, 7” TFT mûszeregység, bôrkormány, könnyûfém kerekek, esô- és fényérzékelô, tempomat, tábafelismerô, automata távolsági fényszóróvezérlés, sávtartó rendszer, vészfékasszisztens, automata Renault kártya

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

31