Dél-Dunántúli Gazdaság XXI. évfolyam 10. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXI. évfolyam 10. szám 2019. december 6.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

GYÖKERES VÁLTOZÁSOK ITT A KKV STRATÉGIA! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

AJÁNLÓ

A LEGMAGASABB ELISMERÉST KAPTA MEG A MAGYAR DENSO-TÓL A MATRO

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARÁK ÉS KLASZTEREK EGYÜTTMÛKÖDÉSE

PÉCSETT

14. OLDAL A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

14. OLDAL

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

16. OLDAL

A HÓNAP ÜZLETEMBERE WÁGNER GYÖRGY

AUTÓTESZT RENAULT GRAND SCENIC BLUE TÍMÁR KRISZTIÁN DCI 120

28–29. OLDAL

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

PARTNERSÉGET ÉPÍTÜNK – MEGJELENT AZ ÚJ KKV STRATÉGIA Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a hazai vállalkozók közös munkájának eredményeként megszületett új KKV Stratégia akkor tölti be küldetését, ha várakozásainknak megfelelôen egy új gazdaságfejlesztési intézményrendszer megalapozásának kiindulópontjává válik – ezt a gondolatot fogalmazta meg dr. GYÖRGY LÁSZLÓ gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelôs államtitkár az új KKV Stratégia bemutatásakor. A dokumentum és a hozzá kapcsolódó zászlóshajó projektek megalkotásához az ITM a hazai vállalkozások, így a baranyai cégek javaslatait is meghallgatta.

Elsôként azt kérdeztük államtitkár úrtól, hogy miért született meg a KKV Stratégia.

— A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerôsítésének stratégiája 2019–2030 dokumentum elkészítése során három dolog lebegett a szemünk elôtt: megerôsíteni és valódi segítséget nyújtó programokkal támogatni a sok embernek munkát és megélhetést biztosító kisés közepes vállalkozásokat. Másrészt elismerni azokat a hazai cégeket, amelyek az elmúlt években jelentôsen növelték termelékenységüket, innováltak és versenyben maradtak, sôt akár felül is kerekedtek a külföldiekkel szemben. Végül, de nem utolsósorban pedig elérni, hogy a szereplôk úgy érezzék, a hazai környezet vállalkozóbarátabbá vált, az adminisztrációs költségek csökkentek. Ez a tehermentesítés követelménye.

— A stratégia fôbb pillérei miként segítik elô a hazai kkv-szektor fejlôdését? Milyen folyamatokban, döntésekben játszanak szerepet a deklarált pillérek?

— A vállalkozások jövôjének zöldnek, high-technek és magyarnak kell lennie. Az intézkedések alapvetô célja, hogy az életszínvonal növekedjen, az épített és a természeti környeztünk pedig fenntartható és inspiráló legyen. Ehhez az kell, hogy hatékonyan tudjunk termelni és szolgáltatni. A KKV Stratégiában megfogalmazott témák, a technológiaváltás, a digitalizáció és automatizáció, a bürokráciacsökkentés, a nemzetköziesedés mind-mind ehhez járulnak hozzá. A feladatunkat abban látjuk, hogy a célt meghatározva kézen fogjuk a vállalkozásokat és segítsük ôket átlépni a 21. századba.

DR. GYÖRGY LÁSZLÓ

A dokumentum fontossága azért is kiemelkedô, mert az elôttünk álló idôszakra ez a kkv-fejlesztés alapdokumentuma. A már futó támogatási programjainkat – például a költségvetési forrásból finanszírozott Irinyiterv, a Beszállító-fejlesztési és az Ipar 4.0 támogatási programunk, meg persze az uniós forrásból megvalósuló társaik – mind-mind a stratégia törekvéseivel összhangban írtuk ki.

Hogy a nagyságrendet érzékeltessem, ez csak az idei és a jövô évben

mintegy 175 milliárd forintot jelent.

Most kezdôdik a felkészülés a 20212027-es uniós költségvetési ciklusra, a tervezés során szintén a stratégiát vesszük alapul.

— A tervezés fázisában az ITM a hazai vállalkozásokat is megkérdezte a stratégiáról. Milyen javaslatokat épített be a végleges szövegbe a kormány?

— Inkább együtt gondolkodtunk a vállalkozásokkal, amibôl végül összeállt egy javaslatcsomag, amit röviden KKV Stratégiaként emlegetünk. Abban, hogy a párbeszéd létrejöhetett, nagy szerepe volt az MKIK-nak és kifejezetten a PBKIKnak is.

Jómagam többek között május elején is jártam Baranyában, ahol egy háttérbeszélgetés során közel 30 vállalkozóval vitattuk meg az aktuális kihívásokat. Anélkül, hogy nevesíteném ôket, a résztvevôk közt volt élelmiszeripari, fém-, jármû-, építôipari vállalkozás. Utána még végigjártunk a kollégákkal több céget, az egyetemet, képzôhelyeket, hogy értsük, mit jelent „terepen lenni”. Ezt a munkát nem lehet megspórolni, ha tudni akarjuk, mikor lesz igazán célzott és hatékony egy támogatási program.

Talán Pécsett vált leginkább világossá, hogy a generációváltás megoldandó feladat a hazai kkv-k számára. A jellemzôen rendszerváltoztatás idején alapított cégek túlélése az alapító nyugdíjazását követôen az a kérdéskör, ami végül a baranyai látogatás hatására került önálló pillérként a stratégiába.

Emellett, ami a stratégiában nem feltétlenül látszik, hogy a horizontális intézkedések mellett az iparpolitikán keresztül törekszünk a megkezdett együttmûködés szektorspecifikus elmélyítésére. Hogy mire gondolok?

Kollégáim együttmûködnek a Dél-

CÍMLAPSZTORI Dunántúli Gépipari Klaszterrel, az építôipari stratégiánkat már elfogadta a kormány, míg a Kreatív Ipari Stratégián most dolgozunk. A munkában aktívan részt vesz a pécsi központú Kreatív Ipari Klaszter vezetôje is, aki az egyik munkacsoportunkat elnökli.

— Hogyan történik a stratégia megvalósítása, mik lesznek a jövôbeni lépések?

— Átléptünk a stratégia végrehajtásának szakaszába. Az elôrehaladásról minden évben jelentést készítünk majd, a terveink szerint évente egyszer egy nemzetközi elôadókat is vendégül látó konferencia keretében vitatjuk meg a tapasztalatokat.

Közben zajlik a költségvetési és uniós források tervezése, futnak és folyamatosan indulnak új és új programjaink. Ilyen például a tudásátadást támogató Modern Mintaüzem és a Vállalkozói Mentorprogram, a gyors növekedésû cégeket támogató Magyar Multi Program, vagy éppen a fiatalok vállalkozóvá válását támogató PÉNZ7 Pénzügyi és Vállalkozói Témahét. A nôi vállalkozók elôtt is tisztelgünk majd, elsôként a Bács-Kiskun megyei nôi vállalkozókról készülô interjúkötetünkkel.

A legkisebbek vállalkozó- és tanulási kedvének felkeltését a Pécsi Tudományegyetem bázisán 8 kistelepülési általános iskola (Baksa, Egyházasharaszti, Kémes, Magyarmecske Somogyapáti, Szentlôrinc, Véménd, Versend) bevonásával végzett mentorprogramunk vállalati lába, valamint az idén is több mint 5000 látogatót vonzó Modern Gyárak Éjszakája kezdeményezés szolgálja, amelyhez Baranya megyében a pécsi Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. is csatlakozott.

— A hazai, baranyai vállalkozások miként tudnak együttmûködni a stratégia, ill. a stratégia mellé rendelt zászlóshajó projektek megvalósításában?

— Mindenekelôtt számítunk a vállalkozások csatlakozására a Tanítsunk Magyarországért és a Modern Gyárak Éjszakája programjaink kap-

csán az ifka@info.hu címen. Mindenkit bátorítok továbbá, hogy kövesse a kormany.hu-n megjelenô kiírásokat, és pályázzon, mivel ez hasznos tapasztalatokkal szolgál a vállalkozások és a szakmai kiíró számára is. Az észrevételeket és a konkrét felvetéseket javasoljuk az ITM számára eljuttatni, közvetlenül vagy a kamara bevonásával, hiszen az együttmûködés elemi érdekünk.

„Nem a kis- és középvállalkozásokon fog múlni, hogy megvalósuljon a stratégia” Az ITM által szervezett tavaszi egyeztetésen számos felvetést megfogalmazott KRESZ ERIKA, a kamara kkv-fejlesztésért felelôs alelnöke, amelyeket most viszontlátott a már kész stratégiában. Alelnök asszonyt arra kértük, hogy értékelje az új KKV Stratégiát, és azt kérdeztük tôle, hogy melyek a stratégia pozitív, illetve kevésbé pozitív elemei a kis- és középvállalkozásokra vonatkoztatva.

— Mint ismeretes, a stratégia hét pillérre épül, amit 1000 hazai kkv megkérdezése után állítottak össze.

Kamaránk kezdeményezte a kkv

KRESZ ERIKA

Dél-Dunántúli Gazdaság roadshow-t, amelyet az ITM az innovációs roadshow alapján koordinált – ez utóbbi a pécsi kamara javaslata volt 2018. végén Birkner Zoltán NKFIH elnök úr számára. Az új KKV Stratégia pillérei nem voltak számunkra ismeretlenek, többük eddigi munkánkban is megjelent.

A stratégia vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet pillérével kapcsolatban elmondható, hogy a KKV bizottság évek óta véleményezi az adórendszert. A terhek csökkentése és az adminisztráció egyszerûsítése okán sok javaslatunk beépült, így például a digitalizáció és az adónemek összevonása is.

Az üzleti környezet és az e-kormányzat fejlesztése, valamint a kkv-k innovációs és digitális teljesítményének erôsítése pillér sem új kamaránk számára, hiszen hosszú idô óta élharcosa vagyunk a szellemi eszközök elfogadtatásának, a technológiai innovációs törekvéseknek. Szorosan együttmûködve közel 100 baranyai vállalkozás KFI projektjét ismerjük és segítjük, egy részük a Baranyai Iparfejlesztési Programban is helyet kapott.

A kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz jutásának ösztönzése pillérhez kapcsolódik, hogy folyamatosan bôvül a kamara menedzselte Széchenyi kártya program.

A nemzetköziesedés elôsegítése érdekében a negyedik éve megszervezett Open4Business konferencián idén 15 országból 150 szervezet képviseletében közel 250 üzletember vett részt és tárgyalt a magyar cégekkel.

A szükséges tudás megszerzése, illetve a generációváltás pillérek is már meglévô aktivitásokra épülnek, hiszen az MKIK Képzési program és a pécsi kamara KamarAAkadémia programja mind ezt a célt segítik. A pécsi KamaraAkadémiában évente több száz elégedett hallgató vesz részt a kamarai gyakorlatorientált képzéseken.

— Az ITM tavaszi pécsi roadshow-ján lehetôségük volt a meghívott vállalkozásoknak arra, hogy az ITM gazdaságstratégiá-

5

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság ért és szabályozásért felelôs államtitkárával egyeztessenek az akkor még tervezés elôtt álló KKV Stratégiáról. Milyen javaslatokat fogalmaztak meg, mit láttak fontosnak beemelni a stratégiába?

— A tavaszi egyeztetésen a baranyai vállalkozások a helyközi közlekedés problémájának megoldását szorgalmazták, mivel ez jelentôs mértékben befolyásolja a munkaerô elérhetôségét. A kistelepülésen élôk nem vagy csak jelentôs nehézségek árán tudnak dolgozni menni közösségi közlekedéssel, mivel nincs megfelelô számú buszjárat vagy nem akkor indul, amikor arra a dolgozóknak szükségük lenne. Néhány nagyobb cég saját kisbusszal szállítja körjáratban a dolgozóit munkába, de ezt nem minden vállalkozás teheti meg és sok esetben a munkavállalóknak ez jelentôs munkába járási többletidôt okoz. Talán a falubuszokat is lehetne használni erre a célra.

Mi is kiemeltük, hogy fontos a bürokrácia csökkentése, többek között példaként említettük, hogy a közbeszerzéssel, illetve a pályázatokkal kapcsolatos szigorú és merev szabályok nem visznek elôre. Van, hogy egy pályázat elbírálására másfél-két évet kell várni, ezt nem tudja tolerálni a piac. Mivel a kkv-k nagy része kevésbé tôkeerôs, ezért fontos számukra, hogy az ügymenet gyorssá váljon, ha sikeres a pályázat, a támogatás kifizetése minél hamarabb történjen meg. A közbeszerzési eljárás rendszere szintén abnormális elvárásokat támaszt a vállalkozások felé, amelyeknek a bürokratikus folyamatokra sok esetben nincs külön emberük. A kormány most támogatja, hogy a kkv-k növelni tudják a hatékonyságukat, ahhoz pedig egy stabil jogszabályi környezet kell. A pécsi találkozón szóba hoztuk a szakmunkásképzést is, hogy olyan képzési szakokat kellene indítani, amelyekre a gazdaságnak szüksége van.

— Az új kkv-stratégia bemutatása alkalmából tartott elôadásában György László úgy véleke-

CÍMLAPSZTORI dett: minden stratégia annyit ér, amennyit meg lehet belôle valósítani. A baranyai kis- és középvállalkozások számára milyen lehetôségeket jelenthet a stratégia? Van-e olyan eleme, ami kifejezetten elônyös lehet számukra?

— György László állításával teljes mértékben egyetértek. Ha az állam végigmegy azon az úton, amit elkezdett, és ténylegesen támogatja a kkv-kat, minden formában, akkor van lehetôségünk a fejlôdésre. Hiszen nem szeretnénk a bérmunka országa maradni, hanem fejlôdô kkvkat akarunk, ezért a beáramló uniós forrásokat és a hazai forrásokat, amelyek egyre bôvülnek a befolyt adókból, a kkv-k fejlôdésére kellene fordítani. A stratégiában hivatkoznak is erre, mert csak ebben az esetben tudnak a kkv-k saját értéklánc mentén saját termékeket elôállítani és piacra jutni. A stratégia az exportnak és a saját termékkel való piacra jutásnak is kedvez, mert sok innovatív vállalkozás van Baranyában is, hogyha a források visszaáramlanak, akkor ez pozitív folyamatokat eredményez. Fontos lenne, hogy a külföldön dolgozó fiatalok visszajöjjenek Magyarországra és akár vállalkozást indítsanak. Ha olyan gazdasági és adókörnyezetet tudunk teremteni, hogy itt is megtalálják a helyüket, ha a helyi vállalkozások egymás szolgáltatásait is igénybe veszik és minden vállalkozás megtanulja, hogy csak minôségi szolgáltatással tud piacon maradni, akkor a tôke helyben marad. Ennek a stratégiának sok olyan eleme van, amelyek támogatják ezeket a folyamatokat.

Az is fontos, hogy az erôs külgazdasági érdekképviseletek segítsék a vállalkozások külföldi piacra jutását, megtelepedését, törvényes és eredményes mûködését, illetve hogy felkutassák a magyar cégeknek a lehetséges partnereket. Összességében azt gondolom, hogy sok pozitív, elôrevivô elemet tartalmaz a kész stratégia, és nem a kis- és középvállalkozásokon fog múlni, hogy megvalósuljon.

„Ez a stratégia sokkal inkább foglalkozik a középvállalkozásokkal, mint a kis- vagy fôleg a mikrovállalkozásokkal” A kamara innovációért felelôs alelnöke, HERBÁLY ISTVÁN szintén aktívan részt vett tavasszal a KKV Stratégia elôzetes megvitatásában. Véleménye szerint ugyan a stratégia egyik pillére az innovációs és digitális teljesítmények erôsítését célozza meg, azonban ez várhatóan nem jelent kézzelfogható segítséget a mikro- és kisvállalkozások számára.

— Elôször is egy fontos dolgot szeretnék rögzíteni. A kkv-k egy nagyon nagy és heterogén halmazt alkotnak. Nagy szakadék tátong egy 1-2 fôs mikrovállalkozás, és egy 240 fôs középvállalkozás között. Nehéz tehát ôket együtt kezelni, és nem is igazán szokott sikerülni. Most is ez történt. Ez a stratégia sokkal inkább foglalkozik a középvállalkozásokkal, mint a kis- vagy fôleg a mikrovállalkozásokkal. Ennek megfelelôen ha a középvállalkozások oldaláról nézem, akkor nagyon sok pozitív elemet látok, ha a mikrovállalkozások szemszögébôl, akkor viszont rendkívül keveset.

HERBÁLY ISTVÁN

CÍMLAPSZTORI — Az ITM tavaszi pécsi roadshow-ján milyen javaslatokat fogalmaztak meg, mit tartottak fontosnak beemelni a stratégiába? Ezekbôl mit láttak viszont a kész anyagban?

— A bürokráciacsökkentés egyértelmûen ilyen elem, ez szinte minden hozzászólónál felmerült, és örömmel látom, hogy a stratégiában is fontos szerepe lett. Ráadásul ez olyan terület, melybôl a teljes kkvszektor csak profitálhat, cégmérettôl függetlenül.

A másik hasonlóan hangsúlyos terület, fôleg Baranyában, a hátrányos települések támogatása. Az aprófalvas térségekben, szabad vállalkozási zónákban hatalmas lehetôség van, érdemes az itt mûködô vállalkozásokat segíteni. Egy kistelepülésen mûködô középvállalkozás gyakran az egyedüli munkaadó, így sorsa az egész falura hatással van. De itt beszélhetünk a kisboltokról, egyéb mikrovállalkozásokról, amelyek ha nem tudnak ezeken a területeken életben maradni, a helyben elérhetô szolgáltatások szûkülésével az a település elnéptelenedéséhez vezethet.

Jó példa erre Hosszúhetény (szabad vállalkozási zóna), ahol a támogatott és fejlôdô vállalkozásoknak is köszönhetôen nemhogy csökken, hanem épp nô a népesség. Természetesen ehhez az önkormányzat megfelelô hozzáállására is szükség van.

A harmadik visszaköszönô elem a generációváltás kérdése. Sajnos tömegével szûnnek meg azok a vállalkozások, ahol nincs kinek továbbadni a stafétát, vagy megpróbálták továbbadni, de nem sikerült. Itt fontos, hogy ezek a cégvezetôk lássanak jó gyakorlatokat, és tudjanak, akarjanak szakértô segítséget kérni.

— A stratégia egyik pillére az innovációs és digitális teljesítmények erôsítését célozza meg. A baranyai kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét tekintve milyen lehetôségeket jelenthet a stratégia?

— Ez egy igen szép gondolat, kár, hogy a zászlóshajó projektek között ez szinte sehol nem köszön viszsza. A digitalizációt még csak-csak, de az innovációt keresve sem találom. Az, hogy egy cég vásárol egy új CNC-gépet, vagy épít egy új csarnokot az Irinyi Terv vagy a Magyar Multi Program forrásaiból, az nem innováció. A baranyai cégek nagy része, tisztelet a kivételnek, pedig még mindig ebben gondolkodik. Ettôl nem lesz saját terméke, nem tud kilépni a bérgyártás béklyójából, és nem tud magas hozzáadott értéket elôállítani. Ebben a kkv stratégia nem is segíti.

— A stratégia mellett a tárca zászlóshajó projekteket is felállított. Ön szerint ezek miként szolgálják a hazai, a baranyai kkv-k innovációs tevékenységét, annak fokozását?

— Ahogy az elôzô kérdésnél is válaszoltam, nyersen fogalmazva: semennyire. Talán a Modern Mintaüzem Program, aminek a keretében a cégek találkozhatnak olyan technológiákkal, melyek innovatívak, felkelthetik az érdeklôdésüket, és esetleg elgondolkodhatnak azon, hogy azokat saját céges életükben ki is aknázzák. De itt is elsôsorban a középvállalkozások tudják megtenni ezt. A mikro- és kisvállalkozások többsége annyira le van maradva például a digitalizácó terén, hogy fogalma sincs róla, mit csinál, nincsenek folyamatai, nincs kontrolling. Ilyen környezetben pedig nem az innováció kerül a fókuszba a mindennapokban, hanem a túlélés. Persze nehéz kívülrôl segíteni ezen, ehhez a cégeknek is akarniuk kell a változást, és felismerni a korlátaikat, megnézni, hogyan csinálják azok, akik sikeresebbek mint ôk. Az Országos Vállalkozói Mentorprogram ehhez nagyon jó keretet tud biztosítani, ha a cégvezetôk részérôl van igény a fejlôdésre.

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

„Ennyire sokoldalú és differenciált programot még egyszer sem láttam a magyar gazdaságban” Dr. GÖNDÖCS ISTVÁN a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai tanácsadójaként számos javaslatot fogalmazott meg a kormány KKV Stratégiájával kapcsolatos tavaszi roadshow-jának pécsi rendezvényén.

Most a már kész anyagról kértük a véleményét.

— Mindenképpen üdvözlendô, hogy még a tervezés idôszakában bejárta az egész országot a minisztérium, mert így a kkv-k javaslatai is bekerülhettek a stratégiába. Azonban azt látni kell, hogy a területi különbségek komoly gondokat okoznak a vállalkozások helyzetében és lehetôségeiben. A korábbi pályázati rendszerekben például a baranyai vállalkozások az elsô években, amikor kijöttek az EU-s pályázatok, gyakorlatilag nem tudtak pályázni, mert a kiírásokat az általános magyar viszonyokra alakították ki, a baranyai vállalkozások többsége pedig nem ütötte meg azt a mértéket, hogy egyáltalán el tudtak volna indulni a pályázatokon. Ehhez képest már nagyon sokat javult a helyzet. Most azt látom, hogy erre megszületett a válasz, részben a stratégia harmadik pillérében, amely a települési, térségi gazdaságfejlesztési programok keretrendszerének kialakítását foglalja magában, tehát olyan intézményi kereteket, támogatási konstrukciók kidolgozását, melyek lehetôvé teszik a gazdaság helyi erôsségeiben és hálózataiban rejlô potenciál kihasználását. A mai kor azon világtrendjei közül, amelyek minket is nagyon erôsen érintenek, a legjobban ismert az informatika megtermékenyítô szerepe: például említhetem a robotikát, ami komoly nagyságrendben fog munkaerôt felszabadítani a jövôben, illetve a hálózatosodást, amelyrôl kevesebbet beszélnek vagy talán keve-

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság sebben értik, hogy ez mirôl szól, de ûgy vélem, nagyon jó, hogy gondolt erre a gazdaságfejlesztés és hogy a területfejlesztési szempont visszakerül a fejlesztési célok közé. Mert azzal, hogy megszüntették a régiókat, gyakorlatilag elhalt a térségi szemlélet. Készültek ugyan városstratégiák, településstratégiák, van megyei stratégia is, de olyan gazdaságfejlesztési szervezetek, programok, amelyek összefüggôen segítenék a vállalkozások hálózatosodását, korábban nem voltak, ez pedig egy nagyon komoly versenyképességi tényezô lesz a jövôben.

Az ipari parkok, a technológiai parkok újraszabályozása is egy ilyen fontos elem a stratégiában, mint ahogy a második esély, a sikertelen vállalkozás után újra vállalkozást alapítók támogatása is, amit a mi cégünk is elengedhetetlennek tart. Ismert, hogy a vállalkozások mintegy kétharmada megbukik az elsô három évben. Ezeknek a vállalkozóknak a nagy része nem indul újra, nem vállalkozik, mert részben megijed, másrészt nincs olyan segítsége, hogy ezen az úgynevezett „halálvölgye szakaszon” átsegítse ôket. Ezt annyira komolyan vettük, hogy cégünk, az Eco-Cortex Kft. egy saját GINOP1.1.1. pályázat támogatásával „VINTER” néven létrehoz egy virtuális inkubátorházat, aminek most indul a tesztüzemmódja. Ennek az a lényege, hogy az érintett vállalkozók egy olyan internetes alapú szakmai támogatást kapnak, ami egyrészt azoknak segít a felkészítésben, akik vállalkozni szeretnének, másrészt pedig azoknak, akik már megalapították a vállalkozást, és az elsô évek nehézségeivel birkóznak. Több program is elérhetô ebben a virtuális inkubátorházban, van, amelyik a most aktuális generációváltásra összpontosít, hiszen – és ezt is írja az anyag, hogy – a vállalkozások, mikrovállalkozások 2/3-ánál, amelyek egyébként az összes hazai vállalkozás 94%-át teszik ki, ebben az évben

CÍMLAPSZTORI

DR. GÖNDÖCS ISTVÁN

megy végbe a generációváltás, mert a rendszerváltáskor alakult cégek vezetôi kiöregszenek. Azt gondolom, hogy a személyes véleményem és vállalkozói aktivitásom is egybecseng azokkal az elemekkel, amiket valószínûleg nemcsak a mi hozzászólásaink alapján, hanem mások álláspontja és a statisztikák alapján is figyelembe vettek a kkv stratégia megalkotásakor.

— Valamilyen kritikát meg lehet fogalmazni az új KKV Stratégiával kapcsolatban? Belekerülte esetleg olyan elem, ami nem biztos, hogy a kkv-k elônyére szolgál?

— Egyelôre nem találtam ilyet, bár még nem volt elegendô idôm a stratégia tanulmányozására. Azt azonban kijelenthetem, hogy ennyire sokoldalú és differenciált programot még egyszer sem láttam a magyar gazdaságban. Az, hogy a stratégia megalkotói az ország minden térségébôl kérték a vállalkozók véleményét, mindenképpen egy differenciált képet eredményezett, ez látszik is, hiszen nem „a” nagy átlagra kialakított projekteket, programokat hirdetnek.

Viszont nagyon érdekes, hogy hazánkban a mikro-, a kis- és a középvállalkozások együtt a vállalkozá-

sok 99,8%-át teszik ki, és csak 0,2% a nagyvállalkozások aránya. De ha megnézzük, hogy az állam hová költötte a támogatásokat az elmúlt 2025 évben, akkor az derül ki, hogy a döntô többségét erre a 0,2%-ra fordította, ami valahol „érthetô”, mert ebben a szegmensben egyszerre nagy tételben jelennek meg eredmények, az exportképesség stb. De ha a foglalkoztatás oldaláról nézzük a helyzetet, megállapítható, hogy a foglalkoztatásban 2/3-ot képviselnek a kkv-k, a „nagyok” pedig csak 1/3ot, és a jelenlegi szakaszban termelékenységjavulásban messze megelôzzük a nagyvállalkozásokat, akkor mindenképpen indokolt volt, hogy a kkv-kra több pénzt fordítsanak. Azt gondolom, azt jó lenne látni – és ha valami, akkor ez nincs benne az anyagban, mert ez csak a kkv-król szól –, hogy valahol van egy olyan megerôsítés, hogy a gazdaságfejlesztési támogatások döntô többségét a kkv-kra fogja fordítani a kormány és nem a nagyvállalkozások betelepítésére. Jelenleg nem a foglalkoztatás a fô probléma, hiszen munkaerôhiány van, ezért fontos lenne, hogy megnôjön a hazai vállalkozási kör tôkeerôssége és a piaci stabilitása. Elengedethetlen, hogy úgymond „megnyugtassák” a kkvkat, hogy ezután ôk lesznek a középpontban, mert az innovációnak és a termelékenységnövekedésnek, a foglalkoztatásnak, a területfejlesztési kiegyenlítôdésnek a kkv-szektor a legfontosabb szegmense. Az összetételt tekintve Baranyát még az országos átlagnál is rosszabb helyzet jellemzi, magas a mikrovállalkozások száma, középvállalkozásból alig van néhány, nagyvállalkozás pedig nincs is a megyében. Ez a struktúra teljesen azt mutatja, hogy a legjobban a mikro-, kis- és középvállalkozói szektort kellene segíteni abban, hogy egy kategóriát elôre tudjon lépni.

K.T.

KAMARAI HÍREK

TELTHÁZ

AZ IT-S ELÔADÁSOK SOK GYEREKET ÉRDEKELTEK

Idén harmadik alkalommal szervezte meg a kamara IT Bizottsága azt a pályaorientációs elôadás-sorozatot, melynek célja, hogy a fiataloknak bemutassa az informatikai szakmák szépségeit.

A megye IT-s vállalkozásai tárt karokkal várják a végzett diákokat, azonban egyre kevesebb van belôlük, mivel Budapest vonzereje igen magas. Sokan nem is tudják, hogy nem kell elköltözni ahhoz, hogy a fôvároshoz hasonló munkakörülmények között dolgozzanak, mégis a családjukhoz, barátaikhoz közel élhessenek. A november 18-ai elôadás egyik célja is az volt, hogy helyi vállalkozások segítségével mutas-

sák be az informatikát, felkeltsék a gyerekek érdeklôdését a pálya iránt.

A Baranya Megyei Kormányhivatal pályaorientációs napjának keretén belül a résztvevôk két témával ismerkedhettek meg közelebbrôl: a weblapszerkesztéssel és a reklámfilmkészítéssel.

MERRE TOVÁBB? HOVATOVÁBB? Harmadik alkalommal rendezték meg a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában az iskola, az Oktatási Hivatal és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében „Hovatovább” elnevezéssel a középiskolás diákok számára meghirdetett pályaorientációs kiállítás és szakmai tájékoztató napot.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elsôként Erdei Dániel, a W5Labs fejlesztési vezetôje mutatta be egy pécsi zenekar weboldalának példáján keresztül, milyen fázisok és milyen szakemberek kellenek ahhoz, hogy azt a végeredményt lássa a megrendelô, amit elvár. A fázisokat az elôadó külön-külön szemléltette, így a prezentáció végére a fehér képernyôtôl eljutottunk a színes, interaktív végeredményig, miközben a gyerekek rájöttek, hogy nemcsak egy programozóra van szükség a munka során, hanem például grafikusra vagy projektmenedzserre is.

A második elôadás a filmezés világába kalauzolta el a résztvevôket.

A Lightfilm Studio szakemberei, Lengvárszky Levente és Fiszter Ferenc végigvezették a gyerekeket a forgatókönyvírástól a rendezôi és operatôri feladatokon át a vágási munkákig. A jelenlévôk megtapasztalhatták, hogy bár reklámfilmkészítés egy nagyon kreatív és látványos végeredménnyel járó munka, korántsem egyszerû feladat, amit csak szívvel-lélekkel lehet csinálni.

Az elôadássorozat folytatódik: december 14-én a Széchenyi Gimnáziumban vehetnek részt a gyerekek hasonlóan izgalmas elôadásokon és robotika szakkörön is.

A rendezvényen az ország 19 felsôoktatási intézményének 86 kara, illetve 7 pécsi szakgimnázium állított ki. A munkaerôpiacot a kamara, valamint az Építôipari Technológiai Klaszter képviselte. A Pályaválasztás Baranya standjánál személyes tanácsadással várták a kamara munkatársai a diákokat.

A kiállítás és börze, valamint az izgalmas programok mellett szakmai elôadásokat hallgathattak meg a diákok a pályaorientációról, a továbbtanulásról, a szakképzésrôl és a felsôoktatásról.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

LEGOVAL TANULNI, MEGÉRTENI, KOMMUNIKÁLNI...

A kamara Humán klubjának legutóbbi rendezvényén az érdeklôdôk egy olyan módszerrel ismerkedhettek meg, mellyel könynyebb a kommunikáció, a megértés, a problémamegoldás.

Ahogyan a legoelemek kapcsolódnak össze, úgy kapcsolódik össze az építés során a jobb és bal agyfélteke és jelenik meg az analitikus, racionális gondolkodás mellett a kreativitás, az intuíciók és a holisztikus megközelítés. Ezt az energiát hozza vissza a Lego Serious Play az üzleti világba.

A klubülésen Hlavay Richárd tréner, facilitátor – a Bricks Magic Kft. alapítója – mutatta meg az érdeklôdôknek a Lego Serious Play módszert.

A Lego Serious Play egy különleges vizuális nyelv, amelyen könynyebb a megértés és a kommunikáció, ezért rendkívül hatékony prob-

lémamegoldásban, stratégiaépítésben, üzlet- és szervezetfejlesztésben. A programon a résztvevôk egy

facilitátor vezetésével 3D-s legomodelleket építenek, ezekkel, ezeken keresztül mutatják be, illetve vitatják meg egymással gondolataikat egyegy kérdésrôl, helyzetrôl, problémáról. Az egyéni és közös építés fejleszti a bizalmat, az együttmûködést, az érzelmi intelligenciát, garantálja a résztvevôk bevonódását, így egyetlen ötlet, gondolat sem vész el a közös munka során.

A módszerrôl bôvebben a bricksmagic.hu oldalon olvashatnak.

További információ a klubéletrôl, csatlakozásról: https://pbkik.hu/kamara/szakmai-klubok-tarsasagi-esemenyek/human-klub/

KamarAAkadémia – KÉPZÉSEKKEL A VÁLLALKOZÁSOKÉRT KamarAAkadémia képzéssorozata 2017 ôszén indult, és a megyében és a dél-dunántúli régióban mûködô kkv-k versenyképességének javítása, valamint a mûködésük és fejlôdésük támogatásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás, ismeretek, naprakész információk biztosítása érdekében jött létre.

A képzéseket elsôsorban olyan témákban szervezik, melyek aktuális kérdéseket boncolgatnak. Erre jó

példa a GDPR gyakorlati workshop vagy a Generációs különbségek kezelése a munkahelyen. A már mûködô vállalkozások mellett a kezdô vállalkozásoknak is segítenek eligazodni a marketing, reklám, online platformok útvesztôiben az olyan képzések, mint a Stratégiaalkotás és üzletiterv-készítés vagy Versenyképes vállalati kultúra. Az idei ôszi két képzésen a szellemitulajdon-véde-

lem, iparjogvédelem témakörét boncolgatták a résztvevôk, illetve a hatékony szlogen és a figyelemfelhívó honlap ismérveit ismerhették meg.

A KamarAAkadémiás képzéseken a résztvevôk a tájékoztatásokon túl gyakorlati információkat kapnak, egyéb kérdéseikben is segítséget nyújtanak a szakterületüket kiválóan képviselô trénerek, elôadók.

KAMARAI HÍREK

MIÉRT VOLT ÉRDEMES MEGJELENNI A DESIGNPÉCS-EN? Statisztikai elemzés a részt vevô vállalkozások szemszögébôl Az elmúlt évek sikereire való tekintettel idén már hatodik alkalommal rendezték meg a DesignPécs programsorozatot melynek kiemelt célja, hogy mozgósítsa a kreatív iparban tevékeny vállalkozásokat és láthatóvá tegye azokat a helyi lakosság és turisták részére.

Az elôzô rendezvényektôl eltérôen a 2019-es évben nem a megszokott vállalkozói kiállítással jelenhettek meg a helyi vállalkozások, hanem egy tartalmas térítésmentes szolgáltatási csomagot kaptak a jelentkezôk. Ennek részét képezte a kirakatverseny, a szelfiverseny, a DesignTérkép, az új honlapon és Facebook-oldalon való megjelenés.

Az online kampány 2019. július 1-tôl november 15-ig tartott, ahol a designpecs weblap és közösségimédia-bejegyzéseinek elérése közel 35 000 volt. A komplex DesignPécs csomagban 29 vállalkozás vett részt versenyzôként vagy kiállító helyszínként. A programhoz nemcsak a kreatív iparban tevékeny vállalkozások

csatlakozhattak idén, de azok is, akik az ipari design területén szerettek volna bemutatkozni, vagy olyan helyi terméket gyártanak, mely vonzerôként szolgálhat a Pécsre látogató turisták körében.

Az online marketingmegjelenés a részt vevô vállalkozások számára elôre felépített struktúrára épült, mely öt lépcsôbôl állt. Ez tartalmazta a szereplô helyi vállalkozások ingyenes bemutatását rövid leírással, képekkel és a saját honlapra való továbblinkeléssel. A legtöbb eléréssel rendelkezô bejegyzés ebben a témában 2565 emberhez jutott el.

Azok a vállalkozások, amelyek a ver-

FELNÔTTKÉPZÉSI WORKSHOP A kamara a jelenleg zajló szakképzési és felnôttképzési területet érintô változások kapcsán meghívta a Baranya megyei székhellyel rendelkezô felnôttképzô cégek képviselôit egy egyeztetésre, szakmai beszélgetésre.

Piacsek László humánerôforrásfejlesztési osztályvezetô elmondta, hogy a találkozó célja elsôsorban az, hogy egy olyan klub vagy munkacsoport jöjjön létre, ahol a felnôttképzô cégek képviselôi egymással kooperálva, egymást és a vállalkozá-

sokat segítve tudjanak boldogulni az elkövetkezô változásokkal teli idôszakban. A megbeszéléseken információk, jó gyakorlatok, gondolatok megosztása lenne a cél.

Szilber Erzsébet felnôttképzési szakértô hangsúlyozta, hogy a cél egy közös irány. Jó lenne egy szer-

Dél-Dunántúli Gazdaság senyen túl még saját rendezvényt (kiállítást, workshopot stb.) is tartottak, további promócióban részesültek, mivel a DesignPécs Facebookoldalon az „Események” sorába is bekerültek. A legtöbb elérés az események közül, mely vállalkozás tevékenységéhez köthetô, 4200 volt.

A legnagyobb érdeklôdést azonban a kirakatverseny képei nyerték el összesen 9457 eléréssel.

Hogy hányan járták be az utcákat a közel egy hónap alatt, míg a kirakatok új külsôt öltve díszítették a belvárost, nem tudjuk. Azonban a DesignPécs programsorozat megnyitó ünnepségén 300 ember vett részt az ország minden tájáról és külföldrôl egyaránt. A showmûsor elôadói, a divattervezôk, a versenyzôk és a támogatók személyesen is találkozhattak az érdeklôdôkkel.

vezett platform, ahonnan hamarabb és könnyebben lehet információhoz jutni, a változásokat közösen kezelni, a késôbbiekben pedig akár szakértôk, elôadók meghívásával közösen gondolkodni.

A jelenlegi információk alapján piaci alapú képzésekre kell felkészülni, ugyanakkor számos jogszabálynak kell(ene) még megjelennie a teljes rendszer szabályozásához.

A klub tagjaitól jelenleg ötleteket, javaslatokat vár a kamara, amiket továbbít a jogszabályalkotóknak, majd az új jogszabályok megjelenése után közösen határozzák meg az új irányvonalakat.

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

MAGYAR KREATÍV IPARI JÓ GYAKORLAT CIPRUSON A tavaly ôsszel indult Cult-CreaTE projekt célja, hogy támogassa azon kreatív ipari vállalkozásokat, amelyek termékei a turizmusban is megjelennek. Az ilyen cégek nem csupán a helyi termékek palettáját színesítik, de komoly vonzerôvel rendelkeznek a turisták számára is.

A Cult-CreaTe projekt partnerei a harmadik félévben Ciprus fôvárosában találkoztak, hogy megosszák egymással az otthonról hozott jó gyakorlataikat.

Mi is az a jó gyakorlat? Egy olyan bevált, tapasztalatokon alapuló tevékenység, mely saját környezetében már sikeresnek bizonyult és akár kisebb változtatással, de alkalmazható más területen, más országban is.

Nicosia számára roppant fontos a kulturális és kreatív turizmus fejlesztése, mivel Ciprus turizmusa fôleg a tengerpartra összpontosít. A fôvárosban kialakítottak egy Mûvész Negyedet, melynek bejárata gyalog öt percre ta-

lálható a turisták által látogatott fôutcától. Ennek ellenére a Mûvész Negyed nem bôvelkedik látogatókban. Mi lehet a probléma? Hogyan lehetne megoldani azt? Erre próbáltak választ találni a kiutazó szakemberek.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara három, a témában érintett helyi vállalkozással utazott a találkozóra: Maróti-Medvey Judit (Kreatív Ipari

Klaszter), Salamon Péter (Pécs Turizmus Egyesület) és Melegh Andrea (Vonalszervíz Kft.). A Cult-CreaTE projektmenedzsere jó gyakorlatként Melegh Andrea selyemfestô fejlôdését mutatta be, a közös munkát, hogy miként valósulhat meg egy ötlet, hogyan lehet az piacképes, kik számára lehet érdekes és miként válhat önmagában turisztikai termékké. Andrea nem csupán selyemfestô, számtalan kreatív területen dolgozik. Azonban kiemelkednek ebben a témában az általa tartott selyemfestô táborok és workshopok.

Elôbbiek során egy kisebb csoporttal utaznak, hogy más városokban nyerjenek inspirációt.

Idén már megfordultak Orfûn, Majson, több Balaton környéki településen és Horvátországban is. Utazásaikkal vendégéjszakát generálnak, a táborok során készült selymeket pedig kiállítás formájában mutatják be a publikumnak.

Példája motiváló hatással volt az elôadás hallgatóira, hiszen megmutatta, hogyan keressék meg célközönségüket és mozgósítsák azt akár a ciprusi kreatív vállalkozók is.

A SZIGETVÁRI CSAKPONT EREDMÉNYEI A Szigetvári Család- és KarrierPONT a család és a munka összeegyeztethetôségének céljából jött létre 2018-ban, megvalósítási helyszíne a szigetvári járás, a sellyei járás és a szentlôrinci járáshoz tartozó települések.

A projekt kiemelt célkitûzése a térségben élô családok munkaerôpiaci helyzetének javítása, elsôsorban a kisgyermekes anyák társadalmi presztizsének javulása, önbecsülése, mentálhigiénés állapota, ezáltal a nôk gyermekvállalási hajlandóságának növelése.

Továbbá a térségbeli vállalkozások támogatása térítésmentes rendezvényekkel, szolgáltatásokkal a foglalkoztatottság növekedése, a fluktuáció megelôzése, a rugalmas munkavégzés elterjedése által. A projektet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a

Láthatár Közhasznú Egyesülettel és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-vel konzorciumi együttmûködésben valósítja meg. A CsakPONT szolgáltatóközpontja, a Magtár Szigetváron, a Dózsa Gy. u. 5/A. szám alatt található, ahol munkanapokon nyitvatartási idôben várja ügyfeleit tanácsadással és különbözô ingyenesen igénybe vehetô szolgáltatásokkal.

A szigetvári CsakPONT szolgáltatásaiból egy kis ízelítô: gyermekfelügyelet, coaching, workshopok, klubok, álláskeresési technikák képzés, jogi tanácsadás, állásbörze, jó gyakorlat konferencia, munkáltatói-szervezeti kerekasztal, családi napok, láthatatlan munka napja, nyelvi kompetenciafej-

lesztés, melyet eddig 57 fô vett igénybe, pályaválasztási táborban 20 gyermek vett részt, „B” kategóriás jogosítványát pedig 8 fô teheti a karácsonyfa alá.

A szolgáltatások az EFOP-1.2.9-172017-00102 számú támogatási szerzôdés alapján az Európai Unió Európai Strukturális és Beruházási Alapokból került finanszírozásra.

KAMARAI HÍREK

UTOLSÓ FÉLÉVÉT KEZDI MEG A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG REVITALIZÁCIÓJÁT CÉLZÓ PROJEKT A 2017 júliusában indult, a vidéki kulturális örökség revitalizációját megcélzó REFREsh projekt megkezdi az utolsó pályázati félévet.

Az elmúlt két és fél év során a projekt keretén belül a régiót vizsgáló SWOT analízis, legjobb gyakorlatot bemutató dokumentum, újrahasznosítási koncepció, megvalósíthatósági tanulmány és regionális stratégia, valamint ezeket összefogó nemzetközi stratégia is készült.

Ezen anyag célja, hogy útmutatást adjon a kulturális örökségek revitali-

zációjához bármilyen területen. A dokumentumok a magyar partnereknél, úgymint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), valamint Komló Város Önkormányzata a projekben meghatározott helyszínre, a komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjteményre, valamint egy választott helyszínre, a pécsi volt

Dél-Dunántúli Gazdaság Angster orgonagyár épületére vonatkozóan készültek el.

A három év alatt a részt vevô öt ország mindegyikében egy-egy beruházás is elkészül. Magyarországon ez Komlón, a könyvtár épületében valósult meg: befejezôdött az akadálymentesítés, megtörtént a lift beszerelése és a festési munkák. A projekt következô, egyben utolsó féléve során a beruházások minden országban befejezôdnek, emellett a kreatív ipart megcélzó nemzetközi fotókiállítást is megrendezik a felújított helyszíneken.

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

LÁTOGATÁS Novemberben a kamarai Munkavédelmi klub tagjai a Henkel Magyarország Kft. környei gyárába látogattak el, hogy megismerhessék a helyi munkavédelmi programot, valamint a kültéri zuhanásbiztonsági pályát.

Hogy egyszerûbb legyen vállalkozni: VINTER Az új vállalkozások mintegy kétharmada már az elsô három évben elbukik, mert nem számolnak rengeget út közben felmerülô körülménnyel, illetve nincs kellô információjuk számos dologgal kapcsolatban. E vállalkozók többsége nem is próbálkozik új vállalkozás indításával, mert vagy megijed, vagy nincs segítsége a továbblépéshez. Számukra lehet segítség a „VINTER”, azaz a Virtuális Inkubációs Tér, amelyet az Eco-Cortex Kft – egy több mint 20 éves stratégiai és üzleti tanácsadási múlttal rendelkezô tanácsadó iroda – hoz létre, felhasználva a senior szakértôk tapasztalatait és a fiatal munkatársak kreativitását, kommunikációs lendületét, a fiatal generáció új üzleti kultúrájának ismereteit.

A VINTER azzal a céllal jön létre, hogy a különbözô vállalkozási ötletek, problémák kezeléséhez egyetlen felületen biztosítsa a vállalkozások számára a mentori támogatást, a szakértôi segítséget, melyek mellett tudástár is rendelkezésre áll. Azok számára lehet hasznos, akik vállalkozást szeretnének indítani vagy már elindították a vállalkozásukat, de elakadtak, esetleg többet szeretnének értékesíteni, erôsíteni akarják a marketingtevékenységüket, netán pályázati forrás, hitel igénybevételével tudnának továbbfejlôdni, az online piacra lépnének, vagy akik léptéket, terméket, piacot váltatnának, illetve generációváltásra készülnek.

A Virtuális Inkubációs Térben más tudásanyag várja a vállalkozást alapítókat és a már mûködô vállalkozásokat. A STARTER csomag utat mutat,

ahhoz, hogy egy ötletbôl értékesíthetô termék váljon, illetve ha szükséges, segít a vállalkozásindításban is. A JUMPER csomag a kezdô vállalkozások támogatására irányul, akár akadályokkal küzdenek, akár új fejlôdési szakaszba lépnek. A POWER a generációváltás elôkészítését támogatja, de minden olyan vállalkozás számára is hasznos, amely szervezetátalakítást tervez. A munka minden esetben a virtuális térben, azaz internetes felületen, interaktív ûrlapokon, mentori támogatással zajlik.

A www. vinter.hu már mûködik, azonban jelenleg a teszt üzemmód zajlik. Akik szeretnének részt venni a tesztelésben, szándékukat email-ben jelezzék az info@vinter.hu e-mailcímen. A tesztelés regisztrációhoz kötött és december 15-ig ingyenes.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

A LEGMAGASABB ELISMERÉST KAPTA MEG A MAGYAR DENSO-TÓL A MATRO Kiváló beszállítói tevékenységéért Best Performance elismerésben részesítette a Dél-Dunántúl egyik meghatározó autóipari beszállítóját, a forgácsolással elôállított alkatrészek és szerszámgépekhez szerszámbefogó egységek, gépalkatrészek gyártásával foglalkozó Matro Kft.-t a DENSO Magyarország Kft. A DENSO a modern autóiparban használt technológiák, rendszerek és alkatrészek piacvezetô beszállítójaként a legnagyobb autógyártókat lát-

ja el termékeivel. A világcég hazai vállalata kétévente tart beszállítói napot, amelyen négy díjat oszt ki partnerei között. Az elismerések közül a legmagasabb fokozatot, a legjobb teljesítményért járó Best Performance díjat idén mintegy 200 európai – többségük német – beszállító közül egyedüli magyar vállalkozásként a Matro kapta. A pécsi cég forgácsolt autóipari alkatrészekkel 10 éve stabil beszállítója a DENSO-nak.

KAMARÁK ÉS KLASZTEREK EGYÜTTMÛKÖDÉSE PÉCSETT A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Bakony-Balaton Mechatronikai és Jármûipari Klaszter és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter közös szervezésében kamarai és klasztertalálkozót tartottak Pécsett.

A klaszterek 30 tagvállalata mutatkozott be és egyeztettek együttmûködési lehetôségekrôl az egész napos rendezvény alkalmával.

A klasztertalálkozó 3 fô programpontból állt 1. PTE MIK Mûszaki laborok és a 3D központ látogatása, 2. Üzemlátogatás a KONTAKT-Elektro Kft.-nél, 3.

Benchmarking ülés és üzemlátogatás a Hidrot Kft.-nél.

A programsorozat alatt a résztvevôk betekintést nyerhettek a kamarák és a klaszterek mûködésébe, megismerhették a klasztertagok egymás közötti és külsô partnerekkel való együttmûködéseit, valamint bemutatták a helyi egyetemekkel való együttmûködéseiket is.

A találkozó legfontosabb része a gépipari, jármûipari tapasztalatcsere mellett a kooperációs egyeztetések és jövôbeli közös projektek azonosítása volt, melyek a jövô együttmûködéseit alapozták meg.

A kamarákról és a klaszterekrôl bôvebb információ az alábbi linkeken érhetô el: https://pbkik.hu/ https://veszpremikamara.hu/ https://www.ddgk.hu/ http://www.bbmjk.eu/

TELEPHELY ELADÓ Pellérden az ipari parkban található mûhely- (500 m2) és raktárépülete (150 m2) magában foglaló 3000 m2-es telken elhelyezkedô telephely eladó.

A telek teljes közmûvel ellátott. A telek a 6-os úttól 3 km-re, az M60-as út kihajtójától 8 km-re található.

Telefon: 06-30-9596-233

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egyedi megoldásokat keresnek a cégek a vállalati hitelezésben Bár az elmúlt idôszakban kiemelkedôen nôtt a vállalati hitelállomány Magyarországon, az OTP Business legutóbbi kutatása* szerint a legtöbb vállalkozás csak akkor keres fejlesztéseihez financiális megoldásokat, ha már megtervezte a beruházást. Sok társaság a lehetô legegyszerûbb, ám praktikus, igényeihez illeszkedô megoldást keresi.

Látványos fejlesztési hullám indult a magyar vállalkozások körében az elmúlt évben, ami megélénkítette a társasági hitelpiacot is: a jegybank adatai alapján tavaly nyár óta több mint 16 százalékkal bôvült a vállalati hitelállomány, amin belül a kkv-hitelállomány is 13 százalékot meghaladó emelkedést mutatott. Csak az idei második negyedévben kiugró, 435 milliárd forint értékben vettek fel hitelt a vállalatok. Az OTP Business legújabb, cégvezetôk körében végzett kutatása alapján emögött nem egy konstrukció népszerûsége áll, sokkal inkább a kedvezô makrogazdasági körülmények, a továbbra is alacsony irányadó kamatlábak, illetve a kkv-szektor bôvülését támogató kedvezô kondíciójú állami és banki konstrukciók. „Egy vállalkozás életében egyáltalán nem mindegy, hogy ha külsô forrást vesz igénybe, milyen konstrukciót választ, azonban a vállalkozások sokszor csak akkor kezdik megvizsgálni a lehetôségeiket a hiteltermékek piacán, amikor már megvan a beruházási, fejlesztési tervük, összeállt az elképzelés, és csak a forrás hiányzik” – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezetô igazgatója a kutatás tapasztalatai alapján.

Legyen szó telephelyfejlesztésrôl, gép- vagy jármûvásárlásról, esetleg új munkaeszközök beszerzésérôl, a piacon számos hiteltermék érhetô el a konstrukciók céljától, futamidejétôl és egyéb kondícióitól függôen. Ezek közül általánosan a folyószámla típusú hitelek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet, mivel szabadon felhasználhatók, és rugalmasan kezelhetôk, ha egy vállalkozásnak átmeneti likviditási gondja adódna. Emellett a célzottabb és emiatt kötöttebb keretekkel bíró beruházási jellegû, hosszú távú fejlesztési hitelek iránt is fokozatosan növekszik az ügyfelek igénye. Ebbôl az idén újraindult növekedési hitelprogram (NHP fix) keretében államilag támogatott, kedvezményes kamatozású konstrukció is elérhetô. A bankok alig kilenc hónap alatt országosan 9239 vállalattal kötöttek NHP-s szerzôdést, több mint 276 milliárd forint értékben. „Az OTP Business által készíttetett kutatás szerint a lehetô legegyszerûbb ügyintézést és praktikus, adott igényeikhez illeszkedô megoldásokat várnak a cégek, és ez az, amiben az OTP Business szakértôi a piac átfogó ismeretével, illetve sok éves tapasztalattal páratlan segítséget tudnak nyújtani ügyfeleiknek. Az ilyen tanácsadás szükségességét egyre több cég ismeri fel, amelyeknek nem csupán pénzre van szüksége, hanem arra, hogy a társaság méretétôl, terveitôl és lehetôségeitôl függôen egy pénzügyi szakértô felvázolja a számukra optimális lehetôséget” – fogalmazott az OTP vállalati részlegének vezetôje.

A jelenlegi kedvezô hitelpiaci környezetben kialakult bizakodó hangulat miatt a legtöbb vállalkozás hosszú távú fejlesztési lehetôségeire és versenyképessége növelésére koncentrál, amely jól látható a beruházási kedv és a hosszú távú finanszírozási igények növekedésében. *

A Kantar Hoffmann által, az OTP Business megbízásából, 2019. júniusa és augusztusa között 100 és 750 millió forint éves árbevétellel rendelkezô mikro- és kisvállalkozások vezetôivel készített kvalitatív kutatás alapján.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

WÁGNER GYÖRGY INFORMATIKA, GÉPÉSZET, GYENGEÁRAM: ÍGY TELJES A GYAPINET Letisztult, jól elhatárolható tevékenységi körök, rendszerben gondolkodás, a munkatársak megbecsülése – ezek a gondolatok járnak az ember fejében, miközben Wágner Györgyöt, a pécsi Gyapinet Solutions ügyvezetôjét hallgatja. A gépész-informatikus cégtulajdonos meggyôzô lendülettel beszél cége elmúlt 17 évérôl és valószínûleg valami olyat tudhat, amit csak kevesen: meglátni a piac számára fontos szegmenseket és összetartó csapatot építeni, ahonnan szinte nincs elvándorlás.

— 2002-ben, amikor a Gyapinetet alapítottuk, kevés olyan informatikai profilú cég mûködött, mint a miénk.

Szoros kapcsolatban dolgoztunk a Drávanettel, az ô elôfizetôi számára végeztünk végfelhasználói beállításokat. Késôbb egy nagy cégnek üzemeltettünk szervereket egy négy országban alkalmazott vállalatirányítási rendszerhez és nyújtottunk felhasználói támogatást – idézi fel az indulást Wágner György. — Magam korábban két multinacionális cégnél is dolgoztam, ezeknél a vállalatoknál olyan kapcsolati tôkét tudtam kiépíteni, ami nagyban segítette és segíti a vállalkozás elôremenetelét. Az informatikai vonal mellett 2007-ben édesapám révén megjelent a Gyapinetben a gépipar is, ekkor vásároltuk meg Hirden a telephelyünket, azóta is itt dolgozunk.

Emellett gyengeáramú elektronikai megoldásokat is csinálunk, amihez hozzákapcsoljuk az informatikát is, így az IoT-tevékenységgel válik teljes egésszé a Gyapinet.

A vállalkozás elsôsorban az egyedi megoldásokra koncentrál, jelentôs az innovációs, K+F vonal. Ehhez több uniós pályázaton elnyert támogatás nyújt financiális hátteret. Például néhány éve a méhek megfigyelésére, a mézhordásuk hatékonyságának monitorozására dolgoztak ki egy megoldást, így a méhészek okostelefon se-

WÁGNER GYÖRGY

gítségével képesek informálódni a kaptárban lévô helyzetrôl, a gyûjtött méz mennyiségérôl. Jelenleg a B-Light pályázat keretében dolgoznak egy fitneszberendezéssel kapcsolatos okos megoldáson.

— Miként lehet ennyi fajta tevékenységet összefogni?

— Egyszerû a képlet: jó kollégákkal. Minden területen van egy olyan munkatársam, aki az adott területért felelôs, így rájuk bízhatom a szervezési vagy a projektmenedzsment feladatokat. Komplex feladatok megoldására specializálódtunk, ezért folyamatosan egyeztetünk, informáljuk a másik területeken dolgozókat is, hogy mindenki tisztában legyen vele, hol tartunk, mivel foglalkozunk.

— Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást a cég számára?

— Kifejezetten mûszaki emberek vagyunk, ezért számunkra a legnagyobb feladatot a marketing jelenti, illetve a láthatóságunk megteremtése, annak elérése, hogy tudjanak rólunk.

Nyáron kerültünk kapcsolatba egy üzleti közösséggel, azért, hogy itt, a régióban, a megyében tudjanak rólunk a vállalkozások, ismerjék meg a tevékenységünket, amely az ô számukra is érdekes lehet. Szeretnénk a régióból több megbízáshoz jutni, mert jelenleg sokat dolgozunk külföldre és Budapestre is. Számunkra fontos az a tér-

ség, ahol mûködünk, ezért a jövôben is az a célunk, hogy helyi munkaerôt foglalkoztassunk. Ennek érdekében együttmûködünk az iparkamarával, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterrel és a képzôintézményekkel, ahonnan több tanuló is jön hozzánk gyakorlatra.

— Miként lehet csapattá szervezni a teljesen más munkát végzô, eltérô területen dolgozó munkatársakat?

— Mivel én minden területen dolgoztam, álltam a gép mellett a mûhelyben is, de ismerem az informatikus gondolkodásmenetét is, ezért mindannyiuk számára hiteles vagyok.

Elfogadják a véleményemet a kollégák, és ha problémájuk van, a mai napig hozzám fordulnak. A multicégek, ahol korábban dolgoztam, nagy hangsúlyt helyeztek a csapatépítô és vezetôi tréningek szervezésére, ezeket én is áthoztam a kkv-szektorba. Mi is tartunk csapatépítô jelleggel rendezvényeket, amikor egy egész hétvégére elmegyünk mondjuk paintballozni, fôzni, ilyenkor mindenki elhozza a családját is. A Gyapinetnél nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, családias légkörben dolgozunk, ebbôl kifolyólag nincs feszültség a különbözô területek között. A közös cél érdekében együtt dolgozunk, ennek is köszönhetô, hogy stabil a csapat, szinte nincs fluktuáció.

Van olyan kollégánk, aki nálunk volt tanuló, és itt maradt dolgozni.

— Merre fejlôdik a Gyapinet, melyek a legközelebbi célok?

— Abban az irányban látom a jövôt, amit néhány éve igyekszünk is képviselni: az IoT irányában. Minden az informatikára, az elektronikára és az internetre fog épülni a következô évtizedekben. Hosszú távú tervünk azonos a rövid távúval, olyan gépeket, gépegységeket, szolgáltatásokat, vezérléseket létrehozni, ami biztosítja, hogy a hétköznapi élet egyszerûbb, kényelmesebb, energiahatékony és környezettudatosabb legyen.

K.T.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

EENCANHELP MB-ALPHA KFT. „SZÁMOMRA AZ EEN-NEL A KAPCSOLATI HÁLÓ BÔVÍTÉSE AZ EDDIGI LEGNAGYOBB EREDMÉNY” Általános tévhit, hogy az ipari gépek szén-dioxid-felhasználással járó szárazjeges tisztítása kevésbé környezetkímélô, mint a hagyományos tisztítási eljárások. Pedig a szárazjeges eljárás képes kiváltani a nagy karbonlábnyomot hagyó technológiákat, mivel gyorsasága miatt rövidebb a gyártósorok állásideje, a részleges karbantartások közben pedig kevesebb energiát használnak fel a kapcsolódó gépsorok, plusz számottevôen kevesebb szennyezôanyag keletkezik. A szárazjéggel történô tisztítás további elônye, hogy a felületek nem roncsolódnak, de az eljárás gazdasági hasznossága sem elhanyagolható. Mindamellett a technológia számos szegmensben alkalmazható, mint például az élelmiszeriparban, a villamosiparban, a jármûiparban stb. Az Európai Unióban széles körben használatos szárazjégszóró-berendezés forgalmazását és szilárd szén-dioxid (pellet) gyártását, kereskedelmét végzô mohácsi MB-Alpha Kft. mûködése 17 éve alatt már számos helyen, így külföldön is alkalmazta ezt az eljárást. A cég 2004 óta kizárólagos magyarországi forgalmazója a belga CRYONOMIC® technikának és a hozzá tartozó gépeknek, az értékesítés mellett szerviztevékenységet és a technológiával kapcsolatos szolgáltatásokat is végeznek. A cég jelenleg használt technológiájának fô elônye a környezetvédelemben rejlik, nemcsak Magyarországon, hanem Horvátországban és Ausztriában is dolgoznak, de svájci kapcsolataik is egyre erôsebbek.

— Cégünk fô tevékenysége az ipari gázgyártás, mely során a cseppfolyós szén-dioxidot szilárd halmazállapotúvá alakítjuk át, vagyis szárazjeget állítunk elô. Magyarországon bányásszák a

szén-dioxidot, ami növeli a karbonkibocsátást. Az általunk és a partnereink által folyamatosan fejlesztett technológia, valamint a hozzá kapcsolódó eszközök lehetôvé teszik a különbözô termékek gyártása során hulladékgázként felszabaduló szén-dioxid visszanyerését és felhasználását. A jelenlegi szabályozási környezet azonban nem ad lehetôséget ennek alkalmazására, holott azt a bányászati tevékenység kiváltására, a CO2 visszanyerésére lehetne használni. A technológiailag megalapozott és környezetvédelmileg hasznos rendszer egyelôre kidolgozás alatt áll, többek között ezért is keresem a kamarával és más cégekkel az együttmûködés lehetôségét – mondja BOGNÁR SÁNDOR ügyvezetô.

— Hogyan került kapcsolatba az Enterprise Europe Network-kel és milyen szolgáltatását vette igénybe?

— Cégem 2003 óta tagja a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának.

Személyiségembôl fakadóan minden, a tevékenységemhez kapcsolódó dologról szeretek tudni, ami támogatja a mûködésemet és elôrevisz. Ez természetesen visszafelé is igaz: amiben tudok, segítek másoknak. Mivel mind itthon, mind külföldön rendkívül szerteágazó a kapcsolati hálóm, így a kamarában mûködô Enterprise Europe Network-ben rejlô lehetôségek is érdekelnek, hiszen ez egy olyan hálózat, ami több mint 60 országban jelen van. Számomra a kapcsolati háló bôvítése az eddigi legnagyobb eredmény. Erre számos lehetôség is adódik, például, hogy csak egyet említsek, a minden év októberében megrendezendô Open4Business nemzetközi üzletember-találkozó és konferencia. A kamarán keresztül lehetôségem van találkozni döntéshozókkal is, és a vélemé-

BOGNÁR SÁNDOR

nyemmel, szakmai javaslataimmal jó irányba befolyásolni a döntéseiket.

— Honnan szerzett tudomást az EEN-rôl mint lehetôségrôl?

— Mivel az EEN már több mint 10 éve mûködik, így az errôl szóló elsô információ forrása is már a múlt homályába vész. Innovációs bizottsági tagként számomra egyszerû az információhoz jutás, hiszen közvetlen kapcsolatban vagyok a kamarai testületekkel és természetesen a munkatársakkal is.

— Az ön vállalkozása igénybe vette a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara iparjogvédelmi tanácsadását. Miben kért és kapott segítséget és hogy zajlott a folyamat?

Milyen tapasztalatokkal szolgált?

— Csapatommal több innovatív terméket és szolgáltatást fejlesztek egy idôben. Ezeknek az iparjogvédelmi oltalmaztatásáról is gondoskodni kell. Kézenfekvô, hogy bizonyos idôközönként felkeresem a kamarai Szellemitulajdonvédelmi Információs Pontot, és egyeztetünk a lehetôségekrôl. Érdeklôdési spektrumom a védjegyeztetéstôl a szabadalmaztatásig terjed. A hazai, az EU-s és a nemzetközi védjegybejelentéssel kapcsolatban is megoldást tud adni a kamara. Szabadalmi ügyekben újdonságkutatást is tudnak végezni – természetesen a szabadalmaztatás folyamatához már ügyvivôre van szükség, hozzájuk elérhetôségeket tudnak adni a munkatársak. A tapasztalatokkal kapcsolatban csak jót tudok mondani, a kamarával való együttmûködés kivétel nélkül mindig olajozottan, magas színvonalon és professzionális keretek között zajlik.

K.T.

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

SAJÁT TUDÁSA A STARTUPPER ADUÁSZA A KAMARÁK ÉS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM „HUB COLLABORATIONS” RENDEZVÉNYE IS HOZZÁJÁRULT AHHOZ, HOGY ÖNFENNTARTÓVÁ VÁLT A GYÔRI STARTUP A mûtéti tervezés az orvoslás összetett, olykor hosszadalmas lépése. DOROGI GÁBOR gyôri startup-tulajdonos ám egy olyan megoldással, szoftverrel állt elô, ami kiküszöböli a CT-felvételek képalkotási problémáit, majd 3D-s modellt hoz létre, ezzel átláthatóbbá, gyorsabbá téve a beavatkozásokhoz szükséges mûtéti tervezés folyamatát. A számítógépes program megálmodója úgy látja, csakis a saját magunk által megvalósított ötlettel válhatunk sikeres vállalkozókká.

Dorogi Gábor a Széchenyi István Egyetem mechatronikai mérnök szakán tanult, amikor dr. Zsoldos Ibolya tanszékvezetô, egyetemi tanár felajánlott egy lehetôséget, amely során képfeldolgozó algoritmus segítségével CT-felvételeken 3D rekonstrukciós funkciót valósított meg. „Ekkor láttam bele mélyebben a digitális képfeldolgozásba. Késôbb a megszerzett tapasztalatot (egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég megbízásából) alkalmaztam emberi CT-felvételeken is” – emlékezett vissza a startupper.

DOROGI GÁBOR

Miért is számít úttörônek ez a típusú képfeldolgozás? Dorogi Gábor egy jól ismert példát hozott: „A jelenleg Magyarországon tb-támogatás formájában elérhetô csontpótló mûtétek két feltárással valósulnak meg, ami akár 4-5 órás mûtét is lehet. Ezen beavatkozások nagyobb traumával, gyógyulási idôvel járnak, szemben a CT alapú mûtéti

tervezésekkel, ahol egy feltárással valósítható meg a csontpótló mûtét, mindössze 1-2 óra alatt.”

Ahogy említettük, a CTfelvételek több képalkotási problémát is hordozhatnak. Mirôl is van szó? „Az eddigi képfeldolgozó szoftverek esetében kézzel kell kijelölni a bizonytalan információkat. A ma kapható legjobb program félautomata, de fém mûtermékek által keletkezett zaj közelében manuálisan kell dolgozni. A páciensek többsége rendelkezik valamilyen fém mûtermékkel, például fogtöméssel, ami zajossá teszi a felvételt. Bevontam néhány szakértôt, akik szerint nem volt reális esély arra, hogy ezt a folyamatot teljesen automatizálni lehet. Az elmúlt hónapokban azonban több felvételt teszteltem és sikerült elérni, hogy automata módon készítsünk 3D-s rekonstrukciókat, amelyek alkalmasak a mûtéti tervezésre.”

Vajon a startupper mindig is vállalkozóként képzelte el magát?

Meglepôdtem a válaszon: nem. „Csak annyi volt az elképzelésem, hogy kezdjek valamit azzal a fejlesztôi kompetenciával, amivel rendelkezem. Ahogy elkerültem a Széchenyi

INNOPULZUS / HIRDETÉS István Egyetemre, konkrét feladatok vártak, amelyeken elkezdhettem dolgozni. Elsô nagy szakmai mentorom Tolnai László atomfizikus volt. Az elsô nagy projekten három évet dolgoztunk.

Elôször hobbiként álltam neki a feladatoknak, aztán elgondolkodtam azon, hogy milyen jó lenne ebbôl megélni. Késôbb lett egy üzleti mentorom – Németh Zsolt –, ô a kapcsolatépítésben, a startup-világ megismerésében, üzleti kompetenciák megszerzésében nyújtott alapvetô segítséget. Továbbá jelentôs lépésekben mentorált Vitéz Miklós, a CodeCluster Startup Stúdió ügyvezetôje és Bérces Attila, az Omixon Biocomputing Kft. alapítója és elnöke, illetve az Ambrichor Zrt. vezérigazgatója.”

Dorogi Gábor arra törekszik, hogy cége, a Centipede Labs Kft. és a hazai egészségpiac keresztezzék egymást a jövôben. „A célom az, hogy megfelelô számban pilotteszteljek, majd ha szükséges, egy megfelelô tôkét bevonva kezdjem el az értékesítést – a Magyarországon megszerzett referenciák felhasználásával – a nemzetközi piacon. Mivel valószínûleg nem fogom tudni lefedni a teljes piacot világszerte, a felvásárlás jelentheti ennek az útnak a végét, ami remélhetôleg 5 év múlva meg is valósul.”

Szerzô: Ihász Nóra Fotó: Marcali Gábor

„A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával sok olyan produktív együttmûködésem volt, ami hasznos volt a vállalkozásom szempontjából. A Startup Szerda elnevezésû rendezvényen ismertem meg Tompa Krisztiánt, a GYMSM KIK innovációs vezetôjét, a SMART-UP projektmenedzserét, aki több fontos lehetôségre hívta fel a figyelmemet, például a Startup Pannonia közösségre. Illetve a kamarák közti együttmûködés révén tavaly novemberben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Young Spirit elnevezésû konferenciasorozat pécsi állomásán egy körasztalos vacsorán is részt vettem. Ott ismertem meg azt a gyógyszergyártó igazgatót, aki által önfenntartó lett a vállalkozásom.”

DOROGI GÁBOR

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

KARMA PÉCSI KESZTYÛ ÖKOKESZTYÛVEL RUKKOLT ELÔ A KARMA PÉCSI KESZTYÛ Ahogy az elmúlt évtizedekben, ma sem könnyû a pécsi kesztyûs vállalkozások élete. A termék szezonalitása miatt az év egy bizonyos idôszakára koncentrálódik a munka zöme, a többi hónapokban pedig minimálisra csökken a megrendelés mennyisége.

Erre talált megoldást egy saját márka, a Karma Pécsi Kesztyû felépítésével a MANUAL Divat Kft., amelynek mindennapjaiban már a környezettudatosság is egyre nagyobb szerepet kap. Például az ökokesztyûk készítésével.

— A Karma brand megalkotásával mintegy 8 évvel ezelôtt elindultunk egy olyan értékesítés irányába, amit sokkal inkább mi befolyásolunk és ami átsegít bennünket a holtidôkön – kezdi a korábban SzomHor Kft.-ként ismert családi vállalkozás gazdasági vezetôje, HORNICZ BERNADETT kereskedelmi tevékenységük bemutatását.

— Megrendeléseink jelentôs részét a bérgyártás teszi ki, a nagy vevôink saját önálló branddel vannak jelen a piacon. Viszont a szeptembertôl márciusig terjedô idôszak holtszezonnak tekinthetô a kesztyûgyártásban, ám ekkor is meg kell oldanunk a munkatársaink foglalkoztatását. Ezért jött a saját márka elindításának ötlete, így többek között ebben a holtidôben töltjük fel a Karma Pécsi Kesztyû raktárait. A Karma Pécsi Kesztyûket a hazai és a nemzetközi piacon is értékesítjük, ez jobb profitrátával dolgozik, hiszen nincs nagyker, nincs ügynök, viszont ezt a feladatot magunknak kell ellátnunk. Egyre jobb eredményeket produkálunk ezen a területen.

— Miként követik a vevôi igényeket, a divatot a kesztyûkkel?

Egyáltalán milyen gyorsan változik a kesztyûdivat?

— Nagyon megváltozott a piac az elmúlt 10 évben, a korábbinál sokkal igényesebb lett. Ma egyre többen képesek megvásárolni egy drágább ter-

HORNICZ BERNADETT

méket, mint pl. egy bôrkesztyût, viszont nagyon komoly igényeket is támasztanak felé. Erre tudnunk kell válaszolni mind divatban, mind minôségben, mind pedig kiszolgálásban. A kesztyû divatkiegészítônek számít, ezért szín- és formavilágban követjük a divattrendeket. A klasszikus formák, fazonok, színek örökké divatban lesznek, viszont nálunk külön tervezô foglalkozik azzal, hogy milyen irányba mozduljunk el. Emellett sokat beszélgetünk a vevôinkkel, hogy ôk mit szeretnének. Rengeteget tanulunk a bérgyártást megrendelô partnereinktôl, náluk is felmerülnek igények, átveszünk tôlük ötleteket. A webáruházas értékesítés során is rengeteg kérés felmerül, így viszonylag könnyû reagálni a piac elvárásaira.

— Az ökokesztyû is ilyen piaci igényre született meg? Mi is ez tulajdonképpen?

— A Karma brandet egyre több külföldi üzlet értékesíti, ôk olyanok, mintha kis márkaképviseleteink lennének, velük is folyamatos párbeszédet folytatunk. Egyre több helyen vetôdött fel, hogy szívesen látnának olyan bôrkesztyût, amelynek elôállítása nem terheli meg annyira a környezetet.

Mind nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, a környezetvédelem, ami természetesen nekünk is fontos. A bôr mellékterméknek számít, hiszen az állatokat elsôsorban a húsukért tartják, viszont tény, hogy a bôrgyártás során keletkezô melléktermékek nincsenek jó hatással a környezetre.

Olyan alapanyagot kerestünk, amely esetében a cserzési folyamatnál, amikor a bôrt kikészítik, kizárólag növényi eredetû cserzôanyagot használnak. Ezt különbözô fák levelébôl, nedvébôl állítják elô, és olyankor nyerik ki az alapanyagból, amikor a fa papíripari gyártás elôtt áll. Tehát csak ezért nem vágnak ki fákat. A cserzés után nem marad vissza káros anyagú melléktermék, a salakanyag teljes mértékben lebomlik, és a felhasznált víz is tökéletes tisztaságú. Egyelôre feketében gyártjuk az ebbôl az anyagból készülô kesztyût, viszont tudjuk, hogy a vevôink nagyon szeretik a színeket, ezért olyan textil felsôrésszel, ekopamuttal kombináljuk, ami szintén megfelel a szigorú környezeti kritériumoknak. Minden felhasznált alapanyagunk gost tanúsítvánnyal rendelkezik, a cérna 100%-ban pamutszál, még a cérnák is fa- és papírspulnin érkeznek. Bélésként egy ecoflíz anyagot használunk, a keletkezô hulladék is lebomló lesz, és ha netán valaki egyszer eldobja ezt a kesztyût, akkor az teljes mértékben lebomlik a környezetben. Azonban a környezettudatossághoz az is hozzátartozik, hogy mi nem fast fashion termékeket gyártunk, a bôrkesztyûink hosszú élettartamúak. Egy pécsi bôrkesztyût 5-10 évig is tudja viselni a tulajdonosa.

— Ma egyre nagyobb figyelem fordul a környezettudatos csomagolás felé. Ezen a területen is lépett elôre a cég?

— A csomagolás nemcsak az ökokesztyûknél változik meg, hanem az összes termékünknél. Az idén a kiskereskedelmi értékesítésünkben eladott termékeket már olyan csomagolásban szállítjuk ki, amely teljesen mûanyagmentes. Ez az igény a nemzetközi piacon jelentkezett elôször, ezt nekünk is követnünk kellett, hiszen a partnereink ezt el is várják tôlünk.

K.T.

JUBILEUM

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZÁMÁRA A LEGNAGYOBB ELISMERÉS, SZAKOKTATÓNAK KÉRTE FEL EGYKORI ISKOLÁJA Három évtizeddel ezelôtt indította útjára vállalkozását a Dunavölgyi Alarm-Vill Kft. tulajdonos ügyvezetôje, DUNAVÖLGYI JÁNOS. Szinte a kezdetek óta szerelési, javítási, valamint karbantartási munkákat vállal el munkatársaival közösen, akikkel az összes villamos szakvizsgával rendelkeznek.

Emellett vagyonvédelemmel is foglalkoznak, a mechanikus biztonsági záraktól a diszpécser szolgálaton jelzést adó riasztóberendezésekig fogadják a megbízásokat. A jeles évforduló alkalmából szervezett ünnepségre minden üzleti partnere, tanulója meghívást kapott, ahol egy meglepetés mûsorral köszönte meg nekik az eltelt harminc évet.

Dunavölgyi János villanyszerelô mester családi hagyományt folytatott tovább, amikor e mesterséget választotta élethivatásaként. Édesapja szintén villanyszerelô volt, aki a Mecseki Ércbányász Vállalatnál dolgozott. Az egyik nagybátyja pedig villamosmérnök.

Vígh György villanyszerelô mesternél töltötte a tanulóéveit, aki sokat követelt tôle, magasra tette a lécet.

Nála tanult meg dolgozni, a munkát megbecsülni. Arra is nagyon hamar rájött nála, hogy magának tanul, s csak akkor tud megélni az általa választott szakmából, ha azt magas színvonalon mûveli.

A szakmunkásvizsga letételét követôen a Mecseki Szénbányáknál helyezkedett el villanyszerelôként. Késôbb leérettségizett, a katonaság után pedig egy vagyonvédelmi vállalkozásnál helyezkedett el, ahol megismerkedett a riasztóberendezések mûködésével. Akkoriban merült fel benne elôször a gondolat, a saját lábára áll. Ennek harminc éve.

Tôke és tapasztalat, valamint megrendelôi kör nélkül indította húszas évei elején a vállalkozását egyéni

vállalkozóként. Az elsô idôszakban másodállásban mûködtette, majd váltott, s már fôállásúként dolgozott. Folyamatosan bôvült a megrendelôinek a köre, majd 2008-ban úgy határozott, alkalmazkodik a piac kihívásaihoz, s létrehozta a Dunavölgyi AlarmVill Kft.-t. Eleinte egy alkalmazottja volt, majd késôbb tanulói is lettek. Ettôl kezdve a kisebb munkák mellett már egy-egy nagyobbat is elvállalt.

Ilyen volt például a Harkányi Gyógyfürdô riasztórendszerének kiépítése.

Emellett számtalan önkormányzatnak, kisebb üzemnek, valamint magánszemélyeknek dolgozott, végzett el kisebb szereléseket, a hibákat hárította el.

Az évek alatt kialakult egy állandó kör, amelynek a mai napig rendszeresen dolgozik. Sok olyan munkája van, amelyre több éves garanciát vállal.

Számos egyedi megoldást alkalmaz, amelyek technológiáját évek alatt dolgozta ki. A megrendelôi döntô többségét a társasházak alkotják, amelyek közös képviselôi, lakói gyors és precíz munkát várnak el tôle. Emellett sok cégnek is dolgozik, fôleg olyanoknak, ahol elsôdleges szempont a folyamatos elérhetôség és a megbízhatóság.

Bôvítette a vállalkozásainak körét és tevékenységét, saját társasházkezelô céget alapított és a biztonsági rendszerek kiépítése, karbantartása is fontos szerepet játszik a cég mindennapjaiban.

— Minden olyan munkát elvállalok, amit kevesebb eszközzel, megfelelô szaktudással el lehet végezni – ad hangot az általa vallott cégfilozófiájának. — Annak ellenére, hogy ma már

DUNAVÖLGYI JÁNOS

társas vállalkozásként mûködünk, a mai napig iparosnak tartom magam, az azokra jellemzô klasszikus szemlélettel. Azon elvek, elvárások szerint dolgozom, ahogy azt a régi elôdöktôl láttam, megörököltem. A cégem névválasztása is ezt tükrözi, fontosnak tartottam, hogy a nevem is szerepeljen benne, tudják a megrendelôk, ki végezte el náluk a munkát.

Az utánpótlás-nevelést és a szakma népszerûsítését is mindig szívügyének tartotta. Jelenleg is vannak tanulói, valamint folyamatosan felkeresi a megye általános iskoláit és a felsô tagozatosoknak osztályfônöki óra keretében mutatja be a villanyszerelô szakma szépségeit. Több szakma képviselôjével összefogva tartottak már egész napos rendezvényt is, legutóbb Sellyén, ahol az általános iskolában a Szakmák Napján a villanyszerelés mellett még hat szakmával ismerkedhettek meg a diákok és szüleik. A tervek között szerepel, hogy nyári kézmûves tábort szerveznek, ahol a különbözô szakmák – asztalos, lakatos, autószerelô – rejtelmeibe vezetik be a gyerekeket.

— A tanulóim gyakorlati képzésében számomra a legfontosabb szempont, hogy jó szakember váljon belôlük, olyan, aki szereti és érti a szakmát, ebbôl akar megélni egy életen át – hangsúlyozza. — Az eltelt három évtizedben tizenhét tanulóm volt, akik szinte kivétel nélkül a szakmában maradtak, s a legtöbbel a mai napig tartom a kapcsolatot. Van már közöttük olyan, aki másodállásban vállalkozik, meg olyan is, akit egy nagy cégnél a villanyszerelôk csoportvezetôjévé neveztek ki. Számomra nagy elismerés, hogy az egykori iskolám kért fel szakoktatónak, ahol magam is végeztem és a fiam is tanult. A Pécsi SZC Angster József Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolájának 9. osztályosai mellett a felnôttképzésben is részt veszek, szakmai tárgyakat oktatok.

Sz.K.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

MESTERKÉPZÉS

VIZSGABIZOTTSÁGI DICSÉRET AZ OMLÓS BORJÚ SZÛZÉRMÉÉRT A délelôtti órákban még csendes a Pécstôl alig néhány kilométerre, a bicsérdi elágazás közelében található Markó csárda. A konyhában azonban már nagy a sürgés–forgás, Lipóczki Edit szakácsmesterrel az étteremben foglalunk helyet.

— Erdélybôl származom, csaknem húsz esztendeje jöttem Magyarországra, a nôvéremhez, aki Szent-lôrincen él – kezdi beszélgetésünket. — Munkát kerestem, s akkor helyezkedtem el a Markó csárdában, ahol konyhalányként kezdtem, ennek már huszonhat éve.

A csárdát akkoriban egy család üzemeltette. A férjét is ott ismerte meg, a házaspár fiát, aki szintén ott dolgozott.

— Annak idején az anyósomtól tanultam meg igazán fôzni, ô volt a mentorom. Aztán amikor a férjemmel összeházasodtunk, akkor fogalmazódott meg az ötlet, végezzek el egy OKJ-s szakácstanfolyamot, mert látta, szívesen vagyok a konyhában, szeretek és tudok is fôzni – idézi fel a kezdeteket Edit. — Az apósomék ké-

sôbb Patacson építettek egy éttermet, ahol 2006-tól kezdve hat éven át dolgoztam. 2012-ben visszatértem a Markó csárdába. A sógorom, majd késôbb az egyik unokatestvér vette át a csárda vezetését. Jelenleg is a család tulajdonában van.

Az évek alatt sokszor megfordult a fejében, hogy magasabb szintre szeretné emelni a tudását.

Többször eljátszott a gondolattal, mestervizsgát tesz. Az egész család összefogott, hogy sikerüljön. Örömmel fogadták az elhatározását, hogy vállalkozik rá, mindenben támogatták a jelentkezés LIPÓCZKI EDIT pillanatától kezdve.

— Hát, amikor elkezdôdött a tanfolyam, akkor egy kicsit megijedtem, hogy képes leszek-e végigcsinálni – folytatja tovább beszélgetésünket.

— Nem volt könnyû megszervezni a tanfolyamon való részvételt, hogy egyetlen alkalomról se maradjak le, de sikerült. Szinte családias volt a hangulat, tízünkbôl hárman voltunk hölgyek, a férfiak voltak többségben.

Sokat köszönhetünk Várhelyi Miklósnak, aki felkészített minket a vizsgára.

Lánczos Sándortól pedig, aki a csoporttársam volt sokat tanultam, a felkészülés során is rengeteget segített.

Mint mondja, a tanfolyam ideje alatt sok tapasztalatot gyûjtött, sok új ismerettel gyarapodott, számos olyan eljárással ismerkedett meg, amelyekkel a mindennapokban nem találkozik, ugyanis a csárdában elsôsorban magyaros ételeket készítenek. A mestermunkájában is igyekezett ezeket az új technológiákat alkalmazni.

— A menü összeállításában is fontos volt számomra, hogy az egyes

fogások egyediek és finomak legyenek, mint például a chiamagos-zöldborsos kéregben sült borjú szûzérme, tejszínes gratinírozott édesburgonyával, snidlinges fehérgyökér pürével, roppanós kellevéllel, szójás pecsenyelével, vagy a desszertem, ami pisztáciás trüffelgolyó volt csokoládéfölddel, gyümölcsökkel és csipkebogyó öntettel – idézi fel a mestervizsgára készült menüt Lipóczki Edit. — Arra pedig különösen büszke vagyok, hogy a borjú szûzérmém nagy elismerést aratott a vizsgáztatók körében. Még olyannak is nagyon ízlett, aki egyébként nem szereti a rozéra sütött húst.

Kitér arra is, hogy többször lefôzte a mestervizsgára összeállított fogásokat, mire ilyen finomra sikerültek. A nôvére, Ildikó volt a fô segítsége, a férje pedig a fô kritikusa, a család többi tagja pedig rendszeresen végigette a menüsort.

— Kemény volt a vizsga, mindennel idôre kellett elkészülni. Az ételeket a pincér kollégám szolgálta fel, aki maga is pincérmester. Szeretem mindenbôl a legtöbbet kihozni, maximalista vagyok. A vizsgán is erre törekedtem, ugyan nem volt könnyû munka mellett letenni a mestervizsgát, de megérte – zárja beszélgetésünket, mert érkeznek az elsô vendégek.

Sz.K.

SZAKMÁK

Dél-Dunántúli Gazdaság

FÉRFIDIVAT FELSÔFOKON Nemcsak a nôk, de a férfiak is szeretnek szépen öltözködni, divatosan járni. Körükben egyre inkább elterjedt a híre a pécsi Kereskedôk Házában található Momo-Fashion Kft. férfidivatáruüzleteinek. Itt nemcsak a kész öltönyök közül választhatnak a vevôk, de a saját elképzeléseik szerint varrathatnak is ruhákat, vagy ha megtetszik egy az üzlet kínálatából, azt helyben rájuk is igazítják, s hozzá az inget, a mellényt, valamint a kiegészítôket, a nyakkendôt, a díszzsebkendôt, de még a cipôt is megvehetik. A kifutó darabokat saját outlet üzletükben árusítják. A vállalkozás 2007 óta mûködik. Jelenleg három boltot – Taboo férfidivat, Best férfidivat, Elegant férfidivat – mûködtet, mindegyiket a Kereskedôk Házában, egyazon szinten.

Az egyikben a Taboo férfidivatban ülünk le a kft. tulajdonosával, PAPP KATÁval beszélgetni.

Alig helyezkedünk el, máris vevô érkezik. Visszatérô vásárló, most egy különleges nyakkendôt keres. Már éppen belemelegednénk a beszélgetésbe, megszólal Papp Kata telefonja, a D-trend Kft.-tôl keresik, mert elkészültek a megrendelt öltönyök. Majd a varrónô érkezik, a sort végül egy vôlegény zárja, akinek barna díszzsebkendôre lenne szüksége. Ugyan a boltban nincs, de kap egy ötletet, hol keressen hozzá anyagot. Boldogan érkezik vissza, sikerrel járt. Köszöni.

Egy súlyos balesetet követôen váltott pályát Papp Kata, ami végül több lett számára, mint akkor gondolta. A kereskedelemben kiteljesedett, a férfidivat-üzletében pedig a kreativitását is szabadjára engedhette.

— Az 1990-es évek elején béreltem az elsô üzletemet a Kereskedôk Házában, ahol egyaránt árultam nôi és férfi ruhákat. Azonban egyre inkább azzal szembesültem, hogy nôi divatáru üzletbôl sok van a városban, de olyan, amelyik kimondottan a férfiakat célozza meg, kevés – idézi fel a kezdeteket.

Már az elsô idôben a konfekció öltönyök mellett elkezdett egyedi méretre is varratni öltönyöket egy szabósággal, amelyben akkoriban mindössze ketten dolgoztak.

— A kis szabómûhely mára nagy céggé nôtte ki magát, s szinte nincs olyan kérés, amit ne tudnának teljesí-

teni – folytatja tovább. — Éveken át a megrendelô lapra skicceltem fel az elképzeléseimet, hogy milyen gallért, hajtókát, kabátfazont képzelek el, vagy a megrendelô milyen kívánsággal állt elô. Ma már az ezekbôl és a cég tervezôi által megálmodott fazonokból készült mintakönyvbôl választhatnak a vevôk.

Az évek során a színházak is felfedezték az üzletét. Nagyon sok megrendelés érkezik a pécsi mellett a zalaegerszegi és a kaposvári teátrumtól. Öltönyöket, ingeket vásárolnak tôle, a Shakespeare-darabokhoz különleges egyedi öltönyöket. Több jelmeztervezôvel is együtt dolgozik.

Elôször nála lehetett vásárolni extra vôlegényöltönyöket, kaftánjellegû felöltôvel. Mindemellett széles a kínálatuk, mindenki megtalálja a neki tetszôt színben, fazonban, anyagban egyaránt.

Három állandó munkatársával várják a vevôket hétfôtôl szombatig.

Közöttük van olyan, aki nála volt tanuló, de a gyakornoki programban is részt vesz, onnan is érkezik segítség, meg három nyugdíjas is besegít neki nyaranta, ünnepek elôtt. Emellett jelenleg négy tanuló is nála tölti a gyakorlati idejét.

— Több mint húsz éve foglalkozom tanulókkal, mindig is fontosnak tartottam az utánpótlás nevelését, mert szeretném, ha olyanok állnának a pult mögött, akik mosolyogva fogadják a vásárlókat, türelmesen végighallgatják ôket, segítôkészek.

Nem könnyû ma mindezt megtanítani, a fiatalok nem egy butikban, divatáruüzletben képzelik el a jövôjü-

PAPP KATA

ket, hanem inkább a nagy bevásárolóközpontokban. Mindezek ellenére a magam részérôl nem adom fel, igyekszem a nálam gyakorlati idejüket töltôkkel a kereskedô szakmát megszerettetni, megmutatni nekik, hogy mennyi lehetôség van benne, azt pedig maguk is megtapasztalhatják, milyen jó érzés, ha a régi vevôk visszajárnak, sôt a gyerekeiknek, unokáiknak is itt vásárolják meg életük elsô öltönyét. A tanulóképzéssel nem titkolt célom az is, hogy a leendô munkatársaimat is ezen a módon kineveljem ki. A végzettek közül azonban egyre kevesebben maradnak a pályán, máshol keresik a boldogulásukat – zárja beszélgetésünket Papp Kata, mert új vevô érkezik.

Sz.K.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

MI ÚJSÁG? MELEGH ANDREA CIPRUSON LEBEGTETTE A SZÉL A PÉCSI SELYEMSÁLAKAT Egyáltalán nem meglepô, ha MELEGH ANDREA pécsi selyemfestô és tervezô grafikus azt válaszolja a Mi újság? kérdésre, hogy most töltött néhány napot Cipruson mint egy nemzetközi projektben bemutatott jó gyakorlat megtestesítôje, mert bármikor is kérdezhetnénk meg Andreát, mindig tud valami éppen aktuális dolgot mondani. Nem „csak úgy” történnek meg vele az események, hanem mint aktív motor legtöbbször maga kezdeményezi azokat. Alkotó emberként folyamatosan új és újabb ötletek születnek meg a fejében, amelyek nagy része aztán meg is valósul. Mint például azon az idén vásárolt patacsi telken, amelyen a ciprusi utazás hatására már jövôre alkotóprogramokat tart.

— A tavaly ôsszel indult CultCreaTE projekt keretében delegált a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a ciprusi találkozóra, hogy a vállalkozásomban végzett tevékenységeket mint jó gyakorlatot bemutassa a projektben részt vevô partnereknek.

Ennek az uniós projektnek az a célja, hogy támogassa azokat a kreatív ipari vállalkozásokat, amelyek termékei a turizmusban is megjelennek. Hiszen az ilyen cégek nem csupán a helyi termékek palettáját színesítik, de komoly vonzerôvel rendelkeznek a turisták számára is – mondja Melegh Andrea.

— A reklámgrafikusi tevékenységem mellett kezdtem el évekkel ezelôtt selyemfestéssel foglalkozni, de nemcsak festem a képeket, a sálakat, a kiegészítôket, hanem selyemfestô táborokat és mûhelyfoglalkozásokat is tartok. Nyaranként évek óta visszajárunk egy horvát szigetre, ahol egy hétig festjük a tenger és a csodás természeti környezet inspirálta selymeinket. Ebbôl kiállításokat is rendezünk. Kialakult egy erôs mag, egy baráti társaság, amellyel negyedévente mindig más településre utazunk egy hosszú hétvégére, hogy

ott nyerjünk inspirációt a további munkához. Idén már megfordultunk Orfûn, Majson és több Balaton környéki településen is. Ilyenkor kibérelünk egy kis házat és ott rendezzük be az alkotómûhelyt, de ezeknél az alkalmaknál fontos szerepe van az együttlétnek, a beszélgetésnek, a kikapcsolódásnak, a kirándulásnak, a pihenésnek is.

— Mit tesz hozzá egy, a korábbitól eltérô helyszín az alkotáshoz?

— Ha kimozdul az ember a mindennapi, megszokott környezetébôl, az számos új élményt rejt magában.

Már az odajutás is kalandos lehet, fôleg télen, amikor mindent hó borít.

Nem mindig ugyanazok az emberek vesznek részt ezeken a hétvégéken, tôlük is lehet inspirációkat szerezni, akár emberileg, akár az alkotást tekintve.

Az egyes helyszíneken kirándulunk a természetben, Horvátországban búvárkodunk a tengerben, Orfûn például egy kültéri fûtött dézsában ültünk a forró vízben télen – ezek mind olyan élmények, amelyek késôbb megjelennek az alkotásokban.

— Ciprusról milyen új ötletekkel, tapasztalatokkal tért haza, amelyeket be tud építeni a munkájába?

— Nicosiában, a fôvárosban bemutattak egy 25 éve kezdett projektet, a Mûvész Negyedet, amelyet egy lepusztult városrészben hoztak létre. Felújították az épületeket, hatalmas galériák

vannak, kreatív embereket hívtak, akik ott alkotnak, workshopokat tartanak.

Az elsô hely, amit megnéztünk, egy szövômûhely volt, ott fogalmazódott meg bennem, hogy a nemrégiben vásárolt pécsi telkemen, ami egy hegytetôn található, létrehozok egy fedett részt és nyáron majd ott lehet selymet festeni. Mindenfelé ellátni onnan, nem vagyunk behatárolva, így ez egy kiváló helyszín lehet az alkotásra. Sok külföldi vendégnek, akik megfordulnak Pécsett, különleges élményt adhat, hogy létrehozhat valamit a saját kezével.

— Ön kire számíthat az ilyen jellegû tervek megvalósításában?

Hiszen a vállalkozását egyedül mûködteti.

— Egyelôre egyedül vagyok, igen.

Azt gondolom, hogy meg kell teremtenem a „szolgáltatást” és akkor becsatlakozhatnak külsô parterek. Sok helyen el kell mondani, hogy mit tudok és akkor találok együttmûködô vállalkozásokat is. Mindehhez világot kell látni, meg kell tapasztalni, hogy mások miként csinálják és azokat az ötleteket a helyi viszonyokra konvertálni.

Andrea a közelmúltban fejezett be egy egyéves nagy projektet, az új pécsi református iskola épületének belsô tereit „öltöztette fel”: az iskolában lévô táblák megtervezését, kivitelezését végezte, az aula terét rendezte be. Modern, elôremutató arculatot álmodott meg, amely maradéktalanul elnyerte megbízói tetszését.

— Munkája során több területtel is foglalkozik, hogyan tudja ezeket összeegyeztetni, együtt mûködtetni?

— Azt tudja ezt jól csinálni, akinek van gyereke. Lehet, hogy ez meglepô, amit mondok, de a gyerekek nevelése annyit ad összeszedettségben, idôbeosztásban, ami után már bármit képes megcsinálni az ember. Olyan kreativitást ébreszt fel, amelynek nemcsak a családi életben, hanem a munkában is hasznát vesszük.

K.T. – Fotó: Teicher Mónika

GASZTRONÓMIA

Dél-Dunántúli Gazdaság

GOURMET-HÁZ A MECSEK SZÍVÉBEN Ma már igazán nem számít szokatlannak, ha nem egy nagyvárosban, hanem éppen egy vidéki helyszínen nyílik egy nívós hely, legyen az vendéglô, avagy hotel. Bár Hosszúhetény nem a legkisebb település Baranyában, legtöbbünk elsô gondolataiban mégsem egy gourmet-házat párosítana hozzá.

De van, aki igen. HERBÁLY-HOSSZÚ FRANCISKA néhány évvel ezelôtt kávéházat nyitott a falu közepén, bár többen megjegyezték, nem biztos, hogy igény mutatkozik egy minôségi vendéglátóhelyre egy faluban. Nos, nem lett igazuk, sôt Franciska tovább álmodott. Egy olyan helyet látott a kávézó udvarában álló kisházban, amely nem mindennapi ízélménnyel gazdagítja az oda látogatókat, sôt, akár a konyhába is kiülhetnek a vendégek, hogy meglessék, miként készülnek a különleges fogások Kun Péter séf keze által.

— A Hosszú Tányért a Hosszú Kávé kávézó udvarában alakítottuk ki egy különálló épületben. A kávézó már öt éve mûködik, de a kis épület üresen állt, évente csupán egyszer használtuk a karácsonyi vásárunk idején. A hangulata már akkor is magával ragadott, viszont nem volt rá idô, energia és forrás, hogy létrehozzunk benne valamit – kezdi a Hosszú Tányér történetét Herbály-Hosszú Franciska. — A kávézóban az elsô években csak a háttérben tevékenykedve vettem részt a folyamatokban, aztán egyre közelebb merészkedtem a valódi „vendégül látáshoz”.

Azáltal, hogy pultban is dolgozom, direkt kapcsolatba kerülök a hozzánk betérôkkel. Az étterem gondolata pontosan innen ered, hogy jó érzés látni, hogy elégedettek, akik nálunk fogyasztanak. Az étterem esetében nem csak az elégedettség a cél, hanem hogy valami olyat kapjanak, ami szó szerint sehol máshol nincs.

— Már az étterem elnevezése is különleges: gourmet-ház, mit takar ez, milyen koncepció áll a háttérben?

HERBÁLY-HOSSZÚ FRANCISKA

— Éttermi színvonalon tesszük emberközelivé az étkezést kis lakásunkban. Olyan, mintha a klasszikus, elegáns bútorokkal berendezett nappalinkba érkezne a vendég. A konyhánk a legjobb minôségû nagykonyhai gépekkel van berendezve, ráadásul úgy, hogy sikerült meghagynunk ott is az otthonos konyha hangulatát. Oda is bejöhetnek körülnézni, karnyújtásnyira dolgozik tôlük séfünk, Kun Péter. Ô híres kreatív oldaláról, merész ételpárosításairól és meghökkentô újításairól. Péter úgy teszi a tányérra az ételeket, mint ahogy híres mûvészek a festenek a vászonra.

Elsôre egyszerûnek tûnik, aztán kiderül, hogy képtelenség utánozni.

— Hosszúhetényben van már igényes étterem, a Hosszú Tányér miként illeszkedik ebbe a környezetbe?

— Ezek mind pontosan ebbe a környezetbe illenek, Hosszúhetény természeti adottságait csak megkoronázza a három étterem. Megtalálják számításaikat az ínyencségeket kedvelôk és a hagyományos ételeket keresôk is. Mindhárom helynek megvan a maga elônye és közös célunk, hogy a Hosszúheténybe látogatók mindegyik helyen élvezzék az ízeket.

— Kedvelt, bejáratott hellyé vált a Hosszú Kávé kávéház az el-

múlt évek alatt a faluban. Milyen viszonyban lesz egymással a Hosszú Kávé és a Hosszú Tányér?

— A Hosszú Kávét „elsôszülött gyermekemként” kezelem. A nyár folyamán, miközben készült az étterem, a kávézó is új dizájnt kapott, szélesedett a süteménykínálat, saját gyártású gyümölcsleveink lettek. A Kávéban és a Tányérban az a közös, hogy mindkét hely a vendégélményért mûködik, de míg a kávézó a hétköznapi vendégélményt, addig a gourmet-ház a nem mindennapi impressziót kívánja nyújtani. A Tányér a fiús oldal, a kávézó pedig a lányos, mert itt csak hölgyek dolgoznak. Tervezzük, hogy az étterembôl néhány desszert megjelenik a kávézóban is, mert már most sokan érdeklôdnek felôlük.

— Egyre jelentôsebb szerepet kap a vendéglátásban a lokalitás: helyi alapanyagok, borok, beszállítók.

— Kétféle hosszúhetényi bor is kóstolható nálunk, Szabó Zoltán és a Schunk Pince tételei közül lehet választani a helyiek közül. Környékbeli alapanyag még a nagyon finom sajt, és a szörpjeink is helyi kistermelôtôl valók.

Jelenleg több helyi beszállítóval egyeztetünk.

— Ön a kamara által mentorált Önindító programban való részvétel után nyitotta meg a kávézót. A programban megszerzett tudás egészen a gourmet-házig kitartott?

— Talán az ismeretanyagnál is fontosabb az a kapcsolatrendszer, amit az Önindító idején sikerült kiépítenem és azóta is fenntartani. Nagyon jó viszonyban vagyok az akkori oktatókkal, ahogy idôm engedi, eljárok kamarai rendezvényekre, amelyek között több olyan is akad, ami a korábban megszerzett tudásanyag frissítésére is alkalmas.

2014-ben az Önindító zárásakor még nagyon bizonytalan voltam, hogy valóban képes leszek-e létrehozni azt, amit megálmodtam, de akkor rengeteg biztatást kaptam a programban részt vevô társaimtól és a mentoroktól is, amiért azóta is hálás vagyok nekik.

K.T. Fotó: Kis ’Gadget’ Zoltán

25

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

TERÜLETI INNOVÁCIÓS PLATFORM JÖTT LÉTRE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával elindult a Területi Innovációs Platformokat (TIP) bemutató országos programsorozat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szervezésében. A programhoz együttmûködési nyilatkozat aláírásával helyi egyetemek is csatlakoznak Budapesten és öt vidéki helyszínen. November 22-én a Pécsi Tudományegyetemen is megalakult a TIP. Az eseménysorozat célja, hogy az egyetemi tudásbázisokra épülve olyan térségi szervezôdések jöjjenek létre országszerte, amelyek egyszerre biztosítanak lehetôséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, a helyi innovációs ökoszisztéma szereplôi közötti együttmûködések kialakítására, erôsítésére és új szakmai alapok létrehozására. A PTE megkeresésére a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is szerepet vállal az innovatív vállalkozások fejlesztési igényeinek egyetem által történô kielégítésében.

A megújuló hazai innovációs ökoszisztéma jövôbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szereplôk – szakpolitikusok, felsôoktatási és kutatóintézmények, vállalkozások és szakmai szervezetek – kapcsolatai helyi szinten is megerôsödjenek, az intelligens szakosodási stratégia mentén fokozva egy-egy térség innovációs képességét. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ezért – az egyetemi központokra építve és a térségi innovációs környezet meghatározó szereplôinek legfôbb erôsségeire koncentrálva – olyan új találkozási pontokat kíván létrehozni a Területi Innovációs Platformok programsorozat keretében, amely új szemlélettel segíti elô az információáramlást, a tudástranszfert, valamint az együttmûködést és a

szakmai kapcsolatépítést. A rendezvénysorozat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai szerepvállalásával valósul meg.

Dr. Szabó István, az NKFI Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese hangsúlyozta: az országszerte fellelhetô tudásbázisok szakértelmének hasznosulását és az innovációs képességeket helyben kell fokozni.

Ezért különösen fontos, hogy az egyetemek sokkal szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a helyi kis- és középvállalkozásokkal. A Pécsi Tudományegyetem a régió meghatározó tudásbázisa, ahol a kutatás-fejlesztés és innovációs eredmények követik a

piaci logikát, így minden adott ahhoz, hogy a térség megújuló innovációs ökoszisztémájának megszervezésében kiemelt szerephez jusson.

A Pécsi Tudományegyetem az elmúlt években már számos olyan lépést tett, amellyel a régió innovációs szereplôit ösztönözte együttmûködésre. Ráadásul már van kézzel fogható eredménye is annak, hogy ez az elgondolás a gyakorlatban, a való életben is jól hasznosítható. A PTE és a Philips – ugyanis egy, a magyar egészségügyet jelentôsen segítô – közös fejlesztésben mûködnek együtt, melyet egy kerekasztal-beszélgetésen mutattak be a program keretében.

FOTÓK: CSORTOS SZABOLCS

26

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

MOLNÁR GÁBOR • IMG ÉPÍTÔ KFT. VERSENYSPORTOLÓ VOLT, MOST ISMÉT A VERSENYZÉS A CÉL A magyar birkózó válogatott kerettagja volt a pécsi IMG Építô Kft. ügyvezetô-tulajdonosa, Molnár Gábor, aki szûk két évtizedre szögre akasztotta a birkózócipôt, azonban két éve ismét visszatért a rendszeres sporthoz. Ugyan most nem a szônyegen edz, hanem egy edzôteremben, és idôközben az életmódváltás miatt elkezdett mozgás a versenyzésre való felkészüléssé vált. De Gábor már nem birkózásban szeretné megméretni magát.

Kért vagy kapott valakitôl segítséget?

— Mindkét területen kértem segítséget. Egy táplálkozási tanácsadó által javasolt nagyon szigorú étrendet egy éven keresztül követve megszabadultam az elsô húsz kilómtól. Ezután felkerestem egy személyi edzôt, és két évvel ezelôtt megkezdtem a rendszeres edzést. Mind a kettô változtatás nagyon nehéz volt, ezért elôször csak az étkezésemen módosítottam, ekkor még az ízületeim fokozott terhelése miatt nem akartam bevinni a mozgást.

— Jelen pillanatban heti öt alkalommal edzek, konditeremben, súlyzós edzést végzek. 7 éves koromtól 21 éves koromig birkóztam, a magyar válogatott kerettagságáig jutottam.

Amikor bevonultam katonának, abbahagytam a versenysportot, ki is öregedtem és nagyon sok sérülést is szereztem. Aztán a következô években családot alapítottam, elindítottam a vállalkozásomat, ebben az idôszakban minden fontosabb volt, mint a mozgás. 15-18 évig nem sportoltam semmit, ennek az lett a következménye, hogy 40 kg-mal lettem „gazdagabb”.

— Mi vitte rá arra, hogy ismét lemenjen a konditerembe?

— Amikor elmúltam 45 éves, azt gondoltam, hogy ha ezt az életvitelt követem, akkor elôbb-utóbb megbetegszem, jó eséllyel elér valamelyik magyar népbetegség. Ezt nem akartam. Úgy határoztam, hogy megváltoztatom az addigi életmódomat, beleértve a táplálkozást és a mozgást. Ez egy jelentôs döntés volt, évekig tartott, mire meghoztam, de azóta igen szigorúan tartom magam hozzá. A legnagyobb motivációm a mindennapi mozgás nehézségének leküzdése volt, már az autóból való ki-beszállás vagy a cipôfûzôm megkötése is gondot okozott. Ezen akartam változtatni.

— Ilyen hosszú idô után meglehetôsen nagy súlytöbblettel veszélyes lehet nekiállni sportolni.

Miután hozzászoktam az új étkezéshez, akkor jött a sport. Az elsô idôszakban sok fájdalmat éltem meg, izomlázat, ízületi fájdalmakat, de kitûztem egy célt magam elé, mint ahogy az élet más területein is célorientált vagyok, így e cél megvalósítása érdekében sem fájás, sem esô, sem hó nem tud eltántorítani az elhatározásomtól.

— A mostani sporttevékenység miben különbözik a korábbi versenysporttól?

— A jelenlegi sporttevékenységhez sem állok másképp, mint korábban a versenysporthoz. Az, hogy versenyzô

voltam, abban az idôben megváltoztatta az életemet. Bennem nagyon nagy a versenyszellem, most is az a célkitûzésem, hogy 50 éves koromban szeretnék versenyen elindulni: a testépítésben akarom megméretni magamat. Még két évem van a felkészülésre. A napi edzéseimben is úgy állítja össze a személyi edzôm a kihívásokat, hogy az átlagosnál lényegesen magasabbak az elvárások.

— Miként hat ez a megváltozott életmód az élete más területeire, akár a munkára, akár az életszemléletére?

— Sok mindenben megváltoztatott. A legnagyobb gondom az idô, a napi beosztásomat úgy kellett megváltoztatnom, hogy megmaradjon az eddigi napi rutinom, de bele kellett illesztenem két órányi edzésidôt. Ebben nagy segítségemre volt a lányom, aki azóta felnôtt, önállósodott, így felszabadult a korábban rá fordított idôm, ezt használtam ki az edzésekre.

A sportban megtanultam és a munkámban is az jellemzô rám, hogy a magam útját járom, ha kijelöltem önmagam számára egy utat, akkor azon megyek elôre. Nem foglalkozom vele, hogy más miként vélekedik róla, mindig magamhoz mérten állítom fel a célokat. Azt gondolom, hogy a kitartás és az összpontosítás a legeslegfontosabb dolog, ezt megtanultam annak idején a sportban, és ez jellemzô a munkámra is. Nem fogadom el, ha nem sikerül valami elsôre, nekifutok másodszorra-harmadszorra is, egészen addig, amíg azt nem látom, hogy teljesen reménytelen a helyzet. Csak akkor adom fel. Ez ritkán fordul elô, mert általában úgy kezdek bele egy feladatba, hogy felmérem az adott terület összes kockázatát, és mind az idôintervallumot tekintve, mind az anyagi ráfordítást kalkulálva körüljárom a lehetôségeket. Csak ezután lépek. Nem szeretem a kudarcot, kevésszer is ér kudarc, mert törekszem a teljes körû megvalósításra.

K.T.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

RENAULT GRAND SCENIC BLUE DCI 120 A grafikával, nyomtatással, dekorációval és ajándéktárgyak készítésével foglalkozó Dovida Kft. ügyvezetô tulajdonosa háromgyermekes családapa, ezért egy vérbeli családi autót, a Nyitrai Autóház Renault Grand Scenic tesztautóját próbálta ki, amely nagycsaládos támogatással is elérhetô.

— Szerintem ez a legszebb az 5+2 üléses autók között. A Renault formatervezôi elég bátrak voltak ahhoz, hogy a megszokott hasábformát feladva egyedi karosszériát rajzoljanak.

A fényezés is különleges, és itt nem csak a fekete tetôre gondolok. Egész nap azt hittem, hogy egyszerû fehér a Scenic, majd este, amikor kigyulladtak az utcai fények, akkor vettem észre, hogy gyöngyházfényben csillog az autó. A meghatározó formai elem a hatalmas kerék, a 20 colos abroncsok miatt még évekkel a bemutató után is olyan az autó, mintha egy kiállítási tanulmányautó lenne. A karosszéria vonalai merészek, a szélvédôben folytatódó motorháztetô is egyedi stíluselem.

— Bent is más a Scenic, mint az az egyterû, amit ön is használ?

— Az én autóm talán a leginkább szögletes a kategóriában, így a különbség hatalmas. Elôször attól tartottam, hogy a dupla elsô oszlop zavaró lesz, de hamar megszoktam. Hátrafe-

lé viszont korlátozott a kilátás a kicsi hátsó ablak és a vastag utolsó oszlop miatt, de ezen segít a parkolóradar, aminek elöl is vannak érzékelôi. A mûszerfal szinte puritán, de a hangulatfényekkel és a Multi-Sense rendszerrel mégis rengeteg arca van. Tetszett a bôrt imitáló borítás a látványos varrásokkal, és az üléseken is szépek a bôrbetétek. Praktikus, hogy a vezetôülés ülôlapjának hossza állítható.

— Az elektronikus segédeszközök közül mit használt szívesen?

— Amikor beülök az autóba, elsô dolog, hogy a telefonommal kapcsolódok a fedélzeti rendszerhez. Itt ez nagyon flottul mûködött, elsôre is hamar felépült a kapcsolat. A telefontükrözési funkció is magától értetôdô volt, ez is nagyon hasznos szolgáltatás. Korábban a Renaultnál láttam elôször a kártyás kulcsot, így nem lepôdtem meg, hogy ez a rendszer is hibátlan volt. Ahogy közel értem az autóhoz, nyíltak az ajtók, és gombnyomásra már indult is a motor. Nagyon kényelmes megoldás, a mûködésén pedig látszik, hogy mekkora tapasztalata van ezen a területen a Renultnak.

Szerettem még a táblafelismerô rendszert is. Ennek elsô hallásra lehet, hogy nincs sok értelme, hiszen látjuk a táblákat, ám ha mégsem vesszük észre, vagy elfelejtjük, elég egy pillantás a mûszercsoportra, és máris tudjuk, milyen korlátozás hatálya alatt autó-

zunk. Nem vezetôi segédeszköz a kesztyûtartó, de mindenképp szót érdemel, mert a megszokottól eltérôen itt egy fiókot kapunk. Ennek óriási elônye, hogy hatalmas és könnyen átlátható, viszont arra figyelni kell, hogy épp oda nyílik, ahol az utas térde van.

— A Scenic mindig is a térrôl szólt, a Grand Scenic pedig további két pótülést ad. Ezek mennyire használhatók?

— A harmadik üléssor ebben a kategóriában csak szükségmegoldás, ám amikor szükség van rá, akkor nagyon praktikus. Nyilván hosszabb útra nem alkalmas, ráadásul a csomagtér is alaposan lecsökken, ha mind a hét ülést használjuk. Viszont rövidebb utakon, akár egy edzés után a csapattársak hazaszállításakor kincset ér a hátsó sor. Ezt tapasztalatból mondom, mert a gyermekeim sportolnak, és sokszor használjuk ilyen feladatokra a családi hétülésest. Meglepett, hogy a második sorban a három különálló ülés helyett a szokásos egyharmad-kétharmad arányban osztott ülé-

Nyitrai Autóház ● Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 72 270 027 ● www.renaultnyitrai.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

– TÍMÁR KRISZTIÁN seket találtam. Öt üléssel használva az autót a második sort teljesen hátra lehet csúsztatni, és ilyenkor itt is bôséges a hely. Nagyon látványos az ülések mozgatása. A raktérbôl egyetlen gombnyomással átrendezhetô az utastér, ekkor szinte bábszínházi élményt ad az autó, ahogy sorra behúzza a fejtámlákat és ledönti az üléstámlákat. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben a raktér is sík lesz, és bár apróságnak tûnik, de szintén lényeges, hogy a kalaptartónak is van helye a raktér alatt.

A praktikum nemcsak egy családi autónál alapvetô, hanem egy vállalkozás életében is nagy könnyebbség, ha napközben munkaautó lehet a családi egyterû.

A Scenic erre a célra is tökéletes. A sík padlójúvá alakítható hátsó rész egy a miénkhez hasonló nyomdaipari vállalkozás számára ideális, kényelmesen beférnek a kész anyagok, vagy akár az ajándéktárgyas kartondobozokból is szép mennyiséget képes elnyelni az autó. A megjelenés is elôny ebben az esetben, mert a kocsi annyira szép, hogy egy ízléses dekorral még reklámfelületként is megállja a helyét.

— A jóval több, mint másfél tonnás önsúlyhoz nem kevés a 120 lóerôs motor?

— Mivel dízel, ezért az adatok elég csalókák. A gyorsulási adat láttán én sem vártam túl sokat, de a tesztúton nagyon kellemesen csalódtam.

Finoman, kulturáltan mûködik, és az ereje is elegendô ahhoz, amit ebben a kategóriában elvárhatunk. Én általában nyugodtan, megfontoltan, takarékosan vezetek, és ehhez a stílushoz ideális ez a motor. Láttam, hogy van belôle két erôsebb változat is, de szerintem az igények nagy részét ez az erôforrás is tökéletesen kilégíti.

— Manapság a közhangulat inkább dízelellenes, a Renault mégis egy új motort fejlesztett. Egy laikus számára ez érthetetlen lépésnek tûnhet.

— Vannak olyan felhasználási területek, amire még mindig egy dízel a legjobb megoldás. Például egy sok száz kilométeres kiránduláshoz, amit mi például rendszeresen megteszünk a gyerekek sportversenyei miatt, ideális ez a motor. De annak sincs jobb opciója, aki a munkája miatt több tízezer kilométert autózik évente. Egy dízel még mindig sokkal kevesebbet fogyaszt, mint egy benzines, és ez nem csak az üzemanyagköltségek miatt fontos, hanem ezzel együtt jár az is, hogy a károsanyag-kibocsátás is jóval kevesebb. Ráadásul a hosszú utakon, az autópályákon, amit mi is preferálunk, ideális üzemállapotban dolgozik

a motor, ami az élettartam szempontjából is kedvezô.

— A futómûvön érezhetô a hatalmas kerekek hatása?

— A kisebb kátyúkon szépen átgördül az autó, de általában épp olyan, mint amit egy francia autótól várunk: inkább puhábbra, komfortosra hangolták. A Multi-Sense rendszer hatása ezen a téren is érezhetô, mert az üzemmódok közt váltogatva nemcsak a belsô megjelenés és a motorteljesítmény, hanem a menettulajdonságok is változnak.

— A vételár mennyire arányos a szolgáltatásokkal?

— Ha az árlistát nézzük, akkor az autó nem olcsó. A nagycsaládos támogatás azonban rögtön megváltoztatja a képet, hiszen kis túlzással egy jól felszerelt Clio áráért megkapható a Grand Scenic.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1749 cm3 Maximális teljesítmény: 120 LE 3500/min Maximális nyomaték: 300 Nm 1750/min Saját tömeg: 1753 kg Gyorsulás 0-100 km/h: 14.5 mp Maximális sebesség: 193 km/h Átlagfogyasztás (gyári adat): 5.5 l Alapár (TCe 160 FAP): 7 749 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: ABS + ESP, 6 légzsák, kétzónás automata klímaberendezés, keréknyomásellenôrzô-rendszer, tempomat, aktív vészfékezô rendszer, sebességkorlátozó táblákat felismerô rendszer, fedélzeti számítógép, bôrkormány, emelkedôn elindulást segítô rendszer, elektromos kézifék, sávelhagyás-figyelô, automata Renault kártya.

29

Dél-Dunántúli Gazdaság

INFORMATIKA

E-MAIL-BEÁLLÍTÁS, EGYSZERÛEN „POP3 VAGY IMAP” – MIT JELENTENEK EZEK A SZAVAK?

POP3 A POP (Post Office Protocol) segítségével a levelezôkliens letöltheti a fiókba érkezô leveleket. A hármas a névben az évek során fejlesztett verziójára utal. Elônye, hogy ezzel a saját eszközön tároljuk és folyamatos internetkapcsolat nélkül olvashatjuk, kezelhetjük leveleinket.

Hátránya, hogy alapesetben letöltés után az üzenet törlôdik a szerverrôl. Ez azt jelenti, hogy a bejövô/kimenô leveleket egyszerre csak egy eszközön tárolhatjuk, vagyis ha egy levelet elolvastunk vagy megírtunk a számítógépünkön, az például a mobilunkon már nem fog megjelenni a beérkezett/kimenô üzenetek között. Ez azért is hátrány, mert csak a saját eszközünkön tároljuk a levelezésünket, így ha a gépünkkel bármi történik vagy véletlenül töröltünk egy levelet, nincs róla biztonsági másolat és nem tudjuk visszaállítani az elveszett adatot. Van néhány kliens, ami már biztosít olyan beállítási lehetôséget, hogy a szerver is ôrizze meg leveleinket.

Az is hátránya, hogy ha helyben szeparáljuk leveleinket kézzel vagy kliensoldali szûrôkkel, vagy ha a

szerveren beállított szûrôk mozgatják ôket különbözô mappastruktúrába, a POP3 azokat nem kezeli, nem tölti le – emiatt azt gondolhatjuk, nem érkeznek meg a levelek.

néhány információt, vagy a levél tartalmának csak töredékét tárolják helyben a beszúrt képek vagy csatolmányok nélkül. Ilyenkor nem tudunk teljes egészében dolgozni az üzenetekkel. Persze a komolyabb kliensekben konfigurálható, hogy teljes másolatot tároljon helyben is.

IMAP Az IMAP (Internet Message Access Protocol) a POP3 megoldás szöges ellentéte. Leveleink biztonságosan, a szerveren tárolódnak, de bármelyik eszközünkre ugyanúgy szinkronizálódnak. Például, ha egy levelet áthelyezünk egy másik mappába, vagy csak megjelöljük olvasottként, a módosítások a mobilalkalmazásban is ugyanúgy látszódni fognak a frissítés után.

Az IMAP hátránya akkor mutatkozik meg, ha éppen nem vagyunk internet közelében, ugyanis elôfordul, hogy a levelezôkliensek csak

Melyiket válasszuk?

Mivel manapság már szinte mindenhol biztosított a folyamatos internetkapcsolat, és valószínûleg mindenki több eszközét is használja levelezésre, ezért az IMAP használatát javasolják a szakértôk. Ha mindezek hátterében pedig a szolgáltató egy jól megvalósított, korszerû szerveroldali SPAM-t biztosít, akkor nyugodtan hátradôlhetünk, és élvezhetjük a biztonságos és hibamentes levelezés örömeit. https://w5host.com

Összegezve: POP3

IMAP

+ Folyamatos internetkapcsolat nélkül olvashatjuk és kezelhetjük leveleinket

ELÔNYE

A két fenti kifejezésrôl akár valamilyen zenei mûfaj is eszünkbe juthat, de egyáltalán nem errôl van szó.

Ezek a szavak a levelezôrendszereink egy fontos beállításához kapcsolódnak.

Amikor a levelezôkliensünkben egy fiókot hozzáadunk, a küldéshez használt beállítások mellett meg kell adnunk, hogy beérkezô leveleinket milyen módon szeretnénk letölteni, vagyis olvasni. Itt általában két opció van: a POP3 és az IMAP.

+ Leveleinket a levelezôszerver tárolja, ezzel megôrzi egyfajta biztonsági mentésként is + Minden eszközünkre szinkronizálhatók a levelek + Kezeli a létrehozott mappákat, és levélmegjelöléseket (olvasott, fontos stb.)

HÁTRÁNYA

30

–

–

–

–

Egyszerre csak egy eszközön olvashatjuk és tárolhatjuk helyben leveleinket Alapesetben nincs mentésünk leveleinkrôl, nem állíthatók viszsza adatvesztés esetén Az általunk helyben vagy a szerveren különféle szûrôk által létrehozott mappastruktúrát nem támogatja

Internetkapcsolat nélkül lehetnek gondjaink bizonyos kliensek használatával

TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGÛ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSA A megváltozott munkaképességû emberek foglalkoztatása számos területen jelenthet megoldást a munkaerôhiányra. Az állam által is támogatott foglalkoztatási megoldás emellett hatékonyabbá teheti a csapatmunkát, növelheti a dolgozók társadalmi érzékenységét és jó hatással van a vállalati kultúrára, morálra, lojalitásra is.

Hat fontos gazdasági tudnivaló a munkaadók számára megváltozott munkaképességû emberek foglalkoztatása esetén: Állami támogatás igényelhetô a bérre. Amennyiben egy vállalatnál a megváltozott munkaképességû dolgozók létszáma eléri a 30 fôt vagy arányuk az összes munkavállalóhoz viszonyítva meghaladja a 25%-ot, illetve megfelel az egyéb feltételeknek, a vállalat kérheti akkreditációját, amely után az állam támogatást fizet a munkavállalók foglalkoztatásának támogatására.

Az állami támogatás fordítható a munkabérre, a speciális igényû foglalkoztatás esetén felmerülô esetleges többletköltségekre, képzésekre vagy a munkahely rehabilitációs célú átalakítására. Ezen költségeket 75-100%-ig terjedô arányban téríti meg az állam. Az idei 42 milliárd forint után jövôre 43,5 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben ezeknek az akkreditált cégeknek a támogatására.

1.

Kiváltható a rehabilitációs hozzájárulás. Minden 25 dolgozónál többet foglalkoztató vállalatnak, ahol a megváltozott munka-

2.

képességûek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a munkaadóknak a hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg 2019-ben megváltozott munkaképességû személyenként évi 1 341 000 forint.

A társasági adóalapot csökkentheti a törvényben meghatározott arányú megváltozott munkaképességû ember foglalkoztatása.

3.

Kevesebb szociális hozzájárulási adó („szocho”): a munkaadót a megváltozott munkaképességû személy foglalkoztatása esetén részkedvezmény illeti meg a szochoból a minimálbér kétszereséig. A szocho mértéke 2019. július 1jétôl 17,5%, tehát ebbôl vonódik le a részkedvezmény.

4.

Pályázaton igényelhetô EU-s támogatásoknál kedvezô szempont: az európai uniós pályázatokon nincsenek egységes feltételek, de a hátrányos helyzetû csoportokat (köztük megváltozott munkaképességû személyeket) is foglalkoztató cégek sokszor plusz pontokat, kedvezôbb elbírálást kaphatnak egyes pályázatokban. Jelenleg még futnak a „Megváltozott munkaképességû emberek támogatása” elnevezésû kiemelt projektek (EFOP-1.1.1-15 és VEKOP-7.1.3-15), amelyek keretében bérjellegû támogatásokat vehet igénybe a munkáltató.

5.

A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintet-

6.

tel rá hátrányos következményekkel nem járhat és évente 5 munkanap pótszabadság jár a megváltozott munkaképességû munkavállalónak. forrás: hrportal.hu Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük írjon a pbkik@pbkik.hu email-címre. Megfelelô számú érdeklôdô esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Infra-med Kft. „AZ ÜZEMORVOS” Speciális szolgáltatások: ● ● ● ●

Online bejelentkezés Lejáratfigyelés (opcionális) Szûrôvizsgálatok ingyenesen (szerzôdött partnereink számára) Szaktanácsadás, szakmai hírlevél

Szakellátóhelyi tevékenység (az üzemorvostan szakrendelése) szolgáltatásai: ● ● ●

Megrekedt, problémás eseteknél az alkalmasság másodfokú vizsgálata Felnôttképzésre jelentkezôk szakmai alkalmassági vizsgálata Vállalkozó orvosok munkaköri alkalmassági vizsgálata

Munkahelyi elsôsegélynyújtók képzése: ● ●

Újraélesztési gyakorlat, elméleti felkészítés, tesztvizsga – az OMSZ tanúsítványával rendelkezô saját oktatóval.

A szolgáltatást Pécsen és környékén kiszállással (10-25 fô/alkalom) is vállaljuk.

Aktuális hír Ez év november 29-én lejárt a jogszabályi határideje a munkahelyek elektromágneses tér kockázat-felmérésének (33/2016. EMMI rendelet), mely megrendelhetô foglalkozás-egészségügyi szolgálatunknál.

7621 Pécs, Munkácsy M. u. 25. Tel.: +36 72 515 064, 30 416 0484 Kérje ajánlatunkat!

BEMER fizikai érterápia Pozitív hatás az általános közérzetre, az egészségre és az alvásra.

Ez egyben egy magasabb életminôséghez vezet. Ez a BEMER! (orvostechnikai eszköz otthoni használatra is) Bérlemény ajándékutalvány 10% kedvezménnyel, december 20-ig. Tel.: 30 9696 123

Infra-med Kft. Tel.: +36 30 416 0484, 72 515 064 www.inframed.hu e-mail: inframed@inframed.hu

TANULÓSZERZÔDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMATANULÁS FELNÔTTOKTATÁSBAN TANULÓSZERZÔDÉSSEL NINCS SZAKMÁJA? SZAKMAVÁLTÁSBAN GONDOLKODIK? MUNKAVÁLLALÓIT INGYEN BEISKOLÁZNÁ?

Iskolai rendszerû felnôttoktatásban korhatár nélkül mindenki számára lehetséges az elsô és második szakképesítés (OKJ-s végzettség) megszerzése ingyen.

A felnôttoktatást jellemzôen esti formában indítják az állami szakképzô iskolák, 25 éves korig azonban az elsô szakmát nappali képzésben is lehet tanulni. Az esti oktatás azoknak ideális, akik munka mellett szeretnének szakmát szerezni, az elméleti órák általában heti 1-2 délután vannak.

A szakmai gyakorlati fogásokat a felnôttek is valós munkakörülmények között gazdálkodó szervezeteknél sajátíthatják el tanulószerzôdéssel. A tanulószerzôdést a cég és a felnôtt tanuló köti a teljes képzési idôre. A tanuló a jogszabályok szerint havi pénzbeli és egyéb (védôfelszerelést, munkaruhát stb.) juttatást kap.

A gyakorlati képzést vállaló képzôhelyek a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük terhére a tanulószerzôdés után járó alap- és kiegészítô normatívákat számolhatnak el.

Az alapnormatíva számításánál a nappali oktatás munkarendjét figyelembe véve kell arányosítani, ennek mértéke 60% az esti munkarendben.

A munkáltatók akár saját dolgozóik képzésének támogatásánál is élhetnek a felnôttoktatás lehetôségével, hiszen a felnôttoktatásban az elméleti oktatás ingyenes, ellentétben a tanfolyami felnôttképzéssel.

A gyakorlati képzés megszervezhetô a munkáltatónál is, mivel tanulószerzôdést saját munkavállalóval is lehet kötni – amennyiben a munkáltató biztosítja a gyakorlati képzés megfelelô feltételeit és szerepel a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában. A gyakorlati kép-

A felnôttek hozzáállása a tanuláshoz egészen más – szakképzettséget szerezve nô a fizetésük

gük. Tanulók képzésével másfél évtizeddel ezelôtt kezdtek el foglalkozni, az utóbbi idôben a felnôttek tanulószerzôdéssel folyó képzésébe is bekapcsolódtak.

A cégen belül tizenöt esztendeje hozták létre a Klímatrioplussz Kft.-t, ami mára Dél-Magyarország legnagyobb klímás cégévé nôtte ki magát. Klíma- és szellôzéstechnikai rendszerek kiépítésével, forgalmazásával, szervizelésével, tervezésével foglalkoznak elsôdlegesen. Emellett spiko és négyszögletes légcsatorná-

A pécsi Klímatrió Kft. negyed százada meghatározó szerepet tölt be a klímarendszerek kiépítésében, szerelésében. Míg az elsô idôkben Baranya székhelye és térsége volt tevékenységük színtere, addigra ma már nemcsak az egész országra, de a határon túlra is kiterjed a tevékenysé-

zés így szintén ingyenes, sôt a szakképzési (alap- és kiegészítô) normatíva elszámolásával államilag támogatott. A saját munkavállalóval megkötött tanulószerzôdés keretében a munkavállaló – a tanulónak járó kötelezô juttatás miatt – a képzés idejére tulajdonképpen „SZJA mentes havi fizetésemelést” realizálhat, ösztönözve ezzel is dolgozója továbbképzését.

A munkaviszony és a tanulószerzôdéses jogviszony nem zárja ki egymást. Fontos azonban, hogy a munkavállalót tanulószerzôdéses tanulóként is bejelentse a munkáltató a T1041-es NAV-nyomtatványon. A gyakorlati képzés megszervezhetô munkaidôn belül és kívül is. A képzéssel kapcsolatos dokumentációt és juttatásokat (jelenléti ív, foglalkozási napló, tanuló juttatások, betegszabadság, táppénz) elkülönítve kell kezelni.

REITZ GÁBOR

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság kat gyártanak, valamint napenergia és hôszivattyú által mûködtetett klímarendszereket építenek ki.

Annak idején a kamara kereste meg a céget azzal, hogy vegyenek részt a tanulók képzésében, amelynek gondolata már bennük is megfogalmazódott, ugyanis ebben látták a lehetôségét annak, hogy maguk neveljék ki a szakember-utánpótlásukat. A tanulóikkal a kezdetektôl fogva mérnökök foglalkoznak. A szerelôik hatvan százaléka a tanulóikból került ki.

— Azért döntöttünk úgy, hogy támogatjuk a munkatársaink felnôttoktatáson belüli képzését, mert nagyon nehéz jó, magas színvonalon dolgozó szerelôt találni – mondja REITZ GÁBOR, a Klímatrióplussz Kft. cégvezetôje. — A klíma- és szellôzôrendszerek szerelése az épületgépész szakma csúcsa, itt szinte mindenhez kell érteni a villanyszereléstôl a gépészeten át egészen a fémipari munkákig. Szerettük volna, ha a dolgozóink közül, akik vállalkoznak rá – lakatosok, villanyszerelôk –. rendelkeznek mindezen ismeretekkel. Mindannyian a jelenlegi munkájuk mellett vesznek részt a képzésben, ezzel nemcsak egy

TANULÓSZERZÔDÉS újabb lehetôséget kapnak, de a tudásukat is bôvítik, a már meglévôt kiegészítik. A szakma folyamatosan fejlôdik, újabb és újabb berendezéseket dobnak piacra a cégek, amelyek ma már nemcsak hûtenek, de fûtenek is, s aki ezt az állandó mozgást nem követi, nem képezi magát, az rövid idôn belül lemarad. Öten vállalkoztak arra, hogy tészt vesznek a heti két esti elfoglaltsággal járó, két éven át tartó tanulásban.

Mint mondja, akik sikeresen befejezik a kétéves képzést, már teljes rendszereket szerelhetnek, aláírhatják a telepítési munkalapokat. A cél a H1-es kártya megszerzése, ami lehetôvé teszi, hogy freontöltésû berendezéseket is szerelhessenek.

— Kedvezôek a tapasztalataink.

A már szakmával rendelkezôknek teljesen más a hozzáállásuk a tanuláshoz, az újabb szakma megszerzéséhez, meg akarják tanulni. Mindegyik dolgozónkkal tanulószerzôdést kötöttünk, így ösztöndíjat is kapnak a munkabérükön felül és természetesen a tanulói juttatások is megjárnak nekik. Így már a tanulás alatt is nô a fizetésük – zárja beszélgetésünket Reitz Gábor.

Továbbképezzük munkatársainkat – a versenyképességünk megôrzése a cél Elsôsorban villanyszereléssel, speciális szakképesítést igénylô napelemrendszerek telepítésével foglalkozik a magyarbólyi székhelyû SolarNapelem Kft., melyet 2012-ben alapított a tulajdonosa. A cég szorosan kapcsolódik a napelemes rendszerek nagykereskedelmi értékesítésével, tervezéssel, engedélyezéssel és komplett kivitelezéssel foglalkozó Solar-Pécs Napelem Kft.-hez.

BOROS TIBOR

— Korábban nem foglalkoztunk tanulóképzéssel, azonban ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk fontos, hogy továbbképezzük a dolgozóinkat – mondja a SolarNapelem Kft. projektmenedzsere, BOROS TIBOR. — A megújuló energiához kapcsolódó iparágak egyre nagyobb teret hódítanak, rohamosan fejlôdnek. Mind többen napelemmel oldják meg, az energiaellátásukat, cégünk pedig kifejezetten napelemek szerelésével foglalkozik. Ahhoz, hogy megôrizzük az ezen a piacon elfoglalt helyünket, fontos, hogy a munkatársaink magasan képzett szakemberek legyenek.

Fotóillusztráció: tanfolyamj.hu

Mint mondja, számukra is problémát jelent a képzett szakemberek hiánya. Ennek megoldására korábban arra gondoltak, hogy a hagyományos iskolarendszerû képzésben részt vevô, nyolcadik osztályt végzett, vagy érettségizett tanulókkal foglalkoznak. Miután nem volt jelentkezô, úgy döntöttek, hogy a cégnél már évek óta dolgozó, de nem szakirányú végzettségû munkatársaik továbbképzését, számukra a második szakma megszerzését támogatják, tanulószerzôdést kötnek velük.

— A munkatársaink örültek a lehetôségnek. Hárman vállalkoztak közülük arra, hogy a felnôttoktatás keretében esti tagozaton továbbtanuljanak – folytatja tovább. — Mindannyian évek óta a cégnél dolgoznak, elégedettek vagyunk a munkájukkal, de miután nem szakképzettek, csak bizonyos részfeladatokat végezhetnek el, önállóan nem szerelhetnek napelemrendszereket.

Fontosnak tartottuk a versenyképességünk megôrzése érdekében, hogy villanyszerelô képesítést szerezzenek. A képzés ideje alatt a munkabérükön felül tanulószerzôdéses bérben is részesülnek, valamint munkaidô-kedvezményben, hogy részt tudjanak venni az elméleti órákon. Ezen felül mindegyikôjüknek egy-egy napelemes rendszert ajándékozott a cég. A gyakorlati képzésük a cégen belül folyik Magusics Pál villamosmérnök kollégánk felügyelete mellett, aki napelemparkok és napelemrendszerek tervezésével foglalkozik.

Fotóillusztráció: villanyszereles.com

Dél-Dunántúli Gazdaság

35

Fotóillusztráció: jofogas.hu

TANULÓSZERZÔDÉS

Kitér arra is, nyitottak rá, hogy amennyiben a cég dolgozói közül mások is vállalkoznak arra, hogy képezzék magukat és újra beüljenek az iskolapadba, a felnôttoktatás keretében másodszakmát szerezzenek, akkor velük is tanulószerzôdést kötnek. Fontosnak tartják, hogy a munkatársaik folyamatosan fejlesszék a tudásukat, naprakészen ismerjék a megújuló energiához kapcsolódó technológiákat, alapanyagokat, rendszereket.

— Az elsôdleges célunk a cég szakember-utánpótlásának kinevelése, emellett az, hogy megôrizzük a piacainkat, versenyben maradjunk.

Elképzelhetô, hogy az épületgépészet egy másik irányába is elmozdulunk, napelemmel gazdaságosan mûködtethetô berendezések – klí-

ma, hôszivattyú – telepítésére, beüzemelésére is vállalkozunk. Ebbe azonban már a saját magunk által kinevelt munkatársakkal vágnánk bele — ad betekintést az elkövetkezendô idôszak terveibe Boros Tibor.

Felnôttoktatásban osztályok a tanév rendjéhez kötôdôen indulnak. Jelentkezni az állami szakképzô iskolákban, Baranyában a Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeiben és a Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Szakgimnáziumában lehet.

A témáról bôvebb tájékoztatást Humánerôforrás-fejlesztési osztályunk tanulószerzôdéses tanácsadói tudnak adni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÉPÍTÔIPAR

A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTÔI SZERV ELJÁRÁSA AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ VITÁS GARANCIALEHÍVÁSOK ESETÉBEN Az építôiparban leggyakoribb garanciatípusok — teljesítési garancia: a szerzôdésben vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosítéka (általában a kivitelezés idôszakára szól); — szavatossági/jótállási garancia: a szerzôdés hibás teljesítésével kapcsolatos igények, jótállási/szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítéka; ezen típusú garanciák esetében is lehet a hatálybalépés feltétele a visszatartott összeg átutalása a Megbízó javára;

— egyéb garanciák (pl. ajánlati, elôlegfizetési, fizetési, illetve a fentiektôl eltérô, egyedi megfogalmazású bankgaranciák).

A korábban hatályos bankgarancia helyett a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. év V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) használt garanciaszerzôdés fogalma kerül a Teljesítésigazolási Szakértôi Szervet létrehozó 2013. évi XXXIV. törvénybe, ami egyidejûleg elismeri a biztosítótársaságok garantôri minôségét is.

A folyamat szereplôi — Megbízó/Kötelezett/Kérelmezô: aki a garancia kibocsátására megbízást ad, általában az alapjogviszony szeritni vállalkozó — Garantôr (Pénzintézet): a garanciát kibocsátó pénzügyi intézmény — Kedvezményezett/Jogosult: akinek a javára a garancia kibocsátásra kerül, általában az alapjogviszony szerinti megrendelô, aki a garancia kikötésével kívánja biztosítani a vállalkozó szerzôdésszerû teljesítését, vagy az esetleges hibák kijavítását

Fotóillusztráció: hellovidek.hu

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

37

Fotóillusztráció. kaposvarmost.hu

ÉPÍTÔIPAR

— a Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv (a továbbiakban TSZSZ).

A garancia lehívását követô ügymenet A garanciának megfelelôen a Kedvezményezett igénybejelentést tesz a Pénzintézet felé. A Pénzintézet az igénybejelentés vizsgálata során azt a garancia feltételeivel veti össze.

Amennyiben a garancia feltételeinek az igénybejelentés (lehívás) nem felel meg, a Pénzintézet az igénybejelentést visszautasítja. Ilyenkor a TSZSZ eljárás szükségessége fel sem merül.

Az igénybejelentésrôl a Pénzintézet értesíti a Megbízót. Minden vállalkozónak (Kötelezettnek) javasoljuk, hogy a garanciát úgy kérje kibocsáttatni a Pénzintézettel, hogy abban az igénybejelentés teljesítésére vonatkozóan legalább 5 munkanapos határidô szerepeljen, amely így a TSZSZ eljárásának kérelmezéséhez is elegendô idôt biztosít a számára.

Ha a Kötelezett az igénybejelentés jogosságát vitatja, úgy a TSZSZ-

hez fordulhat az alapjogviszony szerzôdésteljesítésének kivizsgálása céljából. Az igénybejelentés teljesítésének rövid határideje miatt a vizsgálat iránti kérelmet mindenképpen elektronikusan vagy munkaidôben személyesen célszerû beadni a TSZSZ-hez. A TSZSZ a kérelem benyújtásáról értesíti a Pénzintézetet, amely az igénybejelentésre történô teljesítést jogosult felfüggeszteni a kérelem befogadásának elbírálásáig, illetve a szakvélemény elkészültéig, vagyis a Pénzintézet nem esik a Ptk. szerinti kötelezetti késedelembe, így vele szemben a késedelem jogkövetkezményei a fenti idôszak alatt nem érvényesíthetôk.

A Kötelezett (a TSZSZ eljárásban Kérelmezô) dokumentumszolgáltatása az eljárásban A TSZSZ-hez a kérelem beadásával együtt az alábbi dokumentumokat kell benyújtani: — minden esetben az alapjogviszony vállalkozási szerzôdésé-

nek, valamint a garancia és az igénybejelentés okmányainak másolatát, — teljesítési garancia terhére történô lehívás vizsgálatához a szerzôdésszerû teljesítés dokumentumait (jegyzôkönyvek, átadási dokumentáció stb.), — szavatossági/jótállási garancia esetén: • a szavatossági/jótállási idô alatt felmerült hibák kijavítására szóló felhívás(oka)t • a hibák kijavítását igazoló dokumentumokat, vagy • a hibák javításának megtagadása esetén ennek indokolását.

Hiányos dokumentumszolgáltatás esetén a TSZSZ a beadástól számított 5 munkanapon belül 15 napos határidôvel hiánypótlásra szólítja fel a Kérelmezôt, ennek eredménye alapján dönt a kérelem befogadásáról. Errôl a Kérelmezôt és a Pénzintézetet is értesíti. A szakértôi eljárás 30 napos (indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható) határideje a kérelem befogadásától indul.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A szakértôi eljárás A szakértôi eljárásban a TSZSZ a felek közötti alapjogviszony szerzôdés alapján és a garancia szövegének figyelembevételével vizsgálja a garancia lehívásának indokoltságát. Általános esetben teljesítési garancia terhére történô lehívásoknál a teljesítés tényét, szükség szerint a teljes mûszaki körülményeit vizsgálja a szakératôi tanács; a jótállási/szavatossági kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó garancia terhére történô lehívásoknál pedig azt, hogy a jótállási/szavatossági kötelezettségeinek a Kötelezett (a TSZSZ eljárás Kérelmezôje) eleget tett-e.

A lehívás indokoltságát háromtagú szakértôi tanács vizsgálja meg.

Az eljárás során megállapításaikat a rendelkezésre álló dokumentumok áttanulmányozása és a megtartott helyszíni szemle tapasztalatai alapján teszik meg. A helyszíni szemlérôl mindkét fél értesítést kap, itt van lehetôségük további dokumentumok szolgáltatására.

A TSZSZ eljárásban a Ptk. 6:436. § (2) bekezdés b) és c) pontjának való megfelelés vizsgálandó: 6:436. § (Nyilvánvalóan visszaélésszerû vagy rosszhiszemû fizetési felszólítás) (2) A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerûen vagy rosszhiszemûen jár el különösen, ha b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantôr garanciát vállalt, vagy a jogo-

ÉPÍTÔIPAR sultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg; c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantôr garanciát vállalt; A TSZSZ mûködését szabályozó jogszabályok hatályba lépését megelôzôen megkötött szerzôdések, illetve a régi Ptk. hatálya alá esô követelések vizsgálata esetében is a fentieket vizsgálja a szakértôi tanács.

A TSZSZ szakértôi vélemény A szakvéleményben a jogszabály által megfogalmazott kérdésekre ad választ a szakértôi tanács, vagyis megállapítja, hogy a lehívás mûszaki szakértôi szempontból — indokolt, milyen összegben; vagy — nem indokolt; vagy — részben és milyen összegben indokolt.

A szavatossági/jótállási garanciánál elôfordulhat, hogy a Kedvezményezett a helyszíni szemlére nem megy el, így nem vesz részt az eljárásban.

Olyan esetben, amikor a Kedvezményezett a lehívás indokát nem adja meg, dokumentumokat nem ad át, a lehívás indokoltsága a szakértôi tanács részérôl sem állapítható meg.

Ebben az esetben a szakértôi tanács a lehívásra vonatkozóan „nem indokolt” megállapítást tesz. Amennyiben a Kedvezményezett nem fogad-

ja el a szakvélemény ezen megállapítását, bírósághoz fordulhat, azonban a bíróság elôtt is neki kell majd bizonyítani a lehívás indokoltságát.

Elôfordulhat, hogy a szakértôi tanács szavatossági/jótállási garancia esetében meg tudja ugyan állapítani a hiba fennállását, de a hiba oka, illetve a felelôsségi arány megállapításához vagy releváns dokumentumok hiányoznak, vagy feltárás, illetve egyéb vizsgálatok szükségesek. Amennyiben a feltárás vagy az egyéb vizsgálatok elvégzését a Kötelezett (a TSZSZ eljárás Kérelmezôje) nem vállalja, a szakértôi tanács a garancia lehívására vonatkozóan „indokolt” vagy „részben indokolt” megállapítást tesz, ha a javítás szakértôi becsléssel megállapított költsége számottevô mértékben elmarad a lehívás összegétôl.

Az elkészült TSZSZ szakértôi véleményt a Kötelezett (a TSZSZ eljárás Kérelmezôje) és a Pénzintézet postai és elektronikus úton is megkapja, míg a Kedvezményezett csak postai úton. A Pénzintézet a szakértôi vélemény megállapításának ismeretében dönt a kifizetésrôl vagy annak megtagadásáról.

A Teljesítésigazolási Szakértôi Szerv mûködését az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött ÉIF/1149/2019-ITM_SZERZ iktatószámú Támogatói okirat rendelkezései alapján támogatja.

Bôvebb információ: https://mkik.hu/udvozoljuk-a-teljesitesigazolasi-szakertoi-szerv-honlapjan

Fotóillusztáció: azuzlet.hu

38