Dél-Dunántúli Gazdaság XXII. évfolyam 1. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXII. évfolyam 1. szám 2020. február 7.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

pa

Magyar ya

ró Eu

ran

Ba

ország

PÉCS eg

ye

te

kk v k

m

ÖSSZEKAPCSOLÓDNI! Kamarai célok a 2020-as évre w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

25 ÉV – 4 KAMARAI ELNÖK BARANYÁBAN

SZÛCS ISTVÁN

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

HIGI GYULA

7–11. OLDAL

Dr. KÉRI ISTVÁN

Dr. SÍKFÔI TAMÁS

A MAGAS SZINTÛ SZAKMAI TUDÁS A LEGFÔBB GARANCIA

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

12. OLDAL

19. OLDAL

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

AUTÓTESZT

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu BOROS LÁSZLÓ

INNOPULZUS MAGNUS AIRCRAFT

HORVÁTH ISTVÁN – SKODA KAMIQ STYLE 1.5 TSI DSG 28–29. OLDAL

Hogyan feleljünk meg egyéni, kis- és középvállalkozóként a GDPR-nak?

Adatvédelem a kis- és középvállalkozói szektorban!

Szeretettel várom Önt és kedves munkatársait konzultációval egybekötött szakmai tanácsadásomra.

Idôpont: 2020. február 13. (csütörtök), 9.00 Helyszín: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, Majorossy I. u. 36. (Zsolnay-terem) Részvételi díj: 15.000 Ft/fô (áfamentes) Érdeklôdni: Kozári Anita 06 30 221 6616

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

AKTÍV 2019 UTÁN MÉG NAGYOBB TEMPÓJÚ 2020 JÖN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elérte, hogy a vállalkozásokat érintô innovációs és gazdaságfejlesztési kormányzati programok kidolgozói megyei fórumokon ismerjék meg a gazdasági szereplôk véleményét, javaslatait. Az egyetem meghatározó karai és intézetei részére a kamara a reálgazdaság igényeit és elvárásait közvetítette, szakmai együttmûködéseket szervezett a kutatók és a helyi vállalkozások között. A kamara munkatársai több száz vállalkozás számára nyújtottak gazdasági, külkereskedelmi és innovációs tanácsadást. Ez csak néhány azokból az eredményekbôl, amelyeket 2019-ben realizálhatott a PBKIK. De miként folytatódik a munka, melyek lesznek a kitûzött célok 2020-ra? Évértékelésre és évindításra kértük a kamara elnökét és fôtitkárát.

Dr. SÍKFÔI TAMÁS, elnök: 2020 döntô év lesz Baranya szempontjából — Miként értékelhetô Baranya megye gazdaságának 2019-es teljesítménye, akár a többi megyéhez, az országos eredményekhez viszonyítva? Ez milyen változást mutat az elôzô évhez/évekhez képest?

— Ötéves távlatot tekintve folytatódott a leszakadás, viszont az elmúlt két évben sok tekintetben elkezdte a felzárkózást a megye gazdasága. Az ipari termelés növekedési dinamikája a harmadik legnagyobb volt az országban, még a fôvárost is megelôztük. Ugyanakkor igaz, hogy ez csak arra volt elég, hogy a 18. helyet foglaljuk el, Somogy és Nógrád megyét megelôzve a termelési értéket tekintve. Gyôr-Moson-Sopron megye ipari teljesítménye hét és félszeres, BorsodAbaúj-Zempléné öt és félszeres, de még Hevesé is közel háromszoros. Jelenleg az ipar, ezen belül is a tudásintenzív ipar a fejlôdés motorja hazánkban, így az elmúlt 2 év csak a biztató kezdet. Az 1 fôre vetített ipari termelésben még mindig sereghajtók vagyunk. Az egy fôre jutó beruházások tekintetében a 17. helyre küzdöttük fel magunkat, így már 3 megyét utasítottunk magunk mögé.

Baranyában kulcskérdés a demográfia, hisz csökkenô lélekszámú, elöregedô megye a miénk, amely negatívan hat ki a gazdasági fejlôdésre. Az

utóbbi 2 évben e téren is megállt a leszakadásunk, már nem vagyunk a legöregebb megyék között, és a természetes népességfogyás tekintetében is a középmezôny aljáig emelkedtünk fel. Ugyanakkor még mindig fogy a népesség, és ezt tovább súlyosbítja a negatív vándorlási különbözet. Az országosan tapasztalható növekvô hazatérés megyénkben sokkal gyengébb jelenség. Mindez persze látható a keresetek alakulásában is, a jelentôs béremelések ellenére is 22%-kal magasabb az országos átlag a baranyainál. Létkérdés, hogy a bekövetkezett fordulatot tovább tudjuk fejleszteni és 2020-tól is gyorsuló mértékben csökkentsük a lemaradást.

— Melyek lesznek a legjelentôsebb kihívások 2020-ban a megye, Pécs gazdasági folyamatait tekintve és ezek milyen eredményt hordoznak magukban? Ebben hol látja a kamara szerepét?

— Megítélésem szerint 2020 döntô év lesz Baranya szempontjából. Ha sikerül fenntartani a 2018-ban elindult pozitív folyamatokat, sôt erôsen gyorsítani rajtuk, lassan elindulhat a magyar átlaghoz történô felzárkózás.

Ha megtörik ez a zsenge folyamat, akkor néhány generáció leszakadó, perifériára szoruló, alacsony jövedelmi szintû térségben kénytelen megélhetést találni vagy elvándorol a fejlôdô városokba.

A felzárkózás elsô lépése a kamara által kidolgozott Baranyai Iparfejlesztési Program megvalósítása lehet,

Dr. SÍKFÔI TAMÁS

erre az alapra építhetôk a további fejlesztési programok és akár régiós stratégiák is. Nagyon sok koordinált, programozott munkát igényel a kitörés. A gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan a negatív demográfiai folyamatokat is meg kell állítanunk, mert csökkenô és elöregedô népességgel semmilyen esély nem nyílik hosszabb fejlôdési pályára lépni.

Sajnos ismét nyílik az infrastrukturális olló a fejlett térségek és megyénk között. Erôteljes, koordinált lobbira van szükség az összes szereplô részérôl, hogy ezt megakadályozzuk. A feladat hasonlatos ahhoz, amikor már úszó hajót kell megépíteni. E területeken konkrét terveink és projektjeink vannak, amelyekhez igyekszünk mi-

CÍMLAPSZTORI nél több vállalkozást és intézményt megnyerni. Például említem #ajelenajövôd kampányt, amelyet a fôvárosra és külföldre kiterjesztve igyekszünk hazacsábítani az egyre több innovatív, versenyképes helyi céghez a fiatalokat. Többek között a fiatal mûszakiak betelepülését segítendô a pécsi városháza asztalán vannak javaslataink pl. közös hazatelepülési ösztöndíjprogramra vagy önkormányzati lakásprogramra. A HR mellett a KFI terén erôteljesen kell támogatnunk a fejlôdôképes vállalkozásokat, szervezni a klasztereket, új piacokat feltárni a kkv-k számára. Folytatni kell a megkezdett munkát, minél több vállalkozást megnyerve az együttmûködésnek.

— A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt években jelentôs energiát fektetett a megyei gazdasági szereplôk, a politikai döntéshozók, az egyetem, a kamara céljainak és munkájának összehangolására. Hol tart ma ez az összetett folyamat és idén milyen feladatok jelentkeznek ezen a téren?

— Az elsô feladat, az alap a térség társadalmi-gazdasági fejlôdéséért felelôs autonómiák koordinált fellépése, együttmûködése. Ez minden fejlôdô város és térsége sajátja. Pécsett és Baranyában ez igen nehezen teremthetô meg, annak ellenére, hogy az utóbbi két évben e területen is elôreléptünk. Az élet azonban nem vár, és jelenleg gyorsabb a tempója, mint a miénk.

Szükség van Baranya megye, Pécs, az egyetem, a nagyobb városok és a kamara formalizált együttmûködésére mind a fejlesztéspolitika, mind a napi menedzsment terén. A kamara minden erôvel igyekszik ezt segíteni, tudva, hogy nem neki kell a koordinációt vezetnie. A Baranyai Iparfejlesztési Programban egyetemi szakemberekkel együtt kidolgoztuk ennek a több lépcsôs, a klasztereket, a vállalkozásokat, a hatóságokat is bevonó modelljét. Mi készen állunk a szükséges magasabb szintû együttmûködésre és erre inspiráljuk partnereinket is.

— Az elmúlt években többször elhangzott a kamarai rendezvényeken, hogy a fejlôdést az is hátráltatja a régióban, hogy az állami támogatások elkerülték Baranya megyét. 2020-ban lesz-e változás e tekintetben?

— A kamara hivatala folyamatosan figyeli a közösségi és a versenyszféra felé irányuló uniós és állami forrásallokációt, ezek alapján egyáltalán nem rózsás a helyzetünk, különösen akkor, ha tudjuk, hogy az alulfejlett Baranya esetében ezek a források sokkal fontosabbak, mint a fejlett térségek számára, amelyek ráadásul még ezekbôl is jobban részesülnek.

Az unió pályázati rendszere és fejlesztési politikája a világgazdasági verseny tükrében komoly kudarc, amelyet még be sem ismer magának nyilvánosan. A megfogalmazott célok nemhogy nem teljesültek, de több területen romlott a hatékonyság, a hatalmas ráfordítások ellenére nô Európa lemaradása. Kis országként keveset tudunk tenni a fejlesztési források felett diszponáló hatalmi konglomerátumok ellen, de remélhetôen gyorsan elindul az unió mélyreható reformja, különben széthullhat.

Az uniós forrásallokációs rendszer problémáit a nemzeti szint hol javítja, hol fokozza. A „bármilyen kevésbé értelmes célra írták is ki az uniós vagy hazai pályázatokat, akkor is pályázunk” modell veszélyes, hisz eltéríti a versenyképességi irányokból a vállalkozást. A jelenlegi ciklusban gazdaságfejlesztésre fordítható durván évi 1 ezer milliárdnyi uniós forrás kevesebb mint fele fontos ugyan, de a 45 ezer milliárdot elérô és 5% körüli növekedést produkáló magyar GDP-n belül évrôl évre egyre kisebb jelentôséggel bír. Ráadásul a megfogalmazott kohéziós célokkal ellentétben jól szervezett gazdasági pályákon mindig a nyugati cégek és a hazai fejlett gazdasági központok sajátítják ki a források zömét, tovább növelve a különbségeket.

Ebbôl két tanulság vonható le.

Bármennyire is fontos cél a minél több uniós és hazai pályázati forrás megszerzése, a jövôben is azzal kell

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

számolniuk a magyar kkv-nak, hogy a fejlesztési források jó része közvetlenül is a globális cégekhez kerül. Ezért fejlesztéseik, beruházásaik tekintetében felértékelôdik a pénzpiac, a tôkepiac. Felértékelôdnek más lehetôségek is, mint a kkv-fúziók az egymást kiegészítô kompetenciák és pénzügyi lehetôségek mentén, ugyanígy a klaszteresedés, a belsô munkamegosztás, a beruházási irányok egyeztetése is a versenyképességet segíti. Az utóbbiak még nem erôsségei a hazai gazdaságnak.

RABB SZABOLCS, fôtitkár: Elsôdleges célunk a megyei gazdaságfejlesztés és ehhez minden kompetens partner megnyerése — A 2019-es év több területre kiterjedô, megfeszített munkával telt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. Melyek voltak a legfontosabb eredmények?

— A gazdaság önkormányzataként a kamara teljesítményét a gazdasági szereplôk értékelik és az eredményeket is a cégek minôsítik. Így célunk mindig a vállalkozói igények és elvárások teljesítése, az azoknak való megfelelés. Ha a vállalkozások visszajelzései alapján kell felsorolnom az értékes kamarai eredményeket, akkor 2019-ben a #ajelenajövôd kampány, a pécsi adókedvezmények, az országos innovációs és kkv-fórum elindítása, a folyamatos, vállalkozókra építô kooperációs egyeztetések, a kamarai képzések, a pályaorientáció, az Open4Business nemzetközi konferencia, a tanácsadási szolgáltatás és az üzleti közösség, valamint a gazdasági közélet fejlesztése a legfontosabb eredmény. Lényeges és kézzelfogható sikereket értünk el az egyetemi kapcsolataink mentén, a mûszaki és jogi kar mellett a közgazdaságtudományi karral történô együttmûködések keretében.

A Szentágothai Kutató Központ tanácsadó testületének szervezése és a 2019-es operatív munkánk gyümöl-

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság cse egy új ipari kutatócsoport, amelyrôl a közelmúltban egy országos sajtótájékoztató keretében adtunk részletes hírt. Kamaránk sajátos attitûddel dolgozik. Nem magunkra, hanem a vállalkozásokra és a megyei gazdaságra optimalizálunk. Ennek ellenére a kamara és a portfólióba tartozó intézmények gazdálkodása is stabil, ez lehetôséget biztosít a fejlesztô munkára. Nagyon fontosnak tartom a kamara hivatalának munkatársait is megdicsérni. Csapatként és együttmûködve dolgoznak, komoly szakértôi feladatokat is ellátva.

RABB SZABOLCS

— A naptári év váltása nem akasztja meg a folyamatokat, 2020-ra milyen célokat, kihívásokat fogalmazott meg a kamara?

Milyen területek kapnak prioritást?

— Rengeteg a tennivalónk. Idén év elején is összeállítottuk vezetô kollégáimmal a kamara éves operatív tervét. Mottóul két idézetet választottam, amelyek jól jellemzik a kamarai motivációt és tevékenységeinek tartalmát is: „Egy ember egymaga jut fel az Everestre, de a csúcson az országa zászlóját tûzi ki.” „Elôfordulhat, hogy

CÍMLAPSZTORI egy csatát többször is meg kell vívnunk ahhoz, hogy megnyerjük.”

A folyamatos, a vállalkozásokat támogató szolgáltatások mellett az egyik legfontosabb prioritás a Baranyai Iparfejlesztési Program pilléreinek menedzselése és a negyedik pillér, azaz a kormányzati forrás megszerzése, elôkészítése. Elsôdleges célunk a megyei gazdaságfejlesztés és ehhez minden kompetens partner megnyerése. A meghatározó területeink nem fontossági sorrendben a következôk: ● szakképzés és pályaorientáció, ● nemzetközi kapcsolatok szervezése és a külföldi mûködô tôke megnyerése Pécs, valamint a megye számára, ● innovációs és iparjogvédelmi tanácsadás, ● egyetemi partnerség keretében az egyetemi tudás és kapacitások helyi vállalkozások felé történô csatornázása, szervezése (technológia transzfer), ● a vállalkozások számára források biztosítása, a kamarai Széchenyi Kártya program bôvítése, ● klasztereink menedzselése és fejlesztése, ● #ajelenajövôd kampány hazai és akár nemzetközi kiterjesztése, ● új szakmai programokat is tervezünk, reményeim szerint ezek év közepén már megjelennek a vállalkozások asztalán.

— Az elmúlt 3-4 évben láthatóbbá és aktívabbá vált a kamarai munka, például önök is jobban nyitottak a tagvállalkozások felé.

Ez miként változtatott a vállalkozások és a kamara kapcsolatán?

— Ahogy a profi kommunikációs szakértôk mondják, nem elég kapirgálni, kukorékolni is kell. Mi akkor kukorékolunk, ha kapirgáltunk is.

Nem hiszek a tartalom nélküli kommunikációban, de abban igen, hogy a kamarai testületek és önkéntes tagok együtt a megyei gazdasági közéletet is alkotják. Ezt a közéletet a kamara is szervezi és persze rendszeres a párbeszéd a cégekkel, illetve a cégvezetôkkel. Kollégáim ismerik és már alkal-

mazzák is a hitvallásomat. Legtöbbet egy vállalkozástól, cégvezetôtôl tanulunk. Igyekszünk rengeteg idôt a cégeknél és a cégekkel együtt tölteni, onnan kapjuk a labdákat és ötleteket.

Csak gyôzzünk azokból gólt rúgni és megvalósítani.

— Tavaly elkezdôdött a Baranyai Iparfejlesztési Program kidolgozása. Ez hogyan fogja segíteni a megye gazdaságának fejlôdését és miben más, mint a korábban megfogalmazott programok? Kik vesznek részt benne?

— Családi vállalkozások tulajdonosai keresték meg Síkfôi elnök urat, hogy szükséges támogatni a megye termelôvállalatainak fejlesztési és innovációs projektjeit, 40-60 cég fejlesztési javaslatainak megvalósítása egy nagyobb BMW-beruházással lesz egyenértékû. A kezdeményezés mellé és élére állva a kamara ma már közel 50 vállalkozás fejlesztési javaslatát elemezte és szervezte meg közös kooperációs egyeztetéseiket. A program elsô 3 pillérében (HR és közlekedés, egyetem és innováció, önkormányzatok) a széles körû partnerséggel együtt már tavaly is együtt értünk el eredményeket. A programot minden, a megyében jelentôs entitás támogatja, az egyetem, a városok, a kormányhivatal...

— A kamara jelentôs hangsúlyt fektet a térségben rejlô potenciál összefogására, az innovációs tevékenység erôsítésére. Ehhez megerôsítette a Pécsi Tudományegyetemmel és a Szentágothai János Kutató Központtal való kapcsolatát. Milyen eredményei vannak ennek a munkának és idén milyen feladatok elé néznek?

— Ahogy már beszéltünk róla, egy új ipari kutatócsoport alapítása és indítása 2019-ben megalapozásra, sôt év végén az SZKK tudományos tanácsa által jóváhagyásra került. A szereplôk egyeztetése már folyamatos, a sajtótájékoztatón bemutattuk a célokat, az együttmûködô partnereket. Ez az elsô külsô ipari szereplô által kezdeményezett és részben menedzselt kutatócsoport.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

25 ÉV – 4 KAMARAI ELNÖK BARANYÁBAN 1994-ben lépett hatályba az a kamarai törvény, amely eredeti jogaiban visszaállította a másfél évszázados intézményt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is ebben az évben alakult újjá, bár a kamara regionális szervezeteit állami szinten már 1982-tôl megszervezték. A kamara mint intézmény 1985-tôl kikerült az állami felügyelet alól, és hatalmas szerepet játszott a piacgazdasági átállás, így a társadalmi átalakulás elôkészítésében. Az elmúlt 25 évet a PBKIK korábbi elnökeivel idézzük vissza. Az eltelt két és fél évtizedben négy elnök irányította a baranyai testületet, mindegyikôjüktôl azt kérdeztük, hogy melyek voltak azok a feladatok, kihívások, amelyek a megye gazdaságát érintették és ezekre milyen megoldások születtek a kamara által, milyen feladatok, hatáskörök voltak hangsúlyosak a kamara mûködésében az általuk elnökölt ciklus alatt, illetve milyen volt a vállalkozások és a kamara kapcsolata abban az idôszakban.

SZÛCS ISTVÁN: a hatékony csapatmunka megszervezése

magas kamat, termelés-visszaesés, kihez forduljunk, merre nyissunk? Az Alpok-Adria Munkaközösség keretén belül az összes szomszéddal felvettük a kapcsolatot tapasztalatszerzés céljából. Trieszttôl Grazig, Zágrábig sok megbeszélést folytattunk, de eljutott a hangunk Madridig, Ciprusig, sôt véletlenül még Észak-Ciprus is javasolt együttmûködést. Mindenhonnan biztatás volt. Befektetôket kell keresni, újra kell törekedni, fej-

Szûcs Istvánt 1988-ban választották megbízható többséggel a kamara elnökének. A megbízatás hat évre szólt, és ahogy Szûcs István megfogalmazta: a tapasztaltabb, korosabb kezdô elnök és a lendületes, fiatal titkár belevetette magát a kamarai munkába.

— Ez az idôszak a rendszerváltás közeli és a változás idôszaka volt. A 40 év erôs, centralista vezetése után oly hirtelen következett be, amire szinte nem is lehetett készülni. Szép és mámoros idôszak volt, tele bizonytalansággal, ismerethiánnyal, ám tenni akarással... Csupán a „hogyan” megkeresése volt a feladat.

Ekkoriban jelent meg „A tûnôdés” címû cikkem, melyben a kincstári optimizmusra és a vállalati bizonytalanságra valami olyan választ adtam, hogy a megoldás valahol középen lesz. Sajnos sok évig alatta maradt.

Ismeretlen volt a piacgazdaság, hirtelen új módon kellett (volna) gondolkodni és gazdálkodni. Hallattuk a hangunkat, de akár a kormányzattól sem jött segítség.

Kérdôíves felméréseket végeztünk, százával érkeztek a válaszok.

Mi a gond? Tôkehiány, piacvesztés,

SZÛCS ISTVÁN

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság leszteni, hatékony csapatmunka kell és fiatalítás. Az elért jövedelmeket nem felélni kell, hanem visszaforgatni. Akiknél volt affinitás, tudtak is indulni és a kamara már nemcsak érdekképviselet, hanem informatikai bázis is volt. Az azonban nagyon nehezítette a régió – máig is meglevô – hátrányát, hogy az infrastruktúra fejletlen maradt. Magunknak kellett az utat keresve a buktatókon át visszahozni a segítséget. Tanultuk ugyan valamikor a szocializmus politikai gazdaságtanát, de most a kapitalizmus kezdetén nem sokra mentünk vele. A kapitalizmusét jobban meg kellett volna tanulni.

Jellemzô, hogy amikor a részvénytársság megalakításához kezdtünk, napokig tartó bizonytalanság után vélt vagy valódi országos fôemberek tanácsát kértük. 8-10 telefon és 2-3 nap kellett, amíg valamit ki tudtunk hámozni emelkedett színvonalú tanácsaikból, hogyan is kell részvénytársaságot alapítani. Szárnyaló, vérpezsdítô idôszak kezdôdött, s ma is jó érzéssel emlékezem vissza a 30 évvel ezelôtt történtekre.

Kár, hogy még ma is lassúnak látszik a folytatás.

CÍMLAPSZTORI kozások pl. a szénbánya, az uránbánya, a kesztyûgyár, a BÁÉV (építôipar), a húsipar, a bôrgyár. Nem volt munkahely, a korábbi dolgozók kényszervállalkozókká váltak, az ô érdekük képviselete nem volt lehetséges, de egyre több valós vállalkozás is indult. Külföldi befektetôket részben az infrastruktúra állapota, részben a délszláv háború miatt nem sikerült a megyébe csábítani.

A vállalkozások érdekében figyeltük a jogszabály-változások elôkészítését, és mivel olyan tekintélyünk volt, hogy a megye összes országgyûlési képviselôje havonta rendszeresen megkereste a kamarát, így módunk volt a vállalkozók számára kedvezôbb döntés irányába való lobbizásra. Részt vettünk az akkor még létezô területfejlesztési tanácsok munkájában, ahol lehetôség volt a vállalkozókat érintô projektek támogatására. Magam többek között a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács, a Dél-Dunántúli Területfejlesztési Tanács, a Duna-Dráva-Száva Interregionális Területfejlesztési Tanács és az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában közremûködtem. Folyamatosan kapcsolatban voltunk a me-

HIGI GYULA: a PBKIK megalapítása, a mûködés megszervezése Higi Gyula 1990 és 1996 között irányította elnökként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkáját.

— Elsô feladatom a titkár úrral együtt a kamara megalapítása, a szervezet kialakítása, a tagok névsorának megszerzése, elkészítése, informatikai nyilvántartásának megszervezése volt. A kamara megalakulásával az országban messze a leggyorsabb és legpontosabb eredményt értük el, amelyek a késôbbi munkánkat is meghatározták. Megyénk és Pécs gazdasága romokban volt, sorra szûntek meg a nagyvállal-

HIGI GYULA

gye városainak polgármestereivel és igyekeztünk meggyôzni ôket arról, hogy ne növekedjen a vállalkozók helyi adóterhe.

Az akkor közvetlen anyagi támogatást nyújtó OMFB lehetôséget adott, hogy elôször az országban megyénk kamarája kapjon forrást és döntési lehetôséget a vállalkozások innovációjának támogatására. Mivel ezt tisztességesen végeztük, ezért a következô évben több megyére kiterjesztette a lehetôséget az OMFB. A vállalkozók egyre nagyobb részét sikerült bevonni a kamarai munkába, a legjelentôsebb vállalatokkal havi rendszerességgel találkoztunk, de a többi vállalkozást is tájékoztatással és feladatokkal igyekeztünk a kamarai életbe bevonzani. Részt vettünk a helyi vásárok szervezésében, támogattuk a külföldi vásárokon való megjelenéseket. Létrehoztuk a megye városaiban a városi kamarai hálózatot, így közelebb kerültünk a Pécsen kívüli vállalkozásokhoz.

Folyamatosan lobbiztunk és ha lehetett, tettünk a térség fejlesztéséért, az M6-os, a reptér, az ipari parkok, a vállalkozói övezetek, a Dunahidak létrejöttéért. Vendégünk volt

CÍMLAPSZTORI több miniszter, így például Lotz Károly közlekedési miniszter is. Érdekes volt, amikor megszerveztük a legfiatalabb vidéki Duna-híd (Dunaföldvár) 75. születésnapját, ez elgondolkodtatta a döntéshozókat. A hídon Dunaújváros, Szekszárd és Mohács polgármestere gurított át hordót. Azóta a három városban két híd felépült, és bízom a mohácsi híd mielôbbi megvalósításában is.

Igyekeztünk háborús szomszédunk magyar lakosságán segíteni.

SFOR kíséretet szerveztünk és levittük a helyi polgármestereket a megszállt falvakba. 1 millió forintos segélyszállítmányra gyûjtöttünk pénzt és juttatunk le mûtrágyát Kopácsra.

A kamaránál mindannyian választott képviselôk voltunk, így én is társadalmi munkában dolgoztam, mindezek mellett mindegyikünknek saját vállalkozását is kellett vezetnie.

Dr. KÉRI ISTVÁN: EU-s csatlakozás, Pólus Program, klaszterépítés Dr. Kéri István 2000-tôl 2016-ig látta el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöki feladatait.

— Elôször az iparkamara és a kézmûves kamara törvény általi összevonása volt a legfontosabb feladatunk. Ma már arra emlékezünk, hogy a jogszabályi „lazaságok” ellenére a körülményekhez képest sikerült az emberi tényezôket oly módon rendezni, hogy a mai napig mûködôképes a rendszer. Másodszor az EU-s csatlakozásra való felkészülés és a globalizáció hatásainak megismertetése adott kihívást számunkra. Iránytûként szolgált az „Elôször változni, és utána változtatni” iránya. Egy piacorientált gondolkodású szervezet felépítésével kezdtük. Folytattuk az önkéntessé váló kamarai tagság finanszírozási lehetôségének figyelembevételével a közfeladatok és a kamarai szolgáltatások megfelelô

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

Dr. KÉRI ISTVÁN

arányának kialakítását. Az európai egységes piacra lépésünkkor a hazai piacon megjelenô versenytársakkal szembeni egyik alternatíva volt a kkv-k külpiacra jutását segíteni. A külföldiekkel való konzorciumi partnerként közvetlen uniós forrásokhoz juttattuk ôket. Cégprofilokat töltöttünk fel EU-s adatbázisokba.

Magyar-Horvát Tagozatot mûködtettünk. A szakmai utak és az oktatások is jelentôs szerephez jutottak. A megye kedvezôtlen gazdaságszerkezete és vállalati mérete miatt hátrányba került a többlet-adóterheket tekintve. A hiányos KSH adatsorok mellett két alkalommal is készítettünk regionális gazdasági elemzést (2000-ben és 2008-ban). Megküldtük az illetékes döntéshozóknak, de az elfogadáson kívül csak késôbb születtek részleges érdemi döntések.

A helyi adóügyekben több alkalommal is sikerült az önkormányzatokkal a vállalkozások számára kedvezô egyeztetéseket folytatni. A gazdaság fejlesztésére létrehozott „Pólus Program” komoly projektgenerálásokat indított el. A végjáték már nem volt ilyen sikeres. A projektek közül kb.

50% kisebb átalakításokkal pályázati

pénzekhez jutott. A válság végleg lenullázta a programot.

Folytatva az eredményeket: a forrásszerzés viszonylag olcsóbb és egyszerûbb módszereként beindítottuk a Széchenyi Kártya programot, amelyik már 18 éve szolgálja a kkv-k könynyebb finanszírozását. Az együttmûködés javítása érdekében elôtérbe került a szemléletformálás. Ekkor kezdtük a klaszterépítést, amelyben a szomszédos megyék vállalkozásai is részt vettek. Harmaduk még ma is mûködik, és a legjobbak már elérték a nemzetközi minôsítést is. Ekkor kötött a PBKIK és az MTA Pécsi Területi Bizottsága együttmûködési szerzôdést. Kiírásra került a Regionális Innovációs Díj. Megalakult a Dél-dunántúli Kamarák Szövetsége, ám 3 éves ténykedés után az ellentétes országos tendenciák miatt elcsendesedett. Elnyertük, majd megújítottuk a kiemelkedôen közhasznú szerzôdésünket.

Jelentôs kihívást jelentett számunkra, hogy a változó törvényi és környezeti hatások ellenére hogyan tudunk rugalmas, stabil minôségû munkát végezni úgy, hogy a „hivatal” szó ne jelentsen taszító hatást a

❯

10

Dél-Dunántúli Gazdaság vállalkozások számára. Ezt szolgálta a szervezeti és mûködési innováció.

A projektet költségvetés bevezetésével kezdtük. Ez az apparátus és a testületi tagok számára egyértelmûvé tette, hogy mi mennyibe kerül. Mikor reálisabb tervjavaslatok érkeztek, a városi elnökségeink önálló döntési jogokat kaptak, így a kamarai tevékenység közelebb került a vállalkozásokhoz és a párbeszéd is napi szintre került. Munkatársainkból a napi munka kényszerítette ki az önállóságot, a kreativitást és az elvárt szolgáltatási színvonalat. Az ügyfélforgalmunk bizonyítja, hogy jó úton járnak. A közfeladatok színvonalas ellátására ma is kiegészítô forrásokat kell szerezni, amit a munkatársak közvetlen brüsszeli pályázatokból teremtenek elô.

A vállalkozások és a kamara együttmûködése elsôsorban egy adott idôszak aktuális gondjaihoz kapcsolódott. Volt, amikor vállalatcsoportokat érintô érdekek sérültek, máskor információszervezést igényeltek a vállalkozások, de a kamarai feladatokon túl is segítettek, ha volt lehetôségük. Mai világunk nem az egyéni versenyrôl szól a gazdaságban. Sikertelen akcióinkon túlmenôen azért fennmaradt a beszélô viszony, és korrektnek értékelhetô. Ezt bizonyítja aktív részvételük a kamarai stratégia összeállításában és a közösségi összejövetelek látogatottságában. Nemcsak a döntés, hanem a döntéselôkészítés folyamata is érdekelte ôket. Összességében elmondhatom, hogy kamaránk történetében én voltam leghosszabb ideig megválasztott elnöki pozícióban. Azzal a tapasztalattal, hogy alá- és fölérendeltségi viszonyok nélkül is lehet kreatív, eredményes közösségekben dolgozni.

CÍMLAPSZTORI

Dr. SÍKFÔI TAMÁS: cél a gazdaságfejlesztésért felelôs autonómiák formalizált együttmûködésének megteremtése Dr. Síkfôi Tamást 2016-ban választották meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé.

— Sajnos az alapvetô kihívás mit sem változott az elmúlt évtizedekben. A megye gazdasága folyamatosan leszakadóban volt nemcsak a leggyorsabban fejlôdô térségektôl, hanem az országos átlagtól is. Ezzel párhuzamosan a legtöbb önkormányzat nem érezte feladatának a helyi gazdaságfejlesztést. Az egyetem gazdaságorientáltsága sem alakult ki. Jól példázza a helyi gazdaság erôtlenségét, hogy az egy fôre jutó ipari termelésben, exportban utolsók vagyunk, a baranyai TOP100 cég teljesítménye csak számos más megye TOP3-TOP 6 teljesítményének felel meg. A 90-es évek második felében volt utoljára olyan „kegyelmi” idôszak, ahol a gazdaságfejlesztésért felelôs autonómiák, az önkormányzatok, az egyetem, a kamara képes volt szorosan együttmûködni és eredményes munkát folytatni. 2005-tôl a Pólus Program felvillantotta a fejlôdés lehetôségét, de a kormányzat következetlensége miatt ez a lehetôség elszállt. A program kidolgozásában és a helyi erôkön múló teendôk végrehajtásában megfelelô teljesítményt nyújtottunk együtt, de eltûnt a kormányzati háttér.

A megye hihetetlenül gyenge lobbipozíciói egy egyre inkább központosított nemzetközi és hazai környezetben ahhoz vezettek, hogy a szakmailag legjobb tervek, programok is sorra elvéreztek.

A vállalkozásokat vizsgálva az elmúlt 30 évben végig látható volt az alulfejlett gazdaságra jellemzô széttagoltság, az együttmûködés képte-

lensége, az innováció, a fejlesztések elhanyagolása. Jelentôsebb változás ezekben csak 2015. után kezdôdött.

Mindebbôl fakad, hogy 4 éve célul tûztük ki, hogy a fejlett térségekhez hasonlóan meg kell teremteni a gazdaságfejlesztésért felelôs autonómiák formalizált együttmûködését.

Meg kell nyerni az egyetemet, hogy a régió gazdasági, fejlesztési irányait vegye figyelembe mind a HR, mind a KFI területén, segítségünkkel építse ki azt a vállalkozási hálózatot, amelylyel egymást kölcsönösen inspirálva, motiválva megteremthetô a nagy hozzáadott értéket produkáló helyi tudásgazdaság. A mintaönkormány-

Dr. SÍKFÔI TAMÁS

zatok példája alapján minden jelentôs település forduljon a gazdaság felé, koordináltan teremtsünk vállalkozásbarát környezetet a megye településein.

A helyi gazdaságban pedig mozgósítsuk azt a gazdasági elitet, amely már bebizonyította, képes az innovációra, a kisebb cégek, valamint beszállítók koordinálására, illetve versenyképes a piacon. Segítségükkel erôsíteni lehet a klaszteresedést, amely a megyére jellemzô kkv-k

CÍMLAPSZTORI számára komoly versenyképességi elônyt biztosíthat. Ugyanúgy segíteni tudnak egy-egy térség üzleti közösségének megszervezéséhez. A verseny ma már globális a világon, és ebbe elôször csak lokális együttmûködés megteremtésével lehet benevezni.

— Mindebbôl mit sikerült elérnie a kamarának?

— Az önkormányzati, egyetemi és kamarai formalizált együttmûködés megteremtése – a még sokszor mindig csak önmagukra optimalizáló szervezetek mellett – emberpróbáló feladat. Ráadásul úgy, hogy tisztában vagyunk azzal, nem nekünk kellene a koordinátornak lennünk . Számos kérdésben folytak tárgyalások, sôt összehangolt aktivitások is, de ezek kisebb jelentôségû ügyek voltak, mint pl. a megye prominens ipari szereplôinek közös megjelenése az Ipar Napjai kiállításon a pécsi városházával, az egyetemmel és a kamarával közös szervezésben. Ösztönzésünkre az egyetem kidolgozott egy stratégiai dokumentumot ez ügyben, amely megakadt, nem jutott el az aláírásig.

A nehézségeket látva a kamara a helyi kkv-k, valamint a multinacionális szektor prominenseinek kérésére és segítségével kidolgozta a Baranya megyei Iparfejlesztési Programot, amely 4 pillérben igen konkrét feladatokat és határidôket fogalmaz meg az önkormányzatok, az egyetem és a kamara felé a megfelelô HR

biztosítása érdekében, a KFI folyamatok felpörgetésére, valamint a településeken a vállalkozásbarát környezet megteremtésére.

A megye fejlôdéséhez szükséges és elengedhetetlen infrastrukturális, kormányzati fejlesztésekben közös nevezôn vagyunk, de a mai erôt tisztelô környezetben koordinált lobbi kell ahhoz, hogy idôrôl idôre ne lebegtessék ezeket a beruházásokat.

Túl vagyunk a kormányzati egyeztetéseken, megoldottuk Palkovics miniszter úr kérésére ezen ipari szegmens programjának az egyetem által kidolgozott regionális innovációs ökoszisztéma stratégiához való illesztését, megnyertük valamennyi helyi tényezô támogatását a programhoz. Az elsô komoly összefogás és programozott együttmûködés próbaköve szerintünk az iparfejlesztési program. A szükséges együttmûködés nem teremthetô meg csak úgy általában, verbálisan, protokollárisan. Azt konkrét célok elérésére, konkrét összehangolt aktivitásokban lehet megtanulni.

Azon vagyunk, hogy ez év elején az érdekelt felekkel aláírhassuk az iparfejlesztési program végrehajtását célzó szerzôdést. Nem könnyû feladat, mivel az egzakt aktivitások, határidôk riasztóan hatnak a mai környezetben. Az új pécsi önkormányzat sem jutott még el a városháza szempontjából a program „újraértékeléséhez”. A program egyik fejezete egyébként tartalmazza az egyetemi szakemberekkel közösen kidolgozott, formalizált megyei együttmûködési rendszert, amelyben a prominens vállalkozások és a gazdaság szempontjából fontos intézmények, illetve hivatalok is megjelennek egyes döntési szinteken. Meggyôzôdésünk, hogy ez a formalizált rendszer ki tudja szolgálni az iparfejlesztési programot követô fejlesztési programokat is.

Emellett a kamarai lobbinak ki kell egészülnie a városok, a megye, a képviselôk, és bizony az egyetem lobbijával is azért, hogy a programba eddig befogadott közel 30 vállalko-

Dél-Dunántúli Gazdaság zói fejlesztés, beruházás mihamarabb megkapja a központosított kormányzati forrásokból szükséges támogatásokat. E téren Szekó József, Polics József és Hárs József polgármester uraknak, illetve Szili Katalin kormánybiztos asszonynak szeretném köszönetemet kifejezni az eddig tanúsított kiállásukért.

— Az iparfejlesztési program körüli munka jól jellemzi a kamara összes aktivitásának folyamatát és környezetét. Miként értékeli a vállalkozások és a kamara kapcsolatát manapság?

— A törvények, na meg a helyi vállalkozások elvárásai nagyon széles tevékenységi portfóliót határoznak meg számunkra. Szerintem túl széleset is, tekintve, hogy a hazai kamarai finanszírozási rendszerben egy gyenge gazdaságú megye kamarája még az átadott állami feladatok mûködtetésére sem elegendô forráshoz jut, miközben a fejlett térségek kamarái jelentôs fejlesztési források felett rendelkeznek. Ettôl függetlenül a gazdaságilag 16. Baranya kamarája realizálja országosan a 3. legmagasabb önkéntes tagdíjbevételt, és a potenciálisan igen alacsony bevételû kamarai adó fizetési fegyelme is itt a legmagasabb. Ezek az adatok is jellemzik a gazdasági önkormányzat beágyazottságát.

Kétségkívül a meghatározó, informált és a fejlesztési aktivitásokba bekapcsolódó vállalkozásokkal a legjobb a kapcsolat, míg a másik végletet a világra haragvó, informálatlan és valamilyen irányban politikailag bigottan elkötelezett mikrovállalkozások képezik. Nyilván ôket sem lehet magukra hagyni, de a megye egészének érdeke és a korlátos erôforrások miatt a kamara azokat a vállalkozásokat, ezek csoportjait, együttmûködéseit, klasztereit segíti elsôdlegesen, amelyek maguk is sokat tesznek cégük és a megye egészének fejlôdéséért. Mindenkit várunk üzleti közösségünkbe, akinek tapasztalata, tudása, energiája lehetôvé teszi, hogy saját vállalkozásán túl a megye fejlôdéséért is dolgozzon.

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

A MAGAS SZINTÛ SZAKMAI TUDÁS A LEGFÔBB GARANCIA Ismét mestereket avattak Pécsett.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett autószerelô, kômûves és szakács mestervizsgát sikeresen letevôk közül harmincnyolcan vehették át ünnepélyes keretek között mesterleveleiket.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. SÍKFÔI TAMÁS köszöntôjében egyebek mellett arról szólt, mindazok, akik sikeres vizsgájukat követôen elnyerték a mester címet egy ezredéves tradíció eredményeként lépnek be egy privilegizált körbe.

Kitért arra is: a mesterlevél megszerzésével egyben arra is vállalkoznak, hogy a megszerzett tudásukat továbbadják. A mester példakép, s ennek a szerepnek kell megfelelnie mind a munkájában, mind azon kívül is, hiszen a jövô szakembereinek nemcsak a szakmát, annak szépségeit kell megtanítaniuk, hanem azt is, miként kell egyegy munkahelyen együttmûködni, egy vevôt kiszolgálni, tiszteletet adni egymásnak, s azt megkövetelni.

egy belsô erô hajtja, fejlôdni, tanulni akarnak.

Szólt arról is, egyre többen vannak, akik felismerik: a megrendelôknek a magas szintû szakmai tudásuk a legfôbb garancia. Hangsúlyozta, a talpon maradás, a siker záloga a minôségi munka, a pontosság, a kommunikációs készség, valamint ma már ehhez elengedhetetlenek az informatikai ismeretek is. A most felavatott mesterek egyik fontos feladata, hogy az évek alatt felhalmozott tudásukat átadják az utódoknak, valamint, hogy az általuk elért eredményekkel felkeltsék a fiatalok érdeklôdését a kétkezi munka iránt. Mint ahogy az is, hogy folyamatosan képezzék magukat, ismerjék a legújabb alapanyagokat, technológiákat.

— Régi álmom volt, hogy letegyem a mestervizsgát és amikor megtudtam, hogy Pécsett lehetôség lesz rá, beadtam a jelentkezésemet – mondja Schön Andrea szakácsmester. — A fônököm is biztatott arra, hogy szerezzem meg a mesterlevelet.

Mint megemlíti, nem volt könnyû az agytekervényeket újraindítani, de

— A mestercím egyszerre teher és öröm – emelte ki Várszegi Gyula, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara humánerôforrás-fejlesztésért felelôs alelnöke. — Az, aki nem vett még részt ilyen fajta megmérettetésen, nem is tudja elképzelni, hogy mennyi lemondással jár a mesterlevél megszerzése. Mindazokat, akik erre vállalkoznak,

megérte. Szakmailag és emberileg is sokat kapott a tanfolyamtól. Fôleg a hidegtálak elkészítéséhez sajátíthatott el különbözô fortélyokat. A mestermunkáját is a megszerzett plusz ismeretek felhasználásával készítette el.

— Arra törekedtem, hogy a menüsorom változatos, egyedi legyen, a húsok játszották benne a fôszerepet –

folytatja tovább. — A fôétel báránygerinc volt fácánszeletekkel, libamáj mártással és zöldséges körettel. A desszert pedig – itt elôjött a cukrász énem – málnavelôvel töltött panna cotta volt levendulás fehércsoki-öntettel. Nagyon jó kis csapat jött össze. A tanfolyam során egymástól is sokat tanultunk. A vizsgák elôtt négyen, öten is összeültünk a csoportból, közösen készültünk fel. Barátságok is kialakultak és elhatároztuk, a jövôben is tartjuk egymással a kapcsolatot. Már abban is megegyeztünk, ha elindul a Mesterakadémia, ott folytatjuk tovább.

Orovicza Balázs autószerelô mester az utánpótlás-nevelés, a generációváltás zökkenômentesebbé tétele érdekében szeretne nagyobb hangsúlyt helyezni a tanulóképzésre, ezért is vállalkozott arra, hogy megszerzi a mesterlevelet.

— Igazi kihívásnak és a szakmám megkoronázásának éreztem, hogy 40 évesen visszaülök az iskolapadba – mondja. — Egy belsô kényszer hajtott, hogy letegyem a mestervizsgát. Az édesapám nagyon boldog volt, hogy vállalkoztam rá, és sikerrel vettem az akadályokat.

Hangsúlyozta, nem volt könnyû, voltak olyan pillanatai a vizsgának, amikor érezte, izzadságcseppek hullanak le a homlokáról.

— Nagyon sok plusz ismerettel lettünk gazdagabbak felkészítés során, szinte kivétel nélkül a csoportból mindannyian minden egyes alkalommal részt vettünk az órákon. Az autószerelô szakma hatalmas ütemben fejlôdik, az elektromos és a hibrid meghajtású személygépkocsik szerelése teljesen eltér az eddig forgalomban lévôkétôl. A szakma ennek következtében teljesen átalakul, az informatika, az elektronika szerepe egyre nô, mindinkább közelít a mechatronikához. Az új alkatrészeket nemcsak beépíteni kell, de meg is kell tanítani arra, hogy megfelelô módon mûködjenek – zárja beszélgetésünket, mert kezdôdik az ünnepség mennie kell.

Sz.K.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A JÓ SZAKMA FELÉR EGY DIPLOMÁVAL Az idei tanévben már tizenharmadik alkalommal hirdette meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt a nappali tagozaton végzôs diákok számára.

A tavalyi évben 23 közlekedési csoportba tartozó szakképesítéssel bôvült a szakmalista, így immár 64 szakképesítésben lehetett jelentkezni a versenyekre.

Legtöbben ebben a tanévben is a vendéglátóipari szakmákban indulnak a megmérettetésen, amit a kereskedelmi és gépipari szakmák, az építôipar követ. Megfigyelhetô azonban, hogy a jelentkezések száma egy-két kivételtôl eltekintve a beiskolázások számával arányos.

A versenyek fô célkitûzései: A magyar szakképzés színvonalának további emelése, a szakképzés eredményeinek széles körû bemutatása. A végzôs tanulók és iskoláik megfeleltetése a gazdaság igényeinek és elvárásainak.

A „fizikai szakmák” társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmunkás pályamodell bemutatása, népszerûsítése révén, a pályaválasztás és a pályaorientáció erôsítése által.

A verseny egyre népszerûbb a diákok körében is. A versenyeken részt vevô tanulók száma évrôl évre növekszik.

Ebben a tanévben 12 iskolából 29 szakmában 363 tanuló jelentkezett a versenyre Baranyában.

Az írásbeli elôdöntôk 2020. január 6. és 2020. január 21. között zajlottak a területi kamaráknál, így a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál. A legfelkészültebb diákok további válogatóversenyeken kerülnek kiválasztásra.

A versenyek országos döntôje, hasonlóan a korábbi évekhez, a Szakma Sztár Fesztivál keretében kerül megrendezésre, idén 2020. április 20-22. között a Hungexpo területén.

A versenyek közös eredményhirdetésére 2020. 03. 22-én kerül sor szakképesítésenként, ünnepélyes keretek között.

A kiemelkedô eredményt elérô versenyzôket az MKIK meghívja a WorldSkills és EuroSkills nemzetközi versenyek hazai válogató versenyeire, melyek gyôzteseibôl kerülnek ki azok a fiatal szakemberek, akik képviselhetik Magyarországot a nemzetközi szakmai versenyeken.

Baranyai sikerek minden évben születnek versenyeken. A 2019-es Szakma Sztár Fesztiválon megyénkbôl 6 tanuló ért el dobogós helyezést.

A verseny közönsége a szakmai érdeklôdôkön és a széles közvéleményen túl azok a pályaválasztás elôtt álló fiatalok, akik az egyes szakmák utánpótlását jelentik.

Számukra jelentôs motiváció, hogy a helyszínen láthatták versenyzô társaikat

akiket majd követhetnek. A versenyzôk pedig több ezer látogató elôtt mutathatták meg tudásukat, szerezhettek dicsôséget önmaguk, szüleik, tanáraik, szakmájuk és iskolájuk számára.

A fesztiválon ingyenes részvétellel tavaly közel 15 ezer látogató vett részt. Vidéki iskolákból, a területi kamarák szervezésében 200 busszal 10 ezernél is több diák látogatta meg a fesztivált, 70 százalékuk 6-7-8.osztályos, pályaválasztás elôtt álló fiatal volt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében baranyai iskolákból közel 400 tanuló látogatott el kísérôtanáraival. A fesztivál megtekintésére idén is lehetôséget fogunk biztosítani április 20-21-én, elsôsorban az általános iskolák részére, de szakmát tanuló középiskolások számára is.

DÉLUTÁNI ALVÁS VAGY ERGONOMIKUS KAROSSZÉK Az EFOP-1.2.9-17-2017-00082 „Munka ÉS Család – A nôk munkaerô-piaci helyzetének javítása és Nô-Köz-Pont létrehozása Pécsett” címû projekt keretében rendezett workshopon ismerkedhettek meg a helyi vállalkozók az atipikus foglalkoztatási módok elônyeivel, kiemelve szerepüket az egészséges(ebb) munkakörnyezet kialakításában.

Senki számára nem meglepô, hogy a biztonságos, egészséges munkahelyeken hatékonyabban végzik a munkát, kevesebb stressz éri az alkalmazottakat, így nem csak a munkájuk minôsége, termelékenységük javul, de a közérzetük is.

A munkahelyi egészségfejlesztésre egyre inkább nyitottak a vállalatok is, hiszen a vállalkozás legnagyobb értéke személyi állománya. A workshop során az egészséges vállalati kultúráról, a baranyaiak sportolási szokásairól és az elérhetô sportolási, egészégmegôrzô lehetôségekrôl tartottak elôadást a meghívott elôadók.

A részt vevô vállalkozók megvitatták a különbözô egészségmegôrzést és végeredményben a kiegyensúlyozottabb életvitelt támogató lehetôségeket, melyek a vállalkozások mindennapjaiban is szerepet kaphatnak, a vállalati wellnessprogramoktól kezdve az egyéni mentál higiéniás tanácsadáson át egészen a munkahelyi délutáni alvás bevezetéséig.

13

14

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÓ GYAKORLAT A baranyai kkv-k jó gyakorlatait ismertetô cikksorozatban elsôként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagja a Jobcapital Kft. mutatja be jól bevált gyakorlatait.

A Baranya megyei Jobcapital Kft. toborzáskiválasztásra kötelezte el magát, emellett pedig HR-tanácsadással is foglalkozik. A cég operatív vezetôje, EGYED MIHÁLY nyilatkozott saját mentoringprogramjukról, mely kialakításában és filozófiájában is példaértékû.

kezelni, az lényegesen drágább, mint ha megtenne bizonyos intézkedéseket annak érdekében, hogy a megtalált munkavállalókat meg tudja tartani. E tekintetben érvényesülnek nálunk is a jó gyakorlatok. Számomra az a legfontosabb, hogy nem kiadott szabályzatok, hanem a gyakorlat EGYED MIHÁLY

— Kérem, mutassa be azt a jó gyakorlatot vagy jó gyakorlat-típust, amely leginkább jellemzi az önök cégét!

A munkatársaink szempontjából mi is igyekszünk annak megfelelôen eljárni a menedzsment nevében, mint amit a megbízóink számára tanácsadóként is hangsúlyozunk. Azt szoktuk mondani, hogy a mai világban nagy dolog, ha valaki tud humán erôforrás-kapacitást találni, vagyis sportnyelven fogalmazva bajnokságot nyerni. Ám ez csak az elsô lépés, a bajnoki címet megvédeni már sokkal nehezebb, vagyis még fontosabb feladat megtartani a munkatársakat.

Ugyanis ha valakinek fluktuációt kell

mentén alakítsuk ki a mûködésünket, a gyakorlat pedig nálunk a bizalmon alapszik. Hogyha valaki határidôre, megfelelô, elvárt minôségben elvégzi a feladatát, onnantól kezdve számunkra az kevésbé fontos, hogy otthon a gyerek mellett végezte azt el, vagy az irodájában. Az a lényeg, hogy amikor számot kell adni, amikorra annak el kell készülnie, addigra valóban legyen meg. Ez is a megtartás egyik eszköze, hogy bizalmon alapulva valakik a úgy végezhetik a munkájukat a munkarend tekintetében, ahogy az nekik kényelmes.

Számunkra a legfontosabb az eredmény. Egyébként pedig ezen felül más eszközök is vannak, amelyeket a megtartás érdekében intézményesítettünk, melyek szintén alapvetô jó gyakorlatok, például a mentoring. A mentoringprogramon belül már az elsô naptól igyekszünk a munkatársakat a komfortzónájukba helyezni. Nem követjük el az a hibát, hogy nincs ideje a szervezetnek arra, hogy az új kollégákat betanítsa, vagy arra, hogy ott legyen a számítógép az asztalán már az elsô napon. Emellett nagyon jól szokott esni, ha már az elsô, úgynevezett welcome day-en az új munkavállalókat elkezdjük bekörözni, bemutatjuk a közvetlen mellettük lévô munkatársaknak, akikkel együtt fognak dolgozni, késôbb pedig a vezetôknek is.

Valamint látják elôre azt is, hogy az elkövetkezendô hetekben milyen szakmai, illetve milyen egyéb gyakorlati témákat érintô betanulási fázison fognak keresztülmenni.

A teljes interjú a www.pbkik.hu oldalon olvasható.

A Szigetvári Család és KarrierPONT a Nônap 365 - Nô-Köz-Pont mûködtetése Nyugat-Baranyában, Szigetvár központtal címû EFOP-1.2.9-17-2017-00102 számú projekt az Európai Unió támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásában valósul meg.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÓL INDUL AZ ÉV AZ IMMÁR EZÜST FOKOZATÚ DÉL-DUNÁNTÚLI GÉPIPARI KLASZTERNEK 2020 januárjában a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerv: PBKIK) a korábban elnyert „BRONZE Label” minôsítés után ezúttal az Európai Klaszter Kiválóság „SILVER Label” minôsítését kapta meg. A 2011-ben alakult, jelenleg 32 tagvállalatot számláló, ,,Akkreditált Klaszter címet” többszörösen elnyert Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (DDGK) a régió legnagyobb klasztere, tagvállalatainak mintegy 100 Mrd Ft-os árbevételével és közel 5000 fô munkavállalói létszámával.

Az Ezüst minôsítést a berlini székhelyû European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) szervezet minôsítése alapján érdemelte ki a gépipari tömörülés.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter közel 10 éve, közösen meghatározott célok elérése érdekében dolgozik együtt, melyek a külsô piaci együttmûködés, a klaszter belsô piacának erôsítése, a közös kapacitáskihasználás elôsegítése; a közép- és felsôfokú gépipari szakképzés fejlesztése, a duális képzés ipari igényeknek megfelelô kialakítása; a tapasztalat- és információcsere platformjának mûködtetése; az innovatív közös termékek kifejlesztése; a networking, azaz további ágazatokkal és klaszterekkel való szakmai kapcsolatrendszer kialakítása és menedzsmentje; a közös beszerzés az energia, anyagok, szolgáltatások területén; a közös hazai és nemzetközi megjelenés és képviselet; valamint a közös és erôs lobbitevékenység.

A DDGK többek között az alábbi kiváló fejlôdési indikátoroknak köszönheti az elismerést: ● A klasztermenedzsment és a klasz-

tertagok közötti személyes kommunikációk gyakorisága és hasznossága, melyet taglátogatások, benchmarking klub összejövetelek (idáig több mint 60 rendezvény), közös klaszteres és kamarai rendezvények tesznek lehetôvé, ami a kapcsolati háló kiterjedését és a versenyképesség növekedését eredményezi.

● A klasztermenedzsment szolgálta-

tásainak folyamatos bôvülése, melyet számos elnyert pályázat és kamarai operatív támogatás tett lehetôvé. ● A közös projektek, fejlesztési mun-

kacsoportok számának növekedése a tagok között, mely magában foglalja többek között az alábbi területeken végzett munkákat: ■ Megvalósított szakképzés-fejlesztési programok az elmúlt években: államtitkári lobbi, eredményes szakképzési hozzájárulás elszámolása, duális mérnökképzés hivatalos indítása, Pollack Expo kiállításokon megjelenés, technika szakkörök indítása, pályaorientációs elôadások, fórumok, szülôi értekezletek, üzemlátogatásokon való részvétel, HR adatbázis program – „Kalóz busz” program, mechatronikai képzés indítása, DDGK Ösztöndíj Program, Mûszaki Fórum létrehozása mûszaki tanároknak, Gépdirektíva és CE jelölés képzés megvalósítása.

■ Az üzletfejlesztési szolgáltatásokban domináltak a hazai megkeresések és lehetôségek, azaz a belsô együttmûködés elôsegítése, a közös kapacitáskihasználás meghirdetése, az elfekvô készletek értékesítése, a kapacitások kiajánlása. A klaszter számos belföldi és külföldi üzletember-találkozón vett részt a potenciális üzleti ajánlatok felkutatása és elôkészítése érdekében – pl. bosnyák-horvát B2B, Eszék Gépipari Fórum, Cseh Gépipari Klaszter Konferencia,

Osztrák Beszállítói Nap, Külgazdasági attasé találkozó, Open4Business, Baranya Üzleti fórumok, Ipar Napjai, Automotive, Fakuma Expo, Hannover Messe, Thessaloniki B2B, Kijev B2B, Irán C2C, Stuttgart C2C, Marokkó Logismed. A klaszter közel 20, zömében nemzetközi klaszterrel mûködik együtt stratégiai együttmûködési megállapodásuk alapján.

■ A közös beszerzési rendszer mûködtetésében során mind a közös beszerzésben részt vevô klasztertagok száma megnövekedett, mind az elért kedvezmények mértéke, mind a közösen beszerzett árucsoportok száma (üzemanyag, papír-írószer, targoncagáz, munkavédelmi eszközök), melyet ernyôszervezetként a KKV Trade Kft. menedzsel.

A „SILVER Label” cím elnyerése igen komoly 10 éves munka volt a klasztermenedzsment és a klaszter minden tagjának a részérôl, akik akaratukkal, hitükkel és lelkesedésükkel bizonyították, hogy együttmûködéssel minden akadályt le tudnak gyôzni a közös cél elérése érdekében. A megtisztelô nemzetközi címet 2021. december 31-ig viselheti a klaszter, mely értéket a PR, imázsfejlesztés mellett hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerek kialakításánál, nemzetközi közös pályázatoknál tud hasznosítani.

15

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Télen is mesés a Mátra És tessék mondani, mit lehet itt csinálni? Ez az a kérdés, amit biztosan nem tesz fel senki, aki az Északi-középhegységbe, közelebbrôl a Mátrába látogat. Mert a gyönyörû természeti környezet és a tiszta levegô, a kulturális látnivalók és programok, a felhôtlen kikapcsolódást biztosító kényelmes szálláshelyek, a wellnesslehetôségek mind a pihenést, a lelassulást, a feltöltôdést szolgálják. Aki belép a Mátra „kapuján”, úgy érezheti magát, mintha egy megelevenedô mesevilágba érkezne.

A hegyekhez szokott vándor bármennyire is járatos a hegynek fel-lejtôn le abszolválásában vagy a turistautak feltérképezésében, netán ismeri a fák, az erdei állatok természetét, a Mátrában minden egy kicsit másképp van. Például némileg magasabbak a hegyek: itt találhatók ugyanis hazánk legmagasabb pontjai, az 1014 m-es Kékes és a 973 m-en lévô Hidas-bérc vagy a 965 m-en elterülô Galyatetô. Ez utóbbi és a Kékes is kedvelt üdülôközpont, télen-nyáron fogadja a turistákat. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája, valamint sífutó útjai miatt télen különösen sokan keresik fel. Ez már az a magasság, amikor jó eséllyel megmarad huzamosabb ideig a hó, így a fehér lepelbe burkolózott fák, a takarója alatt pihenô természet, a friss, tiszta levegô különleges atmoszférát teremt a benne elmerülôk számára.

Már az 1800-as évek végétôl felfedezték maguknak ezt a térséget a turisták, így a múlt évszázadban több üdülô és szálló épült a környéken. Az 1990-es években új lendületet vett az idegenforgalom és a mai napig egyre több színvonalas, kényelmes, a legtöbb igényt kielégítô szálláshely létesült. Így akár a szállodából sem kell kilépni ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, a wellness, a fürdôk, a gyerekeknek és a pihenni vágyóknak

nyújtott szolgáltatások, az ételkülönlegességek, borkóstolók akár egész napos elfoglaltságot is jelenthetnek. Ám ha már annyit és olyan magasra utaztunk, érdemes szétnézni a környéken. Mátrafüreden Palócmúzeum és a Kozmáry-kilátó, Sástón az olajfúró toronyból átalakított 50 m magas kilátó, Kékestetôn a hazánk legmagasabb építményei közé tartozó TV-torony, a Galyatetôhöz közeli Piszkés-tetôn csillagvizsgáló, az ország legmagasabban fekvô községéhez, Mátraszentimréhez tartozó településeken tájház, a Három falu temploma és a fallóskúti búcsújáróhely, Parádon pedig kocsimúzeum és a parádfürdôi gyógyvíz várja a térséget felfedezôket.

Akik akár kisvasúton, akár gyalog, erdei gyalogtúrán vagy éjszakai fáklyás túrán, netán nordic walkingolva járhatják be a palócok földjét, hogy megismerjék az egykor pásztorkodással, földmûveléssel, vízimalmok és posztóverô kallómalmok mûködtetésével, hamuzsírgyártással és faszénégetéssel, üveggyártással foglalkozó ôsök örökségét. (forrás: Wikpédia)

sokszinuvidek.24.hu

16

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Mátraháza – Lifestyle Hotel Mátra

Csodálatos erdei környezetben sales@hotelmatra.hu 30/334-4055

„Lifestyle Hotel Mátra – ahol körülölel a pihenés” Szállodánk szeretne egy kicsit többet nyújtani Vendégeinek, innen a név, a „Lifestyle”, azaz életmód, életstílus kifejezés. A nyugodt, csodálatos erdei és hegyi környezet, a természetet idézô szállodai belsô kialakítások segítik a spirituális, mentális feltöltôdést, és azt, hogy egyensúlyba hozzuk magunkat.

Itt minden adott a tökéletes feltöltôdéshez: ● gazdag büféreggeli és büfévacsora ● az 1200 m2-es AMETHYST SPA használata ● két élménymedence, sodrófolyosó, gyermekmedence ● szaunavilág: finn-, bio- és infraszauna, illatkamra ● élményzuhanyok, jégkút és gôzkamra ● natúr wellness szaunával és pihenôvel ● parkra nézô fitneszterem kardiogépekkel ● játszószoba ● kültéri játszótér és kalandpark ● szánkóbérlési lehetôség (tél folyamán) ● fürdôköntös használat ● ingyenes WiFi és ingyenes parkolás

Hunguest Grandhotel Galya – Galyatetô „a 4 évszak élményszállodája” A Mátra és az ország második legmagasabb csúcsán 957 méter magasan, 5 hektáros park közepén, gyönyörû panorámával várja Vendégeit Magyarország magaslati szállodája, a Hunguest Grandhotel Galya.

A patinás, 1939-ben épített szálloda akkor is és ma is a családok, a túrázók, a természet szerelmeseinek kedvenc szállodája.

Itt minden adott a tökéletes pihenéshez.

Tel.: +36-37-576-576 sales@grandhotelgalya.hunguesthotels.hu

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

HORVÁTH LÁSZLÓ „FELELÔSSÉGET ÉRZEK A KÖZVETLEN KÖRNYEZETEM IRÁNT” Szinte mindig úton van Horváth László, a fôként építôipari kivitelezéssel foglalkozó szigetvári MelioStart Kft. ügyvezetôje. Ha nem az építkezéseken találjuk meg, akkor a kamara szigetvári városi elnökeként intézi az ügyeket. Vagy a török-magyar kapcsolatok ápolását végzi, hiszen húsz évig a Török Köztársaság tiszteletbeli konzuljaként segítette az idelátogató politikusok, üzletemberek, turisták útjait. De az is lehet, hogy valamelyik kulturális vagy sportegyesületnek szerez támogatást, esetleg szervezi az utazásukat. Esetleg a Székelyföld Szerelmesei Egyesület alelnökeként gyerekeket táboroztat. Netán a térségbeli vállalkozások összefogásáért tevékenykedik.

Utóbbi munkáját a VOSZ megyei elnökeként is végzi, amiért 2019 végén a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Magyar Gazdaságért Díjjal tüntette ki. Ez nagy meglepetés volt az üzletember számára.

— Amikor az Év vállalkozója díj két Baranya megyei kitüntetettjének ügyét intéztem, akkor tudtam meg, hogy Magyar Gazdaság Díjat adományoznak nekem – válaszolja arra a kérdésre Horváth László, hogy miként kapta meg az elismerést. — A díj indoklásában a szakmai tapasztalat, a vállalkozókért végzett több évtizedes munka szerepelt. Az elismerés megtiszteltetés számomra, de azt gondolom, hogy a jövôre nézve ez kötelezettséggel is jár, mert még nagyon sok tennivalónk van. A Magyar Gazdaságért Díj nemcsak nekem szól, hanem a kollégáimnak is, hisz nélkülük én sem tartanék itt. Vállalkozásunk közel 30 éve mûködik, és nemcsak a szakmai sikereink voltak fontosak számunkra, hanem a társadalmi szerepvállalás is. Sok társadalmi ügy, civilszervezet, sportszakosztály mellé oda tudtunk állni.

— Miért fontos az ön számára a társadalmi szerepvállalás akár ha a VOSZ-nál, a kamaránál végzett munkáját tekintjük?

— Felelôsséget érzek a közvetlen környezetem iránt, még ha javarészt nem is ott dolgozom, de ott élek, onnan foglalkoztatok embereket, vállalkozásokat. Gazdasági háttér nélkül semmi sem mûködik. Számomra fontos, hogy visszaadjak abból, amit én kaptam. Ha a támogatásommal, a segítségemmel örömet tudok szerezni, a fiataloknak lehetôséget biztosítani, akkor megteszem. Mint ahogy az is alapvetô, hogy tudjak a kollégáim családi életérôl, terveirôl, hogy a problémáik megoldásában segíthessek. Hiszen mindkettônk számára az az elônyös, ha a munkájával foglalkozik és nem az otthoni gondjaival.

— Jövôre lesz 30 éves a MelioStart Kft. Mi tartotta meg önt vállalkozóként az elmúlt évtizedekben?

— Amikor 30 évvel ezelôtt megszûnt a korábbi munkahelyem, a Szigetvári Állami Gazdaság, többekkel válaszút elé kerültünk. Azt vallottam és ezzel gyôztem meg az akkori befektetôtársaimat, hogy ha az ember a saját vállalkozását viszi és a saját ötletét, gondolatát igyekszik megvalósítani, ak-

kor nem lehet probléma. Ezért ha kihívással kerülünk szembe, biztosan tudunk megoldást találni. Vállalkozóként, cégvezetôként mindig mindenkit meghallgattam és az ô véleményük is közrejátszott a döntéseimben. Valamit jól csinálhattunk, hisz cégünk meghatározó szerepet tölt be a régióban. Nagyon sok olyan egyedi létesítményt valósítottunk meg, amihez különleges szaktudás és hozzáállás kellett. Ahhoz, hogy ilyen sikereket érhessünk el, a szakmai tudás mellett fontos a szavahihetôség, a stabil csapat, a minôség iránti igény.

A vállalkozás megfelelô anyagi helyzete miatt nyugodtan kötnek velünk szerzôdést, nagyon sok visszatérô partnerünk van.

— Azt hogy kell „jól csinálni”, hogy a szakmájában is kiváló és egy céget is magas fokon tud mûködtetni?

— Azt gondolom, hogy a tisztesség hosszú távon kifizetôdik. Nekem ma ugyanazok az emberek dolgoznak alvállalkozóként, akik korábban alkalmazottként voltak nálam. A munkatársaim, az együttmûködô partnereim közel 80%-a 30 éve ugyanaz. Ez sokat jelent. Ha egy nagyobb volumenû munkára pályázunk, akkor mindig együtt beszéljük át a részleteket.

— Évek óta a kamara szigetvári elnökeként dolgozik. Miért tartotta és tartja fontosnak a mai napig azt, hogy kapcsolata legyen a kamarával?

- Az embernek tartoznia kell valahová. Én a közösségben látom a nagy erôt. A kamarával több évtizede együtt tudunk dolgozni és nemcsak Szigetvár, hanem egész Baranya megye összefogásával. Megismerjük egymás gondjait, problémáit és ezeken közösen igyekszünk segíteni, a sikereket pedig együtt ünnepeljük meg. Ezt a szellemiséget adom át a fiatal vállalkozóknak, akiknek rendszeresen szervezünk találkozókat, beszélgetési lehetôségeket. Fontosnak tartom, hogy tartozzunk valahová és tudjunk egymásról.

K.T.

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

PRÉZLI ÉTTEREM FRANCHISE LESZ A PÉCSI PRÉZLIBÔL A Prézli menô! – ezt egy nyolcéves kislány mondta, amikor már többször megfordult a pécsi étteremben.

2018-ban nyitott és máris olyan elképesztô sikert tudhat magáénak a Prézli étterem, hogy már a franchisehálózat kiépítésén gondolkodik tulajdonosa. Nem is ô keresi a lehetséges partnereket, hanem azok hozzá jelentkeztek be hozzá egy jövôbeni üzletnyitás igényével. Jelenleg hárman várják, hogy megnyissák a saját Prézlijüket, azaz a friss és minôségi alapanyagokat felhasználó, különleges bundakabáttal „felruházott” finomságok éttermét.

— A Prézli koncepciója tulajdonképpen egy kifejezetten magyar streetfood, de egy kis csavarral. A mindenki által ismert és szeretett rántott húst, halat, sajtot, zöldséget modernizáltuk és könnyen, gyorsan fogyaszthatóvá tettük. Harmadik generációs vendéglátósként kollégáimmal kikísérleteztünk egy olyan technológiát az alapanyag kezelésével és fûszerezésével kapcsolatban (pl. különleges morzsakeveréket állítottunk össze), ami magas minôségûre emelte a klasszikus rántott ételeket – kezdi az ötlet bemutatását a pécsi Aranygaluska éttermet is üzemeltetô vállalkozás vezetôje, VAJDA VIRÁG. — Friss húsokkal, alapanyagokkal dolgozunk, ehhez találtunk ki 3-4 féle, a szezonnak megfelelô mártogatóst, 2-3 féle köretet. A panírt gluténmentes változatban is készítjük, amire egyre nagyobb az igény. Az édesség az Aranygaluskában jól bevált túrógombóc, amire a vendégeink azt mondták, hogy világhíres. A másik a tejberizs, és nagy siker a házi jeges tea is. Ezek mind olyan ételek, amelyekhez nem szükséges szakács jelenléte. Ezért is találtam ki ezt a modellt akkor, amikor volt egy rendkívül megterhelô idôszak az Aranygaluskában, két évig ugyanis nagyon nehezen kaptam szakácsot, és szerettem volna egy olyan vendéglátóipari egységet kialakítani, ami mellôzi ezt a fajta szakképzett munkaerôt.

VAJDA VIRÁG

— Talán elsôsorban a fiatalokat vonzza ez a kínálat, nem?

— Mi is ezt gondoltuk, viszont a vendégeink között markánsan jelen van a 35-55 év közötti korosztály.

Emellett persze a fiatalok is jönnek.

— Úgy tudom, hogy a közelmúltban Szegeden is nyílt egy Prézli.

— Igen, több mint két hónapja mûködik és már komoly sikere van.

Felmerült annak az ötlete, hogy építsünk franchise-t, mivel volt rá jelentkezô. Szerettük volna egy utcai környezetben is kipróbálni az étterem mûködését (a pécsi egy bevásárlóközpontban található – a szerk.), így Szegeden már ilyen helyet kerestünk. Nagy szeretettel fogadták a pécsi Prézlit, a helyi gasztrobloggerek is írtak rólunk. Még az sem befolyásolta a vendégek érdeklôdését, hogy az üzlettôl egy sarokra egy KFC nyílt. A sikerünk abban is rejlik, hogy nincsenek adagok, mindenki annyit fizet, amennyit kér és mindent mindennel lehet variálni.

— Miben volt más a Prézli létrehozása, mint az Aranygaluska mûködtetése?

— Egyszerûsíteni szerettem volna, és szerintem az emberek nagyobb része megtanítható egy Prézli-féle étte-

rem üzemeltetésére. Ez egy picike, nagyon jól koordinálható, igen gyors forgási sebességû bolt és tulajdonképpen nincs hulladék, maradék, mert annyit sütünk, amennyi el is fogy.

— Hol tart a franchise-osítási folyamat?

— Egyelôre nagyon az elején vagyunk. A szegedin kívül még két érdeklôdônk van, egy budapesti és egy nyugati határközeli, aki lehet, hogy átviszi Ausztriába az üzletet. Igyekeztünk nem gyorséttermire készíteni a Prézli arculatát, kicsit melegebb fogadtatású lett a kialakítás. A franchise-t akkor fogjuk tudni igazán elindítani, ha meglesznek a kellô tapasztalatok a szegedi üzlet mûködésével kapcsolatban.

— Egy franchise-hálózat létrehozása nem kis munka. Mi ennek a folyamata?

— Elôször is a legfontosabb lépés az volt, hogy mindent, ami az ötlettel kapcsolatos, levédettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. Van olyan ismeretségünk, aki már épített franchise-t, és felvettük a kapcsolatot a budapesti Franchise Szövetséggel is. Vannak sémák, amelyeket követni kell és így egyszerûbbé válik a folyamat. Arculati és technológiai kézikönyvet kell létrehozni, leírni a folyamatokat, a feltételeket... Már most látszik, hogy egy nagyon könnyen kezelhetô üzlet lett az elgondolásból.

— Mivel lehet fejleszteni az étterem mûködését? Korábban elindult a házhoz szállítás is.

— Igen, ez például a fogyasztói szokások megváltozása miatt roppant lényeges. Fejlesztés lehet, hogy a szezonhoz igazodóan tematikus hónapokat csinálunk, amikor egy-egy alapanyagra, ízre fókuszálunk. Még nagyon sok ötletünk van. Ugyanígy komoly figyelmet fordítunk a marketingre is, hiszen fontos a megjelenés. A párom, Lôrinc Antal felel a marketingért, én pedig a vendéglátás szakmai részét viszem. A siker érdekében mindkettônek magas szinten kell mûködnie.

K.T.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

KASZA ÉS TÁRSA KFT. „KERESKEDÔI ALAPELVEM: ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI” Új székhely/telephely – új tevékenységi kör. Ezt hozta a pécsi székhelyû Kasza és Társa Kft. számára a 2019-ben bekövetkezô változás. Tulajdonképpen annak a kényszere miatt költözött új telephelyre az E.On által a 2014/2015-ös évben az Év beszállítója címmel elismert vállalkozás, hogy tulajdonosa eladta a korábbi székhelyükként használt ingatlant, ám az új hely kiváló lehetôségeket is teremtett számukra. A nagyobb terület módot ad egy légtechnikai, szigetelésés rögzítéstechnikai szaküzlet kialakítására. Persze ehhez piackutatásra és tudatos tervezésre is szükség volt.

— Ipari szerelvények nagykereskedelmével foglalkozunk 2002 óta. Nagyberuházásokhoz tartozó csövek, csôidomok, csôszerelvények és az ehhez kapcsolódó kiegészítô elemek, alkatrészek értékesítését, szállítását végezzük ipari felhasználók számára. Ahogy a piac megkívánta, úgy bôvítettük folyamatosan a cég profilját – kezdi a vállalkozás történetét KASZA TIBOR ügyvezetô. — Fejlôdésünk „klasszikusnak” mondható, hiszen kezdetben egy garázsraktáram volt, majd a folyamatos növekedésnek köszönhetôen 2019ben már 9 munkatárssal dolgoztunk egy mintegy 600 m2-es raktárban. Tavaly a volt Délhús telephelyén, a Siklósi úton alakítottuk ki az új bázisunkat, ahol utcafronti üzletet is nyitottunk, így megkezdtük a kiskereskedelmi tevékenységet, emellett pedig az épületgépészetre is nagyobb hangsúly került. A korábbi kétszerese lett a raktárkapacitásunk, és már 12-en vagyunk a vállalkozásban. Szintén 2019-ben nyitottunk üzletet Zalaegerszegen, így könnyebb kiszolgálni nyugat-magyarországi partnereinket.

— Milyen koncepció, elgondolás alapján alakítják ki, hogy mivel kereskedjenek?

— Alapvetôen az ipari-, kazánháziés az épületgépészeti szerelvények és kiegészítôk a fô irányvonal, de ez egy

nagyon széles paletta. Figyeljük, hogy a partnereink részérôl mire keletkezik igény, és mi is keressük a kapcsolódó termékeket. Eddig fôleg acéltermékeket forgalmaztunk, de mivel megnôtt a raktárkapacitásunk, lehetôségünk van az eddig a nagyberuházásokhoz, a nagyobb építkezésekhez és a jelentôsebb nehézipari cégekhez, kivitelezôkhöz szállított termékválaszték kibôvítésére.

KASZA TIBOR

Ugyanis vevôink a nagyobb beruházások mellett kisebbekben is közremûködnek, esetleg más típusú munkákat is végeznek, pl. tûzivíztárolókat, csatornákat építenek, így a teljes körû kiszolgálás érdekében kibôvítjük a mélyépítési, vízgépészeti kínálatunkat – ez az egyik idei tervünk. A másik irány pedig, hogy külön üzletágként, de ugyanezen a telephelyen nyitunk egy légtechnikai, szigeteléstechnikai és rögzítéstechnikai szaküzletet. Ezzel a gépészeti kivitelezô vevôinknek szeretnénk kedvezni.

— Ezek szerint az új telephely új perspektívát is hozott a cég életébe.

— Igen, eddig csak nagykereskedelemmel foglalkoztunk, tavaly óta pedig kiskereskedôk is lettünk. Jelentôs láthatóságot teremtett számunkra, hogy a Siklósi úton vagyunk, lényegesen bôvült az iroda- és raktárkapacitásunk, illetve a logisztika, a kamionok szempontjából is sokkal kedvezôbb ez a hely.

— Mik azok a kihívások, feladatok, amelyekkel naponta szembesülnek, akár ha a piacot tekintjük?

— Egyrészt kihívás a meglévô vevôk magasabb szintû kiszolgálása és megtartása, mint ahogy az új partnerek megtalálása is. Vallom, hogy a piacon maradáshoz szükség van a folyamatos bôvülésre, ami azt eredményezi, hogy egyre erôsebbé, jelentôsebbé válik a piacon való jelenlétünk.

— Azt a szakértelmet, amely a partnerek megtartásához szükséges, honnan szerzik?

— Figyeljük, hogy milyen új termékek jelennek meg a piacon, emellett szakadatlanul tanulunk a raktáron tartott termékeinkrôl is. A bejövô termékekrôl a lehetô legszélesebb körben informálódunk, ezt a beszállítói üzletkötôk szakmai támogatása, illetve esetenként a gyártói képviselôk bevonása is segíti.

— A honlapjukon találhatók katalógusok, termékismertetôk, viszont nincs webáruházuk, ami ma már szinte kikerülhetetlen egy kereskedést folytató cégnél.

— Éppen folyamatban van a webáruházunk kiépítése. Másfél évvel ezelôtt bevezettünk egy vállalatirányítási rendszert, ehhez kapcsolódik majd a webshop. Amit azért is tartunk elengedhetetlennek, mert az emberek, így partnereink jelentôs része is az interneten keres, ott informálódik. Egy jól mûködô webáruház újabb vevôket hozhat, könnyebben megtalálnak bennünket. A webáruház a készleten lévô termékek eladását is segíti, ami gyorsítja a kereskedelmi folyamatot és a mi vállunkról is levesz egy bizonyos mennyiségû munkát.

— Miként alakul a versenytársakkal a kapcsolatuk?

— Kereskedôi alapelvem: élni és élni hagyni. Lehetôség szerint én is vásárolok attól, aki tôlem vesz. Több országos hálózattal is kapcsolatban vagyunk, számunkra fontosak ezek az együttmûködések, mert ezekkel kölcsönösen erôsítjük egymást.

K.T.

SZAKMÁK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A MEGRENDELÔ A FOTÓSHOZ RAGASZKODIK Lassan nem lesz olyan szakma, amelynél ne okozna gondot az utánpótlás-nevelés. Még az olyan esetében is, mint a fényképész, ami korábban a divatszakmák közé tartozott. A Centranet Bt. ügyvezetôje, LÉVAI GÁBOR már nagyon korán bekapcsolódott a tanulóképzésbe, ennek már több mint egy évtizede.

— A családi vállalkozásunkat a testvéremmel közösen hoztuk létre, szinte azt követôen, hogy 2005-ben OKJ-s vizsgát tettem – kezdi beszélgetésünket Lévai Gábor. — Fiatal korom óta fotózom. Amikor úgy döntöttem, hogy beiratkozom a Simonyi Károly Szakközépés Szakiskolában induló tanfolyamra, már sok mindent tudtam a fényképzésrôl, már túl voltam az elsô kiállításomon.

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a mesterem Dékány Zsolt volt, akivel a mai napig kapcsolatban vagyok, közösen tartok vele tanfolyamokat a Barbakán Fotóiskola keretei között.

A tanítás a kezdôknek szóló tanfolyamok révén már 2007 óta az élete része, a hivatalos fényképész oktatásba azonban bizonyos mértékéig a véletlen folytán került. Ugyanis 2010-ben azzal kereste meg egy akkor még amatôr fotós ismerôse, Bergics Balázs, hogy elvállalná-e a gyakorlati oktatását az OKJ-s képzésben.

— Eleinte csak egy-két tanulóval foglalkoztam, fokozatosan szereztem meg magam is a gyakorlatot ahhoz, hogy miként is kellene csinálni – folytatja tovább beszélgetésünket. — Aztán a jogszabályi elôírásoknak eleget téve 2013-ban a mestervizsgát is letettem.

Mint mondja, minden esetben elbeszélget a hozzájuk tanulónak jelentkezôkkel. A legfontosabb kérdés, amit ilyenkor feltesz nekik, el tudják-e képzelni, hogy néhány év múlva önállóan, hivatásos fotósként dolgozzanak? Ha igenlô választ kap, akkor felhívja arra a figyelmüket, hogy a fotózás szellemileg és fizikailag is embert próbáló hivatás.

Folyamatosan magas színvonalon kell teljesíteni ahhoz, hogy valaki hosszú éveken át sikeres legyen. Azoknak, pedig, akik csak azért tennék le az OKJ-s

vizsgát, mert nem tudják, hogy mihez is kezdjenek, felajánlja a lehetôséget, hogy válasszanak a rövidebb ideig tartó tanfolyamaik közül, s ha valóban ezt a pályát szeretnék élethivatásként, akkor még mindig jelentkezhetnek a kétéves képzésre.

— A tapasztalatok szerint kezdô szintrôl indulva általában 5-8 év kell, mire valakibôl önállóan dolgozni képes fo-

LÉVAI GÁBOR

tográfus válik. Ebben a folyamatban az OKJ-s végzettség megszerzése hasonló lépcsô, mint az autós jogosítványé – innentôl már élesben, egyedül lehet gyakorolni. Kell azonban idô, amíg kialakul az egyéni látásmód, és a tanuló megszerzi a szükséges rutint, amivel egyre összetettebb feladatokat lesz képes megoldani – ad hangot véleményének.

— A fotózás magányos mûfaj, ebben van a nehézsége is. Vallom, hogy abban, hogy sikeresen mûködik a vállalkozásunk, nagy szerepe van az OKJ-s tanfolyamra való jelentkezésem elôtti három egyetemi évnek.

Jelenleg tíz tanulója van, közülük nyolcan az iskolarendszerû nappali képzésben vesznek részt míg ketten a felnôttoktatás keretében sajátítják el a szakma alapjait. Egy idôben általában négyen-öten vannak.

— Nagyon fontosnak tartom, hogy képesek legyenek hatékonyan dolgozni úgy, hogy minôségi munka kerüljön ki a kezük alól – emeli ki Lévai Gábor. — A feladataikat idôre kell elkészíteni, ugyanis a megrendelôk általában gyor-

san és magas színvonalon elvégzett munkát várnak el. Nagy hangsúlyt helyezek arra is, hogy minél önállóbban oldjanak meg egy-egy feladatot, éppen ezért a második évben már az ilyen jellegû munkák kerülnek a középpontba.

Ekkor kezdik el a saját portfóliójuk összeállítását is az év végi vizsgára.

Emellett kötelezôen el kell készíteniük az általuk létrehozandó cég üzleti tervét. Ki kell találniuk, hogy mivel akarnak a végzést követôen foglalkozni, annak a tevékenységnek milyen költségei lesznek, s mennyi bevétel szükséges ahhoz, hogy azokat ki is tudják fizetni, s még a saját megélhetésükre is jusson fedezet.

Kitér arra is, hogy az alkalmazott fotós piacot egy, jó esetben egy-két fôs mikrovállalkozások alkotják. A megrendelôknek éppen ezért az a fontos, hogy ki lesz az, aki a fotókat elkészíti. Mindenhol személyesen kell megjelenni, s ez az, ami nagyon megnehezíti az utánpótlás-nevelést.

— Ebben a szakmában nem lehet alkalmazottként elhelyezkedni – hangsúlyozza. — Magyarországon egyelôre kevésbé vannak nagy fotóstúdiók, ahol ezzel a végzettséggel már fotóasszisztensként alkalmaznak valakit és az ott eltöltött évek alatt folyamatosan fejlesztheti a tudását. Tôlünk nyugatabbra, fejlettebb piacokon több ilyen tanulási lehetôség van. Az igazán rátermett és tehetséges fotósok ezzel a plusz tudással felvértezve sok esetben sikeres egyedi pályát futnak be. Budapesten már jellemzôbb a specializálódás, van is akkora felvevôpiac, hogy valaki például csak üzleti portrékat készítsen.

Szól arról is, a több lábon állás jegyében a képzésnek ma már része a kiadványszerkesztés, azok nyomdai elôkészítése, ugyanis az okostelefonok és a digitális fényképezôgépek térhódítása miatt egyre nagyobb szükség lesz vizuális szakemberre, mint fényképészre. A kis cégek általában ezekre a területekre olyan szakembereket keresnek, akik egy személyben fotósok, kiadványszerkesztôk, és nem jönnek zavarba, ha egyszerûbb grafikai vagy webdesign feladatok jönnek szembe.

Sz.K.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG PRIORITÁSAI AZ ÚJ PERIÓDUSBAN A 2019–2024 közötti idôszak legfontosabb célkitûzéseit 6 pontban foglalta össze Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. Az ambiciózus célkitûzések Európán túlmutató értékeket tükröznek, miközben kontinensünk érdekeinek szem elôtt tartásával egy élhetôbb, modernebb 21. századi struktúra formálódik.

1. Európai zöld irányvonal A fiatal generációk és a következô nemzedékek életét mostani döntéseink és életvitelünk befolyásolják. Az éghajlatváltozás negatív trendjének megváltoztatása, a világ elsô klímasemleges kontinensévé válásához kutatás-fejlesztésre, innovációra, gazdaságszerkezeti átalakulásra és aktualizált iparpolitikára van szükség.

2. Az emberek érdekeit szolgáló gazdaság Az európai szociális piacgazdaság egyedülálló a világon. Alkotóelemeinek megóvása és fejlesztése – mint például a kisvállalkozások támogatása, illetve a munkavállalók biztonságának erôsítése – elsôrendû feladat.

3. A digitális kor igényeinek megfelelô Európa A technológia gyökeresen átalakítja társadalmunkat, a benne rejlô lehetôségek innovatív, humán központú, biztonságos és etikus módon történô megragadása pedig elengedhetetlenül fontos, ha Európa a digitális átalakulás nyertesei között akar lenni.

4. Európai életformánk védelmezése Az alapvetô értékek védelme pozitívan befolyásolja a tagállamok együttmûködési hajlandóságát, ezzel jó hatással van a belsô piac mûködésére. A belsô és kívülrôl jövô migráció új szabályozási mechanizmusára van szükség, a biztonság szem elôtt tartásával.

5. Európa globális szerepének erôsítése A felelôs globális vezetés céljával kiegyensúlyozott, és a felek számára elônyös megállapodásokra kell törekedni, mely elônyök a gazdaság, az emberek és a környezetvédelem terén értendôk. Erôs, biztonságra törekvô és ellenálló Európa megalkotása a cél.

6. Új lendület az európai demokrácia számára A demokrácia ösztönzése, védelme és megerôsítése érdekében nagyobb beleszólási lehetôséget kapnak az európai polgárok. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács kapcsolatának erô-

sítése érdekében a jogalkotási mechanizmusok átalakítására is sor kerül csakúgy, mint a külsô beavatkozásoktól való védelem kialakítására.

A témát partnerünk, a Baranya Megyei Europe Direct Iroda szolgáltatta.

Forrás: https://ec.europa.eu https://www.facebook.com/bmeip/ További linkek: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-20192024/european-green-deal_hu https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-20192024/economy-works-people_hu https://ec.europa.eu/info/priorities/europe-fit-digital-age_hu https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-20192024/promoting-our-european-way-life_hu

HUNGEXPO NEMZETKÖZI ÜZLETI LEHETÔSÉGEK KARNYÚJTÁSNYIRA SIRHA 2020 – GASZTRONÓMIAI SZAKKIÁLLÍTÁS ÉS ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓ A januárban lezajlott SIRHA nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa expón közel 200 kiállító, versenyek és bemutatók várták a résztvevôket, akiknek lehetôségük volt üzleti partnerekkel való találkozásra, vagy akár üzletkötésre is az Enterprise Europe Network szervezésében lezajlott nemzetközi üzletember-találkozón.

A részt vevô baranyai élelmiszer- és vendéglátóipari vállalkozások a 8 országból érkezett partnerekkel, technológiákkal, trendekkel és termékekkel ismerkedhettek meg.

Az üzletember-találkozón pedig saját szolgáltatásaikat, termékeiket ismertették tárgyalópartnereikkel, akik az vendéglátás, az élelmiszer-, a cukrász-, és a szállodaipar képviselôibôl álltak.

CONSTRUMA 2020 – NEMZETKÖZI ÉPÍTÔIPARI SZAKKIÁLLÍTÁS IDÔPONT: 2020. ÁPRILIS 1-5.

Az idén 39. alkalommal megrendezésre kerülô kiállítás számos szakmai programmal és bemutatóval várja a résztvevôket. Az építôipar, az épületgépészet és a lakberendezés újdonságai, legújabb technológiai fejlesztései kerülnek bemutatásra.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációt, a termelés-kivitelezésüzemeltetés-modern technológián alapuló életciklus-szemléletet, vagy éppen az alternatív építôanyagokat tárgyaló elôadásai mellett a konferencián és a szakmai fórumokon is kiemelt helyet kap az energiahatékonyságot és a fenntartható fejlôdést szolgáló megoldások témája.

IPAR NAPJAI IDÔPONT: 2020. MÁJUS 5-8.

Különbözô ipari ágazatok, hazai és külföldi piacvezetô cégek, kkv-k egy helyen. Az Ipar Napjain több mint 500 kiállítóval találkozhatnak a résztvevôk, akiket a legújabb technológiai megoldások, szakmai újdonságok, ipari eredmények várnak.

A programok között számos konferencia, workshop és verseny kap helyet olyan témákban, mint hatékonyságfejlesztés, mesterséges intelligencia és munkavédelem. A rendezvényekre minden érdeklôdôt várnak!

INNOPULZUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

MAGNUS AIRCRAFT A MAGNUSNÁL AZ INNOVÁCIÓ A MOZGATÓRUGÓ „A cég lételeme az innováció, az üzleti modell alapja, minden folyamat e köré épül. Hatékonysága meghatározza a cég teljesítményét” – összegzi a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által készített IMP3rove felmérés a pogányi székhelyû, repülôgépgyártással foglalkozó Magnus Aircraft Rt. innovációs tevékenységét. Mint BOROS LÁSZLÓ vezérigazgató mondja, a vállalkozásban az innováció a mozgatórugó, hiszen a piacon a versenytársaik döntô többsége 30 éves múlttal rendelkezik. Ezt az igen jelentôs elônyt pedig csak úgy tudják ledolgozni, ha valami újat is hozzátesznek a termékükhöz.

— Már az elsô termékünk, a Fusion is számos újdonságot hordozott magában a versenytársakhoz képest, akár a szárnykialakításra, akár a tervezésre gondolok, ennek eredményeként egy rendkívül gazdaságosan üzemeltethetô repülôgép lett – fogalmaz Boros László. — Az innovációt tekintve ugyanígy megyünk tovább: már van egy szimulátorfejlesztésünk, hamarosan hozzálátunk az United Aircraft Co.-val az IL 103-as repülôgépük modernizációjához, ezzel párhuzamosan zajlik a hatüléses modellünk koncepciós tervezése. Ezek viszonylag hosszú folyamatok, amelyeket 10 fôs fejlesztési csapatunk végez. És hogy milyen mértékben jellemzô ránk a külsô meglátásokra való nyitottság, az is bizonyítja, hogy a repülôgép mellett kajakot is gyártunk. Olimpikonokkal közösen fejlesztünk egy új versenykajakot, amellyel talán a nem túl távoli jövôben már futamokat nyerhetnek a magyar versenyzôk. Ez például egy kívülrôl jött ötlet volt, amiben fantáziát láttunk.

— Mi indukálja az innovációs tevékenységeket a Magnusnál?

— A Fusion esetében volt már olyan típusfejlesztés, ami megrendelôi

BOROS LÁSZLÓ

igényre történt. Azonban természetesen folyamatosan végzünk piacelemzést, -kutatást, keressük a piaci réseket, a fejlesztéseink fô irányvonalát ez határozza meg. Mindezek mellett az innováció a már meglévô termékvonalainknál is észrevehetô, ugyanis a vásárlói vagy akár a kollégáink visszajelzései alapján folyamatosan fejlesztjük, jobbá tesszük a már meglévô repülôgépeinket is. A javaslatokat megvitatjuk és ha relevánsnak, kellôen innovatívnak gondoljuk, akár a légügyi hatóságok/szervek bevonásával módosítjuk a meglévô gyártástechnológiánkat.

— Miként történik az innovációs tevékenység finanszírozása?

— Jelenleg ott tart a cég a fejlôdési pályán, hogy most fejeztük be az alapberuházást, hamarosan indul a sorozatgyártás, a termékünk piacérett lett. Idáig meghatározott üzleti terv alapján fôképp a tulajdonosunk finanszírozta az innovációs fejlesztéseket, de több pályázatot is nyertünk, és elôfordult, hogy egy-egy kisebb fejlesztésünkre hitelt vettünk fel. Jelenleg is több pályázatunk fut, a Pécsi Tudományegyetemmel közösen is.

— Említette a pécsi egyetemet, mellette más külsô cégekkel is van együttmûködésük az innováció területén?

— Az egyetemmel nagyon sok mindenben gondolkodunk és dolgo-

zunk együtt, ezt büszkén mondhatom. Ezen kívül mérnökirodákkal is vannak együttmûködéseink olyan területeken, amelyekre nem vagyunk felkészülve. Megtaláltuk a stabil partnerünket egy oktatással foglalkozó cégben is.

— A kamara által nemrégiben egy IMP3rove felmérésen vettek részt. Miért vállalkoztak erre?

— Volt bennünk egyfajta kíváncsiság, hogy megnézzük: egy ilyen széles háttérbázis felôl tekintve hol tartunk más cégekhez képest. Számomra elég biztató kép rajzolódott ki a felmérés eredményeként. Azonban azzal is szembesültünk, hogy még van fejlôdni valónk a külsô partnerek bevonását, az azokkal való együttmûködést illetôen.

— Ez a felismerés milyen változtatást igényel az önök részérôl a továbbiakban?

— Tudatosítanunk kell, hogy az innovációt tekintve érdemes szélesebb körben támaszkodnunk a partnereinkre. A napi mûködést érintôen elég jól felépítettük a partnerhálózatot, fôleg Baranyában, ezt a kapcsolódást az innováció területén is el kell érnünk.

Emellett látjuk, van még mit tanulnunk másoktól, hogy a hatékony felhasználás érdekében miként kell bevonni és cégen belül mûködtetni a kollégák tudásanyagát, tapasztalatát.

Azt azonban érdemes látni, hogy a Magnus Aircraft 2017 áprilisában költözött Pécsre egy 200 m2-es hangárból, akkor összesen 14-en voltunk a vállalkozásban. Most lassan három év után 74-en vagyunk és 8000 m2-en dolgozunk. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ha valamilyen külsô segítség által felnyitják a szemünket, hogy valamit lehetne jobban vagy másként csinálni, nem tanulunk belôle. Az összes ilyen jellegû információt igyekszünk végiggondolni, beépíteni a mûködésünkbe. Már most vannak olyan részei a felmérésnek, amelyeket mindenképpen alkalmazunk a mindennapjainkban.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

SZEBÉNYI ANDRÁS „HISZEM, HOGY A SZELLEMI NEVELÉS MELLETT UGYANOLYAN FONTOS A TESTI NEVELÉS IS” Mennyit számít egy jó pedagógus ösztönzése, szakmai hozzáértése gyermekkorban, illetve a közösség abban, hogy valaki egy életre elkötelezôdjön a sport, a mozgás mellett! Erre jó példa a PSZC Zsolnay Vilmos Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának gyakorlati oktatásvezetôjeként és saját vállalkozásában is oktatással foglalkozó Szebényi András, akinek a „sportkarrierje”az úszástól a triatlonig vezetett. Ma már az aktív versenysport után hobbisportolóként rója a kilométereket.

— A sportolással már kisgyermekkoromban kapcsolatba kerültem. A pécsi Nevelési Központ óvodájában volt egy gyerekmedence, ahová az iskolából átjárt úszást tanítani Anatolij Pertov, ott kezdôdött az úszás szeretete – emlékszik vissza Szebényi András a kezdetekre. — Az Anikó utcai általános iskola sportelôkészítôjére jártam, ahol alsó tagozatban már olyan neves

szakembereknél úsztam versenyszerûen napi rendszerességgel, mint Tari Imre, Módosné Iván Lili, Sántics Béla, Tóvári Ferenc. Ez a versenyszerû úszás heti 8-10 edzéssel és a hétvégi versenyekkel felsô tagozatban is folytatódott a TÁSI-ban.

A hosszútávúszás után 16 évesen egy véletlenszerû váltás következett: Tóvári Sándor ajánlotta kipróbálásra a triatlont, amit Nemes Csaba edzôsége alatt nagyon megkedveltem. Nemcsak Csaba bácsit, hanem a „nagy családot”, az edzôtársakat, a csapattársak szüleinek életre szóló barátságát adta a triatlon sport. Olimpiai távon és középtávon is kipróbáltam magam, ami mögött rengeteg edzésmunka, edzésóra van.

— Ma is ilyen intenzíven sportol?

— Ahogy az ember élete halad elôre, az élsport szerepét természetes módon átveszi a munka, a család. Az aktív 18-20 év versenysport után, ahol szép emlékek, eredmények születtek, a sport inkább hobbiként, szabadidôként van jelen. Persze az embernek mindig megmaradnak a céljai a sportban is.

Felnôttkorban elôtérbe került a futás, mivel a kerékpár és az úszás sokkal idôigényesebb. Eddig 4 maratont teljesítettem sikeresen, ezek életre szóló élmények mind a felkészülési részt, mind pedig magát a versenyt és annak hangulatát tekintve.

— Csoportosan vagy inkább egyedül sportol szívesen?

— Inkább az egyéni sportokat kedvelem, de az egyéni sportot is nagyon nehéz csapat nélkül ûzni. A csapat segít a motiváció fenntartásában. Persze a csapat szó felnôtt hobbisportolóként a barátokat jelenti, mert egyre nehezebb az idô egyeztetése, hogy együtt el tudjunk menni mozogni.

— A verseny izgalmáért vagy csak önmaga örömére mozog?

— Fiatal koromban rengeteget versenyeztem, ezért a mai hobbisportolásnál is elég feszes célokat tûzök ki magam elé. Ennyi év sporttapasztalatával próbálom reálisan felmérni a képességeimet, ez számomra azt jelenti, hogy nem elég lefutnom a maratont vagy átúszom a Balatont, hanem vannak idôcéljaim.

Korábban értem el kimagasló eredményeket, például a triatlon országos diákolimpián 2. lettem, úszás országos bajnokságon pedig 10. Hobbisportolóként a 3 óra 18 perc alatt teljesített maratoni táv a legjobb idôm, amire büszke vagyok.

— Miért játszik ilyen fontos szerepet az életében a sport?

— Fejleszti az olyan egyéni képességeket, mint a kitartás, a nyugodt gondolkodás, a terhelhetôség, illetve életre szóló barátságokat, kapcsolatokat alakít ki az üzleti életben, valamint a munkám során is.

— Elôfordult-e már, hogy valakit megfertôzött a sportszeretettel?

— A gyerekeimet is igyekszem a sport szeretetére nevelni, mindegyik gyermekem sportol valamit. Hiszem, hogy a szellemi nevelés mellett ugyanolyan fontos a testi nevelés is. Emellett a családom összes tagját sportolásra buzdítom, de ez akár lehet egy közös kerékpározás vagy túra is.

— Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá?

— Ha az ember a mindennapok részévé tudja tenni a sportot, akkor kialakul egy igény, és így könnyû beépíteni az életritmusba. Hogy egy példát hozzak: az ember otthon napi szinten bármikor el tud tölteni egy órát bármivel. Viszont egy óra alatt le lehet futni 10 km-t is, ami már szép teljesítménynek számít. Ilyenkor úgy érzem, hogy hasznosan telt az az egy óra.

K.T.

MUNKAERÔ / TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÉL-DUNÁNTÚL MUNKAERÔPIACA 2020-BAN MÉG INKÁBB SZÁMÍT A DIÁKOKRA 2020 várhatóan a szakképzett munkavállalók éve lesz, és a diákokra is így kell tekintenünk – hívja fel a figyelmet KÖVESI PÉTER, a Viapan Group pécsi kirendeltségvezetôje.

A Dél-Dunántúl munkaerôpiaci újdonságairól, a 2020-as prognózisokról a térség meghatározó HR-szolgáltató cégcsoportja, a Viapan Group pécsi kirendeltségvezetôje, Kövesi Péter nyilatkozott.

A baranyai vállalatok, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakmai partnereként is sikeres és tanulságos évek állnak a cégcsoport háta mögött. A Viapan munkaerô-kölcsönzés vagy -közvetítés formájában juttatja partnereit diák, felnôtt, de akár nyugdíjas munkavállalókhoz is, emellett szervezetfejlesztési, tréningszolgáltatást is nyújt, sôt a kollaboratív robotok termelésbe állításának is specialistája. Több mint három évtizedes múltjával a Viapan a következô években a szakképzett munkaerôre fókuszál.

A sokat ismételt munkaerôhiány továbbra is kihívás marad, de a vállalatok az automatizáció, robotizáció révén lassanként elkezdhetnek koncentrálni a tehetséges szakemberek felkutatására és megtartására. Ennek egyik kulcsa, hogy még fiatal korban magukhoz vonzzák a jövô szakképzett munkavállalóit.

Kövesi Péter ennek sikerét a diákok munkaerôpiaci ismereteinek szélesítésében látja. Ez a célja a Meló-Diák és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködésének, amelynek keretében a diákok élményközpontú üzemlátogatásokon vehetnek részt, azaz tapasztalataik alapján ismerhetik meg a munka világát és egy-egy szakmát.

A Meló-Diák fontosnak tartja a diákok munkaerôpiaci edukációját.

2019 második felében átfogó kutatást készített a dél-dunántúli régió diákjai között. A több mint 750 válaszadó többsége érdeklôdô, a karrierjét már tudatosan tervezô tanuló, akik a mentorálás után kiemelkedô szereplôi lesznek a munkaerôpiacnak. Ezek a tanulók mind jó IKTkompetenciákkal, hasznos szaktudást adó munkatapasztalattal rendelkeznek.

Az informatikai kompetenciák fejlesztését és kiaknázását tûzte ki célul a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel kötött megállapodás is, amelynek értelmében informatikai szakirányú képzésen tanuló nappali tagozatos diákok gyakornoki helyeket szerezhetnek maguknak egy egyszerû elektronikus felületen, amelyhez a Meló-Diák részérôl mentorálás és szervezési segítségnyújtás jár.

ADÓZÓI FIGYELMETLENSÉGBÔL EREDÔ HIBÁK – REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS A rehabilitációs hozzájárulás meghatározása gyakran okoz problémát az érintett adózóknál.

Rehabilitációs hozzájárulást annak az adózónak kell fizetnie, ahol a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 fôt, és a foglalkoztatott, megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Létszámon a KSH szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A hozzájárulás éves összege a kötelezô foglalkoztatási szintbôl hiányzó létszám és a minimálbér kilencszeresének szorzata, amelynek elôlegét (25 százalékát) negyedévente kell megfizetni.

A kötelezettség meghatározásánál a leggyakoribb hiba a téves létszám és minimálbér alkalmazása. További problémákat okozhat, ha a dolgozó a megváltozott munkaképességét késôn, több hónap vagy akár évek múlva jelzi a foglalkoztatójának. Ebben az esetben önellenôrzéssel helyesbíthetô a fizetendô összeg.

Forrás: NAV

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

FELVETT TAG

MB-CATERING KFT. MESTERSZAKÁCSOK A BLÖFF BISZTRÓBAN Sokak örömére nyitotta meg az elmúlt év vége felé két rendkívüli tudással és komoly szakmai tapasztalattal bíró séf Pécs belvárosában a Blöff Bisztrót. MISETA Zoltán és BRUNNER Attila mesterszakács azért gondolta újra ezt a különleges helyet, hogy közösen kamatoz-

MISETA ZOLTÁN

tathassák a szaktudásukat. Eddig mindketten alkalmazottként dolgoztak, most jött a lehetôség, hogy tulajdonosként üzemeltessék a Blöff Bisztró éttermet. Egyelôre a bisztró mûködtetése az elsôdleges cél, de szívesen vállalnak cateringszolgáltatást is.

— A Blöff balkán bisztró jellegû étterem, az egyediségünk a minôség – foglalja össze röviden Miseta Zoltán a hely koncepcióját. — Odafigyelünk az alapanyagok minôségére és igyekszünk azok többségét helyi ôstermelôktôl beszerezni. Éttermünk viszonylag széles szortimenttel rendelkezik, tengeri halakból és a tenger gyümölcseibôl is fôzünk, ami Pécsett viszonylag ritka. Emellett van egy balkáni vonalunk és olyan ételeket is készítünk, amelyek olcsóbb kategóriájúak és a fiatalok körében kedveltek.

TOM MARKET KFT. KIS BOLT NAGY VÁLASZTÉKKAL A hazai és a globális trendek is egyértelmûen azt mutatják, hogy az egyre szorongatóbb gazdasági helyzetben mind nehezebb önálló üzletként talpon maradni, a mûködô kisboltok száma hazánkban is csökken. A kisboltok csak úgy lehetnek versenyképesek, ha közös erôvel, együttesen mûködnek, a megoldást pedig egy hálózat létrehozása jelentheti – ezt ismerte fel Ágai Tamás, aki 2008-ban létrehozta az azóta is 100%-os magyar tulajdonban lévô, pécsi székhelyû Tom Market kisbolthálózatot.

— A franchise rendszerben mûködô kisbolthálózat több mint 150 üzlettel 12 megyében van jelen és egyre dinamikusabban szeretnénk országos lefedettségûvé válni – mondja MACHER FLÓRA ügyvezetô. — 2019-ben megnyitottuk elsô saját üzemeltetésû boltjainkat is. Célunk továbbra is egy olyan professzionális megjelenésû kis-

bolthálózat létrehozása és mûködtetése, amely szolgáltatásait és termékeit tekintve is piacvezetô a hazai kisboltok között és amely partnereinknek, illetve dolMACHER FLÓRA gozóiknak is képes hosszú távon biztos megélhetést nyújtani.

— Büszkék vagyunk rá, hogy az alapító szellemiségét – bár cégünk termékeit, szolgáltatásait, illetve arculatát tekintve is folyamatosan fejlôdik – a mai napig sikeresen megôriztük, és új tulajdonosunk, az ORIENS befektetési csoport segítségével ehhez a jövôben is hûek maradunk – teszi hozzá OROSZ TIBOR ügyvezetô. — Partnereink számára rendelkezésre áll jól bejáratott, sikeres kisbolti modellünk, mely renge-

Brunner Attila többszörös magyar bajnok, a kulináris olimpián kétszer is bronzérmes lett. A két séf a legmesszebbmenôkig használja a modern gasztronómiai technológiát a konyhában, ez is hozzájárul ételeik különlegességéhez.

— Mit várnak a kamarai csatlakozástól és önök miként tervezik az üzleti közösségben való részvételüket?

— Korábban is szoros együttmûködésben dolgoztam a kamarával, mivel részt veszek a szakképzésben, illetve a képzôi ellenôrzésekben is. A korábbi munkahelyeimen tanulóképzéssel is foglalkoztam, mint ahogy most is vannak szakácstanulóink. A kamara részérôl megvalósul egyfajta érdekképviselet, másrészt ha oktatóként gondolok a kamarával való kapcsolatra, a szakképzésben a kamara olyan kapocs, ami továbbítani tudja a döntéshozók felé az igényeinket. Emellett számos pályázati lehetôségben is tud segíteni a kamara – erre is számítunk új belépôként.

teg elônyt jelent piacképes üzletmenetük kialakításához. Központként fontos számunkra, hogy a mindennapokban is intenzív, támogató segítséget nyújtsunk nekik.

— Miért tartOROSZ TIBOR ják fontosnak a kamarához való tartozást?

— A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarához való csatlakozással szeretnénk erôsíteni a piaci jelenlétünket, növelni a helyben történô megjelenéseinket, illetve kiaknázni a szervezet keretein belül megvalósuló együttmûködési lehetôségeket.

Mivel boltjaink esetében visszatérô probléma a megfelelô, szakképzett munkaerô hiánya, ezért a szakképzésben is érdekeltek vagyunk akár az oktatás, akár a tanulófoglalkoztatás vagy a gyakorlati képzés támogatásával.

Fontosnak érezzük, hogy jelentôsen javítsuk a területen lévô településeken a lakosság ellátási lehetôségeit.

EGYÜTTMÛKÖDÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elstartol a DEMOLA a Pécsi Tudományegyetemen ÚJ TÍPUSÚ EGYÜTTMÛKÖDÉSI LEHETÔSÉG AZ EGYETEM ÉS A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTT Az idei év indításával a Pécsi Tudományegyetem is csatlakozott – Budapest és Szeged mellett – a finn gyökerû Demola innovációs hálózathoz, amely a világ 15 országának több mint 50 egyetemét és 750 ezer hallgatóját fogja át. A Demola koncepció célja az egyetemi és a vállalati partnerek közötti, partnerségen alapuló együttmûködés – és az együttmûködésen keresztüli értékteremtés – támogatása. Mit jelent mindez a gyakorlatban, mi teszi egyedivé a Demolát?

A dél-dunántúli régió gazdasági szereplôi számára is lehetôség nyílik megtalálni és – ún. „Demola Challenge” keretében – próbára tenni a legmotiváltabb hallgatókat valós, a vállalat számára fontos, jövôre fókuszáló probléma megoldása során.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara célja a vállalkozások innovatív törekvéseinek segítése, a vállalkozóiegyetemi kapcsolatok erôsítése. A Demola program mûködô példákat tud felsorakoztatni – a pécsi sikerekhez a kamara jelen információadással is hozzá kíván járulni.

A Demola minden „challenge”-re gondosan szelektált, egyetemi hallgatókból álló multidiszciplináris csapatot állít össze, amely a vállalat szakértôivel szorosan együttmûködve 8-10 héten keresztül dolgozik az adott vállalati problémán. A multidiszciplináris csapat a kihívás során széles spektrumú megoldási lehetôségekre törekszik. A „challenge” idôszakban a PTE Demola csapata folyamatosan biztosítja a szakmai támogatást, amely standardizált munkamódszer, eszközök és szakemberek rendelkezésre bocsátását jelenti.

A Demolához történô csatlakozás a vállalkozások számára lehetôvé teszi; a motivált tehetségekkel való együttmûködést; új, lehetséges jövôbeli kihívásokra reagáló fejlesztési irányvonalak kirajzolódását; a munkatársak számára pedig inspiráló munkamódszer megtapasztalását.

EGRID KFT. – OKOS TÜKÖR, PÉLDA EGY MEGOLDOTT DEMOLA CHALLENGE-RE „Tükör. Komputergrafika. Technológiák, amelyek alapvetô emberi kapcsolatokat támogatnak. Mit építenél ezekbôl az alkotóelemekbôl?”

A háttér: Bár a piacon elérhetô már okos, interaktív tükör applikáció, illetve pusztán technológiai megoldást biztosító készülékek is, de ezek egyike sem nyújt olyan átfogó megoldást, egységes végterméket, amely a technológiáját, üzleti megközelítését és a dizájnját tekintve átgondolt egységet képezne.

A kihívás: Az Egrid kft. – amely évtizedes tapasz-

talattal bír az enteriôr világítás és dizájn területén – minden erôforrást biztosít a kreatív gondolkodáshoz, munkához, amely a tükörrel történô új megközelítésû kommunikációt célozza. A cég olyan multidiszciplináris csapatot vár, amely vállalkozna az üvegfelületek – mint a tükrök – használatának forradalmian új szemléletû újragondolására. A cég elsôsorban olyan megoldásokat vár, amelyek láthatóvá, vonzóvá teszik az okos felületekben rejlô potenciált, értéket, és egy zöldebb jövô felé vezetô utat világítanak meg!

Forrás: https://applications.demola.net/cases/528

További általános információ elérhetô a www.demola.net oldalon, közvetlen kapcsolatteremtésre a

www.innovacio.pte.hu oldalon keresztül van lehetôség.

CLUSTER EXCELLENCE BRONZ Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter GINOP-1.3.2 finanszírozási forrásból a PBKIK közremûködésével 2019. 12. 4-én sikeresen minôsítette eddigi tevékenységét az EU ESCA/ECEI rendszerében, mely alapján a klaszter elnyerte a Cluster Excellence bronz fokozatát.

Az interjú során bebizonyosodott, hogy az AFK vezetése 2017-ben elôrelátóan – a közép- és hosszútávú nemzetközi trendek, valamint az AFK tagvállalatok adottságainak figyelembe vételével – jól fogalmazta meg és teljesíti a klaszter ötéves stratégiáját, melyben központi szerepet játszik a nemzetközi piaci nyitás, nemzetközi projektekben való részvétel. Ennek egyik példája volt a francia, ír, német, spanyol, belga, török partnerekkel az EU COSME projekt keretében elnyert támogatással megvalósított Geoenegy Europe Metaklaszter, mely indul a COSME program második fordulójába is. Reményeink szerint a bronz fokozat elnyerése hozzájárul az AFK nemzetközi elismertségének növeléséhez és a nemzetközi pályázatok sikerességéhez.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

HORVÁTH ISTVÁN – SKODA KAMIQ

Az AutóCity Zrt. Skoda márkakereskedésébôl ezúttal a Skoda legújabb szabadidôautóját, a KAMIQ-ot kaptuk meg rövid tesztünkre. A márka SUV palettájának legkisebb tagját Horváth Istvánnal, az irodatechnika és nyomdatechnika területén jól ismert Print Copy Kft. ügyvezetôjével próbáltuk ki.

— Azt vettem észre, hogy az elmúlt néhány évben újra nagyot léptek elôre a Skodák. Korábban is nagyon jó autókat gyártottak a csehek, de érezhetô volt, hogy a konszern próbálta kordában tartani a fejlôdést, hogy elejét vegye a belsô konkurenciának. Most mintha ezt a gyeplôt is elengedték volna, az új Skodák már remek autók.

A KAMIQ elsôre szögletesnek tûnô és élekkel tagolt formája rengeteg finomságot rejt. Az orrán a hûtômaszkhoz illeszkedô Bohemia kristályt idézô helyzetjelzôk és a LED-es fényszórók vonzzák a tekintetet, és feltûnôen hosszú a motorháztetô. Oldalnézetbôl is ügyes a forma, és a hátuljánál is sikerült mozgalmas és izgalmas részeket faragni. Összességében olyan, mint egy prémium SUV, de az azokat kísérô negatív felhangok nélkül.

— Kívül visszafogott méretek, belül átlagon felüli hely. Talán a Skoda védjegye lett ez a mondat, igaz szinte az össze modelljükre, így a KAMIQ alapjait adó Scalára is. Valóban tágas az autó?

— Elöl nem kérdés a kényelem, és hátul is jóval nagyobb a hely, mint amit a külsô méretek sejtetnek. Pakolóhelybôl is van elegendô, és hátul is minden szükséges felszerelést megkapnak az utasok. A tesztautó felhajtható kis tálcája, a trükkös pohártartójával egyértelmûen a kisgyerekeseknek kedvez. A csomagtér korrekt méretû, a hálók, kivehetô határolók és különféle kampók, akasztók pedig megsokszorozzák a használati értéket.

— A felszereltség ezen a szinten már nagyon meggyôzô, de alapáron is sok extrát kapott a KAMIQ. — A mai autókat már a technológia határozza meg. Nekem ez nem furcsa, az irodatechnika területén is rohamos a fejlôdés, ezért ott is naprakésznek kell

lenni, követjük a fejlesztéseket. A világ ma már ezen az úton jár, mert a digitalizációval hatalmas ugrást lehet elérni. A lényeg az, hogy az alapfunkciók ne sérüljenek, autóként is élvezhetô legyen a jármû, és a plusz funkciók ne jelentsenek terhet a vezetônek. A tesztautóban ezt, úgy érzem jól sikerült megoldani, de azt is tudom, hogy ezen felül számtalan extra rendelhetô, például digitális mûszerfal is, ami máris egy új kezelési koncepciót is jelent. Annál a kivitelnél például nagyon tetszik, hogy a hagyományos mûszerek helyén megjelenhet a térkép is. Ha már itt tartunk, fontos, hogy a telefon teljes mértékben tükrözhetô a központi képernyôre, mert ma már a fedélzeti GPS egyre marginálisabbá válik, azért, mert egyszerûen képtelen követni a fejlesztés ritmusát. Érzi ezt a Skoda is, ennek jele a vezeték nélküli töltés, és a számtalan USB aljzat, ami a telefon integrációját segíti. Igaz, ez utóbbiak a legújabb C szabványúak, ami egyeseknek megkönnyebbülést jelent, másoknak egy újabb átalakítót... Egyébként a Skoda rendszere nagyon jó, kristálytiszta a logikája, jól el lehet igazodni a menüpontok közt. Ügyes a tolatókamera és a radar megjelenítésének kombinációja, és jól programozták a sávtartót, ami finoman tereli vissza az autót a vonalak közé. Adaptív tempomat is került a tesztautóba, de ennek kipróbálásához egy hosszabb autópályás utazás kellett volna, már csak azért is, mert a honlapon azt olvastam, hogy a kamera képét is felhasználva próbál elôre gondolkodni.

AutóCity Zrt. Skoda ● Pécs, Schroll J. u. 3. ● Tel.: (36) 72 550 500 ● www.autocitypecs.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

STYLE 1.5 TSI DSG — Ha Skoda, akkor Simply Clever megoldások, ahol ismét megjelent egy új ötlet, a trükkös ablakmosótartály-fedél.

— Csodálom, hogy ez csak most jutott eszébe a mérnököknek. Zseniális, csakúgy, mint a többi kiegészítô. Jó az ajtóba rejtett esernyô, a térképzsebbe rakható szemetes, vagy a tanksapkafedél jégkaparója, de kedvencem mégis a régi trükk, a csomagtérvilágítás, ami valójában egy zseblámpa. Ezek olyan apróságok, amelyek nagyon jól esnek a mindennapokban.

— Cégvezetôként mennyi idôt tölt az autóban?

— Közel negyvenezer kilométert autózok évente. Ez részben Zala megyét jelenti, mert a cégünk másik fellegvára Zalaegerszegen van, a másik irány pedig - mint oly sok baranyai vállalkozásnál nálunk is Budapest. A fôvárosi utak egy részét ma már sokszor kisteherautóval tesszük meg, mert szükség van a nagy raktérre. Ekkora futásteljesítményre én eddig dízelautót választottam, így csodálkoztam is, hogy a KAMIQ csak benzinmotorral kapható. Kíváncsi is voltam arra, hogy mit tud a motor, ha az importôr úgy gondolta, hogy képes helyettesíteni a dízelt.

— A mûszaki adatok alapján képes lehet rá, 150 lóerô, dízeles nyo-

maték, és majdnem dízeles fogyasztás szerepel a prospektusban.

— Az én autóm egy 2 literes dízel, a KAMIQ teljesítménye ahhoz hasonlítható, ám nyomatékban elmarad tôle. De panaszra nincs ok, menetteljesítmények terén nagyon meggyôzô ez a 1,5 literes benzines. A fogyasztás is ígéretes, a téli városi teszten picit magasabb volt, de országúton biztosan literekkel kevesebb, és az aerodinamikusnak tûnô karosszériával autópályán sem hiszem, hogy túlságosan megemelkedne. A benzinmotor ütôkártyája hogy finoman, kulturáltan jár, és forgatva sem hangos.

Remek dolog a hengerlekapcsolásos üzemmód, elsôsorban az agynak kell megszokni, hogy sokszor a KAMIQ képes két hengerrel is tartani a forgalom ritmusát, mert az érzékszerveinkkel ebbôl semmit sem érezni. Sem a hengerek le-, sem a hengerek visszakapcsolása nem jár semmilyen érezhetô jelenséggel. A másik érdekesség számomra a vitorlázó üzemmód, amikor a hajtást szétkapcsolva gurul az autó. Remekül írták meg a szoftvert ami ezt vezérli, mert motorfékezés helyett mindig csak akkor kezdett gurulni az autó, amikor valóban indokolt volt.

— A futómûvön tapasztalt valami említésre méltót?

— Azt nem mondanám, hogy unalmas, de pontosan azt nyújtotta, amit vártam. Komfortos, kényelmes, viszonylag agilis, de természetesen nem sportkocsi és nem is kôkemény terepjáró.

Gyakorlatilag olyan, mint egy mai modern személyautó, az emelt karosszériából adódó beszállási kényelemmel, jobb

kilátással, és talán a magasabb építésnek köszönhetôen jobb járdaszegély- és kátyútolerancival.

— Kinek az autója lehet a Skoda KAMIQ? — A térkínálatnak köszönhetôen ez egy teljes értékû családi autó, nem látszik rajta, hogy a márka legkisebbje a három SUV között. Cégautónak is megfelel, a minôséget kombinálja azzal az üzenettel, hogy racionálisan választ a tulajdonosa. Ez a márkára általánosan is jellemzô, így amikor autót cserélek, nekem is mindig ott van a lehetôségek között a Skoda. A vételár pedig ma már a felszereltségtôl és a szalonban elért alkupozícióktól függ, ennek a konkrét tesztautónak a felszereltségéhez és a tudásához képest reálisnak érzem a 7,5 milliós árat.

T.R. A tesztautó adatai: Lökettérfogat: Maximális teljesítmény:

1498 cm3 150 LE 5000-6000/min Maximális nyomaték: 250 Nm 1500-3500/min Saját tömeg: 1305 kg Csomagtér: 400 l Maximális sebesség: 213 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8,3 s Átlagfogyasztás (WLTP): 6,3 l Alapár (1.0 Tsi Active): 5.770.160 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Ambition): ESC (Elektronikus stabilitásvezérlés), automata klímaberendezés „Climatic”, oldallégzsákok elöl, függönylégzsákok, központi zár rádiótávirányítással, elektromos ablakemelôk elöl, Front Assistant, Start-Stop rendszer, fékenergia-visszanyerési technológia, gumiabroncs-légnyomás ellenôrzés, LED fôfényszóró, Sávtartó-rendszer

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÜZLET

KÖSSÖN KOCKÁZATMENTESEN KÜLFÖLDI ÜZLETEKET INTERJÚ BOROS GERGELLYEL, AZ EXIM DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ KÉPVISELETVEZETÔJÉVEL Milyen termékeket nyújt az EXIM? Az EXIM nemcsak hitellel, hanem biztosítással is segíti a kockázatosabb országokba exportáló magyar vállalkozásokat. A külföldi vevô nemfizetése esetén a különbözô országok eltérô jogrendszereiben bonyolult és nehézkes lehet a jogos igények érvényesítése, azonban az EXIM biztosításával ez megoldható.

Mely üzleti kockázatok kezelhetôk az EXIM biztosításával?

Aki otthonosan mozog a külkereskedelemben, jól tudja, hogy milyen kockázatokkal jár. Az exportôrnek azt kell eldöntenie, hogy a vevôje fizetési kockázatát cégen belül kezeli, vagy áthárítja az EXIM-re. Utóbbi esetben a magyar szállító a vevôje nemfizetése, csôdje, vagy akár fegyveres konfliktusok kirobbanása esetén is megkapja az EXIM-tôl az általa leszállított termék ellenértékét.

Melyek a biztosítás elônyei?

A magyar szállítók sokszor 60-120 napos fizetési határidôre adják oda áruikat a külföldi vevôknek, ezzel kvázi meghitelezve ôket.

Az EXIM pénzügyi megoldása jelentôsen javítja a magyar exportôrök tárgyalási pozícióit, hiszen nyugodtan nyújthatnak halasztott fizetést a vevôjüknek, és ezáltal elônyre tehetnek szert az elôre vagy azonnali fizetést kérô versenytársukkal szemben. A gyártási idôszakra szóló kiegészítô fedezet is igényelhetô. Ebben az esetben a magyar exportôr gyártási önköltsége akkor is megtérül, ha a vevô országában bekövetkezô változások miatt az áru kiszállítása ellehetetlenül.

Milyen fontosabb szabályokról érdemes tudni?

A különbözô nemzetközi jogszabályok elôírják, hogy 2 évnél rövidebb futamidejû halasztott fizetés esetén az EXIM nem biztosíthat ún. piacképes országokba irányuló kereskedelmet, amely a következô desztinációkra értendô: az EU tagországai, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Svájc és Norvégia. EXIM-biztosítás kizárólag olyan exportüzletre köthetô, amely legalább 50%-ban magyar származású.

Mekkora költsége van a biztosításnak?

A biztosítási konstrukció költsége függ a vevô pénzügyi minôsítésétôl, a futamidôtôl, valamint az önrésztôl, amely 1-25% között mozoghat.

Például egy közepes vevôkockázati besorolással rendelkezô 90.000.000 Ft éves forgalmat lebonyolító vevô esetében 10%-os önrész és három hónapos futamidô mellett a biztosítás díja az ügylet értékének 0,967%a.

Hol található az EXIM helyi irodája? Hol igényelhetô a biztosítás?

Irodánk Pécsen a Tettye városrészben, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Majorossy István utca 36. szám alatti épületének 6. emeletén található. Elôzetes idôpont egyeztetése a megadott elérhetôségeinken lehetséges.

Boros Gergely elérhetôsége: Tel.: +36 30 725 1145 E-mail: boros.gergely@exim.hu www.exim.hu