Dél-Dunántúli Gazdaság XXII. évfolyam 4. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXII. évfolyam 4. szám 2020. május 8.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

ÉLETBEN MARADNI! VILÁGJÁRVÁNY: COVID-19 w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

GAZDASÁGI VÁLSÁG? VÁLSÁG? MIT HOZOTT A COVID-19 VILÁGJÁRVÁNY?

ALEXITY LILIAN

24. OLDAL

PARTNERKÉNT KEZELI A TANULÓIT

RABB SZABOLCS

DR. SÍKFÔI TAMÁS

4–9. OLDAL BOGOS DEZSÔ

25. OLDAL

HÚSZ ÉVE SIKERESEN A KLÍMA- ÉS HÛTÉSTECHNIKA GYAKORLATI KÉPZÉSÉBEN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

29. OLDAL

VIRTUÁLIS ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓK A KORONAVÍRUS IDÔSZAKÁBAN

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

AUTÓTESZT ROZNER MÁRIA SUZUKI VITARA 1.4 HYBRID 34–35. OLDAL

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

GAZDASÁGI VÁLSÁG? VÁLSÁG? MIT HOZOTT A COVID-19 VILÁGJÁRVÁNY? Hirtelen érkezett, a vállalkozások többségét váratlanul és felkészületlenül érte a koronavírus világjárvány hatásaként bekövetkezett gazdasági változás. Teljes ágazatok kényszerültek leállni, az életünk jelentôs része áttevôdött az internetre. Van, aki végképp lehúzta a rolót, más átszervezte a mûködését, esetleg stratégiát, tevékenységi kört váltott. Ma még senki nem tudja megmondani, hogy milyen következménye lesz a folyamatoknak és meddig húzódik el a világjárvány hatásaként kialakult gazdasági válság. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a korlátozások bejelentésének elsô napjától folyamatos készenlétben áll, informálódik, egyeztet, javaslatokat fogalmaz meg, érdekeket képvisel. A több mint másfél havi megfeszített munkának számos eredménye van.

2020. MEGKORONÁZVA...

Dr. SÍKFÔI TAMÁS, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökének jegyzete Az elmúlt hónapok az utóbbi évtizedek egyik legellentmondásosabb idôszaka volt. A világjárvány, annak értékelése, kezelése, így következményei igen különbözôek országonként, és az unió adminisztratív rendszerében is... Hazánkban is többször megkésve, túlszabályozva, nem egyértelmû rendeletekkel avatkozott be az állam a válságfolyamatokba. A mai napig kevés a konkrét segítség. Igaz, vannak olyan államok is, ahol deklaráltan semmilyen módon nem segít az állam.

A vállalkozások is jelentôs különbségeket mutatnak, a teljes ellehetetlenüléstôl a 100%-os kapacitás-kihasználtságig igen széles a spektrum. Jelentôs a munkaerô-leépítés, ugyanakkor több cég munkaerôhiánnyal küzd.

Meghökkenve olvasom azokat a „szakmai” nyilatkozatokat, hogy a járvány okozta válság megoldja a versenyképességi struktúraváltást... az erôforrások most a fejlôdôképes vállalkozásokhoz kerülnek. Vajmi keveset ért a társadalom, a gazdaság, a technika fejlôdési irányaihoz és a versenyképességhez az a „szakértô”, aki a koordinált fejlesztômunka és erôforrás-allokáció, a versenyképes szabályozás helyett a COVID-19 „áldásos” hatásaiban reménykedik.

DR. SÍKFÔI TAMÁS

Kamaránk számára is hatalmas fordulatot jelentett a válsághelyzet.

Fejlesztési programjaink is lelassultak.

Igen sok projekt esetében várható csúszás. Nagyon sok rendezvényt, oktatást, tárgyalást kellett lemondani, átütemezni. Eközben mind a kamara hivatala, mind számos tagvállalkozás és szakembereik minden tôlük telhetôt megtettek a problémák enyhítésére, elsôsorban a kisvállalkozók felé.

Nem igazán volt olyan kérésünk a cégek és partnereink felé a többiek érdekében, amit, ha módjukban állt, ne teljesítettek volna. Köszönet érte.

Kamaránk minden országos kormányzati és szakmai adatigénynek, szakmai értékelési kérésnek idôben és minôségben eleget tett. Az eddig be-

vezetett intézkedéseket kamaránk (vagy kamaránk is) javasolta a döntéshozók felé, mind önkormányzati, mind kormányzati szinten... bár némileg gyorsabb tempót és hatékonyabb válaszokat tartottunk volna fontosnak. A járvány és a válság kimenetele még bizonytalan. Így a kamaránkra háruló feladatok is. Most az újraindulásra készülünk, ágazatonként, szakmánként felkértünk elismert vállalkozókat, szakembereket ennek csapatmunkában történô szakmai támogatására. Reméljük, a számos elgondolkodtató ellentmondással terhelt járványt mihamarabb lefújják szerte a világban, és elindulhat a munka a gazdaságban. Ahogy látom, a magyar kormány is inkább az újraindulás ösztönzésére tartogatja erôforrásait.

Egyre többen gondolják úgy, hogy a világunk e járvány és válság után megváltozik. Valóban több ágazatban teljesen át kell gondolni az üzleti modelleket. De ne feledjük, a globalizált világban bizony nem véletlenek véletlenszerû láncolatának következményei a „történések”. Látható, hogy a világgazdaság erôközpontjaiban és bizony a periférián is milyen hatalmas vagyoni, jövedelmi és társadalmi átrendezôdéseket indított el ez a 129,6 nm nagyságú vírus. Visszakövethetô a globális gyógyszeripar aktivitása az elmúlt egy évben, látható a szakemberek, pl. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász javaslatai alapján miképp nô az emberek életét féltô ellenállás a globális cégek profitérdekeit védô je-

CÍMLAPSZTORI lenlegi szabadalmi rendszerekkel szemben. Ennek ellenére a változások nem biztos, hogy az élhetôbb világ, a zöld gazdaság felé fognak irányulni.

Elképzelhetô, hogy a globalizáció negatív folyamatai gyorsulnak majd fel életünkben.

Minderre lokálisan felkészülni szinte lehetetlennek tûnik, mégis a helyi társadalom, a cégeink, a családjaink érdekében el kell kezdenünk a folyamatok, a minket ért hatások elemzését, és a felkészülést a ma még bizonytalan világgazdasági „fejlôdési” irányokra. Biztosan számolhatunk azzal, hogy ez a típusú válság csak az elsô volt a sorban, és a következôk is mind a társadalmak, a világgazdaság és a világpolitika fôbb erôvonalai közötti küzdelem eszközei lesznek világszerte globálisan, de lokálisan is. A lokális válasz erre csak a gazdaságon belüli, az egyetemi és önkormányzati együttmûködés, a versenyképesség növelése, a hálózatosodás, a klaszteresedés, és nem utolsósorban a szolidaritás erôsítése lehet.

az ideje a válság következményei mentén a jövôbeni üzleti gazdasági és társadalmi folyamatokat átalakítani, fejleszteni. Csak néhány példa: a globális értékláncok, az alapanyaghálózatok és a beszállítói láncok elképesztô módon kitettek egy válságnak. Ezeket rövidíteni szükséges. A körkörös gazdaság és a helyi termékek (élelmiszer, alapanyag, helyi beszállító) elvei és gyakorlata felértékelôdik. Szembe kell néznünk a túlfogyasztási kényszer csökkentésével - az eddigi húzóágazatok (autóipar) felszabaduló kapacitásait szükséges lesz átterelni, átszervezni az egészségipar, az élelmiszeripar, a megújuló energia

„Itt az idô gondolkodni és újratervezni, megújulni” — A válság elôtt is folyamatosan, mint ahogy az elmúlt másfél hónapban is gazdasági elemzéseket végeztünk, figyeljük a helyi, az országos és a nemzetközi gazdasági folyamatokat. A kép összetett és sem a megoldást, sem a helyzetet nem lehet egy mondatos tézisekkel leírni, illetve elemezni – kezdi a jelenlegi helyzet ábrázolását RABB SZABOLCS, a PBKIK fôtitkára. — Március közepén, a koronavírus-válság elsô napjaiban nyilatkoztam a sajtónak a következô gondolatokat, amelyek relevanciája még erôsebb most, mint akkor: „Két szcenárió van, az egyik alapján késô tavasszal visszatérünk a régi, de nem a megszokott kerékvágásba. Egy másik szerint elhúzódó járványkezelés és még hosszabb hatású gazdasági válság következik, akkor talán ôsszel tud a gazdasági szféra újult erôvel elindulni.

Azért mondom, hogy a régi, de nem megszokott kerékvágás, mert itt

RABB SZABOLCS

és a hasonló ágazatokba. Itt az idô gondolkodni és újratervezni, megújulni. Egyéni, társadalmi és gazdasági szinten is.”

— Milyen változásokat tapasztalnak a megyei vállalkozások életében?

— Az elôbbi gondolatok mentén a helyi cégekkel egyeztetve nagyon sokan már átszervezték gyártási kapacitásaikat másik vagy új termék gyártására. Feszes költséggazdálkodást vezetnek, egyre erôsebben támaszkodnak a helyi kapacitásokra, így rövidítve a beszállítói láncot és teremtve volumenében nagyobb helyi hozzáadott értéket.

A megye amúgy is az egyik leghát-

Dél-Dunántúli Gazdaság rányosabb és gazdasági, társadalmi mutatóiban legelmaradottabb megye Magyarországon. Számos infrastrukturális és strukturális problémával küzd, amelyeket a válság felerôsít. A szolgáltató szektor kényszerû leállása azonnal negatívan érintette a megye kisvállalkozásainak jelentôs részét. A közép- és nagyvállalatok a feldolgozóiparban lassabb ütemû termelésivolumen-csökkenést szenvednek el, de a megindulásuk is sokkal hosszadalmasabb és nehezebb lesz, tekintettel a komplex mûködési sajátosságaikra, mint például a beszállítói láncok, alapanyag-logisztika, a jármûipar általános zuhanása. Most együtt van jelen a keresleti és kínálati hiány, együttesen szükséges ezt kormányzati szinten gyorsan és hatékonyan kezelni.

— Milyen lépéseket tett a kamara a vállalkozások mûködésének stabilizálása érdekében?

— Kamaránk komplexen igyekszik kezelni a válság hatásait és a megoldási javaslatokat is. Csak néhány fontos pontot említek a javaslatainkat tartalmazó tanulmányból: a gépipar fókuszált támogatása, a mikro- és kisvállalkozói kör gyors és legalább 50%-os munkabér-támogatási rendszere, a SZÉP-kártya 2020. évre vonatkozó komplex megújítása, innovációs Széchenyi-kártya, befektetôi támogatás 1+1 rendszere, amely a helyi beszállítói kör támogatását jelenti a külföldi mûködô tôke támogatása mellett... stb. Meglátásunk szerint a megyének sürgôsen szakítania kell az újraelosztási rendszerre építô stratégiájával.

Március végén megkezdtük az ágazati szakértôkkel az újraindulással kapcsolatos tervezést, javaslatok és ajánlások készítését. A közeljövôben online üléseken rögzítjük a gépipar, az építôipar, a könnyûipar, a kreatív ipar, az Ipar 4.0, az informatika, a logisztikai területek speciális kérdéseit és javaslatait. Ez egy javaslatcsomag lesz, amelynek kettôs a célja. Egyrészt muníciót adunk a kormányzat számára a tervezéshez, másrészt a helyben, a megyében/régióban mûködô cégek számára is.

— Milyen tanulságokkal szolgál a jelenlegi helyzet a kamara, a vállalkozások számára?

5

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság — Meg kell érteniük a megyei fajsúlyos entitásoknak, hogy értéket teremtô gazdaság nélkül nem lehet fejlôdési pályára állítani Baranyát. Kompetenciákra építô, egymással nem versengô együttmûködésre van szükség, amelynek egyik stratégiai eleme az MKIK országos anyagában is megjelenô Baranyai Iparfejlesztési Program. Ez 40-50 hazai tulajdonú vállalkozás fejlesztési támogatása mentén képes 200-400 helyi kkv gyors megindulására, beszállítói és kooperációs aktivitások lendületes növelésére. A mérvadó külföldi tulajdonú vállalkozásokkal is egyeztetett program a környezetipar, az energia-, a biotechnológia-, a gépipar, az ICT fejlesztések mentén felépülô szegmens stratégiája, amely képes decentralizáltan, de központi forrásokkal megtámogatva beindítani a megyei gazdasági, politikai és intézményi szereplôket is.

DDGK: munkahelymegôrzés, a hazai kkv-szektor kiemelt védelme — A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagvállalatainak vezetôivel folytatott egyeztetések alapján megfogalmaztuk az ágazatspecifikus javaslatcsomagunkat, amelyet a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen juttattunk el az illetékes helyekre – mondja dr. HIRTH MARKUS, a klaszter elnöke. — A COVID-19 világjárvány okozta korlátozások mintegy másfél hónapja vannak érvényben, a klasztercégek továbbra is mûködnek, de számos új nehézséggel kell megküzdeniük. Jelenleg már hatványozottan jelen van a probléma, hogy a munkavállók, akik egyben szülôk, nem tudnak jönni dolgozni, mert nincs megoldva az óvodás/iskolás gyermekeik elhelyezése, nem vagy nehezen tudnak felügyeletet biztosítani számukra. Az iskolák újraindításáig ez gondot fog okozni.

Emellett szinte minden tagunk arról számol be, hogy a bejövô ajánlatkérések, a megrendelések száma jelentôsen csökkent az elôzô év hasonló idôszakához képest. A cégek egy részénél nem tudtak áttérni a teljes munka-

CÍMLAPSZTORI idôre, de egyre többen állnak vissza a korábbi termelési szintre. Az várható, hogy amint a vevôink által támasztott kereslet nagyobb lesz, újraszervezési feladataink, rosszabb esetben jelentôs problémák adódhatnak az ellátási oldallal. Sok klasztertagunk túlnyomórészt globális piacokról származó alapanyagokat használt fel, de amikor a hazai, illetve európai készletek kimerülnek, újra kell gondolniuk a beszerzési forrásokat: elkerülhetetlen lesz a beszerzés diverzifikálása, ami rövidtávon költségemelkedéssel fog járni, de ennek fejében várhatóan már középtávon növeli az ellátási lánc biztonságát. A pénzügyi nehézségek csökkentésében sokat segített, hogy a kormány a lakosság mellett a vállalkozások számára is hitelmoratóriumot hirdetett, illetve kedvezô hitellehetôséget biztosított az elmúlt idôszakban.

A mi vállalkozásunk szerencsére nem tapasztalta meg, de többen panaszkodtak a klasztertagok közül is, hogy nem fizetnek a vevôik. A likviditás fenntartása jelentôs odafigyelést igényel a cégek részérôl.

— Mi a helyzet a munkaerô megtartásával a gépipari klaszter cégeinél?

— Már március végén megfogalmaztuk az illetékes minisztérium felé, hogy bizonytalannak ítéljük, hogy a veszélyhelyzet feloldásakor is rendelkezésre áll-e a szakképzett, sokszor külföldi képzéseken fejlesztett magasan kvalifikált munkaerô. Ezen a téren

DR. HIRTH MARKUS

a technológiai és gépipari cégek nehéz és összetettebb helyzetben vannak, mint a rövidtávon és elsôként jelentôs veszteségeket elszenvedô turizmus/vendéglátás ágazatok szereplôi, akik a vészhelyzet elmúltával valószínûsíthetôen elsôként fognak magukhoz térni. Esetükben az elvándorolt munkaerô pótlása sem ütközik akkora nehézségekbe, mint a technológiai és gépipari cégeknél, lévén a turizmus/vendéglátás ágazatokban magas a szakképzetlen munkaerô aránya.

Azt tapasztaljuk, hogy igen sok, korábban Nyugaton dolgozó vendégmunkás visszatért, ezeknek a munkavállalóknak egy része álláskeresôként már megjelent a vállalkozásainknál. Érezhetô ez a bizonyos munkaerôtöbblet, ami az elôzôek mellett a hazai cégek leépítésének is betudható.

Nem tudjuk, hogy ha újraindul a nyugati piac, a külföldön dolgozó honfitársaink visszamennek-e dolgozni, ha igen, kapnak-e újra munkalehetôséget. Valószínûsíthetô, hogy a cégek egyre inkább igyekeznek kiküszöbölni az élô munkaerônek való kitettséget, így nem biztos, hogy annyi munkahelyet megnyitnak majd, mint amennyi rendelkezésre állt a világjárvány elôtt. Érdemes megemlíteni, hogy míg a médiából, az interneten még a csapból is az folyik, hogy „maradj otthon”, addig rengeteg ágazatban ugyanúgy bejárnak dolgozni az emberek, mint korábban. Bennük komoly diszkomfort érzést szül, hogy míg mások otthon maradnak, nekik reggel 6ra be kell menniük a munkahelyre. Jó lenne, ha árnyaltabb lenne az általános üzenet és talán a német mintára a „társadalmi távolságtartás” lenne a fókuszban. Véleményem szerint ez utóbbi, ha a személyes higiéniai szabályok megtartásával együtt jár, hasonlóan megfelel az egészségügyi-járványtani szempontoknak, mint a „maradj otthon” leegyszerûsített és radikális üzenete.

— Milyen megoldásokat fogalmaztak meg a minisztérium számára, amelyek a vállalkozások életben maradását segítené?

— Javaslatainkat egy hármas célrendszer mentén alakítottuk ki, ennek elsô eleme a munkahelymegôrzés. Ki-

CÍMLAPSZTORI emelt közös érdekünk, hogy megôrzésre kerüljön a gépipari és technológiai szektorra jellemzô magasan kvalifikált, exportképes és nagy hozzáadott érték elôállítására képes munkaerô, és a munkahelyek a válság elmúltával is fennmaradjanak. Szintén életbevágóan fontos, hogy a „munkaerô” mögöttes ereje, a családok, a lehetô legnagyobb anyagi (bér és bérjellegû kompenzációk stb.) és jóléti (oktatás, egészségügy is szociális ellátások stb.) biztonságban vészeljék át a veszélyhelyzeti, majd az azt követô idôszakot. Kedvezményeket javasoltunk az adó- és járulékterhek fizetésének könnyítésére, akár elengedést, akár kedvezményt vagy moratóriumot, de ágazatunkban erre egyelôre nem történt kormányzati lépés. Azokban az ágazatokban, ahol nincs közvetlen krízishelyzet, ott nagyon minimális kedvezményeket nyújt a kormány, holott az ipari termelôvállalatok rengeteg adót, járulékot fizetnek.

Javasoltuk az ideiglenes (vészhelyzeti) részmunkaidô elrendelése lehetôségének bevezetését a piaci vészhelyzet idôtartamára, hiszen így megôrizhetô a kvalifikált és beszokott munkaerô.

Ennek viszont megtörtént a bevezetése. A kormány abban is lépett, hogy a különbözô szociális támogatási formákat fenntartotta a biztosítotti jogviszony megmaradása érdekében. Összességében elégedettek lehetünk a kormányzati intézkedésekkel, hiszen a kormánynak és a jegybanknak a nemzetgazdaság egészét, így számos szektor szempontjait figyelembe kell vennie.

A pályázatok esetében automatikus könnyítést és határidôeltolást, a pályázati elszámolások felgyorsítását javasoltuk, miután a helyzetre való tekintettel nem valósíthatók meg a tervezett feladatok. Emellett a pályázati kötelezettségvállalások átütemezését is felvetettük. Ezekben rugalmasan lépett az állam.

Azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi hetekben egyre többen kezdtek foglalkozni a jövôvel, hogy mi lesz akkor, ha vége lesz a korlátozásoknak és beindul a hétköznapi élet. Ehhez a folyamathoz illeszkedik a PTE Közgazdaságtudományi Kara által indított

REVIDPécs kezdeményezés, melyhez ágazatoktól függetlenül számos cég, a kamara és klaszterünk is csatlakozott. Az biztos, hogy az értékláncok (beszállítói, értékesítési) teljes átalakítására lehet számítani. Az emberi erôforrásnak kevésbé kitett ágazatok fognak erôsödni, keresleti oldalról pedig nyilván az egészségipar különbözô ágazatai, élén a gyógyszeriparral és az orvostechnikai eszközök iparágaival, továbbá a mezôgazdaság és élelmiszeripar, illetve a logisztika. Ezekben a gépipari technológiai cégeknek nagyon komoly esélyük van. Általános értelemben a gyártási folyamatokban - bár más motivációk által mozgatva még inkább elôtérbe kerülnek az automatizálás és a robottechnológiák, valamint az ellátási láncok szervezésében, logisztikában és informatikában is lesznek változások, hangsúlyeltolódások. A 2008-as világválság egyik tanulsága például az volt, hogy ne képezzünk készleteket, ez a járvány azonban arrafelé terel bennünket, hogy ismét kerüljön elôtérbe a készletezés, a beszerzések diverzifikálása.

ÉTK: Sokat segítene az építôiparon az áfatörvény módosítása — Ami ilyen megváltozott gazdasági körülményekben egymástól elvárható a klasztert alkotó cégek részérôl, hogy próbáljuk meg erôsíteni az összefogást. Akinek sok megbízása van és megteheti, vonjon be olyan cégeket az együttmûködésbe, amelyekben megbízik, amelyekkel együtt tud dolgozni. Ez sokat lendítene azokon a vállalkozásokon, amelyek kevesebb munkával vannak ellátva – mondja MOLNÁR GÁBOR, az Építôipari Technológiai Klaszter elnöke, hogy mi a legnagyobb segítség most a vállalkozások számára. — Ami az állami rendszabályozással összefüggô kérdésekre vonatkozik, a legfontosabb most a munkaerô megtartása, erre már megszületett a Kormány részérôl a csökkentett óraszámban dolgozók bértámogatása, bár a kiírás nemigen húzható rá az építôipar igényeire. Számunkra a 8 órában bejelentett dolgo-

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

zók járuléktámogatása lenne a megnyugtató, hogy a vállalkozások tartani tudják az eddigiekben kialakult munkabérszintet, ne kelljen bért csökkenteniük.

A másik segítség pedig az ágazatra jellemzô áfamegfizetési kötelezettség módosítása lenne. Úgy szól az áfatörvény, hogy amikor megvan a teljesítésigazolás dátuma és kiállítjuk a számlát, abban a hónapban kell be-

MOLNÁR GÁBOR

vallani azt az áfát és megfizetni az áfatartalmat, viszont a legtöbb fizetésnél, a 30 vagy a 60 napos fizetési szabályok mellett nem érkezik meg a számla összege, így az áfát nekünk kell megelôlegeznünk. Ezért egy egyszerû jogszabálymódosítással el lehetne tolni az áfamegfizetési kötelezettséget arra a hónapra, amikor megtörténik a számlán a jóváírás. Ez a költségvetésbe befolyó pénz összegén nem változtatna, csak némi idôeltolódást jelentene. Ezeket az igényeinket fogalmaztuk meg a minisztérium felé.

Emellett nagyon jó lenne, ha a helyben, a térségben elvégzendô építôipari munkákra helyi vállalkozásokat, helyi vállalkozókat bíznának meg. A gyakorlat ma sajnos teljes mértékben ellene megy ennek az elgondolásnak.

— Milyen változásokat hozott a koronavírus a baranyai építôipari vállalkozások életébe?

— Nagyon nagy mértékû, hirtelen impulzus érte a megrendelôi piacot, azt tapasztaljuk, hogy most mindenki kivár. Tartalékolják a pénzeszközöket, így nehezebben folynak be az eddig

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság kiszámlázott tételek. Várható, hogy a kisebb felújítási munkák elmaradása miatt a kisebb cégeknél gondok lesznek, mert a lakosság egy-két évre elhalasztja a lakásfelújítást vagy a hôszigetelést. Az eddig megszokott árajánlatkérési mennyiségnek kb. egytizede érkezik be, jelenleg senki sem látja a végét ennek a helyzetnek. Az építôipari cégek szempontjából ez azért problémás, mert nagy üzemviteli költséggel mûködô egységek vagyunk, telephelyeket, gépkocsikat tartunk fenn, sok munkatársunk van. Jelenleg megpróbáljuk mindezt a saját eszközökbôl finanszírozni, de ha nincs elég munka, ez hosszú távon nem képes mûködni.

— Az eddig folyó munkák nem álltak le? Hogy alakul a munkatársak foglalkoztatása? Kellett elbocsátani embereket?

— A látókörünkben és a megrendelôi állományunkban szerencsére a megkezdett munkákban nincs fennakadás. A mûködô egységek, üzemek továbbra is gazdálkodnak, a nagyobb horderejû terveiket elnapolták, de a napi javítási munkákat folytatjuk tovább. Létszámkérdésben ez az ágazat sem különbözik más ágazatoktól, egyelôre nem tapasztalok különösebb mértékû létszámleépítést. Az állományt még tartjuk, abban bízva, hogy elindul az építôipar, hiszen ha elbocsájtunk, nehezebb összetoborozni az embereket. Teljesen piaci alapon mûködünk, a klasztertagok többsége nem rendelkezik nagy állami beruházásokkal és kapcsolatokkal, ezért érzékenyebben éljük meg ezt a helyzetet, mint az, aki több évre elôre lát.

— A klaszter által megfogalmazott javaslatok sorsáról van-e információja?

— A kamara továbbította a megfelelô helyekre, mi is a sajtóból értesültünk a Kormány által hozott rendelkezésekrôl, hogy lesznek gazdaságélénkítésre szolgáló pályázati lehetôségek, hitellehetôségek, valamint látjuk a járulékkedvezmény jogszabályi hátterét, ami a javaslataink által megszületett.

CÍMLAPSZTORI REVIDPécs: egyetemi segítség a baranyai vállalkozói közösség számára A helyi gazdasági szereplôk segítésére március közepén indult el a Facebookon a REVIDPécs közösség, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (PTE-KTK) munkatársai jegyeznek, és amelyhez a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott. Az elsô két hét statisztikája szerint mintegy 57 ezer elérést értek el és 10 ezer oldalkedvelést kaptak. Ebbôl is látszik, hogy a vállalkozások észrevették és használják a platformot.

— A közösséget a REVIDPécs kampány indította el, és azért jött létre, mert a COVID-19 egészségügyi járvány már eddig is látható károkat okozott és várhatóan okoz is majd nemcsak a globális, az országos, hanem a lokális, a pécsi gazdaságnak. A kezdeményezés lényege, hogy újra elindítsuk a gazdasági szereplôket, az egyéneket a gazdasági tevékenységükben, a problémával küzdôket összehozzuk a lehetséges megoldással rendelkezôkkel, egy hálózatosodás okán indítsuk meg vagy katalizáljuk ôket – kezdi a REVIDPécs bemutatását dr. BEDÔ ZSOLT egyetemi docens.

— Látható, hogy jelentôs mértékben csökkent a fogyasztás, ami a pécsi és Pécs környéki gazdaságban tevékenykedô szereplôket, cégeket, vállalkozókat részben vagy teljes mértékben leállította. Operatív szinten is látjuk, hogy például egy pálinkafôzônek nincs mit csinálnia, nem viszik a termékét, mert nem üzemelnek az éttermek. Vagy a gépipari cégek egy része szünetelteti tevékenységét, mert a globális autóipari cégek nem gyártanak autót, nincs szükségük alkatrészre. De említhetem a kultúrát, ami lenullázódott, hiszen nincsenek színielôadások, a gasztronómia szereplôi csak az online térben tudnak valamelyest érvényesülni, mivel az emberek nem mennek ki a közterekre, nem ülnek be a kávézókba, az éttermekbe. A gazdaság tehát leállt,

egyes embereknek nincs mit tenniük.

Az emberek a gazdaságot elôre vivô egységek, amirôl sokan nem vesznek tudomást. A vállalkozói aktivitás mûködteti a gazdaságot, a vállalkozók értéket hoznak létre. Ha ôk nem tesznek semmit, akkor nincs bevételük, ha nincs bevételük, nincs mibôl fogyasztani, így elérkeztünk egy olyan spirál-

DR. BEDÔ ZSOLT

hoz, amely lefelé tart, de csak addig, amíg meg nem szakítjuk, amíg nem adunk munkát azoknak, akik most otthon ülnek, nem termelnek bevételt és nem kezdenek el újra fogyasztani.

Mindezt a folyamatot láttuk a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, hiszen ezzel foglalkozunk, ezt kutatjuk a vállalkozásfejlesztési központunkban, ahol hallgatói vagy vállalkozói ötletekkel is dolgozunk. A kar dékánja azt javasolta, hogy lépjünk, ne csak szakmai ajánlásokat fogalmazzunk meg, hanem folytatnunk kellene, amit a vállalkozásfejlesztési központban már operatív szinten csinálunk. Azonnal kapcsolatba léptünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, Rabb Szabolcs fôtitkár úrral, aki a legmesszemenôkig támogatta ezt a kezdeményezést. Felajánlotta a kamara hálózatát is.

— Milyen jellegû kérésekkel vagy kérdésekkel fordulhatnak önökhöz a piaci szereplôk?

— Az egyik kérés, amit a közösség koordinációjára létrehozott Facebookoldalon keresztül végzünk, hogy ha van egy probléma, amit szeretne láthatóvá tenni a vállalkozás, tehesse meg, mert lehet, hogy egy lokális szereplô tud segíteni rajta. Ha valakinek

CÍMLAPSZTORI van ilyen igénye, akkor kapcsolatba léphet velünk a REVIDPécs Facebookoldalon keresztül, vagy e-mailt is küldhet a revidpecs@ktk.pte.hu e-mailcímre. Ebben leírja a helyzetet, amire megoldást keres, amit ki tudunk tenni a Facebook-oldalra akár anonim problémaként, de céges problémaként is.

Több esetben érkezett ezekre a kérésekre egy másik szereplôtôl válasz, vagy pro bono segítséget ajánlottak fel, esetleg jelentôs árengedményt adtak a szolgáltatásukból.

A másik lehetséges megoldást pedig a közgazdaságtudományi kar szakmai kompetenciájának mobilizálása jelentheti. A kutatókollégákból egy csapatot szervezünk, hallgatókat is bevonva a munkába, és a kar hálózatából behívunk olyan cégeket, amelyek közremûködésével összeállítunk egy projektteamet, és így keresünk az adott problémára megoldást. Például az említett pálinkagyártó cég számára összeállítunk egy olyan online jelenlétet biztosító struktúrát és kampánytervet, amit a cég az elkövetkezendô hónapokban alkalmazni tud. Igyekszünk hallgatót becsatornázni a folyamatba, aki késôbb szakmai gyakorlat keretében frissíti a tartalmat. Majd ennek a cégnek a következô néhány hónapban definiálható közösséget hozunk létre az online térben, hiszen a cég tulajdonosa is tisztában van vele, hogy ez a jövô.

Ezenkívül indítottunk egy lokális online piactér létrehozását segítô projektet, hogy a régióban a sok gazdasági szereplô számára, amely nem rendelkezik online jelenléttel, megteremtsük ezt a találkozási lehetôséget.

Abban is tudunk segíteni, hogy a KTK jó néhány kurzust, órát nyitottá tett, ezek a lokális szereplôk számára is fontos információval bíró nemzetgazdasági problémákat boncolnak vagy információmenedzsment témákat érintenek, esetleg a vállalkozásindítás, -fejlesztés területén adnak át fontos ismereteket. A másik ilyen ismeretterjesztô forma a PécsREVID webinárium, ahol a meghívott beszélgetôpartnerekkel interaktív formában kibeszélünk egy témát, és lehetôséget nyújtunk a webináriumhoz csatlakozók számára, hogy kérdezzenek.

— Két hét után már látszik, hogy megmozdult a pécsi vállalkozói közösség.

- Fontos látni, hogy ez egy közös fejlôdési folyamat. A cégeknek, a gazdasági szereplôknek meg kell tanulniuk strukturáltan elôre gondolkodni, hálózatot építeni, üzleti lehetôségeket meglátni. Ez a közösség ezt igyekszik inspirálni és ezt a tudást kívánja fej-

Dél-Dunántúli Gazdaság leszteni. A lendület fenntartásáért újabb és újabb akciókat tervezünk, cégeket vonunk be, a gépipari klaszter, az informatikai klaszter is nyitott volt a kezdeményezés iránt. Már most látszik, hogy nagyon jól kiegészíti egymást az akadémiai szféra, a privát szféra és a privát szférát koordináló kamara.

K.T.

NEMZETKÖZI PLATFORM A COVID-19 ELLENI KÜZDELEMBEN – EIT HEALTH Az EIT Health útjára indította új platformját, amely lehetôséget biztosít a COVID-19 elleni küzdelemben dolgozó egészségügyi szolgáltatóknak, kutatóknak, fejlesztôknek, hogy felajánlásokat tegyenek, vagy kéréssel forduljanak egymás felé.

A platform célja, hogy az EIT Health nemzetközi hálózatán keresztül összekapcsolja ezeket a felajánlásokat és felkéréseket úgy, hogy azok a legrövidebb idô alatt jussanak el a legmegfelelôbb helyekre Európa-szerte.

Rövid idô leforgása alatt számos felajánlás és kérés érkezett már be a felületre a szoftverfejlesztô megoldásoktól a különbözô otthon alkalmazható applikációkon keresztül a fertôtlenítô szolgáltatásokig.

Amennyiben ön rendelkezik olyan kapacitással, amit meg szeretne osztani másokkal, vagy esetleg valamilyen formában támogatásra lenne szüksége a Covid-19 ellen folytatott tevékenysége során, úgy az alábbi linken további információkat talál a kezdeményezésrôl és az eddig elért eredményekrôl: https://eithealth.eu/covid-19/ Az Európai innovációs és technológiai intézet (EIT) 2015-ben alapította tudás és innovációs közösségként (‘knowledge and innovation community’ – KIC) az EIT Health-t, amely tevékenysége során az egészség és az öregedés területén foglalkozik innovációval. A tudás és innovációs közösségek lényege az a gondolat, miszerint az innováció akkor virágzik, ha a megfelelô emberek jönnek össze tapasztalataikat megosztani. Ez az ún. „tudásháromszög” elve, vagyis ha a gazdaság, a kutatás és az oktatás területén dolgozó szakértôk együtt dolgoznak, akkor optimális környezet alakul ki az innováció számára. Az EIT Health partnerszervezete a régióban a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézete.

A Transzdiszciplináris Kutatások Intézete 2018-ban jött létre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Intézeteként, küldetése a hatékony kommunikáció kialakítása és fenntartása a tudományterületek, az üzleti szféra és a társadalom között, egyúttal a tudományágak és egyéb területek közötti átjárás ösztönzése, közvetítése. Az intézet a megalakulásának évében pályázat útján elnyerte az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health területének magyarországi Regional Innovation Scheme (RIS) Hub szerepkörét. Ezen szerepkör fókuszában az egészségügy területén alkalmazott és alkalmazható új és innovatív kutatások támogatása áll, mely tevékenységhez az intézet a projektcsapatok, cégek szakmai, mentorálási támogatásával, valamint a nemzetközi szervezet által biztosított pénzügyi és fejlesztési lehetôségekhez való hozzájuttatással járul hozzá.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

A HUMÁN KLUB A VESZÉLYHELYZET ALATT SEM PIHEN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán klubja áprilisban az online térben tartott két rendkívüli ülést is.

Az április 7-ei találkozó alkalmával Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára beszélt arról, hogy a kamara hogyan próbál segíteni a megye vállalkozásainak ebben a nehéz helyzetben. Elmondta, hogy a kamara honlapján összegyûjtenek minden, a vállalkozásokat érintô hírt, tájékoztatót, ajánlást, releváns rendeletet, mely különösen fontos a napról napra változó intézkedések miatt. Bemutatta továbbá a kamara és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karával közös együttmûködésében létrejött REVIDPécs kezdeményezést is, melyhez akár a klubtagok is egyszerûen csatlakozhatnak felajánlva szabad kapacitásaikat, ezzel támogatva a megye vállalkozásait.

Ezután a klub tagjai megosztották egymással, hogy március közepe óta milyen változások álltak be vállalkozásaik életében, és ki hogyan kezeli, miképp

tudott alkalmazkodni a jelenlegi helyzethez, akár online tanácsadások, képzések szervezésével. Április 21-én ismét összegyûltek a tagok egy online találkozón, melynek során Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna, a klub elnökének felkérésére Németh Norbert, a Protask Kft. ügyvezetôje és pályázati szakértôje tartott tájékoztatót.

A téma a klubtagok cégeit is érintô, a

vírushelyzetre való tekintettel újonnan bevezetett támogatások voltak. Az elôadó nagyon alaposan körbejárta a KFI munkavállalók után igénybevehetô bértámogatás, illetve a csökkentett munkaidôs foglalkoztatás bértámogatásának tartalmát és feltételeit. Ezután válaszolt a klubtagoknak ezzel kapcsolatban felmerülô kérdéseire is és praktikus tanácsokat adott a kérelmek beadásához.

A klub következô ülését május 12én tartja, mely a tervek szerint nyílt ülés lesz, témája pedig a HR-ben alkalmazható digitális megoldások. A részletekrôl a kamarai honlapon olvashatnak.

KamarAAkadémia Light Rendhagyó videósorozatot indított a kamara a Pannon TV-vel együttmûködve. Irodalom, matematika, idegen nyelv, vállalkozási ismeretek, rendhagyó testnevelés - ezekkel indult a KamarAAkadémia Light sorozata, amelyben 25 perces tanórákat tartanak a pedagógusok, szakemberek. Így segítve az általános és középiskolásokat az otthoni ismeretszerzésben. A kamara várja tanárok, a szakképzésben dolgozó oktatók jelentkezését, hogy kamerák elôtt mutassanak be egy-egy érdekes témát a különbözô tudásterületekrôl.

A videók a Pannon TV mûsorán, valamint a kamarai online felületen (YouTubecsatorna, Facebook) tekinthetôk meg. www.youtube.com/pecsikamara www.facebook.com/pecsikamara

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROFESSZIONÁLIS KLASZTER LESZ AZ AFK Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK) 2019-ben kezdte GINOP-1.3.2-15-2017-00027 projektjének megvalósítását, melynek címe „Professzionális klaszterszervezetek minôségi szolgáltatásnyújtásának támogatása”. A szakmai tömörülés már az elsô évben is sokat tett le az asztalra: workshopot szervezett külföldi vendégelôadókkal, elnyerte a nemzetközi ESCA/ECEI Bronze Label minôsítést, és újabb – most már tudjuk, hogy szintén nyertes – Horizont 2020-as pályázatot adott be.

Az AFK elnökét, Dr. FEDOR FERENCET kérdeztük a hamarosan megvalósuló klaszterképzéssel kapcsolatban: — Miért van szükség az AFK fejlesztésére?

— Ahogyan más klasztereknek is, az AFK stratégiájának is egyik alapja a folyamatos fejlôdés, az innováció. Nem csak a szakmai projektekre gondolok ezzel, hanem a klaszter tagjaira, akik egytôl egyig kitûnô munkát végeznek a saját területükön, és a klasztermenedzsment tagjaira, akik alapítása óta szívükön viselik az AFK sorsát. Bár ezek a szempontok a siker alappillérei közé tartoznak, a mai világban ez mégsem elegendô, a fejlôdés nem állhat meg. Az általunk szervezett képzések egyik – nem titkolt – célja az alapok még szilárdabbá tétele és egyben azok bôvítése. Egy folyamatosan fejlôdô, professzionális klaszter vonzereje egyaránt nô a potenciális új tagok, a beszállítók és a megrendelôk szemében. Sokat dolgoztunk a „Bronze Label” minôsítéséért, a következô cél a „Silver Label” elérése, amihez nekünk, a klasztermenedzsmentnek is sokat kell tanulnunk még. Emellett múlt évben új kollégák érkeztek a menedzsmentbe, akiknek a tudását mindenképpen fontosnak tartjuk szélesíteni, a mostani képzés tematikája és idôzítése tökéletes az ô szempontjukból is.

— Hol látnak kitörési pontokat az alkalmazott földtudományok területén?

— Egyrészt nemzetközi klaszteregyüttmûködés keretében (GEO-ENERGY EUROPE Metacluster) próbálunk számunkra új piacokra betörni (Chile, Kenya, Kanada, Indonézia, Törökország), másrészt erôsítjük az oktatási tevékenységünket és fokozzuk a világszínvonalú-

nak tekinthetô laboratóriumi kutatási hátterünk felhasználásával a nemzetközi projektekben való részvételünket. Végül de nem utolsó sorban a különbözô szektorok közötti együttmûködések keretében próbálunk új utakat, potenciális partnereket találni. Ez természetesen a klaszter átalakulását is jelenti, megpróbáljuk hosszú távon értéklánc alapúra építeni klaszterünket, mert ez a jövôben még nagyobb mozgásteret ad tagjainknak.

— Milyen kompetenciákkal, ismeretanyagokkal szeretnék bôvíteni, fejleszteni a menedzsment-szervezet és a klasztertagok kollégáinak tudását, milyen eredményeket várnak a klaszterképzéstôl?

— A májusban megrendezésre kerülô képzés során nem csak az alapokról fognak tanulni a kollégák, a képzés része a marketing, a nemzetközi kapcsolatok, a klaszterek minôsítése, IT-rendszerek és a pénzügy témaköre is. Az AFK részérôl kiemelten fontosnak tartjuk a klaszter szolgáltatásainak bôvítését, és annak marketingjét, kommunikációját. Kollégáink számára fontos megismerni a hazai és EU-s támogatási rendszereket, a jó gyakorlatokat és a buktatókat, hogy hatékonyan tudjuk alkalmazni ismereteinket a mindennapokban. A képzés során elsajátított ismeretek segítenek a kollégák stratégiai szemléletét fejleszteni. Reményeink, terveink szerint a kompetenciák fejlôdésével egy idôben a klaszter is fejlôdni fog, célunk egy stabil lábakon álló, nemzetközileg még jobban ismert és elismert szervezetté válás.

A PBGSZ NKFT. KÉPZÉSÉNEK INFORMÁCIÓI A klasztermenedzsment képzés célja: A résztvevôk számára olyan alapszintû elméleti ismeretek és gyakorlati jártasságok átadása, melynek segítségével cégeiket/szervezeteiket/intézményeiket aktívan támogatva és menedzselve képesek lesznek más cégekkel/szervezetekkel/intézményekkel klaszter-szervezô- és -építô együttmûködésre, partnerség kialakítására. A résztvevôk a képzés során ismerjék meg a szükséges módszereket, eszközöket és technikákat, melyekkel képesek lesznek klaszterek szervezésére, alapítására, mûködtetésére és menedzselésére.

Képzés célcsoportja: A téma iránt érdeklôdô magánszemélyek, egyéni vállalkozók, kkv-k munkatársai, klasztermenedzser-szervezetek és klasztertagvállalatok munkatársai.

Tematika: ● Klaszterizációs alapok ● Klasztermenedzsment alapismeretek ● Klaszterprogramok, sikeres projektek és eredmények ● Klasztermarketing, nemzetközi kapcsolatok, klaszterek minôsítése (hazai és nemzetközi) ● Klasztermenedzsmentet támogató informatikai megoldások ● Klaszter pénzügyek – pénzügyekrôl közösen Képzési idô: 16 óra, 8 óra online távoktatásban, 8 óra önálló felkészüléssel (5 óra elmélet és 3 óra gyakorlat [esettanulmány elkészítése]), online támogatással.

A képzés a GINOP-1.3.2-15-201700027 projekt keretében kerül megrendezésre az Alkalmazott Földtudományi Klaszter támogatásával.

A képzés elvégzésével megszerezhetô dokumentum: tanúsítvány.

Maximális létszám: 16 fô.

Az online távoktatásos képzés tervezett idôpontja: 2020. május 15. és 22., naponta 13.00-16.30 óra között.

A képzés zárásának tervezett idôpontja: 2020. május 31.

A képzô elérhetôségei, további információ: Pécsi Kereskedelmi Központ, PBGSZ Nkft. 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Piacsek László, piacsek@pbkik.hu A képzés nyilvántartásba vételi száma: E001772/2018/D006 A PBGSZ Nkft. felnôttképzési ny. sz.: E-001772/2018.

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ Z ELEKTRONIKA KFT. „AZ INNOVÁCIÓ EGYFAJTA STABILITÁST ÉS LEHETÔSÉGET AD A JÖVÔBEN” Elektronikai termékek fejlesztésével, azok gyártásával és bérgyártással foglalkozik a pécsi Z Elektronika Kft., amely startup projektekkel és multinacionális cégekkel is együttmûködik. A közelmúltban is jelentôs innovatív fejlesztéseket hajtottak végre, ennek következményeként korszerû gyártóbázissal rendelkeznek. A kamara pályaorientációs tevékenységében és a tanulóképzésben is közremûködnek. A Z Elektronika Kft. tevékenységét Baranya Megyei Innovációs Díjjal jutalmazta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

— A Z Elektronika Kft. egy elektronikai fejlesztô és gyártó cég, hardverek és szoftverek, illetve az ezekhez kapcsolódó dizájn, termékdizájn tervezésével, valamint applikációfejlesztéssel is foglalkozunk – mondja DALLOS LÁSZLÓ ügyvezetô. — A fejlesztéseinket egy villamosmérnökökbôl, informatikusokból és gépészmérnökökbôl álló csapat végzi, elsôsorban bérfejlesztést vállalunk cégek megrendelésére és ha termékgyártásra kerül a sor, sok esetben azt is mi végezzük.

Számos innovációval összefüggô munkánk volt az elmúlt idôszakban.

Például egy partnerünk számára felvonókkal kapcsolatos fejlesztéseket végeztünk, ahol központi részegységeket, illetve perifériaegységeket készítettünk, ez a projekt most zárul 2020ban. Volt egy kooperációnk egy szintén budapesti kutatócsoporttal, amelyben állati spermium vizsgálatára alkalmas hordozható mikroszkópot fejlesztettünk közösen. Ez egy teljes dizájntervezés volt, mechanikai, hardver- és szoftverfejlesztéssel, a kutatócsoport pedig a saját specifikus részeit, az analízist tette hozzá. Lokálisan a KONTAKT-Elektro Kft.-vel és a Seres Kft.-vel volt egy közös munkánk,

DALLOS LÁSZLÓ

amelyben a Z Elektronika telefonos applikációkat készített. Cégünk mûködését támogatja egy vállalatirányítási rendszer, amit mi fejlesztünk egy külsôs vállalkozás közremûködésével, ehhez kapcsolódóan a hatékonyságunk növelése, illetve a vevôi igények lefedése érdekében hajtottunk végre fejlesztéseket. Elmondható, hogy sok vevônek dolgozunk, kis projekteken, ezekbôl tevôdik össze a munkánk.

Ezek a feladatok rengeteg törôdést igényelnek, de ez egyfajta biztonságot is jelent a cég számára, hiszen a jelenlegi helyzetben is stabilan tudunk mûködni.

— Szándékosan alakították így a tevékenységüket vagy a piaci lehetôségek hozták így?

— Amikor 2007-ben elindítottam a vállalkozást, akkor a cégnek összesen 1 vevôje volt, majd tudatosan kezdtem el az építkezést, de hogy ennyire szerteágazó lesz a mûködésünk, arra még én sem mertem gondolni. Sok jól képzett és tapasztalt kollégánk van, ami megteremtette annak a feltételét, hogy képesek legyünk kiszolgálni ezt a sok vevôt.

— Miként hatnak a vállalkozás mûködésére az innovációs tevékenységek?

— Az innováció mindenképp fontos szerepet játszott és a jövôben is játszani fog a vállalkozás életében, de olyan nagy, átütô sikereket még nem tudtunk elérni, amivel mondjuk egy nagy vevôhöz is be tudtunk volna kerülni. Ugyan jelenleg is beszállítunk nagy multiknak és folyamatos a jelenlétünk, de ezek kisebb projektek. Ahhoz, hogy szintet léphessünk, gondolok itt a nagyobb szériagyártásra, még erôsödnie kell a cégnek, valószínûleg az innovációs területen, a gyártási kapacitásunknak és a minôségirányításunknak is magasabb szintre kell lépnie, ami képes kiszolgálni egy nagyobb volumenû gyártást.

— Miért fontos az innovációs szemlélet a cég számára?

— Mindig elsôdleges volt a fejlesztés és azt látjuk, hogy ha valaki csak tisztán bérgyártó akar lenni vagy csak azt tudja csinálni, az rövid idô alatt idejétmúlttá válik. Rajtunk is hamarosan átlépnek a nyugati cégek és Bulgáriába vagy Romániába mennek, de ha tudjuk növelni a hozzáadott értéket, és ennek fontos része az innováció, az egyfajta stabilitást és lehetôséget ad a jövôben. Ez egyébként elvezet addig, hogy késôbb saját termékeink is legyenek.

— Hogyan zajlanak az innovációs folyamatok, önöket keresik meg az igénnyel?

— Amikor részt veszünk vásárokon, akkor azoknak éppen az az egyik céljuk, hogy megismertessük a szolgáltatásainkat. Az is látszik, hogy a jelenlegi partnereken keresztül eljutunk új cégekhez, már ajánlanak minket.

— Ennek az innovációs díjnak mi az értéke az üzleti életben?

— Egyrészt roppant büszkék vagyunk rá, hogy megkaphattuk, másrészt pedig reklámértékkel bír a helyi cégeknél, ránk irányítja a figyelmet.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ TERRÁN TETÔCSERÉP GYÁRTÓ KFT. „A TERRÁNT AZ INNOVÁCIÓ VITTE ÉS VISZI ELÔRE” A prémiumkategóriás beton tetôcserepeket gyártó Terrán Kft. 2019-ben jelentôs fejlesztéseket hajtott végre. Ipar 4.0 gyártástechnológiai megoldásuk lehetôvé teszi, hogy üzemeikben 10 másodpercként 24 db cserép készüljön el.

GENERON nevû új napelemestetôcserép-fejlesztésük különlegességét környezetbarát mivolta mellett az adja, hogy a napcellákat olyan speciális módon integrálják az egyedi tetôcserepek felületére, hogy azok tetôfedô munkafolyamata és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos tetôcserepekével. A Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. innovációs munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Innovációs Díjjal ismerte el.

— Évek óta dolgoztunk a GENERON napelemes cserép fejlesztésén és tavaly került piacra ez a termékünk. Ez egy jelentôs innovációs fejlesztés eredménye és abban jelent újdonságot számunkra, hogy lényegesen eltér azoktól a termékektôl, amiket eddig gyártottunk – mondja GÓDI ATTILA, a Terrán Kft. ügyvezetôje. — Maga a napelemes cserép ötlete nem a mi kútfônkbôl pattant ki, viszont nálunk is megjelent az igény a nap energiájának hasznosítására. Ehhez rendelkezésre áll a tetô mint szabad felület, amely eddig az épületek és a benne élô emberek védelmét szolgáló passzív funkciójú elemként volt jelen.

Ezt a passzív funkciót lehet kiegészíteni tiszta, megújuló energia termelésével, vagyis a napsugárzás villamos energiává történô átalakításával.

— Hogyan zajlott a fejlesztés?

— A fejlesztés hármas feladatot rótt ránk: kerestük azt a mûszaki optimumot, a technológiát, ami lehetôvé teszi a villamos áram termelését, fel-

GÓDI ATTILA

mértük a fejlesztés gazdasági hátterét, azaz, hogy kifizetôdô legyen, és ne kerüljön többe, mint amennyibe egyébként kerül az ilyen módon elôállított termék, illetve maga a villamos energia sem. A harmadik tényezô pedig az esztétikum, hogy az új cserép képes legyen illeszkedni az épített környezethez. A hagyományos napelemes nagypanelek esetében a leginkább megkérdôjelezhetô tényezô az esztétikum, a lakóépületeken, a középületeken, a látható tetôfelületeken való megjelenésüket nagyon sok helyen korlátozzák, tiltják az építési hatóságok, az önkormányzatok. A Terrán GENERON fejlesztését 4 évvel ezelôtt kezdtük, a munkában részt vettek a Budapesti Mûszaki Egyetem elektronikus eszközök tanszékének oktatói, kutatói és vezetôi.

A fejlesztés a cég termelésében is változást indukált, külön divíziót hoztunk létre olyan szakemberekkel, akik jártasak az elektronikai iparban, a félvezetô technológiában. Az ipari tömegtermelés megvalósítása hasonló, mint ahogy a cserépgyártás esetében, és lehetôséget biztosít arra, hogy a termék ára versenyképes legyen a hagyományos, nagypaneles rendszerek árával. Lényeges volt számunkra,

hogy olyan terméket hozzunk létre, amely kiváltja az eddig jelentôs környezetterheléssel járó villamos energia termelését és nem a kimerülôben lévô fosszilis energiára épül.

— Miért fontos az innovációs szemlélet a cég életében?

— Minket ez vitt és visz elôre. Az által lett sikeres a Terrán, hogy igyekeztünk megfelelni a piaci kihívásoknak és ehhez kellettek, kellenek az újdonságok, az új típusú megoldások.

Három multinacionális céggel versenyzünk Magyarországon és a régióban, ha nem jelentkezünk új termékekkel, új megoldásokkal, esélyünk sem lenne velük szemben. Ilyen módon elemi és létszükséglet az innováció, hogy olyan kérdésekre keressük az új megoldásokat, amelyekre mások még nem tudtak megfelelni.

— Hogyan zajlik egy-egy innovációs folyamat a cégnél?

— A mi esetünkben általában a piaci igény oldaláról jelentkeznek az innovációk. A napelemes termékkel kapcsolatban is számtalan kérdést kaptunk építészektôl, projektgazdáktól, megrendelôktôl és kivitelezôktôl, hogy mikor lesz napelemes cserepe a Terránnak. De a Synus cserepünk gyártása, ami szintén sikertörténet volt, néhány éve hasonló módon indult el. Azt azért fejlesztettük ki, mert az elôzô pénzügyi válság idején a házfelújítások kerültek túlsúlyba és a piac a korábbinál könnyebb tetôfedô anyagot keresett. Azt gondolom, látni kell az igényeket, hogy mi foglalkoztatja a piacot, a keresletet és ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni. Van, hogy a cégen belül a marketing fedezi fel ezeket az igényeket, máskor a képzéseink során, ahová a termékeinket használó szakemberek érkeznek az ország minden részérôl, hangzik el egyegy érdekes mondat, felvetés. Fontos, hogy nyitottan álljunk ezekhez.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYA MEGYEI INNOVÁCIÓS DÍJ RG NET KFT. „AZ RG NET ERÔSSÉGE A MUNKATÁRSAKBAN REJLIK” Az RG Net Kft. több sikeres innovációs projektben is részt vállalt az elmúlt években. Bekapcsolódott a Terrán Kft. napelemes tetôcserép projektjébe, a Juravet Kft.-vel pedig a hatékony mezôgazdasági gazdálkodást segítô speciális állatkövetô rendszer megalkotásában vett részt. Az RG Net Kft. innovációs munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Innovációs Díjjal ismerte el.

— A cégünk idén 15 éves. Az innováció mindig is jelen volt a vállalkozásunk életében, és azt hiszem, két fontos összetevôje van. Egyfelôl mindig nyitottan és kíváncsian állunk hozzá az új technológiákhoz és próbáljuk azokban megtalálni azokat az összetevôket, melyeket be tudunk építeni a mûködésünkbe, a fejlesztéseinkbe.

A másik oldalról pedig van egy olyan remek csapatunk, amely kellôen kreatív és hozzáértô ahhoz, hogy ezeket az újdonságokat implementálni is tudja és a kimenet egy valós probléma megoldása vagy egy termék legyen – válaszolja arra kérdésre HERBÁLY ISTVÁN ügyvezetô, hogy miként jellemezhetô a vállalkozás innovációval kapcsolatos tevékenysége.

— Miért erôs, miként vált erôssé az RG Net az innovációban? Mi kell ma ehhez?

— A válasz kapcsolódik az elôzô kérdésnél adott válaszomhoz: az RG Net erôssége a munkatársakban rejlik.

Elsôsorban persze azokban a fejlesztôkben, akik a mûszaki innovációkat végre tudják hajtani és képesek olyan területeken is dolgozni, amik leginkább a K+F-hez hasonlíthatók. Azonban a K+F eredményt a szervezet segítségével tovább tudjuk vinni innovációvá, azaz piacon eladható megoldássá tudjuk azt konvertálni. Ehhez már

HERBÁLY ISTVÁN

nemcsak fejlesztôk kellenek, hanem egy egész csapat, projektvezetô, operatív vezetés, back office, és persze értékesítés. Ebben a láncban mindenkinek nyitottnak kell lennie az innovációra, hiszen nap mint nap fejlôdik körülöttünk a technológia, amit a szervezetnek le kell követnie. Jó példa erre, hogy a járványhelyzet miatt egyik napról a másikra, szinte zökkenômentesen tudtunk átállni otthoni munkavégzésre.

— Miként zajlik a más vállalkozásokkal közös innovációs projektekben való részvétel? Ki keres kit egy ilyen kapcsolatban?

— Két részre bontanám a kérdést, hiszen a más vállalkozás lehet megrendelô és alvállalkozó is. Az innovációs projektjeink kivétel nélkül piaci megrendelés alapúak, tehát nem fejlesztünk csak úgy, a magunk szórakoztatásra, hátha jó lesz majd valamire alapon. Ez is lehetne egy út, de az évek alatt azt láttuk, hogy az igazán sikeres projektek mögött mindig egy megrendelô megoldandó problémája áll.

Alvállalkozók tekintetében nagyon sok beszállítóval dolgozunk a régióból,

akár a prototípus-gyártások, akár a sorozatgyártások területén. Igyekszünk is minden felmerülô igényünkre helyben partnert találni. Dolgozunk egyetemmel is, több munkánknál is oldott meg már a BME olyan feladatokat, amire egy vállalkozás nem lenne képes sem a szaktudás, sem a mûszerezettség miatt. A PTE-vel való együttmûködés sajnos még várat magára, de nem adjuk fel.

— Mi jelenti ma a kihívást az innovációs tevékenységet nézve a vállalkozás számára?

— Ha elvonatkoztatunk a mostani szituációtól, akkor a kihívások tekintetében újra a munkatársak kérdése kerül elô. Már jó fejlesztôt találni is nehéz feladat, senior fejlesztôt pedig nagyítóval kell keresni. Olyan fejlesztôt viszont, aki alkalmas K+F projektekben való részvételre, szinte lehetetlen találni. Nagyon komplex tudás és gondolkodásmód szükségeltetik hozzá, illetve az önfejlesztéshez elengedhetetlen belsô motiváció, ami nélkül egy ilyen gyorsan fejlôdô területen nem lehet innovatívnak maradni.

— Milyen értéke van az innovációs díjnak az üzleti életben? Hogyan lehet ebbôl „profitálni”?

— Egy kamarai innovációs díjra odafigyelnek a cégvezetôk, és persze elkezdi érdekelni ôket, mivel foglalkozik az a cég, amely ilyen elismerésben részesül. A mesterséges intelligencia, a gépi látás, az ipar 4.0 manapság mindenkit érdekel.

Mivel ezek bizalmi alapon induló projektek (a megbízónak el kell hinnie, hogy képesek vagyunk olyat megvalósítani, ami elôttünk még senkinek sem sikerült), nagyon fontosak azok az ajánlások, melyek alapján kapcsolatba kerülünk a potenciális partnerrel. A díj segítségével ilyen ajánlásokat tudunk kapni, és ebbôl tudunk késôbb profitálni.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

BARANYA MEGYEI IDEGENFORGALMI DÍJ

DEBRECZENI MÓNIKA „A BOROK SAJÁT SZEMÉLYISÉGJEGYEKKEL RENDELKEZNEK, A MÛVÉSZETEKET SEGÍTSÉGÜL HÍVVA PRÓBÁLJUK KIFEJEZNI ÔKET” A 120 hektáros Vylyan Pincészet birtokán 13 fajta szôlôt termesztenek, amelyekbôl 19 féle bort készítenek. A kereskedelem mellett a vendéglátás terén nyújtanak kimagasló minôségû szolgáltatásokat. Mint a Vylyan honlapján olvasható: „Hiszünk a bor és a mûvészet összetartozásában. Belsô szükségletbôl, a mûvészet iránti igényünkbôl szövôdött a Vylyan életébe minden olyan érték, ami természetes, stílusos és hiteles.

Emiatt hoztuk létre mûvészi címkepályázatunkat, a Mûvészi Hordó kiállítást, s az Ördögkatlan Fesztivált is, melyek reményeink szerint borainkon túl további élményeket nyújtanak sokak számára.” A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara DEBRECZENI MÓNIKA birtokigazgató munkáját Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— A Vylyan pincészet milyen módon, milyen kínálattal, programokkal vesz részt a megye idegenforgalmában?

— A Vylyan Pincészet normál helyzetben éves programterv alapján várja a borszeretô vendégeket gyönyörû helyszínén. Ilyen például az évindító januári Vince-nap, a vidám pincejárás.

El szeretnék dicsekedni vele, hogy annak idején, tizenhárom éve mi voltunk azok, akik „leporolták” ezt a kicsit elfeledett borvidéki szokást, és kezdetben egyedül tartottuk a Vince-napot az érdeklôdô közönség számára. Áldást kérünk a szôlôre, hogy jó legyen a termés, és népzenészek muzsikálnak a kezdetektôl fogva, illetve elénekeljük közösen a Vince-dalt. Ez gyorsan olyan nagy népszerûségre tett szert, hogy kiterjesztettük az ünnepet borvidéki szintre és most már a borvi-

dék által szervezett módon látogatják körbe vendégeink az ebben részt vevô pincéket. Igazán felhôtlenül vidám ez a jókedvû pincejárás!

Ugyanígy megemlíthetem a májusi Borzsongást vagy a romantikus Szentivánéji programunkat, nem is beszélve az Ördögkatlan Fesztiválról, melynek egyik alapító tagja vagyunk.

Ezen programok mellett, amelyek keretet, ritmust adnak az évnek, rengeteg más eseti programunk is van. A Vylyan Terasz az a szinte kultikussá vált helyszín nálunk, ahová enni-inni

DEBRECZENI MÓNIKA

jöhetnek az érdeklôdôk. Vendég séfeket hívunk és kulináris rendezvényeket tartunk elsôsorban a környék alapanyagkincseire támaszkodva és sorolhatnám még. Az érdeklôdôknek célszerû feliratkozni hírlevelünkre vagy a Facebook-on követni bennünket, hogy naprakész információt kaphassanak.

— Miért a minôségi irodalmi/kulturális programokkal való kapcsolódást választották a borok népszerûsítésére?

— Azért választottuk a mûvészeteken, jelesül az irodalmi mûveken és képzômûvészeti alkotásokon keresz-

tüli kommunikációt, mert ugyanúgy egyszeri és megismételhetetlen „alkotások” ôk, mint a prémium borok. A borok is saját személyiségjegyekkel rendelkeznek, így adja magát a dolog, hogy a mûvészeteket segítségül hívva próbáljuk kifejezni ôket. Írókat, költôket kértünk fel, hogy írjanak valami személyeset a borainkról, majd az elkészült mûveket egy rajzmûvésznek adtuk, hogy jelenítse meg ôket. Így többféleképpen közelítjük meg a bort mint középpontot.

— Milyen visszajelzések érkeznek a látogatóik, a fellépôik részérôl és ezek miként befolyásolják az önök turisztikai kínálatát?

— Ez egy természetesen végbemenô oda-visszaható folyamat. A sikeres rendezvényeket folytatjuk és továbbfejlesztjük, az esetleg kisebb népszerûséget elnyerô programokat elengedjük. Szerintem az a lényeg, hogy nyitottnak és befogadónak kell lennünk ahhoz, hogy mindig meg tudjunk újulni. Ezt nagyon fontos dolognak tartom!

— Egyedül vagy közösen? Miként mûködik a Vylyan, más borászatokkal, turisztikai szereplôkkel van-e kapcsolata a programjai kialakításában, népszerûsítésében, a látogatók vonzásában?

— Erre már szinte válaszoltam is a Vince-nap kapcsán, hisz mindannyiunk közös feladata a jó együttmûködés a látogatóink érdekeit figyelemmel tartva. Villányban remekül mûködik például a Villányi Marketing Mûhely, ami a borvidék marketingtevékenységét fogja össze, vagy a Villányi Borút, ami pedig az összturisztikai programkínálatot irányítja. A borászatok ebben aktív szereplôk, a közös cél pedig az, hogy egyre jobb programokat, szolgáltatást biztosítsunk a vendégeink számára.

Fotó: Gönczöl Gábor

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYA MEGYEI IDEGENFORGALMI DÍJ

DR. PAP NORBERT KÜLÖNLEGES TURISZTIKAI KOMPLEXUM LÉTESÜL A VILÁGHÍRÛ SZULEJMÁN-ÁSATÁSOK HELYÉN SZIGETVÁRON Baranya megye oszmán kötôdésû történelmi emlékei világszerte váltak ismertté DR. PAP NORBERT széles körû kutatói, szakértôi, tanácsadói munkája, gyakorlati tapasztalatainak publikálása révén. Az általa vezetett kutatócsoport kutatási eredményeire támaszkodva jelentôs kormányzati támogatással bôvülhet a megye kulturális-turisztikai palettája és a beutazó turizmus. Dr. Pap Norbert eredményeit a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— 2012-ben a török kormány és Szigetvár városa által kötött szerzôdés alapján egy kutatócsoportot állítottam fel, amelynek sikerült megtalálnia egy elveszett oszmán várost és részben kiásnia azt. 1566-ban Szigetvár ostromakor halt meg Szulejmán szultán, ezen a helyszínen késôbb zarándokhely jött létre türbével, sírkomplexummal, dzsámival, derviskolostorral, a zarándokhely kiszolgálására pedig egy kisváros, amelyet Turbéknak hívtak – kezdi a világszerte jelentôs visszhangot kiváltott felfedezés ismertetését dr. Pap Norbert, az MTA doktora, egyetemi tanár. — 2013 elején indult a kutatás, 2015 ôszére pedig megtaláltuk a türbét. Ez a város abban unikális, hogy egyetlen egy épült belôle az egész világon, hiszen nem volt szokás ilyeneket építeni, mivel a szultánok jellemzôen a fôvárosban haltak meg. Szulejmán pedig a mai napig a törökök legnagyobb uralkodójának számít, a világ legismertebb 50 történelmi személyisége között található.

— Ahogy említette, a felfedezés jelentôs érdeklôdést hozott Szigetvárnak.

— Valóban, figyelemre méltó nemzetközi visszhang övezi a munkánkat, eddig többek között amerikai, német,

török, horvát, francia, brit forgatócsoportokkal több mint egy tucat hazai és nemzetközi film készült a kutatásokról.

Ezek a nagy láthatóságú filmek hatalmas publicitást adtak nemcsak a kutatásnak, hanem Szigetvárnak és Baranyának is. Tavaly ôsszel például a Discovery Chanell-en mutattak be egy filmet, ami 430 millió háztartásban forog a világ 170 országában. Az is örvendetes, hogy a közeljövôben jelentôs kormányzati támogatás érkezik az általunk vizsgált kutatási terület bemutathatóságára. Szigetvár mellett egy különleges turisztikai komplexumot hoz létre a kormányzat, amelynek várhatóan rendkívül jelentôs turisztikai vonzereje is lesz. A helybeliek részérôl már most is roppant nagy érdeklôdés mutatkozik a fejlesztés iránt.

— Miként hatnak a szigetvári felfedezések a megye más törökkori emlékeire?

— Türbekutatásunknak volt egy módszertani innovációja, amelyet más helyszíneken is tudunk alkalmazni.

2016-ban rendezték a Szigetvár emlékévet, akkor döntöttük el a kollégákkal, hogy a módszert máshol is kipróbáljuk, például Mohácson. Azt eddig is tudtuk, hogy a mohácsi csata egy Földvár nevû falu templománál folyt, de ezt a templomot eddig nem sikerült megtalálni, bár sokáig keresték. A mi kutatócsapatunk az MTA támogatásával

nem csupán a falut találta meg, hanem egy másik Szulejmán-zarándokhelyet is, amely egy katonai temetô spirituális szolgáltatásait végezte. Feltérképeztük a csata földrajzát, a legnagyobb visszhangot kiváltott munkánk az volt, hogy nyomon tudtuk követni II. Lajos menekülését, aki az eddig feltételezettekkel ellentétben nem a Csele-patakba fulladt bele. Több új emlékpontot beazonosítottunk, ezekbôl kulturális zarándokutat lehet kialakítani. 2026ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója, amelyet egy jelentôs közép-európai megemlékezéssorozattal ünneplünk, ehhez kapcsolódóan nagy horderejû beruházásokat hajtanak végre a térségben.

Mohács, Szigetvár, Nagyharsány jelentôs csatahelyszínek voltak, mindegyikkel kapcsolatban vannak tervek, amelyek nagy mértékben megemelik a megye turisztikai pozícióit. Politikai, helyi fejlesztési és turisztikai, gazdasági érdek, hogy megvalósuljanak ezek a beruházások.

— A helyi gazdasági életet, a vállalkozásokat miként tudják bevonni a történelmi kutatások bemutatásába?

— Nagyon fontosnak tartjuk, hogy jó legyen a helyi beágyazottságunk, ezért helyi embereket foglalkoztatunk a nem specialistákat igénylô munkákhoz. Az elmúlt hét év alatt nagyon sok rendezvényünk volt, ezek lebonyolítását, a vendégeink elszállásolását szintén helybeli vállalkozásokkal intéztük.

A beruházás azért is lehet fontos szempont, mert felértékelôdik a helyi vállalkozások léte vagy a munkahelyteremtés. A szigetvári partnerek, az önkormányzatok, az országgyûlési képviselô is elsôdlegesnek tartják és kérik is, hogy vonjuk be a város lakosait a folyamatokba. Látható, hogy ahol dolgozunk, ott megbolydul a gazdaság és többéves távlatban lesz hatásuk a történelmi turisztikai fejlesztéseknek.

DR. PAP NORBERT

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

BARANYA MEGYEI IDEGENFORGALMI DÍJ

A SIKLÓSI VÁR ÜZEMELTETÔI KORHÛ RUHÁK, KÖZÉPKORT IDÉZÔ PROGRAMOK, VIDEÓKLIP: EGYRE NÉPSZERÛBB A SIKLÓSI VÁR A Siklósi Vár 2019-ben bekerült az ország TOP3 turisztikai attrakciói közé, a magyarországi várak és turisztikai attrakciók közül pedig elsôként kapott Családbarát hely elismerést. A vár üzemeltetôi SZENTGYÖRGYVÁRY PÉTER ügyvezetô vezetésével az elmúlt években folyamatosan növelték a látogatói létszámot, emellett a szállás.hu versenyén ôsszel a 3. díjat nyerték el a népszerûségi szavazáson. A Siklósi Vár üzemeltetôinek eredményét Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjjal ismerte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

— A siklósi vár népszerûsítéséhez jó alapot ad, hogy még sokan emlékeznek az itt forgatott A Tenkes kapitánya címû filmre is, de ez önmagában nem elég. Amikor 2017-ben átvettem a vár irányítását, arra gondoltam, hogy valamilyen módon fel kell hívni a figyelmet a várra, mert sokan még azt sem tudják, hogy hol van Siklós – válaszol arra a kérdésre Szentgyörgyváry Péter várkapitány, hogy minek köszönhetô az elmúlt évek látogatószám-növekedése.

— Ezt úgy tudtuk elérni, hogy programokat kezdtünk szervezni, saját és máshonnan hozott programokat is, illetve jelentôs fókuszt helyeztünk a marketing erôsítésére. A látogatói létszám növekedésével nagyobb lett a bevételünk, amit visszaforgattunk a mûködésbe, így tudtunk új munkatársakat felvenni és új kiállításokat létrehozni.

Még bôven van min dolgozni, hiszen a vár területének 40%-a zárva van a látogatók elôtt, az épületre is ráférne a felújítás, illetve a kiállításaink versenyképességén is javítanunk kell. De minden lehetôséget, marketingeszközt kihasználunk a vár népszerûsítésére, legutóbb egy videóklipet készítettünk, ami bejárta az egész országot és jelentôs figyelmet generált a siklósi vár felé.

— Mivel lehet ma 21. századi módon bemutatni a várat? Említette a programokat, a videóklipet...

— Az emberek mindig azt keresik, hogy hová tudnak menni kikapcsolódni. Több mint 2200 turisztikai attrakció van ma Magyarországon, ebbôl kell kitûnnünk. Nagy kérdés, hogy miként vonzzuk a falak közé a fiatalokat, mert önmagában a vár léte nem érdekes a számukra. Az idôsebbek még emlegetik a Tenkes kapitánya történetét, nekik talán több idejük is van utazgatni, de mi mindegyik korosztályt szeretnénk a vár falai közé csábítani. Ezért csinálunk ilyen „hirdetményeket”, mint a közelmúltban megjelent videóklipünk, hogy kezdje el foglalkoztatni a nézôket, mi lehet Siklóson. A családok számára pedig létrehoztuk a Játékországot, egy négyszobás beltéri játszóteret, hogy ha valaki kisgyerekkel jár a környéken, akkor legyen számukra izgalmas elfoglaltság. Az jelent számunkra kihívást, hogy mi csak a látogatói bevételekbôl mûködünk, nem kapunk állami támogatást, így csupán ezekbôl tudunk programokat, fejlesztéseket létrehozni.

— Mire kíváncsiak a látogatók a várral kapcsolatban?

— Két nagy csoportra oszthatjuk a látogatókat. A nagyobb csoport élményt keres. Nem feltétlenül érdeklik a történelmi tények, sokkal inkább azt várja, amit a filmekben látott: középko-

ri hangulatot. És van egy sokkal kisebb csoport, amely kifejezetten a történelem iránt érdeklôdik. A tárlatvezetôink közül ketten történész végzettségûek, így hitelesen vissza tudjuk adni a siklósi várban történteket. Az 1290-es évektôl a II. világháborúig mindenféle kiállítás található a várban, mi az egész magyar történelmet próbáljuk meg értelmezni és magyarázni ennek a szûkebb rétegnek.

A többséget pedig számos olyan programmal csábítjuk a várfalak közé, ami maradandó élményt ad. Ezért korhû viseleteket készítünk, amikbe beöltözhetnek és lefotózhatják magukat a vendégeink, hogy a képeket feltehessék a közösségimédia-oldalukra. A látogatóinkat foglalkoztatja, hogy mi lehet a lezárt részeken, sajnos most semmi nincs a korábban szállodaként mûködô szárnyban. A magam részérôl egy nagy konferenciaterem kialakításában gondolkodom a 2. emeleten, ennek lenne létjogosultsága a térségben. Illetve kicsit átfazonírozva szívesen újranyitnánk a korábbi éttermet. Szükség lenne a vár felújítására, ez azonban az állam és az unió segítségével valósulhat meg.

— Kikkel, milyen partnerekkel mûködnek együtt a siker érdekében?

— Összefogást kezdeményeztük Harkány, Siklós és Villány térségében, így ezekkel a településekkel már egyeztetjük a rendezvényeinket. Partnerségben állunk a turisztikai egyesületekkel, a Villány-Siklós-Harkány térség még ezernyi lehetôséget rejt magában, erre fel kell hívni a figyelmet és jó lenne, ha ezt közösen tudnánk kommunikálni.

Siklós és Harkány az Ormánság határán van, ami Magyarország egyik legleszakadtabb területe, a turizmus fellendítésébôl a környékben élôk is profitálhatnának. Mi már most is csak helyi beszállítókkal dolgozunk.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ DÉRI TIBOR „A JÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS ALAPJA A BIZALOM” A PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának igazgatója, DÉRI TIBOR évtizedek óta elkötelezett a megyei szakképzés színvonalának emelésében. Az elmúlt évtizedekben az irányítása alatt lévô iskola a megyében a legszélesebb képzési kínálatot nyújtó középiskola lett. Déri Tibor rendkívül aktív a pályaorientációban, a szakmai versenyeken komoly eredményeket érnek el tanulóik. Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Szakképzési Díjjal jutalmazta.

— Miben áll az ön által irányított iskola sikere? Miként tudtak a megyében a legszélesebb képzési kínálattal rendelkezô iskolává válni?

— Ennek az oka egészen 1968-ig nyúlik vissza, ugyanis akkor osztották szét a szakmák képzését Pécsett a különbözô intézmények között. Abban az idôben került iskolánkhoz jó néhány olyan szakma, ami nem a szocialista nagyipar munkaerô-utánpótlását biztosította, hanem a kisipar, a kézmûvesipar munkaerô-igényét próbálta kielégíteni. A rendszerváltozás után aztán jelentôs változás történt, mert leépült a szocialista nagyipar, a kisipar pedig kezdett megerôsödni és olyan szakmák kerültek elôtérbe, amelyek korábban nem voltak olyan fontosak.

A sikerünk érdekében tett következô lépés az volt, hogy rengeteg programot, innovációt végeztünk és végzünk a mai napig. Az iskola már az 1990-es évek elejétôl kezdve benne volt mindenféle innovatív programban, világbanki programban, számos pedagógus-továbbképzésen vettünk részt.

Emellett jelentôs mennyiségû saját innovációnk van, közülük az egyik a mai napig sikeresen mûködô szocializációs és felzárkóztató program, amely a 9.be hozzánk érkezô tanulók középiskolába való beilleszkedését segíti. De említhetem azt az értekezletsorozatot is,

amelynek keretében az egy osztályban tanító pedagógusok ülnek össze éves szinten és beszélik át, hogy mit kellene másként tenni az egyes diákok elômentele érdekében. Azt tapasztaljuk, hogy szeretnek hozzánk járni a gyerekek, a pedagógusok pedig úgy érzik, hogy az itt bevezetett módszerek miatt könnyebbé válik a munkájuk, ettôl pedig eredményesebbek lesznek.

— Miért tartja fontosnak az innovációs tevékenységet az iskola?

— Mert az iskola nem a múltnak, hanem a jövônek képez. A gyerekek felkészítésénél azt kell figyelembe vennünk, hogy mi várható a jövôben, tehát elôre kell gondolkodnunk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az új technológiákat, az új anyagokat, az új szemléletet, hogy ezeket beépíthessük a tananyagba. Nálunk már 15 évvel ezelôtt is mindenki tudott számítógéppel dolgozni az iskolában, mert a kollégáknak is szerveztünk erre tanfolyamot. 30 évvel ezelôtt iskolánk bevezette, hogy az elsô tanévben letanította a közismereti tárgyakat, a szakmai tantárgyakat pedig a következô két évben sajátíthatták el a tanulók. Ebbôl egy országos program is kinôtt.

— Milyen irányítóelvek vezették önt a pályáján?

— Az egyik a jövônek való felkészí-

tés. A ma létezô szakmák negyede 1520 éve még nem is létezett, de a meglévô szakmák is teljesen átalakultak.

Nekünk elôre kell néznünk, ezért is vezettük be idejekorán az informatika oktatást a szakmunkásképzôben, hogy a leendô szakmunkások tudjanak számítógéppel dolgozni. A másik dolog az, hogy jó iskolát kell csinálni és akkor majd lesz gyerek az intézményben. A tavalyi tanévhez viszonyítva idén 20%kal emelkedett a tanulói létszámunk, de már az elôzô tanévben is 15%-os volt az emelkedés. Fontos szempont az is, hogy az is, hogy ki kell szolgálni az iskolahasználót: a szülôt, a gyereket. A gyereket úgy, hogy mindig idôben tudjon foglalkozni az aktuális feladataival.

De ki kell szolgálni a pedagógust is, hogy itt maradjon, itt végezze jól a munkáját. Ez akkor valósul meg, ha a kollégáink biztonságban érzik magukat. Ehhez viszont meg kell teremtenünk a körülményeket. Biztonságot teremtek a pedagógusnak, ha tudok neki munkát adni (a növekvô gyereklétszám ezt támasztja alá), ha pedig jól végzi a munkáját, innovál és elvégzi az aktuális képzéseket, illetve elôre tekint, akkor egyre könnyebb lesz a dolga és nehéz helyzetben is meg tudja oldani a feladatait. A gyerekeknek olyan szabályok bevezetésével kell biztonságérzetet nyújtani, amelyek az ô mindennapjaikat befolyásolják. Ahhoz, hogy jól érezzék magukat az iskolában, olyan programokat szervezünk, amelyek megfelelnek az igényeiknek, és azt érezhetik, hogy vannak lehetôségeik, a tanárok értük vannak és segítik ôket. A jó együttmûködés alapja a bizalom. Ezt a munkát sem pedagógus, sem iskolavezetô nem tudja jól ellátni, ha nincs kellô bizalma a hozzá beosztottak felé.

A mi iskolánkban minimális a fluktuáció a pedagógusok körében, a nyugdíjba vonulók mellett nagyon kevesen mennek máshová tanítani. Ez is azt igazolja vissza, hogy munkatársaink is jól érzik magukat a Simonyiban.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ SZAFFENAUER JÓZSEF „A SIKERÉLMÉNYT A DIÁKOK ADJÁK” 32 éve dolgozik a szakképzésben, oktatói és szakértôi feladatokat is ellát SZAFFENAUER JÓZSEF, a PSZC Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiumának általános igazgatóhelyettese és mesterpedagógusa. Iskolai munkája mellett építészmérnökként is tevékenykedik. Nevéhez fûzôdik az 5. és a 25. pécsi Nemzetközi Építész Diákkonferencia megszervezése. Szaffenauer József munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el.

SZAFFENAUER JÓZSEF

— Milyen kihívásokkal szembesül ma a munkájában a szakképzést illetôen?

— Véleményem szerint jelentôs probléma, hogy a duális képzésben nagyon nehezen fogadják el a cégek azt, hogy részükrôl is markáns közremûködésre van szükség az utánpótlás kinevelésében. Mindenki már kész szakmunkást, hadra fogható, professzionális felkészültségû felnôtt munkavállalót vár, miközben a végzett szakmunkásaink 17 éves diákok, minimális tapasztalattal. Külföldön a cégek a munkavállalót tekintik a legnagyobb értéknek, ezért jelentôsen és tudatosan szervezik az utánpótlás-nevelés érdekében a cégek felépítését. Azért is nehéz az utánpótlás-nevelés kérdése, mert mindenki a munkaerôpiacról jön és ha valakit az évek során kinevelnek, akkor a jobb fizetés érdekében végzés után elmehet, akár külföldre is. Nagyon nehéz elfogadtatni, tudomásul venni, hogy a cég pénzt és idôt fektet egy diákba és amikor az végzett, máshol keresi a megélhetését. Magyarországon nagyon nehéz megvalósítani, hogy megfelelôen megfizessék a pályakezdôt, de a 20 éves tapasztalattal rendelkezô munkavállalót is.

— Képzôintézményként miként tudnak ebben a folyamatban jól

megfelelni? Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy változzon a szemlélet?

— Például van egy igen jó kezdeményezésünk, a néhány évvel ezelôtt létrejött Építôipari Technológiai Klaszter, amelynek a tagjaival kiváló kapcsolatot alakított ki az építôipari szakképzést folytató intézményünk. A klasztertagok már látják ezt a problémát. A közeljövôben életbe lépô új képzési rendszer szerint kikerülünk a köznevelés alól és szakképzôként az összoktatás harmadik ága leszünk. Ebben a státuszban talán majd tudatosabban tudunk együttmûködni egy másfajta szemlélet kialakításában. Ebben bízom.

— A tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozások többsége szerint a mai fiatalok sokkal nehezebben kezelhetôk, mint 10-20 évvel ezelôtt. Ma mit kell és mit érdemes megtanítani a leendô szakembereknek?

— Valóban, a ma fiataljai mások, ez pedig azt jelenti, hogy másként kell velük foglalkozni, ám nagyon nehéz ezt a más utat megtalálni. Véleményem szerint a legfontosabb az együttmûködés, az egymásra figyelés, a folyamatos továbbképzés. Nagyon nehéz nekünk, az iskolának tudomá-

sul vennie, hogy nem tôlünk tanulnak meg mindent és nem is mi számoltatjuk be ôket a tudásukról. A mai magyar iskolarendszer sajnos nem követi elég gyorsan azt a fajta digitális változást, amiben az információt másképp érhetik el a fiatalok. Egy kômûvesnek nem kell tudnia olyan dolgokat, amelyeket 10-20 éve még igen, de kell ismernie a mai anyagokat, a minôségi munkavégzés elvárásait, a precizitást, az önismeretet, a biztonságos munkavégzés alapjait. Ezt a fajta szemléletet nem könnyû kialakítani a jelenlegi keretek között. Emellett jó lenne, ha a tanulók oktatásában részt vevô felkészült szakembereket értékükön meg tudnánk fizetni, mert ma olyan emberektôl várunk el profizmust, akiknek a fizetése a minimálbér szintjén van.

Amit meg kell tanítani a leendô szakmunkásoknak: a szakmai alapokat, ez az elsô. Aztán az együttmûködést, az együtt dolgozást és gondolkodást, a kreativitást és az önképzést.

Fontos, hogy egy olyan építôipari ágazati alapot adjunk, amit majd a cég tovább tud fejleszteni.

— Ön személy szerint miért kötelezte el magát a szakképzés mellett, mi ad még ma is sikerélményt ezen a területen?

— Építészmérnök vagyok, mérnök-tanár. Ha tervezek egy házat, az egy darab ház, ha 30 gyereket tanítok és ôk sokszor 30 házat terveznek, ez sokkal nagyobb hatékonyságot jelent.

Volt olyan tanulóm, aki szakkörre járt hozzám, ahol népi épületek felmérésével és dokumentálásával foglalkoztunk és ma egyházmegyei fôépítészként falvakat ment meg. Én így tudom hatékonyan tanítani az építészetet, az építômûvészetet és az építôipart, illetve fejleszteni, megôrizni az építészeti kultúrát.

Ehhez pedig a sikerélményt a diákok adják. Az osztálytalálkozókon öröm nézni, hogy mi lett belôlük.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYA MEGYEI SZAKKÉPZÉSI DÍJ HARMAT BT. „A LEGNAGYOBB SIKER AZ, HOGY NÉHÁNY TANULÓNK ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÓKÉNT IS MEGÁLLJA A HELYÉT” Példaértékû az 1993 óta mûködô Harmat Víz-Gáz-Központi Fûtésszerelô Bt. szakmaiutánpótlás-nevelô tevékenysége. A vállalkozás épületgépészeti tervezéssel és kivitelezéssel is foglalkozik. Mint gyakorlati képzô 2005 óta vesznek részt számos szakmában a tanulószerzôdéses rendszerben. A Harmat Bt. munkáját Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

— Miért vállalkozott a cég tanulóképzésre annak idején?

— Központifûtés- és gázhálózatszerelô, valamint víz-, csatorna- és közmûrendszer-szerelô szakmákban képezünk tanulókat. Azért vállaltuk annak idején a tanulóképzést, mert szerettünk volna jó szakembereket képezni, fontos volt számunkra, mint ahogy ma is az, hogy át tudjuk adni a szakma alapjait, hogy a fiatalokat megtanítsuk a szakma rejtelmeire – válaszol HARMAT TAMÁS ügyvezetô. — Az azonban, hogy kiváló, felkészült szakemberekké váljanak, jelentôs mértékben függ a tanulóktól is, hiszen nekik is tenniük kell érte. Az eredményeink azt igazolják viszsza, hogy sok esetben sikerült megvalósítani az elképzelésünket, hiszen több volt tanulónk magánútra lépett, kiváltották az ipart, és azóta a saját vállalkozásukban dolgoznak. Emellett volt néhány tanulónk, aki nálunk kezdte a pályafutását, mint munkavállaló a cégünkben dolgozott.

— Milyen tapasztalataik vannak a tanulóképzéssel kapcsolatban?

— Az elmúlt években számos tanulóval kapcsolatban tapasztaltuk, hogy nem érdekli ôket a szakma. Sokszor szembesültünk azzal, hogy mint a tanuló, mi sem tudtuk, miért választotta az adott képzést. Valószínûleg azért, hogy legyen a kezében egy szakma, de nem igazán akart vele foglalkozni. An-

nak, aki így áll hozzá, nagyon nehéz megmutatni a szakma szépségeit, átadni az alapjait, azt a tudást, tapasztalatot, amit évek alatt összegyûjtöttünk. Ám az viszont örömteli, hogy a mostani évfolyam tanulói úgy állnak a munkához, a tanuláshoz, hogy meg akarják tanulni és ezzel akarnak foglalkozni.

A visszajelzésekbôl úgy látom, szeretnek nálunk lenni a tanulók, mert családias, baráti a légkör a cégben, nem is kifejezetten fônök-beosztott viszonyban állunk, néha próbálok apjuk helyett apjuk lenni. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy ha bármi problémájuk adódik, bizalommal fordulhatnak hozzánk, mert igyekszünk segíteni.

Tudják, hogy nem szeretjük a hiányzást, a lógást, kértük, hogy jelezzék, ha gond van és megtaláljuk a megoldást. És ez a rendszer mûködik is.

— Miként követik az újdonságokat, az új anyagokat, technológiákat a munkájukban, amelyeket aztán megtaníthatnak a diákoknak?

— A képzésben jelentkezô újdonságokkal kapcsolatban rengeteg segítséget kapunk a kamarától, emellett kiválóan együtt tudunk mûködni a szakképzô iskolával, ôk is sok mindenben támogatnak bennünket. A szakmai újdonságokat a gyártóktól, a kereskedôktôl sajátítjuk el, ôk rengeteg szakmai napot tartanak, ahol meg lehet is-

merni a legújabb gépeket, technológiákat, anyagokat. Erre nemcsak az oktatás miatt van szükség, a munkánkban is haladnunk kell a korral, nyitottnak kell lennünk az újdonságokra, mert csak így tudjuk kielégíteni a megrendelôink igényeit. El is várják tôlünk a legfrissebb tudást, az egyre jobb technológiák ismeretét, amelyeket magunk is folyamatosan tanulunk és a tanulókkal is elsajátíttatunk.

— A tanulókkal kapcsolatban milyen sikerélményeik voltak az elmúlt 15 évben?

— Korábban jó eredménnyel szerepelt tanulónk a Szakma Kiváló Tanulója versenyen, de a legnagyobb sikert az jelenti, hogy néhány tanulónk önálló vállalkozóként is megállja a helyét. Velük azóta is tartjuk a kapcsolatot, nem konkurenciaként, hanem jó barátokként tekintünk rájuk.

— Milyen kihívásokkal szembesülnek a szakképzéssel kapcsolatban?

— Jelen pillanatban úgy érzékeljük, hogy jól mûködik a rendszer, számunkra nem okoz problémát, jelentôs plusz terhet az adminisztráció sem. Tudjuk, hogy ha bármilyen gondunk van, mindenben számíthatunk a kamarára.

— Mit érdemes, mit kell megtanítani a leendô szakembereknek?

— A hozzáállást és sokaknál az alapvetô viselkedési formulákat érdemes erôsíteni. Úgy tapasztaltuk, hogy meg kell tanítani a fiataloknak, hogy ha bemegyek egy megrendelôhöz, egy lakásba, akkor elôször nekem kell köszönnöm. A szakmával kapcsolatosan van olyan tanuló, aki rátermett és van affinitása a dolgokhoz, mással pedig még a csavarhúzót is meg kell ismertetni, mert korábban nem találkozott ezzel a szerszámmal. A szakmából pedig természetesen mindent meg kell tanítanunk, ami ahhoz kell, hogy jó szakember váljék belôlük.

HARMAT TAMÁS

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

DR. NÉMETH PÉTER „EGY+EGY” FELAJÁNLÁS A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY LEKÜZDÉSÉÉRT „Tisztelt Ügyvezetô Társaim!

Mindannyian tapasztaljuk, hogy nagyon nehéz feladatot jelent biztosítani a COVID-19 járvány következtében kialakult helyzetben munkatársainak egészségügyi biztonságát, a munkahelyek megôrzését, és nem utolsósorban a cég egyben tartását.

Régiónk nem bôvelkedik multicégekben, és még mindig a legnagyobb munkáltató az egyetem. Mégis a régiónkban mi vagyunk azok a kis- és közepes vállalkozások, amelyek a munkahelyek meghatározó részét adják. Ismerve környezetünk lehetôségeit, tudom, a vírus terjedésének várható hatásai sokunk vállalkozását a szakadék szélére sodorják. Biztos vagyok benne, hogy minden erôtökkel Ti is azon vagytok, hogy túléljük ezt a válságot is.

De a gazdasági túlélés feladata így is eltörpül az emberi élet megvédése mellett. Fôleg azokról van szó, akiknek köszönhetjük, hogy egyáltalán itt lehetünk. Felhívással fordulok Hozzátok, csatlakozzatok az »egy + egy« felajánlásomhoz.”

Ezekkel a szavakkal kezdôdik az a levél, amelyet Nagy László, a pécsi TECHNIQ csoport tulajdonosa juttatott el számos baranyai cégtulajdonoshoz, ügyvezetôhöz. Az üzletember összefogásra kéri a vállalkozások döntéshozóit: utaljanak át a Pécsi Tudományegyetem Közhasznú Alapítványának számlaszámára akkora összeget, amelyet nélkülözni tudnak a cégük számlájáról és ezt egészítsék ki ugyanennyivel a saját számlájukról. Ô maga is így tett és egy jelentôs összeggel járult hozzá az alapítvány mûködéséhez.

Mint Nagy László írja, „az Alapítvány Jenei Zoltán egyetemi kancellár úr javaslatára lett kiválasztva, azért ôk, mert vállalták, hogy a befolyó pénzbôl a legrövidebb idô alatt szerzik be a szakemberek által a gyógyításhoz meghatározott legszükségesebb eszközöket, mûszereket... Egyszerûen kritikus

DR. NÉMETH PÉTER

helyzet van, és meggyôzôdésem, hogy a mi segítségünk is számít!”

— Miként az alapító okirat is tartalmazza, a Pécsi Tudományegyetem mûködésének támogatására jött létre a PTE Közhasznú Alapítvány, amely az egyéni adományok, ill. a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásaiból gazdálkodik. A befolyt összegek pályázati úton kerülnek szétosztásra – tudjuk meg prof. DR. NÉMETH PÉTERTÔL, az alapítvány elnökétôl. - A régió vállalkozóinak és magánszemélyeinek nagylelkû pénzügyi felajánlásait külön kezeli az alapítvány. Erre egy egyszerûsített pályázatot írtunk ki a COVID-19 járvány elleni küzdelemben közvetlenül érintett betegellátó egységek és alkalmazottai részére.

— Miként kerültek kapcsolatba a kamara vállalkozásaival a járvány leküzdésével összefüggésben?

— Nagy László úr, a TECHNIQ 2000 Kft. igazgatója elindított egy adakozás gyûjtést „1+1” címmel, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások a saját nyereségükbôl felajánlott összeg mellé a magánvagyonukból is ajánljanak fel ugyanakkora összeget a járvány elleni küzdelemre. Ehhez kapcsolódott Síkfôi Tamás elnök úr a PBKIK tagvállalkozásainak mobilizálásával.

— Hogyan tudják hasznosítani a támogatást, mire költik a befolyó összegeket?

— A pályázati úton beérkezô igényeket a kuratórium elbírálja és dönt annak odaítélésérôl. A támogatott klinika az egyetemi beszerzésekkel foglalkozó kancelláriai szakemberek segítségével elindítja a megrendelést és a beérkezô számlát az alapítvány fizeti ki. Eddig három pályázat érkezett be, mindhárom a közvetlen betegellátáshoz kapcsolódó igényeket tartalmazta. Egyszer használatos, a vírusfertôzés elleni védekezéshez szükséges maszkok és köpenyek, kis értékû, a betegágy mellett használatos mûszerek beszerzésére érkezett igény, illetve a gépi lélegeztetéshez szükséges eszközre és alkatrészekre. Az elbírálás, támogatás után elindítottuk a beszerzési folyamatot.

— Mire van most leginkább szükségük a járvány leküzdésével kapcsolatos feladatok elvégzéséhez? Milyen segítséget, támogatást fogadnak szívesen?

— Természetesen a pénzbeni támogatás a leghasznosabb, mert azt oda tudjuk irányítani, ahova a frontvonalban dolgozó szakemberek kérik.

— Jellemzô-e, hogy ilyen felhívással kap segítséget az alapítvány?

— Ez egy különleges, a járványhoz kapcsolódó alkalom és nagyon remélem, hogy nem ismétlôdik meg a jövôben. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy imponáló az a társadalmi aktivitás, ami a régió vállalkozásaitól és magánszemélyeitôl elindult. Jó érzés látni az összefogást. Köszönjük! Mi egyet tudunk garantálni, hogy a felajánlott összegek korrekt és szakszerû módon legyenek elbírálva és a legfontosabb helyekre kerüljenek.

K.T. A Pécsi Tudományegyetem Közhasznú Alapítványának bankszámlaszáma: 50800111-15412809 Az alapítvány adószáma: 19034951-1-02 Az alapítvány e-mail-címe: alapitvany@pte.hu

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMA

PARTNERKÉNT KEZELI A TANULÓIT Nem a megszokott kép fogad a pécsi Mária utcai Liliana szépségszalonban. Üresek a székek, a babfejeken senki sem gyakorol. Tulajdonosa ALEXITY LILIAN óránként, bejelentkezés alapján fogadja a vendégeit, a tanulóival pedig online tartja a kapcsolatot. Nem könnyû idôszak ez, hiszen mindent egyedül kell megoldania a hajmosástól a frizura elkészítéséig.

— Az utánpótlás nevelése mindig a szívügyem volt, a tanulóimnak az elsô pillanattól kezdve valós feladatokat adok – kezdi beszélgetésünket. — A délelôtti órákban babafejeken gyakorolnak, miután rendbe teszik az eszközeiket. Amennyiben érkezik modell, akkor azon folytatják tovább a gyakorlást, ha nem, akkor a vendégeknél segítenek. Jelenleg azonban csak az interneten keresztül tartjuk a kapcsolatot, ami egyikünk számára sem könnyû. Partnerként kezelem a tanulóimat. A fodrász szakma szépsége, hogy naponta sikerélményt jelent. Jó látni, hogy egy jól sikerült frizura mekkora örömet okoz. Ezt a szakmát nem lehet csak a pénzért csinálni. Itt csak akkor tud alkotni valaki, ha él benne ez a vágy, kreatív és jó a formalátása.

Ez egyszerre kemény fizikai és szellemi munka, ezt a szemléletet igyekezem átadni a tanulóimnak is. Az igazi elismerés tôlük éppen ezért az, hogy már jelezték, hiányzik nekik a fodrászszalon, a tényleges munka, a vendégekkel való közvetlen kapcsolat.

Tanulói a PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában érettségiztek szépészeti ágazatban, ezt követôen jelentkeztek fodrász tanulónak. Jelenleg ugyanis érettségihez kötött ez a szakma, de feltétel az is, hogy akik ebbe az irányba szeretnének továbbtanulni, azoknak nyaranta kötelezô szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük.

— A mostani szakképzési rendszerben a tanulók négy napot töltenek az iskolában és hatot a gyakorlati helyen – folytatja tovább Lilian. — Jó lenne, ha még egy évet eltölthetné-

nek a gyakorlati helyükön, akkor kapnák meg azt az alaptudást, amellyel már önállóan is el tudnak indulni.

Jelenleg a fiammal, Benjaminnal közösen foglalkozunk a tanulókkal, nálam a nôi fodrászok, nála pedig a férfi fodrászok sajátítják el a szakma alapjait. A jelenlegiek között is több tehetséges tanuló van, többen közülük rendszeresen részt vesznek versenyeken, amelyeken szép eredményeket érnek el, általában az elsôk között végeznek. Jelenleg három tanulóm van, akik közü egy végez idén. A másik kettô is ígéretes, egyre szebb munka kerül ki a kezük alól.

ALEXITY LILIAN

Mint mondja, az utóbbi években tíz tanulója volt, mindegyikbôl igyekezett a maximumot kihozni. Akadt közöttük olyan is, aki más gyakorlati helyrôl kérte hozzá magát.

— A tanulóimról mindig feltételezem, hogy azért jöttek hozzám, mert meg akarják tanulni a szakmát – hangsúlyozza. — Mindegyik esetében megkeresem azokat a képességeket, amelyekben a legjobban tud majd érvényesülni. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a volt tanulóim közül szinte kivétel nélkül mindannyian a szakmá-

ban maradtak, sokan közülük ma már elismert szakemberek.

Lilian felnôttképzéssel is foglalkozott egy idôben, de azt abbahagyta, bár ott is voltak kedvezô tapasztalatai.

Még közgazdász is volt közöttük, aki pályát szeretett volna módosítani, mert arra vágyott, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhessen az emberekkel. Rövid ideig dolgozott fodrászként, majd visszatért az eredeti hivatásához.

— A tanulóképzés mellett - miután idén újra lesz fodrász mestervizsga – a jelöltek gyakorlati felkészítését végeztem el – avat be egy újabb, általa vállalt feladatba. — Miután a fiam is most tesz mestervizsgát, nem én leszek ez alkalommal a mestervizsga-bizottság elnöke, sôt a bizottság munkájában sem veszek részt. Helyette felajánlottam, hogy vállalom a mestejelöltek – akiknek az átlagéletkora 30 év – vizsgára történô felkészítését.

Annak ellenére, hogy most személyesen nem találkozhatunk, naponta látom el feladatokkal ôket, amelyek elvégzését természetesen folyamatosan számon is kérem. Nagy kérdés egyelôre, hogy a tényleges vizsgára mikor és miként kerül sor, de jó lenne, ha még az elôtt megtörténne, hogy megváltozik a mestervizsga rendszere, nem lenne szerencsés, ha mindent elölrôl kellene kezdeniük.

Annak a véleményének is hangot ad, hogy jó lenne, ha a mesterek – a már több szakmában bevált módon – öt-tíz évente számot adnának a tudásukról, akár olyan formában is, hogy beszámolnának arról, ezen idô alatt hány, a fodrászati termékeket forgalmazó cégek által szervezett tanfolyamon, továbbképzésen vettek részt.

Hiszen ez a szakma is állandó mozgásban van, folyamatosan változik, új anyagok, technikák, technológiák jelennek meg. A szakmai fejlôdésre nem szabad se a pénzt, se az idôt sajnálni, ott kell lenni minden jelentôsebb bemutatón, továbbképzésen, hiszen, ha csak egy apró fogást sikerül egy-egy ilyen alkalommal ellesni, már akkor megérte.

Sz.K.

SZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

HÚSZ ÉVE SIKERESEN

A KLÍMAÉS HÛTÉSTECHNIKA GYAKORLATI KÉPZÉSÉBEN Új klímatechnikai cég lépett a piacra a tavalyi év végén, azonban a tulajdonosa már több évtizedes szakmai és cégvezetôi tapasztalattal rendelkezik. A Smart Klíma Kft. vezetôje és munkatársai a korábbi cégükbôl kilépve, a régi telephelyen folytatják tevékenységüket.

Az új cég, a Smart Klíma Kft. továbbra is klíma- és légtechnikai berendezések forgalmazásával, karbantartásával és szervizelésével foglalkozik.

— Az elmúlt év végén vágtam bele egy új cég alapításába és felépítésébe munkatársaim támogatásával – mondja BOGOS DEZSÔ, a Smart Klíma Kft. tulajdonos-ügyvezetôje.

— Az eddigi, saját tulajdonú telephelyünkön mûködünk tovább, amit elsô lépésben teljesen felújítottunk, új arculatot adtunk neki.

Annak érdekében, hogy minél gyorsabban bekerüljünk a köztudatba, a Pécsi Kommunikációs Kft.-vel közösen egy marketingtervet készítettünk és kezdtünk el megvalósítani, illetve létrehoztuk a smartklima.net weboldalunkat, amelyen nemcsak a partnereink, de a leendô tanulóink is minden információt megtalálnak az általunk nyújtott lehetôségekrôl.

Mint mondja, három évtizede van a szakmában és mindig is hitt abban, hogy a jól végzett munka meghozza a gyümölcsét.

Amikor annak idején úgy döntött, hogy vállalkozóként folytatja tovább, már épületgépész-mérnöki, közgazdasági, valamint mérnök-tanári diplomákkal rendelkezett és hosszú éveken át különbözô cégeknél dolgozott. Ezen tapasztalatok birtokában hozta létre társaival a Mecsek Klíma Kft.-t, melynek keretein belül az elsô pillanattól kezdve foglalkozott tanulók képzésével. Az eltelt húsz év alatt 100-150 tanulója volt a cégnek, akiknek a magas színvonalon zajló gyakorlati képzéséhez minden feltétel adott volt; ezzel teremtette meg a vállalkozás számára a biztos szakmai utánpótlást is.

A Smart Klíma Kft. tovább folytatja a húsz éve megkezdett munkát, ami természetesen magában foglalja a tanulók gyakorlati képzését is. Ehhez biztos hátteret jelent, hogy a világ élvonalába tartozó cégek berendezéseinek telepítésével, karbantartásával, szervizelésével foglalkoznak, így a legkorszerûbb ismeretekkel vértezik fel ôket. Többek között sikerült a Samsunggal is megállapodást kötni, mely a hûtés- és fûtéstechnika teljes termékskálájával van jelen a piacon, így a tanulók minden fajta berendezéssel (split klímák, hôszivattyúk, VRV rendszerek, stb.) találkozhatnak gyakorlatuk során.

A tanulóik elôször kisebb részfeladatokat kapnak, majd egyszerûbb split klímák telepí-

tését tanulják meg, végül teljes klímatechnikai rendszerek telepítésében vesznek részt, ami a beüzemeléssel és az átadással zárul ekkor érzik meg igazán az alkotás örömét. A szakma minden egyes elemével találkozhatnak a képzés során, emellett azt is megtapasztalják, hogy folyamatosan bôvíteni kell a tudásukat, mindig a legújabb ismeretekkel kell rendelkezniük, hiszen csak így lesznek képesek szervizelni, javítani az egyre modernebb technológiákkal felszerelt berendezéseket. Mindemellett betekintést nyerhetnek egy vállalkozás mindennapjaiba, megtanulhatják a munkafelvétel, a kivitelezés, a számlázás folyamatait is.

— A korábbi cég teljes infrastruktúrája nálunk maradt, a tanmûhellyel egyetemben.

Azonban miután ez a szakma a gyakorlatban tanulható meg igazán a tanulóinkat a vezetô szerelôink mellé osztjuk be, velük együtt dolgoznak kint a helyszíneken – emeli ki Bogos Dezsô. — A tanulóképzés számunkra továbbra is a szakember-utánpótlás fontos eszköze. Jelenleg Pécs rendelkezik a hûtô- és légtechnikai rendszerszerelôk és a hûtô-, klíma- és hôszivattyúberendezés szerelôk képzéséhez országos szinten az egyik legmagasabb színvonalú iskolai háttérrel a PSZC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában. Sajnos éveken át nem indult képzés ezekben a szakmában, azonban nagyon szerettük volna, hogy a harminc éves múltra visszatekintô, a cégek hozzájárulásával felépített képzés – aminek kialakításában aktívan részt vettünk – ne szûnjön meg. Így – más képzôcégekkel összefogva – felkerestük az iskolát, s felajánlottuk a segítségünket ahhoz, hogy végigjárjuk a pályaválasztás elôtt

álló osztályokat, ahol közösen vagy külön-külön, egy-egy osztályfônöki óra keretében mutathatjuk be e szakma szépségeit.

Kitér arra is, nagy szükség van a szakember-utánpótlás megoldására, ami ebben a szakmában csak a tanulóképzéssel oldható meg, ugyanis magasan kvalifikált szakemberekre van szükség, mert egyre bonyolultabbak a rendszerek. Kívülrôl jövôkkel, átképzéssel ez nehezen valósítható meg. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen még számos szakmai tanfolyamot kell elvégezni és különbözô vizsgákat – többek között a Klímavédelmi Hatóságnál az úgynevezett F-Gáz vizsgát – kell letenni ahhoz, hogy valaki alkalmassá váljon az önálló munkavégzésre. Mindez akár négy-öt évbe is beletelhet.

— A nálunk folyó tanulóképzés színvonalát mi sem jellemzi jobban, minthogy a tanulóink három alkalommal is a Szakma Sztár verseny országos döntôjében az elsô helyen végeztek, de volt olyan is, amikor a második díjat is ôk hozták el, sôt én, mint az oktatójuk, 2014-ben a kamara Baranya Megyei Szakképzési Díját is átvehettem – mondja nem kis büszkeséggel a hangjában.

— Az új cég létrejöttét követôen szinte azonnal kamarai tagok lettünk, a korábbi eredményeink elismeréseként pedig hamar megszereztük az akkreditációt ahhoz, hogy gyakorlati képzôhelyként mûködhessünk.

Nagy örömünkre - több éves kihagyás után ebben a tanévben ismét indult osztály ebben a szakmában. Sôt már jelentkezô is van, aki hozzánk jönne gyakorlatra, azonban minderre csak a szintvizsga letétele után van lehetôség. Egyelôre kérdés, hogy arra mikor és milyen módon kerül sor, pedig úgy tûnik, a mostani tanulók száma néggyel is bôvülhetne. Jelenleg két tanulónk van, akiknek a gyakorlati képzését digitális formában is vállaltuk, ugyanis az egyes rendszerek mûködési elvei ezen a módon is megtaníthatók. Velük a tanulószerzôdés mellett tanulmányi szerzôdést is kötöttünk, ami nemcsak szorosabb kapcsolatot, de plusz jövedelmet is jelent nekik. Az iskola elvégzését követôen is számítunk rájuk, mert szeretnénk ismét egy jó szervizcsapatot létrehozni, amelynek bázisát jelenlegi munkatársaink alkotják. A mostani nehéz helyzetet megpróbáljuk átvészelni úgy, hogy egy munkavállalónk és tanulónk érdeke se sérüljön, egyelôre mindenki megkapja a fizetését és rövidített munkaidôben, szigorú higiéniai feltételekkel dolgozunk. Minden dolgozónknak beszereztük a szükséges védôfelszereléseket és fertôtlenítôszereket, valamint szigorú óvintézkedéseket hoztunk, hogy megteremtsük a biztonságos munkavégzés feltételeit.

Sz.K.

BOGOS DEZSÔ

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

SZELLEMI TULAJDONJOGI ANYAGOK A VÁLLALKOZÁSOK SEGÍTÉSÉRE – KEDVCSINÁLÓ Két segédanyag készült el a közelmúltban a szellemi tulajdonjogok kapcsán. A dokumentumok elkészítésével a kamara szellemi tulajdonvédelmi és innovációs tanácsadás szolgáltatását igénybe vevô ügyfeleket kívánjuk támogatni, hogy a szakértônkkel folytatott személyes egyeztetéseket követôen írott segédlet, útmutató is rendelkezésükre álljon.

Segédlet találmány bemutatásához – mihez kezd vele a fejlesztô, a feltaláló?

A „Segédlet találmány bemutatásához” címû dokumentummal segítséget szeretnénk nyújtani a szabadalmaztatási kérdésekben még járatlan fejlesztôknek, hogy olyan leírást tudjanak készíteni, mely alapján a szakember össze tudja állítani a szabadalmi bejelentést. Ügyfeleink mindezzel idô-, energia- és anyagi ráfordításaikat tudják majd optimalizálni.

TALÁLMÁNYI LEÍRÁS – MI A BONYOLULT ABBAN? Egy ilyen találmányi leírás elkészítésekor végig szem elôtt kell tartanunk a legfontosabb kritériumot, vagyis azt, hogy egyértelmû és egységes legyen, valamint kellôen részletes és világos nyelvezetû.

Ezek teljesítéséhez kiemelten fontos például az adott szakterülethez tartozó legközelebbi létezô technikai megoldásokat, valamint a találmány létrejöttének hátterét, a célt vagy a problémát bemutatni, amit meg kíván oldani.

A bejelentést tehát olyan megközelítésben kell megfogalmaznunk, amely egyaránt megalapozza és alátámasztja

a megoldás újdonságát, valamint annak hasznosságát, és gyakorlati megvalósíthatóságát. Mivel az újdonságot csak valamihez képest lehet értelmezni, szükséges ismertetni, hogy a megoldani kívánt problémának világviszonylatban milyen megoldásai léteznek.

MINEK VESZÔDNI ILYESMIVEL...?

Minél alaposabb a kutatás, annál kisebb annak a kockázata, hogy fölösleges munkát és pénzt fordítunk olyan megoldás oltalmazására, amelyet mások már megalkottak és/vagy már oltalomban is részesítettek. „VÉDD MAGAD!” Anyagunkban kiemelten felhívjuk a figyelmet arra is, hogy amikor a fejlesztô vagy a cégvezetés átgondolja a fejlesztés, találmány létrejöttét, illetve azt, hogy milyen problémát kívánnak ezzel megoldani, akkor mindezek jogi oldalára is kitérjen.

Tapasztalataink szerint ugyanis a keletkezés körülményei nem feltétlenül kerülnek megfelelôen dokumentálásra, és ez a késôbbiek során könnyen okozhat problémát!

MEGTÉRÜL-E A BEFEKTETÉS? A szabadalmi bejelentésben elvárt elônyös hatások átgondolásakor ugyanúgy érdemes a megoldás hasznosítási, gazdasági lehetôségeit is összegyûjteni. Hiszen amennyiben nem csak invenciót, hanem innovációt kívánunk megvalósítani, úgy a nóvumunknak bírniuk kell gazdasági és/vagy társadalmi haszonnal is!

Szellemi alkotások a vállalkozások életében A „Szellemi alkotások a vállalkozások életében” címû szakmai anyaggal célunk a cégvezetôk figyelmének és érdeklôdésének felhívása a szellemi alkotások értékére. Régiónk vállalkozásainak fel kell ismerniük, hogy milyen fontos a vállalati tudás védelme cégük pia-

con elfoglalt pozíciójának és versenyképességének szempontjából. Hiszen a nemzetközi szinten legértékesebb vállalkozások publikusan elérhetô adatai alapján kijelenthetjük, hogy mára a szellemi termékek értéke meghaladja az egyéb eszközök értékét! Vagyis ennek okán egyre nagyobb jelentôsége lesz a vagyonnyilvántartásban való szerepeltetésüknek.

VAGYONI ELEM A legtöbben talán elsôsorban a népszerû vállalati kutatás-fejlesztési pályázatok megírása és megvalósítása során találkozhatnak ezen fogalmakkal. Azonban ezek eredményeinek a vállalati vagyoni elemek között való megjelenítése sem lehetséges a kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként létrehozott szellemi alkotás vagyonértékelése nélkül.

A lehetôségek maximális kihasználása érdekében tehát érdemes a szellemi termékeket - mint a vállalat immateriális javait - kereskedelmi értékkel bíró vagyontárgyakká átminôsíteni. ÜZLETI MODELL: FÓKUSZ AZ ÉRTÉKTEREMTÉSEN Az iparjogvédelmi bejelentések benyújtásának és a kapcsolódó ráfordításoknak a fenti célok elérése érdekében az üzleti modellt kell szolgálniuk, hiszen e nélkül haszontalan, és tulajdonképpen felesleges lesz minden lépésünk!

Az érték meghatározásakor és a vagyonnyilvántartás szempontjából egyaránt fontos szempont, hogy a fejlesztésekhez (pl. szoftverfejlesztés, új termék kifejlesztése), azok eredményéhez (pl. szabadalom, védjegybejelentés be-

❯

EGYETEM nyújtás) költség kapcsolódik, mely számviteli szempontból feltüntetendô. Épp ezért fontos a megfelelô dokumentálás, melynek hiányában rosszul, vagy egyáltalán nem kerülnek be a könyvelésbe a szellemi alkotások.

A megfelelô intézkedéshez azonban tudnunk kell, hogy mi is jött létre pontosan, hiszen egy-egy fejlesztô tevékenységnek sokszor nem csak egy eredménye lesz.

A dokumentálás hánya mellett másik tipikus hiba a szellemi alkotás téves azonosítása.

A szellemi termékek között vannak, melyek iparjogvédelmi oltalom alá vonhatók (pl. szabadalmi bejelentés benyújtásával), mely monopoljogot ad a bejelentônek a védett szellemi termék hasznosítására.

Annak érdekében, hogy szellemitulajdon-centrikus mûködésrôl beszélhessünk egy vállalkozás esetében, ennek a szemléletnek át kell hatnia a vállalkozás minden területét. Mindehhez pedig természetesen az is szükséges, hogy a monopoljog minden lényeges szellemi alkotásra a lehetô legszélesebb tartalommal és oltalmi körrel legyen meg.

NEM KELL EGYEDÜL MINDENT TUDNI! Természetesen nem lenne életszerû az az elvárás, hogy minden cégvezetô vagy a vállalkozás megfelelô operatív csapatának tagjai rendelkezzenek a kapcsolódó feladatok, tevékenységek elvégzéséhez szükséges kompetenciákkal és készségekkel. Szükségszerû tehát ezen feladatok egy részének kiszervezése külsô szakértôknek. A kamara közvetlen szolgáltatással, illetve megfelelô szakemberek közvetítésével is segíti a vállalkozásokat.

A képek forrása: freepik.com

Elérhetôségek: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Liber Noémi szellemitulajdon-védelmi és innovációs tanácsadó liber.noemi@pbkik.hu https://pbkik.hu/szolgaltatasok/szellemi tulajdon-vedelmi-szolgaltatasok/

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓVAL A JÖVÔÉRT A jelenlegi pandémiás helyzet még inkább rávilágított arra, hogy a társadalom és a gazdaság életében milyen fontos szerepet játszanak a tudományos kutatáson alapuló eredmények, legyen szó egy új vakcináról, vírusellenes gyógyszerrôl, szerológiai gyorstesztekrôl, orvostechnikai eszközökrôl vagy fertôtlenítésre alkalmas készítményekrôl.

Az elmúlt években egyértelmûvé vált, hogy az egyetemek mai szerepe túlmutat az oktatáson és a kutatáson. Az ún. harmadik missziós tevékenység keretében az egyetemi szerepvállalás tágan értelmezve magában foglal minden olyan aktivitást, amellyel a felsôoktatási intézmények hatást gyakorolnak a környezetükre. Az egyetemen keletkezô innovatív tudás piacra vezetése, a gazdaság szereplôivel való kapcsolatok kiépítése és fenntartása, a tudásra épülô szolgáltatások nyújtása mind olyan tevékenységek, amelyeket a Pécsi Tudományegyetem is fontosnak és támogatandónak tart.

A felsôoktatás innováció- és gazdaságfejlesztésben játszott szerepe napjainkban egyre inkább felértékelôdik, ugyanakkor továbbra is kihívást jelent, hogy a hagyományos akadémiai szerepek betöltése mellett az egyetemek a gazdasági szereplôkhöz hasonlatosan termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, piacra vitelbe, forgalmazásba kezdjenek.

Az, hogy egy kutatás-fejlesztés eljut-e addig, hogy abból bárki számára elérhetô termék vagy szolgáltatás legyen, sok tényezô függvénye. Jellemzô azonban, hogy az egyetemen folyó kutatási tevékenység keretében kifejlesztett találmányok nem jutnak el addig a technológia-fejlettségi szintig, ahol üzleti hasznosíthatóságuk bizonyítottá válhat. Legtöbb esetben hiába rendelkeznek komoly hasznosíthatósági potenciállal, értékesítésüknek komoly gátat szab az alacsony technológiai érettség. Ezt a fejlesztési lépést ugyanis a külsô partnerek – vállalati együttmûködôk, befektetôk – még nem, az alapkutatási – jellemzôen pályázati – programok már nem finanszírozzák, miközben a szellemi termék piacra vitelét, ér-

tékesítését legtöbbször ellehetetleníti a magas üzleti kockázat.

A Pécsi Tudományegyetem felismerve ezt a hiátust egy 140 millió forintos pénzügyi alapot hozott létre 2019-ben, amely számos egyetemi projektet segít egy lépéssel közelebb jutni a valódi piachoz. A támogatott 19 projekt között több olyan termékfejlesztés is van, amely a jelenlegi járványügyi- és veszélyhelyzetben jelentkezô problémákra is innovatív megoldást nyújt, legyen szó digitális oktatásról vagy népegészségügyi kérdésekrôl.

A Gyógyszerésztudományi Kar kutatói például egy természetes eredetû kivonatot tartalmazó kézfertôtlenítô gél tesztelését végzik. Jelenleg a piacon kapható termékekkel ellentétben ez a készítmény nem tartalmaz szintetikus anyagot, csakis a természetbôl származó összetevôket. Alkalmazása során így kevesebb mellékhatást vált ki, ráadásul a nem kívánt kézszárazságot egy bôrápoló kellemes érzése váltja fel.

Szintén a piaci lehetôségek feltárása zajlik egy, a biokémia tantárgy oktatását forradalmasító mobilalkalmazás kapcsán. A tanulás eddigi gyakorlata helyett manapság utat törnek a szórakozva tanulás, vagyis az ún. „edutainment” környezetbe helyezett megoldások. Az egyedi fejlesztés használatával a tanuló egy hangulatos 3D városban találja magát, ahol minijátékokon keresztül juthat el a célig, vagyis a tananyag tökéletes elsajátításáig.

Bár a projektek fejlesztése, validálása jelenleg is zajlik, a PTE támogatásával komoly esély van rá, hogy a cél megvalósuljon: a tudományos kutatásból termék váljon!

Az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázati projekt keretében a PTE további hasonló fázisban lévô fejlesztések támogatását is tervezi annak érdekében, hogy azok minél elôbb a piacon elérhetô ígéretes termékekké vagy szolgáltatásokká váljanak.

Elérhetôségek és további információ: Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ www.innovacio.pte.hu

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

ENTERPRISE EUROPE NETWORK – #EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

VIRTUÁLIS ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓK A KORONAVÍRUS IDÔSZAKÁBAN Nem állt le az üzletember-találkozók szervezése a koronavírus idôszakában sem, csak – ahogy sok minden más is – a virtuális világba költözött egy idôre. Érdekes tapasztalatot is hozott a kényszermegoldás. Korábban sokszor elôfordult, hogy a cégvezetôk a hosszú utazást igénylô találkozókra sales-es és marketinges kollégáikat delegálták.

Most az online térbeli megbeszéléseken mind a cégvezetôk, mind kollégáik, vagy akár tolmácsaik is jelen lehetnek úgy, hogy közben nem veszítenek idôt az utazással. Természetesen ez a megoldás a kiállítások hangulatát nem pótolja, de az üzleti kapcsolatok kialakítását segíti.

Virtuális találkozók – mik ezek?

Az utóbbi 4 évben Pécsett megrendezett Open4Business résztvevôi már megismerhették a B2Match felületet, ami most kibôvült egy videokonferencia-alkalmazással, a program pedig figyelembe veszi a tárgyalófelek közti esetleges idôeltolódást.

Milyen technikai háttérre van szükség a részvételhez?

A B2Match felületen rendezett virtuális üzletember-találkozókon való részvételhez egy normál számítógépre telepített és megfelelôen frissített webböngészôre, egy mikrofonra és egy webkamerára.

Mit kell tennie annak, aki részt kíván venni a virtuális üzletember-találkozókon?

Semmi mást, csak mint a normál találkozók esetében: ● Regisztrálni angol nyelven ● Kitölteni a szervezeti, személyes és együttmûködési profilt ● Áttekinteni a résztvevôk profiljait, és megbeszélést kezdeményezni velük ● „Részt venni”, azaz a szoftver által generált (vagy kiválasztott) idôpontban lefolytatni az online tárgyalásokat.

Milyen virtuális események lesznek a közeljövôben?

CARE & INDUSTRY TOGETHER AGAINST CORONA Európai platform a koronavírus legyôzésére Nyitva: 2020. december 31-ig.

Ez a digitális platform december végéig várja az érdeklôdô vállalkozásokat, akik a témában online üzleti és együttmûködés létrehozását célzó tárgyalásokat bonyolíthatnak le.

A platformra egészségügyi, ipari, kormányzati vagy akadémiai résztvevôk regisztrációját várják.

Kapcsolódó témák: ● Fogyasztási cikkek (megelôzés, diagnosztika, kezelés, rehabilitáció) ● Diagnosztika (orvosbiológia, orvosi technológia) ● Sürgôsségi ellátás, életmentô felszerelések ● Kórházi, ápolási és gondozási berendezések ● Higiéniai, sterilizáló, fertôtlenítôszerek ● Képalkotó vizsgálatok ● Információs technológia ● Kommunikációs technológia ● Intenzív betegellátás, aneszteziológia, lélegeztetés ● Labortechnológia ● Fizikoterápia ● Szabadidô ● Intézkedések koronavírus kapcsán, támogatások ● Egyéb.

Bôvebb információ és jelentkezés: https://care-industry-together-againstcorona.b2match.io/ APPLIED ARTIFICIAL INTELLIGENCE CONFERENCE 2020 Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Konferencia és Nemzetközi Üzletembertalálkozó Dátum: 2020. május 11.

A lapzárta idejében több mint 600 résztvevôvel büszkélkedhet az Osztrák Gazdasági Kamara és az Enterprise Europe Network társszervezésében megrendezésre kerülô esemény. A konferencia és üzletember találkozó célja, hogy a mesterséges intelligenciát a gazdaság szolgálatába állítsa.

Bôvebb információ és jelentkezés: https://aaic2020.b2match.io/ EUROSTARS@KNOWLEDGE FOR GROWTH 2020 Virtuális B2B dátuma: 2020. május 27.

Személyes találkozók (tervezett) dátuma: 2020. szeptember 9., Ghent, Belgium Az Eurostars élettudományoknak szentelt üzletember-találkozójára a tervek szerint 2 alkalommal is sor kerül idén a koronavírus miatt: május 27-én online, szeptember 9-én - a tervek szerint - személyesen is találkozhatnak a vállalkozások és kutatóintézetek képviselôi, ekkor már egy konferencia keretében. A kutatás-fejlesztési projekteket támogató pályázati partnerkeresô rendezvényt és konferenciát az Enterprise Europe Network és Belgium, Hollandia, illetve Németország állami ügynökségei szervezik.

(Fontos kapcsolódó információ: a Eurostars pályázat következô beadási határideje: 2020. szeptember 3.)

Bôvebb információ & jelentkezés a konferenciára és üzletember-találkozóra: https://eurostars-knowledgeforgrowth2020.b2match.io/ BIOWIN COOPERATION PLATFORM COVID-19 Nyitva: 2020. június 30.

Vallónia egészségipari klasztere, a BioWin és a vallon kormány létrehozott egy interaktív platformot a konkrét és fontos egészségügyi kezdeményezések összegyûjtésére.

Ezen témákat a válság alakulása szerint módosítják és frissítik.

Jelenleg az alábbi témák vannak a fókuszban: ● Új diagnosztikai megközelítések fejlesztése és gyártása ● Adattudomány / Mesterséges intelligencia ● Új kezelések fejlesztése ● Új finanszírozási források ● Maszkok és egyéni védôeszközök gyártása, szállítása és újrahasznosítása a vállalatok számára ● Lélegeztetôgépek fejlesztése és javítása ● Egyéb Ez a platform június 30-ig tart nyitva, a határidô szükség esetén halasztható.

Bôvebb információ és csatlakozás: https://biowin-cooperation-platform-covid19.b2match.io/ TECHNOLOGY & BUSINESS COOPERATION DAYS 2020 A 2020-as Hannover Messe lemondása ellenére is megrendezik a mûszaki és üzleti együttmûködések létrejöttét célzó „Technology & Business Cooperation Days 2020” eseményt.

Fókuszban: ● Ipar 4.0 és okosgyár-megoldások ● Erôforrások és energiahatékony termelési

technológiák ● Fenntartható energia és mobilitás ● Mérôeszközök

Bôvebb információ és jelentkezés: https://technology-business-cooperationdays-2020.b2match.io/ ESEMÉNYNAPTÁR A folyamatosan frissülô nemzetközi eseménynaptár itt érhetô el: https://een.ec.europa.eu/tools/services/EVE/ Event/ListEvents?OrgaId=HU00135

29

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

RG STÚDIÓ KFT. „AZ ONLINE JELENLÉT NEM PRESZTÍZSKÉRDÉS” Valószínû, hogy a vállalkozásvezetôk többségétôl nem azt a választ kapnánk a Mi újság? kérdésre a COVID-19 járvány kellôs közepén, mint ERÔS GÁBORtól, az éppen 20 éves RG Stúdió Kft. tulajdonosától: minden rendben van. És nemcsak magával az onlinemarketing-ügynökséggel, hanem a partnereivel is, akik közül sokan erôs internetes jelenlétük miatt növelni tudták bevételüket vagy át tudták helyezni bevételeiket erre a csatornára.

— A koronavírus következtében elôállt helyzet megmutatta annak a munkának az eredményét, amit már több mint 10 éve hangsúlyozunk: az online kereskedelmi jelenlét nem presztízskérdés – mondja Erôs Gábor.

— A partnereinket ezért nem érte meglepetésként a kialakult állapot.

Talán most sokan rájönnek, hogy a személyes kapcsolatokra épülô kereskedelmi struktúra egy nagyon kellemes, de sokszor irracionális állapot.

Szerintem ez a helyzet olyan paradigmaváltást fog létrehozni, ami a vírushelyzet lecsitulását követôen sem rendezôdik teljesen vissza.

— Hogyan alkalmazkodott a cég ehhez a megváltozott helyzethez?

— Jelentôsen megemelkedett az érdeklôdôk száma, jellemzôen az online kereskedéssel kapcsolatban érkeznek a kérdések, ami folyamatosan bôvül a hosszú távú online stratégiák kialakítása iránt érdeklôdôkkel. Ehhez az is hozzájárult, hogy amikor a kormány bejelentette a korlátozások lehetséges bevezetését, akkor azonnal közzétettem egy nyilatkozatot, ami a weboldalunkon is olvasható: támogatást ajánlunk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek startra készen állnak az online kereskedésük beindítására, de nem tudják, hogy ezt miként tegyék meg a leghatékonyabban. Ha az onlinepiacra-lépésen múlik az életben

maradásuk, akkor mi bizonyos idôkeret ráfordításával akár több hónapon keresztül is, de díjmentesen mentoráljuk ôket. Azt valljuk, hogy egymás vállának vetve tudjuk sikeresen átvészelni ezt a helyzetet. A válságkezelés helyett arra fókuszálunk, hogy az ügyfeleink minél erôsebben tudjanak a startvonalhoz állni, amikor elindul a gazdaság vérkeringése.

— Az önök számára milyen tanulságokkal szolgált ez a helyzet?

— Magunkra nézve megerôsített bennünket, hogy jó tevékenységi kört választottunk 20 éve, illetve most is látjuk, hogy beértek azon törekvéseink, hogy stabillá fejlesszük a céget. A partnereink közül csupán két cégnél tapasztaltunk radikális visszaesést, nekik felajánlottuk a további díjmentes együttmûködést. Általánosságban véve viszont azt tapasztalom, hogy a vállalatok nem tanultak a 2008-as válságot követô helyzetbôl. A cégek 90%ánál komoly cashflow problémák vannak, még a nagyoknál is. Sok vállalkozás pedig azért fog bedôlni, mert nem volt hajlandó meglépni egy néhány százezres beruházást, mondjuk egy webáruház létrehozását, amivel most gond nélkül lélegeztetôgépen tudná tartani a vállalkozását.

— Ilyen beruházás lehet akár egy chatbot fejlesztése is? Az RG Stúdió igen aktív ennek az eszköznek az elterjesztésében.

ERÔS GÁBOR

— A chatbot az érdeklôdôk, illetve az ügyfelek számára nyújt azonnali segítséget a gyakran ismétlôdô kérdésekre elôre megírt válaszokkal. Szerintem óriási tartalékok vannak ebben az eszközben, hiszen egyszerûsíteni lehet vele az ügyfélkiszolgálást, a tájékoztatást. Most többek között azért fog megerôsödni a chatbot, mert kiszámítható, mesterséges intelligenciát lehet mögé tenni és 7/24-ben tud dolgozni. Gyakorlatilag egy komplett vásárlási folyamatot le lehet vele bonyolíttatni.

— Milyen változások jellemezték a céget a közelmúltban?

— A legnagyobb változás az volt, hogy tavaly profiltisztítást hajtottunk végre. Megvásároltam a cég másik felét az üzlettársamtól, így csak a corebusinessre koncentrálunk, ami stratégiai tanácsadás, online stratégiák kidolgozása, megvalósítása és ügyfeleink online tudásának fejlesztése. Egyelôre úgy tûnik, a döntés jó volt, mert tavaly 60%-ot nôtt ezen a területen a bevételünk. Rendkívül erôsen koncentrálunk a partnereink kiszolgálására, gondozására. Bár azt kommunikáljuk, hogy az online marketingben tudunk nekik segíteni, de azon kívül a meglévô ügyfeleink folyamatoptimalizálását, kontrollingját, kríziskommunikációját, szervezetfejlesztését is támogatjuk. Ezért nincs fluktuáció az ügyfeleink között, inkább folyamatosan nônek a megrendelt tanácsadói óraszámok. Ez annak is köszönhetô, hogy nagyon sok energiát fektettünk a szervezetünk optimalizálásába, a kollégák fejlesztésébe, az ügyfelek és a munkatársaink közötti kommunikációba. Mára a tudatosság és a tervszerûség jellemzi a mindennapjainkat, emellett az elhivatottság és a tolerancia is komoly szerepet kapott a fejlôdésünkben. Talán ennek is betudható, hogy amikor a gazdaság leállásától volt hangos a sajtó, mi arról egyeztettünk, hogy ezzel a csapattal mit fogunk csinálni 2021-ben.

K.T.

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

BENOVICS GÁBOR KARANTÉN IDEJÉN IS MEGTALÁLHATJUK A MOZGÁSI LEHETÔSÉGEKET A DDG egyik tavalyi számában már megkérdeztük a sporthoz, az aktív mozgáshoz való kötôdésérôl BENOVICS GÁBORT, a javarészt sportos utazásokat szervezô Helian NaTour utazási iroda egyik tulajdonosát, most azonban nem a személyes élményeire voltunk kíváncsiak. Arra kértük, hogy javasoljon mozgási lehetôségeket a karanténban élôk számára, mivel tudják fitten tartani magukat, amikor korlátozottak a sportolási lehetôségek.

— Milyen sportos programokat kínálnak a Heliannál, amikor nincs világjárvány?

- Alapvetôen három fô irányzatunk van, a leghangsúlyosabbak a kerékpártúrák, amelyek között vezetett túrák, de olyan könnyen követhetô programok is vannak, amelyek nem igényelnek túravezetôt. Utóbbiaknál a résztvevôk egy részletes térkép alapján a saját tempójukban tudják teljesíteni az útvonalat. Ezek mellett szervezünk vízitúrákat is, kenu- és tengeri kajaktúrákat. Régóta van együttmûködésünk a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a szaporcai látogatóközponttól rendszeresen viszünk kezdôket a Fekete-vízen, a haladók számára pedig a Dráván és Gemencen tartunk vízitúrákat. De viszünk csoportot a Tihanyi-félsziget körül, a Tisza-tavon, a Hévíz-patakon, illetve a nyári szezonban a görög szigeteknél, valamint az Adrián. Ezek mellett gyalogtúrákat is kínálunk, fôleg olyan területekre, ahol nehezebb egyedül megszervezni, például Grúziában, a Kaukázusban. Összeállítottunk a kamarával közösen egy albán turisztikai csomagot az ottani hegyekben tervezett túrákkal, ami a jelenlegi helyzetben az idén sajnos nem valósul meg.

— Ezeket a programokat a COVID-19 világjárvány idején nem tudják meghirdetni.

— Sajnos most semmilyen progra-

munk sincs, részben azért, mert nem lehet külföldre menni, másrészt mert belföldre sem lehet semmiféle csoportos kirándulást szervezni. Felelôsségteljes szolgáltatóként számunkra is elsôdleges az utasaink egészsége. A programjaink egy részét áttettük az ôszi szezonra, illetve mint más utazási irodák, részben mi is belföldi utat ajánlunk a külföldiek helyett.

— Azok, akik önöknél részt vesznek ezeken az utakon, valószínûleg sportos életet élnek. A karantén alatt ôk és természetesen mások is miként tudják megtartani az állóképességüket?

— Ugyan most mindannyiunk lehetôségei korlátozottak, mégis azt javaslom, hogy idônként mozduljunk ki a lakásból, természetesen figyelve arra, hogy ezt ne csoportosan tegyük és olyan helyeket válasszunk, ahol nincs tömeg. Nem véletlenül zárták le a parkerdôket, hiszen – magam is tapasztaltam – rengetegen kirándultak a kijárási korlátozás ellenére és nem lehetett megtartani a kellô távolságot.

Célszerû olyan helyeket találni, ahol nincsenek sokan, erre kiváló az erdô, ahol sétálni, túrázni, akár biciklizni is lehet. Figyeljünk azonban arra, nehogy valamilyen sérülésünk legyen, akár bukásból, akár esésbôl eredôen.

Emellett elengedhetetlen a kerékpár kiváló mûszaki állapota. Azt is tartsuk szem elôtt, hogy most ne szervezzünk olyan túrát, ami nagyon megerôltetô,

mert nem szabad túlzottan igénybe venni a szervezetet, inkább arra koncentráljunk, hogy meglegyen a kellô mozgás. Kerüljük a sok emberrel való találkozást.

Talán még az idôsávokat érdemes szem elôtt tartani, tehát találjunk olyan idôszakot a szabadban való mozgásra, amikor várhatóan kevesen tartózkodnak a különbözô helyeken.

Jó lehet a korán reggel vagy ha valaki megteheti, hogy hétköznap mozdul ki, akkor szintén kisebb a találkozások esélye.

Ami még talán érdekes lehet: hallottam olyan javaslatokat, hogy menjünk kis falvakba kerékpározni, olyan településekre, amelyek nem igazán látogatottak. Én ezt azért nem támogatom, mert – magam is szereztem tapasztalatot ezen a téren – érthetô okokból most a kistelepüléseken is gyanakodva figyelik az embereket, nem szeretik, ha idegenek jönnekmennek, egyes települések pedig be is zárkóznak. Inkább olyan helyeket keressünk, amelyek nem lakottak.

Akinek pedig van otthoni edzôeszköze vagy talál az interneten számára megfelelô mozgásprogramot, amelybôl most számos ingyenesen is elérhetô, akkor azzal is karban tudja tartani magát. A lényeg, hogy rendszeresen mozogjunk, a lakásban lehetôleg nyitott ablaknál.

— Ön mivel tudja szinten tartani az edzettségét, hiszen a kerékpáros és a vízitúrák vezetése fittséget kíván meg öntôl?

— Nekem van itthon egy kis berendezett konditermem, emellett kerékpározom. A közeli erdôben ismerek olyan jelöletlen utakat, földutakat, ahová el tudok menni biciklizni, futni, ott biztos, hogy nem találkozom senkivel. A gyerekekkel is igyekszünk mozogni, ôk a teniszedzôtôl kaptak olyan programokat, amelyekkel edzeni, képezni tudják magukat. Van, amikor mi is végigcsináljuk velük ezeket a gyakorlatsorokat.

K.T.

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

MELÓ-DIÁK ÉLETERÔ PROGRAM SEGÍTSÉG A RÁSZORULÓKNAK, LEHETÔSÉG A DIÁKOKNAK A koronavírus miatti veszélyhelyzetben Baranya megyében is visszaesett a diákmunkák száma, de a tanulók változatlanul szeretnének hasznos feladatokat ellátni. Ez a törekvés találkozott a Meló-Diák társadalmi felelôsségvállalási szándékával és hozta létre az Életerô Programot.

A Meló-Diák Életerô Program egy szervezett önkéntességi program diákoknak a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet idejére. „A Meló-Diák Hálózat egyik legrégebbi irodája a pécsi, így értelemszerû volt, hogy társadalmi összefogásra ösztönzô önkéntesprogramunkat Baranya megyében is elindítjuk.

- nyilatkozta Kövesi Péter, pécsi kirendeltségvezetô.”

Kövesi Péter kiemelte, hogy Baranyában is sokaknak elkél a segítség. A magánszemélyeknek, akiknek meg kell oldaniuk gyermekeik elhelyezését; a cégeknek, amelyeknek a mûködésükhöz

munkaerôre van szükségük. A kisdiákoknak, akiknek ismeretlen az önálló elektronikus tanulás. Sok fiatal pedig szívesen segít az alatt az idô alatt, amíg nem tud visszatérni a diákmunkájához, sôt akár azon felül is. A Meló-Diák hozzáadott értéke abban áll, hogy megfelelô szervezéssel hatékony együttmûködést ér el, méghozzá biztonságos módon.

Ebben a helyzetben felértékelôdik a huszonévesek digitális tudása, akik online módon is képesek segíteni az elektronikus oktatásban lemaradókat és a távmunkában dolgozókat. A mérnökés informatikushallgatók a telekommunikáció eszközeivel online technikai segítséget tudnak nyújtani a veszélyhelyzet miatt otthonukban dolgozóknak. A program azt hivatott elérni, hogy összekösse az önkéntes munkát vállaló diákokat a segítségre szoruló magánszemélyekkel, valamint a nehéz gazdasági helyzetbe kerülô cégekkel.

Rengeteg végzôs gimnazista, egye-

temista jelzi, hogy vállalna korrepetálást vagy tudásával segítene - de ez az információ nehezen ér célba, és az erôforrások eloszlása egyenlôtlen. A fiatalok ma olyan digitális tudás birtokában vannak, ami fokozottan felértékelôdik. A bennük lévô tettrekészség és a magas fokú szociális érzékenységük arra ösztönzi ôket, hogy segítséget nyújtsanak. A Meló-Diák az egész országra kiterjedô irodahálózatával és 37 éves szervezési tapasztalatával biztosít keretet ehhez az együttmûködéshez.

MEGJELENT A MÁR ELHANGZOTT ADÓZÁSI KÖNNYÍTÉSEKRÔL SZÓLÓ 140/2020. (IV.21.) KORM. RENDELET! ●

●

●

●

A 2020. 04. 21. és 2020. 09. 30. között esedékes bevallási és fizetési kötelezettségek a TAO, KIVA, Energiaadó, HIPA, Innovációs járulék tekintetében. Részletek: MK. 140/2020. (IV.21.)

Korm. rendelet 1§.

Beszámolás-kötelezettséggel kapcsolatos könnyítés: a közzététel és 2020. 09. 30. között esedékes beszámolókra vonatkozik. Részletek: MK. 140/2020.

(IV.21.) Korm. rendelet 2§.

Széchenyi Pihenô Kártya béren kívüli juttatásként adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól: Részletek: MK. 140/2020. (IV.21.)

Korm. rendelet 3§., 4§.

Idegenforgalmi adó felfüggesztése: 2020. 04. 26. és 2020. 12. 31.

●

●

●

közötti idôszakban az eltöltött vendégéjszaka után az idegenforgalmi adót nem kell megfizetni. Részletek: MK. 140/2020.

(IV.21.) Korm. rendelet 5§.-8§.

Adózói minôsítéshez kapcsolódó pozitív változások. Részletek: MK. 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet 9§.-11§.

Adótartozásra kérelem alapján pótlékmentes részletfizetési lehetôség.

Részletek: MK. 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet 12§.-16§.

Vészhelyzet ideje alatt és a megszûnését követô 30. napig az EKÁER-hez kapcsolódóan mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól. Részletek: MK. 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet 17§.

●

●

●

A pénztárgépek és a kezelô személyzet nélküli automaták felülvizsgálatát a vészhelyzetet követô 120 napon belül köteles elvégezni. Részletek: MK. 140/2020.

(IV.21.) Korm. rendelet 18§-19§.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a kizárólag a vészhelyzet miatt fizetési szabadságon lévô munkavállalóknál fennáll, azzal, hogy a munkáltató 2020. 05. 01-tôl egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg és vall be. Részletek: MK. 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet 20§.

A Szocho mértéke 2020. 07. 01tôl 15,5%. Részletek: MK. 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet 21§-24§.

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

ROZNER MÁRIA – SUZUKI VITARA 1.4 A grafikai tervezéssel, tanácsadással és reklámkivitelezéssel foglalkozó DekoRozmár stúdió vezetôje, Rozner Mária az FX Autóház Kft. új hibrid Suzuki Vitaráját próbálta ki. A márka ismert volt számára, régóta Suzukival jár.

— Számomra az autó elsôsorban használati tárgy, és erre a célra ideálisak a Suzukik. Strapabíró, nem kell állandóan babusgatni, foglalkozni vele, csak beülünk és megyünk. Fontos, hogy a szerviz is megbízható és a szervizköltségek is kedvezôek, így ezen a téren is jó választásnak bizonyultak a Suzukik. Persze reprezentálni nem lehet velük, de azt hiszem, ebben a kategóriában ez nem is lehet szempont.

A Vitara is épp ezen tulajdonságok miatt lett ennyire népszerû Magyarországon. Nem új modell, de a folyamatos módosításokkal még mindig jól mutat az utcán.

Mokány kis autó. Olvastam a katalógusban, hogy újak a LED elsô lámpák, ezektôl valóban egy kicsit szigorúbb lett a tekintete. Nagyon tetszik a magas építésmód, így kevésbé sérülékeny a magas padkáknál, és gondolom, hogy a könnyebb terepet is jobban bírja. A legjobb mégis az, hogy a beszállás is komfortosabb, nem belehuppanunk az autóba, hanem kényelmesen beülünk, utána pedig vezetés közben is jobban átlátható a forgalom. A méretei is éppen jók, én az esetek 90 százalékában a városban

autózom, és ide nem is kell nagyobb autó.

— Ami elôny a parkolásnál, az hátrány pakolásnál, elég teret ad belül a Vitara?

— Mi hosszabb utakra általában ketten utazunk, de visszük a két kutyánkat is, így a hátsó üléseket ledöntjük, és így fér el a két box. Elöl nagyon kényelmes a Vitara, és ami fontos, hogy pakolóhelybôl is van elegendô, így az apróságoknak, a vizespalackoknak is van hely. Hátul inkább két személyesnek mondanám, de ez talán nem meglepô, itt egy pár levegôrostély tenné még komfortosabbá az utazást. A csomagtér egészen nagy méretû, és tetszik az áthelyezhetô

dupla padló. Elektromos csatlakozó is jutott a raktérbe, a rögzítôgyûrûk és a kampók sem hiányoznak.

— A Vitara utastere is annyira divatos, mint a külseje?

— Összességében itt is elégedett vagyok vele. Nagyon szépek az ülések, a bôrszegély és a középsô rombuszmintás anyag együtt nemcsak mutatós, kényelmes is. A dizájn is átgondolt, a dekorelemek szépek, a mûszerek modernek, a középsô monitor is illeszkedik a mûszerfalba. Nekem személy szerint nem tetszik a mûszerfal tetején a két kerek levegôrostély és köztük az analóg óra, és az ajtók felsô részére is ugyanazt a puha anyagot használtam volna, mint ami a mûszerfal tetejére került.

FX Autóház ● 7630 Pécs, Schroll József u. 5. ● Tel.: 72/215-970 ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-186 ● www.suzukifx.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

HYBRID — A felszereltségre nem lehet panasz, a LED lámpa mellé szinte minden fontos kiegészítô bekerült az alapmodellbe is. Ezek közül mi az, amit szívesen használna?

— Szeretem a technikai újdonságokat, és az autóban is örülök, ha sok hasznos van belôlük. Meg kell tanulni a használatukat, de szívesen teszem, mert tudom, hogy a biztonságot vagy a komfortot növelik, vagy épp a károsanyag-kibocsátást csökkentik. A Vitara sávelhagyás-figyelôjében nagyon jó, hogy nem tolakodó, diszkréten jelzi, ha irányjelzés nélkül lépnénk át a vonalat, sôt segít visszakormányozni az autót. Nagyon hasznos a táblafelismerés, a vészfékasszisztens pedig életmentô is lehet. Nekem újdonság az, hogy a parkolóhelyrôl kitolatásnál a Vitara figyeli a keresztirányú forgalmat és figyelmeztet, ha autó érkezik.

— Az új Vitara legfontosabb újdonságáról csak egy kék-ezüst „Hybrid” felirat árulkodik a csomagtérajtón. A 48 voltos hibridrendszer elônyeibôl mennyit érzékelt?

— Ha mûszaki ember lennék, akkor biztosan jobban meg tudnám fogalmazni, hogy mi történik a motortérben, így csak annyit éreztem, hogy nagyon könnyû vezetni az autót. Itt nem a csak a kezelésre gondolok, hanem arra, hogy minden helyzetben jól gyorsul, nincsenek zavaró teljesítményugrások. Az feltûnt, hogy a motorfék erôsebb, mint amit megszoktam, és a lámpáknál, ha leáll a motor,

utána annyira észrevétlenül indul újra, hogy még minimálisan sem rázkódik a karosszéria. Persze a hibridséget nem leplezi az autó, nagyon érdekes a két fô mûszer közötti kijezôn a kis ábra, ami mutatja, hogy épp töltôdik az akkumulátor, vagy épp rásegít a hajtásra az elektromos motor.

— A fogyasztáscsökkenés vagy a károsanyag-kibocsátás mérséklése miatt fontos, hogy a Vitara már hibridhajtással készül?

— Talán a jelenlegi helyzet még jobban ráirányítja a figyelmet arra, hogy felelôsek vagyunk a környezetünkért. A Vitara hibrid meghajtása megtanít arra, hogy milyen könnyen lehet energiát spórolni, elég csak a kis kijelzôt figyelni. Ha pedig energiát takarítunk meg, akkor csökken a fo-

gyasztás és csökken a károsanyag-kibocsátás is. Elég csak belegondolni abba, hogy a városban közlekedve minden lámpánál eltárolhatjuk, majd utána újra felhasználhatjuk annak az energiának egy részét, ami eddig veszendôbe ment. Nekem emiatt is nagyon szimpatikus ez az autó.

— És amennyiben elvonatkoztatunk a hibridségtôl, akkor milyen vezetni a Vitarát?

— Ismételni tudom magamat: nagyon könnyû. Erôs az autó, jól gyorsul, a mecseki szurdokokban is könynyen kapaszkodott fel ott, ahol a saját autómmal már vissza kell kapcsolnom. A rugózás kényelmes, és nagyon csendes az utastér, nem meglepô, hogy ennyire sikeres Magyarországon. Az pedig egy újabb érv mellette, hogy Esztergomban készül.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1373 cm3 Maximális teljesítmény: 129 LE 5500/min Maximális nyomaték: 235 Nm 2000-3000/min Csomagtér: 375 l Maximális sebesség: 190 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 10.2 s Átlagfogyasztás: 5.9 l Kedvezményes alapár (GL): 5 140 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések (GLX): ABS + ESP, elsô-, oldal-, függöny- és térdlégzsákok, Start/Stop rendszer, vészfékasszisztens, hátsó keresztirányú forgalom figyelmeztetô, holttérfigyelô, riasztó, adaptív tempomat, sávelhagyás-figyelô, tolatókamera, automata klímaberendezés, érintôképernyôs multimédia-egység navigációval, ülésfûtés, LED elsô és hátsó lámpák

35

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

INFORMATIKA

HOGYAN INDÍTS MOST WEBÁRUHÁZAT? Az aktuális veszélyhelyzetben a vállalkozások számára az online értékesítési lehetôség már nem csupán kényelmi opció, ha pótolni szeretnék kiesô bevételeiket. Fel kell ismerniük, hogy a „webáruház” a vírus ellen folytatott gazdasági harcban az elsô számú fegyverükké vált. Az új terep azonban rögös lehet és még normális gazdasági körülmények között is próbára teszi az e-kereskedelem világában nem jártas vállalkozásokat. Az alábbi cikkben összegyûjtöttük, mit kell szem elôtt tartanunk, hogy elkerüljük a buktatókat.

1. Üzleti terv, a mûködés megtervezése Gondoljuk végig, hogy milyen termékeket és milyen feltételekkel szeretnénk forgalmazni webáruházunkban. Mire lehet szüksége most leginkább a célpiacnak? Milyen elônyt tudunk mi nyújtani a hasonló cégekkel szemben? Lehet, hogy elsô körben csak a legfontosabb termékekkel érdemes most feltölteni a webáruházat, és ha már minden folyamat rendben kialakul, folyamatosan lehet bôvíteni a kínálatot.

A webáruház elônyei közé tartozik, hogy nem szükséges raktárat, fizikai üzletet és azt kiszolgáló személyzetet fenntartanunk, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a webáruház-vásárlót is ki kell szolgálni. A rendelések és a termékek mennyisége, összetettsége befolyásolja, hogy mekkora stábra van szükség a háttérben: ki fogja feltölteni a termékeket (fotók, szövegleírás), ki fogja kezelni és visszaigazolni a rendeléseket, és végül ki fog gondoskodni a csomagolásról, a kiszállításról.

A webáruházak adminisztrációs felületén könnyen áttekinthetô módon tudjuk követni a beérkezô rendeléseket és azok státuszát, így ennek kezelése nem okozhat gondot.

Találjuk ki, hogy az egyes termékeket milyen tulajdonságokkal fogjuk jellemezni, bemutatni, milyen képet és leírást fogunk tudni használni hozzá, és ezeket nekünk kell-e

beszerezni és megírni, vagy valahonnan át tudjuk-e emelni. A termékek kategóriájának felépítését is logikusan, a vásárló fejével gondolkozva kell kialakítani, hogy teljesen egyértelmû legyen, mit melyik kategória alatt találunk meg az oldalon.

2. Domain + tárhely + levelezés választás Még a weboldal felépítése elôtt fontos a megfelelô domainnév kiválasztása és lefoglalása. Ez lehetôség szerint legyen könnyen legépelhetô, értelmezhetô, és utaljon tevékenységünkre, cégnevünkre. A domain mellé mindenképpen nagy adatforgalom kiszolgálására alkalmas szervert, tárhelyet válasszunk, hogy ezzel késôbb se legyen gondunk.

3. Weboldal + webshopmotor Az online értékesítés lelke a weboldalunk, amit a megfelelô webshopmotorral kell felszerelni.

Mára rengeteg kész megoldás áll rendelkezésre, melyek jóval rövidebb idô alatt, alacsonyabb költségek mellett tudják biztosítani a mûködést. Ezzel kapcsolatban mindenképpen érdemes a weboldalunk fejlesztôit megkérdezni, új weboldalak esetében pedig a fejlesztés elsô lépéseként kezelni a megfelelô ecommerce megoldás kiválasztását.

Bármilyen motorra is essen a választás, azt javasoljuk, hogy érdemes

alaposan körbejárni ezt a kérdést, összehasonlítani, tesztelni, további szakembereket bevonni a döntéshozatalba.

Egy átlagos termékfeltöltés az adminisztrációtól a finomhangolásig több mint 50 lépésbôl is állhat. Ezért is fontos, hogy megfelelô webshopmegoldást válasszunk. Például egy adatbázisból tömeges termékfeltöltés funkció aranyat érhet, ha rengeteg új termékünk van, de ezt sem tudja mindegyik rendszer. Egy-egy rendszert a szervezeten belül több részegység is használhat – marketing, beszerzés, értékesítés –, éppen ezért válasszunk könnyen átlátható, felhasználóbarát megoldásokat.

4. Jogi és adminisztrációs feltételek Engedélyek, bejelentés Mivel kereskedelmi tevékenységet fogunk végezni, szükséges, hogy rendelkezzünk a megfelelô engedélyekkel, és ennek megfelelôen bejelentett tevékenységi körrel (ez a legtöbb esetben a 4791 TEÁOR számot jelenti). Ezt a bejelentést az illetékes önkormányzatnál kell megtenni.

Amennyiben a termékeinket csomagolni is fogjuk, akkor a NAVnál is szükséges ezt megtenni, mivel környezetvédelmi termékdíjat kell majd megfizetnünk a csomagolás után.

❯

INFORMATIKA ÁSZF és Adatvédelmi tájékoztató A webáruházunknak ezzel a két dokumentummal mindenképpen rendelkeznie kell. Az ÁSZF-ben tájékoztatnunk kell a vásárlókat azokról az általános szerzôdési feltételekrôl, amelyek többek között a regisztrációt, házhoz szállítást, határidôket, fizetési és átvételi lehetôségeket, illetve garanciális feltételeket érintik. A GDPR életbe lépése óta kötelezô adatvédelmi tájékoztatót is feltüntetni.

5. Logisztika Fontos végiggondolni, hogy milyen szállítási és raktározási opciókat szeretnénk kínálni a vásárlóinknak.

Csak helyben szükséges kiszállítani, vagy országos lefedettséget szeretnénk? Hol és hogyan tudjuk raktározni a termékeinket, milyen kapacitásaink és korlátaink vannak?

A kiszállítási díjat vagy beépítjük árainkba és ingyen biztosítjuk, vagy külön számoljuk fel a rendelések után. A legtöbb nagy csomagfutár szállítási és átvételi pontjait, megoldásait elôre lefejlesztett modulok segítségével könnyen integrálhatóak webáruházunk vásárlási folyamatába.

6. Fizetés A legtöbb webáruháznál ma már elvárás, hogy lehetôség legyen bankkártyával fizetni, ezért érdemes megfontolni ezt is. Így elkerülhetô, hogy készpénzes átvételre, visszajáró átadására legyen szükség, ami a jelenlegi helyzetben további elônyt jelent a hagyományos megoldásokkal szemben.

7. Ügyfélszolgálat A vásárlók szeretnek kérdezni, kérni vagy érvényesíteni a jogaikat egyegy vásárlást követôen. Ehhez nagyon fontos, hogy rendelkezzünk megfelelô megoldással számukra. A

48 órán belüli, írásos választól a 7/24 ügyfélszolgálatig minden megoldás megfelelô lehet a fogyasztóknak, arra figyeljünk, amit ígértünk, azt mindenképpen kapják meg, hiszen a vásárlói elégedettség hozza meg az újravásárlást.

8. Integráció és finomhangolás Egy tökéletesen megkomponált webshop sem tudja önmagában eladni a termékeket. Az oldalt fel kell turbózni a legkülönbözôbb online eszközökkel. Ezek közül most összefoglaljuk a legfontosabbakat.

■ A nagy forgalmú oldalak esetében érdemes ERP-vel vagy CRMmel integrálni webshopunkat, ami segíthet akár a a számlázás, ügyfélszolgálat, készletkezelés feladatokban is.

■ Ha másodperc és forint pontossággal akarjuk látni a forgalmunkat, akkor a Google Analytics használata alapvetô, hiszen a kampányok futtatása mellett itt kaphatjuk a legjobb visszamérést forgalmunkról látógatószám, kereskedelmi konverzió stb.

■ Az elôbb említett PPC eszköztár mellett SEO szinten is ki kell fé-

Dél-Dunántúli Gazdaság

■

nyesíteni a webshopunkat, hiszen az ilyen, hosszú távon eredményes eszközök tökéletesen kiegészítik a PPC megoldásainkat, organikus elérhetôséget biztosítanak nekünk.

A Hotjar rendszerrel termékszinten vizsgálhatjuk meg a fogyasztók oldalon folytatott vásárlási viselkedését. Ezt összevetve az Analytics adataival nagyon jó terveket készíthetünk az értékesítésünk számára.

A fent említett megoldások mellett rengeteg további lehetôség van, és ezek használatának leginkább csak a pénztárcánk szab határt. Most induló webshopoknak azt ajánljuk, hogy az alap finomhangolásokkal kezdjünk és utána próbáljuk ki az összetettebb rendszereket. + 1. A megfelelô csapat A webáruház indítása sokaknak ijesztô és bonyolult lehet, de ne ijedjünk meg. Ha megtaláljuk azt a partnert, aki végigvezet minket a rögös úton, felhívja figyelmünket a szükséges lépésekre és minden támogatást megad, akkor hamar újraindíthatjuk vállalkozásunkat.

Forrás: https://w5labs.com/hello https://demoshop.w5labs.com/

TANÁCSOK A GÖRDÜLÉKENYEBB HOME OFFICE-HOZ A legtöbb vállalkozás, amely tehette, már átváltott a távmunkára. Van, ahol ez nem okozott gondot, de van, ahol fennakadások voltak/vannak.

Nekik szeretnék segíteni a gördülékenyebb átálláshoz és a hatékonyabb otthoni munkavégzéshez kapcsolódó tanácsokkal.

Az alábbi cikkek segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak, felhívják a figyelmet arra, mire kell odafigyelni, milyen rendszereket érdemes használni: Ebben a cikkben általánosságban ismertetik a távmunka kihívásait.

Itt az üzleti levelezéssel kapcsolatban találunk 5+1 olyan tippet, amire érdemes figyelni, ha most tanuljuk a távmunkát.

Végül pedig javaslunk néhány hasznos szoftvert, ami a távmunka megszervezésében és a munkafolyamatok automatizálásában, nyomon követésében segíthet.

Az összeállításokat kamarai tagunk, a W5 Informatikai Kft. készítette. https://w5host.com

37

38

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS