Dél-Dunántúli Gazdaság XXII. évfolyam 6. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXII. évfolyam 6. szám 2020. július 3.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

INNOVÁCIÓRA FEL! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

15. OLDAL

19. OLDAL

A DIVAT MÛVÉSZET – ALKOSS MARADANDÓT!

A HÓNAP ÜZLETEMBERE ALFRED JOSEF BURKHART

28. OLDAL

21. OLDAL A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

DÍJAZOTTAK MOHÁCSI IDEGENFORGALMI DÍJ A DUNAMENTI HALFESZTIVÁL SZERVEZÔI AUTÓTESZT HOFFMANN PÉTER – Ford Kuga 1.5 EcoBoost ST-Line X

PAPP JUDIT

SZAKMÁK AHOL CSAK TUDJÁK, NÉPSZERÛSÍTIK A CIPÔS SZAKMÁT

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

34–35. OLDAL

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

INNOVÁCIÓRA FEL! A baranyai vállalkozások között is akad néhány, amely szép eredményeket ér el az innovációs tevékenysége által született termékekkel. Lehetne több bátor cég is, bár az is igaz, hogy az esetek jelentôs részében nem is kerül napvilágra az innovációs tevékenység megléte. Az újító, változtató gondolkodásnak nagy szerep jut a jövôben, egyes vélemények szerint ez a záloga a vállalkozások életben maradásának, fejlôdésének. Összeállításunkban néhány baranyai jó példát is bemutatunk.

RABB SZABOLCS: „Az innováció hordozója a vállalkozás” Ahhoz, hogy a vállalkozások dönteni tudjanak, belekezdenek-e innovációs tevékenységbe, széles körû információra, a trendek ismeretére van szükségük. Például nem árt tudni, hogy Magyarországnak hol van a helye a geopolitikai rendszerben. A magyar kormányzat keleti nyitás stratégiájának lényege, hogy egy egyensúlyi helyzetet kell létrehozni Nyugat-Európa, Észak-Amerika és a keleti óriási piacok között. Látjuk a formálódó eurázsiai erôteret, amelyben Kína, India, Dél-Korea és az oroszok is benne vannak, Afrikában két erôtér alakul: Észak-Afrikában egy iszlám-arab társadalmi tér, dél-afrikai központtal pedig egy új afrikai erôtér, illetve létezik a dél-amerikai erôtér. Ebben a geopolitikai erôtérben kell elhelyezni Magyarországot is, minden olyan magyar kkv-t, amely importál és exportál. 2050-re az IMF elôrejelzése szerint Kína és India mellett feltör Indonézia, amely várhatóan a világ 4. legerôsebb gazdasági hatalma lesz. Az európai országok gyengülnek, az eurázsiai erôtér fantasztikus teljesítményt fog mutatni. A technológiai fejlôdésben is különleges irányvonalak láthatók: 2030-ra rugalmas elektromos papírt használunk, az egész világon minden hálózatba lesz bekötve. Olyan szenzoros ruháink lesznek, amelyek mindent érzékelnek az emberi test változásában. Élôszavas fordítóval

RABB SZABOLCS

dolgozunk majd, a nanotechnológia magas szintû fejlôdési szintre ér.

2050-re az elôrejelzések szerint az átlagéletkor 150 évre emelkedik. Japánban és EU-ban ekkor 1,2 gyerek jut egy családra, Afrikában és Ázsiában 2,5-3-szoros lesz a születési ráta, az európai országok egyre inkább elöregednek, Afrika, Ázsia pedig egyre fiatalabb lesz és mind nagyobb népességû. A Föld 11 milliárd lakójának fele városban lakik majd.

Ezek a folyamatok számos innovációs lehetôséget (smart city) rejtenek magukban, amiben a magyar kkvknak helyük és szerepük lesz.

A Politico szaklap áprilisban megjelentetett egy érdekes, trendekkel kapcsolatos víziót, amelyben a telemedicina megjelenését, a tömegfogyasztás nemzetállamok általi korlátozását, a hazai értékláncok

erôsödését, a jövedelemszakadékok növekedését jelzik elôre. Kevesebb közösségi étkezést jósolnak, de szerintük a metropoliszokban újjászületnek a parkok. A folyamatokat még nem látjuk tisztán, egyelôre a technológiai fejlôdés sokkal gyorsabb, mint a társadalmi, és ez nagyon nagy feszültségeket teremt. A Politico szerint horizontális integráció valósul meg mindenhol, egyedi igényeknek megfelelô tömeggyártás lesz. Az élettudományok felértékelôdnek, de tehetségben mindenkinek erôforráshiánya lesz. Ezek miatt is lesz elengedhetetlen a folyamatos képzés, önképzés, 2030-ig például az uniós stratégiában a startupok, a kkv-k támogatása, technológiai központok építése és a képzésfejlesztés kerül elôtérbe.

Hazánkban az innovációs szemlélet 30 éves hiátusát pótolta a kormány azzal, hogy létrehozta az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM). Az ITM által megalkotott stratégiai programban szerepel, hogy az egyetemek fejlesztésével egyetemközpontú innovációs ökoszisztémát létesítenek, nyugat-európai, koreai, japán példán keresztül technológiai és innovációs parkokban képzelik el az innováció bölcsôjét. A technológiaipark-hálózat részben alulról, részben felülrôl építkezik, ebben kell az egyetemeknek és a cégeknek megtalálniuk a helyüket a középfokú szakképzéssel, a laborokkal és a mûszaki egyetemi oktatással. A hazai folyamat elindult, a pécsi program sajnos az utóbbi idôben lelassult.

CÍMLAPSZTORI Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hol áll Magyarország az innovációt tekintve. Az elmúlt 10 évben nem történt érdemi változás annak ellenére, hogy a kormány jelentôs összeget fordított innovációra és létrehozta az innovációs minisztériumot. Jóllehet, az eredményekhez természetesen idô kell. Az innováció hordozója a vállalkozás, ezért az egyetemek, az egyetemi alapkutatási kapacitás fejlesztése mellett meg kell kezdeni végre a kkv-k támogatását, konkrét pénzügyi és rendszerbeli támogatási eszközökkel. Az ötlettel és KFI potenciállal rendelkezô cégeket kell támogatni, akár magas kockázatok árán is. A hozzáadott értéket termelô, innovatív vállalkozások fogják a 2000-es évek második évtizedét meghatározni.

Hazánk amúgy a moderáltan „innováló” nemzetek körébe tartozik, az innovációs tevékenységet tekintve az európai országok között az utolsó egyharmadban helyezkedik el.

Ha innovációról beszélünk, a legfontosabb, hogy megtaláljuk a források helyét, illetve az innovációs források fellelhetôségét. Az Európai Unió 2021–2027-es pénzügyi rendszerében mintegy 14%-ot tesz ki az innovációra fordított összeg. Ez a 187,4 mrd euró rengeteg lehetôséget biztosít a magyar vállalkozások számára is uniós források elnyerésére, amelyek mellett a hazai GINOP, NKFIH pályázati lehetôségei is adottak. Az innovációban nagy jelentôségük lesz a „csodaszavaknak”: a fenntarthatóságnak, a hozzáadott értéknek, a digitalizációnak, az okos megoldásoknak és a rövidülô értékláncoknak. Ezek minden vállalkozás számára vezérfonalat jelentenek, ezek mentén tudják elhelyezni a saját innovatív ötletüket. Még ha esetleg más néven is, a jövôben is maradnak a nagyobb innovációs támogatási programok, mint pl. a COSME, az Erasmus+, a H2020, a CREA, a LIFE, de folyamatosan lesznek új kiírások is.

Látható, hogy a hazai kkv-kat még mindig evangelizálni kell abból a szempontból, hogy merjenek gondolkodni és beszélni a saját innovációs képességeik fejlesztésérôl. Egy IMP3rove vagy Innovation Health Check innovációmenedzsment-felmérés elkészítése rengeteg lehetôséget kínál a vállalkozások számára. A kamarák által menedzselt Enterprise Europe Network hálózat elvégzi az innovációs felméréseket, emellett biztosítja az innovátorok üzletfejlesztési, technológiai kooperációs támogatását. Van egy érdekes kezdeményezés, a Konwledge to Money Club, ahol hiteles magyar szakértôk elôtt mutathatjuk be az innovációs ötletünket, ôk pedig megmondják, hol érdemes dolgozni a fejlesztési javaslaton, hogy az igazán értékes legyen, és így hazai vagy uniós forráshoz jusson. A kamara üzleti, technológiai és K+F+I pályázati partnerközvetítô tevékenységet is végez, az Enterprise Europe Network több mint 60 ország 600 irodájában szakértô kollégák figyelik egész nap ezt az adatbázist és közvetítenek a felek között. Kamaránk 2016 óta szervezi meg az Open4Business konferenciát, amelyre tavaly 18 országból 250 üzletember jött el személyesen Pécsre és tárgyalt a hazai vállalkozásokkal, ez a rendezvény szintén támogatja az innovációs tevékenységet.

Idén virtuális b2b szoftver segítségével és webináriumokkal rendezzük meg az Open4Businesst, július végétôl.

Fontos tisztázni, hogy az innovációs folyamat egy természetes vagy egy kényszerû folyamat egy vállalkozás életében. A jelen helyzetet látva egyre több lesz az a kényszerû fejlesztés, aminek muszáj válaszokat adnia a jelenlegi nagyon nehéz helyzetre. E kényszerû innovációk azonban a következô év elején a vállalat természetes vállalati folyamataiba tartoznak majd. Ehhez szükséges, hogy készítsünk egy innovációs felmérést, és a lehetô legerôsebben fejlesszük a vállalati kultúrát. Kulcsfogalom lesz az erôforrás, a folya-

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

mat, a kooperáció és a tanulás, a szervezeti megoldások. Meg kell találni a szervezeten belül a támogatókat, a promotereket, akik a szervezet átalakításában vagy átalakulásában tudnak segítséget adni. Kezdjünk beszélni a szellemieszköz-menedzsmentrôl, ezzel kapcsolatban sokkal több tanácsadás, mentorálás és pályázati támogatás induljon el. A szellemieszköz-menedzsment ugyanis lehetôséget ad arra, hogy megnöveljük egy cég könyv szerinti értékét. Van egy kulcsszó: a disruptive, ami azt jelenti, hogy minden innovációnak, ami a globális piacon is megmérettetik, felforgatónak kell lennie.

Bátran kell hozzányúlni a fejlesztésekhez és az ötletekhez is. Fontos eldönteni akár egy 8-10 fôs cégnél is, hogy hol lesz szervezeten belül a helye az innovációnak, és hogy milyen módon rendelünk forrást a fejlesztéshez. Azt kell elérni, hogy legyen egy önálló fejlesztési divízió, önálló költségvetéssel, így képesek lesznek megalapozni az innovációkat, prototípusokat fejleszteni, és végiggondolni azok piaci bevezetését.

HERBÁLY ISTVÁN: „Azok az innovációk lehetnek sikeresek, amelyek életbôl jövô problémák piaci alapú megoldásából születtek” Az utóbbi idôben mintha többet lehetne hallani az innováció fontosságáról, ez elért-e a vállalkozásokhoz? Milyen ma a baranyai vállalkozások innovációs hajlandósága, potenciálja? – tettük fel a kérdést Herbály Istvánnak, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációért felelôs alelnökének.

— Mivel az innovációt sokan sokféleképpen értelmezik, ezért nehéz erre a kérdésre egzakt választ adni. Az innováció fontosságáról

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság mindig sokan beszélnek, de kevés esetben jutunk el a konkrét akciókig. A cég saját szintjén végrehajtott innovációra sokkal nagyobb a hajlandóság, fôleg most, hogy a legtöbb vállalkozás érzi, csak akkor fog talpon maradni, ha változtat az üzleti folyamatain, a mûködésén. Ezt is nevezhetjük innovációnak, hiszen egy új technológia, de akár egy új szemléletmód, vállalatirányítási gondolkodásmód is javíthatja egy cég piaci lehetôségeit. Az ortodox értelemben vett innovációra már sokkal kisebb a hajlandóság, és valljuk be: a potenciál is. Ez sokkal nagyobb fokú nyitottságot és kockázatvállalást igényel, valamint olyan magasan képzett munkatársakat, akik ezt meg tudják valósítani, de legalábbis le tudják menedzselni.

— Országos vagy európai uniós összehasonlításban hogy állnak innovációs tevékenység tekintetében a baranyai vállalkozások?

— Röviden: rosszul. Két kezemen meg tudom számolni azokat a baranyai vállalkozásokat, amelyek képesek a valódi innovációra, és bele is tudnak, bele is mernek vágni egy ötlet kidolgozásába, míg végül abból új termék születik. Persze az összehasonlítás nem igazságos, hiszen nálunk nincsenek jelen azok a nagy multicégek, amelyek innovációs központokat üzemeltetnének, és hoznák a K+F volument. A baranyai kkvszektor innovációs költései még összességében is messze elmaradnak egy-egy multi K+F ráfordításaitól. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy míg a multi innovációs tevékenységének eredménye és a hozzáadott érték az anyaországban csapódik le, addig a kkv-k a knowhow-t a megyében fogják tartani.

Ezért is érdemes, bármily kevés is van belôlük, az innovatív kkv-kat minden eszközzel támogatni.

— Mi segíti és mi gátolja a vállalkozások innovációs tevékenységét?

— A kkv-szektor nagyon ritkán fejleszt pályázati források nélkül. Az

CÍMLAPSZTORI innovációs források egyre inkább az NKFIH felé tolódnak el, ott nyílnak valóban használható támogatási lehetôségek. Ezek jól tudják támogatni a szektor innovációs tevékenységeit, de a hivatalnak is nagyobb kockázatot kellene ehhez vállalnia. Ha megnézzük a KKV start forrást, az látható, hogy a kiírás nevével ellentétben egy induló vállalkozás esélytelen sikeres pályázat benyújtására.

— A kamara mivel, milyen eszközökkel képes támogatni a vállalkozások innovációs tevékenységét?

— A legfontosabb az imént már bemutatott források becsatornázása a vállalkozások felé. Ezenkívül számos uniós forrás is nyitott, mely használható lenne, de a cégek nem ismerik ôket. Ha pedig az ötlet és a forrás rendelkezésre áll, elôjön az iparjogvédelem kérdése, melyben a kamara szintén segítséget tud adni.

A jól mûködô, sokat fejlesztô, sikeres innovátorok esetében pedig a jó gyakorlatokat igyekszünk eljuttatni a vállalkozások felé, hogy minél többen kapjanak kedvet belevágni saját fejlesztésekbe.

— Milyen sikeres baranyai fejlesztésekrôl, innovációkról tud hírt adni?

— Sajnos valóban csak néhányat tudok bemutatni, viszont azok példa értékûek, és vagy már sikeresek, vagy potenciálisan azok lehetnek. A Terrán Kft. napelemes cserepe világszinten is nagy újdonság, nem sok olyan fejlesztés van ezen a területen, mely már megvásárolható a piacon.

Ha megnézzük a Nosiboo termékeit, ott is láthatjuk hány országban vannak már jelen, milyen hiánypótló terméket tudtak piacra dobni, és milyen szép eredményeket érnek el vele. Sôt, már termékcsaládot fejlesztenek, amivel biztosítható a hosszú távú fejlôdés. A RATI termékeit is sokan ismerik, és elismerésre méltó, hogy évrôl évre új ötletekkel tudnak piacra lépni. Az új RATI basket is nagyon ötletes, bízom benne, hogy sikeres lesz. A Juravet marhanyakörves fejlesztése pedig idén ér el a tervek szerint a piacra dobható termékig, itt is nagy potenciált látunk a megoldásban.

— Mint gyakorlott innovációs tevékenységet folytató vállalkozásvezetô mire hívná fel az ilyenfajta tevékenységre nyitott vállalkozók figyelmét, mit érdemes megfontolni, mit kerüljenek el a siker érdekében?

— Ha az iménti példák mögé nézünk, olyan innovációkat látunk, melyeket a piac vezérelt. Nem azért láttak napvilágot, mert volt egy pályázati forrás, melyet meg szerettek volna szerezni és ehhez próbáltak kreálni valami ötletet. Nem befektetôk pénzét égették el, saját kockázat vállalása nélkül. Kivétel nélkül olyan innovációkról beszélünk, melyek életbôl jövô problémák piaci alapú megoldásából születtek, és az ötletgazdák hajlandók voltak kockázatot vállalni, erôforrást befektetni, mert hittek a termékükben. Azt gondolom, kizárólag az ilyen projektek lesznek sikeresek, és hosszú távon fenntarthatók.

HERBÁLY ISTVÁN

CÍMLAPSZTORI

PALLOS JÓZSEF PÉTER: „A világ gyógyszergyártásában az innováció magvát a kis- és közepes vállalkozások szellemi termékei jelentik” — A PannonPharma Kft. egy gyógyszergyár, a PANNONPHARMA Zrt. egy több cégbôl álló cégcsoport, a cégcsoport tagjai pedig többnyire ezen a területen mûködnek. Koncentráljuk a kutatás-fejlesztési munkát, az innovációt, igyekszünk minél jobban hasznosítani a közös erôforrásokat, így mindegyik cég a saját erôforrásaival járul hozzá a közös sikerhez – ismerteti röviden Pallos József Péter, a PannonPharma Kft. ügyvezetôje a cég innovációs politikáját.

— Hogyan zajlik egy-egy innovációs folyamat, mi alapján döntenek a fejlesztésrôl?

— A kis- és közepes gyártók a rugalmasságukról ismertek, és arról, hogy felismerik a helyzet adta lehetôségeket, amelyeket ki is képesek használni. A világ gyógyszergyártásában az innováció lényegét, magvát a kis- és közepes vállalkozások vagy egyetemi kutatólaborokból kijött kutatók szellemi termékei jelentik, ez az esetek mintegy 50%-ában így van. Az innováció megszületik a kis közösségben, utána a szerencsétôl, a csillagzattól függôen az innovációs folyamat végigfut és annak eredményként megjelenik az innováció terméke, vagyis az eladható produktum. Ezt nem keverjük össze a „feltaláltam valamit”-tel, mert az innovációban számos megpróbáltatáson kell átesnie a termékjelöltnek ahhoz, hogy a piacon sikerre vihetô, árbevételt és eredményt hozó termékkategóriába kerüljön.

— Kikkel, milyen szervezetekkel mûködnek együtt egy-egy innovációs folyamatban?

— Vannak olyan együttmûködések, amelyek a folyamatot segítik.

Kis-közepes gyógyszergyárként a K+F folyamatainkat cégekkel, okta-

PALLOS JÓZSEF PÉTER

tási és kutatóintézetekkel együttmûködve végezzük, itthon és külföldön. Eredményes a kapcsolatunk egy izraeli kutatás-fejlesztési vállalkozással, amelynek a szabadalmaztatott termékével együtt végeztük a klinikai vizsgálatokat, készítettük el hozzájuk a dokumentációkat, majd a terméket a PannonPharma viszi a piacra.

Más terméket egyetemi együttmûködésben hozunk létre: a Pécsi Tudományegyetem kimagasló szellemi teljesítményei és földrajzi helyzete miatt is jelentôs szerepet játszik a kutatás-fejlesztésben, több közös laboratóriumi és klinikai vizsgálatunk is volt, jelenleg is folyik olyan klinikai vizsgálat, amely eredményt fog hozni. De elôfordul olyan is, amit mi magunk fedezünk fel vagy az élet hoz elénk, amikor azzal gazdálkodunk, amink már van. Például szintén egyetemi együttmûködésben vettük észre az egyik forgalomban lévô gyógyszerünk újraértékelése során, hogy az egyik legsúlyosabb klinikai megpróbáltatást okozó, az antibiotikumok többségének ellenálló klinikai fertôzô mikroorganizmusokkal szemben ez az antibiotikum olyan, rezisztenciát mutató baktériumokat is le tud gyôzni, amire nincs példa a

Dél-Dunántúli Gazdaság világon. Ezt a mi munkatársaink ismerték fel, amikor az egyik kollégánk a doktori disszertációjában ezt a témát dolgozta fel, vitte sikerre.

Ezt szabadalomként is bejelentettük.

Már négy munkatársunk szerzett doktori fokozatot és K+F irányultságú doktori dolgozat készült el a PannonPharmánál dolgozók munkájaként, valamint további kettô van folyamatban. Ezek a doktori témák is olyanok, amelyeket igyekszünk hasznosítani.

Az együttmûködések sorában fontos megemlíteni a PBKIK-t, a kamarával olyan partnerségben vagyunk, melynek gyümölcseként világszínvonalat meghaladó fejlesztéseket tudunk létrehozni és eredményeket elérni. Ez a közösség ugyanis magas színvonalú és elkötelezett szakemberek együttese, számunkra megtiszteltetés, hogy velük dolgozhatunk. Így hatékonyabbak vagyunk, mintha önállóan kellene megtalálnunk, hogy a fejlesztéseinkhez ki tud megfelelô berendezést, szoftvert, mûködtetést stb. szolgáltatni.

— Egy-egy innovációs fejlesztés sokszor évekig eltart és rengeteg pénz kell hozzá. Ezt miként tudja biztosítani a PannonPharma?

— Van olyan fejlesztés, amire sok száz milliót elköltöttünk és nem sikerült terméket kihozni belôle, de van olyan is, amikor a meglévô termékünkrôl derült ki, hogy sokkal jobb, sokkal több, mint amit ma a világ az adott terápiás területen tud, ilyen például a koronavírus. Az egyik gyógyszerünk hatóanyaga az interferon alfa. Ez a termék 24 év óta a piacon van, azt eddig is tudtuk, hogy nagyon jó vírusellenes készítmény. Rengeteg vírussal szemben sikeresen alkalmazzák, tudjuk, hogy biztonságos és jó. A koronavírus kapcsán kiderült, hogy nincs a betegség ellen hatásos védôszer, gyógyszer, kivéve az interferon alfa.

— Van olyan pályázati, támogatási rendszer, amit igénybe tudnak venni az innovációknál?

7

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság — Igen, hazai és európai pénzforrásokat is el tudunk érni, rendszeresen nyújtunk is be ilyen pályázatokat. Például a közelmúltban volt egy sikeres pályázatunk, amelynek keretében egy új technológiát állítottunk munkába. Ennek segítségével magas nyomáson cseppfolyósított szén-dioxid alkalmazásával lehet kioldani a növénybôl, gyógynövénybôl a hatóanyagot. Ez is egy innováció eredménye, meg nem is. Létrehoztunk a cseppfolyós szén-dioxiddal végzett extrakcióra egy technológiát. Ennek van egy új része, mivel új hatóanyagokat tudunk kinyerni a növényekbôl, itt elsôsorban hazai és kínai gyógynövény-hatóanyagokra gondolok. Az egyik legjobb lehetôség az orvosi kender (kannabisz) tekintetében mutatkozik, amelyre óriási az igény. De a magyar gyógynövények hatóanyagprofilja is sokkal dúsabb ezáltal a kinyerés által, mint az egyéb hagyományos módszerekkel.

Nem kell oldószert alkalmazni, helyettük egy teljesen ártalmatlan, a folyamat végén elillanó szén-dioxiddal tudunk kivonatot készíteni.

CÍMLAPSZTORI foglalja össze prof. dr. Helyes Zsuzsanna elnök, hogy milyen saját kutatások, innovációs tevékenység zajlik az SzKK-ban. — Az eltelt évtized során az innováció immár nemzeti és regionális, egyetemi szintû stratégiába illeszkedik. Az egyetem hagyományaiból fakadóan a kutatóközpontban zajló kutatások is elsôsorban az élettudományok területén folynak, így az orvostudományok, az idegtudomány, a virológia, az endokrin kutatások, a gyógyszerfejlesztési területeken. Elsôdleges célunk a tudományos munka kiválóságának, kutatásaink elismertségének, nemzetközi láthatóságának a növelése. Ebben is segítségünkre van az SzKK nemzetközileg elismert szakemberekbôl álló Nemzetközi Tudo-

Professzor dr. HELYES ZSUZSANNA: „Az SzKK csaknem valamennyi kutatásának iránya és célja a társadalmi hasznosulás felé mutat” — A Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) stratégiai célja és törekvése, hogy az alap- és alkalmazott kutatások mellett helyet biztosítson az innovációs tevékenységnek. Már az alapkô letétele idején alapvetô célkitûzés volt, hogy egy olyan kutatóközpontot hozzunk létre, ahol a tudomány társadalmi hasznosulása kézzelfogható közelségbe kerül. Ennek egyik legfontosabb eleme az innováció, olyan tudományos, kutatásalapú újítások piacra vitele, amelyek a legfrissebb tudományos ismeretekre épülnek –

PROF. DR. HELYES ZSUZSANNA

mányos Tanácsadó Testülete, az egyes kutatási projektek éves szakmai értékelések mellett kiterjedt szakmai kapcsolataikkal is támogatást nyújtanak. Az Ipari és Innovációs Tanácsadó Testületünk (ITT) Rabb Szabolcs kamarai fôtitkár úr vezetésével közvetít a tudományos kutatómunka és a piaci igények, valamint a regionális gazdasági szereplôk igényei és az SzKK által felkínált lehetôségek között.

— Milyen sikerek jellemzik a kutatásokat?

— A hirtelen jött rendkívüli járványhelyzettel kapcsolatban országos és nemzetközi ismertségre tett szert a virológiai laboratóriumban folyó munka dr. Jakab Ferenc és dr.

Kemenesi Gábor révén. A Virológiai Kutatócsoport nehéz idôszakot élt meg a közelmúltban. Hónapok óta számos hatóanyag és vakcina kutatási projekten dolgoznak hazai és nemzetközi partnerekkel, valamint az SzKK több csoportjával együtt, eredményeink ígéretesek. Szintén vezetô hír volt, hogy a Szentágothai János Kutatóközpont Genomikai és Bioinformatikai Kutatócsoportja dr.

Gyenesei Attila vezetésével végezte el Magyarországon elôször a koronavírus szekvenálását.

A járványhelyzet alatt a kutatások nem álltak le, a 20 kutatócsoportunk többsége folyamatosan dolgozott, bár kissé csökkentett üzemmódban és részben otthoni munkavégzésben, hiszen a projektjeink legtöbbször állandó, folyamatos munkát igényelnek. Februárban a PBKIKval közös sajtótájékoztatón adtuk hírül, hogy a tudományos-ipari együttmûködés keretében megalakítottuk a SoftFlow-val közös Élelmiszer-biotechnológiai Kutatócsoportunkat dr.

Kvell Krisztián vezetésével, valamint a Szekvenáló és Bioinfomatikai Core Facility (központi kiszolgáló egység) kapacitása is bôvült az iBioscience közremûködésével. Létrehoztunk a Core Facility kapacitásainkat, azaz a kutatástámogató laboratórium és szolgáltatás portfóliót, ahol egykapus rendszerben igényelhetnek a piaci szereplôk, egyetemi partnerek szakmai együttmûködéseket és kutatási szolgáltatásokat a bioinfomatikától és a virológiai vizsgálatoktól a legmodernebb képalkotó eljárásokon és analitikai vizsgálatokon át a sejtes rendszereken és komplex modellekben történô hatóanyag tesztelésekig. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter júniusban jelentette be a Nemzeti Labo-

CÍMLAPSZTORI ratórium Programot, melyhez a SzKK Virológiai Laboratóriuma, valamint a Kovács L. Gábor professzor vezette Humán Reprodukciós Laboratórium is csatlakozik.

Egy jövôre fázis 1 klinikai vizsgálatokkal (egészséges önkénteseken való tesztelés) lezáruló 5 éves pályázat keretében az egyetem 4 csoportja és ipari partnerek szoros együttmûködésével sikeresen fejlesztettünk egy teljesen új hatásmechanizmusú gyógyszerjelöltet idegi eredetû fájdalom kezelésére.

— Milyen igény indukálja a fejlesztéseket? Hogyan választják ki a témát, amire a kutatásokat szervezik?

— Mivel az egyetem és az SzKK a régióban meghatározó szereplô, gyakran a kutatóinkon keresztül és az ITT közremûködésével számos kezdeményezés jut el hozzánk. Egyre több nemzetközi projektbe tudunk bekapcsolódni, ebben segítségünkre van a Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, 2019 óta házon belül is rendelkezésünkre áll technológia transzfer és innovációs kompetencia. Mára elég komoly tapasztalatokat szereztünk ezeken a területeken, a gyógyszerkutatás- és fejlesztés, a genomika és bioinfomatika valamint az említett virológiai területeken rengeteg a megkeresésünk. Fejlesztjük a kapcsolatainkat kis- és középvállalkozásokkal, nagyvállalatokkal, regionálisan és országosan is. Ebben komoly elôrelépést jelent a Core Facility portfólió kialakítása, erôsítjük láthatóságunkat a strukturáltabb kommunikációval is, a PBKIK-val régóta jó az együttmûködésünk. Saját kutatási irányainkat a nemzetközi és hazai trendeknek, igényeknek és kihívásoknak megfelelôen határozzuk meg. Az SzKK aktív szerepet vállal a PhD-képzésben, számos doktori téma megvalósításának a helyszíne, kiemelt célunk a tehetséges fiatal kutatók támogatása, erre külön Tehetségtámogató Programot hoztunk létre.

— Hogyan hasznosulnak a kutatások a mindennapokban? Milyen együttmûködéseket alakítanak ki a megye, a térség gazdasági szereplôivel, a vállalkozásokkal?

— A vírus elleni küzdelemben érdemes az országos sajtót megnézni, szinte nem volt olyan nap, hogy ne kerültek volna említésre az ezzel kapcsolatos eredményeink mind az alapkutatás, mind a diagnosztika és a klinikai vizsgálatok terén. Ez a helyzet ráirányította a figyelmet a tudomány szerepére, elmondható, hogy csaknem valamennyi kutatásunk iránya és célja a társadalmi hasznosulás felé mutat. A régiónk kis- és középvállalkozásaival közös kutatásokat indítottunk, közös pályázatokat adtunk be, közös fejlesztéseket tervezünk, szolgáltatási szerzôdéseket kötöttünk, valamint a Core Facility mûszerparkok kialakításában és használatában is részt vesznek. Az ipari szereplôivel a technológia-transzfer elômozdításában nélkülözhetetlen a PBKIK részvétele.

— Egy-egy kutatás évekig is eltarthat, hogyan teremthetô meg a financiális háttér ezekhez?

— A tudományos kutatás pénzügyi bázisát alapvetôen pályázati keretek adják. Minden pályázati lehetôséget megragadunk, csak az idei évben több mint 2,5 mrd forint összegû pályázatot nyertek kutatóink, és még csak az év felénél tartunk. Szeretnénk több közvetlen európai uniós és nemzetközi forrást is nyerni, ennek érdekében teszünk jelenleg erôfeszítéseket nemzetközi szakmai hálózatokhoz való csatlakozásokon keresztül. Mindemellett sokat dolgozunk azon, hogy a másik fô pillért, az üzleti vonatkozású finanszírozást, akár tôkebefektetés formájában idevonzzuk egy-egy kiemelt piacorientált projektünkre. Ez egyetemi kutatóközpontnak rendkívül nehéz, ehhez professzionális, nemzetközileg kiemelkedô munkát kell végezzünk és egyedülálló té-

Dél-Dunántúli Gazdaság mákra kell fókuszálnunk. Jelenleg néhány gyógyszerfejlesztési projektünk fut külföldi tôkebefektetôkkel, és három olyan kutatást vizsgál egy külföldi befektetésközvetítô cég, amelyek kapcsán reméljük, hogy még az idén megvalósulhat a piaci együttmûködés, akár magántôke és az egyetem közös tulajdonú startup megalapításával.

DERVALICS ÁKOS: „Aki pályázni szeretne a Brüsszelbôl elérhetô forrásokra, nemzetközi üzleti lehetôségben gondolkodjon” — Bôvültek és bôvülni is fognak az innovációt érintô európai uniós pályázati lehetôségek, amelyekre a kis- és közepes vállalkozások is pályázhatnak – közli a jó hírt Dervalics Ákos európai uniós business coach.

— Azt azonban látni kell, hogy az elôzô költségvetési ciklus idén zárul, így még lesz egy-két beadási forduló ôsszel, illetve az év végéig, de a jövô évtôl kezdve jóval nagyobb keretösszeg áll majd rendelkezésre.

DERVALICS ÁKOS

— Milyen területeket érintenek az innovációs pályázatok?

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság — Jellemzôen minden iparág érintett, minden olyan iparág, amely nincs kizárva az európai uniós támogatásokból. Így akár az egészségügyet nézzük, akár a megújuló energiát, az informatikát, amelyekben Magyarország is erôs, mindben elérhetôk pályázatok. Az Európai Unióban egyébként az informatikai pályázatok a legnépszerûbbek, de egészségügyi pályázatból is igen sokat adnak be. Emellett az elektronikával, a feldolgozóiparral, az élelmiszeriparral kapcsolatos pályázatokat tudom még említeni, az energetikával vagy a mobilitással, az intelligens városokkal és épületekkel foglalkozó innovációk is szép számmal jelennek meg a beadott dokumentumokban.

— Milyen a pályázási kedv a hazai vállalkozások részérôl? A vállalkozások egy része fontolgatja, hogy pályázik, akár innovációs pályázatra is, de amikor meglátják a kiírást, visszahôkölnek, mert számukra teljesíthetetlenek a feltételek.

— Nagyon sokan szeretnének pályázni, de nem tudják teljesíteni azokat az alapvetô kritériumokat, amik szükségesek egy pályázathoz.

Azért is alapítottuk meg jó 6 évvel ezelôtt a Knowledge to Money klubot, hogy segítsünk ezen a problémán. Az látszik, hogy a pályázatok odaítélésének a feltételei szigorodtak az elmúlt 5-6 évben. Ezen nem tudunk változtatni, azt viszont meg tudjuk tenni, hogy segítjük az érdeklôdô vállalkozókat, hogy felkészültek legyenek és sikerrel tudjanak pályázni.

— Miként mûködik a Knowledge to Money klub, kiknek tud segítséget adni?

— A klubot business coach-ok, üzleti segítôk kezdeményezésére hoztuk létre abból a célból, hogy még a pályázás elôtt felkészítsük a vállalkozásokat a rájuk váró kihívásokra. A szervezésbe bekapcsolódott az Enterprise Europe Network, illetve a kamara, így általuk elérjük a vállalkozásokat, amelyek szép számmal meg is jelennek a rendezvényeinken.

CÍMLAPSZTORI Általában 4-5 rendezvényt szervezünk egy évben, idén igyekszünk ezt online rendezvényekkel bôvíteni.

A rendezvényeken tájékoztatást adunk egyrészt a pályázatokkal kapcsolatos legfrissebb információkról, a különbözô új lehetôségekrôl, a változásokról. Megjelennek ezeken azalkalmakon olyan pályázatértékelôk, akik látják, hogy miként kell értékelni, elbírálni egy pályázatot, ôk elôadásokon, tanácsadások keretében osztják meg a tapasztalataikat.

De ott vannak a pályázatírók is, akik sikerre tudják vinni a pályázatokat és természetesen jelen vannak az üzleti coach-ok, illetve azok a vállalkozások, amelyek pályázni szeretnének.

Minden alkalommal meghallgatunk egy vállalkozást a tapasztalatairól, igyekszünk olyanokat is megszólítani, akik már nyertek, de olyanokat is, akik még csak szeretnének pályázni vagy ugyan pályáztak már, de nem jártak sikerrel. Utóbbiak olyan üzleti, szakmai kérdéseket kapnak a coachoktól, az értékelôktôl, amelyek által a jelenlévôk megismerhetik azokat a témákat, amelyekre választ kell adni egy pályázatban. Ez önmagában is segítség. Emellett a coach-ok fölajánlották, hogy a siker érdekében az elkészült pályázatokról ingyenes konzultációt tartanak a vállalkozásokkal. Ma már elérhetô támogatás is az NKFIH honlapján a nemzetközi pályázatok benyújtása elôtti konzultáció finanszírozására.

— Jellemzôen milyen kérdésekkel vagy kérésekkel fordulnak önökhöz a vállalkozások?

— Talán a legnagyobb bizonytalanság az innovációval összefüggô piacra vitellel kapcsolatban merül fel. Ez egy nehéz dolog, különösen Magyarországról nézve. Azt látjuk, hogy nem egyszerû feltérképezni egy nemzetközi piacon a piacra vitel folyamatát, az üzleti környezetet, azt megérteni és ehhez igazítani az üzleti modellt.

— Az innovációs pályázatok miben különböznek a többi EU-s pályázattól?

— Inkább azt mondanám, hogy a hazai és a nemzetközi pályázatok között van különbség. Például az, hogy az uniós pályázatokat angolul kell benyújtani, és itt nem mindegy, hogy ki mennyire tud angolul. Még akkor sem, ha tökéletesen tisztában van a saját üzletével, illetve azzal, amit szeretne létrehozni belôle. Arra is figyelni kell, hogy egy értékelô el tudja olvasni és megfelelô módon tudja pontozni a pályázatot.

— Mit érdemes megfontolnia a vállalkozásoknak, ha innovációs pályázatot szeretnének benyújtani?

— Egyrészt ajánlom megnézésre az Európai Bizottság honlapját, a Funding and Tenders portált (https://ec.europa.eu/info/fundingtenders/opportunities/portal/screen/ home), itt lehet tájékozódni az aktuális kiírásokról. Érdemes ellátogatni a klubnapjainkra vagy megnézni a www.k2m.club honlapot, a Facebook-oldalunkat vagy jelentkezni a Facebook-csoportunkba. A Facebook-oldalon rendszeresen teszünk közzé híreket. A honlapunkon ott vannak azok a coach-ok, akik részt vesznek a klub munkájában, ôket érdemes keresni. Aki pályázni szeretne a Brüsszelbôl elérhetô forrásokra, mindenképpen nemzetközi üzleti lehetôségben gondolkodjon, próbálja meg úgy átgondolni a saját ötletét, hogy nemzetközi környezetben is értékesíthetô legyen. Ne egy adott problémára adjon választ, hanem sok embernek vagy sok piaci szereplô problémájára. Valószínûleg ebbôl lehet üzletet csinálni, ebbôl lehet hosszabb távon is növekedést, illetve árbevételt elérni.

❯

CÍMLAPSZTORI

HOFFMANN TAMÁS: Az innovatív fejlesztések az energiahatékonyság és a CO2-kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódtak a LAFARGE-nál — A Királyegyházi Cementgyár építkezése közel tíz éve fejezôdött be és kezdte meg a termelést Európa egyik legmodernebb cementgyáraként. A LAFARGE Cement Magyarország Kft. az indulása óta is folyamatosan figyelemmel kíséri azokat a technológiai újításokat, amelyek által a cementgyártás hatékonyságát növelni tudja, a versenyképességét pedig megôrizni. A LAFARGE fenntarthatósági ambícióival is összhangban a cementgyártás során elônyben részesíti azon technológiák, megoldások alkalmazását, amivel maga a gyártás folyamata és egyúttal a végtermék is kisebb ökológiai lábnyomot hagy. Ennek eredményeként a legnagyobb innovatív fejlesztések az energiahatékonyság és a CO2-kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódtak az utóbbi években – kezdi a választ Hoffmann Tamás, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatója arra a kérdésre, hogy milyen újító, innovációs tevékenység zajlik a Királyegyházi Cementgyárban és ezeknek mi az indíttatásuk.

Az emissziós érték csökkentésére elôbb 2014-ben, majd a tavalyi évben valósítottak meg beruházást.

Ezek eredményeként a hagyományos, fosszilis tüzelôanyag akár 90%-át képes lesz a vállalat alternatív tüzelôanyagokkal helyettesíteni.

Az együttesen közel 3 milliárd összértékû fejlesztések eredményeként mára a 2011-es induláshoz képest a vállalat több mint 25%-kal csökkentette a Királyegyházi Cementgyár fajlagos CO2-kibocsátását.

A termékfejlesztés területén is megfigyelhetô a környezetkímélô szemléletmód. A jelenlegi termékportfólióban két olyan terméket is

kínál a gyár, amelyek gyártása során alacsonyabb a fajlagos CO2-kibocsátás: a CEM III/B 32,5 N-LH/SR és a CEM III/A 32,5 R. Az idei évben elôkészítô fázisban van a külön ôrlési technológia beruházása, amely további lehetôségeket biztosíthat ezen a területen.

HOFFMANN TAMÁS

— Miért fontos a cég számára, hogy folyamatosan keresse az új megoldásokat? Milyen kézzel fogható elônye származik ezekbôl?

— A LAFARGE Cement Magyarország Kft. egyik versenyelônye a minôségi cementtermékek gyártása mellett a fiatalos lendület. Az építôanyag-gyártók sorában egyedülálló módon nem éri el a 40 évet a LAFARGE munkavállalóinak átlagéletkora. Emiatt a vállalat szellemisége nyitott és gyorsabban, könnyebben tudja adaptálni az innovatív megoldásokat. A motivált, állandó újdonságot keresô munkatársak számtalan esetben tesznek fejlesztési javaslatokat, generálnak jó gyakorlatokat, amik megvalósításra is kerülnek. Végsô soron a termelési hatékonyság növelésével a vállalat képes megtartani piaci pozícióját, akár további versenyelônyre is szert tenni. Mindazonáltal munkavállalói szakmai fejlôdését, motiváltságát is biztosítani tudja.

— Egy-egy új technológia vagy fejlesztés megvalósítása jelentôs anyagi forrást követel. Ezt

Dél-Dunántúli Gazdaság miként tudja elôteremteni a gyár?

— A LAFARGE Cement Magyarország Kft. büszke arra, hogy a Királyegyházi Cementgyárban és a Bükkösdi Kôbányában megvalósuló technológiai beruházásokat, fejlesztéseket önerôbôl valósította meg.

Az újabb és újabb beruházások eredményeként is a tavalyi évben a LAFARGE árbevétele már meghaladta a 25 milliárd forintot. Sôt, a nyolcéves mûködése alatt a 2019-es üzleti évben rekord mértékû, 3,2 milliárd forint volt az adózott eredménye, ami a 2018-as év közel hatszorosa.

— Milyen jellegû együttmûködések, kapcsolódások jönnek létre egy-egy fejlesztés megvalósításakor? Akár a helyi gazdasági szereplôkkel, intézményekkel, akár az egyetemmel?

— A LAFARGE fontosnak tartja, hogy mûködése során a helyi ipart is támogassa. Mindezt elsôsorban a beszállítói oldalon azzal valósítja meg, hogy minél nagyobb arányban – a versenyképességet szem elôtt tartva – helyi partnereket választ ki (70% feletti a hazai beszállítók aránya).

A kamara keretei között mostanra kialakult már egy üzleti közösség is, ahol az egyes cégvezetôk kapcsolatrendszerének szinergiáját kihasználva közös erôvel új cégeket is be tudtak vonzani a régióba. Jövôbe mutató lehetôség, hogy együttes fellépéssel a Paks II. ütemének megvalósításába aktívan tudjanak kapcsolódni. Azt gondolom, hogy a helyi gazdaság szereplôinek a kamarával, a kormányzati döntéshozókkal és az egyetemmel közösen kell tennie azért, hogy ismét fel tudjunk zárkózni az ország élvonalához.

A LAFARGE nagy figyelmet fordít továbbá a szakmai utánpótlásra is.

Ennek jegyében, a helyi szereplôk közül is a Pécsi Tudományegyetemet kiemelve, a LAFARGE a hallgatókkal történô tudásmegosztáson túl közös projekten is dolgozik, így például egy 3D betonnyomtató és betonlabor megvalósításán is.

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

TANULJON A KAMARA OKTATÁSI KÖZPONTJÁBAN! A folyamatosan változó technológiai és gazdasági környezethez, valamint az elvárt fejlôdés eléréséhez elengedhetetlen a naprakész tudás, a megfelelô szintû képzettség megszerzése. A Kamara Oktatási Központja speciális, a vállalkozások igényeihez igazodó képzési programokkal áll az érdeklôdôk megrendelôk rendelkezésére, különbözô területeken.

Az Oktatási Központ két egymásra épülô szoftverfejlesztô képzését azok számára hirdeti, akik a Java nyelvû programozás elméleti és gyakorlati alapjait kívánják elsajátítani. kkv-k és munkatársaik számára kínált menedzsment képzések között megtalálhatók a modern marketing szemléletet és a korszerû eszközök alkalmazását bemutató, a nemzetközi piacokon való megjelenést támogató export és szellemi tulajdonvédelmi, valamint a szervezetek közötti együttmûködést

segítô képzések. Szervezetfejlesztést tervezô, megvalósító vállalkozások, valamint hallgatók, középiskolások és szülôk számára tanulástechnikai tréning is elérhetô a kínálatban. A gépipar és az épületgépészet iránt érdeklôdô, vagy ezeken a területeken dolgozó, szakirányú végzettséggel nem rendelkezôk Gyártósori gépész (OKJ 3152110) és Betanított csôszerelô képzésekre jelentkezhetnek. Az elôbbi képzés esetében tanfolyam megkezdésére már csak 2020 év végéig van lehetôség. A képzési programok mindegyike tartalmaz gyakorlati részeket, az oktatók több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek az általuk oktatott területeken. További információ a képzésekrôl, a kiegészítô szolgáltatásokról az alábbi weboldalon: https://pbkik.hu/szolgaltatasok/huma neroforras-fejlesztes/; PBGSZ Nkft., E-001772/2018.

ONLINE VÁLLALKOZÓI PIACTÉR A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapja új funkcióval bôvült. A kialakított „Vállalkozói Piactér” célja a vállalkozások mûködésének megsegítése, piaci lehetôségeik támogatása. https://mkik.hu/piacter A felület lehetôséget biztosít új üzleti kapcsolatok kialakítására, a meglévôk élénkítésére és támogatására. A vállalkozások regisztrációt követôen közvetlen ajánlatokat helyezhetnek el, továbbá válogathatnak a mások által megjelenített ajánlatokból. A Piactér a vállalkozások számára ingyenes, országos megjelenésû webes hirdetési felületet biztosít.

Az ajánlat feltöltésekor érdemes megadni a termék/szolgáltatás konkrét megnevezését, TESZOR kódját, az ajánlat mennyiségét, illetve a vállalt teljesítési távolságot. Ezek alapján gyorsan és hatékonyan kereshetô a feltöltött ajánlat, így a Piactér felhasználói könnyen találhatnak igényeiknek megfelelô, szabad kapacitású hazai terméket/szolgáltatást.

Az ajánlattevôk hitelességét a területi kamarák koordinátor munkatársai ellenôrzik, emellett lehetôség van véleményezni is a már kipróbált/megrendelt terméket vagy szolgáltatást.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara semmilyen felelôsséget nem vállal az oldalon felajánlott termék, szol-

PROJEKTEK

Career 4.0 PROJEKT Az ifjúsági munkanélküliség pozitív változást mutat, ennek ellenére sok fiatal továbbra is munkanélküli. A jelenlegi trendek, például a digitalizáció, a demográfiai változás és az éghajlatváltozás új követelményeket támasztanak a fiatalok számára a készségek és képességek tekintetében.

E kihívásokhoz való alkalmazkodás elôsegítése érdekében jött létre a „Career 4.0” projekt, ami a jelenlegi trendeket használja fel arra, hogy innovatív, agilis tanulási koncepciót hozzon létre a fiatalok és az ôket támogató mentorok számára.

A projekt során a bochumi egyetem által vezetett konzorcium egy digitális tanulási platformot és keretrendszert hoz létre, ahol a mentorok a korábbi projektek kapcsán, a vállalkozói ismeretek oktatása területén bevált gyakorlatok segítségével készítik fel a fiatalokat vállalkozás indítására.

A kamara részt vesz a platform kialakításában és tesztelésében, valamint a tanagyagfejlesztésben.

gáltatás, illetve szabad kapacitás vonatkozásában, továbbá az ezek alapján létrejövô szerzôdésekkel kapcsolatban. Így különösen a termékek minôségéért, biztonságáért, jogszabályi megfelelôségéért, a termékek, szolgáltatások ellenôrzéséért, vagy a felajánló teljesítéséért.

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

PILÓTA PROJEKTEK KOMLÓN Magyarországon Komlón, a projekt keretében felújított Komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyûjteményben kerül sor a kulturális örökség revitalizációját megcélzó CE1013 REFREsh nevû nemzetközi pályázat keretében három pilóta projektre: nemzetközi fotókiállításra, kreatív ipari kiállításra, valamint filmes eseményre.

Mindhárom pilóta projekt az új helyszín tesztelését és bemutatását szolgálja, az események megszervezése Komló Város Önkormányzatának feladatköre. A három eseménybôl az elôbbi kettô digitálisan, utóbbi pedig személyes találkozó keretében kerül megrendezésre.

A fotókiállításon a projektben részt vevô öt ország, Magyarország mellett

Horvátország, Szlovénia, Olaszország és Németország helyi fotósainak képeibôl összeállított kiállítás tekinthetô meg a nyár végéig. A kiállított fotók – összesen 30 kép, minden országból 6 kép – minden országban egységesek.

A kiállításról, a fotók ismertetésérôl nemzetközi brossúra készül a horvát projektpartner segítségével, valamint 360°-os videotúra, emellett pedig interjúk a regionális mûvészekkel. Ezen videók elérhetôk lesznek a projekt, valamint a partnerek weboldalán.

A hagyományos kézmûves termékek kiállításáról is videó készül, mely online elérhetôvé válik mindenki számára, végezetül a filmes

eseményre is sor kerül – ez utóbbi lehetôség szerint a nyár végén, már személyes részvétellel rendezik meg..

Mindezen pilóta projektek a kreatív ipar bemutatását, népszerûsítését szolgálják.

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

OPERATÍV TERVEZÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGBEN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részvételével megvalósuló „SACHE” (Smart Accelerators of Cultural Heritage Enterpreneurship) címû projekt keretében szakmai workshopok és szakemberek bevonásával kerül kidolgozásra egy átfogó örökségfejlesztési stratégia.

A tíz partnerország szakembereinek támogatásával kidolgozásra kerülô stratégia szervezet-, folyamat- és termékfejlesztési javaslatokat is megfogalmaz annak érdekében, hogy az egyes régiókban kiaknázásra kerülhessenek azok a kulturális örökséghez kapcsolható közvetlen és közvetett források, amiket eddig figyelmen kívül hagytak különbözô külsô és belsô tényezôk hatására.

A cél, hogy a múzeumokat, galériákat, színházakat és fesztiválokat

nemcsak oktatási vagy szórakoztató helyszínekként fogja kezelni a projekt, hanem ösztönzôkként, azaz „kulturális motorokként”, amelyek mozgósítják és táplálják a kreatív kkvkat. A szemléletmód kibôvíti a kulturális örökséghez való hozzáférést, az értéknövelô szolgáltatások, termékek elôállítását és a szektorok közötti együttmûködést.

Az eddig bevont kreatív szakemberek, vállalkozók, múzeumi és klaszterképviselôk mind egyetértettek a kulcsfontosságú területek fejlesztésének, kialakításának szükségességében, amik eddig gátolták a különbözô szektorok, szereplôk együttmûködését; melyek elsôsorban a szereplôk közötti kommunikáció, az

állami és a magánszektor éles elkülönülése, a kreatív vállalkozások támogatásának hiánya és egy operatív, támogató szervezet létrehozása voltak.

A stratégia angol nyelven lesz elérhetô, alapját képezve annak a projekt következô fázisában kidolgozásra kerülô szakmai anyagnak, mely a kulturális örökség és kreatív ipari szakemberek számára nyújt segítséget a menedzsment-folyamatok kialakításában, annak érdekében, hogy szervezetük, vállalkozásuk maga is „kulturális motorrá” válhasson.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

BIZALMI ALAPON MÛKÖDÔ KERETRENDSZER A baranyai kkv-k jó gyakorlatokat ismertetô cikksorozat folytatásában a Mobile LBS Kft. mutatja be jól bevált gyakorlatait.

Baranya megyében a Mobile LBS Kft. nemcsak aktív alkalmazója a Scrum módszernek, mely egy sprinteken belüli rugalmas feladatvállalást és munkabeosztást lehetôvé tevô jó gyakorlat, hanem tanácsadóként más hozzájuk forduló kkv-knak is segítenek a módszertan bevezetésében. A cég online jármûbiztonsági és nyomkövetési rendszereket fejleszt, valamint értékesít hazai és nemzetközi színtéren, magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt.

SZONTÁGH KRISZTINA marketingvezetô kérdéseinkre adott válaszaiból kiderül, hogy bizalmi alapon mûködô keretrendszerük aktívan hozzájárul a dolgozók önállóságához, elôsegíti a hatékonyság növekedését és a munkavállalók elégedettségét.

— Jellemzôen milyen munkarendben dolgoznak önöknél a munkavállalók?

— Alapvetôen heti 40 órás munkarendben dolgozunk, mely egy bizalmi alapon mûködô keretrendszerrel párosul.

Ez azt jelenti, hogy a kollégák maguk osztják be, hogy mikor végzik el a munkájukat. Általában 9 órára érkezünk, amit azért vezettük be, hogy a reggeli logisztika körüli stresszfaktort csökkenteni tudjuk. Nagyon sok nálunk a kisgyermekes anyuka és apuka (fôként apuka), számukra pedig ez így sokkal kényelmesebb. Egyébként az az alapelvünk, hogy a munka legyen elvégezve, minden másban rugalmasak vagyunk.

— Kérem, mutassa be, hogy melyik az a jó gyakorlat vagy jógyakorlat-típus, amelyet bevezettek az önök cégénél!

— Néhány éve bevezettük a Scrum módszert. Ez azt jelenti, hogy a fejlesz-

tést három hetes sprintekre, három hetes idôszakokra osztottuk fel. Ebben az idôszakban a kollégák maguk osztják be a feladataikat, hogy mennyit vállalnak és az idôbeosztás is teljesen önálló. Egy bizalmi alapon mûködô keretrendszerrôl van szó, ahol a lényeg, hogy a sprint idôszak végén a kollégáknak és a vezetôknek is prezentálni tudja minden munka-

vállaló, hogy mi az a munka, amit az adott idôszakban elvégezett. A Scrum módszer azt gondolom, hogy az egyik legpraktikusabb módja a bizalmi alapon mûködô munkarend kialakításának.

Az intrerjú teljes terjedelme az alábbi linken található: https://pbkik.hu/2020/03/10/hirek/kkv jogyakorlatok-baranyaban-7/

A Szigetvári CsakPONT ingyenes „Közösségi média jelenlét” tréningre várja a szigetvári, sellyei, szentlôrinci járásokban élô magánszemélyeket, akik törekednek a tudatos médiamegjelenésre és -használatra, valamint az ezen településeken mûködô vállalkozókat, akiknek kiváló marketinglehetôséget biztosít a tréning.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Szigetvári CsakPONT projekt keretében számos ingyenes online workshopot szervezett a Baranya megyében mûködô vállalkozások részére, amelyeket hátrányosan érintett a koronavírus okozta helyzet. Az online fórumok elsôdleges célja az volt, hogy a vállalkozások megfogalmazzák a saját nehézségeiket, a kérdéseiket, majd szakemberek segítségével bemutatásra kerüljenek a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, valamint ismertetésre kerüljenek a beruházási lehetôségek, ingyenes képzések, továbbá a jelenleg elérhetô és várható pályázatok.

A július 1-tôl életbe lépô adatszolgáltatási kötelezettségrôl, bértámogatásról a Szigetvári CsakPONT tanácsadója, Nyul Éva június 16-án tartott ingyenes online tájékoztatást a Baranya megyei vállalkozások képviselôinek. Az online fórum megvalósításának szükségességét a nagy számú jelentkezés is igazolta.

A tájékoztatót követôen a résztvevôknek lehetôségük volt feltenni aktuális kérdéseiket, valamint elhangzott, hogy a vállalkozásoknak a projekt keretein belül továbbra is lehetôségük van igénybe venni a térítésmentes tanácsadási szolgáltatást akár egyéni konzultáció alkalmával, ahol a vállalkozások sajátos, egyénre szabott kérdéseiket tehetik fel.

A rendezvényeket követôen a résztvevôktôl nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett. Ilyen és ehhez hasonló térítésmentes konzultációkra a kamara továbbra is biztosít lehetôséget a Baranyában mûködô vállalkozások részére.

Bôvebb információ: leitert@pbkik.hu e-mail címen.

Az EFOP 1.2.9-17-2017-00102 számú projekt az Európai Unió támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásában valósul meg.

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A DIVAT MÛVÉSZET – ALKOSS MARADANDÓT! A Nemzeti Divatliga szervezésében valósul meg Pécsett a maga nemében úttörônek számító tervezôi pályázat a Janus Pannonius Múzeum, a Kreatív Ipari Klaszter és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával.

A mûvészet és az általa képviselt értékek örök érvényûek, ezekben a bizonytalan idôkben ismét itt az alkalom, hogy a hazai divat is ehhez az értékállósághoz nyúljon inspirációért egy olyan projekt létrehívásával, ami minden ember hétköznapi életének részévé teheti mûvészeti örökségünk egy darabját.

A Nemzeti Divatliga pályázatot hirdet hazai tervezôk számára a mûvészet és a divat örök elválaszthatatlanságának nevében, az értékközvetítô divat és kulturális örökségünk támo-

gatásának szellemében. A pályázat célja egy olyan megvalósítható divattermék létrehozása lesz, amelyet a Janus Pannonius Múzeum egyik mûvészeti tárlata inspirált. A kiválasztott terméket a fenntartható divat szellemiségében legyártják és elérhetôvé válik a múzeum látogatói, illetve a mûvészeteket és a divatot kedvelô, illetve támogatni vágyó nagyközönség számára a helyi Design Shopokban és webáruházon keresztül.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Cult-CreaTE nemzetközi

projektje szintén annak érdekében fejti ki tevékenységét, hogy az ilyen jellegû kreatív ipari termékek oly módon hasznosuljanak a turizmus szektorban, hogy a helyi vállalkozók bevonásával mindenki számára hozzáadott értéket képviseljenek. A projekt gondoskodik arról is, hogy a mûalkotások új piaci termékekben történô „felhasználása” során ne sérüljenek az eredeti alkotásokhoz fûzôdô szellemi tulajdonjogok sem, ennek érdekében egy részletes útmutatót állítanak össze a felhasználók számára.

BARANYA – EURÓPA GASZTRONÓMIAI RÉGIÓJA Az „Európa Gasztronómiai Régiója” cím egy európai elismerés, mellyel olyan közösségeket tüntetnek ki, melyek a fenntartható fejlôdés szellemében fontosnak tartják különleges gasztronómiai és kulturális értékeiket, helyi termékeiket, természeti környezetüket és ezek védelmén túl mindezt önként, közösségi összefogással mutatják meg.

Kovács Dezsô címzetes egyetemi tanár és Lokodi Ákos gasztronómiai tanácsadó úgy gondolta, hogy Baranya megyében van annyi érték, ami megfelel egy ilyen címnek. A helyi közösségekben is van annyi erô és összefogás, hogy sikerrel pályázhassanak a „Baranya és Pécs Európa Gasztronómiai Régiója 2024” címre. Április elején elindított kezdeményezésük mögött már összeállt egy kritikus tömeg, civilekbôl, vállalkozókból, polgármesterekbôl, szakértôkbôl. Ezt 12 videókonferencia, személyes konzultációk és a június 6-i kamarában tartott

minikonferencia is alátámasztotta, ahol közel negyven résztvevô érdeklôdött a kezdeményezés iránt. A kezdeményezôk azonban nem csak programokban gondolkodnak. Arra ösztönzik a város és a megye vezetôit, hogy a gasztronómia, a kultúra, a helyi termék, a természeti értékek fonatából érdemes fejlesztési stratégiát is megfogalmazni, melyen keresztül európai és nemzeti forrásokból a helyi fejlesztési elképzelések is támogathatók. A kezdeményezést a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is támogatja, mely Cult-CreaTE pályázata kapcsán nyújt segítséget a szervezésben, a témában érintett vállalkozók bevonásában, a szakmai anyag véleményezésében és a kommunikációban.

A cím megszerzése érdekében egy 2021–2027-ig terjedô komplex programot célszerû megalkotni a kultúra, a gasztronómia, a mezôgazdaság, az oktatás, az állami intézmények, a vállalkozások és a civil világ együttmûködésével. A program kialakításába – alulról építkezve - minden

lehetséges érintettnek lehetôséget kell biztosítani. Ez a helyi gazdaság és társadalom fejlesztését és dinamizálását kell hogy szolgálja. A kezdeményezôk alapkérdése mindenkihez: Ön mivel tud hozzájárulni a programhoz?

A 2024-re tervezett címre már 2021-ben be kell nyújtani Baranya és Pécs ajánlatát a díjat menedzselô nemzetközi szervezetnek. Az Európa Gasztronómiai Régiója címet 2016-tól 2022-ig 14 régiónak ítélték oda 12 országból. Ez a cím nem egy forráselosztó konstrukció, hanem az adott terület eredményeit, programját, összefogását és a jövô kihívásaira adott válaszokat széles körben népszerûsítô elismerés.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTEREK

A DÉL-DUNÁNTÚLI GÉPIPARI KLASZTER JÁRVÁNYÜGYI TANULSÁGAI A koronavírus-járvány gyakorlatilag minden iparágat érintett szerte a világban, ezért ahogy más cégek is, úgy a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) tagjai is lépéseket tettek annak érdekében, hogy versenyképességüket meg tudják ôrizni, számos mûködési mechanizmust át kellett értékelniük és átalakítaniuk ahhoz, hogy a kihívásoknak megfeleljenek.

Több lábon állás és fejlesztések Elengedhetetlen, hogy egy cég ne csak egy termék vagy termékcsoport gyártására koncentráljon, hanem keresse meg azokat a réspiacokat, amelyekre más, az eddigiektôl eltérô árucikkeket, részegységeket tud gyártani.

A több lábon állást jól szemlélteti még a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft., amely a dohányipar mellett a gyógyszeriparba is belépett, így csomagológépeket gyárt a szektor számára. További jó példa a Strauss Metal Kft., amelynek a fô tevékenységi köre a biztonságtechnikai termékek gyártása, de a vírushelyzet alatt automata fertôtlenítô adagolókhoz készített tartó lábakat. A bólyi székhelyû Max Blank Kft. a magas minôségû ökokályhák és tûzterek gyártása mellett fémbôl készült köztéri virágládák gyártását is elkezdte már a járványügyet megelôzôen. A klaszteren belüli autóipari beszállítók pedig tárgyalásokat kezdeményeztek az egészségiparban, az agrárszektorban, és az élelmiszeriparban érintett vállalatokkal.

A jövô szempontjából mindenképpen említést kell tenni a K+F projektekrôl is, a klaszter több tagja is új fejlesztési projekteket indított, például a Büttner Kft. a Pannon Egyetem veszprémi és nagykanizsai kampuszával karöltve egy új speciális bevonatolási technikát fog kifejleszteni.

RAKTÁRKÉSZLET- ELÔREGYÁRTÁS Az országhatárok lezárásra kerültek, mely sokszor okozott kényelmetlenséget az alapanyagbeszállításban. Megoldás lehetett, ha a gyorsan fogyó alapanyagból nagyobb készletet halmozott fel a gyártó.

Amennyiben volt elég alapanyag, a hosszú távú szerzôdések teljesítésénél a félkész/kész termékek raktárra történô elôregyártása is megoldás volt, hiszen így a termelési rugalmasságot a cég meg tudta

ôrizni. Az említett eszközökkel élô vállalkozásoknak különös figyelemmel kell lenniük a finanszírozás kérdésköreire.

BESZÁLLÍTÓI LÁNCOK FELÜLVIZSGÁLATA A kialakult helyzet arra kényszerítette a cégeket, hogy a beszállítói láncokat felülvizsgálják és új partnereket is keressenek, ezáltal is felerôsödött a helyi gazdaság szerepe, a klaszteren belüli együttmûködések. Ezen idôszak alatt alakultak ki vagy kezdôdtek el például a SOMAPAK Kft., a Hidrofilt Kft., a Kresz& Fiedler Kft., a KONTAKT-Elektro Kft., a Gép-szer Kft. együttmûködései.

DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK Sok helyen lehetôvé tették az otthoni munkavégzést (home office), ehhez viszont meg kellett változtatni a cégek internetes hálózatát, magasabb sávszélesség elérésével, de itt említhetjük a videós meetingeket és más projektmenedzsmentmegoldások elôretörését.

TÁRSADALMI FELELÔSSÉGVÁLLALÁS A klasztertagok számos alkalommal támogatták a járványhelyzetre való felkészülést, pélául a Büttner Kft. szájmaszkokat adományozott a Nagyatádi Kórház és a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ – nagyatádi idôsek otthona részére. A Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. számítógépeket adományozott a rászorulóknak. A KONTAKT-Elektro Kft. a Pécsi Tudományegyetemnek adományoz egy lélegeztetôgépet. A SOMAPAK Kft. lélegeztetôgépalkatrészek gyártásába kezdett.

GENERÁCIÓVÁLTÁS Az otthoni munkavégzésre kényszerülô nyugdíjazás elôtt álló cégvezetôk, tulajdonosok pozitív tapasztalatokról tudtak beszámolni, az utánuk jövô generáció tökéletesen állta a sarat a cégvezetésben, mely jelentôs lépés a generációváltás megvalósításában.

LIKVIDITÁS Világossá vált, hogy elengedhetetlen egyfajta stratégiai pénzügyi tartalék képzése, amivel a cégek a nehezebb idôszakot át tudják vészelni. Nemcsak a megrendelések csökkenésébôl, de a megrendelôk fizetési késlekedésébôl eredô pénzösszegek is hiányoztak.

KARBANTARTÁS, JAVÍTÁS A cégek életében nôtt a jelentôsége a pótalkatrészek értékesítésének, a gépek karbantartásának, felújításának, melyek akár az általuk korábban legyártott, beüzemelt gépekre, akár más gyártó gépeire vonatkozott.

A KOMMUNIKÁCIÓ FONTOSSÁGA – VÁLSÁGMENEDZSMENT Mind a külsô partnerek felé fokozottan és folyamatosan kellett egyeztetni, mind a kollégákat tájékoztatni, hogy a pandémiás tervnek megfelelôen mikor mi várható, mit kell tenni a megelôzés érdekében, hogyan tudunk együtt túllendülni a kialakult helyzeten.

A járványhelyzetben a klasztermenedzsment sem tétlenkedett, számos sikeres szolgáltatást nyújtott a kamarával, a tagokkal karöltve a járványügy kapcsán is a teljes tagságnak, ami egyértelmûen segítette, támogatta ôket. Többek között ezekkel: ● Vállalati Pandémiás Válságterv ajánlás ● Országos operatív törzs, országos hatóságok, szervezetek részére gépipari gazdasági javaslatcsomag-ajánlás készítése számos kérdéskört elemezve és gyakorlati megoldást adva, melyekbôl számos elemet adaptált a kormány és a jogszabályokban láthattuk viszont. ● Lobbitevékenység a pályázati kifizetésigénylésekhez kapcsolódó döntések megsürgetésében, melyek vagy gyors hiánypótlási kérelmek megküldésében vagy a határozatok megszületésében, támogatások kifizetésében realizálódtak. ● Kommunikációs ajánlások külsô és belsô partnerek részére. ● Járványügyi munkaügyi kérdések megválaszolása. ● Új „válságkezelô” pályázatok beadásához segítségnyújtás, közös értelmezések, minta példák. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a járványhelyzet számos kihívás elé állította a cégeket, melyek esetenként negatív következményekkel jártak, de számos területen mindenképp erôsödtek a cégek, fejlôdtek, tanultak és felkészültebbek lettek a gazdasági és egészségügyi válsághelyzetek kezelésében.

KLASZTEREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A DÉL-DUNÁNTÚLI GÉPIPARI KLASZTER TAGJAINAK ÚJ FEJLESZTÉSEI, ÚJ TECHNOLÓGIÁI Az elmúlt idôszakban a DDGK (menedzsmentszerv: PBKIK) tagjai számos fejlesztést hajtottak végre vállalkozásaiknál, melyek jellemzôen pályázati támogatással valósultak meg.

Folytatva a korábbi számban megjelent cikksorozatot, jelen cikkünkben bemutatjuk újabb három klasztertagunk elmúlt idôszakban megvalósult fejlesztését, beszerzését, beruházását.

Ferrokov Kft. A vállalatnál cégcsoport szinten közel 800 millió Ft-os beruházást kezdtek el az elmúlt idôszakban, amelynek keretén belül sor kerül többek között a segesdi telephely fejlesztésére is. Ami az alábbiakat érinti: ● Alkatrészgyártó-üzem bôvítése ● Tûzihorganyzó-üzem – hôblokkcsere ● Világítási rendszer felújítása – korszerû LED világítás kiépítése ● 3 kW-os Trumpf csôlézer CNC megmunkáló központ beszerzése, beüzemelése ● Hegesztôgépek, oldalvillás targoncák, marógép, esztergagép beszerzése, cseréje

Büttner Kft. Részben önerôvel, részben állami és banki támogatással elkészült a BÜTTNER TECHNIKUM. 2020-ban elkezdték a mûhelyek, laborok, tantermek berendezését, a nyári gyakorlatokat már itt tartják meg a tanulóknak, így a 2020/2021-es tanévtôl kezdve biztosan ebben a modern, minden igényt kielégítô épületben folytathatják a már messze földön híres duális rendszerû gyakorlati képzéseiket.

A Büttner Kft. folyamatosan fejlôdô innovatív cég, melynek kapcsán egy K+F pályázat keretében a Pannon Egyetem veszprémi és nagykanizsai kampuszával karöltve 4 éven keresztül egy speciális bevonatolást fognak kifejleszteni, ennek munkálatai már a 2020as év elején megkezdôdtek. A projekt költségvetése 1 mrd Ft.

Hidrot Kft. ● Ipar 4.0-s informatikai fejlesztés - amellyel valós idejû információkat

kaphatnak a gyártási folyamatokról. A rendszer lehetôvé teszi, hogy akár több 100 km-rôl különféle okos eszközökrôl nyomon követhessék a gyártási folyamatokat, az így kapott információkat monitorozni tudják, adott esetben be is avatkozhatnak a gyártásba. ● Porfestô üzemcsarnok létesítése – 100%-ban PLC vezérelt, a bevonatképzési paraméterek minden esetben naplózásra kerülnek, melyekrôl jegyzôkönyvet tudnak kiállítani. A beállított paraméterek így nyomon követhetôk és utólag ellenôrizhetôk. A legmodernebb ultrahangos mérômûszer segítségével lehetôség van a beégetés elôtti rétegvastagság ellenôrzésére is. Saját termékeik felületkezelésén túl szabad kapacitásaikat lekötve bérmunkát is vállalnak.

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTEREK

KÉT ÉVES AZ ÉPÍTÔIPARI TECHNOLÓGIAI KLASZTER 2020 márciusában ünnepelte megalakulásának második évét az Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK).

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) menedzselésével 2018. március 21-én alakult meg az ÉTK, 15 generálkivitelezô cég összefogásával. Azóta a tagság eggyel bôvült, így 2019. nyarától már 16 taggal mûködik.

Az elmúlt két év során a klaszter saját arculatot alakított ki, logóját levé-

dette, valamint több intézménnyel, iskolával és céggel vette fel a kapcsolatot a közös együttmûködés céljából.

Egyik elsôdleges céljaként tûzte ki a szakképzés fejlesztését, az építôiparban egyre növekvô tendenciát mutató munkaerôhiány csökkentését, a munkaerô-utánpótlás támogatását.

Munkáját ezen célok köré szervezte, a rendszeres üléseket a járványügyi helyzet és annak következtében meghozott intézkedések – úgy, mint a sze-

mélyes találkozók felfüggesztése – akadályozta az év elején, azonban júniustól újra személyesen találkoztak a tagok és egyeztettek a továbbiakról.

A klaszter a 2020. évben is tovább folytatja a munkát, célja a pályaorientáció mellett a munkaerô-utánpótlás hosszú távú megoldásának biztosítása a Pécsi Szakképzési Centrummal, valamint további, a régióban kiemelkedô szerepet betöltô céggel együttmûködve.

ALKALMAZOTT FÖLDTUDOMÁNYI KLASZTER: BÔVÜLÔ TAGSÁG, KÉPZÉSEK, ÉRDEKEGYEZTETÉS 10. évébe lépett idén az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK). A jelenleg 23 taggal büszkélkedô klaszter 15 kkv-t és 7 akadémiai partnert tömörít május 26. óta pedig már a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarát is a tagjai között tudhatja, új szintre léptetve az amúgy is szoros kooperációt.

Nem kérdés, hogy a klaszter vezetôsége komolyan veszi a kitûzött professzionális klaszterré válás célját. A klaszter GINOP-1.3.2-15-2017-00027 projektjébôl májusban lezajlott az elsô

képzés, melyen a klasztermenedzsment vett részt azért, hogy még hatékonyabban tudjon dolgozni a klaszter érdekében.

A koronavírus miatt online formában megtartott oktatás elôadói Szabó Berta (Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter), Brachmann Ferenc (Információmenedzsment Innovációs Klaszter), Szaplonczay Orsolya (Innoskart Digitális Klaszter), Keresztúri Zsolt (OmniPack Elsô Magyar Csomagolástechnikai Klaszter), Körmendy Gál (Innovatív

Klaszterek Országos Szövetsége), Sörös Dávid (PBKIKPBGSZ), és Pohli Krisztina (PBKIK) voltak. A megbeszélésekbôl más haszna is származhat a résztvevôknek a tudásátadáson túl: a közös érdekek egyeztetése.

A következô – innovációs, marketing és export témájú – képzések már a tagságnak is szólnak majd.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

ALFRED JOSEF BURKHART „IDÔSZERÛ EGY SAJÁT ÉPÜLET, AMIT A SAJÁT IGÉNYEINKRE SZABHATUNK” Néhány évtizeddel ezelôtt több cipôgyár is mûködött Baranyában, a pécsi bôrgyártás visszaszorulásával azonban a ráépülô ágazatok is összezsugorodtak, ma néhány kesztyûs, táskakészítô és még annál is kevesebb cipôkészítô képviseli e kézmûves szakmákat megyénkben. A rég bezárt cipôgyárak egykori dolgozói a pécsi Semler Kft.-nél leltek munkahelyre, bár akkor még nem így hívták a vállalkozást. Az egykori Sós és Tóbiás Kft. külföldi bérmunkában gyártott cipôket, az 1990-es évek közepén már a Semler adta a megbízások döntô hányadát, majd 2004-ben meg is vásárolta a német cég a vállalkozást. A folyamatos modernizáció és bôvítés következtében ma már egy 800 négyzetméteres csarnokban folyik a termelés, jelenleg 170-en készítik a minôségi nôi cipôket. Hamarosan pedig ismét változás lesz a pécsi cégnél.

— Komplett cipôgyártással foglalkozunk, klasszikus bérmunkában, ami azt jelenti, hogy az összes alapanyagot a megrendelôtôl kapjuk és a szabástól a dobozolásig mi végezzük a munkát – fogad Alfred Josef Burkhart ügyvezetô. — Kizárólag nôi cipôt, elsôsorban kényelmi és sportos cipôt készítünk, a termékek legfôbb ismérve a minôség. Naponta mintegy 850 pár felsôrész és 1400 pár cipô gördül le a szalagokról.

— Miért éri meg a Semlernek itt gyártatni a cipôt?

— Mert a németországinál olcsóbb a munkaerô, és kiváló minôséget készítünk.

Sok európai cég kiment Ázsiába, ahol kevesebbe kerül a termelés, a mi elônyünk viszont ezekkel szemben az, hogy viszonylag közel vagyunk Németországhoz. A fô piacot ugyanis még mindig a német piac jelenti, itt, Pécsett pedig gyorsan tudunk reagálni az igényekre. Az anyacég elégedett a minôséggel, és ez mindkét fél számára kedvezô helyzetet teremt.

— Milyen elvárásai vannak az anyacégnek az itteni munkával szemben?

— A legfontosabb a minôség és a határidôre való teljesítés. Ezért nekünk is elsôdleges az új technológiák ismerete, folyamatosan keressük a praktikus, egyszerûbb eljárásokat. Még ma is 70%-ban kézi munkával készül a cipô, ezért elenged-

hetetlen, hogy kiváló szakemberekkel, jól képzett munkatársakkal dolgozzunk. Nálunk minimális a fluktuáció, viszont minket is érint a szakemberhiány. Az elvárt mennyiségi és minôségi követelményeknek azonban még meg tudunk felelni.

— Miként jutnak minôségi munkaerôhöz, hiszen ma nincs cipôipari képzés a szakképzô iskolákban?

— Egyre nehezebben. A múlt évben gyáron belül szerveztünk átképzést, de nem könnyû embert találni. Amikor jó tíz évvel ezelôtt az iskolában indult cipôfelsôrész-készítô képzés, gyakorlati képzôhelyként még tanmûhelyünk is volt. Azután hiába hirdette meg az iskola a lehetôséget, nem jelentkeztek rá, így mi is felszámoltuk a tanmûhelyünket.

— Minek köszönhetô, hogy a munkatársaik itt maradnak a vállalkozásnál?

— Nekünk is fontos, hogy minden hónapban idôben megkapják a fizetésüket, emellett igyekszünk kulturált körülményeket teremteni számukra a munkavégzés-

— 1997 óta járok Pécsre, azóta dolgozom a Semler csoportnál. Mára nagyon jól összehangolódtunk az itt dolgozókkal, bár amikor idejöttem, kicsit más munkakultúrát tapasztaltam, mint Németországban.

Szükség volt kompromisszumokra, a legnagyobb kihívás a minôség megítélésében volt: amit én már hibának láttam, az még elfogadható volt az itt dolgozók számára.

Ezen sokat javítottunk.

— Ügyvezetôként mi jelenti ma a kihívást az ön számára?

— Megfelelni a német partner számára és menedzselni az itteni vállalatot. Meg kell tartani a jelenlegi munkaerôt, a gépparkot korszerûsíteni, azon dolgozni, hogy mivel tudunk stabilabban mûködni. Több üzemmel állunk kapcsolatban a Dél-Dunántúlról, így mintegy 500-an dolgoznak Magyarországról a Semlernek, az ô megtartásuk is az én felelôsségem.

— A minap nyertek egy új gyár vásárlására, kapacitásbôvítésre 564 millió forintot pályázaton. Ebbôl mi valósul meg?

hez. Családias légkörben dolgozunk, persze, itt is vannak szabályok, amelyeket be kell tartani, de a lehetôségekhez mérten szabadságot biztosítunk a kollégáinknak.

Mivel teljesítménybérben dolgoznak, tudják, hogy nem éri meg hosszú szüneteket tartaniuk, és az is elmondható, hogy a korrekt hozzáállásunkra ôk is korrektséggel válaszolnak.

— Ön külföldi állampolgárként milyen hozzáállást, nézetet hozott a cég irányításához?

— Az épület, amelyben termelünk, bérlemény, ami nem a legideálisabb megoldás. Idôszerû egy saját épület, amit a saját igényeinkre szabhatunk. Szeretnénk létrehozni egy tanmûhelyt, a gépek, technológiák szempontjából korszerûsíteni, szívesen bôvíteném a kapacitást, de ez emberfüggô is. A munkák már meg is kezdôdtek, hiszen a pályázat szerint egy év áll rendelkezésünkre a megvalósításhoz. Az azonban biztos, hogy továbbra is Pécsett képzeljük el a jövônket.

K.T.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

MOHÁCSI SZAKKÉPZÉSI DÍJ HAVASI ISTVÁN „A VENDÉGLÁTÁS OLYAN SZAKMA, AHOL HÉTVÉGÉN, ESTE IS KELL DOLGOZNI” Elismert vendéglátóipari szakember az 5 Íz Kft. ügyvezetôje, HAVASI ISTVÁN. A szakma iránti elhivatottságát az is bizonyítja, hogy több évtizede oktatja a vendéglátás szakma iránt érdeklôdô tanulókat. Munkáját a tanulók lelkiismeretes felkészítése, a folyamatos, magas színvonalon végzett oktatótevékenység jellemzi. Számos szakács, felszolgáló került ki a kezei alól kiváló szakmai ismereteket szerezve, akik megállják a helyüket a szakmájukban. Havasi István kimagasló oktatói tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Miért kezdett annak idején tanulóképzéssel foglalkozni?

— Az elsô tanulóm még 1983-84 körül volt a Halászcsárdában, de kb. 15 éve foglalkozom rendszeresen tanulóoktatással. Szakács, eladó, vendéglátó eladó, pincér és konyhai kisegítô szakmában készítem fel a fiatalokat. Nekem a szakmám a hobbim is, nagyon szeretem csinálni, másrészt pedig annak idején az akkori fônököm kérdezte meg: elvállalom-e, hogy gyerekekkel foglalkozzak. Abban bíztam, hogy lesz 1 vagy 2 fiatal, akit megtarthatunk munkatársnak.

— Milyen tapasztalatokat szerzett a tanulók oktatásával kapcsolatban?

— Az utóbbi idôben nagyon sokat változott a képzés, a tanulók, és nem feltétlenül a legjobb irányban. Sajnos sok olyan fiatallal találkozom, aki nem biztos, hogy erre a pályára való. Amikor valaha a vendéglátó vállalatnál dolgoztam, a jelentkezés után elbeszélgettek velünk, hogy miért ezt a szakmát választottuk, mit szeretnénk elérni, megfigyelték a mozgásunkat, mondhatni kipróbáltak bennünket. Ma nincs ilyen, és számos esetben kiderül, hogy nem is a gyerek akarta ezt a szakmát, hanem a család.

Azt tapasztalom, hogy ha a fiatalok végeznek az iskolában, akkor az az elsô, hogy külföldre menjenek. De aki levizs-

gázott, még nem biztos, hogy külföldi munkára érett. Még szükség lenne a tapasztalat megszerzésére, hisz a szakmunkásképzés alatt csak az alapokat sajátítják el. A tanulóim közül többen külföldön kötöttek ki, van, aki megállta a helyét, és már státusza van Angliában vagy Németországban, de a többség 12 hét után hazajött, mert ott a 8 óra munkaidô az 8 óra, nincs annyi szünet, mint itthon.

A következô tanévben öt új tanulóm lesz. Én a szülôkkel is tartom a kapcsolatot, velük is találkozom, szeretném, ha ôk is tisztában lennének vele, hogy mit várok és mit nyújtok a tanulóknak. A Busóudvar éttermet családi vállalkozásban visszük, olyan kollégával is együtt dolgozunk, akivel több mint 40 éve együtt jöttünk el a pécsi Nádorból, mást pedig én tanítottam. Ôk nagyon sokat segítenek a tanulóképzésben is, összeszokott csapatként dolgozunk.

— Mit kell ma megtanítani a fiataloknak akár a szakmával, akár a munkavégzéssel kapcsolatban?

— Szinte mindent. Azt vettem észre az utóbbi években, hogy a gyerekek alapvetô hiányosságokkal érkeznek.

Van, aki nem ismeri a mértékegységeket, ezek nélkül pedig lehetetlenség boldogulni a vendéglátó szakmában. Rengeteg energiánk megy el ezek megtanítására. Alapvetô ismereteket kell elsajátíttatni, mint a kézmosás, a köszönés, a testi higiénia. A fegyelmezés is gondot jelent, illetve annak megértetése, hogy a vendéglátás olyan szakma, ahol hétvégén, este is kell dolgozni. Az iskolák sincsenek könnyû helyzetben, mert folyamatosan átszervezik ôket, ehhez nehéz igazodni.

Ma az alapján minôsítik az üzleteket, hogy milyen különleges technikával rendelkeznek, holott véleményem szerint a legfontosabb a szaktudás, persze, elengedhetetlenek a jó eszközök. Rengeteg újdonság érkezett a hazai gasztronómiába, de ma nem igazán lehet kapni egy jó pörköltet, hagyományos magyar ételt. Mi ilyeneket kínálunk, szeretek tárcsán sütni, bográcsban, faszénen, ezeket igyekszem megismertetni a fiatalokkal. Korábban részt vettem a szakmai vizsgáztatásban, de nem szereztem jó tapasztalatokat. A szakácsok ápolatlanok voltak, piszkos ruhában jöttek a vizsgára és a menüt sem ismerték behatóan. Véleményem szerint ez megengedhetetlen.

— Milyen sikereket ért el a tanulóképzés során, egyáltalán mi jelenti az ön számára a sikert?

— A nálunk végzettek közül többen megállták a helyüket külföldön is, arra büszke vagyok, aki Angliában kisfônök lett vagy étteremigazgató Ausztriában.

Ha valaki érdeklôdött a szakma iránt, idôt és energiát áldozott arra, hogy jobb legyen, annak szívesen segítettem, akár a munkaidôn kívül is. Több volt tanulóm minden évben visszatér hozzánk és elmeséli, mit csinál, merre vitt az útja.

Sokszor emlegetik a tanulóéveket: a „katonás” rendet, fegyelmet, a plusz követelményeket, amit én a munkámban az évek alatt megéltem, tapasztaltam. Nem mindennel értettek egyet, de rájöttek, hogy igazam volt és most abból „élnek” a szakmában. Ez számomra mindenképpen siker.

K.T.

DIJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

MOHÁCSI IDEGENFORGALMI DÍJ A DUNAMENTI HALFESZTIVÁL SZERVEZÔI GASZTROFESZTIVÁL, KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY, KULTURÁLIS PROGRAM A Dunamenti Halfesztivál mint gasztro-kulturális esemény egyediségét az teremti meg, hogy nem csak mohácsi halászlé készül ott, hanem több Dunamenti halászcsárda képviselôi megjelennek halételeikkel. A 2019-ben harmadik alkalommal megrendezett esemény a határon kívülrôl is vonzotta a látogatókat. Színes programkínálatával, több tízezres látogatottságával méltón foglalja el helyét Mohács és a megye nagy rendezvényeinek sorában. A Dunamenti Halfesztivál szervezôit a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mohácsi Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— A Duna Mohács életének szerves része, meghatározza a város arculatát, az itt élôk mindennapjait. Kevesebben tudják azonban, hogy a Duna a Mohácson élô német nemzetiségi lakosság számára is nagy jelentôséggel bírt. A 18. század közepén a pécsi püspökség hívására ide érkezô német telepesek elsôsorban bor- és gabonakereskedelemmel foglalkoztak. A Duna mohácsi szakaszán mûködô halászmesterek és inasok jelentôs része is német eredetû névvel rendelkezett – mondja HAHNERNÉ FETH GABRIELLA, a halfesztivál fôszervezôje, a Mohácsi Német Önkormányzat elnöke. — Mivel Mohácson az elmúlt években nem vált hagyománnyá halászléfôzô fesztivál, ugyanakkor sokak kedvence ez az étel, a Mohácsi Német Önkormányzat úgy gondolta, a Dunamenti Halfesztivállal egy olyan rendezvényt szervez, amelynek középpontjában a halászlé áll, ugyanakkor be kívánja mutatni a Dunamenti svábok, a városban és a környezô településeken élô német nemzetiség kultúráját is.

A fesztivál egyediségét a sokszínûség, a sokrétegûség adja: gasztrofesztivál, hiszen nemcsak a mohácsi halászlevet lehet megkóstolni, de több más halételt is. Közösségi élmény, hiszen 2019-ben több mint 1100-an fôztek együtt a város utcáin a különféle családi

és baráti társaságokban. Kulturális program, mivel a két színpadon egész délután és este nemcsak a város és környék, de más, távolabbi magyarországi németek lakta településekrôl is érkeznek a tánccsoportok és zenekarok. Évrôl évre egyre rangosabb külföldi fellépôk szórakoztatják a jelenlévôket a hajnalig tartó utcabállal bezárólag. Fesztiválunk egyben egy interaktív kiállításnak is színtere, hiszen az ide érkezôk több mint 20 sátorban nemcsak megismerkedhetnek a magyarországi és mohácsi svábok kultúrájával és hagyományaival, de aktív résztvevôkké is válhatnak.

— Miben áll a fesztivál sikere?

Mi vonzza a látogatókat, akár a határon kívülrôl is?

— A 2017-es indulás óta a mohácsi Dunamenti Halfesztiválra érkezôk száma évrôl évre szinte megduplázódott úgy gondolom, ez egyértelmû siker.

Rendezvényünk az elmúlt 3 év alatt bekerült nemcsak a város, de egész Baranya eseményei közé. A siker talán annak köszönhetô, hogy a gasztronómiai élményen túl sokak igénye az igényes kulturális szórakozás, eközben új tapasztalatok és ismeretek szerzése. Ennek a sokrétû igénynek próbálunk megfelelni fesztiválunkkal.

— Miként illeszkedik a térség, a megye idegenforgalmába a fesztivál?

— Baranya német nemzetiségek lakta vidék, bár Mohács sosem volt kimondottan sváb település. A 60-70-es években sokan telepedtek le a városban a környezô német nemzetiségek lakta falvakból is. Így a város a német nemzetiségi kultúra egyfajta kistérségi központ-

ja is lehet. Ezért is hívjuk és jönnek egyre nagyobb számban a környezô német nemzetiségi önkormányzatok és egyesületek képviselôi a rendezvényre. A Duna és a dunai halászlé pedig a Baranyai Értéktár része, sokak kedvence, nemcsak Mohácson.

— Kikkel, milyen szervezetekkel, akár helyi vállalkozásokkal mûködnek együtt a sikeres lebonyolítás érdekében?

— A Dunamenti Halfesztivál fôszervezôje a Mohácsi Német Önkormányzat. Nem vagyunk profi rendezvényszervezôk, hanem egy olyan lelkes csapat, amelynek tagjai a munkájukon és a családi életükön túl vesznek részt a fesztivál rendezésében. Ezért is örültünk kimondottan a díjnak. Természetesen egy ilyen, immár többezres látogatói létszámot vonzó program szervezéséhez sok segítôre van szükség. És itt nemcsak a financiális hátteret adó szponzorainkra gondolok, akik természetesen a pályázati források mellett a rendezvény alapvetô anyagi támogatói. A fesztivál létrejöttét nagyban segíti Mohács városa, hiszen teljes eszközparkját és szolgáltatásait igénybe vehetjük. Szükség van még számtalan civil segítôre, pedagógusokra, diákokra, akik az elôkészítésben, a marketingben és a konkrét lebonyolításban megbízható társaink. A rendezvény nagyon jó csapatépítô tréning segítôink számára is.

Sajnos a járványügyi helyzet miatt a 2020-as mohácsi halfesztivál nem kerülhet megrendezésre, de szeretettel várunk minden érdeklôdôt 2021. július 17én a IV. Dunamenti Halfesztiválon. K.T.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

KOMLÓI IDEGENFORGALMI DÍJ DERKSEN GYÖNGYI ÉS BORSI LAKATOS LÁSZLÓ „MEG KELLENE ÔRIZNI A SAJÁT KULTÚRÁNKAT” Derksen Gyöngyi és Borsi Lakatos László munkájának eredményeként, a szobrászatnak és a Szent Márton útvonalhoz kapcsolódó idegenforgalmi és kézmûves tevékenységüknek köszönhetôen a Kelet-Mecsekben található Kisújbánya újra megtelt élettel. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komlói Idegenforgalmi Díjjal tüntette ki Derksen Gyöngyit és Borsi Lakatos Lászlót.

gány darabjai. Sikerült is összerakni egy — Mi a cél a faluval kapcsolatjárgányt és összekötni egy régi cséplôban, milyen irányba tervezik fejleszgéppel. Néhány évvel ezelôtt létesítetteni? tünk egy bemutatóhelyet a számára, hi— Alapítványunk a falu infrastruktuszen ebbôl szinte ez az egy mûködô pélrális problémáinak megoldásáért lobbidány van az egész országban. Megtudzik. Kisújbányán nincs vezetékes víz, a tuk azt is, hogy Kisújbányán a 70-es klímaváltozás, a hosszú aszályos idôévek végéig, amíg az ôslakosok nem szakok miatt sorban száradnak ki a kuhagyták el a falut, faklumpában jártak. tak, probléma a házak ivóvízzel való elTalálkoztunk Gyuri bácsival, aki a mai látása. Fontos feladat a szennyvízkezelés napig meg tudja mutatni, hogy miként megoldása, egy higiénikus, nyilvános is készül a faWC építése, és az utak klumpa. Odaadállapotának javítása is.

— Én 1990 óta vagyok ta nekünk az Egyesületünk – melynek Kisújbányán, a férjem peeszközeit is, és nevében is szerepel a nédig a 2004 óta lakik itt. Naebbôl rendezmet nemzetiségi kultúrgyon szeretjük ezt a falut. tünk be egy kis falu önmeghatározás – Van egy alapítványunk és faklumpakészítô éppen egy kulturális teleegy egyesületünk is, közömûhelyt, ahol ki pülésfejlesztési koncepcisen álmodjuk meg a céljais lehet próbálni ón dolgozik. Hiszünk és inkat, amelyeket önkéntes a mesterséget. bízunk abban, hogy egy munkánkkal érünk el. SoKisújbányát komplex programmal kat beszélgetünk a helyben üvegkészítôk több támogatót sikerül lakó emberekkel és az elalapították, találnunk.

DERKSEN GYÖNGYI BORSI LAKATOS LÁSZLÓ származottakkal, illetve a ezért az üveges Mi, akik itt élünk, turistákkal, ezért is kezdtük feltárni a famúlttal is foglalkozunk. Amikor 250 szeretjük ezt a falut és nem szeretnénk, lu múltját, a történetét, és rájöttünk, éves lett a falu, fúvattunk egy üveghaha skanzenné válna, de azt el tudjuk hogy sok kincs rejtôzik itt, amit érdemes rangot, a harangtornyot a férjem faragképzelni, hogy az 54 házból ötöt-tízet lenne megmutatni – kezdi a választ ta egy hatalmas kôtömbbôl. Megalapímegvennénk és úgy rendeznénk be, DERKSEN GYÖNGYI arra a kérdésre, tottuk az Üvegesek Útja tanösvényt, hogy az izgalmas legyen az idelátogahogy milyen lehetôséget láttak meg mely összeköti a Kelet-Mecsek hutahetóknak. A házakban nem lakóház belKisújbányában. — Egyrészt az ôsök iránlyeit, és tavaly megépítettünk egy kis sôt mutatnánk be, hanem egy-egy téti tiszteletbôl végezzük ezt a munkát, üveghutát is. Törekszünk rá, hogy Baramát dolgoznánk fel. Lehetne például másrészt azért, mert éves szinten mintnya-, de ha lehet, országos szinten is egy „üvegfúvók háza”, egy „zene háegy százezer látogatónk van: kiránduunikális dolgokat tudjunk bemutatni. za”, egy „fa-eszközök háza”, egy lók, természetjárók, zarándokok vegye— Mit tesznek annak érdekében, „konyha-kert háza”, egy „sorsok hásen. Ez nem kevés egy olyan faluban, hogy Kisújbányára érkezzenek a tuza”, egy „hit és tudás háza”, egy „cikta ahol összesen 21-en lakunk. risták? juhok háza”. Amit már évtizedek óta — Eddig mit sikerült megvalósí— Tulajdonképpen nincs szükség csinálunk és ragaszkodunk hozzá: megtani Kisújbányán? külön programok megszervezésére, tartani a falu épületállományát és tele— A közösséggel kezdtük el a fejmert az erdô, az Óbányai-völgy, s maga pülésszerkezetét olyannak, amilyennek lesztéseket, elôször csak arra törekeda falu, amit apró látványosságok gyûjtôidevarázsolták az ôsök. A mi falunk még tünk, hogy tartsuk rendben a falut, a helyeként kínálunk, vonzza a turistákat. viszonylag egységes képet mutat, ez köztereket. Ez a munka jó alkalom arra, Mi évente csak egy komoly programot bensôséges hangulatot áraszt, az idôthogy a végén leüljünk beszélgetni, tudunk vállalni, az Üveges hétvégét, hilenség érzetét adja, s ez megérinti az anekdotázni. Egyszer elôkerültek a kerszen ehhez jelentôs anyagi hátteret is idelátogatókat. Azt valljuk, hogy meg tekbôl számunkra ismeretlen öntöttvas kell biztosítani. A jövôben szeretnénk kellene ôrizni a saját kultúránkat és felalkatrészek, amelyekrôl az idôs elszáregy mûvésztelepet szervezni és az ott hívni a figyelmet az értékeinkre. mazottak elmondták, hogy ezek a járkészülô alkotásokból tárlatot létrehozni.

K.T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

KOMLÓI SZAKKÉPZÉSI DÍJ KOVÁCS KÁROLY BALÁZS „TAVALY MEGKAPTUK A LEGJOBB EREDMÉNYT ELÉRÔ VIDÉKI ISKOLA CÍMET A PSZC komlói szakgimnázium és szakközépiskola igazgatójaként KOVÁCS KÁROLY BALÁZS elkötelezett a szakmunkástanulók minôségi képzésében. Szakmai tevékenységének köszönhetôen egyre több jó szakember kerül ki az iskolából. Évek óta kiváló kapcsolatot ápol a komlói térség vállalkozóival, segíti ôket az utánpótlásnevelés- és a humánerôforrás-problémáik megoldásában.

Kovács Károly Balázs munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komlói Szakképzési Díjjal jutalmazta.

– A képzési profilunk kialakítása egy felmérésen alapszik, igyekszünk megismerni a városban és a vonzáskörzetében lévô cégek igényeit. A gyakorlati oktatásnak az is a feladata, hogy személyesen egyeztessen a képzôcégekkel, így a bejövô információk alapján hirdetjük meg a képzéseinket, majd szoros koordinációban mûködünk együtt a gyakorlati képzôkkel – kezdi a választ arra a kérdésre Kovács Károly Balázs, hogy a szakképzést illetôen milyen kihívásoknak kell megfelelnie az általa irányított intézménynek. — Tudjuk, hogy nekik mire van szükségük, ôk pedig tisztában vannak azzal, hogy nálunk milyen diákok tanulnak. Jellemzô, hogy már a 9.es évi szintvizsga után interjú alapján választanak maguknak diákot a cégek, de ez visszafelé is mûködik: a diákokat informáljuk a vállalkozásokról, hogy ott milyen típusú munka folyik, ha odamegy, milyen kihívásokkal szembesülhet. Igyekszünk az ô igényeiket is figyelembe venni, így aki jó csapatban, azt oda ajánljuk be, ahol 3-4 diákkal együtt lehet, aki pedig inkább egyedül szeret munkát végezni, olyan kisebb vállalkozáshoz irányítjuk, ahol egyénileg tud vele foglalkozni a megfelelô szakember. A cégeket is tájékoztatjuk a diákokról, hogy van-e bármilyen hátrányuk, ha igen, azt milyen módszerekkel fejleszt-

jük, illetve mire lenne érdemes a cégnek is hangsúlyt fektetnie a diák képzése során. Igyekszünk a diákok és a cégek közötti kommunikációt is segíteni.

— Jellemzô, hogy a diákjaik Komlón és környékén találnak gyakorlati képzôhelyet?

— Igen, bár vannak pécsi partnereink is, de a diákjaink jelentôs része Komlón lel képzôpartnerre és késôbb az elhelyezkedésben is jelentôs szerepet vállal a város. Sokan itt maradnak dolgozni.

— Miként mûködnek együtt a városban lévô vállalkozásokkal?

— Vannak közös projektjeink, a cégek is megkeresnek bennünket egyszerû igényekkel, amelyeket az iskola nyújtotta infrastrukturális lehetôséggel elégítünk ki. De visszafelé is mûködik a kapcsolat, a segítség. Ha a város részérôl jön egy kezdeményezés, hogy pl. a város közterein lévô padokat kellene felújítani, akkor a város érdekében természetesen a diákjaink és az oktatóink is rendelkezésre állnak.

Igyekszünk közös projektekben gondolkodni a cégekkel, hogy a gyerekek is érezzék: amit tesznek, értékes. Meglehetôsen jó a kapcsolatunk a cégeknél lévô oktatókkal, mindkét fél részérôl rendszeres a tájékoztatás, a beszámolás.

— A vállalkozások vezetôi sokszor elmondják, hogy az iskolapadból kikerülô szakemberek még nem teljes értékû munkavállalók. Mi kell ahhoz, hogy önök olyan munkavállalókat képezzenek, akik a végzés után megállják a helyüket?

— Jelentôsen elôtérbe került a munkahelyi szocializáció, illetve ami az oktatáson kívül esik: a mûhely-

rendre, valamint az önállóságra szoktatás, a felelôsségvállalásra való nevelés, tehát egyre fontosabbak lesznek az emberi értékek. Hiszen az önképzés minden szakmában jelen van, valóban még nem kész ember a tôlünk kikerülô diák, inkább csak olyan, aki már belekóstolt a szakmába, remélhetôleg meg is tetszett neki és ha elindul ezen az úton, akkor egyszer jó szakember lesz. Ennek az alapjait viszont a cégekkel közösen nekünk kell lefektetnünk, a kíváncsiság, a szakma iránti érdeklôdés fenntartása mindenképp fontos a gyerekeknél.

— Milyen sikereket ért el ön, illetve az iskola a szakmunkástanulók képzése terén?

— Alapvetôen nem tekintem saját sikernek az intézmény sikereit, a pozíciómból adódik, hogy sok minden az én nevem alatt csapódik le, de az intézmény dolgozóinak a munkája van a háttérben. Mindenképpen kiemelendô, hogy a gépi forgácsolóink az elmúlt 3-4 évben mindig ott vannak az országos döntôben, és ugyanígy kiváló eredményeket érnek el a kereskedelem területén végzô diákjaink. Szintén a szakgimnáziumból emelhetô ki a közgazdaságtan és az informatika, minden évben számos versenyen veszünk részt ezekben a tárgyakban, tavaly pedig megkaptuk a legjobb eredményt elérô vidéki iskola címet. A nemzetközi nyitás irányába is elmozdultunk egy Erasmus pályázattal, részt veszünk a Határtalanul pályázatban is, emellett vannak kárpátaljai diákjaink, akik itt szerzik meg a végzettségüket és utána itt is helyezkednek el. Ez mind sikerként értékelhetô. K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

SZIGETVÁR GAZDASÁGÁÉRT DÍJ SÉRTÔ ZOLTÁN „SOHA NEM JUTOTT ESZEMBE, HOGY MÁSHOVÁ MENJEK” 2010-ben alapította az ital kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó Drinken Kft.-t SÉRTÔ ZOLTÁN, jelenleg hét fôt foglalkoztat. 8 éve eredményesen mûködik együtt a Siómente Kereskedôház Zrt.-vel. Vállalkozásának árbevétele évrôl évre dinamikus fejlôdést mutat. Folyamatosan fejleszti gépparkját, bôvíti raktárbázisát, mûszaki újításokkal és a munkakörülmények javításával erôsíti piaci helyzetét. Sértô Zoltán munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szigetvár Gazdaságáért Díjjal ismerte el.

— A katonaság után 1993-ban a szüleimmel kezdtem dolgozni a zöldség kis- és nagykereskedésükben. A zöldséget csakhamar kiegészítettük élelmiszerrel és italokkal is, 2003-ban pedig már italnagykereskedéssel is foglalkoztunk. Ez utóbbit már teljesen egyedül csináltam, 2010-ben pedig megalapítottam a saját cégemet, a Drinken Kft.-t, ennek a fô tevékenysége már az italkereskedelem volt – ismerteti sikeres vállalkozásának elôzményeit SÉRTÔ ZOLTÁN. — 2007-ben egy nagyobb cégnek lettem a franchise partnere, utána pedig egy újabb lépésként 2012-ben váltottam a Siómente Kereskedôház Zrt.-re, velük azóta is kiváló partnerségben dolgozunk együtt. Ezt igazolja, hogy eddig minden évben nôtt a bevételünk. Jelenleg heten dolgoznak a cégnél, számomra a mai napig nagyon fontos a családias hangulat fenntartása.

— Minek köszönhetô a vállalkozás sikere?

— Nálunk a vevôk az elsôk, és ezt kifejezésre is juttatjuk. A partnereinknek is fontos, hogy nálunk személyre szabott szolgáltatást kapjanak. Ha felhív az egyik vevônk és megkérdezi, hogy mikor tudnánk szállítani, visszakérdezek, hogy neki mikor lenne megfelelô. Mindig az az elsô, hogy a partnerünknek mikor jó, mindent igyekszünk úgy szervezni, hogy a legmesszemenôkig kiszolgáljuk ôket.

— Miért maradt a vállalkozásával Szigetváron, miért ideális ez a környezet a vállalkozás mûködtetéséhez?

- Itt születtem, itt is nôttem fel, Szigetváron kezdtem a szüleimmel a vállalkozást, soha nem jutott eszembe, hogy máshová menjek. Ismerem ezt a közeget, a környezô falvakat, itt vannak az üzleti kapcsolataim, számomra kézenfekvô volt, hogy Szigetváron maradok.

A városban ismerem az összes nagykereskedôt, amikor kezdtem, még nagyon

kicsi vállalkozóként nem éreztem, hogy harcolnom kell velük. Engem is elfogadtak.

— Mit ad önnek a város és ön mit tud viszonozni a városban élôk számára?

— A mindenkori városvezetéssel igyekszünk jó viszonyt ápolni. Mindig azt mondom, hogy mindent meg lehet beszélni, mindenre lehet megoldást találni. A mostani városvezetés részérôl pozitív hozzáállást tapasztaltam, bármi problémával fordultam hozzájuk, segítôkészek voltak. Két éve építettünk egy csarnokot, idén egy nyitott tároló építését kezdtük el. Támogatjuk a különbözô rendezvényeket, a sportegyesületeket, segítjük a helyi, illetve a környékbeli

szervezeteket. Tudják rólunk, hogy rugalmasak vagyunk, hogy a megoldást keressük. Ez viszonossági alapon mûködik, mert évrôl évre visszajönnek hozzánk és tôlünk vásárolnak.

— Mivel tud reagálni azokra a kihívásokra, amelyek a vállalkozás kapcsán felmerülnek?

— Az elmúlt 3-4 évben új autókat vettünk, ez a munkatársaim biztonságát, kényelmét és a vállalkozás megbízhatóságát is szolgálja. Egyeztettük a kollégákkal, hogy milyen kocsit válasszunk, hiszen ôk dolgoznak vele. Felépítettük az új csarnokot, a számlázást digitális eszközzel végezzük, ez mindannyiunk számára könnyebbséget jelent. Igyekszem visszaforgatni a pénzt a vállalkozásba, hogy a kiszolgálás és a munkatársak munkakörülményei is magas színvonalú legyen.

— Miként mûködik együtt a szigetvári kamarai közösséggel?

— Nagyon hamar megtaláltam a közös hangot Horváth Lászlóval, a kamara szigetvári elnökével, mivel egyformán gondolkodunk, ô is a szívén viseli Szigetvár jövôjét. Kikéri a véleményemet, mert én egy fiatalabb korosztályt képviselek és a kapcsolataim által könnyebben meg tudja találni a korosztályom vállalkozóit. Többször beszélgetünk, tapasztalatot, nézôpontot cserélünk, megkérdezi, hogy mit tartanánk helyesnek, milyen megoldásaink vannak. Én is ugyanúgy bizalommal fordulhatok felé a kérdéseimmel, illetve ha segítségre van szükségem.

— Milyen új célok vannak a vállalkozásában, amelyeket szeretne megvalósítani?

— Az idei év némileg megakasztja a fejlôdést, a járványhelyzet miatt nem lesznek nagy rendezvények, ez hozzánk is begyûrûzik. Elkezdtük bôvíteni a portfóliónkat tartós élelmiszerrel, édességgel, csokoládéval, ebben máris sikereink vannak. Idén ennek az új üzletnek az alapjait tesszük le, így már egy komoly palettát tudunk kínálni a partnereinknek.

K.T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

THAN KÁROLY DÍJ GSH-ÉPÍTÔ KFT. „AZ ELHIVATOTTSÁG VISZ MINKET ELÔRE” Az elmúlt négy évben folyamatos fejlôdés figyelhetô meg a humánerôforrás tekintetében és a gazdálkodás terén is GSH-Építô Kft.-nél.

Gépparkjuk fejlesztése folyamatos.

A Villányt elkerülô út mellett jelenleg saját irodaházuk épül. A megye egész területérôl foglalkoztatnak kômûveseket és segédmunkásokat.

2019-ben 1 milliárd forintot elérô árbevételük volt, amely révén jelentôs hatást gyakorolnak a kevésbé iparosodott környékre. A GSH-Építô Kft. tevékenységét a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Than Károly Díjjal ismerte el.

— A középiskola elvégzése után az osztálytársakkal kicsit szétszéledtünk, de idônként volt lehetôségünk találkozni, ilyen alkalom volt 2015-ben a Villányban megrendezett Vörösbor fesztivál is, a cég alakulását ennek a rendezvénynek köszönhetjük – ismerteti a vállalkozás létrejöttének körülményeit HOFFMANN PÉTER tulajdonos. — A szakma gyakorlása során több cégnél megfordultunk és kitanulhattuk a kivitelezés, illetve az emberek irányításának mechanizmusát. Ez adta a mi cégünk alapjait is. A tevékenységi körünkben szerepel a mélyépítés és a magasépítés is. Egy projekt kapcsán rengeteg szereplô vesz részt az ötlettôl a megvalósulásig. Aki napi szinten nem ezzel foglalkozik, annak nagyon nehéz átlátnia a munkafolyamatokat. Ezt szeretnénk mi egy kézben megvalósítani.

— Minek köszönhetô az elmúlt négy év folyamatos fejlôdése, sikere?

— Elôször is az elhivatottság, ami elôrevitt minket. Meg akarjuk mutatni, hogy a fiatalos lendületnek nincsenek határai. Kezdetben azt vettük észre, hogy nehezen nyerünk el nagyobb és komolyabb munkákat. Ennek az volt az oka, hogy csak fiatalokból állt a csapat és pályakezdôknek hittek minket. Ekkor színvonalas honlapot készítettünk, ahova már a meglévô partnereinket is felvettük, mindenki egységes egyenruhát

kapott logóval, majd az autóink is egységes arculatot nyertek.

Emellett a megtermelt profitot visszaforgattuk, ezzel fejlesztve a cég infrastruktúráját. Új eszközökkel, gépekkel minôségibb munkát képesek végezni a szakemberek, ennek is köszönhetô a folyamatos fejlôdésünk. Itt jön képbe a csapat fogalma és mûködése: van egy jól kidolgozott cégstruktúra és a hozzá tartozó feladatkörök, amit szigorú és biztos alapokra fektettünk. Ezáltal mindenki tudja, hogy mi a feladata és

HOFFMANN PÉTER

meddig nyúlnak a hatáskörök. A kezdetek óta megtartjuk az úgynevezett „csapatépítô nap”-ot. Ekkor közösen kielemezzük az elmúlt hónapot, az elôttünk álló hónap ütemezését, majd a munkaterületen és az irodában dolgozók összehangolását, hogy zökkenômentesen menjen az egymás közötti kommunikáció.

— Ma milyen elvárásoknak kell megfelelnie a cégnek ahhoz, hogy magas színvonalon, sikeresen végezze a munkáját?

— A közelmúltban rengeteg cég alakult azzal a jelszóval, hogy „az építô-

iparhoz mindenki ért”. Sajnos sok beruházásról lehetett hallani, hogy nehézkesen és beleôszülve jutottak el a végéig.

Arról nem is beszélve, hogy a megfelelô minôséget a szakember és a szakmai háttér hiánya miatt nem sikerült elérnie a vállalkozónak. A GSH-Építô Kft. ezért nagy hangsúlyt fektet a megfelelô szakemberek megkeresésére és alkalmazására. Ezáltal bármi váratlan lép fel az építkezésen, képesek megoldani a megfelelô minôségben. Úgy gondoljuk, hogy részben ezek azok az alapelvárások, amit a megrendelô felé biztosítani kell. Ezenkívül szükséges egy erôs irodai háttér. Szintén a cég alapját jelenti a jogszabályok betartatása, a megfelelô dokumentációk, a folyamatos ütemezések elkészítése és betartatása, valamint a vállalatirányítási rendszer folyamatos ellenôrzése, koordinálása és fejlesztése.

— Hogyan mûködnek együtt a kamarai üzleti közösséggel, a térség vállalkozásaival, intézményeivel?

— Már a kezdetekkor is voltak jelmondataink: „Szeretnénk másképp csinálni” és „Együtt könnyebb”. A „szeretnénk másképp csinálni” arra irányul, hogy megváltoztassuk a megrendelôk véleményét az építôiparban dolgozó emberekrôl és megbecsülést kapjanak a szakmunkások. Ezt cégen belül kellett elkezdeni, mert sajnos a munkavállalók is elhitték magukról a tévhiteket és ezért önbizalomhiánnyal rendelkeztek. De az eredmények magukért beszélnek, mert külföldrôl is sikerült hazacsábítani szakembert és akik esetleg elmentek a cégtôl, azok egyéni vállalkozóként gyakorolják tovább a szakmát és megbízható alvállalkozói is a cégnek. Az „együtt könynyebb” annyit jelent, hogy minél többen vagyunk, annál könnyebben tudunk megoldást találni a feladatokra, annál nagyobb az ismeretségi kör és annál szélesebb lehetôségek várják az embert.

Számunkra mindig fontos volt az utánpótlás és ezzel foglalkozni is kell. Ezért is csatlakoztunk az Építôipari Technológiai Klaszterhez.

K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

SIKLÓSI SZAKKÉPZÉSI DÍJ LAJCSIKNÉ SZABOLCSI EDIT „A LEGNAGYOBB SIKER AZ, AMIKOR A VOLT TANULÓIMAT KOLLÉGÁMKÉNT ÜDVÖZÖLHETEM” Több évtizede foglalkozik kereskedôtanulókkal Lajcsikné Szabolcsi Edit. A harkányi 504. számú SPAR üzletben annak megnyitásától kezdve oktat, a tanulók közül sokan ma már a kollégái. Munkáját következetesség, igényesség és pontosság jellemzi. LAJCSIKNÉ SZABOLCSI EDIT munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklósi Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Mikor és miért kezdett tanulóképzéssel foglalkozni?

— 2006 óta foglalkozom tanulókkal, a SPAR-nál, ahol dolgozom, egy tanulófelelôs ügyel a gyakorlaton lévô fiatalokra. Akkor még nem áruházvezetôként, hanem részlegvezetôként segítettem a tanulók oktatását, az akkori áruházvezetôm bízott meg a feladattal, mert úgy látta, hogy számomra testhezálló lesz. 2008-tól vagyok áruházvezetô, 2011-tôl Harkányban dolgozom, azóta rendszeresen foglalkozom tanulókkal.

Fontos a szakmai tudás átadása, én még a régi kereskedelmet tanultam meg, szeretném, ha a tanulók megismernék azt a szemléletet és aszerint szolgálnák ki a vásárlókat.

— Mi az, amit meg kell vagy érdemes megtanítani a fiataloknak ma a szakmával kapcsolatban?

— A legfontosabb a kommunikáció, ahogy beszélnek és viselkednek a vásárlókkal. Azt tapasztalom, hogy sokszor nehézségbe ütközik a kommunikáció: a köszönés, vagy hogy nem tudják, miként szólítsák meg a vevôket, hogyan kell hangosan, érthetôen beszélni. A szakmában ez alapkészség, hogy merjék megszólítani az üzletbe betérô embert, a vásárlót, az érdeklôdôt. Ez talán generációs kérdés, nem tudom, hogy a tizenéves fiatalok miért nem mernek hangosan beszélni, köszönni. Ha több tanulónk van, hogy kommunikációra sarkalljam ôket, eladási versenyeket szoktunk hirdetni. Például, ha a pulthoz vannak beosztva, akkor ki tudja a legtöbb pári-

zsit ajánlani, ebbôl mennyi eladás lesz.

Ezzel az a célunk, hogy megtanulják ajánlani az árut. Izgalmas megfigyelni, hogy 1-2 hónap elteltével milyen magabiztosak lesznek, már az elsô félév után szinte teljesen kész kis eladóvá válnak.

— És a szakma tekintetében mit fontos megtanítani a fiataloknak?

Ma mit kell tudnia egy élelmiszerbolti eladónak, amit mondjuk 10-20 éve nem?

— Sok mindenben változott a tananyag. Régebben kevésbé voltak jelen a multinacionális cégek a kereskedelemben, többen törekedtek a saját bolt nyitására. Ma nem saját boltot akarnak vezetni az eladók, inkább elhelyezkedni, ezért meg kell tanulni a multiknál használt rendszereket, amelyek egy része teljesen automatizált. Például sokszor nem az eladók állítják össze a rendeléseket, csak úgymond koordinálják vagy odafigyelnek rá, hogy jól menjenek el. Én 1990-ben végeztem, azóta nagyon sok mindent másképp csinálunk.

Számos munka leegyszerûsödött, például ma már nem írunk kézzel számlát, mindent a számítógép intéz. De ezt a folyamatot is meg kell tanulni, hiszen a kereskedelmi láncoknál szinte mindenhol így mûködik ez. Számolni viszont a mai napig jól kell tudni a kereskedelemben.

— Milyen sikerei voltak a tanulókkal kapcsolatban? Mi jelent sikerélményt az ön számára?

— Többször voltam tanulókkal versenyeken, a SPAR minden évben rendez az üzletláncon belül a kiváló tanulók számára versenyt. Különösebben jelentôs eredményt ugyan nem sikerült elérnünk, de ez is büszkeség számomra, hogy eljutottunk ezekre a megméretésekre. A legnagyobb siker azonban az, amikor a volt tanulóimat a mai napig kollégámként üdvözölhetem. 6 volt tanulómat vettük fel a céghez a végzést követôen, örülök, hogy együtt dolgozhatok velük.

— Mi ad örömöt önnek az oktatói munkában?

— Éppen ma adtam fel egy tanulószerzôdést, hiszen most veszünk föl egy új kistanulót. Ezen a kislányon a felvételi elbeszélgetés meg a felvételi folyamat után már most látom, hogy imádni fogja a szakmát, és tanulni akar. Örülök neki, hogy az iskola engem ajánlott, ráadásul egy jó tanuló lányról van szó, sokkal könnyebb olyan fiatallal eredményt elérni, akit érdekel a szakma, meg akarja tanulni azt. Ez oktatóként örömöt okoz.

— Miként értékeli a szakképzési díjat?

— Nagyon megörültem az elismerésnek. Bár rögtön hozzáteszem, hogy az én nevem mellett a kollégáim nevét is fel lehet sorolni, akikkel együtt végezzük a tanulóképzést. Hiszen nem én egyedül dolgozom a fiatalokkal, hanem a csapatom, minden területen más és más, én nem is tudnék a nap 7 órájában minden egyes diák mellett ott lenni.

Amikor a tanulót elküldöm a zöldség-, a tej-, a csemege vagy a szárazáru részlegre, akkor az ott dolgozó kollégámtól tanulják meg az elektronikus berendezések használatát, hogy kell leárazni, miként kell árat csinálni stb. Tehát nem vagyok egyedül ebben a folyamatban, így velem együtt a munkatársaimat, a csapatomat is megilleti az elismerés.

K.T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKLÓS ÉS TÉRSÉGÉNEK IDEGENFORGALMI DÍJA BAKSAI ENDRE TAMÁS „HARKÁNYT MIELÔBB FEL KELLETT ÉBRESZTENI CSIPKERÓZSIKA ÁLMÁBÓL” Harkány egyre nagyobb idegenforgalmi vonzerôt ér el BAKSAI ENDRE TAMÁS munkája nyomán. Polgármestersége alatt elkezdôdött a fürdô fejlesztése, és megtörtént a Zsigmondy sétány, illetve környezetének teljes átépítése. Mindez pozitív hatással van a térség turisztikai fejlôdésére, idegenforgalmának fellendülésére. Baksai Endre Tamás munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklós és Térségének Idegenforgalmi Díjával ismerte el.

— Minek köszönhetô a harkányi idegenforgalom erôsödése?

— Harkány mindig is az a város volt, ahová szívesen jöttek a vendégek, azonban volt néhány olyan év, amikor azt lehet mondani, elmaradoztak a fejlesztések, ezek eredményeként városunk kevésbé volt elôtérben a turisztikai célpontok között. Ezt a folyamatot igyekeztünk 2014-tôl megtörni. Úgy szoktam fogalmazni: Harkányt mielôbb fel kellett ébreszteni Csipkerózsika álmából. Nagyszabású, tudatos, jól megtervezett fejlesztésekbe kezdtünk a fürdôben és a városban is. A Harkányi Gyógyfürdôben állami támogatásnak köszönhetôen megújultak a Lepke medencék, a csúszdapark, megépítettük a beltéri gyermekvilágot és tavaly az úgynevezett II-es fürdôépület felújításával megnyitottunk egy új wellnessrészleget. Az infrastrukturális beruházások mellett a szolgáltatások minôségén is folyamatosan javítottunk, ennek eredményeként a Harkányi Gyógyfürdô 2019-ben a termalfurdo.hu közönségszavazásán megkapta Az Év Fürdôje díjat. A fejlesztéseink nem állnak meg, jelenleg éppen a 3as medencecsarnok rekonstrukciója zajlik, az itt megvalósuló beruházásokkal a téli élményfürdôzést, a téli strandolást szeretnénk elérhetôvé tenni a vendégek számára.

A városban mindemellett szintén látványos fejlesztések történtek, melyek egyik legjelentôsebb eleme a tavaly ôsszel elkészült Zsigmondy sétány felújítása volt.

Nagy gondot fordítunk köztereink, parkjaink folyamatos szépítésére is.

— Kiket szeretnének vendégként látni a városban és mivel vonzzák ôket Harkányba?

— Túlzás nélkül mondhatom, hogy minden korosztálynak és minden célcsoportnak igyekszünk megfelelni és reagálni az igényeikre. Az olyan fejlesztéseinkkel a gyermekes családoknak kedveztünk, mint például a fürdôben lévô csúszdapark, a beltéri gyermekvilág vagy éppen a Zsigmondy sétány három korcsoportos óriás játszótere, miközben az új wellnessrészlegünkkel szintén egy új célcsoportot, az egészséges szaunakultúra iránt érdeklôdôket szólítottuk meg.

Az elmúlt években a programjainkra, a rendezvényeinkre is nagyobb hangsúlyt fektettünk, hogy azoknak a fiataloknak vagy az aktív pihenésre, szórakozásra vágyóknak is megfeleljünk, akik emiatt keresik fel a térségünket. A tavaly 26. alkalommal megrendezett Harkányi Fürdôfesztiválra és a szintén negyedszázados múlttal bíró Harkányi Szüreti Fesztiválra is évrôl évre több ezren látogatnak a városba.

— Mely szervezetekkel, intézményekkel, vállalkozásokkal mûködnek együtt a fejlesztésekben?

— Harkány motorja, vagyis a fejlôdésének alapja a közel kétszáz éves gyógyfürdô, ezért a fürdôvállalattal való szoros, napi szintû együttmûködés a legfontosabb. Mindemellett a Harkányi Turisztikai Egyesület az elmúlt években számos területen segítette az önkormányzat munkáját: a mostanában igen népszerû szelfipontok elhelyezésével, a vendégek igényeinek továbbításával, a turisták folyamatos tájékoztatásával, az egyre aktívabb marketingmunkával is. A programok szervezését magára vállaló Kulturális és Sportközpont tevékenysége is nélkülözhetetlen ebben a folyamatban.

— Mivel lehet tovább erôsíteni, még vonzóbbá tenni Harkányt?

— Az elmúlt években egyre erôsebb lett az a korábban kissé üresen csengô gondolat, amely szerint térségben kell gondolkodnunk. A dél-baranyai térség három városa, Harkány, Siklós és Villány együttmûködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a turistákat ide vonzzuk. Aki ellátogat a Harkányba, és itt tölt egy hetet, az minden bizonnyal nem csak a fürdô vendége lesz, hanem megtekinti a Siklósi Várat és nem hagyja ki a villányi borozgatást sem. A három város évek óta közösen ajánlja magát.

— Mi az értéke a Siklós és Térsége Idegenforgalmi Díjnak?

— Mint minden díj, ez is egyfajta kitüntetés, elismerése annak a munkának, melyet végzünk. Úgy gondolom, a 2019-es egyébként is kiemelkedô esztendô volt a város életében, számos fejlesztés, beruházás zárult, díjakat kaptunk, melyekre méltán büszkék lehetünk. A Siklós és Térsége Idegenforgalmi Díj nemcsak azt tükrözi, hogy van eredménye a munkánknak, hanem azt is, hogy mi valóban mindent megteszünk és folyamatosan azon/azért dolgozunk, hogy ez a térség kiemelten vonzó úti célja legyen a turistáknak.

K.T.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMÁK

AHOL CSAK TUDJÁK, NÉPSZERÛSÍTIK A CIPÔS SZAKMÁT Hosszú évek után, ezelôtt egy évtizede indult újra a cipész, cipôkészítô és cipôjavító tanulók képzése Szigetváron többek között a Manifaktor Kft. kezdeményezésére. Ugyanis már akkoriban is jelentôs gondot okozott a szakemberhiány, amelyet azóta nehezített az a helyzet is, hogy a dolgozó nôk közül többen élnek a lehetôséggel és negyven éves munkavi-

egyre szívesebben adták át a tudásukat. A tanulóknak szinte a második családja lett a cipôgyár, ahol generációk dolgoztak és dolgoznak ma is együtt.

Az elsô idôben még nem jelentett gondot, hogy egy teljes cipôkészítéshez kapcsolódó osztály induljon, azonban az évek alatt egyre kevesebben választották ezt a szakmát.

PAPP JUDIT

szony után nyugdíjba mennek – mondja PAPP JUDIT, a Manifaktor Kft. ügyvezetôje. Nem egyszerû megtalálni a megfelelô munkaerô-utánpótlást. Ugyan a munkafázisok egy része betanított munka, de jelentôs a szaktudást igénylô mûveletek száma is. Jó döntés volt, hogy tanulóképzéssel foglalkozzunk. Együttmûködési megállapodást kötöttünk a helyi szakképzéssel is foglalkozó iskolával.

Ez a Manifaktor kft. számára akkor egy teljesen új terület volt, azóta azonban már felépítették az új tanmûhelyüket. A tanulóképzés rövid idôn belül fontos részévé vált a gyárnak, mindenkire jó hatással volt.

— Egyfajta szemléletváltást hozott az életünkbe, a dolgozóink is

— A cipôkészítés nem került be a hiányszakmák közé, emiatt is veszíthetett a vonzásából, hiszen nem egy családnál a tanulók ösztöndíja az egyik fô bevételi forrás – folytatja Papp Judit. — A hiányszakmát választók számos plusz bevételre tehetnek szert, ugyanis az ösztöndíjuk felett egyéb támogatásban is részesülnek. A cipôs szakma népszerûsítése érdekében évrôl évre részt veszünk a kamara által szervezett nyílt napokon és az iskolák pályaválasztással kapcsolatos rendezvényein, gyárlátogatásokat szervezünk, ilyenkor a tanmûhelyünkbe is elvisszük a gyerekeket. Jelenleg 10-11. osztályos tanulóink vannak. A koronavírus-járvány ugyan a gyár életében nem okozott

nagyobb fennakadást, folyamatosan dolgoztunk, azonban a tanulókkal március közepétôl online tartotta a kapcsolatot a szakoktatójuk, Hallgató Zoltán cipôkészítô-mester. Elsôsorban az elméleti részt tanulták digitális úton. Aztán, amint enyhültek a szabályok, s a tanulók gyakorlati képzése a gyárban újra megkezdôdhetett, többen, fôleg a végzôsök éltek a lehetôséggel.

Mint mondja, a pályaválasztásnál az igazi problémát még ma is a családi háttér jelenti, mert hiába kínálnak a tanulóiknak a végzést követôen biztos munkahelyet, garantálják, hogy hónapról hónapra idôben megkapják a fizetésüket, elszámolják a túlórájukat és cafetéria is része a jövedelmüknek, még mindig a legtöbben a slágerszakmákra vagy a hiányszakmákra – ez utóbbinál a plusz támogatások miatt – íratják be ôket. A kicsit jobb képességûek a szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követôen másodszakmát választanak, nem egyszer egy teljesen más területen – mondja az ügyvezetô. — Ezek a körülmények nagy ellenfelek, nehéz velük versenyre kelni. Új stratégiát kell kidolgoznunk, hogy a szakember-utánpótlásunk a jövôben is megoldott legyen, ehhez adott a korszerûen felszerelt, univerzális tanmûhelyünk. Mindehhez azonban figyelembe kell majd vennünk a szakképzésben bekövetkezô változásokat is.

Emellett bízunk abban, hogy lehetôség lesz a fiatal felnôttek képzésében való részvételre, ugyanis állandó a versenyfutás a szakképzés és a munkaerôpiac igényei között, ez utóbbinak sokkal rugalmasabban kellene alkalmazkodnia a piac elvárásaihoz. A tanulóképzésre vállalkozó cégek többségének, ahogy nekünk is, az az érdeke, hogy kinevelje a saját szakember-utánpótlását – ad hangot véleményének.

Sz.K.

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

VÉTEK JÁNOSNÉ HA NEM MEGY A RÉGI, ÚJAT KELL KERESNI Mire van most szükség? Az én vállalkozásom mit képes tenni, mit tud adni ebben a megváltozott helyzetben? Valószínûleg hasonló kérdéseket tett fel magának VÉTEK JÁNOSNÉ, a Leme Kft. ügyvezetôje, akinek igen érzékenyen érintette a vállalkozását a pandémiás idôszak.

Viszont több évtizedes vállalkozói múlttal a háta mögött Emi tudta, hogy az egyedüli megoldás a lehetôség keresése, ezért felkutatta, hogy az eddigi üzletágakra, kapcsolatokra építve hogyan tudja életben tartani a vállalkozását.

— Sajnos a pandémia erôsen érintette a családi vállalkozásunkat, mondhatom úgy is, hogy padlóra vitte. Miután átmenetileg megszûnt a turizmus, a Pécs belvárosában oly kedvelt kisvonat nem tudott indulni. Ugyanekkor a korábban általunk forgalmazott Clever Frame kiállítási installációk iránt is megszûnt az érdeklôdés, hisz minden kiállítást lemondtak a szervezôk. Szerencsére a cégünk rendelkezik tartalékokkal, de a célunk nem az, hogy azt feléljük. Ezért igyekeztünk gyorsan megfelelni a piaci igényeknek.

— Mit tehet az ember ilyen helyzetben?

— Új perspektívát keresünk. Az elsô idôben minôségi, az EU-ban gyártott arcpajzsokat kínáltunk, majd az újraindulásban gondolkodva prémium minôségû, szállodákban, konferencia- és rendezvényhelyszíneken alkalmazható eszközöket kutattunk fel és azokat ajánljuk partnereinknek. Ilyen például egy mobil megállító táblába (textilbox) integrált szenzoros kézfertôtlenítô, melynek gyakorlatilag 2 funkciója van. Reklámfelület és kézfertôtlenítô, mely mindig ott állítható fel, ahol éppen szükség van rá: pl. egy rendezvényterem vagy étterem bejáratánál. A textil bármikor cserélhetô, mindig az aktuális reklám jelenhet meg, kis költséggel. De ajánlatunkban szere-

pel acélból készült pedálos - szintén mobil - érintésmentes kézfertôtlenítô, mely egyaránt alkalmas külsô és belsô használatra. Egyszerû, letisztult dizájn, gyakorlatilag meghibásodás kizárva és egy flakonnal 10.000-14.000 fertôtlenítés lehetséges. Ezeket az állomásokat szállodáknak, gyáraknak, sportcsarnokoknak, repülôtereknek ajánljuk. De szerepel a kínálatunkra kilincsre szerelhetô alkarnyitó is. Ezt elsôsorban mosdók, osztálytermek nyitásához ajánljuk.

— Ezek szerint egyértelmûen a koronavírushoz kapcsolódó igények felé mozdultak el.

— Igen, bár a turizmusban, konferenciaszervezésben érdekelt partnereink jelentôs része megmaradt, csak most más termékekkel, szolgáltatásokkal egészítettük ki a kínálatunkat. Végiggondoltuk, hogy milyen szituációkra keresnek megoldást, így például a helyiségek vírusmentesítésére magas minôségû, Németországban gyártott UVG lámpákkal és ózongenerátorokkal bôvítettük az ajánlatunkat. Ezek gyakorlatilag minden közösségi térben, orvosi rendelôkben, irodákban használhatók. Sikerült olyan nanomaszkokra is rátalálnunk, melyek bizonyítottan kiszûrik a koronavírust. Szintén európai fejlesztés és gyártás. Tárgyalásban vagyunk egy német céggel, egy általuk kidolgozott technológiai eljárással, vegyszermentes anyaggal 99,99%-os hatásfokkal szállodák, konferenciatermek, buszok, hajók vírus- és csíramentesítését tudjuk megoldani.

— Ilyen új termékek bevezetésekor mit mérlegel egy vállalkozás?

Hogyan indultak el ezekkel ilyen rövid idô alatt?

— Meg kell nézni a keresletet és a kínálatot. Szinte minden kapható, de nagyon sok az olcsó, bizonytalan eredetû termék. Sajnos sokan nem gondolják végig, hogy mi történik, ha meghibásodik a berendezés, ki fogja megjavítani, kicserélni. Mi kizárólag minôségi termékekben gondolkodunk, persze sokszor magas azok ára. De sok esetben beigazolódik, hogy: „az olcsó a drága”.

— Nem tudjuk, hogy a járványhelyzet meddig tart, de valószínûleg

a közösségi érintkezést tekintve óvatosabb lesz a világ. Mik a terveik, hogy ezek az új termékek, szolgáltatások késôbb is benne maradnak a vállalkozás kínálatában?

— Természetesen reméljük, hogy a járványhelyzet javulásával a turizmus újra életre kel, és még az idén, illetve jövôre kiállításokat is rendeznek, így a minôségi kiállítási installációnknak, a Clever Frame-nak ismét lesz piaca és sok vállalkozás igényes megjelenését tudjuk a közeljövôben segíteni vele. A közelmúltban bevezetett termékeket természetesen addig kínáljuk, amíg szükség van rá.

— Mi volt a tanulsága az ön által vezetett vállalkozás számára ennek a helyzetnek?

— Meglátásom szerint a járványnak volt egy pozitív hozadéka is: felrázta a vállalkozók nagy részét, kreatívabbá váltunk. Mint mindig, most is ezt gondolom: nem szabad elkeseredni, keresni kell a megoldásokat. Természetesen az elsô az egészség, hogy az új terveket meg is valósíthassuk.

K.T.

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

EURÓPAI PLATFORM A KORONAVÍRUS LEGYÔZÉSÉRE – online b2b „Care & Industry against CORONA” címmel hoztak létre platformot az Enterprise Europe Network belga irodái és a Flanders’ Care.

A digitális platform március végétôl decemberig várja az érdeklôdô egészségügyi, ipari, kormányzati vagy akadémiai résztvevôk regisztrációját, akik a témában online üzleti és együttmûködést célzó tárgyalásokat bonyolíthatnak le. A platform fô célja, hogy bemutassa a kezdeményezéseket, ajánlatokat és igényeket, elôsegítse az egészségügy, az ipar, a támogató szervezetek, a kormányok, a kutatók és más érintettek közötti interakciót, valamint hogy maximalizálja az ajánlatok megbízhatóságát.

Az üzleti partnerkeresés többek között a következô területeken lehetséges: ● fogyasztási cikkek (megelôzés, diagnosztika, kezelés, rehabilitáció) ● diagnosztika (biomedika, orvosi technológia) ● sürgôsségi ellátás, életmentô felszerelések ● kórházi, ápolási és gondozási berendezések ● higiéniai, sterilizáló, fertôtlenítô szerek ● képalkotó vizsgálatok ● információs technológia ● kommunikációs technológia ● intenzív betegellátás, aneszteziológia, lélegeztetés ● labortechnológia ● fizikoterápia ● szabadidô A platformon kiválaszthatja azt a témát, amelyben segítségre számít, vagy kész ötlete van egy-egy probléma megoldá-

sára. Ezután az üzleti partnerével egyeztethetnek a továbbiakban.

A maximális megbízhatóság biztosítása, valamint a csalások és visszaélések elkerülése érdekében a profilokat a regi-

onális EEN irodák szigorú szabályok alapján engedélyezik.

További információ és jelentkezés: https://care-industry-together-against corona.b2match.io/

EU-S INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK KÖZÖS MUNKATERVEZÉSE Immár hagyománynak számít a dél-dunántúli régió tekintetében, hogy a térségben mûködô uniós szintû vállalkozásfejlesztési és tanulók, magánszemélyek EU-s ügyeit támogató információs hálózatok egyeztetnek feladataik megvalósítása terén. Ennek célja, hogy a különbözô szervezetek kollégáinak tudása, rendelkezésre álló információik és adatbázisaik egymást is segítsék a szinergiák jobb kihasználása révén a feladataik ellátásában.

Az egyeztetésen részt vett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában mûködtetett Enterprise Europe Network, a Baranya Megyei Kormányhivatal Eures irodája, a Pécsi Tudományegyetem Rektori Kabinet Kapcsolati és Nemzetköziesítési Igazgatóság Erasmus+ kollégája és a Baranya Megyei Kormányhivatal Europe Direct Információs Hálózat.

Az év eleji koordinációs megbeszélés szinte minden egyes pontját felülírták az elmúlt két hónap veszélyhelyzeti intézkedései, és abban mindenki egyetértett, hogy bár közös rendezvényeink elmaradtak, a feladatok csak sokasodtak. A hálózatok szakemberei saját területükön megpróbálták a lehetô legtöbb naprakész információt nyújtani ügyfeleiknek, legyen szó külföldi ösztöndíjas tanulók hazajutásáról, hazai vállalkozók nemzetközi tevékenységének nehézségeirôl vagy dolgozóik munkanélkülivé válásáról. Az újratervezés során szintén tekintettel kellett lenni a vírushelyzet újbóli kialakulásának lehetôségére, ezért fizikai rendezvényt ebben az évben csak igen kis számban szerveznek. Az unió két nagy tematikát jelölt ki a jövôbeni tevékenységében, ezek az EU Green Deal (Európai Zöld Megoldás) és az EU a Világban. Ehhez kapcsolódó tájékoztatási kampány részeként számos rendezvényen kaphatnak információt az érdeklôdôk, például a Pécsi SzC Simonyi Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában szeptemberre szervezett EU információs napon. Az Eures hálózat idén is megtartja a Tudásközpontban szervezett 3 napos állásbörzéjét októberben.

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

THERMAL HOTEL HARKÁNY „A SZÁLLODAIPART FOLYAMATOS FEJLÔDÉS ELÉ ÁLLÍTJA A VENDÉGEK ELVÁRÁSAINAK VÁLTOZÁSA” A pandémiás idôszakot követôen ismét várja a feltöltôdni, pihenni, kikapcsolódni és gyógyulni vágyó vendégeit Dél-Dunántúl egyetlen gyógyszállodája, a Thermal Hotel Harkány. A régió legismertebb és legkedveltebb fürdôvárosában elhelyezkedô szálloda saját belsô és külsô medencéiben is biztosítja a harkányi gyógyvizet az egészségmegôrzést, a gyógyulást és a kezeléseket igénybe vevôk számára. Gyógyászati részlege kitûnôen felszerelt a mozgásszervi problémák kezelésére, orvosok és gyógytornászok segítik a regenerálódást. A régió legnagyobb konferenciaszállodájaként számos rendezvényt, eseményt, találkozót, kiállítást rendeztek már a Thermal Hotel Harkányban, és azért dolgoznak, hogy ez a jövôben is így lehessen.

Az elmúlt hónapokban ugyanis mint az összes hazai szálláshely, a hotel sem fogadhatott vendégeket, de hogy mi újság van a hotel háza táján, arról dr. KOVÁCS TIBOR gazdasági igazgatót kérdeztük.

— A szálloda életében a 2019-es év nagyon sikeres volt mind a vendégérkezések, mind a vendégéjszakák és az árbevétel tekintetében is. Ezzel a régió egyetlen gyógyszállodája, mely a legnagyobb szobakapacitással, mobilfalakkal szekciótermekké alakítható közel 300 fôs konferenciateremmel, komplex wellnesskínálattal a tavalyi évben is megôrizte vezetô szerepét a piacon. 2019-ben sikerült egy jelentôs komfortérzet-javító beruházást is elvégeznünk a wellness területén, ennek során lecseréltük a medence feletti teljes állmennyezetet és légtechnikát.

— A koronavírus-járvány milyen hatással volt a hotel mûködésére és miként tudtak, illetve tudnak reagálni a megváltozott helyzetre?

— Az idei év is szépen indult, de a járvány turizmusra gyakorolt drasztikus hatásait Harkány és a szálloda sem kerülte el. Március közepétôl a kijárási korlátozás bevezetése és a határzárak miatt gyakorlatilag lenullázódott a forgalom a kereskedelmi szálláshelyeken.

A Thermal Hotel Harkány erejét a saját gyógyvize és gyógyászata mellett a benne dolgozó humán erôforrás minô-

sége adja. Ezt szem elôtt tartva a cég mindent megtett annak érdekében, hogy megtartsa dolgozóit a vészhelyzet idején is. A szüneteltetés alatt elvégeztük azokat a karbantartási munkálatokat, amelyek a folyamatos mûködés mellett nem vagy nehezen kivitelezhetôk. A pünkösdi hétvégén érkeztek az elsô vendégeink. A vendégek és a saját munkatársaink egészsége érdekében a szálloda nagyon komolyan vette a különbözô szakhatóságok, szakmai szervezetek rendeleteit, ajánlásait. Teljesen átszerveztük a vendéglátásunkat, fokozottan figyelünk a fertôtlenítésre, a takarításra, a távolságtartásra. A szálloda számára fontos,

hogy a vendégek érezzék: törôdünk velük és a lehetôségekhez mérten biztonságban vannak.

— Miként érvényesülnek a harkányi gyógyvíz nyújtotta lehetôségek: a gyógyturizmus, a gyógykórházzal való együttmûködés a hotel mûködésében?

— Harkány gyógyfürdô és nem egyszerû fürdôváros. Ráadásul a gyógyvíze egyedi, különleges. Ennek vonzereje van, de önmagában idegenforgalmi vonzata nincs. Az erre épülô szolgáltatás biztosítja a gyógyturizmust. A szálloda saját gyógyvízére építve saját gyógyászattal rendelkezik.

Már több évtizede a Thermal Hotel Harkány az egyetlen olyan kereskedelmi szálláshely, gyógyszálloda a megyében, amely szállodai körülmények között komplexen kínálja a gyógyszolgáltatásokat. Természetesen együttmûködünk a gyógykórházzal és a gyógyfürdôvel is, mert ezen a területen talán még fontosabb a szinergia, mint máshol. Sajnos a járvány miatt idén a turizmusnak ezen szegmense is leállt, de bízunk benne, hogy hamarosan újraindul, hisz a gyógyulni vágyók száma nem csökkent.

— Miként változik a vendégek összetétele, a vendégek által elvárt igények, a trendek, és ezekre miként tud válaszolni a Thermal Hotel?

— A vendégek összetétele évek óta hasonló, az év különbözô idôszakához igazodóan más és más. Vannak hetek, amikor a családosok, van, amikor a konferenciavendégek száma magasabb, máskor a gyógyturizmus az erôsebb. A szállodaipart folyamatos fejlôdés elé állítja a vendégek elvárásainak változása, az új igényeknek való megfelelés. Ennek megvalósítását szolgálja az idei évben elnyert pályázat is. A tervek szerint az ezzel kapcsolatos fejlesztések a jövô évben kezdôdnek el, mely során megújulnak a szálloda szobái és egy új szárny is megépül.

K.T.

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

REVIDPécs: ELÔRE MENEKÜL A HELYI GAZDASÁG A COVID-19 járvány miatti intézkedések, ahogy a világ szinte minden részén, Pécsett is hibernálták a gazdaságot; vállalatok, egyéni vállalkozók gazdasági tevékenységei váltak lehetetlenné megszokott formájukban. Ebben a helyzetben a „Pécsiközgáz” elhatározta, hogy kollektívájának szakmai tudását, erôforrását és kapcsolatrendszerét felhasználva megpróbál tenni annak érdekében, hogy ez a negatív spirál lassuljon, illetve siker esetén stagnáljon. A cél elérése érdekében, több lokális szereplô becsatlakozásával – többek között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával – elindította a REVIDPécs-kampányt, amelynek célja, hogy olyan közösség épüljön ki, ami megosztja tagjaival a kilábalási lehetôségekkel kapcsolatos információt, segítse a bajba jutott vállalkozásokat.

A kampányról Bedô Zsolttal, a PTE KTK innovációs igazgatójával beszélgettünk.

A kampány ötlete márciusban közepén merült fel, és április elején el is indult. Összefoglalnád, hogy az azóta eltelt idôszakban milyen tapasztalatokkal gazdagodtak a kampány elindítói?

Krízishelyzetben mozdul a gazdasági közösség, ez egyértelmûen kijelenthetô. Mint ahogy az is, hogy az április 3-án útjára indított kampány a lokális közösségünk számos szereplôjét megmozgatta. Nekünk - ahogy a REVID közösség minden tagjának - az a célunk, hogy tudásunkkal segítsük a gazdaság szereplôit. Tudjuk, hogy ebben a helyzetben a munkavállalók motiválása, a jól összeszokott csapat összetartása kihívás elé állítja a vállalatokat, hiszen a megváltozott körülmények, a home office eddig nem látott nehézségeket szültek, amelyek kihívást jelentenek mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára. Az, hogy a megváltozott mûködési keretek között is hatékony tudjon maradni egy csapat, úgy, hogy a munkafolyamatok is gördülékenyen haladjanak, kulcsfontosságú minden cég életében, túlélésében.

A vállalkozások mely részérôl érkezett a legtöbb visszajelzés?

A krízishelyzet legnagyobb vesztesei az alábbiak voltak: a turizmus, a gasztronómia, a vendéglátás. Aztán ahogy továbbgyûrûzött a válság, úgy ért el újabb szektorokat. A külsôs szereplôinktôl is kértünk visszajelzést. Ez pozitív volt, voltak például egymásra találások a segítség tekintetében, de más, konstruktív visszajelzések is érkeztek. Például ôk javasoltak olyan felületet, ahol interakcióra is van lehetôség.

Még sokáig érezhetô lesz az elmúlt hetek negatív hatása. Mi és a hozzánk csatlakozók azon dolgozunk, hogy ezekbôl a negatív hatásokból akár még elônyt is tudjunk kovácsolni.

Gyakran mondom, hogy minden probléma egyben üzleti lehetôség is, most erre kell leginkább koncentrálni.

Most van lehetôség fejlôdni, és akár felkészülni egy esetleges újabb nehéz idôszakra is.

Milyen formában zajlott a kampány?

Megnyitottunk olyan kurzusokat, ahol az egyes elôadásokon olyan témákat dolgozunk fel, amelyek értékesek lehetnek a cégek számára. Virtuális elôadásokat, webinariumokat tartottunk egyetemi, illetve külsôs szereplôk bevonásával: sales, online marketing, adatmenedzsment, gazdaságinformatika és még sok más témakörben. Érzékeltük, hogy ahogy a válság enyhül, úgy lesz egyre kevesebb idejük a cégeknek ezen a platformon mozogni, ezért hoztuk létre a Facebook-profil mellett a blogunkat és a podcastjeinket is.

Hogy látod a város tenni akaró közösségét?

24 órából áll egy napunk, az elvégzendô feladataink viszont jóval túlnyúlnak ezen. Ebbe kell beleerôszakolnunk a képzést. Nekünk abban kell segíteni, hogy a mindennapi mûködés szofisztikáltabb legyen a vállalkozások részérôl. Kollektív tudást kell kialakítanunk a közösségen belül, s ezt a tudást áramoltatnunk is kell. Ehhez játékszabályokra van szükség, s arra is, hogy a közösség tagjai megértsék azt, hogy adniuk is kell azért, hogy vihessenek. Ehhez edukációra van szükség, és erre helyezzük a hangsúlyt is a jövôben. Szeptemberben tervezzük elindítani a REVID-Open up to Education kampányunkat. És igen, valóban léteznek olyan gazdasági szereplôk, akik tudnak és akarnak is segíteni.

Aknai Péter

A járvány – nálunk legalábbis – levonulni látszik. A gazdasági életben viszont markáns nyomot hagy. Mi a projekt jövôje?

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

KRESZ ERIKA ONLINE EDZÉS: A KARANTÉN IDEJÉN SEM HAGYTÁK ABBA A MOZGÁST Nagymamai kíséretként ment, lelkes sportemberként jött el egy edzésrôl mintegy hat évvel ezelôtt Kresz Erika, a pécsváradi Kresz Kft. tulajdonos-ügyvezetôje, aki azóta rendszeresen végzi a vezetett edzéseket.

Ugyan már nem az unokájával, hanem párjával, Bogos Csabával látogatják az edzôtermet, és elkötelezettségüket mi sem bizonyítja jobban, hogy a karantén idején sem álltak le a mozgással. Csaba ötlete volt, hogy térjenek át az online edzésre. Ez annyira megtetszett nekik, hogy a mai napig így végzik a feladatokat.

— Hetente kétszer jártunk a trénerhez és nem szerettünk volna lemondani errôl, ezért megbeszéltük az edzôvel, hogy menjünk át egy online felületre – kezdi a frappáns megoldás ismertetését KRESZ ERIKA. — A tréner ugyanúgy diktálja nekünk a tempót, a feladatokat, ahogy korábban, így is ugyanúgy megvan az egy óra, amit az edzésre fordítunk. Csak most mi is otthon vagyunk, a karantén idején az edzô is otthonról irányított minket, ugyanúgy csinálunk mindent, mintha bent lennénk a teremben.

Látjuk egymást a képernyôn, így ki tudja igazítani a mozdulatainkat, ha valamit nem jól végzünk. Mondja, hogy emeljük magasabbra a lábunkat, buzdít bennünket, hogy nem lazsálunk vagy hogy meg kell lennie a tizenötödik felülésnek is.

Folyamatosan figyel bennünket.

— Mégis miben más így az edzés?

— Az otthoni körülményekhez igazítja a feladatokat, hiszen nem rendelkezünk azzal az eszközkészlettel, mint az edzôterem. Most a gyakorlatok elvégzésekor nem a fitneszgépet, hanem a saját erônket használjuk. Szó volt róla, hogy megnézzük, még milyen eszközre lenne szükség és azt beszerezzük. De a cégnél is berendeztünk egy edzôtermet, esetenként azt is használhatjuk. Rájöttünk, hogy az online edzés sokkal praktikusabb számunkra, hiszen mindketten elfoglalt üzletemberek vagyunk, így

könnyebben tudjuk a programunkhoz igazítani az idôpontot. Emellett nem kell utaznunk, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor még óvatosságra intenek bennünket, nem kell használnunk közösségi helyiségeket.

Egyébként az is az online kapcsolat elônye, hogy amikor korábban elmentünk szabadságra, akkor elmaradt az edzés, mert nem tudtunk személyesen részt venni. Most viszont megbeszéltük, hogy ugyanezeken a napokon ugyanabban az idôben, amiben edzünk, a szabadságunk alatt is megtartjuk az órákat, legyünk éppen a Balatonon vagy a Mátrában.

— Tehát akkor nem csak a karantén idôszakában edzettek online.

— Nem, jelenleg is így veszünk részt az órán. Megbeszéltük, hogy egyelôre, amíg ilyen bizonytalan a helyzet, nem megyünk a terembe. Azt gondolom, hogy még sokan óvatosak és ugyanígy elkerülik az edzôtermet. Viszont nem szeretnénk lemondani a mozgásról sem.

Csabában merült fel az igény, hogy neki hiányzik a megszokott mozgás, úgyhogy már a karantén második hetétôl otthonról edzettünk. De ezzel nemcsak mi vagyunk így, többektôl hallottuk, hogy ôk is hasonlóképpen oldották meg a mozgást.

A trénerünk kiválóan összerakta az edzésprogramot, de mi is szólunk, ha valamit másképp szeretnénk csinálni.

Természetesen hiányzik a közvetlen kapcsolat, már szó volt róla, hogy majd összehozunk egy szabadtéri edzést és akkor személyesen is találkozhatunk.

— Miért fontos önöknek a rendszeres mozgás?

— Ha valaki ilyen feszített tempóban dolgozik, mint mi, muszáj valahol levezetnie a feszültséget. Emellett rengeteget ülünk vagy utazunk az autóban, bizonyos izomcsoportok igénybe vannak véve, mások egyáltalán nem. Ha nem sportolunk, rosszabb a keringésünk. Azért kezdtük el, mert az unokánk abbahagyta az élsportot és a súlyfeleslege miatt megoldást kerestünk. Elkísértem az edzésre és végigcsináltam vele az egy órát. Rájöttem, hogy nekem is kiváló a mozgás. Sokkal frissebb lettem, energikusabb, jobb lett az állóképességem. Rábeszéltem Csabát, hogy ô is jöjjön el velünk, próbálja meg. Eljött és azóta ugyanúgy jár, mint én. Amikor az ember szervezete megszokja, már igényli a rendszeres mozgást. Nem mondom, néha igenis nehéz elkezdeni, mert fáradt vagyok, alig vonszolom magamat, de mégis elkezdem és a 15. perc után újra erôre kapok. Ez nagyon jó érzés.

— Sokszor az a kifogás, hogy nincs idô a sportolásra. Önök is roppant elfoglalt emberek, mégis miként teremtenek idôt az edzésre?

— Ez úgy mûködik, hogy fix idôpontunk van és akkor nincs más program.

Nem szervezünk semmit arra az idôre, és egy idô után ez már automatikussá válik. Be van írva a naptárba, így ez is olyan „feladat”, amit teljesíteni kell.

Nem mondom, hogy néhanapján nem fordul elô, hogy át kell alakítanunk a programot, hiszen az üzleti életben nem mindig mi szervezzük magunknak a napunkat, de legtöbbször sikerül úgy irányítani az egészet, hogy semmi se ütközzön az edzés idôpontjával.

K.T.

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

HOFFMANN PÉTER – Ford Kuga 1.5 Az építôipari generálkivitelezéssel foglalkozó villányi GSH-Építô Kft. tulajdonosa, Hoffmann Péter az FX Autóház Kft. új Ford Kugáját próbálta ki.

— Én is egy hasonló méretû SUV-vel járok, de a Kuga korábbi modellváltozatát is ismerem. Az elsô pillantásra nyilvánvaló, hogy a modellváltással gyökeresen megváltozott az autó. Nagyobb lett, és a stílus is új.

— A forma az új Puma vonalait viszi tovább.

— Én még egy pici Porschét is látok benne. A korábbi szigorúbb szögletesebb vonalakat az organikus ívek váltották fel. Érdekes, hogy minél jobban elmélyedek a formában, annál több apró finomságot lehet észrevenni rajta.

Izgalmas az orr-rész, a magasra emelt fényszórók jellegzetesek, és a négyes tagolású ledes fényforrásokkal egyediek, máshol nem láttam még hasonlót.

Oldalt is sok a finom domborítás, és a hátsó részen is mívesen kidolgozottak a részletek.

— Érdeklôdik az autók iránt?

— Egyáltalán nem. Nekem egy autó használati tárgy, egy eszköz, az a fontos, hogy kényelmes legyen, mûködjön, maradéktalanul ellássa a funkcióit.

— Mi alapján választ, amikor autót vesz?

— A GSH-Építô Kft. egy holding része, és tulajdonostársaimmal közösen választottuk ki a mostani autóinkat.

Három egyforma kocsit vettünk, így az SUV volt az a közös pont, ami mindanynyiunknak megfelelt. Egyébként praktikus is ez a felépítés, mert az építési területeken jól jön a magas építésû karosszéria. A beszállás is könnyû, még fájós derékkal is, és a térkínálat is megfelelô. Nekem egyetlen fontos szempont volt a választáskor, hogy legyen ülésfûtés.

— A Kuga mennyire kényelmes?

— Nagyon jó a vezetési pozíció. Az ülések nemcsak szépek, hanem komfortosak is, jó a kis átmérôjû vastag kormány, elegendô a fejtér és a lábtér is.

Természetesen kipróbáltam hátul is, és ott is meglepôen tágas a tér. Nagyon tetszett, hogy az ülések osztottan, sínen tologathatók, így a variálhatóság is remek. Ráadásul hátul is van ülésfûtés, ez nálam nagy piros pontot ér. A csomagtartó tágas, a tologatható hátsó ülések itt is éreztetik áldásos hatásukat.

— Az FX Autóház tesztautója a legkisebb motorral, de szinte a legjobb felszereltséggel rendelkezik. Ez jó kombináció?

— A felszereltség tekintetében nincs hiányérzetem. Mivel a cég életében aktívan részt veszek, sokat utazom. Az évi 50.000 kilométernyi vezetés nagy részében zenét hallgatok vagy telefonálok. Ilyenkor vagyok egyedül, így ez remek alkalom, hogy a gondolataimat is rendezzem. Ahogy mondtam, nem vagyok autóbolond, így viszonylag késôn lett jogosítványom, ennek ellenére szeretek vezetni. Ez a Kuga azért is kényelmes, mert okosan válogatták össze az extráit. A B&O hifi szépen szól, láttam, hogy a csomagtartóba egy mélynyomó is került.

Nagyon szép a digitális mûszerfal, a

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-186 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 215-970 ● www.fordfx.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

EcoBoost ST-Line X logikája is könnyen kiismerhetô, látszik, hogy a fejlesztôknek már komoly tapasztalatuk van. A vezetést segítô rendszerekbôl is megkapott minden szükségeset a Kuga, ezeket én szeretem, használom is, kivéve talán a sávtartó asszisztenst, azt ki szoktam kapcsolni a saját autómban. A kézi váltóval barátkoznom kellett, mert hosszú ideje automatával járok. Érdekes, hogy a Kugával szinte nem lehet lefulladni, amikor kicsit elméláztam és késôn nyomtam ki a kuplungot, akkor azonnal újraindította a motort.

— És az 1.5-ös benzinmotor elegendô ebbe a karosszériába?

— Szerintem ideális ez a motor.

Nagyon csendes, kellôképpen erôs, és a karaktere is barátságos. Az nagyon meglepett, hogy mennyire takarékos, a saját autóm dízel, és annak ellenére, hogy hasonló méretû, jóval többet fogyaszt, mint ez a Kuga. Láttam, hogy rengeteg hajtáslánccal megvásárolható a Kuga, elvileg a kétféle hibrid és a dízel is takarékosabb, mint a benzines, így azok üzemeltetése még kedvezôbb.

Nekünk is vannak Fordjaink, elégedettek vagyunk velük. Nagyon fontos, hogy a szervizháttér is jó, egy vállalkozás életében lényeges, hogy mindig rendelkezésre álljanak a jármûvek.

— Lassan elcsépelt, hogy ha Ford, akkor jó futómû. Az új Kugára is igaz?

— Mint mondtam, nem vagyok szakértô ezen a téren, így csak a saját autómhoz tudom hasonlítani. Az biztos, hogy a Kugát könnyû vezetni, a ballonos gumikon is stabil, és ami meglepô, hogy jóval kevésbé pattog az úthibákon.

— Villányban él, és fôként a környéken dolgoznak. Mennyire más a vidéki közlekedés?

— Nagyon szeretem ezt az életformát. Gyönyörû a táj, szimpatikusak az emberek, és békés, lassú folyamként hömpölyögnek a hétköznapok. Ehhez idomul a közlekedés is. Itt senki nem rohan sehová. Ha nincs parkolóhely, akkor sem parkolunk a tilosban, mert ez egy kis közösségben erkölcsileg sem elfogadott, ugyanez az oka, hogy a pirosnál sem indul csikorgó kerekekkel egy itt lakó. Azt, hogy az utak esetleg rosszabbak mint máshol, tudomásul vesszük, idomulunk hozzá, ahol kell, lassítunk. Azt viszont látom, hogy ezen a téren elindult egy lassú, fokozatos javulás, így bizakodó vagyok. Mi a cégünk mûködésében is ezt a filozófiát követjük. A szorgalmas, kitartó, becsületes munkában hiszünk, tudjuk, hogy a mi környékünkön a becsület és az adott szó a legfontosabb. Szerencsére ennek is megvan a hozadéka, így szakemberhiányban sem szenvedünk. Egyre többen jönnek rá, hogy itthon is megtalálják a számításukat, ma már nem biztos, hogy megéri a külföldi munka.

Egy jó szakember itthon is meg tud úgy élni, hogy akár egy ilyen Kuga is elérhetô legyen számára.

— El is jutottunk a vételár kérdéséhez.

— A mai autóárak ismeretében azt kell hogy mondjam, hogy a 8,8 milliós alapár kedvezô, ha pedig mellé tesszük a gazdag alapfelszereltséget, akkor ez még inkább igaz. Kíváncsiságból megnéztem a tölthetô hibrid modellt is, ott az a gyanúm, hogy a 225 lóerôvel a kategória legjobb ajánlata az új Kuga.

T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1497 cm3 Maximális teljesítmény: 150 LE 6000/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1400-4000/min Csomagtér: 645 l Maximális sebesség: 203 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8.6 s Átlagfogyasztás: 5.7 l Alapár (Titanium): 8 800 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések (Titanium): ABS + ESP, visszagurulásgátló, elsô-, oldal-, függönylégzsákok, Start/Stop rendszer, vészfékasszisztens, tempomat, sávtartó és sávelhagyás figyelô, tolatóradar elöl-hátul, automata kétzónás klímaberendezés, érintôképernyôs multimédia egység navigációval, kulcsnélküli ajtónyitás, esôérzékelôs ablaktörlô, vezeték nélküli telefontöltô.

35

36

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

HIBRID SUZUKIT SZIGETVÁRRÓL! A Suzuki modelljei megújultak, kizárólag hibrid meghajtással kaphatók. A környezettudatos autógyártásnak köszönhetôen vevôink a kornak megfelelô, biztonságos és takarékos jármûvekkel közlekednek, büszkék autóikra.

Az összes modellt 3 év/100.000 km-ig teljes körû és további 7 év/200.000 km-ig korlátozott (motor, turbó, váltó, hibrid rendszer) garanciával értékesítjük.

Látogasson el Ön is szalonunkba, tekintse meg kínálatunkat. Igény esetén tesztvezetési lehetôséget biztosítunk.

Jelenlegi akciónk keretében a Vitara és SX4 S-Cross GL+ és GLX felszereltségû modelljeinkhez díjmentes forgalomba helyezés, ajándék kiegészítôk közül választhat. Új autójához hasznos extrákat kínálunk jelentôs kedvezménnyel. A pontos feltételektôl érdeklôdjön értékesítôinknél, akciónk 2020.június1-tôl 2020. december 31-ig tart.

Családi vállalkozásunk 1992-ben alakult.

2004. december 1.-vel hivatalos Suzuki márkakereskedôkké váltunk, megkezdtük az új gépkocsik értékesítést, szervizelését, javítását, s ezzel egy idôben vettük fel a Suzuki Szigetvár nevet. A kezdetektôl arra törekszünk, hogy a hozzánk betérô ügyfeleket precízen, kellô alapossággal szolgáljuk ki. A Magyar Suzuki Zrt. munkánkat, teljesítményünket több alkalommal oklevéllel ismerte el.

Akcióink folyamatosan megújulnak, ennek is köszönhetjük, hogy ügyfeleink örömmel járnak vissza hozzánk.

12 évnél fiatalabb használt autóinkat 192 pontot tartalmazó állapotlappal, 1 év garancia és asszisztencia szolgáltatással, a futásteljesítményt garantáló visszavásárlási szerzôdéssel értékesítjük. A használtautó.hu és a jóautók.hu üzemeltetôi, megbízható, oklevéllel igazolt, kiemelt partnerként kezelnek bennünket.

Mûhelyünkben vállaljuk garanciális és garancián túli Suzuki, valamint egyéb márkák javítását, diagnosztikai vizsgálatát. Szerelôink folyamatos szakmai továbbképzéseken vesznek részt.

Karosszérialakatos részlegünkben gyári technológia szerint javítunk, majd fényezünk. Részlegünk bôvítését idén tavasszal fejeztük be, ennek eredményeként üzembe helyeztük második fényezôkabinunkat, vállaljuk kisteherautók, kisbuszok fényezését is.

Autómosó komplexumunk 2014-ben nyílt. Évek óta a környék legkedveltebb meleg vizes kézi mosójával büszkélkedhetünk. 3 állású kézi, 2 állású gépi mosóval vállaljuk személygépkocsik, teherautók, kis- és nagy buszok, kamionok, vontatók, pótkocsik mosását.

Célunk és hivatásunk, hogy ügyfeleink elégedetten távozzanak szalonunkból.

A Suzuki Szigetvár szolgáltatásai: ● Új Suzuki modellek értékesítése, raktárkészletünkrôl akár 4 órás átadási idôvel ● Tesztvezetési lehetôség ● Garanciális és garancián túli egyéb márkák javítása Használtautó értékesítés, vétel, beszámítás, bizományos kereskedés ● Jármû finanszírozás teljes körû ügyintézése személygépkocsira, tehergépkocsira motorkerékpárra is. ● Gépjármû honosítás, átírás ● Gépjármû állapotfelmérés ● Eredetiségvizsgálat ● Casco és kötelezô biztosítás kötése ● Biztosítási-kárügyintézés. ● Mûszaki vizsgáztatás 2 vizsgasoron (személygépkocsi, tehergépkocsi, lassú jármû, mezôgazdasági vontató, pótkocsi, motorkerékpár) Autódiagnosztika a legtöbb európai és japán gyártású jármû estében ● Olajcsere ● Fényezés légmentesen zárt kabinokban, színkeverés, polírozás ● Karosszérialakatos részleg, húzató paddal ● Jégkáros autók fényezés nélküli javítása ● Futómûállítás lézeres technológiával ● Gumiszerelés, centrírozás ● Klímatisztítás, javítás, feltöltés ● Gyári és utángyártott alkatrészek, nem csak Suzukihoz ● Kenôolajok (Ecstar, Shell, Castrol, Q8, Selénia, Fuchs, Mobil, Agip) ● Akkumulátorok (Varta, Perion, Bosch) ● Kiegészítô extrák, hifi, riasztó és egyéb autófelszerelési tartozékok ● Önkiszolgáló kézi autómosó 3 állással, továbbá 1 állású Kärcher gépi személyautó mosó, és 1 állású gépi kamionmosó ● Autókozmetika ● Alváz- és üregvédelem ● Bérautó-szolgáltatás ● Antibakteriális tisztítás ózongenerátorral

Suzuki Szigetvár 7900 Szigetvár, József A. u. 66/3. (MOL-kút mellett) Tel: 73/456-789, 20/450-5000, 70/644-3333 www.suzukiszigetvar.hu

BARANYAI GAZDASÁG / HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A DIÁKMUNKA AZ ÚJRANYITÁS EGYIK FÔ MOTORJA

A MELÓ-DIÁK TAPASZTALATAIRÓL A Meló-Diákot is magában foglaló Viapan Group átfogó regionális kutatást indított a kkv-szektor aktuális helyzetérôl, a vírusválságra adott válaszokról. Az elsô eredmények szerint a diákmunka fontos szerepet játszik az újranyitásban.

A világjárvány következtében az utóbbi hónapokban számtalan Baranya megyei cég került nehéz helyzetbe, de úgy látjuk, végre éled a gazdaság. Már a korlátozások alatt is észszerû döntés volt diákmunkásokat alkalmazni és más atipikus foglalkoztatási formákkal biztosítani az ingadozó munkaerô-állományt. Az újraindítás után ez fokozottan így van, hiszen sok helyen megváltozott feltételek között kell mûködni, vagy éppen gyorsan adaptálódni a megrendelésekhez.

A Meló-Diák Hálózat pécsi irodájában is bizakodók. Kövesi Péter, a Meló-

Diákot is magában foglaló Viapan Group HR-szolgáltató cégcsoport pécsi kirendeltségvezetôje úgy látja, az elsô sokk után a cégek kezdik megtalálni a számukra és a munkavállaló számára is kedvezô foglalkoztatási formákat. A vállalatok egy része már korábban is alkalmazott diák munkaerôt, míg mások most “kényszerültek„ szemléletváltásra, de ez a kényszer pozitív hatásokkal jár. A tanulók, egyetemisták rugalmassága, kreativitása, erôs IKT-kompetenciái most nagy segítséget jelentenek a változásokhoz való adaptációban.

Ahhoz, hogy minél pontosabb kép alakuljon ki a jelenlegi munkaerôpiacról és a kkv-szektor helyzetérôl, igényeirôl, a Viapan Group kutatást indított. A kérdôíves felmérésben a Viapan arra keresi a választ, hogy mennyire viselte meg a cégeket a válság, és milyen módszerekkel lábalnak ki belôle. Az eddig beérkezett válaszok bizakodásra

adnak okot, és azt mutatják, hogy nô az atipikus foglalkoztatás jelentôsége. Ön is kitöltheti az átfogó kutatást!

Böngészôjébe egyszerûen írja be: bit.ly/covid-utan A felmérés eredményeirôl a Viapan szakértôi tanulmányt készítenek, amelyet az érdeklôdôk rendelkezésére bocsátunk.

37

INFORMATIKA

HOGYAN NÖVELHETED WEBÁRUHÁZAD BEVÉTELEIT?

1. ADATGYÛJTÉS Ahhoz, hogy megállapíthassuk a bevétel növeléséhez szükséges beavatkozási pontokat, a legelsô lépés az, hogy megértsük, mit is csinálnak a látogatók a weboldalunkon. Nem is gondolnánk, hogy egy egyszerû weboldal is mennyi adatot rejt a felhasználók viselkedésérôl a háttérben, hát még egy webáruház! Az adatgyûjtés és az adatok elemzése olyan, mintha betekintést nyernénk a fekete dobozba. Ha megértjük a látogatók viselkedését, könnyen megtalálhatjuk, hogy hol van szükség beavatkozásra, hol akadnak el, milyen problémákkal szembesülnek a vásárlás során. Nézzük meg, hogy melyik rendszerekkel lehet a leghatékonyabban a legtöbb típusú adatot összegyûjtenünk.

szerkezetét és érdeklôdési körét, megtudhatjuk, hogy milyen forrásból érkeztek, és azt is, hogy az oldalon belül mennyi idôt töltöttek el, és pontosan melyik oldalakat keresték fel. Ha a konverziós célokat is megfelelôen állítjuk be, akkor az értékesítési folyamatba is részletes betekintést nyerhetünk az eszköz segítségével.

Search console A Google másik ingyenes szolgáltatásával folyamatosan nyomon követhetjük weboldalunk helyezését a keresôben, valamint az egyes kulcsszavaink organikus teljesítményét a Google keresôjében. A szolgáltatással gyorsan feltárhatjuk azokat az alapvetô problémákat, amelyek befolyásolják a keresôben elért optimális helyezésünket.

Google Analytics A Google ingyenes szolgáltatásával az oldal összes látogatójáról és azok tevékenységérôl kaphatunk részletes statisztikákat, kimutatásokat. Megismerhetjük a közönségünk demográfiai

Hôtérkép A hôtérképes vizsgálat elvégzésére több szoftver is elérhetô (pl. Hotjar, Mouseflow). Ezek segítségével vizuálisan is megérthetjük, hogy az oldalakon belül konkrétan mely elemeken töltenek több idôt a látogatók, hova kattintanak, és meddig görgetnek. Az

elemzések megmutatják azokat a pontokat is, ahol az emberek elakadnak, nem értik, hogy pontosan mit kell tenniük.

2. NÖVEKEDÉSI LEHETÔSÉGEK MEGHATÁROZÁSA Az elsô lépés során a lehetôségeinkhez képest a legtöbb típusú elemzést és adatgyûjtést érdemes elvégezni, hiszen ezekbôl kapjuk meg a legpontosabb képet a webáruházunk teljesítményét illetôen. Ha feltártuk a problémás pontokat, abból egyértelmû következtetéseket tudunk levonni, hogy hol van a legjobb lehetôség a növekedésre. A leggyakrabban elôforduló konklúziók az alábbiak lehetnek: SEO: Ha az oldalunkra nem jön elég organikus látogató, akkor a keresôoptimalizálás a megoldás.

ADS: Ha a hirdetések nem teljesítenek jól, de azok, akik mégis eljutnak az oldalra, már sikeresen konvertálnak, akkor a hirdetéseket kell felülvizsgálni.

UX: Ha az eredmények azt mutatják, hogy kellô számú látogató érkezik az oldalra, azonban mégsem jutnak el a konverzióig, akkor valószínûleg a felhasználók nem értik az oldalt.

CRO: Ha a felhasználók el is jutnak a céloldalakhoz, akár a vásárlási folyamatig, de a konverzió mégsem teljesül, akkor a konverzió optimalizálásával érhetjük el a kívánt célt.

kép: hamex.hu

Az online kereskedelem térnyerésével egyre több webáruház nyílik a világon. A fotelünk kényelmébôl ma már szinte bármit rendelhetünk házhoz. Rengeteg eszköz áll rendelkezésre az értékesítési tevékenységünk növelésére. Természetesen a legfontosabb, hogy webáruházunkat megalapozottan, üzleti terv alapján indítsuk el.

A legtöbb embernek a bevételek fokozására a hagyományos és online marketingeszközök jutnak eszébe: SEO, Facebook és Google hirdetésektôl kezdve a hírlevélküldésen át a közösségimédia-menedzsmentig.

Amit viszont kevesebben tudnak, az az, hogy ezekkel a módszerekkel csak a forgalmat lehet a weboldalra terelni, amibôl nem egyértelmû a bevétel növekedése. A garantált profit növekedéséhez több szempontot is fontos figyelembe kell venni, ebben a cikkben a legfontosabb területeket mutatjuk be.

I. RÉSZ

https://w5host.com https://demoshop.w5labs.com/

kép: seo-marketing.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

kép: s2colsunting.hu

38

TIPP-ADÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI A KÖVETKEZMÉNYE A KÉSEDELMES BÉRFIZETÉSNEK? A gazdasági válság növekedésével a munkáltatók árbevétele is csökken, ami miatt a munkavállalók részére történô bérfizetés is nehezebb a megszokottnál. Ha azonban a munkabér nem érkezik meg határidôben a munkavállaló számlájára, annak költséges következményei lehetnek, érdemes tehát elôre átgondolni az alternatív lehetôségeket a jogszerû eljárás érdekében.

A munkaviszonyban a munkáltató két legfôbb kötelezettsége a foglalkoztatás és a munkabér megfizetése. A munkabér megfizetésére vonatkozó határidôk a jogszabály által adottak, eszerint a munkabért a tárgyhónapot követô hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [a munka törvénykönyvérôl szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)x 157. § (1) bekezdés]. Amennyiben a felek a munkaszerzôdésben ennél korábbi határidôben állapodtak meg, például tizedike helyett ötödikében, akkor a munkáltató ehhez a határidôhöz köteles tartania magát. Ezek a határidôk azt jelentik, hogy legkésôbb ezen a napon a munkavállaló bankszámláján ott kell lennie a munkabérének, hogy azzal a munkavállaló a határidô lejártának napján már rendelkezhessen [Mt. 158. § (2) bekezdés]. Kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállalók esetében erre a határidôre elegendô az alapbér felének megfelelô összeget megfizetni akkor, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idô múlva állapítható meg. A fennmaradó összeget pedig a teljesítmény megállapításakor kell kifizetni. [Mt. 157. § (2) bekezdés] Ritkábban fordul elô, hogy a felek készpénzes bérfizetésben állapodnak meg. Ekkor ugyanúgy a tárgyhót követô tizedik napig kell megfizetni a munkabért, ám részletesen szabályzásra került, hogy a határidô mikor tekinthetô megtartottnak. Ezek a szabályok is azt segítik elô, hogy a készpénzben díjazott munkavállalók is rendelkezhessenek bérükkel a határidô lejártának napján. Eszerint, ha a bérfizetés napja, például a hónap tizedike, heti pihenônapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt megelôzô munkanapon ki kell fizetni a munkavállalót [Mt. 159. § (2) bekezdés]. Úgyszintén, ha a bérfizetés napján a munkavállaló jogos

okból hiányzik, az elôzô munkahelyen töltött napon ki kell ôt fizetni. Ha ez nem lehetséges, mert például a munkavállaló megbetegedett, a munkáltató költségén meg kell küldeni számára a tartózkodási helyére a bérét [Mt. 159. § (3) bekezdés].

Szabadság kivétele esetén még a szabadság megkezdése elôtti munkanapon ki kell fizetni mind a szabadság alatt esedékessé váló munkabért, mind a szabadság idôtartamára járót [Mt. 159. § (4) bekezdés]. A készpénzes bérfizetés ezen szabályaitól azonban megállapodásukban a felek szabadon eltérhetnek [Mt. 159. § (1) bekezdés].

A gazdasági nehézségek miatt elôfordulhat, hogy a munkáltató nem tudja a munkabért határidôben megfizetni, azzal késedelembe esik. Ennek egyik következménye, hogy késedelmi kamatot köteles fizetni a munkavállalónak. A kamat összegének kiszámítása során a késedelembe esés idôpontjától kezdôdôen a késedelemmel érintett naptári félév elsô napján érvényes jegybanki alapkamattal kell számolni, a munkáltató azzal megegyezô mértékû késedelmi kamatot köteles fizetni [a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdés]. Ez alapján tehát meg kell nézni, a késedelemmel érintett naptári félév elsô napján, azaz január elsején vagy július elsején, milyen mértékû volt a jegybanki alapkamat. A munkabér összegét ezzel a számmal meg kell szorozni, ekkor megkapjuk, mekkora lenne a kamat összege egész évre. Ezt a számot el kell osztani háromszázhatvanöttel, szökôév esetén háromszázhatvanhattal, majd megszorozni annyival, ahány nap késedelembe esett a munkáltató. A munkabéren felül a munkáltató az így kapott összeget köteles megfizetni a munkavállalónak mint késedelmi kamatot.

A késedelmes munkabérfizetésnek azonban ennél súlyosabb következménye is lehet. Mivel a munkáltató egyik leglényegesebb kötelezettsége a munkabérfizetés, az azzal való késedelembe esés részérôl lényeges kötelezettszegést jelent. Amennyiben pedig valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentôs mértékben megszegi, a másik fél azonnali hatályú felmondással élhet [Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont]. A kötelezettségszegés jelentôs mértékét nemcsak egy hosszabb idô-

tartamú, de többszöri rövid, egy-két napos késedelem is megalapozhatja. Az azonnali hatályú felmondás jogával a munkavállaló az errôl való tudomásszerzést követô tizenöt napon belül élhet [Mt. 78. § (2) bekezdés]. Ezen az idôtartamon belül jogszerûen hivatkozhat tehát a késedelemre akkor is, ha munkabére idôközben megérkezett. Arra azonban ügyelnie kell, hogy az azonnali hatályú felmondását indokolnia kell, amelybôl ki kell tûnnie, hogy a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére a megjelölt hónap(ok)ban részére járó munkabér vagy valamely munkabérelem milyen mértékû késedelme miatt került sor. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása nemcsak a munkaerô hirtelen jellegû elvesztésével jár, anyagi vonzata is van.

Az azonnali hatályú felmondással jogszerûen élô munkavállaló számára ugyanis a munkáltató végkielégítést, továbbá felmentési idôre járó távolléti díjat is köteles fizetni [Mt. 78. § (3) bekezdés]. Ez utóbbi azt az összeget jelenti, amit a munkáltató a saját részérôl kelt felmondása esetén a felmondási idô felének megfelelô idôtartamra fizetne.

A koronavírus okán kihirdetett veszélyhelyzetben meghozott ideiglenes munkajogi szabályok azonban segíthetnek a rövidebb késedelmek áthidalására, ugyanakkor csak munkavállalói együttmûködés esetén. Eszerint ugyanis a feleknek lehetôségük van arra, hogy a munka törvénykönyvétôl akár a munkavállaló hátrányára is eltérjenek [a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintô hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekrôl szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés]. Míg tehát általános esetben a felek nem köthetnek olyan megállapodást, amely a munkabér fizetésére vonatkozó határidôt késôbbre helyezi, hiszen azzal a munkavállalót hátrány éri, a veszélyhelyzetben lehetôség van erre.

Amennyiben a munkavállalóval sikeres megegyezés születik, hogy a bérfizetésre milyen késôbbi idôpontban, például a tárgyhót követô harmincadik napig kerül sor, megállapodásban rögzíthetik ezt a felek, így a munkáltatónak kamatfizetési kötelezettsége sem rendelkezik, és az azonnali hatályú felmondás veszélye is elhárul. forrás: ado.hu

39

40

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

41