Dél-Dunántúli Gazdaság XXIII. évfolyam 2. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXIII. évfolyam 2. szám 2021. március 5.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

„Ezt jól kifôztük!"

GASZTRO KLASZTER w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

A HÓNAP ÜZLETEMBERE SÁNTA ATTILA – AMPHENOL

12. OLDAL

PROJEKT – MÁRCIUS 18-IG ADHATÓK BE AZ ELÔZETES JELENTKEZÉSEK

19. OLDAL

KOVÁCS MÁTYÁS 22. OLDAL

SZAKMA

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

23. OLDAL

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Kiss Karolin, Piacsek László, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

KERESKEDJÜNK! – PÉCSI KOSÁR KÖZÖSSÉG

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

CSONGÁR GÁBOR

MI ÚJSÁG? ELSÔ MAGYAR KÖNYVELÔ ÉS PÁLYÁZATÍRÓ KFT. 24. OLDAL

26–27. OLDAL

AUTÓTESZT – DANAJKA ZOLTÁN Dacia Sandero TCe Comfort Stepway

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

GASZTRO KLASZTER: EGYÜTTMÛKÖDÉS, A VENDÉGLÁTÁS MINÔSÉGI FEJLESZTÉSE Baranyai Gasztronómiai Klaszter néven hazánkban elsôként megyénkben alakult a vendéglátóipari szektor szereplôit összefogó szakmai szervezet 2021. január végén. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) gesztorálásával, 15 partner aláírásával létrejött közösség egyrészt a stratégiai és operatív célok mentén a piaci együttmûködést, másrészt a gasztronómia és a vendéglátás minôségi fejlesztését tartja legfontosabb céljának. Hosszú távú terveik között az oktatás, a képzés megújítása, közös pályázatokon való részvétel, egymás jobb megismerésével a klaszter belsô és külsô piacának élénkítése is szerepel. A munka az alapító okirat aláírásával el is kezdôdött: megindult a párbeszéd, a tapasztalatcsere, a tudásmegosztás, valamint a klaszter tagságának bôvítése.

„A klaszteresedés elônye a cégek képességének hálózatszerû összefogása, közös versenyképességük növelése”

kovácsolni, amely a jelenlegi problémákra is képes megoldást nyújtani, de elsôsorban a stratégiai célokat tudja képviselni. Hazánkban elsôként Baranya megyében alakult a vendéglátóipari szektor szereplôit összefogó szakmai szervezet. A klaszter létrehozásának célja egyrészt a piaci együttmûködés a stratégiai és operatív célok mentén, másrészt a gasztronómia és a vendéglátás minôségi fejlesztése. A jelenlegi járványügyi helyzet nehézségeivel a vendéglátás, illetve a hozzá kapcsolódó szektorok a leginkább érintettek. De a rövidtávú problémák megoldása mellett olyan stratégiai kérdésekben tudunk és tudnak a klasztertagok együttmûködni, mint pl. technológiai fejlesztések, pályaorientáció, képzések, közös beszerzések, helyi termékek, körkörös gazdaság vagy fenntarthatóság.

— Az elmúlt években több sikerrel mûködô klaszter is köthetô a kamarához. Milyen elônye van ma, 2021-ben a klaszterbe szervezôdésnek?

— Kamaránk több klaszter megalakításában és menedzselésében vett és vesz részt: a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, az Építôipari Technológiai Klaszter és most a Gasztronómiai Klaszter. Ezek mellett több klaszterrel dolgozunk sikeresen. A klaszteresedés elônye a cégek képességének hálózatszerû összefogása, közös versenyképességük növelése.

Mindezt költségcsökkentés mellett tudják létrehozni, az erôforrásaikat kihasználni. A vállalkozások egymás közti tapasztalatcserék segítségével bôvítik szaktudásukat, emellett bizalmi kapcsolatot alakítanak ki, és nem utolsó szempont, hogy az érdekeik érvényesítése, a lobbierejük együtt dolgozva sokkal nagyobb. A korábban versengô felek közös célok mentén fognak össze a klaszterek megalakításával.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált a kamarához köthetô klaszterek mûködése? Miként változott a klaszter mint szervezôdés az elmúlt bô egy évtized alatt?

RABB Szabolcs, a PBKIK fôtitkára — Miért vállalta a PBKIK a Baranyai Gasztronómiai Klaszter gesztorságát? Mivel tudja segíteni a vendéglátóiparban mûködô vállalkozásokat?

— Novemberben kezdtünk el gondolkodni mérvadó baranyai, pécsi gasztronómiai szakemberekkel, akikkel úgy gondoltuk, hogy összefogva sikerülhet olyan közösséget

RABB SZABOLCS

CÍMLAPSZTORI — A kamara által menedzselt, illetve támogatott klaszterek mind taglétszámban, mind tevékenységükben folyamatos fejlôdést mutatnak. Az együttmûködést megtanulva annak módszertanát már folyamatosan alkalmazzák. A stratégiai célok felülírnak operatív-rövidtávú személyes vagy egyéni céges érdeket. Így a képzés, a közös beszerzés, a közös fejlesztések mind-mind közös együttmûködési elemek.

Jelenleg zajlik a hazai klaszterstratégia alkotása, a klaszterekkel mi magunk is folyamatosan véleményezzük a szakmai elôterjesztéseket, a klaszterek mellett együttmûködünk a jelenleg a klaszterstratégiát szervezô Pénzügyminisztériummal is.

— Milyen szerepet töltenek be a klaszterek Baranya gazdaságában?

— Évtizedes hiátus az együttmûködés hiánya, a nagy mérvadó entitások egyeztetései és azok mentén a kôkemény kormányzati lobbi képviselete, illetve koordinációja. Sürgetô megoldandó problémák sorakoznak a megye elôtt. Infrastrukturális kihívások, gazdaságszervezés, kiemelt projektek azonosítása, a kkv-kör támogatása... sorolhatnánk. Ehhez egy koncentrált és összefogott fejlesztési munkára van szükség, amelyben minden szereplô tudja és teszi a dolgát. Mindezt a kompetenciái mellett.

A klaszterek ezekhez nyújtanak támpontot és mutatnak példát az együttmûködés területén. Ma már csak a kamara által menedzselt három klaszter, a gépipari, az építôipari és a gasztronómiai klaszter mutatóit nézve azt látjuk, hogy közel 8000 munkavállaló, 100 mrd Ft feletti árbevétel és persze több mint 60 vállalkozás dolgozik együtt, a strarégiai céljaik mentén.

Ha a hivatalok, a cégek, a kamara, az egyetem összefog, akkor a klaszterek mintájára is elindulhat egy, a régió gazdasági és innovációs potenciálját erôsítô, szinergikus fejlesztô munka.

„Kapcsoljuk be az országos gasztronómiai vérkeringésbe a baranyai gasztronómiát” Elnök: TELEKY Zoltán (Teleky Catering, ROOM Bistro&Club) — Régóta vágytam arra, hogy összefogjanak a hasonló szemlélettel bíró legjobb baranyai vendéglátósok.

A koronavírus-járvány következtében elôállt kényszerhelyzet miatt Rabb Szabolcshoz, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkárához fordultam, és együtt kezdtünk gondolkodni a megoldáson. Fôtitkár úr létrehozott egy internetes csoportot,

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

— Milyen célokat jelölt ki a maga számára a klaszter?

— A krízishelyzet miatt az elsô teendônk az volt, hogy a kamarával közösen ötleteljünk, miben kellene kérnünk a kormány segítségét. A javaslatainkat a minisztériumba a döntéshozók számára továbbította a kamara. A hosszú távú céljaink közt szerepel az oktatás minôségének emelése, mint ahogy az is, hogy osszuk meg a tapasztalatainkat egymással, ezáltal is segítsük a klasztertagokat. Az én elsôdleges célom, hogy kapcsoljuk be az országos gasztronómiai vérkeringésbe a baranyai gasztronómiát, hogy a turizmus, a gasztroturizmus részesei legyünk.

Baranya egy kiváló adottságokkal rendelkezô megye, rengeteg kin-

TELEKY ZOLTÁN

amelyben elôször csak néhányan osztottuk meg a gondolatainkat, majd vendéglátós ismerôsökkel elkezdtük bôvíteni a csoportot, így már 40-50-en beszélgettünk. Egy aktív, folyamatos eszmecsere alakult ki megosztásokkal, hozzászólásokkal.

Ekkor erôsödött meg a gasztronómiai klaszter ötlete, amely mögé rögtön odaállt a kamara. 15 céggel alakultunk meg, megválasztottuk az elnökséget, majd a közeljövôben következik a tagfelvétel ajánlással és megkereséssel – foglalja össze röviden Teleky Zoltán elnök a klaszter megalakulásának történetét.

csünk van, ezeket meg kell ismertetnünk, népszerûvé kell tennünk, fel kell keltenünk az érdeklôdést irántuk, ami miatt ellátogatnak hozzánk a turisták. Bízom benne, hogy ezzel a vendéglátás színvonalát is képesek leszünk emelni, akár új tradíciókat kitalálni, illetve a régieket is feleleveníteni. Ha összefogunk, ha megismerjük egymás erôsségeit, könnyebben jutunk pályázati támogatásokhoz, amelyek által akár újításokra, az oktatás színvonalának emelésére is esély van.

— A vendéglátós társadalom kész az összefogásra?

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság — Úgy érzem, hogy most eljött az idô. Történt egy generációváltás a szakmánkban, színre lépett a fiatalabb korosztály, sok minden átalakult. Többen hasonlóan gondolkodunk és tisztelettel vagyunk egymás iránt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy eljött az idô az összefogásra, és ezt meg is kell lépnünk a jövônk érdekében. Többünket meglepett, hogy ilyen sokan csatlakoztak hozzánk, de örülünk neki.

— Most mi a legfontosabb feladatuk?

— Az elsô az, hogy alakuljon meg teljeskörûen a klaszter, jelöljük ki azokat a pontokat, célokat, utakat, amerre menni szeretnénk, és minél elôbb kezdjük el a munkát. A megalakulás óta már tartottunk egy elnökségi megbeszélést, ami szerintem nagyon jól sikerült, közös véleményen voltunk több dologban is.

Fontos az ôszinteség és az, hogy együtt jelöljük ki az irányokat. Szeretnénk valamilyen támogatáshoz juttatni a térségben mûködô vállalkozásokat, amelyek a járvány miatt hátrányos helyzetbe kerültek, ehhez olyan csatornát kell találnunk, amely országos szinten elér a döntéshozókhoz. A minisztériumnak küldött javaslatainkban megfogalmaztuk, hogy nagyon jó lenne, ha hosszú távon megmaradna a vendéglátás 5%os áfája, hogy talpra tudjon állni a vendéglátás, és célszerû lenne eltörölni a reprezentációs adót, így a cégek is többet tudnának fogyasztani, ami pedig mindkét fél elônyére válna. Szerintem minimum két év kell Baranyában ahhoz, hogy az ágazat képes legyen talpra állni.

— A kamara gesztorságával alakult meg a klaszter, a vállalkozói önkormányzat miben tud segítséget nyújtani?

— A kamara teljes mellszélességgel állt mellénk, például felvállalta a megalakulás költségeit, az adminisztrációt és a tetemes háttérmunkát. Ez számunkra nagyon nagy segítség. A kamara igen jól szervezett üzleti közösség, az ô kapcsolatrendszerükkel összefogva biztos, hogy sokkal hatékonyabbak leszünk.

CÍMLAPSZTORI — Említette, hogy a jövô munkavállalóinak képzésére is szeretnének figyelmet fordítani.

— Igen, ennek az egyik záloga egy olyan árszínvonal kialakítása, ami kifejezi a munkánk mostani tartalmát. Valahogy utol kellene érnünk az árak emelkedését, jó lenne, ha a közterhek, a járulékok csökkentésével egy kis levegôhöz tudnánk jutni. Így azt a minôségi munkaerôt, amely külföldön helyezkedik el, képesek lennénk itthon tartani, mert magasabb bért, jobb megélhetést biztosítanánk számukra. Szeretnénk, ha a szakképzésben is tudnánk változásokat elérni, fontos, hogy kissé megfiatalodjon az oktatás, a tananyag, és jó lenne olyan utat találni a diákok felé, hogy megszerettessük velük a szakmánkat. Így még többen jelentkeznének a vendéglátásba, akár érettségi után is.

„Lehetôleg a lokálisan megtermelt szezonális alapanyagokat kell használnunk, csomagolásmentesen” Alelnök: FELCSER Dávid (Király-Nappali Kft.), fenntarthatóság, helyi termék — Azért csatlakoztam a klaszterhez, mert szükség van a szakmai ér-

FELCSER DÁVID

dekérvényesítésre és a szolidáris összefogásra. Hiánypótló és elôremutató kezdeményezésrôl van szó, megtiszteltetés, hogy hozzájárulhatok a sikeréhez.

— Mit lát a legfontosabb teendôknek, amelyekre megoldást hozhat a klaszterbe szervezôdés?

— Elsôsorban igyekszünk a jelenleg minden gasztronómiai szereplôt rendkívül nehéz helyzetbe sodró járványhelyzetre reagálni, szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a döntéshozók irányába. A jelenlegi válságkezelési intézkedések sajnos egyáltalán nem kielégítôk a szektor számára, nem veszik figyelembe a probléma valós mértékét. Természetesen bízunk benne, hogy elôbb-utóbb végre vége lesz a korlátozásoknak is.

Akkor lesz csak igazi szükség az összefogásra és az iparági segítségre az újraindulás utáni idôszakban. Ebben szintén komoly szerep hárulhat majd a gasztroszereplôk széles körét tömörítô „think-tank”-re. Hosszú távon pedig nem lehet más célunk, mint felrakni a régiót Európa gasztronómiai térképére. Vannak ugyan ígéretes projektek és minôségi szereplôk Pécsen és környékén, de az általános európai színvonal egyelôre még elég messze van...

— Alelnökként a fenntarthatóság és a helyi termék témakörökért felel. A fenntarthatóság, a helyi termék témakörben milyen fejlesztésre, megoldásokra, elô-

CÍMLAPSZTORI relépésre lenne szükség a térségben és ezekre a klaszter miként képes reagálni, ön személy szerint mit tehet?

— Bár az elterjedt kifejezés a zöld gazdasági mûködési rendszerekkel kapcsolatban legtöbbször a fenntarthatóság, valójában leginkább nem fenntartani szeretnénk a jelenlegi helyzetet, sokkal inkább regenerálnunk kell a már tönkretett természeti és ennek alárendelt társadalmi, illetve gazdasági értékeinket. Könnyû elveszni a vírushelyzet és a vele járó gazdasági problémaegyüttes zajában, de nem vehetjük le a fókuszt a korunkat egyre fenyegetôbben érintô, ám néha még kevéssé látható globális klímaválságról. A kapitalista gazdasági rendszerek lehetôvé teszik, hogy a vásárló folyamatosan hozzájuthasson a világon éppen valahol termô vagy termelhetô zöldségekhez és gyümölcsökhöz, mit sem törôdve a fûtött fóliasátrak vagy a szállítás okozta hatalmas környezetterheléssel.

Arról talán senkit sem kell meggyôzni, hogy jó egy régiónak, ha a gazdasági szereplôk (kistermelôktôl a nagy foglalkoztatókig) helyiek és helyben is tartják a bevételüket. Ha igazán környezettudatosan kívánunk vendéglátást csinálni, akkor lehetôleg a lokálisan megtermelt szezonális alapanyagokat kell használnunk, ezeket csomagolásmentesen beszerezni és továbbértékesíteni, a kevesebb hús pedig biztosan csökkenti mûködésünk ökológiai lábnyomát.

Hiszek a rövid ellátási lánc erejében, azt meg rossz viccnek tartom, hogy a zöldségnagyker szezonban is kenyai snidlinget árul, amikor még otthon a balkonládában is megterem.

Felállítunk egy munkacsoportot és terveim szerint a szezon beindulása elôtt elkészítünk egy részletes listát a régióban elérhetô helyi termelôkrôl, ajánlott szezonális alapanyagokról. Fontos lenne összehangolni a keresletet és a kínálatot. Felmérni az igényt éttermi oldalról és próbálni ehhez termelési potenciált társítani a gazdáknál. A SocLab Egyesület, a Pé-

csi Kosár Közösség aktív közremûködésével már dolgozik a módszertan kialakításán, megkezdték a kérdôívezést, interjúzást a témában. Ennek eredményeit figyelembe véve tudunk majd javaslatokat megfogalmazni mindkét irányban.

„Fontos, hogy a helyi rendezvényeken, közösségi eseményeken, fesztiválokon a helyi kollégák tudjanak megjelenni” Alelnök: GELLAI Gergô (Est Café Kft.), rendezvények és programok, fesztiválok — Elengedhetetlennek tartom a közösségek alulról építkezô, organikus önszervezôdését. A helyi vendéglátóipari szektorban is sokszor, sokak fejében felmerült már, hogy jó lenne megszerveznie magát a szakmának, de eddig ez valami miatt sosem tudott formalizálódni. Valószínûleg a vírushelyzet okozta, az egész szakmát megrázó általános sokk, illetve a hónapok óta tartó részleges vagy teljes zárva tartás miatt felszabaduló szabad kapacitásaink energiái kellettek hozzá, minden-

GELLAI GERGÔ

Dél-Dunántúli Gazdaság esetre nagyon örülök neki, hogy ez most végre formálisan is összejött: a szakma közösségbe tömörült.

Az elsô néhány találkozó alapján bizakodó vagyok a közös munkával és az elérhetô eredményekkel kapcsolatban, nagy erôt érzek a kezdeményezésben.

— Mit lát a legfontosabb teendôknek, amelyekre megoldást hozhat a klaszterbe szervezôdés?

— Nehéz lenne néhány területet kiemelni, mert bár komoly tradíciói és fontos erényei vannak a baranyai gasztronómiának, ugyanakkor önkritikusan be kell vallani, hogy jócskán van hová fejlôdnünk. Már önmagában az is nagy elôrelépést jelent, ha a szakma résztvevôi folyamatos párbeszédet tartanak fönn egymással, egyeztetnek a tervekrôl, a problémákról, közös irányokat, célokat határoznak meg. Ugyanakkor a hagyományok megtartása mellett én személy szerint nagyon fontosnak tartom, hogy korszerû szelek is befújjanak a soraink közé, és néhány progresszív, minôségi alapvetés képes legyen általánossá válni. Ha ez megtörténik, inspiráló lehet a közös munka, elindul egy jó irányú szakmai vákuum és elkezdôdhet a baranyai gasztronómiában is az a fejlôdés, amire nagy szükség van ahhoz, hogy szélesebb összevetésben is minôségi és izgalmas legyen. Türelmes, lassú, téglánként építkezô munka ez, de egyszer el kell kezdeni.

— Alelnökként milyen feladatok tartoznak önhöz és milyen tervei vannak ezek megvalósítására?

— Az alapító nyilatkozat szerint a rendezvények, programok, fesztiválok divíziója tartozik az én alelnökségi területemhez. Ezenkívül a klaszter arculatának kialakítása és a kezdeti kommunikációs lépései még azok, amikkel jelenleg elsôdlegesen foglalkozom.

A mostani rendkívüli helyzetben a gyors megalakulás mellett döntöttünk, mert néhány területen azonnal lépésekre van szükség. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy ki-

7

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság bôvüljön a tagság és az alapító tagokon kívül további olyan kollégák csatlakozzanak hozzánk és vegyenek részt a közös munkában, akik hasonlóan gondolkoznak. Jelenleg is zajlik a bôvülési folyamat, ha majd összeállt egy szélesebb mezôny, utána érdemes közösen meghatároznunk a fôbb irányokat, amiben minden progresszíven gondolkozó kolléga munkájára számítunk.

— A rendezvények és programok, fesztiválok témakörben milyen fejlesztésre, megoldásokra, elôrelépésre lenne szükség a térségben és ezekre a klaszter miként képes reagálni, ön személy szerint mit tehet?

— Rengeteg kötelezôen elvégzendô munka van ezen a területen és sok-sok ötletem is van, nehéz lenne néhányat kiragadni. Hogy a kötelezô feladatok közül egyet konkrétan is megnevezzek: elsô, vagy inkább nulladik lépésként fontos lenne, hogy a helyi rendezvényeken, közösségi eseményeken, fesztiválokon a helyi kollégák (éttermek, termelôk, borászatok, kézmûvesek, egyéb szolgáltatók) tudjanak megjelenni, ugyanakkor az is szükséges, hogy mindenki hozzá is tegye a magáét a rendezvények sikeréhez. Volt is már egy egyeztetésünk a városvezetéssel, nyitottak voltak az általunk elmondottakra, egy hónapon belül írásban is kidolgozunk a közös munka alapjaként egy javaslatcsomagot.

Rengeteg a tennivalónk és ez egy türelmes, téglánként építkezô munkát igénylô, hatalmas feladat, aminek jelenleg még csak az elôkészítô lépéseinél tartunk. Ugyanakkor az elsô néhány találkozó alapján nagyon bizakodó vagyok, jelentôs erôt érzek a kezdeményezésben és igazán örülök neki, hogy személyesen is hozzá tudok járulni.

CÍMLAPSZTORI „Azok a vállalkozások tudnak elôrehaladni, amelyek képesek különlegeset, újszerût létrehozni, hatékonyabbá válni” Alelnök: MISZLER Miklós (MM-Catering Kft.), technológia-korszerûsítés és -fejlesztés — Nagyon sok külföldi szakmai tanulmányúton vettem már részt, ahol számtalanszor láttam kiválóan mûködô szakmai tömörüléseket a turizmus és a gasztronómia területén. Az ezekben részt vevôk mindig mikro-, kis-, ritkábban középvállalkozások, amelyek rájöttek arra, hogy az összefogásukkal számos területen hatékonyabbak tudnak lenni, mint amilyenek egyedül lennének. Alkalmam volt korábban a Dél-Dunántúlon több szakmai szervezôdés munkájába is belelátni, illetve egynek a létrehozásában is aktív szerepet vállaltam, ez a régió gyógy- és termálfürdôit tömörítô egyesület volt, amely a mai napig mûködik. Ezek a szervezetek és tagjaik mind meglátták az összefogásban rejlô lehetôségeket.

— Mit lát a legfontosabb teendôknek, amelyekre megoldást hozhat a klaszterbe szervezôdés?

MISZLER MIKLÓS

— A klaszter megalakulásának mostani idôzítésében a pandémia okozta, a vendéglátó szektort és a hozzá kapcsolódó beszállítói kört is súlyosan érintô válsághelyzet jelentôs szerepet játszott. A kollégák elkezdtek beszélgetni egymással a helyzetükrôl, mindenki próbál gondolkozni azon, hogy mit lehetne csinálni annak érdekében, hogy ebbôl a helyzetbôl a vállalkozásaink ki tudjanak kerülni. Ugyanakkor felmerültek olyan dolgok is, amelyek nem a rövidtávú problémák megoldásáról szólnak, hanem hosszú távú célok elérését szorgalmazzák. Ez utóbbiak, azaz a hosszabb távra szóló, közösen kigondolt és együttes erôvel megvalósított tevékenységek tudják megalapozni a klaszter sikerességét. A legfontosabb célunk a helyi értékekre építô gasztronómia minôségének fejlesztése, ezt a közös érdekérvényesítéssel, a helyi termelôk egyre szélésebb körû, beszállítóként történô bevonásával, technológiai fejlesztésekkel, szakembereik képzésével, tudásuk új tapasztalatokkal történô bôvítésével, szakmai versenyek segítségével érhetjük el. Fontos mindezek artikulálása a közvélemény és a szakma irányába is, azaz közös marketingtevékenységek folytatása, rendezvények lebonyolítása is feladatunk lesz.

— Alelnökként milyen feladatok tartoznak önhöz és milyen tervei vannak ezek megvalósítására?

— Általánosságban a fejlesztések tartoznak hozzám, amely rendkívül széles spektruma a gasztronómiának és minden más szakterülettel is összefügg. Úgy gondolom, hogy a mai piaci környezetben azok a vállalkozások tudnak igazán elôrehaladni, amelyek nem elégszenek meg egy adott pillanat jó eredményével, hanem folyamatosan azon gondolkodnak, miképp tudnak valamiben különlegeset, újszerût létrehozni, hogyan tudnak valamiben hatékonyabbá válni, honnan tudnak valamilyen extra tudást szerezni, figyelnek a piacra és idônként megpróbálják

CÍMLAPSZTORI edukálni is a fogyasztókat. Saját vállalkozásainkat is ennek megfelelôen mûködtetjük. Most mindezt a klaszter szintjére kell emelni, amelyben leginkább a tagtársaknak és munkatársaiknak lesz szerepük, nyitottságot kell mutassanak ezeknek a céloknak az eléréséhez. Bízom benne, hogy ez zökkenômentesen fog mûködni, ugyanis a klasztertagokat megismerve hozzám hasonló gondolkodású emberekkel találkoztam.

— A technológia-korszerûsítés és -fejlesztés témakörben milyen fejlesztésre, megoldásokra, elôrelépésre lenne szükség a térségben és ezekre a klaszter miként képes reagálni, ön személy szerint mit tehet?

— A legutóbbi elnökségi ülésünkön javaslatomra hoztunk egy döntést, amely alapján megkezdôdik egy átfogó felmérés a klasztertagok körében a fejlesztési igényeikrôl, a klaszterrel szemben támasztott elvárásaikról, elképzeléseikrôl. A késôbbiekben csatlakozó tagok esetében is el fogjuk végezni ezt a felmérést.

Ez egy fontos kiindulópontja lesz annak, hogy a gasztronómiai fejlesztéseket milyen irányba szeretnénk elindítani. A munka rendkívül összetett, sok területet felölel, így egy alelnöktársammal, Felcser Dáviddal közösen összegezni fogjuk ezeket az elképzeléseket. Biztos vagyok benne, hogy egyéni fejlesztési elképzelések mellett olyanok is lesznek, amelyeket a klaszter tagjaival közösen tud megvalósítani. Az így megszületô fejlesztési terv irányvonaláról néhány hónapon belül készséggel számolunk be az érdeklôdôknek.

„Együtt helyezzük fel a várost az ország gasztrotérképére” Alelnök: ZACHÁR Zsolt (All’Elefante Kft.), belvárosi ingatlanok és teraszok, városi bérleti kondíciók — Azért csatlakoztam a klaszterhez, mert úgy gondolom, hogy a közösségben óriási erô van, együtt egy cél érdekében messzebbre juthatunk, ez akár a szlogenünk is lehetne!

— Mit lát a legfontosabb teendôknek, amelyekre megoldást hozhat a klaszterbe szervezôdés?

— A klaszterbe szervezôdés azért volt fontos, mert összefogva, együtt sokkal erôsebbek vagyunk, ami azt jelenti, hogy ha pl. bármilyen gasztronómiai esemény lesz a városban, mi is tudjunk róla, vagyis csak rajtunk keresztül rendezzék meg ezeket, hiszen mi képviseljük a szakmát.

— Alelnökként milyen feladatok tartoznak önhöz és milyen tervei vannak ezek megvalósítására? Kiknek az együttmûködésére támaszkodhat majd?

— Alelnökként a feladatom a pécsi belvárosi vendéglátóhelyek összefogása, még akkor is, ha van néhány üzlet, amelyik nem tagja a klaszternek. Ez biztosan okoz majd némi nehézséget. A terveim közt szerepel, hogy legyen a belvárosban egy gasztrotérkép, amely elirányítja az idelátogatókat. Fontosnak tartom, hogy a szûk belvárosban, azaz a Jókai tér – Király utca – Színház tér vonalon egységes menüárak legyenek, és a vendég döntse el, hogy hol kapott jobbat, többet a pénzéért. Elsôsorban a kamara együttmûködésére számítok, hiszen nélküle nem alakulhatott volna meg a klaszter.

Továbbá szeretném a polgármester urat és a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-t (PVH) is az ügy mellett tudni, hogy közösen, együtt helyezhessük fel a várost az ország gasztrotérképére.

Dél-Dunántúli Gazdaság — A belvárosi ingatlanok és teraszok, városi bérleti kondíciók témakörben milyen fejlesztésre, megoldásokra, elôrelépésre lenne szükség a térségben és ezekre a klaszter miként képes reagálni, ön személy szerint mit tehet?

— Ebben az évben lesz 25 éve, hogy bérelem az Elefántost, tehát van némi rálátásom a bérleti kondíciókra. Itt látom a legnagyobb problémát. Például miért kell a teraszok bérleti díját a megkezdett hónapra kiszabni, és miért nem a teraszhasználattal arányosan? Itt nagyon sok tennivaló van, reméljük, a klaszterrel közösen nagyobb esélyünk van, hogy elérjük a céljainkat. Ebben a té-

ZACHÁR ZSOLT

mában az évek során sok érdekes dolgot tapasztaltam. Az is fontos lenne, ahogy a PVH igazgatója, Szabó Szilárd is mondta, hogy a város célja az, hogy a Biokom és a PVH egybeolvadjon. Ez tavaly júniusban hangzott el (ott voltam), és mint tudjuk, még semmi nem történt ez ügyben. Remélem, klaszterként mi is alakíthatjuk a folyamatokat.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

SZAKMAI EGYÜTTMÛKÖDÉST KÖTÖTT A BME VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KARA A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁVAL A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (Kamara) évtizedes célkitûzése, hogy a helyi gazdaság meghatározó szereplôit, a fejlesztô és fejlesztési projekteken dolgozó vállalkozásokat támogassa széleskörû szolgáltatási és információs rendszerével. Ennek érdekében együttmûködik minden olyan szervezettel, tudásközponttal, mely a Baranya megyei vállalkozások fenti tevékenységében hatékony támogatást tud nyújtani. A kamara alelnökének, Herbály Istvánnak a helyi vállalkozások igényei alapján indított kezdeményezése az együttmûködés.

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK) szakterületének vezetô és meghatározó alakítója hazánkban, mely küldetésének tekinti, hogy együttmûködjön minden olyan szervezettel, tevékenységének középpontjába a minôséget helyezi.

A fenti célok érdekében a két fél együttmûködési megállapodást kötött, mely a következô területeken valósul meg: ■ Ipar 4.0 ismeretanyag átadása, gyakorlati tanácsadás, fórumok szervezése, konzultációk tartása.

■ A kamarai tagvállalkozások informatikai fejlesztéseihez a BME VIK gyakorlati tanácsadást ad, valamint KFI szolgáltatást bocsát rendelkezésre.

■ Közös pályázati lehetôségek felmérése mentén új programok és projektek kidolgozása indul meg.

■ A karon tanuló baranyai hallgatók számára a Baranyában mûködô releváns kamarai tagvállalkozások közös bemutatása, tekintettel a szakmai gyakorlatokra és a kooperatív képzésre.

A közeljövôben megkezdôdik az egyes együttmûködésben leírt feladatok meghatározása és részletezése.

MEGHATÁROZTÁK A FÔ IRÁNYELVEKET A kamara IT Bizottsága folytatta a tavaly megkezdett munkáját. Összejövetelükön egyeztették a stratégia fô irányait, melyhez konkrét akcióterveket dolgoztak ki. A fô pillérek az elôzô négy év stratégiájához kapcsolódnak, vagyis elôtérbe kerül a helyi szervezetek együttmûködésének támogatása, az iskolai IT szemléletformáló programok ápolása és fejlesztése, a helyi cégek számára a munkaerô megteremtése, közös képzések szervezése.

Az ülésen Gulyás Gergô bemutatta a Startup Campus Londont – vagyis milyen lehetôségeket kínál a szervezetük a cégek számára, amennyiben a brit piac iránt érdeklôdnek.

Mind a Kamara, mind a BME VIK azt reméli, hogy a versenyképes vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének, termékfejlesztésének támogatásával Baranya megye versenyképessége is növekszik, az egyetem kapacitásainak hatékony bevonásával új közös innovációs projektek indulnak.

A Kamara és a BME VIK elsô projektként mesterséges intelligencia témakörben képzést indítanak közösen a baranyai vállalkozások fejlesztése érdekében. www.pbkik.hu www.vik.bme.hu

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén négy szakmában indít TÁMOGATOTT mesterképzéseket: ■ cukrász ■ festô, díszítô, mázoló és tapétázó ■ kozmetikus ■ pincér ÖNKÖLTSÉGES formában: ■ autószerelô A képzések várhatóan májusban indulnak, a vizsga ôsszel lesz.

További információ: Authné Kállai Kata 06 20 407 4655 Várjuk jelentkezését!

A jelentkezési lap a honlapunkon érhetô el.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

TANULÓSZERZÔDÉS HELYETT SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZÔDÉS Kamarai duális képzési tanácsadók segítik ezek megkötését Új szakképzési rendszer indult a 2020/21-es tanévben. Február elején a Baranya megyei duális képzôhelyek több szakmában is megkötötték az elsô szakképzési munkaszerzôdéseket. Új jogszabályi környezetben, új tanügyi dokumentumok figyelembe vételével, más módszertannal – többek között ez jelenti a változást a szakképzésben. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara duális képzési tanácsadói online elôadássorozatot, személyes konzultációkat és fórumokat tartottak ágazatonként (gépészet, építôipar, szépészet, egészségügyi technika, kereskedelem és vendéglátás) a vállalkozóknak a szakképzô intézmények bevonásával, hogy segítsék az átállást.

A szakképzési reform sokkal tudatosabb képzéstervezést követel meg a duális gyakorlati képzôhelyektôl, mint eddig. A szakképzô iskolákkal, technikumokkal is a korábbinál szorosabb együttmûködés szükséges, mivel az elméleti és gyakorlati ismeretek a képzési dokumentumokban nem különülnek el.

A szakmai cselekvôképességre fókuszáló készségfejlesztésen van a hangsúly.

A gyakorlati képzôhelyeknek el kell készíteniük a teljes képzési idôre szóló képzési programjukat, tanulási eredmény alapú módszer alapján. Elvárásként jelent meg egy minôségközpontú szemlélet is az oktatási tevékenység tekintetében, ez egy új szintre emeli a cégeknél folyó szakmai képzést. Ha nincs a képzôhelynek minôségirányítási rendszere, a Kamarai Minôségi Szempontrendszernek kell megfelelni. Új követelmény továbbá a megfelelô szintû informatikai jártasság is, hiszen az adminisztráció jelentôs része elektronikus felületen fog történni.

A tanácsadók segítették a képzési dokumentumok elkészítését és felkészítették a képzôhelyeket a nyilvántartásba vételi eljárásra. Így a technikumokban az érettségi vizsgára épülô ágazati alapképzés után a tanulók a szakirányú tanulmányaikat duális képzésben már gazdálkodó szervezeteknél folytathatják a tanév második félévétôl.

Szeptembertôl a szakképzô iskolák 10. osztályos tanulói is a korábbi tanulószerzôdés helyett szakképzési munkaszerzôdést fognak kötni. Ennek elôkészítése érdekében a következô hónapokban további közös munkára hívjuk az érdeklôdô gazdálkodó szervezeteket, képzôhelyeket.

A képzésszervezés mellett az új típu-

sú szakképzési munkaszerzôdés sok munkaügyi és finanszírozási kérdést is felvet. Az új rendszerben tényleges munkavállalóvá válik a tanuló, hiszen szakképzési munkaszerzôdést köt a teljes képzési idôre, mely alapján munkabért kap. Ennek mértéke jóval magasabb, mint az eddigi tanulószerzôdéses rendszerben a tanulók havi juttatása. A munkabérük a minimálbér legalább 60%-a, azaz 100.440 Ft, amit még egyéb juttatások egészíthetnek ki. Próbaidô nincs, de a képzôhelyeknek lehetôségük van a legmegfelelôbb tanuló kiválasztására.

Az új szakképzési rendszer a vállalkozások számára új finanszírozási rendszert is jelent, melyben – mivel a költségek jelentôsen emelkednek – a támogatásuk is nô, és még sikerdíjjal is számolhatnak, ha a tanuló sikeres vizsgát tett.

Finanszírozási és munkaügyi témában a könyvelôknek online felkészítést szerveztünk, valamint telefonos, illetve személyes szakmai tanácsadásunkat is igénybe lehet venni. Az új szakképzési rendszerrôl összefoglaló kiadványt készítettünk.

Szakképzési munkaszerzôdést kötne?

A kamara honlapján a duális képzéssel kapcsolatban minden információt megtalál és vegye igénybe a duális képzési tanácsadói szolgáltatásokat!

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

BETTER FACTORY: MÁRCIUS 18-IG ADHATÓK BE AZ ELÔZETES JELENTKEZÉSEK Gyártó kkv-k, mûvészek és technológiai beszállítók regisztrációját várja a Better Factory nemzetközi partnerség.

Mely területek támogathatók?

– mûanyag- és gumigyártás – bútor- és faipar – élelmiszergyártás és mezôgazdaság – építôipar – fém- és gépipar – textil- és bôrgyártás

Kikbôl és hogyan állnak össze a konzorciumok?

Minden konzorciumot 1 gyártó kkv (vagy mid-cap*), 1 mûvész és 1 technológiai beszállító alkot. A kialakításban az opcionálisan igénybe vehetô robotikai és automatizálási piactér („RAMP”) segít.

Miért érdemes jelentkezni?

A kiválasztási folyamat végén a kiválasztott szereplôk konzorciumokat (csapatokat) alkotnak, melyek egyéves kísérleti projektjeit pénzügyileg, tréningekkel, mentorálással és más szolgáltatásokkal is támogatja a Horizont 2020 program.

Hány konzorcium nyer?

Felhívásonként 8 konzorcium kap támogatást.

Mennyi pénz nyerhetô el?

A konzorciumok összesen 200.000 € összeget fordíthatnak sikeres projektjeikre. Ebbôl 50.000 €-t kap a gyártó kkv, ugyancsak 50.000 €-t a mûvész, és 100.000 €-t a technológiai beszállító.

Hogyan kell elszámolni?

A támogatás részletezés nélküli átalány összeg (lump sum).

Hány nyílt felhívás várható? Összesen 2. Most az elsô felhívás elôkészítô szakaszában vagyunk.

Mi a cél?

A cél a gyártó kkv-k digitális transzformációjának segítése, az új és személyre szabott termékek kitalálása és gyártása, újratervezése a mûvészek és technológiai beszállítók segítségével.

Milyen elvek mentén valószínûbb a nyerés?

Lean-agilis gyártási folyamatok, design, termelésoptimalizálás, innovatív zöld termelési modellek.

Ki adja meg a konkrét témát?

A konzorciumok pályázatai a gyártó kkv-k kihívásainak / problémáinak megoldását kell hogy célozzák.

Határidôk: Lásd az ábrát!

További információ és regisztráció: https://betterfactory.eu/ Kapcsolat: Császár Gergely csaszar.gergely@pbkik.hu *Mid-cap: közepes tôkeértékû vállalkozás. A pályázatban a pénzügyi szempontból kkv-nek minôsülô, de max. 3000 fôs alkalmazotti létszámmal mûködô vállalkozások vehetnek részt.

A Better Factory projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából a 951813 számú támogatási szerzôdés alapján kapott támogatást.

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÉL: A CO -KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE 2

10 ország 13 partnere vesz részt abban a Horizont 2020 projektben, melyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Dél-Dunántúli Gépipari

Klaszter

menedzsment

szervezeteként nyert el.

A konzorcium a részt vevô klaszterek tagságait is figyelembe véve mintegy 1717 kkv, 341 nagyvállalat és 93 egyetem, kutatási és innovációs intézet közös hálózatából áll.

A 2021 júniusában induló 36 hónapos AMULET projekt célja, hogy jelentôsen hozzájáruljon a CO2-kibocsátás

csökkentéséhez az EU-ban a kkv-k szerepének megerôsítésével, az innovációk klaszterek által való támogatásával.

Az AMULET feladata az új értékláncok létrehozása a korszerû könnyûsúlyú anyagok elterjedésének segítésével a különbözô területeken, a régiók és ágazatok közötti tudástranszfer révén.

A VÁLLALKOZÓI GONDOLKODÁS TÁMOGATÁSA A FIATALOK KÖRÉBEN UNIÓS SZINTEN Egy új, online tanulási platform segítheti a fiatalokat, hogy belépjenek a munka világába.

Az Európai Unió által finanszírozott Karrier4.0 projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport többnyelvû tanulási platformot fejlesztett ki a fiatalok vállalkozói gondolkodásának és cselekvésének, valamint digitális készségeinek fejlesztésére.

A projektet vezetô RUB Munkatudományi Intézetének professzora, dr. Martin Kröll szerint a jó gyakorlatok alapján kialakított online tanulási platform további elônyöket kínálhat a szakoktatás és -képzés, valamint az európai szintû karrierorientáció számára.

Az új, már kipróbált eszköz segítségével a fiatalok mentorok kíséretében megtanulják, hogyan lehet fenntartható szakmai perspektívát kialakítani, vagy új piacképes szolgáltatást létrehozni, és azt a piacon megalapozni. A tanulási platform segítségével a fiatalok

konstruktív, szakmai és gyakorlati visszajelzéseket kapnak. A mentorok döntô mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok eligazodjanak a munka világában.

A koncepció agilis irányítási módszereken alapul, és figyelembe veszi a megatrendeket is. A cél egy személyes szakmai fejlesztési terv megtervezése és folyamatos fejlesztése az egész Európából részt vevô tapasztalt mentorok támogatásával. Ennek a koncepciónak az a célja, hogy segítsen a fiataloknak egyensúlyba hozni erôsségeiket a piac által elvárt kompetenciákkal.

A tanulási platform lehetôvé teszi a mentorok és a mentoráltak közötti köz-

vetlen kommunikációt a hatékonyabb visszacsatolási folyamatok és a jobb minôségirányítás, valamint az együttmûködô és önálló tanulás érdekében.

Projektötletekkel rendelkezô fiatalok, valamint mentorok jelentkezését várják a projekthez!

A platform béta tesztelésére a kamara várja az érdeklôdô 16–25 éves korú fiatalok, valamint a mentorok és szakértôk jelentkezését.

A projekt keretében a mentorok a következô témákban kapnak képzést a mentori tevékenység megkezdése elôtt: Kommunikációmenedzsment és csatornák, Design Thinking, Konstruktív viszszajelzés, Agilis projektmenedzsment a digitális világban, Önszervezés–menedzsment a digitalizáció korában.

További információ és jelentkezés: Nagy Eszter – nagy.eszter@pbkik.hu Pohli Krisztina – pohli.krisztina@pbkik.hu

SACHE – ÚJ ÜZLETI LEHETÔSÉGEK A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV SZEKTORBAN A nemzetközi projekt célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális és kreatív ipari szereplôk, valamint helyszínek nem csupán turisztikai célokat szolgálhatnak, hanem üzleti együttmûködések alapjai is lehetnek.

A projekt részeként elkészült stratégia feltárja a projektben részt vevô országok

helyzetét a kitûzött célokkal kapcsolatban és megalapozza az elérésük módszertanát.

Interjúk és workshopok segítségével vonták be az érintett csoportokat a stratégia kidolgozásába, mely alapján elkészült egy tréning- és egy akcióterv. Az idei évben a projektpartnerek tesztelni fogják a módszertant: márciusban a kamara szervezésében is sor kerül a tréningekre és workshopokra, majd tesztjelleggel egy pályázati felhívást is közzétesznek.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

A DDGK KLASZTER HÍREI Benchmarking az acélárak változásának jegyében

Fotó: Büttner Kft.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) benchmarking ülésén ismét szép számmal képviseltették magukat a tagok, hiszen a fô téma gyakorlatilag mindenkit érzékenyen érintett. Ezúttal a nemzetközi acélárak, lemezárak sokszor drasztikus emelkedésérôl volt szó.

vagy csak nehezen jutnak hozzá a munkájukhoz szükséges anyagokhoz.

Másrészt a világban tapasztalható vasérc szûkössége – a kevesebb kitermelés okán – is lehet oka az áremelkedéseknek. Mások hozzátették, hogy elképzelhetô, hogy az acélkohók is kisebb mennyiséget állítanak elô, ami szintén megemeli az árakat.

További probléma, hogy egyes már megkötött szerzôdéseket nem tudnak módosítani, így azok vélhetôleg kisebb nyereséggel fognak realizálódni. A tárgyalás alatt lévô szerzôdéseknél pedig

A résztvevôk beszámoltak arról, hogy tevékenységüknél fogva hogyan érintette/érinti ôket a kialakult helyzet.

A beszámolókból egyértelmûen kiderült, hogy a jelenlegi helyzetre senki nem tudott felkészülni idôben, annyira hirtelen jött az áremelkedés. A cégek közül sokan 30-40%-os drágulást is tapasztaltak, de akár még a 90%-os emelés sem volt ritka.

A vállalatok a mûködésüknél fogva nem tudnak betárolni nagyobb mennyiségû alapanyagot, így kénytelenek a megemelkedett árakkal számolni ajánlatadásaiknál. Az elhangzott vélemények alapján több tényezô okozza a kialakult helyzetet. Egyrészt Kína egész egyszerûen felvásárolta az alapanyagokat, így az európai piacok nem,

nem tudják a vevôkre hárítani a többletköltséget, mert a hirtelen áremelkedés bizalomvesztést okozhat a partnereknél, így legtöbben a hatékonyság növelésével próbálják versenyképessé tenni az üzletet. Az új szerzôdéseknél pedig leghasznosabb, ha az ajánlati árat a világpiaci fém (pl. réz) árához kötik, mellyel rugalmasan lekövethetô a fémárváltozás.

Sajnos egyelôre meg sem tudják jósolni, mikor lesz az emelkedô tendenciának vége. A legóvatosabb becslések szerint is legalább 2-3 hónapig is eltarthat ez az állapot, utána kezdôdhet meg egyfajta újbóli árcsökkenés, a piaci kereslet és kínálati viszonyok visszarendezôdést követôen.

Adminisztrációs tevékenységek automatizálása, avagy digitalizáció a DDGK tagjainál A januári benchmarking ülésen fórumtémaként szerepelt a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterben (menedzsmentszerv: PBKIK) a digitális iroda, azaz a cégek mûködésében az egyes munkafolyamatok egyszerûsítése, automatizálása, a számlázástól kezdve a HR-tevékenységeken át a projektmenedzsmentig. Célja az idômegtakarítás (és egyben költségmegtakarítás) és a papírfelhasználás minimalizálása.

A tagok képviselôi megvitatták egymás között, kinek milyen bevált módszerei vannak ezzel kapcsolatban, milyen fejlesztéseket terveznek. A felsorolásokban a résztvevôk hallhattak a különféle vállalatirányítási rendszerekrôl, ezek elônyeirôl, hátrányairól.

A résztvevôk elmondták, hogy a legjobb, mikor a céget alakítják a különbözô szoftverekhez, mert akkor a legegyszerûbb, leginkább testhezállóbb a használatuk, azonban egy szoftver személyre szabása sokszor költséges beruházás. Egyes vélemények szerint a sztenderd rendszerek, a dobozos megoldások jobban használhatók, és nem teszik ki a céget a szoftverfejlesztô cég monopolhatalmának.

Problémát jelenthet, hogy a tagoknak alkalmazkodniuk kell a partnereik elvárásaihoz, ezeket az igényeket – pl. számlázással, ajánlatadással kapcsolatban – integrálni szükséges a saját rendszereikbe.

A digitális HR-folyamatokat illetôen egyes klasztertagoknál a fizikai dolgozók kihelyezett terminálokon tudják követni a mûszakbeosztásukat, elektronikusan rögzítik a szabadságigényeiket, a munkalapokat elektronikusan küldik ki a dolgozóknak, akik ez alapján végzik el pl. egy munkadarab legyártását.

A cégek sokszínû tevékenységébôl adódóan sokféle mûködést lehet ta-

❯

KLASZTER pasztalni, emiatt amíg az egyik rendszer használata az egyik cégnek jó, addig a másik cégnek nem használható.

Sok cég saját informatikussal oldja meg rendszereik használhatóbbá tételét. Összességében elmondható, hogy a cégek digitális fejlesztése elengedhetetlen, minél jobban tudják bevezetni és alkalmazni az ilyen jellegû technológiákat, annál hatékonyabbá képesek tenni a mûködésüket, növelni a versenyképességüket.

A középfokú duális képzés változásai, és annak hatásai a DDGK tagjaira nézve A 2020 januárjában hatályba lépett új szakképzési törvény értelmében jelentôsen megváltozott a középfokú duális képzés rendszere. Alapesetben változott az iskolák megnevezése, valamint a diákok már az új szakmajegyzékben szereplô szakmákat tanulják. A törvény értelmében a diákok tanulószerzôdés helyett szakképzési munkaszerzôdéssel végzik a gyakorlatot a duális képzôhelyeken, vagyis cégeknél, akár már 15 éves kortól. A szakképzô iskolákban a második évben, a technikumokban pedig a harmadikban kezdôdik a szakosodott képzés. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintûnek felel meg. A szakképzô iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

Fotó: pexels.com

További változás, hogy már nem csak a rászoruló diákok, vagy a hiányszakmát tanulók kapnak ösztöndíjat, hanem az elsô (szakképzô iskolák esetében), illetve az elsô két évben (technikumok esetében) mindenki, valamint azok a tanulók, akik felsôbb évfolyamokban nem duális partnernél, hanem a szakképzô intézményben járnak szakmai oktatásra. Ezt alapszabályként mindenkinek duális képzés keretében egy cégnél/intézménynél kell végezni, a diákok pedig többé nem tanulószerzôdéssel, hanem szakképzési munkaszerzôdéssel, munkaviszony keretében dolgoznak majd.

A benchmarking ülésen a DDGK menedzsment szerve, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara humánerôforrás-fejlesztési projektirodájának vezetôje, Piacsek László által bemutatott prezentációban részletesen ismertette a tagoknak az új törvényi változásokat.

Szó esett a képzôhelyek, az iskolák és a diákok jogairól és kötelezettségeirôl is.

A koronavírus-járvány miatt a szakképzô helyek sok esetben nehéz helyzetbe kerültek, az új törvényi elképzelések még nehezebb helyzetbe hozhatják a cégeket. Az új jogszabály értelmében a gyakorlati oktatást elsôsorban külsô képzôhelyeken – cégeknél, vállalatoknál – valósítanák meg. A kialakult helyzet miatt a cégek ezt most egyáltalán nem, vagy csak részben tudják megtenni.

Az ülésen elhangzott, hogy a változtatások bérfeszültségeket okozhatnak a cégen belül, hiszen nemritkán olyan magas béreket kellene fizetniük

Dél-Dunántúli Gazdaság a tanulóknak, ami a több éve ott dolgozó szakmunkások érdekeit sérthetik.

Továbbá megjegyezték, hogy ne a vállalat legyen az elsôdleges kötelezett a duális képzés gyakorlati részében, hanem az iskola, figyelembe véve, hogy a cégek a fô feladata a termelés, nem pedig a képzés.

Miután minden érintett tag elmondta a véleményét a témával kapcsolatban, a klaszter elnöke felkérte a klasztermenedzsmentet, hogy a kamarával szorosan együttmûködve dolgozzanak ki egy olyan lobbianyagot, amelyet meg tudnak küldeni a döntéshozók felé. A résztvevôk megállapodtak abban is, hogy 2021. március 15-ig egy újabb benchmarking ülést fognak a témával kapcsolatban tartani.

Készül a nemzeti klaszterstratégia A Pénzügyminisztérium (PM) Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelôs Helyettes Államtitkársága 2020 ôszén párbeszédet indított a Magyarországon mûködô klaszterekkel. Ennek célja a nemzeti klaszterstratégia megalkotása.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a hatékony kormányzati egyeztetés és régiós klaszterlobbi érdekében összegyûjtötte 7 dél-dunántúli klaszter véleményét, tapasztalatait és javaslatait. A kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és Építôipari Technológiai Klaszter mellett az anyagban jelentôs hozzáadott értéket képviselt az Alkalmazott Földtudományi Klaszter és az Információmenedzsment Innovációs Klaszter véleménye.

Az összesített, a régiós klaszterfejlesztési irányok együttes kijelölését célzó javaslatot a kamara eljuttatta a PM és a klaszterstratégiaalkotást koordináló szervezet részére.

A folyamat részeként a PM február 4-én országos stratégiai workshopot tartott. Felmérték emellett a klaszterekben szerepet vállaló tagszervezetek véleményét is, tovább bôvítve a véleménykérést a klaszterben folyó munka értékelése, fejlesztése, a jövôbeli irányok meghatározása érdekében.

A stratégiát 2021 májusára tervezik elkészíteni.

15

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

SÁNTA ATTILA „EZZEL A CSAPATTAL NEMCSAK CSATÁT LEHET NYERNI, HANEM HÁBORÚT IS” Elképesztô tempóval fejlôdik a világ második vezetô csatlakozórendszer-gyártó vállalata, az Amphenol Pécsett alapított cége.

Az akkumulátortechnológia terén mûködô, kábelek és csatlakozók összeszerelésével, több európai prémium autómárka elektromos autóihoz egy kiemelt fontosságú akkumulátoralkatrész gyártásával foglalkozó vállalkozás az elmúlt egy évben megháromszorozta munkavállalói számát. Az amerikai-kínai érdekeltségû világvállalat pécsi egysége célul tûzte ki, hogy az elektromos autózás terén néhány éven belül megkerülhetetlen legyen hazánkban.

— Két évvel ezelôtt extra rövid idô alatt teljesen az alapoktól kellett felépíteni a pécsi vállalatot. Az Amphenol világcég részérôl érkezett az igény egy jelentôs megrendelés kiszolgálására, így a cégalapítástól a telephely megtalálásáig, a munkaerô toborzásáig volt feladat bôven – idézi fel a közelmúlt történéseit SÁNTA ATTILA gyárigazgató, cégvezetô.

— Szerencsém volt, hogy a régi elcoteqes vezetôi csapatból sikerült felépíteni az Amphenol menedzsmentjét, az összeszokott csapat tagjai átlagosan 23 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek az elektronikai iparban. Nemrégiben volt egy kétnapos stratégiai megbeszélésünk, ami után meggyôzôdéssel állíthatom, hogy ezzel a csapattal nemcsak csatát lehet nyerni, hanem háborút is. Amikor ez az érzés megvan egy cégvezetésben, akkor az négyzetre emelheti a teljesítményt.

— Hogy sikerült megvetnie a lábát a cégnek Cserkúton?

— Az elektromos autó üzletág rakétasebességgel fejlôdik. Az Amphenol következô négy-öt évi terveiben még az szerepelt, hogy elég lesz egy ötven fôs operáció Magyarországra a projektekhez, ma pedig a gyártóegység megnyitása után másfél évvel már 120-an dolgozunk egy 7000 négyzetméteres épü-

letben. Igaz, hogy egy másik helyen kezdtük a gyártást, de azt a csarnokot már aznap kinôttük, amikor felavattuk.

Hirtelen akkora igény keletkezett a munkánkra, hogy folyamatosan újra kell optimalizálnunk a mûködésünket.

— Miként lehet követni ezeket a változásokat?

— Újratervezéssel és koncepcióváltással. A feladatok növekedése és a Covid-19 miatt is szükség van változtatásokra, a menedzsment összetételének csiszolására. A kínai cég kihelyezett gyártásaként indultunk, a mérnöki feladatokat Kínából látták el, az értékesítést az USA-ból, de a járvány sok mindent felülírt, így önállóan mûködni képes üzemmé kellett válnunk. A másik változást pedig a termékeink iránti megnövekedett igény jelenti. Rákerültünk az európai térképre, ez váratlanul nagy érdeklôdést indukált. Magyarország elkötelezett, hogy az elektromos autógyártás, azon belül is az akkumulátorgyártás meghatározó szereplôje legyen Európában. Ez is a kereslet további növekedését okozza, okozhatja.

— Egy világcég kicsi egységeként mekkora mozgástere van a cég alakítását illetôen?

— A multinacionális cégek mûködésével ellentétben az Amphenol szinte mindenben szabad kezet ad. Ezt a világcéget 1947-ben alapították, egy New York-i tôzsdén jegyzett vállalatról beszélünk, világszerte 180 gyárral. Ez 180 jogi személyiséget takar, azaz minden gyár önállóan dolgozik, a lényeg, hogy Amphenol csatlakozóval dolgozzon, törekedjen más Amphenol cégekkel az együttmûködésre és profitábilis legyen a mûködése. A pécsi gyárban több lábon akarunk állni, hosszú távú mûködésre és folyamatos növekedésre rendezkedtünk be. Terveink szerint a következô 3-5 évben 350-400 fôre duzzadhat fel a létszámunk, 3 év múlva pedig el akarjuk érni az 50-60 millió dolláros bevételt.

— Cégvezetôként mi a mozgatórugója, milyen elvek, értékek mentén végzi a munkáját?

— Ha egy szóval kell megfogalmaznom, akkor az a flexibilitás. Adaptívnak kell lennünk a változásra és ahogy az tudvalevô, nem a leggyorsabb, nem a legerôsebb fog túlélni, hanem aki a leggyorsabban képes reagálni a változásokra. Emellett úgy vélem, ha hagyjuk szárnyalni, alkotni a kollégáinkat, akkor egy motivált csapat jön létre, és mindennap felemelô élmény egy motivált csapat tagjának lenni. Értékes, kiváló emberekkel dolgozhatok, akik önállóan is elképesztô teljesítményre képesek, de ha még csapatban is, akkor a siker sem fog elmaradni.

— Miként tudott beágyazódni a vállalat a baranyai gazdaságba?

— Lokálpatriótaként gondolkodom, ezért ahol lehetôségünk volt beszállítót választani, ott magyar partnert, lehetôleg helyi vállalkozást részesítettünk elônyben. Igyekszünk hosszú távú kapcsolatokat létesíteni, és lehetôleg mindent helyben szerzünk be. Kiváló a viszonyunk a pécsi, a megyei, a régiós vállalkozásokkal, ahogy az iparkamarával és a HIPA-val is, keressük is a kapcsolódásokat, például együttmûködést kezdeményeztünk a PTE-vel a mérnökképzést illetôen.. Ezek a partnerségek is hozzájárulnak a továbbfejlôdésünk sikeréhez.

K.T.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

MEGSOKSZOROZÓDTAK A LEHETÔSÉGEK A NEMZETKÖZI ÜZLETI PARTNERKERESÉSBEN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által a dél-dunántúli régióban mûködtetett Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat számos eszközzel segíti jelen helyzetben is a vállalkozások nemzetközi üzleti partnerkeresését és piacra lépését.

Míg ez eddig meglehetôsen költség- és idôigényes feladat volt az utazási- és szállásköltség, a szervezés, a személyes fizikai részvétel, adott esetben a belépôdíj miatt, most egy egyszerû regisztrációval, üzleti ajánlat megfogalmazásával és tárgyalások online lebonyolításával gyorsan és díjmentesen megvalósítható.

Elôny, hogy többségében ugyanazon az online platformon (B2match) bonyolítják le a rendezvényeket, beleértve a tárgyalásokat is, így a vállalkozónak elég pár egyszerû lépést megtennie, az összes többit azonos módon tudja már használni.

Regisztráció – rövid cégleírás (2-3 mondat), üzleti profil (akár korlátlan számban) az aktuális igényeknek megfelelôen (keres/kínál), fénykép, logo feltöltése (megkönnyítve a felismerhetôséget/személyesebbé téve a profilt).

Tárgyalásra jelölés – folyamatosan lehet tárgyalásra jelölni a résztvevôket, így az a vállalkozónak legmegfelelôbb idôben és általa választott idôtartamban tud tárgyalni. Célszerû maximálisan kihasználni a tárgyalási idôt a legígéretesebbnek tûnô résztvevôket jelölve, DE érdemes egy bemutatkozó üzenet küldésével akár az összes résztvevôvel felvenni a kapcsolatot.

Online kétoldalú tárgyalás – a tárgyalási idôpontot el kell fogadnia a meghívott félnek, majd a B2match felületen belül a meghatározott idôpontban lefolytatni a tárgyalást (javasoljuk még elôzetesen ellenôrizni,

1.

2.

3.

hogy a használt laptop kamerája és mikrofonja megfelelôen mûködik-e).

Ezek a díjmentes online lehetôségek minden vállalkozás számára elérhetôk, ráadásul az ilyen szakirányú rendezvények száma jelentôsen megnôtt, válaszként a Covid okozta korlátozásokra. Az alábbi összeállításban az elsô negyedévre szervezett rendezvényeket és nemzetközi üzletember-találkozókat ismerheti meg:

2021. 06. 16–17. Élelmiszeripari megoldások a 21. században – Food Technology 2021

Kreatív ipar

IT

2021. 04. 26-30. Divat- és textilipari beszállítói napok – Fashion Match Supply 2021

2021. 05. 10–12. B2B Software Days 2021

Multiszektorális 2021. 04. 14–15., 28–29. A gyártás és kiskereskedelem új korszaka – nemzetközi üzletember-találkozó 2021. 05. 18–20. Global Innovation Summit 2021

Egyéb Gépipar, fémmegmunkálás, elektronika 2021. 03. 11–12. Nemzetközi gépipari üzletember-találkozó – International Machinery Forum 2021 2021. 04. 12–15. Hannover Messe – Technology & Business Cooperation Days 2021 2021. 04. 15. EENGINEX 2021 – online gépipari és elektronikai beszállítói fórum 2021. 04. 21. INNOFORM(r)2021 – Nemzetközi konferencia és üzletembertalálkozó Építôipar 2021. 03. 23. Future of Building 2021 Élelmiszeripar 2021. 03. 10–12. Mindent a legújabb mindenmentes termékekrôl – Free From Food Asia nemzetközi konferencia és úzletember-találkozó 2021. 03. 11–16. Japán élelmiszeripari üzletember-találkozó 2021. 06. 09. Élelmiszeripari beszállítói fórum – Food eirEEN 2021

2021.05.31-06.11. Get ready for Japan – Üzleti lehetôségek és exportképzés A programok remek alkalmat biztosítanak az aktuális technológiai trendek megismerésére és a témához kapcsolódó tudás megosztására, K+F kapcsolatok kialakítására. Továbbá lehetôséget nyújtanak a részt vevô cégeknek, hogy nemzetközi vevôket és üzleti partnereket ismerjenek meg elôre egyeztetett kétoldalú B2B tárgyalások keretében.

A jelenlegi helyzetre való tekintettel mindegyik program ONLINE formában valósul meg. A részvétel ingyenes és regisztrációhoz kötött. Éljen a partnerkeresési lehetôséggel ön is! Készítsen részletes és figyelemfelkeltô profilt és foglaljon tárgyalásokat a részt vevô cégekkel.

További segítség a regisztráció menetéhez: https: //ittesmost.b2match.io/how-it-works További kérdés vagy felmerülô probléma esetén keresse az Enterprise Europe Network irodáját: eenpecs@pbkik.hu, tel.: +36 72 507 125

#EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

„IPARJOGOS” PÁLYÁZATOK Az iparjogvédelmi oltalomszerzés néha jelentôs költségekkel jár, melyeket nagy mértékben enyhíthetnek a különbözô pályázati források.

Az alábbiakban a jelenleg elérhetô forrásokat ismertetjük röviden.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) meghosszabbította a „Szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdonvédelmét szolgáló tevékenységek támogatása az alkotások hasznosulásának elômozdítása érdekében” címû, 2020-1.1.3-IPARJOG pályázat beadási határidejét 2021. december 31-ig.

A pályázat 100%-os intenzitású, utófinanszírozású támogatást nyújt területi korlátozás nélkül. A pályázók köre tekintetében fontos információ, hogy magánszemélyek és vállalkozások egyaránt igénybe vehetik. A támogatható tevékenységek között a szabadalmi, használati mintaoltalmi és véd-

jegy-, valamint formatervezési mintaoltalmi bejelentéshez kapcsolódó költségek is megtalálhatók, hazai, európai uniós és nemzetközi oltalom esetében egyaránt. Jelen felhívásra 2021. december 31-ig lehetséges pályázni, folyamatos beadással. A pályázati felhívás az NKFIH oldalán érhetô el.

Ideas powered for business SME FUND – Intellectual property vouchers (GR/001/21) 2021. január 11-tôl a kkv-k számára egy 20 millió eurós támogatási alap nyújt segítséget szellemitulajdon-jogaik védelmében. A támogatási alap mûködését az Európai Bizottság és az EUIPO támogatja.

Az új program szintén utófinanszírozás formájában biztosít pénzügyi támogatást a vállalkozásoknak, cégenként legfeljebb 1500 euró értékben. A támogatás védjegyek és formatervezé-

si minták bejelentését könnyíti meg a cégek számára, azok költségeinek 50%-ára lehet pályázatot benyújtani.

Idén összesen öt pályázati fordulóban lehet támogatást igényelni.

A követelményekrôl, a határidôkrôl és egyéb tudnivalókról az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) magyar nyelven is elérhetô weboldalán tájékozódhatnak.

Léteznek továbbá olyan pályázati felhívások is, amelyek komoly elôfeltételek teljesítése után vehetôk csak igénybe – és iparjogvédelmi költségek szintén finanszírozhatóak a forrás terhére –, melyeket a szûk pályázói kör miatt itt nem jelentetünk meg.

Az ezekkel kapcsolatos részletes információk az alábbi linken érhetôk el.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában mûködô Szellemitulajdon-védelmi Információs Pontban dr. Liber Noémi várja kérdéseiket.

MEGÚJULT AZ SZKK IPARI ÉS INNOVÁCIÓS TANÁCSADÓ TESTÜLETE Megtartotta idei elsô ülését a Szentágothai János Kutatóközpont Ipari és Innováció tanácsadó testülete, melyet Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára vezet. A testületnek olyan vállal-

kozások képviselôi a tagjai, akik szaktudásukkal és javaslataikkal segítik a kutatóközpont projektjeit és ötleteikkel hozzájárulnak a kutatási irányvonalak gazdasághoz közelítéséhez. A feb-

ruári ülésen két új tag csatlakozott a területhez: Fehér Károly, az iBioscience Kft. vezetôje és Herbály István, az RGNet Kft. vezetôje, aki egyben az MKIK Innovációs elnöke is. Az ülésen Prof. dr. Helyes Zsuzsanna, az SZKK elnöke mutatta be a kutatóközpont 2020-as évi munkáját. A sok szakmai elismerés mellett két új kutatócsoport is alakult.

A dr. Tóth Attila vezette Celláris bioimpedancia kutatócsoport és az Élelmiszer-Biotechnológiai kutatócsoport, utóbbi céges kötôdéssel (dr. Czéh Árpád – Soft Flow Kft.), mely együttmûködés a testület egyik nagy eredménye. Az ülésen emellett az SZKK tervezett stratégiai irányvonalait véleményezték a jelenlévôk.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMA

A TANULÓIK KÖZÜL MA MÁR TÖBBEN A MUNKATÁRSAIK A szakember-utánpótlás szinte minden cégnek problémát jelent, ahogy Dél-Magyarország egyik legjelentôsebb elektromos szerelôipari vállalkozásának, a Délviv Kft.-nek is.

Megrendelôik között ott van a MOL Nyrt., a Pannon Hôerômû, az E-ON és több, más ipari cég is. Emellett számos közintézmény, kereskedelmi és egészségügyi létesítmény elektromos hálózatának kiépítését is ôk végezték el. Tevékenységük színvonalát a jól képzett, gyakorlott szakembereken túl a minôségbiztosítási rendszerek garantálják. Annak érdekében, hogy ezt a magas szakmai színvonalat továbbra is tartani tudják. a szakember-utánpótlásuknak biztos hátteret jelent, hogy már hosszú ideje foglalkoznak tanulókkal. Ez év február elsejétôl pedig már az új rendszerû duális képzés keretében négyen vesznek részt a Délviv Kft. gyakorlati képzôhelyén az érettségihez kötött kétéves képzésben.

KOVÁCS MÁTYÁS

— Az utóbbi idôben a tevékenységünkben elôtérbe kerültek az ipari területen mûködô nagy cégekhez kapcsolódó szerzôdéses munkák. Az említett ipari területen jellemzôen nagyon magasak a szakmai elvárások. A megrendelô igényeinek megfelelô minôségbiztosítási, minôségirányitási rendszerekkel és kü-

lönféle tanúsítványokkal kell rendelkezni annak, akit egy-egy munka elvégzésére kiválasztanak – kezdi beszélgetésünket KOVÁCS MÁTYÁS, a Délviv Kft. ügyvezetô-igazgatója. — Természetesen vannak a hagyományos épületvillamos villanyszereléshez kapcsolódó vállalásaink is, de ezek jelenleg kisebb részt jelentenek a bevételeinkbôl az ezen a területen kialakult kaotikus helyzet miatt.

Sok mérnök – fiatal és idôsebb egyaránt – dolgozik a cégnél, a kialakult gyakorlat szerint a szakember-utánpótlásuk érdekében tanulóképzéssel is foglalkoznak. Gyakorlati képzôhelyként már hosszú évek óta folyik náluk a villanyszerelô tanulók képzése, jelenleg tizenegyen sajátítják el a szakma alapjait.

Közülük négyen már az új duális rendszerû képzésben vesznek részt, ôk érettségi után döntöttek úgy, hogy villanyszerelôk lesznek. Velük szakképzési munkaszerzôdést kötöttek már, s a juttatásuk is magasabb, mint a többieknek, akik tanulószerzôdéssel vannak náluk.

Már a kezdetek óta az elsôdleges céljuk volt a széleskörû és speciális ismeretekkel rendelkezô szakemberek kinevelése. A most bevezetésre kerülô duális képzés pedig ehhez megteremti a lehetôségét annak is, hogy a tanulók több idôt tölthetnek a kinti munkahelyeken, az elsô év második félévében heti három, míg a második évben négy napot.

— Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a szakma széles spektrumát – legyen az erôs- és gyengeáramhoz kapcsolódó – mûveljük – emeli ki Kovács Mátyás. — Nem csak épületek installációs szerelését végezzük, hanem erômûvekben, a szénhidrogénipar és az élelmiszeripar területén is rendszeresen dolgozunk, nagy létesítmények komplex rendszereit építjük ki. Az is a tanulók szakmai fejlôdését segíti, hogy a telephelyen, illetve a mûhelyünkben történik a külsô munkálatokhoz szükséges anyagok elôkészítése, adott esetben a berendezések elôszerelése. A rövid közös munka ellenére az új rendszerû képzésben részt vevôkrôl eddig kedvezôek a tapasztalataink, azt látjuk, hogy valóban meg akarják tanulni a szakmát. Ez az el-

sô tanév, hogy az új rendszerben indulnak osztályok, a „gyerekbetegségei” most kezdenek kijönni, nem készült el teljesen az adminisztrációs háttere, s kérdés, hogy a jelenleg gyakorlati képzôhelyként mûködô cégek, vállalkozások képesek lesznek-e a képzés anyagi, eszköz- és „humán” hátterét megteremteni.

A tanulóiknak saját kéziszerszámkészletük van, munkaruhát kapnak, étkezési hozzájárulásban részesülnek, ezek mellett igyekeznek a környezô településen élôk bejárását is megoldani.

Fontosnak tartják, hogy a munkahelyeken valós feladatokat kapjanak, hogy megtapasztalhassák a jól végzett munka örömét. A tanulóikat a többi dolgozóval egyenrangú partnerként kezelik. A végzettek közül a jól teljesítôket alkalmazzák, ma már a villanyszerelô dolgozóik többsége egykor náluk sajátította el a szakma alapjait.

Több módon is igyekeznek a szakember-utánpótlásukat megoldani, többek között az iskolaszövetkezeten keresztül is fogadnak fiatalokat, mûszaki pályára készülô egyetemistákat, akik elsôsorban a nyári idôszakban jelentenek nagy segítséget. Ezek a fiatalok már számos olyan ismerettel rendelkeznek, ami jelentôs támogatást jelent a napi rutinmunka során. Tudnak AutoCad terveket olvasni, az egyes munkák elôkészítésekor, az azokhoz szükséges mûszaki anyagok és költségvetések elkészítésében segédkezni.

Mindemellett jó kapcsolatot alakítottak ki a Baranya Megyei Szakképzési Centrum Angster József Szakképzô Iskola és Szakiskola villanyszerelô tanulókat oktató tanáraival. Részt vettek a kamara által szervezett olyan rendezvényen is, ahol osztályfônöki órák keretében mutatták be a villanyszerelô szakmát az általános iskolásoknak. Szívesen említik meg pályakezdôknek szervezett fórumokon, hogy az egyik volt tanulójuk bejutott a Szakma Sztár országos döntôjébe. Bekapcsolódtak a kamara által útjára indított Villany-Ász versenybe is, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg a pályakezdô fiatalok az e szakmában rejlô szépségekkel.

Sz.K.

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCSI KOSÁR KÖZÖSSÉG A MÛKÖDÉS ALAPJA AZ ERÔS BIZALOM A helyi termelôtôl közvetlenül a fogyasztóhoz juttatja el a friss élelmiszert a mintegy háromnegyed éve mûködô Pécsi Kosár Közösség. Lelkes fiatalok közösségi vállalkozás keretében bevásárlóközösséget hoztak létre, hogy a helyben megtermelt kiváló minôségû és egészséges zöldséget, gyümölcsöt, a kisgazdaságok hús- és tejkészítményeit ne kelljen utaztatni, (akár vegyi anyagokkal) tartósítani, drága csomagolással ellátni. Néhány hónapon belül olyan mértékû lett a Pécsi Kosár Közösség szolgáltatása iránti érdeklôdés, hogy a mintegy 150 állandó vásárló mellett jelenleg nem tudnak többet kiszolgálni. Ám ahogy RADNÓTI ZSOLT és MINORICS-BOKOR DÁNIEL szervezôk mondják, ezt az évet már úgy szervezik a termelôkkel, hogy ez az átmeneti „hiány” a jövôben ne fordulhasson elô.

— A Pécsi Kosár Közösség elsôsorban egy társadalmi célról, a szemléletformálásról szól. Hiszen nem csak a termékek a termelôtôl a fogyasztóhoz való közvetítését végezzük, hanem közösséget építünk. Egy éve kezdtünk beszélgetni a közösség létrehozásáról, az érdeklôdôkkel személyesen találkoztunk, Pécsett sokakat megszólított ez a szervezôdés. Mára mintegy 150 család jön hetente friss áruért, de nem csak vásárolnak, rengeteg önkéntes munkát is végeznek. Folyamatos a visszajelzés részükrôl, hogy minôségben, új termékben mit igényelnek, de érkezett vélemény a csomagolásmentességre, a termékek bio minôsítésére vonatkozóan is, ezeket mind figyelembe vesszük a kínálat kialakításakor. Az értékajánlatot a termelôk, a vásárlók, a szervezôk együtt formálják – mondja RADNÓTI ZSOLT. — Korábban 4-5 pécsi kezdeményezés volt a helyi termékek értékesítésére, ám ezek nem voltak hosszú életûek.

Olyan termékkínálattal fordultak a vásárlók felé, amiben nem volt friss áru.

Hiányoztak a mindennapi termékek, mint a zöldségek, a tojás, a liszt, ezért nem hetente vásároltak a vevôk. A mi modellünkbôl hiányzik a kereskedelmi értékesítés. Mi civilek vagyunk, az átadópontra hetente egyszer hozzák házhoz a termelôk az elôzetesen megrendelt árut, ôk adják a nyugtájukat, és a vásárlók ide jönnek átvenni a csomagokat. A kutatásaink alapján a vevôink 7080%-a nem jár termelôi piacra, ezzel tudtunk nyitni egy új platformot a még helyi terméket nem vásárló emberek

számára – fûzi hozzá MINORICS-BOKOR DÁNIEL. — Miként alakítják a kínálatot, hogyan találják meg a termelôket?

— Kistermelôket keresünk, akik helyi terméket állítanak elô. A gazdának a szállításon felül vállalnia kell, hogy együttmûködik más termelôkkel, és ô is vásárol a közösségtôl. Több olyan kapcsolatról tudunk, ahol a termelô egy termékhez a másik termelônktôl vesz alapanyagot. A fenntartható gazdálkodást részesítjük elônyben, törekszünk arra, hogy olyan termelôket találjunk, akik minél kevesebb kemikáliát használnak.

Most tél végén kifogytunk a friss áruból, de idén már szeretnénk úgy koordinálni

a termelôket, hogy legyen elég árujuk a kereslet kielégítésére.

— A vevôk igényeit miként tudják összeegyeztetni a kínálattal?

— Amikor indultunk, nem volt füstöltáru a kínálatban, de jelezték, hogy szeretnének, így megkerestük hozzá a termelôt. Organikusan alakul a keresletkínálati görbe, kérdôívekkel is igyekszünk minôségben, mennyiségben minél pontosabban felmérni az igényeket.

Látjuk az eddigi rendelésekbôl, hogy melyik termék fogy el hamar, ezért adatelemzésbôl és statisztikakészítésbôl tudunk becsülni, hogy mire lenne nagyobb szükség.

— Kik a Pécsi Kosár Közösség vásárlói és miért ezt a módját választják, hogy friss élelmiszerhez jussanak?

— A legtöbben kisgyerekes családok, a szülôk a 35-45-ös korosztályból, illetve a 25-35-ös korosztályból kerülnek ki. Fontos számukra, hogy egészséges élelmiszerrel táplálják fejlôdésben lévô gyerekeiket. De van igényük a közösségi élményre, hogy péntekenként találkozzunk. A visszajelzések pozitívak, nemcsak finomak a termékek, hanem frissek is, mivel legtöbbjük közvetlenül a szállítás elôtt készül el, ez pedig növeli az élvezeti értéküket. A vásárlóink nem a felsô tízezerbôl kerülnek ki, de nem is az alsó rétegbôl, inkább a tudatos jelzô illik rájuk. Emellett többek számára szempont, hogy idôt takarítanak meg a bevásárlással, hiszen csak el kell jönniük hetente egyszer az átvevôhelyre és mindent megkapnak.

— A kosár közösség számára mi az üzlet ebben a modellben?

— Alapvetôen egyesületi formában mûködünk, és nem a profitszerzés áll a fókuszban. Ha a jövôben több termelôvel tudunk dolgozni, akkor talán képesek leszünk egy olyan forgalmat generálni, ami elô tudja teremteni néhány ember fizetését. A jövô arról szól, hogy miként tudjuk helyben kialakítani és koordinálni az élelmiszerláncot. Az üzleti lehetôség a jövôben a kapcsolódó szolgáltatások, termékek lehetnek. A mûködés alapja az erôs bizalom, mind a vásárlók, mind a termelôk részérôl. K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

ELSÔ MAGYAR KÖNYVELÔ ÉS PÁLYÁZATÍRÓ KFT. PÁNIKGOMB SEGÍT A VÁLLALKOZÁSOKNAK MUNKAÜGYI ELLENÔRZÉS ESETÉN Azt a választ, hogy semmi, talán soha nem adná a Mi újság? kérdésre CSONGÁR GÁBOR, az Elsô Magyar Könyvelô és Pályázatíró Kft. ügyvezetôje, mivel az biztosan nem fedné a valóságot. A könyveléssel, pályázatírással, -menedzsmenttel, munkaügyi és munkavédelmi-tûzvédelmi tanácsadással foglalkozó pécsi vállalkozásnál ugyanis mindig zajlik az élet: hol egy új tevékenységgel bôvítik portfóliójukat, máskor egy sikeres pályázat alapján valósítanak meg terveket. Azon kívül, hogy a pandémia ellenére igen jól sikerült a tavalyi évük, hamarosan egy hiánypótló új innovációt is bevezetnek a piacra: a Pánikgomb a munkaügyi-munkavédelmi ellenôrzéseknél segíti a vállalkozásokat.

— Tavaly egy nyertes GINOP-os pályázat eredményeként jelentôs mértékben tudtuk korszerûsíteni az informatikai, irodai eszközeinket, így mára modern eszközparkkal és naprakész feltételekkel végezzük a munkánkat. Ügyfeleinknek mintegy negyede komolyan megérezte a válságot, de hogy megmaradjon a hosszú távú tartós együttmûködés, a könyvelési díjak mérséklésével segítettük ôket. Paradox módon cégünk számára megalakulásunk óta a tavalyi volt a legjobb gazdálkodási év, ez annak is volt köszönhetô, hogy két nagyon jó pályázati konstrukcióban több mint tíz ügyfelünknek nyertünk több száz millió forintnyi támogatást. Ráadásul tavaly elôször az IFKA és a Magyar Multiprogram minôsített szakértôi is voltunk, rengeteg tanácsot adtunk szervezeti fejlesztésre, szervezeti folyamatok optimalizálására – foglalja össze röviden a tavalyi évet Csongár Gábor. — Most ismét beadtuk a szakértôi minôsítési kérelmünket, és a hamarosan megjelenô VINOP-pályázati konstrukciókban amellett, hogy elkészítjük a pályázati anyagokat, azok menedzselését, és tanácsadást

is tudunk végezni. Idén én egy hasonlóan erôs évet várok.

— 2021-ben mivel bôvül a vállalkozás?

— Egy kétéves munka után márciusban elérhetô lesz a Pánikgomb fejlesztésünk. Ezzel a levédett névvel egy hotline funkciós weboldalt, illetve mobilapplikációt teszünk elérhetôvé, ami valós idôben ad azonnali segítséget a munkáltatóknak egy helyszíni munkaügyi, munkavédelmi, tûzvédelmi ellenôrzés esetén. Ezt követôen a kapcsolódó ellenôrzés lezárásáig a hatóságok elôtt az ügyfelek jogait képviselve végig is tudjuk vinni az adott ügyet. Azt gondolom, hogy erre a szolgáltatásra ma minden magyarországi munkáltatónak szüksége van. Ilyen jellegû szolgáltatás eddig még nem volt Magyarországon.

— Hogyan alakul ki, hogy milyen új tevékenységgel foglalkozzon a cég?

— A fô tevékenységünk a könyvvitel, a számviteli szolgáltatás, mindemellett pályázatírással, projektmenedzseléssel is foglalkozunk. Szolgáltatásaink között munkaügyi tanácsadás, átvilágítás

is szerepel. Már eddig is sokan kerestek meg bennünket olyan esetben, amikor a munkáltatóra nézve hátrányos megállapítás történt, de mindig csak a helyszíni ellenôrzés után léptek velünk kapcsolatba. Ebbôl a helyzetbôl aztán nehéz volt kihozni úgy az egyes ügyeket, hogy ne hatósági elmarasztalással, büntetéssel vagy egy feketelistára való felkerüléssel záruljanak, ez utóbbi például a pályázati lehetôségeiket is kizárja. Ezért gondoltam arra, hogy mi lenne, ha nem várnánk meg az ellenôrzés lezárulását, hanem elébe mennénk az egésznek. Mivel a jogszabályok lehetôvé teszik, hogy valós idôben, amikor kiérnek a munkaügyi ellenôrök a vállalkozáshoz, el tudjanak érni bennünket a munkáltatók, olyan információkkal tudjuk segíteni ôket, amelyek alapján minimalizálják a károkat, érvényre tudják juttatni a jogaikat és bírság vagy hátrányos jogkövetkezmény nélkül lesznek túl a vizsgálaton. A helyszíni „tûzoltás” mellett edukáló és preventív jellege is lesz ennek a szolgáltatásnak, de támogatja a jogkövetô magatartást is.

— Miért tartja fontosnak, hogy idôrôl idôre új szolgáltatásokkal bôvítse a vállalkozását?

— Igyekszem mindig egy kicsit elôrelátón gondolkodni, ezt az is mutatja, hogy pl. az uniós csatlakozás elôtt három nappal hoztam létre a vállalkozást.

Könyvelôirodából rengeteg van, mi egy pluszt szerettünk volna hozzáadni, ez lett a pályázatírás. Az elmúlt évek alatt egyre többen megtaláltak bennünket munkaügyi, munkavédelmi kérdésekkel, ezek kiszolgálására kerestem két kiváló szakértôt, akik a Pánikgombot is viszik.

Mindig megvolt bennem a törekvés, hogy kicsit többet akarok nyújtani, mint egy átlagos cég, mert azt gondolom, hogy a vállalkozások örülnek annak, ha több mindent el tudnak intézni egy helyen. Valószínûleg a természetembôl is adódik, hogy folyamatosan gondolkozom valami új dolgon, most is van a fejemben egy ötlet, amivel már a környezô országok vállalkozásai felé kacsintgatok.

K.T.

CSONGÁR GÁBOR

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

GÖNDÖCS GÁBOR „AKI MEGCSINÁL EGY SPARTANT, AZ BIZTOSAN MEG MER SZÓLALNI 30 EMBER ELÔTT” Felemelô érzés megtapasztalni, ha valaki szemében arra az egyszerû kérdésre, hogy milyen sportokat ûz, hirtelen tûz lobban és egybôl vagy tíz sportágat felsorol. Aki ismeri Göndöcs Gábort, a terület- és vállalkozásfejlesztéssel, valamint a „WOODSPOT” kreatív fatermékek tervezésével, gyártatásával és forgalmazásával foglalkozó Eco-Cortex Kft. ügyvezetôjét, tudja, hogy mindennapi munkáját is ezzel a hatalmas lendülettel végzi. Az biztos, hogy a hozzá szükséges energiaszintet az intenzív sport adja, az pedig csak a beszélgetés során derül ki, hogy egy-egy futóverseny vagy a Spartanon való részvétel jelentôs mértékben hozzájárul az üzleti sikerekhez is.

— A legfôbb sportágam a futás és a kerékpározás, mindkettôt már gyerekkorom óta ûzöm. Ezek mellett télen rendszeresen síelünk és korcsolyázunk, régebben még sífutottam is. Nyáron windsurf-özök a Balatonon, de kipróbáltam a wakeboard-ot is. Szoktam még nordicwalking-ozni, és 16 éves korom óta rendszeresen járok kondizni. A sport iránti rajongás gimnazista koromra vezethetô vissza, amikor több sportágat is kipróbáltam, ettôl kezdve rendszeresen sportolok.

— Mi hajtja, mi jelent kihívást a sportban?

— Nagyon férfiasnak tartom, ha valaki sportol. Az ülômunka mellett az egészségünk megôrzése érdekében egyébként is elengedhetetlen, hogy rendszeresen mozogjunk. Az önmagamnak való bizonyítás szintén fontos a sportban, emiatt próbálok ki sokféle mozgásformát. Az egészség miatt futok, kerékpározom, hiszen 40 felett már erre is hangsúlyt kell fektetni. Régebben az is fontos volt, hogy hogy nézek ki, igaz, a megjelenés ma sem másodlagos az üzleti életben.

— Mit tanított meg önnek a sport, amit akár az üzleti életben is tud alkalmazni?

— Azt, hogy sokkal többet bírok, mint amennyit gondolok magamról.

Amikor a Harkány–Pécs futáson veszek részt, és az elsô 15 km után úgy érzem, hogy kissé elfáradtam, de hátra van még több mint 10 kilométer, magam is meglepôdöm, hogy mennyire össze tudja szedni magát az ember, ha eltökélt és tudja, hogy mi a cél. A sport egyféle tartást ad, ami nagyon fontos a vállalkozói létben. Aki megcsinál egy Spartant, az biztosan meg mer szólalni 30 ember elôtt.

— Miért fontos a versenyhelyzet, nem elég, ha tudja, hogy képes teljesíteni a távot?

— Nem tudom, hogy képes vagyoke megcsinálni. Versenyhelyzet nélkül önmagamnak bizonyítani az egy szubjektív teljesítmény. Egy objektív pályán végigmenni, ahol rajtam kívül még 400an vannak, miközben sokan feladják, az egy objektív teljesítmény és egyfajta értékmérô, hogy hol végeztem.

— Mi a tapasztalata, a sport támogatja az üzletépítést?

— Igen, nagyon nagy mértékben.

Ha például egy több száz fôs versenyen veszek részt, akkor 110%, hogy összetalálkozom ügyfelekkel, partnerekkel, akikrôl fogalmam sem volt addig, hogy hasonló az érdeklôdési körük. Esetenként 4-5 üzleti kapcsolatommal is összefutok, sokszor maguk a cégvezetôk vesznek részt a versenyeken. Minden sport csapatépítô, még akkor is, ha egyedül vesz részt rajta az ember. Több futóoldal közösségimédia-felületére regisztráltam, amikor bejelentkezem egy-

egy félmaratonra, látom, hogy az ismerôseim közül kik tették meg ugyanezt.

Ezáltal egy olyan közösség épül, ahol egy kicsit összetartozunk. Az üzleti életben sokkal nagyobb gördülékenységet, könnyebbséget ad, ha hasonló sportot ûzünk.

— A futás, a kerékpározás magányos tevékenység, ezek szerint egyedül szeret sportolni.

— Igen, a sport számomra a kikapcsolódás ideje, és ekkor nem szeretek másokhoz igazodni. Akkor megyek, amikor nekem jó, akkor állok meg, amikor akarok, ilyenkor a teljes szabadságot élem meg.

— Esetleg mást is sikerült megfertôznie a sport iránti szeretettel?

— Mindkét gyerekem sportol egész kicsi koruk óta, de nem tudom, hogy én hatottam-e rájuk. Nálunk egyéként az egész család sportos, a szüleim is, akikkel közeli a kapcsolatunk, egészségtudatos életmódot folytatnak.

— Elfoglalt üzletembereknél kardinális kérdés az idô, hogy mikor tudnak idôt szakítani a mozgásra. Önnek van valamilyen módszere?

— Ez tényleg nagyon nehéz. Az egyik megoldást az jelenti, hogy építettünk otthonra is egy kis konditermet, így ezért nem kell máshova elmenni, ráadásul a vírushelyzet miatt ez most kifejezetten praktikus. A másik a versenyre járás, ahol nem maga a verseny a lényeg, hanem az oda vezetô út. A felkészülés hosszú hónapokig is eltarthat, de van egy motiváció, hogy el akarok érni valamit. Ezért könnyebben tudok idôt szakítani az edzésre, mert tudom, hogy muszáj. Nehéz egyensúlyozni az elvégzett munka, a családdal töltött minôségi idô és önmagam között, ez utóbbi számomra a sportban testesül meg. Igaz, ma már sokkal tudatosabban hagyjuk abba a munkát, sokkal tudatosabban nem vesszük fel este a telefont, hanem elmegyünk futni. Sportolás közben sem fogadjuk a hívásokat. Ez mind tudatos döntés eredménye.

K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

DANAJKA ZOLTÁN – Dacia Sandero A Nyitrai Autóház Dacia márkakereskedésébôl a márka legújabb modelljét, a Sanderot kaptuk rövid tesztre. A jól felszerelt új Daciát a Volán Taxi közismert sofôrje, DANAJKA ZOLTÁN próbálta ki, az elsô elismerést a Sandero formaterve váltotta ki.

— A dizájn terén nagyot alakítottak a Daciánál, azt hiszem, ez olyan forma, ami bármely összehasonlításban megállja a helyét. Már az alapmodellek is jól mutatnak, de a Stepway kivitel az emelt hasmagassággal és a spéci keresztbe fordítható tetôsínekkel sokat dob rajta.

Szépek a ledes lámpák, a jellegzetes hûtômaszk igényes, a motorháztetô domborításait is a legújabb trendek szerint nyomták a lemezbe. A minôség tekintetében is minden rendben van, szép a fényezés, és a karosszéria illesztései is egységesek. Azt gondolom, hogy a kategória mai szintjének elejébe tartozik a Sandero.

— Az utastér hangulatát is meghatározza a Stepway felszereltség.

— Az ülések dekoratívak, de ami fontosabb, nekem a teszt alatt kényelmesek is voltak. Nem tudom, egy hosszabb úton mennyire azok, de azt hiszem a Sandero terepe nem is az autópálya, hanem inkább a város és rövidebb, 20-30 kilométeres utak. A térkí-

kötni. A gyári szônyeg érthetetlenül rövid, nem nyúlik fel a pedálok mögé, de ezt más márkáknál is észrevettem már.

Nekem a vezetô kartámasza is kényelmetlen és kicsit vékonyka. A csomagtér meglepôen tágas, fôleg az alsó állásba helyezett padlóval nyel el sok csomagot. Akasztófüleket és világítást is kapott a raktér, mindössze a burkolatlanul elhelyezett emelô hat kissé anakronisztikusan.

— A felszereltségre viszont ezen a szinten nem lehet panasz, a Nyitrai Autóház tesztautója szinte mindent megkapott.

— A mai napig nem tudok kibékülni a középre helyezett tabletszerû kijelzôkkel, de azt el kell ismerni, hogy a Dacia megoldása jó, mert nem takar a látómezôbe, még a motorháztetôt is lánálat is korrekt, 4 méteres autótól nagy szó, hogy a második sorban is elfér egy magasabb vezetô mögött egy termetesebb felnôtt, és a lábaknak is van hely az ülések alatt. A fejeknek is jut hely, nemcsak elöl, hanem hátul is. A mûszerfal színes betétjei jól mutatnak, a vezetô elé helyezett szövetkárpit pedig régi trükk, de ma is mûködik, barátságossá teszi az utasteret, oldja az egyébként a kategóriára jellemzô rideg mûanyagok keménységét. Ha kritizálni szeretnék, csak apróságokba tudok beletom felette. A közvetlenül mellé helyezett telefontartó elsôre furcsa, de kicsit jobban belegondolva már jó megoldás, az pedig zseniális, hogy mögé helyeztek egy usb aljzatot, így egy rövid kábellel megoldható a töltés is. A központi kijelzô képe szép, a funkciói logikusak és átláthatók. Tetszett, hogy a menübôl kikapcsolhatók a tolatóradarok, egy szûkebb felhajtón így nem csipognak feleslegesen. A multifunkciós kormányra hasznos gombok kerültek, és szép is kormánykerék. Sokan értékelni fogják az elindulást segítô rendszert is, Pécsen a mecseki utcákon ennek még nagyobb a használati értéke.

— Taxisként milyen szemmel nézi a Daciát?

— Én nagyobb autóval járok, így közvetlen tapasztalatom nincs a márká-

Nyitrai Autóház Kft. ● 7630 Pécs, Schroll J. út 5. ● Tel.: 72/270-027 ● www.dacianyitrai.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

TCe Comfort Stepway val. Az viszont beszédes, hogy azok a kollégák, akik Daciával dolgoznak, szeretik az autójukat, és jellemzôen újra Daciát választanak. A márka mellett szól, hogy nagyon megbízható, úgy tudom, még a garanciális idôszakban is kevesebbet járnak szervizbe, mint a többiek, és a garanciaidôn túl is nagyon megbízhatók a Daciák. Nyilván nem a Sandero az ideális taximéret, de egy alacsonyabb sofôrrel a városi utakra akár ez a modell is megfelel. A nagyon rossz minôségû pécsi utakon külön figyelmet kell fordítani a futómûre is, a Daciák ezen a téren is strapabírónak bizonyultak, az emelt hasmagasságú Stepway kivitel a ballonosabb gumikkal még strapabíróbb.

— Az egyliteres turbómotor elég az autóhoz?

— A dizájn mellett szerintem ez a Sandero másik nagyon erôs pontja. Ez itt szó szerint értendô, meglepôdtem, hogy mennyire dinamikusan mozgatja a karosszériát. A gyorsulási adatok nem is mutatják meg, hogy mennyire meggyôzô ez a motor. A hangja ugyan sokszor hallatszik, zajszigetelésbôl lehetne picit több, de abszolút nem zavaró. A gyári fogyasztási adatok is kedvezôk, a tesztautó még nagyon új volt, így ezen a téren csak ezekre lehet alapozni. Taxis szemmel, de akár cégvezetôként is nagyon vonzó opció az LPG-s változat, ahol százezres felárért gázüzemet kapunk, és még a motor is 100 lóerôs kivitelben kerül mellé.

— A költségek fejezetben a Dacia mindig remekelt, hiszen a márka egyik alapkoncepciója a jó ár-érték arány. A tesztautó hajszállal 5 millió forint feletti vételára viszont elsôre ijesztôen hangzik.

— Sajnos minden új autó drágább lett, így a Dacia még mindig jóval könnyebben érhetô el, mint a hasonlóan felszerelt versenytársak. Azokat a pontokat, ahol takarékoskodni tudtak a tervezôk, csak szakértô szemek veszik észre, az átlagfelhasználónak alig kell kompromisszumot kötnie. A tesztautó felszereltsége nagyon gazdag, ennél talán már csak automata váltóval lehetne feljebb menni, így gyakorlatilag a csúcsmodell kerül ennyibe, a kevesebb luxust adó, de még mindig nem fapados vál-

tozatok árcédulája barátságosabb. Szerintem az ár-érték arány még mindig nagyon jó, a garanciális feltételek is kedvezôk, és a szervizköltségek terén sem tartogat váratlan meglepetéseket a Dacia. Úgy gondolom, az új Sanderoval ismét lépett egyet elôre a márka.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 999 cm3 Maximális rendszerteljesítmény: 91 LE 4800/min Maximális nyomaték: 160 Nm Saját tömeg: 1072 kg Csomagtér: 328 l Maximális sebesség: 178 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 11.7 s Átlagfogyasztás (gyári adat, WLTP): 5.5 l Alapár (Stepway Essential TCe 90): 4.349.000 Ft A tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô-, oldal-, függönylégzsákok, ESC stabilitásvezérlô, aktív vészfékezô rendszer, tempomat, LED fényszórók, emelkedôn elindulást segítô rendszer, Start-Stop rendszer, klímaberendezés, fényérzékelô

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

PÁLYÁZATI PROJEKTEKKEL AZ EGYETEMI ÉS VÁLLALATI EGYÜTTMÛKÖDÉSEK ÉLÉNKÍTÉSÉÉRT 2020. decemberének végén jelent meg annak a már a 2021–2027 közötti európai uniós ciklushoz kapcsolódó pályázati felhívásnak a vitaanyaga, mely lehetôséget biztosít többek között a vállalatok és egyetemek, kutatóintézetek közötti kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) együttmûködések támogatására.

Az elmúlt idôszakban jelentôsen szélesebbé vált azon tevékenységek köre, melyek mentén a Pécsi Tudományegyetem részt vesz a térség vállalatait érintô innovációs kompetenciák kibontakoztatásában. Mindezt a PTE az alábbiak mentén teszi: ● A PTE tulajdonában lévô több mint 100 nagy értékû kutatási mûszer és a kapcsolódó kutatói tudás megosztásával és kiajánlásával lehetôséget biztosít a vállalati szféra számára saját innovációs potenciáljaik kibontakoztatására. Mindez az egyszerû analitikáktól egészen a komplex projektszolgáltatásig terjedhet, a megrendelô igényei szerint közös kutatás, de akár bérleti konstrukció formájában is. ● Elsôdlegesen a Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) vonatkozásában mód van az ún. core facility kapacitások elérésére. Ezek a kiajánlható csúcstechnológiai eszközkapacitások és a kapcsolódó munkacsoportok a SzKK honlapján érhetôk el: https://szkk.pte.hu/hu/core_facilities ● A PTE oktatói, kutatói köre szaktudásával segíti a térség vállalatait a naprakész tudás megszerzésében, akár célzott, a vállalati igényekre szabott képzések megvalósításával.

Mindemellett kutatás-fejlesztési tanácsadás formájában, vállalkozási szerzôdések keretében szakértôi szolgáltatásokat nyújt a térség vállalatai számára. ● A Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Fôosztály elérhetôvé tette és folyamatosan frissíti a PTE KFI portfólióját. A https://innova-

cio.pte.hu/ valamint a https://innocapital.pte.hu/hu honlapokon az érdeklôdô kkv-k tájékozódhatnak a PTE kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységérôl, az elérhetô szolgáltatásokról. ● Iparjogvédelmi és szerzôi jogi, ingyenes tanácsadási szolgáltatást nyújtunk kis- és középvállalkozók részére.

technológiájának kifejlesztésére nyert el pályázatot a PTE a Mecsekérc ZRt.-vel közös fejlesztés keretében, 368 m Ft támogatással; ● „Hálózatos analitikai és adathasznosítási lehetôségek az egészségügyben” címmel fejleszt projektet a PTE az E-GROUP ICT SOFTWARE Informatikai ZRt.-vel közösen, közel 1,1 mrd Ft pályázati támogatással.

Az egyetemi részvétellel megvalósuló, de a vállalati igényeken alapuló közös fejlesztési potenciálok kibontakoztatásában nagy jelentôséggel bírnak azok a pályázati felhívások, melyek akár alvállalkozói státuszban, akár konzorciális együttmûködés formájában lehetôséget biztosítanak az egyetem tudásbázisának mozgósítására, ezzel is segítve a hazai kkv-kat versenyképességük javításában. A PTE Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Fôosztálya úgy a múltban, ahogyan a jelenben is fokozott figyelmet fordít a pályázati lehetôségek kiaknázására, s folyamatosan keresi azon vállalatok körét, melyek nyitottak az egyetemmel közös együttmûködésre.

Az elmúlt idôszakban a PTE számos K+F projektet valósított meg sikerrel, a teljesség igénye nélkül többek között az alábbi partnerekkel és témákban: ● Új, több támadáspontú innovatív fájdalomcsillapító fejlesztésére került sor a TOXI-COOP Toxikológiai Kutató Központ ZRt.-vel 464 m Ft elnyert pályázati támogatással; ● Egészségügyi Adatelemzô, Adathasznosítási, valamint Okoseszközés Technológia Fejlesztô Központ kialakítására került sor a PTE-n a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nkft. valamint a 4iG Nyrt. közremûködésével 1,4 mrd. Ft pályázati támogatással; ● Fenntartható és költséghatékony termálví-visszasajtolás kútkiképzési

Mindemellett számos K+F projektet valósított meg sikerrel a PTE olyan kiemelt partnerekkel, mint a Magyar Villamos Mûvek (MVM), a 77Elektronika Mûszeripari Kft., a Richter Gedeon Nyrt., az IT Services Hungary Kft., a Soft Flow Kft., a PannonPharma Kft., a Philips és a LAFARGE Cement Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. A jelenleg a fókuszban lévô pályázat a VINOP 12-1 Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése címû, korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívása, mely a hazai kkv-k számára biztosít forrásokat kísérleti fejlesztések, ipari kutatások megvalósításához, ahol a cél új ismeretek és szakértelem megszerzése, új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztése. A pályázat lehetôséget biztosít többek között eszközbeszerzésre, IT fejlesztésre, de ingatlanberuházás megvalósítására is.

A PTE nyitottan a fenti felhívás adta lehetôségekre keresi vállalati partnereit, és az alábbi címen várja jelentkezésüket: Pécsi Tudományegyetem Informatikai és Innovációs Igazgatóság, Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Fôosztály Pécs, Szántó Kovács János utca 1/B. E-mail: kttk@pte.hu Tel.: (+36) 30 496 1905

BARANYAI GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK A Z GENERÁCIÓ MOTIVÁLÁSÁRA A PÉCSI MELÓ-DIÁK TAPASZTALATAI A Meló-Diák pécsi kirendeltsége folyamatosan lépést tart a digitalizációs igényekkel, és modernizálja a diákmunkát.

A Z generáció hihetetlen ütemben követi (és egyben ösztönzi) a digitális fejlôdést. A legfiatalabbakat már digitális bennszülött néven emlegetjük: sokan közülük szívesebben járkálnak tablettel, mint jegyzetfüzettel, könnyedén készítenek videót és töltik fel közösségi oldalakra, és minden információt a neten keresnek meg.

a lehetô legjobban reflektálni a fiatalok igényeire. Az új iroda (mert a Viapan Group kissé arrébb, a Rákóczi út 62-66. szám alá, az Erste Bank épületébe költözik) ügyfélszolgálati terét is ennek jegyében alakítják majd. Hasonlóképpen a diákok ügyeinek kezelése, a velük való kommunikáció is jellemzôen digitálisan zajlik, hiszen számukra ez komfortos.

Banálisnak tûnhet, de nagy elôrelépés, hogy a diákok ettôl fogva bankkártyával is kifizethetik a tagsági díjukat. Ez a megoldás arra az igényre reagál, hogy a tanulók alig hordanak magukkal kész-

pénzt, ellenben a bankkártya ott lapul mindannyiuk zsebében.

A fiatalok digitalizálódása tehát igényel némi odafigyelést, ugyanakkor egy szervezet számára óriási elônyöket rejt magában.

Az ön vállalatát is tovább dinamizálhatják a Z generációs diákmunkások.

Szakmai konzultációért forduljon bizalommal Keserû Déneshez: +36205697004 vagy keseru.denes@viapangroup.com

Keserû Dénes, a Meló-Diákot is magában foglaló Viapan Group pécsi kirendeltségének vezetôje így vélekedik a fiatal generációkról: — „Van, aki idegenkedik attól a tempótól, ahogyan a Z generáció követi a digitális fejlôdést, holott (különösen munkáltatóként) óriási kincs az a nemzedék, amely ennyire motivált a fejlôdésre, és képes önállóan tanulni, legyen szó arról, hogy utánanéznek egy-egy információnak, de akár arról is, hogy komplett szoftvereket és más digitális megoldásokat sajátítanak el akár az iskolapadon kívül is.”

A Meló-Diák irodája éppen ezért a digitális készségeket igénylô diákmunkák felkutatása terén, valamint az ügyfélszolgálati munkájuk során is igyekszik

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK ÖSSZEGE 2021. január 1-tôl az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 8000 forint, a napi összeg pedig a havi összeg harmincad része 10 forintra kerekítve, vagyis 270 forint.

A havi összeg nem függ attól, hogy hány napos a hónap. Tehát ha valaki az adott naptári hónap egészében fizetésre kötelezett, akkor arra a hónapra a törvényben meghatározott havi 8 000 fo-

rint járulékot kell megfizetnie, a hónap napjainak számától függetlenül.

Például ha 2021 februárjában – ami 28 napos – a hónap minden napján fennáll a fizetési kötelezettség, akkor 8000 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.

Ha a hónapnak csak meghatározott napjára vagy napjaira kell fizetni, akkor a napi járulékösszeget ezeknek a napoknak a számával kell megszorozni. Ez az

összeg azonban nem lehet több a havi összegnél, azaz 8000 forintnál. Így például, ha 2021 márciusában – ami 31 napos – 30 napra kell járulékot fizetni, a fizetendô összeg akkor is 8000 forint.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetérôl szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 25. § (3) bekezdés az irányadó..

Forrás: nav.gov.hu

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS