Dél-Dunántúli Gazdaság XXIII. évfolyam 5. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXIII. évfolyam 5. szám 2021. június 11.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

FIATALOK: SZAKMÁRA FEL! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

9. OLDAL

HELYI ÉRTÉK ALKOTÓ 10. OLDAL

KLASZTER – AUTÓIPARI KIHÍVÁSOK

12. OLDAL

HORVÁTH LÁSZLÓ

A HÓNAP ÜZLETEMBERE A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

SCHMALZNÉ KLÉZLI CSILLA

KERESKEDJÜNK! 22. OLDAL Partyboom

13. OLDAL

SIKERSZTORI – VIAPAN GROUP

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

PUTLER CSABA 23. OLDAL

GONDA TIBOR

SPORT ÉS GAZDASÁG 25. OLDAL

IDEGENFORGALOM

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

AUTÓTESZT HORVÁTH ISTVÁN – Ford Transit Custom Trail 28–29. OLDAL

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

SZAKMÁRA FEL: MÉG MINDIG NEM ELÉG FIATAL SZEREZ SZAKMÁT Csökkent a gimnáziumba, nôtt viszont a technikumba jelentkezô nyolcadikosok száma az idei jelentkezések alapján. Az országos adatok szerint a nyolcadikosok 41%-a technikumokban tanul tovább, 34%-uk megy gimnáziumba. Idén 10%-kal többen választották a szakképzést, mint tavaly – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Szeptembertôl az ország 23 iskolájában beindul az okleveles technikusok képzése is, itt az egyetemi és a technikumi tananyagok összhangja miatt a diákok az érettségi és a szakma mellett kreditpontokat is kapnak, így fél évvel lerövidíthetik az egyetemi képzésüket. Hogy a szakképzést és a felé irányuló érdeklôdést tekintve mi a helyzet Baranyában, ennek jártunk utána.

PAPP JUDIT: „Erôsíteni kell a helyi munkaerôben az identitást, hogy érdemes itt maradni, ebben a régióban dolgozni” A koronavírus-járvány nemcsak a vállalkozások, hanem a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakbizottságainak munkáját is befolyásolta. Az elmúlt hónapokban elsôbbséget élveztek a járvánnyal összefüggô intézkedések, de a veszélyhelyzet lecsengése után már a korábban meghatározott célokra is jobban tudnak fókuszálni a bizottsági tagok. Papp Juditot, a Humánerôforrás Bizottság elnökét, a Manifaktor Kft. ügyvezetôjét elsôként arról kérdeztük, hogy a fiatalok szakképzésben lévô szerényebb jelenlétének hosszabb távon milyen következménye lehet a gazdaságra, illetve az általa vezetett vállalkozásra.

gyakran üzemlátogatásokat, hogy lássák a szakma sokszínûségét is.

Sajnos a pandémia teljesen lebénította a kommunikációt, nem volt lehetôség a szakma bemutatására, a személyes találkozásra. Ez a helyzet pedig nagymértékben befolyásolta az idei jelentkezôk döntését. A mi szakmánkra jelenleg nincs is jelentkezô. Ennek egyelôre rövid távon nem lesz hatása a Manifaktor Kft. mûködésére. Ugyanakkor szomorúak vagyunk, hiszen minden feltétel adott egy profi képzéshez, az oktatóterem, a felszerelés, a szakmai háttér. Ha néhány év múlva nem képzôdik munkaerô-utánpótlás, hiányozni fognak a szakemberek, mert az idôsebbek közül egyre többen mennek nyugdíjba. A mi szakmánk abból a szempontból szerencsés helyzetben van,

— Ha az általam irányított cég mûködési területét, azaz a cipôgyártást nézzük, a pandémia elôtti idôszakra is már az volt a jellemzô, hogy évrôl évre kevesebb gyerek jelentkezett erre a szakterületre. Annak ellenére, hogy az iskola, a kamara és mi is igyekeztünk egyre erôteljesebb marketingmunkával felkelteni a fiatalok és a szüleik érdeklôdését, hogy bemutassuk a munkahelyet, a tevékenységet, a jövôképet. Nyilván, mint ahogy mindig is így volt, idôrôl idôre nagyobb népszerûséget élveznek bizonyos szakmák. Az is érthetô, hogy egy fiatalnak nem feltétlenül szimpatikus beállni a sorozatgyártásba, szalag mellett monoton módon, egy év múlva is ugyanazt csinálni. Ezért is szervezünk PAPP JUDIT

hogy sok munkafázist szaktudás nélkül, betanított munkásként is el lehet sajátítani. Így a pillanatnyi felmerülô munkaerôhiányt könnyebben tudjuk pótolni. A szakképzés elkezdésével viszont éppen az volt a célunk, hogy már fiatal korban elmélyítsük a szakma teljes spektrumában a jelentkezôket és kialakítsunk egyfajta lojalitást a cég iránt, hogy amikor végeznek, úgy integrálódjanak be hozzánk, mint akik szakmailag is és emberileg is otthon érzik magukat.

Ha szerencsénk van és megszabadulunk a pandémiától, akkor újra végig kell gondolnunk, hogy milyen marketingeszközökkel, milyen újfajta megszólítással találjuk meg azokat a potenciális fiatalokat, akik szimpatikusnak találják ezt a szakmát. Ha ez nem sikerül, akkor el kell gondolkodnunk egy felnôttképzési rendszer kialakításán.

— A Humánerôforrás Bizottság tagjai megfogalmazzák-e a nehézségeket, amelyekkel az utánpótlással, akár a munkaerô-toborzással kapcsolatban szembesülnek?

— Nincs könnyû dolga a HR Bizottságnak, mert éppen csak felállt, és máris a pandémia hatásaira kellett reagálnunk. Igyekeztünk olyan jellegû feladatokra fókuszálni, amelyek ebben az idôben segítséget jelentenek a vállalkozásoknak, akár jogi, akár gyakorlati támogatásra gondolok, amivel koordináltan át tudják vészelni ezt az idôszakot. A jövôkép szempontjából az lesz számunkra a legnagyobb feladat, hogy egyrészt a befektetôk felé prezentáljuk a régió munkaerejének képét, másrészt erôsítsük a helyi lakosságban, a helyi munkaerôben azt az identitást, hogy érdemes

CÍMLAPSZTORI itt maradni, ebben a régióban dolgozni.

Ez is egyfajta marketingmunka lesz. Azt szeretnénk elérni, hogy a meglévô munkáltatók többet mutassanak meg magukból. Ha ugyanis megkérdezzük az utca emberét, tapasztalhatjuk, hogy sok esetben nincs információjuk arról, milyen cégek tevékenykednek a régióban, a városban, a kisebb településeken, ezáltal sem a szülôk, sem a gyermekek nem tudják, hogy milyen munkalehetôségek jöhetnének szóba, ami jövôképként is megmutatkozhatna számukra, és ami befolyásolhatja a továbbtanulásukat. Tehát a HR Bizottság feladata lehet összegezni, megmutatni a már meglévô információkat, hogy ez is azt prezentálja: munkaadói szempontból mire vagyunk képesek a régióban. Ezzel fel tudjuk hívni a fiatalok figyelmét, esetleg képesek vagyunk hatni a továbbtanulásukra, és nyilván a munkaerôpiacon a megfelelô szereplôk, így például a fejvadász cégek össze tudják hozni, jobban tudják koordinálni ezeket a szereplôket.

Mindannyiunknak, így a pályaválasztás elôtt állóknak is olyan információmennyiséggel kell megküzdenünk mindennap a közösségi médiától kezdve a hírportálokig, hogy valószínûleg pont a lényeg veszik el, éppen azt nem találják meg, ami fontos lenne a számukra, és már nincs arra erejük és idejük, hogy kutakodjanak, hanem hagyják, hogy vigye az ár ôket. Ha visszatérnek a személyes találkozási lehetôségek, akár a HR Bizottságban, akár más bizottságok tagjaival, akkor lehet, hogy a beszélgetések segítenek abban, hogy képesek legyünk az egyes szakterületekre is jobban koncentrálni. Hogy jobban figyeljünk bizonyos vállalkozások szükségleteire, így könnyebben tudjuk feléjük terelni a továbbtanulókat.

— Talán cégvezetôként is megfogalmazta már, hogy ma mi lehet vonzó a fiatalok számára egy munkahelyben, egy szakmában.

— Az én generációm teljesen mást képvisel szemléletben, mint amit a mai generáció elvár. Régen örültünk neki, hogy volt állásunk, kevésbé fogalmaztunk meg elvárásokat, mint ma. Alázattal végigjártuk a szamárlétrát és nem akartunk rögtön babérokat. A világ felgyorsult, az információáradat olykor frusztráló. Nem könnyû manapság a fiataloknak megtalálni a helyüket. Ugyanakkor az elvárásaik nagyobbak, a türelmük viszont kevesebb. Így egyre gyakrabban a foglalkoztatók is törekednek arra, hogy maximálisan kiszolgálják a fiatalok igényeit, hogy megtartsák a jó munkaerôt. Látható, hogy vannak olyan területek, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkahelyi környezetre és modern eszközökkel építik a csapatot, viszont a klasszikus szakmák esetében, a termelôüzemben, ahol több generáció dolgozik együtt, ahol a 8 óra csengôre ér véget, ahol kötötten szalag mellett kell állni, ülni folyamatosan, ott ez nem igazán oldható meg. Az ilyen területeken a kétkezi szaktudás megszerzése, egy többgenerációs szaktudáshalmaz megismerése, annak átvétele lehet egy fiatal számára vonzó. Sajnos nem minden családban van nagyszülô, apa, anya, ugyanakkor a munkahelyen a másik generációkkal való együttes munkának is van egy közösségformáló ereje. Itt van lehetôsége egy fiatalnak, hogy megtanulja, ráérezzen arra, milyen jó egy közösséghez tartozni.

Másrészt szakmailag meg kell gyôzni ôket arról, hogy ne akarják két nap alatt elsajátítani az összes tudást, mert az lehetetlen. Természetesen minden szakma a maga területén mást tud prezentálni, hogy az csábító legyen a fiatalok számára, hogy lássák a jövôképet azon a területen. Az alapos szakmai felkészítés mellett a Manifaktornál mi is törekszünk arra, hogy kényelmes legyen a munkahelyi környezet. Az ebédlôben van egy nagy tévénk, a szünetben lehet

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

nézni a fashi-on show-t, ami a mi termékeink esetében a cipôkre vonatkozik, ez például feldobja a fiatalokat. Mint ahogy az is, hogy az anyacégünknek van Facebook-oldala, ez szintén az összetartozást erôsíti és büszkeséggel tölti el a munkavállalót, hisz sok esetben az ô munkája is jelen van egy bemutatott termékben. A szociális blokkunk, a pihenôudvarunk, a környezetünk azt sugallja, hogy jó itt lenni, és amíg nem volt pandémia, addig olyan rendezvényeket is tartottunk, amelyek a lazulásról szóltak. Az elmúlt karácsonykor csak arra volt lehetôségünk, hogy egy forró teával vagy forralt borral kinn az udvaron kalácsot együnk, kabátban, de akkor is fontos volt számunkra ez az esemény. Véleményem szerint szükséges az utánunk jövô generációkba a szakma szeretetét és tiszteletét beleplántálni, ugyanakkor megmutatni egy közösséghez való tartozás jó oldalát. Abban nem hiszek, hogy a semmiért valakit úgymond kényeztessenek, a teljesítményt, a tenni akarást, a szorgalmat azonban honorálni, dicsérni kell.

Amióta világ a világ, minden generációnak megvan a maga szerepe, és ezeket a szerepeket nem lehet annulálni.

Annak vagyok a híve, hogy meg kell tanítani a generációkat együtt dolgozni. A fiatalok figyelmét fel kell hívni arra, hogy használják az idôsek tapasztalatát, de az idôsebbeknek is változniuk kell, büszkén és féltékenység nélkül át kell adniuk tudásukat a következô generáció számára.

— Kik vagy milyen szervezetek együttmûködésére számíthat a szakmák megmutatásában, az együtt gondolkodásban, a humán erôforrás minél hatékonyabb felhasználásában a HR Bizottság?

— A kamara folyamatosan együttmûködik a helyi, városi önkormányzatokkal, az iskolákkal, az egyetemekkel, ezek létezô kapcsolatok, amelyeket a

VIZSGÁK UTÁN: SZAKMÁJUK IRÁNT ELKÖTELEZETT PÁLYAKEZDÔK Megkérdeztünk néhány fiatalt, miért szakmát választottak és milyen terveik vannak az ágazati érettségi vizsgák vagy a komplex szakmai záróvizsgák letétele után.

Gémes Patrícia Petra 21 éves, eladónak tanult. „Azért választottam ezt a szakmát, mert szeretek beszélgetni az emberekkel, maga a szakma is nagyon tetszik, és szeretnék ebben maradni az elkövetkezendô 40 évemben.”

Koltai Bence 17 éves, most végzett szakácsként. „Azért választottam ezt a szakmát, mert gyönyörû. A tálalás és az ételkészítés is élvezet, a vendégek véleménye és visszajelzése, amikor megköszönik a szakácsnak az ételt, hogy nagyon finom volt, csodálatos érzés. A vizsgák után egy neves étteremben szeretnék elhelyezkedni.”

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság Humánerôforrás Bizottság is igyekszik használni, a kapcsolatokat bôvíteni. Azt gondolom, hogy ezek a kapcsolódások érdekek mentén szervezôdnek. Az ember akkor tud odaadóan dolgozni, fôleg ilyen nagy volumenben, gazdasági területen, amikor az együttmûködések mögött érdekek és célok húzódnak, ami mindenkinek jó, ha sikerrel járnak. Meg kell találni az érdekpontokat. Nyilván a munkaadónak az az érdeke, hogy legyen munkavállalója, utánpótlása, a munkaerônek pedig az, hogy találjon olyan munkát, ami a kvalitásainak megfelel, jól is érzi magát, nem kell elhagynia a városát, a városnak pedig az a jó, ha itt marad a munkaadó és a munkavállaló is, és még több munkaadó jön.

Az együttmûködés tehát az érdekpontok megtalálásában van, fontos, hogy itt is a kommunikációt felhasználva ütköztessük és egyeztessük ezeket.

VÁRSZEGI GYULA: „Küldetésünk, hogy eljuttassuk a lehetôségeket, az információkat a szülôk és a diákok számára a megalapozott pályaválasztási döntésthez” Komoly átalakulás jellemzi a továbbtanulást, és ez hat a beiskolázási számokra is. Várszegi Gyulát, a PBKIK Szakképzési Bizottságának elnökét arra kértük, hogy röviden értékelje a baranyai szakképzés helyzetét, illetve elemezze, hogy milyen okok állhatnak a beiskolázási számok mögött.

VÁRSZEGI GYULA

CÍMLAPSZTORI — Baranya megyében az elmúlt évek tendenciáit figyelve kijelenthetjük, hogy a szakképzô iskolákban (korábban szakközépiskolában) stagnál, a technikumokban (korábban szakgimnáziumban) pedig évrôl évre nô a jelentkezô diákok aránya. Az is nagyon jól látható, hogy 2016-ot követôen a korábban felnôttoktatásnak nevezett formába is egyre többen iratkoztak be elsô vagy második szakképesítést tanulni, jelentôsen növelve ezzel a duális képzésben tanulószerzôdéssel tanulók létszámát. A nyolcadik osztályt követô továbbtanulás irányát rengeteg tényezô befolyásolja.

Tapasztalataink alapján elmondható, hogy a mostani fiatalok nehezen döntenek 14-15 évesen. Sokan gondolják úgy, hogy ha bekerülhetnek gimnáziumba, akkor nyernek pár évet a tényleges pályaválasztással. A másik gondolat, mely a szakképzés helyett a gimnáziumi továbbtanulás felé tereli a gyerekeket, hogy sokan vélik még mindig úgy, hogy a felsôoktatásba csak a gimnáziumokon keresztül vezet az út. A harmadik tényezô pedig, hogy sok szülô számára az érettségi végzettség többet jelent, mint a szakmai végzettség. Egyik tényezô és gondolat sem támogatja a megfelelô életpálya-tervezést és nem nyugszik valós szakképzési és munkaerôpiaci információkon, tényeken.

— A szakképzés átalakítása miként változtatott, ha változtatott a helyzeten?

— 2020. szeptember elsejétôl mind a szakképzés, mind a felnôttképzés rendszerszinten gyökeres változáson ment keresztül. A 2019-ben elfogadott

és megjelent Szakképzés 4.0 stratégia mentén átalakított szakképzési intézmények már nem szakmákon alapuló, hanem ágazati alapú beiskolázást folytatnak, mely lehetôvé teszi a tanulók számára, hogy egy ágazatot és az abban található szakmákat megismerve, azok közül az érdeklôdésüknek, tehetségüknek legmegfelelôbbet válasszák ki és tanulják az elsô képzési szakaszt lezáró ágazati alapvizsgát követôen. Minden nappali tagozaton elsô szakmát tanuló diák állami ösztöndíjat kap, a szakképzési munkaszerzôdéssel szakmai oktatásban részt vevôk pedig havi fizetést. A sikeresen végzett tanulók egyösszegû, a záróvizsga átlaga alapján meghatározott pályakezdési juttatással hagyják el a szakképzô intézményt és helyezkednek el, vagy tanulnak tovább. A technikumi beiskolázási adatokon érezhetô, hogy egyre többen élnek ezzel az állami ösztöndíjjal támogatott magas szintû szakképzési lehetôséggel, mely technikusi oklevelet, érettségit, idegennyelv-tudást és egyenes utat biztosít a szakirányú felsôfokú továbbtanulás felé. A technikumok elôzôekben felsorolt elônyei és lehetôségei mellett továbbá sokan a központi matematika és magyar írásbeli vizsga, illetve azok várható eredménye miatti félelmükben választják ezt az intézménytípust továbbtanulásuk céljaként.

— A vállalkozásoknál, a gazdaságban miként csapódik le ennek a helyzetnek a következménye? A jövôre nézve milyen következményei lehetnek?

— A vállalkozások az elmúlt években is számtalanszor fordultak a kamarához annak érdekében, hogy az aktuális vagy a nem túl távoli emberi erôforrás problémáikat segítse megoldani. Sok fiatal a végzést követôen sajnos nem helyezkedik el a tanult szakmájában, vagy elhagyja a megyénket. Több szakmában a jelentkezôk alacsony száma miatt nem indul, vagy bizonyos években nem indult képzés. Mindezek miatt a kamara a vállalkozásokkal együtt folyamatosan szélesíti pályaorientációs szolgáltatásait, valamint nyújt segítô kezet és alakít ki programokat, önállóan és más intézményekkel együtt is. A pályaorientáción túl a kamara rendszeresen biztosít helyszínt humán erôforrás témájú rendezvényeknek, valamint, például az erôsáramú szakember-utánpótlás célzott megoldásában, illetve az erôsáramú elektrotech-

CÍMLAPSZTORI nikus szakma tizennyolc év utáni újbóli beindításában is aktívan közremûködött. A kamara a #ajelenajovod kampányában az itt élô és tanuló diákok számára elsô kézbôl közvetíti az információkat a megyében mûködô vállalkozásokról és az általuk kínált munka- és egzisztenciális lehetôségekrôl. A legjobb eredményt biztosító lehetôség e kérdésben a vállalkozások számára a duális képzés. A vállalkozások már a szakmai oktatás alatt a szervezetükbe integrálhatják a jövendô munkavállalóikat és együttmûködve a kamarával, valamint a szakképzô intézményekkel folyamatosan tehetnek a szakember-utánpótlás megfelelô színvonalú biztosításáért.

— Mi lehetne a megoldás, hogy több fiatal számára legyen vonzó szakmát tanulni?

— A Szakképzés 4.0. stratégia kijelölte az irányvonalakat. A fejlesztések, a szakképzési átalakulások ezeket követik. Fontos, hogy a szakképzô intézmények európai színvonalúak legyenek, mind a kinézetüket, mind a felszereltségüket tekintve, magasan képzett, az iparban folyamatosan továbbképzett szakoktatókkal, akik módszertanilag is megfelelôen fel vannak készítve a tanulók oktatására, olyan elektronikus, könynyen elérhetô és aktualizálható tananyagok segítségével, melyek megfelelnek a kor technológiai követelményeinek. A duális képzôhelyeken szintén magasan képzett oktatók kell hogy foglalkozzanak a tanulókkal, szoros együttmûködésben és összhangban a szakképzô intézményekkel. A kamara egyik küldetése, hogy eljuttassuk a szakképzésben rejlô lehetôségeket, valamint a helyi munkaerôpiaci információkat a szülôk és a diákok számára, hogy megalapozott pályaválasztási döntést hozhassanak.

— A kamara milyen program szerint dolgozik, kikkel mûködik együtt, milyen lehetôségei vannak e területen?

— A kamara szorosan együttmûködik a vállalkozásokkal és a Baranya Megyei Szakképzési Centrummal, valamint a szakképzô és felnôttképzô intézményekkel. Duális képzési tanácsadói, pályaorientációs tanácsadói, a felnôttképzésben dolgozó munkatársai célzott segítséget nyújtanak a vállalkozások és az ügyfelek számára. A vállalkozások, a szülôk, a pedagógusok és a tanulók tájékoztatását, támogatását a munkatársak mellett a saját, a palyavalasztasbaranya.hu, a kepzesbaranya.hu, és a #ajelenajovod weboldalak is segítik.

RITTLINGER ZOLTÁN: „A technikus képzési formát Baranyában idén 15%-kal többen választották, mint az elôzô évben”

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

Az országos adatokhoz képest (a középfokú képzésbe jelentkezôk 41%-a technikumot, 34%-a gimnáziumot jelölt meg elsô helyen) miként alakul a megyei statisztika, mit látnak a szakképzési centrum intézményeiben, illetve miként értékelhetôk ezek a számok? – ezt kérdeztük Rittlinger Zoltántól, a Baranya Megyei Szakképzési Centrum fôigazgatójától.

— Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kimutatása szerint a középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren az új szakképzésben folytatják tanulmányaikat, ez a tavalyi adatokhoz képest mintegy 10 százalékos növekedést jelent. A szakképzésben a technikus képzési forma – itt egyszerre szerezhetnek szakmát és érettségit a diákok – a legnépszerûbb. A Baranya Megyei Szakképzési Centrum adatai az országos tendenciát erôsítik azzal, hogy ezt az iskolatípust 15%-kal többen választották, mint az elôzô évben.

RITTLINGER ZOLTÁN

VIZSGÁK UTÁN: SZAKMÁJUK IRÁNT ELKÖTELEZETT PÁLYAKEZDÔK Megkérdeztünk néhány fiatalt, miért szakmát választottak és milyen terveik vannak az ágazati érettségi vizsgák vagy a komplex szakmai záróvizsgák letétele után.

Pataki Levente a múlt tanévben érettségizett, most kereskedônek tanul. „Szeretnék egyetemen továbbtanulni ebben az irányban és a késôbbiekben a kereskedelemben elhelyezkedni.”

Bonyár Zsombor azért jelentkezett asztalosnak, mert ez érdekelte a legjobban. „Szerintem ez egy kiforrott, régi szakma és talán nincs benne annyi változás, mint mondjuk az informatika területén.”

Faragó Dávid családjában senki nem dolgozik kômûvesként, ô mégis ezt a szakmát választotta. „A házunk körül folytak kômûvesmunkák, hôszigetelés és burkolás, és nagyon megtetszett ez a munka. Ezért választottam a kômûves és hidegburkoló szakmát. Az ács szakma tanulását is elkezdtem, mert szeretnék késôbb egy céget alapítani, hogy kompletten létre tudjak hozni egy házat az alaptól a tetôszerkezetig.”

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság — A szakképzés átalakítása, a technikumi képzés erôsítése miként változtatott a helyzeten?

— A megye munkaerôpiaca szinte valamennyi ágazatban igényli a technikus szintû szaktudással rendelkezô munkavállalókat. Az iskoláinkban folyó szakmai munka, intézményeink hagyományai és a sokszínû szakmakínálatunk számos fiatal számára nyújt lehetôséget a sikeres pályaválasztásra, ezt a választást teszi könnyebbé a mûködésünk Szakképzés 4.0 stratégiához igazodó átalakítása.

— Évek óta zajlik egyfajta szemléletformálás a szakmák becsületének visszaszerzésére. Mit tapasztalnak, változik-e a mai pályaválasztók, a szüleik véleménye a szakmák megítélését illetôen? Ezen például változtatott-e a pandémia?

— A szakképzés presztízsének erôsödését leginkább talán a beiskolázási adatok alapján ítélhetjük meg. Az országos és a megyei számok összhangja is jó visszaigazolás. A pandémia tagadhatatlanul nehezítette a pályaorientációs munkát. A hagyományos szakmai kiállítások, a szakmaválasztást segítô iskolai programok elmaradtak, ill. áthelyezôdtek az online térbe. A munkatársaim nagyon sok energiát fektettek abba, hogy a megváltozott körülmények között is teljes körû tájékoztatást adjanak minden érdeklôdô számára.

— Mik a népszerû és a kevésbé népszerû szakmák? Melyek a hiányszakmák és milyen támogatások segítik ezek tanulását?

CÍMLAPSZTORI — A hiányszakmák definícióját az elmúlt évek átírták. A kedvezô gazdasági környezet – még a nem minden területen kimagasló mutatókkal rendelkezô Baranyában is – olyan helyzetet teremtett, hogy szinte valamennyi választott szakmában lehetôségük van a végzett tanulóknak az elhelyezkedésre. Ha valaki rendelkezik az alapvetô szaktudással, kellô mértékben motivált, akkor bármelyik képzésünket választhatja a boldoguláshoz. A Szakképzés 4.0 stratégia ezt a választást egy újfajta ösztöndíjrendszerrel támogatja, aminek a lényege az, hogy a szakképzô iskolát és a technikumot választó diákok mindegyike jogosult ösztöndíjra. Ezt a tanulók már az ágazati alapoktatás során megkapják, a szakirányú oktatás alatt – nem duális képzés esetén – a tanuló tanulmányi átlaga alapján történik az ösztöndíj megállapítása. A duális képzésben részt vevôk szakképzési munkaszerzôdés keretében munkabérre jogosultak. A tanulmányok sikeres lezárását jutalmazza a pályakezdési juttatás az elsô szakma megszerzését követôen.

— Van-e programja a szakképzési centrumnak a szakmák népszerûsítésére, egyáltalán mivel lehet meggyôzni a gyerekeket, a szüleiket a szakmatanulásról?

— Természetesen rendelkezünk a pályaorientációt és a pályaválasztást segítô programmal. Évek óta komoly erôfeszítéseket teszünk, hogy a hagyományos rendezvények mellett a lehetô legtöbb formában elérjük a pályaválasztás elôtt álló fiatalokat és a pályakorrekciót

vagy a továbbképzést választó felnôtteket. A szakképzés nem csak az általános iskolát és a középiskolát befejezô fiatalok számára nyújt vonzó lehetôséget, a 2020. szeptembertôl mûködô képzési rendszer életkortól függetlenül biztosít rugalmas tanulási utakat. Két, szakmajegyzékben található szakma és egy szakképesítés megszerzése ingyenes.

Ezeknek az utaknak a megismertetésében kiemelt partnerünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A PBKIK munkatársaival és a duális képzôpartnereinkkel együttmûködve rendkívül sokszínû a népszerûsítô munka. Rendszeresen csatlakozunk az országos rendezvényekhez, ilyenek például a Szakmák éjszakája, a Szakképzés hete, a Mi a pálya? – Mûszaki pályaválasztó és az Építsd a jövôt! program. Aktív szereplôi vagyunk a pályaválasztási fórumoknak, a kormányhivatal támogató rendezvényeinek és a szakmai versenyeknek („Villanyász”, „Gép-ésszel”, „Épít-ész”, „Autómánia”, „Infóra”). A kamara szervezésében a térség jelentôs vállalkozásai ismertetôket tartanak intézményeinkben, ahol bemutatják szervezetüket, tevékenységüket és munkakörülményeiket a tanulók jövôbeli munkavállalása céljából. Iskoláink nyitott mûhelyekkel várják az érdeklôdôket. A felsorolásból talán érzékelhetô, hogy igyekszünk mindent elkövetni a szakmák népszerûsítése érdekében. A Baranya Megyei Szakképzési Centrum a megye hét városában mûködô tizenkét iskolája várja az érdeklôdôket.

K.T.

VIZSGÁK UTÁN: SZAKMÁJUK IRÁNT ELKÖTELEZETT PÁLYAKEZDÔK Megkérdeztünk néhány fiatalt, miért szakmát választottak és milyen terveik vannak az ágazati érettségi vizsgák vagy a komplex szakmai záróvizsgák letétele után.

Járfi Béla most végzett kômûvesként. „Szeretnék továbbtanulni kôfaragónak, így meglesz mind a két szakmám. Azért jelentkeztem kômûvesnek, mert ennek van jövôje, kômûvesre most is szükség van, és késôbb is szükség lesz. Szeretem ezt csinálni, mert maradandót tudok vele alkotni.”

Udvardy Balázs a 13. év végén, idén kapja meg az OKJ-s bizonyítványát. „A 12. év végén már megszereztem az érettségit, a tanulmányaimat a PTE MIK-en szeretném folytatni osztatlan építômérnök-képzésen. Tervezem, hogy azután még egy mûszaki ellenôri képzést is elvégzek.”

Jovánovics Péter idén végzett technikumban informatika szakon. „Azért ezt a szakmát választottam, mert ebben versenyképes a fizetés, még itthon, Magyarországon is. Nagyon szeretem nyomon követni a technikai fejlôdést és úgy éreztem, hogy informatikusként itthon is lehet fejlôdni, illetve valami nagyot alkotni.”

Czimmer Bálint 17 éves, most végzett szobafestôként. „Azért választottam ezt a szakmát, mert megtetszett. Egyszer otthon kifestettük a lakást, és láttam, hogy mivel jár ez a munka. Ezért döntöttem úgy, hogy ebben szeretnék dolgozni. A szakmunkásvizsga letétele után szeretnék érettségizni, majd vállalkozást indítani.”

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

HELYI ÉRTÉK Helyi érték alkotó – a helyi értékek támogatása és népszerûsítése a kamara Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Bizottságának (KKVB) egyik célkitûzése.

Elsô alkalommal Kántor Éva, a Heaven Chocolate tulajdonosa kapott munkájáért elismerést a kamara vezetôitôl: dr.

Síkfôi Tamástól, a kamara elnökétôl, Bogos Csabától, a kamara KKVB elnökétôl és Rabb Szabolcstól, a kamara fôtitkárától.

SZAKMAI EGYEZTETÉS AZ ÉTK ÜLÉSÉN Májusi ülésén Pécs alpolgármesterét, Ruzsa Csabát, az állami fôépítészt, Lukáts Istvánt, valamint a Pécs városi fôépítészt, Karlovecz Zoltánt fogadta az Építôipai Technológiai Klaszter (menedzsment-szervezet: PBKIK).

Az ülés elején Molnár Gábor, a klaszter elnöke röviden bemutatta a klasztert. Az építésügyi hatóságok vezetôi elmondták, hogy szervezeteik milyen tevékenységeket látnak el, milyen támogatást tudnak nyújtani. Az alpolgármester gazdasági szempontból összefoglalta a város jövôbeni építészeti, városrendezési terveit.

Ezt követôen a fórumbeszélgetés keretein belül a város és a klaszter lehetséges együttmûködésérôl esett szó.

Több olyan téma is felmerült, melyet érdemesnek találtak a résztvevôk a továbbgondolásra, ezért megállapodtak abban, hogy a késôbbiekben egy újabb

találkozó keretében ezekrôl részletesen beszélni fognak. Összességében elmondható, hogy egy jó hangulatú, tartalmas megbeszélést folytattak a résztvevôk.

Az ülés másik fontos témája a szakképzés új, megváltozott rendszere volt.

2020. szeptember 1-tôl átalakult, megújult a szakképzés, azért, hogy a fiatalok és szüleik számára vonzóvá váljon. A cél olyan szakképzési rendszer kialakítása, amely a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a kreatív gondolkodásra, a digitális tudásfejlesztésre helyezi a hangsúlyt.

A változás legfontosabb pillére, hogy a kínálatvezérelt szakképzési rendszer áttérjen a keresletvezéreltre.

A témával kapcsolatban Szaffenauer József, a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium igazgatóhelyettese tartott beszámolót. Ennek során szó esett

ÉRTEK HOZZÁ, MÉGSEM ADHATOK RÓLA SZÁMLÁT? Az egyéni vállalkozók speciális helyzetben vannak a cégekhez képest. Bár mindketten csak olyan tevékenységet végezhetnek és olyan tevékenységrôl adhatnak számlát, mely szerepel a tevékenységi köreik között, az egyéni vállalkozónak nincs lehetôsége alvállalkozó bevonására és a tevékenység továbbszámlázására.

Fontos az is, hogy az egyéni vállalkozók csak olyan tevékenységi kört vehet-

nek fel, melyhez rendelkeznek a megfelelô végzettséggel. Nem mindegyik ÖVTJ esetében szükséges végzettség, viszont ha a jogszabály elôírja, akkor a munkavégzés idôpontjában már rendelkezni kell vele. Azt, hogy pontosan milyen végzettség kell, legegyszerûbben az E-TUS rendszer segítségével ellenôrizhetik (https://e-tus.hu ).

Könnyítést csupán az jelenthet, ha az egyéni vállalkozó határozatlan idejû

– –

a duális képzôhely feladatairól, szakképzési munkaszerzôdés vonatkozó rendelkezéseirôl, – a szakképzési munkaszerzôdés alapján járó munkabérrôl és egyéb juttatásokról. Összegezve elmondható, hogy a szakképzésben részt vevôk mindegyike jól jár. Elsôsorban a tanuló, hiszen az elméleti és gyakorlati oktatása magas szinten biztosított, nem utolsósorban az elvégzett munkájáért munkabért kap. Jól jár a gyakorlati képzôhely, mert folyamatosan figyelemmel tudja kísérni a tanuló gyakorlati fejlôdését, és az iskola elvégzése után akár munkát is tud neki ajánlani. Nem utolsósorban jól jár az iskola, mert kiválóan képzett szakembereket tudnak képezni.

További részletes információ a témában: https://pbkik.hu/szolgaltatasok/szak kepzes/

munkaviszony keretében foglalkoztat olyan munkavállalót, akinek megvan a tevékenység végzéséhez szükséges képesítése.

Problémát okozhat az is, hogy bizonyos szakmák követelményrendszere régebben magában foglalta az adott tevékenységhez kapcsolódó tudást, azonban idôközben ezt már nem fogadják el: pl. a kômûves (bár tanulta) beltéri burkolást vagy épületszigetelést nem végezhet.

Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése van, kérjük, írjon e-mailt az etus@pbkik.hu címre.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

AUTÓIPARI KIHÍVÁSOK – HR-VÁLASZOK A DYNAMIC TECHNOLOGIES HUNGARY KFT.-NÉL Május végén a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve PBKIK) egyik tagját, a Dynamic Technologies Hungary Kft.-t látogatta meg a klasztermenedzsment Nagykanizsán.

A 2000-ben alapított cég mintegy 500 munkatársával fôleg autóklíma-berendezések folyadékkezelô alkatrészeinek gyártásával foglalkozik az amerikai HDT Automotive Solutions csoport magyar leányvállalataként. A vállalat TIER 1-es autóipari beszállító, és mint számos autóipari szereplôt, a céget is érzékenyen érintette az elmúlt egy év változékony piaci helyzete, az ellátási láncokban bekövetkezett fennakadások, akárcsak az utóbbi hónapokban átélt félvezetôhiány. A tavalyi autóipari leállások csökke-

nô alkatrészigényeit, így a chipgyártási kapacitásokat is más növekvô keresletû termékekhez – jellemzôen szórakoztató elektronikai termékekhez – kötötték le a gyártók. Az ismét fellendülô autóipar így beszállítói kapacitáshiánnyal szembesült, chipigényére csak lassan tud a gyártói oldal reagálni. Ennek következtében – az autógyárak kényszerû termelésvisszafogása miatt – a többi autóipari alkatrészgyártó, beszállító is termeléscsökkentésre kényszerül. Egyes becslések szerint akár idén ôszig, de roszszabb esetben akár 2022-ig is eltarthat a globális chiphiány az addicionális gyártás felfuttatásának függvényében.

Mindezen változékony piaci helyzetet hogyan kezelheti le a cég humán erôforrás oldaláról – merül fel a kérdés.

Csirke Balázs, a cég HR-vezetôje, a DDGK elnökség tagja ismertette az alkalmazott HR-eszközöket: átütemezik a szabadságokat, a tavalyi évhez hasonlóan négyhavi munkaidôkeretet vezetnek be júniustól, illetve a visszaesô rendelésállomány miatt átmenetileg alacsonyabb létszámigényre terveznek, szüneteltetik a termelésben dolgozók felvételét – számolt be Csirke Balázs a küzdelmes idôszakról.

A közös eredmény elérése érdekben vállalati kultúrájukban megkülönböztetett figyelmet kap a munkavállalókkal való maximális együttmûködésre törekvés. Ennek különösen nagy a jelentôsége a hektikusabb idôkben, amikor egyenlôtlenül változik a munkaidôbeosztás, hosszabb pihenôidôket hoszszabb intenzív idôszakok, rendszeres (és rendszertelen) túlórák, olykor eltérô hosszúságú mûszakok követnek: ez csak a munkavállalók együttmûködésével, bevonásával mûködhet hosszabb távon. Ebben komoly segítségükre volt, hogy 2019-ben és 2020-ban a gyártásban dolgozó mûszak- és középvezetôket tartósan és sokat képezték, csak a vezetôi, együttmûködési, asszertív kommunikációs, konfliktuskezelési és egyéb soft skillekre, társas kompetencia-fejlesztésre kis létszámú tréningek keretében csoportonként mintegy 150 órát szántak – ez érdemben segített már a tavalyi év során is a pandémia hatásainak mérséklésében, a munkavállalói elkötelezettség erôsödésében.

HIDROGÉN-TECHNOLÓGIA PÉCSRÔL! A LINDE GÁZ Magyarország Zrt. áprilisban avatta fel az ország elsô hidrogén töltôállomását a cég budapesti telephelyén, ahová meghívta 2 alkalmazást fejlesztô-szállító partnerét, a TOYOTA mellett a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment-szerve: PBKIK) tagját, a KONTAKT-Elektro Kft.-t is. A LINDE az egyetlen vállalat a világon, amely a teljes hidrogén értékláncot biztosítja a gyár-

tástól és feldolgozástól kezdve a tároláson és elosztáson át egészen a mindennapi ipari és fogyasztói felhasználásig.

A KONTAKT-Elektro Kft. hidrogéntechnológiai fejlesztései már mintegy 15 éves múltra tekintenek vissza, a tüzelôanyag-cellás berendezések fejlesztésén túl számos hidrogén hajtású prototípus terméket fejlesztetettek ki, mint például hidrogénes energiatároló berendezést,

15 kW-os áramfejlesztôt, hidrogéntöltô konténert, napelemmel táplált hidrogéntöltô állomást vagy a H2 Evolution elnevezésû hidrogénnel mûködô kis yachtot, melynek bemutatására is sor került az átadón. A résztvevôk a 2. generációs Toyota Mirai hidrogén üzemanyagcellás autót, illetve szintén zöld hidrogénnel üzemelô targoncákat próbálhattak ki.

PROJEKTEK

VÁLLALKOZÓI ISMERETEK – NYÁRI WORKSHOP KÖZÉPISKOLÁSOKNAK Nyakunkon a nyár. Bár az idei tanév rendhagyó volt, lassan mégis véget ér. Az otthontanulással töltött hetek-hónapok után a diákokra most 10 hét pihenô vár. Felüdülés nekik.

Komoly megoldandó feladat a szülôknek.

Az általános iskolásoknak már évek óta szervez nyári pályaorientációs tábort a kamara. Idén a középiskolásoknak is készülünk egy egyhetes workshoppal.

Az egyhetes program alatt a fiatalok délelôttönként mentorok segítségével egy online platformon, csoportban dolgozva ismerkednek meg azokkal az ismeretekkel, feladatokkal és szükséges készségekkel, amelyek elengedhetetlenek egy vállalkozás indításához, mûködtetéséhez. Délutánonként pedig céglátogatások és más izgalmas programok várják a résztvevôket.

A workshop július 12–16. között kerül megrendezésre, a fiatalok a programok mellett tízórait, 2 fogásos meleg ebédet és uzsonnát kapnak. A hét utolsó napján a csapatok egy rövid prezentáció keretében mutathatják be, mit tanultak a héten, és a legjobb csapat egy ajándékcsomaggal gazdagabban fejezi be a hetet.

Amire viszont szükség van az egy hét alatt, az egy tablet vagy laptop, hiszen egy online platformon dolgoznak együtt a diákok és a mentorok.

A részvétel díjmentes, de elôzetes regisztrációhoz kötött, a workshopon 18 fiatalt tudunk fogadni.

A program az ERASMUS+ program segítségével, a Karrier4.0 Projekt keretében valósul meg.

Részletes program és jelentkezés hamarosan a kamara weboldalán (www.pbkik.hu).

További információ: Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu

Vállalkozóként is megtetszett a program? Szívesen adná át tudását fiataloknak? Jelentkezzen mentornak! A mentorok az online platformon keresztül segítik a fiatalokat. Ennek használatát július 12-én egy egynapos tréning keretében tudják elsajátítani. A második napon már a diákokkal közösen zajlik a munka, a hét hátralevô részében már csak az online platformon keresztül.

SACHE – KREATÍV EGYÜTTMÛKÖDÉSEK ÉS TERMÉKFEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara SACHE-Smart Accelerators of Cultural Heritage Entrepreneurship (SACHE) címû projektje számos rendezvény és képzés keretében támogatta a kulturális örökséghez kapcsolódó szemléletmódváltást.

A 2021 tavaszán zajlott képzések keretében a kulturális intézmények, szervezetek, döntéshozók és a kreatívipari vállalkozások lehetôséget kaptak az együttmûködések megalapozásához,

Dél-Dunántúli Gazdaság

hosszú távú közös projektek és innovatív szolgáltatások kidolgozásához elengedhetetlen ismeretek megszerzéséhez, valamint kapcsolatok kialakításához.

A képzések témái többek között érintették a kreatív és kulturális turizmus aktuális trendjeit, helyi kezdeményezéseket és ezek kapcsolódási pontjait, gyakorlati megközelítésben bemutatva egy rendezvény, termék- vagy szolgáltatásfejlesztés lebonyolítását, felmérve a szükséges feltételeket és alternatív fi-

nanszírozási lehetôségeket.

A pályázat következô fázisában a helyi kulturális intézmények igényei alapján 3 témakörben pályázatot írnak ki helyi kreatív és innovatív kkv-k számára, melyek nyertesei lehetôséget kapnak a pályázati ötlet megvalósítására.

A pályázatokat várhatóan június elején hirdetik meg.

DLearn – DIGITÁLIS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A 21. SZÁZADBAN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) 2021 májusában csatlakozott a European Digital Learning Network (DLearn) nemzetközi hálózathoz, melynek legfôbb célja, hogy többek között képzésekkel, szakmai tanácsadással segítsék az EU-ban megjelenô, folyamatosan átalakuló munkaerôt és gazdasági szereplôket a megfelelô digitális készségek és képzettségek megszerzésében.

Az európaiak közel 47%-a nem rendelkezik megfelelô digitális képzettséggel, a közeljövôben azonban már a

munkahelyek 90%-ához bizonyos szintû digitális készségekre és számtalan képzettségre lesz szükség, hogy lépést tudjunk tartani a munkaerôpiaci igényekkel. A sikeres oktatás és képzés a tudásalapú társadalmunkban egyre inkább az IKT magabiztos, hozzáértô és innovatív használatától függ.

A DLearn hálózat és 18 országból csatlakozott jelenlegi 31 tagszervezete számos transznacionális kezdeményezésben vesz részt a digitális tanulás és a digitális készségek erôsítése érdekében mind európai, mind helyi és regionális szinten.

Az együttmûködés keretében meglévô tapasztalatokat osztanak meg és bôvítve az ismereteket alkalom adódik az európai szintû trendek, piaci igények felmérésére, melyek elôsegítik a helyi vállalkozásokat célzó programok és képzések kialakításában. http://dlearn.eu/

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

HORVÁTH LÁSZLÓ „A TISZTESSÉG KIFIZETÔDIK” Szinte nincs olyan építmény Szigetvár térségében, amihez ne lenne köze Horváth Lászlónak – ezt a mondatot egy helyi vállalkozó fogalmazta meg, és lehet benne valami, hiszen a szigetvári térség meghatározó építôipari vállalkozása, az idén 30 éves Melio-Start Kft. számos épületen ott hagyta a keze nyomát. A generálkivitelezéssel, mélyépítéssel, betongyártással foglalkozó céget tulajdonképpen a kényszer hozta létre, amikor megszûnt a Szigetvári Állami Gazdaságnál dolgozók munkaviszonya. Hatan önálló vállalkozást indítottak, mára Horváth László maradt meg az alapítók közül. Ügyvezetôként sokat tett a cég sikeréért.

— Amikor megszûnt a munkánk, egy teljesen új dologgal szembesültünk: munkanélkülivé váltunk. Mi viszont nem ismertük ezt a fogalmat, ezért döntöttünk a vállalkozás elindítása mellett.

Kezdetben mindenféle területen dolgoztunk, a magas- és mélyépítés mellett mezôgazdasági és gépi szolgáltatást is végeztünk – eleveníti fel a kezdeteket Horváth László. — A meglévô kapcsolati tôkével és 4 millió forintos világbanki hitellel tudtunk elindulni, telephelyet, eszközöket kellett vásárolnunk, ami nem volt könnyû, hiszen az infrastruktúrától kezdve mindent nekünk kellett megvalósítanunk. Ám úgy látom, hogy az elsô idôszak talán könnyebb volt, mint a mostani helyzet, mert ma teljesen új és ismeretlen dolgokkal kell szembesülnünk, mint a pandémia vagy a szakemberhiány.

— Mikor vált „igazi” vállalkozóvá, amikor ezt a szemléletet is elsajátította?

— Másodállásban már 1983-tól vállalkozó voltam, tulajdonképpen maradtam ugyanazon a területen, és a mai napig ugyanazt a tevékenységet folytatom, mint akkor: a magas- és mélyépítést. Az elôzô munkahelyemen is mûvezetôként, csoportvezetôként dolgoztam, így tudok felelôsséget vállalni a mellettem dolgozókért. A cégalapításkor 50-60 munkatársunk volt, az évek alatt ez a szám folyamatosan mozgott, ma 70%-ban ugyanazok a kollégáim, akikkel együtt kezdtünk.

— Mi változott az eltelt három évtizedben a szakmában, a szakma megbecsültségében?

— Annak idején jobban lehetett tervezni, biztonságosabb volt a pénzügyi mozgás, ami az utóbbi néhány évrôl nem mondható el. Az is látszik, hogy a pénz és a nagy haszon reményében rengeteg építôipari vállalkozás jelent meg mostanában, de sok dologgal, például az adminisztrációval nincsenek tisztában. Sajnos nagyon felhígult a szakma.

Akkor még volt becsülete a szakmának, ma viszont sok terület elszippantja a szakembereket. Rengeteget változott a szakmai utánpótlás színvonala, amit ma roppant gyengének tartok. Mi is foglalkozunk tanulókkal, de kevés fiatal választja ezt a pályát, és kevesen is maradnak meg. Ehhez kell egy kis elhivatottság, és tisztában lenni a követelményekkel, amelyeket az ember saját magával szemben is kell hogy támasszon.

— Az, hogy egy vállalkozás 30 év múlva is mûködik, önmagában si-

ker. Önnek mi jelentett sikerélményt az elmúlt évtizedekben?

— Rengeteg sikerélményem volt annak ellenére, hogy kudarcok is értek.

Számomra siker, hogy felelôsséget érezhetek a közvetlen kollégáim iránt, hisz számítanak rám az anyagi megélhetésük és a biztonságuk megteremtésében.

Ehhez nélkülözhetetlen az egymás iránti tisztelet és az alázat. Mindig is fogékonyak voltunk az új dolgokra, a teljesítéseknél fontos a határidôk tartása, a precíz és pontos munka elvégzése, mert ez ad biztonságot a jövôt illetôen. Ezért fordulnak hozzánk a megrendelôink, mert érzik, hogy vállalkozásunknál biztosított a szakmai és az anyagi háttér.

Azt gondolom, a siker érdekében jól kell megválasztani a munkatársakat, velük együtt kell mûködni, tisztában lenni vele, hogy milyen problémák foglalkoztatják ôket és a lehetôségeink szerint segíteni azok megoldásában. Ahhoz, hogy az ember talpon tudjon maradni az üzleti életben, mint ahogy a mindennapokban, szavahihetônek kell lennie, akkor szinte bármit el lehet érni. A tisztesség kifizetôdik.

— És az önök által létrehozott építmények közül mire a legbüszkébb?

— Talán arra, ami meghatározta a cég jövôjét: 1994-ben elnyertük a szigetvári Török-Magyar Barátság Park építésének munkáit. Mellette a közterek, a mûemlék jellegû épületek felújítása, az egyedi családi házak, a mezôgazdasági vállalkozások tárolói, szárítói... egy kb.

50 km-es körzetben nagyon sok épület létrehozásában részt vehettünk.

— Hogyan alakul a vállalkozás következô 30 éve?

— Ha megmarad ez a csapat, és lesz ambíció, új impulzusok, akkor töretlenül megyünk tovább. A technológiai fejlesztéseket figyelembe véve energiatakarékos megoldásokat és új technológiákat alkalmazva megújítjuk cégünk székhelyét. Az utódlással kapcsolatban még nem körvonalazódik a hogyan tovább, egyelôre teszem a dolgomat, és ha kapok egy megbízást, annak legjobb tudásom szerint igyekszem eleget tenni.

K.T.

SIKERSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

VIAPAN GROUP VÁLSÁGBÓL NÖVEKEDÉS – A DÉL-DUNÁNTÚL LEGNAGYOBB HR-SZOLGÁLTATÓJÁNAK RECEPTJE 2020 tavaszán a pandémia komoly kihívás elé állította a gazdasági élet és a munkaerôpiac szereplôit. Szinte nem volt olyan szervezet, amelynek az életben maradáshoz ne kellett volna átalakítania a mûködését. Ez olyan jól sikerült a Magyarországon és Kelet-Közép-Európa számos országában is jelen levô HR-szolgáltató cégcsoportnak, a Viapan Groupnak, hogy az észszerûsítésekkel, a meghozott intézkedésekkel sikerült megalapozniuk hosszú távú fejlôdésüket. „Gyors reakciók, modernizálás és szervezeti átalakítás volt a megoldás a koronavírus okozta kihívásokra” – fogalmazza meg a sikerreceptet VIDA PÉTER, a HR-cégcsoport elnöke.

A koronavírus-járvány idején a Viapan is számos kihívással nézett szembe, pedig azelôtt kiemelkedô éveket zártak. 20182019-ben 30-40%-os éves árbevételnövekedést tudtak realizálni, és a belsô állomány is folyamatosan nôtt. A siker egyik legfôbb fokmérôjének ebben az idôszakban azt tartották, hogy partnereik igényeit újabb és újabb szolgáltatásokkal támogatták. Így a diákmunka terén szerzett évtizedes tapasztalatukat a nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatásba is átültették; a munkaerô-kölcsönzési és -közvetítési üzletáguk külföldön is megvetette a lábát, a kollaboratív robotok és exoszkeletonok (olyan személyi támogató technológiák, amelyek mechanikusan csökkentik a testre érkezô terhelést) kölcsönzése pedig egyedülálló szolgáltatásként jelent meg elsôsorban a termelôcégeknél.

2020 tavasza azonban azonnali, gyors lépésekre sarkallta a cégcsoportot. Ez nehéz döntéseket is magával hozott, például optimalizálni kellett a korábban a projektek akut igényeihez felduzzasztott személyi állományt. De a válság arra is ösztönözte a cégcsoport vezetôit, hogy felülvizsgálják, majd korszerûsítsék a mûködésüket. Ennek eredményeként észszerûsítették és központosították a beszerzéseket, illetve opti-

malizálták a céges flotta használatát.

— Nemcsak a gazdálkodásunkra, de a mûködésünk egészére is kihatással volt az észszerûsítés. Sok kicsi sokra megy, így beszállítókat váltottunk, tendereztettük a mûködésünk ellátásához elengedhetetlen szolgáltatókat, új flottakezelôt, új szoftvereket, új telefonelôfizetéseket vontunk be az életünkbe – mondja Vida Péter, a cégcsoport elnöke.

— Komoly megerôsítés volt az intézkedések helyességével kapcsolatban, hogy régi pénzügyi partnerünk, finanszírozó bankunk egy új beruházási projekt kapcsán átvizsgálta a gazdálkodásunkat, és a hiteleink mögött 60%-ról 80%-ra emelte az állami garanciavállalás mértékét. Ezt a számunkra örvendetes hírt azzal indokolták, hogy az árbevételünk visszaesése nem tér el a szektorunkban tapasztalható átlagos visszaeséstôl, valamint a cégvezetés válságmenedzsmentjét is megfelelônek ítélik – fûzi hozzá Csizmadia Gábor operatív igazgató.

Az elmúlt idôszakban a Viapan szervezete is átalakult. Az állami bértámogatás segítségével ugyan megtarthatták a létszámuk jelentôs részét, de felülvizsgálták a szervezeti ábrájukat, és átláthatóbb, egyértelmûbb szakmai, illetve lokális csapatokat és irányítást hoztak létre. A Viapan pécsi kirendeltségén is számos változás történt. Például új, kifejezetten a Viapan igényeire átalakított irodába költöztek, ami – ahogy KESERÛ DÉNES pécsi kirendeltségvezetô mondja – inspiráló környezetet jelent, és a munkatársak együttmûködésének is új lendületet adott.

2021-re tehát a Viapan megújulva, hatékonyabb mûködéssel áll a 2019-es szintre visszaigazodó megrendelési nagyság elé. A partnerek száma visszaállt a válság elôtti szintre, a foglalkoztatottjaik száma pedig már meg is haladja a 2019-es havi átlagot.

— Mûködésünk sikeréhez az is hozzájárul, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi kapcsolatokra, így van ez Baranya megyében is. Egyre szoro-

CSIZMADIA GÁBOR, VIDA PÉTER, KESERÛ DÉNES

sabb az együttmûködésünk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi Kamarával, de cégcsoportunk vezetôi ott vannak több országos érdekvédelmi szervezetben is (VOSZ, MMOSZ, DIÁKÉSZ, KÖZÉSZ), ahol vezetô szerepeket töltenek be – teszi hozzá Keserû Dénes. Pécs mint egyetemváros a diákmunka fontos központja. A Viapan cégcsoport legrégebbi tagja, a Meló-Diák különösen jó idôszakot zárt. Nemrég ért véget egy IT-diákmunkára épülô regionális toborzókampány, melyben Pécs igen szép számokat produkált. Így a Meló-Diák egy sor cégnél helyezett el informatika szakos hallgatókat, akik friss szakmai tudásukkal komoly lendületet jelentenek a munkáltatóknak.

A belsô munkavállalói csapat is újraépült: 2021 májusában már ismét annyian dolgoznak a pécsi irodában, mint a járvány elôtt. A tapasztalatokkal felvértezve még erôsebben mennek tovább, és a jövôben is biztosítják a cégek számára a diák, a felnôtt, a kölcsönzött vagy közvetített, valamint a nyugdíjas munkaerôt és a legmodernebb HR-szolgáltatásokat.

K.T.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMA

HÁROM ÉVTIZEDE KÉPEZNEK TANULÓKAT Pécsett az ÉPFU az autósszakmák oktatási bázisa volt. A privatizáció során, hogy a felhalmozott tudást és a munkahelyüket megôrizzék a dolgozók és szakoktatók, úgy érezték, lépniük kell, és 1991-ben létrehozták az Épfu-Okító Kft.-t. Autós szakmákban képeztek akkor és most is tanulókat, karosszérialakatosokat és autószerelôket.

Az eltelt három évtized alatt számos területtel bôvült a tevékenységük, s a szakképzésben zajló folyamatos változásokat is végigkísérhették. Jelenleg a Baranya Megyei Szakképzési Centrum Angster József Szakképzô Iskola és Szakiskola gépjármû-mechatronikai technikus és karosszérialakatos tanulóinak gyakorlati oktatása folyik a cégnél, akik közül néhányan már a duális képzésben vesznek részt.

— Nem kis problémát jelent, hogy a járványhelyzet miatt online folyik a tanulóink gyakorlati képzése. A duális képzés bevezetése óta pedig az informatika is még nagyobb szerepet kapott. Oktatóink számára is ez egy teljesen új terület, hisz eddig ilyenre nem volt példa – kezdi beszélgetésünket DEÁK JÓZSEF, a cég ügyvezetôje. — Jelenleg három gépjármû mechatronikai technikus és kettô karosszérialakatos tanulónk van, akik – a járvány miatti korlátozások elôtt – a napi munkában vettek részt a személygépkocsik szerelésétôl a karosszériamunkákon keresztül egészen a mûszerek használatáig mesterek, technikusok szakmai irányítása mellett.

Az iskolával jó a kapcsolatuk. A duális képzés bevezetésével változást jelent az is, hogy az elmélet is nagyobb szerepet kapott a gyakorlati képzôhelyen. Az eltelt három évtized alatt sokszor kellett megújulniuk, azonban mindig elôre menekültek, folyamatosan fejlesztettek, a korábban rendelkezésre álló pályázati források – Szakképzési Alap, Decentralizált Pályázati Alap – nyújtottak erre lehetôséget. A tanulók képzését segítô pályázatok által korszerû berendezéseket vásároltak és bôvítették eszközparkjukat.

A saját bevételeikbôl is sokat fordítottak a minôségi szakképzés feltételei-

nek megteremtésére. Megalakulásukkor ugyanis a fô tevékenységi területükként a jövô szakmunkásainak kinevelését határozták meg. Az elsô munkát hitelbôl vállalták el, vizsgára készítettek fel egy autót. A kezdetekben inkább teherautók javításával foglalkoztak, ugyanis az anyacégnél, a teherfuvarozással foglalkozó ÉPFU-nál ebbôl volt több, azonban ezzel párhuzamosan már megkezdték a 3,5 tonna alatti gépjármûvek szervizelését, vizsgáztatását is.

DEÁK JÓZSEF — Miután rövid idôn belül kinôttük az elsô telephelyünket a Megyeri úton, a bôrgyár közelében találtunk egy megfelelô ingatlant, amelyben jelenleg is vagyunk. Az épületet a Szakképzési Alapból elnyert támogatás felhasználásával és saját forrásból vásároltuk meg, a Decentralizált Pályázati Alapból pedig szerszámokat, gépeket korszerû technológiákat vásároltunk – folytatja tovább Deák József. — Aztán a tanulóképzés mellett mind nagyobb szerepet kapott a gépjármûvek szervizelése, szerelése, vizsgáztatása. Az erre alkalmas vizsgahelyet saját forrásból és hitelbôl alakítottuk ki. A mindent kielégítô korszerû vizsgabázist 2008-ban adtuk át, amelyben a Magyarországon forgalomban lévô összes gépjármûvet tudjuk mûszaki vizsgáztatni. A tanulók itt kísérhetik végig a vizsgáztatás technológiai folyamatát, a hozzá kapcsolódó méréseket.

Ahogy minden szakma, úgy a gépjármûvekhez kapcsolódók is sokat változtak az eltelt több évtized alatt. Ma már szinte mindent számítógép vezérel és az elektronika uralja a gépjármûveket, azonban emellett szükség van arra is, hogy egy szerelô a kapott adatokat elemezve megtalálja a hiba forrását, képes

legyen a motor „hangjából” is következtetni rá, ezt pedig csak sok gyakorlással lehet megtanulni. Emellett a tanulók képzésében nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy megtanulják, miként bánjanak az ügyfelekkel. Az utóbbi másfél évben a járványhelyzet miatt ez még inkább elôtérbe került, ahogy az is, hogy a humánumnak is egyre nagyobb a szerepe tevékenységükben.

Kitér arra is, hogy ugyan náluk is visszaesett a forgalom, de egy napra sem zártak be, mert fontosnak tartották, hogy megtalálják ôket a régi ügyfeleik, akik között van olyan, aki már a kezdetek óta náluk javíttatja az autóját, és azok is, akik bajba kerültek, s az autó az egyetlen lehetôségük arra, hogy szabadon mozoghassanak. Biztos bevételt a céges autóflották szervizelése jelentett.

Az egyikkel már húsz éves a kapcsolatuk, a másik pedig miután próbaként náluk javíttatta az autóikat, s elégedett volt a munkájukkal, mellettük tette le a voksát. Már arra is volt példa, hogy a flották szervizelésére kiírt pályázati eljárásnál ajánlólevelet kaptak ezektôl a cégektôl.

— Mindemellett az áraink kialakításakor is odafigyelünk arra, hogy azok számára is megfizethetôk legyünk, akiknek alacsonyabb a jövedelmük. Azt vettük észre ugyanis, hogy egyre kevesebb pénzbôl kénytelenek gazdálkodni a családok, s miután nem vagyunk márkaszerviz, a kedvezô árak kialakításában is nagyobb a mozgásterünk. Minden autótípus megfordul a mûhelyünkben. Korábban teherautók javításával is foglalkoztunk, de jelenleg nincs ehhez értô szerelônk, ezért csak a mûszaki vizsgáztatás folyik nálunk – ad hangot annak, hogy élik meg a járvány miatti nehezebb gazdasági helyzetet.

Hangsúlyozza, igazán szerencsésnek mondhatják magukat, mert a nehezebb körülmények ellenére is van munkájuk.

Az egykori munkatársaik közül sokan ma már nyugdíjasok. A volt tanulóik közül került ki az utódaik egy része, de érkeztek máshonnan is. Most egy nagyon jó csapat dolgozik együtt, mind szakmailag, mind emberileg szinte egy nagy családként mûködnek. Az utódlás kérdése is megoldott, a fia veszi majd át tôle a céget, aki jelenleg az ügyfélszolgálaton dolgozik, de amint adottak lesznek hozzá a feltételek, bevonja a cég vezetésébe is, hogy mellette sajátíthassa el az ehhez elengedhetetlenül szükséges készségeket, gondolkodásmódot, a cégvezetés alapjait.

Sz.K.

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

17

Egyen, vegyen, adjon helyit legalább hetente egyszer!

www.facebook.com/heti1helyi www.pbkik.hu/heti1helyi

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

A PANDÉMIA OKÁN FELMERÜLT SPECIÁLIS FINANSZÍROZÁSI IGÉNYEKRE VÁLASZUL TÖBB ÚJ TERMÉKKEL ÁLL A VÁLLALKOZÁSOK RENDELKEZÉSÉRE AZ

EXIM: KÁRENYHÍTÔ PROGRAMCSOMAG ÉS FORDULAT BERUHÁZÁSI HITEL Az EXIM finanszírozási és biztosítási termékei egyaránt elérhetôk a külpiacokon jelen lévô, a nekik beszállító, illetve az exportot még csak tervezô vállalkozások számára. A Covid-19 járvány cégekre gyakorolt negatív hatásait ellensúlyozandó újonnan kidolgozott programok 2021. december 15-ig igényelhetôk a kereskedelmi banki hálózaton keresztül vagy közvetlenül az EXIM-tôl.

Külpiaci kihívások Egy az exportláncban mûködô vállalkozás sikeréhez a nemzetközi elvárásoknak megfelelô gyártási folyamat, a helyi piac ismerete és a külföldi vevôpartner felkutatása mellett a speciális mûködésükre szabott komplex pénzügyi háttér is szükséges. Magyarország világviszonylatban kis ország, nyitott gazdasággal, s mint ilyen a gazdaság az export köré rétegzôdik, így az azt ösztönzô hitel- és biztosítási termékek serkentôleg hatnak a teljes magyar gazdaságra. Az EXIM-nél elérhetô szolgáltatások az exporttevékenység teljes vertikumát lefedik

pénzügyi termékekkel az exporttevékenységet megelôzô beszállítói folyamatoktól az elôállításon és a termelésen át egészen a külpiaci értékesítésig, megjelenésig.

Kárenyhítô Programcsomag tavaly május óta A pandémia hazai megjelenésekor az volt a cél, hogy egy olyan unikális programcsomagot hozzon létre az EXIM, ami cégmérettôl függetlenül valós megoldást tud nyújtani az exportszerkezetbe betagozódó teljes vállalati körnek. Ez három termék párhuzamos indítását jelentette: egy az EU-s vevôkre is igényelhetô exporthitel-biztosítást, egy a kereskedelmi banki hitelfelvételhez kapcsolódó állami kezességvállalási konstrukciót és egy hitelprogramot. Ez utóbbi, a Kárenyhítô Hitelprogram feltételrendszere további széles és rugalmas lehetôségeket kínál: forgóeszközhitelt legfeljebb 3 évre vagy beruházási hitelt maximum 6 év futamidôvel. A kamat – kkv-k esetén – euróban 1 évre és forintban (720 millió forint hitelösszegig) 3 évre fix 0,1% de minden egyéb

esetben is kedvezményes, fix kamatozást biztosít. Nem véletlen, hogy ez a program a Gazdaságvédelmi Akcióterv második legkeresettebb terméke a vállalati programok között: idén május közepére a jóváhagyott volumen meghaladta a 470 milliárd forintot, az ügyletek darabszáma pedig megközelíti az 1800-at. A jóváhagyott kérelmek 86%-a a kkv-szektorból érkezett és az ügyletek több mint 90%-a az EXIM kereskedelmi banki partnerein keresztül refinanszírozásban került folyósításra.

Fordulat Beruházási Hitel – a hosszú távú növekedési potenciál finanszírozására Az elmúlt egy év a gyors és hatékony kárenyhítésrôl szólt, idén márciusban viszont újabb, kimondottan a gazdaság újraindítását és a vállalkozások hosszú távú növekedését célzó programmal bôvült az EXIM termékpalettája. A Fordulat Beruházási Hitel szintén nemcsak exportôröknek, hanem a nekik beszállító vagy a külpiacra lépést tervezô mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is szól. Forintban és

#EENCanHelp euróban is elérhetô, mindkét esetben kamattámogatott, a teljes, akár 10 éves futamidô alatt fix kamatozással.

Ez forint esetében 1,5%-os, míg euró alapon mindössze 0,5%-os kamatot

jelent. Az új vagy már megkezdett, de a válság miatt felfüggesztett fejlesztések, ingatlan-, gép- vagy berendezésberuházások megvalósítására igényelhetô az EXIM által biztosított forrás a

Dél-Dunántúli Gazdaság kereskedelmi bankoknál vagy közvetlenül az EXIM-tôl. A hitelösszeg szintén magáért beszél: 3,5 milliárd forintig vagy 10 millió euróig igényelhetô a beruházási célú finanszírozás.

DIQ – AMIT MINDIG IS TUDNI AKART VÁLLALKOZÁSA DIGITÁLIS KOMPETENCIÁIRÓL, DE SOHA NEM MERTE MEGKÉRDEZNI Kíváncsi rá, hogy a digitális innováció milyen mértékben járul hozzá cége üzleti teljesítményéhez és értékteremtéséhez? Érzi, hogy lépni kéne, csak az nem egyértelmû, mely területen és merre?

Amikor az innováció szót halljuk, gyakran gondolunk fehér köpenyes, laboratóriumban dolgozó tudósokra vagy zseniális programozókra. Az igazság az, hogy az innováció fogal-

mát sokan sokféle célból próbálták meghatározni, így számos fogalommeghatározás létezik. Érthetünk alatta sok mindent, pl. új termék bevezetését, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése, iparági átszervezés, belsô folyamatok megújítása. Ha ezek egyike digitális eszközök segítségével történik, már digitális innovációról beszélhetünk.

Az Enterprise Europe Network há-

lózat tagjaként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt feladata a megyei vállalkozások versenyképességének támogatása, növelése.

Ebben nyújthat segítséget egy értékelési eszköz, a DIQ. A DIQ – Digital Innovation Quotient – olyan értékelési eszköz, amely az elôzetesen egyeztetett igények és célok alapján öt területet vizsgál (digitális innovációs stratégia, digitális üzleti modell, digitális folyamatok, digitális ökoszisztéma és kultúra, a digitális innováció elôsegítôi), összesen 35 kérdés segítségével. A felmérés eredménye egy benchmark riport, nemzetközi adatbázis alapján. A riport mellett a kamara tanácsadója a vállalkozással történô egyeztetés után egy fejlesztési tervet is készít, és a megvalósítás során is támogatja a vállalkozást.

Felkeltettük érdeklôdését? Keressen minket!

További információ: Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu A PBKIK ezen szolgáltatása a Horizon 2020 program Inno-Hun projekt támogatása okán díjmentes.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

INNOPULZUS Gold Consulting Szociális Szövetkezet „A FELMÉRÉSNEK KÖSZÖNHETÔEN A TERVEZÉSI SZAKASZAINKBAN KÜLÖN SZEMPONT LESZ AZ INNOVÁCIÓ” Nem mind innováció, ami annak látszik, viszont sok innovációról nem is gondolná a létrehozója, a mûködtetôje, hogy az, pedig ha tisztában lenne vele, másképp tudna tervezni vagy a vállalkozását üzemeltetni. Hasonló felismeréseket hozott a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára komplex fejlesztô, tanácsadó szolgáltatást nyújtó Gold Consulting Szociális Szövetkezet vezetôinek az az innováció-menedzsment tanácsadás, amelyen a közelmúltban vettek részt. Mint FELDER FRIGYES, a szövetkezet egyik vezetôje mondja, azért végezték el náluk ezt a felmérést a kamara szakemberei, mert részt vettek a Magyar Divat & Design Ügynökség mentorprogramjában, amelynek záróeleme volt a tanácsadás.

— Mivel szembesültek a felmérés során?

— Meglepô volt számunkra, hogy az általunk véghez vitt fejlesztések, amelyekrôl nem is gondoltuk, innovációnak minôsülnek. A felmérést végzô szakemberek sok olyan területre rávilágítottak, amit mi nem innovációként értékeltünk. Érdekes volt ezzel szembesülni, hiszen a beszélgetések során egy a korábbitól egészen eltérô szemléletmódot kaphattunk. Például az is innovációként értékelhetô, ahogy a munkatársainkat fejlesztjük vagy ahogy a saját termékeinket értékesítjük. Számunkra eddig nem volt teljesen világos, hogy a mûködésünk szinte minden területén, legyen az a humán erôforrás, az értékesítés, a pénzügy, a mûködés, az online térben való jelenlétünk vagy a kommunikációnk, mindenhol szóba kerülhet ez a fogalom, és tisztában kell lennünk azzal, hogy mi most egy innovációt csinálunk.

— Mi a jelentôsége ennek a felismerésnek a mindennapi mûködésükben?

— Például a jövôben még inkább tudjuk strukturálni a költségeket. Azaz innovációs költségként könyveljük el ezeket a tevékenységeinket, ezáltal képesek leszünk elôremutatóan gondolkodni a további fejlôdésünket tekintve.

— Hogyan szövi át a mindennapi mûködésüket az innovációs szemlélet?

— Eddig az innovációs tevékenységünk mintegy 10%-a volt tudatos, viszont most már tudjuk detektálni azokat a cselekvéseket, amelyeket innováció-

ráláttunk az innovációs tevékenységeinkre, illetve azok következményeire. Ez új perspektívát nyitott meg elôttünk.

A cég a Magyar Divat & Design Ügynökség – HFDA – Gyártó mentorprogramjának résztevôjeként került kapcsolatba az Enterprise Europe Network-kel. A HFDA elsôdleges célja a globálisan elismert divat- és designiparon keresztül erôsíteni a magyar országimázst. Legként értékelhetünk. Ezfontosabb feladatai közé tarután, azt gondolom, már tozik az export növelése, a 70-80%-os tudatosság magyar gyártói háttér erôsílesz jelen a vállalkozátése és fejlesztése, a tradíciósunkban e tekintetben, val rendelkezô kreatív és ehhez rengeteget segített szakmai tudás fejlesztése. Az a felmérés, valamint a ügynökség kiemelt célja a dihozzá kapcsolódó beszélvat- és designiparágban tegetéssorozat. A jövôbeni vékenykedô magyar és nemtevékenységünk struktuzetközi szereplôk közötti harálása az innovációra is ki tékony szakmai párbeszéd és fog terjedni, a tervezési koordináció megvalósítása.

FELDER FRIGYES szakaszainkban ez is egy Az ügynökség feladata még külön szempont lesz. a divat- és designipar fejlesztése, beleért— Az önök vállalkozása vállalatve a nemzetközileg is kiemelkedô mafejlesztési tanácsadással segíti a válgyar szellemi termékek fejlesztését, az lalkozásokat. A felmérés által szerexportképesség erôsítését, a technológiai zett tapasztalást miként építik be a fejlôdés és a digitális gazdaság támogasaját munkájukba? tását, a divat- és designiparhoz kapcsoló— Akik pályázati megkereséssel fordó korszerû háttéripar megteremtését, dulnak hozzánk, azoknak mostantól kierôsítését, a tematikailag ide kapcsolható csit ki tudjuk tágítani a szemléletét, hogy képzések kereteinek bôvítését, szakképea pályázatukat, a beruházásukat az innosített, egyetemi tudástartalom hasznosíváció felé is irányítsák, mert sok kiaknátását, illetve a határon túli együttmûközatlan területen kínálkozik lehetôség, dés megerôsítését. amire nem is gondolnak. Nekünk is nagyon sokat segített, hogy részt vettünk ezen a fejlesztésen, azok számára pedig, A Gold Consulting Szociális Szövetakik nem is foglalkoznak ezzel, teljesen kezet törekvéseit a Pécs-Baranyai Keressötét folt ez a terület. Úgyhogy biztosan kedelmi és Iparkamara és a HEPA Magyar rengeteget tudunk segíteni a partnereExportfejlesztési Ügynökség az Enterprise inknek azáltal, hogy mi is megkaptuk ezt Europe Network, valamint az Inno-Hun a támogatást. Egyébként roppant szimprojektek keretein belül támogatta. patikus volt az iparkamara hozzáállása, szakembereik készségesen rendelkezésre álltak és a legjobb tudásuk szerint segítettek kapcsolatokkal, elérhetôségekkel, szakmai anyagokkal, tanácsokkal. A kollégák felkészültsége biztosította, hogy

FEJLESZTÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVÁCIÓ A TESTEDZÉSBEN – SMART FIT CUBE A Gyapinet Bt. egy magyar-horvát együttmûködés keretén belül (Interreg) olyan hozzáadott értéket képviselô közös terméket, a SMART FIT CUBE elnevezésû „kondiállomást” fejlesztett ki a Ferrodus Kft.vel és a Defex Kft.-vel közösen, mely kombinálja a testedzést, a testedzési kontrollt és a digitális technológiákat, azaz az edzés során keletkezett adatok feldolgozását, elemzését, ellenôrzését, edzési programot.

Mindezt mobilapplikáción keresztül bárhol, bármikor nyomon követve, oktatási anyagokkal és képzési módszertannal támogatva.

A SmartFitCube moduláris, kocka alakú, többcélú edzésnek megfelelô testedzô állomás, innovatív összecsukható mechanizmusának köszönhetôen könnyen telepíthetô és összeszerelhetô, továbbá érzékelôkkel felszerelt, amelyek Bluetooth-on keresztül intelligens telefonokkal vagy intelligens órákkal kommunikálnak az edzés hatékonyságának figyelemmel kísérése és az edzés adatainak nyomon követése érdekében.

A három cég együttmûködése, a fejlesztési és gyártási feladatok megosztása és kidolgozása az alábbiak szerint alakult. ● A Ferrodus Kft. felelôs a prototípusok megrajzolásáért és elsô fázisának megtervezéséért, a prototípusok fô elemeinek gyártásáért, továbbá részt vesz a tesztelésben, a közös marketingben és az értékesítésben. ● A Gyapinet Bt. feladata a mûszaki tervek elkészítése, a speciális knowhow-t igénylô prototípusok speciális elemeinek gyártása, a SMART szoftverrendszer fejlesztése, a prototípusok összeszerelése, továbbá a tesztelés, az értékesítés és a marketing támogatása. ● A Defex Kft. felelôs a követelmények kidolgozásáért, a funkcionalitás specifikációinak meghatározásáért, az IPR ügyekért, továbbá részt vesz a tesztelésben, az eredmények kiértékelésében, bemutatónapok lebonyolításában, kézikönyvek, képzési programok kidolgozásában.

A projekt kiemelt figyelmet fordít a fenntartható megoldásokra is (napkollektoros töltést lehetôvé tévô akkumulátorok, környezetbarát alapanyagok), a diszkriminációmentes, semleges megoldásokra (külön férfi és nôi programok), továbbá, hogy hátrányos helyzetû (kézsérült vagy gyengén látó) emberek könnyedén használhassák a terméket és az applikációt is.

A SmartFitCube termékcsoport 3 típusú terméket foglal magában elsôsorban célcsoportonként különválasztva:

Home Box: családok, minden generáció és korosztály, nôk és férfiak számára egyaránt. ● Közösségi Box: önkormányzatok, közösségi központok, nyilvános játszóterek üzemeltetôi részére. ● Fitness Box: fitneszközpontok, egészségklubok, rehabilitációs központok, edzôtermek, iskolák, szállodák, üzleti központok részére. ● Katonai Box: védelmi erôk, katonai taktikai kiképzôk részére.

Bôvebb információ: https://smartfitcube.com/home_page ●

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

Partyboom „AZ EMBERI VONAL NAGYON ERÔSEN JELEN VAN A MUNKÁNKBAN” Szinte mindegyik hazai vállalkozás életében nyomot hagyott a pandémia, de a rendezvényekkel kapcsolatos szolgáltatást végzôk mindennapjait gyökerestôl felforgatta. Tavaly elmaradt a társasági események zöme, a korlátozások állandó bizonytalansága folyamatos átszervezésre kényszerítette a vállalkozásokat. A rendezvényszervezéssel és -dekorációval, virágkötészettel, tûzijátékkal, játszóházzal és partikellék forgalmazásával foglalkozó Partyboom Rendezvényszervezés és Pirotechnika Thank-Cash Kft. számára a túlélés zálogát a racionalizálás, valamint egy új tevékenység elindítása jelentette. SCHMALZNÉ KLÉZLI CSILLA több évtizede viszi a vállalkozását, ami azért tudott folyamatosan fejlôdni, mert mindig azt kereste, hogyan lenne képes még jobban kiszolgálni a partnereit.

— Tavaly márciusban a vírus elsô hullámakor már készen volt az egész évünk forgatókönyve, így közel 100 rendezvényt kellett átcsoportosítani az egyik pillanatról a másikra, átszerzôdni, elôlegeket visszafizetni, lemondani stb.

Mivel emberekkel foglalkozunk, az érzelmi vonulatokkal is kellett számolnunk, a síró menyasszonyoknál nincs rosszabb. Néhány esküvôt meg tudtunk menteni, azokat viszont a bizonytalanság miatt roppant idegôrlô módon tudtuk lebonyolítani – mondja Schmalzné Klézli Csilla, miként élték meg a világjárvány hatását. — Elkezdtük erôsíteni az online kereskedelmet, viszont sajnos a családi ünnepségeket, rendezvényeket sem tarthatták meg az emberek, ezt tetézte, hogy a szilveszteri mulatságok is elmaradtak, pedig szintén jelentôs bevételt hoz számunkra a pirotechnika. Ezért is fordítottunk jelentôs figyelmet a háttérmunkára, webáruházat fejlesztettünk, a honlapkészítés most is folyamatban van. Korábban fôleg közületeket és nagyobb felhasználókat szolgáltunk ki, most a magánemberek felé is nyitunk.

Illetve bôvítettük a profilunkat, átvettünk egy egyesületet, amely a szociális szférában, azon belül az ifjúsági vonalon érdekelt. Nekik szeretnénk olyan önsegítô csapatépítô programokat, lehetôségeket adni, amikkel a pandémia után vissza tudnak csatlakozni a társasági és a közösségi élethez.

— Mire támaszkodhattak, amikor szembesültek a nehézségekkel?

SCHMALZNÉ KLÉZLI CSILLA

— Az egyik nagy szerencsénk az volt, hogy a tavaly év eleji kínai járványhelyzet miatt nem tudták teljesíteni a megrendeléseinket, így megmaradt a teljes évi fejlesztési keretünk. Minden évben új eszközökkel, új kínálattal rukkolunk ki, ezt igénylik is az állandó partnereink. Ebbôl a megmaradt összegbôl tudtuk finanszírozni a költségeinket, az autóink és az egyéb eszközeink karbantartását. Emellett végigvettük, hogy mit lehet pénzzé tenni. Illetve sok energiát fektettünk magunkba, képzéseken vettünk részt, hogy ha újra dolgozhatunk, mentálisan és fizikailag is bírjuk a munkát. Mintegy 50 alkalmi munkavállalóval dolgozunk, velük is kellett foglalkozni, hogy érzelmileg túléljék ezt a helyzetet.

— Ezek szerint az önök munkája nem csak abból áll, hogy terméket, szolgáltatást adnak a megrendelôik-

nek, az érzelmi vonal is markánsan megjelenik benne.

— Valóban, az emberi vonal nagyon erôsen jelen van a munkánkban, amely mindig személyekhez, alkalmakhoz kötôdik. Figyelünk arra, hogy mindenkihez a saját nyelvén szóljunk, egyénre szabottan. Ráadásul az esküvô és a kegyelet lelkileg igen megterhelô esemény, mind örömében, mind fájdalmában ki tud billenni az ember a középpontjából.

Fontos, hogy ilyenkor olyan személyek álljanak mellettük, akik támogatni tudják ôket. Az, hogy eladom a menyasszonyi csokrot, már csak hab a tortán.

— Hogyan alakul az önök által kínált szolgáltatások, termékek köre?

— Igyekszünk meglátni az igényeket, folyamatosan feljegyzem a rendezvényeken szerzett tapasztalatainkat, listán rögzítem, hogy mit lehetne jobban, praktikusabban csinálni, ezzel a megrendelôink döntését is elôsegítjük. Abban is igyekszem támogatni ôket, hogy honnan lehet pénzt átcsoportosítani a finanszírozásra. Magától értetôdô számomra, hogy megmutatok olyan lehetôségeket, amelyek felkelthetik a megrendelôim érdeklôdését. Figyelek arra, hogy olyan érzéssel zárjuk az adott szerzôdést, hogy többet kapott a pénzéért, és ne gondolkozzon azon, hogy más szolgáltatót keres.

— Most hogy látják, miként alakul a vállalkozás jövôje?

— Továbbra is hittel állunk a feladatok elé, de a változás elkerülhetetlen. Fel kell készülni a nyitásra és annak következményeire, jelen pillanatban az egyesületre koncentráljuk a figyelmünket és a vállalkozásainkban meglévô eszközeinket. Meglátjuk, hogy a korlátozások miként alakítják a rendezvényipart. Az egyesületben „kézenfogva, együtt, tovább” azokkal a személyekkel és szolgáltatókkal szeretnénk tovább dolgozni, akik kitartottak mellettünk. Bízom benne, hogy túl fogjuk élni a pandémiát és a jövôben is tudjuk egymást segíteni.

K.T.

IDEGENFORGALOM

Dél-Dunántúli Gazdaság

A VIDÉKI TURIZMUSBAN NAGY LEHETÔSÉGEK REJLENEK Nemzetközi Vidéki Örökségi Értékek címmel szerveztek május utolsó napjaiban konferenciát Orfûn. A vidék rejtett kincsei nyomában címû, a helyi jó gyakorlatokat bemutató tematikus túrán a szabadon szedhetô erdei és mezei növényeket, valamint azok gasztronómiai hasznosítását, a Tekeres és Kovácsszénája közötti paleontológiai lelôhelyet és a tervezett UNESCO Geopark fejlesztési elképzeléseit, helyi kézmûves termelôk termékeit, valamint turizmusfejlesztési lehetôségeket ismerhettek meg a résztvevôk.

Mindezt a vidéki turizmus égisze alatt. Hogy mit értünk vidéki turizmus alatt és ez miért aktuális ma, errôl beszélgettünk dr. GONDA TIBORRAL, a PTE adjunktusával, a konferencia fô szervezôjével.

— Vidéki turizmus alatt azt értjük, amikor a rurális térségek a saját szûkös erôforrásaikat használják fel turizmus céljára, ezek alkotják az attrakcióikat, és erre építik a szolgáltatásaikat. A vidéken élô emberek részvételével, a helyi szolgáltatók által biztosítják a kínálatot a turisták számára. A vidéki turizmusban inkább a magán szálláshelyek dominálnak, vagy a kisebb, családi léptékû panziók, ahol mindig ott van a szolgáltatás mögött a helyben élô ember. A vidéki turizmussal rokon fogalom a Magyarországon elterjedt falusi turizmus, valamint az agroturizmus, utóbbinál fontos feltétel, hogy a vidék által nyújtott erôforrásokból kimondottan az agrár jellegû tevékenységeket helyezi a turisztikai termék középpontjába. Tehát olyan helyre szervez programokat, ahol a család agrárvállalkozó, a turisták például megismerhetik a farmjuk mûködését vagy a szôlészetet-borászatot, a sajtkészítést.

— Miért aktuális ma vidéki turizmusról beszélni?

— A turizmus hihetetlen dinamizmussal bôvült a Covid elôtti idôszakban, ennek az ágazatnak ma már igen jelentôs a gazdasági szerepe, a világon minden 11. ember ebben az ágazatban dolgozik. Ez azt is jelenti, hogy a legnépszerûbb helyeken bizonyos idôszakokban túlturizmus jön létre, ami káros koncentrációval jár, azaz a helyi lakosságra nézve nagyobb a turizmus negatív, mint pozitív hatása. Az emberekben megvan az igény az utazásra, ha azt szeretnénk, hogy ne mondjanak le errôl, de a klasszikus tömegturizmussal szemben keressenek alternatívát, akkor az

egyik lehetséges alternatíva a kevésbé felkapott, nyugodtabb térségek felé való fordulás lehet.

— A pandémia teljesen eltüntette a turizmust, miként lehet ebbôl a helyzetbôl felépíteni ismét, fókuszálva a vidéki turizmusra?

— A Covid erôsítette a vidéki turizmus felé való fordulást, mert fokozott mértékben elôkerült az egészségügyi és a környezeti biztonság kérdése. Így a zsúfolt, nagyvárosi helyszínek helyett az emberek tudatosan keresték a nyugodtabb, csendesebb, tisztább helyszíneket.

A tavalyi év nyertese a vidéki turizmus volt. Nagyon erôs volt a belföldi turizmus, ezért jelentôsebb figyelem fordult a vidék felé. Lehet rá számítani, hogy a Covid után ki fog igazodni a 2019 elôtti trend, és ugyanolyan dinamikus lesz a turizmus növekedése, mint korábban.

A vidéknek nincsenek bombasztikus attrakciói, viszont vannak felértékelôdô örökségi értékei. Ilyen a termelésben, a gazdálkodásban megjelenô hagyomány, például, hogy miként kell megcsinálni egy sajtot vagy egy jó stifoldert, amire fesztivált lehet szervezni stb. A falusi emberek tudása felértékelôdik, és ez iránt egyre nagyobb az érdeklôdés.

— Miként társítható Baranya megye és a vidéki turizmus? Milyen lehetôségek vannak erre a megyében?

— Baranya megye a Mecseknek köszönhetôen az országban az elsôk között kapcsolódott be a vidéki turizmusba. Az 1930-as években már országosan jegyzett terület voltunk, jobbára a középosztálybeliek jöttek az egészséges környezet, a jó koszt miatt. A rendszer-

váltás után megélénkült a falusi turizmus, sokan lettek szolgáltatók, hiszen Baranyában majdnem minden település alkalmas arra, hogy vendéget fogadjon.

Egy gond van, hogy akik a 90-es években elkezdték, kiöregedtek. Az ágazat sikere miatt remélhetôleg egyre több fiatal gondolja meg, hogy bekapcsolódjon. Szépek a borvidékeink, amire lehet építeni, a megye különlegessége az etnikai sokszínûsége, pl. a sváb építészet

dr. GONDA TIBOR

és gasztronómia vagy a horvát kisebbség hagyományai. Ezt is jól lehet hasznosítani a turizmusban. A kérdés azonban az, hogy ki foglalkozzon vele. A desztinációmenedzsment szervezetek kiépülési folyamata megtorpant, helyette tavaly országosan létrehoztak 11 ún. kiemelt turisztikai térséget, abban Baranyából a Pécs–Villány turisztikai térség szerepel. Ez sajnos csak 22 települést foglal magában, ami nagyon kevés.

Szükség lenne valamilyen szakmai összefogásra, ennek például a formája lehet, ha a kisebb helyi értékeket egy láncba szervezik és tematikus turisztikai utakat hoznak létre a települések. Ez egy jó irány lehet a jövôben.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

HISZTOPATOLÓGIA KFT. GENERÁCIÓVÁLTÁS, ÚJ TERMÉKKÖR, PIACI NÖVEKEDÉS Új fejezethez érkezett az in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközöket és laboratóriumi mûszereket fejlesztô, gyártó, forgalmazó, valamint kutatási és fejlesztési eredmények innovatív hasznosítását végzô pécsi Hisztopatológia Kft.: a generációváltás után új vezetôség irányítja a vállalkozást. Ez más szemléletet is hoz a cégbe, például az évtizedek alatt felhalmozott tudás eredményesebb piaci hasznosítását. Interjúnk már az új cégvezetôkkel készült, bár a mi újság? kérdésre elsôként dr. SZEKERES GYÖRGY alapítótulajdonos válaszolt.

Szekeres György: A 27 éves vállalkozás fennállása során többször változott, hol a fejlôdés érdekében, hol a külsô körülmények hatására, kényszerbôl, de mindig elôre irányuló változásokkal.

Most is errôl van szó. Generációváltás kell a továbbfejlôdéshez és portfólióváltás a külsô, elsôsorban új piaci igé-

MINKÓNÉ KNÔBL ANIKÓ, MECZKER ÁGNES

nyek miatt. Nem lehet örökké külsô, pályázati támogatásokkal fejlesztéseket végezni, az eredményeket hasznosítani, eladni is kell. A kutatás-fejlesztés és innováció egyensúlyát kell megteremteni a kereskedelemmel. Az eddigi vezetôség átadta a helyét a fiataloknak.

Meczker Ágnes MSc biológus, laborvezetô (MÁ): Hogy ezek a célok megvalósuljanak, a forgalmazás a marketing megerôsítésére, a vevôkör bôvítésére van szükség. Ehhez új termékkört vezetünk be, az elsôsorban hisztopatológiai laboratóriumi kismûszerek és fogyóeszközök termékkörét, a cég alaptevékenységét képviselô immunhisztokémiai reagensek kategóriájában pedig új gyártót vettünk fel partnerként.

Minkóné Knôbl Anikó MSc közgazdász, minôségügyi vezetô (MKA): Ezekkel együtt stratégiai elôrelépés, hogy megnôtt az IVD (in vitro diagnosztikus) orvostechnikai eszközök CE regisztrációjával bíró termékeink aránya, valamint több új jelentôs hazai és külföldi intézmény beszállítójaként is megjelenhettünk, és az sem mellékes, hogy a régi vevôinket is megtartottuk. Ezek az új vezetôség céljai is egyben, a régi vevôk megtartása mellett bôvíteni a vevôkört.

— Miként hatott a pandémia a vállalkozás mûködésére, tekintve, hogy az egészségügyhöz kapcsolódik a tevékenységük?

MKA: Az egészségügyi intézményekben a csökkentett betegforgalom miatt mérséklôdött az in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök iránti kereslet és igény, de ez csak a belföldi forgalomban volt észlelhetô, az export bôven kompenzálta ezt a kiesést. Termékeink jó minôség/ár aránya pedig inkább növelte versenyképességünket.

MÁ: Fontos szolgáltatásunk a kutatás és a kutatás-fejlesztés támogatása, ami iránt nem csökkent a kereslet. Sikeresnek mutatkozik a személyes kapcsolatok építése mellett az azok kiváltására alkalmazható online tevékenységünk, elsôsorban a honlapunkon (www. histopat.hu) keresztüli kommunikáció.

— Milyen tanulságokkal szolgált/szolgál ez az idôszak a vállalkozás mûködésére nézve?

MKA: Nem újdonság, de hangsúlyosabbá vált a vevôk gyorsaság, megbízhatóság és hiteles kommunikáció iránti igénye, valamint a már említett online jelenlét fontossága.

— Milyen kihívásokkal néz szembe manapság az ágazat, amelyben mûködik a vállalkozás, ez miként hat önökre?

MKA: Figyelembe kell venni az egészségügyi intézmények finanszírozási problémáit. A mi partnereink, vevôink körében ez a vártnál kisebb gondot okozott, de fel kell rá készülnünk, hogy nem remélhetünk utólagos segítséget, ha a számláink kifizetése hosszan késlekedik. Egy rugalmasabb közbeszerzési rendszer persze sokat segítene, pláne az új termékek bevezetéséhez, de ez nem ágazati jelenség.

MÁ: Lényeges, hogy olyan termékeket tudjunk ajánlani, amik versenyképesebbek. Nagy elônyünk, hogy a forgalmazás mellett saját szövettani laboratóriumunk is mûködik, az általunk kínált termékpalettát a gyakorlatban ki is tudjuk próbálni, így saját tapasztalatainkkal is képesek vagyunk segíteni a vevôinket.

Folyamatosan figyelni kell az igényeket, azok változásait, és ha van egy új vevô, adaptálni kell a rendszerünket, ami szerencsére elég rugalmasan megtehetô.

Persze sok energiát igényel, de megéri.

— Miként rajzolható meg a vállalkozás jövôje, milyen tervei vannak az új vezetésnek, hogyan szeretnék fejleszteni a Hisztopatológia Kft.-t?

MKA: A jövô a múltból indul, a megszerzett piaci pozíciókat, ismertséget kell megszilárdítani és hasonló eredményeket felmutatni. Van már több olyan termékünk, melyek egyedülállók, ezek listáját kívánjuk bôvíteni. Kiemelten fontos a minôség megtartása, amivel a nem egyedi termékek és szolgáltatások versenyképességét tudjuk bizonyítani. Az újonnan bevezetett termékkategóriák jól indult piacát is meg kell szilárdítani és szükséges bôvíteni.

MÁ: A termékpaletta mellett a vevôkör kiszélesítése is lényeges. Már vannak jó eredményeink, számunkra ez a fejlôdés egyik legfontosabb mutatója. K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

PUTLER CSABA „HA VALAKI KITARTÓ A SPORTBAN, AZT A MINDENNAPI ÉLETBE IS MAGÁVAL VISZI” A labdarúgás volt szinte az egyetlen sportolási lehetôség PUTLER CSABA, a LAFARGE Cement Magyarország Kft. értékesítési igazgatójának gyerekkorában, így amikor vége lett a tanóráknak, rohantak le a labdával az utcára és elkezdtek focizni. Késôbb, amikor sportegyesület lett Sásdon, serdülô, ifi, majd felnôtt csapatban játszott, végül igazolt versenyzô lett Dombóváron. Évtizedekig heti három edzésen vett részt, bajnokságokon indult, ez a sport volt az elsô számú mozgás számára. Ugyan kipróbálta a teniszt és a szertornát, de a foci maradt az örök szerelem. Mígnem tavaly ide nem ért a koronavírus-világjárvány, és már nem lehetett közösségben sportolni.

— Amikor megtörtént a Covid miatti elsô zárás, otthon kellett maradni, így keresni kellett valamiféle mozgáslehetôséget. Próbálkoztam a futással, de hiába a labdarúgás egyik eleme, nem mozgatott meg és nem is érdekelt – kezdi az új sport megtalálásának történetét Putler Csaba. — Mindig is volt biciklim, sokat közlekedtem vele, de ekkor kezdtem igazán kiélvezni az elônyeit. 10–15 kmekkel kezdtem, eleinte még a fiammal együtt tekertünk, de ô megsérült és lemorzsolódott. A mennyiséget szép fokozatosan feltornáztam 100 km-es távokig. Rájöttem, hogy ez a mozgás fizikailag is rendbe rak, másrészt pedig egyetértek ezzel a kerékpáros körökben sokat emlegetett idézettel: „a bicikli nemcsak egy hobbi, hanem egy belsô béke is az ember számára”. Én is rengeteget tudok gondolkodni, amikor biciklizem, ugyanakkor teljesen ki is tudom üríteni a fejemet, és nem rágódom a mindennapi dolgokon. A belsô béke mellett fizikai felfrissülést és egy fizikai erônlétet is biztosít. Nem szeretek közösségben tekerni, csak egyedül, így a saját határaimat feszegetve próbálok megvalósítani terveket. Igyekszem olyan

útvonalakat keresni, ahol minimális forgalom mellett lehet sok km-t letekerni.

— A foci csapatsport, a kerékpározás pedig magányos. Melyiknek mi a szépsége?

— A labdarúgás iránti rajongásom sosem fog elmúlni, a csapatsport jellege miatt sem. A sport mellett zenélek is, mindig is csapatjátékos voltam, nagyon szeretem ezeket a közösségi élményeket, mert azt vallom, hogy többen jobb eredményeket vagyunk képesek elérni.

A kerékpározás inkább a saját határok feszegetésérôl szól, hogy mennyit tudok megtenni és azt hogyan, ott saját magammal szemben tûzök ki célokat. Ez a sport egyébként nagyon jó fizikai alapot nyújt a labdarúgáshoz, de azért nagyon hiányzik a csapatsport.

— Mit tanított meg önnek a sport?

— Fegyelmet, önfegyelmet, hogy mindig fegyelmezetten kell állni a dolgokhoz. A sport tartást ad. A másik, hogy a kerékpározás sok elôkészületet igényel. Szeretek elôre felkészülni, fontos a ruházat, a cipô, a kerékpár ellenôrzése, hogy milyen úton megyünk stb. A munkánál ugyanígy minden egyes döntés és munkafolyamat elôkészítést igényel. Amikor megvan az emberben ez a logikai rend, amit megtanul a sportban, azt ugyanúgy átviszem a munkába is. A másik a kitartás, hogy végig kell csinálni, és nem adjuk fel a felénél. Ez a munkánál is igaz, akkor is csináljuk végig, ha akadályok és olyan körülmények jönnek, amelyekkel nem számoltunk. Ha mindezeket fejben leküzdöttük, már meg tudjuk oldani a feladatot.

— Hogy lehet idôt szakítani a sportra?

— Örökölt tulajdonság, hogy roppant keveset alszom, ezért nagyon korán kelek. Így általában hajnalban, reggel biciklizek.

— Az üzleti életben milyen elônye van annak, ha valaki sportol?

Ha például a LAFARGE-t tekintjük, maga a vállalat is felettébb sportos szemléletû.

— Mindenkinek ad egy plusz tartást

a sport, másrészt az üzleti életben sokaknak van sportos hobbija. Számomra például mindig meglepô szembesülni azzal, hogy az ügyfeleink, az üzleti partnereink közül mennyien bicikliznek. A foci és a futás is olyan közös platform, amelyrôl az üzleti megbeszélések mellett kötetlenül is lehet szót váltani. Ha már valakivel van egy közös felület, ami nem a munkáról, hanem a szabadidôrôl szól, akkor egy kicsit közelebb lehet kerülni a másik emberhez. Ez mindig egy magasabb fokú elfogadottságot eredményez az üzleti életben is. Az üzleti partnerek mellett a munkatársakkal való együttmûködést, kapcsolatot is megkönnyíti a közös hobbi. Örülök, hogy a LAFARGE-nál az egészséges életmód ösztönzése érdekében vállalati kereteken belül is lehetôségünk van a kollégákkal a közös mozgásra, legyen szó fociról, futásról vagy biciklizésrôl stb.

— Milyen pluszt ad az embernek, ha folyamatosan kihívások elé állítja magát?

— Szellemi többletet, amivel a mindennapi stresszt le tudjuk vezetni. Emellett sok barátságot generál, és nem mellékes, hogy egy egészségesebb életmódot biztosít: vigyázunk a táplálkozásra, az alakunkra, ezáltal elégedettebbek leszünk saját magunkkal. Ha valaki kitartó a sportban, azt a mindennapi életbe is magával viszi.

K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SIKERES SZABADALMAZTATÁSI TEVÉKENYSÉGE A hazai székhelyû jogosultak közül a legtöbb Magyarországon hatályosított európai szabadalommal a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rendelkezett 2020-ban, a Richter és az Egis mellett. A PTE jelenleg 161 szabadalommal rendelkezik, ezek közül 19 belföldi és 142 nemzetközi szabadalom. A nemzetközi szabadalmak több mint 20 országra – többek között Ausztrália, Kína, Japán, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Franciaország – terjednek ki.

forrás: raketa.hu

A Pécsi Tudományegyetem a kétezres évek eleje óta nagy hangsúlyt fektet az egyetemen születô szellemi alkotások felkutatására, védelmére és azok piacra segítésére. Ezek nagy része találmány, vagy olyan oltalomképes szellemi alkotás, amelyek iparjogvédelmi oltalmát az egyetem biztosítja és fedezi. Az oltalmaztatási költségek fedezésére egy külön egyetemi alap is mûködik a PTE-n.

Az iparjogvédelmi eljárásokat természetesen azzal a céllal is finanszírozza az

egyetem, hogy így tegye a vállalatok számára kézzelfoghatóbbá az egyetemen keletkezô új kutatási eredményeket. A PTE egyik fô célkitûzése, hogy a szabadalmaztatott megoldásokban rejlô piaci potenciál kiaknázására olyan spinoff cégek létrehozására ösztönözze kutatóit, amelyek helyben tudják tartani a tehetséges fiatal szakembereket. Ezt támogatandó több tôkebefektetôvel és inkubátorral is szoros kapcsolatot ápol.

A hazai egyetemek sorában a PTE az elsôk között ismerte fel, hogy kutatási, fejlesztési kapacitásainak, tudásvagyonának, kutatási eredményeinek tudatos kezelése, azok megóvása és piaci hasznosítása érdekében szükséges egy ezeket a feladatokat célzottan ellátó, önálló szervezeti egység létrehozása. A Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Fôosztály feladata, hogy az egyetem tudásbázisát hatékonyan bekapcsolja az innovációs folyamatokba, ezáltal a kutatás-fejlesztési eredmények, találmányok a gazdaság és a társadalom számára valódi értéket képviselô innovációkká válva hasznosuljanak. Ezt elôsegítendô egy

külön online felület is az érdeklôdôk rendelkezésére áll, ahol az egyetem magas fejlettségi szintû technológiái és K+F szolgáltatásai is elérhetôk (https://innovacio.pte.hu/).

A hír kapcsán prof. dr. Felinger Attila, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese elmondta: „2005 óta már van egy szabályozása is az egyetemnek a szellemi tulajdon kezelésére, melyrôl azt gondolom, hogy ez a kollégák számára is nagyon kedvezô, hiszen a költségeket alapvetôen az egyetem állja, viszont a bevételekbôl a kutatók is részesülnek. Emellett az elmúlt években megnyílt a lehetôség, hogy belsô pályázat útján az egyetem kutatói akár 7 millió forintos támogatást is elnyerhetnek olyan ötletek megvalósítására, melyekben látunk piaci lehetôséget, vagy esetleg cégek érdeklôdnek ezek iránt, és immár egyértelmû, hogy ez egy sikertörténet, mert számos olyan találmányunk van, amely iránt komoly ipari érdeklôdés is mutatkozik” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.

A szellemi tulajdon kezelési szabályzata alapján az itt születô kutatási eredmények szabadalmi védelmét az egyetem látja el, és ennek valamennyi költségét fedezi. Amennyiben a szellemi alkotás a piacon hasznosul és bevételt hoz, úgy a költségekkel csökkentett összeg 70%-a a kutatót, feltalálót illeti. A szabadalmak 44%-a természettudományok, 35%-a orvostudomány és gyógyszerésztudomány, 14%-a mûszaki, 7%a egyéb, így például a szôlészet területérôl kerül ki. Ezeken kívül más iparjogvédelmi oltalmi formák is vannak, úgymint növényfajta, védjegy és használati minta oltalom. A szabadalom – amellett, hogy kizárólagos jogot biztosít a megoldás használatára, eladására vagy más módon történô hasznosítására – fontos objektív mutatója és mérôeszköze a világviszonylatban új és feltalálói tevékenységen alapuló tudományos eredményeknek.

A cikk a 2019-1.2.1-EGYETEMIÖKO-2019-00015 azonosítószámú, Tudástranszfer tevékenységek fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen az Egyetemközpontú Innovációs Ökoszisztéma kialakítása érdekében címû projekt keretében jött létre.

PÁLYÁZAT

Dél-Dunántúli Gazdaság

A SZÉCHENYI PROGRAMIRODA SEGÍTSÉGET NYÚJT A PÁLYÁZATI LEHETÔSÉGEKHEZ A 2021–2027 KÖZTI EURÓPAI UNIÓS CIKLUSBAN IS A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. (SZPI, Társaság) elsôdleges célja és feladata a pályázók tájékoztatása és támogatása az európai uniós pályázatokkal kapcsolatban, amit társaságunk két szakmai üzletágán keresztül valósít meg: Az SZPI Nemzeti Programok Igazgatósága (NPI) tanácsadó hálózatának köszönhetôen helyben nyújtunk térítésmentes segítséget a pályázni kívánó hazai magánszemélyek, vállalkozások, önkormányzatok vagy akár egyesületek részére. Az SZPI tanácsadók konkrét tanácsokkal, útmutatással kísérik végig az érdeklôdôket azon az úton, ami egy fejlesztéssel kapcsolatos ötlet megszületésétôl annak sikeres megvalósításáig tart.

Az SZPI NPI a Közép- és Dél-dunántúli Térségben négy megyét fed le, köztük Baranya megyét, ahol Pécsett a Megyeházán rendelkezik irodával.

Elérhetôségeinket megtalálják a https://www.szpi.hu/#irodak menüpont alatt. Társaságunk régóta szorosan együttmûködik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával, évente több tájékoztató fórumot szervezünk információk átadása, kedvezményezettek támogatása céljából. A koronavírus-járvány alatt az információkat online események, ún. webináriumok keretében juttatjuk el az érdeklôdôkhöz, ezek ingyenesen bárki számára hozzáférhetôk; a kamara a honlapján és a hírleveleiben teszi közzé ezeket az eseményeket.

Az SZPI Nemzetközi Igazgatósága a határon átnyúló együttmûködési programok tervezésében és megvalósításában vesz részt. A társaság keretein belül mûködnek a 2014–2020-as ciklusban megvalósuló osztrák–magyar, magyar– szlovák, magyar–horvát, magyar–szerb, valamint a magyar–szlovák–román– ukrán határon átnyúló együttmûködési programok közös titkárságai, a román– magyar, az osztrák–magyar és a szlovén–magyar programok ún. információs pontjai, továbbá az SZPI felel az ezen programokban nyertes projektek magyar partnerei költségeinek hitelesítéséért is. Baranya megyében egy kollégánk

segíti az érdeklôdôket, aki a magyar– horvát határtérség fejlesztését célzó Interreg V-A Magyarország–Horvátország Együttmûködési Program pályázóinak és kedvezményezettjeinek nyújt szakmai támogatást. A jelenleg futó 73,9 millió euró összköltségvetésû programban magyar oldalon 3, horvát oldalon pedig 8 megye részesülhet támogatásban a kkv-fejlesztés, a környezetvédelem, a turizmusfejlesztés, az oktatási együttmûködések és a kulturális kapcsolatok területén. Baranya megyét 61 nyertes projekt érinti.

Jelenleg a 2014–2020 közti uniós fejlesztési ciklus utolsó pályázati forrásainak lekötése zajlik, azonban ezzel párhuzamosan javában folynak a 2021–2027 közti periódus elôkészítô munkálatai mind hazai, mind nemzetközi területen. Az EU új hétéves költségvetését 2020 decemberében fogadták el, így mára az egyes tagállami keretek is javarészt láthatók. A fontosabb irányvonalak között a kis- és középvállalkozások versenyképességének erôsítése, a hálózatosodás és digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és innováció, az energiaés erôforrás-hatékonyság, valamint a klímavédelem és a hátrányos helyzetû csoportok támogatása szerepel a munkanélküliség elleni harc mellett.

A pályázati források hátterét nyújtó operatív programokon keresztül mintegy 9 200 Mrd Ft-nyi támogatás érkezik Magyarországra. A kifejezetten önkormányzati és közösségi fejlesztéseket támogató Versenyképes Magyarország Operatív Program (ami, illeszkedve a 2014–2020 közti programhoz,Területés Településfejlesztési Operatív Program Plusz, azaz TOP Plusz néven fut) kerete ebbôl mintegy 2 000 Mrd Ft-ot tesz ki, célja az önkormányzati infrastruktúra (közintézmények, közlekedés, üzleti infrastruktúra) fejlesztése. A 2021–2027 közötti idôszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2014–2020 közti idôszak eredményeire épít, kerete mintegy 3 100 Mrd Ft. Célja a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének, hatékonyságának fokozása, versenyképességének és jövedelemtermelô képességének erôsítése, a foglalkoztatás biztosítása.

Az európai uniós források mellett érdemes figyelemmel kísérni a hazai költségvetési támogatásokat is, amik sok esetben az EU-s forrásokból kevésbé támogatható területeken vehetôk igénybe.

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

HORVÁTH ISTVÁN – Ford Transit Custom Vajszló polgármestere a kategória slágerének számító Ford Transit Custom off-road hangulatú kilenc személyes változatát próbálta ki, amit az FX Autóháztól kaptunk kipróbálásra. A Transit Custom sikerének egyik titka a forma, amit folyamatos fejlesztésekkel mindig sikerült frissen tartania a gyárnak. A tesztautó már az elsô percekben sikert aratott.

— A hûtômaszk vagány lett ezzel a nagy Ford felirattal, van némi amerikás hangulata. A Rangereken is láttam hasonlót, és azokon is jól mutat. A lámpák nagyok és szépek, és még a ködlámpák is részletesen kidolgozott fészket kaptak. Oldalról is sportos a Transit, mert egy érdekesen emelkedô vonal húzódik a fényszóróktól a karosszéria végéig, és ez a sebesség érzetét sugallja. Az ablakok is szûkülnek hátrafelé, ráadásul ebben a szegmensben nem megszokott a könnyûfém felni, fôleg nem feketében, így egészen sportos az oldalnézet is.

Még hátul is ügyesen oldották a szögletes dobozformát, itt is szépek a lámpák, és a fekete mûanyag elemek is jól bevált trükknek számítanak az autóiparban.

— Az utastérben is elégedetten nézett körbe. Másra számított?

— Több okból is meglepôdtem. A bôrülések már az elsô pillanatban meghatározzák a hangulatot, nem túlzás azt mondani, hogy hívogató az utastér. A

vezetôülés nagyon kényelmes, és az üléshelyzet is jó, személyautósan nyújtott lábbal ülünk, és a kormány is függôlegesebben van, mint amit a kisbuszoktól megszoktunk. A mûszerfal barátságos, szép a grafika, jó a multifunkciós kormány, és a középsô kijelzô is éppen a megfelelô helyen van. Az utastérben meglepôen sok a hely. A második sorban elképesztô a lábtér mérete, a harmadikban pedig akkora, amekkorát a második sorban vártam volna, tehát itt is nagyon kényelmesen elfér három utas. Nagyon tetszik, hogy hátul külön szabályozható a fûtés, és minden

ülés fölött ott van a szabályozható levegôbeömlô.

— Az utastér hátsó részében viszont van néhány szabadon maradt lemezfelület is, ezek nem zavarók a bôrülések környezetében?

— Én puritán ember vagyok, így ezek nem zavarnak. Talán a Trail kivitel szabadidôs hangulatához még passzol is ez az egyszerûség. Nekem inkább az tûnt fel, hogy a tolóajtó felett is van lámpa, ami segíti a beszállást, és az is, hogy a hátsó sorban is nagy hangszórók vannak, így ott is jól szól a rádió. Ha fontos szempont a jobban burkolt utastér, arra azt hiszem, a Tourneo kivitel a megoldás.

— El is jutottunk a praktikumhoz. Ezen a téren segíthet a haszonjármûves örökség.

— Itt látszik, hogy a Fordnak milyen komoly tapasztalata van a Transitokkal.

Rögtön feltûnt, hogy elöl szinte mindenütt pohártartót találni. A mûszerfalon, az ajtókban, a váltókar alatt is van belôlük. Ezek persze bármilyen funkciót betölthetnek, akár egy mobiltelefon is remekül elférhet bennük, mert az kizárt, hogy elöl a három utasnak is ennyi pohara vagy üvege legyen, amennyi hely van. Okos megoldás, hogy a hatalmas ajtóburkolatot is kihasználták, és háromszintes tárolórendszert építettek ide. Érdekes a dupla utasülés, ami nyil-

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-220 ● www.fordfx.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Trail ván kényelmetlenebb, mintha szimpla lenne, de ha kilenc utas szállítása a cél, akkor ezzel kell rendelni az autót. Alatta praktikus a tárolórekesz, ami önmagában akkora, mint egy kisebb roadster csomagtartója. Ügyes az is, hogy a középsô ülés háttámlájából egy kisebb asztalka hajtható le. Talán az egyetlen ergonómiai baki is ehhez kapcsolódik, a mûszerfali usb-csatlakozóba dugott eszköz útban lehet a középsô utas térdének. Nagyon tetszett viszont a 220 voltos aljzat, és az, hogy a középsô sor is kapott usb-csatlakozókat. A központi képernyô is ügyes és gyors, egészen jól átlátható a menürendszer.

— Ha Ford, akkor jó vezethetôség, kérdés viszont, hogy egy 2 tonnás kisbusz mennyire lehet izgalmas?

— Ezzel a motorral nagyon jól mozog a Transit, meglepôen jól gyorsul, és menet közben is egészen rugalmas. Persze mi üresen próbáltuk, de nem hiszem, hogy kilenc személlyel sokkal lassabb lenne. Tetszett, hogy a pécsi belvárosban is jó volt vezetni, szinte nem is éreztem, hogy ennyire nagy autóval mozgok. Extra a váltó, jó helyen van és nagyon finoman kapcsolható. Beszédes az is, hogy sokkal gyorsabban hozzászoktam a Transithoz, mint a mostani autómhoz. Nagyon jók a külsô tükrök, a különválasztott nagylátószögû alsó kis tükrökkel jól átlátható az autó környezete, és persze a tolatókamera nagy segítség a parkolásnál. Meglepett, hogy mennyire csendes az utastér, sem a motorhang, sem a szélzaj nem zavaró, itt is olyan érzésem volt, mintha egy átlagos személyautót vezetnék. A rugózás is kényelmes, nem rázott, nem nyöszörgött, érezhetôen merev a karosszéria. Kulcskérdés még a fogyasztás, itt a gyári adat egészen kedvezô, és menet közben is

barátságos adatokat mutatott a fedélzeti komputer.

— A Fordokat mennyire ismeri?

— Két Fordom volt összesen, sok évvel ezelôtt két Ford Scorpio, a nagy, 2.9es benzinmotorral. Annyira szerettem ôket, hogy még megvan mindkettô. Némi felújítás után remek youngtimer lesz belôlük. A Fordok után dízel autókra váltottam. Sokszor utaztam Hollandiába és erre egyértelmûen a dízel volt a megfelelô választás. Most viszont megint egy benzines Suzukim van, mert ma már inkább Vajszlón belül közlekedem, a hosszabb utakat egy-egy színházlátogatás jelenti szerte az országban, erre a felhasználásra pedig ez a legjobb megoldás.

— Viszont összkerékhajtású autóval jár, és a Transit részlegesen önzáró differenciálmûvére is azt mondta, hogy nagyon hasznos. Ennek mi az oka?

— A téli útviszonyok és az esôs, csúszós utak. Nem járok terepre, illetve ha elmegyek a Dráva partjára, arra a célra van egy régebbi összkerékhajtású pickupom. A saját autómnál így az a fontos, hogy ha leesik egy nagyobb hó, akkor is tudjak mozogni. Ennél a Transitnál is az a nagy elôny, hogy csúszós utakon sem kérdés a tapadás. Persze ezzel az emelt hasmagassággal akár egy lazább talajú úton is megállja a helyét, de én sajnálnám ezt a szép autót rosszabb utakra vinni.

— Kinek lehet jó alternatíva a Transit Custom Trail?

— Épp egy hasonló jármû beszerzésén gondolkodok. Szálláshelyet fejlesz-

tünk, és a vendégeket szállítanánk vele különféle programokra, vagy akár egy villányi borozásra. A másik funkciója pedig az lehetne, hogy a vonattal érkezô vendégekért elmenjünk az állomásra. A Transit erre ideális, mert nemcsak az utastere tágas, hanem rengeteg csomag fér az ülések mögé. A raktér méretén ôszintén meglepôdtem, nagyon jól leplezte az autó, hogy a harmadik sor mögött még ennyi hely van. A harmadik sor kiszerelésével pedig akár egy hatfôs biciklitúra is bevállalható, mert hat üléssel hosszában beférnek a kerékpárok.

De szinte a végtelenségig sorolható, mi mindenre jó ez a jármû. A Magyar Falu Program keretében beszerezhetô falubusznak is remek választás, egy kisebb település számtalan célra felhasználhatja. Sportegyesületi felhasználásra is kiváló, de emellett egy vállalkozást is kiszolgálhat, vagy egy aktív életmódot folytató család számára családi autónak is optimális megoldás.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 1996 cm3 Maximális teljesítmény: 185 LE 3500/min Maximális nyomaték: 405 Nm 1750–2750/min Átlagfogyasztás (WLTP): 7.4 l Kedvezményes ár (Custom Kombi, FCE finanszírozással): 9.250.000 Ft A Trail felszereltségrészei: részlegesen önzáró, mechanikus differenciálmû (mLSD), fekete karosszéria védôelemek,’Raptor design’ matt fekete hûtôrács Ford felirattal, 16 colos fekete könnyûfém keréktárcsák, Selerno bôr üléskárpit, fûthetô szélvédô esôérzékelôs ablaktörlôvel, motorosan behajtható külsô visszapillantó tükör, automatikus világítás-szabályozás

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

ÚJRANYITÁS ÉS FENNTARTHATÓ FEJLÔDÉS DIÁKOKKAL A DIÁKMUNKA KOMOLY ÉRTÉK A CÉGEK FEJLÔDÉSE TERÉN Bár a pandémia mérséklôdésével párhuzamosan az újranyitás fokozatosan, lépésenként zajlik, a Meló-Diákot is magában foglaló Viapan Group cégcsoport hirtelen növekedést tapasztalt a munkaerô-kereslet terén.

A növekedés oka az, hogy sok vállalkozás óvatosan vágott neki a tavaszi szezonnak, most viszont azt tapasztalják, hogy önerôbôl már nem tudják felkutatni a munkaerôt, különösen ami a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formákat illeti – így a diákmunkát is.

Keserû Dénes, a Viapan Group pécsi kirendeltségének vezetôje kiemelte: azért is érdemes szakemberre bízni a diákmunkások toborzását, mert ez a szolgáltatás jóval többet nyújt a dolgozni vágyó tanulók felkutatásánál. A Meló-Diák mentorai nemcsak a toborzást, kiválasztást végzik, hanem orientálják is a diákokat: segítik ôket beilleszkedni a munkahelyre, akár karriertanácsot adnak. Azaz segítségükkel olyan tanulók kezdik meg a munkát a vállalatnál, akiknek már van ismeretük (sok esetben tapasztalatuk is) a munkaerôpiacról, a munkahelyi viselkedésrôl.

Az újranyitás egyszerre hozta meg a betanított, egyszerûbb, kisegítô pozíciók számának növekedését, és mivel sok cég végre mer fejleszteni, a szakképzettséget igénylô munkakörökbe való toborzást is.

Elôbbieknél a Meló-Diák kiemelt elônye a fentieken túl a diákok munkahelyre való szállításában, szállásuk megszervezésében rejlik. A szaktudást megkövetelô munkáknál is értéket jelent az iskolaszövetkezet sok évtizedes tapasztalata. Erre a legjobb bizonyíték a nemrég lezárult IT-gyakornoki toborzókampány. Komoly siker, hogy a partnerek a diákokat nagyon könnyen be tudták illeszteni a szervezetükbe. Sok cég ezzel biztosította a munkaerô-utánpótlást: rugalmas, szorgalmas, motivált és tanulni vágyó fiatalokkal erôsített, akiket a program után is tovább foglalkoztathat. Azaz számos vállalat a diákmunkások segítségével a jövô szakember-generációit neveli ki, ezáltal cége fejlôdését, stabilitását biztosítja. Akár egyszerûbb, akár bonyolultabb feladatokra: a diákmunka tehát az újraindításnak is lendületet ad.