Dél-Dunántúli Gazdaság XXIII. évfolyam 8. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXIII. évfolyam 8. szám 2021. október 8.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

0 .

4 r a ip

Agyban és gyárban

IPARI FORRADALOM

Fotó: Marsalkó Péter

w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

16. OLDAL

YOUNG SPIRIT: REFLEKTORFÉNYBEN AZ ÜZLET 4.0

16. OLDAL

KLASZTER – ELÔTÉRBEN A PÁLYAORIENTÁCIÓ

A HÓNAP ÜZLETEMBERE ANKA TAMÁS – ANKA-REPRO KFT.

SZAKMA 20. OLDAL

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

EURÓPÁN KÍVÜLRÔL IS ÉRKEZNEK MEGRENDELÉSEK

BISCHOF BALÁZS 23. OLDAL

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu Címlap grafika: textilesphere.com

28–29. OLDAL

AUTÓTESZT LENGVÁRSZKY SZABOLCS – MUSTANG MACH-E

3

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

IPAR 4.0 JAVÁBAN ZAJLIK A 4. IPARI FORRADALOM A 4. ipari forradalom, azaz közkeletû nevén az ipar 4.0 elképesztô megoldásokat hozott az elmúlt évtizedben.

A termelôcégek termelési folyamatait számítógépek és robotok vezérlik, a hálózatba kapcsolt, egymással kommunikálni tudó és sok esetben már döntést hozni is képes eszközök alapjaiban változtatják meg a technológiát, az emberek munkáját. A digitalizációs technológiák felülírják a fizikai korlátokat és új lehetôségeket teremtenek, felértékelôdik az információ, az adatgyûjtés és az internet által megszerzett tudás pedig lehetôvé teszik az eddig csak a fizikai térben létezô termékek, szolgáltatások újraépítését. Az „okos” gyárak megteremtik a hatékonyabb és versenyképesebb termelést. Hogy a baranyai vállalkozások milyen ipar 4.0-s megoldásokat alkalmaznak, ezeket miként tudják kamatoztatni a vállalkozásukban, ezt igyekeztünk összefoglalni ebben a cikkben.

RG Net: A legrangosabb hazai ICT díjat nyerte el fejlesztéséért A közelmúltban vehette át vizuálistermékellenôrzô-rendszeréért az igen rangos IT Business Award díjat a hardver- és szoftverfejlesztéssel, ipari alkalmazások informatikai fejlesztéseivel foglalkozó pécsi RG Net Kft. Fô termékük a Contrall (MES) termelésirányítási szoftver, amely számos hazai vállalat munkáját segíti. Az egyedi megoldások kidolgozásában egyre nagyobb hazai hírnevet szerzô cég ügyvezetôje, HERBÁLY ISTVÁN a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarai innovációs alelnöke maga is sokat tesz az ipar 4.0-s technológiák elterjedéséért, a vállalkozói szemlélet megváltozásáért.

— A díjat a Contrall Vision mesterséges intelligencia alapú vizuálisellenôrzô-rendszerünk kapta. 2019-ben már sikerült elnyernünk a projektfejlesztés kategóriában az elsô helyezést a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft.-vel. Az azóta eltelt két évben a pilot projekt termékké érett, és más cégeknél, például a Szobi Szörpnél, más jellegû feladatok megoldására is használjuk. A zsûri fô indoka pont az a mintaszerû fejlôdési pálya volt, melyet az innovációnk bejárt. Egy 23 indulóból álló mezônyben, olyan pályázók között, mint a Kürt, a Szerencsejáték Zrt., a SZTAKI, a Nokia vagy a Kulcs Soft elnyerni a legrangosabb hazai

ICT díjat igen komoly megtiszteltetés, és az egész cég nagyon büszke rá.

— Az RG Net munkájában milyen szerepe van az ipar 4.0-s megoldásoknak? Mit alkalmaznak a saját mûködésükben, mit építenek be a fejlesztéseikbe?

— Mivel az RG Net nem gyártással foglalkozik, így a mi munkánkban az ipar 4.0 nem a hagyományos szerepét tölti be. Mi nem alkalmazzuk, hanem fejlesztjük ezeket a technológiákat, és igyekszünk azokat minél közelebb hozni a kkv-khoz. Fontos, hogy az ipar 4.0-ra ne mint valami misztikus, futurisztikus varázslatra gondoljanak, hanem kézzel fogható, számukra is alkalmazható és megtérülô megoldások gyûjtôfogalmára.

— Miként értékesíthetôk az ipar 4.0-hoz kapcsolódó megoldások? Értik-e, igénylik-e a partnereik ezeket?

— Mivel a csapból is az ipar 4.0 folyik, így érdeklôdés, igény van ezekre a technológiákra, azonban nem igazán tudják a vevôk, hogy mit is jelenthet ez a számukra. Igyekszünk az alapoknál kezdeni, és olyan termelésirányítási, gyártástámogatási megoldásokat bevezetni náluk, melyek a digitalizáció alapjai lesznek, és a fejlettebb ipar 4.0-s rendszerek, mint például az IoT, vagy az ipari MI alapjai tudnak lenni. Csak ezekre a rutinszerûen használt alapokra lehet építkezni, annak érdekében, hogy integrált és megtérülô ipar 4.0-s beruházásokat tudjanak a kkv-k megvalósítani. Szerencsére a Contrall termékportHERBÁLY ISTVÁN

CÍMLAPSZTORI fóliónk igen széles spektrumot fed le ezekbôl a technológiákból.

— Mint kamarai alelnök hogyan látja az új ipari digitális technológiák elterjedését a vállalkozásoknál?

Van-e rá igényük, tisztában vannake ezek jelentôségével?

— A digitális technológiák terjednek, hiszen ma már minden ipari berendezés hálózatra köthetô, internetrôl felügyelhetô. Ami hiányzik, ezeknek a szatelitrendszereknek az integrációja. Sajnos minden gyártó, minden fejlesztô csak a saját termékében gondolkodik, és nem érdeke az integrálhatóság, az összekapcsolhatóság. Pedig az ipar 4.0nak ez lenne az egyik alapvetô értelme, hogy a különbözô rendszerek kommunikálni tudjanak egymással, csak így valósítható meg a jövôben a teljeshez közeli automatizálás. Hiába vannak különbözô gépeim, szoftvereim ipar 4.0-nak mondott képességekkel, hogy ha köztük manuálisan kell biztosítani az adatok áramlását, akkor nem léptünk elôre.

— A kamara mit tud tenni annak érdekében, hogy ezek a 21. századi technológiák minél jobban beépüljenek a vállalkozások gondolkodásába, mûködésébe?

— Edukáció és prezentáció. Tanítani kell a cégeket arra, hogy mi is az ipar 4.0, mi az IoT vagy mi a mesterséges intelligencia. Le kell bontani a marketingcsomagolást, és meg kell nézni, mi van mögötte, ezekbôl a technológiákból mik azok, amik a kkv-k termelékenységének javításában valóban hasznosak.

Be kell mutatni azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket más kis- és középvállalatok már használnak, a beruházásuk megtérült, a munkájuk egyszerûbbé, könnyebbé, jobbá vagy átláthatóbbá vált. A digitalizáció nem lehet öncélú, kell, hogy haszna legyen, hogy értéket állítson elô. Ezt szükséges tudatosítani a vállalkozásokban, és ebben bôven van tennivalója a kamarának.

Tomelilla: IntelliNozzle, intelligens szórófejrendszer növényvédelemhez Az Európai Bizottság 2020 májusában tette közzé az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) mezôgazdaságot érintô irány-

elveit. Az egyezmény a környezet egészségesebbé tétele érdekében drasztikusan kívánja korlátozni a növényvédôszer-felhasználást, melynek eredményeként a termelôk elôbb-utóbb arra kényszerülnek, hogy minél kevesebb kemikália felhasználásával állítsák elô a termékeiket. Mint ahogy az autóiparnál nagyon jól lehet látni a környezetvédelmi normák szigorodását, ez a mezôgazdaságnál is idôszerûvé vált. Az Unió irányelve szerint 2030ig 50 százalékkal kell csökkenteni a növényvédôszer-felhasználást.

Ugyan nem a Zöld Egyezmény hatására kezdett a növényvédôszerhasználat csökkentésére kidolgozni egy új módszert a mezôgazdasági gépek és eljárások értékesítésével

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

fújjuk a növényvédôszert. Az általunk fejlesztendô technológia tökéletesen illeszkedik ehhez törekvéshez, hiszen az eszközünk pazarlásmentesen, pontosan a célfelületre juttatja a szert. Ha kiszámoljuk a növényekkel beültetett rész és a talaj arányait, akkor rögtön látszik, hogy igenis meg lehet takarítani ezt az 50 százalékot, de akár 70-80 százalékot is, attól függôen, hogy mekkora a talaj és a növények területének aránya.

— Milyen szempontokat kell figyelembe venniük a fejlesztésnél?

— Akkor tudjuk a legpontosabban beállítani az intelligens szórófejrendszert, ha figyelembe vesszük a növények méretét, fejlettségi és egészségi állapotát stb., és a vezérlését úgy alakítjuk ki, hogy alkalmazkodni tudjon az aktuális növénymérethez, illetve az egyéb para-

dr. BORSICZKY ISTVÁN

foglalkozó Tomelilla Kft., de mint dr. BORSICZKY ISTVÁN ügyvezetô mondja, a folyamatok ôket igazolják. IntelliNozzle, azaz intelligens szórófejrendszer sávpermetezô rendszerekhez nevû termékük létrehozásához már a legmodernebb technológiákat is igénybe veszik.

— Az Európai Unióban egy év alatt 400 ezer tonna növényvédôszert szórnak ki a földeken. Ez hatalmas mennyiség, az egyezmény célja ennek a felére csökkentése. Azt azonban látni kell, hogy a mezôgazdaságban óhatatlanul vannak pazarlások, hiszen hagyományos permetezôgépekkel a kemikáliákat nem lehet mindig csak a növényre szórni, biztosan jut belôle a talajra is. Mi éppen ezen akarunk változtatni, hogy ne a talajra, hanem célzottan a növényekre

méterekhez. Ahol kicsik a növények, ott lehet, hogy kisebbre kell venni a szórófej teljesítményét, esetleg kevesebb növényvédôszerre van szükség, ahol pedig nagyobbak a növények, ott elôfordulhat, hogy több növényvédôszerre lesz szükség. Ezért is jön be a képbe a mezôgazdaság 4.0 vagy 5.0, ahol már a mesterséges intelligenciával ellátott berendezések végzik a munka egy részét.

A döntések valós idôben, mûködés közben születnek, abban a pillanatban, amikor a szenzorok érzékelik a növényeket. A rendszernek pedig tudnia kell, hogy miként adagolja, illetve hová permetezze a permetszert. A gazdálkodó ebbôl szinte semmit sem észlel, csak azt látja, hogy a beprogramozott algoritmusoknak megfelelôen miként változnak a növényvédôszer-dózisok.

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

Forrás: tomelilla

6

— Hogyan valósul meg a fejlesztés, kikkel mûködnek együtt a siker érdekében?

— A berendezés létrehozásának ötlete már korábban felmerült, ezért is nyújtottunk be egy KFI pályázatot másfél évvel ezelôtt és meg is nyertük, életünkben elôször. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal megvizsgálta és támogatásra alkalmasnak ítélte az ötletünket, így jutottunk pályázati támogatáshoz. A kamarai kapcsolatokon keresztül találtuk meg egymást a pécsi Z Elektronika Kft.-vel, amelynek munkatársaival egy kiváló fejlesztô- és együtt gondolkodó légkör alakult ki. Ôk profi módon képesek voltak megválaszolni kérdéseinket. Mi ismerjük a problémákat, amiket meg is tudunk fogalmazni, ôk pedig az elektronikai ismereteiket, az ipar 4.0-s vállalatukon keresztül megszerzett tudásukat és fejlesztési kapacitásukat nem kímélve válaszoltak a kihívásokra. A kifejlesztett eszköz ennek a kapcsolatnak a gyümölcse, így már meg is született az IntelliNozzle, az intelligens szórófejrendszer prototípusa. A közelmúltban mutattuk be az eszközt az ECPA-n, az Európai Precíziós Konferencián a szakmának, ahonnan igen jó visszajelzéseket kaptunk. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a jövô, a mezôgazdaságban prioritást fognak élvezni az automatikus rendszerek és olyan

CÍMLAPSZTORI megoldásokra lesz szükség, amelyek valós idôben hozzák meg a döntéseket.

— Önök ismerték-e a fejlesztéshez használt ipar 4.0-s megoldásokat, technológiákat? Mi gyôzte meg önt, hogy ebbe az irányba érdemes menni?

— A mezôgazdasági és az ipari 4.0s technológiák sok mindenben hasonlítanak, mindenhol a robotizálás, az automatizálás áll a fókuszban. A Z Elektronikának ipar 4.0-s megoldásai vannak, amelyek igen jól használhatók a mi elképzeléseinkhez. Amikor az ember egy ilyen kvalitású eszközt fejleszt, amelynek valós idôben kell döntéseket hoznia, akkor, úgy gondolom, jól teszi, ha az addig összeszedett tudását megpróbálja átültetni az elektronikus eszköz agyába, azaz az ismeretet át kell adni az eszköznek. És vannak öntanuló eszközök, amik az alapján, amit beprogramoztunk, tovább okosodnak. Ahhoz, hogy megbízzunk ebben a dologban, a fejlesztést meg kell elôznie egy nagy mennyiségû ismeret-fölhalmozásnak.

Azért dolgozunk közösen a Z Elektronikával, mert mi megfogalmazzuk a feladatot, de nem tudjuk a megoldást, ôk pedig szállítják a megoldást, amint megismerik a feladatot. Az agrártudományt, az informatikát és az elektronikát kell ötvözni ahhoz, hogy a berendezésünk kifogástalanul mûködjön. Ha csúcstechnikát akarunk fejleszteni, ah-

hoz ismernünk kell a saját oldalunkat, illetve topon kell lennie a fejlesztôpartnernek is, hogy a legkorszerûbb megoldásokat tudja szállítani. Akkor fogunk megbízni a korszerû technikában, ha a feladatot alaposan körbejártuk, rengeteg információt begyûjtöttünk, illetve megtaláljuk a kiváló kvalitásokkal bíró fejlesztôt. A terméket validálni kell, azaz jönnek a szántóföldi kísérletek, majd azok alapján lépünk tovább. A folyamat szakmai kompetenciát is feltételez, azért dolgozunk, azért tanulunk és járunk elôadásokra, vagy tartunk elôadásokat, hogy fokozni tudjuk az ismereteink mélységét.

— Mennyire drágítja meg majd a végsô terméket az ilyen modern technológiák, technikák innovációba való beépítése?

— A fejlesztési folyamat kerül sokba. Nem véletlenül vártunk mi is a fejlesztéssel a KFI pályázat eredményére.

Folyamatosan vannak ötleteink, ám a fejlesztés rengeteg idôt emészt föl, mely többe kerül, mint amennyibe utána a termék. Ezek az eszközök azért készülnek, hogy a felhasználók meg tudjanak felelni az egyre szigorodó elôírásoknak, ez nem választás kérdése. Elôbb-utóbb tele lesznek mindenféle elektronikával az eszközök, mert ez hozzátartozik a haladáshoz, a gazdaság és a kor fejlôdéséhez. Ne felejtsük el, hogy amikor a növényvédôszer-megtakarításról beszélünk, az egyben anyagi megtakarítást is jelent. A növényvédôszerek nem olcsók, lassan még a legalacsonyabb kategóriás termékekkel is 10 ezer forint/hektár áron hozható ki egy kezelés. Egy 5001000 hektáros gazdaságnál a kezelések már több tízmillió forintos tételt jelentenek, ezért ilyen szempontból sem közömbös, ha ezeknek csak a felét kell kifizetni. Míg a növényvédôszer-költség minden évben újra megjelenik, eszközvásárlásra nem költenek minden évben a gazdák. Ha errôl az oldaláról tekintünk rá az innovatív termékünkre, teljesen más nézôpontból látjuk a helyzetet.

Nyilvánvalóan minden pénzbe kerül, de az eszköz árában nem mutatkozik meg majd a fejlesztésre fordított összeg. A korszerû technológia gyorsan fejlôdik, így az elektronikai eszközök ára is csökken egy idô után. Ha pedig nem lesz olcsóbb, akkor okosabb lesz. Közben pedig egy pillanatig se felejtsük el, hogy az egész az egészségégünkrôl szól.

CÍMLAPSZTORI Z ELEKTRONIKA: Az ipar 4.0 a hatékonyság érdekében zajlik A pécsi Z Elektronika Kft. a dél-dunántúli térség legdinamikusabban fejlôdô elektronikaipari vállalkozása, céljuk, hogy e terület meghatározó szereplôjévé váljanak a hazai és nemzetközi piacokon. Ezért folyamatosan követik az iparágukban bekövetkezô változásokat, partnereik számára a legkorszerûbb eljárásokkal és technológiákkal válaszolnak az általuk felvetett kihívásokra.

Az elektronikai termékek gyártásánál nap mint nap használják az ipar 4.0-s technológiát, fejlesztôcsapatuk pedig ezt a fajta szemléletet más vállalkozások problémáinak megoldásába is beleviszik. Az ipar 4.0-s megoldásokról ULRICH GYULÁT, a Z Elektronika Kft. fejlesztési vezetôjét kérdeztük.

— Az ipar 4.0 egy eléggé tág fogalom, cégünknél legmarkánsabban a gyártás, a koordináció területén vagy a gyártásirányítási rendszerben jelenik meg. A termék nyomon követése, az alkatrészek adatbázison keresztüli azonosítása – minden termék kap egy egyedi azonosító címkét – tartozik ide, így a teljes gyártási folyamatot végig tudjuk követni, hogy a termék melyik pozícióban vagy éppen melyik gyártási folyamatban van.

Az ipar 4.0 jelentôs mértékben az automatizálásról szól, ha a Z Elektronikánál az elektronikai gyártást, fôleg a felületszerelési technológiát nézzük, akkor ez egy nagy fokú automatizáltságot jelent. Itt az egyik termelôsorunkat teljesen új, ötödik generációs gépekkel rendeztük be. Ezek robotizált berendezések, be kell programozni ôket, gyakorlatilag automatikusan adagolják az alkatrészeket, amelyeket vákuumos pipettákkal teszik a helyükre. Tehát nálunk az ipar 4.0-t az automatizált beültetôgépek használata, az ehhez kapcsolódó adatbázis és a saját fejlesztésû gyártásirányítási szoftverünk jelenti, aminek az összekapcsolásával ilyen komplexebb termelésirányítást lehet végezni. A Z Elektronikánál az ipar 4.0-nak csak egy kis szelete érhetô tetten. Magát a gépkarbantartást, a megelôzô kar-

ULRICH GYULA

bantartások ciklusát is lehetne idôzíteni, szenzorokkal figyelni, hogy egy-egy gép mikor kerül olyan állapotba, amikor már nem érdemes karbantartás nélkül tovább használni, viszont ezt nem alkalmazzuk, mert megvannak a rendszeres karbantartási ciklusaink. Mi inkább a termelés irányítására, a termelési folyamatunk optimalizálására és az abban létrehozott adatbázisra, termékfigyelésre és a termék termelésen való minél gyorsabb végvitelére, illetve az egyes folyamatkontroll adatbázisba történô visszajátszására helyezzük a hangsúlyt az ipar 4.0 szellemében.

— Ez a fajta gondolatiság vagy az a gyakorlat, amit megtapasztalnak e technológia által hogyan épül be az önök együttmûködésével megvalósított fejlesztésekbe?

— Az ipar 4.0 középpontjában a hatékonyság áll. Az ipari szereplô számára kulcskérdés, hogy a lehetô leghatékonyabban végezzék a tevékenységüket, ezért igyekeznek minél inkább abba az irányba terelni a folyamataikat, hogy a legkevesebb állásidôvel vagy holtidôvel tudjon végigmenni a termék a gyártási cikluson.

A Z Elektronikánál van egy fejlesztôcsapatunk, amely több feladatot is ellát.

A csapat egyik része termékfejlesztéssel foglalkozik, a másik része ipari automatizálással, kifejezetten minôségellenôr-

Dél-Dunántúli Gazdaság zési ún. tesztrendszerek fejlesztése – automatizált félautomata tûágyas tesztrendszerek fejlesztése – folyik nálunk, amit belsô felhasználásra készítünk.

Amikor megjelenik egy ipari probléma vagy egy vevô által felvetett probléma, esetleg ötlet, akkor a fejlesztôcsapat elkezd a már korábbi tapasztalatokra építve gondolkodni, vagy új irányokat felkutatni a világból, az iparból, és ezekkel igyekszünk megoldást szállítani.

Ezek többnyire hardverfejlesztés jellegû, illetve beágyazott szoftverfejlesztésre épített megoldások. Hogy miként alakul ki egy-egy adott problémára adott válaszunk, az sokféle módon történhet: akár tapasztalati úton, tehát a már meglévô projektekbôl használunk fel információkat, szoftveres elemeket, és ezeket implementáljuk az új munkákban, vagy egyfajta kutatómunkát végzünk, hogy már milyen technológiák állnak rendelkezésre, amit esetleg be tudunk építeni a termékekbe. Ha nem létezik rá technológia, és nincs meglévô tapasztalat sem, akkor új irányokat kell kitaposni, ilyenkor egy kicsit nehezebb a helyzetünk, de erre is volt már példa, amikor a nulláról kellett nekiállni a több körös prototípusfejlesztésnek. A végeredmény pedig majd egy termék vagy egy újszerû elgondolás lesz. Elkészítjük a prototípust – a fejlesztésünk közvetlenül a gyártás mellett van, tehát abszolút összekapcsolódik a termelésünkkel –, a prototípusok legyártása a megszokott folyamat mentén a termelésirányítási rendszerekkel zajlik, és a végén visszakapjuk a termékeket. Tehát a termékötletbôl a fejlesztôcsapat kidolgozza a megoldást, a megoldásból születik egy valamilyen elektronikai félkész termék vagy más elektronikai produktum, amit utána a gyártásunk legyárt, majd utána ez visszakerül hozzánk a fejlesztésre, ahol pedig szoftveren, a beágyazó fejlesztésen keresztül megtöltjük élettel. Tehát egyfajta körforgásban zajlik a cégen belül a folyamat.

— Milyen mértékben van benne a hétköznapi, vagy akár az önök gondolkodásában az újfajta lehetôségekhez való fordulás?

— Azt gondolom, hogy ez feladatfüggô. Van, ahol a megszokott, már jól bevált megoldásokat tudjuk használni, és azon végig tudunk menni. Rengeteg témával találkozunk, mivel elég széles spektrumon mozgunk, akár a precíziós

7

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság

Forrás: lectra.com

mezôgazdaság témát említhetném a Tomelilla Kft.-vel, akár ipari elektronika fejlesztéseket, és azért mindig vannak olyan nehézségek, ahol valamiféle innovációt kell belevinni a munkába. Az innováció kifejezésnek sokféle értelmezése létezik. A mi értelmezésünk szerint az, hogy egy elektronikát kifejlesztünk és esetleg írunk hozzá egy szoftvert, nem jelenti feltétlenül azt, hogy valami teljesen új dolgot teszünk bele az adott termékbe. Ugyan maga a termék új lesz, de nem biztos, hogy akkora know-how van mögötte, amire azt mondhatnánk, hogy ez egy innováció. Nyilvánvalóan mi is törekszünk arra, hogy megjelenjenek az új ötletek és ne a megszokott megoldásokat használjuk újra és újra, hiszen minden egyes probléma más és más. De nem lehet minden egyes megoldásra azt mondani, hogy itt most egy innováció történt.

Ha már szóba került a Tomelilla fejlesztése, az intelligens szórófejrendszersávpermetezô, amelyben szenzorok segítik a megfelelô mûködést, e termék elektronikai részének is van újdonságtartalma. De az igazán nagy nóvum az, ahogy a megrendelô elképzeli, hogy hogyan kellene mûködnie a berendezésnek, milyen mechanizmus által, és ebben az esetben az eljárás teljes kidolgozását már nevezhetjük innovációnak, hiszen egy szabadalom is tartozik az IntelliNozzle termékhez.

— Mik a tapasztalataik, hogy az önökhöz forduló vállalkozások, partnerek gondolkodásában menynyire vannak benne ezek az új megoldások, új lehetôségek? Tartózkodnak tôlük vagy rögtön elfogadják?

— Vállalkozásunknak nem a fejlesztés a fô profilja, hanem a gyártás, és a gyártásban kevésbé érdekli a vevôt, hogy ott mi az újdonság. Azt gondo-

CÍMLAPSZTORI lom, nem a vevônek fontos, hogy legyen egy ipar 4.0-s megoldás a termelésben, hanem nekünk, hogy meg tudjuk ôrizni a versenyképességünket. Ha elektronikai gyártásról beszélünk, a vevôt inkább az ár érdekli, számára másodrangú, hogy milyen háttérfunkciók vannak a gyártásban. Ha pedig a fejlesztési oldalt nézzük, amikor hozzánk fordul egy partner egy ötlettel, akkor azt nézi, hogy ez a csapat képes-e arra, hogy az ötletébôl megvalósítsa azt a terméket, amit szeretne. Ott már nyilván fontos az innovatív, új megoldásra való képességek megléte, de a gyártás területén ennek inkább számunkra van nagyobb jelentôsége. Mert minél hatékonyabbak vagyunk, annál inkább tudunk olyan árat adni, ami valószínûleg a vevô számára is elfogadható. Az ipar 4.0-s fejlesztéseket inkább magunkért csináljuk, hogy versenyelônyre tegyünk szert.

— Ha a gyártást tekintjük, mikor merül föl önöknél az igény, hogy utánanézzenek, mivel lehetne automatizálni, egyszerûsíteni egy-egy termékgyártást? Egyáltalán honnan szereznek információt ehhez?

— Két módja van: az egyik az, hogy egyszerûen veszünk egy olyan berendezést, ami elérhetô a piacon és ki tudja szolgálni azokat a követelményeket, amire szükség van, amilyen utat kijelöl a piac. Nyilvánvalóan mi is követjük az elektronikai iparban lezajló trendeket, és annak megfelelôen végezzük el a beruházásainkat, hogy olyan berendezéseink legyenek, amelyekkel nem maradunk le a versenytársainkhoz, a piachoz képest. Az információszerzés másik módja a belsô fejlesztések, a folyamatfejlesztések. Amire nem lehet berendezést kapni, akkor mi csinálunk olyan berendezést, ami alkalmas az adott feladat megoldására. Ezekhez általában a hoz-

zánk forduló partnerek projektjei adnak késztetést, és egyedi igényre szabott berendezéseket hozunk létre. A legújabb trendekrôl szóló információkat az internetrôl, de kiállításokról is szerezzük, utóbbinál megtapasztaljuk, hogy mit csinál a konkurencia, illetve a vevôk is hozzák az igényeiket, abból is látjuk, hogy merrefelé kell továbbmennünk. De kiválóan segítik a tájékozódást az egyes cégek gépértékesítô kollégái is, rajtuk keresztül is érkeznek információk, hogy mik a trendek a világon.

— Mit nyer azáltal egy vállalkozás, vagy adott esetben önök, hogyha ilyen újfajta megoldásokat, technológiákat alkalmaznak? Említette az ártényezôt.

— Ahogy mondtam, az ipar 4.0 és az automatizálás is a hatékonyság érdekében zajlik, hogy minél hatékonyabban, minél gyorsabban, minél precízebben lehessen gyártani az adott terméket. Tehát hogy hogyan tudunk minél költséghatékonyabban, minél gyorsabban reagálni a vevôi vagy a piaci igényekre. Ez motiválja, ez gerjeszti az egész folyamatot, ami miatt ezzel foglalkozunk. És nyilván, ha képesek vagyunk hatékonyan dolgozni, akkor a piaci versenyben is jól meg tudjuk állni a helyünket.

Logframe: Az innovációs pályázatokra olyan jelentkezôket várnak, akiknek piacképes saját fejlesztésük van Az ipar 4.0-s fejlesztések alapját sok esetben egy innovációs folyamat elôzi meg. A kutatás-fejlesztés, az innováció évekig is eltarthat és rengeteg pénzt felemészt. Nem elég kitalálni egy új terméket, eljárást, szolgáltatást, mérésekkel, tesztekkel, tanulmányokkal kell alátámasztani a mûködését, erre pedig a hazai vállalkozások jelentôs részének nincs kapacitása. Részben ezért sem vesznek részt innovációs pályázatokon, de ahogy MÁRTON GYÖRGYtôl, a projektfejlesztéssel és pályázati tanácsadással foglalkozó pécsi Logframe Tanácsadó Iroda ügyvezetôjétôl megtudtuk, a Dél-Dunántú-

CÍMLAPSZTORI lon a vállalkozások többsége egyébként sem alkalmas ilyen jellegû támogatások igénybevételére.

— Elsôsorban az európai uniós finanszírozású GINOP PLUSZ, illetve a hazai finanszírozású Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett innovációs pályázati lehetôségek állnak a hazai vállalkozások rendelkezésére, ha ilyen téren forráshoz szeretnének jutni. Ezek mellett vannak még a specifikus területekhez rendelt pályázatok, mint például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) különbözô szakterületekre (pl. élelmiszeripar, egészségipar, digitális technológiák, fenntartható energetika, városi mobilitás, regionális innováció) vonatkozó támogatási forrásai, amelyeket központi európai uniós pályázatokon keresztül lehet elérni. De folyamatosan pályázhatók az ugyancsak központi európai uniós forrásokra épülô Horizon Europe pályázatok is, azonban ezek a dél-dunántúli cégek számára majdhogynem elérhetetlenek, legfeljebb nagyobb közép- vagy nyugat-európai kutatóintézetekkel, cégekkel közös konzorciumban van némi esély a sikeres szereplésre.

Tehát többféle forrás áll a vállalkozások rendelkezésére.

— Milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik indulni szeretnének innovációs pályázaton?

— Nagyon fontos sorra vennie a pályázónak, hogy rendelkezik-e azokkal az elôfeltételekkel, amelyekkel egyáltalán labdába rúghat. Ebbôl a szempontból igen hátrányos helyzetben van a DélDunántúl, mert jellemzôen a cégek többségének nincs humán erôforrás bázisa arra, hogy innováljon. Sok mindent lehet mondani az innovációra, de ahhoz, hogy egy versenyképes, innovatív fejlesztéssel álljon elô valaki, komoly céges elôtörténet és saját fejlesztés szükséges, legyen az akár termék, akár szolgáltatás. Elengedhetetlen a magas szintû céges kultúra, a technikai háttér, a tôkeerô, és mellette egy stabil humán háttér is. Utóbbi alatt olyan kvalifikált szakértôket értek, akik képesek megvalósítani az innovációt. Mivel a pályázatok többségét jellemzôen kis- és középvállalkozásokra írják ki, ezért lehetôleg hazai tulajdonúnak is kell lenniük, emellett olyan cégek lehetnek esélyesek, melyek saját innovációs fejlesztésre képe-

MÁRTON GYÖRGY

sek és nem csak egy külföldi cég beszállítójaként vagy leányvállalataként mûködnek. A Dél-Dunántúlon számos olyan vállalkozás dolgozik, amely egy külföldi (jellemzôen német) vállalat beszállítója, így még ha magyar tulajdonban is vannak, e cégek nem innoválnak, hiszen az ilyen jellegû tevékenység jellemzôen nem náluk zajlik. Az innovációs pályázatokra tehát olyan jelentkezôket várnak, akiknek saját fejlesztésük (termékük vagy szolgáltatásuk) van. Ez viszont értelemszerûen kockázatot is hordoz magában.

— A horvát és magyar vállalkozások számára is igénybe vehetô B Light pályázat is támogat innovációs együttmûködéseket, eddig már négy körben lehetett benyújtani igényeket erre a konstrukcióra. Ennél is ilyen szigorú feltételeknek kell megfelelni?

— Szeretnénk, ha folytatódna ez a nagy sikerû pályázati lehetôség, amelynek a kidolgozásában jelentôs szerepet vállaltunk. Az eddig felsorolt pályázatokhoz hasonlóan a B Light-nál is alapvetô, hogy megfelelô humánerôforrásbázissal rendelkezzen a pályázó és itt is saját fejlesztés megvalósítása a pályázat alapja. A B Light feltételrendszere annyiban egyszerûbb, hogy nem vár el jelentôsebb árbevételt vagy alkalmazotti létszámot, azonban ennél a nagy kihívást a

Dél-Dunántúli Gazdaság megfelelô horvát partner cég megtalálása, a vele való üzleti kapcsolatteremtés és a közös fejlesztés kidolgozása jelenti.

— Mi miatt lehet vonzó egy cég számára az innovációs pályázaton történô indulás?

— Nyilván a legfontosabb elôny az, hogy e pályázatok révén a vállalkozás épp ahhoz a fejlesztési tevékenységéhez igényelhet támogatási forrásokat, ami a jövôbeni fejlôdésének zálogát jelenti, hisz az innováció az új termékek, szolgáltatások, technológiák kifejlesztésérôl és piacra vitelérôl szól. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e pályázatok a cég legkockázatosabb, de leginkább a jövôbe mutató fejlesztéseit támogatják és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a cég hosszabb távon is életképes és a piacon sikeres maradhasson. Pénzügyi szempontból nagy elôny az, hogy itt komoly mennyiségû személyi jellegû költséget (bért, megbízási díjat) és a kutatás-fejlesztéshez szükséges anyagköltséget is el lehet számolni, ez rendkívül vonzóvá teszi ezeket a pályázatokat. Emellett a támogatási intenzitás is jellemzôen magasabb, bár ez több tényezôtôl is függ, mint a kutatás-fejlesztés besorolása (alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés), a cég mérete és konzorciális együttmûködés esetén az együttmûködés jellege. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mindezen elônyökhöz követelmények is társulnak.

Pályázata válogatja, hogy termék vagy szolgáltatási innováció esetében milyen eredményeket kell letenni az asztalra.

Szükséges, hogy dokumentációs háttérrel is rendelkezzen a pályázat, valamiféle bizonyítékát kell adni, hogy ténylegesen végeztek fejlesztéseket.

Az innovációs pályázati konstrukciók jellemzôen két aspektusból vizsgálják az ötletet: egyrészt a termék vagy szolgáltatás oldaláról, hogy az mennyire innovatív az adott szektorban, másrészt a piac oldaláról, hogy mekkora a piaci relevanciája, életképessége. Ezt együtt nehéz produkálni, különösen a Dél-Dunántúlon, ennek ellenére azért vannak jó példák. Az egyik a volt urán- és szénbányászathoz kapcsolódó cégek fejlesztései – velük már több mint tíz éve együtt dolgozunk –, ôk innovatív fejlesztéseket valósítanak meg a földtani (kiemelten a geotermális) kutatás, szolgáltatás- és a berendezésfejlesztés területén. Ez a tevékenység kiválóan illesz-

9

❯

10

Dél-Dunántúli Gazdaság kedik az itteni adottságokhoz, hiszen a korábbi urán- és szénbányászati múlt arra predesztinálja a térséget, hogy a megmaradt humán tôke e területen hasznosuljon. De említhetek gépipari, elektronikai vagy faipari cégeket, amelyek egy-egy réspiacra orientáló fejlesztést hajtottak végre.

— Mi hiányzik a dél-dunántúli cégekbôl, ami alkalmassá tehetné ôket az innovációs pályázatokon való szereplésre?

— Sajnos az adatok azt mutatják, hogy a hét magyar régióból a Dél-Dunántúl az egyik legelmaradottabb innovációs fejlesztésekben, különösen beszédes az, hogy az GINOP innovációs támogatások elosztása tekintetében a velünk szomszédos dél-alföldi régió lakosságarányosan közel 50%-kal jobban szerepelt, mint a Dél-Dunántúl. Ennek okát az elôbb említett alapfeltételek hiányában kell keresni: legyen érdemi árbevétel és saját tôke, képzett humán erôforrás, saját tulajdonú cég, rendelkezzen önálló fejlesztési ötletekkel. A humán erôforrás tekintetében komolyabb mérnöki, felsôfokú végzettségû, némely esetben PhD-vel rendelkezô kollégákra van szükség, akik képesek az innovációra – sajnos elmondható, hogy ebben is szûkében vannak a régió vállalkozásai. Mivel sok cég elsôsorban valamilyen beszállítói láncolat része, nincs rákényszerülve arra, hogy a saját fejlesztések irányába lépjen. Megragad a meglévô piacán betöltött pozíciójában. A DélDunántúl zárványtérség, és sajnos ebben nem sok minden változott az elmúlt idôszakban sem. Így nincs is olyan kihívás, pláne nincs nemzetközi versenyhelyzet, amelynek az itt mûködô cégek zöme ki lenne téve (e tekintetben a dél-dunántúli cégek kiugróan alacsony exportképessége jelentôs hátráltató tényezô). Érdemes látni, hogy az innováció nem önmagában lényeges, azt abból a szempontból fontos támogatni, hogy ezen keresztül tudnak nemcsak a pályázó cégek, hanem a velük kapcsolatban lévô vállalkozások is egy magasabb szintre ugrani. Nemcsak abban, hogy konkrétan az adott fejlesztés révén több bevételre tesznek szert, hanem abban is, hogy kvalifikáltabb munkaerôt is foglalkoztatnak, és ezen keresztül kinyílik számukra a nemzetközi piaci lehetôség.

Egy innovációs projektnek számos tovagyûrûzô hatása van, azon keresztül ala-

CÍMLAPSZTORI kulnak ki újabb emberi és gazdasági kapcsolatok, szakmai együttmûködések, és a bôvülô hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer újabb és újabb projekteket hozhat.

— Mit érdemes meggondolnia egy vállalkozásnak, ha pályázni szeretne?

— A Dél-Dunántúlon mûködô cégek több mint 90%-ánál fel sem merülhet az innovációs pályázaton való elindulás lehetôsége. Még a viszonylag egyszerû ingatlan- vagy eszközfejlesztési pályázatoknál is el kell fogadni azt az örök érvényû állítást, hogy addig nyújtózkodj, míg a takaród ér. Ezt a logikát követi például a GINOP, de ez jellemzô például az NKFIH-s pályázatokra is. Míg korábban az elôzô évi árbevételhez, most a saját tôkéhez viszonyítják a bírálók, hogy mennyi támogatást kérhet egy vállalkozás, emellett az innovációs pályázatok figyelembe veszik a tavalyi lezárt év személyi jellegû ráfordítását is.

Hogy miért? Azért, mert nem akarják, hogy valós gazdasági háttér nélkül menjenek ki a támogatási pénzek. Az az elv, hogy a cég nem kérhet több támogatást, mint amekkora a saját tôkéje, illetve nem lehet a pályázatának nagyobb az összköltségvetése – ami a támogatás és az önerô együtt –, mint az árbevétele. A személyi jellegû ráfordításnál pedig az az elvárás, hogy ha mondjuk három évig tart a projekt, akkor évente csak a teljes tavalyi évi személyi ráfordításának a fele állítható be az innovációs pályázatba személyi jellegû ráfordítás költségeként. E kritériumok alkalmazásának az az oka, hogy mondjuk egy két fôs és 10 milliós árbevételû cég ne kaphasson hirtelen 200 millió forintos támogatást egy mondjuk 300 millió Ft összköltségû fejlesztéshez, mert nyilvánvalóan képtelen lesz önmaga megvalósítani a pályázatban vállaltakat. Egy ilyen felállás ráadásul felveti a stróman cég gyanúját, hogy csak azért pályázott egy kis cég, hogy rajta keresztül átáramoljon a jelentôs összegû támogatás egy vagy több, a pályázatban nyilván meg nem nevezett céghez.

Alapvetôen érdemi saját árbevétel és érdemi piaci pozíció nélkül nem szabad pályázni, nem a pályázati pénzzel kell helyettesíteni az árbevétel hiányát, hanem ennek kiegészítô jellegûnek kell lennie. Tehát az arany középutat érdemes választani. El kell felejteni, hogy egy

egy-két fôs cég nagyra nô a pályázat által, ilyen cég esetében inkább egy innovációs pályázatban egy nagyobb cég mögötti alvállalkozói szerep a reálisabb, de még a nagyobb cégek esetében is érdemes megfontolni, hogy egy innovációs fejlesztésnek hol van a relevanciája.

— Sokan panaszkodtak arra, hogy túlságosan hosszú az elbírálás ideje, és ez akadályozza akár a megvalósulást, akár a kutatásokat, tehát az érdemi munkát.

— Egyfajta javulás látható e téren, valamennyit gyorsult a folyamat. Nagyjából azzal kell számolni, hogy egy innovációs fejlesztésre vonatkozó pályázatot fél-háromnegyed év alatt bírálnak el.

Manapság a hazai költségvetésbôl finanszírozott, illetve az uniós finanszírozású GINOP pályázatoknál jellemzô, hogy egy úgynevezett innovációs elôminôsítésen esnek át a projektek. Ezt az NKFIH végzi, az Innovációs Hivatal szakemberei és az általuk felkért szakemberek értékelik a pályázatokat. Csak az elôminôsítésen pozitív támogató szakvéleményt szerzett projektek nyújthatók be aztán a pályázati támogatásra. Fontos, hogy ezek az akár sok százmilliós pályázatok egy jól megalapozott szakmai döntéshozatali mechanizmuson menjenek keresztül, ami azért, ha belegondolunk, egy innovációs fejlesztésnél nem olyan egyszerû. E szakmai véleményezést a jövôre nézve szakmaspecifikusabbá lehetne tenni, mert nagyon nehéz összehasonlítani az almát a körtével. Teljesen más egy geológiai területen érintett pályázat, mint egy orvosi kutatási projekt, ezért is érthetô, hogy fél év alá nem nagyon szorítható az értékelés idôhorizontja. De ez még elfogadható, ezt még a nagyobb cégek is képesek kezelni. A legfontosabb viszont az, hogy a szakmai értékelési és döntési folyamat átlátható és mindenféle politikai befolyástól mentes legyen. Ez az innovációs pályázatok esetében kulcskérdés, ez végképp az a terület, ahol a szakmai szempontoknak kell dominálniuk, hiszen itt az adott szakterületen valóban újszerûséget hordozó és a piacon életképes fejlesztésekre fordítódik a támogatás. Nem beszélve arról, hogy csak ez a szemlélet és gyakorlat erôsítheti a hazai vállalkozások innovációs fejlesztésekbe vetett bizalmát és ösztönözheti ôket az ilyen jellegû fejlesztésekre.

K.T.

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

ELÉRKEZETT A PÁLYAVÁLASZTÁSI DÖNTÉS IDEJE! Az idei tanévben a megye legtöbb általános iskolája és gimnáziuma ôszre tervezte a pályaorientációs napját. Szeptemberben a Pályaválasztás Baranya kamarai csapatának naptárja szinte megtelt.

Esténként szülôi értekezleteken találkoznak a szülôkkel, akiknek a pályaválasztást befolyásoló tényezôkrôl, a középfokú beiskolázással kapcsolatos legfontosabb feladatokról, az iskolatípusokról és a munkaerôpiaci információkról adnak tájékoztatást.

Napközben a tanítási idôben önismereti trénerek találkoznak a gyerekekkel, a foglalkozásokon a képességeket, kompetenciákat, érdeklôdéseket járják körül játékosan.

Interaktív osztályfônöki órákon szakmákról, hivatásokról, pályaismeretrôl beszélgetnek, digitális és hagyományos tantermi módszerekkel mozgatják meg a gyerekek fantáziáját, tudását. Évek óta népszerû a „nyitott kapuk” program, ami tulajdonképpen cég-, és üzemlátogatást jelent. A baranyai cégek kinyitják a kapuikat és valós gazdasági környezetben, mûködés közben mutatják meg a gyerekeknek a vállalkozásaikat, az ott ta-

lálható szakmákat, gépeket, alapanyagokat, eszközöket.

Idén újdonságként hirdették meg az Oktatási Hivatal által szervezett „országos pályaorientációs vizsgálat” eredményének osztálytermi szinten történô feldolgozását, mely rendkívül népszerû szolgáltatás lett.

Egyéni tanácsadásra egyre több gyermek és szülô érkezik. Számukra a kamarai szakemberek döntés meghozatalához szükséges munkaerôpiaci, iskolarendszert érintô információkat adnak át egy kötetlen beszélgetésen keresztül.

A kamara programjaival csatlakozik más szervezetek által meghirdetett rendezvényekhez is, mert a cél, hogy minél több gyermeknek segítsenek a pályaválasztási döntésben, ami a képességeikhez, érdeklôdéseikhez és a munkaerôpiaci elvárásokhoz egyaránt tud igazodni.

Minden információ a szolgáltatásokról, programokról, hírekrôl, aktualitásokról: www.palyavalasztasbaranya.hu A feladatainkat az NFA-KA-ITM9/2020/TK/15 számú támogatási szerzôdés alapján, az ITM és az MKIK finanszírozásában valósítjuk meg.

ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TUDÁS, NAPRAKÉSZ Reklamációkezelés, belsô hibák felRégióban mûködô kkv-k számáINFORMÁCIÓK Dunántúli tárása és folyamatos fejlesztés: Hatékora minôségmenedzsment, külkereskedelem A Kamarai Oktatási Központ a megyében és a dél-dunántúli régióban mûködô kkv-k versenyképességének javítása, valamint a mûködésük és fejlôdésük támogatásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás, ismeretek, naprakész információk biztosítása érdekében jött létre. A folyamatosan változó technológiai és gazdasági környezethez, valamint az elvárt fejlôdés eléréséhez elengedhetetlen a munkatársak naprakész tudása, megfelelô szintû képzettsége. A Kamarai Oktatási Központ speciális, a vállalkozások igényeihez igazodó képzési programokkal áll a vállalkozások rendelkezésére különbözô területeken. Hazai vagy az unió által támogatott felnôttképzés megvalósítását (is) tartalmazó pályázati projektet a támogatásban részesülô szervezetek csak nyilvántartásba vett felnôttképzési intézmény engedéllyel rendelkezô képzési programjával valósíthatják meg. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felnôttképzési engedéllyel rendelkezô intézmény, emiatt a gazdálkodó szervezetek a képzéseit pályázati támogatásból is finanszírozhatják. A Kamarai Oktatási Központ ôsszel az alábbi képzéseket kínálja a Baranyában és a Dél-

és informatika témakörökben: Minôségirányítás: A minôségirányítás a bizalmi alap egy szervezet és a megrendelôi között. A képzésen a résztvevôk az alapismereteken túl gyakorlati kompetenciákra tesznek szert a folyamatok szabályozására és fejlesztésére. A 21 órás képzés idôpontja: 2021. október 5-6-7.

LEAN Menedzsment alapismeretek: Hogyan lehet a vevô számára a lehetô legnagyobb értéket elôállítani a lehetô legkisebb erôforrás, idô, energia és erôfeszítés felhasználásával. A 16 órás képzés idôpontja: 2021. október 19-20.

Minôségirányítási belsô auditor képzés: A képzés célja a minôségirányítási rendszert bevezetni szándékozó, vagy már mûködtetô kis- és középvállalkozások minôségkultúrájának fejlesztése a minôséggel és minôségirányítással, továbbá az auditálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók és gyakorlati módszerek bemutatásával. A 21 órás képzés tervezett idôpontja: 2021. november 9-10-11.

nyan kommunikál a vevôkkel reklamáció esetén? Tudja ezeket a helyzeteket kezelni?

A képzésen megoldásokat kap ezekre. A 16 órás képzés idôpontja: 2021. november 18-19.

Külpiaci alapismeretek kkv-k számára: Szeretné a külpiacra lépés kockázatát csökkenteni? A képzés célja a résztvevôknek bemutatni gyakorlati példákon keresztül a külpiacra lépés folyamatát, annak szükséges és elengedhetetlen lépéseit. A képzés során a résztvevôk megismerkednek az export folyamatának tervezésével, fogalmainak, elméleteinek, modelljeinek alkalmazási lehetôségeivel. A 16 órás képzés idôpontja: 2021. november 24-25., 16 óra.

Szoftverfejlesztési alapismeretek Java nyelven: A képzés célja a programozás elméleti és gyakorlati alapjainak megismertetése a résztvevôkkel, számukra bemutatni a legmodernebb programozási módszertanok és technológiák alapjait.

Képzés intenzitása: 26 óra, alkalmanként 2 x 60 perc.

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (E/2020/000151, B/2020/00615) PBGSZ NKft. (E-001772/2018, B/2020/000266)

KAMARAI HÍREK

AZ ALAPOK MEGVANNAK, LOBBIERÔRE VAN SZÜKSÉG! A kamara Fejlesztéspolitikai, Iparfejlesztési Bizottságai valamint az Ipari tagozat elnöksége közös egyeztetést tartottak a Lafarge Cement Magyarország Kft.-nél. A találkozó célja az volt, hogy meghatározzák azokat a stratégiai irányokat és akciókat, melyek elôrevihetik a megye gazdaságát.

Abban mindenki egyetértett, hogy a feladat egyáltalán nem könnyû, a megye lemaradása egyértelmû és bár a kiugrási lehetôségek meglennének, ezek beindítására külsô forrásra és lobbierôre van szükség. A megyében megvan a potenciál: erôs kkv-k vannak, itt van az egyetem és munkaerôtartalékokkal is rendelkezik (utóbbi esetében azonban a képzés, felzárkóztatás elengedhetetlen).

A befektetôk, multinacionális cégek megnyerése lendületet adhatna a helyi gaz-

daságnak, hiszen a nagyvállalatok kiegyensúlyozottá tehetik a helyi gazdaságot, új piacokat nyitnak meg a beszállítók elôtt, segítik az új technológiák meghonosodását.

A munkaerô esetében azonban erôs versenyt generálnak, kihívást jelentve a helyi cégeknek, viszont 8-10 500 fôs vállalkozás hozzájárulna a munkaerô-kivándorlás megállításához és a szakemberek megtartásához.

Az is fontos, hogy bár a megyében kínált fizetések nem érik el a fôvárosi színvonalat, mégis olyan egyéb, munkavállaló szempontjából fontos értékeket kínál a régió, mint az élhetôbb környezet, a közlekedés, a családias légkör, a színvonalas oktatás stb.. A kamara #ajelenajövôd kampánya ezen értékekre fókuszálva szeretné a megye munkaerôpiaci imidzsét felépíteni.

A stratégia szempontjából fontos, hogy a jelenlegi befektetési trendeket is figye-

Dél-Dunántúli Gazdaság lembe vegyük. Jelenleg az egészségipar, a megújuló energiák és a fintech témák érdeklik a befektetôket. Ezek közül az egészségipar van a legerôsebben jelen a megyében, vagyis erre szükséges ráirányítani a figyelmet.

A turizmusban rejlô lehetôségeket sem használjuk ki igazán. A megye kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, azonban az attrakciók pontszerûen helyezkednek el, nincsenek összekapcsolva. Szükség lenne egy egységes arculatra és egymásra épülô programcsomagokra.

A céges fejlesztési projekteket a kamara már többször összegyûjtötte például a Baranya Megyei Iparfejlesztési Programban, a megvalósításhoz azonban tôkére van szükség, melyért folyamatosan lobbizunk.

A biztosságok feladata a következô idôszakban az erôs lobbi lesz, hiszen az alapok megvannak, már csak a megfelelô források megtalálására van szükség.

Az egyeztetést kövezôen a résztvevôk a házigazda pozitív példákkal teli elôadását hallgathatták meg, majd egy rövid látogatást tettek a cementgyárban.

VÁLLALKOZÓI PÓDIUM:

PÉCSI INFLUENCER ANYUKA INSPIRÁLTA A BARANYAI VÁLLALKOZÓKAT Ma még szokjuk a szót, influencer, sokan nem is tudják, hogy mit csinál, csak azt gondolják, hogy az ismertségével keres sok pénzt. A virtuális világban az elmúlt öt évben jelentôs rajongótáborra tett szert egy pécsi háromgyermekes anyuka, Csíkos Andrásné Juca, azaz Activemum, aki otthoni tornagyakorlataival hódította meg az internetet. Ma 180 ezer követôje van az egyik közösségimédia-felületen, többek között megjelent már az amerikai és a brit Cosmopolitan-ben, a Daily Mail-ben, az amerikai Shape-ben, de több hazai médiumban is. Ô volt az elsô vendég a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Bizottsága által indított Vállalkozói pódiumon szeptember 8-án.

A Vállalkozói pódium egy olyan beszélgetéssorozat, amelyben a meghívott vendég mind szakmai, mind emberi útjával példát mutat, inspirál, szakmai tapasztalatokat ad át vállalkozótársai számára. A hallgatóság megismerheti a vendég sikeres és tanulságos vállalkozói tapasztalatait, akár új ötletet kaphat a saját vállalkozása menedzseléséhez, fejlesztéséhez is. A rendezvényen lehetôség van kérdezésre, tapasztalatcserére, ezáltal egy újfajta nézôpont kialakítására is.

Az elsô vendég, Csíkos Juca megosztotta vállalkozása indulásának történetét.

Olyan munkát szeretett volna, amit otthonról is tud végezni, a három gyermek nevelése mellett. Mivel mindig is sportolt, elkezdett videókat készíteni, amelyek a mindennapi tevékenységekbe (pl. házimunka) is beépíthetô tornagyakorlatokat tartalmaztak. Néhány év alatt szinte az egész világon megismerték, neves külföldi magazinok is megkeresték, hogy interjút készítsenek vele, majd számos üzleti ajánlatot is kapott, ma is ezek az együttmûködések jelentik a vállalkozás alapját. Mint mondta, ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, csak olyan tevékenységet szabad végezni, amit szívbôl képes csinálni, mert így lesz hiteles. Fontos, hogy valamiben különbözzön is a többi, hasonló „vállalkozótól”, az ô védjegye például a három kislánya, akik rendszeresen feltûnnek a videóiban, a képein.

A legfôképpen kisgyermekes anyukákat motiváló Juca küldetése, hogy a mindennapokban is végezhetô, komolyabb anyagi, illetve idôbefektetést nem igénylô fitneszgyakorlatokat mutasson be, amelyek együtt hajthatók végre egy vagy több gyerekkel. Mindezt örömmel, könnyed és követhetô formában valósítja meg. A munkája megkívánja a folyamatos tanulást, hogy

több területen is képezze magát, mert csak így képes egyre jobb minôségû tartalmakat készíteni. Az, hogy ma már szinte nem is kell új témákat kitalálnia, annak köszönhetô, hogy eggyé vált a küldetésével, a vállalkozásával, így a környezetében bekövetkezô változások, mások tevékenysége ugyanúgy inspirálja, mint egy-egy tárgy, egy elhangzott mondat vagy egy élmény. A Vállalkozói pódiumon készült beszélgetés egyik fô üzenete a nyitottság volt, a másik pedig a bátorság: ha megtaláltuk, mi boldogít bennünket, ne habozzunk, vágjunk bele, úgyis út közben tanulunk meg számos dolgot, amirôl az út elején még fogal munk sem volt.

K.T.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

YOUNG SPIRIT: REFLEKTORFÉNYBEN AZ ÜZLET 4.0 A technológiaváltás K+F konferenciája innovatív cégvezetôknek és fiatal kutatóknak. A konferencia annak a határon átnyúló RILIAM I-4.0 programnak az egyik eleme, amelynek fókuszában az Üzlet 4.0 elterjesztése áll az ország déli részében. Az eseményt a szegedi ELI-ALPS Kutatóközpontban rendezik meg 2021. október 20-án, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara társszervezésében, és folytatása a PBKIK által 2017-ben indított sikeres kezdeményezésnek.

A konferencia egyedülálló abban a tekintetben, hogy: ● közel 100 fôt mozgat meg, a témát kutató és a témában érintett vállalatvezetôket és üzleti közösségek képviselôit (pl. megyei kamarák, innovációs központok) ● ezek a személyek mind csak személyes ajánlás és meghívás alapján kerülhetnek be a résztvevôk közé ● worldcafé módszertannal dolgozik majd, tehát lehetôség nyílik nagyon sok emberrel a facilitált beszélgetésre, közös gondolkodásra ● 9 vállalati problémát jár körül az ipar 4.0 bevezetésének és mûködtetésének 9 fázisában – az eredményekrôl pedig összefoglaló is készül majd ● kapcsolat és új projektek építésére szolgál, tehát a résztvevôk megadhatják elérhetôségeiket, érdeklôdési körüket, és az meg lesz osztva a többi résztvevôvel is a konferencia lezárultával!

A cégvezetôket és fiatal kutatókat megszólító K+F konferencia célja a technológiaváltással, az ipar 4.0-s kérdésekkel kapcsolatos konkrét vállalati problémák megoldása, fiatal kutatók, tanácsadók, üzleti közösségek és cégvezetôk közösségi intelligenciáját használva, a worldcafé módszertanával találkozási platformot és kapcsolódást teremtve a témában érintett szakemberek között, ezzel a K+F és innováció lehetôségét biztosítva az akadémiai és a vállalati szférának egyaránt.

10:00 - 11:00 A szegedi Lézerközpont (ELI-ALPS) bejárása (opcionális programpont) 11:00 - 12:30 Plenáris nyitószekció 11:00 - 11:15 A konferencia megnyitása: Üzlet 4.0 vállalati perspektívából – Dr. Kôkuti Attila, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 11:15 - 11:30 Akadémiai és vállalati összefogás az Üzlet 4.0 világában – Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke 11:30 - 11:40 Határon túli együttmûködés – fejlôdési pontok a technológiaváltás korában – Dr. Gogolák László, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának fôiskolai docense, a Szabadkai Mûszaki Szakfôiskola fôiskolai tanára 11:40 - 12:20 Kerekasztal-beszélgetés a szakma kiemelkedô képviselôivel – Dr. Ferenc Rudolf, az SZTE TTIK Informatikai Intézetének tanszékvezetôje, Nagy Mihály, a Váll-Ker Kft. ügyvezetô igazgatója, Petrik Márk, a Hepenix Kft. ügyvezetôje, az Ipar 4.0 Platformon (NTPSZ) a kkv-k képviselôje 12:20 - 12:30 Eligazító az ebéd utáni szekcióhoz: a worldcafé szabályai, mûködése 12:30 - 13:30 Ebéd 13:30 - 15:30 9 téma – 9 asztal: Javaslatok vállalati problémákra worldcafé módszertannal forgóasztalos rendszerben Tudást kérek! – Az Üzlet 4.0-ról elérhetô tudás és ennek közvetítése Tükröt kérek! – Technológiai és szervezeti érettségi diagnosztika Példát és segítséget kérek a választáshoz! – A fejlesztések kiválasztása Összehangolást kérek régi és új között! – Az összehangolás A Projekt – Vonalvezetôt kérek a projekt sikeréhez!

A Változás – Változásmenedzsment segítséget kérek!

Az emberek – A megfelelô kollégák megtalálása és „kinevelése” Információ és támogatás a K+F-hez – A vállalati és az akadémiai szféra Az együttmûködés – Hitelességet és közösséget kérek a fejlesztésekhez!

15:30 - 16:30 Plenáris zárószekció 15:30 - 16:15 Tárlatvezetés: az asztaloknál megtárgyalt vállalati problémákra a javaslatcsomagok villámösszefoglalói 16:15 - 16:30 Zárás és következtetések A konferencia nyelve magyar, de a határon túli partnereknek szerb nyelven tolmácsolást biztosítunk. Az esemény személyes jelenlétre tervezett, amely az aktuális járványügyi helyzet függvényében módosulhat.

Az érvényben lévô szabályozások miatt a rendezvényen csak védettségi igazolvánnyal rendelkezôk vehetnek részt!

További információ és jelentkezés: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu

PROJEKTEK / HIRDETÉS

ELINDULT AZ AMULET PROJEKT Az AMULET (Advanced Materials & manufacturing United for Lightw EighT) végsô célja, hogy jelentôsen hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez az EUban a kkv-k szerepének erôsítésével, amelyek innovációit várhatóan a klaszterek fogják elôsegíteni és támogatni.

Az elmúlt évtizedek során a fejlett anyagok fô típusai és gyártásuk a teljesítmény növelése mellett lehetôvé tették a súlycsökkentést. Azonban a behatásuk mértéke és intenzitása egyenlôtlenül oszlott meg az ágazatok között, ami korlátozza a bennük rejlô teljes potenciált. Az AMULET célja új értékláncok létrehozása a fejlett anyagok különbözô területeken való elterjedésének elôsegítésével, régiókon átívelô együttmûködések és ágazatközi tudáscsere révén.

A projekt 4 nagy szektorra – repülôgépipar és repüléstechnika, energiaipar, autóipar, építôipar –, valamint 3 féle korszerû anyagra – szálerôsítésû polimerek, kerámia mátrixú kompozitok, könnyûfém ötvözetek – összpontosít.

A projektben 10 országból 13 partner vesz részt. Magyarországot a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fogja képviselni. A programban jelentôs szerepet szánnak a DélDunántúli Gépipari Klaszter tagjainak, valamint a szintén kamara által menedzselt Építôipari Technológia Klaszternek és tagjainak is.

A 3 éves projekt szeptember elején egy online találkozóval indult, ahol röviden bemutatkoztak a partnerek, valamint röviden ismertették a feladatokat, meghatározták a késôbbi találkozók idôpontjait.

A projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából az 101005435 számú támogatási szerzôdés alapján kapott támogatást.

Dél-Dunántúli Gazdaság

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

KIHÍVÁSOK A SZERSZÁMKÉSZÍTÉSBEN A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerve: PBKIK) tagjával, a Forsz Kft.-vel beszélgettünk.

A Forsz Szerszámgyártó és Élezô Kft. 100%-os magyar tulajdonú vállalkozás, speciális, egyedi tervezésû, kereskedelmi forgalomban nem kapható forgácsoló és egyéb más szerszámokat készít a gépipar, az autóipar és az energetikai szektor számára. A különleges forgácsolószerszámokat keményfémbôl és gyorsacélból gyártja közel 30 éve Pécsett, a dél-dunántúli régió piacvezetô szerszámkészítô vállalkozásaként.

Jelenleg a cég 20 fô munkavállalóval állítja elô a több mint fél milliárd Ft nettó árbevételt (2020-as adat), mely nem kis teljesítmény. A gyártott termékek minôségét a kollégáik szakmai képzettsége és sok éves tapasztalata, igényessége, valamint a legkorszerûbb technika garantálja. Munkatársaik jól képzett mérnökök, technikusok és szakmunkások, akik több éves gyakorlattal töltött idô alatt tanulták ki a szerszámkészítés mesterségét, melyet a technika fejlôdésével folyamatosan kell frissíteni és megfelelni a követelményeknek.

Bizonyára számos mesterségre, szakmára mondhatnánk, hogy a szakemberek utánpótlása enyhén szólva problémás, de fókuszáljunk most a szerszámkészítésre. Mik is jelen esetben a problémák, kihívások?

Soroljuk...

■

■

Alaptézis, hogy a szakképzésben nincs elég gyerek, azaz a szakképzés PR-jét jelentôsen növelni kellene, országos és helyi szinten is megtenni mindent annak érdekében, hogy többen válasszák a szakképzést. A kamara pályaorientációs munkájával rengeteg energiát fordít a fiatalok, szülôk informálására, meggyôzésére. Az erre szánt helyi források azonban végesek, a keret nem elég egy városi kampányra imázsfilmmel, emellett üzemlátogatásokra, profi online marketingre, élményeket adó események szervezésére is szükség lenne.

A pályaválasztási döntésben fontos szempont a szakképzô intézmények színvonala, mely alatt értjük egyrészt az infrastrukturális fejlettséget (épület és eszközök), másrészt a tananyag minôségét, azaz a mai ipari igényeknek való megfelelést; tudjon a diák a korszerû gépeken is dolgozni, kapjon ehhez elméleti tudást és tapasztalatszerzési lehetôséget.

Nem vitás, hogy ehhez is pénz kell, és sajnos nem is kevés, épületfelújításokra, gépberuházásokra, szoftverekre, az oktatói létszám emelésre, továbbképzésekre, tananyagfejlesztésre.

Pénz, pénz és pénz... És mit tehetnénk „kicsiben” annak érdekében, hogy a szerszámkészítés mestersége fennmaradjon és fejlôdhessen?

■ A jelenlegi gépi forgácsolók tananyagában jóval nagyobb óraszám-

ban tanítani a köszörülés csínját bínját. Rettentôen kevés az a pár óra erre a szakmára, ami jelenleg biztosított.

■ Maga a szerszám- és készülékgyártó képzés évek óta nem elérhetô Baranya megyében. A cégek, iskolák összefogására lenne szükség, hogy újra a képzési palettán lehessen.

Várjuk a további szerszámkészítô cégek jelentkezését (bszabo@pbkik.hu e-mail-címre), ha ebben együttmûködnének velünk.

■ A gyakorlati képzôhelynél megszerzett tudás lehessen tanulói vizsgaanyag, ha már ezt tanulta ki, ebben szeretne elhelyezkedni. Jelenleg a szerszámkészítô cégnél szerzett gyakorlati tudásból nem vizsgázhat a tanuló, nem része a vizsgakövetelménynek, a gépi- és CNC forgácsoló képzésnek nem része ez a speciális tudás.

■ Adjuk meg a diákoknak az „alkotás örömét”, ismerjék meg ezt az érzést, csak így lehet szakmát szenvedéllyel, örömmel ûzni. Lehetnének az iskolákban technika szakkörök, lehetnének technika órákon „gépipari” alkotói kisfeladatok. A Gépipari Klaszter ezek megvalósulását támogatja, nyitott az együttmûködésre, várjuk az iskolák megkeresését szintén a bszabo@pbkik.hu e-mailre.

A Forsz Kft. elkötelezett a folyamatos tanulás és tanítás, a mûszaki fejlôdés mellett, nyitottak az együttmûködésre a fent részletezett kihívások megoldásában.

ELÔTÉRBEN A PÁLYAORIENTÁCIÓ A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter ülésén ezúttal is szép számmal jelentek meg a klaszter tagjai, a fô téma ezúttal az SZMSZ módosítás volt. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt idôszakban a klaszter mûködésében számos olyan változás történt, ami miatt változtatni, aktualizálni kellett a dokumentumot.

❯

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

MINDIG ÚJAT TANULNI, MEGÚJULNI: Baranyai Gasztronómiai Klaszter A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara számos olyan szakmai projektre nyújt be pályázatot hazai és nemzetközi viszonylatban, mely egy-egy szektor szereplôinek, szakmai oktatóinak biztosít 100%-ban támogatott képzési, fejlôdési lehetôséget. Az egyik ilyen – a Baranyai Gasztronómiai Klaszter együttmûködésével megírt és immár nyertes – Erasmus+ projekt a helyi gasztronómia szereplôk, oktatók számára fog egy hetes kiutazási lehetôséget biztosítani 2022 március és november folyamán. Ízelítôként ezen a tanulmányúton más szervezésben már részt vett – szakács világbajnokságon ezüstérmes baranyai séf – Kosztolányi Zoltánnal készült interjút olvashatják.

EGY OLASZORSZÁGI TANULMÁNYÚT MARGÓJÁRA

pott a fenntarthatóság elve, szemlélete a gasztronómiában. Például a „nulla” kilométeres árubeszerzés, hogy a séfek lehetôség szerint a saját tartományukból szerezzék be a legfontosabb alapanyagokat. Ha a 20–30 km-es körzetben termelt citrom mondjuk 5 Ft-tal drágább, akkor inkább azt vegyék, és ne a sokkal távolabbról érkezô olcsóbbat. A beszerzést ôk társadalmi szerepvállalásnak is tekintik. A felfogásukban nagyon erôs hangsúllyal szerepelt, hogy tegyünk a bolygóért, tegyünk a helyi vállalkozásokért, fogjunk össze a közösségünkért. Mûködjünk együtt, merjük egymást ajánlani. Ezek voltak a fôbb hívószavak.

Kik voltak a tanulmányút résztvevôi és milyen típusú programokon vettetek részt?

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Erasmus + pályázatán keresztül – melyet szakoktatóknak hirdettek meg – jutottam ki Olaszországba. A tanulmányút célja az volt, hogy megismertessenek bennünket az olasz vendéglátással. A programban nagy szerepet ka-

Baranyából Schmidt László kollégával ketten vettünk részt a programban.

Országosan két turnusban 21 fô mehetett ki. Elsôsorban szakoktatók, hogy diákjainknak továbbadhassuk a látottakat, másrészt a kereskedelmi és iparkamarák képviselôi. Gradoban, Velencétôl nem messze voltunk elszállásolva és onnan látogattunk éttermeket, termelôket, üzemeket, különféle bemutatókat, találkozókat.

Naponta 8 órától este 8-ig végig programokkal voltunk lekötve. Jártunk

Kiemelt téma volt még a megbeszélésen a szakképzés. A klaszter tagjai különösen fontosnak tartják a megfelelô szakmai oktatást, valamint hogy minél több gyermek válassza az építôipari szakmát.

Ezért a kamara készített egy tájékoztatófüzetet, amit a pályaválasztás elôtt álló diákoknak adnak, ezzel is népszerûsítve az iparágat.

Az ülésen szóba került a kamara egyik most zajló – nemzetközi – projektje, az AMULET. A projekt lényege a CO2-kibocsájtás csökkentése, könnyû súlyú anyag felhasználásával, fejleszté-

sével. Ezen könnyû súlyú anyagok a szálerôsítésû polimerek, kerámia kompozitok, könnyûfémötvözetek. A program megcélozza az építôipart is, ezért ez jó lehetôséget biztosít a tagoknak, hogy innovációs elképzeléseiket meg tudják valósítani.

Az ülés a továbbiakban a klasztert érintô aktuális kérdések megbeszélésével folytatódott. A klasztertagok megállapodtak abban, hogy a következô – októberi – ülésüket az MB-Bau Kft. meghívásának eleget téve a cég telephelyén fogják megtartani. n

Mi volt a célja és hogyan jutottál ki Olaszországba a nyáron egy tanulmányútra?

például hajnali halpiacon, ahol a lakosság is vásárolhatott, és onnan vitték el a halat a nagybani piacra, az elosztóba.

Korábban ott haltôzsde is mûködött.

Triesztben, San Daniellében egy sonka manufaktúrát, egy családi, tradicionális vállalkozást látogattunk meg. Néztünk fagylaltkészítést, kávé- és csokoládébemutatót, voltunk tehenészetben, ahol sajtot is készítettek. Mindenhol kóstolók is voltak. Ahova vacsorázni jártunk, ott pizzabemutatót láttunk és liszttel kapcsolatos elôadást hallottunk, valamint pizzát is lehetett sütni. Egy cukrásztermékeket, csokoládét készítô helyszínen sokat beszéltek a fenntarthatóságról, a vendéglátásban is alkalmazható szelektív hulladékgyûjtésrôl. Ez még náluk sem valósult meg teljes körûen, de van erre kormányzati szándék. Egy másik program során a római konyhát mutatták be nekünk, ahol Rómára jellemzô ételeket ismerhettünk meg. Ezek számunkra kissé idegenek voltak. Jártunk egy borászatban, ami egyben egy golfklub is volt a szôlôsorok között és grappaüzemet is látogattunk.

Számodra magyar szemmel mik voltak a fôbb tapasztalatok, tanulságok?

Mindenütt az volt a jellemzô, hogy a saját tradícióikhoz ragaszkodnak, és amit csinálnak, azt tökéletesen teszik.

Pl. csak azért nem fogják bôvíteni az étlapot, hogy megfeleljenek a vendégnek.

A vendéglôs tökéletes pizzát készít, és azt kínálja fel. Vagy tud tökéletes rizottót és tésztaételeket, ezért csak azt adja. Nem csinál pl. rántott húst (mint Magyarországon), mert mindenki azt eszi.

Hozzá azért jöjjenek, mert azt szeretnék megkóstolni, amit ô fôz. Nem akarnak mindenkinek megfelelni. Olaszországba azért mennek a turisták, hogy pizzát, és tésztát egyenek. Nem úgy, mint nálunk, hogy a gulyás háttérbe szorul, és minden második utcasarkon pizza kapható.

Nagyon ragaszkodnak a hagyományokhoz, és amit tudnak, azt szívvel-lélekkel csinálják.

Ez igaz az üzletvezetôkre is. Az egy teljesen másfajta vendéglátás. Tulajdo-

❯

18

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság nosi jelenlét és aktivitás jellemzi az olasz vendéglátást, nem a befektetôi szemlélet. A tulajdonos állandóan jelen van a vendéglôben, aktív résztvevô az ételek elkészítésében és az alkalmazottakkal együtt megy haza, ha a vendéglô bezár.

Lehet, hogy az apa felszolgál és a lánya, felesége a pultos. Az éttermek többsége családi vállalkozásként mûködik, és apáról fiúra száll. Ugyanez jellemzi a sajt üzemeket és minden alapanyagkészítôt.

Láttatok termelôket is. Valóban be lehet szerezni helybôl a megfelelô minôségû alapanyagokat?

KLASZTER Amit tudnak, azt megpróbálják onnan beszerezni. Akikkel mi találkoztunk, ôk elkezdték a helyi alapanyagokat használni. Ott is látni üzemeket, multikat, de akik jó vendéglôt akarnak, azok nagyon törekednek a helyi alapanyag felhasználására. Jobban, mint mi itthon.

Ott sokkal elôrébb járnak a termelôkkel való kapcsolat kiépítésében.

Találkoztál-e ott magyar fiatalokkal, milyen tapasztalatokról számoltak be?

MINÔSÉGI ACÉLSZERKEZETEK AZ IMG ÉPÍTÔ KFT.-TÔL Új szabványokat vezet be az Építôipari Technológia Klaszter (menedzsment szervezet: PBKIK) egyik alapítótagja, az IMG Építô Kft. az acélszerkezetek gyártásánál.

A több mint 30 éves múlttal rendelkezô vállalkozás fô tevékenysége az építôipari generálkivitelezés, azonban 2020 óta saját üzemcsarnokában acélszerkezet-gyártással is foglalkozik. 2020-ban egy zöldmezôs beruházás keretében a cég felépített egy 400 m2-es üzemcsarnokot, ahol acélszerkezet- és csarnokszerkezet-gyártással foglalkoznak. Az üzem fel van szerelve egy 3,5 tonnás híddaruval is, amivel akár 15 m hosszú elemeket is tudnak mozgatni.

Ezen túlmenôen végeznek még lemezmunkákat is, amibe beletartozik a plazmavágóval történô darabolás, valamint a hidraulikus gépekkel történô élhajlítás is. Vállalnak még épületlakatos és egyedi lakatosmunkákat, azonkívül lépcsôk, egyedi fémbútorok, korlátok gyártását is. Az elkészült elemek felületkezelését is maguk végzik, a külön erre a célra kialakított festôrészlegen. Az üzemben jelenleg 6 fô dolgozik, akik között több minôsített hegesztô is van.

Az acélszerkezetek gyártásánál a cég egyik legnagyobb elônye, hogy a legyártott elemeket saját jármûveikkel a helyszínre tudják szállítani, és ott szakembereikkel összeszerelni.

A mostani fejlesztésnek köszönhetôen 2 új szabványt vezet be a kft., amivel tovább szeretné erôsíteni és bôvíteni a piaci pozícióját.

A két új szabvány: MSZ EN 1090-2, és MSZ EN ISO 3834-2, acél- és alumíniumszerkezetek kivitelezésérôl, valamint fémek ömlesztôhegesztésének minôségirányítási követelményeirôl szólnak.

Ennek értelmében a vállalkozás komplett ipari csarnokok generálkivitelezését is elvégezheti az acélszerkezet-gyártástól kezdve a „hagyományos” építôipari munkákig.

A cégrôl további információ: https://www.imgepito.hu/ oldalon, valamint a cég Facebook-oldalán is.

Forrás: imgepito.hu

Voltak Olaszországban olyan magyar fiatalok, akik másfajta Erasmus programmal voltak kint már több éve és kint is maradtak. Arra a kérdésemre, hogy miért nem jönnek haza, azt válaszolták: mert itt megbecsülnek minket és fontos vagyok. Itt a fônök tud rólam, érdeklôdik irántam, ismeri a problémáimat, de én is tudok az övérôl. Az én problémám az ô problémája is, és fordítva. A szezon után a fônök elvisz engem a munkaügyi központba és gondoskodik rólam a következô szezonig.

Hogyan lehetne az olasz tapasztalatokat és értékeket behozni a magyar gasztronómiába?

Amikor kikerülnek az iskolából a gyerekek és elkezdenek dolgozni, kéthárom évente kellene kapniuk egy orientálást, egy megerôsítést, hogy jó úton vannak. Olyan képzéseket adni nekik, amikkel ki lehet mozdítani ôket a napi rutinból. Két-három év alatt a pénzcentrikusság miatt beszürkülnek, kiégnek, munkahelyet váltanak. Fejleszteni, továbbképzésekre vinni, új impulzusokat kell adni nekik. Ne ételgyárban érezzék magukat. Irányítsuk ôket a minôségi gasztronómia felé. Ki kellene ôket mozdítani a településrôl is, ahol dolgoznak. Fontos az utazás, annak a hangulata, az élmények. Ezeket folyamatosan kellene számukra biztosítani. Tapasztalatból tudom, hogy a tanulók többsége még a Balatonon sem járt, sokan még a városukat sem ismerik. Nagyon fontos, hogy bizalmat kapjanak a gyerekek, érezzék azt, hogy értékesek, hogy tettek ma valamit.

Milyen vélemény fogalmazódott meg benned és a résztvevôkben a két ország összehasonlítása során? Általában mindenkinek tetszett és elégedett volt, de aki felületesebben nézelôdött, azt mondta: ott sincs kolbászból a kerítés. Nekem nagyon tetszett, hozzám nagyon közel áll, amit ott láttam! Az ô példájukat érdemes nálunk is követni.

Az interjút készítette: Kovács Dezsô PhD. c. egyetemi tanár A Baranyai Gasztrorégióért Egyesület elnöke

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

ANKA TAMÁS A NAGY MÉRETÛ TERVRAJZOKAT A JÖVÔBEN IS PAPÍRRA NYOMTATJÁK, ÍGY VAN JÖVÔJE A CÉGNEK Ha valakinek azt mondják, hogy az ANKA-REPRO Kft. a régió egyik legkorszerûbb reprográfiai szolgáltatója, nem biztos, hogy be tudja azonosítani, mivel is foglalkozik a vállalkozás. De a pécsiek többsége mégis tudja, hiszen a 6-os út mentén rengetegszer láttuk a feliratot: nagy méretû tervrajzok, tablók, plakátok nyomtatása. A jövôre 30 éves céget még a mostani ügyvezetô, Anka Tamás édesapja alapította építészeti tervrajzok fénymásolására, amely tevékenység a digitális technika megjelenésével több szolgáltatással is kiegészült az évtizedek alatt. Mára odáig jutott a vállalkozás, hogy már nem kell fizikailag megjelennie a megrendelônek az ANKA-REPROnál, elég online elküldenie a nyomtatandó anyagot, amit aztán elkészülte után házhoz szállítanak. Bár az utóbbi években számos fénymásoló szalon jelent meg a piacon, ANKA TAMÁS azt mondja, nincs sok konkurenciájuk a régióban.

— Bár természetesen kiszolgálunk az utcáról belépô ügyfeleket, a mi partnereink alapvetôen mérnöki irodák, tervezôirodák, illetve kivitelezôk, generálkivitelezôk, építészeti kivitelezôk, útépítéssel foglalkozó vagy közmûves kivitelezôk. A fénymásoló szalonokhoz képest teljesebb körû szolgáltatást tudunk nyújtani komplett tervdokumentációk összeállításában, amelyben három évtizedes tapasztalattal rendelkezünk. A komolyabb beruházásoknál az összes tervezôi szakág nálunk fut össze, és magához az engedélyeztetéshez, a kivitelezéshez szükséges komplett dokumentációt képesek vagyunk összeállítani. Talán ez is az oka, hogy sok a régi ügyfelünk, vannak olyanok, akik a kezdetek óta velünk tartanak. Bár idôközben bekövetkezett egy generációváltás a cégekben, a partnereink többsége továbbra is velünk dolgoztat, amit egyértelmûen sikerként könyvelek el.

— Ha jól értem, a speciális igényeket speciális technikával kell kiszolgálni. Ezen kívül még mire van szükség?

— A tervrajzok nyomtatására, másolására, szkennelésére, nagy formátumok kezelésére alkalmas berendezésekkel kell rendelkeznünk. Képesek vagyunk 107 centiméter szélességû nyomatok elôállítására, hosszúságban meg akár 510 méter hosszúságú tervrajzot is ki tudunk nyomtatni. Az útépítések esetében nem ritka, hogy ilyen nagyságra van szükség, éppen az elmúlt hetekben találkoztunk egy négy méter hosszú tervrajzzal. Sokan megkérdezik, hogy a mai digitális világban meddig lehet még papír alapon gondolkodni. Azt gondolom, hogy teljesen nem lehet elhagyni a papírt, mert az ekkora méretû tervrajzokat még egy hatalmas LCD tévén sem lehet megjeleníteni, nemhogy egy tableten.

Az azonban látszik, hogy ma kevesebb papírra nyomtatunk, másolunk, mint akár 10 évvel ezelôtt, de úgy gondolom, hogy az online szolgáltatásunkkal még sokáig versenyben tudunk maradni.

— Hogyan kell jól menedzselni egy céget ahhoz, hogy életképes maradjon, sôt fejlôdjön?

— Igyekszünk egy olyan családias légkört fenntartani az ügyfeleinkkel, hogy azt érezzék: ránk mindig lehet számítani. A tervezôirodák legtipikusabb jellemzôje, hogy folyamatos idôhiányban, kapkodásban vannak, az utolsó pillanatban készülnek el a tervekkel. Azt valljuk, hogy rajtunk ne múljon a siker, ezért ha az utolsó pillanatban küldik el nekünk az anyagot piros SOS-sel megjelölve, akkor azt mi azonnal elôrevesszük. Talán ezek azok a pluszok, extrák, ami miatt három évtizede életben tudtunk maradni.

— Családi vállalkozásként indultak, az is maradtak?

— Igen, mára három családtag dolgozik a vállalkozásban. Ez elsôsorban a technika fejlôdése miatt alakult így. Korábban sokkal bonyolultabb volt a gépek kezelése, ezért nagyobb emberi erôforrás szükségeltetett hozzá. Édesapám nyugdíjasként továbbra is részt vesz a munkában, a mûszaki karbantartás területén oroszlánrészt vállal, olyan tapasztalata halmozódott fel a harminc év alatt, hogy gyakran a márkaszervizekbôl is felhívják, hogy elakadtak a megoldással, adjon valami tippet.

— Hogyan tud fejlôdni a vállalkozás, milyen terveik vannak a jövôre nézve?

— A tervünk az, hogy az online vonalon szeretnénk továbbfejlôdni. Egyelôre regionális a mûködési körünk, elsôsorban Baranya megyébôl, illetve Somogy és Tolna megyébôl érkeznek a megrendeléseink. Azt gondolom, hogy országos szinten is képesek lennénk szolgáltatást nyújtani, hiszen a házhoz szállítással új lehetôségek nyíltak meg elôttünk. Tehát ez az az irány, amerre volumenben képesek vagyunk fejlôdni.

Egyrészt hiszünk a régi kapcsolatokon alapuló módszerben, hogy a tervezôirodák ajánlanak bennünket a partnereiknek, ismerôseiknek, de nyilvánvalóan ez nem elegendô, ezért mi is megkeresünk ezen a téren mûködô nevesebb országos tervezôirodákat, kivitelezô csapatokat.

K.T.

#EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

NEMZETKÖZI IPARJOGVÉDELMI OLTALMAKAT SZERZETT AZ IT’S WOOD KFT. Az It’s Wood Kft. teljes körû faipari és belsôépítészeti kivitelezés mellett látványos és innovatív fa burkolófelületek és térelválasztó elemek, valamint fa építôjátékok fejlesztésével és elôállításával foglalkozik. Verle Zoltán ügyvezetô 2021 elején eldöntötte, hogy a cég külpiaci törekvéseit megtámogatja nemzetközi iparjogvédelmi oltalmakkal.

Célja az volt, hogy az általuk tervezett és fejlesztett termékekhez (fából készült építôjátékok) használt nevet és a kapcsolódó grafikus ábrázolást megóvja másoktól, valamint a megjelenésében, formájában rejlô egyediséget kihangsúlyozva, értékként képviselve iparjogvédelmi oltalmat szerezzen rájuk. Mindezt úgy, hogy kizárólagos üzleti elônyhöz jusson a cég, immáron nemcsak a magyarországi, de az európai uniós piacon egyaránt. Ez nagyon fontossá vált a vállalkozás számára a külpiacra lépés és a Covid-19 alatt fellendült online értékesítés miatt.

Az ügyintézés és az eljárás rendben folyt, de izgalmaktól nem volt mentes, miután egy megtévesztésre szakosodott „vállalkozás” szemelte ki magának az It’s Wood Kft. bankszámláját.

Ennek elhárításáról itt írtunk: https://pbkik.hu/2021/04/19/ del-dunantuli-gazdasag/nemminden-igaz-ami-annak-latszik/ Titoktartási megállapodás aláírását követôen Verle Zoltán ismertette a cég által forgalmazni kívánt termékeket, arculati elemeket és a jövôbeni terveiket.

A logó kapcsán a védjegyoltalmat, a termékekre vonatkozóan pedig formater-

vezési mintaoltalmat, mint iparjogvédelmi oltalmi formákat ajánlotta dr. Liber Noémi kamarai munkatársunk: „Mivel egyértelmû volt, hogy a cég a piaci tevékenységeit egyértelmûen európai uniós szinten kívánta folytatni, így az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) igényelhetô európai uniós védjegyoltalmat, és a lajstromozott közösségi formatervezési mintaoltalmat (RCD) ajánlottuk számára és ismertettük ennek lehetséges jelen- és jövôbeli költségvonzatait.”

A többszöri egyeztetést, finomhangolást jelentô tanácsadást követôen mind az európai uniós védjegyoltalmi, mind a közösségi formatervezési mintaoltalmi kérelmet benyújtották az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához, június közepére pedig már mindkét oltalmi formát lajstromozta a hivatal, vagyis védik a vállalkozás szellemi tulajdonát.

Ezzel azonban még nem kell, hogy vége legyen a szolgáltatások sorának.

Mind a hazai, mind a külföldi támogatási lehetôségek adottak, legyen szó akár az Iparjog pályázatról, mely a vonatkozó költségek utólagos finanszírozását biztosítja, akár a nemzetközi törekvések segítésérôl az Enterprise Europe Network eszközeivel, vagy az EU IP Helpdesk támogatásáról.

Melyek a komplex szolgáltatás elônyei?

Pénzügyi hatás: az EEN szellemi tulajdonjogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételével az ügyfelek pénzt takarítanak meg azzal, hogy csak a cél eléréséhez szükséges eljárásokat hajtják végre.

Biztonságosabb a piacra lépés a magyar ügyfelek számára azáltal, hogy rendelkeznek az adott földrajzi területen érvényes oltalmi formával a külföldi piacokra lépés elôtt.

Tudatosság növelése az exporthoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogi kérdésekben. Ügyfelek készségfejlesztése.

„Sok segítséget kaptunk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában mûködô Enterprise Europe Network-tôl, illetve a szellemitulajdon-védelmi és innovációs tanácsadójuktól. A szolgáltatás teljes körû volt, minden ponton felhívva a figyelmet az eldöntendô szempontokra, betartandó határidôkre és kellô tájékoztatást kaptam a bejelentés elbírálási szakasza során is.”

Verle Zoltán – It´s Wood Kft.

A vállalkozások szellemitulajdon-védelmi törekvéseit az Enterprise Europe Network támogatja.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

KERESKEDJÜNK!

HVS-BAU KFT. NINCS SZÜKSÉGÜK MARKETINGRE, JÓ HÍRÜK SZÁJRÓL SZÁJRA TERJED Idén 30 éves a bólyi HVS-BAU Kft., Bóly egyik legnagyobb építôipari generálkivitelezô vállalkozása, amely fôként ipari és mezôgazdasági megrendelôk számára végez szolgáltatást, de közületi és lakossági ügyfeleik is vannak. Mint SCHREMPF ISTVÁN ügyvezetô mondja, megbízhatóságuk, korrektségük és kiemelten fejlett gépparkjuk a térség elismert és megbecsült cégévé emeli ôket.

— Édesapám és én is építômérnökök vagyunk, ez jelentôsen meghatározza a vállalkozás karakterét, a szolgáltatásunk minôségét. Mivel erôsen dominál az építômérnöki szemléletmód, ezért nálunk elsôdleges a szakmaiság, mint ahogy ugyanennyire fontos az adott szó is. Mivel nem egy nagy méretû vállalkozásról beszélünk, rugalmasan tudunk viszonyulni az elénk kerülô kihívásokhoz. Cégünk felépítése lehetôvé teszi, hogy gyorsan végigfussanak a döntések a rendszeren, mint elsô számú vezetôk édesapámmal mi is jelen vagyunk a mindennapi munkában, így ha az építkezéssel kapcsolatban merül fel kérdés, akkor közvetlenül tôlünk is választ kaphatnak akár a megrendelôink, akár az alvállalkozóink. Kiemelném továbbá munkavállalóink szakképzettségét és motiváltságát, akik nagy részben hozzájárulnak cégünk sikeres mûködéséhez. Emellett egy igen szoros, összeszokott, jó kapcsolat alakult ki az alvállalkozóinkkal, ezért a mai megnövekedett keresletre is viszonylag gyorsan tudunk reagálni. Ez pedig egy nagy fokú hatékonyságot eredményez, ami a versenyelônyben is megmutatkozik. A cég méretéhez képest jelentôs gépesítettséggel rendelkezünk, például három toronydaru is a gépparkunk részét képezi, ami szintén kiemel bennünket a többi vállalkozás közül. Gépparkunknak köszönhetôen a földmunkától kezdve a kulcsátadásig képesek vagyunk minden

munkát elvégezni, ami számunkra jelentôs elôny, hiszen ezekre a feladatokra nem kell külön alvállalkozókkal szerzôdnünk. Nagy teljesítményû tehergépjármûveinkkel és munkagépeinkkel egyszerûbb az anyagmozgatás, a logisztika, így lecsökken az építkezésen töltött holtidô, ezért költséghatékonyan tudunk tervezni és mûködni.

— A cég székhelye Bólyban található, ez mennyire határozza meg a földrajzi mûködési területet?

— Az elejétôl kezdve itt van a székhelyünk. Volt, hogy országosan vállaltunk munkát, viszont az elmúlt tíz évben szinte csak Baranyában dolgozunk. A helyi viszonyok ismerete, a beszállítókkal kiépített kapcsolatrendszerünk jóval leegyszerûsíti a napi munkavégzést és ügyintézést.

— Hogyan találják meg a megbízóikat, a partnereiket?

— Ügyfeleinket fôként a visszatérô megrendelôk alkotják, évtizedek óta dolgozunk a környék önkormányzataival, mint ahogy különbözô közintézményekkel vagy állami megbízókkal is. Új partnereink általában ajánlás alapján találnak ránk, Bólyban mi vagyunk az egyik legnagyobb generálkivitelezô cég, ha valaki ipari jellegû beruházásban gondolkodik, az minket keres meg.

— Milyen elvek mentén irányítják a vállalkozást?

— Az egyik ilyen alapérték a racionalitás, ami mérnökként jellemez minket. A másik fontos a jó munkahelyi légkör és munkakultúra kialakítása, valamint megtartása. Továbbá a fontos elvek közé sorolom a költséghatékony mûködést és a Lean szemlélet tudatos használatát.

— Miként képes idomulni a HVSBAU Kft. az építôipart jellemzô változásokhoz? Most például alig gyôzik a munkát, olyan nagy a kereslet.

— 2013 óta dolgozom a cégnél, azóta csak fenn volt az építôipar. Biztos vagyok benne, hogy ez nem lesz mindig így, de azt gondolom, hogy az elvégzett munka, annak minôsége, illetve a hozzáállásunk magával hozza, hogy a jövôben is lesznek megrendeléseink, mert a jelenlegi vevôink a jövôben is hozzánk fordulnak. Hiszen a korrektség hosszú távon is kifizetôdik. Hitvallásunk, hogy az árképzésünkben is a win-win helyzetre törekszünk, számunkra fontos, hogy elégedettnek érezze magát a megrendelônk, hogy tisztességes árért tisztességes szolgáltatást kapjon.

— A vállalkozás tagja a kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszternek. Mi a hozadéka egy ilyen szervezethez való kapcsolódásnak?

— Alapító tagja vagyunk a klaszternek, magam két évig alelnöke is voltam. Havonta találkozunk a tagokkal, információt cserélünk, elemezzük az elôttünk álló kihívásokat, hogy azokra miként készüljünk fel. Ez nagy segítség számunkra.

— Miben szeretnének még elôrelépni?

— A jövôben nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni a munkavállalók szakmai továbbképzésére. Fontosnak tartjuk, hogy megismerjék a folyamatosan változó építôanyagok termékpalettáját és helyes használati módját, így naprakész technológiát kínálhatunk megrendelôinknek. Emellett a meglévô értékeinket szeretnénk hosszú távon képviselni, ebben látjuk az erôsségünket.

K.T. SCHREMPF ISTVÁN

SZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

EURÓPÁN KÍVÜLRÔL IS ÉRKEZNEK MEGRENDELÉSEK Komlón az Art-Innova Kft. mûhelyében a CNC vezérlésû asztalosipari gépeken ott jártamkor éppen osztrák megrendelésre, egy lakópark részére készítettek konyhabútorokat. A két évtizedes múltra visszanézô cég bútorai nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is ismertek ma már. Készítettek már postahivatalok részére bútorokat az USA-ba és Kanadába is.

Elsôsorban üzletek, szállodák, kórházak belsôépítészeti elemeinek, bútorainak gyártásával, bizonyos esetekben tervezésével foglalkoznak. Azonban nekik is szembe kellett nézni azzal a ténnyel, a nyugdíjba menô vagy boldogulásukat máshol keresô szakembereik helyére nincs kit felvegyenek, ekkor határozták el, maguk nevelik ki az utánpótlásukat, valamint technológiai fejlesztésekbe kezdenek, a termelést a lehetôségekhez mérten automatizálják.

— A járvány szerencsére nem érintett bennünket olyan mértékben, hogy veszteségeink keletkeztek volna – kezdi beszélgetésünket BISCHOF BALÁZS, a cég egyik tulajdonosa, ügyvezetôje. — Az alapanyag-ellátásunk folyamatos volt és a külföldi megrendeléseinknek is eleget tudtunk tenni. Nem kellett bezárnunk a mûhelyt a pandémia ideje alatt.

Folyamatosan teszteltük a dolgozóinkat, saját forrásból szereztük be az ehhez szükséges teszteket, a munkahelyeket izoláltuk egymástól, az étkezés pedig rotációs rendszerben folyt. A pandémia idején például egy az Északi-tengernél épült Damp Resort Viking stílusú 400 szobás szálloda berendezését készítettük, a megrendelésnek a korszerû gépparkunknak köszönhetôen tudtunk eleget tenni. A jövô hónapban újabb kor-

szerû berendezések érkeznek robot operátorokkal, amelyeket uniós támogatás felhasználásával tudtunk beszerezni. Valamint bent van egy újabb pályázatunk is, amelynek az eredményét még nem ismerjük, ugyanis egy olyan automatizált üzemet szeretnénk létrehozni, ahol a gyártás a lehetô legnagyobb mértékben független minden külsô tényezôtôl.

Mint mondja, minderre azért is szükség van, mert változatlanul a szakemberhiány, az utánpótlás kinevelése jelenti a legnagyobb gondot. Jelenleg két tanuló gyakorlati oktatása folyik náluk a duális képzés keretében, valamint a felnôttképzés során az elmúlt tanévben hárman végeztek náluk.

— Az új duális képzési rendszer jó alapelveken nyugszik – ad hangot véle-

ményének. — Sokkal kiszámíthatóbb, egyértelmûek a képzési tervek. Az is kedvezô változás, hogy az ösztöndíj helyett munkabért kapnak a tanulók. Sajnos kevesen jelentkeznek erre a szakmára, pedig nagyon sokrétû az asztalosság, hiszen folyamatos kreativitást igényel. Emellett magas szintû informatikai tudást, ami elengedhetetlen a CNC vezérelte gépek mûködtetéséhez. Nem személytelen, hiszen a vevôkkel állandó kapcsolatot kell tartani, a helyszínen pedig kézi munkával történik a megrendelt bútorok beépítése. Arról nem is beszélve, hogy azonnal látható az elvégzett munka eredménye, a legnagyobb elismerés, ha a megrendelô szemében felcsillan az öröm, mert tetszik neki az elkészült bútor.

Mint mondja, a tanulóikat lépésrôl lépésre vonják be a termelésbe, a tényleges munkába. A mûszaki rajz készítésétôl, annak olvasásán át az egyes bútorelemek elkészítésén keresztül egészen a kész termék összeállításáig. A CNC gépeken felügyelet mellett dolgoznak, készítenek bútoralkatrészeket, valamint a bútorok készre szerelésében segédkeznek asztalos-mesterek irányítása mellett. A végzést követôen a jobbakat szinte azonnal a termelésbe tudják állítani, a munkatársaik közül többen is egykor a tanulójuk voltak.

Sz.K.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

CobotX „A ROBOT MINT SZOLGÁLTATÁS ÜZLETI MODELLÜNKKEL TÁRSÍTVA COVID-ÁLLÓ SZOLGÁLTATÁS LEHET” A koronavírus-járvány megváltoztatta a kommunikációs szokásokat, ehhez gyorsan tudott alkalmazkodni az innovatív és költséghatékony robotizált megoldásokat nyújtó pécsi Hess & Partners Kft. Mint SABJÁN LÁSZLÓ, a cég vezetôje mondja, könnyen át tudtak állni az otthoni munkavégzésre, mert megvolt az alap infrastruktúrájuk, így nem volt kiesô idô a munkájukban. Az elmúlt idôszak is csak megerôsítette ôket abban, hogy mennyire fontos a munkabiztonság, a munkafolytonosság és mennyire sérülékeny az emberi munkaerô. Felismerték, hogy ebben a felbolydult világban megváltoztak a mûködési modellek, az automatizálás villámgyorsan nagy teret és létjogosultságot nyert.

— A CobotX-ben kollaboratív robotokat kínálunk tartós bérleti konstrukcióban gyártó- és termelôcégek számára. Új üzletágunk igazán mozgalmas évet tudhat a háta mögött. Elôremutató iparágba léptünk, amely a robot mint szolgáltatás üzleti modellünkkel társítva Covid-álló szolgáltatás lehet. Külsô segítséget kértünk a stratégia, az üzleti terv és a folyamatok megalkotásában, így a termelô- és gyártócégeknek olyan megoldást kínálhatunk, amely stabil mûködést hozhat bármilyen járványhullám idején.

— Egy olyan ipari szegmensben, amelyben a CobotX létezik, nagyon gyors ütemû a fejlôdés. Ezt miként tudják követni, hogyan lehet ehhez igazodni?

— Folyamatosan kutatni kell a piaci trendeket, bôvíteni a szakmai tudásunkat. Ebbôl profitálnak az ügyfeleink is, így mindez elemi érdekünk. A kollégáink saját projekteket dolgoznak ki, hogy szakmájuk egy-egy területébe alaposan beleássák magukat, mi ezt cégen belül „CobotX Akadémia” néven emlegetjük.

— Önök a jövô iparát építik, ami azt feltételezi, hogy a jövôben kell gondolkodniuk. Hogyan találják

SABJÁN LÁSZLÓ

meg ehhez a munkatársaikat? Ha megtalálták, milyen készségeket szükséges elsajátíttatni velük a hatékony mûködés érdekében?

— Jelenleg az a tapasztalatunk, hogy az új munkatársakat fele-fele arányban találjuk meg álláshirdetések és személyes/munkatársi ajánlás alapján.

Nem elég azonban álláshirdetéseket feladni, dolgozunk a CobotX munkáltatói márkájának a kiépítésén is. Szerethetô munkahelyet álmodtunk meg, ahol a hétfôre nem rosszként tekintenek a munkatársaink. Ez persze nem lehet hamis kép, a vonzó légkört valóban meg kell teremteni a hétköznapokban. Fontos számunkra, hogy biztosítsuk kollégáink számára a fejlôdési lépcsôket, így nekünk egy megfelelô szakmai alap mellett a motiváció a legfontosabb.

— Talán ma még nem minden vállalkozás látja át az önök által kínált megoldásokat, lehetôségeket.

Miben szükséges edukálni az ügyfeleiket, milyen támogatásra van szükségük?

— Szeretünk birtokolni olyan dolgokat is, melyek veszteségesek, és elhitetjük magunkkal, hogy az bizony érték, mert Kelet-Európában még elônyben részesítik a tulajdonlást, ami a vállalkozói gondolkodást is meghatározza, pedig a tartós bérlettel az összes feladat és fele-

lôsség másé lesz. Ennek persze hoszszabb távon magasabb ára van, mint a vásárlásnak, de jóval több hasznot hoz, mint a különbözet. Nem kell a tôkéjét lekötnie, megmarad a likviditása, nem kell plusz alkalmazottakat fizetni az üzemeltetésért, ez már önmagában rengeteg pénzt spórol, hisz ez a mi feladatunk. A robotok nem mennek szabadságra vagy táppénzre, nem kérnek cafeteriát, megállás nélkül tudnak dolgozni.

Egyetlen beszállítóval kell tartani a kapcsolatot minden géppel kapcsolatos kérdésben, ezzel az ügyintézési folyamatok egyszerûsödnek, hatékonyabbá válnak.

— Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást az önök ágazatában, valamint a cég mûködésében, és ezekre miként találják meg a megoldásokat?

— Fontos alapismereteket kell adni a célcsoportunk számára, ezt például szakmai bloggal is biztosítjuk. Az ágazatban az edukáció a legnagyobb kihívás, hiszen komplex feladat az automatizációt, a robotokat és azok elônyeit, lehetôségeit bemutatni és eljuttatni az érdeklôdôk számára. A CobotX-ben azonban egy fontos cél, hogy a magyar robotikai piacon meghatározó edukatív szerepet töltsünk be. A cég mûködésében jelenleg a vállalatirányítási rendszer kialakítása az egyik legnagyobb kihívás, így nem sajnáljuk a pénzt arra, hogy ezen a téren a legjobb szakemberekkel dolgozzunk. Befektetünk a jövôbe.

— Miként tervezik a jövôt, mit szeretnének elérni, hová tartanak?

— A kollaboratív robotok és a velük hozott automatizáció elsô számú szakértôjévé akarunk válni a régióban. Öt éven belül a robotbérléssel foglalkozó cégek között a legjobb ötben szeretnénk lenni Közép-Európában, erôs jelenléttel a környezô országokban, több száz kihelyezett robottal, flottakezelôként. Ha a gyártó- és logisztikai cégek vezetôi megoldást akarnak találni a munkaerô-problémáikra, mi jussunk eszükbe – ezt tartjuk az egyik legfôbb a feladatunknak.

K.T.

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

ILLÉS ZOLTÁN „A MOTOROZÁS CÉLJA, HOGY TELJESEN MÁS TEVÉKENYSÉGET VÉGEZZEK” Aktív kikapcsolódásként a motorozást választotta magának ILLÉS ZOLTÁN, az elsôsorban termelôvállalatok számára gyártáskövetô megoldásokat, egyedi alkalmazásokat kínáló pécsi NanoworX Kft. ügyvezetôje. Az informatikai cég vezetése, a speciális igényekre való ráhangolódás, a kutatás-fejlesztést és a folyamatos szakmai fejlôdést szem elôtt tartó kreatív csapat irányítása rengeteg koncentrációt igényel a cégtulajdonostól, ezért néha szüksége van új élményekre, impulzusokra, amelyek aztán a vállalkozásában is kamatoztathatók.

— Mióta motorozik, milyen motorral és milyen rendszerességgel?

— 2007 óta van jogosítványom, de csak 2016 óta motorozok. Elôtte sajnos nem volt lehetôségem erre. Egy Yamaha BT1100 Bulldog volt az elsô motorom, most pedig egy Yamaha MT-01 boldog tulajdonosa vagyok. Hetente megyek vele, de ha van rá mód, akkor minden nap. A városban is szeretek vele közlekedni, ilyenkor úgy használom, mint egy

robogót. Nem szoktam nagy társasággal kirándulni, de van 1-2 barátom, akikkel szívesen indulok el hosszabb utakra. Velük tudok egy tempót menni.

— Miért választotta ezt a hobbit, egyáltalán mi a célja a motorozásnak?

— Már gyerekként is nagyon vonzott a motorosok élete. Amikor megvettem a motort, akkor az vezérelt, hogy megfejtsem, még mindig érdekel-e ez engem. Rájöttem, hogy igen, továbbra is – ahogy a motorosok többségét – az ilyen „közhelyes” dolgok fognak meg benne, mint a szabadság érzése, meg a gyorsaság. De néha azért csak az is jólesik, hogy kicsit kifújja a fejembôl a mindenféle negatív gondolatokat. Ha így tekintek rá, akkor az a motorozás célja, hogy egy teljesen más tevékenységet végezzek, ami maximális koncentrációt igényel: motorozni nem lehet fáradtan, sokkal jobban kell figyelni, mint amikor az ember autót vezet.

— Milyen fizikai felkészültséget igényel a motorozás, esetleg szükséges-e hozzá valamilyen kiegészítô testmozgás?

— Kipihenten kell motorra ülni, ezt fontosnak tartom. Biztosan számít az egyéb sport is és kell egy bizonyos „kondi” hozzá, fôleg, ha több száz km-t gyûrünk le naponta. Ez a távolság egy ilyen motoron, mint az enyém, már meg tudja viselni az embert. Egy túramotoron persze ez nem ennyire fárasztó.

— Miként szervezôdnek a túrák és ezek megtervezésénél, lebonyolításánál tudja-e használni a munkavégzéshez szükséges készségeket?

— Ezek a túrák általában valamilyen céllal szervezôdnek. Nem szeretek „csak úgy” motorozni hosszabb távon, kifejezetten a motorozás kedvéért. Azt élvezem, amikor eljutunk valahova, megnézünk nevezetességeket, kipróbálunk egy éttermet. Az a legjobb, amikor egy túrán ezek fel vannak fûzve egymás után. Ez biztosítja a változatosságot és van lehetôség közben regenerálódni is.

Nagy melegben pedig nagyon fontos: kifejezetten figyelni kell arra, hogy elég

folyadék kerüljön az emberbe, mert már a kis mértékû kiszáradás is agyoncsapja a koncentrációt.

— Hogyan hat a motorozás a munkájára, az élete más területeire?

Mit tanult meg magáról a motorozás által, amit a munkájában, vezetôi pozíciójában is jól tud használni?

— Ha csak a praktikus szempontokat nézem, akkor a motorral sokkal egyszerûbb elintézni a dolgokat a városban.

Sokkal hatékonyabb, mint egy autó, fôleg akkor, ha többfelé kell rohangálni egy napon. Én azt tanultam meg, hogy mindig nagyon körültekintôen kell útra kelni. Meg kell tervezni a menetrendet, de kell a rugalmasság is. Nem szabad kétségbe esni, ha esik az esô vagy elromlik az idô. Nincsenek mindig felhôk a fejünk felett. A motorozás nem egy kapkodós mûfaj: meg kell adni neki a megfelelô mennyiségû idôt. Ha ez nem megy, akkor el sem kell indulni. Ezeket a céges dolgok esetében is érdemes szem elôtt tartani.

— Miként támogatja ez a sportos hobbi az üzleti kapcsolatok építését? Volt rá példa, hogy e tevékenység segítette hozzá üzleti kapcsolathoz?

— Inkább ahhoz segített hozzá, hogy egy-egy ilyen túra alkalmával beszélgessek emberekkel, amikor pihenünk egyet. Ilyenkor igazán van idô arra, hogy mindenféle témák felbukkanjanak. Sok dolog szóba kerül, így a céges ügyek is. Üzleti kapcsolatokhoz nem segített hozzá ez a hobbi, viszont a motor egy olyan téma, amivel sok esetben fel lehet lazítani egy fontos megbeszélést is. Rengeteg alkalommal mentem már egyeztetésre motorral, és az esetek többségében szóba került a motorozás a pozitívumaival és a negatívumaival együtt. Természetesen majd’ minden esetben meg kell hallgatnom, hogy ez mennyire veszélyes és szinte mindenkinek van ismerôse, aki balesetet szenvedett motorral – az emberek nagyon szeretik ezt elmesélni –, azonban rengeteg örömöt is ad.

K.T.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

TENSI MEDICAL PCR TESZTPONT

Fotó: Körtvélyesi László

PÉCSETT A BELVÁROSBAN!

UTAZÁSHOZ, MUNKÁHOZ A vírusvédelem jegyében állunk minden kedves érdeklôdô rendelkezésére! Önt is várja a Whitelab egészségügyi magánlabor és a Tensi Medical közös szolgáltatása akkreditált PCR Tesztpontunkon a Pécs, Teréz u. 17. szám alatt található Tensi Utazási Irodában.

A Tensi Medical szûrôállomáson a hét 6 napján már reggel 8.00 órától az alábbi teszteket veheti igénybe: ● PCR-teszt garantáltan 24 órán belül, idegen nyelven is felár nélkül ● Antigén gyorsteszt. A teszt az aktuális fertôzést mutatja ki. Elônye a PCR-teszttel szemben, hogy az ára jóval kedvezôbb, és ön már a helyszínen értesül a teszt eredményérôl. Számos környezô országban határátlépéskor ezt a tesztet hivatalos lelettel elfogadják.

Azonnali eredmény ismertetése, hivatalos leletkiadás pár órán belül, felár nélkül!

A TENSI MEDICAL szûrôállomás elônyei: ● leletkiadás hétvégén is, akár idegen nyelven, felár nélkül! ● igény esetén pecséttel ellátott aláírt lelet, felár nélkül! ● PCR-teszteredmény garantáltan 24 órán belül! ● szombaton is!

Nyitva a hét 6 napján reggel 8 órától! Idôpontfoglalás: https://whitelab.hu/pecs Telefon: 72/510499, 70/4545611, 70/4545605

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Lengvárszky Szabolcs – Mustang Mach-E A vezeték nélküli mûholdas és mikrohullámú, valamint vezetékes optikai internet szolgáltatással foglalkozó VANNET Telekommunikációs Kft. ügyvezetô tulajdonosa az FX Autóház új elektromos autóját, a Mustang Mach E-t próbálta ki.

— Azt hiszem, az én generációm autós érdeklôdésû tagjainak van egyfajta képe a Mustangról. A V8-as amerikai izomautó, ami sajátságos életérzést sugároz, és ami iránt csak vágyakoztunk fiatal korunkban. Nagyon örültem a lehetôségnek, hogy most vezethetek egyet, bár bevallom, azt álmomban sem gondoltam, hogy egy elektromos autóval élem meg elôször a Mustang-élményt.

— Kezdjük a formával, ami szintén messze van a klasszikus Mustang kupéformától.

— Nagyon jól sikerültek a lámpák.

Az összehúzott elsô lámpatestek nekem tetszenek, hátul pedig ott a jellegzetes Mustang motívum a három függôleges elemmel. A hûtômaszk is ügyesen idézi fel a benzines kupét, de mégis látszik, hogy itt valami másról van szó. Azt a ziccert nem hagyták ki a tervezôk, hogy ahová csak lehetett, odabiggyesztették a vágtázó lovat formáló emblémát, és ez ebben az esetben is megdobogtatja szíveket. Oldalról látszik igazán, hogy mekkora autóról van szó, és a tengelytáv is tekintélyes. A motorháztetô nemcsak

szembôl izgalmas a domborításokkal, hanem oldalról is látványos, mert sportautósan nyúlik elôre. A legizgalmasabb mégis a hátsó kerekek feletti domborítás. Erôt sugároz, és itt van is alapja, hiszen a tesztautó hátsókerék-hajtású volt.

— Belül elég nehéz lehet elvonatkoztatni a hatalmas középsô kijezôtôl, uralja az utasteret.

— Valóban nagyon látványos, az alsó részébe ágyazott krómozott tekerôgomb meglehetôsen egyedi, nem találkoztam még ilyen megoldással. Érdekes, hogy a mérete ellenére nem nyomasztó, nincs útban, sikerült ügyesen integrálni a mûszerfalba. A menürendszere is okosan felépített. Annak ellenére, hogy megszámlálhatatlanul sok funkció elérhetô rajta keresztül, azt hiszem, még az informatikától távolabb állók is könnyedén eligazodnak benne. Azt viszont bevallom, hogy alapvetôen nem kedvelem ezt az irányt, mert szerintem az érintôképernyô sokkal jobban elvonja a figyelmet az útról, mint egy hagyományos nyomógomb vagy tekerôgomb.

— Távközléssel

és informatikával foglalkozó vállalkozás vezetôjétôl ez elég furcsán hangzik.

— Ebbôl a szempontból kicsit konzervatívabb vagyok. Engem a mai autók elektronikai extrái sem hoznak igazán lázba, a vezetés élményét keresem. Ma már kevesebbet autózok hosszabb utakon, inkább Pécsen és a régióban közlekedem. A VANNET országos szolgáltatásait a kollégáim remekül menedzselik, én egyre gyakrabban vagyok a központban, illetve a pécsi optikai üzletággal foglalkozom többet, ezért kevesebb idôt töltök autóban. Amikor viszont vezetek, akkor arra koncentrálok. Érdekes módon ebben a Mustangban viszont épp egy elektronikus extra tetszik nagyon, mégpedig a hanggenerátor.

Annyira jól utánozza a motorhangot, hogy képes megteremteni a Mustangérzést az utastérben. Ráadásul a hang ereje a gázpedál – ha elektromos autónál lehet ilyen szót használni...– lenyomásának intenzitásától függôen változik. Ezt szavakkal nehéz átadni, de az élmény tényleg nagyon jó.

— Dízel kombival jár, az után milyen volt az elektromos autó?

— Tetszett. Leginkább a gyorsulás élménye miatt. Lehet, hogy az én autóm papíron hasonló menetteljesítményekre képes, de azzal, hogy a maximális nyomaték mindig azonnal rendelkezésre áll, komoly ütôkártya van a Mustang kezében. Minden pillanatban azonnal képes

FX Autóház Kft. ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 72/526-220 ● www.fordfx.hu

AUTÓTESZT a gyorsulásra, ráadásul nincs ott a váltási késedelem sem, tehát egy lineáris, intenzív gyorsulást kapunk, ami még biztonsági szempontból is hasznos, mert egy váratlan helyzetben ott az erôtartalék. Persze van egy másik oldala is ennek. Épp nemrég vásároltam egy elektromos motorkerékpárt. Még ismerkedem vele, de eddig nagyon pozitívak a tapasztalataim. Ugyanakkor láttam ott is, és igaz ez minden elektromos jármûre, hogy épp a csendessége és a komoly gyorsulása miatt könnyû kevésbé komolyan venni, miközben az úton közlekedô autók nagyon nagy részénél jóval gyorsabb.

— A Mustang alap akkumulátorával is 400 kilométer feletti a hatótáv. Ez már elegendô ahhoz hogy ne kelljen a töltés miatt aggódni?

— Nálam a határ az, hogy egy budapesti utat töltés nélkül meg tudjak

tenni, így nekem a nagyobb akkumulátoros változat a megfelelô. Annál a megtehetô 600 kilométer már elegendô, és ahogy láttam, egészen gyors a töltés is.

Persze mindez függ a töltôinfrastruktúra fejlettségétôl is, de ezt tudom, hogy folyamatosan javul. Ugyanakkor egy jellemzôen városi, elôvárosi használatra már bôven elég ez a hatótáv is, akár több napot is lehet közlekedni töltés nélkül, és vélhetôen hidegben is tisztességes távot képes megtenni az autó.

— Térjünk vissza az utastérhez.

Klasszikus autóként milyen a Mustang Mach E? — Elöl nagyon kényelmes és tágas.

Tetszik a mûszerfal, a tablettôl elvonatkoztatva is ügyes a dizájn. Alapvetôen

jók az anyagok is, csak egy-két apróbb területen lehetne tovább finomítani, de ezek nem feltûnôek. Aranyos geg, hogy a sebességmérô alatt ott a „ground speed” felirat, ami az autó nevében a Mach E-re utal. A hátsó utasoknak is bôven jut hely. Remek, hogy sík a padlólemez, így nem korlátoz a kardánalagút. Felül pedig a panorámatetônek örülhetnek a hátul ülôk, egészen más vele a hangulat, mint egy lemeztetôs autóban.

— A menetstabilitás általában erôsségük a villanyautóknak, mert a padlóban elhelyezett akkuk miatt alacsony a súlypontjuk.

— Jó volt vezetni a Mustangot. Ügyesen leplezte a méreteit, jól viselkedett a kanyarokban, és a rosszabb minôségû utakon sem jött zavarba. Néhányszor éreztem a hátsókerék-hajtás hatását, de a menetstabilizáló szépen közbeavatkozott. Én összkerékhajtású autóval járok, és nagyon szeretem. Nem is ülnék már vissza kétkerékhajtású autóba. Ezzel lassan ki is alakul, hogy melyik elektromos Mustang modellt választanám: a nagy akkumulátoros, négykerékhajtású változatot.

— Ha elektromos hajtás, akkor a környezetvédelemnek is szóba kell kerülnie.

— Természetesen ez is nagyon fontos. A VANNET-nél is odafigyelünk a környezetvédelemre. Úgy gondoljuk, hogy ha csak egy apró lépést is teszünk, globálisan az is sokat számít. A felhasznált technológiáink is környezetbarátak, hiszen akár több kilométer kábel fektetését tudjuk kiváltani egy mûholdas vagy egy mikrohullámú kapcsolattal.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Kaptunk is környezetvédelmi díjat ebben a témában. A Mustang esetében egyre több olyan élethelyzet adódik, ahol az elektromos hajtás egyértelmû elôny, és vitathatatlanul környezetbarát.

Ezenkívül fontos az üzenet is, amit az autó közvetít. Az igazi persze az lesz, ha mindenhol megújuló energiából elôállított árammal tölthetjük majd ezeket a jármûveket.

— Kinek lehet jó választás a Mustang Mach E? — Sokat gondolkodtam ezen a teszt alatt. Nyilván a vételára behatárolja a vásárlói réteget. Viszont aki hasonló autóban gondolkodik, annak mindenképpen egy különleges opció, az egyedi hangulattal, az univerzálisan használható tágas utastérrel, és az alapmodellben is tisztességes hatótávolsággal.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI Akkumulátor kapacitása: 75.7 kWh Maximális teljesítmény: 258 LE Maximális nyomaték: 415 Nm Csomagtér: 402+100 l Maximális sebesség: 180 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 6.1 s Átlagfogyasztás: 19 kWh/100 km Alapár: 21 170 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: vezetôés utasoldali elsô-, és oldalsó légzsákok, függönylégzsákok az elsô és a második sorban, LED fényszórók, elektromosan állítható vezetôülés, kulcsnélküli ajtónyitás, 15,5” érintôképernyô, vezeték nélküli töltôpad, 360 fokos kamera, panorámatetô

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Baranya és Somogy megye üzleti együttmûködésének egyik motorja a Meló-Diák A Meló-Diák közel 40 éves múltra visszatekintô diákmunka-szolgáltató, amelynek dél-dunántúli kirendeltségeit a Viapan Group cégcsoport fogja össze. Baranya és Somogy együttmûködése most új lendületet vett.

A Viapan Group HR-szolgáltató cégcsoport operatív igazgatóját, a Viapan klaszterhez tartozó Meló-Diák Dél korábbi vezetôjét választották a VOSZ Somogy megyei szervezete elnökének 2021. szeptember elején. Csizmadia Gábor, aki eddig is fontos szerepet töltött be a régió üzleti életének fejlesztésében, most újabb területeken segítheti elô a vállalkozások sikereit, és különösen nagy gondot fog fordítani a megyéken átívelô kapcsolatok ösztönzésére.

A Viapan Group cégcsoport, melynek zászlóshajója a csaknem 40 éves diákmunka-szolgáltató, a Meló-Diák, büszke a sikerre, amely azt jelenti, hogy a VOSZ egy remek, modern és újító szemléletû szakemberre tette le a voksát.

A VOSZ vidéken is kulcsfontosságú szerepet tölt be a vállalkozások kormányzat felé való képviselete és sokrétû fejlesztése terén, és elkötelezett a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalom gyarapodása mellett. A szervezet pályázati forrásokat teremt elô és koordinál. A VOSZ mint a gazdaságpolitika megkerülhetetlen tényezôje a vállalkozások legszélesebb együttmûködésének biztosít platformot.

Csizmadia Gábor széles üzleti látóköre, sokféle cégtípusban és szektorban megszerzett évtizedes tapasztalata, valamint az a tény, hogy Somogy mellett Baranya megye gazdaságának fejlesztésében is szerepet vállalt és vállal a mai napig, garancia arra, hogy a dél-dunántúli régió üzleti szereplôi, munkáltatói összefogva, közös projektekkel formálják a következô évek munkaerôpiacát. Ennek kiemelt tényezôje minden bizonnyal az atipikus foglalkoztatás lesz. A diákmunkások kölcsönzésében már sok éve bevált megoldásokat immár a nyugdíjasok és a kisgyermekkel otthon levôk foglalkoztatásában is kamatoztatni lehet, és a diákmunka további kiaknázása is várható a déldunántúli régió cégeinek minél versenyképesebbé tétele érdekében.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

SENSOLITE

fényágykezelô szalon

BEJELENTKEZÉS, IDÔPONTKÉRÉS: Telefon: 70/510499, 70/4545611 Online: https://sensolite-gyogycentrum-pecs.salonic.hu

Önök közül bizonyára sokan ismerik és használják a BIOPTRON lámpát.

A lámpa feltalálója – Fenyô Márta biofizikus – tovább-fejlesztette találmányát és létrehozta a SENSOLITE fényágyat.

A fényágyba közel 1000 db bioptron lámpaégôt építettek be.

Ennek köszönhetôen a kezelések alatt az egész testet éri a gyógyító fény és hatását az egész testre kifejti.

Szakorvosok által összeállított csomagokat ajánlunk az egyes betegségekre.

Az orvostechnikai eszközt kiegészítô gyógymódként ajánljuk.

Az alábbi problémák esetén javasoljuk a kezeléseket: ● ● ● ● ● ● ●

immunerôsítés, post-covid tünetek kezelése, mentális egyensúly helyreállítása, a koncentrálóképesség javítása, allergia, felsô légúti panaszok, reuma, ízületi betegségek, pikkelysömör, ekcéma, mûtét utáni rehabilitáció, törések, sebgyógyulások, fájdalomcsökkentés, ● sportbalesetek gyorsabb gyógyulása.

A kívánt eredmény elérése érdekében kúraszerû használatot javaslunk. Egy-egy kezelés idôtartama felnôtteknek 20 perc.

A kezelésekrôl és az elért eredményekrôl, az orvosi véleményekrôl az alábbi linkekre kattintva olvashat: https://sensolite.hu/terapiak https://sensolite.hu/pacienseknek

31

Egyen, vegyen, adjon helyit

legalább hetente egyszer! www.facebook.com/heti1helyi www.pbkik.hu/heti1helyi

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

33