Dél-Dunántúli Gazdaság XXIV. évfolyam 2. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXIV. évfolyam 2. szám 2022. március 4.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

K K V INNOVÁCIÓS KÖZPONT

KELL EGY HELY! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

13. OLDAL

A 2021/22-ES TANÉVBEN IS KIOSZTJÁK A DDGK ÖSZTÖNDÍJAKAT 15. OLDAL

16. OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

11. OLDAL

KLASZTER INNOVATÍV PARAMOTOR SIKLÓERNYÔ-ALKATRÉSZEK GYÁRTÁSA AZ M4-TECH KFT. ÜZEMÉBEN 19. OLDAL

CSEPREGI ZOLTÁN

A HÓNAP ÜZLETEMBERE A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

CSERNÁK SAMU

SEMSE WORLD Kft. 22. OLDAL

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu címlap fotó: kozos.tobbszoros.blog.hu

RACK-RÁCZ ILDIKÓ

INNOMEDIO KFT.

DR. KÉRI ISTVÁN

„BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN” AUTÓTESZT KOTEK TAMÁS – SKODA ENYAQ iV

24–25. OLDAL

3

4

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

HAMAROSAN LÁTHATÓVÁ VÁLIK BARANYA INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJA Várhatóan még a tavasszal megnyílik Pécsett a KKV Innovációs Központ, amely „civil” kezdeményezésre, ám a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Baranya Megyei Önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem (PTE), valamint a Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. együttmûködésével valósul meg. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Baranya megyében az országos szint alatti ráfordítás jellemzi a vállalkozói innovációt. A megyében ugyan sok innovatív vállalkozás van, de többen rejtve, elszigetelve dolgoznak. A helyi vállalkozásokban rejlô lehetôségek bemutatására jelenleg nincs egy olyan fizikai tér, amely virtuális, modern eszközökkel felszerelve a potenciális befektetôk és partnerek számára megmutatná mindazt a tudást, amivel rendelkeznek. E kijelentés néhány hónap múlva már múlt idôbe tehetô.

A közelmúltban a négy szereplô megállapodást írt alá az együttmûködésrôl, amelynek célja a helyi, Baranya megyei innovatív vállalkozások és a PTE termékeinek, illetve szolgáltatásainak egy közös fizikai térben történô egységes megjelenítése; rendszeres fejlesztési fórumok szervezése és koordinálása; a helyi gazdaság és a tudásközpontok valós együttmûködésének generálása; a tudás- és technológia-transzfer koordinálása, dinamizálása; pályaorientációs tevékenység szervezése az általános iskolától az egyetemig; a helyi innovációk regionális és országos láthatóságának megteremtése; innovatív cégek kooperációjának támogatása; valamint a megye befektetôvonzási képességének fejlesztése.

LENGVÁRSZKY SZABOLCS „Számos olyan vállalkozás van a megyében, amely már a világpiacra is dolgozik” — Mindennapi munkánk során azt vettük észre, hogy a régióban még sokszor egymásról sem tudnak az innovációt végzô cégek. Leginkább személyes kapcsolatok útján értesültünk e tevékenységrôl, vagy a kamarában találkozva, egymással beszélgetve fedeztünk fel olyan kincseket, akikrôl nem is hallottunk korábban. Számos olyan vállalkozás található a megyében, amely már a világpiacra is dolgozik, gyárt, fejleszt termékeket – kezdi az innovációs központ történetét az egyik ötletgazda, Lengvárszky Szabolcs, a VANNET Telekommunikációs Kft. ügyvezetôje, a PBKIK Információtechnológiai Bizottságának alelnöke. — Ekkor gondoltunk arra, hogy mi lenne, ha létrehoznánk egy olyan fizikai teret, ahol lehetôséget kapnának ezek a vállalkozások a bemutatkozásra, így legalább egymásról is lesz információnk. A központ által megvalósul, hogy mi is tudjunk róluk, mint ahogy a gazdaság szélesebben értelmezett szereplôi is, de tudomást szerezhetnek róluk azok a fiatalok is, akik a jövôjük helyszínét keresik, így rájöhetnek, hogy nemcsak Budapesten, meg külföldön vannak példás vállalatok, ha-

nem helyben is. Az innovációs központ a megyébe, Pécsre látogató befektetôk számára is megmutatja Pécs és a régió innovációs potenciálját, ezzel pedig nagyobb az esélyünk arra, hogy a régió felkerüljön Magyarország innovációs térképére, mert ott jelenleg sajnos méltatlan helyen szerepel.

— Hogyan jeleníthetô meg az innovációs potenciál egy kiállítótérben?

— Számos késztermék és szolgáltatás, megoldás létezik, amelyek már forgalomba kerültek, ezek egy részét fizikailag is meg lehet jeleníteni egy standon vagy egy állványon, esetleg egy képer-

LENGVÁRSZKY SZABOLCS

CÍMLAPSZTORI nyôn, a másik részét pedig egy virtuális valóságon keresztül tudjuk bemutatni.

Egyelôre egy pilot projektrôl beszélünk, amelynek része lesz egy mini virtualizáció. Ez azt jelenti, hogy egy-egy fejlesztést 3D-s szemüvegekkel lehet megtekinteni. A showroom alapterülete kezdetben mintegy 100 négyzetméteres lesz, ezért a hely minél jobb kihasználása érdekében felértékelôdik az alternatív jelenkori digitális megoldások szerepe.

Nyilvánvalóan lesznek olyan kutatás-fejlesztési projektek is, például a tudományok területérôl, amelyek szemléltetésében számítunk az egyetem portfóliójára is. Hogy melyek azok a kutatási területek, amiken dolgoznak, és amikre akár a piac is rá tud kapcsolódni.

— A kiállítás mellett esetleg terveznek bemutatókat, programokat?

— Maga a KKV Innovációs Központ alapvetôen egy showroomból áll, ami egyben egy hibrid tér lesz. Magában foglal egy elôadóteret, amelyben igen, tervezünk programokat is, ezek akár a befektetési lehetôségeket is bemutatják.

Amikor kockázati tôkéseket fogadunk a központban, tematikusan szeretnénk az adott innovációkhoz kapcsolódó szereplôket, így az egyetem, a tudományos terület és a gazdaság képviselôit egy térbe hozni, szerintünk nagyon fontos, hogy itt akár konkrétumokról lehessen beszélni.

Mint említettem, a központ egyelôre egy pilot programként indul, ennek az a lényege, hogy ha mûködképesnek bizonyul és validáltuk, akkor egy sokkal nagyobb központtá fogjuk kibôvíteni. Az egyetemi innovációs park projekthez kapcsolódóan egy jelentôsebb területet szeretnénk majd kialakítani, ahol ki lehet bôvíteni a funkciókat, akár nemzetköziesíteni a mûködést.

— Miként kell elképzelni a központ hasznosítását az együttmûködést aláíró szervezetekkel közösen?

— Természetesen örülünk, ha minél többször sikerül kihasználni a központ nyújtotta lehetôségeket, sôt az egyes szereplôk vállalták is a szerzôdésben, hogy annak a fejlôdését szem elôtt tartva szervezik az érdeklôdôkkel, a lehetséges befektetôkkel való kapcsolataikat.

Szeretnénk lehetôséget biztosítani a kapcsolódásra, hogy az itt kiállító cégek és szereplôk, illetve a lehetséges befektetôk és beszállítók találkozzanak, találjanak egymásra. Erre a központ létrejöttétôl proaktívan is készülni lehet.

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

HERBÁLY ISTVÁN „Több vállalkozás már az elôkészítés fázisában csatlakozni szeretett volna" — Néhány éve Stuttgartban voltam egy kamarai tanulmányúton, ahol ipar 4.0-s megoldásokat ismertünk meg.

Ezen az úton jutottunk el a stuttgarti egyetemre, ahol megtekintettünk egy kiválóan felépített vizualizációs szobát.

Amikor ezt az ötletet elmeséltem Lengvárszky Szabolcsnak, hogy milyen jól bevonják az ipart – amely piaci alapon vesz részt – az egyetemi kutatásokba, illetve az infrastruktúra mûködtetésébe, akkor kezdett megfogalmazódni, hogy jó lenne Pécsett is létrehozni egy ilyen teret, ahol fizikailag összekapcsolhatók ezek a szereplôk – mondja a központ másik ötletgazdája, Herbály István, a Contrall Ipari Informatikai Kft. ügyvezetôje, a PBKIK innovációért felelôs alelnöke. — Ezen elin-

dulva fogalmaztuk meg az igényeket, többek között azt, hogy szükségünk van egy épületre, egy térre, ahol megépítjük ezt a 3D-s termet. A kamara, az egyetem és a megyei önkormányzat együttmûködésével reményeink szerint hamarosan megvalósul ez a tervünk.

HERBÁLY ISTVÁN

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság — Milyen feltételekkel kerülhetnek be a KKV Innovációs Központba az ott bemutatkozó vállalkozások?

— A helyeket pályázati úton lehet majd elnyerni, erre különbözô csomagokat állítunk össze. Emellett lesznek olyan vállalkozások is, amelyeket meghívunk.

Felállítunk egy minôsítô boardot, amely alapján a kamara, az egyetem, illetve a megyei önkormányzat illetékesei bírálják el a pályázatokat. Célunk, hogy csak olyan vállalkozások legyenek jelen a központban, amelyeknek valamilyen módon közük van az innovációhoz, esetleg ilyen jellegû fejlesztésük, know how-juk vagy termékük van. A kritériumrendszer jelenleg kidolgozás alatt van, ahogy maga a központ megvalósítása is tervezési fázisba lépett azzal, hogy aláírtuk a megállapodást. Ezzel egy több mint hároméves egyeztetés zárul le.

— Mi a tapasztalata, milyen a vállalkozások késztetése, hogy bemutatkozzanak ebben a központban?

Látnak-e benne potenciált?

— Abszolút pozitívak a visszajelzések. Amikor még az elôkészítés alatt szóba került, hogy szeretnénk létrehozni egy kkv innovációs központot, aki hallott róla, azok közül már akkor többen csatlakozni akartak és az elsôk között bekerülni. Ez is mutatja, hogy a vállalkozások körében is fogadtatásra talált az ötletünk.

— Van esetleg önök elôtt olyan példa egy már mûködô, hasonló jellegû központról, amit érdemes követni?

— A stuttgarti példa jó alapot szolgáltat a hely kialakításához, a funkciók felépítéséhez, de több külföldi egyetemnek is van olyan kutatóintézete, amely kifejezetten a piaci innovációkkal foglalkoznak. Ezekben található olyan tér, ahol megmutatják az ott folyó kutatásokat, meetupokat szerveznek, gazdasági szereplôkkel, cégekkel kooperálnak. Azt gondolom, nem kell mindent nekünk kitalálnunk, ezeket a jó gyakorlatokat szeretnénk itt összehozni és megvalósítani.

RABB SZABOLCS

CÍMLAPSZTORI RABB SZABOLCS „Kulcsfontosságú, hogy látható legyen a megye vállalkozói innovációs potenciálja” — Ahogy az ország, úgy Baranya megye gazdaságát is a kisvállalkozások jellemzik. Baranya megyében a vállalkozások 90-94 százaléka kkv, ezért a kamara számára is prioritás, hogy ezt a szektort helyzetbe hozzuk és egy fizikai térben, bár nem teljesen fizikai valójában megmutassuk a legkülönfélébb innovációs fejlesztéseit – vélekedik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára, Rabb Szabolcs. — Ehhez többféle virtuális eszközt használunk különbözô platformok, smart boardok, VR-szemüvegek és egyéb más eszközök formájában. Kulcsfontosságú, hogy látható legyen a megye vállalkozói innovációs potenciálja, mert nem várhatunk arra, hogy

egy több ezer fôs multinacionális nagyvállalat idetelepüljön. Az Elcoteq távozása óta, azaz mintegy húsz éve elkerülik a megyét a nagy beruházások, ezért azzal kell gazdálkodnunk, ami adott: a kkvszektorra kell építeni. Fel kell hívni a politikai és a fejlesztéspolitikai döntéshozók figyelmét a baranyai kkv-k értékeire, segíteni a kooperációkat, valamint az egymásra épülést, ezzel lehet olyan hazai és nemzetközi színtéren is látható fejlesztéseket elindítani, amik nemcsak a cégeknek, hanem hosszú távon a megye gazdaságának is elônyt teremtenek.

Ha megerôsödik a kkv-szektor és még inkább elkezdenek a nemzetközi piacra dolgozni a helyi vállalkozások – ez már a gépiparban, a feldolgozóiparban, az elektronikai iparban kifejezetten jellemzô –, akkor nô a foglalkoztatotti létszám, és esetleg egyfajta bevándorlást tudunk dinamizálni a megyében. Akár külföldrôl, akár belföldrôl vagy a megyébôl eltávozott fiatalokat, középkorúakat, a mérnök szakembereket vissza lehet

CÍMLAPSZTORI csábítani Baranyába, merthogy itt korrekt munkahelyek vannak, amelyek innoválnak, fejlesztenek, és nem csak operátorokat foglalkoztatnak. Sok cégben a munkaerô-állomány 5-15 százaléka fejlesztômérnökökbôl, kutatókból áll. Ezt a potenciált mindenképpen láthatóvá kell tennünk a nagyvilág számára. Az a célunk, hogy amikor például egy külföldi befektetô Baranyába jön, ahogy erre volt példa az elmúlt években, akkor megmutassuk neki, hogy milyen beszállítói kapacitás van jelen a térségben. Mert az fontos, hogy nem egy szûz, üres területre érkezik egy elmaradott megyébe, hanem az itt található komoly cégek jelentôs fejlesztéseken dolgoznak. E központ létrejöttével láthatóvá válik a külsô szemlélô számára az erô, és az, hogy itt lehetôség van fejlôdni, versenyezni, kooperálni.

— Amikor befektetôk, cégek, intézmények érdeklôdnek a megye gazdasága felôl, mekkora súllyal esik latba, hogy milyen a megye innovációs kapacitása?

— Azt gondolom, hogy ez a tényezô kifejezetten számít a döntésben. Elérkezett az idô, hogy mi is kialakítsuk ezeket a tôkevonzó termelési tényezôket, és ne várjunk arra, hogy valaki, idejön és majd utána alkotjuk meg. Tehát egy kicsit jó lenne megfordítani a gondolkodást, létrehozni ezeket a kapacitásokat, és akkor keresettebb lesz a megye. Ehhez az a hasonlat jutott az eszembe, mint amikor megismerkedünk egy lánnyal, megfog minket a kisugárzása, az okossága, a szépsége. Nem az a folyamat zajlik a kapcsolatunkban, hogy megismerkedünk egy nekünk nem tetszô, unintelligens lánnyal, aki majd tíz év alatt fölfejlôdik mellettünk. Valahogy ebben az esetben is errôl van szó: a megye innovációjának szépnek, okosnak, „csillogó szemûnek” kell lennie, és akkor majd belénk szeretnek. Ha az erôforrások a cégeken belül maradnak, akkor nem lesz látható a kisugárzás, amire nem fog felfigyelni senki. Az erôforrásokat ki kell adni, ehhez kiváló hely lesz a KKV Innovációs Központ.

— Az innovációval foglalkozó megyei vállalkozások részérôl milyen az érdeklôdés, a hozzáállás ehhez a fajta jelenléthez? Van-e kapacitásuk rá, hogy megjelenjenek az innovációs központban, egyáltalán fontosnak tartják-e ezt a fajta megmutatkozást?

— Abszolút fontosnak tartják, de a módszertant úgy alakítjuk ki, hogy a legkisebb teher háruljon a vállalkozásokra.

Nem várjuk tôlük, hogy mondjuk tíz napig folyamatosan jelen legyenek, kollégákat delegáljanak, hanem feltöltik a tartalmaikat egy bizonyos platformra, illetve lesznek események, kooperációs egyeztetések, amelyekre biztosan mindenki tud egy-másfél-két órát szakítani egy hónapban. Ekkor elmondhatja, mit, miért és hogyan csinál, bemutathatja a mûködését. Nagyon fontos, hogy tanuljunk egymástól. Ezen a helyen a multik is tanulnak a kkv-któl, mint ahogy a kkv-k is a helyi multiktól.

— Van esetleg máshol példa ilyen KKV Innovációs Központra?

— Tudomásom szerint olyanra nincs, ami nem egyetemközpontú, hanem mint amilyen a baranyai lesz, gazdaságközpontú. Léteznek science parkok, illetve az egyetemek mellett lévô felsôoktatási ipari együttmûködési központok, ám ezek oktatási központúak. A KKV Innovációs Központ kicsit hasonló elven mûködik majd, mint a Szentágothai Kutató Központban tíz év után a SoftFlow Kft. vezetésével megalakult elsô ipari kutatócsoport, ahol az ipari szereplô rengeteg impulzust ad az egyetemnek. Ott az oktatási intézménynek mennie kell a cég után. Piaci alapon végeznek kutatásokat és így zajlik az értékesítés is, ez jelentôsen átalakítja a folyamatokat.

DECSI ISTVÁN

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

DECSI ISTVÁN, a PTE kancellárja „Kiemelt cél, hogy a baranyai vállalkozásokkal szoros együttmûködésben tegyünk a régió fejlesztéséért” — Tapasztaljuk, hogy a térségünk iránt érdeklôdô és itt letelepedô cégek számára az egyetemi jelenlét egyre inkább felértékelôdik. Nemcsak a képzett munkaerô, és ezáltal a folyamatos, szakmailag is kiváló humánkapacitás jelent elônyt a vállalatok számára, hanem az

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság egyetem által biztosított kutatási-fejlesztési háttér is. Legyen szó egyéni kompetenciákról, infrastruktúráról vagy pályázati lehetôségekrôl, a PTE képes a piaci szféra igényeire megfelelô megoldásokat kínálni. A tavaly lezajlott modellváltás egyértelmû fókuszt adott az intézmény számára, felértékelôdött a végzett szakemberek régiónkban történô elhelyezkedésének támogatása, vagy éppen a vállalati kapcsolatok erôsítése. A térség iránt érdeklôdô befektetôkkel már nagyon korán kialakul a jó partnerség, és ez remek lehetôséget ad különbözô érdekek és célok összekapcsolására a felsôoktatás és a kkv-szektor szereplôi között. Az Innovációs Központban a K+F+I megoldásokban is érdekelt nagyvállalatok, ide érkezô befektetôk és az innováció iránt nyitott kkv-k közt hidat képez a PTE, amelynek köszönhetôen új, vállalatok közti együttmûködések, projektek indulhatnak el.

Ezáltal a kis- és középvállalkozások nemcsak az egyetemnek, de a világcégeknek is partnerei lehetnek! Emellett az egyetem a felsôoktatásban megjelenô innovációk átadásában kíván minél nagyobb szerepet vállalni, így támogatva a társadalmi és gazdasági fejlôdést. Biztos vagyok abban, hogy a jelenlévô kkv-k innovációs megoldásainak elôtérbe helyezésével a helyi vonzerôt még inkább képesek leszünk növelni, a munka során olyan kapcsolatokat alakíthatunk ki, amelyeknek köszönhetôen a PTE még több kkvszintû, a vállalkozások fejlôdését támogató, azt felgyorsító együttmûködést tud generálni. Ne feledkezzünk meg a PTE legfôbb feladatáról, az oktatásról se! A centrum kialakítása lehetôséget ad arra is, hogy hallgatóink a képzés alatt is megismerhessék a helyi vállalatokat, és lássák, nem kell messzire menni ahhoz, hogy egy innovatív cégnél helyezkedjenek el.

— Miként jelenik meg a KKV Innovációs Központban az egyetem, mit és miként szeretné bemutatni a kutatóbázisain folyó innovációs tevékenységet?

— A kiállítótérben a legfontosabb kompetenciákra és eredményekre fókuszálunk, amelyek érdekesek lehetnek a kkv-k számára is. Teret kívánunk adni a spin-off cégeink bemutatkozására, szolgáltatási portfóliónk bemutatására és az olyan kutatási tevékenységeknek, amelyek jó például szolgálhatnak a vállalkozások termék- vagy szolgáltatásfejlesztésére. A fenntarthatóság, az ipar 4.0, a tá-

CÍMLAPSZTORI vérzékelésen alapuló megoldások és a mesterséges intelligencia által történô adatelemzések vagy egészségügyi, biotechnológiai kutatásokat támogató projektek kis szeletei annak, amire a PTE választ tud adni. Gyakorlati példákat és megvalósult eredményeket szeretnénk közzétenni, ugyanakkor az egyetem 10 karának köszönhetôen nehéz olyan területet találni, ahol ne tudnánk bekapcsolódni egy vállalatot foglalkoztató probléma megoldásába. Ugyanakkor a PTE munkája nem adható át kiállított tárgyakon vagy tablókon keresztül. Számítunk az egyetem kutatóinak részvételére, hogy személyes találkozókon elsô kézbôl oszthassák meg tapasztalatikat és támogassák a kkv-k fejlôdését, döntéshozatalát.

— Miként jellemezhetô a Pécsi Tudományegyetem és az innovációval foglalkozó baranyai vállalkozáSikeres együttmûködések a PTE és innovatív baranyai vállalkozások között: ■

■

■

■

■ ■

■ ■ ■

közös spin-off vállalkozás a CorvusMed Kft.-vel Pro-Limb Kft. felsôvégtagi protézis fejlesztése témában; együttmûködés Cleantech K+F koncepció és Kompetencia Központ kialakítása érdekében: Terrán Kft., Tomelilla Kft., KONTAKT-Elektro Kft., Körber Hungária Kft., MVM; hallgatók vállalkozói készségfejlesztése és hackathon valós piaci problémafelvetés alapján: Körber Hungária Kft., KONTAKTElektro Kft.; PannonPharma–PTE: vállalat problémamegoldása nemzetközi hallgatói csapatok bevonásával: 2020; ManualDivat–PTE: antibakteriális bôrkesztyû fejlesztése; vállalat-egyetem piacvezérelt projektek közös K+F célok megvalósítására pl. Mecsekérc-Rotaqua Kft. fenntartható és költséghatékony termálvíz-visszasajtolás témában; Rovitex Kft.: antibakteriálistextilfejlesztés; közös termékfejlesztés és értékesítés a Dexter Kft.-vel; együttmûködés az IT HUB-bal.

sok kapcsolata? Milyen keretek között zajlik az együttmûködés ezekkel a vállalkozásokkal?

— Az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma megerôsítése a PTE kiemelt célja. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a baranyai vállalkozásokkal szoros együttmûködésben tegyünk a régió fejlesztéséért, közös K+F+I projektek generálásával, az egyetemi tudásbázis és kutatási kapacitások elérhetôvé tételével.

Annak érdekében, hogy a helyi gazdaság szereplôit minél inkább bevonhassuk az egyetemi kutatási és egyéb kiemelt fejlesztési projektekbe, tavaly életre hívtuk a PTE Innovációs Szakértôi Hálózatot.

Olyan, a gazdaság különbözô területeit képviselô, sikeres, a K+F+I-ben élen járó partnereket kívánunk megszólítani, akik számára fontos tágabb régiónk, országunk fejlôdése, lényeges a magas színvonalú, de piaci igényekre nyitott akadémiai tudás. A vállalatokkal kialakult eddigi együttmûködéseinket továbbfejlesztjük, az oktatás piaci elvárásokon alapuló fejlesztésében, a szakmai gyakorlati ismeretek átadásában is kezdeményezzük a közös munkát.

A helyi vállalkozások számára további együttmûködési lehetôséget kínál az NKFIH által támogatott és 2019-ben a PTE vezetésével létrejött helyi Területi Innovációs Platform (TIP). A TIP-be való csatlakozás bármely szervezet, vállalkozás számára nyitott és ingyenes, de számos elônyt, lehetôséget kínál például az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére is. A régió gazdasági szereplôi számára évek óta nyújtunk ingyenes iparjogvédelmi és szerzôi jogi tanácsadást a PatLib Központ keretei között.

DR. ÔRI LÁSZLÓ, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke „Az innovatív vállalkozásokon keresztül tudjuk megerôsíteni a megye gazdaságát” — A Baranya Megyei Önkormányzat 5 millió forinttal támogatja a KKV Innovációs Központ elindítását, a szükséges eszközök beszerzését. Emellett azt vállaltuk, hogy saját kommunikációs felülete-

CÍMLAPSZTORI inken keresztül segítjük a központ kommunikációs tevékenységét. Az Innovációs Központ igénye már 2017-ben megfogalmazódott, ugyanis számos olyan cég tevékenykedik jelenleg is Pécsett és a megyében, melyek innovatív terméket állítanak elô, versenyképes megújuló szolgáltatást nyújtanak. Azonban elôfordulhat, hogy ezek a gazdasági szereplôk nem látják egymást, nem tudnak egymásról. Örülök, hogy most összefogással létre tud jönni egy olyan fizikai szolgáltatói tér, ahol ezek a vállalkozások, tudományos fejlesztések be tudnak mutatkozni.

— A Baranya megye gazdasági lehetôségei felôl érdeklôdô cégek döntésében milyen mértékben van jelen az itt mûködô cégek innovációs potenciálja? Fontos-e számukra ez a tényezô?

— A következô években az egyik legfontosabb célkitûzésünk és feladatunk a helyi gazdaság élénkítése.

Meggyôzôdésem, hogy ebben óriási szerepe van a már most itt mûködô pécsi, baranyai innovatív, 21. századi technológiákat alkalmazó vállalkozásoknak. Rajtuk keresztül tudjuk megerôsíteni a megye gazdaságát. Az a dolgunk, hogy segítsük ezen jól mûködô helyi kis- és közepes vállalkozások piaci megerôsödését, mellyel újabb és újabb gazdasági szereplôket vonzanak a térségbe.

— Miként jellemezhetô a megyei önkormányzat és az innovációval foglalkozó baranyai vállalkozások kapcsolata? Esetleg van-e olyan program, kezdeményezés, amely keretében megismerik, támogatják ezeket a vállalkozásokat?

— Az egyetemmel és az iparkamarával együttmûködve azon dolgozunk, hogy minél több olyan platform, program legyen a megyében, ahol ezek a vállalkozások megismerhetik egymás tevékenységét, segíteni tudják egymás munkáját és lehetôséget kapjanak a bemutatkozásra. Nemrégiben a megye versenyképes gazdaságáért egy hatoldalú megállapodás született, melynek célja, hogy a dél-dunántúli térség képzési, kulturális, szociális, egészségügyi és közlekedési lehetôségeit közösen fejlesszük. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a megyében mûködô vállalkozások versenyképessé válhassanak. Ehhez kellenek nagy infrastrukturális fejlesztések, területfejlesztési források és kell az is, hogy olyan beruházások valósuljanak meg Baranyában, amelyek a helyi gazdaságnak úgy adnak lendületet, hogy közben a megye népességmegtartó erejét is növelik.

— Elnök úr miként látja, hogyan befolyásolja a megye „felzárkózását”, fejlôdését a vállalkozások innovációs tevékenysége, amely Baranyában még igencsak erôsítésre szorul?

Dél-Dunántúli Gazdaság

— Ahogy már említettem, hiszem, hogy a megyében mûködô innovatív vállalkozások lehetnek az egyik kulcsa, mozgatórugója Baranya gazdasági megerôsödésének. Több évtizedes lemaradásból kell a megyét felébresztenünk, ráadásul Baranya területileg elszigetelt helyzete sem könnyíti meg a feladatunkat. Azon dolgozunk, hogy a jövôben az útfejlesztésekkel, a Pécs-Pogányi Repülôtér megerôsítésével a megyét kiszabadítsuk ebbôl az elszigeteltségébôl. Ezek a fejlesztések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a város, a megye, valamint a térség dinamikusan fejlôdhessen és a Baranyában mûködô kis- és közepes vállalkozások még versenyképesebbé válhassanak.

K.T.

Dr. ÔRI LÁSZLÓ

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

SZAKMAI VERSENYEK, 2022 (SZKTV/OSZTV) Január második hetében startolt 65 szakképesítésben, szakmában a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és Országos Szakmai Tanulmányi Verseny a nappali tagozaton végzôs diákok számára.

A területi elôválogatók hagyományosan a területi kamarák, így Baranyában a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében valósult meg január 10.

– 24. között. A Baranya Megyei Szakképzési Centrum tagintézményeibôl 30 szakmában 277 végzôs jelentkezett. A verseny lebonyolítását idén is befolyásolta a járványhelyzet, a regisztrált jelentkezôk közül 237 tanuló jelent meg verseny elsô fordulójában és írásbelizett.

Baranyában a következô szakmákban versenyeztek diákok: asztalos, gépgyártástechnológiai technikus, mechatronikai technikus, ács, burkoló, kômûves, festô, mázoló és tapétázó, magasépítô technikus, villanyszerelô, elektronikai technikus, erôsáramú elektrotechnikus, pincér, szakács vendéglátásszervezô, cukrász, fodrász, kozmetikus technikus, gépi forgácsoló, kereskedô és webáruházi technikus, eladó, logisztikai technikus, irodai titkár, hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô, központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô, vegyész technikus, informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltetô, szoftverfejlesztô és –tesztelô, jármûfényezô, gépjármûme-

chatronikai technikus és karosszérialakatos.

A legjobb pontszámokat elérô tanulókat további válogatóversenyeken választják ki 2022. február-március hónapban.

A verseny hangsúlyozottan gyakorlatorientált, az elméleti részeken is a versenyzôk gyakorlatban alkalmazható tudását, teljesítményét méri.

A versenyek országos döntôjét Budapesten, a Szakma Sztár Fesztivál keretében rendezik meg várhatóan április 2526-án a Hungexpo Zrt területén, a járványügyi elôírások betartása mellett.

Azok a diákok, akik a területi elôválogatón, azaz az írásbelin 60%-ot teljesítettek, mentesítést kapnak a szakmai vizsga ezen része alól, számukra a felmentésrôl igazolást állít ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

A TOVÁBBJUTÓ SIKERES BARANYAI VERSENYZÔK, SZAKMÁJUK, ISKOLÁJUK ÉS MUNKAHELYÜK: Gépi forgácsoló Hamar László, Baranya Megyei SZC Komlói Technikum, Szakképzô Iskola és Kollégium, LAKICS Gépgyártó Kft. Elektronikai technikus Kvala Dávid Adorján, Baranya Megyei SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Technikum Festô, mázoló, tapétázó Csonka György Rafael, Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium, Wensofszky Péter e.v.

Eladó Mayer Petra, Baranya Megyei SZC Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképzô Iskola, dm-drogerie markt Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság Asztalos Tóth Péter Roland, Baranya Megyei SZC Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakképzô Iskola, TEAT Bt. Fodrász (szakmajegyzék szerint) Kenyeres Réka Bernadett, Baranya Megyei SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképzô Iskola, Barber Capital Kft. Fodrász (szakmajegyzék szerint) Réder Adél, Baranya Megyei SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképzô Iskola, Alexity Lilian e.v.

Karosszérialakatos Máté Alex Adrián, Baranya Megyei SZC Angster József Szakképzô Iskola és Szakiskola, Beck-Autó Kft. Magasépítô technikus Bokros Richárd, Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium A cikk az MKIK és a PBKIK között megkötött GFA-KA-ITM-12/2021/TK/15 számú támogatási szerzôdés alapján került megjelentetésre

A KAMARAI OKTATÁSI KÖZPONT 2022. ÉV TAVASZI KÉPZÉSI KÍNÁLATA A Kamarai Oktatási Központ 2022 tavaszán az alábbi képzéseket kínálja a Baranyában és a Dél-Dunántúli Régióban mûködô kkv-k számára 1. Hatékony marketingmegoldások kkv-k számára Képzés tervezett idôpontja: 2022. április 5-6-7., 21 óra.

2. Minôségirányítás Képzés tervezett idôpontja: 2022. április 26-27-28., 21 óra.

3. Mérôeszköz-felügyelô képzés

Képzés tervezett idôpontja: 2022. május 17-18.,16 óra.

4. Minôségirányítási belsô auditor Képzés tervezett idôpontja: 2022. május 24-25-26., 21 óra.

További képzések: 5. Reklamációkezelés, belsô hibák feltárása és folyamatos fejlesztés (16 óra, 2 nap) 6. LEAN-menedzsment alapismeretek (16 óra, 2 nap) 7. Külpiaci alapismeretek kkv-k számára (16 óra, 2 nap)

8. Szoftverfejlesztési alapismeretek Java nyelven (26 óra) Jelentkezés, további információ: https://pbkik.hu/szolgaltatasok/humane roforras-fejlesztes/ A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felnôttképzési engedélyszáma: E/2020/000151, nyilvántartási száma: B/2020/00615.

A PBGSZ NKft. felnôttképzési nyilvántartásba vételi számai: E-001772/2018; B/2020/000266.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

FESTÔ, DÍSZÍTÔ SZAKMAI SIKER A WORLDSKILLS SHANGHAI 2022 VÁLOGATÓJÁN Január közepén rendezték meg a WorldSkills Shanghai 2022 válogatójának hazai döntôjét festô, díszítôfestô versenyszámban. A baranyai, pontosabban kölkedi Czimmer Bálint pályakezdô fiatal elsô helyen végzett, így gyôzelmének köszönhetôen hazánkat és szakmáját is képviselheti az idei világversenyen.

A felkészülésben Wensofszky Péter szobafestô vállalkozó és a BMSZC Pollack Mihály Technikum tanárai, oktatói közösen segítettek.

Bálint tavaly júniusban szerezte meg a festô, mázoló szakmai végzettségét, Wensofszky Péternél volt tanuló, akitôl nemcsak a szakmát tanulhatta meg a gyakorlatban, hanem a példát látott arra is, hogy a festô szakmát hogyan lehet hosszú távon, minôségben, ügyfél-orien-

tált módon és szeretettel végezni, valamint azt is megtapasztalhatta, hogy a festô szakmában is van fejlôdési lehetôség. A versenyre nemcsak szakmailag készítette fel Wensofszky Péter, hanem

„lelkileg” is támogatta, mellette volt Budapesten a versenyen is.

Czimmer Bálinttal a mai napig jó kapcsolatot ápolnak, aki jelenleg is tanul, le szeretne érettségizni és mellette megszerzi a rekonstrukciós és mûemléki festô, mázoló szakképesítést is.

Wensofszky Péternél jelenleg 4 festô, mázoló tanuló „tanul”, és elárulta, hogy tartogat még szakmai sikereket idénre is!

Az egyik végzôs tanulója olyan sikeres SZKTV írásbelit írt, hogy továbbjutott a Vácon megrendezendô gyakorlati versenyre, egy másik tanulója is kimagasló eredményt ért el, aki szeptember óta van nála. Ezek a sikerek mindig a közös munka eredményei, amit az iskola, az oktatói és a duális képzésben részt vevô gazdasági társaság együtt végez.

Szurkolunk és reméljük, hamarosan újabb sikerekrôl fogunk beszámolni!

2021. ÁGAZATI ÉS SZAKMAI VIZSGADELEGÁLÁSOK, PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A kamarához 2020 novemberétôl benyújtott pályázatok összesítése alapján 100 db ágazati vizsgaelnök- és 116 db vizsgafelügyelôi pályázatot bíráltak el a 2021. évben.

A kedvezô bírálatban részesült pályázók szakmai felkészítôn vettek részt, melyet Szilber Erzsébet felnôttképzési szakértô tartott az új szakképzési rendszer fôbb jellemzôirôl, a szakképzésrôl szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.)

2020. január 1-jei hatálybalépését követô alapvetô változásokról, valamint a vizsgabizottságok feladatairól, kötelességeirôl és jogairól.

2021. évben az ágazati és szakmai vizsgadelegálások Baranya megyében az alábbiak szerint alakultak: Ágazati vizsgák száma 110 db 1458 fô Szakmai vizsgák száma 621 db 7012 fô A kamara továbbra is lehetôséget biztosít a pályázatok befogadására bármely szakma vagy ágazat vonatkozásában.

A legkevesebb pályázat az alábbi ágazatokra és ezen ágazatok szakmáira érkezett: egészségügyi technika, épületgépészet, fa- és bútoripar, specializált

gép-és jármûgyártás, közlekedés és szállítmányozás, kreatív, sport.

A vizsgafelügyelôi pályázat feltételeirôl szóló tájékoztatót és az Ágazati alapvizsga vizsgaelnöki pályázat feltételeirôl szóló tájékoztatót a www.pbkik.hu oldalon olvashatja

További információ: Döme Éva vizsgadelegáló referens Mobil: 20/2915629 Telefon: 72/507-178 E-mail: dome.eva@pbkik.hu

Egyen, vegyen, adjon helyit legalább hetente egyszer! www.facebook.com/heti1helyi www.pbkik.hu/heti1helyi

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

A 2021/22-ES TANÉVBEN IS KIOSZTJÁK A DDGK ÖSZTÖNDÍJAIT 2022 februárjában ezúttal már 6. alkalommal támogatási megállapodást írt alá a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment-szervezet: PBKIK) a Baranya Megyei SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Technikum Lôrincz Alapítványával.

Az alapítvány a klaszter 300.000 Ft-os támogatásával 3 végzôs diák részére ,,DDGK Ösztöndíj” pályázatot hirdetett meg.

A pályázati kiírás értelmében a Baranya Megyei SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Technikumban 3 fô részére, egyenként 100.000 Ft-os ösztöndíjat ítélnek oda 1 fô gépgyártástechnológiai technikus, 1 fô

mechatronikai technikus és 1 fô elektronikai technikus végzôs tanulónak, akik az intézményben eltöltött évek alatt a legjobban teljesítettek, és a kiírásban foglalt feltételek szerint a legtöbb pontot szerzik.

A beérkezô pályázatokat pontozás alapján rangsorolják melyben többek között szempont a tanulmányi eredmények, a szakmai vizsgának érdemjegye, illetve további pontok szerezhetôk országos tanulmányi versenyen (pl. OSZTV) elért helyezéssel is.

Az ösztöndíjakkal a DDGK-nak az a célja, hogy támogassa és ösztönözze a diákokat, emellett fontos célkitûzés, hogy megismertessék a vállalati szférával a fiatalokat és szüleiket, így kihasználva az ösztöndíjak

pályaorientációs aspektusát. Továbbá nem titkolt cél, hogy a kimagaslóan teljesítô diákok a klaszter valamelyik tagvállalatánál helyezkedjenek el munkavállalóként.

PTE MIK Nyílt Nap A Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Kar nyílt napján az érdeklôdôk személyesen is megismerkedhettek a karon elérhetô képzési lehetôségekkel. Az eseményen a duális képzôhelyek is részt vettek, így a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment-szervezet: PBKIK) is képviseltette magát.

A DDGK többen tagja is duális képzôhelyként mûködik együtt az PTE MIK-kel. A Büttner Kft., a Cadsol Kft., a GLT Delta Kft. és MATRO Kft. mint duális képzôhely promóciós anyagai elérhetôk voltak a Klaszter standjánál, illetve az érdeklôdôk megismerkedhettek a DDGK és a többi klasztertag tevékenységével is. További klasztertagok, a Körber Hungária Gépgyártó Kft. és a Ziehl-Abegg Kft., amelyek szintén duális képzôhelyként együttmûködnek az egyetemmel, saját standdal jelentek meg a rendezvényen.

A klaszter standjához több céltudatos diák is ellátogatott, akik egy-egy gépészeti terület iránt érdeklôdtek vagy konkrét információt kértek a duális gépipari képzô vállalatokról

VILÁGSZÍNVONALÚ TECHNOLÓGIA A CASTOLIN MULTINACIONÁLIS VÁLLALAT MAGYARORSZÁGI TELEPHELYÉN A Castolin Eutectic globális vállalat magyarországi telephelyén, Pécsen a Mohácsi úton Válint Gyôzô igazgató beszélt a cég jelenlegi helyzetérôl, újdonságokról.

A Castolin Eutectic egy nemzetközi kiterjedtségû vállalat, világszerte 2000 alkalmazottat foglalkoztat. A pécsi Castolin Zrt. 30 éve tevékenykedik a gépiparban Magyarországon, tulajdonosváltás után vált a Castolin Eutectic tagjává, jelenleg árbevételük mintegy fél milliárd Ft, dolgozóik létszáma 23 fô. Számos szolgáltatást nyújtanak az anyacég kínálatából, felhasználva az általuk kidolgozott technológiákat is és saját márkájú termékeket is forgalmaznak.

A pécsi vállalkozás alapvetôen alkatrész-bevonatolással foglalkozik, fô profiljuk kopásálló rétegek képzése gépek, alkatrészek felületén, ezáltal növelve azok élettartamát. A kopásálló bevonatokat fôleg fogyóelektródás, keményforrasztási és huzalvagy porszórási technológiákkal készítik.

Emellett termékek, alkatrészek gyártását is végzik, azonban megrendeléseik nagy része a szervizmunkákból származik.

Az igazgató elmondása alapján ügyfeleik egyetértenek abban, hogy megéri beruházni egy magas minôségû felületkezelésbe, ugyanis azt tapasztalták, hogy így berendezéseik, alkatrészeik valóban tovább bírják a terhelést, kisebb esély van a gyártás hirtelen leállására, ami jelentôs veszteséget

okozna. Kopásálló felületekkel a gépek karbantartási feladatai és/vagy cseréje között eltelt idô megnövekszik (kevesebb leállási idôvel), amely napjainkban sokat jelent a gyártóüzemeknek, hiszen számos helyen napi 24 órában folyamatosan mûködnek, valamint a jelenlegi beszerzési nehézségek tovább növelik e szolgáltatás iránti igényt.

Idônként elôfordul egy-egy sürgôs javítási feladat is, ilyenkor a Castolin Zrt. csapata igyekszik megtalálni a legjobb megoldást, megmentve az elromlott gépet vagy alkatrészt a teljes leselejtezésétôl.

Magyarországon és külföldön is vállalnak munkákat, a cég többnyire tégla- és cserépgyártó vállalkozásokkal áll partneri kapcsolatban, de nem ritkák a beton-, ke-

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOVATÍV PARAMOTOR SIKLÓERNYÔ-ALKATRÉSZEK GYÁRTÁSA AZ M4-TECH KFT. ÜZEMÉBEN A pécsi M4-TECH Kft. forgácsolóüzemében Varga Zoltán ügyvezetô beszámolt a német Simplify PPG paramotor siklórepülôket készítô céggel való együttmûködésrôl.

Az M4-TECH Kft. 2011-es alapítása óta forgácsolószerszám- és gépgyártással foglalkozik. A kezdeti 4 fôs létszám mára már 21-re növekedett, árbevételük meghaladta a 200 millió forintot, sôt rövidtávú terveik között további bôvülés szerepel. Céljuk, hogy portfóliójukban fôként magas hozzáadott értéket igénylô termékek gyártása szerepeljen.

A Nyugati Ipari Parkban található telephelyen ipari termékek forgácsolószerszámai és gépegységelemei, illetve mart és esztergált alkatrészek, valamint speciális paramotor alkatrészek készülnek. Ezenkívül az Echaintool tajvani gyártó forgácsoló szerszámainak forgalmazói. A magasan képzett és többéves tapasztalattal rendelkezô szakembergárda mind hazai, mind nemzetközi szinten szolgálja ki ügyfelei igényeit, a legnagyobb megrendelôik közé tartozik a Schunk, az Imex, a Maplan, a Gungl és a Franke. Az M4-TECH Kft. a pár darabostól a többezres méretû szérianagyságig képes alkalmazkodni a megrendelôk kéréseihez.

Az M4-TECH Kft. szakemberei izgalmas kihívást találtak a Simplify PPG GmbH által megálmodott paramotor siklórepülôk alkatrészeinek készítésében. A repülésben nincs hibalehetôség, hiszen emberéletek

múlnak az eszközök megfelelô kivitelezésén, éppen ezért a magas komplexitás mellett nagy felelôsséggel is jár a paramotor-alkatrészek gyártása. A legapróbb csapoktól kezdve a siklórepülô-vázakig készülnek alkatrészek az üzemben, terveik között szerepel egy motor elkészítése is.

A Simplify PPG siklóernyôi könnyûek, egyben stabilak és biztonságosak. Alkatrészeik többnyire EN AW 7075-ös anyagminôségû jól megmunkálható alumíniumból vannak, de ezüstacéllal és mûanyaggal is dolgozik az M4-TECH csapata. Az alumínium felületét szemcseszórással tisztítják meg, hogy készen álljon az eloxálásra, amellyel megvédik az anyagot az erózió ellen. A porszórástól jobban megtapad rajta a felületkezelô anyag, így tartósabb lesz. A Simplify PPG siklóernyôinek vázát jellemzôen narancssárgára eloxálják, így egyedi

rámia-, cement-, papír- és faipari ügyfelek sem. Szervizelési feladatokat vállalnak többek között a Pécsi Hôerômûben is.

A zrt. gondolkodik a duális mérnökképzéssel kapcsolatban a PTE MIK-kel való együttmûködésben is, az ipari tanulók szakképzésével kapcsolatosan felmerülô kérdésekben és lehetôségekben a kamara támogatást nyújt a vállalat számára. A Castolin Zrt. mûszaki csapatában jelenleg egy mérnök és két technikus dolgozik, jó hír, hogy a cégnél a fiatalabb generáció tagjai is jelen vannak.

Zárásként a jelen idôszakról elmondható, hogy a koronavírus-járvány idején a munkák mennyisége nem csökkent, a pandémia miatt senkit mem bocsátottak el, esetenként a határidôk betartásában okozott gondot a munkavállalók megbetegedése. A nagy gyártóhelyszínük lehetôséget adott a dolgozóknak az egymástól való elszeparált munkára.

Gratulálunk a pécsi Castolin Zrt. eddig elért eredményeihez, további sok sikert kívánunk!

megjelenésû végtermék jön létre. Egy-egy ilyen alkatrész legyártásához kb. 6 hét szükséges, a végeredmény optikailag és funkcionálisan is magas minôségû termék.

Az extrémsport-rajongók számára felejthetetlen élményeket biztosítanak a Simplify PPG paramotor siklóernyôk, hiszen használatuk egyszerû, maga a szerkezet pedig kompakt, így könnyedén befér a csomagtartóba, hosszabb utakon is praktikus.

Mûszakilag maximálisan megbízhatók, amelyhez nagyban hozzájárulnak az M4TECH precízen elkészített alkatrészei.

Az modellekrôl az alábbi weboldalon található bôvebb információ: https://www.simplify-ppg.com/en-gb/home Az M4-TECH munkásságáról pedig itt olvashatnak: https://www.google.com/search?client= firefox-b-d&q=m4+tech+kft

ÚJ TAGGAL BÔVÜLT az Építôipari Technológiai Klaszter Januárban megtartotta elsô ülését a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK).

Az ülésen a tagok megszavazták a Szega Books Kft. felvételét a klaszterbe.

A Szega Books Kft. – az elôd Szerényi és Gazsó Bt.-vel együtt – több mint 25 éve foglalkozik tankönyvek, szakkönyvek kiadásával, valamint különbözô tananyagok összeállításával. Kezdetben az építôipari és faipari terület számára fejlesztettek tankönyveket. Késôbb kínálatuk több szakmacsoportot is megcélzó szakmai nyelvkönyvekkel bôvült. Jelenleg folynak a fejlesztések a gépészet, az elektronika, a turisztika-vendéglátás ágazatokban is.

Könyveik nagy része a hivatalos tankönyvlistán is megtalálható.

Partnereik elsôsorban a szakmát tanulók, illetve tanáraik és intézményeik. Mûszaki tartalmú kiadványaikat emellett kivitelezôk, mérnökök, tervezôk, illetve a témák után érdeklôdôk is haszonnal forgatják. Kiadványaikat nyomtatott és digitális formában is megvásárolhatják.

A vállalkozás 2020-as nettó árbevétele meghaladta a 150 millió Ft-ot. Dolgozói létszáma 10 fô. https://epitoipariklaszter.hu

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

AMULET - 1. NYÍLT FELHÍVÁS

Az elsô nyílt felhívás indulásáról hamarosan tájékoztatást adunk.

A kamarai partnerséggel megvalósuló nemzetközi AMULET projekt célja a CO2-kibocsátás csökkentése az Európai Unióban.

A szén-dioxid-mentesített és hatékony körforgásos gazdaság céljának elérése érdekében a könnyûszerkezetes építés kulcsfontosságú szerepet játszik. Ennek során a fejlett könnyûszerkezetes anyagok, például a szálerôsítésû polimerek, a kerámia mátrixú kompozitok és a könnyûfém-ötvözetek alkalmazása már az elmúlt évtizedekben jelentôs súlycsökkentést tett lehetôvé, miközben a teljesítményt növelte. A könnyû-

Jelentkezni lehet: https://amulet-h2020.fundingbox.com/ További információ: Szigeti Rudolf, szigeti.rudolf@pbkik.hu

szerkezetes anyagok elônyei különbözô iparágakra terjednek ki, és a legjelentôsebb hatást az autóiparra, a repülôgépiparra és a repüléstechnikára, az energiaiparra és az építôiparra gyakorolják. A felhívás során olyan kkv-k jelentkezését várják, amelyek konzorciumokat alkotva szívesen vesznek részt nemzetközi kutatás-fejlesztési projektben, amelynek célja, hogy más külföldi partnerekkel együtt közösen találjanak megoldást egy adott problémára.

A projekt végén a konzorciumok akár 120.000 euró összegû átalány támogatást is kaphatnak.

Digital Coach Digitális átállás. Segíthetünk?

Részletes leírás: https://amulet-h2020.eu/open-calls/

● ●

●

A digitális transzformáció már a mindennapjaink része. Ha a magánéletünkben már rendszeresen, lassan rutinosan használjuk, miért ne aknáznánk ki a benne rejlô lehetôségeket vállalkozásunk esetében is?

Az Erasmus+ Program keretében a Digital Coach projekt olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek segítik a vállalkozásokat és szervezeteket a digitalizációhoz szükséges készségek és stratégiák fejlesztésében. A cél egy „Digitális edzô” (digital coach) feladatprofiljának létrehozása, aki lehet a vállalkozás saját munkatársa vagy külsô szakértô. Ennek elérésére képzési program is készül a digitális edzôk számára. A jövôben a digitális edzô támogathatja a vállalkozásokat a digitális üzleti modellek kidolgozásában és megvalósításában.

Február elején a kamara két munkatársa részt vett a projekt belsô képzésén, ahol az elsô tapasztalatok mellett már az action plan elkészítése is téma volt. A projektben szintén részt vevô BME Ipar4.0 Technológiai Központ munkatársai pedig saját módszertanukat is bemutatták.

Ezeket az ismereteket és tudást szeretnénk átadni minél több vállalkozásnak, a március 21-ei héten, kétnapos képzés keretében.

●

Ha érdekli egy kipróbált német módszertan, ● ha érdekli a BME által kidolgozott módszertan, ● ha saját vállalkozása digitális átállás elôtt áll, vagy már esetleg folyamatban van, ● ha el tudja képzelni, hogy külsô szakértôként segítené a vállalkozások digitális átállását, akkor ez a képzés önnek szól!

A kétnapos tréning egyik napját a BME Ipar4.0 Technológiai Központjában töltik, a másik napot Pécsett.

A képzés része lesz a bochumi egyetem ADAPTION nevû értékelô módszertana. Ez egy 9 lépésbôl álló módszertan, melynek során felmérik a vállalkozás jelenlegi helyzetét, majd közösen kitûzik az elérendô célokat. A módszertan megmutatja az erôsségeket és a további fejlesztési igényeket a vállalatok digitális kompetenciáinak tekintetében. Sajátossága, hogy 3 dimenzióra fókuszál, a technológia mellett a szervezet és a személyek dimenzióját is vizsgálja, kezeli az összefüggéseket a három dimenzió között.

A projekt keretében készülnek még önálló tanulási modulok, amelyek tovább segítik a jövôbeni digitális coach-ok munkáját, a következô témákban:

● ● ●

●

Minôségirányítás mint a vállalatok digitalizálásának alapja; Vállalati stratégia a digitális átalakuláshoz és az agilis projektmenedzsmenthez; A tanulás átadás és a tanulás helyszínén történô együttmûködés lehetôségei és korlátai; A digitalizáció kiindulópontja: hozzáadott értéket elôállító folyamatok; Stratégiák a digitális megoldások vállalati elfogadásának biztosításához; A digitális megoldások megvalósításában való részvétel korlátai és lehetôségei; Új üzleti modellek kidolgozása a digitalizációval és vállalati együttmûködéssel a hátterében.

További információ hamarosan a pbkik.hu oldalon, valamint: Nagy Eszter – nagy.eszter@pbkik.hu Pohli Krisztina – pohli.krisztina@pbkik.hu

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

CSEPREGI ZOLTÁN MÁRA PRESZTIZSÉRTÉKÛ HÍRNEVET SZERZETT A PIACON A W5LABS Meghatározó jelentôségû megrendeléseken, érdekes és izgalmas projekteken dolgozik a pécsi W5labs kreatív digitális ügynökség. A tavalyi évben az eddig is erôs tárhelyszolgáltatásukhoz kapcsolódó márka (w5host.com) mellett a hálózatüzemeltetési szolgáltatásukat is újragondolták, frissítették (w5network. com). A vállalkozás az utóbbi idôben jelentôs változáson ment keresztül, ugyan valamivel kisebb létszámmal dolgoznak, mint korábban, de ez inkább elônyükre vált. Mint CSEPREGI ZOLTÁN ügyvezetô mondja, a Covid csak felerôsítette a letisztulási folyamatot.

— Nemrég ugyan új irodába költöztünk, azonban a koronavírus-járvány a hibrid megoldások felé vitte a munkavégzésünket, az irodai lét mellett többen home office-ban dolgoznak. Számunkra ez kényelmesebb így, gyorsabb, fókuszáltabb, és magasabb minôségû munkavégzésre képesek a kollégáim.

— Több nagy volumenû megbízáson dolgoznak, pécsi cégként hogyan sikerül ezeket megszerezni?

— A sok éves munkánk gyümölcse, hogy mára összeállt egy olyan stabil csapat a cégnél, amely meglehetôsen magas minôséget képes nyújtani. Így be tudunk jelentkezni nagyobb ügynökségekhez és cégekhez, bemutatjuk, hogy milyen színvonalon, milyen technológiával dolgozunk, ismertetjük a referenciáinkat, ez bizalmat kelt bennük. Mára presztizsértékû hírnevet szereztünk a piacon, amit akceptálnak a megbízóink. A W5labs stabilitását a rendszeres és hosszú távú megbízások adják, ezek nélkül nem tudnánk fejlôdni, egyrôl a kettôre jutni. Ehhez pedig fizetôképes állandó partnerek kellenek. Emellett rengeteg stratégiai tárgyalást folytatunk nagy cégek vezetôivel, akiknek olyan magas nívójú szolgáltatásra van igényük, mint amilyet mi tudunk és akarunk nyújtani. Fontos, hogy konkrétan

megfogalmazzuk, milyen ügyfelekkel szeretnénk együtt dolgozni.

— Ez miként határozható meg?

— Ugyan szûkült az ügyfélkörünk, de nagyon széles volumenû partnerekbôl áll. Az utóbbi idôben egy magasabb szintû, stabil ügyfélkörre váltottunk. A nagyobb vállalatok sok energiát fektetnek abba, hogy megtalálják a legjobb fejlesztôcéget, ezért akár interjúkkal is feltérképezik az egész hazai fejlesztôi piacot. Sokszor kerültünk ki gyôztesként ilyen megmérettetésekben is. Ez kicsit olyan, mint egy jól mûködô házasság, ahol, ha megtalálod az ideális partnert, akkor az együtt töltött idô a viszony fejlôdését is magával hozza, folyamatosan új kihívásokat és feladatokat teremtve, ez esetben megrendelések formájában.

Emellett a szolgáltatásaink kínálatában és komplexitásban látom az elônyünket, mivel 360 fokos digitális ügynökségként tudjuk kiszolgálni a partnereink igényeit, tehát több digitális/informatikai területen fordulhatnak hozzánk az ügyfelek a weblaptervezéstôl, a bonyolult fejlesztéseken át a karbantartásig és az összetett hálózatüzemeltetési feladatokig. A bizalom mellett egyre fontosabb az is, hogy a feladataikat lehetôleg egy cég oldja meg.

— Mit vár és mit biztosít a munkatársainak, hogy folyamatosan képesek legyenek magas minôségû munkát végezni?

— Ahhoz, hogy jók legyünk, állandóan idomulnunk kell a piachoz, a környezethez, a helyzetekhez, az ügyfeleinkhez. Ennek pedig a folyamatos fejlôdés a kulcsa, mert ez biztosítja a cég stabil mûködését. Az, hogy valaki belekényelmesedik egy pozícióba vagy egy helyzetbe, azzal nem megyünk elôrébb.

Kiemelt figyelmet fordítunk a cégen belüli oktatásra, csapatépítésre.

— Hogyan befolyásolja a mûködésüket, hogy a W5labs vidéki cég?

— Semennyire. Az internetes világ minden igényt kiszolgál, annyira felgyorsult a kommunikáció, hogy az egyik pillanatban egy londoni céggel tárgyalunk, a másikban egy svájci ügyféllel.

Szinte minden tárgyalásunk online zajlik, így mára jelentôségét vesztette,

hogy egy cég földrajzilag hol található.

De ugyanez igaz a belsô mûködésünkre is, van olyan kollégánk, aki az ország másik végében lakik, ez azonban nem befolyásolja a közös munkát. A home office-os munkavégzés koncentráltabbá, egyben eredményesebbé is tette a munkavégzésünket. Van olyan kollégánk, aki már nem is tervez visszajönni az irodába dolgozni, mert a vidékrôl való bejárás rengeteg idejét elviszi. Én pedig támogatom ebben, mert semmilyen hátránya sincs a fizikai jelenlét hiányának, ha a csapat alapvetô kémiája rendben van.

— Mint cégvezetô miként jut ezekhez a felismerésekhez, amelyeket beépít a mindennapi mûködésbe?

— A vezetôk, akikkel együtt dolgozom, rengeteget segítenek ebben. Nagyon sokat olvasok, önfejlesztô könyveket is, mások tapasztalataiból tanulok.

Legyen ez szervezetfejlesztés, motiválás vagy ügyfélkapcsolat-kezelés. Benne vagyok egy hasonló kategóriás cégvezetôkbôl álló mesterelme csoportban, velük karöltve szoktuk átbeszélni az aktuális problémákat. Ez roppant hasznos számomra.

K.T.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

SEMSE WORLD Kft. A ZENESZERZÉST, ZENETANULÁST KÖNNYÍTI MEG EGY PÉCSETT FEJLESZTETT APPLIKÁCIÓ Nem kalandozott túlságosan messzire néhány éve fejlesztett applikációjától a pécsi Semse World Kft. fiatal mérnökcsapata, az agyhullámok mérésére kidolgozott informatikai alkalmazásuk után most a zeneszerzés megkönnyítésére hoztak létre egy digitális megoldást. Ugyan a korábbi fejlesztésük még nem ért teljesen célba, de hamarosan folytatódik az idôközben megszakadt munka. Hangszerapplikációjuk viszont már kipróbálható – a kezdeti idôszakban erre ingyenesen van lehetôség.

— A korábban konzumer EEG készülékekhez készített applikáció prototípusáig jutottunk el. Az alkalmazás az ember különbözô elmeállapotaihoz kapcsolódó változásokról ad visszajelzést a felhasználónak, aki az applikáció által tudatosabbá válhat, és a hétköznapokban könnyebben megtalálhatja a saját nyugalmi állapotát. A megbízó cégében bekövetkezô változások miatt azonban szüneteltetnünk kellett a munkát, ezért ez idô alatt elkezdtünk egy másik applikációt fejleszteni. Tavaly elküldtük a kanadai eszközgyártó cégnek a rövid demónkat, amelyben bemutattuk, hogy hol tartunk az agyhullám-méréses fejlesztésben. Ôk ismét megadták a fejlesztéshez a licencet, hamarosan folytatódhat is a munka, így nem ment kárba a több évnyi befektetett munka – mondja CSERNÁK SAMU ügyvezetô.

— Mirôl szól az új applikáció?

CSERNÁK SAMU

— Az applikáció a másik foglalkozásomhoz, a zeneszerzéshez köthetô. Lényegében egy nagyon egyszerûen használható hangszerapplikációról van szó, amit bárki – függetlenül attól, hogy tanult-e zenélni vagy van-e köze a zenéhez – meg tud szólaltatni és el tud kezdeni vele különbözô hangulatokban improvizálni vagy dalokat lejátszani. Az a forradalmi benne, hogy magát a relatív szolmizálást, amit a szolfézsoktatásban tanítanak és a Kodály-módszer is használ, segít játékosan megérteni.

Ugyanis sok embernél mély emlékélmény, hogy amikor elkezdett zenét tanulni, a szolfézs elsajátítása nehézségekbe ütközött, ezért sokan nem is folytatták a zenei tanulmányaikat. A musicLabe azt az ûrt igyekszik betölteni, hogy azok, akiket a kezdeti idôszakban még nem inspirál eléggé a hangszer vagy még nem annyira jók rajta, maguktól játszhassanak. Az ingyenes applikáció azok számára is érdekes lesz, akik mélyebben szeretnének zeneelmélettel foglalkozni, de azok is ugyanúgy tudják használni, akik csak egyszerûen zenélni akarnak, egymásnak muzsikálni.

— Mi adta az inspirációt az applikáció kifejlesztésére?

— Mint zenész, én is átestem ezen a fázison, és sok kollégával beszélgetve megbizonyosodtam arról, hogy a legtöbben ugyanilyen élményeket szereztek. Emellett számos zenetartárt, a környezetemben lévô szakmát is megkérdeztem, hogy lenne-e igény egy ilyen eszközre. Az ô visszajelzéseik alapján

fejlesztettük a funkciókat, de a bevezetés ingyenes idôszakában is várjuk a tapasztalatokat, hogy ezek alapján tudjuk továbbfejleszteni az applikációt.

— A korábbi applikáció-fejlesztési tapasztalatok miként használhatók fel egy új munkánál?

— Mára már sokkal magabiztosabban kezeljük azokat a szoftvereket, amikkel dolgozunk, ezeket a tapasztalatokat be tudjuk építeni az új munkáinkba. Célirányosabbak vagyunk, így képesek vagyunk gyorsabban megoldani az aktuális problémákat. Most fejezünk be egy biokémiát oktató applikációt, amelyben játékosan adjuk át az egyetemi hallgatóknak az ismeretanyagot.

Ugyan ez a fejlesztés teljesen más, mint a korábbiak, de hasonló programkódokkal föl lehet építeni, csak éppen az aktuális problémára opcionálva.

— Az agyhullámok mérésére kidolgozott applikáció esetében már gyakorlatot szereztek abban, hogy egy szellemi tulajdont miként kell védeni, hogy azt más ne használhassa. Vélhetôen ez a tudatosság a többi munkájukban is jelen van.

— Valóban így van, erre az aspektusra kiemelten figyelünk. Viszont ez egy olyan terület, amely igen speciális jogi szaktudást feltételez, így nagyon jó, hogy a kamaránál igénybe lehet venni ilyen segítséget. A megbízókkal, együttmûködô partnerekkel kötött szerzôdések is sokszor olyan kitételeket tartalmaznak, amelyeknél megnyugtató, ha van szakértô támogatás, amit egyébként minden esetben megkaptunk a kamara illetékes munkatársától. Örülök, hogy erre a területre idejekorán kinyílt a figyelmünk, így az általunk létrehozott szellemi termékek megfelelô védelmet kapnak. Ennek ott is jelentôsége van, amikor nem a saját projektjeinken dolgozunk, hanem megbízásra, hiszen ilyen munkákat is vállal cégünk. Ezekben az esetekben pontosan definiálni kell, hogy kit milyen jogok illetnek meg, hiszen ez mind a megbízót, mind a megbízottat, de a felhasználókat is védi.

K.T.

#EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

DIGITÁLIS INNOVÁCIÓS TUDATOSSÁGNÖVELÉS – VÁLLALKOZÁSOKNAK, VÁLLALKOZÁSOKTÓL Együttmûködésben megvalósul egy innováció. Fejlesztés. Baranyában.

Két vállalkozás együttmûködik, és közösen létrehoznak valami újat, innovatívat, digitális technológiát ötvöznek a mezôgazdasági munkával.

Közben ôk is tanulnak. Magukról, egymásról és az innovációról.

Ezzel egyidôben a két vállalkozás folytatja a „hétköznapi munkát” is. Az értékesítést és szervizt, valamint a gyártást. És ebben a hétköznapi munkában is jelen van a digitalizáció. Egyre több ponton, egyre nagyobb jelentôséggel.

Az ô útjukról, tapasztalataikról és a közös fejlesztésrôl szól a Digitális inno-

vációs tudatosságnövelés címû rövid tanulmány, ami a Tomelilla Kft. és a Z Elektronika Kft. életébe, mûködésébe enged betekintést. Két nagyon eltérô tevékenységû vállalkozás, egy közös fejlesztés, sok tapasztalat.

A tanulmányt tekinthetjük egyfajta receptkönyvnek is, két cég saját receptjének, ami ötletet, inspirációt, jó tanácsot adhat az olvasónak. Az iparági trendek mellett szó van benne a digitalizáció nyújtotta lehetôségekrôl és elônyökrôl, a vele járó szervezeti kultúraváltásról, a megvalósíthatóság dimenzióiról (hiszen nincs egyenmegoldás), az innovációs tevékenység mérésérôl és bete-

INNOVÁCIÓS PÉNZÜGYI TUDATOSSÁGNÖVELÉS Hosszú távú tanulmányok kimutatták, hogy az innovációval aktívan nem foglalkozó cégek legalább 50%-a 10 év elteltével már nem mûködik. * Ön tudja-e, hogy mennyit költ cége a fejlesztésekre? El tudja-e különíteni magánvagyonát cége vagyonától?

Könnyen ki tudja tölteni a KSH innovációs tevékenységekre vonatkozó adatkérését? Tudatosan végzi-e kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kötôdô aktivitásait? Gondolkodott-e már azon,

hogy kockázati tôkét von be? Milyen messze lát cége jövôjét, pénzügyi tervezését illetôen?

Ha önt is foglalkoztatják a fenti – vagy azokhoz hasonló – kérdések, akkor az ön számára is érdekes a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezése. Ennek célja, hogy olyan szolgáltatást fejlesszen ki, mely segítségével megválaszolhatók az innovációhoz kapcsolódó pénzügyi kérdések, átláthatóbbá válnak a pénzügyi folyamatok, vagyis növeli az innovációs pénzügyi tudatosságot.

*Idézet az Innovation Health Check kérdôívbôl

kintést kapunk két termékfejlesztés történetébe is.

A tanulmányt várhatóan március végén egy kerekasztal-beszélgetés keretében ismerhetik meg az érdeklôdôk. ... és hogy ez miért lenne érdekes önnek? A cél az, hogy minél több vállalkozás lépjen a „jelen lévô jövô”, a digitalizáció útjára. Hogy minél több vállalkozás mûködjön együtt. Hogy minél több vállalkozás részesüljön a hazai és európai uniós forrásokból, melyek révén hatékonyabban tudják elvégezni napi feladataikat és tervezni a jövôjüket.

Az anyag elkészítését az Enterprise Europe Network támogatta.

Dr. Fedor Ferenc, a Geochem Földtani és Környezetvédelmi Kutató, Tanácsadó, és Szolgáltató Kft. ügyvezetôjének és Opauszki László, a P-Kontó Számviteli Szolgáltató Kft. ügyvezetôjének a közremûködésével már folynak az elôkészítô tevékenységek. A munkához az Enterprise Europe Network is támogatást nyújtott.

Ha vállalkozásvezetôként – vagy szakértôként – önt is érdekli a téma, kérjük, írjon e-mailt a csaszar.gergely@pbkik.hu címre!

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

EZÜSTGAZDASÁG Ezüstgazdaság, silver economy.

Hogy mit is jelent pontosan? Az ezüstgazdaság multiszektorális, magában foglalja mindazon termékeket és szolgáltatásokat, melyeket az emberek idôsödô és idôs korukban fogyasztanak, használnak.

Megatrend. Ha az idôsödô korosztály tagjai tovább élnek, többet is fogyasztanak, és gazdasági szempontból egyre fontosabb szereplôkké válnak. A kor elôrehaladtával új termékekre lesz szükségük, az új üzleti lehetôségek pedig nagyban fellendíthetik egy régió teljes iparát.

A társadalom kora és az ezüstgazdaság fogyasztása közötti kapcsolat nemzetközi és hazai jelentôségére, a kiaknázandó lehetôségekre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD) is felfigyelt. Olyannyira, hogy egy alulról építkezô, több szektort összefogó kezdeményezést indított 2021-ben.

– SILVER ECONOMY

Az ITD az Egészségtudományi Karral, a Mûvészeti Karral és a PTE 3D Központtal társszervezésben, a kamara közremûködésével 2021 októberében rendezte meg a Kortalan Tudomány és Mûvészet Konferencia és Fesztivált, melynek keretében, az EIT Health égisze alatt zajlott a „Morning Health Talks”. A rendezvénysorozat célja, hogy az iparági szereplôk közti párbeszédet és együttmûködést segítse. Az elôadások során dr. Sík Attila, az ITD intézetvezetôje beszélt az ezüstgazdaságról és a régióban rejlô lehetôségekrôl. De szó volt nemzetközi elôadó tolmácsolásában az egészségturizmusról és az abban rejlô lehetôségekrôl, valamint egy jó helyi példa is bemutatkozott. Alsómocsolád polgármestere tartott elôadást a település egészségturisztikai tevékenységeirôl.

2021. december 8-án a Silver Economy konferencia már a dél-dunántúli összefogást és együttmûködést tûzte ki célul, a térség adottságaira és sajátosságaira alapozva. Az ITD mellett a konfe-

rencia társszervezôje és támogatója a kamara, valamint EIT Health volt. Számos elôadást hallhattak a résztvevôk különbözô területekrôl (magánegészségügy, ipar, IT, felnôttképzés, idôsellátás) érkezô magyar és külföldi szakértôktôl. A konferencián is elhangzott, hogy a térség fejlesztésének ígéretes lehetôsége egy olyan fókuszált akcióterv, mely a helyi adottságokat használja ki. A helyi adottságok ideálissá teszik a régiót, hogy a fókuszterület az egészségiparra, turisztikára, építôiparra, agráriparra, szolgáltatóés más iparra épülô ezüstgazdaság kifejlesztése legyen.

Ahogy Rabb Szabolcs kamarai fôtitkár is elmondta, ebben a szervezôdésben a kamara az egyik stratégiai partner. Cél, hogy az idei év végére a koncepciót minél szélesebb körben megismerjék és elfogadják, feltárják a beruházási lehetôségeket és a képzési igényeket, valamint további lehetséges együttmûködéseket alakítsanak ki.

Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Baranya Megyei Szervezete

Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Baranya Megyei Szervezete

2022. március 8-án 8.30-as kezdettel szakmai konzultációval egybekötött elôadást tart

2022. március 30-án (szerda) 8.30-as kezdettel szakmai konzultációval egybekötött elôadást tart

Az elôadás és konzultáció helye: NAV tanácsterme, 7621 Pécs, Rákóczi út 54-56.

A szakmai program témája: 2021. évi, 2021. évközi és 2022. évi adó- és járulékszabályok változása a 2022. január 15. napjáig megjelent jogszabályok alapján.

A számlázás szabályai. Az ôstermelôket, családi gazdaságokat érintô szabályok változása.

Elôadók: Zsenkovics Diána, a NAV Központi Irányítás Dél-Dunántúli Tájékoztatási Osztály osztályvezetôje Dr. Farkas Petra, a NAV Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóság Ügyfélszolgálati Osztály osztályvezetôje Banitz István, a NAV Központi Irányítás Dél-Dunántúli Tájékoztatási Osztáy ügyfélkapcsolati referense Az oktatáson való részvételi díj: 14.000 Ft+áfa A mérlegképes könyvelôk és az adószakértôk, adótanácsadók és okleveles adószakértôk kreditpontot kérhetnek.

Kapcsolat: KIZÁRÓLAG a Számviteli Egyesület honlapján jelentkezhet-

Az elôadás és konzultáció helye: NAV tanácsterme, 7621 Pécs, Rákóczi út 54-56.

A szakmai program témája: Az Szt. változások a 2021. évi LXIX. tv. alapján, a Ptk. 2021. évi XCV. tv. szerinti módosításainak számviteli összefüggései, mérlegfordulónapi értékelések, nettó árbevétel számviteli elszámolása.

Elôadó: Botka Erika elnök, a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Fôosztály osztályvezetôje Kezdési idôpont: 8.30 Az oktatáson való részvételi díj: 14.000 Ft+áfa

nek az elôadásra az alábbi linken: https://www.mszsze.hu/oktatás/oktatásra-jelentkezés

Telefonos elérhetôségünk: 20/340-7901 Szûcs Lászlóné Erika Regisztráció: 8 órától!

A mérlegképes könyvelôk és az adószakértôk, adótanácsadók és okleveles adószakértôk kreditpontot kérhetnek.

Kapcsolat: KIZÁRÓLAG a Számviteli Egyesület honlapján jelentkezhetnek az elôadásra az alábbi linken: https://www.mszsze.hu/oktatás/oktatásra-jelentkezés A konzultáció sikeres lebonyolítása érdekében, kérjük, hogy kérdéseiket elôzetesen a számviteliegyesület. baranya@gmail.com címre szíveskedjenek megküldeni!

Telefonos elérhetôségünk: 20/340-7901 Szûcs Lászlóné Erika Regisztráció: 8 órától!

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOMEDIO KFT. INTEGRÁLT FUVARSZERVEZÉS: MA MÁR ELVÁRÁS, HOGY MINDEN EGY RENDSZERBEN LEGYEN A világ az egyszerûsítés felé tart, a ma informatikai megoldásai a papírhasználat minimalizálására, a folyamatok átláthatóságára és automatizálására törekednek, ezáltal csökkentve az emberierôforrás-igényt és a hibalehetôséget. Hasonló megfontolások alapján készült az Innomedio Kft. által a fuvarozóknak és szállítmányozóknak fejlesztett innoTMS logisztikai szoftver, amely már a nemzetközi piacon is megjelent.

— A piac elvárása, hogy egy platformra hozzuk azt a rengeteg információt, adatot, amibôl a fuvarozó vállalkozásoknak dolgozniuk kell, az általunk fejlesztett szoftverrel a korábbinál sokkal hamarabb és egyszerûbben jeleníthetô meg az eddig számos helyrôl összeollózott adatokból az eredmény – fogalmaz RACK-RÁCZ ILDIKÓ, az Innomedio Kft. üzletfejlesztési vezetôje. — Ezzel nemcsak rengeteg idôt nyernek a cégek, de egy döntési helyzetben olyan prompt információkhoz is jutnak, amely versenyelônyt jelenthet számukra.

— Milyen megoldásokat ötvöztek ebben a rendszerben?

— Egyrészrôl nyilván reagálnunk kell a piac változásaira és elvárásaira. A Covid hatására az addig hatalmas mennyiségben használt papír, mint például a fuvarlevelek, a menetlevelek, a különféle göngyölegjegyek stb. kezelése megváltozott, már a nyugat-európai megbízók is megelégednek azzal, hogy az eredeti példányok helyett a beszkennelt formátumot kapják meg. Ezt például kiválóan tudja kezelni a szoftverhez fejlesztett applikáció, ami által rögtön a rendszerbe tudja beküldeni a gépkocsivezetô az épp aktuális feladatához a dokumentumot. Ez nem igényel plusz embert. Egy zárt rendszeren keresztül tudnak kommunikálni a munkatársak, ami a biztonság miatt szintén fontos.

Mivel partnerekként dolgozunk az ügyfeleinkkel, rengeteg visszajelzést kapunk tôlük, amelyeket beépítünk a rendszerbe. Természetes, hogy reagálunk az új törvényi szabályozásokra, a partnere-

RACK-RÁCZ ILDIKÓ

ink igényei mellett azonban mi is meghatároztunk magunknak egy irányt. A hazai piacon például egyedülálló ez az applikációs megoldás, amely által státuszt és dokumentumot is be tudnak küldeni a sofôrök a rendszerbe, illetve a kifejezetten teherautók közlekedésére kifejlesztett térkép, ezzel speciálisan a nagy súlyú vagy az extrém magas autók útvonalát is meg lehet tervezni. A navigáció tájékoztat az esetleges késésrôl, így akár közbe is lehet avatkozni egy fuvar menetébe.

— A piaci igényre reagálva születik meg a szoftver vagy elébe megy az igényeknek?

— A kettô együtt. Mi is ott vagyunk a szakmai fórumokon, rendezvényeken, figyeljük, hogy mi történik a világban, és igyekszünk elôre gondolkozni, információt gyûjteni, hogy mire odaér a fejlôdés, addigra már legyen valamiféle megoldá-

sunk. De természetesen a szoftver fejlesztése során az ügyfelek igényeit is figyelembe kell venni.

— A piaci szereplôk felkészülteke egy ilyen rendszer mûködtetésére, van-e bizalmuk az új iránt?

— Mint minden új rendszert, ennek a szoftvernek a mûködését is meg kell tanulni, és folyamatosan követni a változást, hiszen ahogy mondtam, az új elvárásokra reagálva mi is állandóan fejlesztjük az innoTMS-t. A szoftver moduláris felépítése a különbözô méretû cégek számára különbözô megoldásokat tesz lehetôvé, így a számukra legmegfelelôbb módon tudják bevezetni. A vállalkozások jelentôs részénél most zajlik egy generációváltás, a fiatalabb vezetôk részérôl alapelvárás, hogy egy rendszerben dolgozzanak, mindenki elôtt látható legyen a másiknál lévô adatállomány. A pandémia csak felgyorsította a digitalizálási folyamatot.

— Hogyan lehet érvényesülni a mind hangosabb IT-piacon ezzel a szoftverrel?

— Mi egy nagyon jól körülhatárolható piac számára dolgozunk, így kellôképpen le tudjuk szûkíteni azt a kört, amelyet meg akarunk szólítani. Az értékesítés során számos webinárt szervezünk – tettük ezt a járvány miatt is –, ezekre hatalmas az érdeklôdés, még oktatási intézményekbôl is regisztráltak tanulók és tanárok, akik rengeteg kérdést intéztek felénk. Ennek az is az elônye, hogy látják: ma már milyen korszerû eszközöket használnak ebben az iparágban, és hogy mire számíthatnak az iskola elvégzése után. Mivel partnerként dolgozunk az ügyfeleinkkel, ôket is megszólítottuk a webinárok alkalmával, hogy mondják el a tapasztalataikat. Ezeket a javaslatokat aztán be is építjük a szoftverbe, ezáltal ôk is a fejlesztés részeseivé válnak. Elindultunk a külföldi értékesítés felé, elsô körben a környezô országokban gondolkozunk. A viszonteladóinkkal szeretnénk felépíteni egy koncepciót, ami alapján a helyi piacon tudnak érvényesülni. Romániában máris nagyon jó az innoTMS fogadtatása.

K.T.

19

20

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMA

MAGUK NEVELIK KI A SZAKEMBERUTÁNPÓTLÁSUKAT Minden cég életében fontos lépés a szakember-utánpótlás megszervezése. Több lehetôség közül választhatnak, kereshetnek már végzett szakembereket hirdetés, ajánlás segítségével, vagy maguk nevelhetik ki azokat. A Pécsi Sörfôzdében ez utóbbi mellett döntöttek.

— Nem egyszerû feladat a több mint százhetven évvel ezelôtt alapított Pécsi Sörfôzde esetében a szakemberek pótlása – kezdi beszélgetésünket SZOLNOKI DONÁT, a gyár mûszaki és termelési igazgatója. — Nagyon sok telephelyen mûködünk, szerteágazó, komplex gépparkkal és berendezésekkel folyik a termelés. Az egykor egy millió liter sört elôállító gyárban jelenleg ennek ötöde készül. Ennek gazdaságos elôállításához olyan szakemberekre van szükség, akik a gyárban hosszú évtizedek alatt nagy tapasztalatokat szerzett kollégáktól – akik az újoncok betanítását végzik –, az általunk támasztott szakmai és emberi elvárásokat magukévá tudják tenni. Próbálkoztunk azzal, hogy hirdetés útján veszünk fel új dolgozókat, de azt tapasztaltuk, hogy ôket már nem igazán lehet az általunk elvártak szerint betanítani, nem fogadták el a már nagy gyakorlattal rendelkezô szakembereink tanácsait. Miután magam éveken át tanítottam, sok céggel tartottam a kapcsolatot, azt tapasztaltam, hogy szinte mindegyiknél jelentôs gondot okoz a szakember-utánpótlás, ezért a gyár tulajdonosának felvetettem, kezdjünk el tanulókkal foglalkozni.

A javaslata meghallgatásra talált, ezt követôen megkeresték a kamarát, vállalkoznának arra, hogy villamossági és gépész szakmákban gyakorlati képzôhelyként fogadnának tanulókat. Elsô lépésben három tanuló gyakorlati képzése kezdôdött el a cégnél, ketten idén végeznek mint technikusok, az egy villanyszerelô pedig 10. osztályos.

— Az egyik pécsi szakképzô iskola még nyáron keresett meg bennünket azzal, tudnánk-e két technikus tanulójukat fogadni, ôsszel pedig egy másik, azzal, hogy az egyik villanyszerelô tanulójuknak nincs gyakorlati helye, vállalnánk-e a gyakorlati képzését – folytatja tovább be-

szélgetésünket. — A technikusok öt napból négyet töltenek a munkahelyen, a 10. osztályos villanyszerelô tanulónk pedig egy hetet nálunk, egyet meg az iskolában van. A napi munkában, szakmai vezetô irányítása mellett, elsôsorban a hibaelhárításban, de a mûszerek, a csomagológépek elektronikai karbantartásában vesznek részt. Folyamatosan ismerkednek a sörfôzdében használt berendezésekkel, gépekkel, azok mûködésével, valamint az automatizáltak programozásá-

lyamatosan fejlesztik, korszerûsítik a gépparkot, ehhez pedig korszerû ismeretekkel rendelkezô szakemberek kellenek.

— A tanulóinkkal villamosmérnök foglalkozik, valamint a gyárban hosszú évtizede dolgozó szakmunkások. Az idén végzô technikusjelöltek már a vizsgaprojektjükön dolgoznak a segítségükkel.

Miután elégedettek vagyunk velük, ezért mind a kettônek felajánlottuk, a végzést követôen alkalmazzuk ôket. Az egyik már elfogadta az ajánlatunkat, a másik

SZOLNOKI DONÁT

val. Miután a szakember-utánpótlásunk kinevelése az elsôdleges cél, nagy hangsúlyt helyezünk a szakmai alapfogások elsajátítása mellett a piaci elvárásoknak megfelelô tudás elsajátíttatására, az új technológiák megismertetésére. Jók a tapasztalataink, a tanulóink érdeklôdôk, kíválóan érzik magukat a cégnél, mert érzik, a szakembereink fontosnak tartjáka tudásuk átadását, partnernek tekintik ôket.

Mint Szolnoki donát mondja, miután több dolgozójuk is nyugdíj elôtt áll, fontos volt számukra a szakember-utánpótlás minél elôbbi megoldása. E mellett fo-

fontolgatja, hogy továbbtanul. Miután jó tapasztalatokat szereztünk, a következô tanévben is fogadunk tanulókat, a végzettek helyére kettôt, ugyanis a jövôben is egyidôben csak hármat szeretnénk egyszerre foglalkoztatni, ezt tartjuk ideálisnak ahhoz, hogy magas színvonalon, odafigyeléssel folyjon a képzésük, jó szakemberek váljanak belôlük. A tervek között szerepel, hogy a felsôfokú szakember képzésben is szerepet vállalunk, már elkezdôdtek az ezzel kapcsolatos egyeztetések az egyetemmel, de ez még a jövô zenéje – fejezi be beszélgetésünket Szolnoki Donát.

Sz.K.

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

CONTRALL IPARI INFORMATIKAI KFT. ÚJ NÉVVEL FOLYTATJA AZ RG NET Nevet váltott a hardver- és szoftverfejlesztéssel, ipari alkalmazások informatikai fejlesztésével foglalkozó RG Net Kft., a vállalkozás 2022. január elsejétôl Contrall Ipari Informatikai Kft. néven szerepel. De nem csak a névváltoztatás hozott markáns változást a több díjjal elismert vállalkozás életebe: profiltisztítást hajtottak végre, így a következô években kizárólag a saját fejlesztésû ipari megoldásaik továbbfejlesztésére és értékesítésére fókuszálnak. HERBÁLY István ügyvezetô szerint névválasztásuk már ezt az irányt tükrözi.

— Idén 17 éves a vállalkozásunk, az elmúlt két-három évben az informatikán belül markánsan az ipari fejlesztések felé fordultunk. Korábban többféle projektben vettünk részt számos iparágban – bár akkor is domináns volt a gépipar –, azonban mintegy három éve alkottuk meg azt a stratégiát, amelyben a mûködésünkrôl letisztítottuk az összes felesleges sallangot, és csak az ipari fejlesztésekre, illetve az ehhez kapcsolódó termékekre kezdtünk el fókuszálni. A cég indulásakor még frappáns volt az RG Net név, jól is tükrözte az akkori tevékenység-palettánkat, viszont az új partnereink is még az internetes szolgáltatásokra asszociáltak, így szerettük volna egyértelmûsíteni, hogy már rég nem ez az irány.

A Contrall annak az ipar 4.0-s termékcsaládunknak a neve, amelyben termelés-irányítási rendszer, ipari terminálok, IoT-egységek is szerepelnek, ennek a termékcsaládnak a nevét vettük át cégnévként, mivel az utóbbi két-három évben már csak ennek a fejlesztésével és értékesítésével foglalkozunk. A névváltás mellett szólt az is, hogy a cég tulajdonosi struktúrájában komoly átalakulások történtek, így az új név egy új korszakot is jelent.

— Hogyan hat a mûködésre, illetve a partnerekkel való kapcsolatra a névváltozás?

— Nagyon friss a dolog, ezért még nincs sok tapasztalatunk ezzel kapcsolatban, még mi magunk is házon belül gyakran RG Netként hivatkozunk magunkra. Mivel évekkel ezelôtt bevezettük a Contrall márkanevet, aki a termelésirányítási rendszerünket használja, ezzel a névvel kerül kapcsolatba, ôk már ezt ismerik, ezért ez nem okoz fennakadást a mindennapokban. Többen visszajeleztek, tetszik nekik, hogy a nevünk-

ben is felvállaljuk az ipari informatikát, és ez azt is kifejezi, hogy a jövôben nem az egyedi fejlesztések határozzák meg a cég mûködését.

— A mûködési kör letisztulása, a névváltozás tudatos döntés következménye vagy így hozta az élet?

— Ez teljesen tudatos irányváltás a részünkrôl. Mintegy nyolc éve készítünk átfogó céges stratégiát, amit folyamatosan frissítünk, ennek fontos része volt a portfólió tisztítása, illetve azoknak a fókuszoknak a megtalálása, amiben igazán jók vagyunk, és amivel foglalkozni szeretnénk. Együtt dolgozunk egy tanácsadó céggel, amely a stratégia megalkotásában segít, de a döntéseket a cégvezetés hozza meg.

— Miként alakult a vállalkozás mûködése az elmúlt években, például a koronavírus-járvány miként hatott erre?

— 2018-tól 2019-re mintegy egy 2030 százalékos növekedést tudtunk produkálni, akkor kezdtük teljes gôzzel forgalmazni a Contrall termékcsaládot. Ez egy jelentôs elôrelépés volt, bizakodók voltunk a jövôt illetôen. A koronavírus azért jött rosszul számunkra, mert legin-

kább a gépiparban dolgoztunk, a közvetett autóipari beszállítók, a partnereink igen megérezték a vírus hatását, így 2020-ban nagyon nehézkes volt az új projektek indítása. Biztató viszont, hogy 2021-re gyakorlatilag visszatértünk a 2019-es bevételi szintre, ez nagyban köszönhetô annak, hogy meg tudtuk határozni, hogy mit szeretnénk elérni ezekkel a termékekkel. A helyzet tanulságaként a korábbinál sokkal diverzifikáltabb partnerportfóliót építettünk fel, hogy ne legyünk kiszolgáltatva egy iparágban bekövetkezô változásoknak. Így több könnyûiparban, élelmiszeriparban mûködô partnerrel gazdagodtunk az elmúlt idôszakban. Látható, hogy a termelôcégek olyan technológiákat keresnek, ami képes az emberi munkaerôt helyettesíteni, illetve az automatizálás visz elôre, így a felszabaduló munkaerôt más feladatokra tudják foglalkoztatni. A megoldásaink ezt a trendet támogatják.

— Hogyan tervezik a jövôt, merre fog fejlôdni a Contrall?

— Hároméves stratégiát határoztunk meg, mivel olyan sebességgel változik a világ, illetve a technika, hogy nem is lehet hosszabb távra elôre látni. A jelenlegi termékportfólió továbbfejlesztése és értékesítése a cél, ezekhez rendeltünk konkrét számokat. Szeretnénk létszámban is és árbevételben is növekedni, illetve külföldi piacokra lépni a megoldásainkkal. A négy innovációs díjjal kitüntetett Contrall Vision termékellenôrzési rendszerünkre külföldrôl is komoly érdeklôdés mutatkozik, így nyitunk a világpiac felé is.

K.T. HERBÁLY ISTVÁN

21

22

„BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN"

Dél-Dunántúli Gazdaság

DR. KÉRI ISTVÁN „EGYEDÜL NEM MEGY” Négy ciklusban volt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke dr.

KÉRI ISTVÁN, aki testközelbôl figyelte a vállalkozások mûködését. Mitôl lett sikeres az egyik és mitôl kevésbé a másik, mire van szükség a sikeres vállalkozáshoz? – tettük fel a kérdést a kamara tiszteletbeli elnökének, akivel a hálózatosodás, a kapcsolódás elônyeirôl is beszélgettünk.

— Egy vállalkozó számára vannak olyan tényezôk, amelyek alapvetôek a vállalkozás tartós életképességének fenntartásához. Ilyenek pl. az önismeret, a rugalmasság, az elhivatottság, a kooperativitás, az információszervezés, a változásmenedzselés, és az, hogy el tudja dönteni: a folyamatok mely szakaszában legyen tanuló és melyikben tanító. A külsô hatások egyre összetettebbek, és azt a dalból is tudjuk, hogy „egyedül nem megy”.

— Ön a munkássága alatt többször hangsúlyozta a tudásalapú gazdaság kiépítésének fontosságát.

Hogy látja, ebben megtalálták-e helyüket a vállalkozások?

— Négy, egymástól szakmailag is távol álló munkahelyem volt. Dolgoztam nagyvállalatoknál és államigazgatásban is. Mindig a váltások után kellett megszerezni az elméleti alapokat, így nem véletlen, hogy életem során 32 évet töltöttem vizsgaköteles oktatásban. 1982-ben kerültem a Magyar Kereskedelmi Kamarához regionális titkári funkcióba.

Négy ciklusban voltam a PBKIK elnöke. A terület- és a gazdaságfejlesztés feladatai helyi, regionális szinten késôbb kiegészültek országos hatáskörrel az MKIK nemzeti fejlesztési ügyekért felelôs alelnöki funkcióból eredôen. A kkv-szektor mûködése innentôl makrószintû vizsgálatok tárgyává vált. Amikor 1999-ben hozzájuthattunk regionális adatokhoz, akkor teljes körû gazdasági elemzéssel segítettük a vállalkozók eligazodását, az EUcsatlakozás elôkészítését. A következô 10 év adatait már maga a cím is minôsíti: „HONNAN? UGYANODA!” Vállalkozni már a nyolcvanas évektôl lehetett nálunk. A rendszerváltás csak rövid ideig keltette azt az érzetet, hogy

jön a piacgazdaság és kiteljesedhetnek az egyéni kreativitások, a magántulajdon mûködtethetôségének ösztönzô ereje. Ehelyett az ambiciózus vállalkozókat „cunamiként” söpörte el a privatizáció kontraszelekciós hatása, majd a külföldi tôkepiac felforgató tevékenysége. Úgy tûnt, mintha az államszocializmust az államkapitalizmus váltotta volna fel.

Ennek tudatromboló hatása évekre visszavetette a szerves fejlôdésbe vetett hitet. Csak a rövidtávú ügyeskedésben bízhattak. A kkv-k az üzleti kapcsolataikat nem a környezetükkel, hanem az ország másik felében lévôkkel fejlesztették. Kialakult egy érdekes értéklánc: ná-

lunk az alvállalkozók alvállalkozói alvállalkoznak. A mértékadók gyakorlatából fakad a mértéktartók szemlélete.

— A PBKIK számos lehetôséget kínált/kínál az üzleti kapcsolatépítésre, a hálózatosodásra, elég csak a klaszterek szervezésére gondolni. A vállalkozások jelentôs része még ma is a magányos harcos útját járja. Milyen elônyei vannak a közösséghez való kapcsolódásnak?

— Miután a megye elvesztette nagyvállalatait, kiteljesedett a globalizáció mint a gondolkodás forradalma. Itt nincs egyéni, csak csapatverseny. Jelmondatunk lett: elôbb változz, és csak utána változtass. Ennek a kamarai törvénymódosítások, az infokommunikáció felpörgése, a forráshoz jutás nehézségei, a pragmatikus tudástranszfer megteremtése, az innovációs nyomás, a kényszervállalkozások sokasága voltak az indokai. Hogy segíteni tudjunk, üzleti szemléletû kamarát kellett szervezni, projektköltségvetéssel, ami többfajta innovációt elindított. Az innovációhoz egymástól gyökeresen eltérô gondolatok találkozása kell. Ezzel kezdôdött a klaszterek szervezése, amelyek közül többen nemzetközi minôsítést szereztek. Öt év után 19 klaszter alakult, 718 vállalkozással, 230 milliárd Ft összárbevétellel.

Mi a nagy vállalatok hiánya miatt a hálózatszerû mûködést próbáltuk meg, mivel ez stabilizál és a hierarchia tekintélye, valamint az éles piaci verseny közé helyezi a tagokat. A kkv-k külpiacra juttatásához elôbb kamaránkat kellett ismertté tenni Brüsszelben. A tudásalapú gazdaság gôzerôvel halad, csak a költségei még jobban differenciálják a vállalkozásokat. A hosszú távú sikerek megalapozója a szellemi tôke, amit folyamatosan meg kell újítani. A szükséges szellemi kapacitás tartós tulajdonlását kevés gazdasági társaság engedheti meg magának.

Nem csekély jogdíjak mellett lehet kapcsolódni az üzletszerzés lassan nélkülözhetetlen formájához. A szellemi és a vállalkozói tôke helyi kapcsolata minimális, inkább a távolabbiak a jellemzôk. A kamara közösségéhez tartozás idôtálló. Emellett számtalan civil szervezetet hoznak létre vállalkozásaink, amelyek különbözô szintû kohézióerôsítô elemekként jelennek meg. Ez is bizonyítja, hogy a munka eredménye nem mindig ott látható, ahová terveztük.

K.T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

JÁVORKA ZSOLT „A MOTOROZÁS TELJESEN MÁS KÖRNYEZETBE HELYEZI AZ EMBERT” A szabadság iránti vágy, a napi mókuskerékbôl való kilépés, no meg a praktikum is a motorozás felé hajtotta JÁVORKA Zsoltot, a IT-szolgáltatással és gépiparral foglalkozó Net’96 Kft. ügyvezetôjét. A hoszszabb távú motoros túrák mellett aztán megérkezett a biciklizés is az üzletember életébe, utóbbi már a test karbantartását is célozza, hiszen a rengeteg irodában, autóban eltöltött idô után az ember a szabadba vágyik.

— Gyerekkoromban nem engedték a szüleim, hogy motorom legyen, úgyhogy 30 éves koromban szereztem nagymotorra jogosítványt. Az elsô motoromat, egy 50 köbcentis robogót azért vettem, mert a városban folyó építkezések miatt ezzel lehetett célszerûen közlekedni Pécsett. Informatikus vállalkozóként még monitort is szállítottam azzal a kismotorral. Aztán amikor elôször vittem szervizbe, mondták, hogy egy kicsit fel lehet tuningolni. Így szép fokozatosan emelkedett a motorjaim teljesítménye. Amikor már lett egy nagyobb gépem, elkezdtem az országban, illetve a környéken túrázgatni, és megismerkedtem valakivel, aki megtanított nagyon jól motorozni. Ez egy másfajta szemléletet vitt ebbe a tevékenységbe.

Nagyon szeretem Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina felé venni az irányt, mint ahogy Ausztria felé is.

— Mi a vonzó a motorozásban?

— A legfontosabb a szabadságérzés, és az, hogy a motorozás teljesen más környezetbe helyezi az embert. Aztán a teljesítmény, a sebesség, a gyorsulás. Azt mondják, az motorozik, akinek nincs pénze sportautóra. Fontos az adrenalin, illetve az, hogy fantasztikusan kikapcsol. Persze ehhez a tevékenységhez megfelelô tudatosság szükséges, hiszen ott és akkor teljesen a motorozásra kell koncentrálni. Elôfordult már velem, hogy Orfûnél visszafordultam, mert úgy éreztem, nem tudok kilépni a mókuskerékbôl, folyamatosan máshol járt az agyam, így pedig nem szabad nyeregbe ülni. A motorozásnál nagyon észnél kell lenni.

— A motorozás magányos idôtöltés?

— Jellemzôen kétszemélyes elfoglaltság, általában a társammal megyek túrázni. Amikor a jelenlegi párommal, egy háromgyerekes anyukával megismerkedtem, hallani sem akart a motorozásról, hiszen az veszélyes és sokan meghalnak általa. De az eltelt idô alatt szép lassan megszerette, számos túrát tettünk meg együtt, volt, hogy motorral mentünk nyaralni is.

— Hogyan kell fölkészülni egy hosszabb túrára, akár fizikálisan, akár mentálisan?

— Inkább mentálisan kell ott lenni, mint fizikailag, bár az igaz, hogy a három-négy napos túra után fáradtabban érkezünk meg, mint ahogy elindultunk. Ám ez egy teljesen másfajta fáradtság, mint ami a munkából adódik, ez fantasztikusan feltölt.

— Mit lehet megtanulni a motorozás által, amit a munkájára vagy az életére is át tud ültetni?

— Az összpontosítást. Azt, hogy minden apró részletre oda kell figyelni, mindig meg kell találni azt az utat, ahol tovább lehet menni és biztonságosan

haladni. Nem azt kell figyelni, hogy a szembejövô autó kirakta az indexet, érezni kell vagy átlátni, hogy tényleg be fog-e kanyarodni, mert ha nincs meg ez a képesség, az veszélyes lehet. Az összpontosítás mellett a már említett tudatosságot is a motorozás által tanultam meg. Illetve fontos, hogy legyünk tisztában az erôforrásainkkal, a nagyobb teljesítményû motor biztonságot ad, még ha nem is használom ki maximálisan a lehetôségeit. Hogy legyen erôtartalék, mint ahogy az üzleti életben is képezünk pénzügyi tartalékokat, hogy ha baj van, akkor legyen mihez nyúlni.

— A motorosok sokszor nagyobb társaságba szervezôdnek, ezek a kapcsolódások pedig akár az üzletépítésben is segíthetnek, nem?

— Volt egy társaság, amelyhez tartoztunk, ennek már csak néhány tagjával járunk túrázni. Én nem szeretem összemosni a szabadidôt és a munkát, a munka számomra teljesen más, mint a magánélet.

— A motorozás után pedig megérkezett az életébe a biciklizés.

— Volt egy országúti biciklim, de a magyar útviszonyok miatt azt veszélyesnek találtam, így a pandémia idején, amikor a korlátozások miatt amúgy sem lehetett sehová sem menni, vettem egy elektromos biciklit. Ezzel bátran mehetek az erdôbe is. Ugyan most tél van, de már idén is többször felültem rá. Ezzel jobban be tudom osztani az erômet, de ugyanúgy el lehet fáradni, mint egy másik biciklivel.

— Élményben mi a különbség a motorozás és a biciklizés között?

— A motorozás az egy hosszú távú utazás, a biciklizés meg maximum 3-4 óra. Van, hogy egyedül megyek, van, hogy a párommal, a Mecsek közelsége roppant nagy elôny, viszonylag egyszerû és jó utakat lehet találni.

— A biciklizésben mi a motiváció?

— Elsôsorban a test karbantartása, szeretnék némi súlyt leadni, illetve a fitten tartás igénye. Ez megint csak másfajta fáradtság, mint a munka, emellett teljesen kikapcsol a napi mókuskerékbôl.

K.T.

23

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

ˇ KOTEK TAMÁS – SKODA ENYAQ iV A gazdasági társaságok, vállalkozások környezetvédelmi problémáinak hatékony és szakszerû megoldásával, gazdaságilag optimális kezelésével, valamint teljes körû környezetvédelmi, vízgazdálkodási és víztechnológiai tervezési, valamint kivitelezési feladatokkal foglalkozó Öko-Trade Kft. környezetmérnöke, KOTEK Tamás az ˇ AutóCity SKODA márkakereskedéséˇ nek elektromos autóját, a SKODA ENYAQ iV-t próbálta ki.

— Kedvelem az elektromos autókat, és lehet, hogy meglepô lesz, amit mondok, de elsôsorban nem is azért, mert nulla az emissziójuk. A fô ok, hogy igen tetszenek. A korai modellek kivételével nagyon jól mutatnak, a formatervük is tükrözi, hogy a kor csúcstechnikája van ˇ ezekben az autókban. A SKODA ENYAQra is igaz ez. Szép az autó, még úgy is kiemelkedik az utcaképbôl, hogy a tesztautó nem kapta meg a nagyon látványos, megvilágított hûtôrácsot. Az ENYAQ méreteit jól eltalálták, nem akkora hegyomlás, mint a nagy SUV-k, de mégis van tekintélye, és a formai trükkök miatt egészen sportos az autó. Mindenütt apró izgalmas részleteket találni, szerintem az új tulajdonos a vásárlás után hónapokkal is felfedez majd újdonságokat a karosszérián. Az egyik kedvencem az A-oszlop tövében levô dekoráció, elegánsan csempész SUV-hangulatot a vonalakba.

— Azért egy környezetmérnök számára biztosan fontos az emissziómentes közlekedés is.

— Természetesen az. Az elektromos autók lokális kibocsátása nulla, ami na-

gyon fontos a lakókörnyezetünk szempontjából. Ráadásul ezt sokan csak a kipufogógázokra értik, de nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy egy szinte néma elektromos autó zajszennyezése is minimális, és a fékezésekkor a fékbetétekbôl is jóval kevesebb fékpor kerül a környezetbe, valamint a szervizek során is kisebb a környezeti terhelésük.

Nyilván komplexen kell kezelni a kérdéskört, mert az akkumulátorok gyártása, újrahasznosítása is számít, de abban biztos vagyok, hogy a környezetünk szempontjából az ENYAQ mindenképpen elôrelépés.

— Az utastérben is látszik, hogy elektromos az autó?

— Az ENYAQ weboldalán láttam, hogy különféle utastéri hangulatokból le-

het választani. Valóban olyan a beltér, mintha egy elegáns nappaliban, loungeban vagy modern lakásban ülnénk. A kényelem is hibátlan, de azt hiszem, egy ˇ Skodában magától értetôdô, hogy mindenütt bôséges a tér. Az elrendezés is remek, a kormány mögötti pici mûszer nekem nagyon tetszik. Érdekes, hogy elsôre túl nagynak tûnt a középsô tablet, de néhány kilométer után már megszoktam a méretét. Az anyagok finomak, és az is ˇ roppant rokonszenves, hogy a Skoda mindenütt megújuló anyagokat használt, és ezek gyártása során is odafigyeltek a környezetre. Egyetlen olyan részletet találtam, ami nekem nem illik a képbe, a belsô ajtóbehúzók kialakítása és anyagválasztása túlságosan puritán lett. ˇ — A Skoda neve mára összeforrt a racionalitással.

— Ismerem a Simply Clever szlogent, és meg is néztem az ablakmosó folyadék betöltônyílásának sapkáját. Valóban remek ötlet, ahogy tölcsérré alakul és így nem folyik mellé a folyadék. Az esernyô, a jégkaparó, a palack egykezes kinyitását segítô pohártartó is nagy ötlet, de ezektôl eltekintve is nagyon racionális autó az ENYAQ. A térkínálatot már említettem.

Az, hogy a formaterv nem korlátozta a teret, mindenképp szimpatikus. Elöl és hátul is remekül el lehet férni, és a csoˇ magtér is SKODA-tól megszokottan hatalmas. Nagyon tetszik a középkonzol indukciós telefontöltôje, ahová két telefont is be lehet tenni. Látszik az összes tároló-

ˇ AutóCity SKODA Pécs ● 7630 Pécs, Schroll J. út 3. ● Tel.: 06 72/550-500

AUTÓTESZT rekeszen, hogy átgondoltan alakították ki ôket, valóban elférnek az apróbb tárgyak, palackok. Ügyes a kalaptartó kialakítása, és a csomagtérpadló alatti tárolórekesz esetén is a jó használhatóságot tartották szem elôtt.

— Sokáig vártunk vele, de nem kerülhetjük ki a kérdést, hogy megy az ENYAQ? — Nincs az elektromos autóktól megszokott roppant vehemens gyorsulás, inkább egy nagyon jól motorizált családi autó benyomását kelti. Azt hiszem, ez szándékos volt a gyár részérôl, nem is illene az autó jellegéhez, és valljuk be ôszintén, nincs is szükség a mindennapokban a 8,5 másodperces gyorsulásnál sokkal jobbra. Az elektromos hajtásból fakadó azonnali maximális nyomaték viszont mindig jelen van, és ez annyira hatásos, hogy a valós nyomatékadatnál sokkal többre tippeltem volna, annyira nagyot

tol az autó, ha lenyomjuk a jobb oldali pedált. Mert, ugye a gázadás szó itt már nem lenne megfelelô... A legfontosabb, hogy jó vezetni az ENYAQ-ot, élmény vele a közlekedés. A fogyasztás is érdekes kérdés. Nekem, új elektromos autó használóként még a hatótáv volt a legfontosabb. Pedig a tesztautó 500 kilométeres hatótávja ezt nem indokolja, az meg fôképp nem, hogy egyenáramú töltôrôl 55 perc alatt 5-rôl 80 százalékra tölthetô az akku. A legnagyobb kapacitású töltôvel mindez 38 percig tart, ami egy megfelelôen kiépített töltôhálózattal már szinte nem is igényel majd kompromisszumot.

Visszatérve a fogyasztásra, szürreális volt, hogy a TV-toronyig autózva, majd onnan visszagurulva a városba, a kocsi az indulásnál nagyobb hatótávot jelzett, tehát szinte „ingyen” mentünk fel a Mecsekre.

Az biztos, hogy egy elektromos autó átalakítaná a vezetési stílusomat, és a tudatosabb vezetéssel még többet tennék a környezetért.

— Az elektronikai kiegészítôk közt is volt, amin meglepôdött.

— Már az autó személyre szabhatósága is lenyûgözô, szinte minden paraméter állítható. Ezeket nyilván nem napi rendszerességgel módosítjuk, de jó, hogy a saját stílusunkhoz szabhatjuk az ENYAQ-ot. A vezetôprofilok közt is éreztem a különbséget, komfort állásban érezhetôen puhább lett az autó, sport üzemmódban pedig harapósabb és direktebb. Az igazán nagy innováció szerintem a navigáció adatait és a kameraképet használó tempomat és figyelmeztetô rendszer. Nagyon tetszett, ahogy a városba érve az autó lecsökkentette a sebességet 50-re, az pedig meghökkentô volt,

Dél-Dunántúli Gazdaság

hogy a körforgalom elôtt idejében jelezte, hogy vegyem le a lábam a jobb oldali pedálról. Ezek ismét csak olyan energiafelhasználást csökkentô módszerek, amelyekkel végsô soron a környezeti terhelést csökkentjük.

— Összességében milyen benyoˇ mást tett önre a SKODA ENYAQ? — Autóként, elektromos autóként és a jövôt meghatározó fejlesztésként is remek jármû. Aki „csak” egy családi vagy céges használatra megfelelô jármûvet keres, annak is megfelelô választás. De remek autó azok számára is, akik tenni akarnak a környezetért és ehhez keresnek egy szinte kompromisszummentes elektromos jármûvet. Persze a gazdasági szempontok is fontosak, egy saját napelemes rendszer mellett a zöld rendszámból adódó elônyökkel az ENYAQ gyorsan megtérülô beruházás is lehet.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI Akkumulátor kapacitása: 82 kWh Max. teljesítmény: 204 LE (150 kW) Maximális nyomaték: 310 Nm Csomagtér: 585 l Maximális sebesség: 160 km/h Gyorsulás 0–100 km/h: 8,7 s Átlagfogyasztás: 18,1 kWh/100km Hatótáv (WLTP): 537 km Alapár (Enyaq iV 50): 15 293 340 Ft A fontosabb alapfelszerelések: „FRONT ASSIST” – környezetfigyelô, „KESSY GO” kulcsnélküli indítás, „LANE ASSIST” - sávtartó rendszer, akkumulátortöltô kábel - AC / Mode 3, ESC - elektronikus stabilitásvezérlés, LED lámpák, „SmartLink” vezeték nélküli funkció, közlekedési táblák felismerése, rádió 10” érintôképernyôs kijelzôvel, állóhelyzeti fûtés és szellôztetés, automata klímaberendezés „Climatronic”, tempomat + sebességhatároló

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

FELVETT TAG / MELÓ-DIÁK

FELVETT TAG

MAVASZK: TANÁCSADÁS ÉS OKTATÁS A VÁLLALKOZÁSOK MINÔSÉGI MÛKÖDÉSÉÉRT Termeléssel foglalkozó partnereik munkahatékonyságát egyrészt minôségirányítási és termelési rendszerek kiépítésével, illetve auditra való felkészítéssel növelik, másrészt a hiánypozíciókra képeznek szakembereket – így foglalható össze röviden a pécsi székhelyû Magyar Vállalkozás Alapú Szakképzô Központ (MAVASZK) tevékenysége. A vállalkozás ereje a szakmai tapasztalatban, illetve a minôségszemléletben rejlik. Tagjai iparban dolgozó szakemberekként évtizedes tudást halmoztak fel, amelyet ügyfeleik fejlesztésére fordítanak: tanácsadó cégükkel, az MPSD-vel építettek már ki vállalat-irányítási rendszert, menedzseltek LEAN alapú cégprofilváltást, és számos alkalommal készítettek fel auditra vállalkozásokat. Minôségszemléletük alapja pedig a tanulás: a vállalkozások jövedelmezôbbé tételéhez naprakész tudással kell

rendelkezniük, melynek a tapasztalat mellett az önképzés a másik forrása. Nem véletlenül foglalkoznak maguk is szakemberképzéssel: oktatási cégükben, a MAVASZKban a legkorszerûbb tanításmódszertannal, gamifikációs és szimulációs eszközökkel dolgoznak.

Termelési és autóipari képzéseik mellett irányítási szabványokat, LEAN-t, projektmenedzsmentet, méréstechnikát, illetve kontrollingot oktatnak. A képzésen kívül ugyanakkor komplex szolgáltatással is tudnak segíteni: a kiválasztástól a képzésen át a beillesztésig menedzselik az új munkaerôt. Nagy hangsúlyt fektetnek az embe-

Elkészült a Meló-Diák 2022-es Nagy Diákmunka Körképe A diákok örülnek az szja-mentességnek, és az 1150–1500 forintos órabéreket keresik. KESERÛ Dénes, a Meló-Diákot is magában foglaló Viapan Group pécsi kirendeltségvezetôje beavatott minket az immár hagyományos diákmunka-kutatás legfrissebb eredményeibe.

A Meló-Diák több éve kutatja a diákok munkavégzési preferenciáit, az általuk megkívánt órabéreket és az aktuális diákmunkatendenciákat.

A Meló-Diák 2297 fô részvételével egy átfogó, országos, reprezentatív felmérést végzett el 2021. november 15-e és december 15-e között. A kitöltô diákok kb. 80%-a már dolgozott, vagy jelenleg is dolgozik az iskolaszövetkezettel. A kutatással az volt a cél, hogy reális kép szülessen a fiatal generációk munkavállaláshoz való viszonyáról, illetve az aktuális új évi változásokkal kapcsolatos ismereteikrôl.

ri tényezôkre: soft skilleket támogató képzésekkel, tréningekkel támogatják partnereinket. Iparági szempontból meglehetôsen széles spektrumon mozog a vállalkozás: partnereik között autóipari beszállító, építôipari, fémipari, gépipari és villamosipari profilú cégek is találhatók.

— Miért csatlakoztak a kamarához? Mit várnak, illetve önök mit tudnak nyújtani az üzleti közösség tagjainak?

— Fontosnak tartjuk, hogy segítsük a baranyai gazdasági közösséget, ezért csatlakoztunk a kamarához – mondja BÉDA KÁROLY ügyvezetô. — Az eddigi tapasztalatunkkal nagymértékben tudjuk segíteni a baranyai vállalkozásokat, ennek megfelelôen kontrollált formája ez a gazdasági közösség. Fejlôdô vállalkozásként ugyan meg kell küzdenünk a mindennapi mûködés menedzselésével, de a jövôben mindenképpen szeretnénk több energiát fordítani a PBKIK közösség támogatására.

Keserû Dénes pécsi kirendeltségvezetô elmondta: a 2022-es kutatás fô eredménye, hogy a diákok 40%-a a minimálbér emelkedésének és az szja-mentességnek köszönhetôen szeretne több diákmunkát vállalni, mint eddig.

A diákok közel kétharmada már a jelenlegi minimálbérért is szívesen vállalna diákmunkát. A 20%-os minimálbér-emelkedéshez még hozzáadódik a személyi jövedelemadó mentessége, ami összességében jelentôs növekedést jelent a tavalyi bérszinthez képest. Ez pedig komolyan növeli a diákok motivációját.

Fontos, hogy a diákok körében nincsenek teljesen irreális elvárások: a Meló-Diák kínálatában is leggyakoribb 1150–1500 forintos órabéreket tartják elfogadhatónak.

A megkérdezett fiatalok háromnegyede helyes intézkedésnek tartja a 25 év alattiak (tehát a diákmunkában potenciálisan érintettek) szja-mentességét.

A megkérdezett fiatalok egyharmada szerint munkaválasztásnál a legfontosabb szempont a bérezés. Jelentôs részük emellett fontosnak tartja a munkahelyi légkört, a kollégák szakértelmét és a munkahely könnyû megközelíthetôségét.

A diákok fô motivációja a munkavállalás során a pénz- és a tapasztalatszerzés, valamint a függetlenedés. Általában autóra, jogosítványra, mûszaki cikkekre, utazásra gyûjtenek, illetve jellemzô még a megtakarítás is mint motiváció.

A megkérdezettek csaknem háromnegyede szívesen dolgozna iskola mellett is, azaz megdôlt az a felfogás, hogy a tanulók csak szünidôben elérhetôk. A cégeknek olyan hellyé kell válniuk, ahol teret kaphatnak a diákok – mondta Keserû Dénes, és a felmérés azt támasztja alá, hogy erre a fiatalok rá is szolgálnak.

PÁLYAORIENTÁCIÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Baranya megyei általános iskolák pályaorientációt támogató tevékenységei A pályaorientáció szerepe felerôsödött az elmúlt években. A mai gyorsan változó képzési és munkaerôpiaci viszonyok között már nem továbbtanulásról, pályaválasztásról beszélünk, hanem tudatos, megfelelô önismereten, adottságokon, motiváción, képzési- és munkaerôpiaci információkon alapuló életpálya-tervezésrôl és ennek segítésérôl, valamint olyan kompetenciák kialakításáról és szemlélet átadásáról, mellyel az iskolapadból kikerülôk rugalmasan képesek alkalmazkodni a munkaerôpiac kihívásaihoz. A kötelezô pályaorientációs napok, valamint a nyolcadik osztályosok körében végzett pályaorientációt támogató mérôeszköz alkalmazásának bevezetésével a pályaorientáció már nem csak egy üres szó az általános és középiskolás diákok számára sem. A vonatkozó jogszabályok alapján pályaorientációs támogatásokat is nyújtó intézmények és szolgáltatásaik egyre népszerûbbek a pedagógusok, a szülôk és a diákok körében.

Az állami, illetve az állam által finanszírozott vagy biztosított szolgáltatókon túl megjelentek továbbá a piaci alapon szolgáltatást nyújtó szakemberek és szervezetek is, valamint az elmúlt években több pályázati forrás is rendelkezésre állt az iskolák, egyetemek, szervezetek elôtt, melyek középpontjában a pályaorientáció állt.

A 2020/2021-es tanév tanítási évének vége elôtt 117 Baranya megyei általános iskola kapta meg e-mailben, elektronikus kitöltési lehetôséggel azt az összesen 14 kérdésbôl álló kérdôívet, mely a nyolcadik osztályos tanulók tudatos pályaválasztását, illetve annak iskolai támogatását volt hivatott felmérni. A kérdôív kitöltésének címzettjei az általános iskolák vezetôi, illetve pályaorientációért felelôs munkatársai voltak. A kérdôívet az általános iskolák mellett a megyei mentortanár-hálózat 18 munkatársa is megkapta. A megkeresésre és a kérdésekre 72 intézménytôl, munkatárstól érkeztek válaszok. Annak érdekében, hogy országos adatok, információk, vélemények is a kutatás részét képezhessék, az egyik közösségi oldalon található pályaorientációs szakembereket tömörítô csoportban is megoszttunk egy 10 kérdésbôl álló kérdôívet, melyet az ország különbözô területein tevékenykedô 19 munkatárs töltött ki. A kérdésekre adott válaszokból az alábbi eredmények születtek.

1. kérdés: A kitöltô beosztása A kitöltôk közül a legnagyobb csoportot a tanárok alkották (23 fô, 32%), ôket követik az intézményvezetôk, illetve az intézményvezetô helyettesek (21 fô, 29%).

A kérdôívet rajtuk kívül 12 mentortanár töltötte ki (17%) és 16-an (22%) a kérdésre nem adtak választ.

2. kérdés: Az iskola milyen típusú településen található?

A válaszadók közül huszonnégyen falusi, huszonegyen városi, tizenöten megyeszékhelyi és tíz fô községi iskolában dolgozik. A kitöltôk közül két fô nem jelölt meg településtípust.

3. kérdés: Az iskolában van-e pályaorientációs szakirányú végzettséggel rendelkezô munkatárs?

A kérdésre toronymagasan, a válaszadók 75%-a, azaz ötvennégyen válaszolták azt, hogy az iskolájukban nincs pályaorientációs szakirányú végzettségû munka-

társ. Kilenc iskolában dolgozik pályaorientációs tanár, háromban tanulási és pályatanácsadási pedagógus, ketten pedig nem válaszoltak. Hat válaszadó az egyéb kategóriát – illetve egy fô azt is választotta –, melyhez a következô megjegyzések kerültek: felelôs, POM továbbképzésen részt vevô, 3x30 órás pályaorientációs tanfolyam, szociális segítô, pályaorientációs konzulens, illetve „nem tudom”. Áttekintve a felvi.hu releváns szakjait, szakirányú továbbképzéseit, valamint az Oktatás Hivatal pedagógus továbbképzéseinek kínálatát, kijelenthetô, hogy van lehetôség szakirányú végzettséget szerezni, illetve elmélyedni a pályaorientáció és az életpálya-tanácsadás területeiben és részterületeiben. A pedagógusok számára, azt gondolom, hogy fontos lenne élni ezekkel a lehetôségekkel diákjaik szakszerû pályaorientációjának támogatása érdekében.

4. kérdés: Az iskolában mely kolléga foglalkozik pályaorientációval?

1. ábra: (lásd a következô oldalon)

A kérdésre több válasz is megjelölhetô volt, így a kérdésre összesen 89 db válasz érkezett. A legtöbb jelölést elért válaszlehetôséget (a végzôs osztályfônököket) a kitöltôk 39%-a, összesen húszan jelölték meg mint egyedüli választ és tizenöten más válaszaik mellett. Amennyiben az eredményhez hozzávesszük, hogy a második legtöbb jelölést elért válaszban is helyet kapnak a végzôs osztályfônökök (ezt a válaszlehetôséget tízen jelölték meg egyetlen válaszként és hatan más válaszaik mellett), egyértelmû, hogy a válaszadók iskoláinak túlnyomó többségében a nyolcadikos osztályfônökök vannak megbízva az osztályukba tartozó diákjaik pályaorientációs támogatásával.

Tizennégy-tizennégy választ kaptak a mentortanárok, valamint a kinevezett kollégák, és mindösszesen négy válasz (4%) érkezett arra, hogy az iskolában senki sincs megbízva pályaorientációs feladatokkal. A más munkatárs foglalkozik a pályaorientációval választ vagy az ezt a lehetôséget is választók a következô beosztásokat jelölték meg: tanár (kétszer is szerepel), felsô tagozatos osztály-

27

28

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÁLYAORIENTÁCIÓ

1. ábra: Az iskolában ki van megbízva a pályaorientációs feladatokkal?

A kérdésre a tisztán saját szervezésû szakmai napot a kitöltôk 15%-a, azaz tizenegyen, a külsôsökkel való együttmûködésben megvalósuló szakmai napokat 65%, azaz negyvenheten jelölték meg.

Tizenhárman mind a két lehetôséget megjelölték, egy kitöltô pedig erre a kérdésre nem adott választ.

A pályaorientációs szakemberek közül a kérdésre tizenegyen választották a külsôsökkel való együttmûködésben megvalósuló szakmai napokat, hárman a tisztán saját szervezésû szakmai napot és öten választották mind a két lehetôséget.

A válaszok alapján elmondható, hogy az iskolák döntô többsége igénybe vesz külsôs szakembereket, partnereket, közremûködôket pályaorientációs napjaik programjának összeállításához és lebonyolításához.

7. kérdés: Pályaorientációs napjuk rendezvényei milyen elemeket tartalmaznak?

fônökök éves munkaterv szerint és az intézményvezetôk, osztályfônökök és az igazgatóhelyettesek. A diákok pályaorientációjának támogatása nagyon összetett feladat. Nem szerencsés, ha egy pedagógus csak négyévente foglalkozik komolyabban ezzel a területtel. Nem valószínû, hogy rendelkezik naprakész információkkal, akár az iskolarendszer, fôleg a szakképzési rendszer változásaival, az iskolák típusaival, kínálatával, az aktuális munkaerôpiaci trendekkel. Nagyon sokat segítenek a vonatkozó jogszabályban kötelezôen elôírt tematikus pályaorientációs napok, melyek során a pedagógusok minden évben részesei pályaorientációs elôadásoknak, rendezvényeknek, programoknak. A legcélravezetôbb az lenne, ha minden iskolában állandó, kinevezett, szakirányú végzettséggel, képzettséggel rendelkezô szakember dolgozna mint pályaorientációs felelôs, tanácsadó.

5. kérdés: A kollégák közül vett-e részt bárki is az elmúlt 5 évben pályaorientációs témájú továbbképzésen, szakmai fórumon? Ha igen, a továbbképzés/ek, szakmai fórumok neve, szervezôje?

Erre a kérdésre ötvenhatan sajnos nem válaszoltak. Tizenegyen azt a válaszlehetôséget választották, hogy nem, öten pedig azt, hogy igen. A hármas kérdés kiértékelése során tizenöt akkreditált, pályaorientációs témájú pedagógus tovább-

képzést találtam, melyek elérhetôk a tanárok számára. Az elmúlt idôszakban Baranya megyében (és országosan is), több olyan pályázati projekt is megvalósításra került, melyek központi témája a pályaorientáció volt, ezek mindegyike tartalmazott célzott tájékoztatást, továbbképzést, fórumot, vagy konferenciát. Véleményem szerint a tanárok valószínûleg más témájú továbbképzést választanak maguknak a pályaorientációs témájúak helyett. Személyes tapasztalatom és pályaorientációs tanácsadó kollégáim tapasztalata, hogy az iskolákban tartott pályaorientációs szülôi értekezleteket, illetve a diákok számára szervezett pályaorientációs órákat és elôadásokat követôen a pedagógusok külön megköszönik az elôadóknak, a közremûködôknek az információkat. Sok pedagógus (ahogyan ez a kérdôív egyik válaszából is kiderült) a kamara elôadásaiból, kollégáitól szerzi meg a legfontosabb, illetve a legújabb pályaorientációs, valamint ehhez a területhez szorosan kapcsolódó információkat, ismereteket.

6. kérdés: A tanév rendjérôl szóló rendeletben meghatározott egy tanítás nélküli munkanapot, mely kizárólag pályaorientációs célra használható fel az iskola saját szervezésében, saját munkatársai által tartja, és/vagy a szervezésbe bevonnak külsôs szervezeteket, szakembereket?

A válaszok alapján a legtöbben a meghívott szakemberek által tartott elôadásokat, beszélgetéseket jelölték meg, melyet a tanárok által szervezett üzemlátogatások, illetve a szintén általuk tartott elôadások és beszélgetések követnek.

Egyéb lehetôségként megjegyzésre kerültek az alábbiak: ● középiskolák képviselôinek meghívása, segítségükkel szóbeli felvételi szimulálása, ● egyéni beszélgetések (alkalmasság), szituációs játékok, kisfilmek egyénenként a választott szakmára fókuszálva. ● pályaorientációs szülôi értekezletek az iskola szervezésében, a megyei középiskolák képviselôinek részvételével.

A pályaorientációs szakemberek válaszai alapján a külsô szakemberek által tartott gyakorlati foglalkozások érték el a legnagyobb pontszámot, melyet a külsô szervezetek által szervezett üzemlátogatások követnek. Ezt követik a meghívott vállalkozások, intézmények képviselôinek a bemutatkozása, illetve az osztályon belüli foglalkozások, majd a teljes felsô évfolyam számára szervezett foglalkozások, a meghívott középiskolás és az idôsebb diákok elôadásai, valamint az infokommunikációs eszközök segítségével megtekintett kisfilmek, videók lejátszása és az azokról történô beszélgetések.

PÁLYAORIENTÁCIÓ Amennyiben a szakemberek által a lehetôségekre adott válaszaik adatait összesítjük és csoportosítjuk az egyes szolgáltatástípusok szerint, úgy a következô eredményt kapjuk. A három legtöbbet jelölt elem gyakorisági sorrendben a következô: a gyakorlatias foglalkozások és osztálytermi elôadások, az iskolai foglalkozások, pályaorientációs órák és az üzemlátogatások. Ezeket követi az orientációs tesztek kitöltése, a pályaorientációs rendezvényekre történô utazások, az online szolgáltatások és a meghívott vállalkozások, intézmények elôadása.

Mind a két kérdôív válaszaiból és az elôzô kérdés kiértékelésébôl is az derül ki, hogy az iskolák és kollégáik keresik és élnek a külsô szakemberek, szervezetek segítségével pályaorientációs napjaik programjainak összeállításához és azok megtartásához, de ugyanakkor ki is veszik a részüket azokból. Nagyon fontos a pályaorientációs szervezetek marketingje és a pedagógusok nyíltsága is, hogy keressenek és tudjanak azokról a lehetôségekrôl, melyek akár ingyen is elérhetôk saját pályaorientációs feladataik megvalósításához és diákjaik pályaorientációjának támogatásához.

8. kérdés: Milyen, a tematikus pályaorientációs napon kívüli órákat, rendezvényeket tartanak, illetve szerveznek diákjaik, illetve szüleik számára?

Erre a kérdésre a kérdôívet kitöltôk közül 50-en nem adtak semmilyen választ. A beérkezett válaszok az alábbiak szerint alakultak.

A kérdésre két egyéb válasz is érkezett, melyek a következôk: ● Részt veszünk az iparkamara pályaorientációs szakmaismereti versenyein. ● A vírus immáron második éve nehezíti az online térbôl történô kimozdulást a gyermekek, illetve a szülôk számára.

Az erre a kérdésre adott válaszokból az derül ki, hogy elsôsorban az iskolai pedagógusok szervezésében, illetve közremûködésével valósulnak meg a tematikus pályaorientációs napon kívüli pályaorientációs órák, rendezvények.

A szakemberek a válaszaikban a külsô közremûködôk szolgáltatásait, támogatását emelték ki. Valószínûsíthetô, hogy ennél a kérdésnél minden válaszadó (a pedagógusok is és a szakemberek

Dél-Dunántúli Gazdaság

2. ábra: Milyen, a tematikus pályaorientációs napon kívüli órákat, rendezvényeket tartanak, illetve szerveznek diákjaik, illetve szüleik számára?

is) saját magából, intézményébôl, tevékenységeibôl, szolgáltatásaiból indult ki.

9. kérdés: Véleménye, tapasztalata alapján milyen tényezôk befolyásolják leginkább a tanulók pályaorientációját, illetve pályaválasztását? Az ön által megjelölt válaszok közül véleménye, tapasztalata alapján értékelje az iskolai osztályzásnak megfelelôen (erôsorrendben: 5-4-3-2-1) az 5 legfontosabbat.

A válaszok összesítése alapján a szülôk/gondviselôk véleménye érte el a legtöbb jelölést, melyet a szülôk gondviselôk iskolázottsága, valamint az elvárásuk követ. Kiemelkedô eredményt ért el továbbá a barátok/barátnôk véleménye, továbbtanulási szándéka és középiskolá-

ja is. A vélemények erôsorrendje a következô öt tényezôt hozta ki a pedagógusok szerint: a legerôsebb befolyásoló tényezô a szülôk/gondviselôk véleménye, melyet a szülôk/gondviselôk elvárása követ. Harmadik legerôsebb tényezô lett a szülôk/gondviselôk iskolázottsága, a negyedik a lakóhely (település és környezet), az ötödik pedig a barátok/barátnôk véleménye, szándéka, középiskolája. A legkevesebb jelölést (10 alatt) mint befolyásoló tényezô a következô lehetôségek kapták megfelelô jövôkép, megfelelô önismeret, tanulmányi lehetôségek ismerete, a médiumok, továbbá a nevelôkkel kapcsolatos lehetôségek, úgymint az iskolázottságuk, a vágyaik, elvárásaik, véleményük.

Feltételezésem szerint a felgyorsult világ, a rengeteg külsô inger és sok esetben az elmúlt évek járvány okozta válsága, vala-

3. ábra: Véleménye, tapasztalata alapján milyen tényezôk befolyásolják leginkább a tanulók pályaorientációját, illetve pályaválasztását?

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság mint az általános iskolás diákok életkora mind eredményezheti azt, hogy a tanulók nem rendelkeznek megfelelô jövôképpel, önismerettel és nyilván emiatt ezek nem lehetnek meghatározó befolyásoló tényezôk, pedig ezeken kellene hogy nyugodjon a tudatos életpálya tervezés, vagy legalábbis ezeknek kellene biztosítaniuk az alapját. A diákok legtöbbször a lakóhelyükhöz közel esô intézmények közül választanak és olyan továbbtanulási lehetôségeket, melyek azok kínálataiban szerepelnek. A médiumok tekintetében elmondható, hogy az általános iskolai tanulók más csatornákat néznek, mint amelyeken megpróbálják ôket a pályaorientációs szolgáltatók elérni, illetve, ha az adott médiumon meg is jelennek információikkal, kisfilmekkel, tájékoztatókkal, a diákok nem minden esetben fogadják be azokat. A fiatalok más nyelven értenek, mint a felnôttek, és csak arra kattintanak, csak azt olvassák el, csak azt nézik végig, ami érdekli ôket, ami valamiért számukra érdekes vagy fontos. A nevelôkkel kapcsolatos tényezôket a tanárok valószínûleg nem értékelték fontosnak vagy jellemzônek,vagy relevánsnak. Kakukktojásnak érzem a mindösszesen 7 jelölést elért „pedagógusok”-at, a tanároktól. Ezek szerint ôk úgy érezhetik, hogy nem igazán vannak, vagy nem igazán lehetnek befolyással a tanulóik pályaválasztására.

A szakemberek válaszainak összesítése alapján is szintén a szülôk/gondviselôk véleménye érte el a legtöbb jelölést, azonos pontszámmal a szülôk/gondviselôk elvárásával. Ezeket a válaszokat követi a barátok/barátnôk véleménye, továbbtanulási szándéka és középiskolája, és a tanulók tanulmányi átlaga. Az összesítésben szorosan ezen válaszok mögött találjuk a szülôk/gondviselôk vágyát és iskolázottságát, valamint a lakóhelyet. A vélemények erôsorrendje a következô tényezôket hozta ki. A szakemberek szerint a legerôsebb befolyásoló tényezô szintén a szülôk/gondviselôk véleménye, melyet a szülôk/gondviselôk elvárása követ. A harmadik legerôsebb tényezô lett a barátok/barátnôk véleménye, szándéka, középiskolája, a negyedik pedig a tanulmányi átlag.

A két körbôl érkezô válaszok gyakorlatilag összecsengenek. Mind a pedagógusok, mind a szakemberek a pályaorientációt befolyásoló legfontosabb tényezôkként a család és a barátok szerepét jelölték meg.

PÁLYAORIENTÁCIÓ 10. kérdés: Részt vettek-e akár fôpályázóként, akár csak partnerként vagy résztvevôként az elmúlt 5 évben pályaorientációs témájú pályázaton? Ha igen, milyen minôségben és melyiken/melyeken?

A kérdésre 64-en nemmel válaszoltak, 5-en pedig egyáltalán nem jelöltek meg válaszlehetôséget. Hárman válaszoltak a kérdésre igennel, közülük az egyik iskola fôpályázóként az EFOP-3.2.5-17 programban, egy másik pedig résztvevôként az EFOP-3.2.13-17-2017-00002 azonosítószámú, „Az alap- és középfokú iskolák pályaorientációs tevékenységét, kiemelten az MTMI készségeket és kompetenciákat támogató pályaorientációs szakmai módszertan átfogó megalapozása és fejlesztése” pályázaton vett részt.

11. kérdés: Követik-e az iskolából elballagott diákjaik további iskolai életútját, sikereit? Amennyiben követik, milyen módszerrel, eszközzel?

A válaszadók közel fele a kilencedik tanév végéig követi elballagott diákjai további iskolai életútját. 21%-uk egyáltalán nem követi. Ez a két válaszadói csoport így együtt 67%-ot tesz ki. Ha ehhez hozzáadjuk a diákjaikat kilencedik osztály elsô félévéig követô iskolákat, akkor azt mondhatjuk, hogy a baranyai iskolák több mint kétharmada maximum egy tanítási évig rendelkezik információkkal az elballagott diákjaik további tanulmányairól, sorsáról. Ez pályaorientációs szempontból azért is rossz, mert így az általá4. ábra: Követik-e az iskolából elballagott diákjaik további iskolai életútját, sikereit?

nos iskolák nem rendelkeznek tényleges és aktuális információkkal a középiskolákról, az ott folyó oktatásról és annak minôségérôl. Azt gondolom, ilyen információk nélkül nehéz, illetve nem biztos tudáson és benyomáson alapul az iskolai pályaorientációval megbízott, általában végzôs osztályfônökök tanácsa a hozzájuk forduló diákok számára a középiskolákról. A volt diákjaik életútját az elsô szakma, illetve érettségi megszerzéséig követô válaszlehetôséget a válaszadók mindössze 13%-a választotta.

Arra a válaszlehetôségre, hogy igen, egyéb idôpontig, végzettség, képzettség megszerzéséig, az alábbi válaszok érkeztek: ● Kis községben élünk. Ismerjük a szülôket és a tanulók is gyakran visszajárnak iskolánkba. ● Változó, gyerekfüggô, általában évekig van kapcsolatunk. ● Egyéb idôpontig, van, akit családalapításig, van, akit szakmaszerzésig. ● A középiskolai mentortanárok bevonásával, mert az iskolák nagy része már nem partner ebben. ● További iskolai/munkahelyi elhelyezkedésig. ● Mindaddig, amíg valamilyen formában nyomon követhetô az életútja.

Arra a kérdésre, hogy „Amennyiben követik, milyen módszerrel, eszközzel?”, a következô válaszok érkeztek. A válaszadók 58%-a válaszolta azt, hogy van kapcsolata a középiskolával, ahonnét kérnek visszajelzést a volt tanulóikról.

37% válaszolta azt, hogy a családon ke-

PÁLYAORIENTÁCIÓ resztül érdeklôdnek, találkoznak, beszélgetnek vagy e-mailben kérnek információkat. Egy válaszadó írta, hogy az osztályfônökök személyes kapcsolatain múlik, egy másik pedig, hogy visszahívással (élménybeszámoló, iskolabemutatás leendô iskolatársainak).

Az elért szakemberek közül tíz azt válaszolta, hogy az iskolák nem követik elballagott diákjaik további életútját. Öten válaszolták azt, hogy igen, az elsô (kilencedik tanév) elsô félévéig, hárman, hogy igen, az elsô (kilencedik tanév) év végéig, és egyvalaki, hogy igen, az elsô szakma/az érettségi megszerzéséig. A szakemberek által adott válaszok is megerôsítették tehát a baranyai iskolák körében felmért eredményeket.

12. kérdés: Mely szervezettel, szervezetekkel állnak kapcsolatban diákjaik pályaorientációjának támogatására?

A kitöltôk az alábbi szervezeteket az alábbi arányban jelölték meg:

Mind a két csoport válaszaiból kiderült és ezt örömmel nyugtáztam, hogy az iskoláknak a legtöbb és legszorosabb pályaorientációs együttmûködésük a területi kereskedelmi és iparkamarákkal van.

A szakemberek véleménye az alábbiakat tükrözi:

●

●

A kitöltôk az alábbi oldalakat az alábbi arányban ismerik.

●

Weboldal neve

51 49 46 26 16 16 15 14 7 6

Válaszok száma 52 25 24 21 14 9 2

A válaszadó pedagógusok a legfontosabb pályaorientációt is támogató szakmai oldalakat ismerik. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által mûködtetett baranyai pályaorientációs portál két országos portál után a harmadik, melybôl szintén kitûnik, hogy az iskolák ismerik és használják ezt az oldalt diákjaik pályaorientációjának támogatásában. A kamara által mûködtetett portálok a továbbtanulással, a szak- és felnôttképzéssel kapcsolatos legfontosabb információkat közvetítik a pedagógusok és az érdeklôdôk felé.

Szervezet neve Területi kereskedelmi és iparkamara Pedagógiai Szakszolgálat Szakképzési Centrumok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztály Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Oktatási Hivatal

Számomra nem különült el, hogy erre a tanévre vonatkoznak vagy régebbire az állítások némelyik kérdésnél, például ami eddig lehetett külsôs dolog, most belsôs lehetett csak.

Nagyon szeretjük az iparkamara által szervezett üzemlátogatásokat. Hasznosnak tartjuk a Szakmák Éjszakáját.

A vírushelyzet megnehezítette munVálaszok száma

www.oktatas.hu www.felvi.hu https://palyavalasztasbaranya.hu http://www.bmpsz.sulinet.hu www.kepzesbaranya.hu www.szakmavilag.hu www.pecsiszc.hu https://palyaorientacio.nive.hu/ https://ikk.hu http://ptekarrieriroda.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Hivatal Baranya Megyei Szakképzési Centrum Pedagógiai Szakszolgálat Baranya Megyei Kormányhivatal Új Patrónus Program Baranya Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Fôosztály, FIT Pécsi Tudományegyetem Karrieriroda

További érkezett válaszok egyéb nem megyei szervezetre: ● Tolna és Somogy megyei pályaorientációs szervezetek, Kaposvári Egyetem.

14. kérdés: Egyéb észrevétele, tapasztalata, véleménye a témában

13. kérdés: Mely pályaorientációt támogató honlapokat, illetve szolgáltatásaikat ismeri?

Szervezet neve

További érkezett válaszok egyéb megyei szervezetekre: ● rendôrség, családsegítô szolgálat, pályaorientációs szakemberek; ● középiskolák.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Válaszok száma 15 11 8 7 4 2

●

● ●

kánkat, illetve a volt diákjainkról sem kapunk tájékoztatást több középiskolából.

A kormány számtalan lehetôséget nyújt a szakmát választó diákoknak, aminek igen komoly motivációs ereje van, a kérdôívbôl ez kimaradt.

A felsorolt válaszok a digitális és jelenléti oktatásra is vonatkoznak.

Jó gyakorlat a szervezett üzemlátogatás, szeretik a gyerekek, sok információt kapnak.

Szakemberek véleménye: ● Az önismeretre, a tudatosságra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a továbbtanulási lehetôségek és a munkaerôpiaci viszonyok ismertetése mellett. ● Bizonytalanság, kilátástalanság, többségében nem nyitott hozzáállás, kötelezôen letudott feladat (igazgatók kimennek és bemutatják az intézményüket).

A kapott válaszok megerôsítik azt, hogy, akik kitöltötték a kérdôívet, komolyan vették és átgondolták az adott válaszaikat. Kiemelném, és egyetértek az egyik kitöltô pedagógus azon észrevételével, hogy az új szakképzési rendszer által biztosított motivációs tényezôkrôl, lehetôségekrôl (például az állami és rászorultsági ösztöndíjról, a duális képzésrôl, a szakképzési munkaszerzôdésrôl és az ahhoz

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság kapcsolódó juttatásokról, a pályakezdési juttatásról, valamint a két szakma és egy szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetôségérôl) nem esett szó a kérdôívben. Tapasztalataim alapján van egy társadalmi réteg, amely számára a szakképzésben tanulók számára biztosított állami ösztöndíj, a szakképzési munkaszerzôdéses juttatások komoly motivációs tényezôt jelentenek a továbbtanuláskor.

Szintén kiemelném és szintén egyetértek azon szakember véleményével, hogy a pályaorientációs munka és folyamat során kiemelt szerepe van a reális önismeretnek és a tudatosságnak.

A kutatás során az alábbi kérdésekre kerestem a választ 1. A pályaorientációs folyamatok eredménye és eredményessége mérhetô-e, és ha igen, miben és hogyan?

A pályaorientációs folyamat eredményeiként határozhatók meg az alábbiak: ● a sikeres felvételi, ● a bekerülés a középiskolába vagy az egyetemre, ● egy új munkakör betöltése vagy egy új munkaszerzôdés megkötése vagy például: ● az elvégzett középiskola, tanfolyam vagy felsôoktatási képzés, ● az érettségi, a szakmai bizonyítvány, a technikusi vagy a felsôfokú oklevél, egy új szakma vagy szakképesítés megszerzése, és ugyanígy eredménynek számít: ● a szakképzésben, vagy a gimnáziumban tanuló diákok, ● az egyetemi hallgatók vagy ● a felnôttképzésben részt vevôk, illetve ● az elhelyezkedettek számának az emelkedése.

Ezek közül több egyértelmûen mérhetô, kimutatható és országos statisztikákban fellelhetô (pl. KSH, KIR, SZIR, OH stb.), vizsgálható. Eredménynek számítanak továbbá, de mérésük vagy nehézkes vagy szinte lehetetlen például a következôknek: az iskolapadban, a tanmûhelyben, a duális képzôhelyen tanuló boldog tanulók, az egyetemi boldog hallgatók, a sikeres és elégedett munkavállalók, illetve vállalkozók, vagy az önmegvalósítás beteljesítésén dolgozó lelkileg egészséges felnôttek száma, aránya az egyes vizsgálható csoportokon belül.

PÁLYAORIENTÁCIÓ 2. A pályaorientáció területén mûködô szereplôk együttmûködnek-e egymással?

Megyei szinten a pályaorientációban közremûködô szervezetek és szakemberek, valamint az oktatási intézmények együttmûködnek egymással. Tapasztalatom alapján az elmúlt évek során kialakult és meghatározott lett az, hogy mely szervezet milyen pályaorientációs szolgáltatást nyújt az adott megyében és hogy mely szervezethez, szakemberhez, intézményhez milyen kérdésben, ki fordulhat.

3. Az iskolák és pedagógusaik, a szülôk és a diákok ismerik-e a pályaorientációt támogató szolgáltatókat és hozzáférnek-e a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, karriertervezéshez nélkülözhetetlen információkhoz (pl. középiskola-típusok, szakképzési lehetôségek, szakmák, felsôoktatási intézmények, felsôoktatási szintek, munkaerôpiaci információk stb.), illetve igénybe veszik-e az offline vagy online pályaorientációs szolgáltatásokat? Évrôl évre folyamatosan bôvül és nô a pályaorientációs szolgáltatásokat igénylô és igénybe vevôk célcsoportja és létszáma. A szakemberek és a szolgáltatók mindent elkövetnek azért, hogy szolgáltatásaikat a célcsoportjaik ismerjék (PR- és marketingtevékenység, online és offline cikkek, weboldalak, közösségi oldalak, kisfilmek, elôadások, riportok, rendezvények, játékok stb.). Mind a pandémia, mind a következô generációkhoz való igazodás miatt a pályaorientációs szolgáltatások egy része áttevôdött a virtuális, valamint az online világba. Örömmel írom, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara YouTube-csatornáján megtalálható összesen hat pályaorientációs elôadás nézettsége az elmúlt másfél év alatt meghaladta a 7500-at. A „Tanulj piacképes szakmát” elnevezésû lejátszási listánkon szereplô nyolc szakmabemutató kisfilmünk nézettsége pedig több mint 9000. Ezeken kívül két online szabadulószobás játékot is kínálunk általános iskolás diákok (virtuális üzemlátogatás 5-6. osztályosok, valamint rendhagyó pályaorientációs osztályfônöki óra 7-8. osztályosok) számára, melyekkel az elmúlt másfél évben közel 2000 diák játszott országszerte. Amit fontos figyelembe venniük a pályaorientáció támogatásában közremûködô sze-

A cikk az MKIK és a PBKIK között megkötött GFA-KA-ITM-12/2021/TK/15 számú támogatási szerzôdés alapján került megjelentetésre

replôknek, hogy a világ megváltozott, és olyan szolgáltatásokkal, melyekkel tíz, tizenöt, húsz éve vagy még régebben eredményeket lehetett elérni a fiataloknál, ma már nem olyan hatásosak, illetve hatástalanok. Fontos, hogy az alapinformációk átadásán túl a szolgáltatók a tudatosságot erôsítsék, az önismeretet és a személyes adottságokat állítsák a középpontba, hogy a szolgáltatások élményközpontúak legyenek, melyekben a diákok aktív fôszerepet játszanak és amelyek során személyes tapasztalatokra, élményekre tehetnek szert. A másik, hogy a szülôket jobban be kell vonni és ôket is az ô nyelvükön, az ô csatornáikon keresztül szükséges elérni, informálni és támogatni. A harmadik terület pedig, hogy az iskolai pedagógiai programokba, azon belül a különbözô tantárgyak oktatásának curriculumaiba bele kellene építeni az életpálya-tervezési és -menedzselési kompetenciafejlesztést.

4. Az iskolák követik-e elballagott diákjaik életútját és azokat megismertetik-e tanulóikkal, tanácsadásaik, tájékoztatásaik során figyelembe veszik-e ezen információkat?

Ennek a kérdésnek és problémának egy országosan egységes eljárásrend, illetve szabályozás kialakítása és bevezetése lenne a megoldása, mely magában foglalná az információ megosztását és visszacsatolását a középiskolák irányából az általános iskolák felé, valamint annak feldolgozását és megosztását a fiatalok és szüleik irányába.

A pályaorientáció mint kifejezés nem szinonimája a pályaválasztásnak. Az életút-támogató pályaorientációnak egy olyan központilag koordinált és államilag támogatott, életszakaszokon átívelô, pedagógusok, tanácsadó szakemberek, illetve pszichológusok által mûködtetett rendszernek kell lennie, melyben mind a köznevelésben, a szakképzésben, a felsôoktatásban, a felnôttképzésben részt vevôk, valamint az álláskeresôk, a pályamódosításban, pályakorrekcióban érintettek, továbbá az önmegvalósításban, kiteljesedésben támogatásra szorulók szakszerû segítséget kapnak. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakemberek bevonásával pályaorientációs szakmai mûhelyt alapít ezen célok elérésére, innovatív eszközök, módszerek, szolgáltatások kidolgozására, bevezetésére és fejlesztésére.

PIACSEK László Zoltán humánerôforrás-fejlesztési projektiroda vezetô

KÖLTSÉGCSÖKKENTÔ KAMARAI MOBILFLOTTA Kamarai Mobilflotta 1. csomag fô jellemzôi:

Kamarai Mobilflotta 2. csomag fô jellemzôi:

● havi 200 perc lebeszélhetôség (belföldi

● korlátlan belföldi beszélgetés (belföldi

hálózatban, az Európai Unión és az 1-es roaming díjzónán belül napszaktól függetlenül) ● ingyenes flottán belüli beszélgetés

hálózatba, az Európai Unión és az 1-es roaming díjzónán belül) ● elsô 40 db SMS ingyenes ● adatmennyiség: 7 GB

belföldön ● elsô 20 db SMS ingyenes ● adatmennyiség: 2 GB ● egy számjegyû percdíj

A hívószámokhoz rendelhetôk további mobil internetcsomagok, extra szolgáltatások, adatjegyek.

További információ: TÁLAS Csilla, TRÉNYI Viktória +36 20 251 9718 flotta@kereskedelmikozpont.hu

A Kamarai Mobilflottába rendezett kamarai regisztrációval rendelkezô vállalkozásoknak van lehetôsége belépni, már meglévô telefonszámmal vagy új elôfizetéssel.

A flotta használata telenoros telefonszámmal lehetséges, más szolgáltató esetén számhordozást kell intézni.

Céges rendezvények? Családi események? Ideális helyszín!

PÉCSI KERESKEDELMI KÖZPONT

Zsolnay terem (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.)

IGÉNYES BELSÔÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS Teljes technikai háttér: ☛ nagyon jó minôségû kihangosítás ☛ teljes audió-vizuális eszköztár ☛ sok pontos internet hozzáférés ☛ mobil szavazó rendszer ☛ 100 fôs szinkrontolmács-rendszer KLIMATIZÁLT A konferencia terem hangszigetelô, mobil falrendszerrel két kisebb teremre választható, de mindkét részben a felsorolt technika önállóan is alkalmazható. ÉTTEREM, BÜFÉ AKADÁLYMENTES ÉPÜLET

További információ: HERBERT GÁBOR 06 20 4423490 herbert.gabor@pbkik.hu