XXIV. évfolyam 3. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXIV. évfolyam 3. szám 2022. április 8.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

EGYÜTTMÛKÖDÉS!

A RÉGIÓ FEJLÔDÉSÉÉRT: PTE ÉS PBKIK w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

7. OLDAL

A FEJLÔDÉS NYOMÁBAN ÜZLETI LEHETÔSÉGEK GEORGIÁBAN

10. OLDAL

DDGK – ÚJ TAG: SOLAR FM KFT.

HOLCZER MIKLÓS

12. OLDAL

A HÓNAP ÜZLETEMBERE A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra

KARÁCSONY LÁSZLÓ ÉS HAMAR LÁSZLÓ 13. OLDAL

EGYEDÜLÁLLÓ MÓDON KÉPEZIK A TANULÓKAT

Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

SZÛCS ISTVÁN

„BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN!”

Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Címlapfotó: pixabay.com

AUTÓTESZT KATICS ÁKOS – Audi S7 Sportback quattro 28–29. OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

A RÉGIÓ FEJLÔDÉSÉÉRT EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁVAL Baranya megye és a régió gazdasági, társadalmi fejlôdése a XXI. században a tudásintenzív gazdaságon alapul. Ahhoz, hogy a digitális tudáson, az új technológiákon alapuló versenyképes szolgáltatások és termelôtevékenység kifejlôdhessen Pécsett, Baranya megyében és a Dél-Dunántúlon, a helyi iparnak be kell kapcsolódnia a negyedik ipari forradalom technológiai fejlôdési hullámába. Ehhez elengedhetetlen az egyetemi tudásbázis közös fejlesztése, az ipari forradalom technológiai kihívásait megoldó szakmunkások, technológusok, mérnökök, kutatók növekvô számú képzése és alkalmazása. Többek között ez is a célja a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), valamint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) között 2022. március 2-án kötött együttmûködési megállapodásnak, amely hosszú távon a régió életminôségének javítását, a prosperáló helyi gazdaság és társadalom létrehozását szolgálja.

Dr. SÍKFÔI TAMÁS, a PBKIK elnöke: Növekedjen az egyetemek gazdaságba való beágyazottsága A világban nemcsak színvonalban, hanem funkcióikban is jelentôsen eltérnek az egyetemek. A hazai finanszírozási modellben a magyar egyetemek sokáig elefántcsonttoronyban éltek, szinte semmilyen motivációjuk sem volt a tekintetben, hogy megfeleljenek valódi piacuknak. Így nagyon hosszú ideig nem a munkaerôpiac kihívásaira, az új mûszaki, tudományos trendek irányaira képeztek, hanem a legtöbb fejkvótát célozva minél egyszerûbb tömegképzéseket indítottak. Az egyetemek többsége az innováció és a kutatás, fejlesztés terén sem akart megfelelni a piaci igényeknek. Még jól emlékszem egy tudománynapi ünnepségre az akadémián, amikor a jelenlévô nagy vállalkozások teljes megdöbbenésére a regionális akadémiai bizottság elnöke azt fejtegette, a tudománynak semmilyen köze sincs a gazdasághoz, és ez így is van rendjén. Eközben pl. az amerikai egyetemek gazdaságba való beágyazottsága igen nagy mértékû, hatalmas bevételekhez jutnak vállalati megrendelések kapcsán, és a jövôjük nagyban függ attól, a piac miként értékeli az általuk képzett szakembergárdát. Az egyetemi modellváltás elvileg ezt a hatalmas fordulatot hivatott megalapozni, hogy sikerül-e a mostani módszerekkel, még kérdéses.

Az aláírás: Rabb Szabolcs, Decsi István, dr. Síkfôi Tamás és dr. Miseta Attila

Mindenesetre a pécsi egyetemen is már láthatók azok a halvány jelek, hogy megpróbálnak kapcsolatot teremteni a helyi gazdasággal is. De az egyetemi vezetôk jól tudják, a valós átalakuláshoz igen nagy belsô ellenállás leküzdése árán hosszú, rögös út vezet. Arról is szót kell ejtenünk, a térség felemelkedését szolgáló egyetemi-gazdasági közeledésben bizony a helyi vállalkozások többségének is fel kell nônie a feladathoz. A legtöbb vállalkozás igen halovány innovációs folyamatokkal rendelkezik, a K+F tevékenységrôl már nem is beszélve. Van mit tennünk közösen, de innen szép nyerni.

RABB SZABOLCS, a PBKIK fôtitkára: Legyünk ôszinték! Közös érdekünk, hogy a pécsi egyetem szolgálja a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetét. Kamaránk számára a gazdaság a fókusz, így a vállalkozások és a kamara céljai között is elsôdleges prioritással szerepel a PTE mint a helyi gazdasággal szorosan együttmûködô, a gazdaság számára értékes fiatalokat képzô tudásközpont. A megváltozó gazdasági-kutatási és finanszírozási környezetben olyan stra-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A PTE érdeke: ● Hatékony innovációs szolgáltatások, innovációs kooperációk – a gazdasági igényekre építve. ● Nyílt, prekompetitív és társadalmi innovációs együttmûködések felkarolása. ● EU-s és nemzetközi pályázatokon, illetve kezdeményezésekben való hatékony részvétel. ● K+F iránti középvállalati igény megteremtése. ● Magas tudástartalmú nagyvállalati munkahelyek, intenzív helyi tudáskapcsolatokkal. ● Egyre innovatívabb, diverzifikálódó beszállító kkv-k. ● Innovációk dinamizálása a helyi ipar igényeinek megfelelôen. ● Fiatalokat ösztönzô K+F támogatási rendszer.

tégiai együttmûködésre van szükség, amely kompetitív módon hangolja össze az erôforrások és kompetenciák rendszerét. Hosszú távon mind a helyi gazdaság, mind a gazdaság, mind az egyetem érdeke, hogy folyamatos együttmûködésben meginduljanak a közös fejlesztések, közös kutatások, képzésfejlesztések, az egyetemi hallgatók és oktatók minôségi értékelése mellett azok ösztönzése is. Az érdekek halmaza sok ponton metszi egymást: A helyi kkv-k érdeke:

●

A fejlesztéseiket megalapozó kutatási kapacitások (soft és hard elemek is) elérhetôsége. A fejlesztéseikhez szükséges szakképzett munkaerô, mérnöki/kutatói kapacitás megléte. Kiemelten fontos a mérnökképzés fejlesztése, új szellemû kutatók egyetemre történô „vonzása”. Az iparjogvédelem, mérnöki tanácsadás, innováció-menedzsment területén támogató, a fejlesztéseiket hatékonyan segítô, fizikálisan is könynyen elérhetô szakértôrendszer.

A vállalkozások elvárásait a versenyképes együttmûködés érdekében a következô szempontok alapján tudjuk összefoglalni: 1. A tudásközpont számára elsôdleges feladat a helyi gazdasággal és iparral kapcsolatos tudás megszerzése, a releváns cégek megismerése, a kkvkompetenciák feltérképezése és azonosítása. A piaci fejlesztési célok és lehetôségek megismerése. 2. A helyi vállalkozások tervezett fejlesztéseit rendszeresen meg kell jeleníteni és be kell mutatni a tudásközpont részére. 3. Kutatói érdek megteremtése. 4. Mérnök- és természettudományi képzés fejlesztése. 5. Fiatal kutatók fórumának megteremtése. 6. Kutatói portfóliók készítése, a piaccal történô összelinkelése. 7. Egyablakos rendszer kialakítása, amely a cégek számára lehetôvé teszi a gyors/hatékony/minôségi projektindítást. 8. A kreativitás és az együttmûködés szempontjai mentén az ipari-kutatói együttmûködés kölcsönös elônyeinek kiaknázása, az ipari szféra innovációs kultúrájának, az egyetemi szféra menedzsment- és stratégiai attitûdjének fejlesztése. A közös interakciók számának radikális növelése.

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

A célkitûzések érték- és igényrendszerét az ábrák segítségével mutatjuk be, különösebb magyarázat nélkül. Motivációk A motivációs rendszer elemzése és a meghatározott tényezôk mentén a rendszerfejlesztés gyors és hatékony megoldásokat eredményez. A motivációk fejlesztési területként jelennek meg az egyetem–ipar–kamara–város tekintetében is. Az egyetem és a kutatók

Az ipar és a kkv-k motivációja (Ábrát lásd a 7. oldalon)

PTE: Minél hatékonyabb választ tudjunk adni a térség szereplôi, különösen a kkv-k felôl megfogalmazódó igényekre A PTE és a PBKIK, illetve az általa képviselt vállalkozások eddig is számos területen összekapcsolódtak, közös kutatások, pályázatok, innovációk valósultak meg. Miért volt fontos az egyetem számára, hogy írásban is kinyilvánítsák ezt az együttmûködést? – tettük fel a kérdést DECSI Istvánnak, a Pécsi Tudományegyetem kancellárjának.

— Kétségtelenül igaz és a magunk részérôl üdvözöljük is, hogy egyetemünk számos ponton kapcsolódik a térség vállalkozásaihoz, ahol a kamara több alkalommal kovásza volt az együttmûködések elindításának. A kapcsolatok területei a kutatás-fejlesztés és innovációtól egészen a képzési tartalmakig széles tárgykört ölelnek fel, ezért is éreztük szükségesnek, hogy koordinált mederbe tereljük a sokféle formában testet öltô közös gondolatokat, hogy minél hatékonyabb választ tudjunk adni a térség szereplôi, és különösen a kkv-k felôl megfogalmazódó igényekre. — Mi az elônye, a nyeresége az egyetem számára az intézmény és a kamara által kötött együttmûködési megállapodásnak?

— Az egyetem részérôl azt reméljük, hogy a 10 karunk tevékenységét olyan vállalkozásoknak is be tudjuk mutatni, amelyeket eddig még nem sikerült megszólítanunk. Mindannyian tudjuk, érezzük, hogy a megye jövôbeli ereje és teljesítôképessége az itt maradó, itt munkát vállaló és családot alapító fiatalokon múlik, ôk hatalmas értéket jelentenek a térségünk számára. Úgy a kamara, mint az egyetem részérôl közös feladatunk és felelôsségünk, hogy ezt a célt szem elôtt tartva már az alapfokú oktatástól kezdve az egyetemen át egészen a munkavállalásig mutassuk meg a fiatalok számára, hogy a régiónkban is van perspektíva, vannak kimagaslóan innovatív családi vállalkozások és nagyfoglalkoztatók is, amelyekre érdemes építeni. Ebben mindkét félnek vannak feladatai.

CÍMLAPSZTORI

— Melyek a fô vállalások, amelyeket a PTE tett és mit várnak a megyei gazdaságot képviselô testülettôl? — Az együttmûködési megállapodás számos konkrét beavatkozási elemet tartalmaz. Ennek keretében egyetemünk vállalta egy minôsített, szakmai gyakorlati helyeket biztosító vállalati kapacitásokra épülô adatbázis kialakítását. Emellett további cél a hallgatóknak szóló foglalkoztatási platform kialakítása és gondozása, amelyen a PTE alumnik képzettségük szerint ismerhetik meg a helyi álláslehetôségeket. A kamarával közösen hamarosan kialakítunk egy KKV Innovációs Központot, mely tájékoztatást és támogatási keretet nyújt a térségben letelepülni szándékozó vagy már letelepült vállalkozásoknak, elôsegíti ezek szakmai fejlôdését, termelékenységét, hazai és nemzetközi ipari, kereskedelmi, K+F+I és állami kapcsolataik fejlesztését. A kamarától elsôsorban abban várunk támogatást, hogy segítse a vállalati kör hatékony elérését információkkal, módszertani támogatással, hálózatfejlesztéssel. — A helyi, megyei gazdaság, a térség fejlôdése szempontjából roppant fontos, hogy a kor igényeinek megfelelôen képzett, magas szaktudású munkaerô áramoljon ki az egyetemrôl, és ennek egy része helyben találjon munkát. Miként

egyeztethetô össze a kereslet és a kínálat, van-e erre törekvés, piaci szereplôvel megvalósult program? – ezt a kérdést már dr. MISETA Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora felé intéztük. — Számos ilyen program létezik már az egyetemen. Példának okáért ide sorolható Pécs város egyik legnagyobb foglakoztatójával, a Körber Hungária Kft.-vel közös Körber Technológiák Külsô Tanszék vagy a Deutsche Telekom IT Solutions Külsô Tanszék kialakítása, melyek a Mûszaki és Informatikai Kar keretei között mûködnek. A duális képzésben elsôsorban a Mûszaki és Informatikai Kar számos térségi foglalkoztató partnere, ahogyan a kar a kötelezô szakmai gyakorlatok kapcsán is igen széles vállalati körrel mûködik együtt. Hogy dinamikusan keressük a piac igényeire adható releváns válaszokat igazolja, hogy a kamarával kötött együttmûködési megállapodás keretében a két szervezet közösen tesz egy egyetemi-gazdasági oktatói ösztöndíjrendszer kialakítása érdekében, valamint megvizsgáljuk és szakmailag irányítjuk egy, az egyetem képzési portfóliója alapján releváns piaci szereplôk igényeire alapuló és piaci szereplôk által biztosított egyetemi hallgatói ösztöndíjrendszer kialakításának és mûködtetésének lehetôségét.

Dél-Dunántúli Gazdaság — A folyamatos szakmai továbbképzés ma már fontos elvárás a munkaerôt érintôen. Sokszor elég egy rövid ciklusú képzés az ismeretek felfrissítésére, fejlesztésére. Az egyetem indít-e ilyen képzéseket? — Rövid ciklusú képzéseinkben egyetemünk szinte minden kara érintett. Ezek jellemzôen 2-4 féléves szakirányú továbbképzéseket jelentenek. A vállalatok számára is releváns példaként említhetô a Közgazdaságtudományi Karon elérhetô business coach és fintech szakközgazdász szakirányú továbbképzés, amely mellett elindult a management tréner szakirányú továbbképzésünk is. Új elemként jelent meg a vállalatértékelés és az üzleti szolgáltatások (SSC) témakörét érintô továbbképzésünk. A kar a szakirányú képzések mellett tréningeket, workshopokat is hirdet. De ide sorolhatók a Mûszaki és Informatikai Kar alkalmazott mechatronikai szakember- és szakmérnökképzései, ahogyan az újkeletû atomerômûvi üzemeltetési szakember- és szakmérnökképzésünk is. Az érdeklôdôk egyetemünk honlapján részletesen tájékozódhatnak a lehetôségekrôl. — A megállapodás egyik fontos eleme az innovációs tevékenységben való kapcsolódás erôsítése a gazdasági szereplôk és az egyetem között. Már eddig is számos kiváló példa támasztja alá a K+F+I területen a helyi gazdasági szereplôk és az egyetem együttmûködését. A megállapodás milyen új lehetôségeket hoz ebbe a kapcsolatba? — A PTE vállalta, hogy kialakít és a PBKIK tagjainak rendelkezésére bocsájt egy nyilvántartást, amely tartalmazza a PTE kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait, a kapcsolódó kompetenciákat, valamint a kialakítás alatt álló core facility (nagy értékû mûszerpark és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások kiajánlása) nyújtotta lehetôségeket. Bízunk abban, hogy a vállalatok ezen keresztül is megismerhetik a PTE által kínált lehetôségeket és mindez olyan kollaborációknak adhat teret, mely tovább erôsíti a már mûködô egyetemközpontú innovációs ökoszisztémánkat. Célunk, hogy a baranyai vállalkozásokkal szoros együttmûködésben tegyünk a régió fejlesztéséért közös K+F+I projektek generálásával, az egyetemi tudásbázis és kutatási kapacitások elérhetôvé tételével – emelte ki válaszában Miseta Attila. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

ÜZLETI LEHETÔSÉGEK A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGBAN A Magyarország és Horvátország között 30 éve fennálló diplomáciai kapcsolatok adták az apropóját a februárban online megrendezett gazdasági fórumnak. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát Tagozata és a Horvát Köztársaság Pécsi Fôkonzulátusának együttmûködésében szervezett rendezvény célja a két ország vállalkozói közötti üzleti partnerségi kapcsolatok elôsegítése volt. A horvát piac iránt érdeklôdô vállalkozások részletes tájékoztatást kaptak a szomszédos gazdasági helyzetrôl, az aktuális üzleti, befektetési és együttmûködési lehetôségekrôl.

A rendezvényen Drago Horvat fôkonzul, Rabb Szabolcs a kamara fôtitkára és Liszácz Mihály, a tagozat elnöke köszöntötte a résztvevôket. Az elôadásokat Rina Eterovic Goreta, a Horvát Köztársaság Külügyi és Európai Ügyek Minisztériumának európai gazdasági kapcsolatokért felelôs ágazati vezetôje nyitotta a két ország között fennálló kétoldalú gazdasági kapcsolatokról tartott rövid tájékoztatójával. Bojan Batinic, a horvát Gazdasági Minisztérium nemzetköziesítésért felelôs igazgatója bemutatta, hogy milyen befektetési és horvát piacon való – akár a horvát állam által támogatott – megjelenési lehetôségeket ajánlanak a magyar vállalkozások számára.

Palizs-Tóth Hajnalka a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat eszéki irodavezetôje betekintést adott a szomszédos piacban rejlô üzleti, együttmûködési lehetôségekbe, továbbá bemutatta azt a szerteágazó szolgáltatási portfóliót, amellyel a magyar vállalkozókat igyekeznek segíteni a kinti piacra lépésben. Az esemény zárásaként a horvát gazdaság aktualitásairól és lehetôségeirôl tartott prezentációt a zágrábi Magyar Nagykövetség vezetô külgazdasági attaséja, dr. Bakó Tamás. További információ: Magyar–Horvát Tagozat https://pbkik.hu/kamara/magyar-horvattagozat/

VII. HUMÁN ERÔFORRÁS KONFERENCIA – VEZETÉS ÉS STRATÉGIA A VUCA VILÁGBAN A vállalkozások, gazdasági szervezetek számára mostanra már nyilvánvalóvá vált, hogy egy kiszámíthatatlan, változékony és sokszor csak igen kevés információ rendelkezésre állásával döntési helyzetbe kényszerítô, azaz VUCA-ként értelmezhetô gazdasági és társadalmi környezetben kell hatékonyan mûködniük, eredményeket elérniük. Egy ilyen környezetben a vezetô szolgálatkészségének, hitelességének, valamint a helyzethez illeszkedô stratégiaalkotásnak és

-alkalmazásnak döntô szerepe van a kialakuló hatások kezelésében. De vajon tudjuk-e vezetôként, HR–munkatársként kezelni, miben más a stratégia és a vezetés egy ilyen megváltozott környezetben? A konferencia programja erre a kérdésre keresi a választ és mutat jó gyakorlatokat a két témát illetôen. A konferenciára azokat a HR–szakembereket és cégvezetôket várják a szervezôk, akik maguk is érzékelik szervezeti mûködé-

sükben a VUCA hatást a mindennapjaikban, és azt is fontosnak tartják, hogy tudatos válaszaik és megoldásaik legyenek ezekre a hatásokra. A konferencia idôpontja: 2022. május 31., 09.00–15.00-ig. www.humankonferencia.hu

A KAMARAI OKTATÁSI KÖZPONT 2022-ES TAVASZI KÉPZÉSI KÍNÁLATA A Kamarai Oktatási Központ 2022 tavaszán az alábbi képzéseket kínálja a Baranyában és a dél-dunántúli régióban mûködô kkv-k számára Szolgáltatásmarketing workshop A workshop tervezett idôpontja: 2022. április 28., csütörtök, 13.00– 16.00-ig, 4x45 perc. Minôségirányítás A képzés tervezett idôpontja: 2022. április 26–27-28., 21 óra. Mérôeszköz felügyelô képzés A képzés tervezett idôpontja: 2022. május 17–18.,16 óra.

Minôségirányítási belsô auditor A képzés tervezett idôpontja: 2022. május 24–25–26., 21 óra. További képzések: Reklamációkezelés, belsô hibák feltárása és folyamatos fejlesztés (16 óra, 2 nap) LEAN Menedzsment alapismeretek (16 óra, 2 nap) Külpiaci alapismeretek kkv-k számára (16 óra, 2 nap) Szoftverfejlesztési alapismeretek Java nyelven (26 óra)

Jelentkezés, további információ: https://pbkik.hu/szolgaltatasok/huma neroforras-fejlesztes/ A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara felnôttképzési engedélyszáma: E/2020/000151, nyilvántartási száma: B/2020/00615. A PBGSZ NKft. felnôttképzési nyilvántartásba vételi számai: E-001772/2018; B/2020/000266.

KAMARAI HÍREK / PROJEKTEK

FÓKUSZBAN A GAZDASÁG Márciusban Pécs és Baranya megye fejlesztési tervei mutatkoztak be az Iparfejlesztési és a Fejlesztéspolitikai Bizottság összevont ülésén. Az ülésen szó volt a kamara által 2018-ban indított #ajelenajövôd kampány folytatásáról, az ezzel kapcsolatos tervekrôl és teendôkrôl. Rabb Szabolcs fôtitkár röviden beszámolt a kamara által nemrég kötött megállapodásokról: a KKV Innovációs Központról, valamint a PTE-vel aláírt bilaterális megállapodásról. Bemutatkoztak a kamara kiemelt EU-s projektjei is: ● Az AMULET projekt célja, hogy jelentôsen hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez az EU-ban a kkv-k szerepének megerôsítésével. ● A Better Factory projekt kis- és közepes méretû gyártócégek számára nyújt módszertant a mûvészekkel való együttmûködésre. ● A Digital Coach projekt olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek segítik a vállalkozásokat és szervezeteket a digitalizációhoz szükséges készségek és stratégiák fejlesztésében. Az összevont bizottsági ülés talán legfontosabb napirendi pontja az volt, amikor Ruzsa Csaba és Sebestyén Attila számoltak be Pécs MJV és Baranya megye fejlesztési terveirôl és stratégiájáról.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KARRIER 4.0 – hogyan tanul(j)unk a nem túl távoli jövôben Mi az az agilis tanulás? És hogy lehet egy online platformon önállóan vagy akár csoportban is tanulni? Mindezt mentorok támogatásával? Ezekre a kérdésekre adott választ a február végén lezárult Karrier 4.0 projekt. A jelenlegi trendek és megatrendek új követelményeket támasztanak a fiatalok számára a készségek és képességek tekintetében. E kihívásokhoz való alkalmazkodás elôsegítése érdekében jött létre a projekt, aminek során a Ruh Universität Buchum (RUB) által vezetett konzorcium egy digitális tanulási platformot (https://app.career4.eu/hu/) és keretrendszert hozott létre. ahol a mentorok a korábbi projektek kapcsán, a vállalkozói ismeretek oktatása területén bevált gyakorlatok segítségével készítik fel a fiatalokat vállalkozás indítására. Az online platformot nyáron már kipróbáltuk 12 lelkes fiatal és 4 lelkes mentor részvételével. A jövô már világos, a projekt hamarosan folytatódik, és a platform kibôvül, a mentorokat és a tanulni vágyókat segítô MI (mesterséges intelligencia) eszközökkel.

A FEJLÔDÉS NYOMÁBAN – ÜZLETI LEHETÔSÉGEK GEORGIA TURISZTIKAI ÉS BORÁSZATI SZEKTORÁBAN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az EU-Georgia Business Council együttmûködésében megvalósuló ”Building a sustainable tourism market between Georgia and Hungary” c. projekt keretében 8 baranyai turisztikai és élelmiszeripari vállalkozásnak biztosított lehetôséget Georgia gazdasági, turisztikai, üzleti és vállalkozói környezetének megismeréséhez és üzleti kapcsolatok kialakításához. A február végén zajlott 5 napos tanulmányút részeként a magyar delegáció képviselôi megismerhették Georgia turisztikai szektorának képviselôit és a borászat bölcsôjeként is ismert Kakheti régió borászatait. A programok részeként a vállalkozók tárgyalásokat folytattak a Tbilisziben és Telaviban szervezett üzletember-találkozók keretében. Ennek eredményeként a Pécs-Mecsek Borút Egyesület és a Georgiai Tu-

risztikai Egyesület között már létre is jött egy megállapodás, melynek értelmében további közös programokat szerveznek a partnerrégiókban és mind a magyar, mind a georgiai vállalkozások folyamatos tájékoztatást kapnak a következô szakmai programokról, a magyar és a georgiai turisztikai és borászati szektor legfrissebb híreirôl. A program keretében több céglátogatásra is sor került és a résztvevôk személyesen követhették végig a borkészítési eljárások egyes lépéseit a Château Mukhrani, Shumi és Kapistoni Winery, Ghvadzelashvili Marani, valamint a Twins Wine House-nál. Georgiában alapvetôen két módon készítenek bort, az Európában is ismert fermentációs eljárásokkal, illetve a több mint 8000 éves múltra visszatekintô „qvevri” módszerrel, ahol a földbe ásott amforákban erjesztik a szôlôt. A borászati és turisztikai szektorban is érdekelt TSV Holding, valamint a He-

liksir, Silk Hospitality és De Georgio Group által kínált szolgáltatásokat és turisztikai csomagokat is megismerve az egykori szovjet varróüzembôl átalakított Fabrika Hostel újjáélesztett, többfunkciós igazi kulturális és kreatív hotspottá vált részeit is megtekinthették a résztvevôk, az egyedileg kialakított „retro” szobáktól az ipari elemekkel vegyített tereken és üzlethelyiségeken át a helyi designerek boltjaiig. A projekt megvalósítására az EU4Business: Connecting Companies (EU4BCC) program keretében kerülhet sor, mely az Európai Unió finanszírozásában és a EUROCHAMBRES koordinálásával zajlik.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

DDGK hírek Az utóbbi hónapokban három új taggal is bôvült a Dél-Dunántúl Gépipari Klaszter (röviden DDGK, menedzsmentszerv: PBKIK), melyek megismerését és a közös együttmûködés kialakítását egy üzemlátogatás során indította el a DDGK menedzsmentje. Híreink között az elmúlt DDGK benchmarking-ülésrôl is olvashatnak az alábbiakban.

Új tagokkal bôvült a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter Vmax-Tec Kft.

Stang Bádogos Kft.

Solar FM Kft.

A 20 éves kaposvári vállalkozás, a Vmax-Tec Kft. telephelyén Végh István ügyvezetô igazgató és fia, Végh András vezette körbe a klaszter munkatársait.

A Stang Bádogos Kft.-t bólyi telephelyén mutatta be a DDGK munkatársainak Stang Ákos ügyvezetô. 1999-ben egyéni vállalkozóként kezdte, majd 2004-ben megalapította a Stang Bádogos Kft-t. Mára az éves árbevétele meghaladja a 750 M Ft-ot és 30 fôt foglalkoztat. Kezdetektôl bádogos munkát végeznek és fémlemezfedéseket készítenek. Késôbb lapostetô-szigeteléssel, bérgyártással és szerelt homlokzatburkolatok készítésével kezdtek foglalkozni. Az évek során homlokzatburkolat-készítéssel és lapostetô-szigeteléssel is nyertek Év tetôje kategóriadíjat, fémlemezfedéssel több nívó- és kategória díjat, valamint világbajnoki címet is nyertek. 2021-ben bólyi telephelyére költözött a cég, itt egy vékonylemez-megmunkáló üzemet alakítottak ki, ahol 8,2 m-ig élhajlítással, szalaghasítással, táblásítással, profilozott homlokzatburkolat és tetôfedések készítésével foglalkoznak. Célul tûzték ki, hogy a vékonylemez-megmunkálás területén is a kivitelezéshez hasonló sikereket érnek el. Széles körû szolgáltatással, magas minôségû egyedi fémlemez termékekkel látják el a bádogosokat, a csarnoképítôket, a lapostetô-szigetelôket, az árnyékolástechnikai, valamint a nyílászárógyártókat. Számos sikeres pályázatot tudhatnak maguk mögött, jelenleg meglévô üzemüket raktárcsarnokkal bôvítik.

A komlói székhelyû Solar FM Kft. 2017 óta foglalkozik napelemes erômûvek építésével és üzemeltetésével, majd a hazai elektromobilitási piacra is betört.

A Vmax-Tec 2003 óta foglalkozik gépalkatrészek CNC–forgácsolásával nagy pontosságú CNC–maró- és esztergagépekkel megmunkálva, egyedi alkatrészeket gyárt megrendelôi részére. A cég kis szérianagyságban termel és jellemzôen rövid határidôkkel dolgozik. A kft. 2020. évi árbevétele meghaladta a 270 M Ft-ot, dolgozói létszáma 18 fô. A kezdetek óta a mai napig kapcsolatban állnak belga autó- és csomagolóipari cégekkel. Ügyfélkörüket Ausztria felé terjesztették ki, illetve gyakran érkeznek megbízásaik a hazai gépgyártóipar szereplôitôl, több klasztertagunkkal is már régóta üzleti (és baráti) kapcsolatban állnak. A Vmax-Tec 2007-ben költözött át jelenlegi telephelyére, amely megfelelô munkakörnyezetet biztosít a bôvülô gépállománynak és a kezdetek óta stabil szakembergárdájának. A cég folyamatosan bôvül és fejleszti az üzemet, pályázatok sikeres megvalósítója, például két CNC függôleges megmunkáló központot és lézerje-

lölô berendezést szereztek be, illetve 2018-ban a telephely teljes korszerûsítésére is sor került.

A vállalkozás a tervezéstôl kezdve, a kivitelezésen át az üzemeltetésig (például fûnyírás, kötelezô karbantartási feladatok tisztítás) komplex szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek. Ezt egyrészt egy olyan szakembergárda teszi lehetôvé, amelynek tagjai többéves villamos- és naperômûves építési és üzemeltetési tapasztalattal rendelkeznek. A másik fontos tényezô pedig saját gépparkjuk, amellyel képesek a napelemes erômûvek fôbb építési folyamatait kivitelezni. Jelenleg 6 fô dolgozik a cégnél, 835 millió forintos árbevételük fôként napelemparkok telepítésbôl származik. A Solar FM Kft. 2019 óta értékesít elektromos autók töltéséhez szükséges töltôállomásokat, amelyekhez üzemeltetési és szervizelési szolgáltatásokat is biztosítanak. Pályázati forrást bevonva megkezdôdött új telephelyük kialakítása, amelyben saját fejlesztésû forgatható napelemtartókat fognak készíteni, így magasabb minôséget tudnak szolgáltatni meglévô és jövôbeni ügyfeleiknek. A gyártás fô technológiája egy 3D fejjel rendelkezô csôlézer lesz, emellett például plazmavágó, élhajlító és daraboló is beszerzésre kerül, így további munkahelyeket teremtenek a cégen belül.

FÓKUSZBAN A BÉREMELÉS ÉS A VEVÔI ÁRÉRVÉNYESÍTÉS A 75. benchmarking-ülés résztvevôinek visszajelzései alapján összegzésként elmondható, hogy az utóbbi idôben a gépipari gyártócégek akár 40–50%-os költségnövekedéssel is szembesültek, amelyet a végtermék árába jellemzôen nem lehet teljes mértékben beépíteni. Szinte az összes tagvállalatnál minimum 10%-os arányban növekedtek a bérek 2022-ben, az alacsonyabb fizetési kategóriában alkalmazott munkavállalók bérszintje korrigálásra került, ugyanis több éve tartó trend, hogy felértékelôdik a fizikai munka.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

MENNYI AZ ANNYI? ÁRAZÁS ÉS PÉNZÜGYILEG IS FENNTARTHATÓ MÛKÖDÉS A VENDÉGLÁTÁSBAN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében került sor a Baranyai Gasztronómiai Klaszter szakmai workshop-sorozatának elsô rendezvényére. Ennek aktualitását az adta, hogy a vendéglátás szektorban olyan egyszerre ható árdrágító tényezôk jelentek meg, mint a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelése, az alapanyagárak drasztikus növekedése és az állandóvá vált munkaerôhiány. Mindezt tetézi a jelentôs bevételkiesés a céges és családi rendezvények lemondásával, a turisták elmaradásával. Egy-egy tényezô változása is drágítja a végtermék árát, de amikor ezek egyszerre jelentkeztek, hirtelen tanácstalanul álltak a vendéglátók az árazással kapcsolatban. Van, aki ki sem nyit, mert csak veszteséggel tudna termelni. Van, aki árat emelne, de amennyivel szükséges lenne emelni a túlélés érdekében, az fogyasztói szemmel már számára sem

tûnik kifizethetônek. Minden, a mûködéssel kapcsolatos tételnek be kell épülnie az árazásba úgy, hogy a fogyasztók számára még „emészthetô” legyen a mértéke. Az egyik lehetséges megoldás nagyon nyíltan és lehetôség szerint racionálisan megmutatni a szektor vállalkozóinak, hogy mik azok a tételek, amiket az árazás során mind-mind figyelembe kell venniük. Azt gondolnánk, hogy ez mindenki számára nyilvánvaló, de látható a Gasztronómiai Klaszteren belül az errôl folyó beszélgetések során, hogy ezt sok szakmabeli érzelmileg közelíti meg, vagy a szomszéd áraihoz igazítja a sajátját, hogy ne pártoljon el tôle a fogyasztó az árkülönbség miatt. Tisztán kell látni ebben a kérdésben és „hideg fejjel”, pénzügyi szemlélettel elemezni a helyzetet. Erre az egyik klasztertag készített egy táblázatot, amivel modellszámításokat lehet végezni ezekkel a változókkal. Így mindenki beírhatja a saját

vállalkozása mûködtetésével járó költségeket, és valós számok alapján tud döntést hozni az árazással kapcsolatban. Nyilván számos dolog árnyalhatja még a helyzetet, de mindenképpen módot ad ez a módszer a tényekkel való szembenézésre. Más megközelítésben, a Marketing Soul Kft. segítségével marketing szempontból is lehet vizsgálni, hogy az értékkommunikációban hogyan lehet a vállalkozókat segíteni. A vendég számára is láthatóvá kell tenni, kommunikálni kell azt az értéket, ami a válogatott helyi alapanyag, a befektetett munka és a vállalkozás etikus mûködésén keresztül a tányérjára kerül. A második workshop témája a szektort igen érzékenyen érintô munkaerô megtartása, nem szakképzettek foglalkoztatása és toborzása lesz, melyet április 12-én a kamara Humán klubjának szakemberei segítségével tárgyalnak meg.

SZAKEMBERHIÁNY A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) ülésen az egyik napirendi pont a tagok aktuális helyzetének megvitatása volt. A beszámolókból kiderült, hogy minden tag jól áll az elvégzendô munkák tekintetében, szerencsére sikerült leküzdeni a pandémiás idôszakot. Sajnos azonban kiderült, hogy általános probléma a klaszteren belül a szakemberhiány, szinte nincs olyan vállalkozás, ahonnan nem hiányzik a képzett munkaerô. A klaszter egyik kiemelt feladatának tekinti a tanulóképzést, ezzel kapcsolatban fontos szerepet vállalt a szeptemberben induló Ágazati Képzôközpontban (ÁKK) is, amelyet a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Szakközépiskolával közösen fognak mûködtetni. Az ÁKK-ban az építôipari szakmát tanuló diákok elméleti és gyakorlati képzését fogják ellátni. Téma volt még a közös munkák jelentôsége. Egyöntetûen megállapították, hogy a klasztert alkotó tagok képesek arra, hogy összefogva, közösen na-

gyobb volumenû munkákat is el tudjanak végezni, ami által mind árban, mind pedig minôségben fel tudják venni a versenyt a nagyobb vállalatokkal. Az ülés egyik napirendi pontja volt a kamara „AMULET” nevû nemzetközi projektje. A projekt célja, hogy könnyûsúlyú anyagok használatával, fejlesztésével jelentôsen hozzájáruljanak a CO2kibocsájtás csökkentéséhez az EU-ban. Az ülésen látott prezentációban egy olyan lehetôséget mutattak be a jelenlévôknek, aminek a segítségével egy nyílt felhívásra tudnak jelentkezni. A felhívásban a magyar kkv-k más külföldi kkv-kal tudnak nemzetközi konzorciumot alkotni, amivel K+F projektek megoldásában vehetnek részt.

Egyen, vegyen, adjon helyit legalább hetente egyszer

www.facebook.com/heti1helyi www.pbkik.hu/heti1helyi

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

HOLCZER MIKLÓS A VENDÉGLÁTÓS HÁZÉPÍTÔ: „NEM SZERETEM FELADNI A DOLGOKAT” Az építôiparból érkezett a vendéglátásba HOLCZER Miklós, aki öt éve nyitotta meg a pécsiek és a külföldi (egyetemista) vendégek kedvelt éttermét és kulturális terét, a Király utcai Nana Bistrot. Bár eleinte hárman lettek volna tulajdonosok, köztük Miklós az úgynevezett csendestárs, végül egyedül maradt a megvalósítással. Akkor még távol állt tôle a vendéglátás, de „belerázódott”, bár az építôipari vállalkozását nem adta fel. Döntése helyessége a Covid alatt sokszorosan beigazolódott. — A Nana Bistrot egy színvonalas vendéglátóhelynek képzeltük, amely európai szinten is megállja a helyét. Igyekeztünk egy olyan multikulturális konyhát megvalósítani, ami a városunkban jelen lévô külföldi diákok számára is vonzó. Az eltelt idôben az alapkoncepcióhoz képest sokat változott a hely, mert egy elég szûk étlappal és a fine dining irányban indultunk, de a piac diktál, így figyelembe vettük a vendégeink részérôl jelentkezô igényeket, és azok szerint változtattunk a konyhán. — A korábbi szakterülete, az építôipar és a vendéglátás azért elég messze állnak egymástól. Miért vállalta, hogy egyedül is megvalósítja az elképzeléseket? — Amikor az ember magára marad, a kétségbeesés után rájön, hogy két lehetôsége van: vagy feladja, vagy megvalósítja. Alapkarakterem, hogy nem szeretem feladni a dolgokat, inkább küzdök. A döntésben sokat nyomott a latba a személyi felelôsség kérdése is, hiszen több mint harminc fôs a csapatunk, sok család megélhetése múlik rajtunk. Ezért nem volt opció, hogy feladjuk. Az építôipar és a vendéglátás olyan szempontból nem áll messze egymástól, hogy mind a kettôt nehéz jól mûvelni. A covidos idôszakban a két terület jól kiegészítette egymást, elôfordult, hogy az építôipar segített finanszírozni a vendéglátás kiadásait. Mind az építôiparban, mind a vendéglátásban emberekkel foglalkozom, a Nanában olyan kollégákat gyûj-

töttem magam köré, akik kiválóak a szakmájukban, és az öt év alatt már valamennyire én is beletanultam. De nem tartom magam vendéglátós szakembernek, inkább a vállalkozás gazdasági és HR-oldalát viszem. — A Nanát nemcsak vendéglátóhelyként lehet jellemezni, hiszen számos rendezvényt, így a kamara által szervezett DesignPécs látványos megnyitóit, kiállításait is befogadta. Miért fontos, hogy közösségi és kulturális térként is definiálják? — A vendéglátás mellett az a célunk, hogy mindenki megtalálja nálunk azt, amire vágyik. Ahogy említettem, fontos szempont a multikulturalitás, mivel nagyon sok külföldi él városunkban, másrészt igyekszünk a korosztályoktól is függetlenek lenni. Örülünk, hogy a tizenévesektôl a legidôsebbekig minden korosztályból van vendégünk. A jó konyha mellett a valódi értelemben vett vendéglátással lehet bevonzani a vendégeket, ezért a kollégáimat folyamatosan tréningeljük, hogy a vírusos idôszak kiváltotta frusztráltságra sok türelemmel válaszoljanak. A bezártság nemcsak a ven-

dégeket, hanem a munkatársaimat is megviselte, ezért a kedves, figyelmes kiszolgálás most még talán fontosabb, mint általában. — Mivel lehet megtartani és csapattá kovácsolni a munkatársakat még egy ilyen kiszámíthatatlan helyzetben is? — Minden kollégámmal személyes kapcsolatban vagyok, ha valakinek magán jellegû problémája adódik, abban is igyekszünk segíteni. Büszkén mondhatom, hogy a Covid ideje alatt egyben maradt szinte a teljes csapatunk. Ahogy tudtuk, segítettük a kollégákat, akinek több fizetésre volt szüksége, mint amit a zárva tartás alatt adni tudtunk, igyekeztem munkát biztosítani az építôipari vállalkozásomban. Azt gondolom, hogy csak az elégedett munkavállaló tud olyan teljesítményt nyújtani, amivel a vendégek is elégedettek lehetnek. — Hogyan lehet átültetni az építôiparban szerzett tapasztalatokat a vendéglátásra? — Nyilván más jellegû kihívások adódnak mindkét ágazatban, de az emberi vagy a magánéleti problémák ugyanolyanok, és a cél is ugyanaz: mindannyiunk megelégedésére szolgáljon az, amit csinálunk. Az építôiparban lakásberuházásokban vagyok jelen, és amikor átadunk egy lakást, fontos, hogy elégedettek legyenek a megrendelôk, hiszen hosszú távon fogják élvezni az ingatlant. A Nanában is egy vendégkör kialakításáért és hosszú távú megtartásáért dolgozunk. — Hogy tudja képezni magát az ember, hogy jó vezetô legyen? — Sokat segít ebben a mögöttem álló több tíz éves vállalkozói tapasztalat, illetve nyilvánvaló számomra, hogy folyamatosan tanulni kell. Sok helyen megfordulunk a világban és az országban is, mindenhol figyeljük, hogy ki hogyan csinálja, legyen akár rossz a példa, mindenbôl okulhatunk. Emellett látják a munkatársaim, hogy szeretek dolgozni. Ha valaki szeret dolgozni, szereti azt, amit csinál, akkor könnyebb boldogulni. K. T.

SZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYEDÜLÁLLÓ MÓDON KÉPEZIK A TANULÓKAT Komlón a Lakics Kft. esztendôk óta szakember-utánpótlásának zálogát a tanulók képzésében látja. Jelenleg az új duális képzési rendszerben CNC- és gépi forgácsolók képzése folyik náluk, országosan is egyedülálló módon. — Ennek a szakmának tudtuk megteremteni az elsô lépésben a hátterét az új szakképzési rendszerben, azonban a terveink között szerepel, hogy ismét fogadunk hegesztô-tanulókat is – kezdi beszélgetésünket Thúry-Nagy Diána, a Lakics Kft. HR-vezetôje. — Már évek óta foglalkozunk tanulókkal, ettôl a tanévtôl azonban egyedülálló módon az elméleti és a gyakorlati képzésük is a cégnél történik. Így csak néhány napot töltenek a szakképzô iskolában, ahol a közismereti órákon vesznek részt. A tanulók 9. osztályt követôen kerülnek a céghez, amikor már részt vettek az úgynevezett ágazati alapképzésben, megismerkedtek a gépészeti szakmákkal. Az új duális szakképzési rendszerben az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatban van. A Szakképzési Törvény lehetôséget teremtett arra, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati képzést a munkáltató végezze – így az iskola és a Lakics Kft. megegyezett abban, hogy a munkáltatónál történjen a képzés ettôl a tanévtôl. — Ennek nem csak az az elônye, hogy azokra az ismeretekre oktatom a tanulókat, amelyekre késôbb, a végzést követôen szükségük lesz, hanem az is, hogy az ismeretek oktatása során a szemléltetéshez minden rendelkezésre áll: anyag, szerszám, gép. Nem kis gondot jelent azonban, hogy az elsô idôszakban számos olyan alapnak számító dologgal is foglalkozni kell, mint például a köszönés, a megjelenés, hogy naponta pontosan kell beérkezni a munkahelyre – veszi át a szó Karácsony László szakoktató, aki korábban a komlói szakképzô iskola igazgatóhelyettese is volt, s a nyugdíjba vonulását követôen mint gyakorlati oktató foglalkozik a cégnél a tanulókkal. — A szakképzô iskolában 38 évig tanítottam szakmai elméleti ismereteket, ezért pontos képem van arról, hogy mire van szükségük a tanulóknak.

Hat éve foglalkozik a cégnél a tanulók gyakorlati képzésével, és arra nagyon büszke, hogy évrôl évre valamelyik közülük ott van a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntôjében, ahogy idén is. A 11. osztályos Hamar László a második legmagasabb pontszámmal került be a válogatóversenyre, és az országos döntôbe is sikerült bejutnia harmadmagával.

HAMAR LÁSZLÓ

— Ukrajnából, Beregszászról jöttem Komlóra – mondja a tanuló. — Az érettségi után, miután nem tudtam jól ukránul, döntöttem úgy, Magyarországon folytatom a tanulmányaimat. Az egyik iskolatársam, Lakatos Richárd javasolta, hogy jöjjünk Komlóra, ugyanis a keresztanyjának az unokatestvére lakik a városban, s azt hallotta, hogy az itteni szakiskolában mód van arra, hogy kitanulhassunk egy szakmát. Meg kell mondjam, nem igazán tudtam, hogy a gépi forgácsolás mit is takar, otthon ugyan faesztergán dolgoztam, gondoltam, a vaseszterga sem különbözhet tôle sokban. Látatlanban választottam ezt szakmát, ami, ahogy kezdtem jobban megismerni, egyre jobban megtetszett. Ugyan a Lakics Kft.-nél gyártott termékek méretei a legelején megleptek, de az nagyon megfogott, ahogy foglalkoztak velünk. Mint mondja, mindent megtesznek azért, hogy megszeressék az általuk vá-

lasztott szakmát, lépésrôl lépésre vezetik be ôket annak rejtelmeibe az alapoktól kezdve a bonyolultabb fogásokig. Csak azt követôen állhatnak a gépek mellé, ha már pontosan tisztában vannak a szakmai elmélettel. — Folyamatosan kerülünk be, veszünk részt a mindennapi munkában, én már néhány mûveletet önállóan is elvégezhetek. Az pedig szerintem külön elônyt jelent, hogy a modern gépek, berendezések mellett a korábban használtakon is dolgozhatunk, megismerjük azok mûködését is – emeli ki. Arra nagyon büszke, hogy az itt megszerzett tudás birtokában jó eredményt ért el a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos elôválogatóján. Itt egy megadott rajz alapján kellett a gyakorlati feladatot elvégezni, ami három alkatrész elkészítése volt. Ezekre a feladatokra hét óra állt rendelkezésre. A második legmagasabb pontszámmal került be az országos döntôbe a nyolc résztvevô közül, Baranyát egyedül ô képviselte. — A döntôbe már csak hárman kerültünk, érdeklôdéssel várom, hogy ott milyen feladatokat kell majd megoldani – folytatja tovább. — A végzést követôen szeretnék a cégnél maradni, a nyáron pedig azt tervezem, hogy hazamegyek Beregszászra, mert már régen láttam a nagymamámat és a húgomat. A szüleim külföldön dolgoznak. A további terveim között szerepel, hogy levelezô tagozaton folytatom tovább a tanulmányaimat, szeretném a technikusvizsgát letenni. — Komló testvérvárosa Beregszász, amellyel tíz évvel ezelôtt írt alá együttmûködési megállapodást a város. Ennek értelmében Beregszászról rendszeresen érkeznek fiatalok a szakképzô intézetbe. A kollégiumban laknak, szakmát tanulnak, a képzésüket szponzorok támogatásával valósítjuk meg. Ezek a gyerekek összetartó közösséget alkotnak, ôk viszik a hírét a nálunk folyó szakképzésnek, s egyben annak, hogy a végzést követôen el is tudnak helyezkedni. Emellett az is motiválja ôket, hogy például négy vasas szakmában is folyik képzés – zárja beszélgetésünket Széplábi András, a Baranya Megyei SZC Komlói Technikum, Szakképzô Iskola és Kollégium szakmai képzésért felelôs igazgatóhelyettese. Sz. K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

ENTERPRISE EUROPE NETWORK – MÁR 15. ÉVE A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2008 óta partnere az immár 60+ ország 600+ tanácsadóirodáját összefogó és mûködtetô „EEN” hálózatnak, mely idén kezdi meg mûködésének harmadik periódusát a 2022. január 1. – 2025. június 30. közötti ciklusban. A kamara nemzetközi vállalkozói partnerséget segítô, tájékoztató tevékenységét a hazai – egész országot lefedô – 8 tagú, HEPA által vezetett konzorcium tagjaként végzi a dél-dunántúli régióban a nyertes pályázat révén. Az egész hálózat munkájának fontos eleme, hogy a vegyes összetételû (exportfejlesztés, kamara, vállalkozásfejlesztési alapítvány) partneri kör egymást segítô, egyablakos rendszerben támogatja ügyfeleit, jellemzôen a kis- és közepes méretû vállalkozásokat. Az EU lépéseket tesz az egységes piac mûködésének javítása érdekében, hogy megerôsítse az európai vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességét és fokozza a fogyasztók védelmét. Ebben a keretben az Egységes európai piac program több célt egyesít. A tagállamok közti belsô együttmûködés javítása, az ipar, különösen a mikro-, kis- és középvállal-

kozások (kkv-k) versenyképességének növelése, a szolgáltatások és üzleti tevékenységek digitalizálása, a piacra jutás megkönnyítése mind fontos elemei. Mindeközben szem elôtt tartják a nemzetközi együttmûködés programozási és finanszírozási keretének biztosítását, a fenntarthatósági célokat. A Covid okozta gazdasági problémák rámutattak,

hogy a pénzügyi támogatásokon túl a megszakadt ellátási láncok helyreállítása céljából szükség van egyfajta koordinációra, a vállalkozások szélesebb körû tájékoztatására. Az Enterprise Europe Network szolgáltatásaival képes volt segíteni a bizalmukat vesztett vállalkozásokon, felkészíteni ôket a külföldi, nemzetközi piacra lépésre, ott üzleti partnerségeket létrehozni és piacokat nyerni. Ezzel hozzájárult ellenállóképességük növeléséhez. HCE – a magyar konzorcium fôbb számai a 2020-2021-es évben ● ● ● ● ●

forrás: gymsmkik.hu

149 helyi tájékoztató rendezvényen 7916 résztvevô, 1567 vállalkozás kapott személyre szabott tanácsadást. 1011 ügyfél részesült partnerségi szolgáltatásban, 174 tanácsadásból született (pl. pénzben) mérhetô eredmény. 123 üzleti, technológiai, illetve pályázati partnerségi megállapodást kötöttek a konzorcium által támogatott ügyfelek.

#EENCanHelp

A szolgáltatási portfólió alapvetôen két nagy csoportra oszlik: ●

●

Tanácsadási szolgáltatások (pl. finanszírozás, fenntarthatóság, digitalizáció, innováció, belsô piac, nemzetköziesedés). Partnerkeresési szolgáltatások (pl. nemzetközi üzletember-találkozók, szakmai kiutazó delegációk, céglátogatások szervezése, üzleti partnerkeresô adatbázisok mûködtetése).

Ezek közül itt az üzleti partnerkeresési szolgáltatásokat emeljük ki: ● Nemzetközi üzletember-találkozók szervezése itthon és külföldön, melyeken konkrét tárgyalásokat lehet lefolytatni. Tapasztalatunk alapján ez remek lehetôség mind a piackutatásra, mind a személyes kapcsolatépítésre. Mivel ezek nagy része a Covid óta online vagy hibrid formában kerül megrendezésre, így gya-

Dél-Dunántúli Gazdaság

korlatilag díjmentesen – utazás, szállás- és regisztrációs díj nélkül – minden vállalkozás számára elérhetôk. ● Nemzetközi partnerkeresô adatbázis mûködtetése, mely szintén díjmentesen, állandó jelenlétet biztosít a vállalkozás partneri ajánlatainak (keres/kínál) a 60+ ország nemzetközi színterén. Bár ingyenes szolgáltatásokról van szó, jelentôs munkát igényel a vállalkozás részérôl, ami számára befektetés, hiszen saját magáért dolgozik – és a hálózat is érte.

hogy mi az ô feladata a kapott szolgáltatás használatával kapcsolatban, másrészt a kamarai EEN-munkatársaknak is visszajelzést kell kapniuk annak érdekében, hogy az adott szolgáltatás javuljon, így egyre jobban segíthessék a vállalkozókat. Gyakorlatilag ez mind a vállalkozás, mind a tanácsadó részérôl egy komoly tanulási folyamat, mely idôt és energiát igényel.

Mi változott az elôzô idôszak szolgáltatásaihoz képest?

Elsôsorban rengeteg idôt és energiát spórolnak azzal, hogy nem önállóan kell „kijárniuk” utakat az adott piacra lépés érdekében, hanem gyakorlott és tapasztalt kollégák segítségével választhatnak egy igen széles megoldási halmazból. Nincsenek egyedül. Sok szempontú megközelítés: 4500+ kolléga segít a saját tudásával és tapasztalatával!

Sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség azokkal az ügyfelekkel, akik valamilyen nemzetközi vállalkozásfejlesztési szolgáltatást vesznek igénybe. Ennek kettôs célja van. Egyrészt a vállalkozás is tisztában kell hogy legyen azzal,

https://pbkik.hu/enterprise-europe-network/

Miben jelent a cégeknek könnyebbséget egy ilyen hálózattal együtt dolgozni?

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKT

BETTER FACTORY – ÚJ NYÍLT FELHÍVÁS KÖVETKEZIK A Better Factory egy 48 hónapos, az Európai Bizottság által finanszírozott projekt, amelynek célja, hogy segítse az európai gyártó kkv-kat a kiberfizikai rendszerek bevezetésében és a karcsúsított termelésre való átállásban, miközben lehetôvé teszi számukra új és személyre szabottabb termékek fejlesztését. A projekt során fejlesztik az úgynevezett „APPS” (fejlett gyártástervezési és ütemezési) rendszert, amely a szoftverszolgáltatások és hardver-infrastruktúra kombinációja a hulladék, az energia és az erôforrások optimalizálása érdekében. Az APPS-t 16 tudástranszfer kísérleti projekt (KTE) keretein belül fogják tesztelni. Ezeket a projekteket mikrokonzorciumok – köztük egy gyártó kkv, egy mûvész és egy technológiai beszállító – valósítják meg, akik az üzleti és technológiai tanácsadáson túl pénzügyi támogatásban is részesülnek. A támogatásra a Better Factory konzorcium által kiírt nyílt felhíváson kell pályázni.

Eddig hét KTE van folyamatban, amelyek már megkezdték az APPS technológiák bevezetését. Hamarosan indul a következô és egyben utolsó pályázati kör, ahol további kilenc mikrokonzorci-

um nyer! További, a projekttel és a jelentkezéssel kapcsolatos naprakész információkért látogassa meg a projekt weboldalát, és kövesse a Twitteren és a LinkedInen.

Kapcsolattartó: Császár Gergely PBKIK, csaszar.gergely@pbkik.hu https://betterfactory.eu/ https://twitter.com/betterfactory/ https://www.linkedin.com/company/betterfactory/

forrás: bit.ly

Dél-Dunántúli Gazdaság

TURIZMUS

HURRÁ,

ITTHON NYARALUNK! Visszavonhatatlanul itt a tavasz, ezernyi jelbôl tetten érhetô a kikelet a természetben: virágba borultak a fák, már ereje van a napsütésnek, és ilyenkor egyre inkább mehetnékje támad az embernek. A gondolat is ott mocorog folyamatosan az agyában, hogy lassan jó lenne elkezdeni a nyaralás megszervezését, hiszen egy-két rigófütty és itt a nyár. Az elmúlt éveket jellemzô pandémia jelentôsen átformálta az utazási kedvet, illetve a turisztikai szektort, de jó hír, hogy mostanra visszatért a vágy az új helyszínek felfedezésére, az önfeledt pihenésre. Igaz, az utazók jelentôs része nem külföldi, hanem közelebbi úti célban gondolkodik, a belföldi turizmust a munkáltató által adható SZÉP-kártya juttatás is erôsíti. Összeállításunkban Baranya megye három kedvelt turisztikai célpontján mûködô vendégfogadó vállalkozásokat kérdeztünk meg, hogy miként indul náluk a szezon, milyen kilátásaik vannak 2022-re.

Orfû: A Covid ellenére tavaly kiváló volt a szezon — A tavasz egy teljesen új élmény a turizmus szolgáltatói számára, hiszen tavaly és tavalyelôtt a Covid miatt nem volt tavaszi szezonunk. Az már most látszik, hogy a hosszú hétvégék iránt nagy az érdeklôdés, a március 15-ei hosszú hétvégére a mi panziónk is teltházas volt, és úgy gondolom, hogy Orfû többi szállásadójának (amelyik már nyitva van)

is volt vendége. Elsôsorban az online foglalási rendszerek segítségével érkeznek a vendégek, akik már a húsvéti hétvégére is jócskán foglaltak szállást – tudtuk meg dr. GONDA TIBOR turisztikai szakembertôl, az orfûi Natúra Panzió és Apartmanház tulajdonosától. — Mindezek miatt is bizakodnak az orfûi turisztikai szolgáltatók, hogy ugyanolyan jó lesz az idei fôszezon, mint tavaly meg tavalyelôtt, amikor a Covid ellenére kiváló turisztikai forgalma volt Orfûnek. Az utazni vágyók nem mertek külföldre menni, inkább a belföldet választották.

Ezért Orfûn (hasonlóan más népszerû vidéki desztinációhoz) nagyon erôs volt a nyár és egész szép volt az ôszi forgalom is. Ahhoz képest, hogy Orfû egy koncentráltan nyári üdülôhely, remek szeptembert és októbert tudott realizálni minden szállásadó. Tavasszal még nem jellemzô az erôteljes foglalás, a fogyasztói szokások azért nem változnak meg egyik évrôl a másikra, így az emberek a szabadságot igénylô pihenésüket inkább a nyárra tartogatják. — Mivel tud Orfû megújulni, bôvíteni a szolgáltatásait, amellyel

NATÚRA PANZIÓ

TURIZMUS vendégeket vonzhat? Talán az aquapark léte is sokat számít. — Nyilván jó lenne, ha lenne aquapark, bár a mi vendégeink közül még senki se reklamált ennek a hiánya miatt. Orfûn jó szabadstrandok vannak a nagy tó mellett, a kistónak is van egy fizetôs strandja, öt km-re ott van Magyarhertelenden a termálstrand, így adott a strandolási lehetôség, a vízparti élmény. Orfû esetében gyönyörû a táji környezet, akik elôször járnak itt, általában azt mondják, hogy a maga nemében páratlan ez a térség. Sokat fejlôdött a település gasztronómiája, kedves, jó színvonalú büfék vannak a tó körül, ahol kitûnô a választék. A mi vevôi visszajelzéseink pozitívak, akik idejönnek, elégedetten távoznak, és viszik a település jó hírét. Ezt a sok visszatérô vendég is igazolja. — Mire van igény a vendégek részérôl, esetleg mit hiányolnak? — Orfû egyik nagy elônye, hogy sok lelkes vállalkozó van, akik attrakciószerû programot is nyújtanak. Például a malomban élménysütéseket meg különbözô rendezvényeket szerveznek. A Medvehagyma Háznál is számos rendezvény van, és a sok aktív civil szervezetnek köszönhetôen szinte minden hétvégén találnak programot az Orfûre érkezô vendégek. A szezonon kívüli aktivitásra is nagy az igény, ilyenkor sok gyalogos és kerékpáros turista érkezik, akik azért választják ezt a települést, hogy onnan kiindulva napi kirándulásokat tegyenek a környéken. A gyalogos turizmus, a kerékpáros turizmus szerintem még feljövôben van, a családok hozzák magukkal a kerékpárokat, de helyben is vannak

kölcsönzôk. A vízi programok iránt is mind több az érdeklôdés, így Orfû a strandolás mellett aktív turisztikai desztinációként is kezd megerôsödni. Emellett érdemes megemlíteni a gasztrovonalat, hiszen ha már a tavaszról beszélünk, akkor ne feledkezzünk meg a medvehagyma fesztiválról mint egy Orfûhöz köthetô helyi termékrôl és brandrôl. Illetve nyáron a Fishing on Orfû erôsíti a hely népszerûségét és ismertségét, szerintem ez a fesztivál nagyban hozzájárul a település egész országban tapasztalható jó imázsához. Nekünk, helyi vállalkozóknak külön öröm, hogy lesz egy kis Fishing is augusztus végén, így az utolsó nyári hétvégén is teltházas lesz a település. — Orfû sikere abban is rejlik, hogy kiváló a helyi vállalkozók közötti együttmûködés. — Az együttmûködés példaértékû, vannak olyan rendezvények, amiket egymással közösen szervezünk. Mi személy szerint idén egy kicsit a minôségi gasztronómia felé szeretnénk nyitni, nyílt egy helyitermékbolt Orfûn kiváló kézmûves termékekkel. Ezzel a bolttal együttmûködve havonta slow food vacsoraestet rendezünk a vendégeink számára, hogy felhívjuk arra a figyelmet, mennyire fontos a helyi termékek turisztikai hasznosítása, a turisztikai kínálatba való beépítése. Ez is egy ilyen vállalkozók közötti együttmûködés. — A Natúra Panzió még milyen tervekkel indul neki a szezonnak? — A helyi termékes slow food vacsoraestek minden hónapban más témát kapnak, márciusban a böjtös ételek

XAVIN HOTEL

Dél-Dunántúli Gazdaság

álltak a fókuszban, áprilisban a medvehagyma fesztivál elôtt lesz egy a medvehagyma szerepe az új gasztronómiában tematikájú rendezvény, ahová egy profi séfet hívunk. Emellett a reggeliztetésnél is erôteljesen építünk a helyi termékekre, megnyitjuk a panzió gasztronómiáját a többi orfûi vendég elôtt is, és brunch jelleggel kínálunk étkezéseket. Ezenkívül kidolgozunk egy szén-dioxid-kompenzációs rendszert, mellyel egyrészt a vendégeinknek biztosítjuk, hogy csökkentsék az utazással járó környezeti lábnyomukat, másrészt panziónk szeretne a fenntartható turizmus érdekében tudatos és felelôs vállalkozói magatartást tanúsítani. Orfû olyan csodálatos, hogy megérdemli azt, hogy vigyázzunk rá, és generációk múlva is a mai természeti szépségét élvezhessék az ide érkezô vendégek.

Harkány, Xavin Hotel: Jók a kilátások az idei szezonra — Vártuk, hogy vége legyen a pandémiás idôszaknak, és örülünk, hogy a környezô országokhoz képest enyhültek a korlátozások, így már beindulhatott, és nem is startolt rosszul a turizmus. A kilátások eddig kecsegtetôk, bár egy kicsit tartunk az ukrán háborús helyzet következményeitôl – foglalja össze röviden a harkányi Xavin Hotelt és a Divina Boutique Hotelt üzemeltetô Xavin Kft. ügyvezetôje, VÉGI JÁNOSNÉ. — Hogyan alakulnak a foglalások a szezonra? — Mindkét szállodánk tele volt a március 15-ei hosszú hétvégére, de a február is kiválóan alakult. Össze sem lehet hasonlítani az elôzô évekkel az idei elsô két hónap foglaltságát, amit lehet, hogy a március sem fog túlszárnyalni. Itt volt a Valentin-nap, aztán a busójárás, ami olyan nagy idegenforgalmi látványossággá nôtte ki magát, hogy nálunk is érezhetô volt a hatása. Reméljük, hogy az érdeklôdés az év további részében is fennmarad, és a háborús események nem lesznek hatással a belföldi turizmusra. — Mi a jellemzô, hogy a belföldi vendégek vannak többségben vagy külföldrôl is jönnek? — A májust és a júniust kitöltik a cseh utazási irodák által hozott csoportok, ebben a két hónapban szinte teljes

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság a foglaltságunk. Június végétôl érkeznek a belföldi vendégek, ôk ugyanazzal az intenzitással foglalják a szobákat, mint az elôzô években, így a nyári hónapok, azaz a fôszezon jónak ígérkezik. — Mi a vonzó a vendégek számára? Említette a Valentin-napot, esetleg önök is szerveznek programokat? — Alapvetôen Harkány és térsége rengeteg programot kínál az idelátogatóknak, és nem csak évszakosan. Megemlíthetem a harkányi fürdô jelentôs fejlesztését, szerintem ez nagyban befolyásolja azt, hogy a téli idôszakban ilyen komoly vendéglétszámot tudhatunk magunkénak. Eddig a fürdôben nem volt fedett fürdôrész, amit használhattak volna a vendégek, így a szezon a melegebb évszakokra korlátozódott. Ugyan a szállodánkban van wellnessrészleg, ám azt az élményt nem tudjuk prezentálni, amit a nagy fürdô képes nyújtani. A fürdôben számos programot szerveznek, említhetem csak az éjjeli zenés fürdôzést, a szaunaszeánszokat, illetve a villányi, valamint pécsi kulturális programokat, fesztiválokat, amelyek vonzzák a turistákat, így ezekre mi is rá tudunk kapcsolódni egy-egy hétvégére foglalt szállással. A programok mellett ugyanilyen fontos a színvonalas szállodai környezet és szolgáltatás. Folyamatosan fejlesztünk, most például a télikertet újítottuk föl a mai igényeknek megfelelôen. Észrevettük, hogy már nem szeretnek egymás asztalához ülni a vendégek, ezért kis kétszemélyes asztalokat alakítottunk ki. Modernizáljuk a wellnessrészlegünket, épp egy teljesen új finn szaunát építünk be, melyet a húsvétra érkezô vendégeink már ki is próbálhatnak. A másik szállodánk, a Divina Boutique Hotel még nincs teljesen kész, a befejezését erre az évre tervezzük plusz hat szoba, illetve egy wellnessrészleg kialakításával. — Miként változnak a vendégigények? — Amióta igénybe lehet venni a SZÉP-kártyát, sokkal intenzívebbé vált a belföldi turizmus. A belföldi turisták igazi élményvadászok, kész programmal érkeznek, tudják, hogy adott napon mit néznek meg, mit csinálnak, próbálják nagyon hasznosan eltölteni az itt tartózkodásukat. Már jó ideje tudatosan utaznak a belföldi turisták.

TURIZMUS — Sokan fizetnek SZÉP-kártyával? — Igen, ez generálja a belföldi turizmus egy nagyon jelentôs részét. Szerintem a szállásadók nagyon komoly bevételt tudhatnak magukénak a SZÉP-kártyából, ez nálunk is így van mindkét szállodánkban.

Siklós, Hotel Castello: Szépen telnek a foglalások az áprilisi és májusi hétvégékre — Jelenleg nincs okunk panaszra, mivel az év elsô harmadában a gazdasági és járványügyi viszonyok ellenére is 60% feletti foglaltságot tudtunk hozni. Az áprilisi és a májusi hétvégék szépen telnek, a hétköznapok esetében pedig bízunk abban, hogy last minute foglalásokkal ezen idôszakok is megtelnek, legalább 60%-ig. A nyár egyelôre lassú ütemben, de folyamatosan telik, az elôzô covidévekhez hasonlóan a szokásos módon. Reméljük, hogy az elôfoglalási akció és a jelenlegi nemzetközi helyzet továbbra is itthon tartja a potenciális vendégkörünket, mert így bízhatunk egy teltházas szezonban – tájékoztat MOLNÁR-NEMESKÉRI RÉKA, a Hotel Castello Siklós értékesítési és marketingmenedzsere.

HOTEL CASTELLO

— Kikbôl áll a vendégkörük, vannak-e visszatérô vendégeik és miért jönnek el újra önökhöz? — A vendégeink majdnem 100%-a belföldi és leginkább Pest megyébôl érkeznek. Szerencsére sokan visszatérnek, javarészt családokról beszélhetünk. Leginkább a fürdôvel való közvetlen összeköttetésünk és a gyermekbarát szolgáltatásaink tesznek vonzóvá minket. — Hogyan készültek az idei szezonra? Vannak-e újdonságok a szolgáltatások között, egyáltalán mire van igényük a vendégeknek? — Az idei szezonra nagyobb volumenû attrakcióval vagy újdonsággal nem készülünk, az utóbbi két évben célunk szállodánk állapotmegôrzése, hogy továbbra is ugyanazt a minôséget tudjuk nyújtani a vendégeinknek. Programokat rendszeresen szervezünk a nyári szezon alatt, heti két alkalommal gyermekfoglalkozásokat tartunk óvónôkkel és folyamatosak az élôzenés estéink is, a fürdôben pedig változatos szaunaszeánszokkal várjuk vendégeinket. Siklós történelmi múltjából adódóan alapvetôen is vonzó turisztikai célpont. A Siklósi Várral folyamatosan kapcsolatban vagyunk és propagáljuk az éppen aktuális rendezvényeiket. Illetve sokat tesz hozzá a mi vendégéjszakáinkhoz is, hogy Villány országosan az egyik legvonzóbb turisztikai desztináció. K. T.

INNOPULZUS

Dél-Dunántúli Gazdaság

DIGITALIZÁCIÓ, INNOVÁCIÓ, DIGITÁLIS INNOVÁCIÓ

2021 elején szakmai együttmûködés kezdôdött a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karával (BME VIK) az együttmûködés a következô területeken valósul meg: ipar 4.0 ismeretanyag átadása, kamarai tagvállalkozások informatikai fejlesztéseihez BME VIK gyakorlati tanácsadás és KFI szolgáltatás, új programok és projektek kidolgozása, valamint a karon tanuló baranyai hallgatók számára a Baranyában mûködô releváns kamarai tagvállalkozások közös bemutatása. A fenti együttmûködés keretében 2021-ben a Szegeden tartott Young Spirit konferencián már közösen vezetett World Café beszélgetést a kamara és a BME VIK-hez tartozó Ipar 4.0 Technológiai Központ. Az elsôdleges kérdés az volt, honnan lehet tudni, hogy egy vállalat hol áll most, és milyen eszközök és megoldások felelnek meg az elérhetô kínálatból, mi a fejlesztések következô lépcsôfoka. Az asztalnál szó volt a digitális érettségi modellekrôl, azok gyakorlati alkalmazásáról, valamint az ipar 4.0 adta lehetôségekrôl. A digitalizáció persze nem csak a termelés automatizálást jelenti. Az alapoknál érdemes kezdeni, már a legkisebb méretnél is. És hogy miért, arra választ is kapunk a Tomelilla Kft. és a Z Elektronika Kft. közös tanulmányából, melynek témája a digitális innovációs tudatosságnövelés. A tanulmányt tekinthetjük egyfajta receptkönyvnek is, két cég saját receptjének, ami ötletet, inspirációt, jó tanácsot adhat az olvasónak.

Az iparági trendek mellett szó van benne a digitalizáció nyújtotta lehetôségekrôl és elônyökrôl, a vele járó szervezeti kultúraváltásról, a megvalósíthatóság dimenzióiról (hiszen nincs egyenmegoldás), az innovációs tevékenység mérésérôl, és betekintést kapunk két termékfejlesztés történetébe is. A tudásátadás mellett fontos feladat a megfelelô források feltárása is. Ilyen lehetôség volt a közelmúltban egy közvetlen EU-s pályázati forrás, a BOWI program keretében, amelyre Magyarországon csak a dél-dunántúli régióban székhellyel rendelkezô vállalkozások pályázhattak. Az Innomine Group Kft. magyarországi Digitális Innovációs Hub partnerként mindhárom megyében szervezett tájékoztatót, de talán a

A PBKIK és BME VIK együttmûködése keretében már közös munka zajlik a Digital Coach projektben is. Legutóbb március végén szerveztünk közös képzést vállalkozásoknak. A kétnapos workshop része volt a bochumi egyetem 9 lépésbôl álló ADAPTION nevû értékelô módszertana, amely amellett, hogy felméri a vállalkozás jelenlegi helyzetét, majd közösen kitûzik az elérendô célokat, megmutatja az erôsségeket és a további fejlesztési igényeket a vállalatok digitális kompetenciáinak tekintetében. Sajátossága, hogy 3 dimenzióra fókuszál, a technológia mellett a szervezet és a személyek dimenzióját is vizsgálja, kezeli az összefüggéseket a három dimenzió között. Hamarosan indulnak a pilot felmérések is.

PBKIK-kel közös tájékoztató fórum sikerült a legjobban, hiszen a régióból beérkezô 14 pályázatból 8 baranyai székhelyû vállalkozásé volt. Hamarosan egy újabb pályázati tájékoztató következik, ezúttal a DIGITbrain programról, amelynek keretében gyártó vállalkozások mellett IT és szoftverfejlesztô cégek is indulhatnak. A DIGITbrain szintén egy EU-s innovációs program, amelynek célja, hogy a kkv-k könnyen hozzáférjenek a digitális ikrekhez, melyek segítségével a vállalatok racionalizálhatják a gyártási folyamataikat, elôrejelzéseket készíthetnek a várható géphibákra vonatkozóan, és elôre jelezhetik a karbantartási igényeket.

Inspirálódni, de honnan?

Forrás: kello.hu

Ipar 4.0, Üzlet 4.0, Mezôgazdaság 4.0, Karrier 4.0. A digitális transzformáció már a mindennapjaink része, ha nem is vesszük észre. Az új technológiák bevezetése azonban ugyanúgy sok kérdést vet fel, mint a használt technológiák, azok szervezeti és stratégiai következményei. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara minden olyan lehetôséget megragad, amivel segítheti a megye vállalkozásait, információval, módszertannal vagy pályázati forrásokkal.

Az Enterprise Europe Network keretében a kamarai hírlevélben minden héten, a DDG hasábjain pedig havonta ajánlunk nemzetközi kongresszusokat és üzletember-találkozókat, amelyek a piac megismerésére és kapcsolatépítésre is remek lehetôséget nyújtanak. Legutóbb a Contrall Kft. képviseletében Herbály István PBKIK innovációs alelnök járt Barcelonában a Mobile World Congress-en. A kongresszuson 183 országból 61 000 ember vett részt – és 24 milliárd eurónyi befektetôi tôke. A kongresszus mellett üzletember-találkozó is lezajlott.

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

EIT HEALTH BUSNESS CREATION – PÁLYÁZATOK (NEM CSAK) EGÉSZSÉGIPARI CÉGEKNEK Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egészségügyi innovációt népszerûsítô és támogató közössége, az EIT Health az idei évben is számos pályázati lehetôséget hirdetett meg Business Creation elnevezésû programjának keretében medtech, biotech és digital health vonatkozású egészségügyi fejlesztések támogatására, kis- és középvállalkozások, startupok és egyéni vállalkozók részére. A pályázatok célja, hogy segítségükkel olyan új, innovatív és korszakalkotó egészségügyi szolgáltatások és termékek születhessenek, amelyek nem csupán az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztik, de egyben akár új munkalehetôségeket is teremtenek. A program 2016-os indulása óta több mint 740 startupnak nyújtott támogatást Európa-szerte 205 millió euró befektetési értékben. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzdiszciplináris Kutatások Intézete weboldalán összefoglalta a pályázatok témáját, a jelentkezési feltételeket és határidôket. Áprilisban még egy pályázat áll nyitva az érdeklôdôk számára. EIT Jumpstarter Kreatív közösség, fejlett know-how, egyedülálló program, szakértô oktatók és mentorok, ez az EIT Jumpstarter. A program segít az innovátoroknak és vállalkozóknak életképes üzleti modellt építeni innovatív termék- vagy szolgáltatási ötletük köré, validálja azt, és ha az üzleti ötlet fenntarthatónak bizonyul, arra ösztönöz, hogy létrejöjjön egy vállalkozás. Az idei évtôl kezdve az EIT Jumpstarter az Új Európai Bauhaus kezdeményezés által lefedett területekrôl fogad pályázatokat. A program stratégiai célja, hogy fenntartható hatást gyakoroljon a közép-kelet- és dél-európai régiókra az innováció és a vállalkozói szellem fellendítésével Európa ezen részén. A program koncepciója e régiók innovációs öko-

szisztémájának valós igényeibôl indul ki. A programot az EIT Health, az EIT RawMaterials, az EIT Food, az EIT InnoEnergy, az EIT Manufacturing és az EIT Urban Mobility szervezi. Ezek a közösségek a vállalkozásokat, kutatóközpontokat és egyetemeket partnerekként hozzák össze, kedvezô környezetet teremtve a kreatív gondolkodás és az innováció virágzásához. A programban végzettek rendelkeznek majd a vállalkozásuk elindításához szükséges készségekkel és tudással, és az alumni közösség részeként további támogatást és célzott tanácsadást kapnak az EIT közösségeitôl az induló vállalkozásuk következô szakaszával kapcsolatban. A részt vevô csapatokat bemutatják többek között kockázati tôkebefektetôknek, a szabályozó hatóságoknak

és a termelô vállalkozásoknak, vagyis az elsô vevôknek vagy tesztüzemnek. Fontos dátumok Az üzleti ötletek benyújtásának határideje: 2022. április 10., 23:59 CET ● Az ötletek kiválasztása és a bootcampek meghívása: 2022. május 4. ● A bootcampek online kerülnek megrendezésre 2022. május–júniusában. ● Helyszíni közös képzés: 2022. júliusszeptember. ● Döntô: 2022. november. ●

Mit lehet tanulni? A 8 hónapos programok során a résztvevôk megtalálják és validálják az innovatív ötlethez legmegfelelôbb üzleti modellt. A tanfolyamok a Szilícium-völgybôl származó lean startup módszertanra épülnek, amelyet európai környezetre fordítottak le. A program során a résztvevôk utazási és szállástámogatást kapnak, és a legjobb csapatok minden kategóriában 10 000 eurós pénzdíjat nyerhetnek. Miért egyedülálló? Az EIT Jumpstarter egy nagyon szelektív, versenyképes program; a részvétel megnyitja az ajtókat az európai piacok felé, és összekapcsolja a legjobb csapatokat a hat EIT-közösség nagy ipari partnereivel, többek között a GE Healthcare, a Siemens, a Philips, a Roche, a Bosch, a Nestlé, a Pepsico és a Maspex vállalatokkal.

További részletek és jelentkezési feltételek itt: https://eithealth.eu/opportunity/eit-jumpstarter-registration-is-open/ Jelentkezési határidô: 2022. április 10.

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

A 21. SZÁZADI PAVILON AZ IGÉNYES KÖZTÉRI ÉPÍTÉSZET RÉSZE A pavilon szóról ma már szerencsére sokaknak az utcaképbe illô, igényesen kialakított és az adott funkciót maximálisan kiszolgáló építmények jutnak eszébe, mintsem az ütött-kopott, csúf kis házikók. KOVÁCS ZOLTÁN pécsi építész, a Két Pagoda és a Jade-Trade Kft. ügyvezetôje az elmúlt évtizedekben sokat tett azért, hogy a pavilonok mint utcai építmények visszanyerjék megbecsültségüket, sôt praktikusságukkal és modern megjelenésükkel a köztéri építészet méltán elismert részei legyenek. Kovács Zoltán 1986-ban azért hozta létre az Antiqua Pavilonok termékcsaládot, hogy a különbözô rendeltetésû épületekbôl színvonalas választékot biztosítson az utcákra, terekre, parkokba. Az épületek funkcióján túl kiemelt cél volt, és azóta hatványozottan is az, hogy az adott épület maximálisan belesimuljon az épített környezetbe. Az eltelt 35 év alatt több mint 800 különbözô felhasználású pavilon készült el, melyek eljutottak az ország számos településére, de határainkon, sôt a kontinensen túlra is. — A pavilonok tekintetében ma milyen trendek érvényesülnek? — Új termékünk az egyben szállítható négy évszakos mobilház, amely lakhatás céljára is kiváló, modulárisan variálható és legfontosabb tulajdonsága, hogy felülete gondozásmentes, így a telepítés után a külsô burkolat nem igényel semmilyen ápolást. Az ország több pontján megtalálhatók árusítópavilonjaink is. Az önkormányzatok jellemzôen vásárokra, fesztiválokra rendelnek sorolható árusítópavilonjainkból, a vállalkozók körében pedig büfépavilonjaink és fagylaltárusító pavilonjaink népszerûek. Számos megrendelést kapunk az utóbbi idôben az önkormányzatokon kívül nemzeti parkoktól, különbözô turisztikai desztinációktól. Komoly kereslet van a turisztikai célpontok színvonalának emelése érdekében történô fejlesztésekre, ezzel együtt a megfelelô higiénia kialakítására. Szaniter pavilonjainkkal ebben segítjük megrendelôinket.

— Mik a szaniter pavilonok sajátosságai? — Ezek a pavilonok a legkülönfélébb igényeknek felelnek meg és igen rövid idô – 6-8 hét – alatt készülnek el. Sok megrendelô számára fontos, hogy külön férfi és nôi mosdót tudjon biztosítani. A játszóterek közelében például manapság már szinte elengedhetetlen, hogy legyen pelenkázó vagy baba-mama szoba. Az idôsek, illetve a mozgásukban korlátozottak igénye az akadálymentesített tér pl. a parkok mentén. A fesztiválokra többnyire vandálbiztos berendezésekkel ellátott WC-kre van kereslet. De a temetôkben, kültéri edzôparkok, futópályák vagy termelôi piacok, vásárok mellé is szükség van mosdók kihelyezése. Ezeket az elvárásokat tudjuk teljesíteni. WC-pavilonjaink a 8 m2-es egyterestôl a 28 m2-es többteres nagyságig készülnek. A méreteket a megrendelô kívánsága, valamint a helyszíni adottságok alakítják. — Egy termék iránti keresletet az is befolyásolja, ha valamiben

egyedi a piacon lévô versenytársak között. — Az egyik specialitásunk, hogy csapatunkkal teljes körû szolgáltatást biztosítunk termékeinkhez: az ötlettôl a tervezésen és az elôregyártáson át a helyszíni kulcsátadásig a felügyeletünk és az irányításunk alatt zajlanak a munkafolyamatok. Azzal, hogy az épületeket kulcsrakészen szállítjuk a mûködési helyükre, elkerüljük a hosszas helyszíni munkálatokkal járó kellemetlenségeket és a többletköltségeket. A másik, hogy pavilonjainkat gondozásmentes külsô felülettel telepítjük a szabadba. A lécburkolat pl. olyan speciálisan kezelt faanyagból készül, ami ellenáll az idôjárás viszontagságainak, így nem kell idôrôl idôre kezelni, festeni. Érdekes még, hogy a pavilonokat olyan helyekre is tudjuk telepíteni, ahol nem közmûvesített a telek – ez különösen fontos lehet pl. kerékpárutak mentén vagy természetvédelmi területeken, szabadtéri sporttevékenységek helyszínének közelében, legyen szó akár szaniter épületrôl. Itt jegyezném meg, hogy pl. szaniter épületeinket a mai kor elvárásainak megfelelôen, érmés és/vagy bankkártyás fizetési lehetôséggel is el tudjuk látni, ami szintén elônyt jelent számunkra a piacon. Variálható alaprajzi elrendezés, környezetbarát mûszaki megoldások, egyszerre természetes és gondozásmentes anyagok a külsô homlokzatokon – e tulajdonságok által ezek az épületek széles körben is képesek harmonikusan illeszkedni a környezetükbe. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKER

ARANY FOKOZATOT ÉRT EL A BLÖFF BISZTRÓ A MAGYARORSZÁG ÉTELE VERSENYEN Második alkalommal indult az idén ötödik alkalommal megrendezett Magyarország étele versenyen a pécsi Blöff Bisztró csapata, és a legjobbak között végzett: arany fokozatot kapott szürkemarhából készült Tradíciók generációkra hangolva fantázianevû ételkreációjukkal. Az idei verseny tematikájaként egy Petôfi Sándor életéhez és költészetéhez köthetô ételt határoztak meg a kiírók a „Talpra, magyar!” elv figyelembevételével. Három kötelezôen felhasználható alapanyagnak kellett szerepelnie a tányéron, így szürkemarhát, egy adott márkájú vajat, valamint egy bármilyen eredetvédettséget élvezô tájjellegû, hungarikumnak számító összetevôt használhattak a csapatok. Ugyan MISETA ZOLTÁN séf másodmagával vett részt a március 19-ei döntôben, a siker az egész étteremé, hiszen minden kollégája egy emberként állt a versenyre készülô csapat mellé. — A Magyarország étele versenyen negyedik alkalommal vettünk részt, az elsô két évben kísérôként, tanácsadóként voltam jelen, tavaly és idén pedig aktív résztvevôként is – mondja az ismert pécsi séf. — Évrôl évre emelkedik a színvonal, gyakorlatilag a legjobb séfek vesznek részt ezen a háromfordulós megmérettetésen. Idén 33 csapat nevezett, ebbôl 12 jutott a döntôbe. Mivel 2022-ben Petôfi Sándor korához igazodott a tematika, a szervezôk szerették volna a szürkemarhára mint klasszikus magyar állatra irányítani a fókuszt. Utánaolvastunk a húsa jellemzôinek, mert nem egy „tömegtermékrôl” beszélünk, meglátogattunk egy szürkemarhafarmot, hentesekkel is konzultáltunk, hogy ki tudjuk választani azt a húsrészt, ami leginkább illik az általunk összeállított ételhez. Az 1848 elôtti idôkbôl kevés feljegyzést találtunk a gasztronómiáról, de sikerült egy-két alapanyagra rálelnünk, amelyeket felhasználtunk az ételünknél. A nemzeti ételnek számító gulyás ebben az idôben nyerte el máig fennmaradt presztizsét, bár ma már inkább levesként fogyasztjuk az akkor pörköltszerû ételt. A 19. században közkedvelt volt a kukoricagombóc, és az idô tájt jött be Magyarországra a paprika, így a pirospaprika is. Ez ismeretek birtokában készült az ételünk: egy rétegzett szürkemarha a saját májával, füstölt kápia paprikával és bébi spenóttal töltve. A rétegzett marhát egy konyhatechnológiai eljárással kigôzöltük, a

végén pedig kirántottuk. Ez mellé tettünk egy gulyásragut, ami az étel szaftosságát adja, köretként pedig szalonnamorzsába forgatott kapros-túrós ku-

komoly elismerést kaptunk. Mivel ez egy szakmai verseny, meghatározták a húsköret arányát és a fogás súlyát is, így az elkészítési idô mellett számos körülményre is figyelnünk kellett. Számomra roppant szimpatikus volt, hogy a séfek nem tudták, melyik csapat ételét kóstolják, így abszolút szakmai eredmény született. Az étel hamarosan felkerül a Blöff Bisztró étlapjára, így bárki megkóstolhatja, részben ez is volt a cél, hogy egy új minôségi étel készüljön. Étteremtulajdonosként azt mondom, igen nagy szerepe van egy-egy ilyen versenyen elért jó

MISETA ZOLTÁN

koricagombóc került. Egy viszonylag közkedvelt salátát, tejfölös uborkasalátát társítottunk hozzá, azonban a tejfölt megbolondítottuk egy kis juhtúróval. Az étel neve: Tradíciók generációkra hangolva. A zsûritôl már a középdöntôben

helyezésnek, hiszen rendkívüli marketing-értéke miatt több vendégre számíthatunk. Viszont séfként számomra fontos az is, hogy az ilyen jellegû versenyek arra ösztönöznek bennünket, hogy minél profibban, a legmagasabb színvonalon végezzük a munkánkat. Ezt természetesen a vendégek is megérzik, hiszen értük is csináljuk. K. T.

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

TRESZNER KFT. COVID UTÁN, HÁBORÚ ALATT: IGAZODNI KELL A KÖRÜLMÉNYEKHEZ Korábban a Covid, most pedig az Ukrajnában zajló háború hatása nehezíti a villamosipari kivitelezéssel, villamoshálózat-szereléssel, épületek, ipari létesítmények üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozó pécsi Treszner Kft. mûködését. Ugyan a hazai energiaszolgáltatók beruházásai az elmúlt évben jobbára elmaradtak, azokban az országokban azonban, ahol a Treszner jelen van, egyre több felkérést kap a cég.

— A koronavírus-világjárvány miatt az utóbbi két évben jelentôsen megnôttek a költségeink, rengeteg fertôtlenítôszerre, Covid-tesztre, maszkra volt szükségük a kollégáinknak, fôként azoknak, akik Horvátországban, Szlovéniában, Németországban dolgoztak. Ez negatívan hatott a vállalkozásunkra, és ránk is – kezdi az elmúlt 1,5–2 évre való visszatekintést TRESZNER JÁNOS tulajdonos-ügyvezetô. — Emellett azzal is szembe kellett néznünk, hogy a hazánkban jelen lévô nagy áramszolgáltatók, amelyeknek korábban számottevô volumenben végeztünk munkát, tavaly igencsak visszafogták a beruházásokat, és úgy látszik, hogy ez a tendencia idén is tart. Valószínû, hogy az európai uniós támogatásra várva döntöttek úgy, hogy elhalasztják a projekteket. Tavaly például az elôzô évhez képest egyharmadnyi megrendelést kaptunk tôlük. De pozitívumról is be tudok számolni, hiszen azokban az országokban, ahol dolgozunk, Horvátországban, Szlovéniában és Németországban viszont egyre több a megrendelés. — A Covid után most a szomszédban dúló háború van hatással a gazdaságra. Ebbôl mit éreznek? — A pandémia alatt számtalanszor elôfordult, hogy sokat késtek a megrendelt anyagok, most azt tapasztaljuk, hogy ami eddig egy-két hét alatt megérkezett, az dupla-tripla annyi idô alatt ér ide, ez pedig jelentôsen kitolja a teljesítésünk idejét. Már mi is szembesültünk

azzal a helyzettel, hogy azt a polcrendszert, amit eddig Ukrajnából rendeltünk, most nem tudjuk beszerezni, és ez a hiány más termékeknél is jelentkezik. Egy termékre tíz helyrôl kértünk árajánlatot az utóbbi két hétben, és egy cég se merte mondani, hogy mikor és mennyiért tudja szállítani, mert bizonytalanná vált a vas ára és a beszerezhetôsége. Emiatt nem tudunk projekteken indulni. Az üzemanyagárral kapcsolatos bizonytalanságokról már ne is beszéljünk. — Cégvezetôként hogyan lehet idomulni a hirtelen jött és váratlan változásokhoz? Van erre valamiféle stratégiája?

TRESZNER JÁNOS

— A 2008-as gazdasági válság után több szegmens felé nyitottunk, hogy több lábon álljon a vállalkozás. Ekkor kezdtünk nagyobb mértékben dolgozni külföldre, és ezek a lépések meghozták az eredményt. Ma már nem lennék annyira bátor, mert véleményem szerint a mostani válság nagyobb, mint a 2008as. A megbízóinkkal úgy kötünk megállapodást, hogy belekalkuláljuk a benzinárváltozást, de ezeket mindig újra kell

tárgyalni az aktuális helyzetnek megfelelôen. Természetesen figyeljük a napi politikát, hogy milyen hatások érvényesülhetnek a kelet-európai térségben, és igyekszünk ezekre reagálni. — Hogy lehet elôre tervezni egy ilyen helyzetben? — Egyelôre nem merünk fejleszteni, új dolgokba belevágni, abba az irányba megyünk, ami optimálisan kezelhetô. Villamosiparra a jövôben is szükség lesz, hiszen a világ mûködésének alapja, ezért úgy gondolom, a jövôben is lesz munkánk. Talán érdemes lenne nyitnunk a napelemes beruházások felé, mert valószínûleg komolyabb fejlôdés elôtt áll ez a szegmens. A cégirányítást végzô vezetô kollégáimmal már átbeszéltünk jó néhány dolgot a közeljövôre nézve, az már biztos, hogy a cégen belül szükség lesz megtakarításokra, illetve a létszám optimalizálására. Szigorú intézkedéseket kell hozni, hogy át tudjuk vészelni ezt az idôszakot. — Miként alakulnak a külföldi munkáik? — Szerencsére azok jól alakulnak, oda plusz kollégákra van szükségünk, hogy teljesíteni tudjuk a megrendeléseket. Érdekes módon a 2008-as gazdasági válság idején is sok munkával elláttak bennünket a német befektetôk, nem tudom, hogy a válság elôszele-e, de most is több megrendelést kapunk, mint tavaly vagy tavalyelôtt. — Akkor azért ez egyensúlyba hozza a mérleget? — Ha nem is egyensúlyozza ki, de valamilyen szinten mégiscsak stabilizálódunk. Olyan forgalmat nem fogunk elérni, mint amit 2019-ben vagy 2020ban. Ahogy mondtam, az áramszolgáltatók egyelôre a régi szerzôdéseket próbálják meghosszabbítani, nem kötnek új szerzôdéseket, gondolom az EU-s hálózatfejlesztési támogatásra várnak. Az biztos, hogy komoly hálózatfejlesztéseket kell végrehajtani, mivel a rendszereket fel kell fejleszteni a napelemparkok által termelt áram fogadására. Ez Németországban és Ausztriában egy-két éve már elkezdôdött, így nálunk is aktuálissá válik. Ebben mi is szeretnénk részt venni. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

„BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN!“

SZÛCS ISTVÁN „ÉRDEMES VÁLLALKOZNI, MERT HOSSZABB TÁVON MINDENKÉPP SIKER KORONÁZZA” Szinte egész életében vezetôként dolgozott SZÛCS István, elôször a komlói bányákban, majd a Carbon Könnyûipari Vállalat vezérigazgatója lett. Emellett az újraéledô kamarában is elnöki pozíciót töltött be, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli elnöke. Hogyan válik valaki vezetôvé? Mi emeli ki ôt a többiek közül? – tettük fel a kérdéseket a tapasztalt üzletembernek. — Annak idején Robeson azt énekelte: „Ütik, verik a négereket...”, de 50-60 évvel késôbb Barack Obama a Vakmerô remények (The audacity of hope) címû könyvében méltán ír afroamerikai elnöki sikereirôl. A szintén feketebôrû Jackson asszony a napokban várja, hogy Biden elnök legfôbb bíróvá jelölje... Van tehát a körülmények alakulása, a fejlôdések ideje. Én a vezetôvé válás útját a beosztott szemszögébôl láttatom. Fiatal mérnökként tapasztalt gyakorlati vezetôkkel voltam körülvéve. Hagytak ismerkedni a bányával, dolgozni – hogy úgy mondjam –, felnôni. Elméleti kérdésekben támaszkodtak rám. Mindeközben észrevettem a hiányosságukat, amit majd nekem esetleg nem szabad vagy nem kell követni. — Hogyan kell vezetni egy szervezetet, hogy az sikeres legyen és az ott dolgozók elkötelezetten, csapatként mûködjenek együtt? — A rutinná vált munka 10–12 év után kitekintést indukált, elérkezett a váltási lehetôség a másik bányánál, a helyettesi munkakör, majd az egyszemélyi vezetés a Carbonnál. Közben a „vakmerô remények” rádöbbentettek a magam hiányosságaira, de látva a csapatmunka lehetôségét, belevágtam, és kb. fele-fele arányban próbáltam igazgatni. A munka másik ötven százalékát, megbízva bennük, a munkatársaimnak adtam. Láttam, hogy pénzügyileg hiányos a tudásom, ezért elvégeztem az egyéves pénzügyi elemzô kurzust a közgazdasági egyetemem. A munkatársaimnak szárnyakat adott a bizalom és örömmel végezték a csapatmunkát.

Nem akartam mindent tudni, de a társaimmal együtt már megvolt a siker lehetôsége. — A Carbon „fénykorában” 2600-an dolgoztak a vállalatnál. Melyek voltak a szervezetépítés alappillérei, milyen meggondolások alapján alakították ki a cégstruktúrát, hogy az a leghatékonyabb legyen? — Az üzletkötés, az ár-, bér- és alapanyag-ellenôrzés az én reszortom volt, a készletek, a lebonyolítás, a napi apróbb dolgok és az egyéb alapanyagellátás azonban már nem. A pécsi bôrgyárban, ahonnan 300 ezer m2 bôrt vásároltunk, vagy a trapper (2 millió m2) beszerzése ügyében évente többször is voltam a gyárakban. Számos kisebb cégnek még a nevét és a címét sem kellett tudnom. A sikeres munka velejárója volt a törôdés, a dicséret, az elismerés. Szokták mondani, hogy üres hassal nem lehet énekelni a Himnuszt... Szinte minden minisztériummal sikerült jó kapcsolatot teremtenem. Elértem, hogy áramoljon hozzánk az információ. Gyakran 2-3 héttel hamarabb megtudtunk egy esetleges változást, ez maga a fônyeremény.

— A pécsi kamara elnökeként rengeteg vállalkozással került kapcsolatba. Mit adott a sikerükhöz a gazdasági közösséghez tartozás? — Elnökségem idején (1988–1994) a nagy bizonytalanság és az átalakulás volt a jellemzô. Egy bizarr, de kor- és kórtörténeti jelenség volt, amikor a részvénytársasággá alakulás napján egy nap alatt tizenkétszer hívtuk a fel a pesti fôembereket a „hogyan kell rt.-t alapítani” ügyében. Ilyen körülmények mellett nagyon megnôtt a kamara érdekérvényesítô és informáló szerepe. Sok minden újnak kellett (volna) megfelelni. Az Alpok-Adria Munkaközösség nemzetközi kitekintést adott. Mentünk és jöttek a partnerek. Hallattuk a hangunkat a kormánnyal szemben is. Erôsödött a kamara, s noha az elnöki cím társadalmi megbízatás volt, Síkfôi Tamás lendületes fiatalsága magával ragadott. A tegnap még nagy cégek apró utódai sok száz kérdést tettek fel: piacvesztés, tôkehiány, kamatterhek, termelés-visszaesés, recesszió lesz vagy fejlôdés? Itt-ott tûnôdésnek tûnô válaszok erôsítették az együttmûködést. — Ha ma egy induló vállalkozás vezetôje tanácsot kérne öntôl, mit mondana neki, milyen területekre fókuszáljon, milyen elveket kövessen, mitôl óvakodjon? — Manapság más világ van. (Mindig is az volt.) Ezer új téma, sok száz veszély: pénzpiaci, banki, politikai, járványügyi helyzet, sôt háború. A mostani helyzet bizonytalanságai, tévedései sérülékennyé teszik a gazdasági életet. Egy új vezetô ma csak alapos tárgyi, szellemi, informatikai ismerettel merjen vállalkozni. Legyen óvatos, ne vállaljon kétes kockázatokat, ne reméljen gyors sikert és nehogy megkísértse a korrupció veszélye. Ügyvezetô igazgatónak mindenki nevezheti magát, de ennek az útja, hogy elôbb jó ügyvezetô beosztott legyen az esetleges buktatók kiiktatásával. A végkonklúzió: érdemes vállalkozni, mert hosszabb távon mindenképp siker koronázza. K. T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

TESZÁRIK ZOLTÁN „AKI SPORTOL, AZ A MUNKÁBAN, AZ ÜZLETI ÉLETBEN SIKERESEBB LESZ” Sportiskolába járt, édesanyja kollégája, id. Dárdai Pál vitte le a futballpályára, ez az élmény aztán egész életére meghatározó lett. Teszárik Zoltán, a széles körû irodai adminisztrációs, Help Desk szolgáltatásokat és ügyfélszolgálati tevékenységet nyújtó Anderson Group Hungary Kft. ügyvezetôje gyerekkorától versenyszerûen sportolt, külföldön is focizott hat évig, NB III-as bajnokságban 38 éves korában rúgta az utolsó gólt. Mint mondja, lételeme a mozgás, ha két hétig nincs rá módja, rossz lesz a közérzete. — A sport abban is nagy segítség, amikor cégvezetôként a sok stressz, a pszichés nyomás miatt szinte felrobban az ember feje, de ha elmegyek focizni vagy futni, esetleg más sportot ûzni, minden kitisztul és elsimul, így pihentetô lesz az alvásom is. No és az sem utolsó szempont, hogy a rám nehezedô feszültséget nem a családon vezetem le – foglalja össze mosolyogva Teszárik Zoltán. — A mai napig heti kétszer vagy háromszor focizom a PMFC öregfiúk csapatában nagypályán, de a kispályás csapattal is összejárunk, tehát a heti kettôhárom-négy edzésem most is megvan. — Ma is a kihívás, a nyerni vágyás hajtja vagy pedig inkább a mozgás öröme? — Aki versenyzô volt, annak minden meccs kihívás, de természetesen ma már inkább a mozgás öröme miatt megyek. Játszunk a PMFC öregfiúk nagypályás bajnokságban, mindig azért küzdünk, mert szeretnénk megnyerni a bajnokságot. A kihívás és a játék öröme mellett talán a legfontosabb a társaság, az öltözôben ugyanolyan kiváló a hangulat, mint 16 évesen. Ugyanúgy megvan a vidámság, a barátság, a poénkodás, meccs után az az egy óra, amíg az öltözôben beszélgetünk, rengeteget számít az ember lelkének. Mindenki felszabadult, attól függetlenül, hogy egyébként mennyire komoly ember máshol.

— Ezek szerint egy állandó csapattal focizik? — A kispályás csapatunknak 15 éve vagyok a tagja, a nagypályás csapatban pedig olyanokkal focizom, akikkel 1015-20 éve már játszottunk egy csapatban. A csapatsportok, mint a foci vagy a kosárlabda, Magyarországon olyanok, mint az USA-ban a tenisz meg a golf. Kiváló terep a kapcsolatépítésre, az egyik cégemben az üzlettársammal, egyben jó barátommal, akivel roppant sikeres projekteket csinálunk, kispályás focin találkoztam elôször. Ráadásul az ellenfél csapatában játszott, engem fogott, utáltam ellene játszani, mert jó focista, így nagyokat harcoltunk. Aztán átjött a mi csapatunkba, összebarátkoztunk, kiderült, hogy vannak közös üzleti lehetôségeink, így már évek óta együtt dolgozunk. A baráti mellett rengeteg üzleti kapcsolat épül a focis barátságokból. — Mire tanította meg a sport? Elmesélte nekem, hogy ha két percet késtek az edzésrôl, már nem is kellett átöltözni, így örökre megtanulták a pontosságot. — Igen, emellett a kitartásra is ránevelt, hogy meg kell dolgozni a sikerért, de ha az ember eleget dolgozik, akkor annak meglesz a gyümölcse. A fiaimnak is mindig mondom, hogy a sportban a legnehezebb a szürke hétköznapok, egy

esôs kedden ugyanúgy kell edzeni, mint amikor süt a nap. Ugyanez igaz a munkára is, amikor nincs kedve dolgozni az embernek, akkor is meg kell csinálni, mert csak akkor lesz eredmény. És ebbôl következik a versenyszellem, aki sportolt, az sokkal jobb versenyzôvé válik az üzleti életben. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak a profitért, hanem az örömért is élvezi az ember a gyôzelmet, kudarc esetén pedig sokkal hamarabb képes talpra állni. Amikor munkavállalókat interjúztatok, nagy elônyt jelent, ha valaki sportolt, fôleg ha magasabb szinten, mert tudom, hogy szorgalmas, kitartó lesz, megvan benne a versenyszellem, jól tud mûködni csapatban – ezek a tulajdonságok a munkában is óriási elônyt jelentenek. — Említette a fiait, akik szintén sportolnak. — Három fiam van, egy focizik, kettô kosárlabdázik. Sportos családban automatikusan átöröklôdik a sport szeretete, ha látják, hogy apa szombat reggel vagy délután megy focizni, jönnek vele, és ôk is kedvet kapnak. Az, hogy rendszeresen sportolnak, megnöveli a terhelhetôségüket is, az edzések miatt jól kell tudniuk beosztani az idejüket és az erejüket. A délutáni edzés után este 7-8 óra körül érnek haza éhesen és fáradtan, majd a vacsora után ülnek le tanulni. Ugyanazt a tanulmányi szintet kell egy sportoló gyereknek is hoznia az iskolában, mint a nem sportolóknak, és általában hozzák is. Ha így végigcsinál öt-nyolc-tíz évet egy gyerek, az óriási elôny lesz számára, amikor kilép az életbe. Nem beszélve arról, hogy a rendszeresen mozgók alig vagy egyáltalán nem betegek és könnyen megtanulnak beilleszkedni új környezetükbe, amikor például csapatot váltanak. Ez az életben óriási elôny, nekem soha nem jelentett gondot, amikor be kellett mennem tizenöt új ember közé, hiszen az öltözôben is ugyanez volt a helyzet. Ezért az üzlet és a sport erôsen összefüggnek. Aki sportol, az a munkában, az üzleti életben biztos, hogy könnyebben boldogul és sikeresebb lesz. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

KATICS ÁKOS – Audi S7 Sportback A földgáz- és villamosenergia-értékesítéssel, valamint energetikai tanácsadással foglalkozó Hungaro Energy Kft. ügyvezetôje az AutóCity Zrt. Audi márkakereskedésének sportmodelljét próbálta ki. — Vártam már ezt a próbautat, mert kíváncsi voltam mit tud az S7-es. ˇ Nem volt még Audim, és most a család ˇ bôvülése miatt egy SUV-vel járok, emiatt külön csemege volt egy sportos limuzin. Sôt a limuzin erre az S7 Sportbackre nem is a legjobb szó, hiszen nem a klasszikus négyajtós, hanem ötajtós a karosszéria. Nekem már a megjelenésekor nagyon tetszett, sokkal sportosabb ez a forma. Nem mellesleg praktikusabb is, hiszen az ötödik ajtó nagy elôny. Korábban volt négyajtósom, ˇ ott többször nem fért be a nyíláson egy csomag, hiába volt elég nagy a csomagtartó. Tetszenek a keret nélküli ablakok is, ezek mindig izgalmasabbá tesznek egy autót. — Ebben a fekete színben talán kicsit fenyegetô is az autó. — Az biztos, hogy azonnal látszik, nem mindennapi a teljesítménye. Nagyon tetszenek a lámpatestek, már az is kisebb show, ahogy bekapcsolódnak a fényszórók. A hatásosságukat nem tudtam kipróbálni, de a saját autómban is adaptív ledek vannak, így tudom, hogy éjszaka hihetetlenül jó teljesítményt nyújtanak. Azzal, hogy intelligensen változtatják a fénycsóvát, mindig optimálisan világítják meg az utat.

— Ha már biztonság, az S7 is tömve van elektronikai segédeszközökkel. Ezt az arzenált át lehet látni? — Szerintem igen. A legjobb benne, hogy észrevétlenül teszik a dolgukat. Én szeretem az innovatív extrákat, még a sokak által kritizált sávtartót is rendszeresen használom. Autópályán ezek a rendszerek nemcsak biztonságosak, hanem kényelmessé is teszik a vezetést. Sôt az automata parkoló funkciót is rendszeresen használom, még akkor is, ha ezzel a remek kamerarendszerrel, ami az S7-ben van, gyerekjáték a parkolás. Visszatérve a külsôhöz, kifejezetten megnyugtat, hogy a hûtômaszkon

hangsúlyosan ott a dupla radarfej, így biztosan mindent lát az elektronika abból, ami az autó elôtt történik. — A cégük az egész ország területén tevékenykedik, ez nyilván sok utazással jár. — A mi üzletágunk fôvárosközpontú, ezért valóban sokat megyek. A családdal is rendszeresen utazunk, így hamar gyûlnek a kilométerek. Emiatt fontos számomra, hogy az autó ne csak használati tárgy legyen, hanem élményt is adjon. No meg persze legyen kényelmes is. Ha az Audi S7-et ebbôl a szempontból vizsgálom, akkor csaknem ideális. Az utastér nagyon kényelmes, a sportülések nemcsak szépek, a tartásukkal és a formázásukkal is rászolgálnak a nevükre. A kedvencem mégis a kormány, az átmérôje és a vastagsága is épp olyan, ami nekem tökéletes. — A mûszerfalon elsô pillantásra látható, hogy az Audi csúcstechnológiát épített az autóba. — A folyadékkristályos mûszerfal remekül sikerült. Az, hogy szinte a teljes felületen megjeleníthetô a navigáció, kifejezetten praktikus, ilyen megoldással még nem találkoztam. Az összkép is elegáns, ugyanakkor valóban sugározza az autó mûszakiságát. Érdekes, hogy én alapvetôen a hagyományos elrendezést és a különálló kapcsolókat kedvelem, ezt a három nagy képernyôt mégis hamar megszoktam. Ebben sokat segít a

AutóCity Zrt. ● 7630 Pécs, Diósi út 1. ● Tel.: 06-72/517-555 ● www.autocitypecs.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

quattro haptikus visszajelzés, egy kattanással érezzük, ha valamit megnyomunk a paneleken. Számomra nagyon fontos, hogy az autó személyre szabható legyen, és ebben is kiváló az S7. Minden apró részlet egyedileg konfigurálható, és olyan korlátozások sincsenek, mint az én autómban, ahol például csak néhány színbôl lehet kiválasztani a világítást. Az Audinál rengeteg színárnyalat választható. — Ha hibát kellene keresni a belsô térben, mennyire lenne nehéz dolgunk? — Komoly munka lenne. Gyakorlatilag nincs hiba az utastérben. Talán csak a négyüléses konfigurációba lehetne belekötni, de az extralistán ott a plusz egy férôhely is, így az S7 lehet ötszemélyes is. A tárolóhelyek viszont picit kicsik, és nincs is igazán sok belôlük, itt el tudnék képzelni némi javulást. — Elérkeztünk a lényeges pontokhoz: motor és futómû. — Nekem az utóbbi a legfontosabb. Egy élvezetes futómû örömmé teszi az autózást. De nyilván összefügg a kettô, hiszen kell egy erôs motor is. Az Audi S7 remek sportfutómûvet kapott, a légru-

góknak köszönhetôen minden területen jól teljesít. Említettem, hogy egy SUV-val járok, így most nagyon élveztem az alacsonyabb építésbôl természetszerûleg fakadó stabilitást. Erre rátesz egy lapáttal ez a sportfutómû, ami tényleg fantasztikus menettulajdonságokat nyújt. Precíz, pontos, élvezetes, nem lehet belekötni. Nagyon fontos, hogy az üzemmódok közötti váltással valóban megváltozik az S7 karaktere is, hiszen vannak azok a helyzetek, amikor a kényelmes rugózás a fontosabb. Lényeges elem még a quattro hajtás. Az Audi legendás összkerékhajtása már sokszor bizonyított, én pedig még amikor elôször összkerékhajtásra váltottam, eldöntöttem, hogy csak ilyen autóim lesznek. Nem feltétlenül a havas-jeges napok miatt, hanem az általános biztonságérzet okán, amit a négy hajtott kerék ad. — És a motor? Sportmodell létére dízel erôforrást kapott az S7. — Átlagautós talán elsôre észre sem veszi, hogy dízelüzemû a motor, sôt azt sem, hogy „csak” háromliteres. Az elektromos turbó és a kompresszor nagyon dinamikussá teszi, ezt még úgy is érzem, hogy az én autóm benzines és még ennél is erôsebb. Talán a váltó késlekedése furcsa egy kicsit, vannak olyan pillanatok, amikor picit gondolkodik, mielôtt az ülésbe présel. Cserébe elképesztôen takarékos. Ha a gyári adatot nem is tudtuk produkálni, de a 10 liter körüli átlag a menettulajdonságok tükrében szenzációsan alacsony.

— A hibridrendszer jelenléte érezhetô? — Gondolom, hogy a kedvezô fogyasztásban közrejátszik, de vezetés közben sok más kiegészítôhöz hasonlóan ez is észrevétlenül ˇ megbújik a háttérben. Az az igazság, hogy ebben a kategóriában szerintem a belsôégésû motorok mellett még mindig nagyon komoly érvek szólnak. Persze ha kipróbálnék egy e-tron GT-t, lehet, hogy megváltozna a véleményem, de leginkább mégis egy RS7-re lennék kíváncsi. — A magyar utakon ez a teljesítmény kihasználható? — Nyilván kell hozzá önuralom és felelôsségtudat. Ugyanakkor ez az S7 egy remek utazóautó, ami amellett, hogy rengeteg élményt nyújt, még praktikus is: a jól kihasználható karosszériával és a gazdaságos dízelmotorral van racionális oldala is. T. R. A TESZTAUTÓ ADATAI Maximális teljesítmény: 344 LE (253 kW) 3850–4000/min Maximális nyomaték: 700 Nm 1750–3250/min Csomagtér: 525 l Maximális sebesség: 250 km/h Gyorsulás 0–100 km/h: 5.1 s Átlagfogyasztás: 7.2 l/100km Alapár: 28 412 240 Ft A fontosabb alapfelszerelések: 48V MildHybrid rendszer, Audi pre sense, Audi virtuális cockpit, sportfutómû, LED fôfényszóró és LED-es hátsó lámpa, alcantara/bôr sportülések, négyzónás klímaberendezés, quattro hajtás, MMI, Audi connect

Dél-Dunántúli Gazdaság

MELÓ-DIÁK

VOSZ-LIGA kutatás: a modernizáció a munkaerô megtartásának alappillére A Viapan Group HR-szolgáltató cégcsoport tagja, a Viacob robotikai szolgáltató is részese volt a VOSZ és a LIGA közös munkaergonómiai kutatásának Az ipar 4.0 eszközök, a modernizáció csökkenthetik a munkahelyi ártalmakat. Ez derül ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) uniós projekt keretében végzett kutatásából, amelyben 10 termelôüzem 100 dolgozóját vizsgálták abból a szempontból, hogy mennyire modernizálható és könnyíthetô meg a munkavégzésük, milyen egészségmegôrzési lehetôségek léteznek az esetükben. A 100 dolgozó a Viapan Group HRszolgáltató kötelékébe tartozó Viacob által biztosított eszközöket – ún. exoskeletonokat (a testtartást javító vagy az emelést, súly cipelését könnyítô mellényeket) és kobotokat – tesztelt. Az eredmény egyértelmûen pozitív: csaknem mindegyikükben pozitív attitûdök alakultak ki az eszközök iránt, és fizikai állapotukban is javulás volt tapasztalható.

A VOSZ és a LIGA még 2021 márciusában a GINOP-5.3.5-18-2020-00166 számú pályázat keretében vállalkozott arra, hogy a „számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” nemzetgazdasági ágazatban feltárják azokat a modernizációs és automatizációs lehetôségeket, amelyek javítják a gyártósori munkavégzés hatékonyságát, valamint hozzájárulnak a dolgozói egészség és a munkavégzôképesség hosszú távú megôrzéséhez. A hatékony munkavégzés, az egészség és egyúttal a munkavégzôképesség hosszú távú megóvása a vállalatok gazdaságos mûködésének, sôt a fenntarthatóságának kulcsa Magyarországon. Az uniós átlag feletti foglalkoztatottság miatt minimálisra csökkent a szabad munkaerô, így felértékelôdött az ember mint a cégek legfôbb erôforrása. Ezt támasztja alá a kutatás is. Riasztó adat, hogy minden negyedik munkavállaló rendelkezik olyan mozgásszervi megbetegedéssel, amelyet a munkája során szerzett, és amely valamennyire gátolja a mindennapokban is. Ennek következménye a kevesebb mun-

kában töltött idô, a növekvô fluktuáció, a balesetveszély és a csökkenô hatékonyság. A kutatás érdekes tanulsága, hogy 20 százalékkal nôtt azoknak a munkavállalóknak a száma, akik nem éreztek fájdalmat exoskeletonnal történô munkavégzés közben. A kutatás szerint az exoskeletonok munkafolyamatba történô integrálása könnyû volt, semmilyen módosításra nem volt szükség a munkavégzés menetében. A dolgozók túlnyomó többsége is pozitívan állt a mellény használatához. A kutatás a kollaboratív robotok alkalmazását is vizsgálta. Ezek egyszerûbb, sematikus, monoton, finommotorikus készséget nem igénylô, ugyanakkor veszélyekkel járó feladatokat végeznek. Gyári környezetben rengeteg feladat kiváltható kollaboratív robottal. Helyette a munkavállaló magasabb absztrakciós szintû, egyúttal pedig veszélytelenebb munkát végezhet. Sok céget visszatart a modernizációtól a fenti eszközök ára. Ugyanakkor a Viacob bérelhetô konstrukcióban, beruházás nélkül kínálja ezeket, tehát többszörösen megéri a termelésbe integrálásuk.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

A 21. SZÁZAD PLAKÁTJAI INTERAKTÍV DIGITÁLIS FELÜLETEK Amikor egy hivatalban, szállodában, orvosi rendelôben vagy más közforgalmi helyen várakozunk, esetleg a munkahelyi büfében tartózkodunk, önkéntelenül is elolvassuk az ott kihelyezett plakátokat, hirdetményeket vagy szóróanyagokat, amelyekrôl sokszor csak utólag derül ki, hogy milyen hasznosak. A papír alapú információhordozók azonban ma már kevésbé keltik fel a figyelmet (nem beszélve drága elôállításukról vagy a környezetterhelésrôl), viszont egy felhasználó által kezelhetô digitális táblával azok is szívesen elbabrálnak, akik egyébként nemigen olvasnak. A Partners Pécs Kft. a közelmúltban kezdte el az INFODYS információs totemoszlopok telepítését, például a Szentágothai Kutatóközpontban üzembe helyezett eszközt máris nagy megelégedéssel használják. De egy érintésvezérelt, ledkijelzôvel ellátott tájékoztatóeszköz már a kamarai székházban is mûködik, segítségével aktuális hírekhez, információkhoz juthatnak a felhasználók kép, szöveg vagy akár rövid videó formájában. A kamarai terminálon hamarosan már a Dél-Dunántúli Gazdaság legfrissebb számai is olvashatók lesznek, csakúgy, mint a lap archív számai. — Az INFODYS-on felhasználóként mi magunk választhatjuk ki, hogy milyen tartalmat szeretnénk megtekinteni, de az eszköz más felhasználói interakciókra is beprogramozható. Mivel a kijelzô mérete 49’-es, felbontása pedig full HD, így minden kép, szöveg és videó tökéletesen él rajta – tájékoztat Szundi György, a Partners Pécs Kft. ügyvezetôje. – Az eszköz minden olyan helyen kiválóan használható, ahol látványos formában szeretnénk eljuttatni változó tartalmakat a vásárlóinknak, az ügyfeleinknek vagy a saját munkatársainknak. Például egy céges ügyfélfogadó helyiségben vagy egy hotel recepcióján, ahol szükség van az aktuális ajánlatok, információk, programok kommunikálására. A tartalmakat internetes felületen keresztül lehet frissíteni, cserélni, így akár olyan helyekre is érdemes telepíteni az eszközt, ahol nincs állandó felügyelô- vagy kezelôszemélyzet. A Partners Pécs már megkezdte az eszközök

értékesítését, illetve bérbe adását, merthogy akár néhány napra is kölcsönözhe-

tôk konferenciákra, kiállításokra, rendezvényekre, poszterek bemutatására.

További információk az epostersystem.com oldalon.