Dél-Dunántúli Gazdaság XXIV. évfolyam 4. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXIV. évfolyam 4. szám 2022. május 6.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

SZAKMAISMERETI VERSENYEK

NAGY SIKER! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

16. OLDAL

BARANYA MEGYEI ÜZLETI ESTÉLY 21. OLDAL

AZ ÉLETMÛ DÍJ KITÜNTETTETJEI

17. OLDAL

HORNICZ JÓZSEF

BORSÓS ISTVÁN

KRESZ&FIEDLER KFT.

17. OLDAL

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

KLASZTER

HUPPERT LÁSZLÓ

35. OLDAL

Kiadja:

CÉGEK ÉS HALLGATÓK TALÁLKOZÁSA AZ ESETTANULMÁNYOK KURZUSON

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu címlap fotó: karriertrend.hu

BLÁZEK ÉS ANNI

#EENCanHelp PÁLYÁZATI PÉNZ OKOS FELHASZNÁLÁSA AUTÓTESZT HARMAT TAMÁS – Suzuki Vitara hybrid

44–45. OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

ÖT ÁGAZATBAN ZAJLOTTAK A SZAKMAISMERETI VERSENYEK NAGY SIKERREL Gépipar, elektronika, építôipar, jármûgyártás és vendéglátás. 2022-ben minden pályaválasztás elôtt álló iskolás megtalálhatta a számára érdekes területet, és a gyakorlatban ki is próbálhatta. Két év pandémia okozta kihagyás után teljes erôvel indultak 2022-ben a kamara által szervezett szakmaismereti versenyek. A tapasztalatokról, sikerekrôl, támogatókról PURGER VALÉRIA, a kamara pályaorientációs tanácsadója számol be.

A kihagyott évek alatt a versenyek megújításán, bôvítésén dolgoztunk a Pályaválasztás Baranya csapatában, így idén minden idôk legnépszerûbb pályaorientációs versenyeit zártuk. Híre ment a pedagógusok és a szülôk között, hogy ebben a versenyben játszva tapasztal a gyerek. Alapanyagokhoz jut, megfoghatja, elhajlíthatja, feldarabolhatja, ütheti. Annyira megnövekedett a verseny népszerûsége , hogy az idén közel 600 Baranya megyei általános iskolás indult a versenyen, 195 csapatban. Az elsô forduló február elején kezdôdött és továbbra is szakmaismereti kérdôívet kellett kitölteniük a versenyzôknek az online térben, azonban itt is sok újdonságot vezettünk be: összetett, színes, játékos fejtörôket tartalmazó kérdôívet állítottunk össze számukra, a kérdésekkel arra ösztönöztük a gyerekeket, hogy kutassanak az interneten, sôt egyegy kérdés megválaszolásához biztosan kellett nagyobb testvér, szaktanár, szülô segítségét is kérni. Néhány éve vezettük be, hogy a második fordulóban egy pályamunkát kell készíteniük a gyermekeknek iskolai/otthoni körülmények között. Ez az újdonság nagy sikert aratott, hiszen minôségi alapanyagokkal, izgalmas és interaktív módon kell gyakorlati tudásukat próbára tenniük a versenyzôknek. A feladat megoldásához a csapattagoknak fúrni, fûrészelni, csavarni, ragasztani, vágni, mérni, számolni kell, közben megismerkednek az elektronika, a gépészet mûködésének elveivel, az építôiparban és a vendéglátás

területén használt alapanyagokkal, szabályokkal, sôt több, a jövôben nagyon fontos skillt is megtapasztalhatnak: a csapatmunkát és a kreatív gondolkodást. A Gép-ésszel versenyen fogaskerék meghajtású körhintát, az Épít-ésszel versenyen kis házikót, építményt, a VillanyÁsz versenyen elektronikus ugráló békát kellett összeszerelniük, az AutóMánia verseny pályamunkája pedig egy kanalas markológép volt. Az idei újdonságunkon, az Ide-süss! vendéglátás versenyünkön Baranya megye gasztronómiájában kellett elmélyedniük a versenyzôknek és egy menüsort összeállítaniuk. A 3. fordulóban kértük és hívtuk, csatlakozzanak és álljanak mellénk a megyei cégek, amelyeknek szívügye a pályaorientáció. 43 cégtôl, valamint a kisebb és nagyobb céget összefogó klaszterektôl, mint a Dél-Dunántúli Gépipari Klasztertôl, az Építôipari Klasztertôl és a Baranyai Gasztronómiai Klaszterektôl példaértékû szakmai és anyagi támogatást kaptunk, melyek nélkül nem tudtuk volna ilyen magas színvonalon megrendezni a versenyeket. A verseny leglátványosabb része a cégekkel közösen megrendezett döntô, ahol semmi más nem történik, csak a tapasztalás. Milyen az adott eszköz, alapanyag tapintása, súlya, állaga, mérete. Látja, hogy eldôl, vág, görbül, törik, melegszik, szúr. Közben mér, mértékegységet vált, számol. Mindezt a tankönyvekben ugyan olvashatják, de sajnos sok esetben az iskolában nincs idô, sem eszköz mindezt kipróbálni, megtapasztalni.

Itt igen. Miközben tapasztal, egyben tanul is. Itt nem kap osztályzatot, nem számít bele a felvételibe, nincs tét, nincs vesztenivaló, nem egymással versengenek, hanem csapatban dolgoznak, együttmûködnek, összetartanak, megtanulja, miként és hogyan kell segítséget kérni és adni. Csendben önmagának adja a visszacsatolást „igen, ebben jó vagyok, ebben nem”. Nem a felnôtt mondja meg, hanem saját maga fogalmazza meg. Pedagógusok visszajelzéseibôl tudjuk, hogy azok a gyermekek, akik részt tudnak venni egy-egy ilyen versenyen, a sok valós tapasztalás mellett talpraesettséggel, problémamegoldó képességgel is gazdagodnak... és ez a mai online világba szorított gyerekeknek nagyon is a hasznukra válik. Nyilvánvaló, hogy a pályaorientációs munkánk során nem feltétlenül egy szakmára kell irányítani a gyereket. Inkább meg kell tanítani ôket arra, hogy rugalmasan gondolkodjanak, vágjanak bele mindig az „újba”, legyenek tájékozottak, kezdeményezôk, kritikus gondolkodásúak. Arra kell felkészíteni ôket, hogy néhány évente nyitniuk kell újabb szakmák felé, ha „versenyképesek” akarnak maradni. Élethosszig kell tanulniuk. Bátorítanunk kell ôket, hogy legyenek tisztába saját erôforrásaikkal, önmagukkal, a határaikkal, a képességeikkel. Ez nem kizárólag az iskola feladata. Ez a gazdasági környezetben dolgozó vezetôk, felelôs szakemberek, cégek, civil szervezetek, pályaorientációval foglalkozó tanácsadók és a szülô feladata.

CÍMLAPSZTORI Kérem a tisztelt olvasót, adjon még egy percet e cikknek, és olvassa el, mely baranyai cégek, szervezetek és iskolák tekintik szívügyüknek a pályaorientációt és támogatják egész évben az iparkamara pályaorientációs munkáját, illetve törekvéseit. Köszönjük! Aquacut Kft., AutoCity Zrt., B.G.W. Kft, Bôközi Mini – Molnár Balázs e.v. Büttner Kft., Dipolvill-96 Kft., Dunavölgyi AlarmVill Kft., E.ON Zrt, Elefántos Étterem és Pizzéria – All’ Elefante Kft., Faludi és Tár-

sa Kft., FX Autóház, Focivilág, GLT Delta Kft., Honsa Kft., HVS-Bau Kft., IMG Építô Kft., KONTAKT Elektro Kft., Kôház Zrt., Körber Hungária Kft., Kresz&Fiedler Kft., Magnus Aircraft Zrt., Matro Kft., MB-Bau Kft., Melio-Start Kft., Mischler Cakes, Mischler Cukrászda & Bisztró – MM-Catering Kft, Nork Kft, Nyári-Terv Kft, Nyitrai Csoport, Organik Tojás Kft., PBGSZ Nonprofit Kft., Pécsi Sörfôzde Zrt., Reggeli–Király–Nappali Kft., Schneider Autóház, Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metál Kft., Suzi-Car Kft., Szega Books Kft., Te-

Dél-Dunántúli Gazdaság

leky Bistro, ROOM Bistro - Zoba Trend Kft., Teleky Catering – Zoba Trend Kft., Tettye Forrásház Zrt., Tóth Dánel tanmûhelye – Pécs, Treszner Villamosipari Kft., T-Survey Kft., Tüke-Busz Zrt., Vörös Bau Kft., Ziehl-Abegg Kft.. Baranyai Gasztronómiai Klaszter, Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, Építôipari Technológiai Klaszter BMSZC Angster József Szakképzô Iskola, BMSZC Simonyi Károly Technikum, BMSZC Zipernowsky Károly Technikum, BMSZC Zsolnay Vilmos Technikum

A zsûri az értékeléskor egyaránt vizsgálta a pályamunkák precizitását, szakmaiságát, és az összeállítás esztétikus megjelenését.

Az AutóMánia döntôn a feladatok között szerepelt például gyújtógyertyacsere, busz alkatrész felismerése, fényezési feladat, alvázszám-felismerés, elektromos autó diagnosztikája és egy roncsolt autóajtó zárjának ki- és beszerelése.

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Az Épít-ésszel versenyen a gyakorlaté volt fôszerep, melyet a BMSZC Pollack M. Technikum tanmûhelyében szerveztünk meg. Valódi téglából kellett falat építeni, hungarocellt kellett méretre vágni, állványzatot szereltek a csapatok, tetôcserepet kellett szakszerûen felrakni. Csempemozaik kirakása is várta a gyerekeket, majd a csapattagoknak földrajzi tudásukat is próbára kellett tenniük.

A VILLANY-ÁSZ VERSENYEN FIGYELT FEL A KÉSÔBBI TANULÓJÁRA Számos dolog határozhatja meg, hogy ki milyen szakmát választ. Vannak, akik családi indíttatás alapján döntenek, míg mások egy érdekes vetélkedôn vettek részt általános iskolásként. A Baranya Megyei Szakképzési Centrum Angster József Szakképzô Iskola és Szakiskola tanulója, az idén villanyszerelôként végzô BALASSA BÁLINT döntésében mind a kettô szerepet játszott. Az iskolai gyakorlati képzôközpont villamossági szakmák oktatására kialakított mûhelyében már üresek a munkapadok, véget ért a tanítás. Balassa Bálinttal és DUNAVÖLGYI JÁNOS villanyszerelô mesterrel itt ülünk le beszélgetni. — Négy évvel ezelôtt vettem részt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Villany-Ász versenyen –

kezdi beszélgetésünket Balassa Bálint. — A Kanizsai Dorottya Általános Iskolába jártam Siklóson és a tanáraim hívták fel a figyelmemet erre a versenyre. Az édesapám villanyszerelô, s már gyerekként is sok mindent megtanultam tôle, amikor csak lehetett, menten vele, figyeltem, hogy miként dolgozik. A tanáraim közül a fizikát tanító az órai teljesítményem alapján úgy látta, ez a szakma biztosan tetszene nekem. Mint mondja, hárman voltak egy csapatban. Az elôdöntô online zajlott, a középdöntônek a pécsi hôerômû adott helyet, ott egy prezentációt kellett készíteni, a döntôben már voltak gyakorlati feladatok is. A csapatukkal a negyedik helyen végeztek. — Tetszett a verseny hangulata, meg a feladatok is érdekesek voltak – folytatja tovább. — A döntôn találkoztam Dunavölgyi Jánossal, aki a cégét képviselte. DUNAVÖLGYI JÁNOS

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Gép-ésszel versenyen a gyerekeknek pneumatikus vezérlést, kisrepülôgép pedálját kellett összeállítaniuk, gépipari anyag- és szerszámfelismerést kellett végezniük. Így az általános iskolások a döntôn közvetlenül találkoztak a gépiparban használatos eszközökkel, szakszavakkal, esetekkel, alapanyagokkal.

Nagyon megtetszett neki az általam nyújtott teljesítmény és felajánlotta, ha a villanyszerelô szakmát választom, jöhetek hozzájuk, lehetek a tanulójuk. Nekem is szimpatikus volt, örültem az ajánlatának. A szakiskolában 9. osztálytól ô a szakoktatónk. — Hamar kiderült, hogy nem csaltak meg az ösztöneim, Bálint valóban erre a szakmára termett, mind emberileg, mind szakmailag. A Villany-Ász versenyen is brillírozott – veszi át a szót Dunavölgyi János. - Idén végez, s szeretném, ha a cégünknél helyezkedne el. Kapott – szerintem – egy jó ajánlatot, ha három évig nálunk marad, akkor álljuk a B kategóriás jogosítványának a költségeit. Kitért arra is, hogy ezek az általános iskolásoknak szervezett szakmai versenyek, mint például a Villany-Ász, jó alkalmat teremtenek arra, hogy a gyerekek az egyes szakmákkal a gyakorlatban ismerkedjenek meg, ugyanis kevés lehetôségük van rá. Azok a gyerekek, akik részt vesznek ezeken a különbözô ágazatokban megrendezett versenyeken, átélhetik azt az élményt, hogy a kezük által értéket teremtenek. Az egyes cégek, mint

például az övék is, támogatóként vesznek részt ezekben a versenyekben. Feladatokat állítanak össze, amelyeket igyekeznek úgy kitalálni, hogy gondolatébresztôk, de egyben játékosak is legyenek. Ôket idén a tanulójuk, Balassa Bálint képviselte, aki a Szakma Kiváló Tanulója megyei döntôjében a harmadik helyen végzett. Dunavölgyi János villanyszerelô mester szintén családi hagyományt folytatott tovább, amikor e mesterséget választotta élethivatásaként. Édesapja villanyszerelôként dolgozott a Mecseki Ércbányász Vállalatnál, az egyik nagybátyja pedig villamosmérnökként egy tengerjáró hajón. Gyerekként nagyon vonzotta ez a lehetôség, ugyanis a nagybátyja nemcsak jól keresett, de a munkájának köszönhetôen a világot is bejárta. Vígh György villanyszerelô mesternél volt tanuló, aki sokat követelt, de ekkor jött rá arra is, magának tanul, s csak akkor tud megélni az általa választott szakmából, ha azt magas színvonalon mûveli. Három évtizeddel ezelôtt önállósította magát. Egyéni vállalkozóként kezdte, amibôl kinôtte magát a Dunavölgyi

Alarm-Vill Kft. 2008-ban. Szinte a kezdetek óta szerelési, javítási, valamint karbantartási munkákat vállal el munkatársaival közösen, akikkel az összes villamos szakvizsgával rendelkeznek. Emellett vagyonvédelemmel is foglalkoznak, a mechanikus biztonsági záraktól, a diszpécser-szolgálaton jelzést adó riasztóberendezésekig fogadják a megbízásokat. Eleinte egy alkalmazottja volt, majd tanulói is lettek. Nemcsak a szakember-utánpótlás lebegett a szeme elôtt, hanem az is, hogy továbbadja az évek alatt felhalmozott tudását, amit ma már nemcsak a cégénél, de iskolai keretek között, szakoktatóként is megtesz, ez számára a legnagyobb elismerés, mert egykori iskolája kérte fel erre a feladatra. A szakma népszerûsítését is mindig szívügyének tartotta. Évek óta a megye általános iskoláiban a felsô tagozatosoknak osztályfônöki óra keretében mutatja be a villanyszerelés szépségeit. Több szakma képviselôjével összefogva pedig tartottak már egész napos rendezvényt is, a Szakmák Napján a villanyszerelés mellett még hat szakmával ismerkedhettek meg a diákok és szüleik. Sz. K.

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

A Villany-Ász verseny döntôseinek többek között elosztószekrény földelési pontját kellett elkészíteniük, áramkört kellett összeállítaniuk, zárlatot kerestek, távolságmérô mûszert használtak, eszközöket kellett felismerniük. A cél az volt, hogy a gyakorlatias feladatokkal kedvet csináljunk az elektronikához és a villamos területhez.

Az Ide-süss! verseny 2 fogásos menüjét és az asztalterítés szakmaiságát szigorúan bírálta a három zsûritag.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A BMSZC Zsolnay Vilmos Technikum kiválóan felszerelt tankonyhája adott otthont a versenynek.

A menüt a Baranyai Gasztronómiai Klaszter a helyi termékek és a szezonalitás figyelembe vételével találta ki: medvehagyma-krémleves, sült tarja barnasörös mártásban, habos burgonyapürével.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

Baranya Megyei Üzleti Estély A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara üzleti estélyén ismerte el a megyei üzleti közösség a kiváló gazdasági teljesítményeket. A rendezvényre Mohácson, a Selyemgyár Kulturális Negyedben került sor. A kamara elnöksége döntött a kamarai díjak kitüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl.

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama elnökének ünnepi köszöntôje

ELISMERÉS

Az Angster József Díj (Pécs Város Gazdaságáért Díj) kitüntetettje dr. Armbruszt Simon. A díjat dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke és Ruzsa Csaba, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere adta át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje Dallos László. A díjat dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke és dr. Ôri László, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke adta át.

Az Életmû Díj kitüntetettje Hornicz József Az Életmû Díj kitüntetettje Borsós István

Az Életmû Díj kitüntetettje Huppert László

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

Az Év Fiatal Üzletembere Díj kitüntetettje Katics Ákos. A díjat Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára adta át.

A Címzetes kamarai tanácsos cím kitüntetettje prof. dr. Helyes Zsuzsanna

A Címzetes kamarai tanácsos cím kitüntetettje dr. Hirth Markus

Elnöki kitüntetô oklevelet kapott Gódi Attila

A Címzetes kamarai tanácsos cím kitüntetettje Molnár Gábor

ELISMERÉS

A Kamarai tanácsosi cím kitüntetettje Császár Gergely

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj kitüntetettje az Almalomb Kulináris Kitérô és Találkozóhely. A díjat Ásványi Rita vette át. A díjakat Lengvárszky Szabolcs címzetes kamarai tanácsos és dr. Betlehem József, a PTE rektorhelyettese adta át.

A Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj kitüntetettje a Hosszú Tányér Gourmet-ház. A díjat Herbály-Hosszú Franciska vette át. A Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj kitüntetettje Szamosi Szabolcs

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

A Baranya Megyei Szakképzési Díj kitüntetettje Puszpán Zoltán. A díjat Várszegi Gyula, a kamara szakképzési alelnöke adta át.

A Baranya Megyei Szakképzési Díj kitüntetettje a Gépész-Tér Kft. A díjat Lakos Tivadar vette át

A Baranya Megyei Innovációs Díj kitüntetettje az iBioScience Kft. A díjat Fehér Károly vette át. A Baranya Megyei Innovációs Díj kitüntetettje a Tomelilla Kft. A díjat dr. Borsiczky István vette át. A díjakat átadta Herbály István, a kamara innovációs alelnöke és Decsi István, a PTE kancellára.

ELISMERÉS

A Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj kitüntetettje a Renergy Consulting Kft. A díjat dr. Háber István vette át. A díjakat Bogos Csaba, a kamara kkv-fejlesztési alelnöke adta át.

A Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj kitüntetettje a LAFARGE Cement Magyarország Kft. A díjat Hoffmann Tamás vette át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj kitüntetettje a Király-Nappali Kft. A díjat Felcser Dávid és Szép Tamás vette át.

A Baranya Megyei Export Díj kitüntetettje az Agro Boy Kft. A díjat Rétházi Csaba és felesége vette át. A díjat átadta Papp Judit, a kamara humán erôforrás alelnöke.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

A Záray Károly Díj kitüntetettje Tálas Csilla Kiváló Kamarai Munkáért díjban részesült dr. Czéh Árpád

Az Év Kereskedôje Díj kitüntetettje a Patrónus Szociális Szövetkezet. A díjat Varga Zsanett és Magyar Carmen vette át, átadta Keresnyei János, a kamara szolgáltató tagozatának elnöke.

Az Év Kézmûvese Díj kitüntetettje Cserneczky Péter. A díjat Cserkúthy László, a kamara kézmûves tagozatának elnöke adta át.

ELISMERÉS

A mohácsi elnökség döntése alapján a Dr. Fáy Mihály Díj kitüntetettje dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia. A díjat Kiss Ferenc, a kamara mohácsi elnöke és Pávkovics Gábor, Mohács város polgármestere adta át.

A szigetvári városi elnökség döntése alapján a Szigetvár Gazdaságáért Díj kitüntetettje Jankó Károly. A díjat Horváth László, a kamara szigetvári elnöke, valamint dr. Vass Péter, Szigetvár város polgármestere adta át.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A komlói elnökség döntése alapján a Jánosi Engel Adolf Díj kitüntetettje a BRW Metal Zrt. Az elismerést Fehér Edina és Bernhardt Kornél vette át Ferenczy Tamástól, a kamara komlói városi elnökétôl, valamint Polics Józseftôl, Komló város polgármesterétôl.

A siklósi városi elnökség döntése alapján a Than Károly Díj kitüntetettje a Tenkes Borvidékfejlesztô Nonprofit Kft. A díjat Nagy Gergely és Ipacs-Szabó István vette át dr. Kovács Tibortól, a kamara siklósi elnökétôl és Katona Csabától, Siklós város képviselô testület Jogi Ügyrendi és Humán Erôforrás Bizottságának elnökétôl.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

VII. HUMÁN ERÔFORRÁS KONFERENCIA – VEZETÉS ÉS STRATÉGIA A VUCA VILÁGBAN A vállalkozások, gazdasági szervezetek számára mostanra már nyilvánvalóvá vált, hogy egy kiszámíthatatlan, változékony és sokszor csak igen kevés információ rendelkezésre állásával döntési helyzetbe kényszerítô, azaz VUCA-ként értelmezhetô gazdasági és társadalmi környezetben kell hatékonyan mûködniük, eredményeket elérniük. Egy ilyen környezetben a vezetô szolgálatkészségének, hitelességének, valamint a helyzethez illeszkedô stratégiaalkotásnak és -alkalmazásnak döntô szerepe van a kialakuló

hatások kezelésében. De vajon tudjuk-e vezetôként, HR-munkatársként, miben más a stratégia és a vezetés egy ilyen megváltozott környezetben? A konferencia programja erre a kérdésre keresi a választ és mutat jó gyakorlatokat a két témát illetôen. A konferenciára azokat a HR-szakembereket és cégvezetôket várják a szervezôk, akik maguk is érzékelik szervezeti mûködésükben a VUCA hatást a mindennapjaikban, és azt is fontosnak tartják, hogy tudatos válaszaik és megoldásaik legyenek ezekre a

hatásokra. A konferencia idôpontja: 2022. május 31., 09.00-15.00-ig. További információ, részvételi díjak, jelentkezés: www.humankonferencia.hu

TÁMOGATOTT KÉPZÉS GYAKORLATI OKTATÓKNAK A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kétnapos tréninget szervez gyakorlati oktatók számára, amely ráépül a korábbi alaptanfolyamra.

● ● ● ● ● ●

A képzés lehetôséget biztosít a korábban megszerzett tudás felfrissítésére, elmélyítésére. A képzés célja, hogy a duális képzésben részt vevô tanulókkal foglalkozó, kamarai gyakorlati oktatói vizsgával vagy mestervizsgával rendelkezô oktatóknak továbbfejlôdési lehetôséget biztosítson a következô területeken:

kommunikáció, ön- és társismeret, együttmûködés, sztereotípiák leküzdése, konfliktuskezelés, Z generáció teljesítménymotivációs módszereinek megismerése.

Óraszám: 16 óra, 2 napos tréning, 2x8 ó. Képzés idôpontja: 2022. május 25-26., 09:00-16:00-ig Tréner: Sipos Tünde A képzés díja: A képzés támogatott formában indul. Az önrész díja bruttó 5000 Ft/fô.

A képzés helyszíne: Pécsi Kereskedelmi Központ (7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.) A képzés elvégzésével a résztvevôk (vizsga nélkül) tanúsítványt kapnak. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok, valamint a képzéssel kapcsolatos részletes tájékoztató: www.pbkik.hu További információ: Authné Kállai Kata 06 20 407-46-55 authne.kallai.kata@pbkik.hu

Támogatott kereskedô mesterképzést indít a kamara! A támogatott mesterképzésen a jelentkezôk 20% önrész (br 84 000 Ft) befizetésével vehetnek részt.

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE!

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság 19

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

„A VENDÉGLÁTÁS EGY ÉLETFORMA – EZT ELSÔSORBAN SZERETNI KELL” A vendéglátó szektor Covid utáni helyzete újabb és újabb kihívások elé állítja az ágazatot. Az átrendezôdô és gyökeresen megváltózó fogyasztói szokásokat, a folyamatos áremelkedést csak tetézi a munkavállalók fluktuációjából adódó zûrzavar és többletterhelés. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által 2021-ben életre hívott Baranyai Gasztronómiai Klaszter tagjainak is napi fejtörést okoz a munkaerô elvándorlása – részben külföldre, részben országon belül a jobban fizetô városokba – és a meglévô dolgozók megtartása. A PBKIK Humán klubjának szervezetfejlesztéssel is foglalkozó kollégái segítségével dolgozta fel ezt a kérdést és az erre adható válaszokat a klaszter áprilisi workshopja. „Én VENDÉGÜL látlak téged” – érezzük mi is, hogy itt nem mindennapi szolgáltatásról van szó. Ez a feladat egyrészt nagyon személyes, másrészt egy állandó rendelkezésre állást, odafigyelést feltételez. Tudjuk, hogy embert próbáló feladat, hamar kiéghet benne a munkavállaló. Miért maradna velünk és dolgozna mégis a mi csapatunkban?

A fenti kérdés megválaszolását – a workshop tanulsága szerint – nagyon messzirôl, a munkatárs kiválasztásától kell felépítenünk. Ebben is át kell alakítani mindent, ahogy eddig csináltuk, az már sosem fog ugyanúgy mûködni. Már csak nagyon pontosan célzott hirdetésekkel érdemes operálni, amit megelôz annak a végiggondolása, hogy: Kit szeretnénk felvenni? Érdemes feltenni a dolgozóinknak a kérdést: — Miért maradnak/maradnának a cégnél? — Miért mennének el? — Ajánlanák-e másoknak a munkahelyet? Ez a pár kérdés is nagy segítség lehet abban, hogy az adott cég felépítse a saját „Vállalkozói márkáját”, ami így egy hiteles képet ad róla a munkaerôpiacon. Egyre fontosabb magának a munkahelynek

és a vállalkozónak a személyes ismertsége, illetve a régebbi dolgozóktól való „jól elválás”, hiszen mindenki mindig viszi a hírünket, és ez rendkívül gyorsan kihat a további munkavállalók bevonzására is. „Régen mindenki féltette az állását”– mondta az egyik résztvevô. Ebben is gyökeresen megváltozott a hozzáállás a munkavállalók részérôl. Szûkös a piac, mindenki keresi a szakembert, rengeteg ajánlatot kapnak a kollégák, szinte naponta. A statisztikák szerint azonban a fizetés nagysága a munkahely-megtartási vagy váltási szempontoknál nem elsôdleges. Sokkal fontosabbnak tûnik a „jó hangulat”, a biztonság, a munkahelyi légkör – gyakorlatilag a fent is említett vállalati kultúra építése. Sosem könnyû egy új kolléga helyét és szerepét megtalálni egy már jó ideje együtt dolgozó csapatban. Ha az új munkavállaló erôsségeire támaszkodunk, szem elôtt tartjuk, hogy „ki mire használható” a legjobban, akkor sokkal valószínûbb, hogy az új ember is és a csapat is hamar hasznosnak érzi ôt, és könnyebben befogadják. A munkahely szocializációs szerepe vitathatatlan, a szakmai tudás jelentôs részét is a munkahelyen sajátítják el a dolgozók.

TISZTÚJÍTÁS AZ ÉPÍTÔIPARI TECHNOLÓGIAI KLASZTERBEN A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) ülésén bemutatkozott az ELVÉ 2004 Kft., a klaszter egyik új tagja. A kft. 2004-ben alakult két mérnök által. Az eltelt idôszakban a bôvülô igényeknek, illetve a piacnak megfelelôen a cég folyamatosan fejlôdik, jelenleg az

alapító tagokon kívül 5 villamosmérnök végez tervezési munkát, illetve kereskedelmi feladatokat. A cég 2020-as árbevétele meghaladta a 400 millió Ft-ot, dolgozói létszáma közel 20 fô. Fôbb tevékenységek: tervezés, mérnöki szolgáltatások, kereskedelmi tevékenység. http://www.elve2004.hu/

Az ülés másik fô témája a tisztújító szavazás volt. Ezen a területen változás nem történt, a klaszter elnöksége nem változott. Eszerint az Építôipari Technológiai Klaszter elnöke további egy évre Molnár Gábor (IMG Építô Kft.), az alelnökök Magyari Csaba (MB-Bau Kft.), Nemes Csaba (Kôház Zrt.), Kanizsai Tamás (T-Survey Kft.). Emellett számos egyéb klasztert érintô kérdést sikerült megvitatni az ülésen. https://epitoipariklaszter.hu/

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÉGEK ÉS HALLGATÓK TALÁLKOZÁSA AZ ESETTANULMÁNYOK KURZUSON A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) egyik fô célja a térség vállalkozásainak és az oktatási intézmények együttmûködésének elôsegítése, melyet jól támogat a PTE MIK Körber Technológiák Külsô Tanszéke által indított Esettanulmány elnevezésû szabadon választható kurzus, ahol az érdeklôdô diákok megismerkedhetnek a helyi gépipari cégekkel. A hallgatók betekintést nyerhetnek a munka világába, az elôadásokat a klasztertagok több éves, sôt évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô szakemberei tartják, esetenként üzemlátogatással egybekötve. A Spitzer Silo Pécs Kft., a Strauss Metal Kft. és a Kresz&Fiedler Kft. fogadta a hallgatói csoportot telephelyén, a Hidrofilt Kft., a Matro Kft., a GLT Delta Kft., a Büttner Kft., a CADSOL Kft. és a Dynamic Technologies Hungary Kft. képviselôi pedig tantermi óra keretein belül körüljártak egy-egy izgalmas mûszaki témakört az elmúlt idôszakban. Az üzemlátogatások során a hallgatók testközelbôl megismerkedhettek a gépgyártó cégek tevékenysége során használt berendezésekkel és technológiákkal.

Elsôként a Spitzer Silo Pécs Kft. mutatta be gyártócsarnokát a diákoknak. A nemzetközi Spitzer-csoport tagjaként a Spitzer Silo Pécs Kft. 1992 óta gyárt és javít alumínium silójármûveket, amelyek építôanyagipari, élelmiszeripari, vegyipari, mezôgazdasági ömlesztett por- és granulált áruk, takarmányok, veszélyes anyagok (ADR) szállítására alkalmasak. A cég nagy hangsúlyt fektet a minôségellenôrzésre, a tesztelés során a tartályok 3 bar nyomás alatt fel vannak töltve vízzel, így vizsgálják a különbözô nyomástartó edények hegesztési varratait. A cég képviselôinek elôadása az ömlesztett árukat szállító közúti jármû nyomástartóedényeinek biztonságtechnikájáról és veszélyeirôl szólt, különbözô látványos, életszerû pozitív és negatív példákkal illusztrálva. Ezt követôen végigvezették a diákokat az üzemcsarnokokon, ahol a 2, 3, és 4 kamrás tartályok készítésének folyamatát kísérhették végig. Elôször az alapanyagokat és eszközöket, pl. alumíniumlemezeket, huzalokat, hajlító- és hengerítôgépeket láthatták a hallgatók. A készülô silójármû-felépítményeken vizsgál-

hatták meg a hegesztési technikákat kívülrôl, illetve a tartályokat belülrôl is meg lehetett tekinteni. A munkafolyamatok végsô fázisa, vagyis a felületkezelés a cég új pácolókamrájában zajlik, amely zárt rendszerû, tehát nincs kimenô szennyezô folyadék. Az üzemlátogatás végén a vállalkozás képviselôi elmondták a hallgatóknak, hogy az elkészült termékeket vasút helyett immár közúton szállítják Németországba, ahol festik, majd értékesítik ôket. A csoport következô alkalommal a Strauss Metal Biztonságtechnikai Kft.hez látogatott el. A Strauss Metal Kft.-t 1992-ben alapították, jelenleg Magyarország vezetô páncélszekrénygyártó vállalkozása, több mint 600 féle terméket kínál vevôinek. Saját fejlesztésû termékeiket lemezmegmunkálással készítik high-tech technológiával felszerelt üzemükben. Termékpalettájuk lakossági, vállalat- és bankbiztonsági, pénzkezelési eszközöket, páncélszekrényeket és egyéb értékmegôrzéssel kapcsolatos berendezéseket foglal magában. A Strauss Metal páncélszekrények belföldön és külföldön is népszerûek innovativitásuk és megbízhatóságuk miatt. Az üzemlátogatás során a hallgatók megismerkedhettek a biztonságtechnikai termékek készítésével, az iparág érdekes és innovatív megoldásaival, például, hogy milyen praktikákkal lehet növelni a termékek ellenállását különbözô behatásokkal szemben, milyen típusú cementet használnak a szekrényajtók feltöltésére hogyan tudják kiküszöbölni, hogy az iratok ne kapjanak lángra a páncélszekrényben egy irodai tûz esetén. Az acéllemezek kezdeti megmunkálásától kezdve a festésig minden munkafolyamat a Strauss Metal Kft. üzemcsarnokában zajlik. Strausz János többek között bemutatta a stancoló- és hajlítógép mûködési elvét, illetve a csapszegek hegesztését is. Jelentôs raktárhelyiségükben a késztermékeket is meg lehetett tekinteni. A vállalkozás fenntart egy bemutatótermet is, ahol a hallgatók további információkat kaptak a forgalmazott termékekrôl. A harmadik üzemlátogatáson a hallgatók a mûanyag fröccsöntés és az ahhoz szükséges szerszámok készítésé-

vel ismerkedtek meg a Kresz&Fiedler Kft. telephelyén. A Kresz&Fiedler Kft.-t 1990-ben alapították, mûanyag fröccsöntés profilját az évek során szerszámtervezéssel és -készítéssel, majd összeszereléssel bôvítette. A vállalkozás tevékenysége az innovációra épül, ezáltal kisszériás megrendelések mellett hosszú távú tömeggyártásra is alkalmas az üzem. A Kresz&Fiedler Kft. megrendelôi a mûszeripar, a jármûipar, a diagnosztikai berendezések, a sportolás és szabadidôs tevékenységekhez szükséges eszközök gyártói közül kerülnek ki. A fröccsöntô berendezések nagy arányban robotizáltak, így 24 órában folyik a termelés, leginkább komplex alkatrészek elkészítésére fókuszálnak. A szerszámkészítés CAD/CAM alapú technológiára épül, így megbízható méretpontossággal tudnak elôállítani fröccsöntô, nyomásos öntô, vákum, és mélyhúzó szerszámokat. Évek óta zajlik az üzemben a szerszámok HSC marása, amely tulajdonképpen az edzett szerszámlapok vagy betétek gazdaságos, marással történô megmunkálását jelenti. A mûanyagüzemben mûködô szerszámok meghibásodását Maintenance Fast Track rendszer segítségével rendkívül gyorsan el tudják hárítani, így ilyen esetekben is tudják tartani a szerzôdésbe foglalt határidôt. A PTE MIK mérnökhallgatói a szerszámtervezés alapjaitól kezdve a késztermék csomagolásáig minden állomással megismerkedhettek. A cég bemutatkozása után a Kresz&Fiedler Kft. szerszámüzemvezetô kollégája, Gangel Dávid modellezôprogram segítségével bemutatta a fröccsöntô szerszámok felépítését és a technológia lényeges mozzanatait. A hallgatók csoportja bejárta a fröccsöntô üzemet, ahol Kresz Szabolcs operatív igazgató és Tóth Olivér szerszámüzemvezetô-helyettes mutatta be a gyártási folyamatokat, többek között a Samsonite bôröndök görgôi mûanyag alkatrészének gyártását. A kurzus során a hallgatók méltán sikeres vállalkozások munkatársaitól hallhattak hasznos és érdekes tudnivalókat. A nem kizárólag gépészmérnök-hallgatókból álló csoport tagjai megtalálhatták a kapcsolódási pontokat saját tanulmányaik és a gépgyártással foglalkozó cégek tevékenysége között.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

SIKERSZTORI AZ UTÁNPÓTLÁS KINEVELÉSÉBEN Klasztertagunk, a ZIEHL-ABEGG Motor és Ventilátorgyártó Kft. több mint 100 éves múltra visszatekintô, német eredetû globális vállalat gyártóüzeme. 1994 óta zajlik hazánkban különbözô motor- és ventilátor-alkatrészek elôállítása a Marcaliban mûködô telephelyen. Azóta a térség egyik legjelentôsebb munkáltatójává nôtte ki magát: közel 850 munkavállalót foglalkoztat, éves nettó árbevétele pedig meghaladja a 15 milliárd forintot. A ZIEHL-ABEGG Kft. számára fontos a következô generáció támogatása és képzése, kezdetektôl fogva részt vesznek a felsôoktatásban a duális képzési programban, illetve szakmai gyakorlatot teljesítô diákokat is fogadnak. A felsôoktatási intézmények nyílt napjaira országos szinten ellátogatnak kiállítóként, hogy a leendô hallgatók tudomást szerezzenek a helyi karrierlehetôségekrôl. Kocsis Árpád felsôfokú szakképzésért felelôs vezetô áttekintést adott a képzésekrôl és a szakmai gyakorlati lehetôségekrôl, melynek végén vonzó opciókat tudnak biztosítani a helyi fiataloknak. A képzési programok nagyrészt gépész- és mechatronikai mérnöki, illetve gazdaságtudományi területen zajlanak, de IT- és környezetmérnökhallgatók is pályázhatnak. A képzések szakmai gyakorlata során a hallgatók különbözô technológiákkal találkoznak, elsa-

CADSOL KFT.: A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagja, a CADSOL Kft. az elektromobilitás felé nyitott az elmúlt években, elektromos autók gyártását támogatja saját tervezésû termékhordozó egységeivel, külföldi megbízói megelégedésére. Nemrégiben Csehországban és ÉszakMacedóniában valósítottak meg egyegy projektet. A 2012-ben alapított CADSOL Kft. fô profilja célgépek tervezése és gyártása. A cég kulcsrakész megoldásokat kínál megrendelôinek, akik többnyire TIER1-es autó-

játíthatják a folyamatszemléletet, és megismerkednek egy termelôvállalat felépítésével, a munkafolyamatokkal és a szervezeti kultúrával. A ZIEHL-ABEGG Kft. kiemelkedô gyakornoki bérprogramot biztosít a hallgatók részére, illetve fiatalos lendülettel és dinamikus szemlélettel végzi a mindennapi teendôket. A szakmai gyakorlat vagy a duális képzés végeztével a diákoknak lehetôségük van munkavállalóként elhelyezkedni a cégnél. Több sikersztori született ilyen módon már, egy kolléga a duális képzésbôl és hét kolléga a szakmai gyakorlat után vált a cég teljes munkaidôs munkavállalójává. A ZIEHL-ABEGG Kft.-nél a felsôoktatáshoz kapcsolódó programokban egy mentor egyszerre jellemzôen egy diákkal foglalkozik. A feladatköröket úgy alakítják ki, hogy az ne csak a szakmai tudást, hanem a soft skilleket is fejlessze (pl. kommunikációs és prezentációs készségeket). Az egykori gyakornokok mindannyian pozitív hangnemben nyilatkoztak a ZIEHLABEGG-rôl, egyikük sem bánta meg, hogy ott maradt dolgozni. Elmondták, hogy a cég az iparilag fejlettebb hazai területekhez képest is versenyképes bért és karrierutat kínál a dolgozóinak. Kovács-Sutyor Zsanett az alapképzés utáni szakmai gyakorlat alatt került a céghez, személyzeti szakértôként nagyra értékeli, hogy szabad kezet kapnak folyamatok kidolgozásban, megva-

lósításában. Szabóné Fülöp Andrea a Kontrolling osztályról hozzáteszi még, hogy felettesei is biztatják és támogatják a dolgozók fejlôdését. A kollégák a gyakornoki idôszak alatt segítôkész hozzáállással találkoztak a mentorok és a munkatársak részérôl. A feladatok megvalósításában jellemzôen önállóságot kaptak, így tudtak fejlôdni és örömmel vették, hogy számos projektbe bevonták ôket. Élô Elemér szintén szakmai gyakorlat keretei között érkezett a vállalathoz, ezután folytatta a munkát, jelenleg már folyamat-optimalizáló mérnökként dolgozik. A szintén folyamatoptimalizáló mérnökként foglalkoztatott Zsobrák Viktor duális mechatronikaimérnök-képzés révén került a céghez, rögtön be is dobták a mély vízbe, szorosan a tanult ághoz kapcsolódó feladatokat kapott, ehhez támogatást nyújtottak minden esetben, amikor elakadt valamiben. Csillag Gábor CNC-üzemrész vezetô és mentor összességében pozitívan nyilatkozott a duális képzésrôl, amely ugyan rengeteg energia- és idôbefektetést igényel a cég és a hallgató részérôl is, viszont így képesek pótolni a hiányzó munkaerôt. Fontos, hogy a diák már az egyetem elvégzése alatt megismer egy céges kultúrát, az alkalmazott szoftvereket, tehát akkor is profitál belôle, ha netán másik munkahelyet választ a diploma megszerzése után. Kocsis Árpád elmondta, hogy a gyakornoki programra befektetésként tekintenek, cél a közös fejlôdés mind a hallgató, mind a mentor részére és a folyamatos munkaerôutánpótlás. Munkájuk eredményét mutatja, hogy a lelkiismeretes, magas szaktudású gyakornokok részére felkínált állásajánlatot szinte minden esetben elfogadják a fiatalok, így válnak a ZIEHL-ABEGG Kft. dolgozóivá.

ELEKTROMOS AUTÓ GYÁRTÓSOR KÉSZÍTÉSÉBEN VETT RÉSZT ipari beszállítók. Elsôsorban belsô karosszériaelemekhez (BIW) gyártott hegesztôkészülékek és a karosszériaépítéshez szükséges robotos cellák tervezésével, gyártásával foglalkoznak, melyeket a helyszínen telepítenek és üzemelnek be. Az elektromobilitás térnyerésének hatására a tevékenységi körüket elektromos jármûvek akkumulátor-tálcáinak (EV Battery Trays) gyártásához szükséges célgépek tervezésével, gyártásával bôvítették. Multinacionális ügyfélkapcsolataiknak köszönhetôen többéves tapasztalattal ren-

delkeznek nemzetközi projektek megvalósításában. 2020-ban például Csehországban telepítettek egy saját tervezésû és gyártású, akkumulátor-tálca gyártásában használt anyagtovábbító rendszert. A megrendelôk (svéd megbízó és amerikai végfelhasználó vállalat) elégedettek voltak a CADSOL Kft. logisztikai funkciót ellátó célgépeivel, így 2021-ben egy újabb együttmûködés valósult meg köztük, amely során a magyar cég Észak-Macedóniában fejezett be a csehországi projekthez hasonló beruházást.

PROJEKT

Dél-Dunántúli Gazdaság

SACHE – JÓ GYAKORLATOK KREATÍVIPARI VÁLLALKOZÁSOK ÉS KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMÛKÖDÉSÉRE A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Smart Accelerators of Cultural Heritage Entrepreneurship címû, hamarosan záruló projektjének egyik kiemelt célja olyan módszerek, együttmûködési lehetôségek megismertetése és kialakítása volt a helyi kreatívipari cégek és kulturális intézmények között, melyek hozzájárulnak tartós, helyi értékláncok, szakmai közösségek kialakulásához és hosszú távon a helyi gazdaság fejlôdéséhez. Ennek megvalósulása már több partnerrégióban is megkezdôdött. Olaszország – CamuffoLab A CamuffoLab egy kommunikációs és grafikai tervezô stúdió. Az Orto Botanico di Padova (Olaszország és a világ egyik legrégebbi botanikai és növényvédelmi intézménye) és a padovai Museum Civici együttmûködésével két UNESCO-helyszín bemutatásához készítettek egy-egy virtuális túrát, hogy a látogatók ellátogathassanak a két hihetetlen városba, és bevonzzák ôket a múzeumba.

A virtuális túrákat egy erre a célra kialakított, ASMR-technikát (autonóm érzékszervi meridiánválasz) alkalmazva készített „dobozban” lehet megtekinteni. Horvátország – Equinox Vision Az Equinox Vision egy kiterjesztett valóság platformot fejlesztett együttmûködésben két kulturális intézménnyel, az eszéki könyvtárral és egy közeli régészeti lelôhellyel. A jelenlegi egyik legnagyobb probléma a kulturális turizmus kapcsán a kapcsolódó értékek láthatatlansága, és a fiatalok érdektelensége a klasszikus, történelmi tartalmú megkö-

zelítésekkel szemben. Az Equinox éppen ezért kiterjesztett és kevert valóságot használ, hogy a felhasználók saját, ARérzékelôkkel ellátott okostelefonjaikkal tapasztalhassák meg az egyes kulturális örökségi helyek eseményeit.

CÉL A CO2-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE Az AMULET projekt 2021 szeptemberi indulása óta idén áprilisban találkoztak elôször személyesen a projektpartnerek. A helyszín ezúttal Brüsszel volt. Az AMULET projekt célja, hogy jelentôsen hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez az EU-ban a kkv-k szerepének megerôsítésével, amelyek innovációit várhatóan a klaszterek fogják elôsegíteni és támogatni. Az AMULET a következô három fejlett anyagra összpontosít: könnyûfémötvözetek, kerámia mátrixú kompozitok, polimer alapú kompozitok és ezek négy ágazatban történô alkalmazása:

építôipar, repülôgépipar és repüléstechnika, energiaipar, autóipar. A kétnapos megbeszélésre a teljesség igénye nélkül Franciaországból, Szlovéniából, Olaszországból, Spanyolországból és természetesen Magyarországról, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarától is érkeztek a konzorciumi partnerek képviselôi. A találkozón számos, a projektet érintô változásról is szó esett. Új idôpontot jelöltek ki az 1. nyílt felhívásra, eszerint 2022. április 12-tôl 2022. június 30ig lehet jelentkezni a kihívások megoldására. Ezekrôl bôvebben olvashatnak a: https://pbkik.hu/2022/04/13/amulet

/mar-lehet-jelentkezni-az-amulet-projekt-1-nyilt-felhivasara/ weboldalon. Konkretizálták az elvégzendô feladatokat, megoldásokat kerestek a felmerülô problémákra. A brüsszeli hûvös, esôs idô ellenére a megbeszélés jó hangulatban zajlott. A tervek szerint a következô személyes találkozó 2022 októberében lesz, addig heti rendszerességgel online találkoznak a partnerek. Részletes információk a projektrôl: https://amulet-h2020.eu/

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Angster József Díj DR. ARMBRUSZT SIMON „BÁRHOL A VILÁGON VERSENYKÉPESEK VAGYUNK A KUTATÓ-FEJLESZTÔI TERÜLETEN” A 30 éves kutatás-fejlesztési tapasztalattal rendelkezô és a biotechnológia, illetve az élelmiszer-elemzés területén piacvezetô vállalkozásokkal együttmûködô biotechnológiai vállalat, a Soft Flow Kft. nemzetközileg elismert K+F Kiválósági Központtá nôtte ki magát és több mint 100 magasan képzett embert foglalkoztat. A Soft Flow-t 2016-ban megvásárolta a FOSS Analytical, mely világszerte ismert innovatív analitikai megoldásaival az élelmiszer minôségének és biztonságának javítását segíti a globális élelmiszerpiacon. A cég 2021 novemberében vette birtokba új kutatóközpontját, ahol ultramodern körülmények között folytathatják a munkát. A vállalkozás ügyvezetôje, dr. Armbruszt Simon a kamara Angster József Díjában részesült. — Olyan kutatás-fejlesztést végzünk, ami meglehetôsen hosszú fejlesztési folyamatot jelent, sokszor 4-5-6 évig is eltart, mire a fejlesztéseink meg tudnak jelenni a piacon. Most egy igen sokáig tartó idôszakot zárunk le azzal, hogy a dán kollégákkal és az anyacéggel közösen megjelent egy fejlesztésünk. Jelenleg is dolgozunk olyan fejlesztéseken, amik a következô években érnek be. Egy olyan innovatív, erôs csapat állt össze a Soft Flow-nál, hogy bárhol a világon versenyképesek vagyunk a kutató-fejlesztôi területen. Mivel az anyacégünk piacvezetô szolgáltatást nyújt, azok az innovatív megoldások, amiket fejlesztünk, az egész világon elérhetôk lesznek. A FOSS által kifejlesztett mûszerek és módszerek analizálják a világ tej- és gabonamennyiségének 80–90%-át, a mi analitikai fejlesztéseink hasonló mértékben fognak világpiaci eredményeket szülni vagy befolyásolni, esetleg kiváltani évtizedes módszereket. És ennek az alapjait mi itt Pécsett teremtettük meg. — Az Angster Díj a Pécshez való kötôdésrôl is szól. Mi jelenti a pécsiséget a Soft Flow-nál?

— Cégünk a FOSS Analytical kutatás-fejlesztési részlegéhez tartozik, a pécsi kollégák adják a teljes cég kutatóinak az egynegyedét, a dán anyacég azért is fektetett ebbe a vállalkozásba, mert itt olyan kompetenciákat talált, amire nagyon nagy szüksége van. A Soft Flow-t Lustyik György alapította 30 évvel ezelôtt, azóta is töretlenül Pécsett dolgozunk, az akvizíciót követôen soha nem merült fel, hogy bárhova máshova el kellene vinni. Erôsségünk, hogy olyan kutatókat vagyunk képesek bevonzani, akik jellemzôen a vidéki nagyvárosokból származnak. A kollégáink jelentôs része itt tanult a Pécsi Tudományegyetemen, másik részük pedig jellemzôen Szegeden vagy Debrecenben, ezért Pécsett megtalálják azt a közeget, ami megfelelô a családalapításhoz is, illetve a cég azt a biztonságot és egzisztenciát tudja nyújtani nekik, amiért ezt a várost választják. — Mire ad lehetôséget az elmúlt évben megvalósult kutatóbázis-fejlesztés? — Jelenleg a munkatársaink körülbelül fele dolgozik a biotechnológiai kutatás-fejlesztés, mintegy harmada pedig a szoftver-hardverfejlesztés területén. A legképzettebb kollégák a biotechnológiai vonalon vannak, kutatóink nagyjából

fele, 25-en PhD-vel rendelkeznek. Ezzel a magasan képzett kutatói létszámmal elérjük egy egyetemi intézet méretét és komplexitását, azzal a különbséggel, hogy amíg egy egyetemi intézetben az egyetemi oktatók, kutatók a saját témájukon dolgoznak néhány hallgatóval, nálunk az 50 ember két projektre koncentrál. Így sokkal intenzívebben tudunk hozzájárulni egy-egy projekt sikeréhez, és ezáltal lényegesen hatékonyabban tudunk mûködni a fejlesztési területen, mint mondjuk egy egyetemi intézet, miközben nagyjából ugyanazzal a kompetenciával és mûszerezettséggel rendelkezünk. Úgyhogy hihetetlen lehetôségeink vannak, maga az, hogy ennyire eredményesek tudunk lenni és a fejlesztéseink megjelennek a világpiacon, nagyon nagy hozzáadott érték a kollégák számára. — A Soft Flow története önmagában egy sikertörténet, hiszen nem vette volna meg a FOSS. Hogy lehet megôrizni, netán fokozni ezt a sikert? — Itt egy kiváló ötlet és egy roppant erôs agrár-élettudományi társaság hozott létre egy új szellemi terméket. Munkaerôpiaci szempontból jellemzôen egyetemi kutatóintézetekkel versengünk, számunkra kihívás, hogy ugyanolyan kutatói pályát tudjunk nyújtani a fiataloknak, mint amit egy egyetem. Bár az irány egy kicsit más, mert nálunk nincs lehetôségük publikálni a kollégáknak, hiszen ha publikálnánk, akkor nem tudnánk belôle terméket fejleszteni. Ezért meg kellett teremteni annak az alapjait, hogy aki fiatalon, akár pályakezdôként helyezkedik el nálunk, annak is tudjunk olyan karrierutat kínálni, amiben az egyetemmel kollaborációban akár a PhDfokozatot is meg tudja szerezni. A másik aspektus pedig az, hogy a mezôgazdaság fenntarthatóságáért dolgozunk, ami nemes küldetés, ez pedig rengeteget számít a mai fiatal munkavállalóknak. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a munkatársaink elégedettek legyenek a munkahelyükön. K. T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Év Üzletembere DALLOS LÁSZLÓ FONTOS AZ ELKÖTELEZETTSÉG, AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS A SZISZTEMATIKUS NÖVEKEDÉS Dallos László a Z Elektronika Kft. ügyvezetôje. A pécsi vállalkozás új szintre emelte a szerzôdéses elektronikai gyártást, és rugalmassággal képes kezelni a logisztikai kihívásokat is. Dallos László vezetésével a cég stabil, dinamikus növekedést ért el az elmúlt években. Az infrastrukturális és emberierôforrás-fejlesztések végrehajtása közben helyi szereplôkkel együttmûködésben az innovációt is elôtérbe helyezte. A fôképp ipari elektronikát gyártó cég 120 fôt foglalkoztat, jelentôs mérnöki kapacitással. A Z Elektronika jövôjében nagy szerepet játszik a szervezetfejlesztés, a márkaépítés és a saját termékek. A kamara Az Év Üzletembere Díjat adományozta Dallos Lászlónak. — Furcsa érzés számomra, hogy mint üzletemberként ismerték el a munkámat, hiszen magammal kapcsolatban nem jut eszembe a mindennapokban ez a megnevezés. Viszont roppant felemelô volt számomra, hogy ünnepélyes közegben, a többi vállalkozótársam elôtt vehettem át ezt a díjat. Az üzleti estély óta rengeteg pozitív visszajelzést, gratulációt kaptam, ami bennem is mindinkább a helyére teszi az elismerést, ha kívülrôl más is azt látja, hogy megérdemeltem, akkor biztos így is van. Megtisztelô számomra, hogy én lettem az év üzletembere. Ez az elismerés az értékén túl kiválóan növeli a cég ismertségét, a világhálón a régiós határokon túlra is eljut, ez pedig a leendô partnereinkhez is elviszi a jó hírünket. — Miként lehet összegezni a Z Elektronika sikerét? — A cég sikere nem egy ember sikere, mint cégvezetô mellett egy komoly csapat dolgozik körülöttem, hasonló beállítottságú kollégákkal, akik elkötelezettek a vállalat sikeréért. Közös erôfeszítésünk eredménye, hogy elismerik a munkánkat, akár kamarai, akár partneri szinten. A mindennapi munkánk során

rengeteg pozitív visszajelzést kapunk a vevôinktôl, és nem csak a munkánk minôségével, hanem az általunk képviselt értékekkel kapcsolatban. Csak egy példa erre, hogy karácsonykor nem ajándékozzuk meg a partnereinket, az erre szánt összeget inkább felajánljuk valamilyen civil szervezetnek. Érdekes, hogy a megszokottól eltérôen mi kapunk ajándékot a vevôinktôl, mert hálásak azért, hogy dolgozunk nekik, tesszük ezt olyan minôségben és hozzáállással, ami számukra is sikert hoz.

— Milyen értékek szerint végzik a munkájukat, amelyeknek minden esetben meg kell valósulniuk? — Szerintem fontos, hogy elkötelezettek legyünk, mivel rengeteg szabályt be kell tartanunk, sok a nehezítés, amik mentén nem egyszerû eligazodni. Mindig azt vallottam, hogy átláthatóan kell mûködnünk, hogy mind adózás, mind mûködés szempontjából transzparens legyen a vállalkozás. Ez a munkavállalók, a bankok, de a hatóságok számára is nagy jelentôséggel bír. A médiában sokszor látjuk, hogy igen rövid idô alatt milyen hatalmasra duzzadt egy cég – szerintem ez Magyarországról nagyon nehezen abszolválható. Én a szisztematikus, folyamatos növekedésben hiszek,

hogy lépésrôl lépésre, sok erôfeszítéssel lehet gyarapodni, fejlôdni. Beszállítóként több startuppal is kapcsolatban állunk, nincsenek jó tapasztalataim ezekkel a hipergyorsan növekedô cégekkel, többek között sok kárt hagynak maguk után, én nem szeretném, ha ilyen lenne a Z Elektronika. Számunkra az a legfontosabb, hogy elégedettek legyenek velünk a vevôink, a beszállítóink és a munkavállalóink is. Az utóbbi években nálunk is felerôsödtek a környezetvédelmi törekvések, amelyek elsôsorban a fenntarthatóságot helyezik középpontba. Az elektronikai ipar rengeteg energiát emészt föl, ezért is van nagy jelentôsége annak, hogy mind termékben, mind feldolgozott anyagokban minél kevesebb hulladékot termeljünk. Folyamatosan keressük azokat a fórumokat, ahol valaki át tudja venni, újra tudja hasznosítani bizonyos melléktermékeinket. Ebben is szép sikereink vannak. — A díj méltatásában elhangzott, hogy a Z Elektronikánál a jövô a szervezetfejlesztésé, a márkaépítésé és a saját termékeké lesz. Most éppen milyen célok megvalósításán dolgoznak? — Nagyon szeretnénk végre saját terméket létrehozni. A Tomelilla Kft.-vel való kooperációnk, amely a mezôgazdaság 4.0 jegyében digitális megoldást nyújt a fenntartható földmûvelés területén, nagyon ígéretes. Arra törekszünk, hogy ehhez hasonló saját termékeket fejlesszünk, olyanokat, ahol nagyobb a hozzáadott érték. Ugyanis a szerzôdéses gyártás egy nagyon kiszolgáltatott piac, állandó küzdelmet folytatunk az árakkal. E célunk megvalósítása érdekében a közeljövôben szükség lesz a meglévô szervezeti struktúránk átalakítására, hogy a lehetô leghatékonyabb módon tudjuk folytatni a termelést. A fenntarthatóság ugyanis a humán erôforrásra is vonatkozik, hogy ne égjenek ki a sok munkától a kollégáink, hogy még hosszú idôn keresztül számíthassunk rájuk. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Az Év Fiatal Üzletembere KATICS ÁKOS „SZERETNÉM MEGMUTATNI ÉDESAPÁMNAK, HOGY MÉLTÓ VAGYOK A CÉGVEZETÉSRE” Katics Ákos már egyetemistaként is a családi alapítású Hungaro Energy Kft.-nél dolgozott, édesapja fokozatosan adta át neki az irányítást. Ügyvezetôi munkájának köszönhetôen folyamatosan növekszik a földgázés villamosenergia-értékesítéssel, energetikai tanácsadással foglalkozó vállalkozás. A fiatal üzletember aktív tagja a kamara Iparfejlesztési Bizottságának, munkájával hozzájárul a kamara iparfejlesztési törekvéseihez, tevékenységéhez. Katics Ákos 2021ben a kamara Az Év Fiatal Üzletembere Díjának tulajdonosa.

— Nem számítottam rá, nem is tudtam, hogy jelöltek erre a díjra. Ez egy hatalmas meglepetés volt számomra és hálás vagyok, hogy az üzleti közösség figyelemmel követi és értékeli a munkámat. Ez egyfajta visszajelzés számomra, hogy jó irányban haladok. — Van-e rangja az üzleti életben ennek a díjnak? — Bízom benne, hogy igen, valamilyen szinten biztosan befolyásolja a cé-

günk tekintélyét, imidzsét, presztizsét. A vállalkozásban ugyan édesapám is tulajdonos, de mégiscsak én vagyok az arca a Hungaro Energy-nek. A díj ráirányítja a figyelmet a fiatal generációra, hogy mi is képesek vagyunk egy sikeres vállalatot vezetni. És abban is megerôsít, hogy nemcsak úgy tekintenek rám, mint édesapám fiára, hanem elismerik, hogy nekem is nagy szerepem van a vállalkozás sikerében. — Milyen gondolatiságot, gyakorlati fogásokat visz tovább az apai örökségbôl? — Édesapám az egyik példaképem. Gyerekkoromban is csodáltam a munkásságát, az emberekhez való hozzáállását, az észjárását. Mindig is ámulattal szemléltem, hogy megy elôre, miként üzletel és azt, hogy sikerrôl sikerre halad, még így 60 év fölött is újabb és újabb célokat tûz ki maga elé. Ez roppant módon imponál nekem. Édesapám egyrészt példakép számomra, másrészt pedig versenytárs, hogy legalább ilyen szinten, de inkább jobban szeretném csinálni, megmutatni neki, hogy méltó vagyok a cégvezetésre. Ezt a vállalkozást ô indította el, ô teremtette meg a kezdô infrastruktúrát, a humán erôforrást, szerezte be a mûködési engedélyt. A cég tevékenysége egy jelentôsebb tôkét kíván, ezt is a rendelkezésemre bocsátotta, majd megjelölt utódjának. Az elején ez egy hatalmas kihívásnak tûnt számomra, így édesapám akkor még jócskán belefolyt a cég életébe, de az idô múlásával ô is látta, hogy megállom a helyemet, és most már szinte 100%-ig az én felelôsségem a cég irányítása. Természetesen mint tulajdonos figyelemmel kíséri az eredményt, követi a céggel kapcsolatos történéseket, de úgy érzem, hogy sikerült megfelelnem az elvárásainak. — Mi az, ami már az ön nevéhez kapcsolódik a cég irányításával kapcsolatban? Hiszen már egy más nemzedéket képvisel. — Jelentôs változtatást nem tudok megemlíteni. Nagy a hasonlóság közöt-

tünk, és mivel mindig is a példaképem volt, igyekeztem teljesen utánozni. Amikor bejöttek a mini laptopszerû eszközök, akkor nekem is kellett egy, ugyan még semmire sem tudtam használni, de fontos volt számomra, hogy ugyanazzal az infrastruktúrával rendelkezzek, mint ô. Amiben vita van közöttünk, az nem a cég vezetésével vagy a szemlélettel függ össze, sokkal inkább az árazással. Édesapám az építôiparból jött, ahol nagyobb árréssel dolgoznak, én pedig a szolgáltatószektorban mûködöm, ahol az a jellemzô, hogy sok ügyfelet kell gyûjteni és a nagy a konkurencia miatt viszonylag kis árréssel tudunk dolgozni. Ezért ebben mindig van egy kis nézeteltérés közöttünk, hogy melyik gondolatmenetet érdemes követni. Én operatíve látom a cég mûködését, az ajánlatadásoktól kezdve a szerzôdésig, és tudom, hogy mit bír el egy ajánlat. Talán még abban különbözünk egymástól, hogy neki kiváló a tárgyalóképessége, ezen a területen nekem még fejlôdnöm kell. Hogy én is olyan jól tudjak alkudozni, mint ô. — Ön a kamara Iparfejlesztési Bizottságának aktív tagja. Miért fontos, hogy részt vegyen a kamara munkájában? — Több mint 10 éve vezetem a vállalatot, eddig a saját munkámmal, a cég építésével voltam elfoglalva. Az utóbbi három évben úgy érzem, hogy már viszonylag stabil alapokon állunk, kellô nagyságú ügyfélkörrel rendelkezünk, országos szinten is egyre ismertebb a vállalat. Eljött az idô, amikor egy kicsit több idôm maradt nyitni, nem csak az irodai monitoron keresztül szemlélni a világot, hanem kicsit eltávolodva attól akár a kamarán keresztül is ismerkedni, új kapcsolatokat építeni. Egyelôre még szokom ezt a helyzetet, igyekszem a saját vállalati szemszögem mellett meglátni más nézôpontokat, amiket a többiek képviselnek. Ezzel az összképpel könnyebben rájövök arra, hogy mit is lehetne másképp csinálni, ami mindannyiunk javára szolgál. K. T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Életmû Díj BORSÓS ISTVÁN „FONTOS, HOGY MEGSZERETTESSÜNK A KÖVETKEZÔ KOROSZTÁLLYAL EGY ADOTT SZAKMÁT” Borsós István korábban a kézmûves kamara titkáraként, majd a kamara testületeiben évtizedek óta elkötelezetten támogatja a baranyai szak- és felnôttképzést, valamint a kamara pályaorientációs tevékenységét. Több ciklus óta aktívan részt vesz a kamara Szakképzési Bizottságának munkájában, képviselte Baranyát az országos testületekben. Szakértô kollégáival együtt alkották meg az országban egyedülálló „Gép-ésszel Baranyában” kamarai szakmaismereti versenyt, melyet már 12 alkalommal rendeztek meg és amely mintájára már öt szakmaismereti versenyen vehetnek részt általános iskolás diákok minden tavasszal. Borsós István munkáját a kamara Életmû Díjjal ismerte el.

— Meglepetés volt számomra és nagyon nagy öröm, hogy megkaptam az Életmû Díjat. Hosszú évtizedek óta részt veszek a kamara munkájában, és mindig elismerôen néztem a „nagy öregekre”, akik ilyen díjban részesültek, de az embernek rá kell döbbennie arra, hogy lassan eléri azt a kort, amikor a mögötte álló tetemes mennyiségû munkásévet valamilyen módon értékelni lehet. 1984-ben kerültem Pécsre, akkor még a regionális kamarával volt kapcsolatom, majd aktívan részt vettem a kézmûves kamara, utána pedig több évtizedig a kereskedelmi és iparkamara szakképzési munkájában. — Miért volt fontos, hogy ehhez az üzleti közösséghez kapcsolódjon? — Mindig elôtérbe helyeztem a kisvállalkozókat, a kézmûveseket, ezért szívesen vállaltam olyan feladatokat az országos szakképzési kollégiumban is, amelyek ezzel foglalkoztak, pl. a mestervizsga-elôkészítés vagy a szakmunkásképzés. Nagyon sok tapasztalatot szereztem ezen a területen. A 90-es években Európa számos helyén tanulmányoztuk a szakképzés rendszerét, pl. a német rend-

szert, rengeteg tapasztalatot lehetett onnan hazahozni. — Mi az, ami az elmúlt évtizedekbôl kifejezetten az ön nevéhez kapcsolódik, amire igazán büszke? — Büszke vagyok arra az idôszakra, amit az ipartestületben és a Kézmûves Kamara felépítésében eltöltöttem. Az agrár-, a kézmûves, valamint a kereskedelmi és iparkamara elôkészítô bizottságának is tagja voltam, utána évekig dolgoztam a Kézmûves Kamarában. A Kézmûves Kamara másfajta kamara volt, családiasabb, áttekinthetôbb, arra törekedtünk, hogy mindenki jól érezze magát benne. — Hogyan változott az elmúlt évtizedek alatt a felnôttképzés, a vállalkozók képzése? —1990 elôtt sokkal több volt a fiatal, ezért többen kerültek a szakképzésbe, és voltak igazán jó képességûek közöttük. Kiválónak tartottam a technikusi rendszert, Pécsett volt három-négy olyan technikum, ami az egész régió húzó szakképzési ágazatát jelentette. Az elmúlt évtizedekben jelentôsen csökkent a gyerekszám, rengeteget fejlôdött a technika, a gyerekek képessége viszont romlott. Véleményem szerint ez utóbbi nagymértékben befolyásolta, hogy egyre kevesebb fiatal került a szakképzésbe. Ugyanakkor azt gondolom, hogy tanulni mestertôl lehet, tehát azoknál a cégek-

nél, amelyek át tudják adni a fiataloknak a szakmát, ott kell lenniük a mesterembereknek. Persze a szakmák is megváltoztak, rengeteg szakma el is tûnt az elmúlt évtizedekben, tudomásul kell venni, hogy van, amit már nem kézmûvesek csinálnak, de csak kézmûves módon lehet közvetlenül kielégíteni az emberek igényét. Olyan tevékenységekre gondolok, amiket nem lehet automatizálni, gyárban elôállítani. — Ma is dolgozik a képzéssel kapcsolatban a kamarában? — Több oldalról is, egyrészt tagja vagyok a Szakképzési Bizottságnak, jelenleg is oktatok gépész szakmában, és vizsgáztatok is. Fôleg a felnôttképzéssel van kapcsolatom. Az egyik vizsgáztató jó barátom mondta, hogy mi, nyugdíjasok hülyülünk, butulunk, de nem azonnal. Tehát néhány évig még szeretném átadni a fiataloknak a bennem összegyûlt ismereteket. Idetartozik például a Gépésszel verseny, amit most már 12. alkalommal rendeztek meg a kamarában. Büszke vagyok arra, hogy jó néhány fiatalra olyan hatást tett ez a vetélkedô vagy az azt követô kirándulás, hogy a szakképzésben kötöttek ki, és talán ebben a szakmában helyezkedtek el. — Miként összegzôdött önben a tapasztalat, amit útravalóul ad a következô generációknak? — Azt gondolom, nagyon fontos, hogy megszerettessünk a következô korosztállyal egy adott szakmát, mert ahhoz, hogy azt jól tudja mûvelni, szeretnie is kell. A fiataloknak érdemes megérteniük, hogy ki kell szolgálniuk a keresletet, a szolgáltatásnál a megrendelôt, mert csak így lesznek sikeres vállalkozók. Nem lehet mindig csak a profitot nézni, be is kell fektetni, hogy valaki jó szakember vagy üzletember lehessen. Mint ahogy a régi mesterlegények is elindultak, körbejárták Európát, és a legtöbbje hazahozta az ismeretet. Bízom benne, hogy aki kimegy külföldre tapasztalatot szerezni, az nem örökre megy ki, hanem hazahozza a tudást, hogy azt itthon hasznosítsa. K. T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Életmû Díj HORNICZ JÓZSEF „A BUKTATÓKAT EL KELL VISELNI ÉS FÖL KELL ÁLLNI, MAJD TOVÁBBMENNI” Hornicz József a Hunor Kesztyûgyár II. számú gyárának vezetô beosztású munkatársa volt, a vállalat megszûnése után társával, Szomor Jánossal önálló vállalkozásba kezdtek. A ma is mûködô cég kesztyûit világsztárok is viselik. Hornicz József kiemelten foglalkozott az utánpótlás-neveléssel, sikeresen adta át a vállalkozói szemléletet a következô generációnak. Letette az alapokat, ráadásul úgy tudta bevonni a fiatalokat, hogy az alapvetô értékeket is sikerült átörökítenie. Gyermekei a hagyományos gyártáson túl új fejlesztésekbe is kezdtek. Hornicz József munkáját Életmû Díjjal ismerte el a kamara. — Tulajdonképpen kényszerbôl lettem vállalkozó, mert megszûnt a munkahelyem a Hunorban. A rendszerváltással a Hunor megroppant, az ötezer fôt foglalkoztató cég nem bírta kezelni a hitelek miatt kialakult helyzetet. Mi az egyik gyárban dolgoztunk, amit privatizáltak, ám ez a privatizáció nem volt sikeres, felszámolták a céget. Rengeteg kesztyûs került az utcára, nem láttunk perspektívát abban, hogy hol lehetne elhelyezkedni. Akkor mintegy tíz maszek kesztyûs vállalkozás mûködött, a társammal úgy gondoltuk, hogy mi is megpróbáljuk, annak ellenére, hogy mûszaki emberek voltunk, nem rendelkeztünk kereskedelmi tudással, nem voltak kereskedelmi kapcsolataink, és nyelvet sem beszéltünk. Nagy fába vágtuk a fejszénket, de aztán hamar kiderült, hogy nem hibáztunk. – Választhatta volna azt is, hogy hátrahagyja a kesztyûs múltat, és valami újat kezd. — Ezt egy kesztyûsnek nagyon nehéz. 14 évesen, ipari tanulóként kezdtem a kesztyûs szakmát, és hát a kesztyûsök egy kicsit más világban élnek. Fel sem merült, hogy másban gondolkodjunk. — Mitôl lett sikeres ez a vállalkozás, hogy még 28 év után is mûködik?

— Kezdettôl fogva szerencsénk volt. Sikerült jó kapcsolatokat kiépítenünk, ígéretet kaptunk, hogy ellátnak bennünket munkával. Tíz fôvel indítottuk a vállalkozást, amelyben még az elején mi is kétkezi munkát végeztünk. A hozzáértés, a szakértelem és az elvégzett munka hozta meg azokat az eredményeket, amelyek alapján lassan elterjedt a hírünk. Akkoriban még mûködött a Hunor, mi jobb árajánlatokat tudtunk adni, mint ôk. Nagy igény volt a hatósági kesztyû gyártására, ami bérmunka volt, mi is csináltuk. De aztán a nehezebbik utat választottuk, a divatkesztyû felé indultunk el. Ehhez szükséges valamilyen szintû innováció, tudás, hiszen mindig új problémákkal kerül szembe az ember, ezeket pedig meg kell oldani. Kiderült, hogy jól választottunk, és lépésrôl lépésre, de folyamatosan fejlôdtünk. Minden pénzt visszaforgattunk a vállalkozásba, és lassan elkezdtük a saját anyagos kesztyûgyártást is. Ahhoz, hogy állandóan jöjjenek a megrendelések, az is kellett, hogy minôségi munkát végezzünk és határidôre szállítsunk. — Miért volt fontos az ön számára, hogy kiemelt figyelmet fordítson a következô kesztyûs generációra? — Nem vagyok az a típus, akinek számít, hogy amit mond, annak úgy kell

lennie. Viszonylag korán hoztam a cégbe a lányomat, Bernadettet, aki külkereskedelmi fôiskolát végzett, és a szakmát is megtanulta. A 90-es évek végén még nem látszott, hogy gond lehet a kesztyûs utánpótlással, de a 2010-es évek elején már érzôdött, hogy korosodik a dolgozói állomány. Ezért is választottam mindig a fiatalabbat a felvételre kerülô munkatársak közül. Szeretek foglalkozni a fiatalokkal, annak ellenére, hogy a családalapítás és más életszakaszok sok kihívás elé állítják ôket, de ezek megoldásában akkor is és most is támogatjuk a munkatársainkat. Úgy gondoljuk, hogy ha adunk, akkor kapunk is. — Milyen szívvel tekint vissza a vállalkozói pályafutására, esetleg mit kellett volna másképp csinálni? — Ugyanúgy belevágnék még egyszer. Voltak buktatók, a 100 fôs cégbôl lett 50, aztán 40 fô, most 45-en vagyunk, az elôzô cégünket, amit közösen alapítottunk a társammal, fel kellett számolni. Szerencsés voltam, hogy akkor már mind a két gyermekem itt dolgozott, mert egyedül nagyon nehéz lett volna végigcsinálni. Azt gondolom, az a legfontosabb, hogy mentálisan erôs legyen az ember. Millió döntést kell hozni, emberekkel kapcsolatban személyes döntéseket is, amik nekem is, neki is fájnak, de a cég érdekében muszáj kiállni mellette. Ezért a döntésképességnek is meg kell lennie. Én könnyen hozok döntéseket, ami hátrány is lehet, azonban a gyorsan meghozott döntés és a nem túl jó döntés is jobb, mint a meg nem hozott döntés. A buktatókat pedig el kell viselni és föl kell állni, majd továbbmenni. — Ma mi ad örömet a munkában? — Az, hogy vagyunk és úgy mûködünk, hogy nincsenek anyagi gondjaink. Egyszer egy interjúban amikor azt kérdezték, hogy mi az álmom, azt mondtam: úgy szeretném átadni a gyerekeimnek a céget, hogy ne legyen hitelünk. Most van még hitelünk, de nem azért, mert kell, hanem azért, mert mi úgy látjuk jónak. És ez óriási különbség. K. T.

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Életmû Díj HUPPERT LÁSZLÓ „A KORREKTSÉGRE ALAPOZVA ÉRDEMES DOLGOZNI, GAZDÁLKODNI, RÉSZT VENNI AZ ÜZLETI ÉLETBEN” Az új generáció üzletembereinek példaképe lehet Huppert László, aki a pécsi Titán után 1980-ban kezdett dolgozni boltvezetôként a Mohács és Vidéke ÁFÉSZ lippói boltjában. Kimagasló volt kereskedelmi és pénzügyi érzéke, tudása, amit felismert az akkori cégvezetés, ezért rövidesen áthelyezték az ellenôrzési, majd a pénzügyi osztályra. 1989-tôl már a szövetkezet gazdasági vezetôje. 1999-ben az ÁFÉSZ létrehozta a Mohács-Szöv Zrt.-t, 2002-tôl már mindkét cég vezetôje lett. Huppert László 1998 óta a kamara mohácsi elnökségének tagja, ötletei, javaslatai nagy súllyal szerepeltek a testületi döntésekben, véleményekben. A PBKIK Életmû Díjat adományozott számára. — Meglepett a díj, és nagyon örülök neki, hiszen annak a Mohácson tevékenykedô kamarai elnökség elôterjesztésére kaptam, amely több évtizede testközelbôl ismeri az üzleti tevékenységemet. Így a leghitelesebben ôk látják a mindennapi munkámat. Idén 48. éve dolgozom, sok siker és tapasztalat is van mögöttem. Ez a díj egyrészt öröm számomra, másrészt a kollégák, a város és a térség részérôl az üzleti tisztesség egyfajta megerôsítése, hogy nem feltétlenül könyökölve és az üzleti partnerek gyengeségeit kihasználva, sokkal inkább a korrektségre alapozva érdemes dolgozni, gazdálkodni, részt venni az üzleti életben. — Egy életmûdíj jó alkalmat teremt arra, hogy az ember egy kicsit összegezze a pályafutását. Ön milyennek látja a sajátját? — „Kényszerûségbôl” kerültem a kereskedelembe, mert annak idején nem vettek fel a közgazdaságtudományi egyetemre. Segédmunkásként kezdtem és szinte minden munkakört végigjártam a vezérigazgatói szintig. Rendkívül fontos, hogy az ember ismerje a különbözô munkaköröket, azok tartalmát, mert egész másképp tudja szervezni a munkát és motiválni a munkatársait. Ez az egyik

nagy tanulsága a pályámnak. A másik az, hogy mindenképpen szükség van egyfajta szakmai alázatra. A kereskedelemben az ember nem lehet megsértve, és mindig azt kell szem elôtt tartania, hogy a vevônek van igaza. Ha nincs, akkor is. Én soha nem kerestem és nem is jelentkeztem semmilyen tisztségre, se a kamarába, se a munkahelyemen. Valahogy mindig megkerestek a korábban végzett munkám minôsége, mennyisége okán, és ez óriási önbizalmat adott. Ha hívtak, akkor az azt jelenti, hogy alkalmasnak találtak, és ha így van, akkor nekem ezt viszonoznom kell. Azt gondolom, hogy a mai pályáztatási rendszerben néha érdemes lenne visszatérni erre a kiválasztásra. — Mi volt a hajtóerô az ön számára a pályáján? — A motiváció sok mindenbôl jött. Egy jó gimnáziumban érettségiztem, de mivel ez egy egyházi intézmény volt, így a 70-es években nem sikerült bekerülnöm a közgazdaságtudományi egyetemre, még maximális ponttal sem. De élni kellett, tehát elkezdtem dolgozni Pécsett. A szerelem és a nôsülés hozott Mohácsra, itt a környéken kerestem

munkahelyet, Lippón volt egy szabad boltvezetôi hely, ami megfelelt az akkori képesítésemnek, hiszen közben kereskedelmi érettségit szereztem. Késôbb mégis csak elvégeztem a közgázt – egy percig sem tettem le róla – és az ÁFÉSZ-nél is olyan feladatokat kaptam, amikhez már magasabb végzettség volt szükséges. Természetesen ez személyfüggô is, mert ha az emberben van egyfajta törekvés, akkor könnyebben megy elôre a pályáján. A 90-es években, a rendszerváltás idôszakában hihetetlenül újszerû, nagy jelentôségû feladatok álltak elôttünk, pl. akkor vezették be az új adórendszert, ezt egy olyan jelentôs cégnél, mint a mohácsi ÁFÉSZ, én vezényeltem le friss diplomásként. A Baranya megyei és az országos ÁFÉSZ-ek közösségének is nyújtottam szakmai segítséget, sok nagy projekt kidolgozásának voltam részese az évek során. A kamara berkein belül a kereskedelmi tagozat elnöke voltam 8 éven keresztül, ma is tagja vagyok a MKIK Kereskedelmi Kollégiumának. Azok egyike vagyok, akiknek a szakmájuk a hobbijuk is egyben, nekem soha egy napig sem esett nehezemre dolgozni. — Miért volt fontos, hogy a kamarai üzleti közösség tagja legyen? — Itt is igaz, hogy nem jelentkeztem, hanem megkerestek. Az ambícióim azért ott voltak, illetve láttam benne fantáziát. 1998-at írtunk, amikor még a rendszerváltás nehézségein sem voltunk túl, gazdaságilag semmiképp. A 90-es évek közepére éppen csak kialakult egy magánkereskedôi réteg. Jó kereskedôk voltak, de „jól gazdálkodni” még sokan nem tudtak. És közben megjelentek hazánkban a multiláncok is – nagyon nehéz idôszak volt! A cégünkhöz kapcsolódó vállalkozók menedzselésében, segítésében akkorra már rengeteg tapasztalatot szereztem, sokan ismertük egymást ebben a vállalkozói körben is. Emiatt a kamarában akkor úgy gondolták, hogy tágabb közösségben is szükség van a segítségemre. Hívtak, és én szívesen mentem! K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Másodpercre pontos raktárirányítási rendszer: blueBAX WMS Még nem is rögzítették a raktári nyilvántartásban a beérkezô árut, de már szüksége lenne rá a termelésnek. Pontosan mekkora az árukészlet ebben a pillanatban, és az egyes cikkek melyik raktárhelyen találhatók? Már megint több napra lesz szükség leltárellenôrzéshez... – folyamatosan futó gondolatok a cégvezetôk fejében, hiszen ha a raktározással gond van, az az egész termelési, kereskedési tevékenységre kihat. A pontosság és a gyorsaság mellett ma az információhoz való mielôbbi hozzáférés az egyik leginkább elvárható igény a raktározást tekintve, amire egy könnyen kezelhetô, az egyedi elvárásokat is kielégítô, a humánerô-kapacitást csökkentô és a már mûködô vállalatirányítási rendszerhez illeszthetô raktárirányítási rendszer lehet a megoldás. Sok vállalkozásnál a mûködés alapfeltétele, hogy pontosan követhetô legyen egy készlet teljes életútja a megrendeléstôl a felhasználásig: hogy mi történt vele, amikor beérkezett a raktárba, ki adta gyártásba, a gyártás során mi történt az adott készlettel, és azt is szükséges tudni, hogy az egyes késztermékeket milyen alapanyag felhasználásával állították elô. „Gyakran tapasztaltuk ügyfeleknél, hogy közel sem 100%-os a készletpontosságuk, ez általában

akkor derült ki, amikor elfogyott az alapanyag és nem tudtak gyártani. Sok helyen a raktározandó áruk könyvelésére külön kollégát alkalmaznak, aki ugyan folyamatosan rögzíti a tranzakciókat, ám adott cég raktárkészlete legfeljebb a nap végére lesz pontos. Ha viszont olyan eszközt adunk ezeknek a cégeknek a kezébe, amivel valós idôben, a beérkezéskor, a felhasználáskor képesek felvinni az árukkal kapcsolatos információkat, akkor másodpercre pontos lesz a készletük. A rendszer pontosságának a kulcsa, hogy egy mobil eszköz segítségével közvetlenül az árumozgatás mellett és azonnal rögzíthetô a változás, emiatt nem kell elmenni egy számítógéphez és ott bevinni az adatokat. Ezért fejlesztettük ki a blueBAX WMS (Warehouse Management System) raktárirányítási rendszert” – mondja Gradwohl Máté, a blueBAX Solutions Kft. kkv-üzletágvezetôje. A személyre szabott IT-megoldásokat nyújtó, szoftverfejlesztéssel, SAP-bevezetéssel és tanácsadással foglalkozó vállalkozás a piacon lévô más raktárirányítási rendszerekkel kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy egy magasabb szintû technológiával, a felhasználói élmény növelésével hatékonyabbá és felhasználóbaráttá tehetô a folyamat, amely a dolgozói elégedettséggel párosulva adott esetben a fluktuáció megelôzését is lehetôvé teszi.

HIRDETÉS A blueBAX WMS raktárirányítási rendszer a hazai vállalkozások jelentôs részénél alkalmazott SAP Business One vállalatirányítási rendszerre épül, így az összes tranzakció, amit a blueBAX WMS mobilos kezelôfelületen rögzítenek, egyidejûleg, másodperc pontossággal megjelenik a vállalatirányítási rendszerben is. Minden bizonylat rögzítése abban a pillanatban történik, amikor a hozzá kapcsolódó tranzakció a valóságban is végbemegy. Ez pedig azt jelenti, hogy a rendszerben rögzített készlet mindenkor pontos lesz, így bármikor le lehet belôle hívni az aktuális (negyedéves, féléves vagy éves) leltárokat is. Az alkalmazáshoz egy mobil kézi szkenner vagy egy laptopos felület által mûködtethetô, az ipari szabványok elôírásainak megfelelô vonalkódolvasóval ellátott készülék továbbítja az információt. Az alkalmazás a legtöbb esetben Android operációs rendszerû kézi szkennereken fut, de telepíthetô Android alapú mobiltelefonra, valamint egyedi igény esetén átalakítható iOS operációs rendszer alapú eszközre is. A beérkezô termékeken található digitális azonosítókat, így a vonalkódot vagy a QR-kódot olvassa le a szkenner – ha nincs ilyen azonosító, akkor azzal el kell látni a beérkezô árukat –, majd annak az adott tárhelynek az azonosításával (ami szintén egy digitális kód alapján lehetséges) megadhatjuk az áru tárhelyét. De a raktáron belüli mozgatás esetén is három vonalkód leolvasásával megtörténhet az áttárolás. „Raktárirányítási rendszerünk természetesen személyre szabható, hiszen minden cégnél más megoldás mûködik jól. Akár egy egyszerûbb készletkezelési módszertant is meg tudunk valósítani, ehhez elôzetesen felmérjük a vállalkozás egyedi igényeit. Az egyik autóipari beszállító partnerünk egy másik raktárkezelô rendszert használt, de nem volt elégedett vele, mert sokáig tartott a termékek rögzítése, és a dolgozóik nagyon nehezen tudták megtanulni a rendszer mûködését. Úgy döntöttek, hogy bevezetik a mi szoftverünket, amit két hét múlva tökéletesen tudtak használni, és azóta is megelégedéssel alkalmaznak” – hoz egy sikeres példát Gradwohl Máté. A blueBAX WMS használata azért is egyszerû, mert a rendszer vezeti a felhasználót, megmutatva neki a folyamat következô lépését, így egyszerû metodikák alapján három-négy lépésben rögzíthetôvé válik a tranzakció. A rendszer a vállalatirányítási rendszerhez igazodva elvégzi a belsô ellenôrzéseket is, ezáltal 100%-os pontosságú lesz a rögzítés. A szoftver bevezetését oktatási anyag és személyre szabott konzultáció támogatja, így

Dél-Dunántúli Gazdaság

olyan funkciók beépítésére is van lehetôség, amelyek adott vállalkozás igényeire jelentenek megoldást. A fejlesztôcég, a blueBAX mûködésének egyik alapköve az üzleti tanácsadás, ezért nem csak arra van rálátásuk, hogy miként integrálható a cég mûködésébe a raktárirányítási szoftver. Egy raktárirányítási rendszerrel szemben számos elvárást támasztanak a felhasználók: legyenek visszakereshetôk, nyomon követhetôk az adatok, hogy nyújtson valós idejû információt a raktárkészletrôl, legyen alkalmas a raktárban dolgozók teljesítményének mérésére (akár dolgozói értékeléshez is használható a módszertan), és ne alakuljon ki személyfüggôség a nyilvántartást érintôen, akár egy új kollégát is be lehessen tanítani a legrövidebb idô alatt. A blueBAX WMS használatával elkerülhetôk az adminisztrációs hibák, amelyek kialakulása vagy az adatok feldolgozásának elhúzódása akár több napi utánajárást, a hiba felderítését vonja maga után. Ami pedig biztosan negatívan hat a cég mûködésére. A vezetôk részérôl elvárás, hogy naprakész információkat kapjanak a cégükben zajló folyamatokról, így a raktározás területérôl is. Akkor, amikor gyors döntéseket kíván meg a gazdaság, nem mindegy, hogy az adatokhoz néhány gombnyomás vagy több órai megfeszített munka után jut hozzá a döntéshozó. A blueBAX WMS a hazai gazdálkodószervezetek többségénél alkalmazott SAP Business One vállalatirányítási rendszerre épül. „SAP bevezetô és értékesítô partnerként természetesen más SAP-hoz kapcsolódó, saját fejlesztésû kiegészítô termékeket is kínálunk. Már elérhetô például a blueBAX ONE alkalmazás, amellyel minden vállalatvezetô néhány perc alatt ellenôrizheti vállalkozása pénzügyeit, aktuális áfaegyenlegét, bevételeit, kiadásait és mindezt akár partnerek szerinti bontásban. Lehetôségük van az összes kiállított számlájuk lehívására, és a bizonylatok feltöltésével még a könyvelôk munkáját is megkönnyíti az alkalmazás. A kifejlesztés során szerzett tapasztalatainkat felhasználtuk a raktárirányítási rendszer felépítésénél is, minden munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a felhasználói felület könnyû kezelhetôségére, az egyszerû adatbevitelre, valamint a megfelelô tájékoztatást nyújtó információs képernyôk kialakítására. Hiszen az a célunk, hogy amit létrehoztunk, azt minél szélesebb körben használják is” – mondja a blueBAX Solutions Kft. kkv-üzletágvezetôje. K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Torma-Székely Éva „KÉSZEN ÁLLNI A VÁLTOZÁSRA ÉS MERNI ELÔREMENNI, INNOVÁLNI” A világ más tájain jól ismerik lovasberkekben a LotusRomeo márkanevet, amely egy pécsi vállalkozáshoz köthetô, ugyanis a baranyai megyeszékhelyrôl gyárt prémium minôségû egyedi lovasruházatot a Torma-Székely Éva vezette vállalkozás. Amelynek magas a szakmai respektje a megrendelôi körében, hiszen különleges megoldásokat is képesek kidolgozni – ráadásul az igényekhez alkalmazkodva igen rövid idô alatt. Most egy új projektbe kezdtek: légzsákos mellényekhez készítenek zakókat. A másik nagyszabású tervük a cég növekedéséhez kapcsolódik: telket vásároltak az egyik pécsi ipari parkban, ugyanis itt építik meg a nagyobb gyártóegységüket. Az elmúlt évek járványügyi helyzete az addigi tervek újragondolását, új lehetôségek kipróbálását igényelte a LotusRomeo-Europe Kft. vezetôitôl, így elsôként Budapestrôl Pécsre hozták a gyártásukat. A lovasboltok bezárása az online mértékvétel felé terelte a vállalkozást, ami egyéb, az online platformokra támaszkodó lehetôségeket is megnyitott számukra. — Nagyon szépen fejlôdik a vállalkozás, és látható, hogy nagy változások elôtt állunk – mondja Torma-Székely Éva ügyvezetô. — A közelmúltban kötöttünk szerzôdést egy francia céggel, amely légzsákos mellényeket készít motorosoknak, lovasoknak, sportolóknak. A lovassportban is egyre nagyobb teret hódít a légzsákos mellény használata, amelylyel a versenyzôk elkerülhetik a komoly sérüléseket. Az ilyen védôfelszerelésekhez készítünk nemzetközi forgalmazásra zakókat, mellényeket, megvan a minôsítésünk arra, hogy hivatalosan is használhatók a termékeink a légzsákos mellényekkel. Lesz még egy jelentôs elôrelépés a vállalkozás életében, ami komoly rangot jelent számunkra, errôl azonban egyelôre nem beszélhetek. — Mint ahogy az is változást jelent majd, hogy Pécsett építenek egy új termelôegységet. Ez hol tart most? — Jelenleg bérleményben dolgozunk, már régóta szeretnénk saját üzemet kialakítani. A tavalyi évünket jó árbevétellel zártuk, ekkor úgy döntöttünk, hogy ezt az összeget egy építési telek megvételére fordítjuk. Megvártuk a Pécs Építési Szabályzat (PÉSZ) módosítását, és így jutottunk egy 1200 m2-es telekhez az ipari parkban. Keressük a pályázati lehetôséget a beruházás megvalósítására, úgy tudjuk, hogy idén még várható egy ingatlanfejlesztésre szóló kiírás, ha ennek megfelelünk, akkor szívesen élünk vele. Ha nem lesz beruházási pályázat, akkor

más megoldást keresünk, de mindenképpen megépítjük a varrodát. — Mitôl ilyen sikeres a vállalkozás? Mi kell ahhoz, hogy ilyen szépen fejlôdjenek? — Mi a prémium szegmens mellett tettük le a voksunkat, mert a távol-keleti olcsó gyártással nem tudunk versenyezni. A minôség mellett a nagyfokú rugalmasság az elônyünk. Mivel viszonylag kis cégnek számítunk, és szakmabeli is vagyok, pillanatok alatt tudunk vevôi kíván-

ságokat teljesíteni. Az egyedi vevôi igényeknél ez rengeteget számít. Idén már tizenkét éves a cégünk, az évek során rengeteg tapasztalatra tettünk szert, akár említhetem a nemzetközi piacot is, így eljutottunk egy olyan szintre, ahol már tisztában vagyunk azzal, hogy mit szeretne a piac, mire van igény, és hogy ezt miként tudjuk a lehetô leggyorsabban, a legjobb minôségben teljesíteni. Mindig készen állni a változásra és merni elôremenni, változtatni, innoválni – ez a siker titka. — Hol talál olyan munkatársakat, akik képesek szakmailag követni ezeket a változásokat? — Mi nem átlagvarrónôkkel dolgozunk, nem szalagmunkát végzünk, nálunk tudni kell varrni. Úgy érzem, szerencsénk is volt, hogy megtaláltuk a megfelelô embereket, fôleg úgy, hogy már nincs szakoktatás. Persze a megtartásukért nekünk is sokat kell tennünk. Például megfelelô munkakörülményeket biztosítani, ami sok hazai varrodára nem jellemzô. Nálunk kiváló a munkatársi légkör, csapatként dolgozunk együtt, jó a munkamorál, ami annak is köszönhetô, hogy szeretik ezt a munkát. Az is ösztönzôleg hat, hogy szép termékeket gyárthatnak, minden nap kikerül a kezükbôl egy olyan munkadarab, amire büszkék lehetnek, így megvan a napi sikerélményük. Nálunk gyakran szembesülnek kihívásokkal, itt sokszor gondolkozni is kell a megoldáson, ezekre a feladatokra sem képes mindenki. Természetesen fontos az elvárásokkal összhangban lévô fizetés is, így oda-vissza mûködik a lojalitás. — Merre fejlôdik a cég a jövôben? — Növekedni szeretnénk, de egyelôre a helyhiány gátat szab ennek. 18 fôig terveztük felfejleszteni a varrodát, hogy a kapacitásprobléma ne legyen akadálya a növekedésnek. Mert folyamatosan jönnek a megrendelések, a pandémia után megélénkült a piac, bízom benne, hogy ez így is marad. A korábbi évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a lovas versenysportot nem érinti olyan mélyen a gazdasági válság, mint más szegmenseket. K. T.

SZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

AZ AUTÓSZERELÉST ONLINE NEM LEHET MEGTANULNI A mohácsi Szabó-Varga Autócentrumba szinte megállás nélkül érkezik hol egy javításra váró személyautó, vagy éppen egy defektet kapó kisteherautós. Az irodába pedig hol egy ügyfél tér be, hogy rendezze a számláját, hol egy szerelô kér segítséget abban, hogyan javítsa ki a gumihibát, egyáltalán javítható-e, vagy javasolja az ügyfélnek, vásároljon újakat. VARGA ZOLTÁN autószerelô mesterrel a szerviz egyik tulajdonosával keresünk egy nyugodtabb helyet, ahol beszélgetni tudunk. Az autócentrum 2009-ben kezdte meg tevékenységét, a jelenlegi mûhelyére 2011-ben kapott mûködési engedélyt. Az azóta eltelt idôben egyre csak erôsödött, bôvült, amihez az elhelyezkedése is nagyban hozzájárult, ugyanis az 57-es és 56-os út találkozásánál, a mohácsi ipari park és a körforgalom közelében található, ahol nagy az átmenô forgalom. — A szerviz bôvítését követôen, amikor – közel 18 millió forintos pályázati támogatás segítségével – 200 négyzetméterrôl a duplájára növeltük a szerviz alapterületét, – ennek már hat éve, ez idô óta állandó a szerelôgárdánk – kezdi beszélgetésünket Varga Zoltán autószerelô mester, a Szabó-Varga Autócentrum egyik tulajdonosa, ügyvezetôje. — Ekkor vettünk fel ugyanis olyanokat a tanulóink közül, akik megfeleltek az elvárásainknak. A Mentor program keretében kezdtük el ôket foglalkoztatni. Az elmúlt években azonban nem volt lehetôségünk arra, hogy közülük bárkit is továbbfoglalkoztassunk, de segítettünk nekik elhelyezkedni. A tavaly végzett tanulónk például egy ismerôs autószerelôhöz került, mert az egyik munkatárs nyugdíjba ment és megüresedett nála egy hely. — Arra nagyon büszkék vagyunk, hogy elégedettek velük, sôt az egykori tanulóink közül többen is sikerrel szerepeltek a szakmai versenyeken, vannak, akik ma már az új duális képzés keretében oktatják a tanulókat. Mint mondja, évekkel ezelôtt egy véletlennek köszönhetôen kezdtek el tanulókkal foglalkozni. Miután hiába hirdettek és a jelentkezôk között egyetlent

sem találtak, aki megfelelt volna az elvárásaiknak, úgy döntöttek, maguk nevelik ki a szakember-utánpótlásunkat. Még abban az évben egy ismerôsük ajánlott is nekik egy tanulót, aki gyakorlati képzôhelyet keresett. Szól arról is, a tanulók képzése egyre több ismeretet követel meg tôlük is, mert jelentôsen megnôtt a hibrid és az elektromos autók száma, ezek javítását pedig nehéz a márkafüggetlen szervizekben megtanítani. Az iskolai tananyagban ugyanis már szerepelnek az ezekben alkalmazott technikai változások, és annak érdekében, hogy maguk is megismerkedjenek ezekkel a technológiákkal, azok javításával, a szerviz munkatársai részt is vettek már számos tanfolyamon, de ezeknek a gyakorlatban történô alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése nem egyszerû feladat. Nemcsak a saját tudásukat, de a mûhelyüket is folyamatosan fejleszteniük kell, ugyanis hetente szembe találják magunkat valamilyen új kihívással, amire megoldást kell keresniük, a márkaszervizekkel csak így tudnak versenyben maradni. A hozzájuk hozott személyautók életkora négy és tizenhat év közötti. A fi-

atalabbakat, a hibrid- és elektromos autókat a márkaszervizekbe viszik, az ennél idôsebbeknek a javítását más módon oldják meg. A Covid pedig megtanította ôket arra, hogy, ami régen volt, nem tér vissza, hatására például a mûszaki vizsgáztatásuk jelentôsen visszaesett, mert aki megtehette, késôbbre halasztotta azt. — A járvány idején is arra kértük a tanulóinkat, hogy jöjjenek be a mûhelybe és gyakoroljanak, ugyanis az autószerelést online nem lehet elsajátítani. A szervizünk komplex szolgáltatást nyújt, mûszaki vizsgáztatással is foglalkozunk, ami lehetôséget teremt arra, hogy a tanulók fékhatást mérjenek a fékpadon, vagy emissziót mérjenek, esetleg a lengéscsillapító mûszaki állapotát mérômûszer segítségével határozzák meg. Igyekszünk rávezetni ôket arra is, hogy az autószerelô szakma szépsége a sok kihívásban van, hiszen naponta kell számos problémát megoldani, kideríteni a hibák okát. Mindig olyan szerelô mellé osztjuk be ôket, aki éppen olyan javítást végez, ami a szakmai fejlôdésüket segíti - zárja beszélgetésünket, mert mennie kell, várják a mûhelyben. Sz. K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

DÍJMENTES, ONLINE NEMZETKÖZI ÜZLETI PARTNERKERESÔ RENDEZVÉNYEK AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI HÁLÓZAT SZERVEZÉSÉBEN

Nemzetközi üzleti partnerkeresô felület az ellátási láncok újraépítése érdekében 2022. március 24. – 2023. február 28. Európa számos gazdasági, környezeti és társadalmi kihívással néz szembe napjainkban. Az ellátási lánc megszakadása súlyosan érintette a Covid alatt a vállalkozásokat, melyet csak tetéznek az ukrajnai válság okozta újabb elakadások. E kihívások kezelése érdekében az Európai Unió új intézkedéseket indított az egységes piac ellenálló képességének megerôsítése és a fenntartható, digitális és globálisan versenyképes gazdaság kiépítése érdekében. Az Enterprise Europe Network és az uniós klaszterek alapvetô szerepet játszanak a nemzetközi ellátási láncok sebezhetôségének enyhítésében. E sürgetô kérdések megoldására a hálózat létrehozta az el-

látási láncok rugalmasságával foglalkozó online platformot, mely segíti a vállalatokat a meglévô ellátási láncok megtartásában, átszervezésében vagy cseréjében, valamint a termelés fenntartásához szükséges nyersanyagok, alkatrészek, komponensek és /vagy (fél)késztermékek vagy szolgáltatások beszerzésében. Az angol nyelvû felület b2b tárgyalási lehetôséget biztosít online formában, díjmentesen 2023. február 28-ig a vállalkozók számára. Fô célok ● Nyersanyagokra, alkatrészekre, részegységekre és/vagy (fél)késztermékekre, szolgáltatásokra vonatkozó üzleti ajánlatok közzététele;

●

Az európai vállalatok által az ellátási láncuk fenntartására irányuló kérések népszerûsítése; ● Összehozni a nemzetközi beszállítókat az áruk és szolgáltatások vevôivel; ● Határokon átnyúló kapcsolatok kialakítása vállalkozások, iparágak, támogató szervezetek, tudományos körök, érdekelt felek és kulcsfontosságú döntéshozók között. További információk: https://pbkik.hu/esemeny/nemzetkozi-uzle ti-partnerkereso-felulet-az-ellatasi-lancokujraepitese-erdekeben/ Regisztráció az eseményre: https://supply-chain-resilience-plat form.b2match.io/home

Textile Connect 2022 – online üzletember-találkozó 2022. május 4. – május 6. Az Enterprise Europe Network által online szervezik meg a Textile Connect-ot 2022-ben. A platform összeköti a gyártási partnereket keresô vállalatokat és tervezôket a textil- és lábbeliiparban mûködô gyártókkal, szolgáltatókkal és beszállítókkal. Az esemény május 4–6. között teszi lehetôvé a

vevô/beszállító közötti online tárgyalásokat.

●

● ●

Miért érdemes részt venni? Elkötelezett potenciális üzleti partnereket talál – és mi virtuális találkozókat szervezünk önnek! Fejlessze üzleti hálózatát! Ossza meg tapasztalatait nemzetközi üzleti kapcsolatokkal!

●

Tartsa szemmel a piaci trendeket és ismerje fel a technológiai innovációkat.

További információk: https://pbkik.hu/esemeny/textile-connect2022-online-uzletember-talalkozo/ Regisztráció az eseményre: https://textile-connect-2022.b2match.io/

Med2Meet 2022 – virtuális egészségügyi együttmûködési nap 2022. május 18. Med2Meet 2022 – virtuális egészségügyi együttmûködési nap – A rendezvényen a világ minden tájáról érkezô vállalatok, kutatási és fejlesztési intézmények, befektetôk és az orvosi ágazat egyéb érdekelt felei vesznek részt. Egyedülálló lehetôség, amelyet a lengyel orvostechnikai eszközök promóciós programja és az Enterprise Europe Network

keretében szerveznek, hogy új üzleti kapcsolatokat teremtsenek, vállalkozókat találjanak, információt cseréljenek és tapasztalatokat gyûjtsenek az orvostechnikai ipar legújabb piaci trendjeirôl. Fôbb témák: ● Orvostechnikai eszközök és berendezések, ● Személyi védôeszközök, ● Ortopédia,

● ● ●

Fogászat, Orvosi bútorok, Diagnosztika.

További információk: https://pbkik.hu/esemeny/med2meet2022-virtualis-egeszsegugyi-egyuttmukodesi-nap/ Regisztráció az eseményre: https://med2meet2022.b2match.io/home

#EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÁLYÁZATI PÉNZ OKOS FELHASZNÁLÁSA – EURÓPAI UNIÓS VÉDELEM A BRANDÉPÍTÉS CÉLJÁRA A Blázek és Anni 1993-ban alakult családi vállalkozásként, az elmúlt 30 év gyártási tapasztalata tette elismertté termékeiket. A márkanév 30 év után új irányt vett, még modernebb gyártási technológiákkal, innovációs fejlesztésekkel immáron vegán bôrbôl készült termékekkel kívánják meghódítani nemcsak a hazai, de a külföldi piacokat is. A megújult csapatot a Khoani márkanév képviseli. Termékeik között egyaránt megtalálhatók a férfi és nôi táskák, pénztárcák és egyéb kiegészítôk. Az általuk elkészített termékek megjelenésére jellemzô, hogy a klasszikus vonalvezetést megtartva innovatív dizájnmegoldásokkal ötvözik azt. Éppen ezért a táskák és kiegészítôk karakterét a megfelelô színárnyalatok, tervezôi megoldások és a felhasznált anyagok harmóniája adja. Mindemellett azonban a folyamatosan újragondolt kialakítási technika és az, hogy kizárólag magas minôségû bôröket, vegán bôröket használnak fel, biztosítja számukra a piacon elfoglalt helyük megtartását, sôt, javítását. Fontos céljuk volt ugyanis a nemzetközi piacon elfoglalt szerepük megerôsítése, kiszélesítése. Elengedhetetlen volt azonban az is, hogy a vállalat motivációihoz, a végrehajtani kívánt arculatváltáshoz és a kialakított üzleti tervhez közvetlenül kapcsolódjon a szellemi tulajdon stratégia. Ennek érdekében a cég által elnyert GINOP1.2.14-20-2021-00025, a „Divat és Dizájnipari mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítô fejlesztések támogatására” meghirdetett pályázat megtervezésekor beépítettek a költségvetésbe iparjogvédelmi szolgáltatásokat is. Ezen szolgáltatások alapvetôen az általuk beazonosított szellemi tulajdonukra vonatkozó értékelési jelentés elkészítésére, az esetlegesen igénybe vehetô iparjogvédelmi oltalmak megvizsgálásra, szellemi tulajdonvédelmi stratégia elkészítésére irányultak. Továbbá a cégnél használatos szerzôdésminták áttekintésére, módosításokra vonatkozó javaslattétel megtételére is felkérték a szakértôket annak érdekében, hogy a szellemi tulajdonvédelmi érdekek tisztázva és védve legyenek már a szerzôdéskötés pillanatában, mind a munkavállalók, mind a partnerek esetében.

A szolgáltatáscsomag megvalósítása érdekében a szellemi tulajdon oltalmának területén 70 éves tapasztalattal rendelkezô, és a piacon tartósan vezetô pozícióval bíró Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.-vel szerzôdtek. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – szellemitulajdon-védelmi és innovációs tanácsadó munkatársának munkájával – részt vett a szolgáltatások megvalósításában. Munkatársunk a cég ügyvezetôje, Kamu János által megnevezett cég-, brand- és terméknevek kapcsán végzett kutatásokat közösségi védjegyoltalom igénybevétele érdekében, valamint összeállította a megfelelô áruosztály- és árujegyzék-javaslatokat. Továbbá közösségi formatervezési mintaoltalom igénybevétele érdekében is végzett kutatást, és a megfelelô locarnoi besorolásra vonatkozó javaslatokat is kidolgozta egy új termékcsaládra vonatkozóan. Fenti szolgáltatások eredményeként a Khoani Bôrdíszmûgyártó Kft. három európai uniós/közösségi védjegyoltalom iránti kérelmet is benyújtott, melyek megszerzésével mind nemzetközi piacra lépésük kockázata, mind a termékeik mások által történô másolásának esélye is csökkent, továbbá cégértékük is növekedett. Utóbbi annak következménye, hogy iparjogvédelmi oltalommal rendelkezô szellemi alkotások (jelen esetben maguk a megjelölések, amikre a védjegyoltalmat igényelték) a vagyonnyilvántartásuk immateriális javak sorában feltüntetve, adott értékkel ellátva növeli a cég aktuális tôkéjének összegét.

üzleti folyamatkezelô szoftver, termékcsalád-, szervezet-, gyártási technológia, eszköz-) fejlesztésekbe kezdtünk 2020ban. A fejlesztések kivitelezéséhez az önerôn felül szükséges volt külsô források bevonása is. A GINOP-1.2.14-20-202100025, a „Divat és Dizájnipari mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítô fejlesztések támogatására” pályázatnak köszönhetôen az összes fejlesztési elképzelésünket sikerült elkezdeni, ill. megvalósítani. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara infrastruktúráját, ill. szakértôik tudását segítségül véve gördülékenyen sikerült bejegyeztetni a brandépítéshez tervezett védjegyoltalmakat az EU területére. Jövôbeni tevékenységünk folyamán, amennyiben külsô szakértôi munkára lesz szükségünk, biztosan a PBKIK-t fogjuk felkeresni elsôdlegesen, mint ahogy általánosságban is ezt tesszük.

KAMU János: — A pandémia okozta gazdasági és pénzügyi válság közepette az elôre menekülés stratégiáját választva intenzív (webshop/online marketing-, integrált A Khoani Bôrdíszmûgyártó Kft. törekvéseit az Enterprise Europe Network támogatja.

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

18 év EUrópában 18 kilométer Baranyában EUROPE DIRECT Magyarország EU-csatlakozásának 18. évfordulójára az Europe Direct Baranya egy 18 kilométeres virtuális versenyt szervez Baranya megyében. MIT? ● ●

●

A teljesítendô táv: 18 km, nem kötött szintidôhöz és idôkorláthoz sem. Lehet gyalogolni, futni, kerékpározni, úszni, evezni, a lényeg, hogy aktív, kültéri mozgás legyen. 60 év felett engedélyezett az elektromos rásegítéssel rendelkezô kerékpár használata. Tilos a versenyt más, elektromos meghajtású sporteszközzel teljesíteni! KI?

●

A 14. életévét betöltött magyar állampolgár, természetes személy, aki rendelkezik Facebook- és/vagy Instagram-profillal és tartózkodási vagy lakóhellyel Baranya megyében. Teljesíthetô egyedül, párosan, családdal vagy barátokkal.

https://www.palyazat.gov.hu/tamoga tott_projektkereso https://terkep.fair.gov.hu/

MIKOR?

●

HOGYAN?

2022. május 9–31. között. HOL? Az esemény különlegessége, hogy a táv kötetlenül, bárhol teljesíthetô Baranya megyében a megadott idôintervallumon belül. Az útvonal összeállításánál ELÔNY, de nem feltétel, hogy valamilyen európai uniós támogatásból megvalósult fejlesztés mellett haladjon el. ÚTVONALTIPPEK: az útvonal során hol lehet érinteni egy vagy több európai uniós támogatással létrejött, megújult projektet, épületet, közintézményt etc.

●

A tevékenységet rögzíteni kell valamilyen applikációval, lefotózni, ezt követôen elküldeni e-mailben a baranya@europedirect.hu e-mail-címre. Az eredményt és a képeket posztolni a Facebookra és/vagy az Instagramra a #Baranya18km és a #legyalogoltam vagy #letekertem vagy #lefutottam vagy #leúsztam vagy #leeveztem szavakat. NYEREMÉNYEK

●

Decathlon ajándékutalványok 30 000 forint, 20 000 forint és 15 000 forint értékben (az Europe Direct Baranya ajándéka) Pécsi Tudományegyetem ajándékcsomag (a PTE ajándéka)

● ●

Helian NaTour családi 4 órás vízitúra a Fekete-vízen (a Helian NaTour ajándéka) Ingyenes belépés 5 fô részére a szaporcai Ôs-Dráva Látogatóközpontba (a Duna-Dráva Nemzeti Park ajándéka) Uszoda- és strandbelépô a Pécsi Hullámfürdôbe (a PSN Zrt. ajándéka) Családi belépô a Zsolnay Kulturális Negyedben mûködô Planetáriumba (a Zsolnay Örökségkezelô ajándéka) Családi belépô a Siklósi Várba Családi belépô a pécsi Mecsextrém Parkba (a Mecsekerdô Zrt. ajándéka)

További információ: KERNER Barbara, irodavezetô Europe Direct Baranya Tel.: +36 72 520 552 Mobil: +36 30 520 2344 E-mail: baranya@europedirect.hu

SIKER

Dél-Dunántúli Gazdaság

MAGNUS AIRCRAFT KIEMELT ELISMERÉS A MAGNUS AIRCRAFT FEJLESZTÉSÉÉRT

— A Sentinel Fusion repülôgép a saját fejlesztésünk, egy kamerarendszerrel felszerelt, megfigyelésre alkalmas többcélú jármû, ami elsô ránézésre megegyezik a kiképzésre vagy privát felhasználásra alkalmas géppel. A rajta elhelyezett kamerarendszer a nemzeti parkok vadállomány-megszámlálását, megfigyelését is lehetôvé teszi, illetve támogatni tudja a rendvédelmi szervek munkáját határellenôrzés és megfigyelés esetén. Ez a rendszer képes akár 10 km-nél távolabbról is detektálni a mozgást és információt szerezni, mindezt koordinátaadatokkal együtt online streamelni, azaz több mint 100 kilométeren belül bárhová el tudja juttatni az adatokat, ahol indokolt egy földi beavatkozóállomás – foglalja össze röviden a díjazott termék lényegét BOROS LÁSZLÓ vezérigazgató. — Honnan jött a termékfejlesztés ötlete? — Az igény a piacról érkezett. A repülôgépes megfigyelésre vannak már megoldások a világban, de azok rendkívül drágák, viszont ez egy nagyon komoly és egyre fokozódó elvárás. Eddig döntôen Afrikában jelentkezett az igény – onnan is indult a kezdeményezés –, kimondottan Kenyából, ahol a hatalmas nemzeti parkoknál szükség van az orvvadászok és a fatolvajok kiszûrésére, a vadállomány megszámolására. Ma már a kikötôhatósággal is van megkezdett tárgyalásunk, és lassan eljutunk a szerzôdéskötésig. A migrációs nyomás hatására egyre komolyabban érdeklôdnek Európából is a Fusion Sentinel iránt, mert a kisgépünk rendkívül alacsony üzemeltetési költség mellett minimális károsanyag-kibocsátással képes kiszolgálni az igényeket. — Ezek szerint a kifejlesztett rendszer nem csak az afrikai megrendelésre készült, hanem máshol is tudják értékesíteni. — Valóban, ez a termék egy olyan fejlesztés végeredménye, ami iránt világszerte széles körben érdeklôdnek. Ezért,

A 30. Magyar Innovációs Nagydíj kiemelt elismerésében részesült a Magnus Fusion Sentinel, a Magnus Aircraft Zrt. repülôgépe. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a 35 beérkezett pályázatból 33 pályázatot minôsített 2021-ben megvalósult, eredményes és sikeres innovációnak, közülük kerültek ki a díjazottak. A pogányi vállalkozás kamerarendszerrel felszerelt, megfigyelésre alkalmas kisrepülôgépével vívta ki az elismerést.

remélem, hogy számos helyen fogjuk értékesíteni. Az NKFIH-hoz pályázásunk idején már 3 millió dollár körüli értékû aláírt szerzôdésük volt erre a termékre, tehát már adtunk el belôle. — Miért fontos, hogy innovációs tevékenységet folytasson a Magnus Aircraft? — Cégünk egyik stabil pillére és egyben mozgatórugója is az innováció, ami a pandémia alatt biztosította számunkra a túlélés lehetôségét. Nehezen tudtuk volna megugrani azokat az akadályokat a fejlesztéseink nélkül, melyeket a koro-

BOROS LÁSZLÓ

navírus-járvány kezdetekben okozott a világban. Ezekkel a fejlesztésekkel új piacokon is meg tudtunk jelenni. — Az innovációhoz szükség van megfelelô képzettségû kollégákra. Ôket hogy találják meg? — Kreatív, fiatal mérnököket és szakembereket foglalkoztatunk, akik hangot adnak az ötleteiknek. Innentôl az egész már egy öngerjesztô folyamat. A közelmúltban vérfrissítésen esett át a fejlesztési részlegünk, a 10 fôs mérnökcsapat döntô része helyi vagy környékbeli szakember. Néhány kollégát Budapest környékérôl vagy az ország más részérôl hívtunk, így összeállt egy nagy potenciállal rendelkezô, dinamikus, fiatalos mérnökcsapat, amiben van senior szakember is. Bátrak, gondolkodnak, és el merik mondani az ötleteiket. Erre tudunk építeni. — Mi lesz a következô komoly fejlesztés? — Számunkra most az a legfontosabb, hogy a pandémiából kilábalva, a globális piacgazdasági hatások mellett elindítsuk a tényleges sorozatgyártást. A közelmúltban kötöttünk egy megállapodást Nigéria repülôipari szakembereket képzô egyetemével, melynek keretében az intézmény Fusion repülôgépekkel fog oktatni, illetve a repülôgépek összeszerelése is Nigériában zajlik majd. Ezen felül számos szerzôdést kötöttünk az elmúlt hónapokban és további igények is megfogalmazódtak már az irányunkban. Ha szûkebb értelemben a fejlesztésre gondolok, akkor az Óbudai Egyetemmel megkötött megállapodásnak köszönhetôen új lendületet kapott az e-Fusion, az elektromos hajtásrendszerrel rendelkezô repülôgép projektünk. A kisgépes világban meghatározó trend a teljesen elektromos meghajtású repülôgép, a skandináv országokban a közeljövôben már csak ilyen repülôgépe lehet a tulajdonosoknak, továbbá Svájcban is már csak elektromos hajtású repülôgépet lehet regisztrálni ultralight (UL) kategóriában. Nekünk is ezekre az igényekre kell reagálnunk. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

DIGITALIZÁCIÓ, INNOVÁCIÓ, DIGITÁLIS INNOVÁCIÓ Ipar 4.0, üzlet 4.0, mezôgazdaság 4.0, karrier 4.0. A digitális transzformáció már a mindennapjaink része, ha nem is vesszük észre. Az új technológiák bevezetése azonban ugyanúgy sok kérdést vet fel, mint a használt technológiák, azok szervezeti és stratégiai következményei. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara minden olyan lehetôséget megragad, amivel segítheti a megye vállalkozásait, információval, módszertannal vagy pályázati forrásokkal.

Better Factory pályázati lehetôség Gyártó kkv-k igényeire alapozó digitális termék- és rendszerfejlesztést támogat a Better Factory projekt. Ennek keretében technológiai beszállítókkal és mûvészekkel alkotnak konzorciumokat gyártócégek annak érdekében, hogy költséget, nyersanyagot és/vagy erôforrást takarítsanak meg. 2022. április 25-én nyílt meg a 2. felhívás elsô szakasza. A priorizált területek: mûanyag- és gumigyártás, bútor- és faipar, élelmiszergyártás és mezôgazdaság, építôipar, fém- és gépipar, textil- és bôrgyártás.

problémákat, rövidítsük a leállásokat, vagy akár szimulációk futtatásával fejlesztéseket végezzünk vagy elôre tervezzünk. Vagyis a technológia segítségével a vállalatok racionalizálhatják a gyártási folyamatot, elôrejelzéseket készíthetnek a várható géphibákra vonatkozóan, és elôre jelezhetik a karbantartási igényeket. Így már érdekesebb, ugye?! A mostani pályázati ciklusban 7 pályázatot választanak ki. Egy pályázat legfeljebb 97.800 euró vissza nem térítendô támogatást nyerhet el. Legalább 2 cégbôl (1 gyártó kkv, 1 mûszaki megvalósítást végzô IT kkv) álló konzorciumok pályázhatnak. A pályázat benyújtásának határideje 2022. május 31. A projekt megvalósítás idôtartama: 12 hónap, 2022.10.1.én indul, és 2023. 09. 30.-án ér véget. További információk a pbkik.hu oldalon.

BOWI program és pályázat A nyertes konzorciumok maximum 200.000 euró átalányösszeget és szakmai támogatást kaphatnak az Európai Unió H2020 programjából, a 951813 számú projekt keretében.

DIGITbrain program és pályázat A termelôvállalkozások számára nyújt újabb fejlesztési lehetôséget a DIGITbrain uniós innovációs program, amelynek célja, hogy a kkv-k könnyen hozzáférjenek a digitális iker technológiához. A digitális ikerpár a BME Ipar 4.0 Technológiai Központ megfogalmazása szerint egy olyan virtuális modellje egy folyamatnak, terméknek vagy szolgáltatásnak, mely segítségével összekapcsolható a valós, fizikai és a virtuális világ. A digitális ikerpár segítségével elemezni, monitorozni lehet a valós rendszereket annak érdekében, hogy megelôzzük a

Baranyai cég a nyertes pályázatok között A BOWI program célja a termelô kkv-k digitális transzformációjának támogatása. Februárban zárult a harmadik benyújtási kör, melyen Magyarországról csak a dél-dunántúli régióban székhellyel rendelkezô vállalkozások indulhattak. A projekt fókuszálhat termékfejlesztésre, gyártási folyamat fejlesztésére vagy szolgáltatás fejlesztésére, valamilyen digitális megoldás bevezetésével, bármilyen szektorban. A sikeres pályázók között van önkéntes kamarai tagunk, a Pécsi Sörfôzde Zrt. is. A cég a csomagolósor fejlesztése kapcsán nyújtott be pályázatot. A pályázat keretében egy határokon átívelô együttmûködés jön létre – a hazai támogató Innomine mellett egy külföldi technológiai partnere is lesz a cégnek. A Pécsi Sörfôzde Zrt. pályázata egy kiszerelôgépsor elemeinek, az egyes speciális gépek és az összekötô szállítópálya-sza-

kaszok harmonizált mûködésének biztosítását célozta meg modellezés és szimulációs digitális technológia segítségével. A projekt megvalósítása a gépsor hatékonyságát javítja, karbantartási költségét csökkenti. A termelési folyamat környezeti lábnyomát mérsékeli, a termék minôségét növeli. A harmonikus mûködés a kezelôk mentális terhelését is csökkenti.

DIH – Digital Innovation Hub A BOWI és a DIGITbrain program, illetve pályázat megvalósítása kapcsán a kamara az Innomine Kft.-vel, egy DIH-hel, vagyis egy digitális innovációs központtal mûködik együtt, ôk segítették és segítik a vállalkozásokat a fenti két pályázat benyújtása és megvalósítása során. De mi az a DIH? A digitális innovációs központok (DIH-ek) Európa digitalizációjának egyik fô pillére. A digitális innovációs központok fô célja, hogy az új és újonnan megjelenô digitális technológiák révén segítsék a vállalatok versenyképességének növelését, és támogassák a kkv-k globális digitális átalakulását. Az egyetemek és kutatóintézetek, a nemzetközi nagyvállalatok és a kormányok között kialakult együttmûködésbe, az értékláncokba az európai kkv-k csak ritkán és nehézkesen tudnak bekapcsolódni. Nehezen hozzáférhetô számukra a csúcstechnológia, nem rendelkeznek a megfelelô pénzügyi forrásokkal, és végül, de nem utolsósorban a kockázatvállalási képességük is sokkal alacsonyabb, mint a nemzetközi nagyvállalatoké. Ennek megfelelôen a DIH-ek feladata is sokrétû. Segítenek pályázattá fogalmazni a kkv-k igényeit, szükségleteit. Ezekhez megfelelô partnereket tudnak keresni nemzetközi hálózatokon keresztül. Természetesen a források felkutatásában is segítenek. Mindezek alapjául pedig egy

❯

INNOPULZUS

Közös erôfeszítések a régió fejlesztése érdekében – „ezüstgazdaság” folyamatos képzés, szemléletformálás szolgál, ami segíti a kkv-kat felkészülni a nemzetközi projektben való részvételre. Emellett különbözô programok (pl. BOWI, DIGITbrain) keretében védett környezetben lehet tesztelni az innovációk, a digitális transzformáció mûködôképességét. A Digital Europe Programme keretében megújul a rendszer, szeptembertôl EDIH-ekrôl, európai digitális innovációs központokról beszélünk, sokkal több szereplôvel. Az európai digitális innovációs központok (EDIHek) olyan egyablakos ügyintézôhelyként fognak mûködni, amelyek segítenek a vállalatoknak dinamikusan reagálni a digitális kihívásokra és versenyképesebbé válni. A technikai szakértelemhez és a kísérletezéshez való hozzáférés biztosításával, valamint a „tesztelés a befektetés elôtt” lehetôségével az EDIH-ek segítik a vállalatokat abban, hogy a digitális technológiák felhasználásával javítsák az üzleti/termelési folyamatokat, termékeket vagy szolgáltatásokat. Emellett olyan innovációs szolgáltatásokat is nyújtanak, mint a sikeres digitális átalakuláshoz szükséges finanszírozási tanácsadás, képzés és készségfejlesztés. A környezetvédelmi kérdéseket is figyelembe veszik, különösen az energiafogyasztás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátás tekintetében.

Pozitív elbírálást kapott a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) és a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ (PEIK) konzorciumi pályázata, melyben azt a hosszú távú célt tûzték ki, hogy a régiót Magyarország legegészségesebb régiójává alakítsák, miközben új munkahelyeket is teremtenek. Magas szintû prevenciós/rehabilitációs szolgáltatásokkal és egészségügyi kezelési lehetôségekkel kívánják majd a helyieket kiszolgálni, az egészségtudatos külföldi turistákat és az idôseket idevonzani, illetve elérni náluk, hogy áttelepüljenek régiónkba. A PTE tevékenységeit a meglévô eredményeire, kialakított és validált innovációs programjaira alapítva kívánja kifejteni a pályázat keretében. Ilyen például az egészségügyi létesítmények hatékonyabbá és piacorientáltabbá tétele érdekében kialakított kétlépcsôs programjuk, ami a klinikai igények feltárására és innovatív megoldások kidolgozására irányul. Ennek központi magja a fiatal klinikusokból álló Champion-hálózat, amely egy multidiszciplináris, nem klinikusokból álló Discovery Team számára biztosít hozzáférést a kórházakhoz, hogy külsô szemszögbôl tárja fel a problémákat. A partnerek létrehoznak egy hálózatot is, amelynek tagjai a tudományos élet, a vállalkozások, a kormányzat és a társadalom képviselôi lesznek, továbbá tudománykommunikációs rendezvényeket szerveznek a társadalom számára, ezt követôen a konzorcium regionális stratégiai tervet dolgoz ki. A PBKIK az egyedülálló regionális beágyazottságára építve számos együttmûködéssel és kialakult kapcsolattal rendelkezik az érintett szereplôkkel, mely kapcsolatok folyamatosan bôvülnek és erôsödnek, ezekre épít jelen pályázat során. Fontos az is, hogy a kamara 3 regionális klaszter irányító szervezete: Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (33 tag), Építôipari Technológiai Klaszter (19 tag), Baranyai Gasztronómiai Klaszter (33 tag). A PBKIK vállalta, hogy biztosítja a kommunikációt az érdekelt felek között, valamint felméri a célcsoport speciális igényeinek kielégítéséhez szükséges jelenlegi szolgáltatási kapacitásokat, képzési igényeket és befektetési lehetôségeket. A felmérés eredményeire alapozva online tanfolyamokat szervez majd és saját, illetve külsô szakértôk munkájának biztosításával hozzájárul a regionális stratégiai terv kidolgozásához is.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A PÁLYÁZATRÓL A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health ágazatának InnoStars központja által meghirdetett Capacity building pályázati felhívásra a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének (PTE ÁOK ITD) vezetésével és a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Kft.-vel (PEIK) partnerként konzorciumi projektet nyert el. A projekt címe „A dél-dunántúli régió mint virágzó egészséggazdaság: Az egyedülálló tudás-, egészségügyi, kormányzati és ipari szektorok egyesítése az ezüstgazdaság gyümölcseinek megérlelése érdekében”.

AZ EIT HEALTH-RÔL Az EIT Health Innostars célja az, hogy biztosítsa az egyes országok és régiók innovációs kapacitásépítési tevékenységeinek minél sikeresebb igazodását az EU jövôbeli kutatási és innovációs keretprogramjának céljaihoz és ambícióihoz, sôt, hozzá is járuljon azok eléréséhez. Ezért elsôdleges értékelési szempont volt a projektek innovációra, valamint gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásainak kimutathatósága. Ennek érdekében olyan terveket vártak, amelyek lehetôvé teszik az intézményi változásokat, a tudásháromszög jobb integrálását, a fenntartható ökoszisztémák létrehozását, valamint javítják a diplomások és vállalkozók képességeit az új termékekre vagy folyamatokra vonatkozó ötleteik gyorsabb piacra juttatása érdekében. Az EIT által támogatott induló és bôvülô vállalkozások így munkahelyeket teremthetnek, ösztönzik a digitális innováció további fejlôdését és elômozdítják az egészséges életmód, valamint az aktív idôskor megvalósítását is.

„BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN”

Dél-Dunántúli Gazdaság

GULÁCSI JÁNOS „JÓL MEG KELL TANULNI A SZAKMÁT, ÉS BÁTORNAK, KITARTÓNAK KELL LENNI” A pécsi Gulácsi János villanyszerelô mester saját tervezésû és gyártású haranghajtómûvei és toronyórái több mint 400 toronyban mûködnek hibátlanul hazánkban és a határokon túl, Európában például ô épített elôször kvarcórát tornyokba. A pécsi kézmûvesség jeles képviselôje egy „véletlen” folytán lett vállalkozó, egyedi megoldásai és fejlesztései miatt mindig is a saját útját járta. Talán ennek is köszönhetô, hogy különösen gazdag és sikeres szakmai pályát futott be. — Hogyan és miért lett vállalkozó? — Amikor dolgozni kezdtem, feljelentettek, hogy nem hivatalosan végzem a munkámat. Behívattak a tanácsra, és azt javasolták, hogy tegyek mestervizsgát, akkor beállhatok iparosnak. Nekem akkor már négy éve megvolt a mesterlevelem, ehhez már csak egy büntetlen elôéletrôl szóló igazolást kellett beszereznem, és megkaptam egy teljes értékû ipari igazolványt, amivel az egész országban dolgozhattam. Elôször motortekercselést és mindenféle javítási munkákat vállaltam, aztán áttértem a villámhárítókra. A pécsi székesegyház, a református templom, a dohánygyár villámhárítója is az én munkám. — Ön találta ki, hogy villámhárítóval foglalkozzon vagy kapott valakitôl ilyen megbízást? — Megbízásokat kaptam, mert felfigyeltek arra, hogy az én villámhárítóim nem rozsdásak, nem folyik le a falon a rozsdás lé. Én ugyanis kezdettôl fogva tûzi horganyzásba vittem az alkatrészeimet, így azok nem rozsdásodtak. Egy alkalommal felhívtak, hogy nem tudnám-e elvállalni a tihanyi apátság villámhárítóját. Miért ne? Megcsináltam, és attól kezdve nem tudtam megszabadulni az apátságtól, mert tôlem kérték a világításfelújítást, a fûtéskorszerûsítést, majd a toronygépészetet. Az volt a nagy kihívás,

mert a harangokat is rendbe kellett tenni. Az apát úrtól kaptam ajándékba egy kvarcórát, egy karórát, gondoltam, hogy ha ez ilyen kicsiben mûködik, akkor biztos nagyobban is fog. Elkezdtem otthon a mûhelyben barkácsolni, fúrni-faragni, és elkészült az elsô kvarc toronyórám. Abban az idôben selejtezték ki az egykori uránvárosi repülôtér raktárát, az onnan megmentett alkatrészeket is felhasználtam, még ma is mûködnek azok a toronyórák, amikbe azokat a repülôgép-alkatrészeket beépítettem.

— Honnan volt meg önben az újítókészség és a merészség, hiszen olyan munkát is elvállalt, amit addig nem csinált? — Ha valakinek elsô próbálkozásra sikerül valami, akkor az olyan lökést jelent, hogy végig akar menni azon az úton. Úgy látszik, hogy szerencsés voltam, mert az elsô próbálkozásaim mind sikerrel jártak. Már fiatal tanuló koromban többszörös újító voltam a bányánál. Ott nôttem föl a legrobusztusabb gépek, a legfinomabb mûszerek mellett, a szakemberekre úgy néztem fel, mint az istenekre, mert mindent tudtak, és én mindent meg tudtam kérdezni tôlük, mert válaszoltak. Emlékszem, két idôs szakmunkás két-három hónapig dolgozott egy motortekercselésen. Azt mondtam, lehet ezt okosabban is csinálni, és az

egyik kollégámmal négy nap alatt elvégeztem ugyanezt a munkát. Az egyik ismerôsöm javasolta, hogy adjam be újításnak. Beadtam és elfogadták. Engem mindig lefoglalt a technika, a technológia, de az üzleti élettel nem nagyon foglalkoztam. Akkor viszont muszáj volt, amikor iparos lettem és számlázni kellett. Mindent elôkalkuláltam, utókalkuláltam, mert nem voltak egységárgyûjteményeim, ugyanis amit én készítettem, ahhoz nem tartoztak egységárak. — És akkor hogyan tanulta meg, hogy egy vállalkozás nem csak abból áll, hogy megcsinálom a munkát? — Kapcsolatba kerültem öreg iparosokkal, ôk segítettek, hogy kell számlázni vagy kalkulálni. Aztán lassan belejöttem. De én mindig kilógtam a sorból, mert olyasmiket készítettem, amivel más nem foglalkozott. — Mit mondana a mai vállalkozóknak, mire ügyeljenek? — Sajnálom, hogy a mai fiatalok nem kerülnek olyan közegbe, ahol közvetlenül találkozhatnak a technikával. Fontos a kiváló alapozás, hogy már az óvodában, az iskolában elsajátítsák a legfontosabbakat. Sajnos a hozzám érkezô tanulók jó része szövegértelmezési és számolási nehézségekkel küzd, ha ezek nincsenek meg készségszinten, arra nehéz bármilyen ismeretanyagot ráépíteni. Jól meg kell tanulni a szakmát, és bátornak, kitartónak kell lenni. Amikor például a tihanyi apátság tornyában megépítettem az elsô kvarcórával irányított toronyórát, két hétig ott aludtam a toronyban, mert mûködés közben voltak zavarok, amelyek a mûhelyemben nem jelentkeztek. Például csapkodtak a villámok, a kvarcóraberendezés pedig egy igen érzékeny elektronika. Az óra a mûhelyben, ahol nem volt villám, mûködött, ott viszont ki kellett alakítani azt a védelmet, ami alapján nyugodtan beépíthettem a szerkezetet az egész ország területén. Azóta mindenütt mûködik. K. T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

LENGVÁRSZKY LEVENTE „SZÁMOMRA A FUTÁS EGYFAJTA RELAXÁCIÓ” A munkája mintegy 90%-át számítógép elôtt végzi Lengvárszky Levente, a Light Film Studio Bt. ügyvezetôje, tehát napja nagyobb részét beltérben, ülve tölti. Ezért mindenképpen szüksége van az ellenpólusra, azaz a szabad levegôre és a mozgásra, így ha teheti, fut vagy kirándul a természetben. Levente gyerekkora óta sportol, régen öttusázott, azóta a futás az élete része. Ugyan nem jár versenyekre, magával mégis sokszor küzd a jó eredményért. Csak arra kell vigyáznia, nehogy „túltolja”. — A gép elôtt végzett munkának erôs kontrasztot ad és a testemnek egyfajta kompenzációt jelent a futás, amikor semmi monitor, semmi zene, semmi információ nem terhel. Amellett, hogy a futás teljesen kizökkent a megszokott helyzetbôl, a legolcsóbb és leghatékonyabb sport számomra. Az olcsóságát nem feltétlenül anyagi tekintetben kell érteni, sokkal inkább idôráfordításban, mert ezt a mozgást a legkönnyebb becsempészni a napi tevékenységek közé. A nap végén, estefelé is lehet mûvelni, nem kell elmenni hozzá egy edzôterembe, nincs szükség speciális felszerelés, sporteszköz használatára, egyszerûen csak átöltözöm és már indulhatok is. Számomra ez a legfontosabb, hogy a legkisebb energiaráfordítással, a legkönnyebben hozza meg az elvárt eredményt: kapcsolja ki az agyamat a napi zsongásból, közben egészséges is legyen. — Milyen gyakran tud elmenni futni? — Heti négy alkalom lenne az ideális, ebbôl örülök, ha kettô összejön. Jó idôben, tavasszal és nyáron hetente háromszor is nekiindulok, tavaly például rendszeresen futottam a Mecseken. Fontos a természet közelsége, mivel szerintem egészségesebb olyan talajon futni, ami az ízületeimnek is kedvez. Így a beton helyett inkább a természetes talajt, a földet, a kavicsos terepet választom. Néha persze ha úgy jön ki, a városban is futok, van egy speciális köröm Uránvárosban, mintegy 5 km, amit régebben akár éjjel 11 órakor is teljesítettem.

— Ezek szerint egyedül szeret futni? Vagy néha szükség van társaságra is? — Nem, én abszolút egyedül futok. Azért is, mert számomra ez a mozgás egyfajta relaxáció, azt pedig csak egyedül lehet csinálni. Azért sem futok szívesen társaságban, mert szerintem ott mindig valakinek a rovására megy a mozgás, a teljesítmény, hiszen alkalmazkodni kell a gyorsabb és a lassabb társhoz is. Míg egyedül az ember a maga tempójában tudja teljesíteni a távot. — Vannak-e kihívások a futásban, például számít-e az eredmény?

— Egyrészt azt, hogy akkor is menni kell, amikor nincs hozzá kedvem. Aztán ott van a rendszeresség, ami a mai napig kihívás számomra, mert nem mindig tudom tartani a magamnak tett ígéretet. Ám ez is hasznos, hogy tudatosan rálátok erre, mert megóv attól, hogy túlterheljem magamat. Hajlamos vagyok az állandó bizonyításra, a túlzott teljesítményre, a futás jó módszer számomra arra, hogy ne akarjak hirtelen nagy teljesítményt, képes legyek visszafogni magamat. Másoknak nem akarok bizonyítani a futással, bár sokszor akarva akaratlanul ránézek a telefonos alkalmazáson mások

— Álságos lennék, ha azt mondanám, hogy csak a flow és a futás jótékony hatása miatt megyek, mert nap végén mindig megnézem az eredményemet, és látom, mikor kezdek jobb formába kerülni. Tavasszal, a futószezon elején nem stresszelem magamat amiatt, hogy gyenge a teljesítményem, mint ahogy most egy Covid megbetegedés után sem. Most jobban oda kell figyelnem, hogy ne hajtsam túl magamat, de elôbbutóbb elkezdem a teljesítményalapú mozgást, és akkor figyelem az idôt, a megtett távot, célokat tûzök ki magam elé. Túlzott elvárásokkal azonban nem terhelem magamat. Viszont minden évben el akarom érni az ideális teljesítményt, ez nyár közepére általában sikerül is. Az elmúlt években háromszor részt vettem a palkonyai dûlôfutáson, ezekre például tudatosan készültem. — Mit változtatott önön a futás, mit tanult meg általa?

teljesítményére, és látom, hogy ma én vagyok a jobb, a következô héten pedig a másik. Ez is motivál abban, hogy fejlôdjek. A futás kikapcsol és szellemi feltöltôdést jelent számomra. Szükség van erre a pihenésre, mert rengeteg információ, impulzus ér bennünket, a közösségi média, a multitasking, az otthoni munkavégzés elképesztô mennyiségû energiát elvesz. Ha futsz, ezekkel nem tudsz foglalkozni. Egyébként nagyon szeretnék elmenni túrázni a kollégákkal, remélem, egyszer sikerül megszerveznünk. Már csak azért is, mert a másik cégben, amit vezetek, a Film a Vidékért Nonprofit Kft.-ben Hosszúhetényhez, a vidékhez kapcsolható témakörökben készítünk filmeket, és mivel ez a település a Kelet-Mecsek ölelésében fekszik, adja magát a csapatépítô túrázás. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

SIKERES INNOVÁCIÓS PARTNERING NAP A PTE-N A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Fôosztály által szervezett PTE Innovációs Partnering Napot március 25-én rendezték meg a Szentágothai János Kutatóközpontban. A rendezvény célja az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma mûködését támogató hálózatosodás és az érintett szereplôk közötti tapasztalatcsere erôsítése, új együttmûködések megalapozása, kiemelt egyetemi fejlesztések és innovatív eredmények üzleti hasznosításához partnerség létrehozása, és a vállalati igényekre reagáló hallgatói innovatív projektek bemutatása. A rendezvény részleteirôl az UnivPécs készítette az alábbi rövid beszámolót.

PTE és tíz másik hazai egyetem bemutatta technológiai újdonságait, a másik oldalról pedig nyolc befektetô mutatkozott be és mondta el, hogy milyen technológiákat keresnek, mit tudnak kínálni a frissen alakuló spin-off cégeknek. Külön E-poszter szekció is létrejött, ahol a technológiai és a befektetôi ajánlatok is megtekinthetôk voltak, ennek keretében 37 kiállított technológia, illetve ajánlat kapcsán volt lehetôség szakmai egyeztetésre. Romeisz Norbert, a Rovitex Kft. ügyvezetôje mutatta be a Rovitex–PTE együttmûködés sikerét, melynek keretében közösen kutatták a költséghatékony antimikrobiális szövetek, textíliák elôállí-

tásának lehetôségét, hogy az egészségügyi intézményekben található textíliák se terjesszenek fertôzô betegségeket. „A termékek már próbagyártásba kerültek, s ha minden igaz – mondta Romeisz Norbert –, a nyár végén már a termelés is elindulhat. Úgyhogy ôszre a piacokra kerülnek az új függönyök.” A Rovitex ôszszel tervezi egy új kutatás indítását a PTEvel közösen, amely pollenmegkötô textíliák kutatására szolgál. Tavaly év végén indult el egy innovatív vakcinációs platform fejlesztését célzó PTE-s spin-off cég is, mely dr. Tapodi Antal, a PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet adjunktusa kutatásához kötôdik. A cég az idei évre 80 milliós pre-seed befektetést szerzett, de már a második körös befektetéshez keresik a partnert, amely a végsô, piacra vihetô termék elôállításához szükséges. A speciális immunizációs platform képes lesz megtanítani az immunrendszert, hogy reagáljon olyan kórokozókra, amelyek sikeresen képesek elbújni az immunrendszer elôl, de a vakcina hatására a szervezet mégis reakciót adhat egyes fertôzésekre, illetve sokkal precízebb támadási pontot nyújthat az immunrendszer a kórokozók ellen. A rendezvény az EFOP-3.6.1-16-201600004 Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében címû projekt támogatásával valósult meg.

Dr. Felinger Attila, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettesének köszöntôje nyitotta meg a rendezvényt, utána az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének jövôbeni terveirôl tartott online prezentációt Sebôk Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese, ôt követte a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsôoktatási és Ipari Együttmûködési Központ (BME FIEK) igazgatója, dr. Joó Attila László elôadása az ipar és a BME együttmûködésérôl. Az Innovációs Partnering Nap talán legérdekesebb eleme az volt, amikor a

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

LIFT-PROJEKT A KKV-K HR-GONDJAIN SEGÍT A LIFT-PROJEKT Nem lehet jó munkaerôt találni, nagy a fluktuáció, ezért mindig be kell tanítani az újabb jelentkezôket, hogyan érdemes végigvinni a generációváltást a cégben – megannyi felvetés, amelyre segítséget várnak a kis- és középvállalkozások. Legtöbbjük nem foglalkoztat HR-szakembert, pedig a humán erôforrást érintô szakmai támogatás, szervezetfejlesztés, coaching stb. meglepôen nagy változásokat hozhatna a mûködésében. Ezt ismerték fel pécsi HR-szakemberek, amikor a Lift Consulting Kft. égisze alatt két irányból indultak el a helyi kkv-k segítésére. — Kollégáimmal kkv-k számára dolgoztunk ki egy diagnosztikai rendszert, illetve ehhez kapcsolódóan fejlesztô szolgáltatásokat, ami hosszú távon az egész szervezet fejlôdését szolgálja. Ez lett a Lift-projekt. Minden szektort érintôen dolgozunk cégekkel, azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet és annak következményei nagy kihívások elé állítják ôket, ezért fölértékelôdtek a humán erôforrást érintô kérdések. Izgalmas workshopokból, valamint számos egyéni és csoportos módszerbôl olyan intenzív, egyedi fejlesztô projekteket hozunk létre, amik kevés idô felhasználásával, a lehetôségeket maximálisan kihasználva segítenek egy-egy konkrét, hozzánk érkezô ügyfél kihívására – mondja Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna cégvezetô. — A humán erôforrást tekintve a kkv-k milyen kihívásokkal szembesülnek? — Klasszikus problémákkal fordulnak hozzánk: nincs munkaerô, szakképzett és szakképzetlen sem, nagy a fluktuáció, nehéz megtartani a jó kollégákat... És ami fokozottan jelentkezik, az a generációk közötti különbség: nincsenek olyan eszközeik, amik pl. az eddigieknél sokkal nagyobb rugalmasságot és másfajta motivációs módszereket biztosítanának. Magam 10 éve dolgozom üzleti coachként. A nálam megforduló cégtulajdonosokban, vezetôkben sokszor fölmerült az igény, hogy az általuk megélt tapasztalások és elindult változások a cégükben is jelentkezzenek, így ezekkel harmóniában el tudna indulni a vállalkozásuk transzformálása is egy korszerûbb, hatékonyabb, vonzóbb mûködés irányába. Emellett kollégáimmal dolgozunk olyan speciális célcsoportokkal: nôkkel, idôsekkel, fiatalokkal, akik nehezen tud-

KUTSERÁNÉ PERNYÉZ ZSUZSANNA

nak érvényesülni a munkaerôpiacon. Ezeken a projekteken keresztül is rengeteg igénnyel találkoztunk. Ezért többek között egy norvég–lengyel–magyar együttmûködés keretében az 55+-os korosztályra dolgoztunk ki tréningprogramokat a velük kapcsolatba kerülô szakemberek számára. Ezt egy pilot projekt keretében több baranyai cégnél is kipróbáltuk. Azt tapasztaljuk, hogy erre is nagy igény van, ugyanakkor azt is látjuk, hogy a kkv-k gyors fordulatszámon pörögnek, leterheltek, így ennek a fajta támogatásnak alkalmazkodnia kell ehhez a környezethez. Ezért a mini tréningprog-

ramjaink másfél-kétórásak, ennyi idôre általában ki tudják venni a munkatársakat a termelésbôl. A 48 meetinget tartalmazó program a kkv-k számára is ingyen hozzáférhetô a liftprojekt.hu weboldalunkon, és mi is beépítjük a saját szervezetfejlesztési folyamatainkba. — A kkv-k sokszor nem azért nem áldoznak HR-fejlesztésre, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem futja rá a büdzsébôl. — Ezzel mi is szembesülünk, éppen ezért használunk elôzetes diagnózist, így tûpontos fejlesztési folyamatot, beavatkozásokat ajánlunk. Maximálisan építünk a céges belsô erôforrásokra, így a lehetô legrövidebb, de a leghatékonyabb módon dolgozunk. HR-témájú javaslatainkat az üzleti stratégiához illesztjük, ha nincs ilyen, segítünk kialakítani. Így minden céges erôforrás a leghatékonyabban hasznosul. Azoknak a munkatársaimnak, akik három év múlva a legjobb kulcsembereim lesznek, már ma minimum a HR-poolomban kell lenniük, de legalábbis hallaniuk kellett már rólam mint cégrôl! Ez komplex feladat, amihez sokszínû csapat kell. Kollégáim között van, aki nagyobb cégnél volt HR-es, van pszichológus, szervezetfejlesztô, üzletfejlesztô, talent manager stb., így minden oldalról meg tudjuk támogatni az igényeket. — Változik a kkv-k szemlélete a humán erôforrás menedzselésével kapcsolatban? — A legtöbb vállalkozásra hatalmas nyomás nehezedik a jelenlegi helyzetben, ezt a megkeresések számából is érzékelem. Az ô részükrôl is szükséges egyfajta elkötelezôdés a változás mellett, és kitartás, mert a növekedéshez, a fejlôdéshez, hogy kiemelkedjen a piacon, folyamatos munka kell. Sokszor a vezetôtôl kezdve az utolsó munkatársig mindenkinek át kell állnia másfajta módszerekre és egy új gondolkodásra. Akkor lesz képes jó munkaerôt bevonzani egy vállalkozás, ha saját magán tud alakítani, hogy mint munkáltató vonzóbb legyen, ha azok az emberek, akik már nála dolgoznak, biztonságban és jobban érzik magukat, és ha a cégvezetés hosszabb távon tud gondolkodni. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Suzuki Vitara hybrid – HARMAT TAMÁS Az FX Autóház Suzuki márkakereskedésébôl a jól ismert Vitara új, hibridhajtású változatát kaptuk rövid tesztre. A népszerû SUV-t Harmat Tamás, az épületgépészeti tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó Harmat Víz-Gáz-Központi Fûtésszerelô Bt. ügyvezetôje próbálta ki. — Érdekes, hogy hiába van régóta az utakon a Vitara, még mindig naprakész a formája. Nyilván folyamatosan frissülnek a részletek is, de hirtelen nem tudnám megmondani, hogy mi változott. Látom rajta, hogy picit más, mint az utakon futó Vitarák többsége, de egymás mellé kellene állítani ôket, hogy konkrétumokat tudjak mondani. A fényezés biztosan nem mindennapos. Érdekes ez a szín, alapvetôen tetszik, de biztosan nem konzervatív választás. A kéttónusú karosszéria viszont szerintem mindenkinek tetszik, jól áll a Vitarának. — A méretek ma már szokatlanul kicsik, nagyobb terepjárókhoz szoktunk. — Én kisautóval járok, igaz a munkám miatt a hátsó részt áru- és szerszámszállításra használom. Emiatt nekem szimpatikus, ha egy autó kisebb, ezt szoktam meg. Könnyebb a parkolás, kevesebbet fogyaszt, emiatt kisebb a káros anyag kibocsátása, és még sorol-

hatnánk az elônyöket. Ebben a kategóriában amúgy sem igazán népszerûek a hegyomlás méretû autók, így a Vitara itt elônnyel indul. Mindenképpen fontos a magyar gyártás, azt híszem a hazai ipart támogatása mindig aktuális marad. Ráadásul büszkék is lehetünk rá, hogy egy igényes japán gyártó az ô munkakultúrájukkal megtalálta a számítását Magyarországon. — Az új Vitara már teljes értékû hibrid hajtásláncot kapott. Ez is fokozza az imént említett elônyöket? — Eddig még nem vezettem hibri-

det, de azt gondolom, hogy környezettudatos választás. Megnyugtató, amikor kizárólag elektromotorral halad elôre az autó, ráadásul városban a leghatékonyabb, ott, ahol a környezeti terhelés a legmagasabb. Igazán örömteli, hogy a motor egy viszonylag egyszerû szívómotor, minden felesleges sallang nélkül. Ez hosszú élettartamot és kevesebb karbantartást sugall, bár tény, hogy a Suzuki legnagyobb konkurenciája saját maga, azzal, hogy a turbós, lágy hibrid Vitarákra is extra hosszú garanciát ad a gyár a motorra, a turbóra, a váltóra, és a hibridrendszerre. — Milyen vezetni az autót? — Érdekes, hogy mennyire könnyen hozzászoktam. Automatát is régen vezettem, de itt minden flottul ment, az elsô méterek után otthonosan éreztem magam. A menetteljesítmények nekem bôven megfelelnek, ráadásul egy hibridben valahogy ösztönösen visszafogja magát az ember. Csendes, dinamikus, finom autó a Vitara. Szerintem nagy elôny, hogy összkerékhajtással is kapható, Pécsen ez talán fontosabb az átlagosnál, a mecseki utak miatt. — A karosszéria méreteihez képest mennyi a hely belül? — Elöl hibátlan. Még a magasabbaknak is kellôen tágas, sôt a panorámatetô alatt is van hely a fejeknek. Az utastér szélessége is megfelelô, és az ülést is eléggé hátra lehet tolni. A hátsó sorban már korlátozottabb a tér, itt

FX Autóház ● 7622 Pécs, Siklósi út 11. ● Tel.: 06-72/526-183 ● www.suzukifx.hu

AUTÓTESZT érezhetô, hogy „csak” 4.2 méteres az autó. Ugyanakkor azt hiszem, négy 180 centiméteres utas már kényelmesen elfér a Vitarában. A csomagtér kicsit rejtélyes, mert láttam, hogy a nagyobb hibrid akku miatt kisebb a mérete, ugyanakkor meglepett, hogy a valóságban ez nem érezhetô. Szerintem jól használható ez a rakodótér. — A csúcsmodellt próbáltuk. Volt olyan felszerelés, ami hiányzott? — Dehogy is! Sôt, ez is több, mint amit megszoktam. A táblafelismerô nagyon hasznos kiegészítô, a holttérfigyelô is praktikus városban. A sávtartó pedig akár komolyabb balesettôl is megóvhatja a figyelmetlen vezetôt. A kezelhetôség is logikus, talán csak a kormányon lévô gombok mennyisége volt elsôre meghökkentô, de az elrendezés jól kitalált, így könnyû eligazodni rajta. A két

fômûszer közötti kijelzô is hasznos, jól követhetô a hibridrendszer mûködése. Ahogy figyeli az ember az energia útját, önkéntelenül is igyekszik takarékosabban vezetni. Nagyon tetszettek az ülések, nemcsak kénylemesek, hanem szépek, és minôségi anyagokból készült a kárpitozás. Az anyagok tekintetében egyedül az ajtók borításának felsô része az, ahol minimális hiányérzetem volt. Ha ide is a mûszerfal puha mûanyagja került volna, akkor nehéz lenne belekötni a belsô térbe.

— Mennyire élhetô a Vitara beltere? Egy fôleg városban használt autónál fontos, hogy be lehessen lakni. — Persze igaz, hogy tárolóhelybôl sosem elég, de itt mindennek találnék helyet. Az ajtókban elfér egy-egy nagyobb palack, a telefonnak és az apróságoknak is van hely, és a könyöklôben is elég nagy a zárható rekesz. — Kinek ajánlható a Vitara hibrid változata? — Ahogy az utacakép is mutatja, szinte minden területen bevált a Suzuki Vitara. Megfelel családi autónak, céges jármûnek, szabadidôs felhasználásra és még sorolhatnánk. A tesztautó az összkerékhajtással és a magas szintû felszereltséggel nyilván rétegmodell a Vitarák között, de egyben a kategória különlegessége is, így aki ilyesmit keres, annak is tud autót adni a Suzuki. A hibrid változat elsôdleges terepe a város, de az biztos, hogy elég sokat kell menni ahhoz, hogy megtérüljön a felár. Ez nem is elsôsorban a fogyasztásban történik majd meg, bár a tesztút 6 literes városi átlaga kiemelkedôen jó, hanem a várhatóan olcsóbb és ritkább karbantartás, valamint az értéktartás is komoly tényezô. A környezetvédelem pedig egy olyan faktor, amit nehéz beárazni, kicsit lelkiismereti kérdés is. Ugyanakkor néhány kilométer egy ilyen autóval megvilágítja, hogy mennyi energiát lehet visszanyerni akár csak egy rövid városi úton is. Ahogy mondtam, szerintem a Vitara hibrid legnagyobb konkurenciája épp saját maga, azt gondolom, hogy a tur-

Dél-Dunántúli Gazdaság

bós lágy hibrid és a kipróbált teljes hibrid közt nem könnyû a választás. T. R. A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 1462 cm3 Maximális rendszerteljesítmény: 102 LE 6000/min + 33 LE Maximális nyomaték: 138+60 Nm Saját tömeg: 1315 kg Csomagtér: 289 l Maximális sebesség: 180 km/h Gyorsulás 0–100 km/h:13.5 s Átlagfogyasztás (gyári adat, WLTP): 5.8 l Kedvezményes ár (2WD GL+): 8.880.000 Ft A tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô-, oldal-, függöny- és térdlégzsákok, ESP, vészfékasszisztens, adaptív tempomat, táblafelismerô, sávtartó, lejtmenetvezérlô, holttérfigyelô, LED-fényszórók, tolatókamera, ülésfûtés az elsô üléseken, polírozott könnyûfém kerekek, elektromos panorámatetô

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG

ÚJ BELÉPÔ

Szállás- és konferenciakomplexum Harkányban: Dráva Hotel A Dráva Hotel Thermal Resort egy minôségi szolgáltatásokat nyújtó szálláskomplexum közvetlenül a harkányi fürdô szomszédságában, és amellett, hogy számos wellness-szolgáltatással, valamint kitûnô konyhával szolgálja ki vendégeit, jelentôs konferenciakapacitása üzleti ren-

dezvények helyszíne is. A 4 csillagos wellnesshotelben lakosztályok, superior és classic szobák, családi apartmanok és kempingterület is várja a pihenni vágyókat. Szolgáltatásai között éttermi vendéglátás, konferencia- és rendezvényszervezés, bowling, kitelepülô catering is szerepel. Wellness-szolgáltatásai számos vizes élményelemet, szaunavilágot, sószobát, masszázst, medencét, jakuzzit foglal magában, ezeket a szállóvendégek mellett a betérô vendégek is igénybe vehetik. A Dráva Hotel konferenciahelyszínként is ismert, egy légtérben mintegy 190 fôs, szekcionálva pedig akár 500 fôs rendezvénynek is képesek otthont adni. A hotel személyzete nagy tapasztalattal rendelkezik a rendezvényszervezés területén, kiváló konyhájuk pedig emlékeze-

2022-ben újra a szakképzett, gyakorlott munkaerô a szûk keresztmetszet A Viapan Group munkaerôpiaci elemzése szerint a nagy szaktudású, gyakorlott munkaerô felbecsülhetetlen értéket képvisel, ezt a szaktudást pedig atipikus foglalkoztatási formákkal kell megtartani. A legújabb ezek közül a kisgyermekkel otthon levôk foglalkoztatása. Emelkedô minimálbér, fokozódó munkaerôhiány – ma már azok a cégek is lépéskényszerben vannak, amelyek eddig önállóan toboroztak, és kizárólag saját állományú dolgozókkal is meg tudták oldani a megrendelések teljesítését. A

Viapan Group adatbázisában több tízezer hazai és külföldi munkavállaló önéletrajza található. Túlnyomó többségük szívesen dolgozik akár atipikus foglalkoztatási formákban is, mivel az elsôdleges cél számukra a munkavégzés, a gyakorlat- és a keresetszerzés. A jelenlegi munkaerôpiaci helyzetben minden szakembert, gyakorlott munkatársat meg kell tartani, és a tudásukat a lehetô leghatékonyabban értékké kell tenni a szervezet számára. A legnehezebb talán a kisgyermekes szülôk helyzete, hiszen ôk gyakran hosszú évekre kiesnek a gyakorlatból, mert a legtöbb munkaadó csak teljes munkaidôben tud velük számolni, a részidôs foglalkoztatásuk pedig túl sok energiát és költséget jelent. Erre megoldás a kisgyermekkel otthon levôk szövetkezetén keresztüli foglalkoztatás, amely új lehetôséget jelent a kisgyermekes munkaerô megtartására, atipikus foglalkoztatására, méghozzá biztonságos keretek között. Ráadásul a kisgyermekes munkatárs javadalmazása költségszámla formájában jelentkezik a szövetkezeti foglalkoztatási formát választó vállalatnál. A kisgyermekkel otthon maradók szövetkezete mint új szövetkezeti forma 2021. július 1ével azért jött létre, hogy a kisgyermekes szülôk

tes gasztronómiai élménnyel gazdagítja a vendégeket. Hangulatos csapatépítô programokat szerveznek a Retro Bowling Bárban, ahol a 4 bowlingpálya mellett 500 m2-en számtalan játék várja a munkahelyi és a baráti társaságokat, a családokat. — Miért csatlakoztak a kamarához, mit várnak és mit nyújtanak az üzleti közösség tagjainak? — A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kimagasló üzleti támogató rendszere, a tagok egymást segítô hozzáállása miatt csatlakoztunk a kamarához. A Dráva Hotel szélesebb körû ismertségét, hatékony üzleti kapcsolatokat várunk a kamarai tagságtól, emellett azt szeretnénk, hogy a szolgáltatásainkat minél több baranyai cég, baráti társaság és kimozdulni szeretô család megismerhesse. Egyre több baranyai vállalkozóval dolgozunk együtt, a kamarához való csatlakozással szerettünk volna hivatalos keretet is adni ennek a törekvésünknek – mondja Puch Eszter, a Dráva Hotel Thermal Resort ügyvezetôje.

számára megkönnyítse a munkába való visszatérést egyszerû, az iskolaszövetkezetekhez hasonló formában. A Viapan Group cégcsoport tagja, a Kisgyermekes Déli Szomszédok Kisgyermekkel Otthon Lévôk Szövetkezete az elsô ilyen szövetkezet Magyarországon, és a Viapan már meglevô, közel 40 éves atipikus foglalkoztatási tapasztalatára épít. Miért éri meg a kisgyermekesek foglalkoztatása? Erre a kérdésre Keserû Dénes, a Viapan Group pécsi kirendeltségvezetôje ad választ. „Nincsenek munkáltatói adóterhek, a szövetkezeti tagok jövedelmét csak szja-fizetési kötelezettség terheli, továbbá ez egy költségként elszámolható szolgáltatás. Az anyagiakon túl nem hanyagolható el az sem, hogy a szövetkezet végzi az adminisztrációt. Partnerünk a meglevô kisgyermekes munkatársait is átcsatornázhatja a szövetkezetbe, de új munkaerôt is igényelhet adatbázisunkból.” Az atipikus foglalkoztatás szerepe tovább fog erôsödni a jövôben. Errôl beszélt részletesen a Viapan operatív igazgatója, Csizmadia Gábor április 28-án Kecskeméten a HR-szakma egyik legnagyobb rendezvényén, a HR Festen. A kecskeméti HR Fest, melynek fôtámogatója a Viapan, a modern HR kihívásait vette górcsô alá, többek között a munkahelyi diverzitás szempontjából is tárgyalva a munkaerôpiac peremére került, ugyanakkor hasznos szaktudással, lojalitással bíró dolgozói rétegeket.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elektrosztatikus feltöltôdés elleni védelemre képes munkaruházatot fejlesztett egy pécsi cég Számos munkakörben, ahol gyúlékony környezetben dolgoznak, így például az olaj- és gáziparban vagy a benzinkutakon olyan speciális védôruhát kell biztosítani a szakembereknek, amelyek megvédik ôket az elektrosztatikus feltöltôdés ellen, így elkerülhetô a szikraképzôdés és biztosan nem kap lángra a ruházat. Mivel ezeket az öltözeteket folyamatosan használják – még a legnagyobb melegben is kötelezô viselni ôket –, elvárás, hogy könnyen hordhatók és jól szellôzôk legyenek. A piacon lévô speciális öltözetek többsége nem biztosítja viselôjének a megfelelô komfortérzetet, ráadásul kényelmetlen, ezért a munkavédelmi ruhák varrásával és értékesítésével foglalkozó pécsi Tarix Komplex Kft. kifejlesztett egy elektrosztatikus feltöltôdés elleni védelemre képes munkaruházatot. „A lángálló antisztatikus ruházaton kívül tanúsított láthatósági ruházatot és saválló ruházatot is készítünk, partnereink több éve megelégedéssel viselik munkaruháinkat, így az ô tartóssági és kényelmi szempontokat megfogalmazó igényeik szerint hoztuk létre ezt a speciális ruházatot. A fejlesztéshez egy európai uniós pályázatot is elnyertünk” – fogalmaz Korosecz Tamás, a cég ügyvezetôje. A speciális ruha speciális alapanyagot kívánt, sikerült egy nagyon tartós, ugyanakkor a magas pamuttartalomnak köszönhetôen az eddigieknél sokkal komfortosabban hordható alapanyagot találniuk, ami kényelmet biztosít viselôjének. A varrásnál magas hôállósági cérnát használtak, a modellek megalkotásához pedig formatervezô szakember segítségét vették igénybe. Ô figyelt arra, hogy a védôdzsekik kényelmi bôséget kapjanak, hogy magas hômérsékleten végzett munkavégzés mellett is biztosított legyen a ruha viselôje számára a megfelelô szellôzés, de arra is, hogy a ruházat mérettartománya állítható legyen. „Kétfajta szövettel dolgoztunk, így biztosítjuk a téli hordhatóságot és a nyári kényelmességet. Ezeknek a speciális ruháknak igen magas nemzetközi elvárásoknak kell megfelelniük, a komoly szabványügyi elôírások megkívánják a pontos kivitelezést és gyártási technológiát. Termékeinket az európai szabvány követelményei szerint be kellett vizsgáltatnunk és szükség volt az engedélyeztetésükre is” – tájékoztat Korosecz Tamás. A speciális munkaruházat fejlesztése a GINOP-2.1.7-15-2016-02509 pályázat keretében valósult meg. K. T.

KÖLTSÉGCSÖKKENTÔ KAMARAI MOBILFLOTTA Kamarai Mobilflotta 1. csomag fô jellemzôi:

Kamarai Mobilflotta 2. csomag fô jellemzôi:

● havi 200 perc lebeszélhetôség (belföldi

● korlátlan belföldi beszélgetés (belföldi

hálózatban, az Európai Unión és az 1-es roaming díjzónán belül napszaktól függetlenül) ● ingyenes flottán belüli beszélgetés

hálózatba, az Európai Unión és az 1-es roaming díjzónán belül) ● elsô 40 db sms ingyenes ● adatmennyiség: 7 GB

belföldön ● elsô 20 db sms ingyenes ● adatmennyiség: 2 GB ● egy számjegyû percdíj

A hívószámokhoz további mobil internetcsomagok rendelhetôk, extra szolgáltatások, adatjegyek.

További információ: TÁLAS Csilla, TRÉNYI Viktória +36 20 251 9718 flotta@kereskedelmikozpont.hu

A Kamarai Mobilflottába rendezett kamarai regisztrációval rendelkezô vállalkozásoknak van lehetôségük belépni, már meglévô telefonszámmal vagy új elôfizetéssel. A flotta használata telenoros telefonszámmal lehetséges, más szolgáltató esetén számhordozást kell intézni.