Dél-Dunántúli Gazdaság XXIV. évfolyam 5. szám

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXIV. évfolyam 5. szám 2022. június 3.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

MUNKAERÔPIAC w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

9. OLDAL

LÁTOGATÁS PAKSON AZ ATOMENERGETIKAI MÚZEUMBAN ÉS A PARLAMENTBEN

12. OLDAL

ÖSZTÖNZÔRENDSZEREK ÉS TÚLÓRA GYAKORLATOK A DDGK TAGJAINÁL A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 JÓJÁRTNÉ SZEIBERT NATÁLIA ÉS NATASA

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

30. OLDAL

SIKER A VILÁG ÉLVONALÁBAN A SIKLÓSI FODRÁSZOK

GÓDI ATTILA

19. OLDAL

ELISMERÉS Elnöki kitüntetô oklevél

AUTÓTESZT TÓTH DOMONKOS – Dacia Jogger Extreme TCe 110

34–35. OLDAL

3

4

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

NYÁR, MUNKA, LEHETÔSÉGEK Hiányszakmák, a Covid következtében elôállt munkaerôpiaci helyzet, nyári szabadságolások, a szomszédos országban zajló katonai konfliktus hatásai, diákmunkák, szakmai gyakorlat, külföldi munkavállalás – és biztosan lehetne folytatni a sort, mi minden hat a foglalkoztatásra, az elhelyezkedési lehetôségekre megyénkben is. A kisés középvállalkozások többsége a fluktuáció és a munkaerô megtartásának kérdésével szembesül nap mint nap, van, aki az egyetemi vagy a középiskolai kötelezô szakmai gyakorlattal enyhítene a helyzeten. Humánerôforráskörképünkben arra is keressük a választ, hogy mit tehetnek a cégek azért, hogy az ott dolgozó munkatársak ne akarjanak továbbállni.

Bárki megtalálhatja a helyét a munkaerôpiacon, akár itthon, akár külföldön Az idei nyár sok tekintetben más lesz a munkaerôpiacon, mint a korábbi években, elég csak az orosz–ukrán válságra és annak hatásaira gondolni. Miként jellemezhetô a munkaerô-kölcsönzés és a munkaerô-közvetítés terén a mostani helyzet? Milyen munkákra, pozíciókra keresnek munkatársakat a cégek és milyen a piaci kínálat, van-e valamibôl hiány vagy túlkínálat? – többek között ezt kérdeztük a munkaerôtoborzással és -kölcsönzéssel foglalkozó HR-Rent Kft. üzletágvezetôjétôl, KUTYÁNCSÁNIN JEVREMtôl.

— A Covid-szabályok enyhítésének hatására újra elôtérbe kerültek a munkaerô-toborzó cégek. A munkaerôhiányt nem minden esetben tudják megoldani a vállalatok, ezért segítséget kérnek a szakértô cégektôl. Ezt az erôsödést az orosz–ukrán konfliktus és a magas energiaárak sem szorították vissza.

Ma minden területre jellemzô a munkaerôhiány, legyen az akár egyszerû betanított összeszerelô pozíció vagy a klasszikus technikus, mérnök munkakör. A kékgalléros toborzás esetén is szinte fejvadász módszereket kell használnunk, a hagyományos csatornák már itt sem mûködnek. A dél-dunántúli régióban 250-nél több ilyen pozíción dolgozunk folyamatosan, a fehérgalléros

megbízások esetén ugyanez a 100-at közelíti. A diákmunkáink már nem csak a nyári idôszakra jellemzôk, ezek felfutása azonban most indul. Sok esetben a munkaerôhiány miatt támaszkodnak erre a szolgáltatásunkra a megbízóink.

— A nyári szezonális munkák elindulása, az ukrán helyzet, esetleg a Covid miként befolyásolja a piacot?

KUTYÁNCSÁNIN JEVREM

— A nyár mindig egy erôsebb idôszak a szabadságolások miatt is, ilyenkor akár idôszakosan is megoldást kell nyújtanunk egy-egy pozícióban, de azt látjuk, hogy a beruházásösztönzések hatására ma már nem lehet csak egy erôsebb idôszakot kiemelni. Ez jó hír mindenkinek, de nehézséget is okoz. Az ukrán helyzet a beszállítási láncok elakadásában okoz problémát, ez korábban a Covid-járvány kirobbanásakor is jellemzô volt, de amíg akkor sok esetben azonnal leépítettek a cégek, most óvatosabbak és kivárnak, mert nagyon nehéz új munkaerôt találni.

— Mit lehet elmondani a külföldi munkavállalási lehetôségekrôl és a munkavállalói hajlandóságról, kedvrôl? A Covid és a háborús helyzet miként hat erre?

— Ausztria, Németország továbbra is vonzó, bár azt látjuk, hogy ma itthon is tisztességes lehetôségeket lehet találni minden területen. Nemcsak a hosszú távú ajánlatokat keresik kint a munkavállalók, hanem bevállalnak egy-egy rövidebb idôszakot, projektmunkát is. A Covid-járvány elsô hullámában elindult egy visszaáramlás külföldrôl, amely részben az alapanyagproblémák, a turisztikai szektor teljes lezárásának volt a következménye, de közrejátszott a tanácstalanság is. Mindenki szerette volna a családja mellett átvészelni ezt az idôszakot. A mi munkánkat is nehezítette a munkavállalás, a határátlépés, a szállásfoglalás egészségügyi szabályozása. Folyamatosan figyeltük és tájékoztattuk a kollégáinkat a változásokról. Szerencsére ezek ma már enyhültek, így újra nagyobb a kedv, hogy belevágjanak.

CÍMLAPSZTORI Az osztrák, német társadalom öregszik, a magyar szakember respektje nagy, nincs olyan terület, ahova ne várnák ôket. A háborús helyzet kirobbanása óta tapasztaljuk – hasonlóan a korábbi migrációs hullámhoz –, hogy most is várják a menekülteket. Ennek nemcsak humanitárius okai vannak, hanem potenciális munkaerôt látnak bennük. A hazánkba érkezô menekülteknél is tapasztalható, hogy inkább csak azok maradnak, akiknek már dolgozik itt hozzátartozójuk, sokan várják, hogy hazamehessenek, de sokan azonnal tovább is utaznak Nyugatra.

— Mi jellemzi a megváltozott munkaképességûek, a diákok, a pályakezdôk és a nyugdíjasok foglalkoztatását? Vannak-e lehetôségek számukra, a vállalkozások milyen intenzitású érdeklôdéssel fordulnak feléjük?

— A megváltozott munkaképességûek foglalkoztatására jellemzô, hogy míg korábban sokszor az adókedvezmények igénybevétele miatt kaptak lehetôséget, ma már a munkaerôhiány hatására az értékteremtés miatt fordulnak feléjük a vállalkozások. Nagyon sok a jó példa, amely minket, közvetítôcéget is örömmel tölt el, és segít, ha ilyen toborzási megbízást kapunk. Az elmúlt idôszak intézkedései is ezt támogatták, hogy mind a munkavállaló, mind a cég bátran támaszkodjon egymásra. A diákok és a pályakezdôk szerepe az utánpótlás-nevelés, -képzés miatt felértékelôdött, de náluk is nagyon fontos a megtartás, hogy teljes értékû kollégaként kell ôket kezelni, értékes, hasznos, önálló feladatokkal ellátni ôket. Ma már a cégek és a diákok is keresik az egész éves, teljes munkaidôs lehetôségeket. A nyugdíjasok foglalkoztatása pedig nemcsak azért fontos egy cégnél, hogy megmaradjon a tapasztalat, a szakértelem, a mentorálás, hanem a munkaerôhiány miatt is. De egy ideje elmondható, hogy a rájuk jellemzô megbízhatóság, felelôsségteljes munkamorál már a diákokra is érvényes.

— A tapasztalataik szerint mind a vállalkozásoknak, mind az elhelyezkedni vágyó munkavállalóknak ma mit érdemes megfontolniuk foglalkoztatás esetén?

— Az említett munkaerôhiány miatt ma a piacon nincs olyan cég, amely ne lenne kellôen rugalmas, így bárki megtalálhatja a helyét a munkaerôpiacon,

legyen az teljes- vagy részmunkaidôs foglalkoztatás, itthoni vagy külföldi munka. A munkavállalóknak azt tanácsoljuk, hogy bár sok lehetôség van, eltérô feltételekkel, de érdemes mérlegelni, mielôtt valaki vált, mert az említett dolgok miatt sok ígéret van, ami nem mindig úgy teljesül. Érdemes kikérni szakértôink véleményét, mert a teljes itthoni és külföldi piacról van információnk. Fontos lenne, hogy mindkét fél hosszú távon gondolkodjon és megfelelôen reagáljon a változásokra, úgy, hogy lehetôség szerint senki ne sérüljön, mert a rossz hír gyorsan terjed.

Munkavállalók megtartása: a pénz fontos, de nem minden Két kérdés foglalkoztatja manapság a kkv-szektort a munkavállalókkal kapcsolatban: hogyan tudnak bevonzani jó munkavállalókat, illetve az, hogy miként tudják megtartani ôket. Egyre nehezebb a munkaerô megtartása, a vállalkozásoknál nagyon magas a fluktuáció, és az is látható, hogy jelentôsen lecsökkent a munkavállalók egy cégnél töltött ideje.

Milyen eszközök vannak a munkavállalók megtartására? – tettük fel a kérdést KUTSERÁNÉ PERNYÉZ ZSUZSANNÁnak, a szervezetfejlesztéssel, HR-szolgáltatásokkal foglalkozó Lift Consulting Kft. ügyvezetôjének.

— A kollégák megtartásához manapság picit más oldalról érdemes megközelíteni a munkavállaló–munkáltató

KUTSERÁNÉ PERNYÉZ ZSUZSANNA

Dél-Dunántúli Gazdaság

5

kapcsolatot. A cégvezetôknek olyan helyzetet, munkakörnyezetet (és ebbe nem csak a fizikai környezetet értjük) célszerû teremteniük, amelyben jól érzik magukat a munkatársak, motiváltan dolgoznak, összességében szeretnek ott dolgozni. Ez egy alap. A személyes jóllét igencsak felértékelôdött, a kompromisszumkészség viszont lecsökkent az utóbbi idôben a foglalkoztatotti körben.

Mielôtt válaszolunk a kérdésre, hogy mi segít megtartani egy kollégát, figyelembe kell vennünk egy másik fontos kérdést e tekintetben, mégpedig azt, hogy milyen ciklusában van egy munkavállaló. A munkavállalói életciklus azzal kezdôdik, hogy tudomást szerez a cég létezésérôl. Jó esetben van egy jól felépített munkáltatói márkánk, ami megszólította, és egy testreszabottan megfogalmazott hirdetés, amire jelentkezett. A jelentkezését csak ez után nyújtja be! Ha felveszik, elkezd nálunk dolgozni. Vajon hogyan történik a beilleszkedése, kap-e ebben segítséget, támogatást, mélyvízbe dobják-e vagy rendszerszerûen tudnak neki segíteni? Ezek már mind-mind hozzátartoznak ahhoz, hogy hogyan tudjuk megtartani a munkavállalónkat.

Már az elején segíthet neki a cég a beintegrálódásban, a munkakörrel való jobb megismerkedésben, a csapatba való beilleszkedésben, és itt még mindig nem beszélünk a pénzrôl. Vannak olyan eszközök, amelyekkel folyamatosan fenn lehet tartani a motivációt egy munkatársunkban, hogy szeressen és akarjon a vállalkozásunknál dolgozni. Sok cégnél készítünk szervezeti diagnózist, ahol választ keresünk arra a kérdésre,

❯

6

Dél-Dunántúli Gazdaság hogy miért mennének el, miért maradnának egy adott vállalkozásnál a munkavállalók. Azt tapasztaltuk, hogy a pénz egy alap, tehát meg kell lennie annak a szintnek, ami az adott ágazatban vagy szektorban elvárható, de ha ez rendben van, akkor döntést a többi tényezô alapján hoz a dolgozó vagy jelölt.

A Maslow-i piramis elveire építve minden embernél alapszükséglet a biztonság, az életfunkciók fenntartására való igény. Ha ezt kielégítettük, utána jöhet a többi: önmagunk megélése a munkán keresztül, a közösséghez tartozás, hogy szeressünk ott lenni, ahol vagyunk.

Ugyanezekkel a motiváló tényezôkkel tudnak operálni a cégek is. Ahol jó a közösség, kiváló kollégákkal lehet együtt dolgozni, az mindenképpen segít abban, hogy meg tudjuk tartani a kollégákat. Emellett a vezetôk személye is rengeteget nyom a latba, mint ahogy a munkakörülményeknek is el kell érniük egy megfelelô szintet ahhoz, hogy szeressenek nálunk dolgozni a kollégák. A fiatalok esetében az is fontos, hogy legyen elôttük egy karrierút, hogy lássák, honnan hová lehet eljutni adott cégnél, és ehhez társuljon egy viszonylag világos keretrendszer.

— Ezek az eszközök mennyi ideig lehetnek hatékonyak?

— Mindenképpen hosszabb távon, de rugalmasan érdemes gondolkodni.

Szem elôtt kell tartani, hogy a fehérgallérosok és a kékgallérosok helyzete különbözik egy vállalatnál. A fehérgallérosok esetében határozottabb igény a jól megrajzolható karrierív, a kicsit hoszszabb távú jövôkép, a kékgallérosok esetében inkább az a fontos, hogy érezzék és tudják: hosszabb távon biztonságban lehetnek. A munkáltatónak arra is fel kell készülnie, hogy bármennyire is megtesz minden tôle telhetôt, lesz, aki elhagyja, mert van igény egy nagyobb fajta mobilitásra, hogy több mindent kipróbáljanak a munkavállalók. Ma sokkal inkább mernek váltani az emberek, mint korábban, alacsonyabb a tûrésküszöbük is. Az elôrelátó munkáltató mindenképpen hosszabb távon gondolkodik, fôleg a kulcsemberek tekintetében. Pool-t épít az az utánpótlás számára, ahonnan viszonylag gyorsan lehet bevonzani vagy elôreléptetni új embereket.

— Mi várható el a munkavállalótól, ha szeretne hosszabb távon ott dolgozni egy munkahelyen?

CÍMLAPSZTORI — Sokat változott az a korábbi helyzet, amikor jobban ki voltak szolgáltatva a munkavállalók a munkáltatóknak.

Most sokan azt mondják, hogy átestünk a ló túloldalára. Én úgy vélem, hogy nem vagyunk hozzászokva, hogy valós partneri viszonyt alakítsunk ki a munkatársainkkal, amiben benne van az ô választásuk lehetôsége is. Úgy tûnik, mintha a munkáltatói oldal most súlyosabb igényeket támasztana, de ez annak a következménye, hogy nagy rajtuk a nyomás. Ugyanakkor a munkavállaló oldaláról is ott van, hogy bele kell tudnia állni egy munkakörbe, tudnia kell felelôsséget vállalni, önállóan dolgozni, különben az a bizonyos karrierív nem futható be számára, a partneri kapcsolatban ô sem tud egyenlô félként megjelenni. Szükséges az ô elkötelezôdése, motiváltsága is.

— Felismerték-e a munkáltatók, hogy másképp kell viszonyulniuk a munkavállalókhoz, ha meg akarják tartani ôket?

— Nagyon sokféle hozzáállással, gondolkodással találkozunk a munkánk során. Van, aki sok-sok évvel le van maradva a jelenlegi trendektôl, vannak viszont, akik ráéreztek, hogy változtatni kell és föl tudták venni a fonalat. Véleményem szerint minden szervezetnek változtatnia kell, mert a munkaerôpiac és általában a piac ezt igényli. Átalakult a munkavállalók gondolkodása, mûködése, aki nem tud alkalmazkodni, az hátrányba kerül, hiszen nem fogja tudni betölteni az üres állásait, nem fogja tudni megszerezni azokat a kulcsembereket, akikre szüksége van. Azt látom egyébként, hogy elindulnak ezen az úton a cégek, mert muszáj.

— Milyen segítség jöhet szóba, ha egy vállalkozásnál problémát okoz a munkaerô megtartása?

— Olyan szakember segítségét érdemes igénybe venni, aki át tudja látni a szervezeti mûködést, a HR-t érintô folyamatokat, a HR-hez kapcsolódó reálgazdasági, üzleti folyamatokat, így tud támogatást nyújtani ahhoz, hogy hosszú távon jó HR-rendszerek épülhessenek fel. Bevonhatnak külsô HR-szakértôt, aki mondjuk csak a toborzás-kiválasztásban segít. Vannak fejvadász cégek, amelyek egy-egy pozícióra, kulcspozícióra kutatnak fel munkatársakat. A trénerek abban segíthetnek, hogy hogyan tudjuk jobban motiválni a munkatársainkat, vagy miként erôsíthetjük a

belsô kommunikációt. A coachok az egyéni, akár a vezetôi elakadásokat segítenek felszámolni. Igénybe vehetünk marketingszakembereket, akik a vonzó munkáltatói márkánkat tudják kialakítani és megjeleníteni, de alkalmazhatunk üzletfejlesztési vagy minôségügyi szakembereket, akik a reálgazdasági folyamataink szabályozásában közremûködnek, és majd erre fûzhetjük rá a HR-folyamatokat. A lényeg az, hogy a vállalkozások kérjenek segítséget, és ha elindul egy változási folyamat, az hozza magával a többit.

Kiemelnék még egy érdekes területet: rengeteg cég küzd manapság azzal, hogy kívülrôl szeretnék pótolni a munkavállalókat, ugyanakkor van egyfajta bizonytalanság is a külsôsökkel szemben. Sokan a kulcspozíciókra belülrôl nevelnek ki munkatársakat, szerintem alapvetôen ez egy jó tendencia, viszont itt tényleg fontos odafigyelni, hogy hogyan tudjuk megtartani a kulcsmunkatársainkat. Ôk egyébként gyakran fiatalok, a cégek szoktak arra panaszkodni, hogy sok energiát kell beléjük ölni. Ám azt gondolom, hogyha belefektetjük a megfelelô mennyiségû energiát, akkor hihetetlen dinamikus, lojális és motivált munkatársakat kaphatunk a személyükben. Valóban meg tudnak érni azokra a kulcspozíciókra, amelyekre esetleg csak nagyon sok pénzért tudnánk a külsô munkavállalók közül megfelelô személyt választani. A fiatalok számára hasznos felépíteni ezeket a belsô karrierutakat, a belsô lehetôségeket, mert számukra ez fontos, és igazán klassz kulcsembereket képezhetünk belôlük!

„Már az iskolarendszerben tanuló fiatalokat megpróbáljuk megtartani a cégeinknél” Eddig azok a baranyai építôipari vállalkozások fogadták a duális középfokú képzés keretében a tanulókat, akik megfeleltek a feltételeknek és vállalták, hogy részt vesznek a szakmai utánpótlás-nevelésben. VÖRÖS GYÖRGY, a Vörös Bau Kft. ügyvezetôje már régóta fogad tanulókat.

— Négy évvel ezelôtt alakult meg a generálkivitelezésben elismert építôipari

CÍMLAPSZTORI cégek összefogásával az Építôipari Technológiai Klaszter, amely amellett, hogy a szolgáltatásokban is együttmûködésre ösztönzi a vállalkozásokat, a szakmai utánpótlás kérdésében is szeretne elôrelépni. Jelenleg nagyon kevés a tanuló az építôiparban, bár a demográfiai beiskolázási adatokat tekintve van rá esély, hogy évrôl-évre nô valamennyivel a szakképzésbe jelentkezôk létszáma. Évek óta járjuk az általános iskolákat, már ötödik osztálytól beszélgetünk a gyerekekkel, igyekszünk játékosan felhívni a figyelmüket a szakmánk szépségeire. Az iskolarendszerben tanuló fiatalokat pedig megpróbáljuk megtartani a cégeinknél, hiszen mindannyian jelentôs munkaerôhiánnyal küzdünk.

— A szakmai ismeretek mellett mit kell ma megtanítani a tanulóknak?

— Erre nehéz válaszolni, mert szinte minden gyerek más és más. Vannak közöttük olyanok, akik sokkal elôrébb tartanak az ismeretekben, mint a többiek.

Példa erre a mi tanulónk, Gráber Kristóf, aki idén megnyerte az országos Szakma Kiváló Tanulója Versenyt. Más fiatal pedig, hiába végez az iskolában, jó, ha egyáltalán tisztában lesz az alapokkal.

Van, akit nem is érdekli, amit tanult, mert nem akar a szakmában maradni.

Más pedig már önállóan dolgozik, maszek munkái is vannak. Ha arányokat kellene mondanom, a tanulók mintegy 10–15 százaléka nagyon jó képességekkel rendelkezik, érdekli is ôket a szakma,

mintegy 40 százalékuk közepes képességû és sajnos a maradék 40–45 százalékból valószínûleg egyáltalán nem lesz jó szakember.

— Mivel lehet megteremteni ezeknek a fiataloknak a motivációját?

— Az elsô helyen áll a pénz. A jelenlegi helyzet, amikor szinte fizetést kapnak ösztöndíjként, nem motiválja ôket, hiszen ez úgyis jár nekik. A szakmunkástanulók mintegy 80%-a ezért jön szakképzésbe tanulni. Sokat jelent, hogy mit láttak otthon a családban, milyen mintát hoznak a szülôktôl, felismerik-e, hogy tanulással, munkával, szorgalommal eredményt lehet elérni.

— Minek köszönhetô a tanulójuk, Gráber Kristóf országos tanulmányi sikere?

— Kristóf érettségi után kezdett szakmát tanulni, megvoltak a jó alapjai.

Az édesapja építési vállalkozó, és nyaranta mindig ment dolgozni hozzá Kristóf, ott szerette meg a kômûves szakmát. Jó az erônléti állapota, érdekli és nagyon tetszik neki a szakma, így könynyen elsajátította az alapokat. Nálunk a gyakorlaton is mindig odafigyelt a munkára, hétvégeken pedig az édesapjával járt dolgozni, ott is tudott gyakorolni.

— Kristóf milyen lehetôséget látott meg a kômûves szakmában?

— Már tudja, hogy vállalkozó akar lenni, így amennyit dolgozik, annyit tud keresni. Szeretne a saját maga fônöke lenni, vannak elképzelései a jövôre néz-

VÖRÖS GYÖRGY

Dél-Dunántúli Gazdaság

7

ve. Nyilván sokat számítanak az anyagiak, hogy jelenleg kevés a szakember, fôleg a jó szakember, így kiváló esélyei vannak arra, hogy remekül boldoguljon választott szakmájában.

Egyetemi szakmai gyakorlat: sokaknak belépô az elsô munkahelyre Számos egyetemi képzettség megszerzéséhez elôírás a szakmai gyakorlati kötelezettség, amit a hallgatók a képzés alatt, de nem az egyetemen, hanem külsô cégeknél szereznek meg. Az úgynevezett FOKSZ, vagyis a felsôoktatási szakképzés esetében három félév elmélet után a negyedik félévet töltik gyakorlaton a hallgatók, és ezt követôen tesznek záróvizsgát. Az alapszakon tanulók hat lezárt félév után teljesítenek egy féléves szakmai gyakorlatot. Dr. GONDA TIBORT, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Marketing és Turizmus Intézetének adjunktusát, aki maga is üzemeltet turisztikai vállalkozást, elsôként arról kérdeztük, hogy a késôbbi foglalkoztatást tekintve mit nyernek a hallgatók és a munkáltatók a kötelezô szakmai gyakorlattal.

— Azt látom, hogy a két képzési formához kötôdô gyakorlat piaci megítélése egy kicsit eltér egymástól. Az alapszakosok esetében a cégek általában elfogadják, hogy a hallgatók viszonylag rövid, akár néhány napos betanulás után teljes értékû munkát tudnak végezni a cégnél, ezért a vállalkozások részérôl elég nagy a kereslet a hallgatóink iránt.

A felsôoktatási szakképzésben részt vevôk esetében nem ennyire optimista a helyzet, mivel ott nem rendelkezik olyan mély elméleti alapokkal minden hallgató, ezért a cégek tapasztalatai is vegyesek. Vannak olyan fiatalok, akik nagyon ügyesek, motiváltak és érdemben azonnal be tudnak illeszkedni a cég munkaerô-struktúrájába, viszont olyan is elôfordul, akinek az alkalmazása inkább egyfajta támogatás a cég részérôl, mert több energia megy el a tanítására, mint az alkalmazására. Összességében pozi-

❯

8

Dél-Dunántúli Gazdaság tív az összkép, a hallgatóink értékteremtô munkát végeznek, ezért sokszor jön olyan igény a cégek felôl, hogy fogadnának hallgatót, de dolgozzanak ingyen. Ez egyrészt jogszabályellenes, másrészt etikailag sem tartom helyesnek, hiszen ha érdemi munkát várunk el valakitôl, akkor megilleti a térítés. Ami egyébként jóval szerényebb, mint a normál munkavállalói bérek, hiszen jelenleg körülbelül 130 ezer forint nettó a felsôoktatási hallgatók számára a gyakorlati munka után járó térítési díj, amire semmiféle járulék nem rakódik a cég részérôl, illetve a hallgatónak sem kell személyi jövedelemadót fizetnie utána.

A szakmai gyakorlat fontossága vitathatatlan, mielôtt a hallgató végleg elhelyezkedik a turizmus különbözô területein, esetleg más szegmensben, szerintem nagyon fontos, hogy bepillantást nyerjen egy turisztikai vállalkozás mûködésébe. Az igazán tudatos hallgatók sok esetben összehangolják a gyakorlatukat a szakdolgozat témaválasztásával. Ha valaki mondjuk utazási iroda témában akarja írni a diplomamunkáját, akkor utazási irodához megy el szakmai gyakorlatra, mert a két folyamat egybevág.

A hatodik szemesztert követô félév alatt meg kell írnia a szakdolgozatát, és közben nyáron, illetve ôsszel végezheti a szakmai gyakorlatát. Ez a fajta kapcsolódás elôsegíti a szakdolgozat írását, az pedig az elhelyezkedést, ha jól választja meg a szakmai gyakorlati helyszínt.

— És foglalkoztatóként miként látja a szakmai gyakorlat hasznosságát?

— Rendszeresen vannak gyakorlaton hallgatók az Orfûn mûködô családi vállalkozásunkban, ezért magam is alá tudom támasztani, hogy tényleg a zömükre néhány nap betanítás vagy a hellyel való ismerkedés után rá lehet bízni az adott konkrét feladatot, és megállják a helyüket. Nekem kimondottan jó benyomásom van a leendô szakemberek szakmai gyakorlat során végzett munkájáról. Mivel a Marketing és Turizmus Intézeten belül én felelek a hallgatók gyakorlati helyéért, segítem is ôket abban, hogy megtalálják a gazdag kari kínálatban a nekik leginkább testhez álló helyet. Ha ez nem sikerül, igyekszünk rugalmasan keresni olyat, amit szeretne, sokszor a személyes kapcsolatrendszerünket is felhasználjuk ehhez. Rengeteg esetben kaptam pozitív visszajelzést attól a partnertôl, akit kértem, hogy fogadjon

CÍMLAPSZTORI hallgatót, hogy milyen remek ötlet volt, milyen ügyes a hallgatónk és mennyire meg van elégedve a munkájával.

Viszont hamarosan változik a gyakorlati idô hossza, a turizmus szakos hallgatóknál egy évre emelték fel a szakmai gyakorlat idôtartamát. A jelenlegi évfolyam az utolsó, ahol csak egy szemeszteres szakmai gyakorlatra van szükség a képzés teljesítéséhez. A két féléves idôtartam létjogosultságáról nem vagyok meggyôzôdve, ezzel egyfajta olcsó munkaerôt fogunk biztosítani a munkaerôpiac számára. Szerintem az évtizedek alatt kialakult, eddig bevált gyakorlat elegendô volt a megfelelô ismeretek elsajátításához. Ez az alapsza-

DR. GONDA TIBOR

kosok esetében 480 óra volt, ami három teljes hónapot jelent, a felsôoktatási szakképzésben részt vevôknek pedig 14 hetet, azaz 560 órát kellett teljesíteniük.

Szerintem ez elegendô volt ahhoz, hogy adott esetben a munkáltató is meg tudja ítélni, hogy milyen munkaerôvel áll szemben, és nem egy esetben ebbôl tartalmasabb együttmûködés is lett, mivel a hallgató el tudott helyezkedni az adott gyakorlati helyen, illetve a hallgató számára is elég volt arra ez az idô, hogy tapasztalatot szerezzen. Nemigen látom, hogy mi indokolja a két félévre való emelést, de ez egy országos rendelet, nem a karunk hozta meg ezt a döntést.

— Arról vannak-e információik, hogy milyen arányban tudnak elhe-

lyezkedni a hallgatók azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél a gyakorlatukat töltik?

— Nem végeztünk erre vonatkozó kutatást, de megítélésem szerint akár a negyedüknél is elôfordulhat, hogy visszahívják az adott céghez dolgozni, mert meg voltak elégedve vele. De elvétve az is megeshet, hogy a hallgató rájön, mégsem tetszik neki az a terület, akár túl nagy kötöttséggel jár a vendéglátás vagy a szállodaipar a sok hétvégi munka miatt, ezért inkább máshol akar elhelyezkedni. Azt gondolom, hogy ez a tapasztalat is fontos, mert ez is elôsegítheti, hogy a munkaerôpiacon olyan állást keressen magának, amelyben örömét leli, és amely jobban megfelel az ô elképzeléseinek, mert így jobban megállja majd a helyét.

— Sokszor elôkerülnek, és nem feltétlenül a felsôoktatással, mint inkább a középfokú oktatással kapcsolatban a generációs különbségek, a munkához való hozzáállás, a kommunikáció nehézsége. Ezek az egyetemi hallgatókra is érvényesek?

— Nem, egyáltalán nem érkezett hozzánk ilyen visszajelzés. Ez abból is adódik, hogy akik szakmai gyakorlat keretében vállalják a hallgatók fogadását, jól meggondolják, hogy mivel jár ez a feladat. Minden cégnél, amely hallgatót fogad, kijelölnek egy személyt, aki a kapcsolattartásért felel, de eddig semmilyen panasz nem érkezett, hogy ne lett volna kellôen harmonikus ez a viszony. Nyilván megeshet, hogy nincsenek megelégedve a hallgatóval, viszont olyan eset, hogy eltanácsolták volna a fiatalt, vagy kérték volna, hogy ne küldjük többet, még nem fordult elô. Jelenleg nagyobb a kereslet az alapszakos hallgatóink iránt, mint amennyit biztosítani tudunk. Számos visszajelzést kapunk, hogy bizonyos kompetenciákban sokkal erôsebbek a fiatalok, mint az idôsebb generációk, gondolok itt az IT-eszközök használatára, a szoftverismeretre, jó az idegennyelvi készségük, ügyesen keresnek információkat az interneten. Rengeteg pozitív tulajdonság szól a fiatal generáció alkalmazása mellett, mint a social media vagy az online marketingeszközök használata. Tehát a jövô szakemberei új és friss impulzusokat tudnak behozni adott esetben egy cég életébe.

K. T.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

GASZTRONÓMIAI TANULMÁNYÚT OLASZORSZÁGBAN A gasztronómia magasabb szintre pozicionálása Baranya megyében (projektszám: 2021-1-HU01-KA122-VET-000017413) elnevezésû tanulmányúton vettek részt május elsô hetében a Baranya megyei vendéglátásban dolgozó vállalkozók, szakembereik, valamint a helyi Szakképzési Centrum vendéglátó szakoktatói.

A tanulmányút fô célja az volt, hogy az olasz gasztronómia és vendéglátás jó

gyakorlatait, az ott megszerzett tudást a résztvevôk beépíthessék a saját vállalko-

„ÜNNEPI” ÉS „SUGÁRZÓ” JÓKEDV – LÁTOGATÁS AZ ATOMENERGETIKAI MÚZEUMBAN ÉS A PARLAMENTBEN Az idei szakmaismereti versenyek döntôsei két rendhagyó kiránduláson is részt vettek, melyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezett meg számukra.

Az iparkamara által szervezett Építésszel építôipari verseny résztvevôi közösen utaztak Budapestre, ahol a Parlamentet látogatták meg kívülrôl és belülrôl. A közel 50 perces sétán bejárták az Országház legszebb helyiségeit, közben építészeti és történelmi vonatkozású információkat hallhattak az idegenvezetôtôl. Beléphettek a régi fôrendiházi ülésterembe, majd a társalgóban nézhették végig a pécsi Zsolnay gyárban készült, a maga korában újításnak számító különleges anyagú pirogránit szobrokat, melyek régi magyar népcsoportoknak és mesterségeknek állítanak emléket. A sétát a kupolacsarnok felé folytatták, ahol megcsodálhatták élôben a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Fantasztikus történelmi utazás volt!

A Villany-Ász és a Gép-ésszel elektronikai és gépipari verseny döntôsei (60 gyermek és 14 pedagógus) egy rendhagyó fizikaórára és az Atomenergetikai Múzeum látogatására utazott el Paksra.

Múzeumpedagógusok értékes korabeli

zásaikba és átadhassák a duális szakképzés keretében Baranya megye fiatalabb generációja részére. A MARCO POLO G.E.I.E. társszervezésében megvalósított, összesen 30 szakember tanulmányi útjára elnyert pályázat elsô körében 15 fô utazhatott ki a Friuli-Venezia Giulia tartományban található Grado városába. A második utazást 2022 ôszére tervezi a kamara. Az utazásról szóló részletes, képes beszámolóról a július havi lapban olvashat.

fényképekkel és tárgyakkal színesítve rendkívül izgalmas elôadással mutatták be az atomerômû építésének és üzemeltetésének tárgyi emlékeit, az építés fázisait, kulisszatitkait, az atomerômûben lévô szakmákat és szakterületeket. A kirándulást egy rendhagyó fizikaórával zárták, melyen olyan kísérleteket mutattak be – természetesen magyarázattal –, amelyek a tanórákon eszköz vagy idô hiányában nem láthatók. A fizikaórán a gyerekek más szemszögbôl ismerték meg a fizika tantárgyat, komplex módon tudtak tekinteni a természettudományokra. A különbözô jelenségeket egyszerûen figyelték meg, így megtanulhatták, hogy ne idegenkedjenek tôlük, hanem ismerjék meg azokat.

9

10

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMA

A SZAKMA SZTÁRJAI LETTEK A kamara szervezésében a Szakma Sztár Fesztivál keretei között került sor az országos Szakma Kiváló Tanulója Verseny döntôire. A nemes vetélkedésen összesen 86 szakmában mérték össze tudásukat, versengtek a dobogós helyezésekért az ország minden pontjáról érkezett tanulók. A baranyai versenyzôk több szakmában is az elsôk között végeztek.

A pécsi kamara biztosította, hogy a megyébôl közel 400 pályaválasztás elôtt álló diák tekintse meg a versenyt a két nap alatt.

A kômûvesek között a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium kômûves tanulója, Gráber Kristóf bizonyult a legjobbnak.

— A tanáraim biztatására, meg azért jelentkeztem a versenyre, mert kíváncsi voltam arra, hogyan állom meg a helyem egy ilyen megméretésen – ad hangot annak, miért is vállalkozott arra, hogy elindul a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen. — Nagyon tetszett a versenyen uralkodó hangulat, ugyan mindenki a legjobb szeretett volna lenni, de ha valaki elakadt, segítettünk neki, ha kellett, még szerszámmal is.

Kitér arra is, hogy egyetlen forduló sem volt könnyû, de a legnehezebb a döntô volt, annak is a gyakorlati része, ahol L-alakban kellett egy falat felhúzni, benne egy ablaknyílással. Belülrôl be kellett vakolni, kívülrôl pedig a hôszigetelést követôen dísztéglalábazat készítése volt a feladat.

Szól arról is, hogy érettségi után döntött úgy, szakmát tanul, kômûves lesz. Az édesapja is az, akinek már gyerekkorától kezdve sokat segített. Most is mellette fog dolgozni. A késôbbiekben pedig, úgy tervezik, ô viszi majd tovább a vállalkozásukat.

— A Vörös Bau Kft.-nél több száz tanulónk volt az eltelt évek alatt, amióta a képzésükkel foglalkozunk. Közöttük voltak már olyanok, akik részt vettek a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen, a legtöbben közülük eljutottak az országos döntôig, bent voltak az elsô hatban, azonban most elôször van olyan, aki az elsô helyen végzett – mondja Vörös György kômûvesmester, Gráber Kristóf gyakorlati oktatója. — Kristóf már úgy került hozzánk, hogy szinte mindent tudott a szakmáról, másodévesen önállóan dolgozhatott. Nagyon büszkék va-

gyunk rá, ezt azzal is szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy az elért eredményének elismeréseként értékes tárgyjutalomban részesítjük.

Beszélgetésünk során az is kiderül, hogy a második helyen végzett a szintén a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégiumba járó Poór Mátyás ács, ô is a Vörös Baunál töltötte a nyári szakmai gyakorlatát akkoriban, amikor a magasépítô technikusi vizsgájára készült.

GRÁBER KRISTÓF

— Mindig azt hallottuk az iskolában és a gyakorlati képzôhelyen is, hogy a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen való részvétel, fôleg az országos döntôbe való bejutás azt jelenti, hogy valamit már tudunk a szakmáról – mondja Poór Mátyás, aki az ácsok között a második helyen végzett. — S valóban így van, nem voltak könnyûek a feladatok, nagyon kevésen múlott mindig, hogy ki jut tovább a következô fordulóba. A budapesti döntôn kaptuk a legösszetettebb feladatot, egy kis tetôt kellett összerak-

nunk öt óra alatt. Azonban a zsûri végül úgy látta, ehhez kevés lesz a megadott idô, ezért másnap folytathattuk a munkát, de így is nagyon kellett igyekeznünk, hogy készen legyünk vele. Jó volt a hangulat, nekem külön élményt jelentett, hogy a versenyzôk között volt egy srác, aki Vas megyébôl érkezett, s néhány falura él attól a településtôl, ahonnan az édesapám származik.

A szakma szeretetét ô is otthonról hozta. Az édesapja asztalos, a vele való közös munkának köszönhetôen mire ács tanulónak jelentkezett ismerte és tudta használni a famunkákhoz szükséges szerszámokat. A jelenlegi gyakorlati helyén folytatja tovább, ahol nagyon jól érzi magát.

— Poór Mátyásnak ez már a harmadik szakmája, magasépítô technikus, valamint mûemléki épületek helyreállítására jogosító vizsgával is rendelkezik – mondja a Dachmeister Kft.-nél a tanulók gyakorlati képzését irányító Hegedûs Zoltán, ács-állványozó mester. — Néhány éve foglalkozom tanulókkal. Most fordult elôször elô, hogy valamelyik ilyen jó helyezést ért el. Korábban is voltak diákok, akik már a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen az írásbeli feladatot jól megoldották, de nem szereztek elegendô pontot, hogy továbbjussanak a döntôbe.

A második helyet szerezte meg a fodrászok között Réder Adél, aki mindezt úgy érte el, hogy közben már egy új életet hordozott a szíve alatt.

— Nagyon szeretem a szakmámat, amit érettségi után választottam. A versenyre pedig azért jelentkeztem, mert kíváncsi voltam arra, hogy mit tudok.

Mindig is fodrász szerettem volna lenni, gyerekkoromban is nagyon sokat fontam a babáim haját – avat be a kezdetekbe a Baranya Megyei SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképzô Iskola tanulója.

Mint mondja, annak ellenére, hogy nem volt könnyû számára, hogy a verseny ideje alatt sokat kellett állnia, szinte észre sem vette, mert jó volt a hangulat, a versenybizottság tagjai is mindent megtettek, hogy oldják a bennünk lévô feszültséget.

— A feladatok is érdekesek voltak – folytatja tovább. – A két napon át tartó versenyen volt férfi hajvágás modellen,

SZAKMA melírozással. Babafejen nôi hajvágás, amelynél én a bubi frizurát húztam. A nôi divathajvágáshoz – ahogy a férfihez is – modellt kellett vinnünk, akivel már a verseny elôtt egy hónappal elkezdôdött a közös felkészülés, ugyanis le kellett hogy nôjön a haja annyira, hogy színezni lehessen. Miután ennél a feladatnál az extremitás volt a legfontosabb szempont, a rózsaszínes-aranyra festett hajba melírként sötét és világos lila csíkokat tettem. Az aszimetrikusra vágott frizura középen egy háromszöget alkotott, onnan pedig fölfelé ívelt.

Szól arról is, hogy nagy szerencséjének tartja, hogy Alexity Lilian lett a gyakorlati oktatója, aki mindent megtett azért, hogy megtanulja a szakmát, jó fodrász váljon belôle. Az pedig egy plusz lehetôséget jelentett, hogy a fiától, akinek borbélyüzlete van, a férfi hajvágás alapjait sajátíthatta el.

— Az emelt szintû érettségi letételét követôen döntött úgy Adél, megvalósítja az álmát, fodrász lesz – mondja Alexity Lilian fodrászmester, Réder Adél gyakorlati oktatója. — Adél a pandémia ideje alatt online bajnokságokon indult, amelyeken folyamatosan jó eredményeket ért el. Emellett számára a Szakma Kiváló Tanulója Verseny jó lehetôség volt arra is, hogy még a szülés elôtt sikeresen levizsgázzon.

Illés Ákos, a Baranya Megyei SZC Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképzô Iskola szakács szaktechnikus szakmát tanuló diákja a vendéglátásszervezôk között lett második — Miután az általam tanult szakács szaktechnikus szakmában nem hirdettek versenyt, ezért a vendéglátásszervezôk között mérettettem meg magam – ad magyarázatot arra, hogy miért ebben a versenyszámban indult. — Ebben a szakmai versenyben a vendéglátás minden egyes területébôl számot kellett adnunk a tudásunkról, a pincérkedéstôl a szakácstudásunkon át egészen az üzletvezetôi ismereteinkig. Nem volt könynyû, számomra az elmélet volt a legnehezebb. A gyakorlati feladatok álltak közelebb hozzám, ugyanis a gyakorlati helyem a Balaton mellett van, ahol a mindennapi szakmai munkában veszek részt.

Szól arról is, két hónap alatt kellett elsajátítania a másik két szakmához – pincér, üzletvezetô – tartozó elméleti ismereteket. Az írásbeli kérdéssor jelentôs részben ezekbôl állt, szakmai számítá-

sok, anyaggazdálkodás, bérek, juttatások kiszámítása, árképzés is volt a feladatok között. A döntôig vezetô úton a középdöntô volt talán a legnehezebb.

Ott többek között menükártyát kellett összeállítani, különleges pincéreszközöket kellett felismerni, egy háromfogásos menü elkészítése és felszolgálása is a feladatok között szerepelt, a vendégekkel pedig angolul kellett beszélgetni.

Majd miután leszedték az asztalt, azt a saját maguk által összeállított menü szerinti díszterítéssel kellett megteríteni.

A döntôben is sok érdekes feladatot kaptak, például a pincér részben pezsgôt kellett tölteni hét pohárba, egyenlô mennyiségben, idôre. A gyümölcssalátába kerülô gyümölcsöket pedig nem érinthették meg kézzel, csak eszközökkel tisztíthatták meg azokat.

— Azzal, hogy végül is a vendéglátásszervezôk között indultam, nagyon sok pluszt is kaptam a verseny során.

Ennek köszönhetôen jobban rálátok a vendéglátás egész területére, bôvültek a szakmai ismereteim. Emellett olyan élményben volt részem, amit e nélkül talán soha nem élhettem volna meg, az iskolában a szakma sztárjaiként kezeltek bennünket. A nyáron a Balatonon dolgozom, majd ôsszel folytatom a tanulmányaimat, Pécsen az egyetem közgazdaságtudományi karán a felsôoktatási

Dél-Dunántúli Gazdaság szakképzés keretében – zárja beszélgetésünket.

A gépi forgácsolók versenyében Baranya Megyei SZC Komlói Technikum, Szakképzô Iskola és Kollégium diákja, Hamar László lett a harmadik. Ukrajnából, Beregszászról érkezett Komlóra, miután leérettségizett, szakmai gyakorlatra pedig a Lakics Kft.-hez került.

— Nagyon sokat köszönhetek a gyakorlati oktatómnak Karácsony Lászlónak, aki bízott bennem, s megszerettette velem a gépi orgácsoló szakmát – mondja Hamar László. — Az ô biztatására jelentkeztem a versenyre. A döntô sokkal stresszesebb volt, mint az országos elôválogató. A munkadarab is nagyon összetett volt, elkészítéséhez egyaránt kellett esztergálni, fúrni, marni, menetet metszeni. Mindezek elvégzésére négy óra állt rendelkezésünkre, azonban a zsûri ezt megtoldotta még negyven perccel, hogy elkészülhessünk a vizsgadarabbal.

Mint mondja, most egy kicsit pihen, majd a tervei szerint a CNC-programírással kezd el mélyebben foglalkozni, valamint a nyelvtanulásra helyez nagyobb hangsúlyt.

— Az országos versenynek a Siemens Energie gyakorlati mûhelye adott helyet. A cégtôl ajánlatot is kaptam az általam végzett munka láttán, de nem fogadtam el, maradok Komlón, a Lakics Kft.-nél, mert itt jól érzem magam, s a barátnômmel is itt ismerkedtem meg – ad hangot annak, miként képzeli el a jövôben az életét.

A komlói szakképzô iskolában 38 évig tanított szakmai elméleti ismereteket Karácsony László. A Lakics Kft.-nél hat éve foglalkozik a tanulók gyakorlati képzésével, és arra nagyon büszke, hogy évrôl évre valamelyik közülük ott van a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntôjében, ahogy idén is.

— Amikor tanítottam, akkor is az volt a célom, hogy megméressem magam, hogy mit ér a munkám. Az igazi megmérettetés az, ha ez országos szinten történhet meg. Hat évvel ezelôtt, amikor a céghez kerültem, a tanulóm negyedik lett, tavaly, ahogy idén is, bekerült az országos versenyen az elsô háromba. Nagyon jó érzés, hogy hatékony az általam alkalmazott módszer. Azonban tény az is, hogy akik eddig jó eredménnyel szerepeltek a szakmai tanulmányi versenyeken, mind beregszásziak voltak.

Sz. K. Fotók: MKIK

11

12

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

ÖSZTÖNZÔRENDSZEREK ÉS TÚLÓRA GYAKORLATOK A DDGK TAGJAINÁL 2022. május 5-én a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 77. benchmarking ülését tartotta Bólyban, melynek során az Aquacut Kft. és a Stang Bádogos Kft. üzemlátogatás keretében mutatkozhatott be a tagvállalatok képviselôinek, majd a klasztertagok az ösztönzôrendszerek fórum témáját és a túlóra kérdéskörét vitatták meg.

Az Aquacut Kft. fô tevékenysége gépipariacélszerkezet-gyártás. Bólyi telephelyükön víz- és plazmavágással foglalkoznak kis és nagy darabszámban, CNC-forgácsolást és bérhegesztést is vállalnak. A világjárvány okán egyre nagyobb népszerûségnek örvendenek a smokersütôk a lakosság körében is, a vállalat jelentôs mennyiségben exportál magas minôségû, saját fejlesztésû termékeibôl Nyugat-Európába. A program résztvevôi megtekinthették az üzemben Ausztria leendô legnagyobb smokersütôjét, amely több mint 8 méter hosszú és egyszerre több ezer fô részére lehet benne húst készíteni.

A Stang Bádogos Kft. – a klaszter egyik legújabb tagja – is bemutatkozott az ülésen. A cég profilja finomlemezmegmunkálás, bádogos termékek és kiegészítôk, fémlemezfedések, pikkelyfedések gyártása, valamint gépi elômegmunkálású és kiselemes fémlemezfedés, homlokzatburkolatok készítése, lapostetô-szigetelés. A vállalkozás munkatársai a korszerû lemezmegmunkáló berendezések mûködését a gyakorlatban is megmutatták a résztvevôknek.

A benchmarking ülés során a résztvevôk arra keresték a választ, hogyan és milyen módszerekkel tudják kollégáikat ösztönözni a minél jobb munkavégzésre, vagy szükség esetén túlórák vállalására.

A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a bér mértéke az egyik legfontosabb ösztönzô egy-egy pozíció betöltésekor, valamint a munkavállalók megtartásában, azonban az is megfigyelhetô, hogy ennek hatása idôben korlátozott, a bér önmagában tartósan nem ösztönöz. A motivációt jelentôsen befolyásolja a vezetôi magatartás, valamint a munkakörülmények és a csapat összeté-

tele, együttmûködése is. A teljesítményértékelési rendszerek, az éves prémiumok, a jelenléti jutalom, a mozgóbér, a munkaidôkeret alkalmazása, a dolgozókkal való törôdés (pl. programok, kedvezmények, vitaminok stb.), a home office, gyümölcsnap – mind lehetôségek. A munkavállalók összességében fogják értékelni a céget mint munkahelyet. Nincs egyetlen eszköz, amely önmagában megoldja motivációt, a válasz a különbözô motivációs eszközök megfelelô együttes alkalmazásában és e rendszer idôszakonként való megújításában keresendô.

Egyes vállalatoknál bevett gyakorlat a munkavállalók megtartása érdekében a dolgozók telephelyre szállítása, a munkaruhák tisztítási lehetôsége a cég-

nél, illetve a munkakörülmények fejlesztése (pl. modern gépek, öltözôk, tisztaság).

A legtöbb vállalkozás igyekszik elkerülni a túlórát, hiszen így romlik a hatékonyság, és a következô munkanapot is kipihent munkaerôvel szeretnék kezdeni, valamint a dolgozók szabadidejét is tiszteletben szeretnék tartani. Azonban a hektikusan változó megrendelések, a szoros határidôk esetén elkerülhetetlen a hétvégi munkavégzés, amit minimum 50%-os pótlékkal honorálnak, de vidéki munkavégzés esetén ez olykor magasabb arányú is lehet – vagy napidíjat (is) fizet a munkáltató –, illetve a szállás és a melegétel költségét is átvállalja. Általános tapasztalat, hogy van olyan dolgozói réteg, amely nem motiválható túlóra elvégzésére, mások viszont – szintén számosan – a magasabb jövedelem érdekében szívesen vállalnak pluszmunkát. A munkatársak motiválásában a cégek elônyére válhat, ha rugalmas lehetôségeket biztosítanak a túlóra elvégzésére, illetve a hajlandóság (és tervezhetôség) szempontjából fontos, hogy a munkatársak idôben (minél korábban) tájékoztatást kapjanak, mikor várható a normál munkaidô túllépése.

Többen is hangsúlyozták a vezetôség és az alkalmazottak közötti rendszeres kommunikáció hasznosságát, hiszen minden cég érdeke a rugalmasság az együttmûködésben, illetve a konfliktusok megelôzésén vagy korai kezelésén keresztül a fluktuáció csökkentése.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÜZEMLÁTOGATÁS A ZIPERNOWSKY KÁROLY MÛSZAKI TECHNIKUM DIÁKJAI RÉSZÉRE A DDGK TAGVÁLLALATAINÁL Idén immár 6. alkalommal osztják ki a DDGK Ösztöndíjat a BMSzC Zipernowsky Károly Mûszaki Technikum végzôs technikusai között. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele a pályázó diákok részérôl három üzemlátogatás volt a klaszter tagjainál.

diákok a klaszter valamelyik tagvállalatánál helyezkedjenek el munkavállalóként.

A diákok a Forsz Kft.-nél a szerszámgyártással és karbantartással, a Somapak Kft.-nél és a Körber Hungária Gépgyártó Kft.-nél a feldolgozóiparban alkalmazott berendezések gyártásával ismerkedhettek meg, a KONTAKT-Elektro

Kft.-nél pedig a PLC-programozás gyakorlati alkalmazásait és a hidrogéntechnológiát mutatták be az érdeklôdôknek.

Köszönjük továbbá az Aquacut Kft., a Büttner Kft., a Matro Kft., a Lakics Kft., a Sampo Kft., a Spitzer Silo Pécs Kft. és a Strauss Metal Kft. által felajánlott üzemlátogatási lehetôségeket is.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a Lôrincz Alapítványával közremûködve összesen 300.000 Ft-tal jutalmazza a 2021/22-es tanévben a BMSzC Zipernowsky Károly Mûszaki Technikum legkiemelkedôbb végzôs technikusait gépgyártástechnológiai-, mechatronikai- és elektronikai technikus szakokon. A fejenként 100.000 Ft-os támogatást minden szakról 1-1 tanuló nyerheti el. A tanulmányi eredmények mellett céglátogatásokon is részt kellett venniük a pályázóknak, hiszen az ösztöndíjnak pályaorientációs célja van; a fiatalokat és szüleiket meg szeretnénk ismertetni a helyi vállalati szférával. Továbbá nem titkolt célkitûzés, hogy a kimagaslóan teljesítô

MODERNMINTAÜZEM-LÁTOGATÁS A BÜTTNER KFT.-NÉL ÉS A KONTAKT-ELEKTRO KFT.-NÉL Klasztertagok, a Büttner Kft. és a KONTAKT-Elektro Kft. kkv-k képviselôinek mutatkoztak be a Modern Mintaüzem Program keretein belül.

A Modern Mintaüzem Program célja a hazai konvergencia régiókban mûködô kkv-k szervezeti megújulásának és technológiaváltásának támogatása, ezen keresztül a versenyképesség javítása, a vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése, amely elôsegíti az alkalmazkodást az elérhetô a piachoz. A program koordinátora és megvalósítója az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (mint konzorciumvezetô) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (mint konzorciumtag) részvételével létrejött konzorcium.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) tagjai közül a Körber Hungária Gépgyártó Kft., a SOMAPAK Kft., a Büttner Kft. és a KONTAKT-Elektro Kft. bekerült a magyar mintaüzemek közé, utóbbi két tagunk nemrégiben lehetôséget kapott, hogy az üzemében alkalmazott jó gyakorlatokat bemutassa az érdeklôdôknek.

A Büttner Kft. alapítója és ügyvezetôje, dr. Büttner Tamás prezentálta a cég tevékenységét, majd kollégái részletesen ismertették saját fejlesztésû kkv termeléskövetô gyártási rendszerét és integrált adatbázisát. A gyárlátogatás során a résztvevôk a valóságban is megismerhették az általuk alkalmazott ipar 4.0 technológiákat és megoldásokat, valamint a vállalatirányítási rendszer gyakorlatban történô felhasználását.

A KONTAKT-Elektro Kft. széles termék- és szolgáltatás-portfólióját Hirth Olivér, a családi tulajdonú vállalkozás ügyvezetôje mutatta be a résztvevôknek, melybôl a robotizált gyártástechnológia és a hidrogén meghajtású közlekedés lehetôségei kerültek fókuszba. További témaként felmerült a munkavállalók közötti kommunikáció testreszabása és a feladatok nyomonkövetésének átültetése mobil eszközökre, illetve a gyártóüzem energiatakarékossági megoldásai. A csoport az üzemben megtekinthette a cég aktuális projektjeit, többek között egy gyógyszerek vonalkód alapján történô kiválasztására, dokumentálására alkalmas robotegységet, mely ráadásul még lejárat alapján is tudja rendszerezni a gyógyszereket.

13

14

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

ÚJABB TAGGAL BÔVÜLT AZ ÉPÍTÔIPARI TECHNOLÓGIAI KLASZTER Számos dolgot tárgyaltak meg a tagok a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) áprilisi ülésén.

Az ülés elsô felében egy prezentációt láthattak a PTE MIK részérôl egy lehetséges klaszter–egyetem együttmûködésrôl.

Az elképzelés szerint a PTE MIK a klaszter tagjaként venne részt az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó munkában. Az egyetem egyfajta csatlakozási pont lehetne az Ágazati Képzôközpontban (ÁKK), olyan módon, hogy a technikus végzettségû tanulókat tudná segíteni esetleges felsôoktatási tanulmányokban. Az együttmûködés formái lehetnek: szakmai üzemlátogatások, aktív szakmai workshopok, diplomamunka-konzultációk, K+F együttmûködések. A hosszú távú cél az, hogy a tanulókat olyan helyi vállalkozásokhoz kell elküldeni, látogatni, tanulni, amelyek helyben tudják tartani ôket.

Az ülés második részében bemutatkozott a Novatec Group Kft., amelyk talajcsavarozási technológiájukat mutatta be. A technológia elônyei: környezettudatos, az építési terület nem sérül, bármikor kihajtható a földbôl, újra felhasználható, újrahasznosítható, gyors, egyszerû, hatékony.

A taggyûlés harmadik részében bemutatkozott a Treszner Cégcsoport tagja, a Treszner L.V.G. Kft. mint klasztertagjelölt.

Treszner János 1994-ben alapította cégét, mint családi vállalkozást, ami mára jellegét megtartva 5 országban tevékenykedô cégcsoporttá nôtte ki magát. Az építôipari részleg két fô tevékenységi körre bontható, melyek a generálkivitelezés és az épületfenntartás. Generálkivitelezés vonatkozásában ipari létesítmények, üzemanyagtöltô-állomások, kereskedelmi egységek átalakítását, építését vállalja a társaság a saját beruházású ingatlanfejlesztések mellett. Az épületfenntartási tevékenység során üzemanyagtöltô-állomások, kereskedelmi egységek esetében végez a vállalat javítási, karbantartási munkálatokat, melyek kiegészülnek villamos felülvizsgálati feladatokkal is. Ezen tevékenység keretein belül a cég a MOL LUB kenôanyaggyár villamosenergia-ellátását, felügyeletét is végzi. A kft. 2020-as árbevétele meghaladta az 1 milliárd Ft-ot, dolgozói létszáma több mint 60 fô.

A bemutatkozás után a tagok szavazatai alapján a Treszner L.V.G. Kft. felvételt nyert az ÉTK tagjai közé, így a klaszter már 21 taggal büszkélkedhet.

A vállalkozásról bôvebben olvashatnak a https://www.tresznerkft.hu/ weboldalon.

Az ülés záró részében 2 EU-s projektrôl (AMULET, Better Factory) hallhattak tájékoztatót a résztvevôk.

Az AMULET projekt célja, hogy jelentôsen hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez az EU-ban a kkv-k szerepének megerôsítésével. Az áprilisban indult 1. nyílt felhívást ajánlották a résztvevôk figyelmébe, amely során konzorciumokat alkotva tudnak a kkv-k K+F feladatokat elvégezni.

A Better Factory projekt keretében technológiai beszállítókkal és mûvészekkel alkothatnak konzorciumokat gyártócégek annak érdekében, hogy költséget, nyersanyagot és/vagy erôforrást takarítsanak meg.

MINDENKI OTT ÉS ÚGY SEGÍT, AHOGY TUD Idei elsô taggyûlését tartotta a Baranyai Gasztronómiai Klaszter április 29-én, mely alkalmat adott a tagi kör bôvítésére és az új elnökség megválasztására is. A klaszter tagsága új szereplôkkel gazdagodott a Belward Pincészet, a Bôközi Prémium, a Halker Mirelit Depó Kft., az Íztár Fûszermanufaktúra és az Orfûi Malmok csatlakozásával. A meglévô tagi kör is folyamatosan fejlôdik, új egységek is nyíltak, mind a vendéglátó-, mind a rendezvényhelyszínek és kapcsolt programok száma nôtt ebben a korántsem problémamentes idôszakban.

Az új tagok bemutatkozó anyagai már kikerültek a klaszter honlapjára (www.bara nyazamata.hu), ahol a tagokról máshol megjelent cikkek, riportok is olvashatók.

A közel 1,5 év mûködésének eredménye: Tagok száma: 33 Üzemeltetett egységek száma: 47+

Tagok által foglalkoztatottak száma: 490 fô Tagok összesített árbevétele 2020-ban: 10,6 Mrd Az elnökség összetétele csak egy helyen változott, a fenntarthatóságért és helyi termékekért felelôs alelnöki tevékenységet Szép Tamás veszi át a Király-Nappali Kft. delegálásában.

A klaszter kezdeményezésére a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara két vendéglátó szektort érintô workshopot tartott az elmúlt hónapokban. Ezek mindenkit érintô témákkal foglalkoztak szakértôk bevonásával, úgymint az árazás problematikája a rohamosan növekvô kiadások mellett, vagy a munkaerô megtartása és toborzásának módszertana.

Minden idôk eddigi legnépszerûbb vendéglátóipari pályaorientációs és szak-

maismereti versenyét valósította meg a klaszter bevonásával a kamara februármárcius hónapban Ide-Süss! néven. Ennek keretében 222 pályaválasztás elôtt álló diák kapott ízelítôt a szakma szépségeibôl és nehézségeibôl.

A taggyûléseken új, a vendéglátás számára elôremutató, innovatív cégek, szolgáltatók mutatkoznak be. Az Innoteq Kft. virtuális, multimédiás informatikai megoldásaival, a r3Server.com Kft. NTAK-kal összeköthetô vendéglátós szoftvermegoldásaival, az iBar Experience Kft. éttermi szoftverekbe integrált standoló applikációjával és a Wasabi Japonica Kft. mikrozöldségeivel is megismerkedhettek a tagok.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

80–90% helyialapanyag-felhasználás a vendéglátásban – egy mûködô modell A Baranyai Gasztronómiai Klaszter elnöksége rotációban, minden évben választás útján tölti be a tisztséget. Ez egyrészt csökkenti az elnök és alelnökök munkaterhelését, másrészt a tagság közös munkájához egyre több és új szempont kerül a fókuszba. Az idei leköszönô, a fenntartható vendéglátásért felelôs alelnök Felcser Dávid, a Nosalty.hunak adott interjújában foglalta össze hitvallását a környezettudatosság „aktív mûvelésébôl” adódó igen komplex feladathalmazról és az ezekre formálódó megoldásaikról a vendéglátás területén.

FELCSER DÁVID A FELELÔS GASZTROHÔS

A pécsi Király utcai Reggeliben sok minden kicsit más, mint ahogy általában megszokhattuk a vendéglátóhelyeken. FELCSER DÁVID és üzlettársa 11 évvel ezelôtt nyitották meg a szomszédos Nappalit, majd mivel Dávid az éjszakai életet nappalira szerette volna cserélni, plusz beleszeretett az újhullámos kávéba, megvalósította az álmát, és megnyitotta a Reggelit. Ez egy gasztrokulturális közösségi tér, küldetésük pedig a fenntartható szemléletû vendéglátás, a társadalmi érzékenyítés, és a természettel való harmóniában élés népszerûsítése. A Reggeli a közelmúltban megkapta a PBKIK Környezetvédelmi Díját és elnyerte a Felelôs Gasztrohôs Alapítvány Gasztrohôs Szakmai díját.

— A vállalkozás alapértékeinek fókuszában a fenntarthatóság áll, ami gyakran a profitorientációt is felülírja. Ezt valószínûleg máshogy nem is lehet. Nem szívesen teszünk semmi olyat, ami nincs harmóniában azzal, amit elképzelünk a világról vagy ami szembemegy a világgal.

Ez lehet, hogy elsôre közhelynek hangzik, de lassan 8 milliárdan evezünk egy hajóban itt a bolygón, és rá kell jönnünk, hogy csak globálisan érdemes nézni az összefüggéseket: ha valami sok mindenkinek nem jó, akkor az személy szerint nekünk sem lehet jó – foglalja össze röviden Dávid azt a szemléletet, ami alapján mûködtetik a vállalkozást.

— A hétköznapokban milyen intézkedésekre, anyag- és eszközhasználatra, energiára gondoljunk, ami a környezetvédelmet a fenntarthatóságot támogatja?

— Sokan el sem tudják képzelni, hogy a vendéglátásban milyen környezetterhelô tevékenységek lehetnek. Például csomagolóanyagot a hozzánk beszállított és a tôlünk megvásárolt termékek esetén is használunk, de nem mindegy, hogy mennyit és milyet. Az is fontos, hogy egy étterem étlapján mennyi húsétel szerepel, mint ahogy az is, hogy honnan szerzi be az alapanyagokat, mert ezek is hozzájárulnak egy gasztrovállalkozás ökológiai lábnyomához. Ha csak azt nézem, hogy milyen kávét használunk: Dél-Amerikából vagy Afrikából származót-e, mert az ötezer kilométer szállításból adódó környezetterhelés már jelentôs. És itt már bejön a társadalmi felelôsségvállalás kérdése is, hogy olyan helyrôl vásároljuk-e, ahol tisztességesen megfizetik a munkásokat. Mint ahogy olyan ruhát sem viselek szívesen, amelyet azokban a gyárakban gyártanak, ahol az alapvetô munkakörülmények sem biztosítottak az ott dolgozók számára. Mi az összes beszerzett alapanyagunknál ilyen alapossággal járunk el.

— Mit érzékelnek ebbôl a vendégeik?

— Általában fejben mindig egy kicsit elôrébb járok, mint ami ténylegesen megjelenik a vendégtérben. Rengeteget olvasok a témában, tájékozódom, de gyakran az üzletvezetô lehoz a földre, hogy ugyan jól hangzik, amit mondok, de nem feltétlenül jó az üzletre nézve, ha drasztikusan változtatunk, hagyjunk egy kis idôt, amíg fel tud készülni a konyhai csapat. Például a közelmúltban mindenféle citrusfélét kivezettünk a kínálatunkból, kellett hozzá fél év, amíg tesztelték a megfelelô minôségû helyettesítô termékeket. A vendégeinket folyamatosan tájékoztatjuk az újdonságokról, hogy mit

miért csinálunk. Ez megjelenik a vendégtérben is, van egy nagy táblánk, amelyen bemutatjuk, hogy melyik helyi termelôtôl mit vásárolunk. A 2000-es évek óta születetteknél ezek a szempontok már nagyon fontosak. Igyekszünk edukálni a vendégeinket, bár nem kívánjuk senkire sem rátukmálni a nézôpontunkat. A fenntartható vendéglátóhely minôsítés matricája kint van a bejáratunkon, aki ismeri, az tudja, hogy milyen helyre lép be.

— Miként lehet olyan kollégákat találni, akik magukévá teszik ezt a fajta szellemiséget?

— Már a felvételi beszélgetésen elôjön, hogy mi egy ilyen szemléletû hely vagyunk, és aki vállalja a munkát, hamar belerázódik. Eleinte sokan nem értik, hogy miért kell a konyhában és a pult mögött is szelektíven válogatni a szemetet, mert ez más helyeken nem része a napi rutinnak. Lehet, hogy néha kicsit megszállott vagyok ezzel kapcsolatban, mert látják, hogy kiszedek valamit az egyik kukából és a „helyére” rakom, talán úgy tûnhet, hogy elveszek a részletekben, de aztán ez ragadóssá válik.

— Milyen a megítélésük a szakmában? Esetleg érdeklôdnek-e más helyek, hogy miként csökkenthetnék a környezeti terhelést?

— A Felelôs Gasztrohôs Alapítványon keresztül sokszor megtalálnak szakdolgozatírással kapcsolatban, de rendszeresen látogatnak bennünket kollégák más városokból is. Egy felelôs vállalatvezetô ma már tisztában van vele, hogy bármekkora is a cége, a tevékenységének elkerülhetetlen környezeti hatásai vannak, és ezeket a negatív hatásokat kell a lehetséges minimumra csökkenteni. Itt valójában nincs szó versenyrôl, felelôs vezetôként túl kell lépni azon, hogy ki adja el a több málnaszörpöt, inkább azt kell szem elôtt tartani, hogy merrefelé tart a világ. És ha ezen belül boldogan megfér egymás mellett 200 étterem Pécsett, akkor az ideális.

K. T.

15

16

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

ELINDULT A BETTER FACTORY 2.

FELHÍVÁSA GYÁRTÓCÉGEK, MÛVÉSZEK ÉS TECHNOLÓGIAI BESZÁLLÍTÓK SZÁMÁRA Az Európai Bizottság H2020 programja által támogatott Better Factory kezdeményezés célja, hogy segítse az európai gyártócégek versenyképesebbé válását. A projekt akár 200.000 euró támogatást biztosít az együttmûködésen alapuló, gyáron belüli kísérletek végrehajtására. A gyártócégek új üzleti modelleket fedezhetnek fel, egyúttal digitalizálhatják gyáraikat, és a mûvészek, valamint technológiai beszállítók segítségével új vagy személyre szabott termékeket hozhatnak létre. Angol nyelvû pályázat. Április 25-én az egyéni pályázati felhívásokat hirdették meg gyártó kkv-k*, mûvészek és technológiai beszállítók számára. A kiválasztott pályázók a Better Factory konzorciumtól szakmai támogatást kapnak a konzorciumépítés szakaszában. A teljes pályázatot ugyanis gyártó kkv-kból, mûvészekbôl és technológiai beszállítókból álló mikrokonzorciumok adhatják majd be.

Az április 25-én elindult szakasz egy elôzetes, de nem kötelezô lépés. Olyan vállalatok jelentkezését várják, melyek hajlandók a mûvészekkel és technológiai beszállítókkal együtt újratervezni jelenlegi termékeiket és szolgáltatásaikat, és optimalizálni termelési költségeiket.

A kötelezô szakasz 2022 szeptemberében nyílik, amikor a pályázó mikrokonzorciumok közül végül 9-et választanak ki. Ôk kapják majd a pénzbeli támogatást, és indíthatják tudástranszfer kísérletüket a Better Factory konzorcium mentor- és tréningtámogatása mellett.

A 2. nyílt felhívás elônyei A sikeresen pályázó konzorciumok tagjaiként a gyártócégek számára lehetôvé válik, hogy új piacokat fedezzenek fel digitális eszközök segítségével, új leanagilis gyártási technológiákat teszteljenek és fejlesszenek ki, üzleteket kössenek az úgynevezett „Robotics and Automation MarketPlace” (RAMP) platform segítségével, képzésben részesüljenek munkatársaik átképzéséhez, mentorálást, üzleti és pénzbeli támogatást kapjanak.

A gyártócégek, mûvészek és technológiai beszállítók közötti együttmûködés számos formát ölthet és sokféle eredményt hozhat. A hangsúly a termelési költségek minimalizálásán, valamint a hulladék-, energia- és egyéb termelési erôforrások csökkentésével a nagyobb érték létrehozásán lesz. Emellett cél a gyáron belüli logisztika optimalizálása; robotok használata a dolgozók támogatására; a gyártási elôtervezés és szimuláció.

Kiemelt területek: mûanyag- és gumiipar, bútor- és faipar, élelmiszeripar és mezôgazdaság, építôipar, fém- és gépipar, textil- és bôrgyártás.

Idôzítés: Egyéni pályázati szakasz: 2022. április 25 – június 25.

Nyílt felhívás konzorciumok számára: 2022. szeptember 1. – november 15.

Helpdesk pályázók számára: https://spaces.fundingbox.com/spa ces/i4ms-better-factory-helpdesk JELENTKEZÉS: https://better-factory.fundingbox.com Kapcsolattartó: PBKIK Császár Gergely csaszar.gergely@pbkik.hu +36 20 44 22 080 A Better Factory projektet az Európai Unió H2020 programja támogatja a 951813 számú szerzôdés keretében. * A gyártó kkv-kon kívül „Mid-Cap”-ek és „Slightly Bigger Company”-k is pályázhatnak.

TURIZMUSFEJLESZTÉS A KULTURÁLIS- ÉS KREATÍVIPARON KERESZTÜL A Cult-CreaTE nemzetközi projekt egyik kiemelt célja, hogy hosszú távon támogassa a kulturális és kreatív ágazatokban (KKI) mûködô kkv-k versenyképességének növekedését.

Az elmúlt négy évben olyan KKI stratégiák fejlesztésére és bemutatására került sor a nyolc partnerrégióban, melyek célkitûzései fenntartható fejlesztések és innovációmarketing mentén látják a turizmusfejlesztés elôrehaladását.

Ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás, a jó gyakorlatok megosztása,

együttmûködve a döntéshozatali szinttel, hogy a szakpolitikai végrehajtás és kapacitásbôvítés is megvalósulhasson.

A május végén lezajlott zárókonferencián, melyre a vezetô partner (Vidzeme Tourism Association) szervezésében került sor Lettországban a részt vevô országok döntéshozói részvételével, többek között arról is szó esett, hogy a következôkben milyen fejlesztések valósulhatnak meg a résztvevôi régiókban (Kreatív HUB kialakítása, pop-up kezdeményezések, designtérkép, közösségi terek

kialakítása és felújítása helyi kreatívipari cégek bevonásával stb.), és a döntéshozók milyen szakpolitikai eszközökön keresztül tudják ezeket megvalósítani.

További információ a projektrôl: https://projects2014-2020.interregeuro pe.eu/cultcreate/

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

TURIZMUS = HELYI = GLOBÁLIS Nyolc baranyai és nyolc georgiai vállalkozás bevonásával valósul meg a ‘Building a sustainable tourism market between Georgia and Hungary’ c. projekt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az EU-Georgia Business Council együttmûködésében.

Az elmúlt idôszak a keresleti trendek változásával hatott a turisztikai szektorra, és az utóbbi években megvalósult baranyai turisztikai fejlesztések is új helyzetet teremtettek a turisztikai piacon, melyhez a helyi szereplôknek is alkalmazkodniuk kell.

A projekt lehetôséget ad újszerû megközelítések megismerésére és gaz-

dasági kapcsolatok, együttmûködések kialakítására, nyitva az eddig kevéssé kihasznált georgiai piac felé.

Hasonlóan hozzánk Georgia is számos régészeti lelôhely és kulturális örökség hazája, amelyek körül a hagyományos turizmus formái mellett megjelentek a 21. századnak megfelelô programkínálatok is, amik remek példával szolgálhatnak a helyi fejlesztésekhez. Szintén kapcsolódási pontot képez, hogy az idegenforgalomban a baranyaival majdnem azonos arányban náluk is a bor/gasztro-,

egészség/termál-, aktív- és kulturális turizmus játszik kiemelt szerepet.

A júliusban érkezô georgiai delegációnak lehetôsége lesz elsô kézbôl megismerni a baranyai régió kulturális, gasztronómiai és borászati kínálatának legjavát, és rálátni az ezek mentén kialakítható együttmûködésekre.

A projekt megvalósítására az EU4Business: Connecting Companies (EU4BCC) program keretében kerül sor, mely az Európai Unió finanszírozásában és a EUROCHAMBRES koordinálásával zajlik.

DIGITAL COACH – FÉLIDÔNÉL JÁR A PROJEKT Az Erasmus+ Program keretében a Digital Coach projekt olyan megoldásokat dolgoz ki, amelyek a vállalkozásokat és szervezeteket a digitalizációhoz szükséges készségek és stratégiák fejlesztésében segítik. A cél egy „Digitális edzô” (digital coach) feladatprofiljának létrehozása, aki lehet a vállalkozás saját munkatársa vagy külsô szakértô. Ennek elérésére képzési program is készül a digitális edzôk számára. A jövôben a digitális edzô támogathatja a vállalkozásokat a digitális üzleti modellek kidolgozásában és megvalósításában.

Május második felében, a projekt során elôször találkoztak a projektpartnerek.

A kétnapos találkozón a személyes találkozás öröme után nagyon sok témát kellett megvitatni: ● a partnerek ismertették a projekt elôrehaladását az egyes országokban; ● összegezték, a már lezajlott képzéseken gyûjtött visszajelzéseket és beépítették a további aktivitásokba; ● továbbfejlesztették a tanuló üzem koncepcióját, hiszen a cél egy egységes rendszer kiépítése; ● végül a digitális edzôk képzési moduljait ismertették a résztvevôk.

A következô lépésben a korábban kiképzett „digitális edzôk” bevonásával baranyai gyártócégeknél teszteljük a módszertant.

Amennyiben az ön vállalkozása digitális átállás elôtt/közben áll és érdekli egy módszertan, ami megmutatja, hol és miben kell változtatni a fejlôdéshez, jelentkezzen a nagy.eszter@pbkik.hu e-mailcímen!

FENNTARTHATÓSÁGI MENTORPROGRAM! Csatlakozzon ön is a térítésmentes részvételt biztosító Vállalkozz Fenntarthatóan! alprogramhoz, hogy megtapasztalja: a gazdasági fejlôdés és a környezettudatos gondolkodás egymást kiegészítve és erôsítve mutat a jövô irányába!

A program minôségi szolgáltatásokkal kínál rugalmas lehetôséget ahhoz, hogy a hazai mikro-, kis-, és közepes vállalkozások felzárkózzanak a trendekhez, és bôvítsék ismereteiket a környezettudatos vállalati mûködés elônyeivel, illetve a fenntartható szemléletformálás módszereivel kapcsolatban.

A program során a régióból olyan rutinos mentorok fogják megosztani a fenntarthatósággal kapcsolatos tapasztalataikat, jó gyakorlataikat, mint a LAFARGE Cement Magyarország Kft., a Pécsi Sörfôzde Zrt., a Körber Hungária Kft., a Kometa 99 Zrt. Milyen elônyökkel jár a részvétel? ● a környezettudatos szemléletmód napi gyakorlatba építésével növelhetô a vállalkozás versenyképessége; ● a program során a vállalkozások megismerhetik, milyen konkrét gazdasági elônyökkel járhat a fenntart-

●

ható szemléletmód szerinti mûködés; továbbá a résztvevôk a projekt sikeres elvégzésével plusz pontokat szerezhetnek a GINOP-1.2.8., a VEKOP-1.2.6. és több GINOP Plusz pályázaton.

A jelentkezés módja: A jelentkezéseket a www.vállalkozztudatosan.hu oldalon kialakított online jelentkezési felületen keresztül elektronikus formában lehet benyújtani.

További információ a honlapon és Szigeti Rudolf programkoordinátornál. szigeti.rudolf@mkik.hu +3620 371-2172

17

18

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

Felületvédelem, hegesztés, forrasztás – cél a hosszabb élettartam Mint ahogy az autók vagy a számítógépek is rendszeres karbantartásra, felújításra szorulnak ahhoz, hogy megbízhatóan mûködjenek, úgy az iparban is szükség van a termelôberendezések, a hozzájuk tartozó fémalkatrészek idôszakos felújítására, felületvédelmére, esetleg cseréjére. Elôfordul viszont, hogy a tervezett karbantartások során speciális megoldások kellenek – ilyenkor jó, ha a vállalkozások tudják: van kihez fordulni.

A karbantartás, a felületvédelem, valamint a hegesztési, forrasztási és bevonatolási technológiákat alkalmazó speciális hegesztések területén elismert vállalatnak számító Castolin Magyarországon is jelen van. A pécsi telephelyén 32 éves múltra visszatekintô cég céljául tûzte ki, hogy nehezen megoldható karbantartási vonatkozású problémákban segítse megrendelôit. Ahogy a világcég, úgy a magyar leányvállalat is elsôsorban nem termékeket és szolgáltatásokat, sokkal inkább megoldásokat kínál, tanácsadói olyan kulcsfontosságú iparágakban vannak otthon, mint a cement- és betonipar, a tégla- és cserépipar, a papíripar, valamint a faipar. A Castolin-csoport egy több mint tízezer esettanulmányból álló adatbázist tart fenn és tesz elérhetôvé mérnökei számára, amely az elmúlt évtizedek problémás eseteinek részletes mûszaki leírásait tartalmazza, így számos olyan helyzetre is képesek megoldással szolgálni, mellyel esetleg személy szerint még nem találkoztak.

Alkatrészjavítások, helyszíni karbantartások – a kicsitôl a több tonnásig, az egyszerûtôl a bonyolultig Sokszor elôfordul egy-egy gyár életében, hogy meghibásodik egy olyan problémás alkatrész, amelynek méretébôl, jellegébôl, vagy akár a beszerezhetôségébôl adódóan gazdaságosabb a megmentése, mint az új alkatrész legyártása. Ilyen esetben nincs más lehetôség, mint olyan vállalkozáshoz fordulni, amely, mint a Castolin, egyedi gyártásokkal, javításokkal fog-

lalkozik. A cég fô tevékenységi köre az olyan nehéziparágakból származó alkatrészek gyártása, javítása vagy épp felújítása, amelyek jellemzôen koptató igénybevételnek vannak kitéve.

Anyagszállító-, prés- és keverôcsigák a tégla-, cserép- és betoniparból, agresszív koptató közegben dolgozó rozsdamentes rotorok a papíriparból, elkopott csapágyhelyek, törött tengelyek javítása vagy épp kopóbélések gyártása és helyszíni cseréje az ipar számos területén; ezek mind a Castolin Zrt. hétköznapi munkáinak részét képezik. Megoldásaikban szerepet kapnak az elôre felhegesztett – plattírozott – lemezek alkalmazásai kopólemezek, bélések, csúszdák, kidobók vagy épp ipari óriás ventilátorok lapátjainak a gyártására, valamint speciális, ritkán alkalmazott anyagok használata nehezen hegeszthetô vagy ismeretlen összetételû anyagok hegesztésére, eltérô alapanyagú hegesztésekre, repedésjavításokra, öntvények hegesztésére és a kopási jelenségekhez igazított felrakásokhoz. Bizonyos esetek-

Castolin Zrt. 7630 Pécs, Mohácsi út 14.

Tel.: 72/333-033 e-mail: info.hu@castolin.com

ben a gépészeti munkálatokat nem lehet a mûhelyben elvégezni, ezért a Castolin Zrt. magasan képzett és tapasztalt kiszállócsapatot tart fenn a helyszíni beépítések, alkatrészcserék és javítások elvégzésére, valamint külföldi és hazai helyszíneken is végeznek felületszórási munkálatokat cementmalmokban és kazánokban egyaránt.

„Megoldásokat értékesítünk” A Castolin erôssége többek között az egyedi megoldásokban rejlik. A mûhelymunkálatokon túl a cég értékesítési tevékenységet is folytat, mely során az általánosabb hegesztôanyagok mellett speciális anyagokat is kínál vevôinek. Legyen szó rozsdamentes, hôvagy saválló, öntvény, esetleg ismeretlen összetételû anyagok kötôhegesztésérôl, vagy az alkatrészek különbözô koptató igénybevételekre való felkészítésérôl, a Castolin naprakész tudással rendelkezô technológusai segítenek megtalálni az optimális megoldást a vevôk problémáira. A hegesztôanyagokon kívül kínálatukból elérhetôk az MMA, a MIG/MAG, a TIG és a PTA eljárások gépei mellett a termikus- és ívszóró, valamint a plazmavágó berendezések is.

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Elnöki kitüntetô oklevél

GÓDI ATTILA A LEHETÔSÉGEKKEL ÉLNI, INNOVÁLNI – ÉS MINDENT MEGTENNI A SIKERÉRT A megfontolt fejlesztéspolitikai alapelveknek köszönhetôen a Terrán Tetôcserép Kft. iparágában mára Közép-Európa egyik legfejlettebb gyártástechnológiájával rendelkezô nemzetközi cégeként mûködik. A prémiumkategóriás beton tetôcserepeket gyártó Terrán 2019-ben jelentôs fejlesztéseket hajtott végre.

Megalakulásuk óta a növekedést eredményezô beruházások és a napi mûködés kapcsán is az egyensúlyt tartották szem elôtt. Kiterjedt, fôleg megyei beszállítói hálózattal dolgoznak. Elkötelezettek a térség gazdasági fejlôdése és vállalkozásai iránt. GÓDI ATTILA, a Terrán Tetôcserép Kft. ügyvezetôjének munkáját a PBKIK Elnöki kitüntetô oklevéllel ismerte el.

— Sikerünk a több száz munkatársunk elkötelezett, kitartó munkájának köszönhetô. Elôdeink örökségét visszük tovább, ahogy ôk is, mi is az alábbi elvet követjük: a lehetôségeinkhez képest a legjobb terméket gyártsuk és azt igyekezzünk a legnagyobb mennyiségben piacra juttatni, minden évben egyre többet, egyre jobban. A sikerért sokat kell tennie sok embernek, és ha jó az irány, az meghozza az eredményt – véli Gódi Attila.

— A sikerben, ahogy említette, nagy szerepe van a csapatnak. Miben áll a Terrán munkatársi gárdájának erôssége?

— Szerencsénk volt, hogy hozzánk hasonló habitusú és gondolkodású kollégákkal tudtuk elindítani az ipari gyártást közel huszonöt évvel ezelôtt. Innentôl számítjuk a Terrán modern kori idôszakát, ekkor olyan fiatalok, részben pályakezdôk csatlakoztak hozzánk, akik többségének ez volt az elsô munkahelye. A mai napig ez a csapat jelenti a menedzsment magját. E munkatársaink egyrészt nagyon jól ismerik és pontosan értik azt a szakterületet, amelyet vezetnek, és mind a mai napig operatív mun-

kát is végeznek. Ez hatalmas elôny számunkra. A létrejött vállalati kultúra egyfajta közös gondolkodásmódot alakított ki, aki ezt a sajátjának érzi, az sikeres tagja tudott lenni és maradni a csapatnak, úgy is, hogy ma már akár regionális feladatokat lát el, mivel idôközben jelentôsen megnôtt a vállalkozás.

— A Terrán sajátja a folyamatos innováció. Miért kötelezték el magukat ez mellett?

— Ez a fajta attitûd már a kezdetektôl jellemzi a vállalkozást. A Terrán egy kis családi cégként indult, három multinacionális versenytársunkkal kellett versenyre kelnünk, amit sem a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat vagy a tôkét tekintve, sem a szakértelem vonatkozásában nem lettünk volna képesek állni.

A versenyben az innovációval tudtunk sikert elérni. A tetôcserépgyártás egy statikus iparág, amely azért mégis csak hordoz magában mûszaki fejlesztéseket. Gyorsan be tudtuk vezetni az iparágban megjelenô technológiai újdonságokat, és ezek folyamatos alkalmazása tette lehetôvé, hogy képesek legyünk versenyben maradni a globális piaci szereplôkkel szemben. Ma a Terrán az egyik legnagyobb tetôcserépgyártó Magyarországon, tavaly minden második hazánkban felhasznált tetôcserép a mi gyárainkból érkezett.

— Milyen a cég baranyai gazdaságba való beágyazottsága, a megyei vállalkozásokkal való kapcsolata?

— A Terrán itt nôtt föl, Baranyában, egy bólyi vállalkozásból indulva lettünk regionális cég, amely Bóly mellett gyárat mûködtet Szlovákiában és Erdélyben, illetve Bács-Kiskun megyében. A döntési központ továbbra is Pécsett és Bólyban van, mint ahogy a technológiai lépések is innen indulnak. Ha valamilyen technológiai újítást, fejlesztést hajtunk végre, azt elôször itt dolgozzuk ki, itteni beszállítók, gépipari és informatikai cégek segítségével próbáljuk megvalósítani.

Ebben a régióban vásároljuk meg a

szükséges alkatrészeket, alapanyagokat is, és ezeket a megoldásokat visszük tovább a gyárainkba. Számtalan ponton kapcsolódunk a gazdasági élethez a pénzügyi, jogi területen is. A PTE Mûszaki és Informatikai Karával sokrétû, aktív közös munka alakult ki az elmúlt évek során. Szoros az együttmûködésünk Bólyban és Pécsett az önkormányzattal, a kamarával és a helyi szakképzô intézményekkel is — Egy sikeres vállalat mûködése nagyban múlik azon is, aki vezeti. Önnek cégvezetôként mi a személyes motivációja?

— Valójában az apósommal és a sógorommal hárman irányítjuk a céget.

Szívesen végezzük a munkát és erôsen hat ránk a családi elkötelezôdés is. Még valamikor a nagypapa kezdte a vállalkozást, aztán a feleségem édesapja folytatta, és ez a kapocs bennünk, a harmadik generációban is kialakult. Az apósom, dr. Mészáros Vilmos 82 évesen ma is mindennap bejön dolgozni, tapasztalatával nagyban segíti a helyes döntések meghozatalát. Van egy mondása: ha a rendelkezésünkre álló lehetôségeinkkel élünk, azokat jól kihasználjuk, akkor mindent megtettünk, ami tôlünk elvárható. Ez mára kollégáinkkal közös hitvallásunk lett. Ez visz elôre bennünket.

K. T.

19

20

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj

RENERGY CONSULTING KFT. A HIDROGÉN ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁTÓL A SMART GRID RENDSZEREKIG A Renergy Consulting Kft.-nek elvitathatatlan érdemei vannak a fosszilis energiahordozók megújuló energiákkal történô helyettesítése területén. Szolgáltatásai és kutatásfejlesztési projektjei azt mutatják, hogy az iparágban maradandót tud alkotni, mint például a Paksi Atomerômûnél a Duna melegedésének vizsgálatában és megoldások felvázolásában. Dr. HÁBER ISTVÁN ügyvezetô a hidrogén energetikai hasznosítása érdekében aktívan részt vesz a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség munkájában. Sikerrel dolgozott agrárenergetikai projekteken, mint vertikális farmok, növekedési lámpák energetikai vizsgálatán, továbbá épületek áramlástani és energetikai optimalizációján, vagy éppen smart grid rendszerek kialakításán is. A Renergy Consulting Kft. munkáját a kamara Baranya Megyei Környezetvédelmi Díjjal ismerte el.

— Kutatóként is dolgozom a Pécsi Tudományegyetemen, így naprakésznek kell lenni a világban történô fejlesztésekben, amelyek sokszor vetnek fel le-

hetôségeket nemcsak az energetika, a megújuló energiaforrások, hanem a mérnöki módszerek fejlesztésében is.

Számos megbízásunk alapult olyan ötleteken, amelyek egy-egy tudományos cikk bírálata vagy egyéb szakmai munka során merültek fel – válaszolja dr. Háber István ügyvezetô arra a kérdésre, hogy mi adja az indíttatást egy-egy környezetvédelmi projektben való részvételre vagy saját projekt indítására. A Renergy rendszeresen kooperál más szervezetekkel, cégekkel egy-egy munka elvégzésére, mint ahogy közös pályázatokon is részt vesznek.

Dr. HÁBER ISTVÁN

— A közelmúltban zárult le egy pályázatunk, amely az energetikai szektor vonatkozásában a social media forrásait értékelte big data és mesterséges intelligencia elemzésekkel. Hatalmas mennyiségû adatot dolgoztunk fel, ezek kiértékelésével például klímavédelemmel foglalkozó cégeket tudunk támogatni a marketingtevékenységükben, a közösségi médiában való aktivitásuk formálásában. Ezen túl német, szlovén, szlovák, horvát partnerekkel most pályáztunk egy agrárenergetikát érintô Inerreg együttmûködésre, ami szintén új kihívás lesz számunkra. A Renergy tulajdonképpen egy kis kutatóközpont is, mert az esetek többségében nem szokványos projektekben veszünk részt, inkább olyanokban, ami megmozgat bennünket, hiszen ezeket a feladatokat nem rutinból oldjuk meg, ezekhez tudás és know-how kell.

A Renergy az elmúlt években létrehozott egy szélgenerátor mechanizmushoz kötôdô szabadalmat, amihez már termék is kapcsolódik. Jelenleg is több ötleten dolgoznak az energetikai és más szektorban, amelyekbôl szintén születhet piacképes termék.

K. T.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj

Király-Nappali Kft. KÖRNYEZETTUDATOS VENDÉGLÁTÁS A Király-Nappali Kft. tevékenységével hidat képez a helyi termékek elôállítói, kereskedôi és a helyi alapanyagokat felhasználó vendéglátó egységek között, így nagyban segíti a beszállítók tervezhetô és környezettudatos mûködését. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos edukáción túl a kamara által menedzselt Baranyai Gasztronómiai Klaszter alapító tagja maga is példaértékûen mûködik. Munkáját a PBKIK Baranya Megyei Környezetvédelmi Díjjal ismerte el.

— Vállalkozásunk alapértéke a fenntarthatóság, mindent ennek rendelünk alá. Felelôsek vagyunk a Földért, azt valljuk, hogy ha valami sokaknak, akár a következô generációknak nem jó, akkor az nekünk sem lehet jó. Egy gasztrovállalkozásnál számos környezetterhelô tevékenység jöhet számításba, az alapanyagok beszerzésétôl és használatától a csomagoláson keresztül a szelektív hulladék gyûjtéséig. Nem mindegy, hogy ezek mekkora ökológiai lábnyomot képeznek, egy felelôs cégvezetônek ma már erre is figyelnie kell. Mind-

ezt persze úgy, hogy a szolgáltatás minôségét ne csökkentse – fogalmaz FELCSER DÁVID ügyvezetô.

A Király-Nappali elsôsorban helyi termelôktôl szerzi be az alapanyagot, amit lehet, csomagolásmentesen. A távolról érkezô alapanyagok, mint például a kávé esetében az organikus gazdálkodásból származó terméket és a lehetô közelebbi lelôhelyet tartják szem elôtt, többek között figyelnek a minél kevesebb hús használatára, a hulladékmennyiség csökkentésére, a szelektív gyûjtésre. Mindezekrôl rendszeresen tá-

❯

ELISMERÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj

LAFARGE Cement Magyarország Kft. 4,5 MILLIÁRD FORINT ÖSSZÉRTÉKÛ BERUHÁZÁSOK A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT A LAFARGE Cement Magyarország Kft. a Holcim nemzetközi vállalatcsoport része. Baranya megyei beruházásai példaértékûek, nagymértékben támaszkodnak a helyi vállalkozásokra. A technológiai továbbfejlesztések a körkörös gazdasági és környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembevétele irányába mutatnak. A cég a vállalati kompetenciákon túl is mindenben segíti a körkörös együttmûködések létrejöttét. Elkötelezettségük hozzájárul más vállalkozások inspirálásához is.

A PBKIK Baranya Megyei Környezetvédelmi Díjjal ismerte el a LAFARGE Cement Magyarország Kft. munkáját.

— A LAFARGE Cement Magyarország Kft.-nél a kezdetek óta kiemelt figyelmet fordítunk a környezet megóvására és védelmére. Célunk, hogy a fenntartható és innovatív építési megoldások vezetôi legyünk. Ennek érdekében hívtuk életre a Geocycle márkanevet, amely a cég hulladékhasznosítási üzletágát foglalja magában. A fosszilis tüzelôanyagok kiváltása érdekében az elsô beruházásunk még 2014-ben valósult

meg, ekkortól kezdtünk el együttégetésre szánt hulladékokat hasznosítani a cementgyártás során. Ezt követôen 2019-ben, majd legutóbb tavaly valósítottunk meg további környezetvédelmi beruházásokat, amelyek célja az alternatív tüzelôanyagok minél nagyobb arányú és hatékonyabb felhasználása. Az összesen több mint 4,5 milliárd forint értékû környezetvédelmi beruházásaink eredményeként mostanra mintegy

HOFFMANN TAMÁS

FELCSER DÁVID ÉS SZÉP TAMÁS

80%-ban tudtuk kiváltani a fosszilis fûtôanyagokat együttégetésre szánt anyagokkal. Ezzel egyúttal több mint 25%kal csökkentettük a gyártási folyamat fajlagos, azaz 1 tonna cementre jutó nettó CO2-kibocsátását a kezdeti évekhez képest. Célunk, hogy 2050-re elérjük a nettó szénsemleges mûködést – foglalja össze a vállalat környezetvédelmi fejlesztéseit HOFFMANN TAMÁS cégvezetô.

— Külön büszkeséggel tölt el minket, hogy a körkörös gazdasághoz kapcsolódó tevékenységünket, eddig elért eredményeinket az idei évben két díjjal is elismerték. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ítélte nekünk a Baranya Megyei Környezetvédelmi díjat, a Professional Publishing Hungary Kiadó szervezésében meghirdetett Greengage pályázaton pedig Zöld elkötelezettség díjat nyertünk, a „Karbonlábnyom csökkentése” kategória gyôztesei lettünk.

Hiszünk abban, hogy építôipari innovációinkkal, munkavállalóink és a helyi közösségek aktív részvételével a Királyegyházi Cementgyár Európa zöld szívévé válik. Zöld megoldásainkkal fenntartható módon építjük tovább a bolygó és az emberiség jövôjét.

K. T.

jékoztatják vendégeiket is, részben edukációs céllal, másrészt a társadalmi érzékenyítés és a természettel való harmóniában élés népszerûsítése érdekében.

Ezek miatt sem gazdasági növekedéssel képzelik el a Király-Nappali fejlôdését, tehát nem szeretnének újabb vendéglátóhelyeket nyitni, sokkal inkább az élhetô családi vállalkozást kívánják magasabb szintre emelni, úgy, hogy örömüket leljék benne. Elôrelépés lehet számukra a néhány éve megfogalmazott cél, az ún. zero waste mûködés, ami azt jelenti, hogy semmilyen szemetet nem termel a vendéglátóhely. Erre ma még világszinten is alig van példa. Ahogy Dávid mondja, ez egy folyamatos, állandó odafigyelést igénylô igen rögös út, amin nem is biztos, hogy végig tudnak menni, de törekednek rá.

K. T.

21

22

Dél-Dunántúli Gazdaság

ELISMERÉS

A Baranya Megyei Innovációs Díj

iBioScience Kft. CSÚCSTECHNOLÓGIÁS GENOMIKAI SZOLGÁLTATÁSOK A pécsi székhelyû iBioScience Kft.-t 2019ben Fehér Károly alapította a helyi biotechnológiai ipar fellendítése céljából. A cég közös laboratóriumot hozott létre a Szentágothai János Kutatóközpontban.

Küldetésük, hogy az akadémiai kutatócsoportokat és a helyi orvos-biológiai területeken dolgozó cégeket genomikai szolgáltatásokkal segítsék. Csúcstechnológiás eszközparkjukkal és világszinten is egyedülálló diagnosztikai megoldásaikkal képesek választ adni örökletes és tumoros megbetegedéseket okozó genetikai eltérések azonosítására. Mindezek mellett a Covid-járvány kitörésekor a PCR-vizsgálatok automatizálásával jelentôs érdemük volt a dél-magyarországi Covid-diagnosztika felgyorsításában. Az iBioScience Kft. a kamara Baranya Megyei Innovációs Díjában részesült.

— Cégünknek nagyon fontos az innováció, amely a kezdetektôl fogva meghatározza kutatási és fejlesztési tevékenységünket. Számunkra az innováció sosem arról szólt, hogy az adott legújabb technológiát beszerezzük és azzal szolgáltatásokat nyújtsunk. Egy új termék vagy szolgáltatás kifejlesztése során legalább annyira fontos, hogy az ehhez szük-

válaszokat adnak mind a séges megfelelô emberi erôforrás rendelkezésre álljon, ritka, veleszületett örökleazaz hogy kollégáink eletes, mind az életünk során szerzett daganatos megbegendô tudással és motivácitegedések okozta genetikai óval bírjanak a célul kitûzött eltérések azonosítására. feladatok elvégzéséhez.

Cégvezetésünknek ezért az Több sikeres innovációs egyik legfontosabb feladata projektet tudhat magáénak a vállalkozás, az egyik a Coolyan környezet megteremvid-járványra válaszul kifejtése, amely egyrészt folyamatosan biztosítja munkalesztett nyílt automatizálási társaink szakmai továbbeljáráson alapuló PCR-vizsgálati eljárási módszer. A képzését, másrészt motiváló vírus izolálására és detektámunkafeltételeket kínál. Ez FEHÉR KÁROLY lására kifejlesztett automaa hármas egységesen biztosítja a folyamatos fejlôdést tizált rendszerüket nem csak Pécsen, hanem az ország több régiójáés fejlesztést, ami az innováció elôfeltétele – nak vezetô kórházai is telepítették és azóta is foglalja össze FEHÉR KÁROLY ügyvezetô, nagy megelégedéssel használják. Megoldásahogy miért fontos az innováció a cég életében. ik hozzájárultak a Covid-diagnosztika felgyorsításához, amely fontos szerepet játszott, Az iBioScience célja, hogy diagnosztikai hogy a környezô országokhoz képest hazánk szolgáltatásaikat napi szinten alkalmazzák a sokkal jobban át tudta vészelni a pandémiát. hazai akadémiai és ipari partnerek, hozzájárulva így több ezer ember egészségének Jelenleg elsôsorban olyan biotechnológiai eljárások kifejlesztésén dolgoznak, amelyek tumegôrzéséhez. Mindezek miatt folyamatomoros megbetegedések genetikai okait késan fejlesztenek, hogy átfogó genetikai vizspes feltárni és így a legmegfelelôbb terápiágálati módszereket dolgozzanak ki és ülteshoz juttatni a betegeket.

K. T. senek a napi diagnosztikai rutinba, amelyek

Baranya Megyei Innovációs Díj

Tomelilla Kft. INTELLIGENS FÚVÓKARENDSZER A MEZÔGAZDASÁG SZÁMÁRA A Tomelilla Kft. egyéni vállalkozásból indult és vált innovatív, fejlesztô céggé. A cég mûködését a folyamatos fejlôdés jellemzi, minden téren. A kezdetben önállóan megvalósított fejlesztések után már a Z Elektronika Kft.-vel való együttmûködés keretében jött létre az IntelliNozzle fúvókarendszer, a mezôgazdaság 4.0 jegyében, digitális megoldást nyújtva a fenntartható növénytermesztés területén. A megoldás elterjedése nagyban segítheti a Green Deal célkitûzés elérését, miszerint csökkenteni kell az uniós élelmiszerrendszer környezeti és éghajlati lábnyomát. A Tomelilla Kft. munkáját a PBKIK Baranya Megyei Innovációs Díjjal honorálta.

— Az innovációt a gyakorlati ismeret szüli, magának a folyamatnak vagy technológiának az ismerete, annak finomítása, adott dolog könnyebbé tétele. A vállalkozások jelentôs része foglalkozik innovációval, de nem mindenki hozza nyilvánosságra. Ha az em-

bernek van egy jó ötlete, akkor érdemes azzal foglalkozni, mert sokszor kiderül, hogy nem csak az adott vállalkozás számára hasznos, hanem a társadalom vagy egy szélesebb közösség számára is – válaszolja arra a kérdésre Dr. BORSICZKY ISTVÁN ügyvezetô, hogy miért fontos a Tomelilla számára az innováció.

Az IntelliNozzle fúvókarendszer elsô prototípusa már elkészült, ezen a tavaszon zajlik a szántóföldi kísérlet, amely után még legalább egy-két-három évnek el kell telnie a végsô termék legyártásáig. A mezôgazdaság

ugyanis speciális terület, a vegetációs idô rövidsége miatt lassabb a tesztelési fázis, mint az iparban, ahol az idôjárási körülmények nem befolyásolják a munkát.

— Az eszközt bemutattuk tavaly a XIII. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencián, ahol a szakma teljes vertikuma jelen volt a kutatóktól a gazdálkodókig, és mindenkitôl pozitív visszajelzést kaptunk. Idén januárban a budapesti AGROmashEXPO-n is szerepeltünk az IntelliNozzle-val, innen is és számos vevôtalálkozóról is nagyon jó vélemények jutottak el hozzánk. Ezek alapján pozitívan nézünk a jövô elé.

Mint Borsiczky István mondja, egy innovációs díjnak komoly értéke van az üzleti életben. Rengeteget számít a marketing szempontjából is, hiszen általa sokan megismerik a vállalkozást.

— Az innovációs díjat nem lehet megvásárolni, csak elnyerni lehet. Néhány fôs vállalkozásként büszkék vagyunk erre az eredményre, amely felé a partnereink is elismeréssel fordulnak.

K. T.

Dr. BORSICZKY ISTVÁN

Dél-Dunántúli Gazdaság

A GeoMATES 2022 konferencia, ami egyben a 22. Magyar Geomatematikai Ankét, friss tartalommal töltötte meg a nagy hagyományú rendezvény legújabb állomását. Az eseményt a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) Geomatematikai és Informatikai Szakosztálya, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földtani és Geokémai Intézetének társzervezésében rendezték meg, az MTA X. Osztály Geomatematikai Albizottsága, az Alkalmazott Földtudományi Klaszter, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, az MFT Dél-Dunántúli Területi Szervezete és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részvételével immár hagyományosnak mondható helyszínén, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottságának székházában.

A szervezôk a korábbi évekhez hasonló fókusztémák (rezervoár geológia, környezeti monitoringadatok feldolgozása, mérnökgeológiai geomatematikai alkalmazások stb.) mellett a konferencia hagyományos hallgatósága számára új tudományterületek képviselôi felé is nyitottak. Ilyenek témák voltak a klímaváltozás és extrémitások vizsgálata, vagy pl. az ûrkutatás és a távérzékelés kérdésköre.

A konferenciát megelôzôen két hibrid és egy jelenléti kurzus is helyet kapott.

Egyet prof. Manfred Mudelsee (AWI, Climate Risk Analysis Ltd.) számos Scienceés egy Nature-cikk elsô szerzôje tartott az idôsorok trendanalízisérôl, prof. Szabó Norbert Péter (Miskolci Egyetem) többváltozós adatelemzô módszerek környezeti adatokon való alkalmazásáról, míg dr. Geiger János (Geochem Kft.) a földtudományi adatokat terhelô bizonytalanság kérdésérôl értekezett a résztvevôkkel. A konferencia elsô napja Dr. Fedor Ferenc (MFT Geomatematikai és Informatikai Szakosztály elnök) megnyitójával, valamint prof. Stephen Mojzsis (CSFK és University of Colorado) és prof. Qinghua Ding (University of California Santa Barbara) plenáris elôadásaival indult és poszterelôadások bemutatásával zárult. Ezt követôen egy nap alatt 8 szekció és került párhuzamosan megrendezésre, melyek elsô elôadásaként egy-egy „keynote speaker” osztotta meg gondolatait és eredményeit a témában Magyarország vezetô felsôoktatási intézményeibôl (pl. ELTE, PTE, ME) és ipari szereplôitôl (pl. MOL Nyrt.),

ezzel inspirálva a hallgatóságot a tudományos diskurzusra. A konferenciát dr. Hatvani István Gábor (MFT Geomatematikai és Informatikai Szakosztály titkár) zárta.

A 95 résztvevô (90 személyes és 5 online) több mint 15 országból (pl. Brazília, Románia, Ecuador, Horvátország, USA, Törökország stb.), több mint 25 különbözô intézménybôl érkezett. Összesen 50 elôadás hangzott el közel 15 órányi tudományos tartalommal és 14 posztert mutattunk be elektronikus formában e-poszter kivetítôkön, hogy ezzel is csökkentsük a rendezvény ökológiai lábnyomát. A konferencián elhangzott elôadásokból egy 91 oldalas ISBN-számmal ellátott absztraktkötet jelent meg a szakosztály vezetôségének szerkesztésében és a Pécsi Akadémiai Bizottság kiadásában.

Röviden összefoglalva a tapasztalatokat, örvendetes, hogy rendkívül sok fiatal

kutató, PhD- és MSc-hallgató vett részt a konferencián, hogy több országból sikerült résztvevôket megszólítani és magyar, illetve külföldi neves professzorokat felkérni plenáris és keynote elôadások megtartására, és hogy valós viták alakultak ki egyegy elôadást követôen. Ezek együtt járultak hozzá, hogy a 2019-es eseményhez képest a színvonal növekedése minden visszajáró résztvevô szerint jelentôsen növekedett. Szükséges megjegyezni, hogy a konferencián elhangzott elôadásokból két peer-reviewed különszám jelenik majd meg az International Journal on Geomathematics (Springer) és a Central European Geology c. Akadémiai Kiadó által gondozott tudományos folyóiratban, melyre elôre láthatólag legalább 20 dolgozat fog beérkezni.

A közösségi élményekre is kitérve meg kell említeni a nagy sikerû „ice-breaker” eseményt, amit az 1. nap estéjén rendeztünk meg, majd másnap a pécsi Kodály Központban a Pannon Filharmonikusok koncertjét követôen egy gálavacsorára került sor, melyen díszvendégként a zenekar vezetô karmestere, Bogányi Tibor is jelen volt. E rendezvények és a konferencia egésze elôsegítette a résztvevôk közötti együttmûködések építését és a magyar szakma nemzetközi láthatóságát.

A szervezôk ezúton is köszönik a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Mecenatúra pályázatának és az Alkalmazott Földtudományi Klaszternek az anyagi támogatást, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetôségének és titkárságának állhatatos munkáját, és mindenkinek a hozzájárulását, aki részt vett a szervezésben; nélkülük nem jöhetett volna létre ez a sikeres rendezvény.

Pécs, Fedor Ferenc elnök Budapest, Hatvani István Gábor titkár 2022. 05. 22.

23

24

#EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

ICT Spring 2022 – Nemzetközi üzletember-találkozó és szakkiállítás 2022. június 30. – július 1.

2022-ben már hetedik alkalommal rendezik meg az Enterprise Europe Network közremûködésével az ICT Spring konferencia mellett szervezett üzletember találkozót, mely idén ismét fizikai rendezvény lesz.

Az ICT Spring egy globális technológiai konferencia, ahol a legújabb technológiai trendekkel és innovációkkal ismerked-

hetnek meg a világ minden tájáról érkezô szakemberek. Díjköteles rendezvény.

Helyszín: LuxExpo, Luxemburg.

További információ: https://pbkik.hu/esemeny/ict-spring 2022-uzletember-talalkozo-es-szakkiallitas/

Skandináv innovációs kiállítás 2022 2022. szeptember 26. – szeptember 27.

Az Enterprise Europe Network társszervezésében rendezik meg a Nordic Innovation Fair 2022 nemzetközi üzletember találkozót.

Az északi tudósok, a nemzetközi befektetôk és vállalkozások közötti kapcsolatteremtésre 2022. szeptember 27-én

Koppenhágában kerül sor. A svéd, norvég, mûködésre, finanszírozásra és/vagy befekfinn és dán kutatók, illetve vállalkozások tetésre. azzal a céllal mutatják be a találmányaikat, A regisztrációra április 15-tôl van lehehogy üzleti lehetôségeket találjanak licentôség, a részvétel díjmentes. celésre, közös fejlesztésre, kutatási együttHelyszín: Koppenhága, Dánia További információ: https://pbkik.hu/esemeny/skandinav-innovacios-kiallitas-2022/

#EENCanHelp

WindEnergyMatch

Dél-Dunántúli Gazdaság

2022

– üzletember-találkozó 2022. szeptember 28. – szeptember 29.

A WindEnergyMatch 2022 nemzetközi üzletember-találkozó a szélenergia-ipar teljes értéklánca mentén mûködô vállalatoknak és kutatóintézeteknek kínál le-

hetôséget értékes nemzetközi kapcsolaHelyszín: Hamburg, Németország tok kialakítására. A részvétel díjmentes.

További információ: https://pbkik.hu/esemeny/windenergy match-2022-uzletember-talalkozo/

Marketplace Austria – élelmiszeripari B2B-találkozó 2022. október 12.

A Marketplace Austria Food & Beverages 2022 exkluzív lehetôség az élelmiszer- és italvásárlók számára, hogy bécsi beszállítókkal és termelôkkel találkozzanak új üzleti kapcsolatok építése céljából.

Az esemény kiváló alkalmat biztosít arra, hogy az élelmiszeripari cégek beszer-

zésért felelôs szakemberei ellátogassanak Ausztriába, B2B-beszélgetéseket folytassanak, illetve ápolják üzleti kapcsolataikat nyugati szomszédunk élelmiszeripari gyártóival, nagykereskedôivel.

A rendezvényen történô részvétel külföldi cégeknek díjmentes, de elôzetes regisztrációhoz kötött.

Helyszín: Linz, Ausztria

További információ: https://pbkik.hu/esemeny/elelmiszer-es-italok-piaca-ausztria-b2b-talalkozo/

25

26

Dél-Dunántúli Gazdaság

INNOPULZUS

DIGITALIZÁCIÓ, INNOVÁCIÓ, DIGITÁLIS INNOVÁCIÓ Ipar 4.0, üzlet 4.0, mezôgazdaság 4.0, karrier 4.0. A digitális transzformáció már a mindennapjaink része, ha nem is vesszük észre. Az új technológiák bevezetése azonban ugyanúgy sok kérdést vet fel, mint a használt technológiák, azok szervezeti és stratégiai következményei.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara minden olyan lehetôséget megragad, amely által információval, módszertannal vagy pályázati forrásokkal segítheti a megye vállalkozásait.

Ebben a cikkben a digitális érettséget felmérô modelleket tekintjük át, a teljesség igénye nélkül.

Vannak modellek, amelyek jellemzôen termelôüzemek felkészültségét vizsgálják, vannak, amelyek a digitális innovációs képességet mérik fel, iparágtól függetlenül.

Az elmúlt években a digitalizáció és az ipar 4.0 körüli felhajtás sok kis- és középvállalkozást elbizonytalanított: Most már teljesen digitalizálnom kell a vállalkozásomat? Mivel kezdjem? Melyek a számomra megfelelô technológiák?

Megvannak egyáltalán a szükséges elôfeltételeim és erôforrásaim? Az ipar 4.0 fogalom 2011-es megszületését követôen rengeteg érettségi modell látott napvilágot, számos egyetem és tanácsadó cég állított fel saját modellt. Sok önértékelési kérdôív érhetô el online, akár díjmentesen is.

Mielôtt azonban bárki fejest ugrana egy online kérdôív kitöltésébe, érdemes átgondolni, mit várunk el eredménykényt, és vajon milyen alapvetô követelményeknek, jellemzôknek kéne eleget tennie ezeknek a felméréseknek.

A Digital Coach projekt keretében ezeket a szempontokat már összegyûjtöttük: ● Alaposan mérlegelni kell a szükséges technológiai, szervezeti és személyi megközelítéseket is. ● Az érettségi modellekben használt jellemzôk a valós életben nem minden esetben szigorúan hierarchikusak (pl. egy termelôvállalkozásnál használatban van manuális esztergálógép és a legújabb CNC-berendezés is). ● Nem csak érdemes, de adott esetben szükséges is figyelembe venni a technológiát, szervezetet és személyi dimenziókat érintô összefüggéseket és a kialakuló függôségeket.

●

● ●

Tekintettel kell lenni a meglévô technológiákra, és azok összekapcsolhatóságára is.

A használt modell legyen függetlenül alkalmazható.

Figyelembe kell venni a vállalkozások egyediségét.

És akkor most nézzünk meg néhány modellt, szigorúan a teljesség igénye nélkül.

ADAPTION Az ADAPTION érettségi modell, amelyet a Digital Coach projekt keretében most a baranyai vállalkozások díjmentesen igénybe vehetnek, a meglévô érettségi modellek pozitív megállapításait igyekszik átvenni és elkerülni a kritikus szempontokat. És hogy az ADAPTION érettségi modell milyen célokra alkalmas?

Az ADAPTION érettségi modell a társadalmi-technikai megközelítésen alapul, amely a három dimenzió – technológia, szervezet és munkatársak (T-O-P) – kölcsönös függôségét hangsúlyozza. A társadalmi-technikai megközelítés biztosítja, hogy a változás folyamatát teljes egészében figyelembe vegyék.

Az ADAPTION érettségi modell nem viszonyítási alapnak készült.

Ennek megfelelôen olyan megoldások megtalálását támogatja, amelyek a különbözô tényezôk kölcsönhatásából az adott vállalkozás számára az optimumot jelentik.

Az ADAPTION érettségi modell különbözô kiindulási helyzetekre alkalmazható. Segít a konkrét problémák megoldásának keresésében, támogatja a vállalkozás stratégiai tervezést.

1.

2.

3.

Az ADAPTION érettségi modell különbözô vizsgálati tárgyakra alkalmazható. Ezért a különbözô operatív termelési területekhez és a teljes termeléshez egyaránt használható. A vállalkozásközi értéklánc áttekintése is integrált. Az ADAPTION érettségi modell azonban alkalmas a nem termeléssel kapcsolatos funkcionális területekhez is.

Az ADAPTION érettségi modell változtatható/adaptálható, és nem törekszik a teljességre. Inkább az a fontos, hogy – a vizsgálati területtôl függôen – a felesleges kritériumok elhagyhatók, vagy a kritériumok önállóan hozzáadhatók legyenek. Az ADAPTION érettségi modell folyamatos változással fejlôdik.

Az ADAPTION érettségi modell nem határoz meg rögzített átállási utakat, hanem támogatja a vállalkozásokat az egyedi intézkedések levezetésében, valamint a kiberfizikai termelési rendszer felé vezetô úton a saját fejlôdési útjuk meghatározásában és kialakításában.

Az ADAPTION érettségi modell különbözô célállapotokat kínál a jellemzôivel. Ezen túlmenôen holisztikus szemléletet nyit azáltal, hogy megmutatja a modellben szereplô más kritériumoktól való függôségeket, valamint az egyes kitûzött célok minimumkövetelményeit és azok jellemzôit.

4.

5.

6.

DIQ – Digital Innovation Quotient A DIQ – Digital Innovation Quotient – olyan értékelési eszköz, amely az elôzetesen egyeztetett igények és célok alapján öt területet vizsgál (digitális innovációs stratégia, digitális üzleti modell, digitális folyamatok, digitális ökoszisztéma és kultúra, a digitális innováció elôsegítôi), összesen 35 kérdés segítségével. A közösen kitöltött online felmérés eredménye egy benchmark riport, nemzetközi adatbázis alapján. Az Enterprise Europe Network hálózat tagjaként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál is elérhetô ez a felmérés a vállalkozások számára. A riport mellett a kamara tanácsadója a vállalkozással tör-

ténô egyeztetés után egy fejlesztési tervet is készít, és a megvalósítás során is támogatja a vállalkozást.

Modern Vállalkozások Programja A program országos IKT-tanácsadói hálózatot mûködtet. A tanácsadók díjmentes szolgáltatás keretében áttekintik a vállalkozása jelenlegi helyzetét, digitális érettségét. Az eredmények alapján pedig egy cégére szabott fejlesztési koncepció készül, mely egy olyan javaslatcsomag, ami kiindulási alap lehet a digitális vonatkozású fejlesztések megvalósításához.

Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt – Ipar 4.0 önértékelési kérdôív Az Ipar 4.0 Mintagyárak projekt keretében, a résztvevô kkv-k „beugró” felada-

INNOPULZUS / MELÓ-DIÁK

Dél-Dunántúli Gazdaság

ta az önértékelési kérdôív kitöltése. A felmérés harminc technológiára és vállalatirányításra vonatkozó kérdést tartalmaz nyolc kategóriába sorolva. A kérdôív kitöltése nagyjából harminc percet vesz igénybe. A kitöltést adott esetben érdemes a területért felelôs munkatársak bevonásával kitölteni. Mivel ez egy szolgáltatáscsomag igénybevételének elôfeltétele, így a válaszok értelemszerûen nem anonimok, de azok kezelése a vonatkozó adatkezelési szabályoknak megfelelôen történik.

tartva az egyes EDIH kedvezményezettek digitális érettségi elôrehaladását egy új digitális érettségi értékelô eszközzel fogják mérni. Ez az eszköz kötelezô lesz az adatok megfelelô összehasonlíthatóságának és regionális/nemzeti/EU-szintû összesítésének biztosítása érdekében. A kérdôív két modulból áll: alapvetô információk a vállalkozásról, digitális érettség (digitális üzleti stratégia, digitális felkészültség, emberközpontú digitalizáció, adatkezelés, automatizálás és mesterséges intelligencia, zöld digitalizáció).

A kérdôívet az EDIH-ek tanácsadóival töltik ki a vállalkozások, és az eredmény szolgál majd a további szolgáltatások alapjául.

Digital Maturity Assessment tool A Digital Europe Programme bevezetésével az európai digitális innovációs központok (EDIH) új generációja kap finanszírozást, hogy felgyorsítsa a kkv-k, a közepes kapitalizációjú vállalatok és a közszféra szervezeteinek digitális átalakulását az egész EU-ban. Ezt szem elôtt

Amennyiben az ön vállalkozása digitális átállás elôtt/közben áll és érdekli egy módszertan, ami megmutatja, hol és miben kell változtatni a fejlôdéshez, jelentkezzen a nagy.eszter@pbkik.hu e-mail-címen!

Atipikus megoldásokkal a munkaerôhiány ellen A munkaerôpiac perifériájára szorult rétegek, valamint a csökkent óraszámban dolgozni tudók is értéket képviselnek egy-egy cégnél – hangzott el a kecskeméti HR Festen, ahol a Kisgyermekes Déli Szomszédok egy pécsi partnere is megosztotta tapasztalatait.

A HR Fest történetének egyik legsikeresebb rendezvényén vagyunk túl. Április 28-án több mint 400 résztvevô jelent meg a Viapan fô támogatásával megrendezett konferencián, ahol kiderült: egyre nô az igény a valódi employer branding megoldások iránt, amelyek közé sorolhatók az atipikus foglalkoztatási formák is.

A munkaerôpiac perifériájára szorult csoportok, mint a megváltozott munkaképességûek, a nyugdíjasok vagy akár a kisgyermekesek alkalmazása értékteremtô és hatékonyságnövelô döntés, amely pozitívan befolyásolja a munkavállalói lojalitást, egyúttal pedig a költségei is kedvezôk.

A nyugdíjasok és a kisgyermekesek motiváltak a néhány órában történô munkavégzésre, és értéket teremtenek a cégeknél. A HR Fest munkaerô-megtartásról szóló kerekasztalbeszélgetésében Kórósi Péter, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. HR-managere beszélt errôl. A pécsi vállalat a kisgyermekkel otthon levôk szövetkezete megalakulásának szinte a kezdetei-

tôl foglalkoztat kismamákat, gyesen, gyeden levôket. A kisgyermekesek, de a megváltozott munkaképességûek, nyugdíjasok is érdekeltek abban, hogy naprakészen tartsák tudásukat, és jelentôs szakmai értéket tudnak vinni egyegy cég mûködésébe.

Sok vállalat azért nem mer belevágni az atipikus foglalkoztatásba, mert speciális tudás és némi rugalmas szervezés szükséges hozzá.

A Kisgyermekes Déli Szomszédok szövetkezetet is magában foglaló Viapan Group pécsi kirendeltségvezetôje, Keserû Dénes hangsúlyozza: HR-szakértôi segítséggel az akadályok könnyen elhárulnak. A Viapan szakemberei rendelkeznek a nyugdíjasok és a kisgyermekesek szövetkezeti formában történô alkalmazásához, valamint a megváltozott munkaképes-

ségûek munkahelyi integrálásához szükséges speciális ismeretekkel, tapasztalatokkal.

A szövetkezeten keresztül foglalkoztatottak után nem kell TB-járulékot fizetni, és szocho-kötelezettség sincs, munkatársaink pedig a toborzás, és az adminisztráció terheit is leveszik az önök válláról. A megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának az elônye pedig az, hogy a vállalat megtakarítja a rehabilitációs hozzájárulás tetemes összegét.

A nyugdíjasok és a kisgyermekesek esetében lehetôség van a saját állomány szövetkezeten keresztüli átfuttatására, tehát ha munkatársuk nyugdíjba megy vagy kisgyermekkel otthon levô státuszba kerül, akkor a Déli Szomszédokon keresztül kedvezményesen foglalkoztatható.

27

28

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÉCSI SÖRFÔZDE A PÉCSI SÖR IDÉN MÁR A TÁVOL-KELETRE IS ELJUT A sörfogyasztás fô szezonja a nyár, amikor a forróságban felüdít egy jéghideg habos ital. Az „egyensörök” ideje már régen lejárt, a sörfogyasztási kultúra a minôségi sörök irányába tolódott el. Hogyan készül az idei nyárra a Pécsi Sörfôzde, amelynek termékei már külföldön is kaphatók? – errôl is kérdeztük MOLNÁR KÁROLY kereskedelmi vezetôt.

— A nyár számunkra igazi ünnep, hiszen ekkor jelentkezik a legnagyobb érdeklôdés a termékeink iránt. Magyarország legrégebbi sörfôzdéjeként a tisztán malátából, komlóból és vízbôl készült termékeink széles skáláját kínáljuk a fogyasztóknak. Igazi nyári szomjoltóink az ízesített, alkoholmentes söreink, a Radlerek, citromos Radlerünk tavaly a Nagy citromos Radler-teszten elsô helyen végzett. Büszkén ajánljuk a speciális igényekkel rendelkezô vásárlóknak a kiváló minôségû és ízvilágú gluténmentes és bio söreinket.

— Miként változik a fogyasztói ízlés, a fogyasztói szokások?

— A fogyasztók Magyarországon nagyon széles skálából választhatnak sört, sör tartalmú terméket. Az utóbbi idôben megnôtt a minôségi sörök iránti kereslet, ez egyaránt köszönhetô a kisüzemi és nagyüzemi fôzdéknek. Hazánkban azokat a sörtípusokat, amelyek kisüzemi szinten népszerûnek bizonyulnak, szívesen veszik be a nagyüzemek is a portfóliójukba, elérhetôvé téve ezeket a sörtípusokat egy szélesebb réteg számára, ami ugyanakkor reklámot is jelent ezeknek az újhullámos sörfajtáknak. A Pécsi Sörfôzde igyekszik különlegességeket alkotni a KRAFT sörök területén, azonban emellett célunk trendeket is teremteni, pl. az elsôsorban gluténérzékenyek számára készített gluténmentes söreinkkel, vagy a fenntarthatóságot, az ökológiai lábnyom csökkentését célzó bio/organikus termékeinkkel.

— Milyen kihívásokkal szembesül a „sörágazat”, és erre milyen megoldásai vannak a Pécsi Sörfôzdének?

MOLNÁR KÁROLY

— Az ágazatot nagymértékben sújtotta a pandémia, ami a fogyasztás visszaesését, ugyanakkor a termékstruktúra átgondolását tette szükségessé. Érdekeltté tett bennünket a minôségi sörök gyártásával kapcsolatban az „újhullámos” irányzat meglovaglására, amelynek keretében izgalmas, új ízvilágú, divatos termékekkel jelenhetünk meg a piacon. A napjainkban bekövetkezett és még beláthatatlan mértékû alapanyagés energia-árrobbanás újabb kihívások elé állítja a sörfôzdét. A sörök elôállításánál az alapanyag tekintetében nem kívánunk változtatni, nem ezen szeretnénk „spórolni”, a költségek csökkentését az energiafelhasználás racionalizálásával látjuk megoldhatónak.

— A termékek eladhatóságát a csomagolás minôsége és egyre inkább a környezetvédelmi szempontok is befolyásolják. Erre miként reagál a vállalat?

— A csomagolás, ami napjainkban a palackozott, dobozos és hordós kiszerelést jelenti, egyaránt meghatározó a sör

fogyasztásával kapcsolatban. A palackozott sörök a legelegánsabbak, ezeket a termékeket szépen díszítik a címkék, és egy ünnepség vagy színvonalas vacsora kellékeként is megállják a helyüket. A dobozos termékek viszont praktikusak, a könnyû csomagolás népszerûvé teszi ezeket a söröket a hétköznapi fogyasztásnál. A hordós kiszerelésû sörök közösségi terekben fogyaszthatók, így valamennyi csomagolási fajta helyet kap a piacon.

Környezetvédelmi szempontból nehéz állást foglalni. A hordós kiszerelésnél a csomagolóanyag könnyen visszaszállítható a gyárba, újrafelhasználásuk a legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja.

A palackozott és dobozos termékeknél egyaránt a visszagyûjtés a megoldás, aminek érdekében Pécsett több helyen is felállítottunk dobozvisszaváltó automatát.

— A sörmennyiség jelentôs része vendéglátóhelyeken keresztül jut el a fogyasztókhoz. Ma milyen elvárásoknak kell megfelelni ezen a téren?

— A fogyasztók részérôl a vendéglátóhelyeken is egyre inkább elvárás a magas minôség, illetve mind többen kíváncsiak arra, hogy kedvenc söreik mibôl és hogyan készülnek. Szívesen kóstolnak új termékeket, elvárás részükrôl a széles választék, ezért folyamatosan fejlesztjük a prémium szegmensünket, keressük az új, izgalmas ízeket. Termékeink a legmagasabb minôségi elvárásoknak és a legváltozatosabb fogyasztói igényeknek is megfelelnek. Terveink szerint a vendéglátóhelyeken is megjelenô prémium márkáink már a közeli jövôben kizárólag ökológiai alapanyagok felhasználásával fognak készülni.

— A Pécsi Sörfôzde már exportra is termel. Hová jutnak el és milyen termékekkel?

— Külpiaci tevékenységünket elsôsorban a speciális bio és gluténmentes termékeinkre, a nyári hónapokban pedig a Radlerekre építjük. Évrôl évre bôvülnek exportpiacaink az EU-n belül, és idén söreink már a Távol-Keleten is megjelentek.

K. T.

SZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

MINDEN LEHETÔSÉGET MEGRAGADNAK Szinte nincs olyan cég, amelyik ne küzdene azzal, hogy nehezen talál megfelelô munkaerôt. A Koller-csoporthoz tartozó Honsa Kft. is hasonló cipôben jár. A német tulajdonú vállalkozás automatizált gyártósorral, magas technológiai színvonalon csomagtér-, pótkerék fedlapokat, kalaptartót és komplett csomagtér-rendszereket készít az autóipar számára. Közvetlen beszállítója a Volkswagennek, az Audinak, a Porschenek, a Jaguarnak, a Land Rovernek, Seatnak, valamint a BMW-nek. Dolgozóinak jelentôs része a környékbeli falvakban él, a munkába járásukat bérelt buszokkal oldják meg.

— Nagyon sok módon keresünk új munkatársakat, többek között a munkatársainktól érkezô ajánlásokkal – mondja BÉLA BÁLINT, aki a Honsa Kft.nél a foglalkoztatással kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. — Ilyen esetekben külön jutalomban is részesülnek azok, akiknek a jelöltjei három hónapnál tovább maradnak a cégnél. Emellett kapcsolatban állunk munkaközvetítô cégekkel, hirdetés útján is próbálunk új embereket felvenni, valamint a cég kerítésére is felhelyeztünk molinókat, hogy minél több helyen találkozzanak a munkát keresôk a felhívásunkkal.

A pandémia miatt – a többi autógyáraknak beszállító vállalkozáshoz hasonlóan – nehéz helyzetbe kerültek. Korábban a gyártószalagról közvetlenül a kamionokba pakolták az általuk gyártott alkatrészeket, és már vitték is azokat tovább az autógyárakba. Ez a lánc megszakadt, ezzel kevésbé tervezhetôvé váltak a munkafolyamatok. Jelenleg a napi termelés a jellemzô, mert lehet, hogy a megrendelô egy órán belül le is mondja a kért terméket, majd ismét jelentkezik, hogy mégis szüksége lenne rá. Emiatt meg kellett oldaniuk a késztermékek raktározását, valamint a munkavállalóik számát is ehhez voltak kénytelenek igazítani. Mostanra újra le-

a TMK mûhelyükbe a gépek karbantartásához szakmunkásokat, a gép- és termékhibák diagnosztizálására, elhárítására speciális végzettséggel rendelkezô technikusokat, valamint egyetemi diplomával rendelkezô PLC-programozó villamosmérnököket az új gépek fejlesztésére, az egyes gyártási projektek elôkészítéséhez pedig projektmérnököket.

— Ugyan tanulóképzéssel nem foglalkozunk, de egy éve részt veszünk a

BÉLA BÁLINT

hetôvé vált, hogy növeljék a dolgozóik számát, azonban nem egyszerû feladat új munkatársakat találni. Az utóbbi idôben azt figyelték meg, hogy míg korábban negyvenen, ötvenen jelentkeztek hozzájuk, ma ennek a töredékére esett vissza a számuk.

Kitér arra is, az általuk kínált munkalehetôségek jelentôs része betanított jellegû, azonban vannak olyan termékeik, amelyekhez elengedhetetlen, hogy a jelentkezô egy alapszakmával – varrónô, cipôfelsôrész-készítô – rendelkezzen. Ôk a luxustermékek gyártásában vesznek részt. Szinte folyamatosan keresnek

Egyen, vegyen, adjon helyit legalább hetente egyszer www.facebook.com/heti1helyi www.pbkik.hu/heti1helyi

közgazdászhallgatók duális képzésében.

Ezen felül a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karán a termékfejlesztési mérnök szakon tanulók, valamint a Baranya Megyei SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképzô Iskolában zajló automatikaitechnikus-képzésben részt vevôk közül többen is nálunk töltik a szakmai gyakorlatukat. Emellett diákmunka keretében több egyetemista – fôleg külföldi – dolgozik nálunk – ad hangot annak, milyen módokon igyekeznek megoldani a szakember-utánpótlásukat .

Sz. K.

29

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

SIKER

JÓJÁRTNÉ SZEIBERT NATÁLIA A VILÁG ÉLVONALÁBAN A SIKLÓSI FODRÁSZOK A 64. Nosztalgia Magyar Bajnokságon Jójártné Szeibert Natália mesterfodrász, hajgyógyász nôi szalonhajvágásban 2., nôi fashion technical freestyle kategóriában 3. helyezést ért el. Jójárt Natasa Emese fodrász, kéz- és lábápoló-, mûkörömépítô mester férfi kreatív stílusban magyar bajnok lett, férfi klasszikus szárításban 2., férfi összetettben 2., nôi szabad kreatív stílusban 2., nôi fonással készített utcai frizura kategóriában pedig 3. helyezést ért el.

Ez csak a legutóbbi verseny, ahol anya és lánya kiváló teljesítményt nyújtott, azonban nem az egyetlen. Rendszeresen járnak különbözô megmérettetésekre, sokszor éjszakába menôen gyakorolnak, hogy mindig jobbak és jobbak lehessenek.

— Hatalmas élmény volt együtt dolgozni a páston, majd a díjakat közösen átvenni. Két év online versenyzés után újra élôben kellett bizonyítani, idôre elkészülni, ami plusz kihívást jelent egy versenyhelyzetben, de nagyon élveztük minden percét – foglalja össze röviden JÓJÁRTNÉ Szeibert Natália, az édesanya a verseny tapasztalatait. Mint mondja, számos versenyre beneveznek, a tudásuk megméretése mellett az is hajtóerô számukra, hogy szakmunkástanulóiknak mindig a legfrissebb ismereteket tudják átadni.

— Olyan mértékben változnak és annyira elôrehaladottak a mai trendek, mind a színvilág, mind a formavilág tekintetében, hogy csak így tudjuk naprakészen tartani a tudásunkat és a színvonalat. Az elmúlt két évben online rendezték meg a versenyeket, most már személyesen is tudunk találkozni a kollégákkal.

Felemelô érzés, amikor 40–50-en vagyunk a páston, és idôre dolgozunk. Az online versenyzésnél otthon elkészítettük a frizurákat, ott nem volt idôkorlát, sôt még a fotózásnál is volt lehetôség a korrekcióra. Itt nincs, itt az dönt, hogy adott pillanatban ki mire képes.

— Milyen tapasztalatot lehet szerezni egy-egy versenyen?

— Mivel a legjobb tudást szeretnénk átadni a jövô nemzedékének, mi is a versenyeken tudjuk felfrissíteni, a mostani trendnek és elvárásoknak megfeleltetni a saját tudásunkat. Ott tanulunk meg különbözô praktikákat, ismerkedünk meg új anyagokkal, eszközökkel, fogásokkal.

A versenyekre mindenki alaposan felkészül, gyönyörû babafejekkel dolgozunk, hisz minden részletnek tökéletesnek kell lennie, a frizurán kívül számít a smink, a fülbevaló, az ékszerek. A babának úgy kell kinéznie, mint egy élô embernek. Kö-

segítséget vesznek igénybe. Persze mögöttünk is áll egy támogató team, sokat köszönhetünk Széll Istvánnak, Rendeczki Lajosnak és Buzás Andrásnak, akik még hétvégén és ünnepnapon is rendelkezésünkre állnak, ha készülünk egy versenyre. Bármikor kérhetjük a véleményüket, a szakmai tanácsukat, mint ahogy az édesapám segítsége is felbecsülhetetlen.

Jójártné Natasa évtizedek óta tanítja a fodrásztanulókat, rendszeresen hív mesterfodrászokat a kurzusára. Munkájának elismerését az is bizonyítja, hogy van olyan kozmetikai világmárka, amely ingyen vállalja az JÓJÁRTNÉ SZEIBERT NATÁLIA egyébként vetjük az európai viszonylatban használt borsos árú hajfestés-kurzus megtartását színeket, formákat, a világversenyeken Natasa tanulóinak. nézzük a kínaiakat, az oroszokat, az uk— Mindig igyekszünk példát mutatni ránokat, akiktôl akár tanácsot is tudunk a tanulóknak, hogy munka és család melkérni, mert ôk teljesen más vonalakat lett is lehet kiváló teljesítményt nyújtani, képviselnek. A világversenyeken általácsak csinálni kell, és kitartónak lenni – veban mind a ketten benne vagyunk az elszi át a szót Jójártné Natasa. — Ez által sô tízben, nagy büszkeség számomra, leszünk mi is hitelesek, ha látják, hogy hogy már a lányom is felnôtt kategóriánemcsak beszélünk valamirôl, de meg is ban szerepel. tudjuk csinálni.

— Azért is járunk versenyekre, mert Hogy mi a sikerük titka, szinte azonszeretnénk megmutatni, hogy egy ilyen nal mondják a választ: az alázatos és kikicsi városban, mint Siklós, is lehet magas tartó munka. Ahhoz tartani magukat, színvonalú szolgáltatást nyújtani – kaphogy küzdeni mindig és feladni soha. csolódik be a beszélgetésbe a kisebbik Vallják: az álmok azért vannak, hogy Natasa, JÓJÁRT NATASA EMESE. — megvalósítsuk ôket, ôk pedig mertek naEzek a versenyek hozzásegítettek bengyot álmodni. A fiatalabb Natasa tavalyi nünket az ismertséghez, két évvel ezelôtt fodrász-világbajnokságra készített fantáa világbajnokságon például mind a ketziamunkája már inspirációként szerepel ten a legjobb magyarok voltunk. Felfiaz idei világbajnokságon. Világhíres külgyeltek ránk a fôvárosi kollégák is, erre is földi kollégák keresik ôket, és figyelik a büszkék vagyunk. Mindent a magunk közösségi oldalukra feltett videóikat. erejébôl értünk el, rengeteg gyakorlással, Egy-egy posztjukra több ezren kíváncsiés olyanokat is megtanulunk, például a ak. Számukra ez ugyanolyan siker, mint babák sminkelését, amihez mások profi egy-egy verseny megnyerése.

K. T.

MI ÚJSÁG?

Dél-Dunántúli Gazdaság

MYPRO SOLUTIONS MUNKATÁRSI ELÉGEDETTSÉG, MOTIVÁCIÓ – NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK ONLINE A Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének elnökévé választották két évre Dobos Elvirát, a MyPro Solutions Kft. ügyvezetôjét. A diplomás üzleti coach, a Magyar Coach Egyesület elnöke eddig alelnökként dolgozott a szövetségben, új megbízatásával a coach szakma minôségbiztosításának megreformálására kapott lehetôséget. Új lendületet hozott a szervezetfejlesztéssel, coachinggal foglalkozó cég munkájába a közelmúltban kifejlesztett MyPro Analytics, amely egy egységes rendszerbe foglalta a vállalkozás szervezetdiagnosztikai eszközeit – tudtuk meg a cégvezetô Mi újság? kérdésre adott válaszából.

— Magyarországon több coachszervezet mûködik egyesületi vagy szövetségi formában, ezek hozták létre 2012ben a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségét, hogy legyen egy olyan széles körû szakmai összefogás, ami képviselni tudja a coachszakma érdekeit, illetve közös alapokat létrehozva fejleszteni tudja a minôségbiztosítást. A szakmai munka koordinálása lesz a feladatom, már most rengeteg tervünk van. Ezek közül a legnagyobb a minôségbiztosítás megreformálása. Már az elmúlt két évben is sokat dolgoztunk a képzések kapcsán azon, hogy jöjjön létre egy olyan közös alapokon nyugvó program és követelményrendszer, ami az egyes modulok, a megfelelô óraszámok és a gyakorlat elvégzése után biztosítaná a coachok számára az ügyfeleik támogatásához szükséges tudásszintet. Szeretnénk egyfajta egyéni felelôsséget belevinni a képzésbe, hogy mindenki tudjon tájékozódni arról, milyen témakörökben kell elmélyülnie, milyen kompetenciákban kell fejlôdnie a kiváló színvonal eléréséhez, így egyénileg is össze tudja majd gyûjteni a szükséges óraszámokat, akár különbözô képzésekbôl, akár hosszabb idô alatt – mondja Dobos Elvira.

— A szakmai szervezetben elért siker mellett a saját vállalkozásukban is van mit ünnepelni.

DOBOS ELVIRA

— Igen, nemrégiben fejeztünk be egy fejlesztést, MyPro Analytics néven egy egységes rendszerbe foglaltuk a szervezetdiagnosztikai eszközeinket. Ez az online elérhetô szoftver széles körûen képes felmérni mind az egyént, mind a (munkahelyi) szervezetet különbözô szinteken. Az egyéni kompetenciák mentén az egyént, illetve a szervezetben a kapcsolódásokat, a folyamatokat, a bizalom szintjét, az elégedettséget, a motivációt detektálhatjuk, és az is a rendszer sajátossága, hogy nemcsak egyszeri alkalomról van szó, hanem folyamatos nyomon követést is lehetôvé tesz. A munkaerô-megtartás szempontjából is fontos, hogy a vezetô szinte minden percben képben legyen a szervezet mûködésével, és képes legyen minden rezdülést észlelni. A program egyik része egy heti rendszeres jelzés arról, hogy a cég munkatársai miként érzik magukat, milyenek az együttmûködések, és hogyan tekintenek a jövô hétre. A szoftver összegyûjti az adatokat, és grafikonok, kimutatások segítségével ad tájékoztatást a vezetô számára. Ezt egészíti ki egy saját fejlesztésû teljesítményértékelô rendszer, ami az elismerési kultúra megerôsítését is támogatja.

— Milyen igényre reagálva hozták létre ezt a szoftvert?

— A rendszer a tízéves szakmai tapasztalatainkon, tudásunkon alapul.

Mindennapi munkánk során azt érzékeltük, hogy a vezetôk részérôl jelentôs igény mutatkozik arra, hogy mindig pontos képet lássanak a cégük állapotáról. Ha egyszer megcsinálunk egy felmérést, az csak egy alkalomra szól, ennél viszont többre van szükség. A MyPro Analytics-et úgy kell elképzelni, mint egy ügyviteli rendszert, amely folyamatosan naprakész adatokat szolgáltat, és ez segíti a mûködési mechanizmusokat a cégnél. Ebben az esetben az emberi erôforrásra koncentrál a rendszer, a kompetenciákra, a munkatársak jóllétére. Tapasztalatom szerint ez a legfontosabb, ami képes elôrevinni egy vállalkozást.

— Használnak ilyen eszközöket a vállalkozások?

— Úgy látom, nyitottak rá, mert meglátták a hasznosságát. Talán azért is aratott sikert, mert az igényeikre reagáltunk, ez pedig megkönnyíti a munkájukat. Nincs tudomásunk arról, hogy hasonlóan komplex szoftver lenne a magyar piacon.

— Mi lesz a következô lépés a MyPro-nál? Milyen célok teljesítésén dolgoznak?

— Szeretnénk továbbfejleszteni a rendszert, hogy ne csak felméréseket és elemzéseket tartalmazzon, hanem a tréningjeinkhez, coaching folyamatainkhoz, tanácsadói folyamatainkhoz megszületett eszközöket is be akarjuk építeni. Ezek használata arra ad lehetôséget, hogy ha valakirôl a személyes kompetenciák felmérése során kiderül, hogy valamilyen területen érdemes lenne fejlôdnie, akkor azt az online minitanfolyamok segítségével megtehesse. Ezenkívül a coaching továbbra is roppant fontos lába a cégünknek, szeretnénk minél inkább bevinni a köztudatba, hogy menynyi elônye van annak, ha minden cégnél rendelkezésre áll egy ilyen támogató szakember.

K. T.

31

32

Dél-Dunántúli Gazdaság

„BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN”

NÉMETH JENÔ „A TALPON MARADÁS ZÁLOGA A FOLYAMATOS SZAKMAI ÖNKÉPZÉS, A MAGAS SZÍNVONALON VÉGZETT MUNKA” Németh Jenô iparos dinasztia leszármazottja, a nagyapja gépészkovács, míg édesapja gépész volt. Kézenfekvô volt számára, hogy folytatja a hagyományokat, bár ô nem épített több alkalmazottal dolgozó céget, mint apai felmenôi, akik 19 fôbôl álló ipari vállalkozást mûködtettek. Ô maga a nagybátyjától tanulta meg az esztergályos szakma alapjait. Esztergályos kisiparosként, kézmûves vállalkozóként, mûszaki oktatóként dolgozott, szigetvári mûhelyében a mai napig készít alkatrészeket, és azt, hogy mindig is szükség volt a munkájára, a precizitás mellett innovatív hozzáállásának köszönheti.

Részt vett a tanuló- és mesterképzésben, valamint a szakmai vizsgáztatásban is.

— Rengeget fiatalt oktattam és vizsgáztattam az elmúlt évtizedek során, azt tapasztaltam, hogy a szakmát fôként a gyakorlatban lehet megtanulni és bizony nem néhány hónap alatt. Ezért azt javaslom a végzett szakmunkásoknak, hogy ha önálló vállalkozást szeretnének indítani, az elsô, hogy megerôsítsék a tudásukat. Ezért keressenek olyan kisiparost vagy kisebb üzemet, vállalkozást, ahol nem dolgoznak 8–10 fônél többen, és álljanak be dolgozni egy olyan szakember mellé, aki foglalkozik velük, aki át akarja adni a tudását. Csak az a képzési rendszer mûködött jól az elmúlt évtizedekben, amelyben nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlati oktatásra – válaszol arra a kérdésre Németh Jenô, hogy mit érdemes megfontolnia annak, aki önálló gépipari vállalkozást szeretne indítani. Mint mondja, fontosak a személyes képességek is, évtizedekkel ezelôtt kikísérletezett egy olyan mozgáskoordinációs, ügyességfejlesztô berendezést, amellyel le lehet mérni a fiatalok kézügyességét. Ezt sokszor használták a pályaválasztásnál is. Évtizedekig kiváló kapcsolatot ápolt a pécsi Körber gépgyárral (korábban Hauni Hungária Kft.), amellett, hogy egyedi termékeket készített a cégnek, a tanmûhelyben dol-

gozó oktatókkal is rendszeresen konzultáltak. Tanított a szigetvári szakmunkásképzôben is, az általa foglalkoztatott tanulók olyan kiváló minôségû alkatrészeket gyártottak a mûhelyében, amelyeket a jövôben oktatási célra használnak majd az iskolában.

— Ön egész életében egyéni vállalkozóként dolgozott, miért nem gondolkodott cégépítésben, társas vállalkozásban?

— Igen, mindig is kisiparosként dolgoztam, bár úgy érzem, nem mindig becsülnek meg bennünket, holott jelen pillanatban is a kisipar, a kisvállalkozások sokasága tartja el az ország gazdaságát. Ôk foglalkoztatnak tanulókat, náluk jól mûködik tanulóképzés. Hogy nem építettem nagyobb vállalkozást, annak a gondolkodásban keresendô az oka. A felmenôi ágon a nagyapám gépészkovács volt, 19-en ültek az asztalhoz, majd gyakorlatilag egy 40–50 éves ûr keletkezett, mert nem volt férfi leszármazott a családban, aki folytatni tudta volna a mesterséget. 1982-ben váltottam ki az ipari igazolványt, dolgoztam innovációs cégeknek is, és fôállásban még tanítottam is. Soha nem gondolkodtam óriás

cégben. Egy idôben terveztem egy nagyüzem létrehozását, a szigetvári konzervgyár közelében volt is egy telek, de az utolsó pillanatban lecsúsztam róla.

Most már tudom, hogy ez nem volt véletlen és így jártam jobban. Láttam olyan vállalkozásokat, amelyek beszereztek CNC numerikus számjegyzésû gépeket és rábeszélte ôket egy cég, hogy dolgozzanak neki, mivel folyamatosan tud munkát biztosítani számukra. Majd ez a folyamat három-négy év alatt lefutott, és az ócskavastelepen kötött ki a 30 milliós berendezés vagy kapott érte 3 millió forintot a vállalkozó. Én maradtam a csereszabatos alkatrészek gyártásánál, ebben a kis üzemben mindent meg tudtunk csinálni, és csak azokkal, akiket én tanítottam.

— Mi az összegzése, a tapasztalata a vállalkozói létének?

— Rövid idôn belül be fogom fejezni, idén leszek 77 éves. Lányaim vannak, akik nem tudják továbbvinni a vállalkozást. Az elmúlt években már csak másod-harmadmagammal dolgoztam, mert mindig vannak megrendelések a környékrôl. Ezek egyedi, komoly feladatok, amikor szükséges használni az ember eszét. Ezeket nagy örömmel veszem, de azt, hogy valamibôl 30-at vagy 500-at le kell gyártani, azt nehezen viseltem, talán épp ezért sem lettem olyan vállalkozó, aki képes a sorozatgyártásra.

Engem sohasem a pénz motivált, sokkal inkább a szakma szépsége, amit azoktól lestem el, akiknél a szakmát tanultam. A siker a kitartó, szívós munka eredménye, kell hozzá a megszerzett tapasztalat. Mindig állt mögöttem egy csapat, amelynek tagjaival egyetértettünk abban: mûszakilag megbízható hozzáállással és az elvárásoknak magas szinten való megfeleléssel érdemes végeznünk a mindennapi munkánkat. A szakmai alázat dominált a munkámban, emellett az egymás iránti bizalmat említhetem.

Tapasztalatom szerint a talpon maradás záloga a folyamatos szakmai önképzés, a versenyképes, magas színvonalon végzett munka.

K. T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

KISS ENDRE „A SPORT A MAI NAPIG MEGNYUGTAT, ÉLTET ÉS FELEMEL” Ha valaki végignézi dr. Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet volt elnöke, a PBKIK Ellenôrzô Bizottsága tagjának közösségimédia-oldalát, rögtön szembetûnik az erôteljes sportos vonulat. A ma 70 felett járó üzletember hol egy havas erdôben túrázik, hol egy futóversenyen rója a kilométereket, de láthatjuk csapatban lábteniszezni és Alpok-túrára indulni is. Egy-egy fotón feltûnik fia, az ismert színész, Beleznay Endre is, szintén sportos szituációban, így ilyen tekintetben elmondható, hogy az alma nem esett messze a fájától. A sport mindig is meghatározó volt Kiss Endre életében.

— A mozgás valahogy jött magától, fiúk vagyunk, állandóan mozgásban voltunk. Amikor elhagytuk az általános iskolát, a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban már a második évben hol kezdô-, hol cserejátékos voltam a gimnáziumi kosárlabda-csapatban. Hatalmas élmény volt, amikor megnyertük az országos középiskolás csapatversenyt, anélkül, hogy akartuk volna. De bennünk volt a hév, a bizonyítás.

— Említette, hogy mindig is sportolt, milyen mozgásformákat próbált ki?

— Korábban atletizáltam, lent a PVSK-pályán, ott szedtem magamra mindent. Futó voltam, futásban is nyertünk 16 évesen országos serdülô bajnokságot. Akkor nyílt meg a PVSK stadionja az 50-es évek második felében, ami vidéki viszonylatban még ma is kiválónak számít. Vigyáztak is rá. Imádtam futni és kosarazni. Aztán késôbb szép lassan már nem a kosárlabda játszotta a fôszerepet, sokkal inkább a futás. De szeretek kerékpározni, túrázni is. 30 éves kor után befejeztem az aktív atlétikai pályafutásomat, akkor cserkésztek be a tájfutók. Néhány barátom szervezett be a PVSK tájfutócsapatába, kíváncsi is voltam. Elvittek magukkal a Mecsekre, a kezembe adtak egy térképet, amibôl kiderült, mire végigfutottam a pályát, hogy éppen ellenkezô irányban tartottam a kezemben. De belejöttem és ez a szerelem a mai napig megmaradt.

Még tavaly is indultam a senior világbajnokságon.

— Mit adott és ad a mai napig a sport önnek?

— Meg kellett tanulni beosztani az idôt, pontosnak lenni, hiszen oda kellett érni edzésre. De mindig inspirált a jó csapat, a közösség, a teljesítmény, mert nemcsak a sportban, de a munkában is állandóan versenyeztem. Sok barátságot, ismeretséget köszönhetek a sportnak. Amikor „kiöregedtünk”, akkor pedig szurkolókká váltunk, ott ültünk a kosárlabda-mérkôzéseken a lelátón. A sportnak szerintem nagyon fontos szerepe van az ember életében, megnevel, fegyelemre tanít.

— A rendszeres mozgást a mai napig nem hagyta abba, ma milyen sportot ûz?

— Most már 70 év fölött nem olyan intenzív, mint korábban, de a heti két edzés biztos, hogy belefér a programba.

Márciustól október végéig vannak a tájfutóversenyek, ahol 35 évtôl ötéves korcsoportokban lehet indulni, így én is benevezek a saját koromnak megfelelô csoportba. Van, amikor jobban megy, máskor kevésbé, de ezért is muszáj edzeni. A sport egyébként a mai napig megnyugtat, éltet és felemel.

— Az üzleti életben volt respektje, ha valaki sportolt?

— A sport egyrészt fizikai karbantartást célzó tevékenység, hetente 3-6 edzést megcsinált az ember, attól függôen, hogy mennyire ért rá a munka mellett. Az mindenképpen meglátszott a munkán, a teljesítményen is, ha valaki rendszeresen sportolt, engem is hajtott a versenyszellem, de ez az attitûd nem csak a pályán volt jelen. Pályakezdô koromban még az is elôfordult, hogy ebédszünetben leszaladtam a PVSK-pályára, megcsináltam egy edzésadagot, és visszamentem dolgozni. Szerintem a sport is hozzájárult ahhoz, hogy jól bírtam az üzleti élettel járó fokozott terhelést.

K. T.

33

34

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

TÓTH DOMONKOS – Dacia Jogger Ex A Nyitrai Autóház Dacia márkakereskedésébôl az új Dacia Jogger hétüléses, legjobban felszerelt változatát kaptuk meg. A családi autót Tóth Domonkos, a Nagycsaládosok Egyesületének tagja próbálta ki.

— Hatalmasat lépett elôre a Dacia, a Jogger formája nemhogy eléri a többiek ˇ szintjét, hanem kitûnik az utcaképbôl.

Az orrrész karakteres, a motorháztetô élei és domborításai is mutatják, hogy igényes a lemezmunka. A LED-lámpák szigorú tekintetet adnak a Joggernek, de barátságosak is. Persze a szín is hozzátesz a hangulathoz, ezzel a nagyon jól eltalált terrakotta barna metálfénnyel biztosan sokkal jobban mutat, mint egy egyszerûbb ezüsttel vagy fehérrel. Ezeknél az autóknál az egyik ˇ legnehezebb feladat a hátsó rész kialakítása, mert a nagy belsô tér miatt nehéz mást rajzolni, mint hasábot. A tetôvonalban elhelyezett szintemelkedés és a függôleges hátfal a vállas lámpatestekkel jó ötlet, így hátulról is jól mutat a Jogger. Összességében még egy kis szabadidôautós életérzést is kapunk, de ez, gondolom, ennek a felszereltségi szintnek és a hozzá járó mûanyag elemeknek, illetve matricáknak is köszönhetô. A fekete felnik merészek, de sokat adnak a megjelenéshez.

— A hasmagasság is nagyobb, mint például egy Sanderonál.

— Szerintem ez is elôny. Mi is egy hasonló méretû autót használunk a városban. Az öt gyerek remekül elfér benne, ám a padkáknál, fekvôrendôröknél sokszor jobb lenne egy pár centivel emelt hasmagasság. A Joggert úgy hiszem az aktív életet élôk is kedvelni fog-

ják, nekik pedig szintén elôny, ha földutakon, könnyebb terepen sem ér le az autó alja. Egy dolog biztosan nem fog leérni, a kipufogó, mert ezt nem találtam meg hátul. Nagyon meglepett, hogy a hátsó tengely elôtt vezették ki a kipufogót. Nem láttam még ilyent, valószínûleg az alapjáraton, bekapcsolt klímával az autó hallható furcsán dübörgô hangja is ennek köszönhetô. A megoldás okait csak találgatni tudom, de valószínûleg így nem rabol helyet a kipufogódob hátul a padló alatt, talán a gyártás is olcsóbb, mert kevesebb csô kell, és még az autó tömege is csökken.

— A Jogger egyik ütôkártyája a belsô tér mérete. Tényleg sikerült hétszemélyes autót építeni 4.5 méteren?

— A Lodgyt ismertem, ott is elfértek heten, de nagyon meglepôdtem, hogy a

Joggerben a hátsó két ülésen több a hely, pedig sokkal sportosabb, modernebb a formája. Fontos, hogy a középsô sor ülései alatt kényelmesen elfér a hátsó utasok lába, ezért nem kell szorongani. A középsô sorban is elég a tér, és elöl is tágas az autó. A belsô szélesség is elegendô, a második sorban úgy látom, elférne három gyerekülés, igaz, középre már nem jutott Isofix csatlakozó. Az egyetlen furcsa megoldás, hogy a második sor közepén ülô utasnak a tetôbôl érkezik a biztonsági öve, ami így zavarhatja a leghátul bal oldalon ülôt. Valószínûleg erre nem volt jobb megoldás, ezért választották ezt a Dacia mérnökei.

A csomagtér hét üléssel nyilván egészen pici, de ha az egyik hátsó ülést lehajtjuk, akkor már a hat utasnak is megfelelô, én így használnám. Kivett leghátsó ülésekkel pedig óriási a raktér, lepipálja a nagy kombikat is.

— Az utastér anyagainak minôsége illeszkedik a jó külsô dizájnhoz?

— A mûszerfalon levô textilbetét nagyon otthonossá teszi a belsôt. Takarítani biztosan nem lesz könnyû, de szerintem a hangulat miatt jó döntés volt. Persze a mûanyagok közt vannak keményebbek, de ez belefér, ahol napi szinten fizikai kapcsolatba kerülünk az autóval, ott korrekt anyagokat találtam. Feltûnt még, hogy egységes az anyagválasztás, ami szintén jót tesz a harmóniának.

Nyitrai Autóház Kft. ● 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 06-72/526-052,123-as és 132-es mellék www.renaultnyitrai.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

treme TCe 110 — Hétszemélyes autóba elég az 1000 köbcentiméteres motor?

— A lökettérfogatot nem tudtam volna megtippelni. Erôs, nyomatékos, nem is fogyaszt sokat, ideális ebbe az autóba. Az, hogy mekkora a lökettérfogat, ebben az esetben másodlagos, mivel mindent tud, amire szükség van. Tetszik, hogy létezik belôle gázüzemû kivitel is, olcsóbb vele az autózás, és tankolni is ritkábban kell. Azt viszont rögtön hallottam, hogy három hengeres a motor, ebben biztosan az oldalt kivezetett kipufogónak is van szerepe. A hangot szokni kellene, érdekes a karaktere, de megint csak azt mondom, hogy ha ilyen jól teljesít, akkor nem számít a hengerek száma.

— Milyen volt a vezetni Joggert?

— Mechanikailag abszolút rendben van. Kellemes a kormányzás, a fordulókör is kicsi, könnyû vele manôverezni a városban. A futómûvön egy picit meglepôdtem, mert nem számítottam rá,

hogy ennyire komfortos lesz, és érdekes módon a stabilitás is jobb annál, mint amire egy ilyen jellegû autóban gondolnánk. Magyarul sportosabb, feszesebb, de persze nem a Joggerrel mennek majd a sokgyerekes apukák a Hungaroringre pályanapokra.

Az extrák tekintetében is átgondolt az autó. A középsô kijelzô egyszerû, de logikusan kezelhetô és átlátható, tulajdonképpen minden benne van, amire szükség van. A kormányról is sok funkció elérhetô, a kormány mögötti rádióvezérlô pedig pontosan olyan, mint a családunk hosszabb utakra használt kisbuszában, így errôl tapasztalatból mondhatom, hogy jól használható. A LED-fényszóró, az aktív vészfékezô és a holttérfigyelô pedig hasznos biztonsági extra, ezek egy családi autónál különösen értékesek.

— A Jogger elsôdleges vevôi a nagyobb családok lesznek?

— Nekik ideális autó, az nem kérdés, és nekem is nagyon tetszik. Emellett taxisoknak, aktív életet élôknek és vállalkozásoknak is remek választás lehet. De tulajdonképpen bárkinek megfontolandó egy Jogger, hiszen a hatalmas belsô tér alsó-középkategóriás külsô méretekkel társul, így nem kell kompromisszumot kötni. A vételár a márka hagyományainak megfelelôen nagyon versenyképes, a mai autópiacon sok esetben egy kisautóért is többet kell fizetni, mint a Joggerért.

T. R.

A TESZTAUTÓ ADATAI Lökettérfogat: 999 cm3 Maximális rendszerteljesítmény: 110 LE 5000–5200/min Maximális nyomaték: 200 Nm 2900–3500/min Saját tömeg: 1200 kg Csomagtér: 212–820 l Maximális sebesség: 180 km/h Gyorsulás 0–100 km/h: 11.2 s Átlagfogyasztás (gyári adat, WLTP): 5.6 l Alapár (Essential ECO-G 100): 5.929.000 Ft A tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô-, oldal-függönylégzsákok, fedélzeti számítógép, sávváltásra figyelmeztetô jelzés, moduláris tetôsínek, aktív vészfékezô rendszer, LED-fényszórók, automata Dacia kártya, tempomat sebességszabályozó és -korlátozó funkcióval, automata klímaberendezés, tolatókamera.

35