Dél-Dunántúli Gazdaság XXIV. évfolyam 6. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXIV. évfolyam 6. szám 2022. július 1.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

Itt az idô?

Ipar 5.0 w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRDETÉS

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság Strauss Metal Kft.

9. OLDAL

KÉSZSÉGFEJLESZTÔ TOVÁBBKÉPZÉS GYAKORLATI OKTATÓKNAK

16. OLDAL

BERUHÁZÁSOK A GÉPIPARBAN

14. OLDAL CSOMAY ÁRPÁD

A HÓNAP ÜZLETEMBERE A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

18. OLDAL

OLASZORSZÁGI TANULMÁNYÚTON A BARANYAI VENDÉGLÁTÁS SZAKEMBEREI

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

„BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN” 31. OLDAL

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs HIRTH FERENC

Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu Címlap fotó: okosipar.hu

AUTÓTESZT HÁBER ISTVÁN – Renault Megane E-Tech Electric

34–35. OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

Ipar 5.0 ELJÖTT MÁR AZ IDEJE? Még meg sem valósult az ipar 4.0, máris itt a következô ipari forradalom? Az ipar 4.0 2010 körül kezdôdött, az automatizálás és a digitalizáció összekapcsolásáról szólt, a fejlett technológiának és az automatizálásnak köszönhetôen a vállalatok robotokkal helyettesítették az emberi munkát. Az ipar 5.0 eljövetelérôl már napjainkban beszélnek, ennek a fókuszában az emberek és a gépek közötti együttmûködés áll. Az ötödik ipari forradalom a termelés hatékonysága érdekében az emberek robotokkal való összekapcsolását és ezek együttmûködését jelenti. De tényleg itt tartunk és miként alkalmazkodnak a kihívásokhoz az oktatási intézmények, a vállalkozások? Erre igyekeztünk választ találni cikkünkben.

Adatalapúvá tenni a döntéseket Talán még korai ipar 5.0-ról beszélni, mert az ipar 4.0-nak nevezett változás a vállalatok 90%-ánál nem következett be – véli KOVÁCS LÁSZLÓ, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ipar 4.0 Technológia Központjának vezetôje. Ezért még rengeteg a teendô az ipar 4.0-s lehetôségek kihasználásával kapcsolatban. — Magam is olvastam néhány definíciót az ipar 5.0-ra, illetve cikket a témában, azonban azzal, hogy egy nagyobb számot mondunk, mint a korábban használatos, a tartalom még nem fog megváltozni. Amit eddig az ipar 5.0val kapcsolatban megfogalmaztak, azt bôven beleértem az ipar 4.0-ba is. Az ipar 4.0-nak is az a lényege, hogy adatalapúvá tesszük a döntéseinket, például egy egész gyár mûködésével kapcsolatban. Nyilván ez erôsen kell hogy kapcsolódjon az automatizációhoz, ami pedig az ipar 3.0 alapmotívuma volt. Az ipar 5.0 esetében a gép és az ember összekapcsolása áll a középpontban, én azonban ugyanezt gondolom az ipar 4.0-ról is, hogy az ember munkáját a hatékonyság fokozása érdekében támogassuk meg valós idejû adatokkal. Mindegyik alapja az arra való törekvés, hogy a gyártási folyamataink hatékonyak és a lehetô legmagasabb színvonalúak legyenek. Ehhez azonban nem elég a digitalizáció – a mûködést is szükséges

KOVÁCS LÁSZLÓ

CÍMLAPSZTORI újragondolni. A lean szemlélet alkalmazása az egyik legjobb irány (a lean menedzsment célja az értékteremtés biztosítása – az értékáramot akadályozó tényezôk láthatóvá tétele és lebontása a dolgozók bevonásával), a leant tartjuk az ipari folyamatok átalakításának egyik legfontosabb, legjobb eszközének, mert ezeket az elveket követve tudunk hatékony folyamatokat kialakítani, amelyeket aztán érdemes adatalapúvá tenni és digitalizálni. — Mégis mitôl lépünk eggyel tovább ebben a technológiai, technikai fejlôdésben, amit az 5.0 képvisel? — Ezt nehéz meghatározni, errôl azokat lenne érdemes megkérdezni, akik az ipar 5.0-t tûzték ki a zászlójukra. Ôk azt hirdetik, hogy ebben a folyamatban az embert helyezzük vissza a középpontba, de a 4.0-ban sem mondtunk mást. Az ipar 4.0-val nem az a célunk, hogy kiváltsuk az emberi munkát, hanem az, hogy az embereknek értelmesebb feladatokat adjunk, és azt, amit automatizálni lehet, automatizáljuk, amit egy robot meg tud csinálni, azt csinálja meg a robot, az embereket pedig olyan feladatkörökben kell alkalmazni, ahol fontos, hogy átlássák a komplex rendszereket, tudják értelmezni, elemezni az adatokat és ezek alapján legyenek képesek mûködni. Tehát azt, amit a gépek még nehezen tudnak megcsinálni, vagy egyszerûen nem tudnak átlátni összefüggéseket, bízzuk az emberekre. Ezért az ipar 4.0-ban rendkívül fontosnak tartom az emberek képzését, továbbképzését. Anélkül, hogy fejlesztenénk az emberek digitális írástudását, nem lesz ipar 4.0 és 5.0 sem. — Ez most milyen szinten áll Magyarországon? A kamara részt vesz a most induló BE Digital projektben, melynek célja a digitális ellátási láncba való bekapcsolódáshoz a munkaerôként megjelenôknek szükséges képességek és készségek azonosítása és fejlesztése, majd ezek alapján alapszintû és haladó képzési programok kialakítása a szakképzésben és a felsôoktatásban részt vevô diákok/hallgatók számára, és ehhez kapcsolódóan digitális és fenntartható üzleti modellek kialakítása, integrálása a képzésekbe.

— Szerintem rengeteg fejlôdni valónk van a digitális írástudás fejlesztésével kapcsolatban. Véleményem szerint gyökeresen át kellene alakítani a középiskolai informatika-képzést. Ma a vállalatoknál dolgozó munkavállalók 90%ának gyakorlatilag nulla a digitális írástudása, részben azért, mert nem tanulták a középiskolában. Ezért is igyekszünk segíteni a cégeket digitalizációs projektek végigvitelében, egyelôre az ipar 4.0-ra való átállásra, felkészülésre vonatkozóan, hogy a cég próbálja a gyártásával kapcsolatos döntéseit adatalapúra változtatni. Itt is óriási hiányosságokat látunk, mert a legtöbb cégvezetô, ha érzi is, hogy szüksége van rá és elindítja ezeket a digitalizációs folyamatokat, nagyon nehezen tudja megvalósí-

Dél-Dunántúli Gazdaság

ciós folyamat végigmenedzseléséig, odáig, hogy mondjuk ipar 4.0-s megoldásokat kezdenek el bevezetni. — Milyen szinten állnak a hazai cégek a digitalizációt tekintve? — Sajnos lesújtóan rosszul. Például egy fémmegmunkálással foglalkozó vállalkozás biztosan nagyon jól ért az esztergáláshoz meg a hegesztéshez, de az esetek 90%-ában eszükbe se jut, hogy miként javíthatnának digitalizációval a mûködésük hatékonyságán, a minôségen. A magyar vállalkozások hatékonysága az európai uniós átlag fele alatt áll. Azok a cégek fognak tudni elôrelépni, amelyek az elmúlt évek, évtizedek alatt összegyûlt adataikat a legjobban tudják felhasználni a gyártási folyamatainak tökéletesítésére.

Ha még nem tudjuk, hogy vágjunk bele A „mit?”, „hogyan?”, „mivel?” kérdésekre választ adhat egy digitális érettséget felmérô modell. Számos ilyen áll rendelkezésre, de valódi segítséget a felmérést követô tanácsadás jelent. A kamaránál több felmérés is elérhetô. A Digital Coach projekt keretében érhetô el az ADAPTION felmérés és a hozzá kapcsolódó tanácsadás, melyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai mellett a projektben részt vevô szakemberek és a BME ipar 4.0 Technológiai Központ szakértôi is támogatnak. Az ADAPTION felmérés célja nem a „tökéletes fejlettség” elérése a digitalizáció és az ipar 4.0 területén az egyes szintek végigjárásával, hanem olyan megoldások megtalálása, amelyek a különbözô tényezôk kölcsönhatásából az adott vállalkozás számára az optimumot jelentik. A DIQ – Digital Innovation Quotient – olyan értékelési eszköz, amely az elôzetesen egyeztetett igények és célok alapján öt területet vizsgál (digitális innovációs stratégia, digitális üzleti modell, digitális folyamatok, digitális ökoszisztéma és kultúra, a digitális innováció elôsegítôi), összesen 35 kérdés segítségével. A közösen kitöltött online felmérés eredménye egy benchmark riport, nemzetközi adatbázis alapján. Az Enterprise Europe Network hálózat tagjaként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál is elérhetô ez a felmérés a vállalkozások számára. A riport mellett a kamara tanácsadója a vállalkozással történô egyeztetés után egy fejlesztési tervet is készít, és a megvalósítás során is támogatja a vállalkozást.

tani. Az elsô nehézség után leállítja az ilyen programokat vagy fejlesztéseket, pedig esetleg egy szakemberrel, aki képes átlátni a digitalizációs folyamatot az elejétôl a végéig, sikerre vihetné. Úgyhogy elkezdtünk itthon egy projektet a német Ruhr-Universität Bochummal közösen, egy új szakmát akarunk létrehozni, amit digitál coach-nak hívunk. Olyan embereket szeretnénk képezni, akik képesek végigsegíteni egy fejlesztési folyamaton egy céget onnantól kezdve, hogy megnézik, miként mûködik a cég, mit érdemes digitalizálni, milyen fejlesztésekre van szükség, egészen a digitalizá-

— Ha már megvan a belátási képesség egy vállalkozásnál, hogy lépnie kellene az ipar 4.0 vagy 5.0 felé, az anyagi lehetôségek még mindig gátat szabhatnak a fejlôdésnek. — Nyilván, roppant fontos az anyagi oldal is, hogy legyen forrásuk ezekre a projektekre. Én mégis inkább azt látom problémának, hogy addig, amíg nem látják be a cégek, hogy ezek a projektek megtérülnek, addig nem fognak belefektetni. Ezért mi a cégek szemléletváltását tartjuk a legfontosabbnak. Ha ma egy cég kap mondjuk 100 millió forint támogatást valamilyen EU-s pályá-

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság zaton, akkor habozás nélkül megvesz két darab 50 milliós gépet belôle, mert azt meg lehet fogni. Ha arról van szó, hogy 10 millióért kellene vásárolni egy szoftvert, ami lehet, hogy sokkal több hasznot hozna a cégnek, akkor már elbizonytalanodnak, mert egyszerûen nem értik, hogy mire jó egy szoftver. Ha a meglévô négy gép mellé még kettôt vásárol EU-s forrásból, akkor 6 gépe lesz, így másfélszer annyi terméket tud gyártani, mint korábban. Ám a kkv-knál a berendezések kihasználtsága nem éri el a 30-40%-ot, mert nincs mögöttük olyan logisztikai rendszer, olyan gyártástervezés, gyártásütemezés, hogy jobban ki tudják használni a gépeket. Tehát ha a 100 milliós támogatásból valamennyit áldoz logisztikára a vállalkozás, esetleg úgy alakítja át a folyamatait, hogy robotokat épít be, önvezetô jármûveket állít munkába, akkor a kobotokkal együtt eljutunk az ipar 5.0 fogalmához. Így a meglévô gépek 30–40%-os kihasználtságát 60–80%-ra is felviheti, ezzel megduplázhatja a termelését úgy, hogy nem termelôberendezést vett. Nem a géptôl lesz ipar 5.0-s a fejlôdés, hanem attól, hogy az embert helyezzük a középpontba. Az ember mögé tegyünk egy olyan szoftvert, amin keresztül átlátja az egész gyártást és befolyásolni, irányítani tudja azt. Próbáljuk meg a meglévô termelési kapacitásainkat adatokkal optimalizálni. — Hogyan tud idomulni egy vállalkozásvezetô a nagyon gyors ütemû fejlôdéshez? — A legfontosabb, hogy ki kell dugni a fejüket a napi problémák mögül. A legtöbb cég még mindig arra fókuszál, hogy holnap meglegyen az 500 megrendelt termék, meg a jövô héten csináljuk meg, amit meg kell csinálni. Próbáljunk meg stratégiában gondolkodni, hosszabb távra tervezni lean alapokon, és ebbe építsük be a digitalizációt. Ha megismerjük az új technológiákat, hatékonyabban fogunk tudni dolgozni. Nézzük meg, hogy miért hajlandó fizetni az ügyfél, mi az, ami a számára érték és azt fejlesszük! Talán az egyik legfontosabb tanács, ha mondhatok ilyet: elôször mindig a folyamatainkat gondoljuk át, hogy lehet azokat hatékonyabbá tenni! Ha a rosszul mûködô folyamatokat digitalizáljuk, csak bebetonozzuk a veszteségeket – a képlet egyszerû: ipar 5.0 = lean + digitalizáció. A megoldásban meg tudunk segíteni, legyen az ipar 4.0 vagy ipar 5.0!

CÍMLAPSZTORI

PTE MIK: Oktatások, kutatások az ipar 4.0 és 5.0 jegyében — A Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karán több szak képzési anyagában megjelenik az automatizálás, a szabályozástechnika, a robotika, illetve az ezekhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati tárgyak. A mérnökinformatikusok, villamosmérnökök, gépészmérnökök tanterveiben már hosszú évek óta szerepelnek ezek a tárgyak, igaz, eleinte ezek a kifejezések még nem így jelentek meg. A tartalom viszont ezt fedi, illetve készíti elô már hosszú ideje. Természetesen az automatizálás egyre szélesebb körû felhasználása azt is jelenti, hogy egyre több más szak képzésébe is beszivárog a terület. A koncepciókat ma már mindenkinek látnia kell, ahol pedig megjelenik a felhasználó szintû automatizálás, ott elengedhetetlen egy alaptudás. Persze a Mûszaki és Informatikai Kar elsôsorban azokat képezi, akik ezeket a rendszereket tervezik, fejlesztik – tudtuk meg dr. VÁRADY GÉZÁTÓL, a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) tudományos dékánhelyettesétôl. — Az ipar 4.0 kora az ipari robotokról szól, a gyártósorok automatizálásáról. Ez a kor egy új ipari forradalom, ami még le sem zajlott, helyenként el sem kezdôdött, de máris itt egy új szint, amit ipar 5.0-nak hívunk. Itt a folyamatokból nem zárjuk ki az embert, vagy nem egy-egy részfeladaton kell robotsebességgel és monotóniával dolgoznia, hanem az ember köré építjük a kiszolgálórendszereket. Ezek legtöbbször az együttmûködô-segítô robotok, a kobotok. A koncepció fejlôdött, a hatékonyság növelhetô, pár egyéb probléma kezelhetô. Ehhez a lépéshez azonban számos új technológia szükséges, pl. a mesterséges intelligencia alapú megoldások. A képzéseinkben ez is megjelenik, bár ez a terület jelenleg elsôsorban a mérnökinformatikus szakhoz kötôdik. A jel- és képfeldolgozás, a kamera- és egyéb szenzorrendszerek adatainak feldolgozása, a bonyolult döntéstámogatási rendszerek és neurális hálózatokon alapuló rendszerek mûködése, tervezése, használata részben hardvereszközök ismeretét, részben szoftverek felhasználását, illetve fejlesztését igényli. Az okta-

táson túl ezekhez a területekhez kutatások is kapcsolódnak, melyek elsô számú mûhelyei a MIK kutatócsoportjai. S bár szinte mindegyik kutatócsoportnak van ehhez a területhez kapcsolódási pontja, talán beszédes az „Autonóm technológiák és Drón” kutatócsoport neve, mely a több mint 20 éve indult „autonóm rendszerek” szakirányunk nevét hordozza. — Milyen megoldásokat kínál az ipar 4.0 és az ipar 5.0 iránt érdeklôdô vállalkozásoknak, partnereknek a kar? — A MIK évek óta szorosan együttmûködik az ipari partnereivel. Ez a duális képzéstôl, a gyakornoki programoktól a szakdolgozati témák vezetésén át a

DR. VÁRADY GÉZA

fejlesztési együttmûködésekben, a közös pályázatokban is megnyilvánul. Az egyik legszorosabb együttmûködést pedig a külsôs tanszékek tükrözik, ahol a legnagyobb ipari partnereink, akik minden dimenzióban részt vesznek a kar életében és munkájában, tanszéket visznek a karon. Ilyen külsôs tanszékeink a Deutsche Telekom IT Solutions Külsô Tanszék, a Körber Technológiák Külsô Tanszék és az E.ON Villamos- és Gázenergetikai Külsô Tanszék. A MIK nyitott a további együttmûködésekre, a mérnökképzés minôségét egyértelmûen emeli az együttmûködés az ipari partnerek és a kar között, legyen az ipar 4.0, ipar 5.0, vagy bármilyen terület, ami erôsiti mérnökhallgatóinkat és leendô munkáltatóikat.

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Robotok a mezôgazdaságban A mezôgazdasági gépek, technológiák értékesítésével, fejlesztésével foglalkozó Tomelilla Kft. a közelmúltban fejlesztette ki a Z Elektronika Kft.-vel való együttmûködés keretében az IntelliNozzle fúvókarendszert, amely már a mezôgazdaság 4.0 jegyében nyújt digitális megoldást a fenntartható növénytermesztés területén. Mint dr. BORSICZKY ISTVÁN ügyvezetô mondja, a mezôgazdaságban már megszokott a mesterséges intelligencia által mûködtetett berendezések, a robotok jelenléte. — A szüretelô robottól kezdve a permetezést, a terményválogatást végzô, mesterséges intelligenciával mûködô berendezések már több éve piacon vannak, ezek hálózatokba való integrálása is megkezdôdött. Azt is látom azonban, hogy a mezôgazdaságban dolgozó emberek jelentôs része nem is tudja felfogni e technológiákat, mint ahogy számomra az is kérdés, hogy ki és hogyan fogja fenntartani, karbantartani ezt az egyre növekvô mennyiségû automatizált és elektronizált berendezést. Azt olvastam, hogy Angliában a négynapos munkahét bevezetésén ügyködnek. És ha nem ebben az idôszakban mondja fel a szolgálatot a technika, ki fogja kezelni a helyzetet? Véleményem szerint a robotizálásnak komoly hátulütôi is vannak. A robotizálásra hatalmas igény mutatkozik a mezôgazdaságban, a vegyszercsökkentések miatt elôtérbe kerül a bio termesztéstechnológia, amelynél a gyomirtás zömét kézzel kell elvégezni. A kapálás általában hôségben végzett nehéz és kimerítô munka, amit legjobb lenne robotokkal elvégeztetni. Az emberek sem dolgoznak szívesen a földeken a hôségben, viszont mondjuk egy feldolgozóüzemben már nagyobb kedvvel beállnak egy válogatóasztalhoz. — A gépek, berendezések fejlesztése le tudja követni ezeket az igényeket? — Igen, bár ahogy említettem, a felügyelet és a karbantartás hatalmas és egyre növekvô kihívást jelent. A robotok jelenléte megkíván egy fejlett infrastruktúrát és ügyféloldalról is olyan technológiai fegyelemre lenne szükség, ami je-

DR. BORSICZKY ISTVÁN

lenleg nagyon sok helyen nincs meg. Szomorú, de emlékezetes példa, hogy amikor beütött a Covid, Németországban a rebarbara kint maradt a földeken, mert nem volt ember, aki leszedje. Ezért is van szükség gépekre, robotokra, automatizációra. — A magyar felhasználók, a magyar gazdák meg tudják fizetni ezeket a technológiákat? — Nálunk a földterület ugyanakkora, mint Nyugat-Európában, a termények ára azonos szinten van, nincs különbség, itt is meg tudják fizetni, és ott is. Ez lesz a jövô, aki termelni akar, az semmi mást nem fog tudni csinálni, mint a legújabb technológiák irányába elindulni.

meg Kínából érkezzen, esetleg az értékláncok újrarendezését, akkor elfogadom, hogy létezik ipar 5.0. Az ipar 4.0 többek közt a különbözô termelési adatgyûjtéseket, kiértékeléseket is magába foglalja, de ez a legtöbb helyen még nem valósult meg. Az ipar 4.0-ban is rengeteg megoldatlan feladat és igen nagy tartalék van, ám még sok helyen hiányzik belôle az ember. Hisz az ipar 4.0-nak pont az lenne a lényege, hogy átalakuljon az emberi munkavégzés, hogy az egyszerûbbé és biztonságosabbá váljon.

„Még azt sem látjuk, hogy az ipar 4.0-t teljesítettük” — Az automatizálásban és a gépiparban még nem találkoztam az ipar 5.0 fogalmával, hiszen még az ipar 4.0 nyújtotta lehetôségeket sem merítettük ki igazán. Rengeteg automatizálási feladatunk volt az elmúlt idôszakban, számos projekt valósult meg sikeresen, de az, hogy ez a negyedik ipari forradalomként értelmezhetô-e, azt majd az eredmények és az elkövetkezô 10–15 év fogja igazolni – véli HIRTH OLIVÉR, a KONTAKT-Elektro Kft. ügyvezetôje. — Még nem tudjuk megfogalmazni, hogy az iparágunkat tekintve mit értünk ipar 5.0 alatt, ha az alapanyagok koncentrált beszerzését, hogy ne minden Afrikából

HIRTH OLIVÉR

— Az önök vállalkozásában milyen mértékben van jelen az ipar 4.0?

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság — Számtalan robotizált projektet vittünk és viszünk jelenleg is. Emellett a saját mûködésünkben is igyekszünk az általunk más vállalkozásoknál használt technológiákat alkalmazni, házon belül is több szoftvert és különbözô applikációkat fejlesztettünk saját munkánk és partnereink napi mûködésének megkönnyítése érdekében. Illetve olyan automatizált megoldásokat használunk, mint például a nemrégiben megvásárolt 3D-lézerközpontunk, ami mintegy 4-5 villanyszerelô kollégánk mechanikus megmunkálási munkaerejét helyettesíti, így ôk magasabb hozzáadott értékû villamos automatizálási-szerelési munkát tudnak végezni. Ezzel jelentôsen tudtuk fokozni a hatékonyságunkat. Ebben a kiélezett piaci helyzetben minden gazdasági társaság számára létkérdés a hatékonyság növelése, ami a jelenlegi alapanyagellátás mellett különösen nehéz, embert próbáló feladat. Hazánkban még azt tapasztalom, hogy óriási a szakadék a vállalkozások gondolkodásában, ha valaki hosszú távú stratégia alapján tervez és az alapján fejleszti a termelését és üzemét, akkor megkerülhetetlen, hogy használja az ipari forradalom vívmányait. Az ipar 4.0-ban még számtalan lehetôség van, azt gondolom, hogy egyelôre ezeket technológiákat kell jól alkalmazni és kihasználni. Azt mondom, hogy még sokáig 4.0-ról beszélhetünk, nem ipar 5.0-ról.

CÍMLAPSZTORI önvezetô jármûvek és a mesterséges intelligencia területén fognak megjelenni. Utóbbi beépítésével az Innomedio Kft. nemzetközi és belföldi fuvarozóknak szánt szoftvere, az innoTMS továbbfejleszthetô lenne és lehetôség nyílna egy mesterséges intelligencián alapuló fuvarszervezési és túraoptimalizálási szolgáltatás prototípusának létrehozására – válaszolja arra kérdésre HORVÁTH PÉTER, az Innomedio Kft. ügyvezetôje, hogy a vállalkozásnál, a partnereinél megjelennek-e már az ipar 5.0-hoz kapcsolódó elvárások, fejlesztések. — A

HORVÁTH PÉTER

Önvezetô jármûvek és mesterséges intelligencia a fuvarozásban — A fuvarozási és szállítmányozási iparág jellemzôen ragaszkodik a régi, jól bevált módszerekhez, ezért akár az ipar 5.0-hoz, akár más újításhoz kapcsolódó fejlesztéseknek elsôsorban ehhez az igényhez kell igazodniuk. Természetesen mind szolgáltatói, mind ügyfél oldalról megvan az igény a jövôbe mutató fejlesztésekre, ám fontos szempont, hogy ezek az elvásárokhoz illeszkedô formában valósuljanak meg. Az iparágon belül ezek az újítások fôként az

megvalósítás során interfészeken keresztül számos külsô rendszert és szoftvert integrálnánk (tehergépjármûgyártó cégek telematikai rendszerei, tehergépjármûvekre kifejlesztett térképrendszer, üzemanyagforgalmazó rendszerek stb.) annak érdekében, hogy soha nem látott mértékben bôvíthessük szoftverünk tudását. A több mint 15 éve fejlesztett szoftverünk egyedülálló módon a kezdetektôl fogva felhôalapú, és úgy alakítottuk ki, hogy egy felületen összpontosuljon minden adat és információ, amelyre a megbízások felkutatása, megszervezése, lebonyolítása és elemzése során szükség van. Ennek a koncepciónak köszönhetôen minden információt csak egyszer kell felvinni a rendszerbe, ezt követôen minden modul hozzáfér és használni is tudja azokat.

Az innoTMS-ben máris számos kimutatás és egyéb számoláson alapuló funkció segíti a fuvarozásban tevékenykedôk mindennapi feladatait és döntéseit, azonban, ha mindezen funkciót ki tudnánk egészíteni a mesterséges intelligencia által biztosított lehetôségekkel, akkor egy olyan öntanuló, az emberi számítási képességeket meghaladó szolgáltatást hozhatnánk létre, amely egy sokkal optimálisabban és gyorsabban mûködô rendszert biztosítana ügyfeleinknek. A mesterséges intelligencia tudásával és képességeivel kibôvítve ügyfeleink még tovább csökkenthetnék a jármûflotta üzemanyag-költségét, a fuvarok bekerülési költségét, valamint a szükséges kilométerek mennyiségét is, emellett precíz elôrejelzéseket kaphatnának a flotta és az egész vállalkozás pénzügyi jövôjét illetôen. Ennek a technológiának köszönhetôen a folyamatok gyorsabbak és pontosabban irányíthatók lennének, amelynek eredményeként mérséklôdne a tervezett és a valós teljesítések közötti különbség – idôben, megtett távolságban és költségekben is. A tervezettôl való eltérés esetében megvalósulhatnának automatikus figyelmeztetések és korrigálások, így folyamatosan növekedhetne a fuvarozócégek eredményessége. A vállalási díjak csökkenése piacképesebb árajánlatokat tenne lehetôvé, így újabb és nagyobb megbízásokat is eredményezne. A mesterséges intelligencia beépítésével létrejöhetne az útvonaltervek automatikus módosítása, pontosítása bármilyen – elôre nem látható - változás esetén, így minimalizálható lenne az emberi erôforrások mértéke is. Az Innomedio Kft.-nél folyamatosan törekszünk arra, hogy ötvözzük a régi, jól bevált módszereket és a legújabb innovatív technológiákat annak érdekében, hogy támogassuk ügyfeleink fejlôdését. A mesterséges intelligencia beépítését célzó terveink egyik kulcsfontosságú eleme a pályázati támogatás, amely hozzásegítené csapatunkat egy komolyabb hardveres és humán erôforrás háttér létrehozásához, és ahhoz, hogy a fejlesztés többnyelvû változatban is létrejöhessen – ami késôbb a nemzetközi értékesítés alapja lehet. K. T.

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Készségfejlesztô továbbképzés gyakorlati oktatóknak Idén májusban a kamara kétnapos készségfejlesztô tréninget szervezett a duális gyakorlati képzôhelyeken tanulók gyakorlati oktatását végzô mestereknek és kamarai gyakorlati oktatói végzettséggel rendelkezô gyakorlati oktatóknak. A gyakorlatias, 12 fôs, kis csoportos, aktív részvétellel megvalósuló 2 napos tréning szakképzett

tréner vezetésével zajlott. Így a duális képzésben részt vevô tanulókkal foglalkozó, kamarai gyakorlati oktatói vizsgával vagy mestervizsgával rendelkezô oktatóknak további fejlôdési lehetôséget biztosított az ön- és társismeret, az együttmûködés, a kommunikáció, a sztereotípiák leküzdése, a konfliktuskezelés és a Z generáció teljesítménymotivációs módszereinek megismeréséhez, valamint segítséget adott munkájuk során az ismere-

tek gyakorlati alkalmazásához. A képzés nagyon jó hangulatban telt, a résztvevôk hasznos ismeretekkel és élményekkel gazdagodtak a képzés során. (Csoportkép a 3. oldalon) A cikk az MKIK és a PBKIK között megkötött GFA-KA-ITM-12/2021/TK/15 számú támogatási szerzôdés alapján jelent meg.

Meg kell újítani a képzési engedélyeket A régi Szakképzési törvény (Szkt.) szerinti gyakorlati képzés (OKJ-s képzések) folytatására korábban nyilvántartásba vett gyakorlati képzôhelyek képzési jogosultsága legkésôbb 2022. augusztus 31-én a törvény erejénél fogva megszûnik. Emiatt a régi Szkt. szerint a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek a nyilvántartásból hivatalból kivezetik. A tavalyi évben a kamara elindította a szakképzési törvény rendelkezései szerint a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szereplô képzôhelyek felülvizsgálatát. A vállalkozások dönthettek arról, hogy bekapcsolódnak az új duális szakirányú oktatásba, vagy arról, hogy nem kívánnak az új rendszerû oktatásban részt venni.

Azon képzôhelyek, melyek az új 2019. évi Szakképzési törvény alapján a Szakmajegyzékben szereplô szakmák duális szakirányú oktatásában kívánnak szerepet vállalni szakképzési munkaszerzôdéssel, kérelmezniük kell a kamaránál a duális képzôhelyek nyilvántartásába történô felvételüket. A duális képzôhelyek egy jelentôs része – közel 300 – már élt az új duális szakirányú oktatáshoz szükséges nyilvántartásba kerülés lehetôségével. Az új szakképzési rendszerrôl részletes tájékoztatót talál a kamara honlapján: https://pbkik.hu/szolgaltatasok/szakkepzes/uj szakkepzesi-rendszer/ A régi képzési engedélyek birtokában átmenetileg, azaz 2022. augusztus 31-ig lehetôség van az új képzési rendszerben tanulókkal szak-

képzési munkaszerzôdést kötni, így a képzési engedélyeket nem minden vállalkozás újította meg. Ezt azonban pótolni szükséges. Képzési szándék esetén keressék meg azon szakképzô intézményeket, amelyekkel eddig kapcsolatban voltak. A képzés megváltozott szakmai tartalmát (oktatandó tananyagegységek) velük tudják egyeztetni. A kamarai duális képzési tanácsadók személyre szabott komplex, ágazatspecifikus tanácsadással segítik döntésüket. Keressék ôket! www.pbkik.hu/elerhetosegeink A cikk az MKIK és a PBKIK között megkötött GFA-KA-ITM-12/2021/TK/15 számú támogatási szerzôdés alapján jelent meg.

Ezüst Gazdaság: az idôsödô társadalomban rejlô gazdasági és társadalmi potenciál Aki június 16-án részt vett a fenti címmel megrendezett konferencián, nemcsak az elôadásokon hallottakkal lett gazdagabb, de megismerhette Baranya és a Dél-Dunántúl gazdaságfejlesztésének egy lehetséges új irányát is. A konferenciára a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD), a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ (PEIK), valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) közös szervezésében került sor, egy közös projekt keretében, amelyben az ezüst gazdaságot mint átfogó gazdaságfejlesztési lehetôséget szeretnék minél szélesebb körben megismertetni, és alulról jövô kezdeményezésként az útjára indítani. Az Ezüst Gazdaság a 3. legnagyobb gazdaság a világon, 2025-re várhatóan 88 millió munkahelyet tart majd fent, 5,7 trillió euró költés mellett. A konferencia célja az volt, hogy fókuszba helyez-

ze ezt az óriási, jelenleg kiaknázatlan gazdasági területet regionális vonatkozásban, és együttmûködésre ösztönözze a térség gazdasági, civil, akadémiai és közigazgatási szereplôit. Dr. Törôcsik Mária elôadásában saját kutatási eredményei alapján világított rá egyrészt arra, mennyire megváltozott az idôskorról alkotott felfogásunk az elmúlt idôszakban, és ezáltal az idôskorú fogyasztókkal kapcsolatos mítoszokra és a realitásra hívta fel a figyelmet. Ehhez kapcsolódott dr. Michalkó Gábor, aki az idôskorúak, a szürke párducok turisztikai magatartásának sajátosságairól beszélt közel egy évtizedet felölelô kutatás alapján, valamint dr. Ruszinkó Ádám, aki az egészségturizmusban rejlô lehetôségeket mutatta be. Az idôsebb korosztályt célzó innovatív egészségügyi megoldások kapcsán dr. Rozsos István érsebész mutatta be a végtagmentô applikációt, amelynek célja a MEROVA módszer széles körû elterjesztése, a cukorbetegek megfelelô

tájékoztatása, valamint a cukorbetegség és a vénás keringési betegségek szövôdményei miatt veszélyeztetett végtagok megmentése. A fejlesztés már számos hazai és nemzetközi elismerést magáénak tudhat, és a tervek szerint hamarosan nemzetközi piacra is lép. Pallos József Péter az idôsödô társadalomban tapasztalható gyógyszerhasználatról beszélt. Elôadásában felhívta a figyelmet a prevenció jelentôségére, valamint a gyógynövényekben rejlô lehetôségekre, amelyet az Európai Unió még messze nem használ ki megfelelô szinten. Végül Drávecz Szilárd ismertette az általuk forgalmazott Nobi névre hallgató otthoni asszisztenst, egy kifejezetten idôseknek szánt, mesterséges intelligenciával mûködô monitorozó eszköz, amely szükség esetén segítséget is hív. További információ a rendezvényrôl és a projektrôl: Nagy Eszter – nagy.eszter@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

BERUHÁZÁSOK A GÉPIPARBAN Az elmúlt idôszakban a DDGK (menedzsmentszerv: PBKIK) tagjainál új beruházások indultak el nyertes pályázatok segítségével, cikkünkben ezen fejlesztéseket mutatjuk be röviden. A SOMAPAK Kft. 1986 óta foglalkozik csomagolástechnikai gépek gyártásával, a 2021-es évet rekord nagyságú, 1,65 mrd forintos árbevétellel zárta. A cég profilja az évek során bôvült a piaci igényekkel lépést tartva, beruházásaik során az egyedi gépgyártás, CNC-alkatrészgyártás, illetve a lemeztechnológia felé nyitottak. Az utóbbi néhány évben pedig a keverôgép-tervezés és -gyártás területein végeztek kutatási-fejlesztési tevékenységet, melynek végeredménye a piacon egyedülálló termék lesz.

verrel kiegészítve. A vállalat további tervei között szerepel a 100%-osan saját, napelemmel mûködtetett villamosenergia-ellátás megvalósítása az egész üzem területén. A Strauss Metal Kft. 1992 óta gyárt és forgalmaz saját tervezésû termékeket lemezmegmunkálással. Az üzemben többek között pénzkezelésre és értéktárolásra alkalmas berendezéseket, kulcsmenedzselô rendszereket, illetve közösségi közlekedési fizetô és tájékoztató

SOMAPAK Kft. Jelentôs az exporttevékenységük és számos külföldi projektben vesznek részt, de a hazai gyártóiparban is nagyon fontos szerepet töltenek be, például a magyarországi kiskereskedelemben kapható mézek kb. 80%-át a SOMAPAK által készített gyártósoron csomagolják. 2016 után egy intenzívebb bôvítési, telephelyfejlesztési folyamat indult el a cégnél pályázati és saját forrásból, a legújabb GINOP Plusz-1.2.1. projekt befejeztével 5200 m2-re növekszik a gyártóüzem hasznos alapterülete. A fejlesztés megvalósításába 2022-ben kezdtek bele, az infrastrukturális beruházás a VIII. számú üzemcsarnok és raktár felépítését foglalja magában, technológiai fejlesztésként egy 3 tengelyes (plusz 1 tengellyel bôvíthetô) megmunkálóközpontot szereznek be, mindezeket új szoft-

IT-rendszereket készítenek. A Strauss Metal páncélszekrényei nemzetközi viszonylatban is magas biztonsági szintet garantálnak megrendelôiknek, a vállalati, banki ügyfelek mellett a lakosság számára is elérhetô a kínálatuk.

A Strauss Metal Kft. a GINOP_ PLUSZ-1.2.3-21-2022-00994 pályázat elnyerésével az idei évben egy komplex beruházási projektet indít el 125 millió forintos támogatással, melynek célja az üzem technológiai korszerûsítése, a gyártási hatékonyság és a versenyképesség növelése. A géppark egy professzionális CNC élhajlító géppel és egy nagy teljesítményû kézi lézerhegesztôgéppel bôvül. A vállalati infrastruktúrát informatikai eszközökkel is fejlesztik, szervezetfejlesztési képzést és tanácsadást, illetve targonca- és híddarukezelôi képzést is megvalósítanak. Hôszigetelési munkálatokat, fûtéskorszerûsítést és hôszivattyús fûtési rendszer telepítését, valamint nyílászárócserét is végrehajtanak. A Net’96 Kft.1996 óta mûködik, kezdetben informatikai rendszerek üzemeltetésével és szervizelésével foglalkoztak, gépipari tevékenységet 2017 óta végeznek. A kôvágószôlôsi telephelyen acélszerkezeteket, gépalkatrészeket, illetve megmunkált csöveket és idomacélokat gyártanak. Fémipari technológiák széles körével rendelkeznek, üzemükben abrazív vízsugaras vágást, lézervágást, fémmegmunkálást, CNC esztergálást, élhajlítást és hegesztési feladatokat végeznek. A Net’96 Kft. megrendelései autó-,

❯ Strauss Metal Kft.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

INFLÁCIÓ, HÁBORÚ A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) májusi ülésén a tagok aktuális piaci helyzetét vitatták meg a klasztertagok. A téma idôszerûségét a drasztikusan növekvô infláció és az oroszukrán háború adta. A tagok egybehangzóan kijelentették, hogy meredeken nônek az építôanyagárak, lehetetlen megjósolni, hogy mikor lesz vége. Az ajánlataikat úgy kell elkészíteni, hogy az áremeléseket figyelembe veszik, és ezeket kénytelenek áthárítani a megrendelôkre. A tagok között voltak olyanok, akik tudtak készletet felhalmozni, így ôk szerencsésebb helyzetben vannak – amíg a készlet tart, addig tudják tartani az olcsóbb árakat. Ebben az idôszakban fontos, hogy kivel, hogyan tudnak szerzôdést kötni. A rugalmasság lényeges az új szerzôdéskötéseknél, hiszen sok esetben több alkalommal is kell módosítani a megállapo-

dások szövegén. Mint elhangzott, keresni kell a megoldásokat arra, hogy mindkét szerzôdô fél elégedett legyen. A háború okozta nehézségek elsôsorban az ellátási láncok megszakadásában, az áruk más útvonalon történô beszerzésében keresendôk. A negatív hatások ellenére a tagok elmondták, hogy kapacitásaik több hónapra elôre le vannak kötve. Az ülésen szó esett még a kamara által szervezett pályaorientációs táborról is. A kétszer egyhetes programban egy nap a gyerekeknek lehetôségük lesz klasztertagokat meglátogatni, hogy megismerkedhessenek az építôipari vállalkozásokkal, szakmákkal. Az ülés résztvevôinek bemutatták a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által indított Országos Vállalkozó Mentorprogram egyik alprogramját, a Vállalkozz fenntarthatóan! programot. Az alprogram a mikro-, kis-, és középvállalkozások képviselôi számára biztosítja a fenntarthatóság mindennapokban al-

kalmazható gyakorlatának megismerését. A cél, hogy olyan fenntarthatósági ismereteket adjon át a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek új elemekkel gazdagíthatják a vállalkozások tudatos döntéshozatalát. Az ülés végén a Better Factory nevû nemzetközi projekt 2. nyílt felhívásáról nézhettek meg egy rövid prezentációt a résztvevôk. A Better Factory az Európai Bizottság H2020 programjának keretében indított kezdeményezés, amely a gyártó kis- és középvállalkozásokat, mûvészeket és technológiai beszállítókat hívja együttmûködési kísérletekben való részvételre. A cél a gyártók jelenlegi termékportfóliójának újratervezése, a digitalizáció és az automatizálás elôsegítése. Az együttmûködési kísérletben való részvétellel akár 200 000 eurós részesedési feltétel nélküli támogatásban részesülhetnek. A cél az, hogy a gyártók kulcsfontosságú tudást, innovációt és eszközöket kapjanak ahhoz, hogy a digitalizáció és a termékinnováció révén válaszoljanak az új piaci igényekre. A gyártó kkv-kból, mûvészekbôl és technológiai beszállítókból álló konzorciumok 2022. szeptember 1. – november 15. között adhatják be pályázataikat. https://epitoipariklaszter.hu

elektronikai és gépipari cégektôl érkeznek, a hazai projektek mellett az exporttevékenységük is jelentôs. A Net’96 Kft. a közelmúltban dinamikusan növekedett, ezért idôszerûvé vált a kapacitásbôvítés. A cég elnyerte a GINOP_PLUSZ-1.2.1.21-21-2021-01265 azonosítószámú pályázatot, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását támogatja. A kft. 172,16 millió forintos forráshoz jutott, így megvalósulhat az üzemcsarnok korszerûsítése és napelemes rendszer telepítése. A pályázati forrást felhasználják az anyagmozgatási és hegesztési folyamatok, illetve az IT-eszközök modernizálásához is. Az ügyfélkör bôvítése érde-

kében piackutatás készítésével egybekötött tanácsadást vesznek igénybe. Emellett a kollégák soft skill képzésen

fognak részt venni, amely elôsegíti a munkatársak közötti együttmûködés hatékonyságának növekedését.

❯ Net’96 Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

ÉLET A PANDÉMIA UTÁN AZ ALKALMAZOTT FÖLDTUDOMÁNYI KLASZTERBEN Az online találkozók után a Covidhullámok lecsengésével végre teret kaptak a személyes találkozások is világszerte, amit a klaszter is maximálisan kihasznál; az év elsô felében máris számos elmaradt eseményt rendeztek meg, melyeken újult lendülettel vett részt az AFK. A május elején Egerben megrendezett XXXII. Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencián és Kiállításon a klaszter saját standdal jelent meg, mellette a tagok közül a GEOCHEM Kft. és az InnoTeq Kft. vett részt mint kiállító, dr. Fedor Ferenc, a klaszter elnöke, valamint Holoda Attila (Aurora Energy Kft.) klasztertag elôadást tartottak az eseményen. Az AFK társszervezôként vett részt a május 19–22. között nagy sikerrel lezajlott GEOMATES’22 címû rendezvényen Pécsett, melyrôl a DDG az elôzô számában beszámolt. A Geo-Energy Europe metaklaszter az Offenburgban megrendezett Geotherm Expo & Congress-hez kiállítóként csatlakozott, a programon a Geort Kft. is képviseltette a klasztert.

❯

Dr. Király Ödön a klaszter nemzetközi kapcsolatokért felelôs referense képviselte az AFK-t a PDAC EU standján Torontóban, és tartott elôadásokat a HEPA és Horvátné Négyessy Katalin ottawa-i külgazdasági attasé közremûködésével. Ugyanitt jelen volt tagunk, a UNEXMIN Georobotics Kft. képviselôje, Koba Máté is, aki az általuk fejlesztett víz alatti bányamonitoringot végzô robotot mutatta be a rendezvényen. Ugyanebben az idôpontban dr. Fedor Ferenc és kollégái a GEOCHEM Kft.tôl a franciaországi Nancy-be utaztak a június 13–16. között lezajlott Clay Conference 2022-re, hogy szakmai elôadásukkal gazdagítsák a színvonalas programsorozatot. Ezt követôen sem állt meg az élet, a klaszter elnöke a

„Transylvanian Clusters International Week 2022”-en is látogatást tett, ahol amellett, hogy számos romániai és más európai klaszterrel nyílt lehetôség a találkozásra, sor került a korábban online fórumon elôkészített együttmûködési megállapodás aláírására is a Transylvania Energy Cluster-rel. A rendezvény alatt rendezték meg a „Cluster Collaboration Lab (C2Lab)” címû programot, melynek célja az európai ellátási láncok kihívásainak feltárása és megoldása volt. Az AFK küldöttsége még június során ellátogatott Olaszországba, hogy a CoSViG Klaszterrel tárgyalásokat folytasson, júliusban pedig a „Kenya Geothermal Congress” rendezvényre utazik, ahol az elnök szintén egy elôadás keretében mutatja be a magyar klasztert. Az AFK mindezen túl ismét megmérette magát nemzetközi szinten és sikeresen megújította az ESCA Bronz fokozatát, mellyel nemcsak mûködésének jogát erôsítette meg, de elhivatottságát is a földtudományok és a kapcsolódó munkaterületek további, aktív képviseletére. www.capes.hu

MINORITS HAJÓSZÁLLÍTÓ ÉS -TÁROLÓ PÓTKOCSIK A BALATON KÖRÜL A Minorits Gépgyártó Kft. szakterülete a hajlítás, hengerítés, forgácsolás, hegesztés, és szerelési technológiák. A saját fejlesztésû hajószállító és -tároló pótkocsik egyre nagyobb népszerûségnek örvendenek hazánkban. A Minorits Kft. tevékenysége 1989ben indult egyéni vállalkozásként, majd a következô generációval közösen 2008-ban létrehozták a ma is méltán sikeres kft.-t. A cég Kaposvár melletti, mernyei telephelye 2000 m2-es gyártóterülettel és daruzott csarnokokkal rendelkezik. A vállalkozás gépgyártási technológiák széles körével foglalkozik, alapanyag-elôkészítést, lakatos munkákat, hegesztést, mechanikai megmunkálást

és felületkezelést is végeznek az üzemben. A Minorits Kft. mûködésében meghatározó szerepe van a minôségellenôrzésnek és minôségbiztosításnak, MSZ EN ISO 9001:2015 és DIN EN ISO 38342 tanúsítványokkal rendelkezik. A cég profilja alapvetôen bérgyártás, rendszeres megrendelôi közé tartozik a Siemens AG, az Ubas GmbH., a Hitzinger GmbH., a PM-Technologies GmbH, a Hanse Hungária Kft. és a DKG East Zrt., klaszterünkbôl pedig a Lakics Kft., a Sampo Kft., a Strauss Metal Kft., a Knipl Kft. és a KVGY Kft. Partnereik számára többnyire csúszógyûrûházakat, ventilátorfedeleket, darualkatrészeket, csapágypajzsokat, préslemezeket, robotalvázakat, robotkarokat, gyorskapcsolófejeket, letalpalóegységeket, illetve multi-

ciklonokat, láncos szállítókat és vedres felhordókat gyártanak. A bérmunka mellett a Minorits Kft. portfóliójában az elmúlt pár évben egyre nagyobb szerepet kaptak a saját fejlesztésû termékek, hajószállító és -tároló pótkocsikat terveznek és gyártanak a megrendelô jármûvének méreteihez igazítva. Az ERRIX Prémium hajótárolót hazai és külföldi szakkiállításokon mutatják be pozitív visszhanggal, illetve a balatonkenesei Boat Show rendszeres résztvevôi. Mára szinte az összes balatoni kikötôben megtalálhatók a Minorits Kft. termékei, amelyek a vállalkozás alapelveihez igazodva megfelnek a magas minôségi sztenderdeknek, megbízható tárolási lehetôséget biztosítva a hajótulajdonosok számára.

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

AMULET projekt Sikeresen lezajlott a kamara egyik nagyszabású Horizont 2020-as projektje, az AMULET mindhárom online tájékoztató és partnerkeresô rendezvénye. Az AMULET projekt célja, hogy jelentôsen hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez az EU-ban a kkv-k szerepének megerôsítésével. Az AMULET feladata az új értékláncok létrehozása a korszerû könnyûsúlyú anyagok elterjedésének segítésével a különbözô területeken, a régiók és ágazatok közötti tudástranszfer révén.

Az AMULET 3 fejlett anyagra (szálerôsítésû polimerek, könnyûfémötvözetek, kerámia kompozitok) koncentrál, 4 iparágban (repülôgépipar és repüléstechnika, építôipar, autóipar, energiaipar). A konzorciumokat alkotó kkv-k akár 120.000 EUR átalányösszeget is kaphatnak. A rendezvényeken a regisztrált résztvevôknek bemutatták, hogy mirôl is szól a projekt, milyen szakaszokra bontható, valamint ismertették azokat a kihívásokat, amelyeket a részt vevô kkv-knak meg kell oldaniuk.

Az AMULET-rôl bôvebben az alábbi oldalon olvashatnak: https://amulet-h2020.eu/

Mesterséges intelligencia az oktatásban Az év elején lezárult „Karrier 4.0” nemzetközi projektbôl létrejött tanulási platformot a most induló „Career Intelligence” projekt keretében továbbfejlesztik a résztvevôk, hogy akár a felsôoktatásra is kiterjeszthetô legyen. A bochumi Ruhr Egyetem (RUB) kutatói projektpartnereikkel a fiatalok számára kifejlesztett tanulási platformot a felsôoktatásra is kiterjesztenék. Ami a fiatalok számára a pályaorientáció során mûködik – a vállalkozói gondolkodás és cselekvés, a

digitális készségek elômozdítása –, ugyanúgy hasznos lehet a tanulmányi orientációban, a tanulmányok megválasztásában és mindenekelôtt a tanulmányok menetében. A mesterséges intelligencia (MI) segítheti a felsôoktatásban a megfelelô döntések meghozatalát. Az Európai Unió által finanszírozott „Karrier 4.0” projekt keretében a vállalkozói gondolkodást és cse-

Digitális transzformáció Kis lépésekkel a nagy változások felé Az elmúlt években a digitalizáció és az ipar 4.0 körüli felhajtás sok kis- és középvállalkozást elbizonytalanított: Most már teljesen digitalizálnom kell a vállalkozásomat? Mivel kezdjem? Melyek a számomra megfelelô technológiák? Megvannak egyáltalán a szükséges elôfeltételeim és erôforrásaim? Ezekre a kérdésekre adhat választ a Digital Coach projekt keretében az ADAPTION felmérés, és a hozzá kapcsolódó tanácsadás, melyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai mellett a projektben részt vevô szakemberek, és a BME Ipar 4.0 Technológiai Központ szakértôi is támogatnak. Az ADAPTION felmérés célja nem a „tökéletes fejlettség” elérése a digitalizáció és az ipar 4.0 területén az egyes szin-

—

lekvést támogató tanulási platformot hoztak létre, ami a hozzá tartozó agilis tanulási koncepcióval együtt népszerû a felhasználók körében. Az informatikai és MI eszközök használatával a tanulási platform lehetôségei a jövôben kibôvülnek. Ez különösen az agilis tanulási módszereket, az adaptív tanulási rendszereket, valamint az intelligens ajánlórendszereket foglalja magában.

segítünk a kezdeteknél!

tek végigjárásával, hanem olyan megoldások megtalálása, amelyek a különbözô tényezôk kölcsönhatásából az adott vállalkozás számára az optimumot jelentik. A felmérés különbözô kiindulási helyzetekre alkalmazható. Segít feltárni a fejlesztendô területeket, támogatja a vállalkozás stratégiai tervezését. Emellett személyre szabható, a megfelelô kritériumok kiválasztásával. Célja, hogy beszélgetést indítson a vállalkozáson belül és rávilágítson, hogy általában többféle megoldás létezik. A projektben részt vevô szakemberek, valamint a BME Ipar 4.0 Technológiai Központ szakértôi végigkísérik a vállalkozást ezen az elsôre nehéznek tûnô úton, támogatják a vállalkozásokat az egyedi intéz-

kedések levezetésében, valamint a saját fejlôdési útjuk meghatározásában és kialakításában. Mindez most a Digital Coach projekt keretében díjmentesen igénybe vehetô. Díjmentes, de nincs ingyen, mivel idôt kell rászánni. A projektben való részvétel számos elônnyel jár vállalkozása számára. A megoldási stratégiákat az ön vállalkozására, kívánságaira és kihívásaira szabjuk. A megszerzett tapasztalatok fényében újragondolhatja innovációmenedzsmentjét, és a jövôben hatékonyabbá és eredményesebbé teheti azt. Tegye meg velünk az elsô lépéseket! További információ: Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu és Pohli Krisztina pohli.krisztina@pbkik.hu

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

CSOMAY ÁRPÁD HOZZÁÉRTÉS, VÉGTELEN SZORGALOM, ALÁZAT ÉS SZERENCSE – EZ A SIKER TITKA Ha valaki Pécsett meghallja azt a szót, hogy Csofém, a többség biztosan tudja, hogy egy épületgépészeti áruházat takar az elnevezés, hiszen a Csomay Árpád vezette vállalkozás 30 éve áll a vevôk szolgálatában. A kereskedelemben örök érvényû irányelvek szerint mûködik, azaz a vevô teljeskörû kiszolgálása az elsô, és hogy ez ma a szinte eladók nélkül mûködô hatalmas áruházak korszakában mekkora érték, azt a három évtizednyi mûködés is igazolja. Csomay Árpád szerint négy dolgon múlik vállalkozása sikere. — Kell némi hozzáértés, végtelen szorgalom, alázat és még egy kis szerencse is. Annak idején egy a Csofémhez hasonló szocialista cég vezetôje voltam, de a vadkapitalizmus idôszakában „kivásárolták a fenekem alól a széket”, így kénytelen voltam valami másba kezdeni. Fél évig ügynöki tevékenységet végeztem, majd azzal kezdtem el foglalkozni, amihez értettem: kis- és nagykereskedelemmel. Ez egy végtelenül egyszerû tevékenység. Két dolgot kell tudni: hogy kitôl vegyen az ember árut és kinek adja el. Ha ezt a kettôt alapvetôen tudja, akkor mûködik a dolog. Persze szükséges a hozzáértés is, hogy amivel kereskedik az éppen kelendô-e, divatos-e. A legfontosabb azonban a töretlen szorgalom és a tevékenység iránti alázat. Meglátásom szerint azért megy nagyon sok hazai vállalkozás tönkre, mert nem ismerik a korlátaikat. És ha valaki nem ismeri a korlátait, akkor már nem lesz ideje megismerni a lehetôségeit sem. — A sikeres mûködés érdekében mégis mit érdemes szem elôtt tartani? — Elôször is fel kell mérni, hogy mit tud képviselni ezen a piacon, miben képes viszonylagosan jó lenni, mert legjobbnak lenni szinte lehetetlen. Olyan feladatokat és célokat kell kitûzni, amelyek teljesíthetôk. Az marad meg a piacon, aki a hozzáértés-szorgalom-alázatszerencse négyesébôl egy jó elegyet tud képezni, illetve aki idôben felismeri a korlátait. A mi szakmánkban gyakorlatilag a multikkal kell megküzdeni a piacon, és mivel nem tudunk akkora áruházat mûködtetni, mint ôk, ezért meg kell próbálni beszállítani nekik. Mindig keresni kell a lehetôséget, és nem arra hivatkozni, hogy miért nem megy.

Sajnos azt is látom, hogy sok vállalkozó lerabolja a cégét, kiveszi a teljes hozadékot, ezt nem lehet. Egy olyan nagyságú eredménytartalékot kell képezni, amellyel ha öt évig rosszul mennek a dolgok, akár azt az idôszakot is át lehet vészelni. A 2008-as válságot azért tudta relatíve kis sérülésekkel, azaz alacsonyabb eredménnyel túlélni a cég, mert voltak tartalékaink. Ha valamire büszke vagyok, az az, hogy ebben a harminc évben a cégünk soha nem volt veszteséges, illetve arra, hogy aki tôlünk nyugdíjba megy, az meg tud élni a nyugdíjából. — A Csofémnél a hagyományos kereskedôi értékek állnak fókuszban, itt még beszélgetnek a vevôkkel. Hogy találta meg ehhez a kollégáit? — Nagyon fontos, hogy jó kollégái legyenek az embernek. Az elején még nincsenek kollégák, szép lassan válnak azzá, meg kell találni azokat az alkalmazottakat, akik nemcsak szaktársként, hanem közvetlen társként mûködnek

együtt. Nálunk nincs fluktuáció, két esetben mennek el tôlünk kollégák: vagy nyugdíjba vagy máshová vezetônek. Büszke vagyok rá, hogy az országban több helyütt dolgoznak vezetôként azok a kollégák, akik nálunk nevelkedtek, akik ezt a cégkultúrát vitték tovább. Akik maradtak, azért is vannak még itt, mert tisztességesen megfizetem ôket – például elismerjük a 10–15–20–25 éves törzsgárdatagságot –, és kollégaként egy célért tudunk küzdeni. Elsôsorban olyan fiatalokat veszünk fel, akik nálunk sajátítják el a cégkultúrát. A legfontosabb, amit elvárunk tôlük, az a lojalitás a cég iránt. Azt szeretnénk, hogy mindenki fontosnak érezze magát, és itt olyan a közösség, hogy egymást húzzák felfelé, mindenki szeretne jó teljesítményt nyújtani. Ez belülrôl jön. — Miként összegzôdött önben ennek a 30 évnek a tapasztalata? — Amikor az élet megpróbálja egy kicsit az embert, érdemes tanulni a kis kudarcokból, így nem követi el még egyszer azokat a hibákat. Kétfajta ember van: a hazárdôr és az óvatos duhaj. Én az utóbbi típusba tartozom. Szeretek adót fizetni, mindig jó adófizetô voltam. Azt gondolom, hogy látnunk kell a lehetôségeinket, de ne nagyon akarjunk túllépni azokon. Amikor a kihívásokat keresem, mindig gondolnom kell a 24 munkatársamra, aki nálunk keresi a kenyerét. És még valami, talán a legfontosabb: egy vállalkozó számára mindig a cégnek kell az elsônek lennie. Bármit vesz vagy tesz, annak soha nem szabad a vállalkozása rovására mennie. — Bár a Csofém az ön nevével forrt össze, szóba jött-e már, hogy átadja a stafétát? — Igen, ez a folyamat elindult, hiszen mind a két fiam a cégben dolgozik, egyértelmûen ôk veszik át a stafétát. Ugyan már nyugdíjas vagyok, de ugyanúgy dolgozom, mint korábban. A mai napig nagyon szeretem csinálni, de ha az utódaim figyelmeztetni fognak, hogy már nem vagyok a régi, akkor abbahagyom. Az ô felkészültségük biztosíték számomra a folytatásra. K. T.

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

„Hallassa a hangját!” Az Interreg Magyarország–Horvátország Együttmûködési Program BLight felhívásának keretében nyert pénzügyi támogatást 2021-ben a horvátországi Evolva d.o.o. és magyar partnere, az Intervia Kft. A nemzetközi partnerségben elnyert projekt célja egy hangvezérelt, felhôalapú, hardvergombbal aktiválható jelszókezelô szoftver közös fejlesztése, piaci bevezetése és értékesítése. A közös munka során az Evolva d.o.o. a mûszaki, míg az Intervia Kft. a projekt marketing részének megvalósításáért felel. A megvalósítás az innovációs együttmûködésen túl a nemzetközi és a határokon átnyúló szakmai és szellemi fejlôdést, valamint a határmenti régió gazdasági kapcsolatainak erôsítését szolgálja. A hardvergombbal aktiválható hangvezérelt jelszókezelô szoftver egy olyan innovatív, gyors, praktikus, beszédalapú megoldás, amely megkönnyíti a szoftverfejlesztôk, -tesztelôk, rendszergazdák, adatbáziskezelôk, mûszaki szakemberek és a napi szinten különbözô webes alkalmazásokat, illetve webes szolgáltatásokat alkalmazó felhasználók munkáját.

A jelszókezelô szoftver rendelkezik a legfontosabb biztonsági funkciókkal, mint például az erôs titkosítási algoritmusok, a kétfaktoros hitelesítés, a jelszó erôsségérôl szóló jelentés és a webes ûrlapok kitöltése. Piacra lépéskor a horvát, az angol és a magyar nyelv felismerését tudja majd a szoftver, de hosszú távon további nyelvek támogatása is tervben van. A hangvezérlés természeténél fogva egyenlô lehetôséget biztosít a használatra a látási problémákkal vagy más testi fogyatékkal élôk számára is. A projekt során fejlesztett termék olyan innováció, mely szem elôtt tartja a környezetvédelmet és a fenntartható fejlôdést. A nyomógombok újrahasznosított anyagokból készülnek (mûanyag ház és egyéb mechanikus alkatrészek), a beszállítóknak igazolniuk kell a felhasznált anyagok forrását. Barics Márkó Intervia Kft. +36 30 553 7511 marko.barics@icloud.com https://www.evolva.hr/

Egyen, vegyen, adjon helyit legalább hetente egyszer! www.facebook.com/heti1helyi www.pbkik.hu/heti1helyi

Dél-Dunántúli Gazdaság

TURIZMUS

Akár mininyaralásra is alkalmasak a dél-dunántúli fürdôk „Idén nyáron nem tudunk nyaralni menni, annyi a munka a cégben. A koronavírus-világjárvány teljesen felborította a megrendelések ütemét, ezért még a megszokott nyári leállást sem tartjuk meg, folyamatosan termelünk. Viszont pihennünk nekünk is kell, így a hosszabb szabadság helyett több néhány napos minivakációt terveztünk. És hogy túl sok idô ne menjen el utazásra, kitaláltuk, hogy körbejárjuk a Dél-Dunántúl ismert és kevésbé felkapott fürdôhelyeit, ahol egy-két éjszakára is megszállunk. Nem is gondoltam, hogy az utóbbi néhány évben ennyit fejlôdött a hazai fürdôkultúra és a környezet” – mondja egy közepes gépipari vállalkozás ügyvezetôje, az 54 éves Sándor. Rövid beszámolójának lényege talán az utolsó mondatban rejlik, ô maga is rácsodálkozott arra a gazdagságra és fejlôdésre, ami Nagyatádtól Magyarhertelendig, Harkánytól Tamásiig jellemzi a fürdôhelyeket és az azokra épült vendégfogadást, a szolgáltatásokat. Sándorhoz hasonlóan sokan töltik itthon a nyarat, ki a munka, ki a lehetôségek miatt, azonban a napsütés, a színek, illatok, ízek, a hosszú nappalok és a szemet gyönyörködtetô tájak újabb és újabb élmények megélésére csábítják az embert. A forróságban jólesik a hûs habokban való megmártózás, van idô örülni, pihenni, élni. Ráérünk hosszan elidôzni az ebéd mellett, tényleg elolvasni a hónapok óta félrerakott könyvet, megfejteni az üresen álló rejtvényt, most már igazán meghallgatni azt a

zenét, mindezt egy olyan környezetben, ami felüdít, esetleg még az egészségnek is jót tesz: egy wellness- vagy gyógyfürdôben, szabadvagy zárt térben lévô medencében, egy fürdôkomplexumban, ahol a megfáradt test kezelésével a lélek is új erôre kap. Mindehhez nem is kell messzire menni, a Dél-Dunántúlon számos lehetôség közül választhatunk. Ahogy Sándorék teszik, akár kéthetente mást és mást. Hazánk elképesztôen gazdag gyógy- és termálvizekben, nem is gondolnánk, hogy az ország területének mintegy háromnegyed része alatt található gyógyhatású forrás vagy termálvíz. Nincs ezzel másként szûkebb hazánk, a Dél-Dunántúl sem, ahol az utóbbi évtizedek fejlesztéseinek eredményeként a vendégek szinte egész évben élvezhetik az egészséget helyreállító, betegségmegelôzô vagy éppen a testet felüdítô, a szabadidô eltöltését támogató szolgáltatásokat és lehetôségeket. Szinte mindenkinek van olyan élménye, akár gyermekkorból, amikor vízparton, strandon töltötték az egész – vagy több – napot. A gyerekek zöme élvezi a lubickolást, a vízben való lebegést, a víz alatti világ csodáját, alig lehet kiimádkozni ôket a tóból vagy a medencébôl. Ez az ôsi ösztön mindannyiunkban benne van, csak felnôtt korunkra hagyjuk elhalványodni. Pedig ha megengedjük magunknak a (mini) vakációt, ha törôdünk a nap 24 órájában megállás nélkül kiszolgáló testünkkel, a hetek, hónapok óta tartó állandó rendelkezésre állásból adódó stressz, a teljesítmény-

TURIZMUS

kényszer, a felfokozott tempó, a megfelelni vágyás és ki tudja, mennyi „ólomsúly”, amit magunkon cipelünk, képes néhány óra alatt is feloldódni vagy összezsugorodni. Már maga a vízben levés is oldja a feszültséget, nem beszélve egy jó alapos masszázsról – legyen az akár vízsugár vagy erôs kezek általi –, újjávarázsoló gôzkabinról és szaunáról, iszapos pakolásról, fürdôkúráról, számtalan vízzel végezhetô gyógykezelésrôl. Magyarországon mind az egészségbiztosítás, mind a társadalom továbbra is a kelleténél kisebb hangsúlyt helyez a betegségmegelôzésre, ahogy a betegek is leginkább akkor fogadják meg, hogy sokkal több idôt és energiát fordítanak egészségükre, amikor már valamilyen problémával szembesülnek. Pedig nem kell messzire menni, a dél-dunántúli régió az oly divatos wellness-szolgáltatások mellett számos gyógyvízzel is rendelkezik, ezek kiválóan alkalmasak több betegségfajta megelôzésére, gyógyítására.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ha tehetjük, ne egy napra menjünk, töltsünk el legalább 2–3 napot egy helyen, számos szálláshelytípus közül választhatunk, ma már a jobb fürdôk is kínálnak ilyet. A fürdôzés élménye mellett részt vehetünk nyári fesztiválokon, felfedezhetjük a hely szépségeit, kultúráját, a mindennapi szokásokat. És természetesen a gasztronómiát is, bár a strandokon továbbra is a lángos-kolbász-fagyi-fôtt kukorica négyese vezeti a sikerlistát (az utóbbi években mintha felzárkózna a gyros és a pizza is), több vendéglátóhely kínál egészségesebb összetételû étkeket is. Az sem utolsó szempont, hogy környezet- és pénztárcakímélô, ha a közelben választunk úti célt. Nem kell és nem is lehet minden évben a megszokott nyaralóhelyen a tenger mellett vakációzni, addig, amíg nem nyitjuk ki a látásunkat a hazai fürdôk és nyaralóhelyek felé, nem is tudjuk elképzelni, hogy mennyi csodát rejt ez a térség. Egy próbát megér, nem? Mikor, ha nem ezen a nyáron?

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

OLASZORSZÁGI TANULMÁNYÚTON A BARANYAI VENDÉGLÁTÁS SZAKEMBEREI Május elsô hetében tizenöt Baranya megyei vendéglátós szakember és vállalkozó tett tanulmányi látogatást Olaszországban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. A tanulmányúton a résztvevôk az olaszországi Friuli-Venezia-Giulia tartományára jellemzô kitûnô alapanyagokat és azok feldolgozását ismerhették meg. A projektet az Erasmus+ pályázatán keresztül sikerült megvalósítani a Marco Polo Európai Csoport együttmûködésével. Az ötnapos szakmai képzés folyamán a résztvevôk betekinthettek a helyi alapanyagokat termelô és feldolgozó, falusi turizmussal foglalkozó családi vállalkozások mûködésébe. A helyi alapanyagok megismerésén túl megtapasztalták azt is, hogy mennyire jól és hatékonyan tud mûködni a „nulla” kilométeres árubeszerzés, melynek komoly közösségmegerôsítô, helyi kis- és középvállalkozások összefogását elôsegítô szerepe is van. A tematikus Az utazás elsô állomása Velence volt, ahol egy „Cicchetteria”-ban a velencei cicchetti-t kóstoltuk meg. Mi is pontosan a velencei cicchetti és honnan származik? A latin ciccus szóból ered, amely kis mennyiséget jelent, és tulajdonképpen tényleg apró falatkákról

gasztronómiai programokat végigkísérte a fenntarthatóság szemlélete is, mely tudatos gondolkodással teljes mértékben beépíthetô egyegy gasztronómiai, turisztikai vállalkozásba, tevékenységbe. A magas szintû programokat Barbara Bandiziol, a Marco Polo eu-

beszélünk. A kenyérszelet alkotta falatkák tetejére kizárólag a helyi termékek, a tengerparton vagy a lagúnában fogott halak, felvágottak vagy tôkehalak kerültek, hagyományos receptek szerint elkészítve.

Velence keskeny, zegzugos utcáin kanyarodva eljutottunk a helyi piacra is, ahol a helyi lakosok, éttermek beszerzik a friss zöldségeket és gyümölcsöket, a lagúnákban hajnalban fogott halakat.

rópai projektek programfelelôse készítette elô a csoport számára, aki külön figyelt arra is, hogy az elméleti részek mindig gyakorlati képzéssel is kiegészüljenek, melynek köszönhetôen a baranyai szakemberek új, innovatív technikákkal ismerkedtek meg és tértek haza.

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Történelmi és gasztronómiai utazásunk Cormons városába vezetett, ahol meglátogattuk a „Zoff Formaggi” farmot és a nyerstejes sajt feldolgozását és elôállítását ismertük meg. A cég teljes mértékben bio minôsítéssel rendelkezik, a szántóföldektôl az állattenyésztésen át a sajtkészítésig. A program többféle sajt, sonka, joghurt és fagylalt kóstolásával zárult. Az itt élô tehenek a farmon születtek és nôttek fel az állatjólét tiszteletben tartása mellett, gyógyszerek és vegyszerek használata nélkül.

Ezt követôen Udine felé indultunk, a város központjában található „Campagna Amica” piacra. A fedett piac közel 600 négyzetméteren 25 helyi termelônek ad otthont, akik közvetlenül a fogyasztóknak adják el saját termékeiket. A hely nem csupán piac, annál jóval több: gasztronómiához kapcsolódó rendezvényeknek, kóstolóknak, felnôtteknek és gyerekeknek szóló workshopoknak ad otthont hétrôl hétre. A piac vezetôi a munkájuk során példaértékûen védik a helyi termelôk érdekeit, termékeit, szem elôtt tartva a környezet védelmét, a fenntarthatóságot és a körkörös gazdaságot is. Az utat Északkelet-Olaszországban, a Tagliamento folyó bal partján található San Daniele del Friuli kisvárosában folytattuk. A város klímája egészen egyedi, hiszen az Adriai-tenger felôl fújó szél sós párát hoz a városba, mely keveredik a Júliai-Alpok felôl érkezô tiszta, száraz és hûvös levegôvel. Ez a speciális légkör hozza létre a San Danielé-i szárított nyers sonka különleges ízvilágát, melyet tanulmányutunk következô állomásán, a Bagatto sonkagyárban ismertünk és kóstoltunk meg. A család már három generáció óta változatlan szenvedéllyel, kézmûves technikával és kézügyességgel egyenként készíti el sonkákat.

A Pécsi Patrónus Termelôi és Kézmûves Piac két oszlopos tagja, Varga Zsanett és Magyar Carmen szakmai tapasztalatcserével, új ötletekkel tért haza a tanulmányútról. A tányérra 1 dkg sonka kerül, a hagyományoknak megfelelôen nagyon vékonyra vágva, mellé a rövid ellátási láncban elôállított helyi sajtokat tettek és különleges gyümölcsvelôvel tálalták.

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

A „grappa” szót már sokan ismerik szerte a világon. Csoportunk Friuli egyik legrégebbi lepárlóüzemében, a Ceschia lepárlóüzemben közelrôl is megismerhette az olasz törkölypárlat különbözô gyártási fázisait, ahol a történelem és az innováció egyszerre van jelen. A lepárlóüzem több mint száz éves hagyományokkal büszkélkedhet, a Ceschia grappákat továbbra is az eredeti, 1886-os receptúra szerint, mindig a legjobb minôségû alapanyagokból desztillálják.

A lepárlóüstök mellett és a barrique érlelôben sétálva a lepárlás folyamatát és a cég történetét is megismertük.

Utazásunk egy kulturális és történelmi jelentôséggel bíró helyen, Aquileiában folytatódott, mely a Római Birodalom egyik legnagyobb városa és kikötôje volt. Szakmai napunkat a város központjában található Mosaico cukrászdában kezdtük, majd a csokoládé és a kávé világába léptünk a „Cocambo” elnevezésû vállalkozás szakembereinek segítségével. Itt lépésrôl lépésre megismertük a kávépörkölés, a kakaó- és csokoládéfeldolgozás, valamint a fagyalaltkészítés folyamatát. A vállalkozás a csokoládébabot és a kávébabot saját maga szerzi be és a legnagyobb szakértelemmel helyben pörköli.

Helyi termelôktôl érkezô, minôségi alapanyagokból készül a fagylalt. Schneiderné Szabados Ildikó, a sásdi Katus Kuglóf cukrászmestere figyelmét semmi nem kerüli el!

A világörökségi listán lévô város sorsát 452ben Attila hun hadainak pusztítása pecsételte meg, éppen ezért alázattal és tisztelettel jártuk végig a kora keresztény bazilikát, amelyben a keresztény világ legnagyobb és legöregebb mozaikpadlója található.

Betta séf tagja volt annak a csapatnak, aki egy helyi étteremnek „Michelin-csillagot fôzött”. A baranyai séfeket lenyûgözte ennek az energikus olasz asszonynak a tudása és lelkesedése. Talán egy Michelin-csillagban reménykedhetünk itt Baranyában mi is...?

A napot egy helyben pörkölt friss kávé kóstolásával zártuk. Herbály-Hosszú Franciska, a hosszúhetényi „Hosszú Kávé” tulajdonosa és Horváth Attila, a „Hosszú Tányér” étterem séfje profi szakértelemmel kóstolja a Cocambo kávémesterének munkáját!

A nap egy számunkra váratlan programmal folytatódott, itt a Cocambo-ban Betta (Elisabetta) séf az olasz tésztakészítés fortélyait mutatta meg nekünk egy látványfôzésre berendezett konyhában. A bemutató egy klasszikus és ismert olasz étellel, a helyben elkészített lasagne kóstolásával zárult.

PROJEKTEK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Utolsó napunkat Cormonsban töltöttük, egy egyedülálló élelmiszer üzletet néztünk meg. Az „Alimentari Tomadini” üzlet tulajdonosa, Leila asszony több mint harminc éve szenvedélyesen és lelkesen népszerûsíti a régió tipikus termékeit. A boltban sajtok, felvágottak, sonkák, fûszerek, kenyér, kekszek, házi tészták és tipikus Friuli desszertek széles választékát találtuk. A polcokon helyi kézmûves dzsemek, méz, a legfinomabb borok és likôrök, kézzel készített csokoládé, extra szûz olívaolaj és balzsamecet sorakoztak.

Leila asszony különleges ebédkóstolóval várt bennünket, melyet a Friuli terület jellegzetes, kiváló termékeibôl nagy gondossággal és szakértelemmel válogatott össze.

Fülöp Renáta, a BMSZC Angster József Szakiskola szakoktatója, a kamara gyakorlatiképzôhely-ellenôre egész úton a szakképzésben tanulók és a cégek összekapcsolásán dolgozott.

Tanulmányi utazásunk során a nap végét mindig különleges és családias éttermekben zártuk. A szállást adó Grado városában egy olyan étteremben vacsoráztunk, ahol a pizza frissen és forrón, az étterem kemencéjébôl került közvetlenül az asztalunkra. A tulajdonos végig jelen volt az étteremben, sôt a fôzésben, a terítésben éppúgy segédkezett, mint a kiszolgálásban. A légkört a családias hangulat hatotta át és érezhetô volt, hogy az ételek elkészítésekor ragaszkodnak a saját receptjeikhez, a családi tradíciókhoz.

Az Aquileia település területén található, 40 éve családi kézben lévô „La Colombara” étteremben hagyományos olasz és tipikus helyi ételeket ettünk. Nem szokványos olasz ízvilágot ismertünk meg a Friuli húsvacsorán: ecetes szalámi, babos árpaleves, zsályás disznóhús. Ilyennel nem szoktunk találkozni az olasz éttermek kínálatában. A „tengerparti” halvacsoránk pedig azért volt izgalmas és érdekes, mert az ismerôs tengeri alapanyagok számunkra kevésbé ismert technológiával és fûszerezéssel készültek el.

Nagy Szilárd, a pécsi „Piccola Toscana” étterem és Szabó Zoltán, a „Nana bistro & bar” üzletvezetôje a helyi pizzaszakáccsal közösen készítették el nekünk a pizzát.

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK

Miseta Zoltán, a Pécs belvárosában található „Blöff Bistro” tulajdonosa és séfje a tengeri halak és a tenger gyümölcseinek elkészítését figyeli a helyi étterem konyhájában.

Az utazás során rengeteget tanultunk, rendkívül sok oldalról megtapasztaltuk az olasz gasztronómia és vendéglátás jó gyakorlatait. Láttuk, hogy milyen jól tud mûködni egy egész régió gazdasága, ha a termelô és a fogyasztó (legyen az akár az étterem vagy üzem) képes együttmûködni, egymásra támaszkodni. Úgy elôbbre juttatni a saját vállalkozását, hogy a másikét is húzza. Példaértékû!

Ács Kata, a BMSZC Zsolnay Technikum szakoktatója és Kovács Melinda, a MEVID Zrt. cukrászmestere hibátlanul teljesítette az „illattesztet”

„A gasztronómia magasabb szintre pozicionálása Baranya megyében” elnevezésû projekt, az Erasmus+ pályázat keretében (2021-1-HU01-KA122-VET000017413) valósult meg. Purger Valéria Az elsô két bemutatkozó fôzés helyszíne: a Hosszú Tányér és a Piccola Toscana étterem.

A résztvevôk között szakmai és emberi barátság is született. Elindult egy olyan közös kezdeményezés, amelyben a baranyai éttermek vezetôi, séfjei meghívják egymást magukhoz vacsorázni, és az ételeken keresztül mutatkoznak be szakmailag (is) egymásnak.

#EENCanHelp

Dél-Dunántúli Gazdaság

SME Fund: pályázat kkv-k szellemitulajdon-jogának védelme érdekében CALL FOR PROPOSALS Nº GR/001/22 Ideas powered for business SME FUND Intellectual property vouchers 2022-ben is elérhetô a kkv-k számára a 20 millió eurós támogatási alap, amely a szellemitulajdon-jogaik védelmében nyújt segítséget. A támogatási alap mûködését az Európai Bizottság és az EUIPO támogatja. Az Európai Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által támogatott Ideas Powered for Business Kkv-alap olyan, az Európai Unió területén mûködô kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szól, amelyek szellemitulajdon-jogi stratégiájukat kívánják fejleszteni, és szeretnék megvédeni szellemitulajdon-jogaikat nemzeti, regionális vagy EU-szinten. Az új program szintén utófinanszírozás formájában biztosít pénzügyi támogatást a vállalkozásoknak védjegy-, formatervezési mintaoltalom és szabadalmi bejelentésre vonatkozóan, összesen maximum 2250 EUR értékben. A pályázható tevékenységek és azok támogatási intenzitása az idei év során hazánkban az alábbiak: 1. Védjegyek és/vagy formatervezési minták díjaira lehet pályázni: 75%-os visszatérítés az uniós védjegy és formatervezési minta díjaiból; 75%-os visszatérítés a nemzeti és regionális védjegy és/vagy formatervezési minták díjaiból; 50%-os visszatérítés az Unión kívüli védjegy és/vagy formatervezési minták díjaiból. Mindösszesen 1500 EUR értékben. (1. utalvány) 2. Szabadalmi bejelentéseket tekintve 50%-os visszatérítés igénylésére van lehetôség a nemzeti szabadalmi díjakból, mindösszesen 750 EUR értékben. (2. utalvány) Fontos kiemelni, hogy szemben a hazai iparjogos pályázattal itt csak a pályázat ún. kezdônapját követôen benyújtott bejelentések költségei minôsülnek támogathatónak! A támogatás megszerzésére irányuló eljárás rendkívül egyszerû és gyors, alapvetôen az alábbi három fô lépésbôl áll: 1. A kkv-nak regisztrálnia kell, majd bejelentkezni a Kkv-Alap fiókba (https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/onlineservices/sme-fund), mely felületen be tudja nyújtani a kérelem ûrlapot. Ezen kezdô lépés megtételéhez az alábbi feltöltendô mellékletekre van szükség: a. Vállalkozás banki igazolása. b. Vállalkozás héa-igazolása* vagy nemzeti nyilvántartási számra vonatkozó igazolása, amelyet az illetékes nemzeti hatóság állít ki. c. Ha a kkv képviselôt vesz igénybe, akkor szükség van az eljáró képviselô meghatalmazására is. 2. Amint a pályázatot jóváhagyták, értesítést kap a támogatás odaítélésérôl, valamint megkapja az utalványt/utalványokat. (Az 1. utalvány a támogatás megszerzésétôl számított 4 hónapig érvényes, és szükség esetén további 2 hónappal meghosszabbítható az eredeti 4 hónapos idôszak utolsó 30 napjában. A 2. utalvány esetében maximum 12 hónap áll rendelkezésre a felhasználásra.) Ezt követôen igényelheti a kkv a releváns hivatalnál a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó tevékenységeket, fizetheti meg azok díját. 3. Ahhoz, hogy a díjak visszatérítésére sor kerüljön, a kkv-alap fiókjában található ûrlapon kell kérni – a bejelentéshez kapcsolódó díj megfizetését követô 30 napon belül –, melyek elbírálására és a támogatási összeg utalására szintén 30 napon belül sor kerül. Összeállította: dr. Liber Noémi PBKIK innovációs és szellemitulajdon-védelmi szakértô liber.noemi@pbkik.hu * Héa: hozzáadottérték-adó. Adóigazolás kiadására a NAV jogosult.

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Baranya Megyei Export Díj Agro Boy Kft. EXPORTNÖVEKEDÉS, JELENTÔS BERUHÁZÁSOK AZ AGRO BOYNÁL A bólyi Agro Boy Kft. éves árbevétele alapján Baranya TOP 100 legnagyobb vállalkozásai között foglal helyet. Az agrár-külkereskedelem a mai napig a családi vállalkozás meghatározó tevékenysége, de a fô profil fejlesztése mellett a stabilitáshoz a több lábon állás is hozzájárult, így a szállítmányozási tevékenység önálló üzletággá fejlesztésébôl és további befektetési célú üzletrészvásárlásaikból áll össze a cégcsoport portfóliója. A cég több milliárd forintos árbevételének több mint egyharmadát az export tette ki 2020-ban, 2021-ben pedig már csaknem 38%-át, mint ahogy a vállalkozás összes árbevételét is a növekedés jellemezte az utóbbi években. A PBKIK Baranya Megyei Export Díjjal ismerte el az Agro Boy Kft. munkáját. — A vállalkozás 1994-ben alakult és agrárkereskedelemre specializálódott. Hosszú évek alatt építettünk fel egy stabil külkereskedelmi vevôkört egy stabil belföldi termelôi bázisra. 2021-ben is az volt a legfontosabb számunkra, hogy mindkét oldalon megtartsuk a partnereinket – mondja RÉTHÁZI CSABA ügyvezetô, minek köszönhetik exportsikereiket.

— Milyen kihívások érik mostanában az exporttevékenységüket? — Ahogy más termékek piacán, az agrárpiacon sem lehet kiszámítani az egyik napról a másikra bekövetkezô változásokat. Számos befolyásoló tényezô hat a mezôgazdasági exportra: a szomszédunkban dúló háború, a hét és fél tonna feletti jármûvekre vonatkozó 800 forint fölött járó gázolajár stb., és ha

RÉTHÁZI CSABA

ezek tartósan fennállnak, szükséges lesz áthárítani a költségeket a megrendelôkre. Évek óta jelentôs probléma a sofôrhiány, hiányzik egy generáció a kamionvezetôk társadalmából. Ezeket kezelnünk kell, ezért mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megtartsuk a munkatársainkat, illetve igyekszünk a megbízóinkkal, a vevôinkkel olyan kapcsolatot fenntartani, amelyben egymás nehézségeit és problémáit tisztelve keressük a kölcsönösen elfogadható megoldásokat. — Ezek ellenére merre fejlôdik tovább az Agro Boy? — A nemzetközi szállítmányozási tevékenységünkhöz idén teljesen megújítottuk a jármûparkunkat. Folytatjuk a megújuló energia hasznosítását szolgáló beruházásainkat. Most készül Bólyban az M60-as autópályától néhány méterre egy logisztikai központ I. üteme egy európai szintû kamionparkolóval, kamionmosóval és egy átrakóraktárral, aminek már lerakták az alapkövét. A nem könnyû gazdasági helyzet ellenére keressük azokat a kitörési pontokat, amelyek hosszabb távon is garantálják a cégcsoportunk biztonságát.

Baranya Megyei Szakképzési Díj Gépész-Tér Kft. „SIKERÉLMÉNYT JELENT, HOGY LÁTJUK A SZAKMAI ÉS AZ EMBERI FEJLÔDÉST” 2013 óta foglalkozik középiskolai tanulók és felsôfokú hallgatók gyakorlati képzésével, illetve szakmai oktatásával a Gépész-Tér Kft. LAKOS TIVADAR cégvezetô elkötelezett a szakmai utánpótlás-nevelés és a folyamatos képzés fontossága mellett. A vállalkozásnál zajló szakmai oktatás során a tanulók valós munkakörnyezetben olyan emberi és szakmai készségek, képességek birtokába jut-

nak, amelyekkel kiegészíthetik az iskolai képzés során megszerzett elméleti tudást és sikeresek lehetnek szakmai életútjuk során. A PBKIK Baranya Megyei Szakképzési Díjat adományozott a Gépész-Tér Kft.-nek. — Az egyik legfontosabb szempont, ami miatt tanulóképzéssel foglalkozunk, hogy vállalkozásunk számára biztosítsuk a szakember-utánpótlást. Jelenleg a

munkaerôpiacról nem kapunk szakmailag felkészült munkatársakat, ezért a megoldást a saját képzés jelenti, így az általunk preferált mozdulatokkal, anyagokkal és munkaminôséggel tudjuk megismertetni a leendô kollégákat. Még így is sajnos csak 2-3 évente egy ember marad meg nálunk. — Mit kell ma megtanítani a leendô szakembereknek?

❯

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Szakképzési Díj PUSZPÁN ZOLTÁN AZ ELSÔ ÁLTALA HOZOTT SZAKEMBERGÁRDA MÁR FELNÔTT A KÖRBERBEN Puszpán Zoltán a Körber Hungária Gépgyártó Kft.-nél sok éven keresztül foglalkozott aktívan tanulók képzésével. Jelentôs szerepe volt abban, hogy munkahelyén kiemelt jelentôségû legyen a szakképzés. Évek óta komoly szerepet vállal a szakmai vizsgáztatásban, a „Gép-Ésszel Baranyában” kamarai szakmaismereti verseny egyik elôkészítôje. Puszpán Zoltán munkáját a PBKIK Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el. — A Hauni Hungária Kft.-nél, illetve az elôdjénél, a Sopianae Gépgyárban is nagy hagyománya volt a tanulóképzésnek, önálló tanmûhellyel is rendelkeztünk és rendelkezünk, ami nagyban segíti az utánpótlás-képzést. Korábbi ügyvezetônk, Jakabucz Ildikó a szakképzést tekintve elkötelezett volt az iparkamara, illetve az iskolák irányába, én kaptam azt a megtisztelô feladatot, hogy e szereplôkkel építsünk ki egy olyan kapcsolatrendszert, ami elôsegíti a cég szakemberutánpótlását. Ennek köszönhetôen kerültem bele abba a vérkeringésbe, ami a vizsgáztatást is magában foglalta. Magam is részt vehettem a szakmai vizsgá-

— A szakmai oldal mellett a szakmához, a munkához való hozzáállást mutatjuk meg a fiataloknak. Ma a legtöbben gyorsan akarnak sok pénzt keresni, nulla szaktudással. Erre nálunk nincs lehetôség, de a ranglétrán való egyre feljebb való lépkedéssel biztosított a szakmai és személyiségbeli fejlôdés. Fontosnak tartom, hogy a különbözô évfolyamok lássák egymást. Van olyan kollégám, aki kifejezetten egy tanulóval szeretne dolgozni, mert vele jól el tudja végezni a munkát. Ez pozitív visszajelzés magának a tanulónak és jó példa a többieknek is, inspiráló lehet számukra. Azt is fontos felmérniük a vezetôknek, hogy kinek milyenek a képességei, mivel foglalkozik szívesen, és csak ezután érdemes elkezdeni a tanítást. Emellett ahhoz,

kon, ahonnan általában négy-öt tanulót magammal hoztam, így tudtuk biztosítani a szakember-utánpótlásunkat. Nagyon sok értékes szakmai kapcsolatot ápolok azóta is ezekbôl az idôkbôl. — Ma mi az ön szerepe a szakképzésben? — A vizsgákon ma is cégünk szakmai színvonalát képviseljük, emellett részt veszünk az iskolai tananyag fejlesztésében,

és ahogy a kezdetektôl, most is aktív résztvevôi vagyunk a Gép-Ésszel szakmaismereti vetélkedônek. Lehetôségeink szerint támogatjuk az iskolákat alapanyaggal, eszközökkel, gépekkel, így termelésvezetôként is direkt kapcsolatot tudok ápolni az iskolákkal. Személyes sikerélményként élem meg, hogy az elsô szakembergárda – amely az én munkám eredményeként érkezett 15–17 éve a Körberbe (korábban Hauni) – jelentôs része a mai napig itt dolgozik. Sokaknak ez az elsô munkahelye, láttam ôket szakmailag fejlôdni, egzisztenciát megteremteni, családot nevelni. Egy minôségi életet tudtak felépíteni azáltal, hogy annak idején idejöttek dolgozni. De az is büszkeséggel tölt el, hogy egy nagyon modern, új gépekkel felszerelt tanmûhelyt tudtunk kialakítani, amely az Angster József Szakképzôiskola szakmai képzôhelye. És természetesen a Gép-Ésszel népszerûségének is örülök, hogy annak idején azért indítottuk el ezt a versenyt, hogy megismertessük a gyerekekkel a fémipari szakmákat. Jó látni, hogy évrôl évre hányan kerülnek közelebb a gépészek mindennapjaihoz.

hogy valaki jó szakember legyen, elengedhetetlen a rengeteg gyakorlás. — Mi jelent önnek sikerélményt a fiatalok oktatásában? — Óriási sikerélményt jelent, hogy látjuk a szakmai és az emberi fejlôdést is a fiatalokon, serdülôként érkeznek és szaktudással felvértezett felnôttként távoznak a gyakorlat befejeztével. Azt is sikerként éljük meg, amikor valamelyik tanulónk országos szakmai versenyen jó eredményt ér el, mint ahogy az is sikernek számít, amikor valaki tanuló létére önállóan meg tud szerelni egy vizesblokkot, és csak ellenôrizni kell odahívni a felelôs szerelôt.

LAKOS TIVADAR

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj Hosszú Tányér gourmet-ház KICSI ÉTTEREM NAGY SIKEREI Sokat tesz Baranya ismertségéért és gasztronómiai elismertségéért a hosszúhetényi Hosszú Tányér gourmet-ház. Az itt dolgozó szakemberek törekednek arra, hogy az alapanyagokat helyi és környékbeli termelôktôl szerezzék be, ételeikhez pedig hosszúhetényi és más termôvidékek minôségi borait is ajánlják. A PBKIK Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjat adományozott a Hosszú Tányér gourmet-ház tulajdonosának, HERBÁLY-HOSSZÚ FRANCISKÁNAK. — A gourmet-ház koncepciója, hogy mindenki, aki kulináris élményre vágyik, megtalálja nálunk a számítását. A Hosszú Tányér az udvar legrejtettebb és legkülönlegesebb része, ahol célunk, hogy elkápráztassuk, meglepjük az ízekkel a vendégeinket. Akik hozzánk érkeznek, valamit remélnek tôlünk, nálunk: egy hangulatot, egy érzést, különleges étkezést, kiemelt figyelmet. Erôsségünk, hogy kis befogadóképességû étterem lévén lehetôségünk van rá, hogy egyedileg foglalkozzunk a vendégekkel. Horváth Attila, az étterem séfje az étlapon megjelenô fogásokban követi a hagyományo-

kat, mégis hozzá tud tenni valami olyat, amitôl azt gondolnánk, ilyet még nem ettünk, a következô falatnál pedig felismerni véljük a klasszikus ízeket. — Nagy hangsúlyt kapnak a programok, a fôzôbemutatók, ezek kiknek szólnak? — Szervezünk baráti társaságoknak közös fôzéseket, céges csapatépítôket, privát fôzést pároknak és családi menü-

HERBÁLY-HOSSZÚ FRANCISKA

sorkészítés is volt már. Kiemelném a gyerekeknek szóló fôzôprogramot, ezeken az alkalmakon szeretnénk megismertetni a sütés, a fôzés és a vendégül látás általunk képviselt formáját a fiatalokkal, mert bízunk benne, hogy a felnövô generációkból lesznek, akik úgy érzik, ebben találják meg önmagukat és ezt a hivatást választják. A vendégeink nagy része távoli településekrôl érkezik. Gyakran kérnek tanácsot szállás és programok kapcsán is, ez azért is jó, mert így népszerûsíthetjük a környéket és a helyi szálláshelyeket is. — Országosan is ismertté vált a Hosszú Tányér, mi ennek a sikernek a titka? — Siker alatt a kollégákkal azt értjük, amikor látjuk, hogy mosolyogva fényképezik az ételeket vagy 3-4-5 órát töltenek nálunk a vendégek, mert jól érzik magukat, illetve, hogy gyakran visszatérnek. Siker, hogy szerepelünk az Audi Dining Guide Top 100-as listájában is. Meg tudjuk mutatni, hogy egy faluban is létre lehet hozni szemléletformálásra és igényes vendéglátásra alkalmas helyet, csak nagyon sok kitartás kell hozzá és természetesen egy azonos értékrendû csapat.

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj SZAMOSI SZABOLCS KLASSZIKUSZENEI PROGRAMOK A MINÔSÉG JEGYÉBEN SZAMOSI SZABOLCS az ország legnagyobb koncertszervezô társasága, a több mint 60 éves múltra visszatekintô Filharmónia Magyarország ügyvezetôje. Az ô közbenjárásának köszönhetôen került a cég központja Pécsre. Egyedülálló az országban, hogy Szegedtôl Miskolcig, Pécstôl Veszprémig innen szervezik a klasszikuszenei programokat. Számos új zenei sorozat elindítása, több

jelentôs fesztivál megrendezése köthetô hozzá, az általa irányított Filharmónia régiónkban is a legnagyobb számú felnôtt és ifjúsági hangversenyek szervezôje, a régió számos – országosan is kiemelkedô – fesztiváljának koordinálója. Szamosi Szabolcs munkáját a PBKIK Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjjal ismerte el.

— Pécs a kultúra városa, amikor valaki ideérkezik, fontos, hogy megtapasztalja, mekkora szerepe van a városlakók életében a színháznak, a táncnak, a zenének, a jazznek, a klasszikus zenének. A pécsi életérzéshez a programok is hozzátartoznak, bennük a klasszikuszenei koncertek, amelyeken sok esetben nem csak a helyiek vesznek részt. Rendszeresen találkozunk külföldiekkel, illetve nem pécsiekkel a programjainkon, és nem csak

❯

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj Almalomb Kulináris Kitérô és Találkozóhely IGAZI ÉTELEK, IGAZI HAJÓPADLÓ, IGAZI VÍZ: AZ ALMALOMB HOSSZÚHETÉNYBEN Az Almalomb egy 19. századi vízimalom, a felújítás étteremként, rendezvényhelyszínként és malommúzeumként is látogatható. 2020 júniusában megnyitották 6 szobás apartmanjukat, az egész éves Fészer26 rendezvényterükkel 2021-ben készültek el. Az Almalomb ÁSVÁNYI RITA vezetésével azon helyek egyike, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a régióból kiemelkedve felhelyezzék Hosszúhetényt a gasztronómia térképére. Az Almalomb Kulináris Kitérô és Találkozóhely számára Baranya Megyei Idegenforgalmi Díjat adományozott a PBKIK.

kínálat, melyet kiegészítünk egy merészebb ételsorral, az Almalomb Konyhaasztallal – mondja Ásványi Rita. – Tudjuk, hogy nem építhetjük pusztán a helyi közönségre a vállalkozást, célunk valami újat, egyedit teremteni, olyat, amiért akár külföldrôl is eljönnek hozzánk. Ehhez elengedhetetlen egy olyan regionális konyhát mûködtetni, ahol méltó módon, egy külföldi szemével is értékes formá-

ban jelennek meg a helyi ételek, alapanyagok. Magas minôségû vendéglátást kínálunk fesztelen, egyedi közegben, ahol a gasztronómián túl a kertkaputól a berendezésig az éttermi koncepció és a családi történet mind összhangban van, teljes élményt nyújtva. — Mi indította el az apartmanfejlesztést, és ez miként bôvítette ki a hely lehetôségeit? — Mint étterem, ami kiesik a fô csapásirányból, vállalkozásként nem tartható fenn, ezért kiegészítô szolgáltatásokkal igyekszünk kitágítani a potenciális vendégkörünket, ilyen a szállás is, amelylyel távolabbi hazai és külföldi vendégeket tudunk megszólítani. A szállás a rendezvényekhez is elengedhetetlen feltétel. Míg tavasztól ôszig részben kültéri, kifejezetten családi rendezvényeink vannak, ôsztôl tavaszig szükségessé vált egy télen is komfortos rendezvényhelyszín, különösen a vállalati rendezvények számára. Sokat változott az igény a rendezvények kapcsán, ezért 2021 tavaszára létrehoztuk a legújabb technológiával felszerelt, de autentikus Fészer26 kreatív rendezvényterünket is.

nyáron. A külföldi turisták számára a nyelvi nehézségek miatt nem igazán opció egy magyar nyelvû színházi elôadás, a zene nyelve azonban közös, amit mindenki ért, így ez talán az elsô számú kulturális csatorna lehet számukra. Fontos, hogy ne csak azt nyújtsuk a közönségnek, amit keres, hanem igyekezzünk megmutatni a klasszikus zenei, számukra ismeretlen kincseket, zenei csemegéket, a kortárs szerzôk mûveit is. A nyári programjaink – amikor talán több turista érkezik hozzánk – könnyedebbek, törekszünk a szórakoztatásra, keressük az ismertebb dallamokat és mûsorszámokat, a kikapcsolódást segítô hangszereket, így akár egy fárasztó városnézéssel, élményekkel teli nap után is kisimító, üdítô élményt jelenthetnek.

— Minek köszönhetô a Filharmónia évtizedek óta tartó stabil jelenléte, sikere? — A legfontosabb a szakmánkban, hogy a legmagasabb minôséget nyújtsuk a közönségnek. A szlogenünk: „Közel hozzuk a zenét”. Célunkká vált, hogy minél többeket szólítsunk meg a klasszikus zenével, mert meggyôzôdésem, hogy kevesebben jutnak el ezekre a programokra, mint ahányan élveznék és szeretnék. Nyilván nem tudjuk naponta a világ legnevesebb világsztárjait idehívni, de hazánk világsztárjai rendszeres vendégeink, és igyekszünk külföldrôl is minél több fellépôt vendégül látni – a minôség jegyében.

— Az Almalomb egy családi örökség, egy történet, amit továbbmesélünk. A 18. sz. elején épült Dallos-Böröcz vízimalom egy országosan jegyzett épített örökség, hét generációra visszavezethetô családfával. A nagypapám halála után a férjemmel úgy döntöttünk, hogy megmentjük a pusztulásnak indult épületegyüttest, és amit mások nehézségnek, mi lehetôségnek láttuk. À la carte étlapunk egy közízléshez közelebb álló, érthetôbb

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMA

JELENTKEZÔK VANNAK, AZ ELVÁRÁSOKNAK KEVESEN FELELNEK MEG A munkaerôhiány mind több ágazatban okoz problémát, ez különösen igaz az építôiparra. A pécsi székhelyû Vörös Bau Kft.-nél ugyan még minden megrendelésnek eleget tudnak tenni, azonban ma már csak hosszabb várakozási idôt követôen.

— Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a pandémia miatt nem lett kevesebb a munkánk, most is sok van, azonban nem könnyû ezeknek eleget tenni, mert hiába keresünk új munkatársakat, nem találunk – mondja a cég ügyvezetôje, VÖRÖS GYÖRGY kômûvesmester. — Jelentkezôk ugyan vannak, de a mi elvárásainknak kevesen felelnek meg közülük, szinte lehetetlen új dolgozókat felvenni. A régiek közül néhányan, akik visszajönnek külföldrôl, ismét nálunk helyezkednek el, jelenleg ketten vannak. Kitér arra is, hogy a megrendelôik között a megye számos önkormányzata megtalálható, a pécsinek is több mint egy évtizeden át dolgoztak. Elsôsorban Baranyában, a Magyar Faluprogram keretében felújításokat végeznek az egyes településeken, valamint bölcsôdét, óvodát, egészségügyi intézményeket építenek, de kulturális célokat szolgáló épületek is vannak közöttük. — Ezeknek úgy tudunk eleget tenni, hogy már a kezdetek óta több alvállalkozóval építettünk ki partneri viszonyt – folytatja tovább beszélgetésünket. — Míg négy évvel ezelôtt egy-egy felkérésnek két héten belül eleget tudtunk tenni, jelenleg akár fél év is eltelhet, mire odaérünk. Azonban miután elégedettek a munkánkkal, megvárnak bennünket, kivárják ezt az idôt a megrendelôink. A szakember-utánpótlásukra már a kezdetektôl odafigyeltek, a cég megalakulása, 1998 óta foglalkoznak tanulóképzéssel.

— Eddig több mint 200 tanuló sajátította el nálunk a szakma alapjait – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. — Közülük voltak, akik maradtak, mások az ország számos pontján helyezkedtek el, de van olyan is, aki jelenleg külföldön dolgozik. Minden évben volt közöttük olyan, aki részt vett a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen, de idén elôször végzett tanulónk az elsô helyen az országos döntôben. Jelenleg két tanulónk van, az egyik idén végez, a másik jövôre.

merkedjenek a legújabb eljárásokkal, alapanyagokkal. Az eddigi tanulóik között pedig mindig akadt egy-egy, aki önálló munkavégzésre is alkalmassá vált egy idô után. Ôk elsôsorban azok közül kerültek ki, akik már kora gyerekkoruktól kezdve részesei voltak az építôipari munkáknak, édesapjuk, nagyapjuk vagy valaki a közvetlen családtagok közül kômûvesként dolgozott, s magával vitte, amikor lehetôség nyílt rá. Igaz ez Gráber Kristófra is aki idén országos elsô lett a Szakma Kiváló Tanulója Verse-

VÖRÖS GYÖRGY

Vörös György szól arról is, nagyon büszke a tanulójára, a sikerére. Az utóbbi idôben az, hogy fele-fele arányban van az elméleti és a gyakorlati képzés, sokat jelent a tanulók felkészítésében, a szakma alapjainak megtanításában. Maga mindig is nagyon fontosnak tartotta, hogy a tanulóik a mindennapi munkában vegyenek részt, valamint hogy a lehetôségekhez mérten megis-

nyen. Nekik ugyanis építôipari vállalkozásuk van, rendszeresen segített az édesapjának amikor lehetôsége volt rá. Szinte gyerekkorától kezdve megismerkedhetett e szakma szépségeivel, nehézségeivel egyaránt, miközben észrevétlenül elsajátította az egyes szakmai fogásokat is. Sz. K.

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

A PRÉMIUM MINÔSÉGET ÉS A TECHNIKAI ÚJDONSÁGOKAT KERESIK AZ

ÁRNYÉKOLÁSTECHNIKÁBAN Bár azt gondolnánk, hogy az árnyékolástechnikai szegmensben a napsütéssel teli évszakokban van szezon, a gyártással és nagykereskedelemmel foglalkozó szigetvári Kis Árnyékolástechnika Kft. ügyvezetôje, KIS ATTILA erre rácáfol: egész évben folyamatosan termelnek és értékesítenek, hiszen az építôipar az év eleji néhány hét kivételével állandó felvevôpiacot jelent. És ha lenne, aki gyártson, még több kiváló minôségû redônyt el tudnának adni. — Mintegy 28 éve mûködik a vállalkozás, mégis mivel lehet megmaradni a piacon ilyen hosszú ideig? — Véleményem szerint a legfontosabb dolog a lelkiismeretesség, hogy az ember az elvállalt munkákat igyekezzen a legmagasabb elvárások szerint elvégezni. A megbízhatósághoz az is hozzátartozik, hogy nem kapkodok ide-oda, nem próbálkozom új tevékenységgel, új üzlettel, így a korábbi vásárlóink és ügyfeleink évek múlva is megtalálnak. Ha elromlik valami, vagy bármire szükségük van a korábbi termékekkel kapcsolatban, akkor tudják, hogy hozzánk fordulhatnak. Szakmai oldalról pedig elvárt a folyamatos fejlôdés, amit a szakma hoz magával. A redônyös szakmát továbbra is csak egy volt OKJ-s rendszerû képzésben lehet elsajátítani, így az újdonságokat fôként a gyakorlatban lehet megtanulni. Követni kell a világ trendjeit, tájékozódni, érdeklôdni. Az utóbbi években ezen a területen is elôretört az elektronika, az okos otthonok megjelenésével a redônyök is távirányítással, motorral vezéreltek, ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Mi is tájékoztatjuk, képezzük a partnereinket az új technológiával, anyagokkal kapcsolatban, ez mindig is a nagykerek feladata volt, így minden év elején szervezünk kurzusokat. Motorforgalmazó cégektôl hívunk képviselôket, akik bemutatják az újdonságokat, a beállításokat, a kötéseket az értékesítôknek, a szerelôknek. KIS ATTILA

— Mennyire gyors a változás ebben a szegmensben, milyen gyakran jönnek ki új termékek, anyagok, technológiák? — Ha nem az elektronikáról beszélünk, több év, mire kijön egy újdonság. Az elektronika nagyon gyorsan fejlôdik, az okosotthonok vezérlései, az intelligens házak megjelenése az utóbbi években felgyorsították a fejlôdési folyamatot. Az alaptermékek azonban többékevésbé ugyanazok, kicsi változtatással esetleg jobbá válnak, de a formájuk, a tulajdonságaik nem nagyon változnak. — Milyen termékek iránt van nagyobb kereslet mostanában? — Mivel gyártók vagyunk, nálunk az alumínium redôny iránt mutatkozik igény, a prémium minôségû termékek iránt az utóbbi öt évben jelentôsen megnôtt a kereslet, ez évente nálunk 20–30%-os forgalomnövekedést eredményezett. Várható, hogy a következô években visszaesik az építôiparban a forgalom, de a prémium minôség iránti igény talán nem változik. Ez vonatkozik a pergolákra, a kültéri árnyékolókra is, amelyek nem kapcsolódnak kimondottan az épülethez, e rendszerek fejlôdése szemmel látható az elmúlt években,

mint ahogy az ezekhez kapcsolódó elektronikáé, vezérléseké, telefonos applikációval való felhasználásé. — Milyen kihívásokkal, esetleg alapanyaghiánnyal, árfolyamváltozással néznek szembe mostanában? — Az árfolyamváltozás bennünket is érint. Három évvel ezelôtt vezettük be az euróalapú árazást, ez alapján dolgozunk, de a folyamatos drágulást a partnereink is megérzik. Viszont a munkaerôhiánnyal nekünk is szembe kell néznünk, a rendszeres bérfejlesztések hatására sem kapunk kellô számú szakképzett munkaerôt, de ez mindenhol így van az építôiparban. A szállítással nincsen gondunk, az alapanyag-ellátottsággal kapcsolatban pillanatnyilag kisebb fennakadások vannak, de tudjuk kezelni. Az, hogy miként alakul a helyzet, azt persze nem tudom, egyelôre terv szerint tudunk dolgozni. Ebbôl adódóan nincsenek kereskedési nehézségeik, olyannyira, hogy az elmúlt hat-hét évben nem tudtam új partnert fölvenni a partneri listánkra, mert véges a kapacitásunk. Mûszakilag meg tudnánk oldani a többletgyártást, azonban a munkaerô hiánya miatt nem vagyunk képesek kapacitást bôvíteni. Sok a kézzel végzett folyamat, a technikai fejlesztés nem pótolja a munkaerôt, vagy ha igen, olyan drága lenne a beruházás, ami egy ilyen kaliberû vállalkozásnak, mint a miénk, nem éri meg. — Mik az idei tervek, célok? — A jelen gazdasági körülmények között mint a legtöbb vállalkozásnak, nekünk is az a célunk, hogy életben tartsuk, szinten tartsuk a céget. A jövôbeni cél pedig szintén az életben maradás, egyelôre nem látni, hogy a különbözô folyamatok miként hatnak az építôipar, így a mi vállalkozásunk mûködésére. Pillanatnyilag fél évre sem látok elôre, mint ahogy a nagyobb ablakgyártó partnereim sem, akikkel folyamatos kapcsolatot tartok. Mindenki valahogy a túlélésre készül, úgy rendezkedik be, hogy akár kevesebb létszámmal is, de elkötelezett munkatársakkal túlélje az elôttünk lévô néhány évet. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

KIHÍVÁSOKKAL DACOLVA, DE A MEGSZOKOTT NÍVÓN VÁRJÁK A VENDÉGEKET Ma is csodálatos virágos környezettel, klasszikus vendéglátással, elôzékeny felszolgálókkal várja a finom ízekre és a megpihenésre vágyókat a botykapeterdi Pálma vendéglô. A nyári szezonra megszépült az épület környéke, vendégoldalról úgy látszik, minden a legnagyobb rendben van, csak az étterem tulajdonosa, HÓBOR LÁSZLÓNÉ optimizmusa nem a régi. A beláthatatlan mértékû áremelkedés, az alapanyagokhoz való hozzájutás korlátoltsága és a munkaerôhiány minden nap kihívások elé állítja a vendéglátós vállalkozást. Bár beszélgetésünknek koránt sem a panaszkodás a fô motívuma, sokkal inkább a megoldáskeresés.

helyek között, és olyan ígéreteket kapnak a Balatonról, amivel képtelenség versenyezni. — Milyen kilátásokkal kezdôdött az év? — Nálunk az idegenforgalom miatt mindig a nyári szezon a domináns. A nyár egész jól indult, de ez az áremelkedési hullám, az alapanyag-ellátás akadozása miatt nehéz összehangolni a mûködésünket. A forgalmunk egyelôre nem nevezhetô intenzívnek, amit ilyen idô tájt megszoktunk. — Hogyan lehet alkalmazkodni ehhez a helyzethez? — Nagyon nehezen, rengeteg energiát felemészt, hogy minden nap újra kell tervezni a munkát, a napunkat annak

HÓBOR LÁSZLÓNÉ

— Jelen pillanatban nem látszik, hogy megkezdôdött volna a nyári szezon, vendéglônk közvetlenül a 6-os út mellett fekszik, de az út forgalma kezd hasonlítani ahhoz az állapothoz, mint ami a covidos idôszak elejét jellemezte. A naponta tapasztalható jelentôs áremelkedés és még számos tényezô kedvezôtlenül hat a vendéglátásra, szerintem sok kolléga érez így, és sajnos nem tudom, hogy mi lesz ennek a végkimenetele. Drasztikusan megemelkedtek az alapanyagárak, mi pedig nem tudjuk ehhez igazítani az árainkat, mert elôbb-utóbb nem lesz vendég. Egyelôre nem tudom, hogy miként oldjuk meg ezt a problémát. Tetézi a helyzetet az ágazatot sújtó munkaerôhiány, nagyon nehéz munkaerôt találni. Az emberek válogatnak a munka-

függvényében, hogy aktuálisan milyen változások hatnak ránk. Az nem állapot, hogy szinte naponta kell étolajat vásárolnunk, mert korlátozott a megvehetô mennyiség. Az energiaárak szintén az égben vannak, egyszerûen ki vagyunk szolgáltatva a közüzemi szolgáltatóknak, sajnos egyelôre nem látom, ez hová vezet. A munkaerôproblémán úgy tudunk enyhíteni, hogy a család teljes egészében kiveszi a részét a munkából, ez jelent átmeneti megoldást arra, hogy normálisan mûködni tudjunk. — A Pálma vendéglô a betérô vendégek mellett a korábbi években számos rendezvényt, többek között esküvôket is kiszolgált. Ezekre milyen most a kereslet?

— Esküvôket ugyanúgy tartunk, ahogy a céges, családi, baráti rendezvények is megmaradtak, az viszont szembetûnô, hogy szinte mindenhol egyharmaddal csökken a résztvevôk létszáma. Az árakkal itt is bajban vagyunk, tartanunk kell a korábbi megállapodásban rögzített árakat, mert az esküvôk jelentôs részét nem is adott évben, hanem egy évvel korábban rendelik meg. Szerencsére az évek alatt kialakított jó hírnevünk miatt megbíznak bennünk, tudják, hogy korrekten fordulunk a vendégeink felé. — Mivel készültek az idei szezonra? — A Pálma vendéglô arról híres, hogy mindig is sokat adtunk a környezetünkre, az idén különösképpen nagy figyelmet fordítottam a virágosításra, mert a családunkban is volt egy esküvô. Beruházásban egyelôre nem gondolkodunk, szép, vonzó környezettel, finom ételekkel és italokkal, illetve a tôlünk megszokott kedves kiszolgálással várjuk a vendégeinket. A Covid ideje alatt mi is átálltunk az ételkiszállításra, de amióta újra szabadon mozoghatunk, szeretnénk elköszönni a „dobozos” vendéglátástól. Mi korábban is a hagyományos vendéglátásra rendezkedtünk be, ezért is szeretnek hozzánk járni a vendégek, mert úgy szolgáljuk ki ôket, ahogy az egy vendéglôben elvárható. A pincéreink kedvesen fogadják a hozzánk betérôket, asztalhoz viszik az ételt, elbeszélgetnek az itt étkezôkkel. Nálunk a vendég tényleg vendégnek érezheti magát. — Van esetleg valaki, akár szakmabeli, akitôl információt kaphat vagy megbeszélheti a dilemmáit, az üzleti kérdéseit? — Egyelôre nem kerestem ilyen jellegû segítséget, de van egy szakmabeli ismerôsöm, akivel többször beszélgettünk az elôállt helyzetrôl, a lehetséges megoldásokról. Természetesen ha más vendéglátósokkal összetalálkozom, mindig véleményt vagy ötletet cserélünk, de ezek eseti jellegû segítségek. Az elmúlt 20 év alatt, amióta ezt a vendéglátóhelyet üzemeltetjük, még nem volt ennyire nehéz, mint manapság, de az egész családunk azért dolgozik, hogy a tôlünk megszokott színvonalon tovább tudjuk mûködtetni a sokak által kedvelt Pálmát. K. T.

„BEZZEG AZ ÉN IDÔMBEN"

Dél-Dunántúli Gazdaság

HIRTH FERENC „EGY VÁLLALKOZÁST FOLYAMATOSAN FEJLESZTENI KELL” Európa-hírû vállalkozást fejlesztett az elmúlt négy évtizedben Hirth Ferenc Pécsett. A KONTAKT-Elektro Kft. elôdje GMK-ként jött létre az 1980as évek elején, hat merész fiatal szakember – ahogy Hirth Ferenc fogalmaz – többet akart elérni, mint az átlag. Ezért az elsô adandó alkalommal léptek. A döntés helyessége aztán hamar bebizonyosodott, a tanulságokkal teli vállalkozói út tapasztalatairól kérdeztük a cégvezetôt. — Mivel jó szakmánk volt, arra gondoltunk, hogy a GMK megalapításával egy kicsit ki tudunk emelkedni a nagy átlagból. Óriási szabadságot adott számunkra, hogy vállalkozók lettünk. Persze a szocializmus idején igen nagy bátorság kellett hozzá, hogy fejest ugorjunk a vállalkozói létbe. Tôkénk nem volt, munkalehetôségek ugyan látszottak, de elég nagy volt a kockázat. Úgy vélekedtünk, hogy ha bele is vágunk, nagyot nem bukhatunk, mert ha bukunk, legfeljebb visszamegyünk dolgozni az állami vállalathoz. De igyekeztünk nem megbukni. — Mitôl volt másabb a vállalkozói lét, mint az alkalmazotti? — Mindent saját felelôsségre csináltunk, és mindenért mi feleltünk. Viszont nem 8 órát kellett dolgozni, ezt nagyon jól tudtuk. Meg kellett teremteni a feltételeket a munkához: szerszámokat, gépeket kellett vásárolni, létrehozni egy telephelyet... Egy garázsból indultunk, de tudtuk, hogy ez egy átmeneti állapot. No és nyilvánvalóan többet is akartunk keresni. A kezdetektôl tudatosan mentünk elôre, tervszerûen fejlôdtünk, tudtuk, hogy a bevételünk nagy részét be kell fektetnünk, sôt a családjainkat is el kell tartani. — És hogyan tanulták meg, hogy miként kell vállalkozni, vagy hogy mire érdemes figyelni? — Nagyon sok buktató volt és sok mindent a saját bôrünkön tapasztaltunk meg. Kezdetben hatan voltunk, hat különbözô ember más érdekekkel, ezért voltak kisebb-nagyobb viták, de ez nem volt veszélyes. Az már inkább, hogy az idô tájt nem volt még egyértelmû a szabályozás, ezért is tudtak megbüntetni bennünket. Óvatosan mentünk elôre, tanultunk, informálódtunk, megnéztük, hogy külföldön hogyan mûködik egy vállalkozás. Böngésztük a Magyar Köz-

lönyt, megkerestük, milyen törvények vonatkoznak ránk, azokat természetesen végig is olvastuk. Kezdetben ez sok idôt elvitt. — Mitôl jó vállalkozó egy vállalkozó? — Szerintem mindenkinek uralnia kell a saját vállalkozói piacát, az a legfontosabb, hogy a piacon egy nagyon jó pozíciót tudjon elérni. Egy vállalkozást folyamatosan fejleszteni kell, ezzel nem lehet leállni. Mindig keresni kell azokat a lehetôségeket, hogy hol tudunk fejlôdni, tanulni, hol tudunk jobbak lenni, mint a versenytársak. Egy vállalkozás vezetésénél a legfontosabb a józan paraszti ész, hogy ennek használatával gondoljunk át minden folyamatot, és vonjunk le következtetéseket. A tankönyvek ugyanis nem mindenre adnak útmutatást, hogy bizonyos krízishelyzetekben mit kell lépni. — Mi volt ennek a 30–40 éves vállalkozói létnek a tanulsága az ön számára?

— Az ember életében a legfontosabb a család. Nagyon nehéz megtalálni azt az egészséges harmóniát a vállalkozás és a család között, hogy mire menyinyi idôt fordítunk, mit hogyan kezelünk, de a családra elég idôt kell hagyni. Ha a vállalkozás fejlôdését tekintem, ahol fokozatosan emelkedik a létszám, ahhoz, hogy megfelelô képzettségû embereket tudjunk beállítani a csapatba, nagyon sokat kell foglalkozni velük. Ez kulcskérdés. A buktatókra is fel kell készülni, egy vállalkozás életében mindig vannak mély völgyek, ezért folyamatos készültségben kell lenni, és a balsikerekbôl is lehet tanulni. A gazdálkodást tekintve érdemes tartalékot képezni, a pandémia idején minket az tartott meg, hogy egy igen jelentôs tartalékkal rendelkeztünk. Örökzöld téma, hogy egy vállalkozónak nem arra kell vállalkoznia, hogy villámgyorsan gazdag lesz, sokkal inkább a jövôbe kell befektetnie és fel kell készülnie a növekedésre. — Hogy lehet úgy egyensúlyt tartani, hogy az ember a szakmájában is és a vállalat irányításában is elôrébb tudjon menni? — Ahogy fejlôdik a vállalat, egy vezetônek annál kevesebb ideje lesz szakmai dolgokkal foglalkozni, akkor neki az irányításra kell tennie a fókuszt és maga helyett be kell állítania jó szakembereket. Én mindig arra törekedtem, hogy lehetôleg nálamnál magasabb szakmai tudású embereket hozzak be a csapatba. A tudás az egy csapatmunka, egy vállalat legnagyobb értéke a jól képzett munkatársak összessége. — Hogyan adja át mindezt a tudást a következô generációnak, a gyerekeinek, akik a cég irányításában is aktívan részt vesznek? — Úgy, hogy évekig együtt vezettük a céget. Nyesegettem a vadhajtásokat, még külföldre is kiküldtem ôket tapasztalatot szerezni. Egyszer Olivér azt mondta, hogy „apa, légy szíves, hagyjál engem is hibázni”! Igen, hagyni kell hibázni az embert, mert abból tanul. Egykét kisebb hiba még nem katasztrófa. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

SPORT ÉS GAZDASÁG

PAPP JUDIT „A SPORT RENDSZERRE, ÖNFEGYELEMRE, KITARTÁSRA TANÍTOTT” A sport mindig is Papp Judit életének része volt, gyerekkora óta mozog rendszeresen, és már több sportágat is kipróbált. A cipôgyártással foglalkozó szigetvári Manifaktor Kft. ügyvezetôje, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke annak idején az atlétikának szentelte a legtöbb idôt, de belekóstolt a vívásba, a tájfutásba és a teniszbe – ezeket a mozgásformákat a kedvencei közé sorolja. Ma, ha ideje engedi, kerékpározik, és annak ellenére, hogy igen elfoglalt, mindig megtalálja az aktív kikapcsolódás módját. — Az atlétika magányos sportág, a rajtkônél az ember csak magára számíthat. Azt hiszem, ez mindörökre belém ivódott. Igaz, manapság már szívesebben kerékpározom társaságban, többnyire a párommal kerekezek, egyedül ritkán indulok el. Legkedveltebb útvonalunk a Balaton körül van, olykor több napot is végigtekerünk. Soha nem gondoltam volna, hogy nô létemre három napi holmim el fog férni egy csomagtartóra szerelhetô kistáskában. A sportolás mellett nagy öröm a táj szépsége, a növények illata, a Balatonpart sokszínûsége. Igazi szabadságérzet egy ilyen túra. — Versenyzô típus avagy csak önmaga örömére mozog? — Ha valaki gyermekkorában rendszeresen sportolt, az versenyzô típus marad felnôtt korára is. Nehéz is volt felnôttként áttérni a kedvtelésbôl ûzött sportolásra. Életem során számos versenyen elindultam, kimagasló eredmények-

rôl azonban nem tudok beszámolni. Talán hiányzott hozzá az önbizalmam és iskolás koromban a tanulás miatt az idôm sem engedte, hogy kimaxoljam a felkészüléseket. De nincs bennem hiányérzet az elmaradt dobogós helyek miatt. Manapság a sport már csak öröm, a versenyszellem olykor csak a teniszpályán éled fel bennem. — Mit tanult meg a sportolás által, ami az élete más területére, pl. a munkájára is kihat? — A sport nagyon fontos az ember életében. Rendszerre, önfegyelemre, kitartásra, versenyszellemre tanított. Gyermekkoromban e tevékenység egészségtudatos oldala nem volt ennyire hangsúlyos, mint manapság. Edzésre jártunk, egészségesek voltunk és könnyebben ugrottuk át az élet akadályait. Napjainkban a sport kikapcsolódást jelent számomra, és jellemzôen a szabad levegôn ûzhetô sportágakat választom. Ezért is kedvencem a biciklizés. A versenysportban, az egyéni sportban azt tanultam meg, hogy csak magamra számíthatok. Sajnos kevésbé van meg bennem a csapatjátékos szellem, ennek olykor érzem is a hiányát. Viszont

jól meg tudok birkózni a saját magam dilemmáival, aktív mozgás közben könnyebben és célravezetôbben találom meg egy-egy kérdésre vagy helyzetre a megoldást. A hosszú tekerés tökéletes egy kis meditálásra. — Miként egyeztethetô össze a munka és a sport, hogyan tud idôt szakítani rá? Van esetleg erre valamilyen jó módszere? — Sajnos mint a legtöbb vezetô esetében, ez számomra sem egyszerû, a munka sok idôt elrabol a hétköznapokból. Régebben szigorúbb napirenddel éltem, ezen idôvel sikerült lazítanom, ha van egy kis szabadidôm, akkor igyekszem azt tenni, ami jólesik. Jó idôben ez legtöbbször bringázást vagy túrázást jelent. Rugalmasabb lettem, indulok, ha felszabadul egy hétvége. Sajnos a hétköznap délutánok rövidek, olykor több napos utazással telnek. Ekkor a sportra szinte soha nem jut idô. — Miként támogatja az üzlet- és kapcsolatépítést a sport? Volt már esetleg ilyen tapasztalata? — Ahogy említettem, hiányzik belôlem a csapatjátékos attitûd, de más közösségekben látom, hogy üzlet- és kapcsolatépítô lehet egy közös kajakozás, teniszezés vagy más sportok ûzése. Viszont a Manifaktornál azt tapasztalom, hogy a munkatársaim körében igen népszerû a bringatúra. A kollégáim rendszeresen szerveznek ilyen alkalmakat, amikor együtt pattannak nyeregbe és szereznek emlékezetes közösségi élményeket. Igen, a sport remek közösségszervezô idôtöltés is lehet. K. T.

MELÓ-DIÁK

Dél-Dunántúli Gazdaság

HR Caffé: a Viapan Group HR-szakmai rendezvénysorozata Pécsre látogatott Június 9-én rendezték meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara épületében a Viapan Group vidéki HR-meetupsorozatának legújabb állomását. A szakmai tapasztalatcserének és a kötetlen kapcsolatépítésnek egyaránt alkalmat adó rendezvényen szó esett munkaerôhiányról, utánpótlásról, valamint modern HRrôl. Üdítô újdonság a Viapan Group HR Caffé elnevezésû kötetlen szakmai találkozója, amelyet több vidéki nagyvárosban is megrendeznek a helyi vállalkozók, HRszakemberek részvételével. A sorozat elsô állomásán, Kaposváron a város legjelentôsebb munkaadóitól a Forbes címlapját megjárt, helyben termelô startupperig az üzleti élet számos meghatározó alakja jelen volt. A második rendezvényt Pécsett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara épületében tartották, nem kisebb sikerrel. Keserû Dénes, a Viapan pécsi kirendeltségvezetôje elmondta: a Viapan Group Magyarországon és a környezô országokban is meghatározó HR-szakmai szolgáltatóvá nôtte ki magát. A klasszikus és

az atipikus foglalkoztatási formákban is évtizedes tapasztalattal rendelkezô cégcsoport rajta tartja az ujját a gazdaság pulzusán, monitorozva a társadalmi és a gazdasági trendeket. Prognózisaikat és stratégiai válaszaikat a gazdaság szereplôivel közösen tudják kialakítani, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a párbeszédre, a tapasztalatcserére. Ez hívta életre a HR Caffé helyi eseménysorozatát, ahol a vendégek szakmai elôadások keretein belül közösen és kötetlenül beszélgethetnek arról, hogyan látják a közeljövô munkaerôpiacának és HR-szakmájának alakulását. Különösen fontos a szakmai tapasztalatcsere akkor, amikor jelentôs nehézségekkel néz szembe a munkaerôpiac. A Viapan több száz partnerénél küzd azért, hogy teljesítse a kölcsönzött és egyéb munkaerô-létszámokat, amelynek során a munkaerôpiac aktuális mozgásait elsô kézbôl monitorozzák. A benyomások igazán akkor értékesek, ha megosztjuk, és egy-egy ilyen szakmai meetup tökéletes lehetôséget ad erre. A pécsi eseményen elôadást tartott a cégcsoport stratégiai igazgatója, Vida Péter, valamint a Meló-Diák Dél üz-

letágvezetôje, ifj. Vida Péter, majd Gyógyírek a munkaerôhiány ellen címmel kerekasztal-beszélgetést hallhattak a megjelentek. A kerekasztalban részt vett Kórósi Péter, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., valamint Mérész Iván, az Eckerle HR-igazgatója. A beszélgetést Csizmadia Gábor, a Viapan stratégiai igazgatója vezette. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a munkaerôhiányra komplex megoldást kell kidolgozni, amely cégenként eltérô lehet. A BAT például élen jár a kisgyermekesek foglalkoztatásában, ami egyaránt jó a munka világába fokozatosan visszatérni szándékozó szülôknek és a vállalatnak is. Másutt a munkaerô-kölcsönzés vagy a diákmunka a jellemzô, de a cégek már a nyugdíjas munkaerôben rejlô értékeket is felfedezték maguknak. A Viapan Group évek óta elkötelezett a modern foglalkoztatási formák elterjesztése mellett, és lelkes támogatója a a HR-szakmai eseményeknek. Ez vezérelte a cégcsoportot a kecskeméti HR Fest fôszponzori minôségében is, és ezért alapították a HR Caffé rendezvénysorozatot is, amellyel hagyományt kívánnak teremteni.

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

HÁBER ISTVÁN – Renault Megane E-Tech A Soft Flow Kft. hardverfejlesztési vezetôje és a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a Nyitrai Autóház Renault márkakereskedésének új elektromos autóját, a Renault Megane E-Tech Electric modellt próbálta ki. — Bevallom, elôször azt hittem, hogy a mindenki által ismert Megane kapott egy teljesen elektromos hajtásláncot. Miután utánanéztem az autónak, akkor láttam, hogy csak a modellnév közös, ez a Megane vadonatúj fejlesztés. A formaterv remek lett, ami a francia gyártóknál talán nem akkora meglepetés. Tetszik, ahogy aktív dizájnelemként használják a lámpatesteket. nemcsak a formájukra és a textúrára gondolok, hanem arra, hogy az ajtók nyitása után változik a nappali fény fényereje, a fényszórók ledjei kisebb showmûsort adnak elô. Ez a produkció ízléses marad, nem túljátszott. Ugyanezt érzem a karosszéria kialakításánál, a domborulatok, ívek, mélyedések elhelyezésénél, sôt a tömegek megformálásánál is remek volt a formatervezôk arányérzéke. Az én ízlésemnek egy kicsit túlságosan bunkerszerû az autó, de ez egyéni preferencia, van, aki éppen ezt szereti. — Belül mennyi érezhetô ebbôl? — Nem meglepô, hogy belül is korlátozott a kilátás. Hozzá kell tenni, hogy

én 190 centi felett vagyok, és az autó is 4.2 méter, tehát még a belsôégésû motoros Megane-oknál is rövidebb. Ennek fényében viszont elég a tér, miután beállítottam az ülést, jól éreztem magam. Érdekes extrát is kapott a tesztautó, a középsô kijelzôn megjelenô 360 fokos kamera mellett a visszapillantó átbillentése után kameraképre vált, ami jóval nagyobb látószöget mutat. Ilyen megoldással még nem találkoztam, jó ötlet, ahogy az is, hogy a hagyományos tükör és a kamerakép közötti választást a ve-

zetôre bízza. Az utastér egyébként tetszik, szépek az anyagok, minôségi a kialakítás és hangsúlyos az újrahasznosított anyagok használata, ami egy elektromos autónál helyénvaló. A két LCD-kijelzôvel megoldott mûszerfal-középkonzol kombináció is egységes stílusú, a Google-alapú rendszer nemcsak modern, hanem olyan szabadságot is ad, ami más autókban egyelôre elképzelhetetlen. A grafikák is naprakészek, de azt hiszem, a legfontosabb, hogy olyan átgondoltsággal alakították ki a szaknyelven autóvezetô-interface-nek hívott kezelôfelületet, ami szintén ritkaság a mai autóiparban. Nincsenek logikai bukfencek, minden magától értetôdô, ugyanakkor szinte minden személyre szabható. Az egyik remek ötlet a sok közül, hogy a kormány mögötti fülekre, oda ahová a hagyományos autókon az automataváltó kézi kapcsolású billentyûi szoktak kerülni, a Megane-ban a viszatáplálás erôsségének kapcsolóit tették. Ezzel gyakorlatilag ugyanúgy tudtam legurulni a Mecsekrôl, mintha visszakapcsolásokkal motorfékkel jöttem volna egy belsôégésû motoros autóval. — El is érkeztünk a technológiához. Elvileg egy elektromos autóban nem lehet nagy csodát tenni, hiszen az elv és a lehetôségek ugyanazok. A Renault ki tudott találni valami újat?

Nyitrai Autóház Kft. ● 7630 Pécs, Schroll J. u. 5. ● Tel.: 06-72/270-027 ● www.renaultnyitrai.hu

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

Electric — Érdekes a Megane koncepciója. A viszonylag kicsi karosszériába rengeteg erôt és egy nagy akkumulátort tettek. Ez olyan szempontból volt nagy feladat, hogy mindennek helyet kellett találni. Szerintem sikerrel oldották meg, bár a csomagtér kisebbnek tûnik a katalógusadatnál, de a hasonló méretû autókhoz viszonyítva megállja a helyét. Az erôs motor hangolása nagyon izgalmas lett. A Renault gondolt egy merészet, és nagyon direkten ráengedte a 220 lóerôt illetve a 300 Nm nyomatékot a kerekekre. Ezzel elérték, hogy a megszokott brutális elektromos autós gyorsuláson felül további élményt ad. Ehhez persze kell a jó futómû, az akkumulátor miatt

alacsonyra kerülô súlypont, meg egy kis futómûhangolási mágia is, amit a Renault mérnökei annyira eltaláltak, hogy az ember fejében megfordul: nem vonták e be a Forma-1-es csapat mérnökeit is. — Öt évvel ezelôtt próbáltunk együtt egy elektromos autót, ez alatt az idô alatt mennyit változott a technika? — Ezzel kapcsolatban vegyesek az érzéseim. A legnagyobb elôrelépés az elektronika területén történt, a katalógusban az szerepel, hogy ebben a csúcsmodellben 26 különféle vezetéstámogató rendszer mûködik. Ezek közül van né-

hány, amit én is nagyon szeretek, például a távolságtartó tempomat már annyira fejlett, hogy nemcsak biztonsági, hanem kényelmi extra is. A hatótáv-növekedés is érezhetô, az öt évvel ezelôtti tesztautó fele ekkora akkumulátorral alig több, mint harmad ekkora hatótávra volt képes, úgy, hogy a méretük és a tömegük szinte egyforma. A Megane esetében érdemes kiemelni azt is, hogy a Renault tíz évvel ezelôtt a Zoéval egy annyira elôremutató elektromos autót épített, hogy az a modell néhány frissítéssel még ma is megállja a helyét a piacon. Ez az évtizedes tapasztalat érezhetô a Megane Electricben is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az elektromos autók akkumulátorainak technológiájában még mindig nem történt meg az a nagy áttörés, amire várunk. A Megane Electric tömegének majdnem a negyede az akkumulátor, ami továbbra is elég sok. A másik kérdéskör a töltésé. Itt is érezhetô a fejlôdés, az, hogy egy bô félórás közbeesô töltéssel az autó képes 500 kilométert megtenni autópályán, már egészen ígéretes. — A mai autópiaci helyzetben érdekes kérdés a vételár. A Megane Electric mennyire versenyképes? — Ez valóban nehéz kérdés, hiszen folyamatosan emelkednek az autóárak, sôt az is kérdés, van-e elérhetô autó, vagy mennyi a várakozási idô. A csúcsfelszereltségû tesztautó helyett sokaknak elég lehet a 130 lóerôs változat alacsonyabban felszerelve, sôt megkockáz-

tatom, hogy az alapmodell is bôségesen elegendô lenne a legtöbbünknek. Ennek ára épp 1 millió forinttal magasabb a Zoé alapáránál, ami szerintem arányos. T. R.

A TESZTAUTÓ ADATAI Akkumulátor kapacitása: 60 kWh Maximális teljesítmény: 220 LE (160 kW) Maximális nyomaték: 300 Nm Csomagtér: 440 l Maximális sebesség: 160 km/h Gyorsulás 0–100 km/h: 7.4 s Átlagfogyasztás (WLTP): 16.1 kWh/100km Hatótáv (WLTP): 450 km Alapár: 14 549 000 Ft A fontosabb alapfelszerelések: 18” könnyûfém keréktárcsák, LED-fényszórók, Automata Renault Kártya, 9” openR link multimédia-rendszer, 12,3” TFT digitális mûszeregység, sávelhagyást gátló rendszer, sávelhagyásra figyelmeztetô rendszer, aktív vészfékezô rendszer gyalogos- és kerékpárosérzékelôvel, követési távolságra figyelmeztetô rendszer, fáradtságérzékelô rendszer, tolatóradarok és tolatókamera, tempomat sebességszabályozó és -korlátozó funkcióval.

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

PTE INNOVÁCIÓS NAP 2022 2022. május 5-én rendezték meg a PTE Innovációs Nap az InnoPécs 2022 keretein belül. A rendezvény célja az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma mûködését támogató hálózatosodás erôsítése volt az érintett szereplôk közötti tapasztalatcsere és új együttmûködések megalapozása révén. Az Innovációs Nap keretében adták át a PTE Innovációs Díjakat, amelyekre olyan fejlesztési projekt, ötlet, innováció vagy innovatív kutatási eredmény bemutatásával lehetett pályázni, amely létezô piaci igényekre reagáló innovatív megoldásokat, felismeréseket tartalmaz, ezáltal üzleti értékpotenciállal rendelkezik. A díjakat prof. dr. Fedeles Tamás oktatási rektorhelyettes nyújtotta át a díjazottaknak az alábbi három kategóriában. Kooperatív Innovációs Díj Prof. dr. Nemeskéri Zsolt (KPVK): Dienes-féle alapokon felépülô komplex matematikatanítási laboratóriumi eszközkészlet kialakítása PhD Innovációs Díj Zsidó Balázs Zoltán (GYTK): Farmakoinformatikai protokoll vírusellenes gyógyszertervezéshez Hallgatói Innovációs Díj György Attila Sándor (MIK): 3D betonnyomtatófejek technológiai fejlesztése, ipari formatervezése és gyártása

Ezenkívül idén elsô alkalommal, hagyományteremtô jelleggel adták át a PTE Innovációs Nívódíjat, amelyre külön pályáztatás nélkül a PTE Innovációs Bizottsága választotta ki a díjazott kutatót vagy kutatócsoportokat.

Idén dr. Almási Gábor docens és kutatócsoportja nyerte el a megtisztelô kitüntetést a terahertzes sugárzások terén végzett több évtizedes, nemzetközi szinten is kimagaslóan eredményes kutatói és innovációs tevékenységéért. Kutatási munkájuk eredményeként forradalmasították a THz-es sugárzás elôállítását, találmányi megoldásaik segítségével olyan nagy energiájú THz-es impulzusokat képesek elôállítani, melyek alkalmasak különleges anyagvizsgálati alkalmazások, sôt akár töltött részecskék gyorsítására. A kutatócsoport szakmai teljesítménye alapján a PTE legnagyobb összegû KFI szolgáltatási megrendelését kapta az ELI-Alps Kutatóintézettôl és a szerzôdés keretében több, a témához kapcsolódó találmány is hasznosult. A program részeként a PTE meghívott céges partnerei a Demola szakembereinek támogatásával meghatározhatták az ôket érdeklô aktuális üzleti kihívásokat, problémákat. Ezen kihívások alapján lehetôségük nyílik a késôbbiekben arra, hogy hallgatói csapatok a Demola módszertan alapján elkészítsék részletes javaslatukat a számukra.

Az Innovációs Nap folyamán került sor a Hungarian Startup University Program (HSUP) és a Simonyi BEDC Inkubációs Program keretében az idei év során fejlesztett PTE-s hallgatói startup ötletek prezentációjára is. A csapatok szakmai zsûri elôtt, egy ún. pitch keretében mutatták be vállalkozási ötletüket, amelyre akár a késôbbiekben befektetési ajánlatot is kaphatnak. A legjobb üzleti ötletek díjazásban részesültek. Ezenkívül az innovációs kiállításon több egyetemi innovációs eredményt is bemutattak. Többek közt lehetôség volt kipróbálni két új matematikai készségfejlesztô társasjátékot vagy bárki lemérethette akár a májzsírszintjét is a PTE standjainál.