Dél-Dunántúli Gazdaság XXIV. évfolyam 8. szám

ROBBANÁS ELÔTT

AZ EZÜSTGAZDASÁG

Az ezüstgazdaság egy viszonylag új közgazdasági fogalom, mely olyan javak és szolgáltatások elôállítását és fogyasztását (azaz mind a kínálati és mind a keresleti oldalt) magába foglalja, melyek kifejezetten a társadalom idôsödô és idôs csoportjainak vásárlói potenciálját célozzák meg, kielégítve ezzel a társadalom idôsödô korcsoportjai rendkívül sokszínû fogyasztási, életmódbeli és egészségügyi szükségleteit. Összeállításunkban jó példákat is bemutatva arra keressük a választ, hogy Baranyában milyen aspektusai mutatkoznak meg az ezüstgazdaságnak.

Mi is az az ezüstgazdaság, honnan ered, hazánkban beszélhetünk-e már errôl?

— tettük fel a kérdést dr. SIK ATTILÁnak, a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézete igazgatójának.

—Az ezüstgazdaság elfogadott, közvetlen célcsoportja az 55 év felettiek. Legismertebb az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) beosztása, amely ezeket az életszakaszokat határozza meg:

– 50-59 év: áthajlás kora,

– 60-74 év: idôsödés kora,

– 75-89 év: idôskor, – 90-99 év: aggkor, – 100 év felett: matuzsálemi kor.

Biológiai megközelítésbôl számos területen mérhetô az öregedéssel járó fizikai, szellemi és társadalmi teljesítmény csökkenése. Egyre nagyobb az egészségi állapotot és gyakran az életminôséget is rontó, tartósan fennálló krónikus betegségek elôfordulási gyakorisága. Talán fontosabbnak tûnik sok esetben az objektívnek tekintett mérhetô egészségi állapoton túl annak értékelése, hogy az egyes ember hogyan éli meg életkorát. Amerikai szociológusok a következô kategóriákat hozták létre a szubjektív korértékelésre, amelyek nem azonosak a naptári évek kategóriáival: feel-age (érzett életkor), look-age (külsô alapján megítélt kor), do-age (bizonyos életkorhoz köthetô tevékenységek folytatása), interest-age (adott életkori cso-

portok érdeklôdési köréhez való hasonlóság).

Az európai ezüstgazdaság – mely az idôs vagy idôsebb korosztály igényeire építi termékeit és szolgáltatásait – a világ harmadik legnagyobb gazdasága az USA és Kína gazdasága mögött. A költések részarányában a legmagasabb az egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások és vásárlások (53%), melyet az étkezés (45%), a lakhatással kapcsolatos (44%), és a pihenéssel, valamint kultúrával összefüggô költések követnek (42%). Az elôrevetítések azt mutatják, hogy e korosztály költése 2025-re eléri az 5.700 milliárd euró éves szintet (Európa GDP-jének több mint egy harmadát), melynek 60%-át egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele fogja kitenni. Az idôseknek nyújtott szolgáltatások és vásárlások 78 millió munkahely fenntartását segítették elô

(ez 35%-a az összes munkahelynek) már 2015-ben, aminek aránya idôvel csak nôtt.

Mindenhol öregszenek az emberek, és mindenhol állítanak elô kifejezetten számukra termékeket és szolgáltatásokat – a minôség, az elégedettség, a lefedettség már más kérdés. Az ezüstgazdaság azonban egy olyan koherens stratégia, amelynek egy célközönsége van: az idôsödô korosztály, amely számára különbözô iparágak fejlesztenek termékeket, szolgáltatásokat. Bár hazánkban is elôkerült az ezüstgazdaság fogalma, azonban tudomásunk szerint összehangolt fejlesztési terv és/vagy projekt nincs Magyarországon.

—Mi jellemzi azt a társadalmi réteget, amelyre az ezüstgazdaság épül, milyen igényeik, vásárlóerejük van?

dr. SIK ATTILA

—Érdemes áttekinteni e számadatokat, amelyek Európa-szinten mutatják az ezüstgazdaságban rejlô potenciált mind költésben, mind munkahely-teremtésben, -megtartásban.

2015-ben

● 199 millió „ezüstkorú”

● az össznépesség 39%-a

● 20% 65 feletti (2019)

● 3,7 trillió euró költés

● ~90% saját finanszírozás

● 78 millió munkahelyet tart fenn

● 780 milliárd euró bevétel az EU-n kívül

2025-ben (elôre várhatóan)

● 222 millió „ezüstkorú”

● az össznépesség 43%-a

● 5,7 trillió euró költés

● 88 millió munkahelyet tart fenn

● az EU GDP-jének 31,5%-a

● az összes munkahely 37,8%-a.

Az idôsek vagy idôsödô korosztály mint társadalmi réteg rendkívül sokszínû. Elég, ha csak arra gondolunk, hányféleképpen lehet a csoportot osztályozni, akár csak kor szerint – de magunknak is feltehetjük a kérdést, amibôl látszik, hogy az életkort tekintve is széles a mozgótér: mikortól számít valaki idôsnek? Közeledve a nyugdíjhoz már 60 évesen, vagy elérve a nyugdíjkorhatárt, mely 65 év, esetleg 70 év felett van? A társadalmi réteg nemcsak kor szerint, hanem más tényezôk vagy jellemzôk alapján is rendkívüli heterogenitást mutat, ezek közül legfontosabb az életszínvonal, valamint az általános egészségügyi állapot és az ezekhez köthetô szükségletek (gyógyszer, gyógykezelés stb.).

Az Európai Központi Bank idevonatkozó kimutatásai alapján elmondható, hogy az 55, valamint a 65–74 éves korosztályok a vizsgált uniós tagállamok jelentôs hányadában jobb vagyoni helyzettel rendelkeznek a fiatalabb generációkhoz képest. Az Európai Unió átlagában megállapíthatjuk, hogy a 65 év feletti (inaktív) korosztály a medián nettó vagyonértékhez képest nagyságrendileg 75%-kal magasabb értékû vagyonnal rendelkezik, míg 35–44 éves generáció az átlagtól hozzávetôlegesen 25%-os elmaradást mutat. Mindez azzal indokolható, hogy az inaktív lakosság vagyonállománya egy teljes élet eredményét tükrözi, mely a legtöbb esetben a fiatalabbakhoz képest több megtakarítást és nagyobb értékû ingatlanállo-

mányt foglal magába. Tekintettel arra, hogy az idôsebb korosztályok az életpálya elsô szakaszában felvett hitelállományt az esetek többségében sikeresen törlesztették, a fiatalabb generációkhoz képest rugalmasabb fogyasztási szerkezettel, magasabb diszkrecionális jövedelemmel és likvidebb vagyonállománnyal rendelkeznek, így nagyobb mértékben van lehetôségük jóléti, egészségügyi kiadásaikat fedezni. Mindez az ezüstgazdaság perspektívájából az inaktív korosztályokat kiemelt fogyasztói célcsoportként jeleníti meg, tagjai jóléti szükségleteik fedezésének céljából fokozott mértékben képesek költeni. Ez a megállapítás még nagyobb jelentôséget kap, ha a 60 évnél idôsebb európai lakosság egészségügyi kiadásainak szintjét hasonlítjuk össze az unió egyes tagállamainak bontásában. Az Eurostat 2015-ös vizsgálatából ugyanis kiderül, hogy az Európai Unió egészében az idôs korú lakosság – természetszerûleg – az átlaghoz képest nagyságrendileg 40%-kal többet költ egészségügyi kiadásokra, mely a gyógyszervásárlástól a kórházi kezeléseken át egészen a jóléti szolgáltatások igénybevételéig minden releváns fogyasztási területet lefed. Mindez egyértelmûen jelzi, hogy az alkonygazdaság által nyújtott szolgáltatások iránt az idôsebb generációk kiemelkedô fogyasztói határhajlandósággal viszonyulnak, vagyis az ágazat fejlesztése az idôsebbek nagyobb költési hányadának figyelembevételével is indokoltnak nevezhetô. Ugyanakkor az alkonygazdaság által biztosított szolgáltatások relevanciáját a vagyoni, egzisztenciális helyzet mellett az idôsek romló egészségügyi állapota ugyanúgy tovább erôsíti, mely az ágazat területén szintén felértékeli a korosztály fogyasztói preferenciáit. Az Eurostat vizsgálatai szerint az unió átlagában – korosztálytól függôen – a 65 évnél idôsebb lakosság 55–70 százaléka tekinthetô önbevallásos alapon tartós (legalább 6 hónapig tartó) betegségben szenvedônek. Egyes országokban a tartós betegségben szenvedô idôsek aránya 35–45% környékén mozog (Belgium, Dánia, Olaszország), ugyanakkor számos tagállam esetében e személyek korcsoportos aránya a 65-70%-ot is meghaladja (pl. Magyarország, Németország, Lettország, Litvánia, Ciprus,

Horvátország). Az idôsek miden esetben fokozott mértékben küzdenek elhúzódó betegségeik ellen, mindez egyben a kiemelkedôen magas egészségügyi kiadási szintjüket is indokolja, illetve tovább erôsíti szerepüket és jelentôségükben az alkonygazdaság és a hozzá kapcsolódó szolgáltatói ágazatok fejlesztésében.

Az Eurostat adatainak értelmében elmondható, hogy míg a 15–54 és 55–64 éves európai lakosságnak nagyságrendileg 65%-a tekinthetô turisztikai értelemben aktívnak, addig a 65 évnél idôsebb korosztály esetében ez az arány még az 50%-ot sem éri el. Vagyis az inaktív korosztály tagjai lényegesen kisebb mértékben vesznek igénybe turisztikai szolgáltatásokat. Ráadásul azt is szükséges hangsúlyozni, hogy az idôsebbek kisebb turisztikai aktivitásával párhuzamosan jóval korlátozottabb mértékben kapcsolódnak külföldi turisztikai programokhoz. Az uniós átlagra vonatkozó statisztikák alapján kijelenthetô, hogy amíg a 65 évnél fiatalabb korosztályok esetében a megkérdezettek 52%-a külföldi desztináció iránt is nyitottságot mutat, addig ez a mutató a 65 évnél idôsebbek esetében összesen 44%. Éppen ezért, mivel fôként egészségügyi állapotuk okán az idôsebbek nehezebben mobilizálhatók külföldi desztinációk és szoláltatások irányába, az alkonygazdaság fejlesztését mindennek tudatában szükséges körvonalazni, tehát külföldi relációban fôként a prémium ügyfelek megcélzása tekinthetô célravezetônek.

— Milyen szolgáltatásokat, gazdasági szegmenseket érinthet az 55+-osok igényeinek kiszolgálása? Kik lehetnek az ezüstgazdaság szereplôi?

— Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a regionális gazdasági szereplôk mind érdekeltek lehetnek közvetlen és közvetett formában is. Az 55+-os réteg rendkívül heterogén (szocioökonómiai státuszát, érdeklôdését, fogyasztási szokásait és egészségi állapotát tekintve is), ezért a gazdaság bármely szektorával kapcsolatba kerülhet. Az erre a célcsoportra kifejezetten irányítható szolgáltatások közül kiemelkedik az egészségügy, különösen a magánegészségügyi szolgáltatások (diagnosztika, egynapos sebészet, esztétikai szolgáltatások, fogorvosi

Gazdaság

kezelések, de sajnos az idôsebb korosztályokra jellemzô kórképek specialistái is, a gerontológiai, geriátriai szakrendelések, központok). De az egészségügy mellett a szellemi és fizikai rekreációhoz kapcsolható termékek és szolgáltatások is fontos célpiacként tekinthetnek az ezüstgazdaság szereplôire. A turizmus, a vendéglátás, a kulturális programok mind fontos részei lehetnek ennek a fejlesztési iránynak. A senior turizmus fiatal, de egyre bôvülô piaci szegmens, amelyre azért is különösen érdemes építeni, mert az idôsek (lévén általában nem függnek munkahelyi szabadságtól, iskolaévtôl) szezontól függetlenül utaznak. Nem lehet a felsorolásból kihagyni az építôipart és a kutatás-fejlesztést sem. Az akadálymentes, alacsony energiaigényû, idôsbarát smart-home technológiák mind potenciálisan jelentôs célpiacra találhatnak. A fôként kertes házakban élô 55+-os személyek számára a takarítói, kertészeti szolgáltatások is nagy érdeklôdésre tarthatnak számot, de akár kifejezetten az idôseket célzó, garanciával és referenciákkal rendelkezô megbízható kivitelezôk is megtalálhatják a számításukat. Az IT-szektor, a pénzügyi-biztosítási szektor, illetve a személyszállítás és az oktatás is szereplôje lehet az ezüstgazdaságnak. Az élelmiszeripar és az agrárszektor szerepe is igen jelentôs, hiszen az egészséges táplálkozás minden életkorban kiemelkedô fontosságú, ráadásul idôs korban, bizonyos kórképek esetén speciális táplálékkiegészítôkre is szükség lehet. Éppen ezek a területek lehetnek zászlóshajói a kutatás-fejlesztés élénkítésének is, hiszen az idôsebbek igényeire, egészségügyi állapotára szabott élelmiszerek és táplálékkiegészítôk fejlesztésére is komoly igény prognosztizálható.

— A társadalmi változások monitorozása, a felmérések, kutatások mit vetítenek elôre: milyen – akár új – iparágak lehetnek a nyertesei a változó fogyasztási szokásoknak, amire az ezüstgazdaság is épül?

— Mint ahogy említettem, szinte nincs olyan gazdasági szegmens, szektor, amely közvetlenül vagy közvetve ne lehetne részese az ezüstgazdaság fejlesztésének. Azonban, ha mindenképpen ki kellene emelni néhány ágazatot, akkor az egészségügyet kell megemlíte-

ni. A születéskor várható élettartam növekedésével egyidejûleg megnôtt azoknak a nagy betegségcsoportoknak az egészségügyi súlya, amelyek progressziója igen gyakori az életkor elôrehaladtával. A szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere- stb. betegségek jelentôsen rontják az életminôséget, ezért egy hosszú és minôségi élet szempontjából megelôzésük és kezelésük nagymértékben fontos. Az egészségügyi, orvosi kutatások kiemelten foglalkoznak az idôsödéssel, és az ebbôl fakadó élettani változásokkal, gyógyszeres és egyéb terápiás lehetôségekkel. Az egészségügyi informatikai fejlesztések, a telemedicina, a hordható, egészségi állapotot monitorozó eszközök fejlesztése szintén óriási piaci bôvülés elôtt áll.

A kutatások azt mutatják, hogy a lakosság egyre tudatosabb e téren, így az igény közvetlenül is megmutatkozik.

A nyitottság is megfigyelhetô: egyre többen próbálják ki az okoseszközöket, amelyek a páciens egészségi állapotát monitorozzák. Emellett a prevenciós tevékenység is egyre inkább gamifikálódik, mobiltelefonos applikációkra helyezôdik át, ami megint csak az IT számára jelent nagy lehetôséget. A piaci igények teret adhatnak új iparágak meghonosodásában, ami jelenleg nincs vagy nem nagy számban van jelen a régióban. Az egészséges, akár személyre szabott táplálkozás fontos szerepet játszik az idôsek egészségfenntartásában, ezért az organikus növénytermesztés vagy gyógynövénytermesztés újabb lendületet kaphat az ezüstkorúak igényeinek kielégítése miatt.

A másik kiemelt terület az otthonápolás, a házi segítségnyújtás lehet. A növekvô igények az innovatív megoldások katalizátorai lehetnek. Itt is kiemelt szerepet fog kapni a digitalizáció. Az oktatás, különösen a felsôoktatás szerepe már most is jelentôs, és a jövôben ez még hangsúlyosabbá fog válni, mind az idôsekkel foglalkozó szakemberek képzése, mind pedig az idôsebb generációk számára nyújtott oktatás, képzés szempontjából várható fejlôdés. Az építôiparnak a terveink szerint a régióba áramló ezüstkorúak számára végzett ingatlanberuházások mellett az idôsotthonok iránti egyre növekvô igény is jelentôs piacot jelent. A személyszállítás fejlesztése

a kiváló természeti adottságokkal rendelkezô dél-dunántúli kistelepülések közösségi közlekedési kihívásaira adhat választ. A turizmus és vendéglátás is a nyertesek között lehet, ami az elmúlt évek nehézségeit figyelembe véve, nagy segítséget hozhat az ágazat számára. Ne feledkezzünk meg az idôsebb generáció munkaerôpiaci értékérôl sem. A felhalmozódott tapasztalat és szaktudás kihasználása, valamint a modern kor keretrendszerébe integrálása óriási gazdasági értéket képvisel. A kifejezetten idôsebb korosztály számára nyújtott munkaerôpiaci szolgáltatással foglalkozó cégek, és rajtuk keresztül az egész gazdaság mindenképpen a nyertesek között lesznek. Azonban az ezüstgazdaság nemcsak közvetlenül a piac szereplôinek adhat sokat, hanem társadalmi szempontból is jelentôs értékeket képvisel. Megerôsítheti a civil szféra és az állami szektor közti párbeszédet, munkamegosztást, pozitív hatással lehet a generációk közötti kapcsolatokra is.

— A (baranyai) vállalkozások, kisvállalkozások miként lovagolhatják meg az ezüstgazdaság hullámát?

— Elsô körben érdemes megvizsgálni, hogy a meglévô termékeik és szolgáltatásaik hogyan illeszthetôk a célcsoport igényeihez, illetve meglévô erôforrásaik (szaktudás, technológia) milyen új termékek és szolgáltatások fejlesztésre alkalmasak az ezüstgazdaság szereplôitôl származó igényekre, szükségletekre reflektálva. Munkánk során elkezdtük felmérni az idôsek igényeit, egyelôre az egészségi állapottal és az egészségfenntartással kapcsolatban, ami a vállalkozóknak támpontot nyújthat az igények és a piac nagyságával kapcsolatban. Fontos még az idôsekre szabott kommunikáció is. Egy cég rendkívüli versenyelônyre tehet szert, ha termékérôl a seniorok igényeire szabva (és ún. fájdalompontjaira reagálva) kommunikál.

— Milyen lépések történtek a közelmúltban arra, hogy elinduljon a dél-dunántúli ezüstgazdasági fejlesztés?

— Intézetünk, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán mûködô Transzdiszciplináris Kutatások Intézete az elmúlt években számos, az idôsökkel és az öregedéssel foglalkozó nemzetközi konferenciát szervezett és bonyolított le. Intézetünk az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (Eu-

ropean Institute of Innovation and Technology, EIT) magyarországi vidéki képviselôje az egészségügy területén. Egy most futó EIT-pályázat keretében a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítségével újabb két panelbeszélgetéssel egybekötött konferenciát szerveztünk, ezek célja, hogy ebben a társadalmilag és gazdaságilag is rendkívül jelentôs kérdésben együttmûködésre ösztönözze a gazdaság, a civil szféra, az akadémia és közigazgatás szereplôit. Létrehoztunk egy Kollaborációs Hálózatot is, ehhez olyan szervezetek csatlakozhatnak, amelyek lehetôséget látnak az ezüstgazdaságban. Emellett alapítottunk egy tanácsadói testületet is, ebben a gazdasági szféra, a közigazgatás és államvezetés, a civil szféra és az egyetem képviselôi segítenek abban, hogy egy koherens, közösen megalkotott koncepciót hozzunk létre, amely alapja lehet egy átfogó és hosszú távra kiható régiófejlesztési stratégiának.

Véleményem szerint az egyik legfontosabb az összefogás, a hálózatosodás. Egy ilyen sok területet érintô gazdasági terület, egy régió fejlesztése nem valósulhat meg enélkül. A gazdasági élet szereplôi, a civilek, az akadémia és a döntéshozók közti párbeszéd az alapja és a záloga egy régió gazdasági és társadalmi fejlôdésének. Nagyon jó látni, hogy ez a párbeszéd elindult. Ebben a régióban minden jelen van, ami ahhoz kell, hogy ezek a tervek valósággá váljanak. Rajtunk múlik, hogy ki tudjuk-e használni.

Szevital Bt.:

sabb szintû ellátást biztosítanak. Ez is afelé terelt bennünket, hogy megnyissuk fizioterápiás rendelônket – mondja a Szevital Bt. ügyvezetôje, SZELEDI Katalin.

— Ezek szerint ma az ezüst korúak egészségtudatosabb szemlélettel bírnak, mint elôdeik.

A közelmúltban fizioterápiás rendelôt nyitott Pécsett az eddig otthoni szakápolást folytató Szevital Bt., itt kifejezetten idôseknek szóló szolgáltatásokat is nyújtanak. Elektro-, lézer-, mágnes- és ultrahang-terápia, gyógytorna, inkontinencia- és seniortorna, gyógymasszázs – egyes mozgásszervi betegségek esetén komplex ellátást tudnak biztosítani a Szevital Egészségszigeten.

— 1996 óta foglalkozunk otthoni szakápolással, ami állami finanszírozásban zajlik. Mindennapi munkánk során azt vettük észre, hogy az 55–60 év felettiek körében már kialakult az egészségügyi szolgáltatásokra egy fizetôképes kereslet. Míg 10–15 éve még nem nagyon kérték tôlünk, hogy a kezeléseken kívül a továbbiakban – akár megelôzés céljából – szakemberrel tornázhassanak vagy más gyógyszolgáltatásokat kaphassanak, mostanra megszületett az igény és egy réteg számára megteremtôdött hozzá az anyagi háttér is. Szeretnének igénybe venni olyan szolgáltatásokat, amelyek könnyen és gyorsan elérhetôk, nem kell sorba állni sem idôpontért, sem a rendelôben, esetleg maga-

— Igen, már nemcsak a betegségeik kapcsán szeretnének szolgáltatásokat igénybe venni, hanem megelôzés céljából is, hogy magas életminôségüket minél tovább fenntarthassák. Például szívesen eljönnek senior tornára, megtanulják az inkontinencia tornát, ha csak egy apró tünet jelentkezik, már törôdnek vele. Vagy ha még nincs is látható, érezhetô jel, de tudják, mert tájékozottak, hiszen interneteznek vagy már sokfelé jártak a világban, hogy igenis odafigyeléssel, kezelésekkel bizonyos betegségek megelôzhetôk. Olyan helyet keresnek, ami az állami ellátásnál magasabb szintû szolgáltatást nyújt, kellemes környezetben, ahol a kezelési idô alatt csak velük foglalkoznak, és nem tíz perc jut rájuk. Kényelmi szolgáltatásokra is szívesebben költenek, egyre több idôs ember tapasztalja meg, hogy az eddig megkeresett jövedelme biztosíthatja számára a teljesebb életet vagy hogy egy kis kényeztetés neki is jár.

Az is a magánrendelô megnyitása mellett szólt, hogy sokszor a hozzátartozó kíséri el a kezelésekre az idôseket, de a munkahelyi kötelezettségei miatt erre nincs mód munkaidôben. Egyszerûbb délután, este rászánni erre az idôt. Úgy tapasztalom, hogy az ezüstgazdaság néhány éven belül hatalmasat fog robbanni, mert a lakosság körében megnövekszik az idôsebb korosztály aránya.

Érdemes látni, hogy a mai idôsek életében is ott van az okostelefon, bátrabban kezelik a technikát, mint az elôzô generációk. Azáltal, hogy magabiztosan tudják irányítani a digitális eszközöket, a következô évtizedben nagyobb teret hódítanak a megfigyelôeszközök, amelyek segítségével a hozzátartozó akár online is figyelemmel kísérheti az idôs mozgását, egészségügyi állapotát. Az, hogy a 60–70 éves korosztály tagjai bár segítséggel, mégis önállóan képesek gondoskodni magukról, rengeteget lendít az önbecsülésükön, ami az életminôségüket is javítja. Így az idôsek sokáig képesek megôrizni a méltóságukat.

— Vállalkozóként miként érdemes gondolkodni az ezüst korúak-

„Az 55–60 év felettiek körében már kialakult az egészségügyi szolgáltatásokra egy fizetôképes kereslet”

SZELEDI KATALIN

ról? Mire figyelnek olyan szemmel, hogy akár üzleti lehetôség is kialakulhat belôle?

— Sokat beszélgetünk az otthonápolás keretében ellátott betegeinkkel, onnan rengeteg információt kapunk. Mi is ismerjük a mai egészségügy helyzetét, vannak jó szakrendelôk magas szintû felszereltséggel és ellátással, ám a beteg nem mindig kapja meg azt a megfelelô mennyiségû idôt, amit igényelne. Azt is figyelni kell, hogy egyelôre még szûk az a réteg, amely igazán sokat tud fizetni az ellátásokért, ezért jó szinten kell belôni a szolgáltatások körét. Magasabb minôséget kell nyújtani, mint egy állami egészségügyi ellátás, amely tömegszinten képes kiszolgálni a betegeket, egyénre szabottnak kell lenni, és a vendég vagy a beteg érezze úgy magát, mintha senki mással nem foglalkoznánk abban az idôben, csak vele. Az idôs emberek nem feltétlenül vágynak arra, hogy luxus környezetben fogadjuk ôket, sokkal inkább az ízlésesen berendezett helyiségeket igénylik, ahol kényelmesen le tudnak ülni, és ahol figyelnek rájuk. Sok idôsnek, aki esetleg az egész napját egyedül tölti otthon, rengeteget jelent a törôdés, a kedves szó.

Másrészt folyamatosan tájékozódunk az új megoldások, kényelmi eszközök felôl. Nyitottnak kell lenni az újszerû megoldásokra, figyelni kell az innovációkat és tanulni belôlük. Gondolni kell arra is, hogy nemcsak az idôs ember a fogyasztó, mert egészségi állapota ezt már nem teszi lehetôvé, mert pl. demens, de a hozzátartozó az lesz. A hozzátartozónak szüksége van támogatásra, ô fogja megvásárolni a szolgáltatásokat, hogy szerettét biztonságban tudja. Mi az otthoni szakápolásban már régóta végzünk ilyen tanácsadást, hogy a család miként boldogulhat. Idôs korban bizony a szükségletek szerint át kell szabni a háztartást. Megjelent a piacon számos informatikai fejlesztés, ilyen például az elesést érzékelô lámpa, amelyek néhány év múlva már a mindennapjaink részét képezik. Az új technikai támogatássokkal és bizonyos szolgáltatásokkal sokkal tovább az otthonukban tarthatók az idôsek. Nincs annyi idôsotthoni hely a hazai intézményi rendszerben, ahány idôskorúnak szüksége lenne rá. Nem is szabad mindenkit kiszakítani az otthoni környezetébôl. Amig az idôs saját otthonában tartható, az a legjobb magának, a hozzátartozónak, és társadalmi szin-

Társadalmi innováció az ezüstgazdaság érdekében

Az Ezüst Gazdaság (az idôsek igényeire épülô gazdasági tevékenység) növekedési kilátásai folyamatosan erôsödnek. Az ágazatban rejlô kimagasló multiplikátor hatás pedig a kapcsolódó ágazatok számára is kitûnô lehetôséget teremt, kiváltképp az olyan turisztikai és kulturális területekkel rendelkezô területen, mint a dél-dunántúli régió. Az ezüstgazdaságban rejlô lehetôségeket felismerve indult együttmûködés a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzdiszciplináris Kutatások Intézete (ITD), a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ (PEIK), valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) között. És ennek az együttmûködésnek a keretében került sor szeptember 22-én immáron a harmadik Silver Economy (Ezüst Gazdaság) konferenciára, melynek fókuszában ezúttal az Ezüst Gazdaságot is érintô és formáló társadalmi innovációk álltak.

Társadalmi innováció – mit jelent?

A társadalmi innováció olyan új ötletek fejlesztését és megvalósítását jelenti, amelyek:

● célja a jólét, az életminôség javítása;

● társadalmi szükségletre reagálnak;

● új társadalmi kapcsolatokat, együttmûködéseket hoznak létre;

● olyan innovációk, amelynek a társadalom tagjai nemcsak haszonélvezôi, de aktív résztvevôi is.

A népesség öregedése minden fejlett országot érint. Ennek a folyamatnak nem kell akadályoznia a gazdasági növekedést, hanem ösztönözheti új áruk és szolgáltatások kifejlesztését, például az idôsödô népesség igényeihez igazodó lakhatást vagy közlekedést, vagy új szociális és jóléti szolgáltatások kialakítását. Az idôsebb korosztályok életminôségének javítása nemcsak szociális jelentôséggel, hanem jelentôs gazdasági potenciálokkal is rendelkezik.

Ahhoz azonban, hogy ezeket a lehetôségeket és társadalmi innovációkat ki is tudjuk aknázni, minél szélesebb körben meg kell ismernünk ôket. És figyelembe kell vennünk a jelenlegi rendszerekben rejlô problémákat, ill. lehetôségeket is.

Erre nyújtott lehetôséget ez a konferencia, hiszen a társadalmi innovációs kutatások és gyakorlatok bemutatása mellett szó volt az otthonápolás és rehabilitáció hazai gyakorlatáról és az egészségbiztosítás kihívásairól is.

Dr. Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem (ME) munkatársa elôadásában a társadalmi innováció definiálásával kezdte, majd beszélt a ME harmadik missziójáról – ami gyakorlatilag CSR, vagyis társadalmi felelôsségvállalás –, végül pedig bemutatta a témában végzett innovációs kutatásokat és projekteket. Így tudhatták meg a résztvevôk, hogy a magyar védônôi hálózat kialakítása valódi társadalmi innováció volt, amit azóta már több országban „lemásoltak”, és hogy egy projekt és így a finanszírozás végével nem kell véget érnie egy közösség mûködésének, ha megtaláljuk a legaktívabb tagokat, ôk mozgásban tartják a rendszert.

Gábriel Dóra, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat mutatott be az idôsgondozás területérôl, melyek megkönnyítik az idôsek és ezáltal hozzátartozóik életét, illetve a finanszírozási szükségletük is kedvezô.

Prof. dr. Boncz Imre, a PTE Egészségtudományi Kar intézetigazgatója érdekes összefüggésekre hívta fel a figyelmet az idôsödô társadalmakban az egészségbiztosítás kihívásai kapcsán. Kiderült, hogy az egészséges vagy az egészségtelen életmód terheli-e jobban az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását.

Végül gyakorlati oldalról is megismerkedhettek a résztvevôk az otthonápolás és rehabilitáció hazai helyzetével, mind a közellátás, mind a magán egészségügyi szolgáltatók területén.

Az elôadások után a panelbeszélgetés keretében vitatták meg a résztvevôk az elhangzott elôadások kapcsán gondolataikat. A különbözô háttérrel rendelkezô résztvevôk különbözô nézôpontokat képviseltek, de a konferencia és projekt céljaival mind azonosulni tudtak.

ten is a leggazdaságosabb. Felkészültséggel és odafigyeléssel, a modern eszközök bevetésével sokan jobb életminôségben az otthonukban tarthatók. Tehát folyamatosan nyomon követjük az új trendeket, és minél korábban reagálunk ezekre, annál nagyobb versenyelônyre tehetünk szert.

kimaradt az életükbôl”

A maga nemében egyedülálló a pécsi Havihegyen található Bagolyvár panzió, amely 19, a magyar népmûvészet elemeivel díszített szobával és hat présházat mintázó lakosztállyal várja vendégeit. A szobák a régmúlt népmûvészetét idézik, a folyosókat egykori használati tárgyak díszítik. Mint BEHEKNÉ BARTA Mária tulajdonos mondja, ez a miliô elsôsorban az idôsebb korosztályt vonzza, ezért szép számmal vannak a 60-as, 70es éveikben járó vendégeik. Akik a szálláslehetôségen kívül aktív programokat is keresnek, mert szeretnék minél jobban érezni magukat a Pécsett eltöltött idô alatt.

— Különlegesen berendezett szállodánk egyben kiállítótérként is mûködik, mindig végigkalauzolom a vendégeinket a régi erdélyi vagy a határokon belüli népviseleteket és használati tárgyakat bemutató szobákon. Az idôsebb korosztály képviselôi általában párban érkeznek és nem a nyári idôszakban, akkor legfeljebb unokákkal szállnak meg nálunk. A szeptemberi foglalásaink nagyobb részét is inkább ôk kötötték le. Meg kell említenem az esküvôs vendégeinket, akik mind az étterem, mind a szálloda tekintetében viszik a jó hírünket. Az esküvôs anyukák, nászok, apukák gyakran visszatérnek hozzánk szállóvendégként, mert elégedettek voltak az általunk nyújtott szolgáltatásokkal. A 60-as, 70-es korosztályhoz tartozók elsôsorban azért jönnek, hogy megismerjék Pécset és környéket, jó anyagi körülmények között élnek, nem jelent gondot számukra az itteni tartózkodás költsége – értem ezt a hazai, de a külföldi vendégeinkre is. Valószínû azt pótolják be, ami aktív korukban kimaradt az éle-

ges vizes helyeken jártak az erdôben, amiket idegenként biztosan nem találtak volna meg.

Egyetlen lehetôséget hiányolnak, azt viszont nagyon: elképesztôen hiányzik Pécsrôl és környékérôl egy elegáns „vizes” hely: uszoda vagy wellness. Az egész napos városlátogatás vagy a túrázás után szívesen megpihennének egy kellemes fürdôben, akár gyalog is elsétálnának, hogy úszhassanak egyet. Siklósra és Harkányba, illetve miliôben az ehhez a korosztályhoz közel álló Magyarhertelendre irányítjuk ôket. Most tervezem, hogy az egyik szobánkban berendezünk egy relaxhelyiséget komoly masszázsfotellel, akváriummal, halk zenével, nyugtató illatokkal, ahová este elvonulhatnak feltöltôdni a vendégeink.

BEHEKNÉ BARTA MÁRIA

tükbôl. Sokan magukkal hozzák a kisebb háziállataikat, és teraszos, panorámás szobát kérnek, mert szeretnék kiélvezni a látványt, megélni a pillanatot. Sok minden iránt érdeklôdnek, fel akarják fedezni a világot. A férjemmel magunk is az aktív ezüst korosztályba tartozunk, így ha van egy szabad vasárnapunk, a hazai kastélyok felfedezésére indulunk.

— Milyen igényei vannak ennek a korosztálynak?

— Szeretnek kirándulni, városlátogatást tenni, szinte mindenki azt mondja, hogy Pécs gyönyörû város, és meg vannak elégedve. Ellentétben a gyerekes családokkal, akik többféle szolgáltatást, programlehetôséget hiányolnak. Az ezüst korúakat érdekli a kultúra, az épületek, a könyvtár, a Zsolnay Negyed által kínált kiállítások, szívesen sétálnak a belvárosban – ezek rendkívül nagy élményt jelentenek számukra. A kezükbe adok könyveket, amelyekkel felfedezhetik Pécset, és akár madártávlatból tekinthetnek rá a városra. De ugyanúgy rajonganak a Mecsekért, a túrázásért, elmennek Orfûre, a Tettyére vagy a Zengôre, csak informálni kell ôket, hogy merre vegyék az irányt. A fiam egy modern ötvenes motoros, rendkívül jól ismeri a környéket, amikor mesél róla, áhítattal hallgatják a vendégeink. Akiket a múltkor elvitt dzsiptúrára, nem gondoltuk, hogy ez milyen hatalmas élményt jelent számukra. Olyan különle-

— A vendéglátást, az ellátást tekintve mire van igénye ennek a korosztálynak?

— Rendkívül hálásak a házilag készített dolgokért. Igen népszerûek a házi lekvárok, nagyra értékelik a minôségi meleg reggelit, ami az egyik védjegyünk is. Igénylik, hogy ôk is modern étkezésben részesüljenek. Az eredeti végzettségem tanár, a régi olvasmányaimból vagy az utazásaimból olyan történeteket osztok meg velük, amiket szívesen hallgatnak. Jó lenne, ha elérhetôk lennének olyan kiadványok, és kiemelten egy várostérkép, amelyekbôl tájékozódhatnának az értékeinkrôl, hogy mit és miért érdemes megnézni. Hogy felfedezhessék mondjuk a Pécs alatti pincéket, és legyen is rá lehetôség, hogy megnézzék. Egy Pécs-kalauzra gondolok. Hiába van ott az okostelefonon a digitális térkép, ez a korosztály könnyebben tájékozódik a papír térképen. Nem nyitogatják a telefonjukat, inkább minket kérdeznek, ha nem tudnak valamit.

— Említette, hogy megvan a költési hajlandóság ennél a korosztálynál.

— Valóban, egyre azonban ügyelni kell, hogy a vendégfogadás anyagi oldala emberléptékû legyen. Sajnos az utóbbi hónapokban elképesztô módon emelkednek az árak, amit sajnos nekünk is érvényesítenünk kell. Eddig még soha nem érkezett reklamáció az árakkal kapcsolatban, nyilván látják a foglaláskor az összegeket. Úgy látom, hogy van még potenciál az ezüst korúak vendégfogadásának terén.

T.

Bagolyvár panzió:

„Idôsebb vendégeink azt pótolják be, ami aktív korukban

DesignPécs 2022

Pécs egy kreatív és élhetô város. A kreatívipar jelentôs központja, melynek hatása túlmutat az ország határain, továbbá nemzetközi ismertséggel rendelkezik. Kamaránk már évek óta együttmûködik partnerintézményekkel és a kreatív iparágakkal, egymást erôsítve és segítve. Immáron 2014 óta minden ôsszel közös kezdeményezésünkre és összefogásunkkal rendezik meg az eseményt.

2022-ben ismét lesz a DesignPécs programsorozat október 7–16. között, melynek kiemelt témái az idei évben az

ipari tervezés és design az építészetben – TALÁLKOZÁSOK TEREI címmel.

A rendezvény a Budapest Design Week fesztivál társrendezvényeként valósul meg, melynek védnöke és finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szervezôje a Magyar Formatervezési Tanács. Az esemény pécsi programjainak koordinációját a kezdetektôl kamaránk szervezi.

Az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan idén is minél több helyi releváns szereplôt bevonva és velük a kompetenciáik mentén együttmûködve valósítjuk

Igényelhetô már a Mikrohitel és az ASZK Beruházási Max is!

A vállalkozók a kamara ügyfélszolgálatán tájékozódhatnak az új konstrukciókról. Az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX széles körben felhasználható agrár beruházási hitelcélok, illetve hozzá kapcsolódó forgóeszközök beszerzésére. A hitel elôsegíti az agrárvállalkozások fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Segíti a meglévô kapacitások bôvítését, valamint lehetôséget nyújt az új fejlesztések megvalósítására. A Széchenyi Mikrohitel kifejezetten a hazai mikro- és kisvállalkozások fejlôdését segítô állami kamat-, kezelési költség- és garantôrintézményi kezesség bevonása esetén kezességi díj támogatásban részesített beruházási hitel, amely felhasználható agrár és nem agár beruházási célok finanszírozására (például ingatlanvásárlás, építés, fejlesztés, új vagy használt gépek, berendezések, egyéb [jármû kategóriába nem tartozó] tárgyi eszközök vásárlása, beszerzése is).

Széchenyi Kártya ügyintézés a kamarában. 72-507-113

meg a rendezvényt, lehetôséget adva a programsorozathoz való kapcsolódásra saját programok szervezésével.

A kezdeményezés célja, hogy lehetôséget biztosítson a helyi alkotóknak, tervezôknek, kreatíviparági szakembereknek és a mûvészethez kapcsolódó valamennyi embernek és vállalkozásnak, hogy bemutassák tevékenységüket és mint eddig is, ingyenesen részt vehessenek a DesignPécs-en.

www.designpecs.hu

A Kamarai Oktatási Központ 2022 ôszi képzési kínálata

A Kamarai Oktatási Központ 2022 ôszén az alábbi képzéseket kínálja a Baranyában és a Dél-Dunántúli Régióban mûködô kkv-k számára:

Minôségirányítás a képzés tervezett idôpontja: 2022. október 11-12-13., 21 óra. Jelentkezési határidô: 2022. 10. 03.

Mérôeszköz felügyelô képzés a képzés tervezett idôpontja: 2022. október 19-20.,16 óra. Jelentkezési határidô: 2022. 10. 10.

Hatékony marketingmegoldások kkv-k számára a képzés tervezett idôpontja: 2022. október 25-26-27., 21 óra. Jelentkezési határidô: 2022. 10. 17.

Minôségirányítási belsô auditor a képzés tervezett idôpontja: 2022. november 8-9-10., 21 óra. Jelentkezési határidô: 2022. 10. 28.

További képzéseink:

– Ügyfélkezelés és minôségfejlesztés

– LEAN Menedzsment alapismeretek

– Külpiacra lépés alapjai

– Szoftverfejlesztési alapismeretek Java nyelven

További információ, jelentkezés: https://pbkik.hu/szolgaltatasok/humaneroforras-fejlesztes/ Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (Felnôttképzési engedélyszám: E/2020/000151; felnôttképzési nyilvántartási szám: B/2020/00615).

A nyár folyamán a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) menedzsmentje számos klasztertagot meglátogatott, köszönjük a sok-sok információt Pécsen a H-Penta Kft.-nek, a Hidrot Kft.-nek és a ThermoPer-Coop Kft.-nek; Kaposváron a DoviPlast Kft.-nek, a Kaposbrezon Kft.-nek, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft.-nek a Lakics Kft.-nek és a Som-Szer Kft.nek; Kôvágószôlôsön a Net’96 Kft.-nek és a Sampo Kft.-nek; valamint Bólyban a Max Blank Hungária Kft.-nek és a Stang Bádogos Kft.-nek.

A klasztertagok látogatásának egyik fô célja, hogy információt kapjunk új projektekrôl és beruházásokról, aktuális kihívásokról, nehézségekrôl, és közösen együttmûködési lehetôségeket keressünk a klaszteren belül. A tagok képviselôi elmondhatják, hogy milyen területen van szükségük a klasztermenedzsment segítségére, például információk és tapasztalatok begyûjtésére adott témakörben, pá-

lyázatok kapcsán, publikációk megjelentetésére vagy akár munkaerô keresésben.

Az elmúlt idôszakban nagy szerepet játszott a vállalkozások életében az energiaválság, az inflációs környezet, az árfolyamváltozások, az ellátási lánc problémái.

A helyzetet a huzamosabb ideje tartó szakemberhiány és a dolgozók hatékonyságának növelése körüli problémák tovább nehezítik.

A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalkozások egy része arról számolt be,

hogy most inkább visszafogja a beruházásokat, másrészt több klasztertag viszont a GINOP+ pályázatok megvalósítását végzi, és további üzemcsarnok-fejlesztéseket illetve gépbeszerzéseket tervez a közeljövôben, vagyis „elôremenekül”. Az energiaválság kapcsán nemrégiben meglátogatott tagok közül többeknek már eddig is sikerült napelemekkel lefedniük az üzemek energiaigényének jelentôs részét, illetve egyre többen szeretnének saját vagy pályázati forrásból belevágni a napelemtelepítésbe vagy hôszivattyús megoldásokba. A Kaposbrezon Kft., a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és a Max Blank Hungária Kft. szeretne több nyitott pozícióra is felvenni szakembereket.

A találkozók után a klasztermenedzsment elvégezte az utómunkát is, megtörtént a felek összekötése, ajánlatadás elindítása, utánajártunk a kooperációs megoldásoknak.

A kapott információk segítenek a klaszteresemények szervezésében, illetve a marketingtevékenységben is: alapanyagot biztosítanak cikkíráshoz és Facebookposztokhoz, mellyel tovább szeretnénk az együttmûködéseket növelni.

miatt. A klasztertagok tapasztalatai alapján Németországban már látszik az ipari gázok és hegesztôgázok hiánya is, mely hozzánk is el fog érni.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerve: PBKIK) szeptember 16-án tartotta a 78. Benchmarking ülését a pécsi CADSOL Kft.-nél. Az üzemlátogatás után a fórumtéma az energiaválság köré épült.

Az idén 10 éves pécsi CADSOL Kft. fô profilja célgépek tervezése és gyártása, kulcsrakész megoldásokat kínálnak magas hozzáadott értékkel, megrendelôik többnyire TIER1-es autóipari beszállítók. Az elektromobilitás terjedésével az elektromos jármûvek akkumulátor-tálcáinak gyártásához szükséges célgépek tervezésével, gyártásával bôvítették tevékenységüket. A CADSOL Kft. ügyvezetôje, Németh Dániel köszöntötte a megjelent klasztertagokat és bemutatta a cég tevékenységét, valamint a jelenlegi fôbb projektjeiket.

Ezt követôen a résztvevôk meghallgatták Rabb Szabolcs PBKIK fôtitkár Gáz van? címû elôadását, amely többek között a nemzetközi és hazai energiaválsággal kapcsolatos statisztikákat és trendeket tartalmazta. A fórum keretein belül a cégek képviselôi megosztották a tapasztalataikat az energiaválsághoz kapcsolódó költségnövekedésrôl, szerzôdésekrôl és megoldási lehetôségekrôl.

A résztvevôk egyetértettek abban, hogy az iparban mindenkinek más az energiakitettsége, ettôl függôen fognak drágulni a szolgáltatásai és termékei, a helyzet befolyásolja a cégek versenyképességét, az ellátási láncát és a vevôit is, a mûszakok befagyasztásáról nem is beszélve. Az energiaválságban mindenki érintett, a vevô kevesebbet fog rendelni, mert örül, ha kifizeti a rezsijét, a beszállító pedig szintén drágulni fog az energiaárak

Egyes vállalatoknak olyan szerzôdésük van az energiakereskedôvel, hogy egy prognosztizált mennyiség és egy ehhez megadott toleranciaszint alapján fizetik a gázt, amennyiben nem sikerül az intervallumon belül maradni, akkor komoly pénzügyi szankciók várhatók. További újdonság, hogy a havi költségek nagy részét elôlegben kell kifizetni, és mivel a fennmaradó részt napi tôzsdei árak alapján

számolják (nincs fix ár), így nem lehet elôre tervezni a kiadásokat.

A napelemtelepítéssel kapcsolatban felmerült, hogy a MAVIR elôírása szerint az újonnan telepített napelemekhez 30%os tárolókapacitást is kell biztosítani (gázmotor vagy akkumulátor), amihez a MAVIR/E.ON hozzáfér és meghatározza, hogy mikor lehet felhasználni a tárolt energiát. Azonban a 30%-os tárolókapacitás kiépítése egyelôre még nem jöhet létre, mert technológiai akadályok vannak, ami miatt a karbantartás sem lehetséges, így az engedélyt sem adják ki rá, mellyel bezárult a kör. A villanyszámlákon már külön meg van jelenítve a hálózat fejlesztésének díja is. Az elektromos energia és a gáz mellett nagy kérdés (és jövôbeni probléma) a víz is mint erôforrás.

Az ülést a DEKRA Academy Kft. elôadása zárta, melyben elhangzott, hogy a helyhez kötött emelôgépekhez (híddaru, emelôasztalok, munkaterületen fûkasza stb.) is szükséges a jogosítvány a 2022-es év utolsó negyedévétôl kezdve. Az eddigi 33 gép helyett jelenleg 81-re kell jogosítvány. Ezenkívül fontos megemlíteni, hogy két képzési pályázat is nyitva van – GINOP 3.2.1. (bértámogatás) és a GINOP 6.1.9. –, mellyel támogatást nyerhetünk a fenti képzésekhez.

FELFUTÓ ÁGBAN A KAZÁNGYÁRTÁS

A MAX BLANK HUNGÁRIA KFT. VÁRJA ÚJ MUNKATÁRSAIT!

Az energiaválságra való tekintettel megsokszorozódott az igény a kazángyártásra, amelyet klasztertagunk, a Max Blank Hungária Kft. is érzékel. A megrendelések látványosan megemelkedtek, emiatt új hegesztô, csiszoló és szerelô kollégákat szeretnének felvenni.

A Dél-Dunántúli Gépipari klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) tagja, a Max Blank Kft. bólyi telephelyén fôként magas minôségû ökokályhákat,illetve tûztereket terveznek és gyártanak, emellett kerti kiegészítôket, pl. virágládákat is készítenek fémmegmunkálással. Az üzembôl késztermé-

kek kerülnek ki és jellemzôen a német és a francia piacon értékesítik, de igény esetén hazai ügyfeleket is kiszolgálnak. A vállalat bérmunkával is foglalkozik, amelyre lemezmegmunkálás, lézervágás, hajlítás, hengerítés, festés, szemcseszórás, kézi hegesztés, robothegesztés és felületelôkészítés területein vannak kapacitásaik. Jelenleg azonban efféle megbízásokat nem igazán tudnak vállalni, szükségük van további hegesztô, csiszoló és szerelô munkatársakra.

Az utóbbi idôben tapasztalható energiaválság és a gáztól való függés csökkentése érdekében egyre többen szeretnének áttérni a fatüzelésre, a Max Blank Hungária célpiacán, Nyugat-Európában a lakosság már most készül a hideg téli hónapokra. Ez meglátszik a rendelések számában is, a cég kapacitásai hosszú távon le vannak kötve. Céljuk a további bôvülés, úgy tûnik, ezt egyelôre a humán erôforrás korlátozza, örömmel várják az érdeklôdéseket, állásra jelentkezôket a kalcsicspeter@mbfem.hu e-mail-címen, vagy a +36 20 661 47 92 telefonszámon.

nek és minél jobban meg tudják ismerni a szakmát.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) ülésének egy témaköre volt, az Építôipari Ágazati Képzôközpont (ÁKK).

A Pécsi Ágazati Képzôközpont Nonprofit Kft.-t az ÉTK hét tagja, a kamara és a Baranya Megyei Szakképzési Centrum alapította szeptember elején azzal a céllal, hogy az építôipari szakmát tanuló diákoknak minôségi szakmai gyakorlati és elméleti képzést tudjanak nyújtani. Az új képzési rendszerben a tanulók már nem tanulószerzôdést fognak kötni, hanem munkaszerzôdést. Ezen túlmenôen a munkavédelmi eszközöket, szerszámokat, munkaruhát is az Ágazati Képzôközpont fogja

biztosítani, ezáltal csökkentve a képzôhelyek költségeit.

Az ülésen a klaszter elnöke tájékoztatta a résztvevôket az eddigi fejleményekrôl, és megbeszélték a jövôbeni feladatokat is.

Tájékoztatták a résztvevôket arról, hogy 50 tanuló fogja megkezdeni a tanulmányait az ÁKK-ban. Lehetôség szerint minden tanulót megpróbálnak elhelyezni cégeknél a gyakorlati képzésekre. Azoknál, ahol ez még meg nem oldott, ott egyelôre a tanmûhelyben fognak dolgozni. Az elôzetes tervek szerint a tanulók bizonyos idôközönként cserélôdni fognak a cégek között, így biztosítva azt, hogy minél több munkafolyamatban részt vegye-

A Szakképzési Centrum pályázaton nyert pénzbôl, felújítja a tanmûhelyét, és új - a tanulók munkáját segítô - eszközöket szerez be. Mint a tájékoztatón kiderült, már fejlesztették az informatikai rendszerüket, eszközeiket, és érkeztek már a munkavégzéshez is eszközök.

A kamara humánerôforrás- szakértôi is jelen voltak az ülésen, elmondták, hogy minden szükséges segítséget megadnak az ÁKK gördülékeny indulásához és mûködéséhez.

Az ÁKK nem titkolt végsô célja az, hogy csökkenteni tudják az építôiparban évek óta jelen lévô szakemberhiányt. Megállítsák a fiatalok elvándorlását a városból, illetve a megyébôl, valamint minél nagyobb kedvet csináljanak ahhoz, hogy a fiatalok valamilyen építôipari szakmát válasszanak. Ennek érdekében jövô év elejétôl a kamarával közösen szeretnének pályaorientációs rendezvényeken részt venni. Az iskolákban, például osztályfônöki órákon népszerûsíteni az ÁKK-t és a szakmát a pályaválasztás elôtt álló tanulók körében.

Gratulálunk az ÁKK megalapításához, és sok sikert kívánunk a munkájukhoz!

ALKALMAZOTT FÖLDTUDOMÁNYI KLASZTER – KITARTÁSSAL, ÉPÍTKEZNI

Az AFK elsôdleges célkitûzésének eleget téve idén is nagy erôket mozgósított, hogy piaci helyzetét megerôsítse; egy valóban sikeres hálózatépítési tendencia vette kezdetét, legfôképp a geotermális kutatások és beruházások területén.

GEE kapcsolatok

A GEOENERGY EUROPE Metaklaszterrel a közös projektmunkát folyatva az idénre tervezett piaclátogatásokból már három sikeresen lezárult.

A Chilében tett áprilisi látogatás a minôségi szakmai kapcsolatok kiépítése szempontjából meghatározónak bizonyult. A CEGA, a Chilei Egyetem igazgatója, Diego Morata, és a Chilei Geotermális Tanács elnöke, Carlos Jorquera által szervezett B2B találkozónak köszönhetôen hosszútávú együttmûködésekre is lehet számítani.

pers Association of Canada (PDAC) torontói konferenciáján az EU támogatásával.

Júliusban a Nairobiban megrendezett Kenyai Geotermális Kongresszuson az AFK elnöke több találkozón is részt vett, bemutatkozva az Energiaügyi Minisztérium és a Kôolaj- és Bányászati Minisztérium képviseletének. Mészáros Zsolt nagykövettel többek között az olaj-kitermeléshez kapcsolódó laboratóriumi feladatokban való részvételi lehetôségekrôl egyeztetett. Mindennek eredményeképp az oktatásfejlesztés, valamint a high-tech laboratóriumi fejlesztések területén a két ország közötti szorosabb együttmûködés kialakítását kezdeményezte az AFK.

A GEE és az AFK a negyedik célpiac, Mexikó és Costa Rica feltérképezését az év végére tervezi, a közös kiutazás november elsô felében valósul meg.

Új együttmûködések

A Kolozsvárott megrendezett Transylvanian Clusters International Week rendezvénysorozaton az AFK együttmûködési megállapodást kötött az Erdélyi Energia Klaszterrel (TREC), továbbá a C2Lab EU-s projektkezdeményezésnek köszönhetôen több program elôkészülete megkezdôdhetett.

Kooperatív megállapodás született az ArchEnerg Klaszterrel és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel, valamint az AFK idén belépett az Innovatív Klaszterek Országos Szövetségébe, melyek elôsegíthetik a hazai és nemzetközi kapcsolatok építését, bôvítését.

A folytonosság megôrzése

Egy már meglévô célpiaci külkereskedelmi fejlesztési irányvonalat erôsítve az AFK két tagja júniusban Kanadába is ellátogatott. Dr. Király Ödön, az AFK külkapcsolati szakreferense, és az UNEXMIN Georobotics Kft. részérôl dr. Koba Máté tudományos mûszerfejlesztô mérnök vett részt a világ egyik legjelentôsebb bányászati szolgáltatásokat bemutató szakmai kiállításán, a Prospectors & Develo-

A COSVIG Geotermikus Területek Fejlesztési Konzorciuma klaszter júniusi meglátogatása is sikerrel lezajlott. Toszkánában, Larderelloban a COSVIG geotermális kísérleti laboratóriumának helyszínén a két klaszter érdekelt és együttmûködô klasztertagok jelenlétében egy figyelemre méltó üzleti fórum keretében mutatkozhatott be egymásnak.

Az AFK idén megerôsítette a Cluster Management Excellence nemzetközileg elismert bronz fokozatát az Európai Klaszter-elemzési Titkárság (ESCA) jóvoltából, emellett kiemelt célja a klaszterstratégia megfelelô kialakításában való szerepvállalás és a jövôben várható klaszterakkreditáció megszerzése, melyrôl a magyarországi klaszterek és minisztériumi képviselôtestületek igen biztató tárgyalásokat folytatnak.

Mindez elôsegítheti hosszabb távú tervek megvalósulását, illetve a komolyabb közremûködések révén az oktatásban és a kutatás-fejlesztésben is mérvadóbb szerepkörben érvényesülhetnek majd a klaszterek és tagjaik.

További információ: www.capes.hu

TUDOMÁNYOS ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLAT ÉPÜL CHILE ÉS A BARANYAI VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTT

Hidrogéntárolás és -hasznosítás, valamint geotermikus projektekhez kapcsolt lítiumkutatás és Li-termelés hatékonyságának növelése – ez volt a fô témája annak a szakmai találkozónak, amely szeptember közepén zajlott az Alkalmazott Földtudományi Klaszter (AFK) szervezésében. Carlos Jorquera, a Chilei Geotermikus Tanács elnöke azért érkezett Pécsre, hogy üzleti lehetôségekrôl egyeztessen baranyai és az AFK-t is magába foglaló GEO-ENERGY Europe (GEE) Metaklaszter vállalkozásaival, illetve a Pécsi Tudományegyetem képviselôivel.

— A GEE metaklaszter hosszú távú célkitûzéseivel különbözô piacokat, köztük a chilei piacot célozta meg, így kerültünk kapcsolatba a metaklaszter tagjaként a chilei geotermális piac szereplôivel, köztük Carlos Jorquera úrral, akivel áprilisban a dél-amerikai országban találkoztam. Elkezdtünk egy párbeszédet, hogy hogyan tudnának magyar cégek és egyetemek részt venni az ottani geotermális kutatásokban, ekkor derült ki, hogy a lítiumkinyerés, a lítiumkutatás és a hidrogénnel kapcsolatos kutatások is az együttmûködés fókuszába kerülhetnek. Jorquera úr látogatásán azokkal a cégekkel, szereplôkkel találkoztunk, amelyek érdekeltek lehetnek ebben a munkában – mondja az esemény szervezôje, dr. Fedor Ferenc, az AFK elnöke.

—Milyen termékek/szolgáltatások jöhetnek létre az együttmûködés eredményeként?

— Chile nyitott hidrogén alapú jármûvek fejlesztésére és használatára, hidrogéntárolási projektekre. A geotermális vizekbôl kinyerhetô lítium szintén forró téma, sokan kutatják. Konkrét megkeresés volt magasabb hômérsékletû hôszivattyúkkal kapcsolatban, illetve gyakorlatilag most kezdôdik egy olyan folyamat, ami a sekély geotermikus alkalmazások elterjedését segíti Chilében. Ez egy fejlôdô piac, ahol vannak

lehetôségek, csak ezeket meg kell látni és élni velük.

— Miként tudnak a baranyai vállalkozások, az egyetem kapcsolódni ehhez az együttmûködéshez?

— A vállalkozásoknak oda kell menniük dolgozni, oda kell közvetíteni a tudásukat, ahol érdeklôdés van rá. Örömmel látnánk azokat a cégeket, amelyek valamit hozzá tudnak tenni ehhez a projekthez, mert Chilében szükség van a termékeinkre, a tudományos eredményeinkre, míg ez nem feltétlenül mondható el a közelebbi piacokról.

—Mi lesz a következô lépés, miként folytatódik a kapcsolatépítés?

— Két különbözô területen – lítium és hidrogén – egy-egy oktatási portfólióra fogunk javaslatot küldeni, ez chilei szakemberek magyarországi továbbképzésére vonatkozik. Illetve egy kutatás-fejlesztési tevékenységet is magába foglaló pilot projektre teszünk ajánlatot, amelyben számba vesszük mindazokat a lehetôségeket és együttmûködési területeket, amikrôl szó volt a találkozón. Megpróbálunk erre a megvalósíthatósági tanulmányra forrást szerezni Chilében, mivel ôk nyitottak arra, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységet támogassanak.

Carlos Jorquera urat arról kérdeztük, hogy milyen problémákra keresnek megoldást és miért éppen magyar szakemberekkel építenek kapcsolatot.

—Chile és Magyarország között számos területen adódik lehetôség üzleti vagy K+F progra-

mok közös fejlesztésére. A látogatás után jobban megértettük azokat a témákat, amelyek mindkét ország számára érdekesek, és amelyek iránt a chilei partnerek is érdeklôdni fognak: egyértelmûen a hidrogénre, a lítiumra, a kôzetfizikára, a hôszivattyúkra, az oktatásra és képzésre, valamint a kutatás-fejlesztésre összpontosítunk. Chile elhatározta, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé válik, és ennek elérése érdekében a gazdaság átmenetet hajt végre. Az átmenethez új technológiákra, eljárásokra, termékekre, tudásra van szükség, és ehhez Magyarország is hozzá tud járulni.

—Milyen tapasztalatokkal szolgált a pécsi szakmai látogatás?

— Vannak problémák, amelyek új technológiai megoldásokat igényelnek, mint például a lítium geotermikus, nagy sótartalmú vízbôl történô kinyerése vagy a zöld H2 elôállítására szolgáló hidrolízis, illetve termékek, mint például a magas COP értékû hôszivattyúk, a villamos energia tárolására szolgáló akkumulátorok, az elektromos jármûvek stb. Ezekre a problémákra jelenleg is keressük a megoldásokat Chilében. Hihetetlen élmény volt a különbözô vállalatokkal és szervezetekkel való találkozás, mert ugyanazt a témát különbözôképpen közelítették meg. Jó lehetôségeket látok Magyarországon a lítiumkinyerési technológiák területén folyó kutatás-fejlesztésben, amelyek felhasználhatók a hagyományos chilei litiumbányászatban és a geotermikus sós vízzel kapcsolatos jövôbeli mûveletekben. Remélem, hogy az együttmûködések nem csak a K+F-hez kapcsolódnak, és hogy a magyar vállalatok és befektetôk is úgy tekintenek Chilére, mint a magyar és a latin-amerikai piacokon való üzletkötés lehetôségére. K. T.

Dr. FEDOR FERENC

várnak

Az Európai Bizottság H2020 programja keretében finanszírozott Better Factory kezdeményezés célja, hogy az európai gyártók versenyképesebbé váljanak a világpiacon azáltal, hogy akár 200 ezer eurónyi, részesedési feltétel nélküli támogatást biztosít a gyárakon belüli együttmûködésen alapuló kísérletek kidolgozására és megvalósítására.

A gyártóvállalatok új üzleti modelleket fedeznek fel és digitalizálják gyáraikat, hogy azok megfeleljenek az új vagy személyre szabott termékek gyártásának, a mûvészekkel és technológiai beszállítókkal való együttmûködésnek köszönhetôen a Better Factory projekt idôtartama alatt és azon túl.

E nyílt felhívás révén a Better Factory 16 döntôs konzorciumot választ ki, amelyek részt vesznek a zsûrinapon, és amelyek közül a legjobb 9 konzorcium nyer támogatást.

A konzorciumok egyenként 3-3 tagból állhatnak: mindegyikben egy gyártóvállalat, egy mûvész és egy technológiai beszállító vehet részt tudásátadási programban.

A kiválasztott konzorciumok tudástranszfer-kísérleteket (KTE) hajtanak végre. Ôket mûvészeti, mûszaki és üzleti mentorok támogatják majd új termékcsaládok megtervezésében és skálázható, gyáron belüli automatizálási megoldások bevezetésében.

A pályázásból származó elônyök

A sikeresen kiválasztott konzorciumok közé kerülés lehetôvé teszi a gyártóvállalatok számára, hogy új piacokat fedezzenek fel a digitális eszközök segítségével, új lean-agilis gyártási technológiákat teszteljenek és fejlesszenek ki, üzleteket kössenek a Robotikai és Automatizálási Piactéren (RAMP) ke-

resztül, képzésekhez jussanak a munkatársak képzése érdekében, üzleti támogatásban és mentorálásban részesüljenek, valamint akár 200 000 eurónyi finanszírozáshoz jussanak.

A gyártóvállalatok, mûvészek és technológiai beszállítók közötti együttmûködések sokféle formát ölthetnek és sokféle eredményt hozhatnak. Technikai szinten a hangsúly a termelési költségekre gyakorolt hatás minimalizálására és a nagyobb értékteremtésre helyezôdik a hulladék, az energia és más termelési erôforrások csökkentése, az üzemen belüli logisztika optimalizálása, a robotok használata a munkások támogatására, a gyártás elôzetes tervezése és szimulációja révén.

A kiemelt ágazatok a következôk: mûanyag- és gumigyártás, bútor- és faipar, élelmiszeripar és mezôgazdaság, építôipar, fém- és gépipar, valamint textil- és bôrgyártás.

SZABÓ ZOLTÁN

FENNTARTHATÓ VENDÉGLÁTÓHELY LETT A NANA

Fenntartható vendéglátóhely minôsítést kapott a pécsi Nana Bistro&Bar. A Felelôs Gasztrohôs Alapítvány azokat az egységeket jutalmazza ezzel a minôsítéssel, amelyek szeretnék zöldebbé tenné a mûködésüket. Ez jelentheti a hulladékkezelés optimalizálását, az energia- és vízhatékonyságot vagy éppen az alapanyag beszerzésének módját (pl. a helyi termelôk elônyben részesítését).

Ahogy SZABÓ ZOLTÁN üzletvezetô mondja, elsôsoran nem a tanúsítvány megszerzése volt fontos, sokkal inkább az a fajta környezettudatos gondolkodás visszatükrözése, amelyet évek óta követ a népszerû belvárosi vendéglátóhely.

— Fenntartható módon igyekszünk mûködni, de tudjuk, hogy ez nem valósítható meg 100%-ban. Fontos számunkra Földünk védelme, ezért minél kevésbé pazarló módon üzemeljünk. Így például ha lehet, nem palackos üdítôket és vizeket kínálunk a vendégeinknek, hanem a saját tisztítórendszerünkkel forrásvíz minôségben elôállított ivóvizet. Számos budapesti és egy pécsi étterem is csatlakozott két–három évvel ezelôtt a „Gasztrohôs” akcióhoz, ez számunkra is inspiráció volt a környezettudatos megoldások alkalmazására. Tájékozódtunk, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnünk a minôsítés megszerzéséhez, ezek teljesítésével kaptuk meg két évvel ezelôtt az elsô fokozatot. A második („inspiráló”) szintû minôsítés elnyeréséhez már sokkal szigorúbb kritériumrendszert kellett teljesíteni, itt már elvárják, hogy komposztáljuk a hulladékot, hogy organikus tisztítószereket és újrapapírt használjunk, illetve elsôsorban helyi termelôktôl szerezzük be az alapanyagokat. Büszkék vagyunk erre a második szintre, mert rengeteg figyelmet és pénzt áldozunk a környezettudatos mûködésre. Szerintem elôbb vagy utóbb ez minden étterem számára ajánlott, ha nem kötelezô lesz.

— Mi látszik ebbôl a törekvésbôl a vendégtérben? A vendégek tudják-

e, hogy a háttérben ilyen jelentôs környezetvédô tevékenység zajlik?

—Az elsô minôsítésnél még erôsen kommunikáltuk a vendégeink felé, de elsôsorban magunk miatt, illetve a Föld védelme érdekében cselekszünk. Illetve ha megkeresnek bennünket, szívesen megosztjuk másokkal a tapasztalatainkat. A vendégeink láthatják, hogy újrahasznosított papírból készült kéztörlôt, szalvétát használunk, vagy a palackossal szemben a már említett saját készítésû ásványvizet helyezzük elôtérbe. A bejárati ajtón látható a fenntartható vendéglátóhely minôsítést jelzô tábla, bár nem gondolom, hogy csak ezért jönnének be hozzánk, de a választásban ez is közrejátszhat. Én a magam részérôl szívesebben ülök be egy olyan helyre, ahol ez a minôsítés kint van az ajtón.

sú vizet javasoljuk. Egyre inkább fogékonyak a vendégek a környezetbarát szemléletre és elfogadják az e szerinti új termékeket vagy szolgáltatásokat. A fiatalabb korosztály talán egyelôre nyitottabb erre, mint az idôsebbek.

— Miként hat magára a vendéglátásra, ha egy vendéglátóhely fenntartható szemléletet követ?

— Egyelôre sokkal több munka van vele, és nagyobb a költsége is, mintha figyelmen kívül hagynánk ezeket a szempontokat. Sajnos minden, ami környezettudatos, legyen az tisztítószer, papíráru stb., jóval drágább, mint egy jelöletlen termék. Az általunk használt, újrapapírból készült szalvéta talán nem a luxusminôséget képviseli, de a célnak tökéletesen megfelel.

— A Nanában számos céges vagy magán, akár családi, baráti rendezvényt tartanak, ezeknél szempont-e ez a fajta szemléletmód?

—Azt tapasztaljuk, hogy vendégeink szívesebben jönnek rendezvényt tartani egy olyan étterembe, amirôl tudják, hogy környezettudatos elveket követ. A csoportoknak egyáltalán nem okoz problémát, hogy elfogadják: elsôsorban nem üdítôket, hanem az általunk készített limonádékat vagy ásványvizet szolgálunk fel, vagy a kiegészítôink nem luxusminôségûek, ám kevésbé környezetszennyezôk. Ez inkább valójában elôny számunkra.

—Miként lehet még finomítani a gyakorlatot, van-e új kitûzött céljuk e területen?

— Miként befolyásolja a fogyasztási szokásokat a tanúsítvány megléte?

— Nyilvánvalóan szem elôtt tartjuk a vendégeink igényeit, így ha valaki például ragaszkodik a palackos ásványvízhez, természetesen nálunk azt is megkapja. Viszont amikor lehet, az ugyanolyan kifogásolhatatlan minôségû saját elôállítá-

— Most arra koncentrálunk, hogy folyamatosan képesek legyünk betartani a kialakított szabályokat. Figyeljünk arra, hogy mindig megfelelô termékeket válasszunk, és ne a kényelmi szempontokat tartsuk elsôdlegesnek. A fejlôdéshez az új ötletek is hozzájárulnak, mi is figyeljük más vendéglôk gyakorlatát, egy-egy jó megoldást átveszünk. Nem gondolom, hogy a fejlôdésnek gyors ütemûnek kellene lennie, sokkal inkább hatékonynak. Remélem, egyre többen fogják mind fontosabbnak érezni környezetük és a Föld védelmét, és tesznek is érte.

Az Év Kereskedôje Díj

„MINDEN PIACNAK LELKE VAN – A PATRÓNUS PIACOKRA EZ FOKOZOTTAN IGAZ”

A Patrónus Szociális Szövetkezet szervezi a Patrónus termelôi és kézmûves piacot, mely heti rendszerességgel Pécsett, a Kossuth téren és az Uránbányász téren, valamint a Búza téren szolgálja ki a helyi termékek iránt érdeklôdô egyre nagyobb vásárlói kört.

A helyi gazdák és termelôk értékes portékái a természetes összetevôkbôl álló házi készítésû és egészséges élelmiszerek világát mutatják be.

A kamara Az Év Kereskedôje Díjjal ismerte el a Patrónus Szociális Szövetkezet munkáját.

—Az országban is talán egyedülálló módon az általunk szervezett piacokra mind a kézmûvesek, mind a termelôk 40 km-es körzetbôl jönnek, így itt valóban helyit kapnak a vásárlók. Emellett a minôség és az egyediség is vonzó a piaclátogatók számára, mindemellett a Patrónus piacok lehetôséget adnak a termelô és a vásárló találkozására, egymás megismerésére, a vásárlói visszajelzésekre. Minden piacnak lelke van, a mieinkre ez fokozottan igaz –

mondja VARGAZSANETT, a Patrónus Szociális Szövetkezet igazgatóságának elnöke.

— A különbözô helyszínek mit adnak hozzá a piachoz?

— A helyi adottságok eltérô karakterûvé formálják a piacokat. A Búza téri, illetve a mellette korábban mûködô kis piac története a régmúltra tekint viszsza, ott jellemzôen élelmiszerpiac volt, az általunk szervezett szombati piacok is ezt a hagyományt követik. A Kossuth térre fôként a kézmûvesek hozzák el a portékáikat, a belvárosi jelleg, a turisták jelenléte és az átmenô forgalom miatt inkább ezek a termékek kelendôk. Sok vásárló a Kossuth téri irodákból érkezik, de számos turista éppen e látványosság miatt látogat Pécsre. Az uránvárosi piac a kettô keveréke, hogy ez így alakult, abban a kedvezô parkolási körülmények és az ott lakók igényei is közrejátszottak. Mindhárom helyszín közösség-

Az

Kézmûvese Díj

szervezô erô, egyfajta találkozóhelyként is funkcionálnak.

— Miként fejlôdnek a piacok?

— A mûködtetéshez semmilyen pénzbeli támogatást nem kapunk, igaz, a helyet ingyen biztosítja az önkormányzat, de minden másért fizetni kell. Így a lehetôségeink is korlátozottak. A jövôben mindenképpen több energiát kell fordítanunk a marketingre, illetve programokban szeretnénk fejlôdni. A Covid alatt lehetôséget biztosítottunk fellépésre zenészeknek a piacon, hatalmas sikerük volt. Ezekbôl jó lenne még többet szervezni. A komolyabb fejlôdés kulcsa azonban egy jelentôsebb anyagi bázis lenne. A kamarától kapott díj annak a több mint száz regisztrált kézmûves termelônek az elismerése, akik közösségként részt vesznek a helyi gazdaság formálásában. Úgy gondolom, jelentôs potenciál van még a Patrónus termelôi piacban.

2009 óta a magyar kettes és négyes fogathajtó válogatott a CSERNECZKY PÉTER és vállalkozása által készített lószerszámokat használja. A 2019-es németországi világbajnokságon nemcsak a magyar válogatott, hanem más nemzetek hajtói is az általuk készített szerszámokban versenyeztek. Az állatfelszerelési bôrcikkek gyártásával foglalkozó vállalkozás kézzel varrott bôrtermékei kiváló minôségûek, eszközeik nagy részét folyamatosan fejlesztik. A kamara Cserneczky Pétert munkájának elismeréseként Az Év Kézmûvese Díjjal tüntette ki.

— Minek köszönhetô, hogy világszerte keresettek a termékeik?

— Számos fogathajtó versenyre, világbajnokságra készítettünk díjhajtó szerszámokat, amelyek a sportolók sikeréhez is hozzájárultak. Amikor egy háromnapos versenyen 0,5 hibaponton múlik egy világbajnoki cím, akkor ott a szerszámoknak is nagy jelentôségük van. Sok állami cégnek

dolgozunk itthon és külföldön is. Mindig igyekszünk a legjobban kielégíteni a megrendelô igényét. Ezért májustól októberig járom az európai fogathajtó versenyeket, ahol a hajtókkal, versenyzôkkel egyeztetem a kéréseiket, javaslataikat, amelyeket aztán megvalósítunk, létrehozva egy-egy új, egyedi terméket. Az alapanyagok tekintetében mindig a legjobbakra igyekszünk szert tenni, és folyamatosan fejlesztünk. Tavasszal új telephelyre költöztünk, ez új lehetôségeket is hordoz magában. Nálunk egyetlen fôszabály van: a minôségre helyezzük a hangsúlyt! Minden alkatrészt olyan alapanyagból készítünk el, amit az megkíván. Autószerelô szakmám is van és mûszaki érdeklôdésemet, tudásomat jól tudom kamatoztatni munkám során: az egyedi termékek megvalósításában, az eszközök folyamatos fejlesztésében, karban-

tartásában ez nagyon hasznosnak bizonyult.

— Hogyan érte el ezt a kimagasló szakmai színvonalat?

— A nagyapám is szíjgyártó volt, egészen kiskoromtól érdekelt ez a mesterség. Halála után édesapám tanárként foglalkoztatta a bedolgozóit és én is sokat segítettem a családi vállalkozásban.

Rendszeresen jártunk állatvásárokra, ott értékesítettük a termékeinket. Már akkor láttam, hogy a vásározás hanyatlik, kerestem a lehetôségeket, hogy mibe érdemes belevágni. Így jutottam el a sporthoz.

Szerencsém volt, hogy a cég létrehozásakor már sok tapasztalatom volt és a család neve ismert volt a lovasok között. Világszerte kevesen ûzzük ezt a szakmát, de annyian igen, hogy meglegyen a versenyszellem. Rám ez doppingként hat, és tudom, hogy folyamatosan fejlôdnünk kell. Mindig lehetünk jobbak!

A fémiparban és a mérnöki területeken szerzett több évtizedes tapasztalatra alapozva mûködik új építésû, modern, a precíziós munkavégzés minden feltételének megfelelô üzemcsarnokban a komlói BRW Metal Zrt. A folyamatosan bôvülô géppark versenyképes, magas hozzáadott értékû mûszaki színvonalat képvisel. Gyártási folyamataikat a hatékonyság és a minôség növelése érdekében tapasztalt és jól képzett kollégáikkal együttmûködve fejlesztik. A BRW Metal Zrt. tevékenységét Jánosi Engel Adolf Díjjal ismerte el a kamara.

— Édesapám 1991-ben alapított egy saját szabadalom alapján gyártó üzemet, így 31 éve üzemeltetjük ezt a vállalkozást Komlón. Présgépekkel lemezalkatrészeket állítunk elô, amelyek aztán autóipari termékekbe kerülnek. A legnagyobb megrendelônk egy fûnyírógépgyártó cég volt, számos alkatrészt gyártottunk számukra. Ezekhez szerszámra volt szükségünk, amelyet egy

Jánosi Engel Adolf Díj

másik vállalkozástól szereztünk be. Mintegy öt évvel ezelôtt jött az a gondolat, hogy a hosszú várakozási idôt egy saját szerszámüzem létrehozásával csökkentsük, így rugalmasabbak tudunk lenni a piacon. Gépeket vásároltunk, majd gyártócsarnokot, így jött létre a kisszériás, egyedi alkatrészeket, lemezalkatrészeket, illetve szerszámokat gyártó BRW Metál Zrt. – foglalja össze röviden a cég történetét BERNHARDT KORNÉL vezérigazgató.

— A mûködésükhöz milyen hátteret ad Komló gazdasága?

— A megrendeléseink az ország különbözô területeirôl és külföldrôl jönnek, tehát a piacunk nem Komlón van. Igyekszünk együttmûködni helyi vállalkozásokkal, ez a logisztika és egyéb szempontokból is elônyös. Emellett elsôdleges célunk, hogy helyben élô szakembereket foglalkoztas-

Fáy Mihály Díj

sunk, és próbáljunk esélyt adni a valami miatt hátrányos helyzetben lévôknek is.

—Mi a vállalkozás sikerének titka, illetve a fejlôdés záloga?

—Elsôsorban a szakmai tapasztalatot említhetem, és azt gondolom, hogy elengedhetetlen a szakmához való alázat. Ketten vezetjük a vállalkozást, az üzlettársam a cég pénzügyi koordinátora, én pedig a szakmai vonalért felelek. Rengeteget számít a családi vállalkozás 30 éves tapasztalata, és az viszi elôre a BRW-t, hogy mi magunk is szerves részei vagyunk a vállalkozásnak. A jövôben szeretnénk stabilizálni a mûködésünket és tovább bôvülni. Újabb gépek beszerzését tervezzük, mint ahogy a gyártóterület bôvítését is, hiszen mára kinôttük a jelenlegi csarnokunkat. Olyan munkakörnyezetet kívánunk létrehozni, ahol szívesen dolgoznak a munkatársaink.

A tavaly 30 éves Prophyl Kft. 8 telephelyén európai szinten is kiemelkedô munkát végez a humán- és állategészségügy területén. Európába és világszerte is szállít olyan vakcinákat, amelyek nélkülözhetetlenek az állategészségügyben. Dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófiának édesapja halála után szinte egyik napról a másikra kellett átvennie e jelentôs örökség irányítását, és ô ezt felelôsen és lelkiismeretesen meg is teszi.

—Cégünk egy mohácsi székhelyû családi vállalkozás, így alapvetôen kötôdünk a városhoz. Ugyan telephelyeink többsége a környezô települések határában van, székhelyünk és több tevékenységünk is Mohácson kapott helyet. A jelenleg foglalkoztatott közel 230 fô többsége is mohácsi. Lehetôségeinkhez mérten mindig igyekeztünk közvetlenül is támogatni a várost, de hiszünk benne, hogy a Prophyl fejlôdésének része van városunk és a más helyi vállalkozások fejlôdésében is. Számos területen több éves, évtizedes együttmûködésünk van helyi vállalkozásokkal és beszállítókkal, mely mindkét fél elônyére válik.

—Cégvezetôként mibôl táplálkozik az elhivatottsága?

— 9 éves voltam, amikor a szüleim kezdetben egyéni vállalkozóként, majd kft.-t alapítva megkezdték önálló tevékenységüket. Gyakorlatilag életünk része volt a cég, és gyermekbôl felnôtté válva kísértem végig annak fejlôdését. Édesanyámmal az oldalán édesapám olyan örökséget hozott létre, amelyet nemcsak kötelességünk ápolni és ôrizni, hanem ami számomra és sokunk számára még hosszú éveken át ad értelmes feladatot, lehetôséget és folyamatos kihívást.

—Mi volt a legjelentôsebb eredménye a vállalkozásnak az elmúlt néhány évben és merre fejlôdik tovább?

—2019–2020-ban lehetôségünk volt kapacitást fejleszteni SPF tojástermelô ágazatunkban egy új telephely és két új termelôól létesítésével, amely 30%-kal növelte kibocsátásunkat. Ebben az ágazatban elsôd-

leges célunk a piaci pozíciónk megerôsítése és a vevôink számára megbízható és magas minôségû beszállítói szerepünk megôrzése.

Jelentôsebb fejlôdési lehetôséget a K+F szolgáltatói ágazatunkban látunk, amely az elmúlt évek számottevô diagnosztikai laboratóriumi és kapacitásfejlesztése révén egy szélesebb spektrumú komplex szolgáltatást biztosít az állatgyógyászati gyógyszer- és oltóanyagfejlesztô vállalatok számára. Részben az SPF tojástermelésre alapozva, részben a vakcinafejlesztésben és -termelésben szerzett korábbi tapasztalataink kapcsán tavaly egy tisztatéri hatóanyaggyártó üzemet is kialakítottunk cégünk mohácsi központjában. Ez az egység lehetôséget ad számunkra, hogy akár humán, akár állatgyógyászati vakcinák hatóanyagát állítsuk elô tojáson vagy tojás alapú szövettenyészeten, amely egy sokkal nagyobb hozzáadott értékû termék létrehozását teszi lehetôvé.

„AZ VISZ ELÔRE, HOGY MI MAGUNK IS SZERVES RÉSZEI VAGYUNK A VÁLLALKOZÁSNAK”

SZABÓNÉdr. BENYEDA ZSÓFIA

A Villányi-hegység körül elterülô 2.300 hektáros terület hazánk legdélebben fekvô borvidéke, melybôl 2250 hektár termôterület. További mintegy 50 hektár az elkövetkezô 4 év során fordul termôre. A borvidék országos viszonylatban igen jól szerepel, ebben jelentôs szerepe van a gazdasági tevékenységét összefogó Tenkes Borvidékfejlesztô Nonprofit Kft.-nek, amelynek munkáját a kamara Than Károly Díjjal ismerte el.

— A Tenkes Borvidékfejlesztô Nkft. feladata, hogy minél jobb versenyhelyzetbe hozza a helyi szôlô- és bortermelôket. Jelenleg két fô tevékenységet végzünk: az egyik fôleg a hegyi utakra vonatkozó útépítés, hogy minél jobban meg lehessen közelíteni a szôlôterületeket, a másik pedig a borvidéki marketing, ami a mûködésünk mintegy 70–80%-át teszi ki – tájékoztat NAGY GERGELY, a kft. ügyvezetôje.

—Mitôl olyan eredményes a munkájuk, hogy országos, de nemzetközi szinten is egyre ismertebb a Villányi Borvidék?

— A kft. 2000-es megalapításakor már szerepelt a turisták térképén a borvidék, így a mi feladatunk, hogy egy már mûködô rendszert mûködésben tartsunk és fejlesszünk. Nem lehetne ennyire sikeres a cégünk, ha nem lenne kiváló a kommunikáció és az együttmûködés a termelôkkel. Ugyan nem mindig ért mindenki egyet az adott iránnyal, viszont minden alkalommal a többség akarata érvényesül. Minden fô stratégiai döntést megvitatunk a termelôinkkel, függetlenül attól, hogy marketing-, gazdasági vagy szakmai témáról van-e szó. Csak együttmûködéssel mehet elôre a szekér, és ezt minden termelônk így látja, a vállalkozás nagyságától függetlenül. Az is nagyon fontos, hogy a munkánkhoz rendelkezésre áll a megfelelô forrás. Talán az országban egyedülálló módon Villányban valósul meg az, hogy minden egyes forgalomba hozott palack után eredetvédelmi dí-

jat fizetnek a termelôk, amit borvidéki marketingre fordítunk. Az esetleges pályázatokhoz is ez biztosítja az önrészt.

—Minek köszönhetô ez a példás egyetértés a termelôk között?

— Ennek hagyománya van Villányban. Még a nagyobb cégek – amelyek esetleg komolyabb büdzsével rendelkeznek – is rájöttek arra, hogy egyedül nem megy, nekik sem sikerül egyedül piacot nyerni külföldön. Sokkal átütôbb lehet a siker, ha közösen jelennek meg a termelôk. Most éppen a külföldi piacokat célozzuk meg, hosszú távon a prémium borokkal ott lehet fizetôképes közönséget találni. Természetesen a hazai piacra is koncentrálunk, hiszen a borturizmushoz köthetôen az országban az egyik legtöbb vendégéjszakát nyújtó térség éppen Villány. Azért dolgozunk, hogy ez továbbra is így legyen.

Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a kültéri minôségi fa nyílászárók piacán Jankó Károly, a Jankó Kft. tulajdonosa, aki 1987-ben alapította családi vállalkozását. Folyamatos fejlesztéssel a cég a régió legnagyobb termelékenységû és legmodernebb gépekkel felszerelt faipari vállalkozásává nôtte ki magát, a legjobb minôséget nyújtva. Munkája elismeréseként a kamara Szigetvár Gazdaságáért Díjat adományozott JANKÓ KÁROLYNAK.

— Bár Szigetvár mellett, Hobolban dolgozunk, termékeink fôként a fôvárosban, a Balaton északi partján, Észak-Magyarországon, illetve külföldön találnak gazdára. Viszont roppant erôs Szigetvárba való beágyazottságunk, hiszen a kezdetektôl itt mûködik a vállalkozásunk. Itt valósítottunk meg az elmúlt évtizedekben csarnok- és technológiai fejlesztéseket, számos kollégánk évtizedek óta velünk dolgozik. Soha nem fordult meg a fejünkben, hogy elmenjünk innen, bár sajnos a gazdasági közeg

nem a legideálisabb a mûködésünkhöz. De a több mint harminc év alatt kialakítottuk a megfelelô értékesítési csatornákat, még Budapestrôl is eljönnek hozzánk a megrendelôink, hogy személyesen tájékozódjanak a termékeink felôl – mondja Jankó Károly.

— Milyen a térség vállalkozásaival való együttmûködésük?

— Lokálpatrióta vagyok, elsôsorban helyi vállalkozásokkal dolgoztatunk, így a megtermelt javakat is a térségben tartjuk. Mind a beruházásaink, az építkezéseink, az alapanyagok, a termékek beszerzése kapcsán megvannak a kulcsembereink több évtizedes együttmûködésekkel. Viszont sajnos kevésbé valósul meg a helybôl való beszerzés elve, a mi termékeink nem a térségben találnak gazdára. Igaz, a környéken nincs is olyan beruházás, fejlesztés, ahol a nyílászáróink hasznosulhatnának.

— Minek köszönhetô a vállalkozás sikere?

—A kitartásnak, a szorgalomnak, az alázatnak, a tisztelettudásnak. De szükség van egy olyan kiegyensúlyozott munkatársi közegre, mint amit a feleségem és a fiaim biztosítanak. Már indulás óta visszaforgattuk a pénzt a vállalkozása, így tudtunk fejlôdni. És nem hagyhatjuk ki az összetevôk közül a szerencsét sem, hogy például olyan vásárlóknak dolgozzunk, akik kifizetnek bennünket.

— Merre körvonalazódik a Jankó Kft. jövôje?

— Elôrejelzések szerint az építôipar 2023-tól nem fog szárnyalni, mint most. A kiesô belföldi keresletet igyekszünk külföldön behozni.

Több irányba is elindultunk, mert a cégfilozófiánk része, hogy nem kötelezzük el magunkat egy megrendelô felé, mert az megnöveli a mûködés kockázatát. Úgyhogy folyamatosan keressük az új piaci lehetôségeket.

Nemrégiben egy céges rendezvényen jártam a harkányi Dráva Hotel****-ben.

Milyen lehet az a rendezvény, ahol az ôsfák beköszönnek az ablakon? Lessünk be a Dráva Hotelbe!

Glutén- és tejérzékenyként – eddigi konferenciaélményeimre hagyatkozva – gondosan összecsomagoltam a „mentes” ropogtatnivalómat, a kávéhoz a kókusztejport, hogy én se nélkülözzem a snackbár és a hozzá tartozó közösségi élmény elônyeit. Most elôször mindent ugyanúgy hazahoztam, mint ahogy elvittem, ugyanis a Dráva Hotel munkatársai mint vendéglátók mindenre (és mindenkire) gondoltak. Az ember egyszerûen már a látványtól is jókedvre derült, ami a büféasztalon fogadta. A színes gyümölcstál, az apró édes és sós falatok, az italok sokfélesége, a kávéhoz a növényi tej – mint ételérzékenységgel élô én is a többiekkel egyenértékûnek éreztem magamat, ami elmondhatatlanul jólesett. Amiben pedig nem voltam biztos, hogy megehetem-e, a felszolgálótól megérdeklôdtem, így minden „fájó” nehézség nélkül abszolváltam a Dráva Hotelben töltött napot. Ami nem kis dolog! Ez pont az a hely, ahol felkészültek minden ételintoleranciára, számtalan diétakörre, mint ahogy a cukorbetegek fogadására is.

Ugye, mennyi mindenre kell figyelni egy esemény megtervezésekor? És a catering csak az egyik – bár nagyon fontos –része a rendezvénynek. Aki szervezett már bármilyen programot – legyen az csapatépítô vagy családi ünnepség –, tisztában van vele, hogy a helyszín kulcsfontosságú. Nem elég, hogy az adott rendezvényt technikával, eszközzel, kényelmes elhelyezéssel és emlékezetes vendéglátással kiszolgálja, a parkolás, a rendezett környezet, a személyzet figyelmessége és szakszerû támogatása, a vendégek szórakoztatása, esetleg elszállásolása ugyanolyan nélkülözhetetlen eleme a sikernek. Nemcsak a saját szervezôi munkánkat könnyítjük meg azzal, ha egy helyszínen szinte minden a rendelkezésünkre áll, a szolgáltató is teljesebb képet kaphat az elképzelésünkrôl, így javaslataival még színvonalasabbá teheti az alkalmat.

Kiváló választás lehet szinte bármilyen közösségi esemény – konferencia, szakmai nap, csapatépítô tréning, indoor és

outdoor programok, családi rendezvények –megrendezésére a Harkány belvárosában 10 éve újraépült, 7,5 hektáros mezôs-ôsfás területen mûködô Dráva Hotel. A szálláskomplexum mint konferencia- és rendezvényhelyszín egy termen belül 200, több – természetes fénnyel megvilágított – különteremben szekcionálva 500 fô befogadására képes, teljes szálláskapacitása pedig meghaladja a 300-at. Gyönyörû természeti környezet veszi körbe romantikus kupolatermét, amely már eddig is rengeteg emlékezetes esküvô helyszíneként szolgált. De ugyanennyire fontos a kényelmes parkolás kérdése is egy esemény megszervezésekor: az autókat zárt, ôrzött területen helyezhetik el a vendégek, és a mai igényekhez igazodva a hotel 50 db elektromosautó-töltési lehetôséget biztosít (ez fölött egyeztetés után még további 40 helyet nyitnak).

Azért is kiváló választás a Dráva Hotel, mert számos programjavaslattal várják a csapatépítésre és más szervezett programra érkezôket, akik akár a közelmúltban átadott 4 bowlingpályás szórakoztatóközpont, a Retro Bowling Bár vagy a privát wellness szolgáltatásait is igénybe vehetik. A szálláskomplexum megannyi felkészült alvállalkozójával való hatékony együttmûködése révén professzionális rendezvényszervezést is vállal, amelybe az egyedi kívánságok teljesítése is beletartozik. Évtizedes tapasztalatuk van konferencia-étkeztetésben, így az esemény típusára, a résztvevôk étkezési lehetôségeire tekintettel fenséges, széles választékú és látványosan tálalt ételeket szolgálnak fel, de nem okoz gondot az ételallergiások, a diétát tartók vagy a vegán táplálkozást követôk kiszolgálása sem – legyen szó 20 fôs családi rendezvényrôl, 100 fôs konferenciáról vagy 300 fôs családi napról. És ami minden szolgáltató esetében elvárás, az a Dráva Hotelnél magától értetôdik: mindehhez átlátható árszabás és gyors ügyintézés párosul. Ami, lássuk be, elég jó érv arra, hogy tegyünk egy próbát a Dráva Hotellel.

KÖLTSÉGCSÖKKENTÔ KAMARAI MOBILFLOTTA

Kamarai Mobilflotta 1. csomag fô jellemzôi:

● havi 200 perc lebeszélhetôség (belföldi hálózatban, az Európai Unión és az 1-es roaming díjzónán belül napszaktól függetlenül)

● ingyenes flottán belüli beszélgetés belföldön

● elsô 20 db sms ingyenes hálózaton belül

● adatmennyiség: 2 GB

● egy számjegyû percdíj

A hívószámokhoz további mobil internetcsomagok rendelhetôk, extra szolgáltatások, adatjegyek.

Kamarai Mobilflotta 2. csomag fô jellemzôi:

● korlátlan belföldi beszélgetés (belföldi hálózatba, az Európai Unión és az 1-es roaming díjzónán belül)

● elsô 40 db sms ingyenes hálózaton belül

● adatmennyiség: 7 GB

A Kamarai Mobilflottába rendezett kamarai regisztrációval rendelkezô vállalkozásoknak van lehetôségük belépni, már meglévô telefonszámmal vagy új elôfizetéssel.

A flotta használata Yetteles telefonszámmal lehetséges, más szolgáltató esetén számhordozást kell intézni.

MINDEN HANGSZERÜK A SZÍVÜGYÜK

30 ÉVES A PÉCSI ORGONAÉPÍTÔ MANUFAKTÚRA

Számos nyugat-európai országban, így Portugáliában, Németországban, Olaszországban és Ausztriában is megállják helyüket a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. orgonái, de az egykori pécsi Angster orgonagyár hagyományait folytató vállalkozás vezetôi a hazai munkáikra is ugyanolyan büszkék: a Mûvészetek Palotája, a Pécsi Székesegyház, a Mátyás templom, valamint a Zamárdiban található katolikus templom orgonájára. Az idén 30. évfordulóját ünneplô cég az alkalomból a Pécsi Székesegyházban és a régi Angster orgonagyárban rendezett ünnepséget, itt vehették át a Magyar Kézmûves Remek elismerést, illetve itt kapta meg BUDAVÁRI ATTILA tulajdonos-ügyvezetô az Aranykoszorús mester címet.

—A legbüszkébbek mégis arra a hatalmas tudásanyagra vagyunk, ami mûködésünk 30 éve alatt gyûlt össze. E tudás birtokosa a törzsgárdánk, azok a munkatársaink, akik kitartottak mellettünk – mondja Budavári Csaba tulajdonos-ügyvezetô.

— Mik voltak a nehézségek és mik a sikerek a vállalkozás történetében?

— A kezdeti nehézséget a tôke- és az eszközhiány jellemezte, a rendszerváltás utáni idôszak technológiai gyengeségei a nyugat-európai cégekhez képest jelentôs versenyhátrányba szorítottak bennünket. Ezt legyôzendô építettük a csarnokainkat, vásároltuk és fejlesztettük a gépparkunkat, így mára mind a vállalkozás méretét, mind a gépi felszereltséget tekintve Európa élmezônyébe kerültünk. Nálunk már automatizált CNC-gépek is dolgoznak, ami az orgonás szakmában úttörônek számított a 2000-es években. A manufaktúra név mégis azért helytálló, mert megmaradt rengeteg kézimunka, amit nem lehet pótolni automatizációval, robotizációval. A gépek mellett fontos volt munkatársaink szaktudásának folyamatos fejlesztése is. A 90-es években hazánkban relatív munkanélküliség volt, még nem voltak nyitva a határok sem, így sikerült

jó és elkötelezett munkaerôt találnunk –jelentôs részük ma is az orgonamanufaktúrában dolgozik. A mi szakmánk speciális, talán három évente egy orgonaépítô végez az országban, és az sem biztos, hogy pont nálunk helyezkedik el. Így fôként asztalos és fémmegmunkáló szakmákkal kell pótolnunk ezt a szaktudást. Jelenleg mintegy 50-en dolgoznak nálunk, az elmúlt években kiemelt hangsúlyt fektettünk az utánpótlásképzésre. A 30 év alatt összesen 180 tanulót vettünk fel és tanítottuk meg nekik nemcsak a szakmai fogásokat, hanem a szakma szeretetét is.

— Minek köszönheti az orgonamanufaktúra a nemzetközi sikerét?

— Annak, hogy tartjuk a szavunkat. A szerzôdés megállapodásaihoz igazodunk, így lehetôség szerint nem csúszunk a munka befejezésével, nem lesz új ár sem, ami az orgonaépítô szakmában kuriózumnak számít. Aki hozzánk jön, tudhatja, hogy jó minôséget kap. A másik az az orgonaszeretet, az a fanatizmus, amivel a cégünk mûködik. Az általunk készített hangszerek a tervezés folyamatától az átadásig hozzánk nônek, személyes projektekké válnak, a megrendelô pedig látja, hogy ugyanúgy szívügyünk, mint neki.

— Az orgonamanufaktúra egy speciális szegmensben mûködik. Ez milyen elônyöket vagy hátrányokat jelent?

— Ez egy roppant szûk és folyamatosan zsugorodó piac. Ahogy szekularizálódik a világ, egyre kevesebb a hívô, ezáltal az egyházaknál nincs akkora igény koncentrált vagy komolyabb beruházásokra. Így egyre kevesebb orgonára van szükség. Elôny viszont, hogy az orgona a kultúra, a komolyzene szerves része, a templomokban és a hangversenytermekben gyakran rendeznek orgonakoncerteket. Tehát az orgonaépítés az egyik oldalon veszít, a másik oldalon pedig mint az egyetemes kultúra része tartja magát. Elôny, hogy mivel ez egy kicsi piac, kiszámítható, és a konkurencia sem olyan erôs, mint mondjuk a fémiparban.

— Mit lehet megtartani a hagyományokból, és hogyan lehet behozni a modern technikákat, anyagokat, technológiákat a munkájukba?

— A hagyományok kulcsfontosságúak az orgonaépítésben, gyakorlatilag a szakma lényegét jelentik. Több mint 2500 éve készülnek orgonák, fantasztikus szakmai tapasztalat és hagyomány gyûlt össze ez idô alatt. Kialakultak a struktúrák, az alaphangzások minden orgonán jelen vannak, és ahogy elérjük a koncertorgonát, ami 50 regisztertôl fölfelé számítható, ott bejönnek az extra hangzások és az extra megoldások. Viszont az, hogy miként készül el a hagyományos hangszer, abban az orgonaépítônek teljes mértékben szabad keze van. Tehát választhatjuk a kézimunkát, ami a mai bérek és körülmények között nem fizetôdik ki, és választhatjuk azt is, hogy néhány hagyományos folyamatot gépesített vagy automatizált módon oldunk meg. A templomban a hangolás és az intonálás abszolút egyedi, így a végén semmiképpen nem lehet kihagyni a kézimunkát. Egy orgonára mi 10 év garanciát adunk, de egy hangszer körülbelül 50–100 évre készül. Ezért olyan technikai szinten kell dolgoznunk és olyan minôségi anyagokból, ami kiállja az idô próbáját. Ebben áll a sikerünk. K. T.

Konferencia és B2B a feldolgozóipar digitális átalakulásáról

Ön hol tudna költség- és idôhatékonyan minél több információt begyûjteni és üzleti találkozót lefolytatni?

Ajánlunk egy megoldást: lapzártánkkor 180-nál is több résztvevô jelentkezett már a feldolgozóipar digitalizációjára fókuszáló konferenciára, melyre 2022. október 19-én kerül sor Budapesten.

A 27 országból érkezô résztvevôket 27 elôadó várja, akik egyebek mellett a feldolgozóipar digitalizációját, a finanszírozási lehetôségeket és az ipar 4.0-s trendeket világítják meg.

A konferencia mellett elôre leszervezett B2B találkozókra is sor kerül az Enterprise Europe Network szervezésében.

Az október 19-i jelenléti rendezvény online is nyomon követhetô lesz, de tárgyalásokra csak a helyszínen lesz lehetôség. Aki online szeretne megbeszéléseket folytatni, annak az eseményt megelôzô és az azutáni 2-2 napban lehetôsége lesz erre is.

Helyszín: Bálna Budapest

Dátum: 2022. október 19.: jelenléti rendezvény (október 17-18. és 20-21.: online tárgyalások)

Fôszervezô: I4MS (https://i4ms.eu/)

Részvételi költség: díjmentes, de elôzetes regisztrációhoz kötött! Regisztrációs határidô: 2022. október 12.

További információ és regisztráció: https://i4ms.b2match.io/

Az Enterprise Europe Network a közeljövôben az alábbi, különbözô tematikájú konferenciákat és üzletember-találkozókat ajánlja az ügyfelek figyelmébe:

EGT 2022 – Energia, környezettechnológia, zöld átalakulás (online) (2022. október 24–28.)

A Varsói Egyetem Digitális Gazdasági Laborja elsô alkalommal rendezi meg ezt a nemzetközi üzletember-találkozót. Az energia, a környezetvédelmi technológiák és a zöld átalakulás a modern gazdaság fô pillérei lesznek. A megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás gazdaságilag elkerülhetetlen, társadalmilag és környezetvédelmi szempontból pedig kívánatos.

A rendezvény célja egy erôs hálózat

létrehozása KFI intézmények, üzleti és ipari szereplôk, európai és nemzeti intézmények, valamint nem kormányzati szervezetek részvételével, az energetikai megoldások, a környezetvédelmi technológiák és a zöld átalakulás kiterjesztése és felgyorsítása érdekében.

Az eseményen az energia, környezettechnológia, környezetmérnöki tevékenység, zöld átalakulás és a zöld gazdaság területein elért legújabb eredményeket és kihívásokat is vizsgálni fogják.

További információ és regisztráció: https://egt2022.b2match.io/

Meet in Italy For Life Sciences

2022 (online) (2022. október 17–19.)

A Meet in Italy For Life Sciences (MIT4LS)

fô célja, hogy hálózatépítést, láthatósá-

PROFILOK

Az alábbiakban a több mint 60 országban jelenlévô Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat üzleti együttmûködési ajánlataiból válogatunk ajánlatokat vállalkozók számára. Ezek lehetnek: üzleti vállalkozói partnerségek, technológiai, kutatás-fejlesztési és innovációs partnerkeresések, illetve támogatott nemzetközi partnerkeresô rendezvények.

Román startup innovatív AI-alapú megoldást fejlesztett az onkológiai szövettani, bôrgyógyászati és fertôzô betegségek diagnosztizálásához. A piacra jutáshoz befektetôt keresnek. BORO20220909011

Litván kutatóintézet a mikroorganizmusok általi lebomlásnak ellenálló, kenderhulladékból származó hôszigetelôanyagot fejlesztett. Most hôszigetelôanyag-gyártó partnereket keresnek licencszerzôdés vagy technológiai együttmûködési megállapodás keretében. TOLT20220915008

Görög technológiai start-up vállalkozás többféle ipari hulladékanyagot keres fôképp bányászati és építôipari területrôl, beszerzési megállapodás megkötése céljából. BRGR20220916011

Japán vállalkozás értékesítési szolgáltatási megállapodás keretében olyan feldolgozóberendezéseket kínál potenciális uniós partnereinek, amelyekbe anyag újrahasznosításitechnológiát építenek be az eldobott térhálósított polietilénre. BOJP20220914004

got, együttmûködést és üzleti lehetôségeket biztosítson az élettudományok valamennyi érdekeltje (vállalatok, startupok, kutatóközpontok, befektetôk, klinikusok, állami szervezetek stb.) számára, elôsegítve a nemzetközi szintû interakciót az összes szereplô között, valamint az élettudományok aktuális témáinak megvitatását.

Az alábbi területekrôl várják az érdekelteket: gyógyszeripar és biogyógyszerészet, orvostechnikai eszközök, digitális egészségügy, orvostudomány, emberi egészség és jólét, kapcsolódó értéklánctevékenységek.

További információ és regisztráció: https://brokerage2022.mit4ls. b2match.io/

OKTÓBER A KIBERBIZTONSÁG HÓNAPJA

– MENNYIRE FELKÉSZÜLT VÁLLALKOZÁSA?

A digitalizáció jegyében a következô idôszakban a kiberbiztonsággal, a sebezhetôségekkel, a támadások fajtáival és a védekezési lehetôségekkel fogunk foglalkozni. És hogy miért pont most kezdünk foglalkozni a témával? Mert októberben egész Európa ezzel foglalkozik. Ugyanis az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) idén ôsszel októberre is meghirdeti az európai kiberbiztonsági hónapot, amely idén 10 éves! A #CyberSecMonth az EU éves kampánya, amelynek célja, hogy az uniós polgárok és szervezetek körében népszerûsítse a kiberbiztonságot, figyelemfelkeltô tevékenységek és a bevált gyakorlatok megosztása révén naprakész online biztonsági információkat nyújtson. Magyarországon a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet (NKI) a program társszervezôje.

Az idei évi kampány mottója: “Think Before U Click”, #ThinkB4UClick. „Gondolkodj, mielôtt kattintasz!”

Idén októberben az európai kiberbiztonsági hónap kiemelt témái a zsarolóvírusok és az adathalászat.

A zsarolóvírus (ransomware) támadások az elmúlt év során minden korábbinál nagyobb problémát jelentettek, rávilágítva arra, hogy az informatikai rendszerek elleni támadások milyen súlyos fennakadáso-

kat képesek okozni a társadalmak számára létfontosságú rendszerekben.

Napjaink legkomolyabb információbiztonsági fenyegetései közé tartozik az adathalász (phishing) tevékenység. Még a legszofisztikáltabb, legösszetettebb kibertámadás is – ami informatikai rendszerek, hálózatok összeomlásához vagy a szervezetek legféltettebb belsô információinak kiszivárgásához is vezet – a legtöbb esetben egyetlen e-maillel kezdôdik.

A kiberbiztonság kérdése folyamatosan napirenden kell hogy legyen, mind a magánszemélyeknél, mind a vállalkozásoknál. A tudatosság növelésére és hasznos információk átadására is szolgálnak a kiberbiztonsági hónap programjai. A

program hivatalos weboldalán számos hasznos információ és tájékoztató anyag érhetô el angol nyelven, többek között a jelszókezelésrôl, az adatmentésrôl, a biztonsági beállításokról és a social engineering elleni védekezésrôl. bit.ly/3BBFjSV

Az idei nyilvános magyar programokon kiemelt téma lesz az energiabiztonság, a biztonságpolitika és a kiberbiztonság keresztmetszete, valamint a felhô és mesterséges intelligencia kapcsán felmerülô kiberbiztonsági kérdések.

Emellett érdemes figyelni a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet honlapját is (nki.gov.hu), ahol folyamatosan jelennek meg figyelmeztetések és riasztások.

De mi is az a kiberbiztonság?

A számítógépes biztonság, kiberbiztonság, vagy informatikai biztonság lényegében a számítógépes rendszerek és hálózatok védelmét jelenti különös tekintettel az információk nyilvánosságra kerülése, hardver, szoftver vagy elektronikus adatok ellopása vagy károsodása, valamint a nyújtott szolgáltatások megzavarása vagy félrevezetése ellen. Érintettek a számítógépes rendszerek, az internet és a vezeték nélküli hálózati szabványok (pl. bluetooth és wifi), az okoseszközök és a tárgyak internetét (IoT) alkotó különbözô eszközök. A kiberbiztonság a mai világ egyik jelentôs kihívása az információs rendszerek összetettsége miatt. A sebezhetôség lehet a tervezés, a végrehajtás, a mûködtetés vagy a belsô ellenôrzés hiányossága.

Kiberbiztonság tematikájú nemzetközi üzletember-találkozó is várja a területen dolgozó szakembereket az Enterprise Europe Network és a Luxembourgi Kereskedelmi Kamara szervezésében október 18–20. között. A részvétel díjmentes, de no show díjat felszámolnak, ha elôzetes tájékoztatás nélkül valaki nem vesz részt a foglalt tárgyalásain. További információ: bit.ly/3f6KJO1

Az Európai Bizottság által nyújtott Horizon Intellectual Property (IP) Scan szolgáltatás egy személyre szabott, közvetlen és ingyenes szellemi tulajdonjogi támogatási szolgáltatás, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy az európai startupokat és más kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) segítse a szellemi tulajdon hatékony kezelésében és hasznosításában az együttmûködésen alapuló kutatási és innovációs tevékenységeik során. Mindezt kiemelt figyelemmel az EU által finanszírozott Horizon 2020/Europe projektekre (beleértve az MSCA innovatív képzési kezdeményezése-

ket, az EIC Pathfinder/Transmission rendszereket). A kkv-k egy nyílt pályázati rendszer keretében bármikor jelentkezhetnek.

A Horizon IP Scan csapata tapasztalt, helyi szellemitulajdon-szakértôk kiterjedt hálózatán keresztül nyújtja szolgáltatásait, amely az EU valamennyi tagállamára és a Horizon 2020/Europe keretprogramhoz társult országra kiterjed. Ezen szakértôk kkv-k immateriális javainak egyéni, szakszerû és szakzsargonmentes értékelését végzik el annak érdekében, hogy

– megmutassák, hogyan védhetik meglévô szellemi tulajdonukat, ha több

partnerrel közösen vágnak bele egy kutatási és innovációs vállalkozásba; – segítséget nyújtsanak a partnerekkel közös stratégia kidolgozásában a projekt során közösen létrehozott új szellemi tulajdon kezelésére és hasznosítására.

Ki jelentkezhet?

● A szolgáltatásban olyan európai startupok és kkv-k (az Európai Bizottság meghatározása szerint) vehetnek részt, amelyek a Horizon (2020/Európa) keretprogram támogatási megállapodásának aláírása elôtt állnak, vagy

nemrég írták alá (az aláírástól számított legfeljebb hat hónap elteltével).

● Ezen túlmenôen a Horizon IP Scan a Horizon Results Booster programban résztvevô kkv-kat is kiszolgálja (legfeljebb a projekt idôtartamának feléig).

● Továbbá azok a kkv-k is jogosultak a szolgáltatás igénybevételére, amelyeket az Enterprise Europe Network a Horizont IP Scan-hoz irányít egy K+I projekt keretében más szervezetekkel tervezett együttmûködés céljából. Mindezt a projekt kezdetétôl számított hat hónapig, de lehetôleg még a megállapodás aláírása elôtt van lehetôség megtenni.

gáltatásra a Horizon IP Scan weboldalon keresztül: http://horizon-ipscan.eu/.

Az érkezési sorrend alapján a szolgáltatást vagy egyetlen kkv, vagy a közös kutatási projektben részt vevô kkv-k csoportja veheti igénybe. A központi koordinációs csoport irányításával a kkv-kat a megfelelô helyi IP-szakértôvel egyénileg kötik össze. Az alkalmazott nyelv általában a pályázó(k) nyelve vagy az angol.

Kapcsolat

A Horizon IP Scan szolgáltatást az EURICE – European Research & Project Office GmbH (Németország) mûködteti, amely a Horizon IP Scan központi koordinációs csoportot képviseli, és amelyet az IP-szakértôk uniós szintû hálózata támogat. További információért lépjen kapcsolatba a csapattal a contact@horizon-ipscan.eu e-mail-címen.

Jognyilatkozat

EIT Health iDays 2022 az iCBEI konferencia keretében

A Pécsi Tudományegyetem (a Szentágothai János Kutatóközpontban) október 24–26. között ad otthont a Nemzetközi Biomedicinális Mérnöki és Innovációs Konferenciának (International Conference of Biomedical Engineering and Innovation – iCBEI). A 3 nap alatt számos hazai és nemzetközi szakértô tart elôadást a legfrissebb fejlesztésekrôl és kutatási eredményekrôl. (További információ: https://icbei.pte.hu/)

A konferencia alatt pedig a Transzdiszciplináris Kutatások Központja (ITD), amely tagja az EIT Health-nek, ismét megrendezi éves ötletversenyét, EIT Health iDays 2022 címmel.

● Az általános szellemi tulajdonjogi tudatosság és a szellemi tulajdonjogok kezelésével kapcsolatos ismeretek növelése – a vállalat innovációs kapacitásának kiaknázása!

● Tiszta képet kapni az együttmûködésbe bevitt meglévô szellemi tulajdonról.

● A szellemi tulajdonra vonatkozó megfelelô záradékok jobb megértése, meghatározása és megtárgyalása az együttmûködésen alapuló K+I projekt megkezdése elôtt (pl. a konzorciumi megállapodások tárgyalásakor).

● Az immateriális javak védelme lehetséges módjainak azonosítása.

● Közös szellemi tulajdonjog-kezelési és hasznosítási stratégia kidolgozása a konzorciumi partnerekkel közösen létrehozott és közös tulajdonban lévô tudás kezelése.

Hogyan lehet jelentkezni?

A folyamatos nyílt pályázati rendszert követôen a Horizon IP Scan iránt érdeklôdô kkv-k bármikor jelentkezhetnek a szol-

A Horizon IP Scan az Európai Bizottság által nyújtott, személyre szabott, elsô vonalbeli és ingyenes IP-támogatási szolgáltatás, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy segítse az EU által finanszírozott, együttmûködésen alapuló kutatási projektekben részt vevô európai startup vállalkozásokat és más kkv-kat a szellemi tulajdon hatékony kezelésében és hasznosításában az együttmûködésen alapuló K+I erôfeszítések során. A szolgáltatást az Európai Innovációs Tanács és a kkv-k Végrehajtó Ügynöksége (EISMEA) irányítja, a szakpolitikai iránymutatást pedig az Európai Bizottság Belsô Piaci, Ipari, Vállalkozási és KKV Fôigazgatósága (DG Grow) adja. A Horizon IP Scan által nyújtott információk nem jogi tanácsadói jellegûek, és nem vállalunk felelôsséget az ezek alapján tett intézkedések eredményeiért. Továbbá nem tekinthetô az EISMEA vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjának. Sem az EISMEA, sem az Európai Bizottság, sem az EISMEA vagy az Európai Bizottság nevében eljáró személyek nem felelôsek az információk esetleges felhasználásáért.

Mi is pontosan az EIT Health iDays? Az Innovációs Napok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az oktatás, a kutatás és az ipar közötti kapcsolatépítésben. Ezenkívül összekötik a hallgatókat a társadalommal, a civil szervezetekkel és a vállalatokkal. Az ITD mindezt úgy valósítja meg, hogy a szakmai elôadások mellett – ahol egyébként inspiráló elôadók osztják meg tapasztalataikat az egészségügyi innováció lehetôségeirôl és elônyeirôl – egy játékos ötletversenyt (hackathon) is szervez. A versenyre jelentkezôk multidiszciplináris csapatokban, ez általában 4–6 fô és egy elôre megadott kihíváson dolgoznak.

Fontos, hogy a megoldás egy életképes egészségügyi innovációs termék vagy szolgáltatás legyen, mely akár a piacon is megállja a helyét. Az ICBEI konferencia témája köré építve alkották meg idén az ötletverseny kihívásait, melyek közül a jelentkezô hallgatókból álló csapatok választhatnak és a nap végére meghatározott menetrend szerint dolgozhatnak ki. A verseny végén az ötleteket bemutatják egy szakmai zsûri elôtt. Természetesen ahogy minden évben, idén is szuper nyeremények várnak a gyôztesekre. Az elsô helyezett csapat 2022-ben is képviselheti hazánkat és az egyetemet a nemzetközi EIT Health Hackathon versenyen. A további gyôzteseket a pénzjutalom mellett értékes nyeremények várják!

További információ és jelentkezés: https://itdweb.hu/eit-health-i-days-2022/

A pályázó cégek számára nyújtott elônyök

A SZAKÁCS KITANULHATJA A CUKRÁSZATOT

Szinte nincs már olyan ágazata a gazdaságnak, amelyik ne küzdene szakemberhiánnyal. Ez alól a vendéglátás sem kivétel.

A pécsi családi vállalkozásban mûködô MEVID Zrt.-nél is mindent megtesznek a biztonságos mûködésért.

— A Covid idején szembesültek a dolgozóink elôször azzal, hogy akár el is veszíthetik a munkájukat – kezdi beszélgetésünket FODOR PÉTER, a MEVID Zrt. vezérigazgatója. — Most is hasonló érzésekkel néznek a jövôjük elé az energiaárak jelentôs emelkedése miatt.

Mint mondja, a 2000-es évek közepétôl egészen 2010-ig többen is külföldre mentek dolgozóik közül, ott keresték a boldogulásukat. Mostanában – fôleg a középkorúak – többen hazatérnek. Ennek számos oka van. Vannak, akik a családjukkal szeretnének több idôt tölteni, mások csalódtak, nem jött be a számításuk, vannak olyanok, akik a munkaügyi és anyagi biztonság miatt jöttek vissza.

— Elsôsorban a középkorosztályba tartozók döntöttek a hazatérés mellett, volt közöttük dietetikus, szakács is – folytatja beszélgetésünket. — A szállodavezetônk is éveken át Angliában dolgozott, hét év után tért vissza.

Nekik már nemcsak az anyagiak jelentik az egyedüli szempontot, hogy mennyit keresnek, hanem az is, miként fognak megélni nyugdíjas korukban. Mi igyekszünk minden lehetôséget megragadni annak érdekében, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között se kelljen senkitôl megválnunk, emellett a lehetôség is adott mindenki számára, hogy a szakmájában elôrébb lépjen. Ezt a célt szolgálják a cégen belüli képzések. Jelenleg is többen vesznek részt ilyen jellegû képzésben a felnôttoktatás keretében. Az alapvégzettségük mellé egy másik szakmát szerezhetnek, például a szakács kitanulhatja a cukrászatot. Van olyan séfünk, aki ezeknek a belsô képzéseknek köszönhetôen lett konyhalányból fôszakács, ma már önállóan viszi a konyhát. Emellett megpróbálunk hirdetés útján is új mun-

katársakat felvenni, jelenleg például üzletvezetôt keresünk ezen a módon.

Fodor Péter itért arra is: nagy elôny, hogy vendéglátás mellett az idegenforgalomban is részt vesznek, ugyanis a közétkeztetés mellett szállodát is üzemeltetnek. A kettô kiegészíti egymást, mindegyikre a szezonalitás a jellemzô, így folyamatosan van bevétele a cégnek.

A belsô képzéseik a dolgozóik fejlôdése mellett azt a célt szolgálják, hogy a munkatársaik bármikor egyik helyrôl a másikra átirányíthatók legyenek.

zést követôen az ebben részt vevôk munkatapasztalatra tehetnek szert.

Szól arról is, hogy a hagyományos tanulóképzés keretében pincéreket, szakácsokat és cukrászokat is képeznek, akikkel mesterek foglalkoznak. Egyelôre több helyen folyik a gyakorlati képzésük.

A cukrászok és szakácsok a Boszorkány utcai konyhán lesik el a szakma alapjait, a pincérek pedig a Fordan Centerben.

— A középiskolások között is vannak olyanok, akik valóban szeretnék megtanulni a vendéglátós szakmákat, azonban

— Újdonság, hogy a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Karának dietetikus hallgatóit is fogadjuk, akik nálunk töltik a gyakorlati idejüket – ad hangot annak, hogy igyekeznek egy újabb irányba is nyitni, mert úgy látják, egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében az egészséges táplálkozás. — A hallgatók közül késôbb volt olyan, aki azért jelentkezett hozzánk a végzést követôen, mert hallott arról, hogy az Év Dietetikus Végzettségû Élelmezésvezetôje díjat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségétôl a mi munkatársunk, Kóbor-Gunszt Barbara nyerte el. Gondolkozunk azon is, hogy gyakornoki ösztöndíjprogramot indítunk útjára, amelynek keretében a vég-

eléggé heterogén az összetételük. Nagyon sok függ a családi hátterüktôl – ad hangot véleményének.

A képzések mind magasabb szintre emelése érdekében 130 milliós beruházás keretében a Fordan Center épületén belül képzési centrumot hoznak létre GINOP pályázati forrás felhasználásával.

A belsô átképzések is ebben a centrumban folynak majd, valamint itt kapnak helyet a felnôttképzés keretében szervezett tanfolyamaik is. Jelenleg cukrászokat képeznek, a résztvevôk között már vannak olyanok is, akik a hobbista kategóriába tartoznak, nem ebbôl szeretnének megélni. Sz. K.

FODOR PÉTER

Mecsek Füszért Zrt.

Vásárlóként szinte nap mint nap szembesülünk az üzletekben az áremelkedésekkel, ezért a korábbinál tudatosabban és talán kevesebbet is vásárolunk. A kormány legutóbbi döntése szerint a korábban megnevezett termékekre az év végéig életben marad az árstop, aminek a lakossági vevôk örülnek, a kereskedôk azonban nem. E termékkör értékesítése ugyanis egyértelmûen veszteséget termel számukra. Nincsenek könnyû helyzetben a hazai kereskedôk, a pécsi székhelyû, mintegy 280 saját és több száz franchisepartnerrel az ország szinte egész területén jelen lévô Mecsek Füszért Zrt. vezérigazgatója, NAGY LAJOSNÉ azt mondja: mindennapi mûködésüket leginkább a bizonytalanság jellemzi, így nagyon nehéz elôre tervezniük.

— A korábbi több évtizedes gyakorlattal ellentétben ma úgy mûködünk, hogy mindig az aktuálisan felmerülô problémákat igyekszünk megoldani. A Mecsek Füszért 2021-es éve bevétel és eredmény szempontjából talán az eddigi mûködésének legsikeresebb éve volt, úgy gondoltuk, ez jó alapot ad számunkra ahhoz, hogy az idei év kihívásainak is megfeleljünk. Voltak olyan költségelemek, amelyek növekedését már a múlt év végén láttuk, és megpróbáltuk tervezni. Gondolok itt arra, hogy az energia-, elsôsorban az áramköltség több mint a kétszeresére nôtt. Az üzleteinkben rengeteg hûtést igénylô terméket értékesítünk, mint ahogy a frissáruraktáraink is komoly áramfelhasználók. E jelentôs költségelem mellett számoltunk a szakmai bérminimum számottevô növekedésével is. De idén azok a költségek is megemelkedtek, amelyekkel nem kalkuláltunk. Például a fuvarozócégek érthetô módon megpróbálják továbbhárítani a költségnövekedésüket, vagy annak egy jelentôs részét a partnereikre, így ránk is. Elképesztôen megdrágult a csomagolóanyag, mint gyakorlatilag minden költségelem. Ugyanazzal küzdenek a gyártóink, a termelôink, a beszállítóink, mint mi, megpróbálják a saját termelési költségeik növekedését áthárítani, mi pedig részben a fogyasztókkal vagyunk kénytelenek megfizettetni ezeket. Hónapról hónapra növekednek az élelmiszerárak, kivéve a néhány árstopos termékét. Ott az árnövekedéssel csak nekünk, kereskedôknek kell megküzdenünk, hiszen árutermelôi oldalon nincs árstop. Mára valamennyi e kör-

be tartozó cikket eltérô mértékû, de igen jelentôs veszteséggel értékesítjük, augusztus végéig ennek az összege már túllépte a sok százmillió forintot.

— Mit lehet tenni ebben a helyzetben?

nálni, amibôl nagyobb mennyiséget tudunk eladni, illetve amelyik cikkeket jobban keresik a vevôk. Van még egy lehetôségünk a forgalom növelésére: büszkék vagyunk rá, hogy nagyon sok üzletet felújítottunk az elmúlt években, ami egyben teljes technológiai korszerûsítést is jelent. Az élet igazolta, hogy a vásárlók hajlamosabbak kicsit többet költeni, illetve szívesebben bejönnek egy olyan üzletbe, amelyik megfelelô mûszaki színvonalon kínálja a termékeket. Sajnos a jövôben azzal a megoldással is számolnunk kell, amivel eddig nem éltünk: hogy a kevésbé hatékony, netán veszteséges, jellemzôen nagyon kis településen lévô üzleteket bezárjuk. Eddig a gazdálkodásunk lehetôvé tette ezek mûködtetését, de ha marad a jelenlegi tendencia, külö-

— Az egyik megoldás az áruválaszték racionalizálása. Ez részben azt jelenti, hogy a nagy szállítói brandek termékei közül kénytelenek vagyunk néhány olyan cikket kilistázni, aminek akár egy másik szállító termékei között van helyettesítôje. Emellett próbáljuk az alacsonyabb árfekvésû, akár a Coop saját márkás termékeit nagyobb felületen megjeleníteni a polcainkon, hiszen mi is látjuk a tendenciát: a vásárlók az alacsonyabb árfekvésû cikkeket keresik. Nagyon fontos az akciók észszerû megválasztása, hogy valóban olyan termékek kerüljenek ki a polcra, amiket a vásárlók keresnek. Korábban az akcióknak részben az is céljuk volt, hogy a kevésbé frekventált vagy viszonylag kis mennyiségben fogyó termékek jelenjenek meg jó áron. Most az akciókban azt próbáljuk meg olcsóbban kí-

nösen, amit az energiaárakban látunk, akkor jövôre vagy még az év végén át kell tekintenünk, hogy melyek azok az üzletek, amelyeket nem fogunk tudni mûködtetni.

—Mennyire vannak egyedül a problémáikkal, vannak-e olyan szervezôdések, amelyek érdekérvényesítô voltuk miatt hatással lehetnek a zajló folyamatokra?

—A termelôágazatok érdekérvényesítô és lobbitevékenysége hatékony. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi kollégiuma pedig néhány héttel ezelôtt megfogalmazott egy kérést a minisztérium felé az árstoppal kapcsolatban, de hallottuk a hírekben, hogy a februárban bevezetett ideiglenes ástop biztosan marad év végéig. Így nekünk is ehhez kell igazodnunk. K. T.

A FOLYAMATOS ÁREMELKEDÉS, A TERMÉKÁRSTOP A KERESKEDÔK MÛKÖDÉSÉT IS MEGNEHEZÍTI

TRADÍCIÓ ÉS MODERNIZÁCIÓ

TÖBB MINT EGY ÉVSZÁZADA A RÉGIÓBAN, A RÉGIÓÉRT

—Hogyan kezdôdött a térségben a cementgyártás?

— Beremend község az 1900-as évek elején a bückeburgi SchaumburgLippe György német herceg dárdai uradalmához tartozott, neki köszönhetôen lépett a település a polgári fejlôdés útjára. Az itt található kiváló minôségû mészkövet régóta bányászták, és fôként mészégetésre használták. A herceg e nyersanyagforrásra alapozva nyitotta meg 1909-ben új, modern mészüzemét, majd egy évvel késôbb cementgyárát. A Beremendi Portlandcement- és Mészmû a vidék meghatározó ipari létesítményévé vált. Ebben az idôben az ipari és a mezôgazdasági munkásság még nem vált el egymástól, azonban biztosabb megélhetést, társadalmi felemelkedést és nagyobb jólétet jelentett a gyárban dolgozni.

—Mikortól beszélhetünk az „új cementgyárról”?

—A 60-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai cementgyárak korszerûtlenek, teljesítményük elmarad az ország cementszükségletétôl, elavult technológiával, drágán termelnek. Éppen ezért hozták létre Beremend határában, egy új helyszínen a cementgyárat, hogy ezen változtassanak. 1971 júliusában átadták az akkori nevén Beremendi Cement- és Mészmû (BCM) vezérlôtermét is, majd 1972-ben egységenként és szakaszosan megkezdôdött a próbaüzem.

Az iparfejlesztés számos elônnyel járt: hozzájárult a mezôgazdaságból felszabaduló munkaerô foglalkoztatásához és az infrastruktúra fejlôdéséhez. Vállalatunk jóvoltából korszerû szociális létesítmények, munkásszálló és lakótelep jött létre, ezáltal jelentôsen javultak gyárunk dolgozóinak életkörülményei. Cementgyárunk vonzóvá tette a települést, sok ipari munkás költözött családjával a faluba.

—Napjainkban miként mûködik a gyár?

— A Beremendi Cementgyár napjainkban Európa egyik legkorszerûbb ce-

A Duna-Dráva Cement Kft. idén ünnepli a Beremendi Cementgyár megnyitásának 50. évfordulóját, amelyet 2020-ban maga a beremendi cementgyártás 110 éves jubileuma elôzött meg. A beremendi-nagyharsányi térségben élôk az ott található kiváló minôségû nyersanyagokra alapozva már az 1900-as évektôl meszet, majd cementet gyártottak. A hagyományok tisztelete mellett mára ipar 4.0-s megoldások, innováció, folyamatos fejlesztések, világszínvonalú technológia jellemzi a beremendi cementgyártást –válaszolja a Mi újság? kérdésre Müller Ádám, a Beremendi Cementgyár gyárigazgatója.

mélôbb technológiával mûködô gyár jött létre, amellyel hosszú távon biztosítani tudjuk a beremendi cement meghatározó piaci szerepét, ezáltal a térség gazdasági fejlôdését.

— Miként jellemezhetô a DDC szerepvállalása a térségben?

— Társaságunk nemcsak saját fejlôdését tartja kiemelten fontosnak, hanem támogatjuk a térség és a község kulturális, illetve sportéletét is. Az elmúlt években, évtizedekben indított társadalmi felelôsségvállalási programokon keresztül a tehetséggondozásban, illetve a környezeti nevelésben is jelentôs szerepet vállalunk. A környezetvédelemhez megfelelô tudatosság kell, olyan emberek, akik tehetségüket és tudásukat képesek a fejlôdés szolgálatába állítani. Ezt a célt szolgálják a CSR programok. Vállalatunk hosszú távon tervez, programjainkat hosszú távú „befektetésként” értelmezzük.

Mûködésünk során kiemelten fontosnak tartjuk a harmóniában való együttélést környezetünkkel. A fenntarthatóság mint cégfilozófia áthatja mûködésünket: korszerû, környezettudatos mûszaki eljárásokat alkalmazunk, „jó gazda” módjára kezeljük a természeti erôforrásokat és folyamatosan fejlesztjük gyártási technológiánkat. A Beremendi Cementgyárban dolgozó munkatársak többsége a környékbeli településeken él, ez is erôsíti a helyi közösségek támogatására irányuló törekvéseinket.

MÜLLER ÁDÁM

mentgyára, modern technológiával, minimális porkibocsátással, ahol termelési tevékenységünket a fenntartható fejlôdés elvét követve folytatjuk. Mindezekkel összhangban 2007 nyarán egy átfogó fejlesztési program vette kezdetét a cementgyárban. A 2009-ig tartó munkálatok eredményeképpen környezetkí-

Harmonikus együttmûködésünket környezetünkkel, fenntarthatóságra való törekvésünket, környezetvédelmi megoldásainkat számos díjjal jutalmazták már. Legutóbb a Green Awards versenyen „Az Év Jó Ügye” kategóriadíjat ítélték oda vállalatunknak, de idén tavasszal a Siklósi Önkormányzat képviselô-testülete úgy döntött, hogy az évek óta tartó együttmûködés jegyében vállalatunk Beremendi Cementgyárának adományozza a Batthyány Kázmér Emlékérmet. K. T.

JÓ GYAKORLAT

– tapasztalatok megosztása

Most értékelôdik fel igazán a „gondos gazda” elve, amikor a minket körülvevô geopolitikai és gazdasági helyzet hatására mind a gáz, mind az áram beszerzési ára a többszörösére növekedett.

Természetesen ebben az esetben sem tudjuk kivédeni a radikálisan megnövekedett energiaszámlákat és az amúgy is „minimalizált” fogyasztást sem tudjuk tovább csökkenteni.

Jó gyakorlatként bemutatjuk a kamarának is helyet adó Pécsi Kereskedelmi Központot, ahol az elôzô és a jelenlegi vezetôk mellett a kamara vezetôi is (tulajdonos) elkötelezettek az energiahatékonyság mellett.

Az elmúlt bô évtizedben a több tízmilliós energiahatékonyságot javító beruházások mellett voltak pár tíz- vagy pár százezer forintos kisebb fejlesztések is.

● A legnagyobb beruházásunk idén ünnepli tizedik évfordulóját. A Konok Tamás mûvész által készített mûvel dísziített épülethomlokzatunk 10 cm-es kôzetgyapotlemezeket rejt, ezzel csökkentve a kondenzációs kazánokra és a házközponti klímára jutó feladatokat.

● Ugyanebben az évben a 2000-es évek eleji felújításból kimaradt 26 darab fa nyílászárót cseréltük kétrétégû lágybevonatos (a bevonat beengedi a fényt, de a benti hôt és a kinti hôt visszaveri a megfelelô irányban) gáztöltéses mûanyag nyílászáróra. Ezt követôen 2021-ben a komplett hetedik emeleten cseréltük ki a nyolcvanas években beépített, már akkor kétrétegû, gázzal töltött ablakokat háromrétegû lágybevonatos üvegezésûekre. A nyolcvanas évekbeli 280 darab ablak fáradt tömítését 2011-ben több kilométernyi új gumitömítésre cseréltük.

● A 2014-es évben KEOP-os pályázati forrással kiegészítve került részben a tetôre és a homlokzatra 27 kW névleges teljesítményû napelemrendszerünk, amely jelenleg az éves áramfogyasztásunk 15%-át biztosítja.

● 2020-ban a tetôn elhelyezkedô házközponti klímát kicseréltük egy hûtô/fûtô klímára, amely a tavaszi, az ôszi és a téli idôszakban (+4-5 °C-ig)

teljes mértékben árammal tudja kiváltani a ház hét emeletének gázfûtését.

● 2011-ben az irodaházat addig alacsony hatékonysággal fûtô két öntöttvas kazánt lecseréltük korszerû kondenzációs gázkazánra.

● A 9 emeletes lépcsôház kürtôhatásának csökkentése érdekében 2015ben a földszinten a lépcsôházat üvegfallal lezártuk. Ugyanígy a megtermelt meleg és hideg levegô benntartását szolgálja a 2019-ben kialakított automatikus, zsiliprendszerû üveg tolóajtós fôbejáratunk.

● 2012-ben, az akkor még nem széleskörben elterjedt LED fénytechno-

lógiában rejlô spórolási lehetôségeket kihasználva elôször az épület állandóan megvilágított közösségi területeiben, majd folyamatosan az irodaház egészében LED-izzókra, fénycsövekre, szalagokra váltottunk.

Energiahatékonysági fejlesztéseink számokban is jól szemléltethetôk:

A 2010. évi gázfogyasztásunk 66.189 m3-rôl a 2021-es évre 19.209 m3-re csökkent, valamint az áramfogyasztásunk 294.168 kWh-ról 197.444 kWh-ra csökkent.

Összefoglalva elmondható, hogy az igazi rezsicsökkentés az el nem használt/fogyasztott energia.

A Magnus Aircraft Zrt. Fusion repülôgépe az elsô magyar kisrepülôgép, amely átrepülte az Atlanti-óceánt, augusztus végén 8204 km-t tett meg 50 repült óra alatt – ezzel beírta magát a repülés történetébe. Bár a kedvezôtlen idôjárási viszontagságok miatt a gép két napot Grönlandon töltött, az idôjárás jobbra fordulásával sikeresen teljesítette a tervet, és az Atlanti-óceánt átrepülve a Westchester County Airport-on landolt. De nem ez az egy „szenzáció” a Magnus háza táján: a Pogányban mûködô vállalkozás nagyberuházásról szóló szerzôdést kötött Kínával, így a távoli országban bemutatóterem, három üzemegység (kompozit-, repülôgép-összeszerelô- és karbantartó üzemegység) és az Óbudai Egyetem közremûködésével egy fejlesztési központ (Kínai-Magyar High-Tech Fejlesztési Központ) jön létre.

—Az Atlanti-óceán átrepülésével az volt a célunk, hogy megmutassuk: mûszakilag a mi fejlett termékünk is van annyira jó, mint azoké a szereplôké, amelyek 25–30 éve vannak jelen a piacon. Be akartuk bizonyítani, hogy annak ellenére, hogy a Magnus fiatal cég, megfelelô mérnöki munkával és felkészítéssel a mi repülônk is képes teljesíteni azt, amit még nem sokan: nehéz idôjárási körülmények között, hosszú repülési távval át tudja repülni az Atlanti-óceánt – fogalmaz BOROS LÁSZLÓ vezérigazgató.

— Milyen visszhangja volt ennek az egyedülálló teljesítménynek?

— Amerikában nagyon sokan követték végig a repülônk útját, rengeteg megkeresést kaptunk a küldetés alatt. Óriási érdeklôdést sikerült elérnünk vele, annak ellenére, hogy az utóbbi idôszakban is már jelentôs népszerûségnek örvendett az amerikai kontinensen a kisgépünk. Ez a repülôgép folytatja az útját, Amerika keleti partján sok helyen meg fogja mutatni magát, és remélem, hogy

ÁTREPÜLTE AZ ATLANTI-ÓCEÁNT,

ez jelentôs mennyiségû megrendelést hoz majd. Már készülünk egy másik nagyszabású küldetésre, az egyik ügyfelünk azt szeretné, hogy a gépe hasonló módon repülve érkezzen meg Kambodzsába.

— Hasonló siker, hogy a Magnus a napokban egy nagyberuházásról szóló szerzôdést kötött Kínával. Ez mit foglal magában?

— Kínai leányvállalatunk Wuxi város Huishan kerületi népi kormányával, az Óbudai Egyetem, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium közremûködésével kötött nagyberuházási szerzôdést, amely egy bemutatóterem, három üzemegység (kompozit-, repülôgépösszeszerelô- és karbantartó üzemegység) és az Óbudai Egyetem közremûködésével egy fejlesztési központ (KínaiMagyar High-Tech Fejlesztési Központ) megvalósításáról szól. A stratégiai együttmûködés mérföldkô vállalatunk termékeinek távol-keleti piacra lépésében, egy olyan nagyvállalati környezet létrehozása a célunk, amelyben kínai leányvállalatunk meghatározó szerepû repülôgépgyártó vállalattá képes válni a kínai piacon. Kilenc év alatt több mint 2800 magyar fejlesztésû Fusion repülôgépet és több mint 400 darab négyüléses repülôgépet szeretnénk gyártani és értékesíteni a távol-keleti országban.

Az együttmûködési megállapodásban jelentôs szerepe van az Óbudai Egyetemnek. Magyarország kiemelkedô mûszaki felsôoktatási intézménye nemzetközileg is elismert kutatóival, illetve többek közt a légi jármûvekben alkalma-

zott élvonalbeli technológiák integrálásával csatlakozik a projekthez. 200 ha iparterületen egy mintegy 18.000 m2-es épületkomplexum valósul meg, a létrehozandó egységekben a vegyesvállalat összesen 300 munkahelyet biztosít, mások mellett az Óbudai Egyetem kutatóinak pedig fejlesztési lehetôségeket.

— Ez a fajta külföldi építkezés –USA, Afrika, Kína stb. – mennyiben tudatos a cég részérôl?

— Három–négy éve tudatosan építjük a külföldi kapcsolatainkat Kínával, Afrika országaival, e befektetések, erôfeszítések eredményei most érnek be. Számos további tervünk van a jövôre nézve, tudjuk, hogy merre fogunk nyitni, annak érdekében, hogy a világban rejlô összes kitettségre meglegyenek a válaszaink.

—Gyártásban, humán erôforrásban, technológiában miként tudják biztosítani a fejlôdéshez szükséges hátteret?

—Egy jelentôs volumenig gyártással ki tudjuk szolgálni Magyarországról ezeket a megrendeléseket, de az amerikai, afrikai és a most épülô kínai összeszerelô üzemekkel növelni tudjuk a kapacitásunkat. A humán erôforrást tekintve itthon alapvetôen probléma, hogy nincs megfelelô végzettségû szakember, gondolok itt kompozit szakemberekre, ezen a szakképzés irányába való elmozdulással, valamint külföldi munkaerô behívásával tudunk enyhíteni. A szolgáltatószektorban megvannak a helyi partnereink, velük amióta Pogányba érkeztünk, azóta együtt dolgozunk. A kamarától maximális támogatást kapunk, ha valamire szükségünk van, rajtuk keresztül elérjük azt a vállalkozói kört, amely a segítségünkre lehet. Itt valódi üzleti közösségre találtunk, ez is hozzájárul a sikereinkhez.

T.

A

KÍNÁBAN ÉPÍT ÖSSZESZERELÔ GYÁRAT

MÁR SZINGAPÚRBAN IS ISMERIK A SIKLÓSI FODRÁSZOK, A KÉT NATASA NEVÉT

Ismét jelentôs sikert értek el szakmai világversenyen és a Fodrász Európa Kupán a siklósi Jójárték, anya és lánya. JÓJÁRTNÉ SZEIBERT NATÁLIA mesterfodrász, hajgyógyász a szingapúri online világversenyen a master kategóriában mindhárom nevezett számban – arab esküvôi, hosszú hajjal készült esküvôi frizura, evening event hair style – elsô lett. JÓJÁRT NATASA EMESE fodrász, kéz- és lábápoló-, mûkörömépítô mester ugyanezen a világversenyen a juniorok között szintén mindhárom nevezett kategóriában 1. helyezést ért el. Natasa ezen felül a közelmúltban Budapesten a jelenléti versenyként rendezett Fodrász Európa Kupáról egy 1., egy 2., egy 3. és egy 4. helyezést hozott el. A két fodrász rendszeresen vesz részt nemzetközi versenyeken, kiváló eredménnyel, mint mondják, a szenvedély, a versenyszellem, illetve az új anyagok és technikák megismerésének vágya hajtja ôket, valamint az, hogy kollégáikat folyamatos fejlôdésre ösztönözzék. Nem mellesleg az itt szerzett tapasztalataikat a tanulóképzésben és természetesen saját munkájukban is kamatoztatják.

—Az online versenyekre profi fotós által készült fotókat kell küldeni a hajról, és egy videót, ahogy a frizura készül. Feltétel, hogy semmilyen módon nem szabad manipulálni a felvételt. Minden verseny új kihívást jelent, hiszen mást és másképp kell készíteni, mint korábban, a szingapúri megmérettetésen például az arab esküvôi frizura elkészítéséhez rengeteg információt kellett gyûjtenünk az arab esküvôi szokásokról, stílusokról, anyagokról – mondja Jójárt Natasa. Amikor nem készülnek versenyre, akkor is számos külföldi kolléga tevékenységét követik, tájékozódnak az aktuális trendek, anyagok, technikák felôl, általuk inspirálódnak. Az online megmérettetések abból a szempontból nehezebbek a kontaktversenyeknél, hogy minden hajszálnak úgy és ott kell állnia, ahogy a frizura megkívánja. Akár egy hónapig is tarthat a felkészülés, majd napokig készül babamodelleken a hajköltemény. A babafejeket maguk sminkelik, minden alkalomra új dekorációt, ruhát komponálnak, mert nemcsak a haj a fontos ezeken a versenyeken, az összképet is értékelik.

—Minden versenyen teljesen más a versenykiírás, mások a követelmények, mi is így tudunk fejlôdni, ha újabb és újabb versenyeken indulunk, hiszen rákényszerülünk az új technikák elsajátítására. A szingapúri eseményen például a

legszebb munka díját is megkaptam az avantgárd stílusban készült frizurámért, plusz megtiszteltetés számomra, hogy ezzel hirdetik a következô versenyt. Ugyanígy inspirációként szolgál a világ minden részérôl nevezô szakemberek számára a tavalyi fodrász világbajnokságra készített munkám, pedig „csak” 9. helyezést értem el vele. Sokat számítanak ezek a szakmai elismerések mind a vendégeink elôtt, mind pedig a szakmában – folytatja Natasa.

A jelenléti versenyeken idôre kell dolgozni, van olyan feladat, amire csupán 30 perc áll rendelkezésre, más hajra, például az Európa Kupán a fonással készített esti frizurára 50 percet kaptak a versenyzôk. Ott fontos a koncentráltság, a rutin, mert a frizurát díszíteni kell, de egy hajcsat, hullámcsat, semmi sem lehet rossz helyen. Ezeknek a megmérettetéseknek külön atmoszférájuk van, ugyan a páston ellenfelek a fodrászok, de az elismerések átadásánál ugyanúgy örülnek a kolléga sikerének, mint a sajátjukénak.

—A versenyek arra is megtanítanak minket, hogy megismerjük a felhasznált anyagok, alkalmazott technológiák, eszközök tulajdonságait, amit a mindennapi munkánkba is be tudunk építeni. Ugyanígy készségszintû lesz a gyorsaság, a tökéletes munkára való törekvés, amit a vendégeink is „díjaznak”. De ünnep is számunkra a versenyeken való szereplés, általuk kiszakadunk a hétköznapokból és olyan „csodákat” látunk, amik minket is töltenek. Azt gondoljuk, a kollégáknak is példát mutatunk azzal, hogy mindig van mit tanulni a szakmában. Sokszor nem is a helyezések számítanak, hanem a részvétel, a többiekkel való találkozás, az egymásnak való örülés. És bár roppant fárasztó ezeken a megméretéseken való szereplés, mégis másnap mosolyogva jövünk dolgozni, és ezzel az energiával várjuk a vendégeinket is – teszi hozzá Jójártné Szeibert Natália. Biztosan hallunk még a két Natasa sikerérôl. K. T.

JÓJÁRT NATASA EMESE

CSIRKE BALÁZS

Mindig is szeretett túrázni Csirke Balázs, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke, de mintegy hét évvel ezelôtt érkezett meg hozzá az érzés: jobban meg akarja ismerni Magyarországot. Több külföldi út tapasztalata ébresztette rá, hogy milyen szép országban élünk, viszont sokkal kevesebbet tudunk róla, mint gondolnánk. Ezért úgy döntött: gyalogosan bejárja hazánkat, így azóta rendszeresen túrázik, szerte az országban. A fizikai teljesítmény mellett ezek az alkalmak a teljes kikapcsolódást biztosítják számára, sôt, nemegyszer éppen ilyenkor találja meg a megoldást egy-egy kérdésre, kihívásra.

—Ha találok egy kedvemre való túrát vagy túraútvonalat, akkor azt végigjárom. Szeretem a szervezett túrákat is, a 20–30–40 kilométeres táv fekszik a legjobban. A Mecsektôl kezdve a Zalaidombságon át Kôszegi- és a Sopronihegységig mindenhol jártam már, mint ahogy a Bakonyban, a Budai-hegységben vagy a Mátrában is. Még az Alföldön is túráztam. Hívnak az új helyek.

—Mi jelenti a kihívást, mi miatt keres föl egy-egy térséget vagy túraútvonalat?

— Az általában vonzóbb számomra, ahol még nem jártam, de szívesen visszamegyek egyes helyekre is. Jólesô érzés lesétálni egy hosszabb távot, és sikerélményt jelent, egyben feltölt, amikor a nap végén megérkezem a célomhoz. Nagyon szeretem nézni a tájat, a természeti környezetet, és néha arra is van mód, bár ez ritkább, hogy más túratársakkal beszélgessek. Sok kedves, érdekes emberrel lehet találkozni a túrázás során, rengeteget ad, hogy megismerhetem a történeteiket.

—Egyedül vagy inkább társakkal szeret kirándulni?

— Szerintem a társas túrázás a legjobb, csak ahhoz az szükséges, hogy mindenkinek megfeleljen a kitûzött idôpont. De én ettôl függetlenül, ha kedvet kapok egy útvonalhoz, egyedül is végigjárom. Arra törekszem, hogy havonta

legalább egyszer eljussak egy hétvégi túrára. Ez egyfajta sportteljesítmény is. Amikor elkezdtem rendszeresen túrázni, az elején nem voltam tisztában vele, hogy a táv hossza mellett legalább ugyanakkora jelentôsége van a szintkülönbségnek, ezért a nagy szintkülönbséggel abszolvált gyaloglásnak komoly sportértéke van. Mindig nagyon jó érzés beérni a célba, egyfajta elégedettséget ad.

— Mire koncentrál gyaloglás közben, milyen felismeréseket ad a mozgás?

egyedül túrázik és olykor akarata ellenére letér az útvonalról, akkor ha nem akarja az éjszakát a szabad ég alatt tölteni, valahogy vissza kell találnia. A másik felismerésem pedig az volt: nem baj, ha messze van a cél, dönthetünk arról – fôleg egy többnapos túra esetében –, hogy adott napon hosszabb vagy rövidebb távot teszünk meg. Akár több kisebb részletben is lehet teljesíteni az utat. Ez visszaköszön a munkában, de az élet más területén is: nem baj, ha nagynak látszik egy feladat, ha kellôen kis részekre bontom le, azokat könnyen meg lehet csinálni.

—Esetleg verseny jellegû teljesítménytúrákon is részt vesz?

— Két túrát nagyon szerettem volna teljesíteni. Az egyik a Camino, ezt a 800 km-es távolságot 2017-ben jártam végig. Habár egyedül mentem, mégis úgy éreztem, hogy egy hihetetlen közösségi élmény részese vagyok. A másik pedig az Országos Kékkör, az a célom, hogy ezt a következô tíz évben végigjárjam. Minden évben néhány száz km-t tervezek teljesíteni belôle, az utat szeretném tapasztalatként és egy nagy élményként megélni.

— Az üzleti kapcsolatépítésben van-e szerepe annak, hogy az ember mögött van egyfajta sportteljesítmény?

— A túrázás kizökkent a mindennapokból, amikor az ember elmerül a munkájában, mert intenzíven csinálja, akkor hihetetlen jó kikapcsolódás a kirándulás. Másrészt egyfajta inspirációt is jelent, rengeteg új gondolat vagy jó ötlet érkezik meg a munkával, de más dolgokkal összefüggésben. Ha az ember képes eltávolodni a megszokott környezettôl és ott elmélkedni, attól sokkal kreatívabbá válik. A kimozdulás az én esetemben elôhozza az alkotókészséget, a problémamegoldást, új utakat találok. E tevékenység által azt tanultam meg, hogy mindenre van megoldás. Fôleg ha az ember

— Az a tapasztalatom, hogy akár egy üzleti tárgyalást is könnyebbé tesz, ha találunk közös pontokat vagy élményeket a tárgyalópartnerrel, mégha azokat más jellegû tevékenység közben is szereztük. A közös tapasztalás közelebb hozza egymáshoz a tárgyalófeleket, megteremti a kompromisszumkészséget. Vagy amikor üzleti kapcsolatokat, esetleg a saját „hálózatunkat” építjük, ezek a közös pontok igencsak megkönnyítik a jövôbeni együttmûködést, erôsítik a bizalmat. Azt üzeni a másiknak, hogy hasonlók vagyunk. És az ember a magához hasonlókkal több bizalmat mutat, illetve egyszerûbbé válik a dolgok elintézése.

T.

„A TÚRÁZÁS ÁLTAL AZT TANULTAM MEG, HOGY MINDENRE VAN MEGOLDÁS”

GASZ ZOLTÁN

„KIFEJEZETTEN ELÔNY, HA EGY CÉGVEZETÔNEK VAN SZAKMAI MÚLTJA, SZAKMAI RÁLÁTÁSA A MÛKÖDÉSRE”

14 évig volt a Pécsi Távfûtô Vállalat (PÉTÁV) Kft. ügyvezetôje Gasz Zoltán, aki az önkormányzati tulajdonú cégnél végigjárta a ranglétrát: elôadóként kezdte, majd beruházási osztályvezetô, mûszaki igazgatóhelyettes lett, végül pedig elsô számú vezetô. Végigélte a panellakás-építkezések „aranykorát”, amikor évente több ezer lakás épült Pécsett, ezek távfûtésének megtervezése, kiépítése a PÉTÁV feladata volt. Az egykor Baranya megyei hatáskörrel bíró vállalatnál szerteágazó szakmai tudásra tett szert, tulajdonképpen ez teremtette meg vezetôi mûködésének alapját is. Ez önmagában azonban nem elég egy – Gasz Zoltán esetében minden tekintetben elismert – cégvezetôi munkához.

—Amikor beruházási osztályvezetô voltam, nagyon szûkösek voltak a lehetôségeink, ezért kerestük azokat a korszerû megoldásokat és eszközöket, amelyekkel tovább lehetett lépni. Abban az idôszakban nem lehetett hozzáférni a nyugati technológiához, deviza kellett volna hozzá, de a cég szinte nem is jutott ilyenhez. Ezért a hazai távfûtô vállalatok alapítottak egy országos vállalatot vegyes funkcióval, ami már importlehetôségeket is magában rejtett.

— Az alapos és széleskörû ismeretekkel alátámasztott szakmai tudás mellett mire volt szükség ahhoz, hogy sikeres vállalattá tegye a PÉTÁV-ot?

— Azt gondolom, kifejezetten elôny, ha egy cégvezetônek van szakmai múltja, szakmai rálátása a mûködésre, azaz ahhoz a céghez idomul a szakmája, amit éppen vezet. A cégvezetés egyik feladata, hogy rentábilisan mûködtesse a szervezetet, ehhez azonban meg kell találnia az oda vezetô utat. Elengedhetetlen egy jó csapat is, mert nyilvánvalóan egy vezetô nem egyedül valósítja meg a célokat. Ehhez a közép- és felsôfokú pécsi szakiskolákban jó partnerre találtunk, az ô közremûködésükkel föl tudtunk építeni egy olyan csapatot, amelynek egy része még ma is ott dolgozik a PÉTÁV-nál. Bennük megvolt, megvan az az elkötelezettség, hogy a szakmánkat szívvel-lélekkel mûveljük. Én mindig annak a híve voltam, hogy arra koncentrálok, amit éppen csinálok, és mellette nincs még öt másik fókuszom.

—Mi volt a kulcs a kollektívához, mivel tudta ôket ösztönözni, lelkesíteni?

— A párbeszéd híve voltam és vagyok ma is. Azt mondom, hogy le kell ülni megbeszélni a dolgokat. Úgy építettem föl a csapatot, hogy állandó párbeszédet folytattunk. Meg kell hallgatni a másikat, ha tévúton jár, meg kell gyôzni arról, hogy miért helyes a mi nézôpontunk, mert csak így tudunk egy irányba menni. Természetesen ehhez megfelelô szintû bérek is kellettek. Szerencsére a tulajdonos, elôször a pécsi tanács, majd az önkormányzat ebben jó partner volt. Örömömre szolgált, hogy mindig tudtam érvényesíteni a cégérdekeket az önkormányzatnál, amely tulajdonosi minôségében volt jelen, ugyanakkor a fogyasztói érdekeket is képviselte. Ezt az egyensúlyt kellett megteremteni. A rendszerváltáskor a távfûtés is áttért az új piacgazdaságra, megjelentek az új technológiák, amivel mi éltünk, így a pécsi távfûtôk a szakmában országos szinten is élcsapatnak számítottak. Sok mindenre nyitottak voltunk, az elsôk között alkalmaztuk a PR-t és a marketinget.

— Vezetôként voltak-e olyan elvei, amelyek mentén végezte a munkáját?

— Én amolyan szabályozáspárti voltam, a cégnél elég sok mindent bevezettem, ami leszabályozta a mûködési folyamatunkat. Ezekhez következetesen ragaszkodtam, de, ahogy említettem, feltételük volt az állandó párbeszéd. Hogy ez eredményes volt, abból is látható, hogy amikor nyugdíjba vonultam, akkor

egy erôs, rentábilis céget hagytam magam mögött, ami szerencsére a mai napig is így mûködik.

Meg kell említenem az országos szakmai szövetségekben végzett munkát, én magam több szervezetben voltam vezetôségi tag. Ezek a szövetségek tették lehetôvé az országos folyamatokban való részvételt. Például a távhôtörvény megalkotásakor több napot tárgyaltunk át a döntéshozókkal, így tudtuk

elérni, hogy a távhôtörvény minden tekintetben alkalmas legyen a végrehajtásra. Ilyen országos érdekvédelmi munka eredménye az is, hogy 27%-ról 5%-ra szállították le a távhô áfáját.

— Miként lehet összegezni a cégvezetôi tapasztalatait?

— Ha nagyon röviden kell összefoglalni, akkor a „konzekvens” szót használnám. Következetesség, kitartás az iránt, amit a cég megkövetelt. Hinni kellett azokban a folyamatokban, amikben visszaigazoltan építô jelleggel tudtunk megjelenni, politikai szituációktól függetlenül. Egy volt a lényeg: az ember mindig tartson ki amellett, ami meggyôzôdése és hite szerint e szolgáltatási ágazat vezetéséhez tartozik. Nem lehetett kilengeni, részrehajló döntéseket hozni, olyan alkukat kötni, amik nem fértek bele ebbe a konzekvenciába. Példamutatónak kellett lenni, és ehhez két szót tudok társítani: erkölcsi és szakmai tartás. Szerintem így lehet vezetôként mûködni. K. T.

Az autótisztítási technológiákat forgalmazó Prosis Kft. ügyvezetôje a Citroën FX Pécs legújabb modelljét, a Citroën C5X-et próbálta ki. Az ismerkedést a különleges formatervvel kezdtük.

— Láttam a gyári katalógusban, hogy a legendás DS szellemiségét akarták megidézni a formatervvel is. Azt hiszem, hogy sikerült a Citroënekre jellemzô és a márkától talán el is vártható különleges formát rajzolni. A DS mellett a CX klasszikus vonalait is fel lehet fedezni benne, de az összkép mégis modern. A sziluett egyedi, széles és lapos az autó, de ahelyett hogy a földhöz lapulna, feltûnôen nagy a hasmagassága. Ezzel némi SUV-ra emlékeztetô karaktert sikerült a formába csempészni, talán leginkább az emelt hasmagasságú, terepjárósabb kombikhoz hasonlít. Az orrán az emblémából kiinduló vízszintes vonalak és az extrém lámpák dominálnak, az viszont csak a motorháztetô kinyitásakor tûnt fel, hogy az embléma a lemezbôl is kiharap egy kis darabot. A hátsó részen sem fogyott el a tervezôk ihlete, sôt itt alkottak igazán nagyot. A csapott hátfal, a szélesen domborodó kerékjáratok a megemelt övvonallal, az egyedi lámpatest, a kétszintes spoiler mind olyan részlet, amibôl egy hétköznapi autó akár eggyel is megelégedne.

—Ha szakmai szempontból vizsgáljuk, akkor ezt az összetett karosszériát tisztítani sem lehet könynyû.

—Nagy kihívás, ez nem kétséges. Az elsô tagolt részeken nem könnyû eltávolítani a rovarokat, és hátrébb is van néhány nehezebben tisztítható rész, de mi nem szoktunk megijedni a kihívásoktól. Kicsit több odafigyeléssel a C5X-et is gyönyörûvé lehet varázsolni, és ugye a szépségért néha áldozatokat kell vállalni. Feltûnt még a különleges fényezés is,

a tesztautó gyöngyházfehérje különösen napfényben nagyon mutatós.

— Az utastér sem hétköznapi, a Citroen visszatalált az egyedi és komfortos megoldásokhoz.

—Az elsô meglepetés az volt, hogy mennyire tágas az autó. Arra számítottam, hogy a belsô szélesség nagy lesz, de a tekintélyes hátsó lábtér és a levegôs fejtér már meglepett. A csomagtér is nagyobb, mint gondoltam, az 500 liter feletti befogadóképesség és a padló alatti rekeszek teljes értékû családi autóvá teszik a C5X-et. Utastéri pakolóhelybôl is jutott bôven, nemcsak elöl, hanem hátul is jut hely az apróságoknak. Nekem fontos az indukciós töltô is, valamint az, hogy a telefonomat könnyen a fedélzeti rendszerhez kapcsoljam, ez is megvan a C5X-ben. Az utastér berendezésénél is feltûnnek az egyedi megoldások. A digitális mûszerfal a fektetett középsô tablettel jó megoldás, és ezt a két alapelemet izgalmas és ízléses környezetbe helyezték. Finomak és változatosak az anyagok, keményebb mûanyagok csak az alsó részekre kerültek. Tetszett, hogy az ajtókon a varrás a Citroën emblémát mintázza, és sok más helyen is találkoztam hasonló finom utalással.

— A kezelés mennyire volt egyszerû? A szép megoldások felett érzett öröm hamar elmúlik, ha nehézkes az irányítás.

—Nekem minden magától értetôdô volt. A szellôzés és a sokszor használt funkciók saját gombot kaptak, és ezeknek sikerült jó helyet találni, látszik, hogy sokat dolgoztak az ergonómiáért felelôs részleg munkatársai is. A mûszerfalat akár kicsit egyszerûnek is mondhatnánk, de ott a szélvédôre vetített kijelzô, és a kettô együtt már tökéletes. Régebben volt francia autóm és nagyon szerettem, a C5X-ben pedig pontosan azokat a finomságokat találtam meg, amelyeket akkoriban megkedveltem.

Különösen tetszett a tolatókamera, amely a végállásig tekert kormánynál elfordul, ezzel megkönnyíti a tolatás közbeni kanyarodást. Az is remek ötlet, hogy a központi képernyôrôl lehet indítani a kamera tisztítását. Mivel sokat utazom, az egyik kedvenc extrám az adaptív tempomat. Kipróbálni nem tudtuk ugyan, de a katalógusban láttam, hogy meglehetôsen fejlett önvezetô rendszer dolgozik az autóban.

—Ha Citroën, akkor kényelem, a C5X-ben szériafelszerelés a hidropneumatikus futómû 21. századi értelmezése, a kombinált adaptív futómû.

— Felhasználóként tudok róla nyilatkozni, ebben a szerepben meglepôen jó volt, és azt hiszem, ez a legfontosabb. Normál üzemmódban valóban hatékonyan simítja az úthibákat, egy-egy csatornafedélen csak átsuhan a C5X. Családapaként ezt nagyra értékelem, mert a hátsó ülésen valóban zavartalanul pihenhetnek a gyerekek. Sport módban keményedik a rugózás, javul a stabilitás, de még ekkor sem lesz rázós a futómû.

—Benzines és hibrid változatban készül a C5X, a tesztautó a 180 lóerôs 1.6-os motort kapta. Mennyire volt dinamikus?

—Szerintem fürge autó a C5X. Meglepôen könnyû a kocsi, így ezzel a motorral bôven 10 másodpercen belül van százon és a végsebessége is tekintélyes. Ehhez képest nagyon alacsony a fogyasztása, a 6.5 literes átlaggal utazóautóként sem költséges a fenntartása. Remek az automata váltó is, észrevétlenül és gyorsan teszi a dolgát. A plug-in hibrid változat is izgalmasan hangzik, ha elôvárosi ingázásra keresnék autót, biztosan figyelembe venném. A vételár is szépen skálázza a C5X kínálatot. A kisebb benzines az autó tudásához képest meglepôen kedvezô árú, de persze ezt már az új autóárak fényében mondom. A jól felszerelt tesztautó sem túl drága és a hibridre is azt gondolom, hogy nagyon versenyképes ajánlat a piacon.

— Kinek az autója a Citroën C5X?

—Szerintem azoké, akik olyan autót választanak maguknak, amelyikben élvezni szeretnék az autózást. Egy jármû

általában hosszú távú befektetés. Egy olyan autó, amelyiknek tetszik a külseje, kényelmes az utastere, hasznos felszereléseket tartalmaz és élmény vele az autózás, sok-sok napot és kilométert tehet kompromisszumos helyváltoztatás helyett élvezetes utazássá. A C5X szerintem ilyen autó, nemcsak családi használatra, hanem utazóautónak is kiváló.

T. R.

A TESZTAUTÓ ADATAI:

Lökettérfogat:1598 cm3

Maximális teljesítmény:181 LE 5500/min

Maximális nyomaték:300 Nm 1900/min Csomagtér:545 l

Maximális sebesség:230 km/h

Gyorsulás 0-100 km/h:8.8 s

Átlagfogyasztás:6.5 l/100 km

Alapár (kedvezménnyel): 14 830 000 Ft

A fontosabb alapfelszerelések (Shine): elsô, oldalsó és függönylégzsákok, ABS, Citroën Advanced Comfort futómû, kulcs nélküli indítás, 19” könnyûfém felni, tolatókamera, LED-fényszórók, Citroën Advanced Comfort ülések, adaptív tempomat, táblafelismerôés sebességhatárajánló-rendszer, Higway Driver Assist, fûthetô kormánykerék, vezeték nélküli telefontöltô.

A B Light határon átnyúló együttmûködési projektek keretében

euróval támogatták

Ügynökség (HAMAG-BICRO) Eszéken rendezte

zárókonferenciáját, amely vissza nem térítendô támogatás formájában segíti

A konferenciát Ivan Anusˇic´ Eszék-Baranya megye fôispánjának köszöntôbeszéde nyitotta meg: — „Eszék-Baranya megye számos ösztönzô és támogató projekten keresztül folyamatosan azon dolgozik, hogy térségünkben erôsítse a vállalkozásokat és iparosokat. Örömmel fogadjuk a B Light projektet, amely évek óta lehetôséget biztosít vállalkozásaink számára, hogy a Horvát Köztársaságon kívüli cégekkel is együttmûködjenek üzletük fejlesztése, új technológiák bevezetése érdekében, valamint hogy áruik és szolgáltatásaik a szomszédos országok piacán is megjelenjenek.”

Ezután Vjeran Vrbanec, a HAMAG-BICRO igazgatóságának elnöke szólt a megjelentekhez: — „A HAMAG-BICRO felismerte a B Lightot mint jelentôs potenciállal rendelkezô projektet, hiszen ez az egyetlen olyan lehetôség az Interreg programon belül, amely lehetôvé teszi a vállalkozók közvetlen finanszírozását. Nagy örömmel vállaltuk a kevésbé fejlett határ menti térség megerôsítését célzó pilot projekt megvalósítását, hiszen így ezek a területek is lehetôséget kaptak arra, hogy új üzleti lehetôségeket teremtsenek a helyi lakosság számára. A horvát oldalról 33, a magyar oldalról 34 vállalkozás összesen 7,45 millió euró vissza nem térítendô támogatást kapott projektjeik megvalósítására, melyek összértéke 10,03 millió euró. Az együttmûködésükbôl adódó legnagyobb érték éppen az a felismerés, hogy a különbözô cégek szinergiája révén sikerült olyan új terméket, szolgáltatást létrehozni, amelyet egyébként önerôbôl nem tudtak volna megvalósítani. “

Molnár Tamás, a Horvátország–Magyarország Együttmûködési Program magyar oldali irányító hatóságának fôosztályvezetôje kiemelte, büszkék arra, hogy a B Lightot azon ritka fejlesztési lehetôségek egyikeként ismerik el, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak a kis- és középvállalkozásoknak. — „A 2021–2027-es idôszakban az Interreg V-A Magyarország–Horvátország Program versenyképesebb határrégió prioritásán belül folytatni kívánjuk a kis- és középvállalkozások B Light programját 13,8 millió eurós tervezett pénzügyi kerettel. Úgy gondoljuk, hogy a határ menti kis- és középvállalkozások

Ivan Anusic´ Vjeran Vrbanec

Molnár Tamás

Stella Arneri

a korábbi idôszakhoz hasonlóan érdeklôdést mutatnak majd a fejlesztésre szánt források iránt” – jelentette be Molnár.

Stella Arneri, a horvát Regionális Fejlesztési és Európai Uniós Alapok Minisztériuma Európai Területi Együttmûködési Igazgatóságának vezetôje elmondta, hogy a határon átnyúló partnerségek és az északi szomszédok vállalkozói szférájával való kapcsolatok kialakítása sajátos módon járul hozzá nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi kohézióhoz is az együttmûködési program teljes megvalósítási területén. Továbbá hozzátette: — „Tekintettel a B Light program pozitív visszajelzéseire a 2021–2027-es finanszírozási idôszakban is tervezzük Magyarországgal a vállalkozók közvetlen támogatásának folytatását a határon átnyúló együttmûködési program keretén

belül.” A projekt megvalósításának menetét és eredményeit Mirela Hrastinski, a HAMAG-BICRO B Light projektjének menedzsere ismertette.

A konferencián jelen volt Ante-Janko Bobetko, a HAMAGBICRO Igazgatótanácsának alelnöke, dr. Szûcs Márton, az Interreg V-A Magyarország–Horvátország Együttmûködési Program Közös Titkárságának (JS) vezetôje, valamint Mislav Kovac, a horvát Regionális Fejlesztési és Európai Uniós Alapok Minisztériuma Európai Területi Együttmûködési Programok és Makroregionális Stratégiai Koordinációs Osztályának vezetôje is.

A HAMAG-BICRO mint a B Light program vezetô kedvezményezettje a projektet a programterület regionális (megyei) fejlesztési ügynökségeivel együttmûködve valósította meg. A B Light program horvát oldalon a Muraköz, Kapronca-Kôrös, Verôce–Drávamente, Eszék–Baranya, Varasd, Belovar–Bilogora, Pozsega–Szlavónia és Vukovár–Szerém megyékre terjed ki, míg magyar részrôl Zala, Somogy, valamint Baranya megyéket foglalja magába. A B Light projekt 2017 februárjától 2022 decemberéig tart.

Kontakt: Croatian Agency for SMEs, Innovation and Investments (HAMAG-BICRO)

Ksaver 208, Zagreb, CROATIA

Ante-Janko Bobetko, Ivan Anus ˇic´, Vjeran Vrbanec

Zöld Kerekasztal a PTE

Zöld Egyetem Program szervezésében

„MINDEN ZÖLD LÉPÉS SZÁMÍT!”

A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Program kezdeményezésére 16 szervezet (helyi érdekeltségû cég, intézmény) 24 fô aktív részvételével Zöld Kerekasztalt – Zöld brunch eseményt szerveztek. A rendezvény fô célja volt, hogy az ENSZ 17 Fenntartható Fejlôdési Céljának megvalósítását és elérését elôsegítô fejlesztések iránt elkötelezett pécsi intézmények, cégek, szervezetek részvételével kialakítsanak egy Zöld Kerekasztalt, ahol rendszeresen lehetôség nyílik a fenntarthatóság területén végzett jó gyakorlatok megosztására, új megközelítések megismerésére, valamint együttmûködési lehetôségek feltérképezésére, annak érdekében, hogy a fenntarthatósági célokat szolgáló fejlesztések minél szélesebb körben elterjedjenek.

A rendezvényen a megjelentek megismerhették a Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programja keretében megtett eddigi erôfeszítéseit, majd a Green Aura nemzetközi projektrôl hallhattak áttekintést, ahol a PTE Pécs városával és a horvátországi Kaproncával mûködik együtt a térség klímabarát fejlesztéseinek lakossági megismertetésében. Mindemellett bemutatják a PTE DEMOLA programját, mely alkalmat adhat a vállalatokkal közös gondolkodásra, az egyetem diákjainak és kutatóinak

közremûködésével a problémáik megoldására. A találkozón az is világossá vált, hogy a megjelent cégek és intézmények már jelentôs lépéseket tettek és tesznek a klímabarát és fenntartható mûködés terén.

A rendezvényen részt vevô intézmények, cégek:

● Pécsi Tudományegyetem

● Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

● BAT Pécsi Dohánygyár Kft.

● BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft.

● Dél-Kom Nonprofit Kft.

● InnoTeq Kft.

● KONTAKT-Elektro Kft.

● Körber Hungária

● LAFARGE Cement Magyarország Kft.

● Pannon Hôerômû Zrt.

● Pécsi Sörfôzde

● Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.

● PÉTÁV Pécsi Távfûtô Kft.

● Rovitex Homedeco Kft.

● Tettye Forrásház Zrt.

● Tükebusz Zrt.

A Zöld Kerekasztal rendezvényen elindult egy közös gondolkodás a fenntarthatóságról, bátorítva a helyi intézményi szereplôket, üzleti vállalkozásokat arra, hogy olyan értékeket kövessenek a mindennapos döntéseikben és olyan kezdeményezéseket, programokat szervezzenek közösen, amelyek biztosítják a régió fenntartható fejlôdésének elérését, ezzel is elôsegítve a Nemzeti Fenntartható Fejlôdés Keretstratégia felelôsségrendszerében megfogalmazottak megvalósulását. A PTE kutatóegyetemi pozíciója erôsítése mellett célul tûzte ki, hogy zöld iránytûként a tágabb régió meghatározó innovációs centrumává váljon. Ennek érdekében törekszik kiterjeszteni nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerét nemcsak a tudományos intézetek és partneregyetemek, hanem a gazdasági élet minél több szereplôje felé is.

A rendezvény részletes programja és az eseményrôl készített fotómix a Zöld Egyetem oldalán elérhetô. További információ: Kulcsár Tünde, Zöld Egyetem

Program programkoordinátor: kulcsar.tunde@pte.hu

TANÉVKEZDÉS:

a munkaerôpiacon

A tanév kezdetével sok diák, azaz potenciális munkaerô ül vissza az iskolapadba, de az idei évben különösen fontos az oktatási híreken tartani a szemünket. A lehetséges tanszünetek és az esetleges online oktatás miatt létezik egy olyan forgatókönyv, mely szerint tömegesen szabadul fel a tanulók ideje.

Sok diák ült vissza a napokban a pécsi, baranyai iskolák padjaiba. Sokan közülük a nyáron a Meló-Diák iskolaszövetkezeten keresztül végeztek munkát, szereztek tapasztalatot akár többedik éve visszajáró munkaerôként. A diákmunka azonban nem csak szezonális kenyérkereseti lehetôség: a diákok jó része évek, sôt már évtizedek óta vállal több-kevesebb feladatot a szorgalmi idôszakban is. A Meló-Diák Hálózat évente megvalósuló reprezentatív országos felmérésének idei eredményei szerint a tanulók csaknem háromnegyede szívesen dolgozik iskola mellett is. Egynegyedük csak hétvégén vagy csak délután ér rá a munkára, de még ez is nagyszerû bázist biztosít ahhoz, hogy egy cég eseti munkákra, de akár rendszeres feladatokra is alkalmazzon tanulókat. Akiknek akár friss nyelvtudásuk, korszerû IT-ismereteik vannak, vagy éppen agilisak, lelkesek. A diákmunka tehát nemcsak betanított munkakörökben megoldás, hanem akár szakmai feladatokra is.

A diákmunka nemcsak szezonális, és nem csak egyszerû feladatokra jelent megoldást a cégek számára. Azonban ez a tanév várhatóan még több diákot terel vissza a munkaerôpiac-

ra. Bár még rengeteg a kérdôjel, országszerte több iskola jelezte, hogy nehézségei lesznek a téli idôszakban a rezsi kifizetésével. Ez pedig azt jelenti, hogy sok iskola az ôszi szünet elhagyásával, a decemberi idôszakra szünet elrendelésével oldja majd meg a helyzetet. Számos tanintéázmény már most hosszabb szüneteket vizionál, sôt megjelentek olyan hírek is, melyek szerint akár távoktatásról is lehet szó. Mit jelent ez a diákmunka szempontjából? Nem mást, mint hogy várhatóan a téli szezonban megnô a diákok szabadon beosztható ideje, így több munkát tudnak elvállalni. Erre az infláció is ösztönözni fogja ôket.

Az anyagi tényezôkön kívül a tanulókat a munkatapasztalat szerzése is motiválja – mondja Keserû Dénes, a Meló-Diákot is magában foglaló Viapan Group cégcsoport pécsi kirendeltségvezetôje.

„Javasoljuk, hogy szabadidejében minden diák próbálja ki magát valamilyen munkakörben, amit a Meló-Diákkal biztonságosan, karriertanácsadás igénybevételével tehet meg. A pénzkereset, a családi büdzsé könnyítése és a közösség mellett ez a munkatapasztalat óriási elônyt jelent majd a fiataloknak a diplomaszerzés után.”

Amennyiben diák munkaerôt foglalkoztatna, szaktanácsért bizalommal keresse Keserû Dénes kirendeltségvezetôt: keseru.denes@viapangroup.com +36 20 569 7004