Dél-Dunántúli Gazdaság XXIV. évfolyam 9. szám

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel:Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra

Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Örs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

„A JELEN BERUHÁZÁSÁBÓL LESZ A JÖVÔ NÖVEKEDÉSE”

NAGY MÁRTON közel fél éve lett az új kormány gazdaságfejlesztési minisztere. A vele készült interjúval számot vetünk az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai történéseirôl, a kormány céljairól, beszélünk a jelenlegi gazdasági helyzetrôl és a hosszú távú várakozásaikról.

— Április óta Ön a gazdaságfejlesztési miniszter. Ha visszagondol erre a szûk félévre, mi az a legfontosabb gazdaságpolitikai eredmény, amit kiemelne?

— Miniszterségem elsô percétôl kezdve akaratunkon kívül egy a szomszédságunkban zajló háború részesei vagyunk, ilyenkor nem illendô önmagunk dicsérete. A kormány célja ebben a helyzetben kettôs: egyrészt ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a szankciók felárát, másrészt kiemelt fontosságú a 2010 utáni gazdasági eredmények (munkaalapú társadalom, családtámogatás, nyugdíjak reálértékének biztosítása, az EU-átlag feletti gazdasági növekedés, beruházási boom stb.) megvédése, fenntartása.

Azzal együtt, hogy sok munka áll még elôttünk, láthatók az eredményeink: az IMF Magyarországtól várja Európa második leggyorsabb növekedését idén, az energiaellátásunkat, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a teljes foglalkoztatást és a biztonságunkat pedig sikerült megvédenünk egy sokszoros – háborús, gazdasági, energia, inflációs és migrációs – válságban, amit az elhibázott brüsszeli szankciók tovább fokoztak. Ez még olyan országoknak sem sikerült teljesen, amelyek nem a háború közvetlen közelében helyezkednek el.

—Az Ön által is említett, a gazdasági szereplôk által is tapasztalható összetett problémahalmaz minden ország számára nehézséget jelent. Kérjük, mondja el, hogy fiskális szempontból milyen lehetôségei vannak a magyar gazdaságnak!

—Ha egy kisebb országnak kevesebb pénze van, mint a cégeit 200 milliárd eurós csomaggal mentô Németországnak, akkor ezt több kreativitással

kell ellensúlyoznia. Ugyanis nekünk nincs pénzügyi atombombánk, csak precíziós eszközeink. A kevesebbet hatékonyabban, gyorsabban, célzottabban kell elkölteni, mert térségünk országai nem engedhetik meg maguknak, hogy pénzesôt fakasszanak. Abban kell segítenünk a cégeket, a piacokat, a gazdaságot, hogy hatékonyabban tudjanak mûködni, ez egy partnerségen alapuló folyamat – mert nem minden a pénzrôl szól.

A válság terheit pedig a kormányzati gazdaságpolitika méltányosan és arányosan osztja szét, hogy többen viseljünk kevesebb terhet – már a 2010 utáni adócsökkentô, növekedésösztönzô fordulat is errôl szólt. Ezúttal is képesek vagyunk megszorítások nélkül, illetve azok helyett segíteni, támogatni. Megjegyzendô, hogy szabályozási változáson keresztül történô ösztönzô politika részeként fogható fel a bankadó esetleges újragondolása is: a cél, hogy azon bankok, melyek többet hiteleznek, alacsonyabb bankadót fizessenek.

Hozzá kell tenni, hogy ettôl függetlenül az Európai Unió a szankciós háborúval, illetve a nekünk járó források önkényes, politikai alapú visszatartásával lényegében megszorításokat erôltet rá a tagországokra, utóbbival kifejezetten Magyarországra. Európát pedig közben Amerika és Oroszország is adóztatja a szankciós felárral, két irányban vonva ki a jövedelmeket az uniós gazdaságokból. Európa ezáltal maga is egy globális megszorítás áldozata. Ha ez nem lenne elég, a Nemzetközi Valutaalap már szintén a megszorításokat (a magas energiaárak fogyasztókra való áthárítását) szorgalmazta.

Eközben nálunk a családok többsége, megközelítôleg háromnegyede a rezsiárak emelkedésébôl alig érzékel valamit, a családtámogatásokból semmit sem veszünk el, a megkezdett állami beruházásokat befejezzük. Az idei 4,9 szá-

zalékos hiánycél teljesülésére jó esélyünk van. 2022 elsôsorban az eredményeink megôrzésérôl fog szólni, ezáltal stabil lábat adhatunk a következô évek fejlôdésének.

— Melyek a fô hangsúlyok a kormány gazdaságpolitikájában befektetésösztönzési és fejlesztéspolitikai szempontból?

—Rövid távon a szankciós infláció ellen küzdünk, de egyrészt úgy, hogy közben középtávon elkerüljük a recessziót, másrészt arra is figyelnünk kell, hogy hosszabb távon továbbra is fenntartsuk a versenytársainkhoz képesti növekedési többletünket, sôt, biztosítsuk annak tartósságát. Biztató, hogy a beruházási rátánk az elmúlt években a világon a legmagasabbak közé tartozott, ami azt jelzi, hogy a piac szerint érdemes volt Magyarországon befektetni, vagyis a cégek hazánkban sokkal inkább bíztak a jövôbeli megtérülésben, mint a legtöbb európai országban. Más módszerekkel, nem a beruházásokra építve a gazdasági felívelés nehezen mûködne nálunk.

Nagyon fontosnak tartom itt a fogalomhasználatot: ne felzárkózásról beszéljünk, mert az azt feltételezi, hogy valaki más után kell mennünk, másokat kell követnünk az általuk kijelölt pályán, mi viszont nem a követésre, hanem az elôzésre rendezkedünk be, célunk tehát a következô idôszakban a gazdasági felívelés és ütemváltás, nem pedig felzárkózás.

A beruházásvezérelt növekedés akkor is fontos, amikor a világ gazdaságpolitikusai hûteni igyekeznek gazdaságaikat. Mi a gazdaság célzott hûtésében hiszünk, mert a lázas betegnek sem akarjuk leállítani a szívét. Látható, hogy világszerte felértékelôdött a nemzeti, aktív iparpolitika, minden versenytársunk ebben hisz, de persze ez nem

újdonság, csak annyiban, hogy míg korábban csak tették, ma már egyre többen ki is mondják ezt. A mi álláspontunk az, hogy a beruházások most kétszeresen fontosak, mert az inflációs válsággal a kapacitások és a kínálat növelésével lehet tartósan megküzdeni: a jó, produktív beruházásból magas növekedés és alacsony infláció lesz. Több energia, több termék, több munkavállaló – a cégek úgy érezhetik, hogy szinte mindenbôl többre lenne szükség egy ideálisabb világban. Ezért van szükségünk egy új kínálatbôvítô gazdaságpolitikára is, amely a neoliberális kínálatoldali politikák szélsôségeitôl mentesen éri el célját a „mindenhiány” korszakában.

A hazai beruházások egymást ösztönzik, amiben fontos szerep jut a döntôen nemzeti tulajdonú építôiparnak: az elmúlt 6–7 évben a hazai beruházásokat az ingatlanügyek húzták. Itt az idô, hogy új korszakot kezdjünk, ami lehetôséget ad az építôipari rendszerváltoztatás megvalósítására. Célunk, hogy mi-

közben védjük a hazait és ösztönözzük a beruházásokat, törlesszük azt az adósságot is, hogy túl kevés ingatlan épül és újul meg az országban.

— A hazai kkv-k a nemzeti össztermék 70–75%-át adják, Baranyában a mikro- és kisvállalkozások aránya 94%. Kiemelten fontos az a támogatási és szabályozási környezet, amely a hazai tulajdonú vállalkozásokat segíti.Kérjük miniszter urat, hogy a következô évek támogatási és szabályozási terveit mutassa be számunkra!

— A következô hónapokban számos intézkedéssel segítjük, hogy a hazai vállalkozások meg tudjanak küzdeni a jelenlegi helyzettel. Október 20-tól lehet jelentkezni a kkv-k energiatámogatására, amire eddig nagyságrendileg ezer cég regisztrált abból a kilencezer vállalkozásból, amelyre célzunk – ôk azok, akik rendkívül energiaintenzív tevékeny-

NAGY MÁRTON GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MINISZTER

séget folytatnak. A programban a kormány rezsitámogatást, illetve beruházási támogatást is ad, hogy növelje a cégek válságállóságát.

Emellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére a kamatstopot kiterjesztjük a kkv-hitelekre, ami automatikusan érvénybe lép az érintett cégeknél. A kamatstop gyors segítséget jelent számukra, hiszen 7,77 százalékos szinten rögzíti azt a kamatot, ami ma 16,76 százalékos szinten áll. A kkv-kamatstop a változó kamatozású hitelekre vonatkozik és a kkv-hitelek 40–45 százaléka ide tartozik. A forgóeszköz- és beruházási hitelek többnyire a kamatstop alá kerülnek ezzel az intézkedéssel. Összességében 60 ezer cég kétezer milliárd forint értékû 100 ezer hitelét érinti a döntés, amely november 15-tôl jövô július 1-ig lesz érvényben.

Ezen túl meghosszabbítjuk a Széchenyi Kártya hitelprogramot is, hogy új energiahatékonysági beruházásokra ösztönözzünk. Ebben az esetben 3,5-rôl

5 százalékra emelkedik a kamat fixen, ami még mindig rendkívül kedvezônek számít, de a kormány korábbi döntése alapján január 1-ig még a 3,5 százalékos kamat marad. Aki tehát felveszi ezt a hitelt, az végig 3,5, illetve 5 százalékos kamatú hitelhez juthat, miközben a piaci hitel kamata ennek négyszerese is lehet. Hisszük, hogy ha az energia költségét nehezebb is pillanatok alatt lefaragni, a pénzhez jutás költségét a gazdaságpolitika azonnal tudja csökkenteni, az olcsó mai pénzt pedig a cégek olcsó jövôbeli energiává „alakíthatják”.

A termékek körét is újragondoltuk, hatot hirdetünk meg a következô idôszakra: egy beruházási kártyát, egy forgóeszközkártyát, egy turizmuskártyát, egy mikrohitel-kártyát, egy agrárhitelkártyát, és végül egy folyószámlahitel-kártyát. Az ezekhez kapcsolódó kamattámogatást pedig a kormány át fogja vállalni, a bankokat ezzel akarja ösztönözni arra, hogy folytassák a programot.

Nem szabad ugyanis megengedni, hogy 20-25 százalékos kamaton pörögjenek a vállalati hitelek, ilyen kamatszintnél a vállalati hitelpiac kiszárad, a hitelezés szinte összeomlik. Ennek hatására pedig éppúgy hátrányba kerülnének a hazai cégek, mint a rendszerváltoztatás után, amikor a külföldi tulajdonba kerülô hazai bankszektor nem ôket, hanem a külföldi gazdasági terjeszkedést finanszírozta, ugyanis most egy új gazdasági rendszerváltozás történik. Ennek ellensúlyozására az érintett nagyobb termelôvállalatokat is segítjük egy gyármentô programmal, elsô körben 150 milliárd forint összértékû, energiahatékonysági beruházásokhoz adható támogatással. Azért van erre szükség, mert a háborús energiaválság nem válogat, a legkisebb és a legnagyobb cégek is érintettek lehetnek.

—Melyek a válságkezelés további, fôbb elvei?

—Sokat tanultunk a járványból, ami szintén egy jelentôs, de átmeneti sokkot okozott. A mai helyzetre is rímel az, amit akkor vallottunk. Az a kifizetôdô, ha a gazdaság leállítása helyett a mûködését segítjük; ha a szûkülô erôforrásokat fogyasztás helyett beruházásra fókuszáljuk; ha mindezt nem fenntarthatatlan és általános eladósodásból, hanem kedvezô, támogatott vállalati hitelekkel ösztönözzük. A cél, hogy a ma-

gyar útról egy járvány- vagy energiaválság hullámai se lökjenek le minket és megôrizhessük a munka-, tudás- és teljesítményalapú modellt.

Ha nem vagyunk eltökéltek és célorientáltak, a válságok könnyen letéríthetnek a jól bevált útról. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy aki meg akarja menteni a magyar dolgozó családokat, annak meg kell mentenie a magyar cégeket is. Nem szeretnénk, ha a vállalkozások megszûnnének, vagy csak extrém áremelésekkel tudnának életben maradni. Ez létkérdés a magyar gazdaság számára, mert ha egy magyar cég elesik a gazdasági háborús csatamezôn, akkor azonnal átveszi a helyét egy külföldi, fôleg a jelenlegi helyzetben, amikor Európában eluralkodik a „gazdasági kannibalizmus”.

Az iparban is vannak olyan létesítmények, amelyeket nem lehet csak úgy ki- és bekapcsolni, és ha valami egyszer leállt, talán már sosem lehetséges újraindítani. A gazdaságban ezért mindig könnyebb és olcsóbb megôrizni a lendületet, mert ezzel egyszerre védjük a családokat, a munkahelyeket, mind a mostaniakat, mind pedig a jövôbelieket. A válságok sorozata, benne fôleg a mostanival, amire egy hibás szankciópolitika és ráerôsít Európában, magát a gazdasági szerkezetet, szervezetet is tartósan roncsolhatja, így lesz a rövid távú krízisbôl hosszú távú gyengélkedés. Ezt nem várjuk meg.

— Megvédhetô egyáltalán minden bajba jutott vállalkozás?

— Az elôbbieket kiegészítve nem lehet eléggé hangsúlyozni a célzottságot, például a kamatstop is egy célzott beavatkozás, szemben egy hitelmoratóriummal. Mi az államszocializmusból és újabban az amerikai vagy brit járványkezelésbôl is megtanultuk, hogy az ingyenebédnek, az állami ingyenpénznek súlyos következményei vannak. Ez a drog olyan kábulatot okoz, amibôl nehéz talpraállni, az ingyenpénz meséjébôl nehéz kijózanodni.

Józanságra pedig most van igazán szükség, amikor a nemzetközi térben bekövetkezô gazdaságpolitikai hibákat elkezdte keményen megtorolni a piac: gondolhatunk a brit háztartások és gazdaságpolitika elkeseredett küzdelmére a világgazdasági erôkkel és a befektetôkkel. Az Egyesült Államokat és Németor-

szágot kivéve a piacon nincsenek elôjogok, fegyelmezettnek kell lenni. Ha ennek ellenére is meg akarjuk védeni a magyar gazdaságot, akkor a legelsô ponton, a cégeknél kell beavatkozni, célzottan, megelôzô jelleggel.

Az európai országok három fôbb, eltérô támogatási stratégiát folytatnak. Egyesek nem avatkoznak be, mert szerintük a piac majd megtisztítja és stabilabb alapokra helyezi a gazdaságukat. Mások megpróbálnak általános, széleskörû védôhálót kialakítani és paternalista szemléletben többnyire komoly eladósodásból védeni minden gazdasági szereplôt a változásoktól. Az elsô tábor szerint a piac mindenható és mindentudó, a második szerint pedig az állam rendelkezik ilyen ismérvekkel, képességekkel.

Szerintünk egyik sem jó önmagában. Mivel a tapasztalatainkból adódóan a neoliberalizmussal és a kommunizmussal kapcsolatban is vannak fenntartásaink, a lehetôségeinket feszegetve mi célzottan igyekszünk segíteni, ott beavatkozva, ahol feltétlenül indokolt, idôt nyerve az alkalmazkodáshoz a vállalatok számára. Mi inkább ösztönzi kívánjuk a cégeket a változásra, nem pótolva, hanem segítve a vállalati erôfeszítéseket.

Ne legyenek illúzióink, sokaknak ez az utolsó esélyük, amikor még utoljára eldönthetik, hogy élnek-e a felkínált lehetôségekkel és megújulnak a tönkremenetel helyett. A hazai gazdaságpolitika igyekszik idôt nyerni a cégeknek, mert a gazdasági háborúban az nyer, aki tovább állva marad és hamarabb képes felmérni a káoszból kirajzolódó új helyzetet. Azért is nagy vállalás ez, mert 2022-ben „felgyorsult az idô”, a gyors döntéshozatal képessége hihetetlen módon felértékelôdött.

A vállalkozások megmentésénél arra is törekszünk, hogy átmenetileg átcsoportosítsunk onnan, ahol a válságos idôk hatására rendkívüli, váratlan extrajövedelmek keletkeznek. A kamatstop nagyjából 80 milliárdos terhét például a bankrendszer viseli.

— Milyen (makro)gazdasági környezetre számíthatnak a magyar vállalkozások a jövôben?

—Minden esélyünk megvan arra, hogy megfelezzük az inflációt már 2023 végére. Ettôl függetlenül is igaz, hogy a következô hónapokban emelkedhet

még az infláció, de a jövô évben csökkenhet, a jövô év végére akár már egyszámjegyûre. Ennek a szankciós inflációnak a letörését persze nagyban segítené egy gyors békekötés, illetve az Európára káros, átgondolatlan brüsszeli szankciók újragondolása. Átmeneti gazdasági lassulás is történhet 2023-ban, ami egy nehéz év lesz, de a magyar gazdaság jó eséllyel elkerülheti a recessziót. 2024-ben és 2025-ben már 4–5 százalékos GDPnövekedés is megvalósulhat Magyarországon, az uniós növekedéshez képest 2–3 százalékpontos növekedési többlettel. Ez továbbra is a kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célja, ez biztosítja ugyanis a folyamatos felzárkózást Európa jobb történelmi sorssal megáldott, gazdagabb részéhez.

A jegybank minden erôvel küzd az infláció ellen a magas kamatokkal, eközben a kormány is minden eszközzel fékezi az inflációt, hiszen az üzemanyagon, az élelmiszeren és a rezsin is van árstop. Minden eszközzel a sokszorosan érkezô háborús és szankciós sokkok kisimításán dolgozik a kormányzat, miközben az energiaellátásunk biztosított, a megszorítások útjára pedig nem lépünk rá, így a családok, a cégek és az állam közös teherviselésével a gazdaság és a társadalom átvészelheti ezt az idôszakot.

Így remélhetôleg Magyarország és a cégek többsége erôsebben jön majd ki a válságból, mint ahogy belement, ezt láttuk a korábbi válsághelyzetekben is. A válsághelyzetek nekünk utat nyitnak: az adatokból például kiderült, hogy a koronavírus-járvány ellenére meredeken növekedett a tisztán hazai érdekeltségû, milliárdos vállalkozások száma. Az egymilliárdos éves bevétel feletti körben egy évtizede 40 százalék volt a külföldi cégek aránya, ami 2022-re 25 százalékra esett, a százmilliós kategóriában pedig 17-rôl 10 százalékra. Az eredményt nem a külföldi cégek számának esése és nem az infláció, hanem a hazai vállalatok sokaságának inflációt messze meghaladó árbevétel-növekedése okozta. Beszédes adat az is, hogy a hazai tulajdonú cégek száma 75 százalékkal nôtt tíz év alatt a 100 millió feletti csoportban.

—Mit üzen a baranyai vállalkozásoknak?

—Ahogy mondani szokás, a jelen beruházásából lesz a jövô növekedése.

A vállalatok szintjén is érvényes ez, ahol a jelenlegi intézkedésekbôl lesz a jövô profitja. A világ megváltozott, ezért a vállalkozásokat is új alapokra kell helyezni. Új gazdasági törvényszerûségek határozzák meg a gazdasági sikert, a legsürgetôbb az energiaügy: becsléseink szerint 2023-ra a magyar vállalati szektorban az energiaköltség meghaladhatja a munkaerôköltséget, így a bérek helyett az energia lesz a vállalatok elsôdleges költségeleme. Zajlik már az energiaverseny, Amerika és Oroszország is többszörös áron adja az energiát az európai cégeknek, mint a sajátjainak. A hazai vállalatoknál emiatt kevesebb juthat innovációra vagy a legjobb munkavállalók bevonzására, akikbôl a válsághelyzet ellenére is szûkös a kínálat.

A jelenlegi helyzetbôl elôször is fel kell állni, ez az energiakérdés rendezésével lehetséges. Nem véletlen, hogy a kormány sem támogathat olyan beruházást, amiben nincs valamilyen energiahatékonysági fejlesztés, illetve valamilyen munkaerô-megtartás vállalása. Nagyon fontosnak gondoljuk a munkaerô, fôként a magasan képzett dolgozók megtartását, mivel a munkanélküliség esetleges növekedése – ami eddig a magyar vállalkozásoknak köszönhetôen nem következett be – nemcsak a mostani gazdaság- és társadalmi válsághelyzet mélyülését okozhatja, hanem az egyes vállalatok válságból való „visszapattanását” is jelentôsen megnehezíti.

Miután egy lábon már tudunk állni, több lábat kell növeszteni és el kell kezdeni kockázatokban, veszélyekben, sokkokban gondolkodni, a nemzetközi értékláncokba nagyobb árazási erôvel bekapcsolódni. Érdemes ehhez megragadni a kedvezményes lehetôségeket a fejlôdésre, mert egyes országok elképzelhetetlen összegeket költenek arra, hogy a cégeik megnyerjék a gazdasági háborút, ami lassan egy rejtett, Európán és a nyugati világon belüli gazdasági polgárháborúvá válik. Ugyanakkor a világgazdaság ideológiai alapú újjászervezôdése és az új nyugati piaci igények lehetôséget is rejtenek cégeink számára.

— Elképzelhetô, hogy a háború hatására fokozott hátrányba kerülhetnek a vidéki vállalkozások?

—A háborús körülmények között a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a hazai, vidéki vállalkozásokra. A

pénzügyi források kihelyezésénél a jövôben elônyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat, mert nemcsak a multik és a hazai vállalkozások dimenziójában, hanem a földrajzi térben is duális, fôvárosközpontú gazdaságunk alakult ki.

A beruházási támogatási programokból eddig sajnos döntôen a központi régió cégei részesültek, az ország délkeleti és dél-nyugati felének alig jutott a forrásokból. Ennek megváltoztatásához lényeges, hogy a helyi abszorpciós, azaz befogadási, hasznosítási képesség erôsödjön, a források termékeny talajra hulljanak, amihez viszont például innovációs rendszerek és ökoszisztémák is szükségesek. Ezek általában nem maguktól, spontán módon jönnek létre, ezért fontos, hogy minden térségben minél több lokális, dinamizáló erejû térségi tudásközpont alakuljon ki, amely akadémiai-egyetemi-vállalati hálózatok sûrûsödési pontjaként húzza magával a saját környezetét.

Összetett feladat, amihez az alapokat az elmúlt években már letettük, ehhez nemcsak pénzre lesz szükség, hanem arra is, hogy a gazdasági szereplôk verseny és bezárkózás helyett, illetve mellett az együttmûködés, a kapcsolatépítés, a jobbaktól való tanulás készségeit is gyakorolják, mert nem az az innováció, ami a világnak új, hanem az, ami számunkra új. A magyar vidéki innováció egyik kitörési esélye a gyors és rugalmas követés, azaz a követô innováció, az átvétel, az alkalmazás, mert nem újdonságokat kell kitalálni, elég, ha a lehetô leggyorsabban tanulunk és a lehetô legszorosabban követjük a radikális innovátorokat.

— Mit tesz a kormány a digitalizáció erôsítéséért?

—A kormány számára kollégáim jelenleg egy digitális pénzügyi javaslatcsomagot készítenek elô, ami többnyire a digitális pénzügyi ügyintézést mozdítja majd elôrébb és adminisztratív akadályokat bont le. Ezzel nemcsak könnyíteni tervezzük a cégek életét, de célunk az is, hogy a gazdasági szereplôket folyamatosan áttereljük a digitális térbe. Ez a mûködési modell ugyanis nemcsak modernebb, de olcsóbb, gyorsabb és egyben jobban kapcsolódik a most kialakulóban lévô új gazdasági korszak elvárásaihoz is.

RENGETEG KIHÍVÁSSAL NÉZTEK SZEMBE A VÁLLALKOZÁSOK 2022-BEN

Alig heverték ki a talpon maradt vállalkozások a koronavírus-világjárvány következményeit, máris szembe kellett nézniük a meredeken emelkedô inflációval, az alapanyaghiánnyal, az ukrán–orosz konfliktus negatív következményeivel, az üzemanyagár- és az energiaár-változással. A baranyai vállalkozások számíthattak és a jövôben is számíthatnak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítségére. Hogy mi jelentett kihívást a kamarai vállalkozásoknak 2022-ben, az egyes bizottságok, a városi elnökségek miben és hogyan tudták támogatni ôket, errôl kérdeztük a szakmai testületek vezetôit.

Fejlesztéspolitikai Bizottság HOFFMANN TAMÁSelnök

A 2022-es esztendô ismételten nagyobb kihívás elé állította a vállalkozásokat, mint ahogy azt az elôzô években is megszokhattuk. Az elszálló energiaárak, a közelben dúló háború, az alapanyag-ellátási problémák, a gyorsan változó jogi és kamatkörnyezet, a romló hazai fizetôeszköz mind tesztelték és egyben erôsítették is a hazai cégek immunrendszerét. Sub pondere crescit palma (Teher alatt nô a pálma) – tartja az ôsi latin mondás, és biztos vagyok benne, hogy az ilyen válságszituációk adta terhek bizony segítik nôni azt a bizonyos pálmát. Gondoljunk bele, hogy az idén elsajátított képességek milyen jól fognak jönni békeidôben, amikor majd remélhetôleg tényleg azzal kell foglalkozni, hogy minél hatékonyabban tudjuk az ügyfelek igényeit kielégíteni.

Mint minden fenyegetés, a jelen helyzet egy lehetôség is egyben. Az évrôl évre szélsôségesebben változó klíma is összhangban van a folyamatosan romló gazdasági környezettel. Vegyük ezt egy jelnek arra, hogy változtatnunk kell a fogyasztási szokásainkon, a beruházási döntéseinken és át kell gondolni az általunk képviselt értékeket. Egy Földünk van, aminek erôforrásait minden évben egyre korábban éljük fel. A fenntarthatósági szemlélet immár nem utópia, hanem

a túlélési stratégia. Ne csak spóroljunk az energiával, a hulladékokkal, hanem tegyük megújuló pályára azokat. Minél kevesebbet veszünk el a bolygónktól, annál hosszabb ideig lesz az alkalmas az emberi élet számára. Lassan közhely, pedig igaz, hogy az unokáinktól kaptuk kölcsön a Földünket, minden, amit most csinálunk az már az ô életükre is hatással lesz. Éppen ezért teljes szemléletváltásra van szükség. Mindenekelôtt egy tudatos fogyasztási szokásrendszert kell kialakítanunk, amelyben központi szerepet kell játszania a hulladékmentességnek – így például csak annyit és azt vásároljunk, amennyire/amire valóban szükségünk van. El kell fordulnunk a fosszilis energiahordozóktól a megújulók felé, mind az otthonokban, az iparban és a közlekedésben is. Energiatudatos és környezetbarátabb épületeket kell építenünk és használnunk. Figyelnünk kell a saját karbonlábnyomunkra, azaz tisztában kell lennünk azzal, hogy a pillanatnyi fogyasztásunk milyen üvegházhatású gáz-, például szén-dioxid-kibocsátással jár.

A fô feladatunk tehát ez, hogy menjünk elébe a változásoknak és ne utólag tapasztaljuk meg azoknak a káros hatásait. Hiszem, hogy a 2022-es és az azt követô évek legnagyobb hozadéka az lesz, hogy mindannyiunknak – így nemcsak a vállalati mûködés, hanem a hétköznapi tevékenységeink vonatkozásában is – át kell térnie egy környezetkímélôbb szemléletmódra és aszerint élni életünket. Reméljük, még nincs késô ehhez!

Humán Erôforrás Bizottság

PAPP JUDIT elnök

Bizottságunk tagjai jeles Baranya megyei cégek cégvezetôi, HR-vezetôi, továbbá munkaerô-kölcsönzô vállalkozások szakemberei. A járványidôszak lecsengése után ez év tavaszán lehetôségünk nyílt

arra, hogy az online kapcsolattartást felváltsa a személyes találkozás lehetôsége. A tavaszi ülésünkön betekintést nyertünk a PTE és a PBKIK bilaterális megállapodásának egyes pontjaiba. Célul tûztük ki a Szakképzési Bizottsággal karöltve, hogy ezen megállapodást a vállalkozások igényeivel szinkronizáljuk és közösen a gyakorlati életre tükrözzük.

A 2018-ban elindított #ajelenajövôd programot fejlesztjük, folytatjuk. A kampány célja, hogy bemutassa azt, hogy Baranya megyében milyen versenyképes vállalkozások várják a dolgozni vágyó fiatalokat. Online és offline felületeken és rendezvényeken elérjük, hogy az álláskeresôk megismerjék a jövendôbeli baranyai munkáltatójukat. A projekt weboldalán összegyûjtjük azokat a cégeket, melyek különbözô álláslehetôségekkel várják a megyében elhelyezkedni vágyó munkavállalókat.

A tavasz folyamán egyre nagyobb figyelmet kapott az ukrán menekültek esetleges magyarországi munkaerôpiacra való integrálása. Online fórumot szerveztünk munkáltatók, cégek és szakértôk bevonásával. Dr. Tigelmann Éva, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Fôosztály fôosztályvezetôjének szakmai prezentációja tárta elénk a jogi szabályozásokat és a gyakorlati teendôket. Május végén jeles elôadók részvételével immáron 7. alkalommal

adott otthont a kamara a humánerôforrás konferenciának, melynek fôszervezôje bizottságunk tagja, Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna, a Humán Klub vezetôje.

Az ôszi idôszakra tervezett bizottsági ülés helyszínéül a Déli Ipari Parkot választottuk. Csúcs Zoltánvezérigazgató segítségével betekintést nyerünk a park mûködésébe, bemutatkoznak az ott mûködô cégek, bejárjuk a MATRO Kft. új üzemcsarnokát. A találkozó vendége a PTE szervezetpszichológus munkatársa, Klajkó Dóra, aki elôadásában az emberierôforrás-menedzsment területéhez kapcsolódó pszichológiai aktualitásokkal ismerteti meg a hallgatóságot.

Idegenforgalom-fejlesztési Bizottság

KOLLÁR LÁSZLÓelnök

szemben senki nem tud segítséget nyújtani, itt nincs jó tanács! A vállalkozások tisztán látják, hogy ezek a folyamatok messze túllépik a kamara szintjét, tehát a kerekasztal-beszélgetéseken túl, ahol mindenki kibeszéli a saját gondjait, igazán nem tudunk érdemben segíteni. Olyan mértékû negatív hatások érték ezt az ágazatot, ami már a Covid alatt is meggyengült, hogy a 25–40%-ot is elérheti a bezárások aránya. És megrendült az ágazatban dolgozók hite, így sokan más típusú állást keresnek. Tehát az eddig is gondot jelentô munkaerôhiány az esetleges idényszerû újranyitásoknál komoly gondot fog jelenteni.

Információtechnológiai Bizottság

ZALAY BUDAelnök

nálnak új, modern technológiákat. A központ operatív indulását 2023 tavaszára tervezzük.

Innovációs Bizottság HERBÁLY ISTVÁNelnök

Sajnos a 2022-es év nem sok kedvezô fordulatot hozott az idegenforgalomban érdekelt baranyai vállalkozások számára, szinte csak negatív hatások érvényesültek a munkánkkal kapcsolatban. Ha visszanézzük az év elejétôl a történéseket, láthatjuk ennek az igazolását: a Covid miatt egészen június végéig 35–50%kal kevesebb vendég érkezett az ágazatba, akit érintett az orosz-ukrán háború, azoknál még rosszabb a helyzet. Nem beszélve arról, hogy mivel kiterjesztették a SZÉP-kártyák felhasználási lehetôségét, ebben az idôszakban az ezekrôl való költés fôként az élelmiszer-vásárlásra korlátozódott.

Július-augusztusban országosan is 10–20%-kal volt kevesebb a vendég, szeptembertôl elindult a lakosság rezsiárakkal való sokkolása, ezzel párhuzamosan pedig megkezdôdtek a bezárások a szektorban. Tehát az elmúlt két év után tovább romlott az idegenforgalom helyzete.

Elôrelépésrôl így nem lehet beszélni, sôt az ötszörös energia-áremeléssel

A mi bizottságunk tevékenységének hangsúlyai kis mértékben változtak 2022-ben. A legtöbb beszélgetésünk és közös gondolkodásunk a munkaerôpiaci helyzet körül forgott, hiszen az informatikai szakmánk továbbra is óriási munkaerôhiánnyal küzd. Több mint 20.000 nyitott IT pozíció található az álláskeresô portálokon Magyarországon. Amellett, hogy a szakmát népszerûsítô videót készítettünk, középiskolákban pályaorientációs napokon vettünk részt, mert felismertük, hogy a legnagyobb kihívás az oktatásban fog jelentkezni, ami miatt az informatikatanárokra, -oktatókra is figyelmet kell helyezni. Ennek égisze alatt tanári, szakmai közösséget építünk, ahol a pécsi oktatási intézmények legégetôbb informatikai problémáira keressük majd a válaszokat.

Nagyon fontos fókuszterületünk és egyfajta zászlóshajó projektünk az innovációs központ, alias QUICK, ami nem kevesebbet céloz, mint a régió olyan cégeinek egy fizikai térben való megjelenítése, amelyek innovatívak, szívesen hasz-

Azt hittük a 2020–21-es évek után, hogy ‘22 a kilábalás és a fellendülés éve lesz, és minden jel ezt is mutatta. Majd a tavalyi év végén már elkezdôdô energiakrízis és a február végén kitört háború mindent a feje tetejére állított. Bár sokan mondják, hogy ez a válság majd kitisztítja a piacokat és az innovativitás kerül elôtérbe, azt gondolom, hogy nincs az az innovatív ötlet, ami az egyik napról a másikra bekövetkezô tízszeres energiadrágulást kompenzálni tudná. Ráadásul amikor a vállalkozások energiáit a mindennapi történésekhez való alkalmazkodás köti le, akkor nagyon kevés motivációjuk és erôforrásuk marad az innovációra. A környezetünkben is azt látom, hogy a cégek a fejlesztéseket megállították, elhalasztották, és jelenleg azon dolgoznak, hogy életben maradjanak. Persze itt is lesznek nyertesek és vesztesek, de tartok tôle, hogy ez nemcsak a vállalkozás innovativitásán fog múlni, sokkal inkább azon, hogy milyen iparágban dolgozik. Az elektronikai ipar, az elektromosautógyártásban érintettek hihetetlen fejlôdést tudnak most is produkálni, míg például a turizmusban tömeges bezárások látszanak. Az olló a kkv-k és a nagyvállalatok között tovább fog nyílni, elôbbi kárára.

Ezen történések mellett sikerült elindítani idén egy kkv-innovációs központ létrehozását, amit ugyan jelen helyzet hátráltat, de bízunk benne, hogy rövidesen meg tudjuk mutatni megyénk kreatív és valódi K+F tevékenységet végzô cégeit. A válságban mindenképpen elônybôl indulnak a saját termékkel, magas hozzáadott értékkel gyártó cégek, hiszen jóval nagyobb a mozgásterük. Ezért is örülünk,

Dél-Dunántúli Gazdaság

hogy az ügy mellé sikerült megnyerni az egyetemet és a megyét is. A legfontosabb, hogy a gazdaság helyi szereplôi felismerjék: egymás nélkül nagyon nehezen fogják átvészelni az elkövetkezô idôszakot. A költségvetés helyzete miatt szinte minden innovációs forrás befagyott, így külsô segítségre nem nagyon számíthatunk. Minden olyan fórumon igyekszünk jelen lenni, ahol a döntéshozók felé a vállalkozások égetô problémáit tolmácsolni tudjuk, és érdekeiket képviselhetjük.

irányba mozdítsuk el, szakértôi vélemények bevonásával. Így idén tavasszal meghívtuk Pécs Megyei Jogú Város, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat gazdaságfejlesztésért felelôs szereplôit, hogy megismerjük a fejlesztési irányokat és terveket. Ugyanekkor már megkezdôdtek azok az aktivitások, amelyek lehetôvé tették ukrán menekültek fogadását, elsô körben a családok biztonságos elhelyezését, majd a foglalkoztatásukat is. Nem mehetünk el szó nélkül a fenntarthatóság kérdése mellett. Ezen a területen egyre több vállalkozás vállal aktív szerepet. Többen már nemcsak saját vállalkozásuk keretében, hanem jó gyakorlataik bemutatásában is. Az energiafelhasználás racionalizálása, a megújuló energiaforrások használata pedig nem is lehetne idôszerûbb.

Kis- és Középvállalkozásfejlesztési Bizottság BOGOS CSABAelnök

ben a kamara és a PTE közötti megállapodás elôkészítéséhez javaslatokat kértünk a bizottsági tagoktól, illetve képviseltük a vállalkozásokat a György László államtitkárral rendezett pécsi vállalkozói fórumon. A kamarai testületek közül a legaktívabb bizottságként megfogalmaztuk véleményünket Pécs MJV gazdaságfejlesztési és befektetésösztönzési víziójának tervezetéhez, mint ahogy a KATAváltozás elôkészítéséhez is összegyûjtöttük tagjaink meglátásait. Idén is fennállt annak a lehetôsége, hogy segítsük a hozzánk forduló vállalkozásokat, így egy-egy szakmai megbeszélés keretében néhány kisebb vállalkozás vezetôjével találkoztunk. Folyamatosan egyeztettünk a kamara vezetésével az elôálló aktuális helyzetekrôl, hogy mit lehetne tenni, mit lenne érdemes tolmácsolni a kormány felé, amit elnök úr és fôtitkár úr a vállalkozások érdekeit szem elôtt tartva meg is tett. Szeretnénk aktivizálni vállalkozótársainkat, hogy éljenek a kamara nyújtotta lehetôségekkel. A PBKIK-ban az év folyamán számos, a kkv-kat is érintô kiváló szakmai elôadások, programok zajlottak és zajlanak, amiket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Ezek is kiváló lehetôséget teremtenek a tájékozódásra, a tanulásra, a fejlôdésre.

Az elmúlt másfél évben négy kihelyezett bizottsági ülést tartottunk, esetenként más bizottsággal összevontan. A tagvállalatoknál tett látogatások lehetôséget adtak arra, hogy megismerjük adott (közép- vagy nagy-) vállalkozás stratégiai céljait, lehetôségeit, a rendelkezésére álló eszköztárat. Találkozóinkon többször szóba kerültek az energia-ellátással, -árakkal kapcsolatos kérdések és a lehetséges megoldások, valamint a fejlesztési lehetôségek is.

Az Iparfejlesztési Bizottság 2020-as alakulása óta azon dolgozik, hogy a tagok saját eszközeikkel, kapcsolatrendszerükkel segítsék a megye gazdaságának elôrelépését. A bizottság több tagja egyben valamelyik klaszternek is (akár a DDGK, akár az ÉTK) tagja, így ezek a kapcsolatok több vonalon is erôsödnek. Tavaly megkezdtük az együttmûködést más bizottságokkal is, összevont ülések keretében szélesebb rálátásunk lehet egyes problémákra, és a megoldási javaslatok is szélesebb körbôl érkezhetnek.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy a vállalkozások környezetét, mindennapjait befolyásoló szereplôkkel is kapcsolatot tartsunk, megismerjük a fejlesztési terveket, azokat a vállalkozások számára kedvezô

A kkv-kat érintô kihívások, úgymint a piaci pozíciójuk meghatározása, az árképzésük és a nem elégséges marketing –ahogy az elôzô években – 2022-ben is jelen volt e vállalkozások életében. Ehhez kapcsolódott az év közbeni KATA-t érintô jelentôs változás, valamint az energiaár-emelkedés, ami újabb kihívás elé állítja az amúgy is nehezített pályán mozgó kisebb vállalkozásokat. Azt gondolom, a túlélésben jelentôs szerepet fog játszani, hogy ki hogyan tudja szabályozni az árait, elfogadtatni az emelt árait a piaccal, és egyáltalán pozícionálni a termékét a piacon. Tapasztalataink szerint a marketing- és a kommunikációs kiadásaikat fogják visszavenni elôször, ami biztosan negatív hatással lesz az értékesítésre.

A KKV Fejlesztési Bizottság lehetôségeihez mérten igyekezett kivenni részét a folyamatok kezelésében. Az év elsô felé-

Szakképzési Bizottság VÁRSZEGI GYULAelnök

A 2022-es évben a legnagyobb kihívást a bizottság számára a testületek aktivitása, az intézményekkel, a gazdasági szervezetekkel való kapcsolattartás, a törvények és az egyéb szabályzatok ismertetésében a naprakészség és a tájékoztatás volt. A Szakképzési Bizottsággal szoros együttmûködésben dolgozik a kamara Humánerôforrás Fejlesztési projektirodája, amely a szakképzés, a felnôttképzés és a pályaorientáció területén látja el a kamarai fel-

Iparfejlesztési Bizottság KLEISZ ZOLTÁNelnök

adatokat, támogatja a megyei humánerôforrás-problémák feltárását és megoldását. A projektiroda duális képzési tanácsadói közel 400 duális képzôhellyel és 19 szakképzô intézménnyel állnak kapcsolatban. Számos képzést, így a mesterképzéseket is megszervezték, a vállalkozások érzékelik a kihívást, fontosnak tartják az önképzést, és aki kicsit elôre gondolkodik, az mestervizsgát tesz. A projektiroda minden hónap második keddjén megszervezi a Humán Klub üléseit, idén pedig hetedik alkalommal rendezte meg a regionális Humán Konferenciát több mint 70 fô részvételével.

A pályaorientáció területén is szemmel látható és jelentôs munkát végeznek a kamarai munkatársak. Eddig szülôi értekezleteken több mint 800 szülôvel találkoztak, üzemlátogatásokat, pályaorientációs osztályfônöki órákat szerveznek a gyerekeknek, nagy sikerrel futnak a szakmaismereti versenyek és látogatottak a nyári pályaorientációs táborok is. A legnagyobb kihívást az jelenti a projektiroda munkatársai számára, hogy az új szakképzési rendszerben már nem kell sem ellenjegyezni, sem nyilvántartani a szakképzési munkaszerzôdéseket, emiatt azok megköthetôségérôl, megkötésérôl, megszûnésérôl nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek naprakész információkkal. Ettôl függetlenül nagyon komoly az együttmûködés, a párbeszéd az intézményekkel, a képzôhelyekkel, a gyakorlati képzôhelyekrôl hozzánk beérkezett kérdéseket, kéréseket egyeztetjük az iskolával.

A lehetôségekhez képest igyekszünk minden felmerült problémát kielégítôen megoldani, illetve olyan választ adni, ami a jelen körülmények között a legjobb megoldás lehet. Komoly segítséget kapunk a munkánkhoz a kamara elnökétôl és fôtitkár úrtól, akik az országos kamarában képviselik a baranyai vállalkozásokat. Az is látható, hogy a vállalkozások, amikor baj van, sok kéréssel fordulnak hozzánk, de amikor ebben a nehéz gazdasági helyzetben fôleg a mikrovállalkozások a napi betevôért küzdenek, nehéz ôket gondolkodásra késztetni vagy véleményt kérve megszólítani a jövô munkaerôjét érintô kérdésekben. A mostani körülmények arra ösztönöznek bennünket, hogy még inkább támaszkodjunk önmagunkra, magunknak kell megteremtenünk azokat a pozitívumokat, amik által mûködni és dolgozni tudunk.

ELNÖKÖK

Mohács KISS FERENC városi elnök

gusztus elején, ahol a kamarai regisztrációval rendelkezô vállalkozások vehettek részt, akár online formában is.

A helyi vállalkozói közösségekkel (Mohácsi Vállalkozók Klubja, Mohács és Vidéke Ipartestület) rendszeres a kapcsolattartás, tartottunk közös rendezvényeket, és a jövôben is tervezünk találkozókat, eszmecseréket.

Az idei évben Mohács Város Elnöksége három alkalommal ülésezett, valamit az PBKIK üzleti estélye Mohácson a megújult Selyemgyár Kulturális Negyed épületében zajlott. A világjárvány okozta helyzetben is voltak olyan helyi vállalkozások, amelyeknek a díjátadó rendezvényen az elôzô évi munkájuk alapján a helyi elnökség díjat tudott adni. Az ez év viszontagságai között is elmondható, hogy idén lesz(nek) olyan vállalkozások, amelyeket az elnökség díjazni fog.

Az elnökségi ülések közül az egyik legátfogóbb Mohács és Bóly város polgármestereivel közösen tartott találkozó. Ekkor még az orosz–ukrán konfliktus elején jártunk, így még egy optimistább gazdasági év elé tekinthettünk. A kiemelt beruházások közül az M6-os autópálya határig történô építésérôl és a Mohácson majdan megépülô Duna-hídról is szóltak a polgármesterek. Jó ütemben halad az országos közforgalmú kikötô építése is. Sajnos azóta kiderült, megváltozott körülöttünk minden. Bízunk benne, hogy az említett beruházások idôre, legfeljebb kis csúszással elkészülnek, hogy elôsegítsék a térség gazdasági fejlôdését.

A napi sajtó rendszeresen foglalkozik az energiaárakkal és a háború egyéb negatív hatásaival. A vállalkozások egyelôre állják a sarat, átszervezésekkel, speciális megoldásokkal próbálnak talpon maradni. Ehhez nyújt pénzügyi támogatást a megújult Széchenyi Kártya Max Program ötféle hitelkonstrukciójával. A mohácsi ügyfélszolgálati irodában – mely a selyemgyár épületében található – ebben az évben már 163 igénylést adtak be és dolgoztak fel.

Nagy fejtörést okozott az újonnan megjelent KATA-törvény. Errôl tartott fórumot közösen a PBKIK és a NAV au-

Alapvetôen az évet két részre lehet osztani év közbeni nagy hullámokkal. Sokszor nagy reményekkel, majd ezt követôen a jövôt érintô számottevô bizonytalanságokkal. Gondolok itt például arra, hogy év elején jelentôs bérkiáramlást követôen várható volt a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban, általában a kkvszektorban a kereslet növekedése. Majd kitört a háború, a KATA-sokat érintô változások, az energia áremelkedése, a szakképzett munkaerô hiánya, magasabb az infláció mértéke, általánossá vált az alapanyaghiány, gyengült a forint. A forgalomra általában a nyár végéig nem volt panasz, sôt minden szektor jónak ítélte meg, de a mérleget még nem lehet megvonni. Ôsztôl a vállalkozások elôször próbálnak racionalizálni és csak a végsô esetben választják az ideiglenes bezárást. Azok a cégek, amelyek korábban megkötött és az idei télre is érvényes „régi áron történt” energetikai szerzôdéssel rendelkeznek, bizakodóbban vágnak neki a negyedik negyedévnek.

Sajnos a legtöbb külsô negatív tényezôre nem lehet rövid távon reagálni, hisz a költségek csak egy részét lehet áthárítani a fogyasztókra, árat nem lehet azonnal növelni, mivel a fogyasztói háztartásokat is érinti a költségek növekedése. Sajnos a legtöbb vállalkozásnak napjainkra megtakarítása sem maradt, mert a Covid alatti bezáráskor azokat már fel-

Siklós Dr. Kovács Tibor városi elnök

élte. Pályázati források is korlátozott számban voltak, illetve van olyan vállalkozás, amely a pályázati feltételek miatt nem mert pályázni. Félô, hogy a cégek bezárása miatt a régióban megnô a munkanélküliség. Azok a szolgáltatóiparban dolgozók, akik KATA-adózók voltak és nem tudnak vagy nem akarnak más adózást vállalni, bezárnak vagy újra a fekete gazdaságba mennek. Az is látható, hogy az Európai Unió munkaerôpiaca sok szakembert felszív, melyre a gyenge forintárfolyam is ráerôsít.

Összességében eddig a vállalkozásoknál ment a szekér és ilyenkor nem nagyon kérik a segítséget. A jövôben viszont fel kell arra készülni, hogy a kamaránál összpontosult információ és a mögötte lévô tudás miatt a kamara a vállalkozók életének megint egyre fontosabb szereplôjévé válik.

A siklósi elnökség büszke arra, hogy tagjai között tudhat olyan vállalkozásokat, amelyek mind országos, mind nemzetközi szakmai minôsítéseken, versenyeken elért eredményeikkel bizonyítják magas szintû szakmai tudásukat. Legutóbb a szépészeti szakmában az Európa-kupán 7 kategóriából 6-ban aranyérmet és 1 kategóriában bronzérmet szerzett a siklósi Jójárt Stúdió fodrásza, vagy például azon kereskedelmi szálláshelyek, amelyek megfeleltek saját kategóriájukban az új nemzetközi Hotelstars minôsítô-rendszerének. Gratulálunk!

a cégeknél megszûnt az igazi tervezés, a kiszámíthatóság, minden cég az ideje nagy részét arra fordítja, hogy különbözô alternatívákat állítson fel a jövôt illetôen. Sajnos ebben nem segít sem a kormány, sem az orosz agresszió, hisz a zajló folyamatok következményei pillanatok alatt megérkeztek a cégekhez is, így idén jelentôs mértékben megnôtt a bizonytalanság. Ehhez amennyire tudnak, igyekeznek alkalmazkodni a cégek. A megyei kamara rengeteg segítséget nyújt a különbözô csatornákon, folyamatos az információáramlás, azokkal a napi aktualitásokkal, amik ezeken a platformokon megjelennek, jelentôs mértékben támogatják a vállalkozók mûködését.

Az év közben a gazdasági szereplôket érintô változtatás, mint például a KATA-adózás átalakítása, jelentôs hatást gyakorolt a vállalkozói szférára, ennek az is volt az üzenete, hogy minden pillanatban bármi jöhet, és erre tényleg nehéz felkészülni. A szolgáltatószektor a két év pandémia után még nagyobb nehézséggel kellett hogy szembenézzen, hiszen mire igazán újra beindult volna az élet, jöttek a háborús események, ami negatív hatással volt erre a szegmensre. A cégek igyekeznek igénybe venni a rendelkezésre álló segítségeket, ilyen például a Széchenyi Kártya Program, a területünkön január elsejétôl 77 befogadott kérelemre 2,7 milliárd forintot folyósítottak. Sajnos azonban nem igazán látjuk, hogy az országos kamara mennyire tud segíteni a vállalkozóknak. Megyei szinten elnök úr és fôtitkár úr, valamint a kamara elnöksége nagyon komoly munkát végez, tényleg mindent megtesznek a helyi vállalkozásokért, az országos kamarai elnök megnyilatkozásai azonban nem mindig segítik a testületi munkát.

Komlón rendszeresen fordulnak hozzánk a vállalkozásvezetôk, sokszor konkrét segítségét kérve. Ôk is elsôdlegesnek tartják az egészséges lobbizást a helyi erôforrások használatáért, hogy amenynyiben lehetséges, akkor az olyan megrendeléseket, ami nem tartozik a közbeszerzések körébe, helyi vállalkozókkal végeztessék el. Ezen dolgoztunk az elmúlt idôszakban is, és a jövôben is próbálunk segíteni ezzel.

Szigetvár

HORVÁTH LÁSZLÓ elnök

Az elmúlt években mindig az volt a vállalkozások igazi fájdalma, hogy nem tervezhetô eléggé az éves munkájuk. A Covid után azonban tényleg elmondhatjuk, hogy a gazdálkodó szervezeteknél, illetve

A legnagyobb kihívást az építôipar piacán is tapasztalható instabilitás jelentette, ami nemcsak a 2022-es évben volt jelen, hanem egészen 2020 elejétôl folyamatosan észlelhetô. A kiszámíthatóságra pedig alapvetô szükség lenne a hosszú távú tervezés érdekében. Viszont az energiaárak drasztikus emelkedése, az anyagárak állandó ingadozása, jellemzôen inkább növekedése, valamint egyes anyaghiányok mindezt szinte teljesen lehetetlenné tették. A Covid indulásánál ez hatással volt az építôanyagok árára. Az orosz–ukrán háború következtében kialakult magas energiaárak és szolgáltatói szerzôdések pedig teljes mértékben ellehetetlenítik a vállalkozásokat.

Mindezek azt eredményezték, hogy az építôanyagok árváltozása már nem függvénye a keresletnek. Az anyagárakat illetôen további befolyásoló tényezô még az euróárfolyam. Így a szerzôdéskötésekben is szüntelen bizonytalanság adódik. Képtelenség ily formán az árak hosszú távú tartása. Az üzemanyagárak, a villamos energia-, a gáz- és az euróárfolyam ingadozása, illetve korlátozása döntôen befolyásolja a gazdasági élet és munka kiszámíthatóságát. Ezen bizonytalanságok miatt az elôrelépés sajnálatos módon egyetlen egy területen sem valósulhatott meg.

Megítélésem szerint a vállalkozásoknak biztosított hitelkonstrukciók hatása csak a hitelek lejárta után fog megmutatkozni. Mivel a problémák nagyon egyediek, ezért a konkrét, egységes válaszadás nehézkes. A villamos energia- és a gázárak megemelkedett számlázása legfôképpen a szolgáltatóiparnál jelentkezik. A gyártással foglalkozó vállalkozások, vendéglátó egységek problémái a közelmúltban jelentkeztek, amit jeleztünk is a kamara felé. K. T.

Komló FERENCZY TAMÁS városi elnök

VÁLLALKOZZ TAKARÉKOSAN!

Végéhez közeledik az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által indított Vállalkozz Fenntarthatóan! program. Az idén tavasszal indult projekt az Országos Vállalkozói Mentorprogram részeként segít a hazai kkv-knak a fenntarthatóságban, a zöld gondolkodásban. Az országos projektben olyan mentorvállalatok segítettek a vállalkozásoknak, amelyek nemcsak a saját területükön dolgoznak profin, hanem a fenntarthatóság területén is bizonyítottak. Ezeket az eredményeket, jógyakorlatokat mutatták be céglátogatások alkalmával a jelentkezôknek. Ezen túlmenôen mind a mentor-, mind a mentorált vállalkozások részt vehettek csoportos mentorálási alkalmakon, ahol szakértôk segítettek, hogy milyen problémák merülhetnek fel egy-egy vállalkozás életében, és példákon keresztül bemutatták, hogyan tudják ezeket orvosolni. Ilyenek lehetnek többek között az energiával, levegôvel, hulladékkal, vízzel kapcsolatos feladatok, kihívások.

A jelenlegi energiaválságos idôszakban nemcsak a vállalkozások, de a magánszemélyek is érintettek abban, hogyan tudják kezelni a kialakult helyzetet. Ennek apropóján kérdeztük meg a programban mentorként részt vevô LAFARGE Cement Magyarország Kft.-t, valamint a MATROKft.-t. Mentorált vállalkozásként pedig a Yuva Kft.-t.

— Jelentenek-e versenyelônyt a vállalkozásnak a részben vagy teljes egészben megvalósult fenntarthatósági tervek? A LAFARGE azon partnereinek, akik a vásárlóik, akiknek beszállítanak, számít-e, hogy a cég fenntartható módon állítja elô a termékeit? Többet vásárolnak a termékekbôl, csak ezért választják a céget, mert fenntartható? Pl. különbözô szûrôberendezések használata, más energiahatékony módszerek, amivel a pl. a CO2-kibocsájtás csökkenthetô.

— A LAFARGE Cement Magyarország Kft. stratégiai prioritása a fenntarthatóság, azon belül is a minél kisebb ökológiai lábnyom elérése. Ennek érdekében nem kisebb célt tûztünk ki magunk elé, minthogy 2050-re elérjük a nettó szénsemleges mûködést. Célunk érdekében eddig megvalósított, valamint a jövôben tervezett környezetvédelmi intézkedéseink, fejlesztéseink teljes egészében áthatják vállalatunk minden egyes részlegét. Kezdve a nyersanyagok beszállításától a gyártási folyamaton keresztül a végtermék értékesítési pontokra történô eljuttatásáig, valamint a kapcsolódó irodai munkákig.

A LAFARGE beszállítói hálózatának (alvállalkozóinak) több mint 70%-a magyarországi vállalat. Ugyan partnereink üdvözlik a LAFARGE fenntarthatóságot célzó beruházásait, újításait, azonban hazánkban a kkv-szektort tekintve még csak most kezd egyre nagyobb hangsúlyt kapni a vállalati mûködések tekintetében a fenntarthatóság. Ezt felismerve a LAFARGE-nál elkötelezettek vagyunk a vállalatok támogatása iránt a szénsemleges jövô felé vezetô úton. Elsôsorban tudásmegosztással támogatjuk nemcsak partneri körünket, hanem a Baranya megyei vállalatokat is, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által elindított mentorprogram segítségével valósítunk meg.

Mindemellett a helyi közösségek vonatkozásában is fontosnak tartjuk a szem-

léletmódváltást. A zöld gondolkodás és a zöld építészeti megoldások népszerûsítése érdekében indítottuk el a tavalyi évben a magyar építôiparban elsôként a LAFARGE betON podcastot. A LAFARGE célja, hogy a zöld gondolatok ezáltal is nagyobb hangsúlyt kapjanak. Hiszünk abban, hogy az építôipari innovációnkkal, munkavállalóink és a helyi közösségek aktív részvételével a Királyegyházi Cementgyár Európa zöld szívévé válik. Zöld megoldásainkkal fenntarthatóbb módon építjük tovább a bolygó és az emberiség jövôjét.

— Jelentenek-e versenyelônyt a MATRO Kft-nek a részben vagy teljes egészben megvalósult fenntarthatósági tervek?

—A MATRO Kft. fenntarthatósági mentor szerepet tölt be a dél-dunántúli régióban. A korábbi beruházásaink a környezetvédelem és a fenntarthatóság terén most ezzel a programmal elôtérbe kerültek, sôt a jelenlegi gazdasági helyzetben ezek a megvalósított intézkedések most a mûködési költségeink mérséklését és a gazdasági mutatóink stabilizálását segítik elô a cég számára. Mentorszerepünk miatt a GINOP-pályázatokon is plusz ponthoz juthatunk, melyekkel már az eddigiekben is számos fejlesztést tudtunk végrehajtani, mind géppark-modernizálási, mind energetikai beruházások terén.

Gyakorlati példánk a zöldenergiát elôállító naperômûprojektünk alapján: tekintettel arra, hogy a csúcsfogyasztásunk 400 kW környékén alakul, így a kialakítandó napelempark ideális idôjárási körülmények között a teljes fogyasztási igényünket el fogja tudni látni. Ugyanakkor 3 mûszakos és folyamatos termelés is zajlik cégünknél, ami azzal jár, hogy a nem napsütéses órákban is magas a fogyasztásunk. Ennek okán összességében kb. 30%-kal képes hozzájárulni az éves fogyasztásunk csökkentéséhez, mely így kb. 740.000 kWh-val lesz kevesebb.

—Miért csatlakozott a programhoz a Yuva Kft.? Mit vár, milyen elônyt jelent majd a cég tevékenységében a fenntarthatósági szemlélet, a vállalkozás zöldítése?

—Cégünk 2005 óta üdítôitalok és szörpök gyártásával foglalkozik. 2014-ben fogalmazódott meg bennünk a gondolat, hogy miképpen tudnánk csökkenteni a PET kibocsátásunkat. Így született meg mára már fô termékké elôlépett FruttaMax termékcsaládunk, melynél egyetlen palack 12 liternyi kész üdítôitalt rejt. Most már fogyasztóink is értik ezt a szemléletet, így a szörp kiválóan mûködik a piacon.

Azért csatlakoztunk a programhoz, hogy információhoz jussunk a technológia területén is alkalmazható fenntarthatósági lehetôségekrôl. Az elôadások és a gyárlátogatások során megismerhettünk néhány módszert, melyek közül egy-kettô integrálható a mûködésünkbe.

Például a kompresszorok által megtermelt hôt hasznosítani fogjuk csarnokunk fûtéséhez, modern klímákat szerelünk fel a gázfogyasztásunk csökkentése érdekében.

De vannak saját törekvéseink is. A töltéseknél keletkezett selejt palackok, valamint a fújásnál létrejött, használatra alkalmatlan palackokat képesek vagyunk ledarálni, és a darálékot az elôformát gyártó céghez visszajuttatva újrahasznosítjuk.

Természetesen a hulladékot szelektíven gyûjtjük.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt feladata, hogy a helyi üzleti közösség tagjait támogassa információval és bemutassa a jó példákat.

● Energiabeszerzési közösség

● Szélerômû

● Napelemes tetôcserép

● Hidrogéntechnológia

● Közös beszerzés

● Széchenyi Kártya MAX – államilag támogatott hitelek

● Napelem lízing

https://pbkik.hu/portfolio/vallalkozz-takarekosan/

BUDAPESTEN TALÁLKOZTAK A FELDOLGOZÓIPAR EURÓPAI VEZETÔI ÉS DIGITÁLIS ÁTALAKÍTÓI

A feldolgozóipar digitalizációját, a finanszírozási lehetôségeket és az ipar 4.0 trendeket világította meg az október 19-i „I4MS Stakeholders Event” nemzetközi konferencia, ami mellett elôre leszervezett találkozókra is sor került.

A résztvevôknek ezzel hatalmas lehetôségük nyílt a konzorciumépítésre, valamint üzleti kapcsolatrendszerük bôvítésére. A fônapra 20 országból több mint 300-an regisztráltak, hogy lehetôségek után kutassanak személyesen vagy az online térben.

Az esemény az EU által finanszírozott legnagyobb digitalizációs és gyártástámogató kezdeményezés, az I4MS fôszervezésében, a Better Factory támogatásával és az Enterprise Europe Network partnerek aktív munkájával valósult meg.

A Better Factory-rôl szóló tájékoztatót Antonio Montalvo (FundingBox) tartotta,

ôt követôen Isaac Monte beszélt a „FOLD” projekt tapasztatairól, mellyel az „I4MS Disruptors Award 2022” díjat is elnyerték. A Better Factory második nyílt felhívása e cikk megjelenése után néhány nappal zárul.

A konferencia videofelvétele megtekinthetô: https://www.youtube.com/watch? v=MhV4Fe-d14Q

További információ: I4MS - https://i4ms.eu/ Better Factory - https://betterfactory.eu/

SIKERESEN ZÁRULT

AMULET ELSÔ NYÍLT FELHÍVÁSA

A PBKIK által menedzselt, 2021 szeptemberében indult AMULET projekt célja, hogy jelentôsen hozzájáruljon a CO 2-kibocsátás csökkentéséhez az EU-ban, a kkv-k szerepének megerôsítésével. A projekt 3 féle anyagra koncentrál (könnyûfémötvözetek, kerámia kompozitok, szálerôsítésû polimerek), mindezt négy iparágban (autóipar, repülôgépipar és a repüléstechnika, az energiaipar, építôipar). A kihívás során egy-egy megoldandó kutatás-fejlesztési feladatra kerestek megoldást a több külföldi országból jelentkezô kkv-k.

Az elsô nyílt felhívásban az 59 beérkezô pályázatból 26-ot választott ki egy szakmai zsûri. Majd ezt a számot szûkítették 15-re. Ezeket a pályázatokat kell a nemzetközi konzorciumoknak úgy megoldaniuk, hogy a megadott határidôn belül egy megvalósíthatósági tanulmányt kell

készíteniük. A nyerteseknek 4 hónapjuk lesz a munkára.

Ezeket a tanulmányokat egy szakmai zsûri ismét ellenôrizni fogja. A 15 pályázatot 7-re fogják szûkíteni, majd ezeket úgy fogják továbbfejleszteni, hogy egy adott szektorhoz tartozó anyagtípusból le tudjanak gyártani egy prototípust. Az elsô felhívás sikerességét bizonyítja, hogy 119 nemzetközi kkv vett részt benne.

A projekt magyar vonatkozását tekintve abszolút sikernek könyvelhetô egy, hogy egy Baranyában mûködô kkv felhívására is érkezett pályázat. Szorítunk a nyertes konzorciumnak, hogy sikeresen

oldják meg a feladatot, ezzel segítve a vállalkozás munkáját. Ezen túlmenôen két kétfôs magyar konzorcium is túljutott az elsô rostán, ôk más területen próbálnak meg segíteni nemzetközi partnerüknek.

A projekt új lendülettel folytatódik tovább. Novembertôl elindítják a második nyílt felhívást. Ismét olyan nagyvállalatok, kkv-k jelentkezését várják, akik szívesen részt vennének nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben, akik szívesen megosztanák megoldásra váró feladatukat/feladataikat nemzetközi szakértôkkel.

A projektrôl bôvebben olvashatnak angol nyelvû honlapjukon: https://amulet-h2020.eu/ További információ: Szigeti Rudolf, szigeti.rudolf@pbkik.hu

Szeptemberben indult útjára a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara legújabb nemzetközi projektje INDUSAC címmel, melynek középpontjá-

ban az egyetemi–ipari K+F együttmûködések támogatása áll.

Az INDUSAC fô célkitûzése egy korszerû i pari–egyetemi együttmûködési

(IAC) módszer kifejlesztése a gyors, kihívás- és piacvezérelt technológiai és termékfejlesztések kidolgozásának érdekében. Az erre kifejlesztésre kerülô online

EURÓPAI KLASZTERKONFERENCIA

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) menedzsmentje részt vett Prágában az Európai Klaszterkonferencián, melyen lehetôség volt B2B tárgyalásokon és szakmai elôadásokon részt venni, ezáltal is bôvítve a DDGK nemzetközi kapcsolati hálóját és tudását.

A 2022-es Európai Klaszterkonferencián több mint 500 klaszter képviselôje gyûlt össze, hogy új ismeretségeket kössenek és naprakész iparági és gazdasági információkat szerezzenek. A 2 napos rendezvény fókuszában a klaszterekkel kapcsolatos uniós, nemzeti és regionális szintû szakpolitikai fejlemények, az EU klaszterkezdeményezései, az ellátási lánc zavarainak kezelése volt, továbbá a klasz-

terek szerepét részletezték a különbözô ipari ökoszisztémákban való átmeneti útvonalak bevezetésében.

A DDGK klasztermenedzsmentje a tagokat is képviselve számos B2B tárgyaláson vett részt, többek között az Európai Autóipari Klaszterek Hálózatának, a Cseh Mechatronikai Klaszternek, az Ukrajna Ipari Automatizálási Szövetségének, norvég napelemes klaszterének, német tiszta technológiák klaszterének képviselôjével egyeztetett az együttmûködési lehetôségrôl. A formális tárgyalások mellett lehetôség volt a többi résztvevôvel is ismerkedni, például felvettük a kapcsolatot a portugál kozmetikai klaszterrel, a litván gépipari klaszterrel, illetve a cseh autóipari klaszterrel is. Továbbá sor került a régebbi kapcsolatok ápolására, megvitattuk

az aktuális kérdéseket a magyar IFood Klaszter, Omnipack, Mirbest és a hazai Nemzetközi és Klaszter Osztály képviselôivel.

A szakmai elôadásokon elôtérbe került az Európai Unió globális ellátási láncoktól való függetlenedése, többek között az energiaellátás tekintetében, emellett a gyártókapacitások fejlesztése is, beleértve a megújuló energiaforrások teljes infrastruktúrájának elôállítását. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a klasztereknek, a kommunikáció, a tudásmegosztás és a bizalom révén elôsegítik az együttmûködéseket a cégek között, valamint egy klaszter egy-egy iparágat képviselve hatékonyan tud fellépni a hatóságoknál, irányító szerveknél hazai és nemzetközi szinten is.

platform, illetve az egyszerû és felhasználóbarát közös alkotási folyamat lehetôvé teszi olyan megoldások kidolgozását, amelyek egyértelmûen megfelelnek az EU vállalatai, hallgatói és kutatói igényeinek és érdekeinek. A cél, hogy a hároméves projekt végére egy dinamikus szakmai közösség alakuljon ki az ipar és az akadémiai szféra érdekelt résztvevôinek bevonásával, amely legalább 1000 vállalatot, 3000 diákot és 300 kutatót foglal magában, lehetôséget biztosítva 300 vállalati fejlesztés útjára indításának 3000 € vissza

nem térítendô támogatás biztosításával nyertes pályázatonként.

Az INDUSAC eredményességét biztosítja az interdiszciplináris, ágazatközi és földrajzilag kiegyensúlyozott partnerség, amely képes a projekt céljainak elérésében érdekelt szakmai partnereket és meghatározó vállalkozásokat becsatornázni.

A konzorciumi partnerek a következôk:

● Jozef Stefan Institute – JSI (Szlovénia),

● Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (Magyarország),

● Karlsruher Institut für TechnologieKIT (Németország),

● Bax Innovation Consulting (Spanyolország),

● Innovawin (Spanyolország),

● CIT UPC – UPC BarcelonaTech Technology Center (Spanyolország),

● Cyprus University of Technology (Ciprus),

● Bydgoszcz Industrial Cluster (Lengyelország) és

● EIT Manufacturing East (Ausztria).

Idén két év kihagyás után ismét megrendezték a TechCsajok rendezvényt Pécsett. A pályaorientációs és employer branding célzatú eseményen a térség középiskoláinak lány diákjai vettek részt, hogy közelebb kerüljenek a mûszaki pályákhoz és találkozzanak a munka világának képviselôivel.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és menedzsmentszerve, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is saját standdal

TECHCSAJOK

részt vett a rendezvényen, hiszen mindkét szervezetben kiemelt terület a szakképzés és az utánpótlás fejlesztése, illetve segítése. A klaszter és a kamara standjánál az érdeklôdôk kipróbálhatták a KONTAKTElektro Kft., a MATROKft., a Büttner Kft. és a Strauss Metal Kft. ügyességi játékait, a megfejtésük után a Körber Hungária Gépgyártó Kft., a Ziehl-ABEGG Kft. és a PBKIK ajándéktárgyai közül válogathattak. A bevállalósabbak egy DDGK témájú kvíz kitöltésével Ziehl-ABEGG vászontáskát is nyerhettek.

A standnál a lányok a kamarai #ajelenajövôd kampánnyal is megismerkedhettek és a továbbtanulási kérdéseikre is választ kaphattak a kamara szakemberétôl.

A klasztertagok közül kiállítóként megjelent a Körber Hungária Gépgyártó Kft., amely a pécsi esemény szervezésébôl is kivette részét, illetve a Büttner Kft. és a PTE MIK is izgalmas feladatokkal várta a lelkes diákokat.

Piacsek László, a kamara Humánerôforrás fejlesztési projektiroda vezetôje pályaorientációs elôadást tartott az eseményen.

PROFESSZIONÁLIS FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMOK GYÁRTÁSA

A FORSZ KFT. A CSAPATÁBA

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) tagja, a Forsz Kft. forgácsoló szerszámok készítésével foglalkozik. A cég fejlôdéséhez elengedhetetlenek az elkötelezett és kreatív munkavállalók. Jelenleg is várják a fémforgácsoló szakma iránt érdeklôdô jelentkezôket hosszú távú együttmûködés reményében.

A Forsz Szerszámgyártó és Élezô Kft. 1992. évi megalakulása óta szerszámkészítô vállalkozásként keményfémbôl és gyorsacélból készülô standard és egyedi forgácsoló szerszámok gyártásával, és szervizelésével, élezésével foglalkozik. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjaként multinacionális és belföldi gépipari, valamint autóipari és hadiipari cégek beszállítópartnere. Telephelyükön a tevékenysé-

gükhöz a technikai hátteret a legkorszerûbb technológiával rendelkezô CNC megmunkálósor biztosítja.

Egyedi tervezésû, speciális forgácsolószerszámokkal szolgálják ki megrendelôiket, amelyhez munkatársaik naprakész tudása elengedhetetlen. A feladataik ellátása rendkívüli precizitást, a speciális egyedi megrendelôi igények kiszolgálása innovatív gondolkodást igényel. Munkatársaik kiváló szaktudással rendelkezô mérnökök, technikusok és szakmunkások.

A jelenkori gazdasági kihívások ellenére is a cég elkötelezett a folyamatos fejlôdés mellett. A beérkezô megrendelés-állományok maradéktalan kiszolgálásának, lekötésének egyetlen korlátja jelenleg a humán erôforrás, ezért örömmel várják azokat az érdeklôdôket, állásra jelentkezôket, akik elhivatottak a fémforgácsoló szakma iránt és innovatív gondolkodással rendelkeznek. A Forsz Kft.-nél magas szakmai minôségû munka folyik, így komoly tanulási és fejlôdési lehetôségek várják az újdonsült munkavállalóikat. A dolgozók hatékony teljesítményükkel magasabb bért kapnak, plusz jutalom is elérhetô.

A jelentkezéseket a rapcsak@dravanet.hu e-mail-címen vagy a +36 30 474 1911 telefonszámon fogadják.

A kamara Iparfejlesztési Bizottsága és Ipari Tagozata elnöksége összevont ülést tartott a Bányavagyonhasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.-nél, Kôvágószôlôsön, a Mecseki Környezetvédelmi Bázis telephelyén.

A köszöntés után dr. Síkfôi Tamás elnök és Rabb Szabolcs fôtitkár számolt be a testületeknek az elmúlt idôszak eseményeirôl. A kamara kezdeményezésére országos, mélyinterjús felmérés készül az energiaválság vállalkozásokra gyakorolt hatásáról, amely alapján javaslatcsomagot dolgoz ki a PwC tanácsadó iroda a kormány számára. Szó volt a szeptember végén „Együtt mûködünk” címmel tartott, PTE-vel közös konferenciáról és annak utózöngéirôl is.

Ezt követôen Molnár Gábor, az Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) elnöke számolt be a Pécsi Ágazati Képzôközpont NKft. megalakulásáról, amely országos szinten is egyedülálló kezdeményezésként valósul meg két év tervezés után. A cél az, hogy az építôipari szakmákat tanuló fiatalok az ÉTK tagjainál vegyenek részt a gyakorlati képzésen, így biztosítva a klasztertagok számára a szakképzett munkaerô-utánpótlását.

Ezután jött a „lényeg”. Tóth Szabolcs, a Mecseki Környezetvédelmi Bázis tech-

nológiai vezetôje mutatta be a BVH Nonprofit Közhasznú Kft. tevékenységét, ami nem kevesebb, a kilencvenes évek második felében felszámolt uránbányák után a környezeti és vagyoni károk felszámolása, így többek között a pellérdi és a tortyogói vízbázis védelme. Miután a rekultiváció a 2010-es évek elejére lezajlott, most már a hosszú távú kár mentesítés zajlik. A koncepció az, hogy minden szennyezôanyagot egy helyre gyûjtse-

nek, és ott kezeljék. Ez elsôre sem hangzik könnyû feladatnak, de valójában komoly kihívás a mérnököknek, hiszen a kezelendô vízmennyiséget csak becsülni lehet, és az elmúlt néhány évben tapasztalt szélsôséges aszályok és villámzivatarok sem könnyítik meg a munkát. Komplex együttmûködés valósul meg a Tettye Forrásház Zrt.-vel a munka során. Mint kiderült, a víz kezelése közben melléktermék keletkezik, amely ugyan kis mennyiség, de felhasználható nukleáris fûtôanyag alapanyagául. Jelenleg egy francia vállalkozás vásárolja meg és dolgozza fel a melléktermékként keletkezô úgynevezett yellow cake-et. Nem kis teljesítmény, amihez csak gratulálni tudunk, és sok sikert kívánunk a további munkához!

Idén is megszervezték a kamarában az ágazati alapvizsgát vizsgaelnökök és vizsgafelügyelôk részére a két órás ismeretmegújító/felkészítô workshopot és fórumot, melyen 45 ágazati vizsgaelnök és 39 vizsgafelügyelô vett részt. A rendezvény elôadói voltak Szilber Erzsébet, a Perfekt Zrt. oktatási igazgatóhelyettese, a PBKIK szakképzési bizottságának tagja, valamint Csucsi-Kerécz Virág Dóra, a Baranya Megyei Szakképzési Centrum Független Vizsgaközpontjának munkatársa.

A Magyar Közlöny 2022. évi 128. számában megjelent a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekrôl szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alkalmazásának eltérô szabályairól szóló 1374/2022. (VII. 29.) Korm. határozat, amellyel kapcsolatban nyáron a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara megkérte a Kulturális és Innovációs Minisztérium állásfoglalását a nyugdíjas ágazatialapvizsga-elnökök és vizsgafelügyelôk foglalkoztathatóságára (felkérhetôségére) vonatkozóan. A hivatkozott Kormányhatározat kimondja, hogy az „1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban foglaltaktól eltérôen a Kormány véleményének kikérése nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az a személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idôt megszerezte, ha a foglalkoztatásra a) szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy b) köznevelési vagy szakképzô intézményben kerül sor”.

A válasz értelmében 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti idôszakban megbízási szerzôdéssel delegálhatók az öregségi nyugdíjkorhatárt elért ágazati alapvizsga elnökök és vizsgafelügyelôk is a költségvetési szervként mûködô, állami fenntartású szakképzô intézményekben szervezett ágazati alapés szakmai vizsgákra is.

Mindez azt jelenti, hogy az 1374/2022. (VII. 29.) Korm. határozat az eddig a vizsgabizottsági tagokra is alkalmazott korlátozást a 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. közötti idôszakra feloldotta, így azok, akik a szakértôi névjegyzékeken szerepelnek, és ezen idôszak alatt töltik (vagy nemrég töltötték) be a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, felkérhetôk ágazatialapvizsgaelnöknek és/vagy vizsgafelügyelônek.

Gyorsabb és kényelmesebb ügyfélkiszolgálás a pécsi AutóCitynél

sünket, illetve csökkentsük az energiafogyasztásunkat.

pályázat támogatásával megvalósult beruházás eredményeként. Atöbbek között új munkaállomások létrehozását célzó projekt a fôépület átalakítását és jelentôs eszközbeszerzést is magában foglalt, ezáltal az autókereskedés és -szerviz növelni tudta kapacitását és hatékonyságát, így versenyképességét is. 0Mint Liszácz Mihály, a P’-AutóCity Zrt. vezérigazgatója mondja, az utóbbi években olyan mértékben fejlôdött a vállalkozás, hogy már idôszerûvé vált a telephely bôvítése.

Amûhelyállások számának és a dolgozói létszám növekedésével a korábbinak több mint kétszerese lett az autószerelô- és autóvillamosságiszerelô-kapacitásunk, ami jelentôsen befolyásolja az áteresztôképességünket, egyben csökkenti az ügyfelek elôjegyzési idejét: a korábbi 2–3 hetes várakozási idô 1–3 napra mérséklôdött. Aberuházás eredményeként átstrukturálódott az egész épület belsô funkciója, például a kétszeresére nôtt az alkatrészraktár területe, amelyben egy új galériás polcrendszer, valamint egy éjszakai zsiliprendszer támogatja a munkánkat. Apályázatnak köszönhetôen új emelôkkel, mûhelyberendezésekkel bôvült szervizünk felszereltsége, valamint a padlózat és a falburkolatok is megújultak. Számos, a gyártók által elôírt csúcstechnikájú diagnosztikai és mérôeszköz beszerzését, illetve meglévô mûszereink szoftveres megújítását is elvégeztük, így lehetôvé vált a napjaink elvárásainak megfelelô, az eddiginél is magasabb szintû ügyfélkiszolgálás. Ehhez új parkolók létesítése is hozzájárul. Parkolóból nálunk sosincs elég, hiszen tevékenységünk alapja az autó, így az értékesítésre szánt új és használt autók, a bérautók

mellett a szervizre váró és a csereautók, valamint az érkezô ügyfelek és a kollégáink gépjármûveinek is helyet kell biztosítanunk. Most ez lehetôvé vált. Emellett új kerítést is kapott telephelyünk, ami a vagyonvédelem fontos eleme.

Apályázat keretében elvégeztek egy megújuló energiára épülô beruházást is.

Igen, mostantól napkollektoros rendszer biztosítja a vállalkozás telephelyén felhasznált meleg víz teljes mennyiségét. Azért is örültünk ennek a lehetôségnek, mert 2019-ben döntöttük el, hogy növeljük telephelyeink energiahatékonyságát, így azóta számos beruházást – napelemszerelést, épületszigetelést, nyílászárócserét, hôszivattyús rendszer telepítését stb. – valósítottunk meg e tekintetben. Most egy napkollektort szereltünk fel meleg víz elôállítására. Bár a mûködésünkben nem a melegvíz-használat a legköltségesebb, de azért jelentôs tétel. Aprojekt keretében beüzemelt rendszer tapasztalatai alapján döntünk a többi telephelyünk hasonló berendezéssel való felszerelésérôl. Ajövôben is célunk, hogy minél nagyobb mértékben a magunk által elôállított energiával biztosítsuk a mûködé-

Bár az ügyfelek közvetlenül nem tapasztalják meg az elônyeit, de a sikeres pályázat eredménye egy új vezetôi információs rendszer kialakítása is. Ez miként támogatja az AutóCity mûködését?

Lényegesen egyszerûbb lesz olyan információk kinyerése a rendszerbôl, ami aktuális visszajelzést ad az eredményünkrôl. Mivel több autómárkát értékesítünk, több telephelyen mûködünk, számos tevékenységet végzünk, eddig viszonylag nehézkesen, jónéhány munkatárs munkájának köszönhetôen jutottunk olyan információkhoz, adatokhoz, amelyek a döntéseinket is befolyásolták. Rengeteg befektetett idôt takarítunk meg az új rendszer felállításával, az aktuális számokat, a statisztikákat ezután naprakészen nyomon követhetjük, szinte bárhonnan. Régi vágyam valósul meg ezzel a platformmal.

Apályázat keretében megvalósult beruházás miként változtatta meg a mindennapjaikat?

El kellett telnie egy-két hónapnak ahhoz, hogy a kollégáim gondolkodásban át tudjanak állni az új munkaszervezésre és helyiséghasználatra. Akorábbinál sokkal kényelmesebb körülmények között dolgozunk, és ami a beruházás célja volt, az ügyfélkiszolgálás gyorsabbá, rugalmasabbá tétele, az teljes mértékben megvalósult. Ahatékonyság az egységnyi idô alatti bevételek növekedésében is megmutatkozik, így a pályázat minden tekintetben elérte a célját.

DALLOS LÁSZLÓ

Szemmel látható fejlôdésen ment keresztül az elmúlt néhány évben az elsôsorban kis- és középszériás ipari elektronikai termékeket gyártó és fejlesztô pécsi Z Elektronika Kft., és ez a lendület 2022-ben sem hagyott alább. A tavaly a Magyar Multi Program keretében lezajlott csarnoképítés arra is ráirányította a figyelmet, hogy a cég növekedését komplexen kell kezelni, ehhez pedig az emberi erôforrásnak is igazodnia kell. DALLOS LÁSZLÓügyvezetô szerint a siker a minél szélesebb szolgáltatási palettában, az innovációban és a folyamatos tanulásban, fejlôdésben rejlik, ami nemcsak a szakmai vonalra, hanem a vezetôi attitûdre is értendô

— A Magyar Multi Program keretében megvalósított projekt egy technológiai fejlesztésre is lehetôséget biztosított, ami idén nyáron fejezôdött be. A beüzemelt gépek még nagyobb termelési volument tesznek lehetôvé, erre szükség is van, mert rengeteg a munkánk. A fejlesztés keresletet indukált, újabb vevôk jelentek meg. A létszám is jelentôsen növekedett, az év folyamán a mûszakokat is át kellett szervezni, már van olyan gyártás, ahol három mûszakban dolgozunk. A pozitív kihívásokat azonban beárnyékolja az energiaár-drágulás. Ez most számunkra egy nagyon komoly krízis, amit meg kell oldanunk, egyelôre ezen dolgozunk – foglalja össze röviden az idei évet Dallos László.

— Miért keresettek a Z Elektronika által elôállított termékek, mit látnak meg bennük az új vevôk?

— Alapvetôen jó hírünk van a piacon, ehhez hozzájárul az a széleskörû marketing, ami nemcsak a vevôk, hanem a munkavállalók felé is mint megbízható brandet jeleníti meg vállalkozásunkat. Nekünk az is fontos, hogy ha valaki hozzánk jön dolgozni, akkor tényleg abban részesüljön, amit korábban ígértünk. Nyugodt és jó körülmények között dolgozunk, és ezt igyekszünk a vevôink felé is kommunikálni, hogy egy

átlátható, transzparens, megbízható partner képe rajzolódjon ki, egy olyan vállalaté, amely felelôsséget vállal a munkájáért. Azt gondolom, hogy ez a törekvésünk meghozza a gyümölcsét.

— Vezetôként miként lehet kezelni a fejlôdést?

— A szervezetfejlesztési folyamat sok mindenre ráirányította a figyelmet, számos helyen át kellett szervezni a mûködésünket ahhoz, hogy hatékonyabbak legyünk. Igyekszünk olyan szervezeti struktúrát kialakítani, ami jövôbe mutató, fenntartható – ez egy hosszabb folyamat, jelenleg elsôsorban a „túlélésre” játszunk. Meg akarunk felelni a partnereinknek, belekapaszkodni a lehetôségekbe, ami elôrébb viszi a gyártást és ami által bôvülni tudunk. Azonban megvan az esélye annak, hogy jövôre lassul a gazdaság tempója, de mivel elég diverzifikált a vevôkörünk, azt gondolom, hogy kezelni tudjuk majd a folyamatokat.

Vezetôként folyamatos jelenléttel, rengeteg beszélgetéssel, egyeztetéssel és szüntelen háttértámogatással tudom kezelni a változásokat. A hangsúly a kollégáimmal való együttmûködésen van,

ezáltal biztonságban érzik magukat, így kiemelkedô teljesítményre lesznek képesek. Egyfajta szimbiózisban dolgozunk, a munkatársaim abból merítik a bátorságot, hogy ott állok mögöttük, én pedig azért vagyok bátor, mert ôk teszik a dolgukat. Egymásra vagyunk utalva. Elengedhetetlen az egymás iránti bizalom, mint ahogy az is, hogy mindenkit egyenrangú félként kezelek.

— Említette a láthatóságot, ennek része, hogy a közelmúltban egy országos tévémûsorban mutatták be a gyártási tevékenységüket, de egy podcast-mûsort is készítenek a Z Elektronikánál.

— A mûsorban való szereplés jelentôsen növelte az ismertségünket, hiszen így rengeteg nézôhöz jutottunk el. Nemcsak azt ismerhették meg, hogy miként zajlik a termelés egy elektronikai gyártócégnél, hanem azt a fejlesztési munkát is, amely által egy ötletbôl valós termék lesz. A podcastcsatorna elindítása pedig kollégáink ötlete volt, ebben mindenféle témák elôkerülnek a vállalat mûködésétôl kezdve az innovációs együttmûködésekig. Rengeteg helyrôl kaptunk visszajelzést, még a konkurenciától is, sajnálták, hogy nem nekik jutott az eszükbe ilyet készíteni.

— Korábban említette, hogy a cég jövôbeni mûködésének egyik záloga a fejlesztôcsapat erôsítése lehet.

— Jelenleg egy tízfôs, mérnökökbôl álló fejlesztôcsapatunk van, párhuzamosan több termék fejlesztését végzik. Kapcsolódunk a Pécsi Tudományegyetemhez, több vállalkozáshoz, már most is rengeteg tudás gyûlt össze a Z Elektronikánál, ami egy magasabb szintre emel minket. Szeretnénk kifejleszteni egy saját terméket, olyan vállalkozássá válni, amely megbízhatóan, felelôsséget vállalva képes megtervezi, legyártani a termékeit. Amely nyitott a kooperációra, akár lokálisan, akár országosan is, ezzel egyfajta példát is szeretnénk mutatni, hogy kapcsolódásokkal, összefogással többre megyünk, mint egyedül.

„KAPCSOLÓDÁSOKKAL, ÖSSZEFOGÁSSAL TÖBBRE MEGYÜNK, MINT EGYEDÜL”

EGYETEM – KAMARA:K+F+I?

A modellváltást követôen a Pécsi Tudományegyetem (PTE) fokozza a vállalatok irányába történô kommunikációt, információáramlást, intenzíven kíván reagálni a térségben jelentkezô kihívásokra. A közelmúltban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában rendezett EGYÜTT-MÛKÖDÜNK címû eseményen mutatták be a PTE – vállalkozások számára releváns – szakmai programjait (Tudományos Innovációs Platform, szakértôi hálózat, validációs folyamatok, szakmai gyakorlatok, duális képzések stb.), vagyis az együttmûködés lehetséges platformjait, és a közös tervezési folyamat fôbb lépéseit, annak szereplôit. Olyan jó gyakorlatokról is beszámoltak, amelyek az egyetem és a baranyai vállalkozások között zajlottak, eredményük pedig konkrét termék lett, mint például az antibakteriális textil, a gyógyszerkutatásban alkalmazható nagy precizitású automatizált fájdalomküszöb-mérô berendezés vagy a hûtôbordás léghûtéses hôcserélô termékcsalád fejlesztése. Ez az alkalom is rávilágított arra, mekkora potenciál rejtôzik az egyetem mint kutatási, szakértôi oldal és a gazdasági szereplôk együttmûködésében.

sére, késôbb viszont maga is szívesen foglalkoztatja majd a MIK-en szakképesítést szerzett mérnököket.

— Az ön tapasztalatai, információi alapján mire lenne konkrét igény a vállalkozások részérôl? A cégek felkészültek-e ilyen jellegû együttmûködésre?

HERBÁLY

ISTVÁN: Az egyetemi mûszakiinformatikai innovációs kapacitás bôvítésére lenne szükség

A PTE és a megyei vállalkozások innovációs együttmûködésének szorosabbá tétele érdekében érdemes lenne egyensúlyba hozni a keresletet és a kínálatot – véli Herbály István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációért felelôs alelnöke.

—Az innovációs fórumon egy kerekasztal-beszélgetésen ismertették a sikerprojektek együttmûködési tapasztalatait. Ebbôl látható volt, a megvalósult projektek javarészt úgy születtek, hogy a kutatónak és a cégnek korábbról már volt kapcsolata. Tehát nem az egyetem innovációs transzfercsatornáin keresztül kapcsolódtak össze és így jutottak be egy igénnyel az egyetemre, hanem ismerték a kutatót, tudták, hogy mivel foglalkozik, így hoztak létre közös projektet. Ennek számomra az az üzenete, hogy az egyetemnek érdemes fejlesztenie az innovációt érintô kapcsolódási felületeit. Jelenleg kevésbé látjuk, hogy ha egy vállalkozás részérôl felmerül az igény egy innovációt érintô egyetemi együttmûködésre, akkor miként értesülhet róla, hogy az egyetemen van-e olyan kompetencia, és ha igen, miként lehet eljutni ahhoz, aki adott témával foglalkozik.

A másik fontos kérdés a kereslet–kínálat egyensúlyának megteremtése. A PTE kompetenciája jelenleg leginkább az orvo-

si-biológiai területre koncentrálódik, a Baranyában mûködô cégek pedig, amelyeknek igényük lenne az egyetemi innovációs kapacitásra, nagyrészt a gépiparból, az elektronikai iparból jönnek. E vállalkozásoknak a Mûszaki és Informatikai Karral (MIK) való kapcsolódás lenne a legérdekesebb, hogy ott álljon rendelkezésre olyan kompetencia, ott legyenek olyan kutatók, akik segíteni tudnak nekik innovációs projektekben. Ha mondjuk egy cég egy rádiótechnikai projekten dolgozik, akkor legyen rádiólabor vagy ilyen jellegû berendezés az egyetemen, amit akár kutatói, akár szakértôi kapacitással együtt ideiglenesen használni tud. Ez a MIK-rôl gyakorlatilag teljesen hiányzik. Jelenleg a pécsi egyetemen az orvosi-biológiai vonalra helyezôdik az innovációs hangsúly, és úgy érzékeljük, hogy a Mûszaki és Informatikai Karon belül sem kerül elôtérbe az informatikai vagy a villamos területet érintô kutatói kapacitás. Sem ember, sem kompetencia, semmilyen erôforrás nincs ahhoz, hogy részt vegyenek projektekben. Ezért azt gondoljuk, hogy mindenképpen érdemes lenne fejleszteni ezt a területet, akár óraadó kutatók idecsábításával vagy együttmûködések kialakításával is. Olyan kapcsolódásokra lenne szükség, mint az elôzô tanévben elindult Tüzelôanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzés, amely a pécsi KONTAKT-Elektro Kft. és a kar összefogásával valósul meg. Az ipari villamos vezérlés, automatizálás, elektro- és szenzortechnika területén mûködô vállalkozás a saját hidrogénlaborát és több évtizedes tapasztalatát bocsátja a szakmérnökképzés rendelkezé-

— Egyértelmûen készek a közös munkára, hiszen már eddig is több cég alakított ki egyetemi kapcsolatokat, ahol magasabb a mûszaki kutatás, oktatás színvonala – és ez sajnos nem a pécsi egyetem volt. Ha jól tudom, a Magnus például az Óbudai Egyetemmel dolgozik együtt a repülôjük fejlesztésén, mint többen, így a mi vállalkozásunk, a Contrall is a BME-vel valósít meg közös projekteket, a Terrán sem Pécsett vett igénybe egyetemi segítséget a napelemes tetôcserép kifejlesztéséhez. Tehát igen, vannak projektek, amelyek akár a pécsi egyetemmel közösen is megvalósulhatnának.

— Mire lenne szükség ahhoz, hogy ez a kereslet–kínálati egyensúly létrejöjjön?

— Egyrészt szándékra a MIK, illetve az egyetemvezetés oldaláról, másrészt pedig forrásra, hogy ezeket a kompetenciákat meg tudják teremteni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ez nem egy-két éves folyamat, de valahol el kell kezdeni.

— Milyen lépést tett a kamara annak érdekében, hogy az innovációs együttmûködésre vonatkozóan képviselje a vállalkozások érdekeit?

— A kamarában rendezett esemény után egyeztettünk a PTE Innovációs Rektorhelyettesével, prof. dr. Jakab Ferenccel. Már az ott elmondott köszöntômben megszólítottam, hogy sok a tennivalónk ezen a téren, így egy konkrét listával érkeztünk hozzá. A megbeszélésen vázoltuk a problémákat, majd megállapodtunk abban, hogy mindkét fél tesz az elôrelépés érdekében. A kamara oldaláról vállaltuk, hogy összegyûjtjük a piaci igényeket, hogy a vállalkozásoknak milyen kompetenciára lenne szükségük az egyetem részérôl ahhoz, hogy projekteket tudjanak indítani. Az egyetem pedig arra tett vállalást, hogy feltérképezi az intézményben rendelkezésre álló, innovációs együttmûködésekre alkalmas kompetenciáit. Ezekbôl az információkból aztán kirajzolódnak az egyezések. Reményeink szerint ezek az adatok még idén rendelkezésünkre fognak állni.

— Milyen hátránya lehet a régió gazdaságára nézve, ha nem indulnak meg ezek az együttmûködések az egyetemmel?

— Biztos, hogy csökkenni fog az egyetemi oktatás, kutatás színvonala, ha az intézmény a jövôben nem lesz benne piaci projektekben. Ez a hallgatók jelentkezési kedvére is hatással lehet, azok is elmehetnek Pécsrôl, akik esetleg itt terveztek tanulni. Aki pedig máshol folytat tanulmányokat, nem biztos, hogy visszajön dolgozni a térségbe, most is tapasztaljuk, hogy nagyon nehéz visszahozni azt, aki egyszer kiszakadt ebbôl a közegbôl. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a BME-re az országból a második legtöbb hallgató Pécsrôl jelentkezik például a villamos-informatikai karra, holott helyben is van ilyen képzés. Számos informatikai cég, köztük SSC-k vetették meg a lábukat Pécsett, hihetetlen mennyiségben tudnának felvenni informatikusokat, ezért is szükség lenne arra, hogy az itt tanuló egyetemisták minél piacképesebb tudást kapjanak.

A térség iránt érdeklôdô vállalkozások mérlegelésében is jelentôs szerepet játszik a mûszaki egyetemi háttér színvonala, hogy ki tudja-e szolgálni az ô igényeiket, de a kkv-k versenyképességét is befolyásolja, ha nem tudnak K+F projekteket indítani helyben, és ezért el kell menniük mondjuk Budapestre. Nem mondom, hogy ez leküzdhetetlen akadályt jelent, de nyilván szívesebben dolgoznak a cégek helyi partnerrel. A mi vállalkozásunk több projektben is együttmûködött a BME-vel, ami rengeteg utazással, egyeztetéssel járt. Egy mûszaki fejlesztésnél nem lehet mindent online intézni, hiszen olyan eszközökkel is dolgozunk, amelyeket helyben kell ellenôrizni. Ez mind plusz pénz és idô. Ha ezek a kapacitások helyben rendelkezésre állnának, az sokkal vonzóbb lenne a diáknak, a kutatónak és a vállalkozásoknak is.

gondolkodásban nyilvánul meg. Célunk, hogy a helyi gazdasági szereplôk és az egyetemi oktatók/kutatók kölcsönösen megismerjék egymás tevékenységét, majd operatív szakmai egyeztetéseket kezdeményezzenek.

A megye és a régió gazdasági szereplôi közül többel is vettünk már részt konzorciumi partnerként közös pályázatokban, és jelenleg is vannak sikeres, futó projektjeink (pl. Caadex Kft., Rovitex Kft., Z Elektronika Kft., Mecsekérc Zrt.). Ezenkívül a PTE magas színvonalú K+F szolgáltatásokkal és duális képzésekkel is áll a megyei vállalkozások rendelkezésére. A PTE K+F+I kompetenciatérképe kereshetô formában bárki számára elérhetô a PTE innovációs oldalán (www.innovacio.pte.hu).

— Miként lehet összehangolni, közelebb hozni az igényeket? A PTE-n igen magas szintû orvosi, biológiai kutatási kapacitás van, viszont ezek hasznosulásához nem áll rendelkezésre helyben ipar. A megyei gazdaságban hangsúlyos a mûszaki, informatikai, gépész vállalkozások jelenléte, ehhez azonban nem társul megfelelô kutatói kapacitás a MIK-en. Miként lehet ezt feloldani?

— A PTE orvosi, egészségügyi és természettudományi K+F projektjeihez regionális és nemzetközi szinten is igyekszik partnereket keresni, elsôsorban közös pályázatok keretében. Több sikeres egészségügyi és multidiszciplináris együttmûködés, valamint közös kutatás van folyamatban jelenleg is. Ezenkívül a helyi ipari szereplôk köre reményeink szerint egyre több egyetemi spin-off céggel is bôvülni fog a közeljövôben.

szintû innovációs készségét az egyetem? Vannak-e olyan lehetôségek, pályázatok, amelyekbe bevonhatók a megyei szereplôk?

— Elsôsorban a pályázatok nyújthatnak megoldást az innovációs készség fejlesztésére a K+F projektek jellemzôen nagy forrásigénye miatt. Ugyanakkor legalább olyan meghatározó tényezô az innovatív szemlélet és a vállalati kultúra fejlesztése is, amelyhez a szükséges üzleti és interdiszciplináris tudást konferenciák és workshopok keretében igyekszünk átadni.

Az utóbbi években a pályázatokat alapvetôen két konstrukciótípusban hirdették meg. A vállalatok által vezetett konstrukcióban, ahol a vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése volt a cél (GINOP Plusz és Piaci KFI), míg az egyetem vezetést igénylô pályázatok célja az innovációs ökoszisztéma infrastrukturális és üzleti fejlesztése (Kompetencia Központok, Befektetés a jövôbe). Innovációs rektorhelyettesként kiemelten fontosnak tartom azokat az egyetem és az ipar együttmûködésébôl kialakuló K+F kapcsolatokat, amelyeknek a végén a társadalom és az emberek számára hasznosítható termék jön létre.

— A PTE milyen szegmensekben érdekelt az innovációt tekintve, merre szeretne továbblépni ezen a területen?

A Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettesét elsôként arról kérdeztük, hogy mi jellemzi a PTE és a PBKIK innovációt érintô együttmûködését, milyen területeken valósult már meg innovációs együttmûködés az egyetem és a megye gazdasági szereplôi között.

—A PBKIK és a PTE régóta rendszeresen egyeztet a várost és a régiót érintô kérdésekben. Nemrég ezt formalizáltuk is egy együttmûködési megállapodás keretében, amelyben még szorosabbra fûztük a partneri viszonyt – ez leginkább a hatékony információáramlásban és a folyamatos közös

A mûszaki végzettségû hallgatókra és kutatókra az egész országban túlkereslet mutatkozik, ez nem regionális jelenség. Ugyanakkor lokális szinten igyekszünk minél vonzóbbá tenni ezeket a képzéseket. A Mûszaki és Informatikai Kar hallgatótoborzási kampányai és a folyamatosan bôvülô képzési kínálat, valamint a duális képzések is ezen szakok népszerûsítését célozzák. A kutatók kinevelése, majd Pécsen tartása azonban sok tényezôs, nagy kihívást jelentô feladat. A vonzó kutatói életpálya kialakításához szükség van a helyi gazdasági szereplôk innovatív szemléletére és nyitottságára is az egyetemi feltételek biztosítása mellett. A megoldást hosszú távon az igények folyamatos egyeztetése és a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció jelentheti.

— Hogyan tudja ösztönözni a helyi vállalkozások jelenleg nem túl magas

— A PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) kuratóriuma kettôs zászlóshajó célkitûzést határozott meg 2030-ra, melyek építenek a PTE meglévô erôsségeire, a témák globális jelentôségére és az egyetem versenyhelyzetére. A két kitûzött cél, mely az egyetemi tevékenységek minden szintjét áthatja és a széleskörû képzési paletta minden területén meghatározó irányként szolgál a jövôben:

A fenntarthatóság zászlóvivôje: elsô helyen rangsorolt egyetem a középkelet-európai térségben a fenntarthatóság szempontjából az oktatás, kutatás, innováció és mûködés terén egyaránt.

Kiválóság a biotechnológiában és orvos- és egészségtudományban: elsô helyen rangsorolt egyetem a közép-kelet-európai térségben biotechnológiai területen és az orvosláshoz, jólléthez kapcsolódó kiegészítô tudományokban (például egészségügyi jog stb.).

Ezenkívül természetesen egy 10 karral rendelkezô tudományegyetem lévén nyitottak vagyunk minden megkeresésre. K. T.

Prof. dr. JAKAB FERENC: Versenyképes egyetem –Egyetem a versenyképességért

2022-ben ismét megrendezték a DesignPécs programsorozatot október 7–16. között, melynek kiemelt témái az ipari tervezés és design az építészetben – TALÁLKOZÁSOK TEREI.

A rendezvény a Budapest Design Week fesztivál társrendezvényeként valósult meg, melynek védnöke és finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szervezôje a Magyar Formatervezési Tanács. Az esemény pécsi programjainak koordinátora a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara volt. Ízelítôül a programokból:

A kamara a partnerek együttmûködését a Focus csoport fotókiállításán köszönte meg. A kiállítás katalógusa a kamara támogatásával valósult meg.

„Kortárs pécsi építészek kalandozása a design világában” címmel kiállítás a Janus Pannonius Múzeum szervezésében, kamarai támogatással

Karma Pécsi Kesztyû Bauhausba öltözve DIVERZITÁS a PTE MK Formatervezés Tanszék kiállítása (Fotó: Horváth Gábor)

Pályaválasztás elôtt álló diákok ismerkedtek meg baranyai meghatározó cégek tevékenységével: Khoani Kft., Knoch Bôrdíszmû-

HITELESSÉG, TUDATOSSÁG ÉS BIZALOM

Az Enterprise Europe Network (EEN) magyar konzorciuma által létrehozott Követ program 2013-ban indult, amelynek célja, hogy a hálózat még jobban be tudja mutatni szolgáltatásait a hazai vállalatoknak.

A program keretein belül egy-egy helyi vállalkozás jó példáján keresztül ismerheti meg a regionális vállalkozói kör a hálózat nyújtotta szolgáltatásokat, valamint ezek elônyeit. A követi felkérés két évre szól, ezzel is növelve a szervezet irányába elkötelezett ügyfelek csoportját. Az újonnan megválasztott követek kinevezésére idén Debrecenben került sor az EEN magyarországi konzorciumának rendezvényén. Dél-Dunántúl legújabb követeként Melegh Andrea (a képen) selyem-

festô mûvészt, a Vonalszervíz Kft. tulajdonosát köszöntjük ezúton is.

A búvároktatóként is tevékenykedô mûvész immár tizenöt éve az Enterprise

Europe Network „ügyfele” – így örökíti meg ezen a nemes anyagon azokat az önfeledt élményeit – a tenger mélységét, a lebegést, a vízfelszín alatti lélegzetelállító világot –, amelyek a derût és a jókedvet, a szabadság érzését viszik el a selyemkendôk, faliképek, különleges táskák, neszesszerek, térelválasztók, ruhák birtokosaihoz.

„A valódi selyem viselése magabiztossá, különlegessé, felszabadulttá tesz, vállalkozóként a magabiztosságot egy ilyen hatalmas hálózattal való együttmûködés adja meg. Sok és sokféle szolgáltatásukat vettem igénybe az együttmûködésünk során, ami egyben mindig egy kicsit elôrébb is lendítette a vállalkozásomat.”

Pécs Fesztiválok, mai napig készülnek itt filmek, mint az Utóélet vagy a Láthatatlanok.

Van-e lehetôség a pécsi és regionális filmipar felvirágoztatására? Mivel és hogyan járulna ez hozzá Pécs megújuló, dinamikus és életteli imázsához? Miben segítené ez a helyi vállalkozókat, szállodákat, vendéglátóhelyeket? Visszajönnének-e a máshol dolgozó pécsi filmes szakemberek? Hogyan valósíthatók meg a fenntarthatósági trendek/követelmények a filmiparban Pécsett? Milyen pozitív hatása lenne a hirtelen jött ismertségnek a régió turizmusára?

A DesignPécs 2022 keretében ezeket a témákat járta körbe az érdekeltekkel a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécs City Studios Kft. koordinálásban egy filmes kerekasztal-beszélgetés a Mûvészetek és Irodalom Házában.

Az egyik résztvevô szerint „Pécs egy kulturális és kreatív aranybánya”. Ha visszatekintünk, valóban évtizedekig igen színes hagyománya van Pécsett a filmgyártásnak. Itt mûködött a Pannónia Filmstúdió, volt egy Pécsi Filmalap, Cine-

Egy ilyen nagyszabású projektben potenciálisan érdekelt minden helyi vállalkozó, aki egy forgatás során ideutazó stáb kiszolgálására, a film készítéséhez elô-, és utómunkálataihoz szükséges bármilyen szolgáltatás nyújtására képes.

Szellemi termékbôl gazdasági elôny

A DesignPécs keretében zajlott „Keltsd életre! – ipari tervezés, a jövô innovációi” c. workshop keretében dr. Liber Noémi és Keresnyei János elôadásaiban a résztvevôk a szellemitulajdon alapjai mellett gyakorlati példákon keresztül ismerhették meg, mik az alapvetô kérdések, amiket vállalkozásukban fel kell tenniük ahhoz, hogy az ‘ész szüleményeik’ valós értéket képviseljenek, és minden értelemben jogszerûen a sajátjuknak nevezhessék ôket.

Az egyik leggyakoribb forma a védjegy, aminek stratégiai eszközként való használata a vállalkozás arculatának megteremtésén túl meghatározó szerepet játszhat az értékesítési terv kialakításában, a cég piaci pozíciójának megszerzésében és megôrzésében, vagy akár pályázati pontszerzésben. Hazai viszonylatban azonban még mindig viszonylag kevés cég él ezzel az eszközzel. Az EU-ban a kkv-k 8,8%-ának van valamilyen bejegyzett oltalma, Magyarországon ez a szám mindössze 3,3%.

Az Enterprise Europe Network pécsi képviseleténél térítésmentes iparjogvédelmi tanácsadás is igénybe vehetô, ahol az ön cége is tájékoztatást kérhet a hazai és nemzetközi oltalmazhatósági lehetôségekrôl és feltételekrôl.

Budapesten éves szinten 60–70 filmet forgatnak, ami milliárdos bevételt jelent. A filmes kerekasztal résztvevôi egyetértettek abban, hogy Pécs messze nem használja ki az itt élô „kreatív tôkét”, és az iparág újraindítása a régióban megteremtené azt a szinergiát, ami nagyban hozzájárulna a szakképzett munkaerô, a fiatal lakosság megtartásához, szakmai tudásuk helyben való hasznosításához.

Egy komoly film megvalósításához nagy létszámú személyzetre és temérdek szolgáltatásra van szükség. Ha mindezt a városon/régión belül sikerül megteremteni, akkor az közvetlen bevételt jelent a helyi szakembereknek és vállalkozásoknak a vendéglátóiparban, az építôiparban, a turizmusban. A projekt szintén hozzájárulna a régióban még nem létezô iparágak létrehozásához, egyben érdekes és sokoldalú munkahelyeket teremtene, amely komoly lehetôség a fiatalabb generáció számára arra, hogy itthon kapjon versenyképes jövedelmet a saját szakmájában. Ahogy az egyik fiatal résztvevô fogalmazott: „Tessék engem használni!”

Jó volt azt is hallani, hogy „10 évvel ezelôtt nem gondoltam volna, hogy a szakmámban itthon, Pécsett fogok tudni megélni” –az igazsághoz tartozik, hogy ez csak úgy lehetséges, hogy hoszszabb külföldi tartózkodás és szakmai kapcsolatépítés után költözött haza a vállalkozó, de jól példázza, hogy mennyi lehetôség rejlik a szakemberek hazacsábításában.

A végsô cél az, hogy a filmgyártás összes igényét és munkafolyamatát a helyi lakosság és a helyi vállalkozások szolgálják ki a lehetô legkörnyezetbarátabb módon. Így, miközben a külföldi árakhoz képest a produkció során jelentôs költséget takarítanak meg a gyártók, a befektetett összeg túlnyomó része városunkban marad.

Az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat Kreatívipari szektorcsoportjának képviselôje ismertette azokat a szolgáltatásokat, melyek révén a filmipari nemzetközi együttmûködésekhez a partnerkereséshez és a filmgyártáshoz elérhetô pályázati forrásokról tájékozódhatnak a résztvevôk.

Biztonságosabb hardverés szoftvertermékek az új

uniós

kiberbiztonsági szabályoknak köszönhetôen

Szeptemberben az Európai Bizottság egy új kiberbiztonságról szóló törvényjavaslatot terjesztett elô a fogyasztók és a vállalkozások védelmében. Az uniós szintû jogszabálytervezet kötelezô kiberbiztonsági követelményeket vezet be a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan, azok teljes életciklusa során.

A törvény célja biztosítani, hogy a digitális termékek, például a vezeték nélküli és vezetékes termékek és szoftverek biztonságosabbak legyenek. Egyrészt úgy, hogy növeli a gyártók felelôsségét és kötelezi ôket a biztonsági támogatás és a szoftverfrissítések biztosítására az azonosított sebezhetôségek kezelése érdekében, másrészt lehetôvé teszi a fogyasztók számára, hogy elegendô információval rendelkezzenek az általuk vásárolt és használt termékek kiberbiztonsági jellemzôirôl.

A javasolt intézkedések a következôket fektetik le:

1.

a digitális elemeket tartalmazó termékek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat a kiberbiztonság biztosítása érdekében;

2.

a digitális elemeket tartalmazó termékek tervezésére, fejlesztésére és gyártására vonatkozó alapvetô követelményeket, valamint a gazdasági szereplôkre vonatkozó, e termékekkel kapcsolatos kötelezettségeket;

3.

a gyártók által a digitális elemeket tartalmazó termékek teljes életciklusa során a kiberbiztonság biztosítása érdekében bevezetett sebezhetôségkezelési folyamatokra vonatkozó alapvetô követelmények, valamint a gazdasági szereplôkre vonatkozó kötelezettségek e folyamatokkal kapcsolatban. A gyártóknak továbbá jelenteniük kell az aktívan kihasznált sebezhetôségeket és incidenseket;

4.

a piacfelügyeletre és a jogérvényesítésre vonatkozó szabályok.

A javasolt rendelet minden olyan termékre vonatkozik majd, amely közvetlenül vagy közvetve egy másik eszközhöz vagy hálózathoz kapcsolódik. Kivételt képeznek azok a termékek, amelyekre vonatkozóan a meglévô uniós szabályok már tartalmaznak kiberbiztonsági követelményeket, például az orvostechnikai eszközökre, a légi közlekedésre vagy az autókra.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete már 2019-ben megerôsítette az EU kiberbiztonsági ügynökségét (ENISA), és létrehozta a termékek és szolgáltatások kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszerét. Az EU-ban üzleti tevékenységet folytató vállalatok számára elônyös lesz, hogy IKT-termékeiket -folyamataikat és -szolgáltatásaikat csak egyszer kell tanúsítaniuk, és tanúsítványaikat az egész Európai Unióban elismerik.

RABB DÁNIEL

INDUL A BARANYAI KATOLIKUS TEMPLOMOK ÉPÍTÉSZETI, ÉPÜLETSZERKEZETI FELTÉRKÉPEZÉSE

A Magyar Mûvészeti Akadémia Mûvészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet hároméves ösztöndíját nyerte el Rabb Dániel, a pécsi 2 RABB Kft. tervezô építészmérnöke, mûemlékvédelmi szakmérnöke Baranya megyei katolikus templomok egyedi és általános építészeti, épületszerkezeti kialakításának feltérképezésére. Ilyen jellegû munka eddig még nem készült az országban. A komplex építôipari tervezési feladatokat ellátó vállalkozás az elmúlt két évtizedben számos Baranya és Tolna megyei templom felújítási terveinek elkészítésében közremûködött, nyolc éve például az Ormánságban 42 református templomot szemléltek meg és állították sorba ôket mûemlékvédelmi, valamint veszélyeztetettségi értékelés alapján. Mint Rabb Dániel mondja, a templomokkal kapcsolatos felmérési, felújítás-tervezési területen olyan tapasztalatra és szaktudásra tettek szert, ami az üzleti életben is jól kamatoztatható.

— Az ösztöndíjpályázatban mindenkinek van egy vállalása, hogy mit szeretne megvalósítani a következô három évben. Én a Baranya megyében a 17. és a 18. században épült barokk katolikus templomok egyedi és általános sajátosságait kutatom. Mindegyik templomon felfedezhetôk általános jegyek, egyben minden épület mind belsô, mind szerkezeti kialakításában egyedi a maga nemében. Olyan részleteket tervezek bemutatni, amik elsô látásra talán nem érzékelhetôk, hiszen szakemberként mi feljutunk a padlásra, a templomtornyokba, így sokkal tágabb képet kaphatunk az épületekrôl. A most induló pályázattal szeretném egy kiadványban, illetve honlapon összegezni és kiegészíteni azt a mintegy húszéves idôszakot, amely alatt számos baranyai és tolnai templomot vizsgáltunk meg.

— Milyen területeken lehet használni az önök által közreadott információkat?

— A munkánknak van egy építészeti felmérés és egy történetiségi vonulata, amelyet képekben (fotókban, rajzban) dokumentálunk. Ezekbôl összeállhat egy album, amelybôl jól látható majd, hogy a barokk stílusú baranyai katolikus templomok miért egyediek. Nagyon sokan foglalkoznak az érdeklôdés vagy akár mélyebb szinten a templomokkal vagy a mûemlékekkel. Remélhetôleg felméréseink az épületek felújítását tekintve jelentôs adatokat tartalmaznak majd, és mivel épületdiagnosztikai módszerekkel értékeljük az épületeket, az

adott szerkezeteket, akár egy épületfenntartási rendszer részeként vagy elemeként is fel lehet fogni munkánk eredményét. Segítséget nyújthat azoknak a kollégáknak, akik felkérést kapnak egy adott templom megújítására, hiszen most olyan adatokat, információkat gyûjtünk össze, amikre akár csak hosszas kutatás után bukkanhatnának. Talán sokan emlékeznek a 2006-ban Belvárdgyulán összedôlt templomra, amelyrôl nem készült elôzetes dokumentáció, ami pedig megkönnyíthette volna az újjáépítést.

— Mennyiben egyedi ez a munka, amire vállalkozott?

— Eddig országos szinten a szerb ortodox templomokról készült egy hasonló összegzés. Nincs tudomásom arról, hogy valaki ilyen megközelítésbôl felmérte volna a katolikus templomokat Baranya megyében.

— Miért érdeklik ilyen mélységben a templomok?

— Mint egy építészeti megvalósulásra mûemlékként tekintek rájuk. 20 évvel ezelôtt szinte az elsô munkáim között volt a kisharsányi református templom felmérése, amit teljesen a nulláról kellett kezdeni, hiszen semmilyen rajz nem állt rendelkezésünkre. Roppant izgalmas dolog volt végiggondolni, hogy hogyan építhették. Aztán egyre több ilyen jellegû munkánk lett a cégnél, például az ormánsági református templomok felújítási projektjét is mi vezettük, ami egyértelmû siker számunkra.

— Az üzleti életben miként kamatoztatható ez a fajta tudás, szakértelem, amit a templomokkal kapcsolatban szereztek?

— A cégünkben jelen lévô szaktudás a mûemléképületekkel kapcsolatos teljes szegmenst lefedik, hiszen az építômérnöktôl kezdve a faanyagvédelmi szakértôn keresztül a mûemléki épületdiagnosztika szakértôig szinte teljes a skála. Megvan az értékdokumentálási szakértôi jogosultságom, építész tervezôként is dolgozom, a húszéves tapasztalatunk is hozzásegít ahhoz, hogy viszonylag gyorsan rájövünk egy-egy adott problémára, például hogy mi lehet az adott szerkezeti rendellenesség, hogyan kellene azt megközelíteni. Ez jelentôs mértékben megkönnyíti a munkánkat. Emellett rengeteg referenciával rendelkezünk, sok esetben már kifejezetten bennünket keresnek egy-egy kihívás kapcsán. Mivel „generálban”, egy cégen belül képesek vagyunk megoldani és átlátni a feladatot, illetve kiváló kapcsolatot ápolunk restaurátorokkal, régészekkel, ezért szeretnek velünk dolgozni a megrendelôk. Sokrétûségünk és kiterjedt szaktudásunk üzleti szempontból számottevô elônyt jelent számunkra. K. T.

Bálint és Társai Lakatosipari Bt.

Az anno egy tanulmányi versenyen 2000 fôbôl I. helyezést elért Bálint Lajos ügyvezetô ma is fejbôl citálja a dátumokat és szavalja a verseket.

A Siklósi Lakatos Szövetkezet alapjaira építette vállalkozását, a Bálint és Társai Bt.-t. 53 évesen lett kényszervállalkozó 1998-ban. A szakmához értett, az ügyvezetést viszont az elejérôl kellett tanulnia, mindent a saját bôrén tapasztalva.

A szövetkezetnél 20 évig volt üzemvezetô. Ott úgy gondolta, hogy a nyugdíjig hátralévô hét évet már féllábon is ledolgozza, kibírja. Az élet azonban másképp hozta.

● Pénzügyekben ma is vezérelve, hogy senkinek se maradjon adósa

❍ A szövetkezet megszûnésekor vételi ajánlatot tett a meglévô gép- és eszközparkra. Mindent megszerzett, amire szüksége volt az induláshoz: telephelyet, gépeket, és ami a legfontosabb: megvolt a szakembergárda is, amelyet a

korábban a szövetkezetnél dolgozó 38 fôbôl verbuvált. Minden adott volt ahhoz, hogy jól menjen a szekér, többször mégis saját pénztárcából kellett befoltozni a cég kasszáját.

● Vezérelv a munkában: határidô tartása és precizitás.

❍ Anno a stabil gárda 5-6 emberbôl állt, sokszor a munkanélkülieket segítette megélhetéshez. Már 50 éve is ipari alpinista módszerekkel hegesztett 30 méter magasban – bár akkor ezt még nem így hívták. Úgy hívták: munka, amit meg kell csinálni.

● Sok fiatalt ma is ledolgoz – de elôbb talpalni kell a munkáért

„Sokan hadilábon állnak az üzleti etikával. Elôfordult, hogy a leszállított munkáinkért nem kaptuk meg a pénzünket. A munkatársaknak nem lehet azt mondani, hogy sajnos a cég sem kapott pénzt, így fizetés sem lesz – ez nem így mûködik, ôk az elsôk.”

❍ A mostani helyzet nem segíti a vállalkozókat. Dolgozni képes és akaró munkaerôt nehéz találni, és akkor a szaktudást még nem említettük. Nehezítô tényezô, hogy a vas ára a többszörösére emelkedett, az energia ára szintén. Ezeket be kell építeni az árba, de így nem könnyû versenyképesnek maradni. Megrendelés akkor van, ha utánajár, akár megyehatáron túl is.

A Bálint és Társai Lakatosipari Bt. fôleg lakossági megbízásokat vállal.

KÖLTSÉGCSÖKKENTÔ KAMARAI MOBILFLOTTA

Kamarai Mobilflotta 1. csomag fô jellemzôi:

● havi 200 perc lebeszélhetôség (belföldi hálózatban, az Európai Unión és az 1-es roaming díjzónán belül napszaktól függetlenül)

● ingyenes flottán belüli beszélgetés belföldön

● elsô 20 db sms ingyenes hálózaton belül

● adatmennyiség: 2 GB

● egy számjegyû percdíj

Kamarai Mobilflotta 2. csomag fô jellemzôi:

● korlátlan belföldi beszélgetés (belföldi hálózatba, az Európai Unión és az 1-es roaming díjzónán belül)

● elsô 40 db sms ingyenes hálózaton belül

● adatmennyiség: 7 GB

A hívószámokhoz további mobil internetcsomagok rendelhetôk, extra szolgáltatások, adatjegyek.

A Kamarai Mobilflottába rendezett kamarai regisztrációval rendelkezô vállalkozásoknak van lehetôségük belépni, már meglévô telefonszámmal vagy új elôfizetéssel.

A flotta használata Yetteles telefonszámmal lehetséges, más szolgáltató esetén számhordozást kell intézni.

BÁLINT LAJOS

BEHEKISTVÁN – Land Rover Discovery

A Bagolyvár étterem vezetôje a Penthe Autóház új Land Rover márkakereskedésének tesztautóját, a Land Rover Discovery Sport dízelmotoros változatát próbálta ki.

—Ahogy mindenkinek, nekem is vannak élményeim a Land Roverrôl. Az afrikai hangulat, a sivatag, a szafarik képéhez hozzátartozik a jellegzetes Land Rover karakter. A márkai mai kínálatában is felfedezhetôk ezek a tradicionális vonalak, és nagyon tetszik, hogy sikerült úgy kialakítani a meglepôen széles modellpalettát, hogy mindegyik Land Rover egyéniség maradt. Ez a Discovery Sport már a mérete miatt is szimpatikus. Nem túlzó, elfér a városi utakon, sôt ide a Bagolyvárba is könnyedén eljutottunk vele a keskeny dûlôúton.

—Az említett Land Roverre jellemzô stílusjegyeket hol találta meg a tesztautón?

—Nyilvánvaló Discovery utalás a motorháztetôn húzódó felirat, ami ismétlôdik a csomagtérajtón is. Természetesen a számtalan helyen feltûnô jellegzetes Land Rover logo is ilyen elem, és maga az autó tömegaránya, a sziluett, a nyújtott motorháztetô is rögtön felismerhetôvé teszi. A lámpák szépek, az elsôkre ügyesen válaszolnak a hátsók. Szimpatikus az is, hogy visszafogottan használták a mûanyag rátéteket, mert

egy Discoveryrôl nem ezek miatt hisszük, hogy jó terepjáró, hanem tudjuk, hogy a génjeiben hordozza azt, hogy terepen sem lehet zavarba hozni. Nem mellesleg a csicsás kiegészítôk nélkül hozza a klasszikus brit eleganciát.

—Nemcsak a vendéglátásban van nagy tapasztalata, hanem sikeres vitorlázó is. A kikötôkben, gondolom sok hasonló jellegû autóval találkozik.

—Az aktív életmódhoz remekül passzol ez a kategória. A hétköznapokon szinte kompromisszummentesen lehet velük közlekedni, ezért is emeltem

ki, hogy a Discovery Sport az a méret, amit a városban sem érzünk túlzónak. A szabadidôs programokban is remek társ egy ilyen autó, könnyedén eljut oda, ahová egy átlag sofôr elmerészkedik, és egy nehezebb utánfutó vontatására is tökéletes. Mindehhez ma már nem kell minôségi engedményeket tenni, ha az utasteret nézzük, sehol sem látok olyan megoldást, ami egy prémium személyautóban nem állná meg a helyét.

—A Bagolyvár étterem mottója igaz az autóiparban is?

—„A kiválóság nem örökletes. A minôség nem veled született. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt.” Ez a három mondat szerepel nálunk a falon is, és úgy gondolom, hogy az élet minden területére igaz. Attól, hogy örökölt vagy megvásárolt egy autógyár egy hajdan csillogó márkanevet, nem engedheti meg azt, hogy hátradôljön és a régmúltból éljen. A piac könyörtelen, ha az autóiparban kicsit késôbb is érkeznek a visszacsatolások, mint akár a vendéglátásban. Ezen a Discoveryn is azt érzem, hogy a mérnökök mindent megtettek azért, hogy továbbra is az élvonalban tartsák a márkát, úgy, hogy a változó igényekhez igazodjanak.

—Nem volt könnyû feladat, a puritán célszerszámot kellett ötvözni a minôséggel és a digitalizációval. Kezdjük az utóbbival, a fedélzeti rendszerekkel.

—Nekem nagyon tetszik. Sok autóban érzem azt, hogy már az elsô lépésnél elvesznek, mert nem találják a központi kijelzô helyét. Persze a mérnököknek itt könnyebb dolguk volt, mert a nagyobb mûszerfalon a méretes kijelzô is elfért a klasszikus helyre, és be kell látni, hogy még mindig ez a legjobb megoldás. A szellôzés állítógombjai és a középsô légbefúvók közt jó helyen van, jól kezelhetô a központi képernyô, és nagyon informatív a menürendszere is. A kormányon levô gombok remekül kiegészítik, a kedvencem az volt, hogy a kormányfûtést a bal hüvelykujjunk egy mozdulatával lehet kapcsolni. Az érintôgombok is ügyesek, a jobb oldali tekerô-

AUTÓTESZT

gomb képes funkciót váltani, és innen kapcsolhatók a terep üzemmódok is. Talán mondani sem kell, hogy minden ma elérhetô menetdinamikai kiegészítô kapható az autóhoz, az például tetszett, hogy a sávtartó épp jókor és nem tolakodóan avatkozik közbe.

— Említette, hogy személyautós a Discovery Sport utastere. Mire gondolt pontosan?

—Egyrészt a dizájnra. Modern, ízléses és visszafogott. Persze végtelenül messze van a klasszikus Defendertôl, de ma már mások az igények. Az anyagok

is nagyszerûek, és ami a legfontosabb, hogy komfortos az autó. Láttam, hogy van hétüléses kivitel is, a tesztautóban pedig öt üléssel hatalmas a hely és óriási a csomagtartó. Mindössze két apró bakit találtam. Nekem nem állt kézre az ajtó tetejére helyezett ablakemelô kapcsoló, és furcsa volt, hogy a csomagtartó rolóját kézzel kellett kiakasztani. Az viszont fontos, hogy mindenütt vannak tárolóhelyek és töltôpontok.

—A kiemelkedô terepképességek hozzátartoznak a Land Roverekhez, ezen a téren mit tapasztalt?

— Nyilván egy ilyen rövid teszt nem arról szól, hogy extrém terepen vallassuk az autót, hiszen fokozatosan kell megismerkedni a tudásával. Az már kívülrôl látszik, hogy jók a terepszögek és elegendô a hasmagasság. Ezekre a képességekre sajnos sokszor a városban is szükség van. A különféle terepviszonyokra ki lehet választani a megfelelô üzemmódot, és a lejtmenetvezérlés is hasznos lehet, akár a Mecseken is a téli utakon. Sajnos a villámárvizek korában annak is komoly használati értéke van, hogy az autó figyelmeztet, ha elértük a maximális gázlómélységet.

—A 204 lóerôs dízelmotor mennyire illik az autóhoz?

—Ha hosszabb utakra is használjuk, és miért ne tennénk, akkor ez a jó választás. Erôsebbnek érzôdik, mint a katalógusadat, ez valószínûleg a (mild-) hibrid rendszernek és az ügyes váltónak köszönhetô. Úgy láttam, van benzines és plug in hibrid is, így mindenki megtalálja a neki szimpatikus erôforrást.

T. R.

A TESZTAUTÓ ADATAI:

Maximális teljesítmény: 204 LE (150 kW) 3750/perc

Maximális nyomaték: 430 Nm 1750–2500/perc

Csomagtér:963 l

Maximális sebesség:209 km/h

Gyorsulás 0-100 km/h:8.6 s

Átlagfogyasztás:6.2/100km

Alapár (SE):21 046 000 Ft

A fontosabb alapfelszerelések: összkerékhajtás, 10 colos érintôképernyô, All Terrain Progress Control (ATPC), Terrain Response 2, borulásgátló (RSC), hegymenet-vezérlô asszisztens, lejtmenetvezérlés (HDC), utánfutó stabilitás asszisztens (TSA), aktív holttér-támogatás, hátsó forgalomfelügyelet, közúti jelzôtábla felismerés adaptív sebességhatárolóval, távolságtartó tempomat, automata fényszórók intelligens fényszóró asszisztenssel (AHBA), MeridianTM audiorendszer

A tesztautót a Land Rover hivatalos pécsi márkakereskedése, a Penthe Autóház biztosította. (www.penthe.landrover.hu)