Dél-Dunántúli Gazdaság XXV. évfolyam IV. szám

CÍMZETES KAMARAI TANÁCSOS PETÔ ÁKOS

DÍJAZOTTAK

KAMARAI TANÁCSOS POHLI KRISZTINA

A HÓNAP ÜZLETEMBERE • A VÁLLALKOZÓI TAPASZTALAT MEGHOZZA A BÁTORSÁGOT IS

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

ISSN 1419-8746

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiadásért felel:Rabb Szabolcs

Felelôs szerkesztô: Katona Petra

Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109

Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.hu

A szerkesztôbizottság tagjai:

Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Örs

Nyomdai munkálatok:

Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

NEMES CSABA

SPORT ÉS GAZDASÁG

AUTÓTESZT

Kaposi Katinka

Renault Austral TCe

160 mild hybrid

SIKER EZÜST ÉS ARANY MINÔSÍTÉST KAPOTT A BLÖFF BISZTRÓ

14. OLDAL

24. OLDAL

7. OLDAL

MISETA ZOLTÁN

NAPRAKÉSZ TUDÁST KAPNAK

A TANULÓK az Informatikai Ágazati Képzôközpontban

Hatalmas tempóban fejlôdik az IT-világ, ami ma újdonságnak számít, arra holnap már elavult technikaként tekintünk. A tempó, amit ez a szegmens diktál, sokszor a szakemberek számára is követhetetlen, az informatikusok zöme specializálódik és egy-egy részterületen fejleszti tovább magát. Az iskola – legyen az középiskola, technikum vagy egyetem – elvégzése után az IT-szakemberek többségének plusz tanulásra van szüksége ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni, a tanintézményben csupán az alapokat sajátítja el, a munkáltatók viszont speciális tudást várnak. Erre jelent megoldást a Pécsett létrehozott Informatikai Ágazati Képzôközpont, amelynek alapítótagjai között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is szerepel.

— Évek óta azzal a helyzettel szembesülünk, hogy az egyetemrôl frissen kikerült hallgatóknak még több hónapnyi, de lehet, hogy egy évnyi plusz tanulásra, soft skillekben való fejlôdésre van szükségük ahhoz, hogy a helyi kkv-szektor tagjainál teljes értékû munkát tudjanak végezni. A multicégek valahogy orvosolni tudják ezt a helyzetet, a kis- és középvállalkozások azonban nem. Ezért is hoztuk létre kkv-k, egy alapítvány és a PBKIK összefogásával az Informatikai Ágazati Képzôközpontot, amely április elején kezdte meg mûködését Pécsett. Célunk, hogy olyan junior fejlesztôket képezzünk, akik a végzést követô egy, maximum két hónap múlva munkába tudnak állni, sôt már az oktatásuk során is kapjanak cégspecifikus tudást. Az alapítótagok között szereplô cégek ugyanis már a képzés alatt felfigyelhetnek a tanulókra, így célzottan fejleszthetik ôket – mondja ZSENÁK István, az Informatikai Ágazati Képzôközpont ügyvezetôje.

— Hogyan zajlik a képzés a központban?

— Elsôsorban a duális szakképzés keretein belül mûködik a rendszer. Jelenleg három iskola, a Baranya Megyei SZC Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum, a Baranya Megyei SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképzô Iskola, valamint a Tolna Megyei SZC Apáczai Csere János Technikum és Kollégium ta-

nulói jönnek hozzánk tanulni. A tanulmányi idejük egy részét az iskolában töltik, a másik részét pedig munkavállalóként nálunk, amiért fizetést kapnak. Késôbb piaci alapú képzéseket is szeretnénk végezni, hiszen nonprofit kft. formában mûködünk. Magam egy piaci alapú oktatásokkal foglalkozó vállalkozás ügyvezetôje vagyok, az elmúlt években jelentôs tapasztalatra tettünk szert ebben a szegmensben, ezeket az ismereteket a képzôközpont menedzselésében is kamatoztatni tudom.

— Hogy áll össze az oktatói gárda? Miként vesznek részt az alapítócégek az oktatási tevékenységben?

—Az oktatást az alapítócégek munkavállalói végzik, szerzôdött oktatóink vannak. Közösen állítjuk össze a tananyagot, amelyet többségében a Helixlab Kft. munkatársai adnak át a leendô szakembereknek. Havi egy alkalommal külsôs elôadót fogunk hívni, egy-egy

speciális téma szakértôjét, aki elôadást, workshopot tart a diákoknak, ezzel is tágítva a szakmai horizontjukat.

— Miben szenvednek hiányt a frissen végzett szakemberek, ami megnehezíti a munkavégzésüket?

— Az IT-iparban használt technológiák nagyon elatomizálódtak, egy technológia lejárati ideje mindössze egy-két év. Ezért az akkreditált programmal rendelkezô intézmények, mint például egy egyetem, nagyon nehezen tud adaptálódni az új igényekhez. És ha még tudna is, tehát meglenne az eszköze arra, hogy félévrôl félévre változtassa az oktatói portfólióját, akkor is ott van az, hogy mindehhez rengetegféle szakember kell. Az egyetemen hatékonyan adják át a szakma alapjait, viszont azokig a célzott technológiákig vagy mikrotechnológiákig, amiket a helyi IT kkv-k használnak, nem is jutnak el. A piacon elérhetô bootcampek, tehát a 4–6 hónapos kép-

„Célunk, hogy olyan junior fejlesztôket képezzünk, akik a végzést követô egy, maximum két hónap múlva munkába tudnak állni, sôt már az oktatásuk során is kapjanak cégspecifikus tudást.”

ZSENÁK ISTVÁN

A képzés után rögtön munkába állhatnak a programozók

zések pedig kifejezetten egy-egy témát céloznak meg, és azzal járnak, hogy a szakemberek egy-egy programozási nyelven kiválóan tudnak reagálni egyegy problémára, de amikor összetett, komoly feladatot kell megoldaniuk, az már sok idôbe telik, vagy nem is tudnak mit kezdeni vele. Tehát egy olyan képzôhelyre volt szükség, ahol hosszú ideig, másfél-két évig tudjuk oktatni a leendô IT-sokat, és gyorsan, akár évrôl évre, félévrôl félévre tudunk technológiát, tematikát váltani, ha szükség van rá, nyilván a kimeneti követelményekhez igazodva. Sok szakemberrel dolgozunk, akik különbözô technológiákban jártasak, de ha speciális területrôl kell valaki, a cégeknél ilyen is fellelhetô. A nálunk végzett hallgatók jó eséllyel találnak állást a képzôközpontot alapító vállalkozásoknál.

— Miért fontos a központnak, hogy mint alapító tag a kamara is ott legyen?

— Nemcsak a kamara, más szervezetek is vannak tagjaink között, amelyek nem feltétlenül tartanak igényt a végzett hallgatókra, de támogatóként, közremûködôként részt kívánnak venni a munkánkban. A kamara több módon is segíti a tevékenységünket. Egyébként szeretnénk bôvülni, a terveink között szerepel egy budapesti iroda létrehozása, egy fôvárosi iskola részérôl már jelenleg is lenne igény a szolgáltatásunkra. Az iskolák is érzik, hogy az oktatás és a tananyag tekintetében a képzôközpont minôségi értéket tud hozzátenni az együttmûködéshez. Az iskolákban tanító tanároknak kevésbé van kapacitásuk, idejük, lehetôségük, hogy naprakészen tartsák a tudásukat, illetve nem is specializálódnak. Mi a képzôközpontban viszont éppen erre tudunk megoldást nyújtani.

szakképzô intézményben, gimnáziumban van informatikai fakultáció, viszont a jövô szempontjából elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyerekek valós cégeknél valódi gyakorlati körülmények között sajátítsák el az életkoruknak megfelelô informatikai alaptudást – válaszolja RABB Szabolcs, az IÁKK egyik alapítótagja, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára arra a kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak a kamara a képzôközpontban való jelenlétét. — A kamara közremûködésével a mostani tanév elején kezdte meg egyedülálló módon mûködését az építôiparban érdekelt Pécsi Ágazati Képzôközpont, amely egy olyan modern építôipari szakképzô bázis, ahol a diákok a korábbiaktól merôben eltérô módszerekkel szerezhetik meg a szakmai és gyakorlati kompetenciájuikat. Az eltelt idôszak igazolta ennek a képzôközpontnak

irányt mutassunk. Szakítani kell azzal a szerintünk téves elképzeléssel, hogy az egyetemek nem adnak az informatikában használható tudást. Fontos, hogy a jövô szakemberei alapos matematikai és programozói tudással rendelkezzenek, amely képessé teszi ôket komplex problémák megoldására. Egy-egy programnyelv ismerete szûkebb lehetôséget teremt számukra a munkaerôpiacon való érvényesülésre, a mesterséges intelligencia nagyon sok új munkakörben fog szerepet vállalni a jövôben. Ezért elengedhetetlen, hogy komplex látásmóddal, magasabb szintû tudással rendelkezzenek a jövô informatikai szakemberei. Nem beszélve arról, hogy nagyságrendekkel magasabb fizetést is kaphatnak, mint kevésbé képzett munkatársaik.

— A kamara milyen feladatokat vállal a képzôközpont munkájában?

„Az eltelt idôszak igazolta ennek a képzôközpontnak a létjogosultságát, az Informatikai Ágazati Képzôközpont esetében is hasonló sikerekre számítunk.”

— A kamara meghatározó feladatai közé tartozik a gazdaság számára fontos képzések és a képzési rendszer támogatása, kiemelten a középfokú képzés, ezen belül is a szakképzés. A középfokú oktatásban már szinte minden

a létjogosultságát, az Informatikai Ágazati Képzôközpont esetében is hasonló sikerekre számítunk.

— A szakmai pályájukat nézve miért lehet elônyös a diákok számára, ha ebben a képzôközpontban tanulnak?

— Azt gondolom, a képzôközpont kitûnô terepe lehet annak, hogy a Pécsi Tudományegyetem informatikát tanuló hallgatói köre akár ezen keresztül is bôvüljön. A Természettudományi Karon gazdaságinformatikusokat és programozókat is képeznek, a Mûszaki és Informatikai Karon mérnökinformatikusokat. Az IÁKK-ban tanuló fiatalok számára nemcsak a gyakorlati tudás megszerzése lehet fontos, hanem az is, hogy akár a továbbtanulás tekintetében

—A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiterjedt pályaorientációs tevékenységet folytat, kollégáink évente tízezer gyerekkel találkoznak személyesen. Ezeken az alkalmakon lehetôségünk van arra, hogy tájékoztassuk ôket a választható képzésekrôl, képzési formákról. Be fogjuk mutatni a képzôközpont munkáját, el fogjuk mondani, hogy ha informatikát szeretnének tanulni, akkor van egy olyan képzôhely, ahol közvetlenül a munkát kínáló cégektôl sajátíthatják el a naprakész szaktudást. A kamara mint a baranyai üzleti közösség képviselôje napi kapcsolatban áll a vállalkozásokkal és számos intézménnyel, döntéshozókkal és a közigazgatással, így a kapcsolati hálónk mindenképpen segíti az IÁKK mûködését.

„Fontos, hogy az informatikusok alapos matematikai és programozói tudással rendelkezzenek”

RABB SZABOLCS

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság

A tíz alapító cég egyike a nagyvállalati informatikai fejlesztések támogatásával, tesztelésével és koordinációjával, vállalati szintû tesztelési módszertanok kialakításával és üzleti folyamatok automatizációjával foglalkozó Test Innovation Technology Zrt. Mint SZENTIVÁNYIMátyás vezérigazgató mondja, azért tartották fontosnak az Informatikai Ágazati Képzôközponthoz való kapcsolódást, mert ez új lehetôséget teremt cégeik számára a szakértôi utánpótlás biztosítására.

— Az Informatikai Ágazati Képzôközpont által olyan tudást tudunk biztosítani a hallgatók számára, amellyel jó eséllyel el tudnak helyezkedni akár az alapítócégeknél, illetve amire nekünk, vállalkozásoknak is szükségünk lesz a jövôben. Ezt a tudást nem feltétlenül sajátítják el felsôoktatási intézményben vagy más, iskolarendszerû oktatási intézményben az érdeklôdô fiatalok, ezért is gondolták az IÁKK alapító, hogy a saját kezükbe veszik a jövôjüket. A szakmai tudás átadása mellett az általunk indított képzéseknek kiváló közösségformáló erejük is lesz, hiszen az együtt tanulók késôbb jó eséllyel válnak kollégákká. Ágazatunk egyik fô problémája, hogy nehéz jól képzett, elkötelezett munkaerôt találni. Már az együtt töltött félévek során, a képzéseken megismerjük a lehetséges kollégákat, kialakulnak a preferenciák, hogy melyik tanuló melyik céghez illik, hol tudná kiteljesíteni a tudását. Ez megkönnyíti a munkaerôutánpótlás kérdését. Azt gondolom, hogy ez a projekt többlethaszonnal jár az alapítócégek számára is, hiszen a közös munka során jobban megismerik egymás adottságait, lehetôségeit, így egy erôsebb partneri kapcsolat alakul ki köztük. Ez pedig akár egymás támogatásának vagy az együttes munkának a lehetôségét is magában hordozza. Látjuk, hogy a másik miben jobb, mint mi, így a kapcsolódás által akár magunk is tudunk fejlôdni.

— Az önök vállalata miként veszi ki a részét a képzôközpont munkájából, az oktatásból?

— Közösen hagyjuk jóvá a képzési programot, egyrészt azt, hogy milyen típusú képzések induljanak, másrészt pedig azt, hogy az adott típusú képzés pontosan mirôl szóljon. Általában egy cég fogja magát a képzést lebonyolítani, de amennyiben van olyan alapítótag, amely egy adott tantárgyban vagy képzési területen mélyebb tudással, jelentôs jártassággal rendelkezik, az is részt vehet az oktatásban.

— A TestIT-nél milyen képzettségû munkaerôre lenne szükségük, esetleg milyen irányba szeretnék alakítani a képzést?

— A többi informatikai céghez viszonyítva a mi helyzetünk speciális, míg a legtöbben szoftverfejlesztôi kompetenciát keresnek, addig – mivel minôségbiztosítással, szoftverteszteléssel foglalkozunk – nálunk az üzleti folyamatok megértése az elsôdleges. Alapvetôen gazdasági-informatikai háttérrel rendelkezô kollégákat keresünk, ezért indítottuk el együttmûködésünket a PTE TTK gazdaságinformatikus képzésével is. A mai munkaerôpiaci helyzetet látva elmondható, hogy nehezen találjuk meg a megfelelô jelölteket. Nyilvánvalóan a szempontok közül fontos a képzettség és a tapasztalat. Az elmúlt idôszakban rengeteg karrierváltó jelentkezô keresett meg bennünket, akik ezek híján nem feleltek meg a keresési kritériumainknak. Ez is egy jó ok volt arra, hogy létrehozzuk az ágazati képzôközpontot.

—Mi a jó munkaerô ismérve? Az informatika inkább a fiatalabb korosztályokhoz áll közelebb.

— Nagyon változó az az életkor, amelyben meg lehet találni a jó munkaerô kiválasztásakor fontosnak tartott pozitív tényezôket. Szerintem a legfontosabb a hozzáállás, ez talán elôrébb is állhat a rangsorban, mint a szakmai képzettség. Mert lehet valaki igen ta-

pasztalt szakember, ha éppen a kiégés fázisában van és semmilyen motivációja sincs, akkor nem tudunk együtt dolgozni. Viszont akinek erôs a motivációja és emberileg is egy megbízható, ügyfélképes kollégáról beszélünk, akkor sokkal jobbak lesznek az esélyeink arra, hogy közös sikereket érjünk el.

— Az ágazati képzôközpont fô tevékenysége az oktatás. Az önök cégének van-e már tapasztalata ezen a területen?

— Több szempontból is van. Cégünknél tavaly vezettünk be egy felépített karrierutat, amin a kollégák évek alatt különbözô stádiumokon tudnak végigmenni. Bizonyos munkakörökbôl a tapasztalatszerzés alapján több továbblépési irány közül is lehet választani. A kollégák ezeket a képzéseket egy e-learning-rendszerben érik el, majd azokat elvégezve léphetnek tovább a következô lépcsôfokra. A karrierúton egy ilyen folyamat legalább egy, de inkább másfél-két évig tart. Ennyi idô alatt a kolléga az egyik feladatkörbôl átér a másikba képzésekkel, vizsgákkal, illetve ezzel párhuzamosan a projekttapasztalat megszerzésével. Kidolgozott rendszerünket folyamatosan frissítjük, beépítjük az idôközben bejövô szakmai újdonságokat, másrészt mi is látjuk, hogy miként tudjuk fejleszteni a tananyagot. Tehát a belsô képzések szempontjából már jókora tapasztalatunk van. Illetve idéntôl félévente mi is felveszünk pályaváltókat, akiket a saját módszertanunk alapján képezünk az informatikai projektjeinkben való részvételre. Mi leginkább a szoftvertesztelés és az ahhoz kapcsolódó területek tudásanyagát tudjuk átadni nekik. Azért képezzük ôket „csoportosan”, mert az oktatás alatt a résztvevôk segíteni tudnak egymásnak, illetve számunkra is elônyös ez a forma, hiszen egy idôben több kolléga képzését is elvégezzük. K. T.

„A szakmai tudás átadása mellett az általunk indított képzéseknek kiváló közösségformáló erejük is lesz..”

SZENTIVÁNYI MÁTYÁS

„Olyan tudást biztosítunk, amelyre nekünk is szükségünk lesz a jövôben”

Címzetes kamarai tanácsos

PETÔ ÁKOS

Petô Ákos, a Petô és Szálkai Vállalkozásfejlesztô Kft. ügyvezetôje a kamara KKV Fejlesztési Bizottságának tagja és az Adóklub elnöke. Rendszeresen és aktívan részt vesz a kamara szakmai tevékenységében: adózással kapcsolatos rendezvényeken elôadóként, törvényjavaslatok szakmai véleményezésében mint szakértô. A kamara Címzetes kamarai tanácsos címmel ismerte el Petô Ákos munkáját.

— A kkv-kal foglalkozó könyvviteli szolgáltatók munkája az elmúlt 15 évben gyökeresen átalakult. Ami korábban egyértelmûen pluszszolgáltatásnak minôsült, az manapság alapvetés. A számviteli és adózói kérdéskörön túl egyre inkább tisztában kell lenni az üzleti folyamatokkal, a hitelkonstrukciókkal, a pályázatokkal. Elengedhetetlen, hogy ezekben fejlôdjünk és megfelelô tanácsot tudjunk adni az ügyfeleinknek. Talán ebben kicsit benne van a segítô szakmára jellemzô attitûd, de törekszünk minél szélesebb körben tájékozódni és tájékoztatni. Ezen információk egyfajta gyûjtôhelye az iparkamara. Társadalmi munka keretében egyszerre van lehetôség

segíteni és fejlôdni. Baranyai vállalkozóként azt vallom, hogy a közösség ereje elôrevisz, ahhoz viszont adni is kell.

— Miben szorulnak támogatásra a vállalkozások pénzügyi, adózási, könyvelési területen?

— Erôs korreláció van a vállalkozói tudatosság és az adózási ismeret hiányossága között. Amikor valaki elkezd vállalkozni, nemcsak az adózási, pénzügyi ismerete alacsony,

hanem önmagában a vállalkozással kapcsolatos tudatosság is hiányzik. Ezen célzott vállalkozói képzésekkel lehetne fejleszteni, ahol a vállalkozás minden területérôl lehetne alapvetô ismeretre szert tenni, így talán csökkenne az a statisztikai arány, hogy a frissen alapított vállalkozások 80%-a nem éri meg az 5 éves kort.

—Mi jelentette, jelenti a sikert a kamarai munkájában?

— A 2022-es KATA-változás kapcsán készítettük el azt a döntési fát, amivel néhány igen-nem válasz alapján mindenki könnyedén meg tudta határozni, milyen változással kell számolnia. Ez a diagram a közösségi platformokon igen felkapott lett, rengeteg ember használta. Az adóhatósággal párhuzamosan közösen tartottunk tájékoztató rendezvényeket, mert azt tapasztaltuk, hogy a jogszabályi változást emberi nyelven kell az érintett vállalkozóknak tolmácsolni. Az országban az egyik legsikeresebb szakmai rendezvény lett belôle, megannyi pozitív visszajelzés érkezett és beigazolódott, hogy komoly igényre tudtunk megfelelô idôben reagálni.

Kamarai tanácsos

POHLI

KRISZTINA

Pohli Krisztina tíz éve dolgozik a kamarában. Kezdetben nemzetközi projektek menedzselése volt a feladata, immár két éve kabinetvezetôként vesz részt a kamara szerteágazó feladatainak koordinálásában. Tanácsadói munkájával támogatja a vállalkozásokat. Aktív szervezôje a kamara IT-s pályaorientációs tevékenységének. A Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai tanácsosi címmel tüntette ki Pohli Krisztinát.

— Mire van szükségük az önnel kapcsolatba kerülô vállalkozásoknak, miben tudja segíteni ôket?

— A kamarában nagyon sokféle kérdéssel és problémával találkozunk. A kabinet munkatársaként fôként olyan ügyekkel kerülök kapcsolatba, amelyek nem igazán kötôdnek szakterülethez. Vagy nagyon általános kérdések, pl. vállalkozás alapítása, vagy nagyon speciálisak, pl. nem szerzôdik a céggel az energiaszolgáltató. Minden problémára megpróbáljuk megtalálni a megoldást, legyen az valami egyszerû dolog vagy nagyon

összetett kérdés. Ha a kamarán belül van szakértôje az adott területnek, akkor neki továbbítjuk az ügyet. Egy esetben sem hagyjuk egyedül a vállalkozót.

— Tanácsadói munkájában melyek a legfontosabb sorvezetôk, értékek, amelyek alapján dolgozik?

— Számomra nagyon fontos a csapatmunka, mindenkinek megvannak az erôssé-

gei és ezeket kell kihasználni. Nincs olyan, hogy „így szoktuk”. Ha valakinek van egy jó, újító ötlete, azt támogatni kell. A bizalom is elengedhetetlen a kollégák irányába, így tudunk gyorsak és hatékonyak lenni. A kamarában egy igazán összeszokott csapat dolgozik, amelynek tagjai nemcsak a munkában, de azon kívül is összetartanak.

—Milyen sikeres projekteket, munkákat említhet a közelmúltból, amire büszke lehet, hogy az ön közremûködésével valósultak meg?

—Az idei évben elindult egy új vállalatirányítási rendszer, ami sokkal jobban kiszolgálja az igényeinket, mint az eddigiek. Ennek a fejlesztését koordináltam a kamarán belül. A másik dolog, amit említenék, az a Digital coach projektünk keretében történô tanácsadás volt. Öt céget vizsgáltunk meg egy módszertan segítségével, majd adtunk nekik ötleteket, miket és hol tudnának fejleszteni. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a cégektôl, ami nagyon jólesett.

„A közösség ereje elôrevisz, ahhoz viszont adni is kell”

„Nem hagyjuk egyedül a vállalkozót”

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranyai Szakképzési Díj VÖRÖS GYÖRGY

„Bármilyen szakmában az az elsô, hogy szeresse, amit választott”

2003 óta foglalkozik szakképzéssel, duális képzéssel Vörös György kômûvesmester, az 1997-ben alapított Vörös Bau Kft. tulajdonos-ügyvezetôje. Elkötelezett a megyei építôipari szak- és felnôttképzés folyamatos fejlesztése, a megfelelô mennyiségû és minôségû szakember-utánpótlás mellett. Évek óta aktívan támogatja a kamara építôipari szakmaismereti versenyét, az Épít-Ésszel versenyt. Vállalkozása tagja az Építôipari Technológiai Klaszternek és alapítója a Pécsi Ágazati Képzôközpontnak. A kamara Baranyai Szakképzési Díjjal ismerte el munkáját.

— Annak idején én is végigjártam a szakmai ranglétrát, ugyanúgy voltam szakmunkástanuló vagy maszeknál tanuló, mint a mai fiatalok. Valamit szerettem volna visszaadni abból, amit kaptam – mondja Vörös György, miért vállalta annak idején a tanulóképzést.

— Milyen sikerei voltak a tanulóképzéssel kapcsolatban?

— Sajnos nagyon kevés fiatal marad meg a szakmában, eleve nem is választják sokan az építôipart. Húsz éve veszek

részt a vizsgáztatásban, azt tapasztalom, hogy jobbára azok válnak gyakorló szakemberekké, akiknek már a szülei is az építôiparban vállalkoztak. A képzéssel kapcsolatos legnagyobb sikeremet tavaly értem el, amikor a tanulónk megnyerte az országos kômûves versenyt.

De azokra a volt tanítványainkra is büszke vagyok, akik három éve végeztek, ketten alapítottak egy vállalkozást, és önállóan dolgoznak. Nyomon kísérem az útjukat, láthatóan sokat fejlôdtek azóta.

— Mit érdemes, mit kell megtanítani a jövô szakembereinek?

— Beszélhetünk bármilyen szakmáról, az az elsô, hogy szeresse, amit választott. Emellett legyen lelkiismeretes, és legyen igénye a folyamatos fejlôdésre, az állandó tanulásra. Ugyanis napról napra új technológiákkal dolgozunk, a jó munkához pedig tisztában kell lenni ezek mûködésével.

— Mivel lehet megnyerni ma egy fiatalt az építôipar számára?

— Még mindig a legfontosabb az anyagi vonzat, már az iskolai képzés ideje alatt is szép juttatást kapnak a tanulók. Másodszor pedig ha az építôiparban létrehoznak valamit, az évek, évtizedek múlva is fennmarad, így tartós sikert jelent a szakembereknek. Fontos a példa is, aki látott maga elôtt sikeres karriert, mondjuk a szüleiét, az számára nem jelent kérdést, hogy miért válassza ezt a pályát.

Baranyai Szakképzési Díj

Építôipari Technológiai Klaszter

Az országban egyedülálló a Pécsi Ágazati Képzôközpont

Az Építôipari Technológiai Klaszter elkötelezett a megyei építôipari szakképzés támogatása, a megfelelô szintû, minôségû és mennyiségû utánpótlás-nevelés megteremtése mellett. A klaszter és a kamara által 5 éve közösen elindított Épít-Ésszel verseny évrôl évre töretlen népszerûségnek örvend. Annak érdekében, hogy az építôipari szakképzés Baranya megyében egységesen magas színvonalú legyen, a Baranya Megyei Szakképzési Centrum, hét klasztertag, valamint a kamara 2022

ôszén megalapította a Pécsi Ágazati Képzôközpontot, mely a megyei építôipari szak- és felnôttképzés országosan egyedülálló bázisaként mûködik. Az Építôipari Technológiai Klaszter munkáját a kamara Baranyai Szakképzési Díjjal ismerte el.

—A Pécsi Ágazati Képzôközpont létrejötte egy kicsit személyesebbé tette utánpótlás kezelését, ezáltal a cégek érdekei mind a kiválasztásban, mind a gyakorlati képzésben jobban elôtérbe kerülhetnek. A képzés során a cégek fo-

lyamatos kapcsolatban vannak a gyerekekkel, így jóval nagyobb az esély arra, hogy mint végzett szakemberek náluk helyezkednek el – mondja MOLNÁR Gábor, a klaszter elnöke. — A feladatunk az, hogy gyakorlatban kiválóan felkészült tanulók hagyják el az intézményt, és a cégeknél már a munkába álláskor is önállóan vagy minimális felügyelettel tudjanak dolgozni.

— Miben változik a tanulók képzése a képzôközpont mûködése által?

Baranyai Idegenforgalmi Díj

Mecsek Enduro szervezôi

Idén már két nagy kerékpáros esemény lesz Hosszúhetényben

A Mecsek Enduro hegyi kerékpárverseny egy példaértékû összefogás eredménye. A 2022-ben már hatodik alkalommal megrendezett esemény évrôl évre egyre nagyobb területen zajlik, látogatottsága pedig jelentôs turistaforgalmat generál a helyszínek vonzáskörzetében. Mindezt egy amúgy turisztikai holtidônek számító október végi idôpontban teszi. A kamara Baranyai Idegenforgalmi Díjjal tüntette ki a Mecsek Enduro szervezôit.

— Az enduro egy terepkerékpárverseny, a biciklizés speciális szakága, amiben egyaránt számít a technikai tudás és az állóképesség. Gyakorlatilag a rallyhoz lehetne hasonlítani, mert itt is vannak mért szakaszok, viszont az ezek közötti távot önerôbôl kell megtenni, ami akár 30–40 km is lehet 1500–2000 m szintkülönbséggel. Pályáink a Hosszúhetény környéki hegyeket – Kövestetôt és a Hármas-hegyet – hálózzák be –mondja Rózsavölgyi Péter, a verseny egyik szervezôje. — Magyarországon gyakorlatilag tilos az erdôben való kerékpározás, nem úgy, mint Nyugat-Európában vagy tôlük délebbre, ahol már szabályozták ezt a sporttevékenységet, de mi lokálisan kiválóan együttmûködünk a helyi erdészettel, a nemzeti park-

kal, az önkormányzattal, így nincs akadálya a Mecsek Enduro megtartásának.

— Miért népszerû a bringások körében a verseny?

— Ilyen szakági versenyt Magyarországon más nem tud rendezni. Eddig évente egy eseményt szerveztünk, de idén már kettô lesz. Ezeken az alkalmakon többnyire 150–200 versenyzô indul, ennyit bír el a pálya. Gyakorlatilag órák alatt elkel az összes nevezés. A verseny hétvégéjén megtöltjük a környezô szálláshelyeket, ami több száz vendéget jelent, hiszen általában családdal együtt érkeznek a versenyzôk. Most már azt

látjuk, hogy nemcsak a verseny hétvégéje miatt jönnek, hanem egész évben, mivel a pályarendszer folyamatosan használható. Sikerünk titka a kiváló szervezôcsapat, valamint az, hogy mindent a természettel összhangban, felállított szabályok mentén, felelôsséggel teszünk. Munkánkat a helyiek is támogatják, így a Mecsek Enduro egyfajta közösségszervezô szerepet is betölt. A külföldi bikeparkok mintájára érdemes lenne fejleszteni a hosszúhetényi pályát is, ehhez azonban plusz forrásra és térségi összefogásra is szükség lesz.

— A képzôközpont 280 millió forintnyi eszköz- és infrastruktúra-fejlesztéssel indította el az elsô évét, lényegesen jobb és modernebb eszközparkkal rendelkezik, mint ami eddig elérhetô volt az iskolarendszerben. Ezek a gépek már jól beilleszthetôk a mostani technológiába, kiválasztásukban a klaszter volt az iránymutató. A technikusképzés is része e nagy léptékû fejlesztési programnak, így a diákok a legmodernebb BIM rendszer kezelését is megtanulják. Ezzel hatalmas elônyre tesznek szert a munkaerôpiacon.

— Milyenek az elsô visszajelzések a centrum mûködésével kapcsolatban?

— A cégek részérôl egyértelmûen pozitívak. A lemorzsolódás megelôzésére a nehezebben kezelhetô gyerekek külön egyedi feladatot kapnak. A képzôközpont szerzôdést kötött a pécsi önkormányzattal, egyes önkormányzati intézményekben a nálunk tanuló fiatalok végzik el a felújítási munkákat. A jövôben szeretnénk az ágazati képzôközpont mûködési területét kibôvíteni és a felnôttképzésben is részt venni. A klaszter pedig elkezdett dolgozni az akkreditált klaszter cím elnyerésén.

KLASZTER Dél-Dunántúli Gazdaság

ELEKTROMOS AUTÓ GYORSTÖLTÔ ÁLLOMÁS a Büttner Kft. nagyatádi telephelyén

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) tagja a Büttner Kft. A vállalkozás fô profilja szerszámlapok, szerszámházak és szerszámépítô elemek gyártása CNC maráson/fúráson és köszörülésen keresztül szerszámacélból, alumíniumból. A vállalkozás innovatív elektromos autó gyorstöltôvel bôvítette portfólióját a közelmúltban.

A Büttner Kft. nagyatádi telephelyén található elektromos töltôállomáshoz az ipari csarnokok tetején 1 MWp teljesítményû napelemek biztosítják az energiaellátást. Az állomás körül további fejlesztések valósultak meg, többek között kerítés áthelyezése, így könnyebben hozzáférhetôvé vált a töltôállomás. Ezenkívül egy esô- és fényvédô tetô is került a töltôoszlop fölé, hogy a töltés bármilyen idôjárási körülmények között kényelmes legyen.

Az egyik legfontosabb fejlesztés azonban a töltési díj jelentôs csökkenése: az eddigi 280 Ft/kWh-ról 150 Ft/kWh-ra csökkent az energia díja, a töltôállomás bankkártyaterminállal is fel

van szerelve. A töltô 120 kW teljesítményû, amit ezen a töltôoszlopon mind a 400 és a 800 V-os autók is ki tudnak használni.

Forrás: evdirect.hu

Klaszterülés a Büttner Kft.-nél, fókuszban a fiatal munkavállalók megtartása a DDGK tagoknál

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) 83. benchmarking klubülésének a Büttner Kft. biztosított helyszínt, ahol bemutatták a klasztertagoknak a cég új fejlesztéseit és szolgáltatásait: e-töltôállomás, innovatív CVD bevonatolási mód, 3D fémnyomtató, vákuumasztal és hôkezelô. A fórumtéma a duális képzésben részt vevô fiatal munkavállalók megtartása volt.

A Büttner Kft. fô profilja szerszámlapok, szerszámházak és szerszámépítô elemek gyártása CNC maráson/fúráson és köszörülésen keresztül szerszámacélból, alumíniumból. A vállalkozás elektromos autó gyorstöltôvel, fém 3D nyomtatóval és hôkezelô berendezéssel bôvítette portfólióját a közelmúltban. A veszprémi Pannon Egyetemmel közösen K+F projekt megvalósítása zajlik: egy kemény bevonatú fémfelületet (CVD) fejlesztenek, ami kopásállóvá teszi az anyagot. Saját fejlesztésben pedig egy

innovatív vákuumasztalt készítettek el, amelyet hamarosan piaci forgalomba hoznak.

A klaszterülés fórumtémája a duális középfokú és felsôfokú oktatásban részt vevô tanulók megtartása volt, azaz

hogyan, milyen módszerekkel, programokkal érhetjük el, hogy a cégnél képzett diákok a végzést követôen a vállalkozásnál maradjanak, illetve a képzés során elkötelezett, a vállalat iránt lojális munkavállalóvá váljanak. A DDGK tag-

A kamara által menedzselt Építôipari Technológia Klaszter (ÉTK) áprilisi ülésének fô napirendi pontja volt a szokásos éves tisztújító szavazás. A tagok elsô körben leadták jelöléseiket a tagok által felállított jelölôbizottságnak, majd ezek alapján szavaztak a klaszter elnökének, valamint alelnökeinek személyérôl. Az egyhangú szavazás eredményeképpen az elkövetkezendô egy évre a klaszter elnöke lett Molnár Gábor (IMG Építô Kft.), általános alelnök Magyari Csaba (MB-Bau Kft.), innovációért felelôs alelnök Kanizsai Tamás (T-Survey Kft.), oktatásért felelôs alelnök Nyáry Tamás (Nyáry-terv Kft.)

Gratulálunk az elnökség tagjainak, munkájukhoz sok sikert kívánunk!

A szavazáson túl egy másik fontos témakört jártak körül a taggyûlés résztvevôi. A témakör ezúttal: Milyen az építôipar helyzete a régióban?

Általánosságban elmondható, hogy a cégek helyzete nem túl jó. Sajnos a ki-

vállalatainak kb. egyharmad részénél mûködik tanulóképzés, ezekrôl osztották meg a módszereiket és tapasztalataikat. Többször is elhangzott magához a képzéshez kapcsolódóan, hogy fontos a projekt alapú gyakorlat, az érdekes feladatok, az egyéni mentorálás, illetve a fiatalos oktató nagyon sokat számít. Sikeres lehet a fiatalok körében a „Talent program”, vagyis amikor a kiválasztott diákoknak felkínálnak 1–2 éves határozott idejû szerzôdést még akkor is, ha épp nincs nyitott pozíció a cégnél, majd a határozott idejû szerzôdés alatt vagy azt követôen a megkeresik a diák számára legjobban passzoló munkakört, amelyet immár határozatlan idejû szerzôdés keretein belül végezhet. Szintén fontos a jó betanítási program, a modern tanmûhelyi körülmények, a fejlett infrastruktúra és modern géppark kínálása, illetve elônyös, ha van karrierútterv is. Jellemzôen minden juttatást megkapnak a tanulók, ugyanúgy, mint a dolgozók (cafeteria, utazási költségtérítés stb). Természetesen a céges csapatépítô eseményekre is bevonják a diákként foglalkoztatott kollégákat, amely a céges kötôdésüket is elôsegíti.

alakult inflációs, valamint háborús helyzet nem tett jót a szektornak. Az építôanyagárak az egekbe szöktek, érezhetôen kevesebb a megrendelés, az elkészült lakóingatlanokat jóval nehezebb értékesíteni, mint eddig. Egy-egy munkára jóval több árajánlat érkezik más-más cégektôl, így nehezebb a munkákat elnyerni. Szerencsére a munkakedv töretlen, a cégvezetôk bíznak abban, hogy

minél elôbb sikerül ezt az idôszakot átvészelniük.

Az ülés zárásaként a tagok hallhattak egy beszámolót még az Ágazati Képzôközpont elmúlt egy hónapjában elvégzett munkájáról, valamint egyeztettek az Épít-Ésszel szakmaismereti verseny döntôjének a részleteirôl. www.epitoipariklaszter.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

DIH2 – ROBOTIKAI KÉPZÉSEK ÉS START-UP PROGRAM

Három aktív eseményt és programot kínál a DIH2 hálózat,

Webinárium | Gépi tanulás és IA –Kezdô lépések | DIH2 MOOC

2023. május 17. @ 08.00 – 08.45

Az esemény szakértôje Ed Fernandez, az Arowana igazgatótanácsának igazgatója, aki megosztja tudását a „Machine Learning & IA – Getting Started” témában. A DIH2 MOOC eseményén való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

További információ: https://pbkik.hu/esemeny/webinarium gepi-tanulas-es-ia-kezdo-lepesek dih%c2%b2-mooc/

Webinárium – Adatvezérelt marketing – DIH2 MOOC

2023. május 24. @ 12.00 – 12.45

Az esemény szakértôje Mark Ralphs, stratégiai és tervezési igazgató a Saatchi & Saatchi Wellness UK-nál, aki megoszt-

ADIH2

ja tudását az „Adatvezérelt marketing”témában. A DIH2 MOOC eseményén való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.

További információ: https://pbkik.hu/esemeny/webinarium adatvezerelt-marketing-dih%c2%b2 mooc/

Önben megvan a DIH2 Faktor?

Robotikai start-up-ok, figyelem!

A DIH2 hisz a robotika erejében, amely képes átalakítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) gyártásának agilitását és elômozdítani a gazdasági növekedést az egész Európai Unióban. Egyszerûen fogalmazva célja hogy a robotika segítségével felgyorsítsa a gyárak mûködését.

Ennek a törekvésnek az elôsegítése érdekében most a DIH2 Factoron keresz-

tül a BLUMORPHO-val közösen kiválasztott startup vállalkozásoknak kívánnak hozzáférést biztosítani a kockázati tôkebefektetôkhöz.

A kezdeményezés május elsô felében zárul.

További információ:

https://pbkik.hu/2023/04/19/egyeb/on ben-megvan-a-dih%C2%B2-faktor-ro botikai-start-up-ok-figyelem/

KARRIERTERVEZÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TÁMOGATÁSÁVAL

ismerje meg a Career Intelligence projektet

A Karrier 4.0 nemzetközi projektbôl létrejött tanulási platformot a Career Intelligence projekt keretében fejleszti tovább a régóta együtt dolgozó konzorcium a Bochumi Ruhr Egyetem vezetésével. Ezúttal a mesterséges intelligencia (MI) a pályaorientációban hivatott támogatni a fiatalokat.

A digitális kompetenciák elsajátítása és a digitális eszközök fokozott használata nemzeti és európai szinten is aktuális téma. A tanulási platform számos szervezet számára érdekes lehet, különösen az egyetemek, egyesületek, vállalatok és az oktatás, illetve képzés tematikus spektrumában dolgozóknak.

A fiatalok tevékenységét a tanulási platformon egy „utazásként” érdemes felfogni, melynek során segítséget és útmutatást nyújtanak a mesterséges intelligencia eszközei, például a chatbotok,

az úgynevezett adaptív tanulási rendszerek és az esetalapú ajánlórendszerek (Case Based Recommendation – CBR).

Június 1-jén és 2-án workshop keretében mutatkozik be Magyarországon a projekt. A résztvevôk megismerhetik a platformot és a platformon használt

MI -eszközöket. Emellett szakértôk bevonásával szó lesz a következô témákról is:

● A digitális átalakulás mint kihívás az oktatás szereplôi számára

● Munka-integrált tanulás és tudásátadás a digitalizált munka világában

● A visszajelzés szerepe a digitális tanulócsoportokban

● Alternatív üzleti modellek

● Az AI-eszközök, például a virtuális tanulási asszisztensek hatása a tanulási folyamatra

● A kiterjesztett valóság – tanulás új dimenzióban?

A workshop részletes programja elérhetô a kamara honlapján (https://pbkik.hu).

További információ:

Nagy Eszter

– nagy.eszter@pbkik.hu és

Pohli Krisztina

– pohli.krisztina@pbkik.hu

melynek a kamara is partnere

projektet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogatja a 824964 számú támogatási megállapodás keretében.

Ebben a cikkben bemutatjuk az EU által finanszírozott Better Factory projekt 9 új csapatát.

Mi a Better Factory projekt? Az Európai Bizottság H2020 programja keretében finanszírozott Better Factory projekt célja, hogy az európai gyártók versenyképesebbé váljanak a világpiacon az akár 200 000 euró részesedési feltétel nélküli támogatás és a mentortevékenység eredményeképpen. A támogatást a gyáron belüli együttmûködéseken alapuló tudástranszfer kísérletek (KTE-k) kidolgozásához és megvalósításához kapják.

● A 16 hónapos program csapatai minden esetben egy gyártó kkv-ból, egy mûvészbôl és egy technológiai beszállítóból állnak.

● Az elsô körben 7 csapat már sikeresen innovált olyan folyamatokat, mint az évszázados parmai sonkagyártás, a hulladékmentes fémgyártás, és egy új körkörös anyag a fiatal fák növekedésének segítéséhez.

● A második forduló csapatai számos innováción fognak dolgozni, az intelligens digitalizált borítéktól kezdve a környezetbarát búváruszonyokon át a fenntartható, tartós szívószálakig.

E 16 hónapos kísérletek révén a hagyományos gyárakat lean-agilis gyártóüzemekké alakítják át, amelyek a már meglévôk mellett új és személyre szabott termékek gyártására is képesek.

Az elsô körben 12 európai országból érkezett 7 csapat sikeresen újított meg olyan folyamatokat, mint az évszázados parmai sonkagyártás, tesztelte az ember-robot együttmûködését a hulladékmentes fémgyártás érdekében, és feszegette egy új körkörös anyag, a fiatal fák védelmét szolgáló „Stone Paper” határait.

Ismerje meg az új 9 résztvevô csapatot!

A második nyílt pályázati felhívásra 56 csapat jelentkezett. A kezdeti szûrési folyamatot követôen ezek közül 19-et hívtak meg a független szakértô zsûritagok részvételével megtartott zsûrinapra.

A végül kiválasztott 9 nyertes csapat tagjai a digitális eszközök segítségével új piacokat fedezhetnek fel, új lean-agilis gyártási technológiákat tesztelhetnek és fejleszthetnek, üzleteket köthetnek a Robotics and Automation MarketPlace (RAMP) révén, képzést vehetnek igénybe a munkavállalók átképzése érdekében, üzleti támogatásban és mentorálásban részesülhetnek, és akár 200.000 € részesedési feltétel nélküli támogatást is kaphatnak.

Kik tehát a szóban forgó csapatok, és milyen gyártási kihívásokat újítanak és oldanak meg?

1. OCCE – The 100% Recyclable Office Chair (OCCE – A 100%-ban újrahasznosítható irodai szék)

A hagyományos irodai szék újragondolása a 100%-os újrahasznosíthatóság, a csökkentett kibocsátás és a minimalizált gyártási költségek középpontjában.

2. Internet of Art and Wine – Sustainable Wine Production with AR and Robotics (A mûvészet és a bor internete –Fenntartható bortermelés kiterjesztett valóság és robotika segítségével)

A bortermelés optimalizálása intelligens dugókkal, ökocsomagolással, bioanyagokkal, e-címkézéssel és kiterjesztett valósággal.

3. STARIOT – Sustainable straws, greener future (STARIOT – fenntartható szívószálak, zöldebb jövô)

A szívószálak piacának forradalmasítása tartós, ellenálló és társadalmilag felelôs termékekkel.

4. SHOES IN CIRCLE – Your footprint, reduced (SHOES IN CIRCLE – Az ön csökkentett lábnyoma).

Fenntartható kötött cipôk, IoT-vel és robotikával kombinálva a hulladék csökkentése érdekében.

5. MICOCRAFT – Bio-Inspired Glue for Sustainably Manufactured Products (MICOCRAFT – Bio-ihletett ragasztó a fenntarthatóan gyártott termékekhez)

Bioalapú anyag, amely természetes ragasztót használ, és helyettesíti a szintetikus anyagokat az építôipar fenntartható gyártási folyamataihoz.

6. SMARTVIEW – Factory floor collaboration at your fingertips (SMARTVIEW –Gyártótéri együttmûködés az ön keze ügyében)

Az üzemközi együttmûködés és kommunikáció fokozása a termelékenység, a fenntarthatóság és a dolgozók jólétének javítása érdekében.

7. SMART ENVELOPE – Digitalised and eco-friendly envelopes (SMART ENVELOPE – Digitalizált és környezetbarát borítékok)

Fenntartható és digitális postai termékek új termékcsaládja, amelyet az ügyfélélmény és a környezeti felelôsségvállalás fokozására terveztek.

8. 3D ART DESIGN – Transforming metal waste into opportunity (3D ART DESIGN – A fémhulladék lehetôséggé alakítása)

Új alkalmazások és piacok azonosítása az orvosi implantátumokból származó, túlhasznált porból készült termékek számára.

9. ReFINE – Dive deeper with less impact (ReFINE – Mélyebbre merülni kevesebb hatással)

A fenntartható F1 búváruszonyok jövôje, optimalizált tervezéssel és újratervezett gyártási folyamatokkal.

Érdeklik az innovációk, amelyeken ezek a csapatok dolgoznak?

Kövesse fejlôdésüket a következô hónapokban a Better Factory Twitter- és LinkedIn-oldalán, hírlevélen keresztül, vagy találkozzon a csapatokkal a blogon meghirdetett számos európai eseményen!

https://betterfactory.eu/

Bolygóbarát szívószál, öko-bortermelés, okos borítékok, kötött cipôk – ismerje meg a Better Factory 2. fordulójának nyerteseit!

A VÁLLALKOZÓI TAPASZTALAT MEGHOZZA

A BÁTORSÁGOT IS

ÚJ TAPASZTALATOK ÉS ÉLMÉNYEK AZ ARAB VILÁGBÓL

MELEGH ANDREA az Enterprise Europe Network követe a Dél-dunántúli régióban. A hálózat szolgáltatásainak sokféleségét hivatott a saját vállalkozói tevékenysége során használni és népszerûsíteni. Ez a feladat részérôl nagyfokú nyitottságot igényel, ami értelemszerûen sok esetben együtt jár a komfortzónából való kilépéssel, amihez idônként nagy bátorság is kell.

Most jött vissza az Egyesült Arab Emírségekbôl – ez egy hazai kisvállalkozó részére elég távoli lehetôségnek tûnik.

Teljesen ismeretlen terep volt számomra a Közel-Kelet és ráadásul alig pár hetünk volt felkészülni az utazásra és kiállításra, nagyon hirtelen történt minden. Idén huszadik alkalommal rendezték meg Sardzsa emírségben az „Örökség és Kreativitás” fesztivált. Magyarország elôször vett részt a rendezvényen Sheikh Dr. Sultan Bin Mohammed AlQasimi és Dr. Abdulaziz Al Musallam meghívására, ahol az országunk volt a díszvendég. Tóth László külgazdasági tanácsadó évtizedek óta a térségben él és rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, rajta keresztül érkezett a felkérés. A mintegy hatvan magyar – köztük számos baranyai – kiállító és fellépô számára ez a 21 napig tartó rendezvénysorozat rendkívüli bemutatkozási lehetôséget biztosított, hogy megmutassuk a helyi és nemzetközi közönségnek hazánk gazdag kultúráját. Az eseményt Sardzsa emírség 12 városában rendezték meg, 42 ország részvételével. A meghívó fél állta az összes költségünket – az utazást, a szállást, étkezést, standot, kiadványt – nekünk a kiemelkedô színvonalú tartalom biztosítása volt a feladatunk.

Egy pécsi kisvállalkozó, hogy talál ilyen bemutatkozási lehetôséget?

Nos, ez esetben a lehetôség talált meg engem és nem fordítva. 2012 óta veszek részt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája által szervezett tréningeken, nemzetközi üzletember találkozókon, üzleti rendezvényeken, amik a számos tapasztalat mellett az ismertséget is biztosítják. Ilyen ismeretségbôl jött ez a lehetôség is, ráadásul jó idôzítéssel. Talán egy évvel ezelôtt fogalmaztam meg magamban egy kósza gondolatot: “Milyen jó lenne, ha néhány hétre elvonulhatnék valahova és nem lenne más dolgom, mint selymet festeni!” Épp

erre kért fel Balásy Szabolcs, a magyar delegáció vezetôjeként.

Innen nézve egy ilyen kalandhoz elég bátornak is kell lenni.

Igyekszem megragadni azokat a lehetôségeket, amik új tudást adnak, ezért az EEN hálózat sok és sokféle programjában vettem és veszek részt. Ez a tudás önbizalmat ad, elhiszi az ember magáról, hogy képes bármit végig csinálni. Mindent, ami történt a három hét alatt, már tapasztaltam részeiben, most összeállt egy egésszé. Kiállítói megjelenéshez grafikai anyagot terveztem, standot rendeztem be, alkottam és értékesítettem egyidôben, interjúkat adtam, új üzleti partnerekkel tárgyaltam, kapcsolatokat építettem.

Hogy fogadták a „más” kultúrát a helyiek?

Hihetetlen kedvesség, szeretet és érdeklôdés

áradt a standomra látogatókból. Szinte minden napra jutott egy nyomtatott sajtó megjelenés, televíziós tudósítás, Instagram interjú vagy történet. Folyamatosan alkottam, amely odavonzotta a nézelôdôket és így kialakult a beszélgetés. Legtöbbet a „Masallah” szót hallottam, amely az elismerés és a tetszés kifejezése. Csodálkozást, örömöt, mosolyt láttam a szemekben.

A standomra látogató helyieken kívül kapcsolatba kerültem szíriai mûvésszel, ománi történet mesélôvel, helyi és egyiptomi üzletemberrel, kuvaiti, kazahsztáni, dél-afrikai és számos egyéb külföldi vásárlómmal. Helyi influenszerek is nagy számban keresték fel a standomat és szinte azonnal felkerültek a történeteik a közösségi média felületekre, ahol boldogan mutatták a sálakat, retikülöket. Tôlük, és a követôiktôl is érkeztek megrendelések.

A névjegykártyámat és a plakátomat az iszlám kultúra hagyományait követve fekete alapúnak terveztem. Figyeltem a ruházatomra, a megjelenésemre, a viselkedésemre, amely szintén hozzájárult a sikerhez.

Mennyire értékelték ezt a kézmûves termékpalettát?

A közel-keleti kultúrában a kézmûvességnek nagyon komoly hagyományai vannak, nagyra értékelik, tisztelik és megbecsülik ezek alkotóit. Így az én termékeimszámomra is meglepô módon - az ottani árakhoz képest drágán is elkeltek. Furcsa kettôsség volt, hogy a nagyüzemi nyomtatott textileket a helyi bazárban fillérekért beszerezhettük.

Egyik emlékezetes vásárlóm az esküvôjére választott egy selyemszettet. Elmesélte, hogy fekete ruhában lesz, málna színû stólával a vállán. Rövid nézelôdés után rátalált a számára tökéletes retikülre. Nagy örömmel töltött el, hogy ezen a kivételes alkalmon az én egyedi alkotásommal a kezében fog vonulni.

Arra, hogy az impulzus vásárlót hogyan lehet kiszolgálni, említek egy érdekes példát. Egyik nap korán kint voltam már a standomon, amikor arra sétált egy házaspár. A férj kerekesszékben tolta a feleségét. Illedelmesen intettem, köszöntem nekik. Meglátták a portékáimat, a hölgy felállt a székébôl, csodálta a termékeimet. Választott magának egy kék retikült, de nem volt hozzá való selyemsálam. Mondtam, hogy ez nem probléma, jöjjenek vissza aznap este, zárás elôtt, addigra elkészítem. Így is történt, és a pár elégedetten utazhatott másnap haza.

Mi lesz a következô lépés?

Egyértelmû, hogy a kommunikáción múlott ennek a „missziónak” a sikere. Az angol nyelvtudás elengedhetetlen a nemzetközi közegben. Bejelentkeztem itt Pécsett egy kommunikáció fókuszú csoportba, hogy továbbfejlesszem a tudásom.

Felmértem az arab hölgyek igényeit, egyeztettem több forgalmazóval és eszerint alakítom ki a számukra készülô kollekciómat, amelyet néhány hónapon belül szállítani tudok.

Az iszlám mûvészetbe, kultúrába belekóstolás, az ottani tapasztalatok nem múlnak el nyomtalanul, felismerhetôek lesznek a mostantól születendô selymeimen.

Most jöttem rá, hogy idônként távolra kell utazni, hogy hazatérve értékelni tudjuk azt, amink van. S. E.

INNOVÁCIÓS ALAP – felhívás kis léptékû projektek számára

Az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége (CINEA) 2023. március 30-án közzétette az Innovációs Alap harmadik felhívását a kis léptékû projektek számára (InnovFund-2022-SSC), 100 millió eurós költségvetéssel, 2,5 –7,5 millió euró közötti összköltségû projektek számára. A felhívás 2023. szeptember 19-ig áll nyitva a pályázók elôtt.

A pályázatok munkanyelve angol.

Az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (EU ETS) negyedik kereskedési idôszakában (2020–2030) az Innovációs Alap maximum 60%-os támogatási intenzitással, vissza nem térítendô támogatások formájában kívánja támogatni a demonstrációs fázisban lévô, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, amelyek hozzájárulnak a zöld átállás elôsegítéséhez.

Az Innovációs Alap fókuszterületei:

● megújuló energiaforrások

● szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) és/vagy -felhasználás (CCU) technológiák

● energiatárolás

● energiaintenzív szektorokban lévô innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák

A támogatásokat átalányösszeg (lump sum) formájában nyújtják a sikeres pályázóknak.

A felhívás céljai a következôk:

a. olyan rendkívül innovatív technológiákat, eljárásokat, üzleti modelleket vagy termékeket/szolgáltatásokat bemutató projektek támogatása, amelyek kellôen kiforrottak, és jelentôs potenciállal rendelkeznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

b. a támogatható projektek piaci igényeihez és kockázati profiljához igazított pénzügyi támogatás nyújtása további állami és magánforrások bevonásával.

A következô tevékenységek támogathatók:

● a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok innovációját támogató tevékenységek, beleértve a környezetbarát szén-dioxid-leválasztást és -felhasználást (CCU), amely jelentôsen

hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint az EU ETS-irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokban elôállított szén-dioxid-intenzív termékeket helyettesítô termékek.

● olyan tevékenységek, amelyek elôsegítik a CO2 környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztását és geológiai tárolását célzó projektek építését és mûködtetését (CCS).

● olyan tevékenységek, amelyek hozzájárulnak az innovatív megújuló energiaforrások és energiatárolási technológiák építésének és mûködtetésének ösztönzéséhez

A technikai részletekrôl és a releváns dokumentumokról a Funding and Tenders weboldalon találnak bôvebb információkat. A pályázat kapcsán további hasznos információk, GHG kalkulátor és önellenôrzô kérdôív is található a CINEA honlapján. Az Innovációs Alapot az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébôl származó kibocsátási egységek árverésébôl származó bevételekbôl finanszírozzák.

CHIPGYÁRTÁS EURÓPÁBAN – egy lépéssel elôrébb

A chipek a digitális és digitalizált termékek alapvetô építôkövei. Az okostelefonoktól és az autóktól kezdve az egészségügyi, energetikai, védelmi, kommunikációs és ipari automatizálási kritikus alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a chipek központi szerepet játszanak a modern digitális gazdaságban. Április közepén végre megszületett a politikai megállapodás az európai chipgyártás támogatásáról is.

A közelmúltbeli félvezetôhiány rávilágított arra, hogy Európa a chipek gyártása tekintetében korlátozott számú Unión kívüli beszállítótól függ. A European Chips Act (a továbbiakban chiptörvény) erôsíteni fogja az Unión belüli gyártási tevékenységeket, ösztönzi az európai tervezési ökosziszté-

mát, és támogatja a méretnövelést és az innovációt a teljes értékláncban. Az EU célja, hogy 2030-ra megduplázza jelenlegi globális piaci részesedését 20%-ra.

A „Chip-ek Európáért” kezdeményezés az Unió, a tagállamok és a magánszektor beruházásait fogja egyesíteni. A kezdeményezést 6,2 milliárd EUR közpénzbôl támogatják, amelybôl 3,3 milliárd EUR az áprilisban elfogadott uniós költségvetésbôl származik. Ez a támogatás kiegészíti a félvezetô technológiákra már elôirányzott 2,6 milliárd eurós közfinanszírozást. Az induló vállalkozások és kkv-k támogatása érdekében a finanszírozáshoz való hozzáférést egy Chip Alap és az InvestEU keretében létrehozott, kifejezetten a félvezetôkre vonatkozó tôkebefektetési eszköz biztosítja majd.

A „Chip-ek Európáért” kezdeményezés mellett az intézkedéscsomag második pillére a chipgyártók és beszállítóik számára a gyártási létesítményekbe történô állami és magánberuházásokat fogja ösztönözni. Ez hozzájárul az ágazatban végrehajtott, 43 milliárd euróra becsült állami beruházásokhoz.

A harmadik pillérben a chiptörvény a tagállamok és a Bizottság közötti koordinációs mechanizmust is megteremti. Következô lépésként az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a két társjogalkotónak hivatalosan is jóvá kell hagynia.

Tent for Rent Kft.

A SIKERES RENDEZVÉNYNÉL NINCS JOBB MARKETING

hogy van létjogosultságuk, akkor mi is fejlesztünk abba az irányba.

Tulajdonképpen egy partnercég unszolására – amellyel a mai napig szorosan együtt dolgoznak – kezdte el tevékenységét 2011-ben a Tent for Rent Kft. A pécsi vállalkozás kisebb és nagyobb rendezvényekhez ad bérbe eszközöket: rendezvénysátrakat, színpadot, asztalokat, székeket, hang- és fénytechnikai eszközöket, emellett a teljes esemény megszervezését és lebonyolítását is vállalja. Számos falunap, céges rendezvény, közösségi esemény valósult meg általuk beltérben és szabadban, és mint ahogy LUKÁCS MÁTÉ tulajdonos mondja, rendezvények tekintetében szinte nincs olyan, amit nem tudnak megoldani vagy megcsinálni.

— A szakmai hozzáállásunk, tapasztalatunk és tudásunk mellett az egyik erôsségünk, hogy mindig figyelünk arra, hogy a megrendelôinknek a leggazdaságosabban szervezzük meg a rendezvényt. Ez hosszú távon is kifizetôdik, hiszen visszatérô ügyfelekkel dolgozunk, akik sokszor ajánlanak is bennünket. Alapértékünk az adott szó megtartása, ha azt mondjuk, hogy ekkor és ekkor ott leszünk adott helyen, az úgy is lesz. Tapasztalataink szerint a korrekt hozzáállásunk a másik felet is erre ösztönzi.

— Hogyan változott az eltelt több mint tíz évben a rendezvényszervezés?

—Ismert, hogy a Covid szinte teljesen lenullázta ezt a szektort, a járvány rendezvények nélküli éveit baráti és partneri kapcsolatok révén tudtuk átvészelni, úgy, hogy más szegmensben dolgoztunk alvállalkozóként. Azt vettük észre, hogy a Covid óta sokkal megfontoltabbak lettek az emberek és a cégek is, jobban megnézik, hogy mire és menynyit költenek, és az is jellemzô, hogy kivárnak. Sokszor az utolsó pillanatokban hoznak döntést egy-egy esemény megrendezésérôl.

A Covid elôtt már 2-3-4-5 hónappal tudtuk elôre, hogy lesz rendezvény, az utóbbi két évben ez az idô 2-3-4 hétre csökkent. Senki nem mer hosszabb távra elôre tervezni. Ahhoz, hogy minôségi szolgáltatást tudjunk nyújtani, extra rugalmasságra van szükség. Elôfordul, hogy hirtelen feltorlódnak a megrende-

lések, de igyekszünk elkerülni a túlvállalást.

A megrendelôink folyamatosan keresik az újdonságokat, de mi is figyeljük, hogy milyen eszközök, szolgáltatások jelennek meg a piacon. Bennünk is felmerülnek ötletek, hogy mivel lehetne fejleszteni, szebbé, különlegesebbé tenni a rendezvényeket. Jellemzô, hogy amit Budapesten kezdenek beépíteni a rendezvényekbe, elôbb-utóbb vidékre is elér, a megrendelôink látják az interneten, a közösségi médiában, esetleg megtapasztalják ôket, így kérik, kérdezik, hogy a következô eseményükre esetleg be tudjuk-e szerezni. Szívesen kipróbálunk új dolgokat, és ha látjuk,

— Mivel lehet megmaradni a piacon, illetve új ügyfeleket szerezni?

— Erre nagyon egyszerû a válaszom: becsületességgel és korrektséggel. A lényeg, hogy szavahihetôk legyünk, dolgozzunk gyorsan, azt csináljuk, amire szükség van, és mindezt tegyük korrekt módon. A sikeres rendezvénynél nincs jobb marketing, minket legfôképpen ajánlás útján találnak meg, ehhez viszont mindez szükséges. Ahogy mondtam, fontos a rugalmasság is, hiszen szinte azonnal tudnunk kell reagálni a piac igényeire. Aki rendezvényszervezéssel foglalkozik, el kell fogadnia, hogy sok minden nem tervezhetô elôre, például elfelejtettek valamit egy eseményre megrendelni vagy közbeszól az idôjárás és hirtelen sátrat kell állítani. Tehát az alkalmazkodóképesség is elengedhetetlen.

Egy vállalkozásnak folyamatosan meg kell újulnia, hiszen változnak az igények. Mi is állandóan monitorozzuk az elvárásokat, kéréseket, a munkatársaim is tulajdonosi szemlélettel dolgoznak. Meghallgatjuk az ötleteiket, odafigyelünk arra, amit mondanak, ezeket figyelembe véve fejlesztünk.

— Nemrégen csatlakoztak a kamarához. Milyen lehetôséget látnak ebben?

— Az utóbbi években a rendezvényeszközök bérbeadása mellett a tevékenységünkben egyre nagyobb hangsúlyt kap a rendezvényszervezés, erre a munkakörre külön kollégát foglalkoztatunk. Azért is csatlakoztunk az üzleti közösséghez, mert úgy véljük, hogy benne új partnereket találunk, illetve kicsit jobban megismerik a munkánkat. Az elmúlt több mint tíz évben jelentôs láthatóságot sikerült elérnünk, de azt gondolom, hogy a kamarai háttérrel még nagyobbat tudunk elôrelépni. Szeretnénk egy kicsit jobban belekerülni a város körforgásába is, amihez jó ajánlólevelet jelent a kamarai tagság. K. T.

A SZAKEMBER-UTÁNPÓTLÁSUKAT A SAJÁT KEZÜKBE VETTÉK

A Mohács-Hô Hôszolgáltató Kft. az elmúlt években jelentôs változásokon ment át. Folyamatosan fejlesztettek, újabb és újabb technológiákat vezettek be. Régi kazánjaikat új, gáztüzelésû, korszerûen szabályozható meleg vizesekre cserélték, amelyek gazdaságos és biztonságos mûködését távfelügyeleti rendszer segíti. Emellett biomassza – faaprítékkal fûtött – fûtômûvet is építettek, amit a cég leányvállalata, a Bioenergy-Duna Kft. üzemeltet. Jelenleg a Duna-parti város 2015 lakásának és 42 egyéb fogyasztójának – óvodák, iskolák, üzletek – fûtésérôl gondoskodnak és látják el azokat meleg vízzel. Ugyan elsôdlegesen a távhôszolgáltatásé a fôszerep, azonban idôrôl idôre közintézmények épületgépészeti rekonstrukciójával is megbízzák ôket.

— A fejlesztések eredményeként nemcsak korszerûbb lett a fûtômû, de a dolgozóink egy része is új munkakörbe került – kezdi beszélgetésünket ARÁNYI CSABA, a Mohács-Hô Hôszolgáltató Kft. mûszaki vezetôje. — A beruházások következtében ma már teljeskörûen megoldott a rendszer távfelügyelete, amelynek köszönhetôen 0–24 órás emberi jelenlét nélkül üzemelnek a kazánok, a gázzal és a faaprítékkal mûködôk egyaránt. A kazánfûtôk közül, akik nem érték el a nyugdíjas kort más munkakörbe kerültek, átképeztük ôket. A hiányzó szakembereket pedig megpróbáltuk hasonló szakmák képviselôivel helyettesíteni, számukra elérhetôvé tettük annak a speciális tudásnak a megszerzését, amelyre egy fûtômûben szükség van.

Mint mondja, azonban azzal is szembe kellett nézniük, hogy egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt, ezért úgy döntöttek, a jövôben a szakember-utánpótlás megoldásaként elkezdenek tanulókkal foglalkozni, miután számos módon próbáltak új dolgozókat felvenni, de nem igazán jártak sikerrel. Az álláshirdetéseikre jelentkezôk igen szerteágazó szakmai végzettséggel rendelkeztek, de olyan szinte alig volt közöttük, akit azonnal foglalkoztatni tudtak volna. A legtöbben csak újabb tanfolyam vagy szakmai vizsga letételét követôen tudott volna a fûtômûben tényleges munkát végezni.

—Felvettük a kapcsolatot középiskolákkal és a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karával, valamint a kamarával – ad hangot annak, ki mindenkit kerestek meg, kikkel létesí-

tettek kapcsolatot ennek érdekében. — Elmentünk az általános iskolákba, elsôsorban azokba, ahol a fûtési rendszer távfûtéssel mûködik. Emellett rendhagyó környezetismeret óra keretében is

amelynek ma már rendszeres résztvevôi vagyunk.

Az elsô tanulójukat 2020-ban fogadták, ebben a tanévben pedig már az új rendszerû szakképzés keretében hárman sajátítják el náluk a központi fûtésés gázhálózatrendszer-szerelô szakma alapjait. Mesterlevéllel is rendelkezô technikusok foglalkoznak velük, valamint a villamos- és létesítmény-energetikai szakmérnöki diplomával is rendelkezô Arányi Csaba is részt vesz a gyakorlati képzésükben.

— Többen is voltak, akik hozzánk jelentkeztek, de úgy éreztük, három tanulóra tudunk igazán odafigyelni és foglalkozni velük, ugyanis ôk a tényleges munkában vesznek részt. Már a követ-

bemutattuk a távhôsök mindennapjait, a fûtômûvet. A gyerekek mindenhova bemehettek, megismerkedhettek a kazánok mûködésével, az irányítási rendszerrel, a mûhelyben pedig ki is próbálhatták az egyes szerszámokat, de még egy-egy gépet is, mint például a menetvágót. Emellett a kamara által szervezett Szakmák Napján is megjelentünk,

kezô tanévre is vannak, akik nálunk szeretnék a tanulóidejüket tölteni – mondja hangjában nem kis büszkeséggel, hogy már most hírük ment a városban, érdemes hozzájuk jelentkezni szakmai gyakorlatra, mert a végzést követôen akár alkalmazza is ôket a cég.

ARÁNYI CSABA

KRISTÓF PÉTER

A MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG ÚJ RÉGIÓS IGAZGATÓJA

Új vezetôje van a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ http://innova cio.hu) Dél-Dunántúli Regionális Igazgatóságának: dr. KRISTÓF PÉTER kapta e civil szakmai megbízatást. A szövetség több mint harminc éve szakmai érdekképviseleti szervezetként mûködik, mintegy 450 vállalkozást, egyéb jogi személyiséggel rendelkezô intézményt tömörít, amelyek a magyar innovációs terület gerincét alkotják. Munkájuk során szorosan együttmûködnek a kormányzattal, szakmai és iparági észrevételeik és javaslataik megfogalmazására pedig különféle testületekben betöltött pozícióik révén adódik lehetôségük. A szövetség munkájában az új regionális igazgató az elôzô négy évben választmányi tagként vett részt.

— Azért esett rám a választás, mert egyrészt egy fiatal, kutatás- és fejlesztésorientált startupot képviselek, vállalkozási tevékenységünk szorosan kötôdik az innováció témájához, így kellô tapasztalatom van az innovációs folyamatokban. Másrészt a Pécsi Tudományegyetemen kancellári tanácsadóként, a Közgazdaságtudományi Karon óraadóként dolgozom. Innovációmenedzsmentbôl szereztem a doktori fokozatomat, másfél évtizedes szakmai pályafutásom során eddig szinte minden az innováció köré szervezôdött.

— Milyen ambíciókkal indul neki ennek a munkának, hiszen a Dél-Dunántúlon kevésbé van jelen az innovációs szemlélet a vállalkozásoknál?

— Célomnak tekintem a szövetség dél-dunántúli tagjai számának jelentôs növelését. Ami azonban ennél sokkal fontosabb, az a szövetség által képviselt „evangelizációs szerep” kiteljesítése: minden vállalkozáshoz eljuttatni annak (öröm)hírét, hogy az innováció útjára bármikor rá lehet lépni. Szerintem ez a versenyelôny megszerzésének, megtartásának és kiteljesítésének legjobb módja és eszköze. A régió gazdasági fejlôdésének egyik kitörési pontja lehet, ha minél több innovatív kkv és nagyvállalat mûködik a térségben. Rajtuk kívül azokhoz a cégekhez is szeretnék elérni, ame-

lyek jelenleg nem gondolkodnak abban, hogy termék- vagy szolgáltatásfejlesztéssel növeljék piaci szerepüket, jelentôségüket, árbevételüket vagy alkalmazotti létszámukat. Ôket kívánjuk minél elônyösebb helyzetbe hozni, hiszen a szövetségben az elsôk között értesülünk a komoly potenciállal rendelkezô támogatási lehetôségekrôl. Szeretnék olyan programokat a régióba hozni, amelyek a vállalkozásokhoz közelebb viszik az innovációs lehetôségeket, szereplôket, emellett tagjaink között a belsô kapcsolati hálót is szorosabbra kívánom szôni.

— Mivel lehetne serkenteni az innovációs kedvet, potenciált a régió vállalkozásainál?

— Egyrészt képzéssel, hogy annak a tudásnak a birtokába jussanak a vállalkozók, ami által világossá válik számukra, miért kell folyamatosan innoválni, megújulni. Az egyre gyorsabban fejlôdô technológia, valamint a turbulens geopolitikai események állandó változást eredményeznek, amik pedig folyamatos megújulási kényszer irányába tolják a cégeket. Azok tudnak túlélni, akik képesek változni és rugalmasan alkalmazkodni az egyre gyorsabban átalakuló környezethez. Azt is látni kell, hogy a technológia elképesztô gyorsasággal fejlôdik. Aki nem innovál, az lemarad, nem tud érvényesülni. Fel kell nyitni a cégtulajdonosok szemét, ennek az egyik eszköze pedig az oktatás. A MISZ már a középiskolások számára is hirdet programokat, mint ahogy a felsôoktatásban is jelen vagyunk. Ugyanakkor a vállalatvezetôknek és a munkatársaiknak is új

ismereteket kell szerezniük, ami akár az egymástól való tanulást is jelentheti. Az innovációt tekintve nem kell mindig globális erejû, átütô felfedezésekre gondolni, elég csak olyan kis változásokat célul kitûznünk, amelyek a cégben egy adott folyamatot sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá, olcsóbbá, kevésbé kockázatossá tesznek.

— Az innováció nem egy esetben az anyagi háttér hiánya miatt nem valósul meg.

— Szükség van forrásra, az ezekhez való hozzájutásban is szeretnénk segíteni. Szövetségünk hírlevelében – amelyre bárki feliratkozhat – rendszeresen közzétesszük a pályázatokat, a támogatásokhoz kapcsolódó felhívásokat, amelyek a kutatás-fejlesztéstôl kezdve a klasszikus fejlesztésen át a piaci validációig, a külpiacra lépésig akár visszatérítendô, akár vissza nem térítendô pénzeszközökhöz való hozzájutást tartalmazzák. 2021-ben rekordösszeget, mintegy 900 milliárd forintot fordítottunk hazánkban kutatás-fejlesztésre, reméljük, hogy a jövôben ennek tovább nô az összege. A források akkor tudnak jól hasznosulni, akkor tudják a tôlük elvárt pozitív hatást kifejteni, ha az innovációra mind keresleti, mind kínálati oldalon van igény. Fejlesztenünk kell tehát az innováció kultúráját. Legfontosabb célomnak ezt tekintem.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagja a Magyar Innovációs Szövetségnek és még számos, az innovációt támogató szervezetnek. Tájékoztatja a helyi cégeket a hazai és nemzetközi pályázati lehetôségekrôl, segíti a kooperációk kialakulását. Elnyert innovációs projektjei többségének fókuszában a következôk állnak: ipari cégek digitális innovációját támogató szolgáltatások, könnyûsúlyú anyagok elterjesztése, fenntartható értékláncok kidolgozása a félvezetôk gyártási folyamataiban. A kamara segíti a technológiatranszfer partnerségek kialakulását, a vállalkozások szellemitulajdon-védelmét és a klasztereket.

MISETA ZOLTÁN

EZÜST ÉS ARANY MINÔSÍTÉST KAPOTT

A MAGYARORSZÁG ÉTELE VERSENYEN A BLÖFF BISZTRÓ

Tavaly arany minôsítést, idén pedig egy ezüst és egy arany minôsítést szerzett a Magyarország étele szakácsversenyen a pécsi Blöff Bisztró csapata. Jobban mondva két csapata, hiszen két kollektívát nevezett a Blöff a kiírásra, és a verseny történetében egyedülálló módon mindkét együttes az elsôk között végzett. Mint Miseta Zoltán séf, a hely tulajdonosa, az arany fokozatot elért csapat egyik tagja mondja, büszke a teljesítményükre, mert nincs még egy olyan étterem, amely egy szakmai versenyen két csapattal ilyen szinten képviseltetné magát.

— Magától értetôdô volt számunkra, hogy a tavalyi sikerünk után ismételten benevezünk a Magyarország étele versenyre. Egyrészt a megméretés igen színvonalas, másrészt inspirációt ad, kreativitásra ösztönöz minket, hogy új ételeket hozzunk létre. Amikor a séfemmel neveztünk, több kollégánkon is láttuk, hogy ôket is érdekli a dolog, a mi ételünk kapcsán is ötletelgetnek, gondolkodnak, ekkor megbeszéltük velük, hogy ha van kedvük, jöjjenek. Így lett két csapatunk.

— Hogyan kell felkészülni erre a versenyre?

— Mivel szakmai versenyrôl van szó, nagyon szigorú szempontok alapján kell felkészülni. Az idei verseny a tavalyihoz hasonlóan a Petôfi-bicentenáriumhoz kötôdött, a témája pedig a „nyergeljfordulj”, ami tulajdonképpen Petôfi és a Hortobágy kapcsolatát jelenti. Szakmai versenyrôl lévén szó a versenykiírásban pontosan meghatározták a hús és a köret arányát, egy-egy étel súlyát, az alkalmazható hômérsékleteket stb. Idén a sertéshús volt a kötelezô elem, a combot, a nyakat, a karajt és azok részeit kellett beépíteni az ételbe. Kötelezô elem volt még a magyar vaj, illetve egy bármilyen eredetvédett termék vagy alapanyag használata. Utánaolvastunk, hogy abban a korszakban miket ettek, hogyan ettek, akár Petôfi, akár a kortársak, és ezeket az alapanyagokat igye-

keztünk a mai trendeknek, kornak, étkezési szabályoknak megfelelôen elkészíteni. Mindkét csapatunk ételében voltak hasonlóságok, például mi is és a másik páros is használt kápia paprikát, mi füstöltük, ôk pedig krémként illesztették be a fogásba. Az arany fokozatot elért étel: Sous-vide (szuvidált), majd faszénen kérgezett sertéstarja petrezselyem mohában, krumplis tészta, füstölt kápia paprika, szalonnafátyol, uborkasaláta mousse, tejfölkaviár. Az ezüst fokozatot elért étel: Sertéskaraj májával töltve, rakott túrós puliszka, kápiakrém, tejfölhab.

választották be, már azt sikerként éltük meg, hogy mindkét csapatunk bekerült ebbe a körbe. A döntôben összesen 4 óra állt rendelkezésünkre, hogy a helyszínen megfôzzük és feltálaljuk az ételt, oda csak nyersen lehetett vinni az alapanyagokat.

— Hogyan hasznosulnak a mindennapokban ezek a képességek, amiket megtanulnak egy ilyen verseny által?

— Amellett, hogy kiváló helyezést szerzünk egy ilyen szakmai versenyen és ez növeli az ismertségünket, az elismertségünket, rengeteg pozitív hozadéka van. Egyrészt új alapanyagokat, új ételeket, ízeket és textúrákat nyerünk azáltal, hogy próbálgatunk és gyakorolunk, emellett kiváló csapatépítô vonatkozása is van egy ilyen megmozdulásnak, ami kiválóan összekovácsolja a kollégákat. Kialakul egy egészséges versenyszellem, ami jobb teljesítményre ösztönöz.

—Miben lehet megújulni vagy évrôl évre fejlôdni egy ilyen versenyen?

— Maga a verseny hogyan zajlott?

—Ez egy háromkörös verseny, az elsô körben a saját konyhánkon kellett elkészítenünk és kitálalnunk a kitalált ételt, aminek a fotóját a receptúrájával együtt küldtük el a zsûrinek. A második fordulóba már csak 21 csapat jutott be. Az elôdöntôben – ahol két óra állt a rendelkezésünkre – a helyszínen kellett bemutatni a nevezett ételt, annyi könnyebbséggel, hogy félkészen vihettünk alapanyagokat vagy textúrákat, mártásokat, húsokat, itt a tálalás volt a fô szempont. A döntôbe a legjobb 12-t

— Minden évben változik a versenykiírás. Tavaly a szürkemarha, elôtte valamelyik évben a hal, most pedig a sertéshús volt a fô alapanyag. Ez a változatosság arra sarkall minket, hogy mindegyik alapanyaggal közelebbrôl is megismerkedjünk, jobban elmélyítsük a tudásunkat és a legjobb ételt készítsük el belôle. Amint említettem, ez egy szakmai verseny, de a vendégeknek is jó, ha elindulunk ilyeneken, mert ez egyfajta nívót jelent. Azt gondolom, hogy az általunk megalkotott ételt meg kell mutatni a vendégközönségnek is. Lehet, hogy nem pont ugyanabban a textúrában vagy habitusban, mint amit a versenyre csinálunk, de olyan formában, amely a vendég számára is gasztronómiai élményt jelent. Maga a szakácsverseny elvárása is az, hogy a nevezett ételt akár nagy adagszámban és bármilyen átlagos felszerelésû konyhán is el lehessen készíteni. Büszkék vagyunk mindkét ételünkre, amelyeket hamarosan megkóstolhatnak a Blöff Bisztróban.

ELSÔ VERSENYÜKÖN ARANY MINÔSÍTÉST KAPTAK A MISCHLER CUKRÁSZAI

Arany minôsítést kapott és abszolút második helyezett lett a Magyarország étele – Szamos Mátyás Tányérdesszert versenyen a Petôfi emlékév témájára készült „Szabadság most –Petôfi püspökkenyere ma” desszerttel a pécsi Mischler cukrászda két cukrásza. A csapat most vett részt elôször versenyen, de ahogy Miszler Miklós, a cukrászda tulajdonosa mondja, nem utoljára. Ötletességük, igényességük és precizitásuk meggyôzte a szakmai zsûrit.

— Idén elôször rendezték meg a Szamos Mátyás Tányérdesszert versenyt a Magyarország étele megmérettetésen, és nekünk is ez volt az elsô hivatalos szereplésünk. Az inspirációt a Blöff Bisztró tulajdonosától, Miseta Zoltántól kaptuk. A versenykiírás felpörgette a kollégák gondolkodását, sok szempontot kellett figyelembe venni a desszert megalkotásánál. Jó néhány hetet igénybe vett a felkészülés, rengetegszer lepróbáltuk a folyamatot, mindig alakítgattunk kicsit a tartalmi megjelenésen és az esztétikai élményen is.

— Saját maguk találták ki a püspökkenyér receptjét?

—A versenykiírás Petôfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódott és egy olyan desszert elkészítésére hívott, ami kötôdik a költô életéhez, költészetéhez, a korszakhoz. Sokat kutakodtunk, hogy milyen desszerteket fogyasztottak az 1840-50-es években és ezek alapján jött a püspökkenyér, vagy ahogyan hívták, Deákkenyér ötlete. Mivel ebben az idôszakban nem álltak rendelkezésre olyan technikai feltételek, mint ma, ezért a krémes süteményeket nem tudták hosszan eltárolni. Különbözô kalácsokat, kekszeket, gyümölcskenyér típusú édességeket állítottak elô, a népszerû kávéházakban ezeket fogyasztották a kávé mellé. A leírások alapján Petôfi

is szívesen evett ilyen desszertet. Mi egy kicsit újragondoltuk a püspökkenyeret, hiszen a versenykiírás szerint mai technológiával kellett elkészíteni. Az alkotóelemeket a hagyományostól eltérô textúrákban raktuk össze, illetve fölhasználtunk olyan alapanyagokat, amelyeket a versenykiírás értelmében kötelezôen be kellett építeni. A desszert tulajdonképpen egy kicsit francia beütésû, mivel a mai cukrászatban hosszú évek óta erôteljesen hat a francia technológia. A végeredmény összhatásában egy nagyon szép tányérdesszert lett, egy könnyû, nem túl tömény, könnyen fogyasztható, finom ízvilágú édesség.

— Ez az étel fölkerül a cukrászda kínálatába?

— Két-három hétig szerepelt a kínálatunkban, gyakorlatilag a versenyt követô héten már kóstolható volt. Az Árkádban lévô bisztrónkban tányérdesszert formában, tehát ugyanúgy, mint ahogy a versenyen is megjelent, a két másik cukrászdánk vonatkozásában pedig monodesszertként kínáltuk, mindenfajta körítés nélkül. Jelenleg nem kapható, mivel éppen étlapváltás közben vagyunk, a tavaszi idôszak miatt cserélôdnek a desszertek. Ennek a püspökkenyérnek az ízvilága inkább ôszies, télies jellegû.

— Mit gondol, mi volt a kollégái sikerének a kulcsa?

— Az egyik az, hogy alaposan ragaszkodtunk a versenykiírásban megfogalmazottakhoz. Az számunkra egy fontos itiner volt, a kiírás minden egyes

pontját, mondatát külön értelmezve igyekeztünk összerakni a koncepciót. A másik szempont pedig, ami döntô volt, hogy önmagában a desszert nagyon finomra sikerült. Egy neves zsûri értékelte, egyetlen negatívumként azt emelték ki, hogy túl sok francia kifejezést használtunk a desszert nevében. Ízvilág, megjelenés tekintetében viszont rengeteg dicsérô szót kaptunk.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált a verseny és ezeket miként lehet beépíteni a mindennapi munkába?

— A cukrászatban nagyon sokat számít a kísérletezô véna. A desszertjeink között vannak régi, bevált receptúrák, hagyományos sütemények, amik folyamatosan kaphatók, és amit a magyar vásárlók keresnek, szívesen fogyasztanak. Emellett nagyon fontos szempont az is, hogy mindig meg tudjon újulni a kínálat. Minden szezonban behozunk új süteményeket, amik valamilyen inspiráció, új alapanyag vagy technológia, esetleg tanulás eredményeként születnek. Egy-egy ilyen verseny ahhoz járul hozzá, hogy a kollégákat kicsit kizökkentse a megszokott mûködésbôl. Ilyenkor plusz feladatot, plusz motivációt kapnak, valami teljesen újat, mást kell alkotniuk, mint a mindennapokban. Ez nagyban segíti ôket, hogy frissen tartsák a gondolkodásukat, ami újabb és újabb termékek megalkotására inspirálja ôket. Emiatt is hasznos egy ilyen versenyen való megmérettetés. Az különösen nagy öröm számunkra, hogy mindjárt az elsô versenyünkön ilyen szép eredményt értünk el. Ez azt mutatja, hogy megvan a kollégáim szakmai tudása, akarata és a szakma iránti nagyfokú alázatuk is. A cukrász szakma is folyamatos tanulásból áll. Mindig el lehet sajátítani valami újat, amivel jó eredményeket érhetünk el akár a mindennapi életben, akár a versenyeken.

AZ EGYIK TANULÓJUK OTT VAN A LEGJOBBAK KÖZÖTT

Szinte nincs olyan szakma, amelyben ne jelentene gondot a szakember-utánpótlás. A hosszúhetényi Götz és Társai Építôipari Kft. is hasonló cipôben jár. Sokkal több munkát is el tudnának vállalni, ha ennek megfelelô ütemben növelhetnék a cég dolgozóinak számát. Az, hogy sokan keresik meg ôket, mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy pécsi építkezésen találkozom GÖTZ ATTILÁVAL, a cég egyik tulajdonosával.

Másfél évtizeddel ezelôtt már próbálkoztak azzal, hogy az utánpótlásuk kinevelésére tanulók képzésébe fognak. Sajnos akkor egyik sem maradt a végzést követôen a cégnél, a szakmában is csak egyikük helyezkedett el.

volt, hogy megoldást keressenek a szakképzô intézetekkel közösen a szakemberhiány megszüntetésére, a szakember-utánpótlás megoldására.

— Korábban – három esztendôvel ezelôtt – a gyakornoki programban is részt vettünk, már akkor is azzal a céllal, hogy a késôbbiekben alkalmazzuk a hozzánk jelentkezôk közül azokat, akik az általunk támasztott követelményeknek megfelelnek – folytatja tovább. — Ugyan ez nem valósult meg, de az egyik közülük saját vállalkozást hozott létre. A kômûveseink közül többen már elmúltak ötvenévesek, ôket is elôbb vagy utóbb pótolni kell. Emellett bôvíteni is szeretnénk a céget, ugyanis sokan megkeresnek bennünket, munkánk lenne, csak jelenleg kevesen vagyunk ahhoz,

— Ez egy olyan szakma, amit a gyakorlatban lehet igazán megtanulni, bizonyos készségekkel rendelkeznie kell egy jó szakembernek, többek között a kézügyesség mellett jó problémamegoldó képességgel is, hiszen minden épület egyedi – ad hangot annak Götz Attila, mi várható el egy kômûvestôl. — Az építkezéseken egy-két idôsebb szakember mellett dolgoznak a tanulóink, a tényleges mindennapi munkában vesznek részt. A szakmai felügyeletüket pedig az édesapám – aki kômûvesmester –látja el. A jelenlegi tanulóink közül az egyik nemcsak ügyes, de nagy valószínûséggel a szakmában is marad, mert szereti, és a családja is az építôiparban dolgozik.

Szól arról is, elôször csak egy tanulójuk volt, aki még a régi szakképzési rendszerben folytatta a tanulmányait. Majd újabb kettôvel bôvült a számuk, ôk már az új duális rendszerben vesznek részt a szakképzésben, a következô tanévben pedig újabbakat is fogadnak.

— A jelenlegi tanulóink közül is kiemelkedik a kômûvesnek tanuló Gál Zoltán, aki bejutott a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntôjébe, rajta már az elsô idôtôl kezdve látszott, érdekli a szakma, szereti csinálni – ad hangot nem kis büszkeséggel annak, hogy a tanulójuk ilyen jól szerepelt az eddigi megmérettetéseken.

— Folyamatosan keresünk szakembereket hirdetés útján, de nem igazán találtunk olyant a jelentkezôk között, aki az elvárásainknak megfeleltek volna – kezdi beszélgetésünket Götz Attila. — Az eltelt csaknem nyolc évben egyetlen olyan szakmunkást tudtunk alkalmazni ezen a módon, ezért is vágtunk bele ismét hosszú évek után a tanulóképzésbe.

Mint mondja, ezért is lettek az egyik alapító tagja az Építôipari Technológiai Klaszternek, ugyanis annak az egyik legfontosabb célkitûzése már akkor az

hogy minden felkérésnek eleget tegyünk.

Kitér arra is, a tanulók kiválasztásában az iskolától is sok segítséget kaptak korábban, részt vehettek az év végi ágazati alapvizsgájukon, és a gyakorlati órára is lehetôségük volt betekinteni. Az ott tapasztaltak alapján választhattak közülük. Amióta azonban a szakképzési centrum – az ô esetükben a Baranya Megyei SZC Pollack Mihály Technikum és Kollégium – vette át a tanulók gyakorlati helyre történô elosztását, azóta ott dôl el, ki hova kerül.

— A szakmai versenyre önként jelentkeztem, mert szerettem volna kipróbálni magam, kíváncsi voltam arra mire vagyok képes, mit is tudok már a szakmáról – veszi át a szót Gál Zoltán, aki ebben a tanévben fejezi be tanulmányait. — A szóbelitôl féltem nagyon. Nehéz is volt, de sikerrel vettem az akadályokat. A verseny gyakorlati részét, amelynek keretében térkövezés és betonozás volt a feladat, nagyon élveztem. Mindig is érdekelt ez a szakma, az édesapám és a testvérem is az építôiparban dolgozik. Szerintem annál nincs is jobb dolog, mint amikor az ember keze által létrejön valami, felépül egy ház, vagy egy társasházban szintrôl szintre alakulnak ki a különbözô alapterületû, elrendezésû lakások.

SIKERES RENDEZVÉNY

TERVEZZ A LEGJOBBAL, DE KÉSZÜLJ A LEGROSSZABBRA

Mintegy 65 ezer fô vett részt az elmúlt 25 évben a pécsi székhelyû Sikeresrendezvény csapata által szervezett rendezvényeken. A vállalkozás elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a rendezvényszektort ellehetetlenítô Covidjárvány sem tántorította el ôket hivatásuktól. Mint CSÍKOS ANDRÁS ügyvezetô mondja, ma is ugyanolyan lelkesedéssel teljesítik partnereik kívánságait, mint a kezdetekben, de a cég mûködésének stabilitását ma már egy kicsit más alapokra helyezték.

— 2019-ig töretlen volt a fejlôdésünk, majd jött 2020, amikor ugyan három lábbal álltunk a talajon, de mind a három lábunk a rendezvényekhez kapcsolódott, és ezeket egyszerre rúgták ki alólunk. A rendezvény volt a legelsô, amit a járvány miatt megtiltottak, és a legutolsó, amit a lezajlása után megengedtek. 2021 júliusában kezdhettük el ismét a munkát, de a tavalyi év volt az elsô, amit ugyanolyan intenzitással dolgoztunk végig, mint a korábbiakat. Tavaly viszont a szomszédban zajló háború és az elszálló rezsiárak következményeivel kellett szembenézni, ezek a partnereinket jelentô nagyvállalatokat komoly várakozásra késztették. Nem mertek költekezni, mert nem tudták, hogy 2022 telén milyen rezsiárakkal kell számolniuk.

—Hogyan lehetett túlélni a pandémia nem is rövid idôszakát?

— Úgy tudtuk túlélni, hogy növesztettünk egy rendezvényektôl teljesen különálló lábat: elindítottunk egy építôipari felújítással foglalkozó céget, aminek a marketingjéhez, üzletszerzéséhez kiváló alapot ad a mögöttünk álló 25 éves marketinges, üzletvezetôi, ügyvezetôi tapasztalatunk, valamint kapcsolati tôkénk. Létrehoztunk egy szakemberekbôl álló csapatot, amellyel teljesíteni lehet a megrendeléseket. Az új tevékenység elindítása öt-hat hónapba is beletelt, ezért a köztes idôre hitelt is kellett

fölvennünk. Sajnos a volt kollégáink közül nem tudott mindenki kivárni, akik találtak más munkát, elmentek tôlünk. Most nagyjából visszaállt a piac, csak minimális változás tapasztalható az alvállalkozói körben. Szerintem azok fejezték be a rendezvényes karrierjüket, akik hobbiszinten vagy másodállásban vitték a vállalkozásukat.

— Mi változott a rendezvényes piacon a pandémia óta?

— Ami most a legjobban megnehezíti a dolgunkat, az az elmúlt másfél évben megjelent 25–30%-os infláció. Ez a szolgáltató szektorban, illetve a rendezvények alapját képezô cateringnél markánsan jelentkezik. A cégek 2022-ben eltervezték, hogy lesz rendezvényünk

lunk továbbra is a korrekt munka és a színvonalas szolgáltatás.

— Ilyen helyzetben biztosan mérlegelni kell, hogy az adott cég portfóliója érvényes-e a megváltozott viszonyok között.

— Igen, ezt mi is végiggondoltuk. A rendezvényszervezés mellett több mint 15 éve foglalkozunk rendezvényeszközök bérbeadásával. Erre az üzletágra elkezdtünk egyre nagyobb hangsúlyt fektetni, és a minôségibb eszközök irányába fordulni. A piaci jelenlétünket exkluzív rendezvényeszközök, dekorációs elemek bérbeadásával erôsítjük, itt olyan piacok felé is tudunk nyitni, amelyek eddig nem voltak elérhetôk.

— Mint cégvezetô számára mi volt a tanulság ebben a több éves folyamatban?

— Legfôképpen az, hogy semmi se biztos, de aki rendezvényszervezéssel foglalkozik, az tudja ezt. Rendezvényes berkekben ismert az a mondás, hogy „tervezz a legjobbal, de készülj a legrosszabbra”. Mivel rengeteg szabadtéri rendezvényt szervezünk, jó idôre számítunk, de mindig esôre tervezünk. Ez a vállalkozás menedzselésére is igaz. A másik tanulság az volt, hogy soha ne állj egy lábon, mindig legyen egy B verzió, valami teljesen más, mint a fôtevékenység, ami átsegíthet egy ilyen nehéz helyzeten.

— Hogyan alakul a jövô a vállalkozásnál?

CSÍKOS ANDRÁS

2023-ban. Ôk az állam által megadott 14,5%-os inflációval számoltak, ami a valóságban 30%. Most mindenki, így mi is azzal küzdünk, hogy hogyan hozzuk tetô alá a rendezvényeket ezekkel a különbségekkel, de a tavalyi tartalommal. A vállalkozásoknak a saját hasznukat is szem elôtt kell tartaniuk, hiszen ebbôl gazdálkodnak, úgyhogy most többkörös tendereztetések, többszöri egyeztetések szükségesek a megrendelés elnyeréséhez. Ugyanakkor természetesen cé-

— Igyekszünk elindítani a rendezvényszezont, számos rendezvényhelyszín nyílt meg az elmúlt idôben itt a környéken. Többekkel van együttmûködésünk, a tervünk, hogy ezek minél nagyobb láthatóságot kapjanak. A korábban velünk kapcsolatban álló cégek is kezdenek újra megjelenni a rendezvényekkel kapcsolatos igényeikkel, ezeket a tudásunk legjavát adva szeretnénk teljesíteni. Folyamatosan bôvítjük, modernizáljuk a rendezvényeszközparkunkat, ez az év biztatóan néz ki számunkra. Közben a felújítással foglalkozó tevékenységünket is folytatjuk, egy kicsit másképpen, mint eddig, ehhez is megvannak már a terveink.

Dél-Dunántúli Gazdaság SPORT ÉS GAZDASÁG

NEMES CSABA

70-esen cégvezetôként is fitten a sportember

A kocsiban mindig ott van a futófelszerelése, ha túlságosan „összejönnek a dolgok”, a stressz levezetésére így a 70-hez közel is elmegy futni. Ha viszont nem fut, akkor irány az edzôterem vagy a tópart, ugyanis elkötelezett horgász. Nemes Csaba, a Kôház Zrt. tulajdonosának és vezetôjének gyerekkora óta élete szerves része az aktív mozgás, sportja a triatlon lett, az edzôsködés mellett évekig ô volt a szakág szövetségi kapitánya. Az athéni olimpián képviselte hazánkat.

— Gyerekkoromban „futóbolond” voltam, szinte mindenhova futva mentem, ebbôl forrta ki magát a versenyzés, elôször a futás, majd a triatlonozás. Minden gyerek „valami” akar lenni, én sportolóként képzeltem el az életemet. Iskolai versenyeket nyertem, sikerélményem volt és ebbôl egyenesen jött, hogy akkor versenyezzek.

— Mit adott az életéhez a sport?

— Megtanított arra, hogy állandóan fitt legyek, aminek a munkámban is megvan a nyeresége, hiszen így tudom teljesíteni a nem kevés feladatomat. A profi sport pedig a vállalkozáshoz, de általánosságban a munkához való hozzáálláshoz is sokat tett hozzá. Azt tapasztalom, hogy aki profi sportoló volt, késôbb is úgy áll a nagybetûs élethez, mint ahogy azt sportoló korában megkövetelték tôle. A sport kiválóan fejleszti az akaraterôt. A kitûnô teljesítmény jelentôs része azon múlik, hogy ha még van 100 méter a célig, akkor hogy tudja odatenni magát, milyen energiákat képes megmozgatni magában a sportoló. Amikor már azt hiszi az ember, hogy minden ereje elfogyott, akkor még mindig képes magából elôhívni az energiatartalékokat. Ez nyilván nem ennyire általános egy vállalkozásban, de itt is sokszor azon múlik a siker, hogy miként tudjuk felszabadítani a tartalék erônket, mert el kell végezni a munkát. Egyfajta kitartásra nevel a sport, mindig ámulunk, hogy a sportolók micsoda hatalmas teljesítményre képesek. Hát ezért, mert a küzdés a mindennapjaik része.

— A sport a mai napig elkíséri. Milyen rendszerességgel húz futócipôt?

— A napi rutin része, hogy mozogjak valamit. Ezt csak az elfoglaltságom tudja meggátolni, de szükségem van a mozgás nyújtotta kikapcsolódásra. Ilyenkor csak én vagyok és az erdô vagy a tópart, se zene, se más „hang” nem kíséri ezt a tevékenységet, így tudok tényleg kikapcsolni. Futás közben azokkal a dolgokkal foglalkozom agyban, ami jót tesz nekem. Ma már fôként egyedül sportolok, korábban futballoztam kispályán itt-ott, de az utóbbi években jobban esik magamban lenni. Ezt tudják rólam a körülöttem lévôk, és el is fogadják. Ha elutazom külföldre, akár társasággal, akkor is a szállás elfoglalása után az az elsô, hogy elmegyek futni. Így nagyon jól meg lehet ismerni a környéket. Például ha egy társasággal síelünk, én már az elsô nap a reggelinél elmondom mindenkinek, hogy melyik sípálya hol van, mit hogyan érdemes megközelíteni, mert már mindegyiket befutottam.

— Hol maradt a versenyszellem, ami profi sportolóként, edzôként jellemezte?

— A versenyszellem továbbra is megvan bennem, csak vannak gátjaim. Leginkább a korommal vagyok versenyben, ma is úgy szeretek futni, hogy teljesen kifutom magamat, csak nyilván más 67–68 évesen, mint fiatalabban. Az üzleti életben egyébként nem vagyok egy versenyzô típus, inkább a korrekt kapcsolatokra törekszem.

— Edzôként melyek voltak a legfontosabb dolgok, amiket átadott a tanítványainak?

— Az edzôi létemnek két értelme volt. Egyrészt olyan közösségeket hoztam létre, ami az akkori gyerekeknek nagy érték volt, mert nem bulizni jártak, hanem edzésre, és közösen mentünk moziba vagy más eseményekre. Ha egy magyar bajnokot se neveltünk volna, de ezek a gyerekek nem kallódnak el, már akkor megérte volna. De sok magyar bajnok tanítványom volt, mindenkinek megvolt a saját edzésterve, viszont az is szempont volt, hogy úgy eddzük a gyerekeket, hogy önmagukhoz képest a legjobbat hozzák ki magukból. Egy edzô felelôssége hatalmas, mert a szülôk ránk bízzák a gyerekeiket, akikbôl a legegészségesebb módon, jó társaságban a legoptimálisabb lehetôségeket kell felszínre hozni.

— Milyen érvek szólnak a rendszeres sport mellett?

— A mai fejemmel azzal tudnám meggyôzni a nem sportolót, hogy kezdjen mozogni, hogy ha annyi idôs lesz, mint én, akkor is tudjon minôségi életet élni, ahhoz pedig az kell, hogy fitt legyen. Látom, hogy a környezetemben a hasonló korú emberek mennyi problémával, betegséggel küzdenek. Nem sportoltak, dohányoztak, nem vigyáztak magukra. A sport mellett szól az is, hogy olyan élményekben részesül egy sportoló, ami egy életre való emlék lesz számára. A legnagyobb élmény számomra olimpikonként ott lenni az olimpiai faluban, tízezer sportolóval. Ám egy kisebb verseny is képes meghozni a sikerélményt, ami az ember egész életét meghatározza.

K. T.

GIN ÉS SZÔLÔ

– különleges projekten dolgoznak a PTE Szôlészeti és Borászati Kutatóintézetében

A Pécsi Tudományegyetem Szôlészeti és Borászati Kutatóintézete az utóbbi idôben több innovatív projekt élére állt. A rezisztens szôlônemesítési kutatási és telepítési projektek, a digitális szôlôtôke-nyilvántartó rendszer fejlesztése mellett a kutatóintézet a Pannon Borrégió egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – cégével, a Danubiana Borkereskedô- és Termelô Kft.-vel összefogva új rövidital elôállítására és rövidital-elôállítási technológia fejlesztésére irányuló kutatási projektet indított. A projekt, amelynek a konzorciumvezetôje a bonyhádi székhelyû cég, szôlô alapanyagú, aromavesztés nélküli, tudományos eredményeken alapuló extra illatos új gintermékek elôállítására és gintechnológia kutatás-fejlesztésére összpontosít.

A többség úgy tudja, hogy a gineket –hasonlóan a röviditalok többségéhez –valamilyen gabonából, esetleg burgonyából készítik. A projekt résztvevôi más alapanyagban, jelesül a szôlôben gondolkodtak, hiszen alapvetôen szôlôvel és borral foglalkoznak. A különleges, minôségi ginek elôállítói szintén borpárlatokat használnak, mivel a borban eleve jelen vannak a szôlôbôl származó elsôdleges és az erjedés során keletkezô másodlagos illat- és aromajegyek.

A szôlô- és bortúltermelés iparági nehézség, más típusú felhasználásuk megoldást jelenthetne erre az egyre növekvô problémára. A hasznosítatlan szôlôtermés és eladatlan bormennyiség alternatív felhasználására kiváló lehetôség lehet a ginkészítés.

A projektben számos lehetôség rejlik: feldolgozóipari szempontból technológiai elôrelépést jelenthet, hogy két olyan innovatív módszer együttes hatásának mechanizmusát vizsgálják, amelyek nem enzimatikus vagy kémiai, hanem fizikai úton teszik lehetôvé a bogyóhéj roncsolását és az aromavegyületek azonnali és teljes kinyerését a szôlôbôl. A technológia lehetséges iparjogvédelmi oltalmaztatásában a kutatóknak segítséget nyújt az egyetemi adminisztráció is, jelesül a Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Fôosztály.

A projekt másik célja a lehetséges ginfûszerek kibôvítése. A szôlônek ebben is kulcsszerepe van: a szakemberek a növény különbözô részeit, a virágot, a levelet, a bogyót és a magot vizsgálják.

Széles körû kutatást folytatnak a különbözô innovatív és hagyományos szôlôfajtákban rejlô aromaanyagok és potenciál feltérképezésére. A kutatás minden tekintetben úttörônek számít, hiszen a szôlôlevél és a magok ginfûszerként való felhasználására jelenleg nincs hazai vagy külföldi példa.

A projekt tervezett eredménye három egyedi karakterû kereskedelmi forgalomba kerülô gin és az elôállításukhoz szükséges gintechnológia létrehozása. Az elsô mérföldkövek sikeresen teljesültek, az eredmények kifejezetten biztatók.

Az együttmûködések a PTE Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Fôosztály szakmai támogatásával zajlanak a 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO2019-00015 számú és a „Tudástranszfer tevékenységek fejlesztése a Pécsi Tudományegyetemen az Egyetemközpontú Innovációs Ökoszisztéma kialakítása érdekében” címû projekt keretében.

Fotók:Csortos Szabolcs

Kaposi Katinka – Renault Austral TCe

A fodrászattal és kozmetikával foglalkozó családi vállalkozás, a Super Fej Kft. ügyvezetôje a Renault új SUV modelljét, az Australt próbálta ki. A Nyitrai Autóház tesztautója mild hibrid hajtásláccal érkezett a próbaútra, de a hibridség helyett a hagyományos értékekre fókuszál.

—Az elsô, ami szembeötlött, hogy a Renault visszatért a régi emblémához, amit ha jól tudom, Vasarely tervezett, így ezentúl újra van pécsi kötôdése a Renault autóinak. Azon meglepôdtem, hogy mennyire élhetôk az autó méretei. Az Austral nem túlzó, épp csak egy hajszálnyival lóg ki a mai autók közül, nyoma sincs benne a kategóriára sokszor jellemzô túlzásoknak. Az orr-rész mutatós, úgy látom, új arculata lett a márkának, vagy legalábbis a karakteres hûtômaszkkal más lett, mint az eddig modellek. Oldalról az autó alján levô fekete sáv tûnt fel, ez karcsúbbá teszi a formát, és ahogy az a francia és olasz formák esetén lenni szokott, ezen az autón is rengeteg olyan apró finomság van, aminek felfedezéséhez hosszú idô kell. Hátul is tele van ötlettel a karosszéria, itt sem válik unalmassá. Ami elsôre szokatlan, hogy sok a csillogó elem, a tetô körül, az ablakkereteknél rengeteg a tükrözôdô felület. Összességében praktikus a karosszéria, talán a hátsó lökhárítóba helyezett kisebb lámpatestet kellett volna máshová helyezni, mert itt nagyon sérülékeny helyen van. Érdekes, hogy

nem éreztem a vonalakon a francia eredetet, olyan nagyon modern autót látok, amire sok más emblémát is el tudnék képzelni.

— Az utastérben sem fogyott el a tervezôk fantáziája?

—Nehéz elsôre átlátni, annyi az újdonság, legalábbis számomra, mert ennél egyszerûbb autókat vezettem és vezetek. A két nagy kijelzôbôl álló mûszerfal nagyon szép, átlátható, minden fontos információt könnyen megtaláltam. A szögletes kormány elsôre furcsa volt, de sokkal könnyebb volt megszokni, mint vártam. A középkonzol is egyedi, a könyöklô és az elôtte található állítható

csuklótámasz praktikus és kényelmes. A legnagyobb meglepetést mégis az ülések okozták, hihetetlenül kényelmesek, talán itt érhetô legjobban tetten az autó franciasága. Egy francia autótól pontosan ilyen kényeztetô üléseket vártam.

—A díszítéseket viszont néhol soknak találta.

—Összességében ez egy nagyon elegáns belsô tér, a karosszériához hasonlóan itt is rengeteg finomságot lehet felfedezni. A csillogó zongoralakk felületekbôl viszont az én ízlésemnek egy kicsit sokat használtak, illetve a napsütésben többször is zavart a csillogás. A tesztautót szerintem inkább férfias anyagokkal és színekkel válogatták össze, én biztosan egy nôiesebb kialakítást választanék.

— A hátsó régiókban is kényelmes az autó?

— A visszafogott külsô méretekhez képest kifejezetten nagy a tér. A hátsó üléseken is elfér kényelmesen két felnôtt, ráadásul ezek az ülések csúsztathatók, így az utastér-csomagtér arány változtatható. Édesanyaként nekem nagyon fontos a hátul ülôk biztonsága és kényelme. Láttam, hogy megvannak a gyerekülés-rögzítési pontok, sôt az elsô utasülésre is kerültek ilyen csatlakozók. A nagyobb gyerekek és a felnôttek pedig annak örülhetnek, hogy mindenkinek jut USB-töltési lehetôség, és az indukciós töltés is nagyon hasznos.

160 mild hybrid

— Elképesztôen komoly menürendszere van az Australnak, ezeket a szolgáltatásokat ki lehet használni a mindennapokban?

—Valóba sokáig tartott, mire mindent végignéztem, és biztos vagyok benne, hogy maradt bôven felfedezetlen terület. A biztonsági extrák nagyon fontosak, ezek hasznosságához nem fér kétség. Nem találkoztam még a hátsó keresztirányú forgalomra figyelmeztetô rendszerrel, ez egy belvárosi parkolóban hatalmas segítség. A kényelmi extrákban pedig az tetszett, hogy személyre szabható, és a különbözô vezetôi profilokhoz rendelhetô, így ha többen használják az autót, akkor sem kell állandóan keresni a kedvenc konfigurációnkat. A részletek mellett mégis az tetszett a legjobban az autóban, hogy hihetetle-

—Elindulás után is ez volt a véleménye?

—Bevallom, hogy eddig csak kéziváltós autókat vezettem, így a figyelmem egy részét lekötötte, hogy hozzászokjak az automatához. Ami egyébként remek szerkezet, tényleg nagyon kényelmes, és pontosan illik abba a családi autó képbe, amit az elôbb vázoltam. Igaz ez a motorra és a futómûre is, egyszerûen minden részegység tette a dolgát, feltûnésmentesen, hiba nélkül. Az összkép pedig itt is megnyugtató volt, olyannyira, hogy ez a harmónia átragad a vezetôre és az utasokra is. Ebbôl fakadóan persze nem sportkocsi, de azt gondolom, hogy aki olyan autót akar, az amúgy sem ebben a kategóriában keresgél. Az feltûnt, hogy bár a típus nevében ott a hibrid szócska, de vezetés közben ebbôl semmit sem láttam, mindössze néha motorfékezésnél hallatszott egy egészen halk villamos süvítés, gondolom, ekkor töltötte az akkut. A bonyolultabb technikai részletek annyira nem állnak hozzám közel, így nem is hiányzott ez az információ. Az bôven elég volt, hogy a fogyasztásmérôn egészen barátságos számokat láttam.

— A vételárra is azt mondta, hogy ma ez korrekt ajánlat.

A TESZTAUTÓ ADATAI

Lökettérfogat:1333 cm3

Maximális teljesítmény:158 LE 5500/min

Maximális nyomaték:270 Nm 1800/min

Csomagtér:500 l

Maximális sebesség:175 km/h

Gyorsulás 0-100 km/h:9.7 s

Átlagfogyasztás:6.5 l/100 km

Alapár (equilibre):11 949 000 Ft

nül következetes. Itt arra gondolok, hogy minden porcikáját úgy tervezték, hogy remek családi autó legyen. Nem akar többnek látszani, nem akar sportautó vagy terepjáró lenni. Az Austral egy nagyszerû családi autó, divatos karosszériával, hibátlan funkciókkal.

—Persze még mindig szokni kell a megemelkedett árakat, de azt hiszem, hogy az alapár is korrekt, és a jól felszerelt tesztautó 14 milliós ára is a kategóriaátlag alatt van. Kellemes meglepetés volt az autó, nem gondoltam, hogy ebben a kategóriában még lehet újat mutatni, az pedig talán még nagyobb elismerés, hogy bár az olasz autók és az Al-

A fontosabb alapfelszerelések (techno): vezetô- és utasoldali elsô és oldalsó légzsákok, függönylégzsákok az elsô és a második sorban, ESC, tolatókamera, LED-fényszórók, automata Renault kártya, tempomat, esôés fényérzékelô, követési távolságra figyelmeztetô rendszer, sávelhagyásra figyelmeztetô rendszer, sávtartó, fáradtságérzékelô, táblafelismerô, aktív vészfékezôrendszer, elektromos parkolófék, automata klímaberendezés, belsô hangulatvilágítás, multi-sense

fák rajongója vagyok, ez a Renault nagyon megtetszett.

T. R.