Dél-Dunántúli Gazdaság XXVI. évfolyam 1. szám by Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Dél-Dunántúli

GAZDASÁG XXVI. évfolyam 1. szám 2024. február 9.

Együtt mûködünk!

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag

PÉCS–BARANYAI GAZDASÁG

KAPCSOLJUNK RÁ! w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

AJÁNLÓ

Dél-Dunántúli Gazdaság

10–11. OLDAL

BARANYA VÁRMEGYE GAZDASÁGÁNAK LEGNAGYOBBJAI EGYÜTTMÛKÖDÉS: A CONTRALL FEJLESZTETTE A RICHTER DOROGI HYGIENES ÉS MIKROBIOLÓGIAI LABORJÁNAK ELEKTRONIKUS FOLYAMATKÖVETÔ RENDSZERÉT 18. OLDAL A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746

28. OLDAL

Kiadja:

RG-STÚDIÓ: AZ ONLINE MARKETING HOZZÁADOTT ÉRTÉKE

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

19. OLDAL

BARANYA LEGNAGYOBB KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSA: MECSEK FÜSZÉRT

Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

AUTÓTESZT MISZLER MIKLÓS – AUDI Q4 Sportback e-tron

26–27. OLDAL

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

TÛZOLTÁS, ÉPÍTKEZÉS: AZ IDEI ÉV IS MOZGALMAS LESZ A KAMARAI BIZOTTSÁGOK SZÁMÁRA Az új év új lehetôségeket is hoz a vállalkozások számára, mint ahogy bizonyára kihívásokra is lehet számítani. Milyen folyamatok zajlanak az egyes gazdasági területeken, ezekre milyen megoldásokat tudnak találni a kamara bizottságai, milyen tervekkel indulnak neki 2024-nek? – errôl kérdeztük a bizottsági elnököket, egyben kamarai alelnököket. Elsôként dr. SÍKFÔI Tamás, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rövid gazdasági értékelését adjuk közre.

Quo vadis? A 2019-ig tartó aranykorszak alatt nem volt szembetûnô az uniós és hazai kohéziós politika teljes csôdje. Még a perifériák is fejlôdtek, pedig a felívelô periódusokban mindig a fejlett térségekbe áramlanak a közösségi és piaci források. Az elgondolkodtató Covidválság, majd a konszolidációt gyorsan követô háborúk és a gazdasági világháború erôltetése, a világgazdasági együttmûködési

rendszerek széttördelése, ezek gazdasági-társadalmi következményei azonban világossá tették a perifériák kiszolgáltatott helyzetét. Válságokban pedig minden rendû hatalmi központ a perifériákon akar költségeket megtakarítani. Az unión belül végképp háttérbe szorult a kohéziós politika a háborúval megszerezhetô új területek, a természeti és humán erôforrások, a végtelen energia- és termôföldtartalékok mögött. A Nyugat és a Kelet épp itt, e törésvonalon küzd a jövôjét szolgáló erôforrásokért. A magyar kormányok 30 éve képtelenek voltak megérteni, hogy egyre romlik a fejlôdô térségekbe pumpált hatalmas közösségi források hatékonysága, egyre nô a pazarlás, miköz-

ben a perifériákon e források töredéke is nagyságrenddel nagyobb gazdasági és társadalmi hozamot jelentene országos szinten. A hazai kohéziós politikában viszont látható elmozdulás a perifériák érdekében. A Dél-dunántúli Felzárkóztatási Modellprogram megteremtheti a szükséges infrastrukturális hátteret, kijelölheti az egyes kistérségek, városok gazdaságfejlesztési irányait, munkamegosztását, szakosodását, javíthat a periféria életminôségén a humán erôforrások gyorsított elvesztését akadályozva. Ez lehet a vállalkozások fejlesztési aktivitásának regionális és lokális kerete. Figyelnünk kell a világban zajló gyorsuló technológiai fejlôdésre, a paradigmaváltásra is. A mesDR. SÍKFÔI TAMÁS

CÍMLAPSZTORI terséges intelligencia, a felhôalapú IT, a virtuális kiterjesztett valóság, a robotika, az adattudomány és a biotechnológia azok a technológiai irányok, amelyeket felhasználó, fejlesztô vállalkozások számíthatnak sikerre. A felgyorsuló technológiai fejlôdés, a háborúk, a gazdasági világháború át fogják rendezni a jelenlegi gazdasági struktúránkat. Felgyorsul a verseny, a szelekció, az erôforrásokhoz a helyes válaszokat adó vállalkozások jutnak majd hozzá, ôk tudják megfizetni azok egyre növekvô árát. A versenyképesség javítása az erôforrások, a tartalékok mobilizálását, innovációt, beruházásokat, új típusú gondolkodást igényel. Fontosak lesznek a közösségi és vállalkozói fejlesztések, a beruházások összehangolása és a gazdaságon belüli egyre szorosabb kooperációk, klaszterek, céges együttmûködések, fúziók, az egyetemi tudáspotenciál bekapcsolása a gazdasági fejlesztésekbe, valamint a munkaerôpiacra optimalizáló oktatásügy. Mindennek leküzdésére nem kevés elszántság, tudás és partnerség szükséges. 2024. Vennünk kell az akadályokat.

Fejlesztéspolitika: fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás, körkörös gazdaság — A kamarai üzleti közösség meghatározza és alakítja is a térség vállalkozásainak attitûdjét, gondolkodását és a gazdaság mint tényezô egyre erôsebb helyi súlyát is. A kooperációban, együttmûködésben és a stratégiai célokban való közös munka eredményes, ezt a tevékenységet a térséget meghatározó fejlesztési aktivitásokban is magas minôségben menedzseljük és képviseljük a mérvadó cégekkel együttesen – mondja HOFFMANN Tamás, a kamara Fejlesztéspolitikai bizottságának elnöke. — A Fejlesztéspolitikai bizottság a helyi cégek vezetôivel próbál megoldást keresni Baranya évtizedes problémájára, hogy hogyan tudnánk az ország fejlettebb régióihoz gazdasági értelemben felzárkózni. Rendezvényeken, rendszeres összejöveteleken kerestük az erôvonalakat, térképeztük fel a lehetôségeket, miként tudjunk minél hatékonyabban eljutni a gazdasági és politikai döntéshozókhoz. Több workshopot is szervez-

Dél-Dunántúli Gazdaság

HOFFMANN TAMÁS

tünk a témában, a legutóbbit egy nagyon érdekes gyárlátogatás keretben a Trust Hungary Zrt.-nél. További fontos mérföldkô volt a pogányi repülôtér fejlesztési lehetôségeirôl, igényeirôl tárgyalni az illetékes minisztérium szakembereivel. Ha választanom kellene, én Joó István, a HIPA vezérigazgatójának a látogatását nevezném a lobbitevékenység csúcspontjának. Idekívánkozik még megemlíteni a királyegyházi cementgyárban szervezett fenntarthatósági napokat, amelyre a kamara dolgozóit is meghívtuk. A klímaváltozás itt van a nyakunkon, mindannyiunk közös felelôssége, hogy kicsit lassítsunk a folyamaton, úgy is mint cégvezetô és úgy is mint magánember, ha csak a fogyasztási szokásainkat tekintjük. Ezért szeretném, hogy a fenntarthatóság, a hulladékgazdálkodás, a körkörös gazdaság filozófiája még nagyobb hangsúlyt kaphasson a gyakorlatban. Hiszem, hogy ez egy kitörési pont lehet a megye gazdaságának, hiszen világszínvonalú példákat láthattunk már Baranyában is megvalósulni, akár az építôanyag-gyártásban is. Emiatt is nagyon bízom a Cleantech projektben, hiszen a hidrogén energetikai felhasználása még nagy fejlôdési potenciált jelenthet a térség számára. Több edukáció, elôadások, terepmunka szükséges még a szélesebb körû felhasználáshoz, idén ezeken szeretnénk dolgozni.

Kisvállalkozásfejlesztés: kapcsolódás, jó gyakorlatok megismerése — A Kisvállalkozásfejlesztési bizottság vezetôjeként – mint ahogy eddig is – továbbra is arra szeretném ráébreszteni a vállalkozásokat, hogy legyenek önállóbbak, ne mástól várják a problémáikra a megoldást, vegyék a kezükbe a sorsukat. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódtak a múlt évben a bizottság kihelyezett ülései, például a Mischler cukrászdában vagy a Techniq2000 Kft.-nél, ahol megismertük az adott vállalkozások mûködését és az évek során megélt tapasztalataikat. Szerintem mindannyiunk számára motiváló, hogy látjuk, ki honnan jutott el oda, ahol éppen tart – mondja BOGOS Csaba, a kamara Kisvállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke. — A közös eszmecserék alapján elmondható: eljött az idô, hogy a kisvállalkozások vezetôi az eddiginél tudatosabban tervezzék a vállalkozásuk mûködését, az elmúlt évek gazdasági eseményei is arra terelnek bennünket, hogy álljunk készen a kihívások fogadására. Legyen stratégiánk, vagy sajátítsunk el olyan képességeket, amelyek a változásokra való gyors reagálást tesznek lehetôvé. A nehézségek egyben jó lehetôségek és inspirációk is, ezekben a helyzetekben el kellett gondolkodnunk azon, hogy miként tudjuk új pályára állítani azt, amit eddig fölépítettünk.

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

CÍMLAPSZTORI

BOGOS CSABA

A bizottsági üléseken zajló beszélgetésekbôl az is kiderült, hogy sok vállalkozás egyedül küzd a hétköznapokban, de jó lenne felismerniük, hogy az összefogás, az üzleti közösséghez való tartozás megannyi elônyt jelenthetne mindannyiunk számára. Saját tapasztalat, hogy ha megismerjük más vállalkozások tevékenységét, gondolkodását, kiváló szinergiák jöhetnek létre. Ezt mindenképpen erôsíteni szeretnénk a jövôben. Ezért is indítjuk el 2024-ben azt a programsorozatot, amelyben beleláthatunk a környezetünkben dolgozó multinacionális cégek mûködésébe. Ha nem is lehet egy az egyben átvenni e vállalatok napi gyakorlatát, belsô irányítási rendszerét vagy kontrollját, de jó ötleteket meríthetünk a folyamataikból, a gondolkodásukból. Ez amellett, hogy a kkvk mûködésére is hatással lehet, a kisvállalkozások és a multicégek esetleges partneri viszonyát is javíthatja. A bizottság idei feladatai között az egyik legfontosabb, hogy erôsítsük a kommunikációt a vállalkozások között.

Szakképzés: pályaválasztás, újratervezés, utánpótlás-nevelés — A vállalkozások számára a legfontosabb – amellett, hogy legyen elég megrendelésük – az, hogy rendelkezésükre álljon a megrendelések teljesítésé-

hez nélkülözhetetlen anyagi, szellemi, technológiai és emberi erôforrás. Jelenleg ez utóbbi képezi leginkább a szûk keresztmetszetet a számukra. Nemcsak hogy nem egyszerû a megfelelô, magasan képzett és gyakorlott munkavállalókat megtalálni, megtartani, de a vállalkozásoknak fontos gondoskodniuk is a folyamatos át- és továbbképzésükrôl. Mindehhez az is lényeges, hogy a munkavállalóknak is legyen igényük a folyamatos fejlôdésre és megújulásra – mondja VÁRSZEGI Gyula, a kamara Szakképzési bizottságának elnöke.— A vármegyében még mindig negatív de-

mográfiai folyamatok és az elöregedés tendenciái érzékelhetôk és sajnos a visszajelzések alapján azt tapasztaljuk, hogy sok fiatal nem Baranyában képzeli el a jövôjét. Az elvándorlás jelensége eddig is jellemzô volt a vármegyére, melyre válaszul a kamara 2018-ban elindította a #ajelenajövôd kampányt. Az országos statisztikákat alapul véve továbbá fontos kiemelni, hogy Baranyában kimagasló az inaktívak aránya, mely réteg megtalálása és munkaerôpiaci rehabilitálása komoly stratégiai cél a jövôre nézve. A humánerôforrás rendelkezésre állása és az utánpótlás-nevelés területén a pandémia több ágazatot is igen negatívan érintett. Különösen fontos a kamara szakképzési és pályaorientációs támogatása ezen ágazatok számára, hogy az elkövetkezô években is biztosított legyen a mûködésük. A humánerôforrás-fejlesztés területén a kamara a korábbi években kijelölt úton halad tovább és fejlôdik. A szakképzési törvényben szabályozott szakképzési, felnôttképzési és pályaorientációs hatósági feladatok képezik a humánerôforrás-fejlesztési projektiroda alapszolgáltatásait. Alapfeladatunk a vármegyében a duális szakképzés felügyelete, a duális képzôk nyilvántartásba vétele és hatósági ellenôrzése, valamint a gazdálkodó szervezetek vezetôinek, könyvelôinek és oktatóinak folyamatos, naprakész jogi, pénzügyi, pedagógiai és adminisztrációs támogatása. A duális felnôtt szakképzés területén az utóbbi idôben VÁRSZEGI GYULA

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

program, mely nem az íróasztalfiók számára készült, hanem végre is fogjuk hajtani. A tevékenységek egymásra épülnek. Az elsô lépés a vállalkozások innovációs felmérése. Ezt követôen szakmai fórumokon szeretnénk ismertetni jó gyakorlatokat, kifejezetten termékfejlesztést sikeresen megvalósított kkv-k projektjeinek bemutatásával. Külsô ismert elôadókkal, népszerû témákkal (A.I., digitalizáció) szeretnénk mobilizálni a vállalkozásokat. Az érdeklôdô és potens vállalkozásokkal személyre szabott tanácsadás és mentorálás keretében fogunk projekteket elôkészíteni, segítve ôket a szükséges pályázati vagy más források felkutatásában. Az innováció ügye rég nem látott lehetôséget kap ezzel a programmal. HERBÁLY ISTVÁN

kiemelt jelentôségû a saját munkavállalók képzése, mely 2024-ben is így marad. A kamara pályaorientációs tevékenysége keretében minden évben új személyes és online szolgáltatásokkal állunk a pályaválasztás elôtt állók, a szülôk, a pedagógusok, illetve a karriertervezésben és újratervezésben támogatásra szorulók rendelkezésére. A tavalyi évben kiemelkedôen sok egyéni tanácsadást biztosítottak a szakértô kollégák, mely tendencia idén is folytatódni látszik. Kiemelt területünk továbbá a gyakorlati oktatók és szakemberek továbbképzése a kamarai gyakorlatioktatói- és a mesterképzéseken. Cégre szabott felnôttképzési programokat is kínálunk az érdeklôdô vállalkozásoknak. 2024-ben a mesterséges intelligencia területén is tervezünk workshopokat szervezni, hogy a jövôben egyre nagyobb teret hódító informatikai eszközök és megoldások megismertetésével is támogassuk a vállalkozásokat és a munkatársaikat. A Szakképzési bizottság aktivizálása és az idei évben történô megújítása is a terveink között szerepel.

Innováció: a kkv-szektor innovációs szemléletformálása, edukálása és mentorálása — Az innováció szempontjából a 2023-as évet a forráshiány jellemezte. Teljesen hiányoztak az EU-s pénzekbôl

kiírt pályázatok. A közvetlen uniós kiírásokon nem szívesen látták a magyar indulókat, akkor sem, ha csak konzorciumi tagok voltak. A hazai források enyhítették a helyzetet, de azok is csak az év legvégén – mondja HERBÁLY István, a kamara Innovációs bizottságának elnöke. — Szerencsére a 2022-es és ‘23-as „aszályos” évek után idén javulni látszik a helyzet minden területen. Az év második felében megjelenthetnek végre a várva várt GINOP-kiírások. A közvetlen EU-s pályázatok értékelésével kapcsolatban is érkeztek év végén kedvezô visszajelzések. A tavaly kiírt hazai forrásokat pedig idén remélhetôleg elbírálják és támogatják. Így mindenképp bizakodóak vagyunk. 2024 óriási elôrelépést hozhat a kkvk részvételét illetôen az innováció területén. Nemcsak PBKIK innovációs bizottsági, de MKIK innovációs kollégiumi és országos kamarai hálózati szinten is. Az MKIK Vállalkozásfejlesztési Projektjének köszönhetôen egy olyan programot tudunk végrehajtani, melynek középpontjában a kkv-szektor szemléletformálása, edukálása és mentorálása áll. Ennek a programnak a pilotja fog idén júliusig megvalósulni, ha sikeres, akkor pedig kibôvítjük azt az egész kamarai hálózatra. Mivel a PBKIK élen jár az innovációban, ezért oroszlánrészt vállaltunk ezen programrész kidolgozásában, ami után felkértek annak koordinációjára is. Fontos megjegyezni, hogy ez egy nagyon pragmatikus, konkrét akciókat, indikátorokat tartalmazó fejlesztési

Humán erôforrás: bérfejlesztés, hatékonyságnövelés, munkaerô-megtartás — A kamara HR bizottsága és a szervesen kapcsolódó, Pernyéz Zsuzsa által menedzselt Humán Klub a tavalyi évben aktuális témájú és új szemléletet képviselô szakmai elôadásokkal igyekezett a munkáltatók és a HR-vezetôk munkáját segíteni. Jelentôs esemény volt az 500 fôs részvétellel megszervezett HR Fest, amely a térségi HR-vezetôk kimagasló minôségû és tartalmú szakmai programja volt. A bizottság és a Humán Klub a program fôszervezôkkel történô kialakításának, valamint a résztvevôi és elôadói kör megszervezésének is motorja volt – mondja PAPP Judit, a kamara Humánerôforrás bizottságának elnöke. — Máig releváns kezdeményezésünk a #ajelenajövôd program, amelyben már 80 vállalat igyekszik a térségi szakember-elvándorlást csökkenteni, minôségi munkahelyeik és feladataik bemutatásával növelni a visszavándorlást. Az országos kampánysorozatnak érezhetô és mérhetô a hatása. A bizottság elnökeként szorosan együttmûködôm a kamarai hivatal kollégáival, egyeztetjük az alapvetô HR-fejlesztési stratégiai irányokat. A közös munkát tanácsokkal és javaslatokkal segítjük alelnöktársammal, dr. Kleisz-Bális Eszterrel együtt. Jelentôs és aktív támogatást kaptunk a PTE Állam- és Jogtudo-

❯

Dél-Dunántúli Gazdaság

PAPP JUDIT

mányi Karának munkaügyi professzorától, dr. Berke Gyulától. Ezen együttmûködés sok esetben megkönnyítette a munkajogi és egyéb munkáltatókkal kapcsolatos új jogszabályok értelmezését, a gyakorlatba ültetését. A vállalatvezetôknek és szakembereknek az idei év egyik legnagyobb kihívása a folyamatos bérfejlesztési igények és elvárások teljesítése, a kapcsolódó és szükséges hatékonyságnövelés, továbbá a megfelelôen képzett munkaerô megtalálása lesz. Elôtérbe kerül a generációk közötti kapcsolat kiértékelése, az utódlás kérdése is. Ezért a jövôben is fontosnak tartom a kamara Szakképzési bizottságával való szoros együttmûködést, a közös eszmecseréket. A bizottság a 2024-es évben is igyekszik tagjaival követni és lereagálni a térség gazdasági eseményeit és szaktudásával segíteni a régió vállalkozóit.

Idegenforgalomfejlesztés: költségoptimalizálás, specializálódás, uniós fejlesztési támogatások — Az idegenforgalmi ágazat a Covid után egy „túlélô” idôszakát éli, mivel

CÍMLAPSZTORI az energiaárak és az infláció aránytalan terheket rótt az emberekre, akik vásárlóereje erôsen érinti a vendéglátást. A SZÉP-kártya nyártól való kiterjesztése hideg élelmiszer vásárlására 15–20%-os árbevétel-csökkenést is jelenthetett szálláshelyenként. Emellett az egyik legkiemelkedôbb probléma a szakképzett munkaerô hiánya, ami negatív hatással van a szolgáltatások minôségére és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, valamint a pihenésre szánt jövedelem csökkenése. A külföldi turisták alacsony száma tovább súlyosbítja a helyzetet a régióban, hiszen az ô fajlagos költésük a sokszorosa a hazai látogatókénak – összegzi az ágazat helyzetét KOLLÁR László, a kamara Idegenforgalom-fejlesztési bizottságának elnöke. A kamara igen nehezen tud segíteni ilyen mérvû piaci helyzetekben, de a szakmai szervezetekben olyan párbeszédek történtek, amelyek által a költségek optimalizálásától a specifikusság felé „terelésével” lehet javítani a fennálló állapoton. Részemrôl tagja vagyok egy 14 tagú országos kamarai szakmai kollégiumnak, amelyben a törvényalkotókkal folyik párbeszéd, és ebbôl születtek a szakma számára említést érdemlô könnyítések. A 2024-es évre elsôdleges feladatnak a megjelenô uniós fejlesztési pénzek szakmailag megalapozott felhasználásának való megfelelést látom, és ebben fontos szerepünk lehet. A kormány elôtt van egy baranyai komplex fejlesztési koncepció, amely meghatározhatja a következô éveinket. Sok munka van a

megyei önkormányzat, illetve a kamara részérôl ebben a tervezetben, és komoly esélyt adhat, amelyre sok éve várunk. Bizottságunk az idei turistaszezonban nagy hangsúlyt fektet a turisztikai kínálat színesítésére és a programok összehangolására. A látogatói élmény fokozása szintén elengedhetetlen, és ebben nagyon fontos, hogy a gyengébb helyeket felhozzuk egy olyan nívóra, amely az összképben egy jó élményt tud adni. A digitális platformok és applikációk fejlesztése is prioritást élvez, hogy a turisták könnyen megtalálják az információkat és az újdonságokat.

Iparfejlesztés: digitalizáció, nemzetközi kapcsolatok, ellátási láncok Az iparfejlesztés célja általában az, hogy segítse a gazdasági növekedést és a versenyképességet, valamint új munkahelyeket teremtsen, azonban számos kihívással kell szembenézni. A bizottság alakuló ülésén már deklaráltuk, hogy nem a nagy projektek, nagy befektetôk idevonzása, hanem a kkv-méretû vállalkozások betelepítésének elômozdítása az elsôdleges feladatunk. A cél a vállalkozások közötti együttmûködések elômozdítása és a kapcsolatok kihasználása. A bizottság feladata nem a bajba jutott vállalkozások megsegítése, hanem az életképes, bizonyított vállalkozások fejlesztése. Mindez természetesen a vár-

KOLLÁR LÁSZLÓ

CÍMLAPSZTORI lalkozások versenyképesek maradjanak és lépést tartsanak a digitális transzformációval. Az iparfejlesztés elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése nélkül. Nem titok, hogy a magyar, így a baranyai kkv-k is több, szoros szállal kötôdnek a német gazdasághoz. Egy másik fontos kérdés az ellátási láncok biztonsága, rugalmassága. Az utóbbi idôk eseményei minden cégvezetôt gondolkodásra késztetnek. A kamara hivatala az Enterprise Europe Network tagjaként ezen a területen is támogatni tudja a régió vállalkozásait. Áprilisban ismét megrendezzük az Open4Business-t, ami kiváló lehetôséget nyújt majd a nemzetközi kapcsolatok építésére.

Információtechnológia: fókusz a repülôtér, az ipari parkok fejlesztésén — Kamarai tisztségviselôi vállalásom kezdete, azaz 2016 óta az Információtechnológiai bizottságot vezettem. Tavaly nemcsak az informatikai szakma népszerûsítésében szervezett programjaink, de a partnerségek mentén a leg-

Dél-Dunántúli Gazdaság jobb informatikaoktató támogatásával is dinamizáltuk az ágazat vállalkozóit, a fiatalokat és a tanárokat is. A Körber új ügyvezetôi és egyetemi feladataim mellett a bizottság vezetését átadtam Lengvárszky Szabolcsnak, aki idén januártól elnökként folytatja az elmúlt években alelnöki minôségében végzett feladatait. Biztos vagyok benne, hogy jó kezekbe került a kamara ICT közössége! – mondja az Információtechnológiai bizottság leköszönt elnöke, ZALAY Buda. Az idei év kamarai feladataihoz és az elnökség munkájához most már nem a szûken értelmezett informatika mentén kapcsolódom. A régió egyik legnagyobb nagyvállalatának vezetôjeként nagyobb rálátásom van a helyi gazdaság kihívásaira és fejlesztési lehetôségeire. Ezt a szélesen értelmezett fókuszt, a nagyvállalati tapasztalatot és vállalati kultúrát képviselve segítem az elnökség és persze új ötletekkel és javaslatokkal a kamarai hivatal munkáját is. A legnagyobb kihívásaink között a pogányi repülôtér járattal történô megtöltése, az ipari park(ok) fejlesztése és a helyi tudásközpontok gazdasági orientációjának dinamizálása foglalnak el elôkelô helyet, ezek biztosan az én idei évi fókuszterületeim lesznek, ezek mentén fogom kifejteni aktivitásaimat az összetartó térségi üzleti közösség érdekében.

KLEISZ ZOLTÁN

megyei és országos fejlesztési stratégiák mentén célszerû. Ezek mellett azonban kidolgoztuk a Baranyai Iparfejlesztési Programot is, amiben számos vállalkozás fejlesztési projektjét gyûjtöttük össze. Azt látjuk, hogy a kétezres években megalkotott Pólus stratégia még mindig releváns – mondja KLEISZ Zoltán, a kamara Iparfejlesztési bizottságának elnöke. A jelenlegi kihívások mellett elengedhetetlen, hogy a vállalkozások minél rugalmasabbak, ellenállóbbak legyenek. Ennek egyik eszköze az oly sokat emlegetett digitalizáció. A kamarai hivatal felmérések és tanácsadás formájában ezen a területen is tud segítséget nyújtani a vállalkozásoknak. Egy másik kihívás a megfelelô munkaerô megtalálása és megtartása. Az iparfejlesztéshez szükség van képzett és motivált munkaerôre, ezért fontos, hogy a fiatalokat szakmai képzésre és a technológiai területeken való szakértelmük fejlesztésére ösztönözzük. Ez lehetôvé teszi, hogy a vál-

ZALAY BUDA

Dél-Dunántúli Gazdaság

TOP 100

BARANYA VÁRMEGYE GAZDASÁGÁNAK LEGNAGYOBBJAI A NAV Baranya Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága, a Dunántúli Napló, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az Enterprise Europe Network gazdasági évzáróján mutatták be a TOP 100 kiadványt, mely a vármegye gazdasági teljesítményét, a legnagyobb vállalkozások szereplését elemzi. A rendezvényen aktuális témákat érintô szakmai elôadások hangzottak el.

20 éve az agrárinnováció útján – Lehetôségek és irányok a Bonafam Mezôgazdaságnál Hazánk egyik legnagyobb mezôgazdasági vállalkozásánál, amely öt mezôgazdasági, öt feldolgozóipari vállalatot foglal magába, fontos szerepe van az ágazati együttmûködéseknek, a startupok innovációinak, mert csak így lehet folyamatosan magas minôségû élelmiszert elôállítani – mondta Szentpáli Szilárd, a Bonafarm Csoporton belül mûködô Dalmand Zrt. általános igazgatója. Jó példa erre az állattenyésztés számára termesztett takarmánynövény minôsége, a toxinmentes alapanyag elôállításához olyan talajmûvelési rendszert dolgozott ki a vállalatcsoport, amely a változó csapadékmennyiséghez is kiválóan tud alkalmazkodni. Számos innováció támogatja a cégcsoport eredményes mûködését. Például kiépítették az adatalapú vállalatirányítási rendszerüket, a növénytermesztésben integrált szoftvereket mûködtetnek, így az egyes megmûvelt táblákra vonatkozóan naprakész adatokkal rendelkeznek mind a talajra, mind a vízkészletre vonatkozóan. A strukturált hálózat a legmesszebbmenôkig támogatja az agronómusok döntéshozatalát. Startupokkal is együttmûködnek, az általuk alkalmazott drónos technológia például rövid idô alatt lehetôvé teszi a pontos információszolgáltatást. A Bonafarm hazánk egyik legnagyobb hízósertés-elôállító vállalkozása, évente mintegy 650–670 ezer vágóállatot nevelnek. A takarmány mellett a kiváló húsminôséghez az elmúlt 15 évben megvalósított telephelyfejlesztések is hozzájárulnak, valamint az országban egyedülálló módon létrehozott szaporítóanyag-minôség is. A sertéstenyésztést ma már automatizált folyamatok,

egyedre szabott takarmányozás, valamint az üzleti partnerekkel kiépített online kommunikációs platform jellemzi. Ugyanígy 21. századi megoldásokat alkalmaznak a szarvasmarha-ágazatban is, ahol az állatokba beültetett vagy az állatokon elhelyezett chipek segítik a marhák helyének meghatározását, a

testhômérsékletüket vagy a napi aktivitásukat tükrözô információk néhány percen belüli továbbítását. A Bonafarmnál – csakúgy, mint más vállalkozásoknál – erôs fókuszt kapott az elmúlt években a fenntarthatóság, az erre irányuló törekvések máris látható eredményeket hoznak. A bevezetett innovációknak, új technológiáknak köszönhetôen mintegy 30%-os gázmegtakarítást értek el a talajmûvelésben, jelentôsen csökkentették a foszfor- és nitritkibocsátást, az energiatakarékos terményszárítók mûködése is kevesebb költséggel jár. A jövôbeli feladatok egyike pedig a növényvédôszer-felhasználás csökkentése lesz a Bonafarmnál.

Az A.I. a digitalizáció újabb forradalma az ipar 4.0 után? Ahogy 2011 tájékán az ipar 4.0-ról, úgy ma a mesterséges intelligenciáról (MI

vagy A.I.) beszél mindenki, sokszor még abban az esetben is ennek a technológiának tulajdonítják a sikert, amikor nem is játszott szerepet egy fejlesztésben. Nem minden A.I., amit annak árulnak – jelentette ki elôadásában Herbály István, a Contrall Kft. ügyvezetôje. A mesterséges intelligencia nem újdonság, már a 60-as évek óta fejlesztik, manapság leginkább a ChatGPT elterjedésével került közelebb az átlagemberekhez. A ChatGPT egy tulajdonképpen statisztikai alapon mûködô szoftver, amely ma-

tematikai mûveleteket végez, egy nyelvi modul, de magyar nyelven még korántsem rendelkezik annyira alapos információs bázissal, mint angolul. Sokan nem arra használják, amire valójában való, mert ugyan bármit kérdezhetünk tôle, de mivel nem egy szakértôi rendszer, csak a már meglévô tartalmakat gyûjti össze, ezért csupán szöveg- és nem tartalomgenerátor. Amikor megjelent az ipar 4.0, sokan attól féltek, hogy a gép elveszi az ember munkáját, ez azonban nem következett be. A technológia átvesz a munkavállalóktól olyan feladatokat, amelyek nem igényelnek különösebb gondolkodást, szakértelmet (pl. bankban pénzfelvétel – ATM), helyette ezeknél magasabb szintû feladatok elvégzésére fordíthatják a szakértelmüket. Viszont – ahogy Herbály István említette – a tudásnak akkor is meg kell lennie, hiszen csak erre lehet építeni a technológia használatát. A cégek egyelôre nem kezdték el integrálni a

TOP 100 mindennapi mûködésükbe a mesterséges intelligenciát, az áttörést, a tömeges elterjedést az üzleti igény és az üzleti megtérülés hozza majd el. Jó példa erre a Contrall által a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. számára fejlesztett A.I.-t használó technológia, amely a cserepeken keletkezô repedéseket vizsgálja. Herbály István szerint a mesterséges intelligencia egy olyan technológia, amelyet használva lehet alkalmazásokat létrehozni az emberek munkájának támogatására. Akkor válnak a mindennapjaink részévé, ha segíteni tudnak a napi kihívásaink megválaszolásában.

Az Amphenol és az elektromos autóipar forradalma – Miért Európa? Miért pont Pécs? Baranya TOP 100 kiemelkedô volumenû növekedést elért vállalkozása lett az Amphenol Sincere Industrial Product Gyártó Kft., amelynek vezetôje, Sánta Attila gyárigazgató azt mutatta be elôadásában, hogy milyen tényezôk játszanak szerepet eredményük kétévenkénti megduplázásában. A világ 40 országában jelen lévô Amphenol 2019-ben alapított gyárat Magyarországon, Pécsett, azzal a szándékkal, hogy növelje európai termelését. Kooperációs egyeztetéseket és a helyi gazdaság bemutatását

vállalta a kamara fejlesztéspolitikai bizottsága és a hivatala. A cég tulajdonosainak pécsi látogatásai során a kamara szervezte az egyeztetéseket a leendô partnerekkel. Már a pécsi gyártócsarnok átadásakor kinôtték a helyüket, ezért Cserkúton talált új otthonra a többek között európai prémium elektromos autók kiemelt fontosságú akkumulátor-alkatrészét gyártó vállalkozás. Az elektromos autók számának növekedésével egyre jelentôsebb az igény az autók elôállításához szükséges alkatrészekre, Európában például évente 55%-kal emelkedik az új elektromos autók eladása, hazánkban is 2023 elsô negyedévében 32%-kal több elektromos autót adtak el, mint 2022-ben. Kínában ma már az autók 80%-a elektromos meghajtású, tehát egy a jövôben felfutó ágazatról beszélünk. Az Amphenol e tendenciák ismeretében erôsíti európai gyártókapacitását, amelynek mostantól a cserkúti gyár a központja. A jövôben emiatt testvércégek is érkeznek a megyébe, ami újabb

Az elôadásokat követôen köszöntötték Baranya legnagyobb adófizetôit, valamint a megye városainak legjobb gazdasági teljesítményt nyújtó vállalkozásait. Pécs Megyei Jogú Város elismerô oklevelet adott át a Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft.-nek és a Harman Professional Kft.-nek. Bóly város elismerô oklevelet adott át az Aquacut Kft.-nek. Komló város legnagyobb adófizetôje a KÔKA Kô- és Kavicsbányászati Kft. Siklós város elismerô oklevelet adott át a „DJ & K” Sütôipari Bt.-nek. Szigetvár város legnagyobb adófizetôje a Trust Hungary Zrt. A kamara szakmai elismeréseket is átadott. Baranya legnagyobb árbevételû és foglalkoztató ipari vállalkozása a Körber Hungária Gépgyártó Kft. Baranya legnagyobb kereskedelmi vállalkozása a Mecsek Füszért Zrt. Baranya legnagyobb árbevételû hazai tulajdonú építôipari vállalkozása a Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. Baranya TOP 100 kiemelkedô volumenû növekedést elért vállalkozása az Amphenol Sincere Industrial Product Gyártó Kft. Baranya TOP 100 kiemelkedô volumenû növekedést elért vállalkozása a Z Elektronika Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság 100 munkavállaló felvételét igényli. Jelentôs számban lesz szükség felsôfokú végzettségû munkatársakra, ezért is kötött a vállalkozás együttmûködési megállapodást a Pécsi Tudományegyetemmel. Maga az Amphenol is sokat tesz az utánpótlás-nevelésért, többek között gyakornoki programokat mûködtet, és olyan feltételeket biztosít, amelyek vonzók lehetnek a stabil, dinamikusan fejlôdô munkahelyet keresô fiatalok számára. 2023 jelentôs változást hozott a magyarországi Amphenol életébe: új üzletágként elindult a kábel-összeszerelés, amely hamarosan automatizált módon zajlik majd. Mint Sánta Attila elmondta, várhatóan a közeljövôben is megmarad az a dinamikus fejlôdés, ami az elmúlt négy évet jellemezte, azonban törvényszerû, hogy a vevôk felé árat kell majd csökkenteni. Ezt csak azon a módon lehet megtenni, ha növelik a hatékonyságot és csökkentik a költségeket. Tavaly már a napelemparkjuk második fázisát telepítették, tavasszal pedig a harmadik fázist is üzembe helyezik, ezzel a felhasznált energiájuk mintegy 35%-át már napenergiából fogják elôállítani. A gyárigazgató szerint az is jelentôs szerepet játszik sikerükben, hogy termékeik esetében mindig növelni tudták a hozzáadott értéket – ez a jövôben sem lesz másképp.

Baranya legnagyobb árbevételû informatikai vállalkozása a HC Lineár Kft. Baranya legnagyobb közszolgáltató foglalkoztatója a Biokom Kft. Baranya legnagyobb árbevételû könnyûipari vállalkozása a PI-ER Technical Kft. Baranya vármegye legnagyobb agrárvállalkozása az MCS Vágóhíd Zrt. Baranyában a vertikális integrációban és a körkörös gazdálkodásban élen járó vállalkozás a Bóly Zrt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt figyelemmel kíséri és támogatja az üzleti közösség tagjainak tevékenységét. A kamara elnökségének döntése alapján a 20, 25 vagy annál régebb óta sikeresen mûködô vállalkozásokat elismerésben részesíti. 20 éves jubileuma alkalmából az Aquacut Kft.-nek., 25 éves jubileuma alkalmából az Eco-Cortex Kft.-nek., 30 éves jubileuma alkalmából a Forlong Bt.-nek, valamint a Mevid Zrt-nek, a legnagyobb hagyományú, 70 éve alakult Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat jogutódjának adományozott oklevelet a kamara. Valamennyi díjazottnak gratulálunk!

Dél-Dunántúli Gazdaság

PÁLYAORIENTÁCIÓ

INDULJ A JÓ IRÁNYBA! KAMARAI PÁLYAORIENTÁCIÓS EREDMÉNYEK 2023-BAN Közel 7000 gyermek és szülô vett részt 2023-ban valamilyen, a kamara által szervezett pályaorientációs programon. A 2023-as év nagy lendülettel, tervekkel és feladatokkal indult. A pályaorientációban a tavasz a hagyományokra épülô szakmaismereti versenyek idôszaka, amelyeken újból csavartunk egyet és izgalmas változásokat hoztunk bele. 2023-ban 13. alkalommal szerveztük meg a gépipari (Gép-ésszel) versenyt, ahol egy pneumatikus targoncát kellett otthoni, iskolai körülmények között megépítenie a csapattagoknak. Szuper érzés, hogy 13 éve a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai mögöttünk állnak ebben a versenyben. Hetedik alkalommal hirdettük meg az elektronikai, elektrotechnikai szakmaismereti versenyt (Villany-ász), ahol egy napelemes körhintát kellett építenie a versenyzôknek. Az Építôipari Technológiai Klaszterrel együttmûködve az építôipari szakmaismereti versenyt (Épít-Ésszel) ötödik alkalommal hirdettük már meg és továbbra is nagy népszerûségnek örvendett a baranyai általános iskolák diákjai között, hiszen egy kis építményt, házikót, terepasztalt kellett benyújtani pályamunkaként. A jármûipari versenyünkre, az AutóMániára nagyon sok csapat jelentkezett. A Baranyai Gasztronómiai Klaszterrel közösen indított Idesüss turizmus-vendéglátás versenyünk tavaly is a legnépszerûbb versenynek bizonyult. A versenyek célja az ágazatok, a szakterületek megismertetése a pályaválasztás elôtt álló diákokkal. Annyira megnövekedett a népszerûsége a versenyeknek, hogy 2023-ban minden idôk legnépszerûbb pályaorientációs versenyeit zártuk, közel 630 baranyai általános iskolás indult a versenyen 210 csapatban. Híre ment a pedagógusok és a szülôk között, hogy ebben a versenyben játszva tapasztal a gyerek. Alapanyagokhoz jut, megfoghatja, elhajlíthatja, feldarabolhatja, ütheti. Ezeknek a verse-

nyeknek a középpontjában a személyes tapasztalás, a gyakorlati, interaktív feladatok, az alapanyagok megismerése és a saját kompetenciák feltérképezése áll. Az iskolai évzárók után már indultak is a pályaválasztási táboraink két turnusban. A cég. és üzemlátogatások mellett többféle foglalkozásokon is részt vettek a táborozók, melyek segítségével saját élményeken keresztül igazán közel kerültek az adott szakmához, hivatáshoz. Szuper jó baranyai cégeknél voltunk, az igazság az, hogy mi, felnôttek is jól érezzük magunkat. Az ôsz a pályaválasztási programok idôszaka. Osztályfônöki órák, önismereti foglalkozások, cég- és üzemlátogatások, rendezvények. Közel 7000 gyermek vett részt 2023-ban valamilyen kamarai pályaorientációs programon. A baranyai 113 általános iskolából 105 iskolában jártunk, személyesen találkoztunk a gyerekekkel. A 21 gimnázium közül 19 kérte a pályaorientációs elôadásainkat. 10 éve tartó kitartó munka eredményeként már az általános iskolák és a középiskolák is tudják, ha pályaválasztás, akkor iparkamara. Osztályfônöki óráink interaktívak, rengeteg információt viszünk a gyere-

keknek szakmákról, hivatásokról. Korosztálynak megfelelô külön tematikánk van a felsô tagozat minden évfolyamára. 259 alkalommal tartottunk osztályfônöki és önismereti órát, több mint 4600 gyereknek. Az egész megyében 45 szülôi értekezleten kereken 900 szülônek mutattuk meg a középiskolai továbbtanulási utakat. Beszéltünk a szakmákról, az iskolatípusokról, a munkaerôpiacról és a kamaszkorról. A pályaorientációs szakmai munka igazi elismerése, amikor valaki egyéni tanácsot kér. Bízik a szakértelmünkben, megosztja velünk a félelmeit, kétségeit. Igazán büszkén írjuk le, hogy 2023-ban a tavalyi évhez képest még többen (itt is kerek a szám: 100) jöttek el hozzánk, segítettünk pályát választani, felnôtt életet újratervezni. Növekszik az érettségi elôtt álló középiskolás fiatalok száma a tanácsadásainkon. Velük nagyon jó érzés beszélgetni (erôt is nyerünk belôlük), nem ül mellettük a szülô, megosztják velünk a „fiatal felnôtt gondolataikat”, terveiket. A pályaválasztási döntésfolyamat egyik kiemelkedôen fontos állomása a

PÁLYAORIENTÁCIÓ cég- és üzemlátogatás, hiszen egy ilyen rendezvényen szerzett tapasztalat jelentôsen hozzájárul a helyes út megtalálásához. Nem gyôzzük ismételni, hogy a cégek jelenléte elengedhetetlen ebben a komplex feladatban. Az üzemlátogatás során a cégnél dolgozó szakemberek, cégvezetôk megismertetik a pályaválasztási döntés elôtt álló gyerekekkel a szakmához kapcsolódó tevékenységeket, termelési folyamatokat, hitelesen tudják közvetíteni az adott szakma fontosságát a munkaerôpiacon. Baranya vármegyében több mint 20 példaértékû vállalat nyitotta meg kapuit az ôsz folyamán, amelyek egyedi, különleges megoldásokat, digitalizációt, automatizált termelési folyamatokat, a jövô technológiájának alkalmazását mutatták be a gyerekeknek. A cégek termelés és mûködés közben vezették körbe a látogatókat, bebizonyítva azt, hogy képesek felvenni a versenyt a nemzetközi vetélytársaikkal szemben is. Az ôsz folyamán bejárt cégek, gyárak lefedték a gazdaság teljes spektrumát a gépgyártástól a villamosiparon át az építôipartól, mezôgazdaságtól a vendéglátásig. Az elmúlt 10 év alatt közel 120 cég segítette pályaorientációs munkánkat üzemlátogatásokkal, céglátogatásokkal, interaktív foglalkozásokkal, szakmaismereti versenyekkel, iskolai pályaorientációs napok és témahetek, valamint nyári táborok sikeres megvalósításával. Baranya vármegyében 3, a kamara által menedzselt klaszter cégei (Baranyai Gasztronómiai Klaszter, Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, Építôipari Technológiai Klaszter) és az alábbi vállalkozások támogatják a pályaorientációs munkát:

Agrokémia Sellye Zrt., Aquacut Kft., AutoCity Zrt., Aidita Kft., Axiál Kft., BAT Pécsi Dohánygyár Kft., Bader Industrie Kft., Bern Építô Zrt. , B.G.W. Kft., Biomark2000 Kft., Bôközi Mini Molnár Balázs e.v, Busóudvar Mohács, Büttner Kft., Cabero Kft., Capri Cukrászüzem, Charter Informatika, Corso Hotel, Dipolvill-96 Kft., Dovida Kft., Duna-Dráva Cement Kft., Dunavölgyi Alarm-Vill Kft., E.ON Zrt., Elefántos Étterem és Pizzéria - All’ Elefante Kft., Erla Sound & Light Bt., Faludi és Társa Kft., FORSZ Kft., FX Autóház, Gangel Benjámin Férfiszabóság, GLT Delta Kft., Günzer Pincészet, Halmai Autóház Kft., Harman Becker Kft., HIDROT Kft., HOLCIM Magyarország Kft., Honsa Kft., HVS-Bau Kft., IMG Építô Kft., Innoteq Kft., IRON-TECH Zrt., IT HUB Pécs, Jaf-Holz Ungarn Kft., Jankó Faipari Kft., Kamu János e.v., Khoani Kft., Klotcz Kft., Knoch Bôrdíszmûves Kft., Komlói Fûtermû, KONTAKT Elektro Kft., Kôház Zrt., Körber Hungária Kft., Kresz&Fiedler Kft., KTCHN Deli&Gasztrostúdió, Lakics Kft., Lemeztechnika Kft., Laterum Hotel, MAGNET Tartálygyártó Kft., MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft., Magnus Aircraft Zrt., Manual Divat Kft., Matro Kft., Manifaktor Kft., Max-Blank Hungária Kft., Mar-Mul Fémipari Kft., MÁV Zrt., MBBau Kft., Melio-Start Kft., Mevid Zrt., MCS Vágóhíd Zrt., Mischler Cakes, Mischler Cukrászda & Bisztró - MM-Catering Kft, MûhelySziget Kft., Nork Kft., Nyári-Terv Kft., Nyitrai Csoport, O és R Kft., Organik Tojás Kft., Pannon Hôerômû Zrt., Palatinus Hotel, Pappas Auto Magyarország Kft., PBGSZ Nonprofit Kft., Pécsi Sörfôzde Zrt., Peugeot Márkakereskedés - Autósziget Kft., Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft., Pécsi Gázautó Kft., Pécsi

Dél-Dunántúli Gazdaság

Sörfôzde Zrt., Penthe Autóház Kft., Pétáv Kft., Polgár Pincészet, Pécs City Studios, Puchner Birtok Bikal, Rák Antenna Kft., Renax Camion Kft., Reggeli - Király-Nappali Kft., Schneider Autóház, Selyemfestô KertMelegh Andrea, Soft Flow Hungary Kft., Seres Kft., Somapak Kft., Sprenger Möbel Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., Strauss Metál Kft., SuziCar Kft., Szabó-Varga Autócentrum Kft., Szigetvári Autóház Kft., Szega Books Kft., Teleky Bistro, ROOM Bistro - Zoba Trend Kft., Teleky Catering - Zoba Trend Kft, Technopig Kft., Terrán Tetôcserép Gyártó Kft., Tettye Forrásház Zrt., Thermál Hotel, Tóth Dániel tanmûhelye - Pécs, Tracker Kft., Treszner Villamosipari Kft., TSP Design Kft., T-Survey Kft., TSystems, Tüke-Busz Zrt., Uni System Bau Kft., Vörös Bau Kft., Webstar Csoport Kft., Yuva Kft., Ziehl-Abegg Kft., Z Elektronika Kft., Zsolnay Porcelánmanufaktúra

Köszönjük a cégeknek, hogy „nyitott kapuikkal” mögöttünk állnak a pályaorientációs munkánkban. 2024-ban folytatjuk. Fejlôdünk, fejlesztünk, belevágunk, kipróbáljuk, bôvítünk, megismételjük a jót, tanulunk a hibából, felelôsséggel tartozunk már, mert nagyon sokan tudják, hogy ha pályaválasztás, akkor Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Purger Valéria pályaorientációs tanácsadó purger.valeria@pbkik.hu 06 20 530 1503

A cikk az MKIK között megkötött NFA-KA-KIM-6/2023/TK/15 számú közremûködôi szerzôdés támogatásával jelenik meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

PROJEKTEK / KLASZTER

RTIT>> Tudásközösségek a KTI transzfer felgyorsítására a Duna régióban Ezzel a címmel és komoly célokkal – kiemelten az innováció és a technológiaátadás fokozása a Duna-régióban – indult el egy új projekt a kamara részvételével. 13 partner dolgozik együtt 30 hónapon keresztül, az anyagtechnológiát és -kutatást helyezve fókuszba. Az RTIT>> projekt célja a kkv-k innovációs potenciáljának erôsítése az anyag/anyagtechnológiák területén, a kkv-k és a kutatás, technológia és innováció (KTI) partnerek együttmûködésének javítása megfelelô hálózatok létrehozása révén. A projekt kiemelt célja tu-

dásközösségek kiépítése és a kkv-k támogatása a KTI eredmények kereskedelmi forgalomba hozatalában a tervezésmenedzsment révén. Azáltal, hogy jobb keretfeltételeket és struktúrát teremt a KTI-transzfer számára egy olyan kulcsfontosságú technológiai területen, mint az anyagok/anyagtechnológiák, az RTIT>> projekt hozzájárul az erôforráshatékonysághoz, a fenntarthatósághoz és a digitalizációhoz, és erôsíti a kkv-k

ellenállóképességét az európai értékláncokban. Magyarországról a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Kara projektpartnerként, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pedig stratégiai partnerként támogatja a sikeres megvalósítást. További információ: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu

QSA4Disability – hallássérültekre fókuszáló gyakornoki program kidolgozása A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2023 decemberében tartotta legújabb, QSA4Disability nevû nemzetközi projektjének indító találkozóját. A nyolc országból (Ausztria, Belgium, Bulgária, Görögország, Hollandia, Magyarország, Olaszország, Szlovénia) álló partnerség célja, hogy befogadóbb, a hallássérültekre fókuszáló gyakornoki programot dolgozzon ki a szakképzésben részt vevôk számára (14–18 év közötti tanulók a szakképzésben), melyhez szabványosított, az EU-ban használható távprogramot dolgoznak ki (eszközök, online platform, protokollok, oktatóvideók, gyakorlatok). Ezeknek az eszközöknek a használatával elôsegítve a pályakezdô fiatal hallássérültek esélyegyenlôségét és elhelyezkedési esélyeit a munkaerôpiacon.

● ● ● ● ●

A QSA4Disability projekt idôtartama 24 hónap és az Európai Bizottság 100%-ban támogatja. A partnerség tagjai: ● Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara – vezetô partner ● equalizent Schulungs und Beratungs GmbH (Ausztria)

CabTec Kft. két DDGK bôvülés: CabTec Kft. Amagyarországi teA CabTec egy multinacionális kábelköteggyártó vállalat több mint 1000 alkalmazottal 5 globális telephelyen 50 éve van a piacon. A csoport több mint 10.000 különbözô cikket gyárt a kifinomult egyedi kábelektôl az összetett kábelszerelvényekig a következô fô piacokon: autóipar, orvostechnika, csúcstechnológia, ipar- és építéstechnika.

lephellyel rendelkezik: Szekszárdon és Kecskeméten. Szekszárdon jellemzôen az autóipar számára gyártanak termékeket, számos globális ügyfél részére Európában és a NAFTA-ban. A szekszárdi gyár mintegy 8000 m2 alapterületen több mint 450 alkalmazottat foglalkoztat, a következô tevékenységeket végzik: al-

●

In Dialogue Netherlands (Hollandia) European Union of the Deaf AISBL (Belgium) Ruse Chamber of Commerce and Industry (Bulgária) Falco & Assosiati Srl Eurocrea Merchant (Olaszország) IDEC SA (Görögország) Digitas, Digital Society Institute (Szlovénia)

katrészek összeszerelése, krimpelés, forrasztás, hegesztés, szalagozás, illetve tisztatér-technológiás gyártás. A telephely részlegei: gyártás, projektkoordináció, minôségbiztosítás, logisztika, operatív és stratégiai beszerzés, vevôi kapcsolattartás és humán erôforrás. A kecskeméti telephelyen is közel azonos tevékenységet végeznek további 6000 m2 alapterületen 350 dolgozóval egyéb iparágak számára.

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

Hajtómûgyártás és eszközfejlesztés a Szabó Fogaskerékgyártó Kft. új telephelyén A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) tagja, a közel 50 éves múltra visszatekintô kaposvári Szabó Fogaskerékgyártó Kft. töretlenül fejlôdik: mára a cég a legnagyobb hazai fogaskerékgyártó kkv-vá nôtte ki magát, ahol évente mintegy 500 féle termék készül (kb. 150 ezer darab) különbözô mérettartományban és komplexitási fokban. A fogaskerékgyártás célzott fejlesztések eredménye lett, szinte mindenhol szükség van rá és nem helyettesíthetô mással a gépekben. Az alapító, Szabó

Ferenc néhány alkalmazottal indult 1976-ban, jelenleg fiával, Szabó Krisztiánnal 50 szakemberrel dolgoznak egy 2500 m2-es üzemcsarnokban. A cég fô piaca Európa, a termékek 70%-a közvetlen exportértékesítés, a fogaskerekek leginkább mezôgazdasági gépekbe kerülnek. Nyárra elkészül az 5000 m2-es új telephelyük, ahol saját hajtómûgyártást terveznek, így beszállítócégbôl összeszereléssel terméket elôállító piaci szereplôvé válhatnak. A meglévô ipartelepen regionális jelentôségû hôkezelô üzemet alakítanak ki.

Mit hozhat a jövô? – avagy a fenntarthatóság az építôiparban A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter (ÉTK) januári elsô ülésén az építôipar és a fenntarthatóság kapcsolatáról szóló elôadást hallgathattak meg a résztvevôk HOFFMANN TAMÁSTÓL, a HOLCIM Magyarország Kft. ügyvezetôjétôl, a Magyar Cement-, Betonés Mészipari Szövetség elnökétôl, a kamara alelnökétôl.

Az elôadás elsô részében az építôipar elôzô évi teljesítményét mutatta be. A statisztikai adatokból kiderült, hogy az elôzô évhez képest több területen is sokszor jelentôs visszaesés volt tapasztalható. Ezek a negatív számok többnyire a tavalyi évi magas inflációnak

tudhatók be, valamint általában annak, hogy csökkent az építési beruházási kedv. Az elôadás második felében pedig arról hallhattak tájékoztatást a résztvevôk, hogy a jövôben mire kell felkészülnie az építôiparnak. Az közismert tény, hogy jelenleg az ágazat az egyik leg környezetszennyezôbb a világon. Ebbôl kiindulva jelentôsen csökkenteni kell a CO2 kibocsájtást a termelés során. Erre nézve Magyarországon is már többen tettek jelentôs lépéseket, de még sok a feladat, annál is inkább, mert egy EU-s határozat értelmében 2050-re az Unióban mûködô vállalatoknak – iparágtól függetlenül – karbonsemlegessé kell válniuk. Hogy ezt hogyan lehet elérni az építôiparban? Erre láthattak példákat a résztvevôk. Például: zöldebb üzemelés (szén-dioxid-kibocsájtás csökkentése), kevesebb alapanyagból többet építeni, körforgásos gazdaság az építôiparban (anyagok újrafeldolgozása, újrafelhasználása), fenntartható épületek építése (zöldtetô). Az ülésen szó esett még a klasztertagok jelenlegi helyzetérôl, jövôbeni terveirôl. Az köztudott, hogy az építôipar

jelenleg nincs a legjobb helyzetben. Az alapanyag- és üzemanyagárak emelkedtek, nagy állami beruházások nincsenek, az építési kedv csökkent. A tagok jelenlegi helyzete biztos, de kijelenthetô, hogy hosszabb távon változásra van szükség, hogy az iparág továbbra is biztos lábakon tudjon állni. A klaszter munkáját az Enterprise Europe Network (EEN) is támogatja, melynek elsôdleges célja, hogy elôsegítse az európai kis- és középvállalkozások nemzetközi kapcsolatainak bôvítését. A klaszter információkat kap nemzetközi együttmûködési lehetôségekrôl, úgymint üzletember-találkozók, szakmai kiállításokon, vásárokon való részvétel, együttmûködések hazai és külföldi kkvkal.

Dél-Dunántúli Gazdaság

BÉKÉLTETÔ TESTÜLET

REGIONÁLISSÁ VÁLT ÉS ÚJ ELNÖKE VAN A BARANYA VÁRMEGYEI BÉKÉLTETÔ TESTÜLETNEK 2024. január 1-jétôl regionális szervezetté váltak a békéltetô testületek, így a Tolna, Somogy és Baranya vármegyei fogyasztók ügyeiben a pécsi székhellyel mûködô Baranya Vármegyei Békéltetô Testület jár el. A szervezet dr. GÔBÖLÖS Réka személyében új elnökkel kezdte a munkát, ami korántsem ismeretlen a vezetô elôtt: majd’ másfél évtizedet töltött a Baranya Megyei Kormányhivatalban jogtanácsosként, ahol több évig látta el a fogyasztóvédelmi ügyek képviseletét, majd ezzel párhuzamosan 2021 januárjától lett tagja a békéltetô testületnek, de az építési jog és a mûszaki biztonság területén is szerzett tapasztalatot. — A fogyasztóvédelem tulajdonképpen nagy szakmai hobbimmá vált, egyfajta „kitüntetésként” élem meg, hogy egyben ez lett a munkám, a hivatásom. Jelentôs kihívás, egyben nagyon izgalmas feladat egy három megyés rendszer kiépítése. A földrajzi, azaz az illetékességi területünk növekedésével az ügyek típusát tekintve azt gondolom, nem lesznek változások. A három megye közül eddig is Baranyában volt a legnagyobb ügyszám, talán itt láthattuk a legjobban, hogy milyen típusú viták rendezésére veszik igénybe a békéltetô testületeket. — Ismerik-e, tudják-e a fogyasztók, a vállalkozások, hogy milyen ügyekkel foglalkoznak a békéltetô testületek? — Sajnos nincs annyira köztudatban a mûködésünk, mint amennyire szükség lenne rá. A békéltetô testületek egy ingyenes eljárás keretében nagy segítséget nyújthatnak a kis értékû ügyek rendezésében. Sokan nem ismerik a békéltetô testületek munkáját, ezért akkor is a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulnak, amikor nem ôk, hanem mi lennénk az illetékesek. A jövôbeni feladataink közé tartozik a nagyobb láthatóság elérése, ezt most a kormányzati kommunikáció is segíti. — Milyen jellegû problémák rendezésében tudnak segíteni a békéltetô testületek?

— Vannak klasszikus ruházati, cipô, de bármilyen hétköznapi használati cikkek vásárlásával kapcsolatos ügyek, mint ahogy a több százezer forintot képviselô nagy értékû mûszaki cikkekkel összefüggô megkeresések is. Ezek mellett foglalkozunk szolgáltatási szerzôdésekkel, közszolgáltatókkal kapcsolatos fogyasztói bejelentésekkel, megfordulnak elôttünk építési beruházással, vállalkozási szerzôdésekkel, gépjármûvek vásárlásával, szerelésével összefüggô problémás ügyek is, de utazási szerzôdésekhez kapcsolódó bejelentésekkel is megkeresnek bennünket. A mi feladatunk elsôsorban egy egyezség létrehozása, azt igyekszünk elôsegíteni, hogy

DR. GÔBÖLÖS RÉKA

mind a két fél elégedetten távozzon a tárgyalóasztal mellôl. Ha ez nem mûködik, akkor a jogszabályok alapján kell eldönteni az ügyet. Mivel a fogyasztók oldalán nincs meg a kellô tudás a termékkel, szolgáltatással kapcsolatban, a vállalkozóknál pedig ott van a szakértelem, az apparátus, a bejáratott módszerek és eljárásrendek, ezért a békéltetô testületek elsôsorban a fogyasztói jogok érvényesítését hivatottak elôsegíteni. A sikerünket abban is mérhetjük, hogy viszonylag nagy arányban kötnek egyezséget elôttünk a felek.

— Elnökként milyen ambíciói és lehetôségei vannak a békéltetô testület mûködését illetôen? — A régiós szervezet felállásával már látszik, hogy nem tudunk olyan mértékû személyes jelenlétet biztosítani minden vármegyeszékhelyen, amit a személyes tanácsadások megkövetelnének, ezért az online, a telefonos vagy emailes tanácsadást helyezzük elôtérbe. Továbbra is fontos számunkra az ügymenet gyorsítása, eddig is viszonylag hamar reagáltunk a fogyasztói panaszokra, nagyon rövid idôn belül kitûztük a személyes meghallgatások idôpontját. Ezt továbbra is igyekszünk tartani. Bár a jogszabályok szerint 90 nap áll rendelkezésre az ügyek elintézésére, mi ennél jóval rövidebb idô alatt lezárjuk ôket. Természetesen ez az ügyszámtól és az ügyteher nagyságától is függ a jövôben. A gyors reagálást mindenképpen szem elôtt akarjuk tartani, mert ez a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak is fontos. — Változik-e a békéltetô testületek hatásköre azzal, hogy regionális szervezetekként mûködnek a jövôben? — Talán kiemeltebb szerepkörhöz jutnak. A 200 ezer forint ügyértéket meg nem haladó esetekben kötelezést adhatunk ki, amelyek már végrehajtható döntések lesznek. Ez azt jelenti, hogy ha az ilyen ügyértékû ügyekben a vállalkozások nem tekintik magukra nézve kötelezônek a békéltetô testületek döntését, akkor – egyezség hiányában – végrehajtható kötelezést kaphatnak. Ezért megnô a felelôsségünk. A szakmaiságra eddig is és eztán is kiemelt figyelmet fordítunk, emellett európai uniós, illetve kormányzati elvárás, hogy ahogy lehet, tehermentesítsük a bírósági rendszert. Mindemelett kiemelt cél, hogy azok a fogyasztók, akiknek kis értékû ügyeik vannak és amivel nem éri meg bíróságra menni, azok is jogorvoslatra leljenek. K. T.

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

TELEKY ZOLTÁN ERÔS ÉVZÁRÁS UTÁN MÁR A SZEZONRA KÉSZÜL A TELEKY CÉGCSOPORT A tavalyi év vége igen sok munkát: céges és egyéni megrendelést hozott a vendéglátással foglalkozó Teleky Cégcsoport számára. Számos vállalati rendezvényen kellett helyt állniuk, de mint minden évben, 2023-ban is jelentôs volt a karácsonyi elviteles ünnepi ételek iránti kereslet. Aki követi Teleky Zoltán séf közösségimédia-oldalait, aligha tud ellenállni az ott bemutatott ételkölteményeknek. Most az év eleje a pihenésé, a felkészülésé, hogy újult erôvel indíthassák tavasszal a szezont. — A tavalyi év forgalma sajnos nagyon gyenge volt, mintegy 40%-kal esett vissza az elôzô évhez képest. Ez a tendencia aztán novemberben megfordult, és az év vége igen mozgalmasra sikeredett: a céges rendezvények és a karácsonyi megrendelések esetében is rekordot döntöttünk – mondja Teleky Zoltán, aki a vállalkozása mellett a kamara által menedzselt Baranyai Gasztronómiai Klasztert is vezeti. — Ezt a sikert annak is köszönhetjük, hogy új értékesítônk van, aki kiválóan végzi a munkáját. Kitaláltunk új dolgokat, fiatalosabbá tettük az ajánlatainkat, amelynek igen jó volt a fogadtatása a cégek körében. Az új csomagjaink meghozták a kellô érdeklôdést, de nemcsak a vállalatok, hanem az egyéni megrendelôk is felismerték, hogy mennyit nyernek idôben, pénzben és energiában, ha tôlünk szerzik be az ünnepi ételt. Az általunk elôkészített fogásoknál csak rövid konyhai mûveletekre van szükség, hogy tálalhassák a kiváló minôségû vacsorát. — A kínálatot illetôen miben lehet évrôl évre újítani? Kell egyáltalán változtatni? — A karácsonyi ünnepi ételeknél az egyéni vendégeink ragaszkodnak a megszokotthoz, a nagy klasszikusokat, mint a Teleky-libamájat, a töltött káposztánkat, a halászlevünket vagy a barbecue-nkat a már ismert ízben és formában várják. Egy-két ételt mindig változtatunk, már most elkezdjük gyûjtögetni az ötleteket az idei ünnepi kínálathoz. A céges ajánlatunkat viszont jelentôsen megújítottuk, és ez meghozta a sikert. Olyan csomagokat állított össze az értékesítônk, ami megnyerte a vállalatok tetszését, ehhez párosult kiváló ötletekkel egy remek dizájn. Ezzel jól eltaláltuk az igényeket.

— Mit tartanak szem elôtt a vállalkozások a választásnál? — Elsôsorban a minôséget, mert a cégvezetôk ezzel is ki akarják fejezni a munkatársaik felé az egész éves munkájuk iránti köszönetüket. A minôség mellett természetesen minden ajánlatunknál figyelünk az ételallergiásokra, a máshogy étkezôkre, hogy mindig legyen olyan fogás, amit mindenki el tud fogyasztani: a vegetáriánus ugyanúgy, mint a laktóz- vagy a gluténérzékenyek. Ezt egyébként minden esetben jelzik is a cégek, és ezt komolyan is kell vennünk. — Miként tud igazodni a vállalkozás a hektikus igényekhez, hogy valamikor kevés, máskor pedig egyszerre túl sok megrendelést kell teljesíteni? — Vállalkozásunk több lábon áll, nem egy egységet üzemeltetünk, és mivel effektív nagy létszámmal dolgozunk, így talán könnyebb koordinálni, egy-egy

feladatra összpontosítani a kapacitásunkat. Természetesen jelentôs odafigyelést és szervezést igényel, ha egy idôpontban egyszerre három-négy rendezvényen is helyt kell állnunk, de hál’ Istennek kiváló csapatunk van, így meg tudunk felelni a kihívásoknak. Külsôsökkel is dolgozunk, mintegy tizenöt–húsz beugrós ember is a rendelkezésünkre áll, akik összeszokott csapatként vannak velünk. Most egyébként talán az eddigi legjobb munkatársi gárda állt össze a Telekynél – akikre büszke vagyok –, és szeretnénk is, ha sokáig maradnának. Számomra fontos a kollégák megbecsülése, ezért is rendezünk idôrôl idôre amolyan csapatépítô, -összetartó eseményeket. Ez már a negyedik év, amikor közösen vágunk disznót, amit együtt dolgozunk fel, és nemcsak egy disznótoros vacsorát fogyasztunk el közösen, hanem a feldolgozott húsárut felfüstöltetjük és elosztjuk a munkatársak között. — Milyen tervekkel indulnak neki az idei évnek? — A jelen körülmények között senki sem tud hosszú távra tervezni, azonban vannak ötleteink, amiket szeretnénk megvalósítani. Az év eleje számunkra egyrészt a pihenésrôl szól, másrészt pedig ilyenkor állítjuk össze a fejlesztési tervünket. Természetesen ezekben a hónapokban is vannak rendezvények, amelyeken dolgozunk, de ilyenkor a szezonra való felkészülésen van a hangsúly. Lesznek új ajánlataink, idén erre sokkal nagyobb figyelmet fordítunk, mint korábban, a piac is megköveteli tôlünk, hogy mindig legyen valamilyen izgalmas, változatos, új és elôremutató. Ehhez a lányom szemlélete is hozzájárul, az ô kezdeményezésére elkezdtünk fiatalosabb külsôt kialakítani a Tudásközpontban lévô Teleky Bistroban, hogy a fiatalabb generáció is otthonosan érezze magát nálunk. Az enteriôr mellett a kínálatot is megújítjuk, de a „nagymama ízeit” is megôrizzük, mert nagyon sokan járnak hozzánk emiatt. Legfôképpen a minôségen szeretnénk csiszolni, és azt az eddiginél is jobbá tenni. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYÜTTMÛKÖDÉS

A CONTRALL FEJLESZTETTE A RICHTER DOROGI HYGIENES ÉS MIKROBIOLÓGIAI LABORJÁNAK ELEKTRONIKUS FOLYAMATKÖVETÔ RENDSZERÉT Egy, a gyógyszergyártás igen szigorú feltételeinek megfelelô gyógyszersterilitást-ellenôrzô és -nyilvántartó informatikai rendszert fejlesztett a Richter Gedeon Nyrt. számára az ipari területen alkalmazott hardver- és szoftverfejlesztéssel foglalkozó Contrall Kft. Mint URBÁN Miklós, a Contrall termékfejlesztési vezetôje mondja, bár igen szûk volt a határidô, még így is egy hónappal a tervezett idôpont elôtt át tudták adni a rendszert. — A Richter folyamatosan ellenôrzi gyógyszerei csíramentességét, a gyártósorról kiemelt termékeket igen összetett és szigorú kritériumok mentén vizsgálja. A gyógyszer az egész világon egy kiemelten bizalmi termék, ezért laboratóriumokban ellenôrzik a sterilitását, és más jellemzôit. A mintaként szolgáló ampullákat, tablettákat speciális táptalajon vizsgálják egy meghatározott protokoll szerint, ehhez a körülményeknek is csíramentesnek kell lenniük. Minden fázist, eszközt, állapotot részletesen dokumentálni kell, ami roppant nagy körültekintést kíván. Mi egy olyan komplex informatikai rendszer fejlesztésére kaptunk megbízást, amely a készletnyilvántartás és a vizsgálati eljárásrend mellett a teljes folyamat adminisztrációját lefedi. Az összetettség mellett nehezítô tényezô volt, hogy egy kiemelt, ún. GxPbesorolású eljárásról van szó, ami extra szigorú ellenôrzési követelményeknek való megfelelést jelent. A fejlesztésen kívül a projekt dokumentációja is rendkívül összetett és szerteágazó volt. — Ez egy bonyolult és igen széles spektrumú megbízás volt, mégis mi volt benne a legnagyobb kihívás a Contrall számára? — Az volt az egyik legfontosabb, hogy megértsük, miként zajlik az egész folyamat, majd az, hogy egy olyan rendszer készüljön el, amely a legjobban képes támogatni a munkatársak napi tevékenységét. A kiírásban egy magas szintû feladatleírás szerepelt, és mindig menet közben derült ki, hogy valójában mit értettünk meg az elvárásokból, pontosan hogyan kellene egy funkciót kialakítani. Egyébként a projekt elindulása több hónapot csúszott, viszont a határidô fix

volt, de a módszertanunk és kollégáink rátermettsége és szakmai tapasztalata biztosította, hogy még így is sikerült egy hónappal az év vége elôtt elkészülni a munkával. — Mennyiben hasonlított ez a korábbi megbízásaikhoz? — Az alapszoftverünk, amit évek óta fejlesztünk, egy termelést nyomon követô rendszer, és a legtöbb szoftverfejlesztés alapvetôen ugyanúgy néz ki: egy folyamatot informatikai eszközökkel kell támogatni, adatokat menedzselni, majd ezeket az adatokat fogyasztható formában visszaadni. Ezek az adatok bizonyos feltételek mellett bizonyos idôpontokban, státusok mellett változnak. Ilyen szempontból ez is egy ilyen klasszikus fejlesztési feladat volt, amiben van rutinunk, itt azonban a gyógyszeripari környezet a maga nagyon magas szintû mûszaki és minôségbiztosítási elvárásaival egyedi volt. — Miért a Contrallt választották ki a munkára?

— Azt gondolom, hogy sikerült megértenünk a feladatot, ezt az ajánlatunkban világosan és egyértelmûen le tudtuk írni. Az árképzésünk is kedvezô volt, reálisan és jól indokoltuk a fejlesztés során elôadódó feladatokat. Valamint már az ajánlatban is jeleztük, hogy agilis módszertannal állnánk a feladathoz, ez biztosítja ugyanis, hogy az adott idô- és büdzsékeretek között elkészüljünk. Fontos kiemelni, hogy a Richter projektcsapatának jelentôs szerepe van a sikerünkben, általában a nagyvállalatoknál, ráadásul az igen szigorú elôírásokkal jellemzett gyógyszeriparban nem igazán támogatják az agilis üzemmódot. Az agilitásnak az a lényege, hogy rendszeresen, esetünkben kéthetente az ügyfél is megnézte, hogy miként haladtunk, így közösen tudtuk meghatározni a következô etap irányát, idôközben ôk is tudtak módosítani vagy új igénnyel elôállni. A folyamatos kapcsolat lehetôséget ad az állandó tesztelésre, ez biztosítja, hogy ne menjen félre a megrendelôi igény és a szállítói teljesítmény. Ehhez a módszerhez általában nagyon nehezen tud alkalmazkodni egy nagyvállalat, de ennél a munkánál kiváló partneri együttmûködés valósult meg. K. T.

KERESKEDJÜNK!

Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYA LEGNAGYOBB KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSA:

MECSEK FÜSZÉRT A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Baranya legnagyobb kereskedelmi vállalkozása-díjat adományozta a Mecsek Füszért Zrt.-nek a tavalyi TOP 100 rendezvényen. A jogelôdeivel több mint 7 évtizede mûködô vállalat – ahogy a korábbi években is – eredményes évet zárt 2023-ban. Tíz év alatt 27,5 milliárdról 75 milliárd forintra nôtt a cég árbevétele, ezzel ott van az ország TOP 200 vállalkozása között. Ahogy NAGY LAJOSNÉ vezérigazgató mondja, sikerükben nagy szerepe van annak, hogy a legnehezebb gazdasági körülmények között is a növekedés stratégiáját választották.

— A másik fontos tényezô, hogy mindig a több lábon állás volt a fô cél. A Mecsek Füszért korábban kizárólag nagykereskedelmi cégként mûködött, ma már az árbevételünk több mint 60%-a kiskereskedelmi tevékenységbôl származik. Ez a stratégia lehetôvé teszi, hogy a multinacionális cégekkel is állni tudjuk a versenyt. Az árbevételünket egyébként 2023-ban mintegy 10%-kal tudtuk növelni az elôzô idôszakhoz képest. Ehhez az is hozzájárul, hogy különösen az utóbbi években igen komoly összegeket fordítottunk a meglévô hálózatunk fejlesztésére. A Magyar Falu Program keretében 15 kisbolt teljes felújításához kaptunk támogatást, de jelentôs számban korszerûsítettük a nagy alapterületû, jellemzôen megyeszékhelyen, nagyvárosokban lévô üzleteinket is. Ezek vásárlói környezete, technológiai színvonala bármelyik magyarországi élelmiszer-kereskedelmi hálózat üzleteivel állja a versenyt. — Miként változnak a vásárlói igények, és ehhez hogyan tud igazodni a vállalat? — Többek között ezért is igyekszünk egyre több forrást biztosítani az üzleteink korszerûsítésére és felújítására, illet-

ve emiatt is kezdtük el talán az elsôk között a nagyobb üzletekben az önkiszolgáló kasszák telepítését, mert erre van igény a vásárlóink részérôl. Azt gondolom, hogy a diszkontáruházakhoz képest – amelyek jellemzôen a saját márkás termékeik értékesítésére helyezik a hangsúlyt – sokkal nagyobb választékkal dolgozunk, jelentôs elônyünk velük szemben, hogy a legnagyobb brandszállítók brandjeit jelenítjük meg a polcokon. Megtartottuk az üzleteinkben a húspultot is, a mai napig nálunk lehet úgy vásárolni felvágottat, hogy a vevô megmutatja, melyikbôl szeretne 10 dekát szeletelve kérni. Sok esetben emiatt a többletszolgáltatás miatt jönnek be a boltjainkba a vásárlók. A Covid óta megváltoztak a vásárlói szokások, ritkul-

NAGY LAJOSNÉ

tak a vásárlások, ezzel egyidejûleg megnôtt a vevôkosár értéke, ami azt mutatja, hogy nagyon kevesen járnak napi rendszerességgel boltba. Emellett tavaly már jelentôs volumencsökkenést tapasztaltunk az élelmiszerek eladásában. — A számottevô mértékû infláció ellenére mégis jó eredménnyel zárják a 2023-as évet. — Valóban, bár ezt egyre nehezebb elérni. Az inflációt nem a kereskedelem generálta, komoly termelôi, szállítói ár-

változások történtek az elmúlt két évben. A kereskedelem nem tett mást, mint beépítette a saját átadási áraiba ezeket a szállítói árváltozásokat, és mi tényleg csak a nálunk megnövekedett költségek fedezetére próbáltunk meg forrásokat keresni. Persze a kormány által bevezetett árstop is komoly érvágást jelentett minden élelmiszerkereskedônek. — Milyen tervekkel, célokkal indulnak neki az idei évnek, mit szeretnének megvalósítani? — Az elôzô év utolsó negyedévének forgalmi tendenciái alapján nem vagyunk optimisták, mert azt tapasztaltuk, hogy elfogytak a lakosság tartalékai, ezért sem alakult igazán jól a kiskereskedelmi forgalom. Ezért úgy gondoljuk, hogyha folyó áron 5–8%-os növekedést el tudunk érni erre az évre, az már talán fedezetet fog nyújtani a költségeink növekedésére. Bár az már most látszik, hogy idén is elképesztô költségnövekedéssel kell számolnunk, ha csak a nagykereskedelmi tevékenység és a kistelepülésekre való szállítások miatti útdíj összegét nézem, az is több száz millió forint többletterhet jelent a vállalatnak. Egyelôre kiszámíthatatlan a jobbára majd az év második felében megjelenô palack-visszaváltási díj is, ami meg fogja növelni a termékek árát. Ez többletfinanszírozási terhet is jelent számunkra, és egyelôre csak találgatni tudjuk, hogy miként hat a fogyasztásra. Ezek a termékek ugyanis meghatározó súlyt képviselnek a forgalmunkban. Az erre az évre vonatkozó inflációs elôrejelzések is mintha egy kicsit alul lennének tervezve, és csak reménykedünk benne, hogy a nemzetgazdasági szinten tervezett reálbér-növekedés kedvezôen hat a kereskedelemre. Ha az ennyire kiszámíthatatlan körülmények között továbbra is eredményesen szeretnénk gazdálkodni, a tervezés helyett a gazdálkodásunk folyamatos nyomon követésére helyezzük a hangsúlyt, és inkább az aktuálisan elôálló körülményekhez képest próbáljuk meg a lehetô legjobbat, legoptimálisabbat kihozni belôle. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENCanHelp

EUROSTARS 6. pályázati felhívás innovatív kkv-k számára Az EUROSTARS az innovatív kkv-kat és projektpartnereiket támogatja nemzetközi együttmûködésen alapuló K+F és innovációs projektek finanszírozásával. A partnerséget az Európai Unió társfinanszírozza a Horizont Európa keretprogramon keresztül. A sikeres Eurostars-pályázathoz a következôkre van szükség: ● Projektötlet ● Nemzetközi együttmûködés ● Olyan termék, eljárás vagy szolgáltatás kifejlesztése, amely könnyen kereskedelmi forgalomba hozható A K+F és innovációs projektpályázatok 2024. január 12. és 2024. március 14. között nyújthatók be a projektplatformon keresztül. A nemzetközi konzorciumot csak innovatív kkv vezetheti, de más típusú szervezetek, például nagyvállalatok, egyetemek, kutatóintézetek stb. is részt vehetnek benne.

Finanszírozási információk A projektben nyújtott támogatás összegét a nemzeti finanszírozó szerv kezeli. Magyarországon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A jelentkezéshez az alábbi hét jogosultsági feltétel mindegyikének kell megfelelni: A projektkonzorciumot egy Eurostars-országból származó innovatív kkv vezeti. A projektkonzorcium legalább két, egymástól független szervezetbôl áll. A projektkonzorcium legalább két Eurostars-országból származó szervezetbôl áll, amelyek közül legalább egy szervezet az EU vagy a Horizont Európa társult országából származik. A részt vevô országok kkv-inak költségvetése (az alvállalkozói szer-

1. 2. 3.

zôdések nélkül) eléri vagy meghaladja a projekt teljes költségének 50%-át. Egyetlen résztvevô vagy ország sem felelôs a projekt költségvetésének több mint 70%-áért. A projekt idôtartama legfeljebb 36 hónap. A projekt kizárólag a polgári alkalmazásokra összpontosít.

5. 6. 7.

További információ – Eurostars call for projects MAR 2024 https://www.eurekanetwork.org/opencalls/eurostars-funding-programme 2023call-6

Európai Innovációs Tanács – így néz ki a 2024-es munkaprogram A január közepén tartott egész napos online infonap keretében ismerhették meg az érdeklôdôk az Európai Innovációs Tanács (EIC) 2024-es munkaprogramját, az EIC Pathfinder, Transition, és Accelerator pályázat keretösszegeit, fókuszterületeit, és persze a pályázati feltételeket. Rövid összefoglaló következik. Az EIC 2024-es munkaprogramja három fô programban biztosít finanszírozást EIC Pathfinder (256 millió EUR) multidiszciplináris kutatócsoportok számára, amelyek olyan jövôképes kutatásokat végeznek, amelyek technológiai áttörést

eredményezhetnek (legfeljebb 4 millió EUR támogatás). Benyújtási határidô: 2024. március 7. A kihívások idén az alábbi 5 területre koncentrálnak: Solar-to-X eszközök a megújuló tüzelôanyagok, vegyi anyagok és anyagok decentralizált fogyasztásához mint az éghajlatváltozás mérséklésének útja A cement és a beton mint szén-dioxid-elnyelô A természet által inspirált alternatívák az élelmiszercsomagolás és a mezôgazdasági fóliák számára

1. 2. 3.

4. 5.

Nanoelektronika az energiahatékony intelligens edge eszközök szá-

mára

Az EU ûrinfrastruktúrája fenntarthatóságának és ellenálló képességének erôsítése EIC Transition (94 millió EUR) a kutatási eredmények innovációs lehetôségekké alakítására, az EIC Pathfinder projektek, az Európai Kutatási Tanács Proof of Concept projektjei által létrehozott eredmények nyomon követésére, valamint elsô alkalommal a 2. pillér/társadalmi kihívások Horizont együttmûködési projektjeinek eredményei elôtt is nyitva áll (legfeljebb 2,5 millió EUR támogatás). Benyújtási határidô: 2024. szeptember 18.

❯

#EENCanHelp regionális vagy uniós szintû SME Fund 2024 ● nemzeti, védjegy- és formatervezésiminta-oltaIdén is meghirdették az SME Fund, melynek kifejezett célja, hogy a szellemi tulajdon védelmével járó költségekhez nyújtott pénzügyi támogatással segítse az európai kkv-kat szellemi tulajdonuk hasznosításában. Az elsô benyújtási idôszak 2024. 01. 22.tôl 2024. 06. 12.-ig tart. Támogatható tevékenységek 1. Védjegy- és formatervezésiminta-oltalom Kedvezményezettként legfeljebb 1000 euró erejéig az alábbiak tekintetében igényelhetô: A Mesterséges Intelligencia Irányítási Rendszer értelmezése és az MI felhasználásának jogi háttere Nyílt ülésre hívja a vállalkozásvezetôket a kamarai Minôségügyi klubja. A téma szinte minden vállalkozást érint. Magyarországon az elsôk között beszélünk a Mesterséges Intelligencia Irányítási Rendszerrôl, ugyanis 2023 év végén jelent meg az ISO/IEC 42001:2023 szabvány, melyet LuEIC Accelerator (675 millió EUR) induló vállalkozásoknak és kkv-knak olyan innovációk kifejlesztésére és méretnövelésére, amelyek képesek új piacokat létrehozni vagy meglévô piacokat felforgatni (2,5 millió EUR alatti támogatások, 0,5 és 15 millió EUR közötti beruházások). 405 millió eurót különítettek el az EIC-alap által kezelendô befektetésekre, amely további 180 millió eurót kap a korábbi EIC-Accelerator felhívások keretében kiválasztott vállalatokba történô befektetések folytatására. Benyújtási határidôk: Rövid pályázat esetén 2024. január 1jétôl folyamatosan. Sikeres pályázat esetén díjmentesen igénybe vehetô az EIC Business Acceleration Services 3 napos coaching-támogatása a teljes pályázat elkészítéséhez. A 2024-es munkaprogram keretében sikerrel pályázott rövid pályázatok a teljes pályázatot a 2024-es vagy a 2025-ös határnapok bármelyikére benyújthatja. A 2023-as munkaprogram keretében sikerrel pályázott rövid pályázatok már csak a 2024-es határnapokig nyújthatják be a teljes pályázatot. A 2024. évi két határnap a következô: 2024. március 13. és 2024. október 3. A kihívások idén az alábbi 6 területre koncentrálnak:

lomra (75%) ● nemzetközi szintû védjegy- és formatervezésiminta-oltalom (50%) 2. Szabadalmak A kkv-kat arra ösztönzik, hogy bármely szabadalommal kapcsolatos tevékenységekbôl származó elônyök maximalizálása érdekében elôször egy IP Scan szolgáltatást vegyenek igénybe. A támogatás maximális összege 3500 euró a következô tevékenységek esetében: ● A tagállami szellemi tulajdoni hivatalok által biztosított vagy koordinált szabadalomkutatások, valamint a nemzeti és európai szabadalmak oltalmáért felszámított hivatalos igazgatási

Dél-Dunántúli Gazdaság díjakat 75%-ban, de legfeljebb 1500 euró összeg erejéig térítik vissza. ● Az új európai szabadalmi bejelentés elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos jogi költségeket 50%-ban, legfeljebb 2000 euró erejéig térítik vissza. 3. Közösségi növényfajták Az európai közösségi növényfajták esetében a támogatás maximális összege kedvezményezettenként 1500 euró. A Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) által felszámított online bejelentési és vizsgálati díjak 75%-t térítik vissza. További információért keresse dr. Liber Noémi szellemitulajdon-védelmi és innovációs tanácsadó munkatársunkat (liber.noemi@pbkik.hu)!

kács Zoltán, a CERT Zrt. vezérigazgatója fog bemutatni. Az MI felhasználásának jogi hátterérôl dr. Hohmann Balázs, a PTE jogi karának adjunktusa tart elôadást. Dátum: 2024. február 27. (kedd) 14–16 óra Helyszín: kamarai székház (7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.) További információ: Császár Gergely (gcsaszar@pbkik.hu) és Piacsek László (pia-

csek@pbkik.hu) Jelentkezés: https://forms.gle/vYNMdDq9fX6QShbq9

Emberközpontú generatív mesterséges intelligencia Európában Virtuális világok és kiterjesztett interakció lehetôvé tétele nagy hatású alkalmazásokban az ipar 5.0 megvalósításának támogatása érdekében Az intelligens perem és a kvantumtechnológiai komponensek lehetôvé tétele. Élelmiszerek precíziós erjesztésbôl és algákból Monoklonális antitestalapú terápiák az újonnan megjelenô vírusok új változatai ellen Megújuló energiaforrások és azok teljes értéklánca, beleértve az anyagfejlesztést és az összetevôk újrahasznosítását Az EIC által támogatott valamennyi projekt hozzáférhet a vállalkozásgyorsító szolgáltatásokhoz.

transzfer hivatalok felhatalmazása érdekében. Konszenzusos ülések bevezetése az EIC Accelerator pályázatok esetében az értékelési folyamat szilárdságának javítása érdekében. Az EIC alap rugalmassága – a nyertes vállalkozások esetén a befektetések növelésében vagy késleltetésében, hogy jobban reagálhasson a vállalatok igényeire és a piaci fejleményekre. Az EIC átmeneti finanszírozásának megnyitása a Horizont együttmûködési projektek eredményeinek nyomon követésére, az ERC Proof of Concept, az EIC Pathfinder és az Európai Védelmi Alap projektjeinek eredményei mellett.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

A 2024-es munkaprogram számos egyszerûsítést és újítást vezet be A legtöbb EIC-pályázatban egyösszegû (lump sum) finanszírozás bevezetése, amely megszünteti a kedvezményezettek pénzügyi beszámolási kötelezettségét. A szellemi tulajdonra vonatkozó különös szabályok aktualizálása a technológia-

EEN2EIC – Segítünk eljutni a siker kapujáig Az EEN2EIC projektben a kamara célja, hogy segítse a régióban mûködô kkv-kat, valamint a nôk által vezetett kkv-kat az EIC Accelerator program keretében történô pályázatok benyújtására. A kamara szakmai támogatást nyújt a kkv-k számára, és hozzájárul az EIC Accelerator minôségi pályázatai számának növeléséhez. További információ: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKMA

ELÔTTEM AZ UTÓDOM A délelôtti órákban még viszonylag csendes a pécsi Vill-Techno Kft. Mohácsi úti telepe. Az üzletbe már érkeznek a vásárlók. Az irodában pedig javában folyik a heti munka szervezése, ROMÁN JÓZSEF, a cég ügyvezetôje és a lánya, Barbara a teendôket egyeztetik. A három évtizeddel ezelôtt alakult cég mára a hazai villamosipar fontos szereplôjévé vált. Hosszú éveken át alállomások telepítését, ipari méretû erôsáramú rendszerek kivitelezését végezték egykori cégük alvállalkozójaként. A kis automatáktól egészen az ipari megszakítók nagykereskedelmével foglalkoznak. A nagy és kiskereskedelmi tevékenységük mellett kivitelezôknek, villamossági vállalkozásoknak gyártanak kapcsolószekrényeket. Neves cégek – Schneider Electric, Schrack, Weidmüller és Wieland – termékeinek felhasználásával építik meg kapcsolószekrényeiket. Az alvállalkozói megrendelések mellett saját üzleti tevékenységet is folytatnak. Ars poeticajuk: az üzleti siker alapja a rugalmasság, a megrendelések gyors teljesítése és a magas minôségben elvégzett munka. Tizenhét évvel ezelôtt nyitották meg a telephelyükön a villamossági boltjukat a lakosság és a kisfelhasználók részére, akik ott a világítástechnikától a szerelvényeken, kábeleken, vezetékeken át a villamossági segédanyagokig mindent egy helyen tudnak beszerezni. — A korábbi cég által forgalmazott anyagok felhasználásával kezdtünk el elosztószekrényeket gyártani – kezdi beszélgetésünket ROMÁN JÓZSEF, a cég ügyvezetôje. — Mára minôsített gyártói lettünk ezeknek a termékeknek. Az eladásaink száma folyamatosan nôtt, az általunk gyártott elosztószekrények a nagy ipari üzemek energiaellátására alkalmasak. Egyre inkább ez lett a fôtevékenységünk, mára a külsô kivitelezési munkáinkat lecsökkentettük. A körbetartozások idején kezdtük ezt a tevékenységünket háttérbe szorítani. Jelenleg elsôsorban a régióban vállalunk el ilyen jellegû munkákat, a régi partnereink megkeresésének teszünk eleget. Ahogy nôtt a megrendeléseik száma, ennek arányában bôvítették a céget. Elsôsorban hirdetés útján kerestek új munkatársakat, valamint már a 2000es évek elején egy ideig tanulókat is fogadtak.

— Az általunk végzett tevékenység nagyon speciális, magasan kvalifikált szakemberek dolgoznak a cégnél – folytatja tovább beszélgetésünket. — Védjegyünk, hogy gyorsan alkalmazkodunk a megrendelôink elvárásaihoz, magas minôségben valósítjuk meg az elképzeléseiket. Leendô munkatársainkat is ezen szempontok alapján választjuk ki.

nulóink kellemes csalódást okoztak, mind a ketten meg akarják tanulni a szakmát – hangsúlyozza Román József. — Az egyik azért jelentkezett villanyszerelônek, mert az érettségi után nem vették fel az egyetemre. Ô villamosmérnöknek készül, a végzést követôen tovább szeretne tanulni, nem mondott le az eredeti elképzelésérôl. A másik tanulónk is azt keresi, hogy mikor mit csinálhat meg. Ô még a képzés elején tart, 2023 szeptemberében kezdte meg nálunk a szakmai oktatását, ezen rövid idô alatt élénkült az érdeklôdése, javultak az

ROMÁN JÓZSEF

Több mint két évtizeddel ezelôtt fogadták az elsô tanulókat, azzal a céllal, hogy ezen a módon próbálják megoldani a szakember-utánpótlásunkat. Közülük csak egy maradt a szakmában, ô jelenleg is náluk dolgozik. Aztán egyre több negatív élményt érte ôket, ezért abbahagyták és inkább már végzett szakmunkásokat vettek fel és ôket tanították be. Néhány éve ismét úgy döntöttek, belevágnak a tanulóképzésbe. Mire minden szükséges dokumentumot beszereztek, minden minôsítést megszereztek, kiderült, nincs tanuló, akit fogadhatnának. A szakképzéssel foglalkozó oktatási intézményekkel azonban továbbra is tartották a kapcsolatot, támogatták a szakmai rendezvényeiket. Két évvel ezelôtt keresték meg ôket a Baranya Vármegyei SZC Angster József Szakképzô Iskola és Szakiskolából, hogy tudnák-e fogadni a tanulójukat. — A mostani ta-

eredményei. A gyakorlati oktatásuk során mind a ketten a kapcsolószekrények gyártásában vesznek részt, szakmunkások mellett, a külsô munkahelyekre munkavédelmi okok miatt nem mehetnek. A szakmai felügyeletüket villamosmérnök kollégánk látja el. Szól arról is, hogy a tanulóik elméleti képzése az iskolában folyik. Az érettségi után szakmai gyakorlatát náluk töltô diák nyolc napot, a másik pedig hetes váltásban van náluk, ezért elôfordulnak olyan idôszakok, amikor mind a ketten a cégnél vannak. Nemcsak a szakember-utánpótlásukra helyeznek nagy hangsúlyt, hanem a generációváltásra is. Román József közgazdász lánya, Barbara már most aktív részese a cég mindennapjainak, a gazdasági feladatokat látja el, míg az édesapja a szakmai vonalat viszi. Sz. K.

APÁRÓL FIÚRA

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Remes-óra tovább jár: már az 5. generáció javítja az idômérôket Hát órásnak kell lenni! – mondja teljesen magától értetôdôen ifj. REMES FERENC, a pécsi Király utcai órásdinasztia legfiatalabb tagja, hogy tavaly nyáron miért nyitotta újra órásmester nagyapja üzletét. A fôleg antik és hagyományos óraszerkezeteket javító, illetve felújító vállalkozást a 20 éves fiatalember viszi tovább, aki nemcsak az órásmûhely berendezésben maradt teljesen korhû – még a szerszámok is az elôdöké voltak –, dédapja nyakkendôjében ô maga is mintha az ántik korból való lenne. Lelkesedése és a felmenôi iránti tisztelete sem a 21. századi fiatalokat jellemzi. — A Remes Ferenc név kötelez, miért én szakítanám meg a hagyományt? Egyébként sem tudom elképzelni, mi lehetne más belôlem, mint órás. Nagyon szeretem ezt a szakmát, és szinte kötelességemnek is érzem, hogy folytassam az ükapám, a nagyapám, a dédapám és az apám hivatását. Azt gondolom, azért jöttem erre a világra, mert ez a feladatom – mondja csillogó szemmel a fiatalember. — Mindig is órás akartam lenni, ezért a nagyapám és az édesapám mellett tanultam meg a szakmát. Tapasztalatom szerint csak a gyakorlatban, egy szakember mellett lehet jól elsajátítani az alapokat, aki megmutatja a trükköket, amire nem feltétlenül jön rá az ember. — Mi az óra varázsa az ön számára, mi vonzza ennyire ehhez a szakmához? — Fôként az, hogy ezzel foglalkoztak elôttem a Remes Ferencek, a dédapám, az ükapám is ezzel a névvel ûzte ezt a szakmát. A másik pedig, hogy az óra egy nagyon szép szerkezet. A mai napig elcsodálkozom azon, hogy milyen rendszereket tudtak csinálni 100–130 évvel ezelôtt. Vagy itt van a karórám, egy 1944-es modell, ennek is fantasztikus a belsô felépítése, de ugyanilyen csodálatra méltóak a zsebórák is. — Azt állítja, hogy órásnak lenni kell. A mai világban is van rá igény? — Igen, amióta megnyitottam, sorra hozzák javításra a régi óraszerkezeteket.

Elsôsorban órajavítással foglalkozom. Sok olyan technika, mûvelet van a mai napig, amit még a dédapám is alkalmazott. Most is megvan az 1916-os könyve, amibôl tanult, ezt én is forgatom, hiszen ezeket a fogásokat nem feltétlenül ismerik manapság. — Hoznak be olyan órákat, amihez szükség van erre a tudásra? — Természetesen, a faliórák javításánál, a szerkezet eredeti állapotába való visszaállításánál például ismerni kell a csavarok kékítésének a módszerét. Az órákhoz felhasznált sárgaréz alkatrészek majdnem minden esetben oxidálódtak, de én vissza tudom hozni az eredeti arany színüket. A szerkezeteket is rendbe teszem, így nemcsak funkciójukban, de esztétikailag is nagyon szépek lesznek.

IFJ. REMES FERENC

— Hogyan fogadták a kuncsaftok, hogy újra megnyílt az üzlet? — Nagyon jók a visszajelzések, egyre többen visszatérnek a régi ügyfelek közül. Sokat mesélnek az egykori élményeikrôl, van, aki már a 70-es években is idejárt, de olyannal is beszéltem, aki az

50-es években volt a dédapám kuncsaftja, és még arra is emlékszik, hogy hol állt az asztala. A célom, a vágyam az, hogy amilyen régen volt, újra híressé tegyem Pécsett a Remes Ferenc nevet. A családom egyébként nagyon féltett, hogy miként boldogulok, hiszen a nagyapám azért is zárta be két éve az üzletet, mert nem igazán ment. Én azonban új lendülettel indulok neki a vállalkozói létnek, eddig szerencsére hónapról hónapra egyre több a munkám. — Itt az üzletben visszaléptünk 90 évet az idôben, a berendezés, a szerszámok, de még a kirakat elrendezése is a régi kort idézi. Hogyan lehet közelebb hozni a 21. századhoz a vállalkozást? — Magába a vállalkozás mûködésébe, a technológiába, a javításba egyelôre nem vittem be még újdonságot, ugyan rengeget új eszköz jelent meg az elmúlt 20 évben, de egyelôre nem tervezek ilyet beszerezni. A modern vonalat az internet és a közösségi média jelenti, ezek által már elvitték az üzlet hírét a „nagyvilágba”. Igyekszem tájékozódásra fordítani az internetet, hiszen minden nap kell valami újat tanulni, fejlôdni, ám ezt egyelôre az édesapám segítségével tudom megtenni. Ô a mai napig tud újat mutatni, mondani, amit még ô is az apjától, a nagyapjától tanult. Ezt a szakmát az ember az élete végéig tanulja. — Milyen elveket fogalmazott meg önmaga számára, hogyan szeretné mûködtetni a vállalkozását? — Ugyanolyan szakértelemmel és becsülettel javítom az órákat, mint az elôdeim. Mintha magamnak csinálnám, azzal a precízséggel. Másrészt szeretném megôrizni az egykor volt idôk hangulatát. Például a szerszámok terén is a korhûségre törekszem, sok szerszám még az ükapámé volt, azokat használom. Ha veszek is újat, és nem illik az összképbe, inkább a fiókban tárolom. Az utcán járva sokan beköszönnek, elmondják, hogy mi történt velük, ezt a közvetlenséget, az emberi kapcsolatokat is úgy akarom megôrizni, ahogy az az elôdeim idején is volt. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

MI ÚJSÁG?

MyPro Solutions Kft. AZ EGYÉNI ÉS A VÁLLALATI SZERVEZETI FEJLESZTÉSEKET IS SAJÁT INFORMATIKAI SZOFTVEREIK TÁMOGATJÁK A 2023-as év új lendületet és számos lehetôséget hozott a szervezetfejlesztés különbözô területein mûködô, illetve coachinggal foglalkozó MyPro Solutions Kft. életébe. Egyre többen keresték meg vezetôi mûködésük támogatása igényével a pécsi-budapesti vállalkozást, emellett a saját szoftveres fejlesztéseik – HRanalitika, ill. irodai adminisztrációs rendszer – is mind több vállalkozás napi mûködését segíti. Mint DOBOS ELVIRA tulajdonosügyvezetô mondja, az elmúlt években a tevékenységük erôteljesen a speciális szoftverek fejlesztésének irányába fordult, ezt a fajta megújulást fejezi ki a vállalkozás modern arculata is.

— Annak idején nem terveztük tudatosan, hogy szoftverfejlesztéssel foglalkozzunk. Vállalkozásunk a coachingra épült, de azt tapasztaltuk, hogy szükséges bôvíteni az eszköztárunkat. A szervezeti diagnosztika irányában kezdtünk el fejleszteni egy informatikai rendszert, amely mára több modulból épül fel. Az egyikben például igen összetett képet lehet kapni az egyes munkatársakról, a komplex szervezeti diagnosztika modulban 8 blokk információi alapján pontosan fel lehet térképezni a szervezet mûködési módját, a mentális jólét támogatását célzó modul pedig a munkatársak hangulatának, visszajelzéseinek monitorozásával segíti a teljesítményösztönzést. Alapvetôen ezzel a saját munkánk eredményességét igyekeztünk megalapozni, de olyan sok szegmenst rendeztünk egy egységes keretrendszerbe, ami az ügyfeleink számára is jól kezelhetôvé vált. Tavaly pedig megnyitottuk a lehetôséget a szoftver használatára a tanácsadócégek, coachok, szervezetfejlesztôk felé is. — Emellett kifejlesztettek egy irodai adminisztrációs terheket csökkentô szoftvert is, amelyet már 500 cég használ. Az, hogy új irá-

nyokba is nyitottak, miként változtatta meg a MyPro mûködését? — Jelentôs mértékben átalakította, a tulajdonostársam, Ruszák Miklós az elmúlt években megtanult programozni, így ô már kizárólag a fejlesztéssel foglalkozik. Mindig is a folyamatos tanulás volt a koncepciónk, emellett pedig nyitottak vagyunk az újdonságokra, illetve igyekszünk reagálni az ügyféligényekre is. Mivel szakmai tudással és a megvalósítás képességével is rendelkezünk, így nagyon gyors válaszokat tudunk adni a szükségletekre. — Ma mi jelenti a kihívást a mindennapi mûködésben? — Jelen pillanatban az, hogy jól osszuk be az idônket, mert rengeteg mindent szeretnénk csinálni egyszerre. Ezért szükséges strukturálni a mûködésünket, hogy az tényleg eredményes legyen. Tavaly számos szakmai kiállításon

DOBOS ELVIRA

és rendezvényen vettünk részt, már csak azért is, mert továbbra is fontosnak tartjuk a szakmánkért folytatott munkát. Magam a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének elnöke, illetve a Magyar Coach Egyesület elnöke vagyok, ezek a megbízatások szakmaképviseleti

és cégszinten is sok lehetôséget jelentenek. — Mibôl táplálkozik az a lendület, amellyel elôrefelé mennek és bátran megvalósítják az ötleteiket? — Természetesen meggondoljuk a következô lépést és tájékozódunk, hogy miként fogadja a piac az általunk létrehozott szolgáltatásokat. Pénzügyileg is óvatosak vagyunk, de mivel általában saját erôforrást teszünk bele a fejlesztésekbe, így nagyobb a mozgásterünk az innovatív ötleteink megvalósítására. Mindig az visz bennünket elôre, hogy hiszünk abban, amit csinálunk, ha megszületik egy gondolat, szinte alig várjuk, hogy formába öntsük és próbára tegyük. A pályafutásunk alatt mi is megvalósítottunk olyan dolgokat, amelyek nem bizonyultak mûködôképesnek, vagy éppen abban a pillanatban nem volt rá kereslet. Ez szerintem minden vállalkozásnál így van. — Miként tervezik a jövôt, milyen célokért dolgoznak? — A további fejlôdésünket olyan partnerekkel együtt látjuk, akik szívesen használják az eszközeinket. Mi nem szervezeti szinten szeretnénk bôvülni, tehát nem célunk, hogy minél többen dolgozzanak nálunk, sokkal inkább partnerségekben gondolkodunk. A folyamatos változás tôlünk is alkalmazkodást kíván. Igyekszünk minél több feladatunkat automatizálni, másrészt partnereket keresni, azaz egyfajta franchisejellegû mûködésmódot kialakítani. Egyre többször kerül elôtérbe a mesterséges intelligencia alkalmazása a HR, a coaching területén, minket is felkértek már ilyen jellegû elôadások megtartására. A dilemma mellett, hogy miként használjuk az AI-t ezeken a területeken, az is aktuális kérdés, hogy egyáltalán nem tudjuk, milyen szabályozásokat hoz a jövô, érdemes-e komolyan gondolkodni abban, hogy egy ilyen irányú fejlesztést is hozzákapcsoljunk-e a rendszereinkhez. Foglalkoztat bennünket és keressük rá a választ, hogy ez hogyan mûködhet etikusan, amire szerintünk nagy hangsúlyt kell fektetni. K. T.

SPORT ÉS GAZDASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

NOVRECZKY ZOLTÁN „NINCS IS JOBB, MINT HETENTE 5-SZÖR FELTEKERNI A TV-TORONYHOZ” Évente 5–6000 km-t teker országúton a kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó Hangtárs Kft. ügyvezetôje, NOVRECZKY ZOLTÁN, aki elsôsorban az agy „átöblítése” miatt pattan a kerékpár nyergébe. Az ülômunka ellensúlyozásaként megtalált mozgásforma az egész életét végigkíséri, bár gyermekkorában több sportot is kipróbált. Sötét estéig focizott a srácokkal a grundon, késôbb kispályás focibajnokságot is nyert csapattal, majd jött a tenisz, a futás, de a bicikli maradt az örök és állandó. — 45 éve kerékpározom, az elsô emlékem errôl egy fotó, amin kicsi gyerekként a pécsi 48-as téren hajtok egy 3 kerekû triciklit. Szerintem itt kezdôdött a kerékpáros szerelem. Aztán jöttek sorba a „gépek”: az elsô kétkerekût az akkori Szovjetunióból hoztuk és 5 évesen már nagyon szerettem hajtani. Apai nagyanyám falun lakott, az volt az igazi bicajos kánaán. Poros utak a mezôkön, fék nélküli kerékpárok, hatalmas esés a csalánosban... – ezek mind olyan dolgok, amiket a mai fiatalok talán nem is ismernek. Apám a pécsi távfûtônél dolgozott és szolgálati kerékpáron járta a hôközpontokat a városban, azzal a Csepel felnôtt kerékpárral tanultam meg a váz alatt hajtani. Olyan 10 éves lehettem, amikor elvitt magával a nagyanyámhoz, az út oda-vissza 40 kilométer volt, egy végtelennek tûnô út hatalmas élménnyel. Innen kezdve nem volt megállás. Volt régi német és vadiúj orosz Fecske kerékpárom, aztán a 80-as évek végén vettem egy Raleigh-t 70.000 forintért, az volt az álomgép. A családunkban én vagyok az egyetlen, aki rendszeresen pedálozik, próbáltam megfertôzni a lányaimat is, de nem sikerült. — Milyen rendszerességgel ûzi ezt a sportot és milyen indíttatással pattan nyeregbe? — Ha tehetem, mindennap tekerek, hétköznap 10–20 km, hétvégeken a napi 40–80 km is megvan. A kedvenc helyeim Orfû, Mohács, Villány, Kisújbánya,

és amire nagyon büszke vagyok, az a Balaton körüli 200 km 8 óra alatt, megállás nélkül. Azt gondolom, hogy ez egy amatôrtôl nem rossz teljesítmény. A Mecsek a nagy szerelem, a Donátus, Dömörkapu, a Misina, Árpádtetô, a Lapis, Remeterét, és így 54 évesen a pécsi Bárány út sem jelent gondot. Ha van idôm, akár 3–4 órát is tekerek egyhuzamban, fôleg kora tavasztól késô ôszig. Télen 1–2 óránál többet nem, kivéve, ha enyhe az idô. Régebben nagyon fontos volt számomra a táv hossza és az idô. Minden fontosabb teljesítményt igyekeztem megjegyezni és folyamatosan javítani. Ma már sokkal inkább a mozgás öröme visz tovább, szívesen megállok nézelôdni, hallgatni az erdô csendjét. — Mit formált önön a kerékpározás? Mit tanult meg általa?

— Soha ne add fel! Amit elterveztem, azt mindig megcsináltam, még ha néha olyan meleg volt, hogy majdnem összeestem. Egyszer-egyszer szinte eléheztem vagy keveset ittam, annyira hajtott a teljesítés vágya. Ez nem jó, ezt is meg kellett tanulni, hogy magamra is fordítsak figyelmet. A másik pedig az idôbeosztás, amiben sokat léptem elôre.

Ahhoz, hogy napi 40–50 percet tudjak kerékpározni, jól kell kihasználni a fennmaradó idôt, nem lehet „lazsálni”, emellett hatékonyan kell dolgozni. — Miként lehet beilleszteni az ember napjába a sportot? — Ahogy öregszik az ember, az ülômunka mellett egyre fontosabb a fizikai tevékenység. Napi 40–50 perc mindenkinek jár. Szerencsés vagyok, mert többségében otthon dolgozom, úgy osztom be az idômet, hogy mindig jusson mozgásra. — Hogyan hat mindez az élete más területeire, például a munkára? — A kerékpározás az egyik legjobb sport, minden izmunkat megmozgatja, hasznos a tüdônek, a szívnek és a keringésnek. De ami a legjobb, hogy „átöblíti” az agyunkat, eltereli a gondolatainkat, ilyenkor sok új dolog jut az ember eszébe. Ahhoz, hogy folyamatosan jól teljesítsek és fizikailag is ott legyek a topon, fontos a megfelelô egészségi állapot és kondíció. Ehhez pedig nincs is jobb, mint hetente 5-ször feltekerni a TV-toronyhoz. — A kerékpározás ha akarom, magányos, ha akarom, csapatban végzett sport. — Én mindig egyedül tekerek. Középiskolás koromban részt vettem az Olimpiai ötpróbán, ahol kerékpáros teljesítménytúra is volt, nekem azonban nem jött be. Régebben nagyon sokat fociztam, ami, ugye, csapatsport, de a kerékpár számomra mindig is egyéni sport volt. Ha már ketten vagytok, akkor az egyik vagy lassabb vagy gyorsabb, mint a másik, és ez gondot jelent. Egyébként ha egyedül is tekerek, azért a kerékpárosok nagy családjára mindig lehet számítani. Igazán jó érzés, hogy amikor valamilyen gondja akad az embernek, ismeretlenek megállnak és felajánlják a segítségüket. Persze, ez kölcsönös, hiszen én is hívtam már mentôt balesetet szenvedett kerékpárostársamhoz vagy „javítottam meg” a kerékpárnyerget más számára. Ahogy az életben vagy a vállalkozásban, itt is egymásra vagyunk utalva. K. T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

Miszler Miklós – Audi Q4 Sportback A vendéglátással foglalkozó, Uránvárosban és az Árkádban cukrászdákat és bisztrót üzemeltetô családi vállalkozás, az MM-Catering Kft. tulajdonosa az Audi tisztán elektromos hajtású Q4 Sportback modelljét próbálta ki. – Nem volt még Audim, de néhány éve már figyelem ôket és azt gondolom, hogy elôbb-utóbb én is vásárolok egyet. Tetszik a dizájnjuk, a technológiát a középpontba helyezô kisugárzásuk, egyre szimpatikusabb nekem ez a márka. A tesztautó már az elsô pillanatban jó benyomást tett, méreteiben és hangulatában is megnyerô volt. — Milyen autóval jár? — Lassan másfél éve, hogy nincs saját autóm. Volt egy nagyon sportos, V8as benzines utazólimuzinom, amit nagyon szerettem. Sosem a végsebessége volt a fontos, leginkább a gyorsulása fogott meg. A világjárvány és az azt követô gazdasági válság, valamint az ellátási láncok problémái az autópiacra is begyûrûztek, és a használtautóárak is magasak voltak, így akkor azt a nagy értékû autót kedvezô áron el tudtam adni. Mi vendéglátással, és kereskedelemmel foglalkozunk ezt a területet is érintette a gazdasági környezet kedvezôtlen alakulása, az autó értékesítésével képzôdött egy kis tartalékunk is abban a bizonytalan idôszakban. Szerencsére nem volt

szükség további „megszorításokra”, de az új autó vásárlása mégis elmaradt. Én motorozom, van egy nagyrobogóm, azzal szinte mindent meg tudok oldani Pécsen, a legjobb, hogy szinte bárhol le tudok parkolni. Vidékre pedig egyre kevesebbet autózom, azt megoldom a céges autókkal. Használunk egy plug-in hibridet is, emiatt az elektromos közlekedés egyáltalán nem idegen számomra. — Kedveli is az elektromos autókat? Egy nagy benzines után éles a váltás. — Vannak nagyon jó tulajdonsága-

ik. A hangtalan suhanás, amit ez az Audi kiválóan tud, roppant pihentetô, nem is csak a csendes üzem miatt, hanem azért is, mert ez a csend a vezetési stílusra is kihatással van, általában nyugodtabban, megfontoltabban közlekednek az elektromos autókkal. — Pedig a teljesítmény megvan az élvezetes gyorsulásokhoz. — Néztem a katalógusban, hogy 340 lóerôs a Q4 e-tron csúcsmodellje, összkerékhajtású és a gyorsulása 5.4 másodperc 0-ról 100-ra. Ez egészen impozáns adat, a havas idôben nem is akartam kipróbálni az ismeretlen autóval, de azt így is éreztem, hogy nagyon dinamikus az autó. — Magyarországon még mindig a hatótáv a nagy kérdés. A teszt kezdetén jóval 400 kilométer feletti hatótávot mutatott a Q4 fedélzeti komputere. — Bevallom, hogy én is aggódom a hatótáv miatt. A 0 fok körüli hômérsékleten a 400 kilométer feletti hatótáv már remek érték, a katalógusban optimális körülmények között ígért 530 pedig szinte mindenre elég. Én mégis a magyaros gondolkodást követve elôször második autónak venném, holott tudom, hogy nálunk jóval nagyobb országokban is gond nélkül használják a Q4nél kisebb hatótávú elektromos autókat is. Persze, ha megismertem, utána már

A tesztautót szállította az AutóCity Zrt. • Audi Pécs, Pécs, Pécsváradi út 8. • Telefon: 72/517-520

AUTÓTESZT

Dél-Dunántúli Gazdaság

e-tron valószínûleg elsô autónak is választanám, de elsôre én is óvatos vagyok. — Pedig a töltési idô is nagyon barátságos, a 77 kWh-ás akkumulátor – megfelelô töltôn – 28 perc alatt 10-rôl 80 százalékra tölthetô. — Ez is biztató. Ha továbbra is az eddigi ütemben fejlôdik a hazai töltôhálózat, akkor valóban át fog alakulni az elektromos autókhoz való viszonyulás. Érdekes, hogy az Audi kifelé nem hangsúlyozza a hajtásmódot, talán csak a hûtômaszk és a különleges fényszóróbetétek mutatják, hogy nem belsôégésû motoros ez a Q4. A forma jellegzetesen Audi, erôt és dinamizmust sugároz, fôként a Sportback kivitel hátrafelé ereszkedô tetôvonalával. A mérete ideális, városban is könnyû vele boldogulni, és

belül is nagyon kényelmes. — A csomagtérre különösen kíváncsi volt. — Eddig azt tapasztaltam, hogy az akkumulátorok helyigénye miatt az elektromos és plug-in hibrid autók csomagtere kisebb. Nagyon meglepôdtem, hogy az Audi ezt mennyire jól megoldotta, ekkora csomagtartóra nem számítottam, ezzel ezen a téren is teljes értékû az autó. Érdekes, hogy az egyetlen

kritikát mégis itt tudom megfogalmazni: a rakományrögzítô fülek anyaga és kialakítása szerintem nem illik a Q4 nagyon magas színvonalához. — Az utastérben is elég a hely? — Elöl természetesen pazar a helykínálat, és érdekes módon hátul is jól el lehet férni, pedig az üléseket picit magasabbra helyezték – gondolom a jobb kilátás miatt –, de az ereszkedô tetô alatt is maradt bôven fejtér. A kidolgozás is a márkához méltó színvonalú, amit talán meg kell szokni, hogy a környezetbarát koncepcióval járó újrahasznosított öko-anyagok minôsége más, mint amit régen megszoktunk. — Extrák tekintetében a 340 lóerôs csúcsmodell sokat ad, és erre a tesztautó még rálicitál néhány érdekes kiegészítôvel. — Nekem ez a felszereltség komplett, olyannyira, hogy napok kellenének, míg megismerném a valós tudását. A head up display például nekem nem létfontosságú, de a honlapon láttam, hogy a kiterjesztett valóság használatával tovább bôvültek a funkciói. A Sonos márkájú hangrendszer is sokat ígér, de ehhez is megfelelô zenei forrás kell, hogy a valós tudását megtapasztaljuk. Nagyon tetszik, hogy az Audi megtartotta a fizikai gombok egy részét. Például a klíma kezelése ezekkel sokkal kevesebb figyelmet von el a vezetéstôl, mintha csak az érintôképernyôn lehetne elérni a beállításokat. — Vezetni milyen a Q4 e-tront? — Ahogy már említettem, nagyon

megnyugtató, még a pécsi út- és forgalmi viszonyok között is szinte stresszmentesen lehet vele közlekedni. A választható vezetési profillal könnyû megtalálni az ideális beállításokat, igaz, a teszt alatt az automatikus állásban is mindig optimális volt. A teljesítmény bôségesen elegendô, az összkerékhajtás számomra ma már alapvetô, amit az Audi quattro hajtással szerzett tapasztalata tesz még ígéretesebbé. A fogyasztás is barátságos, a hideg idôben folyamatosan mûködô fûtéssel is takarékos volt a Q4. Összességében nagyon jó benyomást tett rám az autó, élhetô méretû, jól használható elektromos SUV modellt ismertem meg a Q4 Sportbackben. T.R.

A TESZTAUTÓ ADATAI Akkumulátor kapacitása (nettó): 77 kWh Maximális teljesítmény: 340 LE (250 kW) Csomagtér: 520 l Maximális sebesség: 180 km/h Gyorsulás 0–100 km/h: 5.4 s Átlagfogyasztás (WLTP):17.03 kWh/100 km Hatótáv (WLTP vegyes): 529 km Alapár (210 kW): 22 833 330 Ft A fontosabb alapfelszerelések: Front Assist, City vészfék, Lane Assist sávtartó, kikerülô és kanyarodási asszisztens, komfort állóhelyzeti klimatizálás, LED-lámpák, MMI navigáció plusz, fûthetô elsô ülések, elektromos csomagtérajtó, Audi connect, Audi pre sense, digitális mûszeregység 10,25” kijelzôvel, MMI(r) rádió plusz

Dél-Dunántúli Gazdaság

ONLINE

AZ ONLINE MARKETING HOZZÁADOTT ÉRTÉKE: a Fogd A Kezem Alapítvány és az RG-STÚDIÓ CSR-mérföldkövei Egy üzleti klubos beszélgetéstôl a raktárkészlet-kisöprésig sok izgalmas dolog történt a Fogd A Kezem Alapítvány háza táján az RG-STÚDIÓ-val való közremûködésük során. Az alapítvány vezetôjével, TÓTH Péterrel és az RG-STÚDIÓ tulajdonosával, ERÔS Gáborral beszélgettünk arról, hogy milyen igazi hozzáadott értéke lehet az online marketingnek a civil szférában is.

A webshop azóta is mûködik, bár nem indult óriási lendülettel az értékesítés, de az alapítvány számára ez elsôsorban egy mellékszál, ami kiegészíti és támogatja a fô célokat. Már a webshop mûködése során találkozott ismét az RG-STÚDIÓ és a Fogd A Kezem, hiszen onlinemarketing-szakértôként Gábor csapata továbbra is látta a potenciált az online térben. — Nem volt kérdés, hogy támogatjuk az alapítványt: ekkor vágtunk bele a SEO tevékenységbe – meséli Gábor. — A cél az volt, hogy az alapítványnak ne kelljen külön költségen hirdetni, így a keresôoptimalizálást választottuk támogatásként, hogy a webshop minél jobb helyen jelenjen meg a Google-keresôben. Így hosszú távon organikus forgalmat terel az oldalra és értékesítésnövelô hatása lesz. Pár hónap elteltével érezhetô is volt az eredmény. — Már ez hozzáadott értéket jelentett az alapítvány számára, hiszen jobban szem elôtt voltunk online, ráadásul a termékportfoliónk ott volt a webshopon, nem kellett külön ajánlókat készíteni a vásárlás iránt érdeklôdôknek – veszi át a szót Péter.

Egy pécsi vezetôi klubban kezdôdött az ismeretség a két fél között, ami a mai napra már több sikeres együttmûködési mérföldkövet eredményezett. — Még a Covid elôtt a klubban meséltem arról a többieknek, hogy az alapítvány Király utcai boltja bezárt és így nincs hol értékesíteni a fiatalokkal közösen készített termékeket – kezdi a visszaemlékezést Péter. — Ez bevételi oldalról is érzôdött és persze a boltunk társadalmi üzenete is jelentôs volt. Ekkor javasolta Gábor a webshop kialakítását. Nem sokkal ezután ültem le Berek Péterrel, az RG-STÚDIÓ értékesítési vezetôjével egyeztetni, aki rávilágított a webáruház elônyeire, buktatóira és meggyôzött arról, hogy ez egy rentábilis és jó út az alapítvány számára. Ez a tanácsadás adott löketet ahhoz, hogy belevágjunk a webshopfejlesztésbe.

Ezután 2022 ôszén nagyköveti kampányba fogott az alapítvány több támogatója: Kutyáncsánin Jevrem, Lipics Zsolt, Pánovics András, ifj. Ranga László, Ranga Péter raliversenyzôk, Siptár Dávid és Erôs Gábor vállalták, hogy arcukat adják a kezdeményezéshez. Gábor így emlékszik erre vissza: — Az alapítvány nemes céljainak a népszerûsítésében és az általuk készített mesés ajándékok megismertetésében segítettünk. Szá-

mos partnerünknek ajánlottuk vagy épp mi magunk is ajándékoztuk a Fogd A Kezem termékeit. Ekkor sikerült úgy fellendíteni a weboldal eladásait, hogy elhalasztottuk a marketingszakértôi csapatunk által tervezett webshopértékesítés támogató kampányt . 2023 tavaszán egy új koncepciót fogalmaztunk meg és az adó 1% alapítványnak való felajánlására indítottunk kampányt. — Ôsszel látható is volt az eredmény, hiszen jóval nagyobb felajánlást kapott az alapítvány a korábbi évekhez képest, amit a rekreációs szoba felújítására fordítottunk – egészítette ki Péter. — Az RG-STÚDIÓ CSR-tevékenysége révén az év végén egy értékesítéstámogató kampányba fogtunk. 2023 végére a munkájuk eredményeként kisöpörtük a raktárkészletet. Miért éri meg mindez? Az értelmi sérült vagy autista felnôttek kézzel fogható értéket, eladható terméket állítanak elô, amire ôk maguk és családjuk is büszke lehet. A befolyt közel háromszor nagyobb bevétel pedig óriási segítség arra hogy akár a pályázatok kísérôköltségeit, vagy az egyéb lyukakat a kiadásainkban be tudjuk foltozni, amiket az adományok, állami támogatások egyéb források nem tudnak fedezni – mondja el Péter. Örömteli és érdekes kihívás lesz a 2024-es év, hiszen az üres raktárakat valameddig fel kell tölteni úgy, hogy a termékgyártási folyamat terápia és élvezeti forrás maradjon az alapítványban dolgozó fiatalok számára. Izgatottan állunk elébe! – folytatja Péter. — Azt javaslom mindenkinek, akár a forprofit akár a nonprofit szektorban, hogy dolgozzon bizalommal szakértôkkel. Mi minden esetben az elônyeit láttuk az RG-STÚDIÓ tanácsainak. Pontos, precíz és érthetô volt a közös munka. Az elakadásokat megoldották, mindenben támogattak minket, s bár ezek a szolgáltatások számszerûsíthetô értéket képeznek a piacon, számunkra az együttmûködésünk gyümölcsözôbb volt, mintha pénzbeli támogatást kaptunk volna tôlük: értékesítettünk, még szélesebb körben ismertek meg minket és olyan értéket kaptunk, ami pénzben nem fejezhetô ki.

Dél-Dunántúli Gazdaság

AZ ORSZÁGOS SZAKMAI VERSENYEK TERÜLETI ELÔVÁLOGATÓI 66 szakmában/szakképesítésben kezdôdött el január 8-tól a Szakma Kiváló Tanulója Verseny és Országos Szakmai Tanulmányi Verseny a nappali tagozaton végzôs diákok számára. A verseny hangsúlyozottan gyakorlatorientált, az elméleti részeken is a versenyzôk gyakorlatban alkalmazható tudását, teljesítményét méri. A területi kamarák szervezésében az elsô héten négy napon „hagyományosan”, azaz papír alapon, majd online zajlott a verseny. A lebonyolításban partner volt a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum. Szakképzô iskolái közül hat intézmény számítógépes termeiben zajlott a megmérettetés, így a versenyre regisztrált végzôs tanulók néhány szakma kivételével saját iskolájukban tudtak versenyezni. A verseny megyei mérlege: 318 versenyzô 33 szakmában mérettette meg magát Pécsett. Az alábbi szakmákban: gépgyártástechnológiai technikus; vendéglátásszervezô; cukrász; cukrász szaktechnikus; magasépítô technikus; logisztikai technikus; irodai titkár; kereskedô és webáruházi technikus; pincér-vendégtéri szakember; szakács; asztalos; faipari technikus; kereskedelmi értékesítô; hegesztô; gépi és CNC-forgácsoló; villanyszerelô; erôsáramú elektrotechnikus;

mechatronikai technikus; ács; kômûves; burkoló; festô, mázoló, tapétázó; hûtôés szellôzésrendszer-szerelô; központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô; épületgépész technikus; fodrász; kozmetikus technikus; vegyész technikus; informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltetô technikus; szoftverfejlesztô és -tesztelô; jármûfényezô; gépjármûmechatronikai technikus; karosszérialakatos. A verseny évrôl évre népszerû, jelentôsen nôtt ebben a tanévben a területi elôválogató versenyekre regisztrált ta-

nulói létszám. A legnagyobb érdeklôdés továbbra is a vendéglátás és a kereskedelmi terület iránt mutatkozott. Azon tanulók, akik a területi elôválogatón szakmájukban 60%-os eredményt érnek el, jeles eredménnyel mentesülnek a szakmai vizsga központi interaktív vizsgatevékenysége alól. A legfelkészültebb diákokat további válogatóversenyeken választják ki.. A legeredményesebbek a Szakma Sztár Fesztiválon bizonyíthatnak, hogy valóban ôk szakmájuk kiemelkedô teljesítményû végzôs tanulói. A versenyben az országos döntôt, Budapesten a Hungexpo Zrt területén, a Szakma Sztár Fesztivál keretében rendezik meg 2024. április 24-25-én, ahol életszerû, gyakorlatorientált feladatokkal mérik az országosan legeredményesebb versenyzôk tudását. A cikk az MKIK között megkötött NFAKA-KIM-6/2023/TK/15 számú közremûködôi szerzôdés támogatásával jelenik meg.

Dél-Dunántúli Gazdaság

EGYETEM

RANGOS ELISMERÉST KAPOTT a PTE Szôlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBK) kutatási igazgatója Az Év Agrárembere 2023 díjkiírás kategóriagyôzteseként dr. Teszlák Péter lett az Év Agrárinnovátora Teszlák Péter közel 20 éve foglalkozik szôlészeti kutatással, ma már a pécsi kutatóintézet kutatási igazgatója, szakterülete a szôlôfajták vízhiányra adott válaszreakcióinak elemzése, a szôlô élettani folyamatainak a kutatása. Feltett szándéka a csemegeszôlô népszerûsítése, új fajták, új trendek bemutatása a gazdálkodók és a fogyasztók számára. A PTE SZBK kutatási igazgatójaként vezetô szerepet vállal a bô 1500 szôlôfajtájával Európában a második leggazdagabbnak számító szôlô génbank fenntartásában, jó hírének közvetítésében, aktívan kiveszi a részét a szôlész-borász képzésbôl ugyanúgy, mint a kulturált borfogyasztás népszerûsítésébôl. Az 1997 és 2002 közötti idôszakban a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézetében biológiatanári szakon végezte tanulmányait. Diplomamunkáját a Zootaxonómiai és Szünzoológiai Tanszéken készítette populációdinamikai témakörben, hároméves terepmunkára és megfigyelésekre alapozva. 2002-tôl a Pécsi Tudományegyetem Szôlészeti és Borászati Kutatóintézetének (FVM Szôlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs jogutódja) kutatója. Tanulmányi és szakmai képzésen vett részt az egri Szôlészeti és Borászati

DR. TESZLÁK PÉTER

Kutatóintézetben dr. Báló Borbála vezetésével. Posztgraduális tanulmányait 2005 és 2007 között mint levelezô PhDhallgató a Szent István Egyetem Mezôgazdaság- és Környezettudományi Kar Biológia Tudományi Doktori Iskolájában végezte dr. Csintalan Zsolt és prof. dr. Tuba Zoltán témavezetésével. 2003 és 2007 között fontos szerepet vállalt „A minôségi szôlôtermesztés fejlesztése stressz kutatással” K+F projektben. Együttmûködô témafelelôse

volt a 2004 és 2006 között végzett FVM SZBKI Badacsony–Pécs konzorciumi pályázatnak a „Hungarikumként elismert szôlô tájfajták optimális termesztéstechnológiáját megalapozó kísérletek Badacsonyban és Pécsett” cím alatt. 2006 és 2008 között közremûködô kutatója a Jedlik Ányos konzorciumi kutatómunkának (Eger–Pécs–Badacsony). Eredményeit rendszeresen publikálja hazai és nemzetközi szakmai és tudományos fórumokon magyar és angol nyelvû elôadással, poszterrel, folyóirat-cikkekkel. Közel 20 éve szôlészeti kutatással foglalkozik, a PTE SZBK az elsô munkahelye. Jelenleg az intézet kutatási igazgatója, így ebben a távlatban a szôlômunkástól a kutatási igazgatóig vezetett az útja és szakmai elômenetele. Kutatómunkája során szôlôfajták ökofiziológiai vizsgálatával, a fajták szárazságtûrô képességének jellemzésével foglalkozott behatóbban. Szakterülete a szôlôfajták vízhiányra adott válaszreakcióinak elemzése, a válaszreakciók hátterében álló szôlô élettani folyamatok kutatása. A csemegeszôlô-termesztés szakmai támogatására az utóbbi években egyre nagyobb igény jelentkezett és a csemegeszôlô iránti érdeklôdés országos szinten is fokozódik. Az Országos Csemegeszôlô Kiállítás és Verseny megrendezésével egy olyan kezdeményezést indított útjára, amellyel szakmai támogatást biztosít az árutermelôk, családi gazdálkodók számára, kiemelve a háztáji termesztés jelentôségét. A rendezvénnyel feltett szándéka a csemegeszôlô – mint egészséges gyümölcs – népszerûsítése, új fajták, új trendek bemutatása a gazdálkodók és a fogyasztók számára egyaránt. Feltalálóként, növénynevesítôként 23 egyetemi szellemi termék létrehozásában vett részt, nevéhez fûzôdik 22 csemegeszôlô nemesítése és bejelentése, valamint egy know-how kidolgozása. Fotók: Csortos Szabolcs

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság