Dél-Dunántúli Gazdaság XXVI. évfolyam 6. szám

FARKAS FERENC NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

ISSN 1419-8746

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiadásért felel:Rabb Szabolcs

Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.hu

A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

8. OLDAL

7. OLDAL

12. OLDAL

TUDATOS HR-SZEMLÉLETTEL

ERÔSÍTJÜK

BARANYA MUNKAERÔPIACI EREJÉT

Baranya vármegye és a régió humán erôforrásra vonatkozó legnagyobb kihívásait határozza meg legfrissebb stratégiájában a kamara HR Bizottsága, amely egyben lehetséges megoldásokat is társít a témakörök mellé. Mint KÓNYA DÁNIEL, a kamara HR Bizottságának alelnöke mondja, a bizottság tagjai részérôl nagyon sok értékes felvetés született, amelyeket három csoportba soroltak.

—Az egyik csoportba a szakképzett munkaerô hiányával kapcsolatos témák kerültek, a másodikba a régióban mûködô vállalkozások jelenlegi helyzetét vizsgáltuk – ez utóbbinál akár gondolhatunk a HR-szakmai ismeretekre, akár a vállalkozások digitalizációs lehetôségeire is. A harmadik csoportba pedig a régiót érintô földrajzi, társadalmi, gazdasági kihívásokat soroltuk. Ezek mentén kezdtünk el azon is gondolkodni, hogy melyek azok a témák, amelyekre a kamarai bizottságnak befolyása lehet.

Jelen pillanatban ott tartunk, hogy meghatározzuk azokat a fókuszpontokat, témákat, amikkel foglalkozni szeretnénk, akár további szakemberek bevonásával. Például a szakképzett munkaerô hiánya kapcsán hogyan tudjuk megállítani az elvándorlást, milyen ötleteket, akciókat indíthatunk együtt az elvándorlás csökkentése, minimalizálása céljából, illetve miként tudjuk a régió munkaerôpiaci vonzerejét növelni annak érdekében, hogy máshonnan minél nagyobb számú és magasabb minôségi munkaerô áramoljon a Dél-Dunántúlra, Pécsre.

—A vállalkozások mit fognak ebbôl érezni, hogyan profitálhatnak a bizottság munkájából?

—A vállalkozásokat annak tudatosításában szeretnénk támogatni, hogy mennyire fontos a vállalkozásokban a HR-szemlélet, a HR-rendszerekben történô gondolkodás – már egy kisvállalkozás esetén is. Másrészt a városban egy-

fajta közös lobbitevékenységre van szükség, emiatt a kamara képviseletében tervezünk összefogni az egyetemmel, a várossal, hogy egységes képet közvetítsünk Pécsrôl, vagy akár nagyobb léptékekben gondolkodva Baranyáról. Azt gondoljuk, elôrevivô lehet, ha egy jó üzenettel ki tud állni a régió, ennek az alapjait szeretnénk megteremteni a következô idôszakban.

— Hol tart a koncepció gyakorlatba való átültetése, milyen konkrét ötletek születtek?

— Egyelôre a kezdeti fázisban vagyunk, a bizottság az elmúlt hónapban kezdte meg a közös munkát az új tagokkal. Fontosnak ítéljük a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, amire szükség lenne ahhoz, hogy jobban elérjük a periférián lévô munkavállalókat, így nagyobb földrajzi távolságból tudnánk munkaerôt a városba vagy a régióba vonzani. Ennek eredményeként elengedhetetlen lenne egy munkásszálló megépítése, ami akár több vállalat munkavállalóinak elszállásolását tenné lehetôvé. Fontosak tartjuk a vállalkozói digitalizációs törekvéseket, valamint azt,

hogy valóban minôségi munkaerô kerülhessen ki a képzôintézményekbôl. Leginkább a mûszaki területhez kötôdôen lenne szükség jelentôsebb céges bevonódásra, azt gondoljuk, hogy kamarai színekben a következô idôszakban össze tudjuk fogni ezt a területet, és egyrészt javaslatot, másrészt gyakorlati támogatást nyújtani az oktatási intézményeknek. A bizottság tagjai különbözô vállalatok képviseletében vannak jelen, legtöbben a gyártás vagy az ipar oldaláról jövünk, és a cégvezetôk a saját bôrükön érzékelik, mekkora nehézséget okoz, hogy nem tudnak megfelelô szaktudással rendelkezô munkaerôt találni, akár szakmunkásokat, akár mérnököket. Úgyhogy ez a téma a következô idôszakban még biztosan tartogat új feladatokat a HR Bizottság számára.

—A tehetséges fiatalok megtalálására, az ô itt-tartásukra vonatkozóan van-e valamiféle fókusz a stratégiában?

—A legnagyobb fókusz az elvándorlás megállításán, illetve a minôségi munkaerô térségbe vonzásán van. Azt tapasztaljuk, hogy az oktatási intézményekbôl való kikerülés után a fiatalok nagyon nagy része nem gondolkodik abban, hogy Pécsett maradjon. Egyébként ezt egy összetett problémának látjuk, hiszen akár az is elôfordulhat, hogy a végzett fiatal nem csak önmagára gondol, lehet, hogy már egy párkapcsolatban él vagy már családot tervez, ezért a megtartóerônek arra is koncentrálnia kellene, hogy mindkét szereplô itt tudjon maradni.

Ezenfelül több inaktív csoportot azonosítottunk, amelyek kevésbé tudnak integrálódni vagy visszaintegrálódni a munkaerôpiacra, ilyenek például a szülés után lévô nôk. Úgyhogy rájuk is gondolnunk kell a városi, regionális megtartóerô kapcsán. Ezért is fontos, hogy Pécs mint város egy egységes képpel tudjon föllépni, hogy markánsabban látszódjon az itt lévô munkáltatók ereje, il-

letve hogy erôsíteni tudjuk a térségben jelen lévô munkáltatók ismertségét. Tudjuk, hogy az egyes munkáltatók részérôl most is vannak törekvések erre, de szeretnénk ennek egyfajta keretrendszert adni.

— Milyen idôtávban gondolkodhatunk egy stratégia kapcsán?

— Elôször is a már konkretizálódott gondolatokat a kamara legmagasabb szintjére kell emelni, és ahogy említettem, a siker érdekében szükséges az egyetemi vezetés, a városvezetés bevonása is. Azt gondolom, hogy a bizottságban mindenki vállalja a hosszabb távú megbízatást, biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan akciók, amelyeknek évek múlva fogjuk látni a gyümölcsét. De vannak olyanok is, pl. a vállalkozások szemléletformálása, amelyben már sokkal hamarabb is fogunk tudni konkrétu-

CÍMLAPSZTORI

mokat hozni. Szeretnénk ezt egy minôségi munkával megtámogatni, nemcsak „kipipálni” a stratégiai pontokat.

— Minden stratégiai anyag sikere nagymértékben azon múlik, hogy milyen mély és releváns tartalommal töltjük meg – vélekedik ZALAY BUDA, a kamara HR Bizottságának elnöke. — Nem a fióknak dolgozunk, hanem tényleges pozitív hatást szeretnénk elérni a bizottsági munkával! Ebben a folyamatban nem vagyunk egyedül, egyfelôl a bizottsági tagjaink szakértelme és elkötelezettsége a garancia, másrészrôl terveink szerint a bevonandó érdekelt felek (PTE, városháza) támogatása fogják biztosítani a kézzelfogható eredményeket.

„A hegesztô szakmát a mûvészetekhez hasonlítanám”

A részben családi tulajdonban lévô, betonacél és acélszerkezet gyártásával, szerelésével foglakozó AIDITA Kft. számára tanulók duális képzésben való oktatásával igyekszik biztosítani a munkaerô-utánpótlást TÓTH DÁNIEL. A szakmai ismeretek mellett fontosnak tartja átadni azokat a munkával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, amiket annak idején ô is az oktatóitól kapott, valamint maga is megszerzett, és amelyek által mind az életben, mind a szakmában jól boldogulhatnak a fiatalok.

—A diákok ma roppant érzékenyek arra, hogy az oktatójuk elkötelezett legyen a szakma átadása iránt, szeresse, azt, amit és ahogyan csinál. Elvárják,

Országos Tudományos és Innovációs Olimpia harmincharmadszor

A Magyar Innovációs Szövetség, melynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is tagja, idén már 33. alkalommal rendezte meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát (OTIO). Idén 36 fiatal mutatkozhatott be, a pályázók száma természetesen jóval több volt. Az OTIO célja, hogy minél több középiskolás diákot sarkalljon a tudomány és az innováció szeretetére. Miért? Mert ôk a jövô, és ha az ambiciózus célt, miszerint Magyarországot 2030-ra a világranglista 13. helyén szeretnénk látni, akkor a fiatalokba invesztálni kell. Motiváció gyanánt idén a 10 díjjal több mint 5 millió forint ösztöndíjat osztott ki a Magyar Innovációs Szövetség. A diákok mellett középiskolai tanárokat, valamint középiskolákat is díjaztak.

Az olimpiának itt nincs vége: a fiatal tudósok számára szeptemberben Katowicében rendezik meg az EU Contest for Young Scientists nevû versenyt, immár 35. alkalommal. Magyarországot az 1. díjasok képviselik.

hogy minél többet foglalkozzunk velük, figyeljünk az igényeikre, és minél lelkiismeretesebben tesszük mindezt, annál jobban át tudjuk adni nekik a tudást és fel tudjuk kelteni az érdeklôdésüket a szakmánk iránt. Tehát, ha látják, hogy az oktatót is érdekli a szakma, hogy szeretettel beszél róla, akkor ez a többségükre pozitív hatással van.

Elsôsorban az érdeklôdésükbôl lehet meglátni, hogy van-e affinitásuk a szakmához, illetve abból, hogy mennyire szorgalmasak. A hegesztô szakmát valamennyire a mûvészetekhez hasonlítanám, vannak, akiknek van érzékük hozzá, kiváló a kézügyességük, ôk sokkal jobban haladnak, mint a többiek, így jóval elôbb elsajátítják a fogásokat.

—Kell-e, lehet-e támogatni a tehetségesebbeket?

— Mi mindenkire kiemelt figyelmet fordítunk, azonban a tehetségesebbek élnek is ezzel a lehetôséggel. Ôk megfogadják az elhangzottakat, igyekeznek azok szerint gyakorolni, tanulni, így sikeresebbé válnak. A hegesztôvizsgán teljesítendô feladatok megtanítása a minimum célunk, és aki ezt hamarabb eléri, mint ahogy lejárna a két év gyakorlat, azzal természetesen a nehezebb, a bonyolultabb feladatok irányába megyünk.

— Ön a Gép-ésszel versenyeken is rendszeresen részt vesz. Ott meg lehet látni, hogy kibôl válhat jó gépipari szakember?

—Azt gondolom, hogy igen, ezt az ott elért pontjaik is tükrözik. Ha egy csa-

TÓTH DÁNIEL

ZALAY BUDA

Dél-Dunántúli

pat minden állomáson 10 pontot ér el, akkor látható, hogy úgy gondolkodnak, ahogy a mûszaki szakmában dolgozók, ahogy magam is gondolkodtam hasonló korban. A versenyen részt vevô cégek felkeltik a versenyzôk érdeklôdését, így nagyobb eséllyel választják a mûszaki pályákat. Megerôsíti bennük a mûszaki irányultságot, ha egy ilyen versenyen jól szerepelnek.

Minden hegesztés egy helyen

A szakmunkástanulók hegesztôvizsgájához alkotott meg egy olyan berendezést a MIG-TIG Kft., valamint a Titán Kft. csapata, amely egyszerûbbé teszi a vizsgát, hiszen a felmerülô összes hegesztési pozíció bemutatható rajta. A Titán Kft. tulajdonos-ügyvezetôje, GÖNCZÔ GÁBOR szerint ez az újítás a vállalkozások számára is megtakarítással jár.

— Mivel a hegesztô szakmai záróvizsgán négy eljárásból kell vizsgázniuk a tanulóknak, ezért kettô dobozon: egy vékonyabb, 3 mm-es, illetve egy vastag, 6 mm-es lemezes dobozon mutathatják be a tudásukat. A vékonyabb lemezes

A tanév befejeztével a pályaorientációs programok is lezárultak az általános iskolákban. A 2023/2024es tanévben több mint 7000 Baranya vármegyei általános iskolás és középiskolás diák vett rész a kamara által szervezett programokon.

Osztályfônöki órákon, önismereti foglalkozásokon, cég- és üzemlátogatásokon és különbözô pályaorientációs rendezvényeken kaphatták meg a továbbtanuláshoz szükséges legfonto-

CÍMLAPSZTORI

dobozon lánggal hegesztenek a tanulók, a vastagabbon pedig a kézi elektródás ívhegesztést, illetve a fogyóelektródás ívhegesztést prezentálják. A MIGTIG vezetôje, Barta Sándor által kitalált és a vállalkozásunkban továbbfejlesztett dobozon azonban minden hegesztési pozíció bemutatható, és jól nyomon követhetô rajta a teljesítmény. Emellett az sem mellékes, hogy ezáltal sokkal kevesebb alkatrészt kell tárolniuk a tanulókat foglalkoztató vállalkozásoknak, ami

sabb információkat, tapasztalatokat. Az idei tanévben közel 1000 szülônek tartottak a kamara szakemberei naprakész tájékoztatókat a továbbtanulásról.

A pályaorientációban a tavasz a hagyományokra épülô szakmaismereti versenyek idôszaka. Idén 6 ágazatban, gépipar (Gép-ésszel), elektronika-elektrotechnika (Villany-Ász), jármûgyártás (AutóMánia), építôipar (Épít-ésszel), vendéglátás (Ide-süss!) és turizmus (Turizmusta) ágazatban zajlottak a versenyek. A résztvevôk száma meghaladta idén is a 600 fôt, több mint 200 csapatot kellett egyszerre támogatni, motiválni, irányítani, segíteni. A versenyek megvalósításakor szoros volt az együttmûködés a helyi vállalkozásokkal és szakképzô intézményekkel. A tanévzárót követôen sem állt le azonnal a pályaorientációs munka, hiszen a nyár elsô két hetében pályaorientációs tábort szervezett a kamara. A résztvevôk különbözô interaktív és színes programokon keresztül ismerkedtek meg a vármegye cégeivel, szakmákkal. A követ-

mind anyagban, mind anyagköltségben a korábbi megoldáshoz képest jelentôs megtakarítással jár.

— Az önök vállalkozásánál 2010. óta oktatnak tanulókat, hogyan tudnak foglalkozni azokkal, akik egy kicsit jobban érdeklôdnek a szakma iránt, vagy ügyesebbek?

— Aki szorgalmasabb vagy ügyesebb, már a képzés alatt igyekszünk beintegrálni a munkatársaink közé, így a mindennapi munkavégzés során meg tudják figyelni az összetettebb folyamatokat. Mindig el szoktam mondani a tanulóknak, hogy ma már nagyon kevés helyen foglalkoztatnak valakit kizárólag hegesztésre, ezért meg kell tanulniuk a vasszerkezet összeállítását is. Nálunk többféle technológiával is megismerkedhetnek, amelyekre biztosan szükségük lesz a szakmájuk gyakorlásához. Már több munkatársunk is lett a nálunk képzett tanulókból, ez is volt a célunk, hogy a saját utánpótlásunkat kineveljük. Nagy hangsúlyt helyezünk a rajzolvasásra, mert sajnos az utóbbi években kevésbé képzettek a fiatalok e területen. Pedig akár a lakatos, akár a hegesztô szakmában szeretne valaki érvényesülni, erre a képességre mindenhol szüksége lesz.

K. T.

kezô tanévre új programokkal, eseményekkel készül a kamara pályaorientációs csapata.

Az MKIK és a PBKIK között megkötött NFA-KA-KIM-6/2023/TK/15 számú támogatási szerzôdés alapján

GÖNCZÔ GÁBOR

„Inspiráló változások, jövôképek”

A 4. Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia keretein belül zajló kerekasztal-beszélgetés a vállalkozások és az egyetem a térségi gazdasági fejlôdésben betöltött szerepérôl, valamint az egymást di-

namizáló szereplôk, impulzusok, kihívások témák köré épült.

A beszélgetést Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára, a PTE KTK kari tanácsadó testület tagja moderálta, a beszélgetôpartnerek Balog Ádám (Platina Alapke-

zelô Zrt. tulajdonos/elnök), Gódi Attila (Terrán Tetôcserép Gyártó Kft., ügyvezetô igazgató – PTE KTK intézeti tanácsadó testületi tag), Herbály István (Contrall Ipari Informatikai Kft., ügyvezetô igazgató), Zalay Buda (Körber

A2023/24-es tanévben közel 400 vizsgán adtak számot tudásukról a baranyai vámegyei szakképzésben tanulók. A legtöbben szakmai vizsgán vettek részt (2777 fô, 274 db vizsga), melyre 91 vizsgafelügyelôt jelölt ki a kamara. 19 ágazatban látott el vizsgaelnöki feladatot az a 67 elnök, akik korábban pályázatot nyújtottak be és vettek részt a

kamara által szervezett képzésen. Ôk a tanév során mindösszesen 1882 vizsgázót vizsgáztattak le 116 vizsgán. Április 30-án rendezték meg 76 fô részvételével az ágazati vizsgaelnökök képzését, ahol a legfontosabb jogszabályi változásokról, vizsgával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról és tapasztalatokról esett szó.

Hungária Kft., ügyvezetô igazgató) és Jarjabka Ákos (PTE KTK intézetigazgató) voltak.

A benyújtott ágazati vizsgaelnöki és vizsgafelügyelôi pályázatok elbírálása 2024. május hónapban megtörténtek, eredményérôl elektronikus tájékoztatót küldtek a pályázók részére.

Az MKIK és a PBKIK között megkötött NFA-KA-KIM-6/2023/TK/15 számú támogatási szerzôdés alapján

Irány Japán! Irány a Koreai Köztársaság!

3 szektor, 2 célpiac, 20 üzleti miszszió. Az EU Business HUB program segítségével.

Az EU Business HUB egy EU által finanszírozott program, amely a zöld, a digitális és az egészségügyi ágazatban mûködô uniós vállalkozásokat támogatja a japán és a koreai piacra való belépésben.

A program a következô négy évben (2024–27 között) összesen 20 üzleti missziót szervez tematikus kiállítások és szakmai vásárok mellé, 10-et Japánba és 10-et a Koreai Köztársaságba. Minden egyes üzleti misszió lehetôvé teszi, hogy 50 vállalkozás vegyen részt, miközben széles körû és személyre szabott üzleti tanácsadásban és logisztikai támogatásban részesül. Egy vállalkozás legfeljebb 3 üzleti misszión vehet részt, de legfeljebb két misszión egy országban.

A Koreába irányuló üzleti missziók mindhárom kiemelt ágazatot felölelik, míg a Japánba irányuló üzleti missziók a

zöld és a digitális ágazatot célozzák meg.

Mit nyerhet a vállalkozás a részvétellel?

● Piacra jutás – Fedezze fel az új piacokat, és ismerje meg a helyi dinamikát, keresletet és versenyt.

● Hálózatépítés és partnerségek – A személyre szabott B2B partnerkeresés révén értékes kapcsolatokat alakíthat ki.

● Láthatóság – Mutassa be termékeit, technológiáját és szolgáltatásait a kiválasztott vásárokon és kiállításokon!

● Fokozott tudás – Szerezzen betekintést az iparági trendekbe, a legjobb gyakorlatokba és a piaci információkba!

● Érték a pénzért – Profitáljon a közös erôforrásokból és a közös tevékenységekbôl (pl. csoportos helyszíni látogatások, közös kiállítási terület, testreszabott szolgáltatások, szállás)! Az érdeklôdô vállalkozásoknak meghatározott kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy részt vehessenek az EU Business Hub programban. A program emellett a felmerülô szállásköltségek 80%-át társfinanszírozza; vállalatonként legfeljebb 1000 EUR (4 éjszakás tartózkodás, vállalatonként egy szoba) értékben. Hasonlóképpen a program társfinanszírozza a (választható) személyre szabott szolgáltatások 80%-át, az EU hozzájárulása vállalatonként legfeljebb 1000 EUR.

Bôvebben a programról, a missziókról és a jelentkezés feltételeirôl: HTTPS://EUBUSINESSHUB.EU/

AZ ÉPÍTÔIPARI SZAKEMBEREK

UTÁNPÓTLÁSÁNAK

BIZTOSÍTÁSA

A Pécsi Ágazati Képzôközpont a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az építôipari szakképzés meghatározó helyi duális partnereit tömörítô Építôipari Technológiai Klaszter 7 tagja által létrehozott nonprofit korlátolt felelôsségû társaság. Létrehozásának célja az Ipar 4.0 koncepció alapján készített Szakképzés 4.0 stratégia elvárásainak való megfelelés. Ezen belül az építôipari szakmák képzésének magasabb színvonalú biztosítása: fejlôdésre képes, hosszú távú együttmûködésre épülô, fenntartható mûködési keretek, a munkaerôpiaci szereplôk és a leendô munkavállalók kapcsolatának erôsítése, a duális képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása. Cél továbbá a gyakorlati képzés költséghatékony megszervezése a megfelelô infrastrukturális háttér és a felkészült oktatói állomány segítségével.

A 2022/2023-as tanévben 58 fôvel indult képzés az idei tanévre 127 fôre bôvült, részben új évfolyamok, részben új szakmák bevonásával. Az idei évben ács, burkoló, festô és kômûves diákok mellett magasépítô technikusok, vegyésztechnikusok és földmérô, földügyi és térinformatikai technikusok szakirányú oktatására is sor került. Az új modell megtartó erejét mutatja, hogy lényegesen csökkent a lemorzsolódás, akik elmentek, pályát/szakmát váltottak, más iskolában folytatták tanulmányaikat. Idén vizsgáztak elôször diákjaink, szakmából 52 fô (51 fô sikeresen), valamint 24 fô magasépítô technikus (1 fô sikertelen), a vizsgaátlag 3,72. A következô tanévben újabb szakma- és létszámbôvülés várható. A képzôközpont sikeres mûködésének egyik alappillére a vállalkozásokkal való együttmûködés. A cégek biztosítják a tanulóknak a megfelelô szakmai gyakorlati ismeretek megszerzését, segítségükkel megismerhetik a vállalati kultúrát és piacképes ismeretekkel bôvíthetik

szakmai tudásukat. A kezdeti nehézségek után nagymértékben bôvült a szakirányú oktatásba bevont vállalkozások száma, ma már 70 fölött van és a cégek felôl érkezô érdeklôdés folyamatos. Számukra nagy könnyebbséget jelent, hogy adminisztrációs terhek és költségek nélkül képezhetnek utánpótlást, ugyanakkor a jogszabályban elôírt tárgyi és személyi feltételeknek meg kell felelniük. Ezt a képzôközpont ellenôrzi és vállalja érte a felelôsséget.

Az elmúlt két év tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a képzôközpont kialakítása sikeres volt, szakmailag és pénzügyileg stabil háttérrel rendelkezünk, a diákok és a cégek visszajelzései pozitívak. Ezt támasztja alá, hogy a végzettek egy része visszatér másodszakmát tanulni és többségük a szakmájában helyezkedik/helyezkedett el.

Az ágazati képzôközpontról bôvebb információkat talál a következô weboldalon: https://www.akkpecs.hu/

DDGK Taggyûlés – tisztújítás, új belépô tagok

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) június 7én tartotta éves taggyûlését a kamarai székházban Pécsen, mely során a klasztertagok képviselôi döntöttek a klasztert érintô aktuális témakörökben.

Egyhangúlag elfogadták a DDGK 2023. II. – 2024. I. féléves szakmai beszámolóját, a 2023. évi pénzügyi beszámolóját, a 2024. évi költségvetési tervét és a 2024. évi DDGK tagdíj összegét.

A taggyûlés megszavazta a következô vállalatok belépését a klaszterbe:

– AGS Tool Service Kft.

– AGS Mérnökiroda Kft.

– Schneider Fémipari Kft.

– Titán Kft.

Gratulálunk az új klasztertagoknak, sikeres együttmûködéseket kívánunk!

A taggyûlésen lezajlott az éves tisztújítás is, a klasztertagok képviselôinek szavazatai alapján ismételten megválasztották a DDGK elnökségének tagjait.

A DDGK elnöke: Csirke Balázs (Sampo Kft.)

A DDGK alelnöke: dr. Hirth Markus (kereskedelmi és üzletfejlesztési vezetô –KONTAKT-Elektro Kft., ügyvezetô igazgató – KONTAKT-Engineering Kft.)

A DDGK elnökségi tagok: Bognár Balázs (ügyvezetô igazgató, SOMAPAK Kft.)

Ifj. Büttner Tamás (ügyvezetô igazgató, Büttner Kft.)

Dr. Hüse István (ügyvezetô igazgató, Gépszer Kft.)

Pál Ágnes (képzési referens, Körber Hungária Gépgyártó Kft.)

Gratulálunk a DDGK elnökségi tagjainak, köszönjük a klaszterért végzett munkájukat!

Gépipari és élelmiszeripari együttmûködés

a gazdaságfejlesztésért

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter és az iFood Élelmiszer Klaszter 2024. június 11-én együttmûködési megállapodást kötött, amely megalapozza a közös érdekképviseleti tevékenységet és projekteket, illetve a klaszterek tagvállalatainak ösztönzését az együttmûködésre.

A kaposvári székhelyû iFood Klaszter 40 tagja közé hazai élelmiszergyártó vállalkozások, agrár-élelmiszer ipari szolgáltatók és beszállítók, valamint kapcsolódó felsôoktatási, szakképzési intézmények és kamarák tartoznak. A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 44 tagja pedig lefedi a gépgyártás teljes spektrumát: fémfeldolgozás és -gyártás, gépgyártás, jármûfelépítmény-gyártás, szerszámkészítés, helyszíni üzembe helyezés, teljes technológiai gépészeti rendszer karbantartása,

automatizálási szolgáltatások, ipar 4.0 megoldások, szenzortechnológia és oktatás. A DDGK tagok közül a SOMAPAK Kft. és a Sampo Kft. kifejezetten az élelmiszeripar számára gyárt berendezése-

ket. A Hidrofilt Kft. vízkezelési technológiájával, a KONTAKT-Elektro Kft. és a KONTAKT-Engineering Kft. automatizálási és gépgyártási megoldásaival tudja fejleszteni az élelmiszerüzemeket.

TANULJON ÉS TANÍTSON VELÜNK!

A Career Intelligence projekt keretében augusztus végén egy több napos workshopot szervezünk középiskolás fiataloknak a vállalkozói ismeretek elsajátítására.Ehhez a már kidolgozott tananyagok mellett elengedhetetlen a vállalkozások mûködtetésében tapasztalt mentorok támogatása.

Tanuljon velünk!

nagy része. Az egyhetes workshop elsô napján a mentoroknak egynapos képzést tartunk, hogy magabiztosan tudják kezelni a felületet.

A mentorálás ez alkalommal hibrid módon valósul meg. A személyes találkozás mellett a Karrier 4.0 projekt keretében kifejlesztett online tanulási platformon zajlik a munka és a tanulás

A platformot a Career Intelligence projektben továbbfejlesztettük, így már egy virtuális tanulási asszisztens, BOTTY segíti mind a mentorok, mind a tanulni vágyó fiatalok munkáját.

Tanítson velünk!

A többnapos workshop alatt a fiatalok délelôttönként mentorok segítségével egy online platformon, csoportban dolgozva ismerkednek meg azokkal a tudásanyaggal, feladatokkal és szüksé-

ges készségekkel, amelyek elengedhetetlenek egy vállalkozás indításához, mûködtetéséhez.

Vállakozóként is megtetszett a program? Szívesen adná át tudását fiataloknak? Jelentkezzen mentornak!

Középiskolás gyermeke, rokona érdeklôdik a vállalkozói ismeretek iránt? Jelentkezzen a workshopra az alábbi elérhetôségeken.

A program az ERASMUS+ program segítségével a Career Intelligence Projekt keretében valósul meg.

További információ, részletes program és jelentkezés:

Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu

Pohli Krisztina pohli.krisztina@pbkik.hu

INDUSAC – termékdiverzifikáció, marketingkampány, okos megoldások

Az INDUSAC projekt elsô felhívásában 11 nemzetközi csapat dolgozott ki piacképes megoldásokat a kkv-k által megfogalmazott kihívásokra. Az egyetemista hallgatókból és kutatókból álló csapatok a cégek igényeinek megfelelô, kézzelfogható eredményeket értek el 8 hét alatt, többek között onlinemarketing-kampány kidolgozásával, egyedi öntvény gyártásához szükséges szerszám-prototípus fejlesztésével és az ipari szennyvízkezelés területén folytatott kutatásokkal.

–

A CIRC-UITS projekt harmadik projekttalálkozójára Németországban került sor az ‘OFFIS – Institute for Computer Science’ intézet szervezésében.

A projektpartnerek bemutatták az eddig feltérképezett üzleti modelleket, szellemitulajdon-jogi módszertanokat és szabványterveket, amik a mechatronika ágazatban mûködô vállalkozások számára hasznos módszertanokat, jó gyakorlatokat tartalmaznak, melyek segítik a gyors alkalmazkodást a piaci változásokhoz, segítenek azonosítani az új piaci

A csapatok és a vállalkozások számára egyaránt elônyt jelent az együttmûködés, hiszen a projektek kidolgozásával lehetôség nyílt a projektmenedzsment folyamatainak gyakorlására és finomítására, valamint termék- és szolgáltatási fejlesztések megvalósítására a rendelkezésre álló erôforrások maximális kihasználásával. A résztvevôk díjazását a projekt biztosítja, csapatonként 3000 euró vissza nem térítendô támogatással.

Az INDUSAC platformon továbbra is várjuk a céges kihívásokat bármely ágazatból és kérdéskörbôl:

https://indusac.innogetcloud.com/

lehetôségeket és a megfelelô fejlesztési irányokat a cégen belül.

A szabványtervezetek a körforgásos gazdaság elveit integrálva biztosítják a termékek magas minôségét és megbízhatóságát, valamint a nemzetközi és helyi szabályozási elôírásoknak való megfelelést.

Az üzleti modellek és a szellemitulajdonjogi eszközcsomagok véglegesítésük után elérhetôk lesznek a projekt honlapján, a szabványok kidolgozás alatt állnak, az európai szabványügyi szervezetek jóváhagyását követôen osztják meg ôket..

https://circuitsproject.eu/

A körforgásos gazdaságra való átállás folyamata minden ágazat számára kihívásokat, ugyanakkor kiaknázatlan piaci lehetôségeket rejt. Az Interreg Central Europe Program keretében megvalósuló „CircUlaR desIgn and develOpment of Sustainable producTs in 4 key sectors in Central Europe” – CURIOST c. projekt egyik kiemelt célja a gépészet, a mechatronika, a mûanyag- és az építôipar területén aktív kkv-k számára testre szabott szakmai támogatást nyújtani, elôsegítve innovatív, fenntartható és körkörös termékprototípusok kifejlesztését. A CURIOST nyitórendezvényét a Pozsonyi Köz-

gazdaságtudományi Egyetemen tartották, ahol a projektpartnerek lefektették az alapvetô irányelveket, egyértelmûen meghatározták az elérendô célokat, elvárásokat és az elsô periódusban elvégzendô feladatokat a projekt mérföldköveinek és határidôinek figyelembevételével. Az elsô félévben már kidolgozott körforgásos üzleti modellek, valamint

termékfejlesztési módszertanok vizsgálatát és piaci igények felmérését követôen egy közös stratégiát dolgoznak ki, mely hosszútávon segíti a hazai kkv-k zöld átállását.

A hét közép-európai ország cégeivel való együttmûködésre és szakmai támogatásra is lehetôséget nyújtó projektrôl bôvebb információ, illetve kkv-k számára jelentkezési lehetôség: Tóth Edina projektmenedzser (toth.edina@pbkik.hu)

KIEMELT

SZEREPET KAP A

KKV-K

INFORMATIKAI FEJLESZTÉSE AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI BIZOTTSÁG STRATÉGIÁJÁBAN

A régió kis- és középvállalkozásainak informatikai fejlesztése, az IT-munkaerôpiac regionális megerôsítése, az IT szakmai közösség erôsítése a régióban – ezek a fôbb fókuszterületek, amelyekkel mandátuma alatt a következô négy évben kiemelten foglalkozik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ICT Bizottsága. Elkészült az aktualizált stratégiájuk, amelyrôl LENGVÁRSZKY SZABOLCSbizottsági elnököt kérdeztük.

—Az Információtechnológiai Bizottság tagjai között többen már az elôzô kamarai ciklusban is szerepet vállaltak, így számíthatunk a tapasztalataikra. A munka megkezdésekor ezúttal nem töltöttük ki a bizottsági taglétszámot, szándékosan, úgy gondolkodtunk, hogy amikor elkészül a stratégiánk, olyan tagokkal egészülnénk ki, akik azonosulni tudnak ezzel és további tudást, értéket tudnak hozzátenni. A bizottság összetétele vegyes, igyekeztünk az informatika több területét képviselô szakembereket magunkhoz vonzani. Újdonság, hogy a Pécsi Városfejlesztési Zrt. is csatlakozott a bizottság munkájához. Koncepcióként fogalmaztuk meg, hogy a párhuzamosságok helyett a partnerségeket fogjuk keresni, tehát azokoz a területekhrz, ahol már van jól mûködô szervezet, támogatóként fogunk csatlakozni, ezzel erôsíteni tudjuk egymást.

Fontos megjegyeznem, hogy stratégiánk nem merôben új koncepció, jelentôs mértékben alapszik az elôzô kamarai ciklusban mûködô ICT Bizottság elgondolásain, annak egyfajta frissítéseként határozható meg. Ezért lesznek olyan programok, projektek, amiket továbbviszünk, mert úgy értékeltük, hogy sikeresek, másokat továbbfejlesztünk, és egy-két új elemet is bevezetünk.

—Melyek az új stratégia fô elemei?

—A stratégiánk három pillérre támaszkodik. Az elsô a régió kkv-inak informatikai fejlesztése, a digitális tudás terjesztése, az IT-szemlélet erôsítése a régióban. Az elmúlt négy évben legfôképpen az ITmunkaerôpiac regionális megerôsítésére fókuszáltunk. Azt gondoljuk, hogy ez a terület jó irányba állt, mert egyre több fiatal látja a jövôjét az informatikában vagy az ágazathoz kötôdô szakmákban. Ez persze nem jelenti azt, hogy már nincs dolgunk e téren, továbbra is fontos területként tekin-

tünk erre. A korábbi stratégia kiértékelésének eredményeként a következô négy évben azonban a régió kkv-inak informatikai fejlesztésére kell helyeznünk a hangsúlyt, hiszen az informatika olyan, mint a véráram, a gazdaságban az informatikai fejlesztés, a digitalizáció kérdése már nemcsak versenyelônyt jelent, hanem létkérdéssé vált. Ha ezekkel nem vesszük fel a tempót, nem ismertetjük meg, tartjuk naprakészen ezekkel a lehetôségekkel, jó gyakorlatokkal a cégeinket Baranya megyében, akkor nem a versenyképesség, hanem egyáltalán a létezés lesz az alapkérdés. Az európai uniós mérések, a DESI index (Digitális Gazdaság és Társadalom Index) szerint ebben is elmaradásban van Magyarország az uniós átlaghoz képest, ezért is gondoltuk azt, hogy ez az elsô és legfontosabb, amire fókuszálnunk kell. A stratégia második pillére az IT-munkaerôpiac regionális megerôsítése. Továbbra is fontosnak tartjuk az ágazati képzôközpont támogatását, a pályaorientációs céllal indított elsôsorban középiskolásoknak szóló IT és Ti programsorozatunk folytatását és fejlesztését, illetve az informatikatanárok szakmai támogatását. Ez utóbbinál az Ivetár (Informatikai Vezetôk Társasága) által alapított TanIT-díj projektben veszünk részt, ahol keressük az év informatikatanárát, idén 3. alkalommal.

A harmadik pillér pedig az IT szakmai közösség erôsítése a régióban. Azt gondoljuk, hogy jelentôs IT-közösségek létrehozása helyett a már elindult kezdeményezéseket kell feltérképeznünk és segítenünk.

— Milyen formában valósulhat meg a stratégia?

—Az elsô pillérhez, a kkv-k segítéséhez kapcsolódóan tervezzük, hogy idén pilot jelleggel, ha sikeres lesz, akkor pedig a következô években rendszeresen megszervezünk egy „IT-napot” elsôsorban nem az informatikai cégek számára, azzal a céllal, hogy tájékozódhassanak, miként tudják igénybe venni a jelenlegi informatikai esz-

közöket, módszertanokat, hogy azok még hatékonyabbá, sikeresebbé tegyék az üzleti tevékenységeiket, hogyan tudhatják biztonságban a cégüket az informatika világát egyre jelentôsebb mértékben eluraló kibertámadásokkal szemben. Ezt erôsítendô a bizottság támogatásával elindítottunk a Dél-Dunántúli Gazdaságban egy cikksorozatot is, amely szintén az aktuális IT témákat helyezi a középpontba.

—Melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyek a kkv-kat érintik a digitalizációval kapcsolatban?

—Ami a vállalkozások IT felkészültségét illeti, jelentôs részük már használja a különbözô digitális rendszereket, viszont sok esetben azokat nem tudják megfelelôen az elônyükre fordítani. Leginkább három új fogalom, az üzleti informatika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság köré szervezôdnek azok a feladatok, amelyekben támogatásra van szükségük. A mesterséges intelligencia már nem a jövô, hanem a jelen, a kiberbûnözés mellett pedig már nem lehet elmenni. Sok vállalkozást érint a most aktuális kiberbiztonsági nyilvántartásba vételi kötelezettség, de akikre nem vonatkozik ez a szabályozás, azok között is jócskán vannak olyanok, akik szeretnék, hogy cégük biztonságban legyen. Fontos energiát fordítani az üzleti informatikában rejlô lehetôségekre, hiszen ennek a felhasználásával rendkívül széles spektrumon lehet kimutatásokat, üzleti folyamatokat támogatni, amivel árbevételt, üzleti hatékonyságot lehet növelni, költségeket csökkenteni. Ezek olyan eszközök, amelyekrôl sokaknak még csak információjuk sincsen, ezeket szeretnénk bemutatni az IT-napon és a cikksorozatban is.

— Említette a más szervezetekkel való együttmûködéseket, e téren mi segíthetné elô a stratégia megvalósulását?

— Ahogy említettem, idén újdonság, hogy tagként megjelent a bizottságban Pécs városa is képviselettel. Ami pedig a partnerségeket illeti, azok nem korlátozódnak a megyére, például elindult egy párbeszéd a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara Informatika Klubjával is. Szeretnénk a következô négy évben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Informatikai Kollégiumával is erôsíteni a kapcsolatot, hogy minél közelebb kerülhessünk az informatikát érintô információkhoz, a bürokratikus döntéshozási mechanizmusokhoz. Ez irányba már tettünk is lépéseket.

Dr. Záray Károly-díj SZÜCS KRISZTINA

„Egy igen jó és támogató közösség része vagyok a kamarában”

Szücs Krisztina 11 éve kezdte meg munkáját a kamara gazdasági osztályán könyvelôként. Szorgalmas, lelkiismeretes és amikor szükséges, szigorú, amely szakmájában elengedhetetlen. Kollégáinak mindig rendelkezésre áll, támogatja a munkájukat. A Gazdasági Iroda pontos mûködésének egyik fontos és erôs fogaskereke. Szücs Krisztina munkáját a kamara Dr. Záray Károly-díjjal ismerte el. A díjra jelölés a munkatársak titkos szavazása alapján történt.

—A könyvelés az élet egy olyan területe, amely mindig új kihívások elé állít. A jogszabályok és az adótörvények változása nap mint nap hoz valami újat. Ez a munka sosem oldható meg pusztán rutinból, és éppen ettôl szép, ezért szeretem csinálni. Emellett egy igen jó és támogató közösség része vagyok a kamarában, ha egy-egy problémával bármikor bármelyik kollégámhoz fordulok, biztos lehetek benne, hogy mindannyian a megoldásra törekszünk.

—Mi jelent kihívást a munkájában?

— A váratlan helyzetekre való reagálás, amikor felmerül egy kérdés, egy nehézség, és azon törjük a fejünket, hogy

miként lehet megoldani. Ilyen például, amikor egy vállalkozó feltesz egy kérdést könyvelés témában laikus módon, amit gyorsan és korrekt módon meg kell válaszolnunk. De említhetem azt a többször megismétlôdô esetet is, amikor a vállalkozó a kamaránkhoz utalja az iparûzési adóját, tévesen, mivel az nem hozzánk tartozik, és sikerül kinyomoznunk az elérhetôségét, majd felvesszük vele a kapcsolatot, és rendezôdik a helyzet. Többször kaptunk már köszönô e-mailt egyegy ilyen ügy megoldása után.

—Mi az üzenete az ön számára annak, hogy a munkatársai javasolták erre a díjra?

—Legfôképpen az, hogy jó helyen vagyok. A kamarában csapatban dolgozunk, mindenképpen közösen tudunk elôrelépni, és számomra az is fontos, hogy számítanak a véleményemre. De én is akár a munkában, akár a magánéleti problémák megoldásában támaszkodhatom erre a közösségre, ami sokat jelent a mindennapokban.

Szigetvár Gazdaságáért díj

GLT Delta Kft.

Innováció, új technológiák, magas szakmai ismeret, kiváló vállalati rendszer

A GLT Delta Kft. többgenerációs, családias értékrendû vállalkozás. Középületek, irodák, ipari létesítmények épületgépészeti rendszereinek teljes körû kivitelezésével foglalkozik. Az Európa tíz leginnovatívabb építôipari cége közé 2023-ban beválasztott, közel 100 fôt foglalkoztató vállalkozás egy modern, 1500 m2-es, robotokkal felszerelt gyártócsarnokot épített fel Szigetváron, a már meglévô üzemük mellé. A GLT-elôregyártott rendszerek lényege, hogy komplexen, a helyszíni 3D-felméréstôl kezdve a kompakt gépészeti rendszerek legyártásán át a helyszíni szerelésig, majd a karbantartásig min-

dent magába foglal. Az elôregyártott elemek felhasználásával gyorsan és hatékonyan szerelhetô össze bármely gépészeti központ. A GLT Szigetvár Kft. munkáját Szigetvár Gazdaságáért Díjjal ismerte el a kamara.

—Miért kötelezôdött el a vállalkozás az innováció mellett és ez miként segíti elô a sikerét?

—Az innovációban lehetôséget látunk, hogy jobban és ügyesebben tudjuk elvégezni a munkánkat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az innováció ne legyen öncélú. A célunk az, hogy az innovatív megoldásoknak legyen kézzel fogható eredményük és ezt minden szinten jól ki tudjuk használni. Például nemcsak a ter-

BITTNER RÓBERT

vezôi szinten használunk új technológiákat, 3D-modelleket stb., hanem a szerelôink nagy része is már képes és szereti is a 3D-modell terveket tableten megjeleníteni az építkezések helyszínén. Ez, úgy gondolom, hogy hatalmas elôrelépés, hogy nemcsak veszünk egy csúcsszuper robotot, amivel sok kézi munkaerôt kiváltva hatékonyabban tudunk dolgozni, de a szerelô- és a gyártócsapatunkat is képezzük, hogy minél nagyobb hozzáa-

dott értéket tudjanak teremteni – mondja Cserkuthy András, a leányvállalat GLT Szigetvár Kft. anyacége, a GLT Delta Kft. ügyvezetô igazgatója.

—Azt gondolom, hogy nem csak innovatív megoldásokkal lehet sikeresnek lenni. Akár egy ôszinte becsületes hozzáállás vagy a nagyon magas szakmai ismeret, esetleg akár a kiválóan felépített vállalati rendszerek is jelenthetik a siker kulcsát. Ezekre mi is törekszünk, azon-

ban talán nem is igazán a mai, hanem a jövôbeni sikerünk kulcsa az, hogy most fektetünk be olyan megoldásokba, amikkel majd évek múlva tudunk igazán hatékonyak lenni és magasabb értéket teremteni a megrendelôink számára. A fent említett értékek mellett ezzel leszünk igazán sikeresek.

A díjat a GLT Szigetvár Kft. azóta nyugdíjba vonult ügyvezetôje, Bittner Róbert vette át.

Dr. Fáy Mihály-díj Mohács Gazdaságáért díj

VÁGNER ATTILA

A kárpitos- és lamináltbútor gyártással foglalkozó mohácsi Sella&Decor Kft. ügyvezetôjét, Vágner Attilát a cég jogelôdjének akkori menedzsmentje kérte fel a vállalkozás vezetésére. A szektor nehéz gazdasági helyzete ellenére ô elvállalta a felkérést. Kitartó, következetes munkájának, szakmai hozzáértésének és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen a vállalkozás életben maradt. A túlnyomórészt exportra termelô cég legutóbbi technológiai és foglalkoztatást bôvítô fejlesztései a társaság stabil, nyereséges mûködésének biztosításán túl a munkahelyek megtartása mellett a foglalkoztatottak számának megduplázásához is hozzájárultak. Vágner Attila munkáját a kamara Dr. Fáy Mihály-díjjal ismerte el.

—Cégünk sikeres mûködésének kulcsa a kollégáim elszántsága. Amikor bejelentették, hogy az elôd cég megszûnik, nem mindenki hagyta el a süllyedô hajót, és amikor lehetôség nyílt arra, hogy folytassuk, vállalták a közös mun-

kát. A szakmai tudásuk és az odaadó hozzáállásuk jelenti cégünk alapját. A sikerhez az is hozzájárul, hogy jelentôsen megváltozott a cégmenedzsment, új tulajdonosként a fejlesztések jelentenek számomra prioritást. Több sikeres pályázat eredményeként felújítottuk a gép-

parkot, ezzel együtt most egy olyan eszközállománnyal és ingatlantömeggel, valamint szakmai tudással, felkészültséggel rendelkezünk, amellyel rugalmasan

tudunk reagálni a piaci igényekre.

—Cégvezetôként mi a személyes motivációja?

—Szükségem van az új kihívásokra, ez pedig egy olyan szakmán belüli kihívás volt, ami megléphetô volt számomra. Ki tudtam tûzni magam elé reális célokat, amelyek megfelelôen motiváltak. Növeltük a piaci részesedésünket, modernizáltuk az eszközállományt stb. –ezek olyan sikerélményt adtak, fokozatosan, egymásra épülve, amelyek ma is elôrevisznek és kitöltik az életemet.

—Miként része a helyi gazdaságnak a Sella&Decor Kft.?

—Ha külsô segítségre, alvállalkozóra van szükségünk a termékeink elkészítéséhez, az egyedi megrendelések teljesítéséhez, akkor mindig helyi kisvállalkozókkal dolgozunk együtt. Örülünk a kapcsolódásoknak, magam rendszeresen részt veszek a város által szervezett vállalkozói kör találkozóin, ahol a legnagyobb foglalkoztatók, gazdasági szereplôk cserélnek információt a városvezetéssel – ez minden fél és a helyi gazdaság számára is számos elônnyel jár.

Riegl Gábor polgármester vezetésével Siklós város gyors tempóban, látványosan és fenntartható módon

újult meg az elmúlt években. Milliárdos fejlesztési projektek fejezôdtek be és indulnak a jövôben, amelyek a

városfejlesztés mentén a fiatalok megtartását, a helyi vállalkozások gazdasági lehetôségeinek dinamizá-

Jánosi Engel Adolf-díj Komló Gazdaságáért díj

CH.SCHNEIDERKft.

„Komlón nem konkurenciái, sokkal inkább partnerei vagyunk egymásnak”

A 2004-ben alakult komlói CH. SCHNEIDER Kft. szolgáltatásainak két fô irányvonala a faipar és a fémipar. A kezdetektôl a hazai és a külföldi piacról is vannak megrendeléseik. Az évek során a cég több változáson ment keresztül, külföldi partnereik igényeinek figyelembevételével nevet változtattak és növekvô megrendeléseik kapcsán nagyobb mûhelybe költöztek. A cég profilja is folyamatosan bôvült. Míg az elsô években a faipari ágazatban az egyedi bútorgyártás, a fémiparban a repülôgép-alkatrészek összeszerelése volt a specialitásuk, mára munkáik sokkal szerteágazóbb területet ölelnek fel. A tulajdonosaik folyamatosan visszaforgatják a nyereséget a vállalkozásba, hogy a fejlesztések segítségével az elért magas minôséget továbbra is biztosítani tudják. A CH.SCHNEIDER Kft. munkáját a kamara Jánosi Engel Adolf-díjjal ismerte el. —Az idén 20 éves vállalkozásunk erôssége az egyedi gyártás, a faipari ágon bútorgyártással, illetve mobilházé-

lását is eredményezik. Siklós ma már egy színes, a közösségeik együttmûködésére támaszkodó, fejlôdô és prosperáló kisváros, amely a szûken értelmezett kistérségének vezetôje, sok esetben támogatója is. Riegl Gábor munkáját a kamara Than Károlydíjjal ismerte el.

—Sikerünk a tudatos, pontos, precíz tervezésen és a kiszámíthatóságon alapszik. 2020-ban a képviselôtestület egy világos célt tûzött maga elé és egy tízéves fejlesztési koncepciót fogadott el, amelyben egy modern várost álmodtunk meg, amely minden egyes szegletének fejlesztését beleépítettük a programunkba. Nem a pályázati lehetôségekre támaszkodunk, hanem tudatosan keressük a fejlesztéseink forrásait. Két fô irányt határoztunk meg: az egyik a már meglévô turisztikai szerepünk erôsítése és a turisztikai látványosságaink modernizálása. A másik pedig a helyi gazdaság fejleszté-

pítéssel foglalkozunk, és sokfajta igényt ki tudunk elégíteni. A bútorlapok mellett tömörfával, furnérral is dolgozunk, egyedi gyártásban szinte az az egész palettát le tudjuk fedni. Ugyanez igaz a fémipari tevékenységünkre is, ugyanúgy dolgozunk acéllal, mint alumíniummal és rozsdamentes anyagokkal, mind a három megmunkálására alkalmas gépekkel és szaktudással rendelkezünk. Elsôsorban kisebb szériákat gyártunk. Sok komlói céggel partneri kapcsolatban vagyunk, a várossal is volt már egy-két projektünk, legutóbb az új buszpályaudvarhoz tartozó termékek gyártásában vettünk részt. Komlón kiemelkedôen jó a helyi vállalkozások együttmûködése, mi nem konkurenciái, sokkal inkább partnerei vagyunk egymásnak. Ismerjük és segítjük egymást, meg is keressük a másik céget, ha ötletre vagy egy munkában segítségre van szükségünk – mondja Glöckler Péter ügyvezetô.

—Mitôl sikeres az önök vállalkozása?

—Ketten vagyunk cégvezetôk, felesben irányítjuk a vállalkozást, ez a két

se, megerôsítése, az iparterületek bôvítése, és az ezekbôl származó bevételek fejlesztésekre való visszaforgatása. Történt egy generációváltás is városvezetôi szinten az elmúlt években, 2019-ben olyan fiatal, ambiciózus szakemberek kerültek be a testületbe, akik képviselni tudják ezeket a célokat.

— Milyen az együttmûködésük a helyi gazdasági szereplôkkel, ôk milyen szerepet kapnak a fejlesztésekben?

tevékenységi kör miatt is elônyös. A cégtársammal gyerekkorunk óta barátok vagyunk, ez teremti meg közöttünk a bizalmat. Fontos, hogy mindig nyíltan és ôszintén kommunikáljunk, a másik érdekét is szem elôtt tartva. A vállalkozás elônyére válik, hogy két lábon állunk, mind a fémiparban, mind a faiparban vannak hullámvölgyek, de nem egyszerre, így a két ágazat jól támogatja egymást. A jövôben szeretnénk az automatizálás irányába elmozdulni, ezt a szakemberhiány és a gyártás optimalizálása is megkívánja tôlünk.

— A vállalkozóinkkal korábban is jó volt az önkormányzat kapcsolata, ahol lehet, a helyi vállalkozókat kívánjuk elôtérbe helyezni a megbízásoknál. Egy helyi vállalkozó mindig egy kicsi pluszt tesz hozzá a munkájához, mert azt valahol a sajátjának érzi. Elindítottuk a vállalkozói kerekasztalt, ami egy igen fontos kezdeményezés, a legkisebb kézmûves manufaktúrától a legnagyobb ipari csarnokokat és vállalkozásokat mûködtetô cégekig mindenki részt vesz benne. Idôrôl idôre átbeszélve a problémákat törekszünk megoldásokat találni rájuk. A Covid idôszakában igyekeztünk a vállalkozóknál hagyni a forrásokat, így meg tudták ôrizni a munkavállalóikat. Az általunk képviselt szemlélet és kommunikáció, a vállalkozóbarát adópolitika reményeink szerint a már meglévô vállalkozóink fejlesztési, illetve az idetelepülô vállalkozók munkahelyteremtési kedvét is meghozza.

RIEGL GÁBOR

25 ÉVE AZ ADÓSZÁM

ÉS A TELEFONSZÁM IS VÁLTOZATLAN

Több mint negyed évszázada ugyanazon az adószámon és telefonszámon érhetô el az ipari acélszerkezetek gyártásával és kivitelezésével, valamint azok szendvicspanel-burkolásával és bádogozásaival foglalkozó Delta-Interváz Kft., amely ezzel az állandóságot, egyben a stabilitást is képviseli. A családi vállalkozásban már a harmadik generáció vallja magát „építôiparosnak”, a kômûves nagypapa annak idején büszkén mutatta unokájának, KUTASI MARCELLnek az általa készített házakat. Az apa,KUTASI GÉZA1999-ben alapította meg az acélszerkezet-gyártással és -szereléssel foglalkozó cégét, amelyben öt éve már a fia tölti be az ügyvezetôi posztot, és a lánya is a vállalkozásban dolgozik. Mint Marcell mondja, kellett egy kis idô, amíg rájött, hogy ô „igazából mérnök”.

—A PTE Közgazdaságtudományi

Karán tanultam, amikor világossá vált számomra, hogy valójában mérnök szeretnék lenni. Ezért ahogy megszereztem a diplomát, azonnal jelentkeztem a Mûszaki és Informatikai Kar építômérnökképzésére. Az elmúlt 14 évemet a cégben töltöttem, édesapám mellett, az utolsó ötöt már vezetôként. A generációváltás külön feladat volt mindkettônk számára, szerintem ez az alázatos és következetes munka eredménye.

— Miként fejlôdött a vállalkozás az elmúlt évtizedekben?

— Apa elsô nagy „dobása” az volt, hogy autószalonokat épített a 90-es és a 2000-es évek körül, és ezek a kapcsolatok a mai napig is tartanak. Ezt követôen gépgyártók sora rendelt tôlünk munkákat (MATRO Kft., KONTAKT-Elektro Kft., SOMAPAK Kft., SAMPO Kft. stb.). Az ehhez hasonló nagy partnerek folyamatos megbízást adnak, és talán ennél nagyobb elismerése nem is lehet a munkánknak, hogy egy megrendelô újra és újra visszahív bennünket. Apával mindketten egy megrendelést „megbízásként”, – egyfajta kivitelezôbe fektetett –megelôlegezett bizalomként tekintünk, aminek való megfelelést mindenek elôttinek tartunk. Ugyanakkor ismerjük a saját korlátainkat, ahogy a partnereink is, és ezt tiszteletben tartva kapjuk a megbízásainkat. Mi kizárólag a régióban dolgozunk, utolérhetôk vagyunk, és ha bármilyen kérdés, probléma felmerül, gyorsan reagálunk, kezeljük a kéréseket, problémákat.

—Mik azok az alapvetések, alapértékek, amelyek alapján a cég mûködik?

—Az elsô helyen említhetem az alázatosságot. Az idei évben van egy igen jelentôs munkánk, amire már két éve készülök. Amikor egy versenykiíráson megkaptuk a megbízást, holott nem mi voltunk a legolcsóbbak, visszakérdeztem, hogy mégis miért bennünket választottak. Az volt a válasz, hogy azért, mert tudják, ha bennünket bíznak meg a feladattal, akkor egy szakértô csapattal szerzôdnek. Én mindig szeretem megkapni annak az épületnek a terveit, amelyre ajánlatot adok, hogy lássam, esetleg mi nem szerepel rajta. Ezeket a javaslatokat be is szoktam építeni elôirányzatként az ajánlatomba. A megrendelôink azt mondják, ha mi dolgozunk,

jellemzôen nem merül fel pótmunkaigény. Minden esetben partneri kapcsolatra törekszünk, minket folyamatosan elérnek, ha szükség van rá.

—Mintegy 15-en dolgoznak a vállalkozásnál, miként lehet csapatot kovácsolni a munkatársakból?

— Édesapám sosem volt egy irodai ember, nehezen fogadta el, hogy már nem lehet mindent a helyszínen megbeszélni, kell egy bizonyos fokú irodai háttértámogatás, így jöttem elôbb én a képbe, majd most a nôvérem. Továbbra sem szeretnék magam alá mûszaki vezetôt felvenni, közvetlen kapcsolatban akarok maradni a szerelôkollégákkal. Azt a fajta cégvezetést képviseljük, amely nem kiveszi, sokkal inkább visszateszi a cégbe a pénzt, ezért fontos számomra, hogy kiváló szerszámokkal, eszközökkel, gépekkel tudjanak dolgozni a munkatársaink, ezáltal hatékonyabb lesz a munkavégzés. Rengeteget tanultam a mûvezetônktôl, Pernecker Gábortól arról, hogy sokszor vannak az ember mögött olyan egyéni tényezôk, amikre nem biztos, hogy vezetôként rálátunk, ezért nem lehet minden nap 100–120%-ot elvárni egy embertôl. Viszont másnap, harmadnap kompenzálni kell a kiesett teljesítményt. Fontos, hogy megosszam a csapattal, hogy a közeljövôben milyen munkáink lesznek, így ôk is fel tudnak készülni rá.

— Milyen terveik vannak a jövôre nézve?

— Az elmúlt öt évben nagyot fejlôdött a cégünk, többek között új telephelyet építettünk. Eddig mindent saját beruházásban valósítottunk meg, viszont a jövôben szeretnék pályázaton indulni. Nincs a terveinkben, hogy nagy céggé nôjünk, sokkal inkább a hatékonyságunk javítására kívánunk koncentrálni. Azt irányoztam elô a következô idôszakra, hogy a vállalkozás organikusan fejlôdjön. A Delta-Interváz nemcsak acélszerkezet-gyártó cég, mi be is burkoljuk az épületet és a bádogosipari munkákat is elvégezzük. A megrendelôink részérôl igény mutatkozik az acél felületkezelésére, ezért ebbe az irányba is szeretnénk elindulni.

K. T.

KUTASI MARCELL

BEMUTATÓTERMET ÉS GYÁRTÓÜZEMET

NYIT KÍNÁBAN A MAGNUS AIRCRAFT

Augusztusban tartják a kisrepülôgépeket fejlesztô és gyártó Magnus Aircraft Zrt. új gyártóüzemének bokrétaünnepségét a kínai Wuxi Repülési és Ûripari Parkban, ahol jelenleg is nagy erôkkel zajlik a megalétesítmény elsô ütemének építése. A 1,5 milliárd jüan értékû beruházás, mintegy 210 ezer m2-en valósul meg, a földszinten 14 gyártócsarnokkal, valamint egy gyártást, kutatás-fejlesztést és sokrétû szolgáltatásokat magában foglaló épületkomplexummal. A 14 gyártócsarnok várhatóan októberre tetô alá kerül és jövôre kezdik meg azok fokozatos átadását. Ebben az új komplexumban kap helyet többek között a magyar tulajdonú Magnus Aircraft Zrt. is.

A pécs-pogányi székhelyû Magnus Aircraft Zrt. kínai leányvállalata két évvel ezelôtt kötött nagyberuházási szerzôdést Wuxi város Huishan kerületi népi kormányával egy bemutatóterem, három üzemegység (kompozit-, repülôgépösszeszerelô- és karbantartó üzemegység), valamint az Óbudai Egyetem közremûködésével egy fejlesztési központ (Kínai-Magyar High-Tech Fejlesztési Központ) megvalósításáról. E stratégiai együttmûködés mérföldkô a vállalat termékeinek távol-keleti piacra vitelében. Egy olyan nagyvállalati környezet létrehozása a céljuk, amelyben kínai leányvállalatuk meghatározó szereplôvé válik a térség piacán.

—Az üzemünk már szerkezetkész állapotban van, terveink szerint augusztusban lesz a bokrétaünnepség. A gyárépítkezéssel egyidejûleg zajlik az 1500 m2-es showroomunk építése is, ami a jövô hónapban készül el és nyitja meg kapuit. A kínai üzemünk a magyar gyáregység mása lesz. A Wuxi Repülési és Ûripari Parkkal rengeteget foglalkozik a kínai sajtó, ennek okán mi is bekerültünk a híradásokba. Ez egy igen jelentôs beruházás az ázsiai országban, és a mi cégünk életében is meghatározó mérföldkô – mondja Boros László, a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója, a kínai leányvállalat elnöke. Kínai leányvállalatunk indulása óta tevékenykedik a régióban, többek között a marketing, az értékesítés területén. Min-

dezeket jelentôsen támogatja majd a hamarosan megnyíló showroom, itt ugyanis látványosan be tudjuk mutatni a teljes palettánkat, a termékskálánkat és a tudásunkat.

A kínai üzemünkben ugyanúgy a repülôgépek összeszerelése, gyártása fog megvalósulni – kezdetben hasonló évi száz darabos kapacitással, mint Magyarországon. A technológiát a magyar anyavállalat adja, magyar szakemberek fognak bizonyos pozíciókat betölteni, és ôk tanítják be a helyi munkatársainkat is.

— A kínai gyártócsarnok környezetében jobbára a repüléssel kapcsolatos iparágakban tevékenykedô vállalkozások kapnak helyet.

—A Wuxi Repülési és Ûripari Park tulajdonképpen egy hatalmas ipari park, ahova számos vállalat települ be. Lesznek köztük ûripari és más repülôipari cégek is, valamint teljesen más iparágakból is érkeznek. Már megkezdôdtek a kapcsolatfelvételek, így osztjuk meg például a showroomot is egy másik céggel. Egyelôre még nem lehet komoly együttmûködésekrôl beszámolni, ez a puhatolózás, az ismerkedés fázisa. A mi kompozittudásunk biztosan értékes lesz az ipari parkon belül a többi fejlesztô- és gyártócég számára.

2030-ig készen van a Magnus Aircraft kínai beruházási-fejlesztési ütemterve. Az elsô lépés az üzem és a showroom átadása, utána következik a második, majd a harmadik ütem. Ezekben újabb üzemegység megnyitása és jelentôs pro-

jektek szerepelnek, és ebben kapott helyet a négyüléses gép gyártása is. Még az orosz-ukrán háború elôtt megvettük az IL–103 repülôgép licencét, ennek a fejlesztése, modernizációja jelenleg is zajlik. A célunk, hogy egy modern, négyüléses kompozit, repülôgépet fejlesszünk, ez lesz a következô termékünk, jövô nyárra szeretnénk elkészülni a prototípusával, utána lehet majd elkezdeni a certifikációt és a gyártást.

Az ütemtervünket elfogadta a kínai kormány, ez alapján jelentôs támogatásban részesülünk.

—Mire ad lehetôséget az önök számára a kínai lokáció?

—Kínában eddig a privát repülés nem volt megengedett, a kormány az elmúlt idôszakban kezdte megnyitni régiónként, területenként az ország légterét a kisrepülôgépek számára. Ezáltal a piac még telítetlen, jelenleg egyetlen helyi gyártó jelent konkurenciát számunkra, amely infrastruktúrával rendelkezik. Mindenki más most próbál betörni erre a piacra. A Magnus Aircraft már túl van ezen a mintegy négyéves folyamaton, ami komoly elônyt jelent számunkra. A piac hatalmas, két szereplô nem jelent igazi konkurenciát egymásnak.

Kína kapcsán most ez a fô csapásirány, de ugyanúgy haladunk elôre, és komoly eredményeink vannak Afrikában is. Kenya mellett Nigériában és Tanzániában is állami megrendelésekre kötöttünk szerzôdést. A megkezdett út, amin a pandémia elôtt indultunk afrikai és ázsiai fókusszal, szép fokozatosan realizálódik, a rengeteg munka és tapasztalat, amit ez idô alatt szereztünk, már fokozatosan hozza az eredményeket.

— Milyen hatása lesz ennek a terjeszkedésnek a magyarországi gyártóbázisra?

— Mindig Pécs-Pogány lesz a központunk, ez nem változik a jövôben sem. Kínát leszámítva a komplett gyártástevékenység jelenleg és a jövôben is itt zajlik, a többi régióban, ahol leányvállalatunk vagy kirendeltségünk van, ott legfeljebb összeszerelési feladatokat tervezünk. Így alakítottuk a stratégiánkat, és ezt tartjuk is. Kína egy hatalmas ország viszonylag zárt gazdasággal, azt csak belülrôl lehet meghódítani. K. T.

FOROGJON AZ A FILM! – Forgassuk fel Pécset!

Nem kisebb célt tûzött ki maga elé a külföldi producer pályafutás után 2015ben hazaköltözô DEÁK ZOLTÁN, minthogy a helyben még meglévô filmes kapacitásokra, tudásra és kapcsolatrendszerre építve újra legyen Pécsett készülô film, melyet nemzetközi piacon is értékesíteni lehet. Egy helyi filmgyártó vállalkozásnál kezdett dolgozni Pécs közelében. Új gyártási lehetôségeket és partnerségeket keresett, ezért felvette a kapcsolatot az Enterprise Europe Network (EEN) dél-dunántúli kamarai irodájával, ahol kiemelten foglalkoznak a kreatívipari vállalkozások nemzetközi partnerségeinek kialakításával, mûködtetésével.

Az EEN pécsi irodájának a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ad otthont, mely egyaránt tagja az ország egyetlen Kreatív Ipari Klaszterének és az EEN Kreatív Ipari Ágazati Csoportjának. Mint ilyen a kreatív vállalkozói közösség minden szolgáltatását és partneri eseményét népszerûsíti. Ezek egyike volt a 2018as Udinei Távol-keleti Filmfesztiválon a filmekben történô termékelhelyezésrôl szóló B2Brendezvény –az EEN udi-

nei irodájának társszervezésében. Zoltán regisztrált a b2b-re, részt vett konferencián és több üzleti partneri megbeszélést folytatott. Ezután hamarosan saját céget hozott létre, mely filmgyártással és filmes utómunkákkal foglalkozik. A kezdéshez ismét a pécsi EEN iroda segítségét kérte annak érdekében, hogy az elsô, teljes egészében Pécsett forgatandó filmhez újra összehozza az érintettet és a lehetséges együttmûködô partnert. Kihasználva a

DesignPécs rendezvénysorozat lehetôségét, amelyet minden évben azért szerveznek, hogy a kreatív iparágak jelenlétét hangsúlyozzák a régióban, filmes kerekasztalt szervezett az EEN iroda.

A „Zöld út a vörös szônyegig” – Filmes kerekasztal – DesignPécs2022 rendezvényre meghívták mindazokat, akiket érdekel a helyi filmgyártás folyamatának bármely pontján való részvétel, és két brit forgalmazócég is csatlakozott online a beszélgetéshez. Egy (újra)induló iparág számára nagyon fontos, hogy minden szinten megfeleljen a kor fenntarthatósági követelményeinek, ezért a workshopot a következô témák köré szervezték:

● Hogyan járulna hozzá a filmipar újjáélesztése Pécs megújult, dinamikus, zöld és vibráló arculatához?

● Hogyan segítené a helyi vállalkozókat, szállodákat és éttermeket?

● Hogyan lehetne a fenntarthatósági trendeket/követelményeket megvalósítani a pécsi filmiparban?

● Milyen pozitív hatása lenne ennek a hirtelen jött tudatosságnak a régió nemzetközi turizmusára?

Eredmények:

A filmes kerekasztal óta Zoltán egy brit befektetô részvételével filmes utómunkákra szakosodott céget alapított, és elkészítette elsô, helyi vállalkozások széles körû részvételével forgatott filmjét – egy karácsonyi romkomot, angol nyelven, világforgalmazásra. A film jogainak értékesítése folyamatban van, idôközben megkezdôdtek a tárgyalások a következô filmrôl.

MEGALAKULT A VÁLLALKOZÓI INNOVÁCIÓS TANÁCS

Beszélgetés Herbály Istvánnal

— István, milyen funkcióban találkozunk most?

— Jó a kérdés, hiszen az elmúlt idôszakban „több sapkám” is lett, de ezek összefüggenek. 2016 óta vagyok a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Bizottságának az elnöke. A PBKIK delegáltjaként 2018-tól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégiumának társelnöki, 2019 óta az elnöki tisztségét is betöltöm. A mostani témához inkább ez utóbbi kapcsolódik.

— Megalakult tehát a Vállalkozói Innovációs Tanács. Ki hozta létre és miért?

— A Kulturális és Innovációs Minisztérium és az országos kamara, az MKIK között van egy stratégiai partnerségi megállapodás. Ennek egyik eleme volt a tanács létrehozása. Június 12-én ez alakult meg

—Lehet, hogy kellemetlen lesz a kérdés, de szükség van még egy tanácsra?

— Határozott véleményem, hogy igen. Nagyon fontos ugyanis a stratégiai dokumentumok készítése, mert kijelölik a célokat. De ezeket meg kell tölteni élettel, meg kell valósítani. Nagyon fontos az állami struktúrák létrehozása is, mert ezek segítik a célok megvalósulását. De e struktúrákat el kell látni muní-

cióval, segíteni kell, mégpedig azért, hogy a valós gazdasági szükségletek kielégítése is megtörténjen. Ezt a szerepet látja el a Vállalkozói Innovációs Tanács. Így lesz mûködôképes az ökoszisztéma.

—Mi történt június 12-én?

—Az alakulóülésen Kiss Ádám, az NKFIH elnöke bemutatta a Neumann János Programot, Bódis László a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatójaként a szervezet céljairól tartott elôadást, és bemutatkoztak a tanács tagjai, mindenki elmondta az érintettségét.

Érdekesség, hogy Hankó Balázs miniszter úr a kinevezésekor még államtitkár volt, ám az ülésen már miniszterként jelent meg, illetve Bódis László úr pedig

Elnök: Hankó Balázs – Kulturális és Innovációs Minisztérium, miniszter Társelnök: Herbály István – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégium, elnök

Tagok:

● Kiss Ádám – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, elnök

● Farkas Szabolcs – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, elnök

● Bódis László – Nemzeti Innovációs Ügynökség, vezérigazgató

● Pintér-Péntek Imre – Gyôr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, elnök

● Dunai Péter – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, fôtitkár

● Jakab Roland – HUN-REN, vezérigazgató

● Szabó Gábor – Magyar Innovációs Szövetség, elnök

● Joó István – Nemzeti Befektetési Ügynökség, vezérigazgató

● Katona Bence – Nemzeti Tôkeholding Zrt., elnök-vezérigazgató

● Perlusz László – Vállalkozók Országos Szövetsége, fôtitkár

● Glósz Andrea – Joint Venture Szövetség, elnökségi tag

● Vinnai Balázs – IVSZ Digitális Vállalkozások Szövetsége, elnök

már államtitkárként (is) vett részt.

—Kikbôl áll a tanács?

—Gondosan összeállított a névsor. Az MKIK 3 tagot delegálhatott, a legmagasabb szinten: Pintér-Péntek Imre elnökségi tagként, Dunai Péter fôtitkárként vesz részt, én pedig a Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégium elnökeként társelnöki megbízást kaptam. A tagok mind olyan szereplôk, akik az innovációban tudnak és akarnak is tenni, képesek a megfelelô információkat jó helyre, egy irányba csatornázni.

—Mi következik?

—Szeptemberben lesz a következô ülés, addigra már egy programot akarunk letenni az asztalra. Egyelôre szándékosan homályosan fogalmazva –egyebek mellett – tartalmazza majd egy olyan innovációs-ötletminôsítô „platform” létrehozását, mely segíti azon kisebb innovatív cégek forráshoz jutását, melyek a jelenlegi pályázati rendszerbe nem férnek bele. Tehát itt nem csak pályázati forrásról beszélünk, és nem csak startupokról. A cégek és a különbözô forráslehetôségek, szereplôk összegyûjtése és összekapcsolása is cél. Komplett javaslat tehát ôszre várható.

—Gratulálunk az új pozícióhoz, és jó munkát kívánunk!

—Köszönöm! Lehetôségként élem meg, de nem elsôsorban a magam számára: általam társelnöki szinten a baranyai vállalkozások, illetve a vidék képviselete valósul meg. Cs.G.

AZ ÖSSZES TEENDÔ EGY HELYEN

A komlói székhelyû a PIER Technical ma már Európa egyik legnagyobb független mentômellény- és világszerte elismert technikairuházat-fejlesztôje és -gyártója.. A munkaerôutánpótlás nehézségeivel azonban hasonlóan küzd, mint a többi hazai vállalkozás. Számukra az is nehézséget jelent, hogy a textiliparhoz kapcsolódó képzések szinte teljesen eltûntek a választható szakmák palettájáról. Központi telephelyük Komlón, Anna-aknán található, míg a logisztikai központjukat Altárón, az egykori fürdô épületében hozták létre, Sellyén a mentômellények gyártása folyik. Partnereik között megtalálhatók az iparág legnevesebb képviselôi. Többek között a Regatta, a Helly Hansen, a Besto mentômellényei náluk készülnek, ahogy az outdoor sport élenjáró márkái – az Ortovox, Mountain Equipment, Tierra –vízálló kabátjai és nadrágjai is.

— Miután a világpiac telített a mentômellényekbôl, kevesebbet gyártunk, ami sajnos együtt járt a kapacitásaink tervezett csökkentésével. Emellett nem kis problémát jelentett és jelent a mai napig, hogy egyre drágább a magyar munkaerô, ezért kénytelenek voltunk egyes termékeink gyártását áthelyezni Kínába és Ukrajnába, ezen belül Kárpátaljára, de vannak érdekeltségeink Szerbiában, Romániában, Pakisztánban is –kezdi beszélgetésünket PIDL ISTVÁN tulajdonos-ügyvezetô. — Jelenleg habos és önfelfújódó mentômellényeket készítünk többek között a norvég, a német, a francia és a holland piacra. Másik fô profilunk a vízhatlan sportruházat Gore-tex és egyéb funkcionális alapanyagból. Ehhez a termékcsaládhoz az addig alkalmazott technológiánkon is változtatnunk kellett. Tû és cérna helyett ragasztással és hôvel illesztjük össze a lézerrel kiszabott darabokat, amit a hagyományos eljárás mellett vezettünk be.

A Gore-tex anyagok különleges vízlepergetô tulajdonságokkal rendelkeznek, vízállók, emellett elvezetik az izzadás következtében keletkezô párát. Az ebbôl készült sportruha intenzív testmozgás esetén is kellemes viselet, nagy

elônye az is, hogy nem fúj át rajta a szél sem, szinte minden körülmény között –legyen az akár extrém is – megfelelô hômérsékleten tartja a testet. Ezeket a könynyû tapintású, kettô- vagy háromrétegû anyagokat leggyakrabban szabadtéri sportoláshoz felsôruházathoz használják, valamint hegymászók, kerékpárosok, katonák részére kifejlesztett különleges termékek esetében. Emellett például kesztyûkben, cipôkben, olyan termékek esetében, ahol a vízhatlanság, a ruhadarab lélegzô képessége is fontost.

Mint mondja, ajánlások útján keresik

A külföldön létesített üzemeik teljes körû ellátása is a komlói központjukból történik. A különbözô helyszíneken a saját technikusaik és minôségellenôreik jelentik a biztosítékot arra, hogy az ott készülô termékek is a legmagasabb színvonalat képviselik. Azonban mielôtt Európa számos országában megtalálható megrendelôikhez kiszállítják azokat, a végsô minôségi ellenôrzésre Komlón kerül sor. Szól arról is, hogy kihasználtak egy piaci rést is, ami lehetôséget teremtett az elôremenekülésre. A vízhez és a téli sportokhoz kapcsolódó termékeik mel-

meg ôket, ami stabil hátteret jelent a cégnek, mert a ruházati ipar eléggé belterjes, az egyedüli kitörési lehetôséget a magas minôséget képviselô anyagokból készülô termékek jelentik, valamint a teljes gyártási folyamat felvállalása az anyagbeszerzéstôl kezdve a gyártás és a gyártatás megszervezéséig, a kész termékek kiszállításáig.

—Saját termékfejlesztôi csapatunkkal valósítjuk meg a megrendelôink elképzeléseit az ötlettôl egészen a tömegtermelésig, miközben végig szem elôtt tartjuk a legmagasabb vevôi elvárásokat és gyárthatósági szempontokat is – folytatja tovább beszélgetésünket Pidl István.– Negyvenen vesznek ebben részt Komlón, ôk azok, akik a megbízó elképzelését ültetik át a gyakorlatba. Elkészítik a kapott látványterv alapján a szabásmintákat, legyártják a prototípusokat. Az anyagbeszerzôink pedig kiterjedt nemzetközi beszállítói körük segítségével megvásárolják a gyártásukhoz szükséges anyagokat, kiegészítôket.

lett úgynevezett tûzálló, speciális ruhákat is varrnak angol piacra, a speciális erôk részére. Ezeket a komlói üzemünkben gyártják, mert ott továbbra is 20–25 embernek szeretnének munkát adni. . —A betanított munkások mellett ruhaipari, textilipari mérnökök, technikusok alkotják a csapatunkat. Ôket mi neveltük ki. Vannak közöttük fiatalok is, azonban minden munkatársunk rendelkezik azzal a képességgel, hogy összetett feladatokat oldjon meg. Nap mint nap újabb kihívásokkal találjuk szemben magunkat, a folyamatos innováció nálunk a mindennapok része. Van úgy, hogy háromnaponta, hetente újabb és újabb termékek gyártásába kezdünk, ez nagyfokú rugalmasságot igényel mindenki részérôl. Ez pedig gépekkel nem oldható meg, csak olyan munkatársakkal, akik a szakmájukat magas színvonalon ûzik – zárja beszélgetésünket Pidl István.

Sz. K.

PIDL ISTVÁN

A NAGY, TESTES VÖRÖSBOROK HELYETT A KÖNNYEBB FEHÉR ÉS A ROZÉBOROK KERESETTEBBEK

A karácsony elôtti idôszakban megélénkült az ajándékba adható borok iránti vásárlási kedv a vállalkozások részérôl, mivel egy jogszabályi változás következtében a reprezentációs céllal adott borászati termékek mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. A villányi Tiffán Imre és Fia borászatnál ez a tény kedvezôen alakította a vásárlásokat, most arról kérdeztük ifj. TIFFÁN IMRÉT, hogy nyáron milyen érdeklôdés mutatkozik a borok iránt, egyáltalán mivel lehet felkelteni ma az érdeklôdést e nagy múltú nedû iránt.

—Nyáron a könnyû fehérborok és a rozéborok kapnak nagyobb hangsúlyt, többségében ezek kerülnek piacra, mert ezek iránt élénkül meg az érdeklôdés, a vörös egy picit háttérbe szorul. Továbbra is van lehetôségük a vállalkozásoknak reprezentációs célra vásárolni borokat, hiszen a jogszabályi kedvezmény a mai napig érvényben van. Ez a termelôk számára egyértelmûen elônyt jelent, hiszen a fogyasztók ilyen módon csak a termelôtôl tudják beszerezni az italokat. — Miként változik a piac év közben?

—Már az elôzô év szeptemberében a szürettel eldôl, hogy mibôl tudunk gazdálkodni: mennyi szôlôt szedünk le, mit csinálunk belôle, hogy milyen arányban készüljön rozé, mibôl kalkulálhatunk nagyobb mennyiséggel. Ezért is kerültünk például nehéz helyzetbe, amikor egy multi kereskedôcég mindenféle okra hivatkozva január-februárban visszamondta a szeptemberi lekötéseit. Már szállításra készen volt a termékünk, amikor ez történt, ami a részükrôl egy etikailag kifogásolható lépés volt, minket pedig nehéz helyzetbe hozott.

— Ilyenkor mit lehet csinálni?

—Tulajdonképpen semmit. Igyekszünk új piac felé fordulni, de a piac nem bôvelkedik lehetôségekben. A jelenlegi áremelések mellett csak azzal tudunk érvényesülni, ha megpróbáljuk nyomott áron eladni a borainkat, annak viszont semmi értelme. Új értékesítési lehetôsé-

geket kutatunk fel, ilyenek lehetnek a fesztiválokra, rendezvényekre való kitelepülések. Ezekbôl viszont egyrészt sok van, másrészt pedig jelentôs többletköltségekkel jár egy-egy megjelenés. A bortermelés egy hosszabb folyamat, arra már egy évvel korábban rá kell készülni. Sôt, ha a szôlôtelepítésektôl kezdve tekintünk rá, akkor több évben, évtizedben kell elôre gondolkodni. Mi is dilemmában vagyunk bizonyos fajtákkal kapcsolatban, mert azt látjuk, hogy változik a fogyasztási irányvonal, ami nem a nagy, testes vörösborokra hajaz, inkább a könynyebb fehér és a rozéborok keresettebbek. Emiatt az új telepítéseknél már inkább ezeket a könnyû fehéreket célozzuk meg, akár az illatosabb fajtákat is.

IFJ.

TIFFÁN IMRE

— Ma milyen kritériumoknak kell megfelelniük a boroknak ahhoz, hogy jól értékesíthetôk legyenek?

— Ez egy szubjektív dolog, ahogy maga a bor is. Mert lehet, hogy nekem ízlik, másnak pedig nem. Akár tíz vendégünkbôl kilenc más irányvonalat képviselhet, amire nem könnyû reagálni. Vannak olyan nagydíjas boraink, amiket például nem értékelt pozitívan a piac, és olyan aranyérmes, ezüstérmes boraink, amik azt gondolom, bizonyos helyzetekben nem kerülnek a helyükre. De ez minden bortermelôre vonatkozik, nem csak ránk.

—Fontos, hogy az ember jelen legyen a multikban?

—Milyenek az idei kilátások, hogy áll most a szôlô?

— Egy enyhe tél után nagyon száraz volt a tavasz, majd néhány nap alatt hihetetlen mennyiségû csapadék hullott. Erre növényvédelemmel igyekszünk reagálni, egyelôre úgy néz ki, ez hatásos, nincs gond a szôlôvel. Az látható, hogy mint minden gyümölcs, a szôlô is nagyjából két-három héttel elôrébb van a fejlôdésben, az érésben, mint az elôzô években.

—A Covid átrendezte a piacot, ha nincsenek multik, nem tudom, hogy adtunk volna el. Általuk az ország minden részére eljutnak a termékeink. Emellett kiválóan mûködik az online értékesítésünk, ebbôl a szempontból a Covidnak pozitív hatása volt, találtunk egy megbízható futárcéget, remekül tudunk velük együttmûködni. És hát sokat jelent az a hozzáadott érték, amelyet a pincénkkel képviselünk, hogy megismerhetnek bennünket, egy többgenerációs borász dinasztiát, mert nem minden helyen találkozhatnak a fogyasztók magával a borásszal. Ez pluszt ad a termékhez, az értékesí-

—Önök vendégfogadással is foglalkoznak, a nyár szezonnak számít e téren?

—Nálunk tavasszal indul a szezon, a nyár kissé visszafogottabb a turisták szempontjából. Mi jobbára elôre bejelentett csoportokat fogadunk, de ha nyitva vagyunk, természetesen bárkit szívesen látunk. Van egy törzsvendégkörünk, amelyre számíthatunk, ez is azt bizonyítja, hogy értékelik a munkánkat és hogy jó irányba haladunk.

K. T.

AZ ELSÔ PÉCSETT FORGATOTT FILM UTÁN

MÁR A KÖVETKEZÔ PROJEKTRE KÉSZÜLNEK

Elkészült az elsô pécsi gyártású romantikus komédia, a tavaly forgatott karácsonyi témájú film utómunkái épp a közelmúltban értek véget. Most az értékesítése következik, és amint ez eredményes lesz, indulhat is a következô projekt. A maroknyi lelkes filmes-fotós csapat már meg is kezdte egy szereplô-adatbázis létrehozását, több alkalommal castingolták a jelentkezôket. KOVÁCS TAMÁS fotós, filmes az egyik mozgatórugója annak, hogy Pécs legyen az elsô vidéki filmfôváros hazánkban, a most befejezett film létrehozásában is aktív szerepet játszott.

—Hihetetlen energiákat mozgattunk meg a film forgatása alatt, mindenki nagyon elfáradt. Két hét pihenés után viszont már azt kérdezték a kollégák, mikor folytatjuk. Ebbôl is látszik, hogy sikerült összehoznunk egy olyan elkötelezett és lelkes csapatot, mintegy 30–35 embert, akikkel hosszabb távon gondolkodhatunk.

—Milyen tapasztalatot hozott ez a projekt a munkaszervezést, a színészekkel, a helyszínekkel, a várossal való együttmûködést tekintve?

—Nagyon sok mindent megtapasztaltunk és rengeteget tanultunk. Például azt, hogy sok mindent jobban elô kell készíteni, letisztázni elôre, illetve még több embert bevonni a munkába, hogy ne okozzon fennakadást a néha több száz kilót képviselô technika átmozgatása. Arra is ráláttunk, hogy ha valamit ellenszolgáltatás nélkül ajánlanak fel a forgatáshoz, például egy helyszínt, mindenképpen részletesen egyeztessük a feltételeket, mert így kisebb az esélye annak, hogy az utolsó elôtti pillanatban visszamondják.

—Hol tart most a projekt?

— Éppen most fejeztük be az utolsó két fázist, a már megvágott anyag fényelését, valamint a hangtechnikai finomításokat, a beszédhangok tisztázását. Ezután következik a korábbi érdeklôdôkhöz, potenciális vásárlókhoz való eljutta-

tása, bízunk benne, hogy mihamarabb sikerül értékesíteni. Ennek sikere erôteljesen befolyásolja a következô projektjeink indulását. Optimisták vagyunk, ezért is kezdtünk el lehetséges szereplôket keresni a jövôbeni forgatásokra. Négy castingon vagyunk túl, szeretnénk kialakítani lehetséges szereplôkbôl, statisztákból egy olyan adatbázist – mivel már most van négy-öt olyan forgatókönyvünk, amivel el tudnánk kezdeni dolgozni –, amely a leendô projektjeink hátteréül szolgálhatna. Hogy a jövôben könnyen találjuk meg az adott szerepekre a megfelelô embereket. A közösségi médiában, plakátokon hirdettük a lehetôséget, és meglepôen sokan jöttek. Ezzel párhuzamosan egy másik csapat helyszíneket kutat fel, ezekbôl készítünk egy listát, hogy ha bármilyen felkérés érkezik hoz-

sokra és még ki tudja milyen területekre. A vállalkozások adót fizetnek, ami a városnak, illetve az államnak is elônyös. Emellett a város hírnevét is elviszi. Amikor elhatároztuk, hogy elindulunk a filmgyártás irányába, az volt az egyik fô mozgatórugónk, hogy itt van ez a gyönyörû város, számos adottsággal, mutassuk meg. Ezzel a gazdaságába is hoznánk némi felpezsdülést, szerintem ez olyan lehetôség, amelyet érdemes megragadni. A terveink között hosszabb távon egy komolyabb stúdió létrehozása is szerepel, amely új perspektívát teremthet az itt élô szakembereknek is. Kapunk segítséget a városvezetéstôl is, így a belvárosi helyszíneken könnyebben tudunk forgatni.

—A jövôben milyen jellegû projekteket szeretnének megvalósítani?

zánk, azt a lehetô legteljesebb körûen ki tudjuk szolgálni.

—Pécs vonatkozásában milyen jelentôsége lehet a jövôben egy filmes gyártóbázis létrehozásának?

— Ezzel csak mindenki jól járhat. Egy korábbi beszélgetésünkben már említettem, hogy 2020-ban 395 milliárd forint volt az éves árbevétel filmgyártásból hazánkban, ha ennek csak egy kis szeletét el tudnánk hozni Pécsre, azzal elégedettek lennénk. A filmforgatások számos ágazatra hatással lehetnek, nemcsak a turizmusra, a vendéglátásra vagy a kereskedelemre, hanem az igényeknek megfelelôen a szolgáltatókra, a kisiparo-

—Elsôsorban filmekben gondolkodunk, illetve ha meglesz a stúdió, akkor akár már sorozatokat is le tudunk forgatni. Az financiális és szervezési szempontból sokkal kedvezôbb, mint a szóló film, hiszen folyamatos munkát jelenthet. A stúdióban hatalmas lehetôség van. Emellett a következô 3–5 éven belül szeretnék létrehozni egy olyan platformot, amivel el tudjuk látni a saját projektjeink eszközigényét, hogy ne kelljen a komolyabb berendezésekért Budapestre menni. Ezekkel az eszközökkel Magyarország déli régióját kívánom ellátni, de Észak-Horvátországban, Szlovéniában stb. is gondolkodom, hiszen ott is van filmgyártás.

KOVÁCS TAMÁS

MEGÚJULT A DELANTA PANZIÓ, DE NEM KÖNNYÛ MANAPSÁG A VENDÉGFOGADÁS

A Kisfaludy program keretében a közelmúltban felújították a pécsi Delanta panziót, ami a vendégforgalomra is hatással van. Új padlószônyeg, új ágyak, ágybetétek, lámpák és tévék kerültek a szobákba, korszerûsödtek a fürdôszobák, minden helyiség klimatizált lett, új kazánok és telepített napelemes rendszer gondoskodik az energiatakarékos üzemelésrôl. Tágasabb és árnyékosabb parkoló fogadja a vendégeket, akik egy újonnan felszerelt wellness-részlegen frissülhetnek fel. Mint SÁROSI ISTVÁN tulajdonos mondja, ez a beruházás már szükségszerû volt a panzió életében.

—Nagyon örültünk a lehetôségnek, ami által megújulhatott a Delanta, így a korábbinál sokkal komfortosabb körülmények között tudjuk fogadni a vendégeinket. A legboldogabb ember az elégedett. Sajnos azonban az utóbbi idôben gyakran tapasztaljuk, hogy a hozzánk érkezô magyar vendégek nem tudnak örülni annak, ami van, például olyan kérdést tesznek fel, hogy miért nem szürke a szalagfüggöny színe vagy miért nem szürke-fehér minden. Azzal a hozzáállással is találkoztunk, hogy valaki a házunk elôtt elsétálva igen alacsony értékelést adott a szolgáltatásunkra az interneten, úgy, hogy nem is volt vendégünk. Ezek a visszajelzések nem törölhetôk, ami a jövôbeni vendégeink szempontjából nem túl kedvezô. Természetesen mi sem vagyunk és a munkatársaink sem tökéletesek ezekben az idôkben, de igyekszünk mindent megtenni vendégeink komfortjáért.

A másik, ami a mindennapjainkra hatással van, az a lakáskiadási rendszer, amely mindenki számára lehetôvé teszi, hogy akár egy-egy napra fizetôvendégeket fogadjon a saját lakásában. Ezáltal nagyon sok szálláshely keletkezik, akár itt Pécsett is. Ez a jelenség hasonló, mint a taxisoknál az Uber volt. Ez pedig a minôségi szálláshelyektôl szippantja el a vendégeket. Ugyanígy említhetem az általunk üzemeltetett presszót, amelynek a dohányboltok lettek a konkurensei, az oda betérôk közterületen fogyasztják az alkoholt, ami ugyan tilos, de nem ellen-

ôrzik. Aztán amikor természetes szükségletük támad, mindenkinek a képzeletére bízom a folytatást.

— Mit lehet ez ellen tenni? Hogyan tudnak reagálni ezekre a helyzetekre?

— A vendégek által megfogalmazott véleményekre minden esetben igyekszem reagálni, mert fontos a jó hírnevünk megtartása. Minden nap próbálunk úgy hozzáállni a dolgokhoz, hogy elégedettek legyenek a hozzánk érkezôk. Sajnos azonban az utóbbi években egyfajta fokozott elégedetlenség van jelen nemcsak a vendégek, hanem a társadalom szintjén is, így sokszor nem könnyû megoldani a felmerült helyzeteket.

—Hogyan változtatja meg a vendégforgalmat az, hogy megújultak?

— A vendégforgalom meghálálja magát. Általában látják, hogy mennyi mindent megteszünk értük, és örülnek neki, megköszönik, visszajönnek. A vendégeink többsége nem a luxust várja el tôlünk, sokkal inkább a szeretetteljes, bensôséges vendégfogadást. Viszont azt is el kell mondani, hogy nem mindegy, miként találnak meg bennünket. A nagyobb szállásfoglaló portálok megemelték a közvetítési díjaikat, már 15%+áfát kérnek a közvetítésért, amit egyre nehezebb kigazdálkodni, hiszen nekünk a panzió fenntartásáról, a munkatársak fizetésérôl is gondoskodnunk kell.

— Korábban jellemzôen üzletemberek szálltak meg önöknél, változik-e a vendégek összetétele?

— Javarészt ma is mintegy 80%-ban üzleti utazók a vendégeink, és a fenn-

maradó 20% a turista. Nagyon sok visszatérô vendégünk van, de újak is jócskán akadnak. Amikor van valamilyen nagyobb rendezvény a városban, akkor érezhetôen megemelkedik az ide érkezôk száma, csak sajnos ilyenbôl kevés van.

—Kikkel mûködnek együtt a vendégforgalom élénkítése vagy a jobb kiszolgálás érdekében?

—Aki utazni akar, az általában konkrét tervekkel érkezik. Kevés olyan vendégünk van, akinek tájékoztatást kell adni arról, hogy mit csináljon Pécsen. Természetesen vannak partneri együttmûködéseink, ajánljuk is a szolgáltatásaikat, azonban a nálunk megszállókat ez kevésbé érdekli.

—A szálláshelyek számára kötelezô minôsítési rendszer miként érintette önöket?

—Nagyon örülök neki, hogy kötelezôvé tették, hiszen ez egyértelmû kritériumok szerint sorolja be az egyes szálláshelyeket különbözô kategóriákba. Mi mintegy húsz éve ez alapján mûködünk, hiszen amint lehetett, elvégeztettük ezt a minôsítést. A hazai szállodaszövetség tagja vagyunk, fontos számunkra a hiteles, korrekt üzemelés. Tehát számunkra semmilyen plusz kihívást nem jelentett a minôsítési rendszer bevezetése. Amellett, hogy ezt nagyon jónak tartom, érdemes elmondani, hogy a vendégek errôl mit sem tudnak, ezért nem is fontos számukra a minôsítés megléte. Többségük nincs tisztában vele, hogy mi a szálloda és a panzió közötti különbség, vagy hogy mi szükséges egy magánszálláshely üzemeltetéséhez. Ezért is tartom aggályosnak az olyan nagy mértékben elharapódzott „lakáskiadásokat”. K. T.

EGYMÁSÉRT KÜZDENI, ÉS

SOHA NEM SZABAD FÖLADNI

30 évig kosárlabdázott, még az NB I/B ifiben is játszott HALMI CSABA, a Gienger Hungária Kft. vezetôje, aki egy egészségügyi probléma miatt három éve kénytelen volt elköszönni a péntek esti közös játéktól. Azóta kerékpározik, telente többször is elmegy síelni, mert mint mondja, nem tud megülni egyhelyben. Folyton szüksége van valamilyen mozgásra, egyszerûen „így van összerakva”.

—A gimnáziumban nagyon jó kis kosárcsapatunk volt, ami megmaradt mintegy harminc évig. Minden pénteken együtt játszottunk, a hét utolsó munkanapja után ez a lehetô legjobb alkalom volt, hogy az ember kiadja magából a feszültséget. Sajnos egy sérülés miatt abba kellett hagynom, de a síelés továbbra is megmaradt. Négy-öt éves koromban apukám a Mecseken megtanított síelni, és azután telente mindig feljártunk a Mecsekre, mert akkor még volt hó. A gimnáziumban szinte az összes külföldi sítáborban részt vettem, késôbb minden nyári keresetemet arra fordítottam, hogy télen síelni mehessek. A mai napig a téli szezonban havonta 2-3-4-5 napra elmegyek síelni a családdal vagy barátokkal, de olyan is elôfordul, hogy üzleti síelésen veszek részt. A kosárlabdát felváltotta a biciklizés, tavasztól ôszig amennyit csak tudok, megyek, télen pedig marad a szobabicikli. Van, hogy körbetekerjük a Balatont, vagy a hegyikerékpárommal felmegyek a Mecsekre, a feleségemmel még tandemezni is szoktunk.

— Mi a célja a sportnak az ön életében?

—Mindig aktív gyerek voltam, valamit állandóan muszáj csinálnom. Nagyon szerettem focizni, kosárlabdázni, egyszerûen kell a mozgás, mert többségében ülômunkát végzek. Rengeteget autózom, mint ahogy sok idôt töltök az íróasztal mögött is, és egyszerûen muszáj mozognom. Mozgás közben, amikor az ember egyedül van, jönnek a gondolatok, ami a munkában, a magánéletben is elôrevisz.

—Miért a csapatsportok állnak közel önhöz?

—Mert ott egymásért lehet küzdeni. Lehet valaki gyengébb egy csapatban, de a többiek el tudják vinni a célig és fordítva. Ez nagyon fontos számomra: egymásért küzdeni, és soha nem szabad föladni. Aki csapatsportot ûzött, ismeri

az öltözôi hangulatot, az ott megtanultak bárhol, így akár az iskolában, a munkahelyen segít beilleszkedni az új helyzetekbe, egy új közösségbe. Aki közösségben sportol, sokkal könnyebben kezel olyan helyzeteket, amik egy közösségben adódnak. Kitartóbbak is, és tudják, milyen egymásért küzdeni. Ez szerintem rengeteget számít manapság. Ezt látom a fiatalokon is, hogy akiknek nem volt ilyen élményük, nehezebben illeszkednek be.

—Említette, hogy egyesületben is játszott. A sportban mi a fontos: a küzdés vagy maga a mozgás szeretete?

— Számomra a foci meg a kosárlabda élménysport volt, annak ellenére, hogy a jól sikerült támadásoknak gól vagy találat formájában megvolt az eredményük. Az egyesületi múltamban amit az edzéseken gyakoroltunk, azok a meccsen megvalósultak, és ha ráadásul

még gyôztünk is, az óriási élményt jelentett. Rengeteget utaztunk, közben beszélgettünk, kártyáztunk, igazi közösséggé kovácsolt bennünket a sport. Számunkra talán ez volt a legfontosabb: a közösség, hogy együtt lehettünk. Másrészt amikor az ember sportol, benne van egy helyzetben, akkor csak arra koncentrál, minden más megszûnik, kikapcsol a mindennapi körforgásból. A sport számomra egy óriási örömforrás, fôleg azokkal a csapattagokkal, akikbôl életre szóló barátok lettek.

—Ezeket a tapasztalásokat miként tudja átültetni a vállalkozói létre, a munkájára?

—Nem tudatosan teszem, de törekszem rá. Ez mindig ösztönösen jön, mert a versenyszférában is a csapatmunka az, ami sikerre vezet. Minden munkakörben emberek dolgoznak, ôket is egy csapatként kell mozgatni, jól összecsiszolódni. Törekszem rá, hogy a megfelelô posztokon a megfelelô emberek legyenek, akik ha vezetôk vagy középvezetôk, hasonló szellemiséggel képviseljék a saját kollégáikat is, hogy be tudjanak adni a közösbe valamit, és fontos, hogy ne legyünk irigyek egymásra. Talán ennek is köszönhetô, hogy eddig mindig eredményes üzleti évet tudtunk zárni.

—Az üzleti életet, a kapcsolatépítést, akár az üzletkötéseket befolyásolja-e az a fajta viszonyulás, viselkedésmód, amit a sport által elsajátít az ember?

—Szerintem igen. Egészen más a nexus egy olyan tárgyaláson, ahol ha belépek valahová, és meglátok egy régi ellenfelet a kosárlabdapályáról vagy akivel itt-ott-amott edzettem, már máshogy indul a beszélgetés. Akkor megteremtôdik a lazább stílus, errôl-arról lehet egy picit anekdotázni, és az biztos, hogy már egy kellemes, közvetlen hangulatban folyik a megbeszélés. Velem is elôfordult már, hogy kiderült a tárgyalópartnerrôl, hogy ô is kosárlabdázik vagy síel, és akkor be lehetett dobni egy kis vicces történetet a sporttal kapcsolatban. Lehetett látni, hogy érzi, reagál rá, és attól kezdve megváltozott a hangulat, a szövegkörnyezet, ami mindenképpen a tárgyalás elônyére vált. K. T.

HALMI CSABA

CÉGES GENERÁCIÓVÁLTÁS ÉS AZ ONLINE MARKETING KAPCSOLATA

Hogyan élik meg a vállalkozások a generációváltást az online marketing területén? Mit lát a marketingügynökség ebbôl és hogyan tudja támogatni a helyzetet? Ezt az aktuális és olykor kényes témát boncolgatjuk az RG-STÚDIÓ tapasztalt szakértôivel!

Minden cég életében elérkezik a generációváltás, amikor az üzlet vezetését az alapítók vagy a jelenlegi vezetôk átadják az új menedzsmentnek. Ez a váltás kulcsfontosságú a vállalat hosszú távú fennmaradása és növekedése szempontjából, és a sikere sokban múlik azon, hogy ne csak a pozíciókat adják át, hanem a cég értékrendjét, stratégiáját és tudását is. De mi a helyzet akkor, ha új lendülettel, szemléletmóddal érkezik az új vezetés?

Amikor egy új szemléletet visz be a következô generáció, aminek alapvetô eleme a marketing, az sokszor a 20–30 évvel ezelôtti szokásokkal ütközik. A szájról szájra terjedô reklám elég, minden más marketing felesleges. Azt fájdalmas kiadásként éli meg sokszor az elôzô generáció. Mi az oka ennek?

Egyrészt ôk szemtanúi voltak az iparág felnövekedésének, minden gyerekbetegségével együtt. Az iparági szereplôk rajtuk tanulták meg – az ô pénzükön –. hogyan kell hirdetni, kommunikálni, mérni. De az is elôfordulhat, hogy egyszerûen bizalmatlanok voltak az új marketinglehetôségekkel szemben. Tartottak az ismeretlentôl és meggyôzôdésükké vált, hogy a régi jól bevált eszközök még ma is mûködnek. Ez sok esetben persze igaz is, viszont emiatt megint csak számos esetben rengeteg lehetôségtôl fosztják meg a vállalkozásukat.

Nem véletlenül vált népszerûvé az utóbbi években az agilis vezetôi stílus, hiszen az online marketing egy gyorsan reagáló reszponzív vezetést, mûködést igényel, ami hatékonyan tud válaszolni a piaci átrendezôdésekre és a marketingtrendekre.

TIPIKUS FÉLELEMPONTOK

Az RG-STÚDIÓ szakértôi számos generációváltásban lévô céggel dolgoztak már együtt, így bôven van tapasztalatuk arról, hogy mivel jár egy ilyen átrendezôdés a marketingterületre vetítve. Sokszor látták, hogy egy-egy jól mûködô üzletág esetében félt a merészebb döntésektôl a partner, még akkor is, ha ez jól prognosztizálható eredményekkel is kecsegtetett. Pedig marketingnézôpontból ha valami jól mûködik, ott nem érdemes megállni! Ilyenkor általában a hirdetésikeret-emelésektôl tartanak a partnerek, vagy attól félnek, hogy több feladatuk lesz ezzel, de ez az az eset, ahol nem a kiadást, hanem a megtérülést kell nézni, és így hozni egy megalapozott üzleti döntést. Ráadásul egy nagy tapasztalattal rendelkezô onlinemarketing-ügynökség abban is tud segíteni, hogy ne merüljön fel sok extra feladat a megbízó számára.

Sokszor az is nagyon izgalmas kérdés, hogy mennyire fiatal az új menedzsment, hiszen ez óriási ráhatással van a lendületre, nyitottságra, amit magukkal hoznak. A megfáradt, lendületet vesztett hozzáállás a régi generációban gyakran jelen tud lenni. Ezzel szemben ha egy fiatalos lendületû új vezetés lép a színre, nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot is hoz magával, ami a marketingfolyama-

toknak és az ezekbôl kiaknázható potenciáloknak is kedvez. Kutatások szerint egy generációváltás ideális esetben 5–7 évig is eltarthat, s ez idô alatt komoly kérdés, hogy mekkora döntési autonómiát kap az átvevô menedzsment.

A fogékonyság, érdeklôdés az új technológiák, marketingplatformok iránt szintén fontos tényezô egy generációváltás során. Sokan úgy élik ezt meg, hogy nincs se idejük, se erejük ezekkel is foglalkozni, elmélyedni bennük. Ez természetesen rendben van, amennyiben egy nyitott hozzáállással párosul. Vagyis a régi vezetés kvázi esélyt ad az online marketingnek, és engedi, hogy az új generáció rávilágíthasson a területben rejlô potenciálokra, vagy akár döntéseket hozhasson.

Itt egy pillanatra álljunk meg, és gondoljuk végig mi magunk a cégünk helyzetét és hogy mi az a terület, amivel eddig nem vagy nem elég mélyen foglalkoztunk. Az online marketing tipikusan egy ilyen terület. De a jó hír, hogy ezt nem kell egyedül végigcsinálni a generációváltás vagy szemléletváltás során!

MI A MEGOLDÁS?

Az új és a régi generáció szemlélet beli szakadéka nehezen áthidalható. Itt az elôzô generáció azzal tud segíteni a fiataloknak, ha nyitott lesz és teret ad, meghallgatja a fiatalokat. Az RG-STÚDIÓ szakértôi azt is kiemelték, hogy ne költségelvûen, hanem megtérüléselvûen gondolkozzon. A marketing ugyanis egy beruházás melynek a jövôbeni megtérülését kell a döntések fókuszába helyeznie..Sôt, szellemi termékként az online marketing a cégértéket is növeli, ami, ha forrásra van szüksége egy vállalkozásnak, nem mindegy!

Másrészrôl az új generáció azzal tud segíteni a helyzeten, ha igénybe vesz olyan segítséget, ami tehermentesíti, és segíti a döntéshozatalt legalább az online marketingben, vagyis olyanokkal mûködik együtt, akik olyan – a marketingen már túlmutató – stratégiai támogatást is nyújtanak, mint mondjuk az RG-STÚDIÓ.

VEZETÔI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK:

A VÁLLALKOZÁSOK KULCSA A SIKERHEZ

A modern vállalkozások számára a hatékony és gyors döntéshozatal elengedhetetlen a versenyképesség megôrzése és növelése érdekében. A vezetôi megérzések, intuíciók mellett egyre fontosabbá válik a gyors és hatékony adatvezérelt mûködés, ezért a modern cégvezetés már a kkv-k körében is egyre kevésbé képzelhetô el az új Generációs Vezetôi információs Rendszerek használata nélkül.

De konkrétan miben és hogyan segítik ezek a rendszerek a vezetôket és a munkatársakat?

Vigyázat, a saját gyakorlatunkból származó valós példák következnek!

GYAKORLATI PÉLDA 1.

Gondoljunk csak bele, mennyire fontos egy nagykereskedelmi cég vezetôjének tudnia, hogy melyik partnernél melyik termékcsoport és termék a legnépszerûbb vagy éppen a legkevésbé népszerû. Emellett lényeges információ az is, hogy hogyan alakult az egyes régiók, üzletkötôk, partnerek, termékcsoportok és termékek forgalma az elôzô hónapokhoz, az elôzô év azonos idôszakához vagy a tervekhez képest.

Mindezt pedig ne egy havonta egyszer, kézzel készített, „végtelen” Exceltáblából kelljen nagy nehezen „kihámozni”, hanem akár egy naponta, teljesen automatikusan frissülô vezetôi mûszerfalra ránézve lehessen a szükséges információkat kb. azonnal megszerezni.

Egy hazai piacvezetô nagykereskedelmi kkv pl. odáig fejlesztette vezetôi információs rendszerét, hogy a 32 belföldi és külföldi értékesítôje minden reg-

gel fél 8-kor e-mailben megkapja a saját mûszerfalát, ahol pontosan látja, hogy napi, heti, havi és éves szinten hogy áll a saját értékesítési tervéhez képest, hol, mely partnereknél és termékeknél van elmaradásban, és személyre szabott javaslatokat is kap arra vonatkozóan, hogy mit kéne tennie ahhoz, hogy a tervét teljesítse. És mindezt 100%-ban az automatizált és mesterséges intelligenciával felokosított vezetôi információs rendszer valósítja meg, emberi beavatkozás nélkül.

GYAKORLATI PÉLDA 2.

Egy nagy baranyai gyártócégnél már évek óta használnak egy olyan komplex vezetôi információs rendszert, ami folyamatosan mutatja az egyes gyárak, gyártási egységek, gépek és mûszakok kihozatali %, selejt %, gépóra, gép-elhasználódási arány és egyéb gyártási mutatóit. Az információk részben a kollégák ál-

tal rögzített adatokból, részben pedig közvetlenül a gépekbôl származnak. A mûszakvezetôk napközben is látják a fôbb mutatókat, a közép- és felsô vezetôk pedig automatikusan kapják azokat a heti, havi és éves riportokat, amiben az információs rendszer automatikusan kiemeli azokat az elemeket, ahol probléma van vagy ahol veszélyes trend kezd el kibontakozni.

GYAKORLATI PÉLDA 3.

Egy pécsi székhelyû építôipari és épületgépész cégcsoportnál folyamatosan látják a vezetôi mûszerfalakon a projektekre elszámolt saját munkaidô-, alvállalkozói teljesítés- és egyéb erôforrás-, valamint költséginformációkat. Ezeket össze tudják vetni a tervezett értékekkel és a projektre befolyó bevételekkel is. A rendszer teljesen automatikusan képes az általános költségeket felosztani az egyes projektek között, így a projektek eredményessége szinte napi szinten követhetô, a szükséges korrekciók, beavatkozások pedig kb. azonnal megtehetôk. Röviden összefoglalva, a modern Vezetôi Információs Rendszerek segítségével a vezetôk gyorsan és megfelelô (vizuális) formában hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, ami lehetôvé teszi a gyors és megalapozott döntéshozatalt. Az adatok elemzése és a trendek azonosítása révén a vezetôk könnyebben és pontosabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a versenytársak lépéseire.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy az információk elôállítása és a megfelelô idôben a megfelelô helyre való eljuttatása akár teljesen automatikusan, emberi beavatkozás nélkül történik meg, egy ilyen Vezetôi Információs Rendszer bevezetése és mûködtetése pedig ma már egy kisebb kkv-nak is megfizethetô és akár hetek alatt megtérülô, abszolút jövôbe mutató befektetés lehet.

Magyar Krisztián iNFOgyár www.infogyar.hu

KOMPLEX

DIGITALIZÁCIÓS

KÉPZÉSI PROGRAM

KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNAK

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN

A magyar DATA-EDIH projekt keretein belül megvalósult, kis-és középvállalkozások részére nyújtható képzéseket tartott a Pécsi Tudományegyetem 2024. június 20-án.

A magyar DATA EDIH aktívan elôsegíti a magyarországi kis- és középvállalkozások, valamint a közszféra szervezeteinek digitális átalakulását, általános fókusszal az adatokkal kapcsolatos szolgáltatásokra, ipari fókusszal az egészségügyre. Az elôadások a szerzôi jogra, az iparjogvédelemre, az adatvédelemre, a (köz)adatvagyon-hasznosításra, anonimizálásra, valamint a digitális és adat-

alapú egészségügyi technológiák értékelésére fókuszáltak. A rendezvénynek a PTE Állam-és Jogtudományi Kara adott otthont, az elôadásokat a PTE ÁJK és a PTE Innovációmenedzsment és Gazdaságkapcsolati Igazgatóság munkatársai tartották. A részt vevô vállalkozások a meghirdetett képzéseket – melyek piaci értéke egyenként 63.500 Ft – térítésmentesen vehették igénybe a projekt keretei között.

A magyar DATA-EDIH projekt szolgáltatás katalógusáról további tájékoztatás érhetô el a Data-EDIH hivatalos ol-

dalán keresztül. A június 20-án megtartott térítésmentesen igénybe vehetô képzések közül három „blended” formában, vagyis frontális elôadásokkal, elektronikus oktatóanyagokkal és online konzultációval, egy pedig teljesen online formában valósult meg.

A Pécsi Tudományegyetem a fenti képzéseket az ôszi szemeszterben is meg kívánja hirdetni az érdeklôdô vállalkozások számára. A képzéseket várhatóan szeptember–novemberben rendezikmeg,. Az egyetem az elôadások pontos dátumáról és a jelentkezés me-

netérôl bôvebb információt az egyetem honlapján, a közösségi média-felületein és hírlevelek útján tesz közzé késôbbi idôpontban.

A „Data EDIH”címû projekt megvalósulását Magyarország Kormánya, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkársága támogatta. A Data EDIH konzorcium részére 720.000.000 Ft költségvetési támogatás került megítélésre az egyes közvetlen uniós pályázatok önerô költségének biztosításáról szóló 1548/2023 (XII. 13.) Korm. határozat keretében.

Fotók:Csortos

Ripszám István – Peugeot 3008 Hybrid

A Mecsekerdô Zrt. vezérigazgatója a Peugeot FX Autóház közepes méretû SUV modelljének hibrid változatát próbálta ki. RIPSZÁMIstván számára a márka és a hajtáslánc is újdonságot jelentett.

—Most egy nagyobb dízel SUV-t használok, még a Covid idején vásároltam, azért ezt, mivel akkoriban az is hangsúlyos szerepet játszott a döntésben, hogy épp mit lehetett rendelni értelmezhetô szállítási határidôkkel. Így is hosszú ideig kellett várni. Az összkerékhajtásra néha szükségem van, a dízel pedig annál a futásteljesítménynél, amire én használom, még mindig racionális választás. Láttam, hogy ez a Peugeot 3008 a hibrid mellett konnektorról tölthetô hibrid változatban is létezik, összkerékhajtással is választható, de van belôle benzines és dízel kivitel is.

—A felhasználási szokások alapján célszerû ezekbôl választani?

—Azt gondolom, hogy igen. Mindegyik hajtásmódnak megvan a maga ideális felhasználási módja, és ezen a téren nem biztos, hogy a statisztikák a valóságról szólnak. A lényeg az, hogy a teljes életciklusra vetítve mit mutat a mérleg. Ezeket az adatokat sajnos nem ismerjük, így marad a felelôs választás. Itt szükséges az edukáció is, valamint az, hogy a valós szükségletet ne írják felül a kényelmi szempontok. Ez a hibrid kivitel remek hajtásláncú, a viszonylag kicsi akkumulátor elôállítása nem terheli a kör-

számottevô energiát emésszen fel a felgyorsítása, ugyanakkor a fékezési energiákat ügyesen tárolja, elektromosan is képes mozgatni az autót, és a villanymotor segítségével egészen fürge. Városban és a mecseki utakon, ahol próbáltuk, ideális megoldásnak tûnik.

—A 3008 mérete és formája hová pozicionálja az autót?

—Amolyan jolly jokernek mondanám. A mérete éppen ideális, nem túl nagy, kényelmesen mozog a szûk utcákon is – hozzáteszem, hogy a fordulóköre is meglepôen kicsi. A forma nagyon tetszik, az eleje látványos, izgalmas a

vonal, amit rajzolnak, folytatódik a motorháztetô mentén. Oldalt ügyes az elsô kerék felett induló határozott vonal, ami középen eltûnik, majd hátul már duplán tér vissza, határozott izmokat formálva. A küszöb fekete burkolata pedig filigránabbnak mutatja az autót. Hátul tetszik a vízszintes betétbe integrált hátsó lámpa, szélesebbnek, stabilabbnak mutatja az autót.

—Belül is látványos, és sokaknak elsôre talán szokatlan az elrendezés.

—A kicsi kormány és a felül elhelyezett mûszeregység már elsôre szimpatikus. Korábban nem volt Peugeot-m, de rögtön otthonosan éreztem magam a vezetôülésben. Nekem általában az a problémám, ha vékony a kormány, itt viszont pont jó a méret, tetszik ez a koncepció. A mûszerfal többi része olyan, mintha egy pilótafülkében ülnénk. Elsôre azt hinnénk, hogy passzentos, és korlátozza a vezetôt, de nincs így, nagyon kényelmes. A motorház magasnak tûnt, de biztonságot nyújt, hogy látni az autó orrát is, így könnyebb a manôverezés. Az üléseket kiemelném, nívós anyagokból készültek, megfelelô a tömésük, biztos, hogy hosszú úton sem fárasztóak. Összességében én általában a hasznos és szép dolgokat szeretem, és itt úgy érzem mindkettô jelen van.

—Ezek szerint a praktikum terén is jól teljesít a 3008-as?

—Sok a rakodóhely, és ezeket átgondoltan helyezték el. A könyöktámasz alatti üreg hatalmas, a fedele félig is nyitva tartható, így akár egy laptopot vagy tabletet is bele lehet csúsztatni. A többi tároló is átgondolt, mindennek van helye. A felszereltség komplett, az érintôképernyô, a digitális mûszeregység, a kormány gombjai és a középsô képernyô alatti fizikai gombok együttes kezelési koncepciója átgondolt. Talán a digitális mûszerfal felületei közötti váltás lassabb egy gondolattal annál, amit vártam, de ez úgysem nap mint nap hasz-

nált funkció. A felszerelésekbôl minden megvan, amire szükség lehet, nekem nem hiányzik semmi.

—A 4.5 méter alatti hossz a térkínálatra mennyire van hatással? Hátul és a csomagtérben is elég a hely egy családnak?

—A hátsó ülések kényelmesek, persze inkább négy személynek, de ez nem meglepô, még nagyobb autókban is csak szûkösen ülhet hátul három utas. A meglepetés a csomagtérnél ért, nem számítottam arra, hogy ilyen nagy lesz.

Az áthelyezhetô padlóval, a 12 Voltos csatlakozóval és a rögzítôfülekkel pedig a használhatósága is remek.

—Élvezte a vezetést, a 3008-as ereje is mosolyt csalt az arcára, a kanyarokban is látszott, hogy elégedett a futómûvel, a Mecseken mégis komfort üzemmódra váltott. Szakmai ártalom?

—A próbaúton eljöttünk a Mecsekkapu elôtt, aminek a neve is mutatja, hogy a Mecsek kapujának álmodták 100 évvel ezelôtt, amikor talán még az elsô Peugeot-modellek jutottak el idáig. Az üzenet most is az, hogy nem feltétlenül kell kocsival elmenni az úti célunkig a Mecseken. Érdemes leparkolni, gyalogolni, élvezni az erdôt. Az erdôben pedig bátran használjuk a hibrideknek azt a tulajdonságát, hogy csendben, kulturáltan képesek suhanni. Sem az erdôt, sem a turistákat nem zavarva, alacsony környezeti terheléssel – itt gondoljunk a zajterhelésre is –, is el lehet jutni a célunkig. Ez persze igaz a lakókörnyezetre is, a csendes suhanás elegánsabb, mint a magamutogató és másokat is zavaró

ricsaj. A Peugeot filozófiájához is ez áll közelebb, ez a márka mindig is elegáns, finom autókat gyártott, és ez illik erre a 3008-asra is.

A tesztautó adatai

Lökettérfogat:1199 cm3

T. R.

Maximális teljesítmény:130 LE 5500/min

Maximális nyomaték:230 Nm 1750/min

Elektromos motor:28 LE, 55 Nm

Csomagtér:520 l

Maximális sebesség:200 km/h

Gyorsulás 0-100 km/h:9.9 s

Átlagfogyasztás:5.6 l/100 km

Alapár 9.760.000 Ft

A fontosabb alapfelszerelések: vezetô- és utasoldali elsô, és oldalsó légzsákok és függönylégzsákok az elsô és a második sorban, automata vészfékezô rendszer – gyalogosfelismeréssel, tempomat és sebességhatároló, sávelhagyásra figyelmeztetô rendszer, automatikus fényszóró- és ablaktörlôkapcsolás, fényre sötétedô belsô tükör, ecoLED fényszórók, kulcs nélküli indítás, automatikus kétzónás klímaberendezés, mirror Screen funkció, 17” Chicago könnyûfém keréktárcsa 215/65 R17