XXVI. évfolyam 9. szám

XXVI. évfolyam 9. szám 2024. november 11.

DESIGNPÉCS

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

ISSN 1419-8746

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiadásért felel:Rabb Szabolcs

Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.hu

A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

30–31. OLDAL

20–21. OLDAL

30 ÉVE ALAKULT A BARANYA MEGYEI KÉZMÛVES KAMARA 7–11. OLDAL

MIT HOZ

A KÖTELEZÔ MINIMÁLBÉR-EMELÉS?

2025-ben a korábbi évek tendenciájának megfelelôen várhatóan 10–15% körüli minimálbér-emelésre kényszerülnek a hazai vállalkozások. Ha egy 12%os növekedéssel számolunk, akkor 2025. január 1-jével a minimálbér a jelenlegi 266 800 forintról 298 816 forintra emelkedne, ez nettó 198 713 forintot jelentene. A garantált bérminimum emelése sokkal több embert érint, mint a minimálbéré, így ez várhatóan kisebb arányban nô majd. Egyelôre nem lehet megbecsülni, hogy a jelenlegi 326 ezer forintos bruttó bér mennyi lehet 2025. január 1-jével. Hogyan viszonyulnak ehhez a baranyai vállalkozások, elbírjáke a minimálbér-emelést? – tettük fel a kérdést cégvezetôknek.

Opauszki László:

Az eddiginél rugalmasabb cégvezetésre van szükség a jövôben

A mikro-, kisvállalkozói réteg ki van feszítve, kénytelen lesz valamilyen formában továbbhárítani a minimálbér-emelést, ki milyen mértékben tudja – vélekedik OPAUSZKILászló könyvelô, adótanácsadó. – Ez a helyzet várhatóan nem fog megállni vagy „javulni”, tehát ez egy folyamatosan növekvô teher lesz a vállalkozások számára. Vagy hatékonyságnöveléssel vagy kapacitásbôvítéssel kell felkészülni rá, ami többletet tud teremteni, esetleg áremeléssel. Cégenként változó, hogy kinek milyen piaci lehetôségei vannak.

— Egyes vállalkozások a szerzôdésükbe úgy építik be az áremelést, hogy a szolgáltatásuk díja annyival emelkedik, amenynyivel a minimálbér is emelkedik.

—Régebben is volt erre gyakorlat, amikor nem volt ennyire hektikus a jegybanki alapkamatváltozás, akkor például vagy ahhoz vagy a KSH árindexhez igazítottunk állandó szerzôdéseket. Most ez amiatt is nagyon nehéz, mert sajnos a valóság elválik a statisztikától. Lehet ez is egy megoldás, hogy a szerzôdésbe ezt a kitételt fogalmazzák bele, ez alku kérdése. A piac nagyon sokszínû ilyen téren, rengeteg függ attól, hogy ki milyen

pozícióban van és milyen pozícióból tud tárgyalni. Mindenféleképpen praktikus valamifajta árindexnövelési opciót beépíteni a szerzôdésbe. Hogy pont a minimálbér lesz a jó megoldás, arról nem tudok nyilatkozni. Ha az elmúlt két-három évre visszagondolunk, hogy mi gerjeszt inflációt és jelent többletterhet egy vállalkozásnak, akkor láthatjuk, hogy ott volt az energia, az alapanyagok, az építôanyagok drágulása, tehát olyan extrém változások voltak, amiket nem fogunk tudni lekövetni a minimálbérrel. Azt gondolom, hogy ennél sokkal nagyobb rugalmasságra kell felkészülni, és lehet, hogy a szerzôdéseket folyamatukban felül kell vizsgálni. Sôt, akár egy olyan opciót beépíteni, amivel esetleg ki tudunk szállni egy hátrányos szerzôdésbôl. Látható, hogy a következô évek sem lesznek egyszerûbbek, mint az elmúlt néhány esztendô. A háború, az ukrán konfliktus itt van velünk, és itt is lesz még szerintem a jövô évben is. Az izraeli konfliktus, a globális átalakulások, Kína megerôsödése és a többi mind-mind hatással lesznek a hazai vállalkozások mûködésére, mert igen összetett és globális lett a világ, aminek teljes mértékben a részei vagyunk. Szerintem minden sokkal változékonyabb lesz, mint eddig volt. És akik már 10–20–30 éve a piacon vannak, máshoz szoktak, így fejben kell tréningezni magunkat arra, hogy sokkal gyakrabban kell döntéseket hozni, nem csak egy-egy szerzôdéskötésnél vagy egy-egy üzleti terv készítésénél, hanem akár negyedévente, havonta.

A saját cégünk kontrollja, a hatékonyság elemzése egyre inkább fontos lesz. — Mit érdemes megfontolniuk a vállalkozásoknak a mûködésüket tekintve?

—A rutin nem lesz elég, az eddiginél sokkal nagyobb nyitottsággal kell hozzáállni és jóval bátrabban kell hozzányúlni a vállalkozásnak az eszközeihez. Nagyon egyszerû példa a bankszámlaváltás. Számos ügyfelemnél azt látom, hogy 10–20 éve ugyanannál a banknál vannak, amit megszoktak, azonban most már jelentôsek a költségek. Közben a nemzetközi online bankok gyakorlatilag nulla közeli költséggel mûködnek, és ugyanazt produkálják, mint az ismert bankok, a hitelezést kivéve. De ha nincs hitelük, akkor a költségek csökkentésében ez megoldást jelenthet. Vagy ott vannak a vállalatirányítási rendszerek, amelyek egyre kisebb vállalkozói méretben is bevezethetôk. Mind több cégnek az a problémája, hogy annyi kimutatást és táblázatot kezel, hogy már nem látják át. Nincsenek összehangolva a folyamataik, amelyeket már többségében automatizálni lehetne, ezzel rengeteg élô munkaerôt takaríthatnának meg. —Értik, érzik a vállalkozások ezeket a kihívásokat?

—Nagyon sokáig a minôségi munka, a megbízhatóság lendülete elvitte a cégeket. Épp a közelmúltban elemeztünk egy vállalkozást, ahol a bérköltség egyre nagyobb hányadot képvisel a teljes mûködésen belül. Ez azt jelenti, hogy a hozzáadott értéket kell növelni, mert az anyagon már nem tud annyit fogni, a rezsije nagyjából állandó, viszont a megrendelésállományhoz évrôl évre mind nagyobb bérteher kapcsolódik. Ez nemcsak a minimálbért, hanem a fölötte lévô középvezetôi szintet is érinti, ha a munkás egyszer csak 15%-kal többet keres, akkor a mûvezetô is többet akar hazavinni. Minél nagyobb az alapbér, annál nagyobb az arra vetített növekmény is. A jövôben a kicsi vállalkozásoknál ez nem lesz annyira kardinális kérdés, mert egy iparos egy-két emberrel még eldolgozik, azonban ha már van tíz fô – ez valahol egy küszöb, ahogy én lá-

OPAUSZKI LÁSZLÓ

tom –, ott ez már nem mûködik. Ennél a létszámnál már nagyon fontos a feladatok delegálása, a folyamatok nyomon követése, a kontroll és a visszajelzés. Erre már nem lesz elég egy Exceltábla, mert abból már nem állapítható meg, hogy mennyi pénzem van. Itt már a készletelemzéstôl kezdve nagyon sok minden bejön, a cégvezetônek tudnia kell, hogy van-e megtermelt többlete a vállalkozásnak, ha van, mit kezdjen vele. A lekötésnek szinte nincs betéti kamata, ha esetleg látja a piacon a tendenciákat, hogy érdemes alapanyagba befektetni, mert a jelenlegi inflációs környezetben az alapanyag 10-15%-kal növekszik, míg az infláció meg mondjuk 5%, akkor már ezen a különbözeten is keresett valamit. Tehát el kell kezdeni gondolkozni az alternatívákon.

— Hogyan tapasztalja az ügyfelei között, miként reagálnak a minimálbér-emelés elôrejelzésére?

— Pánikot nem látok, sokkal inkább azt, hogy inkább küzdenek, hogy kitermeljék. Ez a tény már beépült a gondolkodásukba, hogy minden évben bekövetkezik ez az emelés. Van egy réteg, amelynél jóval a minimálbér fölött vannak a bérek, ott kevésbé érzôdik ilyen nyomás. Ahol viszont a kétkezi, egyszerû képzettséggel rendelkezô dolgozók vannak többségben, ott érdekes lesz a helyzet, mert náluk megjelenik a bérfeszültség. Tehát azok a munkavállalók, akik ki vannak feszítve, napról napra vagy hónapról hónapra élnek, ott a minimálbéremelés kardinális kérdés. És annál a vállalkozói rétegnél, amely velük dolgozik, általában a marzs is kisebb. Minél nagyobb hozzáadott érték van a termelésben, annál nagyobb a marzs és a mozgástér.

—Milyen stratégiát érdemes követniük a vállalkozásoknak ahhoz, hogy megtartsák a piaci pozíciójukat?

—Kezdjék el áttervezni a jövô évüket. Nézzék meg, hogy mi várható, és mindenféle árajánlatkészítésnél és egyéb tranzakciónál számoljanak a 15%-os emelkedéssel. Szerintem egyéb más területen is, pl. alapanyagokban is nyugodtan lehet egy plusz 10%kal számolni. Aki készít tervet a jövô évre, az bôven kalkuláljon. Ha valakinek egy hosszú távú munkája van, akkor ott

bizony bele kell számolni azt, hogy mondjuka tizedik hónap végén nem annyit fog hozni az a projekt, mint az elsô hónap végén. Sajnos a munkaerôpiac deficitje nem a munkaadók malmára hajtja a vizet. Amikor a munkavállalók szabadon fölállnak és találnak maguknak másik munkahelyet, akkor a bértárgyalások is sokkal nehezebbek. Úgyhogy a vállalkozások próbálják megbecsülni a munkavállalóikat, és készüljenek arra, hogy változtatni kell az árazáson.

Anderson Group:

Elindulnak a külföldi

megrendelôk felé

—Szerintem nagy gondot jelent a kisebb vállalkozások számára a minden évben 10% feletti kötelezô garantált bérminimum-emelés – mondja TESZÁRIK Zoltán, az Anderson Group Kft. ügyvezetôje.— A mi vállalkozásunknál a költségek több mint 80%-át a bérköltség teszi ki, ha ezt minden évben 12–15%kal megemelik, nem tudjuk ilyen mértékben hatékonyságnöveléssel kompenzálni. Az inflációkövetés pedig egy ezen felüli költség lesz még. Véleményem szerint komoly inflációt fog generálni ez a folyamat, minden cég áremelésre kényszerül, de egyelôre nem látható, hogy ez meddig tartható. Már úgy kapunk szerzôdéseket a beszállítóinktól, hogy minden év február elsején a garantált bérminimum emelkedésével növekszik az igénybe vett szolgáltatás díja. Tehát a cégek már nem az inflációhoz kötik az indexálást.

Azzal egyetértek, hogy emelni kell a béreket, de úgy gondolom, hogy az államnak kompenzálnia kellene az emeléshez kapcsolódó járulékok mértékével, így a vállalkozások számára sem lenne akkora a teher. Vállalkozótársaimmal beszélgetve többektôl hallottam, hogy – fôleg az idôsebb cégtulajdonosok hangoztatták – lehúzzák a rolót, nyugdíjba mennek, mert nem tudják mibôl kitermelni a többletterhet. —Önök milyen megoldásban gondolkodnak, mivel tudnak talpon maradni?

—Ahol lehet, emeljük a díjainkat, illetve külföldi piacra szeretnénk menni. Elkezdtük felmérni a lehetôségeinket, mert ott más árakkal lehet dolgozni, de ha mindenki így gondolkodik, akkor ki fog Magyarországra szolgáltatni? Emellett nyomon követjük a mesterségesintelligencia-fejlesztéseket, és ahol lehet, kiváltjuk vele az élô munkaerôt. Épp ma is teszteltünk egy ilyen szoftvert. De bizonyos dolgokat nem lehet a végtelenségig automatizálni. Sajnos a kkv-k forráshiányosak, sok magyar kkv tulajdonosa nem tud évekre elôre belerakni a vállalkozásába 100–200 millió forintot pluszban, hogy majd öt év múlva esetleg megtérül egy része. Jelen pillanatban pályázatok sincsenek, de amik esetleg elérhetôk, azokon nem érdemes indulni, mert olyan feltételeket szabnak, amelyek nem vagy csak nagyon nehezen teljesíthetôk a kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben. Azt látom, hogy a magyar kkv-k számára igen nehezen indul a 2025-ös év.

MM-Catering:

A minimálbér-emelés közvetve mindenkire hat

—Vállalkozásunkban nem jellemzô a minimálbéren való foglalkoztatás, kollégáink fizetése meghaladja a minimálbért és a garantált bérminimumot is. Az emelés azonban egy olyan folyamat, amely minden vállalkozásra hat. Nekünk például ennek hatására emelnünk kell a béreket, hogy a minimálbér és a kollégáink fizetése közötti különbség továbbra is megmaradjon. A kisebb cégek a szolgáltatásaik árának megemelésével reagálhatnak majd az intézkedésre, és ez rendkívül rossz hatással lesz saját magukra és a gazdaságra is. Ôk már most is nagyon nehéz helyzetben vannak a szûk kereslet miatt, és ha tovább emelik az árukat, még inkább szorulni fog a saját nyakuk körül a hurok. Persze dönthetnek az elbocsátás mellett is, vagy esetleg lenyelik a bérnövekményt, ezzel a jövedelmezôségük csökken. Úgyhogy ez egy rendkívül nehéz szituáció lesz, bár még nem látjuk az emelés pontos mértékét. Jelenleg az az információ kering, hogy 4-5%-os reálbérnövekedést szeretnének elérni, amit én úgy értelmezek, hogy ez a 4-5%-os infláción felül valósulna meg, így a vállalkozások számára ez egy 8–10%-os bérnövekedést

TESZÁRIK ZOLTÁN

fog jelenteni, ami szerintem egy elég tetemes összeg – vélekedik a cukrászdákat, bisztrót és kiskereskedelmi áruházat mûködtetô MM-Catering Kft. ügyvezetôje, MISZLER Miklós.

—Hogyan hat az önök vállalkozásának mûködésére az, ha mások a minimálbér-emelés miatt magasabb árakon értékesítenek?

— Ezzel egy nagyon nehéz helyzet áll majd elô, mert a piac jelenleg nem tûri el az áremelést, mégis muszáj megtenni. Most is látom, hogy több alapanyag tekintetében is jelentôsen nôttek az árak, amely folyamat részben a világpiaci események hatására is alakul. Például nálunk a cukrászatban számottevôen drágult a csokoládé, de ugyanez mondható el a tejtermékekrôl, a vajról, a tejrôl, a túróról. Ez a mi mûködésünkre is érezhetô hatást gyakorol.

Évekkel ezelôtt a több lábon állás stratégiája mellett határoztuk el magunkat, a vendéglátásban és a kereskedelemben is több egységet üzemeltetünk. Az elmúlt 10 évben többszörösére növekedtünk létszámban, árbevételben stb., és ez nyilván nagyobb mozgásteret ad számunkra. Viszont rengeteg kisvállalkozó mûködik két-három fôvel, akik nem feltétlenül tudnak vagy akarnak ilyen jellegû fejlesztéseket megvalósítani, hanem csak egyszerûen életben akarnak maradni, és tisztességgel ellátni a napi szintû tevékenységüket. Sajnos az intézkedések sok esetben a kisvállalkozások ellen hatnak, ezáltal egyre nehezebb és rosszabb helyzetbe kerülnek. Ezért zárnak be a kisebb üzletek, mert nem tudják felvenni a versenyt a nagyokkal. Egy nagyobb vállalkozás könnyebben képes kezelni egy a minimálbér-emeléshez köthetô szituációt is.

MATRO Kft.: Az automatizálás és az

átszervezés lehet a megoldás

—Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a munkabéreket fel kell zárkóztatni a nyugati bérszínvonalhoz, azonban azt gondoljuk, hogy ehhez nagyon óvatosan kell viszonyulni egy olyan

idôszakban, mint a jelenlegi, ami dekonjunktúrába hajlik. A jövô évi minimálbér-emelés ugyanis a cégeknél igen jelentôs problémát okoz, mert veszítenek a versenyképességükbôl. Nyilvánvalóan ez elsôsorban az alacsonyabb hozzáadott értékû termelésekre igaz, azonban a magyar gazdaság gerincét még a jelenben ez adja –fogalmazza meg a forgácsolással elôállított alkatrészek és szerszámgépekhez szerszámbefogó egységek, gépalkatrészek gyártásával foglalkozó MATRO Kft. gazdasági vezetôje, NAGY Attila Kornél.

—Miként érinti ez a változás az önök vállalkozását?

—Az olyan versenyzô piacokon, mint például az autóipari beszállítói piac, amelyen a MATRO is jelen van, kiélezett verseny zajlik, folyamatos az igény az árcsökkentésre. Nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk érvényesíteni a vevôink felé a költségemelkedést. Drasztikusan nônek a bérköltségek, ami egy ilyen cégnél, mint amilyen a miénk, ahol sok élô munkát igényel a gyártás, a kiadások legjelentôsebb részét teszik ki. Azt gondolom, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékû termeléseknél a vevôk átgondolják, hogy olyan országból szerezzenek be ilyen termékeket, ahol a miénknél még alacsonyabb a bérszínvonal, és ahol még kisebbre tudják szorítani az árakat. Ha marad a jelenlegi tendencia, az elôbb-utóbb ahhoz vezethet, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékû termelést, gyártást végzôk vagy csôdbe mennek vagy átalakulnak, esetleg olyan szintû automatizálásba kezdenek – ami persze tôkeigényes, de –, amivel meg tudják spórolni a létszámnövekedéssel párhuzamos folyamatos bérnövekedést. Igyekszünk minden kihívásnak megfelelni, rengeteg új projektet elnyerni, hogy azt a mértékû visszaesést, amit magunk körül tapasztalunk az autóipari beszállítóknál – ez esetenként akár 30-40%-os is lehet –, el tudjuk kerülni. Ha ezt nem tudjuk megtenni, az jelentôs problémát jelentene, mert a 10–12%-os mini-

málbér-emelés nemcsak az alacsonyabb bérszinteken dolgozókra hat, hanem végig kell mennie – ha nem is ekkora mértékben – a bértáblán is.

—Mivel reagálnak a jövô évi minimálbér-emelésre? Egyáltalán meg tudják-e osztani másokkal az aggályaikat, az esetleges megoldásaikat?

—Természetesen látjuk, hogy ez egy olyan gazdasági folyamat, amivel valamilyen szinten számolni kell, és kalkuláltunk is vele. A MATRO igyekszik minél nagyobb lépést tenni az automatizálás irányába, amely eredményeként növekszik a hatékonyságunk, a termelékenyebb gépekkel kordában tudjuk tartani a bérköltség-emelkedést és a létszámot. Továbbra is azt gondoljuk, hogy sajnos a cégek nagyon úgy tûnik, hogy magukra maradtak ebben a kérdésben. Ha kitekintünk Németországba, ott azt látjuk a partnereinknél, hogy ugyan most nincs Covid, de egy gazdasági visszaesés esetén az állam támogatja a béreket. Ez a magyar gazdaság történetében egyszer fordult elô: a Covid idején. Pedig az ilyen megoldások átmenetileg segíthetnek az amúgy rövid idôre bajba jutott, nem strukturális problémákkal küszködô cégeknek.

—A MATRO jobbára nem Magyarországon értékesít, ez hogyan hat erre a helyzetre?

—Gyakorlatilag 95–98%-ban direkt exportra vagy reexportra dolgozunk, tehát beszállítjuk valahová a termékeinket, és máris megy külföldre. Sajnos ha nem tudjuk érvényesíteni a vevôink felé ezt az áremelkedést, márpedig nagyon valószínû, hogy nem fogjuk tudni, akkor eltûnik a jövedelmezôségünk, elkezdünk veszteséget termelni, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ezért két dologban látjuk saját magunk szempontjából a megoldást: felgyorsítjuk és tovább folytatjuk az automatizálási projekteket, valamint átszervezésekkel próbálunk a jelenleginél még hatékonyabban dolgozni, hogy az adott teljesítményt kisebb létszámmal is el tudjuk érni. Ez nem jelent feltétlenül létszámleépítést, inkább azt, hogy ha sikerül új projekteket elnyerni, akkor azt ugyanakkora állománnyal képesek leszünk ellátni, mint korábban a kisebb volument. K. T.

MISZLER MIKLÓS

NAGY ATTILA KORNÉL

DesignPécs 2024 KREATÍVIPAR – AZ IPAR KREATÍV

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a partnerintézmények és a kreatív iparágak szereplôi már évek óta együttmûködnek, erôsítik és segítik egymást. Immáron 2014. óta minden ôsszel megrendezzük a DesignPécs rendezvényt.

Az esemény programjainak koordinációját a kezdetektôl a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezi.

Az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan idén is minél több helyi releváns szereplôt bevonva és velük együttmûködve valósítottuk meg a rendezvényt,

lehetôséget adva a programsorozathoz való kapcsolódásra saját programok szervezésével.A kezdeményezés célja, hogy lehetôséget biztosítson a helyi alkotóknak, tervezôknek, kreatíviparági szakembereknek és a mûvészethez kapcsolódó valamennyi embernek és vállalkozásnak, hogy bemutassák tevékenységüket, és mint eddig is, ingyenesen részt vehessenek a DesignPécsen.

● IMG Építô Kft. – grillezô, körasztal padokkal

A kreativitás és az innováció együttesen jellemzi napjaink ipari tervezését. Az ipari tervezés nem pusztán a termékek formába öntése, hanem a gyakorlati és esztétikai szempontok összhangjának megteremtése is. Régiónk gazdasági élete szorosan összefügg a helyi ipari tevékenységgel, amelyet az ipari design újra és újra lendületbe hoz. Ez a terület ma már messze túlmutat az egyszerû gyártáson: egy jó ipari tervezés képes meghatározni egy régió arculatát, elôsegíteni a helyi gazdaság fejlôdését és hozzájárulni a fenntarthatósághoz. Ez a különleges kiállítás rávilágít ezek fontosságára, bemutatva azokat az innovatív megoldásokat, amelyek elômozdítják régiónk fejlôdését.

A kiállítást Herbály István, a kamara innovációs alelnöke nyitotta meg.

A kiállításon résztvevô cégek és termékek:

● Magnus Aircraft Zrt. – repülôgépmakett

● Holcim Magyarország Kft. – betondesignerek, szobrászok által készített kisebb betontárgyak, beton ékszerek, kaspók

● Tomelilla Kft. – Fertitronic® – Z Elektronika Kft.-vel közös fejlesztésû komplex mezôgazdasági rendszer

● Z Elektronika Kft. – vonóhorogelektronika, dobókocka, liftvezérlô board, terepasztal

● Matro Kft. – CNC-gép – Mini maró: A valóságban terjedelmes méretû CNC-marógép kicsinyített formája.

● Strauss Metal Kft. – iskolai telefontartó széf, multiszéf, kulcsszekrény

● Mecsek-Ballon Kft. – siklóernyô

● Aquametal Kft. – víztoronymakett

● KONTAKT–Elektro Kft. – tüzelôanyagcellák

● Terrán Tetôcserép Gyártó Kft. –napelemes tetôcserép

● ReKreáció – újrahasznosított egyedi ékszerek számítógép-alkatrészekbôl

● Antiqua pavilonok

Egy filmforgatás rengeteg szakember összehangolt munkáját igényli, hiszen egy jó film elkészítése nem csupán a színészek és a rendezô érdeme. A háttérben számos különbözô szakma képviselôi dolgoznak együtt: operatôr, díszlettervezô, hangmérnök, sminkes, fénytechnikus... mind helyi vállalkozók szolgáltatásai, amiket nagy számban vesznek igénybe egy forgatáshoz. Az esemény betekintést nyújtott a filmkészítés rejtelmeibe és bemutatta, milyen sokrétû csapatmunka eredménye egy film, ami egyszerre hasznos a városnak, a benne dolgozó cégeknek, az abban megjelenô helyszíneknek, termékeknek.

Elôadók: Deák Zoltán – Pillango Productions, Kovács Tamás – TSP Design Kft.

Forgassuk fel Pécset!

Dél-Dunántúli Gazdaság címlapkiállítás

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 1995 óta ad ki saját magazint a baranyai üzleti élet szereplôinek informálására.

A Dél-Dunántúli Gazdaságot (korábban Kamarai Közlöny) havi, igényes megjelenésû, színes magazinként adjuk ki. A lap elsôsorban a helyi gazdaság feltételeit meghatározó döntésekkel, a megye üzleti életének kiemelkedô eseményeivel, érdekes kérdéseivel kíván foglalkozni. De teret ad az üzletemberek mindennapjaihoz kötôdô szolgáltatások, termékek bemutatásának, tesztelésének is. Természetesen bemutatunk gazdasági szakembereket, vállalkozókat is – talán egy kicsit más nézôpontból, mint ahogy megszoktuk. Az újság kreatív, színvonalas megjelenése Bognár József és Harnóczy Örs munkájának köszönhetô. A kiállítást a 2016ban elhunyt Bognár József emlékének ajánljuk.

A kiállítást Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára és Harnóczy Örs nyomdagrafikus nyitotta meg.

A DesignPécs programsorozat és a CURIOST projekt fenntarthatósági témájú figyelemfelkeltô kampányának részeként kerül sor a „Beyond Zero” c. egyedülálló dokumentumfilm vetítésére, mely az üzleti élet fenntarthatósági átalakulásának egyik leginspirálóbb történetét mutatja be, bizakodásra és cselekvésre ösztönzi a vállalkozásokat.

„Beyond Zero” filmvetítés és kerekasztal-beszélgetés

Karácsony Andrea x Edit Végh Fashion Show

Pécsi Kreatív Ipari Backstage Túrák

Pécs kreatívipari szereplôi nemcsak a régmúltban, de a jelenben is méltán híresek. A DesignPécshez a korábbi évekhez hasonlóan Pécs városa is csatlakozott.

A pécsi kreatív vállalkozásokkal közösen szervezték meg a Pécsi Kreatív Ipari Backstage Túrákat. A vezetett túrák keretén belül megismerkedhettek a pécsi kreatívipar szereplôivel és testközelbôl figyelhették meg a különbözô gyártási, elôállítási folyamatokat. Hekkeld

A design örök – kiállítás

Melegh Andrea selyemfestô

EDIT VÉGH designer, egyedi kézzel

készült bôrtáskák és kiegészítôk

Karácsony Andrea designer

Karma Pécsi Kesztyû

ÁGA HENGL bôrtáskák

a Pimped Little Wolf márkával és Petrával, az Édeslányomkávéháza-Vintage Boutique megálmodójával

SZÖVETSÉGBEN

A VÁLLALKOZÓKKAL – HASZNOS TANÁCSOKAT KAPHATTAK

A VÁLLALKOZÁSOK

Baranya perifériális területein a vállalkozások versenyképességének javítását célzó vállalkozásfejlesztési programot valósít meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, ennek keretében a vármegyében mûködô, de nem pécsi székhellyel rendelkezô vállalkozások különbözô témakörökben ingyenes szakmai tanácsadásban részesületnek. A program a Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között megkötött ,,Szövetségben a Vállalkozókkal” címû, a magyar gazdaság tartós növekedésére hatást gyakorló nemzetgazdasági célok megvalósulásának elôsegítését és ennek eredményeként a magyar társadalom jólétének folyamatos gyarapodását szolgáló megállapodás keretében valósulhat meg.

MOJZES Gábor:

A napi rutin sokszor elviszi a fókuszt a racionalizálásról, a fejlôdésrôl

Mojzes Gábor vállalkozásfejlesztési és menedzsment-tanácsadó a program keretében elsôsorban mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott tanácsadást.

—Az egyik cég, amellyel gyakorlatilag az egész nyarat végigdolgoztuk, egy kis létszámú építésztervezô iroda volt, lelkes fiatalemberek, akik egyre inkább cégszerûen szeretnének mûködni. Mérnök végzettséggel rendelkeznek, de magához a vállalkozáshoz nem értenek annyira, ehhez kértek segítséget. Föltérképeztük, hogy egyénileg mik a céljaik, ezek mennyire illeszthetôk össze, egyáltalán van-e együtt jövôjük, érdemes-e közös vállalkozásban gondolkodni. Kihívást jelentett számukra, hogy cégszerûen és rendszerszerûen mûködjenek. Azon túl, hogy megfogalmaztuk, milyen értékek mentén dolgoznak, mi a vízió-

juk, a jövôképük, meghatároztunk hosszú távú célokat, és ezt lebontottuk egészen operatív lépésekig. Ehhez még hozzácsatoltuk, hogy milyen rendszerben történjen köztük a rendszeres megbeszélés, hogy valóban el is tudják érni azokat a célokat, amiket kitûztek maguk elé.

— Milyen tipikus kérésekkel, kérdésekkel fordult önhöz a többi vállalkozás?

— Szinte mindegyiknél közös jellemzô volt, hogy a méretükbôl adódóan leterheltek a cégvezetôk, egyszerre nagyon sok mindent csinálnak a cégben. Nem is feltétlenül az a vágyuk, hogy hatalmasra növekedjenek, sokkal inkább az, hogy miként lehetne optimalizálni a jelenlegi mûködést, levenni terheket a cégvezetôrôl, illetve hogyan képesek cégszerûbben és tudatosabban mûködni. Az én szakterületem a folyamatok felépítése, optimalizálása, a szervezeti felépítésben jellemzôen nem tisztázottak, hogy kinek milyen feladatköre, felelôssége van, a cégek folyamatai általában nincsenek lefektetve, írásba foglalva, folyamatábrákkal kidolgozva, ebbôl adódóan gyakran elôfordul, hogy egy munkafolyamatot ketten ötféleképpen csinálnak.

A tanácsadások során találkoztam olyan céggel, ahol folyamatban van a generációváltás, de valójában már a fiatalabb, az átvevô generáció irányítja operatív szinten a céget. Mivel neki semmilyen más munkatapasztalata nem volt, mert az egyetemet követôen rögtön az édesapja cégében kezdett el dolgozni, így többségében inkább egyfajta megerôsítésre volt szüksége, hogy jól csinálja-e, amit csinál. A másik téma, amit a vállalkozásvezetôk behoztak, hogy szinte mindegyik cégnél akad egy jó szakember, akivel emberileg, hozzáállásban komoly problémák vannak, de ragaszkodnak hozzá, mert jó szakember, közben mellette látják azt a rengeteg frusztrációt és rombolást, amit a cégen belül okoz. Felmerül a kérdés, hogy ezt miként tudják kezelni. Figyelembe véve azt a munkaerôpiaci környezetet, amiben vagyunk, tehát hogy nem olyan könnyû jó szakembert találni, meg meg is fizetni, fôleg a kis méretû cégeknek, ez bizony komoly probléma. Ettôl függetlenül én még mindig azt vallom, hogy inkább legyen kevésbé jó szakember, de megfelelô hozzáállással, attitûddel. Szakmailag könnyebb fejleszteni, mint megpróbálni a hozzáállásán változtatni.

— Meddig tart egy ilyen tanácsadásnak a hatóköre? Ön nyomon követi-e, hogy a cégek miként tudják beépíteni a mûködésükbe a tanácsadáson elhangzottakat?

—Azzal a céggel, amellyel végigdolgoztuk az egész nyarat, havonta egyszer találkoztunk, lépésrôl lépésre haladtunk és beszéltünk át mindent. Egyébként is azt vallom, hogy egy egyszeri beszélgetésbôl nem lehet megváltani a világot, ott maximum impulzusokat lehet átadni, de érdemi változásokat nem lehet generálni. A többi céggel pedig, amelyekkel találkoztam, folyamatban van az együttmûködés. Az elsô beszélgetések általában az ismerkedésrôl szólnak, hiszen minél jobban meg kell ismernem a céget. Van egy céges állapotfelméréses kérdôívem, amelyet ki szoktam töltetni

MOJZES GÁBOR

Fotó: Gálosi Detti

a cégvezetôkkel, ez is hozzásegít ahhoz, hogy átfogó képet kapjak a cég, a szervezet helyzetérôl, ami alapján fel tudunk építeni egy programot, hogy milyen területekkel és milyen sorrendben kell foglalkoznunk az eredmény eléréséhez. Az a tapasztalatom, hogy még ha össze is rakunk egy több alkalmas, féléves, egyéves együttmûködésre épülô programot, ha azt követôen nem valósul meg a tanácsadó részérôl egyfajta utánkövetés, általában szép lassan minden visszatér a régi kerékvágásba. Ritka kivétel az a vállalkozásvezetô, aki annyira tudatos és elkötelezett, hogy a tanácsadó segítsége nélkül is következetesen meg tudja valósítani a programot.

—A kisvállalkozásoknál mi a legfôbb akadály, ami miatt nem mûködnek hatékonyan? Mire lenne érdemes figyelniük?

—A kisvállalkozások többségénél túlterheltek a vezetôk, ez sok esetben abból adódik, hogy elkezdtek valamit, mert értettek hozzá, és csinálják, csinálják. A legtöbb esetben ôk a szakemberek, nehezen tudnak kilépni ebbôl a szerepbôl és egy másik szemszögbôl, egy cégvezetô vagy egy menedzser szemével ránézni a vállalkozásukra. Persze ez sok esetben nehéz, mert valakinek el kell végeznie a munkát, és amíg úgy érzik, hogy a cégben ôk értenek ehhez a legjobban, akkor mindig ôk lesznek a munkapad mellett. Így elég nehéz egyszerre a cégben is, meg a cégen is dolgozni. Tehát amikor elkezdek a kis méretû cégekkel dolgozni, a legtöbb esetben az elsô lépés az, hogy hogyan tudjuk tehermentesíteni a cégvezetôt. Ehhez meg kell változtatni a gondolkodásmódot, ami nem egyszerû feladat. Meg kell értenie, hogy mondjuk bizonyos területeket, amiket ô csinál, de egyébként nem szeret csinálni, lehet, hogy más nemhogy csak szereti, hanem még jobban is megcsinálja, mint ô. Ezeknek a mikéntjét és a hogyanját kell megmutatni nekik.

Azt is problémának látom, hogy nincsenek leírva a folyamataik. Sokszor ad hoc jelleggel vagy fejbôl végzik a feladatokat, és ha az adott területhez értô kolléga elmegy a cégtôl vagy lebetegszik, akkor akadozik a munkak. Idôt kell szánni a folyamatok leírására, hogy utána jól tudjon mûködni a cég. Illetve még a legkisebbeknél azt látom – bár ez szorosan összefügg a folyamatokkal –,

hogy a digitalizáltság is igen alacsony fokon áll. Rengeteg olyan dolgot nem használnak, amik megkönnyíthetnék az életüket. Sok esetben nem ismerik ezeket a lehetôségeket, vagy egyáltalán nincs is idejük, esetleg föl sem merült bennük az igény rá, hogy utánajárjanak. És itt nem csak feltétlenül egy feladatkezelô szoftverre gondolok, hanem akár egy online számlázóprogramra, ami jelentôsen meg tudja könnyíteni az életüket.

Emellett a pénzügyek terén is sok fejlôdésre lehetôséget adó helyzettel találkozom. Tíz esetbôl nyolc cégnél biztosan könyvelôváltást javaslok, mert gyakran olyan könyvelôvel dolgoznak, aki nem igazán tud megfelelni a 2024-es elvárásoknak, vagy nem biztosít olyan mennyiségû és minôségû pénzügyi információt a cégvezetô számára, ami alapján megalapozott pénzügyi döntéseket tudna hozni a jövôre vonatkozóan. Volt olyan ügyfelem, aki amikor elkezdtünk együtt dolgozni, még csak 16 fôs vállalkozást vezetett, a cég azóta már 70 fôsre duzzadt, három évig próbáltam meggyôzni a cégvezetôt, hogy váltsa le a könyvelôjét, mert már nem alkalmas egy ekkora vállalkozás számára. Komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy ragaszkodik hozzá. És nem azért, mert rossz a könyvelô, hanem azért, mert közben megnôtt a cég, de a könyvelô nem nôtt hozzá és nem tudja kiszolgálni a megnövekedett igényeit. És ez az a változás, amit nem feltétlenül lépnek meg a cégek, mert a napi mûködésben fel sem merül, hogy változtatni kellene. Ehhez nagyon hasznos lehet egy külsô szakember véleménye.

Delta-Interváz: Rendkívül hasznos információkat kaptam

—Egy egészen más ügyben volt egy személyes találkozónk a kamara munkatársával, aki feltette a kérdést, hogy milyen segítséget nyújthat számunkra a kamara. Van egy konkrét kérdésem, amelyre már egy ideje keresem a választ, erre ajánlotta a megoldásként a Szövetségben a vállalkozókkal mentorprogramot. Tájékoztatott arról, hogy miként léphetek kapcsolatba az illetékes kollégával, aki szinte azonnal reagált a jelentkezésemre. Nagyon tetszik, hogy az adott kérdéseket célzottan a megfelelô szakemberekhez irányítják – mondja KUTASIMarcell, az ipari acélszerkezetek gyártásával és kivitelezésével, valamint azok szendvicspanel-burkolásával és bádogozásaival foglalkozó Delta-Interváz Kft. ügyvezetôje.

—Milyen jellegû segítségre volt szüksége?

— Az én kérdésem vállalkozásjogi természetû volt, inkább egy kicsit jogi, mint könyvelôi kérdés. Egy könyvelôhöz, Opauszki Lászlóhoz kaptam idôpontot. Háromszor találkoztunk, és csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, mert úgy érzem, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy megválaszolja a kérdéseimet. László azt tartja szem elôtt, hogy aki segítséget kér tôle, az meg is kapja, ne csak válaszoljon, hanem meg is értesse az érdeklôdôvel a helyzetet. A konkrét kérdésemet egyébként nagyon gyorsan rövidre zártuk, mert az elgondolásom nem jelentett megoldást a problémámra. A következô alkalommal viszont már kifejezetten könyveléstechnikai kérdéssel folytattuk, hiszen elkezdtünk olyan témákról beszélgetni, amelyekhez én mint egy építôipari kivitelezôi vállalkozás cégvezetôje nem feltétlenül értek. Arra voltam kíváncsi, hogy miként lehet a mérleget, az eredménykimutatásunkat gazdasági szemmel úgy értelmezni, amellyel esetleg elôre tudok látni, tudatosan fel tudok készülni bizonyos helyzetekre. Többször is próbáltam megérteni ezt a cég vezetésében betöltött 10 évem alatt, de egyszer sem sikerült annyira, mint ahogy László elmagyarázta. Nagyon hálás vagyok, amiért olyan szakemberek állnak a kamara mögött, akik elsôdlegesen nem az anyagi szempon-

KUTASI MARCELL

tok miatt vállalták a mentorszerepet, hanem azért, mert tényleg segítséget akarnak nyújtani. Ez nagyon ritka és igazán becsülendô.

— Milyen tapasztalatokkal szolgált a tanácsadás?

—Háromszor találkoztam Opauszki Lászlóval, rendkívül hasznos témákat beszéltünk át, amelyeket alkalmazni tudok a vállalkozásomban. Szinte olyanok voltak ezek az alkalmak, mintha különórán vennék részt. Amikor László látta, hogy megértettem, amit mondott, egyre mélyebbre mentünk. Egy esetben Mojzes Gáborral is találkoztam, vele vállalkozásfejlesztési témakörben beszélgettünk, ami szintén nagyon hasznos volt számomra. Ez a téma egyelôre a cég mérete miatt még kicsit távolabb áll tôlem, de olyan információkat, olyan szemléletet kaptam, amelyet biztosan kamatoztatni fogok a vállalkozói életemben.

—Ha a kamara részérôl nem áll rendelkezésre ez a lehetôség, akkor honnan, kitôl tud ilyen jellegû ismeretekre szert tenni?

— Megválogatom, hogy kitôl fogadok el tanácsot, mert kérve-kéretlenül rengetegen osztogatják azokat. Édesapám révén a Delta-Interváz esetében egy olyan 25–30 éves vállalkozásról van szó, ahol kiváló partneri üzleti kapcsolatok alakultak ki, akik elôször még csak megrendelôk voltak, de mára már szinte barátok vagyunk. Itt generációváltás közben lévô cégek járnak elôttünk, mi is generációváltásban vagyunk, így a tapasztalatuk és természetesen a tudásuk is nagyobb a miénknél. Ôk sem restek válaszolni a kérdéseimre vagy felajánlani a segítségüket, szoktunk is személyesen találkozni velük, amikor átbeszélünk egy-két kérdést, és fél óra alatt megnyugtatnak bennünket, hogy mindent jól csinálunk. Nagyon örülök neki, hogy pécsi vállalkozásként mûködünk, mert itt még mûködnek az emberi kapcsolatok. Azt gondolom, hogy ameddig ez így van, addig megéri vállalkozni. Szerintem fantasztikus dolog, hogy a mai elüzletiesedett gazdasági környezetben még vannak ilyen emberek. Szeretném úgy megôrizni ezt, hogy ne csak a vála-

Rendhagyó B2B

Együtt mûködünk! címmel tartotta a kamara szeptember utolsó péntekén üzleti eseményét. mely aorán rendhagyó B2B-találkozóra hívta a vállalkozásokat, ahol nem a konkrét üzletszerzés, hanem a vállalkozások tevékenysége és egymás megismerése volt a cél. A helyi vállalkozások, ha nem üzletfelei egymásnak, általában csak felületesen ismerik egymást, pedig sokszor egy-egy problémájukra a másiknál ott a megoldás, csak nem tudnak róla. A Pécsen kívüli baranyai vállalkozások is sokszor nehezen találnak kapcsolódási pontokat a megyeszékhely cégeihez. A jó hangulatú, kötetlen beszélgetés során lehetôségük volt a cégvezetôknek egymás megismerésére, valamint szakmai nézôpontok egyeztetésére.

szokat tanuljam meg, hanem azt is, ahogy ôk segítenek bennünket, mert ha majd eljön az ideje, én is szeretném ezt visszaadni az utánunk jövô generációnak.

APG Masters:

A rendelések automatizálására keresett megoldást – de ennél többet kapott

—Teljesen véletlenül találtam rá a kamarai tanácsadás lehetôségére. Egyre sürgetôbbé vált egy automatizációs kérdés megoldása a vállalkozásunkban, és anélkül, hogy ezt részleteztem volna, segítséget kérve egyszerûen beküldtem a kérdésemet a kamarai hírlevélben ajánlott címre. Élelmiszer-kiskereskedést mûködtetünk, és a rendelések automatizálására kerestem megoldást. A kamara Herbály Istvánnal kapcsolt össze, ami nagyon szerencsésnek bizonyult. Egyébként korábbról ismertem Istvánt, de nem fordult meg a fejemben, hogy tôle

A véletlenszerûen kialakított asztaltársaságoknál olyan témák kerültek szóba, mint:

● Munkaerô-problémák: minden cégnél vannak, de az elvárások és a minôség messze nincs összhangban.

● Tôkehiány, ami elsôsorban a kezdô és a mikrovállalkozásokat érinti.

● A vármegye erôsségei pl. turizmus és vendéglátás.

● Az együttmûködések, egymás megismerése erôsíti a helyi gazdaságot.

kérjek segítséget ebben az ügyben –foglalja össze röviden GYÔRI-GRADWOHL Ágnes, az APG Masters Kft. ügyvezetôje, miért fordultak a kamara tanácsadói programjához.

—Miben tudott segíteni önnek Herbály István?

—Egyrészt megértette a problémámat és teljes mértékben támogatta az ötletet. Egyetértett azzal, hogy amire 2024-ben szükségem van, az nem egy légbôl kapott ötlet, és hogy erre kell találni megoldást. Számomra igen megnyugtató volt, hogy ez technikailag megvalósítható, és hogy el ne vesszek a piacon, még kontaktot is adott – ez volt a legnagyobb segítség számomra.

—Miként zajlott maga a tanácsadás?

— Személyesen találkoztunk, miután egyeztettünk egy idôpontot. Mintegy egy órát beszélgettünk, majd István e-mailen elküldte egy olyan cég elérhetôségét, amelyet korábban leinformált, így nyugodtan fordulhatok hozzájuk a kérésemmel. A piacon sok vállalkozás kínál megoldást az én problémámra, de szükségem volt erre ez az egyórás be-

szélgetésre, ami alapján kiderült, hogy azért mégsem vagyok annyira egyszerû eset. István segítségével leszorítottuk a szóba jöhetô vállalkozások számát, így találtuk meg a számomra legideálisabb partnert.

— Mi volt a tanulsága ennek a tanácsadásnak az ön számára?

A résztvevôk visszajelzései nagyon pozitívak voltak, az irányított beszélgetéseket kötetlen diskurzusok, termékbemutatók és üzletiportré-fotózás kísérte. A helyszínt a hosszúhetényi Almalomb, az ízletes ételeket a KTCHN GasztroStúdió biztosította.

Az esemény a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg. Támogatói Okirat: VF/44/5/2023.

— Mindenképpen egy nagyon konstruktív beszélgetésben volt részem. Abban a nem könnyû helyzetben vagyok, hogy egy franchise tagjaként nem dönthetek szabadon mindenben, amit meg szeretnék valósítani. Sikerült rálátnom, hogy mire lehet jogosultságom, mi mellett álljak ki. A legnagyobb tanulság az volt számomra, hogy több olyan emberrel kellene tartanom a kapcsolatot, akik hatnak rám, akik inspirálhatnak. Fontos a közösség ereje, a szakmaiság és látom az ebben rejlô potenciált, hogy meg lehetne egymással osztani a gondolatokat. Sajnos ritkán van lehetôség erre, mert a napi munka bedarál. Ez a tanácsadás számomra egyfajta „atyai füles” volt, hogy mégiscsak szánjak idôt a kapcsolatépítésre, a fejlôdésre, mert ebben van potenciál.

A Vállalkozásfejlesztési Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatói Okirat: VF/44/5/2023.

GYÔRI-GRADWOHL ÁGNES

HOGYAN NYERHETSZ FÉLMILLIÓ

FORINTOS ÖSZTÖNDÍJAT?

Új lehetôségek a gépész tanároknak és diákoknak!

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) ösztöndíjprogramjai nemcsak a tehetséges diákoknak, hanem a lelkes tanároknak is jelentôs pénzjutalmat biztosít munkájuk elismeréseként. A klaszter számára fontos, hogy a fiatalok megismerjék a kiváló helyi cégeket és munkalehetôségeket. Miért ne kérjük ebben a tanárok segítségét?

Már 2017 óta díjazzuk a kiválóságot

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter 47 vállalkozás bizalmas üzleti szövetsége. „Eddig 26 kiemelkedô tanulónak biztosítottunk ösztöndíjat, majd a 2022/23as tanévben útjára indítottuk az oktatói ösztöndíjunkat is, 4 tanár nyerte el eddig a támogatást.” Az idei programok kidolgozását Csirke Balázs klaszterelnök és Pál Ágnes, a szakképzésért felelôs elnökségi tag irányította. Csirke Balázs egyik víziója klaszterelnökként a DDGK ösztöndíjrendszer folyamatos fejlesztése és kiterjesztése. Pál Ágnesnek jelentôs tapasztalata van a duális szakképzésben, jelenleg közel 100 duális tanuló életét mentorálja egy multinacionális gépgyártó cégnél.

„Ha az oktató is érdeklôdik, akkor tud motiválni”

A DDGK Oktatói Ösztöndíj Program az egyetlen olyan ösztöndíjpályázat hazánkban, amely a tanárok munkáját szabadon felhasználható pénzjutalommal ismeri el. A tavalyitól eltérôen már nemcsak pécsi és kaposvári oktatók elôtt nyílik meg ez a lehetôség, hiszen az idei tanévben az egész dél-dunántúli régió gé-

pész iskolák oktatói is pályázhatnak az 500.000 forintos ösztöndíjakra.

Miért pont az oktatók?

Azért, mert szoros kapcsolatban állnak a tanítványaikkal, szakmai értelemben utat mutatnak nekik. Könnyebb rájuk összpontosítani, mivel kisebb csoportról van szó, mint a diákok esetében, viszont ôk a kulcs a tanulók eléréséhez. A vállalkozások megismerése gazdagabb világképet eredményezhet, hitelesebben tudják átadni a szakma szeretetét a diákoknak.

Miért pénzjutalmat kapnak a tanárok?

A pályaorientációs tevékenység egy munka és van értéke. Az eddigi két év tapasztalatai alapján ez megfelelô motivációt jelent a tanároknak, amit az is mutat, hogy több olyan oktató is van, aki másodjára is bekapcsolódott az ösztöndíjprogramba. Az ösztöndíjrendszert a tapasztalatok alapján minden évben továbbfejlesztjük.

Hogyan lehet pályázni?

A feladat egyszerû: minél több diákot kell elvinni minél több klasztertagunk üzemébe, hogy ott a valós üzemi mûkö-

dést és az innovatív technológiákat ismerjék meg a diákok.

Ez a „Hogyan készült?” filmsorozat élôben

A DDGK Tanulói Ösztöndíj Programban közel 1000 diák szállhat versenybe a 300.000 forintos régiós ösztöndíjakért.

Mit kaphatnak a diákok az üzemlátogatások alkalmával? Olyan információkat és élmény alapú tudást szerezhetnek, amit más módon nem tudnak elsajátítani. Egy-egy munkafolyamat élôben sokkal látványosabb, érzékelteti a szakma kihívásait és szépségeit is. Az üzemlátogatásokról prezentációt kell készíteni, majd bemutatni a klaszter képviselôinek: látni szeretnénk, hogy mi az, ami megragadta a tanulókat, ôk hogyan gondolkodnak. Ráadásul a legérdekesebb élményeiket így egymással is megosztják.

Ki pályázhat?

A 2024/2025-ös tanévben a dél-dunántúli régióban tanuló azon diákok pályázhatnak, akik gépészeti, elektronikai vagy jármûipari területen tanulnak, és technikusi képzésben a 10–12. évfolyamra vagy szakképzésben a 10. évfolyamra járnak.

Hogyan lehet nyerni?

A pályázáshoz részt kell venni legalább három üzemlátogatáson a klaszter tagvállalkozásainál, majd ezekrôl egy rövid szakmai beszámolót kell készíteni. A tanév végén pedig prezentációt kell tartani a tapasztalatokról. Az elkészült anyagok és a tanulmányi eredmények alapján választja ki a DDGK vezetôsége a három gyôztest.

„SOKSZOR SZÁJTÁTVA NÉZTEK A GYEREKEK

AZ ÜZEMLÁTOGATÁSOKON”

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) a tanárokat helyezte a középpontba az új ösztöndíjprogramjában. Az elmúlt tanév kaposvári nyertesét,KONTRA Rolandot kérdeztük az üzemlátogatásokról és a szakmai motivációiról.

„1991 óta koptatom a Gépész lépcsôit”

Roland élettörténete összefonódik az ikonikus „Gépésszel”, vagyis az Eötvös Loránd Mûszaki Technikummal. Diákként itt ismerkedett meg a gépjármûüzemi technikus szakmával, majd a mûszaki szakoktató és a közlekedésmérnök logisztikus diplomája megszerzése után visszatért az intézménybe oktatóként. Azóta is töretlen lelkesedéssel adja át a szakma szeretetét a diákjainak.

– interjú a DDGK Oktatói Ösztöndíj nyertesével EZEK

Bármikor hívhatják a cégek

Munkája során minden lehetôséget megragad, amikor ipari tapasztalatokat tud szerezni, napi szinten ápolja a kapcsolatot a duális képzôhelyként mûködô vállalatokkal. Bátran vágott bele az ösztöndíj megvalósításába, a gyakorlati órái alatt és délutánonként mentek a diákjaival a kaposvári klasztertagvállalatokhoz:

A Kaposvári Villamossági Gyár Kft. szorosan együttmûködik az Eötvössel, tavaly elnyerték az Év Partnere díjat, mert ôk foglalkoztatták a legtöbb tanulót. A Kaposbrezon Kft. és a Vmax-Tec Kft. a klaszter ösztöndíjprogramján keresztül mutatkozott be a leendô szakembereknek.

A MAI FIATALOK!

Rendhagyó, nyílt Humán Klub ülést tartott a kamara, melyen ismét érdekes és aktuális elôadások hangzottak el.

Pernyéz Zsuzsanna (Humán Innovációs Csoport Nkft., Lift Consulting Kft.), aki hét éven át vezette a klubot, Horváth Zsoltot (Humánia HRS Group Zrt. FürgeDiák) bízta meg annak további irányításával. A korábbi klubelnököt Rabb Szabolcs, a kamara fôtitkára búcsúztatta, megköszönve áldozatos munkáját és kiemelve az évek során elért eredményeit.

A klubülést Horváth Zsolt vezette le. Az ülésen három különbözô, ám összefüggô témában hallgathattak meg elôadásokat a klubtagok és az érdeklôdôk. Az elsô elôadást, Ezek a mai fiatalok címmel, Ecsedi Zsuzsanna marketingvezetô (Fürge Diák Iskolaszövetkezet) tartotta. Az elôadásában az iskolaszövetkezet által 2022-ben lefolytatott kutatás eredményeirôl számolt be, olyan témákra fókuszálva, mint: Milyenek a fiatalok munkavállalási szokásai? Mi az, ami fontos nekik egy munkával kapcsolatban? Mit jelent nekik a pénz?

A második elôadást Elmélet és gyakorlat egyszerre/Duális képzés a Matro Kft.-nél címmel Ritter Krisztián termelési igazgató tartotta. Az elôadás során a Matro Kft. utánpótlás-nevelésének történetét és módszereit ismerhették meg a résztvevôk. Hogyan is mûködik a Matro Kft.-nél a duális középfokú és felsôfokú képzés? Az évek alatt milyen fejlesztéseket valósítottak meg azért, hogy az utánpótlás-nevelésük egyik pillére legyen? Milyen jó gyakorlatokat honosítottak meg, illetve alakítottak ki?

Klajkó Dóra szervezetpszichológus, tanácsadó, tanársegéd és oktató (PTE BTK, ACSJSZKI, Semmelweis Egyetem) tartotta a harmadik elôadást Generációk a munkahelyen: Valóban léteznek különbségek? A munkahelyi motiváció

„Ilyenkor a diákok rájönnek, hogy a tanár nem beszélt hülyeséget” Roland maga is meglepôdött, hogy az üzemlátogatások alatt a tanulók sokszor szájtátva néztek körbe, olykor lemaradtak a csoporttól, mert a dolgozókat faggatták. Az iskolában elméletben már tökéletesen megismerték a gépek mûködését, viszont egészen más élôben látni a termelési folyamatot, a tanmûhely sem adja vissza az érzést. Több berendezéssel – például szikraforgácsolóval és 3D-mérôgéppel – ezekben a gyárakban találkoztak elôször a diákok. Ezután átértékelik az elméleti oktatás jelentôségét, hiszen a cégek tényleg azokkal a technológiákkal dolgoznak, amikrôl az iskolában tanultak.

és értékek pszichológiai háttere címmel. Sokat halljuk és tapasztaljuk is, hogy négy generáció van aktívan jelen a munkaerôpiacon. Milyen hatással van ez egy cég mindennapjaira? Milyen különbségek vannak? Az interaktív elôadás során a résztvevôk megismerhették a generációs elméletet, valamint a különbözô generációk tagjainak jellemzôit és ezen jellemzôk hatását a munkaerôpiacra, valamint a munkáltatók és a gazdálkodó szervezetek mindennapjaira.

A Humán Klub várja az érdeklôdôket és a csatlakozni vágyókat érdekes témákkal, elôadásokkal, workshopokkal minden hónap második keddjén a kamarában.

További információ a Humán Klubról, csatlakozás: Piacsek László Zoltán, projektiroda-vezetô, 20/264-6668, piacsek.laszlo@pbkik.hu

Fenntarthatóság, elkötelezôdés – a „Beyond Zero” c. dokumentumfilm vetítése és egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés során a fenntarthatóság üzleti világban való megvalósításának kiemelkedô példáit ismerhették meg az érdeklôdôk. A film és a kerekasztal-beszélgetés résztvevôi egyaránt rávilágítottak arra, hogy a vezetôi szemléletváltás, a példamu-

tató elkötelezôdés és a munkavállalók folyamatos képzése kulcsfontosságú a fenntartható jövô felé vezetô úton.

A számos nemzetközi díjat begyûjtô film feldolgozza az Interface nemzetközi szônyegpadlógyár alapítójának elkötelezôdését a felelôs és fenntartható gyártás és vállalatmenedzsment felé, bemutatja a megannyi merész és úttö-

rônek számító ötletet, melyek hol zátonyra futottak, hol sikeresen járultak hozzá a vállalat fenntarthatóságához, és még nagyobb hitet és erôt adtak a miszszió beteljesítéséhez.

Az igazán különleges moziélményt a CURIOST projekt és a Sustainova hozta el a baranyai kkv-k képviselôi és az érdeklôdô diákok számára.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevôi voltak:

Vér Csaba, moderátor, PTE Mûszaki és Informatikai Kar

Cserna Klára – ProInterier Kft.

Dr. Pánovics Attila – PTE Állam- és Jogtudományi Kar

Turbéki Judit – Holcim Magyarország Kft.

Pethô Gergely – E.ON

INDUSAC Cégével már tervezi a külföldi piacra lépést?

Vállalkozása új piacokra terjeszkedne? Az INDUSAC nemzetközi projekt most egyetemisták háromfôs csapatait adja ön mellé, hogy kidolgozzák a külföldi piacra lépés stratégiáját, mindössze 4–8 hét alatt. A csapatok friss szemlélettel, kreatív megközelítéssel állnak elô vállalkozása célzott exportstratégiájának kidolgozása során termékére szabott piaci elemzésekkel és üzleti tervekkel.

Legyen szó egy új ország piacának meghódításáról, helyi szabályozások

megértésérôl vagy versenytársak elemzésérôl, a diákok gyorsan és hatékonyan segíthetnek vállalkozása nemzetközi terjeszkedésében.

Ráadásul minden sikeres projekt után a hallgatói csapat 3000 eurós jutalomban részesül!

További információ: https://indusac.innogetcloud.com/

Milánóban tartották a BE-Digital projekt keretében kifejlesztett tananyagok elsô pilot képzését IoT-témában.

Az ehhez a területhez tartozó képzések kulcsfontosságúak a vállalkozások számára, hiszen az IoT-technológiák egyre több szektorban szerves részei a mûködési folyamatoknak, miközben alakítják is az iparágakat. A BE-Digital projekt keretében négy ország szakképzésben résztvevô diákjai és oktatói voltak jelen a háromnapos kurzuson, ami nemcsak a technológiai tudás bôvítését, hanem a nemzetközi együttmûködések és képzé-

sek összehangolásának elôsegítését is célozza.

A képzés lehetôséget biztosít a résztvevôk számára, hogy valós példák alapján interaktív eszközökkel sajátítsák el az IoT-technológia gyakorlati alkalmazását. Ez a vállalkozások számára különösen fontos, mivel a jól képzett szakemberek hiánya gyakran akadályozza az innováció bevezetését. A projekt révén a diákok a legújabb technológiákkal dolgozhatnak, míg az oktatók modern módszertanokat sajátíthatnak el.

A képzéssorozat nemcsak a résztvevôk szakmai fejlôdését támogatja, hanem a vállalkozások versenyképességének növeléséhez is hozzájárul. Az IoT mellett három további képzést is kidolgoztak. Adatelemzés, AVG, valamint AR/VR témákban.

További információ: http://www.bedigital-project.eu/

A „Career Intelligence” elnevezésû uniós projektben egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan tudja a legjobban támogatni a fiatalokat a szakmai terveik kialakításában és a karriertervezésben. Az Európai Unió által mintegy 400 000 euróval támogatott projektet a Ruhr Egyetem Bochum Munkatudományi Intézete (prof. dr. Martin Kröll) vezeti. A projekt részeként 2024. október 14én és 15-én a krétai Heraklion Egyetemen nemzetközi szakértôi workshopot tartottak bolgár, magyar, görög, német és finn szakértôk részvételével. A digitális készségek elsajátítása és a digitális eszközök fokozott használata nemzeti és európai szinten is aktuális téma. A konferencia célja a projekt eredményeinek bemutatásán túl az oktatási szereplôk új szerepének és kompetenciáinak, és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetôségeinek bemutatása volt.

Az uniós projekt legfontosabb eredményei

A projektben a „Karrier 4.0” digitális tanulási platformot tanárok, üzleti tanácsadók, kutatók, valamint szakképzô iskolai diákok és egyetemi hallgatók segítségével fejlesztették tovább. A platform a korábbi „Karrier 4.0”, „Job Developer” és „Enterprise+” uniós projektek ered-

ményeire épül, és integrálja a mesterséges intelligenciával támogatott virtuális tanulási asszisztenst, „Botty”-t, aki számos témában tud segíteni a fiatal felnôtteknek, például a platform használatával kapcsolatban gyakran felmerülô kérdések megválaszolásával, a személyes fejlesztési terv kidolgozásában és az egyéni célok és erôsségek megvitatásában. A projektpartnerek emellett átfogó empirikus vizsgálatot is végeztek, hogy a mentorok szemszögébôl elemezzék a virtuális tanulási asszisztens használatában rejlô lehetôségeket és ellenállást,

valamint megoldási javaslatokat tegyenek.

A projekt részeként létrehoztak egy képesítési programot digitális önképzési modulok formájában olyan témákban, mint a chatbotok vagy a szakképzés digitalizálása. További hangsúlyt kapott az informatikai és mesterséges intelligencia-megoldások alkalmazása, hogy a fiatal felnôttek különbözô értékelések alapján személyre szabott tanulási ajánlásokat kapjanak, amelyek megfelelnek a képességeiknek, erôsségeiknek és érdeklôdési körüknek. A tanulási platform központi oldala angol nyelvû, azonban már több uniós országban is használható az adott ország nyelvén, például Magyarországon, Bulgáriában, Németországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban is.

A magyarországi szakértôi workshopra október 24–25-én került sor, ahol az érdeklôdôk megismerhették a platform koncepcióját, felépítését, használatát, és ki is próbálhatták, hogyan mûködik a gyakorlatban.

https://career-intelligence.eu.

30 ÉVE ALAKULT A BARANYA MEGYEI KÉZMÛVES KAMARA

Találkoztak az egykori tagok

30 évvel ezelôtt alakult meg a Baranya Megyei Kézmûves Kamara – az évforduló kapcsán találkoztak a kamara valamikori vezetôi és tagjai a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. A kézmûves kamara a 2000-es évek elején beolvadt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarába, de az a fajta szemlélet, amelyet képviselt, a mai napig tetten érhetô a megyei vállalkozók mûködésében.

Ugyanúgy

örültünk egymásnak, mint régen – és folytatnánk!

—Azért tartottam fontosnak, hogy megemlékezzünk errôl az idôpontról, mert lassan eltûnnek azok a szakemberek, a valamikori 30–40 éves vállalkozók, akik akkor egy közösséget alkottunk. A kézmûves kamara lehetôséget adott arra, hogy egymással összefogva köny-nyebben boldoguljunk, erôsebbek legyünk, egymással meg tudjuk osztani a közös gondjainkat, amiket a másik segítségével jó eséllyel meg is oldottunk. Kíváncsiak voltunk egymásra, hogy kivel mi történt ebben a három évtizedben. Most 70 év körül van a csapat átlagéletkora, és sajnos már elég sokan el is távoztak közülünk. Igényünk volt rá, hogy találkozzunk és beszélgessünk, mert nagyon magára tud maradni az ember –mondja Várszegi Gyula, a PBKIK alelnöke, a találkozó szervezôje.

—Mintegy 27-en vettünk részt a találkozón, amin igazán kellemes volt a hangulat. Alig tudtuk elkezdeni a hivatalos köszöntôt, mert mindenki annyira megörült a másiknak, hogy rögtön megindultak a beszélgetések. Rengeteg

közös emlék idézôdött fel, eszünkbe jutottak olyan esetek, amelyeket annak idején közösen oldottunk meg. Kíváncsiak voltunk egymásra, hogy ki milyen szakmai, magánéleti utat járt be, amióta nem találkoztunk. Nemrégiben egy

Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a régi kamarai közösséggel is jó lenne megszervezni egy találkozót. — Annak idején miben állt a kézmûves kamara jelentôsége a tagok számára?

—Úgy éltük meg annak idején, hogy a kézmûvesek valahogy mindig kisebbségben voltak, ez akkor is megnyilvánult, amikor a megalakulás 6. évében beolvasztottak bennünket az iparkamarába, pedig a kamara vezetése a legmesszebbmenôkig támogatott bennün-

alkalommal részt vettem az egykori autóversenyzôk találkozóján, akik minden hónapban megszervezik ezt az eseményt, ott láttam, hogy milyen jó hangulatban telnek az órák. Egymást húzták a valamikori versenytársak, ment a cikizés, az ölelgetés, az anekdotázás.

ket. A kézmûvesek jobbára kisebb vállalkozást vittek, ezért is érezhettük úgy, hogy a nagy cégek mellett másodlagosok vagyunk. Nálunk minden vállalkozásban még az alapítók dolgoztak, utána váltak cégvezetôkké, vagy fölnevelték a munkatársaikat, akikkel akár nagy

VÁRSZEGI GYULA

céget építettek. Ennek ellenére a szívükben kézmûvesek maradtak, mert innen indultak. Mindig is a közösség, a közös szellemiség tartott össze bennünket. Szükségünk volt egy olyan társulásra, ami képviselte az érdekeinket, mert egyenként, magányos farkasként nehéz harcolni. Abban a pillanatban, amikor létrejött egy közösség, föl tudtunk lépni a mesteravatások, az adózási szabályok, az utánpótlás-nevelés és más megoldandó kérdések érdekében.

Közösen jártunk ki a „bezzeg” Németországba tanulmányozni a munkamódszerüket vagy vettünk részt szakmai vásárokon. De most is van közös témánk, az utódlás kérdése. Többen vannak, akik fölépítettek egy birodalmat, kicsit vagy nagyot, mindegy, de nem tudják, hogy ki fogja továbbvinni, mert nem minden családban tudja folytatni a következô generáció. Ezért is gondoljuk úgy, hogy érdemes lenne a jövôben is idôrôl idôre találkoznunk, mert többen megfogalmazták, hogy még tudnánk egymást inspirálni, támogatni. Keressük ennek a lehetôségét.

Ha már kell, akkor csináljuk

—A Baranya Megyei Kézmûves Kamara 30 évvel ezelôtti megalakulása az elrendelt kamarai tagságról szóló kormányzati döntés következtében történt meg. Sokáig tették fel a vállalkozók a „tulajdonképpen mit ad a kamara?” kérdést, amelyre azt gondolom az volt és az ma is a korrekt válasz, hogy „csak az nem kap(ott) a kamarától, aki nem kér(t)” – idézi fel a kezdeteket Birinyi Zoltán, a Baranya Megyei Kézmûves Kamara volt elnöke. – Amikor tôlem kérdezték meg, hogy az adott ügyet hogyan lehetne, mint lehetne megoldani, mindig el tudtam irányítani olyan helyekre az embereket, ahol segítséget kaptak.

— Milyen jellegû támogatásra volt szükségük a tagoknak és önök hogyan tudták ezt megadni?

—Például a könyvelôknek tanfolyamokat, továbbképzéseket tartottunk az adóhatóság szakembereinek közremûködésével. Az egyik évben például hétszer változott a gépkocsi-elszámolás, ha valaki ezt nem tudta nyomon követni, az kárt okozott annak, akinek könyvelt. Ezért is találtuk ki, hogy legyen könyve-

KÉZMÛVES

lôi biztosítás. Ezeknek a tanfolyamolnak az ára sokkal kevesebb volt a tagok számára, mint aki külsôsként jelentkezett egy ilyen képzésre. Több tanulmányutat is szerveztünk, például jártunk a gyôri Audi-gyárban, ahová a tagjaink szólóban nem juthattak volna el. Kamaránk égisze alatt indítottuk el a mestervizsgák megtervezését is.

Mindig az a szándék hajtott bennünket, hogy valamilyen módon segítsük a tagjainkat. A kisebb pékek számára egy kapcsolat révén olcsóbban tudtunk jó minôségû lisztet szerezni, máskor a salzburgi testvérkamara közremûködésével használt, de jól hasznosítható

faipari gépeket közvetítettünk pécsi vállalkozások számára, csak el kellett menni értük Brüsszelbe. A fodrászok komplett mûhelyt rendezhettek be a külföldi fodrászszalonokban lecserélt berendezésekbôl és eszközökbôl. Igyekeztünk megteremteni számukra a lehetôséget az elôrelépésre.

—A kamara jelenleg is komoly közösségszervezô tevékenységet lát el. Akkor is így volt ez?

—Igen, ezt a célt szolgálták azok a rendezvények, amelyek egymás elismerését, támogatását célozták meg. A szakmai tanfolyamok megszervezése hitelesebbé, elfogadottabbá tette a kamara tagjainak a tevékenységét. Például indítottunk egy gázszerelô tanfolyamot, amelynek végén kibocsátottunk egy igazolványt a sikeres vizsgázók számára –ez növelte a szakmai renoméjukat, és a megrendelôk nagyobb bizalommal fordultak feléjük. Számos rendezvényt tartottunk a tagoknak: társasági eseményeket, kiállítást, szakmai továbbképzést, nem egyszer hétvégén, hogy a hét közben dolgozó vállalkozók részt tudjanak venni ezeken. Sokszor megtelt a terem, mert olyan neves elôadókat tudtunk megnyerni, akik bevonzották a szakembereket.

A kamara segítségével számos, a továbbfejlôdésüket támogató pályázatot tudtak beadni tagjaink, mint ahogy az iparkamara ma is segíti ilyen módon a tagvállalkozásait. Ha valaki nem jól írja meg a pályázatát, akkor hiába nagyon ügyes vagy innovatív a gondolkodása, nem tudja megszerezni a megpályázott összeget. Ugyan a kézmûves kamara 30 évvel ezelôtt nem az iparosok kezdeményezésére, hanem „kötelezô” jelleggel alakult meg, mégis azt gondolom, hogy mindent megtettünk, amit tudtunk, mert azt tartottuk szem elôtt, hogy ha már „kell”, akkor keressük meg, hogy mit lehet csinálni.

A rendezvényen a vállalkozások és a hivatali kollégák közül részt vett: Birinyi Zoltán (gépjármûipar – fémmegmunkálás), Borsós István (oktatás), Cserkúthy László (épületgépészet), Gulácsi János (toronyóra-készítô, -javító), Hirth Ferenc (elektromosipar), Kanizsai István (gépjármûipar), Kassai József (kôfaragó), Lakatos Tibor (autójavítás), Leikauf Tibor (kéményseprés), Maros Ernô (gépjármûipar), May András (fémmegmunkálás), Molnár Pál (szabó), Németh Jenô (fémmegmunkálás), Pál István (villamosipar), Rácz Rudolf (hangszerkészítô, -javító), Rendeczki Lajos (fodrász), Strasszer Tibor (épületgépészet), Strausz János (fémmegmunkálás), Szabó Gábor (faipar – bútorgyártás), Telegdy Attila (festékkereskedelem, építôipar), Treszner János (villanyszerelés – villamosipar), Várszegi Gyula (épületgépészet), Baranyai Nóra, Molnár László, Pálfi Zsuzsa.

BIRINYI ZOLTÁN

Karma Pécsi kesztyû – Irány Japán!

Az Enterprise Europe Network pécsi irodájának számos olyan ügyfele van, akikkel már évek (lassan évtizedek) óta dolgozunk együtt a vállalkozás külpiaci megjelenésének egyes lépésein. Ilyen hosszú idô alatt már annyira megismerjük a céget, hogy bármilyen, a hálózatunkban felmerülô lehetôségrôl gyorsan el tudjuk dönteni, hogy érdekelheti-e. Ezeket a nemzetközi üzletember-találkozókról, tanulmányutakról, pályázatokról, képzésekrôl szóló információkat e-mailben megosztjuk velük és telefonon vagy személyesen el is magyarázzuk a részvételben rejlô lehetôségeket.

A Manual Divat Kft. – a Karma kesztyûket gyártó pécsi cég szintén számos alkalommal vett részt sikeresen az EEN hálózat által szervezett nemzetközi eseményen, és kifejezetten kereste a japán piaci megjelenéssel kapcsolatos lehetôségeket. Mivel luxus kategóriájú bôrkesztyûket gyártanak, évszázados kézmûves hagyományokat ôrizve, magas hozzáadott érték-

kel, ez nagyon jól illeszkedik a japán tradicionalista kultúrához.

Az EU Japán Központ 2024-ben második alkalommal rendezi meg a „Készülj fel Japánra” címû kéthetes képzési program-

ját, amely a japán üzleti kultúrát és gyakorlatokat ismerteti. Az errôl szóló pályázati felhívást kiküldtük a cégnek, amely angol nyelvû pályázatát határidôre beküldte, és a bírálóbizottság részérôl a legmagasabb pontszámmal, Magyarországról egyedüliként nyerte el a részvételi lehetôséget.

A program célja, hogy a résztvevôk mélyebb megértést nyerjenek a japán kommunikációs stílusokról, döntéshozatali folyamatokról, valamint a sikeres üzleti kapcsolatok kialakításáról. Az esemény elôadásokból, workshopokból és személyre szabott B2B-találkozókból áll, és különösen kkv-vezetôk számára ajánlott, akik vállalataik japán üzletpolitikájáért felelôsek vagy japán piacra kívánnak belépni. A program képzési része ingyenes, azonban a résztvevôk vállalatai fedezik az utazási és megélhetési költségeket a tokiói személyes üzleti találkozók során. A kinti szervezôk elsôdleges feladata, hogy a tárgyalásokra releváns üzleti partnereket „toborozzanak”, akiknek valóban szándékukbanáll magyar üzleti partnerség kialakítása.

„Kína már nem másol, hanem elôtte van bárminek.” ... valóban így van ez?

„Kína már nem másol, hanem elôtte van bárminek” – e mondat Csikós Zsolttól, a speedzone.hu újságírójától hangzott el a 2024-es Pekingi Autószalonon tapasztaltakkal kapcsolatban. De valóban így van ez? Mely területeken van így? A Kamarai Minôségügyi Klub ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén szervez találkozót 2024. november 13-án Pécsett.

Mirôl lesz szó?

Az eseményen minôségügyi szempontú megközelítésbôl vizsgálja a klub a kínai ipart, és a résztvevôk tapasztalatcseréjére alapoz. A témát Györki Renátó indítja el, aki saját személyes élményeit átadva segít kontextusba helyezni a kínai gondolkodást, a szervezeti mûködést, a kapcsolatokat. A beszélgetésre mind a minôségügyben dolgozó szakembereket, mind a cégvezetôket várjuk!

A részvétel díjmentes, de rendezett kamarai regisztrációhoz és elôzetes jelentkezéshez kötött!

Felvezetô és moderátor: Lukács Zoltán, a CERT Tanúsító Zrt. vezérigazgatója és Béda Károly, a MAVASZK Kft. ügyvezetôje.

Dátum: 2024. november 13. (szerda) Idôpont: 14-16 óra. Helyszín: PBKIK székháza (7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.)

Jelentkezés: 2024. november 11. hétfô nap végéig várjuk a jelentkezéseket a csaszar.gergely@pbkik.hu e-mail-címen!

További információ: Császár Gergely csaszar.gergely@pbkik.hu

Piacsek László piacsek.laszlo@pbkik.hu

Szakmai együttmûködô partnerek: CERT TANÚSÍTÓ ZRT. MAVASZK Kft.

Hivatkozás: „Kína már nem másol, hanem elôtte van bárminek.” Csikós Zsolt újságíró, speedzone.hu (2024-es Pekingi Autószalon, videó: 2024. szeptember 22. https://www.youtube.com/shorts /j00kTtaPvX0)

A rendezvényt a vállalkozások nemzetközi sikereit elôsegítô Enterprise Europe Network támogatja.

INDIÁBAN ÉS VIETNÁMBAN MENTI MEG a rizsföldeket

a pécsi cég fejlesztése

Indiában várhatóan egy éven belül, késôbb pedig Vietnámban egy saját fejlesztésû, a rizs bakteriális levélfoltossága ellen létrehozott készítményt fog forgalmazni a pécsi székhelyû Biopeszticid Kft. A természetes hatóanyagot tartalmazó biológiai növényvédôszer rendkívül környezetbarát, semmi mást nem pusztít el a területen, kizárólag csak az adott kórokozót, így a hasznos talajbaktériumok érintetlenül maradnak. A készítmény regisztráció és engedélyeztetés alatt áll mindkét országban, de mint ahogy a Biopeszticid Kft. ügyvezetôje, dr. KOVÁCSTamás mondja, ez az eredmény több év kitartó munkájának köszönhetô. Néha még a szerencse is közrejátszott a sikerben.

— India hatalmas rizstermelô ország, ahol mintegy 40 millió hektáron folyik rizstermesztés, így igen komoly gazdasági veszteséget okoz a bakteriális levélfoltosság betegség. Nem létezik teljesen hatásos védekezés ellene, pláne környezetbarát megoldás. Az indiai farmerek szokásáról ismert, hogy minden növényvédôszert, ami csak elérhetô, kipermeteznek ellene, és általában az ajánlott mennyiség háromszorosát juttatják a környezetbe. Ennek következtében jelentôs mértékben elszennyezték a felszíni és a felszín alatti vízbázisokat. A mi általunk kifejlesztett szer amellett, hogy hatásos, rendkívül környezetbarát és akár az ökológiai termesztésben is alkalmazható.

— Hogyan került India az önök látókörébe?

— Delhiben rendezték meg a Global Bio-India kiállítást, ahol a különbözô biológiai – akár az orvosi, a növényvédelmi, az agrár, az állattenyésztési stb. –szektorokban érdekelt startupok is kiállítottak, és lehetôségük volt indiai befektetôket meggyôzni arról, hogy mennyire jó a készítményük, miért érdemes velük együttmûködni, befektetni a vállalkozásukba. Ezen a fórumon mi is jelen voltunk, és vállalkozásunk a legjobb 65 külföldi vállalkozás közül nyerte el a legjobb nemzetközi startup díját. — Miként váltható üzletre ez a siker?

— Még az indiai tartózkodásom alatt személyesen benyújtottam a szer regisztrációs dossziéját, ami szükséges ahhoz, hogy a készítményt forgalomba hozzuk. Ezenkívül a kiállításon több gyártó- és forgalmazócég felvette velünk a kapcsolatot, hogy szívesen

együttmûködnének velünk. Olyan vállalat is van közöttük, amely késôbbi befektetést is kilátásba helyezett.

— India és Magyarország, tágabban Európa más kultúrkör, miként lehetett elnyerni a keletiek bizalmát?

— Rengeteg buktatóval és jelentôs bürokráciával kell számolni Indiában. A bizalom elnyerése az igények felmérésével kezdôdött, magam mintegy 30 rizsföldet látogattam meg India-szerte és 50–60 farmerrel beszélgettem. Egy egyszerû farmer számára egy dolog a fontos, hogy lássa: hatásos a készítmény. Mi eddig hét szabadföldi kísérleten vagyunk túl, mindenhol nagyon szépen bizonyított a készítmény. Jelenleg még abban a fázisban vagyunk, hogy szakértôket kell meggyôznünk a szer hatásosságáról. Az egyszerûbb farmerek esetében pedig a késôbbiekben nemcsak egy

megfelelô marketingmunkát kell kifejtenünk, hanem egy olyan csomagban kell gondolkoznunk, amely a termék mellett tudást is biztosít számukra. A termékünk ugyanis egy prémiumtermék, amely esetében a kezelés idôzítésétôl kezdve sok mindent meg kell tanítanunk a felhasználóknak.

— Miért vágtak bele a termék fejlesztésébe, forgalmazásába, hiszen a befektetett pénz és energia csak évek alatt térül meg?

— Ennek a betegségnek a jelenléte hatalmas probléma a rizstermesztôk számára, és India Kína után a második legnagyobb rizstermesztô ország a Földön. Kínával nem boldogultunk, nagyon sok idôbe telt a kommunikáció, Indiában viszont fogadtatásra talált az elgondolásunk. Annak ellenére, hogy nagyon lassú felfutással számolunk, várhatóan néhány éven belül megtérül a befektetés. India hatalmas piac.

—Kitôl kérhet, kaphat támogatást, segítséget egy vállalkozás, ha indiai piacra akar lépni?

—Ehhez némi szerencsére is szükség van. Egy másik kutatás-fejlesztési projekt révén jártam elôször Indiában, és egy kutató úriember bekéredzkedett abba a taxiba, amivel a reptérre mentem. Kiderült, hogy a családja igen nagy méretekben termeszt rizst, így már volt egy kontaktom, amivel el tudtam indulni. Ma ez a férfi az indiai leányvállalatunk egyik igazgatója. De a magyar Külügyminisztériumtól is rengeteg segítséget kaptam és kapok a mai napig. Egy delegációval el tudtam látogatni egy üzleti fórumra Delhibe, ahol értékes üzleti kapcsolatokat építettem ki. Emellett pedig van egy kiváló tanácsadónk, egy szakértô hölgy, aki a regisztrációs folyamatokban van a segítségünkre. Mielôtt létrehoztam az indiai leányvállalatot, tanulmányoztam a hindu filozófiát. Amikor Indiában befejezünk egy megbeszélést, összefoglaljuk, hogy mik hangzottak el, miért hasznos ez számunkra, de minden esetben azt is kiemelik, hogy miért hasznos a közösség számára. Ez egy fontos és ôszinte motiváció a részükrôl, amit nekünk is tiszteletben kell tartanunk. K. T.

DR. KOVÁCS TAMÁS

A KOMLÓI MELLETT ÚJ IRODÁBAN SZOLGÁLTAT PÉCSETT AZ ANDERSON GROUP

Új irodát nyitott Pécsett az ügyfélszolgálat ellátását, helpdesk-üzemeltetést, széles körû irodai adminisztrációs és háttértámogatási tevékenységet nyújtó Anderson Group Hungary Kft. A komlói iroda után ez a cég második egysége, amelyben újabb 30 munkavállaló kezdte meg a munkát szeptember elején.

—Már a Covid elôtt elkezdtük szervezni a pécsi irodanyitást, de a gazdaságban jelentkezô bizonytalanság miatt most jött el az ideje. A pécsi iroda nem váltja ki a komlóit, az mellett lát el új feladatokat. Nagyon jól érezzük magunkat Komlón, kiváló az együttmûködésünk a várossal, a helyi szolgáltatókkal. Az elmúlt évek alatt létrejött egy rutinos, magas szakmai kvalitásokkal rendelkezô, több mint 30 kollégából álló csapat, amelyet mindenképp meg kívánunk tartani. Azért volt szükség a pécsi iroda megnyitására, mert vannak olyan szakmai elvárások, amiknek Komlón nem tudunk eleget tenni, Pécsett egyszerûbb betölteni ezeket a pozíciókat. Néhány éven belül szeretnénk a pécsi iroda létszámát megduplázni – tájékoztat TESZÁRIK Zoltán, az Anderson Group Kft. ügyvezetôje az új iroda megnyitásának okáról.

—Minek köszönhetô a vállalkozás bôvülése?

—Nem sok ilyen jellegû szolgáltatócég mûködik a megyében, többnyire nagyobb vállalatoknak vannak ügyfélszolgálati központjaik, amelyek külföldre is dolgoznak. De magyar cégeknek rajtunk kívül a régióban nem szolgáltat senki. Az Anderson Groupnak többségében belföldi partnerei vannak, a nagy megrendelôinknél elvárt magas minôséget nyújtjuk minden ügyfelünk számára. A kisebb cégek jelentôs részének nem éri meg saját munkaerôvel ügyfélszolgálatot fenntartani azon a technikai, informatikai és humán erôforrás szinten, amit a piac elvár, ezért külsô szolgáltatót vesz igénybe. A mi elônyünk a rugalmasan változtatható erôforrás tekintetében is megmutatkozik. Sok vállalkozásnál probléma, hogy az egyik hónapban van egy 20 ember munkáját igénylô feladat, a következô hónapban pedig csak öt–nyolc embernyi feladat jön be, de akár egy hét napjain is változhat a

kapacitás. Ehhez a hektikussághoz mi jól tudunk alkalmazkodni.

—Legfôképpen milyen szolgáltatásokra van igényük a cégeknek?

—A legnagyobb terület, ahová szolgáltatunk, a telefonos és e-mailes bejövô ügyfélszolgálat. Olyan cégek veszik ezt igénybe, amelyeknek sok ügyfelük van és ezeken a csatornákon rendszeresen keresik ôket. Úgy látjuk, hogy az elmúlt években egyre több vállalkozás fedezi fel, hogy nem kell saját erôforrást fenntartania e feladatokra, minden olyan megoldást átgondolnak és örömmel vesznek, amellyel csökkenteni tudják a költségeiket.

— Miként oldható meg, hogy a parnercégeiknek személyre szóló szolgáltatást tudjanak nyújtani? Hiszen több területhez is érteniük kell a kollégáiknak.

— Szoros kapcsolatban állunk a megrendelôinkkel, rendszeresen tartanak tréningeket a munkatársainknak vagy kiképzik a trénerünket, így a kollégáink naprakésszé válnak a cég tudásából, kommunikációs elvárásaiból. Van olyan budapesti cég, amelyik minden héten tréningezik nálunk, frissíti az információkat, és még így is megéri nekik itt mûködtetni az ügyfélszolgálatukat.

Ehhez az is hozzátartozik, hogy a mai napig számottevô a Budapest és Pécs közötti szolgáltatás díjkülönbsége. Pécsett még van munkaerô, amely a budapestinél lojálisabb, nálunk például minimális a fluktuáció, mert jól érzik magukat az Andersonnál a munkatársaim.

— Jobbára nem a régióbeli vállalkozásoknak dolgoznak. Hogyan nyernek meg új partnereket?

— A legtöbb új ügyfelünk ajánlással kerül hozzánk, ami azt mutatja, hogy partnereink elégedettek, szolgáltatásunk minôsége állandó és magas szintû. A másik pedig, hogy folyamatosan vizsgáljuk, merre megy a piac, milyen új fejlesztések vannak, és ezeket nemcsak a magunk mûködésébe építjük be, hanem az ügyfeleinknek is átadjuk. Tehát ha van egy új mûködést támogató szoftver, azt az ügyfeleinknek is felajánljuk. Minden nyereséget visszaforgatunk a fejlesztésbe, mert úgy gondolom, hogy Pécsett még tudunk nôni, és szeretnénk is.

—És a munkatársak tekintetében hogyan tudják biztosítani a létszámot?

—Nagyon sokan jelentkeznek hozzánk. Alapvetôen bejövô hívásokat kezelünk, e-maileket válaszolunk meg, rendszerekben segítünk az ügyfeleknek. Segítô-támogató munkát végzünk, ami sok ember lelkivilágához közel áll. Mivel több cégnek dolgozunk, mindig meg tudjuk találni a kollégáinknak a hozzájuk legjobban passzoló feladatokat. Ha látjuk, hogy valaki kezd belefásulni egy munkába, akkor cégen belül tudunk neki másik területet adni. Erre figyelünk is egyébként. Sok fiatal remek karrierlehetôséget lát a cégünkben, mert mi belülrôl építkezünk, a vezetôinket a meglévô kollégák fejlesztésével neveljük ki. Ezért is szeretnek nálunk dolgozni a fiatalok, mert itt van lehetôség az elôrelépésre. K. T.

TESZÁRIK ZOLTÁN

EGY CSAPATBAN, EGY VÁROSBAN A TÜKE BUSZ ZRT.-VEL

Országos, sôt európai probléma, hogy a személyszállítási munkakörben dolgozók száma évrôl évre csökken, a szakma fokozatosan elöregszik, a helyzetet a nyugdíjba vonulók száma is nehezíti. A fiatalok közül esztendôrôl esztendôre kevesebben vállaltak és vállalnak munkát a közösségi közlekedésben. A Tüke Busz Zrt. e kihívásra talált megoldásokat komplex humánpolitikai és következetes kommunikációs kampányával.

Lendület a karrierednek, lendület a városnak! Utat adunk a jövônek! Tartsuk mozgásban Pécset! Egy csapatban, egy városban – együtt, veled! – ezekkel a szlogenekkel indította el a Tüke Busz Zrt. az autóbusz-vezetôket toborzó kommunikációs kampányát még 2023 júliusában, ami azóta is tart.

— A toborzókampánnyal az a célunk, hogy ösztönözzük a személyszállítási ágazatban már jelenleg is dolgozó kollégákat, váltsanak a Tüke Busz Zrt.re, a biztos, hosszú távú, kiszámítható, tervezhetô munkára, a bejelentett jövedelemre és a társaság által kínált további juttatásokra – kezdi beszélgetésünket SAS Viviána, a Tüke Busz Zrt. humánpolitikai és igazgatási vezetôje. — A bejelentett munkaviszonyhoz minden hónapban pontosan, kiszámíthatóan érkezô fizetéssel számolhatnak, ezen felül egyéb juttatásokban is részesülnek, évi nettó kettôszázötvenezer forint értékû cafeteriát és a Tüke Busz Zrt. járatain felül a Volánbusz járataira is érvényes dolgozói és családtagi bérletet is kapnak. Társaságunk abban bízik, hogy ezekkel a fizetésen felül nyújtott juttatásokkal hosszú távon a fiatalok számára is vonzó és stabil munkaadóként lehetünk jelen a munkaerôpiacon.

Humánpolitikai úgynevezett ajánlóprogramuk a „Program 500” címet viseli. Ennek keretében a munkatársaik ajánlása alapján mind az ajánló, mind a leendô munkatárs pénzjutalomban része-

sül. Ez is sikeresnek tekinthetô. Ezen felül a saját autóbusz-vezetôi képzésük keretében a B-kategóriás jogosítvánnyal vagy a C-kategóriás, teherautóra szóló jogosítvánnyal rendelkezô leendô kollégák D-kategóriás jogosítványt szerezhetnek, amellyel a társaság autóbuszvezetôi munkakörben tudja ôket foglalkoztatni. Az elsô tanfolyam februárban indult. Vannak, akik már sikeres vizsgát tettek és munkába is álltak, de vannak olyanok is, akik jelenleg a forgalmi vizsgájukra készülnek.

SAS VIVIÁNA

A kommunikációs kampány nemcsak cégen belül zajlik. A nyomtatott és az online médiafelületeken, pécsi hírportálokon, közösségimédia-platformon, rádiós hirdetések útján, bannereken, a helyi autóbuszok külsô jármûreklám-felületein és áruházi reklámfelületeken, reklámtornyon, LED-falakon is. Egységes kreatív hirdetésekkel jelent meg a cég az autóbusz-vezetôket toborzó felületeken is. A célzott kampány a következô idôszakban is folytatódik. —Büszkék vagyunk arra, hogy toborzási célú filmjeinkben a cég jelenlegi és korábbi autóbusz-vezetôi beszélnek arról, miért választották ezt a szakmát,

miért szeretik, mi mindent nyújt nekik a tömegközlekedési cég, és munkájuk miért fontos a Pécsett közlekedôk számára – emeli ki Sas Viviána.

Kitér arra is, hogy más munkakörökben – logisztika, gépjármûvek karbantartása, javítása – mint saját duális képzôhely maguk képezik ki a szakembereiket. A tanulóik a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum Radnóti Miklós Közgazdasági Technikumából, valamint az Angster József Technikum, Szakképzô Iskola és Szakiskolából érkeznek.

—Jelenleg négy gépjármû mechatronikus és karosszérialakatos szakirányú oktatása folyik nálunk, mesterek irányítása mellett – folytatja tovább beszélgetésünket. — A dolgozóinkkal azonos juttatások illetik meg ôket – cafeteria, szabadjegy – a fizetésükön felül. Utóbbi szakképzô intézmény keresett meg bennünket mint duális képzôhelyet azzal, hogy e két szakmában fogadnánk-e tanulókat. Örömmel tettünk eleget a kérésnek, ugyanis a szakember-utánpótlás ezen a módon már egy évtizedes múltra tekint vissza nálunk. A végzettek közül voltak, akik a cégnél maradtak, q férj, a feleség, a gyerek, de apa és fia is munkatársunk lett.

E toborzási kampány mellett fejvadászcégen keresztül is keresik a leendô munkatársaikat. Az utóbbi idôben egyre több jelentkezôbôl válogathatnak, azonban az nem kis fejtörést okoz nekik hogy nagyon változatos szakmákból jönnek, a szakmunkástól egészen a diplomásig terjed a jelentkezôk köre.

—Komoly felvételi rendszer mûködik a cégnél. Minden esetben mielôtt valakit felvennénk, teszteljük, mennyire képes elviselni a különbözô forgalmi helyzeteket, mennyire tud kapcsolatot teremteni az utasokkal, az esetleges konfliktusokat képes-e kezelni. Csak ezt követôen kezdôdik meg a képzésük –zárja beszélgetésünket Sas Viviána, hangsúlyozva, bíznak abban, hogy az összetett humánpolitikai és kommunikációs kampány hosszú távon is sikeres lesz. Sz. K.

AKI MINDIG MERT ELTÉRNI AZ ÁTLAGOSTÓL

A jó értelemben vett örök elégedetlenség és az innováció iránti érdeklôdés, valamint az átlagostól való eltérés vágya – ez volt mintegy 30 éves vállalkozói léte alatt KÖLBL ZOLTÁNban a hajtóerô, ami mára az ország egyik legnagyobb jármûparkjával rendelkezô, a dél-dunántúli régió piacvezetô személyszállító cégévé formálta a BuszRent Kft.-t. Zoltán 1994-tôl kezdett Németországba dolgozni járó munkavállalókat

—Az autóbuszos személyszállítás a szárazföldi közlekedés csúcsa, pontosan olyan szabályozott környezetben kell mûködnünk, mint a légiközlekedésnek. Ehhez igazítjuk azt a rendszerszemléletet, amely stabilitást, kiszámíthatóságot és rugalmasságot biztosít a mindennapjainkhoz – fogalmazza meg stratégiájukat Kölbl Zoltán ügyvezetô. — Van egy alap, ami nélkül ez a következetesség és kiszámíthatóság nem létezik: egy örök elégedetlenség és innovációs vágy, hogy mi másként szeretnénk mûködni. Mindig újszerû döntést hoztunk, olyan kategóriákkal jelentünk meg a piacon, ami korábban nem volt. Ez az újítási szemlélet a mai létezésünket is meghatározza. Bár a nevünkben benne szerepel a busz szó, de mi nem az autóbuszt kívánjuk bérbe adni, hanem egy szolgáltatást végezni. Ennek érdekében mindig elôremenekülünk, és a fejlesztésre koncentrálunk. Ehhez igazítottuk és igazítjuk a cégben dolgozó kollégáim és mindannyiunk fejlôdését, fejlesztését, ezért folyamatosan tartunk képzéseket szakmai és szervezetfejlesztési területen is.

— Ma miben lehet fejlôdni?

— Ahogy más vállalkozásoknál, nálunk is kiemelten fontos a hatékonyság növelése, hogy igényvezérelt modellek mûködjenek. Pontosan határozzuk meg, hogy mire van igénye a partnernek, ahhoz rendeljük hozzá a szükséges minimumot, ne túlzó kapacitásokat, ugyanis ez a partnereink hatékonyságát is segíti. Ezáltal javul a stabilitásuk, és várhatóan hosszú távú partnerként számíthatunk rá. E stratégia sikerességét az is mutatja, hogy vállalkozásunkra nem jellemzô a partnervesztés. A fejlôdés szempontjából ugyanilyen fontos a digi-

fuvarozni egy kilenc személyes kisbusszal, amelyet szép fokozatosan mind nagyobb és mind több busz váltott fel. A mai napig a vállalkozás fô profilja a személyszállítási palettán a gyártó-termelô szektor vidéki munkavállalóinak mûszakrendben történô ütemezett szállítása, emellett különbözô eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódó személyszállítást is végeznek – mindezt az ország 14 megyéjében.

összhangot teremtsünk a különbözô nemzedékek munkájában.

—Vezetôként milyen szemléletmódot követ a munkatársakkal kapcsolatban?

talizáció, 2016 óta egyedi felhôalapú rendszert fejlesztünk a gyártó-termelô szektor munkaerô-szállításának támogatására, hogy tényszerû adatokkal tudjuk kiszolgálni az igényeket. Így a változásokat is gyorsan kezeljük. A gyors reagálás ma nélkülözhetetlen a fejlôdésben, ezért mindenképpen szükséges a digitalizáció magasabb szintre emelése. A partnereink is egyre nyitottabbak erre.

—Mi jelent kihívást a mindennapi mûködésükben?

—Ami szerintem rengeteg vállalkozást is érinthet: a különbözô generációk igényeinek összehangolása. A nálunk dolgozó autóbuszvezetôk jó része a korosabb munkavállalók közé tartozik, ugyanakkor megjelentek a munkaerôpiacon a nagyon fiatalok is, így több generáció dolgozik együtt. Mindegyiküknek nagyon értékes készségei vannak, de nem ugyanazok. A huszonéveseknek érdekes és hasznos meglátásaik vannak a munkával kapcsolatban, ami mindannyiunk számára támogató és elôremutató. A mi feladatunk, hogy egyfajta

—A kollégákhoz való hozzáállásban számomra a legfontosabb elv, hogy mindannyian ugyanolyan emberek vagyunk. Ebbôl következôen nem támogatom az alá-fölérendelt viszony hangsúlyozását, hiszen egy célért dolgozunk: hogy az utasaink, a megrendelôink elégedettséggel forduljanak felénk. Célom, hogy a nyitottságot elfogadtassam a kollégáimmal is, mert a folyamatos újításokat is ezzel a szemlélettel tudják befogadni. Érdekes látni, hogy azok iránt az újítások iránt, amelyek az ô mindennapjaikat fogják támogatni, eleinte mennyi ellenállás tapasztalható. Azonban amikor egy hosszú idôszakot követôen beépül a munkájukba, már csak mosolygós arcokat látok. Örömmel tölt el, hogy egy kiváló társasággal dolgozhatom, nagyon jó a kollegialitás a cégnél.

—Cégvezetôként mi a személyes ambíciója? Mi viszi elôre?

—A személyiségembôl adódóan általában minimum öt évvel elôre keresem a megoldást, a jelenben sokan nehezen értelmezik, hogy mit is szeretnék. Ez a beállítottság visz elôre, hogy mindig nézzünk körbe, legyünk nyitottak, mit lehet tanulni, és érjük el azt az öt–tíz évvel korábbi célt, amit kitûztünk magunk elé. A mélypontok akkor vannak, amikor egyre távolabbnak tûnnek ezek a célok, de valami mindig történik, ami mégiscsak arra enged következtetni, hogy érdemes csinálni és fejleszteni. K. T.

KÖBLI ZOLTÁN

Pénzügyi workshop segít eligazodni a vállalkozás útvesztôiben

Minden cégvezetô, cégtulajdonos volt kezdô vállalkozó. Mindannyian végigmentek egy folyamaton, amikor ki kellett taposni egy járható utat, ki kellett találni egy mûködô modellt a vállalkozás számára. A fejlôdéshez hozzátartozott, hogy megismerjék a könyvelô, a bank, a hivatalok, a szolgáltatók stb. mûködését, és ahogy halad elôre az idô, újabb kihívások érkeznek a vállalkozás mûködtetésével kapcsolatban. A cég növekedése, léptékváltása akarva-akaratlanul is magával hoz nehéz gazdasági döntéseket, amelyek meghozatalánál jó, ha van, aki támogatja az embert. Egy nap pedig arra kell választ találni, miért nem nôtt a profit, ha a bevétel igen. Ezt a hosszú utat szeretné lerövidíteni a vállalkozások számára egy pénzügyi workshop keretében az évek alatt felhalmozott tapasztalattal, bölcsességgel és támogatással TÓTHEszter, a Gordius-Nosster könyvelôiroda vezetôje, közgazdász, mérlegképes könyvelô, okleveles könyvvizsgáló, pénzügyi és számviteli szakellenôr.

—25 éve vezetem a könyvelôirodámat és 25 éve találkozom vállalkozókkal, akik mindamellett, hogy páratlan tehetséggel rendelkeznek a választott szakterületükön, gyakran elemi vállalati gazdaságtani kérdésekkel sincsenek tisztában. Ez az állapot mindamellett, hogy hátráltatja ôket az üzleti elômenetelben, rengeteg felesleges stresszhelyzetet és szorongást is kelt. Irodám több mint 600 ügyfele már hozzászokott, hogy a könyvelésüket, bevallásaikat és elszámolásaikat mintegy „varázspálcával” tartjuk egyenesben kilenc munkatársammal, de 2024-ben úgy gondoltam, hogy elôvarázsolok valami újat a kalapból – egy képzést, aminek elvégzésével végre magabiztosabban láthatják át saját cégük pénzügyi mûködését és tervezhetôbbé tehetik vállalkozásuk jövôjét – válaszol arra a kérdésre Tóth Eszter, hogy milyen ötlet hívta életre a workshop megszervezését.

— Mi a workshop célja és milyen vállalkozásoknak szól?

— Gyorsítópályát kínálok. Több évtizednyi gyakorlati tudás kézzelfogható, napi mûködésbe átültethetô tapasztalatát. Egy gondolkodásmódot, ami nem csak addig tart „míg az áfa el nem választ”. A workshop célja, hogy az alapfogalmaktól kezdve az adózási szabályokon át a fedezeti pont számításáig tömör, befogadható formában adja át a vállalkozói lét nélkülözhetetlen tudásanyagát. Mindezt olyan formában, ami egy kezdô vállalkozónak, egy egyéni vállalkozónak is közérthetô, de egy sokat látott kkv-vezetônek is tud újat mutatni.

Offline workshopeseményeim rendszeresen indulnak a weboldalamon és Facebook-oldalamon meghirdetett idôpontokon. Online, letölthetô workshopom pedig mindenki számára elérhetô a honlapomon.

—Mi a program tartalma? Milyen témákban szorulnak támogatásra a vállalkozások?

—Mindenkinek vannak kérdései, egyéni elakadásai. Nincs két egyforma ügyfél, két egyforma vállalkozás, két egyforma üzleti terv. Másféle stratégiát

követel meg egy recessziós, megint mást egy konjunkturális idôszak. Ettôl szép ez a szakma, és ez adja azokat a kihívásokat, amiket szeretek segíteni megoldani. Hat fejezetre osztott workshopom alatt a házipénztár mibenlététôl kezdve a fedezetipont-számításon keresztül olyan komplex feladatok magabiztos megoldásáig jutunk el, mint a céges beszámoló értô áttekintése és a saját cégünkre szabott üzleti terv megalkotása.

—A napi mûködés, a vállalkozás sikeressége érdekében melyek azok a legfôbb pénzügyi elvek, szempontok, amelyeket érdemes szem elôtt tartaniuk, megfontolniuk a vállalkozásoknak? Mit és hogyan lehet jobban csinálni?

— A legjobb ötlet sem hoz sikert, ha nincs mellette egy feszes gazdálkodás. Ehhez egy pontos üzleti terv, likviditási terv szükséges. Majd ezek folyamatos kontroll alatt tartása, valamint ha szükséges, akkor idôben beavatkozni. Fegyelem, céltudatosság és kontroll – ezek a sikeres gazdálkodás alapjai. Sajnos a vállalkozások képviselôi sokszor pontos számítás nélkül adnak árajánlatot. Az árképzés módszertana nem ritkán az „ennyit szoktunk”, vagy „amit a piac elbír”, vagy „a konkurencia is ilyen ajánlatot szokott adni”. Ez a gyakorlat nem képes hatékonyan elôrevinni a cég gazdálkodását. Ezért is hangsúlyos pontja a workshopnak a rezsióradíj kérdése. E tétel ismeretének hiányában egy ügyvezetô sem tud fenntarthatóan tervezni. Látjuk, hogy nem egy esetben üzleti tervek nélkül, „gondolom formán” vezetik cégeiket a vállalkozók. Ha nincs pontos terv, akkor nincs meg a mesterhármas: nem tudhatják, hogy honnan indultak, merre tartanak és hova szeretnének eljutni. Mindezek mellett el nem hanyagolható kitétel az sem – nevezzük bónusz kihívásnak –, hogy a fizetési képességet is fenn kell tudnunk tartani. Nagy vonalakban ezek jelentik egy vállalkozás sikeres jövôjének alapjait ebben a kihívásokkal teli idôszakban.

K. T.

TÓTH ESZTER

TARTSUK MOZGÁSBAN!

ORSZÁGOS FUTÓNAPOT SZERVEZNEK

IZOMSORVADÁSOS GYEREKEK GYÓGYULÁSÁÉRT

Duchenne-izomsorvadást (DMD) diagnosztizáltak NEMESGusztáv kisfiánál, Marcinál. Ez a betegség fokozatos mozgásvesztéssel, majd viszonylag korai halálozással jár – hacsak egy új génterápiás gyógykezeléssel meg nem állítják a folyamatot. Jelenleg csak az Egyesült Arab Emírségekben és az Amerikai Egyesült Államokban végeznek ilyen kezelést, amihez a most ötéves kisfiú éppen a legideálisabb életkorban is van, ezért a szülôk létrehoztak egy alapítványt a terápiához szükséges pénz összegyûjtésére. De Nemes Gusztávék nem csak magukra gondoltak. Más érintett családok érdekében is eljárnak, de ami a legfontosabb: az adományozást jótékonysági futással kötik össze országszerte, ugyanis szeretnék felhívni a figyelmet a mozgás fontosságára.

— Amikor kitaláltuk a Tartsuk mozgásban országos futónapot, azért esett a futásra a választás, mert ez egy népszerû sport, elkezdeni is könnyû. Minket ez a betegség döbbentett rá a mozgás értékére, erre szeretnénk ráirányítani az emberek figyelmét, emellett egy közösséget is létrehozni – mondja Nemes Gusztáv, az NM Izmok Gyógyulásáért Alapítvány elnöke. — A célunk, hogy minél több településre eljussunk a futóverseny-sorozattal, ehhez szervezôk, illetve résztvevôk jelentkezését várjuk. A szervezôknek konkrét programtervvel, a rendezvényszervezés lépéseinek részletes leírásával minden segítséget megadunk az esemény lebonyolításához. Az alapítvány létrehozói a versenysorozat által befolyt adományokkal nemcsak Marcinak, hanem Marcin kívül nyolc másik gyermeknek is segítséget kívánnak nyújtani. A futóversenyek megszervezése mellett szeretnék felhívni az emberek figyelmét a mozgás és az egészséges életmód jelentôségére, ehhez a weboldalukon cikkeket, blogbejegyzéseket jelentetnek meg: pl. miként érdemes elkezdeni az aktív mozgást, amihez edzéstervet is ajánlanak, milyen futócipôt ajánlott választani vagy mit jelent az egészséges étkezés. A Tartsuk mozgásban program nemcsak a DMDben érintettekre koncentrál, hanem az egészséges emberekre, hogy minél többen megôrizhessék az egészségüket.

—A futóversenyek akár a cégek számára csapatépítésre is kiváló alkalmat teremtenek, de remek családi program is lehet, hiszen úgy találtuk ki a távokat, hogy a legkisebbektôl a legnagyobbakig is részt vehessenek rajta. A

legkisebbek 200–400-800 méteres távon, a felnôttek 2 km-en indulhatnak, nem a nagy távolság a cél, hanem hogy minél többen sikerélményhez juthassanak az eseményeken. Az elsô futóversenyeken többen megkérdezték tôlünk, hogy futás nélkül is támogathatnak-e bennünket. Annak is örülünk, ha valaki lesétálja az adott távot, és természetesen mozgás nélkül is utalhatnak az alapítvány bankszámlájára vagy a futóesemények helyszínén az adománygyûjtô dobozokban is elhelyezhetik az erre szánt összeget.

—Meddig tart a kampány és milyen baranyai vonatkozásai vannak? — Az ôszi futósorozat szeptember 22-tôl december 8-ig tart, és igény szerint szeretnénk tavasszal is megismételni. Az ország több pontjáról is kaptunk visszajelzéseket, október 23-án például Mezôhegyesen zajlott le a futónap, de megyünk Kecskemétre, Kistelekre, Szegedre is. Baranyából Pécsváradról, Bólyból, Sásdról, Gödrébôl érkezett ígéret az esemény megszervezésére, a pécsi még alakulóban van, nagyon szeretnénk, ha a megyeszékhelyen is lenne futóversenyünk, mivel mi is pécsiek vagyunk.

—Mi lenne most az önök számára a legnagyobb segítség?

— Szervezôket és résztvevôket várunk az eseményhez, illetve közvetve támogatókat keresünk, akik segítik a Duchenne-izomsorvadással érintett családokat. Elindítottunk egy aláírásgyûjtést annak érdekében, hogy Magyarországon is minél elôbb elérhetô legyen az általunk is megcélzott gyógyszeres terápia. Az Európai Unióban június közepén adták be az engedélyeztetésre a kérelmet, amelybôl talán év végéig születik meg az engedély, és csak ezután jöhet szóba a magyar engedélyeztetés, illetve az, hogy mekkora támogatást ad rá a kormány. Mi ezt próbáljuk elôkészíteni azzal, hogy minél több helyen felhívjuk rá a figyelmet. Nyáron elindítottunk egy aláírásgyûjtést, hogyha megvan az EU-s engedély, akkor minél gyorsabban be tudjuk adni a gyógykezelés támogatására a kérelmünket a Belügyminisztériumnak. Ugyanis a legideálisabb, ha a gyerekek hétéves kora elôtt kezdik el a terápiát, addig még viszonylag jó állapotban tarthatók a betegek. A folyamat ugyanis nem fordítható vissza. Versenyt futunk az idôvel – a futóverseny ezt is szimbolizálhatja. Minden lehetôséget megragadunk, hogy Marcinak, a többi családnak és ahogy tudunk, az embereknek is segítsünk. A futóversenyekkel és a gyûjtéssel kapcsolatban minden aktuális információt közzéteszünk a https://www.tartsukmozgasban.hu/ honlapon.

K. T.

TERVEZZ MOST ÉS ARASS 2025-BEN MARKETINGSIKEREKET!

A marketing stratégiai tervezés az egyik legalapvetôbb tevékenység kellene hogy legyen a vállalatoknál, de sajnos nem ez az általános. Pedig számos területet támogat egy jól meghatározott stratégia, amivel növelhetôk a bevételek és versenyelônyre is szert lehet tehenni, így nem érdemes félvállról venni ezt a kérdést. ERÔS Gábort, az RG-STÚDIÓ onlinemarketing-ügynökség tulajdonosát kérdeztük, mire kell figyelni a tervezésnél!

Minden cégvezetô szeretné a felesleges kiadások és az idôpazarlás csökkentését, a marketingtevékenység és erôforrások hatékony tervezését elosztását és az üzleti célok támogatását. –kezdte Gábor. De csak kevesen vágnak neki évrôl évre úgy az online marketingnek, hogy biztos stratégiai tervezést tesznek mögé, akár most kezdik, akár újratervezik a marketingjüket.

Mit tartalmaz egy jó onlinemarketing-stratégia?

Érdemes az üzleti célokhoz igazodóan kidolgozni a stratégiát és persze több területet megvizsgálni, összehangolni, amik segítenek abban, hogy jobban átlássuk és megértsük a markertingtevékenységük esszenciáját – folytatta Gábor. A célok és célközönség elemzése az egyik fô pillére a stratégiai tervezésnek, hiszen ezek segítségével lehet megállapítani, hogy hova tart a cég és milyen módszerek szükségesek a célcsoport eléréséhez. A versenytársak és a különbözô online felületek elemzése a pozicionálásban, a platformok és a kommunikáció tervezésében segít. Itt ki lehet térni a régi és új közösségi felületekre, a weboldal/webshop kialakítására vagy akár a megújítására, a keresôoptimalizálásra, a hírlevélkészítésre esetleg a hirdetési felületekre. A cél, hogy egy olyan összehangolt rendszert dolgozzunk ki, ahol az egyes kommunikációs felületek és a hirdetési kampányok egymást erôsítik és lépésenként közelebb viszik a célközönséget a konverzióhoz – mondta Gábor. Mindezt pedig csak úgy lehet hatékonyan mûködtetni, ha látható az eredményessége az egyes felületeknek,

amihez a mérési rendszerek megfelelô beállításait szükséges megtervezni és megvalósítani. Ha ezek megvannak, érdemes egy ütemtervet is kidolgozni az egyes kommunikációs folyamatokra. –És persze nem utolsósorban fejben el kell dönteni, mekkora vadra célzunk. Lehet az egy grandiózus terv, egy mindent elsöprô koncpeció, ha közben az anyagi forrásaink a töredékét sem engedik meg. Ugyanakkor egy kisebb, egy-két stratégiailag fontosabb eszközt kiemelve költséghatékonyan is lehet sikeres marketinget folytatni, aminek bevételébôl lehet majd tovább építkezni. Fontos, hogy ha nagyobb a végleges terv, mint amit képesek vagyunk pénzügyileg finanszírozni, lehet, hogy egy olyan komponense nem valósul meg, ami az egész hatásfokát lerombolja – egészítette ki Gábor.

Éppen ezért érdemes marketingszakértôt bevonni a stratégiai tervezésbe, hogy átfogó és személyre szabott koncepcióterv készüljön, ami egy segédletet biztosít a vállalkozás számára. Egy olyan iránymutatást, amire a késôbbiekben mindig lehet támaszkodni a marketingcélok és lehetôségek tekintetében.

Egy onlinemarketing-ügynökség értéke abban rejlik, hogy mély szaktudással, holisztikus látásmóddal és nagy tapasztalati merítéssel rendelkezik, ezáltal képes hatékonyan azonosítani azokat a marketing- és üzleti potenciálokat, amelyek a vállalkozás egyedi célkitûzéseihez igazodnak – foglalta össze Erôs Gábor, az RG-STÚDIÓ online marketing-ügynökség tulajdonosa. – Ügynökséget azért jó bevonni a tervezésbe, mert a szakértôik folyamatosan követik a leg-

újabb marketingtrendeket és -eszközöket, jól ismerik a bevált, de mégis egyedi megoldásokat, így biztosítják, hogy a vállalkozás versenyképes maradhasson a gyorsan változó digitális piacon és versenyelônyre tehessen szert. Mi az RGSTÚDIÓ-nál stratégiába helyezzük a partnereink marketingjét, személyre szabjuk azt, hogy minél hatékonyabb legyen a kommunikáció és jól mérhetô, finomhangolható legyen a kampányok teljesítménye. Ez teszi lehetôvé a folyamatos növekedést és a megtérülést a partnereink számára, így lehet win-win szituáció egy együttmûködés! Sok esetben azt tapasztalom, hogy attól tart egy kisebb vállalkozás, hogy ô túl kicsi egy nagyobb ügynökséggel való együttmûködéshez. Én ezzel nem értek egyet, szerintem inkább fel kell skálázni, milyen lépésekben indul egy ilyen együttmûködés. A közel 25 éves tapasztalatunk során többször fordult elô, hogy aki megkeresett minketm azt egy óra alatt annyi kudarctól és kiadástól mentettük meg, aminek a költségébôl komplett marketingstratégiákat lehetett megvalósítani.

Az online marketing-stratégiai tervezés tehát elengedhetetlen a hosszú távú üzleti növekedéshez, mert segít hatékony iránymutatást adni a vállalkozás számára az online marketing útvesztôjében. Egy ügynökség szakértôi támogatása szinte garantálja, hogy a stratégia minden eleme professzionálisan, a legújabb trendek és eszközök figyelembevételével jöjjön létre. Az pedig még hatékonyabbá teheti a vállalkozásokat, ha a marketingstratégiai tervet évrôl évre elkészítik és ha kell, újragondolják. –Olyan partnereink is vannak, akik már több mint 10 éve ügyfeleink, és mégis minden év végén elkészítjük a következô évre vonatkozó tervet a számukra, hiszen ahogy a cég és a céljaik, úgy az online marketing-lehetôségek és a versenytársak is évrôl évre változhatnak –tette hozzá Gábor.

Ha elvesztél az online marketing világában, akkor bízd a stratégiakészítést az RG-STÚDIÓ onlinemarketing-szakértôire, akik megtalálják számodra a legjobb marketingmegoldásokat.

Székely Levente – Volkswagen ID.7

Az informatikai megoldások és szoftverek fejlesztésével foglalkozó pécsi Splendex Kft. ügyvezetôje a Volkswagen elektromos nagy autóját, az ID.7-et próbálta ki, amelyet az AutóCity Zrt.-tôl kaptunk kipróbálásra.

— Korábban volt Volkswagenünk és nagyon megkedveltem, így amikor az ID.7 indexének jellegzetes kattogását meghallottam, azonnal úgy éreztem, hogy megérkeztem. Persze az irányjelzôhangon túl is sok ismerôs megoldással találkoztam, ez az autó igazi Volkswagen, azokkal az értékekekel, amelyek a márkát naggyá tették.

—A külsô is illeszkedik a márkaarculatba? Mintha egyfajta hidat képezne a belsôégésû motoros autók és az elektromosok között.

—Nekem is az tûnt fel, hogy az ideális cseppformára és az alacsony légellenállásra törekvés nem hozott magával túlságosan egyszerûsített formákat. Látszik, hogy a formatervezôk is dolgoztak, a lökhárító alsó részénél például elég hosszan elidôztem, annyira összetettek az ívek. A küszöbnél is tetten érhetô ez az igényesség, az oldalán végigfutó határozott domborítás pedig szintén a márka sajátja már hosszú évek óta. Hátul a leginkább futurisztikus, de ebben nagy szerepe van a világítótesteknek is. Érdekes, hogy elöl inkább visszafogottak a menetfény ledjei, még úgy is, hogy

teljes szélességben végighúzódnak. Egyedül a kilincsek nem tetszenek, én a hagyományos megfogható kilincset kedvelem, ami itt a jó alaktényezô áldozata lett.

— A tekintélyes külsô méret mellé nagy utastér is társul?

—Az látszik, hogy az ID.7 nagy autó, de az már meglepett, hogy közel 5 méter a hosszúsága. Ennek fényében pedig zseniális, ahogy fordul, az én autóm jóval kisebb, de ennek a Volkswagennek a fordulóköre még annál is kisebb. Egyszerûen szürreális, hogy mennyire el lehet fordítani a kormányt –

ahogy régebben mondták, jól alá lehet szedni –, és milyen kicsi hely kell neki a forduláshoz. Az utastérben aztán megint visszaköszönnek a méretek, elképesztôen tágas a kocsi, elöl és hátul is, sôt a csomagtér is óriási. Emellett nagyon otthonos is, itt is figyeltek arra, hogy a villanyautós modernségért cserébe ne áldozzák fel az otthonosságot. Jó anyagok, finom megoldások, átgondolt részletek mindenütt. Az ülések is csodásak, gondolom, nem az alapfelszerelés részei ezek a nagyon jól tartó, hûthetô, fûthetô ülések, amelyekbe még maszszázsprogram is került.

—Informatikusként hogyan ítéli meg a kezelôrendszert?

—Jó felhasználói interfészt fejleszteni nagyon nehéz, a saját tapasztalatunkból is tudjuk, hogy mennyire alaposan meg kell ismerni a felhasználói szokásokat, ahhoz, hogy a kezelés élménye pozitív legyen. A ma divatos digitális megoldások azért szükségesek, mert végtelen sok funkciót képesek ellátni a mai autók, és az ID.7 ezen a téren is felsô osztályba tartozik. Nagyon tetszik az, amilyen részletességgel személyre lehet szabni, ám ehhez szerteágazó menürendszerre van szükség. Szerintem sikerült jól megoldani a feladatot, aki pedig nem akar ennyire elmélyülni az autó lelkivilágában, az könnyen eléri a szükséges alapfunkciókat. Nekem tetszenek a

kormányon levô haptikus gombok, ezeket lehet simítani is és nyomni is, de el tudom képzelni, hogy egy idôsebb vezetônek idô kell, amíg megszokja ôket. A head up display kiterjesztett valóság funkciója viszont egyértelmûen zseniális, éppen jó ütemben rajzolja az útra a nyilakat. Szellemes megoldás a szellôzôrostélyok kezelése, nyitni, zárni, befúvási irányt változtatni is a központi képernyôrôl lehet.

—A tesztre zöld rendszámos autóval érkezett, így gondolom, az elektromos autózás nem idegen önnek.

—Az én autóm plug-in hibrid, de a családban van egy teljesen elektromos autó is. Hozzám közel áll az elektromos autózás, emellett a mikromobilitást is támogatom. Azért választottam plug-in

AUTÓTESZT Dél-Dunántúli

hibridet, mert sokat autózom, emiatt fontos a hatótáv, viszont a városban szeretek elektromos módban közlekedni. Az ID.7 hatótávja már akkora, hogy nekem elsô autónak is megfelelne, és a töltési sebesség is olyan gyors, hogy az sem kényszerít kompromisszumra. Egyébként a mi viszonylag kis hatótávú, régebbi elektromos autónkkal is meglepôen sok feladat megoldható. A mérleg másik oldalán pedig ott van a csendes, stresszmentes utazás, nulla károsanyagkibocsátással és mellé az impozáns teljesítmény. Ezzel a gyorsulással nem kell aggódni egy-egy elôzésnél.

—Eltekintve az elektromos hajtás sajátságaitól, milyen vezetni az ID.7-et?

—Szerintem épp olyan pihentetô, mint a Volkswagen többi nagy autóját, és éppen annyira élvezetes, mint egy 284 lóerôs limuzin. Kényelmes a rugózás, nagyon pontos a kormányzás, és az úttartásban is megvan az a nyugalom, amit a nagy utazólimuzinok tudnak. Az asszisztens-rendszerek tökéletesen mûködnek, könnyû kezelni az ID.7-et. Ha akarnék, sem tudnék negatívumot mondani, mert ez egy nagyon jól eltalált autó. Családoknak, felsôvezetôknek tökéletes választás lehet, és láttam azt is, hogy van belôle kombi változat és egy sportosabb kivitel is.

T. R.

A tesztautó adatai

Akkumulátor kapacitása (nettó): 77 kWh

Maximális teljesítmény:286 LE (210 kW)

Maximális nyomaték550 Nm

Csomagtér:1690 liter

Maximális sebesség:180 km/h

Gyorsulás 0–100 km/h:6.5 s

Átlagfogyasztás (WLTP nagy sebesség): 13.06 kWh/100 km

Hatótáv (WLTP):610 km

Hatótáv (ID.7 Pro S) (WLTP) 709 km

Alapár (ID. 7. Pro Prime): 23 594 060 Ft

A fontosabb alapfelszerelések: Front Assist, City vészfék, Lane Assist sávtartó, Park Assist, LED-világítás, Easy Open & Close funkció, komfortülések, 3 zónás klímaberendezés, fûthetô kormány, tempomat távolságtartó automatikával, sebességhatárolóval, 19”-os kerekek

...ÉS MINDJÁRT ITT A KARÁCSONY! KÉT KITÛNÔ AJÁNLAT AZ ÉV VÉGÉRE EMLÉKEZETES

CÉGES ÉVZÁRÓ AZ ÉLMÉNYZÓNÁTÓL

Négyféle játékkal készült az év végére az Élményzóna Egyesület, amely innovatív, játékos, cselekvésorientált, saját élményû feladatokkal és gyakorlatokkal zökkenti ki a közösségeket a mókuskerékbôl. HORVÁTHAndrás, az Élményzóna Egyesület vezetôje:

—Az év végén szinte minden cégvezetô készül valamilyen ünnepélyes záróalkalomra, hogy munkatársaival méltó módon búcsúztassa az évet. Az Élményzóna gyerekeknek, felnôtteknek, családoknak és cégeknek is szervez csapatépítô, közösségépítô alkalmakat. Hisszük, hogy a játék a legélvezetesebb mindazon dolgok közül, amit az ember felöltözve csinálhat! A játék szórakoztat, összeköt, kikapcsol és kapcsolódásokat teremt, hidat képez emberek között és nagyon sokat lehet tanulni belôle.

nyújtó, igazi délutáni vagy esti animációs program. Végül pedig a Kaszinó Típusú Zsetonszerzô Játékunkat is bátran ajánlom munkahelyi és egyéb közösségek figyelmébe. https://elmenyzona.hu/

Az UMAMI megízesíti az ünnepet

árusítsunk, inkább olyan állapotában sokkoljuk-csomagoljuk ôket, amikor már majdnem készen vannak, így vásárlóink az otthonukban fejezik be a fogások elkészítését. Ezáltal sokkal jobb marad a végeredmény minôsége.

Négyféle játékkal készültünk a szezonra. A klasszikus, az élmény- és kalandpedagógiára épülô, az együttmûködést, a kommunikációt, a problémamegoldást fejlesztô csapatépítô játékaink keretében a csapatok stratégiát alkotnak, összedolgoznak, végül megoldják a feladatot. Ezeket a programokat nemcsak kültéren, de beltérben, akár az irodában vagy egy étteremben is meg tudjuk valósítani. Kvízjátékaink tele vannak jobbnál jobb kvízkérdésekkel, amit a céges viszonyokra szoktunk adaptálni. Zenei Kvízünk a Music Adventure nevet kapta nálunk a keresztségben. Ez egy könnyed, laza, felhôtlen szórakozást

— Karácsonykor mindenki szeretne kitenni magáért, de az ünnepi asztalra a házi készítésû fogásokon kívül egyre többen választják az étterembôl rendelt finomságokat is, akár kiegészítésként, akár komplett menüt összeállítva belôlük. A Pezsgôház étterem után az UMAMI-ban is folytatjuk azt a hagyományt, hogy minél szélesebb körû választékkal kápráztassuk el vendégeinket, ami úgy tûnik, sikeres, mert minden évben újabb rekordeladásokat produkálunk – mondja NAGY Katalin étteremvezetô.

—Az UMAMI koncepciója az, hogy a tradicionális ételek mellett kapjanak helyet a modern mai ízlésnek megfelelô, kicsit „trendibb” és sokféle ételintole-

ranciára választ adó ételek. Úgy látjuk, hogy már nem feltétlenül kell a lazac és a libamáj mint kizárólagos exkluzivitás (bár ezekbôl is sok fogy minden évben), sokkal inkább abban nyilvánul meg az ünnep az ételeken keresztül, hogy jobban megengedik maguknak az emberek a jobb minôséget, illetve manapság már senki nem értékeli luxusként az étterembôl rendelést.

Nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy minél kevesebb teljesen kész ételt

A hagyományos halászlé–töltött káposzta vonaltól a vegán/innovatív fogásokig szokásosan minden lesz az idei listánkon. Gondolunk arra is, hogy legyen „jollyjoker” tétel is a kínálatunkban, ami betoppanó vendégek esetén vagy kifogyó készletek pótlására is jól jön, sôt ajándéknak is kiváló. Ilyen az évek óta népszerû „Menekülô” dobozunk, ami húsos és vegetáriánus változatokban tartalmaz 6-6 kenegetôt. November elején publikáljuk az idei kínálatot a www.umamipecs.hu oldalunkon. Mint egész évben erre a különleges alkalomra is azt javasoljuk, tervezzük meg a vásárlásainkat, a kevesebb több elven alapulva inkább minôségi alapanyagokból készítsünk, rendeljünk megfelelô mennyiséget. Nincs szomorúbb látvány a fel nem használt, kidobott ételnél. Ha tehetjük, vigyünk egyegy adagot idôs vagy szerény körülmények között élô szomszédunknak, ismerôsünknek, és ha mégis túlzásokba estünk, még idôben adjuk tovább a felesleget, sokan örülnek neki. A családokon kívül mi számos rendezvény/esküvô után bármilyen csekély mennyiséget a Támasz Alapítvány Nôi Átmeneti szállásés menedékhelyére juttatunk el (Pécs, Zsolnay Vilmos u 105.).

Mindenkinek boldog ünnepeket kívánunk, ízlésüknek megfelelô finom ételekkel, jó társaságban fogyasztva!

Fotók: Kiss Gadget Zoltán

Fittség és kiberbiztonság a mindennapokban

Október a kiberbiztonság hónapja, aminek keretében elôadásokkal, cikkekkel mindenki figyelmét fel akarják hívni az online biztonságra a mindennapokban. Lassan nem telik el egy nap sem, hogy ne olvasna bárki a hírek között zsarolóvírusokról, ellopott adatokról, adatszivárgásokról.

Ennek kapcsán két témáról szeretnék most bôvebben írni. Ezek a jelszavak és a fittnesapplikációk.

Jelszavak vs. azonosítás

Jelszavakat már az ôsidôk óta használ az emberiség, de az informatika terjedése kapcsán, különösen az okoseszközök mindennapossá válása miatt a hétköznapjaink része, hogy jelszavakat használunk.

Az alábbi lista a Magyarországon használt 10 leggyakoribb jelszót sorolja fel.

Rangsor JelszóFeltörési idô

1admin1 másodperc 21234561 másodperc 3Kinder1232 perc 4Nagyatad3 óra 5123456781 másodperc 61234567891 másodperc 7motorola1 másodperc 8telefon1 másodperc 90000001 másodperc 10mandula17 perc

3. ábra. Forrás: Nordpass.co

A feltörési idôk magukért beszélnek, egyszerûen a 10 leggyakoribb jelszó közül 7et lehet 1 másodperc alatt feltörni. Így valóban nehéz védeni az adatainkat. De vajon van erre megoldás? Ha igen, mi?

Természetesen van. Elôször is a fenti listában szereplô jelszavak közül egyet se használjunk! Illetve én is csak a nagykönyvben leírtakat tudom javasolni.

● Hosszú jelszó használata – min 10 karakter,

● a jelszóban kis- és nagybetû, szám és különleges karakter is szerepeljen,

● és ahány felület, annyi jelszót kellene használni.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ennyi jelszót nem lehet megjegyezni! De nem is kell. Rengeteg jelszótároló alkalmazás van. Érdemes használni ôket!

A másik fejlesztés, hogy ma már a jelszavak nagyon ritkán érnek magukban bármit is. Az oldalak, alkalmazások nagy része már kötelezôvé tette az úgynevezett 2 faktoros azonosítást. Ez azt jelenti, hogy a felhasználónév/jelszó mellé egy másik azonosítást is kötelezôvé tesznek. A legtöbben ezt talán a banki applikációkból ismehetik, ahol az utalás véglegesítéséhez biometrikus azonosítást kérnek, pl. ujjlenyomatot.

Fitneszalkalmazások

Felmerülhet a kérdés, hogy miképp jön a kiberbiztonsághoz a fitneszalkal-

mazások köre. Egy trendre hívnám fel mindenki figyelmét . Az utóbbi években mindenki számára elérhetô áruvá váltak az okosórák. És ezeket nemcsak a sporttal foglalkozók, hanem az idôsebb korosztály is használja, hogy kövesse a testi változásait, illetve következtessen valamilyen egészségügyi problémára. Egy átlagos okosóra is legalább 20 egészségügyi adatot tud rögzíteni. Ezeket tárolja, hogy ebbôl akár mi, akár az orvosunk következtetéseket tudjon levonni. És itt a gond.

Vajon tudjuk, hogy hol tárolódnak az adataink és kik férnek hozzá? Kellô körültekintéssel védjük ôket? A válasz, hogy sajnos ritkán. Az egészégügyi adatok különösen érzékeny adatnak számítanak, ezért védelmük fokozottan fontos.

Azonban mit lehet tenni? Néhány javaslat:

● Az elôzô bekezdésre utalva megfelelô jelszót használjunk.

● Kerüljük az ingyenes applikációkat.

● Ha van rá lehetôség, akkor ne az applikációban végezzünk biztonsági mentést, hanem saját gépre vagy privát felhôbe.

Félreértés ne essék, az ingyenes applikációk nem feltétlenül lopják el az adatainkat, de valamibôl élniük kell: legyünk tisztában azzal, hogy valamivel fizetünk, és ezek valószínûleg az adataink, nem csak a felugró reklámok.

Ha a cikkben megfogalmazott tanácsokat megfogadja az olvasó, akkor bízom benne, hogy nem éri semmilyen kellemetlen meglepetés a különbözô oldalak, applikációk és okoseszközök használata közben.

Nagy Imre Gábor

A szerzô a ZETRON Kft munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Elektronikus Információbiztonsági Vezetô szakán végzett, a Saferinternet program önkéntes oktatója.

A rovat a kamarai ICT bizottság szakmai támogatásával valósul meg.

1. ábra

2. ábra

Annak elsô körös népszerûségére való tekintettel újra lehet pályázni

a PTE Kooperatív kutatás-fejlesztési programra!

A Pécsi Tudományegyetem pilot jelleggel 2024 tavaszán hirdette meg a PTE Kooperatív kutatás-fejlesztési programot. A program keretében támogatást kaphattak azok a vállalati–egyetemi közös kutatás-fejlesztési projektek, amelyek a gazdasági szereplôk valós piaci igényeire épülnek és amelyek megvalósításában a gazdasági szereplô és az egyetem közösen vesz részt. A régió tudásbázisaként az egyetem inspirálója és motorja a minél több, mélyebb és dinamikusabb párbeszédnek, kooperációnak, amely szól kölcsönös igényekrôl, elvárásokról, a felek számára elônyös üzletrôl, az egyetemen felhalmozott tudás gyakorlati hasznosításáról és fôleg a „hogyan”-ról. Az ötletek, kutatások hasznosításának feltétele: pénz, együttmûködési készség, a szellemi tulajdon védelme, licenc és know-how kidolgozás, értékesítés, spin-off, startup cégek

alapítása, mûködtetése, gyakorlatorientált oktatás és a sor még bôven folytatható. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy a gazdasági élet élénkítésének egyik záloga az egyetemi tudás megnyitása a piaci/ipari szereplôk elôtt, mely együttmûködés mágnesként hathat a befektetôk számára is, akik egyszerre keresik a kutatás-fejlesztési infrastruktúrát és tudáspotenciált, valamint az innovatív beszállítókat.

A népszerû tavaszi pályázati forduló után újra meghirdették a PTE Kooperatív kutatás-fejlesztési program. A program a piaci szereplôk számára azért elônyös, mert biztosítja a hozzáférést a PTE kiemelkedô színvonalú tudományos erôforrásaihoz, kompetenciáihoz, lehetôséget ad hosszú távú szakmai kapcsolatok kiépítésére, választ ad a céget érintô problémákra és kihívásokra, valamint

rendelkezési/hasznosítási jogot biztosít a keletkezô tudás felett. A program a PTE számára azért elônyös, mert a kutatócsoportok valós, validált problémán dolgozhatnak, a kutatás eredménye jó eséllyel piaci termékké vagy szolgáltatássá fejlôdhet, valamint piacra jutás esetén bevételt hoz.

A program keretében támogatott projektek megfelelô alapot adhatnak késôbbi kutatás-fejlesztési pályázatokhoz, ahol legalább TRL4 szintû technológiát és vállalat–egyetem kapcsolatot várnak el a pályázat kiírói. A pályázatok 2024. november 15-i határidôvel nyújthatók be. A pályázat részletei az alábbi linken érhetôk el: https://innovacio.pte.hu/index.php/hu/hirek/pte-kooperativ-kutatas-fejlesztesi-program-palyazat-2024-oszi-fordulo